Cibus Hungaricus Alapítvány

2024. február
Tartalomjegyzék

1. Összefoglaló
2. Háttér
3. Célok
4. Tevékenységek
5. Projektek
5.1 ÉLIP projekt
5.2 Közétkeztetés fejlesztési projekt
5.3 Digitális Agrárakadémia Plusz
5.4 Projektfejlesztés
1. Összefoglaló
Célunk a mezőgazdasági termékek menedzsmentje az élelmiszer
termékpályákon a digitalizáció eszközeivel, a dREL fejlesztésének
Kárpát-medencei módszertani központja

• Élelmiszer termékpályák „földtől az asztalig” és tovább az egészségig

• Valós hatékonyság növekedés a termékpálya teljes, integrált
fejlesztésével érhető el
• A fejlesztés egyik lehetséges eszköze a digitalizáció
• Kommunikáció, automatizáció, robotizáció – adatkezelés
• Adat alapú döntéshozás a termelésirányításban, készletgazdálkodásban,
logisztikában, vállalatirányításban
• Döntés alapján precíz beavatkozás

Mezőgazdasági Élelmiszer Élelmiszer Élelmiszer

Fogyasztó Egészség
alapanyag feldolgozás logisztikai kereskedelem
A Cibus Hungaricus Alapítvány öt egyetem és az agrártermelők
szakmai összefogását valósítja meg az élelmiszer termékpályák
digitális fejlesztése érdekében

• A Kárpát-medencei digitális REL

(dREL) fejlesztésére indított ÉLIP Cibus Hungaricus Alapítvány célrendszere
projekt lehetőséget biztosít az öt
egyetem és a MAGOSZ szakmai Termelők termékeinek menedzsmentje az élelmiszer termékpályákon a digitalizáció
eszközeivel, a dREL fejlesztésének Kárpát-medencei módszertani központja

együttműködésére az élelmiszer Logisztika

Termék- és
Fogyasztói igények,

termékpályák mentén, azok adat menedzsment,

hálózat fejlesztés
Minőségbiztosítás
nyomonkövetés
feldolgozás
fejlesztése
lehetőségek és
szükségletek

alapú innovatív átalakítására (dREL) mérése

Termelők, feldolgozók, kereskedők, fogyasztók edukálása

• A termékpályák működésének
fejlesztésének hajtóereje a
fogyasztói igények, lehetőségek és
szükségeltek, amelyhez a tervezett
adatközpont nyújt információkat
Technológia fejlesztés, innováció
Termékpálya és üzleti folyamat fejlesztés
Adatgyűjtés, adatelemzés
Az ÉLIP projektben az Alapítvány szakmai irányításával valósulhatnak
meg a vállalt innovációk, tevékenységek a Digitális Élelmiszeripari
Stratégia céljai alapján
• dREL koncepció fejlesztése, az ellátási lánc rövidítésének támogatása, ÉLIP feladatok
termelők értékesítési kockázatának csökkentése
dREL koncepció fejlesztése
• Adatközpont létrehozása, a dREL működési adatainak és a fogyasztói
igények, szokások adatainak feldolgozáshoz. Adatközpont létrehozása
• A dREL működését biztosító élelmiszer logisztikai keretrendszer
koncepciójának létrehozása, fejlesztése a Kárpát-medencében Élelmiszer logisztikai keretrendszer
koncepciója a Kárpát-medencében
• Termelőtől a fogyasztóig terjedő nyomonkövetési és minőségbiztosítási
Nyomonkövetési és minőségbiztosítási
rendszer fejlesztése rendszer
• A termék feldolgozottság fejlesztése, feldolgozási kapacitások
Termék feldolgozottság fejlesztése (kREL)
koordinálása a szociális gazdaságban, a közétkeztetésben történő
felhasználás céljából (kREL) Fogyasztói igények, szükségletek, lehetősége
• A dREL fogyasztói igények, szükségletek (egészségi állapot) alapján mérése, elemzése
történő működésének megalapozása
Tanulóraktár létrehozása
• Tanulóraktár létrehozása, fejlesztése, pilot gazdasági üzem tesztelése
• Az élelmiszeripari szereplők félkészítése, edukálása a hatékony adat- és Edukálás
értékesítés vezérelt termelésre
Az Alapítvány részt vett a közétkeztetés fejlesztésére vonatkozó
kormányzati döntéselőkészítő dokumentum szakmai
előkészítésében
Az Alapítvány által elvégzett feladatok
Közpolitikai célok
• A hazai közétkeztetés jelenlegi helyzetét
bemutató dokumentum összeállítása. Rövid élelmiszerlánc
• A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-
egészségügyi előírások és a kormányzati Hazai termékek előnyben részesítése

