Acélok felületi

keménységnövelő hőkezelési
eljárásai
Hőkezelés
Hőkezelés

A hőkezelés egy tervszerűen megválasztott hőmérséklet változtatási folyamat, mely felhevítésből,

hőntartásból és lehűtésből áll, és célja a munkadarab szövetszerkezetének, illetve
feszültségállapotának tudatos megváltoztatása, az előírt tulajdonságok elérése céljából

2
Felületi hőkezelés

Az elvárás a kemény, kopásálló felület (kéreg) és szívós mag

megkülönböztethetünk
összetételt nem változtató felületi edzések
összetételt változtató kérgesítő eljárások

3
Felületi hőkezelések áttekintése az
edzhetőség feltételei alapján
Felületi edzések alapelve az, hogy az edzéshez szükséges 3 feltétel közül mindhárom csak a
kéregben teljesül
1. ausztenítés (T>A3)
2. hűtés vkf -nél nagyobb sebességgel
3. C>0,2%

4
Felületi edzések, acél összetételét nem
változtató felületi hőkezelések
A felületet meghatározott mélységig T>A3 hőmérsékletre hevítik, és onnan vkf -nél gyorsabban hűtik
Kéregvastagságnak megfelelő mélységű hevítéshez rendkívül nagy hevítési sebességet (500-
10000C/sec) kell elérni
Ez csak nagy felületi teljesítménnyel lehetséges (1000-10000W/cm2)
A mag hőmérséklete és szövetszerkezete nem változik

5
Felületi edzések, felületi edzés elméleti
alapjai
Acélok edzésekor végbemenő folyamatok
Hevítés ausztenit mezőbe
Gyors hűtés martenzites szerkezet eléréséhez
Megeresztés
Ezek a folyamatok csak a kéregre terjednek ki!
Folyamatot magyarázó ábrák
Fe-C állapotábra egyensúlyi hűtésre
Ausztenitesedési diagram
Folyamatos hűtésre vonatkozó átalakulási
diagram
Ausztenit martenzit átalakulás
6
Felületi hőkezelések
Felületi edzés Termokémiai hőkezelések

az acél összetételét nem változtatjuk anyagösszetétel változik

meg különböző elemek bediffundáltatása
széntartalom > 0,3%C alapanyagtól eltérő tulajdonságú
vékony (kemény, kopásálló)
kemény kéreg
kopásálló kéreg

7
Lángedzés
A lángedzés során a darab felületét nagyteljesítményű gázégőkkel hevítjük, majd vízzel hűtjük
A kéreg felhevítését nagy hőmérsékletű láng végzi (oxigén-acetilén)
Felhevített kérget vízzel hűtik, ezáltal 1…5mm mélységben beedződik a felület
A technológia lehet
szakaszos (a teljes felület hevítése majd hűtése)
folyamatos (az égőfej, vagy a darab mozog, és folyamatos a hűtés)

8
Lángedzés elve
A hőmérsékleteloszlást a szelvényben az időegység alatt felvett teljesítmény és a darab hővezető
képessége befolyásolja
Nagyobb hőmérsékletű lánggal gyorsabb felmelegedés érhető el, és mivel kevesebb idő van a hő
elvezetésére a kéreg vékonyabb lehet
A hűtés vízzel történik, melynek hűtőhatása műanyag bázisú adalékokkal szabályozható
A darabokat a kezelés után 150-200 C°-os megeresztésnek kell alávetni!

9
Lángedzés alkalmazása
főleg kopásnak kitett alkatrészek felületi keménységének növelésére használjuk
pl. nagyméretű fogas- és lánckerekek, kötélhornyok, tengelyek, eszterga szánvezetékek,
csúszólapok, forgattyústengely csapok stb.
a lángedzés annál gazdaságosabb, minél kisebb az edzendő felület az összfelülethez képest
Előnye
egyszerű, olcsó, kis darabszám esetén is gazdaságos lehet
Hátránya
kéregvastagság nem lehet kisebb, mint 1mm, nem szabályozható pontosan

10
Lángedzés

Előny Hátrány
egyszerű kéregvastagság nem lehet kisebb, mint
1mm
olcsó
nem szabályozható pontosan
kis darabszám esetén is gazdaságos

11
Indukciós edzés
Elvi alapja, hogy egy váltóárammal átjárt vezető erőterébe helyezett acél a benne fellépő mágneses
(hiszterézis) és villamos (örvényáram) veszteségek miatt felmelegszik
Indukciós edzéskor a felületi réteget induktorral hevítik fel (primer tekercs az induktor, a szekunder
tekercs a munkadarab, amelyet az örvényáramok melegítenek fel
Hengeres, sík és alakos felületek edzhetők, az eljárás jól szabályozható, termelékeny

