NÁRAY-SZABÓ SÁNDOR

reformtevékenysége és hatása a
szegedi és a debreceni
gyógypedagógiai intézetekre

Dr. Varga Imre PhD. Dr. Hatos Gyula PhD.

címzetes főiskolai tanár címzetes főiskolai tanár

2024.04.06.
 Áttekintés
1. A fogyatékos gyermekek iskoláztatásának megjelenése a
magyar közoktatásban
2. Náray-Szabó Sándor – reformer a XIX. század végén
3. A XX. századi magyar gyógypedagógia megalapozása
4. A fogyatékos gyermekek, tanulók képzésének korszerűsítése
5. Az intézetek, iskolák működésének és a gyógypedagógusok
képzésének megújítása
6. A gyógypedagógiai intézetek, iskolák fejlődése
7. Náray-Szabó munkásságának hatása Szeged oktatásügyére
8. A fogyatékos személyekről szóló törvény tervezete
9. A gyógypedagógia népszerűsítése
 A fogyatékos gyermekek iskoláztatásának
megjelenése a magyar közoktatásban
• elsőként a siketnéma gyermekek oktatására
szolgáló iskolák
• 1867-es népoktatási törvény
• 1875 – súlyosan értelmi fogyatékosok intézete
• 1877 – izraelita siketnémák intézete

Cházár András

• „jótékony intézetek”  „emberbaráti intézetek”

• 1896 – millenniumi egyetemes tanügyi
kongresszus
↓
fogyatékos gyermekek tanárainak különválása Herodek Károly
 Náray-Szabó Sándor – reformer a XIX.
század végén
• „a magyar gyógyító pedagógia
megteremtője” (Vértes, 1915. 158. o.)
• Szombathely, 1861. február 25.
• szoros kapcsolat Deák Ferenccel:
„Ilyen példányképekben szerencsére bőségesen volt
részem, s azoknak közvetlen hatását olya fokban
érezhettem, mint ez csak keveseknek jut osztályrészül.”
(Náray-Szabó, 1913.)

• 1898 – gyógypedagógiai ügyosztály vezetője

• 1906 – elnöki titkár, címzetes miniszteri tanácsos
• 1912 – kultuszminisztérium államtitkára
1914. november 18-án elhunyt.
Náray-Szabó Sándor
 A XX. századi magyar gyógypedagógia
megalapozása I.

• 1896 – a fogyatékos tanulók pedagógusainak leválása

 önmeghatározás problémái
„Sokan kifogásolják a gyógypedagógia elnevezést, mint
ahogy az nem is egészen megfelelő.”
(Náray-Szabó, 1909. 1. o.)
• a fogyatékosügy társadalmi, közoktatási, szociális
szintű előmozdítása
• gyógypedagógiai ismeretek kiterjesztése
• prevenciós törekvések
 A XX. századi magyar gyógypedagógia
megalapozása II.
Náray-Szabó 5 fő beavatkozási pontot határozott
meg:
– új intéztetek kijelölése központi helyen
– a törvényhatóságok finanszírozási kötelezettségének
megállapítása az intézetekkel szemben
– törvényhatóságok, városok, községek vagyonuk
arányában fedezzék a tanulók költségeit
– közjótékonysági és pénzintézetek támogatásra
ösztönzése
– az állam vállalja magára a tanerő fizetését
 A fogyatékos gyermekek, tanulók
képzésének korszerűsítése
• A pedagógusi munka színvonalának emelése:
– a képzés egyesítése
– az iskolákban folyó munka támogatása
– a tanulók biztonságosabb megismerése
„Náray-Szabó Sándor pedagógiája nem esett az egyoldalúság
hibájába. … a normális gyermekeket sem téveszti szem elől.”
(Vértes, 1915. 162. o.)

• 1902 – Gyógypedagógiai pszichológiai magyar

királyi laboratórium
• 1900-1910: iskolai, továbbképző és iparostanonc iskolai
tantervek kiadása
 Az intézetek, iskolák működésének és a
gyógypedagógusok képzésének megújítása

• 1898 – gyógypedagógiai szaktanács

létrehozása a szakemberek elitjéből
– Náray-Szabó elnöki pozícióban
– cél: együttműködés, egyenlő ellátás

• Új tanítóképző tanfolyam létrehozása

– Vác  Budapest
 A gyógypedagógiai intézetek, iskolák
fejlődése
• már 1898-ban kész programmal rendelkezett a
hálózat kialakításával kapcsolatban
• 1910: 37 intézet
– iskolák
– szociális célú foglalkoztatók
– ápoló intézet
• 1900-1910: több mint háromszorosára emelkedett
az ellátott fogyatékos személyek és az őket tanítók
száma
 Náray-Szabó munkásságának hatása
Szeged oktatásügyére
1901 – siketek államilag segélyezett
intézete
1908 – ifjú vakok intézete
1913 – Állami Kisegítő Iskola

