nmet jelents

A A; von A bis Z: elejtl vgig

Aal (r) angolna
Aar (r) sas
Aas (s) dghs
ab- le-; ab und zu: hbehba
abndern megvltoztat; mdost
abarbeiten ledolgoz
abarbeiten s. agyondolgozza magt
Abb. (Abbildung) . (bra) /rv./
Abbau (r) lepts
abbauen 1. lebont; 2. lept
abbeien leharap
abbekommen kap; er hat es gut abbekommt: jl megkapta a magt
abberufen visszahv
abbezahlen trleszt
abbiegen 1. elhajlt; 2. elkanyarodik
Abbild (s) kpms
abbilden 1. brzol; 2. msol
Abbildung (e) kp; bra
abbinden elold
abbitten bocsnatot kr
abblasen elfj
abblenden tompt
Abblendlicht (s) tomptott fny
abblhen elvirgzik
abbrauchen elhasznl
abbrechen 1. eltr; 2. eltrik; 3. flbeszakt; 4. lebont
abbremsen lefkez
abbrennen 1. leg; 2. leget
abbringen eltvolt; jn. von etw. abbringen: valakit valamirl lebeszlni
abbrckeln lemorzsoldik
Abbruch (r) lebonts
abben megbnhdik; meglakol
Abbrsten kikefl
abdmpfen elprologtat
abdanken lemond; lekszn
abdecken 1. kitakar; 2. leszedi az asztalt
Abdecker (r) sintr
abdichten elszigetel
abdrrigen kiszort
abdrehen elzr; elcsavar
abdrehen s. elfordul
Abdruck (r) lenyomat
abdrcken 1. elst; 2. kinyomtat; 3. megnyom
abds. (abends) este /rv./
Abend (r) este; Guten Abend!: J estt!; von frh bis Abend: reggeltl
estig; Man soll den Tag, nicht vor dem Abend loben: Nyugtval
Abendblatt (s) esti lap
Abendbrot (s) vacsora
Abendessen (s) vacsora
Abendkurs (r) esti tanfolyam
Abendmahl (s) vacsora
Abendmrchen (s) esti mese
abends este; estnknt
Abenteuer (s) kaland
Abenteuerfilm (r) kalandfilm
abenteuerlich kalandos
Abenteurer (r) kalandor
aber de; azonban; pedig; hanem; aber und abermal: jra meg jra
Aberglaube (r) babona
aberglubisch babons
aberkennen megtagad
abermalig ismtelt
abermals ismt; jra
abfahren 1. elindul; 2. elvisz
Abfahrt (e) induls
Abfall (r) 1. ess; 2. hulladk
Abfallbehlter (r) szemttart
abfallen 1. elprtol; 2. leesik; 3. lejt
abfllig 1. eltl; 2. lejts
abfangen elkap
abfrben 1. befog (szn); 2. megfakul
abfassen 1. megfogalmaz; 2. rajtakap
abfegen lespr
abfertigen 1. elintz; 2. tovbbt
abfeuern elst
abfinden 1. krtalant; 2. kielgt
abfinden s. belenyugszik; beletrdik
abflieen 1. elfolyik; 2. elmlik
abfliegen elszll; elrepl
Abflu (r) lefoly
Abflug (r) 1. elrepls; 2. felszlls
Abfolge (e) sorrend
abfondern kvetel
abformen formz; mintz
abfragen kikrdez
Abfuhr (e) 1. elszllts; 2. visszautasts
abfhren 1. elszllt; 2. elvezet
Abfhrmittel (s) hashajt
Abgabe (e) 1. ad; 2. kzbests; 3. szolgltats
Abgang (r) 1. induls; 2. vesztesg
abgngig hinyz
Abgangszeit (e) indulsi id
Abgas (s) gstermk
abgeben 1. elmegy; 2. hinyzik; 3. jvedelmez; 4. lead
abgeben s. +mit +D valamivel foglalkozik
abgebraucht elhasznlt
abgelegen tvoli; etw. abgeneigt sein: idegenkedik valamitl
Abgeordnete (r)(e) kpvisel
Abgeordnetenhaus (s) kpviselhz
Abgesandte (r)(e) kvet
abgeschmackt 1. zetlen; 2. zlstelen; abgesehen davon, da...: nem tekintve
azt, hogy...
abgespannt kimerlt; elcsigzott
abgestanden 1. cska; 2. poshadt
abgewinnen elnyer
abgewhnen leszoktat
abgewhnen s. leszokik; von etw. abgewhnen: elidegenedik vmitl
abgleiten lecsszik; lesiklik
Abgott (r) blvny
abgrassen 1. lekaszl; 2. lelegel
abgrenzen elhatrol
Abgrund (r) szakadk
abhalten megtart; visszatart
abhandeln megtrgyal; abhanden kommen: elkalldik
Abhang (r) lejt
abhngen 1. leakaszt; 2. lelg; das hngt davon ab: az attl fgg
abhngig fgg; von jm. abhngig sein: fgg valakitl
abhrten edz
abhauen 1. levg; 2. meglg
abheben 1. felvesz (pnzt); 2. leemel
abhelfen 1. lesegt; 2. orvosol
abhetzen agyonhajszol
Abhilfe (e) segtsg; orvosls
abholen elvisz; rte megy; rte jn
abhren 1. kihallgat; 2. kikrdez
Abirrung (e) eltveds
Abitur (s) rettsgi
Abiturient (r) rettsgiz
abjangen agyonhajszol; kimert
Abk. (Abkrzung) rv. (rvidts) /rv./
abkaufen megvesz
abkehren lespr
abkehren s. elfordul; sich von jm. abkehren: cserbenhagy valakit
abklopfen lekopog
abknpfen legombol
abkochen 1. felforral; 2. leforrz
abkommen eltvolodik; mit jm. abkommen: valakivel megllapodik; bei
etw. billig abkommen: valamit olcsn megszik; er ist damit
gut abgekommen: jl jrt vele
Abkommen (s) egyezmny
abkmmlich nlklzhet
Abkmmling (r) ivadk
abkratzen lekapar
abkriegen kap; ich kann es nicht abkriegen: nem tudom eltvoltani; jm.
etw. abkriegen: kicsikar valakitl valamit
abkhlen 1. lehlik; 2. leht
Abkunft (e) eredet
Abkrzung (e) megrvidts
Abla (r) engedmny
abladen 1. lerak; 2. lerakdik
ablagern elraktroz
ablassen 1. abbahagy; 2. leereszt
Ablauf (r) lefolys
ablaufen 1. elkoptat; 2. elmlik; 3. lejr; 4. leszalad
Ableben (s) hall
ablecken lenyal
ablegen letesz; einen Eid ablegen: eskt tesz; Rechenschaft ablegen:
szmot ad
ablehnen elutast; visszutast
ableiten 1. eltrt; elterel; elhrt; jn. ablenken: eltereli valaki figyelmt;
2. levezet
ablesen leolvas
ableugnen letagad
ablocken elcsalogat; kicsal
ablsen felvlt
abmachen eltvolt; etw. mit jm. abmachen: megllapodik valakivel
valamiben; das Geschft abgemacht: megkti az zletet;
abgemachen abgemacht !: rendben van!
abmagern lefogy
abmalen lefest
abmelden 1. lemond; 2. visszavon
abmelden s. kijelentkezik
Abmeldeschein (s) kijelentlap
abmessen 1. megmr; 2. mrlegel
Abmessung (e) mret
abmhen fradozik
Abnahme (e) fogys
abnehmen 1. fogy; 2. levesz
Abnehmer (r) vsrl
Abneigung (e) ellenszenv
abnorm abnormlis
abntigen kicsikar
abnutzen elkoptat
Abonnement (s) elfizets; brlet
abonnieren elfizet; brel; jrat (jsgot)
abordnen kikld
abpassen 1. lemr; 2. megles
abpflcken leszed; leszakt
abplagen agyondolgozza magt
Abprall (r) visszaverds
abpressen 1. kicsikar; 2. lenyom
abputzen letisztt
abraten +D +von +D lebeszl vkit vmirl; ich rate dir (davon) ab: nem ajnlom
abrumen eltakart; letakart; den Tisch abrumen: leszedi az asztalt
abrechnen leszmol; elszmol
Abrechnung (e) leszmols
Abrede (e) megllapods; in Abrede stellen: letagad
abredeb megllapodik
abreiben lesrol
abreien 1. flbeszakad; 2. lebont; 3. letp
Abreise (e) elutazs
abreisen elutazik
Abri (r) vzlat; krvonal
abrichten betant; idomt
abrollen 1. lejtszdik; 2. lepereg; 3. leteker
abrcken 1. eltvolt; 2. eltvolodik
abrunden lekerekt
abrsten leszerel
abrutschen lecsszik; jn. abrutschen lassen: leget valakit
Abs. (Absatz) bek. (bekezds) /rv./
Abs. (Absender) fa. (felad) /rv./
Absage (e) 1. lemonds; 2. visszautasts
absagen 1. lemond; 2. visszautast
Absatz (r) 1. bekezds; 2. cipsarok; einen reienden Absatz finden:
nagyon kelend; 3. megszakts
abschaffen megszntet; kikapcsol
Abschaum (r) 1. hab; 2. spredk
abscheiden 1. elvlaszt; 2. meghal
abscheren megnyr
Abscheu (r)(e) undor; utlat
abscheuern lesrol
abscheulich utlatos
abschicken elkld
abschieben kiutast
Abschied (r) bcs
Abschiednehmen (s) bcsvtel
abschieen 1. elst; 2. lel
abschirmen felfog; megvd (tv.)
Abschlag (r) 1. cskkents; 2. elutasts
abschlagen 1. elhrt; visszautast; 2. levon
abschlgig elutast
abschleifen lecsiszol
abschlieen bezr; befejez; den Vertrag abschlieen ber Alterversorgung:
eltartsi szerzdst kt; eine Wette abschlieen: fogadst kt
Abschlu (r) befejezs; zum Abschlu kommen: befejezdik
abschmelzen 1. kiolvad; 2. kiolvaszt
abschneiden levg; gut/schlecht abschneiden: j/rossz eredmnyt r el
Abschnitt (r) szelet; szakasz; fejezet
abschrauben lecsavar
abschrecken elijeszt
abschreiben 1. ler; 2. lemsol
Abschrift (e) msolat
abschssig lejts; meredek
abschtteln lerz
abschwchen 1. cskkent; enyht; 2. legyengt
abschweifen elkalandozik
abschwenken lekanyarodik
absegeln elvitorlzik
absehbar elrelthat
absehen 1. elrelt; jm. etw. an den Augen absehen: vkinek lesi a
kvnsgait; von etw. absehen: eltekint vmitl; er hat es auf sein
Geld abgesehen: plyzott a pnzre; 2. eltanul
abseits von +D flre; tvol vmitl; sich abseits halten: a httrben marad; tvol
tartja magt
absenden 1. elkld; 2. felad
Absender (r) felad
absetzen 1. elad; 2. letesz; 3. megfoszt hivataltl
Absicht (e) szndk; mit guter Absicht: jhiszemen
absichtlich szndkos
absinken lesllyed; almerl
absolvieren elvgez; befejez
absondern elklnt
absparen megtakart
absperren lezr
abspiegeln visszatkrz
abspielen eljtszik
abspielen s. lejtszdik
absplittern 1. leforgcsol; 2. leforgcsoldik
absprechen 1. ktsgbe von; 2. megbeszl; egyeztet
abspringen 1. lepattog; 2. leugrik
absplen leblt
abstammen szrmazik; ered
Abstammung (e) leszrmazs; eredet
Abstand (r) tvolsg; Abstand gewinnen von jm.: eltvolodik vkitl
abstatten teljest
abstauben leporol; letrlget
abstechen 1. klnbzik; elt; 2. leszr
Abstecher (r) kerl
abstecken kitz; kijell
abstehen tvolll; elll; etw. mu abstehen: rnie kell; sich die Beine
abstehen: belefrad az lldoglsba
abstehlen ellop
absteigen 1. leszll; 2. megszll vhol
abstellen 1. eltesz; 2. megszntet
Abstellraum (r) trolhelyisg; raktr
abstempeln lepecstel
absterben elhal; elsorvad
Abstieg (r) 1. hanyatls; 2. leszlls
abstimmen sszehangol
Abstinenzler (r) antialkoholista
Absto (r) kapukirgs
abstoen ellk; eltaszt; visszataszt
abstoend visszataszt
abstrakt elvont; absztrakt
abstreichen 1. lesimt; 2. letrl
abstreiten letagad
abstrmen lefolyik
abstumpfen 1. eltompt; 2. eltompul; elfsul
Absturz (r) 1. buks; 2. szakadk; 3. zuhans
abstrzen 1. lebukik; 2. letaszt; lednt; 3. lezuhan
absuchen tkutat
absurd kptelen; abszurd
Abt. (Abteilung) oszt. (osztly) /rv./
abtasten letapogat; vgigtapogat
Abteil (s) 1. flke; 2. szakasz
abteilen 1. beoszt; 2. elvlaszt
Abteilung (e) 1. beoszts; 2. csoport; 3. elvlaszts; 4. osztly (ruhzi;
krhzi); 5. szakasz (kat.)
Abteilungsleiter (r) osztlyvezet
abtippen legpel
abtten elfojt
abtragen 1. lebont; 2. lehord; 3. trleszt
abtransportieren elszllt
abtreiben 1. elhajt; elkerget; 2. elsodrdik; eltr
abtrennen 1. elvlaszt; 2. lefejt
abtreten 1. tenged; truhz; 2. letapos; 3. tvozik
Abtritt (r) tvozs; lelps
abtrocknen 1. elszrad; 2. megszrt
abtrocknen s. megtrlkzik; megtrlkzik
abtropfen lecsepeg
abtrnnig htlen; hitehagyott; abtrnnig werden: elprtol
abtun 1. elvgez; sich von jm./etw. abtun: elszakad vkitl/vmitl; 2.
letesz
Abverb (s) hatrozsz
abwgen 1. megmr; 2. mrlegel
abwlzen 1. thrt; 2. legrdt
abwandern kivndorol
abwarten kivr; abwartende Haltung: vrakoz llspont
abwrts lefel
abwaschbar lemoshat
abwaschen lemos
abwaschen s. lemosakszik
Abwaschwasser (s) mosogatvz
abwechlungsreich vltozatos
abwechseln felvlt; mit jm./etw. abwechseln: felvlt vkit/vmit
Abweg (r) 1. mellkt; 2. tvt
Abwehr (e) vdelem
abwehren visszautast
abweichen 1. eltr; klnbzik; 2. leztat
abweisen visszutast; elvet (nem fogad el)
abwenden 1. elfordt; 2. megakadlyoz
abwenden s. elfordul
abwerfen 1. jvedelmez; 2. ledob
abwerten lertkel
abwesend 1. szrakozott; 2. tvollev
Abwesende (r)(e) hinyz
Abwesenheit (e) tvollt
abwickeln lebonyolt
abwickeln s. lejtszdik
abwischen letrl
abzhlen leszmol; megszmol
abzapfen lecsapol; megcsapol
abzehren elsorvaszt
abzehren s. elsorvad
Abzeichen (s) jelvny
abzeichnen lerajzol
abziehen 1. elvonul; elkltzik; 2. kivon; 3. lehz
abzielen clba vesz; cloz
Abzug (r) 1. elkltzs; 2. lefolys; 3. levons
abzupfen letp; lecsp
abzweigen elgazik
abzwingen kicsikar
ach ; ah; jaj
Achse (e) tengely
Achsel (e) vll; mit der Achsel zucken: vllat von
Achselhhle (e) hnlaj
Achselzucken (s) vllrndts
acht nyolc; Haus Nummer acht: nyolcas szm hz; Seite acht:
nyolcadik oldal; wir waren unser acht: nyolcan voltunk; heute
ber acht Tage: mhoz egy htre; Mittwoch vor acht Tagen:
Acht (e) 1. nyolcas (szm); 2. vigyzat; figyelem; auer Acht lassen:
figyelmen kvl hagy
achte nyolcadik
Achtei (r)(s) nyolcadrsz
achten 1. figyel; 2. tisztel; becsl
achtens nyolcadszor
achtenswert tiszteletremlt
Achter (r) nyolcas
Achterbahn (e) hullmvast
achterlei nyolcfle
Achterschiff (s) hajfar
achtgeben vigyz; gyel
achthundert nyolcszz
achtjrig nyolcves
achtlos gondatlan
achtmal nyolcszor
achtmonatig nyolchnapos
achtsam gondos; figyelmes
achtseitig nyolcoldalas
achtstellig nyolcjegy
achtstndig nyolcrs
achttausend nyolcezer
Achtung (e) 1. tisztelet; 2. vigyzat; figyelem
achtungsvoll tiszteletteljes
achtzehn tizennyolc
achtzehnjhrig tizennyolc ves
achtzig nyolcvan; er ist in den Achtzigen: a nyolcvanas vekben jr; in
den actziger Jahren: a nyolcvanas vekben; er ist ein
hoherachtziger: jval tl van a nyolcvanon
achtzigste nyolcvanadik
chzen 1. nyszrg; 2. shajtozik
Zacke (e) 1. g; fok; 2. csipke; 3. fok; orom
Acker (r) szntfld
Ackerbau (r) fldmvels
Ackerbauer (r) fldmves
Ackerbestellung (e) sznts-vets
Ackerweg (r) dlt
a.d. (an der) mellett /rv./
a.D. (auer Dienst)
szkv. (szolglaton
kvli)
/rv./
addieren sszead
Adel (r) nemessg
adelig nemes; nemesi
Ader (e) vredny
aderig eres; erezett
dern erez
Adjektiv (s) mellknv
Adler (r) sas
adlig nemes; nemesi
Administration (e) adminisztrci
administrieren adminisztrl
Admiral (r) admirlis
adoptieren adoptl; rkbe fogad
Adressant (r) felad
Adressat (r) cmzett
Adresse (e) cm
adressieren megcmez
Advokat (r) gyvd
Aeroplan (r) replgp
Affre (e) eset; gy
Affe (r) majom; er hat einen Affe: be van rgva
Affekt (r) indulat
affektieren affektl; knyeskedik; kelleti magt
Affektierheit (e) affektltsg; modorossg
ffen 1. majmol; 2. rszed; ugrat
Afrika Afrika
Afrikaner (r) afrikai (ember)
afrikanisch afrikai
After (r) vgblnyls
Afterdarm (r) vgbl
Aftermiete (e) albrlet
Afterweisheit (e) lblcsessg
A.G.
(Aktiengesellschaft) rt.
(rszvnytrsasg)
/rv./
a.G. (als Gast) m.v. (mint vendg) /rv./ (sznhz)
Ag.
(Arbeitsgemeinsaft)
munkakzssg /rv./
Agent (r) gynk
Agentur (e) gynksg
agil agilis
Agitation (e) agitci
Agitator (r) agittor
agitieren agitl
Agram Zgrb
agrarisch agrr; mezgazdasgi
agressiv agresszv
Agrikultur (e) mezgazdasg; fldmvels
Agronom (r) agronmus
gypten Egyiptom
gypter (r) egyiptomi (ember)
gyptisch egyiptomi
Zahl (e) 1. csoport; 2. mennyisg; tmeg; 3. szm; szmjegy
Ahle (e) r (szerszm)
Zhler (r) 1. szmll (mat); 2. szmol
Zahlkenner (r) fizetpincr
Zahlung (e) kifizets; megfizets
Zahlungsfrist (e) fizetsi halaszts; fizetsi hatrid
Zahlungsmittel (s) fizeteszkz
Zahlwort (s) szmnv (nyelvt)
Zahlzeichen (s) szmjegy
Ahn (r) 1. fog; bei jm. auf den Zahn fhlen: puhatolzik vkinl; 2.
sapa
Zahnarzt (r) fogorvos
Zahnbrste (e) fogkefe
hneln hasonlt
ahnen gyant; sejt
Zahnfleisch (s) foghs; ny
Ahnfrau (e) sanya
Zahnfllung (e) fogtms
hnlich hasonl; er sieht mir hnlich: hasonlt rm; das ist so hnlich
wie... ez olyasfle, mint...
Zahnrad (s) fogaskerk
Zahnradbahn (e) fogaskerek vast
Zahnschmerzen (Pl.) fogfjs; Zahnschmerzen haben: fj a foga
Zahnstocher (r) fogpiszkl
Ahnung (e) 1. fogazs; 2. fogazat; 3. sejtelem
ahnungslos gyantlan; mit sem sejt
ahnungsvoll sejtelmes
Zahnwasser (s) szjvz
Zahnweh (s) ld. Zahnschmerzen
Ahorn (r) juhar
hre (e) kalsz
Akademie (e) akadmia
Akazie (e) akc
akkumulieren akkumull
Akt (r) 1. akt; 2. cselekedet; 3. felvons
Akte (e) irat; akta
Aktemappe (e) dosszi; irattska
Aktentasche (e) aktatska
Aktie (e) rszvny
Aktiengesellschaft (e) rszvnytrsasg
Aktion (e) akci
Aktionr (r) rszvnyes
aktiv aktv
Aktiv (s) cselkv md (nyelvt)
Aktivist (r) aktivista
Aktivitt (e) aktivits
Aktslu (r) felvonsvg
aktuell aktulis
Akzent (r) akcentus; hangsly
akzeptieren ekfogad; elismer
Alabaster (r) alabstrom
Alarm (r) riad
alarmieren felriaszt
Alaun (r) tims
Albaner (r) albn (ember)
albanesisch albn
Albanien Albnia
albanisch albn
albern ostoba; egygy
Album (s) album
Alexander Sndor
Algebra (e) algebra
Algerien Algria
Algerier (r) algriai (ember)
algerisch algriai
Alibi (s) alibi
Alkohol (r) alkohol
Alkoholeinflu (r) alkoholos llapot; ittas llapot; unter Alkoholeinflu: alkoholos
llapotban
alkoholfrei alkoholmentes
alkoholhaltig alkoholtartalm
alkoholisch alkoholtartalm
Alkoholverbot (s) alkoholtilalom
all 1. minden; 2. teljes; alle acht Tage: hetenknt; auf/fr alle Flle:
mindenesetre; in aller Frh: kora hajnalban; unter allen
Umstnden: mindenkppen; wer in aller Welt konnte das sein ?:
ki a csuda lehetett az ?; alles eins: mindegy; alles in allem:
mindent egybevve; mein Geld ist alle (geworden): elfogyott a
All (s) vilgegyetem; mindensg
allbekannt kzismert
allbeliebt kzkedvelt
alledem mindamellett; trotz alledem: mindennek ellenre
Allee (e) fasor
allein egyedl
Alleinhandel (r) 1. egyedrusts; 2. monoplium
alleinig egyedli; kizrlagos
Alleinvertreter (r) kizrlagos kpvisel
allemal mindig; ein fr allemal: egyszer s mindenkorra
allenfalls mindenestre
allenthalben mindentt
allerbest legeslegjobb
allerdings 1. ktsgtelenl; 2. valban; persze
allererst legeslegelszr
allergrt legeslegnagyobb
allerhand mindenfle
allerhchst legeslegmagasabb
allerlei mindenfle
allerletzt legeslegutols
allerliebst igen kedves
allermeinst legesleginkbb
allernchst legeslegkzelebbi
allerseits mindenfell; am allerwenigsten: legkevsb
alles 1. minden; 2. teljes
allgemein ltalnos; allgemeint bekannt: kztudoms; im allgemeinen:
ltalban
Allgemeinbefinden (s) kzrzet
Allgemeinbildung (e) ltalnos mveltsg
allgemeingltig ltalnos rvny
allgewaltig mindenhat
Allheit (e) sszessg; mindensg
Allianz (e) szvetsg
Allierte (r) szvetsges
alljhrlich vente
allmchtig mindenhat
allmhlich fokozatosan
allnchtlich jjelente
allseitig ltalnos; sokoldal
allstndlich rnknt
Alltag (r) htkznap; aus dem Alltag herauskommen: kiszakad a
mindennapokbl
alltglich 1. htkznapi; 2. megszokott
Alltagsleben (s) mindennapi let
allviel tl sok
allwissend mindentud
allwchentlich hetente
allzu tlzott; tlsgos
allzuviel tl sok
Alm (e) alpesi legel
Almossen (s) alamizsna
Alois Alajos
Alpen Alpok
Alpenveilchen (s) ciklmen
Alphabet (s) bc
alphabetisch betrendes
Alpinismus (r) alpinizmus
als 1. amikor; als ob/wenn: mintha; so bald als mglich: amint
lehet; sowohl... als...: mind..., mind...; 2. mint
alsbald csakhamar
also teht; gy; szval
alt reg; rgi; cska; wir sind gleich alt: egyidsek vagyunk; er ist
zwanzig Jahre alt: () hsz ves; alt werden: megregszik; jung
und lt: apraja-nagyja
Altar (r) oltr
Altbau (r) rgi plet
altbewhrt jl bevlt
altdeutsch nmet
Alte (e) regasszony
Alte (r) regember
Alter (s) 1. letkor; regsg; 2. korszak
ltere (r)(e) vkinek az idsebb fia/lnya
altern vnl; regszik
Altersheim (s) szocilis otthon
Altertum (s) 1. kor; 2. rgisg
altertmlich 1. don; 2. rgies
Alteseisen (s) cskavas
althochdeutsch felnmet
altklug koravn
ltlich reges
altmodisch divat; maradi; elavult
Altstadt (e) vros
altvterisch divat; rgimdi
Amateur (r) amatr
Ambition (e) ambci; becsvgy
Ambo (r) ll
ambulant ambulns
Ambulanz (e) 1. ambulancia; 2. mentkocsi
Ambulatorium (s) ambulancia
Ameise (e) hangya
Amerika Amerika
Amerikaner (r) amerikai (ember)
amerikanisch amerikai
Amme (e) dajka
Ampel (e) kzlekedsi lmpa
Ampfer (r) sska
Amsel (e) feketerig
Amt (s) 1. hivatal; 2. telefonkzpont; 3. vonal (tel.); von Amts wegen:
hivatalbl
amtlich hivatalos
Amtsarzt (r) tisztiorvos
Amtssitz (r) hivatali szkhely
amsant szrakoztat
amsieren szrakoztat
amsieren s. szrakozik
an +A 1. -hoz,-hez,-hz; 2. -nak,-nek; 3. -ra,-re
an +D -on,-en,-n; ein Brief an mich: nekem szl levl; sie ist an die
20 Jahre alt: kb. 20 ves; an der Reihe sein: (soron) kvetkezik;
an und fr sich: lnyegben; von morgen an: holnaptl; von
Analgetika (e) fjdalomcsillapt
Anarchist (r) anarchista
Anatomie (e) anatmia; bonctan
anbahnen vminek tjt egyengeti
anbandeln kikezd vkivel
Anbau (r) vets
anbehalten magn tart (nem vet le)
anbei mellkelve; csatolva
anbeien beleharap
anbelangen illet vkit/vmit; was mich anbelangt: ami engem illet
anberaumen kitz (idpontot)
anbeten imd; in Anbetracht dessen...: tekintettel arra, hogy...
anbetreffen illet
anbetreffs vonatkozan
anbieten knl; ajnl
anbinden 1. kapcsolatot ltest; 2. odaktz
Anblick (r) ltvny; einen eintnigen Anblick bieten: egyhang ltvnyt
nyjt; bei diesem Anblick: ennek lttn
anblicken rtekint
anbohren megfr
anbrechen 1. feltr; 2. kezddik; der Tag bricht an: hajnalodik; 3.
megreped
anbrennen 1. meggyjt; odaget; 2. odag
anbringen 1. elhelyez; 2. felerst; 3. tlad vmin/vkin
Anbruch (r) kezdet; bei Abbruch des Tages: virradatkor
anbrllen rordt
Andacht (e) htat
andchtig htatos
andauern 1. eltart; tovbb tart; 2. tarts
Andenken (s) emlktrgy
Zander (r) fogas (hal)
andere msik; ein/jemand anderer: ms valaki; alles andere: minden
egyb; etwas anders: valami ms; unter anderem: tbbek kztt;
einer/eins nach dem andern: egyms utn; ein andermal: mskor
ndern megvltoztat
ndern s. megvltozik
anders 1. msknt; 2. valami ms
anderseits msrszt
anderswie mskppen
anderswo mshol
anderthalb msfl
nderung (e) vltoztats; vltozs
andeuten sejtet
Andrang (r) tolongs
andrngen odaszort
andrngen s. odatolakodik
andringlich srget; tolakod
androhen megfenyeget
andrcken rnyom
aneignen eltulajdont
aneinander egymshoz; ssze
anempfehlen javasol; beajnl
anerbieten (s.) ajnlkozik
anerkennen elismer
Anerkennung (e) elismers; Anerkennung finden: elisemrst kap; elismersben
rszesl
anfahren 1. elindul (jrm); 2. megrkezik (jrm); 3. odaszllt; 4.
rtmad
Anfahrt (e) 1. kikthely; 2. megkzelts (jrmvel)
Anfall (r) tmads; roham
anfallen megtmad; megrohan
anfllig gegenber +D hajlamos vmire
Anfang (r) kezdet
anfangen elkezd; von neuem anfangen: jrakezd; was fangen wir nun an
?: mihez kezdjnk most ?
Anfnger (r) kezd
anfangs eleinte; kezdetben
anfassen megfog
anfechtbar megtmadhat
anfertigen megcsinl; elkszt
anfeuchten megnedvest
anflehen knyrg; krlel
Anflug (r) 1. induls (rep.); ein Anflug von etw.: egy kis/leheletnyi vmi; 2.
odarepls
anfordern ignyel; kr
Anforderung (e) kvetelmny; jm. gegenber Anforderung stellen: megkvetel
vkitl
Anfrage (e) 1. rdelklds; 2. krds; 3. krdezskds
anfragen nach +D krdezskdik; rdekldik; tudakozdik vmirl
anfreunden (s.) megbartkozik
anfgen hozztesz; mellkel; csatol
anfhlen 1. megtapint; 2. vkin vmit megrez
anfhren 1. emlt; idz; 2. vezet
Anfhrungszeichen (s) idzjel
Angabe (e) 1. adat; 2. kzls; 3. utasts
Zange (e) harapfog
angeben 1. llt; 2. feljelent; 3. henceg
angeblich lltlag
angeboren veleszletett
Angebot (s) ajnlat
angebracht helynval
angeheitert spicces; pityks
angehen 1. megkezddik; 2. megtmad; das geht an: megjrja; das geht
mich nichts an: semmi kzm hozz; jn. um etw. angehen: kr
angehren hozztartozik
Angehrige (r)(e) hozztartoz
Angeklagte (r)(e) vdlott
Angel (e) horog
angelangen megrkezik
angelegen 1. fontos; er lie es sich angelegen sein: szvn viselte; 2.
szomszdos
Angelegenheit (e) gy; dolog
angeln horgszik
angelschisch angolszsz
angemessen 1. alkalmas; megfelel; 2. ill
angenehm kellemes
angesehen tekintlyes; tisztelt; angesen da...: tekintve,hogy...
angesessen letelepedett
Angesicht (s) 1. arc; 2. ltoms
angesichts tekintettel vmire
angespannt megfesztett
Angestellte (r)(e) alkalmazott
angewandt alkalmazott; angewandte Kunst: iparmvszet
angewiesen +auf +A vmire rszorul
angewhnen rszoktat vmire
angleichen hasonlv tesz
angleichen s. hasonul
angliedern 1. bekebelez; 2. hozzcsatol
angreifen 1. megfog; 2. megkezd; 3. megtmad
Angreifer (r) tmad
angrenzen hatros
Angriff (r) 1. hozzkezds; 2. megfogs; 3. tmads; in Angriff nehmen:
hozzkezd vmihez
Angst (e) flelem; Angst haben: fl, aggdik
ngstigen aggaszt; ijeszt
ngstigen s. aggdik
ngstlich flnk; aggodalmas; ijedt
angucken megnz
Anh. (Anhang) fgg. (fggelk) /rv./
anhaben visel; hord vmit; ihm kann man nichts anhaben: nem fog ki
rajta senki
anhaften rtapad
Anhalt (r) tmasz
anhalten 1. megll; 2. megllt; 3. megmarad
anhalten s. 1. fogdzkodik; 2. vmihez tartja magt; den Atem anhalten:
visszafojtja a llegzett; um etw. anhalten: megplyz vmit
Anhalter (r) 1. stop; 2. stoppol; stoppos; per Anhalter fahren: stoppal
utazik
Anhaltspunkt (r) tmpont
Anhang (r) fggelk; ptls
Anhnge (Pl.) hozztartozk
anhngen 1. csatlakozik; 2. rakaszt
Anhnger (r) 1. kvet; 2. ptkocsi
anhnglich ragaszkod
Anhngsel (s) 1. fgg (kszer); 2. kolonc; 3. pereputty
anhauchen rlehel
anhufen felhalmoz; gyjt
anhufen s. felhalmozdik
anheften rkt
anheimfallen 1. osztlyrszl jut; 2. rszll
Anhhe (e) magaslat; domb
anhren meghallgat; das lt sich anhren: ez mr beszd
Ank. (Ankunft) rk. (rkezs) /rv./
Zank (r) civakods
Ankauf (r) megvtel
Anker (r) horgony; vor Anker liegen: horgonyoz
anketten meglncol
anklagen vdol
Anklger (r) vdl
anklammern odakapcsol
anklammern s. belekapaszkodik
Anklang (r) 1. csengets; 2. visszhang
ankleben 1. rragad; 2. rragaszt
ankleiden felltztet
ankleiden s. felltzik
anklingen felcsendl
anklopfen bekopog; kopogtat
anknpfen 1. felgombol; 2. rsz
anknpfen 1. kapcsolatot ltest; 2. odaktz
ankommen 1. elr (sikere van); 2. elfog; damit kommt er bei mir nicht an:
ezzel nem rt clt nlam; es kam ihn ein Grauen an: elfogta az
irtzs; schlecht ankommen: rosszul jr; es kommt darauf an:
attl fgg; es kommt ihm sehr darauf: nagyon fontos szmra /;
Ankmmling (r) jvevny
ankndigen bejelent
Ankunft (e) rkezs
Ankunftseite (e) rkezsi oldal
ankurben beindt (motort)
Anla (r) 1. alkalom; Anla nehmen: megragadja az alkalmat; 2. indok;
indtk
anlcheln rmosolyog
anlachen rnevet (vkire)
Anlage (e) 1. kpessg; 2. ltestmny; park; 3. mellklet
anlagen 1. megrkezik; 2. vonatkozik
anllich alkalmbl
anlassen 1. elindt; beindt; 2. magn tart (nem vet le)
Anlasser (r) nindt
Anlauf (r) 1. csdlet; 2. nekifuts
anlaufen 1. befut (haj); 2. elhomlyosodik; 3. megrohan; 4.
nekiiramodik
anluten 1. becsenget; 2. felhv (tel.)
anlegen 1. befektet; 2. kikt (haj); 3. ltest; 4. rtesz
anlehnen nekitmaszt
anlehnen s. tmaszkodik
Anleihe (e) klcsn
anleiten 1. rvezet; 2. tba igazt
anlernen betant
anliegen 1. hozzsimul vmihez; 2. vmivel szomszdos
Anliegen (s) 1. cl; 2. krelem
anliegend 1. mellkelt; 2. szoros; szomszdos
anlocken odacsalogat; odacsbt
anlgen hazudik; anlgen jn.: hazudik vkinek
Anm. (Anmerkung) megj. (megjegyzs) /rv./
anmachen 1. megcsinl; 2. odaerst; felszerel
anmalen befest; bemzol
anmarschieren elnyomul; kzeledik
Anmaung (e) arctlansg; so eine Anmaung !: van kpe ! mit nem kpzel !
anmelden 1. bejelent; 2. benevez
Anmeldeschein (r) bejelentlap
anmerken megjegyez; megjell; etw. jm. anmerken: szrevesz vmit vkin;
es lt sich nichts anmerken: nem rul el semmit
anmessen 1. mrtket vesz; 2. vmihez hozzmr
Anmut (e) bj
anmuten tetszik; tnik; jm. etw. anmuten: vkitl vmit elvr; das mutet
mich eigenartig: klnsnek rzem
anmutig 1. kecses; 2. kedves; bjos
annageln rszegez
annagen megrg
annhen felvarr
annhern kzelt
Annahme (e) 1. tvtel; 2. elfogads; 3. feltevs
annehmbar 1. elfogadhat; 2. feltehet
annehmen 1. tvesz; 2. elfogad; 3. felttelez; sich js./etw. annehmen:
vkinek/vminek gondjt viseli
annieten rszegecsel
Annonce (e) aprhirdets
annullieren rvnytelent
anordnen 1. elrendel; 2. elrendez
anpacken megfog
anpassen 1. hozzidomt; 2. hozzillik
anpassen s. alkalmazkodik
anpflanzen beltet
anpochen bekopog
anprallen nekitkzik vminek
anpreisen felmagasztal
anprobieren felprbl
anpumpen megvg
anrauchen rgyjt
anrechnen felszmt
Anrecht (s) 1. igny; 2. jog
Anrede (e) megszlts
anreden megszlt
anregen 1. biztat; kezdemnyez; 2. sztnz
anreiben bedrzsl
Anreiner (r) ottlak
Anreiz (r) sztnzs; csbts; ingerls
anreizend csbt
anrennen 1. megrohan; 2. nekiiramodik
anrichten 1. elkszt; elkvet; Schaden anrichten: krt okoz; 2. feltlal
anrchig hrhedt
anrcken 1. elnyomul; kzeledik; 2. odatol
Anruf (r) 1. felhvs; 2. felszlts; 3. telefonhvs
anrufen felhv (tel.)
anrhren 1. elkever; 2. hozznyl; megrint
Ansage (e) bejelents; bemonds
Ansager (r) bemond
ansammeln sszegyjt; felhalmoz
ansssig 1. illetsg; 2. letelepedett
Ansatz (r) 1. hajlam; 2. kezdet; 3. sszeg; 4. tolds; toldalk
anschaffen 1. megrendel; 2. megszerez
anschauen megnz; rnz
anschaulich szemlletes; szemlltet
Anschauung (e) 1. megnzs; 2. szemllet; nzet; vlemny
Anschein (r) ltszat; allem Anschein nach: minden valsznsg szerint
anscheinend ltszlag
Anschlag (r) 1. kltsgvets; 2. mernylet; 3. ts
anschlagen 1. adogat (sp); 2. hirdet; 3. odaver; megt; 4. rfog (fegyvert)
anschlagen s. megti magt
Anschlagsule (e) hirdetoszlop
Anschlagzettel (r) falragasz; plakt
anschleichen odalopzik
anschlieen 1. csatol; mellkel; 2. illeszkedik; 3. sszekapcsol
anschlieen s. csatlakozik
anschlielich kapcsolatban vmivel
Anschlu (r) 1. csatols; csatlakozs; 2. ismeretsg; trsasg
anschmieden hozzkovcsol; hozzidomt
anschmiegen s. hozzsimul
anschmieren 1. becsap; 2. beken
anschnallen felcsatol
anschnauzen rfrmed
anschneiden 1. felvg; 2. felvet (tmt)
anschrauben rcsavar
anschreiben felr
anschreien rordt; rkiabl
Anschrift (e) cmzs
anschuldigen vdol
anschwrzen befekett
anschwellen 1. megrad; 2. megdagad; 3. megduzzaszt
anschwimmen odaszik
ansehen megnz; rnz; man sieht es an: megltszik rajta; wofr siehst
du mich an ? minek nzel engem ?; sieht man an !: no lm !
Ansehen (s) 1. megtekints; 2. tekintly
ansehnlich tetemes; tekintlyes
ansetzen 1. elkezd; elindt; 2. megszab; 3. rtesz
ansetzen s. lerakdik; letelepedik
Ansicht (e) 1. megtekints; 2. szemllet; nzet; vlemny; ich bin der
Ansicht: az a nzetem; nach meiner Ansicht: nzetem szerint
Ansichtskarte (e) kpeslap
ansiedeln telept
ansiedeln s. letelepedik
Ansiedler (r) telepes
anspannen 1. befog (lovat); 2. megfeszt
anspeien lekp
anspielen 1. cloz; utal; 2. jtkba kezd
Anspielung (e) clzs; utals
anspitzen kihegyez
anspornen 1. megsarkantyz; 2. sarkall; serkent
Ansprache (e) 1. beszd; 2. megszlts
ansprechen megszlt; jn. um etw. ansprechen: vkitl vmit kr; das spricht
mich an: ez tetszik nekem
ansprengen meglocsol
anspringen 1. beindul; 2. nekiugrik; 3. odavgtat
Anspruch (r) igny; kvetels; in Anspruch nehmen: ignybe vesz
anspruchtslos ignytelen
anspruchtsvoll ignyes
anstacheln sarkall
Anstalt (e) intzet; intzmny; Anstalten machen: kszl vmire
Anstand (r) 1. aggly; ohne Anstand: minden tovbbi nlkl; 2. illem
anstandhalber a tisztessg kedvrt
anstndig tisztessges
anstndlich 1. illedelmes; tisztessges; rendes; 2. tetemes; derekas
anstandslos akadlytalanul
anstarren rbmul
anstatt +D helyett; anstatt meiner: helyettem; anstatt da...: ahelyett,
hogy...
anstaumen megbmul
anstecken 1. felgyjt; 2. feltz; 3. megfertz
anstecken s. megfertzdik
Ansteckung (e) fertzs
ansteffen ingerel
anstehen 1. ll (kzel); 2. sort ll
ansteigen emelkedik; nvekedik
anstelle +G vmi/vki helyett
anstellen 1. alkalmaz; 2. odallt; bellt; 3. rendez; tesz
anstellen s. odall; sort ll; bell a sorba; er hat etwas angestellt: rossz ft
tett a tzre; Was hat er angestellt ?: Mit kvetett el ?; sich krank
anstellen: betegnek teteti magt; sich anstellen als ob...: gy
anstengen megerlteti magt; einen Proze anstrengen: pert indt
Anstieg (r) emelked
anstiffeb okoz
anstiffen odaszegez
anstimmen rzendt
Ansto (r) 1. lendlet; 2. megbotrnkozs; an etw. Ansto nehmen:
mmegbotrnkozik vmin; 3. tkzs
anstoend hatros; szomszdos
anstig illetlen; megbotrnkoztat
anstreben trekszik vmire
anstregend megerltet
anstreichen bemzol
anstrengen megfeszt; megerltet
Anstrengung (e) erfeszts
Anstrich (r) mz; mzols
anstrmen odaznlik
Ansturm (r) 1. roham; 2. tolongs
anstrmen megrohamoz
Ansuchen (s) krelem; krvny
antasten megrint; js. Ehre antasten: a becsletbe gzol vkinek
Anteil (r) 1. rdeklds; 2. osztlyrsz; 3. rszvt; an etw. lebhafen Anteil
nehmen: rdekldik vmi irnt
Antenne (e) antenna
Antike (e) 1. kor; 2. rgisg; antik trgy
Antiquar (r) antikvrius; rgisgkeresked
Antiquariat (s) antikvrium
Antiquitt (e) rgisg
Antlitz (s) arculat
Anton Antal
Antrag (r) 1. ajnlat; javaslat; indtvny; krelem; 2. hzassgi ajnlat;
einen Antrag stellen: krvnyt nyjt be
antragen 1. felhord; 2. javasol; indtvnyoz; 3. odahoz
Antragsteller (r) indtvnyoz; krelmez
antreffen 1. rtall; 2. tallkozik
antreiben hajt; sarkall; siettet; serkent
antreten 1. odalp; 2. sorakozik; 3. vhova bell
Antrieb (r) 1. hajts; 2. indts; 3. sztnzs
Antritt (r) belps; kezdet
antun 1. okoz; elkvet; das darfst du mir nicht antun: ezt nem teheted
velem; er hat mir die Ehre angetan: megtisztelt; 2. rad;
Antwort (e) felelet; vlasz; keine Antwort wissen: nem tud mit szlni
antworten felel; vlaszol
anvertrauen rbz; bizalmasan kzl
anverwandt rokon
anwachsen 1. nvekedik; rad; 2. sszen
Anwalt (r) 1. meghatalmazott; 2. gyvd; gysz; 3. gyviv; szszl
Anwandlung (e) hangulat; kedv
anwrmen felmelegt
Anwrter (r) jellt; vromnyos
anweisen 1. kiutal; 2. megjell; 3. tant; 4. utast
Anweisung (e) 1. megjells; 2. utalvny; 3. tmutats; utasts
anwenden 1. felhasznl; alkalmaz; 2. vmie fordt
anwerben 1. kr; 2. szerzdtet; 3. toboroz
anwesend jelenlev
Anwesenheit (e) jelenlt
Anwesenheitsliste (e) jelenlti v
anwidern undort; das widert mich an: undorodom ettl; ez undort
Anwuchs (r) nvekeds; szaporods
anwurzeln gykeret ver
Anzahl (e) 1. darabszm; mennyisg; 2. sokasg
Anzahlung (e) elleg; foglal
anzapfen megcsapol; csapra ver
Anzeichen (s) 1. eljel; 2. ismertetjel
Anzeige (e) 1. feljelents; 2. jsghirdets
anzeigen 1. feljelent; 2. hirdet; 3. kzl; bejelent
anziehen 1. felhz; felvesz; felltztet; 2. meghz; 3. odavonul; 4. vonz
anziehen s. felltzkdik; felltzik
Anzug (r) 1. els lps (sakk); es ist etwas im Anzug: vmi kszlben
van; 2. kzlekeds; 3. ltny
anzglich 1. clzatos; 2. szemlyesked
anznden felgyjt
anzweifeln ktsgbe von
Apfel (r) alma
Apfelkuchen (r) alms lepny
Apfelmus (r) 1. almalekvr; 2. almapr
Apfelsine (s) narancs
Zapfen (r) 1. csap; 2. toboz
Zapfenstreich (r) takarod (kat)
Zapfstelle (e) benzinkt
Apostel (r) apostol
Apostroph (r) hinyjel
Apotheke (e) gygyszertr
Apotheker (r) gygyszersz
Apparat (r) kszlk; berendezs; szerkezet; mszer; appartus
Appell (r) 1. felhvs; 2. fellebbezs; 3. sorakoz; 4. szzat
appellieren fellebbez; appelll
Appetit (r) tvgy
appetitlich gusztusos; kvnatos; tvgygerjeszt
applaudieren tapsol
Applaus (r) taps
Aprikose (e) srgabarack; kajszibarack
April (r) prilis
quator (r) Egyenlt
Zar (r) cr
ra (e) korszak
Araber (r) arab (ember)
arabisch arab
Arbeit (e) 1. munka; feladat; 2. m; jm. alle Arbeit abnehmen: leveszi rla
a munka minden terht; in der Arbeit stecken: rengeteg a dolga;
an die Arbeit gehen: munkhoz lt; zur Arbeit gehen: munkba
arbeiten 1. dolgozik; 2. megmunkl; 3. mkdik
Arbeiter (r) munks; gelernter Arbeiter: szakmunks; qualifizierter Arbeiter:
szakmunks
Arbeiterbewegung (e) munksmozgalom
Arbeiterklasse (e) munksosztly
Arbeiterpartel (e) munksprt
Arbeitgeber (r) munkaad
Arbeitheim (s) munksszll
Arbeitnehmer (r) munkavllal
arbeitsam dolgos; tevkeny
Arbeitsbuch (s) munkaknyv
Arbeitsklima (s) munkahelyi lgkr
Arbeitskraft (e) munkaer
Arbeitskreis (r) munkakr; munkaterlet
Arbeitslohn (r) munkabr
arbeitslos munkanlkli
Arbeitslose (r)(e) munkanlkli
Arbeitslust (e) munkakedv
arbeitspflichtig munkakteles
Arbeitsplatz (r) munkahely
Arbeitsproze (r) munkafolyamat
arbeitsscheu munkakerl
Arbeitsschicht (e) mszak
Arbeitsstelle (e) munkahely
Arbeitstag (r) munkanap
arbeitstchtig munkabr
arbeitsunfhig munkakptelen
Arbeitszeit (e) munkaid
Arbeitszimmer (s) dolgozszoba
Archologie (e) rgszet
Arche (e) brka
Architekt (r) ptsz
Architektur (e) ptszet
Archiv (s) levltr; archivum
Archivar (r) levltros
arg 1. gonosz; 2. nagyon slyos; arger Fehler: durva hiba; das ist
wirklich zu arg: ez mr tbb a soknl; was zu arg ist, ist zu arg:
Argebtinier (r) argentin (ember)
Argentinien Argentina
argentinisch argentin
rger (r) mreg; bosszsg; harag
rgerlich 1. bosszant; 2. bosszs; haragos; mrges
rgern 1. bosszankodik; 2. bosszant
Arglist (e) lnoksg
arglos 1. rtatlan; jmbor; 2. gyantlan
Argument (s) rv
argumentieren rvel
Argwohn (r) gyan
argwhnen gyanakodik; gyant
argwhnisch gyanakv
Arie (e) ria
Arithmetik (e) aritmetika
Arkade (e) rkd
arm szegny; arm an etw.: vmiben szegny
Arm (r) 1. g (foly); die Beine unter die Arme nehmen: nyakba szedi
a lbt; 2. kar
armanisch rmny
Armband (s) karkt
Armbanduhr (e) karra
Armbinde (e) karszalag
Arme (r)(e) szegny
Armee (e) hadsereg
rmel (r) ruhaujj
rmelkanal (r) La Manche-csatorna
Armenier (r) rmny (ember)
Armhhle (e) hnalj
-armig -kar
Armleuchter (r) karos gyertyatart
rmlich szegnyes
Armrelf (r) karperec
armselig szegnyes
rmste (r)(e) szegnyke
Armstuhl (r) karosszk
Armut (e) szegnysg
Aroma (s) aroma
arragieren elrendez
Arrest (r) fogsg; bezrs
Arsenal (s) arzenl
Art (e) 1. jelleg; termszet; 2. md; fajta; 3. viselkeds; magatarts; es
ist keine Art,da...: micsoda dolog, hogy...; Mbel aller Arten:
mindenfle btor
Arterie (e) artria
artig illedelmes
Artikel (r) 1. rucikk; 2. cikk; fejezet; 3. nvel
Artillerie (e) tzrsg
Arznei (e) gygyszer
Arzt (r) orvos; doktor; der praktische Arzt: krzeti orvos; der
diensthabende Arzt: gyeletes orvos
rztin (e) doktorn
rztlich orvosi
As (s) sz
Asche (e) hamu
Aschenbecher (r) hamutart
schern elhamvaszt
aschgrau hamuszrke
sen legel
Asiat (r) zsiai (ember)
asiatisch zsiai
Asien zsia
Aspekt (r) 1. eljel; 2. kilts; 3. szemszg
Assistent (r) 1. adjunktus; 2. asszisztens; 3. munkatrs; 4. tanrsegd
Assistentin (e) asszisztensn
assozieren trst; prost; asszocil
Ast (r) g; von Ast zu Ast: grl gra
stchen (s) gacska
sthetik (e) eszttika
sthetisch eszttikus
Astronaut (r) rhajs; asztronauta
Astronautik (e) rhajzs
Astronom (r) csillagsz; asztronmus
Asyl (s) menedk; menhely
Atelier (s) mterem
Atem (r) llegzet; lgzs; lehelet; mir verschlgt es den Atem: elll tle a
llegzetem; auer Atem sein: kifulladt; in einem Atem: egy
atemlos llekszakadva
Atemweg (r) lgutak
Atemzug (r) llegzetvtel
athenisch athni
Athlet (r) atlta
Athletik (e) atltika
Atlantik (r) Atlanti-cen
atlantisch atlanti; der Atlantische Ozean: az Atlanti-cen
atmen 1. raszt; terjeszt; 2. llegzik; lehel; liheg
Atmosphre (e) lgkr; atmoszfra
Atmung (e) lgzs
Atom (s) atom
atomisieren atomizl
Atrozitt (e) kegyetlensg
Attacke (e) roham
Attentat (s) mernylet
Attentter (r) mernyl
Attest (s) tanstvny
tzen marat
au jaj
Au (e) liget; rt
Zauber (r) varzs; varzslat
Zauberer (r) varzsl
Zauberknstler (r) bvsz
Zauberspruch (r) varzsige
Zauberstck (s) bvszmutatvny
auch is; mg ... is; auch gut !: gy is j !; auch wenn ...: mg akkor is
Audienz (e) kihallgats; audencia
auen kvl; kinn; kint; auer und innen: kvl-bell; nach auer:
kifel
Auenbezirk (r) kls kerlet
Auenbordmotor (r) csnakmotor (kls)
Auenhandel (r) klkereskedelem
Auenhandelsunterne
hmen (s)
klkereskedelmi vllalat
Auenminister (r) klgyminiszter
Auenseite (e) kls oldal
auenstehend kvlll
Auenstelle (e) kirendeltsg
Auenstrmer (r) szls csatr
auer kivve; auer Atem: llekszakadva; alle auer dir: rajtad kvl
mindenki; auer sich: magnkvl; auer da ...: csak gy, ha
...; auer wenn ...: csak akkor, ha ...
auer +D kvl
auerdem azonkvl; ezenkvl
uere kls; kl-
uere (s) kls megjelens; klalak; das uere wahren: a ltszatot vja;
Minister des uere: klgyminiszter
auergewhnlich rendkvli; szokatlan
Auerhahn (r) fajdkakas
auerhalb kinn; kint; kvl
auerhalb +G kvl
Auerkraftsetzung (e) hatlytalants
uerlich kls; ltszlagos
uern 1. kifejez; kinyilvnt; 2. kijelent
uern s. megnyilvnul
auerordentlich rendkvli
uerst 1. legnagyobb; 2. legszls; 3. legtvolabbi; 4. legvgs; 5.
rendkvl; nagyon; auerstand setzen: kptelenn tesz;
auerstand setzen: hasznlhatatlann tesz; er ist auerstande
uerung (e) kijelents; kifejezs; nyilatkozat
auf +A -ra, -re
auf +D -on, -en,- n; auf jeden Fall: mindenesetre; aufs Jahr: mhoz
egy vre; auf Wiedersehen !: viszont ltsra !; auf diese Art: ily
mdon; auf der Stelle: azonnal; auf der Universitt: az
egyetemen; auf deutsch: nmetl; auf und ab: fel s al; ide-o
aufarbeiten feldolgoz
aufatmen felllegzik
Aufbau (r) felpts; ptmny
aufbumen (s.) 1. gaskodik; 2. fellzad vmi ellen; 3. vonakodik vmitl
aufbehalten fenntart; fennhagy
aufbewahren eltesz; megriz
aufbieten 1. felhasznl; bevet; 2. felszlt; felhv; 3. kihirdet
aufbinden 1. felkt; 2. megold; felold; 3. rakaszt (tv.); rsz
aufblitzen felvillan; felragyog
aufblhen felvirgzik
aufbrauchen felhasznl; elfogyaszt
aufbrechen 1. elindul; tra kel; 2. feltr /felfakad
aufbringen 1. divatba hoz; 2. elteremt; 3. felingerel; 4. felnyit
Aufbruch (r) 1. elinduls; 2. feltrs /felfakads; 3. ugar
aufbgeln tvasal
aufdecken 1. felfed; feltr; 2. feltert; megtert
aufdrngen rerszakol
aufdrehen felcsavar; einen Hahn aufdrehen: csapot kinyit
aufdriglich erszakos; tolakod
aufdrcken 1. felnyit; 2. rnyom; kinyom
aufeinander 1. egymson; 2. egymsra
Aufeinanderfolge (e) egymsutn; sorrend
Aufenthalt (r) idzs; tartzkods; der Zug hat hier keinen Aufenthalt: a vonat
itt nem ll meg
Aufenthaltsbewilligun
g (e)
tartzkodsi engedly
auferlegen kiszab; kir
auferstehen feltmad
auferwecken feltmaszt
auferziehen felnevel
aufessen megesz; elfogyaszt
auffahren 1. felmegy; felvonul; 2. kinylik; felpattan
Auffahrt (e) 1. felhajts; 2. felhajt szakasz (autplya); 3. felvonuls
(kocsi); 4. kocsifeljr
auffallen 1. feltnik; 2. resik
Auffallen (s) feltns
auffllig feltn
auffangen felfog; felkap
auffassen 1. felszed; felfog (tv. is); felkap; 2. megrt
Auffassung (e) felfogs; felfogkpessg
auffinden feltall
auffliegen 1. felrobban; 2. felszll; 3. kivgdik
Aufflug (r) felrepls
auffordern felszlt; felkr
auffressen felfal
auffrischen felfrisst; feljt
auffhren 1. elad; eljtszik; 2. felhoz; 3. felsorol; 4. felvezet; 5. ltest;
emel
auffhren s. viselkedik
Auffhrung (e) elads
Aufgabe (e) felads; feladat
Aufgang (r) feljrat; Aufgang der Sonne: napkelte
aufgeben felad vmit; lemond vmirl; felhagy vmivel; seinen Geist
aufgeben: kiadja a lelkt
Aufgebot (s) 1. bevets; 2. felhvs
aufgebracht ingerlt
aufgehen 1. feljn; 2. felkel; megkel; 3. felnylik; 4. felolvad; felenged; 3
geht in 9 ohne Rest auf: 9 3-mal maradk nlkl oszthat; jetzt
ging mir ein Licht auf: most mr rtem
aufgeklrt felvilgosult
aufgelegt jkedv
aufgerumt vg; jkedv
aufgeweckt eleven esz
aufgieen felnt; felereszt
aufgliedern 1. felbont; 2. tagol
Aufgu (r) felnts; fzet
aufgtern felcsatol
aufhaben fejn visel; ich habe viel auf: sok feladatot kaptam
aufhalten 1. feltartztat; 2. nyitva tart
aufhalten s. tartzkodik; idzik; sich mit etw. aufhalten: idt veszteget
vmire; sich ber etw. aufhalten: megbotrnkozik vmin
aufhngen felakaszt
aufhumen felhalmoz
aufheben 1. rvnytelent; 2. felemel; 3. megriz
aufheitern felvidt
aufhelfen felsegt
aufhellen s. kivilgosodik
aufhetzen felbujt; felizgat
aufhren megsznik; abbahagy
aufjagen 1. felhajt; 2. felver
aufjubeln ujjongsban tr ki
aufkaufen felvsrol
aufklren 1. feldert; 2. felvilgost; 3. megvilgt
Aufklrung (e) 1. felderts; 2. felvilgosts; 3. megvilgts
aufkleben felragaszt
aufknpfen felgombol
aufkochen felforral
aufkommen 1. elretr (sp); 2. felemelkedik; 3. felgygyul; 4. feln; 5.
keletkezik; elterjed
aufkndigen felmond
Aufl. (Auflage) k. (kiads) /rv./
aufladen felrak; megrak
Auflage (e) 1. feltt (tel); 2. kiads
Auflagenhhe (e) pldnyszm
auflassen 1. felereszt; 2. fennhagy; nyitva hagy; abbahagy
auflauern megles
Auflauf (r) 1. csdlet; 2. felfjt (tel)
auflaufen 1. felgylemlik; 2. felszalad; 3. ztonyra fut
auflegen 1. feltesz; 2. kiad (knyvet); die Ellbogen auflegen: rknykl
az asztalra; das Tischtuch auflegen: megtert; 3. kirak; 4. kir
auflehnen megtmaszt
auflehnen s. fellzad
auflesen felszed
auflockern meglazt
auflodern fellngol
auflsen 1. felold; megold; 2. megfejt; megold; der nebel lst sich auf:
felszll a kd
aufmachen 1. elkszt; 2. kinyit
aufmachen s. felkerekedik
aufmarschieren felvonul
aufmerken 1. feljegyez; 2. odafigyel; felfigyel
aufmerksam figyelmes; jn. aufmerksam machen auf etw.: figyelmeztet vkit
vmire
Aufmerksamkeit (e) 1. figyelem; 2. figyelmessg
Aufnahme (e) 1. felvtel; 2. fogadtats; 3. megkezds
Aufnahmeprfung (e) felvteli vizsga
aufnehmen 1. befogad; 2. felfog vmit vmilyen rtelemben; 3. felvesz; 4.
folytat
aufnorchen felfigyel
aufntigen rknyszert
aufopfern felldoz
aufopfernd ldozatos; nfelldoz
aufpassen vigyz; figyel
aufputzen felcicomz
aufrumen 1. felszmol; 2. kitakart; rendet rak
aufrechnen felszmt
aufrecht egyenes
aufrechthalten fenntart
aufregen felizgat
aufregen s. felizgul
aufregend izgalmas; izgat
Aufregung (e) izgalom
aufreiben 1. feldrzsl; 2. felmorzsol
aufrichten 1. felllt; 2. felemel; 3. megvigasztal; btort
aufrichten s. kiegyenesedik; felegyenesedik
aufrichtig szinte
Aufruf (r) 1. felhvs; felszlts; 2. felkilts
aufrufen felhv; felszlt
Aufruhr (r) zendls; lzads
aufrhren felkavar
Aufrhrer (r) lzt
aufrtteln felrz; tettre serkent
aufsagen felmond
Aufsatz (r) 1. cikk; tanulmny; fogalmazs; 2. toldat
aufsaugen felszv
aufschauen feltekint
aufscheuchen felriaszt
aufschichten rtegekbe rak
aufschieben 1. elhalaszt; 2. feltol
aufschieen felszkik; feln
Aufschlag (r) 1. becsapds (lvedk); 2. felr; ptdj; 3. feltrs;
felcsapds; 4. hajtka; felhajts
aufschlagen 1. felnyit; feltr; felt; felhajt; 2. felver (strat); ein Lager
aufschlagen: tbort ver; 3. odatdik; nekitdik
aufschlieen felnyit; kinyit
Aufschlu (r) felvilgosts
aufschnallen felcsatol; rcsatol; sich den Grtel aufschnallen: kinyitja az vt
aufschneiden felvg
Aufschnitt (r) 1. felvgs; 2. felvgott (tel)
Aufschrei (r) felkilts
aufschreiben felr
aufschrenken 1. felriad; 2. felriaszt
Aufschricht (e) felgyelet
Aufschrift (e) 1. cmzs; 2. felrs; felirat
Aufschub (r) halaszts
aufschwatzen +D +A rsz vkire vmit
Aufschwung (r) fellendls
aufsehen felnz
Aufsehen (s) feltns
Aufseher (r) felgyel; Aufsehen erregen: feltnst kelt
aufsetzen 1. feltesz; felrak; 2. felltet; 3. megfogalmaz; megszerkeszt; ein
dummes Gesicht aufsetzen: buta arcot vg; das setzt allem die
Krone auf: ez mindennek a teteje
aufsitzen fell
aufsperren kinyit
aufspielen muzsikl
aufspreizen felpeckel
aufsprengen 1. felfeszt; 2. felrobbant
aufspringen 1. felugrik; 2. kireped
aufspren felkutat
Aufstand (r) felkels
aufstndisch felkel
aufstapeln felhalmoz
aufstehen 1. felll; 2. felkel; 3. nyitva ll; nyitva van
aufsteigen 1. felszll; felemelkedik; 2. feltp
aufstellen 1. felllt; elhelyez; 2. feltesz; 3. sszellt; ltest
aufstellen s. odall
Aufstieg (r) felszlls; felemelkeds
aufstbern felkutat
aufstoen 1. belk; betaszt; 2. felbfg; 3. felbukkan; feltnik
aufstren felzavar; felver
aufstruben felborzol
aufstreifen felgyr
aufsttzen megtmaszt; feltmaszt
aufsuchen megkeres; felkeres; megltogat; den Auftakt zu etw. geben:
bevezet vmit; megadja a jelt vmihez
auftauchen felmerl; felbukkan
auftauen felolvaszt
aufteilen feloszt
Aufteilung (e) beoszts
Auftrag (r) 1. megbzs; 2. megrendels
auftragen 1. felhord; felrak; 2. feltlal; 3. megbz
Auftraggeber (r) megbz; megrendel
auftreiben 1. felhajt; megszerez; 2. felver
auftrennen felfejt
auftreten fellp; tmad; keletkezik; megjelenik
Auftritt (r) 1. fellps; jelenet; 2. lpcsfok
auftun 1. feltesz; 2. kinyit; felnyit
auftun s. kitrul; feltrul; megnylik; kinylik
aufwachen felbred
aufwachsen feln
Aufwand (e) 1. kltekezs; pazarls; 2. rfordts
aufwrmen felmelegt
Aufwrmung (e) felmelegeds
aufwarten felszolgl
aufwrts felfel
Aufwartung (e) 1. felszolgls; 2. tisztelg ltogats
aufwecken felbreszt; felkelt
aufweichen 1. tzik; 2. felzik; 3. felztat
aufweisen felmutat; feltntet
aufwenden rklt
aufwerfen feldob; felvet; die Lippe aufwerfen: elbiggyeszti az ajkt
aufwiegeln felbujt; bujtogat
aufwinden felteker
aufwirbeln felkavar
aufwischen felmos
aufwhlen 1. felbujt; bujtogat; 2. felkavar
aufzhlen felsorol
aufzehren elfogyaszt; felemszt
aufzeichnen 1. feljegyez; 2. felrajzol
Aufzeichnung (e) felvtel
aufziehen 1. felhz; kihz; 2. felnevel; 3. felvonul; 4. kzeleg; 5. ugrat
Aufzug (r) 1. felvons; 2. felvon; 3. menet
aufzwingen +D +A rknyszert vkire vmit
Augapfel (r) szemgoly
Auge (s) szem; die Augen vor Wut rollen: dhben forgatja a szemt; er
hat nur ein Auge: flszem; groe Augen machen: nagyot nz;
Auge in Auge: szemtl szembe; sich etw. vor Augen halten:
szem eltt tart vmit; etw. im Auge behalten: szem eltt tart
vmit; etw. ins Auge fassen: szemgyre vesz vmit; er ist dem
Vater wie aus den Augen geschnitten: szakasztott az apja
ugeln szemez
Augenarzt (r) szemorvos; szemsz
Augenblick (r) pillanat
Augenbraue (e) szemldk
augenfllig szembe tl
Augenglass (s) szemveg
Augenlicht (s) vkinek a szeme vilga
Augenlid (s) szemhj
Augenmerk (s) figyelem
Augenschein (r) 1. ltszat; 2. megszemlls; in Augenschein nehmen:
szemgyre vesz; in Augenschein nehmen: szemrevtelez
augenscheintlich szemmel lthat; szemltomst
Augenzeuge (r) szemtan
August gost
August (r) augusztus
Zaum (r) kantr; im Zaum halten: fken tart
Zaun (r) kerts; svny
Zaunknig (r) krszem (madr)
aus ki; er kommt aus Ungarn: Magyarorszgrl jn; aus und ein: ki-
be; er war aus: hzon kvl volt; die Schule ist aus: vge az
aus +D -bl, -bl
ausarbeiten kidolgoz
ausarten elfajul
ausatmen killegzik; kilehel
ausbacken kist; kirnt
Ausbau (r) kipts
ausbessern kijavt
Ausbeute (e) 1. haszon; nyeresg; hozam; 2. kihozatal
ausbeuten kizskmnyol; kiaknz
ausbiegen 1. kihajlik; kitr; 2. kihajlt
ausbieten ruba bocst
ausbilden kikpez
Ausbildung (e) kikpzs
ausbitten kikr
ausbleiben kimarad; elmarad
Ausblick (r) kilts
ausborgen 1. klcsnkr; 2. klcsnz
ausbrechen 1. lre tr (sp); 2. kifakad; 3. kitr; kitrik
ausbreiten 1. kibont; kitr; 2. kitrul; 3. kitereget; elterjeszt
Ausbruch (r) 1. asz (bor); 2. kitrs
ausbrten 1. kiagyal; 2. kiklt
Ausdauer (e) kitarts
ausdehnen 1. kinyjt; 2. kiterjeszt
ausdehnen s. 1. kinylik; megnylik; kitgul; 2. kiterjed
Ausdehnung (e) kiterjeds
ausdenken kigondol
Ausdruck (r) kifejezs; zum Ausdruck bringen: kifejez
ausdrcken 1. kifejez; 2. kinyom
ausdrcklich kifejezett; nyomatkos
ausdruckslos kifejezstelen
ausdrucksvoll kifejez
auseinander szt; szjjel
auseinanderbringen sztvlaszt
auseinanderfahren sztmegy; sztrebben (hirtelen)
auseinandergehen sztmegy; elvlik; die Meinungen gehen auseinander: a
vlemnyek megoszlanak
auseinanderkommen 1. elvlik; sztkerl; 2. sszeklnbzik
auseinanderlegen 1. elklnt; sztszed; 2. fejteget
auseinanderliegen egymstl tvol van; egymstl tvol fekszik
auseinandernehmen sztvesz; sztszed
auseinandersetzen 1. megmagyarz; kifejt; 2. sztltet
Auseinandersetzung
(e)
1. megmagyarzs; kifejts; 2. sztltets; 3. vita; nzeteltrs
auseinanderspreizen 1. sztfeszt; kifeszt; 2. sztterpeszt
auseinanderziehen 1. klnkltzik; 2. szthz
auseinanderziehen s. 1. kinylik; megnylik; 2. szthzdik
auserlesen vlogatott
ausersehen kivlaszt; kiszemel
userste (s) 1. legnagyobb; 2. legvgs; bis zum uersten:
krmszakadtig
auserwhlen kivlaszt
ausfahren 1. elindul; 2. kicsszik; 3. kikocsikzik
Ausfahrt (e) 1. induls; 2. kijrat; 3. kikocsikzs; 4. kivezet szakasz
(autplya)
ausfallen 1. elmarad; 2. kihull; kiesik; 3. kirohan; 4. tmad; 5. vgzdik
vhogyan; sikerl vhogyan
ausfllig srt; tmad
ausfertigen 1. elkszt; 2. killt; ausfindig machen: kinyomoz
ausfliegen 1. kirndul; 2. kirepl
Ausflu (r) 1. kifolys; 2. kvetkezmny
Ausflucht (r) kibv; kifogs
Ausflug (r) kirepls; kirnduls
Ausflger (r) kirndul
ausfressen 1. felfal; 2. kimar; er hat etwas ausgefressen: rossz ft tett a
tzre
Ausfuhr (e) kivitel
Ausfuhrbewilligung
(e)
kiviteli engedly
ausfhren 1. kidolgoz; 2. kifejt; fejteget; 3. kivezet; 4. vgrehajt; kivitelez
ausfhrlich rszletes
Ausfhrung (e) 1. kidolgozs; 2. kifejts; fejtegets; 3. kivezets; 4.
vgrehajts; kivitelezs
ausfllen 1. kitlt; betlt; elfoglal; 2. kivisz; exportl
ausfttern 1. hzlal; 2. kiblel
Ausgabe (e) kiads; kltsg
Ausgang (r) 1. kijrat; 2. kimen
Ausgangspunkt (r) kiindulpont
Ausgarbungen (Pl.) satsok
ausgeben kiad; kibocst
ausgeglichen kiegyenslyozott
ausgehen 1. elfogy; 2. kialszik; kihamvad; 3. kiindul; 4. kimegy; elmegy;
5. szrmazik; frei ausgehen: megssza szrazon; megmenekl;
leer ausgehen: res kzzel tvozik; 6. trekszik; 7. vgzdik
ausgelassen csintalan; pajkos
ausgenommen kivve
ausgerechnet ppen; pont
ausgeschlossen lehetetlen; kizrt
ausgezeichnet kitn; elsrang
ausgiebig kiads; bsges
ausgieen kint
Ausgleich (r) 1. kiegyegyezs; 2. kiegyenlts
ausgleichen kiegyenlt
ausgleiten kisiklik; kicsszik; elcsszik
ausgraben kis
Ausgu (r) 1. kints; 2. lefoly
aushalten 1. kibr; elvisel; es ist nicht zum Aushalten: ezt nem lehet
kibrni; ez kibrhatatlan; 2. kitart; eltart
aushndigen kzbest
Aushang (r) 1. cgtbla; 2. hirdetmny
aushngen kiakaszt
ausharren kitart
aushauen kivs; kifarag
ausheben kiemel; kis; kitermel
aushecken kieszel; kist
ausheilen kigygyt
aushelfen kisegt
aushhlen kivj
aushorchen kihallgat; kiflel
aushungern kiheztet
auskennen kiismer
auskleiden 1. burkol; kiblel; 2. levetkztet
auskleiden s. levetkzik
ausklopfen kiver; kiporol
Auskocherei (e) 1. kifzde; 2. kifzs
auskommen 1. beri vmivel; 2. kijr; 3. kijn; 4. kijn vmibl
auskommen +fr +A megfizet; megtrt vmit; krptol vmirt
auskommen +mit +D megfr vkivel; kijn vkivel; er kommt mit seinem Gehalt gut
aus: jl kijn; megl a fizetsbl
auskmmlich 1. bks; 2. elegend; elg
auskundschaften kikmlel
Auskunft (e) felvilgosts
Auskunftsbro (s) tudakoziroda
ausl. (auslndisch) klf. (klfldi) /rv./
auslachen kinevet
ausladen kirak; kirakodik
Auslage (e) 1. kiads; 2. kirakat
Ausland (s) klfld
Auslnder (r) klfldi
Auslandsreise (e) klfldi utazs
auslassen 1. kiereszt; kibocst; 2. kihagy; akadozik
auslaufen 1. kifut; elindul; kiindul; 2. vgzdik; das luft darauf aus ...:
ennek az a clja ...
Auslufer (r) 1. kifuts; 2. nylvny
auslaugen kilgoz
auslauten vgzdik (nyelvt)
ausleeren kirt
auslegen 1. rtelmez; magyarz; 2. kiad; klt; 3. kitesz; kihelyez
ausleihen 1. klcsnad; 2. klcsnvesz
Auslese (e) 1. kivlogats; kivlaszts; 2. szemelvnyek
auslesen 1. elolvas; vgigolvas; 2. kivlaszt; kivlogat
ausliefern kiad; kiszolgltat
auslschen 1. kiolt; elolt; 2. kitrl
auslsen 1. kiold; 2. kivlt; kelt; okoz
auslften 1. kiszellztet; 2. szellzik
Ausma (s) mret; kiterjeds; mennyisg; erschreckende Ausmae
annehmen: ijeszt mreteket lt
ausmachen 1. befejez; 2. elolt; kiolt; 3. elvgez; 4. jelent; 5. kikapcsol; 6.
kitesz (sszeg); 7. megegyez; 8. szmt; das macht nichts aus:
nem tesz semmit
ausmalen kifest; kisznez
ausmessen kimr; megmr; felmr
ausmisten szemttl megtisztt; kitrgyz
ausmustern kivlogat; kiselejtez
Ausnahme (e) kivtel; mit jm. eine Ausnahme machen: kivtelez vkivel
ausnahmlos kivtel nlkl
ausnahmweise kivtelesen
ausnehmen 1. kiszerel; 2. kivesz; kiszed; 3. kivtelez; 4. meglt; meghall;
felismer
ausnehmen s. ltszik vminek
ausnutzen kihasznl
auspacken kicsomagol
auspannen kipiheni magt
ausplndern kifoszt
Auspuff (r) kipufogs; kipufog
Auspuffrohr (s) kipufogcs
ausputzen 1. felcicomz; 2. kitisztt; 3. lehord; leszid
ausquartieren kilakoltat
ausrauben kirabol
ausrumen 1. kitakart; kitisztt; 2. kirt
ausrechnen kiszmt
Ausrede (e) kifogs; mentsg
ausreden vgigmond
ausreden +A +von +D lebeszl vkit vmirl
ausreden s. kifogssal l; mentegetzik
ausreichen elegend
ausreien 1. elfut; megfutamodik; kereket old; 2. kihz; 3. kitp
Ausreise (e) kiutazs
ausrenken kificamt
ausrichten 1. kiigazt; 2. teljest; elintz; tad (zenetet)
Ausrollstecke (e) kifutplya
ausrotten kiirt; kipusztt
Ausruf (r) felkilts; kikilts; kihirdets
Ausrufungszeichen (s) felkiltjel
ausruhen pihentet
ausruhen s. kipiheni magt
ausrsten felszerel
aussen elvet (magot)
Aussage (e) llts; kijelents; valloms
ausschalten kikapcsol
Ausschank (r) italmrs
ausschauen kinz
Ausscheidung (e) 1. elvlaszts; kivlaszts; 2. kivls; vladk
Ausscheidungskampf
(r)
selejtez mrkzs
ausscheiten sszeszid
ausschenken kimr (italt)
ausschimpfen megszid
ausschl.
(ausschlielich)
kizrlag /rv./
ausschlafen kialszik vmit; den Rausch ausschlafen: kialussza mmort
Ausschlag (r) 1. brkits; das gibt den Ausschlag: ez a dnt; 2. dnt
tnyez; 3. kilengs
ausschlagen 1. bevon; 2. kibillen; kilendl; 3. kicsapdik; 4. kirg; kit;
kiver; 5. rgyezik; 6. szthajtogat; kihajt; 7. vgzdik
ausschlaggebend dnt; mrvad
ausschlieen 1. kinyit; felnyit; 2. kizr
ausschlielich kizrlag
Ausschlu (r) kizrs
ausschmcken feldszt
ausschneiden kivg; kiszab
Ausschnitt (r) 1. kivgs; 2. metszet; szelet; rsz
ausschpfen kimert
ausschreiben kir; kihirdet
ausschreiten 1. kihgst kvet el; 2. kilp
Ausschreitung (e) 1. kicsapongs; 2. kihgs; 3. rendzavars
Ausschu (r) 1. bizottsg; 2. selejt
ausschweifen 1. elkalandozik; kicsapong; 2. eltr; 3. kanyart; 4. blget
(ruht)
aussehen 1. keres; kmlel; 2. ltszik; tetszik; tnik; gut aussehen: j
sznben van; das sieht nach ihm aus: ez r vall
Aussehen (s) kinzet (kls); klszn; ltszat; dem Aussehen nach: ltszatra
aussetzen 1. flbeszakad; megszakad; 2. kifogsol; 3. kihagy; 4. kiszab; 5.
kitesz; kirak; 6. kitz; 7. kiltet (nvnyt)
Aussicht (e) kilts; in Aussicht nehmen: tervbe vesz
aussichtlos kiltstalan; remnytelen
aussickern kiszivrog
ausshnen kibkt
aussondern elklnt; kivlaszt
ausspannen 1. kifeszt; megfeszt; 2. kifog (lovat); 3. kikapcsoldik; pihen
Aussprache (e) 1. kiejts; 2. megbeszls; megvitats
aussprechen kiejt; kimond; kifejez
aussprechen s. kibeszli magt
Ausspruch (r) kijelents
Ausstnde (Pl.) kinnlevsg
ausstndig htralkos
ausstatten 1. felruhz; ellt; 2. felszerel; berendez; 3. killt
Ausstattung (e) 1. felszerels; 2. kelengye; 3. killts
ausstechen 1. kiszr; 2. kit a nyeregbl; kiszort
ausstecken 1. kitz; 2. ltet
ausstehen 1. elvisel; eltr; kibr; 2. esedkes; er ist nicht auszustehen:
killhatatlan; ausstehende Summe: htralkos sszeg
aussteigen kiszll; leszll
ausstellen 1. killt; 2. kifogsol
Ausstellung (e) 1. killts; 2. kifogs
Ausstieg (r) kiszlls
ausstoen 1. kibocst; einen Schrei ausstoen: felkilt; 2. kinyom; 3.
kitaszt
ausstrahlen sugroz (adst)
ausstrecken kinyjt
ausstreichen 1. elsimt; elken; 2. kihz; 3. kitrl
Austausch (r) csere
Austrag (r) elintzs
austragen 1. eldnt; 2. elhresztel; 3. elintz; lebonyolt; 4. hzhoz szllt;
5. kihord; elhord; elny; 6. megszl
Australien Ausztrlia
Australier (r) ausztrl (ember)
austreiben kikerget; kihajt
austreten 1. eltapos; kitapos; 2. kilp
Austritt (r) kilps
austrocknen 1. kiszrad; 2. kiszrt
ausben 1. gyakorol; folytat; 2. kifejt; Rache ausben: bosszt ll; 3.
vgrehajt
Ausverkauf (r) kirusts
ausverkaufen kirust; ausverkauftes Haus: telt hz
Auswahl (e) 1. kivlaszts; 2. vlasztk
auswhlen kivlaszt
Auswahlmannschaft
(e)
vlogatott csapat (sp)
auswrtig kls; kl-
auswrts 1. kifel; 2. kinn; kint
auswechseln kicserl
Ausweg (r) kit
ausweichen +D kikerl vkit; elkerl vkit; kitr vki ell
Ausweis (r) igazols; igazolvny
ausweisen 1. kiutast; 2. mutat
ausweisen s. igazolja magt
ausweiten 1. kibvt; 2. kitgul
auswendig 1. knyv nlkl; betve; kvlrl; fejbl; 2. kls
auswerten kirtkel
auswetzen kikszrl; kifen
auswickeln kibont; kigngylt
Auswirkung (e) 1. kieszkzls; 2. kihats
auswischen kitrl
auswringen kifacsar
Auswuchs (r) 1. kinvs; 2. visszs helyzet; fonksg
Auswurf (r) 1. spredk; 2. vladk; kpet
auszacken kicsipkz
auszahlen kifizet
auszahlen s. kifizetdik; megri
auszeichnen kitntet
ausziehen 1. kihz; 2. kikltzkdik; kivonul; 3. levet
ausziehen s. levetkzik
Auszug (r) 1. kikltzs; kivonuls; 2. kivonat
Auto (s) aut
Autobahn (e) autplya
Autobiographie (e) nletrajz
Autobus (r) autbusz
Autofahrer (r) autvezet
Autofahrt (e) 1. autt; 2. autzs
Automat (r) automata
Automechaniker (r) autszerel
Automobil (s) automobil
Autor (r) szerz
Autorennen (s) autverseny
autorisieren feljogost
avancieren ellp
Axt (e) fejsze; balta
azurn azrkk
b. (bei/beim) -nl, -nl /rv./
Ba (r) basszus
Baby (s) bbi; baba
Bach (r) patak
Backbord (r)(s) baloldal (haj)
Backe (e) arc; pofa
backen 1. megst; 2. ragad; tapad; 3. sl
Bcker (r) pk
Bckerei (e) 1. pksg; stde; pkrubolt; 2. pkstemny
Bckerladen (r) pkbolt
Backfisch (r) bakfis
Backhendel (s) 1. csirke (rntani val); 2. rntott csirke
Backhuhn (s) rntott csirke
Backofen (r) st; kemence
Backstein (r) tgla (getett)
Backwerk (s) stemny
Bad (s) frd
Badeanstallt (e) kzfrd; uszoda
Badegast (r) frdvendg
Badelaken (r)(s) frdleped
baden 1. frdik; 2. frszt
Badewanne (e) frdkd
Badezimmer (s) frdszoba
Bageige (e) nagybg
Bagger (r) kotrgp
Bahn (e) plya; t; vast; Ungarische Staatseisenbahnen: MV (Magyar
llamvasutak)
Bahnarbeiter (r) plyamunks
Bahnbeamte (r) vasti alkalmazott
Bahnbrecher (r) ttr
bahnen utat tr (egyenget)
Bahnhof (r) plyaudvar
Bahnkarte (e) vasti jegy
Bahnsteig (r) peron
Bahre (e) ravatal
Bai (e) bl
bald 1. majd; nemsokra; 2. majdnem; bald ..., bald ...: hol ..., hol ...;
bald dies, bald das: egyszer ez, mskor az; auf bald !: viszont
Blde (e) hamarosan; nemsokra
baldig mielbbi; gyors
Balg (r) irha; br
balgen megnyz
balgen s. dulakodik
Balken (r) gerenda
Balkon (r) erkly
Ball (r) 1. bl; 2. labda
ballen 1. labdzik; die Faust ballen: klbe szortja a kezt; 2.
sszenyom
Ballen (r) kteg; csomag
Baller (r) labdz
Ballettnzer (r) balett-tncos
Ballspiel (s) labdajtk
balzen drg
bammeln 1. figyeg; 2. hintzik; 3. lbl
Banane (e) bann
Band (e) tnczenekar
Band (r) 1. kts; 2. ktet
Band (s) 1. bilincs; bkly; ktelk; am laufenden Band: futszalagon; 2.
szalag
bndigen megszeldt; megfkez
Bandit (r) bandita
Bandreif (r) abroncs
bang aggd; fl; ihm ist bang: fl; aggdik
Bangwesen (s) bankgy
Bank (e) 1. bank; 2. pad; 3. ztony
Bankguthaben (s) bankkvetels
Bankier (r) bankr
Banknote (e) bankjegy
bankrott tnkrement; csdbe jutott
Bankrott (r) csd
Bankschein (r) bankutalvny; bankjegy
Bann (r) 1. kikzsts; 2. varzs; tok
Banner (s) zszl; lobog
Bannkreis (r) bvkr
bar 1. csupasz; fedetlen; mentes; nlkli; 2. mer; tiszta; bares
Geld: kszpnz; in bar zahlen: kszpnzzel fizet
Bar (e) br; mulat
Br (r) medve; jm. einen Bren aufbinden: vkit orrnl fogva vezet
Baracke (e) barakk
Barauslage (e) kszkiads
Barbara Borbla
barbarisch barbr
brbeiig mogorva; morcos
Barbier (r) borbly
Barertrag (r) tiszta haszon
barfu meztlb
Bargeld (s) kszpnz
barhuptig fedetlen fej
Barke (e) brka
barmherzig irgalmas
barock barokk
Barock (r)(s) barokk
Baron (r) br
Barren (r) korlt
Barriere (e) soromp
barsch nyers; csps
Barschaft (e) kszpnz (kszlet)
Bart (r) szakll
brtig szakllas
Base (e) unokanvr; nagynni
basenschaft vnasszonyos
basieren 1. alapt; alapoz; 2. nyugszik; alapul
Basis (e) 1. alap; 2. bzis
Bassin (s) medence
Bast (r) hncs
Bastard (r) 1. fatty; 2. korcs
Bastei (e) bstya
basteln barkcsol
Batterie (e) 1. telep; elem; akkumultor; 2. teg (kat); die Batterie ist leer:
az akkumultor lemerlt
Bau (r) 1. alkat; 2. ptkezs; 3. plet; 4. mvels; 5. mvelet (bnya);
6. odu; reg; barlang; 7. szerkezet; 8. termels
Bauart (e) ptsmd; stlus
Bauch (r) has
Bauchfell (s) hashrtya
bauchig hasas
buchlings hason
Bauchweh (s) hasfjs
Baudenkmal (s) memlk
bauen 1. pt; alkot; szerkeszt; 2. megmvel; termel
Bauer (r) 1. pt; 2. paraszt
Bauer (r)(s) kalitka
Buerin (e) parasztasszony
Bauernfngerei (e) balfogs
Bauerntum (s) parasztsg
baufllig rozzant; dledez
baufest ers; tarts; teherbr
Baugrund (r) telek
Bauhalle (e) szerelcsarnok
Bauholz (s) pletfa
Bauindustrie (e) ptipar
Bauklotz (r) ptkocka
Baum (r) fa (l)
Baumaterial (s) ptanyag
Baumchen (s) fcska
baumeln 1. himblzik; lg; 2. lbl
bumen felgaskodik
Baumrinde (e) fakreg
Baumstamm (r) fatrzs
baumstark izmos; vllas
Baumstumpf (r) fatnk
Baumwolle (e) 1. gyapot; 2. pamut
Bausch (r) 1. dudorods; 2. gngyleg; csom; in Bausch und Bogen:
mindenestl
bauschen 1. dagaszt; 2. rncol
bauschen s. felduzzad
Bauweise (e) ptsmd
Bauxit (r) bauxit
bayerisch bajor
Bayern Bajororszg
bayrisch bajor
Bazille (e) bacillus
Bd. (Band) kt. (ktet) /rv./
beabsichtigen szndkozik
beachten figyelembe vesz
beachtlich figyelemre mlt; jelentkeny; jelents
Beachtung (e) figyelembevtel
Beamte (r)(e) hivatalnok; tisztvisel
Beamtin (e) hivatalnokn
bengstigen megflemlt
beanlagt tehetsges
beanspruchen ignyel; ignybe vesz
beanstanden kifogsol
beantragen indtvnyoz
beantworten megvlaszol
bearbeiten 1. megdolgoz; 2. megmunkl; kidolgoz; feldolgoz; tdolgoz; 3.
megszerkeszt
beaufsichtigen felgyel
beauftragen megbzik
bebauen 1. bept; 2. megmvel
beben remeg
Becher (r) serleg; pohr
Becken (s) 1. medence (testrsz is); bedacht handeln: megfontoltan
cselekszik; 2. tl
Bedacht (r) megfontols; krltekints
bedchtig vatos; megfontolt
bedanken (s.) megkszn
Bedarf (r) szksg; szksglet; igny; im Bedarfsfall: szksg esetn
Bedarfhaltestelle (e) feltteles megllhely
bedauerlich sajnlatos
bedauern sajnl
bedauernswert sajnlatos; sajnlatra mlt
bedecken befed; bebort; elbort
bedeckt 1. borult; bors; felhs; 2. fedett
bedenken meggondol; megfontol; sich eines Besseren bedenken: jobb
beltsra jut
Bedenken (s) ktely; ohne Bedenken: habozs nlkl
bedenklich 1. ktes; 2. komoly; aggaszt
bedeuten jelent
bedeutend jelents
Bedeutung (e) 1. jelents; 2. jelentsg
bedienen 1. kezel; 2. kiszolgl
bedienen s. hasznl; ignybe vesz; bitte, bedienen Sie sich !: vegyen, krem
!
Bedienund (e) kiszolgls
Bedienung (e) 1. kezels; 2. szemlyzet
Bedienungsanleitung
(e)
hasznlati utasts
Bedingung (e) felttel; unter keiner Bedingung (e): semmi szn alatt
bedingungslos felttlen; felttel nlkl
bedrngen szorongat
bedrohen megfenyeget
bedrohlich fenyeget
bedrcken 1. aggaszt; 2. szorongat
bedfnislos ignytelen
bedrfen rszorul vmire; wir bedrfen deiner nicht mehr: nincs tbb rd
szksgnk
Bedrfnis (s) szksglet
beehren megtisztel; ich beehre mich ...: van szerencsm ...; ich beehre
mich ...: tisztelettel ...
beeifern (s.) iparkodik; buzglkodik
beeilen siettet
beeilen s. siet; iparkodik
beeindrucken benyomst kelt
beeinflussen befolysol
beeintrchtigen korltoz
beenden befejez
beerdigen eltemet
Beere (e) bogy
Beet (s) gys
Befhigung (e) 1. kpests; 2. kpessg
befahren bejr; megjr
befangen elfogdott
befassen s. mit +D foglalkozik vmivel
Befehl (r) parancs
befehlen megparancsol
Befehlshaber (r) parancsnok (kat)
befestigen megerst
befestigen s. megersdik; etw. an der Wand befestigen: a falra erst vmit
befeuchten megnedvest
befinden vmilyennek tall
befinden s. 1. hogylt; llapot; 2. vhogy rzi magt; 3. vhol van
beflecken bemocskol
beflissen serny; szorgos
beflissentlich szndkos
befolgen 1. engedelmeskedik; 2. kvet
befrdern 1. ellptet; elmozdt; 2. elszllt
befragen megkrdez; kikrdez
befreien megszabadt; felszabadt; kiszabadt
Befremden (s) megtkzs
befreuen (s.) megbartkozik; sszebartkozik; mit jm. befreundet sein: vkivel
bartsgban van
befriedigen 1. kielgt; 2. kielgl; 3. megelgszik
befriedigt elgedett
befristet hatrids
befruchten megtermkenyt
Befugnis (e) jogosultsg
befugt illetkes; jogosult
befhlen megtapogat
Befund (r) ltlelet
befrchen fl; tart; es ist/steht zu befrchen, da ...: attl lehet tartani,
hogy ...
befrworten prtfogol; tmogat
begabt tehetsges
Begabung (e) tehetsg
begatten (s.) prosodik
begeben 1. odamegy; 2. trtnik; megesik; sich eines Rechtes begeben:
jogrl lemond
begeben (s.) lemond
Begebenheit (e) eset; esemny
begegnen 1. szembeszll vmivel; kzd vmi ellen; 2. tallkozik; 3. trtnik;
elfordul; 4. viselkedik vkivel
begehen 1. bejr; 2. elkvet; ein Fest begehen: nnepet l
begehren kvn; hajt
begeistern lelkest
begeistern s. lelkesedik
begeistert +von +D lelkes vmirt
Begeisterung (e) lelkeseds
beggern kikotor
begieen megntz
begierig moh; svr
Beginn (r) kezds; kezdet
beginnen 1. elkezd; megkezd; 2. elkezddik
beglaubieren 1. hitelest; 2. megbz; meghatalmaz
begleichen kiegyenlt
Begleiter (r) ksr
begleitern ksr
Begleitung (e) ksret
beglcken boldogt
beglckwnschen szerencst kvn
begnadigen megkegyelmez
begngen (s.) beri; megelgszik vmivel
begraben eltemet
Begrbnis (s) temets
begreifen 1. felfog; megrt; 2. megtapogat
begrenzen elhatrol; korltoz
Begriff (r) 1. felfogs; schwer von Begriff sein: nehz felfogs; er ist im
Begriff fortzugehen: menni kszl; das geht ber alle Begriffe:
ez tltesz mindenen; 2. fogalom
begren ksznt; dvzl
begrnden megalapoz; alapt
begnstigen 1. elsegt; 2. kedvez vkinek
begutachten szakvlemnyez
begtert vagyonos
behaart szrs
behbig komtos; elnehezedett
behagen tetszik; nyre van
behaglich knyelmes; kellemes; jles
behalten megtart
Behlter (r) 1. tartly; 2. tart
behandeln kezel vkit/vmit; bnik vkivel/vmivel
Behandlung (e) kezels; bnsmd
behngen teleaggat
beharren megmarad; kitart
beharrlich llhatatos
behaupten 1. llt; kijelent; 2. megtart
behaupten s. helytll; tartja magt
Behauptung (e) llts
Behausung (e) hajlk
beheben megszntet; kikszbl; elhrt
Behelf (r) segdlet
behelligen zaklat; hborgat
behend frge
beherbergen szllst ad
beherrschen 1. tud (tkletesen); 2. uralkodik; ural
beherrschen s. uralkodik magn
beherrscht fegyelmezett
beherzigen megszvlel; jm. behilflich sein: segtsgre van vkinek
behindern megakadlyoz; gtol
Behrde (e) hatsg
behten megv; megriz
behutsam vatos
bei +D 1. mellett; bei seiner Abreise: elutazsakor; bei der Arbeit:
munka kzben; bei Gelegenheit: alkalomadtn; bei dieser
Gelegenheit: ez alkalommal; bei jm. anrufen: vkit felhv; beim
Regen: esben; etw. bei sich denken: gondol vmit (magban);
Geld bei sich haben: van nla pnz; bei weitem nicht:
beibehalten megtart
Beiblatt (s) mellklet
beibringen 1. elad; 2. felhoz; jm. etw. beibringen: vkivel vmit megrtet;
megtant vkit vmire; jm. etw. beibringen: vkinek vmit tudtra
ad; jm. etw. beibringen: vkit vmivel ellt; jm. eine Wunde
beibringen: vkin sebet ejt; vkit mewgsebest
Beichte (e) gyns
beide mindkett; mindkt; wir/ihr/sie beide: mindketten
beiderlei mindktfle
beiderseits mindkt oldalon; klcsnsen
beieinander egyms mellett
beien 1. csp; mar; 2. megharap
Beierde (e) vgy; vgyakozs; svrgs
Beifahrer (r) 1. kocsiksr; 2. oldalkocsi utasa
Beifahrersitz (r) vezet melletti ls
Beifall (r) 1. helyesls; tetszs; taps; 2. taps
beifllig helyesl
beifolgen 1. kvetkezik; 2. mellkelve van
beifgen mellkel; csatol
Beigabe (e) 1. hozzads; 2. rads
beigeben hozzad; mellad; klein beigeben: beadja a derekt; klein
beigeben: albb adja
Beigericht (s) krts
Beigeschmack (r) mellkz
beigesellen csatlakozik; trsul
Beihilfe (e) segtsg
Beil (s) fejsze; balta; brd
Beilage (e) 1. krts; 2. mellklet
beilufig 1. hozzvetleges; megkzelt; krlbell; mintegy; 2.
mellesleg
beilegen 1. elintz (bksen); elsimt; 2. flrerak; eltesz; 3. mellkel;
csatol
Beileid (s) rszvt
beiliegen mellkelve van; csatolva van
beimessen +D +A tulajdont vkinek vmit
Bein (s) 1. csont; 2. lbszr; ich werde dir schon beine machen: majd
megmozgatlak; er stellt mir ein Bein: gncsot vet nekem; er
macht sich auf die beine: felkerekedik; auf den Beinen sein:
beinah majdnem; csaknem
Beinkleid (s) nadrg
beiordnen kirendel; mellrendel
beipflichten helyesel
Beiprogramm (s) ksrmsor
Beirat (r) tancsad
beirren megtveszt; megzavar
beisammen egytt
Beisatz (r) 1. rtelmez (nyelvt); 2. kret; 3. ptlk
beischlieen mellkel /csatol
Beisein (s) jelenlt
beiseite flre; Spa beiseite: trfn kvl
beiseitenehmen 1. elvesz (tv.); 2. flrevon
beisetzen 1. eltemet; 2. hozztesz
Beispiel (s) plda; mit schlechtem Beispiel vorangehen: rossz pldt mutat;
mit gutem Beispiel vorangehen: j pldt mutat; zum Beispiel:
Beistand (r) segtsg
beistehen segt; tmogat
beisteuern hozzjrul vmivel
beistimmen helyesel
Beistrich (r) vessz (rsjel)
Beitrag (r) 1. adalk; 2. jrulk; hozzjruls; 3. tagdj
beitragen hozzjrul
beitreten csatlakozik; belp
Beitritt (r) csatlakozs; belps
Beiwagen (r) oldalkocsi; ptkocsi
beiwohnen rszt vesz; jelen van
Beiwort (s) mellknv
Beizahn (r) metszfog
Beizange (e) harapfog
Beize (e) pc; csva
beizeiten idejben; idejekorn
bejahren igennel vlaszol; helyesel
bejahrt ids; reg; koros
bekmpfen kzd vmi ellen; lekzd vmit
bekannt 1. ismers; jratos; bekannt machen: megismertet; bekannt
werden: megismerkedik; 2. ismert; ismeretes; ismers
Bekannte (r)(e) ismers
bekanntgeben nyilvnossgra hoz; tudtul ad
bekanntlich tudvalev
bekanntmachen bemutat; sszeismertet
Bekanntschaft (e) 1. ismeretsg; 2. ismers; js. Bekanntschaft machen:
megismerkedik vkivel
bekehren megtrt; ttrt
bekennen bevall; beismer; elismer
Bekennentnis (s) valloms
beklagen sajnl; fjlal
beklagen s. +bei +D
+ber +A
panaszkodik vkinek vmirl
bekleckern sszekoszol; sszeken; bemocskol
bekleiden 1. felruhz; ltztet; burkol; 2. visel (hivatalt)
beklommen 1. elfogdott; 2. szorong
bekommen megkap; Hunger bekommen: meghezik; als sie ihn zu sehen
bekam: amikor megltta; das bekommt mir gut: ez j nekem; ez
bekrftigen igazol; bizonyt
bekmmert 1. aggd; 2. szomor
bekunden nyilvnt
belachenswert nevetsges
beladen megrak; megterhel
belagern ostromol
Belang (r) rdek; rdekeltsg; von Belang: fontos; jelents
belangen 1. rint; illet vkit; 2. perbe fog
belanglos jelentktelen
belasten +durch +A megterhel; sjt vmivel
belasten +mit +D megterhel; sjt vmivel
belstigen terhel; zaklat
Belastung (e) megterhels; teher
belaufen (s.) elr; kitesz (sszeg)
belauschen megles
beleben letre kelt; fellnkt
Beleg (r) bizonylat
belegen 1. befed; bort; 2. bizonyt; altmaszt; 3. illet vmivel; 4.
lefoglal; 5. sjt vmivel
Belegschaft (e) szemlyzet; belegtes Brtchen: szendvics; belegte Stimme:
ftyolos; rekedt hang
belehren felvilgost; kioktat
beleibt testes; elhzott; kvr
beleidigen megsrt; srteget
Beleidung (e) srts
belesen olvasott
beleuchten kivilgt; megvilgt
Beleuchtung (e) megvilgts
Belgien Belgium
Belgier (r) belga (ember)
belgisch belga; belgiumi
Belieben (s) kedv; tetszs; haj; nach Belieben: tetszs szerint
beliebig tetszs szerinti
beliefern ruval ellt
bellen ugat
Belletristik (e) szpirodalom
belohnen megjutalmaz
belgen hazudik
belustigen mulattat
bemchtigen felhatalmaz
bemchtigen s. hatalmba kert
bemalen befest
bemngeln 1. hinyol; 2. kifogsol
bemannt legnysggel elltott
bemerken 1. szrevesz; szrevtelt tesz; 2. megjegyez; megjell
bemerklich szrevehet
Bemerkung (e) szrevtel; megjegyzs
bemitleiden szn; sajnl
bemittelt tehets; mdos; gazdag
bemhen fraszt; terhel
bemhen s. frad; fradozik; igyekszik
Bemhung (e) fradozs; igyekezet
benachbar szomszdos
benachrichtigen rtest
benachteiligen megkrost; megrvidt
benhen kivarr; beszeg
benssen megnedvest
benebeln elkdst
Benedikt 1. Bence; 2. Benedek
Benediktier (r) bencs
benehmen 1. levesz; 2. megfoszt
benehmen s. 1. viselkeds; magaviselet; 2. viselkedik
beneiden irigyel
benennen elnevez; megnevez
Bengel (r) klyk
benommen kbult
benummern megszmoz
bentzen 1. hasznl; 2. hasznl
Benzin (s) benzin
Benzol (s) benzol
beobachten megfigyel; szlel; megnz; megszemll
bepacken megrak
bequem 1. kellemes; 2. knyelmes; 3. knny; eine bequeme Lsung:
knyelmes megolds; er macht es sich etwas bequem:
knnyebbik vgrl fogja meg a dolgot; machen Sie es sich
bequem: helyezze magt knyelembe; wenn es Ihnen bequem:
ha nnek alkalmas; 4. lusta
beraten 1. megbeszl; megvitat; 2. tancsot ad
beraten s. tancskozik
beratschlagen tancskozik
Beratung (e) 1. tancsads; 2. tancskozs
berauben kirabol; megfoszt
berauschen megrszegt
berauschen s. bergik; megittasodik
berechnen kiszmt; felszmt
berechtigen feljogost
berechtigt jogos
Berechtigung (e) jogosultsg
bereden megbeszl
beredt beszdes
Bereich (r)(s) hatskr; terlet
bereichern (s.) meggazdagodik
bereit kszenltben lev; sich (fr) bereit erklren: ksznek
nyilatkozik
bereiten 1. elkszt; 2. szerez; 3. tesz; okoz
bereithalten kszen tart
bereitmachen s. felkszl
bereitmechen ld. bereithalten
bereits mris
Bereitschaft (e) kszenlt; kszltsg
Bereitschaftsdienst (r) orvosi gyelet
bereitstehen kszen ll; kszenltben ll
bereitstellen elkszt; kszenltbe helyez
bereitwillig kszsges
bereuen megbn
Berg (r) hegy; unten am Berg: a hegy lbnl; ber den Berg sein: tl
van a nehezn; ber alle Berge: rkon-bokron tl
bergab lefel (hegyrl)
bergabwrts lefel (hegyrl)
bergan felfel (hegyen)
Bergarbeiter (r) bnysz
Bergbau (r) bnyszat
bergen 1. magba zr; 2. megment; biztonsgba helyez
Bergfahrt (e) hegyi tra
Bergfhrer (r) hegyi vezet
Berggipfel (r) hegycscs
bergig hegyes
Bergkette (e) hegylnc
Bergland (s) hegyvidk
Bergmann (r) bnysz
Bergschuch (r) tracip
Bergsee (r) hegyi t; tengerszem
Bergspitze (e) hegycscs
Bergsteigen (s) hegymszs
Bergsteiger (r) 1. hegymsz; 2. tracip
bergber hegyeken t
Bergung (e) megments
Bergveilchen (s) ciklmen
Bergwerk (s) bnya
Bergwesen (s) bnyagy; bnyszat
Bergzug (r) hegyvonulat
Bericht (r) beszmol; jelents; tudsts
berichten beszmol; jelent; tudst
Berichterstatter (r) tudst
Berichterstattung (e) tudsts
berichtigen 1. helyreigazt; kijavt; 2. rendez; kiegyenlt
Berichtigung (e) javts
Berichtsteller (r) jelentstev
berieseln permetez; megntz
beritten lovas
Bernstein (r) borostynk
bersten 1. megreped; repedezik; 2. sztpukkad; megpukkad
berchtigt hrhedt
bercksichtigen tekintetbe vesz; figyelembe vesz
Beruf (r) hivats; plya; foglalkozs
berufen 1. beidz; 2. hivatott; 3. illetkes; 4. meghv
berufen s. auf +A hivatkozik vmire
beruflich hivatali; szakmai
Berufskenntnis (e) szakrtelem
Berufskrankheit (e) foglalkozsi betegsg
berufslos munkanlkli
berufsmig hivatsszer
Berufsschule (e) szakiskola
berufsttig dolgoz; hivatst gyakorl
Berufsunfall (r) zemi baleset
Berufswahl (e) plyavlaszts
Berufung (e) 1. hivats; 2. hivatkozs; fellebbezs; 3. meghvs; behvs
beruhen alapul; nyugszik; auf jm. beruhen: fgg vkitl
beruhigen megnyugtat
beruhigen s. megnyugszik
beruhigend megnyugtat; csillapt
beruhigt nyugodt
Beruhigung (e) megnyugtats; megnyugvs
berhmt hres
berhren megrint
berhren s. rintkezik
bes. (besonders) klnsen /rv./
besagen megmond; kzl; jelent
besagt emltett; nevezett
besnftigen lecsillapt
Besatz (r) szegly
Besatzung (e) 1. legnysg; szemlyzet; 2. megszlls; 3. megszll csapat; 4.
rsg
besaufen (s.) leissza magt; bergik
Beschdigung (e) 1. megrongls; megkrosts; 2. srls; kr
beschaffen 1. megszerez; beszerez; 2. minsg; kikpzs; alkat; die
Sache ist anders beschaffen: a dolog mskpp ll; von Natur so
beschaffen sein: termszetnl fogva ilyen
Beschaffenheit (e) minsg; llapot; sajtsg
beschftigen foglalkoztat
beschftigen s. +mit
+D
foglalkozik vmivel
beschftigt elfoglalt
Beschftigung (e) foglalkozs
beschmen megszgyent
beschauen megszemll; megvizsgl
beschaulich szemlld
Bescheid (r) 1. rtests; 2. vlasz; 3. vgzs; hatrozat; jm. Bescheid geben:
tbaigazt vkit; er wei Bescheid: tjkozott
bescheiden 1. rtest; 2. juttat (osztlyrszl); megad; 3. rendel; idz; 4.
szerny
Bescheidenheit (e) szernysg
Bescheinigung (e) elismervny; igazols
beschenken megajndkoz
Bescherung (e) ajndkozs; meglepets
beschieen tzel; l
beschimpfen szid
Beschl. (Beschlu) vgzs /rv./
Beschlag (r) veret; patkols; in Beschlag nehmen: lefoglal; elkoboz
beschlagen 1. bevon; bort; 2. megvasal; kiver; megpatkol
beschlagnehmen lefoglal; elkoboz
beschleunigen siettet; gyorst
beschleunigen s. gyorsul
beschlieen 1. dnt; hatroz; 2. lezr; bevgez; befejez
Beschlu (r) hatrozat; vgzs; einen Beschlu fassen: hatroz; vgzst hoz;
zum Beschlu: vgezetl
beschmutzen bepiszkt
beschneiden megnyes; levg
beschnigen szpt; szptget
beschprechen megbeszl
Beschprechung (e) 1. ismertets; 2. megbeszls
beschrnken korltoz
beschrnken s. 1. korltozdik; 2. szortkozik
beschrnkt korltolt
beschreiben 1. ler; jellemez; 2. teler
beschuldigen megvdol
Beschuldigung (e) vd
beschtzen megvd; megv
Beschwerde (e) 1. baj; bntalom; panasz; 2. teher; alkalmatlansg; Beschwerde
erheben: panaszt emel
beschweren megrak; megterhel
beschweren s. +ber
+A
panaszkodik; panaszt tesz vmi miatt
beschwerlich 1. nehz; fradsgos; 2. terhes
beschwichtigen megnyugtat
beschwindeln rszed; becsap
beschwren 1. eskszik; megeskszik; 2. felidz; 3. knyrg
besehen szemgyre vesz
beseitigen eltvolt; den Fehler beseitigen: megsznteti a hibt
Beseitigung (e) eltvolts; megszntets
beseligen lelkest; boldogt
Besen (r) sepr
besessen megszllott
besetzen 1. lefoglal; elfoglal; betlt; 2. megszll; elfoglal (kat); 3.
szeglyez; dszt
besetzt foglalt
Besetztzeichen (s) foglalt jelzs (telefon)
Besetzung (e) 1. megszlls; 2. szereposzts
besichtigen megtekint
Besichtigung (e) megtekints
besiedeln betelept; benpest
besiegeln lepecstel; megpecstel
besiegen legyz; gyz
besingen megnekel
besinnen (s.) 1. emlkezik; 2. gondolkozik
Besinnung (e) eszmlet; jzan sz; komm zur Besinnung !: trj szhez !
besinnungslos eszmletlen
Besitz (r) birtokls; birtok; etw. im Besitze haben: vminek a birtokban
van
besitzen birtokol; br
Besitzer (r) birtokos
Besitzergreifung (e) birtokbavtel
besitzlos vagyontalan
Besitzstck (s) vagyontrgy
Besitzum (s) birtok
Besodung (e) fizets; br
besoffen rszeg
besohlen megtalpal
besonder sajtos; jellegzetes; klns; szokatlan
besonders kln; klnsen
besonnen megfontolt; higgadt
besorgen 1. aggdik; fl; tart vmitl; es ist zu besorgen, da ...: fl, hogy
...; 2. gondoskodik; ellt; 3. megszerez; beszerez
Besorgnis (e) aggodalom; Besorgnis hegen: aggdik; agglyoskodik
besorgniserregend aggaszt
besorgt 1. aggd; nyugtalan; 2. gondos; gondoskod
Besorgung (e) beszerzs; Besorgung machen: bevsrol
bespotten kignyol; kicsfol
besprengen meglocsol; bepermetez
besprhen megszr
besser jobb (mn.); das wre noch besser !: mg csak az kne !; besser
werden: megjavul
bessern megjavt
bessern s. megjavul; nicht zu bessern: javthatatlan
Besserung (e) 1. javts; 2. javuls
Bestand (r) 1. llandsg; 2. fennlls; 3. kszlet; llomny
bestndig 1. lland; 2. llhatatos
bestandlos ml; muland
Bestandteil (r) alkatrsz
besttigen megerst; igazol
besttigen s. beigazoldik; bebizonyosodik
Besttigung (e) 1. beigazolds; bebizonyosods; 2. megersts; igazols;
elismervny
bestuben beporoz
beste legjobb; zum besten halten: lv tesz
Beste (r)(e)(s) a legjobbik
Beste (s) java; rdeke; mein Bester: kedvesem; mein Bester: des
bartom; sein Bestes geben: megteszi, ami tle telik; er tut sein
Bestes: megteszi, ami tle telik; zu deinem Besten: a te
bestechen megveszteget
Besteck (s) eveszkz
bestehen 1. fennll; ltezik; van; 2. fennmarad; megmarad; 3. helytll;
kibr; eine Prfung bestehen: leteszi a vizsgt; aus etw.
bestehen: ll vmibl; auf etw. bestehen: ragaszkodik vmihez; 4.
bestehlen meglop
besteigen megmszik
bestellen 1. tad; kzbest; 2. elintz; 3. ellt; 4. kinevez; 5. kirendel; wie
ist es damit bestellt ?: hogy ll ez a dolog ?; 6. megmvel; 7.
rendel; megrendel
Besteller (r) megrendel
Bestellung (e) 1. megmvels; 2. megrendels
bestenfalls legjobb esetben
bestens legjobban; danke besten: nagyon ksznm
besteuern megadztat
Bestie (e) vadllat; bestia
bestimmen 1. intzkedik; 2. megllapt; 3. meghatroz; 4. megjell; 5.
rendel; 6. rendelkezik
Bestimmheit (e) hatrozottsg; bizonyossg; mit aller Bestimmheit:
hatttrozottan
bestimmt 1. bizonyos; biztos; 2. meghatrozott; hatrozott
Bestimmung (e) 1. elhatrozs; 2. hatrozsz (nyelvt); 3. rendelkezs; 4.
rendeltets
Bestimmungsort (r) rendeltetsi hely
Bestleistung (e) 1. cscsteljestmny; 2. rekord (sp)
bestrafen megbntet
bestreben (s.) 1. iparkodik; 2. trekszik
bestreiben visel (kltsget)
bestreiten ktsgbe von
bestreuen megszr; teleszr
bestrmen ostromol
Bestrzung (e) megdbbens
Besuch (r) 1. ltogats; 2. ltogat; vendg; 3. ltogatottsg
besuchen megltogat; die schule besuchen: iskolba jr
Besuchszeit (e) ltogatsi id
besundeln bemocskol
betagt ids; reg; koros
betasten megtapogat
bettigen mkdtet; mkdsbe hoz; elindt; beindt
bettigen s. mkdik; tevkeykedik
Bettigung (e) tevkenysg
betuben 1. elkbt; die rote Bete: ckla; 2. megskett
beteiligen rszest
beteiligen s. rszt vesz; rszesedik
beteiligt +an +D rszese vminek
Beteiligung (e) 1. rszeseds; 2. rszests; 3. rszvtel
beten imdkozik
beteuern erstget; bizonygat
betiteln 1. megcmez; 2. megszlt
betonen hangslyoz
Betonung (e) hangsly
betren elszdt
betr.