12
Indukciós edzés
A hűtés vízzel, vagy vizes oldattal történik
Használatos frekvenciák
középfrekvencia 2500-10000Hz 3mm-nél vastagabb kéreghez
nagyfrekvencia 3mm-nél vékonyabb kéreghez
A darabokat indukciós edzés után 150-1800C-on kell megereszteni

Az áramsűrűség eloszlása a 13
vezetőben
Indukciós edzés alkalmazása
Fogaskerekek, bordástengelyek, gépjárműalkatrészek pl. vezérműtengely bütykök, forgattyústengely
csapok, kormánygömb csapszeg
Indukciós edzésre csak 0,35%-nál nagyobb karbontartalmú acélok alkalmasak

14
Indukciós edzés

Előny Hátrány
gyors nagy beruházási költség, mely csak
nagy darabszám esetén teszi gazdaságossá
revementes
pontosan szabályozható
automatizálható mind a
kéregvastagság,
mind a kéregkifutás tekintetében

15
Kontur edzés
Megeresztés
hagyományos indukciós edzés esetében a megeresztést kemencében végzik 150-180 0C-on
legalább 1 órás hőntartással
az időigényes megeresztés kiváltására alkalmazható az indukciós megeresztés

16
Lézeres edzés
A lézeres edzés lézersugárral végzett hevítésből és azt követő hűtésből áll
Célszerű alkalmazásai
nagyméretű alkatrészek, amelyeknek csak néhány kritikus pontjában szükséges a keményítés
nagy kiterjedésű felületek rasztermintás kezelése
kisméretű alkatrészek, melyek lokálisan és torzulásmentesen más módszerrel nem kezelhetők
A felületi edzés csak akkor lehet gazdaságos lézerrel, ha azt más, hagyományos módszerekkel nem,
vagy csak káros kompromisszumok árán lehet megvalósítani
Lézersugár foltja vándorol a kezelendő felületen, tehát összefüggő homogén hőkezelt réteg többnyire
nem érhető el
Az egymás mellett futó, lézerrel edzett sávok között mindig van valamilyen mértékben megeresztődött
rész

17
Lézeres edzés
3 szakaszra bontható
1. szakasz a hevítés A1, A3 hőmérséklet fölé
2. hőntartás, alapszövet lehető legnagyobb része ausztenitté alakul
3. hűtés, megfelelően nagy hűtési sebesség esetén martenzites szövetszerkezet alakul ki
Lézeres edzéskor a hevítés sebessége 103 - 107 K/s között változik
Ez jelentősen meghaladja a hagyományos hőkezelő eljárásoknál szokásos értékeket, ezért itt az
ausztenitesítési hőmérséklet is feljebb tolódik
A magasabb hőmérséklet kedvező az ausztenit kialakulása szempontjából, mivel a diffúziós folyamat
eredménye és a diffúziós folyamatok sebessége exponenciális összefüggésben van a hőmérséklettel
Lézeres edzéskor az ausztenites átalakulás időszükséglete jelentősen lecsökken, kicsi lehet a
hőntartási idő

18
Lézeres edzés
Külön hűtőközeg nélküli önedződésre jellemző hűlési sebesség 103 - 107 K/s között változhat
Lézeres hőkezeléssel 0,05 – 1mm mélységű edzett kéreg állítható elő, amelynek keménysége
meghalad(hat)ja a hagyományos eljárásokkal előállítható értéket
Ez megfelel annak a fejlődési iránynak, mely szerint az edzett rétegek vékonyak, de a lehető
legnagyobb keménységűek legyenek

19
Elektronsugaras edzés
Lézersugárhoz hasonlóan az elektronsugár is alkalmas felületi edzésre
Sajátosságok
munkadarabot vákuum kamrába kell helyezni
sugárnyaláb intenzitása jól szabályozható, felület pásztázható
tiszta, egzakt technológiai körülmények hozhatók létre
2 eljárás részben konkurense egymásnak
Példa: vezérműtengely elektronsugaras edzése
(edzés előtt a kéreg nitridálva)

Nincs szükség külön hűtőközegre

20
Összetételt változtató un. termokémiai
kezelések
Cél
az acél felületén meghatározott mélységig valamilyen fémes, vagy nemfémes elem
koncentrációját megnövelni (a felület ötvözése), és így a kéreg tulajdonságát a kívánt módon
megváltoztatni
legtöbb esetben a cél a felület kopásállóságának és a munkadarab kifáradással szembeni
ellenállásának növelése a kemény kéreg és szívós mag biztosításával
felület ötvözéséhez szükséges elemet a darabot körülvevő közeg biztosítja
a közeg feladata, hogy a felülettel kölcsönhatásba lépve, azt valamilyen elemmel feldúsítsa

