KÉMIA A KONYHÁBAN

Készítette :Tóth Leila Gréta

NaCl-Konyhasó:
 Színtelen,szagtalan,kristályos vegyület
 Vízben jól oldódik
 Vízben való oldódását bizonyítják sós tengereink,melyek tartalmazzák az oldott sót
 Íze a legerősebben sós az ismert anyagok közül
 Jól oldódik cseppfolyós ammóniában
 Alkoholban nem képes oldódni
 Vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot
Szódabikarbóna/Nátrium-hidrogén-karbonát
 képlete:NaHCO3
 Hő hatására bomlik.
 Savakat semlegesíti és közben szén-dioxid szabadul fel.
 Reakció közben szén-dioxid képződik,ezért gyakran használják sütőporként.
 Enyhén lúgos.
 Kiváló tisztítószer és a környezetre sem ártalmas.
 Szilárd halmazállapotú.
Ecetsav:
 Maró hatású.
 Gőze kellemetlen a szem számára.
 Gyenge sav.
 Kiváló tisztítószer.
 Jól oldja a vízkövet és a rozsdát.
 Folyadékként vagy kristályként lehet vele találkozni.
 pH:2,4
 (A képen a kristályos ecet látható)
 Érdekes kísérlet ecettel:
https://www.youtube.com/watch?v=K-qxddGOYMU
Citromlé/Citromsav:
 Kellemes illata van.
Oldata kellemesen savanyú ízű és savas kémhatású.
 Hevítéskor bomlik,vízvesztés során akonitsav keletkezik,még magasabb
hőmérsékleten szén-dioxid távozik.
 Vizes oldata könnye penészedik meg.
 Tömény kénsavban oldva színtelen,de melegítéskor az oldat megbarnul.
 Fémek közül vasat és az alumíniumot is megtámadja.
 Nincs rákkeltő hatása,emberi szervezetbe való bevitele nincs korlátozva.
 Tészta kelesztése 3 tényezőtől függ:
 Hőmérséklet
Hogyan kel meg a
 Tészta szerkezete
sütemény?
 élesztő mennyisége
 Melegebb hőmérsékleten a tészta gyorsabban kel,ezért
figyelni is kell nehogy túlkeljen.
 Ha kevés élesztő van a tésztában,akkor nagyon lassan
kel meg,illetve kevésbé fog megkelni a tészta.
 A sütemény az élesztőgombától nő meg ennyire
nagyra.Alkoholos erjedés történik ami szén-dioxidot
szabadít fel.Lényegében a szén-dioxid csinálja a
térfogat növelését.
Mi is az élesztő?

• Az élesztő egy gyűjtőneve egy gomba csoportnak.Élesztő gombák sokaságát hívjuk

élesztőnek.
• Alkoholos erjedés során szén-dioxid szabadul fel,ezért is kel meg tőle a sütemény.
• Sörgyártásban is használják,különösen az erjedési folyamat közben.A sörléhez adják hozzá
az élesztőt és utána rakják erjesztőtartályokba.
• A bor készítésénél is nagy szerepet kap.Legfontosabb feladatuk, hogy a must
cukortartalmának lebontása során alkoholt, és megfelelő fermentatív aromaanyagokat
állítsanak elő.
SÜTŐPOR
 Összetétele:nátrium-hidrogén-karbonát.
 Valamennyire eltér a szódabikarbónától,mivel savhordozókkal szabályozzák.
 Keményítő port is szoktak hozzákeverni.
 Sütés közen szén-dioxid szabadul fel,térfogatát növeli a süteménynek.
 Mielőtt elterjedett volna a nátrium-hidrogén-karbonát azelőtt ammónium-
bikarbnátot alkalmaztak sütőporként.
 Savas kémhatású.
KAPSZAICIN/CSÍPŐSSÉGET
ADÓ ÍZ

 Elsősorban paprikákban fordul elő.

 Égető csípést vált ki a területen (pl. szájban ingerli a fájdalomérzékelő
idegrostokat).
 Vízben rosszul oldódik.
 A fájdalom akkor is tart ha eltávolítják a kapszaicint.
 Hőnek,forralásnak,fagyasztásnak ellenáll.
 Vízben nagyon rosszul oldódik,ellenben a savakkal amiben kíválóan oldóik.
 Alkoholban is jól oldódik.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Források:Wikipédia,Youtube,Világlex