döntéshozó fórumon meghatározott közpolitikai Fenntarthatóság

célok alapján koncepció kidolgozása, beleértve a
logisztikai, digitális, minőségbiztosítási és Intézmények adminisztratív
tehercsökkentése
nyomonkövetési rendszerre vonatkozó
javaslattételt.
• Az érintett kormányzati szereplők bevonása
(NÉBIH, MÁK, BM, NAV) és az általuk
rendelkezésre bocsátott adatok elemzése.
2. Háttér
A Kormány 2019-be fogadta el Magyarország Digitális Agrár
Stratégiáját, majd 2022-ben a Digitális Élelmiszeripari Stratégiát

• A DAS-ban megfogalmazott célrendszer alapján az agrárgazdaság

digitalizálásának átfogó célja, hogy „az információk gyűjtésével,
feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és
robotizálásával hozzájáruljon a mezőgazdasági termelés
jövedelmezőségének növeléséhez a rendelkezésre álló környezeti
erőforrások hatékony felhasználása mellett”.
• A DÉS átfogó célja „a hazai élelmiszeripari termelés hatékonyságának
növelése, a versenyképesség fokozása hazai és nemzetközi szinten
annak érdekében, hogy olyan stabil élelmiszer-feldolgozás és
élelmiszer-ellátás valósuljon meg, amely az ellátás biztonsága mellett
hosszútávon piacképes, profitot termelő élelmiszeripart teremt”.
 Az élelmiszer termékpályák hatékonyságát a fogyasztói igények
és szükségletek által vezérelt, adat alapú működés biztosítja

Növény, állat Adatok Fogyasztó

• Genetikai • Igény
lehetőség • Szükséglet (pl.
Termelés Gazdaság, üzem Termékpálya
• Mérhető igény egészség)
• Mérhető • Lehetőség
• Mérés (talaj, víz, időjárás, • Erőforrás gazdálkodás • Fogyasztói piac elvárása,
körülmény
anomáliák, hőmérséklet) (adatok, döntéstámogatás) bevétel
• Precíz beavatkozás (egyed • Költségek – bevételek – • Logisztika
és hely specifikus) profit (adatok, • Input anyagok,
• Automatizáció, döntéstámogatás) • Nyomonkövetés
robotizáció • Tervezés (adatok, • Technológia (ár, szakmai
• Minőségbiztosítás döntéstámogatás) tartalom)
• Közigazgatás,
támogatások
• Koordináció, integráció
A digitalizáció és a hatékonyság összefüggése

A hatékonyság növelését elsősorban nem a meglévő

folyamatok, tevékenységek digitalizálása biztosítja,

hanem

a digitalizáció lehetőségei, a rendelkezésre álló adatok

alapján új folyamatok, tevékenységek kialakítása,
illetve a meglévő folyamatok és tevékenységek
módosítása, elhagyása!
Az élelmiszer termékpályák teljes profitjának 48%-át a
kereskedelem érvényesíti

100 egység fogyasztói költés profitja

Fenntartható 1/3 eloszlás

Mezőgazdaság Élelmiszeripar Nagykereskedő Kiskereskedő

15 % 37 % 20 % 28 %
Támogatások
10% 48%

Post harvest Magas hozzáadott érték képzés Jelentős költségráta

Jelenlegi eloszlás
A termékpálya szereplők kockázatai nem az érvényesített
profit alapján oszlanak meg

Kockázatok, hatások Megoldás

Az élelmiszer alapszükséglete, minőségi és mennyiségi igényeket támaszt, ár érzékeny

Fogyasztó
módon.

