RÖVID JELENTÉS

Hallásfeldolgozási zavar: a hallásérzékelés a klasszikus

audiológiai vizsgálaton túlmenően
Vasiliki (Vivian) Iliadou, Christos Sidiras, Ioannis Nimatoudis
Klinikai Pszichoakusztikai Laboratórium, 3. Pszichiátriai Klinika, Orvosi Kar,
Szaloniki Arisztotelész Egyetem

ABSZTRAKT: Az emberi hallásérzékelés a hallás, amely egy képesség, és a hallás, amely egy készség. A tiszta
hangküszöb értékelése a hallás leggyakoribb tesztje, amelyet az audiológusok klinikai környezetben használnak. Ez a teszt
az egyszerű hangok (tiszta hangok) hallásérzékenységére összpontosít, és elégtelennek bizonyulhat a mindennapi
helyzetekben jelentkező hallási nehézségek azonosításában. A normális tiszta hangküszöb nem biztosít normális
funkcionális hallást (hallás), mivel olyan problémák, mint a csökkent beszédfelismerés zajban, vagy a hangok lokalizációja
jelen lehetnek, de észrevétlenek maradhatnak. A hallásfeldolgozás a hallás orvosi szakkifejezése. Ez az áttekintő tanulmány
bemutatja az auditív feldolgozási zavar természetét, az érvényes vizsgálati megközelítést, etiológiáját, a zavarral érintett
klinikai populációkat, valamint a beavatkozás és kezelés módját a jelenlegi tudományos bizonyítékok és a klinikai
gyakorlat szerint.

Kulcsszavak: auditív feldolgozás, auditív észlelés, hallás, idegrendszeri fejlődési zavarok, pszichoakusztika, Alzheimer-
kór, skizofrénia.

1. BEVEZETÉS - MI AZ APD A hallórendszer magában foglalja a

Az emberek közötti kommunikáció általában
multimodális feldolgozással valósul meg, ahol az
adott körülményektől függően több érzékszerv is
hozzájárulhat (például szóbeli kommunikáció
szemtől szemben, telefonbeszélgetés, olvasás,
tévézés vagy filmnézés); a legtöbb lényeges
beszédinformációt azonban a hallás közvetíti, és ez a
kognitív képességekhez köthető. Az emberi
hallásfelfogás a hallással, ami egy képesség, és a
hallgatással, ami egy készség, valósul meg. A hallás
és a hallás hiányosságai az egyén
kommunikációjának zavarát/csökkenését
eredményezhetik, ami sokféle problémához vezethet,
például tanulási zavarokhoz az iskoláskorú
gyermekek és serdülők esetében1,2,3 vagy
depresszióhoz az időseknél4,5,6 . Kutatások folynak a
skizofréniában szenvedő pszichiátriai betegeknél az
APD jelenlétével kapcsolatban7 .
hallóperifériát, azaz a külső, a középső és a belső
fület, ahol a mechanikus hullámok kémiai-
elektromos jelekké történő átalakítása történik. Ezek
a jelek a hallóidegen keresztül jutnak el a központi
hallóidegrendszerbe (CANS), ahol a központi
hallásfeldolgozás történik8 . A tiszta hangküszöb
értékelése a hallás klinikai környezetben
leggyakrabban alkalmazott hallásvizsgálata, amelyet
a hallásszakértők alkalmaznak. Ez a teszt az egyszerű
hangok (tiszta hangok) hallásérzékenységére
összpontosít, és elégtelennek bizonyulhat a hallási
nehézségek mindennapi helyzetekben történő
felismerésében. A normális tiszta hangok
küszöbértékei nem biztosítják a normális
funkcionális hallást (hallás), mivel olyan problémák,
mint a csökkent beszédfelismerés zajban vagy a
hangzavarok, jelen lehetnek, de észrevétlenek
maradhatnak2,9 . A hallásfeldolgozási zavar (APD)
számos tünettel jelentkezhet. Az AAA2 szerint ezek
közé tartozhat "a beszéd megértésének nehézsége a
beszédben