(betreffend,betreffs)
ill. (illetleg,illetve) /rv./
betr. (betrifft) trgy (levelezsben) /rv./; in Betracht kommen: szmba jn
betrachten 1. szemll; megnz; megbmul; 2. tart; tekint vminek
betrchtlich jelents
Betrachtung (e) megtekints; megszemlls; szemllds
Betrag (r) 1. kldemny; 2. sszeg
betragen rg (tv.); kitesz (tv.)
betragen s. viselkedik; das drfte ein Liter: ez egy liter lehet
betrauen megbz
betrauern meggyszol; in betreff: vmire vonatkozan; vmit illeten
betreffen 1. illet; vonatkozik; 2. megdbbent; 3. rajtakap; tetten r
betreffend illet; emltett
Betreffende (r)(e); die
Betreffenden: az illet
szemlyek; az
rdekeltek
illet
betreffs +D illeten
betreiben 1. hajt; srget; 2. z; folytat
betreten 1. kitaposott; 2. megilletdtt; 3. rlp; belp
betreuen gondoz
Betrieb (r) 1. mkds; 2. zem; auer Betrieb sein: nem mkdik
betriebsam tevkeny; serny
Betriebskapital (s) forgtke
Betriebskosten (Pl.) zemkltsg
Betriebskche (e) zemi konyha
Betriebsleiter (r) zemvezet; vllalatvezet
Betriebsleitung (e) zemvezets; zemvezetsg
Betriebsorganisation
(e)
zemi szervezet; Betriebsorganisation der Partei: zemi
prtszervezet
Betriebsrat (r) zemi bizottsg; zemi bizottsgi tag
Betriebsstoff (r) zemanyag
Betriebsstrung (e) zemzavar
Betriebsvorgang (r) gyrtsi folyamat
Betriebswitrschaft (e) zemgazdasg
betrinken (s.) bergik
betroffen megdbbent
betrben elszomort
Betrbnis (e) szomorsg
betrbt szomor; bnatos
Betrug (r) csals
betrgen csal; megcsal
Betrger (r) csal
betrgerisch csalrd; csal; csalka
betrunken rszeg; ittas
Bett (s) 1. gy; 2. folymeder; franzsisches Bett: franciagy
bettelarm koldusszegny
betteln koldul; kreget
betten meggyaz
bettlgerig gybanfekv (beteg)
Bettler (r) koldus
Bettberzug (r) gyhuzat
Bettuch (s) leped
Bettwsche (e) gynem
beugen hajlt
beugen s. hajlik
Beule (e) daganat
beunruhigen nyugtalant
beunruhigen s. nyugtalankodik
beurlauben szabadsgol
beurteilen megtl
Beute (e) zskmny
Beutel (r) zacsk; erszny
bevlkern benpest
Bevlkerung (e) 1. benpests; 2. npessg; lakossg
bevlkerungszanahme
(e)
npszaporulat
bevollmchtigen meghatalmaz; felhatalmaz
bevor mieltt
bevormunden 1. gymkodik; 2. gymsg al helyez
bevorstehen kzel van; vrhat; ein Unglck steht ihm bevor:
szerencstlensg fenyegeti
bevorstehend kszbn ll; kzeled
bevorzugen elnyben rszest
bewachen 1. megfigyel; 2. riz
Bewachung (e) rkds; rizet
bewaffnen felfegyverez; felszerel; ellt
Bewaffnung (e) felfegyverzs; fegyverzet
bewahren 1. bizonyt; 2. megriz; megv; megtart
bewahren s. 1. beigazoldik; 2. bevlik; 3. bizonyul vmilyennek; 4.
vakodik; einen klaren Kopf bewahren: megrzi a jzansgt
Bewhrungsfrist (e) prbaid
bewaldet ers
bewltigen legyz; legyr
bewandert vilgot jrt
bewandert +in +D jrtas; jratos vmiben; es ist um/mit etw. so bewandt: vmi gy
ll; vmivel ez a helyzet
Bewandtnis (e) helyzet; llapot; damit hat es diese Bewandtnis: ezzel ez a
helyzet; ez gy ll
bewssern megntz
bewegen 1. megindt; meghat; 2. mozgat; megmozdt; 3. rbr; rvesz
bewegen s. 1. jr; 2. mozog; elmozdul; megmozdul
Beweggrund (r) indok; indt ok
beweglich 1. ing; 2. mozgathat; 3. mozgkony; 4. mozg
bewegt 1. meghatott; 2. mozgalmas
Bewegung (e) 1. felindultsg; in Bewegung setzen: mozgsba hoz; in
Bewegung bringen: mozgsba hoz; 2. mozgalom; 3. mozgs;
bewegungsarm mozgsszegny
bewegungslos mozdulatlan
beweinen megsirat
Beweis (r) bizonyts; bizonytk; unter Beweis stellen: bebizonyt
beweisen bebizonyt; igazol; tanst
beweisen s. mutatkozik
Beweisgrund (r) rv; bizonytk
Beweiskraft (e) bizonyt er
Beweismittel (s) bizonytk
Beweisstck (s) trgyi bizonytk; es bei/mit etw. bewenden lassen: annyiban
hagy vmit
bewerben s. +A plyzik vmire; megplyz vmit; er hat sich um das Mdchen
beworben: megkrte a lny kezt
Bewerbung (e) 1. lenykrs; 2. plyzat
bewerksteiligen 1. elintz; vgrahajt; 2. megcsinl; megvalst
bewerten rtkel
bewilligen 1. engedlyez; 2. megad
Bewilligung (e) engedly
bewillkommen dvzl; ksznt; fogad
bewirken 1. kieszkzl; 2. okoz; mvel
bewirten megvendgel
bewirtschaften 1. gazdlkodik; 2. zemben tart; fenntart
bewog ld. bewegen
bewohnen lakik vmit
Bewohner (r) lak; lakos
Bewohnerschaft (r) lakossg
bewlkt felhs; bors
Bewlkung (e) felhzet
bewundern megcsodl
Bewunderung (e) csodlat
Bewurf (r) vakols
bewut 1. ismeretes; sich einer Sache bewut sein: a tudatban van
vminek; 2. ntudatos; 3. tudatos
bewutlos ntudatlan; eszmletlen
Bewutsein (s) tudat; eszmlet
bez. (bezahlt) 1. kiegyenltett /rv./; 2. kifizetett /rv./
Bez. (Bezeichnung) megjells /rv./
Bez. (Bezirk) ker. (kerlet) /rv./
bez. (bezglich) illet /rv./; vonatkoz /rv./
bezahlen kifizet; megfizet
Bezahlung (e) megfizets; kifizets; fizets; fizetsg
bezhmen megszelidt; megzabolz
bezaubern elbvl
bezeichnen 1. jelez; 2. kifejez; 3. megjell
bezeichnend jellemz
Bezeichnung (e) jel; jells
bezeigen mutat; kifejez
bezeugen bizonyt; tanst
bezichtigen megvdol
beziehen 1. beburkol; bevon; 2. fizetst kap; 3. hozat; beszerez; 4.
vonatkoztat
beziehen +A bekltzik vhova
beziehen s. 1. hivatkozik; utal; das Bett beziehen: gyat hz; ein Lager
beziehen: tbort ver; die Universitt beziehen: beratkozik az
egyetemre; 2. vonatkozik
Beziehung (e) 1. sszefggs; kapcsolat; 2. viszony; 3. vonatkozs
beziehungsweise illeten; illetve
Beziehungswort (s) viszonysz
Bezirk (r) 1. kerlet; krzet; 2. megye
Bezug (r) 1. beszerzs; 2. bevonat; huzat; 3. jrandsg; 4. vonatkozs;
vonatkoztats
bezglich illet; vonatkoz; Ihres Schreibens vom bezglich ...: levelvel
kapcsolatban ...; bezgliches Frwort: vonatkoz nvms
Bezugnahme (e) hivatkozs
Bezugsquelle (e) beszerzsi forrs
bezw.
(beziehungsweise)
ill. (illetve) /rv./
bezwecken szndkozik; cloz
bezweiten ktsgbe von
bezwingen legyz; legyr
BH (r) ld. Bstenhalter
Bhf. (Bahnhof) pu. (plyaudvar) /rv./
bi ld. beien
Bi (r) haraps; ein bichen: egy kicsi; kevs; cseppnyi
Bibel (e) Biblia
Bibliothek (e) knyvtr
Bibliothekar (r) knyvtros
Biege (e) hajlat; grblet
biegen 1. hajlt; meghajlt; 2. ragoz
biegen s. grbl; hajlik
biegsam hajlkony
Biene (e) mh
Bienenstock (r) mhkaptr
Bienenzucht (e) mhszet
Bier (s) sr
Bierbrauerei (e) srgyr; srfzde
Bierdose (e) srsdoboz
Bierstube (e) srz
bieten felajnl; knl; ad
bieten s. addik; akad; knlkozik; das lasse ich mir nicht bieten: ezt nem
trm
Bilanz (e) mrleg
Bild (s) kp; sich ein Bild machen von etw.: kpet alkot vmirl; im
Bilde sein: tisztban van a dologgal
Bildbereicht (r) kpriport
bilden 1. alakt; mvel; 2. kpez; alkot
bilden s. 1. kpzdik; kialakul; alakul; 2. mveldik; bildende Kunst:
kpzmvszet
Bilderbuch (s) kpesknyv
Bildhauer (r) szobrsz
bildlich kpletes
Bildnis (s) arckp
Bildrhre (e) kpcs
Bildschirm (r) kperny
bildschn gynyr
Bildstrung (e) kpzavar
Bildung (e) 1. kpzettsg; mveltsg; 2. kpzds; kialakuls; 3. mvelds
Bildwand (e) filmvszon; vettvszon
Billard (s) bilird
Billardstock (r) dk
Billet (s) menetjegy
billig olcs; mltnyos
billigen helyesel; mltnyol; jvhagy
Binde (e) 1. kts; 2. ktszer; 3. nyakkend
Bindeglied (s) kapocs; lncszem
binden megkt; sszekt
binden s. lekti magt; lektelezi magt
Bindestrich (r) ktjel
Bindewort (s) ktsz
Bindfanden (r) zsineg; sprga
Bindung (e) 1. kts; 2. ktttsg; lektelezettsg
binnen +D/+G 1. alatt; 2. bell
Binnengewsser (s) belvz
Binnenhandel (r) belkereskedelem
Binnensee (e) beltenger
Binnensee (r) t
Binnenverkehr (r) 1. belfldi forgalom; 2. szrazfldi forgalom
Biologie (e) biolgia
Birke (e) nyrfa
Birne (e) krte
bis 1. amg; 2. mg nem; bis dahin: addig; bis jetzt: eddig;
mostanig; bis wann ?: meddig ?; bis wohin ?: meddig ?; 2 bis
3 Kilometer: 2-3 km; bis auf weiteres: tovbbi intzkedsig
bis +A/+D -ig
bischer eddig; a mai napig
bischerig eddigi
Bischof (r) pspk
Bissen (r) falat; haraps
bissig 1. csps; 2. les; 3. haraps
Bistum (s) pspksg
bisweilen olykor; nha
Bitte (e) krs; krelem
bitten kr; megkr; wie bitte ?: tessk ?; darf ich bitten ?: szabad ?;
um Geld bitten: pnzt kr; zu Gast bitten: vendgl hv
bitter keser
Bl. (Blatt) l. (lap) /rv./
bla halvny; spadt
blhen 1. dagaszt; 2. felfj
blamieren szgyenbe hoz; blaml
blamieren s. felsl; blamlja magt
blank fnyes; tiszta; sima; csupasz
Blankett (s) rlap
Blase (e) hlyag
Blasebalg (r) fujtat
blasen fj; megfj
blasig hlyagos
Blsse (e) spadtsg; halvnysg
Blatt (s) 1. falevl; 2. lap; jsg; 3. paprlap; cdula; er nimmt sich klein
Blatt vor den Mund: nem tesz lakatot a szjra
bltterig leveles
blttern lapoz; lapozgat
Bltterteig (r) leveles tszta
Blattverlust (r) levlhulls
blau kk; blau anlaufen: elkkl; du wirst noch dein blaues Wunder
erleben: mg csodlkozni fogsz
Blau (s) kksg; kk szn; ins Blaue hineinreden: zldeket beszl; eine
Fahrt ins Blaue: utazs az ismeretlenbe; Soproner
Blaufrnkischer: soproni kkfrankos (bor)
blauugig kkszem
bluen kkt
blulich kkes
Blaulicht (e) szirna; mit Blaulicht: szirnzva
Blech (s) bdog
blechern bdogbl val
Blechmusik (e) rezesbanda
blecken vicsort
Blei (r)(s) ceruza
Blei (s) lom; ich habe heute keine Bleibe: ma nincs nyugtom;
maradsom
bleiben marad; etw. bleiben lassen: abbahagy vmit
bleich spadt
bleichen fehrt
bleichen (s.) megfakul; elhalvnyul
Bleichmittel (s) fehrtszer
bleiern lombl val
Bleiot (s) mrn
bleirecht fggleges
bleischwer lomsly
Bleistift (r) ceruza
Blende (e) 1. fnyrekesz; 2. szemellenz
blenden 1. elkprztat; 2. fnyt cskkent; 3. megvakt
blendend kprzatos
blich ld. bleichen
Blick (r) tekintet; pillants
blicken tekint; pillant; nz
Blickfeld (s) ltkr; im Blickpunkt stehen: szem eltt van
blieb ld. bleiben
blind vak
Blinddarm (r) vakbl
Blinddarmentzndung
(e)
vakblgyullads
Blindekuh (e) szembektsdi
Blindenanstalt (e) vakok intzete
Blindheit (e) vaksg
blindlings vakon; vaktban
blinken 1. hunyort; 2. indexel; 3. villog; csillog
Blinker (r) 1. index; irnyjelz; 2. villanlmpa; 3. villog
Blinkleuchte (e) indexlmpa
blinzeln pislog; pislkol
Blitz (r) villm
Blitzableiter (r) villmhrt
blitzen 1. villmlik; 2. villan; felvillan
Blitzkochplatte (e) gyorsfzlap
Blitzschlag (r) villmcsaps
blitzschnell villmgyors
blo 1. csupn; csak; csakis; pusztn; 2. csupasz; fedetlen
Block (r) 1. hztmb; 2. tmb; blokk; 3. tnk; rnk; tusk
Blockade (e) blokd
Blockhaus (s) fahz
blockieren 1. blokd al vesz; zr al vesz; 2. elreteszel
bld hlye; bamba; buta
Bldsinn (r) hlyesg
Ble (e) 1. gyengje vkinek; 2. meztelensg
blofig meztlb
blolegen feltr; feldert; felfed
blond szke
blostellen nevetsgess tesz; meghurcol
blostellen s. szgyent vall; felsl
blhen 1. virgzik; 2. virul
Blume (e) virg; durch die Blume: virgnyelven
Blumenbeet (s) virggy
Blumenkohl (r) kelvirg; karfiol
Blumenkrippe (e) virgllvny
Blumenstnder (r) virgtart
Blumentopf (r) virgcserp
Blumenzucht (e) virgkertszet
blumig virgos
Bluse (e) 1. blz; 2. zubbony
Blut (s) vr
blutarm vrszegny
blutbefleckt vrfoltos; vres
Blutbild (s) vrkp
Blutdruck (r) vrnyoms
Blte (e) 1. virg; 2. virgzs
Blutegel (r) pica
bluten vrzik
Bltezeit (e) 1. virgkor; 2. virgzs ideje
Blutfleck (r) vrfolt
Blutgef (s) vredny
Blutgier (e) vrszomj
Bluthund (r) vreb
blutig vres
blutjung egszen fiatal
Blutkreislauf (r) vrkerings
Blutlache (e) vrtcsa
blutlos vrtelen
Blutprobe (e) vrvizsglat
blutriefend vrtl csepeg; vres
Blutsenkung (e) vrsllyeds
Blutspendaktion (e) vrad akci
Blutspender (r) vrad
Blutsturz (r) vrmls
blutsverwandt vrrokon
Bluttat (e) vrengzs; gyilkossg
Bluttropfen (r) vrcsepp
blutberstrmt csupa vr
Blutbertragung (e) vrtmleszts
Blutung (e) vrzs
blutunterlaufen vralfutsos
Blutvergieen (s) vronts
blutwenig deskevs
Blutwurst (e) vreshurka
Bock (r) bak
Bocksprung (r) bakugrs
Boden (r) 1. fenk; alj; alap; Boden fassen: megveti a lbt; gykeret ver;
an Boden gewinnen: trt hdt; 2. fld; talaj; padl; padlzat; 3.
Bodenbesitz (r) fldbirtok
Bodenertrag (r) fldhozam
Bodenfrost (r) talajmeni fagy
Bodenkunde (e) talajtan
bodenlos feneketlen
Bodenmarkierung (e) tfelfests
Bodenreform (e) fldreform
Bodensatz (r) ledk
Bodenschatz (r) termszeti kincs
Bodenturnen (s) talajtorna
Bodenverteilung (e) 1. birtokmegoszts; 2. fldoszts
bog ld. biegen
Bogen (r) 1. j; 2. v; kanyar; kanyarulat; 3. von
Bhmen Csehorszg
bhmisch cseh
Bohne (e) bab
Bohnenkaffee (r) babkv; szemeskv
Bohnensuppe (e) bableves
bohnern fnyest (padlt); kefl (padlt); vikszel
bohren fr
Boiler (r) bojler
Boje (e) bja
bombardieren bombz
Bombe (e) bomba
bomben bombz
Bombenangriff (r) bombatmads
bombenbeschdigt bombasrlt
Bombenerfolg (r) bombasiker
Bomber (r) bombz
Bon (r) utalvny; blokk
Boot (s) csnak; naszly
Bord (r) 1. haj (pl. pleten); an Bord bringen: behajz; an Bord
gehen: hajra szll; Mann ber Bord !: ember a vzben !; 2.
hajoldal; fedlzet; 3. perem
Borg (r) 1. klcsn; 2. klcsnads; hitelezs; 3. klcsnvtel; auf Borg:
hitelre
borgen 1. klcsnad; hitelez; 2. klcsnvesz
Brse (e) 1. pnztrca; erszny; 2. tzsde (plet)
Borste (e) srte
Borte (e) szegly
bsartig alattomos; rosszindulat
Bschung (e) rzs; tlts
bse rossz; komisz; gonosz
bse +auf +A haragos; mrges vkire
bse +D haragos; mrges vkire
bse +mit +D haragos; mrges vkire
Bsewicht (r) gonosztev; gazember; gazfick
boshaft rosszindulat; gonosz
Bosheit (e) gonoszsg
bswillig rosszakarat
bot ld. bieten
Botanik (e) botanika
Botaniker (r) botanikus
Bote (r) kvet; kldnc
Botschaft (e) 1. nagykvetsg; kpviselet; 2. zenet; hr
Botschafter (r) nagykvet
Bttcher (r) kdr
Bottich (r) 1. dzsa; 2. kd
Boulette (e) fasrozott; fasrt
Bourgeoisie (e) burzsozia
Boutique (e) butik
Box (e) hangszr; hangfal
boxen klz; bokszol
Boxen (s) klvvs
Boxer (r) klvv; bokszol
Boxkampf (r) klvv mrkzs; bokszmrkzs
brach 1. ld. brechen; 2. parlagon hever; parlagon hagyott
Brache (e) ugar
brachliegen parlagon hever
brachte ld. bringen
Brackgut (s) selejt
Branche (e) 1. szakma; 2. zletg
Brand (r) 1. begetett jel; in Brand geraten: meggyulladt; kigyulladt; in
Brand setzen: felgyjt; in Brand stecken: felgyjt; 2. gets;
kigets; 3. tzvsz; 4. szg
Brandbombe (e) gyjtbomba
branden megtrik (hullm)
Brandherd (r) tzfszek
Brandmal (s) gsfolt
brandmarken megblyegez
Brandmauer (r) tzfal
Brandschaden (r) tzkr
Brandsohle (e) talpbls
Brandstiftung (e) gyjtogats
Brandung (e) 1. hullmtrs; 2. hullmvers
brannte ld. brennen
Brantwein (r) plinka
Brasilianer (r) brazliai (ember)
brasilianisch brazliai
Brasilien Brazlia
braten st; megst
Braten (r) slt; pecsenye
Brathnchen (s) slt csirke
Bratpfanne (e) serpeny
Bratwurst (e) slt kolbsz
Brauch (r) szoks
brauchbar hasznavehet; hasznlhat
brauchen 1. felhasznl; alkalmaz; 2. szksgel; kell neki; es braucht drei
Wochen bis ...: kell neki hrom ht, mg ...
Braue (e) szemldk
bruen 1. fz (srt); 2. kotyvaszt; 3. megbarnt; barnra st
Brauer (r) srfz
Brauhaus (s) srfzde
brulich barns
braun barna
Braus (r) zgs; zsivaj; er lebt in Saus und Braus: dnom-dnom az lete
Brause (e) zuhany
brausen 1. pezseg; forr; 2. zg; morajlik; hborog
brausen s. zuhanyozik
brausend 1. viharos; 2. viharz
Braut (e) menyasszony
Brutigam (r) vlegny
Brautleute (Pl.) jegyesek
Brautpaar (s) jegyespr
Brautring (r) jegygyr
Brautstand (r) jegyessg
Brautwerbung (e) lenykrs
brav 1. btor; vitz; 2. derk; j; becsletes
Brecheisen (s) fesztrd; emelrd
brechen 1. eltr; sszetr; megtr; kitr; 2. hny; 3. megszeg; 4.
sszeroskad; lerogy
brechen s. megtrik
Brechreiz (r) hnyinger
Brei (r) ksa; pp
breiig kss; ppes
breit szles; tgas; weit und breit bekannt: messze fldn ismeretes
Breite (e) szlessg; tgassg
Breitenrad (r) szlessgi fok
Breitleinwand (e) szlesvszon (moziban)
breitmachen terpeszkedik
breitspurig szlesnyomtv
Bremse (e) fk
bremsen fkez
Bremslicht (s) fklmpa
Bremspedal (s) fkpedl
brennen 1. g; 2. get; perzsel; tz; csp; mar; es brennt !: tz van !; 3.
ft; 4. lngol; 5. vilgt
brennend g; lngol
Brenner (r) g
Brennerei (e) szeszfzde
Brennessel (e) csaln
Brennholz (s) tzifa
Brennpunkt (r) gyjtpont
Brennstoff (r) tzelanyag
Brett (s) 1. deszka; 2. slc; 3. tbla
brettern deszkbl val
Brezel (e) perec
Brief (r) levl
Briefbogen (r) levlpapr
Briefkasten (r) levlszekrny; postalda
brieflich levlbeli; levlben
Briefmarke (e) levlblyeg
Briefmarkensammler
(r)
blyeggyjt
Briefpapier (s) levlpapr
Brieftache (e) levltrca
Brieftrger (r) levlhord
Briefumschlag (r) levlbortk
Briefwechsel (r) levlvlts; levelezs
briet ld. braten
Brille (e) szemveg
bringen 1. elr vmit; viszi vmire; 2. hoz; visz; 3. jvedelmez; hoz; 4.
juttat; nyjt; 5. okoz; elidz; jn. auer sich bringen: kihoz a
sodrbl vkit; jn. aus der Fassung bringen: kihoz a sodrbl
vkit; das bringt mich auf den Gedanken: ez eszembe juttatja; es
zu nichts bringen: semmire sem viszi; er brachte es zuwege:
megvalstotta; jm. um etw. bringen: vkit vmitl megfoszt; 6.
Brise (e) szell
Brckchen (s) morzsa; darabka
brckeln 1. elmorzsol; letrdel; 2. elmorzsoldik; letredezik
Brocken (r) morzsa; falat
brodeln 1. bugyborkol; buborkol; forr; 2. buzog; forr
Brombeere (e) fldiszeder
bronzefarbig bronzszn; bronzvrs
Bronzmedaille (e) bronzrem
Brosame (e) kenyrmorzsa
Brosche (e) bross; mellt
broschieren fz
Broschre (e) brosra
Brsel (r) zsemlemorzsa
Brot (s) 1. kenyr; 2. kenyrkereset
Brtchen (s) zsemle
Broterwerb (r) kenyrkereset
Brotlaib (r) cip; kenyr (egsz)
Brotrinde (e) kenyrhj
Brotscheibe (e) kenyrszelet
Bruch (r) 1. kbnya; 2. srv; 3. trs; 4. trt (szm)
brchig trkeny
Bruchstck (s) tredk; trmelk
Bruchzahl (e) trtszm
Brcke (e) hd
Brckenkopf (r) hdf
Bruder (r) 1. bart; 2. fitestvr; fivr
brderlich testvri; testvries
Brhe (e) leves
brhen fz; forrz
brllen ordt; bmbl; bg
brummen morog; drmg; brummog; mir brummt der Kopf: zg a fejem
brnett barna haj
Brunnen (r) kt
Brust (e) mell; eml; sich in die Brust werfen: veri a mellt; pffeszkedik
brsten (s.) bszklkedik; pffeszkedik
Brustfell (s) mellhrtya
Brustkorb (r) mellkas
Brusttasche (e) bels zseb; mellzseb
Brustwarze (e) mellbimb
Brut (e) klts; ivadk
brutal brutlis
Brtapparat (r) keltetgp
brten 1. kotlik; klt; 2. tpreng; tpeldik; Rache brten: bosszt
forral; Unheil brten: bajt okoz
Bruthenne (e) kotlstyk
Bub (r) fi
Bube (r) 1. fi; 2. gazfick
Bubenstreich (r) gaztett
bbisch gyalzatos
Buch (s) knyv
Buchbinder (r) knyvkt
Buchdrucker (r) nyomdsz
Buchdruckerei (e) knyvnyomtats; knyvnyomda
Buche (e) bkkfa
buchen 1. bkkfbl val; 2. elknyvel; eljegyez; einen Platz buchen:
egy helyet eljegyez
Bcherbrett (s) knyvespolc; knyvllvny
Bcherei (e) knyvtr
Bcherkunde (e) knyvszet; bibliogrfia
Bcherregal (s) knyvespolc
Bcherwurm (r) knyvmoly; knyvkukac
Buchfhrung (e) knyvvitel; knyvels
Buchhalter (r) knyvel
Buchhaltung (e) knyvels; knyvelsg
Buchhandel (r) knyvkereskedelem
Buchhandlung (e) knyvkereskeds
Bchse (e) 1. konzerv; 2. puska; 3. szelence; doboz; persely
Bchsenfleisch (s) hskonzerv
Bchsenffner (r) konzervnyit
Buchstabe (r) bet
buchstabieren betz; betzget
buchstblich bet szerint; sz szerint
Bucht (e) bl
Buchtel (e) bukta
Buchtung (e) blsds
Buckel (r) 1. ht; 2. pp
buckelig ppos
bcken (s.) lehajol; meghajol
buddeln tr
Bude (e) bd
Budget (s) kltsgvets
Bue (e) 1. bnhds; vezekls; 2. bntets; brsg; 3. tredelem
ben vezekel; lakol; bnhdik
Bfett (s) bf
Bffel (r) bivaly; blny
bffeln magol; biflzik
Bug (r) 1. grblet; hajls; 2. hajorr; 3. nadrg le; 4. szgy
Bgel (r) 1. ramszed; 2. kengyel; 3. vllfa; ruhaakaszt
Bgeleisen (s) vasal
Bgelfalte (e) 1. levasalt rnc; 2. nadrg le
bgelfrei 1. gyrtelentett; sima; 2. vasalt
bgeln vasal
Bhne (e) 1. dobog; 2. sznpad; dobog
buk ld. backen
Bukett (s) 1. virgcsokor; 2. zamat
Bulgare (r) bolgr (ember)
Bulgarien Bulgria
bulgarisch bolgr
Bullauge (s) krszemablak (haj)
Bulle (e) bulla
Bulle (r) tenyszbika
bummeln 1. kszl; 2. lazsl; piszmog
Bund (r) 1. kteg; 2. kts; csom; nyalb; 3. szvetsg; frigy; ktelk
Bndel (s) 1. batyu; 2. csom; kteg; 3. nyalb; csomag
bndelweise 1. csomagonknt; 2. ktegenknt; nyalbszmra
Bundesrepublik (e) szvetsgi kztrsasg
Bundesstaat (r) szvetsgi llam
bndig 1. felttlen; 2. meggyz; 3. tall; 4. vels; tmr
Bndnis (s) szvetsg; ein Bndnis schlieen: szvetsget kt
Bundschuh (r) bocskor
bundweise ktegenknt
Bunesgenosse (r) szvetsges (trs)
bunt tarka; sznes; es wurde ihm schon zu bunt: megsokallta /
Buntstift (r) sznes ceruza
Buntwsche (e) sznes fehrnem
Brde (e) teher
Burg (e) vr; vrpalota
Brge (r) kezes; jtll
brgen kezeskedik; jtll
Brger (r) polgr
brgerlich polgri
Brgermeister (r) polgrmester
Brgermeisteramt (s) polgrmesteri hivatal
Brgerschaft (e) polgrsg
Brgersteig (r) jrda
Brgschaft (e) kezessg; jtlls
Bro (s) hivatal; iroda
Brostunden (Pl.) hivatalos rk
Bursche (r) 1. fick; 2. legny; fiatalember
Brste (e) kefe
brsten kefl
Bus (r) busz; autbusz
Busch (r) bokor; bozt; auf den Busch klopfen: puhatolzik
Bschel (r)(s) csom; nyalb
buschig sr; boztos; bozontos
Busen (r) 1. mell (ni); kebel; 2. bl
Busenfreund (r) kebelbart
Bste (e) 1. mell (ni); 2. mellszobor
Bstenhalter (r) melltart
Butter (e) vaj
Butterbrot (s) vajaskenyr
Buttergebck (s) vajas stemny
Buttermilch (e) r
b.w. (bitte wenden) fordts ! /rv./
Bz. (Bezirk) ker. (kerlet) /rv./
bzw.
(beziehungsweise)
ill. (illetve) /rv./
Caf (s) kvhz
Cafeteria (s) kvhz
Campingkocher (r) campingfz
Campingliege (e) campinggy
Campingplatz (r) camping
Cassette (e) kazetta
Cellist (r) csellista
Cello (s) gordonka; csell
Cellophan (s) celofn
Celsius (r) Celsius-fok
Champagner (r) pezsg
Champignon (r) csiperkegomba
Champion (r) bajnok
Chance (e) esly
Chanson (s) dal; sanzon
Chaos (s) kosz
chaotisch kaotikus
Charakter (r) jellem; jelleg
charakterfest 1. llhatatos; 2. gerinces
charakterisieren jellemez
charakteristisch jellemz; jellegzetes
charakterlos jellemtelen
Charge (e) rendfokozat
Charlotte Sarolta
Chauffeur (r) sofr
chauffieren vezet (autt)
Chaussee (e) orszgt
Chauvinismus (r) sovinizmus
Chef (r) fnk
Chefarzt (r) forvos
Chefredakteur (r) fszerkeszt
Chemie (e) kmia
Chemikalien (Pl.) vegyszerek
Chemiker (r) kmikus
chemisch vegyi; kmiai
Chiffre (e) rejtjel (rs); titkosrs
Chile Chile
Chilene (r) chilei (ember)
chilenisch chilei
China Kna
Chinese (r) knai (ember)
Chinesin (e) knai n
chinesisch knai
Chinin (s) kinin
Chirurg (r) sebsz
Chirurgie (e) sebszet
Chlor (s) klr
Cholera (s) kolera
Chor (r) krus; kar
Chor (r)(s) krus (templomban)
Chorist (r) karnekes
Christ (r) keresztny
Christbaum (r) karcsonyfa
Christentum (s) keresztnysg
christlich keresztny
Chrom (s) krm
Chronik (e) krnika
chronisch idlt; krnikus
chronologisch idrendi; kronologikus
Cicerone (r) idegenvezet
City (e) belvros
Clique (e) klikk
Clown (r) bohc
Cmputertechnik (e) szmtstechnika
Cola (e) kla
Computer (r) szmtgp
Copilot (r) msodpilta
Copyright (s) szerzi jog; kiadi jog; copyright
Cornflakes (Pl.) kukoricapehely
Couch (e) hever; rekami
Couchtisch (r) dohnyzasztal
Coup (s) kup
Coupon (r) szelvny; kupon
Courage (e) btorsg; kurzsi
Cousin (r) unokafivr
Cousine (e) unokanvr
Creme (e) krm
Cuba ld. Kuba
da 1. ekkor; akkor; 2. hogy; da doch: csakhogy; auer da ...:
azon tl, hogy ...; ohne da ...: anlkl, hogy ...; nicht da ich
wte: nem mintha tudnk rla; nicht da ich wte: fogalmam
sincs; 3. itt; ott; 4. midn; amikor; 5. minthogy; mivel;
mivelhogy; bis da: idig; von da: innen; sieh da, sieh da !: lm !
dabei 1. amellett; azonkvl; mghozz; 2. ennl; annl; 3. ppen; 4.
mellett; wir bleiben dabei: ebben maradunk; was ist schon
dabei ?: ugyan, mi van abban ?; es ist nichts dabei, wenn ...:
nincs abban semmi, ha ...; er war dabei zu kommen: ppen azon
dabeibleiben ottmarad; megmarad (vmi mellett)
dabeisein jelen van; rszt vesz; benne van
dabeisitzen ott l (szintn)
dableiben ittmarad
Dach (s) 1. fedl; 2. fej; kobak; 3. hztet
Dachboden (r) padls; tettr
Dachdecker (r) tetfed
Dachfenster (s) padlsablak
Dachgescho (s) tettr
Dachrinne (e) ereszcsatorna
Dachs (r) borz
Dachstube (e) padlsszoba
dachte ld. denken
Dackel (r) tacsk
dadurch 1. ezltal; azltal; 2. ezen t; ezen keresztl
dafr 1. ezrt; azrt; 2. helyette; 3. viszont; es gibt Grnde dafr, da:
megvannak az okaim arra, hogy ...; ich bin dafr: helyeslem; 4.
vmi rdekben; rte
dafrhalten gondol; gy vl
dagegen 1. ellenben; viszont; ich habe nichts dagegen: nincs ellene
kifogsom; 2. ez ellen; az ellen; ezzel szemben; azzal szemben;
3. hozz kpest; ehhez kpest
daheim otthon; itthon
daher 1. ennlfogva; 2. ezrt; azrt; 3. innen; onnan
daherkommen erre jn; arra jn
dahin 1. oda; odig; addig; 2. gy
dahinaus erre ki; errefel; will er dahinaus ?: ide akar kilyukadni ?
dahinbrausen elszguld; tovaszguld
dahingehen 1. elmlik; eltelik; 2. meghal
dahingehren odatartozik
dahinsiechen elsorvad; elhal
dahinter 1. emgtt; amgtt; 2. mgtte; mg
dahinterkommen rjn; kidert
dalmat dalmciai; dalmt
Dalmatien Dalmcia
damalig akkori
damals akkoriban
Dame (e) hlgy; dma
Dameeinzel (s) ni egyes (sp)
Damenbekleidung (e) ni ruhzat
Damenkonfektion (e) ni konfekci
damit 1. avgett, hogy; 2. ezzel; azzal; 3. vele
Damm (r) gt; tlts
dmmen gtat pt
dmmern 1. dereng; virrad; es dmmert mir: dereng nekem; 2. szrkl;
alkonyodik
Dmmerung (e) 1. szrklet; alkonyat; 2. virradat
Dampf (r) gz; pra; illat
dmpfen 1. fstl; pfkel; 2. gzl; prol; 3. gzlg; prolog; 4.
tompt; csillapt; elnyom
Dampfer (r) gzs; gzhaj
dampfig prs
danach 1. azutn; utna; 2. szerint; mrten; 3. vmi utn; 4. vmirt; rte
Dne (r) dn (ember)
daneben 1. azonfell; 2. mell; kzelbe; 3. mellette; kzelben; 4.
ugyanakkor
Dnemark Dnia
danieder 1. le; 2. lent; lenn
Daniel Dniel; Dani; Danika
dnisch dniai
dank +A/+D hla; dank seinem Fleie: szorgalma rvn; szorgalmval
Dank (r) hla; ksznet; habe Dank !: ksznm !; besten Dank !:
nagyon ksznm !; hls ksznet !; schnsten Dank !:
nagyon ksznm !; hls ksznet !; vielen Dank !: nagyon
ksznm !; hls ksznet !; zu Dank verpflichten: hlra
dankbar hls
Dankbarkeit (e) hla
danken 1. megkszn vmit; ksznetet mond vmirt; 2. visszakszn;
danke !: ksznm !
dann 1. akkor; aztn; azutn; 2. azonfell; azonkvl; s mg
daran 1. benne; ebben; abban; 2. r; erre; arra; ein Haus und ein
Garten daran: hz, mellette kert; er ist daran: kvetkezik;
van soron; er ist daran: azon van; azon fradozik; ich mu
daran: hozz kell fognom; 3. rajta; ezen; azon
darangehen belefog; hozzfog; hozzlt
daranhalten (s.) ahhoz tartja magt
darankommen sorra kerl
daranmachen (s.) hozzlt
daransetzen rfordt
daranstoend szomszdos
darauf 1. r; erre; arra; es kommt darauf an: azon mlik; attl fgg;
tags darauf: msnap; 2. rajta; ezen; azon
darauffolgend rkvetkez
Daraufgabe (e) ld. Draufgabe
daraufhin 1. ebbl a szempontbl; abbl a szempontbl; 2. erre fel; 3.
eszerint
daraus belle; ebbl; abbl; daraus folgt: ebbl kvetkezik; mache dir
nichts daraus !: fel se vedd !; oda se neki !
darben nyomorog; nlklz
darbieten 1. elad; 2. nyjt; knl; felknl
darbringen 1. bemutat; 2. felajnl
darein bele; ebbe; abba
dareinreden beleszl; belebeszl
dareinschauen nz; bmul
darin benne; ebben; abban
darlegen kifejt; elterjeszt; fejteget; magyarz; ismertet
Darlehen (s) klcsn
Darm (r) bl
darstellen 1. brzol; szemlltet; 2. alakt; jtszik; 3. megmutat; szem el
tr; 4. vzol; elbeszl; elad
Darsteller (r) szerepl
Darstellung (e) 1. alakts; 2. megmutats; brzols; szemlltets; 3. vzols;
elbeszls; elads
darber 1. ekzben; akzben; 2. ezen; azon; 3. ezentl; azontl; 4. ezrt;
azrt; 5. felette; efelett; afelett; 6. flje; efl; afl; 7. rla;
darum 1. ezrt; azrt; es ist mir darum zu tun: ez fontos szmomra; es
sei darum !: m legyen !; 2. krl; krltte; ekrl; akrl; 3.
rla; arrl; errl
darumbringen megfoszt
darunter 1. al; alja; 2. albb; 3. alatta; ezalatt; azalatt; 4. kz; kzjk;
5. kzte; kztte
daruntergeben alad; altesz
daruntermischen hozzkever; kzkever
dasein itt van; jelen van
Dasein (s) lt; jelenlt; ottlt
daselbst helyben; ugyanott
Daten (Pl.) 1. adatok; tnyek; 2. ld. Datum
datieren 1. keltez; 2. szrmazik
Dattel (e) datolya
Datum (s) kelet; dtum; welches datum haben wir ?: hnyadika van ma ?
Dauer (e) idtartam; tartssg; auf die Dauer: hosszabb idre
dauerhaft tarts; lland
Dauerkarte (e) brletjegy
Dauerlauf (r) tvfuts
dauern 1. elhzdik; 2. kitart; eltart; tart (idben); 3. megmarad; 4.
sajnl; sajnlkozik
dauernd tarts; lland
Dauerware (e) tarts ru; tartstott ru
Dauerwellen (Pl.) tarts hajhullm; dauer
Dauerwurst (e) szrazkolbsz
Daumen (r) hvelykujj; jm. den Daumen drcken: szort vkinek
Daune (e) pehelytoll
davon 1. belle; ebbl; abbl; 2. rla; errl; arrl; 3. tle; ettl; attl
davonbleiben tvol marad
davoneilen tovasiet; elsiet
davonkommen elszabadul; megszik vmit; mit einem blauen Auge
davonkommen: nagyobb baj nlkl megssza
davonmachen (s.) meglp
davontragen 1. elvisz; 2. megkap; felszed (betegsget)
davor 1. el; elje; elbe; 2. eltte; az eltt; 3. tle; ettl; attl
dawider ellene
dazu 1. ezrt; azrt; 2. hozz; ehhez; ahhoz; 3. r; erre; arra; 4.
tetejbe (mg)
dazugehren hozztartozik
dazukommen 1. hozzjn; 2. odajn; csatlakozik
dazwischen 1. kzben; 2. kz; kzjk; 3. kzte; kztk
dazwischenkommen kzbejn
DDR (Deutsche
Demokratische
Republik)
NDK (Nmet Demokratikus Kzt.) /rv./
Debatte (e) vita
debattieren vitatkozik
Debkwrdigkeiten
(Pl.)
emlkiratok
Deck (s) fedlzet
Decke (e) 1. mennyezet; fdm; fedl; 2. takar; tert
decken 1. befed; betakar; 2. fedez; vd
decken s. 1. egyezik; egybevg; 2. fedezi magt; vdi magt; 3. fedi
egymst
Deckmantel (r) palst; lepel
Deckname (r) fednv; lnv
Deckung (e) 1. fedezs; fedezk; 2. fedezet
defekt 1. hinyos; 2. hibs; srlt
defensiv vdelmi
definieren meghatroz; definil
Defizit (s) hiny; vesztesg; deficit
deformieren eltorzt; deforml
Degen (r) kard
degradieren lefokoz; degradl
dehnbar nyjthat
dehnen megnyjt; kinyjt
dehnen s. 1. elhzdik; 2. kinylik; megnylik; 3. nyjtzkodik
Deich (r) gt
Deichsei (e) kocsird
dein 1. a tied; 2. ld. du; wir dender dein: megemlkeznk rlad
dein/deine/dein a magad; dein Vater: apd
Deine (s) az, ami a tied; a magad
deiner/deine/deines a tied
deinerseits rszedrl
deinersteils rszedrl
deinesgleichen hozzd hasonl
deinethalben rted
deinetwegend miattad
deinetwillen kedvedrt
deiniger/deinige/deinig
es
ld. deiner
Dekan (r) dkn
deklamieren szaval
Deklination (e) nvszragozs
dekriniern ragoz
Delegation (e) kldttsg; delegci
Delegierte (r) kldtt; delegtus
delikat 1. finom; knyes; 2. gyenge; gynge
Delikatesse (e) csemege
dem ld. der
demagogisch demagg
demaskieren leleplez
dementgegen ezzel szemben
dementieren megcfol
dementsprechend ennek megfelelen; annak megfelelen
demgegenber ezzel tellenben; ezzel szemben
demgem eszerint
demnach eszerint; ennlfogva
demnchst legkzelebb
demobilisieren leszerel (kat)
Demokrat (r) demokrata
Demokratie (e) demokrcia
demokratisch 1. demokrata; 2. demokratikus
demonstrieren 1. demonstrl; tntet; 2. kimutat; bebizonyt
Demut (e) alzat; alzatossg
demtig alzatos
demtigen megalz
demzugfolge eszerint; ennek kvetkeztben
den ld. der
denen ld. der
Denkart (e) gondolkodsmd
denken gondolkodik; gondol; kpzel; das gibt einem zu denken: ezen
van mit gondolkodni; er denkt bei sich: azt gondolja magban;
er lt sich denken, da ...: elkpzelhet, hogy ...
Denker (r) gondolkod
Denkmal (s) emlkm; memlk
Denkvermgen (s) gondolkodsi kpessg; gondolkodsi kszsg
denkwrdig emlkezetes; nevezetes
Denkwrdigkeit (e) nevezetessg
Denkzettel (r) 1. emlkeztet; 2. int (iskolai)
denn mert; mivel; teht
dennoch mgis
Depesche (e) srgny
deponieren lettbe helyez
deportieren deportl
Depot (s) raktr; telep
der ld. die (G, D s Pl.G alakja)
derart gy; oly mdon
derartig ilyen
derb durva; goromba
der/die/das 1. a,az (nvel); 2. aki; amely; ami; 3. ez a, az a, ez az, az az
(mutat nm.)
dereinst egykor; valamikor
deren ld. der
derer ld. der
dergestalt 1. ilyenformn; 2. olyannyira
dergleichen ilyen; effle
derjenige/diejenige/da
sjenige
amaz; az a, az az
derlei ilyen; effle
derselbe/dieselbe/dasse
lbe
1. aki; amely; 2. ugyanaz
derweil 1. ekzben; ezalatt; 2. mg; kzben
derzeit most; akkor; akkoriban
desertieren dezertl
desgleichen gy; hasonlkppen
deshalb 1. emiatt; amiatt; 2. ezrt; azrt
designieren kijell
desinfizieren ferttlent
desperat ktsgbeesett
Despot (r) zsarnok
dessen ld. der
dessenthalben azrt; amiatt; akirt; amirt
dessenungeachtet 1. ennek ellenre; 2. mindamellett; mindazonltal
Dessert (s) csemege; desszert
destillieren leprol; desztilll
desto annl; desto besser: annl jobb
destrueren bomlaszt
deswegen azrt
Detail (s) rszlet
detailieren rszletez
deuteln csr-csavar; magyarzgat
deuten 1. rtelmez; magyarz; 2. jelent; jelez; 3. mutat
deutlich 1. rtelmes; 2. rthet; kivehet; vilgos; 3. nyers (tv.); 4.
szinte
deutsch nmet; auf deutsch: nmetl; zu deutsch: nmetl
Deutsch (s) nmet (nyelv)
Deutschland Nmetorszg
Deutschtum (s) nmetsg
Deutung (e) magyarzat; rtelmezs
Devise (e) deviza
Dezember (r) december
Dezimalsystem (s) tzes szmrendszer
dgl. (dergleichen) ilyen /rv./; effle /rv./
d.h. (das heit) azaz /rv./
d.i. (das ist) azaz /rv./
Diagnose (e) diagnzis
Dialekt (r) dialektus
dialektisch nyelvjrsi; dialektikus
Dialog (r) dialgus; prbeszd
Diamant (r) gymnt
dit dits
dich tged; magad; magadat; fr dich: neked; rszedre
dicht 1. kzvetlenl; 2. sr; tmtett; szoros
Dichte (e) srsg
dichten 1. klt (verset); 2. srt; tmt
Dichter (r) klt
dichterisch klti
dichtgedrngt zsfolt
Dichtkunst (e) kltszet
Dichtung (e) 1. kltemny; 2. kltszet; szpirodalom; 3. srts; tmts
dick 1. sr; sie sind dicke Freunde: puszipajtsok; ich habe die
Sache dick: torkig vagyok vele; durch dick und dnn: tzn-
vzen t; tzn-vzen keresztl; 2. vastag; kvr; dagadt
dickbuchig pocakos
Dickdarm (r) vastagbl
Dickicht (s) bozt (sr)
Dickmilch (e) aludttej
Dieb (r) tolvaj
Dieberei (e) tolvajls
diebisch tolvaj
Diebstahl (r) lops
Diele (e) 1. deszka; 2. elszoba; 3. lokl; br; 4. pall
dielen padlz; kideszkz
dienen szolgl; damit ist uns nicht gedient: ez nem segt rajtunk; womit
kann ich dienen ?: mivel szolglhatok ?
Diener (r) szolga
dienlich hasznos
diensstuend szolglattev; gyeletes; napos
Dienst (r) szolglat
Dienstag (r) kedd
dienstgig keddi
dienstglich keddenknt; minden kedden
dienstags kedden; keddi napokon; keddenknt
dienstbar szolglatksz
Diensteifer (r) gybuzgalom
dienstfrei szabad; szabadnapos
Dienstgrad (r) rendfokozat
Dienstleistung (e) szolgltats
Dienstleiter (r) szolglatvezet
Dienstreise (e) szolglati t; szolglati utazs
Dienststelle (e) 1. hivatal; szerv; hatsg; 2. parancsnoksg (kat); 3. szolglati
lls; 4. szolglati hely
diensunfhig szolglatkptelen
diesbezglich erre vonatkoz
dieser/diese/dieses ez; az; emez; amaz
diesesfalls ez esetben
diesjhrig ez vi; idei
diesmal ezttal
diesmalig mostani
diesseitig innens
diesseits ezen az oldalon; az innens oldalon
diesseits +G vmin innen
Dietrich (r) tolvajkulcs
Differenz (e) klnbsg; klnbzet
Differenzen (Pl.) nzeteltrs
Diktat (s) 1. dikttum; 2. tollbamonds; diktls
Diktatur (e) diktatra
diktieren diktl
Dill (r) kapor
Dimension (e) mret; dimenzi
Diner (s) dszebd; dszvacsora
Ding (s) 1. dolog; trgy; holmi; 2. jszg; pra (llat); teremts; vor allen
Dingen: mindenekeltt; unterrichteter Dinge:
dolgavgezetlenl; er ist guter Dinge: jkedvben van; die
armen Dinger: szegny teremtsek; 3. gy; 4. valami; iz
dipl. (diplomiert) okl. (okleveles) /rv./
Diplom (s) 1. diploma; 2. okirat; 3. oklevl
Diplomat (r) diplomata
Diplomatie (e) diplomcia
diplomatisch 1. diplomciai; 2. diplomatikus
Diplomingenieur (r) okleveles mrnk
dir neked; magadnak; mit dir: veled; neben dir: melletted; neben
dir: hozzd kpest; von dir: tled; von dir: rlad; es gehrt dir: a
Dir. (Direktion) ig. (igazgatsg) /rv./
Dir. (Direktor) ig. (igazgat) /rv./
Direktion (e) 1. igazgatsg; 2. irny; 3. tmutats
Direktive (e) utasts
Direktor (r) igazgat
Direktbertragung (e) egyenes ads; kzvetlen ads; l ads
Dirigent (r) karmester
dirigieren igazgat; dirigl; veznyel
Diskus (r) diszkosz
Diskussion (e) vita
Diskuswerfen (s) diszkoszvets
diskutieren megvitat; vitatkozik
disputieren vitatkozik
Distanz (e) tvolsg
Distel (s) bogncs
Distrikt (r) kerlet; krzet
Disziplin (e) 1. fegyelem; 2. tudomnyg; szak
disziplinarisch fegyelmi
Disziplinarverfahren
(s)
fegyelmi eljrs; ein Disziplinarverfahren einleiten: fegyelmi
eljrst indt
disziplinieren fegyelmez
divers klnfle
Dividend (r) osztand
dividieren oszt
Division (e) 1. hadosztly (kat); 2. oszts
d.J. (dieses Jahres) f.. (foly vi) /rv./
DM (Deutsche Mark) nmet mrka /rv./
d.M. (dieses Monats) f.h (foly h) /rv./
doch 1. br; brcsak; freilich doch !: ht persze !; 2. de igen;
dehogynem; 3. hiszen; ht; br; 4. mgis; de
Docht (r) kanc
Dock (s) dokk
Dogge (e) dog
Doktor (r) doktor
Doktorat (s) doktortus
doktorieren doktorl
Dokument (s) okmny; dokumentum
Dokumentarfilm (r) dokumentumfilm
Dolch (r) tr
Dolmetscher (r) tolmcs
Dom (r) dm
dominieren dominl
Dominikaner (r) domonkos (szerzetes)
Donau (e) Duna
Donner (r) mennydrgs
donnern mennydrg
Donnerstag (r) cstrtk
donnerstgig cstrtki
donnerstglich cstrtknknt; minden cstrtkn
donnerstags cstrtkn; cstrtki napokon; cstrtknknt
Donnerwetter (s) gihbor; zum Donnerwetter !: mennydrgs mennyk !
Doppel (s) 1. ketts (sp); pros (sp); 2. msolat
Doppeladler (r) ktfej sas
Doppelgnger (r) hasonms
doppelgleisig kettsvgny
Doppelkassettenrakor
der (r)
ktkazetts magn
doppeln 1. megkettz; 2. megtalpal
Doppelname (r) ketts nv
Doppelpunkt (r) kettspont
doppelsinnig ktrtelm
Doppelspiel (s) 1. ketts jtk; 2. pros (sp)
doppelt ktszeres; ketts; dupla
Doppelte (s) vminek a ktszerese; vminek a duplja; ums Doppelte grer:
ktszerakkora
Doppelzentner (r) mzsa
Doppelzimmer (s) ktgyas szoba
doppelzngig ktszn
Dorf (s) falu
Dorfgemeinde (e) kiskzsg
drfisch falusi
dorfmig falusias
Dorn (r) tvis; tske
Dornbusch (r) csipkebokor
Dornschuh (r) ugrcip; futcip
Dorothea Dorottya
drren 1. aszal; szrt; 2. szrad; aszaldik
dort ott; amott; von dort an: onnantl
dorther onnan; onnt
dorthin oda
dortlassen otthagy
Dose (e) 1. csatlakoz (dugs); 2. doboz; 3. dzis; 4. konzervdoboz
Dosenffner (r) konzervnyit
dosieren adagol
Dossier (r)(s) dosszi
Dotter (r)(s) tojssrgja
dottergelb tojssrga
Dozent (r) docens
Drache (r) srkny
Drachen (r) srkny
drachten 1. sszedrtoz; 2. srgnyz
Draht (r) huzal; drt
drahtlich tvirati
drahtlos drtnlkli
Drahtseilbahn (e) drtktlvast; drtktlplya
drall feszes; kemny
Drama (s) drma
Dramatiker (r) drmar
dramatisch drmai
drang ld. dringen
Drang (r) 1. igyekezet; trekvs; 2. tolongs; 3. tmeg; 4. unszols; 5.
vgy; sztn
drngen 1. srget; hajszol; unszol; 2. szorongat; 3. tolong; tolakodik;
tolakszik
drasch ld. dreschen
drastisch drasztikus
Drau (e) Drva
drauen odakint; kinn; kvl; von drangen: kintrl
Draufgabe (e) 1. foglal; 2. rads
Draufgnger (r) rmens ember
Dre (r) dressz; mez (sp)
drechseln eszterglyoz
Drechsler (r) eszterglyos
Dreck (r) 1. ganj; szar; 2. piszok; szemt; kosz; 3. sr
dreckig piszkos; szutykos
Dreh (r) trkk; fogs
Drehbank (e) esztergapad
Drehbuch (s) forgatknyv (film)
Drehbhne (e) forgsznpad
drehen 1. csr-csavar; elferdt; 2. eszterglyoz; 3. forgat; teker; fordt;
csavar; 4. sodor
drehen (s.) forog; megfordul; csavarodik
Dreher (r) eszterglyos
Drehorgel (e) verkli
Drehstrom (r) vltakoz ram
Drehung (e) forgats; tekers; fordulat; csavarods
Drehzahl (e) fordulatszm
drei hrom; unser drei: mi hrman; zu dreien: hrmasval; zu dreien:
hrman
Drei (e) hrmas szm
dreiarmig hromkar; hromg
dreibltterig hromlevel
Dreieck (s) hromszg
dreieinhalb hrom s fl
Dreier (r) hrmas
dreierlei hromfle
dreifach 1. hrmas; 2. hromszoros
dreifarbig hromszn
dreihundert hromszz
dreiig harminc
Dreiig (e) harmincas (szm)
dreiiger harmincas
dreiigjhrig harmincves
dreiigste harmincadik
dreijhrig hromves
dreimal hromszor
dreiseitig hromoldal
dreist mersz; hetyke; pimasz; szemtelen
dreistckig hromemeletes
Dreistufenrakete (e) hromlpcss rakta
dreistndig hromrs
dreitgig hromnapos
dreitausend hromezer
dreiviertel hromnegyed
Dreiviertel (r)(s) hromnegyedrsz
dreiwchig 1. hromhetes; 2. hromheti
dreizehn tizenhrom
dreizehnte tizenharmadik
dreschen cspel
Dresden Drezda
dringen 1. benyomul; keresztlhatol; thatol; behatol; 2. eljut; auf etw.
dringen: srget vmit; in jn. mit Bitten dringen: krsekkel
ostromol; zaklat vkit; 3. srget; kvetel
dringend srgs
drinnen bent; benn; bell
dritt harmadik; das dritte Mal: harmadszor; zu dritt: hrmasban
dritte harmadik
drittehalb harmadfl; kt s fl
drittel harmad
Drittel (r)(s) harmadrsz
drittens harmadszor
drittjhrig harmadves; harmadikos
droben fent; fenn; fell
Drogerie (e) drogria; illatszerbolt
Drohe (e) here (mh)
drohen fenyeget
drhnen dbrg; zg
Drohung (e) fenyegets
drollig fura; furcsa; mulatsgos
Dromedar (s) dromedr; egypp teve
Droschke (e) brkocsi
Drossel (e) rig
drben odat
Druck (r) 1. elnyoms; 2. levonat; 3. nyoms; szorts; 4. nyomat; 5.
nyomtats; 6. nyomtatvny; 7. szorongs
Drckeberger (r) lgs
drucken 1. nyom; szort; 2. nyomtat
drcken s. 1. lapul; 2. szorong; 3. szorul
drckend nyomaszt
Drucker (r) nyomdsz
Druckerei (e) nyomdszat; nyomda
Druckfehler (r) sajthiba
druckfertig nyomdaksz
Druckknopf (r) patent
Drucksache (e) nyomtatvny
Druckschrift (e) 1. nyomdabet; 2. nyomtatott rs; 3. nyomtatvny
drunten lent; lenn
Drusch (r) cspls
Drse (e) mirigy
Dtzd. (Dutzend) tucat /rv./
du te
ducken lenyom
ducken s. lapul; lapt
Duell (s) prbaj
Duft (r) illat
duften illatozik
D-Zug (r)
(Durchgangszug)
gyorsvonat
dulden tr; eltr; elvisel
duldsam trelmes; bketr
dumm buta; ostoba; hlye; das wird mir schon zu dumm: ezt kezdem
mr unni
Dummheit (e) butasg; ostobasg
Dummkopf (r) tkfilk
dumpf 1. dohos; flledt; 2. nyomaszt; nyomott; 3. szorong; 4.
tompa; fojtott
dumpfig dohos
dngen trgyz
Dngen (s) trgyzs
Dnger (r) trgya
dunkel stt; homlyos
dunkeln sttedik; elsttedik
dnn vkony; sovny; gyr; hg
Dnndarm (r) vkonybl
Dnne (e) vkonysg; vznasg
Dunst (r) 1. pra; kigzlgs; 2. prols; dunszt
dunsten 1. prol; dinsztel; 2. prolog; gzlg
Duplikat (s) msodpldny
durch tl
durch +A 1. keresztl; t; 2. rvn; ltal; durch und durch: keresztl-
kasul; durch und durch: gykeresen; durch Luftpost:
lgipostval; durch mich: rajtam keresztl; ltalam; tlem
Durchblick (r) kilts
durchblicken 1. tlt (tv.); 2. tltszik; kiltszik; 3. keresztllt; 4.
keresztlnz; 5. kitkzik
durchbrechen 1. betrik; beszakad; 2. eltrik; ketttrik; 3. keresztltr; 4.
ketttr; ttr; 5. kitr
durchbrennen 1. tg; kig; 2. tget; kiget; 3. meglp
durchbringen 1. tvisz; tvezet; tsegt; 2. befejez; 3. eltkozol
Durchbruch (r) 1. ttrs; 2. rvnyesls
durchdenken tgondol
durchdrngen tnyom
durchdrngen s. tnyomul; thatol
durchdringen 1. thatol; 2. eltlt; that; 3. rvnyesl
durcheinander sszevissza
Durcheinander (s) sszevisszasg; zrzavar
durcheinanderbringen sszekever
durchfahren 1. tmegy; keresztlmegy; thalad; keresztlhalad; 2. tutazik;
tjr; 3. bejr; beutazik; 4. vgigfut
Durchfahrt (e) 1. thajts; tjr; 2. tutazs
Durchfall (r) 1. buks; kudarc; 2. hasmens
durchfallen 1. tesik; 2. megbukik; jn. durchfallen lassen: megbuktat vkit
durchfinden (s.) 1. tvergdik; 2. kiigazodik
Durchflu (r) tfolys
durchforschen tvizsgl; tkutat
Durchfuhr (e) 1. tmen forgalom; 2. tvitel
durchfhren 1. tvezet; 2. vghezvisz; vgrehajt
Durchgang (r) tmens; tkels; tjrs; tjr
Durchgangszug (r) gyorsvonat
durchgehen 1. tgondol; 2. tnz; 3. bejr; 4. rvnyesl; 5. keresztlmegy;
tmegy; 6. megszkik; 7. vgighzdik
durchgliedern feloszt; tagol
durchgreifend hathats; erlyes
durchhauen 1. elver; elnspngol; 2. keresztlvg; tvg
durchhelfen megsegt; tsegt
durchhelfen s. elboldogul vhogy; segt magn
durchjagen keresztlhajszol
durchkmpfen vgigharcol
durchkommen 1. gyz; 2. keresztljut; tjut; tvergdik
durchkreuzen 1. keresztez; 2. keresztlhz; meghist
Durchla (r) tjr
durchlassen tereszt; tenged
durchleben megl; tl
durchlesen tolvas
durchleuchten tfnylik; tvilgt
durchmachen tl; elszenved
Durchmesser (r) tmr
durchmustern tvizsgl
durchnssen 1. tzik; 2. tztat
Durchnssung (e) bezs
durchnehmen tvesz; megtrgyal
durchprgeln elphol
durchqueren 1. keresztez; keresztlmegy; 2. keresztlutazik; tmegy; tutazik
Durchreise (e) tutazs; auf der Durchreise: tutazban
durchreisen 1. tutazik; keresztlutazik; 2. beutazik; bejr
Durchreisevisum (s) tutazvzum
Durchsage (e) bemonds
durchsagen bemond
durchschauen 1. tlt; 2. kiismer
durchscheinen tszrdik; tfnylik
durchschieen 1. tl; keresztll; 2. keresztlszguld
Durchschlag (r) tts; msolat
durchschlagen 1. thatol; 2. tlyukaszt; 3. tt; keresztlt; elver; 4. betr
durchschlagen s. keresztlvgja magt
durchschlpfen tbjik; tcsszik
durchschneiden tvg
Durchschnitt (r) 1. tlag; im Durchschnitt: tlagosan; 2. tvgs; 3.
keresztmetszet
durchschnittlich tlagos
Durchschnittslohn (r) tlagbr
Durchschnittsmensch
(r)
tlagember
Durchschrift (e) msolat
durchschweifen bebarangol
durchsehen 1. tlt; keresztllt; 2. tltszik; kiltszik; 3. tnz; ttekint;
tvizsgl
durchsetzen 1. rvnyest; 2. keresztlvisz
durchsetzen s. 1. rvnyesl; 2. fellkerekedik
Durchsicht (e) 1. ttekints; tnzs; tvizsglat; 2. keresztllts; 3.
keresztlnzs
durchsickern tszivrog
durchspalten ketthast
durchsprechen megbeszl; megtrgyal
Durchstich (r) 1. tvgs; 2. szrs
durchstbern tkutat
durchstoen 1. keresztltaszt; keresztllk; 2. kilyukaszt
durchstreichen thz; trl
Durchstrich (r) thzs; trls
durchstudieren ttanulmnyoz
durchsuchen tkutat; vgigkutat; megmotoz
durchtrieben agyafrt
durchwachen tvirraszt
durchwhlen kzvetlenl hv
Durchweg (r) tjrt
durchwegs ltalban; kivtel nlkl
durchweichen megpuht
durchwirken 1. tsz; besz; 2. vghezvisz
durchwollen t akar jutni
durchwhlen feltr; sszeturkl; sszekever; feldl
durchwhlen s. keresztlfurakodik
durchzhlen vgigszmol; megszmol
durchziehen 1. keresztlhz; 2. keresztlvonul; tvonul
durchzucken 1. tvillan; 2. belenyilallik
Durchzug (r) 1. tvonuls; 2. kereszthuzat; 3. keresztlhzs
durchzwngen terszakol
drfen 1. -hat, -het; 2. kell; szksges; 3. lehet; lehetsges; ich darf
nach Hause: hazamehetek; darf ich bitten ?: szabad krnem ?;
das htte er nicht tun drfen: ezt nem lett volna szabad
megtennie; das drfte so sein: meglehet; das drfest du wissen:
tudhatnd; er darf sich dessen nicht schmen: ezrt nem kell
szgyenkeznie; das drfte so sein: lehet, hogy gy van; 4.
durfte ld. drfen
drftig szks; silny
drr szraz; kiaszott; termketlen
Drre (e) aszly; szrazsg; aszottsg
dursichtig tltsz
Durst (r) szomjsg
drsten szomjazik; drsten nach etw.: vgyik vmire
durstig szomjas
Dusche (e) zuhany
Duschkabine (e) zuhanyzflke; zuhanyozflke
Dse (e) fvka
Dusel (r) bdultsg; mmor
Dsenflugzeug (s) sugrhajts replgp
dster homlyos; bors; komor
Dte (e) zacsk
Dutzend (s) tucat
dutzendmal tucatszor
dutzendweise tucatszmra
duzen tegez
duzen s. tegezdik
D-Wagen (r)
(Durchgangswagen)
tjrkocsi (vast)
Dynamik (e) dinamika
dz. (derzeit) e.i. (ez id szerint) /rv./
dz (Doppelzentner) q (mzsa) /rv./
ebar ehet
Ebbe (e) aply
ebben apad; cskken
ebd. (ebenda) uo. (ugyanott) /rv./
eben 1. egyenes; 2. pontosan; persze; das ist es eben !: ppen ez az !;
3. sk; sima; egyenletes
Ebenbild (s) hasonms
ebenbrtig egyenrang; egyenrtk
ebenda ugyanitt; ugyanott
ebendaher ugyaninnen; ugyanonnan
ebendahin ugyanide; ugyanoda
ebender/ebendie/eben
das
ugyanez; ugyanaz
ebendeshalb ppen ezrt; ppen azrt
ebendieser/ebendiese/e
bendieses
ugyanez
ebendort ugyanott
Ebene (e) sksg
ebenerdig fldszintes
ebenfalls szintn; ugyancsak
Ebenholz (s) benfa
ebenjener/ebenjene/eb
enjenes
ugyanaz
Ebenma (s) arnyossg
ebenmig 1. arnyos; 2. szablyos
ebenso ugyangy; ugyangy
ebensolange ugyanaddig
ebensolcher/ebensolch
e/ebensolches
ugyanolyan
ebensooft ugyanannyiszor
ebensosehr ugyanannyira
ebensoviel ugyanannyi
ebensoweit ugyanolyan tvolsgra
ebensowenig ppoly kevss
ebensowohl ppgy; csakgy
Eber (r) 1. kan; 2. vadkan
Ebesteck (s) eveszkz; tkszlet
ebnen egyenget
Zebra (s) zebra
Zebrastreifen (r) zebra; gyalogtkelhely
Zeche (e) 1. bnyazem; 2. ch; 3. szmla (kocsmai)
Echo (s) visszhang
echt igazi; valdi; eredeti
Echtheit (e) valdisg
Ecke (e) sarok; szglet; jn. um die Ecke bringen: eltesz lb all vkit
eckig szgletes
Eckwohnung (e) saroklaks
Eckzahn (r) szemfog
edel nemes
edelherzig nemesszv
Edelmut (r) nagylelksg; nemeslelksg
Edelstein (r) drgak
Edelwei (s) havasi gyopr
Zeder (e) cdrus
Ediele (e) tkez; ebdl
Edmund dn
Efeu (r) borostyn
Effekt (r) hats; effektus
Effektenbrse (e) rtktzsde
effektiv effektv; tnyleges
effektvoll hatsos
egal 1. egyenl; egyforma; 2. mindegy; kzmbs
Egeschirr (s) edny
Egge (e) borona
egoistisch nz; egoista
egrnden kinyomoz; kikutat; kidert
ehe 1. amg; 2. mieltt; 3. gyis (Ausztriban)
Zehe (e) 1. gerezd; fokhagymagerezd; 2. hzassg; zwecks Ehe:
hzassg cljbl; eine Ehe zu dritt: szerelmi hromszg
ehebaldigst mielbb
Ehebruch (r) hzassgtrs; Ehebruch begehen: hzassgtrst kvet el;
hzassgot tr
ehedem hajdan; azeltt
Ehefrau (e) felesg
Ehegatte (r) frj
ehemals egykor
ehen rc-; vas-
Ehepaar (s) hzaspr
eher 1. azeltt; 2. elbb; hamarabb; 3. inkbb
Ehering (r) jegygyr
Ehescheidung (e) vls
Eheschein (r) hzassglevl
Eheschlieung (e) hzassgkts
ehest mielbbi
ehestens mihamarbb
Zehn (e) tzes szm
Zehner (r) tzes
Zehntel (r)(s) tizedrsz
ehrbar derk; tisztes; tisztessges
Ehre (e) 1. becslet; tisztessg; 2. tisztelet; megtisztels; auf Ehre !:
szavamra !; auf Ehre und Gewissen !: szavamra !; jn. wieder zu
Ehre bringen: rehabilitl vkit; jm. zur Ehre gereichen:
becsletre; dicssgre vlik vkinek; ich habe die Ehre !: van
ehren becsl; megbecsl; tisztel; megtisztel
Ehrenbeleidigung (e) becsletsrts
Ehrenbezeigung (e) tisztelgs; tiszteletads
E#hrendiplom (s) dszoklevl
ehrenhalber becsletbl; tiszteletbl
Ehrenlohn (r) tiszteletdj
Ehrenmitglied (s) tiszteletbeli tag; dsztag
Ehrenplatz (r) dszhely
Ehrensache (e) becsletbeli dolog
ehrenschnderisch becsletsrt
ehrenvoll tiszteletteljes; megtisztel
Ehrenwort (s) becsletsz
ehrerbietig 1. mly hdolattal; 2. tiszteletteljes
Ehrfurcht (e) tisztelet; hdolat
Ehrgefhl (s) becsletrzs
Ehrgeiz (r) becsvgy
ehrgeizig becsvgy
ehrlich becsletes
ehrlos becstelen
ehrschtig becsvgy
Ehrung (e) megtisztels; megtiszteltets; nnepeltets
ehrwrdig tiszteletremlt
Ei (s) 1. pete; faules Ei: zptojs; gerhrte Eier: tojsrntotta; das
hartgekochte Ei: kemny tojs; das weichgekochte Ei: lgy
tojs; Eier legen: tojik; 2. tojs
Eiche (e) tlgyfa
Eichel (e) makk
Zeichen (s) 1. eljel; 2. jel; jelzs; jells; 3. jelkp; 4. jelvny
Zeichenbrett (s) rajztbla
Zeichenfilm (r) rajzfilm
Zeichenheft (s) rajzfzet
Eichhrnchen (s) mkus
Zeichnung (e) 1. jegyzs; 2. rajz; 3. rajzols
Eichung (e) hitelests (msz)
Eid (r) esk
Eidechse (e) gyk; Schweizerische Eidgenossenschaft: Svjci
llamszvetsg
Eidotter (s) tojssrgja
Eierkuchen (r) 1. omlett; 2. palacsinta
Eierschale (e) tojshj
Eierspeise (e) tojsrntotta
Eifer (r) buzgsg; buzgalom; mit groem Eifer: nagy igyekezettel
eifern 1. felhevl; tzbe jn; 2. vetlkedik; trekszik
Eifersucht (e) fltkenysg
eiferschtig fltkeny
eifrmig tojs alak
eifrig szorgos; buzg
Zeigefinger (r) mutatujj
eigen 1. furcsa; fura; 2. jellemz; sajtos; sajtsgos; 3. kln; 4.
klnleges; 5. sajt; tulajdon
Eigenart (e) sajtsg
eigenartig sajtos
eigenbrtlerisch magnak val; klnckd; bogaras
eigenhndig sajtkez
Eigenheit (e) sajtossg
eigenmchtig nhatalm; nknyes
Eigenname (r) tulajdonnv
Eigennutz (r) nzs; haszonless
eigens kln; klnsen
Eigenschaft (e) tulajdonsg; sajtossg; minsg
Eigenschaftswort (s) mellknv
Eigensinn (r) nfejsg; makacssg
eigensinnig nfej; makacs
eigentlich tulajdonkppen; voltakppen
Eigentor (s) ngl
Eigentum (s) tulajdon
Eigentmer (r) tulajdonos
eigentmlich sajtos; klns
Eigentmlichkeit (e) sajtossg
Eigentumswohnung
(e)
rklaks
eigenwillig akaratos; nfej; makacs
Zeiger (r) mutat
eignen (s.) 1. beleillik; 2. bevlik; alkalmas; 3. illik
Eiland (s) kis sziget
Eilbote (r) futr; kldnc; durch Eilbote: expressz (posta); mit Eilbote:
expressz (posta)
Eilbrief (r) expresszlevl
Zeile (e) 1. siets; sietsg; in Eile sein: siet; 2. sor
eilen 1. srget; 2. srgs
eilen (s.) siet; igyekszik; die Zeit eilt: rohan az id; eile mit Weile: lassan
jrj, tovbb rsz
eilends sietve; sebtben
Eilgut (s) gyorsru
eilig siets; es tut ihm eilig: srgs a dolga
Eilzug (r) sebesvonat
Eimer (r) vdr
ein be; ein und aus: ki-be; er weit nicht ein und aus: nem tudja
mihez fogjon; tancstalan; er weit nicht weder aus noch ein:
nem tudja mihez fogjon; er weit nicht weder aus noch ein:
einander egyms
einarmig flkar; egykar
einschern elhamvaszt
einatmen bellegzik
einugig flszem
Einbahnstrae (e) egyirny t; egyirny utca
Einband (r) kts
einbauen bept; beszerel
Einbaumbel (Pl.) beptett btor
Einbauschrank (r) beptett szekrny; mit einbegriffen: beleszmtva; belertve
einberufen behv; sszehv
einbezglich 1. beszmtva; beleszmtva; 2. bezrlag
einbiegen 1. behajlik; bekanyarodik; 2. behajlt; 3. behajt
einbilden elhitet; sich etw. einbilden: nagyra van magval
Einbildung (e) 1. kpzelet; kpzelds; 2. nhittsg
Einblick (r) betekints; bepillants
einbrechen 1. betr; 2. betrik
Einbrecher (r) betr
Einbrenne (e) rnts
Einbrennsuppe (e) rntott leves
einbringen 1. behoz; 2. betakart; 3. helyrehoz; beptol; 4. jvedelmez; hoz
Einbruch (r) 1. betrs; mit Einbruch der Nacht: az j belltval; 2. vminek a
bellta
einben elveszt; elveszt
einbffeln bebiflz; bemagol
einbrgern meghonost
einbrgern s. meghonosodik
eindeutig egyrtelm; flrerthetetlen
eindrinden behatol; benyomul
eindringlich nyomatkos; behat
Eindringling (r) betolakod
Eindruck (r) benyoms
eindrucksvoll hatsos
eine ld. ein
ein/eine/ein egy
eineinhalb msfl
einen egyest
einer ld. ein
Einer (r) egyes (szm)
einer/eine egyvalaki
einerlei 1. egyfle; egyforma; 2. mindegy; kzmbs
Einerlei (s) egyformasg
einerseits egyrszt; rszint; egyrszrl
eines egyvalami; mit einer Hand: flkzzel; was fr ein/eine/eines ?:
milyen ?; einer/eine von euch: egyiktk
einfach 1. egyszeres; 2. egyszer
einfdeln befz
einfahren 1. befut; 2. behajt (jrm); 3. behord; 4. bejr; 5. betakart
Einfahrt (e) bajrs; behajts; kapubejr; Einfahrt verboten !: behajtani
tilos !; in der Einfahrt: a kapu alatt
Einfall (r) 1. ellensges betrs; 2. tlet
einfallen 1. bedl; beomlik; 2. betr; beront; 3. eszbe jut; eszbe tlik;
4. kzbeszl; kzbevg
Einfalt (e) egygysg
einfltig 1. egygy; 2. jmbor
Einfamilienhaus (s) csaldi hz
einfangen 1. elfog; 2. sszefogdos
einfarbig egyszn
einfassen 1. befoglal; 2. bekert; 3. beszeg
Einfassung (e) foglalat; keret
einfeuchten megnedvest; benedvest
einfinden (s.) 1. beletrdik vmibe; 2. megjelenik; bellt
Einflu (r) 1. bemls; befolys; 2. hats
Einflug (r) berepls
einflureich befolysos
einfrmig egyforma; egyhang
einfressen 1. beleeszik; 2. bemar
einfressen s. bemardik; belemardik
einfrieren befagy
einfgen beilleszt; beiktat
einfgen s. beilleszkedik
Einfuhr (e) behozatal; import
einfhren 1. bevezet; 2. bevisz; behoz; importl
Einfhrung (e) 1. behozatal; bevitel; import; 2. bevezets
Einfuhrzoll (r) behozatali vm; beviteli vm
Eingabe (e) beads; beadvny
Eingang (r) 1. berkezs (napja); kein Eingang !: belpni tilos !; 2. bejrat;
bemenet
eingangs 1. elljrjban; 2. kezdetben; az elejn
eingebildet 1. bekpzelt; nhitt; 2. kpzelt
Eingeborene (r) bennszltt
eingedenk emlkezve arra
eingefleisch megrgztt
eingehen 1. befut; megrkezik; 2. belp; bemegy; 3. elpusztul;
megsznik; auf etw. eingehen: beleegyezik; belemegy vmibe; 4.
sszezsugorodik; sszemegy
eingehend 1. befut; berkez; bejv; 2. behat; tzetes
eingeladen meghvott
Eingemachte (s) beftt
eingenommen elfogult
eingeschrieben ajnlott (posta)
eingesessen 1. megteleptett; 2. otthonos
eingestehen bevall; elismer
Eingeweide (Pl.) 1. belek; 2. zsigerek
eingewhnen rszoktat; hozzszoktat; betant
eingewhnen s. beleszokik; beletanul
eingewurzeit meggykeresedett
eingleisig egyvgny
eingliedern beiktat; beilleszt
eingreifen 1. beavatkozik; beleavatkozik; 2. bekapcsol; 3. bekt; 4.
benyl; belenyl; 5. kzbelp
Eingriff (r) beavatkozs
Einhalt (r) megszakts; Einhalt gebieten: vget vet
einhndig 1. egykezes; flkezes; 2. egykez; flkez
einhndigen tad; kzbest
einhngen beakaszt
einhngen s. belekarol
einheimisch hazai; honi; belfldi; einheimisch werden: meghonosodik
Einheimische (r)(e) helybeli; odavalsi; slakos
Einheit (e) egysg
einheitlich egysges
Einheitspreis (r) egysgr
einheizen beft
einher ide-oda; fel s al
einholen 1. elr; utolr; 2. megszerez; beszerez; 3. ptol; behoz
einhllen beburkol; betakar
einhllen s. betakarzik
einhundert egyszz
einig 1. egyetrt; 2. egysges; einig sein sich: megegyezik
einige 1. egyesek; 2. nhny; 3. nmi
einigen egyest
einigen s. 1. egyesl; 2. megegyezik
einigermaen 1. nmikppen; nmileg; 2. valamelyest
Einigkeit (e) egyetrts; egysg
einjhrig egyves
Einkauf (r) 1. bevsrls; 2. vtel; vsr
einkaufen bevsrol
Einkufer (r) bevsrl
Einkaufsbummel (r) bevsrlsta
Einkaufskorb (r) bevsrlkosr
Einkaufswagen (r) bevsrlkocsi
Einkehr (e) 1. betrs; 2. vendgfogad; Einkehr halten: betr vhova
einkehren 1. bespr; 2. betr
einkerkern bebrtnz
Einkind (s) egyke
einklagen bepanaszol
einklammern zrjelbe tesz
Einklang (r) sszhang
einkochen befz
einkommen 1. befolyik; bejn (pnz); 2. folyamodik; krelmez
Einkommen (s) bevtel; jvedelem
einkreisen bekert
Einknfte (Pl.) jvedelem
Einla (r) 1. bebocsts; 2. kiskapu
einladen 1. berak; berakodik; 2. meghv
einladend hvogat; csbt
Einladung (e) 1. beraks; berakods; 2. meghvs; meghv
Einlage (e) 1. betevs; bett; 2. levesbett; 3. mellklet
einlagern 1. beraktroz; 2. beszllsol (kat)
einlassen beereszt; bebocst; beenged; sich in etw. einlassen: vmibe
belebocstkozik
Einlauf (r) 1. berkezs; 2. bents
einlaufen 1. berkezik; befut; 2. sszemegy (anyag)
einleben (s.) 1. beleli magt; 2. megszokik
einlegen 1. becsavar; berak (hajat); 2. behelyez; betesz; 3. benyjt; 4.
elad; 5. eltesz; elrak (telt tlite); 6. mellkel
einlegen s. kzbenjr; ein guter Wort fr jn. einlegen: szt emel vki
rdekben
einleiten bevezet; megkezd; megindt
Einleitung (e) 1. bevezets; 2. elkszlet
einliefern 1. beszllt; 2. beszolgltat
einlsen kivlt; bevlt; teljest
einmachen befz; eltesz
einmal egyszer; egykor; auf einmal: egyszerre csak; nicht einmal ...:
mg ... sem; nun einmal: gy ht; es war einmal ...: egyszer volt,
hol nem volt ...; es war einmal ...: hol volt, hol nem volt ...
Einmaleins (s) egyszeregy
einmalig egyszeri; egyedlll; pratlan
einmarschieren bevonul
einmischen (s.) beleavatkozik
einmonatig egyhavi
einmonetlich 1. egyhavi; 2. havonknti
einmtig 1. egybehangz; egyetrt; 2. egyrtelm
Einnahme (e) 1. beszeds; 2. bevtel; jvedelem; 3. elfoglals
einnehmen 1. beszed; 2. betlt; elfoglal; 3. bevesz; 4. bevtelez; 5. bevon;
6. elfogyaszt; 7. megnyer; meghdt
einnehmend megnyer
einnicken elszundt; elszunnyad
einnisten (s.) befszkeldik; befszkeli magt
Einde (e) puszta; pusztasg
einordnen besorol
einordnen s. beilleszkedik
Einordung (e) besorols
einpacken becsomagol
einpauken 1. bemagol; bevg; 2. bemagoltat
einprngen 1. benyom; belenyom; 2. bevs; belevs; 3. eszbe vs
einrahmen bekeretez
einruchern megfstl
einrumen 1. tenged; 2. berendez; 3. elismer; rhagy
einrumig egyszobs
Einrede (e) ellenvets; kifogs
einreden 1. beleszl; 2. rbeszl; rbr
einreiben bedrzsl
einreichnen benyjt; bead
einreien 1. beszakt; 2. lebont
einreihen besoroz
einreihig egysoros
Einreise (e) beutazs
einrichten 1. berendez; felszerel; 2. helyreigazt; 3. intz; elrendez
einrichten s. felkszl
Einrichtung (e) 1. berendezs; felszerels; 2. intzkeds; 3. intzmny
einrcken 1. beiktat; 2. betesz; 3. bevonul (kat)
eins ld. ein
einsam 1. lakatlan; 2. magnyos; elhagyatott
Einsamkeit (e) magny
Einsatz (r) 1. belps (zene); 2. betevs; bett; 3. bevets (kat); 4. lett
einschalten 1. bekapcsol; 2. kzbeiktat
einschrfen lelkre kt; schrfe es dir gut ein: vsd jl az emlkezetedbe
einschenken tlt (italt)
einschiffen (s.) 1. behajzik; 2. hajra szll
einschl.
(einschlielich)
bez. (bezrlag) /rv./
einschlafen 1. elalszik; 2. elzsibbad
einschlfern elaltat
Einschlag (r) 1. becsaps; 2. becsapds; 3. bets
einschlagen 1. beburkol; becsomagol; eine neue Richtung einschlagen: j
irnyban halad; 2. betr; bezz; 3. bet; belet; 4. bever;
einschlieen 1. bezr; becsuk; 2. krlzr; 3. mellkel; csatol
einschlieen s. bezrkzik
einschlielich belertve
Einschlu (r) beszmts; beleszmts; mit Einschlu von etw.: vmit
beleszmtva; beszmtva
einschneiden bevg; belevg
einschneidend lnyegbevg; fontos
einschneidig egyl
einschneien behavaz
einschrnken korltoz
einschrnken s. szksen l; sszehzza magt
einschrauben kig (lmpa)
Einschreibebrief (r) ajnlott levl
Einschreiben (s) ajnlott kldemny
einschreiten 1. beavatkozik; beleavatozik; 2. kzbelp
einschchtern megflemlt
einschwrzen 1. becsempsz; 2. befekett
einsehen megtekint; betekint; belt
einseitig floldali; egyoldali; egyoldal
einsenden bekld
Einsender (r) bekld
Einser (r) egyes
einsetzen 1. bellt; alkalmaz; 2. betesz; berak; 3. beltet; elltet; 4.
kinevez; beiktat; 5. megszlal; rzendt
Einsicht (e) betekints; bepillants; belts
einsichtig belt
Einsiedler (r) remete
einsilbig 1. egytag (sz); 2. sztlan
einspannen befog
einsparen megtakart
einsperren bezr
einsperren s. bezrkzik
einsprechen 1. ellenvet; 2. kzbeszl; beleszl; 3. szt emel
einsprengen befrcskl
einspringen 1. bereped; einsprungen fr jn.: beugrik vki helyett; 2. beugrik
Einspruch (r) ellenvets; tiltakozs
einst egykor; hajdan; majd
einstampfen 1. betapos; letapos; bedngl; 2. bezz; 3. zzdba ad
einstecken 1. bedug; 2. zsebre vg
einsteigen beszll; bemszik
einstellen 1. bellt; 2. megszntet
einstellen s. 1. bell; beksznt; 2. megjelenik
Einstellung (e) 1. bellts; 2. belltottsg; magatarts; 3. megszntets;
beszntets
Einstieg (r) felszlls
einstig egykori; hajdani
einstimmen 1. csatlakozik; bekapcsoldik; 2. sszehangol; hozzhangol
einstimmig 1. egyhang; 2. egyszlam
einstmalig egykori
einstckig egyemeletes
einstndig egyrai; egyrs
Einsturz (r) beomls
einstrzen beomlik
einstweilig ideiglenes
eintgig egynapi; egynapos
eintauchen bemrt; belemrt
eintauschen becserl
eintausend egyezer
einteilen beoszt
einteilig egyrszes
eintnig egyhang
Eintopfgericht (s) egytltel
Eintracht (e) egyetrts
eintrchtig egyetrt
eintragen 1. behord; 2. bejegyez; ber; 3. bevezet; bejegyez; 4.
jvedelmez
eintragen s. beratkozik; felratkozik
eintrglich jvedelmez
eintreffen 1. bekvetkezik; 2. megrkezik
eintreiben 1. behajt; beterel; 2. bever
eintreten 1. bell; bekvetkezik; fr jn./etw. eintreten: vkirt/vmirt
skraszll; 2. belp; 3. belk; 4. berg; 5. betapos; beletapos;
Eintritt (r) 1. belps; 2. kezdet; vminek a bellta
Eintrittsgeld (s) belpdj
Eintrittskarte (e) belpjegy
einben 1. begyakorol; 2. betant
einundzwanzig huszonegy
einverleiben bekebelez
Einvernehmen (s) 1. egyetrts; 2. rintkezs; 3. kihallgats; ich bin damit
einverstanden: beleegyezem
Einverstndnis (s) egyetrts; beleegyezs
Einwand (e) ellenvets
Einwanderer (r) bevndorl
einwandfrei kifogstalan
einwrts befel
einwechseln bevlt (pnzt)
einwecken befz; konzervl
Einweckglass (s) befttesveg
einweichen 1. beavat; felavat; 2. beztat
einweihen beavat (titokba)
einweilen egyelre; ideiglenesen
einweisen 1. beint (autnak); 2. beutal; 3. bevezet
einwenden ellenvet; kifogst tesz
einwerfen 1. bedob; behajt; 2. kzbevet; megjegyez
einwickeln becsomagol
einwilligen beleegyezik
Einwilligung (e) beleegyezs; seine Einwilligung geben zu etw.: beleegyezst
adja vmihez
einwirken hat; befolysol
Einwohner (r) lakos; lak
Einwurf (r) 1. bedobs; 2. bedobnyls; 3. ellenvets
Einzahl (e) egyes szm (nyelvt)
einzahlen befizet
einzunen bekert
einzeilig egysoros
Einzelfall (r) klnleges eset
Einzelheit (e) rszlet
einzeln 1. egyenknt; kln; rszletekben; 2. egyes; 3. magnyos
Einzelreise (e) magnutazs
einzelstehend 1. egyedl ll (magnyos); 2. egyedlll (kivl)
Einzelstck (s) egyedi darab
einzelweise egyenknt; kln
Einzelwirtschaft (e) egyni gazdasg
Einzelzimmer (s) egygyas szoba
einziehen 1. befz; 2. behajt; beszed; 3. behv (kat); 4. behz; 5.
bekltzik; bekltzkdik; 6. beszv; 7. bevon; 8. bevonul
einzig 1. csupn; 2. egyedl; 3. egyetlen; pratlan; egyedlll
einzigartig egyedli; pratlan
Einzug (r) bevonuls; bekltzs
eirund tojs alak
Eis (s) 1. fagylalt; 2. jg
Eisbr (r) jegesmedve
Eisbecher (r) fagylaltkehely
Eisen (s) vas; altes Eisen: cskavas
Eisenbahn (e) vast
Eisenbahner (r) vasutas
Eisenbahnfahrkarte
(e)
menetjegy; vasti jegy; vonatjegy
Eisenbahnkarte (e) menetjegy; vasti jegy; vonatjegy
Eisenbahnzug (r) vonat
Eisenbeschlag (r) vasals; vasveret
Eisenbeton (r) vasbeton
eisenhaltig vastartal; vasas
Eisenhttenwesen (s) vaskohszat
Eisenzeit (e) vaskorszak
eisern vasbl val; vas-
Eisfeld (s) jgmez
eisig jeges; fagyos
Zeisig (r) csz
Eiskunstlauf (r) mkorcsolyzs
Eiskunstlufer (r) mkorcsolyz
Eislauf (r) korcsolyzs
Eismeer (s) Jeges-tenger
Eistreiben (s) jgzajls
Eiszapfen (r) jgcsap
Eiszeit (e) jgkorszak
Zeit (e) 1. id; 2. idpszak; korszak; zu unserer Zeit: a mi idnkben; ich
habe keine Zeit: nincs idm; es ist Zeit: ideje mr; seit der Zeit:
azta; amita; whrend der Zeit, da ...: mikzben ...; stille
Zeit: holt idny; aus der Zeit: korabeli; morgen um diese Zeit:
holnap ilyenkor; zu jeder Zeit: brmikor; akrmikor
eitel 1. hi; 2. mer; csupa; 3. res
Eitelkeit (e) hisg
Eiter (r) genny
Eiterbeule (e) tlyog
Zeitgenosse (r) kortrs
Zeitmangel (r) idhiny
Zeitpunkt (r) idpont
Zeitraum (r) idszak; idtartam
Zeitrechnung (e) idszmts
Zeitschrift (e) folyirat
Zeitung (e) jsg; hrlap
Zeitungskiosk (r) jsgosbd
Zeitungsredaktion (e) lapszerkesztsg; jsgszerkesztsg
Zeitungsverlag (r) lapkiad vllalat
Zeitunsschau (e) lapszemle; sajtszemle
Zeitvertreib (r) idtlts
Zeitwort (s) ige
Zeitzeichen (s) idjelzs (rdiban)
Eiwei (s) tojsfehrje
ekel 1. kellemetlen; 2. knyes; 3. undort
Ekel (r) 1. melygs; 2. undor; utlat
ekelerregend undort
ekelhaft ld. ekel
ekeln undort
ekeln s. undorodik
elastisch elasztikus; rugalmas
Elbe (e) Elba
Elefant (r) elefnt
elegant vlasztkos; elegns
elektisieren megvillanyoz; felvillanyoz
Elektizitt (e) villamossg; elektromossg
elektrifizieren villamost
Elektriker (r) villanyszerel
elektrisch elektromos
Elektrische (e) villamos
Elektrizittswerk (s) Elektromos Mvek
Elektroherd (r) villanytzhely
Element (s) elem
elementar elemi
Elementarunterricht
(r)
elemi oktats
elend nyomorult; pocsk
Elend (s) nyomor; nyomorsg; nsg
elf tizenegy
Elf (e) 1. csapat (tizenegy fs) (sp); 2. tizenegyes (szm)
Elf (r) man; tndr
Elfenbein (s) elefntcsont
Elfer (r) tizenegyes
elferlei tizenegyfle
elfjhrig tizenegyves
elfmal tizenegyszer
elfmalig tizenegyszeri
elfte tizenegyedik
Elftel (s) tizenegyedrsz
elftens tizenegyedszer
Elisabeth Erzsbet
Ellbogen (r) knyk
Zelle (e) 1. cella; zrka; 2. flke; kamra; 3. sejt
Ellenbogen (r) knyk
ellenlang rfnyi
Ellenware (e) rvidru
ellenweise rfszmra
Ellipse (e) ellipszis
Elffel (r) evkanl
Eloquenz (e) kesszls
Elster (e) szarka
Zelt (s) stor
Eltern (Pl.) szlk
elternlos aptlan-anytlan; rva
Email (s) zomnc
Zement (r)(s) cement
emigrieren emigrl
Emmerich Imre
empfahl ld. empfehlen
Empfang (r) 1. tvtel; 2. fogads; fogadtats; 3. vtel (rdi)
empfangen 1. tvesz; elfogad; 2. fog; vesz (adst); 3. megkap
Empfnger (r) 1. tvev; vevkszlk; 2. cmzett
Empfngnis (e) 1. fogamzs; 2. megkaps
Empfangsbesttigung
(e)
tvteli elismervny
Empfangsbro (s) recepci
empfehlbar ajnlhat
empfehlen ajnl
empfehlen s. 1. ajnlkozik; 2. elbcszik; es empfehlt sich: ajnlatos; sich
empfehlen lassen: dvzlett kldi
empfehlenswert ajnlatos
Empfehlung (e) 1. ajnls; 2. dvzlet
empfinden rez
empfindlich rzkeny; fjdalmas
empfindsam rzkeny; rzelmes
Empfindung (e) rzs; rzet
empfing ld. empfangen
empfohlen ld. empfehlen
empfunden ld. empfinden
empor felfel
emporbringen felvirgoztat; felemel; fellendt
empren felhbort
empren s. felhborodik; fellzad
emporkommen feljn; felemelkedik; feljut
emporragen kimagaslik
emprt felhborodott
emportauchen felmerl
Emprung (e) felhborods; lzads; zendls
emsig serny; igyekv; dolgos
Ende (s) vg; befejezs; Ende Juli: jlius vgn; letzten Endes:
vgeredmnyben; ein Ende haben: vgetr; ein Ende nehmen:
vgetr; etw. ein Ende machen: vget vet vminek; befejez vmit;
etw. ein Ende bereiten: vget vet vminek; befejez vmit; es
nimmt kein Ende: se vge se hossza; zu Ende fhren: befejez;
vghezvisz; zu Ende bringen: befejez; vghezvisz; zu Ende
gehen: vghez kzeledik; vgt jrja; zu dem Ende, da ...:
avgett, hogy ...; azrt, hogy ...; das dicke Ende kommt nach:
enden 1. befejezdik; vgzdik; 2. bevgez; befejez
endgltig 1. vgrvnyesen; 2. vgleges
endigen ld. enden
Endlampf (r) vgs kzdelem
endlich 1. vgles; 2. vgl; vgre
endlos vgtelen; vg nlkl
Endresultat (s) vgeredmny
Endspiel (s) dnt (sp)
Endstation (e) vglloms
Endung (e) vgzds
Endziel (s) vgcl
Energie (e) energia
energisch erlyes; energikus
eng szk; szoros
Engagement (s) szerzds; szerzdtets; ktelezettsg
engagieren szerzdtet; alkalmaz
Enge (e) 1. szk hely; in die Emge treiben: sarokba szort; 2. szkssg;
szorossg; szorultsg
Engel (r) angyal
engherzig szkkebl
England Anglia
Englnder (r) angol (ember)
englisch angol
Englisch (s) angol (nyelv)
Engpa (r) 1. hegyszoros; 2. szk keresztmetszet
engsichtig szk ltkr
Zenit (r)(s) tetpont; zenit
Enkel (r) unoka
Enkelin (e) lenyunoka
enorm roppant nagy
Enquete (e) ankt
Ensemble (s) egyttes
Zensur (e) osztlyzat; rdemjegy
Entartung (e) elfajuls
entbehren nlklz
entbehrlich nlklzhet; jm. seinen Gru entbieten: dvzlett kldi
vkinek
entbinden 1. felold; 2. feloldoz; 3. szlst levezet; sie wurde eines Knaben
entbunden: fit szlt
entblen kitakar; felfed
entbrennen fellobban; lngra lobban
entdecken 1. felfed; 2. felfedez
Entdecker (r) felfedez
Ente (e) kacsa
entehren meggyalz
enteignen kisajtt
Entericht (r) gcsr
entfachen lngra lobban
entfallen 1. jut; esik vkire/vmire; es ist mit entfallen: elfelejtettem; 2.
kiesik; kihull; elesik; 3. megsznik; elfelejtdik
entfalten 1. kibont; kifejt; 2. kibontakoztat
entfalten s. kibontakozik
entfernen eltvolt
entfernen s. eltvolodik; eltvozik
Entfernung (e) 1. eltvolts; eine Entfernung zurcklegen: tvolsgot megtesz;
2. tvolsg; 3. tvozs
entfert tvoli
entfesseln 1. bilincsitl felold; 2. kirobbant
entflammen fellngol
entfliehen megszkik
entfremden elidegent
entfremden s. elidegenedik
entfhren megszktet
entgegen +D ellen; ellenre; ellenkezen; dem Befehl entgegen: a parancs
ellenre; entgegen sein: ellenttben van; entgegen sein: ellenez
entgegenbringen szembehoz /ellenttbe hoz; jm. Mitrauen entgegenbringen:
bizalmatlan vkivel
entgegenkommen 1. el megy; el jn; 2. eleget tesz
Entgegenkommen (s) elzkenysg
entgegenkommend elzkeny
entgegennehmen tvesz
entgegensetzt ellenttes; ellenkez
entgegnen viszonoz; vlaszol
entgehen 1. elkerl; 2. elmenekl
entgelten 1. krptol; visszafizet; 2. lakol; megszenved; 3. viszonoz
entgleisen kisiklik
entglhen felizzik
enthalten tartalmaz
enthalten s. tartzkodik
enthaltsam nmegtartztat
enthaupten lefejez
entheben 1. felment; 2. kivesz; kiemel
enthllen leleplez
enthusiastisch lelkes
entkeimen csrtlant
entkleiden kivetkztet; levetkztet
entkleiden s. levetkzik
entkommen megmenekl
entkrften 1. rvnytelent; 2. gyengt
entkrftet ertlen; elgyenglt
entladen 1. kirak; kirakodik; 2. kist (elektromossg); 3. rt (lfegyver)
entladen s. 1. elsl; kisl; 2. lerak
entlang mellett; mentn; entlang den/dem Strom: a folyam mentn;
entlang des Stromes: a folyam mentn
entlang +A/+D hosszban; mentben
entlassen 1. elbocst; 2. elenged
entlasten 1. jvr; 2. tehermentest
Entlastungszeuge (r) menttan
entledigen (s.) megszabadul
entleeren kirt
entlegen tvoli; flrees
Entlehnung (e) 1. tvtel; 2. klcsnvtel
entlohnen djaz; megfizet
entmilitarisieren demilitarizl
entmutigen elcsggeszt
Entnahme (e) 1. kivtel; 2. kivevs
entnehmen kivesz; mert
Zentner (r) 1. fl mzsa; fl mtermzsa; 2. mtermzsa (Ausztria)
Zentrale (e) kzpont
Zentralheizung (e) kzponti fts
entrtseln megfejt; kibetz
Entrechtung (e) jogfoszts
Entree (s) 1. bejrat; 2. belpdj
entreien elragad; elvon; ich entri mich ihm: kitpem magam a kezei
kzl
entrichten megfizet; ler
entrinnen 1. kifolyik; lefolyik; elfolyik; 2. megmenekl
entrcken 1. elragad; 2. eltol; elmozdt
Zentrum (s) kzpont; centrum
entrsten felhbort
entrsten s. felhborodik
entsagen lemond
entschdigen krptol; krtalant
Entschdigung (e) krtrts; krptls
entscheiden eldnt; elhatroz
entscheiden s. eldl; elvlik; sich entscheiden fr etw.: dnt vmi mellett
Entscheidung (e) dnts; hatrozat; eine Entscheidung treffen: hatrozatot hoz;
dntst hoz; hatroz; eine Entscheidung fllen: hatrozatot hoz
entscheidungsberechti
gt
dntsre jogosult
Entscheidungsspiel (s) dnt (sp)
entschieden hatrozott
entschlieen (s.) elhatrozza magt
Entschlossenheit (e) elszntsg; eltkltsg
Entschlu (r) 1. elhatrozs; 2. hatrozat; dnts; einen Entschlu fassen:
elhatroz vmit; elsznja magt vmire
entschuldigen 1. megbocst; 2. ment; 3. menteget
entschuldigen s. 1. bocsnatot kr; mentegetzik; 2. kimenti magt
Entschuldigung (e) 1. bocsnatkrs; mentegetzs; jn. um Entschuldigung bitten:
bocsnatot kr vkitl; 2. mentsg
entschpfen kicsszik; kisiklik
entschwinden 1. elenyszik; 2. eltnik
entsenden elkld; megkld; kikld
entsetzen 1. felment (kat); 2. letesz; 3. megfoszt; 4. megrmt; elrmt
entsetzen s. 1. iszonyat; rmlet; 2. megborzad; megrml
entsetzlich szrny; iszony; rmt
entsinnen (s.) emlkezik
entspinnen (s.) tmad
entsprechen megfelel
entsprechend 1. megfelel; 2. szerint; vminek megfelelen; dem Befehl
entsprechend: a parancs szerint
entspringen 1. elszkik; megszkik; kereket old; 2. ered; fakad; szrmazik
entstammen ered
entstehen keletkezik; tmad
Entstehung (e) keletkezs
entstellen eltorzt; elcsft
enttuschen csaldst okoz; kibrndt
enttuschen s. csaldik; kibrndul
Enttuschung (e) csalds; kibrnduls
entvlkert elnptelenedett
entw. (entweder) v. (vagy) /rv./
entwachsen kin
entwaffnen lefegyverez
entwssern kiszrt; lecsapol
entweder vagy; entweder ..., oder ...: vagy ..., vagy ...
entwenden eltulajdont
entwerfen eltervez; vzlatot kszt
entwerten elrtktelent; lertkel
entwerten s. elrtktelenedik
Entwerter (r) jegylyukaszt
Entwertung (e) rtktelents; elrtkteleneds
entwickeln 1. elhv (fnykpet); 2. fejleszt; kifejleszt; 3. felfed; 4. kifejt;
fejteget; kibogoz
entwickeln s. kifejldik; fejldik; keletkezik
entwickelt fejlett
Entwicklung (e) 1. elhvs (fnykp); 2. fejlds; fejleszts
entwirren kibonyolt; kibogoz
entwischen megszkik; elillan; kereket old
entwhnen 1. elszoktat; leszoktat; 2. elvlaszt (gyermeket)
entwhnen s. leszokik; elszokik
entwlken (s.) kitisztul; kiderl (g)
entwrdigen lealacsonyt; megalz
Entwurf (r) terv; tervezet; tervrajz; vzlat
entwurzeln kitp (gykerestl)
entziehen elvon; megvon
entziehen s. kivonja magt
entziffern kibetz; megfejt
entzcken elragad; elbjol; entzckt sein von etw.: el van ragadtatva
vmitl
entzckent elragad; elbjol
Entzckung (e) elragadtats; rajongs
entznden meggyjt
entzndlich gylkony
Entzndung (e) gyullads
entzwei kett; szjjel; szt
entzweien sszeveszt; prtokra szakt
entzweien s. sszeveszik
Epidemie (e) jrvny
episch epikai; epikus
Episode (e) epizd
Epoche (e) korszak; idszak
Zepter (r)(s) jogar; kormnyplca
er
erachten tart; vl
Erachten (s) nzet; vlemny; meines Erachtens: nzetem szerint
erbarmen megindt (sajnlatra); js. sich erbarmen: megknyrl vkin;
megszn vkit; ber jn. sich erbarmen: megknyrl vkin;
Erbarmen (s) knyrlet; irgalom
erbrmlich 1. gaz; nyomorult; 2. siralmas; 3. sznalmas
erbarmungslos knyrtelen; kegyetlen
erbauen 1. felpt; emel; 2. termel
erbauen s. 1. pl; 2. gynyrkdik
Erbauer (r) pt; ptsz
erbaulich pletes
Erbe (e) rks
Erbe (s) rksg; js. Erbe antreten: vki rkbe lp
erbeben megremeg
erben rkl
erbeuten zskmnyol
Erbin (e) rks (n)
erbitten 1. krlel; kiengesztel; 2. kikr
erbittert elkeseredett
erblassen elhalvnyodik; eltnik; elfakul
Erblasser (r) rkhagy
erbleichen elspad; elhalvnyodik
erblich 1. rklhet; 2. rklt; 3. rks
erblicken meglt; szrevesz
erblinden megvakul
erbost haragos
erbrechen feltr
erbrechen s. 1. hnys; 2. kihny; kiokd
erbringen meghoz; den Beweis erbringen: bebizonyt
Erbschaft (e) rksg; hagyatk
Erbse (e) bors
Erbteil (r)(s) rkrsz
Erdapfel (r) burgonya; krumpli
Erdbagger (r) fldkotr; exkavtor
Erdball (r) fldgoly
Erdbeben (s) fldrengs
Erdbeere (e) szamca; fldieper
Erdboden (r) fld; a fld felszne; dem Erdboden gleichmachen: fldig
lerombol
Erde (e) talaj; fld
erden 1. fldbl val; agyagbl val; 2. fldel
erdenken elgondol; kigondol; kieszel
erdenklich elkpzelhet; gondolhat
Erdgas (s) fldgz
Erdgescho (s) fldszint
erdichten 1. kohol; 2. klt
erdig fldes
Erdkarte (e) a Fld trkpe; vilgtrkp
Erdkunde (e) fldrajz
Erdnu (e) fldimogyor
Erdl (s) kolaj
erdrosseln megfojt
erdrcken elnyom; agyonnyom
erdrcken (r) fldht
erdrckend 1. nyomaszt; 2. nyoms
Erdteil (r) fldrsz; knstlicher Erdtrabant: mhold
erduiden eltr; elszenved
ereifern (s.) felbuzdul; nekihevl
ereignen (s.) megtrtnik; megesik; elfordul
Ereignis (s) esemny
ereilen 1. behoz; 2. elr; ber
Zeremonie (e) szertars; ceremnia
ererbt rkltt; rklt
erfahren 1. megtud; rtesl; 2. tapasztal; tl; 3. tapasztalt
Erfahrung (e) tapasztalat; in Erfahrung bringen: tudomst szerez rla
Erfahrungsaustausch
(r)
tapasztalatcsere
Zerfall (r) bomls
erfassen 1. elragad; 2. felfog; megrt; 3. fellel; 4. megfog; megragad
erfinden 1. feltall; kitall; 2. kohol
Erfinder (r) feltall
erfinderisch lelemnyes
Erfindung (e) 1. koholmny; 2. tallmny; kitalls
erfolderlich 1. megkvnhat; 2. megkvnt; 3. szksges
Erfolg (r) siker; eredmny; Erfolge erzielen: sikereket r el; Erfolge
erreichen: sikereket r el
erfolgen bekvetkezik
erfolglos eredmnytelen; sikertelen
erfolgreich sikeres
erfordern megkvetel; megkvn
Erfordernis (s) kvetelmny
erforschen kikutat
erfreuen megrvendeztet
erfreuen s. rl
erfreulich rvendetes
erfrieren megfagy; elfagy
erfrischen felfrisst; feldt; hst
erfrischen s. felfrissl
Erfrischung (e) 1. felfrissts; 2. frisst (ital)
Erfrissungsgetrnk (s) dt ital
erfllen 1. megtlt; 2. teljest; vghezvisz
erfllen s. teljesl; beteljesedik
Erfllung (e) 1. megtlts; 2. teljests; teljesls; in Erfllung gehen:
teljesl; beteljesedik
ergnzen kiegszt; ptol
Ergnzung (e) kiegszts; ptls
ergeben 1. alzatos; Ihr ergebener: ksz hve (levlben); 2. engedelmes;
3. eredmnyez; 4. h; hsges
ergeben s. 1. kvetkezik; addik; 2. megadja magt
Ergebnis (s) eredmny
ergebnislos eredmnytelen
Ergehen (s) hogylt
ergiebig 1. jvedelmez; jl fizet; 2. kiads; 3. termkeny
ergieen kint; elraszt
ergieen s. 1. elznlik; sich in Trnen ergieen: knnyekre fakad; 2.
mlik; torkollik
erglhen izzsba jn; felhevl
ergtzen gynyrkdtet; sich an etw. ergtzen: gynyrkdik vmiben;
sich an etw. ergtzen: derl vmin
ergrauen megszl
ergreifen 1. fog; 2. folyamodik; einen Beruf ergreifen: plyra lp; von
etw. Besitz ergreifen: birtokba vesz vmit; die Flucht ergreifen:
megfutamodik; auf frischer Tat ergreifen: tetten r; 3.
megragad; megfog; meghat; 4. nyl
ergreifend meghat; megkap
ergriffen meghatott
Ergu (r) 1. kimls; kiramls; 2. mlengs
erhaben 1. fensges; fennklt; ber etw. erhaben sein: vmi fltt ll
(tv.); 2. kiemelked; dombor
erhalten 1. eltart; megtart; fenntart; megriz; 2. megkap
erhalten s. 1. fennmarad; megmarad; 2. fenntartja magt
erhltlich kaphat
Erhaltung (e) eltarts; megtarts; fenntars
erheben 1. beszed; behajt; 2. emel; 3. rvnyest; 4. felemel; 5. kidert;
megllapt; 6. tesz
erheben s. 1. felkel; felemelkedik; 2. fellzad; 3. felmerl; felvetdik; 4.
tmad; keletkezik; kerekedik
erhebend felemel
erheblich tetemes; jelents
Erhebung (e) 1. beszeds; behajts; 2. felemels; kiemels; 3. felkels; 4.
magaslat; halom; 5. nyomozs
erheitern felvidt; feldert
erhellen megvilgt
erhitzen felhevt; tzest; izzt
erhitzen s. felhevl; kimelegszik
erhben 1. felemel; emel; 2. megnagyobbt; fokoz; nvel
Erhhung (e) 1. felemels; 2. fokozs; fokozds; 3. magaslat; halom; 4.
nagyobbods; nagyobbts
erholen 1. elhoz; 2. kikr
erholen s. sszeszedi magt; kipiheni magt
Erholung (e) 1. felpls; 2. dls
erhren meghallgat
erinnerlich emlkezetes
erinnern emlkeztet
erinnern s. emlkszik
Erinnerung (e) emlkezs; emlkezet; emlk
erklten 1. elhidegl; 2. kihlik; 3. leht; kiht
erklten s. megfzik
Erkltung (e) megfzs
erkmpfen kivv; kiharcol
erkennen felismer; megismer; elismer
Erkenntnis (e) felismers; megismers
Erker (r) erkly
erklren 1. kijelent; kinyilvnt; 2. megmagyarz
erklren s. nyilatkozik; den Krieg erklren: hadat zen
Erklrung (e) magyarzat; nyilatkozat; valloms
erklettern megmszik
erkranken an +D megbetegszik vmiben
erkundigen (s.) tudakozdik; rdekldik
Erla (r) 1. elengeds; 2. rendelet; kiadvny
erlahmen 1. elfrad; lankad; 2. megbnul
erlangen elr; elnyer
erlassen 1. elenged; megenged; 2. kibocst; kiad
Erlaubnis (e) engedly
erlutern megmagyarz
Erle (e) gerfa
erleben tl; megr
Erlebnis (s) lmny
erledigen elintz
erleichtern megknnyt; enyht
Erleichterung (e) knnyts; megknnyebbls
erleiden szenved; elszenved; Totalschaden erleiden: totlkros lesz;
totlkrt szenved
erlernen megtanul
erleuchten megvilgt
erlogen koholt; hazug
Erls (r) bevtel
erlosch ld. erlschen
erlschen kialszik; elhamvad; megsznik; hatlyt veszti
erlsen megvlt
Erlsung (e) megvlts
ermchtigen felhatalmaz
ermahnen figyelmeztet
ermigen mrskel; leszllt
ermigt kedvezmnyes; mrskelt
ermangeln 1. elmulaszt; 2. hjn van
Ermattung (e) bgyadtsg; fradtsg
Ermessen (s) 1. belts; 2. megtls; nach meinem Ermessen: megtlsem
szerint
ermitteln kidert; kinyomoz
ermglichen lehetv tesz
ermorden meggyilkol
ermden 1. elfrad; kifrad; kimerl; 2. elfraszt; kifraszt; kimert
ermdend fraszt
ermutigen btort; buzdt
ernhren tpll
ernhren s. tpllkozik
ernennen kinevez
erneuern megjt; feljt
erniedrigen lealacsonyt; megalz
ernst 1. Ern; 2. komoly
Ernst (r) komolysg; Ernst werden: komolyra fordul vmi; Ernst werden:
elkomolyodik vki; Ernst werden: megkomolyodik vki; ist das
Ihr Ernst !: komolyan gondolja !; komolyan mondja !; im Ernst:
Ernte (e) 1. arats; 2. terms
Ernteentrag (r) termshozam
ernten arat
erobern meghdt
erffnen 1. feltr; 2. megnyit; megkezd
erffnen +D kzl vkivel
errtern trgyal; fejteget
erpressen megzsarol
erproben kiprbl; kitapasztal
erquicken feldt; felfrisst
erquickend dt
erraten eltall; kitall
Zerrbild (s) torzkp
erregen 1. breszt; felbreszt; kelt; 2. izgat
Erregung (e) izgalom; izgatottsg
erreichen elr; utolr
errichten emel; felllt; ltest; alapt
erringen kikzd; kivv; djat elnyer
errten elpirul
Zerrung (e) rnduls; hzds (testrsz)
Errungenschaft (e) vvmny
Ersatz (r) 1. krptls; 2. ptanyag; 3. ptls; kiegszts; 4. ptszer;
ptlk
Ersatzmann (r) tartalk (sp)
Ersatzteil (s) alkatrsz
erscheinen 1. megjelenik; feltnik; 2. tnik; ltszik
Erscheinung (e) 1. jelensg; 2. ltoms; 3. megjelens
erschlaffern elernyed; ellankad
erschlagen agyont; agyonver
erschlieen 1. felnyit; kinyit; 2. feltr; 3. kikvetkeztet
erschlieen s. feltrul
erschpfen kimert
erschpft kimerlt
erschrecken 1. megijed; 2. megijeszt
erschreckend ijeszt
erschttern 1. megrzkdtat; 2. megrendt; megrz
erschweren megnehezt
ersetzen kiptol; megtrt
ersichtlich lthat; vilgos
ersinnen kieszel; kiagyal
ersparen megtakart; jm. etw. ersparen: megkml vkit vmitl
Ersparnis (e)(s) megtakarts; megtakartott pnz
erst 1. csak; fr erste: elszr is; fr erste: egyelre; erst dann: majd
csak akkor; 2. elszr; elbb; eleinte; 3. els
erstarken megersdik
erstarren megdermed; megmerevedik
erstatten 1. megtrt; 2. megtesz; Bericht erstatten: jelentst tesz; einen
Besuch erstatten: ltogatst tesz
Erstauffhrung (e) bemutat elads (sznhz)
erstaunen 1. csodlatba ejt; 2. csodlkozik; bmul
Erstaunen (s) meglepets
erste 1. elszr; elbb; eleinte; 2. els
Erste (r) elseje
Erste (r)(e) els helyezett
erstechen agyonszr; leszr
erstecken (s.) kiterjed; elnylik
erstehen 1. keletkezik; ered; szrmazik; 2. megvesz; vsrol
Erste-Hilfe-
Ausrstung (e)
elsseglydoboz
ersteigen megmszik; das erstemal: elszr; zum erstemal: elszr; beim
erstemal: els alkalommal
ersterer/erstere/erstere
s
az elbbi
Ersthilfestation (e) elsseglynyjt hely
ersticken 1. megfojt; elfojt; 2. megfullad
erstklassig elsosztly; elsrend
erstmalig els; elszri
erstmals els zben
erstrangig elsrang
erstreben 1. elr; elnyer; 2. trekszik
Zerstreuunug (e) 1. sztszrs; sztszrds; 2. szrakozs; 3. szrakozottsg
erstummen elnmul
erstrmen megrohamoz
ersuchen 1. felhv; 2. megkr; 3. megkeres
ertappen tetten r
erteilen ad; megad; adomnyoz; osztogat
ertnen felcsendl; felhangzik
Ertrag (r) jvedelem; hozam
ertragen elvisel; eltr
ertrglich elviselhet; trhet
ertrnken 1. elfojt; 2. vzbe fojt
ertrinken vzbe fullad
ertsens elszr is
erbringen flretesz; fenntart
erbringen s. felesleges; szksgtelen
erwachen felbred
erwachsen 1. ered; felmerl; tmad; 2. feln; serdl; 3. felntt
Erwachsene (r)(s) felntt
erwgen megfontol; mrlegel
Erwgung (e) megfontols; in Erwgung ziehen: fontolra vesz
erwhlen megvlaszt
erwhnen megemlt
erwrmen megmelegt; felmelegt
erwarten elvr; megvr
Erwartung (e) vrakozs
erwartungsvoll 1. vrakozsteljes; 2. vrakozva
erwebslos munka nlkl; kereset nlkl
erwecken breszt; felkelt
erweichen meglgyt; megpuht
erweisbar bizonythat
erweisen 1. ad; nyjt; 2. bebizonyt; kimutat; 3. tesz; erweisen sich als ...:
vmilyennek bizonyul
erweitern tgt; szlest; szlesbt; bvt
Erwerb (r) 1. ipar; foglalkozs; 2. kereset; 3. megszerzs; 4. szerzemny
erwerben 1. keres; 2. megszerez
erwerbsfhig keresetkpes
erwidern 1. vlaszol; felel; 2. viszonoz
erwirken kieszkzl; elr
erwischen elkap; elcsp
Zerwrfnis (s) viszly
erwrgen megfojt
Erz (s) rc
erzhlen elbeszl; mesl; man erzhlt sich ...: azt beszlik ...