„ … nemcsak rendkívüli jóindulattal

segítette a szegedi intézményeket,
hanem személyesen is lejött, hogy a
még fennálló akadályokat eloszlassa.”
(Herodek, 1933. 139. o.)
 A fogyatékos személyekről szóló törvény
tervezete
• 18 európai ország példája alapján
– 5 fejezet, 39 cikk
– tanerőkkel foglalkozó fejezet is  gyakorlati
gyógypedagógia fontos mérföldköve

• a világháború megakadályozta a tervezet

tárgyalását
 A gyógypedagógia népszerűsítése
TÁJÉKOZATLANSÁG
↓
sok méltatlan támadás érte az
intézményrendszert
„… (Náray-Szabó) megindította a
gyógypedagógiai könyvtárt, melynek füzeteit
mindenfelé terjesztgeti.”
(Juba, 1902)

2024.04.06.
 SIKETNÉMÁK ÁLLAMI INTÉZETE DEBRECEN

Intézményünk 1903 óta látja el a Jellemzői:

kelet-magyarországi régiót
(Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-
- Emberbaráti feladatok
Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, - Tevékenység
Borsod-Abaúj- Zemplén és Békés
megye). - Szeretetteljes
- Fáradhatatlan kitartás
- Boldogulás
- Jövő előmozdítása

Markovics Árpád igazgató

2024.04.06.
 Gácsér József és Markovics Árpád váci siketnéma intézeti
tanárok 1902 februárjában tanítványaikkal bemutatót tartottak
Debrecenben.

A bemutató nagy sikert aratott: hatására a városi tanács úgy

döntött, hogy a városban létrehoznak egy iskolát, ahol a
siketnéma gyermekek tanulhatnak.

Így indult meg a hallássérült gyermekek oktatása Debrecenben

1903 októberében. Az intézmény sajátos jellegével egyedülálló
volt a régióban, így nem volt meglepő, hogy a tanítványok
száma néhány év alatt igen megnőtt.
2024.04.06.
 Első lépések…
• A felvételt nyert siketnéma gyermekek szállást
és élelmezést intézetünk internátusában
nyernek. Növendékeink közül az év folyamán
115 bennlakó és 6 bejáró volt.

• A tanévet az előírt időben, a szokásos keretek

között nyitottuk meg.

2024.04.06.
 TANÍTÁS

Tanítás. Fő cél: a gondozásunkra bízott

siketnéma gyermekeket első sorban beszélni
tanítsuk meg.

2024.04.06.
 NEVELÉS
Nevelés. A nevelés a siketnéma gyermek jövőjére
elhatározó, döntő befolyással van. Elszigetelt
helyzetéből a siketnémát beszélni tanítás emeli ki
és helyezi be a társadalomba. De hogy helyét e
társadalomban miként állja meg, az már a nevelés
folyamán rágyakorolt hatásától függ.
Ezért tanításon kívül eső időben is tervszerűen
foglalkoztattuk rendre, tisztaságra, szorgalomra,
munkára, önállóságra szoktattuk a növendékeinket.

2024.04.06.
Családpótló nevelés – apró örömök
• Házi teendők gyakorlása
• Játékszerek
• Játszó- tornaterem használata
• Testük gondos ápolása
• Lelkük nemesítése
• Hitéletük mélyítése
• Hazaszeretet, töretlen hűség, kegyelet érzése
• Alázatosság, engedelmesség, békés magatartás.
2024.04.06.
 Egészségügy
A szokatlanul erős és hosszú tél dacára,
növendékeink egészségi állapota semmivel sem volt
kedvezőtlenebb, mint az előző években. hűlésből
eredő bántalmak csak szórványosan fordultak
ugyan elő, de gyors és erélyes orvosi intézkedéssel
sikerült a bajt minden esetben elnyomni s
járványszerű elterjedését megakadályozni.
Szem, orr és garatvizsgálatban többször,
röntgenvizsgálatban egyszer részesültek
növendékeink az év folyamán.
2024.04.06.
 Élelmezés, ruházat
• A siketnéma gyermekek hozzátartozóinak nagy
szegénysége miatt intézetünkre hárult a feladat,
hogy a növendékeket ne csak a képzés
jótéteményében részesítse, hanem táplálja és
ruházza is őket.
• Növendékeinknek ruházattal való ellátása az év
folyamán örvendetesen javult. Alsó-, felsőruha
készletünket tetemes költséggel kiegészítettük. Itt
említem meg, hogy növendékeink egyenruhái
intézetünk varróiskolájában készültek.
2024.04.06.
 Szórakozások, ünnepélyek
• Az intézet egész nevelési rendszere a biblia „Ora
et labora” kívánalmához igazodik.
• Séták, kirándulások, mozi, cirkusz nyújtotta
kellemes és hasznos szórakozásban elég sűrűn
volt részük növendékeinknek az év folyamán.
• Különösen felvillanyozták, élénkké tették a
növendékeket az intézetben tartott nyilvános
ünnepélyek, melyeknek ők voltak szereplő hősei.
• Önképzőkör, helyi újság szerkesztése.
2024.04.06.
 Szertár - Könyvtár
• Értékes földrajzi, néprajzi, természetrajzi és
természettani képsorozatokkal egészítette ki az
intézet szemléltetési eszközgyűjteménye.