Közvetíti a termelési láncnak a fogyasztói igényeket, disztribúciót szervez, minőség

Kereskedő
biztosítási rendszert működtet.

Garantálnia kell input/output oldalon a minőséget, két oldalról ár nyomásban van,

Feldolgozó STABIL ÁR- ÉS JÖVEDELMI
hozzáadott értéket teremt.
VISZONYOK AZ ÉRTÉKLÁNC
MINDEN TAGJÁNÁL.
Biológiai kockázat mellett magas ár kockázatot visel, alacsony támogatási színvonal
Állattenyésztő
mellett.

Takarmány gyártó Input oldalról ár- és minőségi kockázat, fehérjehordozóban erős import kitettsége van.

Növénytermesztő Biológiai kockázatot visel, magas ár kockázattal, magas támogatási színvonal mellett.
 A profit 48%-át érvényesítő kereskedelem értékesítés
modelljei a b2c piacon
Hagyományos élelmiszer kereskedelmi modell Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó

Kiskereskedelem által működtetett online élelmiszer Kiskereskedés

Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Logisztika 3 Fogyasztó
értékesítés modell Online bolt
Raktár
Online élelmiszer értékesítés modell Termelő Logisztika 1 Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó
Online bolt

Nagybani piac modell Termelő Logisztika 1 Nagybani piac Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó

Piaci modell Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Piac Logisztika 3 Fogyasztó

Termelői értékesítési modell (REL) Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó

Termelői és fogyasztó egymásra találását támogató online

Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Online katalógus Logisztika 3 Fogyasztó
felület, vagy katalógus modell

Termelői értékesítést támogató online felület modell Termelő Logisztika 1 Raktár Logisztika 2 Online rendelés Logisztika 3 Fogyasztó

Raktár
Kosár közösségi modell Termelő Logisztika 1 Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó
Online bolt

Raktár
Digitális Termelői Piac (Közért+) modell Termelő Logisztika 1 Logisztika 2 Kiskereskedés Logisztika 3 Fogyasztó
Online piac
A kistermelőknek önállóan nincs esélyük a nagy kereskedelmi
láncokhoz és az élelmiszeriparba való bekerülésre

• Az értékesítési problémák termelői oldalról történő érdemi megoldása

csak együttműködéssel és adat alapú tervezéssel lehetséges, amely
magában foglalja az alábbiakat:
• marketing szemléletmód, azaz a fogyasztói igény teljes körű megismerése,
• hiteles termelő, aki biztosítja a fogyasztókkal való tartós kapcsolatrendszer
kialakítását,
• hiteles védjegy, amely lehetőséget teremt a termékminőség biztosítására,
• piaci alapú megközelítés,
• termékkategorizálás (pl. a közlekedési lámpák színeinek analógiája alapján),
• igényes vásárlói kör feltárása, hiszen a tervezett rendszer bevezetésének
sikeressége érdekében ajánlott egy biztos felvevői piac garantálása, amely
lendületet ad a szélesebb körben való elterjedéshez.
A hagyományos rövid ellátási lánc működése korlátos,
mert elsősorban személyes kapcsolatokra épül

(+) (-)
Hagyományos rövid ellátási lánc (REL) • Minőség, bizalom, visszajelzés • Nagy termelői időráfordítás
• Termelői jövedelem növelése • Korlátos értékesítési volumen
• Alacsony logisztikai terhelés, • Nincs minőség-ellenőrzés
Termelői piac • Alacsony vidéki vásárlóerő
Termelő Fogyasztó karbonlábnyom
Kosár közösség
• Nagy értékesítési kockázat
• Nagy fogyasztói erőforrás
szükséglet (idő, logisztikai)

Digitális rövid ellátási lánc (dREL) (+) (-)