21
Összetételt változtató un. termokémiai
kezelések
Kölcsönhatás 3 részfolyamatra bontható
1. ötvözőelemet atomos állapotban kell a felületre juttatni. Ez az atomos állapotú elem
rendszerint disszociáció eredménye
2. a közeg által atomos állapotban leadott elemnek meg kell tapadni az acél felületén,
adszorpció
3. adszorbeált elemnek a felületi rétegbe kell vándorolni, ez a diffúzió révén lehetséges

22
Nitridálás, karbonitridálás

1. Nitridálás célja nitrogén bejuttatása az acél felületébe, amely a felületen kemény, kopásálló,
korrózióálló, a kifáradással szemben ellenálló kérget hoz létre anélkül, hogy azt edzeni kellene
2. A darabot a kezelés megkezdése előtt a legtöbb esetben nemesítik
3. A karbonitridálás esetében a nitrogénnel egyidejűleg karbon is diffundál a felületbe, aminek
hatására a nitrideken kívül kemény karbonitridek is keletkeznek

23
Nitridálás, karbonitridálás
A nitridáló közeg általában ammónia, nitrogén ferritben jobban oldódik
Kezelés hőmérséklete 500-6000C, a kemencetérbe bevezetett ammónia az acél felületén alkotóira
bomlik
Kezelési idő 30-40óra
A darabot nitridálás előtt nemesítik
Gáznitridálásra nitridképző ötvözőkkel ötvözött acélokat használunk, Cr, Al, Mo, V
Elérhető felületi keménység 62-67HRC

24
Nitridálás

25
Nitridált kéreg
A nitridált kéreg vastagsága 0,2-0,8mm

A kéreg szerkezete nem egységes

felületen néhány mikron vastagságú
vegyületi réteg „fehér kéreg”
található, ezt a réteget vas és ötvöző
nitridek alkotják

alatta a befelé haladó nitrogén

diffúziós frontnak megfelelően,
élesen elválasztva a diffúziós zóna
van

26
Karbonitridálás, nikotrálás
A közeg 50% ammónia és 50% cementáló gáz
A kezelés hőmérséklete 5700C, ideje 3-4 óra
A kéreg 2 részből áll
10-20μm vastagságú vegyületi kéreg (nitridek)
alatta 0,3-0,5mm nitrogénben dús diffúziós zóna

27
Betétedzés
Lényege, hogy a kis C tartalmú, nagyon szívós acélok felületi rétegét karbonnal dúsítják, majd az íly
módon a kérgében edzhetővé vált darabot edzik
Betétedzés=cementálás+edzés
Cementálás során az alkatrészt karbon leadó közegben 850-930 0C, ma egyre magasabb gyakran 950-
9700C-on izzítjuk
Cementáló közeg lehet
szilárd (faszén, csontszén, koksz)
folyékony (sófürdő+karbont leadó anyag)
gáz
Ipari körülmények között már csak a gázcementálásnak van jelentősége

28
Cementálás
Kéregvastagság függ
hőmérséklettől
időtől
C leadó közegtől

29
Cementálást követő hőkezelések

30
Cementálást követő hőkezelések
Ha az acél szemcsedurvulásra nem hajlamos, az edzés a cementálást követően elvégezhető (direkt
edzés)
Az edzés az acél összetételétől függően történik:
- ötvözetlen acélt vízben
- ötvözöttet olajban vagy emulzióban hűtik
Az edzést 170-1800C-os megeresztés követi

31
Betétedzett darabok
Tányérkerék
betétedzés (gázcementálás, edzés edzőprésben és megeresztés

32
Tányérkerék
Kéregszövet: martenzit+maradék ausztenit
Magszövet: bainit

33
Fogaskerekek hőkezelése
Megvalósítható:
kisnyomású, vagy vákuum cementálás,
nagy nyomású nitrogén edzés

34
Felületi kezelések, gőzfázisú bevonatképző
eljárások
Kémiai gőzfázisú bevonatolás CVD
keményfém lapkák és kerámiák felületi kezelésére
900-10000C-on
3-10 μm vastag
keménysége 2500HV körüli
gyémántbevonat is készíthető

35
Felületi kezelések, gőzfázisú bevonatképző
eljárások
Fizikai gőzfázisú bevonatolás PVD
a bevonat nem nagy hőmérsékleten vegyi reakció, hanem alacsony 150-550 0C-on fizikai
elvek alapján keletkezik
TiN keménysége 2000-2500HV, kopásálló

36