PEDAGÓGIAI

PROGRAM
„ESÉLY PEDAGÓGIAI KÖZPONT”
5600 BÉKÉSCSABA
VANDHÁTI ÚT 3.

„A gyermek lelke olyan, mint a tükör, mely váltakozva fordul új és új irányba s fényt
keres, napok, holdak, csillagok, vagy pislogó gyertyák fényét, mit önmagáról
visszatükrözhessen.” 

( Wass Albert )

2010

1
 Hitvallásként:

„Ha elölről kezdeném a gyermeknevelést,

fenyegetés helyett festegetésre használnám a kezemet,
Példálózás helyett példát mutatnék,
Nem siettetném a gyermeket, hanem hozzá sietnék,
Nem a nagyokost játszanám, hanem okosan játszanék,
Komolykodás helyett komolyan venném a vidámságot,
Kirándulnék, sárkányt eregetnék, réten kószálnék,
bámulnám a csillagokat.
A civakodás helyett a babusgatásra összpontosítanék,
Nem erőszakoskodnék a gyerekkel,
hanem a lelkét erősíteném,
Előbb az önbizalmát építeném, azután a házamat,
Kevesebbet beszélnék a hatalom szeretetéről,
És többet a szeretet hatalmáról.”

( Diane Loomans )

2
 1. Bevezető

1.1. Rövid iskolatörténet

1948-ban kezdte meg működését Békéscsabán az önálló gyógypedagógiai iskola,

Állami Gyógypedagógiai Általános Iskola elnevezéssel. Ekkor értelmi
fogyatékosokat, tüdőbetegeket nevelő iskola volt, valamint szociális okok miatt
hátrányos helyzetben lévő bukott tanulók oktatását is ellátta.
Az 1950/51-es tanévtől vált az intézmény csak értelmi fogyatékos és tüdőbeteg
gyermekeket nevelő iskolává, elnevezése Állami Gyógypedagógiai Iskola lett.
Az 1951/52-es tanévben költözött önálló épületbe (Jókai u. 22.).
1954/55-ös tanévben nyílt lehetőség az épület felújítására, szertár létesítésére.
1957. október 6-án megkezdte működését az iskola falain belül a Békés megyei
Nevelési Tanácsadó, melynek vezetője az iskola igazgatója volt.
A Tüdőbeteg-gyógyiskola 1958-ban szűnt meg, s ettől kezdve az iskola csak értelmi
fogyatékosokat nevelő - oktató iskolává vált.
1962-ben merült fel először az iskola új épületbe történő elhelyezése helyszűke, s az
udvar kis alapterülete miatt.
1964-ben az iskolába járó tanulók további szelekciója után kizárólag enyhe értelmi
fogyatékosok iskolája lett, neve Kisegítő Iskolára változott.
1970-től működik az iskola szervezeti keretei között a városi logopédia.
1977. szeptember 1-jén két osztályban 40 tanulóval 5 szakmában indult a 8 osztályt
végzett tanulók szakmai képzésére a Továbbképző Tagozat, mely még az alapfokú
oktatás része volt.
Ebben az évben folyamatosan történt a szaktantermi rendszer kialakítása, a
klubnapközi bevezetése az általános iskolában.
Az 1986-os Oktatási Törvény rendelkezései szerint a Továbbképző Tagozat neve
Speciális Szakiskolára, a Kisegítő Iskola pedig Általános Iskolára változott
1988-tól iskolakísérlet indult az MKM támogatásával - 2003-ig érvényes
szerződéskötéssel - az enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztési modelljének
kidolgozására.
1991 januárjától a szakiskolában két építőipari szakma vállalattól történő átvételével
vette kezdetét az iskola keretében történő szakképzés, illetve ezekben a
szakmákban az iskolai vállalkozás. Ugyanebben az évben került kidolgozásra a
speciális szakiskola fejlesztési programja és indult a minisztérium által engedélyezett
kísérlet.
1992-ben az Oktatási Iroda felkérésére elkészítettük " Az átlagtól eltérő
fejlődésmenetű gyermekek speciális pedagógiai gondozásának tervezetét", ennek
városi megvalósulásában a jelenig tevékenyen részt vesz az iskola nevelőtestülete.
1993-ban került szakiskolánk a jelenlegi helyére.
1997-ben készült el az iskola nevelőtestülete által az enyhe értelmi fogyatékosok
tanterve, 1-10 évfolyamra, mely jelenleg a Kerettantervi rendeletnek megfelelő
átdolgozással az OKI mintatantervi adatbankjában szerepel
Az általános iskola 1999 szeptemberétől új épületben a Vandháti úton működik.
A város logopédiai ellátását 2000 szeptemberétől a Belvárosi óvodában kialakított
önálló logopédiai egységben, valamint a József Attila lakótelepei, - és a Napsugár
Integrált Óvodában, valamint a Madách u. Általános Iskola épületében biztosítjuk, a
jobb területi ellátás biztosítása érdekében.

3
2003/2004-es tanévtől az iskolai feladatok mellett a következő szakszolgálati
feladatokat látjuk el az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat keretében: korai
fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, logopédia,
utazó gyógypedagógus hálózat működtetése, gyógytestnevelés.
2005/2006-os tanévben "Esély Pedagógiai Központ" néven kezdtük meg munkánkat
újabb intézményegységek bekapcsolódásával: Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság valamint Nevelési Tanácsadó.

2007/2008-as tanévtől a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs

Bizottság külön – önálló egységként folytatja tovább tevékenységét.

1.2. Az intézmény adatai és működése

Intézmény neve:

„Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes

Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó

Intézmény címe: 5600. Békéscsaba, Vandháti út. 3

OM: 028452

Székhelye: 5600. Békéscsaba, Vandháti út 3.

Telephelyei: 5600. Békéscsaba, Széchenyi liget

5600. Békéscsaba, Wlassich sétány 4.
5600. Békéscsaba, Madách u. 2.
5600. Békéscsaba, Pásztor u. 70
5600 Békéscsaba, Szabó Pál tér 1/2.

Típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek

Intézményegységei:
 Óvoda
 Összetett iskola:
 Általános iskola az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban
akadályozott), a pszichés fejlődés zavarával küzdő, értelmileg
akadályozott, ASZ és a többiekkel együtt nem oktatható
tanulók részére 1-8. évfolyamon
 Speciális szakiskola az enyhe értelmi fogyatékos
(tanulásban akadályozott), a pszichés fejlődés zavarával
küzdő, többiekkel nem oktatható tanulók részére 9- 12(14).
Évfolyamon
 Előkészítő: a 9. évfolyamon történő felkészítés a „Dobbantó"
program alapján
 Nevelési Tanácsadó
 Fejlesztő pedagógusok
 Egységes pedagógiai szakszolgálat:
 Logopédiai ellátás
 Korai fejlesztés és gyógypedagógiai tanácsadás
 Konduktív pedagógiai ellátás

4
  Utazó szakemberhálózat működtetése
 Gyógytestnevelés
 Mentálhigiénés csoport

Az intézmény alapítója:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, annak jogelődje

Fenntartója és az intézmény felügyeleti szerve:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az intézmény működésének törvényi feltételét az Alapító Okirat biztosítja,

amelyet a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 478/1992. (XII. 18.) sz.
határozatával elfogadott és utoljára az 606/2003. (IX. 18.) sz. határozatával
módosított, mely 2003. november 18-tól hatályos.

Szerintem nem!!! - a kapott alapító okirat szerint az utolsó módosítás:

- 2010. március 18 - - - - - kiadva 2010. március 25.

1.3. Az intézmény jellemzői

Az intézmény, mint többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény,

alaptevékenységében gyógypedagógiai nevelési intézményként:
- az óvoda, az összetett általános iskolai és a speciális szakiskolai
évfolyamokon nevelési - oktatási, fejlesztési, képzési tevékenységet folytat a sajátos
nevelési igényű gyermekek - enyhe értelmi fogyatékosok, értelmileg akadályozott
tanulók, ASZ, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozottak (TKVSZRB kijelölésével), autizmus spektrum
zavarral élő tanulók - számára.
Pedagógiai szakszolgálatot működtet a korai fejlesztés, gyógypedagógiai
tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás, a logopédia, az utazó gyógypedagógus
hálózat működtetése, és a gyógytestnevelés megvalósítására.
Az intézmény mentálhigiénés csoportja az Esély Pedagógiai Központ
intézményegységeiben és a város általános és középiskolában nyújt mentálhigiénés
szolgáltatásokat gyermekek, szülők, pedagógusok és szakmai dolgozók részére.

A város speciális nevelési szükségletkielégítő folyamatában résztvevők számára,

képzéseket, továbbképzéseket szervezünk, szakmai tanácsadó szolgáltatást
biztosítunk külön órakeret biztosítása nélkül.
Az általános iskola beiskolázása körzethatárok nélkül a város egész területére
kiterjed. Egyes esetekben iskolázunk be a megye más településeiről, abban az
esetben, ha az adott településen az iskolatípus nem működik és a szülők a
kollégiumi elhelyezést nem vállalják. A középfokon iskolánk megyei beiskolázású.

1.4. Az intézmény öndefiníciója

5
Intézményünk olyan többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelyben a
sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik valamint az intézmény dolgozói
maradéktalanul érvényesíthetik a jogszabályokban meghatározott jogaikat.
A sajátos nevelési igényhez való alkalmazkodás az intézmény egész pedagógiai
rendszerének meghatározója, alappillérei:
 a tanulók egyéni szükségleteinek sokoldalú megismerése
 az egyéni szükségletekre alapozott sérülésspecifikus eljárások alkalmazása a
nevelés, oktatás, fejlesztés, képzés egész rendszerében.
Fentiekkel összhangban a pedagógiai és az azt segítő tevékenységeket olyan
nevelőtestület és alkalmazotti közösség végzi, akik magas színvonalon rendelkeznek
humán pedagógiai, pszichológiai képességekkel, attitűdökkel (tolerancia, elfogadás,
empátia, hitelesség).
Ez a testület az elmúlt években olyan - országosan is ismert és szakmailag elismert -
iskolafejlesztő tevékenységet folytatatott, melynek során a legkorszerűbb elmélet
tudás és pedagógiai gyakorlat birtokába jutott.
Mindezekkel összefüggésben intézményünk pedagógiai műhelyként rendszeres
továbbképzések, szakmai konferenciák rendezője. A város speciális nevelési
szükségletrendszerének kielégítésében bázishelyzetű. Ennek megőrzése, fejlesztése
folyamatos feladatjelleggel jelenlévő az iskola működésében.
Az iskolahasználó családok döntően a nehéz anyagi körülmények között élő,
alacsony képzettségű népességből kerülnek ki, akik szociopszichés hátrányokkal is
küzdenek gyermekeik másságából adódóan - elszigetelődés, bűntudat,
érdekérvényesítési bizonytalanság. Ennek következtében a családok nyújtotta
társadalmi háttér, mint társadalmi mikrokörnyezet sokkal inkább segítségre szoruló,
mint segítségnyújtó az iskola nevelési rendszerében.

1.5. Az intézményi tanulónépesség jellemzői

Intézményünk ellátási területe a sajátos nevelési igényű populáció széles körét érinti,
eltérő ellátási formák alkalmazásával.
Közös vonás - az ellátás vonatkozásában - , hogy nevelési, oktatási
tevékenységünket az egyes típusok és azon belül egyes tanulók sajátosságaihoz -
pedagógiai, pszichológiai jellemzőikhez, sajátos tanulási jellemzőikhez, életkorukhoz
- igazítjuk.
Intézményünkben - az alapító okiratban, mint feladat ellátási lehetőség szerepel -
óvodai csoport is működik.
A város oktatási koncepciójának, az intézményfejlesztési tervének megfelelően az
óvodáskorú sajátos nevelési igényű gyermekek intézményes ellátása integrált
keretek között történik az erre a feladatra kijelölt óvodákban.
Tanköteles kor alatti sajátos nevelési igény esetén - a Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján - a korai fejlesztése és
gyógypedagógiai tanácsadás keretében nyújtunk segítséget, illetve az utazó
szakember ellátás működtetése az óvodákra is kiterjed.
Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű tanulóink típusonkénti megoszlása:
 tanulásban akadályozott tanulók, akiknél a nevelés, oktatás folyamataiban
kiemelten figyelembe vesszük:
 a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciókat,
 az eltérő pszichikus funkciók egyéni változatosságát,
 a fejlődés eltérő ütemét és dinamikáját,
 a fejlesztés tanulónként is eltérő várható eredményeit
 értelmileg akadályozott tanulók, akiknél figyelembe vesszük:
 az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozását,

6
  sajátos tanulási képességeket,
 egyéni szükségleteket,
 a felnőttkori élet behatárolt lehetőségeit
 a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi
károsodását, melyek jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánulnak meg.
Az autizmus spektrum zavarral élő tanulóra a legjellemzőbb a kölcsönösséget
igénylő szociális készségek, a rugalmas gondolkodás és a kreativitás területén
tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott
kommunikáció, az egyetlen intelligencia, illetve képességprofit és a
következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás.
 ASZ tanulók, akiknél a szociális, kommunikációs és speciális kognitív
képességek minőségi károsodása következtében megnyilvánuló egyéni
jellegzetességeihez igazodunk a fejlesztés folyamatában.
Autizmus specifikus eljárásaink megválasztásához figyelembe vesszük:
 a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas
gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficitet
 a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikációt,
 az egyenetlen intelligenciát, illetve képességprofilt,
 a következményes sztereotip viselkedést, érdeklődést, aktivitást.
 A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető / nem vezethető vissza tartós és súlyos rendellenességével küzdő
(dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, kóros aktivitászavar) tanulók, akiknél az iskolai
nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából tipikus jellemzőik:
 az alapvető eszköztudás elsajátításának és képességének deficitje
és/vagy
 következményes magatartás zavarok,
 intelligenciaszintnek ellentmondó teljesítménybeli elmaradások,
teljesítményszóródás
Módszereinkben, eljárásainkban az elfogadó, ugyanakkor következetesen
határozott bánásmód elvét alkalmazzuk.
A tanulónépesség szociológiai szempontú jellemzőinek összefoglaló - jelen állapotú,
de trendszerű - helyzetképét a melléklet tartalmazza.

2. Nevelési program

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai.

2.1.1. Pedagógiai alapelvek

Az iskola pedagógiai alapelvét abból a nevelésfilozófiából vezeti le, miszerint az
iskola akkor tölti be valós társadalmi funkcióját, ha nevelési, fejlesztési céljai
elérése érdekében sokirányú, tevékeny iskolai életet, fejlesztési -fejlődési
lehetőségekben gazdag nevelési alaphelyzetet biztosít, és ehhez egyenrangúan
veszi figyelembe a tanuló egyéni szükségleteit és a társadalmi szükségletet.

Alapelveink:
A fejlődésorientált nevelés-oktatás egységet alkot, egymástól nem
elválaszthatatlanok, tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangba
kerüljenek, javaslat alapján a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb
mértékű időbeli kiterjesztése.
Humánus, gyermekközpontú legyen az iskola.
Képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában.

7
Hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen és osztályfokon.
Differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése
során.
A gyermek másodlagos sérüléseinek (lelki problémák) oldása.
Önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, teljes társadalmi integráció
elősegítése.
Személyiség fejlesztése önismerettel, mások elfogadásával, toleráns
magatartással.
Tanulók felkészítése továbbtanulásra, továbbképzésre, munka világába való
beilleszkedési képességre.
Általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, értékrend kialakítása.
Értelmileg akadályozott /középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek esetében
"nevelésbe ágyazott oktatás " szelleme éljen.
A felsoroltakhoz elengedhetetlen egy biztonságos iskolai légkör kialakítása,
kiegyensúlyozott gyermekközpontú, szakmai szempontokat előtérbe helyező
pedagógus kollektívával.
Pedagógiai optimizmus jellemezze a tanulókkal foglalkozó felnőtteket kivétel nélkül
(gyógypedagógus, pedagógus, kisegítő személyzet).
Törekedni kell arra, hogy minden tanuló teljes értékű emberként valósítsa meg
önmagát, a különbözőséget, a másságot is elfogadva élje életét.

Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi

törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-
oktatás során.
Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és
a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló
a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya.
A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a
pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók
aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében,
személyiségük fejlődésének támogatásában.
Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanuló
fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása.
A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szűkebb (család,
osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás
az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben,
a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív
részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető,
irányító, kezdeményező szerepe mellett — a tanulók önállóságának,
öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
Továbbá:
A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában
a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére,
általánosítására.
A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre
történő támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben
szereznek be.
A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés
a személyes kapcsolatok kialakítására.
A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a
tanulókkal szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának,
kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.

8
A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat,
amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények,
hajlamok, képességek és lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a
közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása.
A motiváció elve — a tanulók érdeklődésének felkeltése.
A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során
alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. ,
A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező
tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása.
Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása.
A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek
változásáról, javításuk akadályairól.

A kompetencia-alapú fejlesztés alapelvei:

 Kommunikáció központúság,
 Tevékenység-centrikusság,
 Rendszeresség,
 Differenciáltság,
 Partnerség,
 Kutatás-szemlélet

A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden dolgozóra és iskolahasználóra

vonatkozik.
Az iskola világnézetileg semleges.

Az alkalmazott módszerek kiválasztásának alapelvei.

o A módszert mindenkor a gyermekekhez igazítjuk.

o A módszer megválasztása igazodjék a tanuló fejlettségéhez, állapotához,
szükségletéhez.
o Vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságát, előzetes tudását,
szokásrendjét.
o A módszert az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk.
o A tanuló sérüléséhez leginkább illő módszert alkalmazzuk.
o A választott módszerek ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek.
o A módszerek kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy az értelmi fogyatékos
gyermekek elsődlegesen tapasztalati személyiségek, a tapasztalatszerzésnek, a
mintának, a gyakorlásnak, megerősítésnek, jelen kell lennie tanítás-tanulás egész
folyamatában.
o Hasonlóan központi szerepet kell kapnia a tevékenységekhez kötődő módszerek
alkalmazásának:
o megbízások, feladatok, szokások követésének, gyakorlásának,
ellenőrzés-értékelés tevékenységének, önállóság kialakításának, egészséges
életmód szokásrendszerének, önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása.

Teszi ezt úgy, hogy a fejlesztendő képességek körét valós társadalmi szükségletből
vezeti le és olyan tevékenységrendszert épít ki, amely valós társadalmi közösségi
gyakorlóteret biztosít a fejlődésükhöz. A fejlesztésben biztosítja mindenki számára az
egyéni háttértényezői által igényelt tempót, tartalmi mennyiséget és minőséget, oly
módon, hogy az egyéni fejlesztéshez egyaránt biztosít tartalmi és szerkezeti
feltételeket az ellátás valamennyi színterén.

9
Az iskolahasználók jellemzőiből, valamint nevelésfilozófiai alapelveinkből
következően iskolánk, értékrendszere azokból az értékekből épül fel, amelyek
szellemében önismerettel, alkalmazkodni tudással rendelkező, a másságot elfogadó
toleráns, közösségi tevékenységben aktívan résztvevő, autonóm személyiségek
nevelhetők.

Értékrendszerünk felépítésében az egyetemes értékek és a pedagógusok által

képviselt értékek alappillérein az iskola egész tevékenységrendszerében
megjelenített értékek egységes értékközvetítő és értékérvényesítő rendszert
képeznek:

Tanítás-tanulás Közélet Termelés- Szabadidő

gazdálkodás
 a tudás  tisztelet ember-  a munka  egészséges
tisztelete, társaink iránt, tisztelete, életmód,
 érdeklődés,  barátság, megbecsülése,  hagyományok
 aktivitás,  tolerancia,  felelősségvállalá ápolása,
 más kultúrák  segítség, s,  kulturált
megismerése  közösségi  anyagi és viselkedés,
megértése, magatartás szellemi javak  önművelés,
 egyéni gyarapítása,  kulturális értékek
képességek  termékek tiszteletben
érvényesülése előállítása tartása
elismerése,  a személyi és a
 belső fegyelem, köztulajdon
 tanulási védelme,
fegyelem  munkafegyelem
A pedagógus által képviselt preferált értékek
 önállóság  elfogadás  integrativitás
 kreativitás  kongruencia
 rugalmasság  empátia
 személyes példaadás
Egyetemes értékek
 humanizmus eszménye
 kollektivizmus eszménye
 demokratizmus
eszménye
 hazafiság eszménye,
nemzettudat

A fejlesztő, nevelő - oktató, képzési folyamatok fenti nevelésfilozófiából következően,

olyan pedagógiai rendszerként értelmezhetők és működtethetők, melyben az
értékek, a célok, a követelmények, az értékelés, a tevékenységi területek
alrendszerekként funkcionálnak, egymással összefüggnek és összességükben a
nevelésfilozófiai alapelvvel összhangban állnak
A tanulóknál a rendszerbe kerüléskor a pedagógiai folyamat bemeneti pontján az
egyéni szükségletek meghatározása szükséges, a fejlesztő, képző folyamat
sajátossága, hogy irányaiban, szerkezetében, tartalmában, gyakorlatában
egységesen a társadalmi szükséglet által meghatározott társadalmi gyakorlatra
készít fel, kimeneti pontján a társadalmi cselekvőképesség elérését jelöli meg.

10
 A bemenetkor a speciális nevelési szükséglet pontos, egyénre szabott feltárása
szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs
funkciók területeinek feltérképezésével.
 A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszerével történik.
 A funkcionális képességek: az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás;
 a tanult képességek: a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs
képességek;
 a család legjellemzőbb mutatói: a családi szocializáció színterei, a
kommunikációs, cél racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók
és struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek
megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását,
a pedagógiai diagnózist - a stratégiát és terápiát.

2.1.2. Pedagógiai rendszer

Nevelésfilozófiai elköteleződésünknek megfelelően a pedagógiai célokat, feladatokat
és tevékenységeket egységes pedagógiai rendszerként értelmezzük, miszerint
minden elemét a szükségletekre alapozva határozzuk meg.
Iskolánk tevékenységrendszere az egyéni fejlesztésre alapozva négy egyenrangú
alrendszerből épül fel:

- tanítás - tanulás,
- termelés - gazdálkodás tartalmú,
- közéleti tartalmú,
- szabadidős jellegű tevékenységrendszerek.

A tevékenységrendszerben szereplő tartalmak, mint helyi társadalmi közegben

lezajló pedagógiai folyamatok biztosítják a kultúra - és értékközvetítést, a
személyiségformálást, a szocializációt, a szolgáltatást, mindazt, amit az iskola a
maga totalitásában nyújtani tud.

2.1.3. A pedagógiai munka szakaszai cél – feladatrendszere, a szakaszok

szakmai követelményei, elérendő képességek, készségek

2.1.3.1. A pedagógiai munka cél -, és feladatrendszere

Általános cél:
A kommunikációs képesség, a megismerő képesség, a cselekvőképesség, és a
szocializációs képesség fejlesztése a társadalmi cselekvőképesség kialakulása
érdekében.

A tanulók fejlesztése egységes folyamat, a fejlesztési stratégia kijelölése a sajátos

személyiségstruktúrához, illetve az egyedi nevelhetőségi kívánalomhoz,
fejlesztéshez való igazodás megkívánja a folyamat szakaszolását és a céloknak,
feladatoknak szakaszokra történő megfogalmazását.
A pedagógiai szakaszokat a tanulók életkori sajátosságai és a fejleszthetőség
jellemzőinek a figyelembevételével jelöltük ki.

11
2.1.3.1. 1. Tanítás-tanulás tevékenységrendszer
2.1.3.1.1.1. Az alapfokú nevelés, oktatás szakaszai
Középfokú nevelés

Az intézmény óvodájában a sajátos nevelési igényű (autista, értelmileg és

tanulásban akadályozott) gyermekek óvodai nevelése, iskolai életmódra történő
felkészítése folyik.

Az első - bevezető - pedagógiai szakasz: 1-2. évfolyam

Adaptációs fejlesztési időszak 0,5. év

Cél:
A személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő
funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a
legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű
fejlesztésnek.
Feladatok:
 A tanulók egyéni képességstruktúrájának, személyiség jellemzőinek
megismerése
 A pszichés funkciók komplex fejlesztése
 Sokszínű játéktevékenységben a tanulási előfeltételek kialakítása
 Autizmussal élő tanulók számára a speciális eszközrendszer, vizuális segítségek
megismertetése, használatának elsajátítása.

Tantárgyi rendszerű fejlesztés időszaka

Cél: Az adaptációs időszakban megismert fejleszthetőségre alapozottan a fejlődési
egyenetlenségek korrigálása, a pszichés funkciók fejlesztése
Feladatok:
 Az életkornak, a fejlettségi állapotnak megfelelő életmódbeli, egészség megőrzési
szokások kialakítása, a testi, lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot
kialakítása
 A közösségi tevékenység szabályozott, önelfogadáson és mások elfogadásán
alapuló gyakorlatának alapozása
 Az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése, a belső motivációs bázis kialakításának
alapozása
 A tanulási szokások alapozása
 Kommunikációs és szociális készségek fejlesztése, szabadidő hasznos
eltöltésének tanítása, gyakorlása
 Személyre szóló egyéni fejlesztés

Második - kezdő - pedagógiai szakasz: 3-4. Évfolyam

Cél: A tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével - a pszichés funkciók

fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi
rendszerben végzett képességfejlesztő folyamattal - az alapvető kultúrtechnikák
eszközszintű elsajátításának, a személyiségnek az alapozása, egyszerűbb
megfogalmazása.

Feladatok:
 Személyre szóló, egyéni fejlesztés
 Az érzékelés útján történő tapasztalatszerzés képességének megerősítése
 A felelősségtudat, a kitartás képességének fejlesztése

12
 A közvetlen környezetből megismerhető értékek tudatosítása
 Humánus magatartásminták, szokások kialakítása
 A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret alapozása
 Szabályokhoz való alkalmazkodás kialakítása, megalapozása

Harmadik - alapozó - pedagógiai szakasz: 5-6. Évfolyam

Cél:
A tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás
képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának
eszközszintűvé tétele, az intenzív személyiségfejlesztés.
Feladatok:
 Személyre szóló, egyéni fejlesztés
 Az érzékelés útján szerzett tapasztalatok felhasználásának tudatosítása
 Az együttműködési készség, akarat, segítőkészség fejlesztése
 Szabályokhoz való alkalmazkodás képességének fejlesztése

Negyedik - fejlesztő - pedagógiai szakasz: 7-8. évfolyam

Cél:
A tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség
integritásának növelése.
Feladatok:
 Személyre szóló, egyéni fejlesztés
 Képességek, készségek megerősítése, a környezettel való harmonikus,
konstruktív kapcsolat kialakítása
 Szabályrendszerekhez való alkalmazkodás tudatos gyakorlása
 A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása

Értelmileg akadályozott tanulók esetében:

Feladatunk a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság
döntése alapján tankötelezettséget teljesítő értelmileg akadályozott tanulók általános
iskolai oktatása, napközi otthoni ellátása.
Az általános iskolai oktatás az óvodai nevelés szerves folytatása, amelynek
legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása, az életkori csoportok
megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért
fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan
szem előtt tartó oktatás és nevelés biztosítása.
A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb
figyelembe veendő szempontok az érzelmi, testi és értelmi fejlődés menetének
eltérése, a sajátos tanulási képességek, az egyénre szabott szükségletek és a
felnőttkori élet behatárolt lehetőségei.
Az általános iskolai oktatás feladatai
− Az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése
− A tanulói aktivitás serkentése, folyamatos motiváció
− Gyakorlatorientált képzés megvalósítása
− A szocializációs képesség kiemelt fejlesztése
− Életvezetési technikák elsajátíttatása
− Az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése
A foglalkozások célja a károsodásból eredő lemaradások csökkentése lépésről
lépésre, a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a
harmonikus személyiségfejlődés követelményeit.

13
Nagy hangsúlyt helyezünk a folyamatos gyakorlásra és az ismétlésre. A tantárgyak
tananyagánál a lényeg nem az ismeretátadáson, hanem a képességek és készségek
kialakításán van, amelyek elősegítik az alapvető célok elérését.
A pedagógiai munka során kiemelkedő jelentőségű az érzelmi motiváció és a
játékosság.
A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a képesség
szerinti kiscsoportok kialakítása, esetenként az egyéni bánásmód a tanóra
keretében, a figyelem felkeltése, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és
megerősítése differenciált formában.
A habilitációs és rehabilitációs tanórakeretben a cél nem a tananyag átismétlése,
hanem a képességek és készségek terápiás fejlesztése.
Az értelmileg akadályozott gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását,
attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez
viszonyítjuk és az önmagához mért fejlődést értékeljük.

2.1.3.1.1.2. Középfokú nevelés, oktatás szakasza

9-10. évfolyam:
Diagnosztikai időszak 1 hónap
Cél:
Az egyéni képességstruktúra feltárásával, az erre alapozott egyéni képzési,
fejlesztési stratégiák kidolgozásával a szakmatanuláshoz szükséges tanulási
előfeltételek megszilárdítása.

Az autizmus spektrum zavarral (ASZ) élő értelmileg akadályozott tanulók számára:

 legyenek képesek a számukra elérhető legmagasabb önállósággal egyszerű
munkafolyamatok elvégzésére
 érjék el a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintű felnőttkori adaptációt

Feladatok:
 a képességstruktúra elemeinek pontos megismerése
 az egyéni jellemzők figyelembevételével a tanulási képesség további fejlesztése
 az önálló tanulás képességének továbbfejlesztése
 a személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása
 a cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező
feltételeink megteremtése.
 Személyre szabott egyéni fejlesztés
 Munkavégzéshez szükséges adaptált környezet kialakítása
 A fejlődési deficitek kompenzálása az alábbi területeken: pszichoszomatikus
funkciók, szenzoros készségek, szociális készségek, kommunikációs készségek
és kognitív készségek
 Egyszerű munkafolyamatok megismerése, gyakorlása
 A baleset megelőzés szabályainak betartása
 Váljanak képessé egyszerű munkadarabok elkészítésére

Szakképzési időszak 11-14. évf.

Cél:
A választott szakma elméletének és gyakorlatának elsajátíttatása, szakmai képesítő
vizsgára történő felkészítés, a munkába álláshoz, az életkezdéshez nélkülözhetetlen
társadalmi cselekvőképesség elemeinek stabilizálása.
Feladatok:

14
 Az ismeretek konstruktív használatának erősítése
 Az önismeret, az identitás megszilárdítása, önmaga megismerésére irányuló
további lehetőségek megismertetése
 Az alkalmazkodás, az egyéni és közérdek felismerésén alapuló érdekegyeztetés,
érdekérvényesítés gyakorlása a mindenkori hatályos szakképzési törvényben
foglaltak szerint

2.1.3.1.2. Termelés - gazdálkodás tartalmú tevékenységrendszer

A tanórán kívüli órák terhére szervezhető tevékenységrendszer, amely lehetőséget

biztosít az iskola lehetőségeihez, feltételeihez igazodó termelői és gazdálkodási
tevékenység végzésére.
A tevékenységben értékteremtő munka folyik, ahol értéknek nem csupán a pénz
tekintendő, hanem az iskola javára szolgáló bármely tevékenység. (Az iskolát díszítő
eszközök, az iskola tisztántartása, mosás, vasalás stb.)
A tevékenységrendszer kapcsolata más tevékenységrendszerekkel:
– tanítás-tanulással: a termelés-gazdálkodás tantárgy során kialakuló képességek
teszik alkalmassá a tanulókat a különböző munkatevékenységekre,
– szabadidős tevékenységrendszerrel: a délutáni szabadidőben is folytatható az
értékteremtés,
– közéleti tevékenységrendszerrel: a diáktanács közvetítése révén, az elosztásban
való részvétellel.
Cél:
A munkaszervező, munkavégző és gazdálkodó képességek fejlesztése.

2.1.3.1.3. Közéleti tartalmú tevékenységrendszer

A tanórán kívüli órák terhére szervezhető tevékenységrendszer, mely lehetőséget

biztosít a tanulók számára érdekeik felismerésére, érdekérvényesítésre, a közéleti
szerepek gyakorlására.

Cél:
A szükségletek felismerésének elősegítése. Az érdeklődési körüknek,
képességeiknek megfelelő szinten való részvétel biztosítása a közélet
kialakításában, szervezésében, az operatív irányításban, a végrehajtásban.

2.1.3.1. 4. Szabadidős jellegű tevékenységrendszer

A tanórán kívüli órák terhére szervezhető tevékenységrendszer.

Cél:
A személyes döntésen alapuló, kötetlen időfelhasználás képességének fejlesztése.

2.1.3.2. Követelmények, elérendő képességek, készségek

Az itt megfogalmazott követelmények, elérni kívánt képességek, készségek,

évfolyamokra és 5 fokú teljesítési skálára lebontott rendszere az IMIP alkalmazását
segítő kézikönyv része.

Az alapfokú nevelés, oktatás képzési szakaszai értelmileg akadályozott tanulók

esetében

15
Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése, nevelése az enyhe sérültekhez képest
is nagymértékű eltérést mutat, így tartalmi szabályozása a fejlesztési területek
meghatározásával történhet.
Nem az ismeretátadásra kell a fő hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a
képességeknek a kialakítására, fejlesztésére, amelyek közvetlen segítséget adnak
az élet feladataihoz, egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez,
adottságukhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük,
felkészítésük az elemi szintű munkavégzésre.
Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a
szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata:
 a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,
 a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,
 a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,
 gyakorlatorientált képzés,
 az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása.

Bevezető szakasz (1-2. évfolyam)

A pszichés funkciók és képességek, a nyelvi és kommunikációs képességek, a

térbeli és időbeli tájékozódás alapjainak és az együttműködés alapkészségeinek
kialakítása történik. Döntően a játékos fejlesztési formák ösztönözzék a fejlődést.

Jellemző pedagógiai tevékenység

Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolába való bevezetésre, a gyerekek alapos
megismerésére, állapotuk diagnosztizálására. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal,
oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal alkalmazkodnunk a tanulók
fogyatékosságból eredő sajátosságainak kezelésére.
Feladatunk a pszichés funkciók fejlesztése, képesség- és szokásrendszerek
kialakítása a játékos fejlesztési formák dominanciájával.
A bevezető szakasz végére:
 jussanak el az önállóság magasabb fokára (önmaguk kezdő állapotához
képest),
 igényeljék a közös játéktevékenységet,
 vegyenek részt az órai munkában,
 hallgassák végig a verseket, rövid meséket,
 tudják kifejezni igényeiket, szükségleteiket,
 keressék egymás társaságát,
 vigyázzanak egymás testi épségére,
 próbálják betartani a csoport együttélési szabályait,

16
  fogadjanak szót a velük foglalkozó felnőtteknek,
 szükség esetén tudjanak segítséget kérni, azt fogadják el.

Kezdő szakasz (3-4. évfolyam)

Az egyéni fejlesztési formákat fokozatosan felváltja a közösségi színterű, csoportos

fejlesztés, figyelembe véve a jelentős fejlettségbeli különbségeket. A megismerés
alapja a gyakorlati tapasztalatszerzés. Ebben a szakaszban egységes rendszerben
mutatjuk be a közvetlen környezetet, mely megalapozza a későbbi önálló
cselekvőképességet. Az önellátás elemeinek ösztönzése nagy hangsúlyt kap.

Jellemző pedagógiai tevékenység

A szocializációs folyamat aktív megsegítése személyiségfejlesztéssel,
közösségfejlesztéssel. Továbbra is feladatunk a pszichés funkciók fejlesztése,
képesség- és szokásrendszerek kialakítása a játékos fejlesztési formák
dominanciájával. Napi tevékenységbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés.
A kezdő szakasz végére:
 tudjanak alkalmazkodni a különféle tantárgyak tevékenységi formáinak és
helyszíneinek változásához,
 alakuljon pozitívan kooperációs készsége társaival, nevelőivel,
 alakuljon pozitívan kommunikációs készsége (kérdésmegértés, egyszerű
utasítások megértése, stb.)
 elemi munkavégző képessége fejlődjön olyan fokra, hogy a
követelményrendszereknek megfelelő eszközhasználatra képes legyen
 fogadja el az iskolás életformát.

Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)

A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik.

Az ismeretközlés a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudnivalókat
közvetíti. Az alapvető kultúrtechnikai ismeretek segítik a munkaképesség
megalapozását, a társadalomban való eligazodást. A közösségi fejlesztő
tevékenység a szociális alkalmazkodó képesség megjelenését segíti, mely a
szociális integrációhoz szükséges.

Jellemző pedagógiai tevékenység

A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátíttatása
kiemelve a napi tevékenységbe ágyazott ismeretközvetítést, készségfejlesztést. A
fejlesztőmunkának ki kell terjednie a jel- és szimbólumértés képességének
kialakítására.
Az alapozó szakasz végére:

17
  váljon aktívvá, alakuljon ki igénye a képességeinek megfelelő teljesítmények
létrehozására,
 alakuljon ki önállósodási igénye,
 segítséggel legyen képes az önkiszolgálási tevékenységek elvégzésére,
 tudjon kevés segítséggel társaival kooperálni,
 képességei szerint tudjon kommunikálni (verbális, nonverbális forma),
 elemi munkavégző képessége fejlődjön olyan fokra, hogy részfolyamatokat
megfelelő előkészítés után önállóan elvégezzen,
 ismerje fel közvetlen környezete jelzéseit, változásait, és ezek alapján alakítsa
viszonyulását szűk környezetéhez.

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)

Az adaptációs időszakban az ismeretek koncentrikus bővítése a tágabb

környezetben való eligazodást segíti. A gyakorlati jellegű tevékenységek, az
életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi a fejlesztés
központi feladatát. Mindezek a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésével
párhuzamosan elősegítik személyiségük önállóságát, illetve előkészítik a felelős
döntés képességének kialakulását.

Jellemző pedagógiai tevékenység

Előtérbe kerül az ismeretek bővítése, alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált
alkalmazása, a munkaképességek kialakítása és a normakövetés egyszerű szociális
kapcsolatokban. A fejlesztés központi feladatát a gyakorlati jellegű tevékenységek,
életvezetést segítő technikák alkalmazása és megerősítése képezi.
A fejlesztő szakasz végére:
 törekedjen tevékenységének, teljesítményének értékelésére,
 ismerje fel a cél és az ennek eléréséhez szükséges tevékenység közötti
összefüggést, ennek megfelelően kooperáljon társaival, nevelőivel,
 tudjon egyszerű munkafolyamatokat önállóan elvégezni,
 környezetében tudjon helyesen orientálódni, és elhatárolódni a negatív, káros
tényezőktől,
 kommunikációja legyen árnyaltabb, kifejezőbb, érthetőbb,
 a még éppen elégséges segítséggel legyen képes az önkiszolgálási
tevékenységek elvégzésére önállóan.

