Spira Veronika:

Szilágyi Domokos Héjjasfalva felé

című költeményének hermeneutikai
elemzése
A hermeneutika tudománya
• Az értelmezés, az interpretáció tudománya
1) Hermeneutica sacra
2) Hermeneutica profana
3) Filozófiai hermeneutika
 A tudomány atyja: Friedrich Daniel Schleiermacher
 A hermeneutika „más személy elsősorban írott/írásos formájú
gondolatai helyes megértésének a művészete”
 Martin Heidegger: a „világban létezés” alapfeltétele a megértés
 Paul Ricoeur: kísérletet tett a két különböző nézet egyesítésére
• A ricoeuri kör három szakasza:
1) Subtilitas interpretandit (megértés)
2) Explicandit (értelmezés)
3) Applicandit (alkalmazás)
 A hermeneutika legfőbb kérdése: mi a lét
 Az elemzés után: „Mit jelent embernek lennem a szöveggel való
találkozás után?”
Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé
I II
Lihegve fordult vissza. Már
ha itt vagy: hát szemből, Halál!
(Nemcsak ő s hona: tenhazád
is vérzik itt - tudod, kozák?)
Nem ágyban, nem párnák között.
De így se! - Nagy kötést kötött
- hol a kivívott diadal?
melyért még az ő fiatal
élete sem kár! semmi se!
ha hősökért zeng gyászmise,
hősökért, akik istenek
módjára erőt vettenek
a zsarnokságon! - Ó, de így!
ravasz, alattomos, irigy
sors martalékaként! - Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
Az örökéletre valót
így keresi meg - a halott.
Papírok, szétszórt iratok
a test mellett. Nem-siratott
hulla - egy a többi között:
hisz végképpen levetközött
- levetkőztették! - e tüzes
életből. - Távozol - fizess!
Halál, ó szörnyű uzsorás!
- Hisz úgyis őrölte a láz,
a lelki, testi - - kell-e még
idézni izzó szellemét - - -
dehogy. Itt van. Hivatlanul.
Örök plebejus: Ő az úr.
III
Civil őrnagy. Nincs lova se.
S reménytelen szerelmese
a szabadságnak. Lásd, kozák,
tiédnek is. Elátkozád,
„fugva, husztuzva” - és ölöd.
Itt, Fejéregyháza fölött.
Kortársaid legjobbikát
döfi át bosszuló pikád.
IV
Napszállta? - már ki éri meg?
Még visszanéz. Szalad. Liheg.
Van út - kiút nincsen. - Ha már
halni kell: hát szemből, Halál!
Szemből, szívem, egyem, valóm.
Hadd lássalak még meghalón.
Érezzelek, tapintsalak.
Aztán nincs már kín, nincs salak,
verejték, szégyen, semmi gond.
Mért fut az élet, a bolond?
utolsó percig! - Nincsen ír rá,
toll, tinta, kéz, amely leírná,
agy, hogy fölfogja, lássa szem.
„El vagyok veszve, azt hiszem.”
A vers hermeneutikai megközelítése
• Téma: siratóének, gyászdal, amely Petőfi haláláról szól
• Intertextualitás:
Ómagyar Mária-siralom „fugva husztuzva”
József Attila „El vagyok veszve. Azt hiszem”
Kölcsey Ferenc: Himnusz „tenhazád”; „elátkozád”
Apollinaire „Mért fut az élet, a bolod?”
Több hangnem: elégikus, patetikus, groteszk
• Sokszólamúság: a lírai én válsága, belső harc, identitás keresés
DE ez jelenti: költősors, magyar sors, embersors
• Szoros kapcsolat:
1) Kovács István Társulat Petőfi haláláról szóló előadása
2) Szörényi-Bródy-dalok: 1848; Európa csendes, újra csendes;
Egy költő emlékére
• Kozák-témakelet és középe-európai nemzetiségi sors
Struktúra és téma
• A vers struktúráját determináló főbb formaelemek:
variációs ismétlés
montázstechnika
allúzió
citátum
Parafrázis (Emlények és Harminc év múlva)
többértelműség
paradoxon
 A versbeli
sorsok
• A versbeli sorsok három attitűd-modellbe rendeződnek:
1) A megöletés: ÓMS Krisztusa, Petőfi
2) Az öngyilkosság: József Attila
3) Rejtett válságok, alkotóerő kiszáradása: Arany János
 Cím és szövegegész viszonya
• A vers négy egysége valójában négy variáció a címben megjelölt témára
1) A halál elől, mégis a halál felé futó költő alakja
2) Szembefutás az üldözőjével és a halállal
3) Leszúratás
4) A szétszórt papírokkal körülvett temetetlen halott
 Az első rész
• A halállal való szembenézés pillanata
• Egy gondolat bánt engemet – a hős veresége, majd győzelme
• Hősi halál
• Előkészíti a későbbi általánosítást: Petőfi halála a mártíok paradigmája
szerint alakul
 A második rész

• Elhagyatott, temetetlen holttest képe

• Elfelejtettség: „Nem siratott hulla”
• Örök élet: „Örök plebejus Ő az úr”
• A levetkőztetés a halállal, a meggyilkolással lesz azonos
Harmadik rész
• Megint a Héjjasfalva felé futást idézi
• Rendkívül sok az archaizálás, a megidézés, a
citátum
• Petőfi sorsa: magyar sors szimbóluma,
költősors modell, minden űzöttség jelképe, a
Krisztus-sors modern variánsa
• A kozák, mint Petőfi gyilkosa
 Negyedik rész
• Ismét Héjjasfalva felé valófutás és a halállal való szembefordulás
• Létproblematika: az alkonyatban futó alak előtt „Van út – kiút nincsen”
• „Héjjasfalva felé” – több, mint földrajzi hely, Petőfi életéhez kapcsolódó
adat, létszimbólum

Petőfi-emlékmű, Héjjasfalva
 Bibliográfia
• MADISON, G. B. “HERMENEUTICS: GADAMER AND RICOEUR.” The
Columbia History of Western Philosophy, edited by Richard H. Popkin, Columbia
University Press, 1999, pp. 705–12. JSTOR,
http://www.jstor.org/stable/10.7312/popk10128.114. (Accessed 7 Nov. 2022.)
• Meyer, Kinereth, and Rachel Salmon Deshen. “Christian and Jewish
Hermeneutics.” Reading the Underthought: Jewish Hermeneutics and the
Christian Poetry of Hopkins and Eliot, Catholic University of America Press,
2010, pp. 35–76. JSTOR, https://doi.org/10.2307/j.ctt2852m9.6. (Accessed 7 Nov.
2022.)
• Spira Veronika: Szilágyi Domokos Héjjasfalva felé című költeményének
hermeneutikai elemzése, Irodalomtörténet, 1992/2, 313-327 oldalak