Erzhlung (e) elbeszls
Erzbischof (r) rsek
erzeugen termel; gyrt
Erzfeind (r) rk ellensg
erziehen felnevel; zur Selbstndigkeit erziehen: nllsgra nevel
Erzieher (r) nevel
Erzieherin (e) neveln
Erziehung (e) nevels
Erziehungsurlaub (r) gyermekgondozsi szabadsg
erzielen 1. cloz; trekszik; 2. clt r; elr; 3. megcloz; clt eltall
erzittern megremeg
erzrnen 1. megharagt; 2. megharagszik
erzwingen kierszakol; kicsikar
es ; az; es friert mich: fzom; es regnet: esik; es ist Zeit: itt az id
Esche (e) krisfa
Esel (r) szamr
Espresso (s) eszpressz
essen tkezik; eszik; zu Mittag essen: ebdel
Essen (s) 1. tel; 2. evs
Essig (r) ecet
Este (r) szt (ember)
estnisch szt
Etage (e) emelet (Ausztria)
Etagenbett (s) emeletes gy
etappenweise szakaszonknt
Ethik (e) etika
ethisch etikus; etikai
Etisch (r) ebdlasztal
etlich nhny
etlichemal nhnyszor
etliches nmi; valami
etnisch etnikai; npi
Zettel (r) cdula
Etui (s) 1. doboz; 2. tok; tart
etwa mintegy; krlbell
etwaig esetleges
etwas 1. kevss; kiss; 2. valami; kevs; nmi; 3. valamivel
Etzel Etele; Attila
euch 1. magatoknak; 2. nektek; 3. titeket; benneteket; magatokat
euer/eure/euer a ti -tok, -tek, -tk; a titek; a magatok; wir denken euch:
gondolunk rtok; megemlkeznk rlatok; euer Kind:
euerseits rszetekrl
euersgleichen hozztok hasonl
E-Zug (r) sebesvonat
Zeug (s) 1. dolog; iz; dummes Zeug: hlyesg; buta beszd;
verworrenes Zeug reden: ssze-vissza beszl; 2. eszkz; holmi;
Zeuge (r) tan
Eugen dn
Zeugenaussage (e) tanvalloms
Zeughaus (s) 1. arzenl; 2. hadtrtneti mzeum
Zeugnis (s) 1. bizonytk; 2. bizonytvny; 3. tanvalloms
Eule (e) bagoly
eurethalben rtetek; vgettetek; miattatok; kedvetekrt
euretwegen ld. eurethalben; um euretwillen: ld. eurethalben
Europa Eurpa
Europer eurpai (ember)
europisch eurpai
Europameister (r) Eurpa-bajnok (sp)
Euter (s) tgy
evakulieren kirt
evangelisch evanglikus
eventuell esetleg; esetleges
Ewaren (Pl.) lelmiszer
ewig rk; rkkval; auf ewig: rkre
Ewigleit (e) rkkvalsg
Examen (s) 1. vizsga; sein Examen bestehen: levizsgzik; 2. vizsglat
examinieren 1. megvizsgl; 2. vizsgztat
exekutiv vgrehajt
Exekutive (e) vgrehajt hatalom; karhatalom
Exempel (s) plda
Exemplar (s) pldny
exemplarisch plds; pldaszer; pldamutat
exerzieren 1. gyakorlatozik; 2. gyakorol
Exil (s) szmzets
exilieren szmz
Existenz (e) lt; ltezs; ltfenntarts
existenzfhig letkpes
existieren ltezik; fennll
Exkrement (s) rlk
exotisch egzotikus
Experiment (s) ksrlet
Experte (s) szakrt
Expl. (Exemplar) pldny /rv./
explizieren megmagyarz
explodieren felrobban
Explosion (e) robbans
explosiv robban; robbankony
Export (r) export
exportieren exportl
Expositur (s) kirendeltsg
Expre (r) expresszvonat
Exprebrief (r) expresszlevl
extemporieren rgtnz
Exterritorialitt (e) terletenkvlisg
extra klnleges
Extraausgabe (e) klnkiads
Extrakt (r)(s) kivonat
extraodinr rendkvli
Extraschicht (e) rendkvli mszak
Extrawurst (e) prizsi (felvgott)
extrem szls; tlz
Extrem (s) vglet; szlssg; tlzs
Extremitt (e) 1. vglet; szlssg; tlzs; 2. vgtag
Exze (r) kilengs
Ezimmer (s) ebdl
Fa (s) hord; Bier, frisch vom Fa: frissen csapolt sr
fabar felfoghat; rthet
Fabel (e) llatmese; fabula
fabelhaft mess; csodlatos
Fabinder (r) 1. bodnr; 2. kdr; 3. pintr
Fabrik (e) gyr
Fabrikanlage (e) gyrtelep
Fabrikant (r) gyros
Fabrikat (s) gyrtmny
Fabrikation (e) gyrts
fabrizieren gyrt
fabulieren mesl
Fach (s) 1. rekesz; fik; 2. szakma; 3. tantrgy
Fachabteilung (e) szakosztly; gyosztly
Facharbeit (e) szakmunka; szakdolgozat
Facharbeiter (r) szakmuks
Facharbeiterbrief (r) szakmunks-bizonytvny
Facharzt (r) szakorvos; der Facharzt fr rheumatische Erkrankungen:
rheumaorvos; reumaorvos; der Facharzt fr innere Krenkheiten:
Fcher (r) legyez
Fachgeschft (s) szakzlet
Fachliteratur (e) szakirodalom
Fachmann (r) szakember; szakrt
Fachmittelschule (e) szakkzpiskola
Fachschule (e) szakiskola
Fachwerk (s) 1. favzas szerkezet; 2. szakknyv
Fachzeitschrift (e) szakfolyirat; szaklap
Fackel (e) fklya
fdeln befz; felfz
fdeln s. 1. kirojtosodik; 2. szlaz
Faden (r) fonal; szl
fhig 1. alkalmas; rtermett; er ist zu allem fhig: mindenre kpes;
minden kitelik tle; 2. tehetsges
Fhigkeit (e) kpessg; rtermettsg
fahl fak; spadt
fahnden keres; kutat; nyomoz
Fahne (e) zszl; lobog
fahnenflchtig szkevny
Fahrbahn (e) ttest
Fahrbahnleitstreif (r) terelvonal (autton)
fahrbar jrhat; hajzhat
Fahrdamm (r) ttest
Fhre (e) komp
fahren 1. fuvaroz; szllt; 2. hajt; 3. megy; jr (jrm); 4. siet; 5. ugrik;
felszkik; er fuhr ihm an die Kehle: torkonragadta; ein Gedanke
fuhr ihn durch den Kopf: egy gondolat villant t az agyn; sie
fuhren in die Kleider: magukra kaptk ruhikat; in die Tasche
fahren: hirtelen a zsebbe nyl; 6. utazik; 7. vezet
Fahrer (r) gpkocsivezet; sofr
Fahrerlaubnis (e) vezeti jogostvny
Fahrgast (r) utas
Fahrgebhr (e) viteldj; fuvardj; menetdj
Fahrgleis (s) vgny
Fahrkarte (e) menetjegy
Fahrkartenschalter (r) jegypnztr
fahrlssig gondatlan; hanyag
Fhrmann (r) rvsz
Fahrplan (r) menetrend
Fahrpraxis (e) vezetsi gyakorlat
Fahrpreis (r) menetdj
Fahrpreisermigung
(e)
utazsi kedvezmny
Fahrrad (s) kerkpr
Fahrschule (e) tanulvezet iskola
Fahrstuhl (r) felvon; lift
Fahrt (e) 1. jrat; die Fahrt antreten: tra kel; der Zug befand sich in
voller Fahrt: a vonat teljes sebessggel haladt; sich in Fahrt
setzen: elindul; regelmige Fahrten: rendszeres jrat; 2. t; 3.
Fhrte (e) nyom; csaps
Fahrtreqqe (e) mozglpcs
Fahrunterbrechung
(e)
tmegszakts
Fahrzeug (s) jrm
faktisch tnyleg; tnyleges
Faktur (e) szmla
Fakultt (e) 1. kar; fakults (egyetemen); 2. kpessg
falb fak
Falke (e) slyom
Fall (r) 1. cskkens; 2. ess; zuhans; buks; hanyatls; 3. eset; dolog;
gy; 4. lejts; lejt; 5. vzess
Falle (e) csapda; kelepce
fallen 1. cskken; esik; 2. dl; 3. dnt; dntst hoz; ein Urteil fllen:
tletet hoz; 4. esik; elesik; 5. kerl; jut; 6. lednt; kidnt;
kivg; 7. leereszt; 8. leesik; lehullik; lezuhan; 9. lejt; 10.
megbukik; elbukik; 11. megbuktat; lebuktat; 12. megdnt; 13.
meghal; 14. nekiesik; megtmad; ins Land fallen: betr az
orszgba; jm. id die Rede fallen: a szavba vg vkinek; fallen
lassen: elejt; leejt; jm. auf die Nerven fallen: az idegeire megy
vkinek; idegest vkit; es fllt an der Staat: az llamra szll; der
Verdacht fllt auf ihn: a gyan rtereldik; die fllt allen ins
Auge: ez mindenkinek feltnik; szembe tlik; die Tr fllt ins
fllig esedkes
Fallobst (s) hullott gymlcs
falls ha; az esetben, ha ...
Fallschirm (r) ejterny
Falltr (e) csapajt
falsch 1. hamis; l-; 2. hibs; tves; csalfa; lnok
flschen meghamist
Falschheit (e) hamissg; lnoksg; csalfasg
Faltboot (s) sszecsukhat gumikajak
Falte (e) rnc; red; gyrds
falten rncol; behajtogat; sszehajtogat
Faltenrock (r) rakottszoknya
Faltenwurf (r) redzet; rncvets
Falter (r) lepke; pillang
faltig rncos; reds
falzen 1. hajtogat; 2. karcol; 3. peremez
familir 1. bizalmaskod; 2. csaldias; bizalmas
Familie (e) csald
Familienangehrige
(r)
csaldtag; hozztartoz
familienlos gyermektelen
Familienmitgleid (s) csaldtag
Familienname (r) vezetknv; csaldnv
Familienstand (r) csaldi llapot
Familienzulage (e) csaldi ptlk
famos pomps; kitn
Fanatiker (r) vakbuzg; fanatikus (ember)
fanatisch vakbuzg; fanatikus
fand ld. finden
Fang (r) 1. agyar; 2. csapda; 3. fogs; zskmny; 4. karom; lb (llat)
fangen 1. elfog; megfog; elkap; befog; 2. utolr (sp)
fangen s. megakad; megreked; Feuer fangen: tzet fog
Fangspiel (s) fogcska
Fangzahn (r) tpfog
Farbaufnahme (e) sznes felvtel
Farbe (e) 1. festk; 2. szn
frben fest; sznez
Farbfernseher (r) sznes tv
Farbfilm (r) sznes film
farbig sznes
farblos szntelen
Farbstift (r) sznes ceruza
Frbung (e) sznezs; sznezds; sznezet
Farn (r) haraszt; pfrny
Fasan (r) fcn
Fasching (r) farsang
faseln 1. hazudik; ldt; 2. locsog; fecseg
Faser (e) rost; szl
faserig rostos; szlks
Fassade (e) homlokzat
fassen 1. befogad; 2. elfr; befr; 3. elfog; megfog; megragad; 4.
felfog; megrt; 5. magban foglal; tartalmaz
fassen s. sszeszedi magt; krzer fassen: lervidt; er fat ihn bei
seinem Worte: szavn fogja; einen Beschlu fassen: hatrozatot
hoz; Mut fassen: sszeszedi btorsgt; etw. ins Auge fassen:
szemgyre vesz vmit; sich kurz fassen: rviden fejezi ki magt
Fassung (e) 1. felfogs; felfogkpessg; 2. fogalmazs; aus der Fassung
kommen: kijn a sodrbl; auer Fassung: magnkvl; 3.
foglalat; 4. nyugalom; nuralom
Fassungsvermgen (s) befogadkpessg
fast majdnem; csaknem
fasten bjtl; koplal
Fata Morgana (e) dlibb
fatal vgzetes
faul 1. lusta; rest; 2. rothadt
faulbar romland; romlkony
Fule (e) rothads
fulen 1. rothad; poshad; 2. rothaszt
faulenzen henyl; lustlkodik
Faulheit (e) restsg; lustasg
faulig rothadt; rothad
Fulnis (e) rothads; korhads
Faulpelz (r) naplop
Faultier (r) lajhr
Faust (e) kl; marok; auf einige Faust: sajt szakllra
faustdick klmnyi; klnyi; eine faustdicke Lge: szemenszedett
hazugsg; er hat es faustdick hinter den Ohren: minden hjjal
Faustkampf (r) klvvs; klvv mrkzs
Fauteuil (r) karosszk; fotel
Favorit (r) 1. eslyes; favorit (sp); 2. kedvenc
Feber (r) ld. Februar
Februar (r) februr
fechten vv
Fechten (s) vvs
Fechtkunst (e) vvs
Feder (e) 1. rug; 2. toll
Federball (r) tollaslabda
Federbett (s) dunna
Federdecke (e) pehelypaplan
federfhrend tollforgat
federleicht pehelyknny
Federlesen (s) krlmnyessg; teketria; nicht viel Federlesens machen: nem
sokat teketrizik
Federmappe (e) tolltart
Federmesser (s) zsebks
federn rugzik
federn s. vedlik; tollt hullatja
Federvieh (s) baromfi
Federwisch (r) tollsepr
Fee (e) tndr
fegen 1. kispr; 2. vgigrohan; vgigspr
Fehde (e) viszly
Fehlbetrag (r) hinyz sszeg
fehlen 1. elhibz; eltveszt; vt; was fehlt dir ?: mi bajod van ?; was
fehlt dir ?: mid hinyzik ?; 2. hinyzik
Fehler (r) hiba; vtek
fehlerfrei hibtlan
fehlerhaft hibs
fehlerlos hibtlan
fehlgehen 1. eltved; utat tveszt; 2. eltveszt
Fehlgriff (r) mellfogs; baklvs
Fehlschlag (r) kudarc
fehlschlagen rosszul sikerl; balul t ki; kudarcba fullad
Fehlschlu (r) tves kvetkeztets
Fehlschu (r) rossz lvs; baklvs
Fehltritt (r) hibs lps; flrelps; ballps
Feier (e) nnep; nneply; nnepsg
Feierabend (r) 1. munka befejezse; a munkaid vge; 2. nnep elestje
feierlich nneplyes; nnepi
feiern megnnepel
Feiertag (r) nnepnap
feiertags nnepnapon; nnepnaponknt
feig gyva
Feige (e) fge
Feigheit (e) gyvasg
Feigling (r) gyva (ember)
feil elad; megvsrolhat
feilbieten ruba bocst; rust
Feile (e) reszel; rspoly
feilen megreszel
feilschen alkudik; alkuszik
fein 1. apr; finom; 2. les; 3. jmodor; feines Gold: sznarany; 4.
kitn; kivl; 5. pontos; 6. tiszta; 7. vlasztkos; 8. vkony
Feind (r) ellensg
feindlich ellensges
Feindschaft (e) ellensgeskeds
feinern kifinomt
feinfhlig finomrzs
Feingefhl (s) gyengdsg
Feingold (s) sznarany
Feinheit (e) finomsg
Feinkost (e) csemege
Feinmacheniker (r) finommszersz
Feinschmecker (r) nyenc
Feinsinn (r) tapintat; lelki finomsg
feist kvr; elhzott
Feld (s) 1. ertr; 2. harctr; 3. mezny; plya (sp); 4. szntfld; mez;
5. terlet; terep
Feldarbeit (e) mezei munka; fldmvels
Feldflasche (e) kulacs
Feldherr (r) hadvezr
Feldkche (e) tbori konyha
Feldmarschall (r) tbornagy
Feldstecher (r) tvcs; ltcs; messzelt
Feldwebel (r) rmester
Feldweg (r) dlt
Feldzug (r) hadjrat
Fell (s) szrme; prm; bunda; irha; jm. das Fell gerben: elphol vkit;
jm. das Fell ber die Ohre ziehen: megkopaszt vkit
Fels (r) kszikla; sziklaszirt
Felsen (r) kszikla; sziklaszirt
felsenfest sziklaszilrd
felsenreich szikls
felsig szikls
fenrsichtig tvolll
Fenster (s) ablak
Fensterbank (e) ablakprkny
Fensterbrett (s) ablakdeszka
Fensterscheibe (e) ablakveg
Ferien (Pl.) sznet; sznid
Ferienlager (s) sznidei tbor
Ferienplatz (r) beutal (dlsi)
Ferkel (s) malac
fern messze; tvol
Fernbediegung (e) tvirnyts
fernbleiben tvolmarad
Ferne (e) tvolsg; messzesg
ferner 1. tovbb; azonkvl; 2. tovbbi; tvolabbi; 3. tovbbra is;
ezentl; a jvben
Ferngesprch (s) tvolsgi beszlgets
Fernglas (s) tvcs; ltcs; messzelt
fernhalten tvol tart
fernhalten s. tvol marad
Fernheizung (e) tvfts
fernher messzirl
fernhin messzire
fernliegen tvol esik; tvol van
Fernrohr (s) tvcs; ltcs; messzelt
Fernruf (r) telefonhvs
Fernsehapparat (r) tv-kszlk
fernsehen tv-t nz
Fernsehen (s) tv (fogalom)
Fernseher (r) tv-kszlk
Fernsehfilm (r) tv-film
Fernsehgert (s) tv-kszlk
Fernsehkrimi (r) tv-krimi
Fernsehsendung (e) tv-ads
Fernsehserie (e) tv-sorozat
fernsein tvol van
Fernsprechamt (s) tvbeszl hivatal
Fernsprecher (r) tvbeszl
Fernsprechnummer
(e)
telefonszm
Fernsteuerung (e) tvvezrls
Fernverkehr (r) tvolsgi forgalom
Ferse (e) sarok (testrsz); jm. auf den Ferse sein: a nyomban van
vkinek; jm. auf den Ferse sitzen: a nyomban van vkinek; jm.
auf den Ferse folgen: a nyomban van vkinek
fertig 1. ksz; 2. gyes; jrtas
fertigbekommen ld. fertigbringen
fertigbringen 1. elkszl vmivel; 2. kpes vmire
fertigen elkszt; gyrt
Fertigkeit (e) 1. jrtassg; 2. kszsg; 3. kzgyessg
fertigmachen elkszl vmivel; elkszt vmit
fertigmachen s. elkszl
fertigstehen kszenll; elkszl; mit jm. fertigwerden: zldgra vergdik
vkivel; mit jm. fertigwerden: elbnik vkivel
fesch csinos; takaros; fess
Fessel (e) bilincs; bkly
fesseln 1. lekt; lebilincsel (tv.); 2. megbilincsel
fesselnd lebilincsel
fest 1. lland; 2. szilrd; ers; kemny; tarts
Fest (s) nnep; nnepsg; nneply
festbinden lekt; megkt; odakt
Festessen (s) dszebd; dszvacsora
festfahren 1. elakad; megreked; 2. ztonyra fut (haj)
festhalten 1. fogva tart; 2. megfog; sich festhalten an etw.:
megkapaszkodik vmiben
Festhei (e) 1. szilrdsg; kemnysg; 2. tmrsg
festigen erst; szilrdt
Festigkeit (e) ld. Festheit
Festigung (e) 1. megersts; megszilrdts; 2. megersds; megszilrduls
festklammern s. megkapaszkodik; belekapaszkodik
Festland (s) szrazfld
festlegen 1. lefektet; 2. megllapt
festlich nneplyes; nnepi
festmachen megerst; odaerst; lergzt
Festmahl (s) nnepi lakoma
festnehmen elfog; foglyul ejt
Festpreis (r) szabott r
Festrede (e) nnepi beszd
Festsaal (r) dszterem
festsetzen 1. letartztat; sich irgendwo festsetzen: megtelepszik vhol; 2.
megllapt; megszab
Festsitzung (e) nnepi ls; dszls
Festspiele (Pl.) nnepi jtkok
feststehen megll; fennll; helytll (tv.); das steht fest: ez bizonyos
feststellbar megllapthat
feststellen megllapt
Festtag (r) nnepnap
festtreten kemnyre tapos
Festung (e) vr; erd
festwurzeln meggykerezik
fett zsros; kvr
Fett (s) zsr; zsiradk; hj
fettbuchig pocakos; nagy has
fetten megzsroz; megken
fettig zsros; hjas; elhzott
fettlos zsrtalan
Fetzen (r) rongy; cafat
feucht nedves; nyirkos
feuchten benedvest; megnedvest
Feuchtigkeit (e) nedvessg; nyirkossg
Feuer (s) 1. hv (tv.); lelkeseds; 2. tz
feuerbestndig tzll
Feuerbrunst (e) tzvsz
feuerfangend gylkony
feuerfest tzll
feuergefhrlich tzveszlyes
Feuerglut (e) parzs
Feuerherd (r) 1. tzfszek; 2. tzhely
Feuermauer (e) tzfal
feuern 1. ft; 2. l; tzel
Feuernstein (r) tzk; kovak
Feuerschaden (r) tzkr
Feuerschutz (r) tzvdelem
feuersicher tzll
Feuerung (e) 1. fts; tzels; 2. tzelanyag
Feuerversicherung (e) tzkrbiztosts
Feuerwaffe (e) lfegyver
Feuerwehr (e) tzoltsg
Feuerwerk (s) tzijtk
Feuerzeug (s) ngyjt
Feuilleton (s) novella
feurig tzes; izz; heves; lngol
Fiasko (s) kudarc
Fichte (e) lucfeny
fidel vidm; jkedv
Fieber (s) lz
Fieberblten (PL.) lzrzsk
fieberfrei lzmentes; lztalan
fieberhaft lzas
fieberig lzas
Fieberkranke (r)(e) lzas beteg
Fiebermittel (s) lzcsillapt
fiebern lzas; nach etw. fiebern: eped vmi utn
Fieberthermometer (s) lzmr
Fiedel (e) heged
fiel ld. fallen
Figur (e) 1. alak; alakzat; 2. alak; termet; megjelens; 3. bb; 4. figura;
bra
figurieren brzol; alakt (szerepet); szerepel
figrlich kpes; szemlletes; kpletes; jelkpes
Filiale (e) fikzlet
Film (r) film; im Film: filmen
filmen filmez; megfilmest
Filmleinwand (e) vettvszon
Filter (r)(s) szr
filtern megszr
Filz (r) nemez; filc
filzig 1. fukar; 2. nemezszer
Finanz (e) pnzgy
finanziell pnzgyi; anyagi
finanzieren pnzel; finanszroz
Finanzjahr (s) pnzgyi v; kltsgvetsi v
Finanzministerium (s) pnzgyminisztrium
Finanzwesen (s) pnzgy
finden 1. eljut; eltall; 2. megtall; 3. s. elkerl; 4. s. nmagra tall;
5. s. tallkoznak; megtalljk egymst; 6. s. van; akad; 7. s.
vmilyennek tallja magt; nach Hause finden: hazatall; sich in
etw. finden: beletrdik vmibe; es wird schon etwas finden:
majd csak akad valami; es wird schon etwas finden: majd csak
elintzdik; es fand sich so, da ...: gyaddott, hogy ...; 8. vl;
findig lelemnyes; tletes
fing ld. fangen
Finger (r) ujj
fingerdick ujjnyi vastag
Fingerhut (r) gysz
Fink (r) pinty
Finne (r) finn (ember)
finnisch finn
Finnland Finnorszg
finnlndisch finnorszgi
Finsernis (e) sttsg
finster stt; komor; vszjsl
Firma (e) cg
Firmament (s) cgbolt
Firmenzeichen (s) cgjelzs
Fisch (r) hal
fischbltig halvr
fischen halszik; im Trben fischen: zavarosban halszik
Fischer (r) halsz
Fischerei (e) halszat
Fischfang (r) halfogs
Fischgericht (s) haltel
Fischnetz (s) halszhl
Fischotter (e) vidra
Fischrogen (r) halikra
Fischsuppe (e) halszl
Fischteich (r) halast
Fischzucht (e) haltenyszts; haltenyszet
Fisole (e) zldbab
fit fit
Fittich (r) szrny
fix 1. lland; szilrd; rgztett; fix; 2. gyors; gyes; fixe Idee:
rgeszme; fix und fertig: teljesen ksz
fixieren 1. megllapt; meghatroz; 2. rgzt; fixl
flach 1. lapos; 2. sekly; 3. seklyes; 4. sima; 5. szellemtelen (tv.)
Flche (e) 1. felszn; fellet; 2. sklap; 3. trsg
Flachland (s) sksg; alfld
Flachs (r) len
flackern 1. lobog; 2. villan
Flagge (e) lobog; zszl
Flak (e) 1. lgvdelem; 2. lgvdelmi gy
Flame (r) flamand (ember)
flmisch flamand
Flamme (e) lng
flammen lobog; lngol
Flandern Flandria
flandrisch flandriai
Flanell (r) flanell
Flanke (e) 1. lgyk (llat); 2. oldal; szrny (kat)
Flasche (e) 1. csiga (msz); 2. palack; veg
Flaschenmilch (e) palackozott tej
Flaschenzug (r) csigasor (emel)
flatterhaft cslcsap; csapodr; ingatag
flattern 1. csapkod; verdes; 2. csapong; 3. lobog; leng; 4. szll;
szllong; rpkd
flau bgyadt; ertlen; lanyha; gyenge; enyhe
Flaum (r) pehely; pihe
Flause (e) hazuds; hazudozs; fllents
Flaute (e) szlcsend
Flechse (e) n; mcsing
Flechte (e) 1. hajfonat; 2. zuzm
flechten befon
Fleck (r) 1. folt; pont; 2. hely
fleckig foltos; piszkos; pettyes
Fledermaus (e) denevr
Flederwisch (r) 1. kard; 2. ld. Federwisch; 3. szablya; 4. szllelblelt teremts
Flegel (r) 1. csphadar; 2. kamasz
flegelhaft pimasz
flehen knyrg; esedezik
Flei (r) szorgalom; igyekezet; mit Flei: szntszndkkal; zu Flei:
szntszndkkal
fleiig szorgalmas; serny
Fleisch (s) hs
Fleischbank (e) mszrszk
Fleischbrhe (e) hsleves
Fleischer (r) hentes; mszros
Fleischerei (e) hsbolt
fleischig hsos
fletschen vicsort
flicken megfoltoz
Flieband (s) szlltszalag; futszalag
Flieder (r) orgona (nvny)
flieen 1. folyik; mlik; 2. kvetkezik vmibl; szrmazik vhonnan
(tv.)
flieend foly; ml; folykony
Fliege (e) lgy
fliegen 1. repl; szll; 2. rohan
Flieger (r) repl; pilta
Fliegerabwehr (e) lgvdelem; lgelhrts
Fliegeralarm (r) lgiriad
Fliegerangriff (r) lgitmads
fliehen 1. megfutamodik; 2. menekl vmi ell; kerl vmit
Fliese (e) klap; csempe
fliesen csempz
Flimmer (r) 1. csillm; 2. csillogs; villogs
flimmern csillmlik; csillog; villog
flink frge; gyors
Flinte (e) puska; die Flinte ins Korn werfen: elcsgged
Flirt (r) flrt
Flitterwochen (Pl.) mzeshetek
flitzen 1. robog; 2. siet; rohan
Flo (r)(s) tutaj
flocht ld. flechten
Flocke (e) pehely; pihe
flockig pelyhes; bolyhos
Fler (r) tutajos
flog ld. fliegen
floh ld. fliehen
Floh (r) bolha
florentinisch firenzei
Florenz Firenze
Florettfechten (s) trvvs (sp)
florieren virgzik
Flosse (e) uszony
Flte (e) 1. furulya; 2. fuvola
flott 1. gyors; 2. szabad; 3. gyes; 4. vidm; jkedv
Flotte (e) hajhad; flotta
Flu (r) 1. r; radat; das Gesprch kam wieder in Flu: a beszlgets
jra megindult; 2. foly; folys
Fluaustritt (r) rads
Flubett (s) folymeder
Fluch (r) tok; kromkods; szitkozds
fluchen kromkodik; szitkozdik; eltkoz
Flucht (e) 1. menekls; 2. sor; die Flucht ergreifen: megfutamodik;
kereket old; jn. in die Flucht schlagen: megfutamt vkit; Flucht
der Zimmer: szobk hossz sora
flchten megment
flchten (s.) menekl
flchtig 1. felletes; 2. fut (tv.); 3. gyors; muland; illan; 4.
hevenyszett; 5. menekl
Flchtling (r) szkevny; meneklt
Flug (r) repls
Flugbahn (e) rpplya
Flugblatt (s) rplap; rpcdula
Flgel (r) 1. szrny; 2. zongora
Flgeltr (e) csapajt
flgge nllsul; nllsult
Flughafen (r) lgikikt; repltr
Fluglinie (e) replsi tvonal
Flugplatz (r) repltr
Flugpost (e) lgiposta
flugs nyomban; tstnt
Flugverkehr (r) lgiforgalom
Flugwesen (s) repls
Flugzeug (s) replgp
Flur (e) 1. mez; dl; 2. mezny (sp)
Flur (r) 1. folyos; elszoba; 2. pitvar
flssig 1. folykony; cseppfolys; 2. folysthat (kszpnzben)
Flssigkeit (e) 1. folyadk; 2. folykonysg; folyamatossg
flssigmachen folyst
flstern sg; suttog
Flut (e) 1. r; rads; rvz; 2. radat; zn (tv.)
fluten rad; ramlik; mlik; znlik
Flutwelle (e) rhullm; daglyhullm
focht ld. fechten
fderativ szvetsgi
Fogasch (r) fogas (hal)
Fohlen (s) csik
Fhre (e) erdei feny
Folge (e) 1. engedelmessg; jm. Folge leisten: szt fogad vkinek; 2.
vfolyam; 3. kvetkezs; 4. kvetkezmny; 5. sorozat; 6.
folgen 1. engedelmeskedik; 2. kvet; 3. kvetkezik
folgend kvetkez
folgendmaen kvetkezkppen
folgenlos kvetkezmny nlkl
Folgenreihe (e) sorrend
folgerichtig kvetkezetes
folgern kvetkeztet; kvetkezik
Folgerung (e) kvetkeztets
folglich kvetkezskpp; teht
folgsam engedelmes; szfogad
Folter (e) 1. knpad; 2. knvallats
foltern knoz; knpadra visz
Fn (r) hajszrt
fnen szrt (hajat)
foppen ugrat; ktekedik
Frdermaschine (e) szlltgp
fordern 1. bnyszik; kitermel; 2. elmozdt; elsegt; 3. elszllt;
elhord; 4. kihv; provokl; 5. kvetel
Forderung (e) 1. kihvs; provokls; provokci; 2. kvetels; kvetelmny;
kvnalom
Forelle (e) pisztrng
Form (e) 1. alak; forma; 2. illem; klssg; der Form wegen: az
illendsg kedvrt; die Form wahren: betartja a formkat
Formalitt (e) formasg; formalits
formalitisch formalista
Format (s) formtum; alak
formbar alakthat
Formel (e) minta; formula; kplet
formell alaki; formlis
formen kialakt; kiforml; formz; megmintz
formen s. kialakul; megalakul; formldik
formfest alaktart
formgewandt jmodor
formieren 1. felfejldtet; sorakoztat (kat); 2. kialakt; megalakt; kiforml;
megforml; kikpez
frmlich 1. formaszer; 2. ld. formell; 3. valsggal; 4. valsgos
Frmlichkeit (e) 1. formaszersg; alakszersg; 2. klssg; formasg
formlos 1. alaktalan; 2. ktetlen; kzvetlen; fesztelen
Formular (s) rlap
formulieren megfogalmaz
forsch derk; karakn; beleval
forschen kutat; nyomoz; tudakozdik
Forscher (r) kutat
Forschung (e) kutats
Forschungsinstitut (s) kutatintzet
Forst (r) erdsg
Frster (r) erdsz
Forstkunde (e) erdszet
Forstwesen (s) erdszeti gy
Forstwirtschaft (e) erdszet; erdgazdasg; erdgazdlkods
fort el; tovbb; fort mit dir !: tvozz !; takarodj !; in einem fort:
egyfolytban; und so fort: s gy tovbb
fortan ezentl
fortbestehen fennmarad
fortbilden tovbbkpez
fortbleiben elmarad; tvol marad
fortbringen elvisz; eltvolt
fortdauern megmarad; fennmarad
fortfahren 1. elmegy; elutazik; 2. folytat
fortfhren 1. elvezet; elvisz; elszllt; 2. folytat
Fortgang (r) 1. elrehalads; folytats; 2. tvozs
fortgehen elmegy; tovbbmegy
fortgeschritten 1. elrehaladott; 2. halad
Fortgeschrittene (r) halad
forthin ezentl
fortjagen 1. elkerget; elz; 2. elvgtat; elrohan
fortkommen 1. boldogul; 2. elmegy; eltvozik; 3. elrehalad; 4. virgzik;
fejldik; mach, da du forstkommst !: tnj el !; hordd el magad
fortlassen 1. elbocst; elereszt; elenged; 2. elhagy; kihagy
fortlaufen 1. elfut; 2. folytatdik (megszakts nlkl)
fortlaufend foly; folytatlagos
fortlegen flrerak; eltesz
fortmachen folytat
fortmachen s. elhordja magt
fortnehmen ld. wegnehmen
fortpflanzen 1. tltet; 2. tenyszt
fortpflanzen s. szaporodik; terjed
Fortpflanzung (e) szaporods; fajfenntarts; tovbbterjeds
fortreien kitp; elragad; sich zu etw. fortreien: vmire ragadtatja magt
fortschaffen 1. elhord; elszllt; 2. elrak; 3. eltakart
fortschreiten tovbbmegy; elrehalad
fortschreitend halad
Fortschrift (r) halads; elmenetel
fortschrittlich halad szellem; lenjr; modern
fortsein tvol van
fortsetzen folytat
Fortsetzung (e) folytats
fortwhrend 1. folyton; 2. folytonos; lland
fortziehen 1. elhz; 2. elvonul; elkltzik
Foto (s) fnykp; fot
Fotoapparat (r) fnykpezgp
Fotografie (e) 1. fnykp; 2. fnykpszet
fotografieren lefnykpez
Fr. (Frau) asszony /rv./
fra ld. fressen
Fracht (e) teher; fuvar; rakomny
frachten 1. felad; 2. fuvaroz; szllt
Frachter (r) teherhaj
Frachtzug (r) tehervonat
Frage (e) krds; eine Frage stellen: krdst intz; das steht auer Frage:
ez nem ktsges; in Frage kommen: szba kerl; in Frage
Fragebogen (r) krdv
fragen 1. rdekldik; tudakozdik; 2. megkrdez
fragen s. tndik; fragen nach etw.: krdezskdik vmi fell; fragt sich,
ob ...: krdses, vajon ...
Fragezeichen (s) krdjel
fraglich ktes; krdses; szban forg
fraglos ktsgtelen; biztos
Fragment (s) tredk
fragwrdig krdses; ktes
Fraiheitsstrafe (e) szabadsgveszts
frankieren brmentest; felblyegez; blyeggel ellt
Frankreich Franciaorszg
Franse (e) rojt
Franz Ferenc
Franziskaner (r) ferences
Franzose (r) francia (ember)
Franzsin (e) francia n
franzsisch francia
Franzsisch (s) francia (nyelv)
frsen 1. mar (msz); 2. marat (msz)
Fratz (r) klyk
Fratze (e) fintor; pofa
Frau (e) 1. asszony; n; 2. felesg; Frau Gro: Nagyn
Frauenarzt (r) ngygysz
frauenhaft asszonyos; nies
Frulein (s) kisasszony
frech szemtelen; arctlan; pimasz
Frechheit (e) szemtelensg; arctlansg
frei szabad; Eintritt frei: belps djtalan; frei von etw.: mentes
vmitl; frei zu haben: ingyen kaphat; bist du heute frei ?:
rrsz ma ?; hast du heute frei ?: rrsz ma ?; ich bin so frei:
Freie (s) szabad tr; in Freien: a szabadban
freien felesgl vesz; elvesz; um jn. freien: megkri a kezt vkinek
Freier (r) kr
Freigabe (e) szabadon bocsts; felszabadts
freigeben szabadon bocst; felszabadt
freigebig adakoz; bkez
freigiebig adakoz; bkez
freihalten 1. kitart; ellt; 2. szabadon hagy
Freiheit (e) 1. eljog; kivltsg; 2. szabadsg
freiheitlich szabadsgszeret
Freiheitskampf (r) szabadsgharc
freiherzig nylt; nyltszv; szinte
Freikarte (e) szabadjegy
freilassen 1. elereszt; elenged; 2. szabadon enged; szabadon bocst
freilich 1. persze; hogyne; 2. termszetesen
Freilichtbhne (e) szabadtri sznpad
Freilichtsmuseum (s) skanzen
freiliegen 1. feltr; 2. kibont
freimachen kiszabadt; felszabadt; szabadd tesz
Freimut (r) nyltsg; szintesg
freimtig nylt; mersz
freisinnig szabadelv
freisprechen felment
freistehen jogban ll
Freisto (r) szabadrgs (sp)
Freitag (r) pntek
freitgig pnteki
freitglich pntekenknt; minden pnteken
freitags pnteken; pntekenknt
freittig spontn
freiwillig nknt; nkntes; freiwillige Haltestelle: feltteles megllhely
Freizeichen (s) szabad jelzs (telefon)
Freizeit (e) szabadid
fremd idegen; ismeretlen
fremdartig klns
Fremde (e) idegen orszg; klfld
Fremde (r)(e) idegen; klfldi
Fremdenfhrer (r) idegenvezet
Fremdenverkehr (r) idegenforgalom
Fremdsprache (e) idegen nyelv
fremdsprachig idegen ajk
fremdsprachlich idegen nyelv
fressen 1. mar; 2. zabl
Freude (e) rm; boldogsg; Freude haben an etw.: rmt leli vmiben;
Freude finden an etw.: rmt leli vmiben
freudig 1. rmest; rmmel; 2. rvendetes; 3. rvendez; jkedv
freuen megrvendeztet; rmet szerez
freuen s. rl; rvend; rvendezik; freut mich: rvendek
Freund (r) bart
Freundin (e) bartn
freundlich 1. bartsgos; 2. ders; kellemes
Freundschaft (e) bartsg
freundschaftlich bartsgos; barti
Freundschaftspiel (s) bartsgos mrkzs; barti mrkzs (sp)
Frevel (r) bn; vtek; kihgs
frevelhaft vtkes; bns; gald
Friede (r) bke; bkessg
Frieden (r) bke; bkessg
Friedenskmpfer (r) bkeharcos
Friedensvertrag (r) bkeszerzds
friedfertig 1. bks; 2. bkeszeret
Friedhof (r) temet
friedlich bks
friedliebend bkeszeret
friedlos bktlen; nyughatatlan
Friedrich Frigyes
frieren 1. fagy; megfagy; es friert mich: fzom; ich friere: fzom; es
friert mich an den Fen: fzik a lbam; es friert: fagy; 2. fzik
Frikadelle (e) fasrozott; fasrt
frisch 1. friss; 2. hvs; 3. j; de; lnk; frge; frische Wsche: tiszta
fehrnem; aufs frische: jra; frisch gestichen !: vigyzat !
frissen mzolva !; frisch gewagt ist halb gewonnen: aki mer, az
Frische (e) 1. frissessg; 2. hvssg; 3. desg; lnksg; frgesg
frischen feldt; felfrisst
frischweg frissiben; szaporn
Friseur (r) fodrsz
Friseurin (e) fodrszn
frisieren megfsl
Frisr (r) fodrsz
Frist (e) hatrid
fristen 1. elhalaszt; 2. tengdik
fristgemig hatrid szerint
fristlos azonnali hatllyal; haladktalan; hatrid nlkl
Frisur (e) hajviselet; frizura
frit ld. fressen
Frl. (Frulein) k.a. (kisasszony) /rv./
froh vidm; vg; rvendetes
frhlich vidm; vg
Frhlichkeit (e) vidmsg
frohlocken ujjong; rvendezik
fromm 1. jmbor; szeld; 2. kegyes; 3. trelmes; bketr
Frmmigkeit (e) 1. jmborsg; 2. kegyessg
Front (e) 1. homlokzat; 2. tzvonal; front (kat)
fror ld. frieren
Frosch (r) bka
Frost (r) fagy
Frostbeule (e) fagydaganat
frsteln borzong; fagyoskodik
frostig fagyos
Frostschutzscheibe (e) fagyll veg
frostsicher fagyll
Frucht (e) 1. gymlcs; 2. magzat
fruchtbar termkeny
fruchtbringend gymlcsz
fruchtlos 1. eredmnytelen; 2. medd; 3. terms nlkli; gymlcstelen
frh kora; korn; korbban; am frhen Morgen: korn reggel; frh
am Morgen: korn reggel; in frheren Zeiten: hajdanban;
rgebben; heute frh: ma reggel; frh aufstehen: korn kel fel;
frher oder spter: elbb-utbb; von frh bis spt: reggeltl
Frhe (e) reggel
frher ld. frh
Frhjahr (s) tavasz
frhjahrs tavasszal
Frhjarsmesse (e) tavaszi vsr
Frhling (r) tavasz
frhlings tavasszal
frhmorgens kora reggel
frhreif korarett
Frhschicht (e) dleltti mszak
Frhstck (s) reggeli; das zweite Frhstck: tzrai (tel)
frhstcken reggelizik
frhzeitig 1. jkor; idejben; 2. korai; id eltti
Fu (r) lb; lbfej; er folgte uns auf dem Fue: nyomon kvetett
bennnket; zu Fu: gyalog; von Kopf bis zu den Fen: tettl
talpig; von Kopf zu Fu: tettl talpig; die sache hat weder
Hand noch Fu: se fle, se farka; auf gutem Fue stehen mit
Fubad (s) lbfrd
Fuball (r) futball; futball-labda; Fuball spielen: futballozik
Fuballauswahl (e) vlogatott (labdarg)
Fuballmannschaft (e) labdarg-csapat
Fuballplatz (r) futballplya
Fuballspiel (s) labdargs
Fuballspieler (r) labdarg (jtkos)
Fuboden (r) padl; padlzat
fubreit talpalatnyi
Fuchs (r) rka
fuchsig 1. dhs; 2. rkaszn
Fchsinn (e) nstny rka
fuchteln hadonszik
Fugnger (r) gyalogos; jrkel
Fugngerberweg (r) gyalogtkelhely; zebra
Fugngerzone (e) stlnegyed
Fugelenk (s) boka
fgen 1. hozztesz; ptol; 2. sszellt; 3. rendel; vgez
fgen s. 1. engedelmeskedik; 2. illeszkedik; 3. trtnik; megesik
fgsam engedelmes; alkalmazkod
Fgung (e) 1. beletrds; 2. megads; 3. sszeilleszts; 4. vgzs
fhlbar rezhet; rzkelhet
fhlen rez; sich wohl fhlen: jl rzi magt
Fhlung (e) 1. rints; rintkezs; 2. sszekttets
fuhr ld. fahren
Fuhre (e) rakomny; fuvar
fhren 1. elvezet; elvisz; irnyt; visz; 2. folytat; z (tv.); 3. hord; 4.
tart (pl. rut az zletben); 5. tartalmaz; 6. tesz; 7. visel (tv.)
fhren s. viselkedik; was fhrt sie zu uns ?: mi szl hozta erre ?; etw. zu
Ende fhren: befejez; vghezvisz vmit; einen Proze fhren:
pert folytat; das gro Wort fhren: viszi a szt; zu etw.
fhren: vezet vmire; eredmnyez vmit; etw. in Schilde fhren:
Fhrer (r) 1. tikalauz; ismertet (knyv); 2. vezet; vezr
Fhrerschein (r) jogostvny
Fhrersitz (r) vezetls
Fuhrmann (r) fuvaros
Fhrung (e) 1. magaviselet; viselkeds; magatarts; 2. vezets
Fuhrwerk (s) jrm
Fuknchel (r) ld. Fugelenk
fulang lbnyi (hossz)
Fling (r) harisnyafej; bokafix
Flle (e) 1. bsg; gazdagsg; 2. teltsg
fllen megtlt; teletlt
fllen s. megtelik
Fllfeder (e) tlttoll
Fllstift (r) tltceruza
Fllung (e) 1. kitlts; megtlts; 2. tltelk; 3. tlts
Fumarsch (r) gyalogmenet
Fund (r) 1. lelet; 2. megtalls
Fundament (s) alap; fundamentum
fundamental alapvet
Fundgeld (s) megtalli jutalom
fundieren 1. alapt; 2. altmaszt; megalapoz
Fundort (r) lelhely
fnf t; wir sind unser fnf: ten vagyunk; zu fnfen: tsvel; zu
fnfen: ten
Fnf (e) ts (szm)
Fnfer (r) ts
fnferlei tfle
fnfhundert tszz
fnfjhrig tves
Fnfjahrplan (r) tves terv
Fnfkampf (r) ttusa
Fnfkirchen Pcs
fnfmal tszr; t zben
fnfstckig temeletes
fnftausend tezer
fnfte tdik
fnftel td
Fnftel (r)(s) tdrsz
fnftens tdszr
fnfzehn tizent
Fnfzehner (r) tizents (szm)
fnfzehnte tizentdik
fnfzig tven
Fnfzig (e) tvenes (szm)
fnfziger tvenes
Fnfziger (r) tvenes
Fnfzigerin (e) tvenves n
Fnfzigjahre (Pl.) tvenes vek (letkor)
fnfzigste tvenedik
fungieren 1. mkdik; 2. szerepel
Funk (r) rdi
Funkanlage (e) rdilloms
Funke (r) szikra
funkeln szikrzik; csillog
funkelnagelneu vadonatj
funkelneu vadonatj
funken 1. szikrzik; 2. tviratozik
Funken (r) szikra
Funker (r) 1. rdis; 2. szikratvrs
Funkgert (s) rdikszlk
Funksendung (e) rdiads
Funkspruch (r) rditvkzls
Funkstreife (e) 1. kocsi; 2. rjrat; 3. URH
funktionieren mkdik
Funkturm (r) adtorony (rdi)
Funkwesen (s) rdizs
Funote (e) lbjegyzet
Fupfad (r) gyalogsvny
fr +A 1. ellen; fr sich: magnak; fr sich: magrt; fr sich:
magban; fr sich: kln; fr wen kaufst du das ?: kinek veszed
ezt ?; fr sein Alter: korhoz kpest; wenn du es fr gut hltst:
ha jnak tartod; ich fr meine Person: szemlyemet illeten;
ami engem illet; ich halte es nicht fr wahrscheinlich: nem
tartom valsznnek; etw. die Kopfschmerzen einnehmen:
bevesz fejfjs ellen vmit; das ist eine Sache fr sich: ez kln
fejezet; an und fr sich: tulajdonkppen; ein fr allemal:
egyszer s mindenkorra; fr und wieder: pro s kontra; Mann fr
Mann: egyms utn sorjban; Tag fr Tag: nap nap utn; naprl
napra; Wort fr Wort: szrl szra; was fr ... ?: milyen ... ?; 2.
ellenben; 3. -rt; 4. helyett; 5. javra; szmra; 6. kpest; 7.
Frbitte (e) kzbenjrs
Furche (e) barzda; rnc; red
furchen barzdl; rovtkol; rncol; redz
Furcht (e) flelem
furchtbar flelmetes; rettenetes
frchten (s.) fl; retteg; sich vor etw. frchten: fl vmitl
frchterlich flelmetes; rettenetes; borzalmas
furchtsam flnk
freinander egymsnak; egymsrt
Frsoge (e) gondoskods; gondozs
Frsorger (r) gondoz
Frsorgerin (e) gondozn
frsorgerisch 1. gondozi; 2. jlti
frsorglich elrelt; gondoskod
Frsprecher (r) kzbenjr; szszl
Frst (r) fejedelem
Frstbischof (r) hercegrsek
Frstentum (s) hercegsg; fejedelemsg
frstlich hercegi; fejedelmi
Furt (e) gzl
frwahr igazn; valban; bizony
Frwort (s) nvms
Fusohle (e) talp
Fuspitze (e) lbujjhegy
Futritt (r) 1. lbnyom; 2. lps; 3. rgs
Futter (s) 1. bls (ruha); 2. takarmny
Futteral (s) tok; hvely
Futtergetreide (s) takarmnygabona
fttern 1. etet; abrakol; 2. kiblel
Futterstoff (r) blsanyag
Futtertrog (r) etetvly
futuristisch futurista
Fuweg (r) gyalogt
gab ld. geben
Gabe (e) 1. ajndk; adomny; 2. tehetsg; adottsg
Gabel (e) villa
Gabelfrhstck (s) villsreggeli
Gabriel Gbor
gackeln kotkodcsol
gafangengeben (s.) megadja magt
gaffen bmszkodik; bmul
Gage (e) gzsi; fizets
ghnen 1. st; 2. ttong
Galanteriewaren (Pl.) dszmruk
Galeere (e) glya
Galerie (e) 1. folyos; tornc; oszlopcsarnok; 2. karzat (sznhz); 3. kptr;
galria
Galgen (r) akasztfa
Galgenfrist (e) rvid haladk
Galgenstreich (r) gaztett
Galle (e) epe
Gallenanfall (r) epegrcs
gallenkrank epebajos
Gallenstein (r) epek
Gallerte (e) kocsonya; zsel
galoppieren vgtzik; vgtat; galoppol
Galosche (e) srcip; kalocsni
galt ld. gelten
Gamasche (e) lbszrvd; bokavd
Gang (r) 1. csavarmenet; 2. fogs; tel; 3. folyamat; lefolys; 4. folyos;
5. fordul; menet (sp); 6. jrs; mens; sta; 7. sebessgfokozat
(gpkocsi); 8. telr (bnya)
gangbar 1. divatos; kelend; 2. ismert; 3. jrhat
Gngelband (s) prz
Gans (e) liba; ld
Gnsebraten (r) libaslt
Gnsefchen (s) idzjel
Gnsehaut (e) libabr
Gnsekeule (e) libacomb
Gnseklein (s) libaaprlk
Gnseleber (e) libamj
Gnsemarsch (r) libasor
Gnsenblmchen (s) szzszorszp
Gnserich (r) gnr
ganz 1. csupa; er ist ganz Ohr: csupa fl; 2. egsz; teljes; 3. egszen;
4. elg; elgg
Gnze (e) teljessg
Ganze (s) az egsz; das Ganze geht sie gar nichts an: semmi kze az
egszhez
Ganzheit (e) vminek a teljes volta; sszessg
gnzlich 1. teljes; tkletes; 2. vgkpp
gar 1. ksz; 2. megftt; porhanys; megslt; ksz; 3. nagyon; igen;
ugyancsak; 4. st; mg; 5. taln; gar macher: szmos; gar nicht:
egyltaln nem; gar nichts: semmi
Garage (e) garzs
Garantie (e) garancia
Garantischein (e) garancialevl; jm. den Garaus machen: kitekeri a nyakt vkinek
Garbe (e) kve
Garde (e) testrsg; grda
Garderobe (e) ruhatr; gardrb
Gardine (e) fggny
gren 1. erjed; forr; 2. forrong; nyugtalankodik; 3. megerjeszt
gren s. kiforr; megforr
Garkche (e) 1. kifzde; 2. lacikonyha
Garleder (s) kiksztett br
Garn (s) 1. fonal; crna; 2. hl; ins Garn gehen: lpre megy
Garnierung (e) krts (tel)
Garnitur (e) felszerels; kszlet; garnitra; eine Garnitur Wsche: egy vlts
fehrnem
garstig 1. csnya; csf; 2. undok
Grteig (r) kelt tszta
Garten (r) kert
Gartenbau (r) kertmvels; kertszet
Gartenlokal (s) kerthelyisg; zldvendgl
Grtner (r) kertsz
Grtnerei (e) kertszkeds; kertszet
Grtnerkohl (r) kelkposzta
Grung (e) 1. erjeds; 2. forrongs
Gas (s) gz
Gashahn (r) gzcsap
Gasheizung (e) gzfts
Gasherd (r) gztzhely
Gaspedal (s) gzpedl
Gasrechaud (s) gzrezs
Gasse (e) utca
Gassenbube (e) utcagyerek
Gassenhauer (r) slger
Gast (r) vendg
Gstebett (s) vendggy; ptgy
Gstezimmer (s) vendgszoba
gastfreundlich vendgszeret
Gastfreundschaft (e) vendgszeretet; vendglts
Gastgeber (r) hzigazda
Gasthaus (s) vendgl; vendgfogad; Gasthaus im Grnen: zldvendgl
Gasthof (r) vendgfogad; vendgl
gastieren vendgszerepel (sznhz)
gastlich 1. laklyos; kedlyes; 2. vendgszret
Gastronomie (e) szakcsmvszet; gasztronmia
Gastspiel (s) vendgjtk
Gaststtte (e) vendgl
Gaststttengewerbe (s) vendgltipar
Gastwirt (r) vendgls; fogads
Gastwirtschaft (e) vendgl; fogad
Gatte (r) frj
Gatter (s) 1. keretfrsz; 2. rcs
Gattin (e) felesg
Gattung (e) 1. fajta; 2. minsg
Gaukelei (e) 1. alakoskods; 2. bvszmutatvny; szemfnyveszts; kprzat
gaukelhaft szemfnyveszt
gaukeln 1. bvszkedik; 2. lebeg; libeg
Gaukler (r) mutatvnyos; bvsz
Gaul (r) gebe; l
Gaumen (r) szjpadls; ny
Gauner (r) csal; gazember; csirkefog
gaunerhaft csal; szlhmos
Gaunersprache (e) tolvajnyelv
Gaze (e) gz
Gbf. (Gterbahnhof) teherpu. (teherplyaudvar) /rv./
geartet termszet; magaviselet
geb. (geboren) szl. (szletett) /rv./
geb. (gebunden) kve (ktve) /rv./
Gebck (s) stemny
Geblk (s) gerendzat
gebar ld. gebren
Gebrde (e) 1. kls; arckifejezs; 2. mozdulat
gebrden (s.) viselkedik
gebaren 1. mutatkozik vminek/vmilyennek; 2. szl; 3. tnik
vminek/vmilyennek
gebaren s. viselkedik
Gebrmutter (e) anyamh
Gebude (s) plet
Gebein (s) csontvz
Gebeine (Pl.) tetemek; fldi maradvnyok
Gebell (s) ugats
gebeln felszr (villra,szarvra)
gebeln s. kettgazik
geben 1. ad; megad; idead; odaad; 2. oszt (krtya); 3. van; ltezik;
akad
geben s. 1. addik; 2. albbhagy; cskken; das gibt zu denken: ez
elgondolkodtat; auf etw. viel geben: sokra tart vmit; zur
Antwort geben: vlaszol; was gibt's Neues ?: mi jsg ?; heute
wird es Regen geben: ma esni fog; es wird sich schon geben:
majd csak lesz valahogy; majd kialakul; 3. kiadja magt; 4.
Gebet (s) ima; imdsg
gebeten ld. bitten
gebeugt hajlott; grnyedt
Gebi (s) 1. fogazat; mfogsor; 2. zabla
Gebiet (s) terlet
gebieten 1. megparancsol; kvetel; 2. uralkodik; rendelkezik; hier ist
Vorsicht geboten: itt vatossg ajnlatos; ber eine laute
Stimme gebieten: ers hangja van
Gebieter (r) parancsol; r
Gebieterin (e) rn
gebieterisch parancsol
gebildet kpzett; mvelt
Gebirge (s) hegysg
gebirgig 1. brces; 2. hegyes; hegyes-vlgyes
geblmt virgos
geboren 1. ld. gebren; 2. szletett
geborsten ld. bersten
Gebortsort (r) szletsi hely
Gebot (s) 1. rajnlat; jm. zu Gebote stehen: rendelkezsre ll vkinek; 2.
parancs; parancsolat
Gebr. (Gebrder) testv. (testvrek) /rv./
Gebrauch (r) 1. hasznlat; 2. szoks; divat
gebrauchen felhasznl; alkalmaz
gebruchlich szoksos; hasznlatos
Gebrauchsanweisung
(e)
hasznlati utasts
gebrunt napbarntott
Gebrechen (s) testi fogyatkozs
gebrechlich 1. elregedett; beteges; 2. gyenge; trkeny; 3. hinyos;
tkletlen
gebrochen ld. brechen
Gebrder (Pl.) testvrek; fivrek
Gebrll (s) ordts; ordtozs; bgs
Gebhr (e) 1. illetk; 2. jrandsg; 3. ktelessg
gebhren megillet
gebhren s. illik; illend
gebhrend 1. ill; illend; 2. kell; illkppen; kellkppen
gebhrenfrei djmentes; illetkmentes
gebunden 1. ktve; gebunden sein an etw.: vmihez kttt; 2. ld. binden
Gebundenheit (e) ktttsg
Geburt (e) szls; szlets; szrmazs
gebrtig szletett; szlets
Geburtshelferin (e) szlszn
Geburtsjahr (s) szletsi v
Geburtsschein (r) szletsi bizonytvny
Geburtstag (r) szletsnap
Geburtsurkunde (e) szletsi anyaknyvi kivonat
Gebsch (s) cserje; bokor; bozt
Gedchtnis (s) emlk; emlkezet; emlkezs; im Gedchtnis behalten:
emlkezetben tart
Gedanke (r) gondolat; eszme; kein Gedanke !: sz sincs rla !; sich ber
etw. Gedanken machen: gondolkodba esik; elgondolkodik
vmin; mach dir keine Gedanken darber: ne trdj vele
gedankenlos 1. meggondolatlan; elhamarkodott; 2. nfeledt
Gedrm (s) belek
Gedeck (s) tertk
gedeihen 1. fejldik; gyarapszik; tenyszik; 2. vlik; vezet vmire; es
gedeiht dir zur Ehre: becsletedre vlik
Gedeihen (s) fejlds; siker
gedeihlich dvs; hasznos
gedenken szndkozik; gedenke meiner !: emlkezz rm !; dessen nicht
zu gedenken, da ...: arrl nem is beszlve, hogy ...
gedenken +G visszaemlkezik vmire; megemlkezik
Gedenken (s) emlk; emlkezet; emlkezs
Gedicht (s) vers; kltemny
gediegen 1. derk; alapos; 2. megbzhat; 3. szold
gedieh ld. gediehen
Gedonner (s) mennydrgs
gedrrt aszalt
Gedrnge (s) 1. szorultsg; 2. tolakods; tolongs; tmeg
gedrngt 1. sszetmrlt; 2. szoros; szk
Gedrhn (s) drgs; robaj
gedroschen ld. dreschen
gedrckt nyomott; gedrchtes Obst: trdtt gymlcs
Gedrcktheit (e) lehangoltsg
gedrungen 1. ld. dringen; 2. tmzsi; zmk
Geduld (e) trelem
gedulden (s.) trelemmel van; trtzteti magt
geduldig trelmes; bketr
gedunsen puffadt
geehrt tisztelt; becslt
geeignet fr +A alkalmas vmire
Gef (s) 1. edny; 2. vredny; r
Gefahr (e) veszly; veszedelem; Gefahr laufen: veszlynek teszi ki magt;
auf die Gefahr hin, da ...: azt kockztatva. hogy ...
gefhrden veszlyeztetett
gefhrlich veszedelmes; veszlyes
Gefhrte (r) lettrs
gefallen tetszik; sich in etw. gefallen: vmiben rmt leli; vmiben
tetszeleg; sich etw. gefallen lassen: vmibe belenyugszik; vmit
elvisel; eltr; sich etw. gefallen lassen: vmit helyesel; das lasse
ich mir gefallen !: ez igen !; ez mr beszd !
Gefallen (r) szvessg
Gefallen (s) tetszs; kedv
Gefallene (r) elesett (kat)
gefllig 1. kellemes; 2. szves; szolglatksz
Geflligkeit (e) szvessg; haben Sie die Geflligkeit: szveskedjk
Gefangene (r) fogoly; rab
gefangenhalten fogva tart; fogsgban tart
Gefangennahme (e) elfogs; elfogats; foglyulejts
gefangennehmen foglyul ejt
Gefangenschaft (e) fogsg
Gefngnis (s) foghz; brtn
gefrbt festett
Gefaser (s) rostozat; erezet
gefat 1. eltklt; elsznt; gefat sein auf etw.: fel van kszlve vmire;
2. nyugodt; megfontolt
Gefecht (s) tkzet; csata; harc
gefedert rugs; rugzott
Gefieder (s) tollazat; tollak
Geflecht (s) fonat
geflickt foltozott
Geflimmer (s) villogs; csillogs
geflissentlich szndkos
geflochten fonott
Gefluche (e) szitkozds; tkozds
Geflgel (s) szrnyas; baromfi
Geflgelpastele (e) baromfipsttom; geflgeltes Wort: szllige
Gefolge (s) 1. ksret; 2. kvetkezmny
Gefolgschaft (e) ksret
gefrig falnk
Gefreite (r) rvezet (kat)
gefrieren megfagy
Gefrierfleisch (s) fagyasztott hs
Gefrierpunkt (r) fagypont
Gefrorene (s) fagylalt
Gefrorne (s) fagylalt
Gefge (s) 1. sszeilleszts; 2. szerkezet; felpts
gefgig 1. alkalmazkod; 2. engedelmes
Gefhl (s) 1. rzs; rzet; rzelem; rzk; megrzs; 2. tapints; ich habe
das Gefhl, da ...: az az rzsem,; gy rzem, hogy ...
gefhllos rzketlen
Gefhlssinn (r) tapints
gefhlvoll rzelmes; rzkeny
gefllt tlttt
gefunden ld. finden
gefurcht barzds; rncos
gefrchtet rettegett
gegangen ld. gehen
gegebenfalls adott esetben
Gegebenheit (e) adottsg; helyzet
gegen +A 1. ellen; 2. fejben; ellenben; 3. fel; irnyban (tv. is); 4.
irnt; 5. mintegy; krlbell; es ist gegen 8 Uhr: nyolc ra krl
jr; er ist gerecht gegen mich: igazsgos velem; gegen Quittung:
nyugta ellenben; gegen 20 Mann: mintegy hsz ember; 6.
szemben; 7. tjt; krl; 8. vmihez kpest
Gegenbeweis (r) ellenbizonytk
Gegend (e) vidk; tj
Gegendienst (r) viszontszolglat
gegeneinander egyms mellett
gegenfalls ellenkez esetben
Gegenmittel (s) ellenszer
Gegensatz (r) ellentt
gegenseitig 1. ellenttes; 2. klcsns
Gegenstand (r) 1. tantrgy; das Buch hat ... zum Gegenstand: a knyv trgya ...;
2. trgy
gegenstandlos trgytalan
Gegenteil (s) ellentte vminek; im Gegenteil: ellenkezleg
gegenteilig ellenttes; ellenkez
gegenber szemben
gegenber +D 1. tellenben; szemkzt; szemben; 2. ellenttben; szemben
Gegenverkehr (r) ellenforgalom; szembejv forgalom
Gegenwart (e) 1. jelen; jelenkor; 2. jelenlt
gegenwrtig 1. jelenlegi; 2. jelenlev
Gegenwartsstck (s) kortrs darab
Gegenwert (r) ellenrtk
gegessen ld. essen
Gegner (r) ellenfl
gegnerisch ellensges; szembenll
Gegnerschaft (e) 1. ellenfelek; 2. ellensgeskeds
gegolten ld. gelten
gegr. (gegrnget) alap. (alaptva; alapttatott) /rv./
Gehaben (s) viselkeds; magatarts
gehackt vagdalt
Gehalt (r) tartalom
Gehalt (r)(s) fizets; jrandsg
gehalten 1. emelkedett; nneplyes; 2. kteles; 3. tartott; 4. tartzkod
gehaltleer tartlamatlan; res
gehaltvoll tartlamas; magvas
Gehnge (s) 1. derkszj (fegyvernek); 2. fggny; 3. flbeval
gehssig gyllkd
Gehuse (s) tok; hvely; szelence
geheftet fztt
Gehege (s) 1. svny; 2. vdett terlet
Gehei (s) parancs
geheim titkos
geheimhalten titokban tart
Geheimnis (s) titok
geheimnisvoll titokzatos; rejtlyes
geheimtuerisch titkolz
gehen 1. gyalogol; was geht vor sich ?: mi trtnik ?; nach Norden
gehen: szak fel megy; nach Norden gehen: szakra nz;
szakra nylik; es geht nicht: nem megy; wie geht es dir ?: hogy
vagy ?; hogy megy sorod ?; vor sich gehen: trtnik;
vgbemegy; 2. jr; mkdik; 3. megy; elmegy
Geheul (s) vlts; vltzs; ordts; ordtozs
Gehilfe (r) segttrs; segd
Gehirn (s) agyvel
Gehft (s) tanya; majorsg
geholfen ld. helfen
Gehlz (s) erdcske; bozt
Gehr (s) 1. halls; 2. meghallgats
gehorchen szt fogad; engedelmeskedik
gehren vki; vki tulajdona; hozztartozik; odatartozik; wem gehrt
dieses Buch ?: ki ez a knyv ?; es gehrt mir: az enym; das
gehrt sich nicht: ez nem illik
gehrig 1. alapos; 2. ill; 3. kell; megfelel; 4. odatartoz
gehrlos sket
Gehrn (s) szarv; agancs
gehorsam engedelmes; szfogad
Gehorsam (r) engedelmessg; szfogads
Gehsteig (r) jrda
Gehverband (r) jrkts
Gehweg (r) jrda
Gehwerk (s) raszerkezet
Gei (e) 1. nstny kecske; 2. suta (vad)
Geibock (r) kecskebak
Geiel (e) ostor; korbcs
geieln ostoroz; korbcsol
Geier (r) kesely
Geifer (r) 1. nyl; 2. tajtk; hab
geifern tajtkzik
Geige (e) heged
geil 1. buja; 2. melyt
Geisel (r)(e) tsz
Geist (r) 1. elme; rtelem; 2. szellem; ksrtet; 3. szellem; llek; 4.
szellemesssg; leselmjsg; 5. szesz; eszencia
Geisterarbeiter (r) szellemi dolgoz
Geistergegenwart (e) llekjelenlt
geistesabwesend 1. elgondolkozott; elgondolkodott; 2. szrakozott
geisteskrank elmebajos; elmebeteg
Geistesruhe (e) lelki nyugalom
geistesschwach gyengeelmj
geistig szellemi
geistlich egyhzi; papi
Geistliche (r) lelksz; pap
Geistlichkeit (e) papsg
geistlos szellemtelen
geistreich szellemes; elms
Geiz (r) fsvnysg
Geizhals (r) fsvny; zsugori
geizig fsvny; zsugori; fukar
Geklagte (r) alperes
Geklapper (s) kelepels; kopogs
geklungen ld. klingen
gekocht ftt
gekrnkt srtdtt
gekrmmt grbe; grbtett
geknstelt mesterklt
Gelchter (s) 1. nevets; kacags; 2. nevetsg
Gelnde (s) terep
Gelnder (s) karfa; korlt
gelang ld. gelingen
gelangen eljut; megrkezik
gelassen higgadt
Gelatine (e) zselatin
gelufig 1. folykony; 2. knnyed; in gelufigem Deutsch: folykony
nmetsggel; das ist mir gelufig: ebben jrtas vagyok; 3.
kzismert; 4. kzkelet; 5. szoksos
gelaunt kedv; wie ist er heute gelaunt ?: milyen kedvben van ma ?
gelb srga
gelblich srgs
Gelbsucht (e) srgasg
Geld (s) pnz; nicht bei Gelde sein: nincs pnze
Geldbrse (e) pnztrca; erszny
Geldbrief (r) pnzeslevl
Geldgier (e) pnzsvrsg
Geldsendung (e) pnzkldemny
Geldstrafe (e) pnzbntets; pnzbrsg
Geldwechsel (r) pnzvlts
gelegen 1. alkalmas; zu gelegener Zeit: alkalmas idben; jkor;
idejben; es ist ihm daran gelegen: fontos r nzve; rdeke; 2.
Gelegenheit (e) alkalom; Gelegenheit haben zu etw.: lehetsge van vmire; bei
Gelegenheit: alkalomadtn
gelegentlich alkalmi; alkalomadtn
gelegentlich +G alkalmbl; kapcsn; kapcsolatban
gelehrig tanulkony
Gelehrsamkeit (e) tanultsg; tuds
Gelehrte (r)(e) tuds
Gelehrtheit (e) tanultsg; tuds
Geleibte (r)(e) 1. szeretett lny; 2. szeret; kedves
Geleise (s) ld. Gleis
Geleite (s) ksret
Geleitwort (s) ajnls; elsz; utsz
Gelenk (s) 1. csukl (msz); 2. zlet
gelenkig hajlkony; csukls
gelind lgy; enyhe
gelingen sikerl
gellen 1. cseng; 2. svt; vist
geloben megfogad
Gelbnis (s) fogadalom
gelt nemde; ugye
gelten 1. rvnyben van; rvnyes; alles das gilt nichts: mindez nem
szmt; diese Bemerkung gilt dir: ez a megjegyzs neked szl;
gelten lassen: helybenhagy; elfogad; das lasse ich gelten:
megengedem; das lasse ich gelten: elfogadom; es gilt zu ...:
arrl van sz, hogy ...; es gilt: rendben van; ll az alku; nun gilt
es das Leben: let-hall krdse; nem babra megy; 2. felr
geltend rvnyes; hatlyos
Geltung (e) rvnyessg; etw. zur Geltung bringen: rvnyre juttat vmit
geltungslos rvnytelen
Gelbde (s) fogadalom
gelungen ld. gelingen
gem 1. +D szerint; -hoz, -hez, -hz kpest; rtelmben; 2. megfelel
gemach lass; nyugodt
Gemach (s) szoba; helyisg
gemchlich 1. kedlyes; knyelmes; meghitt; 2. less; nyugodt
Gemahl (r) frj
Gemahlin (e) hitves; felesg
gemigt mrskelt
Gemlde (s) festmny
Gemldegalerie (e) kptr
gemein 1. ltalnos; 2. kznsges; aljas; 3. kzs
Gemeinde (e) 1. egyhzkzsg; hitkzssg; gylekezet; 2. kzsg
Gemeineigentum (s) kztulajdon; kzkincs
gemeingltig kzrvny
Gemeinheit (e) aljassg; kznsgessg
gemeinntzig kzhaszn
Gemeinplatz (r) kzhely
gemeinsam kzs; egytt
Gemeinschaft (e) 1. egyttlt; 2. kzssg; egyttes
gemeinschaftlich kzs
gemeinverstndlich kzrthet
Gemeinwohl (s) kzj; kzrdek
Gemenge (s) 1. keverk; zagyvasg; 2. kzelharc
gemessen kimrt; tartzkod
Gemetzel (s) mszrls
Gemisch (s) keverk; elegy
gemischt kevert; vegyes
Gemsbock (r) zergebak
Gemse (e) zerge
Gemurmel (s) moraj; mormogs
Gemse (s) 1. fzelk; der Gemse- und Obstladen: zldsg-gymlcs bolt;
2. zldsg
Gemsegarten (r) vetemnyes kert
Gemsekohl (r) kelkposzta
Gemt (s) kedly; kedv
gemtlich kedlyes; knyelmes; otthonos
gemtlos kedlytelen; rideg
gemtskrank kedlybeteg
gemtsvoll melegszv; rzlelk
gemtvoll melegszv; rzlelk
Gen. (Genosse) elvt. (elvtrs) /rv./
genas ld. genessen
genschig nyalnk; torkos
genau 1. ppen hogy; ppen csak hogy; die genaue Zeit: pontos id;
genau um 4 Uhr: pontban ngy rakor; mit genauer Not: nagy
nehezen; 2. pontos; szigor; 3. takarkos
genaugenommen szigoran vve
Genauigkeit (e) 1. pontossg; szigorsg; 2. takarkossg; szkmarksg
genauso ld. geradeso
Gendarmerie (e) csendrsg
Gen.Dir.
(Generaldirektor)
vig. (vezrigazgat) /rv./
genehm kellemes; tetsz
genehmigen jvhagy; beleegyezik; engedlyez
Genehmigung (e) beleegyezs; engedly
geneigt 1. hajland; kszsges; hajlamos; 2. jindulat; kedvez; 3.
lejts; dlt
General (r) tbornok
Generaldirektor (r) vezrigazgat
Generalprobe (e) fprba (sznhz)
Generalsekretr (r) ftitkr
Generalstab (r) vezrkar
Generalstreik (r) ltalnos sztrjk
Generalberholung (e) generljavts
Generalversammlung
(e)
kzgyls
Generalvertretung (e) vezrkpviselet
Generation (e) emberlt; nemzedk; generci
generell egyetemes; ltalnos
genesen felgygyul; felpl
Genesung (e) felgygyuls; felpls
genial lngesz; zsenilis
Genick (s) nyakszirt; tark
Genie (s) lngsz; zseni
geniebar lvezhet; ehet
genieen 1. lvez; elfogyaszt; megeszik; 2. rszesl vmiben; etw. in
vollen Zgen genieen: nagyon lvez vmit
Genieer (r) lvez; lvhajhsz
genieren feszlyez
genieren s. restelkedik
geno ld. genieen
genommen ld. nehmen
genormt szabvnyostott
Genosse (r) bajtrs; pajts; elvtrs
Genossenschaft (e) szvetkezet; egyesls; szvetsg
genossenschaftlich szvetkezeti
Genossenschaftsbauer
(r)
termelszvetkezeti paraszt; tsz-paraszt
Genossin (e) bajtrsn; elvtrsn
Genu (r) 1. lvezet; 2. fogyaszts (tel/ital)
genug elg; elgsges; elegend
Genge (e) elgsgessg; megelgeds; zur Genge: elgg
gengen elg; elgsges; elegend; sich an etw. gengen lassen:
megelgszik vmivel
gengend elg; elgsges; elegend
gengsam szerny; kisigny
genugtun eleget tesz vminek
Genugtuung (e) elgttel
Genumittel (s) lvezeti cikk; fogyasztsi cikk
Geographie (e) fldrajz
Geolog (r) geolgus
Geomatrie (e) mrtan; geometria
Georg Gyrgy
Georgien Grzia
Gepck (s) poggysz; csomag
Gepckablage (e) csomagtart
Gepcksaufbewahrun
g (e)
csomagmegrz
Gepckschein (r) poggyszvevvy
Gepckstck (s) poggyszdarab; csomag
Gepcktrger (r) hordr
Gepckzuschlag (r) csomagptdj
gepfeffert borsos
gepflegt gondozott; polt
Gepflogenheit (e) szoks
Geplnkel (s) csetepat
Gepltscher (s) csobogs; pacskols; pancsols
Geplauder (s) csevegs; fecsegs
gepkelt szott; ss
Geprge (s) 1. blyeg; 2. jegy; 3. jelleg; 4. veret
Geprnge (s) 1. dsz; 2. fny; 3. pompa
gerade 1. egyenes; 2. ppen; pontosan; ppensggel; annl inkbb; 3.
merleges; 4. szinte; nylt; 5. pros
geradeaus 1. becsletesen; geradeaus gehen: toronyirnt megy; 2.
egyenesen; egyenest
geradeso ppoly; ppgy; pontosan gy; pontosan gy
geradesogut ppgy
geradesoviel ugyanannyi
Geranie (e) musktli
Gerassel (s) zrgs; csrgs
Gert (s) 1. sportszer; 2. szerszm; kszlk; eszkz
geraten 1. esik; 2. fejldik; vlik vmiv; 3. kerl; jut; 4. sikerl; 5.
tencsos; auf den Gedanken geraden: eszbe jut; auer sich
geraden: kijn a sodrbl; er ist nach dem Vater geraden: az
apjra ttt; hasonlt; ich halte es fr geraden: tancsosnak
tartom; aufs Geratewohl: vaktban; tallomra; 6. t; hasonlt
Gerteturnen (s) szertorna
geruchert fstlt
gerumig tgas; kiterjedt
Gerusch (s) zrej; zaj
gerben kicserez
Gerber (r) cserzvarga; tmr
Gerbung (e) kicserzs
gerecht 1. igaz; igazsgos; jogos; 2. megfelel; alkalmas; den
Ansprchen gerecht werden: megfelel az ignyeknek; allen
Wnschen gerecht werden: minden kvnsgnak eleget tesz
gerechtfertig igazolt; indokolt
Gerechtigkeit (e) igazsg; igazsgossg; igazsgszolgltats; jogossg
Gerede (e) fecsegs; szbeszd
gereichen szolgl vmire
Gereizheit (e) ingerltsg
gereizt ingerlt
gereuen megbn; sajnl
Gericht (s) 1. brsg; 2. fogs; 3. tl; ber jn. Gericht halten: trvnyt l;
brskodik vki felett
gerichtlich brsgi
Gerichtshof (r) trvnyszk; brsg
Gerichtskosten (Pl.) perkltsgek
Gerichtssaal (r) brsgi trgyalterem
Gerichtsverhandlung
(e)
brsgi trgyals
gerieben 1. minden hjjal megkent; 2. reszelt; drzslt
gering csekly; kevs; kicsiny; alacsony; silny; nicht im geringsten:
legkevsb sem
geringfgig csekly; jelentktelen
Geringschtzung (e) lekicsinyls; mit Gerinschtzung: flvllrl; lenzen
gerinnen 1. megalvad; 2. sszefut; sszemegy
Gerippe (s) 1. bordzat (haj); 2. csontvz; 3. vz (msz)
Germane (r) germn (ember)
germanisch germn
gern szvesen; rmmel; jm./etw. gern haben: vkit/vmit szeret; gern
geschehen !: szvesen !; szra sem rdemes !
Gerll (s) grgeteg
geronnen ld. rinnen
gerstet pirtott; gerstetes Brot: pirts; gersteter Kaffee: prklt kv;
gerstete Kartoffeln: slt krumpli
Gerste (e) rpa
Gerte (e) vessz; plca
Geruch (r) szag; szagls; szimat
Gercht (s) hr; hresztels
Gerchtemacherei (e) rmhrterjeszts
geruhen kegyeskedik
gerungen ld. ringen
Gerst (s) 1. llvnyzat; 2. vz
Ges. (Gesellschaft) 1. t.; tv. (trvny) /rv./; 2. trs. (trsasg) /rv./
Ges (s) far
gesamt sszes; ssz-; egsz
Gesamtausgabe (e) teljes kiads (knyv)
Gesamtbild (s) sszkp
Gesamtflche (e) sszterlet
Gesamtheit (e) sszessg
Gesandte (r)(e) kvet
Gesandtschaft (e) kvetsg; kldttsg
Gesang (r) nek; dal; nekls
Gescgwtz (s) fecsegs; szsztyrkods
Geschft (s) 1. foglalkozs; das Geschft fr Gemse und Obst: zldsg-
gymlcs bolt; 2. gy; dolog; 3. zlet; bolt
geschftig dolgos; munks
geschftlich zleti
Geschftsfreund (r) gyfl
Geschftshaus (s) zlethz
Geschftsmann (r) zletember
Geschftsreise (e) zleti t; zleti utazs
Geschftsreisende (r) kereskedelmi utaz
Geschftstrger (r) gyviv
geschah ld. geschehen
geschtzt becslt; becses
geschehen megtrtnik; megesik; geschehen lassen: eltr vmit; hagy vmit;
es war um ihn geschehen: vge volt
Geschehnis (s) esemny; eset
gescheit okos; rtelmes
Geschenk (s) ajndk
Geschichte (e) 1. eset; esemny; 2. histria; trtnet; elbeszls; mese; 3.
trtnelem; 4. gy; dolog
geschichtlich trtnelmi; trtneti
Geschichtlichkeit (e) gyessg; jrtassg
Geschichtsbuch (s) trtnelemknyv
Geschick (s) 1. sors; vgzet; 2. gyessg
geschickt gyes
geschieden elvlt
geschiedenen elvlt
Geschirr (s) 1. edny; 2. lszerszm
Geschlecht (s) 1. nem; 2. nemzetsg; nemzedk
geschlechtlich 1. nemi; 2. nemzetsgi
Geschlechtswort (s) nvel
geschlossen zrt; csukott
geschlungen ld. schlingen
Geschmack (r) 1. z; 2. zlels; 3. zls
geschmacklos 1. zlstelen; 2. ztelen; zetlen
geschmackvoll zlses
geschmeidig simulkony
geschnitzelt faragott
Gescho (s) 1. emelet; 2. lvedk
gescholten ld. scheleten
Geschpf (s) 1. teremtmny; teremts; szlemny; 2. termk
Geschrei (s) kiabls; lrma
Geschtz (s) 1. gy; 2. lveg
Geschwader (s) 1. egysg; 2. hajraj; replezred; 3. ktelk
geschweige nemhogy; ht mg; geschweige denn: annl kevsb
geschwind 1. gyors; sebes; 2. hamar; szaporn
Geschwindigkeit (e) gyorsasg; sebessg
Geschwister (Pl.) testvrek; fivrek; nvrek
geschwollen dagadt; felfuvalkodott
geschwommen ld. schwimmen
geschworen ld. schwren
Geschworene (r) eskdt
Geschworne (r) eskdt
Geschwulst (e) daganat
geschwunden ld. schwinden
geschwungen ld. schwingen
Geschwr (s) kels; fekly
gesegnet ldott
geselch fstlt
Geselle (r) 1. iparoslegny; mesterlegny; 2. trs; pajts
gesellen (s.) 1. egyesl; 2. trsul; csatlakozik
gesellig 1. bartsgos; bartkoz; 2. trsas
Gesellschaft (e) 1. trsadalom; 2. trsasg
gesellschaftlich 1. trsadalmi; 2. trsas; trsasgi
Gesellschaftsauto (s) trsas aut
Gesellschaftskleid (s) estlyi ruha
Gesellschaftsreise (e) trsas utazs
Gesellschaftsspiel (s) trsasjtk
Gesellschaftswissensch
aft (e)
trsadalomtudomny
gesessen ld. sitzen
Gesetz (s) trvny; szably
Gesetzgeber (r) trvnyhoz
gesetzlich trvnyes
gesetzt nyugodt; higgadt; zur gesetzten Stunde: a meghatrozott
rban; gesetzen den Fall, da ...: feltve, hogy ...
gesetzwidrig trvnyellenes
Gesicht (s) 1. arc; arckifejezs; pofa; kp; 2. kls; ltszat; 3. lts;
ltkpessg; 4. ltoms
Gesichtskreis (r) ltkr; lthatr
Gesichtspunkt (r) szempont
Gesims (s) prkny
Gesindel (s) cscselk; irgewie gesinnt sein: vmilyen szellem; rzelm;
felfogs
Gesinnung (e) 1. rzlet; rzs; 2. felfogs
gesittet mvelt; csiszolt; kifinomult
gesondert elklntett
gesonnen ld. sinnen
gesotten ftt
Gespann (s) fogat (l)
gespannt feszes; feszl; feszlt; ich bin gespannt darauf: roppant
rdekel; feszlten vrom
Gespenst (s) ksrtet
gespickt tzdelt
Gespinst (s) fonat
gesponnen ld. spinnen
Gesptt (s) gny; gnyolds; csfolds
Gesprch (s) beszlgets; trsalgs; ins Gesprch kommen: beszlgetni kezd
gesprchig beszdes
gesprochen ld. sprechen
gesprungen ld. springen
Gestalt (e) alak; forma; termet
gestalten alakt; forml
gestalten s. alakul
Gestaltung (e) 1. alakts; formls; 2. alakuls; formlds
Gestndnis (s) valloms; beismers
Gestank (r) bz; bdssg
gestatten megenged; engedlyez
Geste (e) gesztus
gestehen megvall; bevall
Gestein (s) kzet
Gestell (s) 1. llvny; 2. alvz
gestern tegnap
gestiefelt csizms
Gestirn (s) csillagzat
gestirnt csillagos
gestochen ld. stechen
gestohlen ld. stehlen
gestorben ld. sterben
Gestruch (s) cserjs; bozt
gestreift cskos; svos
gestrig tegnapi
Gestrpp (s) bozt
gestunken ld. stinken
Gestt (s) mnes
Gesuch (s) krvny
gesund egszsges; gesund werden: meggygyul
Gesundheit (e) egszsg
gesundschreiben kir egszsgesnek
gesungen ld. singen
gesunken ld. sinken
getfelt faburkolat; tbls
Getse (s) robaj; zaj; lrma
Getrnk (s) ital
Getrnkekarte (e) itallap
Getreide (s) gabona
Getreidebau (r) gabonatermels
Getreideernte (e) arats
Getreidefeld (s) gabonafld
Getreidemhdrescher
(r)
kombjn
getreu h; hsges
getreulich hven; hen; hsgesen
Getriebe (s) 1. hajtm (msz); 2. nyzsgs; forgatag
getrost btran; nyugodtan
getrunken ld. trinken
Getmmel (s) tolongs; sokadalom
getupft pettyes
Gevatter (r) koma
Gewchs (s) 1. kinvs; gewachsen sein jm.: vkivek szemben llja a sarat; er
ist der Aufgabe nicht gewachsen: a feladat meghaladja erejt; er
ist mir gewachsen: mlt ellenfelem; 2. nvny
Gewchshaus (s) veghz; meleghz
gewagt mersz
gewhlt vlasztkos; jn./js./etw. gewahr werden: szrevesz vkit/vmit
Gewhr (e) biztostk; kezessg; er leistet Gewhr dafr: jtll rte
gewhren 1. engedlyez; 2. szrevesz; meglt; felismer; 3. megad; nyjt;
4. rbz; 5. rhagy; 6. teljest
gewhrleisten 1. jtll; biztost; 2. nyjt
Gewalt (e) 1. erszak; 2. hatalom; er
gewalthaberisch erszakos; zsarnoki
gewaltig hatalmas; ers
gewaltsam erszakos
Gewalttat (e) erszakos tett; erszakos cselekedet
Gewand (s) ruha; knts
gewandt gyes; jrtas
gewann ld. gewinnen
gewrtigen elvr
Gewsser (s) vz; vizek
Gewebe (s) 1. szvet; 2. szvevny
geweckt lnk; eleven
Gewehr (s) lfegyver; puska
Gewehrkolben (r) puskatus
Gewehrlauf (r) puskacs
Geweih (s) agancs
Gewerbe (s) 1. iparg; mestersg; 2. kzmipar
Gewerbeschein (r) iparigazolvny
Gewerkschaft (e) szakszervezet
gewerkschaftlich szakszervezeti
gewesen ld. sein
gewi bizonyos; biztos
Gewicht (s) sly
Gewichtheben (s) slyemels
gewichtig slyos; nyoms
Gewieher (s) nyerts
Gewiheit (e) bizonyossg
gewillt hajland
Gewinde (s) 1. csavarmenet; 2. gombolyag; 3. virgfzr
Gewinn (r) 1. nyeremny; 2. nyeresg; haszon
gewinnbringend jvedelmez
gewinnen 1. gyarapszik; n; 2. kitermel; 3. megnyer; elnyer
Gewissen (s) lelkiismeret
Gewissenbi (r) lelkiismeretfurdals
gewissenhaft lelkiismeretes; becsletes
gewissenlos lelkiismeretlen
gewissenmaen nmikpp; gyszlvn; mintegy
Gewitter (s) zivatar; ich war gewitzig: rsen voltam; durch etw. gewitzig:
okulva vmin/vmibl
gewogen jindulat
gewhnen rszoktat; hozzszoktat
gewhnen s. rszokik; megszokik; hozzszokik
Gewohnheit (e) szoks
gewhnlich 1. ltalban; 2. kznsges
Gewlbe (s) boltv
gewlbt 1. boltves; 2. velt; dombor
gewlkt felhs
gewonnen ld. gewinnen
geworben ld. werben
geworden ld. werden
geworfen ld. werfen
Gewhl (s) tolongs; nyzsgs; sokasg
gewunden ld. winden
gewrfelt kocks
Gewrz (s) fszer
Gewrznelke (e) szegfszeg
gez. (gezeichnet) s.k. (sajt kezleg) /rv./; es geziemt sich: illik
Gezcht (s) tenyszet; fajzat
Gezwitscher (s) csicsergs; csiripels
gezwungen 1. knyszertett; knyszeredett; erltetett; er war gezwungen:
knytelen volt; 2. ld. zwingen
ghaneisch ghanai
Gicht (e) kszvny; csz
Giebel (r) oromzat
gieen 1. nt; tlt; 2. ntz; locsol; 3. szakad (es)
Gieerei (e) 1. nts; 2. ntde
Giekanne (e) ntzkanna; locsolkanna
Gier (e) mohsg
gierig moh
Gift (s) mreg
giftig mrges; mrgez
gigantisch risi; gigszi; gigantikus
Gimpel (r) 1. pirk (madr); 2. tkfilk; balek
ging ld. gehen
Gipfel (r) cscs; tet
Gipfelleistung (e) cscsteljestmny
gipfeln tetfokra hg
Gipfeltreffen (s) cscstallkoz
Gips (r) gipsz
Gipsverband (r) gipszkts
Giraffe (e) zsirf
Giro (s) forgatmny; htirat
girren turbkol
Gischt (r) hab; tajtk
Gitter (s) rcs; rostly
Gitterwerk (s) rcsozat; rostlyzat
Glanz (r) ragyogs; tndkls
glnzen 1. fnylik; ragyog; csillog; 2. kitnik (tv)
glanzlos fnytelen
Glas (s) veg; vegpohrpohr
Glaser (r) veges
glsern vegbl val; veges; vegszer
Glashtte (e) veggyr
glasig veges
Glaspapier (s) drzspapr
Glasscheibe (e) tblaveg; vegtbla
Glasscherbe (e) vegcserp; vegdarab
Glasur (e) mz
glatt 1. kereken; tisztn; 2. nyilvn; 3. sima; akadlytalan; egyszer;
4. teljesen
Glatteis (s) 1. jegeseds; 2. tkrjg; lmos es
gltten simt; fnyest; csiszol
glattweg magyarn; kereken; er hat eine Glatze: kopasz
Glaube (r) hit; valls; felekezet
glauben elhisz; an etw. glauben: hisz vmiben; das will ich glauben !:
meghiszem azt !
Glauben (r) hit; valls; felekezet; jm. Glauben schenken: hisz vkinek; aus
gutem Glauben: jhiszemen; in gutem Glauben: jhiszemen
glaubhaft 1. hihet; szavahihet; 2. hiteles
Glubige (r)(e) hv
Glubiger (r) hitelez
glaublich hihet
glaubwrdig szavahihet
gleich 1. azonnal; rgtn; mindjrt; tstnt; zu gleicher Zeit:
ugyanakkor; es ist mir ganz gleich: nekem teljesen mindegy;
zwei mal zwei gleich vier: ktszer kett ngy; das mu ja nicht
gleich sein: rr; nem srgs; 2. egyforma; ugyanolyan;
egyenl; hasonl; azonos; 3. sima; sk; egyenletes
gleichbedeutend azonos rtelm
gleichberechtig egyenjog
gleiche ugyanaz; es kommt aufs gleiche hinaus: egyremegy; ins gleiche
bringen: rendbehoz
Gleiche (s) egyenl; egyforma; ein Gleiches tun: hasonlan cselekszik; jr
el
gleichen 1. egyenget; simt; 2. hasonlt; sie gleichen sich: hasonltanak
egymsra; sie gleichen einander: hasonltanak egymsra; 3.
gleichfalls is; ppgy; szintn; hasonlkppen
gleichfrmig egyforma; egyenletes; egyhang
gleichgesinnt egynzet; rokonrzelm
Gleichgewicht (s) egyensly
gleichgltig kzmbs
Gleichheit (e) egyenlsg; azonossg; jm. an etw. gleichkommen: felr vkivel
vmiben
gleichmachen egyenlv tesz; kiegyenlt
gleichmig 1. egyenletes; 2. egyntet
Gleichmut (r) 1. egykedvsg; 2. higgadtsg
gleichmtig 1. egykedv; 2. higgadt
Gleichnis (s) hasonlat; pldabeszd
gleichnisweise hasonlatknt; pldakppen
gleichrangig egyenrang
gleichsam mintha
gleichseitig egyenl oldal
gleichsetzen egyenlv tesz
Gleichstellung (e) 1. egyenlv ttel; 2. szembellts; sszevets
Gleichstrom (r) egyenram
Gleichung (e) egyenlet
gleichviel mindegy
Gleichwelle (e) kzs hullmhossz
gleichzeitig 1. egyidej; 2. egyttal; ugyanakkor
gleien fnylik; csillog
Gleis (s) 1. kerkvgs; 2. vgny; sn
gleiten siklik; csszik
gleitend ktetlen
Gleitflug (r) siklrepls
glich ld. gleichen
Glied (s) 1. z; 2. rend; sor; 3. testrsz; tag; vgtag
gliedern tagol
gliedern s. tagoldik
Gliederung (e) 1. szerkezet; 2. tagolds; tagols; 3. tagozat
gliederweise tagonknt; zenknt
glimmen izzik; parzslik
Glimmen (r) 1. csillm; 2. csillogs; csillmls
glimpflich 1. pen; baj nlkl; 2. kmletes
glitt ld. gleiten
global globlis
Globus (r) fldgmb
Glocke (e) harang; cseng
Glckner (r) harangoz
glomm ld. glimmen
glorreich dics; dicssges
glotzen bmul; bmszkodik
Glck (s) szerencse; boldogsg
Glucke (s) kotlstyk
glcken sikerl
glcklich szerencss; boldog; kedvez
glcklicherweise szerencsre
glckselig nagyon boldog
Glcksfall (r) jszerencse; szerencss vletlen
Glckwunsch (r) jkvnsg
Glckwunschtelegram
m (s)
dsztvirat
Glhbirne (e) izzlmpa; villanykrte
glhen 1. hevt; izzt; 2. izzik; hevl; lngol
Glhwein (r) forralt bor
Glut (e) 1. hsg; 2. parzs; tz
GmbH (Gesellschaft
mit beschrnkter
Haftung)
kft /rv./
Gnade (e) 1. bocsnat; 2. kegy; kegyessg; jindulat; kegyelem
Gnadengesuch (s) kegyelmi krvny
gndig jakarat; kegyes; kegyelmes; nagysgos
go ld. gieen
Godmnze (e) aranyrme; aranypnz
Godwert (r) aranyrtk
Gold (s) arany
golden 1. aranybl val; arany-; 2. aranyos (tv.); 3. aranyszn
Goldfisch (r) aranyhal
goldig aranyos; aranyozott
Goldmedaille (e) aranyrem
Goldschmied (r) aranymves
Goldstck (s) 1. arany (rme); 2. aranydarab
Goldwhrung (e) aranyvaluta
Golf (r) tengerbl
Golf (s) golf (jtk)
Golfstrom (r) Golf-ramls
Gondel (e) gondola
gnnen kvn vkinek vmit
Gnner (r) prtfog; jakar
gor ld. gren
Gosse (e) utcai lefoly
Gotik (e) gtika
gotisch gtikus
Gott (r) Isten; isten
Gottesdienst (r) istentisztelet
Gttin (e) istenn
gttlich isteni
Gtze (r) blvny
gr. (gro) nagy /rv./
Grab (s) sr
graben 1. s; 2. belemlyeszt; 3. belevs; fr; 4. vj; tr
Graben (r) rok
Grabung (e) ss; sats
Grad (r) 1. fokozat; mrtk; 2. hfok; 3. rendfokozat
gradweise fokozatosan
Graf (r) grf
Grfin (e) grfn; grfn
grflich grfi
grlich borzaszt; iszony
gram haragos
Gram (r) bbnat
grmen gytr; elkesert
grmen s. bnkdik; bsul
Grammatik (e) nyelvtan
Grammel (e) tepert
gramvoll bnatos; bs
Gran Esztergom
Granate (e) grnt
Granzpolizist (r) hatrr
Graphit (r) grafit
Gras (s) f
grasen 1. kaszl (sznt); 2. legel
Grasfutter (s) zldtakarmny
Grashalm (r) fszl
Grashpfer (r) szcske
grasig fves; gyepes
Grat (r) 1. fok; hegygerinc; 2. szl (vminek a szle); perem
grtig szlks
gratulieren gratull
grau 1. sz; 2. szrke
grauen 1. borzad; retteg; irtzik; es graut mir/mich vor ihm:
iszonyodom tle; 2. szl; 3. szrkl
Graupe (e) dara
grausam kegyetlen
Grausamkeit (e) kegyetlensg
grausen ld. grauen
grausig htborzongat; irtzatos
gravieren vs
Gravierung (e) 1. rzmetszet; karc; 2. vss
Graz Grc
grazls kecses
greifbar 1. kzzelfoghat; nyilvnval; 2. megfoghat
greifen 1. rint; um sich greifen: maga krl tapogatzik; um sich
greifen: elterjed; zu etw. greifen: nyl vmihez; zu etw. greifen:
kezd vmibe; die Sge greift gut: jl fog a frsz; das greift an
seine Ehre: a becslett rinti; srti; 2. hat; 3. megragad;
greiflich megfoghat; elrhet
greifzange (e) harapfog
Greis (r) aggastyn
grell 1. kirv; rikt; 2. rikolt; les
Grenzabsperrung (e) hatrzrlat
Grenze (e) hatr
grenzen an +A hatros vmivel; rintkezik vmivel
grenzenlos hatrtalan
Grenzstation (e) hatrlloms
Grenzberschreitung
(e)
hatrtlps
Greuel (r) irtzs; irtzat; borzalom; szrnysg
greuelhaft irtztat; iszonyatos; borzalmas
Greueltat (e) rmtett
greulich irtztat; iszonyatos
Grie (r) 1. grz; bzadara; 2. homok; 3. kavics
Griebe (e) tepert
Grieche (r) grg (ember)
Griechenland Grgorszg
Griechin (e) grg n
griechisch grg
grieig dars
griesgrmig mogorva
griff ld. greifen
Griff (r) 1. fogs (tv.); 2. karom; 3. markolat; foganty; nyl
Grille (e) 1. hbort; rigolya; szeszly; 2. tcsk
Grimasse (e) fintor; grimasz
Grimm (r) harag; dh; mreg
grimmig bsz; dhs
grinsen vigyorog
Grippe (e) influenza; nthalz
gro nagy; wie gro ?: mekkora ?; amgrten ist etw., wenn ...: vmi
akkor a legnagyobb, ha ...; Eva ist schon gro: va mr nagy;
felntt; im groen: nagyban; im groen und granzen:
nagyjban; im groen und granzen: egszben; gro werden:
megn; feln; umein groes: nagyon; umein groes: sokkal
jobban; da liegt mir nichts gro daran: nem nagyon izgat
groartig nagyszer; pomps
grougig nagyszem
grob durva; goromba
Grobetrieb (r) nagyzem
Grobheit (e) durvasg; gorombasg
Grobritannien Nagy-Britannia
Gre (e) 1. kivlsg; elkelsg (tv.); 2. magassg; termet; 3.
mennyisg; szm; mret; 4. nagysg; kiterjeds
groelterlich nagyszli
Groeltern (Pl.) nagyszlk
Grenwahnsinn (r) nagyzsi hbort
grerenteils nagyobbrszt
groherzig nagylelk
grojhrig nagykor
Groll (r) neheztels; harag
grollen 1. mennydrg; mit j. grollen: haragszik vkire; mit j. grollen:
dhs vkire; 2. neheztel; haragszik
gromachen felnagyt; megnagyt
gromachen s. henceg
gromulig nagyszj; szjas
grmglichst lehet legnagyobb
Gromut (e) nagylelksg
gromtig nagylelk
Gromutter (e) nagyanya; nagymama
Groreinemachen (s) nagytakarts
Grostadt (e) nagyvros
grtenteils 1. jrszt; 2. tlnyoman
Grotte (e) barlang; reg
grotuerisch nagyzol; henceg; dicsekv
Grovater (r) nagyapa; nagypapa
Growirtschaft (e) 1. nagygazdasg; 2. nagyzemi gazdlkods
groziehen felnevel
grozgig nagyvonal; nagyszabs
Gru (r) kszns; ksznts; dvzls; dvzlet
grub ld. graben
Grube (e) 1. bnya; 2. gdr; verem; 3. od; barlang
Grbelei (e) tprengs
grbeln tpeldik; tpreng
Grubenbau (r) bnyszat; bnyamvelet
gren kszn; ksznt; dvzl
Gruft (e) srbolt
grn 1. retlen; 2. zld
Grund (r) 1. alapozs; 2. fenk; alap; vminek a mlye; 3. lnyeg; 4. ok;
auf Grund dessen, da ...: annak alapjn, hogy ...; im Grunde
genommen: alapjban vve; von Grund aus: alaposan; teljesen;
mit Grund: alaposan; mit Grund: okkal; joggal; 5. talaj; fld; 6.
Grundbau (r) alapptmny
Grundbedingung (e) alapfelttel
Grundbesitz (r) fldbirtok
grundehrlich talpig becsletes
grnden alapt; megalapoz; ltest
grnden s. tmaszkodik vmire (tv.)