18
Adaptációs időszak 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam

Az iskolai tanulás-egyéni képességgel Tevékeny, a kialakított szabályoknak Kommunikációs képesség:

adekvát- előfeltételei,együttműködés megfelelő részvétel a tanórai munkában, A társas érintkezés legalapvetőbb
csoportos feladathelyzetben Közvetlen környezetében biztonságos formái:
tájékozódás, tárgyi és személyi Köszönés, kérés, meghallgatás,
Tudja az alapvető egészségügyi viszonyrendszerben egyaránt, segítségkérés, - nyújtás
szokásokat önállóan alkalmazni Köszönés napszaknak megfelelően
zsebkendő használat, WC használat, Az iskolai napirend betartása jelrendszer Kommunikáció kezdeményezése,
kézmosás, öltözködés (ruházat, segítségével. elfogadása
cipőfűzés – kötés), étkezés (evőeszköz, Segítségkérés, segítségadás egyszerű,
szalvéta, kancsó használata). Pszichikus működés vonatkozásában: mindennapi helyzetekben
Legyen képes: Legyen képes:
egyszerűbb dolgok, tárgyak, formák, Összetettebb dolgok legalább 2 Megismerő képesség:
észlelésére, pár perces figyelem összetevőjének, elemének valósághű Tények, elemi információk szerzése,
koncentrációra, rövidebb mondóka, észlelésére, 5-10 perces figyelem alapvető összefüggések (funkciók
mese, történések felidézésére, koncentrációra, mondókák, mesék, szerepek) észrevevése.
kérésének udvarias megfogalmazására, történések, 4 soros versikék Egy tanítási óra időtartama alatt
társainak, nevelőinek udvarias felidézésére, meghatározott feladatokat kitartóan
megszólítására, nagymozgásában kérdéseinek, elbeszéléseinek érthető, végezzen.
(járás, kúszás, mászás, ugrás) végtagjai kulturált megfogalmazására, Cselekvési képesség:
mozgásának képzelete alapján egyszerűbb – Alapvető mozgásminták utánzás útján
összerendezésére, helyes rövidebb mese alkotására, egyszerűbb történő kivitelezése, együttműködés
ceruzafogásra, ecset, zsírkréta problémák felismerésére, megoldásához Szocializációs képességek: a
használatára. segítség kérésére, téri orientáció család és az iskolai közösség
vonatkozásában a jobb-bal ismerete
Ismerje: a közösség alapvető normáit és megkülönböztetésére, szem- kéz, szem Alkalmazkodás az iskolai
fogadja azt el, – láb koordinációra, Szabályokhoz, napirend
betartása,
Kapcsolataiban legyen kiegyensúlyozott, Szociális érettség vonatkozásában: Önállóság az önkiszolgálás
őszinte, érezze magát érzelmi önfegyelme legyen olyan szintű, hogy a terén,
biztonságban, alakítson ki baráti nevelői kéréseknek, Az iskola tevékenységi
kapcsolatokat. utasításoknak eleget tudjon tenni, a vele rendszerében a közösség
szemben támasztott érdekében kifejtett tevékenység.
követelményeket teljesítse. Ismerje legjellemzőbb
vállaljon közösséget osztálytársaival, az tulajdonságait, érzelmi-indulati
együttélés alapjainak feleljen reakcióit.
meg (hallgassa végig a másikat, ne Közéleti típusú tevékenységek:
vágjon a másik szavába, törődjön Legyen aktív résztvevője a
társaival, legyen tisztelettudó nevelőivel, „testvérosztállyal” tartott kapcsolatnak.
felnőttekkel, csoporttársaival Véleményét fogalmazza meg, az
stb.) az osztályközösségben kapott osztály közösségi életében vállaljon
megbízatásoknak, feladatoknak feladatokat. Feladatai iránt érezzen
igyekezzen megfelelni, segítse társait is felelősséget. Rendezvényeken,
azok végrehajtásában. ünnepélyeken megfelelő viselkedés
(Himnusz, Szózat elhangzásakor)
Felelősi megbízatások végzése
Szabadidős tevékenységek:
A számára szerveződő
tevékenységekben való kitartó részvétel
Közös játékokban való részvétel
Ismerje és használja a gyermekek és
felnőttek nevét,
Termelés-gazdálkodás típusú
tevékenységek:
Segítséggel való részvétel a környezet
rendjének megtartásában,
osztálydíszítésben.

5-6.évfolyam 7-8. évfolyam 9-10. évfolyam

Kommunikációs képesség:
A beszéd, az írás, az olvasás
eszközszintű használata
közvetlen környezetében a
mindennapi társas érintkezésben.
Megismerő képesség:
Fogalmak, törvények szabályok
ismerete, közvetlen környezetükben
Kommunikációs képesség: A célnak megfelelő valamennyi
Különböző kommunikációs eszközök kommunikációs lehetőség használata a
helyzethez, adott tevékenységhez társadalmi érintkezés valamennyi
történő adekvát megválasztása és Színterén.
alkalmazása Adottságainak, értékeinek,
Legyen képes a kulturált kérdés- lehetőségeinek ismerete.
feleletre, véleményét, javaslatait Képesség több szempontú választásra.
összeszedetten megfogalmazni. Morális értékrendjének használata

19
 ok-okozati összefüggések Megismerő képesség: eltérő normájú közösségekben
Felismerése. Alapelvek, rendszerek megismerése, Akarati tulajdonságainak mobilizálása
Cselekvési képesség: következtetések, általánosítások. különböző
Mozgásminták Cselekvési képesség: cselekvések érdekében.
kivitelezése közvetlen Környezetében változások önálló Életterében a környezet
környezetében –növekvő létrehozása. megváltoztatását eredményező
önállósággal – változások Szocializációs képesség: teljesítmények, alkotás.
létrehozása. Közvetlen környezetének közösségi Az érzelmi-indulati motivációk kezelése.
Szocializációs képesség: formáiban szerep specifikus Bármely helyzetben:
Változó személyi közreműködés. – a felajánlott segítség felismerése,
Viszonyrendszerekben a főbb Alternatívák felállítása mellett
érintkezési (kapcsolatteremtési, helyzet specifikus döntések. –
segítség kérése,
kommunikációs) szabályok Cselekedeteinek önálló mérlegelése. elfogadása,
betartása. – a kapott segítség adekvát
A családon kívüli térből is Közéleti tevékenységek: felhasználása.
identifikációs lehetőség keresése. Véleménynyilvánításra tudja – ASZ élő értelmileg akadályozott
Választás - a mérlegelés megválasztani a megfelelő fórumokat. tanulók részére az egyéni fejlesztési
Képességével – megajánlott Tudjon és merjen néhány mondatban az tervek tartalmazzák az elérendő
tevékenységi körökből. iskolagyűlésen is beszámolni készségeket a követelmények
Akarati tényezők mozgósítása eseményekről, problémákról, mondja el rendszere az autizmussal élők
egyéni érdeklődésének és javaslatait, észrevételeit. számára készült tanterv B
megbízatásának kielégítése A házirenden túlmutató (illem) változatában található
érdekében. szabályokat is tudja alkalmazni egymás
Megadott szempontok alapján és a felnőttek vonatkozásában. – Az értékelés az autista
történő önmegfigyelés, önértékelés. Termelés-gazdálkodás tartalmú munkacsoport által kidolgozott
Közéleti tevékenységek: tevékenységek: szöveges értékelési rendszerben
Ismerje és tartsa be a Házirendet. Legyen tisztában a kétkezi munka történik
Választott tisztségében felelősséggel jelentőségével, tudja, hogy ilyen jellegű
végezze munkáját munkából kell megélnie.
Segítsék egymás munkáját, kísérjék Tartsa és tartassa be társaival is a
figyelemmel társaik közéleti fegyelmezett munkavégzés szabályait.
tevékenységét, kritikai észrevételeit Becsülje meg és védje az iskola értékeit.
kulturáltan mondja el, alakuljon ki az Nyújtson társainak segítséget a
egymás iránt érzett felelősség. munkában.
Ismerje munkája értékét.
Termelés-gazdálkodás típusú Szabadidős tevékenységek:
tev.: Tudjon önállóan választani a szabadidős
Szabadidős tevékenységek: tevékenységek közül.
Vegyen részt programok szervezésében
KIMARADT!!! is.
Ismerje a városi lehetőségeket, tudjon
válogatni a szabadidő kulturált
eltöltésének adott lehetőségei közül.
Szakképzési időszak
11-14.évfolyam
A szakmatanuláshoz szükséges
motivációs bázis, tanulási előfeltétel.
Választott szakmájában elméleti és
gyakorlati ismeretek.
Tudja a célnak megfelelően használni
valamennyi kommunikációs lehetőségét,
a társadalmi érintkezés valamennyi
színterén.
Ismerje adottságait, értékeit,
lehetőségeit.
Legyen képes több szempontú
választásra.
Tudja alkalmazni morális értékrendjét
eltérő normájú közösségekben.
Legyen képes mobilizálni akarati
tulajdonságait különböző cselekvések
érdekében.
Legyen képes életterében a környezet
megváltoztatását eredményező
kivitelezésre, teljesítményre, alkotásra.
Legyen képes az érzelmi-indulati
motivációk kezelésére.
Tudja bármely helyzetben:
a felajánlott segítséget felismerni,

20
a segítséget kérni, elfogadni,
a kapott segítséget adekvátan
felhasználni.

Szakszolgálati rész hátul!

2.2. Eszköz-, és eljárásrendszer

Az alkalmazott eszközök és eljárások általános jellemzője, hogy a sajátos nevelési

igényű tanulóink különleges gondozási igényeit optimális bánásmóddal, nevelési
többletszolgáltatással kívánjuk kielégíteni.
A pedagógiai eszközök, eljárások „gyűjteménye”- az egyéni fejlesztéshez igazodva -
lehetőséget teremt a mindenkori tervezés – osztályfőnöki munkaterv, nevelési tervek,
egyéni fejlesztési tervek készítésekor a választásra.
A választás meghatározói a nevelési célokon és feladatokon túl:
 A tanulók életkori sajátosságai, képességstruktúrájának jellemzői, értelmi
fejlettsége
 A pedagógus személyisége, attitűdjei, nevelői stílusa

2.2.1. Eljárások, módszerek:

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:
 az oktatás valamennyi módszere,
 meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép
 bírálat, önbírálat
 beszélgetés felvilágosítás, tudatosítás
 előadás, vita, beszámoló
A tevékenység megszervezésének módszerei:
 követelés, megbízás
 ellenőrzés, értékelés
 játékos módszerek
 gyakorlás
 kooperatív tanulás
 szabad tanulás: az egyéni képességekhez igazodó szabad tanulói választáson
alapuló feladatvégzés

2.2.2. A magatartásra ható módszerek:

Az általánosan alkalmazott magatartásra ható módszerek sorában az ösztönző

módszereknek biztosítunk prioritást, kiemelten a pozitív megerősítés.
A kényszerítő és a gátlást kiváltó módszerekkel kapcsolatban azt az elvárást
fogalmazzuk, hogy alkalmazásukra minden esetben az elfogadás, a tolerancia
követelményeinek megfelelően kerül sor:
 ösztönző módszerek – ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret ,
 kényszerítő módszerek - felszólítás, követelés, parancs, büntetés
 gátlást kiváltó módszerek - felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom,
átterelés, elmarasztalás

21
Magatartásra ható speciális módszerként alkalmazzuk a bátorító nevelés elvét.
Eszerint: az a gyermek, aki az iskolában nehézséget okoz, annak magának is
nehézségei vannak. A bátorító pedagógia szerint elsősorban arra van szükség, hogy
a tanár a problémás nevelési helyzetben ne sértett ember, hanem higgadt
pedagógus módjára tudjon reagálni. Ne a pillanatnyi helyzet kihívásának
engedelmeskedjen, hanem a gyermeknek ezt a sajátosságát állandóan szem előtt
tartva előre gondolkodjon. A pedagógus számára, másfajta lehetőség is van, ha
megérti, belátja a problémás gyermekben az elbátortalanodott, a téves célokat
követő, magára maradt egyént. Amire a gyermeknek szüksége van: támasznyújtás.

A támasznyújtás:
 nem kényeztetés,
 nem babusgatás,
 nem gyengeség,
 nem következetlenség.
Ha ezekkel találkozik a gyermek, az neki csalódást jelent a felnőtt irányító
tekintélyében, és ezzel támaszvesztést él át.
A támasznyújtás:
 határozott követelmények,
 következetes irányítás,
 állandó feladatadás, melynek hatása:
o levezeti a feszültséget,
o bekapcsolja a közösségbe,
o megszabadítja a magányosság érzésétől.
A leghatásosabb feladatok:
 fizikai erőfeszítést igénylő munka,
 kisebbek védelme, gondozása,
 szervezési megbízások.
Teljes mértékben elkerülendő:
 az indulatkitörés, mert ez újabb mintát nyújt az agresszióhoz,
 a csendes, visszafojtott ingerültség.
Agresszív viselkedéssel szemben hatástalan a büntetés: leállítja ugyan az
agressziót, de nem ad eszközt a gyermeknek arra, hogy hogyan kezelje az indulatait.

2.2.3. Eszközök, módszerek:

Nyelvi (verbális) eszközök:
 beszéd
 beszélgetés
 interjú
Nem nyelvi (non verbális) eszközök:
 arckifejezés (mimika)
 testközelség, térközszabályozás
 mozdulatok, gesztusok
Szociális technikák:
Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:
 fejlesztő interjú
 fejlesztő beszélgetés

22
Szociális készségfejlesztő technikák:
 minta- és modellnyújtás
 megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték
 dramatizáló tevékenység.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés célja a környezethez való - az egyénhez viszonyított

legoptimálisabb - alkalmazkodni tudás kialakítása.
Iskolánk általános pedagógiai célja a társadalmi cselekvőképesség kialakítása, mely
képesség a környezetben való alkalmazkodni tudást is biztosítja. Mindezekből
következően a személyiségfejlesztés értelmezésünkben - nevelésfilozófiánkkal
összhangban - az iskolai pedagógiai munkának nem egy területe, hanem az a
pedagógiai cél, amelynek szolgálatában áll az egész iskolai pedagógiai rendszer.
Ebből következően ebben a fejezetben azokat a pedagógiai feladatokat fogalmazzuk
meg, amelyek általános érvényűek és az iskola pedagógiai cél - feladat - és
tevékenységrendszerének illetve működésének a meghatározója:
 Életkori sajátosságok figyelembe vétele:
A személyiség fejlődésének életkori szakaszokhoz kötődő jellemző vonásainak,
azok egyénenként is jelentkező eltéréseinek szem előtt tartása a pedagógiai
folyamatokban, tekintettel az értelmi fejlődésre, az érzelmi szükségletekre, az én -
struktúra differenciáltságára
 A pozitívumokra való támaszkodás:
A lényegi személyiségvonások közül a fejlett, jól működő funkciókra, mint az
egyén belső erőforrásaira építve jelöljük ki a fejlesztési stratégiát(
Lényegi személyiségvonások (Bálint szerint):
Lassú-gyors
Szelíd-agresszív
Nyílt-zárkózott
Optimista-pesszimista
Jól motiválható – elutasító- közömbös
Viszony a munkához, - társakhoz, - önmagához
 Egységesség és differenciálás:
Az egyes tanulók egyéni adottságai, képességei, aktuális fejlettségi mutatói
határozzák meg adott osztályban, adott tevékenységben az aktuálisan
közvetíthető ismeret mennységét, mélységét, a tartalom közvetítésének formáját,
a motiválást, a teljesítmény értékelését, az önmagához mért fejlődést.

A személyiség fejlesztés területei Évfolyam Tevékenységek Elérendő eredmény

Kognitív kompetencia
- a megismerési vágy fejlesztése 1-4. évf' Sokirányú, széleskörű Tanulását a megismerés, a
- a felfedezési vágy fejlesztése tapasztalási bázis megteremtése felfedezés vágya motiválja.

- a tanulási (teljesítmény) vágy 5-8. évf. Rövidtávú tanulási célok Felismeri a tanulási célt,
fejlesztése kijelölése, pontos visszajelzések, képességeit aktivizálja, a
- a tanulási igényszint kialakítása pozitívumok megerősítése, az visszajelzést beépíti következő
értékelés "„visszafordítása" a teljesítményébe.
tanulásba.
- A továbbtanulási szándék kiépítése 9-14. évf Prognosztizálható, reális életút, Kialakul reális pályaképe, tudja,
- Az önfejlesztési (önművelés, életcélok, képzési, továbbtanulási mire van szüksége a cél
művelődés) igény kialakítása célok meghatározása, önálló eléréséhez
tervezés, a kivitelezés esélycinek
vizsgálata

23
Szociális kompetencia
- Osztályszintű csoportméretekben 1-4. évf' Olyan osztály, iskolai A szociális viszonyok
gyakorlandó szociális szokások, gyakorlóhelyi légkör kialakítása, szabályszerűségeinek, az
viselkedésminták kialakítása, amely elősegíti a kölcsönös együttműködés hatásának érzelmi
megerősítése, a biztonságérzet megértés, segítőkészség felismerése jellemzi.
megteremtése szabálykövető előnyeinek, hiányuk hátrányainak
magatartással folyamatos megtapasztalását.
- az együttműködés tapasztatása Átlátható, kiszámítható,
- Iskolaszintű csoportméretben a 5-8. évf. egyértelműen és következetesen Szabálykövetése, szabályalkotó
szociális szokások, viselkedések
elvárt szabályok rendszere folyamatban való részvétele
alkalmazásának gyakoroltatása, a
működés biztosítása a szabálykövető Meghatározóan pozitív érzelmi tudatos.
magatartás előnyeinek felismertetése légkör kifejlesztése és Az együttműködésben végrehajtás
- az együttműködés egyre önállóbb fenntartása, melynek fő jellemzői: szintű részvétel, érdekfelismerés
gyakorlata az őszinteség, a hitelesség. jellemzi.
A külső kapcsolatokban is 9-14. évf Együttműködésben való részvételt
érvényesíthető szociális viselkedés kezdeményez,
szabályszerűségének felismertetése, Egyéni terv megvalósítására, a
gyakoroltatása, az életműködésre megvalósítás beépítésére
gyakorolt hatások felismertetése megvalósítás beépítésére
- az .együttműködés „használata" a önállóan képes.
mindennapi élethelyzetekben. Magatartása érdekérvényesítő
SZEMÉLYES KOMPETENCIA
- Saját testi és lelki működéseinek 1-4. évf' Egyre bonyolultabb, önállóbb
felismertetése, felismerése társas tevékenységeket képes
helyzetekben, osztályszintű végrehajtani.
szervezéssel biztosítva a részvételt az Felismeri a szépet, ami
önellátási tevékenységekben értékesebb, a számára
- A spontán akusztikus vizuális és kedvezőbb.
motorikus élményekre való A testi és lelki képességek,
„rácsodálkozások" tudatosítása, a jellemzők felismertetése sokszínű
befogadókészség fejlesztése. iskolai élettérben a fejlesztés
- Az önértékelés, az önismeret körülményeinek megteremtése.
alapozása Önkipróbálási lehetőségek
- Önállóan végzett önellátási 5-8. évf. biztosítása igényes, esztétikus Fokozódó igénye van a jó, a szép
tevékenységek fokozása. környezetben. befogadására, képes elutasítani a
- Sokszínű akusztikus, vizuális és A sikerek elismerése, a kudarcok károsat, a csúnyát, a rosszat.
motorikus élményszerzés- és feldolgozása. Önálló önellátási tevékenységben.
élménynyújtás.
- Az önértékelés, az önismeret
fejlesztése, az egyéni adottságok minél
árnyaltabb, pontosabb felismerése
- Egyéni lehetőségeinek, korlátainak 9-14. évf Ismeri egyéni adottságait,
tudatosítása, saját érdekében történő rátermettségét, hátrányainak
cselekvések tervezése és az önálló ismeretében képes önfejlesztő
kivitelezés megvalósítása az önellátás, tevékenység végzésére.
a befogadóképesség területén. Megszervezi önellátó
- Önfejlesztő életprogramok tevékenységeit.
kialakításának segítése.

(Az itt megfogalmazott elérendő eredmények évfolyamokra és 5 fokú teljesítési skálára

lebontott rendszere az IMIP alkalmazását segítő kézikönyv része.)

24
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Iskolai tevékenységrendszerünkben a közéleti tevékenységterület cél-és
követelményrendszere, tevékenységei célzottan jelölik a közösségfejlesztés területén
jelentkező feladatokat.
Tágabb értelmezésben az iskolai társas-közösségi élet közvetlen célja: a társaság, a
közösség iránti szükséglet kielégítése, közvetett célja: az együttélés és az
együttműködés különböző formáinak, lehetőségeinek újra-és újjátermelése.
A társas-közösségi élet tevékenységtartalmát képezik:
 Közösségfejlesztő összejövetelek (formái minden tanévben az osztályfőnöki
nevelési tervben konkretizálódnak),
 Szorosabb értelemben vett „közösségi munka” (segítő tevékenységek, felelősi
munka),
 Az önkormányzati funkciókat gyakorló közgyűlések (osztály-összejövetelek,
iskolagyűlések).
Elemi szervezeti egységek, melyek a társas-közösségi élet kereteit jelentik az
osztályközösségek, szakmai csoportok, a különböző szabadidős tevékenységre
szerveződő tanulói csoportok, valamint a spontán szerveződő baráti, vagy
öntevékeny céllal alakuló tanulócsoportok.

A fenti szervezeti egységekben és tevékenységterületeken kiemelt feladataink:

 A társas együttélés alapvető szabályainak gyakorlása a közösségben való
harmonikus együttélés érdekében.
 A közösség iránt érzett felelősségérzet (tudat) kialakítása, fejlesztése.
 A közösségi célokkal, érdekekkel való azonosulás kialakítása, fejlesztése.
 A társak iránti érdeklődés, megértés, türelem szándékának és képességének
erősítése.

(Az itt megfogalmazott elérendő eredmények évfolyamokra és 5 fokú teljesítési

skálára lebontott rendszere az IMIP alkalmazását segítő kézikönyv része.)

Évfolyamok Feladatok Belső motívumokban

elérendő eredmény
1-4. évfolyam A társas együttélés Felelősségérzet
alapvető szabályainak
megismerése, helyzethez
kötött értelmezése. Belátás, elfogadás
A biztonságérzet
kialakítása.
Közösségi célok, érdekek
megértésén alapuló
közösségi részvétel
5-8. évfolyam A társas együttélés Felelősségtudat
szabályainak tudatos
követése Azonosulás
Közösségi célok, érdekek
felismerésén, egyéni
érdekekkel történő
egyeztetésén alapuló
közösségi részvétel.
9-14.évfolyam A társas együttélés Felelősségvállalás
szabályainak iskolán kívüli
 közösségi színtereken való
alkalmazása
Közösségi célok, érdekek Azonosulás
megvalósulásában való
öntevékeny részvétel

2.5. Hátrányos helyzetű tanulóink ellátásához,

Olyan integrációs szemléletű értelmezési keretet fogalmazunk meg, melyben az
iskola nevelési és pedagógiai programjának összetartozó elemei.

 a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program,

 a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenységek
 az iskolarendszerből kimaradt fiatalok rehabilitációs tevékenysége
( Dobbantó )
 a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok,
 a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek.
Kiindulási alapnak tekintjük, hogy a gyermek akkor van hátrányos helyzetben, ha
társainál gyengébben van ”felkészülve”, gyengébbek a nevelhetőségi mutatói ahhoz,
hogy meg tudjon felelni a korcsoportjával szemben támasztott követelményeknek. A
felkészültség és az iskolai követelmények közötti összeillési zavar többféle forrásból
is származhat, úgymint
 a családi környezetre visszavezethető anomáliák
 a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, pszichológiai funkcióinak
lassú, vagy hiányos kialakulása, fejlődésének, és érésének biológiai okok miatt
történő akadályozottsága
 a gyermek személyiségének sajátosságai, melyek nehezíthetik, vagy könnyíthetik
a gyermek nevelhetőségét.
Ezek közül a források közül a " a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri
adottsága, pszichológiai funkcióinak lassú, vagy hiányos kialakulása, fejlődésének,
és érésének biológiai okok miatt történő akadályozottsága" intézményünk alapvető
feladat ellátási tevékenységét meghatározó problémakör. Ezért itt részleteiben nem
tárgyaljuk, de a teljes értelmezés érdekében megemlítjük, értelmezve azt a
sajátosságot, hogy az ebből a problémakörből származó "hátrány" a másik két
problémakör jelenlétét nem zárja ki, de nem is preferálja.
Tehát a további problémakörök:

A családi környezetre visszavezethető anomáliák

A családi környezetre visszavezethető anomáliák: a gyermeket formáló szűkebb és
tágabb közösség nevelési szempontú kedvezőtlen sajátosságaiból adódó hátrányos
helyzet. Ennek a problémakörnek a fő sajátosságai a gyermek szűkebb családi
környezete és a tágabb közösség nevelési diszfunkcióiból származnak.
A gyermek személyiségének sajátosságai
A gyermek személyiségének sajátossága, mint a környezeti hatásoktól és a gyermek
testi, idegrendszeri adottságaitól elkülöníthető olyan forrás, amely nehezítheti, vagy
könnyítheti a gyermek nevelhetőségét: azaz a gyermek nevelhetőségét nem csupán
a környezeti hatások és a biológiai adottságok lenyomataként értelmezzük. Azt
valljuk, hogy a gyermek, fejlődésének kezdeti pillanatától ”értékeli, értelmezi” az őt
ért hatásokat, viszonyul saját adottságaihoz. A pedagógusnak a gyermekben nem
csupán a szociális környezet tükörképét kell látnia, nem csak a tehetséget, vagy
annak biológiai korlátait kell felismernie, hanem mindig figyelemmel kell kísérnie az
alakuló személyiséget, az alakuló embert. Aki – biológiai és szociális létfeltételeinek
korlátai között nem csak alávetett módon él, hanem személyiségében hordozza ezek
meghaladásának már kibontakozott, vagy kibontakozható lehetőségeit.
A „Dobbantós” fiatalok személyiségének sajátosságai:
Dobbantó program közvetlen célja egy olyan szakiskolai előkészítő 9. évfolyam
programjának kialakítása és megvalósítása, melyben SNI-s tanulók számára biztosít
egyéni ütemben alapuló képzést. A program közvetett célja, hogy az iskolarendszerű
oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kisodródott fiatalok számára a
szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető sikeres
egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson.
A dobbantó program tartalma 3 komponens szerves egységéből áll:
 A kompetencia alapú fejlesztés
 Életpálya építés alapjainak lerakása
 Egyéni ütemterv, személyre szabott pedagógiai gyakorlat

A fenti problémakörökhöz illeszkedően a feltárás eszközrendszerével az alábbi

szempontok szerint határozzuk meg tanulóinknál konkrétan a hátrányt okozó
problémaköröket
A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelési szempontú
kedvezőtlen sajátosságainak feltárásához a családi környezetnek a nevelési
szempontú sajátosságait ismerjük meg az - iskolánkba kerülést követően, az
adaptációs időszak alatt - alábbi területeken:
 a család életmódja:
o iskolázottsági szint
o jövedelmi viszonyok
o lakáshelyzet
o a háztartás felszereltsége
o kulturális szokások
 a család érzelmi légköre, nevelési attitűdök:
o a gyermek elfogadása (elégedettség), ennek kommunikálása a gyermek
felé, egymás között, családon kívülre
o érzelmek megjelenése, az érzelmek kommunikálása a gyermek felé, a
családtagok között
 a családi szocializáció jellemzői:
o célracionális tevékenységrendszer
 játéktevékenység
 a családi munkamegosztás
 az otthoni célirányos fejlesztés, önállóság
o normatív tevékenységrendszer
 a szerepszocializáció mechanizmusai: a jutalmazás, büntetés,
szankcionálás módjai, arányai
 a gyermek és a család viszonyulásai érték-és normarendszerekhez
o kommunikatív rendszer
 anya-gyermek kommunikáció
2727
  szülők – gyermek kommunikáció
 a család „nyelvi kódja”
A gyermek személyiségét, azon tipikus sajátosságait, amelyek nehezítik – vagy
könnyítik – a nevelhetőséget kérdőíves módszerrel tárjuk fel. A javasolt
eszközrendszer minden tanuló esetében komoly információtartalommal bír a nevelési
eljárások, bánásmód alkalmazásának szempontjából. Ezért ezt minden tanulóval
elvégezzük 1. 3. 5. 7. 9. évfolyamokon.
A kérdőívek az alábbi területekről nyújtanak információt:
 társas készségek
 beilleszkedési készségek
 szociális készségek
 motiváltság

(A fentiekre kidolgozott eszközrendszerünk az IMIP alkalmazását segítő

kézikönyv része.)

A feltárt problémakörökhöz illeszkedő preferált eljárásaink:

A hátrányos helyzet forrása Preferált eljárások
Családi jellemzőkből fakadó
hátrányok
 Életmód Elsősorban a nevelés területén fokozott odafigyeléssel
érvényesítendő
attitűdök: elfogadás,
tolerancia,
 Érezelmi Kompenzáló nevelő hatások: figyelem, bizalom,
légkör érzelmek
kommunikálás
a
 Nevelési attitűd Egyéb iskolai tevékenységrendszerekben való részvétel
szorgalmazása,
ahol a nevelő hatások felerősödhetnek (szakkörök, klubok,
stb.)
 Szocializáci Az érintett szocializációs tevékenységrendszerekhez illeszkedő
ó célzott
szocializáció változatos pedagógiai eszközökkel tanítási
órákon és
tanórán kívüli
foglalkozásokon.
Biológiai-pszichés hátrányok

 Tanulási nehézség

 Magatartási, beilleszkedési Intézményünk egész tevékenységrendszeré

nehézség mobmm

 Sajátos nevelési
igény
Személyiségjellemzőkből eredő hátrányok Személyiségfejlesztő programok: önismereti csoportok,
társas
készségek fejlesztése az iskola közéleti és
szabadidős
tevékenységrendszereinek
segítségével

Fenti általános megközelítés mellett a következő segítő programokat alkalmazzuk,

illetve a következő feladatokat jelöljük ki:

2.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, rehabilitációját

segítő program
Az iskola funkciójából, továbbá nevelésfilozófiájából, elvi koncepciójából adódóan az
egész intézményi működés azt jelenti, hogy ne legyenek a tanulók tanulási
kudarcnak kitéve.
Ebben a speciális nevelési szükséglet kielégítésére szerveződő működési-
tevékenységi rendszerben, a tanulási kudarc „esélye” sem jelenhet meg.
Az alábbiakban megfogalmazottak egyben az iskola alapműködését meghatározó
elvi jelentőségű, és a gyakorlatot meghatározó tevékenységek:

Prevenciós célú tevékenységek (kudarc megelőző funkció): a pedagógiai

folyamatba iktatott elemző tevékenységek, melyek a pedagógiai munkafolyamatos
felülvizsgálatát célozzák és megjelennek az ellenőrzési, értékelési, minőségirányítási
rendszerben jelentik az elvárások, követelmények folyamatos hozzáigazítását az
egyéni lehetőségekhez.
Konkrét megjelenési formája a mindenkori egyéni fejlesztési tervekben realizálódik.

A megsegítés tevékenységei (kudarc megoldó funkció)

 a pontos pedagógiai diagnózis – adaptációs, ill. diagnosztikai időszak elején,
évfolyam elején
 a segítés formái - egyéni fejlesztési program, tanórai differenciált foglalkozás,
„egyénizés”
 az állapot felülvizsgálatának rendszere, amely alapja a további eljárások
meghatározásának, (lásd IMIP)
 A dobbantós programban az egyéni fejlesztési terv elkészítése szülők, tanulók és
team-tagok bevonásával történik

További „kategóriát” jelenthetnek azok a tanulók, akik aktuálisan alulteljesítenek.

Az ő esetükben az alábbi feladatokat határozzuk meg:
 Az ok feltárása. Okkereső módszerek: családi körülmények megvizsgálása,
kiegészítő vizsgálatok kérése, a pedagógiai munka „felülvizsgálata”, különös
tekintettel a követelmények felülvizsgálatára, a tanulóval szemben támasztott
elvárások felülvizsgálatára.
 Az ok megszüntetésére hozott intézkedések formái: külső körülmény esetén a
hátráltató tényező „ felszámolása” , ill. annak enyhítésére szolgáló intézkedések
(pl. családi krízis helyzetben a tanuló megsegítésére szolgáló eljárások –
mentálhigiénés segítségnyújtás . Intézményen belüli ok esetén a szükséges
pedagógiai eljárások meghatározása ( változtatás az elvárásokban pl.
csoportváltás, a képességhez való jobb igazodás, a pedagógiai motiváció
egyénhez igazított változtatásai)

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységek

Prevenciós tevékenységek: az intézmény pedagógiai rendszerébe beépített

megelőző eljárások:
 az intézményi „szociális háló”megerősítése – a közösségek megtartó erejének
biztosítását szolgáló tevékenységek a közösségfejlesztéssel kapcsolatos
feladatokból adódnak és természetszerűen kapcsolódnak az iskola valamennyi
tevékenységéhez,
 a humán pszichológiai, pedagógiai értékek jelenlétének biztosítása (tolerancia,
elfogadás, empátia, hitelesség), utóbbinak a pedagógusok attitűdjeiben való
jelenlétének segítése- pedagógus továbbképzésbe beépíthető lehetőségek,
 tanulóknak, pedagógusoknak mentálhigiénés prevenciós programok.

2929
Megsegítő eljárások, tevékenységek:
 az egyéni bánásmód kidolgozása a tanulóval foglalkozó pedagógus által-egyéni
megsegítés terve
 egyéni, kiscsoportos, szakember által segített foglalkozások,
 a szülőkkel való speciális együttműködés formái (családtag jelenléte az iskolai
foglalkozásokon, a tanuló életének strukturálása közösen kialakított tevékenység
szerint)
 Az átmeneti élethelyzetből adódó probléma esetén a kiváltó élethelyzet (válás,
halál..) kezelésében való segítségnyújtás, kríziskezelés mentálhigiénés
szakember, pszichológus bevonásával

2.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az eltérés másik pólusán megjelenő, speciális megsegítést igénylők köreként

jelennek meg az egyes területeken az átlag felett teljesítők
Az egyéni fejlesztés keretében minden tanuló a képességeinek megfelelő, ahhoz
igazodó tartalmú és mennyiségű fejlesztésben részesül, elsősorban a tanítási órákon
a differenciált tanulásszervezés biztosításával. Ez a tehetség, a képesség
kibontakoztatásának iskolai alapfeltétele és egyben alapvető gyakorlata.
Ezt a területet célzó direkt lehetőségek:
 Szakkörök
 Érdeklődési körök szerinti tevékenységek
 Házi-és felmenő versenyekre való felkészítés
 Munkahelyi gyakorlat

2.5.3. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az intézmény egészét azzal a

céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő - óvó
intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a
hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett.
A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a gyermekek, tanulók életkori
jellemzőihez igazodóan eltérő prioritású feladatokat jelent.
A gyermekvédelmi tevékenység feladatai az óvodás - és kisiskolás korúaknál (5-12
életév):
- a gyermekek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) kielégítése
a családban,
- a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és
testi épségének óvása a családon belül és a családon kívül,
- a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kisérése,
- az intézmény valamennyi szolgáltatásának biztosítása a tanulók igénye szerint,
- a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások -
pénzbeli és természetbeli- felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása,
valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez,
- gyors - és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben,
- segítséget nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális,
szociális hátrányaik csökkentése érdekében, a szabályok, normák elfogadásáért.
A serdülőkorú tanulók ellátásában jelentkező gyermekvédelmi feladatok az alábbi
területeket érintik:
 - a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi,
érzelmi, értelmi fejlődését,
- milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenőrzött a tevékenységük, milyen
mértékű a szabad mozgásuk,
- használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e korára,
fejlődésére káros életmódot,
- folyamatos ellenőrzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzetű és
veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatal otthoni életformája, ellátása,
pihenése, különös tekintettel a cigány etnikumban élő fiatalok helyzetére,
- a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás
és eredményes beiskolázás érdekében,
- segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi
szükségleteinek kielégítését,
- folyamatos, őszinte érzelmi kötődést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan
feltárhatja.

2.5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskolánkba járó tanulók a családi mikrokörnyezet jellemzőit figyelembe véve

jelentős számban tartoznak a szociális hátrányokkal küzdők sorába.
A hátrányok döntően
 a család gazdasági helyzetéből adódó nem megfelelő lakásviszonyokból,
 a túlságosan alacsony egy főre jutó jövedelmi jellemzőkből,
 a szülők alacsony iskolázottságából adódnak.
Az egyéni fejlesztés, mint az iskolai működés egészét érintő koncepcionális alapelv
döntően magába foglalja az egyéni fejlesztési stratégiák kijelölésénél a szociális
hátrányokból adódó egyéni specialitásokat is.
A hátrányok enyhítését szolgáló direkt lehetőségek:

 felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatáson, értesítésekkel,
 motiválás a napközis ellátás igénybevételére,
 lehetőség szerinti - Alapítvány megkeresésével - támogatás kirándulásokhoz,
táborozáshoz,
 pályázati erőforrások megszerzésére irányuló tevékenység,

A hátrányok enyhítését szolgáló indirekt lehetőségek:

 iskolai könyvtárlátogatás szorgalmazása,
 a szakkörökben, egyéb tevékenységi körökben való részvételre ösztönzés,
motiválás.

2.6. Környezeti nevelési program

Környezeti nevelésünk hosszú távú célja:

Tanítványainknál a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
kialakulásának elősegítése: a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az
embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, és erkölcsi megalapozása.

Konkrét környezeti nevelési céljaink:

 Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső
terében, az iskola körül. (Funkcionális és aktuális dekoráció, derűs hangulatú,
virágokkal díszített belső terek, ápolt udvar kialakítása.)

3131
  A helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások
felmérése, megfigyelése, módosítása).
 Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energiatakarékosság,
papír újrahasznosítása, szakiskolában komposztálás stb.).
 A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása.
 A lakókörnyezet és a közeli természeti környezet adottságainak megismerése.
 Az iskola és környezetének rendszeres ellenőrzése, rendbetétele.

Feladatunk e cél elérése érdekében, hogy a különböző műveltségterületek és

tantárgyak környezeti neveléssel kapcsolatos tartalmait tudatosan, tervezetten
használjuk fel, illetve az iskola egész tevékenységrendszerében érvényesítsük a
környezeti nevelés - alábbiakban összefoglalt - alapértékeit:
 a hétköznapi életviteli döntések során a "létezni vagy birtokolni" alternatívából a
létezés választása;
 képesség arra, hogy felismerjék a élet gazdagságát, a testi, lelki élet harmóniáját
(Mindehhez kell a tiszta víz, a tiszta levegő, a termőtalaj, a sokféleségében
fennmaradó természet és az azzal harmóniában élő társadalom.),
 az élet tisztelete, szeretete,
 a természet és a társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása, és
mindennapi életvitelünk során a természet törvényeivel harmonizáló
magatartásformák alkalmazása,
 törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra,
Sajátos nevelési igényű tanulóink általános jellemzőiből kiindulva ezeknek az
értékeknek a közvetítését kiemelten kezeljük, és alapvető módszerként a
személyes tapasztalatokat, cselekvéseket, tevékenységeket alkalmazzuk.

A környezeti nevelés színterei

A környezeti nevelés iskolán belüli lehetőségeinek megtervezéséhez, a rendszer

hatékony működtetéséhez elengedhetetlen feltétel a pozitív mintát biztosító igényes,
rendezett, esztétikus iskolai környezet és osztálytermi miliő, a tanulók aktív, cselekvő
részvétele és felelőssége ennek folyamatos megtartásában, folyamatos
fejlesztésében.

A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt

Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok

zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek
megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend,
természethez fűződő viszony kialakítására.
A környezeti nevelés átfogja az alapozó szakasz tantárgyainak teljes körét,
valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik, és inkább
az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és
"környezetbarát" szokások formálása a fő cél.
A további pedagógiai szakaszokon fokozatosan alakul ki a tudatosság és
elkötelezettség szintje.

Az anyanyelv órákon a környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet a

mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek,
versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Az
alkalmazható módszerek mintái:
  kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei,
tapasztalatai között
 szereplők cselekedeteinek értékelése
 érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok
megfogalmazása
 emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele
Nagy költőink, íróink természetszeretete, a hazai környezethez, a természethez való
viszonyuk pozitív példáját is átsugároztathatjuk a tanulókra.
Tantárgyi struktúránk sajátosságából adódóan az anyanyelv tantárgy
komponenseként megjelenő környezetismereti elemek a környezeti nevelésnek a
fókuszpontjai azáltal, hogy ezen tananyagrészek által tervszerűen és intenzíven
történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes
tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi
jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének
középpontjában.

