Műszaki kémia 9.

Vízkémia, víztechnológia

Az előadás anyagát összeállította:

Dr. Bajnóczy Gábor
BME
Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
 Vízkémia, víztechnológia

A természetes víz tartalmazhat:

- oldott gázokat,
- oldott szervetlen vegyületeket, (kationokat és anionokat)
- oldott szerves anyagokat,
- szerves és szervetlen anyagok lebegő részecskéit (szuszpenzió)

A tiszta víz kémiai szempontból a desztillált víz.

Technológiai szempontból a víz tisztaságát a felhasználási cél határozza meg

Vízforrások:
- felszíni vizek (folyók, tavak, túlnyomó többségük szennyezett)
- első vízadó réteg (talajvíz, 10-15 m mélységig, Magyarországon
gyakorlatilag szennyezettnek tekinthető)
- második vízadó réteg (20 – 50 m mélységben, tiszta)
- harmadik vízadó réteg( 50 – 150 m mélységben, tiszta)
Vízben oldott gázok

A gázok vízben való oldhatósága a hőmérséklettel fordítottan, a gáz parciális

nyomásával egyenesen arányos.

Gázok oldhatósága vízben -> Henry törvény

Oldhatóság [mol/dm3] = kH [mol/dm3 * bar] * parciális nyomás [bar]

Néhány gáz Henry állandója 25 °C-on

Gáz kH [mol/dm3 * bar]

levegő 7,9*10-4
oxigén 1,3*10-3
nitrogén 7,0*10-4
szén-dioxid 2,3*10-2
 A víz szén-dioxid tartalma
Eredete:
- felszíni beoldódás kevés a légköri CO2 kis parciális nyomása miatt
- a beoldódott oxigén a víz szervesanyag tartalmát oxidálja (biológiai
úton) és a képződő szén-dioxid oldott állapotban marad a vízben,
- a mélységi vizek nagynyomású CO2 tartalmú gázokkal érintkeznek.
A szén-dioxid fizikailag és kémiailag is oldódik vízben

CO2 + H2O H2CO3

A keletkező szénsav kismértékben disszociál

H2CO3 H+ + HCO3- K 18°C = 3,0*10-7

A hidrokarbonát ion disszociációja elhanyagolható mértékű, így a vízben

hidrokarbonát ionok találhatók

HCO3- H+ + CO32- K 18°C = 6,0*10-11

A víz szén-dioxid tartalma
A szén-dioxid a vízzel érintkező, de a vízben rosszul oldódó kálcium- és
magnézium-karbonátot jól oldódó hidrokarbonátokká alakítja

CaCO3 + CO2 + H2O Ca(HCO3)2

MgCO3 + CO2 + H2O Mg(HCO3)2

A hidrokarbonátok oldatban tartásához meghatározott mennyiségű szabad

szén-dioxidra van szükség. Ha ez melegítéssel eltávozik a hidrokarbonátokból
oldhatatlan karbonátok képződnek. Kazánkő kiválás !
 A víz szén-dioxid tartalmának felosztása

Összes szén-dioxid

Hidrokarbonát formájában
Szabad, fizikailag oldott
kémiailag kötött

Agresszív, Tartozékos vagy járulékos,

a tartozékos vagy járulékoson a fém-hidrokarbonátok oldatban
felüli szén-dioxid többlet tartásához szükséges

mészagresszív fémagresszív

Feloldja CaCO3-t CO2 + H2O H2CO3 H+ + HCO3-

CaCO3 + CO2 + H2O Ca(HCO3)2 A korrózió katód folyamata felhasználja és
az egyensúly folyamatosan jobbra tolódik,
így folyamatos lesz a depolarizátor utánpótlás
ameddig van oldott szén-dioxid.
 Vízben oldott gázok

Metán
Mélységi vizeknél különösen kőolaj és földgáz mező közelében. A felszínre
kerülve a nyomás alatt oldott metán a vízből felszabadul és robbanás
veszélyt okozhat pl.: zárt víztározóknál

Ammónia
Szerves, nitrogén tartalmú anyagok bakteriális bomlása során képződik,
Az ammónia tartalmú víz ívóvízként nem alkalmas

Kén-hidrogén
Szerves, kén tartalmú anyagok bakteriális bomlásából vagy vulkánikus
eredetű beoldódásból származik. Utóbbi esetben gyógyvíz.
Kifejezetten korrozív tulajdonságú !
Vízben oldott szervetlen vegyületek,
a víz kation tartalma

nátrium- és káliumion
A földkérget alkotó nátrium és kálium tartalmú kőzetekből oldódik be.

