Gósy-Pregitzer:

Ikergyermekek
beszédfeldolgozási
folyamatairól
II.
A kutatásban átlagosan 4;7 éves ikergyermekek (egypetéjűek és kétpetéjűek), valamint nem
ikergyermekek beszédészlelési folyamatait vizsgálták szintetizált szavak és értelmetlen
hangsorok ismételtetésével. Az összesen 80 gyermek visszamondásait mennyiségileg,
minőségileg és statisztikailag elemezték.

A kutatás célja, hogy képet kapjanak az ikergyermekek vizsgált beszédészlelési

folyamatainak életkor-specifikus működéséről, továbbá arról, hogy van-e különbség az ikrek és
a nem ikrek eredményeiben, valamint az ikergyermekek teljesítményében a zigozitás
függvényében.

A szakirodalomban közöltek alapján azt feltételezték, hogy az ikergyermekek gyengébben

fognak teljesíteni, mint a nem ikergyermekek. A hipotézisük azonban csak részben igazolódott.
Feltételezték, hogy az akusztikai kulcsok felismerésében nem lesz eltérés az egypetéj ű és a kétpetéj ű
ikrek között. Ez a hipotézisük igazolódott, nincs szignifikáns eltérés a helyes ismétlésekben a zigozitás
függvényében.

A tévesztések elemzései rávilágítottak arra, hogy az ikrek nagyobb mértékben hasonlóan tévesztenek,
mint a nem ikergyermekek. Mintegy kétszer annyi az egypetéj ű ikrek tagjainak megegyez ő tévesztése,
mint a kétpetéjűeké. Ez ismét a genetikai meghatározottság érvényesülésére utal.

Az értelmetlen hangsorokra kapott adatok felhívják a figyelmet arra, hogy mindhárom csoportban
jelentősen elmarad a gyermekek teljesítménye az elvárt értékt ől. A kétpetéj ű ikrek és a nem
ikergyermekek szeriális észlelésének nagymérték ű hasonlósága utalhat a környezeti tényez ők hatására.
A korai felismerés és a fejlesztés mielőbbi megkezdése nagyon fontos.
Megállapíthatjuk, hogy az egypetéjű ikergyermekek ebben a
kutatásban vizsgált beszédpercepciós folyamatai a genetikai és a
pszichoszociális tényezők mentén összefüggést mutatnak.

A környezeti tényezők hangsúlyozása adott esetben meghatározó, ezért

fokozott figyelmet érdemel.
Köszönjük a figyelmet!

SCHWEITZER DORINA – SZABÓ-TAKÁCS MÓNIKA