Levelező szerző: Pszichiátriai Klinikai Laboratórium, 3. Pszichiátriai Klinika, Orvosi Kar, Arisztotelész Egyetem, Thesszaloniki,
tel:+302310994739, email:viliad@auth.gr.
18 Arisztotelész Egyetem Orvosi folyóirat, 42. évfolyam, 1. szám, 2015.
február

versengő háttérjelek (vagy zaj) jelenléte vagy elemeket úgy tervezik meg, hogy a lehető legtöbb
visszhangos akusztikai környezetben, problémák a hallásfeldolgozási elemet teszteljék, ugyanakkor a
jel forrásának lokalizálása terén, nehézségek a tesztelés időtartamát alacsonyan kell tartani (pl.
telefonon történő hallásban, következetlen vagy nem
megfelelő válaszok az információkérésre,
nehézségek a gyors beszéd követésében, gyakori
kérések az információk megismétlésére és/vagy
újrafogalmazására, nehézségek az utasítások
követésében, nehézségek vagy képtelenség a humor
és a szarkazmus alapjául szolgáló finom prozódiai
változások felismerésére, nehézségek az idegen nyelv
vagy új beszédanyagok, különösen a szaknyelv
elsajátításában, nehézségek a figyelem
fenntartásában, hajlam arra, hogy könnyen
elterelődjön a figyelem, rossz éneklés, gyenge zenei
képességek és/vagy a zene megbecsülése, valamint
tanulmányi nehézségek, beleértve az olvasási,
helyesírási és/vagy tanulási problémákat." Ezek a
tünetek különböző kombinációkban is jelen lehetnek,
vagy egy-egy tünet elszigetelten is megjelenhet.
A hallásfeldolgozási zavar egy olyan neurológiai
fejlődési zavar, amely más hasonló jellegű zavarokkal,
például diszlexiával, specifikus nyelvi zavarral,
figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD),
beszédhangzavarral (fono- logikai zavar) stb. együtt
járhat. A gyermekpopulációra összpontosítva
alapvető fontosságú a hallásfeldolgozás vizsgálata és
megkülönböztetése más neurofejlődési
rendellenességektől, annak érdekében, hogy a
rendellenességben szenvedő gyermekek optimális
kezelése és megfelelő tanulmányi lehetőségei
biztosítva legyenek.
2. HOGYAN TESZTELJEN
Mivel az APD neurofejlődési rendellenesség, a
diagnózis felállítása nem könnyű, és az egyes
személyekre vonatkozó multidiszciplináris
információk alapján kell felállítani. A diagnosztikai
értékelés egy viselkedéses pszichoakusztikai
tesztcsomagon alapul, amelynek eredményeinek
értelmezésébe a kognitív és nyelvi vizsgálatokból
származó információkat is bevonják, kiegészítve
kérdőívekkel és elektrofiziológiai tesztekkel,
amelyekkel a beteg/szülői aggodalmakat és a
cochleáris és központi hallóidegrendszeri in- tegritást
is felmérik.
Az APD diagnosztikai megközelítése a
keresztellenőrzés elvét követi10 , amely hangsúlyozza
a több teszttel történő vizsgálat fontosságát a teljes
diagnosztikai eredmény legjobb érzékenységének és
specificitásának biztosítása érdekében. A
tesztcsomagok tartalmazhatnak viselkedési teszteket
(többnyire 5 vagy 6), amelyek a különböző
hallásfeldolgozási készségekre irányulnak2 . Az
 Autisztikus feldolgozási zavar: auditív percepció a klasszikus audiológiai vizsgálaton 19
túlmenően

45-60 perc) a beteg fáradtságának elkerülése és verbálisan megnevezze őket. A mintafelismerést