A Matematika tantárgy keretein belül a szöveges feladatokban a természeti

környezetből származó valódi adatoknak a felhasználása jelenthet kapcsolódást a
környezeti neveléshez. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját
meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is.
A Testi nevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn
tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.
A művészeti nevelés tantárgy alkalmas a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a
természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E
tantárgy keretén belül hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az
uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet
pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok,
csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése).
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati
szempontból elemezzük a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat
keressenek és mutassanak be.
A Természetismeret, a Földrajz tantárgyak tartalmainak feldolgozása során a
valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával kielégíthetjük a tanulók
természetes kíváncsiságát, felkelthetjük a természeti jelenségek megismerésének
vágyát, bemutathatjuk az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi és
megismételhetetlen voltát. A nevezett tantárgyakban a közvetlen földrajzi környezet
megismertetése, megszerettetése, a környezeti hatások kölcsönösségének
felfedeztetése, a természeti környezet és az ember kapcsolatának bemutatása, az
ember környezetvédő magatartásának, környezetért való felelősségének
tudatosítása azzal a céllal történik intézményünkben, hogy a regionális vagy globális
kérdések elemi szinten megközelíthetők legyenek sajátos nevelési igényű tanulóink
számára is, és kialakuljon a későbbi életben való jobb tájékozódás képessége, a
saját életükért érzett felelősség érzése!
A Történelem, társadalomismeret tantárgyak feladata, hogy a
társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse
meg a kérdést. A történelmi események feldolgozása során az korábbi társadalmak
elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ez a
tárgy útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a
közügyekben való részvételhez.
A Szakmai elmélet és gyakorlat, valamint a Pályaorientáció és Szakmai
előkészítés tantárgyak keretében az egyes szakmacsoportokhoz illeszkedő
környezettudatos magatartás kialakítása fokozottan érvényesül, különös tekintettel
3333
 a környezetszennyezés
 a hulladékkezelés, hulladékszállítás,
 az épített és a természeti környezet tudatos alakítása vonatkozásaiban.
Nem hagyományos tanórai foglalkozások sorába tartoznak intézményünkben a
tanulmányi kirándulások, amely alkalmak a valóságos környezet megismerésére,
értékeinek befogadására, a problémák közvetlen értelmezésére adnak lehetőséget.
A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás
dominál. Ösztönzi a csoportos és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő
megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos
tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős
személyiség és közösségfejlesztő hatású.
A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk.
Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség,
étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen
megbeszél.

Intézményünkben alkalmazott tanítási módszerek:

 projekt
 kooperatív
 szabad tanulás
 differenciálás

Tanítási órán kívüli iskolai nevelési lehetőségek

Napközi otthon: amikor a tanulók befejezik a tanórákat: étkeznek, pihennek,

játszanak, tanulnak-, sokféle kapcsolatba kerülnek tárgyakkal, egymással,
eszközökkel, energiával és az életfeltételeikkel. A napköziben az élet teljessége
játszódik, a gyerekek életszükségletei alapján születnek életviteli-magatartási
döntések. Átalakulnak a személyközi viszonyok is a gyerekek és a pedagógusok
között. Ezekben a helyzetekben a környezet-és egészségtudatosság, a pozitív
életviteli minták könnyebben érvényesülnek, egyszerűbben követhetők, mint a
tanítási órák alatt, a hely-és az idő kötöttségeiben. A napközis programok és
munkarend kialakításában érvényesülhetnek az ökológia, az egészség és a
hatékony környezetgazdálkodás szempontjai- ezek alapján formálódhatnak a
gyerekek szokásai. A napközis foglalkozások ezekre a sajátosságokra építve
biztosítanak tanulóink életviteli kultúrájának, szokásainak alakításához tényleges,
rendszeres színteret, gyakorlóteret
A hagyományosan működő szakköreinken:
 tűzzománc szakkör,
 főző-kör
 természet szakkör
 sport szakkör

Megvalósulhatnak a természetvédő, környezetvédő, az épített környezet

megóvására nevelés sajátos formái. Ezeken a foglalkozásokon többek között olyan
fontos környezettudatos magatartási attitűdök formálódhatnak, mint a takarékosság,
a környezetet védő hulladékkezelés.

Az iskolai környezeti nevelésünk érzelmileg és módszertanilag is jelentős eseményei

a környezetvédelmi "Jeles Napok". Ilyenek a Föld Napja, a Környezetvédelmi
Világnap, a Madarak és Fák Napja, az Állatok Világnapja és egyebek. Az adott
tanévben megünneplésre kerülő jeles napot az éves munkatervben jelöljük ki.
Ezek keretén belül kerül sor:
 az intézmény közvetlen környezetét javító és szépítő munkákra,
 facsemeték ültetésére
 közeli természeti tér (park, erdő) meglátogatására,
 az udvar kertjén gondozásán át a közeli tér, patakpart vagy erdő
meglátogatásáig,
 alkalom nyílik a környezetvédelemre való figyelemfelkeltésre,
 ilyenkor lehetőség nyílik a környezet-és természetvédelem nagy
személyiségeiről való megemlékezésre, a jeles napok alkalom,
 egy-egy a témához illeszkedő vetélkedő megrendezésére,
 rajz pályázat meghirdetésére.

A környezeti nevelést segítő tevékenységek, programok módszertani jellemzői

egybeesnek a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével összefüggő általános
módszertani elvekkel. Ezek alapján azok a módszerek a leginkább célravezetők,
amelyek aktivizálják, cselekvésre, tevékenységekre késztetik, együttműködésre
ösztönzik a tanulókat. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserét, az
együttműködést, a páros, csoportos tanulás lehetőségeit leginkább a kooperatív
tanulási technikák, ill. azok elemei biztosítják. Az együttműködő magatartás, mint
eszköz és cél van jelen ebben a tanulási folyamatban, amely segíti az
ismeretszerzés megszervezésével kapcsolatos képességek fejlődését, teret ad az
ismeretek megosztására, átadására, az együttes siker megélésére. A tanulási
folyamatban való segítő együttműködés, az együttes siker megélése olyan pozitív
csoportélmény, amely hatékonyan fejlesztheti a sajátos nevelési igényű tanulóink
személyiségét és a közösséget egyaránt.

Fentiek alapján ajánlott tanulási módszerek:

 Osztálytermi környezet kialakítása, gondozása, megóvása,
 Az élő környezettel való kapcsolattartás megvalósítása, pl. élősarok
létrehozása, az ehhez kapcsolódó megfigyelési, gondozási feladatok ellátása
 Közös gyűjtőmunkák szervezése
 Környezet-tisztasági akciókban való cselekvő részvétel (közvetlen
osztálytermi, iskolai vagy tágabb, települési környezetben)
 A környezeti neveléshez kapcsolódó, tanulók számára kiírt pályázatokban
való részvétel
 A szakiskolai DÖK kezdeményezésére aktuálisan megvalósuló
környezetvédelmi fórumok.

 Napközis foglalkozások szervezése

- tanulmányi munka segítése,

- önálló tanulás szokásainak kialakítása,
- nevelő célzatú szabadidős foglakozások, tevékenységek szervezése,
- egészséges napirend (levegőzés, testmozgás, játék),
- tartalmas, élményt nyújtó programok,
- könyvtárlátogatás, színházi előadások, kiállítások látogatása,
- egészségvédő programok,
- csoportközi foglalkozások.

3535
2.7. Egészségnevelési program

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Az iskola hitvallása

Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív

fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki
képességeket hangsúlyozza.
Iskolánk fontos feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű tanulóink egészséges
életvitelének megőrzését, kialakítást, fejlődését. Feladatunknak tekintjük ezzel
összefüggésben olyan tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartás
kialakítását, amely el kívánjuk érni, hogy tanítványaink felnőtt életében is alapértéket
jelentsen az egészség védelme, megőrzése.
Ehhez olyan iskolai környezetet biztosítunk, amely segíti ezeknek a feladatoknak a
megvalósítását, az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Hosszú távú pedagógiai célok

 A testi-lelki egészség életünkben betöltött szerepének felismertetése,

elfogadtatása, igénnyé fejlesztése
 Az életkorral összefüggő biológiai -pszichohigiénés életmódbeli tennivalók
elsajátíttatása
 A fizikai erőnlét és állóképesség folyamatos fejlesztése (esetünkben
munkavállalási szempontú prioritás!)
 Egészséges és harmonikus társas kapcsolatok igényének kialakítása,
 Az egészségre káros szokások megelőzése érdekében, azok biológiai, élettani,
pszichés összetevőinek alapszintű megismertetése

A célok elérése érdekében kiemelt feladataink

 Egészségnevelési tevékenységünk átfogó, integráns részéve váljon az iskolai

nevelő, oktató munkának
 Az iskola dolgozói személyes példájukkal járuljanak hozzá az egészségnevelési
feladatok megvalósításához
 Megerősíteni tanítványainkban a káros szenvedélyek egészségkárosító
hatásának ismeretét
 Kialakítani az egészséges táplálkozás szokásait
 Felkészíteni tanítványainkat a szexualitás érzelmi fontosságára, a családi élet
harmóniájára
 Az egészségneveléssel kapcsolatos hagyományok ápolása

A célok elérése, a feladatok megvalósítása érdekében végzett tevékenységek

szervezési és tartalmi keretei

Tanítás - tanulás tevékenységrendszerben

 Minden tantárgynál, de elsősorban az életvitel, - és gyakorlati ismeretek, a

természetismeret, a testi nevelés, és az osztályfőnöki órákon belül jelennek meg
az egészségnevelési tartalmak.
 Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás
keretében is biztosítunk lehetőséget - elsősorban a sajátos nevelési igény
 típusához igazodó - egészségnevelési feladatok (pl.: légzés, - mozgás, - terápiás
módszerek alkalmazása) megvalósítására.

Egyéb tevékenységrendszerekben (szabadidős, közéleti tevékenységek)

 Diáksport egyesület ( Vandháti DSE ): torna, atlétika, labdarúgás, kosárlabda,

zsinórlabda, padlóhoki, darts, asztaltenisz, „Kapkodd a lábad”, tollaslabda,
grundbirkózás, erőemelés, terápiás lovaglás, taekwon-do, úszás.
 Diákönkormányzat által hagyományosan szervezett egészségügyi vetélkedők
 Főző szakkör, ahol az egészséges táplálkozás alapjainak megszerzése biztosított
 Séták, kirándulások, természetjárás, osztálykirándulások

A mindennapos testedzés feladatainak végrehajtása

Minden évfolyamon biztosítjuk a heti 3 óra testi nevelés órát. ???????

A hét 4 napján folynak a sportköri foglalkozások.
Azokon a napokon, amikor egy osztálynak nincs testnevelés órája év elején készített
órarend szerint biztosítjuk a játékos, az állóképességet, - a mozgáskoordinációt
fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységet.
Minden osztályunk a Művészeti nevelés tantárgy keretében néptánc órákon vesz
részt kéthetente 1 órában.
A szakiskolában a szakmai gyakorlati oktatású hetek kivételével a órarendben
szereplő tanítási órák keretében valósul meg a mindennapi testedzés - elsősorban -
szabadtéri foglalkozások keretében.

Mentálhigiénés prevenció

Intézményünkben pszichológus és mentálhigiénés szakemberek végzik a

mentálhigiénés prevenciós tevékenységet, amelynek legjellemzőbb - az éves
munkatervekben konkretizálódó területei:
 Önismereti csoportok
 Drog prevenciós foglalkozások
 Feszültségoldó dramatikus játékok
 Egyéni és csoportos mentálhigiénés, pszichológiai, tanulási és pályaválasztási
módszerek.

Intézményünk pedagógusainak lehetőségük van - szakmai személyiségfejlesztésük

és lelki egészségük megőrzése céljából – egyéni és csoportos szupervíziót és
esetmegbeszélést és szakmai konzultációt igénybe venni. Ezzel biztosítjuk, hogy
valóban személyes példákkal, mintákkal tudják segíteni egészségnevelési
programunk megvalósítását.

Alkalmazott módszerek

 Kiemelt szerepet kap módszereink között a gyakorlatias megközelítés, az aktív

részvétel lehetőségének megteremtése.
 Ugyanakkor helyet kapnak: a beszélgetés, a modellezés, a viták.
 Használjuk a számítógép, az internet nyújtotta lehetőségeket.

Egészségügyi ellátás az iskolában

(A 26/1997. (IX.3) NM rendelet alapján

3737
Iskolaorvosi ellátás:
Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások védőnő közreműködésével:
 DITE (Diftéria, Tetanusz) - szeptember
 MMR (Kanyaró, Mumpsz, Rózsahimlő) - október
 Hepatitisz B - október, március

Egészségügyi szűrések
 3.; 5. évfolyamon: fizikális vizsgálat: szívhang, tüdő, torok, gerincoszlop, lúdtalp)
 Szakiskolában:
 Beiskolázáskor alkalmassági vizsgálat
 Záró vizsgálat
 Szeptemberben testnevelési alóli felmentések, gyógytestnevelési csoportba
sorolás

Mentálhigiénés és pszichológiai ellátás:

 prevenciós ellátás
 egyéni és csoportos tanácsadás, terápia

Iskolafogászati ellátás
Évente két alkalommal, a fogászati rendelővel egyeztetett beosztás alapján minden
osztály részt vesz.

Védőnői ellátás
A hét két napján tartózkodik az iskolában a védőnő: egy - egy nap az általános,
illetve a szakiskolában.
A védőnő által ellátott feladatok:
 Szomatometriás vizsgálat 1.-3.-5.-7. évfolyamon
 Tisztasági vizsgálat: pediculosis fejtetvesség szűrés negyedévente, ill. aktuálisan
 A szakorvosi vizsgálatra küldött tanulók és a visszahozott leletek figyelemmel
kisérése, az előírt gyógyszerek szedésének, a gyógyászati segédeszközök
használatának ellenőrzése (ezt a feladatot az alsó tagozaton a gyógypedagógiai
asszisztensek segítik)
 Egészségnevelési feladatai:
 Osztályfőnöki órák, felvilágosító előadások tartása,
 Egészséges táplálkozással kapcsolatos program 5. 6. Évfolyamokon
 Egészségügyi vetélkedő szervezése, lebonyolítása a DÖK-el
 Igény szerinti tanfolyamok tartása
 Részvétel a Signal Dentibusz iskolaprogramban ???
Feladatai továbbá:
 Elsősegélynyújtás az intézményben való tartózkodása idején, és
kompetenciájában
 Együttműködés az iskolaorvossal, iskolafogászattal, házi gyermekorvosokkal, a
tanulók körzeti védőnőivel, a pedagógusokkal és más szakemberekkel
 Együttműködés a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel
 Együttműködés a gyermekjóléti rendszerrel

Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei

Feladat felelős Határidő

Az egészségügyi normák Iskolavezetés, folyamatos
betartása nevelőtestület
(napi terhelés, szabadidő-
igény, mozgás)
Iskolai helyiségek rendje Osztályfőnökök, tanárok, Folyamatos
(tantermek: berendezés, asszisztensek
megvilágítás, szellőzés)
A közétkezés körülményei Gazdaságvezető folyamatos
Konyhai dolgozók
A személyi higiéné Technikai dolgozók folyamatos
feltételei
(WC, ivókutak, kézmosók,
tusolók)

2.8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a

tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szüléi érdekeket. Az iskolai nevelés,
a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői
ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése.
Ezen együttműködés
 alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,
 megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai
tevékenység,
 feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség,
 eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően
fejlődő gyermeki személyiség.

A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat

várjuk el:
 aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,
 ötletnyújtást az iskolai rendezvényekhez, a szülők számára rendezendő
eseményekhez,
 őszinte véleménynyilvánítást,
 együttműködő magatartást,
 nevelési problémák őszinte megbeszélést, közös megoldását,
 a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,
 érdeklődő-segítő hozzáállást.

Iskolánk a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat

kínálja:
 nyílt napok, nyílt órák szervezése,
 rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,
félévente 3 érdemjegy, alsó tagozatban szöveges minősítés minden tantárgyból,
 1-3. évfolyamon évi 3 szöveges értékelést kapnak: október vége, január vége
(félév), március vége – 4. évfolyamon 2 szöveges értékelés: október vége és
félév
 Egyéni adottságokra, képességekre alapozott fejlesztést
 változatos, színes tevékenységrendszer
 előre tervezett szülői értekezletek,
 fogadóórák,
 folyamatos szakember segítségnyújtásának lehetőséget
- logopédus
3939
 - pszichológus, mentálhigiénés szakember
- egészségügyi szakember (orvos, védőnő)

 családlátogatás

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:

 osztály-család közös programjai
 családi játékos vetélkedők
 közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével,

2.9. Tanórán kívüli foglalkozások és egyéb programok

A tanórán kívüli foglalkozások és egyéb programok és szolgáltatások a

tanulók képességfejlesztését, szabadidejük értelmes eltöltését és a szociális
juttatások igénybevételét teszik lehetővé.
Kiemelt szerepe van ezen a területen az érzelmi és erkölcsi nevelésnek, valamint a
közösségformálásnak.

Tanórán kívüli foglalkozások:

 Napközi: Igény és rászorultság alapján tanulóink döntő többsége napközis

ellátásban részesül. Az alapozás éveiben az intenzív fejlesztés érdekében
szorgalmazzuk minden tanuló számára a napközis foglalkozásokon való
részvételt. A felsőbb évfolyamokon a tanulók önállósága, a családi
munkamegosztásban való részvétel, a közlekedési eszközök indulási ideje
befolyásolja a szolgáltatás igénybevételét.
1 – 8. osztályig napközis ellátásban részesül minden rászoruló tanuló. A
bevezető és kezdő szakasz éveiben (1–4. évfolyam) a szoktatás, az intenzív
fejlesztés érdekében csak indokolt esetben tekintünk el a napközis foglalkozás
szükségességétől.
A felsőbb évfolyamon (5–8. évfolyam) a tanuló önállósága, egyéb
elkötelezettségei, családi munkamegosztásban való részvétele szerint
mérlegeljük a napköziből való távolmaradást.
A napközis csoportrend kialakításában a legoptimálisabb megoldás a délelőtti
osztályközösség délutáni folytatása. Csoportösszevonás szükségessége esetén
a párhuzamos osztályok alkotnak közös délutáni csoportot.
Jelenleg - mivel a kollégiumban nincs megfelelő számú csoportszoba - vegyes
csoportokat alakítottunk ki a bejáró és a kollégista tanulókból.

 Szakkörök:
A tanulók érdeklődése, és évenkénti felmérés alapján kinyilvánított igénye
valamint a lehetőségek összehangolása alapján neveződnek.
A szakkörök programjai részben a helyi tantervből kimaradt
műveltséganyag – tartalmakat, részben pedig a fogyatékos gyermek
számára és motiváló a siker megélésének lehetőségét biztosító, örömet
adó tevékenységformákat kínálnak a képességfejlesztés,
tehetséggondozás, személyiségfejlesztés, a szociális kapcsolatok
erősítése céljából.
 Sportkörök
A foglalkozásokon a 15 sportág edzései, háziversenyei, valamint megyei,
országos és nemzetközi bajnokságokra való felkészülés zajlik.
Egyéb programok szolgáltatások

 Könyvtár
Az intézmény könyvtára a nyitvatartási idő alatt áll a tanulók
rendelkezésére könyvek olvasótermi használatával, könyvtári
foglalkozásokkal.
 Versenyek, vetélkedők
Iskolai versenyeket, vetélkedőket szervezünk tanulóinknak. Felkészítjük
őket és biztosítjuk részvételüket a felmenő rendszerű tanulmányi és egyéb
vetélkedőkre. / komplex tanulmányi; helyesíró; környezetvédelmi stb. /
Az iskolai versenyek, vetélkedők az éves munkatervben kerülnek
meghatározásra.
 Kirándulás, táborozás
Évente legalább egyszer kirándulást szervezünk az ország különböző
tájaira, szponzorok segítségével. Minden második évben a város
gyermeküdülőjében szervezünk nyári tábort.
Emellett felkutatjuk és igénybe vesszük a más szervezetek által szervezett
táborokban való részvétel lehetőségét tanulóink részére.

2.10. Az iskola hagyományrendszere

 Az iskolával történő találkozás, az iskolaváltás, az óvodai védett környezett

elhagyása a gyermek, a szülő számára szorongást, bizonytalanságot okozó
tényező. Ennek oldására június hónapban-levélben kérjük a szülőket egy
személyes találkozásra, ahol módjukban áll érdeklődni, tájékozódni az iskolai
életmódra felkészítő csoportról, az iskoláról, a várható munkáról, a gyermekre
váró teendőkről, feladatokról. Lehetőséget biztosítunk az óvodai csoport, az
iskola, az osztálytermek megtekintésére. Szeptember hónapban az új
gyermekekhez, tanulókhoz a csoportvezető, az osztályfőnök, az osztályban
tanítók családlátogatásra mennek, hogy otthoni környezetben tájékozódjanak a
gyermek szokásairól, életkörülményeiről.
 Nemcsak a fogadás, hanem a tanulók búcsúztatása is fontos eseménye az
évnek. A ballagás, a búcsúztatók, a műsorok, a diáktársak sorfala között vonuló
öreg diákok ünneplése iskolai életük legszebb időszaka.
 Az ünnepek sorában első helyen áll a karácsony, amelyben valamennyi csoport
műsorral ajándékozza meg az egész iskola közösségét és vendégeinket. A közös
ünnepet a szülőkkel együtt szervezzük. Május utolsó napjaiban tartjuk a
Gyermeknapot, melyre szülőket is hívunk. Közös játékos vetélkedők biztosítják a
jó hangulatot, lehetőséget biztosítunk a szakkörök bemutatkozására is. Anyák
napján az óvodai csoport csoportjában, a kisiskolás korosztály
osztályközösségekben köszönti műsorral, virággal, ajándékkal a meghívott
édesanyákat, nagymamákat.
 Nemzeti ünnepeinket faliújságok, plakátok készítésével vezetjük be, majd
iskolarádiós vagy élő műsoros megemlékezést tartunk.
 Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, vetélkedőkkel. Nagy érdeklődés
kíséri a szavaló, prózamondó versenyt. Kiállítást rendezünk a tanulók rajzaiból,
tanítási órán és szabadidőben készített alkotásaikból. Hagyománya van a
csoportközi foglalkozásoknak, mozgásos, ügyességi vetélkedőknek, valamint a
farsangi jelmezes felvonulásnak.

4141
 Az 5. évfolyamtól kezdődően rendszeres ügyeleti feladatokat látnak el tanulóink
az óraközi szünetekben. A feladat megtiszteltetés, fegyelmezőerő, társas
kapcsolatok elmélyítését, egymás iránt érzett felelősség érzéseit erősítő
tevékenység.
 Két alkalommal biztosítunk lehetőséget tanulóinknak a hosszabb időtartamú
kötetlen együttlétre, sportolásra, természettel való ismerkedésre.
 3. Helyi tanterv

3.1. Általános iskola az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) és

a pszichés fejlődés súlyos zavaraival küzdő tanulók 1-8. évfolyamán

Kötelező órák
Tantárgyi struktúra és óraterv

Az „A” tantárgyi struktúra és óraterv a jobb képességű, átlagos ütemben haladni

képes tanulók számára készült, alapvizsgára készít fel.

A „B” tantárgyi struktúra és óraterv szerinti fejlesztésben azok a tanulók

részesülnek, akik gyengébb képességűek, lassabb ütemben fejleszthetők.

Tantárgyi struktúra és heti óraszámok

Autista?? + napközi??? Iskolaotthonos …

Óraszámok "A" tanterv 2004/2005 tanév

Tantárgy 1 2 3 4 5 6 7 8
Anyanyelv 9 9 9 9 5 5 5 5
és
irodalom
Matematik 4 4 4,5 4,5 4 4 5 5
a

Történele
m és - - - - 2 2 2 2
társada-
lomis-
meret
Termé-
szetis- - - - - 2 - - -
meret
Termé-
szetis- - - - - - 2 4,5 4,5
meret és
gazd. ism.
szeti n.

Néptánc

2 - 2 - 2,5 1 2,5 1 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Művé-

Életvitel
és gazdál- 2 2 2,5 2,5 3 3 4 4
kodási
ismeretek
Testi 3 3 3 3 3 3 3 3
nevelés

Osztály- - - - - 0,5 0,5 1 1

főnöki

Honismer - - - - 0,5 0,5 0,5 0,5

4343
 et

Összesen: 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 27,5 27,5

Óraszámok "A" tanterv 2005/2006 tanév

Tantárg 1 2 3 4 5 6 7 8
y
Anya- 9 9 8 9 5 5 4,5 5
nyelv és
irodalo
m
Matema- 4 4 4 4,5 4 4 4,5 5
tika

Történe-
lem és - - - - 2 2 2 2
társada-
lomisme
-ret
Termé-
szetism - - - - 2 - - -
e-ret
Termé-
szetism - - - - - 2 4 4,5
e-ret és
gazd.
ism.
Művé-szeti n.

Néptánc

2 - 2 - 2 1 2,5 1 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Életvitel
és 2 2 2 2,5 3 3 3 4
gazdál-
kodási
ismerete
k
Testi 3 3 3 3 3 3 3 3
nevelés

Osztály- - - - - 0,5 0,5 1 1

főnöki

Honis- - - - - 0,5 0,5 0,5 0,5

meret

Összese 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 27,5

n

4545
 Óraszámok "A" tanterv 2006/2007 tanév
Tantárg 1 2 3 4 5 6 7 8
y
Anya- 9 9 8 9 5 5 4,5 4,5
nyelv és
irodalo
m
Matema- 4 4 4 4,5 4 4 4,5 4,5
tika

Történe-
lem és - - - - 2 2 2 2
társada-
lomism.
Termé-
szetism - - - - 2 - - -
e-ret
Termé-
szetism - - - - - 2 4 4
e-ret és
gazd.
ism.
Művészeti nev.

Néptánc

2 - 2 - 2 1 2,5 1 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5

Életvitel
és 2 2 2 2,5 3 3 3 3
gazdál-
kodási
ismerete
k
Testi 3 3 3 3 3 3 3 3
nevelés

Osztály- - - - - 0,5 0,5 1 1

főnöki
Honis- - - - - 0,5 0,5 0,5 0,5
meret

Összese 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

n
 Óraszámok "B" tanterv 2004/2005 tanév

Tantárgy 5 6 7 8

Irodalom és
nyelvi gyakorlat 5 5 5 5

Matematika 4 4 5 5
Történelem és
társadalmi 2 2 3 3
gyakorlat
Művé- Nép- 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
szeti tánc
nev.
Életvitel és 5 5 8 8
gazdálkodási
gyak.

Testi nevelés 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Honismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

Összesen: 22,5 22,5 27,5 27,5

Óraszámok "B" tanterv 2005/2006 tanév

Tantárgy 5 6 7 8

Irodalom és
nyelvi gyakorlat 5 5 5 5

Matematika 4 4 4 5
Történelem és
társadalmi 2 2 2 3
gyakorlat
Művés Néptán 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
zeti c
nev.
Életvitel és 5 5 7,5 8
gazdálkodási
gyak.

Testi nevelés 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Honismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

4747
Összesen 22,5 22,5 25 27,5
 Óraszámok "B" tanterv 2006/2007 tanév

Tantárgy 5 6 7 8

Irodalom és
nyelvi gyakorlat 5 5 5 5

Matematika 4 4 4 4
Történelem és
társadalmi 2 2 2 2
gyakorlat
Művé- Nép- 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
szeti tánc
nev.
Életvitel és 5 5 7,5 7,5
gazdálkodási
gyak.

Testi nevelés 3 3 3 3

Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5

Honismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

Összesen: 22,5 22,5 25 25

ÓRATERV AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK

SZÁMÁRA
Műveltségi terület Tantárgy

1 2 3 4 5 6 7 8

Magyar nyelv és irodalom Beszédfejlesztés

4 4 4 4 4 4
Olvasás-írás előkészítése
2 2
Olvasás-írás
3 4 3 3 3 3
Matematika Számolás-mérés előkészítése
2 2
Számolás-mérés
1 4 3 3 2 2
Ember és társadalom Játékra nevelés
2 2 2
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
2 2
Ember a természetben Környezet és egészségvédelem
Földünk - környezetünk 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlati Önkiszolgálás
ismeretek 2 2 2
Életvitel és gondozási ismeretek
2,5 2,5 2,5 6 6

4949
Testnevelés és sport Mozgásnevelés
3 3 3 3 3 3
Testnevelés
3 3
MŰVÉSZETEK Ének - zene
2 2 2 2 2 2 2 2
ÁBRÁZOLÁS - ALAKÍTÁS
2+1 2+1 2+1 2 2 2 3 3
TÁNC- ÉS DRÁMAJÁTÉK
1 1 1 1 1
INFORMATIKA SZÁMÍTÁSTECHNIKA
1 1
ÖSSZESEN
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Kötelező habilitációs, rehabilitációs órák / Kt.52.§.(6)/

Tartalmai a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok a

kompenzálásra, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási
technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére az alábbi területeken:
- pszichés funkciók fejlesztése,
- kognitív képességek fejlesztése,
- személyiségfejlesztő foglalkozások.

Évfolyamok 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

Közoktatási törvény
szerinti 3 3 3 3 3 3 4 4
Óraszámok
Pszichés funkciók
Fejlesztése 2 2 2 2 2
Kognitív képességek
fejlesztése 1 2 2

Személyiség
fejlesztése 1 1 1 1 1 2 2 2

Értelmileg akadályozott tanulók esetében:

Ajánlás a százalékos arányára (2/2005.OM rendelet)

Meg-
Bevezető Kezdő Alapozó Fejlesztő szilárdító
szakasz szakasz szakasz szakasz szakasz
Fejlesztési terület
1.-2.o. 3.-4.o. 5.-6.o. 7.-8.o. 9.-10.o
Anyanyelv és kommunikáció 20-40 30-45 30-40 20-30 15-30
Társadalmi környezet 10-25 10-25 10-25 20-25 20-25
Életvitel és gyakorlati 5-25 5-25 10-25 20-30 25-40
ismeretek
Természeti környezet - - 5-15 5-15 5-10
Művészetek 20-30 15-25 15-25 15-25 10-15
Testi nevelés 20-30 15-25 10-25 10-20 5-15
A rehabilitáció kiemelten kezelt terület valamennyi fejlődési szakaszban:
- A szociális érés elősegítése, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben,
társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben.
- A cselekvőképesség alakítása.
- A művészeti terápiák alkalmazásával a személyiség kiteljesítése, az
önkifejezés, a funkcióöröm és a sikerélmény biztosítása.
- Az augmentív (bővített) kommunikációs technikák alkalmazása.
- Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot
javítása.
- A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív
pedagógia eszközeinek bekapcsolásával.
- A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések
csökkentése.

Bevezető szakasz
- Ebben az időszakban a habilitációs foglalkozások feladata a kognitív
funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján.
- Bazális stimuláció.
- Az előkészítő időszak fontos habilitációs feladata a vizuomotoros
koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése.
- Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a
szókincs fejlesztése.

Kezdő szakasz
- Az egyéni fejlődési sajátosságokat alapul véve az előkészítő időszak
habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerősítése történik.
- Az értelmi képességek, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás
fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni
eltéréseket.
- A motivációs bázis szélesítésével fokozzuk az aktivitást, az ingerek
befogadását.
- A szenzomotoros tevékenységek gyakorlásával a környezeti ingerek
tudatos feldolgozását segítjük.

Alapozó szakasz
- Az orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása,
a cselekvőképesség alapozása segíti a tájékozódó képesség kialakulását.
- A verbális és nonverbális kommunikációs technikák alkalmazásával
gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége.
- Az egyéni szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása
csökkenti a lemaradást az egész személyiségfejlődésben.

Fejlesztő szakasz
- Pontosítani kell a kamasz értelmileg akadályozott speciális nevelési
szükségleteit, teret kell adni a személyiség önszervező erejének.
- Ebben az időszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül
kiemelt jelentősége van az eddig hasznosított terápiának, a
kommunikációs technikák alkalmazásának.
- Hangsúlyos figyelmet kap a munkavégzéshez szükséges készségek és
képességek fejlesztése.
5151
Nem kötelező tanórai foglalkozás
A felzárkóztatás, a fejlesztés, a tehetséggondozás, a kiegészítő ismeretek átadása
céljából működnek az alábbi területeken:
- anyanyelv,
- matematika,
- művészeti nevelés,
- mindennapos testedzés.

Évf. Ad. 2.o 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

1.o.
Óra 2 2 2 2 6 6 8 8

Tanórán kívüli foglalkozás

Tartalmai az egyéb tevékenységrendszerek céljai, követelményei szerint

szerveződnek, azaz a termelés - gazdálkodás, a közélet és a szabadidős jellegű
tevékenységek köréből a mindenkori éves munkatervben meghatározott szakkörök,
foglalkozások formájában.

Évf. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Óra 22,5 22,5 22,5 22,5 15 15 15 15

A tanórán kívüli foglalkozások körét mindenkor meghatározzák a tanulói, szülői

igények, az érdeklődés a lehetőségek.
A szervezés módja: a tanórán kívüli foglalkozásokon résztvevő tanulók a tanév
elején meghatározott foglalkozásokon délután 14 órától 15.30-ig vesznek részt, a
kialakított munkarend szerint. Alapelv, hogy nincsenek párhuzamosságok, átfedések
a napközis nevelő, a pedagógiai asszisztensek, a foglalkozásvezetők száma a
tanulói létszámhoz igazodik, 10-14 fős csoportok működtetésével.
Sajátos körét képezi ennek a területnek az órákhoz nem kötött, de minden tanév
indulásakor meghatározott programú tanulmányi kirándulások, versenyek, erdei
iskola.

Egyéni foglalkozás

A tanulók mindenkori fejlettségi állapotához igazodó szervezésben biztosítunk

kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében fejlesztést a
- dyslexiás, dysgráfiás,
- dyscalculiás tanulók számára, illetve biztosítunk tehetséggondozást a kiemelkedő
képességű tanulók részére.
 Évf. 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.
2004/ Óra 1 1 1 1 1 1 2 2
2005.
2005/ Óra 1 1 1 1 1 1 2 2
2006.
2006/ Óra 2 2 2 2 2 2 2 2
2007.
2007/ Óra 2 2 2 2 2 2 2 2
2008.
2008/ Óra 2 2 2 2 2 2 2 2
2009.

3.3. Az ASZ élő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az iskola általános fejlesztési céljával és követelményével összhangban az

autisztikus/autista tanulók fejlesztésének specifikumait a jelentősen eltérő
pedagógiai- pszichológiai jellemzők, illetve a fejleszthetőségi sajátosságok
következtében szükséges megfogalmazni.

A fejlesztés általános célja:

Az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális

adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.
A tanulásban akadályozott illetve ép intellektusú ASZ élő tanulók számára az iskolán
belüli integráció segítése a helyi tanterv szerint ( EFA ) illetve a többségi iskolába
való integráció támogatása, továbbtanulás, szakmatanulás elősegítése.

A fejlesztés pedagógiai szakaszai:

Első szakasz:
Célja a habilitáció, az elemi adaptív viselkedés kialakítása.

Második szakasz:
Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél
önállóbb részvétel iskola, otthoni és iskolán kívüli környezetben.

Harmadik szakasz:
Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető maximális szintű adaptáció, önállóság és
munkavégző képesség elérésének alapozása.

Általános fejlesztési követelmény:

Rendelkezzenek a tanulók - egyéni képességeik, jellemzőikhez mérten - a társadalmi
környezetben való adaptív viselkedés képességével.

Óraterv

5353
 Kötelező Kötelező Nem Tanórán Egyéni
tanítási habilitációs kötelező kívüli foglalkozás
foglalk. és foglalkozás
rehabilitáció
Tanítási
s foglalk.
foglalk.

Autista 1. 22 11 6 15 1
Autista 2. 22 11 6 15 2
Autista 3. 25 12 8 15 2

3.4. Magántanulók
Iskolánkban magántanulói jogviszonyban teljesítheti tankötelezettségét
 az a békéscsabai tanulásban akadályozott tanuló, aki a Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján javasolja
ebbe a státuszba,
 súlyos beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő ép értelmű tanuló, aki a
Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Szakvéleménye alapján a többségi általános iskolában nem oktatható és
számára a bizottság a magántanulói státuszt javasolja.
 Súlyos beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulásban akadályozott,
értelmileg akadályozott, ASZ tanuló, társait veszélyeztető magatartás esetén
vezetői döntés alapján kerülhet magántanulói jogviszonyba.
Fejlesztésük a törvény szerint megállapított heti 10 órás időkeretben történik, az
összmagátanulói létszámra biztosított órakeretnek az egyéni fejlettségi állapot
figyelembevételével történő tanulóra bontott óraszámban.
3.5. Speciális szakiskola (Szakmai program)

Nem szakképző évfolyamon Szakképző évfolyamon

9-10. évf. 11-14. évf.

- Általános alapműveltség megszerzése,

- Pályaorientáció, megalapozott - OKJ szakmai vizsgára történő felkészítés
pályaválasztási döntés, (11-14. évf.),
- Az iskola szakképzési profiljának - OKJ szakmai vizsgára történő felkészítés
megfelelő szakma előkészítés, alapozás, ráképzéssel (13. évf.),

A szakképzés szakmai profilja: - alapító okirat szerint! 2010

Szakképesítés Részszakképesítés Részszakképesítés Szakmacsoport
Azonosító száma elnevezése száma
Kőműves 31 582 15 0100 21 02 Építményvakoló 9
31 582 15 1000 00 00 kőműves
31 582 15 0100 21 03 Épületfalazó kőműves 9
33 582 04 0100 21 01 Mázoló, lakkozó 9
Festő, mázoló és tapétázó 33 582 04 0100 21 02 Plakátragasztó 9
33 582 04 1000 00 00 33 582 04 0100 31 01 Szobafestő 9
33 582 04 0100 31 02 Tapétázó 9
Virágkötő, -Berendező, 33 215 02 0100 31 02 Virágkötő 20
Virágkereskedő
33 215 02 0000 00 00
Kertész 31 622 01 0010 31 04 Zöldségtermesztő 20
31 622 01 1000 00 00
Parképítő és fenntartó 54 622 01 0100 21 01 Parkgondozó 20
technikus
54 622 01 1000 00 00

3.5.1. A képzések óratervei

3.5.1.1. Tantárgyi struktúra és óraterv a 9-10. évfolyamon

Előkészítő 9. évfolyam (Dobbantó) óraterve

Modul/hét Dobbantós ajánlat (DOP szerint)
Matematika 2
Kommunikáció és anyanyelv 3
Idegen nyelv 2
Egészségfejlesztés, sport, pihenés, lazítás 4
Szakmacsoport modulok 5
Természetismeret 3,5

5555
Társadalom és jelenkor ismeret 2
Munkavállalói és életpálya építési modul 6 (ebből 8 nap egybefüggő)
Összesen 27,5 óra
Az óraterv 40%-ban kettős vezetésű +12óra – ez eddig nem volt!!!

Tantárgy 9.évfolyam 10. évfolyam

Anyanyelv és irodalom 4 4
Matematika 3,5 3,5
Informatika 1 1
Történelem és társadalom ism. 2 2
Természeti- és gazdasági ismeretek 5 5
Testi nevelés 3 3
Idegen nyelv 2 2
Pályaorientáció 2 ---
Szakmai előkészítés 4 ---
Szakmai alapozás --- 6
Osztályfőnöki 1 1
Összesen 27,5óra 27,5óra
Továbbra sem tudnak összeadni – hiányzik az informatika 1 óra

Itt számozni kell majd!!!!!!!

Építészeti 11. évfolyam 12.évfolyam 13.évfolyam

szakmacsoport 36 hét 36 hét 32 hét
Osztályfőnöki 1 1 1
Testnevelés 2 2 2
Egészs.életm.nev. 2 2 ---
Matek/Szakmai szám 1 1 ---
Társ. és életvit.ism. 1 1 ---
Munkába állást --- --- 2
seg.ism.,gyak.
Számítástechnika --- --- 1
Összesen 7 (252) 7 (252) 6 (192)

Mezőgazdasági 11.évfolyam 12. évfolyam

szakmacsoport 36 hét 32 hét
Osztályfőnöki 36 (1) 32 (1)
Testnevelés 72 (2) 64 (2)
Összesen 108 (3) 96 (3)

SZAKMAI ÓRÁK

Kőműves 11.évfolyam 12. évfolyam 13.évfolyam

36 hét 36 hét 32 hét
Szakmai elméleti ó. 360 (10) 324 (9) 320 (10)
Szakmai gyak.órák 648 (18) 684 (19) 608 (19)
Összesen 1008 (28) 1008 (28) 928 (29)

Szobafestő-mázoló 11.évfolyam 12.évfolyam 13.évfolyam

és tapétázó 36 hét 36 hét 32 hét
Szakmai elméleti ó. 324 (9) 324 (9) 352 (11)
Szakmai gyakorlati ó 684 (19) 684 (19) 576 (18)
Összesen 1008 (28) 1008 (28) 928 (29)

Az elmélet igényes gyakorlati órák az elméletbe (szakmai) számozódtak!