kálcium- és magnéziumion
Leggyakoribb komponenes. A víz keménységét okozzák.
A víz szén-dioxid tartalma növeli ezen ionok beoldódását.

vas- és mangánion
A víz szén-dioxid tartalma növeli ezen ionok beoldódását
FeCO3 + CO2 + H2O Fe(HCO3)2

MnCO3 + CO2 + H2O Mn(HCO3)2

ammóniumion
Szerves anyag szennyeződés jelzője. NH3 + H+ NH4+
hidrogénion
pH < 5 esetén ökológiai és korróziós problémák
 Vízben oldott szervetlen vegyületek,
a víz anion tartalma
hidrogén-karbonát és karbonátion
Természetes vizek leggyakoribb alkotói. Kálcium és magnéziumionokhoz kötődve
alkotják a karbonátkeménységet.

Kloridion, szulfátion
Természetes vizek általános alkotói. Kálcium és magnéziumionokhoz kötődve
alkotják a nemkarbonát-keménységet.

nitrit és nitrátion
Szerves anyag szennyeződés jelzője. Ammónia biológiai oxidációjából ered.
Ivóvízben jelenléte veszélyes mértékű lehet, fulladást okozhat (kékbetegség).

szilikátion
Alkáli-szilikátos ásványok oldásából, kovamoszatok bomlásából. Gőzturbina
lapátjaira veszélyes (egyenetlen lerakódás), mivel vízgőzzel illékony.

arzenátion
Élőszervezetekre kifejezetten toxikus. Nehéz eltávolítani.
 A víz szervesanyag tartalma

Élőlények, élőlények anyagcsere és bomlás termékei

Oldott állapotban Kolloid formában Szuszpendált részecskék

Egyik leggyakoribb szervesanyag tartalom a növényi részek bomlásából

származó huminsavak
Víztechnológiában alkalmazott mértékegységek
Karbonátkeménység jele: KK
A víz kálcium- és magnézium-hidrokarbonátjai okozzák. Melegítés hatására
karbonát formában kiválnak, ezért nevezték régen változó keménységnek

Nemkarbonát-keménység jele: NKK

A kálcium és magnézium összes többi vízoldható sói
(szulfátok, kloridok, esetleg nitrátok) okozzák. Régen állandó keménységnek
nevezték, mert a víz forralásakor nem változik.

Összes keménység jele: ÖK

A karbonát- és nemkarbonát-keménység összege

A számításnál a keménységeket [mg CaO/dm3] egyenértékben fejezzük ki.

Minden keménységet okozó vegyület 1 mólja egyenértékű 1 mól kálcium-oxiddal

 Vízkeménység számítása
Vízelemzési adatok: ez karbonátkeménységet okoz
Ca(HCO3)2 243 mg/dm3
MgSO4 90 mg/dm3 ez nemkarbonát-keménységet okoz
NaCl 120 mg/dm3 ez nem okoz keménységet
Karbonátkeménység számítása KK

1 mmol Ca(HCO3)2 = 162 mg egyenértékű 1 mmol CaO = 56 mg-al

243 mg egyenértékű x mg-al x=84 mg
Tehát KK = 84 [mgCaO/dm3]
Nemkarbonát-keménység számítása NKK

1 mmol MgSO4 = 120 mg egyenértékű 1 mmol CaO = 56 mg-al

90 mg egyenértékű y mg-al x=42 mg
Tehát NKK = 42 [mgCaO/dm3]
Nemkarbonát-keménység számítása ÖK
KK + NKK = ÖK 84 + 42 = 126 [mgCaO/dm3]
Tehát NKK = 126 [mgCaO/dm3]
Vízminősítés keménység alapján

Lágyvíz 0 – 70 mg CaO/dm3

Közepesen kemény víz 70 – 150 mg CaO/dm3

Kemény víz 150 – 300 mg CaO/dm 3

Nagyon kemény víz 300 feletti mg CaO/dm 3

 Víztechnológiában alkalmazott mértékegységek

Biokémiai oxigénigény (BOI)

Térfogategységnyi vízben lévő szerves anyag biológiai lebontásához öt (BOI 5) vagy

húsz (BOI20) nap alatt elhasznált oxigén mennyisége [mg oxigén/dm 3]
Kémiai oxigénigény (KOI)
Térfogategységnyi vízben lévő szerves anyag teljes kémiai lebontásához
(oxidációjához) szükséges oxigén mennyisége [mg oxigén/dm3]

BOI ≤ KOI
A nem minden szerves anyag bontható biológiailag, de kémiailag minden vízben
megtalálható szerves anyag oxidálható.
 Vízkezelés, víztechnológia I.