érdekében2 . A tesztek számát egy másik okból is és a címkézést befolyásolhatja a kogníció és/vagy a
alacsonyan tartják; a specifikusság (azaz a helyes nyelvi képességek, azonban az eredményeket a jobb
visszautasítási arány) általában csökken, ahogy a és a bal fül közötti lehetséges különbségek mérésére
tesztek száma növekszik a tesztbattériában .11 értelmezik, és így a jobb és a bal fül közötti
A viselkedési tesztek beszéd és nem beszédalapú különbségek leolvasására szolgálnak.
anyagokat használnak a hallásfeldolgozás a hallásfeldolgozásba.
tesztelésére. A vizsgált készségek a következők: Az időbeli feldolgozás az egyén
dichotikus hallás, időbeli feldolgozás, binaurális
interakció, monaurális alacsony redundancia, au-
ditoriális megkülönböztetés, hanglokalizáció,
teljesítmény konkuráló akusztikus jelek esetén és
teljesítmény romlott akusztikus jelek esetén1,12 .
Mind a beszéd-, mind a nem beszédalapú tesztek
elengedhetetlenek az APD diagnosztizálásához; az
AAA2 rámutat, hogy "valószínű, hogy a beszédjelek
más feldolgozási mechanizmusokhoz biztosítanak
hozzáférést a CANS-ban, mint a nem beszédalapú
jelek, és hogy a beszédjelek feldolgozása
sérülékenyebb lehet a CANS diszfunkció által
okozott zavarokkal szemben, ami atipikus
neurofiziológiai válaszokat és/vagy a CANS
működésének félgömbi aszimmetriáit eredményezi,
amelyek a beszédjelek esetében nyilvánvalóak, de a
nem beszédalapú jelek esetében nem"13,14,15,16,17,18,19,20 .
A nem beszéddel kapcsolatos teszteket is be kell
vonni, mivel a csak beszéddel kapcsolatos tesztek
sikertelensége inkább a nyelvi kognitív feldolgozás
zavarainak, mint az auditív feldolgozás
hiányosságainak tudható be1,21 .
Az egyes hallási készségek értékelésére számos
tesztet fejlesztettek ki. A binaurális interakciót olyan
beszédanyag (szavak vagy mondatok) segítségével
tesztelik, amelyek mindkét fül számára különbözőek,
és amelyeket egyszerre mutatnak be. A kísérleti
személy feladata, hogy minél több olyan szót vagy
mondatot idézzen fel, amelyet az egyik fülnek vagy
mindkettőnek bemutatnak. A binaurális interakció
értékelésére általánosan használt "dichotikus
számjegyek" tesztet Musiek fejlesztette ki22 . A
"Dichotic Digits teszt" egy hasonló görög nyelvű
teszt, amelyet Tzavaras et al.23 fejlesztett ki. Ezt a
tesztet lateralitási indexként használják, féltekei
dominanciát mutat, és befolyásolja a hallási
figyelem24 . Számos, a hallási diszkriminációt
értékelő tesztet fejlesztettek ki. A hangmagasság és
időtartam megkülönböztetését általában a Frequency
(pitch) Pattern Test (FPT) és a Duration Pattern Test
(DPT) segítségével tesztelik, mindkettőt Musiek
fejlesztette ki25 . Ezekben a tesztekben hangokat
mutatnak be, amelyek hangmagasságban és
időtartamban különböznek egymástól (magas vs.
alacsony, illetve rövid vs. hosszú). A kísérleti
személy feladata, hogy felismerje ezeket a hangokat,
20 Arisztotelész Egyetem Orvosi folyóirat, 42. évfolyam, 1. szám, 2015.
február

a mássalhangzók azonosításának képessége a betegség és a betegség lefolyásának

különböző akusztikai körülmények között26 . A megváltoztatása".
páciens feladata annak azonosítása, hogy van-e rés
két hang között Random Gap27 vagy zajban (Gaps-
In-Noise [GIN] ).28,29
A zajos/zajos beszéd vizsgálata az objektív hallási
nehézségeket mutató értékelés leglényegesebb
része30,31 . Vannak olyan esetek, amikor az egyén
aggódik a zajban való hallás miatt, de a beszéddel
kapcsolatos eredmények normálisak, és vannak
olyanok, amikor a szülők azt állítják, hogy a
gyermekük tökéletesen jól hall, de az eredményes
vizsgálat súlyos észlelési nehézségeket mutat32 . Az
eredmények értelmezése a mért normál átlagértékek
és standard eltérések felhasználásával történik, és a
különböző életkorú gyermekeknél eltérőek, a 12-13
éveseknél hasonló normális adatokat mutatnak, mint
a normális hallásfeldolgozású felnőtteknél.