Parkgondozó 11.évfolyam 12.évfolyam

36 hét 32 hét
Szakmai elmélet 11 óra 11 óra
Szakmai gyakorlat
Informatika 2 óra -----
Egyéb gyakorlat 19 óra 21 óra
Összesen 32 óra 32 óra

Virágkötő 11.évfolyam 12. évfolyam

36 hét 32 hét
Szakmai elmélet 11 óra 11 óra
Szakmai gyakorlat
Pénzforgalom 1 -----
Üzleti levelezés 1 -----
Jogszabályok alkalmazása ----- 1
Egyéb gyakorlat 19 20
Összesen 32 32

Zöldségtermesztő 11.évfolyam 12. évfolyam

36 hét 32 hét
Szakmai elmélet 11 óra 11 óra
Szakmai gyakorlat
Informatika 2 -----
Műszaki ----- 2
Egyéb gyakorlat 19 19
Összesen 32 32

Kőműves 11.évfolyam 12. évfolyam 13.évfolyam

36hét 36hét 32hét
Közismeret 7 (252) 7 (252) 6 (192)
Modul* 8 (288) 6 (216) 7 (224)
Elmélet ig. gyak. 2 (72) 3 (108) 3 (96)
Gyakorlat 18 (648) 19 (684) 19 (608)
Összesen 35 (1260) 35 (1260) 35 (1120)

*
Kőműves modul részletesen 11.évfolyam 12.évfolyam 13.évfolyam
36 hét 36 hét 32 hét
Az építési tevékenység 52
alapfeladatai
Balesetmentes munkavégzés 72
feltételei
Anyagszükséglet 44
5757
meghatározása
Anyag és technológiai 70
ismeret I.
Hagyományos állványzatok 20
Tárolási előírások 10
Betonozási feladatok I. 20
Hagyományos állványzatok 12
építésének technológiája II.
Zsaluszerkezetek 62
készítésének technológiai
folyamatai
Hagyományos állványzatok 16
bontása és karbantartása
Épületszigetelés 36
Hő- és hangszigetelés 54
Szerkezetkészítés III. 18
Minőségellenőrzés 18
Speciális kőműves munka 45
Utómunkálatok 45
Betontechnológia II. 64

Általános vállalkozási 70
feladatok
Összesen 288 216 224

Szobafestő 11.évfolyam 12. évfolyam 13.évfolyam

36hét 36hét 32hét
Közismeret 7 (252) 7 (252) 6 (192)
Modul* 8 (288) 9 (324) 8 (256)
Elmélet ig. gyak. 1 (36) --- 3 (96)
Gyakorlat 19 (684) 19 (684) 18 (576)
Összesen 35 (1260) 35 (1260) 35 (1120)

*
Szobafestő modul 11.évfolyam 12. évfolyam 13.évfolyam
részletesen 36 hét 36 hét 32 hét
Az építési 46 ----- -----
tevékenység
alapfeladatai
A balesetmentes 18 ----- -----
munkavégzés
feltételei
Anyagszükséglet 18 ----- -----
meghatározása
Falfelületek 118 ----- -----
előkészítése és
festése I.
Falfelületek 36 ----- -----
előkészítése
Falfelületek festése 52 ----- -----
Falfelületek ----- 108 -----
előkészítése és
festése II.
Mázolás, festés, ----- 216 ------
felújítási munkák I.
Tapétázás ----- ----- 144
Plakátragasztás ----- ----- 42
Általános ----- ----- 70
vállalkozási
feladatok
Összesen 288 324 256

Az 54 622 01 0100 3102 Kertfenntartó rész-szakképesítés óraterve

Elmélet 11. évfolyam 12. évfolyam

36 hét 32 hét
Osztályfőnöki 36 (1) 32 (1)
Testnevelés 72 (2) 64 (1)
Szakmai elmélet
Vállalkozási ismeretek 72 (2) -----
Keresked.és váll. Ismeretek ----- 64 (2)
Kertészeti alapismeretek 108 (3) 96 (3)
Kertfenntartás 144 (4) -----
Parkfenntartás ----- 128 (4)
Növényismeret 36 (1) 64 (2)
Munkavállalói ismeretek 36 (1) ------
Összesen 504 448
Szakmai gyakorlat
Informatika 72 (2) 32 (1) Műszaki alapism.gyak
Növényismeret gyak. 36 (1) 32 (1) Műsz.ism.park gyak.
Termesztési ismeretek 36 (1) 32 (1) Növényismeret
Vállalkozási és ker.-i ism. 36 (1) 32 (1)
Parkfenntartás 576 (16) 544 (17)
Összesen: 756 672
Összesen 1260 óra 1120 óra
Kötelező nyári gyakorlat 140 óra 140 óra

A 33 215 02 0100 3102 Virágkötő rész-szakképesítés óraterve

Elmélet 11. évfolyam 12. évfolyam

36 hét 32 hét
Osztályfőnöki 36 (1) 32 (1)
Testnevelés 72 (2) 64 (1)
Szakmai elmélet
Dísznövényismeret 180 (5) 160 (5)
Virágkötészet 180 (5) 160 (5)
Jogszabályok alkalmazása 36 (1) 32 (1)
Összesen 504 448
Szakmai gyakorlat
5959
Pénzforgalmi és 36 (1) -----
nyilvántartási rendszerek
Üzleti levelezés 36 (1) -----
Jogszabályok alkalmazása ----- 32 (1)
Dísznövényismeret 180 (5) 160 (5)
Virágkötészet 504 (14) 480 (15)
Összesen: 756 672
Összesen 1260 óra 1120 óra
Kötelező nyári gyakorlat 140 óra 140 óra

A 31 622 01 0010 3104 Zöldségtermesztő rész-szakképesítés óraterve

Elmélet 11. évfolyam 12. évfolyam

36 hét 32 hét
Osztályfőnöki 36 (1) 32 (1)
Testnevelés 72 (2) 64 (1)
Szakmai elmélet
Vállalkozási és ker. ism. 72 (2) 64 (2)
Kertészeti alapismeretek 108 (3) -----
Munkavállalói ismeretek 36 (1) -----
Zöldségtermesztés 180 (5) 160 (5)
Műszaki alapismeretek ----- 128 (4)
Összesen 504 448
Szakmai gyakorlat
Informatika 72 (2) -----
Termesztési ismeretek 72 (2)
Vállalkozási és ker. ism. 36 (1) 32 (1)
Műszaki ismeretek ----- 32 (1)
Műszaki ism., ----- 32 (1)
Zöldségtermesztés 576 (16) 576 (18)
Összesen: 756 óra 672 óra
Összesen 1260 óra 1120 óra
Kötelező nyári gyakorlat 140 óra 140 óra
Kötelező habilitációs és rehabilitációs foglalkozás

Évfolyam 9.o. 10.o. 11.o. 12.o. 13.o 14.o.

Közokt. törv. 4,5 4,5 3,5 3,5 3,5 3,5
Szem. fejl. 1 1 1 1 1 2
Tanulás 1 1 1 1
tanít.
Mozgásfejl. 1,5 1,5 1 1 1,5 0,5
Egészségne 1 1 0,5 0,5 1 1
v.

Tanórán kívüli foglalkozás

Évfolyam 9.o. 10.o.

Óra 12 12

Egyéni foglalkozás

Évfolyam 9.o. 10.o. 11.o 12.o. 13.o. 14.o.

Óra 1,5 1,5 1,75 1,75 1,75 1,75

3.5.2. Szakképzésünk sajátos vonásai:

Diagnosztikai szakasz
Bemeneti mérés: lényegi személyiségvonások, képességstruktúra, ismeretek
szintjének felmérése.
A felmérések eredményei alapján a fejlesztés irányának, módjának meghatározása
adekvátan a választott szakma követelményeivel – az egyénhez viszonyított
legoptimálisabb pedagógiai állapot megteremtése.

Project módszer
A tananyag elsajátítás projectfeladatok keretében is történik. Lehetőséget biztosít az
ismeretek egységben történő (elméleti – gyakorlati), önálló gyakorlati alkalmazására.
6161
Tanévenként 3-4 project feladatot készítenek a tanulók. A projectek teljesítése
nevelői irányítással, ellenőrzéssel, értékeléssel történik.

Modul-rendszer
A JÓ MODUL RENDSZERT BEILLESZTENI!!!!!!!!
3.5.4. A szakmai gyakorlat

A gyakorlati foglalkoztatással kapcsolatos, a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó

előírások és tilalmak, az intézményi dokumentációs rendszerben az alábbiak
szerint szabályozott:
 Tanulói szakképzésbe csak a Foglalkozás Egészségügyi alkalmassági vizsgálat
megfelelő megléte után kerülhet (Lásd: Egészségnevelési program).
 Munka és balesetvédelmi oktatás az első tanítási napon, majd azt követően
minden új technológia alkalmazása, illetve új munkaterületre vonulás esetén
történik. (Továbbiak: Házirend). Külső gyakorlóhelyen gyakorlatát teljesítő tanuló
oktatási rendje is igazodik az iskolai szabályokhoz, illetve a Szakképzési Törvény
23. §-a alapján, a gazdálkodó szervezettel egyeztetve kerül szabályozásra.

A szakmai gyakorlat helyszínei

Iskolai tanműhelyben, tangazdaság, tankert:

 zöldségtermesztő I.-II. évf.
 virágkötő I. évfolyam
 kőműves I.-II-évf.
 szobafestő-mázoló és tapétázó I.-II. évf.
 parkgondozó

Külső munkahelyen:
 Kőműves III. évfolyam
 Szobafestő, mázoló, tapétázó III. évfolyam
 Parkgondozó I-II. évfolyam
Virágboltok:
 virágkötő I-II. évfolyam
az iskolával kötött tanulói szerződés alapján,
Gazdálkodó szervezet: építőipari tanulók tanulószerződéssel.
(Együttműködési megállapodások mellékelve.)
A gyakorlati oktatáson való részvétel kötelező.
A gyakorlati oktatásról való távolmaradás igazolásának rendjét az intézményi SzMSz
tartalmazza.

A tanulószerződések megkötésének helyi rendje

Iskolánk szorgalmazza és támogatja a tanulószerződések megkötését a következő

kritériumokkal:
 A képzést biztosító jogi személy ismerje tanulóink sajátosságait, szemlélete
közelítsen a gyógypedagógiai szemlélethez.
 Elvárásait a tanuló képességeihez igazítsa.
 Ügyeljen rá, hogy tanulóink semmilyen hátrányos megkülönböztetésben ne
részesüljön.
 A felmerülő problémákról tájékoztassa intézményünket, vegye igénybe
segítségünket.
 A tanuló számára a törvényben előírt juttatásokat annak megfelelően biztosítsa.

Vizsgáztatás rendje melléklet!!!!!!

A vizsgáztatás a 26/2001. (VII.27.) OM r. a szakmai vizsgáztatás általános

szabályiról és eljárás rendjéről rendelet alapján történik.

6363
 4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

Intézményünkben az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit teljes egészében

a legújabb törvényi szabályozásnak megfelelően határoztuk meg.
Az új szabályozás "igazodik" iskolánk hagyományos elvéhez, a buktatásmentes alsó
tagozathoz: a tanulók egyéni fejlesztésre alapozott oktatása már évek óta kizárja a
bukást.
Most már a törvényi legitimációval érvényesíthetjük azt a gyógypedagógusi
tapasztalatainkon nyugvó alapelvünket, miszerint a kezdeti nagy egyéni
különbségek, a jelentős hátrányok az iskolai oktatás negyedik évfolyamának végére
kiegyenlítődhetnek, mérséklődhetnek, különösen akkor, ha ehhez az iskolai nevelés-
oktatás folyamatában is minden segítséget megadunk.
Tehát biztosítjuk az iskola magasabb évfolyamába lépést, a továbbhaladást 1-4.
évfolyamig mindazon tanulóink számára, akiknek mulasztása nem képezi akadályát
a továbbhaladás biztosításának. / Hivatkozunk a nevelési-oktatási intézmények
működéséről szóló 11/ 1994. (VI.8.) MKM rendelet 20.§ (6) bekezdésére, amely
tartalmazza a következőket: „ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és
igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, illetve egy adott
tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye a
tanítási év közben nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy
osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az
igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. / E
rendelkezések alkalmazásával lehet a tanulót ezentúl az első-harmadik évfolyamon
évfolyamismétlésre utasítani intézményünkben is. Mivel ez a feltétel szoros
összefüggésben van a tanulók mulasztási adataival, helyzetével, egyértelmű, hogy
ezekkel összefüggésben kell kezelnünk a továbbiakban a tanulók rendszeres
iskolába járásának, illetve mulasztásának problémakörét. Mivel évfolyamismétlésre
utasító döntés csak ezek függvényében születhet, fokozottan be kell tartani a
magasabb évfolyamra lépés feltételeinek meghatározása folyamatában a
mulasztásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, miniszteri rendeleteket.

Mindezek figyelembevételével az alábbi feltételeket határoztuk meg:

 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette.

Érvényes
 2004. szeptember 01. második évfolyamtól
 2005. szeptember 01. harmadik évfolyamtól
 2006. szeptember 01. negyedik évfolyamtól

 A tanuló az első, második, harmadik évfolyamokon csak abban az esetben

utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való
igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni./ Kivétel, ha a tanuló
az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi, ebben az esetben
szükségszerűen az első évfolyamon folytatja tanulmányait. /

Hatálybalépés:
 2004. szeptember 01. első évfolyamon, ezt követően felmenő
rendszerben:
 2005. szeptember 01. második évfolyamon is,
  2006. szeptember 01. harmadik évfolyamon is.

Továbbra is érvényesítjük a törvényi előírásokat az alábbiak szerint:

 Az egyes tanulók tanév végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó

értekezleten áttekinti, és a pedagógusok, szaktanárok, osztályfőnökök által
megállapított osztályzatok alapján továbbá a pedagógiai programunkban is
meghatározott feltételek figyelembevételével döntenek a tanuló magasabb
évfolyamba lépéséről.
 Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér
a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az
érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben
változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését és
tettének indokaival a nevelőtestület nem ért egyet, akkor az osztályzatot az
évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja a nevelőtestület.
 Az osztályzatról a tanulót, és szülőjét egyaránt értesíteni kell.
 A tanulók a tanév végi osztályzatokról, a követelmények teljesítéséről
bizonyítványt kapnak, ez egyben az értesítés eszköze is.

 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az

osztályfőnökök. az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével –
végzik.
 A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének formáit és tartalmát .
táblázatokban is rögzítettük a törvényi előírásoknak is megfelelően.
 Fontos alapelv, hogy sem a tanév közben adott tantárgyi érdemjegy, magatartás,
szorgalom érdemjegy, sem (70. §. 1. bek.) a félévi ill. tanév végi osztályzat nem
lehet „fegyelmezési eszköz”.
 Szükség esetén alkalmazzuk a KT. 70.§ (7) (8) (9) (10) bekezdésben leírtakat az
első évfolyamba felvett tanulók esetében.

5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma, értékelésének,

minősítésének formái és követelmény-tartalmai (a jogszabályi keretek között)

5.1. Általános elveink

Az ellenőrzés, értékelés célja a nevelési (fejlesztési) alaphelyzet és a célállapot
közötti pozitív irányú különbözőség folyamatos felülvizsgálata, rögzítése. A
folyamatban elért tanulói eredmények részben mérhető teljesítmények, részben a
tanulók viselkedésében, cselekedeteiben tapasztalható, mennyiségileg nem
kifejezhető minőségi változások.
Az 1-4. évfolyamokon az értékelés osztályozás nélküli, szöveges értékelés. A 4.
évfolyam végén osztályozással történik az értékelés. A 5-14. évfolyamokon az
értékelés osztályozással történik, kivéve az előkészítő 9. osztályt a dobbantó
program sajátos követelményeinek megfelelően.
A naplókban az osztályozás két színnel történik. Piros szín jelzi a témazárók
eredményét.
Lényegi vonása az értékelési rendszernek, hogy nem korlátozódik a tudás mérésére,
hanem kiterjed az egységes személyiségfejlődésre, figyelembe veszi a tanulóknak
valamennyi iskolai tevékenységrendszerben való teljesítését, működését.

6565
Az értékelés alapfunkciója a tevékenységekben nyújtott teljesítmények és a
tevékenységhez való viszonyulás megítélése, minősítése, a tájékozódás és a
tájékoztatás.
Az értékelési rendszer elemei:
– a formatív;
– a diagnosztizáló;
– a szummatív értékelés.

A formatív értékelés a tanulói részvétel és teljesítés állandó, folyamatos értékelési

eleme.
Ezen belül meghatározó a pedagógusi megerősítés. Ez azt jelenti, hogy a tanulói
tevékenység minden mozzanatában, amikor létrejön valamilyen tanulói produkció,
arra változatosan, személyre szabottan, rendszeresen és folyamatosan reagálni kell.

A diagnosztizáló értékelés a tanuló előző teljesítményéhez viszonyítva rögzíti a

fejlesztésben elért fejlettségi állapotot. Ez jelenti a kiindulási alapot az egyéni
fejlesztési stratégia kijelöléséhez.

A szummatív értékelés a tanulói teljesítménynek az adott időszak

követelményeihez viszonyított állapotát határozza meg.

Sajátos, a tanuló összemélyiségét leginkább figyelembe vevő értékelési forma az

iskolagyűlés, amelynek alapvető funkciója az iskolai élet bármely területén végzett
egyéni és közösségi munka értékelése.
Az értékelés dokumentálása:
– a gyermekeknek és a szülőknek szóló, havonta és a félévek végén a tájékoztató
füzetben, év végén bizonyítvány formájában,
– a pedagógusoknak az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges
információk a félévek végén.

Azonos értékű eszközök az értékelésben:

– a feladatlapok, melyek tartalmát a tananyag követelményei szabják meg,
– a komplex megfigyelési szempontrendszer, amely az iskola valamennyi színterén
végbemenő változásokra irányul.
Eszközeink a minőségirányítási programhoz illeszkedő eszközrendszer részét
képezik.
Az értékelési minősítésekhez konkrét - követelményekhez igazított - tartalmakat
fogalmazunk meg a helyi tantervben, melyet a családok részére " Értékelési füzet"
formájában teszünk közzé.

Iskolánk helyi tanterve, szerkezetében és tartalmában egyaránt biztosítja a

lehetőségét.
A külön tanterv választására a lassabban haladó, gyengébb képességű tanulók
számára.

Értelmileg akadályozott tanulók teljesítményének értékelése

A P-A-C-1-teszt

A P-A-C-1-tesztben a megadott teljesítményszintek minden olyan gyermekre

alkalmazható, akinek az IQ-ja 55 alatt van, és aki a normál iskolarendszerből, mint
nem iskolaképes kiszorult, de képezhető és intézeti elhelyezésre nincsenek
rászorulva.

A P-A-C-1-teszt 12 diagrammban mutatja be az értelmileg akadályozott gyermekek

átlagos teljesítményszintjét, mindegyik alfejezetében a 6 és 15 év közti életkor
minden egyes évére.

Egy korcsoportban a képességekből elért átlagos értéket a keresztben csíkozott rész

jelöli, ez utalásul szolgál a haladás értékelésére az adott gyermek esetében.

A diagrammok az egyes életkori csoportokban átlagosan elért teljesítményeket

mutatnak, függetlenül az értelmi fogyatékosság fokától.

Nagyjából és egészében a teszt átlagos teljesítményszintjei mindenképpen azok

között a követelményhatárok között mozognak, amelyekkel a legtöbb gyermek
szembetalálja magát, akik foglalkoztató típusú iskolába vagy csoportba járnak, azaz
értelmileg akadályozottak csoportjába.

Évenkénti újbóli felvétele és jelölése a lapon jó képet ad az adott gyermek

fejlődéséről, támpont a további fejlesztéshez.

Szociális tanulási céloknak megfelelően a nehézségi fokozatok szerint

összeállított tesztkérdésekből áll a négy főterület:

1. Önkiszolgálás: étkezési szokások, közlekedés, wc használat és mosakodás,

öltözködés.
2. Megértési képesség: beszéd, megkülönböztető-képesség, számfogalom, írás-
olvasás.
3. Szociális beilleszkedés: játék, házi munka.
4. Foglalatosság: nagymozgás és finommotorika.

Az értelmileg akadályozott tanulók nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott

műveltségi területek helyett a következő fejlesztési területek alapján szerveződik:
Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek,
6767
Természeti környezet, Művészetek, Testi nevelés. A fejlesztés középpontjában olyan
képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy:
- a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni,
- környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni,
- fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják
azokat használni,
- ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek
legyenek azt alakítani is.
Mindezekben céltudatra és az egyéni sajátosságaikhoz alkalmazott önállóságra
tegyenek szert – tudjanak dönteni is.
A tantárgyi követelmények teljesítését, mely a továbbhaladáshoz szükséges, gondos
mérlegelés ( az egyéni sajátosságok és teljesítőképesség maximális
figyelembevételével ) után döntik el a pedagógusok.

5.2. A tanulói teljesítmények értékeléséhez, minősítéséhez alkalmazott szöveges

minősítés formái és ÁLTALÁNOS követelmény-tartalmai 1-4. évfolyamon
A HIÁNYZÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSEKET PÓTOLNI KELL!
Pl: autista szöveges értékelés!
1-2. osztályé is!!!

Adaptáció fél évi -

Viselkedése jól beilleszkedett bátorításra szorul félénk, zárkózott
visszahúzódó
Figyelme kitartó megfelelő rövid ideig tartó szétszórt

Munkatempója jó megfelelő kicsit lassú kapkodó

nagyon lassú
Beszédkészsége jó megfelelő kifogásolható logopédiai
megsegítésre
szorul
nagyon hiányos,
Szókincse jó megfelelő hiányos fejlesztésre
szorul
Emlékezete megbízható megfelelő csak rövidtávú fejlesztésre
szorul
Önkiszolgáló önálló kis segítséggel sok segítséggel csak irányítással,
tevékenysége önállótlan
Testrészeinek biztonsággal főbb testrészeit bizonytalan,
felismerése megnevezi ismeri segítséget nem ismeri fel
igényel
Térbeli biztos kicsit bizonytalan nagyon nem ismeri fel
tájékozódása bizonytalan
Számfogalma kialakult, megfelelő, nem alakult ki fejlesztésre
biztos………….. kialakult ……… …………. szorul
körben körben körben
Tájékozottsága a tájékozott életkorának kicsit hiányos nagyon hiányos,
környezetéről megfelelő fejlesztésre
szorul
Nagymozgása irányváltoztatása kicsit bizonytalan nagyon összerendezetlen
biztos bizonytalan
 Rajzolása, szívesen rajzol, ír megfelelő lassú, nehézkes, görcsös, merev,
vázolása lendületes bizonytalan nagyon lassú
Munkájának szép, rendezett jó kicsit maszatos, rendetlen
külleme rendezetlen

Adaptáció Év vége -
Szóbeli választékosan rövid mondatokat nyelvtani kérdések
kifejezőképesség beszél használ szabályokat segítségével
e hibásan használja tudja kifejezni
magát
Az otthon, lakás ismeri, pontosan Ismeri, kis ismeri, de nem nem ismeri fel és
viszonyairól felsorolja, hibával keveri, nem tudja nem tudja
szerzett csoportosítja. felsorolja, csoportosítani csoportosítani
ismeretei csoportosítja
Iskola neve, ismeri, pontosan Ismeri, kis ismeri, de nem nem ismeri fel és
címe, jellegzetes felsorolja, hibával keveri, nem tudja nem tudja
helyiségei csoportosítja. felsorolja, csoportosítani csoportosítani
csoportosítja
Az emberi test pontosan ismeri, részben ismeri, nem ismeri fel,
főbb részei, megnevezi, segítséggel irányítással önállóan nem
érzékszerveink megmutatja mutatja és nevezi mutatja és nevezi mutatja és nevezi
meg meg meg
Évszakok ismeri, el tudja ismeri, de kis ismeretei nem tudja
jellemzői és mondani, segítséggel tudja hiányosak, sok felsorolni,
ünnepei jellemzőit elmondani segítséget jellemzőit sem
felsorolja igényel ismeri
Természeti ismeri, el tudja ismeri, de még ismeretei nagyon nem ismeri fel
jelenségek, mondani segítséget hiányosak, sok őket
környezet igényel segítséggel
Megtanulandó hibátlanul elfogadhatóan fel az elsajátítás nem tudja
verseket elmondja tudja idézni nehézkes, sok felidézni
segítséggel idézi
fel
Szabadidejét tartalmasan tölti kevés irányítást állandó kapkod, nem
el igényel irányításra szorul képes hosszabb
idejű, elmélyült
tevékenységre
Ismeretek jó megfelelő segítséggel nem tudja
alkalmazása alkalmazza alkalmazni
Hang és biztos, hibátlan kevés hibával sokat hibázik egyenlőre nem
betűfelismerés ismeri fel képes felismerni
Betűösszeolva- hibátlan, gyors, kevés hibával sok hibával, lassú még nem tud
sás megfelelő olvas ütemű összeolvasni
Kézügyessége, jó, megfelelő gyenge fejlesztést
igényel
vonalvezetése lendületes megfelelő lassú görcsös
Betűkialakítása szabályos, kevés hibával ír sok hibát vét, rendezetlen, lassú
lendületes, ………… görcsös, laza ütemű
megfelelő
Másolás hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
nyomtatottról,
írottról
6969
Tollbamondás hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
utáni írása
Beszéde, jól érthető megfelelő, rövid egyszerű, nehezen érthető,
szókincse mondatokat hiányos nagyon hiányos
használ
Környezetéről pontosak, jól megfelelő, ismeretei
szerzett ismeri, alkalmazza hiányosak
ismeretei alkalmazza ismereteit
Év végi jól oldotta meg kevés hibával sok hibával
felmérőit oldotta meg oldotta meg

ANYANYELV 3. Osztály
fél évi

Megfigyelései, Alaposak, Felületesek, Nem végzi el a

tapasztalatai rendszeresek rendszertelenek kijelölt
megfigyelést
Az időjárás Részletesen ismeri Felismeri, néha Felületesen ismeri
változásait, téveszt
jellemzőit
Az élő és élettelen Jól ismeri Segítséggel tudja Nagyon hiányosan
természetről ismeri
tanultakat
Lakóhelyünk Jól ismeri Segítséggel tudja Nagyon hiányosan
természeti ismeri
környezetét
Ok- okozati Felismer Segítséggel ismer Nem ismer fel
összefüggéseket fel
Beszéde, szókincse Jól érthető, jó Megfelelő, rövid Egyszerű, hiányos Nehezen érthető,
mondatokat nagyon hiányos
használ
Olvasása Jó ütemű, hibátlan Kevés hibával Akadozva, sok Betűzve olvas
olvas hibával olvas
Szövegértése Jó, kérdésre pontos Többször hibás, Csak részben érti Nem érti amit
választ ad választ ad a amit olvas olvas
kérdésre
Versek, mesék Jó, pontosságra Néha pontatlan Több hibát vét Nem vesz részt
előadásában törekszik
Írásképe Tiszta, rendezett Elfogadható Rendezetlen Hanyag, maszatos
Másolása írott Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
szövegről gyakorolnia kell
Másolása Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
nyomtatott gyakorolnia kell
szövegről
Írása Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
tollbamondás után gyakorolnia kell
Tagolatlan Önállóan képes Önállóan kevés Segítséget igényel Sok segítséggel
mondatokat tagolni hibával tagol tud
Mondatalkotásoka Önállóan végez Önállóan, kevés Segítséget igényel Segítséggel tud
t hibával képes
Élményeiről, Aktívan számol be Kérdésekre beszél Ritkán beszél Nem számol be
szakköri
tevékenységéről
 Szerepjátékokban, Kezdeményező, Részt vesz, de Nehezen tartja a Nem tud szabályt
dramatikus alkotóan vesz részt nem szabályokat tartani
játékokban kezdeményező
Félévi felmérőit Jól oldotta meg Kevés hibával Sok hibával oldotta
oldotta meg meg

ANYANYELV 3. Osztály
év végi

Megfigyelései, Alaposak, Felületesek, Nem végzi el a

tapasztalatai rendszeresek rendszertelenek kijelölt
megfigyelést
A tanult állatok Ismeri Hiányosan ismeri Nem ismeri
életfeltételeit
Jeles napjainkat Ismeri Hiányosan ismeri Nem ismeri
Közvetlen Ismeri, tesz is érte Ismeri, de nem tesz Nem ismeri
környezetünk érte
szabályait
Ok-okozati Felismer Segítséggel ismer Nem ismer fel
összefüggéseket fel
Könyvtárból Rendszeresen Alkalomszerűen Nem jár
kölcsönöz kölcsönöz
Beszéde, szókincse Jól érthető, jó Megfelelő, rövid Egyszerű, hiányos Nehezen érthető,
mondatokat használ nagyon hiányos
Hangos olvasása Folyékony Szóképes Szótagoló Betűzve olvas
Szövegértése Jó Megfelelő Bizonytalan Segítséget
igényel
Versek, mesék Jó, pontosságra Néha pontatlan Több hibát vét Nem vesz részt
előadásában törekszik
Szereplők képes Kevés segítséggel Sok segítséggel Nem képes
csoportosítására képes képes
Írásképe Tiszta, rendezett Elfogadható Rendezetlen Hanyag,
maszatos
Másolása írott Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
szövegről gyakorolnia kell
Másolása Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
nyomtatott gyakorolnia kell
szövegről
Írása Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
tollbamondás után gyakorolnia kell
Emlékezet utáni Hibátlan Kevés hibával ír Sok hibát ejt Rossz,
írása gyakorolnia kell
A tanult Jól alkalmazza Kevés hibával Sok hibával Nem képes
helyesírási alkalmazza alkalmazza alkalmazni
szabályokat
Év végi felmérőit Jól oldotta meg Kevés hibával Sok hibával oldotta
oldotta meg meg

ANYANYELV 4. Osztály
fél évi

Az élő élettelen jól ismeri hiányosan ismeri nem ismeri, nem

természetről tudja
7171
 tanultakat megfogalmazni
Az emberi test ismeri segítséggel nevezi ismeretei nagyon
részeit meg hiányosak
A gyalogos fontosabb szabályit ismeri, nem nem ismeri
közlekedés ismeri, alkalmazza alkalmazza

Olvasása folyékony szóképes szótagoló betűzgető

Szövegértése kifogástalan, jó megfelelő kis segítséget sok segítséget
igényel igényel
A tanult verseket jól felidézi kevés segítséggel sok segítséget nem képes felidézni
idézi fel igényel
Másolása hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
Tollbamondás hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
utáni írása
Írása emlékezetből hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
Írástempója lendületes megfelelő kicsit lassú nagyon lassú
Külalakja szép, tiszta megfelelő kicsit maszatos rendezetlen
A tanult nyelvtani jól alkalmazza részben sajátította el csak minimális nem tudja
ismereteket ismerete sajátított el alkalmazni
Önművelése érdeklődő, nyitott érdeklődése érdeklődése
felkeltéséhez nehezen felkelthető
irányítást igényel
Önismerete reális túlértékeli önmagát,
alulértékeli önmagát
Saját személyi és pontosan ismeri hiányosan ismeri
iskolája adatait
Félévi felméréseit jól teljesítette megfelelően gyengén teljesítette teljesítménye rossz
teljesítette

ANYANYELV 4. Osztály
év végi

Tágabb hazánk és jók kicsit hiányosak nagyon hiányosak

fővárosunk
ismeretei
Csoportosítási önállóan, jól old kevés hibával, sok hibával old meg
feladatokat meg önállóan old meg
Tapasztalatszerzés önállóan képes kis segítséggel önállóan nem képes
re, ügyeinek képes
intézésére
A tér és idő jól ismeri ismeri nem ismeri
viszonyokat

Olvasása kifejező folyamatos szóképes szótagoló

Szövegértése kifogástalan, jó megfelelő kis segítséget
igényel
A tanult verseket, önállóan, kifejezően önállóan mondja el kis segítséggel sok segítséggel
meséket mondja el mondja el mondja el
Egyszerű vázlatot önállóan képes kis segítséggel sok segítséggel
készíteni képes képes
Írása, külalakja tiszta, rendezett megfelelő rendezetlen hanyag, maszatos
Írástempója lendületes megfelelő kicsit lassú nagyon lassú
Másolása hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
Tollbamondás hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
 utáni írása
Írása emlékezetből hibátlan kevés hibát ejt sok hibát ejt
Önellenőrzésre képes, hibáit gyakran elsiklik nem veszi észre a
észreveszi hibái felett hibáit
A tanult nyelvtani jól alkalmazza kevés hibát ejt sok hibát ejt nem tudja
ismereteket alkalmazni
Szószerkezetek önálló kis segítséget sok segítséget
átalakításában igényel igényel
Mondatfajták
felismerésében, önálló ritkán téveszt gyakran téveszt nem ismeri fel
írásjelek
alkalmazásában
Mondatok önálló kevés segítséget sok segítséget
tagolásában, igényel igényel
bővítésében
Év végi felméréseit jól teljesítette megfelelően gyengén teljesítette teljesítménye rossz
teljesítette

Matematika -adaptáció év végi

Társas PÉLDAMUTAT JÓL MEGFELELŐP
NEM TARTJA
kapcsolatok ÓAN visszahúzódó EN
BE
szabályait BETARTJA kezdeményező néha türelmetlen
- durva
segítőkész önfegyelme nehezen
- zárkózott
Őszinte változó alkalmazkodó
- erőszakos
tisztelettudó: önértékelése nem
- ellenséges
fegyelmezett megfelelő
- nem képes
önértékelése alkalmazkodn
reális i
- fegyelmezetle
n
Tanuláshoz való - példamutató Iskolai munkája Feladatait Munkavégzése
viszonya, - jó - fontos pontosan fegyelmezett
szokása - megfelelő - közömbös felületesen zavarja társait
- kifogásolható - nem fontos hiányosa végzi önállótlan
számára önállóan
dolgozik
Kérdések, Önálló rövid Csak kérdésekre Szóbeli
válaszok szövegalkotása mondatokat válaszol kifejezése
megfogalmazása választékos használ gyenge,
fejlesztésre
szorul
Betűismerete Szóképekben Szótagolva Szótaghatárokat Mondathatárok
biztos - jól jól jól érzi at
bizonytalan - lassan megfelelően nem érzékeli betartja
nagyon hiányos- még nem tud gyengén olvas nem mindig tartja
olvasni be
soha nem tartja
be
Hangos olvasása gyors megfelelő kicsit lassú fejl. szorul
hibátlan kevés hibával sok hibával nem tud
kifejező monoton akadozó összeolvasni
Szövegértése kifogástalan megfelelő nem érti nem felel meg

7373
 mondatokat is csak szavakat
érti
Írásmód, Betűalakítás Külalak Írástempó Ceruzafogása
külalak szabályos szép gyors laza
szabálytalan megfelelő jó görcsös
fejlesztendő kicsit lassú betűkihagyás
nagyon lassú betűcsere
előfordul
Másolás hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
nyomtatottról
írottra
Írottról hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
nyomtatottra
Emlékezetből hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
írás
Tollbamondás hibátlan kevés hiba sok hiba fejlesztendő
Kreativitása, ötletdús, Rajzolás, festés Olló, Mintázás
vizuális szegényes jó ecsetkezelése jó
kifejezése Vizuális megfelelő jó megfelelő
Rajz-Technika memória gyenge nehézkes gyenge
jó fejlesztendő
megfelelő
gyenge
Ének Daléneklés Ritmusgyakorla Zenei ismeret Zenei hallás
jó t jó jó
megfelelő jó megfelelő megfelelő
gyenge megfelelő gyenge gyenge
gyenge
Testnevelésóra A nevelő Labdás Térbeli Egyensúlyfelada
fegyelmezett utasításait gyakorlatokban tájékozódása, tokat
rendbontó betartja ügyes mozgása könnyedén
- néha néha nem tartja fejlesztésre jó félénken old meg
- gyakran be szorul megfelelő
- néha
- soha
Ember és Közösségi A közvetlen Évszakok Az emberi testet
társadalom szabályok környezet ismerete ismeri
természetismere betartása ismerete jó nem ismeri
t jó jó megfelelő
megfelelő megfelelő hiányos
gyenge hiányos
Az élet és ismeri, óvja ismeri nem ismeri nem ismeri,
természet nem védi káros azokra
Népi játékokat Drámajátékokb Hagyomány Rögtönzésre Közös játékban
ismer, eljátssza an játékait , táncait képes részt vesz
nem ismer részt vesz ismeri, még nem képes nem vesz részt
nem vesz részt részt vesz
nem ismeri
nem vesz részt
Számfogalma 0- Számok írása Viszonyítás Számok Számok bontás
20-ig diktálás után (>,<) sorbarendezése hibátlan, gyors
kialakult hibátlan biztos biztos hibás, lassú
bizonytalan téveszt bizonytalan bizonytalan csak eszköz
nem tudja írni nem tudja segítségével
Összeadás Kivonás írásban Pótlás írásban Razjról Szöveges feladat
írásban jó, megfelelő, jó, megfelelő, feladatot jól megoldja
jó, megfelelő, fejlesztendő fejlesztendő képes írni csak segítséggel
fejlesztendő szóban szóban nem képes írni nem képes rá
szóban jó, megfelelő, jó, megfelelő,
jó, megfelelő, fejlesztendő fejlesztendő
fejlesztendő
Munkatempó Olvasás Írás Matematika
Környezetismer
gyors jó, elfogadható, jó, elfogadható, jó, elfogadható,
et
elfogadható fejlesztésre fejlesztésre fejlesztésre
jó, elfogadható,
lassú szorul, nem felel szorul, nem felel szorul, nem felel
fejlesztésre
fejlesztendő meg az meg az meg az
szorul, nem felel
elvárhatónak elvárhatónak elvárhatónak
meg az
elvárhatónak
Ének Testnevelés Rajz, technika Család és iskola Szóbeli kifejezés
jó, elfogadható, jó, elfogadható, jó, elfogadható, kapcsolata jó, elfogadható,
fejlesztésre fejlesztésre fejlesztésre jó, megfelelő, fejlesztésre
szorul, nem felel szorul, szorul, javítandó szorul, nem felel
meg az meg az
elvárhatónak elvárhatónak

MATEMATIKA 3. OSZTÁLY
Fél évi

100-ig kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon még

számfogalma bizonytalan kialakulatlan
Számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
viszonyítása viszonyítani
Számok helyi
érték szerinti kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon
ismeret bizonytalan
Műveletek
eredményeinek kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon
becslése bizonytalan
Alapműveletek: eszköz
összeadás 100-as gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
számkörben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek : eszköz
kivonás 100-as gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
számkörben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek: eszköz
Szorzás 2-vel gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek: eszköz
osztás 2-vel gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
dolgozik, kevés dolgozik

7575
 hibával
Szöveges önállóan segítségre szorul nem tudja
feladatok értelmezi értelmezni
megoldása
Nyitott
kondatok, önállóan végzi kis segítségre nem tudja
szabály játékok szorul megoldani
megoldása
Hosszúság nem ismeri.
mértékegységeit ismeri, tudja Segítséggel tudja nem tudja
(m, dm, cm) alkalmazni alkalmazni
Tömeg ismeri. segítséggel tudja nem ismeri.
mértékegységeit tudja alkalmazni nem tudja
(kg, dkg) alkalmazni
Űrtartalom ismeri. segítséggel tudja nem ismeri.
mértékegységeit tudja alkalmazni nem tudja
(l, dl) alkalmazni
idő ismeri. segítséggel tudja nem ismeri.
mértékegységeit tudja alkalmazni nem tudja
(napszak, óra) alkalmazni
Római hibátlanul tudja kis hiányossággal sok pótlásra szorul
számokat 20-ig hiányossággal
Testek, ismeri, nem
síkidomok ismeri, felismeri mindig ismeri fel nem tudja
tulajdonságait
Félévi jól teljesítette megfelelően kevés hibával sok hibával /
témazárót hiányosságokkal
teljesítette
Füzetvezetése, szép tiszta elfogadható felületes, változó rendetlen,
munkák küllemű maszatos
külleme
Pénzhasználat ismeri, tudja kis segítséggel bizonytalan, sok még nem ismeri,
50 Ft-ig használni használja segítséget nem tudja
igényel