Durva szűrés
(szennyvíz, ivóvíz felszíni vízkivételnél)

Célja: a víz feszínén úszó nagyobb méretű anyagok eltávolítása.

Előszűrő rács szennyvíz

kezelésnél A rácsszemét folyamatos eltávolítása
 Vízkezelés, víztechnológia II.
Ülepítés
(szennyvíz, ivóvíz felszíni vízkivételnél)

Célja: a víznél nagyobb sűrűségű lebegő szennyeződések, homok,

Iszapszemcsék eltávolítása.

Az ülepítőegységben a víz áramlási sebessége lecsökken, a tartózkodási idő alatt

A megfelelő méretű szilárd szemcsék kiülepednek
 Vízkezelés, víztechnológia
III.
Víz derítése
(csak szennyvíz esetén)

Vízben diszpergált 0,01 mm-nél kisebb szemcsenagyságú anyagok eltávolítása a

vízben kémiailag előállított nagyfelületű jól ülepedő csapadékkal.
Derítőszerek
vas(III)klorid alumínium-szulfát

pH beállítás: pH > 5,5 pH beállítás: 5,5 < pH < 7,4

FeCl3 + 3 H2O = Fe(OH)3 + 3 HCl Al2(SO4)3 + 6 H2O = Al(OH)3 + 3 H2SO4

Nagyfelületű pelyhes ülepedő

csapadék

flokkuláció flokkulációs tartály

 Vízkezelés, víztechnológia IV.
Szűrés
(csak ivóvíz előállítás esetén)

0,1 … 1 μm-nél nagyobb szemcseméretű anyagok eltávolítása vegyszer használat nélkül.

darabos
szén

szűrőhomok

homok
szűrőkavics
kisebb

szűrőkavics kavics
nagyobb

A rétegek sorrendje és a szűrendő víz iránya lényeges a tisztíthatóság szempontjából.

 Vízkezelés, víztechnológia V.

GÁZTALANÍTÁS
(ivóvíz és ipari víz előállítás)

levegő eltávolítás,
metántalanítás szén-dioxid mentesítés oxigén mentesítés

A mélyből felhozott víz

tárolásakor a robbanásveszély
elhárítása érdekében
Korrózió veszély elhárítása
érdekében
A szénsavból származó
hidrogénion depolarizátor
Korrózió veszély elhárítása
érdekében
Az oldott oxigén a korróziós
folyamatban depolarizátorként
viselkedik.
 Vízkezelés, víztechnológia
Va.
Metántalanítás
(ivóvíz előállítás)

A robbanásveszélyes gázt tartalmazó vízhez tisztított levegőt keverve (vízsugár-levegő

injektor) a kezelendő vizet a gázmentesítő tartályban mechanikus hatással (szálas
anyagon való csörgedeztetés, ütköztetés), kismértékű nyomáscsökkentéssel segítik
elő a metán felszabadulását, amelyet az előzetesen bekevert levegővel együtt
folyamatosan elszívnak.

Ilyen volt

Ilyen lett
 Vízkezelés, víztechnológia Vb.
Szén-dioxid eltávolítás
(ipari víz előállításakor)

Ha a víz oxigéntartalma nem zavaró, akkor a szén-dioxidot a víz levegővel történő

szellőztetésével lehet kiűzni.

Ipari gáztalanító
 Vízkezelés, víztechnológia Vc.
Oxigén eltávolítás
(kazántápvíz előállítás)

Kazántápvíz előkészítésekor nélkülözhetetlen

Korábban gyakran használtak

hidrazint oxigén eltávolításra.
A hidrazin a víz
oxigéntartalmával
reagálva nitrogénre és vízre
bomlik.
Rákkeltő hatása miatt használatát
korlátozták.
Helyette nátrium-szulfit
alkalmazható
(Na2SO3)

Kazántápvíz légtelenítő
 Vízkezelés, víztechnológia VI.

Vastalanítás
(ivóvíz esetén)

Az oldott vasion kellemetlen ízhatású, a vizet sárgára színezi és csapadék formájában

kiválik.
Az ivóvíz előállításakor vegyszert nem célszerű alkalmazni!

