ALKOHOLOK

Az alkoholok egy vagy több hidroxilcsoportot

tartalmazó szerves vegyületek.
A kis szénatomszámú egyértékű alkoholok
színtelen, jellegzetes szagú folyadékok. A
magasabb szénatomszámú alkoholok szilárdak.

Az alkoholmolekulák között hidrogénkötés tud

kialakulni.
AZ ALKOHOLOK ÁLTALÁNOS KÉPLETE
 A legismertebb két alkohol a metanol (metil-alkohol) és az etanol (etil-alkohol)

A metanol (metil-alkohol, faszesz) az etanolhoz

megtévesztésig hasonló kinézetű és tulajdonságú, de Az etanol (etil-alkohol, alkohol, szesz,
annál alacsonyabb forráspontú folyadék. Fontos borszesz) színtelen, jellegzetes szagú és
oldószer és vegyipari alapanyag. Salakmotorok, ízű, a víznél alacsonyabb forráspontú
versenyautók, repülőmodellek üzemanyaga. Régen folyadék. Vízzel minden arányban
fa száraz lepárlásával nyerték (innen a régies neve: elegyedik. Apoláris anyagok kiváló
faszesz Rendkívül mérgező anyag! Kis oldószere. Vízelvonó szer. Ezzel
mennyiségben vakságot, nagy mennyiségben (akár kapcsolatos fertőtlenítő hatása is.
1-2 dl is) halált okoz.
Az alkoholok vizes oldata első közelítésben semleges, így nem számítanak sem
savnak, sem bázisnak.

Alkoholokat melegítve kb. 130 °C-on az alkoholnak megfelelő szimmetrikus éter és

víz képződik.

Fajtái:
• Tiszta szesz: a desztillációval előállítható legtöményebb (96 %-os) etanol.
• Abszolút alkohol: 100%-os etanol.
• Denaturált szesz: íz- és szagrontó anyagokkal emberi fogyasztásra
alkalmatlanná tett etanol.
• Éterek: olyan szerves vegyületek, amelyek jellemző funkciós csoportja a két
szénatomot összekapcsoló oxigénatom, az étercsoport.
 Az alkohol tulajdonságai és reakciói

Fizikai tulajdonságai :
• színtelen
• kellemes illatú folyadék - denaturálják, kellemetlen
szagú vegyülettel, hogy ihatatlan legyen: piridin, metil-
alkohol, aceton, más ketonok, esetleg színezik (pl.
Lengyelországban)
• vízzel is apoláris oldószerekkel is elegyedik
• kitűnő oldószer, a jódot barna színnel oldja
Alkoholok reakciói:
Kémiai tulajdonságok : • sav/bázis reakciók
• Égése: kékes lánggal, nagy hő fejlődése közben ég • oxidációs reakciók
• Szén-dioxiddá és vízzé ég el • elimináció (dehidratálás)
• szubsztitúció (a C-O kötés hasítása)
Előállítás: Az etanol előfordul erjedő gyümölcsökben. • Cukortartalmú gyümölcsökből,
keményítőtartalmú növényekből (burgonya, kukorica) állítják elő erjesztéssel. A lényeg:
szőlőcukor alakul át az élesztőgombák közreműködésével • etanol és szén-dioxid képződik. A
szeszes erjedés az etanol híg, vizes oldatához (15–18%-os) vezet.

Tömény alkohol előállítása: Erjesztéssel 15-18%-nál töményebb oldat nem keletkezik • mert a
töményebb alkohololdatban az élesztőgombák elpusztulnak. Töményebb oldatot ebből állítanak
elő desztillálással. • desztillálással legfeljebb 96%-os etanolt lehet készíteni („tiszta szesz”). • A
vízmentes alkoholt (100%-os) a tiszta szeszből valamilyen vízelvonószerrel nyerik. • A 100%-os
etanolt „abszolút alkoholnak” nevezzük

Felhasználás: Legnagyobb részét szeszes italok (bor, sör, pálinka, konyak) formájában élvezeti
célból fogyasztják. • Nagy mennyiségben méreg, tönkreteszi az idegrendszert, (szellemi
leépülés) a májat.