MATEMATIKA 3. OSZTÁLY
Év végi

100-ig kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon még

számfogalma bizonytalan kialakulatlan
Számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
viszonyítása viszonyítani
Római ismeri némelyiket sok pótlásra szorul
számokat 50-ig téveszti hiányossággal
Számok helyi kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon
érték szerinti bizonytalan
ismerete
Műveletek
eredményeinek kialakult, biztos kicsit bizonytalan nagyon
becslése bizonytalan
Szöveges feladattervet segítségre szorul nem tudja még
feladatok készít értelmezni
megoldása
Nyitott
mondatok, önállóan végzi kis segítségre nem tudja
szabály játékok szorul megoldani
megoldása
A tanult ismeri, tudja nem ismeri, nem
hosszúság alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
mértékegységeit átváltani
A tanult tömeg ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
A tanult ismeri, tudja nem ismeri, nem
űrtartalom alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
mértékegységeit átváltani
A tanult idő ismeri, felismeri ismeri, nem nem tudja
mértékegységeit mindig ismeri fel
Testek, ismeri, felismeri ismeri, nem nem tudja
síkidomok mindig ismeri fel
tulajdonságait
Geometriai biztosak kicsit hiányosak nagyon
ismeretei hiányosak
Logikai gyors, könnyű kicsit nehézkes sok segítségre
feladatok szorul
végzése
Alapműveletek: eszköz
összeadás 100-as gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
számkörben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek : eszköz
kivonás 100-as gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
számkörben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek: eszköz
Szorzás 2-vel, gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
10-zel, 5-tel dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek: eszköz
osztás 2-vel, 10- gyors, hibátlan segítségével sok hibával gyakorolnia kell
zel, 5-tel dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Műveletek önállóan végzi segítséggel végzi sok hibával
ellenőrzését oldotta meg
Témazáró hibátlanul kevés hibával sok hibával
dolgozatait oldotta meg
Füzetvezetés, szép, tiszta elfogadható felületes, változó rendetlen,
munkák küllemű maszatos
külleme
Pénzhasználat ismeri, tudja kis segítséggel bizonytalan, sok
100 Ft-ig használni használja segítséget még nem ismeri
igényel

7777
 Matematika 4. osztály
fél évi

Számok helye a biztos kicsit bizonytalan eléggé nem érti,

számegyenesen bizonytalan gyakorlást
javaslom
Számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
viszonyítása viszonyítani
Műveletek kialakult, kicsit bizonytalan nagyon
eredményeinek bizonytalan bizonytalan nem képes rá
becslése
Szöveges feladattervet segítségre szorul nem tudja még
feladatok készít önállóan értelmezni
megoldása
Nyitott
mondatok, önállóan végzi kis segítségre nem tudja
szabályjátékok szorul megoldani
megoldása
Hosszúság ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Tömeg ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Űrtartalom ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Idő ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Testek, ismeri, de nem
síkidomok ismeri, felismeri mindig ismeri fel nem tudja
tulajdonságait
Geometriai biztosak kicsit hiányosak nagyon
ismeretei hiányosak
Logikai gyors, könnyű kicsit nehézkes sok segítségre
feladatok szorul
végzése
Arab és római
számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
megfeleltetése
Számsorozatok
szabályainak hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
felismerése
Alapműveletek : eszköz
összeadás az gyors, hibátlan segítségével sokat hibázik
1000-es dolgozik, kevés
számkörben hibával
Alapműveletek. eszköz
kivonás 1000-es gyors, hibátlan segítségével sokat hibázik
számkörben dolgozik, kevés
hibával
Alapműveletek. eszköz
szorzás 2-vel, 4- gyors, hibátlan segítségével sokat hibázik
gyel, 10-zel 100- dolgozik, kevés
as körben hibával
Alapműveletek: eszköz
osztás 2-vel, 4- gyors, hibátlan segítségével sokat hibázik
gyel, 10-zel 100- dolgozik, kevés
as körben hibával
Műveletek önállóan végzi segítséggel végzi nem tudja
ellenőrzését
Eredmények hibátlan, gyors néha hibázik sokat hibázik nem tudja
megállapítása
becsléssel
Fejszámolása hibátlan, gyors néha hibázik, kicsit lassú sokat hibázik,
gyors nagyon lassú
Félévi felmérőit hibátlanul kevés hibával sok hibával
oldotta meg
Füzetvezetés, szép, tiszta elfogadható felületes, változó rendetlen,
munkák küllemű maszatos
külleme
Pénzhasználat ismeri, tudja kis segítséggel bizonytalan, sok még nem ismeri,
500 Ft-ig használni használja segítséget nem tudja
igényel

Matematika 4. osztály
év végi

Számok helye a biztos kicsit bizonytalan eléggé nem érti,

számegyenesen bizonytalan gyakorlását
javaslom
Számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
viszonyítása viszonyítani
Műveletek kialakult, kicsit bizonytalan nagyon
eredményeinek bizonytalan bizonytalan nem képes rá
becslése
Szöveges feladattervet segítségre szorul nem tudja még
feladatok készít önállóan értelmezni
megoldása
Nyitott
mondatok, önállóan végzi kis segítségre nem tudja
szabályjátékok szorul megoldani
megoldása
Hosszúság ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Tömeg ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Űrtartalom ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani

7979
Idő ismeri, tudja nem ismeri, nem
mértékegységeit alkalmazni, segítséggel tudja tudja alkalmazni
átváltani
Testek, ismeri, de nem
síkidomok ismeri, felismeri mindig ismeri fel nem tudja
tulajdonságait
Geometriai biztosak kicsit hiányosak nagyon
ismeretei hiányosak
Logikai gyors, könnyű kicsit nehézkes sok segítségre
feladatok szorul
végzése
Arab és római
számok hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
megfeleltetése
Számsorozatok
szabályainak hibátlan néha hibázik sokat hibázik nem tudja
felismerése
Alapműveletek : eszköz
összeadás az gyors, hibátlan segítségével sokat hibával
1000-es dolgozik, kevés dolgozik
számkörben hibával
Alapműveletek. eszköz
kivonás 1000-es gyors, hibátlan segítségével sokat hibával
számkörben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek. eszköz
szorzás 6-tal gyors, hibátlan segítségével sokat hibával
100-as körben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Alapműveletek: eszköz
osztás 3-mal gyors, hibátlan segítségével sokat hibával
100-as körben dolgozik, kevés dolgozik
hibával
Műveletek önállóan végzi segítséggel végzi nem tudja
ellenőrzését
Eredmények hibátlan, gyors néha hibázik sokat hibázik nem tudja
megállapítása
becsléssel
Fejszámolása hibátlan, gyors néha hibázik, kicsit lassú, sokat hibázik,
gyors többször hibázik nagyon lassú
Pénzhasználat ismeri, tudja kis segítséggel bizonytalan, sok még nem ismeri,
1000 Ft-ig használni használja segítséget nem tudja
igényel
Füzetvezetés,
munkák szép, tiszta elfogadható felületes, változó rendetlen,
külleme küllemű maszatos

Életvitel-gazdálkodás
2. évfolyam
Félév
Fonalak, textilek Kiválóan Jól dolgozik Megfelelően Gyengén
ismerete, dolgozik dolgozik dolgozik
munkálata
Az anyagok Jól ismeri Megfelelően Nagyon kevés az
fontosabb ismeri ismerete
tulajdonságai
Munkájában Önálló, precíz, Néha segítségre Könnyen Felületes
kitartó szorul abbahagyja
munkáját
Munkadarabjai Tiszták, Kissé pontatlan Nagyon Maszatos,
pontosak, pontatlan rendezetlen
tetszetősek
Az anyag Gazdaságos Kissé pazarló Nagyon pazarló
használata
Eszköz és Biztonságosan, Bizonytalan a Helytelenül
szerszámhasznál helyesen használatban használja
ata használja
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel, Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg oldotta meg oldotta meg

Életvitel-gazdálkodás
2. évfolyam
Félév

Fonalak, Kiválóan Jól dolgozik Megfelelően Gyengén

textilek dolgozik dolgozik dolgozik
ismerete,
munkálata
Az anyagok Jól ismeri Megfelelően Nagyon kevés az
fontosabb ismeri ismerete
tulajdonságai
Munkájában Önálló, precíz, Néha segítségre Könnyen Felületes
kitartó szorul abbahagyja
munkáját
Munkadarabjai Tiszták, Kissé pontatlan Nagyon Maszatos,
pontosak, pontatlan rendezetlen
tetszetősek
Az anyag Gazdaságos Kissé pazarló Nagyon pazarló
használata
Eszköz és Biztonságosan, Bizonytalan a Helytelenül
szerszámhasznál helyesen használatban használja
ata használja
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel, Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg oldotta meg oldotta meg

Életvitel-gazdálkodás
8181
 2. évfolyam
Év vége

Környezetében Biztosan ismeri Sokat felismer Felismerésükben Nem tudja a

lévő tárgyak bizonytalan funkcióját
anyagának,
funkciójának
ismerete
Cipőfűzése, Önállóan fűzi és Befűzésében Segítséget Helyesen nem
cipőkötése köti önálló, kötésében igényel, tudja,
kisebb igyekszik próbálkozik
bizonytalanság önállósodni
mellett segítséget
igényel
Tűbefűzése, Önálló, Önálló, Több segítséget Sok segítséget
tűhasználata tűhasználata tűhasználata jó igényel igényel, munkája
biztos egyenetlen
Ollóhasználata Egyenes és körív Egyenes és körív Egyenes mentén Egyenes és körív
mentén pontosan mentén kisebb viszonylag mentén
nyír bizonytalanságga biztosan, körív bizonytalanul,
l nyír mentén szaggatottan nyír
bizonytalanul
nyír
Fa- és Pontosan tudja Kevés Több segítséget Sok segítséget
fémmunkái, alakítani, segítséggel tudja igényel, 1-2 igényel, 1-2
műanyagok és legfontosabb alakítani, néhány tulajdonságát tulajdonságát
tulajdonságaik tulajdonságait tulajdonságát felsorolja felsorolja
ismerete ismeri ismeri
Szerszám és Pontos, Megfelelő Több segítséget Sok segítséget
eszközhasználat rendeltetésszerű, igényel igényel
a balesetmentes
Tárgykészítése Önálló, egyéni Önálló, Kis segítséggel Sok segítséget
ötlet alapján sematikus készíti igényel
készíti
Munkáira Pontos, önálló, Segítségre szorul, Rendetlen,
jellemző tiszta sematikus maszatos
Sík, tér és Megkülönbözteti A fogalmakat Megkülönbözteté
mértani formák ismeri, se bizonytalan
ismerete elhelyezésükben
bizonytalan
Építődoboz Önálló, Önálló, Több segítséget Sok segítséget
használata használata biztos használata jó igényel igényel
Gyalogos Biztosan ismeri, Sokat felismer, Felismerésükben Nem tudja a
közlekedés alkalmazza alkalmazza bizonytalan funkcióját
szabályainak
ismerete
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel, Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg oldotta meg oldotta meg
 Életvitel-gazdálkodás
3. évfolyam
Félév

Konyhai Kreatív, önálló Hasznosan vesz Felszólításra Ritkán vesz részt

munkavégzésben részt vesz részt
A háztartási Szabályosan Ismeri Nehézkes Szabálytalan
eszközöket, azok ismeri
használatát
A tanult Önállóan képes Kis segítséggel Ismeri őket Elkészítésében
ismeretekre képes segítséget
igényel
A baleseti Ismeri, a Tisztában van a Ismeretei
forrásokat megelőzéssel megelőzéssel hiányosak
tisztában van
A környezetében Biztosan ismeri Sokat nem ismer Nem tudja a
levő tárgyak fel funkcióját
anyagát,
funkcióját
Szerszámok Szabályos, önálló Kis segítséget Nehézkes, Sok segítséget
használata igényel fejlesztendő igényel
(manikűr,
varrás, mosás)
Munkáira Pontos, önálló, Segítségre Rendetlen,
jellemző tiszta szorul, sematikus maszatos
Egészségvédelme Jól ismeri, Jól ismeri Részben ismeri Nem ismeri
t, az egészséges alkalmazza
életmód
szabályait
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg. oldotta meg oldotta meg
Életvitel-gazdálkodás
3. évfolyam
Év vége

A Biztosan ismeri Sokat felismer Felismerésükben Nem tudja a

környezetében bizonytalan funkcióját
levő tárgyak
anyagát,
funkcióját
Képlékeny Jól ismeri, Ismeri és tudja Ismeri, de Pontatlan a
anyagok önállóan meg formázni mértani pontatlanul mértani formák
ismerete, tudja formálni formákra mintázza a ismeretében
megmunkálása mértani formákra formákat
Fonal, textil Tudja a tanult Tudja a tanult Ismeri a tanult Sok hibával
munka öltéseket, öltéseket, öltéseket, de készíti el
munkája munkája kissé munkája nagyon munkáit
8383
 egyenletes, egyenetlen egyenetlen
precíz
Papírmunkákb Pontosan tudja Kis segítséggel Több segítséggel Sok segítséget
an, Fa-és alakítani tudja alakítani tudja alakítani igényel
fémmunkák
Szerszám és Pontos, Megfelelő Segítséget igényel Sok segítséget
eszközhasználat rendeltetésszerű, igényel
a balesetmentes
Tárgykészítése Önállóan, egyéni Önálló, Kis segítséggel Sok segítséget
ötlet alapján sematikus készíti igényel
készíti
Munkáira Pontos, önálló, Segítségre szorul Rendetlen,
jellemző tiszta maszatos
Szerelőelemek Ismeri, Ismeri, jól Ismeri, kis Sok segítséget,
ismerete, célszerűen használja segítséget igényel állandó
használata használja odafigyelést
igényel
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul kevés hibával sok hibával oldotta
oldotta meg. oldotta meg meg
Életvitel-gazdálkodás
4. évfolyam
Félév

Családi Aktívan részt Igyekszik részt Időnként már Felszólításra vesz

munkamegosztá vesz venni részt vesz részt
sa
Konyhai Kreatív, önálló Hasznosan vesz Felszólításra vesz Ritkán vesz részt
munkavégzése részt részt
Háztartási Szabályosan Ismeri Nehézkes Szabálytalan
eszközök, azok ismeri
használata
Baleseti Ismeri, a Tisztában van, Ismeretei
források megelőzéssel nem alkalmazza hiányosak
ismerete tisztában van
Takarítási Önálló, Kis segítséggel Több segítséggel Sok segítséggel
ismerete balesetmentes, végzi végzi végzi
(Felmosás, rendeltetésszerű
porszívózás)
Vendéglátása, Önállóan képes Képes Segítséggel Folyamatos
vendégvárása képes ellenőrzést
igényel
Fehérnemű Önállóan tisztára Kisebb segítséget Több segítséget Sok segítséget
mosása tudja mosni igényel igényel igényel
Munkáira Pontos, önálló, Segítségre szorul, Rendetlen,
jellemző tiszta sematikus maszatos
Egyszerű ételek Önállóan képes Kevés segítséget Több segítséget Sok segítséget,
készítése igényel igényel folyamatos
odafigyelést
igényel
Ünnepi asztal Igényes, ízléses Igényes Segítséget Sok segítséget
terítése igényel igényel
Teste Tudja, a Ismeri, Ismeri, nem Fontosságát
tisztántartásána gyakorlatban is gyakorlatban is mindig gyengén ismeri
k fontossága alkalmazza igyekszik alkalmazza
alkalmazni
Az Jól ismeri, Jól ismeri, Részben ismeri Nem ismeri
egészségvédelme alkalmazza kevésbé
t, az egészséges alkalmazza
életmód
szabályait
A mosás Ismeri és Ismeri és kis Ismeri és több Felületesen
szabályai, a alkalmazza segítséggel segítséget ismeri, sok
folyamat alkalmazza igényel segítséget igényel
fázisainak
ismerete
Vasaló Önálló Kis segítséget Több segítséget bizonytalan
használata igényel igényel
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel, Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg oldotta meg oldotta meg
Életvitel-gazdálkodás
4. évfolyam
Év vége

A Biztosan ismeri Sokat felismer Felismerésükben Nem tudja a

környezetében bizonytalan funkcióját
lévő tárgyak
anyagát,
tulajdonságát,
funkcióját
Anyagfajták, Kiválóan ismeri Jól ismeri Hiányosan ismeri Gyengén ismeri
tulajdonságaik,
felhasználási
lehetőségek,
megmunkálási
módjaik
Az anyagot és a Jól ismeri, kis Ismeri, kis Bizonytalan, több Folyamatos
megmunkálás odafigyelést odafigyelést odafigyelést odafigyelést
folyamatát igényel a igényel igényel igényel
végrehajtásban
Szerszám és Pontos, Megfelelő Több segítséget Sok segítséget
eszközhasználat rendeltetésszerű, igényel igényel
a balesetmentes
Tárgykészítése Önálló, egyéni Önálló, Kis segítséggel Sok segítséget
ötlet alapján sematikus készíti igényel
készíti
Munkáira Pontos, önálló, Segítségre szorul, Rendetlen,
jellemző tiszta sematikus maszatos
Közlekedési, Pontosan betartja Betartja, kis Bizonytalan, több Folyamatos
8585
 magatartási odafigyelést odafigyelést odafigyelést
szabályok igényel igényel igényel
betartása
A közlekedés Nagyon jól Jól ismeri Hiányosan ismeri Gyengén ismeri
eszközeinek ismeri
ismerete
Témazáró Önállóan, Kis segítséggel, Sok segítséggel,
dolgozatait hibátlanul oldotta kevés hibával sok hibával
meg oldotta meg oldotta meg

Művészeti nevelés 3. osztály

Fél évi. sz.
Képes különbséget tenni Felismeri, hogy az élő Képes a mozgás Zenére történő spontán
élő és élettelen között. anyagi rendszerek ábrázolására mozgással meg tudja
legjellemzőbb fázisrajzokon. eleveníteni különböző élő
tulajdonsága a mozgás. anyagi rendszerek
mozgását.
Felismeri a különböző Felismeri a szín és Próbálkozik egy-egy Egy-egy festményhez,
színösszeállítások és hangszín hangulati zenemű hangulati hatását látványhoz, színvilága
különböző hangzások hatásának párhuzamát. színkompozícióval alapján hozzáillő zenét
különböző hatását. visszaadni. tud kiválasztani.

Művészeti nevelés 3. osztály

Év végi

„Szófogadó” magatartást Ismeri a különböző

Megérti miért alakulnak Tudja milyen módon
tanúsít iskolán kívül is. kulturális ki azonos illetve korrigálhatja, ha valahol
intézményekben elvárt
különböző akaratán kívül
viselkedés kívánalmait, s
illemszabályok a megsértette az együttélés
igyekszik betartani
különböző kulturális in- és az illem szabályait.
azokat. tézményekben,
programokon, s követi
azokat.
Elfogadja a segítséget, Átgondolja, eltervezi a Jó időbeosztással, Képes menetközben vál-
irányítást, ha elakad feladat megoldásának megfelelő tempóban, toztatni eredeti
munkájában, jelzi, ha menetét, mielőtt célszerű sorrendben végzi elképzelésén, ha a
problémája van. munkához lát. feladatait. körülmények úgy
kívánják, vagy új, jobb
ötlete támad.

A tanulói teljesítmények értékeléséhez, minősítéséhez alkalmazott szöveges minősítés

formái és ÁLTALÁNOS követelmény-tartalmai 5-6. évfolyamon

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÍTÉSI TARTALMAK

MINŐSÍTÉSI
FORMÁK
 A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt
KIVÁLÓAN követelmények teljes körének teljesítésére önállóan képes
MEGFELELT

A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt

JÓL követelmények teljes körét megközelítő teljesítésére többnyire
MEGFELELT önállóan képes

A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt

MEGFELELT követelmények teljes körét megközelítő teljesítésére segítséggel
képes és/vagy a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges /az adott
tantárgy követelményrendszerében megjelölt / követelmények
önálló teljesítésére képes.
A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt – a
GYENGÉN FELELT továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges /az adott tantárgy
MEG követelményrendszerében megjelölt - követelmények teljesítésére
speciális segítséggel is csak nehezen vagy speciális segítséggel
sem képes.

Megjegyzés: Az értékelési tartalmak értelmezéséhez és alkalmazásához szükséges a helyi

tanterv adott tantárgyainál megjelenő értékelési szempontrendszerek használata.

5.3. A tanulói teljesítmények értékeléséhez, minősítéséhez alkalmazott szöveges

minősítés formái és ÁLTALÁNOS követelmény-tartalmai 7- 14. évfolyamon

ÉRTÉKELÉSI É R T É K E L É S I , MINŐSÍTÉSI TARTALMAK

FORMÁK
(minősítő osztályzatok)
A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt
Jeles követelmények teljes körének teljesítésére önállóan képes
(5)

A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt

Jó követelmények teljes körét megközelítő teljesítése többnyire
(4) önállóan képes

A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt

Közepes követelmények teljes körét megközelítő teljesítésére segítséggel
(3) képes és/vagy a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges / az adott
tantárgy követelményrendszerében megjelölt / követelmények
önálló teljesítésére képes.

8787
 A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt – a
Elégséges továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges / az adott tantárgy
(2) követelményrendszerében megjelölt / - követelmények teljesítésére
speciális segítséggel képes.
A tanuló az adott tantárgy aktuális évfolyamára előírt – a
Elégtelen továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges / az adott tantárgy
(1) követelményrendszerében megjelölt / - követelmények teljesítésére
speciális segítséggel sem képes.

Megjegyzés: Az értékelési tartalmak értelmezéséhez és alkalmazásához szükséges

a helyi tanterv adott tantárgyának értékelési szempontrendszere.

5.4. A magatartás értékelésének, minősítésének formái és követelménytartalmai félévkor

és tanév végén

Értékelési Az iskola rendjét Társaihoz tanáraihoz / Iskolán kívüli

Tartalmak biztosító stb. / való viszonya viselkedése tágabb
Formák szabályok betartása környezethez való
viszonya
Osztályzatok Minősítési tartalmak Minősítési tartalmak Minősítési tartalmak
Az iskolai házirendben TANULÓTÁRSAI EMBERI Az iskolán kívüli szervezett
rögzített szabályokat a vele MÉLTÓSÁGÁT, JOGAIT rendezvényeken,
szemben támasztható mindig tiszteletben tartja. ünnepségeken, versenyeken /
elvárásoknak megfelelően / Tanáraival, szüleivel, más stb./ a társadalmilag elfogadott
Példás a sérülése jellegét és felnőttekkel / stb…/ kapcsolata normákat maradéktalanul
(5) súlyosságát figyelembe harmonikus, pozitív betartja. Iskolánk pozitív
véve / maradéktalanul irányultságú, együttműködő, megítélését erősíti. A
betartja. Társait jó irányba problémamentes. környezet védelmére belső
befolyásolja, igénye / szükséglete alapján
viselkedéskultúrája törekszik.
folyamatosan, dinamikusan
fejlődik.
Az iskola házirendjében Tanulótársai emberi méltóságát Az iskolán kívüli szervezett
rögzített szabályokat a vele igyekszik tiszteletben tartani. rendezvényeken,
szemben támasztható Tanáraival, szüleivel, más ünnepségeken, versenyeken
Jó elvárásoknak megfelelően felnőttekkel való kapcsolata /stb…/ a társadalmilag
(4) többnyire betartja. többnyire problémamentes, elfogadott normákat többnyire
Viselkedéskultúrája harmonikus, együttműködésre betartja, hozzájárul iskolánk
folyamatosan fejlődik. törekvő. pozitív megítéléséhez. A
környezet védelmére fejlődő
igényei szerint törekszik.
Az iskola házirendjében Tanulótársai emberi méltóságát Az iskolán kívüli szervezett
rögzített szabályokat a vele részben tiszteletben tartja. rendezvényeken,
szemben támasztható Tanáraival, szüleivel, más ünnepségeken. Versenyeken /
Változó elvárásoknak megfelelően felnőttekkel / stb.. / való stb…/ a társadalmilag
(3) részben betartja. kapcsolatában adódnak elfogadott normákat részben
Viselkedéskultúrája lassan problémák amelyek betartja.
fejlődik. Kezelhetők /.
A környezet védelmére külső
motiváció hatására törekszik.
Az iskola házirendjében Tanulótársai emberi Az iskolán kívüli szervezett
rögzített szabályokat a vele méltóságát, jogait nem tartja rendezvényeken,
Rossz szemben támasztható tiszteletben, ezek ellen gyakran ünnepségeken versenyeken /
elvárásokhoz mérten sem vét. Tanáraival, szüleivel, más stb./ a társadalmilag elfogadott
(2) tartja be, azokat gyakran és felnőttekkel való kapcsolata normákat gyakran,
 durván megsérti.
Társaira rossz hatással van.
diszharmonikus, ellenszegülő szándékosan és durván
nehezen vagy nem kezelhető megsérti. Viselkedésével
problémákkal terhes. iskolánk pozitív megítélését
rontja. A környezet védelmére
nem törekszik, gyakran és
szándékosan rongálja.

5.5. A szorgalom értékelésének, minősítésének formái és követelménytartalmai félévkor

és tanév végén

Értékelési Tanulásban Tanórai és tanórán Tanulói

Tartalmak kívüli tevékenységekben kötelességeinek
Formák teljesítésében
Osztályzat Minősítési tartalmak Minősítési tartalmak Minősítési tartalmak
Nagy akarattal / Örömmel, lelkesen részt A vele szemben
erőfeszítéssel! / vesz, kezdeményező, támasztható
Példás folyamatosan törekszik aktív, együttműködő. elvárásoknak /a sérülés
(5) a / sérült / jellegét és súlyosságát
képességeinek figyelembe véve /
megfelelő vagy azt minden területen
meghaladó maradéktalanul eleget
teljesítményekre tesz, lelkiismeretes,
gondos, megbízható
Kevesebb erőfeszítéssel Örömmel részt vesz, A vele szemben
a képességeinek aktív, együttműködő. támasztható
Jó megfelelő tanulásra elvárásoknak többnyire
(4) törekszik eleget tesz,
lelkiismeretes, gondos,
megbízható.
Ingadozó erőfeszítéssel Ösztönzéssel bevonható A vele szemben
Változó képességeit együttműködő. támasztható
(3) megközelítően tanul. elvárásoknak részben
eleget tesz, megbízható.
A legkisebb erőfeszítés Nehezen vagy egyáltalán A vele szemben
nélkül, képességeinél nem vonható be, passzív, támasztható
Hanyag lényegesen gyengébben érdektelen, közömbös. elvárásoknak nem tesz
(2) tanul. eleget, gondatlan,
felületes,
megbízhatatlan.

8989
 ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

Tantárgy: Beszédfejlesztés és környezetismeret 1. csoport

Beszédállapot Igen Nem

Tud beszélni:

szavakban

tőmondatokban

bővített mondatokban

Tisztán beszél

Egyszerű beszédes kapcsolat kialakítható

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Tudja fúvásban a száját csücsöríteni.

Rövid ideig erős levegőfúvást produkál.
Képes a megnevezett tárgyat megfogni,
letenni.
Figyelme rövid ideig fenntartható.
Megnevezi, ill. megmutatja testrészeit.
Megérti a sor eleje, vége kifejezéseket.
Megérti és követi a le-fel utasítást.
Hall, lát, szagol, érint szót tudja a
megfelelő érzékszervhez kapcsolni.
Szokásává vált a mosdói higiéné betartása.
Tud egyre önállóbban kabátot, sapkát fel-
és levenni, helyére tenni.
Tud egyre önállóbban cipőt húzni, kötést,
kapcsolást próbálgatni, ill. megoldani.
Saját holmiját felismeri.
Tudja megmutatni fényképen szüleit,
testvéreit.
Tudja szituációhoz kötni apját, anyját,
testvéreit.
 Tud illedelmesen kérni, megköszönni,
helyet foglalni.
Tudja az ételeket megnevezni, illetve
megmutatni.
Tudja a megfelelő evőeszközt kiválasztani
az ételekhez.
Reagál a nevére.
Mondja jelét (ha képes rá).
Felismeri a személyes tárgyait.
A használt jeleket a tanulótársaihoz rendeli.
Tanárát nevén szólítja.
Otthonosan mozog a tantermi berendezések
között. Megmondja (vagy megmutatja)
melyik helyiségben mit teszünk.
Érdeklődéssel fordul a környezetében lévő
élőlények felé.
Felismer néhány növényt, virágot,
gyümölcsöt élőben és képről, megnevezi,
ill. rámutat.
Részt vesz aktívan a megfigyelő, válogató,
keresgélő munkában.
Felismeri élőben és képen (báb)
háziállatokat.
Képes az állatok hangjának utánzására
rövid ciklizálással is.
Segítséggel széket hoz, visz, igazít.
Szekrényajtót nyit, csuk.
A tárgyakat megnevezi, illetve megmutatja.
Figyelmét tudja irányítani az utasításoknak
megfelelően.
Felismeri, illetve megnevezi a kért tárgyat.
Ismeri az alapvető illemet a közlekedési
eszközökön.
A járművekhez megfelelő hangutánzást
rendel.
Érdeklődéssel vesz részt a nézelődős
sétákon.
Köszön az eladónak.
Elemi szinten elbúcsúzik
gesztusokkal vagy a megfelelő
köszönéssel.
Részt vesz az osztályszinten rendezett
ünnepélyeken.
Viselkedésével nem zavarja
az ünnepségek rendjét.
Meg tudja különböztetni a téli-nyári
időjárási elemeket.
Képről felismeri a két ellentétes évszakot.
Ruhái közül tud kiválasztani télit és nyárit.
Megfelelő módon köszön.
Megvárja, amíg sorra kerül.

Tantárgy: Olvasás – írás előkészítése 1. csoport

9191
 Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Képes szabályos légzésre, a levegő megfelelő

beosztására.
Ajkait, nyelvét, fogait a beszéd során tudatosan
használja.
Megkülönbözteti a környezet alapvető hangjait,
felismeri a hangforrások irányát.
Spontán beszéd során használ megfelelő
hangerőt.
– Képes a megadott járás közben a ritmust
tartani.
– Képes két ütemű gyakorlat utánzással
végezzen.
– Ismeri a környezetének tárgyait, azok
rendeltetését.
Tanult versek, mondókák közös elmondásában
részt vesz.
– Rákérdezésre adekvát válaszokat ad.
Felnőttekkel, társakkal együttműködő, az
alapvető viselkedési szabályokat betartja.
A relációs fogalmakat megérti és alkalmazza
helyesen a cselekvés során.
A téri relációk segítséggel megfogalmazza.
A balról jobbra haladás automatikussá vált
számára a spontán soralkotásnál
Megkülönbözteti a környezet tárgyai közül a
gömbölyű és szögletes tárgyakat.
Alap-formákat biztosan differenciál, felismeri
azokat a környezet tárgyain.
Segítséggel létrehoz felismerhető formákat
különböző eszközökkel.
Tanszereit rendeltetésszerűen, kímélve
használja, a vonalközt figyelembe veszi.
Képes hüvelyk-, és mutatóujjának egyenkénti
önálló mozgatására.
Tud tárgyakat két- ill. három ujjal megfogni,
edénybe belerakni, puha papírból kis darabokat
lecsipkedni.
Alakít gyurmát megfelelő nyomatékkal,
tenyérrel, ujjal és pálcikával.
A ceruzát helyesen fogja, és tudatosan irányítsa.
Tudatosan alkalmazza a ceruza megfelelő
nyomatékát.
Labda dobást, -gurítást célirányosan végez,
kísérletet tesz az elkapásra.
Létre hoz viszonylag pontos illesztéssel stabil
építményt.
Megfelelő mozdulatokkal néhány percig kitartó
munkát végez.
A szabályt megérti, és képességei szerint
betartja.
A feladatot megérti, és kevés segítséggel végezi.
Képes rövid szavakat utánmondani, ismételni,
néhány percnyi szünet után felidézni.
 Változásokat észlel, jelezi.
Egyszerű összefüggéseket felismeri, jelzés
szinten megfogalmazza.
Halmazból egy-egy meghatározott tárgyat
kiválaszt.
Elütő tárgyakat képes kétfelé válogatni
(babaruhák-kockák).
Versek, mondókák értő elmondásába
(együttmondással) bekapcsolódik.

Tantárgy: Számolás-mérés előkészítése 1. csoport

Tantervi követelmények Szöveges értékelés

A foglalkozásokon aktívan részt vesz.

Közös tevékenység során elfogadja az

irányítást.

A foglalkozásokon együttműködő,
kommunikatív.

Megfelelő irányítással, segítségnyújtással

igyekszik a feladatokat végrehajtani

Közös foglalkozásokon, aktívan részt vesz,

figyel társaira is.

Képes közös, egyirányú cselekvésre tanárral,

társakkal.

Bemutatás, közös kezdés után a feladatot

önállóan elvégezi.

Saját szintjén szívesen firkál a táblán, papíron.

Az egyszerű utasításokat megérti, betartja.

9393
 Figyelmét néhány percig irányítani tudja a
feladatra.

Tantárgy: Játékra nevelés 1. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Felismeri a különböző tárgyak hangját, majd a

hangot adó tárgyat megmutatja.
Felismeri és utánozza néhány állat hangját.
Bekapcsolódik a játékos utánzó gyakorlatokba.
Tudja a labdát gurítgatni, eldobni.
Tud a földön kúszó-mászó gyakorlatokat
végezni, alacsonyabb lejtőn fel – lemászni.
Bekapcsolódik kéz- és ujj játékokba.
Játszik rövidebb ideig elmélyülten kockákkal,
Montessori- eszközökkel.
Tud nagyobb gyöngyöt felfűzni bőrszalagra,
damilra.
Végez tárggyal többféle mozgást.
(hüvelyk- és mutatóujj együttes mozgásának
differenciáltsága)
Elfoglalja magát fakockával rövidebb ideig,
elmélyülten rakosgat eleinte vízszintes irányban.
Összeilleszthető síkidomokból tud kisebb
építményeket készíteni, használ 2-3 elemet.
Észre veszi, hogy a golyó és a pálca
összeilleszthető, összeilleszti (1 pálca, 2 golyó).
Próbálgatja a játékszerszámokat, 2-3-ról tudja
mire való.
Lego, Duplo játékot összeilleszt.
Elfoglalja magát szabadidőben a rendelkezésre
álló eszközöket felhasználva.
Eljátssza a környezetében zajló eseményeket
kezdetleges szinten.
Elfoglalja magát a meglévő, illetve készített
bábokkal.
Bekapcsolódik a didaktikai játékokba, követi
azok szabályait.
Differenciál 2-3 féle hangot a hang differenciáló
játék során.
2-3 formát egyeztet,
feltűnőbb azonosságokat és különbségeket észre
vesz.
2 részből álló képet szétszed, később összerakja.
Sorba rendezi a pár mondatos mese képeit.
Kiválasztja több tárgyból, képből a
megnevezettet.
Egyezteti a színeket.

Tud 2 elemből ritmikus sort alkotni.

Bekapcsolódik és együtt működik az egyszerűbb
szabályjátékokba.
Ismer 3-4 körjátékot, pár választót.
Betartja a szabályt egyszerűbb értelemfejlesztő
szabályjátékokban, 5-10 percig leköthető a
játékkal.
Tud segítséggel választani a felkínált
játéklehetőségek közül, játszik adekvátan a
játéktárgyakkal.
Elfoglalja magát az udvaron, segítségnyújtás
mellett ismerkedik a szabadtéri játékokkal.

Tantárgy: Önkiszolgálás 1. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Együttműködő az öltözködés során.

Tudja helyesen alkalmazni kis segítséggel a

tisztálkodó eszközöket.

Felismeri, használja önállóan a megismert

eszközöket.

Tud segítséggel rendet rakni.

Tudja a szemetet a megfelelő helyre dobni.

Tantárgy: Mozgásnevelés 1. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

9595
Segítséggel tud körben állni, járni és oszlopban,
vonalban sorakozni.

Egyszerű mozgásos tevékenységekbe

bekapcsolódik.

Tud lépcsőn segítség és kapaszkodás nélkül

járni.

Tud irányítással, futkározni.

Részt vesz különféle mozgásszituációkban.

Utánzással elvégez különböző gyakorlatokat.

Segítséggel tudja a labdát dobni, elkapni,

gurítani.

Játszik irányítással egyszerű szabályjátékokat.

Tantárgy: Ének – zene 1. csoport

Tantervi követelmények
SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Megpróbálja leutánozni a mozgást, dúdolja a

dallamot.

Megmutatja főbb testrészeit.

Megpróbálja leutánozni a mozdulatokat.

Megpróbálja leutánozni a mozgást.

Együttműködéssel tud egyenes vonalon, körben

 iránytartással lépegetni.

Bekapcsolódik a közös játékba.

Utánozza a mozgást.

Szívesen hallgat zenét.

Örömmel vesz részt a közös éneklésben.

Részt vesz a játékban, ismételgeti a mondatokat.

Részt vesz a játékban, együttműködő.

Megpróbálja tapsolni a ritmust.

Tantárgy: Ábrázolás – alakítás 1. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Együttműködéssel manipulál különböző

tárgyakkal.
Megfigyeli jellegzetességeiket.

Együttműködéssel megpróbálja végrehajtani a

tevékenységet.

Együttműködéssel igyekszik a különböző

formák kialakításához szükséges mozgásokat
végrehajtani.

Képes segítséggel tárgyakat csoportosítani.

Segítséggel végre hajtja a tevékenységeket.

9797
 Segítséggel végre hajtja a kívánt mozgást.
Papírhatárt igyekszik betartani.

Az ecsetet megfelelően használja.

Differenciálja a színeket.

Megfelelően használja a rajzolás eszközeit.

Színezésnél igyekszik a vonalhatárt betartani.

Tantárgy: Beszédfejlesztés és környezetismeret 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Beszédállapot
Tud beszélni:
- szavakban
- tőmondatokban
- bővített mondatokban
Tisztán beszél.
Egyszerű beszédes kapcsolat
kialakítható.

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Saját nevére figyel
Egyszerű kérdésre, felszólításra
beszédállapotától függően reagál
Kérésre, felszólításra megfelelő
cselekvést végez
Megmutatja testrészeit, érzékszerveit.

Érzékeli és jelzi a változásokat ( térbeli

és időbeli, személyhez kapcsolódó
változásokat )
Rövid verset, mondókát, dalt
türelmesen végighallgat
Egyszerű mondókákat, gyermekdalokat
együttműködéssel – mozgással követ –
elmond, elénekel
Ismeri és megnevezi a környezetében
előforduló:
- személyeket
- tárgyakat
- háziállatokat
- néhány gyümölcsöt és zöldség
félét

Tantárgy: Önkiszolgálás/Életvitel 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Étkezés:
Használja a kanalat
Darabos ételeket megrág.
Használja a poharat.
Próbálkozik a villa használatával.
Tisztán étkezik.
Öltözködés:
Öltözködésnél együttműködő.
Saját ruhadarabjait kiválasztja.
A felső ruhadarabokat leveti.
Cipőjét leveti.
Próbálkozik nagyobb gomb ki és
begombolásával.
Egészségügyi szokások:
Nappal szobatiszta.

Éjszaka ágytiszta.
Szükségleteit jelzi..

Használja zsebkendőjét.

Tisztálkodás:
Megmossa a kezét, arcát.
Száját vízzel kiöblíti.

Próbálkozik a WC-papír használatával..

Rendrakás:
Játéktárgyait, eszközeit elpakolja.
9999
 Naposi teendőket végez.

Tantárgy: Játékra nevelés/Ember és társadalom 2. csoport

Tantervi követelmények
SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Közvetlen környezete játéktárgyait

- ismeri
- rendeltetés szerűen használja
- örömmel használja

Környezetében lévő tárgyakat válogat,

csoportosít
- alak szerint
- nagyság szerint
- szín szerint
A játék során a szabályokat irányítással
betartja.

A legelemibb téri helyzetek megjelennek a

játéktevékenységében..