3. MELY KLINIKAI POPULÁCIÓKBAN

FORDULHAT ELŐ APD?
Gyermekeknél gyakori, hogy a beszédhangzavar
(fonológiai) zavar, diszlexia, autizmus spektrumzavar,
ADHD diagnosztizált esetek együtt járnak az APD-
vel. Vitatható, hogy az APD etiológiai tényező-e,
amely a másik rendellenességhez vezet, vagy csupán
társul-e hozzá, vagy a hallásfeldolgozási zavar a fent
említett rendellenességek következménye.
Felnőtteknél vannak arra utaló jelek, hogy az
enyhe kognitív károsodás összefügghet az APD-vel.
Az Alzheimer-kutatásban dokumentálták, hogy az
APD már egy vagy két évtizeddel a betegség
kialakulása előtt is fennállhat. A kogníció általában
összefügg, és befolyásolhatja az auditív feldolgozás,
amint azt az első epizódos pszichózisban szenvedő
fiatal felnőtteknél kimutatták, ami skizofréniához
vezethet.

4. AZ APD ETIOLÓGIÁJA
A BSA1 szerint az APD-nek három típusa van: a de-
velopmentális APD, amely már kisgyermekkorban
jelen van, a szerzett APD, amelyet trauma vagy
fertőzés okozhat, és a másodlagos APD, amelyet a
perifériás halláscsökkenés okoz. A központi
hallóidegrendszer minden esetben érintett, bár
specifikus to- pográfiai elváltozásokat nehéz
megtalálni, de nem lehetetlen. Vannak olyan esetek,
amikor az APD-ben nem l e h e t egyértelmű
etiológiai tényezőt találni.
5. AZ APD BEAVATKOZÁSA ÉS
KEZELÉSE
A beavatkozás "olyan intézkedésekre utal,
amelyek célja a hatás kiváltása és a betegség, a
betegség lefolyásának megváltoztatása, a betegség,
 Autisztikus feldolgozási zavar: auditív percepció a klasszikus audiológiai vizsgálaton 21
túlmenően