Grnder (r) alapt
grundfalsch egszen tves
Grundfarbe (e) alapszn
Grundfehler (r) alapvet hiba
Grundidee (e) alapeszme
Grundlage (e) alap (tv.)
grundlegend alapvet
grndlich alapos
grundlos 1. alaptalan; 2. feneketlen
Grundri (r) alaprajz; vzlat
Grundsatz (r) alapelv
grundstzlich elvi; elvileg; elvbl
grundschlecht teljesen rossz; nagyon rossz; csapnival
Grundschule (e) ltalnos iskola
Grundstellung (e) alaplls; alaphelyzet
Grundstck (s) ingatlan; telek
Grundstufe (e) alapfok
Grundstufenprfung
(e)
alapfok vizsga
Grndung (e) 1. alapts; 2. alapzat; fundamentum
grundverschieden 1. alapjban klnbz; 2. egszen ms
Grundwasser (s) talajvz
Grundzahl (e) tszm
Grundzahlwort (s) tszmnv
grnen zldl; zldell
Grnkohl (r) kelkposzta
grnlich zldes
Grnspan (r) rzrozsda
grunzen rfg
Grnzeug (s) zldsgfle
Gruppe (e) csoport
Gruppenreise (e) csoportos utazs
gruppieren csoportost
gruppieren s. csoportosul
Grtze (e) ksa
Gu (r) 1. cukormz; 2. nts; 3. ntet; 4. ntvny; aus einem Gu:
egysges; egyntet; 5. zpores
gucken nz; kukucskl
Gucker (r) ltcs
Gueisen (s) nttt vas; ntvny
gugelfest golyll
Gulasch (r)(s) gulys (tel); die Szegediber Gulaschsuppe: szegedi gulysleves
Gulden (r) forint
gltig rvnyes
Gltigkeit (e) rvny; rvnyessg
Gummi (r) radrgumi
Gummi (r)(s) gumi
Gummimatraze (e) gumimatrac
Gns Kszeg
Gunst (e) 1. elny; zu meinen Gunsten: az n javamra; 2. kegy;
kegyessg; jindulat
gnstig kedvez; jindulat; ein Kredit zu einen gnstigen Zinssatz:
kedvez kamatozs klcsn
Gurgel (e) gge; torok
gurgeln blget
Gurke (e) uborka
Grtel (r) v; derkszj
grten vez
gut j; guten Abend !: j estt !; guten Morgen !: j reggelt !; guten
Tag !: j napot !; gute Nacht !: j jt !; j jszakt !; guter
Dinge sein: jkedv; guter Letzt: legutoljra; guter Letzt: vgl
is; gute Reise !: j utat !; ein gutes Stck: hibtlan darab; ein
gutes Stck: jkora darab; nach einer guten Stunde: egy j ra
mlva; mir ist nicht gut: rosszul vagyok; kurz und gut:
egyszval; du hast es gut reden: te knnyen beszlsz; jm. gut
sein: szeret vkit; lassen Sie es gut sein: jl van mr; hagyja csak
Gut (s) 1. rtk; dolog; 2. fldbirtok; 3. jszg; 4. rakomny; 5. vagyon
Gutachten (s) szakvlemny
gutarig jindulat
gutaussehend jkp; csinos
Gte (e) 1. jsg; jindulat; 2. minsg; haben Sie die Gte:
szveskedjk; Ware ertster Gte: legjobb minsg ru; ach
Gterproduktion (e) rutermels
Gterwagen (r) teherkocsi; tehergpkocsi
Gterzug (r) tehervonat
Gteverkehr (r) teherforgalom; ruforgalom
gtevoll jsgos
Gtevorschrift (e) minsgi elrs
gutgelaunt jkedv; vidm
gutgesinnt jrzs; jindulat
gutglubig jhiszem
Guthaben (s) pnzkvetels
gutheien jvhagy
gutherzig jszv
gtig jsgos
gtlich bartsgos; bks
gutmachen jvtesz; helyrehoz
gutmtig jlelk; jindulat
Gutsbesitzer (r) fldbirtokos
gutschreiben jvr
Gutsherr (r) fldesr
Gutshof (r) birtok; tanya
gutstehen jtll; kezeskedik
gutwillig kszsges; nkntes
Gymnasialschler (r) gimnziumi tanul
Gymnasium (s) gimnzium
Ha (r) gyllet
Haag (r) Hga
Haar (s) 1. haj (hajszl); 2. szr (szrszl); mir standen die Haare zu
Berge: gnek llt a hajam; sie hat Haare auf den Zhnen: fel
van vgva; les a nyelve; an den Haaren herbeizogen: erltetett;
aufs Haar: pontosan; szakasztott; auf ein Haar: pontosan;
Haarbreit (s) hajszl
haaren kopaszt
haaren s. 1. hajt hullatja; 2. szrt hullatja; vedlik
Haarflechte (e) hajfonat
haarig 1. hajas; 2. szrs
haarklein aprra; tvirl hegyire
haarscharf 1. borotvales; 2. hajszlpontos; hajszlnyira
Haarschneiden (s) hajvgs
Haarschnitt (r) hajvgs
Haarspalterei (e) szrszlhasogats
haarstrubend hajmereszt
Habe (e) vagyon; jszg
haben van vmije; ich habe etwas: van valamim; Durst haben: szomjas;
Hunger haben: hes; Geld bei sich haben: van nla pnz; was
hast du ?: mid van ?; was hast du ?: mi bajod ?; ich htte eine
Bitte: volna mg egy krsem; ich habe nichts dagegen: nincs
ellene kifogsom; nem ellenzem; was habe ich davon ?: mi
hasznom belle ?; etw. ist noch zu haben: vmi mg van; vmi
mg kaphat; ich habe noch zu arbeiten: mg dolgoznom kell;
mg van dolgom; ich habe damit zu tun: dolgom van vele; er
hat es eilig: siets a dolga; siet; er hat es gut: j dolga van; ich
habe es satt: megelgeltem; ich habe geschrieben: rtam; ich
habe Geld gehabt: volt pnzem; da hast du !: nesze !; da haben
Habgier (e) kapzsisg; js. habhaft werden: kzre kert vkit
Habicht (r) hja
Habseligkeiten (Pl.) holmi; ckmk
Hackbraten (r) fasrozott; fasrt
Hacke (e) 1. balta; fejsze; 2. kapa
hacken 1. kapl; 2. vg; vagdal; aprt
Hacken (r) sarok
Hader (r) perpatvar; civakods; veszekeds
hadern civakodik; veszekszik; perlekedik
Hafen (r) kikt; rv
Hafenkapitn (r) rvkapitny
Hafer (r) zab
Hafergrtze (e) zabdara; zabpp
Haferkorn (s) zabszem
Haft (e) 1. elzrs; 2. letartztats
haftbar felels; szavatos
Haftbefehl (r) letartztatsi parancs
haften 1. jtll; szavatol; 2. tapad; hozzragad
Hftling (r) fogoly; fegyenc
Haftung (e) szavatossg
Hgebrcke (e) fgghd
Hagebuche (e) gyertynfa
Hagebutte (e) vadrzsa; csipkebogy
Hagedorn (r) galagonya
Hagel (r) jges
hageln zuhog; es hagelt: jges esik
hager sovny; szikr
Hahn (r) kakas
Hai (r) cpa
Haifisch (r) cpa
Hain (r) liget; berek
hkeln 1. csipkeldik; gnyoldik; 2. horgol
Haken (r) horog; kapocs
halb fl; flig; es ist halb fnf: fl t van; mit halbem Ohre: flfllel;
halben Ohren: flfllel; halb und halb: flig-meddig; halb ...,
halb ...: egyrszt ..., msrszt ...
Halbbruder (r) fltestvr; mostohafivr
Halbdunkel (s) flhomly
halber +G miatt; kedvrt; okbl
halbfertig flksz
halbieren megfelez; kettoszt
Halbinsel (e) flsziget
Halbjahr (s) 1. fl v; 2. flv (iskolai)
halbjhrig flvi; flves
Halbmesser (r) sugr
halbnackt flmeztelen
Halbschlaf (r) fllom
Halbschuh (r) flcip
Halbschwester (e) mostohanvr
Halbstock (r) flemelet
Halbstrumpf (r) trdharisnya
halbstndig flrai; flrs
halbstndlich flrnknt
halbtgig fnapi; fnapos
halbtot flhalott
halbvoll flig telt; flig tele
halbwegs 1. flig-meddig; 2. flton
halbwchsig serdletlen; fejletlen
Halbzeit (e) flid (sp)
half ld. helfen
Hlfte (e) fele vminek; fl
hlich csnya; csf; rt
Halle (e) csarnok
hallen 1. hangzik; 2. visszhangzik
Hallenschwimmbad
(s)
fedett uszoda
Halm (r) fszl; gabonaszl; szalmaszl
Hals (r) nyak; torok; sich den Hals brechen: nyakt szegi; Hals ber
Kopf: hanyatt-homlok; fejvesztve; das geht ihm an den Kopf:
ez a fejbe kerl
Halsband (s) 1. nyaklnc; 2. nyakrv
halsbrecherisch nyaktr
Halsentzndung (e) torokgyullads
Hals-,Nasen-
,Ohrenarzt (r)
fl-orr-ggsz
halsstarrig nyakas; konok; makacs
Halstuch (s) sl
Halsweh (s) torokfjs
Halswirbel (r) nyakcsigolya
halt ht; persze
Halt (r) 1. meglls; zu Halt bringen: megllt; 2. tmasz
haltbar tarts
halten 1. megll; ll; 2. megfog; tart; 3. tart vkit vmilyennek
halten s. 1. kitart; 2. tartja magt; sich ber Wasser halten: pp, hogy
megl; sein Wort halten: llja; megtartja a szavt; eine Zeitung
halten: jsgot jrat; auf etw. halten: tart vmire; auf jn./etw.
halten: becsl vkit/vmit; fr jn./etw. halten: vkinek/vminek tart;
von jm./etw. halten: vmilyennek tart vkit/vmit; viel von sich
halten: nagyra tartja magt; halt ! wer da ?: llj ! ki vagy ?; Obst
hlt sich nicht: a gymlcs nem ll el; das Wetter hlt sich: az
idjrs nem vltozik; jn. zum besten halten: ugrat; becsap vkit;
Haltestelle (e) megllhely
haltmachen megll
Haltung (e) 1. magatarts; 2. testtarts
hmisch kajn; krrvend
Hammel (r) r
Hammer (r) kalapcs
hmmern kalapl
Hamster (r) hrcsg
hamstern 1. halmoz (kszletet); 2. rejteget
Hand (e) kz; es kommt jm. in die Hnde: vkinek a kezbe kerl vmi;
eine Hand: flkz; die flache Hand: tenyr; die hohle Hand:
marok; an Hand genauer Daten: pontos adatok alapjn; jm. an
die Hand gehen: segt vkinek; auf Hnden und Fen:
ngykzlb; etw. liegt auf der Hand: kzenfekv vmi; von der
Hand weisen: elutast; er hat es zur Hand: keze gybe esik; es
Handarbeit (e) 1. fizikai munka; 2. kzimunka
Handballspiel (s) kzilabda
Handbuch (s) kziknyv
Handel (r) 1. alku; 2. cvds; 3. kereskedelem; zlet; 4. gy
handeln cselekszik; mit etw. handeln: kereskedik vmivel; mit jm.
handeln: alkudozik vkivel; um was handelt es sich denn ?:
mirl is van sz ?; worum handelt es sich denn ?: mirl is van
sz ?; wovon handelt dieses Buch ?: mirl szl ez a knyv ?
handeln s. um +A sz van vmirl
handeln von +D szl vmirl
Handelsvertrag (r) kereskedelmi szerzds
Hnderingen (s) kztrdels
Handfertigkeit (e) kzgyessg
Handfessel (e) bilincs
Handflche (e) tenyr
Handgelenk (s) csukl
Handgemenge (s) verekeds; kzitusa
Handgepck (s) kzipoggysz
handgreiflich kzzelfoghat; nyilvnval; handgreiflich werden:
tettlegessgre vetemedik
Handgriff (r) fog; foganty; markolat; fogs
handhaben kezel; alkalmaz
Hndler (r) keresked; rus
handlich gyes; kzhezll; kzhezsimul
Handlung (e) 1. cselekedet; cselekmny; 2. kereskeds; zlet
Handlungsweise (e) eljrs
Handschlag (r) parola
Handschrift (e) 1. kzrs; 2. kzirat
Handschuh (r) keszty
Handstreich (r) rajtats
Handtuch (s) trlkz
Handvoll (e) mark
Handwerk (s) kzmipar; kisipar; mestersg
Handwerker (r) iparos
Handwrterbuch (s) kzisztr
Handwurzel (e) kzt; csukl
Handzeichen (s) kzjegy
Handzeichnung (e) szabadkzi rajz
Handzug (r) kzvons
Hanf (r) kender
Hang (r) 1. fggs; fggeszkeds; 2. hajlam; 3. hegyoldal; lejt; lejts; 4.
vonzalom
Hngematte (e) fgggy
hngen 1. csng; fgg; lg; 2. felakaszt; 3. fggben marad; 4. leereszt;
lgat
hngen s. felakasztja magt
hngenbleiben fennakad; megakad
Hans Jnos; Jancsi
hnseln csfol; csfoldik
hantieren 1. dolgozik; bnik vmivel; 2. tesz-vesz; foglalatoskodik
Harfe (e) hrfa
Harfenist (r) hrfs
Harke (e) gereblye
Harm (r) b; bnat; bntalom
harmlos rtalmatlan; rtatlan
harmonisch harmnikus
Harn (r) vizelet
Harnblase (e) hgyhlyag
harnen vizel
Harnisch (r) vrt; pncl
Harpune (e) szigony
harren vr
hart 1. kemny; szigor; rideg; 2. nagyon; ersen; herter Wein:
szraz; fanyar bor; herte Zeiten: nehz idk; hart sein gegen jn.:
kemnyen bnik vkivel; hart werden: megkemnyedik; hart am
Wege: szorosan az t mellett
Hrte (e) 1. kemnysg; szigor; szigorsg; ridegsg; 2. szilrdsg (msz)
hrten kemnyt; edz
hartgesotten 1. htprbs; edzett; 2. kemnyre ftt
hartherzig kszv; szvtelen
Hartherzigkeit (e) szvtelensg
harthrig nagyothall
hartnckig makacs; konok
Harz (s) gyanta
haschen 1. elkap; elfog; megfog; 2. vki/vmi fel kap; nyl
Haselnu (e) mogyor
Haspell (e) 1. csrl; 2. motolla
haspeln gombolyt; felteker; csvl
hassen gyll
Hast (e) sietsg
hasten siet
hastig gyors; izgatott
hat ld. haben
htscheln ddelget
Haube (e) 1. fkt; 2. hajszrtbra
Hauch (r) lehelet; fuvallat
hauchdnn hajszlvkony
hauchen lehel; susog
hauen 1. kszt; 2. levg; vagdalzik (karddal); 3. odavg; rvg;
rcsap; rver; 4. vs; farag
Hufchen (s) kis raks
hufen felhalmoz
Haufen (r) 1. halom; raks; 2. sokasg; tmeg; es kostet einen Haufen
Geld: egy halom pnzbe kerl
haufenweise tmegesen
Haupt (s) 1. f; fej; 2. vezet; vezr
Hauptabteilung (e) fosztly
Hauptbahnhof (r) fplyaudvar
Hauptdarsteller (r) fszerepl
Hauptgericht (s) ftel
Hauptmann (r) szzados (kat)
Hauptperson (e) fszerepl
Hauptpostamt (s) fposta
Hauptquartier (s) fhadiszlls
Hauptsache (e) fdolog
hauptschlich fkppen; leginkbb
Hauptstadt (e) fvros
Haupttreffer (r) fnyeremny
Hauptverkehrsstrae
(e)
ftvonal
Hauptwort (s) fnv
Haus (s) 1. csald; nach Hause: hazafel; zu Hause: otthon; er und sein
genzes Haus: s az egsz hza-npe; von Hause aus:
otthonrl; von Hause aus: szletstl fogva; 2. hz; otthon
Hausarbeit (e) hzimunka
Hausarzt (r) hziorvos
Hausaufgabe (e) hzi feladat
Hausbesorger (r) hzfelgyel
Huschen (s) hzik; aus dem Huschen geraten: kijn a sodrbl
Hauseingang (r) a hz bejrata
hausen 1. garzdlkodik; 2. tanyzik; lakik; lakozik
Huserblock (r) hztmb
Hausfrau (e) hziasszony
Hausgehilfin (e) hztartsi alkalmazott
Haushalt (r) 1. hztarts; 2. kltsgvets; die universale Haushaltmaschine:
hztartsi robotgp
Haushlterin (e) hzvezetn
Hausherr (r) hzigazda; hzir
Haushund (r) hzrz kutya
hausieren hzal
Hausleute (Pl.) hziak; hzbeliek
huslich hzi; hzias
Hausmeister (r) hzmester
Hausnummer (e) hzszm
Hausrat (r) 1. hztartsi eszkzk; 2. holmi
Hausschlssel (r) kapukulcs
Haustier (s) hzillat
Haustr (e) bejrati ajt; kapu
Haut (e) br; eine ehrliche Haut: becsletes ember; aus der Haut fahren:
kibjik a brbl
Hautarzt (r) brgygysz
huten lenyz; megnyz
huten s. vedlik
Hautentzndung (e) brgyullads
Hebamme (e) bba; szlszn
Hebel (r) emel
heben 1. elintz; rendez; 2. felemel; kiemel; 3. nvel; fokoz
heben s. 1. felemelkedik; 2. kiegyenltdik
Heber (r) tolvaj
Hebung (e) 1. felemels; kiemels; kiss; 2. felemelkeds; 3. hangslyos
sztag (verstan); 4. nvels; fokozs
hecheln csipkeldik; piszkl; piszkldik
Hecht (r) csuka
Heck (s) far (haj); farok (repl)
Hecke (e) 1. klts (madr); 2. svny
hecken kiklt; klykezik; fiadzik
Heckenrose (e) vadrzsa
Heer (s) hadsereg; ein Heer von Beamten: egy sereg hivatalnok
Heeresdienst (r) katonai szolglat
Heerwesen (s) hadgy
Hefe (e) 1. alja vminek; 2. leszt; 3. sepr
Heferflocken (Pl.) zabpehely
Heft (s) 1. folyiratszm; 2. fzet; 3. nyl
Heftel (r)(s) kapocs
heften 1. sszefz; frcel; 2. rszegez (tv.)
heften s. 1. kapcsoldik; fzdik; 2. szegezdik; 3. szegdik
heftig heves
Heftklammer (e) gemkapocs
hegen 1. pol; 2. gondol; 3. tpll; rez (tv.); Verdacht hegen:
gyanperrel l; er macht kein Hehl daraus: nem rejti vka al;
ohne Hehl: minden titkolzs nlkl
hei forr
Heide (e) puszta; pusztasg; hanga
Heide (r) pogny
Heidelbeere (e) fonya
Heidentum (s) pognysg
heidnisch pogny
heien 1. hvnak; mondanak; neveznek vminek; jn. willkommen
heien: dvzl vkit; wie heit du ?: hogy hvnak ?; ich heie
Eva: vnak hvnak; das heit ...: azaz ...; es heit, er kommt
morgen: lltlag holnap jn; im Text heit, da ...: a
szvegben az ll, hogy ...; was soll das heien ?: ht ez mit
jelentsen ?; und jetzt heit es: schlafen: most pedig alszunk; 2.
heikel knyes
heil p; egszsges
Heil (s) boldoguls; dvssg
Heilanstalt (e) gygyintzet
Heilbad (s) gygyfrd
heilbar gygythat
heilen 1. meggygyt; kigygyt; 2. meggygyul; kigygyul
heilig szent
Heilmittel (s) gygyszer
heilsam dvs; jtkony
Heilung (e) gygyuls; gygyts
Heim (s) otthon
Heimarbeiter (r) bedolgoz
Heimat (e) szlfld; haza
heimatlos haztlan; hontalan
Heimbefrderung (e) hzhozszllts; hazaszllts
Heimfahrt (e) hazautazs
heimfhren 1. felesgl vesz; 2. hazavezet
heimgehen hazamegy
Heimindustrie (e) hziipar
heimisch 1. hazai; otthoni; 2. otthonos; jrtas
Heimkehr (e) hazatrs
heimkehren hazatr; hazajn
heimlich titkos
Heimsuchung (e) csaps; megprbltats
Heimtrainer (r) szobakerkpr
heimtckisch alattomos
heimwrts hazafel
Heimweh (s) honvgy
heimzahlen megfizet; visszafizet (tv.)
Heinrich Henrik
Heirat (e) hzassg
heiraten meghzasodik; elvesz vkit; felesgl megy vkihez
heiratsfhig hzasuland; elad (tv. pl. lny)
heiser rekedt
heiter 1. derlt; 2. ders; vidm
Heiterkeit (e) der; vidmsg; derltsg
heizen ft
Heizer (r) ft
Heizkrper (r) fttest; raditor
Heizsonne (e) hsugrz
Heizung (e) fts; tzels; elektrische Heizung: villanyfts
Hektik (e) idegeskeds; hajsza
Held (r) hs
Heldentat (e) hstett
Heldin (e) hsn
helfen 1. hasznl; jm. den Mantel helfen: felsegti a kabtot vkire; es
hilft nichts: hiba minden; nincs mit tenni; es hilft nichts: itt
mr nem segt semmi; sich zu helfen wissen: feltallja magt;
tud magn segteni; 2. segt; megsegt
Helfeshefter (r) cinkostrs
hell 1. cseng; 2. ers; nagy (tv.); 3. vilgos; fnyes; rthet; tiszta
(tv. is)
Helle (e) vilgossg; fnyessg; tisztasg
Heller (e) fillr; das ist keinen roten Heller wert: lyukas garast; fabatkt
sem r
hellhrig 1. les felfogs; lesesz; 2. les halls
Hellseher (r) js; ltnok
Helm (r) sisak
Hemd (s) ing
Hemdrmel (r) ingujj
hemmen 1. megakadlyoz; 2. megakaszt
Hemmung (e) 1. akadly; akadlyozs; 2. fkezs; 3. gtls
hemmungslos gtlstalan
Hendel (s) csirke; csibe
Hengst (r) csdr; mn
Henkel (r) fog; fl
henken felakaszt
Henker (r) hhr; bak
Henne (e) tyk
her erre; ide; her zu mir !: ide hozzm !; hin und her: ide-oda;
sszevissza; von alters her: rgtl fogva; rgta
herab lefel
herabblicken letekint
herabkommen 1. lejn; 2. lezllik; tnkremegy
herablassen leereszt; lebocst
herablassen s. leereszkedik
herabsehen lelt; lenz; letekint; auf jn. herabsehen: megvet; lenz vkit
herabsetzen 1. cskkent; 2. lejjebb tesz; 3. lekicsinyel; 4. levesz
herabstrzen 1. lerohan; 2. letaszt; lelk; 3. lezuhan
herabstrzen s. leveti magt
heran ide; erre
herangehen 1. kzlekedik; 2. nekilt; belefog
heranmachen (s.) 1. hozzfog; nekilt vminek; 2. megkzelt; megkrnykez vkit
herantreten odalp; an jn. mit einer Bitte herantreten: krssel fordul
vkihez; an eine neue Sache herantreten: j dologba kezd
heranwachsen feln
heranwagen (s.) 1. nekibtorodik vminek; 2. odamerszkedik
heranziehen 1. felnevel; 2. felvonul; 3. kzeledik; 4. odavon; bevon; beavat
heraufbeschwren felidz
heraus kifel; heraus mit der Sprache !: ki vele ! beszljen !
herausbekommen 1. kihz; kiszed; 2. visszakap; visszaszerez
herausbringen 1. kihoz; 2. kivesz; kiszed
herausfinden rjn; kitall
herausfordern kihv; provokl
herausgeben 1. kiad; kiszolgltat; 2. visszaad; visszaszolgltat
Herausgeber (r) kiad
herausholen kihoz; das Maximum herausholen aus etw.: kihozza a
maximumot vmibl
herauskommen 1. eljn; kijn; 2. eredmnyre vezet; 3. kituddik; es kommt
auf eins heraus: egyremegy
herausnehmen kivesz; kiszed
herausnehmen s. 1. kivesz magnak vmit; 2. megenged magnak vmit
herausplatzen 1. kikotyog; 2. kirobban; 3. kitr (tv.)
herausrcken 1. elhozakodik; kirukkol vmivel; 2. kivonul
herausstellen 1. kitesz; killt; kirak; 2. rmutat vmire; kidombort vmit; es
stellte sich heraus, da ...: kiderlt, hogy ...
herauswachsen kin; aus den Kinderschuhen herauswachsen: ben a feje lgya
herb 1. fanyar; csps; 2. hvs; rideg
herbei ide; erre
herbeieilen idesiet; odasiet
herbeikommen megkap; megszerez
herbeischaffen 1. elteremt; megszerez; 2. idehoz; odahoz
Herberge (e) szlls; fogad
herbergen elszllsol
herbringen elhoz; idehoz
Herbst (r) sz; es herbstelt: szre hajlik az id
herbstlich szi; szies
Herd (r) 1. gc; fszek (tv.); 2. tzhely
Herde (e) nyj; csorda
herein befel
hereinbrechen 1. bell; beksznt; 2. beront; betr
hereinfallen 1. beesik; beront; 2. lpre megy; felsl
hereinlegen 1. becsap; rszed; 2. befektet; 3. betesz
hereinziehen 1. behz; bevon; 2. bevonul; bekltzik
Herfahrt (e) idejvetel; ideutazs
herfallen elesik; ber jn./etw. herfallen: nekiesik vkinek/vminek
hergeben idead
hergebracht hagyomnyos; szoksos
hergehen trtnik; vgbemegy; lefolyik; neben/hinter jm. hergehen:
mendegl; megy vki mellett/mgtt
hergelaufen jttment
herhalten 1. helytll; 2. idetart; 3. odanyjt
herinnen idebenn; idebent
herkommen 1. eljn; idejn; 2. szrmazik; ered
Herkommen (s) 1. szrmazs; eredet; 2. szoks; hagyomny
Herkunft (e) eredet; szrmazs
hermachen idecsinl; odacsinl; sich ber etw. hermachen: nekiesik vminek
hermetisch hermetikus
hernach ezutn; azutn
hernehmen 1. elvesz; elvesz; elkert; 2. megvisel; kimert
hernieder lefel; al
heroisch hsi; hsies
Herr (r) 1. tulajdonos; gazda; 2. r
Herreise (e) ideutazs; idejvetel
Herrenanzug (r) frfiltny
Herrenbekleidung (e) frfi ruhzat
Herrenkonfektion (e) frfi konfekci
herrenlos gazdtlan
Herrenpilz (r) vargnya
Herrgott (r) Uristen
herrichten 1. elkszt; rendbehoz; 2. kikszt
herrichten s. kicsinostja magt
Herrin (e) rn
herrisch 1. bszke; 2. parancsol
herrlich gynyr; nagyszer; pomps
Herrschaft (e) uralom; urasg; meine Herrschaften !: hlgyeim s uraim !
herrschen uralkodik
Herrscher (r) uralkod
Herrschsucht (e) uralomvgy
Herrstellerpreis (r) termeli r
herrhren ered; szrmazik
herstellen 1. gyrt; elllt; kszt; 2. helyrellt; 3. idellt
Hersteller (r) gyrt; elllt
herber idet
herum krl; im Kreise herum: krbe
herumarbeiten eldolgozgat; bajldik
herumdrehen krlforgat
herumdrehen s. forgoldik; krlfordul
herumhauen vagdalzik; vagdalkozik
herumliegen szanaszt hever
herumreden ssze-vissza beszl; es redet sich herum, da ...: az a hr jrja,
hogy ...
herumschlagen 1. krlcsavar; krlteker; begngyl; 2. ssze-vissza csapkod
herumschlagen s. verekszik
herumsprechen mindenfel beszl; es spricht sich herum: elterjed (hr)
herumstehen 1. lldogl; csorog; 2. krlll
herumtreiben 1. hnydik; 2. krlkerget; krlhajt
herumtreiben s. csavarog; kszl
herumwerfen ide-oda dobl
herumwerfen s. hnykoldik
herumziehen 1. kborol; 2. krlhurcol; 3. krljr; 4. meghz; megvon
herunter al; lefel
herunterkommen 1. lejn; 2. tnkremegy; lezllik
hervor 1. el; el; 2. ki
hervorbringen 1. elhoz; kihoz; 2. ltrehoz; elllt
hervorgehen 1. keletkezik; szrmazik; vmibl kvetkezik; 2. kijn;
felbukkan
hervorragen 1. kiemelkedik; kitnik (tv.); 2. kimagaslik; kill
hervorragend kivl; kimagasl
hervorrufen kihv; elhv; elidz; okoz
hervorsprieen kihajt; kifakad
hervortun (s.) kivlik; remekel
herwrts errefel
Herweg (r) 1. az erre vezet t; 2. idejvetel
Herz (s) 1. kr; piros (krtya); das Herz auf dem rechten Fleck haben:
helyn van a szve; ein Herz von Stein: kszv; mit Herz und
Hand: szvvel-llekkel; ein frhliches Herz: vidm llek; ich
kann es nicht bers Herz bringen: nem visz r a llek; ein Herz
fassen: nekibtorodik; megembereli magt; 2. szv
herzbrechend szvszakaszt
herzensfroh nagyon boldog
herzergreifend llekemel
herzhebend llekemel
herzig helyes; kedves; bjos
Herzinfarkt (r) szvinfarktus
Herzklappe (e) szvbillenty
Herzklopfen (s) szvdobogs
herzkrank szvbajos; szvbeteg
Herzleid (s) szvfjdalom
Herzleiden (s) szvbaj
herzlich 1. kedves; szves; 2. nagyon; igazn; mein herzliches Beileid !:
szinte rszvtem !; mit herzlichen Gren !: szvlyes
herzlos szvtelen
Herzog (r) herceg
Herzschlag (r) 1. szvszlhds; 2. szvvers
herzu ide; ehhez; erre
herzzerreiend szvettp
Hetze (e) hajsza
hetzen 1. hajszol; hajt; 2. rohan; lohol; 3. uszt
hetzen s. siet
hetzerisch uszt; lzt
Heu (s) szna
heucheln sznlel
Heuchler (r) kpmutat
heuer idn
heulen 1. bg; jajveszkel; 2. svt (szl); 3. vlt; ordt; bmbl
Heurige (r) 1. jbor; idei bor; 2. zldvendgl; kiskocsma
Heuschober (r) sznakazal
Heuschrecke (e) sska; szcske
Heuschuppen (r) csr
heute ma; heute ber eine Woche: mhoz egy htre; von heute an/ab:
mtl fogva
heutig mai; am heutigen Tage: a mai napon
heutzutage manapsg
Hexe (e) boszorkny
Hexerei (e) boszorknysg
hg. (herausgegeben) kiadva /rv./
hie ld. heien
hieb ld. hauen
Hieb (r) vgs; csaps
hielt ld. halten
hiemit ld. hiermit
hier itt; hier !: jelen !; hier und da: itt-ott; hbe-hba
hierbleiben ittmarad
hiergegen ezzel szemben; holott
hierher ide; erre
hierhin idefel; errefel
hiermit ezzel; ezennel
hierber 1. efltt; 2. ezen t
hiervon ebbl; innen
hierzu erre; ehhez
hiesig idevalsi; helybeli
Hilfe (e) segly; segtsg
hilflos gymoltalan; tehetetlen
Hilfsarbeiter (r) segdmunks
hilfsbedrftig segtsgre szorul; szklkd
Hilfszeitwort (s) segdige
Himbeere (e) mlna
Himmel (r) g; gbolt; menny
Himmelbett (s) mennyezetes gy
himmelblau gsznkk
himmelhoch gigr
Himmelschlssel (r) tavaszi kankalin
himmelschreiend gbekilt
Himmelskunde (e) csillagszat
himmlisch gi; mennyei
hin oda; arra; fel; hin und her: ide-oda; sszevissza; hin und
wieder: nha; olykor; hin und zurck: ide-oda; an etw. hin: vmi
mentn; auf etw. hin: vminek alapjn
Hin und Her (s) 1. huzavona; 2. ide-oda futkoss; 3. sszevisszasg
hinab lefel
Hinabfahrt (e) leszlls; leutazs
hinabsteigen lemegy; leszll; lelp
hinabwrts lefel
hinan felfel
hinarbeiten dolgoztat; auf etw. hinarbeiten: trekszik vmire
hinaufwrts felfel
hinaus kifel
hinausbefrdern kiszllt
hinausbringen kivisz; den Mll hinausbringen: kiviszi a szemetet
hinausgehen 1. kimegy; 2. nylik; nz vmire; 3. vmire irnyul (tv.); ber
etw. hinausgehen: fellmlik vmit
hinauslaufen 1. kifut; kiszalad; 2. vgzdik; es luft aus eines dasselbe
hinaus: egyremegy
hinauslehnen kitmaszt
hinauslehnen s. kihajol
hinausschleppen 1. halogat; 2. kicipel; kihurcol
hinausziehen 1. halogat; 2. kihz; kivon; 3. kivonul; kikltzik;
kikltzkdik
hinausziehen s. elnylik; elhzdik
Hinblick (r) 1. odapillants; 2. tekintet; tekintetbevtel; im Hinblick darauf,
da ...: tekintettel arra, hogy ...
hindern megakadlyoz
Hindernis (s) akadly
hindeuten rmutat; utal
hindurch t; keresztl
hinein bele; bel; belefel
hineinfallen 1. beesik; beleesik; behull; belehull; 2. lpre megy; felsl
hineingehen bemegy; befr
hineinlegen 1. befektet; belefektet; 2. rszed; becsap
hineinlegen s. befekszik; belefekszik
hineinwrts befel
Hinfahrt (e) odautazs
hinfallen elesik; sszerogy
hinfllig 1. gyenge; roskatag; 2. trgytalan
hing ld. hngen
hingegen ellenben; viszont
hingehen 1. elmegy; megjrja (tv.); 2. elmlik; meghal; 3. odamegy
hingehren odatartozik; hozztartozik; odaval
hingeraten odajut; odakerl
Hingeschiedene (r)(e) elhunyt
hinhalten 1. hz; halogat; 2. odatart; odanyjt
hinhauen 1. elkpeszt; lesjt; 2. odavg; odacsap
hinken sntt; sntikl
Hinkunft (e) odarkezs; in Hinkunft: a jvben
hinlnglich elegend
hinlegen 1. flretesz; flrerak; 2. lefektet; odafektet
hinlegen s. lefekszik
hinnehmen 1. elfogad; eltr; elvisel; 2. elvisz; 3. megvisel
hinreichend elg; elegend; elgsges
hinreien 1. magval ragad; elragad; 2. rvesz; sich zu etw. hinreien
lassen: ragadtatja magt vmire
hinreiend elragad
Hinreise (e) odautazs
hinrichten kivgez
hinscheiden elhallozik; elhuny; meghal
hinschlagen 1. elvgdik; 2. odat
hinschleppen odacipel
hinschleppen s. elhzdik; hosszra nylik
hinsetzen 1. odatesz; 2. odaltet
hinsetzen s. odal; lel
Hinsicht (e) szempont; in jeder Hinsicht: minden tekintetben
hinsichtlich +G figyelembe vve vmit; tekintettel vmire
Hintegedanke (r) hts gondolat
hinten htul; nach hinten: htrafel; von hinten: htulrl
hintenan mgtte; htul; nyomban
hintennacht utna; ksbb
hintenber htra
hinter 1. htra; 2. hts; htuls; er ist hinter mir her: nyomon kvet;
hinter die Sache kommen: rjn a dolog nyitjra; zu hinterst:
hinter +A mg; tl
hinter +D mgtt; tl
hinterbleiben 1. htramarad; elmarad; 2. megmarad
Hinterbliebene (r)(e) htramaradott; utd
hinterbringen besg; hrl ad
hinterdrein 1. mgtte; nyomban; utna; 2. utna; utlag
hintereinander egymsutn
hintergehen rszed; becsap
Hintergrund (r) httr
Hinterhalt (r) 1. csel; trbecsals; 2. leshely
hinterhltig 1. alattomos; 2. bizalmatlan
hinterher 1. mgtte; nyomban; utna; 2. utbb; utna
hinterlassen 1. htraenged; 2. rkl hagy; hagyomnyoz
hinterlegen 1. htratesz; htrahelyez; 2. lettbe helyez
Hinterlist (e) lnoksg; alattomossg; ravaszsg
hinterlistig lnok; alattomos; ravasz
Hinterrad (s) hts kerk
hinterrcks htulrl; orvul
hinterst leghts; legutols
hintertreiben 1. akadlyoz; htrltat; 2. htraz; htrahajt
Hintertreppe (e) mellklpcs; hts lpcs
hinterwrts 1. htrafel; 2. htul
hinber t; tl; a msik oldalra
Hinberfahrt (e) tkels; tutazs
hinunter lefel; al
hinunterwrts lefel
hinwrts arrafel; odafel
hinweg el; tova
Hinweg (r) 1. odamenetel; 2. odavezet t
hinweggehen elmegy; ber etw. hinweggehen: tsiklik vmin
hinwegsetzen 1. tugrik; tugrat; sich ber etw. hinwegsetzen: tlteszi magt
vmin; 2. odbbtesz; flretesz
Hinweis (r) utals; rmutats
hinweisen rmutat
hinwenden odafordt
hinwenden s. odafordul
hinwieder ismt; jbl; jra
hinzeigen odamutat; rmutat
hinziehen 1. halogat; 2. odahz; 3. odamegy; 4. odavonul; odakltzik
hinziehen s. 1. elhzdik; sich zu einer Sache hingezogen fhlen: vonzdik
vmihez; 2. elvonul
hinzu 1. hozz; oda; 2. radsul; mghozz
hinzufgen hozztesz; odailleszt; hozzfz
hinzugeben hozzad
hinzukommen 1. hozzjrul; 2. odajn
hinzusetzen hozztesz
hinzusetzen s. odal
hinzuziehen bevon; belevon
Hirn (s) agy; agyvel; Hirn mit Nieren: vesevel
Hirnhaut (e) agyhrtya
hirnlos esztelen; ostoba
hirnverbrannt eszels; rlt
Hirsch (r) szarvas
Hirse (e) kles
Hirt (r) psztor
hissen felhz; felvon
Historie (e) 1. histria; trtnet; 2. trtnelem
Historiker (r) trtnsz
histosisch trtneti; trtnelmi
Hitze (e) 1. hv; hevessg; 2. hsg; forrsg; hv
hitzig 1. ers; 2. forr; izz; 3. heves; forrfej; indulatos
hob ld. heben
Hobby (s) hobbi
Hobel (r) gyalu
hobeln 1. kicsiszol (tv.); 2. meggyalul; 3. megnevel
hoch 1. magas; nagy; 2. sok; wie hoch wrde da kommen ?:
mennyibe kerlne ez ?; wie hoch wrde da stehen ?: mennyibe
kerlne ez ?; das wird ihm hoch zu kommen: sokba fog ez
kerlni neki; das wird ihm hoch zu stehen: sokba fog ez kerlni
neki; vier Mann hoch: ssze-vissza ngyen; er ist hchst
wahrscheinlich, da ...: flttbb valszn, hogy ...; hoch !:
Hoch (s) 1. ljenzs; 2. magas lgnyoms leveg; anticiklon
hochachten nagyra becsl
Hochachtung (e) nagyrabecsls; tisztelet
hochachtungsvoll tisztelettel (levlben)
Hochbahn (e) magasvast
Hochbau (r) magaspts
hochbedeutend nagy jelentsg
hochbegabt nagy tehetsg; nagyon tehetsges
hochbejahr ltes; koros; ids; reg
Hochbetrieb (r) cscsforgalom; fidny; fszezon
Hochdeutsch (s) felnmet; irodalmi nmet (nyelv)
Hochebene (e) fennsk
hochgebildet nagy mveltsg
Hochgebirge (s) magashegysg
hochgeehrt nagyrabecslt
hochgelegen magas fekvs
hochgeschtzt ld. hochgeehrt
hochgeschossen nagynvs; hrihorgas
hochhalten 1. magasra tart; 2. nagyrabecsl; nagyratart
Hochhaus (s) toronyhz
hochherzig nemeslelk
hochinteressant rdekfeszt
Hochland (s) felvidk
Hochmut (r) gg; dlyf; nhittsg
hochmtig ggs; dlyfs; nhitt
hochnsig dlyfs; felfuvalkodott
Hochofen (r) nagyolvaszt; koh
Hochruf (r) ljenkilts
Hochschule (e) fiskola; technische Hochschule: megyetem; mszaki
egyetem; mszaki fiskola
Hochschler (r) fiskolai hallgat; dik
Hochschlerin (e) fiskolai hallgatn; diklny
Hochsee (e) nylt tenger
Hochsommer (r) nyrkzp; im Hochsommer: a nyr derekn
hochsommerlich meleg nyri
Hochsprung (r) magasugrs
hchst ld. hoch
Hchst (s) cscsteljestmny
hochstapeln szlhmoskodik
Hochstapler (r) szlhmos
hchstens legfeljebb; die zulssige Hchstgeschwindigkeit: megengedett
legmagasabb sebessg
Hchstleistung (e) ld. Hchst
Hchstma (s) maximum; im Hchstmae: a legnagyobb mrtkben
Hchststufe (e) felsfok (nyelvt)
hchstwahrscheinlich nagyon valszn
hochverdient nagyrdem
Hochverrat (r) hazaruls
Hochwasser (s) rvz
hochwertig 1. kivl minsg; 2. nemes
Hochwild (s) nagyvad
Hochzeit (e) eskv
Hochzeitsreise (e) nszt
hocken guggol; gubbaszt
Hcker (r) pp; dudor
Hockey (s) hoki
hoclugig beesett szem
Hof (r) 1. tanya; jm. den Hof machen: udvarol vkinek; 2. udvar
hoffen reml; remnykedik
hoffentlich remlhetleg
Hoffnung (e) remny; remnysg
hoffnungslos remnytelen
hoffnungsvoll remnyteljes
hflich udvarias; figyelmes
Hofthaltung (e) udvartarts
Hhe (e) 1. cscspont; tetpont; schnell in die Hhe fahren: hamar
felfortyan; schnell in die Hhe gehen: hamar felfortyan; nicht
ganz auf der Hhe sein: nincs a legjobb formban; 2. magaslat;
hhen emel
Hhenluft (e) magaslati leveg
Hhenzug (r) hegyvonulat
Hhepunkt (r) cscspont
hohl 1. homor; 2. mly; 3. tompn hangz; kong; 4. res; reges;
odvas
Hhle (e) barlang; reg
Hohlhand (e) tenyr
Hohlraum (r) r; reg
Hohlweg (r) mlyt
Hohn (r) gny
hhnen kignyol; kicsfol
hhnisch gnyos
Hkerin (e) kofa
hold 1. kegyes; 2. szende
holen 1. elmegy; eljn vmirt; 2. hoz; visz; 3. szed; 4. szerez; etw.
holen lassen: hozat vmit; elkld vmirt; Atem holen: llegzetet
vesz; sich eine Krankheit holen: betegsget szerez; 5. vesz
Holland Hollandia
Hollnder (r) holland (ember); hollandus
hollndisch 1. holland; 2. hollandul
Hlle (e) pokol
holperig grngys
holpern botorkl
Holunder (r) bodzabokor
Holz (s) 1. erd; 2. fa
Holzblock (r) fatnk
hlzern fbl val; fa-
Holzfller (r) favg
Holzhaus (s) fahz
Holzklotz (r) fatusk
Holzkohle (e) faszn
Holzscheit (s) fahasb
Holzschnitt (r) fametszet; fametszs
Holzschuppen (r) fskamra; auf dem Holzweg sein: rossz ton; nyomon jr
Holzwirtschaft (e) erdgazdasg
Holzwurm (r) sz
Honig (r) mz
Honigkuchen (r) 1. lp; 2. mzeskalcs
Honorar (s) tiszteletdj; honorrium
Hopfen (r) koml; an ihn ist Hopfen und Malz verloren: remnytelen eset
hopsen ugrl; szkdcsel
hrbar hallhat
horchen 1. figyel vmire/vkire; 2. hallgat vkire; 3. hallgatzik; flel
Horde (e) horda
hren hall; hallgat vkire; schwer hren: nagyothall; ich habe sagen
hren ...: azt hallottam ...; azt hresztelik ...; da lt sich hren
!: ez mr beszd !
Hrer (r) 1. flhallgat; telefonkagyl; 2. hallgat
Hrerschaft (e) hallgatsg; kznsg
hrig alrendelt; fgg
Horizont (r) lthatr; lthatr; horizont; einen engen Horizont haben: szk
ltkr
horizontal vzszintes
Hrmuschel (e) flhallgat; telefonkagyl; hallcs
Horn (s) 1. krt; 2. szaru; 3. szarv; tlk
Hrnchen (s) 1. kifli; 2. mkus; 3. szarvacska
hrnen szarubl val; szaru-
hrnern szarubl val; szaru-
Hornsignal (s) krtjel
Hrsaal (r) eladterem
Hrspiel (s) hangjtk
Hort (r) 1. kincs; 2. mentsvr; 3. napkziotthon
horten sszegyjt; felhalmoz
Hortensie (e) hortenzia
Hrvermgen (s) hallkpessg
Hose (e) nadrg
Hosenbein (s) nadrgszr
Hosentrger (r) nadrgtart
Hospital (s) krhz
Hostie (e) ostya
Hotel (s) szlloda; hotel
Hptst. (Hauptstadt) fv. (fvros) /rv./
Hr. (Herr) r /rv./
Hrn. (Herrn) rnak /rv./
Hub (r) 1. emels; 2. lket
hben itt; ezen az oldalon; hben und drben: itt is, ott is
hbsch 1. csinos; takaros; rendes; j; szp; 2. meglehets
Hubschrauber (r) helikopter
hudeln 1. bosszant; 2. hebehurgyskodik; sszecsap; elsiet; elfuserl
vmit
Huf (r) pata
Hufeisen (s) patk
Hfte (e) csp
Hgel (r) domb; halom
hgelab vlgynek le
hgelan dombnak fel
hgelig 1. dombos; 2. grngys; hepehups
Hgelland (s) dombvidk
Hgelzug (r) dombvonulat
Huhn (s) tyk; csirke (tlapon)
Hhnchen (s) csibe; csirke
Hhnerauge (s) tykszem
Hhnerbrhe (e) tykleves; tykhsleves
Hhnerei (s) tyktojs
Hhnerhund (r) vizsla
Hhnersuppe (e) tykleves; tykhsleves; die Hhnersuppe jhzer Art: jhzi
tykhsleves
huldigen hdol
Hlle (e) burok; burkolat; lepel; in Hlle und Flle: nagy bsgben
hllen betakar; beburkol; sich in etw. hllen: burkolzik vmibe
hllenlos burkolatlan; csupasz
Hlse (e) 1. hvely; hj; burok; 2. persely; tok; cssze (msz)
Hlsenfrchte (Pl.) hvelyesek
hlsig hvelyes
human humnus
Humanitt (e) humanits
Hummel (r) poszmh; dong
Hummer (r) homr
humoristisch humoros; mulatsgos
humpeln sntikl; botorkl
Hund (r) 1. csille (bnya); ein scharfer Hund: haraps kutya; blder
Hund: barom; auf den Hund kommen: lezllik; 2. dg; llat
(tv.); 3. kutya; eb
Hndchen (s) kutyus
Hundehtte (e) kutyal
Hundeklte (e) farkasordt hideg
Hundeleine (e) prz
hundert szz; zehn von hundert: szzbl tz; Seite hundert: szzadik
oldal
Hundert (e) szzas szm
Hundert (s) szz; fnf Mark das Hundert: szz darab t mrka; vier vom
Hundert: ngy szzalk; zu Hunderten: szzval; Hundert gegen
eins, da ...: szzat egy ellen, hogy ...
hunderteins szzegy
Hunderter (r) szzas
hunderterlei szzfle
hundertfach szzszoros
hundertgradig szzfokos
Hundertjahrfeier (e) szzves vfordul; centenrium
hundertjhrig szzves
hundertmal szzszor
hundertprozentig szzszzalkos
Hundertsatz (r) szzalk
hundertste szzadik
Hundertste (r)(e)(s) a szzadik
Hundertstel (r)(s) szzadrsz
hundertstens szzadszor
hunderttausend szzezer
hundertweise szzval; szzszmra
Hndin (e) szuka
hndisch meghunyszkod; megalzkod
hundsgemein aljas; komisz
hundsmde dgfradt
Hundstage (Pl.) knikula
Hunger (r) hsg; Hunger leiden: hezik
hungern hezik; koplal; es hungert mich: hezem
Hungersnot (e) hnsg
hungrig hes
hupen dudl; tlkl
hpfen 1. ugrl; ugrndozik; szkell; szkdcsel; 2. ugrl; ugrndozik;
szkell; szkdcsel
Hrde (e) 1. akadly; gt (sp); 2. karm; lcllvny
Hrdenlauf (r) gtfuts
hurtig gyors; frge; szapora
Husar (r) huszr
huschen elsuhan; surran
hsteln khcsel
husten khg; Blut husten: vrt hny; auf etw. husten: ftyl vmire
Husten (r) khgs
Hustensaft (r) khgs elleni kanalas orvossg
Hut (e) oltalom; unter einen Hut bekommen: kzs nevezre hoz; auf
der Hut sein: rsen van
Hut (r) kalap
hten megv; riz; vigyz; gyel vkire
hten s. rizkedik
Hter (r) r; rz; felvigyz
Hutmacher (r) kalapos
Htte (e) 1. koh; 2. kunyh; menedkhz
Httenwerk (s) kohm; olvaszt
Hyne (e) hina
Hyazinthe (e) jcint
hybrid hibrid
Hydrant (r) 1. tzcsap; 2. vzcsap
Hygiene (e) egszsggy; higinia
hygienisch higinikus
Hymne (e) himnusz
Hypnose (e) hipnzis
hypnotisieren meghipnotizl
Hypothek (e) jelzlogjog; jelzlogklcsn
Hypothese (e) feltevs; hipotzis
hysterisch hisztris; hisztrikus
i. (in; im) -ban, -ben /rv./
i.allg. (im allgemeinen) ltalban /rv./
ich n
ideal 1. eszmei; 2. eszmnyi; idelis
Ideal (s) eszmnykp; idel
idealisieren idealizl
idealistisch idealista
Idee (e) 1. eszme; idea; 2. fogalom; 3. tlet
Ideegehalt (r) eszmei mondanival
identifizieren azonost
identisch azonos
Identitt (e) azonossg
Identittsausweis (r) szemlyazonossgi igazolvny
Ideologie (e) ideolgia
Idiom (s) nyelv
Idiot (r) idita; hlye
Idol (s) blvny
Idyll (s) idill
Ziege (e) kecske
Ziegel (r) 1. tgla; 2. tetcserp
Ziegelstein (r) tgla
Ziegenbock (r) kecskebak; bakkecske
Zieheltern (Pl.) nevelszlk
Ziehharmonika (e) harmonika
Ziehkind (s) nevelt gyermek
Ziehmutter (e) nevelanya
Ziehung (e) sorsols; hzs
Ziehvater (r) nevelapa
Ziel (s) cl
Zielpunkt (r) clpont
Zielscheibe (e) cltbla
Zielsetzung (e) clkitzs
Zierde (e) kessg; dsz
Zierpuppe (e) divatbb
Ziesel (r)(s) rge
Ziffer (e) 1. bet; 2. szmjegy
Zigarette (e) cigaretta
Zigarettenspitze (e) szipka
Zigarre (e) szivar
Igel (s) sndiszn
Zigeuner (r) cigny
Zigeunerbraten (r) cignypecsenye
Zigeunerkapelle (e) cignyzenekar
Zigeunermusik (e) cignyzene
ihm neki
ihn t
Ihnen 1. nekik; 2. nnek; nknek
ihr 1. neki; an ihr: rajta; in ihr: benne; mit ihr: vele; von ihr: tle;
von ihr: az v; 2. ti
Ihre (s) 1. az n; az nk; 2. az v; a mag; 3. az vk; a maguk
Ihren (Pl.) 1. az ni; a magi; 2. az nki; a maguki; ich gedenke
ihrer: gondolok r; rjuk; megemlkezem rla; rluk; ich
verga ihrer nicht: nem feledkeztem meg rla; ich verga ihrer
nicht: nem feledkeztem meg rluk; 3. az vik
ihrer/ihre/ihres az v; ich gedenke Ihrer: gondoltam nre; nkre; ich gedenke
Ihrer: megemlkeztem nrl; nkrl; ich verga Ihrer nicht:
nem feledkeztem meg nrl; nkrl
ihrerseits 1. az ; a maga rszrl; 2. az ; a maga rszkrl
ihresgleichen hozzfoghat; hozzjuk foghat; hozzjuk hasonl
ihrethalben 1. rte; miatta; 2. rtk; miattuk
ihr/ihre/ihr 1. az vmije; az vmijk; 2. az n vmije; az nk vmije; 3. az
n; a mag; 4. az nk; a maguk; 5. az v; a mag; 6. az
vk; a maguk
i.J. (im Jahre) ... vben /rv./
ill. (illustriert) kpes; illusztrlt /rv./
illegal illeglis
illuminieren kivilgt
Illusion (e) brnd; illzi
illusorisch csalka
Illustration (e) illusztrci
illustriert kpes; illusztrlt
Iltis (r) grny
Imbistand (r) falatoz
Imitation (e) utnzs; utnzat
imitieren utnoz
Imker (r) mhsz
Imme (e) mh
immens mrhetetlen
Immenstock (r) kaptr
immer mindig; mindenkor; folyton; immer mehr: egyre jobban;
mindinkbb; immer wieder: szntelenl; fr immer: rkre;
mindenkorra; auf immer: rkre; mindenkorra; wann immer:
brmikor; akrmikor; was immer: brmi; wer immer: brki; wie
immer: akrhogy; wohin auch immer: brhov
Zimmer (s) szoba; Zimmer frei: szoba van kiad
Zimmerdecke (e) mennyezet; plafon
immerfort folyvst
immergrn rkzld
immerhin mindamellett; mgiscsak
Zimmermann (r) cs
Zimmernachweis (r) szobanyilvntarts
Zimmerpflanze (e) szobanvny
immoralisch erklcstelen
Imperialismus (r) imperializmus
imperialistisch imperialista
impfen gegen +A beolt vmi ellen
imponieren imponl
Import (r) bevitel; behozatal; import
importieren behoz; importl
improvisieren rgtnz; improvizl
Impuls (r) impulzus
imstande kpes
Zimt (r) fahj
in +A 1. -ba, -be; 2. -ra, -re
in +D -ban, -ben; in den Wagen einsteigen: beszll a kocsiba; in drei
Teile teilen: hrom rszre oszt; in einem fort: egyfolytban; in
dem Hause: a hzban; im Winter: tlen; in einem Jahre: egy
ven bell; in der Nacht: jjel; in kurzem: rvidesen
Inangriffnahme (e) munkba vtel; megkezds
Inanspruchnahme (e) ignybevtel
Inbegriff (r) 1. belerts; 2. egsz; 3. lnyeg; foglalat; mit Inbegriff von:
belertve; beleszmtva
inbegriffen belertve
Inbetriebsetzung (e) zembe helyezs
inbrnstig htatos; buzg
indem 1. mg; mialatt; midn; ekzben; ezalatt; ekkor; 2. mivel; azzal;
azltal, hogy ...
Inder (r) hindu (ember)
indesen 1. azonban; de; mgis; 2. ekzben; ezalatt; mikzben
Indianer (r) indin (ember)
indianisch indin
Indien India
Indier (r) ld. Inder
indirekt kzvetett
indisch indiai; hindu
indiskret indiszkrt
individuell egyni
Individuum (s) egyn; egyed
Indonesien Indonzia
Indonesier (r) indonziai (ember)
indonesisch indonz; indonziai
industrialisieren iparost
Industrie (e) ipar
Industrieartikel (r) iparcikk
Industriegebiet (s) iparvidk
industriell ipari
ineinander egymsba; egymsban
infam aljas; alval
Infanterie (e) gyalogsg
Infinitiv (r) fnvi igenv
infizieren megfertz
infolge +G kvetkeztben
infolgedessen ennek kvetkeztben
Information (e) tudsts; tjkoztats; informci
Informationsbro (s) informcis iroda
informieren rtest; felvilgost; tjkoztat; informl; sich informieren
lassen: informldik; tjkozdik
Ing. (Ingenieur) mrn. (mrnk) /rv./
Ingenieur (r) mrnk
Inhaber (r) birtokos; tulajdonos
Inhalt (r) tartalom
inhaltsreich tartalmas
Initative (e) kezdemnyezs
Injektion (e) injekci
Zink (s) cink; horgany
inklusive 1. belertve; 2. bezran
inkognito inkognitban; rangrejtve
Inkognito (s) inkognit; rangrejtettsg
Inkonsequenz (e) kvetkezetlensg
Inkraftsetzung (e) letbelptets
Inland (s) belfld
Inlnder (r) belfldi (ember)
inlndisch belfldi
Inlandsreise (e) belfldi utazs
inmitten +G kztt; kzepette
Zinn (s) n; cin
Zinne (e) orom; tetprkny
innehaben br; birtokol
innehalten 1. megll; sznetet tart; 2. megtart
innen bell; benn; bent
Innenhandel (r) belkereskedelem
Innenministerium (s) belgyminisztrium
Innenpolotik (e) belpolitika
Innenstadt (e) belvros
Innenstrmer (r) bels csatr
inner bels
Innere (s) bels rsz; a belseje vminek; der Minister des Innern:
belgyminiszter
innerhalb +G bell
innerlich bels
innerst legbels
innig 1. bels; 2. benssges
inoffiziell nem hivatalos
Zins (r) 1. kamat; 2. lakbr
Insasse (r) lak; lakos
insbesondere klnsen
Inschrift (e) felirat
Insekt (s) rovar
Insel (e) sziget
Inserat (s) aprhirdets
inserieren hirdet
Zinseszins (r) kamatoskamat
Zinsfu (r) kamatlb
insgeheim titokban; titkon
insgesamt sszesen
insofern 1. addig; eddig; 2. annyiban; ennyiben; 3. ha; amennyiben
Inspektion (e) 1. szemle; ellenrzs; 2. gyelet; felgyelet
Inspektor (r) felgyel
inspizieren megszemll
Zinssatz (r) kamat
Installateur (r) szerel; instadn halten: karbantart; gondoz
instndig 1. esdekl; 2. srget
Instandsetzung (e) helyrellts; rendbehozatal
instiktiv sztns; sztnszer
Instinkt (r) sztn; aus Instinkt: sztnsen; sztnszeren
Institut (s) intzmny; intzet
Instruktion (e) utasts
instruktiv tanulsgos
Instrument (s) 1. hangszer; 2. mszer; szerszm; eszkz; kszlk
inszenieren rendez
Inszenierung (e) rendezs
intakt p; srtetlen
Integritt (e) srtetlensg
Intellekt (r) rtelem
intellektuell rtelmi; intellektulis
Intellektuelle (r) rtelmisgi
intelligent rtelmes; intelligens
Intelligenz (e) 1. rtelmessg; 2. rtelmisg; 3. intelligencia
Intensitt (e) intenzits
intensiv intenzv
interessant rdekes
interessantweise rdekes mdon
Interesse (s) 1. rdek; 2. rdeklds; Interesse haben fr etw.: rdekldik
vmi irnt; rdekli vmi; Interesse haben in etw.: rdekelt vmiben
interessieren rdekel
interessieren s. rdekldik
intern bels; bel-
international nemzetkzi; internacionlis
Internationale (e) Internacionl
Internationale (r)(e) vlogatott (sportol/jtkos)
internationalisieren nemzetkziv tesz
Internationalismus (r) nemzetkzisg; internacionalizmus
Interne (r)(e) bennlak nvendk
internieren internl
Internierte (r)(e) internlt (ember)
Internist (r) belgygysz
interpellieren interpelll
interurban interurbn
Interview (s) interj
intigieren intrikl
intim meghitt; bizalmas; intim
intolerant trelmetlen
intrigant intrikus
invalid rokkant
Invasion (e) invzi
Inventar (s) leltr
Inventur (e) 1. leltrozs; 2. raktrllomny
investieren beruhz
inwrtig bels; benti
inwrts befel
inwendig bels
inwiefern amennyiben
inzwischen idkzben; ekzben; ezalatt; azalatt
i.P. (in Pension) ny.; nyug. (nyugalmazott) /rv./
Zipfel (r) cscsk
Zips (e) Szepessg
i.R. (im Ruhestand) ny.; nyug. (nyugalmazott) /rv./
Irak (r) Irak
Iraker (r) iraki (ember)
irakisch iraki
Iran (r) Irn
Iraner (r) irni (ember)
Iranier (r) irni (ember)
iranisch iranisch
irden agyagbl val; cserp-
irdisch fldi
Ire (r) r (ember)
irgend 1. csak; 2. egyltaln; irgend etwas: brmi; akrmi; valami;
irgend jemand: brki; akrki; valaki; irgend so ein: valamilyen;
irgendein 1. akrmilyen; valamelyik; zu irgender Zeit: brmikor; 2.
valami; valamilyen; brmilyen
irgendeiner/irgendeine
/irgendeines
1. akrmelyik; irgender von beiden: valamelyik; egyvalaki a
kett kzl; 2. brmelyik; 3. valaki; 4. valamelyik
irgendeinmal egyszer valamikor
irgendwann 1. akrmikor; 2. valamikor; brmikor
irgendwelch 1. valamelyik; brmelyik; akrmelyik; 2. valamifle; brmifle;
akrmifle; 3. valamilyen; brmilyen; akrmilyen
irgendwelcher/irgend
welche/irgendwelches
1. akrmelyik; 2. brmelyik; 3. valamelyik
irgendwer valaki; brki; akrki
irgendwie valahogyan; brhogyan; akrhogyan
irgendwo valahol; brhol; akrhol
irgendwoher 1. brmikpp; 2. valahonnan; brhonnan; akrhonnan
irgendwohin valahova; brhova; akrhova
Irin (e) r n
irisch r
Zirkel (r) 1. kr; trsasg; 2. krzet; 3. krz
Zirkular (s) krlevl; krzvny
Zirkus (r) cirkusz
Irland Irorszg
Ironie (e) irnia
ironisch irnikus
irr 1. rlt; tbolyult; irr sein: tved; irr werden: megzavarodik; im
Kopfe irr sein: megrlt; meghibbant; 2. tvelyg; zavart;
irrefhren megtveszt
irregehen eltved
irreleiten ld. irrefhren
irremachen megzavar
irren 1. bolyong; tvelyeg; 2. megtveszt; tved
irren s. hibzik; hibt kvet el; tved
Irrenanstalt (e) tbolyda; elmegygyintzet
irrereden flrebeszl
irrig tves
Irrlicht (s) lidrcfny
Irrsinn (r) elmebaj
irrsinnig rlt; elmebajos; esztelen
Irrtum (r) tveds; im Irrtum sein: tved
irrtmlich tveds
Irrweg (r) tvt
Ischias (e) isisz
isolieren elszigetel; izoll
Israel Izrael
Israeli (r) izraeli (ember)
Israelit (r) izraelita
Ist-Bestand (r) tnyleges; valsgos llomny
Zisterne (e) ciszterna
it ld. essen
Zitadelle (e) fellegvr; citadella
Italien Olaszorszg
Italiener (r) olasz (ember)
italienisch olasz
Zitat (s) idzet
Zither (e) citera
Zitrone (e) citrom
Zitronenwasser (s) limond
Zivilbevlkerung (e) polgzi lakossg
Ivrit (s) jhber (nyelv)
ja 1. bizony; st; 2. biztosan; ja, warum nicht ?: mirt ne ?; ja
nicht: dehogy; 3. hiszen; 4. igen; 5. nos; ht; 6. ugyan
Jacht (e) jacht
Jacke (e) kiskabt; zak
Jackett (s) zak; kosztmkabt
Jagd (e) 1. hajsza; ldzs; 2. vadszat
Jagdflugzeug (s) vadszreplgp
Jagdhund (r) vadszkutya
jagen 1. z; kerget; hajszol; sich mde jagen: agyonhajszolja magt;
2. vadszik
Jger (r) vadsz
jh 1. hirtelen; 2. meredek
Jahr (s) v; esztend; fnf Jahre alt: tves; von fnf Jahren: tves; in
den besten Jahren: a legszebb korban; jahraus jahrein: vrl
Jahrbuch (s) vknyv
jahrelang ves; vekig tart
Jahresfeier (s) vfordul
Jahresplan (r) ves terv; zum Jahreswechsel: az jesztend alkalmbl
Jahreszahl (e) vszm
Jahreszeit (e) vszak
Jahrg. (Jahrgang) vf. (vfolyam) /rv./
Jahrhundert (s) vszzad
jhrig ves
jhrlich vi; venknti
Jahrmarkt (r) orszgos vsr
Jahrtausend (s) vezred
Jahrzehnt (s) vtized
jhzornig hirtelen harag; indulatos
Jammer (r) jajgats; nyomorsg
jmmerlich nyomorsgos
jammern 1. jajgat; 2. sirat; sajnl; er jammert mich: sajnlom; er jammert
mich: megesik rajta a szvem
Jammerruf (r) jajkilts
jammervoll nyomorsgos; siralmas
Jnner (r) janur
Januar (r) janur
Japan Japn
Japaner (r) japn (ember)
japanisch japn
jten gyomll
Jauche (e) trgyal
jauchen ujjong
Jause (e) uzsonna; tzrai
jausen uzsonnzik
jawohl igenis
Jazz (r) dzsessz; jazz
je valaha; valamikor; je fnf: t-t; je ..., je ...: minl ..., annl ...;
je ..., umso ...: minl ..., annl ...; je ..., desto ...: minl ..., annl
...; je nachdem: aszerint
Jeans (Pl.) farmer
jedenfalls mindenesetre
jeder/jede/jedes minden egyes; mindegyik; mindenki
jederlei mindenfle
jedermann mindenki
jederzeit mindig; mindenkor
jedesmal mindannyiszor
jedoch mde; jeher seit: kezdettl fogva; mindig is; von jeher:
kezdettl fogva; mindig is
jemals valamikor
jemand valaki
Jemen (r) Jemen
Jemenite (r) jemeni (ember)
jemenitisch jemeni
jener/jene/jenes az; amaz
jenseitig tls
jenseits a tls oldalon
jenseits +G tl; jenseits der Donau: Dunntl
Jenseits (s) msvilg; tlvilg
jetzig mostani; jelenlegi
jetzt most
Jetztzeit (e) jelenkor
jeweilig mindenkor; mindenkori
jeweils mindig
Jg. (Jahrgang) vf. (vfolyam) /rv./
Jh. (Jahrhundert) sz. (szzad) /rv./
Job (r) lls; munkahely
Joch (s) 1. hold (terletmrtk); 2. jrom; iga
Jod (s) jd
Joghurt (r)(s) joghurt
Johann Jnos
Johannes Jnos
Johannisbeere (e) ribiszke
johlen kurjongat
Josef Jzsef
Journal (s) 1. napl; 2. jsg
Journalist (r) jsgr
Jubel (r) ujjongs
jubeln ujjong
Jubilum (s) vfordul; jubileum
jucken viszket
jucken s. vakarzik
Jude (r) zsid
Jdin (e) zsid n
jdisch zsid
Jugend (e) 1. fiatalok; fiatalsg; 2. ifjkor; ifjsg; fiatalsg
Jugendalter (s) ifjkor
jugendfrei korhatr nlkl
Jugendgericht (s) fiatalkorak brsga
jugendhaft fiatalos
Jugendherberge (e) ifjsgi szlls
Jugendjahre (Pl.) ifjkor
jugendlich fiatalos
Jugendliche (r)(e) fiatalkor
Jugendmannschaft (e) ifjsgi csapat (sp)
Jugendzeit (e) ifjkor
Jugoslawe (r) jugoszlv (ember)
Jugoslawien Jugoszlvia
jugoslawisch jugoszlv
Juli (r) jlius
Julius Gyula
jung 1. fiatal; ifj; j; 2. idei; mein jngerer Bruder: az csm;
junges Fleisch: gyenge hs; 3. korai
Junge (r) 1. bubi (krtya); 2. fi; 3. inas; tanul
Junge (s) klyk; fika
Jnger (r) tantvny; die alte Jungfer: reglny
Jungfrau (e) hajadon; szz
Junggeselle (r) agglegny
Jngling (r) fiatalember
jngst 1. ld. jung; 2. legjabb; 3. legutbb; a minap
Juni (r) jnius
Jurist (r) jogsz
juristisch jogi
Jury (e) zsri
Justiz (e) igazsgszolgltats
Juwel (s) kszer
Juwelier (r) kszersz
Jux (r) trfa; mulatsg; csny
ZK (Zentralkomitee) KB (Kzponti Bizottsg) /rv./
Kabarett (s) kabar
Kabel (s) kbel; vezetk
Kabeljau (r) tkehal
Kabine (e) kabin; ltzflke
Kabinett (s) 1. flke; 2. kormny; kabinet; 3. szertr
Kachel (e) csempe
kacheln csempz
Kachelofen (r) cserpklyha
Kadaver (r) hulla
Kader (r) kder
Kfer (r) bogr
Kaffee (r) kv; Kaffee komplett: tejeskv cukorral; Gste zum Kaffee
haben: uzsonnavendgei vannak
Kaffee (s) kvhz (Ausztria)
kaffeebraun kvbarna; kvszn
Kaffeehaus (s) kvhz
Kaffeelffel (r) kvskanl
Kaffeemhle (e) kvdarl
Kfig (r) kalitka; ketrec
kahl kopasz; tar; kopr; csupasz
Kahn (r) csnak
Kai (r)(s) rakpart
Kaiser (r) csszr
Kaiserin (e) csszrn; csszrn
Kajak (r)(s) kajak
Kajte (e) hajflke
Kakao (r) kaka
Kaktus (r) kaktusz
Kalb (s) borj
kalben borjadzik
Kalbsbraten (r) borjslt
Kaldaune (e) pacal
Kalender (r) naptr
Kalk (r) msz
kalken meszel
kalkhaltig msztartalm
kalkulieren kalkull
Kalorie (e) kalria
kalt hideg (tv. is); rideg; hvs; fagyos; kalte Kche: hidegkonyha;
mir ist kalt: fzom
kaltbltig hidegvr
Klte (e) hideg
kltefest fagyll
kaltherzig rzketlen; szvtelen
kaltlassen hidegen hagy
kaltstellen flrellt
Kaltwellen (Pl.) hideghullm
kam ld. kommen
Kamel (s) teve
Kamera (e) fnykpezgp
Kamerad (r) bajtrs; pajts
Kameradschaft (e) 1. bajtrsiassg; 2. bartsg
kameradschaftlich bajtrsias
Kamin (r) 1. kandall; 2. kmny
Kamm (r) 1. fs; 2. hegygerinc; 3. tarj; 4. tarja
kmmen fsl
kmmen s. fslkdik
Kammer (e) 1. kamara; 2. kamra
Kammermusik (e) kamarazene
Kammgarn (s) 1. fssgyapj; 2. kamgarn
Kampf (r) harc; kzdelem; verseny (sp); viadal (sp)
Kampfbahn (e) kzdtr; sportplya
kampfbereit harcra ksz
kmpfen harcol; kzd
Kmpfer (r) harcos
kmpferisch harcias
kampffertig ld. kampfbereit
Kampfflugzeug (s) harci replgp
kampflustig harcias
Kampfplatz (r) kzdtr
Kampfrichter (r) versenybr (sp)
Kampfsport (r) kzdsport
kampfunfhig harckptelen
kampieren tborozik
Kanada Kanada
Kanadier (r) kanadai (ember)
Kanal (r) csatorna
kanalisieren csatornz
Kandidat (r) jellt; kandidtus; vizsgz; plyz
kandidieren jell; plyzik; kandidl
Kaninchen (s) hzinyl
Kanne (e) kanna
kannte ld. kennen
Kanone (e) gy
Kante (e) l (le vminek); szl; perem
kanten legmblyt
kantig szgletes; les
Kantine (e) zemi tkezde; zemi konyha
Kanu (s) kenu
Kanzel (e) szszk; katedra
Kanzlei (e) iroda
Kanzler (r) kancellr
Kap (s) hegyfok
Kapaun (r) kappan
Kapazitt (e) kapacits
Kapelle (e) 1. kpolna; 2. zenekar
Kapellmesiter (r) karmester
kapieren felfog (tv.)
Kapital (s) tke
Kapitalist (r) tks; kapitalista
kapitalistisch tks; kapitalista
Kapitn (r) kapitny
Kapitel (s) fejezet
kapitulieren kapitull
kapizis szeszlyes
Kappe (e) 1. kreg; 2. kupak; 3. sapka
Kapsel (e) tok; hvely
Kapstadt Fokvros
kaputt sszetrt; szttrt; tnkrement; kimerlt
kaputtgehen tnkremegy
kaputtmachen tnkretesz
Kapuze (e) csuklya
Kapuziner (r) 1. kapuciner (kv); 2. kapucinus
Karaffe (e) vegpalack; vegkancs
Karbonade (e) karaj (tel)
Kardinalfrage (e) alapvet; kzponti krds
kardinalsrot bborvrs
Karenzurlaub (r) szlsi szabadsg (egyves korig)
Karfreitag (r) nagypntek
karg 1. fukar; 2. szks
kargen fukarkodik
krglich szks
kariert kocks
Karies (e) fogszuvasods
Karl Kroly
Krnten Karintia
Karo (s) kr (krtya)
Karotte (e) srgarpa
Karpaten (Pl.) Krptok
Karpfen (r) ponty; Gebackener Karpfen mit Sauce Tartare: rntott ponty
tartrmrtssal
Karren (r) taliga
Karte (e) 1. tlap; 2. jegy; 3. krtya; 4. levelezlap; 5. nvjegy; Karten
spielen: krtyzik; 6. trkp
Kartei (e) kartotk
Kartenspiel (r) krtyajtk
Kartoffel (e) krumpli; burgonya
Kartograph (r) trkpsz
Kartographie (e) trkpszet
Karton (r) karton; doboz
Karwoche (e) nagyht
Kaschau Kassa
Kse (r) 1. sajt; 2. tr
ksebleich falfehr
Kaserne (e) laktanya; kaszrnya
Kaspar Gspr
Kasperie (r)(s) paprikajancsi
Kasse (e) 1. kassza; ich bin nicht bei Kasse: nincs pnzem; 2. pnztr
Kassenbestand (r) pnztri llomny
Kasserolle (e) serpeny
Kassette (e) 1. doboz; 2. kazetta
Kassettenrekorder (r) kazetts magn
Kassier (r) pnztros
Kassiererin (e) pnztrosn
Kastanie (e) gesztenye
Kasten (r) szekrny; lda
Katalog (r) katalgus
Katalysator (r) kataliztor
Katarrh (r) hurut
Katastrophe (e) katasztrfa
Katastrophengebiet (s) 1. rvz sjtotta terlet; 2. fldrengs sjtotta terlet
kategorisch kategorikus
Kater (r) kandr; ich habe einen Kater: msnapos vagyok
Katheder (r) katedra
Kathedrale (e) szkesegyhz; katedrlis
Katherina Katalin
Kathete (e) befog
Katheter (r) katter
Katholik (r) katolikus (ember)
katholisch katolikus
Kattun (r) karton
Ktzchen (s) 1. barka; 2. cica
Katze (e) macska; cica; alles fr die Katze: minden hiba van
Katzenjammer (r) macskajaj; msnapossg
Kauderweisch (s) zagyvasg (beszd)
kauen rg
kauern guggol
Kauf (r) adsvtel; vsr; vsrls; in Kauf nehmen: beletrdik;
leichten Kaufes: knnyszerrel; das mu man schon mit in den
Kauf nehmen: ebbe mr bele kell trdni; das mu man schon
mit in den Kauf nehmen: ez mr vele jr
kaufen megvesz
Kufer (r) vev; vsrl
Kuferin (e) ni vev; ni vsrl
Kaufhaus (s) ruhz
Kaufkraft (e) vsrler
Kaufladen (r) bolt; zlet
kuflich elad; megvsrolhat; kuflich erworben: vsrolt; megvett
Kaufmann (r) keresked; zletember
kaufmnnisch kereskedi
Kaufpreis (r) vtelr
Kaufwert (r) vsrl rtk
Kaugummi (r) rggumi
Kaulquappe (e) ebihal
kaum 1. alig; 2. aligha; nemigen; 3. alighogy; 4. az imnt
Kaution (e) vadk
Kavalier (r) gavallr
Kaviar (r) kavir
ke jvgs; beleval; fess; drzslt
keck hetyke; pimasz
Kegel (r) 1. bb; mit Kind und Kegel: pereputtyostul; 2. kp
Kegelbahn (e) tekeplya
kegeln tekzik; kuglizik
Kegelschnitt (r) kpszelet
Kehle (e) torok; gge
Kehlkopf (r) ggef
Kehllaut (r) torokhang
kehren 1. befordul; 2. fordt; 3. spr; seper; 4. visszatr
kehren s. megfordul; jm. den Rcken kehren: htat fordt vkinek; in sich
kehren: magba szll
Kehricht (r)(s) szemt
Kehrseite (e) htlap
kehrtmachen megfordul
keifen civakodik
Keil (r) k
Keim (r) csra
keimen csrzik
keiner/keine/keines egyik sem; keiner von uns: egyiknk sem; keine wei es: senki
sem tudja
keinerlei semmifle
keinerseits egy rszrl sem
keinesfall semmiesetre sem; semmikppen
kein/keine/kein 1. egy sem; 2. nem; er ist kein Deutscher: nem nmet; kein
Eingang: nem bejrat; er hat keine Eltern: nincsenek szlei;
rva; gar kein Geld: semmi pnz; kein einziges Stck: egyetlen
darab sem; kein gar Stck: egyetlen darab sem; 3. semmilyen
keinmal egyszer sem; einmal ist keinmal: egyszer mg elcsszik
Kelch (r) kehely
Keller (r) pince
Kellergescho (r) alagsor
Kellerscho (r) alagsor
Kellner (r) pincr
Kellnerin (e) pincrn; pincrlny
keltern tapos; prsel (szlt)
kennbar megismerhet
kennen ismer; jn. vom Sehen kennen: ltsbl ismer vkit
kennenlernen megismer
kennenlernen s. megismerkednek egymssal
Kenner (r) hozzrt (ember)
kennerisch hozzrt
Kennkarte (e) szemlyazonossgi igazolvny
kenntlich megismerhet
Kenntnis (e) ismeret; tuds; tudoms; zur Kenntnis nehmen: tudomsul vesz
Kenntnisnahme (e) tudomsulvtel
kennzeichen 1. jellemez; 2. megjell
Kennzeichen (s) 1. ismertet jel; 2. rendszm
Kennziffer (e) mutatszm
kentern felborul (haj)
keramisch kermiai
Kerbe (e) rovtka
kerben rovtkol; er hat viel auf dem Kerbholz: sok van a rovsn
Kerker (r) brtn
Kerl (r) fick; legny; teremts; ein ganzer Kerl: legny a talpn; netter
Kerl: helyes teremts; ein tchtiger Kerl: beleval; talpraesett
Kern (r) mag
kernen kimagval; kimagoz; kifejt
Kernfrucht (e) magvas gymlcs
kerngesund makkegszsges
kernig magvas; ers; szemes
Kernphysiker (r) atomfizikus; magfizikus
Kernproblem (s) dtn; sarkalatos krds
Kernseife (e) sznszappan
Kerze (e) gyertya
Kessel (r) 1. kazn; 2. st; katlan
Kesselgulasch (s) bogrcsgulys
Kesselpauke (e) stdob
Kette (e) lnc
ketten meglncol; megktz
Kettenglied (s) lncszem
Kettenreaktion (e) lncreakci
Ketzer (r) eretnek
keuchen liheg; zihl
Keuchhusten (r) szamrkhgs
Keule (e) 1. bunk; buzogny; 2. comb (llat)
keusch tiszta; szz; szemrmes
Kfz. (Kraftfahrzeug) gjm. (gpjrm) /rv./
Kicherjahr (s) egyhzi v
kichern vihog
kiebitzen kibicel (krtya)
Kiefer (e) erdeifeny
Kiefer (r) llkapocs
Kiel (r) 1. hajgerinc; 2. tollgerinc
Kieme (e) kopolty
Kies (r) kavics
Kiesel (r) kavics; kovak
Kilo (s) kil
Kilometer (r) kilomter
Kilometerstein (r) kilomterk
Kind (s) gyerek; gyermek
Kinderarzt (r) gyermekorvos
Kinderbett (s) gyerekgy; gyermekgy
Kinderei (e) gyereksg; gyerekessg
Kinderfunk (r) gyermekrdi
Kindergarten (r) voda
Kindergrtnerin (e) vn
Kinderhort (r) iskolai napkziotthon
Kinderkrippe (e) blcsde
kinderlos gyermektelen
kinderreich sokgyermekes
Kinderspiel (s) 1. gyerekjtk (tv.); 2. gyermekjtk
Kinderzimmer (s) gyerekszoba
Kindeskind (s) unoka
Kindheit (e) gyermekkor
kindisch gyerekes; gyermeteg
Kinn (s) ll
Kinnbacke (e) llkapocs
Kino (s) mozi
Kipfel (r)(s) kifli
kippen billen; billent
Kirche (e) 1. egyhz; 2. templom
Kirchhof (r) temet
kirchlich egyhzi
kirren turbkol
Kirsch (r) cseresznyeplinka
Kirschbranntwein (r) cseresznyeplinka
Kirsche (e) cseresznye
Kissen (s) prna; vnkos
Kiste (e) lda
kitschig giccses
Kitt (r) gitt
Kittel (r) 1. munkakpeny; 2. ruha; 3. zubbony
kitzeln 1. csiklandoz; ingerel; 2. viszket
kitzlich csiklands
Kl. (Klasse) oszt. (osztly) /rv./
klaffen 1. csahol; 2. meghasad; 3. ttong
Klage (e) 1. kereset; 2. panasz
klagen 1. bepanaszol; panaszkodik; 2. perel
Klger (r) felperes
klglich siralmas; sznalmas
Klamm (e) szurdok
Klammer (e) 1. szort; 2. zrjel
klammern hozzkapcsol; hozzfz; sich an etw. klammern: kapaszkodik
vmibe
klang ld. klingen
Klang (r) hang; csengs
klangreich hangzatos
Klappe (e) 1. billenty; 2. csapajt; 3. fedl; 4. szelep
klappen 1. egyezik; 2. sikerl
klappern csrg; zakatol; kerepel
Klappsitz (r) csapszk; felcsaphat ls
Klappstuhl (r) sszecsukhat szk
Klapptr (e) csapajt
klar tiszta; derlt; vilgos; rthet; ksz; sich im klaren sein ber
etw.: tisztban van vmivel
klren 1. dert (msz); 2. tisztz
klren s. 1. derl; tisztul; 2. tisztzdik
Klarheit (e) vilgossg; rthetsg
klarlegen megvilgt
klarmachen megmagyarz
klarstellen tisztz
Klasse (e) osztly; von Klasse: kivl
klassenbewut osztlyntudatos
Klassenkampf (r) osztlyharc
Klassiker (r) klasszikus
klassisch klasszikus
Klatsch (r) 1. csattans; 2. pletyka
klatschen 1. cuppan; loccsan; 2. csattan; csattog; 3. pletykl;
pletyklkodik; fecseg; 4. tapsol; 5. t; paskol
Klatschmohn (r) pipacs
klatschna csuromvizes
klauben szed; szedeget
Klaue (e) karom; krm
Klausel (e) 1. kikts; 2. zradk
Klausenburg Kolozsvr
Klausur (e) zrthelyi dolgozat
Klavier (s) zongora
Klavierspielen (s) zongorzs
kleben 1. tapads; ragads; 2. tapaszt; rragaszt
klebenbleiben ottragad; megragad
Klebenpflaster (s) ragtapasz
klebrig tapads; ragads
Klebstoff (r) ragaszanyag
Klecks (r) paca
klecksen foltot ejt; paczik
Klee (r) lhere
Kleid (s) ruha
kleiden 1. felruhz; felltztet; 2. formba nt (tv.); 3. illik; ll
(jl/rosszul)
kleiden s. ltzkdik; das kleidet !: ez jl ll !
Kleiderbgel (r) ruhaakaszt; vllfa
Kleiderhaken (r) ruhafogas
Kleiderstnder (r) ruhafogas; llfogas
Kleidung (e) ltzk; ltzet; ruhzat
Kleidungsstck (s) ruhadarab
klein kis; kicsi; kicsiny; apr; ein klein wenig: kevske; egy kis ...;
ein klein wenig: kevss; kiss; ein klein bichen: kevske; egy
kis ...; ein klein bichen: kevss; kiss; von klein auf:
kiskortl fogva; von klein an: kiskortl fogva; klein denken:
kicsinyesen gondolkodik; klein beigeben: beadja a derekt;
gro und klein: apraja-nagyja; ins kleinste: a legaprbb
Klein (s) aprlk
Kleinarbeit (e) aprmunka
Kleinasien Kiszsia
Kleine (e) kislny
Kleine (r) kisfi
Kleine (s) kicsi; kisgyermek; klyk
Kleingeld (s) aprpnz
Kleinigkeit (e) cseklysg; kicsisg
Kleinkind (s) kisded
kleinlaut megszeppent
kleinlich kicsinyes
Kleinmut (r) kislelksg
Kleinstadt (e) kisvros
kleinweise aprnknt
Kleister (r) csiriz
Klemme (e) 1. csiptet; szort; 2. kutyaszort (tv.)
Klempner (r) bdogos; vz- s gzvezetkszerel
klettern felmszik; kszik
Klient (r) gyfl; kliens
Klima (s) ghajlat; klma
Klimaanlage (e) lgkondicionl berendezs
klimatisch ghajlati; klimatikus
Klimawechsel (r) ghajlatvltozs
klimpern kalimpl; klimproz; csrg; csrget
Klinge (e) penge
Klingel (e) cseng
klingeln csenget
klingen 1. cseng; hangzik; 2. elhallatszik; mit den Glsern klingen:
koccint
Klinik (e) klinika
Klinke (e) kilincs; er klinkt an der Tre: lenyomja az ajtkilincset
Klippe (e) szirt
klirren csrg; csrmpl
Klistier (s) bents
klitschig nyls; ragacsos
klitschna csuromvizes
Klo (r) 1. gombc; 2. grngy
klopfen 1. dobog; lktet; 2. kopog; kopogtat; 3. porol; 4. ver; vereget;
t; tget
Kloster (s) kolostor
Klotz (r) tusk; fajank
Kluft (e) szakadk
klug okos
klgeln okoskodik
Klugheit (e) okossg
Klumpen (r) 1. csom; 2. rg
klumpfig csmps
knabbern rg; rgcsl
Knabe (r) fi
knacken 1. feltr; 2. reccsen; pattan; 3. ropogtat
Knackwurst (e) szafald
Knall (r) durrans; csattans; Knall und Fall: hirtelen
knallblau hupikk
Knalleffekt (r) csattan
knallen durran; csattan; pattan; die Farbe knallt: a szn rikt; der Motor
knallt: a motor kopog; es knallt: lnek; lvldznek
knallrot tulipiros
knapp 1. ppen; alig; der Vorrat ist schon knapp: a kszlet mr fogytn
van; mit knappen worten: szkszavan; kevs szval; 2. feszes;
szk; szoros
Knappe (r) 1. aprd; 2. bnysz
knarren csikorog
knattern ropog; pattog
Knuel (s) gombolyag
knauserig zsugori
Knebel (r) pecek
knebeln 1. gzsba kt; 2. kipeckel
Knecht (r) szolga
Knecht Rupprecht (r) Tlap
Knechtschaft (e) szolgasg
kneifen 1. beszort; 2. megcsp
Kneifzange (e) cspfog
Kneipe (e) kocsma; csapszk
kneipen kocsmzik
knetbar gyrhat
kneten megdagaszt; meggyr
knicken eltr; letr
knickerig fukar
knickern fukarkodik
Knicks (r) bk
Knie (s) trd; das kann man nicht bers Knie brechen: ez kemny di
Kniebeuge (e) trdhajlts
kniehoch trdig r
knien trdel; trdepel
Kniescheibe (e) trdkalcs
kniff ld. kneifen
Kniff (r) 1. csps; 2. fortly; 3. rnc; gyrds
knipsen 1. csattint; kattint; 2. lefnykpez; 3. levg; 4. lyukaszt
(menetjegyet)
Knirps (r) 1. sszecsukhat erny; 2. vakarcs; tkmag
knirschen 1. csikorgat; ropogtat; 2. csikorog
knistern serceg
knitterfrei gyrhetetlen
knittern gyr; gyrdik
Knoblauch (r) fokhagyma
Knchel (r) boka
Knochen (r) csont
kncherig csontos
knchern 1. csontbl val; csont-; 2. csontos
Kndel (r) gombc
Knollen (r) 1. csom; 2. dudor; btyk; gum; 3. gombc
knollig gums
Knopf (r) gomb
knpfen gombol
Knorpel (r) porc
Knospe (e) bimb; rgy
knospen bimbzik; rgyez
knospig bimbs
knoten csomz; csomt kt
Knoten (r) 1. csom (hajzs is); bog; grcs; 2. konty
knpfen kt; csomz
knpfen s. kapcsoldik
Knppel (r) furksbot
knurren morog; korog
knurrig morgs
knusperig ropogs; friss; de
knuspern majszol
knusprig ld. knusperig
Knttel (r) dorong
Koalition (e) koalci
Koalitionsregierung
(e)
koalcis kormny
Koch (r) szakcs
Koch (r)(s) felfjt
kochen 1. forr; f; 2. fz
Kocher (r) fzkszlk
Kochgeschirr (s) fzedny
Kchin (e) szakcsn
Kochlffel (r) fzkanl
Kochnische (e) fzflke
Kochsalz (s) konyhas
Kochtopf (r) fzfazk; lbas
Kder (r) csaltek
Koexistenz (e) egyttls
Koffer (r) koffer; brnd
kofferfest gyrtelentett
Kofferradio (s) tskardi
Kofferraum (r) csomagtart
Kogel (r) hegykp
Kohl (r) 1. badarsg; 2. kposzta; kelkposzta
Kohle (e) szn
Kohlendioxid (s) szndioxid
Kohlendioxidgehalt (r) szndioxidtartalom
Kohlenmonoxid (s) sznmonoxid
Kohlenpapier (s) indig
Kohlensure (e) sznsav
Kohlenstoff (r) szn
Kohlrabi (r) karalb
Kohlsprosse (e) kelbimb
Kolben (r) 1. bunk; fej; bra; 2. dugatty; 3. lombik; 4. puskatus; 5.
torzsavirgzat; kukoricacs; 6. t (sp)
kolbig bunks
Kolik (e) blgrcs; klika
Kolleg (s) kollgium
Kollege (r) munkatrs; kollga
Kollektiv (s) kollektva
Koller (r) dhroham
Koller (s) brmellny
kollern 1. dhng; 2. gurul; 3. korog
Kolloquium (s) kollokvium
Kolo (r) kolosszus
Koloniakbel (r) kuka
Kolonie (e) 1. gyarmat; 2. telepls
Kolonisation (e) gyarmatosts
kolonisieren gyarmatost
Kolonne (e) hadoszlop
kolorieren sznez
kolossal risi
Kolumne (e) oszlop; hasb
kombinieren kombinl
Komet (r) stks
Komfort (r) knyelem; komfort; mit allem Komfort: sszkomfortos
Komik (e) komikum
komisch furcsa; komikus
Komissar (r) biztos
Komission (e) 1. bizomny; 2. bizottsg; 3. megbzs
Komitat (s) megye
Komitee (s) bizottsg
Komma (s) vessz (rsjel)
Kommandant (r) parancsnok
kommandieren veznyel; parancsol
Kommando (s) 1. parancsnoksg (kat); 2. parancssz (kat)
kommen 1. jn; eljn; elmegy; 2. jut; kerl; kommen lassen: hozat; der
Gedanke kam mir, da ...: az a gondolatom tmadt, hogy ...; wie
hoch kommt das Stck ?: mennyibe kerl darabja ?; es kommt
mir schwer: nehezemre esik; auf die Beine kommen: talpra ll;
sszeszedi magt; hinter die Wahrheit kommen: rjn az
igazsgra; um etw. kommen: eljn vmirt; um etw. kommen:
elveszti vmijt; zu Geld kommen: pnzhez jut; zu Worte
kommen: szhoz jut; wie komme ich dazu ?: mi kzm hozz ?
kommentieren kommentl
kommunal kzsgi
Kommunismus (r) kommunizmus
Kommunist (r) kommunista
kommunistisch kommunista
Komdie (e) vgjtk; komdia; Komdie spielen: komdizik
Kompa (r) irnyt
Kompanie (e) 1. szzad (kat); 2. trsasg
Komparativ (r) kzpfok
komplett teljes
Komplikation (e) komplikci
Kompliment (s) bk
komplizieren komplikl
Komplott (s) sszeeskvs
komponieren komponl
Komponist (r) zeneszerz
Kompresse (e) borogats
Kondensmilch (e) srtett tej
Kondition (e) 1. felttel; 2. kondci
Konditorei (e) cukrszda
Kondukteur (r) kalauz
Konfekt (s) dessg
Konferenz (e) konferencia
Konfession (e) felekezet
Konfitren (Pl.) kandrozott gymlcs; dzsem
Knig (r) kirly
Knigin (e) kirlyn; kirlyn
Knigreich (s) kirlysg
Konjugation (e) igeragozs
Konkurs (r) csd
knnen tud; rt; kpes; -hat, -het; er kann Deutsch: tud nmetl; ich
kann nicht nach Hause: nem tudok hazamenni; er konnte es
nicht begreifen: nem volt kpes; nem brta felfogni; er kann
hereinkommen: bejhet; er kann es tun: megteheti; er kann
Knnen (s) kpessg; tuds
konnte ld. knnen
Konserve (e) konzerv
Konsonant (r) mssalhangz
konsrurieren szerkeszt
Konstitution (e) 1. alkat; 2. alkotmny
Konstruktion (e) szerkezet; szerkeszts; konstrukci
Konsul (r) konzul
konsularisch konzuli
Konsulat (s) konzultus
Konsum (r) fogyasztsi szvetkezet
Konsumgut (s) fogyasztsi cikk
konsumieren elfogyaszt
Kontakt (r) kontaktus
Konterrevolution (e) ellenforradalom
Kontinent (r) 1. fldrsz; kontinens; 2. szrazfld
Kontingent (s) hozzjruls; rszeseds
Konto (s) szmla
Kontor (s) iroda
Kontrakt (r) szerzds
Kontrolle (e) ellenrzs
kontrollieren ellenriz
Kontur (e) krvonal
konvenieren megfelel
Konversation (e) trsalgs
konzentrieren koncentrl
konzentriert srtett; tmny; koncentrlt
Konzept (s) fogalmazvny; piszkozat
Konzert (s) hangverseny; koncert
Konzession (e) 1. engedly; 2. engedmny
Kopf (r) 1. fej; f; 2. fejlc; durch den Kopf gehen lassen: meggondol;
ich wei nicht, wo mir der Kopf steht: azt sem tudom, hol ll a
fejem; den Kopf in den Stand stecken: struccpolitikt folytat;
den Kopf hngen: lehorgasztja a fejt; den Kopf hngen: levert;
rosszkedv; 3. szemly; f
Kopfarbeit (e) agymunka
Kopfbedeckung (e) fejfed
Kpfchen (s) fejecske
kpfen lefejez
kpfig nfej
kopflos fejetlen
Kopfnicken (s) fejblints
Kopfsalat (r) fejes salta
Kopfschmerz (r) fejfjs
Kopfschtteln (s) fejcsvls
Kopfsprund (r) fejesugrs (sp)
Kopfstand (r) fejenlls
Kopfsto (r) fejels (sp)
Kopftuch (s) fejkend
kopfber 1. fejjel lefel; 2. hanyatt-homlok
Kophkohl (r) fejes kposzta
Kopie (e) msolat
kopieren msol
Kopilot (r) msodpilta
koppeln kapcsol
Korb (r) kosr; kas
Korbball (r) kosrlabda
Koreaner (r) koreai (ember)
koreanisch koreai
Kork (r) parafadug
korken 1. bedugaszol; 2. parafbl val; parafa-
Korkzieher (r) dughz
Korn (r) gabonaplinka
Korn (s) 1. clgmb; 2. gabona; aufs Korn nehmen: clba vesz;
megcloz; die Flinte ins Korn werfen: elcsgged; 3. mag; szem
Kornblume (e) bzavirg
Kornbrot (s) rozskenyr
krnen szemcsz
krnig szemcss
Kornspeicher (r) magtr
Krper (r) test
Krperbau (r) testalkat; testfelpts
Krpergewicht (s) testsly
krperlich testi
Krperschaft (e) testlet
Krperteil (r) testrsz
Korps (s) hadtest; testlet
Korrespondent (r) 1. levelez; 2. tudst (sajt)
korrespondieren levelez
Korridor (r) folyos
korrigieren korrigl
kosen beczget
Kost (e) 1. ellts; 2. koszt
kostbar rtkes
Kostbarkeit (e) rtk; rtkessg; drgasg
kosten 1. kerl; was kostet das ?: mibe; mennyibe kerl ez ?; jm./jn.
Geld kosten: vkinek pnzbe kerl; 2. megzlel; megkstol
Kosten (Pl.) kltsgek; auf seine Kosten kommen: megtallja a szmtst
Kostenanschlag (r) kltsgvets
kostenfrei djmentes; kltsgmentes
kostenlos ld. kostenfrei
kstlich pomps
kostspielig kltsges
Kostm (s) 1. jelmez; 2. kosztm
Kot (r) sr; rlk
Kotflgel (r) srhny
kotig sros; saras
kotzen hny; okd
Kotzen (r) pokrc
kra 1. feltn; 2. vaskos
krabbeln mszik
Krach (r) 1. cvds; 2. csd; einen Krach mit jm. haben: sszeveszett;
haragban van vkivel; einen Krach machen: patlit csap; mit
Ach und Krach: nagy nehezen; mmel-mmal; unter Ach und
Krach: nagy nehezen; mmel-mmal; 3. recsegs; ropogs; 4.
krachen 1. feltr; sich mit jm. krachen: sszeveszik vkivel; 2. recseg;
ropog
Krad (s) ld. Kraftrad
Kraft (e) 1. er; kpessg; 2. hatly; rvny; nach Krften: tle telheten;
von Krften kommen: legyengl
kraft +G vminl fogva; vmi szerint
Kraftanlage (e) ermtelep
Kraftfahrer (r) gpkocsiz
Kraftfahrzeug (s) gpjrm
krftig ers
krftigen erst; megerst
krftigen s. ersti magt; megersdik
kraftlos ertlen
Kraftrad (s) motorkerkpr
Kraftstoff (r) zemanyag
Kraftstoffmarke (e) benzinjegy
kraftvoll erteljes
Kraftwagen (r) gpkocsi
Kraftwerk (s) erm
Kragen (r) gallr; das kann ihm/ihn den Kragen kosten: fejbe kerlhet a
dolog
Kragenspiegel (r) hajtka
Krhe (e) varj
krhen 1. krog; 2. kukorkol
Krakeeler (r) kteked
Kralle (e) karom
krallen megkarmol
Kram (r) limlom; holmi; ckmk
kramen 1. kotorszik; keresgl; 2. tesz-vesz; piszmog
Krampf (r) grcs
Krampfader (e) visszrtgulat
krampfhaft grcss
Kran (r) daru (gp)
Kranich (r) daru (madr)
krank beteg
Kranke (r)(e) beteg
krnkeln betegeskedik
krnken megbnt
krnken s. bsul; bnkdik
Krankengeld (s) tppnz
Krankenhaus (s) krhz
Krankenlager (s) beteggy
Krankensaal (r) krterem
Krankenschein (r) beteglap
Krankenschwester (e) poln
Krankenstand (r) betegllomny
Krnkenwrter (r) betegpol
Krankenzimmer (s) betegszoba
krankhaft beteges
Krankheit (e) betegsg; die ansteckende Krankheit: fertz betegsg
krankheiterregend krokoz
krankheitshalber betegsg miatt
krnklich beteges
krankschreiben betegnek kir; betegllomnyba vesz
Kranz (r) koszor
Krnzchen (s) 1. koszorcska; 2. sszejvetel
krnzen megkoszorz
Krapfen (r) fnk
Krtze (e) rh
kratzen 1. megvakar; kapar; karmol; karcol; 2. szr; drzsl (szvet)
kratzen s. vakarzik; er kratzt mich im Halse: kapar a torkom
Krtzer (r) 1. kapar; vakar; 2. karcols; karmols; 3. karcos (bor)
kratzig rdes
kraulen kallzik (sp)
kraus gndr; bodor; rncos; rncolt; kusza
Krause (e) fodor
kruseln gndrt; bodort; fodroz
kruseln s. gndrdik; fodrozdik
Kraut (s) 1. dudva; gaz; 2. gygyf; 3. kposzta (Ausztria); das gefllte
Kraut: tlttt kposzta
Krawall (r) lrms tntets; csdlet; rendbonts; Krawall machen:
botrnyt csinl; Krawall machen: lrmt csap
Krawatte (e) nyakkend
kraxeln mszik; kszik
Krebs (r) rk
krebsig rkos
Kredenz (e) pohrszk
kredenzen felszolgl; tlal
Kredit (r) hitel
kreditieren hitelez
Kreditkarte (e) hitelkrtya
Kreditsgesuch (s) hitelkrelem
Kreide (e) krta
Kreis (r) 1. kr; 2. krzet; kerlet; jrs
Kreisarzt (r) krzeti orvos
Kreisaufstrung (e) keringsi zavar
kreischen 1. csikorog; 2. rikcsol; 3. serceg
kreiseln kering; forog; prg
kreisen 1. forog; mozog (krben); 2. kering; krz; krben jr; 3.
megprget
Kreislauf (r) 1. krforgs; 2. vrkerings
Kreisumfang (r) krkerlet
Kreisverkehr (r) krforgalom
Krempe (e) karima
krempeln felgyr; feltr
Kren (r) torma
krepieren elhull; megdglik
Kresse (e) zszsa
Kreuz (s) 1. derk; 2. kereszt; 3. keresztcsont
kreuzen 1. cirkl; 2. keresztbe tesz; 3. keresztez
Kreuzer (r) 1. cirkl (haj); 2. krajcr
kreuzigen keresztre feszt
Kreuzotter (e) keresztes vipera
Kreuzung (e) keresztezs; keresztezds
Kreuzverband (r) keresztkts
Kreuzwortrtsel (s) keresztrejtvny
Kreuzzug (r) keresztes hadjrat; keresztes hbor
kribbeln 1. csiklandoz; 2. nyzsg; 3. viszket
kriechen 1. kibjik; bebjik; 2. mszik; kszik
kriecherisch talpnyal; csszmsz (tv.)
Kriechpflanzen (Pl.) ksznvnyek
Kriechtiere (Pl.) csszmszk
Krieg (r) hbor
kriegen 1. hborzik; hborskodik; hadakozik; jn. zu Gesicht kriegen:
tallkozik vkivel; das werden wir schon kriegen: majd
megkapjuk; das werden wir schon kriegen: fog ez menni; Durst
kriegen: megszomjazik; jn. klein kriegen: elbnik vkivel; 2.
Krieger (r) harcos
kriegerisch harcias; hbors
Kriegfhrung (e) hadvisels
kriegsbeschdigt 1. hborban megrongldott; megsrlt; 2. hadirokkant
Kriegserklrung (e) hadzenet; mit etw. auf Kriegsfustehen: hadilbon ll vmivel
Kriegsgefangenschaft
(e)
hadifogsg
Kriegslist (e) hadicsel
Kriegsminister (r) hadgyminiszter
Kriegsschauplatz (r) hadszntr
Kriegsschiff (s) hadihaj
Kriegsverbrecher (r) hbors bns
Kriegszustand (r) hadillapot
Krimi (r) krimi
Kriminalbeamte (r) rendrtisztvisel; nyomoz
Kriminalfall (r) bngy
Kriminalfilm (r) krimi
Kriminalitt (e) bnzs
Kriminalroman (r) detektvregny
Kriminelle (r)(e) bnz; brtntltelk
Krippe (e) 1. blcsde; 2. jszol
Krise (e) vlsg; vlsghelyzet; krzis
Kristall (r) kristly
Kristall (s) kristlyveg
Kritik (e) brlat; kritika
Kritiker (r) brl; kritikus
kritisch 1. brl; kritikai; 2. vlsgos; kritikus
kritisieren megbrl; kritizl
kritzeln firkl
Kroate (r) horvt (ember)
kroatisch horvt
kroch ld. kriechen
Krokodil (s) krokodil
Krokus (r) sfrny
Krone (e) korona
krnen megkoronz
Krnung (e) koronzs
Kropf (r) 1. begy; 2. golyva
Krte (e) varangy
Krcke (e) mank
Krug (r) kors; kancs
Krmchen (s) morzsa
Krume (e) morzsa; kenyrbl
krmeln 1. elmorzsol; sztmorzsol; 2. elmorzsoldik; sztmorzsoldik;
3. morzsl; morzsldik
krumm grbe
krmmen elgrbt; meggrbt; meghajlt
krmmen s. 1. begrbl; meggrbl; 2. sszegrnyed; meggrnyed
krummfig csmps
Krmmung (e) grblet; hajlat; kanyarulat
Kruppe (e) far
Krppel (r) nyomork
Kruste (e) kreg
krustig krges
Ku (r) csk; Gru und Ku: sok cskkal s lelssel; mit tausend Ku:
sok cskkal s lelssel
Kubaner (r) kubai (ember)
kubanisch kubai
Kbel (r) vdr
Kubikma (s) kbmrtk
Kche (e) konyha
Kuchen (r) 1. kalcs (Ausztria); 2. stemny
Kchengeschirr (s) konyhaedny
Kuchenteig (r) stemnytszta
Kcken (s) ld. Kken
Kuckuck (r) kakukk; wei der Kuckuck: fene tudja; geh zum Kuckuck !:
menj a csudba !
Keschner (r) szcs
Kufe (e) 1. csbr; 2. szntalp
Kugel (e) goly; gmb
Kugellager (s) golyscsapgy
kugeln 1. golyzik; 2. gurt; 3. gurul
kugelrund gmbly
Kugelschreiber (r) golystoll
Kugelstoen (s) slylks (sp)
Kuh (e) tehn; blinde Kuh: szembektsdi
Kuhhandel (r) alkudozs
khl hvs
Khle (e) hvssg
khlen ht
Khler (r) htgp
Khlschrank (r) htszekrny
Khltheke (e) htpult
Khlwasser (s) htvz
khn mersz
Kuhschelle (e) 1. kolomp; 2. kkrcsin
Kken (s) csibe
Kukuruz (r) kukorica
Kulisse (e) dszlet; sznfal; kulissza
Kult (r) kultusz
kultisch kultikus
kultivieren megmvel; kultivl
Kultur (e) mveltsg; mvelds; kultra; mvels
kulturell kulturlis
Kulturgesichte (e) mveldstrtnet
Kulturgut (s) kultrkincs
Kulturgter (Pl.) kultrjavak; kulturlis javak
Kulturleiter (r) kultrfelels
Kmmel (r) kmny
Kummer (r) bnat; gond
kmmerlich nyomorsgos; satnya
kmmern 1. bnt; gondot okoz; 2. rdekel; sich um etw. kmmern:
trdik vmivel; sich ber etw. kmmern: bnkdik vmin; was
kmmert Sie das ?: mi kze hozz ?; mit rdekli ez magt ?