• A jó könyvek az elmeművelése, a lélek

nemesítése, a szakbéli ismeretek mélyítése és
általában az ismeretszerzés szempontjából
nélkülözhetetlenek.

2024.04.06.
 Varróiskola
A varróiskola az intézetet végzett siketnéma
leányokat a női szabómesterségre tanítja. A
varróiskola kötelékébe felvételt kérő
növendékek száma rohamosan növekedik, ami
egyrészről ennek az ipari képzést és képesítést
nyújtó intézménynek hézagpótló voltát igazolja,
másrészről nyomatékosan utal arra, hogy az
ipari pályán elhelyeződni kívánó végzett leányok
számára tanműhelyek felállítására van szükség.
2024.04.06.
 Kertészet
A kertészkedés, mint a szabadban űzött
hasznos és kellemes foglalkozás a siketnémák
részére – kik között sok a fejlődésben
visszamaradt, gyenge szervezetű, szűkmellű,
vérszegény, tüdővészre hajlamos – ideális
pálya. Intézetünk tágas belsőségén
növendékeink a kertészkedésben nagy kedvvel
és szeretettel gyakorolták magukat.

2024.04.06.
 Összefoglalás
• Náray-Szabó Sándor a magyar gyógypedagógia
nemzetközileg elismert képviselője volt:
– egységes irányítású intézményrendszer kialakítása
– szaktanács életre hívása
– gyógypedagógus képzés átalakítása
– pszichológiai laboratórium létesítése.

Napjainkban is érvényes elveket és

szemléletmódot tudott magáénak, melynek
szellemében megalapozta a fogyatékos személyek
társadalomban való beilleszkedésének útját.
 Irodalom
Berkes János (1910): A gyógypedagógiai intézetek és növendékek számszerű adatai az 1909. év végén. Magyar
Gyógypedagógia, XII. évf. Budapest.
Gordosné Szabó Anna (2000) A magyar gyógypedagógus képzés története. Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola,
Budapest.
Gordosné Szabó Anna (2001): Gyógypedagógiai lexikon. ELTE Bárczi Gusztáv Fõiskolai Kar, Budapest.
Herodek Károly (1933): Dr. Náray-Szabó Sándor emlékezete. In: Siketnémák és Vakok Oktatásügye. Budapest.
Juba Adolf (1902): A gyógypedagógia propagálása. Gyógypedagógiai Szemle, IV. évf. Budapest.
Náray-Szabó Sándor (1898): Néhány szó a fogyatékosok oktatásügyéről. In: Magyar Gyógypaedagogia. Budapest.
Náray-Szabó Sándor (1909): Bevezető. In: Berkes János (szerk.): Magyar Gyógy- pedagógia. Budapest.
Náray-Szabó Sándor (1913): Az én tanítóm. Néptanítók Lapja, XLVI. évf. 5. sz.
Náray-Szabó Sándor: A gyermektanulmányozás pedagógiai feladata. A Gyermek. VIII. évf. 2. sz. 1914.
Pukánszky Béla és Németh András (1986): Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.
Ranschburg Pál (1909): Elmélkedések a gyógypedagógia jelenérõl és jövõjérõl. Magyar Gyógypedagógia 4. és 7. sz.
Budapest.
Sándor Pál (1986): Az anekdotázó Deák Ferenc. Magvetõ, Budapest.
Simon József (1937): Történeti áttekintés a Siketnémák és vakok tanárai 1936-os közgyûlésén. Magyar Gyógypedagógia, XXIV.
évf. 7–10. sz. Budapest. 106.
Tóth Zoltán (1933): Általános Gyógypedagógia. Budapest.
Vértes O. József (1915): Náray-Szabó Sándor emlékezete. A Gyermek. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye.
IX. évf. 5–6. sz.
Vértes O. József (1915): A Gyógyító pedagógia fogalma és köre. In: Magyar Pedagógia.
Köszönöm a figyelmet!
varga.phdr@gmail.com

2024.04.06.