• Online vásárlási lehetőség, távoli, • Logisztikai szolgáltatás fejlesztése
nagyobb vásárlóerővel rendelkező (sok termelő, sok fogyasztó
vevők elérése (kényelem) kapcsolat)
Online értékesítés
Fogyasztó • Nagyobb választék • Személyes bizalom hiánya
Logisztika
Termelő HORECA • Nagyobb értékesítési volument • Minőségbiztosítási rendszer
Minőségbiztosítás
Közétkeztetés
Nyomonkövetés • Értékesítési kockázat csökkentése fejlesztése
• Fogyasztói igények megismerése
• Igény alapú termékfejlesztés
Az élelmiszer ellátási lánc rövidítése és digitalizálása (dREL)
növelheti a termelők részesedését a termékpálya profitjátból

A dREL hatékonyságát a kereskedelmi láncok működésének elemzése alapján

három terület fejlesztése biztosítja
• logisztikai kapacitás fejlesztése a termelőtől a fogyasztóig (raktár, komissiózás,
szállítás),
• az ügyfél adatok gyűjtése és elemzése,
• a termék minőségét és a fogyasztói bizalmat szavatoló nyomonkövetési és
minőségbiztosítási rendszer.
• a termelő, a termelés helye és a termelés folyamatának beazonosítása,
• az élelmiszer egészséges eredetének, tartalmának ellenőrzési lehetősége.
3. Célok
Cibus Hungaricus Alapítványt öt egyetem alapította, a MAGOSZ
támogatásával, a Digitális Élelmiszeripari Stratégia és kapcsolódó
közfeladatok ellátására

• Alapítók
• Állatorvostudományi Egyetem
• EDUTUS Egyetem
• Debreceni Egyetem
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
• Széchenyi István Egyetem
• Támogató: Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ)
• Kuratóriumi tagok:
• Filep Bálint, SZE, az kuratórium elnöke
• Bács Zoltán, DE
• Süth Miklós, ÁOTE
• Szita Károly, EUDUTUS Egyetem
• Szólláth Tibor, MAGOSZ, NAK
• Főtitkár: Friedrich László, MATE, a kuratórium főtitkára
A Cibus Hungaricus Alapítvány célja a termelők és előállítók
versenyképességének növelése, piaci lehetőségeik bővítése,
integrációjuk, digitalizációjuk, edukációjuk elősegítése

Termelők termékeinek menedzsmentje az élelmiszer termékpályákon a digitalizáció

eszközeivel, a dREL fejlesztésének Kárpát-medencei módszertani központja

Logisztika Fogyasztói igények,

Termék- és
menedzsment, Minőségbiztosítás, lehetőségek és
feldolgozás
hálózat fejlesztés nyomonkövetés szükségletek
fejlesztése
(dREL) mérése

Termelők, feldolgozók, kereskedők, fogyasztók edukálása

Technológia fejlesztés, innováció

Termékpálya és üzleti folyamat fejlesztés

Adatgyűjtés, adatelemzés
A Cibus Hungaricus Alapítvány által támogatott
társadalmi és közpolitikai célok
Általános: a versenyképes hazai élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar
agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése
• Egészséges élelmiszer, ismert és ellenőrzött forrásból, nyomonkövetett termékpályán
• Élelmiszerellátás biztonsága, egymásra épülő helyi, területi és nemzeti ellátási láncok
• Az értékesítés anomáliák letörése
• Kormányzati aktív beavatkozási képesség élelmiszer krízis helyzetekben
• Magyar gyártók és fogyasztók edukálása
• A hazai élelmiszeripari szereplők értékesítés- és adat-vezérelt szakmai és technológiai fejlesztése
• Ügyfélélmény támogatása: vásárlástól a kiszállításig
• Rövid ellátási lánc működésének biztosítása – logisztikai közmű létrehozása
• Magyar termékek és termelők támogatása a teljes Kárpát-medencében
• Tanulóraktár kialakítása, logisztikai laboratórium és tudásközpont létrehozása
• Részvétel a globális és EU szintű ellátás biztonságot szolgáló platform fejlesztésekben
• Technológiatranszfer a nemzetközi kapcsolatrendszerben
Cibus Hungaricus Alapítvány közfeladatainak jogszabályi
háttere
• DJP 2.0 1456/2017. (VII.19.) Korm. határozat
• kiemelkedően fontosnak tartja a Magyarország határain átívelő, Kárpát-medencei magyar digitális
ökoszisztéma megerősítését, ezért lehetővé kívánja tenni a határon túl élő magyar közösségek
részvételét a Digitális Jólét Programban
• DAS 1470/2019. (VIII. 1.) Korm. határozat
• a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek digitális nyomon-követhetősége (a blockchain megoldások)
és a kapcsolódó adatok gyűjtése, feldolgozása, és tudásbázis működtetését biztosító Nemzeti
Élelmiszerlánc Adatszolgáltatási Központ (NÉAK) létrehozása
• a hazai mezőgazdasági termékek értékesítését támogató, digitális alapú elosztó és értékesítése, sharing
economy módszerek fejlesztése, a rövid ellátási láncok (REL) megvalósítása
• DÉS 1479/2022. (X. 11.) Korm. határozat
• a hazai előállítású élelmiszerekre vonatkozó minőségbiztosítási és nyomon-követési rendszer
létrehozása, a fogyasztók hiteles tájékoztatására és érdekeinek védelmére
• MIS 1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozat
• Élelmiszeripari adattárca létrehozása, továbbá kiemelt ágazat az élelmiszeripar
4. Tevékenységek
Az Alapítvány céljainak megvalósulását szolgáló
tevékenységek