Kumpan (r) cimbora
kund ismeretes
kndbar felmondhat
Kunde (e) 1. hr; tudoms; 2. ld. Kundin
Kunde (r) vsrl; vev
knden hrl ad; tudtul ad
Kundenbuch (s) vsrlk knyve
Kundenkreis (r) vevkr; vevkznsg
Kundgabe (e) kzzttel; kzhrr ttel
kundgeben kinyilvnt; kimutat; kzl; tudtul ad
kundgeben s. megnyilvnul; megnyilatkozik
Kundgebung (e) 1. kinyilatkoztats; 2. tntets
kundig jrtas; hozzrt; der deutschen Sprache kundig sein: brja a
nmet nyelvet
kndigen +D felmond vkinek
Kndigung (e) felmonds
Kundin (e) vsrl; vev (n)
kundmachen kzhrr tesz; kzztesz; tudtul ad
Kundmachung (e) hirdetmny
Kundschaft (e) vevkr; vevkznsg
kundschaften hreket szerez; tudakozdik; feldert
kundwerden kituddik; kzhrr vlik
knftig jv; jvend
knftighin ezentl; a jvben
Kunst (e) 1. mvszet; 2. tuds (mesteri); 3. tudomny
Kunstausstellung (e) trlat
Kunstdenkmal (s) memlk
kunsterfahren mrt
kunstfertig gyes
Kunstgewerbe (s) iparmvszet
Kunstlauf (r) mkorcsolyzs
Kunstleder (s) mbr
Knstler (r) mvsz
Knstlerin (e) mvszn
knstlerisch mvszi
knstlich mestersges; m-
kunstmig mvszi
Kunstmaler (r) festmvsz
Kunstschaffende (r) alkot mvsz
Kunstschatz (r) mkincs
kunstsinnig mrt
Kunststoff (r) manyag
Kunststck (s) trkk; bvszmutatvny
Kunstwerk (s) malkots
kunterbunt tarkabarka
Kupfer (s) vrsrz
kupfern vrsrzbl val; vrsrz-
Kupferstich (r) rzmetszet
kupieren levg; elvg
Kuppe (e) hegykp
Kuppel (e) kupola
kuppeln 1. kapcsol; 2. kert
Kupplung (e) 1. kapcsols; kapcsol (msz); 2. kuplung
Kupplungspedal (s) kuplungpedl
Kur (e) 1. gygyts; gygymd; kra; 2. kr; szabadon vlasztott
gyakorlat (sp); 3. udvarls; die Kur machen: udvarol; die Kur
kurabel gygythat
Kuranstalt (e) gygyintzet
Kuratel (e) gondnoksg
Kurbel (e) forgatkar; forgatty; kurbli
kurbeln forgat
Krbis (r) tk
Kurfrst (r) vlasztfejedelem
Kurgast (r) frdvendg; dlvendg
Kurier (r) futr
kurieren gygyt; gygykezel
kurios furcsa; klns
Kurort (r) gygydlhely
Kurpfuscher (r) kuruzsl
Kurs (r) 1. rfolyam; 2. tanfolyam; kurzus; 3. tirny; menetirny
Kursbuch (s) menetrend
Krbung (e) szabadon vlasztott gyakorlat (sp)
Kurve (e) grbe; fordul; kanyarulat
kurz rvid; kurta; in kurzen Worten: nhny szval; binnen kurzem:
rvid idn bell; vor kurzem: nemrg; kurz darauf: kisvrtatva;
kurz nachher: valamivel azutn; kurz eingekocht: srre
lefzve; kurz entschlossen: hirtelen elhatrozssal; auf das
krzeste: legrvidebben; auf das krzeste: leghamarabb; zu
Kurzarbeit (e) cskkentett munkaid
Krze (e) rvidsg; in Krze: rviden; in Krze: rvidesen
krzen rvidt; kurtt; cskkent; egyszerst
kurzerhand gyorsan; haladktalanul; rvid ton
Kurzfilm (r) rvidfilm
kurzfristig rvid lejrat
kurzgefat rvidre fogott
kurzhalten rvidre fog
kurzhin gyorsan; sebtiben; sebtben
krzlich a minap; legutbb
Kurzmeldung (e) rvid jelents; hr
Kurzschiftler (r) gyorsr
Kurzschlu (r) rvidzrlat
Kurzschrift (e) gyorsrs
kurzsichtig rvidlt
kurzsinnig feledkeny
Kurzstrecke (e) rvidtv (sp)
kurzum rviden; egyszval
Kurzverstammung (e) rpgyls
Kurzwaren (Pl.) rvidruk
kurzweg hatrozottan; tstnt
Kurzwelle (e) rvidhullm
kuschen csendben lefekszik (kutya)
kuschen s. meglapul; kussol
Kusine (e) unokanvr
kssen cskol; cskolzik
Kste (e) tengerpart
kstennah tengerparthoz kzel
Kutsche (e) hint; kocsi
Kutscher (r) kocsis
kutschieren 1. kocsikzik; 2. kocsit hajt
Kutte (e) csuha / kmzsa
Kuttel (e) 1. belsrsz; 2. pacal
Kuvert (s) bortk
l.Z. (laufende Zeit) foly szm /rv./
laben feldt; felfrisst
laben s. feldl; felfrissl
labil ingatag; labilis
Labor (s) laboratrium
Lache (e) tcsa
lcheln mosolyog
lachen nevet
lcherlich nevetsges
Lachs (r) lazac
lackieren lakkoz
Lade (e) 1. fik; 2. lda; szekrny
Ladegewicht (s) raksly
laden 1. hv; hvat; idz; er ist auf mich geladen: dhs rm; das hat
er mir auf den Hals geladen: nyakamba varrta; szta; jn. zu
Tische laden: ebdre meghv vkit; 2. rak; megterhel; 3. tlt
Laden (r) 1. ablaktbla; Laden mit Selbstbediegung: nkiszolgl bolt; 2.
bolt
Ladenpreis (r) bolti r
Ladislaus Lszl
Ladung (e) 1. idzs; 2. rakomny; 3. tlts
lag ld. legen
Lage (e) fekvs; helyzet; llapot; in der Lage sein zu etw.: alkalmas
vmire
Lager (s) 1. csapgy; 2. fekvhely; 3. raktr; telep; 4. tbor
Lagerbier (s) szoksr
lagerfhig trolhat; raktrkpes
Lagerfeuer (s) tbortz
lagerfrei fekbrmentes
lagern 1. helyez; 2. nyugszig; fekszik; 3. pihentet; rlel; 4. raktron
van; 5. raktroz; 6. tboroz; 7. trol
lagern s. 1. elhelyezkedik; 2. tborozik
Lagerraum (r) raktrhelyisg
Lagerung (e) raktrozs
lahm bna; snta
lhmen megbnt
lahmlegen megbnt
Lhmung (e) 1. bnuls; ein Laib Brot: egy egsz kenyr; cip; 2. megbnts
Lai (r) 1. laikus; 2. vilgi
Laken (r) leped
lallen dadog; gagyog
Lamm (s) brny
Lampe (e) lmpa
Land (s) 1. falu; vidk; auer Landes gehen: klfldre megy; emigrl;
auer Landes sein: klfldn van; 2. fld; talaj; 3. orszg; 4.
szrazfld; 5. vidk; tj
Landbevlkerung (e) 1. falusi lakossg; 2. vidki lakossg
landen 1. kikt; partra szll (haj); 2. leszll; landol (rep); 3. partra
tesz; partra szllt
Lnderkampf (r) nemzetkzi mrkzs (sp)
Lndername (r) orszgnv
Lnderspiel (s) nemzetkzi mrkzs (sp)
Landesgrenze (e) orszghatr
Landesmeister (r) orszgos bajnok (sp)
Landestracht (e) nemzeti viselet
landesblich orszgszerte; szoksos
Landesverrat (r) hazaruls
Landesverwaltung (e) kzigazgats
landfremd idegen
Landgemeinde (e) kzsg
landgltig orszgos rvny
Landhaus (s) vidki lak; kria; villa
Landkarte (e) trkp
lndlich falusi; vidki
Landmann (r) paraszt
Landnahme (e) honfoglals
Landpartie (e) kirnduls
Landregen (r) orszgos eszs
Landschaft (e) tj
Landsitz (r) ld. Landhaus
Landsmann (r) honfitrs; fldi
Landsmnnin (e) honfitrsn; fldi
Landstrae (e) orszgt
Landstreicher (r) csavarg
Landstreifen (r) fldsv
Landung (e) 1. landols; leszlls (rep); weiche Landung: sima leszlls; 2.
partraszlls; kikts (haj)
Landungsplatz (r) kikthely; leszllhely
landwrts a szrazfld fel
Landwirt (r) gazda; gazdlkod
Landwirtschaft (e) mezgazdasg
landwirtschaftlich mezgazdasgi
Landwirtschaftsminist
er (r)
fldmvelsgyi miniszter
lang 1. t; keresztl; 2. hosszban; mentn; mentben; einen Finger
lang: ujjnyi hossz; lnger machen: meghosszabbt; lngere
Zeit hindurch: hosszabb idn t; hosszabb ideig; lange Ohren
machen: csupa fl; mein Leben lang: egsz letemben; 3.
langbeinig hossz lb; nyakiglb
lange sokig; wie lange ?: meddig ?; nicht lange und er kam:
nemsokra jtt; am lngesten: legtovbb; am lngesten:
legrgebben; lange nicht: rgta nem; lange nicht: sokig nem;
Lnge (e) hossz; hosszsg; magassg (embernl)
langen 1. elegend; kitelik; beri vmivel; 2. utnanyl
Lngergrad (r) hosszsgi fok
Langeweile (e) unalom
langfristig 1. hosszan tart; 2. hossz lejrat
langher rgta
langhin messzire
langjhrig sokvi
langlebig hossz let
lnglich hosszks
lngs hosszban
lngs +G/+D hosszban; mentn; mentben
langsam lass
Langschlfer (r) lomszuszk; htalv
langsichtig 1. hossz lejrat; 2. messzelt; tvollt
Langspielplatte (e) mikrobarzds lemez
langsseits hosszban; oldalt
lngst rg; rgen
lngstens legksbb
Langstreckenflugzeug
(s)
tvolsgi replgp
langweilen untat
langweilen s. unatkozik
langweilig unalmas
Langwelle (e) hosszhullm
langwierig hosszas; hosszadalmas
Lanze (e) lndzsa
Lappalie (e) semmisg
Lappen (r) rongy
Lrche (e) vrsfeny
Lrm (r) lrma
lrmen lrmzik
Larve (e) 1. larc; lca; 2. lrva
las ld. lesen
lassen 1. beenged; kienged; 2. enged; hagy; ...-ni enged; ...-ni hagy;
nach Hause lassen: hazaenged; la das !: hagyd !; ne bntsd !;
la das !: ne beszlj rla !; gren lassen: tiszteltet; das lt sich
denken: ez elkpzelhet; lat uns gehen !: gyernk !; etw. lt
viel zu wnschen brig: sok kvnnivalt hagy maga utn; 3.
meghagy; otthagy; 4. -tat, -tet; -at, -et
lssig hanyag
Last (e) teher; zur Last fallen jm.: terhre van vkinek
lasten megterhel; auf jm. lasten: rnehezedik vkire; terhel vkit
lastenfrei tehermentes
Laster (r) teheraut
Laster (s) bn
lstern kromol; gyalz
lstig terhes
Lastkraftwagen (r) tehergpkocsi; teheraut
Lasttier (s) mlhs llat
Lastzug (r) tehervonat
Latein (s) latin (nyelv)
lateinisch latin
Laterne (e) lmps
Latte (e) lc
Lattenzaum (r) lckerts
Latz (r) hajtka; elke
Ltzchen (s) elke
lau langyos; lagymatag
Laub (s) lomb
Laube (e) lugas; tornc
Laubfrosch (r) levelibka
laubig lombos
Laubwald (r) lomboserd
Lauch (r)(s) hagyma
lauern leselkedik
Lauf (r) 1. fegyvercs; der Lauf des Blutes: vrkerings; der Lauf der
Dinge: a dolgok alakulsa; menete; im Laufe der Jahre: az vek
folyamn; sorn; mlsval; 2. futam (zene); 3. futs; folys;
jrs; mkds; 4. futs; futszm (sp); 5. plya; t
Laufbahn (e) plyafuts; futplya
Laufband (s) futszalag
Laufbursche (r) kifutfi
laufen 1. fut; szalad; jr; megy; gyalogol; 2. tart; folyik; folytatdik; es
luft wie geschmiert: megy, mint a karikacsaps; Schi laufen:
sel; szik; Schlittschuh laufen: korcsolyzik; leer laufen: resen
jr; fut (msz); er luft Gefahr ...: az a veszly fenyegeti, hogy
laufend fut; foly; das laufende Jahr: foly v; auf dem laufenden sein:
jlrteslt
Lufer (r) 1. fut; futr; 2. futsznyeg
Lauferei (e) futkoss; utnajrs; jm. den Laufpa geben: kiadja az tjt
vkinek
Laufschritt (r) futlps
Laufzeit (e) futamid
Lauge (e) lg
laugig lgos
Lauheit (e) langyossg; lagymatagsg
Laune (e) 1. kedv; kedlyllapot; hangulat; 2. szeszly
launenhaft szeszlyes
launig tletes; trfs
launisch szeszlyes; bogaras
Laus (e) tet
Lausbub (r) csirkefog
lauschen 1. figyel; hallgat; 2. hallgatzik; flel
lausig tetves
laut 1. hangos; 2. ismert; tudott
laut +G/+D szerint; rtelmben
Laut (r) hang
Laute (e) lant
luten 1. hangzik; szl; cseng; 2. harangoz; csenget
lauter 1. csupa; mer; lauteres Gold: sznarany; das sind lauter Lgen:
ez csupa hazugsg; 2. tiszta; valdi
lautlos hangtalan
Lautsprecher (r) hangszr
lauwarm langyos
Lavendel (r) levendula
Lawine (e) lavina
Lazarett (s) katonai krhz
leben l; in den Tag leben: egyik naprl a msikra l
Leben (s) let; das Leben und Treiben auf der Strae: az utca forgataga;
ums Leben kommen: lett veszti
lebendig l; eleven; lnk
Lebensalter (s) letkor
Lebensart (e) 1. letmd; 2. jmodor
Lebensbahn (e) letplya; plyafuts
Lebensbeschreibung
(e)
letrajz
lebensfhig letkpes
lebensfroh letvidm
Lebensgefahr (e) letveszly
Lebensgefhrte (r) letveszly
Lebensgenosse (r) lettrs
lebensgro letnagysg
Lebenshaltungskosten
(Pl.)
meglhetsi kltsgek
lebenslnglich letfogytiglan
Lebenslauf (r) 1. ld. Lebensbahn; 2. nletrajz
lebenslustig letvidm
Lebensmittel (s) lelmiszer
Lebensmittelgeschft
(s)
lelmiszerbolt
Lebensniveau (s) letsznvonal
lebensberdrssig letunt
Lebensunterhalt (r) ltfenntarts; szksglet; meglhets
Lebensverhltnisse
(Pl.)
letkrlmnyek
lebenswichtig letfontossg; letbevan fontos; ltfontossg
Lebenszeichen (s) letjel
Leber (e) mj; Gebackene Leber: rntott mj
Leberkndelsuppe (e) mjgombcleves
Leberwurst (e) mjashurka
Lebewesen (s) llny
Lebewohl (s) bcs
lebhaft lnk
Lebkuchen (r) mzeskalcs
leblos lettelen; mein Lebtag: letemben
lechzen eped; svrog
leck lyukas
Leck (s) lk
lecken kinyal; lenyal; megnyal
lecker 1. finnys; 2. zletes
Leckerbissen (r) nyalnksg; nyencfalat
Leder (s) br
ledern 1. brbl val; br-; 2. rzketlen; 3. rgs
ledig 1. mentes; szabad; 2. ntlen; hajadon
lediglich csupn
leer res; szabad
Leere (e) ressg; r
leeren rt
leeren s. rl
Leerlauf (r) resjrat
leerlaufen 1. kifolyik; 2. kirl
legal trvnyes; leglis
legalisieren trvnyest; legalizl
legen 1. becsavar; berak (hajat); 2. kirak; felrak; berak; kitesz; feltesz;
betesz; 3. lefektet; lerak; letesz; elhelyez
legen s. elfekszik; lefekszik; Eier legen: tojik; Eier legen: pett rak;
petzik; der Wind legt sich: elll a szl; sein Zorn legt sich:
legendr legends
legieren tvz
Legitimation (e) igazols; igazolvny
Lehm (r) agyag
lehmig agyagos
Lehne (e) tmla
lehnen tmaszt; hajt
lehnen s. tmaszkodik
Lehnstuhl (r) tmls szk
Lehranstalt (e) tanintzet
Lehrbuch (s) tanknyv
Lehre (e) 1. mrce; 2. tan; tants; 3. tanuls; inaskods; 4. tanulsg
lehren tant
Lehrer (r) tant; tanr
Lehrerin (e) tantn; tanrn
Lehrfilm (r) oktatfilm
Lehrgang (r) tanfolyam
Lehrgeld (s) tandj
lehrhaft tanulsgos
Lehrling (r) tanonc
Lehrmdchen (s) tanul lny
Lehrplan (r) tanterv
lehrreich 1. pletes; 2. tanulsgos
lehrsam tanulkony
Lehrstuhl (r) tanszk
Lehrstuhlleiter (r) tanszkvezet
Leib (r) 1. altest; 2. has; gyomor; 3. test (emberi)
Leibarzt (r) hziorvos
Leibchen (s) mellnyke
Leibeigene (r) jobbgy
Leibesfrucht (e) magzat
Leibesvisitation (e) motozs
Leibgericht (s) kedvenc tel
leibhaftig megtesteslt
leiblich testi; vr szerinti
Leibwsche (e) fehrnem
Leiche (e) hottest; hulla
leichenbla hallspadt
leicht 1. knnyelm; 2. knnyen; egyknnyen; knnyedn; leicht
erkltet: kiss meghlt; 3. knny; csekny
leichtfertig knnyelm; meggondolatlan
leichtglaubig hiszkeny
Leichtigkeit (e) knnyedsg; mit Leichtigkeit: knnyszerrel; knnyedn
leichtin knnyen; knnyedn; odavetve
Leichtindustrie (e) knnyipar
Leichtsinn (r) knnyelmsg
leichtsinnig knnyelm; jd./etw. tut jm. leid: vki sajnl vkit/vmit; jm. etw.
leid machen: elveszi a kedvt vkinek vmitl
Leid (s) bnat; srts; bnts
leiden elszenved; tr; br; elvisel; an etw. leiden: szenved vmiben
leiden an +D szenved vmiben
Leiden (s) 1. betegsg; 2. szenveds; bnat; baj
Leidenschaft (e) szenvedly
leidenschaftlich szenvedlyes
leidenschaftlos szenvtelen
leider sajnos
leidig knos; rossz; gyatra
leidlich trhet
leidlos fjdalmatlan; zu meinen grten Leidwesen: legnagyobb
bnatomra; sajnlatomra
Leier (e) 1. kintorna; verkli; immer die alte Leier: mindig a rgi nta; 2.
lant; lra
Leihbibliothek (e) klcsnknyvtr
leihen klcsnz; klcsnvesz
Leihgebhr (e) klcsnzsi dj
Leim (r) enyv; auf den Leim gehen: lpre megy
leimig enyves
Lein (r) len
Leine (e) 1. ktl; 2. prz; die Wsche auf die Leine hngen: a
szrtktlre teregti a ruhkat
leinen 1. lenbl val; len-; 2. vszonbl val; vszon-
Leinen (s) 1. fehrnem; 2. vszon
Leintuch (s) 1. leped (Ausztria); 2. vszon
Leinwand (e) lenvszon
Leipzig Lipcse
leise halk; csendes
Leiste (e) 1. lgyk; 2. lc; 3. szegly
leisten teljest; nyjt; tesz
Leisten (r) kaptafa
leisten s. megenged magnak
Leistung (e) 1. szolgltats; 2. teljestmny; teljests
Leistungsfhigkeit (e) teljestkpessg
Leistungskontrolle (e) teljestmny ellenrzse
Leistungssport (r) versenysport
Leistungssportler (r) versenysportol
leistungsstark nagy teljestkpessg; nagy teljestmny
Leitartikel (r) vezrcikk
leiten vezet; igazgat; irnyt
Leiter (e) ltra
Leiter (r) vezet
Leitersprosse (e) ltrafok
Leitfaden (r) vezrfonal
Leitlinie (e) felezvonal
Leitung (e) 1. vezetk; 2. vezets; vezetsg
Lektion (e) lecke; megleckztets
Lektre (e) olvasmny
Lende (e) gyk
Lendenbraten (r) 1. blszn; 2. vesepecsenye
lenken 1. hajt; vezet; 2. irnyt; kormnyoz
Lenkrad (s) kormnykerk
Lenkstange (e) kerkprkormny
Lenz (r) kikelet; tavasz
Leopold Lipt
Lerche (e) pacsirta
lernbar megtanulhat
Lerndurchschnitt (r) tanulmnyi tlag
lernen tanul
lernsam tanulkony
Lese (e) 1. szret; 2. vlogats
Lesebuch (s) olvasknyv
lesen 1. elolvas; 2. elad (egyetemen); 3. szed; szretel
Leser (r) olvas
Lesezeichen (s) knyvjelz
Lette (r) lett (ember)
lettisch lett
letzt 1. legutols (tv.); legsilnyabb; 2. mlt; elmlt; 3. utols;
legjabb; letztes Endes: vgl is; bis zum letzten: vgskig; frs
letzte: vgl; utolsnak; zu guter Letzt: vgl is; 4. utols;
Letzte (r) 1. a hnap utols napja; 2. utols (frfi)
letzte (r)(e)(s) utols (sorrendben)
Letzte (s) 1. legvgs (dolog); das letztemal: utoljra; 2. utols (dolog)
letzterer/letztere/letzte
res
utbbi
letzterwhnt utbb emltett
letztjhrig mlt vi
letztwillig vgrendeleti
Leuchte (e) 1. kivlsg; 2. lmpa
leuchten vilgt; fnylik
Leuchter (r) gyertyatart
Leuchtturm (r) vilgttorony
leugnen letagad
Leumund (r) hrnv
Leumundzeugnis (s) erklcsi bizonytvny
Leute (Pl.) emberek
Leutnant (r) hadnagy
leutselig nyjas
Levkoje (e) viola
Lexikon (s) lexikon; sztr
lfd. (laufend) f. (foly) /rv./
libanenisch libanoni
Libanon (r) Libanon
Libelle (e) szitakt
Libretto (s) szvegknyv
licht 1. bels; lichte Weite: belvilg; 2. gyr; 3. vilgos
Licht (s) 1. fny; vilgossg; 2. gyertya; das Licht brennt: g a villany; g
a lmpa; es wird Licht: vilgosodik; jetzt geht mir ein Licht auf:
most mr dereng; rmlik valami; da geht mir ein Licht auf: most
mr dereng; rmlik valami; hinters Licht fhren: becsap;
Lichtausfall (r) ramsznet; ramkimarads
Lichtbild (s) fnykp
lichtblond vilgosszke
lichten ritkt; den Anker lichten: felszedi a horgonyt
Lichtspielhaus (s) mozgkpsznhz
Lichtstrke (e) fnyerssg
Lichtung (e) 1. ritkts; 2. tiszts
Lid (s) szemhj
lie ld. lassen
lieb 1. kedves; szeretett; 2. kellemes; illedelmes; szves; bjos; ich
habe ihn am liebsten: t szeretem a legjobban; es war mir lieb,
da ...: rltem, hogy ...; lieb sein, Kinder !: jk legyetek,
liebugeln kacsingat
Liebe (e) szeretet; szerelem; Liebe auf den ersten Blick: szerelem els
ltsra
lieben szeret
liebenswrdig szeretre mlt
lieber inkbb; jobban
Liebesbrief (r) szerelmeslevl
Liebesdienst (r) szvessg
liebevoll szeretetteljes
liebhaben szeret
Liebhaber (r) 1. mrt; mgyjt; 2. szeret; udvarl
Liebhaberei (e) kedvtels
liebkosen beczget
lieblich bjos
Liebling (r) kedvenc
Lieblingsbeschftigun
g (e)
kedvenc foglalatossg
Lieblingsfach (s) kedvenc tantrgy
lieblos rideg
liebst ld. lieb
Lied (s) dal; nek
liederlich lha; ledr
lief ld. laufen
Lieferant (r) szllt
liefern 1. szllt; 2. szolgltat; ad; nyjt; ins Haus liefern: hzhoz szllt
Lieferschein (r) szlltlevl
Lieferung (e) szllts; szlltmny
liegen 1. elterl; elfekszik; 2. fekszik; hever; 3. van; ll; im Sterben
liegen: halln van; wie die Dinge liegen: ahogy a dolgok
llnak; a dolgok llsa szerint; jm. im Wege liegen: tjban ll
vkinek; ihm liegt viel daran: rdeke; fontosnak tartja; das liegt
mir: ez nekem val; die Preise liegen hoch: az rak magasak;
die Preise liegen niedrig: az rak alacsonyak; es liegt auf der
liegenlassen elhagy; htrahagy
Liegestuhl (r) nyuggy
Liegesttze (e) fekvtmasz
lieh ld. leihen
Likr (r) likr
Lilie (e) liliom
Limonade (e) limond
Linde (e) hrsfa; Debrer Lindenbltter: debri hrslevel (bor)
lindern enyht; csillapt
lindern s. enyhl; csillapul
Lineal (s) vonalz
Linie (e) vonal
Linienrichter (r) partjelz (sp)
link 1. bal; 2. gyans; mit dem linken Bein aufstehen: bal lbbal kelt
fel
Linke (e) 1. bal kz; 2. baloldal
linkerseits bal fell
linkisch flszeg; gyetlen
links 1. balra; 2. balrl; bal fell
linkshndig balkezes
linksherum balra
linksum balra
Linoleumbelag (r) linleumpadl
Linse (e) lencse
Lippe (e) ajak
Lippenstift (r) ajakrzs
liquidieren felszmol; likvidl
List (e) csel
Liste (e) jegyzk; lista
listig cseles; ravasz; alattomos
Litauer (r) litvn (ember)
litauisch litvn
Liter (r)(s) liter
literarisch irodalmi
Literatur (e) irodalom
Litfasule (e) hirdetoszlop
litt ld. leiden
Lizenz (e) engedly
lizitieren rgr; licitl
l.J. (laufenden Jahres) f.. (foly v) /rv./
LKW
(Lastkraftwagen)
1. tgk. (tehergpkocsi) /rv./; 2. tgk. (tehergpkocsi) /rv./
Lob (s) dicsret
loben dicsr
lobenswert dicsretes; dicsretre mlt
lblich dicsretes
Loch (s) lyuk
lochen lyukaszt
lcherig lyukas
Locke (e) hajfrt; tincs
locken 1. csalogat; 2. gndrt
locker laza
lockerlassen kienged
lockern meglazt
lockern s. meglazul
lockig frts; gndr; hullmos
lodern lngol; lobog
Lffel (r) kanl
lffeln kanalaz
lffelweise kanalanknt
log ld. lgen
Loge (e) pholy
Logik (e) logika
logisch logikai; logikus
Lohn (r) br; dj; fizets
Lohnabrechnung (e) brelszmols
Lohnarbeit (e) brmunka
lohnen 1. djaz; megfizet; megjutalmaz; 2. jvedelmez; 3. megr vmit
lohnen s. kifizetdik
Lok (e) mozdony
lokal helyi; helybeli
Lokal (s) helyisg
Lokalbahn (e) helyi vast
Lokalverkehr (r) helyi forgalom
Lokomotive (e) mozdony
Lorbeer (r) babr
Lorbeerblatt (s) babrlevl
Lore (e) csille
Lorenz Lrinc
los 1. elszabadult; megszabadult; der Knopf ist los: leszakadt a
gomb; den bin ich los: megszabadultam ettl; los !: rajta !; was
ist los ?: mi trtnt ?; mi van ?; mi a baj ?; es ist nichts damit
los: nem valami klns; nem tl klns; 2. szabad; mentes
Los (s) 1. sorsjegy; 2. vgzet; sors
lsbar megoldhat; feloldhat
losbinden elold
losbrechen letr; kitr
lschbar olthat
lschen 1. felitat (papr); 2. kitrl; kihz; die ladung lschen: kirakodik
(haj); 3. olt; elolt; 4. olt; enyht
Lschgeld (s) rakbr; rakoddj
Lschpapier (s) itatpapr; itatspapr
losdrcken elst (fegyvert)
lose laza; pajkos; knnyelm; ein loses Maul haben: szabadszj;
eine lose Zunge haben: szabadszj
losen 1. felold; 2. kiold; elold; meglazt; 3. kivlt; megvlt; 4.
megfejt; megold; 5. sorsol
lsen s. 1. felolddik; 2. feloszlik; 3. megolddik
losfahren 1. megindul; elindul (jrm); 2. nekimegy vkinek; rtmad
vkire
losgehen 1. elkezddik; 2. elsl (fegyver); 3. megindul; 4. nekimegy
vkinek; rtmad vkire
loskaufen kivlt
loskommen +von +D elszabadul; megszabadul vmitl
loslassen elereszt; elenged
lossagen (s.) szakt vkivel/vmivel; megtagad vkit
lossprechen felment
losstrzen auf +A rront vkire
lostrennen 1. elvlaszt; 2. lefejt
Lsung (e) 1. jelsz; 2. megolds; 3. oldat
loswerden +A megszabadul vmitl
losziehen nekiindul
Lot (s) 1. forrasz (msz); 2. mlysgmr (haj); 3. merleges; 4.
mrn
lten forraszt
lotrecht 1. fggleges; 2. merleges
Lotse (r) rvkalauz
Lotterie (e) sorsjtk
Lwe (r) oroszln
Lwin (e) nstny oroszln
Luchs (r) hiz
Lcke (e) rs; hzag
lckenhaft hzagos
lckenlos hzagtalan; teljes
lud ld. laden
Ludwig Lajos
Luft (e) leveg
Lftchen (s) szell
luftdicht lgmentes
Luftdruck (r) lgnyoms
lften 1. felfed; 2. kiszellztet; 3. megemel
luftig levegs; knny
Luftmatraze (e) felfjhat gumimatrac
Luftpost (e) lgiposta
Luftschlo (s) lgvr
Lftung (e) szellztets
Luftverkehr (r) lgi forgalom
Luftwaffe (e) lgier
Luftweg (r) lgi t
Luftzug (r) huzat; Lug und Trug: csals s mts
Lge (e) hazugsg; eine Lge vorbringen: hazudik; jn. Lgen strafen:
meghazudtol vkit
lugen 1. hazudik; hazudozik; 2. kmlel; kandikl
Lgner (r) hazug
Lmmel (r) 1. fajank; 2. kamasz
Lump (r) korhely
lumpen mulat
Lumpen (r) rongy
lumpig hitvny; rongyos
Lunge (e) td
Lungenentzndung (e) tdgyullads
Lunte (e) kanc; Lunte riechen: gyant fog
Lupe (e) nagyt
Lust (e) kedv; lvezet; rm
Lster (r) 1. csillr; 2. csillr; 3. luszterszvet
Lusthauch (r) fuvallat
lustig 1. mulatsgos; sich lustig machen ber jn.: mulat vkin; kinevet
vkit; 2. vg; vidm; jkedv
lustlos kedvetlen
Lustreise (e) kjutazs; Lustreisen machen: kedvre utazgat
Lustrhre (e) lgcs
Lustspiel (s) vgjtk
Lustverderber (r) nnepront
lustwandeln andalog
luxuris fnyz
Luxus (r) luxus
Luzerne (e) lucerna
Lymphdrse (e) nyirokmirigy
Lyrik (e) 1. lra; 2. lrai kltszet
Lyriker (r) lrikus
lyrisch lrai
ma ld. messen
Ma (e) pint
Ma (s) mrtk; mret; nach M nhen: mrtk utn varr; Ma fr
Ma: szeget szeggel
Mache (e) 1. elkszts; ksztsmd; 2. tettets; mts
machen megcsinl; megtesz; elvgez; elkszt; was ist da zu machen ?:
mit lehet itt tenni ?; was ist da zu machen ?: mit kell itt tenni ?;
was macht der Kopf ?: hogy van a fejed ?; machen lassen:
csinltat; elkszttet; machen lassen: megrendeltet; machen
lassen: megjavttat; den Anfang machen: elkezd; megkezd vmit;
jm. Angst machen: megijeszt vkit; Ende machen: vget vet;
befejez; Holz machen: ft vg; aprt; Kaffee machen: kvt fz;
berstunden machen: tlrzik; zur Aufgabe machen: feladatul
kitz; mglich machen: lehetv tesz; das macht nichts: nem
baj; mach, da das aufhrt: tgy rla; intzd el, hogy ez
megsznjn; mach, da du fortkommst !: ajnlom, tnj el !;
mach dir nichts daraus: ne fjjon emiatt a fejed; er machte mich
glauben: elhitette velem; er macht von sich reden: szbeszd
Macht (e) hatalom
Machthaber (r) hatalmon lv
mchtig 1. hatalmas; 2. nagyon; ersen; roppant
mchtig +G ural vkit/vmit; einen mchtigen Durst haben: irt szomjas;
seiner selbst nicht mchtig sein: nem br magval; der
deutschen Sprache mchtig sein: tud nmetl
machtlos ertlen; tehetetlen
machtvoll hatalmas
Machwerk (s) tkolmny
Mdchen (s) leny; lny; Mdchen fr alles: mindenes
Mdchenname (r) 1. lenykori nv; lnykori nv; 2. lenynv; lnynv
Made (e) ny; kukac
Madjare (r) magyar (ember)
Maen (Pl.) mrtk (tv.); in Maen genieen: mrtkkel lvez; mit Maen:
mrtkkel; ber die Maen: szerfelett
Magazin (s) 1. kpes folyirat; magazin; 2. raktr; 3. tr (kat)
Magd (e) szolgllny
magebend irnyad; mrvad
Magen (r) gyomor
Magenbitter (r) gyomorkeser
Magengeschwr (s) gyomorfekly
magenleidend gyomorbajos
Magensure (e) gyomorsav
Magenverderben (s) gyomorronts
Magenwurst (e) disznsajt
mager sovny; silny; szks
Magere (s) a hs sovnya
magisch bvs; mgikus
Magistrat (r) vrosi tancs
magnetisch mgneses
mahalten mrtket tart
Mhdrescher (r) arat-cspl gp; kombjn
mhen kaszl
Mahl (s) tkezs; ebd
mahlen rl; darl
Mahlzeit (e) tkezs; tkezsi id; Mahlzeit !: kedves egszsgre !
Mhne (e) srny
mahnen 1. buzdt; 2. emlkeztet; 3. int
Mahnung (e) ints; int
Mhren Morvaorszg
Mai (r) mjus
Maibaum (r) mjusfa
Maienbaum (r) mjusfa
mig 1. mrskelt; kzepes; 2. mrtkletes; mrtktart
migen mrskel
Maiglckchen (s) gyngyvirg
Migung (e) nuralom
Maikfer (r) cserebogr
Mailand Miln
Main (r) Majna
Mais (r) kukorica; tengeri
Maiskolben (r) kukoricacs
majesttisch fejedelmi
Major (r) rnagy
Majoran (r) majoranna
Majoritt (e) tbbsg (szavazsnl)
Makel (r) szepl; szgyenfolt
makellos makultlan
mkeln gncsoskodik; kicsinyeskedik; akadkoskodik
mal 1. egyszer; csak; 2. -szor, -szer, -szr
Mal (s) 1. emlkm; alle Male: minden alkalommal; mindig; dieses
Mal: ezttal; das eine Mal: ez egyszer (most); jedes Mal:
minden egyes esetben; mindig; manches Mal: nmelykor; nha;
olykor; das nchste Mal: legkzelebb; ein nchstes Mal:
legkzelebb; beim ersten Male: az els alkalommal; zum ersten
Male: az els alkalommal; mit einem Male: egyszeriben; zum
malen lefest; megfest
malen s. 1. festi magt; 2. tkrzdik (tv.)
Maler (r) fest; szobafest
Malerei (e) 1. festszet; 2. festmny
malerisch festi
malnehmen megszoroz
malos mrtktelen; szertelen
Malve (e) mlyva
Malz (s) malta
man << ltalnos alany >>; man klopft: kopognak; man sagt: azt
mondjk; man sieht: az ember lthatja; man wende sich an die
Direktion: forduljon az igazgatsghoz; man kann nie wissen:
soha nem lehet tudni; soha nem tudhatja az ember
Manahme (e) intzkeds; Manahmen ergreifen: intzkedik; Manahmen
treffen: intzkedik
manch nmelyik; nem egy; tbb
mancherlei tbbfle
mancher/manche/man
ches
nmelyik ember; nem egy valaki/valami; mindenfle; ich habe
so manches gehrt: mindenflt hallottam; in manchem hast du
recht: nmely dologban igazad van
manchmal olykor
Mandarine (e) mandarin
Mandat (s) 1. bntetparancs; 2. mandtum; megbzs
Mandel (e) mandula
Mandelentzndung (e) mandulagyullads
manehmen mrtket; mretet vesz
Mangel (r) hiny; hinyossg
Mangelartikel (r) hinycikk
Mangelberuf (r) hinyszakma
mangelhaft hinyos
mangeln 1. hinyt szenved; szklkdik; 2. mngorol; es mangelt jm. an
etw.: hinyzik vkinek vmije; an mir soll es nicht mangeln:
mangels +G hinyban
Mangelware (e) hinycikk
Manie (e) mnia
Manier (e) 1. md; 2. modor; stlus; viselkeds
manieriert modoros
manierlich illedelmes
Manifest (s) kiltvny
manifestieren 1. kinyilvnt; 2. tntet
manifestieren s. megnyilvnul
manikren manikrz
Mann (r) 1. frfi; ember; 2. frj; 3. f; auf den Mann: fejenknt; Mann
bei Mann: egyms mellett; Mann an Mann: egyms mellett;
Mann fr Mann: mind egy szlig; Mann fr Mann: egyms
utn; alle Mann an Bord: mindenki a fedlzetre; er hat seinen
mann gefunden: emberre tallt; er steht seinen Mann: megllja
a helyt; er stellt seinen Mann: megllja a helyt; mit Mann und
Mnnchen (s) 1. emberke; 2. hm; nach Mnnerart: frfi mdra
mannhaft frfias
mannigfach sokfle; klnfle; sokrt
Mannigfaltigkeit (e) sokflesg; sokrtsg
mnnlich 1. frfi-; hm-; 2. frfias; 3. hmnem (nyelvt)
Mannschaft (e) legnysg; csapat
mannshoch embermagassgnyi
manvieren manverez
Manschette (e) 1. kzel; 2. mandzsetta; 3. vdbortk
Mantel (r) 1. kabt; 2. kpeny; palst; 3. lepel; ftyol (tv.)
manuell manulis; kzi
Manuskript (s) kzirat
Mappe (e) 1. irattska; mappa; 2. trkp
Mrchen (s) mese
Mrchenfilm (r) mesefilm
mrchenhaft mess
Marder (r) nyest; nyuszt; grny
Maregel (e) rendszably
Margarete Margit
Margarine (e) margarin
Marie Mria
marienblau tengerszkk; matrzkk
Marienkfer (r) katicabogr
Marille (e) kajszibarack; srgabarack
Marine (e) haditengerszet
Marionette (e) bb
Mark (e) 1. hatr; mezsgye; 2. mrka (pnz)
Mark (s) csontvel
Markbein (s) velscsont
Marke (e) 1. blyeg; 2. jegy; jel; 3. mrka; vdjegy
Markensammlung (e) blyeggyjtemny
markieren 1. kihangslyoz; 2. kijell; kitz; mrkz; 3. sznlel; tettet
markig vels
Markstein (r) hatrk
Markt (r) piac; vsr
Marktfrau (e) kofa
Markthalle (e) vsrcsarnok; piaccsarnok
Marktschreier (r) 1. szlhmos; 2. vsri kikilt
Markttasche (e) szatyor
Marmolade (e) gymlcsz
Marmor (r) mrvny
marmorn mrvnybl val; mrvny-
Marone (e) szeldgesztenye
Marsch (e) lpfld; lpvidk
Marsch (r) 1. indul (zene); 2. menet; menetels
Marschall (r) tbornok
marschieren menetel; masroz
marschnereit menetksz
Marter (e) kn; knszenveds
martern megknoz; gytr
martern s. knldik; gytrdik
Mrtyer (r) vrtan; mrtr
Mrz (r) mrcius
Masche (e) 1. csokor; szalag; 2. szem (kts)
Maschine (e) gp
Maschinenbauingenie
ur (r)
gpszmrnk
Maschinengewehr (s) gppuska; leichtes Maschinengewehr: golyszr
maschinenschreiben gpel
Maschinenschrift (e) gprs
maschineschreiben gpel
Maschinist (r) gpsz
Masern (Pl.) kanyar
Maske (e) larc
Maskenball (r) larcosbl
maskieren lruhba ltztet; lcz; leplez
maskieren s. larcot lt; beltzik vkinek/vminek
Massage (e) masszzs; gyrs
Masse (e) tmeg
Massenartikel (r) tmegcikk
Massenauflage (e) tmeges pldnyszm
Massengebrauch (r) tmeghasznlat
massenhaft tmeges
Massenkundgebung
(e)
tmegtntets
Massenquartier (e) tmegszlls
Massensport (r) tmegsport
Massenversammlung
(e)
tmeggyls
massenweise tmeges
Masseur (r) masszr; gyr; nach Magabe: vmihez mrten; kpest
massiv 1. masszv; 2. slyos; tmr
Mast (e) hizlals
Mast (r) rboc
Mastab (r) 1. mrvessz; mrce; 2. mrtk; lptk
Mastdarm (r) vgbl
msten hizlal
Mastschwein (s) hz; diszn
Mastvieh (s) hzmarha
Material (s) anyag
Materialeinkauf (r) anyagbeszerzs
materialistisch materialista
Materiallieferung (e) anyagszllts
Materie (e) anyag
materiel anyagi; anyagias
Mathe (e) matek
Mathematik (e) matematika
mathematisch matematikai
Matraze (e) matrac
Matrikel (e) anyaknyv
Matrose (r) matrz
matsch 1. lottyadt; bgyadt; 2. vesztes; ich bin ganz matsch: egszen
kivagyok
Matsch (r) latyak
matt 1. bgyadt; lankadt; 2. fak; tompa fny
Matte (e) gykny
Mattheit (e) 1. bgyadtsg; lankadtsg; 2. fnytelensg; faksg; tompasg
mattherzig lagymatag; gyva
Mattigkeit (e) bgyadtsg
Matur (s) rettsgi
Matura (e) rettsgi
maturieren lerettsgizik
Matutatreffen (s) rettsgi tallkoz
Mauer (e) fal
Maueranschlag (r) falragasz; plakt
Maueranwurf (r) vakolat
mauern falaz
Maul (s) pofa; szj
Maulbeerbaum (r) eperfa
maulfaul szkszav
Maulheld (r) szjhs
Maulkorb (r) szjkosr
Maulschelle (e) pofon
Maultier (s) szvr
Maulwurf (r) vakond
Maurer (r) kmves
Maus (e) egr
Muschen (s) egrke; er ist muschenstill: meg semm mukkan
Musebussard (r) egerszlyv
Mausefalle (e) egrfog
mausen 1. egerszik; 2. elcsen; er war mausetot: szrnyethalt; er war
maustot: szrnyethalt; 3. vedlik
Maut (e) vm
mavoll mrtktart
Max Miksa
Mzen (r) mecns; prtfog
mebar mrhet
Mechanik (e) 1. mechanika; 2. mechanizmus; gpezet
Mechaniker (r) mszersz; szerel
mechanisch 1. gpies; mechanikus; 2. mechanikai; gpi
meckern 1. elgedetlenkedik; 2. mekeg
Medaille (e) rem; medl
Medikament (s) orvossg; gygyszer
Medizin (e) 1. orvossg; gygyszer; 2. orvostudomny
medizinisch orvosi; medizinische Fakultt: orvostudomnyi kar;
medizinische Klinik: belgygyszati klinika
Meer (s) tenger
Meerbusen (r) tengerbl
Meerenge (e) tengerszoros
Meeresgrund (r) tengerfenk
Meerretich (r) torma
Meerspiegel (r) tengerszint
Megert (s) mrmszer
Mehl (s) liszt
mehlig lisztes
Mehlspeise (e) tszta
mehr 1. inkbb; jobban; 2. mr (Ausztria); was will er mehr ?: mit
akar mg ?; kaum mehr: mr alig; nur mehr: mr csak; mehr
und mehr: hovatovbb; mehr und mehr: mind tbb s tbb; 3.
tbb; 4. tbb mr nem; 5. tbbet
Mehrausgabe (e) tbbletkiads
mehrdeutig tbbrtelm
mehren szaport; gyarapt
mehren s. szaporodik; sokasodik
mehrere tbb; tbben; tbbek
mehreres tbbfle
mehrerlei tbbfle
mehrfach tbbszrs
Mehrheit (e) tbbsg
mehrjhrig tbb vi; tbb ves
mehrmals tbbszr; tbbszrsen; tbb zben
Mehrparteiensystem
(s)
tbbprtrendszer
mehrtgig tbb napos; tbb napi
Mehrwert (r) rtktbblet
Mehrzahl (e) 1. tbbes szm (nyelvt); 2. tbbsg
meidel elkerl
Meiel (r) vs
meieln vs; farag
Meile (e) mrfld
meilenlang mrfldnyi
mein ld. meiner
Meine (s) az enym; a magam; az n rszem; die Meinen: az enyim; die
Meinen: a hozztartozim
Meineid (r) hamis esk
meinen 1. gondolkodik; 2. vl; vlekedik; rt; 3. vmilyennek szn; du
bist gemeint: rlad van sz; er meinte es ja nur gut: hiszen csak
jt akart; jszndkbl tette; das will ich meinen !: meghiszem
azt !; gedenke meiner !: gondolj rm !; emlkezzl meg rlam !
meiner/meine/meines az enym
meinerseits rszemrl
meinesgleichen magamfajta
meinethalben 1. fellem; 2. miattam
meinetwegen 1. fellem; um meinetwillen: miattam; 2. miattam
meiniger/meinige/mei
niges
ld. meiner
mein/meine/mein az n -m (vmim); az enym; meine Mutter: az n anym; meine
Eltern: a szleim; meines Wissens: tudtommal
Meinung (e) vlemny; szndk; die ffentliche Meinung: kzvlemny; der
Meinung sein: azon a vlemnyen van; meiner Meinung nach:
vlemnyem szerint
Meinungsaustausch
(r)
eszmecsere
Meise (e) cinke; cinege
meist 1. ld. meistens; am meisten: leginkbb; am meisten: legtbbet;
am meisten: legersebben; legjobban; die meinsten: a
legtbben; 2. legtbb
meistens legtbbszr; a legtbb esetben; leginkbb
Meister (r) 1. bajnok; 2. mester
meisterhaft mesteri; remek
meistern 1. jl rt vmihez; 2. legyz; legyr; lekzd
meistern s. uralkodik magn
Meisterschaft (e) 1. bajnoksg; 2. mesteri tuds
melancholisch melankolikus; mlabs
Meldeamt (s) bejelenthivatal
melden 1. bejelent; kzl; jelez; 2. benevez (sp); 3. feljelent
melden s. jelentkezik; sich krank melden: beteget jelent
Meldezettel (r) bejelentlap
Meldung (e) 1. jelents; hr; 2. jelentkezs
meliert vegytett; grau meliertes Haar: szbe vegylt haj
melken megfej
Melodie (e) dallam; meldia
Melone (e) dinnye
Menge (e) mennyisg; sokasg; tmeg; halmaz; eine Menge Geld: egy
csom; j sok pnz
mengen elvegyt; elkever; sszekever
mengen s. 1. beavatkozik; 2. elvegyl; elkeveredik
Mensch (r) ember; alle Menschen: mindenki; minden ember; es ist kein
Mensch da: nincs itt senki
Menschengedrnge (s) embertmeg
menschenleer nptelen
menschenmglich emberileg lehetsges; er hat das menschenmgliche getan:
megtette, ami emberileg lehetsges
menschenscheu emberkerl
Menschenverstand (r) emberi sz; der gesunde Menschenverstand: a jzan emberi sz
Menschheit (e) emberisg
menschlich emberi; embersges
Menkarte (e) tlap
Mergel (r) mrga
merkbar szrevehet
merken 1. feljegyez; megjegyez; 2. figyel; gyel; merken lassen: elrul;
3. megjell
merklich ld. merkbar
Merkmal (s) ismertetjel
merkwrdig rdekes; klns; figyelemremlt; furcsa
Merkzeichen (s) ismertetjel
Messe (e) 1. tkezde (kat); 2. mise; 3. vsr
messen 1. felmr; vgigmr (tv.); 2. megmr; lemr; 3. tartalmaz;
magban foglal
messen s. 1. hmrzi magt; 2. megmredzkedik; ich messe 1,77 m:
testmagassgom 1,77 m; sich mit jm. messen: megmrkzik
Messer (r) mr
Messer (s) ks
Messerspitze (e) kshegy; eine Messerspitze: kshegynyi
Messertisch (r) ksszrs
Messestadt (e) vsrvros
Messing (s) srgarz
Messung (e) mrs
Metall (s) fm
Metallgegenstand (r) fmtrgy
Metallgeld (s) fmpnz
metallisch fmes; rces
Metallurgie (e) fmkohszat
Meter (r)(s) mter
Meterzentner (r) mtermzsa
Methode (e) mdszer
metzeln lel; ldkl
Metzger (r) mszros
meuchlings orvul
Meute (e) 1. banda; 2. kutyafalka
Meuterei (e) zendls
meutern fellzad
Mexikaner (e) mexiki (ember)
mexikanisch mexiki
Mexiko Mexik
miachten megvet; lenz; semmibe vesz
miauen nyvog
Mibehagen (s) kellemetlen rzs
mibehaglich kellemetlen; knos
mibilligen rosszall; helytelent
Mibrauch (r) visszals
mibrauchen visszal (vmivel)
mich engem; magamat; neben mich: mellm
Michael Mihly
mideuten flremagyarz
mied ld. meiden
Mieder (s) fz
Miene (e) 1. arckifejezs; 2. kp (arc)
Mierfolg (r) balsiker
Miernte (e) rossz terms
miesmachen csrol
mietbar brelhet
Miete (e) brlet
mieten brel
Mieter (r) brl; albrl (laks)
Miethaus (s) brhz
Mietshaus (s) brhz
Mietwohnung (e) brlaks
Mietzins (r) lakbr
mifallen 1. nem tetszik; 2. visszatetszik
mifllig eltl
Migeburt (e) torzszltt
migelaunt rosszkedv; kedvetlen
Migeschick (s) balsors
miglcken nem sikerl; rosszul sikerl; jm. etw. mignnen: sajnl vkitl
vmit
Migriff (r) balfogs
Migunst (e) irigysg; rosszakarat
mihandeln bntalmaz
Mihelligkeit (e) viszly
Miklang (r) disszonancia; rossz hangzs; hamis hang
Mikrophon (s) miktofon
milang ld. milingen
Milch (e) tej; saure Milch: aludttej
Milchbar (e) tejbf; tejcsrda
Milchbrot (s) kalcs
Milchglas (s) tejespohr; tejesveg
Milchhandlung (e) tejbolt
Milchkaffee (r) tejeskv
Milchpulver (s) tejpor
Milchreis (r) tejberizs
Milchschokolade (e) tejcsokold
Milchzahn (r) tejfog
mild lgy; gyenge; enyhe; szeld; jtkony
mildern enyht; csillapt
mildern s. enyhl
Milderung (e) enyhts; enyhls
mildttig jtkony
milich fonk; kellemetlen
milingen nem sikerl
Militr (s) hadsereg; katonasg
Militrdienst (r) katonai szolglat
militrisch katonai; katons
Milliarde (e) millird
Million (e) milli
Millionr (r) milliomos
milungen ld. milingen
Milz (e) lp (szerv)
Mimik (e) arcjtk; mimika
mimisch mimikai
Mimose (e) mimza
mimutig rosszkedv; kedvetlen
Min. (Minute) perc /rv./
minder 1. cseklyebb; silnyabb; 2. kevsb; mindere Qualitt:
gyengbb minsg; mehr oder minder: tbb-kevsb; mehr
oder minder: tbb-kevesebb
Minderheit (e) kisebbsg
minderjhrig kiskor
mindern kisebbt; cskkent
mindern s. cskken
minderwertig cseklyebb rtk; silny
mindest legkevsb; nicht im mindesten: a legkevsb sem
mindeste legkisebb; legcseklyebb
mindestens legalbb
Mine (e) 1. akna (kat); 2. ceruabl; golystollbett
Mineral (s) svny
mineralisch svnyi
Mineralogie (e) svnytan
Mineralwasser (s) svnyvz
Miniatur (e) miniatra
minimal minimlis
Minister (r) miniszter; Minister fr auwrtige Angelegenheiten:
klgyminiszter
Ministerium (s) minisztrium
Ministerprsident (r) miniszterelnk
Minute (e) perc
mir nekem; magamnak; es gehrt mir: hozzm tartozik; az enym;
mir ist, als ob ...: gy rzem, mintha ...; sie sa neben mir:
mellettem lt; von mir aus !: fellem !; bnom is n !; vor mir:
Mirakel (s) csoda
miraten 1. nem sikerl; 2. rossz tra tr
Misch (r) keverk
mischen megkever; vegyt
mischen s. keveredik; vegyl
mischen s. +in +A beleavatkozik vmibe; er mischt sich in alles: mindenbe belertja
magt
Mischmasch (r) zagyvalk; zagyvasg
Mischung (e) 1. keverk; elegy; 2. kevers
miserabel sznalmas; siralmas
Mispel (e) naspolya
missen nlklz
Missetter (r) gonosztev
Mist (r) trgya; szemt
Mistel (e) fagyngy
Misthaufen (r) szemtdomb
mistimmen elkedvtelent; elkedvetlent
Mistkiste (e) szemtlda
mit 1. egytt; 2. szintn; is
mit +D -val, -vel; mit der Bahn: vaston; ein Kind mit blauen Augen:
kkszem gyermek; mit Freunde: ksz rmmel; mit fnf
Jahren: tves korban; mit fnf Jahren: tves korban; mit mir:
mitarbeiten kzremkdik
Mitarbeiter (r) munkatrs
mitbegriffen belertve
mitbekommen magval kap
mitbenutzen egytt; kzsen hasznl
mitbesitzen egytt; kzsen birtokol
mitbeteilig rszes
mitbringen magval hoz
Mitbrger (r) polgrtrs
miteinander egytt; egymssal
Mitesser (r) mitesszer
mitfahren egytt; szintn utazik
Mitfahrer (r) 1. kocsiksr; 2. titrs
mitfhlen egyttrez; vele rez
Mitgefhl (s) egyttrzs
mitgehen megy vkivel; elksr vkit
mitgerechnet beleszmtva; beszmtva; belertve
Mitgift (e) hozomny
Mitglied (s) tag
Mitgliedsausweis (r) tagsgi igazolvny
Mitgliedsbeitrag (r) tagdj
Mitgliedschaft (e) tagsg
mithaben vele; nla van
mithalten tart vkivel
Mithilfe (e) segtsg; kzremkds
mithin teht; ennlfogva
mitkommen egytt; szintn; ... is jn
Mitlaut (r) mssalhangz
Mitleid (s) rszvt; sznalom; Mitleid fhlen mit jm.: egyttrez vkivel; in
Mitleidschaft ziehen: megkrost; in Mitleidschaft gezogen
werden: krt szenved
mitleidig 1. rsztvev; 2. rszvtet rz; knyrletes
mitmachen ld. mittun
Mitmensch (r) embertrs; felebart
mitnehmen 1. elvisz; magval visz; 2. megvisel
mitrauen bizalmatlankodik; gyanakodik
mitrauisch bizalmatlan; gyanakv
mitreden hozzszl; beleszl
mitreiend magval ragad
Mitreisende (r)(e) titrs; utastrs
mitsammen mind; valamennyi
mitsamt +D egytt; egyttesen
Mitschuld (e) bnrszessg
Mitschler (r) tanultrs
mitspielen jtkban rszt vesz; jm. arg mirspielen: rtul elbnik vkivel; jm.
bel mirspielen: rtul elbnik vkivel
mittag ld. mittags
Mittag (r) dl; dlid; zu Mittag: dlben; des Mittags: dlben
Mittag (s) ebd; zu Mittag essen: ebdel
Mittagessen (s) ebd
mittgig dli
mittags dlben
Mittagspause (e) ebdsznet
Mittagsschlaf (r) ebd utni alvs
Mitte (e) 1. derk; 2. kr; kebel (tv.); in die Mitte nehmen: kzrefog;
aus unserer Mitte: kzlnk; a mi krnkbl; die goldene
Mitte: az arany kzpt; 3. kzp
mitteilen kzl
mitteilsam kzlkeny
Mitteilung (e) kzls; kzlemny
mittel 1. kzepes; kzpszer; die drei mittleren Finger: a hrom
kzps ujj; ein mittlerem Betrieb: kzepes zem; 2. kzps
Mittel (Pl.) anyagiak (pnz); Mittel und Wege finden: megtallja a mdjt
vminek; durch jedes Mittel: minden ton-mdon; aus einigen
Mitteln: sajt pnzbl; sich ins Mittel legen: kzvett
Mittel (s) 1. eszkz; md; 2. kpessg; 3. kzvetts; 4. szer; anyag
Mittelalter (s) kzpkor
mittelalterlich kzpkori
mittelbar kzvetett; kzvetve
mitteldrein kells kzepbe
Mitteleuropa Kzp-Eurpa
mitteleuropisch kzp-eurpai
Mittelgre (e) kzepes nagysg
Mittelhhe (e) tlagmagassg; kzepes magassg
mittellndisch fldkzi-tengeri
Mittellufer (r) kzpfedezet (sp)
mittellos vagyontalan
Mittelma (s) tlag
mittelmig tlagos; kzpszer; kzepes
Mittelmeer (s) Fldkzi-tenger
Mittelpunkt (r) kzpont; kzppont; im Mittelpunkt des Interesses stehen: az
rdeklds kzppontjban ll
Mittelschule (e) kzpiskola
Mittelsperson (e) kzvett (ember)
mittelst +G segtsgvel; tjn
Mittelstand (r) polgri kzposztly
Mittelstufe (e) kzpfok
Mittelstufenprfung
(e)
kzpfok vizsga
Mittelstrmer (r) kzpcstr (sp)
Mittelweg (r) kzpt
Mittelwelle (e) kzphullm
Mittelwort (s) hatrozi; mellknvi igenv
mitten 1. kzepn; kells kzepn; 2. kzepette
mittendrin kells kzepben; bent; benn
mittendruch ktfle
Mitternacht (e) jfl
mitternchtlich jfli
mitternachts jflkor
mittler ld. mittel
mittlerweile idkzben
mittun 1. rszt vesz; tu mit !: tarts velnk !; er wollte mittun: is rszt
akar venni; 2. tart vkivel
mittwegs flton
Mittwoch (r) szerda
mittwochs szerdn; szerdknt; szerdai napokon
mitunter kzbe-kzbe; olykor
Mitverfasser (r) trsszerz
Mitvergangenheit (e) flmlt (nyelvt)
mitverstanden belertve
Mitwelt (e) 1. jelenkor; 2. kortrsak
mitwirken egyttmkdik; kzremkdik
Mitwissen (s) tudoms
Mitwohner (r) laktrs
Mivergngen (s) bosszsg; kedvetlensg
mivergngt kedvetlen; mivergngt werden: kedvt szegi; rosszkedv lesz
miverstndlich flrerthet
Miverstndnis (s) flrerts
miverstehen flrrt
mixen kever; mixel
Mbel (s) btor
Mobilien (Pl.) ingsgok
mobilisieren mosgsg
mblieren bebtoroz
mochte ld. mgen
Mode (e) divat
Modeartikel (r) divatcikk
Modeberuf (r) divatszakma
Modeblatt (s) 1. ld. Modenzeitung; 2. ld. Modezeitung
Modell (s) minta; modell
modellieren megmintz; modellez
Modenhaus (e) divatruhz; divatkereskeds
Modenschau (e) divatbemutat
Modenzeitung (e) divatlap
moderig dohos; korhad
modern 1. mllik; dohosodik; 2. modern; divatos
modernisieren korszerst; modernizl
Modeschau (e) divatbemutat
Modezeitung (e) divatlap
modifizieren mdost
modifizieren s. mdosul
modisch divatos
Modistin (e) 1. divatrusn; 2. kalaposn; 3. varrn
mogeln csal
mgen 1. akar; szvesen -na, -ne; 2. -hat, -het; lehet; ich mag nicht nach
Hause: nem akarok; nincs kedvem hazamenni; ich mag nicht
essen: nem akarok enni; es mag sein, da ...: lehet; meglehet,
hogy ...; es mag sein, da ...: elismerem, hogy ...; wer mag des
sein ?: vajon; ugyan ki; 3. kedvel; szeret
mglich lehetsges; lehetleg
mglicherweise esetleg; taln; lehet, hogy ...
Mglichkeit (e) lehetsg
mglichst lehetleg; lehetsg szerint
Mohammedaner (r) mohamedn (ember)
mohammedanisch mohamedn
Mohn (r) mk
Mohr (r) szerecsendi
Mhre (e) srgarpa
Mohrrbe (e) ld. Mhre
Mokka (r) feketekv; mokkakv
Molch (r) gte; szalamandra
Mole (e) ml
Molekl (s) molekula
molestieren zaklat; molesztl
molett kvrks; molett
molk ld. melken
Molkerei (e) tejgazdasg
molkig savs
mollig 1. dundi; molett; 2. meleg; jles; lgy
Moment (r) pillanat
Moment (s) 1. mozzanat; momentum; 2. nyomatk
momentan pillanatnyi
Monat (r) hnap
monatelang 1. hnapokig; 2. hnapokig tart
monatlich 1. havi; hnapi; 2. havonknt; havonta
Monatskarte (e) havijegy; brlet
Monatsrate (e) havirszlet
Monatsschrift (e) havi folyirat
monatsweise havonknt; havonta
Monatszimmer (s) hnaposszoba
monatweise havonknt; havonta
Mnch (r) bart; szerzetes; Grauer Mnch: szrkebart (bor)
Mond (r) hold
mondn nagyvilgi
Mondfinsternis (e) holdfogyatkozs
Mondschein (r) holdvilg
Mongole (r) mongol (ember)
Mongolei (e) Monglia
mongolisch mongol
Montag (r) htf
montgig htfi
montglich htfnknt
montags htfn; htfnknt; htfi napokon
Monteur (r) gpszerel
montieren felszerel
Monument (s) emlkm; szobor
Moor (s) lp
Moorbad (s) iszapfrd
moorig lpos; ingovnyos
Moos (s) moha
Moped (s) robog
mopsen elemel; elcsen; megfj; ellop
mopsen s. 1. mrgeldik; 2. unatkozik
Moral (e) 1. erklcs; 2. tanulsg
moralisch erklcsi; erklcss
Morast (r) mocsr; ingovny
morastig mocsaras
Mord (r) gyilkossg
morden gyilkol
Mrder (r) gyilkos
Mordshunger (r) farkastvgy
Mordskerl (r) fenegyerek
morgen 1. holnap; 2. reggel
Morgen (r) 1. hold (terletmrtk); 2. reggel; hajnal
Morgen (s) holnap
Morgenbrot (s) reggeli
Morgenland (s) Kelet
Morgenrock (r) pongyola
Morgenrot (s) hajnalpr
morgens reggel; reggelenknt; reggelente
Morgensstunde (e) reggeli ra; Morgensstunde hat Gold im Munde: ki korn kel,
aranyat lel
morgig holnapi
morsch korhadt
morsen morzzik
Mrser (r) mozsr
Mrtel (r) habarcs; vakolat
mrteln vakol
Moschee (e) mecset
Moschus (r) pzsma
Moskau Moszkva
Most (r) must
Motel (s) motel
Motiv (s) motvum; das Motiv seiner Tat: tettnek oka
Motor (r) motor
Motorgehuse (s) motorhz
Motorhaube (e) motorhztet
Motorpanne (e) motorhiba
Motorrad (s) motorkerkpr
Motorradrennen (s) motorverseny
Motte (e) moly
mottig molyos
Mwe (e) sirly
Mu (s) szksgessg; knyszersg
Mcke (e) 1. szeszly; 2. sznyog
mucken megmoccan
Mckenstich (r) sznyogcsps
mde fradt; mde machen: elfraszt; mde machen: kifraszt; mde
werden: elfrad; mde werden: kifrad
Mdigkeit (e) fradtsg
Mue (e) szabadid; pihen
Muff (r) 1. doh; dohossg; pensz; 2. muff
Mhe (e) fradsg; fradozs; veszdsg; keine Mhe scheunen: nem
sajnlja a fradsgot; sich Mhe geben: veszi magnak a
fradsgot; sich Mhe geben: fradozik; veszdik; sich Mhe
machen: fradozik; veszdik; mit Mh und Not: ggyel-bajjal
mhevoll fradsgos
Mhle (e) malom
Muhme (e) 1. nagynni; 2. unokahg
Mhsal (e) fradsg; fradozs; nehzsg; gond; veszdsg
mhsam fradsgos; nehz
mhselig fradsgos
mig 1. hibaval; cltalan; 2. szabad; rr
Miggnger (r) henyl; naplop
Mulde (e) tekn; vly
Mll (r) szemt
Mllabfuhr (e) szemtszllts
Mlleimer (r) szemtlda; szemeteslda
Mller (r) molnr
Mllhalde (e) szemtdomb
Mlltonne (e) kuka
Mlltrennung (e) szelektv szemtszllts
Mllverbrennungsanl
age (e)
szemtget
Mllwagen (r) szemeteskocsi
Multiplikation (e) szorzs
multiplizieren szoroz
Mumie (e) mmia
Mumm (r) mersz; den Mumm haben zu etw.: van mersze vmihez
mummen bebugyoll
Mund (r) szj; mit offenem Mund: ttott szjjal; szjttva; reinen Mund
halten: titoktart; der Mund wssert ihmdanach: csurog a nyla
utna; etw. im Munde fhren: emleget vmit; vor der Hand in
den Mund leben: mrl holnapra l
Mundart (e) nyelvjrs; tjszls
Mndel (s) gymgyerek
mnden 1. zlik; 2. torkollik
mundgerecht szjze szerinti
mndig nagykor
mndlich szbeli
Mundstck (s) 1. csvg (msz); 2. szopka
mundtot elnmtott; mundtot machen: elnmt
Mundtuch (s) asztalkend; szalvta
Mndung (e) torkolat; betorkols; nyls
Mundvoll (s) 1. falat; haraps; 2. korty
Mundvorrat (r) traval
Mundwerk (s) beszlke; ihr Mundwerk steht nie still: be nem ll a kereplje;
szja
Munition (e) lszer
munkeln rebesget
Mnster (r)(s) szkesegyhz
munter lnk; ber; munter werden: felbred; er ist schon munter: mr
bren van
Mnze (e) 1. rme; rem; 2. fmpnz; 3. pnzverde
mnzen pnzt ver
Mnzenfernsprecher
(r)
pnzbedobs telefon
Mnzkunde (e) remtan
Mur (e) Mura
mrb porhanys; lgy; puha; mrb machen: megpuht; mrb werden:
megpuhul
murmeln 1. csobog; 2. mormog; drmg
Murmeltier (s) mormota
murren morog; mormog
mrrisch mogorva; morcos
Mus (s) lekvr
Muschel (e) kagyl
Museum (s) mzeum
Musik (e) zene; muzsika
musikalisch zenei; zenert
Musiker (r) zensz; muzsikus
musizieren zenl; muzsikl
Muskatnu (e) szerecsendi
Muskel (r) izom
Muskelfieber (s) izomlz
muskelig izmos
Muskelkater (r) izomlz
Muskulatur (e) izomzat
mssen muszj; kell; wir mssen nach Hause: haza kell mennnk; das
mu ich: ezt meg kell tennem; ich mu arbeiten: dolgoznom
kell; er mu viel Geld haben: sok pnz kell neki; das mu sein:
ennek meg kell lenni; das mu schwer sein: ez nehz lehet; das
mut du nicht tun: ezt nem szabad megtenned; das mut du
Muster (s) minta
Musterbild (s) pldakp
mustergltig plds
musterhaft mintaszer
mustern 1. megmintz; 2. soroz (kat); 3. vizsgl; vizsglgat; szemgyre
vesz
Musterwerk (s) remekm
Mut (r) 1. btorsg; mersz; 2. kedv; hangulat; es ist jm. gut zu Mute:
jkedv; Mut fassen: btorsgot mert; Mut schpfen:
btorsgot mert; nur Mut gefat !: csak btran !; sie sind eines
Mutes: teljes kztk az egyetrts; leichten Mutes: knny
mute ld. mssen
mutig btor
mutlos btortalan
mutmaen sejt; felttelez
mutmalich sejthet; feltehet
Mutmaung (e) feltevs
Mutter (e) 1. csavaranya (msz); 2. desanya
Mtterchen (s) 1. anycska; 2. anyka
Muttergottes (e) Boldogasszony
mtterlich anyai
mtterlicherseits anyai rszrl
Mutterliebe (e) anyai szeretet
Muttermal (s) anyajegy
Muttermilch (e) anyatej
Mutterschaft (e) anyasg
Mutterschaftsurlaub
(r)
gyermekgondozsi szabadsg; keine Mutterseele: egy ldott
llek sem
mutterseelenallein egyes-egyedl; anytlan rvn
Muttersnchen (s) anymasszony katonja; mama kedvence
Muttersprache (e) anyanyelv
Mutterwitz (r) egszges humor; talpraesettsg
mutuell klcsns
mutwilllig 1. pajkos; csintalan; 2. szndkos; 3. szeszlyes; bolondos
Mtze (e) sapka
Myrte (e) mirtusz
mysteris rejtlyes
mystisch misztikus
Mythe (e) mtosz
Mythologie (e) mitolgia
Mz. (Mehrzahl) tb.; tsz. (tbbes szm) (nyelvt) /rv./
N (Norden) (szak) /rv./
na nedves; vizes
Nabe (e) kerkagy
Nabel (r) kldk
nach +D 1. -ba, -be; -ra, -re; fel; -rt; dem Anschein nach: ltszat
szerint; ltszlag; nach senier Meinung: vlemnye szerint;
senier Meinung nach: vlemnye szerint; der Reihe nach:
sorjban; es ist zehn Minuten nach vier: ngy ra mlt tz
nachahmen utnoz
Nachahmung (e) 1. utnzs; 2. utnzat
Nachbar (r) szomszd
Nachbarin (e) szomszdasszony
nachbarlich szomszd; szomszdos
Nachbarschaft (e) szomszdsg
Nachbehandlung (e) utkezels
nachbessern javtgat
nachbestellen utnrendel
nachbilden utnoz; alkot vmi mintjra
Nachbildung (e) utnzat
nachbringen utnahoz; utnavisz
nachdem 1. minthogy; je nachdem: aszerint, hogy; je nachdem: mikor,
hogy; 2. miutn
nachdenken elgondolkozik; ber etw. nachdenken: elgondolkodik vmin
nachdenklich 1. gondolkod; 2. gondolkoztat; gondolkodtat
Nachdruck (r) 1. lenyomat; 2. nyomatk (tv.); 3. utnnyoms
nachdrklich nyomatkos; kifejezett
nacheilen utnasiet
nacheinander egyms utn; sorjban
Nachfolge (e) 1. kvets; 2. utdls
nachfolgen 1. kvet; 2. kvetkezik
Nachfolger (r) 1. kvet; 2. utd
nachforschen nyomoz; utnajr; tudakozdik
Nachfrage (e) 1. krdezskds; tudakozds; 2. kereslet
nachfragen krdezskdik; rdekldik
nachgeben 1. albbhagy; 2. enged; 3. utnaad
nachgehen 1. ksik (ra); 2. utnajr
nachgehen +D utnamegy vkinek; kvet vkit
nachgeraten hasonlt; t vkire
Nachgeschmack (r) utz
nachgiebig engedkeny
nachgieen utntlt
Nachhall (r) visszhang
nachhaltig tarts; kitart
nachhngen 1. tadja magt vminek; 2. hajhsz; kvet; 3. rakaszt;
utnakaszt
nachhelfen segt; tmogat
nachher aztn; azutn; utna
nachherig ksbbi; utbbi
Nachhilfe (e) segtsg; tmogats
nachholen 1. ptol; 2. utnahoz
Nachkomme (r) utd; ivadk; leszrmazott
nachkommen 1. eleget tesz; 2. utnajn; utnamegy; kvet
Nachkommenschaft
(e)
utdok; ivadkok; leszrmazottak
Nachla (r) 1. elengeds; 2. enyhls; cskkens; albbhagys; 3. hagyatk;
4. htrahagys
nachlig hanyag; gondatlan
nachlassen 1. elenged; leenged; felenged; 2. enyhl; cskken; albbhagy; 3.
htrahagy; hagyomnyoz; 4. megereszt; utnaereszt; meglazt;
5. utnafolyat
Nachlassenschaft (e) hagyatk
nachlssig hanyag; gondatlan
Nachlssigkeit (e) hanyagsg; gondatlansg
nachlaufen utnaszalad
Nachlese (e) tallzs
nachmachen utnacsinl; utnoz
nachmalig ksbbi; utbbi
Nachmittag (r) dlutn
nachmittglich 1. dlutni; 2. dlutnonknt
Nachnahme (e) utnvt
nachprfen fellvizsgl
nachrechnen utnaszmol
Nachrede (e) 1. megszls; jn. in ble Nachrede bringen: hrbe hoz; megszl
vkit; 2. utsz
nachreden 1. megszl; 2. utnamond
nachreisen utnautazik
Nachricht (e) hr; tudsts; das mu man ihm nachrhmen: ezt ell kell rla
ismerni
nachsagen 1. megszl; 2. utnamond
Nachsatz (r) fggelk; utsz
Nachschau (e) utnanzs; ellenrzs
nachschicken utnakld
nachschlagen 1. fellapoz; utnanz (knyvben); 2. utnat; utnavg
Nachschlaggewerk (s) kziknyv; tbaigazt m
Nachschlssel (r) lkulcs
Nachschrift (e) utirat
Nachschub (r) utnptls
nachsehen 1. elnz; 2. utnanz
Nachsicht (e) elnzs
nachsichtig elnz; trelmes
nachsichtlos kmletlen
Nachsilbe (e) rag; kpz; toldalk
Nachsommer (r) nyrut
Nachspeise (e) uttel; desszert
Nachspiel (s) utjtk
nchst kvetkez; der nchste beste: az els jttment
nchst +D 1. mellett; 2. utn; kvl
nchstdem legkzelebb; nemsokra
nchste legkzelebbi; kvetkez; in nchster Nhe: kzvetlen kzelben
Nchste (r)(e) felebart
Nchste (s) legkzelebbi; kvetkez
nachstehen 1. ll vki utn/mgtt; 2. elmarad vki mgtt (tv.)
nachstehend albbi; kvetkez
nachstellen 1. htrbb tesz; htrbb tesz; 2. utnallt; 3. ldz; 4.
visszaigazt
nchstens legkzelebbi
nchstgelegen legkzelebbi
nchstjhrig jv vi
nachsuchen 1. kr; 2. keres
nacht ld. nachts
Nacht (e) j; jszaka; jjel
Nachteil (r) 1. htrny; 2. kr
nachteilig 1. htrnyos; 2. kros
nachtelang jszakkon t
Nachtgleiche (e) napjegyenlsg
Nachthemd (s) hling
Nachtigall (e) flemle; csalogny
nchtigen 1. jjeli szllst ad; 2. meghl; jszakzik
Nachtisch (r) uttel
Nachtlager (s) 1. jjeli fekvhely; hlhely; 2. jjeli szlls
nchtlich jjeli; jszakai
Nachtmahl (s) vacsora
nachtmahlen vacsorzik
nachtraben utnaget
Nachtrag (r) ptls; kiegszts
nachtragen 1. haragot tart; orrol; 2. utnavisz
nachtrglich 1. utlag; utn; 2. utlagos
nachts jjel; jszaka
Nachtschicht (e) jjeli mszak; jszakai mszak
nachtsber egsz jjel
nachtun utnacsinl; utnoz
Nachtverkehr (r) jjeli forgalom
nachwachsen utnan
Nachweis (r) 1. igazols; bizonytk; 2. kimutats
nachweisen 1. felmutat; 2. kimutat; igazol
Nachwelt (e) utkor
Nachwinter (r) tlut
Nachwirkung (e) uthats
Nachwort (s) utsz; uthang
Nachwuchs (r) 1. j hajts; 2. j nemzedk; utnptls
nachzahlen utnafizet
Nachzeit (e) utkor
nachziehen 1. kihz; utnarajzol; 2. maga utn hz; 3. maga utn von (tv.);
4. utnavonul; utnakltzik
Nachzgler (r) 1. elmarad; elmaradoz; 2. ksn jv
Nacken (r) nyak; nyakszirt; tark
Nackheit (e) meztelensg
nackt meztelen; csupasz
Nadel (e) t
Nadelhr (s) tfok
Nadelwald (r) tlevel erd; fenyveserd
nafest nedvessgll; vzll
Nagel (r) 1. krm; 2. szeg; szg
nagelfest elmozdthatatlan
nageln megszegez; leszegez; odaszegez
nagelneu vadonatj
nagen 1. als; tnkretesz; 2. mardos; furdal; 3. rg; rgcsl; 4.
rgdik; tpreng
nahe 1. kzel; kzeli; 2. kzelben; -hoz, -hez, -hz kzel; nhre
Erkundigungen: kzelebbi; bvebb felvilgostsok; in naher
Zukunft: a kzeljvben; nahe am Fenster: az ablak kzelben;
es steht nahe bevor: kszbn ll; des nhren
auseinandersetzen: tzetesebben; bvebben kifejt
Nhe (e) kzel; kzelsg; kzellt; es liegt nahe: kzenfekv;
nyilvnval
nahelegen kzeli
nhen 1. kzeledik; kzeleg; 2. varr; megvarr
nher ld. nahe
Nherin (e) varrn
nhern kzelt
nhern s. +D kzeledik vmihez
nahestehen kzel ll vkihez; barti viszonyban van vkivel
nahm ld. nehmen
Nhmaschine (e) varrgp
nhren 1. eltart; fenntart; 2. tpll
nhren s. tpllkozik
nahrhaft tpll
Nhrmittel (s) tpszer
Nahrung (e) tpllk
Nahrungsmittel (s) lelmiszer
Nahrverkehr (r) helyi forgalom
Naht (e) varrs; varrat
nakalt nyirkos
nlich nedves
Name (r) nv; wie ist Ihr Name ?: hogy hvjk nt ?; dem Namen nach:
nvleg
namenlos nvtelen
namens 1. nv szerint; nev; nevezet; 2. nevben
Namensschild (s) nvtbla
Namenstag (r) nvnap
Namenszug (r) 1. kzjegy; alrs; 2. monogram
namentlich nevezetesen
namhaft 1. megnevezett; namhaft machen: megnevez; 2. neves;
nevezetes; jelents
nmlich 1. tudniilik; ugyanis; mart; 2. ugyanaz; ugyanez
nannte ld. nennen
nanu naht; ejha
Napf (r) 1. cssze; 2. tlacska; kis tl
Napfkuchen (r) kuglf
Narbe (e) heg; forads
narbig heges; forradsos
Narr (r) bolond
nrrisch bolond; bolondos
Narzisse (e) nrcisz
naschen torkoskodik; nassol
naschhaft torkos; nyalnk
Nase (e) orr
nseln orrhangon beszl
Nasenflgel (r) orrcimpa
naseweis kotnyeles
Nashorn (s) orrszarv
Nsse (e) nedvessg
nssen megnedvest
Nation (e) nemzet
national nemzeti
Nationalbewutsein
(s)
nemzeti ntudat
Nationalfarben (Pl.) nemzeti sznek
Nationalfeier (e) nemzeti nnep
nationalisieren 1. llamost; 2. honost
nationalistisch nacionalista
Nationalitt (e) 1. llampolgrsg; 2. nemzetisg
Nationalmannschaft
(e)
nemzeti vlogatott csapat (sp)
Nationalspieler (r) vlogatott jtkos (sp)
Natter (e) sikl
Natur (e) termszet
Naturalien (Pl.) 1. termnyek; 2. termszetbeli jrandsg
Naturell (s) termszet; lelkialkat
naturfarben termszetes szn; nyers szn
Naturforschen (r) termszetbvr; termszettuds
naturgem termszetes; termszetszer
Naturgesichte (e) termszetrajz
naturgetreu termszeth
Naturkunde (e) termszetrajz; termszetismeret; krnyezetismeret
natrlich 1. termszetes; 2. termszetesen; persze
Naturschtze (Pl.) termszeti kincsek
Naturschutz (r) termszetvdelem
naturverbunden termszetkedvel; termszetszeret
naturwidrig termszetellenes
n.Chr.G. (nach Christi
Geburt)
Kr.u. (Kriszus szletse utn) /rv./
Neapel Npoly
Nebel (r) kd
nebelhaft kds; kdszer
nebelig kds
neben +A mell
neben +D mellett
nebenan mellette; a szomszdban
nebenbei mellkesen; amellett
Nebenbuhler (r) vetlytrs
nebeneinander 1. egyms mell; 2. egyms mellett
Nebeneinkommen (s) mellkjvedelem
Nebenflu (r) mellkfoly
Nebengasse (e) 1. mellkutca; 2. szomszd utca; szomszdos utca
Nebengeschmack (r) mellkz
nebenher 1. egyidejen; egyidejleg; 2. mellette
nebenhin 1. mellesleg; 2. mellette; mell
Nebenkosten (Pl.) mellkkltsgek; rezsi
Nebenmann (r) szomszd (a sorban)
Nebenordnung (e) mellrendels; mellrendeltsg
Nebensache (e) mellkes; nem fontos dolog
nebenschlich mellkes; nem fontos
Nebensatz (r) mellkmondat
nebenstehend 1. mellkelt; 2. mellette ll; szomszdos
Nebenstrae (e) mellktvonal
Nebenumstand (r) mellkkrlmny
Nebenzimmer (s) szomszd szoba
neblig kds
nebst +D -val, -vel; egytt; -stul, -stl
necken 1. ktdik; 2. ugrat; hz; ktekedik
neckisch 1. ingerked; incselked; 2. negdes
Neffe (r) unokacs
negativ negatv
Neger (r) nger
nehmen 1. bevesz; elfoglal; Abschied nehmen: elbcszik; den Hrer
nehmen: felveszi a kagylt; Platz nehmen: helyet foglal; Taxi
nehmen: taxit fogad; ein Zimmer nehmen: szobt vesz ki; brel;
in Empfeng nehmen: tvesz; wie mann's nimmt: ahogy vesszk;
etw. auf sich nehmen: felvesz; magra vesz vmit; zu sich
nehmen: maghoz vesz; zu sich nehmen: elfogyaszt; bitte,
nehmen Sie !: tessk ! parancsoljon !; 2. elfogad; 3. elvesz;
Neid (r) irigysg
neiden irigyel; irigykedik
neidisch irigy
Neige (e) 1. fogyta; vge vminek; 2. lejt; ereszked
neigen lehajt; meghajt; megdnt
neigen s. lehajol; meghajol; megdl; meghajlik
neigen zu +D hajlik vmire; hajlamos vmire
Neigung (e) 1. dls; ereszkeds; 2. hajlam; vonzalom; 3. hajlandsg; 4.
maghajls
nein 1. nem; 2. st; nein, so etwas !: no de ilyet !; mg ilyet !; aber
nein !: dehogy !
Nelke (e) szegf
nennen 1. benevez (sp); 2. elnevez; megnevez
nennen s. 1. hallgat vmilyen nvre; 2. megnevezi magt
nennenswert emltsre mlt
Nenner (r) nevez
Nennfall (r) alanyeset
Nennform (e) fnvi igenv
Nennwert (r) nvrtk
Nennwort (s) nvsz
Neonrhre (e) neoncs; neonlmpa
Nerv (r) ideg; meine Nerven halten nicht mehr aus: nem brom
idegekkel
Nervenarzt (r) idegorvos
nervenkrank idegbajos; idegbeteg
Nervenschwche (e) ideggyengesg
nervig izmos
nervs ideges
Nesselnrand (r) csalncsps
Nest (s) fszek
Nesthkchen (s) 1. legfiatalabb gyermek; 2. madrfika
nett 1. csinos; takaros; 2. kedves; szves; 3. tiszta; vilgos; es war
nett bei euch: nagyon kellems volt nlatok; das kann ja nett
werden !: szp kis histria !
Netz (s) hl
Netzflgler (Pl.) recsszrnyak
netzhaut (e) recehrtya; ideghrtya
neu j; aufs neue: jra; jbl; vom neuem: jra; jbl
neuartig jszer
Neuauflage (e) j kiads
Neubau (r) 1. j ptkezs; 2. j plet; panelhz
Neubauwohnung (e) j laks; modern laks
neudrings 1. nemrgiben; jabban; 2. jbl; jra; jonnan
Neuerer (r) jt
neuern jt
Neuerung (e) jts
neuestens jabban; legjabban
neugeboren 1. jjszletett; 2. jszltt
neugestaltet jjalaktott
Neugier (e) kvncsisg
Neugierde (e) kvncsisg
neugierig kvncsi
Neuheit (e) jdonsg
Neuigkeit (e) jsg; jdonsg
Neujahr (s) jv; jesztend
neulich 1. mltkor; minap; nemrg; 2. mltkori; legutbbi
Neuling (r) kezd; jonc
Neumond (r) jhold
neun kilenc
Neun (e) kilences szm
Neuner (r) kilences
neunerlei kilencfle
neunfach kilencszeres
neunhundert kilencszz
neunjhrig kilencves; kilencvi
neuntausend kilencezer
neunte kilencedik
neunzehn tizenkilenc
neunzig kilencven
Neunzig (e) kilencvenes szm
neunziger kilencvenes
neunzigste kilencvenedik
Neusiedler See (r) Fert t
neutral semleges; kzmbs
neutralisieren semlegest; kzmbst
Neutralitt (e) semlegessg
Neuzeit (e) jkor
nicht nem; sem; ne; se; nicht mehr: mr nem; tbb nem; noch nicht:
mg ne; mg nem; soviel ich wei, nicht: tudomsom szerint
nem; hier ist es nicht: nincs itt; nicht wahr ?: nemde ?; ugyebr
Nichtbeachtung (e) figyelmen kvl hagys; semmibe vevs
Nichte (e) unokahg
nichtentsprechend nem megfelel
nichtig 1. rtktelen; semmitmond; 2. rvnytelen; semmis
Nichtigkeit (e) semmisg
Nichtraucher (r) nem dohnyz
nichts semmi; das ist nichts fr uns: ez nem neknk val; er hat nichts
zu essen: nincs mit ennie; er hat nichts zum Essen: nincs mit
ennie; das macht nichts: nem tesz semmit ! nem baj !; das tut
nichts: nem tesz semmit ! nem baj !
nichtsahnend gyantlan
nichtsbedeutend jelentktelen
nichtsdestoweniger mindazonltal; nemkevsb
Nichtsnutz (r) mihaszna
nichtssagend semmitmond
Nichtstuerei (e) semmittevs; ttlensg
nichtswrdig semmirekell; senkihzi
nicken 1. bbiskol; 2. blint; blintgat; bivccent
nie soha; sohasem
nieder 1. alacsony; als; alsfok; alsrend; 2. lefel; al; niederes
Land: alfld; auf und nieder: fel s al; fel-le; ide-oda
niederbeugen (s.) lehajol; meghajol
niederdrcken 1. elnyom; elfojt; lever; 2. lenyom
Niedergang (r) 1. hanyatls; 2. lemenet
niedergehen lemegy; leszll; alszll
niedergeschlagen levert; csggedt
niederkommen szl; mit einem Kind niederkommen: gyermeket szl
Niederkunft (e) szls
Niederlage (e) 1. elhelyezs; 2. lerakat; 3. veresg
Niederlande (Pl.) Nmetalfld
niederlndisch nmetalfldi
niederlassen leereszt; lebocst
niederlassen s. 1. leereszkedik; 2. letelepedik; 3. lel
niederlegen 1. lefektet; lergzt; 2. lemond; 3. letesz; lerak
niederlegen s. lefekszik
niederreien 1. lebont; 2. letp; leszaggat
Niederschlag (r) 1. csapadk; 2. kits; lets
niederschlagen 1. letert; 2. let; lever
niederschlagen s. lelepedik; kicsapdik
niedersetzen letesz; leltet
niedersetzen s. lel
niedersitzen lel; letelepszik
niederstrecken letert
niederstrecken s. elterl
niedertrchtig gald; alval
Niederung (e) laply
niederwrts lefel
niederwerfen 1. ledob; vet; 2. lever
niedlich csinos; takaros
niedrig alacsony
niemals soha; sohasem
niemand senki
Niere (e) vese
Nierenbraten (r) vesepecsenye; es nieselt: szitl; szemerkl az es
niesen tsszent
Niet (r)(s) szegecs
nieten megszegecsel
Nikolaus Mikls
Nil (r) Nlus
Nilpferd (s) vzil
nimmer soha; sohasem
Nimmersatt (r) telhetetlen
nippen 1. csipeget; 2. kortyint
nirgendhin sehova
nirgends sehol; seholsem
nirgendshin sehova
Nische (e) falbemlyeds; flke
nisten fszkel
Niveau (s) sznvonal; nv
niveauvoll sznvonalas
Nixe (e) hableny; sell
n.J. (nchsten Jahres) j.. (jv vi) /rv./
nobel 1. elkel; nemes; 2. nagyvonal; nagystl
noch mg; noch so: brmilyen; nicht ..., noch ...: sem ..., sem ...;
weder ..., noch ...: sem ..., sem ...
nochmalig ismtelt
nochmals mg egyszer
Nockerl (s) nokedli; galuska; Salzburger Nockerln: salzburgi galuska
Nomade (r) nomd
Nominalwert (r) nvrtk
nominell nvleges
Nonne (e) apca
Nord szak
Nordamerika szak-Amerika
Norden szak (vilgtj)
Norden (r) szak (vidk)
nordisch szaki
Nordkap (s) szaki-fok
Nordlnder (r) szaki (ember)
nrdlich szaki; nrdlich des Meeres: a tengertl szakra; nrdlich vom
Meere: a tengertl szakra
Nordost szakkelet
Nordosten szakkelet
nordstlich 1. szakkeleti; 2. szakkeletre; szakkeleten
Nordpol (r) szaki-sark
Nordsee (e) szaki-tenger
nordwrts szak fel
Nordwest szaknyugat
Nordwesten szaknyugat
nordwestlich 1. szaknyugati; 2. szaknyugatra; szaknyugaton
nrgeln akadkoskodik
Norm (e) 1. szably; 2. szabvny; norma
normal norml; normlis
normen szabvnyost
Norwegen Norvgia
Norweger (r) norvg (ember)
norwegisch norvg; es tut not, da ...: szksges, hogy ...; etw. tut mir not:
szksgem van vmire; etw. ist mir not: szksgem van vmire;
wenn es not tut: ha kell; wenn es not ist: ha kell
Not (e) 1. baj; es hat Not: srgs; Not leiden an etw.: szklkdik
vmiben; ohne Not: szksgtelenl; ok nlkl; zur Not:
nagynehezen; ppen csak hogy; zur Not: szksg esetn; 2.
szksg; szksgessg; knyszersg; szorultsg
Notar (r) jegyz; kzjegyz
Notausgang (r) vszkijrat
Notbett (s) ptgy
Notbremse (e) vszfk
Notdurft (e) szksglet
notdrftig szks
Note (e) 1. bankjegy; 2. hangjegy; kotta; 3. jegyzk; szmla; 4. jegyzet;
5. osztlyzat; jegy
Notebank (e) jegybank
notfalls szksg esetn
Notgeschrei (s) seglykilts
Nothelfer (r) elsseglynyjt
notieren feljegyez
ntig szksges; kell; ich hab's nicht ntig: nincs r szksgem
ntigen 1. biztat; unszol; sich ntigen lassen: kreti; knltatja magt; 2.
knyszert
ntigenfalls szksg esetn
Notiz (e) 1. jegyzet; feljegyzs; 2. tudoms; von etw. Ntiz nehmen:
tudomst szerez vmirl
Notizbuch (s) notesz; jegyzetfzet
Notlage (e) knyszerhelyzet
Notlandung (e) knyszerleszlls
notleidend szklkd; nsges
Notleine (e) mentktl
Notruftelefon (s) seglykr telefon
Notsitz (r) ptls
Notwehr (e) nvdelem
notwendig szksges
Notwendigkeit (e) szksg; szksgessg; knyszersg
Novelle (e) novella
November (r) november
Nr. (Nummer) sz. (szm) /rv./
Nu (e) di
Nu (s) egyszeriben; egy pillanat alatt; egy csapsra
nchtern 1. jzan; 2. res (gyomor); nchternen Magens: res gyomorral;
tlen; auf nchternen Magen: hgyomorra
Nudeln (e) metlt
Nukern (r) dibl
Nuknacker (r) ditr
null nulla; zrus; eins zu null: egy null (1:0) (sp); null und nichig:
rvnytelen; semmis
Null (e) 1. nulla; zrus (szmjegy); 2. semmi; semmisg
numerieren megszmoz
numerisch szmszer; szmbeli
Nummer (e) szm; szmjegy
Nummernscheibe (e) szmlap
Nummernschild (s) rendszmtbla
Nummernwhler (r) ld. Nummerscheibe
nun 1. ekkor; aztn; 2. miutn; minthogy; nos ht; bis nun:
mostanig; von nun an: mostantl fogva; mostantl kezdve; nun
gerade: csak azrt is; was nun ?: most mi lesz ?; nun aber: igen
m; mde; nun denn !: m legyen !; lssuk csak !; sagen wir
nunmehr immr; most mr; most aztn
nur 1. csak; csupn; 2. ugyan; csakis; br; brcsak; nur dann, wenn:
csakis; nun mehr eine Stunde: mr csak egy rig; nun noch
eine Stunde: mr csak egy rig; sieh nur !: nzd csak !; so oft
nur: valahnyszor csak; wer nur: aki csak; akrki; brki
Nuschale (e) dihj
Nster (e) orrlyuk (llat)
nutzbar felhasznlhat; nutzbar machen: hasznost
ntzen 1. hasznra van; hasznot hoz; hasznot hoz; hasznl; 2.
kihasznl; 3. ld. nutzen
Nutzen (r) haszon; nyeresg; von Nutzen sein: hasznos
ntzlich hasznos
nutzlos haszontalan; hibaval
Nutzpflanze (e) haszonnvny
O (Osten) K (Kelet) /rv./
Oase (e) ozis
ob 1. ha; es fragt sich, ob ...: krds, vajon ...; als ob: mintha; ob
..., ob ...: akr ..., akr ...; na, und ob !: mi az hogy !; 2. vajon; -
ob +D felett; fltt
ob +G miatt
Obdach (s) hajlk; menedk
obdachlos hajlktalan
oben fenn; fent; fell; nach oben: felfel; von oben: fentrl; fellrl
obenan legfell
obendrauf legfell; legfellre; legtetejre
obendrein azonfell; radsul
ober fels; felsbb
Ober (r) 1. fels (krtya); 2. ld. Oberkellner
Oberarm (r) felkar; felskar
Oberflche (e) fellet; felszn
oberflchlich 1. felletes; felsznes; 2. felleti; felszni
oberhalb fell; fenn; fent; die Oberhand behalten: fellkerekedik; die
Oberhand haben: fellkerekedik
oberhalb +G felett; fltt
Oberhaupt (s) f; feje vminek; das Oberhaupt des Staates: az llam feje
oberirdisch fld feletti
Oberkellner (r) fpincr
Oberkrper (r) felstest; machen Sie den Oberkrper frei !: vetkzzn le
derkig !
Oberleitungbus (r) trolibusz
Oberleutnant (r) fhadnagy
Oberlicht (s) fels vilgts
Obersterreich Fels-Ausztria
Oberrock (r) felskabt; fellt
Oberst (r) ezredes
Oberstleutnant (r) alezredes
Oberstufe (e) 1. fels tagozat; 2. felsfok
Oberstufenprfung (e) felsfok vizsga
Oberteil (r)(s) felsrsz
oberwrts felfel
obgenannt fent nevezett; fent emltett
Obhut (e) oltalom; gondozs
obig fenti; fentebb
Objekt (s) trgy
objektiv trgyilagos; objektv
Oblate (e) ostya
obliegen foglalkozik vmivel; vgez vmit; vminek szenteli magt; es liegt
jm. ob: vkinek a ktelessge; dolga; es obliegt jm.: vkinek a
ktelessge; dolga
Obmann (r) 1. bizalmi (ember); 2. vezet
Obrigkeit (e) felsbbsg; felettes hatsg; von Obrigkeits wegen: hivatalbl
Obsorge (e) gondozs; gondoskods
Obst (s) gymlcs
Obstbaum (r) gymlcsfa
Obstgarten (r) gymlcsskert
Obstladen (r) gymlcsbolt
Obstsaft (r) gymlcsl
obwalten 1. fennl; 2. uralkodik
obwohl br; habr; mbr; noha; jllehet
Ochse (r) kr
de puszta; magnyos; sivr
de (e) 1. egyhangsg; sivrsg; 2. da; 3. pusztasg; sivatag
denburg Sopron
oder vagy; oder aber: vagy pedig; oder auch: illetve; vagy inkbb
Oder (e) Odera
Zofe (e) komorna
Ofen Buda
Ofen (r) klyha; tzhely; kemence
offen 1. nylt; nyitott; trt; nyitva; trva; 2. szinte; nylt; offener
Wein: foly bor; offen gestanden: szinn szlva; az igazat
megvallva; offen gesagt: szintn szlva; az igazat megvallva
offenbar nyilvnval
offenbaren 1. felfed; 2. kinyilvnt; kinyilatkoztat; kijelent
offenbaren s. megnyilatkozik; megnyilvnul
Offenheit (e) nyltsg
offenherzig nyltszv
offenkundig kztudoms
offenlassen nyitva hagy
offensichtlich ld. offenbar
Offensive (e) offenzva
ffentlich nyilvnos; nylt; kz-; ffenltiche Bibliothek: kzknyvtr
ffentlichkeit (e) nyilvnossg
offiziell hivatalos
Offizier (r) katonatiszt
offizis flhivatalos
ffnen kinyit; felnyit; megnyit; kibont; felbont
ffnen s. kinylik; felnylik
ffnung (e) 1. kinyits; felnyits; megnyits; 2. nyls
oft gyakran; sokszor; wie oft: hnyszor
fter gyakori; tbbszri; fters: gyakran; gyakorta; des fteren:
gyakran; gyakorta
oftmalig gyakori; tbbszrs
oftmals gyakran; sokszor
Zgling (r) nvendk
Oheim (r) 1. bcsi; 2. nagybcsi
Ohm (r) 1. bcsi; 2. nagybcsi
ohne anlkl; mit oder ohne ?: cukorral vagy anlkl ?; ich bin ganz
ohne: nincs egy fillrem sem
ohne +A nlkl; -tlanul, -talanul, -tlenl, -telenl
ohnedies ld. ohnehin
ohnehin gyis; amgy is; klnben is
Ohnmacht (e) 1. juls; 2. tehetetlensg
ohnmchtig eszmletlen
ohnmhtig 1. jult; allt; 2. tehetetlen; ohnmhtig werden: eljul
hr (s) 1. fl; fog; foganty; 2. fl; jn. bers Ohr hauen: rszed; tejt
vkit; bis ber die Ohren: nyakig; flig; 3. lyuk; fok
ohrenbetubend flsikett
Ohrensausen (s) flzgs
Ohrfeige (e) pofon
ohrfeigen megpofoz; felpofoz; pofon vg
Ohrgehnge (s) flbeval
Ohrlppchen (s) flcimpa
Ohrmuschel (e) flkagyl
okkasionel alkalmi
okkupieren elfoglal; megszll
konom (r) 1. kzgazdsz; konmus; 2. mezgazdsz
konomie (e) 1. szszer gazdlkods; konmia; 2. kzgazdasgtan
konomisch 1. gazdasgos; konomikus; 2. kzgazdasgi
Oktober (r) oktber
okulieren szemez
l (s) olaj
lbild (s) olajfestmny
len megolajoz; beolajoz
lgewchse (Pl.) olajosnvnyek
lheizung (e) olajfts
Olive (e) olajfa
Zoll (r) 1. hvelyk; col (mrtk); 2. vm
Zollamt (s) vmhivatal
Zollangabe (e) vmbevalls
Zollbeamte (r) vmtisztvisel; vmhivatalnok
Zollerklrung (e) vmru-nyilatkozat
Zollkontrolle (e) vmvizsglat
Zllner (r) vmos
Zollstelle (e) vmkirendeltsg
lsaaten (Pl.) olajosmagvak
lsardine (e) olajos szardnia
lstand (r) olajszint
Olympiasieger (r) olimpiai bajnok
olympisch olimpiai
Omelett (s) omlett; tojslepny
Omnibus (r) busz
Zone (e) vezet; sv; zna
Onkel (r) 1. bcsi; 2. nagybcsi
Zoo (r) llatkert
Zoologie (e) llattan
Oper (e) opera
Operation (e) 1. hadmvelet; 2. mtt; operci; jn. einer Operation
unterziehen: megoperlnak vkit; 3. mvelet
Operationsraum (r) mt (helyisg)
Operationssaal (r) mt (helyisg)
Operette (e) operett
operieren 1. megmt; megoperl; 2. mkdik; tnykedik
Opernglas (s) sznhzi ltcs
Opernhaus (s) operahz
Opernsnger (r) operanekes
Zopf (r) hajfonat; copf
Opfer (s) ldozat; zum Opfer fallen jm.: vki ldozatul esik
opfern felldoz
opfervoll ldozatos
opponieren 1. ellenez; 2. ellenkezik
oppositionell ellenzki
Optik (e) optika; fnytan
Optiker (r) ltszersz
orange narancssrga; narancsszn
Orange (e) narancs
Orange (s) narancssrga (szn)
Orchester (s) zenekar
Orden (r) 1. rendjel; rdemrend; 2. szerzetesrend; lovagrend
ordentlich 1. derekas; alapos; 2. gondos; 3. rendes; szablyos
ordinr szoksos; mindennapi; kznsges
Ordination (e) 1. orvosi rendels; 2. orvosi rendel
Ordinationsraum (r) orvosi rendel
ordinieren rendel (orvos)
ordnen 1. elrendel; elr; 2. elrendez; rendbehoz
ordnen s. elrendezdik; rendbejn
Ordnung (e) rend; Ordnung machen: rendet rak
ordnungsgem rendes; szablyszer
ordnungshalber a rend kedvrt
Ordnungsliebe (e) rendszeretet
ordnungswidrig rendellenes; szablytalan
Organ (s) 1. hang; orgnum; 2. szerv; 3. szerv; kzeg
Organisation (e) 1. szervezs; szervezkeds; 2. szervezet
organisatorisch szervezeti
organisch 1. szerves; 2. szervi
organisieren megszervez
Organismus (s) l szervezet; organizmus
Organist (r) orgonista
Orgel (e) orgona (hangszer)
Orient (r) kelet; Kelet
orientalisch keleti; keleties
orientieren tjkoztat
orientieren s. tjkozdik
orientiert tjkozott
Orientierung (e) 1. tjkozds; 2. tjkoztats
original 1. eredeti; 2. sajtos
Originalitt (e) 1. eredetisg; 2. sajtossg
originell ld. original
Zorn (r) harag; in Zorn geraten: hhbe gurul; dhs lesz
Ornament (s) dsz; dszts; dsztmny
Ort (r) hely; an Ort und Stelle: a helysznen
rter (r) navigtor
rtlich helyi
Ortographie (e) helyesrs; ortogrfia
Ortophde (r) ortopdorvos; ortopd szakorvos
ortsansssig helybeli
Ortsbehrde (e) helyi hatsg
Ortschaft (e) helysg
ortsfest helyhez kttt
Ortsgesprch (s) helyi beszlgets
Ortsgruppe (e) helyi szervezet; helyi csoport
Ortskunde (e) helyismeret
Ortsname (r) helysgnv
Ortstafel (e) helysgtbla; helysgnvtbla
ortsblich szoksos
se (e) ld. hr
Ost kelet
Ostbahnhof (r) Keleti Plyaudvar
Osten kelet (vilgtj)
Osten (r) Kelet (vidk)
ostentativ tntet; kihv
Osterei (s) hsvti tojs
Ostern (s) hsvt; frohe Ostern !: kellemes hsvti nnepeket !; frhliche
Ostern !: kellemes hsvti nnepeket !; zu Ostern: hsvtkor
sterreich Ausztria
sterreicher (r) osztrk (ember)
sterreichisch osztrk; ausztriai
Osteuropa Kelet-Eurpa
osteuropisch kelet-eurpai
osthin keletnek; kelet fel
stlich keleti
ostwrts keletre; kelet fel
Otter (e) vipera
Otter (r) vidra
Ouvertre (e) nyitny
oval ovlis
Overall (r) overall; munksruha
Ozean (r) cen
Ozon (s) zon
Ozonloch (s) zonlyuk
Ozonschicht (e) zonrteg
p.A. (per Adresse) cmn
Pa (r) 1. szoros; hg; 2. tlevl
Paamt (s) tlevlhivatal
paar 1. nhny; pr; ein paar Nsse: pr; nhny szem di; 2. pros
Paar (s) pr
paaren prost
paaren s. prosodik; prosul
paarig pros
Paarlaufen (s) pros mkorcsolyzs (sp)
paarmal prszor
Pabild (s) tlevlfnykp
Pacht (e) 1. brlet; 2. haszonbr
pachten brbe vesz; brel
Pchter (r) brl; haszonbrl
Pack (r) csomag; kteg
Pack (s) cscselk; banda
Pckchen (s) kis csomag
packen 1. csomagol; 2. megragad; megfog
packen s. elhordja magt
packend megkap; lebilincsel
Packpapier (s) csomagolpapr
Packtier (s) mlhs llat
Packtrger (r) hordr
Packung (e) 1. borogats; 2. burkolat; gngyleg; 3. csomagols
Pdagog (r) pedaggus
Pdagogik (e) nevelstan; pedaggia
pdagogisch pedaggiai
Paddelboot (s) kajak (sp)
paddeln kanalaz (evezsnl); ich bin paff: szhoz sem jutok
Page (r) 1. aprd; 2. boy
Paket (s) csomag
Paketannahme (e) csomagfelvtel
Paketausgabe (e) csomagkiads
Paketbeflderung (e) csomagszllts; csomagkzbests
Pakistan Pakisztn
Pakontrolle (e) tlevlvizsglat
Pakt (r) szerzds; egyezmny; paktum
paktieren 1. megllapodik; 2. szerzdik
Palast (r) palota
Palatschinke (e) palacsinta
palich 1. alkalmas; 2. trhet
Palme (e) plma
panieren panroz; kirnt
Panne (e) defekt
Pannendreieck (s) elakadsjelz hromszg
Panther (r) prduc
Pantoffel (r) papucs
Panzer (r) 1. harckocsi; pnclkocsi; 2. pncl; vrt
Panzerkasse (e) pnclszekrny
panzern pncloz; vrtez
Panzerzug (r) pnclvonat
Papagei (r) papagj
Papier (s) 1. rtkpapr; 2. irat; papr; igazolvny; 3. papr; papros
Papiermesser (s) paprvg ks
Pappband (r) kartonkts
Pappdeckel (r) kregpapr; karton
Pappe (e) 1. kemnypapr; karton; paprlemez; 2. pp; ragaszt
Pappel (e) nyrfa
Pappendeckel (r) kregpapr; karton
papperlapapp lrifri
pappig ragacsos; ragads
Pappschachtel (e) kartondoboz
Paprika (r) paprika; Gefllte Paprikaschoten: tlttt paprika
Paprikahuhn (s) papriks csirke
Paprikapulver (s) darlt paprika; paprikapor
Papst (r) ppa
ppstlich ppai
Paradeis (r) paradicsom
Parademarsch (r) dszmenet
Paradies (s) paradicsom; den
Paragraph (r) szakasz; cikk; paragrafus
parallel prhuzamos
Parallele (e) 1. prhuzam; 2. prhuzamos
Prchen (s) procska
Pardon (r) kegyelem; megbocsts; bocsnat
Parfmerie (e) illatszertr
parieren 1. elhrt; kivd; 2. engedelmeskedik
Paris Prizs
Pariser (r) prizsi (ember)
Paritt (e) parits
Park (r) park
Parkanlage (e) park
parken parkol
Parkett (s) 1. fldszint (sznhz); 2. parketta
Parkettsitz (r) tmlsszk (sznhz)
Parkplatz (r) parkolhely
Parkwrter (r) parkr
Parlament (s) orszggyls; parlament
Parole (e) jelsz
Partei (e) 1. lak; fr jn. Partei nehmen: vkinek a prtjt fogja; fr jn.
Partei ergreifen: vkinek a prtjt fogja; beklagte Partei: alperes;
klgerische Partei: felperes; 2. prt (tv. is); 3. gyfl
Parteibuch (s) prttagsgi knyv; tagknyv
Parteienverkehr (r) gyflforgalom
parteiisch 1. prtos; 2. rszrehajl; elfogult
Parteimitglied (s) prttag
Parteiorgan (s) 1. prtlap; 2. prtszervezet
Parteisekretr (r) prttitkr
Parteitag (r) prtkongresszus
Parteiverstammlung
(e)
prtgyls; prtnap
Parteivorstand (r) prtvezetsg
parteiwidrig prtellenes; prtszertlen
Partellose (e) prtonkvli
Parterre (s) fldszint
Partezettel (r) gyszjelents
Partie (e) 1. ruttel; 2. hzassg; parti; 3. jtszma; parti; 4. kirnduls;
tra; 5. rsz; rszlet; 6. szlam
partiell rszleges
Partikel (e) rszecske
Partisan (r) partizn
Parzelle (e) telekrsz; parcella
Parzellenzahl (r) helyrajzi szm
parzellieren feldarabol; felparcellz
Passage (e) tjr
Passagier (r) utas
Passagierliste (e) utaslista
Passagierverkehr (r) szemlyforgalom
Passant (r) jrkel; gyalogos
passen 1. figyel; les; 2. hozzilleszt; odailleszt; 3. megfelel; illik; 4.
passzol (sp); 5. rillik; jl ll
passen s. illik; ill; val; die Schuhe passen mir nicht: a cip nem j a
lbamra; er pat darauf: figyel; gyel r; es pat sich nicht: nem
passend ill; illend; megfelel
passieren 1. thalad; tmegy; 2. ttr; passzroz (telt); 3. elmegy (tv.);
was ist passiert ?: mi trtnt ?; es mag passieren: mg megfelel;
4. megtrtnik; megesik
Passierschein (r) belpsi engedly; kilpsi engedly
Passion (e) 1. kedvtels; passzi; szenvedly; 2. passi
passiv passzv
Paste (e) paszta; kencs; krm
Pastete (e) psttom
Pastor (r) lelkipsztor; lelksz
Pat. (Patent) szab. (szabadalom) /rv./
Pate (e) keresztanya
Pate (r) keresztapa; koma
Patekind (s) keresztgyermek
Patenschaft (e) 1. keresztapasg; keresztanyasg; 2. patronls
Patent (s) szabadalom
Patient (r) beteg
Patriot (r) hazafi
patriotisch hazafias
Patron (r) 1. fick; alak; 2. tulaj; tulajdonos; fnk; 3. vdnk; prtfog;
patrnus
Patrone (e) 1. patron; minta (msz); 2. tltny
patschna csuromvizes
patzig hetyke
Pauke (e) stdob
pauken 1. betant; 2. elnspngol; 3. magol; 4. stdobot ver; dobol; 5.
t
Paul Pl
Pauschale (s) talny
Pause (e) sznet
pausen trajzol; tmsol
Pazifik (r) Csendes-cen
pazifisch csendes-ceni; der Pazifische Ozean: Csendes-cen
Pech (s) 1. baj; pech; balszerencse; 2. szurok
Pechvogel (r) peches ember; szerencstlen flts
pedantisch pedns
Pegel (r) vzllsmutat
peilen 1. betjol; 2. meghmoz
Pein (e) kn; szenveds
peinich 1. knos; kellemetlen; 2. knz; gytr
peinigen knoz; gytr
peinvoll knos; gytrelmes
Peitsche (e) ostor; korbcs
peitschen megostoroz; megkorbcsol
Pelargonie (e) musktli
Pellkartoffeln (Pl.) hjban ftt krumpli
Pelz (r) 1. bunda; 2. szrme; prm
Pelzmantel (r) bunda
Pendel (s) inga
pendeln leng; ing
Pension (e) 1. nevelintzet; 2. nyugdj; 3. panzi; ein Zimmer mit voller
Pension: szoba teljes elltssal
Pensionr (r) 1. bennlak; 2. kosztos; 3. nyugdjas
Pensionat (s) nevelintzet
pensionirien nyugdjaz
Pensionist (r) nyugdjas
Pensionistin (e) nyugdjas n
per +A -on, -en, -n; -knt; ltal; ellenben; per Adresse: vkinek a
cmn; per Schiff: hajn; per Stck: darabja; darabonknt
perfekt tkletes; perfekt
Periode (e) peridus
periodisch periodikus
Perle (e) gyngy
perlen gyngyzik
Perlhuhn (s) gyngytyk
Perlmutter (e) gyngyhz
permanent lland
perplex elkpedt
Perser (r) perzsa (ember)
Persien Perzsia
persisch perzsa
Person (e) szemly
personal szemlyi
Personal (s) szemlyzet
Personalabteilung (e) szemlyzeti osztly
Personalausweis (r) szemlyi igazolvny
Personalien (Pl.) szemlyi adatok
Personalschef (r) szemlyzeti fnk
Personenbeschreibung
(e)
szemlylers
Personenverkehr (r) szemlyforgalom
Personenwagen (r) szemlykocsi; szemlygpkocsi
Personenzug (r) szemlyvonat
personifizieren megszemlyest
persnlich 1. szemlyes; szemlyi; 2. szemlyesked
Persnlichkeit (e) szemlyisg
Perspektive (e) tvlat
Percke (e) parka
pessimistisch pesszimista
Pest Pest
Pest (e) pestis
Petersilie (e) petrezselyem
Petroleum (s) petrleum
petzen besg; rulkodik
Pfad (r) svny
Pfadfinder (r) cserksz
Pfahl (r) clp; kar
pfhlen 1. clpz; karz; 2. karba hz
Pfand (s) 1. vegbett; 2. zlog
pfnden lefoglal; zlogol
Pfanne (e) serpeny
Pfannkuchen (r) 1. fnk; 2. omlett; 3. palacsinta
Pfarre (e) plbnia
Pfarrer (r) plbnos
Pfau (r) pva
Pfeffer (r) bors; roter Pfeffer: paprika; ungarischer Pfeffer: paprika
Pfefferkuchen (r) mzeskalcs
Pfefferminze (e) borsmenta
Pfeife (e) 1. pipa; Pfeife rauchen: pipzik; 2. sn
pfeifen ftyl; spol
Pfeil (r) nyl
Pfeiler (r) pillr; oszlop
pfeilschnell nylsebesen
Pfennigabsatz (r) tsarok
Pferd (s) l
Pferdeherde (e) mnes
Pferdehirt (r) csiks
Pferdekutsche (e) lovaskocsi
Pferderennen (s) lverseny
Pferdestrke (e) ler (msz)
Pferdewagen (r) lovaskocsi
pfiff ld. pfeifen
Pfiff (r) 1. fortly; csel; cselfogs; 2. ftty; fttyents
Pfifferling (r) rkagomba; csirkegomba; nylgomba; ich kmmere mich
keinen Pfifferling darum: ftylk r; keinen Pfifferlin wert
sein: fityinget; fabatkt sem r
pfiffig furfangos
Pfingsen (s) pnksd
Pfirsich (r) szibarack
Pflanze (e) nvny
pflanzen 1. elltet; 2. feltz
Pflanzengarten (r) fvszkert
Pflanzenkunde (e) nvnytan
Pflaster (s) 1. kvezet; 2. tapasz
pflastern 1. kikvez; 2. letapaszt
Pflaume (e) szilva
Pflaumenmus (s) szilvalekvr
Pflege (e) 1. pols; gondozs; 2. mvels
Pflegeeltern (Pl.) nevelszlk; gymszlk
pflegeleicht knnyen kezelhet (ruha)
pflegen 1. pol; gondoz; 2. folytat; gyakorol; 3. szokott
pflegen s. polja magt; was pflegen Sie zu trinken ?: mit szokott inni ?