A víz vastalanítása a víz intenzív levegőztetésével érhető el, melynek során az

oldható vas(II)-hidrogén-karbonát vas(III) hidroxid csapadékká alakul át.

4 Fe(HCO3)2 + 2 H2O + O2 = 4 Fe(OH)3 + 8 H2O

Baktérium szűrőn
átvezetett levegőből Szűrhető, pelyhes csapadék
 Vízkezelés, víztechnológia VII.
Szilikátmentesítés
(kazántápvíz esetén)

A kovasav H2SiO3 nyomás, hőmérséklet és pH függvényében a vízgőzzel együtt

elgőzölögtethető, így cseppáthordás nélkül is a turbinalapátok elsózódását okozza.

A forrcsőben, kondenzvízben alkáliföldfém-,

alumínium-, és vastartalommal nehezen
eltávolítható vízkőlerakódást okoz.

Egyenetlen szilikát lerakódás a

turbina lapátokon

A víz szilikáttartalma derítéssel (lásd víz derítése flokkulációval) vagy

ioncserével (lásd később) távolítható el
 Vízkezelés, víztechnológia VIII.

Olajtalanítás
(szennyvíz, kazántápvíz, kondenzvíz esetén)

A kondenzálódó olajos víz olajtartalma a hőátadó felületet bevonva rontja a hőátadást.

Kis olajtartalomnál aktív szénnel töltött oszlop.

Az aktív szén adszorbeálja az olajat
A felúszó olaj lefölözése hosszanti
átfolyású ülepítőben
 Vízkezelés, víztechnológia IX.
A víz fertőtlenítése
(ivóvíz esetén)

Célja: az ivóvízben található mikroorganizmusok elpusztítása

Leggyakoribb technológia a víz klórozása

Cl2 + H2O = HClO + HCl mikroorganizmusok

HClO = HCl + O sejtfalát oxidálja

A víz szerves anyag tartalmával

reagálva egészségre káros és
Alternatív lehetőségek:
kellemetlen szagú szerves klór
- víz ózonos kezelése
vegyületek képződnek.
(drága, hatás csak a gyárkapuig)
- fertőtlenítés klórdioxiddal (drágább)

Eltávolítás: adszorpció aktív szénnel

töltött oszlopon
 Vízkezelés, víztechnológia X.

Meszes vízlágyítás

A víz karbonátkeménységét (KK) telített kálcium-hidroxiddal (mészvíz vagy mésztej)

oldhatatlan csapadékká alakítjuk.

Ca(HCO3)2 + Ca(OH)2 = 2 CaCO3 + 2 H2O

KK csapadék

Mg(HCO3)2 + Ca(OH)2 = CaCO3 + MgCO3+ 2 H2O

kissé oldódik
MgCO3 + Ca(OH)2 = CaCO3 + Mg(OH)2

Az eljárással a korróziót okozó szén-dioxid tartalom is eltávolítható csapadék csapadék

CO2 + Ca(OH)2 = 2 CaCO3 + H2O

A nem karbonát-keménységet okozó magnézium só szintén reagál, de a magnézium kicsapódásakor vele
egyenértékű kalcium megy oldatba, így a folyamat során a nemkarbonát-keménység változatlan.

MgCl2 + Ca(OH)2 = CaCl2 + Mg(OH)2

oldódik csapadék
 Vízkezelés, víztechnológia XI.

Mész – szódás lágyítás

A mész – szódás lágyítás első lépésében a meszes vízlágyításban leírtaknak megfelelően
eltávolítjuk a víz karbonátkeménységét (KK),
majd szódával, azaz nátrium – karbonáttal (Na 2CO3) a nemkarbonát - keménységet (NKK)

CaSO4 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 H2O

csapadék
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl
csapadék

Maradékkeménység 40 °C-on 0,55 – 0,75 mmol CaO/dm 3

70 °C-on 0,1 - 0,2 mmol CaO/ dm3
 Vízkezelés, víztechnológia XII.
Ioncserés vízlágyítás

Cél: a víz kálcium- és magnéziumionjainak lecserélése vízkövesedést nem okozó

nátriumionra.

Megvalósítás: a víz átáramoltatása nátriumiont tartalmazó kationcserélő gyantával

töltött oszlopon.

Gyanta-Na Gyanta
+ Ca++ Ca + 2 Na+
Gyanta-Na Gyanta

Az egyensúlyi folyamatnak megfelelően a kimerült kálcium és magnézium tartalmú

gyanta tömény nátrium-klorid oldattal regenerálható.