1. dREL koncepció fejlesztése

2. Adatközpont létrehozása
3. Logisztikai keretrendszer fejlesztése
4. Minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszer fejlesztése
5. Termékfejlesztés
6. Fogyasztói igények, lehetőségek és szükségeltek mérése
7. Technológia fejlesztés, tanulóraktár létrehozása
8. Képzés
9. A program határon túli kiterjesztése
1. dREL koncepció fejlesztése

Élelmiszer ellátási lánc rövidítésének támogatása, termelők értékesítési kockázatának

csökkentése
• A dREL fejlesztése a Kárpát-medencei régióban, élelmiszer logisztikai keretrendszer
fejlesztésével
• Logisztikai és digitális (dREL) „közmű”: logisztikai, beszállítási rendszer, raktárak létrehozása, fejlesztése,
tanulóraktár kialakítása, saját értékesítési online felület működtetése.
• Minőségbiztosítási és nyomonkövetési „közmű”: Minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszer
létrehozása, fejlesztése a blockchain megoldások alkalmazásával.
• A közkonyhák és HORECA vállalkozások részére ellátás biztosítása hazai termelők termékeivel
és előfeldolgozott termékeivel, mezőgazdasági termékek, élelmiszerek fejlesztése,
feldolgozottsági szintjének növelése, a meglévő feldolgozási kapacitások koordinálása.
• A Közétkeztetési Rövid Ellátási Lánc (kREL) működése és a termékek piacra jutásának
érdekében a termék feldolgozottság fejlesztése, feldolgozási kapacitások koordinálása a
társadalmi vállalkozások, a szociális szövetkezetek és FETE programban érintett települések
bevonásával.
2. Adatközpont létrehozása

A dREL működésének megalapozása a hatékony adat- és értékesítés- vezérelt

működésre, az adatok elemzése alapján
• Adatközpont létrehozása, a dREL működési adatainak és a fogyasztói igények, szokások
adatainak feldolgozáshoz.
• A Digitális Élelmiszeripari Stratégiáról 1479/2022. (X. 11.) Korm. határozat 4. pontja
alapján adatközpont létrehozása a következő adatok gyűjtésére, elemzésére, adattavakba
rendezésére
• Élelmiszeripari adattárcák kialakítása, a Mesterséges Intelligencia Stratégia alapján
(1573/2020. (IX. 9.) Korm. határozat Magyarország Mesterséges Intelligencia
Stratégiájáról)
• Adat interfészek kialakítása: NÉBIH, NAV, MÁK, NAK, EESZT, NNGYK, egyetemek, kutató
intézetek, vállalkozások
• A táplálkozás egészségügyi hatásainak feltárása, modellezése.
• A dREL működésének fejlesztéséhez, AI működési környezet fejlesztése.
3. Logisztikai keretrendszer fejlesztése