Tantárgy: Olvasás – írás elemei 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Megkülönbözteti a közvetlen
környezetében előforduló:

- emberi hangokat
- tárgyak által keltett hangokat
- zörejeket

Állathangokat utánoz
 Tevékenységbe bekapcsolódik
- irányított
- csoportos

A soralkotás ritmusát
- felismeri
követi

Irányokat ismeri és alkalmazza

- balról jobbra
- fentről le

A szabályokat betartja a feladatvégzés

során.

Ceruzafogása:
- jó
- laza
- görcsös

Tantárgy : Mozgásnevelés/Testi nevelés 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉTKELÉS

Főbb testrészeit megmutatja.

Játékos formában alapmozgásokat

leutánoz:

járás

futás

ugrálás

101
101
Egyszerű mozgásos tevékenységekbe
bekapcsolódik
- páros
- csoportos

Kéziszereket, tornaeszközöket
rendeltetésszerűen használ.
Pl.: bordásfal, bot, stb.

Labdát
- gurít
- dob
- birtokba vesz

Adott jelre a mozgást

- elindítja
- megállítja

Tantárgy: Számolás – mérés elemei 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉKELÉS

Tárgyak kiterjedését
kicsi – nagy

-felismeri
- megmutatja

Tárgyak formai tulajdonságait

kerek – szögletes

- felismeri
- megmutatja

Térbeli viszonyokat:

alatta – fölötte

mellette – előtte

- felismeri
- megmutatja
 Mennyiségi viszonyokat
sok – kevés – semmi

- felismeri
- megmutatja

Tantárgy: Ábázolás – alakítás/Művészet 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉKELÉS

Egyszerű anyagokat alakít

( homok, hó, gyurma, sógyurma )
- gömbölyít
- sodor
- lapít

Emberalakot formáz.

Papírt
- gyűr
- tép
- ollóval nyír

Színezés, festés során:

- papírhatárt betart
- vonalhatárt betart

- Ecsetet, ceruzát használ.

Ciklikusan felfűz
- kétféle színű
- kétféle nagyságú tárgyakat.

103
103
Tantárgy: Ének – zene/ Művészet 2. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉKELÉS

Csoportos éneklésbe bekapcsolódik.

Egyedüli éneklésre vállalkozik

Érzékeli a mérő lüktetését

8 – 10 mondókát ismer

Egyszerű ritmust
- letapsol
- lekopog
 2 - 3 ritmushangszert megszólaltat.

Tantárgy: Beszédfejlesztés és környezetismeret 3. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRÉKELÉS

Beszédállapot
Tud beszélni:
- szavakban
- tőmondatokban
- bővített mondatokban
Tisztán beszél.
Egyszerű beszédes kapcsolat
kialakítható.

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Mondataiban bővítményeket használ.
Gyűjtőfogalmakat használ.

Képről 1-2 mondatot alkot.

Testrészeit, érzékszerveit megmutatja.

Időbeli változásokat érzékel és jelez.

Térbeli változásokat érzékel és jelez.

Önmaga és környezete tisztaságára
ügyel.
Egyszerű verseket, mondókákat ismer,
elmond.
Ismeri és megnevezi a környezetében
előforduló:
- személyeket
- tárgyakat
- háziállatokat
- néhány gyümölcsöt és zöldség
félét

105
105
 Tantárgy: Önkiszolgálás/Életvitel 3. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Étkezés:
- használja a kanalat
- használja a villát
Kancsóból folyadékot tölt.
Tisztán étkezik, szalvétát használ.
Öltözködés:
Saját ruhadarabjait kiválasztja.
Felső ruhadarabokat fel és leveszi.
Zokniját, alsó ruházatát leveszi.
Cipőjét befűzi.
Kisebb gombot ki és begombol.
Húzózárat le és felhúzza.
Ruháit összehajtja.
Egészségügyi szokások:
Szükségletét jelzi.

WC használat után kezet mos.

Használja a zsebkendőjét.

Megjegyzés:

Tisztálkodás:
Megmossa a kezét, arcát.
Fogkefét használ.

Saját törölközőjét megismeri, használja.

Megjegyzés:

Rendrakás:
Játéktárgyait, eszközeit elpakolja.
Naposi teendőket végez.

Tantárgy: Játékra nevelés/Ember és társadalom 3. csoport

 Tantervi követelmények
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Egyszerű játékokban aktívan részt vesz.

Ismeri a játéktárgyakat és megfelelően

használja.

Szerepjátékait beszéddel kíséri.

Didaktikus játékokban együttműködő.

Konstrukciós játékokban kreatív.

Figyelme játék során 20-25 percig leköthető.

Játékszabályokat betart, társaira figyel.

Játék után rendet rak.

Önállóan játszik.

Tantárgy: Ábázolás – alakítás/Művészet 3. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

107
107
 Egyszerű anyagokat alakít
( homok, hó, gyurma, sógyurma )
- gömbölyít
- sodor
- lapít

Formázással emberalakot alakít.

Nagyméretű formákat
- színez
- befest

Egyszerű sablont körberajzol.

Tárgyakat ciklikusan felfűz:

- kétféle színűeket
- kétféle nagyságúakat

Egyszerű technikákkal 2-es, ritmikus sort

kirak.

Az ollóval:
- vágó mozgásokat végez
- egyszerű vonalat követ

Egyszerű formákat papírból kitép.

Tantárgy: Olvasás – írás elemei 3. csoport

Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

 A tanult magánhangzókat
( a, i, í, o, ó )
- felismeri

- hangoztatja

- átírja

- lemásolja

- diktálásra leírja

A tanult mássalhangzókat:
( l, m )
- felismeri

- hangoztatja

- átírja

- lemásolja

- diktálásra leírja

Hangösszevonásokat végez.

Egytagú 2 betűs szavakat összeolvas.

Ceruzafogása:

Tantárgy: Ének – zene/ Művészet 3. csoport

109
109
 Tantervi követelmények
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Közös éneklésben részt vesz.

Körjátékokban részt vesz.

3 – 4 kiszámolót ismer.

Egyszerű ritmust letapsol.

4 – 5 ritmushangszert
( dob, csörgő, triangulum, ritmusfa,
xilofon)
Megszólaltat.

1 – 2 hangszert megnevez.

Tantárgy : Mozgásnevelés/Testi nevelés 3. csoport

 Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Rövid mozgássort utánzással végrehajt.

Alapmozgásokat utasításra végrehajt:

járás

futás

ugrás

A térben megadott irányokat utasításra

követ. Pl.: előre – hátra.

Kéziszereket, tornaeszközöket
rendeltetésszerűen használ.
Pl.: bordásfal, bot, stb.

Labdát elkapja, eldobja meghatározott

irányba két kézzel.

Egyenletes, közepes tempójú ütemezésre

(zene, dob) járás közben pontosan reagál.

Egyszerű szabályokat betart.

Tantárgy: Számolás – mérés elemei 3. csoport

111
111
 Tantervi követelmények SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Környezetében lévő tárgyakat válogat,

csoportosít:
alak szerint

nagyság szerint

szín szerint

hosszúság szerint

Sok – kevés – semmi mennyiséget

megkülönböztet.

Tárgyakat átrakással 5-ig megszámlál.

Tárgyképet, számképet, számjegyet 5-ig

egyeztet.
Számjegyeket ír:

egyes

kettes

hármas

Felszólításra térbeli viszonyfogalma

(alatt – fölött, előtt – mögött, itt – ott,
mellett ) megért és annak megfelelően
cselekszik.

Egyszerű rész – egész viszonyokat

felismer.
 Szöveges értékelés 4. osztály

Tantárgy: Életvitel és gondozási ismeretek 4. csoport

Önállóan/segítséggel
Tantervi követelmények teljesíti –
nem teljesíti

Egészségügyi szokások:

- szükségleteit jelzi
- wc használat után kezet mos
- hasznája a zsebkendőt

Önkiszolgálás:

- öltözésnél, vetkőzésnél egyre önállóbb

- tudja lábbelijét ápolni, megfelelő
helyen tárolni
- saját ruhadarabjait kiválasztja
- felső ruhadarabokat fel és levesz
- kisebb gombokat ki és begombol
- húzózárat le és felhúz
- ruháit összehajtja
- a tisztálkodási eszközöket adekváltan
használja

Háztartási ismeretek:

- takarítási munkát végez

- gyakorlókonyhában tájékozódik
- képes egyszerű ételek elkészítésére
(szendvics, tea )
- tűbe cérnát fűz
- anyagot csíkokra vág, gombolyít
- részt vesz a terítésben
- evőeszközöket adekváltan hasznája

Tantárgy: Ábrázolás – alakítás 4. csoport

113
113
 Önállóan/segítséggel
Tantárgyi követelmények teljesíti –
nem teljesíti

Egyszerű anyagokat alakít:

- gömbölyít
- sodor
- lapít

Nagyméretű formákat:

- színez
- befest

Egyszerű sablont körberajzol

Papírból egyszerű formákat létrehoz

Ollóval:

- vágó mozgásokat végez

- egyszerű vonalat követ

Egyszerű formákat papírból kitép

Ismeri a főbb színeket

Tantárgy: Ének – zene 4. csoport

Önállóan/segítséggel
Tantervi követelmények teljesíti –
nem teljesíti

Csoporton belüli közös éneklésben részt vesz

Ismer 3-4 népdalt

Egyszerű ritmust letapsol

Néhány ( 4-5 ) ritmushangszert megszólaltat

1-2 egyszerű hangszert megnevez

Körjátékokba bekapcsolódik

Tantárgy: Számolás – mérés elemei 4. csoport

Önállóan/segítséggel
Tantervi követelmények teljesíti –
nem teljesíti
Környezetében lévő tárgyakat válogat,
csoportosít:

- alak szerint
- nagyság szerint
- szín szerint
- hosszúság szerint

Sok – kevés –semmi mennyiséget

megkülönböztet

Tárgyakat átrakással megszámlál 5-ig

Tárgyképet, számképet, számjegyet 5-ig

egyeztet

Számjegyeket ír:

- egyes
- kettes
- hármas
- négyes
- ötös

Egyszerű rész-egész viszonyokat felismer

Képes halma alkotásra 1-2 jellemző

tulajdonság alapján
115
115
A térbeli viszony fogalmakat megérti és
felszólításra annak megfelelően cselekszik
( alatt-fölött, előtt – mögött )

Használja a tanult relációs jelet

Tantárgy: Beszédfejlesztés és környezet ismeret 4. csoport

Önállóan/segítséggel
Tantervi követelmények teljesíti –
nem teljesíti

Beszédállapot:
Tud beszélni:
- szavakban
- tőmondatokban
- bővített mondatokban

Tisztán beszél

Egyszerű, beszédes kapcsolat kialakítható

Tantervi követelmények:
Mondataiban bővítményeket használ

Gyűjtőfogalmakat használ

Képről 1-2 mondatot alkot

Testrészeit, érzékszerveit megmutatja

Képességeinek megfelelően tájékozódik az

Időben

Önmaga és környezete tisztaságára ügyel

Ismeri és megnevezi a környezetében

előforduló:
- személyeket
- tárgyakat
 - állatokat
- zöldségeket

Használja a legfontosabb
metakommunikációs jelzéseket

Tantárgy: Mozgásnevelés 4. csoport

Önállóan/segítséggel
Tantervi követelmények teljesíti –
nem teljesíti

Rövid mozgássort utánzással végrehajt

Alapmozgásokat utasításra végrehajt:

- járás
- futás
- ugrás

Térben megadott irányokat utasításra követ:

- előre
- hátra

Kéziszereket, tornaeszközöket
rendeltetésszerűen használ pl.: bordásfal,
zsámoly, pad…stb

Egyenletes, közepes tempójú ütemezésre

(zene, dob…) járás közben megfelelően
reagál.

Labdát elkapja, továbbítja, célba dobja.

Egyszerű szabályokat betart.

Tantárgy: Olvasás – írás elemei 4. csoport

117
117
 Tantervi követelmények Önállóan/segítséggel teljesíti –
nem teljesíti

A tanult magánhangzókat
( a, i, í, o, ó, e, u, ú, á )

- felismeri
- hangoztatja
- átírja
- lemásolja
- diktálásra leírja

A tanult mássalhangzókat
( t, m, v, p, l, s )

- felismeri
- hangoztatja
- átírja
- lemásolja
- diktálásra leírja

Adott szóval mondatot alkot

Egytagú, 2 betűs szavakat

összeolvas

Képes az ismert képeket és

szavakat egymáshoz rendelni

TANTÁRGY: Olvasás-írás elemei 5.csoport

Tantervi követelmények: Értékelés:

Képről mondatot alkot.

Használja a téri orientáció elnevezéseit,

alkalmazza azokat.

A magánhangzókat
 ( a, á, i, í, u, ú, ö, ő, o, ó, ü, ű, e, é )
felismeri
hangoztatja
átírja
lemásolja
diktálás után írja
A tanult mássalhangzókat
( m, v,t, c, p, s, l, k, f, b, z )
felismeri
hangoztatja
átírja
lemásolja
diktálás után írja
Szavakat összeolvas, értelmez
1 tagú ( 2 betűs )
2 tagú ( 4-5 betűs )
Rövid mondatok olvasása, értelmezése
1-2 tagú szavakat lemásol
Rövid mondókát elmond

Tantárgy: Életvitel és gondozási ismeretek 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Textil munkák:
Ismerje fel tapasztalatai alapján az anyag
megmunkálhatóságát.
Irányítással tudjon textilt felvágni, gombolyítani.
Segítséggel gyakorolja a szálöltést, önállóan gyakorolja
a szálkihúzást és az előöltést.

Önkiszolgálás:
Tudja használni a húzózárat, csatoljon, patentoljon,
kapcsoljon önállóan.

Konyhai munkák előkészítése:

Tudjon önállóan rendet rakni, irányítással teríteni,
mosogatni törölgetni, kenyeret megkenni.

Vásárlás:
Tudja, hogy az alapvető árucikkeket mely üzletekben
lehet beszerezni.
119
119
Természetes anyagok és alakíthatóságuk:
Tudjon egyszerű ajándékot, elemi kompozíciót
létrehozni az alapanyagokból.

Tantárgy: Ábrázolás – alakítás 5. csoport

Tantárgyi követelmények Értékelés:

Vizuális ábrázolás:
Irányítással pontosan összekapcsolja a vízszintes és
függőleges egyeneseket.
A különböző élőlények rajza jellemző jegyeik alapján
felismerhető legyen.
Irányítással pontosan összekapcsolja a vízszintes és
függőleges egyeneseket.
A különböző élőlények rajza jellemző jegyeik alapján
felismerhető legyen.

Komplex alakító tevékenység:

Papírfűzés, szimmetrikus vágások.
Színes papír kompozíció.
Gyufásdobozból játékok, bútorok készítése.
Műanyag flakonból játéktárgyak készítése.
Mozaikkép készítés különböző anyagokból.
Tálak, tányérok, vázák készítése agyagból.
Só-liszt gyurma ékszerek készítése.
Egyszerű ünnepi dekorációk különböző anyagokból.

Tantárgy: Ének – zene 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Gyermekversek:
Tudjon mozgással kísérve 8-10 mondókát előadni.
Tudjon elmondani 4-5 kiszámolót.
Tudjon 8-10 verset előadni.

Gyermekdalok:
Tudjon az állatokról, növényekről néhány dalt
elénekelni.
Játékában tartsa be a szabályokat.
Szívesen játsszon körjátékot.
Vállaljon szerepet szituációs és felelgetős játékban.
Népdalok:
Tudjon néhány népdalt elénekelni.
Tudjon önállóan egyet balra, egyet jobbra lépni.

Ünnepkörök dalai:
Tudjon az ünnepnek megfelelő dalt, verset kiválasztani,
előadni.
Vegyen részt a közös ének tanulásában.

Tánc és dramatikus játékok:

Párválasztó, kanyargós táncok.
Szarkatánc.
Mozgásos népi játékok.
Fogó-bújó játékok.

Ritmus- és hallásfejlesztés:
Tudjon ütemkezdő hangsúlyokat kiemelni.
Tudjon hangsúlyos és hangsúlytalan részeket
mozgással kifejezni.
Tudjon megadott hangra dalt elkezdeni és
végigénekelni.
Különböztesse meg a halk, hangos, magas, mély
beszédet.
Ismerje fel, nevezze meg és használja az adott
hangszereket.
Szívesen hallgasson zenét.

Tantárgy: Számolás – mérés elemei 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Legyen tisztában a naptár funkciójával,
beosztásával, „haladási irányával” (tárgynaphoz
viszonyított múlt és jövő).
Találja meg a nagyobb ünnepeket a naptárban
segítséggel.
Ismerje saját életkorát.
Az életkorral kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket
adekvátan alkalmazza.
Ismerje az óra járásának irányát. Biztosan
különböztessen meg dél előtti és dél utáni
időpontokat.
Feladatait végezze egyre nagyobb önállósággal.
Tudja figyelmét néhány percen keresztül a
feladatra összpontosítani.
Ismerjen fel direkt összefüggéseket, Rávezetéssel.
állapítsa meg a sorozat szabályát.
Megbízhatóan ismerje a számsort, (0-10), értse
121
121
meg a növelés és csökkentés folyamatát,
eredményét.
A számjegyeket megbízhatóan ismerje fel, és
felismerhetően írja.
Irányítással, segédeszközökkel egyszerű
műveleteket végezzen el,
írásban elvégzett műveleteket olvasson fel.
Értse meg a nagyságrendbeli különbséget m és cm
között.
Végezzen hozzávetőleg reális becslést 10 cm-en
belül
Értse meg a dkg és kg közti nagyságrendbeli
különbséget
Differenciáljon nehezebb, ill. könnyebb súlyt
(min.1/2 kg-os különbség esetén
Értse meg a pénzérmék egymáshoz viszonyított
értékét, a darabszám és az érték különbözőségét.
Különbségeket észleljen, megfelelő kifejezéssel
jellemezze a tárgyakat.
Minta után formákat felismerhetően másoljon.

Használja a tanult relációs jelet

Tantárgy: Beszédfejlesztés és környezet ismeret 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Aktív szókincse bővüljön a tanult témakörökben.

Fejezze ki magát bővített mondatokkal. Jelenjenek
meg a hangulati elemek beszédében.
Jelenjenek meg melléknevek, határozószók,
igekötők spontán beszédében.
Jelezze észrevételeit, szükségleteit, tudjon
segítséget kérni, megköszönni.
Ismerjen fel és fogalmazzon meg tulajdonságokat.
Étkezésnél kiránduláskor magatartása megfelelő
legyen. A témakörök fő fogalmait beszédében
megfelelően használja.
Tudjon főfogalom alá rendezni az állat és
növényvilág témakörökben különböző
tulajdonságok alapján.
Használjon mondatbővítményeket és múlt időt.
Legyen tisztában a legfontosabb ünnepek
jelentőségével. Közös ünnepeken alkalmanként
legyen közreműködő.
Ismerje legfontosabb személyi adatait. (név, cím)
Ismerje fel, mutassa meg érzékszerveit és tudja
azok funkcióit.
Ismerje fel természeti kincseinket, néhánynak
ismerje meg hasznát, jelentőségét.

Tantárgy. Mozgásnevelés 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Rendgyakorlatok, téri tájékozódás:

Tudjon nagyság szerint sorakozni.
Tudja az utasítást végrehajtani.
Segítséggel: egyes, kettes oszlop és vonal kialakítása,
nyitódás kartávolságra, záródás,
sorakozó magasság szerint
elhelyezkedés szóbeli utasításra.
Testfordulatok vezényszóra.
Alapmozgások:
Tudjon utánzással különféle gyakorlatokat végezni:
Térdelő támasz.
Fekvőtámasz.
Rákjárás.
Pókjárás.
Előre, hátra, akadályon átszökdelés.
Nyújtott ülésből guruló átfordulás hátra, oldalra gurulás.
Irányítással: járás ütemezéssel, tapssal, énekkel, zenével.
Bordásfalra fel-lemászás.
Függeszkedés bordásfalon. térdfelhúzással, lábemelgetéssel.
Önállóan: járás közben akadályok átlépése guggoló
átfordulás előre.
Alapvető testhelyzetek, szabad és kéziszer gyakorlatok
Irányítással: labdával, babzsákkal, bottal, szalaggal két
ütemre végezhető gyakorlatok.
Zenére két mozgáselem összekapcsolása:
-karkörzés, karhúzás
-karfordulatok: oldalsó, mellső, magas.
Irányítással: levegő benntartása, kifújása, légzés
ütemezéssel.
Önállóan: léggömbfújás, pingpong labdafújás.
Légzőgyakorlatok:
Irányítással levegővétel, benntartás, kifújás ütemezéssel.
Hasi légzés, mellkasi légzés.
Dobások, labdás gyakorlatok:
Önállóan: labdapattogtatás, egykezes alsó, felső dobás,
nagylabda dobás, elkapás, labda elkapása járás közben,
célbadobás mozgó társra (kidobós) páros labdagyakorlatok.
Játékos versenyek:
Irányítással: sor-, futó-, váltóversenyek. Mozgásos népi
játékok (Héjja, héjja...).
Társsal végezhető versenyek: talicskázás, labdaviadal.
Békaugrás akadály megkerülésével.

Tánc és dráma 5. csoport

Tantervi követelmények Értékelés:

Zenés fejlesztés:
123
123
Tudja a ritmust tapsolni ismert dalokban.
Utasításra használjon hangszereket.
Zenéljen közösen társaival.
Tudjon különbséget tenni a hallott zene között.
( komolyzene – könnyűzene ).
Énekelje önállóan a tanult dalokat.

Mozgásfejlesztés:
Kéz-, láb-, fejgyakorlatok. Törzsgyakorlatok.
Gyakorlatok babzsákkal padon és bordásfalon.
Szembekötősdi.
Érzékelő játékok sötétben.
Törzs-, váll-, csípő gyakorlatok.
Pontos utánzó mozgások.
Koncentrációs gyakorlatok.
Megfigyelés. Önálló tevékenység végrehajtása.

Dramatikus játékok:
Önállóan kombinálja az egyszerűbb tánclépéseket.
Tudjon a maga szintjén információkat közölni.
Tánc zenére. Önálló ötletek bemutatása.
Tudjon egyszerű szavakkal helyzeteket elemezni.
A tanult tánclépéseket önállóan mutassa be.
Tudjon különbséget tenni az ünnepek között.
Tudjon együtt énekelni, táncolni társaival.

MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE É.A.

A TANULÓ MAGATARTÁSA

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ

Foglalkozásokon aktív, pozitív hatást gyakorol a közösségre.

Foglakozásokon többnyire aktív, az elfogadott közösségi normákat általában betartja.

Foglalkozásokba, közös tevékenységekbe bevonható.

Hangulatai, érzelmei irányítják, érzelmeit nehezen fékezi.

Segítőkész, udvarias, együttműködő.

Felkérésre segít, általában udvarias, őszinte.

Nevelőivel, társaival való kapcsolata kiegyensúlyozott.

Nevelőivel, társaival való kapcsolata többnyire kiegyensúlyozott.

Társas kapcsolataiban kiegyensúlyozatlan.

Életkorának és képességeinek megfelelően felelősséget érez önmagáért és környezetéért.

Néha figyelmetlen, de hibáit belátja, igyekszik kijavítani.

Szándékában őszinte, de a szabályokat nem mindig tartja be.

Magatartása korrekciót igényel, az együttműködést gyakran megtagadja.

Figyelme:
- kitartó
- megfelelő
- rövid ideig tartó
- szétszórt
A TANULÓ SZORGALMA

PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG

Képességeihez mért feladatait minden esetben teljesíti.

Képességeihez mért feladatait csak felszólításra teljesíti.

Képességeihez mért feladatait csak fokozott irányítással teljesíti.

Foglalkozásokon aktív, együttműködő, példamutató.

Megfelelő motivációval és segítséggel bevonható a foglalkozásokba.

Nehezen aktivizálható, csak a neki tetsző feladatokba kapcsolódik be.

Feladattudata és kitartása fejlesztésre szorul.

Képességeinek megfelelően, kevés irányítással legjobb tudása szerint teljesít.

Igyekvő, egyéni segítséggel képes a feladatok elvégzésére.

Csak állandó irányítás és buzdítás mellett képes a feladatokat elvégezni.

 Az értelmileg akadályozott hiányzó évfolyamaira ( 6-8 ) a további szöveges

értékelés és mondatbank összeállítása a következő tanév munkája lesz.

6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái

6.1. Az iskolai szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének

követelményei és formái

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók pszichés

jellemzői, tanulási képességeinek sajátosságai, különböző fejlettségi szintje ill.
nagy egyéni eltérést mutató speciális zavarai miatt alapkövetelményként
határozzuk meg a szóbeli beszámoltatási, számonkérési formák alkalmazási
prioritását a nevelési-oktatási folyamatban, mert ezek a beszámoltatási formák
lehetőséget adnak a pedagógus számára az alábbi gyógypedagógiai indíttatású
segítő beavatkozásokra:
 Közvetlen verbális megerősítés lehetősége
 Biztató, motiváló eljárások beiktatása
 A sérült felidézési folyamatok szükség szerinti támogatása vizuális elemek
használatával
 Pozitív metakommunikatív eszközök használata

125
125
Alkalmazott szóbeli beszámoltatási formák

 Szóbeli felelet
 Szóbeli beszámolás gyűjtőmunkáról
 Szóbeli beszámolás előzetes megfigyelési feladathoz kapcsolódva
 Technikai, művészeti, ének-zenei tanulói produktumok bemutatása

Speciális formák a szakiskolában:

 Projektmunka
 vizsgamunkák

6.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók

értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásbeli beszámoltatás formái

 Tanév eleji teljesítménymérés feladatlapok alkalmazásával /diagnosztikus/

 Témazáró tudásszint-mérés feladatlapok alkalmazásával /formatív/
 Írásbeli felelet, rövid írásbeli dolgozat (különböző írásos kérdéssorok,
feladatlapok alkalmazásával /formatív/

Az írásbeli beszámoltatás rendje

1-4. évfolyamon az íráskészség az egyéni képességek függvényében nagy

eltéréseket mutathat. Ezért ezeken az évfolyamokon követendő szabályként az
egyéni teljesítményekhez igazodó, az egyéni képességeket figyelembevevő írásbeli
beszámoltatás alkalmazását fogalmazzuk meg.

5-12. évfolyamon:
Az egyéni képességeket továbbra is figyelembe véve az alábbi követendő
szabályokat határozzuk meg:
 Egy nap csak egy témazáró tudásszintmérő feladatlap sort ( teljes tanítási órát
igénybe-vevő) vagy két aktuális ismeret-elsajátítást mérő rövid ( maximum 15
percet igénybevevő) írásbeli dolgozatot, feleletet írathatunk.
 Írásbeli dolgozatot, teljesítménymérést lehetőleg a hétfő és péntek kivételével,
a hét többi három napján írathatunk. (Alapos indok esetén ettől eltérhetünk.)
 Előre (legalább két nappal előbb) tájékoztatjuk a tanulókat a témazáró
dolgozat írásáról.
 A tanév eleji tudásszint-mérés eredményeit csak %-an értékeljük.
 Hiányzó tanuló számára lehetőséget kell biztosítani előre meghatározott
időpontban a dolgozat megírására.
 Gyenge íráskészségű tanulóknak lehetőséget kell adni a szóbeli
beszámolásra.
 Az írásbeli beszámoltatás alkalmazott eszközeit (feladatlapokat) legkésőbb
egy héten belül ki kell javítani, és tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket az
eredményről

Az írásbeli beszámoltatás korlátai:

  Ha az adott tanulócsoportban sok a hiányzó tanuló (50 % vagy annál több)
nem íratunk írásbeli dolgozatot
 Az írásbeli beszámoltatás tartalma legyen koherens az adott tantárgyra előírt
tantervi követelményekkel.
 Dysgraphyás tanulók esetében nem alkalmazható az írásbeli beszámoltatás,
számonkérés semmilyen formája sem. Kivételt képez a számítógéppel segített
forma, amennyiben a felkészítés során az ehhez szükséges jártasságot a
tanuló biztonságosan megszerezte.
 Az év eleji felmérés eredményeit csak %-os formában értékeljük, és nem
minősítjük érdemjeggyel.

Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya a tanulók értékelésében

A diagnosztikus célból alkalmazott – akár belső, akár külső- írásbeli
számonkérések szerepe elsősorban az input állapot feltárása, a folyamatra való
visszacsatolás, a helyes pedagógiai döntések érdekében történő információszerzés
az egyének és csoportok adekvát fejlesztése céljából.
A formatív jellegű számonkérés – a pedagógiai folyamatban a rendszeres kontroll
szerepét tölti be. Elsősorban a pedagógus számára szolgáltat visszajelzést saját
tanulásirányítási szerepének hatékonyságáról, amelyet a tanulók elért tudásszintje
reprezentál az adott témakörben elsajátított ismeretek elsajátítási szintjének
mérhetősége alapján. Nagy szerepe van a hiánypótlások, egyéni felzárkóztatás,
differenciálás, személyre szabott megsegítés megszervezésében. Súlya nem
egyenértékű a szóbeli beszámoltatással. Nem váltathatja ki a szóbeli
számonkérést, és nem válhat fegyelmező eszközzé.
Szummatív jellegű írásbeli számonkérés és a hozzá kapcsolódó értékelés – az
induló tudásállapot és a kitűzött tanulási célokhoz való viszonyítást szolgálja, amely
érdemjeggyel is minősíthető. A tanulók ezúton szerzett érdemjegyei a félévi, ill. a
tanév végi osztályzat megítélésekor súlyozottan figyelembe vehetők. Ebben az
esetben is biztosítani kell az egyéni elbírálás elvét, a sajátos nevelési igénnyel
összefüggő szempontok egyéni érvényesítését.

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

A feladatok meghatározásának elvei

 Úgy kell meghatározni, hogy a délutáni otthoni tanulási idő alatt és az iskolai
délutáni tanulmányi foglalkozás időtartama alatt teljesíthető legyen (1.-4
évfolyamon: 1 óra, 5.-10. 2 évfolyamokon max. 2 óra)
 A napközis nevelő az órarend ismeretében irányítja a másnapi felkészülés rendjét
 Matematikából, magyarból, természetismeretből és társadalomismeretből,
szakiskolában szakmai elméletből minden alkalommal kaphatnak a tanulók
szóbeli és írásbeli feladatot is.
 A többi tantárgyból csak indokolt esetben adható írásbeli feladat, - kivéve
szakiskolában a projektmunkák keretében végzendő feladatok - inkább a szóbeli
feladat domináljon.

A feladatok meghatározásának korlátai:

 Matematikából és magyarból úgy kell meghatározni a szóbeli és írásbeli feladatok

mennyiségét, hogy azt a leggyengébb teljesítményű tanuló is be tudja fejezni a
tanulmányi idő alatt
127127
 Más tantárgy esetén, amennyiben mégis szükséges írásbeli feladat adása, akkor
az azt tanító pedagógus egyeztet az osztályban tanítókkal
 Új anyag feldolgozása esetén a szóbeli feladat domináljon

Hétvégi pihenő napokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra adható

házi feladat
Elvei:
 Gyűjtőmunka és szóbeli feladat adható
 Igazodva a tanulók egyéni képességeihez a pedagógus döntése alapján adható
Korlátai:
 Szóbeli feladatként:
- hosszabb szünet esetén házi olvasmányok /nyári szünet/
- rövidebb szünet esetén pl. vers
 Gyűjtőmunka esetén olyan feladat adható, amely szűkebb környezetükön belül is
könnyen teljesíthető

7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy …”az általános iskolában,
középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal” ősszel és tavasszal
gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró
képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó
hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási
alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok
elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet
megszüntetésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Sajátos nevelési
igényű gyermekeink, tanulóink esetében mindez kardinális fontosságú kérdés, mivel
felnőtt életükben többségük a munkaerő-piacon prognosztizálhatóan fizikai
munkavégzésre kap lehetőséget, amelyhez stabil fizikai állapot, erőnlét szükséges.

Megvalósítás:
Intézményünkben a tanulók fizikai állapotának méréséhez az ÚTMUTATÓ A
TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSÉHEZ című OM
kiadványban szereplő, az OM által megbízott „Testnevelési Bizottság” által
összeállított ÚTMUTATÓT és TESZTEKET alkalmazzuk.
A vizsgálatokat évente kétszer, szeptember és május hónapokban végezzük el a
hivatkozásban szereplő motoros tesztek segítségével.

A testnevelő tanárok speciális feladatai a mérési folyamatban

- A fizikai állapot méréséhez szükséges motorikus próbák időben

történő elvégzése szeptember és május hónapokban.
- A mért adatok rögzítése egyéni adatlapokon, pontos nyilvántartás.
- Az adatok feldolgozása, elemzések összehasonlító elemzések
elvégzése a kapott pontértékek alapján.
- A fejlődési mutatók és a hiányosságok egyéni megállapítása.
- Folyamatos visszacsatolás, fejlesztési tervek készítése.
- A tanulók folyamatos szembesítése aktuális fizikai állapotukkal, reális
önismeretük, önértékelésük, egyéni felelősségük növelése.
- Összesítés készítése a félévi és tanév végi nevelőtestületi
értekezletekre.

129
129
 Az óvodai nevelés programja

I. Az óvoda jellemzői

I/1. Az óvodai csoport helye az intézmény rendszerében

A gyógypedagógia nevelést - oktatást végző többcélú oktatási intézményünkben az

Alapító Okirat alapján alaptevékenység keretében ellátandó feladat a sajátos
nevelési igényű gyermekek iskolai életmódra való felkészítése 5 éves kortól
szervezhető óvodai csoportban. Az óvodai csoport az iskolai részeként működik,
felvevő körzete Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.
A csoportba kerülés törvényben szabályozott feltétele a Tanulási képességet
Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye. Ennek
értelmében a komplex vizsgálat diagnózisa alapján - a sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelveivel összhangban - a tanulásban
akadályozott, értelmileg akadályozott gyermekek számára biztosítunk az óvodai
nevelés keretében, kötelező iskolai életmódra felkészítő foglalkozást.

I/2. Az óvodai csoport jellemzői

Csoportok száma: 1
Csoport létszáma: 7-10 fő
A csoport szakmai szempontú összetételének jellemzői:
A tanulásukban akadályozott vagy/és értelmileg akadályozott gyermekeket a tanulási
előfeltételek markáns hiányai, beszéd- és mozgásfejlődési elmaradások, elégtelenül
működő pszichés funkciók, pszichoszociális éretlenség jellemzik. A diagnosztizált
deficitek és az ép, vivő funkciók tekintetében az összetétel egyaránt heterogén.

Személyéi feltételek:
Egész napos óvodai ellátás, a csoport működési ideje pedagógus vezetésével,
asszisztens közreműködésével.

Gyógypedagógus végzettségű óvónő 1 fő

Óvodapedagógus 1 fő
Gyógypedagógiai asszisztens 1 fő

A pedagógus végzettségű dolgozó folyamatos továbbképzése, önképzése

elsősorban a diagnosztikus, terápiás ismeretek készségek tekintetében kívánatos.

Tárgyi feltételek:
Az óvodai csoport 1 csoportszobával, más csoportokkal közösen használt
mozgásfejlesztő szobával, a gyermekek életkorának megfelelően kialakított mosdó-
WC helyiségekkel biztosított.

I/3. Az óvodai csoport nevelési programjának jellemzői.

A program tartalmát meghatározó alapdokumentumok a Közoktatási Törvény, a

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei, az Óvodai
nevelés országos alapprogramja, valamint az intézmény elfogadott Nevelési és
pedagógia programja.
Meghatározó jellemző, hogy az óvodai program az intézmény egységes szervezeti
keretében funkciójának megfelelően illeszkedik az intézményi célkitűzésekhez,
feladatrendszerekhez.
Értelemszerűen az egész intézmény vonatkozásában jellemző programelemek,
úgymint kapcsolatok, kapcsolatrendszerek, hagyományok, gyermekvédelem az
óvodai szakaszt is magukba ölelik. Ily módon az óvodai programunk az intézmény
Nevelési és pedagógiai programjának részeként tekintendő.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy ebben az iskolatípusban- így
iskolánkban is - évtizedekig azonos funkcióval előkészítő osztály keretében történt az
iskolai életre való felkészítés, ennek tartalmi hagyományai beépülnek a megváltozott
szabályozás által alakult óvodai csoport programjába. Az óvodai nevelés országos
alapprogramjának megvalósítása az alábbiak figyelembevételével valósul meg:
- A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének sajátossága, hogy
gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára,
terápiás javaslatára épül.
- A módszerek, terápiák, technikák megválasztása és alkalmazása
sérülésspecifikusan történik.
- Tudatosan épít a nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb
fejlesztésével a kompenzációs lehetőségekre.
- A gyermek iránti elvárást fogyatékosságnak jellege, súlyosságának mértéke
határozza meg.
- A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés
folyamatát, motoros képességek, beszéd- és nyelvi képességek fejlesztését.

131
131
 II. Az óvoda átfogó nevelési terve

II/1. Gyermekkép, óvodakép

Óvodai csoportunkban folyó nevelés gyermekközpontú, a másságot tiszteleten tartó,

humán pedagógiai értéken alapuló, a személyiség teljes kibontakoztatását biztosító
pedagógiai tevékenység.
Az óvónői hivatást magas színvonalon végző, szalmailag jól felkészült, folyamatos
megújulásra kész, segítő identitású óvodapedagógusok, gyógypedagógusok és
kisegítő személyzet biztosítéka a feladatrendszer megvalósításának.
Kiemelkedő jelentőségű a gyermeki másság tiszteleten tartása. A családdal közösen
kialakított és a szülők folyamatos együttműködő részvételét igénylő nevelési
színterek biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben sokszínű tevékenységet
biztosítanak a fejlesztéshez, a neveléshez. A tevékenységek egyenrangúan
biztosítanak örömforrást és tudatos fejlesztést az óvodai életben.
Alapvető gyermeki tevékenység a játék, a személyiség fejlődését, az elmaradások
okozta hátrányok kompenzálását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő
játékos tevékenység keretében végzett fejlesztést hivatott biztosítani, mely
tevékenységekben arányosan, a mindenkori fejlettségi állapotot figyelembevevően
kell szerepelnie a spontaneitásnak és az irányított foglalkozásnak. Az irányítás
minden esetben indirekt megközelítési módszerrel történik.

II/2. Az óvodai nevelési cél - feladatrendszere

Az intézmény nevelésfilozófiai alapvetésből, - mely szerint az intézmény akkor tölti

be valós társadalmi funkcióját, ha nevelési, fejlesztési céljai elérése érdekében
sokirányú tevékenységekre alapozott, fejlesztési-fejlődési lehetőségekben gazdag
nevelési alaphelyzetet biztosít, és ehhez egyenrangúan veszi figyelembe a tanuló
egyéni szükségleteit és társadalmi szükségletet - kiindulva az iskolai életmódra
felkészítő óvodai csoport célja:

az életkori sajátosságoknak, az egyéni speciális nevelési szükségleteknek megfelelő

személyiségfejlesztés, a testi,, értelmi, a szocializáció fejlesztésének keretei között
az iskolai neveléshez - oktatáshoz - fejlesztéshez szükséges tanulási előfeltételek
megteremtése.

Az óvodai csoport tevékenységrendszerében a következő alapfeladatok

megvalósítása szükséges:
- a fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása,
- a pszichikus funkciók egyensúlyának kialakítása,
- a gyermek iskolaérettségének biztosítása

II/3. az óvodai nevelés általános feladata

II/3.1. Az egészséges életmód

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása
ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű.
Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ezen belül:
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, az egészséges
életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása:
A testi, lelki egészség egyik alapvető feltétele a gyermekek testi komfortérzetének
kielégítése. Ennek napi keretei a gondozási feladatok, amelyek teljesítése a
bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat helyzeteiben valósítható meg. Az öltözés, a
tisztálkodás, az étkezés, az önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és
fejleszthető a gyermek. Az értelmileg akadályozott gyermek esetén ezek a
részterületek még fokozottabb odafigyelést igényelnek, még apróbb mozzanatokra
lebontva jelennek meg.
A tisztálkodás, testápolás feladatok célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozott
önállóság kialakítása (tudják a csapot kinyitni, elzárni, saját törölközőt felismerni, kis
segítséggel kezet törölni, WC használat után, étkezés előtt kezet mosni, segítséggel
fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek zsebkendőt; tudjanak orrot fújni; üljenek helyes
testtartással).
esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési szokások az etetéstől az
önálló kanalazáson át megtanulják a villa használatát, a szalvéta használatát, a
kulturált ivást, evést.
Ügyesebb gyerekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni,
kancsóból tölteni stb. Fontosa az étkezésnél a helyes mérték, tempó megtanulása is.
Öltözés-vetkőzés esetén a célszerű, könnyen le-felvehető kényelmes ruhadarabok
segítik az önállóságra nevelést. A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes
ruhadarabok levételét, majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját
ruhadarabok felismerését.
Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet.
A WC használat, szobatisztaságra nevelés: rendszeres ültetés mellett el kell jutni a
"száraz maradjon" állapottól az után jelzés, majd a szükséglet jelzésig. A bilitől a WC
használatig. A WC papír használatában segítséget igényelnek többnyire az
óvodások.

