Az ö sszetett mondat

Nagyon meleg van. Rövidnadrágot vettem

fel.

Azért vettem fel rövidnadrágot, mert

nagyon meleg van.

Nagyon meleg van, és rövidnadrágot vettem

fel.
Az összekapcsolt mondatok között
nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat
lehet.

egyszerű mondat+egyszerű mondat

=összetett m.

egyszerű m.+egyszerű m.+egyszerű m.=

többszörösen összetett mondat
Az összetett mondatot alkotó egyszerű
mondatok neve tagmondat.

A két tagmondatból álló mondatot összetett

mondatnak, a három vagy több tagmondatból
álló mondatot többszörösen összetett
mondatnak nevezzük.
A nyelvtanilag összekapcsolt mondatokat
alárendelő összetett mondatoknak, a
tartalmilag összekapcsolt mondatokat
mellérendelő összetett mondatoknak
nevezzük.
TK:11/2, 3
Az alárendelő ö sszetett mondat

Úgy döntött, többet nem találkoznak.

Az a lényeg, hogy Félix elégedett az

eredménnyel.
Az alárendelő összetett mondatok
főmondatból és mellékmondatból állnak.

A főmondattal kérdezni tudunk, és a kérdésre

válaszoló tagmondat a mellékmondat.

Azért vettem fel rövidnadrágot, mert nagyon

meleg van.

A tagmondatok sorrendje nem kötött, a

főmondat megelőzheti mellékmondatot, de a
mellékmondat is állhat a főmondat előtt.
Elmegyünk Félixhez, hogy meglássuk az új
lakását.

Hogy mivel foglalkozott egész nap, azt el

sem tudom képzelni.

A ház, miben a múltkor jártunk, Izoldáé volt.

Tk:14/1

A mellékmondatokat a mondatrészek
alapján nevezzük meg.
1.
2.
3.
4.
5.
A főmondatban a mellékmondat valamely
mondatészét gyakran egy mutató névmás
vagy egy határozószó képviseli. Mivel ezek a
szavak utalnak a mellékmondat fajtájára,
ezért utalószóknak nevezzük.

Nem megmondtam azt, hogy ott ne

szaladgálj.

Nem megmondtam, hogy ne szaladgálj.

Nem az hozta a csomagokat, aki a sor végén
állt.

Tk:15/4
 Az ö sszetett mondatok
elemzése

Azt hiszem, hogy menni fog.

Azt hiszi, én tettem.

Sosem hallgat meg, az a baj.

 Alanyi mellékmondat
Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti
ki tagmondat formájában.

Az a baj, hogy senki sem figyel ide.

Kérdése: ki? mi? kik? mik? + főmondat

Utalószavai: az, azok, olyan, annyi
Kötőszavai: aki, ami, ki, mi, hogy, amikor
Előfordulhat, hogy kimarad az utalószó és a
kötőszó, esetleg mindkettő.
Lehet, nem is lesz idén hó.
Az a baj, hogy senki sem figyel ide.
„Az nem ehet, hogy annyi szív hiába onta
vért.”
Természetes, hogy a sereg vonulása nem
történhetett titokban.
Nem mind nem pengeti íját.
barátod, vihart arat.
Aki fél a víztől, keveset végez.
Akinek vaj van a nem eszik halat.
fején, ne menjen a napra.
Aki szelet vet, ki gyorsan ad.
Aki varjat akar lőni, aki rád mosolyog.
Ki sokba kap,
Kétszer ad,
A tárgyi mellékmondat
A tárgyi mellékmondat a főmondat tárgyát fejti ki
tagmondat formájában.

Kérdései:kit? mit? +főmondat

Utalószavai: azt, olyat, annyit, akkorát, úgy
Kötőszavai: akit, amit, amelyet, amennyit, aminek,
amiről, hogy
Gyakran hiányzik a főmondat utalószava és a
kötőszava.
Amit feleslegesnek gondolunk, azt kihúzzuk.
Néha előfordul, hogy Félix nem eszik
vacsorát.
Aki sietni, akar gyalog jár.
Elgondolkodtató, miért jobbak a régi
szövetek.
Annyit fogok aludni, amennyit csak bírok.
Azt gondoljátok, hogy ezekkel a falakkal
véditek meg a népet?
Kevesen tudták, hogy Rudabányán ezüstöt
és rezet is bányásztak.
 Az idézés
1. Az idéző mondat megelőzi az idézetet:

Félix mindenki előtt kijelentette: „ Izoldával

soha nem megyek bevásárolni.”
idéző mondat: - nagy kezdőbetűvel
kezdjük
- kettőspontot teszünk a végére

idézet: - alsó idézőjellel kezdjük

- nagy kezdőbetű a mondat elején
- kitesszük a mondatvégi írásjelet.
- felső idézőjellel zárjuk az idézetet
2. Az idéző mondat az idézet után áll:

„Izoldával soha nem megyek

bevásárolni” – jelentette ki Félix
mindenki előtt.
„Mikor indulunk bevásárolni?” – kérdezte
Izolda Félixtől.
„Maradj ott ahol vagy!” – kiáltott Tankérd
idézet: - alsó idézőjellel kezdjük az
idézetet.
- nagy kezdőbetű áll a mondat elején
-HA A MONDAT KIJELENTŐ, AKKOR A PONOT
NEM TESSZÜK KI, DE HA TARTALMILAG MÁS
MONDAT AZ IDÉZET, AKKOR A KÉRDŐJELET ÉS
A FELKIÁLTÓJELET KITESSZÜK.
-felső idézőjellel zárjuk az idézetet
idéző mondat:- kötőjellel kötjük az idézethez
- kis kezdőbetűvel kezdjük
- kitesszük a mondatvégi írásjelet
3. Az idéző mondat beékelődik az idézetbe:

„Fogadom – jelentette ki Félix mindenki előtt

–, hogy soha többé nem megyek bevásárolni
Izoldával.ˮ

idézet:- alsó idézőjellel kezdjük az idézetet

- nagy kezdőbetű áll a mondat elején
idéző mondat:
- kötőjellel kötjük az idézethez
- kis kezdőbetűvel kezdjük
- kötőjellel kötjük az idézet másik
feléhez
- HA VAN AZ IDÉZŐ MONDATBAN
VESSZŐ, AKKOR AZT A KÖTŐJEL UTÁN
TESSZÜK KI
idézet:

- kis kezdőbetűvel folytatjuk az idézetet

- kitesszük a mondatvégi írásjelet a mondat
tartalmának megfelelően
- felső idézőjellel zárjuk az idézet második
felét
Az idézésnek két fajtáját különbözetjük
meg:
szó szerinti (egyenes)

tartalom szerinti (függő)

A határozó i mellékmondatok
27/3,4

A határozói mellékmondat a főmondat

cselekményének vagy történésének
valamilyen körülményét - helyét, idejét,
módját, célját, eszközét stb. – fejti ki
bővebben
Délelőtt eljöhetnél hozzánk leckét írni.

Elmegyünk táborozni idén is?

A kajakosok edzőjükkel mentek a világbajnokságra.

Soha nem láttam még ekkora dinnyét.

A turistáknak hoztam egy kis harapnivalót.

Külön-külön lépjetek be az orvosi rendelőbe!

A kerítés mögött pipacsok nyílnak.

Az asztal mellett még legalább öten elférnek.

Két hét múlva szerdán megyünk a matematikai

országos döntőre.

A sötét vermet gázégővel világítottuk meg.

Leggyakoribb fajtái:
Helyhatározói mellékmondat
Időhatározói mellékmondat
Módhatározói mellékmondat
Okhatározói mellékmondat
Célhatározói mellékmondat
További határozó i mellékmondatok:
eszköz- és társhatározói mellékmondatok
fok-és mértékhatározói mellékmondatok
állapothatározói mellékmondatok
eredet- és eredményhatározói
mellékmondatok
részeshatározói mellékmondatok
állandó határozói mellékmondatok
A helyhatározó i mellékmondat

A helyhatározói mellékmondat a főmondatban

kifejezett cselekvés, történés helyét fejti ki
mellékmondat fajtájában.

Kérdése:hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig?+

főmondat
Utalószavai: ott, onnan, oda, arra, abból,
addig, az előtt stb.

Kötőszavai: (a)hol, (a)honnan, (a)hová,

(a)merre, (a)meddig stb.

Ahol Félix lakott, ott nem volt szokás a

mosakodás.
Az idő határozó i mellékmondat
Az időhatározói mellékmondat a főmondatban
kifejezett cselekvés, történés idejét fejti ki
mellékmondat formájában.

Kérdései:mikor? mióta? meddig? mennyi ideig?

mikorra? + főmondat
Utalószavai: akkor, azóta, addig, akkorra stb.

Kötőszavai: (a)mikor, (a)mióta, (a)meddig, (a)míg,

(a)mire stb.

Amikor Emerencia eljött otthonról, akkor különös

hangokra lett figyelmes.
A mó dhatározó i mellékmondat
A módhatározói mellékmondat a
főmondatban kifejezett cselekvés, történés
módját fejti ki mellékmondat formájában.

Kérdései: hogy? hogyan? miképp? mi

módon? milyen módon? + főmondat
Utalószavai: úgy, akként, akképpen stb.

