SZERVES KÉMIA

Készítette: Molnár Vajk Boldizsár

PIRROL

 Egy aromás vegyület.

 Öttagú gyűrűjében nitrogén található, a nitrogénatomhoz egy hidrogén
kapcsolódik.
 Színtelen folyadék, szaga a kloroforméra emlékezetet.
 Rosszul oldódik vízzel, de korlátlanul elegyedik sok szerves oldószerrel.
 A benzolból és pirrolból származtatható az indol, amely oxidálószerek
hatására az egyik legrégebben használt kék színezékké alakul.
IMIDAZOL

 Aromás vegyület, az egyik legjelentősebb heteroaromás alapvegyület.

 Az alkaloidok közé sorolható.
 Amfoter vegyület, gyenge bázisként és gyenge savként is szerepelhet.
 Kristályos vegyület, forráspontja magas.
 Vízben kitűnően oldódik.
PURIN

 Olyan aromás szerves vegyület, amelyben egy pirimidingyűrű egy

imidazolgyűrűhöz kapcsolódik.
 Szilárd, kristályos vegyület.
 Vízben és alkoholban jól, de éterben rosszul oldódik.
 Olvadásontja magas, mert hidrogénkötést képes kialakítani.
 Savakkal sót képez. Nátriummal szemben savként viselkedik, a
reakcióban nátriumsó keletkezik és hidrogén fejlődik.
 A természetben számos vegyületben előfordul.
 SZÉNHIDRÁTOK

 Olyan szenet, hidrogént és oxigént tartalmazó polihidroxi-

vegyületek, amelyben a hidrogén- és oxigénatomok számának
aránya 2:1
 Csoportosítás:
 Monoszacharidok: kisebb szénhidrát egységekre nem bonthatók
 Diszacharidok: két vagy néhány monoszacharid molekulából
állnak
 Poliszacharidok: bonyolult szerkezet óriásmolekulák
MONOSZACHARIDOK

 Általános képlet: C H O
n 2n n

 Köznapi néven cukrok: általában színtelen, szagtalan, vízben oldódó

kristályos anyagok.
 Csoportosítható szénatomok száma szerint például trióz, pentóz és
hexóz. Oxocsoport helye szerint aldóz illetve ketóz.
 Elnevezés az -óz képzővel.
GLICERINALDEHID

 Legegyszerűbb aldóz, monoszacharidok közé, azon belül a triózok közé

tartozik.
 Királis molekula, létezik L és D módosulata.
 Színtelen, kristályos, édes ízű anyag.
 Redukáló hatású, ezért adja a Fehling-próbát.
 Vízben közepesen jól, etanolban csekély mértékben oldódik, benzolban
oldhatatlan.
RIBÓZ

 Általános képlet: C5H10O5

 Egy monoszaharid, pontosabban egy aldopentóz.
 Jelentősége az hogy részt vesz az RNS felépítésében. Minden élő szervezetben
előfordul.
 Szobahőmérsékleten fehér színű, kristályos vegyület és édes íze van.
 Vízben jól oldódik.
GLÜKÓZ (SZŐLŐCUKOR)

 Egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehid csoportot tartalmazó

aldohexóz.
 Fehér színű, édes ízű, szilárd, vízben kitűnően oldódó vegyület.
 Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva fotoenergia felhasználásával
történik a zöld növényekben a fotoszintézis során.
 A glükóznak nyílt láncú és gyűrűs alakja is létezik.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!