Pfleger (r) pol
Pflegerin (e) poln
Pflicht (e) ktelessg
Pflichtfach (s) ktelez tantrgy
Pflichtgefhl (s) ktelessgrzet
pflichtgem ktelessgszer
Pflichtbung (e) ktelez gyakorlat (sp)
pflichtvergessen 1. htlen; 2. ktelessgmulaszt
Pflock (r) cvek; kar
pflcken cvekel; kikarz
pflog ld. pflegen
pflcken 1. leszed; leszakt; 2. megkopaszt
Pflug (r) eke
pflgen sznt
Pforte (e) kiskapu; porta
Pfrtner (r) kapus; ports
Pfosten (r) clp; dc
Pfote (e) talp; mancs
Pfriem (r) r; frt
pfropfen 1. bedugaszol; 2. olt (nvnyt)
Pfropfen (r) dug; dugasz
Pfuhl (r) pocsolya
Pfund (s) font
pfuschen 1. kontrkodik; 2. puskzik (iskolban)
Pfuschenzettel (r) puska (iskolai)
Pfuscher (r) 1. csal (krtya); 2. kontr
Pftze (e) pocsolya
Phnomen (s) jelensg; tnemny
Phantasie (e) fantzia; kpzelet; brnd
phantasieren 1. brndozik; kpzeldik; 2. rgtnz (zene)
phantastisch fantasztikus
Phase (e) fzis; szakasz
Philipp Flp
Philippien (Pl.) Flp-szigetek
Philosoph (r) filozfus
Philosophie (e) filozfia
philosophieren blcselkedik; filozofl
phlegmatisch egykedv; flegmatikus
phonetisch fonetikus
Photo (s) ld. Foto
Physik (e) fizika
Physiker (r) fizikus
Physiologie (e) fiziolgia
physisch 1. termszeti; 2. testi; fizikai
Pianist (r) zongorista
Picke (e) cskny
Pickel (r) hegymszcskny
picken 1. csipeget; 2. megragaszt (Ausztria)
pickig ragads
piepen 1. cincog; 2. csipog
Piett (e) kegyelet
pikant pikns
Pilger (r) zarndok
pilgern elzarndokol
Pille (e) pirula
Pilot (r) 1. pilta; 2. rvkalauz
Pilz (r) gomba
Pinie (e) mandulafeny; pinia
Pinscher (r) pincsi
Pinsel (r) ecset
pinset ecsetel
Pinzette (e) csipesz
Pionier (r) ttr
Pirat (r) kalz
Pirol (r) srgarig
pirschen 1. becserksz; 2. oson
Piste (e) 1. kifutplya; leszllplya (rep); 2. versenyplya (sp)
Pistole (e) pisztoly
Pkt. (Punkt) p. (pont) /rv./
PKW
(Personalkraftwagen)
szgk. (szemlygpkocsi) /rv./
Plache (e) ponyva
placieren elhelyez
placieren s. elhelyezkedik
Plafond (r) mennyezet; plafon
Plage (e) 1. fradsg; bajlds; 2. szerencstlensg; csaps
plagen knoz; gytr
plagen s. knldik; veszdik
Plaid (r)(s) takar; pld
Plakat (s) falragasz; plakt
plakatieren kifggeszt; kiplaktol
Plakatsule (e) hirdetoszlop
Plakette (e) rem; emlkrem
Plan (r) terv; tervezet
Plane (e) ponyva
planen tervez
Planet (r) bolyg
planieren egyenget
Planke (e) deszka; palnk
plnkeln csatroz
planlos 1. cltalan; 2. tervszertlen
planmig tervszer
planschen lubickol; pancsol
Plantage (e) ltetvny
Planung (e) tervezs
Planwirtschaft (e) tervgazdasg; tervgazdlkods
plappern fecseg; csacsog
plrren bg; bget
Plateau (s) fennsk; plat
pltschern 1. csobog; 2. lubickol
platt lapos; seklyes
Platte (e) 1. hanglemez; kalte Platte: hidegtl; 2. lemez; lap; 3. tl; tlca
pltten simt; vasal
Plattensee (r) Balaton
Plattenspieler (r) lemezjtsz
Plattform (e) emelvny
Plattfu (r) ldtalp
Platz (r) 1. hely; 2. tr; Platz haben: elfr; Platz nehmen: helyet foglal;
Platz greifen: elharapzik
Platzanweiser (r) jegyszed
platzen pukkan; sztpukkad
Platzkarte (e) helyjegy
platzkartenpflichtig helyjegykteles
Platzregen (r) zpor
plaudern 1. cseveg; elbeszlget; 2. pletykl; kifecseg
Pleite (e) csd; pleite gehen: tnkremegy; csdbe jut; pleite sein:
tnkrement; csdbe jutott
Plenarsitzung (e) plenris ls
Plombe (e) 1. fogtms; 2. plomba
plombieren 1. leplombl; 2. tm (fogat)
pltzlich hirtelen
plump esetlen; otromba
Plunder (r) cskasg; vacak
plndern kifoszt; fosztogat
Plural (r) tbbes szm (nyelvt)
Pneumatik (e) gumiabroncs
Pbel (r) cscselk
pochen zrget; kopogtat
Pocke (e) himlhely
Pocken (Pl.) feketehiml
Podium (s) emelvny; pdium; dobog
Poesie (e) 1. kltemny; 2. kltszet
Poet (r) klt; pota
poetisch klti; potikus
Pogatsche (e) pogcsa
Pokal (r) serleg; kupa
pkeln besz; pcol
Pol (r) 1. plus; sarok (msz); 2. sark (fldrajzi)
Polarkreis (r) sarkkr
Pole (r) lengyel (ember)
polemisieren vitatkozik
Polen Lengyelorszg
polieren csiszol; fnyez; polroz
Poliklinik (e) klinika
Polin (e) lengyel n
Politik (e) politika
Politiker (r) politikus
politisch 1. politikai; 2. politikus; clszer
politisieren politizl
Politkonomie (e) politikai gazdasgtan; polgazd.
Polizei (e) rendrsg
polizeilich rendri; rendrsgi
Polizeistube (e) rszoba
Polizeistunde (e) zrra
Polizist (r) rendr
Pollen (r) pollen
Pollenallergie (e) pollenallergia
polnisch lengyel
Polnisch (s) lengyel (nyelv)
Polster (r)(s) prna; vnkos
Polsterer (r) krpitos
polstern kiprnz
Polstersitz (r) prnzott ls
Polter (r) zrej
Polterabend (r) legnybcs
poltern 1. zrg; drmbl; 2. zsrtldik
Polyp (r) polip; Pommes frites: hasbburgonya
pomps pomps; pompzatos
Popelinemantel (r) ballonkabt
Popmusik (e) popzene
populr npszer
Popularitt (e) npszersg
populrwissenschaftlic
h
ismeretterjeszt
Pore (e) prus
pors lyukacsos; porzus
Portefeuille (s) 1. levltrca; 2. miniszteri trca
Portier (r) kapus; ports (Ausztria)
Portion (e) adag
Porto (s) postadj; port
Portrt (s) arckp; portr
Portrtist (r) arckpfest
Portugal Portuglia
Portugiese (r) portugl (ember)
portugiesisch portugl
Portugiesisch (s) portugl (nyelv)
Porzellan (s) porceln
Posaune (e) harsona
Pose (e) helyzet; pz
posieren pzol
Position (e) 1. lls; pozci; 2. helyzet; llapot
positiv pozitv
Positur (e) testtarts
Posse (e) trfa; bohzat
possenhaft mks; bohks
possierlich bohks
Post (e) posta
postalisch postai
Postament (s) lbazat; talapzat
Postamt (s) postahivatal
Postanweisung (e) postautalvny
Postbote (r) posts; levlhord
Posteinlieferungsschei
n (r)
postai feladvevny
Posten (r) 1. lls; 2. ruttel; Posten stehen: rt ll; immer auf dem
Posten sein: mindig a helyn van; immer auf dem Posten sein:
mindig egszsges; mindig jl van; 3. rsg; rszem; rhely
Postfach (s) postafik
Postgebhr (e) postailletk
Postgeheimnis (s) levltitok
Postillion (r) postakocsis
Postkarte (e) levelezlap
Postkasten (r) postalda
Postkutsche (e) postakocsi
Postleitzahl (e) postai irnytszm
Postmarke (e) levlblyeg
Postpaket (s) postacsomag
Postsachen (Pl.) napi posta
Postschliefach (s) postafik
Postskript (s) utirat
Postsparbuch (s) postatakarkknyv
Poststempel (r) postablyegz
Postulat (s) 1. feltevs; posztultum; 2. kvetelmny
Postverkehr (r) postaforgalom
postwendend postafordultval
Potential (s) potencil
potentiell potencilis
Potenz (e) 1. hatvny; 2. potencia
potenzieren hatvnyoz; hatvnyra emel; potztausend !: teringettt !;
kutyafjt !
poussieren 1. szerelmeskedik; flrtl; 2. tmogat; prtol; 3. udvarol; teszi a
szpet
Pracht (e) pompa; dsz
Prachtexemplar (s) dszpldny
prchtig ld. prachtvoll
Prachtstck (s) ld. Prachtexemplar
prachtvoll pomps; nagyszer; remek
Prdestination (e) predesztinci; eleve elrendels
Prdikat (s) 1. lltmny (nyelvt); 2. osztlyzat
Prfix (s) eltag; prefixum (nyelvt)
Prag Prga
prgen 1. alkot; forml; 2. bevs; belevs; 3. pnzt ver
prgen s. bevsdik; belevsdik
Prager (r) prgai (ember)
prgnant tmr; vels
Prgung (e) pnzvers; veret
prahlen dicsekszik; henceg; krkedik
Prahlerei (e) dicsekvs; hencegs; krkeds
prahlerisch dicsekv; henceg; krked
Praktik (e) 1. fogs; fortly; praktikum; 2. gyakorlat
Praktikant (r) 1. gyakorl orvos; 2. gyakornok
praktisch 1. gyakorlati; 2. gyakorlatias; praktikus; gyes; 3. gyakorlatilag;
praktisch bewhrt: a gyakorlatban bevlt; 4. gyakorl; 5.
hasznlhat; hasznos; praktikus
praktizieren gyakorlatot folytat; praktizl
Prliminarien (Pl.) elzetes megllaptsok
Praline (e) pralin
prall ruganyos; rugalmas; kemny; feszes; in der prallen Sonne: a
tz napon; an der prallen Sonne: a tz napon
prallen 1. tz (napfny); 2. tkzik; verdik
Prludium (s) eljtk; preldium (zene)
Prmie (e) prmium; dj; jutalom
prmiieren djaz; jutalmaz
Prmisse (e) elzmny
prangen 1. dicsekszik; krkedik; 2. dszeleg; pompzik
Pranke (e) mancs
Prparat (s) 1. gygyszerksztmny; 2. prepartum
prparieren kipreparl
Prposition (e) elljrsz; viszonysz; prepozci (nyelvt)
Prrie (e) prri
Prsens (s) jelen id (nyelvt)
prsentieren 1. tnyjt; felajnl; 2. elterjeszt
Prsenz (e) jelenlt
Prsident (r) elnk
Prsidentschaft (e) elnksg
Prsidialrat (r) elnki tancs
prsidieren elnkl
Prsidium (s) elnksg; fkapitnysg
prasseln 1. henceg; krkedik; dicsekszik; 2. sustorog; sistereg; serceg;
pattog; 3. zuhog; kopog; ver
prassen tobzdik; dszl
Prteritum (s) mlt id; praeteritum (nyelvt)
Pratze (e) mancs; pracli
Praxis (e) 1. gyakorlat; praxis; 2. tapasztalat
przis pontos; precz
Preburg Pozsony
Prebro (s) sajtiroda
predigen prdikl (tv. is)
Prediger (r) prdiktor; igehirdet; hitsznok
Predigt (e) szentbeszd; hitsznoklat; prdikci
Prehaus (s) prshz
Preis (r) 1. r; 2. dicsret; um jeden Preis: minden ron; mindenron;
zum halben Preis: flron; 3. dj; jutalom
Preisangebot (s) rajnlat
Preisausscheiben (s) plyzati felhvs
Preisbestimmung (e) rmegllapts
Preiselbeere (e) vrs fonya
preisen dicst; magasztal; dicsr
Preisenhhung (e) remels; remelkeds
Preisermigung (e) rengedmny
Preisfrage (e) versenyttel
preisgeben kiszolgltat; felad; felldoz
preisgeben s. kiszolgltatja magt; felldozza magt
preisgekrnt jutalmazott; djazott
preisgeschenkt kedvezmnyes; leszlltott r
Preisherabsetzung (e) rlaszllts
preislich dicsretes
Preisliste (e) rjegyzk
Preisnachla (r) rengedmny
Preispolitik (e) rpolitika
Preisreiten (s) djlovagls (sp)
Preisrichter (r) versenybr; zsritag
Preisschwankung (e) ringadozs
Preissenkung (e) rleszllts; rengedmny
Preisstufe (e) rkategria
Preissturz (r) rzuhans
Preistrger (r) djnyertes; kitntetett
Preistreiber (r) rdrgt
Preisunterschied (r) rklnbzet; rklnbsg
preiswert jutnyos
prekr ktes; bajos; knyes
Prekohle (e) brikett
prellen becsap; rszed
Preluft (e) srtett leveg
Premiere (e) bemutat; premier
Premierminister (r) miniszterelnk
Preproze (r) sajtper
Presbyterianer (r) presbiterinus
Presse (e) 1. baj; szorultsg; 2. nyomda; sajt; 3. prs
Presseagentur (e) sajtgynksg
Pressedienst (r) sajtszolglat
Presseerklrung (e) sajtnyilatkozat
Pressefreiheit (e) sajtszabadsg
pressen prsel; megszort; nyom; sszeszort; sszezsfol
Presseschau (e) sajtszemle
Preue (r) porosz (ember)
Preuen Poroszorszg
Preuin (e) porosz n
preuisch porosz
prickeln ingerel; csiklandoz
Priester (r) pap
Priesteramt (s) papsg; papi hivats
priesterlich papi
Priesterrum (s) ld. Priesterschaft
Priesterschaft (e) papsg
Priesterweihe (e) papszentels
prima elsrend; prma
Primaner (r) << a nmet kzpiskola 8. vagy 9. osztlynak tanulja >>
primr elsdleges; eredeti
Primas (r) prms
Primel (e) kankalin
primitiv primitv
Primogenitur (e) elsszlttsgi jog
Primus (r) osztlyels; vfolyamels
Primzahl (e) prmszm; trzsszm
Prinz (r) herceg
Prinzessin (e) hercegn
Prinzip (s) elv
prinzipell 1. elvbl; 2. elvi
Prinzipienfrage (e) elvi krds
prinzlich hercegi
Prinzregent (r) rgensherceg
Prioritt (e) elsbbsg; priorits
Prise (e) 1. csipet; 2. tubk; 3. zskmny
Prisma (s) 1. hasb; 2. prizma
Pritsche (e) 1. ndplca; 2. priccs; 3. sulyok; verfa
priv. (privat) magn /rv./
privat szemlyes; privt; magn
Privatangelegenheit
(e)
magngy
Privatbeamte (e) magntisztvisel
Privatbesitz (r) magntulajdon
Privatdetektiv (r) magnnyomoz
Privateigentum (s) magntulajdon
Privateingang (r) klnbejrat
Privatgesprch (s) magnbeszlgets
privatisieren privatizl
Privatklinik (e) szanatrium
Privatleben (s) magnlet
Privatlehrer (r) magntanr
Privatmann (r) magnember
Privatpraxis (e) magnrendels
Privatreise (e) egyni utazs
Privatschule (e) magniskola
Privatstunde (e) magnra
Privatwohnung (e) magnlaks
Privatzimmer (s) fizet vendgszoba
Privileg (s) kivltsg; privilgium
pro -knt; -rt
Probe (e) 1. bizonytk; eine Probe mit etw. machen: kiprbl vmit; eine
Probe mit etw. anstellen: kiprbl vmit; jn. auf die Probe
stellen: prbra tesz vkit; 2. prba; ksrlet
Probeflug (r) prbarepls
Probejahr (s) prbav
proben prbl
Probensammlung (e) mintakollekci
Probestck (s) 1. mintadarab; 2. prbamunka
Probezeit (e) prbaid
Probierbste (e) prbababa
probieren 1. kiprbl; megprbl; megksrel; 2. megkstol; megzlel; 3.
megvizsgl; elemez; kmlel; man probiert !: prba szerencse !;
probieren geht ber Studieren: gyakorlat teszi a mestert
Probierglas (s) kmcs
Problem (s) problma; krds; gy
Problematik (e) problematika
problematisch problematikus
Produkt (s) 1. szorzat; 2. termk; gyrtmny
Produktenhandel (r) gabonakereskedelem
Produktion (e) 1. hozam; 2. produkci; mutatvny; 3. termels
produktionsfhig termkpes
Produktionsgenossens
chaft (e)
termelszvetkezet
Produktionskraft (e) termeler
Produktionsleiter (r) gyrtsvezet
Produktionsmittel (s) termeleszkz
Produktionsweise (e) termelsi md
produktiv alkot; termel
Produktivitt (e) termkenysg
produzieren 1. bemutat; produkl; 2. ltrehoz; termel; elllt
produzieren s. produklja magt
Prof. (Professor) prof. (professzor) /rv./
profan 1. avatatlan; 2. vilgi
Profession (e) hivats; foglalkozs; mestersg
professionell hivatsos
Professor (r) 1. egyetemi tanr; professzor; 2. kzpiskolai tanr (Ausztria)
Profi (r) profi (sp)
Profil (s) profil; oldalnzet; arcl
Profit (r) profit; haszon; nyeresg
profitabel nyeresges
profitieren profitl; hasznot hz
Prognose (e) prognzis
Programm (s) 1. msor; program; 2. program
programmatisch programszer
programmgem programszer
programmieren 1. programba iktat; programba felvesz; 2. programoz
Programmusik (e) programzene
Programmvorschau
(e)
filmelzetes
progressiv halad; progresszv
Projekt (s) terv; tervezet
projektieren megtervez
Projektil (s) lvedk
Projektion (e) 1. vetts; 2. vetlet
Projektionsapparat (r) vettgp; vettkszlk
Projektionsschirm (r) vettvszon
projizieren vett
Pro-Kopf-Produktion
(e)
egy fre jut termels
Prokurist (r) cgvezet
Prolog (r) 1. eljtk; 2. elsz; bevezets; prolgus
Promenade (e) 1. sta; 2. stny
Promenadenweg (r) stny
promenieren stl; stlgat
Promille (e) ezrelk
prominent kivl
promovieren 1. doktorl; 2. doktorr avat
prompt kszsges; gyors; azonnali
Pronomen (s) nvms
Propaganda (e) propaganda
propagieren propagl; hirdet; terjeszt
Propeller (r) propeller; hajtcsavar; lgcsavar
Prophet (r) prfta
Prophetie (e) jslat; jvendls; prfcia
prophetisch prftai
prophezeien megjsol; megjvendl
Prophezeiung (e) jsls; jslat; jvendls
Proportion (e) arny; viszony
proportional arnyos
Proportionalitt (e) arnyossg
proportioniert 1. arnyos; 2. ld. proportionieren
Proposition (e) javaslat; indtvny; propozci
Propst (r) prpost (katolikus); esperes (protestns)
Prosa (e) prza
Prosaiker (r) przar
prosaisch przai; prosit !: egszsgre ! (koccintskor); prosit Neujahr !:
boldog j vet !
Prospekt (r) prospektus; ismertets; tjkoztat
Prostituierte (e) prostitult
Prostitution (e) prostitci
prot. (protestanisch) protestns /rv./
Prot. (Protokoll) jkv. (jegyzknyv) /rv./
protegieren prtfogol; protezsl
Protektion (e) protekci
Protest (r) vs; tiltakozs
Protestant (r) protestns
protestantisch protestns
protestieren tiltakozik; protestl
Prothese (e) 1. mvgtag; 2. protzis; mfogsor
Protokoll (s) jegyzknyv; zu Protokoll nehmen: jegyzknyvbe vesz
Protokollfhrer (r) jegyz
Prototyp (r(s) prototpus
Protz (r) pffeszked; hivalkod (ember)
protzen pffeszkedik; hivalkodik
Prov. (Provinz) tartomny /rv./
Proverb (s) kzmonds
Proviant (r) lelem; lelmiszer; elemzsia
proviantieren lelmez
Provinz (r) 1. tartomny; provincia; 2. vidk; in der Provinz: vidken
provinzial vidki
Provision (e) jutalk
Provizstadt (e) vidki vros
Provokateur (r) felbujt; provoktor
Provokation (e) kihvs; provokls; provokci
provokatorisch kihv; provokl
provozieren provokl
Proz. (Prozent) % (szzalk) /rv./
Proze (r) 1. lefolys; folyamat; jm. einen Proze anhangen: pert indt vki
ellen; beperel vkit; gegen jn. einen Proze anhngig machen:
pert indt vki ellen; gegen jn. einen Proze fhren: pereskedik
vkivel; mit jm. einen Proze fhren: pereskedik vkivel; kurzen
Proze machen: nem sokat teketrizik; 2. per
Prozedur (e) eljrs; procedra
Prozent (s) szzalk; zu hohen Prozent: nagy kamatra
-prozentig -szzalkos
Prozentrechnung (e) szzalkszmts
prozentual szzalkos
prozessieren pereskedik; pert folytat
Prozession (e) felvonuls; krmenet
prde szemrmesked; lszemrmes; prd
prfen 1. levizsgztat; 2. megvizsgl; tvizsgl; ellenriz; tnz;
kivizsgl; 3. prbra tesz
Prfer (r) vizsgztat
Prfflug (r) prbarepls
Prfling (r) vizsgz
Prfstein (r) prbak
Prfung (e) 1. megprbltats; die Prfung bestehen: tmegy a vizsgn; die
Prfung machen: vizsgzik; 2. vizsga; 3. vizsglat; prba
Prfungstermin (r) vizsganap
Prfungsverfahren (s) vizsglati eljrs
Prfzeit (e) prbaid
Prgelei (e) verekeds
Prgelknabe (r) bnbak
prgeln megver
prgeln s. verekedik
Prunk (r) pompa; fny; dsz; ragyogs
prunken pompzik; dszeleg
prunklos egyszer; dsztelen
Prunksaal (r) dszterem
Prunkstck (s) dszpldny
prunkvoll pomps; fnyes; dszes; ragyog
PS (Pferdestrke) LE (ler) /rv./
PS (Postkriptum) ui.; u.i. (utirat) /rv./
Psalm (r) zsoltr
Pseudonym (s) lnv
Psyche (e) llek
Psychiater (r) elmegygysz; pszichiter
psychisch lelki; pszichikai
Psychoanalyse (e) pszichoanalzis
Psycholog (r) pszicholgus
Psychologie (e) llektan; pszicholgia
psychologisch llektani; pszicholgiai
Psychopat (r) pszichopata
Pubertt (e) serdlkor; puberts; publik machen: nyilvnossgra hoz;
kzztesz
Publikation (e) kzlemny
Publikum (s) 1. kznsg; publikum; 2. nyilvnos elads (egyetemen)
publizieren kzl; publikl
Pudding (r) puding
Pudel (r) uszkr; das ist also des Pudels Kern: erre megy ht ki a jtk
Pudelmtze (e) kucsma
Puder (r) pder; hintpor
pudern bepderez
Puderzucker (r) porcukor
Puff (r) 1. buggy; puff; 2. ts; lks; puffans
puffen 1. durrant; pufogtat; 2. puffan; durran; 3. pfl; lk; bkds
Puffer (r) 1. borgonyafnk; puffancs; 2. tkz; lkhrt (msz)
P-Zug (r)
(Personenzug)
szemlyvonat /rv./
Pullover (r) pulver
Puls (r) rvers; szvvers; pulzus; jm. den Puls fhlen: megtapogatja
vkinek a pulzust; jm. den Puls fhlen: tapogatzik vkinl (tv.)
Pulsader (e) tr
pulsieren lktet; pulzl
Pulsschlag (r) rvers
Pult (s) 1. emelvny; 2. polc; pult
Pulver (s) 1. por; 2. puskapor; lpor
pulverig poros
pulverisieren porlaszt
Pulvermagazin (s) lportr (kat)
Pulverturm (r) lportorony
Pump (r) klcsn
Pumpe (e) szivatty; pumpa
pumpen 1. kiszivattyz; 2. klcsnz
Pumps (pl.) krmcip
punkt pont; ppen
Punkt (r) 1. pont; 2. szempont; toter Punkt: holtpont; ein wunder Punkt:
fj pont; rzkeny pont; auf dem Punkt stehen: azon a ponton
van; mr ott tart; auf dem Punkt sein: azon a ponton van; mr
ott tart; bis zu einem gewissen Punkte: bizonyos fokig;
bizonyos mrtkben; etw. Punkt fr Punkt durchgehen: pontrl
pontra megvizsgl vmit; etw. von Punkt zu Punkt durchgehen:
pontrl pontra megvizsgl vmit; wir einigten uns ber diesen
Punkt: egyetrtettnk ebben a krdsben; Sieg nach Punkten:
Pnktchen (s) pontocska
Punktekampf (r) pontverseny (sp)
pnkteln pettyez; kipontoz
pnktlich pontos; er kommt immer pnktlich: mindig pontos; mindig
pontosan jn
Pnktlichkeit (e) pontossg
Punktrennen (s) pontverseny
Punktrichter (r) pontozbr
Punktzahl (s) pontszm
Punsch (r) puncs
Pupille (e) pupilla
Puppe (e) 1. baba; bb; bbu; 2. prbababa
Puppengesicht (s) babaarc
Puppenspiel (s) bbjtk
Puppenspielertheater
(s)
bbsznhz
Puppentheater (s) bbsznhz
Puppenwagen (r) babakocsi
pur tiszta; puszta; mer; pures Gold: sznarany
Pree (e)(s) pr; pp
purgieren megtisztt
Purgiermittel (s) hashajt
Puritaner (r) puritn
puritanisch puritn
Purpurmantel (r) bborpalst
purpurrot bborvrs
Purzelbaum (r) bukfenc; einen Purcelbaum machen: bukfencet vet; einen
Purcelbaum schlagen: bukfencet vet
purzeln bukfencezik
Puste (e) szusz; szufla
Pustel (e) pattans
Puta (e) puszta
Pute (e) pulykatoj; dumme Pute !: buta liba !
Puter (r) pulykakakas
puterrot pulykavrs
Putsch (r) llamcsny; puccs
Putz (r) 1. cicoma; dsz; 2. vakolat
putzen 1. dszt; cicomz; 2. megtisztt; megpucol; 3. vakol
putzen s. 1. kiltzik; cicomzkodik; 2. tisztlkodik; Pferde putzen: lovat
csutakol; sich die Zhne putzen: fogat mos; sich die Nase
putzen: kifjja az orrt /
Putzfrau (e) takartn
putzig mks; bohks; furcsa; fura
Putzlappen (r) tiszttrongy
Putzmacherei (e) kalaposmhely
Putzmacherin (e) kalaposn
Putzmittel (s) tiszttszer
Putznarr (r) divatbolond
putzschtig cicomzkod
Putztuch (s) porrongy
Putzwerkzeug (s) tiszttszerszm
pw. (postwendend) postafordultval /rv./
Pygme (r) pigmeus
Pyjama (r)(s) pizsama
Pyramide (e) 1. gla; 2. piramis
Pyrenen (Pl.) Pireneusok
Pyrenenhalbinsel (e) Pireneusi-flsziget
pyrenisch pireneusi
Pyrotechnik (e) pirotechnika; tzszerszet
Pyrotechniker (r) pirotechnikus; tzszersz
pythagoreisch pithagoraszi; pthagoraszi; pythagoreischer Lehrsatz:
Pitagorasz ttele; Pitagorasz-ttel
Pz. (Parzellenzahl) hrsz. (helyrajzi szm) /rv./
q (Quintal) q (mzsa) /rv./
Quacksalber (r) kuruzsl; sarlatn
Quadrat (s) ngyzet
Quadratmeter (s) ngyzetmter
Quadratwurzel (e) ngyzetgyk
quadrieren 1. egybevg; 2. ngyzetre emel
quken 1. brekeg; 2. kuruttyol; karattyol; 3. nyafog
Qual (e) kn
qulen knoz; megknoz
qulen s. 1. gytrdik; knldik; 2. knozza magt
Qulerei (e) knzs
Qualifikation (e) minsts
qualifiziert 1. minstett; 2. szakkpzett
Qualitt (e) 1. kpessg; 2. minsg
qualitativ minsgi
Qualm (r) fstgomoly
qualmen 1. fstl; 2. gomolyog
qualmig 1. fsts; 2. gomolyg
qualvoll gytrelmes; knos
Quantitt (e) mennyisg
quantitativ mennyisgi
Quarantne (e) vesztegzr
Quark (r) 1. tr; 2. vacak; semmisg
Quart (e) 1. kvart (sp/zene); 2. negyed
Quart (s) negyedrt
Quartal (s) negyedv
Quartier (s) szlls; kvrtly
Quarz (r) kvarc
quasseln fecseg
Quaste (e) bojt
Quatsch (r) sletlensg; hlyesg
quatschen locsog
quatschna csuromvizes
Quecksilber (s) higany
Quelle (e) forrs
quellen 1. bugyog; 2. kiduzzad; megdagad
Quellenwerk (s) forrsm
quer 1. tls; harnt; rzstos; 2. keresztbe; keresztben; ferdn;
harnt; kreuz und quer: sszevissza; keresztl-kasul; 3. visszs;
Querbinde (e) keresztkts
Quere (e) keresztirny; jm. in die Quere kommen: keresztezi vkinek az
tjt
queren keresztez
querfeldein toronyirnt
Quergasse (e) keresztutca
Querschnitt (r) keresztmetszet
querber szemben
quetschen 1. sszezz; 2. sztnyom; prsel
Quetschung (e) zzds
quieken sivt; vist; sivalkodik
quietschen 1. csikorog; 2. sivalkodik
Quirl (r) habar
quirlen 1. habar; 2. prget; quitt mavhen: kiegyenlt; elintz; wir sind
quitt: kvittek vagunk
Quitte (e) birsalma
quittieren nyugtz
Quittung (e) nyugta; elismervny
Quiz (s) kvz; ki mit tud ?; ki miben tuds ?
Quizz (s) kvz; ki mit tud ?; ki miben tuds ?
quoll ld. quellen
Quote (e) hnyad; kvta
Quotient (r) hnyados
Raab Gyr
Raab (e) Rba
Rabbiner (r) rabbi
Rabe (r) holl
Rabenmutter (e) szvtelen anya
rabenschwarz hollfekete
Rache (e) bossz; an jm. Rache nehmen: bosszt ll vkin
rchen megbosszul
Rachen (r) torok; garat
rchen s. bosszt ll
rackern (s.) grcl
Rad (s) 1. kerk; 2. kerkpr; bicikli
Radatt (r) zsivaj; zenebona; er radebrecht das Ungarisch: tri a magyart
radeln kerkprozik; biciklizik
radfahren kerkprozik
Radfahren (s) kerkprozs; biciklizs
Radfahrer (r) kerkpros
radieren 1. karcol; rzkarcot kszt; 2. radroz
Radiergummi (r) radr; radrgumi
Radierung (e) rzkarc
Radieschen (s) hnapos retek
radikal gykeres; radiklis
Radio (r)(s) rdi; Radio hren: rdit hallgat
Radrennen (s) kerkprverseny
Radweg (r) kerkprt
raffen 1. feltz; redz; 2. megragad
raffen s. sszekapja; sszeszedi magt
raffinieren finomt
raffiniert 1. finomtott; 2. kifinomult; 3. rafinlt; krmnfont
Rage (e) dh
ragen emelkedik
Rahm (r) tejfl
rahmen 1. keretez; 2. leflz
Rahmen (r) keret; rma
Rahmkse (r) krmsajt
Rain (r) mezsgye
Rakete (e) rakta
rammen 1. dngl; clpz; 2. nekimegy
Rampe (e) 1. feljr; felhajt; 2. rakod (vast); 3. rivalda (sznhz)
Ramschware (e) maradk ru
Rand (r) szl; perem; auer Rand und Band kommen: kijn a sodrbl
randalieren garzdlkodik
Randnote (e) szljegyzet
rang ld. ringen
Rang (r) 1. emelet (sznhz); 2. rang; rendfokozat; ersten Ranges:
elsrend; jm. den Rang ablaufen: fellml vkit
Range (r) klyk; csibsz
rangieren 1. rendez; tolat (vast); 2. sorol (rangsorba)
rangweise rang szerint
rank karcs; hajlkony
Ranke (e) kacs; inda
Rnke (Pl.) rmnykods; fondorlat
ranken felkapaszkodik
Rnkenschmied (r) cselszv
rann ld. rinnen
rannte ld. rennen
Ranunkel (e) boglrka
Ranzen (r) 1. iskolatska; 2. tarisznya
ranzig avas
rapid gyors
Rappe (r) fekete l
rappelig hbortos
rappeln csrmpl; zrg
rar ritka; gyr
Raritt (e) ritkasg
rasch gyors; hirtelen
rascheln zizeg; zrg
rasen 1. rjng; tombol; 2. szguld; vgtat
Rasen (r) pzsit; gyep
rasend 1. rjng; tombol; szguld; 2. rettenten; rasender Beifall:
tombol siker
Rasenmher (r) fnyr
Rasenmhmaschine
(e)
fnyr
Rasierapparat (r) borotva; elektrischer Rasierapparat: villanyborotva
rasieren megborotvl
rasieren s. borotvlkozik
Rasierklinge (e) borotvapenge
Rasiermesser (s) borotva
Rson (e) belts; szszersg; rtelem
raspeln reszel
Rasse (e) faj; fajta
rasseln 1. csrmpl; zrg; 2. csrtet
Rast (e) pihens; pihen
rasten megpihen
rastlos szntelen; nyughatatlan
Raststtte (e) pihenhely
Rat (r) 1. tancs; 2. tancs (testlet); 3. tancskozs; 4. tancsos
(szemly); sich Rat holen: tancsot kr; jn. um einen Rat
fragen: tancsot kr vkitl; jn. um einen Rat bitten: tancsot kr
vkitl; keinen Rat wissen: tancstalan; mit jm. zu Rate gehn:
tancskozik vkivel; jm. zu Rate ziehen: kikri vki tancst
Rate (e) 1. rszeseds; jrulk; 2. rszlet
raten kitall
raten +D +zu +D tancsol vkinek vmit
ratenweise rszletekben
Ratenzahlung (e) rszletfizets
Rathaus (s) vroshza
Ration (e) adag
rationalisieren szszerst; racionalizl
rationell 1. szszer; 2. gazdasgos
rationieren adagol
rtlich 1. tancsi; 2. tancsos; ajnlatos
ratlos tancstalan
ratsam tancsos
ratschen 1. hadar; 2. kerepel
Ratschlag (r) ld. Rat
ratschlagen tancskozik; tanakodik
Rtsel (s) 1. rejtly; 2. rejtvny
rtselhaft rejtlyes
Ratte (e) patkny
rattern kattog; zakatol
Raub (r) 1. rabls; 2. zskmny
rauben elrabol
Ruber (r) rabl
Rauberei (e) rabls
ruberisch rabl
Raubmord (r) rablgyilkossg
Raubtier (s) ragadoz llat
Raubberfall (r) rabltmads
Raubwild (s) dvad
Raubzug (r) rablhadjrat
Rauch (r) fst
ruchen 1. dohnyzik; 2. fstl; 3. megfstl
Raucher (r) dohnyos
Rucherkse (r) fstlt sajt
Rauchfang (r) kmny
Rauchfleisch (s) fstlt hs
rauchfrei fstmentes
rauchig fsts
Rauchwaren (Pl.) 1. dohnyru; 2. szrmeru
Rude (e) rh
raufen tpdes; szaggat
raufen (s.) verekedik; dulakodik
Rauferei(e) verekeds
rauh 1. rdes; durva; 2. zord; nyers
Rauhreif (r) zzmara
Rauhware ld. Rauchwaren
Raum (r) 1. helyisg; 2. tr; hely
rumen 1. kirt; 2. sszetakart
Raumfahrt (e) rhajzs; rrepls
Rauminhalt (r) trfogat; kbtartalom; befogadkpessg
Raumkapsel (e) rkabin
rumlich trbeli
Rumlichkeit (e) helyisg
Raumschiff (s) rhaj
Raupe (e) herny
Rausch (r) mmor
rauschen zg; zsong; zuhog
Rauschmittel (s) kbtszer
ruspern (s.) krkog; torkt kszrli
Reagenzglas (s) kmcs
reagieren reagl
Reaktion (e) reakci
reaktionr reakcis
real relis
realisieren realizl
Realitt (e) realits
Reallohn (r) relbr
Rebe (e) szlvessz; venyige
Rebell (r) lzad
rebellieren fellzad; lzadozik
rebellisch lzad
Rebhuhn (s) fogoly (madr)
rechen gereblyz
Rechen (r) 1. gereblye; 2. ruhafogas
Rechenmaschine (e) szmolgp
Rechenschaft (e) szmads; Rechenschaft ablegen: szmot ad; beszmol; jn. zur
Rechenschaft ziehen fr etw.: vkit felelssgre von vmirt
Rechenschieber (r) logarlc
Rechenzentrum (s) szmtstechnikai kzpont
rechnen 1. szmt; 2. szmol
Rechnen (s) 1. szmols; 2. szmtan
Rechnung (e) 1. szmts; tervezs; Rechnung tragen: szmtsba vesz;
szmol vmivel; 2. szmla; 3. szmols
recht 1. helyes; kell; ill; 2. igaz; 3. jobb (oldal); 4. valdi; igazi;
eben gerade recht: pp jkor; es geschieht ihm recht !: gy kell
neki !; das ist mir recht: ez nekem megfelel; es ist mir nicht
recht: nincs nyemre; jm. recht machen: kedvre tesz vkinek;
jm. recht tun: kedvre tesz vkinek; er hat recht behalten: neki
lett igaza; du hast recht: igazad van; ich wre ein rechter Narr:
tisztra bolond volnk; rechter Winkel: derkszg
Recht (s) jog; igazsg; trvny; Recht sprechen: tlkezik; trvnykezik;
von Rechts wegen: igazsg szerint
Rechtberater (r) jogtancsos
Rechte (e) jobboldal (parlament)
Rechte (r)(e) 1. a jobb oldali ember; 2. az igazi; 3. igaz ember
Rechte (s) a helyes; igaz; etwas Rechtes lernen: valami hasznosat tanul
Rechteck (s) derkszg ngyszg
rechterseits jobbra; jobboldalt
rechtfertigen igazol
rechtglubig igazhit
rechthaberisch nfej; akaratos; mindig neki van igaza
rechtlich 1. jogi; 2. tisztes; derk; rendes
rechtlos jogtalan
rechtmig jogszer; jogos; trvnyes
rechts jobbra; jobboldalt; rechts der Rheines: a Rajna jobb oldaln
Rechtsanwalt (r) gyvd
Rechtsauen (r) jobbszls (sp)
Rechtschreibung (e) helyesrs
Rechtsfall (r) jogeset
rechtsfllig pervesztes
Rechtsgrund (r) jogcm
rechtsgltig jogrvnyes
rechtshaffen jraval; derk
Rechtshandel (r) per (jog)
rechtshin jobb fel; jobbra
rechtskrftig jogers
rechtskundig trvnytud
Rechtsregel (e) jobbkzszably
rechtzeitig kell idben; jkor; idejben
Reck (s) nyjt (sp)
Recke (r) dalia
recken kinyjt
recken s. kinyjtzkodik
Recycling (s) jrahasznosts
Redaktieur (r) szerkeszt
Redaktion (e) 1. szerkeszts; 2. szerkesztsg
Rede (e) 1. beszd; 2. szbeszd; mendemonda; pletyka; davon kann
nicht die Rede sein: sz sem lehet rla; keine Rede davon !: sz
sincs rla !; es ist nicht der Rede wert: szt sem rdemel; jm.
Rede stehen: szmot ad; beszmol vkinek; in Rede stehend:
szban forg; jn. zur Rede stellen: krdre von vkit; es geht die
Rede: azt beszlik; groe Reden fhren: fontoskodik; 3.
Redegabe (e) beszdkszsg
reden 1. beszl; 2. beszlget; du hast gut zu reden: knnyen beszlsz;
knny neked; du hast letch zu reden: knnyen beszlsz;
knny neked; 3. szl; mond
Redensart (e) szlsmd
redigieren 1. tdolgoz; 2. szerkeszt
redlich becsletes
Redner (r) sznok
redselig bbeszd
reduzieren cskkent; redukl
Reeder (r) hajtulajdonos
reell 1. komoly; megbzhat; 2. valsgos; tnyleges; relis
Referat (s) elads; beszmol
Referenz (e) ajnls
referieren elad
reflektieren 1. gondolkodik; gondolkozik; elmlkedik; 2. ignyt tart; 3.
visszaver (fizika)
reformieren megreforml
Regal (s) llvny; polc
Regatta (e) evezsverseny (sp)
rege eleven; frge; lnk; ein reges Leben: mozgalmas let; rege
werden: felled
Regel (e) 1. szably; 2. szoks; in der Regel: rendszerint
regelmig 1. rendszeresen; rendszerint; 2. szablyos; szablyszer
regeln szablyoz
regelrecht szablyos; szablyszer
regelwidrig szablyellenes
regen mozgat; mozdt
Regen (r) es
regen s. megmozdul; mozog
Regenbogen (r) szivrvny
regendlich vzhatlan
Regenfall (r) eszs
Regengu (r) zpor
Regenhaut (e) eskpeny (tltsz,vkony)
Regenmantel (r) eskpeny; eskabt
Regenschauer (r) fut zpor; zpores
Regenschirm (r) eserny
Regent (r) uralkod
Regenwetter (s) ess id
Regenwurm (r) fldigiliszta
Regie (e) 1. jvedelem; 2. rendezs (film; sznhz); 3. rezsi
regieren uralkodik
Regierung (e) 1. kormny (hatalmi szerv); 2. uralkods
Regiment (s) 1. ezred (kat); 2. uralom; vezets
Regisseur (r) rendez (film; sznhz)
Register (s) 1. jegyzk; 2. nvmutat; trgymutat; regiszter
registrieren 1. bejegyez; iktat; 2. feljegyez; regisztrl
Regler (r) szablyoz
reglos mozdulatlan; es regnet wie aus Strmen: szakad az es; zuhog
az es; es regnete Bomben: csak gy hullottak a bombk
regnerisch ess
regsam lnk
regulr szablyos
regulieren szablyoz
Regung (e) 1. indulat; 2. megmozduls; mozdulat
regunglos mozdulatlan
Reh (s) z
rehabilitieren rehabilitl
Reibeisen (s) reszel
reiben 1. megdrzsl; drgl; 2. megtr
Reiberei (e) srlds
Reibrett (s) rajztbla
Reibung (e) 1. drzsls; 2. srlds
reibungslos srldsmentes
reich gazdag; ds; bsges
Reich (s) birodalom
reichen 1. elr; terjed vmeddig; 2. futja; elg; soweit das Auge reicht:
ameddig a szem ellt; es reicht: elegend; 3. nyl vmirt; 4.
reichhaltig tartalmas
reichlich bsges
Reichsbahn (e) birodalmi vast
Reichtum (r) gazdagsg; bsg
reien 1. cibl; rngat; tpdes; 2. elrnt; felrnt; lernt; 3. elszakad;
megszakad; sich um etw. reien: tri magt vmirt; 4. eltp;
kitp; letp; elszakt; kiszakt; leszakt
reiend 1. hasogat; szaggat; 2. ragadoz; 3. sebes; rohan
reif rett; reif werden: megrik; kifejldik
Reif (r) dr
Reife (e) rettsg
reifen 1. megrik; rleldik; es reift: deresedik; dr van; 2. megrlel
Reifen (r) karika; abroncs; gumiabroncs
Reifeprfung (e) rettsgi vizsga
reiflich alapos; behat
Reigen (r) krtnc
Reihe (e) sor; sorrend; die Reihe ist an mir: rajtam a sor; ich bin an der
Reihe: rajtam a sor; nach der Reihe: sorban; sorjban; an die
Reihe kommen: sorra kerl
Reihefolge (e) sorrend
reihen sorakoztat
reihen s. felsorakozik
Reiher (r) kcsag
reiheweise soronknt
reihig soros
Reim (r) 1. rigmus; versike; 2. rm
reimen (s.) 1. sszeillik; sszefr; 2. rmel
rein 1. ld. herein; 2. nagyon tiszta; 3. tisztra; tisztn; pusztn; reines
Gold: sznarany; rein werden: megtisztul
Rein (e) lbas; serpeny
Reinagel (r) rajzszeg; rajzszg
Reinemachen (s) 1. nagytakarts; 2. tisztogats
reinfallen bedl; felsl
Reinheit (e) tisztasg
reinigen megtisztt
reinigen s. tisztlkodik
Reinigung (e) tisztt; die chemische Reinigung: vegytisztt
reinlich tiszta; rendes
Reinmachen (s) 1. nagytakarts; 2. tisztogats
Reinschrift (e) tisztzat
Reis (r) rizs
Reis (s) g; gally; vessz
Reise (e) t; utazs
Reisebro (s) utazsi iroda
Reisefhrer (r) tikalauz (knyv)
reisen utazik; elutazik
Reisende (r)(e) utas
Reisepa (r) tlevl
Reiseverkehr (r) utasforgalom
Reisfeld (s) rizsfld
Reisig (s) rzse; Reiaus nehmen: kereket old; megfutamodik
reiten lovagol
Reiter (r) lovas
Reitpferd (s) htasl
Reiverschlu (r) cipzr
Reiz (r) 1. bj; 2. inger
reizbar ingerlkeny
reizen felingerel; felizgat
reizend 1. bjos; 2. ingerl
Reizeug (s) krzkszlet; rajzkszlet
reizvoll bjos
Reklamation (e) felszlamls; reklamci
Reklame (e) reklm; fr etw. Reklame machen: reklmoz vmit
reklamieren reklaml
rekommandiert ajnlott
Rekord (r) rekord; cscsteljestmny
Rekrut (r) jonc
Rektor (r) rektor
Relation (e) viszonylat
Religion (e) valls
religis vallsos
Reliquie (e) ereklye
Remise (e) kocsiszn
Renaissance (e) renesznsz
Rendezvous (s) randev; tallka
rendtieren 1. jvedelmez; 2. kamatozik
rendtieren s. kifizetdik
Rennbehn (e) versenyplya
rennen 1. ellk; fellk; eltaszt; 2. fut; szalad; szguld; 3. futkos;
rohangl; szaladgl; 4. versenyez (sp)
Rennen (s) verseny
Rennfahrer (r) autversenyz; motorversenyz; kerkprversenyz
Rennpferd (s) versenyl
Renntier (s) rnszarvas
Rennwagen (r) versenyaut
renovieren renovl
rentabel jvedelmez
Rente (e) nyugdj; jradk
Rentne (e) nyugdj
Rentner (r) nyugdjas
Rentnerin (e) nyugdjas n
reorganisieren jjszervez
Reparatur (e) javts
Reparaturwerkstatt
(e)
javtmhely
reparieren 1. megjavt; kijavt; 2. orvosol
repatriieren visszahonost
Reportage (e) tudsts; riport
Reporter (r) tudst; riporter
Reprsentant (r) 1. kpvisel; 2. reprezents
reprsentieren 1. kpvisel; 2. reprezentl
reproduzieren 1. felidz; reprodukl; 2. msol
Reptilien (Pl.) hllk; csszmszk
Republik (e) kztrsasg
republikanisch kztrsasgi; republiknus
Requisiten (Pl.) kellkek
Reserve (e) 1. tartalk; 2. tartzkods
reservieren fenntart; tartalkol; lefoglal
reserviert 1. fenntartott; 2. tartzkod
Residenz (e) szkhely
resolut elsznt
Resolution (e) hatrozat
resp. (respektive) ill. (illetve; illetleg) /rv./
Respekt (r) tisztelet; tekintly
respektieren tisztel
Rest (r) maradk
Restaurant (s) tterem; vendgl
restaurieren helyrellt; restaurl
restlich megmarad; maradk
restlos maradktalan; teljes
Resultat (s) eredmny
Retikl (s) kzitska
Retourfahrkarte (e) menettrti jegy
rettbar menthet
retten megment; kiment; kiszabadt
retten s. megmenekl; er war nicht zu retten: menthetetlen volt
Rettlich (r) retek
Rettung (e) 1. a mentk; 2. menekls; 3. ments
Rettungsdienst (r) mentszolglat
Rettungsleute (Pl.) mentk
Rettungswagen (r) mentaut
Reue (e) bnat; megbns
reuen megbn; sajnl
reuig bnbn; tredelmes
Revanche (e) 1. bossz; 2. revans; viszonzs; 3. visszavg (mrkzs)
revidieren tvizsgl
Revier (e) bnyakerlet
Revier (s) 1. gyenglked (szoba); 2. kerlet; krzet; 3. vadszterlet
Revision (e) tvizsgls; revzi
Revolte (e) lzads
Revolution (e) forradalom
revolutionr forradalmi
Revolutionr (r) forradalmr
Revolver (r) revolver; pisztoly
Rezept (s) recept; nach einem uralten Rezept: egy srgi recept szerint
rezeptfrei recept nlkl vehet (gygyszer)
Rezeption (e) recepci
rezeptpflichtig receptkteles (gygyszer)
Rhein (r) Rajna
Rheinland (s) Rajna-vidk
rhythmisch temes; ritmikus
ri ld. reien
Ri (r) 1. rejz; vzlat; 2. szakads; repeds
Ribisel (e) ribiszke; ribizli
Ribisl (e) ribiszke; ribizli
richten 1. eltl; kivgez vkit; 2. elkszt; elkszt; 3. megigazt;
helyreigazt; rendbehoz; 4. rirnyt; 5. szegez; intz
richten s. 1. igazodik; 2. irnyul; szegezdik; 3. kszldik; richte das
Essen !: ksztsd el az ebdet !; tlalj !; eine Frage an jn.
richten: krdst intz vkihez; in die Hhe richten: felllt;
Richter (r) br
richtig 1. helyes; j; igaz; 2. rendes; csakugyan; igazn; das richtige
Alter: a megfelel letkor; richtiges Deutsch: helyes nmetsg;
ist das der richtige Zug ?: ez a mi vonatunk ?; die Uhr geht
richtigstellen helyreigazt; helyesbt
Richtlinie (e) 1. irnyelv; 2. irnyvonal
Richtung (e) 1. irny; 2. irnyzat; 3. megigazts
rieb ld. reiben
riechen 1. megszagol; es riecht gut: j szaga van; riechen lassen:
megszagoltat; 2. szagot raszt
Riegel (r) 1. retesz; 2. szelep
riegeln elreteszel
Riese (r) ris
rieseln 1. csrgedezik; 2. permetez; es rieselt: szemerkl; szitl az es;
es rieselt mir kalt ber den Rcken: borsdzik a htam
riesig risi; ich freue mich riesig: borzasztan rlk
riet ld. raten
Riff (s) szirt; sziklaztony
rigors szigor
Rigorosum (s) szigorlat
Rille (e) rovtka; barzda
Rind (s) szarvasmarha; Rinderrouladen mit pkanter Soe: marharold
pikns mrtssal
Rinde (e) kreg; hj
Rinderherde (e) gulya; csorda
Rindfleisch (s) marhahs
Rindsuppe (e) marhahsleves
Ring (r) 1. gyr; karika; 2. krt; 3. szort; ring (sp)
Ringelnatter (e) vzisikl
Ringelspiel (s) krhinta
ringen 1. birkzik; kszkdik; vvdik; 2. kicsavar; 3. kzd vmirt
ringen s. 1. birkzs; 2. csavarodik; gyrzik; nach Atem ringen:
levegrt kapkod; die Hnde ringen: kezt trdeli
rings krl
ringsum krs-krl
Rinne (e) lefoly
rinnen folyik; csepeg; cspg; csurog; der Regen rinnt: zuhog az es
Rippe (e) borda
Rippenfell (s) mellhrtya
Rippenfleisch (s) oldalas (hs)
riskieren kockztat
rissig repedezett; szakadozott
Rist (r) lbfej hta; rszt
ritt ld. reiten
Ritt (r) lovagls
Ritter (r) lovag
ritterlich lovagias
Ritze (e) karcols; repeds
ritzen megkarcol
Rivale (r) vetlytrs; versenytrs; rivlis
rivalisieren vetlkedik; rivalizl
Ro (s) l; paripa; hoch zu Ro: lhton; lhtrl (tv.)
Robbe (e) fka
robust robusztus
roch ld. riechen
rcheln hrg
Rock (r) 1. kabt; 2. szoknya
Rockmusik (e) rockzene
Rodel (r)(e) sznk
rodeln 1. irt (erdt); 2. sznkzik; sznkzik
Rogen (r) halikra
Roggen (r) rozs
roh 1. nyers; durva; 2. nyers; ftlen
Rohaar (s) lszr
Roheit (e) durvasg
Rohgewicht (s) nyers sly
Rohirt (r) csiks
Rohkost (e) nyerskoszt
Rohmaterial (s) nyersanyag
Rohmaterialversorgun
g (e)
nyersanyagellts
Rohr (s) 1. cs; 2. nd
Rhre (e) 1. cs; 2. st
Rohseide (e) nyersselyem
Rohstoff (r) nyersanyag
Rolladen (r) redny
Rolle (e) 1. mngorl; 2. ors; csiga; grg; henger; 3. szerep; 4. tekercs
rollen 1. dbrg; morajlik; 2. grdt; gurt; 3. grdl; gurul; forog; 4.
mngorol; 5. sszecsavar; felgngylt
rollen s. hempereg; gurul
Rollenbesetzung (e) szereposzts
Rollenverteilung (e) szereposzts
Rollfeld (s) kifutplya (rep)
Rollfilm (r) tekercsfilm
Rollstuhl (r) tolszk
Rolltreppe (e) mozglpcs
Rom Rma
Roman (r) regny
Romanik (e) romn stlus
romanisch romn stlus
romantisch romantikus
Rmer (r) rmai (ember)
rmisch rmai
rntgen megrntgenez
Rntgenarzt (r) rntgenorvos
Rntgenstrahl (r) rntgensugr
rosa rzsaszn
Rschen (s) rzscska
Rose (e) rzsa
rosenfarbig ld. rosa
Rosenkohl (r) kelbimb
Rosenstock (r) rzsat
rosig rzss
Rosine (e) mazsola
Rosmarin (r) rozmaring
Rssel (s) ld. Springer
Rost (r) 1. rostly; 2. rozsda
Rostbraten (r) rostlyos
rostbraun rozsdabarna
rosten 1. megprkl; megpirt; 2. megrozsdsodik; berozsdl
rostfrei rozsdamentes
rostig rozsds
rot piros; vrs
rotbckig pirospozsgs
rotbrtig rtszakll
Rte (e) pr; vrssg
Rteln (Pl.) rubeola
rten pirost
rten s. pirosodik; kipirul
rotfleckig pirosfoltos; vrhenyes
rothaarig vrs haj
Rothirsch (r) gmszarvas
Rotkehlchen (s) vrsbegy
rtlich pirosas; vrses
Rotte (e) 1. banda; horda; 2. csapat; csoport
rotten 1. csoportosul; sszeverdik; 2. irt; gyomll
Rotwein (r) vrsbor
Rotwelsch (s) nmet tolvajnyelv
Rotwild (s) rtvad; szarvas
Rotz (r) takony
Route (e) tirny
routiniert gyakorlott; gyes; rutinos
Ru (r) korom
Rbe (e) rpa; dei gelbe Rbe: srgarpa; gelben Rben:
srgarpafzelk; rote Rbe: ckla
Rubrik (e) rovat
ruchbar kztudoms; ruchbar werden: hre kel
ruchlos elvetemlt
Ruck (r) lks; megrnts
Rckantwort (e) vlasz
rckbezglich visszahat (nyelvt)
Rckbleibsel (s) maradk
Rckblick (r) visszapillants
rcken 1. eltol; elmozdt; 2. htrl; jm. scharf auf den Lieb rcken:
hevesen megtmad vkit; 3. mozdul; indul
Rcken (r) 1. ht; 2. hegyht; hegygerinc
Rckenmark (s) gerincvel
Rckenwirbel (r) htcsigolya
rckerstatten visszaszolgltat; visszatrt
Rckfahrkarte (e) menettrti jegy; retrjegy
rckfllig visszaes
Rckforderung (e) visszakvetels
rckgngig visszamenen; rckgngig machen: rvnytelent
Rckgrat (s) htgerinc
Rckhalt (r) 1. tmasz; 2. tartzkods; fenntarts
Rckkehr (e) visszatrs
rcklings htrafel
Rucksack (r) htiszk
Rckschlag (r) 1. csaps; 2. visszacsapds; 3. visszahats; 4. visszeses;
hanyatls
rckschrittlich maradi
Rckseite (e) htlap; htoldal
Rcksicht (e) tekintet; kmlet; tapintat; Rcksicht nehmen auf etw.:
tekintettel van vmire
rcksichtslos kmletlen; tapintatlan
Rcksichtsnahme (e) odafigyels
rcksichtsvoll kmletes; figyelmes; tapintatos
Rcksitz (r) hts ls
Rcksprache (e) megbeszls; rtekezs; mit jm. Rcksprache nehmen:
megbeszli a dolgot vkivel
Rckstand (r) 1. htralk; ksedelem; 2. maradk; ledk
rckstndig 1. elmaradt; maradi; 2. htralkos; htralev
Rckstrahler (r) macskaszem (jrmvn)
Rcktritt (r) lemonds; visszalps
rckwrts 1. htrafel; visszafel; 2. mgtt
Rckweg (r) 1. visszatrs; 2. visszat
Rckzug (r) visszavonuls; htrls
Rudel (s) falka; csapat
Ruder (s) 1. evez; 2. kormny
Ruderboot (s) evezs csnak
Ruderer (r) evezs
rudern 1. evez; 2. kormnyoz
Rudern (s) evezs
Rudersport (r) evezssport; evezs
ruen bekormoz
Ruf (r) 1. hrnv; 2. kilts; 3. meghvs
rufen 1. hv; szlt; 2. kilt; kiabl; einen Arzt rufen: orvost hv; um
Hilfe rufen: segtsgrt kilt; du kommst wie gerufen: pp jkor
Rufname (r) utnv; keresztnv
Rufnummer (e) hvszm
Rufweite (e) halltvolsg
Rufzeichen (s) 1. felkiltjel; 2. hvjel
Rge (e) megrovs; dorgls
rgen 1. kifogsol; 2. megr; megdorgl
Ruhe (e) nyugalom; csend; pihens; la mich in Ruhe !: hagyj bkn !;
zur Ruhe gehen: lefekszik; zur Ruhe kommen: megnyugszik;
ruhelos 1. nyugtalan; 2. sznet nlkl
ruhen 1. nyugszik; pihen; 2. sznetel
Ruhepause (e) sznet
Ruhesessel (r) nyugszk
Ruhestand (r) nyugllomny
Ruhetag (r) sznnap
ruhevoll csendes; bks
Ruhezustand (r) nyugalmi llapot
ruhig nyugodt; csendes
Ruhm (r) dicssg
rhmen dicst
rhmen s. dicsekszik
rhmlich dicsretes
ruhmvoll dics; dicssges
Ruhr (e) 1. Ruhr (foly); 2. vrhas
Rhrei (s) rntotta
rhren 1. kever; kavar; 2. meghat; 3. megmozdt; elmozdt; 4.
szrmazik
rhren s. megmozdul
rhrend meghat
rhrig serny; tevkeny
rhrselig rzelgs
ruig kormos
Ruin (r) romls; wirtschaftlicher Ruin: gazdasgi sszeomls; csd
Ruine (e) rom
ruinieren tnkretesz
Ruland Oroszorszg
Rumne (r) romn (ember)
Rumnien Romnia
rumnisch romn
Rummel (r) felforduls; zrzavar
Rumor (r) zaj; zsivaj
Rumpf (r) trzs
rmpfen fintorgat
rund 1. kerek; gmbly; 2. krl; krbe
Runde (e) 1. fordul; menet (sp); 2. kr; 3. rjrat
runden 1. kerekedik; gmblydik; 2. kerekt; gmblyt
Rundfahrt (e) krutazs
Rundflug (r) starepls
Rundfrage (e) krkrds
Rundfunk (r) rdi; rdiad
Rundfunksender (r) rdilloms
Rundfunksendung (e) rdiads
Rundfunkbertragun
g (e)
rdikzvetts
rundherum krbe; krs-krl
rundlich kerekded; gmblyded
Rundreise (e) krutazs
Rundschau (e) 1. kilts; 2. krltekints; 3. szemle
Rundschreiben (s) krlevl
rundum krs-krl
rundweg kereken; kerek-perec
Rune (e) rovs (rs)
Runzel (e) rnc
runzelig rncos
runzeln rncol
runzeln s. rncosodik
runzlig rncos
rupfen 1. cibl; megtpz; 2. megkopaszt
Russe (r) orosz (ember)
Rssel (r) ormny
Russin (e) orosz n
russisch orosz
Russisch (s) orosz (nyelv)
rsten 1. elkszl; elkszl; felkszl; 2. felszerel
rsten s. 1. felfegyverkezik; 2. felkszl; kszldik
rstig erteljes
Rstung (e) 1. fegyverkezs; 2. fegyverzet; 3. felkszls; kszlds; 4.
felszerels
Rute (e) vessz
rutschen csszik; csszkl
rutschig csszs; skos
rtteln megrz; felrz
S. (Seite) old. (oldal) /rv./
s. (siehe) ld. (lsd) /rv./
S (Sd; Sden) D (Dl) /rv./
sa ld. sitzen
Saal (r) terem
Saat (e) vets
Saatgut (s) vetmag
Sbel (r) kard
sabotieren szabotl
Sachbearbeiter (r) elad; gyintz
Sachberater (r) szaktancsad
Sachbestand (r) tnylls
Sache (e) 1. dolog; 2. gy
Sachen (Pl.) holmi; das ist so eine Sache: ez olyan dolog; an einer Sache
auszusetzen haben: vmi kifogsolnivalja van vmin; kleine
Sache: kisdolog; groe Sache: nagydolog
sachgem szakszer
Sachkenner (r) szakrt
sachlich 1. dologi; 2. semleges (nyelvt); 3. trgyi; 4. trgyilagos
Sachschaden (r) anyagi kr
Sachse (r) szsz (ember)
Sachsen Szszorszg
sacht enyhe; csendes; lass; nur sachte !: csak lassan !
Sachverhalt (r) tnylls
Sachverstndige (r)(e) szakrt
Sachverstndnis (s) szakrtelem
Sachverzeichnis (s) trgymutat
Sack (r) 1. zsk; 2. zseb
Sackgasse (e) zskutca
sen vet
Saft (r) nedv; l
saftig 1. leves; 2. vaskos (tv.)
Sage (e) 1. frsz; 2. monda; mendemonda
sagen 1. frszel; 2. mond; megmond; ich sage nichts: nem mondom
semmit; man sagt: azt beszlik; jm. sagen lassen, da ...:
megzeni vkinek, hogy ...; das hat nichts zu sagen: nem tesz
semmit; was soll das sagen ?: mit jelentsen ez ?
sagenhaft mondaszer; csods
sah ld. sehen
Shmaschine (e) vetgp
Sahne (e) tejszn; sauere Sahne: tejfl
Saison (e) szezon; idny
Sakko (r)(s) zak
Sakristei (e) sekrestye
Salami (e) szalmi
Salat (r) salta
Salbe (e) kencs
Salbei (e) zslya
salben 1. beken; megken; 2. felken
Salbung (e) felkens; felavats
saldieren kiegyenlt
Sle (r) terem
Salm (r) lazac
Salon (r) szalon
Salte (e) hr
Salto (r) szalt
salutieren tiszteleg (kat)
Salz (s) s
salzen megsz
Salzfchen (s) start
salzig ss
Salzsure (e) ssav
Salztreuer (r) start
Same (r) mag
Samen (r) mag
Sammelbogen (r) gyjtv
sammeln sszegyjt; sszeszed
sammeln s. 1. gylekezik; 2. sszeszedi magt; frische Kraft sammeln fr
etw.: j ert gyjt vmihez
Sammelwerk (s) gyjtemny
Sammler (r) gyjt
Sammlung (e) 1. gyjtemny; 2. gyjts; 3. sszeszedettsg (szellemi)
Samstag (r) szombat
samstgig szombati
samstglich szombaton; szombatonknt
samstags 1. szombaton; 2. szombatonknt; szombati napokon
samt +D -val,-vel egytt; -stul,-stl
Samt (r) brsony
samten brsonybl val; brsony-
samtig brsonyos
smtlich sszes
Sanatorium (s) szanatrium
Sand (r) 1. homok; fveny; 2. porond; arna
Sandale (e) szandl
Sandbank (e) homokztony
Sandesamt (s) anyaknyvvezetsg
sandig homokos
sandte ld. senden
sanfmtig szeld
sanft szeld; enyhe; csendes
snftigen csillapt; enyht
sang ld. singen
Sang (r) nek
Snger (r) nekes
sanitr egszsggyi
Sanitter (r) mentorvos
Sanittszug (r) krhzvonat
sank ld. sinken
sann ld. sinnen
Sardine (e) szardnia
Sardinien Szardnia
Sarg (r) kopors
sssig megtelepedett
Sssigkeit (e) illetsg
Satellit (r) 1. csatls; 2. mellkbolyg; hold
Satire (e) szatra
satirisch szatrikus
satt 1. jllakott; 2. teltett; sich satt essen: jllakik; das habe ich satt:
ebbl elegem van; 3. vmvel betelt
Sattel (r) nyereg
satteln felnyergel; megnyergel
Sattelschlepper (r) nyerges vontat; kamion
sttigen 1. jllakat; 2. kielgt; 3. telt
sttigen s. 1. jllakik; 2. teltdik
Sattler (r) szjgyrt; nyerges
Satz (r) 1. adag; 2. menet; fordul; jtszma (sp); 3. mondat; 4. sorozat;
kszlet; 5. szeds (nyomda); 6. ttel; 7. ugrs
Satzgefge (s) alrendel mondatszerkezet
Satzung (e) alapszablyzat
Sau (e) 1. sz (krtya); 2. diszn; koca
sauber 1. j; finom (gny); 2. tiszta; takaros
Sauberkeit (e) tisztasg; takarossg
saubermachen kitakart
subern megtisztt
sauer 1. keserves; keser; 2. savany; fanyar
Sauerampfer (r) sska
Sauerkirsche (e) meggy
suerlich savanyks
suern 1. megsavanyodik; 2. megsavanyodik; 3. savanyt
Sauerstoff (r) oxign
saufen iszik; vedel; iszkoskodik
Sufer (r) iszkos; rszeges
sugen 1. szv; 2. szopik; 3. szoptat
Sugetler (s) emlsllat
Sugling (s) csecsem
Saugpapier (s) itatspapr
Saugpumpe (e) szivatty
saugrob nagyon goromba
Sauherde (e) konda
Sauhirt (r) konds; kansz
Sule (e) 1. oszlop; 2. tmasz; pillr
Saum (r) szegly
sumen 1. beszeg; 2. ksik; kslekedik
sumig ksleked; hanyag
Sumnis (e) ksedelem
saumselig ksleked
Saumtier (s) mlhs llat
Sure (e) 1. fanyarsg; savanysg; 2. sav; 3. savanysg
sausen 1. szguld; rohan; 2. zg; svlt
Sauwetter (s) pocsk id
Schabe (e) svbbogr
schaben 1. hntol; 2. levakar
Schabernack (r) csny
schbig 1. fukar; 2. ttt-kopott; cska
Schach (s) sakk
Schachbrett (s) sakktbla
schachern kufrkodik
Schacht (r) akna (bnya)
Schachtel (e) doboz; skatulya
schckern 1. enyeleg; vdik; 2. trflkozik
schade kr
Schdel (r) koponya
schaden rt; krt tesz
Schaden (s) kr; mit schaden verkaufen: vesztesggel elad; zu Schaden
kommen: krt szenved
Schadenersatz (r) krptls
Schadenfreude (e) krrm
schadenfroh krrvend
Schadfleck (r) szgyenfolt
schadhaft 1. romlott; 2. ronglt; srlt
schdigen rt; megkrost
Schdigug (e) 1. krosts; 2. krosods
schdlich kros; rtalmas
Schdling (r) krtev
Schdlingsbekmpfun
gsmittel (s)
permetszer; permetezszer
Schaf (s) birka; juh
Schafblattern (Pl.) brnyhiml
Schfchen (s) brny
Schfenwolke (e) brnyfelh
Schfer (r) 1. juhsz; 2. psztor
schaffen 1. elteremt; alkot; etw. aus dem Wege schaffen: flretesz vmit
az tbl; damit habe ich nichts zu schaffen: ehhez semmi
kzm; er macht mir viel zu schaffen: sok gondor okoz nekem;
Rat schaffen: tancsot ad; mdot tall; schafft euch:
mozogjatok; 2. megcsinl; megtesz; elintz; 3. munklkodik;
veszdik; tesz-vesz; 4. okoz; 5. szerez; 6. visz; szllt
Schaffner (r) kalauz
schaffnerlos kalauz nlkli
Schaffung (e) alkots; ltests
Schafhirt (r) juhsz
Schafott (s) vrpad
Schafsbock (r) tkfilk; hlyag
Schaft (r) 1. csizmaszr; 2. nyl; szr; 3. puskaagy
schal 1. llott zetlen; 2. sletlen (tv.)
Schal (r) sl
Schale (e) 1. cssze; 2. hj
schlen meghmoz; lehmoz
schlen s. vedlik
Schalk (r) kp; csnytev
Schall (r) 1. hangzs; csengs; 2. zaj; zrej
schalldicht hangszigetel
schallen 1. hangzik; zeng; 2. visszhangzik
Schallplatte (e) hanglemez
schalt ld. schelten
schalten 1. bekapcsol; 2. rendelkezik; intzkedik; schalten und walten:
tesz-vesz
Schalter (r) 1. kapcsol; 2. pnztrablak
Schalthebel (r) sebessgvlt
Schaltjahr (s) szkv
Scham (e) 1. szgyen; 2. szemrem
schmen (s.) szgyenkezik; szgyelli magt
schamhaft szemrmes; szgyenls
schamlos szemrmetlen
Schande (e) szgyen
schnden 1. meggyalz; 2. megszgyent
schndlich gyalzatos
Schandtat (e) gaztett
Schankwirt (r) kocsmros
Schanze (e) snc
Schar (e) sereg
Schar (e)(s) ekevas
scharen sszevon; csoportost (kat)
scharen s. sszesereglik; tmrl
scharf 1. les; metsz; csps; 2. ers; csps (tel); 3. heves; hirtelen;
scharfe Getrnke: rviditalok; 4. szigor; knyrtelen
Schrfe (e) l
schrfen 1. lest; kikszrl; kihegyez; 2. szigort
scharfsinnig les esz; les elmj
Scharfstze (r) mesterlvsz
Scharlach (r)(s) vrheny; skarlt
Scharm (r) bj
scharmant bjos
Scharnier (s) csuklpnt; sarokvas
Scharre (e) 1. lekapars; levakars; 2. vakarvas
scharren 1. kapar; 2. sszeharcsol
Scharte (e) csorba
schartig csorbult
Schatten (r) rnyk
schattieren rnykol
schattig rnyas
Schatz (r) kincs
schtzbar 1. becses; 2. felbecslhet; megbecslhet
schtzen 1. felbecsl; megbecsl; rtkel; 2. megbecsl; rtkel; 3. tart
vminek
schtzenswert megbecslend; becses
Schtzung (e) becsls
Schau (e) 1. killts; zur Schau stellen: killt; bemutat; kzszemlre
kitesz; 2. nzs; szemlls; 3. szemllet
Schaubude (e) mutatvnyos bd
Schaubhne (e) sznpad
Schauder (r) borzads; borzongs; irtzat
schauderhaft borzaszt
schaudern 1. borzong; remeg; 2. iszonyodik; 3. megborzongat
schauen nz; tekint; sich umschauen: krlnz
Schauer (r) 1. borzongs; 2. fut zpor; 3. jges; 4. nz; szemll
Schauer (r)(s) 1. fedl; 2. pajta
schauerlich morzongat
schauern remeg; borzong
Schaufel (e) lapt
schaufeln laptol
Schaufenster (s) kirakat
Schaukel (e) hinta
schaukeln 1. himbl; 2. hintzik; 3. hintztat; 4. ring; 5. ringat
Schaum (r) hab
schumen tajtkzik; habzik
Schaumgummi (r) szivacsgumi; laticel
schaumig habos; tajtkos
Schauplatz (r) sznhely
schaurig borzongat
Schauspiel (s) sznm
Schauspieler (r) sznsz
Schauspielerin (e) sznszn
Schaustck (s) ltvnyossg
Scheck (r) csekk
scheckig tarka; foltos
scheel sanda
Scheibe (e) 1. ablaktbla; 2. cltbla; 3. korong; trcsa; 4. szelet; 5.
szlvdveg
Scheibenhonig (r) lpes mz
Scheibenwischer (r) ablaktrl (autn)
Scheich (r) sejk
Scheide (e) hvely; tok
Scheidelinie (e) vlasztvonal
Scheidemauer (e) kzfal; vlasztfal
Scheidemtze (e) vltpnz
scheiden 1. elklnt; elvlaszt; 2. elvlaszt (hzastrsakat); 3. megvlik;
eltvozik
scheiden s. megvlik; elvlik; sie lassen sich scheiden: elvlnak
Scheideweg (r) vlaszt
Scheidung (e) 1. elklnts; 2. elvls; Scheidung der Ehe: hzassg
felbontsa; vls
Scheidungsproze (r) vlper
Schein (r) 1. bankjegy; 2. elismervny; 3. fny; 4. ltszat
scheinbar 1. sznleg; ltszlag; 2. sznleges
scheinen 1. fnylik; vilgt; 2. ltszik; tnik; 3. st (nap); mir scheint: gy
ltom; gy tnik; es scheint so: gy ltszik
scheinheilig lszent
Scheinwerfer (r) fnyszr
Scheinwert (r) ltszlagos rtk
Scheit (s) hasb
Scheitel (r) 1. hajvlasztk; vom Scheitel bis zur Sohle: tettl talpig; 2.
orom; cscs; 3. tetpont; cscspont
scheiteln elvlaszt (hajat)
Scheiterhaufen (r) mglya
scheitern 1. meghisul (tv.); 2. ztonyra fut (haj)
schellen csenget
Schelm (r) kp
schelmisch csintalan
Schelte (e) szids; Schelte bekommen: kikap; megszidjk
schelten megszid; leszid; szidalmaz
Schema (s) minta; vzlat
schematisch vzlatos; sematikus
Schemel (r) zsmoly
Schenk (r) csapos; csaplr
Schenke (e) csapszk
Schenkel (r) 1. csont; 2. lbszr
schenken 1. ajndkoz; 2. tlt (folyadkot)
Schenkung (e) adomny
Schenkwirt (r) ld. Schankwirt
Scherbe (e) cserp
Schere (e) oll
scheren 1. megnyr; nyes; 2. nyz; zaklat; gytr
scheren s. 1. elkotrdik; was schert es dich ?: mit izgat ez tged ?; mi
kzd hozz ?; sich um etw. scheren: trdik vmivel; schere
dich zum Teufel !: menj a pokolba !; 2. gytrdik; knozza
Schererei (e) veszdsg; bajlds
Scherz (r) trfa; mka
scherzen trfl; trflkozik
scherzhaft trfs; mks
scheu flnk; btortalan
scheuchen elhesseget
scheuen 1. irtzik; megriad; visszariad; 2. megbokrosodik (l)
scheuen s. fl
scheuern 1. drglzik; 2. drzsl; srol
Scheuernmittel (s) srolszer
Scheuklappe (e) szemellenz
scheulich frtelmes; szrny
Scheune (e) csr; pajta
Schi (r) slc (sp); Schi laufen: sel; szik; Schi fahren: sel; szik
Schicht (e) 1. mszak; 2. rteg
schichten rtegez; halomba rak
schichten s. rtegezdik
schick elegns; sikkes
schicken elkld
schicken s. 1. addik; trtnik; 2. illik; nach jm. schicken: elkld vkirt
Schicksal (s) sors; vgzet
schieben 1. elhrt; thrt; 2. tol; cssztat
Schieber (r) tol; cssztat
Schiebkarren (r) talicska
schied ld. scheiden
Schiedsrichter (r) dntbr
schieen 1. burjnzik; 2. lel; 3. l; rg (sp); 4. szkell; szkken; szguld
Schieerei (e) lvldzs
schief 1. ferde; 2. hibs; tves
Schiefer (r) pala
schiefgehen balul t ki; flresikerl
schiel ld. scheel
schielen kancsalt
schien ld. scheinen
Schienbein (s) spcsont
Schiene (e) sn
schier 1. csaknem; majdnem; szinte; schier unmglich: teljesen
lehetetlen; es soll mich schier bednken: gy rmlik; gy
Schiewaffe (e) lfegyver
Schifahrer (r) sel; sz
Schiff (s) haj
Schiffahrt (e) hajzs
schiffbar hajzhat
Schiffbau (r) hajpts
schiffbrchig hajtrtt
schiffen 1. hajn szllt; 2. hajzik
Schiffer (r) hajs
Schiffswerft (e) hajgyr
Schigelade (e) stelep
Schikane (e) 1. bosszants; zaklats; 2. fortly
schikanieren bosszant; zaklat
Schilufer (r) sel; sz
Schild (r) pajzs
Schild (s) 1. cgr; cgtbla; 2. cmke; 3. nvtbla; 4. szemellenz
schildern ecsetel; ler
Schildkrte (e) teknsbka
Schilf (s) nd
Schill (r) sll
schillern csillmlik; csillog
Schimmel (r) 1. fehr l; 2. pensz
schimmelig penszes
schimmeln penszedik
Schimmer (r) csillogs; fny; ich habe keinen Schimmer davon: sejtelmem
sincs rla
schimmern csillog; fnylik
Schimpanse (r) csimpnz
Schimpf (r) 1. csfsg; gyalzat; mit Schimpf und Schande: szgyenszemre;
2. gny; gnyolds; szidalom
schimpfen 1. szid; gyalz; szidalmaz; 2. szitkozdik; kromkodik
schimpflich szgyenletes; csfos
Schimpfname (r) gnynv
Schimpwort (s) szitok
Schindel (e) zsindely
schinden 1. kszkdik; grcl; 2. lenyz; megnyz; 3. nyz; gytr (tv.)
Schinken (r) sonka
Schippe (e) lapt
Schirm (r) 1. ellenz; 2. erny; 3. menedk; oltalom
schirmen oltalmaz; megvd
Schirmleder (r) sapkaellenz
schirren felszerszmoz
Schlacht (e) csata; tkzet
schlachten 1. lemszrol; 2. levg (llatot)
Schlachtenbummler
(r)
szurkol; drukker
Schlchter (r) mszros
Schlachtfeld (s) csatatr
Schlacke (e) salak
Schlaf (r) alvs; im Schlaf: alvs kzben; lmban
Schlfe (e) halntk
schlafen alszik
Schlfer (r) alv
schlfern 1. bbiskol; 2. elaltat
schlaff petyhdt; ernyedt
schlaflos lmatlan
Schlafmittel (s) altatszer
schlfrig 1. lmos; 2. lmost; unalmas; schlfrig werden: ellmosodik
Schlfrigkeit (e) lmossg
Schlafrock (r) pongyola
Schlafsack (r) hlzsk
schlaftrunken lomittas
Schlafwagen (r) hlkocsi
Schlafwandler (r) alvajr; holdkros
Schlafzimmer (s) hlszoba
Schlag (r) 1. csaps (tv.); 2. csattans; 3. faj; fajta; 4. gutats; 5. ts
(r is)
Schlagader (e) tr; verr
Schlaganfall (r) gutats
Schlagbaum (r) soromp
Schlge (Pl.) vers; tsek; tlegek; Schlag zehn Uhr: pontosan tz ra
schlagen 1. lever; legyz; 2. rg; 3. t; ver; tr; zz; 4. ver; lktet; dobog;
5. verdik; tdik; 6. vet; 7. vv; 8. vkire t; hasonlv vlik
schlagen s. verekedik; prbajozik; einen Rekord schlagen: rekordot
megdnt; eine Schlacht schlagen: csatt megvv; zu jm.
schlagen sich: vkihez ll; csatlakozik; ein schlagender Beweis:
Schlager (r) slger
Schlgerei (e) verekeds
schlagfertig talpraesett
Schlagobers (r) ld. Schlagsahne
Schlagsahne (e) tejsznhab
Schlagwort (s) cmsz; vezrsz
Schlagzelle (e) cmsor (nagybets) (nyomda)
Schlamm (r) iszap; sr
schlammig iszapos; sros; saras
schlampig lompos; rendetlen; slampos
schlang ld. schlingen
Schlange (e) kgy
schlngeln 1. sszeteker; 2. tekerzik; kanyarog; kgyzik
schlngeln s. csszik; kszik; mszik
schlank karcs; sovny
schlankweg egyszeren; kereken
schlapp gyenge; lagymatag; puha; ernyedt
Schlappe (e) kudarc; veresg
schlau ravasz
Schlauch (r) tml
Schlauheit (e) ravaszsg
schlecht 1. gonosz; es ist mir schlecht: rosszul vagyok; schlecht und
recht: gy, ahogy; 2. rossz; silny; hitvny
schlechtdings teljessggel; egyltaln; ppensggel
schlechtgelaunt rosszkedv
Schlechtheit (e) rosszasg
schlechthin ppensggel; egyenesen
schlechtweg ld. schlankweg
schlecken nyal; nyalakodik
Schlegel (r) 1. comb (llat) (Ausztria); 2. dobver; 3. sulyok
Schlehdorn (r) kkny
schleichen 1. csszik; mszik; vnszorog; 2. lopzik; oson
Schleichhandel (r) zugkereskedelem; feketekereskedelem
schleien elkoptat
Schleier (r) ftyol
Schleife (e) 1. csszka; 2. hurok; 3. kanyar; kanyarulat; 4. keresztkts; 5.
szalag
schleifen 1. csiszol; 2. csszik; vonszoldik; 3. kszrl; fen; megfen; 4.
vonszol; hurcol; cipel
Schleim (r) 1. nyk; 2. nylka
schleimig nylas; nylks
schlemmen dszl; dskl
schlendern 1. ballag; bandukol; 2. kszl; barangol; csavarog
Schlendrian (r) 1. nemtrdmsg; rendetlensg; 2. rendetlen ember
schlenken lbl
Schleppboot (s) uszly (haj)
Schleppe (e) 1. ksret; 2. uszly (ruha)
schleppen 1. cipel; 2. hurcol; hz; vonszol; 3. vontat
schleppen s. 1. cipekedik; 2. vnszorog
schleppend vontatott
Schlepper (r) 1. csills (bnya); 2. vontat; traktor; 3. vontathaj
Schlepptau (s) vontatktl
Schleuder (e) 1. centrifuga; 2. parittya
schleudern 1. centrifugz; 2. dob; hajt; 3. farol (jrm); 4. forgat; perget
Schleudern (s) farols; megcsszs
schleunig gyors; srgs
Schleuse (e) zsilip
schli ld. schlieen
schlich ld. schleichen
Schlich (r) 1. furfang; mesterkeds; 2. lopakods; lopzkods
schlicht 1. egyszer; 2. sima; 3. szerny
schlichten 1. lesimt; elsimt; elegyenget; 2. mglyz; lbe rak (ft)
Schlichtheit (e) 1. egyszersg; 2. szernysg
schlieen 1. befejez; bezr; lezr; berekeszt; 2. bezr; lezr; becsuk; 3.
kvetkeztet; 4. megkt; 5. zrul
schlieen (s.) bezrdik; becsukdik
Schlieer (r) 1. brtnr; 2. kulcsr
schlief ld. schlafen
Schliefach (s) 1. rtkmegrz; 2. postafik
schlielich vgl; elvgre; mgis
schliff ld. schleifen
Schliff (r) 1. csiszols; 2. csiszolat; 3. kszrls
schlimm 1. beteg; fjs; 2. gonosz; rossz; komisz
Schlinge (e) 1. hurok; 2. kszinda
Schlingel (r) csibsz; klyk
schlingen 1. fal; mohn nyel; 2. fon; hurkol; kt
schlingen s. fondik; csavarodik
Schlips (r) nyakkend
Schlitten (r) szn; sznk
Schlittschuh (r) korcsolya; Schlittschuh laufen: korcsolyzik
Schlitz (r) nyls; rs
schlitzen felhast
schlo ld. schlieen
Schlo (r) 1. lakat; zr; 2. palota; kastly
Schlosser (r) lakatos
Schlosserei (e) lakatosmhely
Schlot (r) kmny; krt
schlotterig reszket; ltyg
schlottern 1. inog; remeg; 2. inogva jr; reszketve jr; 3. ltyg
schlottrig reszket; ltyg
Schlu (r) 1. befejezs; vg; 2. kvetkeztets; 3. megkts; 4. ni
derkbsg; jetzt ist aber Schlu !: most aztn elg !; Schlu
machen: vget vet; vgez; zum Schlu: vgl; befejezsl; beim
Schlu dem Geschftes: zletktskor; 5. zrs
Schlubein (s) cspcsont
Schlucht (e) szakadk; szurdok
schluchzen zokog
Schluck (r) korty
schlucken lenyel
Schlucken (r) csukls; den Schlucken haben: csuklik
Schlucken (s) nyels
Schlufolgerung (e) vgkvetkeztets
schlug ld. schlagen
Schlulicht (s) hts lmpa; fklmpa
Schlummer (r) szendergs; szunnyadozs
schlummern szendereg; szunnyad; szunnyadozik; szundikl
Schlund (r) 1. nyelcs; 2. nyls; torok; 3. szakadk; 4. torok; garat; gge
schlpfen 1. belebjik; 2. bjik; csszik
Schlpfer (r) bugyi
schlpfrig 1. csszs; skos; 2. knyes; veszlyes; 3. sikamls; ktrtelm
Schlupfwinkel (r) bvhely; rejtekhely
Schlurechnung (e) vgs szmla
schlrfen 1. csoszog; 2. szrcsl
Schlssel (r) kulcs
Schlsselbein (s) kulcscsont
Schlsselblume (e) kankalin; primula
Schlsseldienst (r) kulcsmsol
Schlsselloch (s) kulcslyuk
schlssig 1. hatrozott; eltklt; 2. kvetkezetes
Schmach (s) 1. megalzs; 2. szgyen; gyalzat
schmachten 1. eped; svrog; 2. szenved; snyldik
schmchtig vzna; cingr; csenevsz
schmachvoll szgyenteljes
schmackhaft zletes; jz
schmhen gyalz; szidalmaz; csrol
schmhlich gyalzatos; csfos
schmal 1. keskeny; 2. szks; kevs
schmlern 1. gyalz; csrol; 2. kisebbt; megrvidt
Schmalfilm (r) keskenyfilm
schmalspurig keskeny nyomtv
Schmalz (s) zsr
schmalzen megzsroz
schmarotzen lskdik
Schmarotzer (r) lskd; lsdi
Schmarren (r) 1. morzsa; 2. vacak
schmatzen 1. cuppant; 2. csmcsog
Schmaus (r) lakoma; vendgsg
schmausen lakmrozik
schmecken 1. zlik; vmilyen ze van; -z; nach Einbrenne schmecken:
rntsze van; rntsz; 2. megzlel
Schmeichelei (e) hzelgs
schmeichelhaft hzelg
schmeicheln hzeleg
schmeien 1. dobl; hajt; 2. megdob
Schmelz (r) 1. hamvassg; lgysg; 2. zomnc
Schmelze (e) 1. olvads; 2. olvaszts
schmelzen 1. megolvad; elolvad; 2. megolvaszt
Schmelzgrenze (e) olvadspont
Schmelzkse (r) mlesztett sajt
Schmer (r)(s) hj
Schmerz (r) 1. bnat; unter heftigen Schmerzen: heves fjdalmak kzepette;
2. fjdalom
schmerzen fj
schmerzhaft 1. fjdalmas; 2. fjs
schmerzlich fjdalmas
schmerzstillend fjdalomcsillapt
Schmetterling (r) lepke; pillang
schmettern 1. harsog; 2. odavg; odacsap
schmi ld. schmeien
Schmi (r) forrads; sebhely
Schmied (r) kovcs
Schmiede (e) kovcsmhely
schmieden 1. kiagyal; kohol; 2. kovcsol
schmiegen hajlt; illeszt
schmiegen s. 1. illeszkedik; 2. simul; hajlik
schmiegsam hajlkony; simulkony
schmieren 1. beken; megken (tv. is); 2. firkant; firkl; 3. maszatol; mzol
schmierig 1. fukar; kicsinyes; 2. kencss; 3. piszkos; 4. ragads
Schmiersalbe (e) kencs
Schmierseife (e) kenszappan
Schminke (e) arcfestk; smink
schminken kifest
schminken s. kifesti magt
Schmker (r) ponyvaregny
schmollen duzzog
schmolz ld. schmelzen
Schmorbraten (r) prolt hs; dinsztelt hs
schmoren 1. f; izzad; 2. prol; dinsztel
schmuck takaros; nyalka
Schmuck (r) 1. dsz; kessg; 2. kszer
schmcken dszt; kest
Schmucksachen (Pl.) kszerek
Schmuggel (r) csempszet
schmuggeln csempszik
Schmuggelware (e) csempszru
Schmuggler (r) csempsz
schmunzeln mosolyog
Schmutz (r) piszok; sr
schmutzen bepiszkt; beszennyez
schmutzig 1. fsvny; fukar; 2. piszkos; 3. romlott
Schnabel (r) csr
Schnalle (e) csat; kapocs
schnallen felcsatol
schnalzen csettint; pattint
schnappen 1. csapdik; csattan; Luft schnappen: levegt szv; 2. csettint; 3.
megkaparint; elfog; 4. vmi utn kap
Schnappschlo (r) csapzr
Schnappschu (r) pillanatkp
Schnaps (r) plinka
schnapsen plinkzik
schnarchen 1. hortyog; horkol; 2. nyikorog
schnattern 1. hpog; ggog; 2. karattyol; fecseg
schnauben liheg; fjtat
schnaufen liheg; fj; szuszog
Schnauze (e) 1. orr; pofa (llat); 2. szj; torok; csr (edny)
Schnecke (e) csiga
Schnee (r) 1. h; 2. tojshab
schneebedeckt hfedte; hfdte; hval bortott
schneeblind hvaksgban szenved
Schneefall (r) hess; havazs
Schneeflocke (e) hpehely
Schneegestber (s) hvihar
Schneeglckchen (s) hvirg
Schneeregen (r) havas es
Schneeschuch (r) hcip
Schneeverhltnisse
(Pl.)
hviszonyok
schneewei hfehr
Schneid (r) btorsg; mersz
Schneide (e) le vminek
schneiden 1. elvg; elmetsz; szel; 2. nyr; vg
schneiden s. megvgja magt; megvgja vmijt
Schneider (r) szab
Schneiderin (e) szabn
Schneiderlei (e) 1. szabmestersg; 2. szabmhely
schneidig jvgs; nyalka; es schneit: havazik; esik a h
schnell 1. gyors; 2. srgs; hitrelen; mach schnell !: siess !
Schnellbahn (e) gyorsvonat; gyorsvast
Schnellbfett (s) gyorsbf; automata bf
Schnelle (e) 1. gyorsasg; 2. zuhatag; vzess
schnellen 1. felpattan; felszkik; csapdik; 2. lendt; elpattint
Schnelligkeit (e) gyorsasg; sebessg
Schnellkochtopf (r) gyorsfz; kukta; kuktafazk
Schnellschrift (e) gyorsrs
Schnellsieder (r) gyorsforral
schnellstens legsrgsebben
Schnellverkehr (r) gyorsforgalom
Schnellzug (r) gyorsvonat
Schnepfe (e) szalonka
schneuzen orrot trl
schneuzen s. orrot fj
schniegeln kiltztet
schniegeln s. kiltzik; kicspi magt
Schnippchen (s) 1. fricska; 2. trfa; jm. ein Schnippchen schlagen: megtrfl
vkit; felltet vkit
schnippen fricskz; pccint
schnippisch hetyke; nyelves; kotnyeles
schnitt ld. schneiden
Schnitt (r) 1. bevgs; hasadk; 2. szabs; metszs (tv.); 3. szabs (ruha);
4. szelet; 5. vgs; metszs
Schnittblume (e) vgott virg
Schnitte (e) szelet
Schnitter (r) arat
Schnittlauch (r) metlhagyma
Schnittpunkt (r) metszspont
Schnitzel (r)(s) 1. darabka; hulladk; 2. hsszelet (tel); das Wiener Schnitzel:
bcsi szelet
schnitzeln farigcsl; vagdos; szeletel
schnitzen farag (ft)
Schnitzer (r) 1. baklvs; 2. faszobrsz
Schnitzerei (e) fafaragvny
schnd gald; hitvny
Schnrkel (r) cikornya; kacskaring; kacskarings vonal
schnrkeln cifrz; cikornyz
schnffeln szimatol; szaglsz
Schnuller (r) cucli; didli
schnupfen szipkol
Schnupfen (r) ntha
Schnupftabak (r) tubk
Schnupftuch (s) zsebkend; das ist mir schnuppe: bnom is n; nekem mindegy
schnuppern szimatol; szaglszik
Schnur (e) zsinr; zsineg; ber die Schnur hauen: kirg a hmbl
Schnrband (s) cipfz
schnren 1. lekt; elkt; 2. sszefz; felfz; sszekt
schnren s. fzt hord
schnurgerade nylegyenes
Schnrlsamt (r) kordbrsony
Schnurrbart (r) bajusz
schnurren 1. berreg; bg; 2. dorombol
schnurrig bolondos; mks
Schnrsenkel (r) ld. Schnrband
schnurstracks egyenest; nylegyenesen; tstnt
scho ld. schieen
Scho (r) 1. anyamh; 2. emelet; 3. frakkszrny; 4. hajts; sarj; 5. l
(emberi); 6. szoknya
schob ld. schieben
Schober (r) 1. boglya; kazal; asztag; 2. pajta; szn
Schock (r) 1. halom; raks; 2. idegsokk; 3. lks; rzkds; 4. t tucat;
hatvan darab
Schffe (r) lnk; eskdt
Schoffr (r) ld. Chauffeur
Schohund (r) leb
Schokind (s) kedvenc gyerek
Schoko (e) csoki
Schokolade (e) csokold
Schling (r) sarj; hajts
scholl ld. schallen
Scholle (e) 1. grngy; rg; 2. jgtbla
schn 1. br; ugyan; hiszen; biztos; csak; 2. mr; mg; amgy is; 3.
sok; alapos; jkora; schnen Dank !: ksznettel !; ksznm !;
sei schn brav !: fogadj szpen szt !; meinen schnen Gru:
szvlyes dvzletem; 4. szp; 5. szvlyes; kedves
schonen kml
schonend kmletes
Schnheit (e) szpsg
Schnheitsmittel (s) szptszer
Schonkost (e) dita
schnmachen szpt; csinost
schnmachen s. szpti magt; csinostja magt
Schonung (e) 1. erdltets; erdtelepts; erdsts; 2. kmlet
schonungslos kmletlen
schonungsvoll kmletes
Schonzeit (e) tilalmi id
Schopf (r) 1. bbita; 2. stk
schpfen 1. mer; mert; 2. mert; vesz; vmihez hut; Mut schpfen:
btorsgot mert
Schpfer (r) alkot; teremt
schpferisch alkot; teremt
Schpflffel (r) mertkanl
Schpfung (e) 1. alkots; m; 2. teremts
schoppen bevsrol
Schoppen (r) l bor; l sr; beim Schoppen sitzen: srzik
Schps (r) r
Schorf (r) var
Schornstein (r) kmny; krt
Schornsteinfeger (r) kmnysepr
Schote (e) 1. borshvely; 2. zldbab; 3. zldpaprika
Schotte (r) skt (ember)
Schotter (r) kavics; sder; murva
schottern kavicsoz
schottisch skt
Schottland Skcia
schrg ferde; rzsutos
schrgber rzsut; tellenben
schrak ld. schrecken
Schramme (e) karcols; forrads
Schrank (r) szekrny
Schranke (e) korlt; soromp
schrnken keresztbe rak; sszefon
schrankenlos korltlan
Schrankwand (e) szekrnysor
Schraube (e) csavar; srf
schrauben megcsavar; felcsavar; odacsavar; csavaroz; srfol
schraubenartig csavarszer
Schraubenmutter (e) csavaranya
Schraubenschlssel (r) csavarkulcs; villskulcs; franciakulcs
Schraubenzieher (s) csavarhz
Schraubstock (r) satu
Schrebergarten (r) konyhakert
Schreck (r) ijedtsg; rm
schrecken 1. megijed; megrml; 2. megijeszt; megrmt
Schrecken (r) 1. borzalom; rm; rmsg; 2. rmlet; ijedelem
schreckhaft ijeds
schrecklich 1. borzaszt; rettenetes; rmes; 2. rm; rmesen (tv.)
Schrecknis (s) ijedelem; rmlet; ijedtsg; borzalom
Schrei (e) kilts; sikoly
Schreibart (e) rsmd; stlus
Schreibblock (r) jegyzettmb
schreiben r; ein Reine schreiben: letisztz; gro schreiben: nagybetvel
r; krank schreiben: betegnek kir; wie schreiben Sie sich ?:
hogyan rja n a nevt ?
Schreiben (s) rs; levl
Schreiber (r) 1. rnok; 2. r
Schreibewarengeschf
t (s)
rszerbolt
Schreibfehler (r) elrs; flrers; rshiba
Schreibgert (s) reszkz
Schreibkraft (r) gpr
schreibkundig rstud
Schreibmaschine (e) rgp
Schreibtisch (r) rasztal
schreien 1. kilt; kiabl; ordt; jajgat; sikolt; 2. rikt; kirv (szn)
Schreierei (e) kiabls
Schrein (r) szekrny; lba
Schreiner (r) asztalos
schreiten 1. hozzfog; hozzkezd; 2. lp; lpked; halad
schrie ld. schreien
Schriffhrer (r) jegyz
Schrift (e) 1. felirat; 2. rs; 3. irat; m; 4. kzrs
Schriftdeutsch (s) irodalmi nmet (nyelv)
Schriftleiter (r) szerkeszt
schriftlich rott; rsbeli
Schriftsteller (r) r
Schriftstck (s) gyirat
Schriftzeichen (s) rsjel; rsjegy
Schriftzug (r) 1. rsjegy; 2. tollvons
Schriftzge (Pl.) kzrs
schrill that; les; metsz (hang)
Schrippe (e) zsemle; cip
schritt ld. schreiten
Schritt (r) lps; Schritt fr Schritt: lpsrl lpsre; fokrl fokra; Schritt
um Schritt: lpsrl lpsre; fokrl fokra; auf Schritt und Tritt:
lpten-nyomon
schrittweise lpsenknt; lpsrl lpsre
schrob ld. schrauben
schroff 1. grngys; szikls; 2. hirtelen; les (tv.); 3. meredek; 4.
rideg; nyers; goromba
Schrot (r)(s) 1. durva dara; 2. srt
Schrott (r) cskavas; zu Schrott fahren: sszetr (autt)
Schrulle (e) szeszly; rigolya
schrullig szeszlyes; bogaras
schrumpfen 1. sszezsugorodik; 2. rncosodik
Schrunde (e) repeds; karcols (brn)
Schu (r) 1. adag; 2. gyors mozgs; lendlet; 3. lvs
Schub (r) 1. eltols; lks; 2. szlltmny; rakomny; auf einen Schub:
egy dobsra (tekzsnl)
Schubfach (s) fik
Schubkarre (e) talicska
Schublade (e) fik
Schublehre (e) tolmrce
schchtern btortalan; flnk
schuf ld. schaffen
Schuft (r) gazember
schuften robotol; grcl
Schuh (r) cip; jm. etw. in die Schuhe schieben: rken vkire vmit
Schuhband (s) cipfz
Schuhleisten (r) kapmafa; smfa
Schuhmacher (r) cipsz
Schulabschlu (r) iskolai vgzettsg
Schularbeit (e) iskolai dolgozat
Schulbuch (s) tanknyv; an etw. schuld sein: vminek az oka; an etw. schuld
haben: vminek az oka
Schuld (e) 1. bn; vtek; hiba; jn. Schuld geben: okol vkit; hibztat vkit;
schuld sein an etw.: az oka vminek; 2. tartozs; adssg
schulden tartozik; ads
schuldig 1. ads; 2. kteles; 3. vtkes; bns; er ist nicht schuldig zu
helfen: tem tartozik segteni
Schuldigkeit (e) ktelessg; ktelezettsg
schuldlos rtatlan
Schuldner (r) ads
Schule (e) iskola
schulen 1. idomt; 2. leckztet; 3. tant; oktat; iskolz; kpez
schulen s. tanul; kpezi magt
Schler (r) 1. tantvny; 2. tanul
Schlerin (e) 1. tantvny (lny); 2. tanul (lny)
Schlerkarte (e) tanulbrlet
Schulferien (Pl.) sznid; vakci; heute ist schulfrei: ma nincs tants
Schulgeld (s) tandj
Schuljahr (s) tanv
Schuljunge (r) iskols fi
Schulkind (s) iskols gyermek
schulmeistern leckztet; kioktat
Schulpflicht (e) tanktelezettsg
Schulter (e) vll; mit den Schultern zucken: megvonja a vllt; Schulter an
Schulter: vllvetve
Schulterblatt (s) lapocka
Schulung (e) 1. iskolzottsg; 2. tants; oktats
Schulzimmer (s) tanterem
schund ld. schinden
Schund (r) szenny; szemt
Schuppe (e) 1. korpa (fejen); 2. pikkely
Schuppen (r) pajta; kocsiszn
schuppig 1. korps (fej); 2. pikkelyes
Schur (e) birkanyrs
Schreisen (s) piszkavas
schren 1. piszkl; 2. szt (tzet)
Schurf (r) 1. vjs; 2. vjat
schrfen 1. s; kutat; 2. felhorzsol
Schurke (r) gazember; gazfick
Schurz (r) 1. gykkt; 2. ktny
Schrze (e) ktny
schrzen 1. felgyr; feltr; 2. hurkol; csomz; zu etw. schrzen sich:
nekigyrkzik vminek; nekikszl vminek
Schssel (e) tl
Schuster (r) cipsz
Schutt (r) trmelk; omladk
Schttboden (r) 1. feltlttt talaj; 2. magtr
Schttelfrost (r) hidegrzs
schtteln rz
schtteln s. megrzza magt; megrzkdik
schtten nt; tlt; es schttet: szakad az es
Schutz (r) vdelem; oltalom
Schutzbefohlene (r)(e) vdenc
Schutzblech (s) srhny
Schtze (r) 1. lvsz; 2. vadsz
schtzen vor +D vd; vdelmez; v; oltalmaz vmitl
Schutzgebiet (s) 1. vdett terlet; 2. vdnksg
Schutzhaft (e) vdrizet
Schutzhtte (e) menedkhz
Schutzimpfung (e) vdolts
Schtzling (r) vdenc
schutzlos vdtelen
Schutzmann (r) rendr
Schutzmarke (e) vdjegy
Schutzscheibe (e) szlvd veg
Schutzweg (r) gyalogtkelhely; zebra
Schuwaffe (e) lfegyver
Schuwunde (e) ltt seb
Schwabe (r) svb (ember)
Schwabenkfer (r) ld. Schwabe
schwbisch svb
schwach gyenge
Schwche (e) 1. gyenge oldala vkinek; 2. gyengesg; ertlensg
schwchen gyengt
schwachkpfig buta; ostoba
schwchlich 1. beteges; 2. gyenge; gyengcske
schwachmtig kishit; csggedt
schwachsinnig gyengeelmj
Schwager (r) sgor
Schwgerin (e) sgorn
Schwalbe (e) fecske
Schwall (r) 1. rads; 2. radat
schwamm ld. schwimmen
Schwamm (r) 1. gomba; Schwamm darber !: vessnk r ftylat !; spongyt r
!; 2. szivacs
schwammig 1. szivacsos; 2. tapls
Schwan (r) hatty
schwand ld. schwinden
schwang ld. schwingen; in Schwang kommen: divatba jn
schwanger terhes
Schwangerschaft (e) terhessg
Schwangerschaftsurla
ub (r)
szlsi szabadsg
Schwank (r) 1. bohzat; 2. trfa; mka
schwanken ingadozik
Schwankung (e) ingadozs
Schwanz (r) farok
schwnzen lg; iskolt kerl
Schwre (e) kels; fekly
Schwarm (r) raj
schwrmen 1. kborol; 2. nyzsg; 3. rajzik (mh)
schwrmen fr +A rajong vmirt
Schwarte (e) szalonnabr; brke
schwarz fekete; schwarz machen: befekett (tv. is); ihm wird schwarz
vor den Augen: elsttl krltte a vilg
Schwarzbrot (s) rozskenyr
Schwrze (e) 1. fekete festk; 2. feketesg
schwrzen 1. befekett; megfekett; 2. feketzik; zrkedik
Schwarzfahrer (r) potyautas
Schwarzhandel (r) feketekereskedelem; zugkereskedelem
Schwarzhndler (r) feketz
Schwarzknstler (r) bvsz; varzsl
schwarzsehen stten lt
schwarzsehn stten lt
Schwarzwald (r) Fekete-erd
Schwarzweiaufnahm
e (e)
fekete-fehr felvtel
Schwarzweifilm (r) fekete-fehr film
Schwarzwild (s) vaddiszn
Schwatzbase (e) pletykafszek
schwatzen fecseg; locsog
Schwtzer (r) fecseg
schwatzhaft fecseg; locsog
Schwebe (e) 1. fggeszkeds (sp); die Sache ist noch in der Schwebe: a
dolog mg fggben van; 2. lebegs
Schwebebahn (e) fggvast; libeg
Schwebebalken (r) gerenda (sp)
schweben 1. fggben van; 2. szabadon lebeg
Schwede (r) svd (ember)
Schweden Svdorszg
Schwedin (e) svd n
schwedisch svd
Schwedisch (s) svd (nyelv)
Schwefel (r) kn
Schwefeldioxid (s) kndioxid
schwefeln megknez
Schwefelsure (e) knsav
Schwei (r) izzadsg; verejtk; vertk
schweien hegeszt
Schweier (r) hegeszt (munks)
Schweif (r) farok
schweifen 1. vel; 2. kborol; kszl
Schweifung (e) kanyarulat; vels
schweigen hallgat; csendben van; die Musik schweigt: nem szl a zene;
ganz zu schweigen davon ...: nem is szlva arrl ...
schweigsam sztlan; hallgatag
Schweihund (r) vreb
schweiig izzadt; verejtkes; vertkes
Schwein (s) diszn; serts; Gefllte Schweinsrouladen: tlttt diszntekercs;
Schweinskotelett mit Reis: disznkaraj rizzsel
Schweinebraten (r) disznslt
Schweinehund (r) gazember
Schweinerei (e) disznsg
schweinigeln disznlkodik
Schweinskarree (s) sertskaraj
Schweiz (e) Svjc
Schweizer (r) svjci (ember)
schweizerisch svjci
Schweizerkse (r) ementli sajt
schwelgen dzsl; in etw. schwelgen: dskl vmiben
Schwelle (e) 1. kszb; 2. vasti talpfa
schwellen 1. dagad; duzzad; emelkedik; 2. dagaszt; duzzaszt
schwemmen 1. elraszt; 2. sodor; 3. sztat
schwenken 1. kanyarodik; 2. kiblt; blget (vzben); 3. lobogtat; lbl
schwer 1. igen; nagyon; schwere See: nagyon hullmz tenger; schwer
von Begriff: nehz felfogs; schwer Atem holen: nehezen
llegzik; schwer hren: nagyothall; schwer krank: slyos beteg;
nagybeteg; 2. nehz; slyos
Schwerarbeiter (r) nehz fizikai munks
Schwere (e) nehzsg; sly
Schwerelosigkeit (e) slytalansg
schwerfallen nehezre esik
schwerfllig nehzkes; esetlen
schwerhrig nagyothall
schwerkrank slyos beteg
schwerlich nehezen; bajosan
Schwermetall (s) nehzfm
schwermtig bskomor
Schwerpunkt (r) slypont
Schwert (s) kard
Schwertlilie (e) nszirom
schwerwiegend nyoms
Schwester (e) 1. lnytestvr; lenytestvr; nvr; 2. nvr; betegpol
schwieg ld. schweigen
Schwiegereltern (Pl.) aps s anys
Schwiegermutter (e) anys
Schwiegersohn (r) v
Schwiegertochter (e) meny
Schwiegervater (r) aps
Schwiele (e) brkemnyeds
schwiemeln 1. korhelykedik; 2. tntorog
schwierig fradsgos; nehz; bonyolult; knyes; knos
Schwierigkeit (e) nehzsg
Schwimmbad (s) uszoda
schwimmen szik; szkl
Schwimmer (r) sz
Schwimmhalle (e) fedett uszoda
Schwimmhaut (e) szhrtya
Schwindel (r) 1. csals; szdelgs; szdts; szlhmossg; 2. szdls
Schwindelanfall (r) elszdls
Schwindelei (e) csals; szdelgs; szdts; szlhmossg
schwindelhaft szdt; szdletes
schwindeln 1. csal; szdeleg; szdt; szlhmoskodik; 2. szdl
schwinden 1. elfogy; elenyszik; 2. eltnik
Schwindler (r) csal; szdelg; szlhmos
Schwinge (e) 1. lengs (sp); 2. szrny
schwingen 1. leng; lebeg; inog; 2. lenget; lendt
schwingen s. lendl
Schwingtr (e) csapajt
Schwingung (e) 1. lengs; lebegs; ings; ingadozs; 2. lengets; lendts
Schwips (r) spicc; Schwips haben: spicces
schwirren 1. kavarog; 2. rezeg; 3. zg; zmmg
schwitzen izzad
schwoll schwellen
schwren megeskszik; eskdzik
schwl 1. nyomaszt; 2. tikkaszt; flledt
Schwle (e) flledt meleg
Schwulst (r) 1. dagly; 2. felfuvalkodottsg
schwlstig dagadt; duzzadt
Schwund (r) 1. apads; 2. eltns; 3. megfogyatkozs; 4. sorvads
Schwung (r) lendlet
Schwungbrett (s) ugrdeszka
schwunghaft lendletes
Schwungrad (s) lendtkerk; lendkerk
schwur ld. schwren
Schwur (r) esk
Schwurgericht (s) eskdtszk
sechs hat
Sechs (e) hatos (szm)
Sechser (r) hatos
sechserlei hatfle
sechsfach hatszor; hatszoros
sechshundert hatszz
sechsjhrig hatves; hatvi
sechsmal hatszor
sechstausend hatezer
sechste hatodik
Sechstel (s) hatodrsz
sechstens hatodszor
sechszehn tizenhat
sechszehnjhrig tizenhat ves
sechszig hatvan
Sechszig (e) hatvanas (szm)
sechsziger hatvanas
sechszigmal hatvanszor
sechszigste hatvanadik
See (e) 1. hullm; auf hoher See: nylt tengeren; 2. tenger
See (r) t
Seeadler (r) rtisas
Seebad (s) tengeri frd
Seefahrer (r) 1. tengersz; 2. tengerjr haj
Seefahrt (e) 1. tengerhajzs; 2. tengeri utazs; tengeri t
Seegang (r) hullmvers; hullmzs
Seehund (r) fka
seekrank tengeribeteg
Seele (e) llek
seelengut jlelk; jsgos
seelenlos lelketlen
seelensgut jlelk; jsgos
seelenvoll mly rzs; csupa szv
Seelenzustand (r) lelkillapot
Seemann (r) tengersz
Seeruber (r) kalz
Seesolger (r) lelkipsztor
Seetreitkrfte (Pl.) tengeri hader
Segel (s) vitorla
Segelboot (s) vitorls
Segelflugzeug (s) vitorlz replgp
segeln vitorlzik
Segeln (s) vitorlzs
Segelregatta (e) vitorlsverseny
Segelsportler (r) vitorlz
Segen (r) lds
segnen megld
sehaft lakos; megtelepedett
sehen 1. lt; 2. nz; tekintettel van vmire; gyel vmire; seh' ich recht
?: jl ltok ?; mit ltnak szemeim ?; das sieht dir hnlich: ez
hozzd hasonlt; das sieht dir hnlich: ez rd vall; das lt sich
sehen: ez mr igen; ez jl nz ki; er lt sich nicht sehen: nem
mutatkozik; nach der Arbeit sehen: gyel a munkra; nach der
sehenswert ltvnyos; megtekintsre mlt
Sehenswrdigkeit (e) ltvnyossg; ltnival; nevezetessg
Seher (r) ltnok
seherisch ltnoki
Sehne (e) 1. hr; 2. n
sehnen (s.) eped; vgydik
sehnig inas; izmos
Sehnsucht (e) svrgs; vgy
sehr nagyon; igen; so sehr: annyira; olyannyira; zu sehr: tlsgosan;
nagyon is
seichen fstl (hst)
seicht 1. sekly; alacsony; 2. seklyes; felletes
Seide (e) selyem
seiden selyembl val; selyem-
Seidenraupe (e) selyemherny
seidig selymes
Seife (e) szappan
seifen szappanoz
Seihe (e) 1. szr; 2. ledk
Seil (s) ktl
Seilbahn (e) ktlplya; drtplya
Seiler (r) ktlver
sein 1. ld. seiner; 2. ltezik; van; ich war in Wien: Bcsben voltam;
es sei !: m legyen !; alles, was ist: minden, ami van; zweimal
zwei ist vier: ktszer kett ngy; wie ist Ihnen ?: hogy van ?; es
ist zu machen: meg kell tenni; ich bin der Ansicht ...: az a
nzetem ...; ich bin der Meinung ...: az a vlemnyem ...; es ist
zu sehen, da ...: lthat, hogy ...; es kann sein, da ...: lehet,
Sein (s) lt; ltezs
Seine (e) 1. az n; a mag; 2. az nk; a maguk; 3. az v; a mag;
4. az vk; a maguk
Seinen (Pl.) az vi; hozztartozi; ich gedenke seiner: gondolok r; ich
gedenke seiner: megemlkezem rla; ich verga seiner nicht:
nem feledkeztem meg rla
seiner/seine/seines az v; az vk
seinerseits a maga rszrl; az rszrl
seinerzeit annakidejn
seinesgleichen hozz hasonl
seinethalben 1. felle; um seinetwillen: az kedvrt; miatta; vgette; 2.
miatta; rte
seinige ld. seiner/seine/seines
sein/seine/sein 1. az -je,-jei; 2. az v; a mag; sein Kleid: a ruhja; das ist
das seine: ez az v
seit amita
seit +D ta; seit damals: azta; seit heute: mtl kezdve; mtl fogva;
seit landem: rgta; seit wann ?: mita ?
seitdem 1. amita; azta; 2. azta, hogy ...