Kötőszavai: hogy, ahogy, amint, mintha stb.

Úgy dobd a labdát, hogy ne érjen a falhoz.

Az okhatározó i mellékmondat
Az okhatározói mellékmondat a főmondatban
kifejezett cselekvés, történés okát fejti ki
mellékmondat formájában.

Kérdései: miért?, mi okból?+ a főmondat

Utalószavai: azért, amiatt stb.

Kötőszavai: mert, mivel, mivelhogy, minthogy,
hogy
A célhatározó i mellékmondat
A célhatározói mellékmondat a főmondatban
kifejezett cselekvés, történés célját fejti ki
tagmondat formájában.

Utalószavai: azért, avégett, annak érdekében stb.

Kötőszavai: hogy, nehogy stb.

Nem mentem el hozzátok, mivel Emerencia is ott
volt.
Eldobtam a telefonszámát, hogy még véletlenül se
hívjam fel többé.
Mivel esett az eső, vizes a járda.
Azért mentem oda az ablakhoz, hogy kinézzek rajta.

Arra törekedtünk, hogy minél jobb eredményt érjünk

el.
Azon veszekedtek, hogy kié legyen a könyv.

Azért utazom másodosztályon, mert nincs pénzem

drágább jegyre.
 A jelző i mellékmondat
A jelzői mellékmondat a főmondat egy
jelzős szintagmáját fejti ki mellékmondat
formájában.

Fajtái:
Minőségjelzős mellékmondat
Mennyiségjelzős mellékmondat
Birtokos jelzős mellékmondat
Minő ségjelző s mellékmondat
A minőségjelzős mellékmondat a főmondat
minőségjelzős szintagmását fejti ki
mellékmondat formájában.

Kérdése: milyen? miféle?

Utalószavai: olyan, az, akkora, annyi stb.

Kérdőszavai: hogy, mint, aki, ami, amely
„Olyan feltétellel adom pedig néked, hogyha
holnap a cseh bajnokot kivégzed.“

„Sokszor oly laza voltam, mint egy

homokszobor.“

Olyan telefont vettem, amilyen neked van.

Akkora szobá m van, hogy tá ncolni lehet benne.

Egy olyan szá mító gépre lenne szü kségem, mint

az ö né.
Mennyiségjelző i mellékmondat
A mennyiségjelzős mellékmondat a főmondat
mennyiségjelzős szintagmáját fejezi ki főmondat
formájában.

Kérdése: mennyi?

Utalószava: annyi
Kötőszava: amennyi, ahány
Birtokos jelző i mellékmondat
A birtokos jelzős mellékmondat a főmondat
birtokos jelzős szintagmáját fejezi ki
főmondat formájában.

Kérdései: kinek?, minek?

Utalószavai: annak, olyannak

Kötőszavai: hogy, aki, stb.
Az állítmányi mellékmondat
Az állítmányi mellékmondat a főmondat névszói
állítmányát vagy a névszói-igei állítmány névszói
részét fejti ki mellékmondat formájában.

utalószó = állítmány

Utalószavai: az, azok, olyan, akkora, annyi, azé,

olyan stb.
Kötőszavai: aki, amilyen, amennyi, hogy, amely,
amekkora, ahány
Olyan ruhát vett, hogy mindenki elámult.

Olyan a tekintet, mint a ma született bárányé.

Sajátos jelentéstartalmú
mondatok
Hasonlító mellékmondat – a főmondat valamelyik
mondatrészét hasonlat formájában fejti ki.
kötőszavai: mint, akár, mintha

Olyan ez a kert, mint egy mintagazdaság!

Olyan jó a hangod, akár egy énekesnek.

Feltételes mellékmondat – a főmondatban
kifejezett cselekvésnek vagy történésnek a
feltételét fejezi ki.

kötőszavai: ha, hogyha

Ha a napot hasznosan töltötted, elégedetten

mehetsz aludni.

Elmegyek hozzátok, hogyha legközelebb te jössz el

hozzánk.
Következményes mellékmondat: a főmondatban
kifejezett gondolat következményét fejezi ki.

kötőszavai: hogy, úgyhogy

Beszélj úgy, hogy lekösd a hallgatóságot.

Megengedő mellékmondat – azt fejezi ki, hogy
valami megtörténhetne, lehetséges lenne,
azonban mégsem az történik, amire számítunk a
főmondat alapján.

kötőszavai: noha, jóllehet, ha-is, mégis

Erős fickó volt, noha nem látszott rajta.