rend, vagy kóros állapot", míg a menedzsment tréning37 (DIID) egy CD formátumú tréningeszköz a
"kompenzációs megközelítések (pl. stratégiák, dichotikus hallásképzéshez, azaz amikor
techno- logiák), amelyeket a javításnak ellenálló különböző ingereket adunk a hallóknak.
hiányosságok hatásának csökkentésére használnak"2
. A BSA1 a menedzsment három típusát javasolja,
azaz a környezet akusztikai változtatásait, a segített
hallás FM-rendszereket és a tanár/oktató
alkalmazkodását. Az akusztikai változtatások a zaj
és a visszhang csökkentésére vonatkoznak, de szem
előtt kell tartani e megoldások költségeit. A
zajcsökkentés az oktató- vagy dolgozószobákban az
ajtók tömítésével, gumipapucsokkal, dupla
üvegezésű ablakokkal és zajelnyelő válaszfalakkal
érhető el1 . A visszhang csökkentése szőnyegekkel,
függönyökkel és akusztikus burkolatokkal érhető el
.1,33
Kétféle FM-rendszer létezik, pl. a személyes
fülszintű vagy asztali és az osztálytermi hangmező.
A s- peaker mikrofont visel, és a hangot az FM-sáv
hullámain keresztül továbbítják a hangszórókhoz,
így a beszédszint megemelkedik, és a zaj legalább a
hallgató oldalán csökken. A hangmező FM kis
helyiségekben, alacsony visszhanggal használható.
A személyes FM kihagyja a visszhangot (mivel a
mikrofon nagyon közel van a hallgatóhoz), és
nagyobb, nagyobb visszhanggal rendelkező
helyiségekben hasznos. Megjegyzendő, hogy
mindkét rendszer javítja a jel (beszéd) és a zaj
arányát. A tanár/előadó alkalmazkodása a beszéd
megváltoztatására utal, például a tisztább beszédre,
a hangsúlyok javítására és szükség esetén az
ismétlésre (részletekért lásd BSA 2011 ).1
A beavatkozás (terápia) a központi
hallásfeldolgozó rendszer képzéséből (tanulásából)
áll, az agy plaszticitásának kihasználásával. Az
ingerlés és a gyakorlás "agykérgi reorganizációt (és
az agytörzs lehetséges reorga- nizációját) idézi elő,
ami viselkedésbeli változásban (azaz tanulásban)
tükröződik"2,34,35,36 . A képzésnek két típusa van, a
formális (számítógépes képzési programok és CD-k)
és az informális képzés (képzési tevékenységek).
Mindig szem előtt kell tartani, hogy az APD egy
többdimenziós állapot, ami azt jelenti, hogy nem
minden betegnek ugyanazok a jellemzői; ezért az
inter- ventiont mindig egyénre szabottan, a konkrét
hallásfeldolgozási hiányosságok alapján kell
elvégezni1,33,37 . Ezt a megközelítést alkalmazzák
Görögországban a páciens sajátos hallásfeldolgozási
hiányosságainak megfelelő speciális
hallásgyakorlással. Ez a tréning nem verbális és
verbális ingereket egyaránt tartalmaz, mivel az
anyagkomplexitás alapvető fontosságú a
neuroplaszticitás és a tanulás szempontjából.
A Dichotic Interaural Intensity Difference
22 Arisztotelész Egyetem Orvosi folyóirat, 42. évfolyam, 1. szám, 2015.
február

mindkét fül. A jobb fül előnye (REA) (jobb
beszédfelismerés a jobb fülről a dichotikus
hallgatáshoz) a gyermekeknél 12 éves korukig
jelentkezik. A DIID akkor alkalmazható, ha a REA
ezen életkoron túl is jelen van, vagy ha a normálisnál
nagyobb. Az ingereket 20-30HL dB interaurális
különbséggel (a jobb fül számára alacsonyabb) adják
meg annak érdekében, hogy a teljesítményt a fülek
között minősíteni lehessen. A további ülések során az
interaurális különbséget kis lépésekben
minimalizálják, amíg el nem érik a tipikus di- kotikus
hallást.
Az informális képzési beavatkozás több típusát
javasolták. A dichotikus hallás és a binaurális
interakció tréning a binaurális integrációs/szeparációs
tevékenységekre, a zajban való beszéd tréningre és a
hanglokalizációs tréningre irányul, míg a hallási
zárlat tréning olyan hallgatási tevékenységeket foglal
magában, amelyekben a beszédben hiányzó szavak,
szótagok vagy fonémák, zajban való beszéd,
különböző akcentusú beszéd és telefonon szimulált
beszéd szerepel. Időbeli mintázat és prozódia tréning
magában foglalja a nem beszédhangokat, a
hangmagasság, a hangerő és a ritmus felismerésének
célzását, a szótaghangsúlyt és a zenei képzést33,39,40,41.
Következtetés: A hallási nehézségek, a prozódia
megértése, a figyelem korlátozottsága, a fáradtság, a
többlépcsős utasítások követésének nehézségei, a
rövid emlékezet, a tanulmányi és tanulási nehézségek
mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében
pszichoakusztikai értékeléssel kell kezelni. A
vizsgálatnak túl kell mutatnia a tiszta hang
audiogramon annak érdekében, hogy a hallási
észlelés és a funkcionális hallás olyan elemeit
kapjuk, amelyek reprezentatívak a mindennapi
helyzetekre, és amelyekben különböző konkurens
hallási jelek jelenlétének lehetősége is fennáll. A
hallásfeldolgozási zavar diagnózisa lehetővé teszi
olyan rehabilitációs megközelítési stratégiák
bevezetését, amelyek a központi idegrendszer
plaszticitásának következményeként általában és
különösen a központi hallási idegrendszer
plaszticitásának következményeként hatékonyak.

