3.

Tétel

Ismertesse a kkv-k versenyképességének főbb mikroszintű összetevőit, kitérve

az input és output oldali, a külső és belső, valamint az ex ante és ex post megközelítésű
tényezőkre

KKV-k versenyképesség definiálása: egy régió, ország vagy makrorégió kis- és középvállalati
szektor akkor tekinthető versenyképesnek, ha tevékenységével képes jelentős és lehetőleg
növekvő mértékben hozzájárulni az adott földrajzi terület gazdasági teljesítményének és
foglalkoztatási szintjének emelkedéséhez. E versenyképesség feltétele, hogy a szektor
vállalatai - a méretükből adódó rugalmasság kihasználásával – képesek legyenek a vállalaton
kívüli és belüli változásokhoz való alkalmazkodásra és a környezet által kínált
versenyelőnyök kiaknázására, ennek révén pedig hazai és/vagy nemzetközi piaci pozíciójuk
javítására a tulajdonosok számára nyereséget biztosító feltételek mellett.

A vállalatok versenyképessége egyrészt a befolyásoló tényezők (ex ante megközelítés)

másrészt pedig az eredmények (ex post megközelítés) oldalról vizsgálható. Az eredmények
egyértelműen a vállalatokhoz kötődnek, vagyis mikroszintűek, de befolyásolható tényezők (ex
ante) származhatnak a vállalat makrokörnyezetéből éppúgy, mint a külső (vállalaton kívüli)
vagy belső (vállalaton belüli) mikrokörnyezetből.

Makrokörnyezet Mikrokörnyezet
Ex ante Ex ante Ex post
Külső tényezők Külső Belső Belső

Mikrokörnyezet: amellyel a vállalat közvetlen kapcsolatban áll. Elemeire a működés során

hatással lehet.
Elemei: - szállítók, vevők, versenytársak, bankok, közvélemény, kereskedők,

Ex ante: A versenyképesség jellemzésére, javulásának vagy romlásának mérése történhet

úgy, hogy a hatótényezők, vagyis versenyképességet alakító feltételek, körülmények és
adottságok vizsgálata kerül központba. Ez az ex ante megközelítés, amely tehát az okokra, a
versenyképesség kialakításának vagy javításának a jövőbeni lehetőségekre koncentrál.
Kevésbé mérhető.
Ezzel szemben az ex post megközelítés az okozatból, vagy a múltbeli teljesítmények alapján
elért eredményekből kiindulva jellemzi, méri a versenyképességet. Számszerűsíthető.

Input oldal - Kínálati oldal (termelés) a költségelőnyöket mutatja. Elsősorban a termékek,

szolgáltatások létrehozását befolyásoló termelési tényezők, infrastrukturális elemek és egyéb
feltétel (termelési tényezők, infrastruktúra, alacsonyabb költségek, munkavállalói létszám
növekedés, K+F).
Output oldal - Keresleti oldal (eladási) piaci előnyöket mutatja (értékesítési nyereség, piaci
részesedés növelés). A piaci működés és ahhoz való alkalmazkodást leíró versenyhelyzet és
stratégiai összefüggései.
 Feltételek, hatótényezők (ex ante)
Eredmények
Űűű Külső
Belső (ex post)
Környezet Szereplők Verseny

Input Kapcsolódók Stratégia és Működőképesség Input oldali

feltételek és támogatók versengés eredmények
•Termelékenység
•Természeti •Szállítók •Foglalkoztatás
Input Inputokért folyó •Költséghatékonyság
adottságok minősége és verseny erőssége: •Árak alakulása
oldal •Humán erőforrás alkupozíciója •Versenytársakkal •Termékminőség •K+F kiadások
•Tőkeforrások •Támogatók •Új belépők •Gyártás színvonala alakulása
•Infrastrukturális jelenléte fenyegetése •Szállítási feltételek •Tőkebevonás
adottságok (IKT •Klaszteresedés •Szolgáltatások mértékének
logisztika, stb.) jellemzői színvonala alakulása
•Rugalmasság

Keresleti Keresleti Stratégia és Piaci

feltételek feltételek versengés Változásképesség teljesítmény
•Belföldi piaci
•Piaci kapcsolatok
Vevőkért folyó részesedés és
Output •Kereslet mennyisége •Vevők •Alkalmazottak
és kifinomultsága verseny erőssége: árbevétel
alkupozíciója képzettsége
oldal •Fogyasztók és •Versenytársakkal •Menedzsment
•Exportpiaci
•Klaszteresedés részesedés és
felhasználók igényei •Új belépők felkészültsége
jellemzői árbevétel
•Fogyasztóvédelmi fenyegetése •Döntési/működési
és egyéb előírások •Helyettesítő termé- módszerek
kek fenyegetése
Jövedelmezőség
•K+F és innováció