A dREL működését biztosító élelmiszer logisztikai keretrendszer

koncepciójának létrehozása, fejlesztése a Kárpát-medencében
• A dREL működéséhez kapcsolódó logisztikai kutatások és rendszertervek
elkészítése.
• A logisztikai keretrendszer működéséhez szükséges digitális szolgáltatások
tervezése, fejlesztés szakamai támogatása
• Kárpát medencében összesen 40 ezer mezőgazdasági termelő és 20 ezer
élelmiszeripari vállalkozás elérése és integrálása
• Magyarország kb. 12e termelő, 10e élelmiszeripari vállalkozás
• Erdély kb. 20e mezőgazdasági termelő, 5e élelmiszeripari vállalkozás
• Felvidék kb. 3e mezőgazdasági termelő, 3e élelmiszeripari vállalkozás
• Délvidék kb. 5e mezőgazdasági termelő, 2e élelmiszeripari vállalkozás
4. Minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszer
fejlesztése

Termelőtől a fogyasztóig terjedő nyomonkövetési és minőségbiztosítási rendszer

fejlesztése
• A Digitális Élelmiszeripari Stratégiáról 1479/2022. (X. 11.) Korm. határozat 5.
pontja alapján hazai termelési minőségbiztosítási rendszer rendszertervének
elkészítése, a zöldség és gyümölcs termékpályákra alap minőségbiztosítási
feltételek összeállítása, bevezetést előkészítése, térségi pilot indítása
• European Blockchain Services Infrastructure Traceability of Agri-food (EBSI Agri-
food) projektben való szakmai közreműködés, három élelmiszer termékpálya
(sertéshús, tojás, burgonya) nyomonkövetésének kidolgozása, blockchain
alkalmazása
• További termékpályák nyomonkövetési rendszerének kidolgozása (gabona, alma)
• Nyomonkövetési rendszer hiányában nem realizálhatók a nemzetgazdasági szintű
hasznok
5. Termékfejlesztés

A termék feldolgozottság fejlesztése, feldolgozási kapacitások koordinálása a

szociális gazdaság bevonásával
• A közétkeztetés alapanyag ellátásának tervezése, a hazai termelési és feldolgozási
kapacitások alapján.
• Szükséges termékfejlesztés meghatározása, tervezés, fejlesztési és logisztikai terv.
• Szociális gazdaság (68 szociális szövetkezet, a 1404/2019. (VII. 5.) Korm. határozat
alapján kiválasztott 300 FETE település) rendelkezésre álló termelési, feldolgozási,
raktározási, logisztikai kapacitás felmérése, szükséges fejlesztések meghatározása.
• Szociális gazdaság erőforrásainak integrálása, reorganizációja és koordinálása
elsősorban a közétkeztetésbe történő beszállítási lehetőség biztosítása, gazdasági
fenntarthatóság biztosítása.
6. Fogyasztói igények, lehetőségek és szükségeltek
mérése

A dREL fogyasztói igények, szükségletek (egészségi állapot) alapján

történő működésének megalapozása.
• Fogyasztási adatok gyűjtése, feldolgozása a DTP Pilot projektből,
illetve együttműködő kereskedőktől.
• A fogyasztói célcsoportok egészségi állapotáról szóló anonim adatok
gyűjtése, feldolgozása.
• Fogyasztói szokások gyűjtése, feldolgozása.
7. Technológia fejlesztés, tanulóraktár létrehozása

Tanulóraktár létrehozása, fejlesztése, pilot gazdasági üzem tesztelése

• A dREL igényei alapján megalapozó rendszerterv és technológia és
informatikai terv elkészítése: RFID technológia, robotika, automata
komissiózás, digitális nyomonkövetés
• Tanulóraktár fejlesztésének szakmai támogatása
• A dREL és a tanulóraktárak működésének tesztelése
• Technológiai szabvány létrehozása a tesztelés eredmények alapján
8. Képzés

Az élelmiszeripari szereplők félkészítése a hatékony adat- és

értékesítés vezérelt termelésre
• Célcsoportok azonosítása (képesség, ismeret, motiváció) ismeret
bővítési szükséglet azonosítása, képzések tervezése
• Ismeret anyagok összeállítás, képzések felnőttképzési akkreditálása,
mikro kreditek megállapítása, egyetemi elfogadás biztosítása,
képzések: kb. 100e fő, több célcsoportban
9. A program határon túli kiterjesztése