Seite (e) 1. fl; rsz; prt; zur Seite stehen jm.: vki mell ll; von meiner
Seite: rszemrl; etw. auf die Seite legen: flretesz vmit; jn. auf
die Seite schaffen: eltesz lb all vkit; 2. oldal
Seitenblick (r) oldalpillants
seitens +G rszrl
Seitenweg (r) mellkt
seither 1. amita; 2. azta
seitlich 1. oldals; 2. oldalt
seitwrts oldalra; oldalt; flre
Sekretr (r) 1. rasztal; 2. titkr
Sekretariat (s) titkrsg
Sekretrin (e) titkrn
Sekt (r) pezsg
Sekte (e) szekta
Sektion (e) 1. boncols; 2. krzet; kerlet; csoport; 3. gyosztly
Sekunde (e) msodperc
sekundieren segdkezik; szekundl
selber sajt maga; szemlyesen
selbig ugyanaz
selbst 1. mg; selbst dann: mg akkor is; 2. sajt maga; szemlyesen
selbstndig nll
Selbstndigkeit (e) nllsg
Selbstandlasser (r) nindt
Selbstbediegung (e) nkiszolgls
Selbstbediegungsgasts
ttte (e)
nkiszolgl tterem
Selbstbediegungsgesch
ft (s)
nkiszolgl bolt
Selbstbeherrschung
(e)
nuralom
selbstbewut ntudatos
Selbstbewutsein (s) ntudat
Selbstbildnis (s) narckp
Selbstbiographie (e) nletrajz
Selbsterkenntnis (e) nismeret
Selbstgefhl (s) nrzet
selbstgefllig nelglt; ntelt
Selbstkosten (Pl.) nkltsg
Selbstkritik (e) nbrlat; nkritika
Selbstlaut (r) magnhangz
selbstlos nzetlen
Selbstmord (r) ngyilkossg
selbstsicher magabiztos
selbstschtig nz; egoista
selbstverstndlich magtl rtetd; zur Selbstverstndlichkeit werden: magtl
rtetdv vlik
Selbstverteidigungssp
ortart (e)
nvdelmi sportg
Selbstvertrauen (s) nbizalom
selig 1. boldog; 2. megboldogult
Seligkeit (e) boldogsg
Sellerie (e) zeller
selten ritka; uerst selten: nagyritkn
seltsam sajtsgos; klns; furcsa
Semester (s) szemeszter; tanulmnyi flv
Semifinale (s) kzpdnt (sp)
Seminar (s) szeminrium
Semmel (e) zsemle
Sendbote (r) kldnc
senden 1. kld; 2. lead; sugroz (adst)
Sender (r) 1. ad; lloms (rdi; tv); 2. kld
Senderaum (r) stdi; rdistdi
Sendeschlu (r) msorzrs
Sendung (e) 1. ads (rdi; tv); 2. kldemny; 3. klds; 4. kldets
Senf (r) mustr
sengen prkl; perzsel; get
senil szenilis
Senkel (r) cipfz
senken leereszt; sllyeszt
senken s. sllyed; spped; ereszkedik; den Blick senken: lesti a szemt;
den Kopf senken: lehorgasztja a fejt
senkrecht fggleges
Senkung (e) 1. leereszts; sllyeszts; 2. leszllts; cskkents; 3. sllyeds;
sppeds
Senne (e) havasi legel
Senne (r) ld. Senner
Senner (r) havasi psztor
sensationell szenzcis
Sense (e) kasza
Sentimentalitt (e) rzelgssg; szentimentalizmus
separat kln; elklntett
separieren elklnt
separieren s. elklnl
September (r) szeptember
Serbe (r) szerb (ember)
serbisch szerb
serbokroatisch szerb-horvt
Serie (e) sorozat; szria
Serienbau (r) sorozatgyrts; szriagyrts
seris komoly
servieren felszolgl; tlal
Serviette (e) asztalkend; szalvta
servil szolgai; szolgalelk
Sessel (r) karosszk; fotel
Sessellift (r) slift; llift
Session (e) ls; lsszak
setzen 1. tmegy; tkel; tugrik; 2. elhelyez; tesz; 3. fell; 4. leltet; 5.
szed (nyomda)
setzen s. 1. lecsillapodik; alles daran setzen: mindent belead; beiseite
setzen: flretesz; auf Probe setzen: prbra tesz; aufs Spiel
setzen: kockra tesz; megkockztat; ein Denkmal setzen:
emlkmvet llt; einen Termin setzen: hatridt kitz; in
Bewegung setzen: mozgsba hoz; elindt; in Musik setzen:
megzenst; 2. letelepedik; megtelepedik; 3. lel; helyet foglal;
Setzer (r) szed (nyomda)
Setzerei (e) szedterem (nyomda)
Seuche (e) jrvny; ragly
seufzen shajt; shajtozik
Seufzer (r) shaj; shajts
Sibirien Szibria
sibirisch szibriai
sich 1. egymsnak; 2. egymst; 3. magnak; maguknak; 4. magt;
magukat
Sichel (e) sarl
sicher 1. biztos; bizonyos; 2. biztos; biztonsgos; veszlytelen
Sicherheit (e) 1. biztonsg; 2. biztostk; 3. biztossg; bizonyossg
sicherheitshalber a biztonsg kedvrt
Sicherheitsnadel (e) biztostt
Sicherheitsrat (r) Biztonsgi Tancs
sicherlich bizonyra; biztosan
sichern biztost; biztonsgba helyez
sicherstellen biztost; biztonsgba helyez
Sicherung (e) 1. biztosts; 2. biztostk (msz); die Sicherung brennt durch:
kig a biztostk
Sicht (e) kilts; auf Sicht zahlan: ltra fizetend; auer Sicht sein:
ltkrn kvl van; Schiff in Sicht: haj a lthatron; in Sicht
kommen: lthat lesz; ltni lehet
sichtbar lthat; szembe tl
sichten 1. trostl; kivlogat; 2. megpillant; meglt
Sichtvermerk (r) vzum
Sichtweite (e) lttvolsg
sickern szivrog
sie 1. maga; n; magt; nt; 2. maguk; nk; magukat; nket; 3.
; t (nnem); 4. k; ket
Sieb (s) szita; rosta
sieben 1. ht; 2. megrostl; kivlaszt; 3. szitl; rostl
Sieben (e) hetes (szm)
Siebenbrgen Erdly
Siebener (r) hetes
siebenerlei htfle
siebenfach htszer; htszeres
siebenhundert htszz
siebenjhrig htvi; htves
siebenmal htszer
Siebensachen (Pl.) ckmk; holmi
Siebenschlfer (r) lomszuszk; htalv
siebentausend htezer
siebente hetedik
Siebentel (s) hetedrsz
siebentens hetedszer
siebte hetedik
Siebtel (s) hetedrsz
siebtens hetedszer
siebzehn tizenht
siebzehnjhrig tizenht ves
siebzig hetven
Siebzig (e) hetvenes (szm)
siebzigste hetvenedik
siechen betegeskedik; snyldik
siedeln 1. letelepl; letelepedik; 2. telept
sieden 1. forr; gzlg; 2. fz; forral
Siedler (r) telepes
Siedlung (e) 1. laktelep; 2. telepts; 3. telepls
Sieg (r) gyzelem
Siegel (s) pecst
siegeln lepecstel
siegen gyz
Sieger (r) gyztes
siegestrunken diadalittas
Siegeszug (r) diadalmenet
Siegmund Zsigmond
siegreich gyztes
Signal (s) 1. jel; jelzs; jelads; 2. jelzberendezs
Signatur (e) 1. alrs; 2. ellenjegyzs; 3. jelzs; jells
signiseren 1. alr; 2. megjell
Silbe (e) sztag
Silber (s) ezst
Silbermedaille (e) ezstrem
silbern ezstbl val; ezst-
Silvester (s) Szilveszter napja; Silvester feiern: szilveszterezik
simpel 1. egyszer; szimpla; 2. egygy
Sims (r)(s) prkny; prknyzat
Sinfonie (e) szimfnia
sinfonisch szimfonikus
singen nekel
Singvogel (r) nekesmadr
sinken 1. cskken; esik (tv. is); 2. leereszkedik; hanyatlik; sllyed;
spped
Sinn (r) 1. rtelem; jelents; anderen Sinnes werden: ms nzetre jut;
mit frhlichem Sinn: vidman; von Sinnen sein: noncs sznl;
Sinn fr Humor haben: van humorrzke; bildlicher Sinn: tvitt
rtelem; 2. sz; rtelem; 3. hajlam; rzk
Sinnbild (s) jelkp
sinnen elmlkedik; tndik; auf etw. sinnen: tervel vmit; forral vmit
Sinnesorgan (s) rzkszerv
sinngem rtelem szerinti
sinnlich 1. rzkelhet; 2. rzki
sinnlos rtelmetlen
sinnreich 1. elms; 2. rtelmes
Sintflut (e) znvz; vzzn
Sippe (e) 1. nemzetisg; csald; 2. rokonsg
Sippschaft (e) 1. csald; nemzetsg; 2. pereputty; 3. rokonsg; vrrokonsg
Sitte (e) 1. erklcs; szemrem; 2. szoks; hagyomny; 3. szoks; illem
sittenlos erklcstelen
sittlich 1. erklcsi; 2. erklcss
sittsam illemtud; illedelmes
Situation (e) helyzet; szituci
Sitz (r) 1. lland lakhely; 2. ls; lhely; 3. ls; lhelyzet
sitzen 1. tartzkodik; lakik; auf den Spielplan sitzen: msorra tz;
sitzen bleiben: lve marad; der Nagel sitzt fest: a szg jl tart;
der Rock sitzt gut: a szoknya jl ll; der Rock sitzt gut: a zak
jl ll; 2. l; 3. van vhol
sitzenbleiben megbukik (vizsgn); kein Sitzfleisch haben: nincs maradsa;
kein Sitzfleisch haben: nincs kitartsa
Sitzgarnitur (r) lgarnitra
Sitzung (e) ls; gyls
Skandal (r) 1. botrny; 2. lrma
skandals botrnyos
Skelett (s) csontvz
skeptisch ktked; szkeptikus
Ski (r) s; Ski laufen: sel; szik
Skilufer (r) sel; sz
Skispringer (r) sugr
Skisprung (r) sugrs
Skizze (e) 1. karcolat (irodalom); 2. vzlat; vzlatrajz
skizzieren felvzol
Sklave (r) rabszolga
Sklaverei (e) rabszolgasg
Skrupel (r) aggly
Slang (r)(s) szleng; zsrgon
Slawe (r) szlv
slawisch szlv
Slowakei (e) Szlovkia
slowakisch szlovk
Slowakisch (s) szlovk (nyelv)
Smog (r) szmog
so 1. ennyire; annyira; 2. gy; gy; ilyen mdon; olyan mdon; 3.
teht; akkor; so komm doch !: gyere mr !; um so besser: annl
jobban; so ... auch: brmennyire ... is; so sehr ... auch:
brmennyire ... is; so, wie ...: gy, mint ...; gy, ahogy ...; 4.
sobald mihelyt
Socke (e) zokni
Sockel (r) talapzat
sodann majd; azutn
Sodbrennen (s) gyomorgs
Soe (e) mrts; szsz
soeben pp most; ppen most
Sofa (s) pamlag; kanap
sofern ha; hogyha; amennyiben; hacsak
soff ld. saufen
sofort rgtn; tstnt
sog saugen
sog. (sogenannt) n. (gynevezett) /rv./
sogar st; mg
sogenannt gynevezett
sogleich azonnal; nyomban
Sohle (e) talp
Sohn (r) vkinek a fia
solange ameddig; amg
solch ilyen; olyan; solch ein Mann: ilyen frfi; olyan frfi; ein solcher
Mann: ilyen frfi; olyan frfi; solche guten Sachen: ilyen j
dolgok; olyan j dolgok
solcherei ilyen; olyan; effle; affle
Sold (r) 1. br; 2. zsold
Soldat (r) katona
Sldner (r) zsoldos
solid szold
Solidarutt (e) szolidarits
Solist (r) szlista (zene)
Soll (s) 1. elirnyzat; norma; 2. knyszersg
sollen kell; du sollst ins Bett !: menj aludni !; menj az gyba !; du
sollst glcklich sein: lgy boldog; legyl boldog; ich htte schon
lngst schreiben sollen: mr rgen rnom kellet volna; das soll
ein Witz sein: ez vicc akar lenni; man sollte glauben, da ...: azt
hinn az ember, hogy ...; sie soll es getan haben: azt mondjk,
hogy tette; er soll krank sein: lltlag beteg; sollte er krank
sein ?: csak nem beteg ?; wenn es regnen sollte: ha esne az es
sollte ld. sollen
Solosnger (r) szlnekes
somit teht; kvetkezskpp
Sommer (r) nyr
Sommerferien (Pl.) nyri sznet
Sommerfrische (e) nyarals
sommerlich nyri; nyrias; es sommer: kezddik a nyr; es sommer:
nyriasodik
Sommerschluverkauf
(r)
nyri vsr
Sommersprosse (e) szepl
sommersprossig szepls
Sonde (e) szonda
Sonderabdruck (r) klnlenyomat; klnnyomat
Sonderausgabe (e) klnkiads
sonderbar klns; furcsa; fura
sonderlich 1. klns; furcsa; fura; 2. rendkvli; klns; nicht sonderlich
geschickt: nem valami gyes
Sonderling (r) klnc
sondern 1. elklnt; elvlaszt; 2. hanem; de
sondern s. elklnl; elvlik
Sonderzug (r) klnvonat
Sonnabend (r) szombat
Sonne (e) nap; Nap (gitest); in der Sonne liegen: napozik
sonnen (s.) napozik; stkrezik
Sonnenaufgang (r) napfelkelte; napkelte
Sonnenblume (e) napraforg
Sonnenbrand (r) lesls; legs
Sonnenfinsternis (e) napfogyatkozs
Sonnenschein (r) napfny; napsts
Sonnenstich (r) napszrs
Sonnenstrahl (r) napsugr
Sonnenuntergang (r) napnyugta; naplemente
sonnig 1. ders; 2. napos
Sonntag (r) vasrnap
sonntgig vasrnapi
sonntglich vasrnaponknt; minden vasrnap
sonntags vasrnaponknt; vasrnapi napokon
Sonntagsjger (r) kocavadsz
sonst 1. mskpp; egybknt; msklnben; 2. mskor; egykor
sonstig 1. egyb; ms; 2. egykori
sonstwo mshol
sooft ahnyszor; valahnyszor
Sorge (e) 1. aggds; aggodalom; 2. gond; 3. gondoskods
sorgen 1. aggdik; 2. gondoskodik
Sorgfalt (e) gondossg; igyekezet
sorgfltig gondos
sorglos gondtalan
Sorte (e) fajta; minsg
sortieren osztlyoz; kivlogat; szortroz
Sortiment (s) vlasztk; sosehr auch: brmennyire is
Souffleur (r) sg
Souper (s) vacsora
soviel amennyi; amennyire; soviel als: annyi, mint; soviel wie: annyi,
mint
sovielmal 1. ahnyszor; 2. oly sokszor
soweit 1. amennyire; ameddig; 2. idig; sowenig ... als ...: ppoly
kevss ..., mint ...; sowenig ... wie ...: ppoly kevss ..., mint
sowie 1. amint; mihelyt; 2. valamint; tovbb
sowieso gyis; amgy is
Sowjet (r) szovjet
Sowjetunion (e) Szovjetuni; sowohl ... als ... auch: mind ..., mind ...; sowohl ...
wie ... auch: mind ..., mind ...
sozial szocilis
sozialisieren szocializl
Sozialismus (r) szocializmus
Sozialist (r) szocialista
sozialistisch szocialista
Sozialversicherung (e) trsadalombiztosts
Sozius (r) 1. titrs (motorkerkpron); 2. zlettrs
Soziussitz (r) hts ls; ptls
sozusagen gyszlvn
Spa (r) trfa
spaen trfl; trflkozik; bolondozik
Spagat (r) sprga
sphen kmlel; frksz
Spalier (s) 1. korlt; lckerts; 2. sorfal; Spalier bilden: sorfalat ll
Spalt (r) hasadk; nyls; rs
Spalte (e) 1. hasb (nyomda); 2. ld. Spalt
spalten 1. behast; felhast; hasogat; 2. felbont; 3. megbont; ellentet
szt
spalten s. hasad; reped
Spaltung (e) repeds; hasads
Span (r) forgcs; szilnk; szlka
Spanferkel (r) szopsmalac
Spange (e) csat; kapocs
Spanien Spanyolorszg
Spanier (r) spanyol (ember)
spanisch spanyol
Spanisch (s) spanyol (nyelv)
spann ld. spinnen
Spanne (e) 1. arasz; 2. idkz; auf eine Spanne Zeit: egy kis idre
spannen 1. befog (llatot); 2. beszort; befog; 3. felcsigz; felajz;
felizgat; 4. feszl; 5. feszlten figyel; ich bin gespannt: kvncsi
vagyok; 6. kifeszt; kihz; 7. megfeszt; meghz; felhz
spannend rdekfeszt
Spannteppich (r) sznyegpadl; padlsznyeg
Spannung (e) 1. feszts; 2. feszltsg; 3. vkz; vnyls; mit groer
Spannung: feszlt figyelemmel
sparen 1. kml vmt; 2. megtakart; sprol; 3. takarkoskodik vmivel
Spargel (r) sprga
Sparkasse (e) takarkpnztr
sprlich gyr; ritka
sparsam takarkos
Sparte (e) 1. osztly; 2. szakma; szakterlet
spt ks; ksn; zu spt kommen: elksik; bis spt in die Nacht:
ks estig; sptes Obst: ksn r gymlcs; ksei gymlcs;
wie spt ist es ?: hny ra van ?; mennyi az id ?; frher oder
spter: elbb vagy utbb
Spaten (r) s
spterhin ksbb
sptestens legksbb
Sptling (r) 1. ksei llat; 2. ksei szltt; 3. ksn r gymlcs
Spatz (r) verb
spazieren stl; stlgat
Spaziergang (r) sta
Spaziergnger (r) stl
Specht (r) harkly
Speck (r) szalonna
speckig szalonns
Spediteur (r) szllt; szlltmnyoz
Spedition (e) szllts; szlltmnyozs; fuvarozs
Speer (r) 1. gerely (sp); 2. lndzsa; drda
Speiche (e) kll
Speichel (r) nyl
Speicher (r) 1. csr; pajta; magtr; raktr; 2. vztrol; vztroz
speichern elraktroz; felhalmoz; trol
speien kp; hny; okd; Gift und Galle speien: dl-fl
Speise (e) tel
Speisekammer (e) lskamra
Speisekarte (e) tlap
speisen 1. tkezik; eszik; 2. tpll
Speisenfolge (e) trend
Speiserhre (e) nyelcs
Speisesaal (r) tterem
Speisewagen (r) tkezkocsi (vast)
Speisezimmer (s) ebdl
Spektakel (s) 1. lrma; 2. ltvnyossg
spekulieren spekull
Spende (e) adomny
spenden ajndkoz; adomnyoz; jm. Lob spenden: dicsretben rszest
vkit
spendieren ajndkoz; ad; wer hat das spendiert ?: kinek ksznhetjk ezt
?; er spendierte mir ein Glas Bier: fizetett nekem egy pohr srt
Spengler (r) bdogos
Sperber (r) karvaly
Sperling (r) verb
Sperrbaum (r) soromp
Sperre (e) 1. lezrs; 2. zr; soromp; gt; torlasz; 3. zrlat; 4. zrols
sperren 1. bezr; elzr; lezr; becsuk; 2. kizr; eltvolt (sp); 3. zrol
Sperrgeld (s) kapupnz
Sperrlinie (e) zrvonal
Sperrsitz (r) zrtszk (sznhz)
Sperrstunde (e) zrra
Sperwerfen (s) gerelyhajts
Spesen (Pl.) kltsgek; kiads
Spezerei (e) fszer
spezialisieren rszletez
spezialisieren s. specializldik
Spezialist (r) szakember; specialista
Spezialitt (e) klnlegessg; specialits
Spezialwrterbuch (s) szaksztr
speziell klnleges; specilis; er speziell ...: ami t illeti; ppen
spezifisch 1. fajlagos; spezifisches Gewicht: fajsly; 2. lnyeges; sajtos;
klnleges
Sphre (e) 1. gmb; 2. szfra; ggmb
spicken 1. megtm; megtzdel; 2. tzdel; spkel
spie ld. speien
Spie (r) 1. kopja; 2. nyrs
spieen felnyrsal; tszr; felszr
Spieer (r) nyrspolgr
Spiegel (r) 1. hajtka; paroli; 2. tkr
spiegelblank tkrfnyes
Spiegelei (s) tkrtojs
spiegeln 1. fnylik; ragyog; 2. tkrz; tkrztet
spiegeln s. visszatkrzdik; visszaverdik
Spiel (s) jtk; di Olympischen Spiele: Olimpiai Jtkok; etw. aufs Spiel
setzen: kockra tesz vmit
spielen 1. jtszik; 2. lejtszdik; megtrtnik
Spieler (r) jtkos
Spielerei (e) 1. jtszadozs; 2. semmisg; gyerekjtk
Spielkarte (e) jtkkrtya
Spielleiter (r) rendez (sznhz)
Spielschule (e) voda
Spieluhr (e) zenl ra
Spielzeug (s) jtk; jtkszer
Spinat (r) paraj; spent
Spindel (e) ors
spindeldrr vzna
Spindeltreppe (e) csigalpcs
Spinne (e) pk
spinnen fon
Spinnengewebe (e) pkhl
Spinnerei (e) fonoda
Spinngewebe (e) pkhl
Spion (r) km
Spionage (e) kmkeds
spionieren kmkedik
Spirituosen (Pl.) szeszes italok
Spital (s) krhz
spitz 1. csps; les (tv.); 2. hegyes; 3. vkony; sovny
Spitzbart (r) kecskeszakll
Spitze (e) 1. csipke; 2. cscs; hegy; l; 3. le vminek (tv.)
spitzen kihegyez; meghegyez
Spitzenleistung (e) cscsteljestmny
Spitzensportler (r) lsportol
Spitzenverkehr (r) cscsforgalom
spitzfindig 1. agyafrt; 2. szrszlhasogat
Spitzname (r) csfnv; gnynv
Splitter (r) szlka; forgcs; szilnk; repesz
splittern 1. szthasad; 2. szthast
splitternackt anyaszlt meztelen
spontan spontn
sporadisch szrvnyos
Sporn (r) 1. sztnzs (tv.); 2. sarkanty
spornen 1. megsarkantyz; 2. sarkall; sztkl
Sport (r) sport; Sport treiben: sportol
Sportanhnger (r) sportbart; szurkol
Sportart (e) sportg
Sportbericht (r) sporttudsts; sportkzvetts
Sportfest (s) sportnneply
Sportler (r) sportol; sportember
sportlich sportszer; sportos
Sportplatz (r) sportplya
Sportstadion (s) stadion
Sportbertragung (e) sportkzvetts
Sportverein (r) sportegyeslet
Spott (r) 1. csfsg; 2. gny
sptteln gnyoldik; csfoldik
spotten gnyol; csfol; gnyoldik; csfoldik
Spottgeld (s) potom r
spttisch gnyos; csfondros
sprach ld. sprechen
Sprache (e) 1. beszd; 2. beszlkszsg; beszlkpessg; 3. nyelv
(beszlt)
sprachfertig j nyelvrzk
Sprachfertigkeit (e) beszdkszsg
Sprachforscher (r) nyelvsz
Sprachfhrer (r) trsalgsi zsebknyv
Sprachgebiet (s) nyelvterlet
Sprachgefhl (s) nyelvrzk
sprachkundig nyelvekben jrtas
Sprachkurs (r) nyelvtanfolyam
Sprachlehre (e) nyelvtan
sprachlich nyelvi
sprachlos nma; sztlan
Sprachohr (s) szcs
Sprachprfung (e) nyelvvizsga
Sprachstudium (s) nyelvtanuls
Sprachwissenschaft (e) nyelvtudomny
sprang ld. springen
sprechen beszl; szl; mond; es spricht fr sich selbst: nmagrt beszl
Sprecher (r) 1. bemond; konferl; 2. beszl; 3. felszlal; 4. sznok;
elad
Sprechstunde (e) 1. fogadra; 2. rendels
Sprechstundenhilfe (e) asszisztensn
Sprechzimmer (s) 1. fogadszoba; 2. orvosi rendel
spreizen 1. megtmaszt; 2. sztterjeszt; sztterpeszt
spreizen s. 1. terpeszkedik; 2. vonakodik
Sprengeisen (s) fesztvas
sprengen 1. behint; locsol; 2. betr; feltr; 3. felrobbant; 4. vgtat; ugrat
Sprengstoff (r) robbananyag
Sprengwagen (r) ntzkocsi
sprenkeln 1. hint; locsol; 2. pettyez
Spreu (e) pelyva
Sprichwort (s) kzmonds
sprieen sarjad; sarjadozik; kihajt
Springbunnen (r) szkkt
springen 1. lepattogzik; 2. megreped; megpattan; 3. szalad; ugrik; 4.
szkell; szkken; 5. ugrik; magasat ugrik (sp)
Springer (r) 1. l; huszr (sakk); 2. ugr (sp)
Springflut (r) szkr
Sprit (r) zemanyag; benzin
Spritze (e) fecskend; injekci
spritzen 1. fecskendez; spriccel; 2. frcskl; frccsen; spriccel; 3. ntz;
locsol
spro ld. sprieen
Spro (r) 1. hajts; sarj; 2. magzat; ivadk; sarj
sprde 1. rdes; 2. rideg; merev; 3. tartzkod; rideg (tv.)
Sprosse (e) ltrafok
sprossen 1. rgyezik; 2. sarjad
Spruch (r) 1. tlet; 2. jelmondat; 3. monds
Sprudel (r) szkforrs
Sprudelbad (s) pezsgfrd
sprudeln pezseg; buzog
sprhen 1. szikrzik; 2. sziporkzik
Sprung (r) 1. repeds; hasads; 2. ugrs
sprungbereit ugrsra ksz
Sprunggrube (e) ugrgdr
Spucke (e) nyl; da bleibt einem die Spucke weg: megll az ember esze
spucken kp; kpkd
spuken ksrt
Splbecken (s) mosogat
Sple (e) 1. gombolyag; ors; tekercs; 2. mosogat
splen 1. mos; sodor (vz); 2. blt; blget; mosogat
Splmittel (s) mosogatszer
Spund (r) 1. dug; csap (hordn); 2. eresztk
Spur (e) 1. cseklysg; semmisg; auf die Spur bringen: nyomra vezet;
2. jel; nyom; 3. nyom; csaps; 4. nyomtvolsg (vast)
spren 1. rez; ich spre Hunger: megheztem; 2. nyomoz
Sprhund (r) kop
spurlos nyomtalan
Spurt (r) hajr (sp)
spurten hajrzik; finisel (sp)
Spurweite (e) nyomtv
sputen (s.) siet; igyekszik
St. (Stck) db. (darab) /rv./
Staat (r) 1. llam; 2. pompa; dsz
staatenlos hontalan
staatlich llami
Staatsangehrige
(r)(e)
llampolgr
Staatsangehrigkeit
(e)
llampolgrsg
Staatsanwalt (r) llamgysz
Staatsbrger (r) llampolgr
Staatsexamen (s) llamvizsga
Staatsmann (r) llamfrfi
Staatsoberhaupt (s) llamf
Staatsoper (e) llami operahz
Staatssekretr (r) llamtitkr
Stab (r) 1. bot; kar; rd; 2. kar
Stabhochsprung (r) rdugrs (sp)
stabilisieren llandst; megszilrdt; stabilizl
stach ld. stechen
Stachel (r) 1. fullnk; 2. tske
Stachelbeere (e) pszmte; egres; piszke
Stacheldraht (r) szgesdrt
stacheln 1. csipked; piszkl; bszt; 2. sztkl; hajt
Stadion (s) stadion
Stadt (e) vros
Stadtbesichtigung (e) vrosnzs
stdtlich vrosi; vrosias
Stadtrundfahrt (e) vrosnz krsta; vrosnzs
Stadtsiedlung (e) vrosi laktelep
Staffel (e) 1. lpcsfok; ltrafok; 2. vlt; stafta (sp)
Staffelei (e) festllvny
Staffellauf (r) vltfuts
stahelig tsks
stahl ld. stehlen
Stahl (r) acl
Stahlampe (e) lllmpa
sthlen acloz
sthlern 1. aclbl val; acl-; 2. aclos; aclszilrd
stahlig tsks
Stall (r) istll
Stamm (r) trzs
Stammbuch (s) 1. trzsknyv; 2. vendgknyv; emlkknyv
stammeln dadog; hebeg
stammen szrmazik
stmmig zmk; vaskos
Stammtisch (r) trzsasztal
Stammvater (r) sapa
stampfen 1. dobog; 2. dngl; 3. toporzkol
stand ld. stehen
Stand (r) 1. lls; llapot; helyzet; 2. lls; llhelyzet; 3. rang; 4. szokott
helye vkinek/vminek
Standard (r) sznvonal; mrtk; norma
Standardhaus (s) tpushz
Standarte (e) lobog
Standbild (s) szobor
Stndchen (s) jjeli zene
Stnder (r) llvny; tart
standesgem ranghoz ill
Standgeld (s) helypnz
standhaft 1. lland; 2. llhatatos; kitart; 3. tarts
standhalten helytll; kitart
stndig lland; tarts
Standort (r) szkhely; llomshely
Standpunkt (r) llspont; szempont
Stange (e) pzna; rd; jm. die Stange halten: prtjt fogja vkinek; bei der
Stange bleiben: a trgynl marad
stank ld. stinken
stnkern ktekedik
Stapel (r) lerakat; vom Stapel lassen: vzre bocst
stapeln sszerak; felhalmoz
Stapelplatz (r) rakodhely
Star (r) 1. hlyog; 2. seregly; 3. sztr
starb ld. sterben
stark ers; nagy; eine starke Familie: npes csald; wir waren 10
Mann stark: tzen voltunk; er ist stark in den Vierzigern: j
Strke (e) 1. er; erssg; 2. kemnyt; 3. ltszm
strken 1. erst; 2. kemnyt
strken s. 1. btortja magt; biztatja magt; 2. ersdik
starr merev; dermedt
starren 1. megmerevedik; ins Blaue starren: belebmul a vilgba;
starren von ...: telis-tele van ...-vel; hemzseg ...-tl; 2. rmered
Starrheit (e) merevsg
starrkpfig makacs; nfej
Starrsinn (r) makacssg; nyakassg
Start (r) 1. felszlls (rep); 2. induls; rajt; start
starten 1. felszll (rep); 2. indt; 3. indul; startol; rajtol (sp)
Station (e) lloms
statt ahelyett
statt +G helyett; statt meiner: helyettem
Sttte (e) sznhely
stattfinden megtrtnik; vgbemegy
statthaft megengedhet; helynval
Statthalter (r) helytart
stattlich 1. dalis; 2. derk; kivl; 3. tekintlyes
Statue (e) szobor
Statur (e) testalkat; termet
Stau (r) kzlekedsi dug
Staub (r) por; Staub wischen: port trl; sich aus dem Staub machen:
kereket old; meglp
stuben 1. behint; meghint; 2. leporol; kiporol; 3. porlik; 4. porzik; 5.
porzik; 6. sztporlik; sztporlad
Staubgef (r) porz
staubig poros
Staublappen (r) porrongy
staubsaugen porszvz
Staubsauger (r) porszv
Staubtuch (s) porrongy
Staudamm (r) duzzasztgt
Staude (e) cserje; bokor; bozt
stauen torlaszol; duzzaszt
staunen csodlkozik; bmul
Stauung (e) kzlekedsi dug
Stde. (Stunde) . (ra) /rv./
stechen 1. csp (rovar); 2. leszr; levg; 3. szr; df; bk; 4. t (krtya)
stechen s. megszrja magt
stechend szr; nyilall
steckbleiben megakad; fennakad
Steckdose (e) csatlakozaljzat; konnektor
stecken 1. bedug; betesz; 2. befektet; 3. feltz; letz; felhz; rhz; 4.
tele van; in Brand stecken: felgyjt; wo steckt er denn ?: hol a
csudban van ?; 5. van; rehtzik
Stecker (r) 1. banndug; 2. dugs csatlakoz
Steckkissen (s) plya
Steckkontakt (r) 1. aljzat (msz); 2. dugs rintkez; csatlakoz (msz)
Stecknadel (e) gombost
Steckpferd (s) vesszparipa
Steg (r) 1. szvny; gyalogt; 2. pall; aus dem Stegreife: rgtnzve;
kapsbl
stehen 1. ll; 2. kerl vmennyibe; auf dem Spielplan stehen: msoron
van; Schlange stehen: sort ll; sorakozik; sorball; es steht mir
teuer: sokba kerl nekem; es steht dafr: rdemes; jm. Rede
stehen: megfelel vkinek; er steht sich gut: jl keres
stehenbleiben megll
stehenlassen 1. llni hagy; llva hagy; 2. otthagy; elhagy
stehlen lop
stehlen s. lopakodik; lopzkodik
stehn ld. stehen
Stehplatz (r) llhely
Stei (r) far
steif 1. ers (ital); 2. merev; rideg; kemny; 3. sr; vastag
steifen 1. kemnyt; 2. merevt
steifen s. megmakacsolja magt
steifnackig nyakas; makacs
steigen 1. emelkedik; felszll; 2. leszll; 3. megindul; elkezddik
steigern emel; nvel; fokoz
Steigerung (e) 1. rvers; rverezs; 2. emels; nvels; fokozs
Steigleiter (e) hgcs
Steigung (e) 1. emelkeds; 2. emelked
steil meredek
Stein (r) k
steinalt nagyon reg; nagyon vn
Steinamanger Szombathely
Steinbruch (r) kbnya
steinern kbl val; k-
Steingarten (r) sziklakert
steinig kves; szikls
steinigen megkvez
Steinkohle (e) kszn
Steinmetz (r) kfarag
Steinobst (s) csonthjas gymlcs
Steinpilz (r) vargnya
steinreich dsgazdag
Stellage (e) llvny
stellbar igazthat; llthat
Stelldichein (s) tallka; randev
Stelle (e) 1. lls; 2. hely; 3. hivatal; an Ort und Stelle: helyben; nicht von
der Stelle kommen: nem halad
stellen 1. llt; helyez; rak; tesz; 2. bellt; beigazt
stellen s. 1. ll vhova; 2. jelentkezik; 3. sznlel vmit; eine Frage stellen:
krdez; krdst tesz fel; Forderungen stellen: kvetelseket
tmaszt; jm. stellen sich: szembeszll vkivel; jm. stellen sich:
kill vki ellen; indul vki ellen (sp)
stellenlos llstalan
stellenweise helyenknt
Stellung (e) lls
Stellungnahme (e) llsfoglals
stellungslos llstalan
Stellvertreter (r) helyettes
Stelze (e) 1. glyalb; 2. mlb
Stemmeisen (s) vs
stemmen 1. kinyom (sp); 2. nekiszort; tmaszt; feszt
Stempel (r) 1. blyegz; 2. pecst
Stempelmarke (e) okmnyblyeg
stempeln 1. felblyegez; 2. leblyegez; 3. megblyegez
Stengel (r) szr
Stenographie (e) gyorsrs
stenographieren gyorsr
Stenotypistin (e) gyors- s gprn
Stephan Istvn
Steppdecke (e) tztt paplan
Steppe (e) sztyepp
steppen tzdel; kivarr
sterben an +D meghal vmiben; vor Hunger sterben: henhal
sterbend 1. elhal (tv.); kein Sterbenswort: egy rva szt sem; egy
kukkot sem; 2. haldokl
sterblich 1. hallos; 2. haland
Sterblichkeit (e) halandsg
Sterlet (r) kecsege
Stern (r) csillag
Sternschnuppe (e) hullcsillag
Sternwarte (e) csillagvizsgl
stetig folytonos; lland; tarts
stets mindig; folyvst
Steuer (e) ad
Steuer (s) kormny (jrm)
Steueramt (s) adhivatal
Steuerbord (s) jobboldal (haj)
steuerfrei admentes
Steuermann (r) kormnyos
steuern 1. adzik; 2. kormnyoz; 3. vezrel (msz)
steuerpflichtig adkteles
Steuerrad (s) kormnykerk
Steuerung (e) 1. kormnyzs; vezrls; 2. vezrm; kormnym (msz)
Stewarde (e) pincrn; lgikisasszony; stewardes
stibitzen elcsen
Stich (e) 1. csps; 2. enyhe mellkz; 3. levgs; ls (llat); 4. metszet
(kp); 5. lts; 6. sznrnyalat; 7. szrs; dfs; bks; 8. szr
fjdalom; nyilalls; 9. ts (krtya); die Butter hat einem Stich:
a vaj kicsit avas; die Farbe hat einen Stich ins Blaue: kkes
szn; kkbehajl szn; jn. im Stich lassen: cserbenhagy vkit
Stichel (r) r; vs
sticheln csipkeldik; ktekedik
stichhaltig helytll
Stichprobe (e) szrprba
Stichwort (s) 1. cmsz; 2. vgsz (sznhz)
sticken hmez
Stickerei (e) hmzs
stickig fojt; fullaszt
Stickoxid (s) nitrognoxid
Stickstoff (r) nitrogn
stie ld. stoen
stieben 1. sztporlad; porlik; 2. sztszrdik
Stiefbruder (r) mostohafivr
Stiefel (r) 1. bakancs; 2. csizma; 3. magasszr cip (nem Ausztriban)
Stiefeltern (Pl.) mostohaszlk
Stiefmutter (e) mostohaanya
Stiefmtterchen (s) rvcska
stiefmtterlich mostoha
Stiefvater (r) mostohaapa
stieg ld. steigen
Stiege (e) lpcs
Stieglitz (r) tengelice
Stiel (r) 1. foganty; nyl; 2. szr; kocsny
Stier (r) bika; Erlauer Stierblut: egri bikavr (bor)
Stift (r) 1. alaptvny; 2. aptsg (Ausztria); 3. ceruza; 4. szg; pecek
stiften 1. adomnyoz; ajndkoz; ad; 2. alapt; ltrehoz; 3. elidz;
okoz (kros dolgot)
Stifter (r) 1. alapt; adomnyoz; 2. ok; okoz
Stiftung (e) 1. alapts; 2. alaptvny
Stil (r) stlus
Stilart (e) stlusirnyzat
Stilepoche (e) stluskorszak
stilgem stlszer
stilisieren stilizl
stilisiert stilizlt
stilistisch stilisztikai
still 1. csendes; halk; 2. nyugodt; mozdulatlan; stille Zeit:
holtszezon; im stillen: csendben; titokban
stillbleiben nyugton marad; csenben marad; veszteg marad
Stille (e) 1. csend; nmasg; hallgats; 2. mozdulatlansg
Stilleben (s) csendlet
stillegen lellt; beszntet; megszntet
stillen 1. csillapt; enyht; elllt; 2. lecsendesedik (szl; tenger); den
Hunger stillen: csillaptja az hsgt; 3. lecsendest; megbkt;
stillhalten nyugton marad
stillos stlustalan
stillschweigend 1. csendes; hallgatag; 2. hallgatlagos
Stillstand (r) 1. lells; meglls; nyugalmi helyzet; 2. ttlensg; zemsznet;
zum Stillstand bringen: megllt; lellt; zum Stillstand
Stilmbel (s) stlbtor
Stimmband (s) hangszalag (ggben)
Stimme (e) 1. hang; 2. szavazat
stimmen 1. hangol; er ist lustig gestimmt: vidm hangulatban van; 2.
sszhangban van; rendben van; 3. szavaz
stimmhaft zngs (nyelvt)
stimmlos 1. hangtalan; 2. zngtlen (nyelvt)
Stimmung (e) hangulat; kedv
stimmungsvoll hangulatos
stinken bzlik; hier stinkt's: itt bds van; hier stinkt's: itt bzlik valami
stinkend bds
Stipendium (s) sztndj
Stirn (e) 1. homlok; 2. homlokzat; front; die Stirn runzeln: rncolja a
homlokt; jm. die Stirn bieten: szembeszll vkivel
Stirne (e) ld. Stirn
Stirnhhle (e) homlokreg
Stirnseite (e) homlokzat
Sto (r) 1. dfs; szrs; 2. halmaz; raks; 3. lks; taszts; 4. ts;
rgs
stob ld. stieben
stbern kutat; keresgl; es stbert: kavarog a h; es stbert: permetez az
es
stochern piszkl
Stock (r) 1. alaptke; 2. bot; plca; 3. fatusk; fajank (tv.); 4. raktri
llomny; rukszlet; 5. tke; tusk; fatnk
Stock (r)(s) emelet; ber Stock und Stein: rkon-bokron keresztl
stockdumm tkkelttt
stockdunkel koromstt
Stckel (r) magas cipsarok
stocken 1. megakaszt; megrekeszt; elllt; megllt; 2. megalvad;
megalszik; 3. pang; torldik
stocken (s.) 1. bokrosodik; 2. megakad; megreked; akadozik
stockfinster koromstt
stockfremd vadidegen
stocktaub sket, mint az gy
Stockung (e) 1. fennakads; megakads; kzlekedsi dug; 2. pangs;
torlds
Stockwerk (s) emelet
stoen 1. csatlakozik vmihez; az etw. stoen: hatros vmivel; 2. df;
szr; 3. meglk; taszt; 4. sszetol; sszeilleszt; 5. sszetr;
megtr; 6. rbukkan; rakad; rtall vkire/vmire; 7. t
stoen auf +A nekitkzik vminek; belebotlik vmibe
Stoff (r) 1. anyag; 2. kelme; szvet
Stoffwechel (r) anyagcsere
sthnen nyg
stolperig grngys; hepehups
stolpern 1. botladozik; botorkl; 2. megbotlik
stolprig grngys; hepehups
stolz 1. bszke; 2. dlceg
Stolz (r) bszkesg; voller Stolz: bszkesggel telve
stolzieren feszt; peckesen lpked
stopfen 1. foltoz; stoppol; 2. megtm; betm; eldugaszol; 3. tm; hizlal
Stoppel (e) 1. borosta; 2. tarl
Stoppel (r) dug; dugasz
stoppeln 1. innen-onnan sszeszed; 2. tallz; tarlz
stoppen 1. idt mr; 2. lellt; megllt; stoppol; 3. megll; lell
Stopplicht (s) stoplmpa
Stoppuhr (e) stopperra
Stpsel (r) dug
stpseln bedugaszol
Str (r) tok
Storch (r) glya
stren megzavar
Strenfried (r) rendbont
stornieren trl
strrig nyakas; csknys; makacs
Strung (e) 1. zavar; 2. zavars
Stostange (e) tkz; lkhrt
Stostunde (e) cscsforgalmi ra
Stotrupp (r) rohamcsapat
stottern dadog; hebeg
Stozahn (r) agyar
Str. (Strae) u. (utca; t) /rv./
stracks 1. azonnal; 2. egyenest; egyenesen; 3. mereven; pontosan
Strae (e) 1. t; utca; 2. tvonal
Straenbahn (e) villamos
Straenbahninsel (e) villamossziget
Straenbau (r) tpts
Straenkehrer (r) utcasepr
Straenkreuzung (e) tkeresztezds
Straenverkehr (r) kzti forgalom
Straenzimmer (s) utcai szoba (utcra nz)
Strafanstalt (e) foghz; fegyhz; fegyintzet; brtn
strafbar bntethet; bntetend; bns
Strafe (e) bntets; fenyts
strafen megbntet
straff feszes; szoros
straffen megfeszt; kifeszt
straffen s. megfeszl; kifeszl
Straffheit (e) feszessg
straflos bntetlen
strafrechtlich bntetjogi
Strafsto (r) bntetrgs; bntetdobs (sp)
Strafverfahren (s) bnteteljrs
Strahl (r) fnysugr
strahlen sugroz; ragyog
strahlend ragyog; sugrz
Strahlung (e) sugrzs
stramm 1. feszes; kemny; 2. katons
strampeln 1. pedloz; 2. rgkapl; kaplzik
Strand (r) 1. strand; strandfrd; 2. tengerpart
stranden 1. partra vetdik; 2. ztonyra fut
Strang (r) ktl
Strapaze (e) 1. koptats; 2. veszds; fradsg; strapa
strapazieren 1. fraszt; strapl; 2. koptat
strapazieren s. frad; tri magt
Strau (r) 1. cserje; bokor; bozt; 2. csokor; bokrta; 3. strucc
Strauch (r) cserje; bokor; bozt
straucheln megbotlik
strauchig cserjs; boztos
streben trekszik; trekedik; tri magt
strebsam trekv; igyekv
Strecke (e) 1. tvolsg; szakasz; 2. vasti plya; zur Strecke bringen: letert;
lel (vadat); zur Strecke bringen: elfog (tv.)
strecken 1. elejt; letert (vadat); 2. elnyjt; elhz (tv.); 3. kinyjt;
kiterjeszt; 4. letert; fldre tert
strecken s. 1. leheveredik; elnylik; 2. nyjtzkodik
Streckenkarte (e) szakaszjegy
Streich (r) 1. tett; csny; cselfogs; 2. ts; csaps
streicheln simogat; cirgat
streichen 1. befest; bemzol; 2. hz; vonul; repl (madr);
Nichtzutreffendes streichen !: a nem kvnt rsz trlend !; 3.
ken (vmit vmire); 4. kihz; trl; 5. megy; bejr; kborol; 6.
Streichholz (s) gyufa
Streichkse (r) kensajt
Streichquartett (s) vonsngyes
Streichung (e) trls
streifen 1. cskoz; svoz; 2. rint; horzsol; 3. feltr; felgyr; 4. gyorsan
lehz; 5. kszl; barangol; 6. portyzik
Streifen (r) csk; sv; szalag
streifig cskos; cskozott; svos
Streiflicht (s) fnycsva
Streifzug (r) 1. kszls; barangols; 2. portyzs
Streik (r) sztrjk
streiken sztrjkol
Streikende (r)(e) sztrjkol
Streit (r) 1. harc; viaskods; Streit anfangen mit jm.: sszeveszik vkivel;
sszevsz vkivel; 2. viszly; veszekeds; 3. vita
streitbar 1. harcias; 2. vits
streiten 1. harcol; kzd; 2. veszekedik; 3. vitzik; vitatkozik
Streitfrage (e) vits krds
streitig 1. veszeked; civakod; 2. vits; ktes; krdses
Streitkrfte (Pl.) fegyveres erk
Streitmacht (e) hader
streitschtig veszekeds
streng szigor
Strenge (e) szigor; szigorsg
Streu (e) alom
streuen szr; hint
Streupulver (s) hintpor
Streuzucker (r) porcukor
strich ld. streichen
Strich (r) 1. vonal; vons; Strich fr Strich: pontosan; 2. vons; hzs
stricheln vonalkz
Strichpunkt (r) pontosvessz
Strick (r) ktl; madzag; zsineg
stricken kt (kzimunka)
Strickware (e) ktttru
striegeln lecsutakol
Strieme (e) sv
strikt pontos; szigor
strikte pontosan; szigoran
Strippe (e) 1. csizma fle; 2. madzag; 3. talpall
stritt ld. streiten
strittig ld. streitig
Stroh (s) szalma; die Strohblume: szalmavirg
Strolch (r) csavarg
strolchen csavarog
Strom (r) 1. r; radat; 2. ram (msz); 3. folyam; foly
Stromanschlu (r) villanyvezetk
strmen 1. ramlik; rad; mlik; 2. elraszt; nt
Stromkreis (r) ramkr (msz)
Stromschnelle (e) zuhatag; vzess
Strmung (e) 1. r; ramls; folys; sodrs; 2. irnyzat; ramlat (tv.)
Strophe (e) versszak; strfa
strotzen duzzad; dagad; von Gesundheit strotzen: majd kicsattan az
egszsgtl
strckeln 1. feldarabol; sztdarabol; 2. told
Strudel (r) 1. rvny; forgatag; 2. rtes
strudeln 1. forgat; sodor; 2. forog; rvnylik; kavarog; 3. kavarog; forr
Strumpf (r) harisnya
Strumpfhose (e) harisnyanadrg
Strunk (r) 1. torzsa; 2. tusk; fatnk
struppig bozontos; borzas; lompos
Stube (e) szoba
Stubenfrau (e) szobalny
Stck (s) 1. darab; rsz; 2. szndarab; 3. tett; csny; groe Stcke auf jn.
halten: nagyra tart vkit; aus freien Stcken: nknt
Stckchen (s) 1. csny; 2. darabka
Stckgut (s) darabru
stckig darabos
stckweise darabonknt
Student (r) dik; fiskolai hallgat; egyetemista
Studentenheim (s) dikotthon; dikszll; kollgium
Studentin (e) diklny; fiskolai hallgat lny; egyetemista lny
Studie (e) tanulmny
Studienpa (r) index (egyetemi)
Studienreise (e) tanulmnyt
studieren 1. gondolkodik; tpreng; 2. tanul; tanulmnyoz
Studium (s) felsfok tanulmny
Stufe (e) 1. fok; fokozat; 2. lpcsfok; 3. raktalpcs
stufenweise fokozatosan; fokonknt
Stuhl (r) szk
Stuhlgang (r) 1. szkels; 2. szklet
Stuhlweienburg Szkesfehrvr
Stulle (e) vajas kenyr; zsros kenyr
stumm 1. hallgatag; nma; sztlan; stumm werden: elnmul;
megnmul; 2. nma
Stummel (r) csutak
stummelhaft csonka
Stummfilm (r) nmafilm
Stmper (r) kontr
stmpern kontrkodik
stumpf tompa; letlen
Stumpf (r) 1. csonk; 2. tusk; fatrzs; mit Stumpf und Stiel: tvestl;
gykerestl
stumpsinnig eltompult; brgy
Stunde (e) ra (idtartam; iskolai)
Stundelkilometer (r) kilomter/ra; km/h
Stundengeschwindigk
eit (e)
rnknti sebessg
stundenlang raszmra; rk hosszat
Stundenlohn (r) rabr
Stundenplan (r) rarend
stundenweise rnknt; rnknti
Stundenzahl (e) raszm
Stundenzeiger (r) kismutat
stndlich rnknt
stupid ostoba; brgy
stur 1. korltolt; 2. makacs; csknys
Sturm (r) 1. roham (kat); 2. vihar
strmen 1. megrohamoz; ostromol; 2. ostromol vkit; rtmad vkire; 3.
rohan; szguld; 4. viharosan fj; szguld (szl)
Strmer (r) 1. csatr (sp); 2. ostroml
strmisch viharos (tv. is)
sturmvoll viharos
Sturz (r) 1. bura; fed; 2. ess; buks
Sturzbach (r) hegyi patak
Sturzbad (s) zuhany; tus
strzen 1. bebort; kibort; lebort; rbort; lednt; rdnt; 2. beront; 3.
elbuktat; felbuktat; eldnt; feldnt; taszt; 4. elesik; leesik;
elbukik; felbukik; ledl; 5. sszeomlik
strzen s. 1. rohan; siet; 2. vetdik
Sturzgut (s) mlesztett ru
Stute (e) kanca
Sttze (e) tmasz; tmasztk
sttzen 1. lenyr; megnyrbl; 2. meghkken; visszahkl; 3.
megtmaszt; tmogat
Stutzen (r) 1. cscsonk (msz); 2. kttt lbszrvd
sttzen s. tmaszkodik
stutzig 1. lenyrt; lenyesegett; 2. meghkkent; zavart; stutzig werden:
meghkken; stutzig machen: meghkkent
Sttzpunkt (r) tmaszpont
s des
s.u. (siehe unten) lsd lent /rv./
SU (Sowjetunion) SZU (Szovjetuni) /rv./
Subjekt (s) 1. alany (nyelvt); 2. szemly
subjektiv 1. alanyi (nyelvt); 2. szubjektv
Substantiv (s) fnv (nyelvt)
Substanz (e) anyag
substrahieren kivon
Substraktion (e) kivons
Suche (e) keress; nyomozs
suchen 1. igyekszik; trekszik; 2. keres; kutat
Sucht (e) 1. kr; 2. szenvedly; mnia
Sd dl (gtj)
Sud (r) 1. fzs; 2. fzet
sdafrikanisch dl-afrikai
sudeln 1. kontrkodik; fuserl; 2. maszatol; piszkol
Sden dl (gtj)
Sden (r) dli rsz; dli vidk
sdlich dli; dl fel
Sdosten dlkelet
sdstlich dlkeleti
Sdpol (r) Dli-sark
Sdsee (e) Csendes-cen
sdwrts dlnek; dl fel
Sdwesten dlnyugat
sdwestlich dlnyugati
Suffix (s) kpz; rag (nyelvt)
Shne (e) 1. bnhds; 2. engesztels; engesztelds
Shnegeld (s) brsg
shnen bnhdik; vezekel
Sigkeit (e) dessg
slich desks
Sulz (e) kocsonya
Summe (e) sszeg
summen 1. sszegez; 2. zmmg; dong; zg; ddol
Sumpf (r) mocsr
sumpfig mocsaras; ingovnyos
Snde (e) bn; vtek
Sndenbock (r) bnbak
sndigen bnzik; vtkezik
Suppe (e) leves
Susanne Zsuzsanna
Swaren (Pl.) dessgek
Swarengeschft (s) dessgbolt
sva. (soviel aus) a.m. (annyi mint) /rv./
svw. (soviel wie) a.m. (annyi mint) /rv./
Sweatshirt (s) pamut sportpulver
symbolisch jelkpes; szimbolikus
symmetrisch szimmetrikus
Sympatie (e) rokonszenv; szimptia
sympatisch rokonszenves; szimpatikus
Symptom (s) tnet; szimtma
syntetisch szintetikus
System (s) rendszer
Systematik (e) rendszertan; szisztematika
systematisch rendszeres
Szene (e) 1. jelenet (sznhz); 2. sznpad
Szepter (s) jogar
Tabak (r) dohny
Tabakladen (r) dohnybolt
Tabelle (e) tblzat
Tablett (s) tlca
Tablette (e) tabletta
Tadel (r) 1. fedds; ints; 2. gncs (tv)
tadellos kifogstalan
tadeln 1. fedd; megint; leszid; 2. hibztat
Tafel (e) 1. asztal; 2. tkezs; die Tafel aufheben: asztalt bont; 3. tbla
tfeln 1. tkezik; lakomzik; 2. kitblz
Tafell (s) tolaj
Tafelrunde (e) asztaltrsasg
Tfelung (e) faburkolat
Tag (r) 1. nap (idegysg); 2. nappal; alle Tage: mindennap; jeden Tag:
mindennap; heute in vierzehn Tagen: mhoz kt htre; unter
Tags: napkzben; es wird Tag: virrad; derend; hajnalodik; etw.
an den Tag legen: tanst; mutat vmit; tagaus, tagein: naprl
Tagebau (r) klszni fejts
Tageblatt (s) napilap
Tagebuch (s) napl
tagelang 1. naphosszat; 2. napokig tart; napokon t
Tagelohn (r) napszm
tagen lsezik; es tagt: virrad; dereng; hajnalodik
Tagesanbruch (r) virradat; hajnal
Tageslicht (s) napfny; ans Tageslicht kommen: kiderl
Tagespresse (e) napi sajt
Tagesschau (e) tv-hrad (napi)
Tagesschicht (e) nappali mszak
Tageszeit (e) napszak
-tgig -napos
tglich 1. mindennapi; mindennapos; 2. naponta; napjban
tags nappal; tags darauf: msnap; tags zufor: elz nap
tagsber napkzben
tagtglich nap mint nap; naponknt
Tagung (e) ls; gyls
Taille (e) 1. derk; 2. derkbsg
Takelung (e) vitorlzat
Takt (r) 1. tapintat; 2. tem; taktus
taktlos tapintatlan
taktvoll tapintatos
Tal (s) vlgy
talab lefel
talauf felfel; flfel
Talent (s) tehetsg
talentiert tehetsges
Talg (r) faggy
Tand (r) limlom; kacat
Tndelmarkt (r) cskapiac
tndeln 1. enyeleg; 2. jtszadozik
tanken tankol
Tanker (r) tartlyhaj
Tanklastwagen (r) tartlykocsi
Tankstelle (e) benzinkt
Tanne (e) feny
Tannenzapfen (r) toboz
Tante (e) nagynni
Tanz (r) tnc
tanzen tncol
Tnzer (r) tncos
Tnzerin (e) tncosn
Tanzmusik (e) tnczene
Tapete (e) tapta
tapezieren 1. krpitoz; 2. taptz
tapfer 1. btor; vitz; 2. derelas; derk
Tapferkeit (e) btorsg; vitzsg
tappen 1. botorkl; 2. topog
tppisch esetlen
Tarif (r) djszabs; tarifa
tarnen lcz
Tasche (e) 1. tska; 2. zseb
Taschenbuch (s) zsebknyv; notesz
Taschenlampe (e) zseblmpa
Taschenradio (s) tskardi
Taschenspieler (r) bvsz
Taschentuch (s) zsebkend
Taschenuhr (e) zsebra
Tasse (e) 1. cssze; 2. csszealj; 3. tlca
tastbar tapinthat
Taste (e) billenty
tasten tapint; tapogat
Taster (r) 1. billenty; 2. csp; tapogat
tat ld. tun
Tat (e) tett; in der Tat: valban; tnyleg
Tatbestand (r) tnylls
tatenlos ttlen
Tter (r) tettes
ttig tevkeny
Ttigkeit (e) tevkenysg
tatkrftig tetters
Tatsache (e) tny
tatschlich valban; tnyleg
ttscheln 1. cirgat; 2. paskol
tttlich tettleges
Tatze (e) mancs
Tau (r) harmat
Tau (s) hajktl
taub 1. sket; 2. res; taub werden: megsketl
Taube(e) galamb
Taubenschlag (r) galambdc
Tauber (r) hm galamb
Taube(r)(e) sket (ember)
Tauberich (r) hm galamb
Taubheit (e) sketsg
taubstumm sketnma
tauchen 1. lemerl; almerl; albukik; 2. mert; mrt
Taucher (r) bvr
Tauchsieder (r) merlforral
tauen 1. olvad; 2. olvaszt
Taufe (e) 1. keresztels; 2. keresztsg
taufen megkeresztel
Taufpate (r) keresztapa
Taufpatin (e) keresztanya
taufrisch 1. friss; de; 2. harmatos
Taufschein (r) keresztlevl
taugen alkalmas; hasznlhat
Taugenichts (r) mihaszna; naplop
tauglich alkalmas
tauig harmatos
Taumel (r) 1. mmor; kbulat; 2. tntorgs; tmolygs
taumelig tntorg; szdl
taumeln tntorog; szdeleg
taumlig tntorg; szdl
Taupunkt (r) olvadsi pont; fagypont
Tausch (r) csere
tuschen 1. kicserl; 2. megtveszt; ltat
tuschen s. csaldik; tved
tuschend megtveszt; csalka
Tuschung (e) 1. csalds; 2. megtveszts
tausend 1. ezer; 2. ezernyi; szmtalan
Tausend (e) ezres (szm)
Tausend (s) ezer
Tausender (r) ezres
tausenderlei ezerfle
tausendfach ezerszeres
Tausendfer (r) szzlb
Tausendfler (r) szzlb
tausendjhrig ezerves
Tausendknstler (r) 1. bvsz; 2. ezermester
tausendmal ezerszer
Tausendschn (s) szzszorszp
tausendstel ezred
Tausendstel (s) ezredrsz
tausendstens ezredszer
tausendweise ezrvel
tausensdste ezredik
Tauwerk (s) ktlzet
Tauwetter (s) olvads
Taxe (e) 1. becsls; 2. djszabs
Taxi (r)(s) taxi
taxieren rtkel
Technik (e) technika
Techniker (r) technika
technisch technikai; mszaki
technologisch technolgiai
Tee (r) tea
Teer (r) ktrny
Teich (r) t
Teig (r) nyerstszta
teigig tszts
Teigwaren (Pl.) tsztarru
Teil (r) rsz
Teil (r)(s) 1. fl; 2. osztlyrsz
teilen 1. feloszt; eloszt; kettoszt; 2. megoszt
teilen s. 1. eloszlik; megoszlik; kettoszlik; 2. megosztozik; 3. osztdik
Teiler (r) oszt
Teilfrage (e) rszletkrds
teilhaben rszesedik; rsze van
Teilhaber (r) trs
teilhaftig rszese vminek
Teilnahme (e) 1. rszessg; 2. rszvt; 3. rszvtel
teilnehmen rszt vesz (vmiben)
Teilnehmer (r) rsztvev
teils rszint; rszben
Teilstreckenkarte (e) szakaszjegy
Teilung (e) 1. oszts; 2. osztds; 3. osztozs; osztozkods
teilweise rszbeni; rszleges
Teilzahlung (e) rszletfizets
Telefon (s) telefon
Telefonapparat (r) telefonkszlk
Telefonbuch (s) telefonknyv
telefonieren telefonl
Telefonzelle (e) telefonflke
Telefonzentrale (e) telefonkzpont
Telegraf (r) tvr
Telegramm (s) tvirat
Telegraph (r) tvr
telegraphieren tviratozik
Telephon (s) telefon
telephonieren telefonl
Teller (r) tnyr
Tellerfleisch (s) ftt marhahs
Tempel (r) templom (nem keresztny)
Temperament (s) vrmrsklet; temperamentum
Temperatur (e) hmrsklet
Tempo (s) temp; sebessg
Tendenz (e) irnyzat; tendencia
Tennis (s) tenisz; Tennis spielen: teniszezik
Tennisspieler (r) teniszjtkos; teniszez
Teppich (r) sznyeg
Teppichboden (r) sznyegpadl; padlsznyeg
Termin (r) hatrid
termingem hatridre
Terminplan (r) temterv
Terrain (s) terep
territorial terleti
Testament (s) vgrendelet
testamentarisch vgrendeleti
testen tesztel
teuer drga; teuer werden: megdrgul; wie teuer ist das ?: mennyibe
kerl ez ?
Teuerung (e) drgasg; drguls
Teufel (r) rdg
teuflich rdgi
Text (r) szveg
Textilien (Pl.) textlik
Theater (s) sznhz; sznpad
Theaterstck (s) szndarab
Theatervorstellung (e) sznielads
Thei (e) Tisza
Theke (e) pult
Thema (s) tma; trgy
theoretisch elmleti
Theorie (e) elmlet; teria
Thermosflasche (e) hpalack; termosz
These (e) ttel; tzis
Thomas Tams
Thron (r) trn
Thronfolger (r) trnrks
ticken ketyeg
tief mly; tiefes Schwarz: jfekete; tief im Winter: a tl derekn; tief
nachdenken: elmerlten gondolkodik
Tief (s) alacsony lgnyoms leveg; ciklon
tiefdringend mlyrehat
Tiefe (e) mlysg
Tiefebene (e) alfld; sksg
Tiefgang (r) merls
tiefgekhlt mlyhttt
tiefgreifend mlyrenyl
Tiefkhltheke (e) mlyhtpult
Tiefkhlung (e) mlyhts
Tiefland (s) alfld
Tiefsinn (r) 1. bskomorsg; 2. mlyrtelmsg
Tiefstand (r) mlypont
Tiegel (r) tgely
Tier (s) llat
Tierarzt (r) llatorvos
tierisch llati
Tierzucht (e) 1. llattenyszet; 2. llattenyszts
Tiger (r) tigris
Tinte (e) tinta
Tintenfa (s) tintatart
tippen 1. gpel; 2. megrint; 3. tippel; tallgat
Tisch (r) 1. asztal; 2. asztaltrsasg; 3. tkezs; ellts; koszt
Tischdecke (e) abrosz; asztalert
Tischler (r) asztalos
Tischlerei (e) 1. asztalosmhely; 2. asztalossg
Tischtennis (s) asztalitenisz; pingpong
Tischtuch (s) abrosz; asztaltert
Titel (r) 1. cm; felirat; 2. jogcm; 3. kltsgvetsi ttel; 4. rang
Titelbild (s) cmkp
titschieen agyonl
titulieren titull
toben tombol
tobschtig rjng; eszeveszett
Tochter (e) lnya; lenya vkinek
Tod (r) hall
Todesanzeige (e) gyszjelents
Todesfall (r) halleset
Todfeind (r) hallos ellensg
tdlich hallos
Toilette (e) 1. illemhely; WC; 2. ltzet; toalett; 3. ltzasztal;
toalettasztal
Toilettenpapier (s) toalettpapr; WC-papr
toll 1. eszeveszett; rlt; 2. fktelen; tolle Sache !: pokoli egy dolog
!
Tollheit (e) rltsg
tollkpfig szertelen; heves vr
tollkhn vakmer
Tollwut (e) veszettsg
tlpelhaft bamba; esetlen
Tomate (e) paradicsom
Ton (r) 1. agyag; 2. hang; 3. tnus
Tonband (s) hangszalag; magnszalag
Tonbandaufnahme (e) magnfelvtel
Tonbandgert (s) magnetofon; magn
tnen 1. rnyal; sznez; 2. hangzik
Tonfilm (r) hangosfilm
Tonne (e) 1. hord; 2. tonna
Tonsetzer (r) zeneszerz
Tonstrung (e) hangzavar
Tnung (e) rnyalat; tnus
Topf (r) fazk; lbas; lbos
Topfblume (e) cserepes virg
Tpfchen (s) 1. bili; 2. csupor
Topfen (r) tr
Topfenfleckerln (Pl.) trs tszta; trs csusza
Tpfer (r) fazekas
Tor (r) balga; bolond
Tor (s) 1. gl (sp); 2. kapu
Toreinfahrt (e) kapualj; bejrat
Torf (r) tzeg
Torheit (e) balgasg; bolondsg
Torhter (r) kapus
tricht balga; bolond
torkeln botorkl; tntorog
Tormann (r) kapus (sp)
torpedieren megtorpedz
Torschlu (r) kapuzrs
Torschtze (r) gllv
Torte (e) torta
Tortur (e) tortra
Torwart (r) kapus
tosen zg; morajlik
tot 1. dgltt; 2. halott; holt
total teljes
totarbeiten (s.) agyondolgozza magt
Tote (r)(e) halott
tten megl
Totenbahre (e) ravatal
Totenfeier (e) gyszszertarts
Totengrber (r) srs
Totenschein (r) halottlevl
totfahren agyongzol
totglauben halottnak hisz
totmachen megl
Toto (r)(s) tot; im Toto spielen: totzik
totschlagen agyont
totstellen (s.) halottnak tetteti magt
Tour (e) 1. fordulat (msz); 2. fordul; 3. sorrend; 4. tra; menet;
krutazs; portya; 5. turnus (tkezsi)
Tourist (r) trista
Touristenhaus (s) tristahz
Trab (r) gets
traben get
Trachenkleid (s) npviselet
Tracht (e) 1. rakomny; teher; 2. ruhaviselet
trachten trekszik; iparkodik
Tradition (e) hagyomny; tradci
traditional hagyomnyos
traf ld. treffen
Trafik (e) trafik; dohnybolt
trg rest
Tragbahre (e) hordgy
tragbar hordhat; hordozhat
Trage (e) 1. heveder; 2. hordgy
tragen 1. hoz; terem; jvedelmez; 2. tart; elbr; 3. visel; hord; 4. visz;
hoz; szllt
Trger (r) 1. hordr; 2. tart; 3. viv; hordoz
Trgerrakete (e) hordozrakta
tragfhlig teherbr
Trgheit (e) 1. restsg; 2. tehetetlensg
Tragik (e) tragikum
Tragiker (r) 1. tragdiar; 2. tragikus sznsz
Tragdie (e) tragdia
Tragdin (e) tragika; tragikus sznszn
Tragtier (s) mlhs llat
Tragweite (e) 1. horder; 2. hordtvolsg (kat)
Trainer (r) edz; trner
trainieren edz
Training (s) edzs
traktieren 1. bnik; kezel; 2. megvendgel
trllern ddol; ddolgat
Trampeln (s) lbdobogs; hangos jrkls
Trampeltier (s) 1. ktpp teve; 2. tenyeres-talpas (ember)
Tran (r) halzsr; halolaj
Trne (e) knny
trnen knnyezik
trank ld. trinken
Trank (r) 1. ital; 2. kanalas orvossg; 3. moslk
Trnke (e) 1. itat; 2. moslk
trnken 1. titat; ztat; 2. megitat
Transdanubien Dunntl
Transfer (r) tutals
Transport (r) 1. szllts; 2. szlltmny
transportfhig szllthat
transportieren szllt; tovbbt; fuvaroz
Trappe (e) tzok
trat ld. treten
tratschen pletykl; trcsel; tereferl
Traube (e) szlfrt
Traubenlese (e) szret
trauen 1. bzik; 2. megesket
trauen s. 1. megeskszik; egybekel; 2. mer; merszkedik
Traueranzeige (e) gyszjelents
Trauermarsch (r) gyszindul
trauern 1. gyszol; 2. szomorkodik; bnkdik; bsul
trauervoll gyszos
Traufe (e) csurg; vom Regen in die Traufe: csbrbl vdrbe
trufeln 1. csepegtet; csurgat; 2. lecsepeg
traulich meghitt
Traum (r) lom
trumen 1. lmodik; 2. lmodozik
Trumer (r) lmodoz; brndoz
Trumerei (e) 1. brnd; 2. lmodozs; lom
trumerisch brndos; lmodoz
traumhaft lomszer
traurig szomor; bs
Trauring (r) jegygyr
Trauschein (r) hzassglevl
traut meghitt; kedves; drga
Trauung (e) eskets
treffen 1. eltall; 2. r vkit (tv); 3. foganatost; eszkzl; 4. megsrt;
megbnt; 5. rbukkan; rakad; rtall; 6. tallkozik
Treffen (s) 1. elfordul; megesik; eine Wahl treffen: vlaszt; 2. eltalls; 3.
mrkzs (sp); 4. tallkozs; 5. tallkozik; 6. tkzet
treffend tall
Treffer (r) 1. nyer (sorsjegy); 2. tallat; 3. tall (clba)
trefflich pomps
Treffpunkt (r) 1. metszspont; 2. tallkozhely; gylekezhely
Treibels (s) zajl jg
treiben 1. rad (kavarogva); 2. bever; 3. erjed; 4. hajt; kerget; terel; 5.
hajt; kerget; unszol; srget; 6. meghajt; kihajt; hajtat; 7.
sodrdik; 8. z; folytat; csinl
Treiber (r) 1. hajcsr; 2. hajt
Treibhaus (s) meleghz; veghz
Treibhauseffekt (r) veghzhats
Treibholz (s) hordalkfa
Treibjagd (e) hajtvadszat
Treibstoff (r) zemanyag
treifna csuromvizes
trennen elvlaszt; sztvlaszt; felbont; megbont
trennen s. elvlik; sztvlik
Treppe (e) lpcs
treppenartig lpcszetes
Treppenhaus (s) lpcshz
treten 1. lp; peget; jr; megy; 2. megrg; rugdal; 3. tapos; tipor
treu hsges
Treue (e) hsg
treuherzig nyltszv
treulich 1. hven; 2. megbhatan
treulos 1. hitszeg; 2. htlen
Trichter (r) tlcsr
Trick (r) fogs; trkk
trieb ld. treiben
Trieb (r) 1. hajts; kergets; 2. hajts; rgy; sarj; 3. sztn; 4. sztnz
er
triebfeder (e) hajtrug
Triebkraft (e) hajter
triefen csepeg; cspg; csurog
triftig nyoms
Trikot (r)(s) trik
trillern trillzik
trinken iszik
Trinker (r) iszkos (ember)
Trinkgeld (s) borraval
trinkwasser (s) ivvz
trippeln tipeg-topog
Tritt (r) 1. lbnyom; 2. lpcsfok; 3. lps; 4. pedl; 5. rgs
Triumph (r) diadal
triumphieren diadalmaskodik
trocken szraz; trocken werden: megszrad; ins trocken bringen:
biztonsgba helyez
Trockenei (s) tojspor
trockenhaube (e) szrtbra
trockenheit (e) szrazsg
trockenlegen 1. lecsapol; 2. tisztba tesz
Trockenmilch (e) tejpor
trockenreiben szrazra drgl
trocknen 1. megszrad; felszrad; 2. megszrt
Trdel (r) zsibru
trdeln piszmog; pepecsel
trog ld. trgen
Trog (r) tekn; vly
trollen baktat
trollen (s.) elkotrdik
Trommel (e) dob
trommeln dobol
Trommler (r) dobos
Trompete (e) trombita
trompeten trombitl
Tropen (Pl.) trpusok
trpfeln 1. csepegtet; 2. csepereg
tropfen 1. csepeg; 2. csepegtet
Tropfen (r) csepp
tropfenweise cseppenknt
Tropfstein (r) cseppk
tropisch tropikus
Trost (r) vigasz; Trost suchen: vigaszt keres; du bist nicht ganz bei
Troste: nem vagy sznl
trostbringend vigasztal
trsten vigasztal
trsten s. vigasztaldik
trstlich vigasztal
trostlos 1. sivr; 2. vigasztalan
Trstung (e) vigasz; vigasztals
Trottel (r) hlye; flkegyelm
trotten baktat; ballag
trotz +G/+D ellenre; dacra
Trotz (r) dac; makacssg; dir zum Trotz: ellenedre
trotzdem 1. br; mbr; 2. mgis
trotzen 1. dacol; 2. duzzog
trotzig dacos; durcs
Trowagen (r) trszekr
trb 1. bors; 2. szomor; 3. zavaros; homlyos
Trubel (r) 1. tmeg; 2. zrzavar; forgatag
trben zavaross tesz
trben s. 1. beborul; 2. megzavarodik
Trbsal (e) bnat; bbnat; Trbsal blasen: bsul
trbselig bs; bnatos
Trbsinn (r) bskomorsg
Truer (e) gysz; bnat; szomorsg
Trffel (e) szarvasgomba
trug ld. tragen
Trug (r) mts
trgen csal
trgen s. csaldik
trgerisch csalfa
trughaft csalka
Truhe (e) lda
Trmmer (Pl.) romok; roncsok
Trmmerhaufen (r) romhalmaz
Trumpf (r) tkrtya
Trunk (r) 1. iszkossg; 2. ital; 3. ivs
trunken ittas; mmoros
trunkschtig iszkos
Trupp (r) csapat
Truppe (e) 1. csapat; 2. szntrsulat
truppenweise csapatonknt
Truthahn (r) pulyka
Tscheche (r) cseh (ember)
tschechisch cseh
Tschechisch (s) cseh (nyelv)
Tschechloslowake (r) csehszlovk (ember)
Tschechloslowakei (e) Csehszlovkia
tschechloslowakisch csehszlovk
T-Shirt (s) pl
Tube (e) tubus
Tuberkolose (e) tuberkolzis
Tuch (s) 1. kend; 2. szvet; poszt
tchtig 1. derekas; 2. ugyancsak; nagyon; 3. gyes; rtermett
Tcke (e) 1. lnoksg; 2. furfang
tckisch lnok
Tugend (e) erny
tugendhaft ernyes
tugendlos erklcstelen
Tulpe (e) tulipn
tummeln siettet; kerget
tummeln s. 1. siet; 2. srg-forog; nyzsg
Tumor (r) daganat; tumor
Tmpel (r) tcsa; pocsolya
Tumult (r) tumultus
tun 1. tesz; cselekszik; csinl; 2. tesz; helyez vhova; 3. vgbemegy;
trtnik; folyik; seine Artbeit tun: munkjt vgzi; dolgozik;
jm. bses tun: rt vkinek; vmi rosszat tesz vkivel; er hat zu tun:
dolga van; das tut gut: ez jlesik; es tut mir leid: sajnlom; mir
tut der Kopf weh: fj a fejem
Tun (s) tevkenysg
Tnche (e) meszels
tnchen meszel
Tunke (e) mrts
tunken mrt; mrtogat
tunlich 1. ajnlatos; tancsos; 2. lehetsges
tunlichts lehetleg
Tunnel (r) alagt
tpfelig pettyes; pttys
tupfen 1. megbk (ujjheggyel); 2. pettyez; pttyz
Tupfen (r) petty; ptty
tpflig pettyes; pttys
Tr (e) ajt
Trdrckel (r) kilincs
Trke (r) trk (ember)
Trkei (e) Trkorszg
Trkin (e) trk (n)
trkisch trk
Trkisch (s) trk (nyelv)
Trklinke (e) kilincs
Turm (r) 1. bstya (sakk); 2. torony
trmen 1. felhalmoz; 2. meglp
trmen s. tornyosul
Turnanzug (r) tornaruha
turnen tornszik
Turnen (s) torna
Turner (r) tornsz
Turnier (s) verseny; torna (sp)
Turnsaal (r) tornaterem
Trstock (r) ajttok
turteln turbkol
Turteltaube (e) gerlice
Tusche (e) tus (festk)
tuscheln sugdolzik
Tte (e) 1. krt; duda; 2. paprzacsk
tuten krtl; dudl
Typ (r) tpus
typisch jellegzetes; jellemz; tipikus
Typus (r) ld. Typ
Tyrann (r) zsarnok
Tyrannei (e) zsarnoksg
tyrannisch zsarnoki
tyrannisieren zsarnokoskodik
u.Z. (unserer
Zeitrechtung
i.sz. (idszmtsunk szerint) /rv./
u.a. (und andere) s msok /rv./
u.a. (und anderem;
und anderen)
tbbek kztt /rv./
u.a. (und anderes) egyb /rv./
U-Bahn (e) fldalatti; metr
Zubehr (r)(s) hozzval; kellk
bel rossz; mir ist bel: rosszul vagyok; nicht bel: nem rossz; wohl
oder bel: knytelen-kelletlen
bel (s) 1. baj; rossz; 2. betegsg; baj
belnehmen rossz nven vesz; zokon vesz
beltrter (r) gonosztev
ben 1. gyakorlatozik (kat); 2. gyakorol; 3. z; folytat; gyakorol
ber nagyon; teljesen; die Nacht ber: egsz jjel; az jszaka
folyamn; er ist mir ber: flnyben van velem szemben; ber
und ber: telis-tele; teljesen; nyakig
ber +A 1. t; keresztl; er ist weit ber Dreiig: jval tl van a
harmincon; er freut sich ber den Erfolg: rl a sikernek; Fehler
ber Fehler: hiba hiba htn; Hals ber Kopf: hanyatthomlok;
fejvesztve; ber die Hlfte: tbb, mint a fele; bers Jahr: mhoz
egy vre; fr Jungendliche 14 Jahre: 14 ven fellieknek; das
geht ber meine Krfte: ez meghaladja az ermat; er klagt ber
Kopfschmerzen: fejfjsrl panaszkodik; fejt fjlalja; ber
Nacht: mrl holnapra; sich ber etw. wundern: csodlkozik
vmin; ber Sie: magrl; ich hrte ber ihn: hallottam rla; 2.
ber +D felett; fltt; -on,-en,-n; ber der Grenze: a hatron tl; ber
mir: felettem; flttem; wir wohnen ber der Strae: az utca
tloldaln lakunk
berall mindenhol
berallher mindenhonnan
berallhin mindenhova
beranstrengen megerltet
berantworten tad; kiszolgltat
berarbeit (e) tlrzs
berarbeiten 1. tdolgoz; 2. tlrzik
berarbeiten s. megerlteti megt; agyondolgozza magt
beraus szerfelett
berbau (r) 1. thidals; rpts (ptszet); 2. ptmny; 3. rpts
berbeansprucht tlterhelt
berbehalten 1. megtart; 2. ruht magn tart
berbelasten tlterhel
berbieten 1. fellml; 2. megdnt (sp); 3. rgr
berbleiben 1. megmarad; letben marad; 2. megmarad (vmibl)
berbleibsel (s) 1. cskevny; 2. maradk
berblick (r) 1. ttekints; 2. kilts
berblicken ttekint; tnz
berbringen tad; kzbest; kzvett
berbrcken thidal
berbrden tlterhel
berdach (s) eresz
berdachen befed
berdauern tll
berdem 1. azonfell; ezenfell; 2. kzben
berdenken tgondol; meggondol
berdies ezenkvl; ezenfell
berdru (r) 1. csmr; berdrssig sein: elege van; sie ist seiner/ihn
berdrssig: megun vkit; 2. unalom
berebot (s) rgrs
bereilen elhamarkodik
bereinander 1. egyms fl; 2. egyms fltt; egymson
bereinkommen megegyezik; megllapodik
bereinkunft (e) megegyezs
bereinstimmen 1. egybehangol; sszhangba hoz; 2. sszhangban van; egyezik
Zubereitung (e) elkszts
berfahren 1. tfut; vgigfut; 2. elgzol
berfahren +A tkel vmin; tmegy vmin
berfahrt (e) tkels
berfall (r) rajtats; megtmads
berfallen 1. tbukik; tesik; 2. meglep (tv); 3. rajtat; megtmad;
megrohan
berflieen 1. elnt; 2. tlfolyik; kicsordul
berflu (r) bsg; flsleg; felesleg
berflgeln tlszrnyal
berflssig flsleges; felesleges
berfluten 1. elraszt; 2. kirad; tlrad
berfhren 1. tvezet; tszllt; 2. tvisz; talakt; 3. elhalmoz; tlterhel; 4.
rbizonyt
berflle (e) bsg; flsleg
berfllen 1. ttlt; tnt; 2. tlteljest; 3. tltm; tlzsfol
berfllt zsfolt; tlzsfolt
bergabe (e) 1. tads; kzbests; 2. megads (kat)
bergang (r) 1. tmens; tkels; 2. tmenet
bergardine (e) sttt fggny
bergeben 1. tad; 2. rad; rbort
bergeben s. hny
bergehen 1. tmegy; 2. tprtol; ttr; 3. kifut; tlfut; 4. megszemll;
ttekint; 5. mellz; 6. tllp; 7. utolr; behoz
bergenug untig elg
bergewicht (s) 1. tler; flny; 2. tlsly
berglcklich vgtelenl boldog
bergriff (r) tlkaps
bergro tl nagy
berhandnehmen elharapzik; elterjed
berhngen 1. elakaszt; 2. rakaszt; rbort; 3. vmit vmivel bort
berhasten elhamarkodik; elsiet vmit
berhufen elhalmoz
berhuft tlzsfolt
berhaupt 1. egyltaln; 2. tulajdonkppen
berheblich felfuvalkodott; ggs
berholen 1. thoz; tcipel; 2. fellml; 3. megelz; utolr; tlhalad
berholverbot (s) elzsi tilalom
berhren 1. kihallgat; lehallgat; 2. nem hall meg
berklug tl okos; tudlkos
berkochen kiforr; kifut
berkommen 1. elfog (tv); 2. eljut; 3. rmarad; rszll
berladen 1. trak; trakodik; 2. tlhalmoz; tlzsfol; 3. tlterhel
berlandautobus (r) tvolsgi autbusz
berlassen 1. tad; odaad; tenged; 2. tenged (a msik oldalra); 3.
meghagy; 4. rbz; rhagy
berlassen s. tengedi magt; rbzza magt
berlasten tlterhel
berlaufen 1. tfut; futlag tolvas; es berluft mich: borsdzik a htam;
2. tszkik; 3. elhagy (futs kzben); 4. ellep; elnt; 5.
megrohan; lerohan; 6. tlfolyik
berlaut nagyhang
berleben tll
berlegen 1. ttesz; thelyez; 2. befed; 3. fektet; tesz (vmire/vmi fl); 4.
flnyes; ersebb; hatalmasabb; jm./etw. berlegen sein:
klnb vkinl/vminl
berlegen (s.) +A meggondol; megfontol vmit; etw. bei sich berlegen: vmin
magban tpreng
berlegenheit (e) flny
berliefern 1. hagy; hagyomnyoz; 2. kiszolgltat
berlieferung (e) 1. hagyomny; 2. kiszolgltats
berlisten rszed
berma (s) tlzott mrtk; tlmret; im berma: tlsgosan
bermacht (e) tler
bermchtig tl ers; nagyhatalm
bermig tlsgos; szertelen
bermensch (r) emberfeletti ember
bermessen felmr; felbecsl
bermitteln tad; eljuttat
bermorgen holnaputn
bermden elcsigz; agyongytr
bermden s. kifrad
bermut (r) 1. elbizakodottsg; nteltsg; 2. pajkossg; jkedv; fktelensg
bermtig 1. elbizakodott; ntelt; 2. pajkos; fktelen
bernachten 1. jjeli szllst ad; 2. meghl; jszakzik
bernahme (e) tvtel
bernatrlich termszetfeletti
bernehmen 1. tvesz; 2. elfog (tv); 3. elvllal; 4. felvesz; fellt
bernehmen s. 1. megerlteti magt; 2. pffeszkedik; die Angst bernahm ihn:
elfogta a flelem
berordnen fl rendel; er ist mir bergeordnet: felettesem
berplannmig terven fell
berprfen fellvizsgl
berqueren keresztez; keresztlhalad
berragen 1. kiemelkedik; fellml; 2. kimagaslik
berraschen meglep; rajtakap; rajtat
berraschend meglep
berraschung (e) meglepets
berreden rbeszl
berreich 1. tl gazdag; 2. vmiben bvelked
berreichen 1. tnyjt; tad; 2. tnylik; tr
berreichlich bsges; kiads
berreif tlrett
berreizt tlizgatott; tlingerlt
berrest (r) maradk; maradvny
berrumpeln meglep; rajtat
bersatt tlsgosan jllakott
berschatten bernykol
berschtzen tlbecsl
berschau (e) ttekints
berschauen ttekint; vgigpillant
berschlag (r) 1. tforduls (sp); 2. hozzvetleges kalkulci; kltsgvets
berschlagen 1. tcsap; talakul vmiv; 2. tugrik; kihagy; 3. befed; bebort;
4. hozzvetlegesen kiszmt; kltsgvetst kszt; 5.
megbillen; felbillen; 6. sszehajt; egymsra rak; 7. rbort
berschlagen s. 1. bukfencet vet; 2. felbukik; felborul; felfordul
berschlaglaken (s) paplan
berschnappen 1. tcsapdik; 2. megbicsaklik (hang); 3. meghibban
berschreien tlkiabl
berschreiten tlp; tllp
berschrift (e) cm; felirat
berschu (r) flsleg; tbblet
berschuh (r) srcip; hcip
berschtten 1. tnt; 2. elhalmoz; elraszt; 3. lent; vgignt; 4. tlnt
berschwang (r) bsg; tlrads
berschwemmen elraszt; elnt
berschwemmung (e) rads; rvz
berschwenglich fellengzs; radoz
bersee (e) tengerentl
berseedampfer (r) cenjr gzs
berseeisch tengerentli
bersehbar ttekinthet
bersehen 1. tsiklik (vmin); 2. ttekint; tnz; tfut
bersenden megkld
bersetzen 1. tkel (vzen); 2. ttesz; transzforml (msz); 3. tugrik; 4.
tvisz; tszllt (a tls partra); 5. lefordt; 6. tlterhel; elraszt
bersetzer (r) fordt
bersetzung (e) 1. tttel (msz); 2. fordts
bersicht (e) 1. ttekints; 2. tvizsgls
bersichtlich ttekinthet
bersiedeln 1. tkltzik; tkltzkdik; 2. tkltztet
berspannen 1. tvel; sszekt; 2. bebort; bevon; 3. flfeszt; flvon; 4.
tlfeszt
berspannt 1. hbortos; bogaras; 2. tlfesztett
berspielen 1. tjtszik (sp); 2. tmegy; tjtszik; tprtol
berspitzt kilezett
berspringen tugrik (vmin)
berstahlen 1. beragyog; 2. tlragyog
berstanden killott; elszenvedett
berstehen 1. kill; elszenved; 2. kill (vmibl)
berstehn 1. kill; elszenved; 2. kill (vmibl)
bersteigen 1. tlp; tmszik; 2. tmszik; megmszik vmit; 3. fellml;
meghalad; 4. kirad
berstempeln fellblyegez
berstrmen 1. tfolyik; tznlik; 2. elraszt; elnt; 3. kirad; tlrad
berstunde (e) tlra; berstunde machen: tlrzik
berstundengebhr
(e)
tlradj; tlrapnz
berstrzen 1. trohan; tvgdik; 2. elhamarkodik; elsiet; 3. felborul; 4.
rbort
berstrzen s. kapkod; sietve cselekszik; die Ereignisse berstrzen sich:
egymsba torldnak az esemnyek
berstrzt elhamarkdott; mit berstrzter Eile: elhamarkodva; elsietve
bertlpein lv tesz; becsap
bertnen tlharsog
bertrag (r) tvitel; thozat (szmvitel)
bertragen 1. thord; tvisz; thoz; 2. truhz; rruhz; 3. tltet; 4. tvitt;
kpletes; 5. elterjeszt; 6. kzvett (rdi); 7. lefordt
bertragen s. auf +A tterjed
bertragung (e) kzvetts
bertreffen fellml; tltesz (vkin/vmin)
bertreiben 1. eltloz; 2. tlzsba visz
bertreibung (e) tlzs
bertreten 1. tlp (vhova); 2. tprtol; tll; tlp; 3. ttr (valls); 4.
belp; 5. kint; kirad; 6. megrndt; kificamt; 7. tllp;
bertretung (e) 1. thgs; megszegs; 2. kihgs; szablysrts
bertreuen 1. kiuzsorz; 2. megdrgt
bertrieben 1. szertelen; tlz; 2. tlzott
bertriebenheit (e) 1. szertelensg; 2. tlzottsg
bertritt (r) 1. tprtols; tlls; tlps; 2. ttrs (valls)
bertnchen 1. bemeszel; tmeszel; bemzol; tmzol; 2. leplez; kendz
bervlkern 1. tlnpest; 2. tlzsfol
bervlkert tlnpesedett
bervlkerung (e) tlnpeseds
bervoll csordultg telt; telis-tele
bervorteilen becsap; rszed
berwach nagyon ber
berwachen rkdik; felgyel
berwltigen legyz; legyr
berwltigend lenygz
berweise tl okos
berweisen 1. tutal; ttesz; 2. rbizonyt
berweisung (e) tutals
berweisungskonto (s) tutalsi bettszmla
berweltlich tlvilgi
berwerfen 1. tdob; tvet; 2. bebort; 3. rvet; rbort; 4. tldob; sich mit
jm. berwerfen: sszeveszik vkivel
berwichtig 1. rendkvl fontos; 2. slytbblettel br
berwiegend 1. tlnyom; 2. tlnyomrszt
berwinden legyz; legyr
berwinden s. ert vesz magn; er konnte sich nicht berwinden: nem tudott
uralkodni magn
berwintern 1. ttelel; 2. tteleltet
berwunden 1. legyztt; 2. tlhaladott
berwurf (r) kpnyeg
berzahl (e) 1. szmbeli flny; tler; tbbsg; 2. tbblet
berzhlig fls; flsleges
berzeit (e) tlra
berzeugen meggyz
berzeugen s. meggyzdik
berzeugt meggyzdses; ich bin berzeugt, da ...: meggyzdsem,
hogy ...
berziehen 1. thz (vhova); 2. tkltzik; tkltzkdik; 3. tvonul; 4.
bevon; bebort; huzattal ellt; 5. elraszt; ellep; 6. felhz; rhz;
7. felvesz; felhz
berzieher (r) fellt
berzug (r) huzat
betsttigen tltelt
betsttigen s. megterheli a gyomrt
blich szoksos; szokott
U-Boot (s) tengeralattjr
brig htralev; fennmarad; maradk; felesleges; plusz; ich habe
nicht viel fr ihn brig: nem tartok rla sokat; er hat wenig zeit
brig: alig van ideje; ein briges tun: kelletnl tbbet tesz; im
brigen: egybknt; klnben
brigens klnben; egybknt
briglassen meghagy
bung (e) 1. gyakorls; 2. gyakorlat
bungshalber a gyakorlat kedvrt
Zucht (e) 1. illem; 2. nevels; fegyelem; 3. tenyszet; 4. termels;
tenyszts
Zuchthaus (s) foghz; fegyhz; fegyintzet; brtn
Zucker (r) cukor
Zuckerbcker (r) cukrsz
Zuckerdose (e) cukortart
Zuckererbse (e) cukorbors
Zuckerl (s) cukorka
Zuckermelone (e) srgadinnye
Zuckung (e) rngatzs; rngs; vonagls
u.dgl. (und
dergleichen)
s ms hasonlk /rv./
Zudrang (r) tolakods
Zufahrtstrae (e) sszekt t; bekt t
Zufall (r) vletlen; vletlensg
Ufer (s) part; folypart; tpart
uferlos hatrtalan; vgtelen
Zuflucht (e) menedk
Zufuhr (e) 1. felhozatal; 2. szllts; odaszllts
Zug (r) 1. felvonuls; menetels; 2. hzs; rnts; vons; 3. lghuzat; 4.
szvs; szippants; 5. vons; vonal; aus dem Zug kommen:
kijn a lendletbl; Zug um Zug: azonmd; nyomban; 6. vonat
Zugabe (e) rads
Zugang (r) 1. bejrat; 2. felmens
Zuganschlu (r) vonatcsatlakozs
Zugehrigkeit (e) 1. hovatartozs; 2. illetkessg
Zgel (r) gyepl
Zugestndnis (s) 1. beleegyezs; engedly; 2. engedmny
Zuhrer (r) hallgat
Uhr (e) ra; seine Uhr geht nach: ksik az rja; seine Uhr geht vor: siet
az rja; wieviel Uhr ist es ?: hny ra van ?
Uhrband (s) raszj
Uhrmacher (r) rs
Uhu (r) uhu
Zukost (e) krts; mellktel
Ukraine (e) Ukrajna
ukrainisch ukrn
Zukunft (e) 1. jv id (nyelvt); 2. jv; jvend
Zuknftige (r)(e) jvendbeli
UKW
(Ultrakurzwellen)
URH (Ultrarvidhullm) /rv./
Zulage (e) 1. mellklet; 2. ptlk; ptdj
Zulauf (r) csdlet; jm. etw. zuleide tun: megbnt; bntalmaz vkit
Zulieferfirma (e) szllt cg
Ulk (r) trfa; mka
ulken mkzik
ulkig trfs; mks
Ulme (e) szil; szilfa
Ultraschall (r) ultrahang
um krl
um +A 1. -rt; rund um den Balaton: a Balaton krl; um die Ecke: a
sarkon tl; um Mittag: dl krl; dltjban; dlben; um zwei
Uhr: kt rakor; kt ra krl; sich um etw. erkundigen:
rdekldik vmi irnt; schade um ihn: kr rte; es tut mir leid um
umndern talakt
umarbeiten tdolgoz
umarmen tkarol; meglel
umbauen tpt; talakt
umbetten 1. ms gyba fektet; 2. jragyaz vkinek
umbiegen elhajlt; meghajlt
umbiegen s. elhajlik; meghajlik; elgrbl; meggrbl
umbilden 1. talakt; 2. tkpez
umbilden s. 1. talakul; 2. tkpezi magt
umbinden 1. tkt; jrakt; 2. bekt; bektz; 3. felkt
umbringen megl
umdrngen krltolong
umdrehen megfordt; megforgat
umdrehen s. megfordul
umeinander egyms krl
umfahren 1. elgzol; elt; 2. megkerl
umfallen elesik; sszerogy
Umfang (r) 1. kerlet; 2. terjedelem; mret
umfangen 1. tkarol; meglel; 2. fellel; 3. krlvesz
umfangreich terjedelmes
umfassen 1. tfog; tkarol; 2. bekert; krlvesz; 3. fellel; magban
foglal
umfassend tfog; kiterjedt
umformen talakt; tforml
Umfrage (e) 1. krdezskds; 2. krkrds
Umgang (r) 1. bnsmd; 2. krljrs; krsta; 3. trsas rintkezs; kr
umgnglich bartsgos
Umgangssprache (e) kznyelv
umgeben 1. felad; rad; 2. krlvesz
Umgebung (e) 1. krnyk; vidk; 2. krnyezet
umgehen 1. bnik vkivel/vmivel; 2. rintkezik vkivel; 3. jrkl; 4. kerlt
tesz; 5. kijtszik; megkerl; es geht das Gercht um: az a hr
jrja; mit umgehender Post: postafordultval; 6. krben jr;
forog; 7. megkerl; elkerl
Umgehungsstrae (e) elkerl t
umgekehr fordtott; ellenkez; umgekehre Seite: vminek a htoldala;
visszja
umgestalten talakt; tdolgoz
umgrenzen krlhatrol
umgrten 1. felcsatol; felkt; 2. vez
umhaben visel (ruht)
Umhang (r) 1. fggny; 2. krgallr; kpeny; 3. lepel
umhngen 1. takaszt; 2. rakaszt; rad
umher 1. ide-oda; 2. krs-krl
umherblicken krltekint
umherfahren ide-oda utazgat; er fhrt umher in Europe: beutazza Eurpt
umherforschen kmleldik; krltekint
umherirren ide-oda bolyong; tvelyeg
umhertreiben ide-oda hajt
umhertreiben s. csavarog
umhllen beburkol
Umkehr (e) visszaforduls
umkehrbar megfordthat
umkehren 1. tfordt; megfordt; 2. felforgat; forradalmast; 3. kifordt; 4.
megforgat
umkehren (s.) megfordul; visszafordul; das Feld umkehren: felszntja a fldet
umkippen tbillen; felbillen; felborul
umklammern tkulcsol; tkarol
umkleiden tltztet
umkleiden s. tltzik
umkommen elpusztul; tnkremegy
Umkreis (r) 1. kerlet; krzet; 2. krnyk
umkreisen 1. bekert; 2. krbejr; krlkering; 3. krlvesz
umladen trak
Umlage (e) hozzjruls; illetk
Umlauf (r) 1. fordul; 2. forgalom; 3. krforgs; kerings; 4. krzvny;
krlevl
umlaufen 1. forgalomban van; 2. futkos; szaladgl; 3. kerlt tesz; 4.
krben jr; kering; 5. krlfut; krlszalad
Umlaut (r) umlaut (nyelvt)
umlegen 1. tfordt; megfordt; thelyez; trak; 2. thelyez; 3. behajt;
kihajt; 4. feltesz; rtesz; felrak; rrak; 5. kidnt; lednt; 6.
umlegen s. oldalra dl
Umleitung (e) terelt
umliegend krnyez
umnehmen 1. felvesz; magra vesz; 2. krlvesz; krlfog
umprgen tforml; talakt
umrahmen bekeretez
umrechnen 1. tszmt; 2. rejtjelez
umreien 1. feldnt; 2. lebont
umreisen krlutazik
Umri (r) krvonal
umrhren felkever; megkever; felkavar; megkavar
Umsatz (r) forgalom
umschalten tkapcsol
umschauen s. 1. krlnz; krltekint; 2. visszanz
umschiffen krlhajz
Umschlag (r) 1. tcsaps; hirtelen vltozs; 2. bortlap; bortk; 3. borogats;
4. hajtka; felhajts
umschlagen 1. tcsap; tcsapdik; hirtelen fordulatot vesz; 2. tfordt; lapoz;
3. borogat; 4. csapssal/tssel feldnt; kidnt; 5. felhajt; kihajt;
behajt; 6. hirtelen felborul; felfordul; feldl; 7. rbort; 8.
umschlieen 1. krlvesz; krlzr; 2. magban foglal; tartalmaz
umschlingen 1. tfog; tkarol; tlel; 2. krlcsavar; krlteker
umschreiben 1. tr; 2. krlr
Umschrift (e) 1. trs; 2. krfelirat
Umschulunglehrgang
(r)
tkpzsi tanfolyam
umschtten 1. tnt; 2. feldnt; felbort
umschwrmen krlrajong
Umschweif (r) kertels; elkalandozs; Umschweif machen: kertel; kntrfalaz;
ohne Umschweife: kertels nlkl; egyenesen
Umschwung (r) fordulat
umsehen (s.) 1. krlnz; htranz; visszanz; 2. megfordul; visszafordul
umseits tloldalt; a tls oldalon
umsetzen 1. talakt; 2. thelyez; tltet; 3. tvlt; bevlt; becserl; 4.
forgalmaz; 5. vmivel krlrak; krlltet
Umsicht (e) 1. kilts; 2. krltekints
umsichtig krltekint; megfontolt
umsiedeln 1. ttelept; tkltztet; 2. ttelepl; tkltzik
umsinken sszeroskad; felborul
umsonst 1. hiba; 2. ingyen
umsphen 1. kmlel; krltekint; 2. kikmlel; kifrksz
umspannen 1. fellel; tfog; 2. krlfog; tfog
umspringen 1. flnyesen; szeszlyesen bnik vkivel; 2. krlugrndoz; 3.
ugrsszeren megvltozik
Umstand (r) 1. llapot; 2. hatroz (nyelvt); Umstnde machen: teketrizik;
unter allen Umstnden: mindenkppen; 3. krlmny
umstndlich 1. krlmnyes; 2. terjengs; um nicht umstndlich zu sein:
hogy rvid legyek
umstehen krlll
umstehend 1. krlll; 2. tloldalt
umstehn krlll
umsteigekarte (e) tszlljegy
umsteigen tszll; nach Berlin umsteigen !: Berlin fel tszlls !