Kationcserélő gyanta bármilyen kationt ( pl.: hidrogénion, nátriumion)

tartalmazó formában
 Vízkezelés, víztechnológia XIII.
Kisnyomású kazántápvíz előkészítés ioncserés vízlágyítással
Nem elegendő csak a kálcium- és magnéziumionokat eltávolítani, a hidrogén-
karbonátoktól ( HCO3- ) is meg kell szabadulni. Melegen bomlik és korrózió
veszélyes szén-dioxid szabadul fel.
Vízlágyítás és karbonátmentesítés egyáramos eljárással
++ ++
Ca , Mg
-
HCO3
tartalmú nyersvíz

A gyanta lecseréli
a nyersvíz fenti
kationjait hidrogén-
ionokra

a távozó víz
savas lesz

a hidrogénion
elbontja a
hidrogén-karbonátot

gáztalanító A savas víz hidrogén-

H+ + HCO3- → CO2 + H2O ionjai nátrium ionokra
cserélődnek
 Vízkezelés, víztechnológia XVI.

Teljes sómentesítés ioncserélő gyantával

Kationcserélő gyanta:

Gyanta-H Gyanta
++
Gyanta-H + Mg Ca + 2 H+
Gyanta

Anioncserélő gyanta:

Gyanta-OH + Cl- Gyanta-Cl + OH-

A kimerült anioncserélő gyanta nátrium-hidroxid oldattal regenerálható

A kezelendő vizet 1. kationcserélő oszlopon vezetik keresztül,

2. a savasodás miatt felszabaduló szén-dioxidot kiszellőztetik,
3. anioncserélő oszlopon vezetik keresztül

A kapott sómentes víz semleges kémhatású !

 Vízkezelés, víztechnológia XVI.
Teljes sómentesítés ioncserélővel
Nagynyomású kazántápvíz előkészítés

ha kimerül az oszlop ha kimerül az oszlop

a távozó víz nem savas a távozó víz savas
Az oszlopok sorrendje nem cserélhető fel, mert ha a tápvíz először az anioncserélő
oszlopra kerül, akkor a képződő kálcium- és magnézium-hidroxid lerakódik a gyantára.
 Vízkezelés, víztechnológia XV.
Teljes sómentesítés fordított ozmózissal,
ivóvíz tengervízből

≈ 50 bar
Számítási feladat
 1. Vízkeménység számítása
Egy vízminta elemzési adatai a következők:
Ca(HCO3)2………………..……226,8 mg/dm3 Moltömeg: 162
Mg(HCO3)2……………………. 73,0 mg/dm3 Moltömeg: 146
CaCl2…………………………… 88,8 mg/dm3 Moltömeg: 111
CaSO4………………………….. 40,8 mg/dm3 Moltömeg: 136
MgCl2…………………………... 57,0 mg/dm3 Moltömeg: 95
Szabad CO2…………………… 52,7 mg/dm3 Moltömeg: 44 (nem okoz keménységet !)
Számítsuk ki a karbonát (KK), nemkarbonát (NKK) és az összes keménységet (ÖK) !
Karbonát keménység kiszámítása
1 mmol Ca(HCO3)2 = 162 mg egyenértékű 1 mmol CaO-dal = 56 mg-mal
226,8 mg egyenértékű x mg-mal x= 78,4 mg CaO

1 mmol Mg(HCO3)2 = 146 mg egyenértékű 1 mmol CaO-dal = 56 mg-mal

73 mg egyenértékű y mg-mal x= 28 mg CaO KK = 78,4 + 28 = 106,4 mgCaO/dm3

Nemkarbonát keménység kiszámítása

1 mmol CaCl2 = 111 mg egyenértékű 1 mmol CaO-dal = 56 mg-mal
88,8 mg egyenértékű x mg-mal x= 44,8 mg CaO

1 mmol Ca(SO)4 = 136 mg egyenértékű 1 mmol CaO-dal = 56 mg-mal

40,8 mg egyenértékű y mg-mal x=16,8 mg CaO
1 mmol MgCl2 = 95 mg egyenértékű 1 mmol CaO-dal = 56 mg-mal
57 mg egyenértékű y mg-mal x= 33,6 mg CaO NKK = 44,8+16,8+33,6 = 95,2 mgCaO/dm3
Összes keménység: ÖK = 106,4 + 95,2 = 201,6 mgCaO/dm3