Διαταραχή Ακουστικής Επεξεργασίας: έλεγχος ακουστικής αντίληψης που δεν

καλύπτεται από τις κλασσικές ακουολογικές εξετάσεις.

Βασιλική (Βίβιαν) Ηλιάδου, Χρήστος Σιδηράς, Ιωάννης Νηματούδης

ΠΕρIληψη: Η ακουστική αντίληψη στον άνθρωπο επιτυγχάνεται μέσω της ακοής (ικανότητα) και της ακρόασης
(δεξιότητα). Η πιο συνηθισμένη εξέταση ακοής, η οποία χρησιμοποιούνται στην κλινική πράξη από τους ακουολόγους
είναι το τονικό ακουόγραμμα. Η συγκεκριμένη εξέταση kínál στοιχεία για την ακουστική ευαισθησία απλών ήχων
(τόνους) και μπορεί να είναι ανεπαρκής στην αναγνώριση προβλημάτων ακουστικής αντίληψης σε καθημερινές συνθήκες.
O φυσιολογικός ουδός ακοής δεν biztosítja φυσιολογική λειτουργική ακοή (ακρόαση), καθώς προβλήματα όπως μειωμένη
αντίληψη ομιλίας σε θόρυβο ή εντόπιση ήχων μπορεί να παραμένουν αδιάγνωστα. Η ακουστική επεξεργασία αποτελεί τον
ιατρικό όρο της ακρόασης. Το παρόν ανασκοπικό article περιγράφει την φύση της Διαταραχής Ακουστικής
Επεξεργασίας, την ορθή διαγνωστική προσέγγιση, την αιτιολογία της, τους κλινικούς πληθυσμούς στους οποίους kann να
εμφανίζεται και τον τρόπο αντιμετώπισης и θεραπείας με βάση την jelenlegi tudományosική τεκμηρίωση и την
κλινική πρακτική.