A határon túli magyar termelők és élelmiszeripari vállalkozások bevonása a programba

• A Kárpát medencében összesen 28 ezer magyar mezőgazdasági termelő és 10 ezer élelmiszeripari
vállalkozás elérése és integrálása lehetséges a határon túl
• Erdély kb. 20e mezőgazdasági termelő, 5e élelmiszeripari vállalkozás
• Felvidék kb. 3e mezőgazdasági termelő, 3e élelmiszeripari vállalkozás
• Délvidék kb. 5e mezőgazdasági termelő, 2e élelmiszeripari vállalkozás
• Az Alapítvány 2023-ban együttműködési megállapodást kötött az alábbi szervezetekkel
• Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, Erdély, Csíkszereda
• Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége, Vajdaság, Zenta
• Szlovákiai Agrárkamara, Felvidék, Dunaszerdahely
• Gazda Polgári Társulás, Felvidék, Karva
• Külhoni Magyar Borászok Egyesülete, Kárpát-medence
• Pro Agricultura Egyesület, Erdély, Kolozsvár
• Partium Vidékfejlesztéséért Egyesület, Erdély, Szatmárnémeti
5. Projektek
Cibus Hungaricus Alapítvány működését finanszírozó
projektek

1. Irinyi Terv Élelmiszeripari Beszállítói Program projekt (ÉLIP), Széchenyi

István Egyetemért Alapítvánnyal konzorciumban
• Szponzor: GFM, Neumann NKft
2. Az egészségügyi, szociális ellátórendszer és a nevelési-oktatási
intézmények élelmezési, közétkeztetési fejlesztésére vonatkozó
kormányzati döntéselőkészítő dokumentum szakmai előkészítése
• Szponzor: Belügyminisztérium (pro bono szerződés)
3. Digitális Agrárakadémia Plusz projekt (DAA+) a mezőgazdasági termelők
ismeretterjesztése a digitális megoldások alkalmazása területén
• Szponzor: GFM, Neumann NKft
4. Projektfejlesztés, központi EU támogatási kiírásokra konzorcium szervezése
• MFOI
5.1 ÉLIP projekt

Irinyi Terv Élelmiszeripari Beszállítói Program (ÉLIP)

Az ÉLIP projekt tervezett tevékenységei

• dREL koncepció fejlesztése, az ellátási lánc rövidítésének támogatása, termelők

értékesítési kockázatának csökkentése
• A dREL működését biztosító élelmiszer logisztikai keretrendszer koncepciójának
létrehozása, fejlesztése a Kárpát-medencében
• Termelőtől a fogyasztóig terjedő nyomonkövetési és minőségbiztosítási rendszer
fejlesztése
• A termék feldolgozottság fejlesztése, feldolgozási kapacitások koordinálása a szociális
gazdaságban
• A dREL fogyasztói igények, szükségletek (egészségi állapot) alapján történő
működésének megalapozása
• Tanulóraktár létrehozása, fejlesztése, pilot gazdasági üzem tesztelése
• Az élelmiszeripari szereplők félkészítése, edukálása a hatékony adat- és értékesítés
vezérelt termelésre
5.2 Közétkeztetés fejlesztési projekt