Ex ante megközelítés – külső tényezők

A vállalati versenyképességet befolyásoló külső tényezők (ex ante) másik rész a vállalat
mikrokörnyezetéhez (más kifejezéssel üzleti vagy piaci környezetéhez) köthető, amely
tényezőket rendszerezéséhez leginkább elfogadott a Porter-féle gyémánt modell. Ez a modell
a vállalatok, iparágak, klaszterek versenyelőnyeinek lehetséges forrásait tartalmazza, azonban
Porter kidolgozott egy másik modellt is, amely az iparági versenyt meghatározó
versenyerőket rendszerezi. Eszerint a következő őt tényező együttesen szabja meg az egyes
iparágak verseny élességét: verseny a már működő vállalatok között, új belépők
fenyegetettsége, helyettesítő termékek fenyegetettsége, szállítók alkupozíciója, vevők
alkupozíciója. A versenyerők alakulása hatással van a vállalatok által kiaknázható
versenyelőnyökre, ezért a modell egyesítésekor a versenyerők körülveszik a gyémánt modellt.

Porter -féle gyémánt modell és versenyerők modell integrálása

Az integrált modell a következő összefüggéseket szemlélteti:
 a meglévő és újonnan belépő konkurencia ereje: hatással van a versengés
intenzitására, nem csak a vevőkért, hanem az erőforrások beszerzéséért is versenyben
állnak egymással.
 Szállítók alkupozíciója: befolyásolja a tőlük származó inputokhoz való hozzájutás
feltételeit.
 Vevők alkupozíciója: elsősorban a keresleti feltételek alakításában játszik szerepet, de
hatással van a támogató és kapcsolódó iparágakra is.
 Helyettesítő termékek: befolyásolja a versengés természetét és intenzitását,
együttműködésre késztetve a korábbi versenytársakat a piaci részesedés megtartása
érdekében. Emellett alakítja a kereslet szerkezetét újfajta alternatívákat kínálva a
vevőknek.

Ex ante megközelítés – belső tényezők

A vállalatok versenyképességét nemcsak külső, hanem belső hatótényezők is befolyásolják.

Az elmúlt évtizedben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ún. „klasszikus” versenyelőnyök (pl.
kisebb ráfordítás, jobb minőség, alacsonyabb ár) mellett egyre inkább az új típusú
versenyelőnyök határozzák meg a vállalatok versenyképességét. Ilyenek pl.: képzett
gyakorlott munkaerő, know-how, erőteljes vevőkör, illetve a menedzsment felkészültsége.
Nemzetközi és hazai szakirodalom vonatkozásában is elmondható, hogy nem jellemző a
vállalati versenyképesség mérésére alkalmas mutatószám, versenyképességi index. Egyetlen
egy elfogadott index van VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉGI INDEX (VVI=C).
C= (M+V)T
M= működőképesség (pl.: költéség, minőség, idő, rugalmasság), V= változásképesség (piaci
kapcsolatok, emberi felkészültség), T=teljesítmény (árbevétel, piaci részesedé).

Az index tartalma szerint : „... a versenyképesség mércéje a működőképesség és a

változásképesség együttes mértékének a piac által elismert hányada”. Az index összetevői
közül az első kettő (működőképesség, változásképesség) a vállalati belső feltételeit ( ex ante
megközelítés) foglalja magába, ezzel szemben a teljesítmény faktor annak eredményeit
jeleníti meg, ilyen értelembe vett ex post szemléletű elemzés.

Ex post megközelítés- belső tényezők

A versenyképesség ex ante megközelítése a lehetőségekre, képességekre helyezi a hangsúlyt,

ami sok minőségi jellegű „puha” tényezők elemzését – nem könnyű számszerűsíteni- vonja
maga után. Ezzel szemben az eredményekre koncentráló ex post megközelítés alkalmazása
során szinte kivétel nélkül kvantitatív tényezők vizsgálata történik, ezért itt a „mérhetőség”
nem központi kérdés, inkább a versenyképesség szempontjából valóban releváns tényezők
körének meghatározása jelent nehézséget.
Kutatások támasztják alá, hogy a vállalatok működési teljesítmény javulása jobb piaci
szerepléssel és magasabb jövedelmezőséggel jár együtt, vagyis a működési (ex ante módon
befolyásolja a versenyképességet), a piaci és a pénzügyi teljesítmény (ex post módon
jellemzik a vállalat versenyképességét) egymásra épül.
Egy kis segédlet

Versenyképességi faktor Ex ante Ex post Külső Belső Input outpot

Új pékség nyílt a közelben X X X X
Drágább lett a liszt X X X
Kiváló pékeket foglalkoztat X X X
Az árbevétel 4%-kal nőtt a tavalyi X X X
évhez képest
Egyre többen keresik a teljes kiőrlésű X X X
kenyeret
Nincs számunkra megfelelő X X X
hitelkonstrukció
Idén már házhoz szállítást is vállalunk X X
Megkerestek, hogy lépjek be egy X X X X
élelmiszer klasszterbe
Évek óta folyamatosan növelem a X X X
dolgozóim létszámát
Szélesítem a választékot X X
Csődbe ment az egyik vevőm X X X
Csökkent a saját tőke arányos X X X
eredmény (ROE)
Korszerűbb sütőt vásároltam X X
Pék szakmunkásokat képző intézmény X X X
nyílt a városban