Λέξεις κλειδιά: ακουστική επεξεργασία, ακουστική αντίληψη, ακοή, νευροαναπτυξιακές διαταραχές, ψυχοακουστική, νόσος
Alzheimer, σχιζοφρένεια.
 Autisztikus feldolgozási zavar: auditív percepció a klasszikus audiológiai vizsgálaton
túlmenően
HIVATKOZÁSOK
1. Brit Audiológiai Társaság. Gyakorlati útmutató. An
overview of current management of auditory
processing disorder (APD), 2011.
http://www.thebsa.org.uk/wpcontent/up-
loads/2014/04/BSA_APD_Management_1Aug11_FI-
NAL_amended17Oct11.pdf, hozzáférés: 2011.
augusztus.
2. AAA. Diagnosis, Treatment and Management of Chil-
dren and Adults with Central Auditory Processing Dis-
order. 2010. Letöltve a www.audiology. org/re-
sources/documentlibrary/Documents/CAPD% 20Guide-
lines%208-2010.pdf honlapról. Hozzáférés 2014.
augusztus.
3. Iliadou V, Bamiou DE, Kaprinis S, Kandylis D, Kaprinis
G. Auditorikus feldolgozási zavarok tanulási zavarra
gyanús gyermekeknél - Szűrés szükségessége?
Interna- tional Journal of Pediatric Otorhinolaryngolo-
gy 2009;73(7):1029-1034.
4. Boi R, Racca L, Cavallero A, Carpaneto V, Racca M,
Dall' Acqua F, et al. Hearing loss and depressive
symp- toms in elderly patients. Geriatr Gerontol Int.
2012;12(3):440-445.
5. Mullins T. Depresszió idősebb halláskárosodott
felnőtteknél. The ASHA Leader. 2004, november 16.
6. Iliadou V, Kaprinis S. Klinikai pszichoakusztika az
Alzheimer-kór központi hallásfeldolgozási zavaraiban és
a beszéd romlásában. Annals of General Hospital
Psychiatry 2003;2: cikkszám. 12, p.4.
7. Iliadou V, Apalla K, Kaprinis S, Nimatoudis I,
Kaprinis G, Iacovides A. A központi
hallásfeldolgozási zavar jelen van a pszichózisban?
American Journal of Audiolo- gy 2013;22(2):201-208.
8. Phillips DP. Bevezetés a központi hallás- és
hallástudományba. In Musiek FE, Chermak GD, szerk.
Handbook of Central Auditory Processing Disorder, 1.
kötet, 2. kiadás. Plural Publishing Inc, 2014:113-152.
9. McArdle R, Hnath-Chisholm T. Beszédaudiometria. In
Katz J, Medwetsky L, Burkard R, Hood L, szerk. A
klinikai audiológia kézikönyve (6. kiadás).
Philadelphia, PA: Lippincott, Williams & Wilkins,
2009:64-79.
10. Jerger JF, Hayes D. A keresztellenőrzés elve a
paradiometriai audiometriában. Arch Otolaryngol 1976;
102(10):614-
620.
11. Turner RG, Robinette MS, Bauch CD. Klinikai döntések.
In Musiek FE, Rintelmann WF, szerk. Kortárs per-
spektívek a hallásvizsgálatban. Boston, MA: Allyn &
Bacon, 1999:437-464.
12. Amerikai Beszéd-nyelv- és Hallásszövetség. Központi
hallásfeldolgozási zavarok, 2005. Letölthető a
www.asha.org/members/deskref-journals/deskref/default,
hozzáférés: 2008. június.
13. Bellis TJ, Nicol T, Kraus N. Az öregedés befolyásolja
a beszédhangok idegi reprezentációjának féltekei
aszimmetriáját. J Neurosci 2000;20(2):791-797.
14. Jerger J, Alford B, Lew H, Rivera V, Chmiel R.
Dichotic Listening, Event-Related Potentials, and
Interhemi-
23
gömbi transzfer az időseknél. Ear Hear 1995;16(5):482-
498.
15. Jerger J, Moncrieff D, Greenwald R, Wambacq I, Seipel
A. Az életkor hatása az esemény- re- lált potenciálok
interaurális aszimmetriájára egy dichotikus hallgatási
feladatban. J Am Acad Audiol 2000;11(7):383-389.
16. Kraus N, McGee TJ, Carrell TD, Zecker SG, Nicol
TG, Koch DB. Auditorikus neurofiziológiai válaszok és
diszkriminációs deficitek tanulási problémákkal küzdő
gyermekeknél. Science 1996; 273(5277):971-973.
17. Kraus N, McGee T, Carrell T, King C, Littman T, Nicol
T. A beszédszerű kontrasztok megkülönböztetése a
hallási talamuszban és a kéregben. J Acoust Soc Am
1994; 96(5 Pt. 1):2758-2768.
18. Phillips DP, Farmer ME. A szerzett szakság és a
hangreprezentáció időbeli szemcsézettsége az
elsődleges hallókéregben. Behav Brain Res
1990;40(2):85-94.
19. Song JH, Banai K, Russo NM, Kraus N. On the rela-
tionship between speech- and non-speech evoked