A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítse,

mozgásigényének kielégítése:
A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek, természetes
mozgásigényének kielégítését.
A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel
kialakítására szoktatjuk.
A minél több szabadon végzett mozgás, levegőztetés alapfeladat.
A pihenéshez nyugodt légkör szükséges. A gyermekek egyéni alvásigényeihez
igazítva történik a pihenési idő kihasználása.

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és

biztonságos környezet biztosítása:
Az egészségvédelem keretei között valósul meg a higiénés szokások kialakítása, az
egészséges táplálkozás biztosítása, a csoportban előforduló betegségek kiemelt
figyelme.

Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó,

prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása (konduktív ped. eljárások,
Ayres terápia)

II/3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció

Cél a személyiség biztonságérzetének megteremtése, a közösségi tevékenység

szabályozott, önelfogadáson és mások elfogadásán alapuló gyakorlatának
biztosítása.
Az óvodás korú gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége.
Az érzelmek dominálnak.

133
133
Ezért fontos a nyitott, szeretetteljes légkör, otthonosság érzelmi biztonság
megteremtése.
A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus
gyógypedagógus viselkedése modell értékű.
Az óvodapedagógus- gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot érzelmi töltés
jellemezze.
Különös tekintettel kell lenni gyermekeink megelőző életszakaszaiban fellelhető
elégtelen kapcsolatrendszerek következményeire, a kialakult viselkedési,
magatartási rendellenességekre, azok korrekciós, kompenzáló neveléssel történő
enyhítésére, megszüntetésére.
A társas együttlét a társas kapcsolatok kereti között fejlődik a másokkal való törődés
képessége, az erkölcsi normák és tulajdonságok. Az ismétlődő közös, örömteli
tevékenység mélyíti az összetartozás élményét, erősíti az egymásra való
odafigyelést, egymás segítését.
Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én
tudatának alakulást, engedjenek teret érvényesítő törekvéseinek.
A gyermek nyitottságára építve elősegíthetjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni
a természetben és környezetében megmutatkozó jóra és szépre.

II/3.3 Az értelmi fejlesztés, nevelés

Az értelmi képességek fejlesztése konkrét tevékenységek útján valósulhat meg. A

cselekvésen alapuló megismerési folyamatokat három szinten szervezhetjük meg:
1. tárgyi cselekvési szinten (pl: tárgyak csoportosítása)
2. szimbolikus képi-rajzos szinten (itt már az emlékképeknek is szerep jut,
felhasználja további tapasztalatait, pl.: emberrajz)
3. verbális szinten: Fontos, hogy a feladat tartalma és a benne lévő probléma
mindig élet közeli legyen.
A gondolkodási fejlesztése - mint bármely más területre irányuló tevékenység - nem
lehet funkciótréning. Meg kell keresni minden gyermeknél a fejlettségének megfelelő
szintet, azon belül az akadályok elé s a megoldásokhoz egyéni segítséget adunk. A
motiváció (jutalom) kilátásba helyezése.
 III. Az óvodai csoport működésének szervezeti keretei

III/1. Csoportszervezés
A csoport funkcióból adódóan egyértelműen a szakvélemény alapján iskolai
életmódra felkészítő óvodai csoportként szerveződik.
A csoportba érkező gyermekek megelőző életszakaszukban általában óvodások
voltak.
Életkorukat tekintve az összetétel 5-7 éves korig terjedő.
Képességek, fejlettségi állapot szerint nagyfokú heterogenitás jellemző. Ezért az
óvodai tevékenységek alapvetően csoportos formában, de egyéni fejlesztési
programokra alapozottan szerveződnek.

III/. 2. Napirend
A program keretei között általános érvényű "minta" napirend bemutatását nem tartjuk
indokoltnak a fenti, nevelési évenként akár teljesen eltérő összetétel miatt.
Fontosnak tartjuk azonban meghatározni a napirend kialakításának szempontjait:
- megfelelő idő, a nyugalom, a kiegyensúlyozott légkör biztosítása, lehetőség az
egyéni fejlesztésre,
- az egyéni fejlesztés döntően csoportos tevékenység közben folyik, a kétszemélyes
helyzetben történő fejlesztés a szükséglettől függően szerveződik,
- a gyermek aktuális állapotának, érdeklődésének, terhelhetőségének
figyelembevétele meghatározó,
- jól strukturált, a gyermek számára biztonságos eligazodást jelentő rend kialakítása
szükséges,
- a fő tevékenység a játék kiindulási pontnak tekintendő mindennemű cselekvés
tervezésekor.

135
135
 IV. Tevékenységformák

Az óvodai élet alapvető tevékenységformái a speciális fejlesztési tartalmakban

realizálódnak.
A speciális fejlesztési tartalmak a beszéd- és mozgásfejlesztés területei, ezek az
alapvető megvalósításának szinterei. A fejlesztési, nevelési feladatok természetes
szocializációs közegben biztosítják a tárgyi-, emberi viszonyrendszerekben való
biztonságos eligazodás képességének kialakulását.

A beszéd- és mozgásfejlesztés minden esetben-játékszituációban létrejött,

létrehozott fejlesztő tevékenység, a játék a fejlesztés első számú eszköze.
A játék biztosít lehetőséget a tapasztalatszerzésre, melynek során kreatívan
kísérletezve tapasztalja meg a gyermek önmagát és az őt körülvevő világot,
miközben az érzelmi motiváltságot biztosítva segítjük a gyermeki fantázia
kibontakozását.
A tanulásukban akadályozott 5-7 éves korú óvodás gyermekek játéktevékenységére
döntően a gyakorló játék jellemző, gyakran egymás mellett azonos műveleteket
végeznek. Így fejlettségi állapotuknak megfelelően a gyakorló játékra építve
bontakoztathatjuk ki a szerepjátékok feltételeit. Sok-sok türelemmel, szeretettel,
személyes példaadással, utánozható mintaadással kell játszani, tanítani a
gyermekeket. A következő fokozatban a szerepjátékokban jelentkező játékszabályok
elfogadása, megtartása teremti meg a szabályjáték feltételeit. A szerepjátékokat
gazdagító bábozás, dramatizálás a szociális kreativitás fejlesztésében
nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű.
A játékban kifejezésre jutó egyéni sajátosságoknak megfelelően minden gyermeket a
játékfejlettség optimális fokára kell eljuttatni.

IV./1. Mese, vers

A fejlesztési tartalmakban a mesék, versek, mondókák, azok az eszközök, amelyek a
beszédfejlesztésben kiemelt jelentőségűek, a mozgás fejlesztésében pedig a
mozgással összekapcsolva fejtik ki fejlesztő hatásukat.
Alkalmazásuk természetesen túlmutat a szorosan vett fejlesztési feladatok
megoldásán, az érzéki-érzelmi élmények nyújtásával az érzelmi biztonság
megteremtésének nélkülözhetetlen eszköze. Ezen nevelési terület keretén belül
nyílik lehetőség a speciális összetételű gyermekcsoport - tapasztalataink szerint
általános jelenségként dekralálható-szocializációs hátrányaink kompenzálására, az
elégtelen szoci-kulturális családi miliőből származó deficitek.
A verselés, mesélés élmény a kisgyermek számára. A mese és a vers az anyanyelv
közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet.
A mondókák és meseanyag gazdag tárháza kiválóan alkalmas arra, hogy a
gyermekek önmagukról és környezetükről szerzett ismeretei gyarapodjanak.
A tapsolható, hintáztató, kiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi mondókák közös
mondogatása, mutogatása, éneklése megnyugtató örömet adó a kisgyermek
számára.

IV./2. Ének-zene
Az ének, zene, énekes játékok a beszéd, a mozgásfejlesztés konkrét programjában
egyaránt szolgálja a zenei élményszerzést, a fejlesztési feladatok megvalósulását, ill.
az életkorhoz, fejlettségi állapothoz igazodó zenei nevelést.
Ezek figyelembevételével lehetőségünk nyílik a zene, a ritmus személyiségformáló
szerepének a megalapozására. Foglalkozásaink során megjelennek a környezet
hangjai, légző gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, egyszerű énekes játékok, mozgásos
játékok, hangszerek, zenehallgatás.
Az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésében meghatározó szerepe van a
zenének.
Nem kell beszélni ahhoz, hogy a zene megérintse a személyiséget és élménnyé
váljon.
Az ének és a zene nyugtató, figyelemfelkeltő és motiváló hatással van a gyermekre.
A gyermekek lehet, hogy nem értik a dalok értelmét, a mondanivalóját, de érzik a
ritmust, a dallamot, a tempót.
A mondókák, dalok segítik a helyes mozgást és beszédritmus fejlődését és magát a
beszédfejlődést.
A körjátékok, népi gyermekjátékok erősítik a társas kapcsolatok alakulását, segítik a
szabályok betartását, fejlesztik a ritmusérzéket, a hallási differenciáló képességet
(gyors, lassú, halk, hangos). Az értelmileg akadályozott gyermekek légzése helytelen
ritmusú legtöbbször a szájon át történik a ki- és belégzés. Fontos feladat az orron
történő légzés megtanítása.
Ritmusgyakorlatoknál az egyenletes lüktetésen túl érzékeltethetjük a gyors-lassú a
magas és mély hangokat.
A hangszerek kiválasztása, megszólaltatása az önkifejezése egyik formája. Az
egyszerű hangszerek megszólaltatása nem igényel semmilyen zenei képességet, így
a gyermekek által is könnyen megszólaltathatók.
Környezet hangjai, ismerkedjenek meg környezetünkben előforduló zajokkal,
zörejekkel: közlekedési eszközök, időjárás, cselekvések hangjaival.

IV./3. Vizuomotoros fejlesztés, rajzolás, mintázás, kézimunka

A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét
fejlesztő foglalkozás. A különböző anyagokkal végzett ábrázolás, konstruálás közben
valósítjuk meg az általános nevelési feladatok mellett, az egyénre szabott fejlesztési
feladatokat.
Formája: csoportos
Ideje: naponta
Időtartama: 25-30 perc
Célja:
- a kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása
- a kéz izomerejének szabályozása
- a célirányos kézmozgások kialakítása
- a szem és kéz közti koordináció kialakítása
- az ujjak tapintásérzetének fokozása
- a csukló, az ujjak laza mozgatása
- a látás-tapintás-mozgásérzet együttes szabályozása
- a dominancia kialakulásának segítése
- a testséma fejlesztése
- az ábrázoló kedv felkeltése
- az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak a megismertetése
- a helyes ceruzafogás kialakítása
- a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése
- a téri tájékozódás fejlesztése
- az analizáló, szintetizáló készség felismertetése
- az egyszerű ok-okozati összefüggések felismertetése
- a beszédkészség fejlesztése
- színek és formák megismertetése

137
137
A nagymozgások és a finommotorika fejlődése egymással szoros kapcsolatban van.
A mozgásos tanulás közben vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek
fejlesztik a percepciót, hatnak a kognitív funkciókra és a beszédre, segítik a
manipulációt.
A vizuális percepció által alakul a látás, tapintás és mozgásérzet együttes
szabályozása, mivel az értelmileg akadályozott gyermekeknél a mozgásszerveződés
különböző zavarai gyakran társulnak az észlelés különböző tartományainak
zavarával, ezért amikor a gyermekek kezét kívánjuk alkalmassá tenni az egyszerű
feladatok elvégzésére vagy ábrázolásra, elsősorban az érzékelés-észlelés
fejlesztését kell elvégezni. Ugyanakkor az ujjak, a kéz ügyesedésével kialakult szem-
kéz koordinációval fejlődik a forma, szín, nagyság megkülönböztető képesség, a
taktilis érzékelés, a soralkotás, osztályozás, elrendezés képessége is.
Az értelmileg akadályozott gyermekeknél az eszközhasználat kialakulását nehezíti,
hogy kézfejlődésük üteme lassabb.
A különböző minőségű, anyagú, súlyú, nagyságú tárgyak megfogása, elengedése,
használata más-más mozdulatot igényel. Másként kell fogni a ceruzát, fésűt,
másként csengetni, ajtót nyitni.
A célirányos mozgás-kivitelezés érdekében számtalan tanulási helyzetet kell
létrehozni. A próba-szerencse alapon szerzett ismeretek, a mindennapi tapasztalatok
segítik a gyermeket abban, hogy észrevegye az egyszerű összefüggéseket a tárgyak
tulajdonságai között., az ok-okozati közvetlen egymásutánisága alapján. A globális
felhívó jellegű tárgyakkal (személyekkel) kapcsolatba kerülve, azokról sokoldalú
tapasztalatokat szervezve fokozatosan képes lesz a részletekre is figyelni, az
egészből egy-egy lényeges részt kiemelni. Alak-háttér differenciáló képesség is
finomul.
A testséma fejlődése is szoros kapcsolatban van a mozgás, azon belül a
finommotorika fejlődésével is. Megtanulja a saját testén való tájékozódást is.
A szem-kéz koordináció fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szem fixáló
mozgásának kialakítása, az alak-konstancia, az alak-háttér felfogóképesség, a téri
irányok, a térbeli viszonylatok fejlesztése.
Mindehhez meg kell erősítenünk az érzékelő apparátust, fejleszteni kell a motoros
folyamatokat és anyanyelvi képességeket.
A különböző fejlesztő játékokkal végzett manipuláció ügyesíti a gyermekek
finommotorikáját, de igazi alkotókedvüket a festéssel, nyomdázással, gyurmázással,
tépéssel, rajzolással érhetik ki.
Törekednünk kell arra, hogy a közösen végzett tevékenységekkel felkeltsük alkotó
kedvüket, az önálló alkotások, a különböző anyagokkal történő ismerkedések, a
színek, a formák megismerése vizuális élményt biztosítson a gyermek számára.
A vizuomotoros készség fejlesztésének feladatai:
- alkalmassá kell tenni a gyermekeket egyre pontosabb, célzott manipulálásra - az
érzékelés-észlelés-tapintás és az ujjak ügyesítésével
- az ábrázoló kedv felkeltése, támogatva a gyermek önkifejezését

További feladatok:
Olyan tanulási helyzetek biztosítása, ahol lehetőség van az ingerek sokoldalú
felvételére, szelekciójára. Fejlesztő játékok, eszközök használatával törekedni kell a
pontos megfigyelésre, a tárgyak fixálásának elsajátítására.
Meg kell ismerniük a különböző eszközök fogását, elengedését, osztályozását
színek, formák, nagyság, súly alapján. Megtanulják a tárgyakat megkülönböztetni
tapintással. Ismerkednek a pontos illesztéssel. Azonosságokat-különbségeket
vesznek észre. Párosítanak, ritmikus sort alkotnak. Fejlődik a vizuális megfigyelő
képességük, a lényeges jegyek felismerésének képessége. Ujjtornával ügyesednek
a kéz ujjai Az önkiszolgálási feladatok végrehajtás (fésülködés, gombolás), az
egyszerű munkatevékenységek (terítés, hajtogatás) is alkalmat adnak a gyakorlásra.

Az ábrázolás technikájának fejlesztési menete:

Mintázás: homok (formázás, építés, formakitöltés)
víz (töltögetés, pancsolás)
gyurma ( lapítás, sodrás, gömbölyítés, formálás)
agyag (formálás)
Festés: kézzel (tenyérrel, öt ujjal, ököllel. egy ujjal)
eszközzel (szivaccsal, dugóval, termésekkel, játéknyomdával)
Papírmunkák (gyűjtés, tépés, sodrás, ragasztás, nyírás)
Rajzolás (vastag zsírkrétával, vastag színessel, vékony ceruzával)
Vegyes technikák

Elvárás az óvodáskor végére (az egyéni képességekhez mérten)

- tudjon rövidebb-hosszabb ideig helyhez kötötten tevékenykedni
- Alakuljon ki kétujjas fogása
- tudjon pontosan illeszteni
- alakuljon ki a megközelítőleg helyes ceruzafogása
- tartsa be a papírhatárt
- szívesen ábrázoljon
- rajzában jelenjen meg a kezdeti emberalak ábrázolás
- használja a foglakozásokon megismert eszközöket
- alakuljon ki helyes nyomatéka
- tudjon egyszerű ábrát, ritmikus sort kirakni
- munkájában balról-jobbra haladjon
- alakuljon ki kezessége, testsémája

IV./4. Beszédfejlesztés és környezetismeret (babzsákos f.)

A kommunikációs készség fejlesztését, környezet

megismerését segítő foglalkozási forma

Formája: csoportos
Ideje: naponta
Időtartama: 25-30 perc

Célja:
- a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség
fejlesztése, kommunikációs igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi
elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és
kifejezőkészség fejlesztése
- a verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása
- a beszédszervek ügyesítése
- a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése
- a hallási figyelem, a hallási differenciáló képesség fejlesztése
- a grammatikai rendszer kiépítése, nyelvtani szabályok kialakítása,
tudatosítása
- a közvetlen környezet tárgyai, növényei. állatai, cselekvései, történései
- a kognitív funkciók, a figyelem, az emlékezet fejlesztése

139
139
A beszédfejlesztés jelen van a gyermek egész napos tevékenységében, tehát nem
tekinthető egyetlen foglalkozás megvalósítandó feladatának. A beszéd fejlesztése
szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció,a mozgás és játék
fejlesztéséhez, mintegy összefonódik ezekkel.
A gyermekek tapasztalataira, élményeire, a már meglévő ismereteire kell
támaszkodni ahhoz, hogy új ismereteket tudjanak elsajátítani, ill. a meglévőket
bővítsék. Ehhez egy sokat beszélő, megértő környezet megteremtése szükséges,
amely a gyermek minden rezdülésére, közölni akarásának azonnal reagál és
megfogalmazza azt.

A beszédfejlesztés csoportos és egyéni formában is zajlik. Természetesen egy-egy

gyermek sérülésének súlyossága, milyensége meghatározza a vele való foglalkozás
formáját. A beszédfejlesztés bizonyos elemeit csak egyéni foglalkozás keretében
lehet jól begyakorolni. Ebben a munkában elengedhetetlen a logopédus aktív
közreműködése.
Fontos tudni, hogy az aktív beszéd elsajátításának alapja a nonverbális és verbális
kommunikáció elemeinek egymásra épülése, ezek tudatos fejlesztése, a
kommunikációs igény felkeltése. Ezt segítik:
- a gyermek aktivizálása, motiválás ritmus, dal segítségével (mondókák, versek,
dalok)
- állathangok, állatmozgások utánzása
- akusztikus figyelem felkeltése, hosszú-rövid, gyors-lassú, magas-mély hangok
megkülönböztetése
- felszólítások, felkiáltások élénk gesztussal, mimikával való kísérése
- a beszédszervek ügyesítése tornáztatással, játékos gyakorlatokkal
(beszédszervek passzív tornáztatása, ajak, nyelv, fúvó, légző gyakorlatok)
- a beszéd indítása, a passzív és aktív szókincs bővítése játékos formában
- tárgyak, képek megnevezése, mondatalkotás segítése

A foglalkozások menete:
Minden foglalkozás azonos rítus szerint zajlik. A babzsák, mint eszköz jelenik meg a
kérdező, válaszoló közötti kapcsolatban.
A bevezető részben a gyerekek gyakorolják személyi adataikat (nevük, jelük, nemük,
szülők, testvérek neve, lakhely, életkor…)
Az időjárás megfigyelése is a mindennapi feladatok közé tartozik. A megfigyeléseket
minden alkalommal képekkel (szimbólumokkal) rögzítik.
A fő részben az adott tanmenetben rögzített témakör feldolgozása történik (színek,
testrészek, zöldségek, gyümölcsök, évszakok, állatok, közlekedési eszközök…. stb.).
A témakörök mélységének feldolgozását az adott csoport fejlettségi szintje határozza
meg.
A befejező részben közös és egyéni verselés, észlelés, mondókázás zajlik, melyek
minden héten újakkal bővülnek.

Környezetismeret
Elősegíti, hogy a gyerekek képességeihez mérten minél több ismeretet, tapasztalatot
szerezzenek közvetlen környezeti és társadalmi környezetükről. A fejlesztésnél a
gyermekek már meglévő tapasztalataira, ismereteire, élményeire kell támaszkodni.
A környezetismeret témakörei szoros kapcsolatban vannak a többi tevékenységi
területtel (mozgás, kézimunka).
Feladatok:
- az érdeklődés, a megismerési vágy felkeltése, minél több tapasztalat gyűjtése
a természeti, társadalmi környezetből
 - aktív és passzív szókincs gazdagítása
- nonverbális elemek támogató alkalmazása
- a beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése
- az otthonról hozott közlési formákra támaszkodás
- ismertek nyújtása, változatos tevékenységformák lehetőségének biztosítása a
tapasztalatszerzésben
- a környezet megismerése érdekében a kognitív funkciók célzott fejlesztése az
észlelés (látás, szaglás, hallás, ízlelés) a figyelem, a megfigyelőképesség, az
emlékezet, a gondolkodásfejlesztés
- a gyermek közvetlen környezetében történő biztonságos eligazodást elősegítő
tájékozottsági szint megalapozása
- a figyelem tartósságának, terjedelmének, akaratlagosságának növelése.

Fontos, hogy a gyermekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot

szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A
foglalkozások a mozgásos játékokon, az érzékszervi tapasztalatokon, a
játékosságon alapulnak. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton
kapcsolódnak, összefügghetnek egymással. (pl. testünk- évszakok-ruházat-
öltözködés kapcsán).
A témakörök a természet jelenségeiből, a szűkebb és tágabb környezet
megismeréséből a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, amelyek
befolyásolják majd a gyerekek játékait, alkotásait, érzés- és gondolatvilágát is. A
gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani,
elmélyítve, rendezve a meglévőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott
alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. A gyermek kíváncsiságára,
megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, és ez a beszéddel
együtt a kognitív funkciók fejlődéshez vezet.

Témakörök a környezet megismeréséhez:

- Óvodások lettünk:
 nevek, jelek, felnőttek neve
 tájékozódás az óvoda helyiségeiben
- Testünk:
 saját név, jel tudatosítása
 saját test részei
 testrészek másokon
- A család:
 a család tagjainak felismerése, megnevezése
 szülők, testvérek munkája
 a család otthoni tevékenysége
- Az ősz
 Az ősz természet megfigyelése (gyűjtés)
 az őszi időjárás
 őszi gyümölcsök (befőzés)
 őszi zöldségek
 őszi öltözködés, testséma fejlesztés
- tél
 a téli természet megfigyelése, téri örömök
 a téli időjárás
 a téli öltözködés, testséma fejlesztés
141
141
  a téli ünnepek (Mikulás, Karácsony, Farsang) (sütés)
- a tavasz
 a tavaszi természet megfigyelése (növényültetés)
 a tavaszi időjárás
 a tavaszi virágok, gyümölcsök, zöldségek
 a tavaszi öltözködés, testséma fejlesztés
 a tavaszi ünnep: Húsvét, Anyák Napja
- az óvoda
 csoportszoba
 öltöző
 fürdőszoba
 konyha
 udvar
- otthoni tevékenységek
 mosás
 takarítás
 főzés
 terítés
 mosogatás
 ágyazás
- az állatok
 a ház körül élő állatok
 állatkertben élő állatok
- az utca
 üzletek
 vásárlás
 járművek, járókelők
- foglalkozások
 fodrász
 orvos
 boltos
- játékok
 szobai játékok
 játékok a játszótéren

Elvárások az óvodáskor végére

- a gyermekek bátran, szívesen beszéljenek
- tudják megmondani teljes nevüket, kik tartoznak a családba
- figyeljenek társaik beszédére, és igényeljék, hogy őket is figyelmesen
hallgassák végig
- alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, a figyelemfelhívást, a
köszönést, udvariassági kifejezéseket
- a tárgyak, jelenségek között néhány feltűnő összefüggést ismerjék fel, külső
jegyeik, rendeltetésük szerint összeghasonlítást végezzenek
- a testrészeket, az emberi test felépítésének megfelelően tudják felsorolni
- az elemi közlekedésű szabályokat tartsák be
- az ismert állatokat csoportosítsák aszerint, hogy hol élnek
- tudjanak különbséget tenni az évszakok között, ismerjék az egyes évszakok
néhány jellegzetességét
 - ismerjék és nevezzék meg a környezetük tárgyait azok főbb tulajdonságait
(szín- forma-nagyság)

IV. /5. Munka jellegű tevékenységek

Szokások kialakítása
Minden ember életében a rítusok, szokások jelen vannak. Lényegesen befolyásolják
a személyiségfejlődést. Gazdaságossá teszik a cselekvést, tudatmentesítő szereppel
is bírnak.
A szokásos cselekményeknél nincs szükség akarati erőkifejtésre,
figyelemkoncentrációra. Jól begyakorolt sztereotípiákat kell kialakítani úgy, hogy a
már kialakult jó szokásokat megerősítik - ill. a helyes szokásokat alakítják ki, -
egyben kiküszöbölik a rossz beidegződéseket kioltással.
A szokás valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott
helyzetben. Ennek kialakításához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van
szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon.
A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a
kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni.
Szükséges, hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között
azonos módon várják el a gyermektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak,
a szükségesség belátásának, a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van,
megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát.
A sérült óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének
következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A
cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell
megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés.
Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. Igyekezni
kell kiküszöbölni azokat a cselekvési alkalmakat, amelyből a rossz szokások
származhatnak.
A szokások kialakításának alapvető feltétele tehát a pozitív példa. A preferált
személy viselkedésre, utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályt
szabad felállítani - a gyermek számára érthetően - amely betartása nem jelent túl
nagy feladatot.
A meggyőzés a gyermekek szenzoros problémái miatt csak óvatosan alkalmazható.
A jól megválasztott napirend,a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes
rend segíti a szokások kialakulást.
A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely
azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzést, az ehhez kapcsolódó jutalmazást,
büntetést.
A gyermekek a pedagógusban, ill. a velük kapcsolatba levő felnőttekben érzelmi
támaszt keresnek. Szavaikat, azok tartalmát, egész magatartásukat, annak minden
összetevőjét úgy kell szabályozni, hogy érzelmeken alapuló bensőséges személyes
kapcsolat alakulhasson ki.
Az óvodások többsége meleg, szeretetteljes családi légkörből érkezik, de a családok
nevelési attitűdjét gyakran meghatározza a túlzott féltés, vagy a következetlenség.
Vannak, akiket túlzottan kiszolgálnak otthon. Vannak, akiknek túl sok mindent
megengednek vagy éppen nincs kialakult napirend otthon. Már 5-6 évesen is képes
néhány gyermek "manipulálni" környezetét, ha ezt a család hagyja.
Mindezek figyelembevételével kell a gyermeke helyes szokásrendszerét kiépíteni,
hatva a családra, azonos követelményeket állítva.
A szoktatási idő (1-8 hét) arra szolgál, hogy fokozatos legyen az átmenet, de
feltétlenül örömszerző a gyermek számára. Fontos, hogy ne változtassunk meg

143
143
radikálisan mindent a gyermek életében. Türelmes, de határozott követeléssel (pl.
Játék elrakás, csap kinyitása) kell elérni, hogy szívesen alkalmazkodjon az
elvárásokhoz minden gyermek.

A szokások kialakításának területei

 Egészséges életmódra nevelés
Az óvodai élet során törekedni kell arra, hogy a gyermek egészsége, későbbi igényei
megalapozása érdekében kapja meg a szükségleteinek megfelelő gondozást, s
egyre inkább legyen számára természetes igény az egészséges életmód.
Ezek megvalósulásának területei:
- testápolás: Célja: a tisztaság igényének felkeltése, a fokozott önállóság: tudják
a csapot nyitni, elzárni, törölközőt felismerni, kezet törölni. WC használat után,
étkezés előtt kezet mosni, segítséggel fogat mosni, tűrni a fésülést, kérjenek
zsebkendőt, tudjanak orrot törölni, fújni, üljenek helyes testtartással.
- étkezés: esztétikus környezetben fokozatosan alakulnak az étkezési
szokások, önálló kanál, villa használat, szalvéta használat. Ügyesebb
gyerekek segítenek teríteni, az asztalt leszedni, letörölni, szemetet kivinni.
Fontos az étkezéseknél a helyes tempó és mérték megtanulása.
- Öltözés, vetkőzés: a célszerű le-, felvehető kényelmes ruhadarabok segítik az
önállóságra nevelést.
Fontos, hogy igényelje a gyermek a tiszta, ápolt külsőt, a rendet maga körül.
A fokozatosság elvét betartva tanulja meg az egyes ruhadarabok levételét,
majd kis segítséggel az öltözködés fázisait, a saját ruhadarabok felismerését.
- WC használat, szobatisztaságra való nevelés a pelenka nélkül rendszeres
ültetés mellett "száraz maradjon" állapottól el kell jutni az után jelzés, majd
szükségletjelzésig. A bilitől a WC használatig, a WC papír használatban
segítséget igényelnek többnyire az óvodások.
- Testedzés: a teremben vagy a szabadlevegőn való tornázás, séta, sok-sok
mozgás legyen igénye minden gyermeknek.

A közösségi élet szokásainak magalapozása

A más (többségi) óvodákból érkező gyermekek óvodai beilleszkedése viszonylag

könnyebb, mint a családból érkező gyermekeké. Ők először kerülnek olyan
helyzetbe, amikor a vágy, a cselekvés, szándék és végrehajtás közé akadályok
ékelődnek. Nehezítheti a helyzetet, hogy a kommunikáció hiányában nem tudják
kívánságaikat, szükségleteiket jelezni, kódjaik nem egyértelműek az új környezet
számára. A szülő és a pedagógus türelmes kivárása, egyszerű gesztussal
megerősített beszéde segíthet az első időben. Ha a gyermek megtapasztalja, hogy
nem örökre szakították ki a megszokott környezetből, ás számára élményhordozó az
első óvodai nap, könnyebben beilleszkedik. Meg tanul alkalmazkodni, vágyait
késleltetni, a szituáció ismétlődésével lassan tájékozódik az új helyzetben,
megtanulja "elviselni" társait, majd fokozatosan közelít a számára szimpatikusabbak
felé, mindig érezve, hogy a szeretett, biztonságot adó felnőtt a közelében van.
A napirend, a foglakozások változatos ismétlődése, a pihenés, szabad játék
számtalan lehetőséget ad az egymásra figyelésre, az együttes örömszerzésre, a
másság elfogadásának segítésére.
Megtanulják az elemi szabályokat, pl. köszönés, lábtörlés, kopogás, a csendes- és
hangos helyzetek váltakozását.
Az óvodai élet alkalmat ad a közlekedési eszközökön való utazásra, az egyre
nagyobb séták megtervezésére, bábszínházba járásra, kirándulásra stb. Mindezek
számtalan lehetőséget nyújtanak a szociális tanulásra, a derűs légkör, a jó
munkaszerzés, sok-sok együttes élmény alapján.

Munka jellegű tevékenységek

Az óvodások szívesen tevékenykednek, "segítenek". Ha a gyermek érzi munkája

fontosságát - bármilyen kicsi is az - szívesen hajt végre egyszerű feladatokat
önmaga ellátására, társai javára.
Az egyszerű "add ide!", "rakjuk el!" jellegű feladatokból fokozatosan jutnak el a
gyerekek az egyszerű "naposi" feladatokig.
A felnőttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek, - gyakran elvégezve egymás
helyett a feladatot - segítenek az eszközök kikészítésében, elrakásában, terem
átrendezésében.

Hagyományok kialakítása

A hagyományok minden közösség életében nagy jelentőségűek. A készülődés, az

ünnepi hangulat, majd a rá való emlékezés, fényképek, filmek nézése sok közös
élmény forrása lehet. erősíti az összetartozást, segíti az egymásra figyelést, az
egymásnak segítést. Fokozza önmaguk megismerését, önbizalmukat.
A hagyományok egy-egy közösség sajátjai, csak rájuk jellemző apróbb
mozdulatokkal, intimitásokkal bírnak. Hagyomány lehet pl. az alvás előtti rövid mese,
a reggeli közös éneklés, a közösen megünnepelt születésnapok. névnapok stb.
Az ünnepek is a hagyományépítést szolgálják. A legjelentősebbek: Mikulás,
Karácsony, Farsang, Anyák apja, Gyermeknap. Ezek egy része csoportban zajlik,
más része a szülők számára is nyilvános. Alkalmat nyújtanak arra, hogy számot
adjanak arról, hogy mit tanultak a gyermekek, hogy mennyit változott a figyelmük,
emlékezetük, beszédállapotuk, mennyire váltak magabiztossá, mennyit ügyesedtek.

IV./6. Mozgásfejlesztés

A mozgás minden gyermek számára öröm: nagy örömmel futkároznak, kúsznak,

másznak. A gyermekeinknél a központi idegrendszer sérüléséből fakadóan fennáll a
szomatikus területeken, így a mozgásfejlődés területén való elmaradás is. A
mozgásszerveződés különböző zavaraihoz gyakran társulnak az érzékelés
különböző tartományainak zavarai.
A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások
kivitelezésének nehézségei, a hibás mozgásformák rögzülése, a kialakulatlan
dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége, sokszor nyugtalan
magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést.
Ezért elengedhetetlen, hogy a fejlesztés három területen: a mozgáskoordináció
(nagy- és finommotorika), a testséma és a percepció (érzékelés, észlelés)
fejlesztésének területén egymással párhuzamosan, egymást kiegészítve történjen.

A foglakozás formája: csoportos

Ideje: naponta
Időtartama: 25-30 perc

Célja:
- a motoros tanulás elősegítése
- az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes, célirányos mozgás
kialakítása

145
145
 - a biztos egyensúly kialakítása
- a mozgásos gátlás oldása
- a szervezet sokoldalúan harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az
egészség megőrzése
- ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése
- a teljesítőképesség növelése
- a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a mozgás összekapcsolódása
- a testséma fejlesztése
- a légzéstechnika fejlesztése
- a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása
- a mozgáskoordináció fejlesztése
- az utánzóképesség fejlesztése
- a ritmusérzék fejlesztése
- a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése
- finommotorika fejlesztés

A mozgás fejlődése az érés és tanulás egységében valósul meg. Mozgásmintákból

épülnek fel a motoros készségek, sok-sok gyakorlással, ismétléssel lesznek
pontosabbak, célszerűbbek.
A mozgás a gyermek természetes reakciója, természetes aktivitása. Benne komoly
motivációs erő rejlik, mely könnyebbé teszi az ismeretek átélését. A saját testből, ill.
a külvilágból származó ingerek felvétele direkt kontaktus útján (tapintás, szaglás,
ízlelés, egyensúlyérzékelés), ill. indirekt módon (hallás, látás) történik. A mozgás
szerzi meg a szenzoros impulzus mintákat, egyben örömforrás, amely a test
működésénél kíséri, biztosítja a gyermek motiváltságát.
A mozgás eszköz a valóság megismerésében, előkészíti az utat a különböző
kultúrtechnikák számára. Mindezek mellett kompenzációs nevelésre is lehetőséget
ad.
A mozgás kihat a test, a szellem és a lélek harmóniájára.

A mozgásfejlesztés feladata:
Az óvodáskorú gyermekre a cselekvésbe ágyazott gondolkodás jellemző, tehát a
mozgásos tanulásnak óriási a jelentősége.
Mivel gyermekeink fogékonyak a szenzoros-motoros közlésre, tanulásuk alapja a
szemléletes, cselekvéses tanulás, melyhez állandó vezetésre, megerősítésre van
szükség a sok-sok gyakorláson túl.
Az óvodai mozgásfejlesztés feladata, hogy fejlessze az erőt, ügyességet,
gyorsaságot, az állóképességet,a biztos egyensúly kialakítását, növelje a
teljesítőképességet, a biztos egyensúly kialakítását, növelje a teljesítőképességet,
továbbá javítsa a hibás, összerendezetlen mozgást.
Meg kell tanítani a gyermekeket a különböző helyzetekben való értelmes
cselekvésre, célirányos mozgásra.
Első lépés a passzív mozgásindítás, a taktilis és vesztibuláris rendszer általános
normalizálása. Eleinte sok ringató, höcögető, pörgető játék ajánlott, amely segíti a
feszültség oldását, így az érzelmi nevelés szempontjából is nagy jelentőségű. A
testkontaktushoz szoktatást a test célzott stimulációja követi, harmadik lépés a
diszkriminációs képesség fejlesztése. Ezután a gyermeki mozgásfejlődés
állomásainak megfelelő alapmozgások kialakítására, gyakorlására kerül sor, majd az
alapmozgásokból állnak össze mozgássorozatok. Ezeket gesztussal kísért
mondókákkal kísérik a gyerekek.

 Nagymozgások fejlesztésének területei:

  Játékos, utánzó gyakorlatok:
Az utánzó készséget a nagymozgások utánzásával lehet a legjobban
fejleszteni. Ezek a gyakorlatok A test egész átmozgatását szolgálják, segítik a
testséma kialakulását,elősegítik a beszédértést, erősítik a beszédkésztetést,
fejlesztik a megfigyelést, figyelmet és emlékezetet.
Az énekekkel, mondókákkal kísért játékos utánzó gyakorlatoknak nagy
szerepük van a beszédfejlesztésben, a mondókák szövege meghatározhatja a
utánzó mozdulatokat, ritmusa segíti a beszéd indulását, valamint a helyes
mozgásritmus begyakorlását.
 Az alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása, az egyensúlyérzék
fejlesztése (gurulás, kúszás, mászás, járás, futás, dobás). Ezeknek a
mozgásoknak a nagy részét az óvodába kerülő gyerekek már használják,
azonban végrehajtásuk pontatlan, koordinációs problémáik miatt nem alakul ki
ezen egyszerű mozgások harmóniája. A fejlesztéshez jó alapot nyújtanak a
meglévő mozgásminták, és ami a legfontosabb, a gyereke számára örömet,
sikerélményt nyújtanak.
Az alapmozgások fejlesztésének feladatai:
o A pontos mozgás-kivitelezés segítése
o A hibás összerendezetlen mozgások korrigálása
o A mozgásos gátlás oldása
o A mozgásigény kiélésének biztosítása
o Az erő, ügyesség, állóképesség, gyorsaság növelése
o Az érzékelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd fejlesztése
 Mozgásos játékok
A mozgásos játékok lehetőséget teremtenek a gyermekek számára, hogy a
társult mozgásformákat játékos keretek között gyakorolják be, és e közben
egyszerű szabályokat ismerjenek meg és alkalmazzanak. A mozgásos játékok
alkalmat adnak a versenyzésre, páros gyakorlatokra, együttes játékra.
Javasolt tevékenységek:
o Népi gyermekjátékok, körjátékok
o Különböző eszközökkel végzett játéktevékenységek pl. labdázás. Az
eszközök használata elősegíti a mozgáskoordináció, a figyelem
fejlődését, a reakcióképesség gyorsulását, az irányok követését,
tartását
o A szerialitás és a ritmusérzék fejlesztése történhet egyszerű óvodás
énekkel meghatározott mozgássor kíséretével.
 Légző gyakorlatok
Fontos feladat a hasi légzés kialakítása, és az orron át történő légzés
megtanítása
 Rendgyakorlatok
Az eredményes mozgásfoglalkozások vezetésénél elengedhetetlen a
bizonyos fokú rend és fegyelem biztosítása. Kiemelt jelentősége abban áll,
hogy állandóságot biztosít, kapaszkodót nyújt a gyermekek számára.