Az mellérendelő ö sszetett mondat
Az összekapcsolt mondatok között
nyelvtani, vagy (tartalmi) logikai kapcsolat
lehet.
A nyelvtanilag összekapcsolt mondatokat
alárendelő összetett mondatoknak, a
tartalmilag összekapcsolt mondatokat
mellérendelő összetett mondatoknak
nevezzük.
Azt mondta.

Nem lesz több baleset.

Félix megreggelizett a konyhában.

Hét óra előtt elindult az iskolába.

A mellérendelő összetett mondat tagmondatai
között csupán tartalmi, logikai összefüggés van. Ezt
a tagmondatok közötti KÖTŐSZÓK jelölik

a kötőszó utal a mellérendelés fajtájára

a kötőszó el is maradhat
Fajtái:
1. kapcsoatos
2. ellentétes
3. válsztó
4. következtető
5. magyarázó
A kapcsolatos mondat
A kapcsolatos viszonyú tagmondatok között
egyszerű, természetes összefüggés van, a második
tag továbbfűzi, folytatja, újabb mozzanattal egész
írt az első tagmondatban leírtakat.

Leesik a hó, és reggelente kemény fagyok vannak.

 1. kötőszó nélkül: Izolda elment a
nagyszülőket meglátogatni, benézett a
szomszédokhoz is.

2. kötőszóval (és, s, meg, is, sem, se) : Félix

elhívta Izoldát randevúra, és a nyári estén
egy jót sétáltak.

3. Páros kötőszó (is-is, sem-sem, se-se,

nemcsak-hanem…is): Sem Tankréd nem
tanult, sem Emerencia nem készült az órára.
Az ellentétes mondat
Az ellentétes mellérendelő összetett mondatok
második tagmondattal ellentétben áll azzal az
állítással, amelyet az első tagmondat tartalmaz.

1. kötőszó nélkül: Én dolgoztam, te pihentél

2. egyes kötőszóval (de, azonban, pedig, mégis,
mégsem, bár, viszont): Kedvesen szólt hozzá,
de a fiú átnézett rajta
Nem készültem az esti koncertre, mégis elkísértem
Tankrédot.
A vízipoloskák igazi vízi lények, de kopoltyújuk nincsen.
Vegyétek le a bádogdoboz tetejét, fúrjatok bele egy
lyukat.
Vagy az esernyődet nyisd föl, vagy vedd magadra az
esőkabátodat.
A tél végén a lárvák kimásznak a vízből, s egy kőre vagy
kiemelkedő ágra telepednek.
Reggel még kisüt a nap, de aztán dél felé egyre sűrűbb
felhők telepednek a vidékre.
A választó mondat
A választó mellérendelésben a két tagmondat
különböző lehetőségeket tartalmaz, melyek közül
választani lehet, vagy kell. A két tagmondat
általában felcserélhető egymással.

- egyes kötőszóval (vagy): Elmehetsz Félixszel

teniszezni, vagy itt maradsz Izoldával.
- páros kötőszóval (vagy-vagy, akár-akár): Vagy
elmegyek a meccsre, vagy megnézem a
közvetítést a tévében.
Kötőszó nélkül (általában kérdésekben fordul elő):
Megy-e, marad-e?

Megírod a leckéd, vagy inkább segítesz

Emerenciának?
A következtető mondat
Megbotlottam egy kőben, ezért elestem a járdán.

A következtető összetett mondatok között ok-

okozati viszony van. Az első mondat tartalmazza az
okot, a második az okozatot (következményt). A
tagmondatok nem cserélhetők fel egymással, mert
akkor a logikai viszony felbomlana.
Egyes kötőszóval: (ezért, így, tehát, ennélfogva,
következésképpen, úgyhogy)
Előreengedett a sorban, így két órára végeztem.

Kötőszó nélkül: Elromlott a lift, gyalog kellett

felmennem a hatodikra.
A magyarázó mondat
A magyarázó mellérendelő összetett
mondat második tagmondata az első
tagmondat tartalmát magyarázza, részletezi,
esetleg helyreigazítást közöl.

Kötőszavai: hiszen, ugyanis, tudniillik, úgyis,

azaz, vagyis, illetve, mégpedig
A kutya vad ugatásba kezdett, ugyanis egy
idegen állt meg a kerítés mellett.
Ismétlés
Az idézés
„Ha nem is érdemes megcsinálni
valamit, azért érdemes jól nem
megcsinálni.“
(Robert Fulghum)
1. Robert Fulghum kijelentette: „Ha nem is
érdemes megcsinálni valamit, azért
érdemes jól nem megcsinálni.“
2. „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit,
azért érdemes jól nem megcsinálni.“ –
jelentette ki Robert Fulghum.

3. „Ha nem is érdemes megcsinálni valamit

– jelentette ki Robert Fulghum - , azért
érdemes jól nem megcsinálni.“