brain- stem responses in children. Audiol Neurotol
2006;11(4):233-241.
20. Wible B, Nicol T, Kraus N. Az agytörzsi és agykérgi
hallási folyamatok közötti korreláció normális és
nyelvi zavarokkal küzdő gyermekeknél. Brain 2005;
128:417-423.
21. Moore, BCJ. Bevezetés a hallás pszichológiájába (5.
kiadás). San Diego, CA: Academic Press, 2003.
22. Musiek FE. A központi hallási diszfunkció értékelése: a
dichotikus számjegy-teszt újragondolva. Ear Hear
1983;4(2):79- 83.
23. Tzavaras A, Kaprinis G, Gatzoyas A. Az írástudás és a
nyelvi félgömbi specializáció: digit dichotikus hallás
analfabétáknál. Neuropsychologia 1981;19:565–570.
24. Iliadou V, Kaprinis S, Kandylis D, Kaprinis GS.
Hemi-szférikus lateralitás vizsgálata dichotikus
számjegyek tesztelésével diszlexiában és auditív
feldolgozási zavarban. International Journal of
Audiology 2010; 49(3):247-252.
25. Musiek E. Frekvencia, (hangmagasság) és időtartam
minta tesztek. J Am Acad Audiol 1994; 5:265-286.
26. Iliadou V, Bamiou DE, Chermak GD, Nimatoudis I. A
hallási időbeli felbontás két tesztjének
összehasonlítása központi hallásfeldolgozási zavarban
szenvedő gyermekeknél, pszichózisban szenvedő
felnőtteknél és felnőtt hivatásos zenészeknél.
International Journal of Audiology 2014;53(8):507-513.
27. Keith, R. Random Gap Detection Test, Auditec, St.
Louis, MO, 2000.
28. Musiek FE, Shinn JB, Jirsa R, Bamiou DE, Baran JA,
Zaida E. GIN (Gaps-in-noise) teszt teljesítménye olyan
alanyoknál, akiknél a központi hallóidegrendszer
megerősített károsodása áll fenn. Ear Hear
2005;26:608-618.
29. Shinn JB, Chermak GD, Musiek FE. GIN (gaps-in-noise)
teljesítmény a gyermekpopulációban. J Am Acad
Audiol 2009;20:229-238.
30. Iliadou V, Fourakis M, Vakalos A, Hawks JW, Kaprinis
24 Arisztotelész Egyetem Orvosi folyóirat, 42. évfolyam, 1. szám, 2015.
február
G. Két szótagú, újgörög szólisták szófelismerési
tesztekhez. Int J Audiol 2006;45:74-82.
31. Iliadou V. Hallásfeldolgozási zavar. Current Pedi-
atric Reviews 2011;7(3):212-213.
32. Iliadou V, Bamiou DE. A hallásfeldolgozási zavarban
(APD) szenvedő gyermekek pszichometriai értékelése:
Összehasonlítás normális hallású és klinikai nem
APD-s csoportokkal. J Speech, Lang Hear Res
2012;55:791-799.
33. Bamiou D, Campbell N, Sirimanna T. A
hallásfeldolgozási zavarok kezelése. Audiological
Medicine 2006; 4(1):46-56.
34. Kolb B. Agyplaszticitás és viselkedés. Mahwah, NJ:
Lawrence Erlbaum, 1995.
35. Merzenich M, Jenkins W. Agykérgi plaszticitás,
tanulás és tanulási zavarok. In Julesz B, Kovács I, szerk.
Mat- urational windows and adult cortical plasticity: SFI
studies in the sciences of complexity, Vol. XXIII.
Reading, PA: Addison-Wesley, 1995:247-272.
36. Russo NM, Nicol TG, Zecker SG, Hayes EA, Kraus
N. Az auditív tréning javítja a neurális időzítést az
emberi agyban.
agytörzs. Behavioural Brain Research 2005; 156(1):
95-103.
37. Musiek F. A hallásfeldolgozási zavarok habilitációja
és kezelése: a kiválasztott eljárások áttekintése. J Am
Acad Audiol, 1999;10:329-342.
38. Musiek FE, Chermak GD, Weining J. Auditív tréning. In
Chermak GD, Musiek FE eds. Handbook of (Central)
Auditory Processing Disorder. Comprehensive Interven-
tion, II. kötet. Plural Publishing Inc: San Diego, 2007.
39. Bellis TJ. A központi hallásfeldolgozási zavarok
értékelése és kezelése az oktatási környezetben a
tudománytól a gyakorlatig. 2. kiadás. Delmar: New
York, 2003.
40. Bellis TJ. A (központi) hallásfeldolgozási zavarok
kezelése. In Valente M, Hosford-Dunn H, Roeser RJ,
szerk. Audiology Treatment (Audiológiai kezelés).
Thieme: New York, 2008.
41. Kraus N, Slater J, Thompson EC, Hornickel J, Strait
DL, Nicol T, et al. Music enrichment programs
improve the neural encoding of speech in at-risk
children. Journal of Neuroscience 2014;34(36):11913-
11918.