 A testséma fejlesztése
 A saját test érzékelésének biztonsága
A fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermekek ismerjék meg saját
testük határait és viszonyát az adott térhez,a térben levő tárgyakhoz,
személyekhez. Tanulják meg az egyes testrészek nevét, elhelyezkedését,
funkcióját.
A testrészek tanításának sorrendje nem önkényes, mindig felülről lefelé
haladunk. Mondókákkal, játékos utánzó gyakorlatok végzésével segíthetjük a
147
147
 begyakorlást. Aktív mozgásokkal tudatosíthatjuk, hogy az adott testrésznek mi
a funkciója, mire való
 Tájékozódás a térben és síkban
A téri irányok megtanításában, tudatosításában rendkívül nagy szerepe van a
mozgásnak. Ennek alapja, hogy a gyermekek tudjanak saját testükön
tájékozódni, észleljék testük határait, térbeli helyzetét. Mindig a saját test a
viszonyítási pont, amelynek segítségével a különböző téri relációk értelmet
nyernek.
 Oldaliság (lateralizáció)
A térbeli elhelyezkedés és a téri viszonylatok megfelelő észleléséhez
szükséges a bal és jobb irányú tájékozódás megalapozása.
A téri tájékozódás kialakításánál a gyermek saját teste a kiindulópont,
megismerik saját térbeli helyzetüket, ennek tudatosulása teszi lehetővé az
irányok megkülönböztetését.

 Vizuális nevelés, percepció (érzékelés, észlelés) fejlesztése

A megfigyelés fejlesztésének feladatai:
- Élet közeli, a gyermekek számára ismert tárgyakkal végzett manipuláció,
válogatás útján segítsük elő az összehasonlítást, csoportosítást.
- Mindig adjunk segítséget, mintát a megkülönböztető jegyek észrevételéhez,
fontos, hogy mindig valamit valamihez hasonlítsunk.
- A tapasztalatokat minden alkalommal fogalmazzuk meg verbálisan is, a
gyermek beszédfejlettségi szintjének megfelelő mintát adva.
 Szem-kéz koordináció
A legfontosabb feladat, a szem fixáló mozgásának kialakítása.
 Alakállandóság
 Alak-háttér felfogás
A fejlesztés során a gyermekek figyelmét az adott ingerre kell irányítani, meg
kell tanítani arra, hogy megkülönböztessék a lényeges jegyeket a
lényegtelentől. Ezáltal fejlődik vizuális megfigyelő- és elemző képességük,
fejlődik rész-egész felfogásuk.
 Auditív és vizuális észlelés
A gyermekek számára, a hallott hangok elősegítik tájékozódásunkat térben,
időben. Minél több tárgy karakterjegyeit felismerik, annál jobb a vizuális
emlékezetük, megfigyelőképességük, amelyek elengedhetetlenül fontosak az
elemi szintű olvasás- írás-számolás elsajátításához.

Elvárások az óvodáskor végén az egyéni képességekhez mérten

- pozitív élményekkel, örömmel, szívesen végezzenek mozgásfeladatokat,
alakuljon ki mozgásigényük
- tudjon rövid ideig figyelni a felnőttekre és társaira
- értse az egyszerű, verbális utasítást
- szerezzen jártasságot az alapmozgások végzésében
- tudjon járni egyszerű feladat elvégzése mellett
- legyen képes rövidebb távon futni
- ismerje és próbálja alkalmazni játékos utánzó mozgások közben a csúszás,
kúszás, mászás helyes technikáját
- tudjon fogni és eldobni babzsákot, labdát
- legyen képes elkapni az általa feldobott labdát, babzsákot
- végezze kedvvel az adott ritmusgyakorlatokat
- biztosan mozogjon a tornaszereken
- bátran csússzon le a játszótéri csúszdán
IV./7 . Az értelmi fejlesztés, nevelés

Az értelmi képességek fejlesztése konkrét tevékenységek útján valósulhat meg. A

cselekvésen alapuló megismerési folyamatokat három szinten szervezhetjük meg:
1. tárgyi-cselekvési szinten (pl. tárgyak csoportosítása)
2. szimbolikus képi-rajzos szinten ( itt már az emlékképeknek is szerep jut,
felhasználja korábbi tapasztalatait, pl. emberrajz)
3. verbális szinten. Fontos, hogy a feladat tatalma és a benne lévő probléma
mindig élet közeli legyen.
A gondolkodás fejlesztése - mint bármely más területre irányuló tevékenység - nem
lehet funkciótréning. Meg kell keresni minden gyermeknél a fejlettségének megfelelő
szintet, azon belül az akadályok elé s a megoldásokhoz egyéni segítséget adunk. A
motiváció (jutalom) kilátásba helyezése, dicséret) és a legyőzhető nehézségű
feladatok segítik a sikert.
A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen.
A közvetlen környezet megismerésére különböző tárgyi, képi műveleteket
végezhetünk.:
- Azonosítások ("Tedd mellé! Rakd rá! Kösd össze!)
- Összefüggések felidézése képekkel ("Ki csinálja? Hová tartozik? Mikor vesszük
fel?) Ez történhet:
 Motoros manipulációval (pl: "Játékos utánzó gyak.")
 Funkció szerint (pl: Melyikkel vágjuk a körmöd?)
 Mellérendelés szerint (pl: A ló az istállóban lakik, a kutya az ólban)
 Tulajdonságok szerint (pl: "Kinek van piros ruhája? Ez kövér, ez….")
- Csoportosítás, osztályozás (pl: játékok, ennivalók, bútorok)
- Soralkotás, sorrendiség:
 Ritmikus sorok kialakítása fokozatos nehézséggel (pl: autó, motor v.
piros, sárga)
 Időrendiség (Reggelizünk, játszunk, ebédelünk)
- Logikai következmények, ok-okozati felismerése egyszerű, könnyen
felismerhető szituációban. (Pl. Esik az eső, megázik a kislány)

Az óvoda nyújtotta természetes helyzetekben a gyermek belátása is fejlődik. Egyre

inkább megértik a szituációk közötti összefüggéseket. Ezt segíthetjük, ha egyszerű
verbális magyarázatokkal kísérjük a cselekvéseket (pl: "Lassabban tedd rá a kockát,
akkor nem dől el a torony"). Az önkiszolgálás, a munkatevékenységek alkalmat
adnak a belátásos tanulásra.
- Analízis, szintézis: Játék közben sok tapasztalatot szerezhetnek a gyermekek
arról, hogy miből áll egy építmény, hogy rakjuk össze stb.
- Összehasonlítás: pl: nagyság, ellentétpárok, hasonlóságok (pl. Arra
gondoltam, amelyik nagyobb egy labdánál)
- A kritikai gondolkodás fejlesztése: a gyerekeknek meg kell tanulniuk a hibák
felismerését, az egymáshoz nem illő dolgokat. A sérült gyermekeknek is meg
kell értenie, hogy tőle is elvárják, hogy képességeinek megfelelően a legjobbat
nyújtsa.

IV./8. A családokkal való kapcsolattartás

A csoportba kerülés időszakában a szülőkkel való találkozások túlmutatnak a

rendszeres kapcsolattartás feladatán. Meg kell nyerni a szülőket annak, hogy
partnerekként fogadjanak el minket a gyermekükkel kapcsolatos közös nevelési
149
149
feladatok megoldásához. El kell nyernünk a bizalmukat, hogy segíthessünk
gyermekeik másságának elfogadását.
Ennek érdekében az alábbi formákat alkalmazzuk:

1. Az előző nevelési év végén tartott szülői értekezlet (az óvodánkban történő

áthelyezési javaslatok, határozatok kézhezvétele után)
célja az: - intézménnyel, óvodánkkal való ismerkedés
- az ellenérzések oldása
- az iskolai életmódra felkészítő óvodai csoport céljának ismertetése
- az óvodai csoport életének részletes bemutatása
A nyár folyamán az iskola ügyeleti napjait kihasználva 2-3 alkalommal tartunk
délelőtti játszóházat a régi és a csoportba újonnan érkező gyermekek számára. ezzel
egy közvetlenebb ismerkedési lehetőséget biztosítunk a szülők és a magunk
számára is.

2. Évközi szülői értekezletek (3 alkalommal)

Célja: - az eltelt időszak tapasztalatainak ismertetése, megbeszélése

- a gyermekekkel, a családdal kapcsolatos gondok, örömök felszínre hozása,
konfliktusoldás, kötetlen beszélgetések. Ilyenkor igyekszünk a családias
légkört teremteni, teával, sütivel várjuk a szülőket.

3. Az iskolai élet "ünnepnapjai": fenyőünnep, farsang, teadélután stb.

és az óvodai élet "ünnepnapjai": farsang, anyák napja

Ezekre az alkalmakra várjuk a szülőket, családokat. Lehetőség nyílik a közös

együttléten túl intézményünk jobb megismerésére, az iskolai légkör
megtapasztalására.

4. Nyílt hét az óvodában. Erre tavasszal kerítünk sort, melynek keretében a szülők
betekintést nyerhetnek az óvodában folyó munkába.

5. Üzenő füzet, mely a mindennapos találkozásokon túl biztosítja a szülőkkel való

rendszeres kapcsolattartást.

6. Fogadó óra (heti 1 alkalom)

Előzetes egyeztetés alapján lehetőséget biztosítunk az egyéni konzultációkra is.

7. Az AUT-PONT által szervezett havi egy alkalmas szülő-szakembertalálkozók,

melyekre az érintett szülők és mi pedagógusok is hivatalosak vagyunk.

ASZ óvodai programja??.... kell ide

 V. Ellenőrzés, értékelés

V./1. A pedagógiai diagnosztika

Az ellenőrzés, értékelés területének sajátos vonást kölcsönöz az egyéni fejlesztésre

alapozott nevelés, melyet a pedagógiai diagnosztika rendszerszerű működése
biztosíthat.
Az egyéni fejlesztés elvének az eddigi gyógypedagógiai gyakorlatunkban alkalmazott
értelmezésénél nagyobb és más tartalmú jelentőséget tulajdonítunk. Ennek alapja,
hogy egzakt méréseket is tartalmazó, tudatosan tervezett megismerésre alapozva az
egész óvodai, és majdan iskolai fejlesztést az egyéni fejlesztési diagnosztikára
építjük. A megismerés nem a hiányok feltárása, hanem a meglévő ismeretek, az ép
funkciók feltárása irányul. A fejlesztés ezek továbbfejlesztése révén kívánja a
hiányokat pótolni, a hiányokat megszüntetni.

V./2. A pedagógia diagnosztikai módszerek, azok helye az időszak

rendszerében
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése
A SZB fejlesztési javaslatait egészíteni néhány pedagógia vizsgálattal.
Az egyéni fejlettségi szint megállapításához a következő megfigyeléseket,
felismeréseket kell elvégezni:
Tanulásban akadályozott gyermekek esetén:
- Megfigyelés (játéktevékenység, szociális szint)
- Sindellar (óvodás) vizsgáló eljárás
- Frostig
- Peabody (passzív szókincs)
- Eseménykép elmesélése
- Testvázlat
- Lateralitás (oldaliság)
- Számfogalom
- Relációs szókincs

Értelmileg akadályozott gyermekek esetén:

- Megfigyelés (játéktevékenység, szociális szint)
- Emberábrázolás szintje
- Peabody
- Eseménykép
- Testvázlat
- Lateralitás
- Téri tájékozódás
- Számfogalom
- Relációs szókincs

A pedagógus a tanév elején ped. megfigyeléseit írásban rögzíti.

A felmérések alapján készül el a gyermek egyéni fejlesztési terve, és ez alapján lehet
tervezni az egész csoport munkáját. A pedagógus munkájára jellemző a
folyamatellenőrzés, a pedagógia vizsgálatot év végén meg kell ismételni.
A tanköteles gyermekek a TKVSZRB iskolaérettségi vizsgálatában vesznek részt. A
bizottság véleménye, a gyermekekkel foglakozó pedagógus és a szülő véleménye
alapján kezdi meg a gyermek tanulmányait a neki megfelelő iskolatípusban,
csoportban, ill. van aki felmentéseket további gyógypedagógiai óvodai ellátásban
részesül.

151
151
A szülők a szülői értekezletek, a gyermek kiállított munkái, ill. az évi 1 alkalommal
megrendezett "nyílt nap" során győződhetnek meg a gyermekük fejlődéséről.

V/3 ASZ gyerekek:

- helyi felmérő lapok
- fejlődési kérdőív
- autizmus kutatócsoport által kidolgozott tanterv B változata alapján történik 1-
8.o.-ig + 9-10. B

MELLÉKLETET BERAKNI!!!!!!!!
 UTAZÓ GYÓYGPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT
NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1.3.3. A szakszolgálati intézményegységben történő nevelés céljai, feladatai

A szakszolgálat keretében végzett nevelő, oktató, fejlesztő tevékenységünk részben

a családok bevonásával, részben a többségi oktatási intézményekben - integrált
ellátás formájában realizálódik. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk ezzel
összefüggésben annak, hogy tevékenységünkkel modellnyújtó, mintát mutató
pedagógiai munkát végzünk a sajátos nevelési igényű gyermekeket befogadó
intézmények, azok pedagógusainak számára. Ezzel a társadalmi elfogadás, az
inkluzív szemlélet elterjesztését segítjük.

Célok:
 A magatartási, beilleszkedési és tanulási zavar szűrése, iskolaérettség
megállapítása.
 Az SNI megállapítására valamint a SNI fennállásának megállapítására.
 A városi iskolákban tanulók képességeinek megfelelő beiskolázás és fejlesztés
elősegítése.
 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók állapotának megfelelő
sérülésspecifikus terápiákkal történő eljuttatása az egyéni fejleszthetőségük
maximumára.
 A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, súlyos esetekben az
állapotromlás megállítása, vagy lassítása.
 A következményes másodlagos tanulási nehézségek, zavarok megelőzése, a
másodlagosan kialakuló viselkedési zavarok megelőzése, kompenzálása
 A sikeres integrált nevelés segítése.

Feladatok:
 Nevelési tanácsok szülőknek, pedagógusoknak, oktatási intézményeknek.
 Komplex módszerekkel történő vizsgálatok, pszichológiai, pedagógiai terápiák.
 Egyéni kiscsoportos foglalkozások biztosítása.
 A képességstruktúrák feltérképezése, egyéni fejlesztési tervek alapján célirányos
terápiák alkalmazása
 Segédeszközök használatának megtanítása
 Diagnosztizált hiányok pótlása, korrigálása, kompenzálása a jól működő funkciók
megerősítésével, továbbfejlesztésével.
 Diagnosztizált részképesség zavarok reedukációja.
 Önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, motivációs szint optimalizálása.

Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat

Utazó gyógypedagógiai szakszolgálat célja:

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációjának és
személyiségfejlődésének támogatása, az iskolai integrációjának megsegítésével
előkészíteni társadalmi integrációját, illetve a munka világába való sikeres
beilleszkedését.

Célunk érdekében végzett feladataink:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők
közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

153
153
 - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a
habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus
módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk
megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos
nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési
sajátosságokhoz.
- A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely
lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai -
esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a
tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,

fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó
szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés
során

a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez
szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben,
szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök
alkalmazása stb.
c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális
segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk
alkalmazására;
e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények
értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó
módszerváltásokra;
f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval
foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen
foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést
szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő
képességeire, az ép funkciókra.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe

vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és
pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat
működtetésére kijelölt intézmények segítségét a városi illetve a megyei közoktatás-
fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

Részletes feladatai:

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

szakvéleményei alapján, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat – és az adott
intézmény/ek kijelölt vezetőjével történő egyeztetés alapján szervezi és végzi a
fejlesztő foglalkozásokat

a) a foglalkozásokon részt vevők kiválasztását, rehabilitációs órán történő

részvételük beosztását a tanárokkal együttműködve végzi. E célból szükség
 esetén hospitálásokat végez, kapcsolatot tart a nevelőkkel és azok szakmai
csoportjaival ( tapasztalatcsere, információáramlás, problémakezelés )
b) egyéni fejlesztési terv szerint végzi a fejlesztő foglalkozásokat
c) a fejlesztés eredményeit folyamatosan értékeli, elemzéseket készít

Gyógytestnevelés

Célja:
- A gyógytestnevelésre besorolt tanulók állapotának helyreállítása,
megerősítése
- Fizikai cselekvőképesség kialakítása, helyreállítása
- A testnevelés iránti igény kialakítása és megszilárdítása

Feladata:
- Elváltozások helyreállítása a testnevelés és gyógytorna eszközeivel
 speciális gyakorlatok
 célirányos izomfejlesztés
- képességek fejlesztése
 állóképesség növelése
- mozgáskészség kialakítása
- mozgásműveltség kialakítása
- mozgás megszerettetése

Korai gondozás

A korai fejlesztés 0-5 éves korig eltérő fejlődésű, szakértői véleménnyel rendelkező
gyermekek tervszerűen felépített programja, amely komplex diagnosztikai
vizsgálaton alapuló gyógypedagógiai fejlesztést és különböző terápiás
szolgáltatásokat foglal magába.
Tevékenységünket a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. 4/2010 OM
rendelet 25-26-27-28 § és a Közoktatási törvény.

Célja:
Speciális segítségnyújtás ahhoz, hogy a korai gondozásban résztvevő gyermek fel
tudjon készülni az intézményes nevelésre. A sikeres integrációt, inklúziót
előkészítsük. Lehetőségünk szerint hatékony támogatást és segítséget nyújtsunk a
családnak egy jobb életminőség megteremtésében.

Feladata:
 testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékosság
megállapításától kezdődően a gyermek fejlesztése, gondozása a
szülő bevonásával
 prevenció
 komplex, egyénre szabott terápia szervezése

Fejlesztésünk alapelveinek tekintjük:

„ÖLELJ ÁT!”
„TEGYÉL LE!”
„HAGYJÁL BÉKÉN!”
155
155
 Szomatopedagógiai és konduktív munkacsoport

Célja:
- a mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus terápiával történő fejlesztése,
másodlagosan kialakuló károsodások prevenciója
- az önálló életvitel lehetőségeinek kialakítása, saját korlátaik megismerésével
- reális énkép kialakítása
- társadalomba való beilleszkedés, sikeres integrált iskolai nevelés segítése

Feladata:
- egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása
- mozgásállapot felmérése alapján egyéni fejlesztési terv készítése
- megfelelő segédeszközök kiválasztása, megismertetése, használatának
megtanítása
- a sérült funkciók helyreállítása, kompenzálása a meglévő ép funkciók
bevonásával
- egészséges életmódra nevelés ( helyes táplálkozás, parasport )
- egészségügyi rehabilitáció ( saját diagnózis ismerete, a diagnózishoz
kapcsolódó egészségügyi problémák önálló kezelése lehetőség szerint
- a mozgáskorlátozott gyermekeket segítő gondozók felkészítése ( pl.:
segítségnyújtás módja és mértéke, egészségügyi gondozás )

Nevelési Tanácsadó

A Nevelési Tanácsadó keretében végzett nevelő, oktató, fejlesztő tevékenységünk

részben családok bevonásával, részben a többségi oktatási intézményekben
realizálódik.

A Nevelési Tanácsadó kereteiben diagnosztikai, pedagógiai terápiás,

pszichoterápiás, mentálhigiénés tevékenység folyik.

Célja:
 Magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézség: - iskolaérettség
megállapítása
 SNI gyanú megállapítása esetén további vizsgálatra utalás a
Szakértői Bizottsághoz
 A tanulási nehézségek és sajátos nevelési igényből eredő hátrány
csökkentése
 A következményes másodlagos tanulási és magatartási zavarok
megelőzése, kompenzálása
 A sikeres integrált nevelés segítése

Feladata:
 Nevelési tanácsadások szülőknek, pedagógusoknak, oktatási
intézményeknek
 Komplex módszerekkel történő vizsgálatok, pszichológiai terápiák
 Egyéni kiscsoportos pedagógiai, pszichológiai terápiák biztosítása
  A képességstruktúrák feltérképezése, egyéni fejlesztési tervek
alapján célirányos terápiák alkalmazása
 Segédeszközök használatának megtanítása
 Diagnosztizált hiányok pótlása, korrigálása, kompenzálása a jól
működő funkciók megerősítésével, továbbfejlesztésével
 Diagnosztizált részképesség zavarok reedukációja
 Önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása, motivációs szint
optimalizálása

Szöveges értékelési minta:

"ESÉLY PEDAGÓGIAI KÖZPONT" Ikt.sz.: 20 /

ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, EGYSÉGES
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT, NEVELÉSI TANÁCSADÓ,
TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS
REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG Ügyint.:
 5600-Békéscsaba Vandháti út 3.
/Fax: 66/328-064
E-mail:esely@t-online.hu Tárgy: félévi értékelés

SZAKSZOLGÁLAT UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT

20 /20 TANÉV FÉLÉVI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Intézmény neve, címe:

Gyermek neve:
Születési hely, idő
Osztályfok:
Fejlesztést végző tanár neve:

Diagnózisa: a ……………….kelt Szakértői vélemény alapján: SNI A SNI B

Rehabilitációs órákon részt
vesz(dátumtól):____________________________________
Tantárgyi felmentés:_________________________________

Év eleji- felmérő jellegű – vizsgálatok:

Egyéni fejlesztése a következő területeket érintette:

Szöveges értékelés:

Békéscsaba, 20
…………………………………
fejlesztést végző gyógypedagógus

157
157
 TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSI
JEGYZÉK

A közoktatási Törvény a nevelőtestület hatáskörébe utalta az iskolában használt

tankönyvek kiválasztását.

Tankönyvválasztás:

A kiegészítő tankönyvek kiválasztásának elvei:

 A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló.

 a tankönyv tartalmában, információiban, ábráiban, a feldolgozás mélységében
igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez.
 az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez
munkafüzet is tartozzon
 a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól áttekinthetők, jól olvashatók legyenek
 az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap, a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló
önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett.
 azokat rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez
illeszkednek.

Tanulóink a 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) bekezdésben biztosított normatív
kedvezmény igénybevételére jogosultak a b) pontban meghatározott (sajátos
nevelési igényű) feltétel teljesülése miatt.

A tankönyv választását a tantestület tanévenként felülvizsgálja és a

tankönyvrendelés előtt döntést hoz.

Tankönyvajánlás értelmileg akadályozott tanulóknak:

Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványai www.ntk.hu

98600 Fejlesztőlapok. Képességfejlesztő feladatok az általános iskola 1–2. csoportja

számára (Kiss Tiborné–Ruttkay Leventéné–Szabó Borbála–Wagner Pálné)

BESZÉDFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETISMERET

NT-98624/F Beszédfejlesztés és környezetismeret 1–2. (Ammerné Nagymihály

Emília–Balázsné Fige Ilona)

NT-98610 Beszédfejlesztés és környezetismeret 3–4. (Ammerné Nagymihály Emília–

Balázsné Fige Ilona)

NT-98610/F Beszédfejlesztés és környezetismeret Feladatlapok 3–4. (Ammerné

Nagymihály Emília–Balázsné Fige Ilona)

NT-98626/MT Beszédfejlesztés és környezetismeret 5–6. (Ammerné Nagymihály

Emília)
KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM

NT-98628/MT Környezet- és egészségvédelem 5–6. Munkatankönyv (Alpár

Balázsné–Pongrácz Mária–Ruttkayné Bakay Erzsébet)

NT-98616 Környezet- és egészségvédelem 7–8. (Alpár Balázsné–Pongrácz Mária–

Ruttkayné Bakay Erzsébet)

NT-98606/F Környezet- és egészségvédelem 7–8. Feladatlapok (Alpár Balázsné–

Pongrácz Mária–Ruttkayné Bakay Erzsébet)

NT-98630/MT Környezet- és egészségvédelem 9–10. Munkatankönyv (Alpár

Balázsné–Pongrácz Mária–Ruttkayné Bakay Erzsébet)
 
OLVASÁS-ÍRÁS

NT-98612 Az olvasás-írás elemei 3–4. (Alpár Balázsné)

NT-98620/MT Olvasás-írás 5. Munkatankönyv (Alpár Balázsné)

NT-98620/F Olvasás-írás 5. Feladatlapok (Alpár Balázsné)

NT-98622/MT Olvasás-írás 6. Munkatankönyv (Alpár Balázsné)

NT-98622/F Olvasás-írás 6. Feladatlapok (Alpár Balázsné)

NT-98640/MT Olvasás-írás 7. (Alpár Balázsné)

NT-98640/F Olvasás-írás 7. Feladatlapok (Alpár Balázsné)

NT-98644/MT Olvasás-írás 8. (Alpár Balázsné)

NT-98644/F Olvasás-írás 8. Feladatlapok (Alpár Balázsné)

NT-98636/MT Olvasás-írás 9–10. Munkatankönyv (Árvai Beáta–Jenei Gabriella)

SZÁMOLÁS-MÉRÉS

NT-98646/F Számolás-mérés 4. Feladatlapok ( Finta Kornélia )

NT-98409/MT Számolás - mérés 4. ( Farkas Lászlóné - dr.Jahn Ernő )

NT-98632/MT Számolás-mérés 5.

NT-98632/F Számolás-mérés 5. - Feladatlapok

NT-98634/MT Számolás-mérés 6. Munkatankönyv ( Rónai - Soltészné – Velkeyné )

159
159
 NT-98634/F SZÁMOLÁS-MÉRÉS 6. FELADATLAPOK ( RÓNAI - SOLTÉSZNÉ –
VELKEYNÉ )

NT- Számolás-mérés 7. Munkatankönyv (Finta Kornélia )

NT-98642/MT Számolás-mérés 7. ( Finta Kornélia )

NT-98648/MT Számolás-mérés 8. Munkatankönyv

NT-98648/F Számolás-mérés 8. Feladatlapok ( Finta Kornélia )

NT-98638/F Számolás-mérés 9-10. Feladatlapok

NT-98638/MT Számolás-mérés 9-10. Munkatankönyv (Rónai Judit-Soltészné

Bencsik I.-Velkeyné Gál Zs. )

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A TANTÁRGYAK helyi tanterveiben található tartalom.

Az anyanyelv és irodalom, a Nyelvi gyakorlatok és irodalom tanítását segítő
felszerelések és taneszközök
10.. Záró rendelkezések
10.1. A pedagógiai program hatálybalépése, érvényessége

 A Pedagógiai Program hatálybalépése: 1998. 09. 01.

 A 2001-ben felülvizsgált, módosított Pedagógiai program hatályos 2001.. 08.27-
től.
 A 2004.06.30-ig felülvizsgált, módosított Pedagógiai Program érvényes a
fenntartói jóváhagyást követően, 2004.09.01-től, érvényessége min. 5 év.

10.2. A pedagógiai program felülvizsgálatának rendje

 A Pedagógiai Program megvalósítását, beválását folyamatosan figyelemmel
kísérjük, a tapasztalatokat regisztráljuk. A Program lényegét nem érintő kisebb
változtatási igényeket az éves munkatervben jelenítjük meg.
 Az IMIP-ben rögzített eljárásrend szerint elvégzett igény-és elégedettségmérések
eredményei alapján Pedagógiai Programunkat folyamatosan karbantartjuk,
szükség szerint felülvizsgáljuk, kiegészítjük, módosítjuk. A szükségessé vált
módosításokat az igényfelmérési tanév végéig elvégezzük, annak jogi
legitimációjával összefüggő előírásokat teljesítjük.
 A Pedagógiai Program – törvényi változásokkal összefüggő - kötelezően előírt
felülvizsgálatát és módosítását mindig az aktuális törvényi előírásoknak
megfelelően végezzük el.

A felülvizsgálat rendje:
Tevékenység Résztvevők Dokumentum Felelős Határidő
1. A Közoktatási törvény és Igazgató, Jogi szabályozások Igazgató Amennyiben jogszabály
egyéb szabályozások áttekintése igazgatóhelyettesek más határidőt nem állapít
meg, úgy 5 évenként
 szeptemberben
2. A helyi Pedagógiai Program Intézményvezető Pedagógiai Program Igazgató szeptember 15.
módosítandó, kiegészítendő feljegyzés
területeinek számbavétele
3. Munkacsoportok létrehozása a Nevelőtestület munkacsoportok névsora Igazgató szeptember 30.
szabályozandó területekre Jegyzőkönyv
4. Munkacsoportok létrehozása a Munkacsoportok Pedagógiai Program Csoportvezető október 30.
szabályozandó területekre Jogi szabályozások k
Módosítási javaslat
5. Az elemző munka és a Nevelőtestület Módosító javaslat, Igazgató november 15.
módosító javaslatok megvitatása, kiegészítése
elfogadása Jegyzőkönyv
6. Módosítások, kiegészítések Munkacsoportok Módosított Pedagógiai Csoportvezet november 30.
beépítése a Ped. Programba Program ők
7. A módosított Pedagógiai Szülői Módosított Pedagógiai Igazgató december 15.
Program véleményeztetése Munkaközösség Program Diákönkormá
az SZMK-val és a DÖK-kel Diákönkormányzat Jegyzőkönyvek nyzatot
segítő
nevelő
8. A módosított Ped. Prg. Nevlőtestület Módosított Ped. Prg. Igazgató január 15.
elfogadása Jegyzőkönyv
9. A módosított Pedagógiai Igazgató Módosított Pedagógiai Igazgató február 15.
Program felterjesztése az Fenntartó Program
intézmény fenntartójához
jóváhagyásra
10. A jóváhagyott Pedagógiai Szülők, Jóváhagyott Pedagógiai Igazgató június 15.
Program ismertetése a gyermekek, tanulók Program
közvetlen partnerekkel Nevelőtestület Jegyzőkönyv

10.3. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása

 Az intézmény Pedagógiai Programját az igazgató előterjesztése alapján a nevelőtestület

erre a célra összehívott nevelőtestületi értekezleten fogadja el. Az értekezletre meghívjuk
intézményünk Szülői Szervezetének és Diákönkormányzatának képviselőit is, akiknek az
értekezleten tanácskozási jogot biztosítunk.
 Az elfogadás dokumentumai a Pedagógiai Program mellékletét képezik.
 A program a fenntartó, a Békéscsaba megyei Jogú Város Közgyűlése
jóváhagyásával válik érvényessé.

10.4. A pedagógiai program nyilvánossága

10.4.1. A tájékoztatás, megismertetés formái, rendje

 A jóváhagyott Pedagógiai Program teljes terjedelmű anyagának megismerése az

egyéni tanulmányozás után, a munkaközösség-vezetők irányításával csoport
munkában történik.
 Nevelőtestületi értekezlet keretében a nevelői közösség elemző-megismerő
tanácskozás keretében ismereteit tovább mélyíti, az elfogadást megalapozottá
teszi.
 A szülők részére összefoglaló kiadványt készítünk és a Szülői Közösséget több
fórumon tájékoztatjuk:
 az erre a célra összehívott választmányi értekezleten,
 tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken,
 összevont szülői értekezleteken.
 A tanulók részére elkészítjük az összefoglaló, "gyermek-barát" változatot.
 A Pedagógiai Programunkat intézményünk internetes honlapján elhelyezzük.

10.4.2.A hozzáférhető elhelyezés biztosítása

161
161
A Pedagógiai Program teljes terjedelmű változata és rövidített változatai is egyaránt
elhelyezésre kerülnek az intézmény alábbi helyiségeiben:

 Igazgatói iroda
 Iskolai könyvtár
 Tanári szobák

10.4.3.A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje

 Az intézmény Pedagógiai Programjával kapcsolatos tájékoztatás kérésére

jogosultak mindazok, akik sajátos nevelési igényű gyermekeink, tanulóink
nevelésében-oktatásában érintettek, ill. velünk ezzel összefüggésben
kapcsolatba kerülnek.
 Tájékoztatás adásra jogosultak, ill. kötelezettek: az intézmény igazgatója és
helyettesei, a minőségfejlesztési csoport vezetője és tagjai, a munkaközösség
vezetők az osztályfőnökök.
 A tájékoztatást kérő megválaszthatja a jogosultak közül azt a személyt, akitől a
tájékoztatást kérni szeretné, vele a tájékoztatás időpontját előre egyeztetnie
szükséges a kölcsönös megfelelés szempontjából.
 A tájékoztatás lehet szóbeli megbeszélés, válaszadás kérdésekre, stb… vagy a
meglévő dokumentumokban való eligazodás segítése, ill. szöveg-értelmező
program-magyarázat, tájékoztatás.

10.5 Fenntartói jóváhagyás

A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata - mint az intézmény

fenntartója - a Pedagógiai Programot ……………. sz. határozatával ……………..
napján jóváhagyta.

Békéscsaba, 200…………………….
11.Mellékletek

163
163
 1.sz. melléklet
(Szociológiai jellemzők)
A szülői háttér alapjellemzői

1. Szülők iskolai végzettsége.

Felsőfokú Középfokú Ált.isk. befejezte Ált.isk. nem

végzettség végzettség fejezte be

6%
2%
49%

43%

2. Családszerkezet.

Teljes család Egyszülős család Állami gondozott,

nev.szülő

10%
30%

60%

165
165
3. A családok jövedelmi viszonyai egy főre jutó átlagkereset alapján.

Minimálbér fölött Minimálbér Minimálbér alatt

10%

70%

20%
2. sz. melléklet

167
167
3. sz. melléklet
1. Bevezető..................................................................................................................................2
1.1. Rövid iskolatörténet.............................................................................................................2
1.2. Az intézmény adatai és működése.......................................................................................3
1.3. Az intézmény jellemzői.......................................................................................................4
1.4. Az intézmény öndefiníciója.................................................................................................4
1.5. Az intézményi tanulónépesség jellemzői.............................................................................5
2. Nevelési program....................................................................................................................6
2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai.......................................................................................................................................6
2.1.1. Pedagógiai alapelvek........................................................................................................6
2.1.2. Pedagógiai rendszer..........................................................................................................8
2.1.3. A pedagógiai munka szakaszai cél – feladatrendszere, a szakaszok szakmai
követelményei, elérendő képességek, készségek........................................................................8
2.1.3.1. A pedagógiai munka cél -, és feladatrendszere..............................................................8
2.1.3.1. 1. Tanítás-tanulás tevékenységrendszer.........................................................................8
2.1.3.1.1.1. Az alapfokú nevelés, oktatás szakaszai...................................................................8
2.1.3.1.1.2. Középfokú nevelés, oktatás szakasza....................................................................10
2.1.3.1.2. Termelés - gazdálkodás tartalmú tevékenységrendszer............................................10
2.1.3.1.3. Közéleti tartalmú tevékenységrendszer....................................................................11
2.1.3.1. 4. Szabadidős jellegű tevékenységrendszer.................................................................11
2.1.3.2. Követelmények, elérendő képességek, készségek.......................................................11
2.1.3.3. A szakszolgálati intézményegységben történő nevelés céljai, feladatai......................13
2.2. Eszköz-, és eljárásrendszer................................................................................................14
2.2.1. Eljárások, módszerek:.....................................................................................................14
2.2.2. A magatartásra ható módszerek:....................................................................................14
2.2.3. Eszközök, módszerek:.....................................................................................................15
2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........................................15
2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................18
2.5. Hátrányos helyzetű tanulóink ellátásához,.........................................................................19
2.5.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.............................21
2.5.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek.......................................22
2.5.3. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok...............................................22
2.5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.....................................................23
2.6. Környezeti nevelési program.............................................................................................24
2.7. Egészségnevelési program.................................................................................................27
2.8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
...................................................................................................................................................30
2.9. Tanórán kívüli foglalkozások és egyéb programok...........................................................31
2.10. Az iskola hagyományrendszere.......................................................................................32
3. Helyi tanterv..........................................................................................................................33
3.1. Általános iskola az enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) és a pszichés
fejlődés súlyos zavaraival küzdő tanulók 1-8. évfolyamán......................................................33
3.2. Magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóink általános iskolai 7-8. osztálya....39
3.3. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai
fejlesztésének elvei...................................................................................................................40
3.4. Speciális szakiskola ( Szakmai program)..........................................................................41
3.4.1. A képzések óratervei.......................................................................................................42
3.4.1.1. Tantárgyi struktúra és óraterv a 9-10. évfolyamon......................................................42
3.4.1.2. Tantárgyi struktúra és óraterv a munkába álláshoz, életkezdésre történő felkészítéshez
11-12. évfolyamon....................................................................................................................42
3.4.1.3. Tantárgyi struktúra a szakmacsoportokban.................................................................43

169
169
3.4.1.3.1. Tantárgyi struktúra és óraterv az OKJ építőipari szakmacsoportba........................43
3.4.1.3.2. Tantárgyi struktúra és óraterv az OKJ virágkötő szakmai csoportra........................44
3.4.1.3.3. Tantárgyi struktúra és óraterv a Parkgondozó szakmai csoportra...........................44
3.4.2. Szakképzésünk sajátos vonásai:......................................................................................46
3.4.3. Modul rendszerű szakképzésünk szakmai szintjei és követelményei.............................47
4. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei................................................................49
5. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma, értékelésének, minősítésének formái és
követelmény-tartalmai (a jogszabályi keretek között)..............................................................51
5.1. Általános elveink...............................................................................................................51
5.2. A tanulói teljesítmények értékeléséhez, minősítéséhez alkalmazott szöveges minősítés
formái és ÁLTALÁNOS követelmény-tartalmai 1-6. évfolyamon..........................................52
5.3. A tanulói teljesítmények értékeléséhez, minősítéséhez alkalmazott szöveges minősítés
formái és ÁLTALÁNOS követelmény-tartalmai 7- 14. évfolyamon......................................70
5.4. A magatartás értékelésének, minősítésének formái és követelménytartalmai félévkor és
tanév végén...............................................................................................................................71
5.5. A szorgalom értékelésének, minősítésének formái és követelménytartalmai félévkor és
tanév végén...............................................................................................................................72
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...........72
6.1. Az iskolai szóbeli beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
...................................................................................................................................................72
6.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében
betöltött szerepe, súlya..............................................................................................................73
7. Magántanulók.....................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök
és felszerelések jegyzéke..........................................................................................................98
Az Óvodai nevelés programja
I. Az óvoda jellemzői 77
I/1. Az óvodai csoport helye az intézmény rendszerében 77
I/2. Az óvodai csoport jellemzői 77
I/3.Az óvodai csoport nevelési programjának jellemzői 77

II. Az óvoda átfogó nevelési terve 79

II/1. Gyermekkép, óvodakép 79
II/2. Az óvodai nevelés cél - feladatrendszere 79
II/3. Az óvodai nevelés általános feladata 79
II/3.1 Az egészséges életmód 79
II/3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció 80
II/3.3. Az értelmi fejlesztés, nevelés 81

III. Az óvodai csoport működésének szervezeti kereti

III/1. Csoportszervezés 82
III/2. Napirend 82

IV. Tevékenységformák 83
IV/1. Mese, vers 83
IV/2. Ének-zene 83
IV/3. Vizuomotoros fejlesztés, rajzolás, mintázás, kézimunka 84
IV/4. Beszédfejelsztés és környezetismeret 85
IV/5. Munka jellegű tevékenységek 86
IV/6. Mozgásfejlesztés 92
IV/7. Az értelmi fejlesztés, nevelés 95
IV/8. A családokkal való kapcsolattartás 96
V. Ellenőrzés, értékelés
V/1. A pedagógiai diagnosztika 97
V/2. A pedagógia diagnosztikai módszerek, azok helye az időszak rendszerében 98

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................98
9.1. A Pedagógiai program hatálybalépése, érvényessége.......................................................98
9.2. A Pedagógiai Program felülvizsgálatának rendje..............................................................98
9.3. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása...............................................................99
9.4. A Pedagógiai Program nyilvánossága...............................................................................99
A tájékoztatás, megismertetés formái, rendje...........................................................................99
A hozzáférhető elhelyezés biztosítása......................................................................................99
A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje.............................................................99
10. Mellékletek......................................................................................................................101
1.sz. melléklet.........................................................................................................................102
(Szociológiai jellemzők).........................................................................................................102
2. sz. melléklet........................................................................................................................105
Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az iskolai egészségnevelési programról . Hiba! A
könyvjelző nem létezik.
3. sz. melléklet
Az elfogadás dokumentumai

171
171