Az egészségügyi, szociális ellátórendszer és a nevelési-oktatási

intézmények élelmezési, közétkeztetési fejlesztésére
vonatkozó kormányzati döntéselőkészítő dokumentum
szakmai előkészítése
A CHA 2023 júliusában kapott megbízást a Belügyminisztériumtól az
egészségügyi, szociális ellátórendszer és a nevelési-oktatási intézmények
élelmezési, közétkeztetési fejlesztésére vonatkozó kormányzati
döntéselőkészítő dokumentum szakmai előkészítésére
A CHA részletes feladatai:
• a hazai közétkeztetés jelenlegi helyzetét bemutató,
• a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV.
30.) EMMI rendeletben foglalt és a kormányzati döntéshozó fórumon meghatározott
közpolitikai célok figyelembevételével (rövid élelmiszerlánc, hazai termékek
előnyben részesítése, fenntarthatóság, intézmények adminisztratív
tehercsökkentése) koncepció kidolgozása, beleértve a logisztikai, digitális,
minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszerre vonatkozó javaslattételt az alábbi
szervezetek vonatkozásában:
• a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a
gyermekvédelmi szakellátást biztosító szolgáltatókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény
szerinti nevelési-oktatási, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre, és
• valamennyi, közétkeztetési szolgáltatást saját, működő főzőkonyhája révén biztosító intézményre,
szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyekre (közétkeztetők).
A koncepció az előre meghatározott közpolitikai célok elérését
támogatja, közétkeztetés jelenlegi működésének teljes áttekintése
mellett

Közpolitikai célok

Hazai termékek előnyben Intézmények adminisztratív

Rövid élelmiszerlánc Fenntarthatóság
részesítése tehercsökkentése

• Közétkeztetési Rövid • Lehetőség szerint • Fenntartható társadalmi • A pénzügyi, a logisztikai, az

Ellátási Lánc (KREL) alapanyagok térségi szempontok élelmiszerbiztonsági, a
kiterjesztése és ellátásának biztosítása érvényesülése, a várható technológiai és az ügyfél
működtetése • Az alapanyagok és életkor, valamint az kezelési nyilvántartási
• Termelők és fogyasztók feldolgozott élelmiszerek egészségben eltöltött aktív feladatok csökkentése és
(konyhák) közötti minél eredetének életidő növelése automatizálása
kevesebb szereplő az ellenőrizhetősége • Ételminőség növelése az • Lehetőség szerint az „egy
ellátási láncban (nyomonkövetés) egészséges élet céljából adat egy helyen és egyszer
• Minősített (ellenőrzött és • Az alapanyagok és • Fenntartható gazdasági történő rögzítésének” elve
átlátható) közétkeztetési, feldolgozott termékek működés, • Rendszerek
illetve élelmiszerlánc- beltartalmának és finanszírozhatóság interoperabilitásának
szereplők minőségének ellenőrzése • Fenntartható környezeti biztosítása
szempontok érvényesülése
• Körforgásos gazdasági
szempontok érvényesülése
5.3 Digitális Agrárakadémia Plusz projekt

A mezőgazdasági termelők ismeretterjesztése a digitális

megoldások alkalmazása területén
 A kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális
Agrár Stratégiáját

• A DAS kiemelt projektje a 2027-ig tartó Digitális Képzések

Agrárakadémia Plusz melynek célja a termelők felkészítése a 152 képzés, 3564 gazda
digitális megoldások alkalmazására, az adatok gyűjtésére és
felhasználására Tananyag fejlesztés
• A DAA+ az ismeretterjesztés eszközeivel segít eligazodni a 30 online alap tananyag
digitális megoldások között, segít megtervezni a 52 kiegészítés
termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, www.digitalisagrarakademia.hu
kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat Tudásbázis, tananyagok beszállító
adatbázis
• 2024 tavaszán 50 hazai és 30 külhon képzést tervezünk a
MAGOSZ és külhoni gazdaszervezetek szervezésében Digitális Bemutató Gazdaságok
Díj alapítás, 44 díjazott gazdaság a
• Együttműködés a digitális átállást segítő szaktanácsadók Kárpát-medencében
képzését biztosító Agrár-EDIH projekttel
5.4 Projektfejlesztés

Központi EU források bevonása Cibus Hungaricus Alapítvány

működésébe
A MFOI segítségével három projekt kidolgozását kezdtük
meg

• Creating smart and attractive tools to enhance healthy and

sustainable food provision, eating and treating of food at home
• HORIZON-CL6-2024-FARM2FORK-01-5
• Konzorcium létrehozása
• New healthy and sustainable food products and processes
• HORIZON-CL6-2024-FARM2FORK-01-2
• Konzorcium keresése
• Environmental impacts of food systems
• HORIZON-CL6-2024-ZEROPOLLUTION-01-3
• Konzorcium keresése