Népvándorlás és honfoglalás

kora
• Római Birodalom északi provinciáinak lakói állandó bizonytalanságban
éltek: germán törzsek érkeztek folyamatosan északról, nyugaton
szászok, bajorok, burgundiak, frankok és más germán törzsek, keleten
a mai Ukrajna és Erdély területén a keleti gótok telepedtek meg.
Felvidéken a vandálok, Tiszántúlon a gepidák éltek.
• Újabb fenyegetés: kelet felől érkező hunok: sorra leigázták és
elüldözték az útjukba kerülő népeket, így azok a Római Birodalom felé
nyomultak: így indult meg a nagy népvándorlás Nyugatrómai
Birodalom bukása: Kr. u. 476-ban
• Hun Birodalom: ne volt hosszú
életű: Attila, nagy fejedelmük
halálával a leigázott népek újra
vándorolni kezdtek

• 896: magyar törzsek megjelennek

a Kárpát-medencében
• Lovas nomád nép: legeltető
állattenyésztéssel foglalkoztak

• Hun fibulák (ruhatűk):

• Fejlett fémművesség: stilizált
növényi díszek, palmettás minták,
végtelen szalagháló
• Ékszerek, arany-, ezüst veretek
gazdagították az előkelők viseletét

• Galgócról származó tarsolylemez

• Turulmadárral díszített
hajkorong Rakamazról:
• Tiszabezdédi tarsolylemez:
palmettacsokor az életfát
mintázza, fölötte görög kereszt,
kétoldalt mesebeli egyszarvú
ragadozó látható:
• Nagyszentmiklósi
aranykincs: 23
darabból álló,
majdnem 100 kg
összsúlyú
ötvösmunka: kettős
asztali étkészlet, külön
a fejedelemnek és a
fejedelemasszonynak.
Bikafejes ivócsanakok
Asszonyt égbe ragadó
sas ábrázolása az
egyik korsón:
• „Attila kardjának” tartott szablya, amely valószínűleg egy magyar
fejedelemé lehetett:
• A hunok fényes csillaga, istennek ostora, a világverő Attila férfikorának derekán váratlanul halt meg.
• A hun király halála gyásszal töltötte meg a hunok szívét, és félelemmel az ellenségét, amely most
már a fiaitól kezdett félni.
• Réka királyné halála után, amikor a gyásznak vége szakadt, Attila egy Ildikó nevű szépséges szép
lánnyal akart házasságra lépni. Nagy vidámsággal rendezték meg a lakodalmat, Attila maga is sokat
ivott örömében, pedig egyébként mértékletes volt.
• Amikor álomra tértek, Attilának megindult az orra vére, s minthogy hanyatt feküdt, a vér a torkába
folyt és megölte. Így halt meg ágyban, sebesülés nélkül a harcban dicsőséges király.
• A következő reggelen a szolgák csak várták, várták a király ébredését, de amikor nem nyílt a sátor,
rosszat sejtettek, berohantak, hát Attilát ott találták holtan az ágyán, Ildikó pedig ott siránkozott a
másik ágyban a takaró alatt.
• Egymás után jöttek a hun vitézek halottnézőbe. Elbúcsúztak a vezértől, a hunok csillagától, istennek
ostorától. De nem könnyel búcsúztak: hajukat levágták, arcukat késsel meghasogatták, hogy vérrel
gyászolják meg a királyt.
• Égi jel is mutatta a király halálát. Martianus császár, Kelet uralkodója olyan álmot látott, hogy Attila
íja eltörött. Ebből megértette, hogy a hunok királya, a rómaiak legnagyobb ellensége meghalt.
• Ezután Attila testét szépen megmosták, felöltöztették, és egy mező közepén, selyemsátor alatt
elhelyezték.
• Attila holttestét titkos éjjel temették, a föld mélyébe elrejtették.
Fegyvereit, kincseit mind mellé tették a koporsóba.
• Az első koporsót aranyból, a másodikat ezüstből, a harmadikat pedig
kemény vasból készítették. Ezzel azt fejezték ki, hogy Attila minden
népet legyőzött, és a világ minden fényét és pompáját elnyerte.
• Amikor a rabszolgák a sírt betemették, egy sereg hun íjász körülvette
őket, és mind egy szálig elpusztította azokat, akik a temetés helyét
ismerték. Így aztán azok, akik temettek, találkoztak azzal, akit
eltemettek.
• Attila sírját azóta sem találták meg, a hun királynak csendes a
nyugodalma.
Budapest-Farkasréti
tarsoly:
 Bőrtok, melyben a
kardot hüvelyestől
együtt tartják.
• Temetkezéseken talált tárgyak kifejezték
a rangot, vagyoni helyzetet: minél
díszesebb, annál előkelőbb volt a
viselőjük.