Umsteigkarte (e) tszlljegy
umstellen 1. tszllt; trak; 2. krlfog; bekert; 3. krlrak; krlllt
umstellen s. alkalmazkodik vmihez
umstimmen thangol
umstoen 1. fellk; feldnt; 2. megdnt (tv)
umstritten vitatott
umstlpen kifordt
Umsturz (r) 1. hirtelen vltozs; 2. lednts; 3. sszeomls
umstrzen 1. elesik; feldl; 2. felfordt; 3. lednt; 4. megdnt (tv)
Umtausch (r) csere
umtauschen 1. tvlt (pnzt); 2. elcserl; kicserl
umwlzen 1. tgrget; tfordt; megfordt; 2. megdnt; forradalmast
umwlzen s. 1. tfordul; megfordul; forog; 2. hempereg
umwandeln 1. megvltoztat; 2. transzforml (msz)
umwandeln s. megvltozik; talakul
umwechseln vlt; cserl
Umweg (r) kerlt; ohne Umweg: egyenes ton
umwegig kerl
Umwelt (e) krnyezet
Umweltschutz (r) krnyezetvdelem
Umweltschtzer (r) krnyezetvd
Umweltverschmutzun
g (e)
krnyezetszennyezs
umweltvertrglich krnyezetbart
umwenden 1. kifordt; kiforgat; 2. megfordt; tfordt
umwenden (s.) megfordul; visszafordul
umwerfen 1. felbort; feldnt; 2. felsznt; megforgat; 3. levesz a lbrl; 4.
magra kap
umwickeln 1. begngyl; krlktz; 2. krltekercsel (msz)
umwlken 1. bernykol (tv); 2. felhbe bort
umwlken s. elborul; sttedik
umwlkt bors
Umzunung (e) kerts; svny
umziehen 1. tkltzik; elkltzik; tkltzkdik; elkltzkdik; 2.
tltztet; 3. bevon; bebort; 4. hzva lednt; 5. krljr;
krlvonul; 6. magra vesz; felvesz; 7. vlt
umziehen s. tltzik; tltzkdik
Umzug (r) 1. felvonuls; 2. kltzs; kltzkds
unabnderlich megvltoztathatatlan
unabhngig fggetlen
Unabhngigkeit (e) fggetlensg
unabkmmlich nlklzhetetlen
unabllich elengedhetetlen
unablssig 1. elengedhetetlen; felttlen; 2. szakadatlan; folytonos
unabsehbar belthatatlan; unabsehbare Mglichkeiten: korltlan
lehetsgek
unabsichtlich akaratlan; nem szndkos
unachtsam gondatlan; figyelmetlen
Zunahme (e) gyarapods
Zuname (r) csaldnv
unangebaut megmveletlen
unangebracht helytelen
unangenehm kellemetlen
unannehmbar elfogadhatatlan
Unannehmlichkeit (e) kellemtlensg
unanstndig illetlen; tisztessgtelen
unantastbar 1. elidegenthetetlen; 2. rinthetetlen
unappetitlich gusztustalan
Unart (e) illetlensg; rossz szoks
unartig illetlen; neveletlen
unauffllig szrevtlen; feltnst nem kelt
unaufhaltsam feltartztathatatlan
unaufhrlich szntelen; szakadatlan
unauflsbar feloldhatatlan
unaufmerksam figyelmetlen
unaufrichtig nem szinte
unaufschiebbar halaszthatatlan
unausbleiblich elmaradhatatlan
unausgeglichen 1. kiegyenltetlen; 2. kiegyenslyozatlan
unausgesetzt szntelen; szakadatlan
unausgiebig nem kiads
unauslschbar 1. kitrlhetetlen; 2. olthatatlan
unaussprechbar kimondhatatlan
unausstehlich 1. killhatatlan; 2. trhetetlen
unbndig fktelen
unbarmherzig knyrtelen
unbeantwortet megvlaszolatlan
unbedacht meggondolatlan; unbedacht dessen, da...: nem gondolva arra,
hogy ...
unbedenklich 1. gyantlan; 2. habozs; meggondols nlkl; 3. jelentktelen
unbedeutend jelentktelen
unbedingt felttlen
unbefahrbar jrhatatlan
unbefangen 1. elfogulatlan; 2. tiszta; rtatlan
unbefleckt szepltlen; szepltelen
unbefriedigt 1. elgedetlen; 2. kielgtetlen
unbefugt jogosulatlan; illetktelen
unbegabt tehetsgtelen
unbegreiflich megfoghatatlan
unbegrenzt hatrtalan
unbegrndet alaptalan
Unbehagen (s) kellemetlen; szorong rzs
unbehaglich kelletlen; kellemetlen
unbehindert akadlytalan
unbeholfen gymolatlan; gyetlen; tehetetlen
unbekannt ismeretlen
unbekmmert gondtalan
unbelesen kis olvasottsg
unbeliebt npszertlen
unbemerkt szrevtlen
unbequem knyelmetlen
unberechenbar kiszmthatatlan
unberechtigt jogosulatlan
unberufen 1. hivatlan; 2. illetktelen; unberufen !: lekopogom, hogy el ne
kiabljam !
unberhrt rintetlen
unbeschdigt srtetlen
unbescheiden szernytelen
unbescholten feddhetetlen
unbeschrnkt korltlan
unbeschreiblich lerhatatlan
unbeschrieben tele nem rott; tiszta
unbesetzt nem foglalt; szabad; res
unbesonnen meggondolatlan
unbesorgt 1. elintzetlen; 2. gondtalan
unbestndig llhatatlan
unbestimmt hatrozatlan; bizonytalan
unbestraft bntetlen
unbestreitbar vitathatatlan
unbetrchtlich jelentktelen
unbeugsam hajlthatatlan
unbewachsen kopr
unbewacht rizetlen
unbeweglich 1. elmozdthatatlan; megmozdthatatlan; 2. krlelhetetlen;
hajthatatlan; unbewegliche Meine: merev arckifejezs; 3.
unbewohnbar lakhatatlan
unbewohnt lakatlan; diese Zimmer sind unbewohnt: ezekben a szobkban
nem laknak
unbewlkt felhtlen
unbewut 1. ismeretlen; 2. ntudatlan; 3. tudatlan
unbezahlbar megfizethetetlen
unbezahlt kifizetetlen
unbezweifelt ktsgtelen
unbiegsam hajthatatlan; hajlthatatlan
Unbilden (Pl.) viszontagsgok
unbillig mltnytalan
unbrauchbar hasznavehetetlen; hasznlhatatlan
und s; s; mg; und ob !: de mg mennyire !; und wie !: de mg
mennyire !; und so weiter: s gy tovbb; und so fort: s gy
tovbb; na und ?: na s aztn ?
undankbar hltlan
undenkbar elkpzelhetetlen; hihetetlen; seit undenkbarer Zeit:
emberemlkezet; sidk ta
Znder (Pl.) gyufa
Znder (r) 1. gyjtogat; 2. gyjtzsinr
undeutlich homlyos; rthetetlen
Zndholz (s) gyufa
Zndholzschachtel (e) gyufsdoboz
undicht tmtetlen; laza
undiszipliniert fegyelmezetlen; neveletlen
unduldsam trelmetlen
undurchdringlich 1. thatolhatatlan; 2. kifrkszhetetlen
undurchfhrbar keresztlvihetetlen
undurchsichtig nem tltsz
uneben egyenetlen
unecht hamis; valtlan
unehelich hzassgon kvli
unehrerbietig tiszteletlen
unehrlich tisztessgtelen
uneigenntzig nzetlen
Zuneigung (e) 1. kedv; hajlam; 2. vonzds; rokonszenv
uneingenommen elfogulatlan
uneingeschrnkt korltlan
uneinig egyenetlen; egyenletlen; nem egysges
Uneinigkeit (e) egyenetlensg; egyenletlensg
unempfindlich rzketlen
unendlich vgtelen
unentbehrlich nlklzhetetlen
unentgeltlich ingyen; ingyenes
unentschieden 1. eldntetlen; 2. hatrozatlan
unentschlossen hatrozatlan
unentwickelt fejletlen
unerbeten kretlen
unerbittlich krlelhetetlen; knyrtelen
unerfahren tapasztalatlan
unerforschlich kiderthetetlen; kikutathatatlan
unerfllbar teljesthetetlen
unerfllt teljestetlen
unergiebig 1. nem kiads; 2. termketlen
unergrndlich 1. kifrkszhetetlen; 2. mrhetetlen; feneketlen
unerheblich jelentktelen; csekly
unerhrt 1. hallatlan; 2. meg nem hallott; hallgatott
unerkenntlich 1. felismerhetetlen; 2. hltlan
unerllich elengedhetetlen
unerlaubt tilos
unermdlich fradhatatlan
unerquicklich kellemetlen
unerreichbar elrhetetlen
unerschpflich kimerthetetlen
unerschrocken rettenthetetlen; rendletlen
unerschtterlich rendthetetlen
unersetzlich ptolhatatlan
unertrglich elviselhetetlen
unerwachsen serdletlen
unerwartet vratlan
unerwidert viszonzatlan
unerwnscht nem kvnatos
unerzogen neveletlen
unfabar megfoghatatlan
unfhig 1. kptelen; tehetetlen; 2. tehetsgtelen; alkalmatlan
unfahrbar jrhatatlan
unfair tisztessgtelen; sportszertlen
Unfall (r) baleset
Unfallstation (e) 1. baleseti osztly; 2. mentlloms
Unfallversicherung (e) balesetbiztosts
unfehlbar 1. csalhatatlan; 2. ktsgtelen; biztos; felttlen
unfein durva
unfertig befejezetlen
unfolgsam engedetlen
unfrmig idomtalan; alaktalan
unfrankiert brmentests nlkl; ingyen
unfreundlich bartsgtalan
Unfriede (r) bktlensg; egyenetlensg
unfruchtbar 1. hibaval; 2. termketlen; medd
Zunft (e) ch
Unfug (r) helytelenkeds; garzdasg
unfgsam 1. engedetlen; 2. nehezen alkalmazkod
ungangbar 1. jrhatatlan; 2. szokatlan
Ungar (r) magyar (ember)
Ungarin (e) magyar n
ungarisch magyar; magyarul
Ungarisch (s) magyar (nyelv)
Ungarn Magyarorszg
Zunge (e) nyelv (testrsz); zunichte gehen: megsemmisl; zunichte
werden: megsemmisl; zunichte machen: megsemmist
ungeachtet +G ellenre; ungeachtet dessen: ennek ellenre; dacra
ungeahnt nem sejtett
ungebndigt fktelen
ungebeten hivatlan; kretlen
ungebildet mveletlen
ungebhrlich 1. alkalmatlan; 2. illetlen; 3. mltnytalan
ungebunden 1. fztt (nyomda); 2. ktetlen; szabad
ungedeckt 1. fedezetlen; 2. tertetlen; fedetlen; 3. vdtelen; fedezetlen (sp)
ungedruckt kiadatlan; ki nem nyomtatott
Ungeduld (e) trelmetlensg
ungeduldig trelmetlen
ungeeignet alkalmatlan
ungefhr 1. hozzvetleges; 2. krlbell; mintegy; von ungefhr:
vletlenl
ungefhrlich veszlytelen
ungefllig nem kszsges
ungehalten 1. bosszs; auf jn. ungehalten sein: neheztel vkire; 2. meg nem
tartott; nem teljestett
ungeheuer 1. hallatlan; 2. roppant; hatalmas; 3. szrny; iszonyatos
Ungeheuer (s) szrny; szrnyeteg
ungeheuerlich szrny; szrnysges; iszonyatos; felhbort
ungehrig illetlen; helytelen
ungehorsam engedetlen; szfogadatlan
Ungehorsam (r) engedetlensg; szfogadatlansg
ungekocht fvetlen; nyers
ungeknstelt mesterkletlen; keresetlen
ungeladen 1. hvatlan; 2. res; tltetlen
ungelegen alkalmatlan; rosszkor jv
ungelenk esetlen; gyetlen
ungelernt 1. meg nem tanult; 2. tanulatlan
ungelst megoldatlan
ungem nem megfelel
ungemchlich veszdsges; kellemetlen
ungemein 1. rendkvli; ritka; 2. szerfelett
ungemtlich kellemetlen; kedlytelen; bartsgtalan
ungenannt meg nem nevezett; nvtelen
ungenau pontatlan
ungeniebar lvezhetetlen
ungeniert fesztelen
ungengend elgtelen
ungepflegt polatlan; gondozatlan
ungercht megbosszulatlan
ungerade 1. egyenetlen; 2. grbe; ferde; 3. nem egyenes; nem szinte; 4.
pratlan (szm)
ungeraten sikerletlen; flresikerlt
ungerecht igazsgtalan; jogtalan
ungereimt 1. kptelen; rtelmetlen; 2. rmtelen
ungern kedvetlenl; nem szvesen
ungeschehen meg nem trtnt
Ungeschick (s) balsors
ungeschickt gyetlen
ungeschliffen 1. csiszolatlan; 2. faragatlan (tv)
ungeschult iskolzatlan; gyakorlatlan
ungesehen ltatlan
ungesellig emberkerl; magnyos
ungesetzlich trvnytelen
ungesittet 1. civilizlatlan; vad; 2. modortalan
ungestrt zavartalan
ungestm fktelen; heves
Ungestm (s) fktelensg; hevessg
ungesund egszsgtelen; allzuviel ist ungesund: jbl is megrt a sok
ungeteilt osztatlan
ungetreu htlen
ungetrbt zavartalan
Ungetm (s) szrny; szrnyeteg
ungebt gyakorlatlan
ungewi bizonytalan; ktes
Ungewitter (s) zivatar; fergeteg
ungewhnlich szokatlan
ungewohnt szokatlan
ungewollt akaratlan
ungezhlt szmllatlan; olvasatlan
ungezhmt szilaj; zaboltlan
Ungeziefer (s) freg
ungezogen neveletlen
ungezwungen 1. fesztelen; termszetes; er tut es ungezwungen: nknt teszi;
2. nem knyszertett
unglubig hihetetlen
unglaublich hihetetlen
unglaubwrdig 1. hihetetlen; 2. nem szavahihet
ungleich 1. egyenetlen; 2. egyenltlen; klnbz; 3. hasonlthatatlanul;
sokkal; 4. pratlan
ungleichartig klnnem; klnbz
ungleichmig egyenltlen
Unglck (s) szerencstlensg; baj; balszerencse
unglcklich 1. boldogtalan; unglcklich lieben: viszonzatlanul szeret; 2.
szerencstlen
Ungnade (e) kegyvesztettsg
ungndig bartsgtalan; elutast
ungrade 1. egyenetlen; 2. grbe; ferde; 3. nem egyenes; nem szinte; 4.
pratlan (szm)
ungreifbar megfoghatatlan
ungltig rvnytelen
ungnstig kedveztlen; ungute Worte: bartsgtalan szavak; etw. fr
ungut nehmen: rossz nven; zokon vesz vmit
unhaltbar tarthatatlan
Unheil (s) baj; vsz
unheilbar gygythatatlan
unheilbringend vszt hoz
unheimlich 1. flelmetes; ijeszt; 2. szrnyen; 3. szrny; irtzatos
unhflich udvariatlan
unhold 1. ellenszenves; 2. gonosz; rosszindulat
Uni (e) egyetem (kznyelvben)
Uniform (e) egyenruha
uninteressant rdektelen; nem rdekes
universal egyetemes; univerzlis
Universitt (e) egyetem
unkenntlich felismerhetetlen
Unkenntnis (e) tudatlansg
unklar 1. bors; 2. zavaros; homlyos
unklug oktalan
Unkosten (Pl.) kltsgek
unkrftig 1. ertlen; 2. rvnytelen; 3. hatstalan
Unkraut (s) gyom; gaz
unkultiviert 1. kulturlatlan; mveletlen; 2. meg nem mvelt
Unkultur (e) mveletlensdg; kulturlatlansg
unkundig jratlan; tudatlan
unlngst nemrg; a minap
unleidlich elviselhetetlen
unleserlich olvashatatlan
unleugbar tagadhatatlan
unlieb kellemetlen; bosszant
unliebsam kellemetlen; bosszant
unlogisch logiktlan
unlsbar 1. feloldhatatlan; 2. megoldhatatlan
Unlust (e) 1. bosszsg; 2. kedvetlensg; kelletlensg
unma rosszkor; alkalmatlan idben; unpa sein: nem rzi jl magt;
gyenglkedik; sich unpa fhlen: nem rzi jl magt;
Unma (s) mrtktelensg; im Unma: mdfelett; mrtktelenl
unmageblich nem mrvad
unmig mrtktelen
Unmanier (e) modortalansg
unmnnlich frfiatlan; nem frfias
Unmasse (e) roppant tmeg; eine Unmasse Gold: tengersok pnz
Unmenge (e) tmeg
unmenschlich 1. emberfeletti; 2. embertelen
unmerklich szrevtlen; szrevehetetlen
unmittelbar kzvetlen
unmiverstndlich flrerthetetlen
unmodern rgimdi
unmglich lehetetlen
unmoralisch erklcstelen
unmndig kiskor
unmusikalisch botfl
Unmut (r) rosszkedv; kedvtelensg
unnahbar megkzelthetetlen
unnatrlich 1. mesterklt; erltetett; 2. szokatlan; 3. termszetellenes
unnennbar kimondhatatlan
unntig szksgtelen
unntz haszontalan; mihaszna
unordentlich rendetlen
Unordnung (e) rendetlensg
unpaar pratlan
unparteiisch pratlan
unpassend 1. alkalmatlan; 2. illetlen; helytelen
unpersnlich szemlytelen
unpraktisch gyetlen
unpnktlich pontatlan
unqualifizierbar minsthetetlen
unrasiert borotvlatlan
Unrast (e) nyugtalansg
unratsam nem tancsos; nem ajnlatos
unrecht 1. helytelen; rossz; 2. igazsgtalan; unrecht haben: nincs igaza;
zur unrechten Zeit: rosszkor
Unrecht (s) igazsgtalansg; jogtalansg; es geschieht ihm Unrecht:
igazsgtalansg ri
unrechtmig jogtalan; trvnytelen
unredlich tisztessgtelen
unregelmig 1. rendetlen; 2. rendhagy (nyelvt); 3. szablytalan
unreif retlen
unrein piszkos; tiszttlan
unrettbar menthetetlen
unrichtig tves; helytelen
Unruhe (e) 1. nyugtalansg; izgalom; 2. zavargs; forrongs
Unruhestifter (r) lzt; bujtogat
unruhig nyugtalan
uns 1. magunkat; 2. magunknak; 3. minket; bennnket; 4. neknk
unsachgem szakszertlen
unsagbar kimondhatatlan
unsauber szennyes; tiszttlan
unschdlich rtalmatlan
unscharf 1. letlen; 2. gyenge; 3. homlyos
unschtzbar felbecslhetetlen
unscheinbar jelentktelen
unschicklich illetlen
unschlssig hatrozatlan; ttovz; tancstalan
unschmiegsam merev
unschn csnya
Unschuld (e) rtatlansg
unschuldig rtatlan
unselig ldatlan; szerencstlen; gedenke unser: gondolj rnk; emlkezz
meg rlunk; er verga unser nicht: nem feledkezett meg rlunk;
wir sind unser drei: hrman vagyunk
Unsere (r)(e) mink; a mi -nk
Unsere (s) a mink; a magunk
unsereiner magunkfajta
Unseren (Pl.) a mieink; hozztartozink
unsererseits rsznkrl
unserer/unsere/unsere
s
a mink
unseresgleichen magunkfajta
Unsern (Pl.) a mieink; hozztartozink
unserseits rsznkrl
unsersgleichen magunkfajta
unserthalben 1. rtnk; 2. fellnk; 3. miattunk
unser/unsere/unser a mi -nk; a mink; a magunk; einer unserer Freunde: bartaink
egyike; unseres Wissens: tudomsunk szerint
unsicher 1. bizonytalan; 2. megbzhatatlan
unsichtbar lthatatlan
Unsinn (r) badarsg
unsinnig ostoba; esztelen
Unsitte (e) rossz szoks
unsittlich erklcstelen
unsrer/unsre/unsres a mink
Unsrigen (Pl.) ld. Unseren; Unsern
unsriger ld. unserer; unsrer
unstatthaft megengedhetetlen; tilos
unsterblich halhatatlan
unstet 1. llhatatlan; 2. vltozkony
unstillbar csillapthatatlan
Unstimmigkeit (e) nzeteltrs
unsympathisch ellenszenves
untadelig kifogstalan
untadlig kifogstalan
Untat (e) gaztett
unttig ttlen
untauglich alkalmatlan
unteilbar oszthatatlan
unten lenn; lent; alul
untenher alulrl
untenhin alulra
unter +A 1. al; 2. kz; krbe; unter anderem: tbbek kztt; tbbek
kzt; unter der Bedingung: azzal a felttellel; unter aller Kritik:
pocsk; minden kritikn aluli; unter uns gesagt: kztnk szlva;
kztnk maradjon
unter +D 1. alatt; alul; 2. kztt; kzepette; krben; kzben; folyamn
Unterarm (r) alkar
Unterbau (r) alptmny; alap; alapzat
Unterbewutsein (s) tudatalatti; im Unterbewutsein: tudat alatt
unterbleiben elmarad
unterbrechen flbeszakt; megszakt
unterbreiten 1. alter; 2. elterjeszt
unterbringen elhelyez
unterdes azalatt; ezalatt
unterdessen azalatt; ezalatt
unterdrcken 1. alnyom; 2. elnyom; elfojt
untereinander egymskzt
unterernhrt alultpllt
Unterfangen (s) vllalkozs
Unterfertige (r)(e) alulrott
Unterfhrung (e) aluljr
Untergang (r) 1. elsllyeds; 2. lemenet; 3. pusztuls; buks
untergehen 1. elpusztul; tnkremegy; 2. elsllyed; 3. lemegy; lenyugszik
untergehn 1. elpusztul; tnkremegy; 2. elsllyed; 3. lemegy; lenyugszik
untergeordnet alrendelt
untergraben als
Untergrund (r) altalaj
Untergrundbahn (e) fldalatti; metr
unterhalb alatta
unterhalb +G alatt
Unterhalt (r) meglhets
unterhalten 1. eltart; kitart; 2. fenntart; folytat; 3. szrakoztat
unterhalten s. 1. beszlget; 2. megl; fenntartja magt; 3. szrakozik
unterhaltsam szrakoztat
Unterhaltung (e) 1. beszlgets; 2. fenntarts; 3. szrakozs
Unterhaltungsliteratur
(e)
szrakoztat irodalom
unterhandeln trgyal
Unterhandlung (e) trgyals
Unterhose (e) alsnadrg
unterirdisch fldalatti
unterjochen leigz
unterkommen 1. elhelyezkedik; 2. fedl al kerl
Unterkrper (r) alstest
Unterkunft (e) szlls
Unterla (r) sznet; ohne Unterla: szntelenl
Unterlage (e) 1. altt; 2. bizonytk; igazols; dokumentci
unterlassen 1. abbahagy; 2. elmulaszt
unterlegen 1. altmaszt; bizonyt; igazol; 2. altesz; alrak; 3. blel; er ist
ihm sehr unterlegen: sokkal gyengbb nla; 4. rfog; tulajdont
Unterleib (r) altest
unterliegen alulmarad; veresget szenved; es unterliegt keinen Zweifel:
ktsg nem fr hozz
Untermiete (e) albrlet
Untermieter (r) albrl
unternehmen vllalkozik; megtesz
Unternehmen (s) vllalat; vllalkozs
Unternehmer (r) vllalkoz
unternehmungslustig vllalkoz kedv
unterordnen alrendel; alvet
Unterpfand (s) zlog
unterreden (s.) beszlget; trgyal
Unterredung (e) trgyals
Unterricht (r) tants
unterrichten 1. rtest; tudst; 2. tant; oktat
unterrichten s. 1. rtesl; 2. tanul; kpezi magt
unterrichtet jrtas; tjkozott
unterrichtsplan (r) tanterv
Unterrock (r) alsszoknya
untersagen eltilt; megtilt
unterschtzen albecsl; lebecsl; lekicsinyel
unterscheiden megklnbztet
unterscheiden s. klnbzik
unterschieben 1. altol; 2. kzcssztat; 3. meghamist; 4. rfog
Unterschied (r) klnbsg; eltrs
unterschiedlich klnfle; klnbz
unterschlagen elsikkaszt
Unterschlupf (r) bvhely
unterschreiben alr
Unterschrift (e) alrs
Unterseeboot (s) tengeralattjr
unterseeisch tengeralatti
untersetzt zmk; kpcs
untersinken elmerl
unterstehen 1. alll; 2. vki/vmi al tertozik
unterstehen s. merszel; merszkedik
unterstehn 1. alll; 2. vki/vmi al tertozik
unterstehn s. merszel; merszkedik
unterstellen 1. alllt; alhelyez; altesz; 2. alrendel; alvet; 3. rfog;
felttelez
unterstellen s. alll
unterstreichen alhz
Unterstufe (e) als tagozat
untersttzen 1. altmaszt; 2. tmogat; segt
untersuchen megvizsgl
Untersuchung (e) 1. nyomozs; 2. vizsglat
Unterstzung (e) 1. altmaszts; 2. segtsg; segly; 3. tmogats; segts
Untertagbau (r) fldalatti fejts (bnya)
Untertagebau (r) fldalatti fejts (bnya)
untertags nappal; napkzben
untertan alvetett
Untertan (r) alattval
Untertasse (e) csszealj
untertauchen 1. almert; 2. almerl; elsllyed
Unterteil (r)(s) alsrsz
unterteilen sztoszt; feloszt
untervlkern gyren lakott
Unterwchse (e) alsnem; fehrnem
unterwrts 1. lefel; 2. lenn; lent
unterwegs tkzben; er ist unterwegs: ton van; unterwegs gelegen:
tbaes
unterweisen kioktat
Unterwelt (e) alvilg
unterwerfen 1. alvet; 2. meghdt
unterwerfen s. 1. alveti magt; 2. meghdol
unterwhlen als
unterzeichnen alr
Unterzeichnete (r)(e) alulrott
unterziehen 1. alhz; alvesz; 2. vmi al rak
unterziehen s. 1. alveti magt; 2. vllal; elfogad vmit
untief sekly
Untiefe (e) 1. mlysg; szakadk; 2. ztony
Untier (s) szrnyeteg; fenevad
untrennbar elvlaszthatatlan
untreu htlen
untrstlich vigasztalan
unberbrckbar thidalhatatlan
unberdacht meggondolatlan
unberlegt meggondolatlan
unbersehbar belthatatlan
unbersichtlich ttekinthetetlen
unbertrefflich fellmlhatatlan
unberwindlich legyzhetetlen
unumgnglich elkerlhetetlen
ununterbrochen szakadatlan
unvernderlich vltozatlan
unverndert vltozatlan
unverantwortlich 1. feleltlen; 2. megbocsthatatlan
unverbesserlich javthatatlan
unverblmt 1. egyszer; 2. leplezetlen
unverbraucht elhasznlatlan; friss
unverdaulich megemszthetetlen
unverdaut megemsztetlen
unverdient meg nem rdemelt
unverdorben romlatlan
unverdrossen elsznt; fradhatatlan
unvereinbar 1. sszefrhetetlen; 2. sszegyeztethetetlen
unverflscht hamistatlan
unvergnglich elvlhetetlen; rk
unvergelich felejthetetlen
unvergeltlich ingyen
unvergessen emlkezetes
unvergleichbar sszehasonlthatatlan; pratlan
unverhltnismig arnytalan
unverhiratet ntlen; hajadon
unverhofft vratlan
unverhohlen leplezetlen
unverkuflich 1. eladhatatlan; 2. nem elad
unverkennbar flreismerhetetlen
unverllich megbzhatatlan
unverletzbar srthetetlen
unverletzt srtetlen
unvermeidlich elkerlhetetlen
unvermischt 1. vegytetlen; 2. zavartalan
unvermitteln hirtelen
Unvermgen (s) tehetetlensg
unvermutet vratlan
unvernnftig oktalan; ostoba
unverschmt arctlan; pimasz
unverschuldet 1. rtatlan; bntelen; 2. el nem adsodott; tehermentes
unversehens vratlanul
unversehrt srtetlen
unvershnlich engesztelhetetlen
unversorgt elltatlan
Unverstand (r) tudatlansg
unverstndig rtelmetlen
unverstndlich rthetetlen
unvertrglich 1. elviselhetetlen; 2. sszefrhetetlen
unverzagt rettenthetetlen
unverzeihlich megbocsthatatlan
unverzglich haladktalan
unvollendet befejezetlen
unvollkommten tkletlen; hinyos
unvollstndig nem teljes; hinyos; befejezetlen
unvorhergesehen elre nem ltott
unvorsichtig elvigyzatlan
unwahr 1. lnok; 2. valtlan; hamis
Unwahrheit (e) valtlansg
unwahrscheinlich valszntlen
unweit +D/+G nem messze; kzel
unwert 1. rtktelen; megvetett; 2. mltatlan
Unwetter (s) vihar; tletid
unwichtig nem fontos; jelentktelen
unwiderruflich visszavonhatatlan
unwiederiegbar megcfolhatatlan
unwiedersprechlich vitathatatlan
unwiederstehlich ellenllhatatlan
Unwille (r) bosszsg; felhborods
unwillig 1. bosszs; 2. kelletlen
unwillkrlich nkntelen
unwirklich nem valsgos; nem ltez; valtlan
unwirksam hatstalan; unwirksam machen: hatstalant; semlegest
unwirsch mogorva
unwissend 1. tudatlan; 2. vmirl nem tud
unwissenschaftlich nem tudomnyos; tudomnytalan
unwissentlich nem tudatos
unwohl gyenglked; er fllt sich ist unwohl: rosszul van
Unwohlsein (s) rosszullt; gyenglkeds
unwrdig mltatlan
Unzahl (e) sokasg
unzhlbar szmtalan; zur Unzeit: rosszkor
unzeitgem idszertlen
unzerbrechlich trhetetlen
unzerstrbar sztrombolhatatlan
unzertrennbar elvlaszthatatlan
unziemend illetlen
unzunglich elgtelen
unzufrieden elgedetlen
unzugnglich megkzelthetetlen
unzulssig megengedhetetlen
unzurechnungsfhig beszmthatatlan
unzureichend elgtelen
unzustndig illetktelen
unzuverlssig megbzhatatlan
unzweideutig egyrtelm
ppig 1. buja; 2. gazdag; ds
Urahn (r) sapa
Urahne (e) sanya
uralt 1. si; srgi; 2. vn; von uralters her: sidk ta; seit uralters
her: sidk ta
Urauffhrung (e) sbemutat
urbar megmvelhet
Urbewohner (r) slakos
Zurede (e) biztats; rbeszls
ureigen sajtos; eredeti
Ureltern (Pl.) sszlk; sk
Urenkel (r) ddunoka
Urgemeinschaft (e) skzssg
urgewi egszen biztos; bizonyos
urgieren srget
Urgromutter (e) ddanya; ddnagymama
Urgrovater (r) ddapa; ddnagyapa
Urheber (r) 1. elidz; okoz; 2. szerz
Urheberrecht (s) szerzi jog
Urheberschaft (e) szerzsg
Urin (r) hgy; vizelet
Urkunde (e) okmny; oklevl
Urlaub (r) szabadsg
Urlauber (r) szabadsgon lev
Urlaubsplan (r) dlsi terv
Urlaubsplatz (r) beutal (dlsi)
Urlaubstermin (r) dlsi idpont
Urmensch (r) sember
Urmutter (e) sanya
urpltzlich nagyon hirtelen; egyszerre csak
Ursache (e) ok; Ich danke vielmals ! Keine Ursache !: Nagyon ksznm !
Nincs mit !
urschlich okozati
Urschrift (e) 1. eredeti kzirat; 2. eredeti okmny; okirat
Ursprung (r) eredet; kezdet
ursprnglich eredeti
Ursula Orsolya
Urteil (s) 1. tlet; das ffentliche Urteil: kzvlemny; ein richtiges
Urteil haben: helyesen tl; 2. vlemny; megtls
urteilen 1. tl; tlkezik; 2. tl; vlekedik
urteilsfhig tlkpes
Urteilskraft (e) tlkpessg
Urtext (r) eredeti szveg
Zuruf (r) 1. biztats; 2. odakilts
ururalt srgi
Urureltern (Pl.) 1. sszlk; 2. kszlk
Urvater (r) sapa
Urwald (r) serd
urwchsig trlmetszett
Urzeit (e) skor
Zusage (e) 1. hozzjruls; beleegyezs; 2. gret
Zusammenarbeit (e) egyttmkds
Zusammenbruch (r) sszeomls
Zusammenfassung (e) sszefoglals
Zusammenhang (r) sszefggs
Zusammenkunft (e) sszejvetel
Zusammenleben (s) egyttls
Zusammensein (s) egyttlt
Zusammensto (r) 1. sszetzs; 2. sszetkzs
Zusammensturz (r) sszeomls
Zusatz (r) 1. kiegszts; ptlk; 2. tolds; ptls
Zusatzzug (r) mentest vonat
Zuschauer (r) nz
Zuschauerraum (r) nztr
Zuschauertribne (e) nztribn
Zuschlag (r) 1. ptdj; felr; 2. rads
Zuschlagskarte (e) ptjegy
Zuschrift (e) 1. ajnls; 2. levl
Zuschu (r) jrulk; hozzjruls
Zuspeise (e) kret
Zusprechung (e) odatls; megtls
Zustand (r) llapot; zustande bringen: vghezvisz; megcsinl; zustande
kommen: vgbemegy; ltrejn; megvalsul
Zustndigkeit (e) 1. illetkessg; 2. illetsg (Ausztria)
Zusteller (r) kzbest
Zustimmung (e) 1. beleegyezs; hozzjtuls; 2. helyesls
usurpieren bitorol
Usus (r) szoks
usw. (und so weiter) stb. (s a tbbi) /rv./
Zutat (e) hozzval; jm. etw. zuteil werden lassen: vkinek vmit juttat
Utensilien (Pl.) eszkzk
utopisch utpisztikus; utpista
Zutrauen (s) bizalom; jm. Zutrauen schenken: bzik vkiben
Zutritt (r) 1. behatols; 2. bemenetel; bejrs; belps
u.U. (unter
Umstnden)
esetleg; adott krlmnyek kztt /rv./
Zuversicht (e) bizalom; bizakods; ich bin der festen Zuversicht, da ...:
ersen bzom abban, hogy ...
UV-Strahlen (Pl.) UV-sugarak
Zuwachs (r) nvekeds; gyarapods
Zuwendung (e) rfordts; kiads
Zuwuchs (r) ld. Zuwachs
Zuzug (r) 1. bevndorls; 2. odakltzs
u.zw. (und zwar) mgpedig /rv./
v (von; vom) -tl, -tl; -bl, -bl /rv./
vag bizonytalan; homlyos
vakant megresedett; szbad
Vakuum (s) vkuum; r
Valeur (e) rtk
Valuta (e) valuta
Vase (e) vza
Vater (r) apa; atya
Vaterland (s) haza
vaterlndisch 1. hazafias; 2. hazai
vterlich apai; atyai
vterlicherseits apai rszrl
vaterlos aptlan
Vegetation (e) nvnyzet
vegetiern tengdik; vegetl
Vehemenz (e) hevessg
Veilchen (s) ibolya
veilchenblau ibolyaszn
Vene (e) verr; vna
Venedig Velence
venerisch nemi
Ventil (s) szelep
Ventilation (e) szellzs; szellztets
Ventilgummi (r)(s) szelepgumi
ventilieren szellztet
verabreden megbeszl
verabreden s. 1. megllapodik; 2. sszebeszl
Verabredung (e) megbeszls; megbeszlt tallkoz; eine Verabredung treffen
mit jm.: megegyezik; megllapodik vkivel; mit Verabredung:
kzs megegyezssel
verabreichen tad; bead; tnyjt
verabsumen elmulaszt
verabscheuen megvet
verabschieden elbocst
verabschieden s. elbcszik
verachten megvet
verchtlich 1. megvetsre mlt; 2. megvet
Verachtung (e) megvets
verallgemeinern ltalnost
veralten elavul; elregszik
vernderlich vltoz; vltozkony
verndern megvltoztat
verndern s. megvltozik
Vernderung (e) 1. vltozs; 2. vltoztats
verngstigen megflemlt
verngstigt ijedt; megflemltett
verankern 1. lehorgonyoz; 2. rgzt
veranlassen 1. intzkedik; zu etw. veranlassen: sztnz vmire; 2. ltrehoz;
elintz
Veranlassung (e) 1. indtk; sztnzs; 2. intzkeds
veranlegt hajlamos vmire; gut veranlegt fr etw.: nagyon tehetsges
vmiben
veranschaulichen szemlltet
veranstallen szervez; rendez
Veranstaltung (e) rendezvny
verantworten felel; felelssget vllal
verantworten s. 1. felel vmirt; 2. vmirt igazolja magt
verantwortlich fr +A felels vmirt
Verantwortung (e) felelssg; zur Verantwortung ziehen: felelssgre von; die
Verantwortung bernehmen: felelssget vllal
verantwortungslos feleltlen
verantwortungsvoll felelssgteljes
verarbeiten 1. feldolgoz; 2. kidolgoz; megmunkl
verargen zokon vesz
verrgern bosszant
verrgert bosszs
Verarmung (e) 1. elszegnyeds; 2. elszegnyts
veruern elad; elidegent
verausgaben 1. kiad; elklt; 2. kiad; veszteget (ert)
verausgaben s. kltekezik
Verb (s) ige
Verband (r) 1. ktelk; 2. kts; illeszts (msz); 3. kts (seben); 4.
szvetsg
Verbandskapitn (r) szvetsgi kapitny (sp)
Verbandzeug (s) ktszer
verbannen 1. elz; 2. szmz; szmkivet
verbeien 1. elfojt; elnyom; 2. elnyel; elharap; 3. lerg
verbergen elrejt; rejteget
verbergen s. elrejtzik; elbjik
verbessern megjavt; kijavt
verbessern s. 1. helyesbti magt; 2. javul; jobbra fordul
Verbesserung (e) javts
verbeugen (s.) meghajol
Verbeugung (e) meghajls
verbiegen elgrbt
verbiegen s. elgrbl
verbieten 1. betilt; 2. kitilt; 3. megtilt
verbinden 1. bekt; 2. ktelez; 3. sszekt; sszekapcsol; egyest; 4.
prost; sszekt
verbinden s. 1. egybekel; 2. ktelezi magt; 3. szvetkezik
verbindlich 1. ktelez; knyszert; 2. lektelez; elzkeny; sich
verbindlich machen zu etw.: ktelezi magt vmire
Verbindlichkeit (e) 1. elzkenysg; 2. ktelezettsg
Verbindung (e) 1. kapcsols; 2. sszekttets; kapcsolat; 3. szvetsg;
egyesls; egyeslet; 4. vegylet
verbissen 1. elfojtott; 2. elkeseredett; 3. lergott; megrgott; 4. mogorva;
konok; sich etw. verbitten: kikr magnak vmit
verbittern megkesert; elkesert
verbittert elkeseredett
Verbleib (r) tartzkodsi hely
verbleiben marad; idz
verblenden 1. elkprztat; 2. elvakt
verblendet elvakult
verblffen megdbbent; elkpeszt; verblfft sein: elhl; elkped
verblhen elhervad; elvirgzik
verbluten 1. elvrzik; 2. vrt ont
verbluten s. elvrzik
Verbogenheit (e) rejtettsg; visszavonultsg
Verbot (s) tilalom
verboten tilos; tiltott; Rauchen verboten !: Dohnyozni tilos !
Verbrauch (r) fogyaszts
verbrauchen 1. elhasznl; elny; elhasznl; 2. fogyaszt
verbrauchen s. felemsztdik
Verbraucher (r) fogyaszt
verbrechen elkvet; vt
Verbrechen (s) bntny; bntett
Verbrecher (r) tettes; bnz; gonosztev
verbrecherisch bns; vtkes
verbreiten elterjeszt
verbreiten s. elterjed
verbreitern kiszlest
verbrennen 1. get; megget; 2. elg; 3. felget; 4. leget; odaget
verbrennen s. meggeti magt
Verbrennung (e) 1. gs; 2. elgets; 3. hamvaszts
verbringen 1. eltkozol; 2. eltlt
verbrhen leforrz
verben elszenved
verbummeln 1. elpocskol; elveszteget; 2. elzllik
verbnden szvetsgbe tmrt
verbnden s. szvetkezik; szvetsget kt
verbndet szvetsges
verbrgen kezeskedik
verbrgt hiteles; megerstett
Verdacht (r) gyan; in Verdacht haben: gyanakszik
verdchtig gyans; ktes
verdchtigen gyanst
verdammen eltkoz; eltl
verdammt 1. tkozott; zu etw. verdammt sein: krhoztatva van vmire; 2.
elkrhozott
verdampfen 1. elfstl; 2. elprolog; 3. elprologtat
verdanken kszn (vkinek vmit)
verdarb ld. verderben
verdauen megemszt
verdaulich megemszthet
Verdauung (e) emszts
Verdeck (s) fedlzet (haj)
verdecken 1. eltakar; 2. takargat
verdenken zokon vesz
verderben 1. elpusztul; tnkremegy; 2. elromlik; megromlik; 3. elront;
tnkretesz
verderblich 1. kros; 2. romland
verdeutlichen megmagyarz; megvilgt
verdichten srt; tmt
verdichten s. srsdik; tmrl
verdicken 1. besrt; 2. vastagt
verdienen 1. keres (pnzt); 2. megrdemel
Verdienst (r) kereset
Verdienst (s) rdem
verdient 1. rdemes; sich verdient machen: rdemeket szerez; 2.
megrdemelt
verdientermaen megrdemelten
verdingen kiad; brbead
verdingen s. elszegdik
verdoppeln megkettz; megduplz
verdoppeln s. megkettzdik
verdorben 1. ld. verderben; 2. romlott
verdorren 1. elszrad; kiszrad; 2. szrt; elszrt; kiszrt
verdrngen kiszort
verdrehen 1. elferdt (tv.); 2. kicsavar; elcsavar; elfordt; kifordt
verdreht hbortos
verdrieen bnt; bosszant
verdrielich 1. bosszant; 2. bosszs
verdro ld. verdrieen
Verdru (r) bosszsg
verduften elprolog; elillan
verdunkeln elsttt; elhomlyost
verdunkeln s. elsttl; elhomlyosul
verdnnen 1. elvkonyt; 2. hgt; 3. ritkt
verdunsten 1. elprolog; 2. elprologtat
verdursten szomjan hal
verdstern elsttt
verdutzt meghkkent; elkpedt
verebnen kiegyenlt; egyenletess tesz
veredeln nemest
veregen leszkt
veregern leszkt
verehelichen (s.) ld. verheiraten
verehelicht hzas; ns; frjezett
verehren tisztel; jm. etw. verehren: vkinek vmit ajndkoz
Verehrer (r) tisztel
verehrt tisztelt
Verehrung (e) tisztelet
vereidigen megesket
Verein (r) egylet; egyeslet; im Vereine mit jm.: vkivel egytt; karltve
vereinbaren megllapodik; megegyezik; sszeegyeztet
Vereinbarung (e) egyezsg; megllapods
vereinen egyest
vereinfachen egyszerst
vereinigen 1. egyest; 2. sszeegyeztet
vereinigen s. 1. egyesl; 2. megllapodik
Vereinigung (e) 1. egyests; 2. egyesls; 3. szvetsg
vereinsamt elhagyott; elhagyatott
vereinzeit egyes; szrvnyos
vereist jeges
vereiteln meghist
verekeln megutltat
Verelendung (e) elszegnyeds
verenden elhull; kimlik
vererben 1. trkt; 2. rkl hagy; rksgl hagy
vererben s. trkldik
verewigen megrkt
verfahren 1. bnik; 2. eljr; cselekszik; 3. jrhatatlann tesz; 4. utazssal
eltlt
verfahren s. 1. belegabalyodik; megreked; 2. eljrs; 3. eltved (jrmvel)
Verfall (r) 1. hanyatls; romls; 2. lejrat; esedkessg
verfallen 1. beesett; 2. dledezik; 3. dledez; 4. hervadt; 5. lejr; elvl;
6. leromlik
verflschen meghamist
verfangen 1. hasznl; hat; 2. visszafog; visszatart
verfangen s. 1. beleakad; belebonyoldik; 2. egymsba akaszkodik
verfnglich fogas; knyes
verfrben (s.) 1. befog; megfog (ruhaanyagot); 2. elspad; 3. elszntelenedik
verfassen megfogalmaz; megr; szerez
Verfasser (r) szerz
Verfassung (e) 1. alkotmny; 2. llapot (testi; lelki); 3. megfogalmazs
verfaulen elrothad; elkorhad
verfault rothadt; korhadt
verfechten vd; vdelmez; skraszll vmirt
verfehlen 1. elhibz; eltveszt; 2. elkerl; 3. elksik; den Zug verfehlen:
leksi a vonatot; 4. elmulaszt
verfeinden sszeveszt
verfeinden s. sszeveszik; sszevsz
verfeinern kifinomt; kicsiszol
verfertigen kszt
verfilmen megfilmest
verfinstern elsttt
verfinstern s. elborul; elsttl
verflachen 1. ellapt; ellapost; 2. ellaposodik
verflechten 1. befon; sszefon; 2. belekever (tv.)
verflechten s. sszefondik
verflieen 1. elfolyik; 2. eltelik; lejr; 3. sszefolyik; elmosdik
verfliegen 1. elprolog; elillan (tv. is); 2. elszll; elrepl; elrppen
verflixt tkozott; verflixt noch einmal !: teringettt !; a kutyafjt !
verfluchen eltkoz; im weiteren Verfolg: a tovbbiakban
verfolgen 1. fradozik; 2. nyomon kvet; figyelemmel ksr; 3. ldz;
kerget
Verfolger (r) ldz
Verfolgte (r)(e) ldztt
Verfolgung (e) 1. kvets; 2. ldzs
verfrachten 1. brbe ad; 2. elszllt; 3. fuvardjat fizet
verfrhen elsiet
verfrht korai
verfgen elrendel; intzkedik
verfgen s. elmegy; ber etw. verfgen: rendelkezik vmivel; vmi fltt
Verfgung (e) rendelkezs; intzkeds; zur Verfgung stehen: rendelkezsre
ll; jm. etw. zur Verfgung stellen: vkinek rendelkezsre
verfhren 1. elcsbt; 2. tvtra vezet
Verfhrer (r) csbt
verfhrerisch csbt
verga ld. vergessen
Vergangenheit (e) mlt; etw. gehrt der Vergangebheit an: vmi a mlt
vergnglich muland; mlkony
vergeben 1. elajndkoz; 2. kiad; brbe ad; 3. lemond; 4. megbocst; 5.
odaad; kiad; 6. odagr
vergebens hiba
vergeblich hasztalan; hibaval
Vergebung (e) 1. bocsnat; 2. odaads; kiads
vergehen 1. elmegy (tv.); 2. elmlik; megsznik; 3. elstl; stlssal;
jrklssal eltlt; 4. eltelik; elmlik
Vergehen (s) 1. vtkezik; der Appetit vergehnt: elmegy az tvgya; vor etw.
vergehen: belepusztul; belehal vmibe; vor etw. vergehen:
elsllyed vmiben; 2. vtsg
vergelich feledkeny
vergelten 1. megfizet; 2. megtorol; 3. viszonoz
Vergeltung (e) 1. megfizets; 2. megtorls; 3. viszonzs
vergessen elfelejt; megfeledkezik
vergessen s. 1. feledsbe merl; 2. megfeledkezik magrl
Vergessenheit (e) feleds; felejts; in Vergessenheit geraten: feledsbe merl
vergeuden elfecsrel; elpazarol; eltkozol; die Zeit vergeuden: elvesztegeti
az idt
vergieen 1. kiont; 2. kint
vergiften megmrgez
Vergimeinnicht (s) nefelejcs
vergittert rcsos
verglasen bevegez
Vergleich (r) 1. hasonlat; 2. megegyezs; egyezsg; 3. sszehasonlts
vergleichen 1. kibkt; 2. kiegyenlt (msz); 3. sszehasonlt
vergleichen s. 1. kiegyezik; 2. vkihez hasonltja magt
vergleichsweise hasonlatkppen; sszehasonltsul
vergngen mulattat; szrakoztat
Vergngen (s) 1. lvezet; rm; szrakozs; 2. mulat; szrakozik; 3. mulatsg
vergngt jkedv; vidm
Vergngung (e) szrakozs; mulatsg
vergngungshalber kedvtelsbl
Vergngungslokal (r) szrakozhely; mulathely
vergolden bearanyoz
vergnnen nem irigyel; nem sajnl
vergttern blvnyoz; istent
vergraben els; eltemet
vergraben s. eltemetkezik (tv.)
vergrml mogorva; komor
vergreifen elkapkod; sztkapkod
vergreifen (s.) mellfog; elhibz; sich an etw. vergreifen: hozznyl vmihez;
sich an jm. vergreifen: kezet emel vkire; sich an jm. vergreifen:
vergriffen kifogyott; elkelt
vergrern megnagyobbt; felnagyt
vergrern s. nvekszik; megnagyobbodik
Vergrerungsglas (s) nagytveg
vergten 1. djaz; fizet; 2. megtrt; krptol; 3. nemest
verh. (verheiratet) hzas; ns; frjezett /rv./
verhaften letartztat
Verhaftung (e) letartztats
verhalten visszatart; visszafojt; elnyom
verhalten s. 1. ll vhogyan; wie verhlt es sich damit ?: hogy ll ez a dolog
?; 2. arnylik; viszonyul; 3. magatarts; 4. viselkedik
Verhltnis (s) 1. arny; viszony; 2. viszony; kapcsolat
verhltnismig 1. arnylag; viszonylag; 2. arnyos; 3. viszonylagos
Verhltnisse (Pl.) viszonyok; krlmnyek
Verhltniswort (s) viszonysz
verhandeln 1. ruba bocst; 2. megtrgyal; 3. trgyal; tancskozik
Verhandlung (e) trgyals
verhngen 1. befggnyz; 2. elrendel; kir
Verhngnis (s) sors
verhngnisvoll vgzetes
verharren megmarad; kitart (vmi mellett); ich verharre ...: maradok ...
(levlben)
verhrten 1. kikemnyedik; megkemnyedik; edz; 2. megkemnyedik;
edzdik
verhat gyllt; gylletes
verhtschen elknyeztet; ddelget
verhauen 1. eltol; 2. elver; sszever
verheien meggr
verheimlichen eltitkol; titokban tart
verheiraten meghzast
verheiraten s. meghzasodik; frjhez megy
verheiratet hzas; ns; frjezett
verhelfen hozzsegt
verherrlichen dicst
verhindern megakadlyoz
verhhnen kignyol
Verhr (s) vallats; kihallgats
verhren 1. kihallgat; 2. kikrdez
verhren s. flrert; rosszul rt
verhllen beburkol; eltakar; betakar
verhungern hen hal
verhten megakadlyoz; megelz
verirren tvtra vezet
verirren s. eltved
verjagen elz; elkerget
verjhren elvl
verjngen 1. keskenyt; 2. kisebbt; 3. megfiatalt; feljt
verjngen s. 1. elvkonyodik; 2. kisebbedik; sszemegy; 3. megfiatalodik
verkalken elmeszesedik
Verkauf (r) elads
verkaufen elad
Verkufer (r) elad; elrust
Verkuferin (e) eladn; elrustn
verkuflich 1. eladhat; kelend; 2. elad; kaphat; 3. megvsrolhat
(tv.)
Verkaufspreis (r) eladsi r
Verkaufsvertrag (r) adsvteli szerzds
Verkehr (r) 1. rintkezs; kapcsolat; sszekttets; 2. forgalom; kzlekeds
verkehren 1. tvltoztat; 2. rintkezik; 3. kzlekedik; 4. megfordt; 5.
megfordul (vhol) (tv.)
verkehren s. 1. tvltozik; 2. kifordul; visszjra fordul
Verkehrsampel (e) kzlekedsi lmpa
verkehrsgnstig kzlekedsi szempontbl elnys fekvs
Verkehrsinsel (e) jrdasziget
Verkehrsschild (s) tjelz tbla
Verkehrsunfall (r) kzlekedsi baleset
Verkehrsvorschrift (e) KRESZ-szably
Verkehrszeichen (s) kzlekedsi jelzs
verkehrt 1. bolond; hbortos; 2. fonk; 3. fordtott; 4. fordtva
verkennbar flreismerhet
verkennen flreismer; js. Worte verkennen: flrert vkit
verketten sszelncol; sszekt; sszekapcsol
verketten s. sszekapcsoldik
Verkettung (e) 1. sszekapcsols; 2. sszekapcsolds; 3. sorozat; lncolat
verklagen beperel; bevdol
verklrt tszellemlt; megdicslt
verkleiden 1. lcz; 2. bort
verkleiden s. lruhba ltzik
verkleinern 1. cskkent; kisebbt; 2. felaprt; 3. lekicsinyel; leszl
verklingen elhangzik; elhal
verknittert gyrtt
verknpfen sszekapcsol; sszefz; sszekt
verknpfen s. sszekapcsoldik
verkohlen elszenest
verkommen 1. elvsz; elveszik; 2. elzllik; 3. tnkremegy
verkrpern megtestest
verkrpern s. megtestesl; testet lt
Verkrperund (e) 1. megtestests; 2. megtestesls
verkstigen lelmez; ellt
verkstigen s. kosztol
verkrachen (s.) sszezrdl; sszeveszik; sszevsz
verkriechen (s.) elbjik
verkrppeln 1. elnyomort; elkorcsost; 2. elnyomorodik; elsatnyul;
elkorcsosul
verkrppelt nyomork; csenevsz; korcs
verkhlen (s.) meghl; megfzik
verkmmern 1. elcsenevszesedik; 2. elront; megkesert; 3. megrvidt;
csorbt
verknden kihirdet; kzhrr tesz
verkuppeln 1. sszeboronl (tv.); 2. sszekapcsol; egybekapcsol
verkrzen 1. cskkent; kisebbt; 2. megrvidt; megkurtt
verkrzen s. megrvidl
verladen berak; felrak; berakodik
Verladung (e) berakods; beraks
Verlag (r) 1. kiads (knyv) (Ausztria); 2. kiad (cg, vllalat) (Ausztria)
verllich megbzhat; mit Verlaub: engedelmvel
verlangen megkvn; megkvetel; kr; nach etw. verlangen: vgydik
vmire; vmi utn
Verlangen (s) kvnsg; vgy; haj; auf allgemeines Verlangen: kzkvnatra
verlngern meghosszabbt
verlngern s. meghosszabbodik
verlassen 1. elhagy; auf etw./jm. verlassen sich: megbzik vmiben/vkiben;
das Bett verlassen: felkel az gybl; 2. elhagyott; elhagyatott
Verlassenschaft (e) hagyatk
Verlauf (r) lefolys; alakuls; leforgs; menet
verlaufen 1. elfolyik; lefolyik; sszefolyik; 2. elszaladgl (idt); 3.
lefolyik; megtrtnik; 4. sztoszlik
verlaufen (s.) 1. eloszlik; sztszled; 2. eltved
Verlautbarung (e) kzzttel; hirdetmny
verlauten ismertt vlik; wie verlautet: ahogy hrlik
verleben eltlt; lel; tl
verlegen 1. ttesz; thelyez; 2. elhny; elrak; 3. eltorlaszol; elzr; 4. kiad
(sajttermket); auf etw. verlegen sich: vmire adja magt;
nekifekszik vminek; 5. zavart; zavarodott; jn. verlegen machen:
zavarba hoz vkit; verlegen sein: zavarban van
Verlegenheit (e) zavar; zavarodottsg
Verleger (r) knyvkiad
verleiden meggylltet
Verleih (r) klcsnz
verleihen 1. ad; adomnyoz; 2. klcsnz; klcsnad
verleiten csbt; rvisz
verlernen 1. elfelejt (tanultat); 2. tanulssal eltlt; den ganzen Tag
verlernen: az egsz napot ttanulja
verlesen 1. felolvas; 2. hibsan olvas; rosszul olvas; 3. nvsort olvas; 4.
olvasssal eltlt
verletzen 1. megbnt; 2. megsebez; megsrt; 3. megsrt; megszeg (tv.)
verletzen s. megsrl
verletzt srlt; verletzt werden: megsrl
Verletzte (r)(e) 1. srtett (jog); 2. srlt; sebeslt
Verletzung (e) 1. megszegs; megsrts; 2. srls
verleugnen letagad; megtagad
verleumden megrgalmaz
Verleumdung (e) rgalom; rgalmazs
verlieben (s.) szerelmes lesz; beleszeret vkibe
verliebt szerelmes
verlieren elveszt; elveszt
verlieren s. 1. elvsz; elveszik; eltnik; 2. megfeledkezik magrl; der
Motor verliert l: a motorbl folyik az olaj; etw. aus dem
Gedchtnis verlieren: teljesen elfelejt vmit
Verlierer (r) vesztes
verloben eljegyez
verlobt jegyes; eljegyzett
Verlobung (e) eljegyzs
Verlobungsring (r) jegygyr
verlocken elcsbt; elcsal
verlockend csbt
verlogen hazug; hazudoz
verlohnen kifizetdik; megri
verlor ld. verlieren
verloren elveszett; hibaval; krbaveszett
verlorengehen elvsz; krba vsz
verlorengehn elvsz; krba vsz
verlschen elalszik; kialszil
Verlust (r) 1. elveszts; 2. vesztesg; kr
vermachen 1. elzr; eltm; eltmt; 2. rhagy; hagyomnyoz
Vermchtnis (s) 1. hagyatk; vgrendelet; 2. hagyomny
vermhlen 1. egyest; prost; 2. frjhez ad; megnst
vermhlen s. egybekel
Vermhlte (r)(e) fiatal hzas; ifj frj; ifj felesg
Vermhlung (e) egybekels; eskv; nsz
vermaledeit tkozott
vermauern befalaz
vermehren szaport; nvel; gyarapt
vermehren s. szaporodik; sokasodik; nvekszik
vermeiden elkerl; kikerl; kitr
vermeinen vl
vermeintlich vlt; lltlagos
vermengen sszekever; elegyt; vegyt
Vermerk (r) megjegyzs (rott); mit Vermerk versehen: lttamoz
vermerken feljegyez; megjegyez
vermessen 1. felmr; 2. mersz; elbizakodott; er war so vermessen ...: nem
tallott ...
vermessen s. 1. mrsnl tved; 2. merszel; merszkedik
vermieten brbe ad; kiad; Zimmer zu vermieten: kiad szoba
vermindern cskkent; kevesbt
vermindern s. fogy; cskken; kevesbedik
vermischen sszekever
vermischt vegyes
vermissen nlklz; hinyol
Vermite (r)(e) eltnt
vermitteln kzvett; kzbenjr
Vermittler (r) kzbenjr; kzvett
Vermittlung (e) kzvetts; kzbenjrs
vermodern 1. elporlad; 2. megdohosodik
vermge +G vminl fogva; vmi kvetkeztben
Vermgen (s) 1. kpessg; tehetsg; 2. vagyon; soviel in meinem Vermgen
steht: amennyi tlem telik; das geht ber mein Vermgen:
fellmlja kpessgemet
vermgen +zu +Inf. kpes vmire; megtehet vmit; jn. zu etw. vermgen: vkit rbr
vmire
vermgend vagyonos; jmd
vermuten sejt; gyant; vl; feltesz
vermutlich valszn; hihet; feltehet
Vermutung (e) gyants; sejts; feltevs
vernachlssigen elhanyagol
vernarben beheged
vernehmen 1. kihallgat; 2. megrt; felfog; mit jm. vernehmen sich:
megrteti magt vkivel; dem Vernehmen nach: halloms
szerint; mit jm. in gutem Vernehmen stehen: jl megrtik
Vernehmung (e) kihallgats
verneigen (s.) meghajol; meghajtja magt
verneinen tagad
verneinend nemleges; tagad
vernichten megsemmist
Vernichtung (e) 1. megsemmists; 2. megsemmisls
Vernunft (e) sz; rtelem; zur Vernunft bringen: szhez trt
vernnftig eszes; rtelmes; okos; sei doch vernnftig !: legyen mr eszed !
vernnftigerweise szszeren; rtelmesen
vernunftlos esztelen
verntzen elhasznl
verdet puszta; sivr
verffentlichen 1. megjelentet; kiad; publikl; 2. nyilvnossgra hoz; kihirdet;
kzl
verordnen elrendel
Verordnung (e) 1. rendelet; 2. vny; recept
verpachten brbe ad
verpacken becsomagol; elcsomagol
Verpackung (e) csomagols
verpassen elszalaszt; elmulaszt; leksik
verpfnden elzlogost
verpflanzen 1. ttelept; thelyez; 2. tltet
verpflegen gondoz; ellt; lelmez
Verpflegung (e) ellts; lelmezs
verpflichten 1. ktelez; 2. lektelez
verpflichten s. 1. elktelezi magt; lektelezi magt; 2. kezessget vllal; jn. zu
etw. verpflichten: ktelez vkit vmire; jn. zu Dank verpflichten:
hlra ktelez vkit
Verpflichtung (e) 1. felajnls; eine Verpflichtung eingehen: ktelezettsget
vllal; 2. ktelezettsg
verpfuschen elront; elpuskz
verpnen 1. eltilt; megtilt; 2. szmz; krhoztat (tv.)
verprgeln elver; sszver; elphol
verpuppen (s.) begubzik; bebbozdik
Verputz (r) vakolat
Verrat (r) ruls
verraten 1. elrul; 2. mutat; tkrz; vall vmire
verraten s. elrulja magt
Verrter (r) rul
verrterisch rul
verrauchen 1. elfstl; 2. elfstlg
verrechnen 1. elszmol; kiszmol; 2. felszmt
verrechnen s. elszmolja magt
verredn (s.) megbotlik a nyelve
verreisen 1. elutazik; 2. utazssal eltlt; elutazgat
verrenken kificamt
verrichten elvgez; elintz
verriegeln elreteszel
verringern cskkent; kisebbt
verringern s. cskken; kisebbedik
verrinnen 1. elfolyik; 2. eltelik; elmlik
verrosten berozsdsodik; megrozsdsodik
verrostet rozsds
verrotten 1. elrothad; elkorhad; 2. elrothaszt; elkorhaszt
verrucht elvetemlt
verrcken eltol; elmozdt
verrcken s. eltoldik; elmozdul
verrckt bolond; eszeveszett; verrckt machen: megbolondt; verrckt
werden: megbolondul
Verruf (r) rossz hr; hrhedtesg
verrufen 1. hrhedt; rosszhr; 2. rossz hrbe hoz
Vers (r) 1. vers; 2. versszak
versagen 1. elakad; felmondja a szollatot; cstrtkt mond; 2.
megtagad
Versager (r) kudarc; csalds
versalzen elsz
versammeln sszegyjt
versammeln s. gylekezik; sszegylik
Versammlung (e) 1. gylekezs; 2. gyls
Versand (r) elklds; sztklds; expedci
Versandhaus (s) csomagkld szolglat
Versatz (r) ellogosts
Versatzamt (s) zloghz
versauern 1. megsavat; 2. megsavanyodik
versumen elszalaszt; elmulaszt; leksik
Versumnis (s) mulaszts
Versumte (s) mulasztott dolog
verschachern elktyavetyl
verschaffen megszerez
verschmt szgyenls; szemrmes
verschrfen 1. fokoz; 2. meglest; kilez; 3. megszigort
verschrfen s. 1. fokozdik; 2. kilesedik
verschenken 1. elajndkoz; 2. kimr
verscherzen 1. eljtszik; eltkozol; 2. trflkozssal eltlt
verscheuchen elriaszt; elijeszt; elz; elhesseget
verschicken 1. elkld; sztkld; 2. szmz
verschieben 1. csempsz; zrkedik; 2. elhalaszt; 3. eltol; elmozdt
verschieben s. eltoldik; elmozdul
verschieden 1. klnbz; eltr; ms; 2. klnfle; mindenfle; 3. nmely;
sok
verschiedentlich 1. klnflekppen; tbbflekppen; 2. tbbszr; ismtelten
verschieen 1. ell; 2. elpackz; eltol; 3. kifakul
verschiffen 1. berakodik; 2. hajn szllt
verschimmeln megpenszedik
verschimmelt penszes
verschlafen 1. aluszkony; lmos; 2. talszik; 3. elalszik vmit; ich habe
mich verschlafen: elaludtam; 4. kialszik
verschlagen 1. alattomos; ravasz; mit Ngeln verschlagen: beszegelt;
beszgezett; nach ... verschlagen: vhova vetdtt; elkerlt; 2.
belfojt; torkra forraszt; 3. elrekeszt; bedeszkz; 4. elver;
elhny; 5. elvetdik; das verschlug mir den Atem: ettl elllt a
verschlechtern (s.) rosszabbodik; romlik
Verschlei (r) 1. foszls; 2. kicsinybeli rusts (Ausztria); 3. kops
verschleiern leftyoloz; elftyoloz; leplez; kendz
verschleimt hurutos
verschleppen 1. elhurcol; szthurcol; 2. elnyjt
verschleppen s. elhzdik
verschleudern 1. elhajt; 2. elktyavetyl; elveszteget
verschliebar zrhat
verschlieen 1. bezr; lezr; 2. elzr; 3. magba zr; magba fojt
verschlieen s. 1. elzrkzik; 2. elzrdik; die Augen verschlieen vor etw.:
becsukja a szemt vmi eltt
verschlimmern rosszabbt; ront
verschlimmern s. rosszabbodik; romlik
verschlingen 1. elnyel; felfal; 2. sszefon; egymsba fon; sszefz
verschlissen kopott; elnytt
verschlossen 1. zrkzott; 2. zrt
Verschlu (r) 1. elzrs; elzrds; 2. retesz; zr
verschlucken 1. elnyel; elfojt; 2. lenyel
verschlucken s. rosszul nyel; flrenyel
verschmachten 1. eleped; elsenyved; elpusztul; 2. elepeszt
verschmhen megvet; lenz
verschmelzen 1. sszeolvad; egybeolvad; sszeforr; 2. sszeolvaszt;
egybeolvaszt; sszeforraszt
verschmerzen kihever
verschmitzt furfangos; hamisks
verschmutzen szennyez
verschmutzt szennyezdtt; piszkos
Verschmutzung (e) szennyezds
verschnaufen (s.) kifjja magt
verschneiden 1. bort hzast; bort vg; 2. elszab; 3. kiherl; 4. kiszab; kivg;
5. megnyes; levg
verschneit behavazott
verschnupft nths
verschollen 1. nyoma veszett; eltnt; 2. rgmlt; letnt
verschonen megkml
verschnern szpt
verschnern s. 1. megszpl; 2. szptkezik
verschrnken sszekapcsol; sszeilleszt; seine Arme verschrnken: keresztbe
rakja a karjt
verschreiben 1. elr; rsra elhasznl; 2. rendel; elr; felr (orvossgot)
verschreiben s. 1. elr; flrer; hibsan r; 2. elktelezi magt
verschreien 1. elkiabl; 2. hrbe hoz
verschrien hrhedt; rossz hr
verschroben 1. hbortos; klnc; 2. nyakatekert; zavaros
verschrumpfen sszezsugorodik
Verschub (r) 1. halaszts; halads; 2. tolats; ohne Verschub: haladktalanul
verschulden 1. hibzik; vt; 2. okoz
Verschulden (s) 1. eladsodik; sich an jm. verschulden: vtkezik vki ellen; 2.
hiba; vtek; bnssg; aus eigenem Verschulden: nhibjbl
Verschuldung (e) 1. eladsods; 2. hiba
verschtten 1. betemet; betlt; 2. kint; kiloccsant
verschweigen elhallgat; eltitkol
verschwenden eltkozol; elpazarol
Verschwender (r) tkozl; pazarl
verschwenderisch tkozl; pazarl; kltekez
Verschwendung (e) tkozls; pazarls
verschwiegen 1. csndes; csendes; rejtett; 2. hallgatag; 3. titoktart
Verschwiegenheit (e) 1. hallgatagsg; 2. titoktarts
verschwinden eltnik
verschwindend elenysz
verschwitzen 1. tizzad; 2. kiizzad
verschwollen feldagadt
verschwren 1. eltkoz; 2. eskvel fogad; gr
verschwren s. sszeeskszik
Verschwrer (r) sszeeskv
Verschwrung (e) sszeeskvs
versehen 1. ellt; felszerel; flszerel; 2. elnz; elvt; elhibz; 3. elvgez;
teljest; ellt
versehen s. 1. elltja magt; 2. hiba; tveds; elnzs; 3. tved; elnz
versehentlich tvedsbl; tvesen
verselbstndigen (s.) nllsul; nllstja magt
versenden 1. elkld; felad; 2. sztkld; sztkldz
Versender (r) kld; felad
versenken elsllyeszt
versenken s. elmlyed; elmerl; auf etw. versessen: megbolondul vmirt
versetzen 1. thelyez; elhelyez; 2. tltet; 3. rmr; ad; 4. rossz helyre
tesz; 5. vlaszol; felel; 6. vmilyen helyzetbe hoz (tv.)
versetzen s. belekpzeli magt
versichern biztost
Versicherung (e) 1. llts; bizonysg; 2. biztosts
Versicherungsblatt (s) biztostsi bettlap
Versicherungvertrag
(r)
biztostsi szerzds
versiegeln lepecstel
versiegen kiapad; elapad; kimerl
versinken elsllyed; elmerl
versoffen iszkos; rszeges
vershnen kiengesztel; kibkt
vershnen s. kibkl; megbkl
versnlich bklkeny; bkt
versorgen 1. ellt; betlt; 2. ellt; gondoskodik
Versorgung (e) ellts
verspten (s.) elksik
versptet ksi; elksett; versptet kommen: ksn jn; ksn rkezik
Versptung (e) kss; ksedelem
verspeisen elfogyaszt; elklt
versperren elzr; bezr
verspielen 1. eljtszik; elkrtyz; 2. jtkkal eltlt; 3. veszt
versprechen meggr
versprechen s. 1. elgrkezik; 2. elszlja magt; etw. versprechen sich: reml;
vr vmit; 3. gret; 4. megbotlik a nyelve
verspren megrez
verstaatlichen llamost
Verstand (r) rtelem; elme; sz; Verstand haben: rtelemes; van esze
verstndig 1. rtelmes; eszes; 2. megrt
verstndigen rtest; tudst
verstndigen s. 1. rintkezik; 2. megegyezik; 3. megrteti magt
Verstndigung (e) 1. rtests; tudsts; 2. megegyezs; 3. megrts
verstndlich rtelmes; rthet
Verstndnis (s) 1. rzk; Verstndnis fr etw. haben: megrt vmit; 2. megrts
verstndnislos rtetlen; rtelmetlen
verstndnisvoll megrt; egyttrz
verstrken megerst; felerst; fokoz
verstrken s. megersdik; fokozdik
verstauchen kificamt
Versteck (r)(e) bvhely; rejtekhely; Versteck spielen: bjcskzik
verstecken elrejt; eldug
verstecken s. elrejtzik; elbjik
verstehen 1. rt vmihez; tud; 2. rtelmez; 3. megrt; felfog
verstehen s. megrtik egymst; das versteht sich: magtl rtetdik
versteifen merevt; szilrdt
versteifen (s.) megmerevedik; megszikrdul
versteigern elrverez
verstellen 1. tllt; 2. thelyez; ttesz; 3. elll; 4. megvltoztat; elvltoztat
verstellen s. tetteti magt; sznlel
verstimmt lehangolt; kedvetlen
Versto (r) vtsg
verstockt konok; megtalkodott
verstohlen 1. lopva; titkon; 2. titkos; rejtett
verstopfen eltm; betm; bedugaszol
verstopfen s. bedugul; eldugul; verstopft sein: eltmdtt
Verstopfung (e) 1. betms; betmds; 2. szoruls; szkrekeds
Verstorbene (r)(e) elhunyt
verstrt zavart; feldlt
verstreichen elmlik; eltelik; lejr
verstreuen elhint; elszr
verstricken 1. belevon; belekever; 2. ktssel elhasznl; elkt
verstricken s. belebonyoldik; belekeveredik; jn. in seine Netze verstricken:
behlz vkit
verstmmeln megcsonkt
verstummen elnmul
versuch (r) ksrlet
versuchen 1. megzlel; 2. megksrel; megprbl; 3. megksrt; ksrtsbe
hoz
Versuchung (e) ksrts
versuchweise ksrletkppen
versen dest
versndigen bnbe visz
versndigen s. vtkezik
vertagen elnapol
vertagt lejrt; esedkes
vertauschen 1. elcserl; kicserl; felcserl; 2. sszetveszt; sszecserl
verteidigen megvd; vdelmez
verteidigen s. vdekezik
Verteidiger (r) 1. htvd (sp); 2. vd (jog is); vdelmez
Verteidigung (e) 1. vdekezs; 2. vdelem; megvds
verteilen eloszt; kioszt; sztoszt; osztogat
verteilen s. 1. eloszlik; megoszlik; 2. rosszul oszt; hibsan oszt
Verteilung (e) 1. eloszls; megoszls; 2. eloszts; kioszts
verteuern 1. drgt; 2. drgul
verteufelt tkozott; rdngs
vertiefen 1. bemlyt; homort; 2. elmlyt
vertiefen s. elmlyl; sich in Gedanken vertiefen: gondolataiba merl
vertikal fggleges
vertilgen kiirt; elpusztt
vertoen kitaszt; eltaszt; elz; kiz; gegen etw. verstoen: vt vmi ellen
vertonen 1. elhangzik; 2. megzenst
Vertr. (Vertreter) kpvisel /rv./
Vertr. (Vertretung) kpviselet /rv./
vertrackt 1. bosszant; kellemetlen; zavaros; 2. hibbant; 3. torz; eltorzult
Vertrag (r) szerzds; den Vertrag auflsen: felbontja a szerzdst
vertragen 1. elbr; elvisel; eltr; kill; 2. elhord (ruht)
vertragen s. 1. kiegyezik; egyezsget kt; sie vertragen sich gut: jl
megvannak egymssal; Blau und Grn vertragen sich nicht: a
kk s a zld szn ti egymst; 2. megfr; sszefr
vertrglich 1. bks termszet; 2. knny (tel; ital); 3. sszeegyeztethet;
sszefr
vertrauen rbz; jm. vertrauen: megbzik vkiben; auf jn. vertrauen:
megbzik vkiben; vertrauen Sie mir !: bzzon bennem !; jm.
etw. vertrauen: rbz vkire vmit
vertrauen +D megbzik vkiben
Vertrauen (s) bizalom
Vertrauensmann (r) bizalmi
vertrauensselig 1. bizalomteljes; 2. hiszkeny
vertrauenweckend bizalomgerjeszt; bizalomkelt
vertraulich meghitt; bizalmas
vertrumt 1. lmodoz; 2. lmos; 3. csendes
vertraut 1. bizalmas; 2. jrtas; ismers; mit etw. vertraut werden:
megbartkozik vmivel
Vertraute (r)(e) bizalmas bart; bartn
vertreiben 1. rust; forgalomba hoz; 2. elz; kiz; szmz
vertreten 1. eltapos; letapos; 2. helyettest; 3. kpvisel; jm. den Weg
vertreten: elllja vkinek az tjt; 4. megrndt
Vertreter (r) 1. helyettes; 2. kpvisel
Vertretung (e) 1. helyettests; 2. kpviselet
Vertrieb (r) rusts; terjeszts; forgalomba hozatal
vertrocknen 1. elszrad; kiszrad; 2. elszrt; kiszrt
vertrocknet szraz; szikkadt
vertrdeln elveszteget; elfecsrel
vertrsten vigasztal
vertrsten s. vigasztaldik; auf etw. vertrsten: kecsegtet; ltat vmivel
vertuschen elsimt; eltussol; jm. etw. verbeln: rossz nven vesz; zokon
vesz vkitl vmit
verben vghezvisz; elkvet
verunglimpfen 1. eltorzt; elcsft; 2. gyalz; rgalmaz
verunglcken 1. balul t ki; 2. szerencstlenl jr
verunreinigen bepiszkt; beszennyez
verunreinigen s. bepiszkoldik; beszennyezdik
Verunreinigung (e) szennyezds
verursachen okoz; szerez
verurteilen eltl
vervielfachen 1. megsokszoroz; 2. szoroz
vervielfachen s. megsokszorozdik
vervielfltigen sokszorost
vervollkommen tkletest
vervollkommen s. tkletesedik
vervollstndigen 1. kiegszt; 2. kiegszl
verwachsen 1. ben; beheged; 2. bentt; 3. ferde nvs; 4. kin; 5.
sszen; 6. sszentt; 7. rosszul n; elferdl
verwhlen s. melltrcsz
verwahren 1. lezr; elzr; 2. megv; gegen etw. verwahren sich: vst
emel; tiltakozik vmi ellen; 3. megriz
verwahrlossen 1. elhanyagol; 2. lerongyoldik; lezllik
Verwahrung (e) 1. vs; 2. rizet
verwaisen elrvul
verwalten 1. intz; igazgat; 2. kezel
Verwalter (r) intz; igazgat; gondnok; kezel
Verwaltung (e) 1. igazgats; 2. kzigazgats; 3. gyintzs
verwandeln tvltoztat; talakt
verwandeln s. tvltozik; talakul
verwandschaftlich rokoni
verwandt rokon
Verwandte (r)(e) rokon
Verwandtschaft (e) rokonsg
verwanzt polosks
verwechseln sszetveszt; sszecserl; felcserl
verwegen vakmer
verwehren 1. meggtol; megakadlyoz; 2. megtilt
verweigern megtagad
verweilen idzik; tartzkodik
Verweis (r) 1. ints; fedds; 2. iskolai int; 3. utals
verweisen 1. elutast; 2. kiutast; kitilt; 3. megint; megfedd; 4. megtilt; 5.
utal; felhvja a figyelmet; 6. utal; utast
verwelken elhervad; elfonnyad
verwendbar alkalmas; hasznlhat
verwenden 1. alkalmaz; felhasznl; 2. kzbenjr; skraszll
verwerfen 1. eldob; flredob; eldobl; sztdobl; 2. elvet; elutast;
visszautast
verwerflich 1. elvetend; 2. megvetend
verwerten felhasznl; rtkest
verwesen elrothad; elkorhad
verwickeln 1. belekever; belevon; 2. sszekuszl
verwickeln s. 1. belebonyoldik; belekeveredik; 2. sszekuszldik
verwickelt bonyolult; kusza
verwildern elvadul; elburjnzik
verwinden 1. kihever; 2. sszekuszl; sszefon
verwirklichen megvalst
verwirklichen s. megvalsul
verwirren sszekuszl; sszezavar
verwirren s. sszezavarodik; megzavarodik
verwirrt sszekuszlt; zavart; verwirrt machen: zavarba hoz; verwirrt
sein: zavarban van
Verwirrung (e) zilltsg; zavar; in Verwirrung geraten: sszekavarodik
verwischen elmos; eltrl
verwischen s. elmosdik
verwittert 1. mllott; korhadt; 2. viharvert; kopott
verwitwet zvegy; megzvegylt
verwhnen elknyeztet; elkapat
verwhnen s. elknyesedik
verworren bonyolult; kusza
verwundbar sebezhet
verwunden megsebest; megsebez
verwundern mulatba ejt; csodlatba ejt
verwundern s. elmul; elcsodlkozik; elbmul
Verwunderung (e) csodlkozs; csodlat; jn. in Verwunderund setzen: csodlatba
ejt vkit
verwundet sebeslt; verwundet werden: megsebesl
Verwundung (e) sebesls
verwnschen eltkoz
verwsten elpusztt; feldl
verzagen elcsgged
verzrteln elknyeztet
verzaubern elvarzsol; megbvl
verzechnen eldorbzol
verzehren 1. elfogyaszt; elklt; 2. felemszt
verzehren s. 1. elhasznldik; 2. emsztdik
verzeichnen 1. elrajzol; 2. feljegyez; bejegyez
Verzeichnis (s) jegyzk; lista
verzeifeln ktsgbeesik
verzeihen megbocst; verzeihen Sie !: bocssson meg !; bocsnat !;
verzeihen Sie eine Frage: engedjen meg egy krdst
verzeihlich megbocsthat
Verzeihung (e) bocsnat; megbocsts
verzerren eltorzt
verzerren s. eltorzul
Verzicht (r) lemonds
verzichten +auf +A lemond vmirl; elll vmitl; auf etw. verzichten: lemond
vmirl; elll vmitl
verziehen 1. elhz; flrehz; 2. elknyeztet; 3. elkltzkdik; 4. ksleltet
verziehen s. elhzdik; elvonul
verzieren feldszt; kest
Verzierung (e) dszts
verzinsen kamatot fizet
verzinsen s. kamatozik
Verzinsung (e) kamatozs
verzogen elknyeztetett
verzgern ksleltet; halogat
verzgern s. kslekedik; elhzdik
verzgerung (e) 1. ksedelem; 2. ksleltets
verzollen elvmol
verzuckern 1. cukrost; 2. cukroz; 3. elcukrosodik
verzug (r) 1. elkltzs; 2. htralk; 3. ksedelm
verzweifelt 1. tkozottul; verzweifelte Lage: ktsgbeejt helyzet; ich bin
verzweifelt: ktsgbe vagyok esve; 2. ktsgbeesett
Verzweiflung (e) ktsgbeess; jn. zur Verzweiflung: bringen ktsgbe ejt vkit
verzweigen (s.) elgazik; sztgazik
verzwickt bonyolult; knyes
Vesper (e) 1. munkanap vge; esti pihen; 2. uzsonna; 3. vecsernye
Veterinr (r) llatorvos
Vetter (r) unokafivr
vetterschaft (e) atyafisg
vgl. (vergleich) v. (vesd ssze) /rv./
Videokamera (e) videokamera
Videorekorder (r) videomagn
Videothek (e) videotka
Videoverleihstelle (e) videoklcsnz
Viech (s) 1. llat; 2. marha; barom (tv.)
Vieh (s) szarvasmarha; jszg
Viehherde (e) gulya; csorda
viehisch beromi; llati
viel sok; fr viele: sokaknak; sokak szmra; viel besser: sokkal
jobban; viel zu gro: tl nagy
vielerlei sokfle
vielfach sokszor; tbbszr; gyakran
vielfltig 1. bsges; gazdag; 2. ld. vielfach; 3. sokfle; vltozatos
vielgeliebt nagyon kedves; szeretett
vielleicht taln; esetleg
vielmal 1. nagyon; 2. sokszor
vielmehr inkbb
vielseitig sokoldal
vielversprechend sokat gr
vier ngy; unter vier Augen: ngyszemkzt; auf allen vieren gehen:
ngykzlb megy; zu vier: ngyen; ngyesvel
Vier (e) ngyes (szm)
vierbeinig ngylb
Viereck (s) ngyszg
viereckig ngyszg; ngyszglet; ngyszgletes
viereinhalb ngy s fl
Vierer (r) ngyes
viererlei ngyfle
vierfach ngyszeres
vierhundert ngyszz
vierjhrig ngyves; ngyvi
vierseitig ngy oldal
viersitzig ngylses
vierstckig ngyemeletes
viertgig 1. ngynaponknti; 2. ngynapos; ngynapi
Viertakter (r) ngytem motor
viertausend ngyezer
vierte negyedik; vierter Juli: jlius negyedike; der vierte Juli: jlius
negyedike
viertel negyed
Viertel (s)(r) negyedrsz
Vierteljahr (s) negyedv
Viertelstunde (e) negyedra
viertens negyedszer
vierzehn tizenngy; heute in vierzehn Tage: mhoz kt htre
vierzehntgig kthetes; ktheti
vierzig negyven
Vierzig (e) negyvenes (szm)
vierziger negyvenes
vierzigste negyvenedik
violett ibolyakk
Violine (e) heged
Viper (e) vipera
visafrei vzummentes
visieren 1. hitelest; igazol; 2. lttamoz; 3. megirnyoz; megcloz
Visite (e) ltogats; vizit
visitieren tvizsgl; megvizsgl; ellenriz
Visum (s) vzum
Visumzwang (r) vzumknyszer
Vitamin (s) vitamin
Vizeprsident (r) alelnk
v.J. (vorigen Jahres) mlt vi /rv./
Vogel (r) madr
Vgelchen (s) madrka
Vogelschau (e) madrtvlat
Vogelscheuche (e) madrijeszt
Vokal (r) magnhangz
Volk (s) 1. np; 2. sereg
Vlkerrecht (s) nemzetkzi jog
Vlkerwanderung (e) npvndorls
vlkisch npi
Volksabstimmung (e) npszavazs
Volksarmee (e) nphadsereg
Volksbildung (e) npmvels
Volksbrauch (r) npszoks
Volksdemokratie (e) npi demokrcia
volkseigen llami; nemzeti
Volksernhrung (e) kzellts
Volkskunde (e) nprajz
Volkskunst (e) npmvszet
Volkslied (s) npdal
volksmig npies
Volksmrchen (s) npmese
Volksmusik (e) npzene
Volksrepublik (e) npkztrsasg
Volksschule (e) npiskola
Volkstanz (r) npi tnc; nptnc
Volkstracht (e) npviselet
Volkstum (s) nemzetisg
volkstmlich 1. npi; npies; 2. npszer
Volksweise (e) npdal; npi dallam
Volkswirtschaft (e) 1. kzgazdasg; nemzetgazdasg; 2. npgazdasg
Volkszhlung (e) npszmlls
voll 1. teljes; egsz; volle Zahl: kerek szm; voll und ganz: teljes
egszben; 2. telt; tele; teli
vollauf bven; bsgesen
vollbckig telt arc; pufk
Vollbart (r) krszakl
vollberechtigt teljes jog
vollbesetzt 1. elfoglalt; 2. zsfolt
vollbltig 1. nemes; 2. telivr (l)
vollbringen vghezvisz; elvgez; teljest
vollenden lezr; befejez
vollends 1. azonkvl; 2. teljesen; egszen
Vollendung (e) 1. befejezs; 2. befejezettsg; 3. tkly
Volleyball (r) rplabda
vollfhren befejez; megvalst; vghezvisz
vollgestopft teletmtt; zsfolt
vllig teljes; egsz
volljhrig nagykor
vollkommen tkletes; teljes
Vollkommenheit (e) tkletessg; tkly
Vollmacht (e) meghatalmazs; felhatalmazs
Vollmond (r) telihold
Vollpension (e) teljes ellts
vollschlank teltkarcs
vollstndig teljes; egsz
vollstopfen teletm
vollstrecken vgrehajt; foganatost
Volltreffer (r) telitallat
Vollverpflegung (e) teljes ellts
vollzhlig teljes szm; hinytalan
vollziehen vgrehajt; foganatost
vollziehen s. vgbemegy; megtrtnik
vom ld. von (von dem)
von +D -tl,-tl; -rl,rl; -bl,-bl; von allem: mindenkirl; von allem:
mindenki kzl; von allem: mindenki; von gleichem Format:
ugyanolyan alak; vom gleichen Format: ugyanolyan alak; von
heute: mai; von heute: mrl; von heute an: mtl fogva; .
vor 1. azeltt; ezeltt; 2. el; elre; vor allem: mindenekeltt; vor
Hunger sterben: henhal; vor vielen Jahr: sok vvel ezeltt; sok
ve; Furcht vor jm. haben: fl vkitl; sich vor jm. frchten: fl
vkitl; vor Klte zittern: didereg; vacog; nach wie vor: tovbbra
vor +A el
vor +D eltt
Vorahnung (e) sejtelem; elrzet
voran 1. ell; 2. elre
vorankommen halad; elbbre jut; gut vorankommen: jl boldogul
Voranscjlag (r) elirnyzat; kltsgvets
vorarbeiten elradolgozik
Vorarbeiter (r) elmunks
voraus 1. elre; jm. voraus sein: megelz vkit; 2. eltt
Vorausbedingung (e) elfelttel
vorausbezahlen elre fizet
vorausgehen 1. ell megy; 2. elremegy; 3. megelz
vorausgesetzt feltve
voraussagen megjsol; elre megmond
voraussetzen felttelez; feltesz; voraussetzen, da: feltve, hogy
Voraussetzung (e) felttel
voraussichtlich elre lthat
Vorbedacht (r) 1. meggondols; 2. szndk (elre megfontolt)
Vorbedigung (e) elfelttel; kikts; fenntarts
Vorbehalt (r) fenntarts; kikts
vorbehalten 1. kikt; fenntart; 2. magn hagy; fenntart
vorbei 1. el; 2. elmlt; vge; an ihm vorbei: mellette el; bei ihm vorbei:
mellette el; es ist zwlf Uhr vorbei: tizenkett mlt
vorbeigehen 1. elmegy; elhalad mellette; 2. elmlik; er geht daran vorbei:
elmegy mellette; er geht daran vorbei: mellzi
vorbeikommen +bei
+D
beugrik vkihez; benz vkihez
vorbereiten elkszt
vorbereiten s. elkszl
Vorbereitung (e) 1. elkszts; 2. elkszlet; Vorbereitungen treffen:
elkszleteket tesz
vorbeugen megelz; elvg
vorbeugen s. elrehajol
vorbeugend 1. elrehajolva; 2. megelz
Vorbeugung (e) megelzs
Vorbild (s) pldakp; mintakp; jn. zum Vorbild nehmen: pldakpnek
tekint vkit
vorbildlich pldaszer; plds
Vorbote (r) hrmond; elhrnk
vorbringen 1. elhoz; elre hoz; 2. szba hoz; elad; felhoz
vordem azeltt; ezeltt
vorder ells; mells
Vorderbein (s) ells lb; mells lb
Vordergrund (r) eltr
vorderhand egyelre
Vorderplatz (r) els hely; els ls
Vordersitz (r) els ls
Vorderteil (r) elrsz; vminek az eleje
vordrngen (s.) elretolakodik; elrefurakodik
vordringen elrenyomul
Vordruck (r) nyomtatvny; rlap
voreingenommen elfogult
vorellig elhamarkodott
vorenthalten 1. eltitkol; 2. visszatart
vorerst elbb; mindenekeltt
Vorfahr (r) eld; s
vorfahren 1. elll; 2. megelz
Vorfahrt (e) elsbbsg (thaladsi)
Vorfall (r) 1. elreess; 2. eset; esemny
vorfallen 1. becsapdik (pl. ajt); 2. elreesik; 3. megtrtnik; megesik
Vorfrhling (r) kora tavasz
vorfhren 1. bemutat; elad; 2. elllt; elvezet; 3. elrevezet
Vorfhrung (e) elads; bemutat
vorgabe (e) elny (sp)
Vorgang (r) 1. elsbbsg; elzs; 2. esemny; trtns; 3. lefolys; folyamat
Vorgnger (r) eld
vorgeben 1. llt; rgyl felhoz; 2. el ad; el tesz; 3. elnyt ad; 4.
elread
Vorgefhl (s) megrzs; elrzet
vorgehen 1. eljr; 2. elbbre val; die Uhr geht vor: az ra siet; 3.
elremegy; 4. siet; 5. vgbemegy; trtnik
Vorgesetzte (r)(e) feljebbval D elljr; fnk
vorgestern tegnapeltt; von gestern: tegnapelttrl; tegnapeltti
vorgreifen 1. elvg; megelz; 2. elrenyl
vorhaben szndkozik; tervez; Bses vorhaben: rosszban tri a fejt; was
hat er mit mir vor ?: mi a szndka velem ?; mit akar velem ?
Vorhaben (s) szndk; terv
vorhalten 1. el tart; elre tart; 2. szemre vet
vorhanden meglev; rendelkezsre ll; vorhanden sein: megvan; ltezik
Vorhang (r) fggny
vorher elbb; ezeltt; elzleg
vorherbestimmen elre elrendel
vorhergehend 1. elzetesen; elzleg; im vorhergehenden: az elbbiekben; a
fentiekben; 2. megelz
vorherrschen uralkodik; tlslyban van
vorhin az elbb; imnt; nemrg; im vorhinein: eleve
vorig elbbi; elz; im vorigen Jahre: tavaly; a mlt vben; voriges
Jahr: tavaly; a mlt vben
Vorjahr (s) elz v
vorjhrig tavalyi; mlt vi
Vorkauf (r) elvtel
Vorkehrung (e) intzkeds; elkszlet
vorkommen 1. elfordul; megtrtnik; 2. eljn; elrejn; 3. megelz; el
vg; 4. tnik; ltszik
Vorkommnis (s) 1. elforduls; 2. esemny; eset
vorladen megidz
Vorlage (e) 1. elterjeszts; javaslat; 2. minta
Vorlufer (r) 1. elfutr; 2. hegynylvny
vorlufig 1. egyelre; 2. ideiglenes; elzetes
vorlaut kotnyeles; hangoskod
vorlegen 1. bemutat; 2. el helyez; el tesz; 3. elterjeszt; 4. felmutat;
elr
Vorleger (r) 1. gyel; 2. frdszobasznyeg; 3. lbtrl
vorlesen felolvas
Vorlesung (e) 1. elads (egyetemi); 2. felolvass
vorletzt utols eltti
Vorliebe (e) elszeretet; eine Vorliebe haben fr etw.: klnsen szeret vmit
vorliegen 1. eltte van; eltte fekszik; ell van; ell fekszik; 2. megvan;
fennforog; 3. rendelkezsre ll; es liegt nichts gegen ihn vor:
nincs ellene semmi (folyamatban)
vormachen 1. bemutat; megmutat; 2. elmt; becsap; 3. el tesz; el rak
vormalig hajdani
vormals korbban; ezeltt
vormerken eljegyez; feljegyez
vormittag dleltt
Vormittag (r) dleltt; des Vormittags: dlelttnknt
vormittgig dleltti
vormittags dlelttnknt
Vormund (r) gym
Vormundschaft (e) gymsg; gondnoksg
vorn ell; von vornan: ellrl kezdve
Vorname (r) keresztnv; utnv
vornehm elkel; vornehm tun: elkelskdik
vornehmen 1. elvesz; foganatost; 2. hozzlt; nekifog; 3. lehord; leszid; 4.
maga el vesz
vornehmen s. elhatrozza magt
vornehmst 1. legelkelbb; 2. legfontosabb; von vornherein: eleve; zum
vornherein: eleve
vornber elre
Vorort (r) klvros
Vorortbahn (e) helyirdek vast
Vorortsbahn (e) helyirdek vast
vorragen kiugrik; kill
Vorrang (r) elsbbsg
Vorrat (r) kszlet
vorrtig meglev; kaphat; kszletben lev; raktron lev
Vorrecht (s) eljog; kivltsg
Vorrede (e) elsz; bevezet
vorreif korarett
Vorrichtung (e) 1. berendezs; kszlk; szerkezet; 2. elkszts
vorrcken 1. ellp; 2. elnyomul; elrenyomul; 3. elretol; elregazt
vorsagen 1. bebeszl; 2. elmond; felmond; 3. sg (iskolban)
Vorsaison (e) elidny; elszezon
Vorsatz (r) 1. eltt; ellenz; 2. szndk; elhatrozs; 3. szegly; prkny
vorstzlich szndkos; zum Vorschein kommen: elkerl; napvilgra kerl
vorschieben 1. elretol; rtol; 2. eltrbe tol (tv.); 3. rgyl felhoz
vorschieen ellegez
Vorschlag (r) javaslat; indtvny
vorschlagen javasol; indtvnyoz
vorschreiben 1. el r; 2. elr
vorschreiten 1. ell halad; ell megy; 2. elrehalad; elremegy
Vorschrift (e) elrs; utasts; szably
vorschriftsmig elrsos; szablyszer
vorschriftswidrig elrsellens; szablyellenes; szablytalan
Vorschu (r) elleg
Vorschub (r) 1. elretols (msz); 2. tmogats; jm. Vorschub leisten:
tmogat vkit
vorsehen 1. elre lt; 2. tervbe vesz; szmol vmivel
Vorsehuung (e) 1. elrelts; 2. gondvisels
vorsetzen 1. elrehelyez; elretesz; 2. fl helyez; etw. vorsetzen sich:
elhatroz vmit; 3. megknl; el ad; tlal
Vorsicht (e) 1. elrelts; 2. vatossg; elvigyzat
vorsichtig vatos; elvigyzatos
Vorsichtsmaregel (e) vintzkeds
Vorsitz (r) elnksg; elnkls; Vorsitz haben: elnkl; Vorsitz fhren:
elnkl
Vorsitzende (r)(e) elnk
Vorsorge (e) gondoskods; elkszlet; fr etw. Vorsoge tragen:
gondoskodik vmirl; fr etw. Vorsoge treffen: gondoskodik
vorsorgen gondoskodik
vorsorglich elrelt; gondos
Vorspeise (e) eltel
Vorspiel (s) eljtk
vorspielen 1. eljtszik; 2. elread (sp)
vorsprechen elmond; bei jm. vorsprechen: megltogat vkit
Vorsprung (r) 1. elny; 2. kiszgells; nylvny
Vorstadt (e) klvros
Vorstand (r) 1. elljr; elnk; fnk; 2. elljrsg; elnksg; fnksg
vorstehen 1. len ll; vezet; 2. eltte ll; eltte van; 3. kill; kinylik
vorstehend kill; im vorstehenden: az elbbiekben
vorstehn 1. len ll; vezet; 2. eltte ll; eltte van
vorstellen 1. brzol; mutat; 2. alakt; elad (sznh); 3. bemutat;
megismertet; 4. el tesz; 5. elrellt; elretesz
vorstellen s. 1. bemutatkozik; 2. el ll; etw. vorstellen sich: elkpzel vmit
Vorstellung (e) 1. brzols; 2. bemutats; 3. bemutatkozs; 4. elads (sznh);
5. elrelts; 6. kpzet; elkpzels
vorstrecken 1. ellegez; klcsnad (pnzt); 2. elnyjt; kinyjt
Vorteil (r) elny
vorteilhaft elnys; hasznos; kedvez
Vortrag (r) eladsmd
vortragen 1. elad; 2. elrevisz
vortrefflich kitn; remek; kivl
vortreten 1. ellp; elrelp; 2. kill; kiszgellik
Vortritt (r) elsbbsg
vorber 1. elmlt; vge; 2. mellette el; eltte el
vorbergehen ld. vorbeigehen
vorbergehend tmeneti; ml
Vorurteil (s) eltlet
Vorverkauf (r) elvtel
Vorwahlnummer (e) krzetszm; tvolsgi hvszm
Vorwand (r) rgy; kifogs
vorwrts elre; mehr vorwrts: elbbre
vorwrtskommen elrejut; elrehalad
vorweisen bemutat; felmutat
vorwerfen 1. el dob; el vet; 2. elredob; 3. szemre vet; felr
vorwiegen tlslyban van; elhatalmasodik
vorwiegend 1. tlnyom; 2. tlnyomrszt; fknt
vorwitzig kvncsi; kotnyeles
Vorwort (s) elsz
Vorwurf (r) 1. szemrehnys; 2. trgy; tma
vorwurfsfrei kifogstalan; feddhetetlen
vorwurfsvoll szemrehny
Vorzeichen (s) eljel
vorzeichnen elrajzol
vorzeigen bemutat; felmutat
Vorzeit (s) 1. hajdankor; 2. skor
vorzeitig korai; id eltti
vorzeitlich 1. hajdani; 2. skori
vorziehen 1. el hz; 2. elhz
vorziehen +A +D elnyben rszest vmit vmivel szemben
Vorzimmer (s) elszoba
Vorzug (r) 1. elny; elsbbsg; das hat den Vorzug, da ...: ennek megvan
az az elnye, hogy ...; 2. erny; rdem
vorzglich 1. jeles; kitn; kivl; 2. klnsen; kivltkppen
Vorzugspreis (r) kedvezmnyes r
Vorzugsschler (r) kitn tanul
vorzugsweise 1. elnys; 2. kivltkppen
v.u.Z. (von unseren
Zeitrechnung)
i.e. (idszmtsunk eltt) /rv./
vulgr kznsges
Vulkan (r) tzhny; vulkn
vulkanisch vulkanikus
W (Westen) NY (Nyugat) /rv./
Waage (e) mrleg; in die Waage werfen: latba vet
waagerecht vzszintes
waagrecht vzszintes
Wabe (e) lpsejt (mhszet)
wach 1. ber; eleven (tv.); wach bleiben: bren marad; virraszt; 2.
bren lev; nem alv; lmatlan
Wache (e) 1. r; rszem; 2. rkds; 3. rsg; rszemlyzet; 4. rsg;
rszolglat; 5. rszoba
wachen 1. bren van; virraszt; 2. rkdik; vigyz
Wachmann (r) rendr
Wachmannschaft (e) rendrsg
Wacholder (r) borka
wachrufen 1. felidz; felelevent; 2. felkiabl; felbreszt
Wachs (s) viasz
wachsam ber
Wachsamkeit (e) bersg
wachsen 1. ld. wchsern; 2. n; terem; 3. nvekszik; megn;
nagyobbodik; gyarapodik; fejldik; 4. viaszol
wchsern 1. viasz-; viaszbl val; 2. viaszos
Wachstum (s) 1. fejlettsg; 2. nvs; nvekeds; gyarapods; fejlds; 3.
tenyszet; terms
Wachtel (e) frj
Wachtelbohne (e) tarkabab
Wchter (r) r; rz; cssz
Wachtmeister (r) rmester
wackelig ing; ingadoz; rozoga
wackeln 1. botorkl; imbolyog; 2. inog; ingadozik; billeg; reszket; 3.
mozgat; rz
wacker 1. btor; 2. derk; derekas
wacklig ing; ingadoz; rozoga
Wade (e) lbikra; vdli
Waffe (e) 1. fegyver; 2. fegyvernem
Waffel (e) ostya
waffenlos fegyvertelen; vdtelen
Waffenstillstand (r) fegyversznet
wagehalsig mersz; vakmer
wgen 1. lemr (slyt); 2. megkockztat; 3. mer; merszel; 4. mrlegel;
latolgat
Wagen (r) kocsi; aut
wagen s. merszkedik
Wagennummer (e) rendszm
Waggon (r) vasti kocsi; vagon
waghalsig mersz; vakmer
Wagnis (s) 1. kockzat; 2. merszsg
Wahl (e) vlaszts
whlen 1. dnt; vlaszt; 2. feltrcsz (tvbeszl); 3. kivlaszt;
megvlaszt; 4. vlogat; vlaszt
Whler (r) 1. trcsa (telefonon); 2. vlaszt
whlerisch vlogats; finnys
Wahlfach (s) vlaszthat tantrgy
wahlfrei szabadon vlaszthat
Wahlheimat (e) vlasztott haza
wahllos vlogats nlkl; vaktban
Wahlpflichtfach (s) ktelezen vlaszthat tantrgy
Wahlrecht (s) vlasztjog
Whlscheibe (e) telefontrcsa
Wahlspruch (r) jelige; jelsz; jelmondat
Whlton (r) bg hang (telefon)
Wahlzettel (r) szavazlap
Wahn (r) 1. elvakultsg; vaksg; 2. rlet; tvhit
whnen vl; sejt; gondol
Wahnsinn (r) rltsg; rlet; tboly
wahnsinnig 1. rlt; tbolyult; 2. szrny; rletes
wahnwitzig eszels; rlt
wahr 1. igaz; igazi; valsgos; 2. tnyleges; valdi; nicht wahr ?:
ugye ?; nemde ?; igaz ?; wahr werden: megvalsul; teljesl
whren 1. megv; megriz; 2. tart; folyik (id); es wird kein Jahr
whren: nem telik bele egy v
wahren s. vakodik; rizkedik
whrend mialatt; mikzben; amg
whrend +G/+D alatt; folyamn; kzben
wahrhaft igaz; igazmond; szinte
wahrhaftig ld. wahrhaft
Wahrhaftigkeit (e) szavahihetsg
Wahrheit (e) igazsg; valsg
wahrheitsgem igaz; igazsgnak megfelel
wahrlich valban; bizony
wahrnehmen 1. szlel; rzkel; szrevesz; 2. megragad; l vmivel; 3.
szemmel tart; gyel
Wahrnehmung (e) szlels; rzkels; szrevevs
wahrsagen jsol; jvendl
Wahrsager (r) js; jvendmond
wahrscheinlich valszn
Wahrscheinlichkeit (e) valsznsg
Whrung (e) pnznem; valuta
Wahrzeichen (s) ismertetjel; jellegzetessg; jelkp
Waise (e) rva
Waisenkind (s) rva
Wal (r) blna; cet
Wald (r) erd
waldbedeckt erds
Wldchen (s) erdcske; liget
Waldgebirge (s) erds hegysg
Waldgegend (e) erds vidk
waldig erds
Waldung (e) erdsg
Wall (r) 1. gt; 2. snc; tlts; 3. vrfal
wallen 1. buzog; pezseg; forr; 2. hullmzik; rvnylik; 3. libeg; lobog;
4. megy; vonul
Wallfahrt (e) bcsjrs; zarndoklat
Wallung (e) 1. buzgs; forrongs; 2. hullmzs; 3. izguls; izgalom (tv.)
Walnu (e) di
Walro (s) rozmr
walten 1. ellt; gyakorol; mit etw. walten und schalten: szabadon
rendelkezik vmivel; 2. rendelkezik; irnyt; 3. tevkenykedik;
Walze (e) henger
walzen 1. forog; prg; 2. gyr; nyjt; 3. hengerel; 4. hengert; grget;
5. keringzik
wlzen s. hnykoldik; forgoldik
Walzer (r) kering
Wams (s) zeke
wand ld. winden
Wand (e) fal
Wandel (r) 1. magatarts; 2. mens; jrs; jrkls; 3. vltozs
wandelbar 1. jrhat; 2. vltoz
wandeln 1. l; tevkenykedik; mkdik; 2. jr; jr-kel; mendegl; 3.
megvltoztat
wandeln s. talakul; megvltozik
Wanderer (r) vndor
wandern 1. gyalogol; trzik; 2. vndorol
Wanderschaft (e) vndorls; vndort
Wanderung (e) 1. kirnduls; gyalogtra; 2. vndorls
Wandkarte (e) falitrkp
Wandlampe (e) falilmpa
Wandleuchter (r) falikar
Wandlung (e) 1. vltozs; talakuls; 2. vltoztats; talakts
Wandmalerei (e) 1. falfestmny; fresk; 2. freskfestszet
Wandputz (r) vakolat
Wandschrenk (r) faliszekrny
wandte ld. wenden
Wandverkleidung (e) falburkolat
Wandzeitung (e) falijsg
Zwang (r) knyszer
Wange (e) arc; orca
wankelmtig ingatag; llhatatlan
wanken inog; ingadozik; tmolyog; tntorog
wann 1. amikor; bis wann ?: meddig ?; seit wann ?: mita ?; dann,
wann ...: akkor, amikor ...; wann immer: akrmikor; brmikor;
Wanne (e) kd
Wanst (r) bend; pocak
wanstig pocakos
Wanze (e) poloska
Zwanzig (e) hszas (szm)
Zwanziger (r) hszas (szm); ein Zwanziger sein: a hszvesekhez tartozik;
ein Zwanziger sein: hszas szlets
Zwanzigstel (r)(s) huszadrsz
Wappen (s) cmer; Kopf oder Wappen: fej vagy rs
Wappenschild (r)(s) cmerpajzs
war ld. sein
warb ld. werben
wre ld. sein
Ware (e) ru; Waren von guter Qualitt: j minsg ruk
Warenhaus (s) ruhz
Warenliste (e) rujegyzk
Warenzulieferer (r) ruszllt
warf ld. werfen
warm meleg; mir ist warm: melegem van
Wrme (e) meleg; melegsg; h
wrmebestndig hll
wrmefest hll; hszigetel
Wrmegrad (r) hfok
wrmen megmelegt; felmelegt; hevt
wrmen s. megmelegszik
Wrmer (r) melegt
Warmfront (e) melegfront
Warmheit (e) hmrsklet; melegsg
wrmlich langyos
Warmluftheizung (e) hlgfts
warnen int; v; figyelmeztet
Warnung (e) ints; figyelmeztets
Warschau Vars
Warte (e) megfigyelhely
warten 1. gondoz; pol; ellt; 2. vr; vrakozik
Wrter (r) 1. pol; 2. r; rz; felgyel
Wartesaal (r) vrterem
warum ? mirt ?
Warze (e) szemlcs; bibircsk
warzig szemlcss; bibircskos
was 1. ami; 2. valami; was ist das ?: mi ez ?; was ist los ?: mi a baj
?; mi trtnt ?; mi van ?; was kostet es ?: mennyibe kerl ?;
mibe kerl ?; was du nicht sagst !: ne mondd !; naht !; was
willst du ?: mit akarsz ?; was mich betrifft: ami engem illet; was
noch mehr ist: st mi tbb; gibt es was Neues ?: van valami
was ? mi ?
Waschautomat (r) automata mosgp
Waschbecken (s) mosdkagyl
Wsche (e) 1. fehrnem; schmutzige Wsche: szennyes; 2. moss
waschecht 1. hamistatlan; igazi; 2. moshat; szntart
waschen mos; megmos; mosogat
waschen s. 1. moss; das Waschen mit der hand: kzi moss; 2. mosdik;
mosakszik; mosakodik
Wscherei (e) 1. moss; mosogats; 2. mosoda; patyolat
Wscherin (e) mosn
Wscheschrank (r) fehrnems szekrny
Waschfrau (e) mosn
Waschkche (e) moskonyha
Waschlappen (r) 1. mosdkeszty; 2. pipogya ember
Waschmaschine (e) mosgp
Waschmittel (s) mosszer
Waschraum (r) mosdflke; mosdhelyisg
Waschschlssel (e) mosdtl
Wasser (s) vz
Wasseranschlu (r) vzvezetkcsatlakozs
Wasserbad (s) vzfrd
Wasserball (r) vzilabda
Wasserbecken (s) vzmedence
wasserblau tengerkk
wasserdicht vzll; vzhatlan
Wasserfall (r) vzess
Wasserfarbe (e) vzfestk
Wasserflche (e) vzfelszn; vztkr; vzfellet
Wasserglas (s) vizespohr
Wasserhahn (r) vzcsap
wsserig 1. hg; felhgtott; 2. vizes; vizenys
wasserkpfig vzfej
Wasserkrug (r) vizeskancs
Wasserleitung (e) vzvezetk
wasserlos vztelen; vz nlkli
Wassermangel (r) vzhiny
Wassermelone (e) grgdinnye
Wasserscheide (e) vzvlaszt
Wasserscheu (e) vziszony
Wasserspeichter (r) vzgyjt; vztartly
Wassersport (r) vzisport
Wasserstand (r) vzlls
Wasserstiefel (r) vzhatlan csizma
Wasserstoff (r) hidrogn
Wassersucht (e) vzkr
Wasserversorgung (e) vzellts
Wasserweg (r) vzit
Wasserwerek (s) vzm
waten gzol (vzben)
Watsche (e) pofon
watscheln biceg; dcg; kacszik
Watte (e) vatta
wattieren kivattz
weben sz
Weber (r) takcs
Weberei (e) 1. szvedk; szvet; 2. szvs; 3. szvde
Webestuhl (r) szvszk
Webstuhl (r) szvszk
Wechsel (r) 1. csere; kicserls; 2. vlt (pnz); 3. vltozs; talakuls; 4.
vltoztats
Wechselfieber (s) vltlz
Wechselgeld (s) aprpnz; vltpnz
wechselhaft vltozkony
Wechselkurs (r) valutarfolyam
wechseln 1. bevlt; felvlt; tvlt (pnzt); 2. megvltoztat; vlt; vltogat;
cserl; 3. vndorol (vad)
wechseln s. 1. megvltozik; 2. vltakozik
wechselnd vltoz; vltakoz
wechselseitig klcsns
Wechselstrom (r) vltram
Wechselstube (e) pnzvlt hely
wechselvoll vltozatos
wechselweise felvltva; vltakozva
Wechsler (r) pnzvlt
Zweck (r) cl; rtelem; das war der Zweck der bung: ez volt a cl; az
egsz erre ment ki
wecken felbreszt; felkelt; felklt; den Appetit wecken: meghozza az
tvgyt
Wecken (r) cip; vekni
Wecker (r) bresztra
wedeln 1. csvlja a farkt; 2. legyez
Weekend (s) htvge
weg el; flre; oda; tvol; weg da !: el innen !; es ist weg: eltnt;
elveszett; er ist ganz weg: egszen odavan; in einem weg:
Weg (r) t; sich auf den Weg machen: tra kel; felkerekedik; elindul;
seines Weges gehen: megy a maga tjn; seinen Weg gehen:
megy a maga tjn; auf Weg und Steg: ton-tflen; gut bei
Wege sein: jl brja magt; jl van
wegbegeben (s.) elmegy; eltvozik
wegbekommen eltntet; eltvolt
wegbleiben elmarad; tvol marad
Wegebrcke (e) felljr
wegen +D -rt; vgett; wegen seiner: miatta; wegen ihm: miatta; von Amts
wegen: hivatalbl; von wegen !: Isten ments !
wegen +G/+D miatt; vgett; -bl,-bl; -tl,-tl
Wegestunde (e) egy rnyi jrs
wegfahren tnak indul; elutazik
wegfallen elmarad; elesik
weggehen elmegy; eltvozik; jn. weggehen heien: elkld vkit
wegkommen 1. elmegy; elkerl; 2. tljut vmin; gut wegkommen: jl jr (tv.)
Wegkreuzung (e) tkeresztezds
wegkriegen ld. wegbekommen
weglassen 1. elenged; elbocst; 2. elhagy; kihagy
weglaufen elfut; elszalad
weglegen eltesz; flretesz
wegmachen eltntet
wegmachen s. eltnik; elkotrdik
wegnehmen elvesz
wegreien 1. elragad; 2. lebont; lednt
wegreisen elutazik
wegschaffen eltvolt; elhord
Wegscheide (e) telgazs
wegschleppen elhurcol
wegschleppen s. elvonszolja magt
wegsehen flrenz; ber etw. wegsehen: szemer huny vmi fltt; elnz
vmit
wegstehlen ellop
wegstehlen s. ellopakodik; eloson
wegweisen elutast
Wegweiser (r) tjelz tbla
wegwerfen 1. eldob; elhajt; elvet; 2. kidob
wegwerfend lekicsinyl; lenz
wegziehen 1. tkltzik; elkltzik; 2. elhz; flrehz; 3. elvonul
weh fjdalmas; fj; jm. weh tun: fjdalmat okoz vkinek; hast du dir
weh getan ?: megttted magad ?; mir tut den Kopf weh: fj a
weh ! jaj !
Weh (s) fjdalom; baj
wehen 1. fj; 2. lobog; es weht: fj a szl
wehleidig knyes; nyafka
Wehmut (e) bnat; szomorsg; borongs hangulat
wehmtig bnatos; szomorks
Wehr (e) 1. fegyver; fegyverzet; 2. vdekezs
Wehr (s) duzzasztm; gt
wehren 1. megakadlyoz; 2. megtilt
wehren s. 1. tiltakozik; 2. vdekezik
wehrfhig katonai szolglatra alkalmas
wehrlos vdtelen; tehetetlen
wehrpflichtig hadkteles
wei 1. fehr; wei machen: kifehrt; 2. ld. wissen
Zwei (e) kettes (szm)
Weib (s) n; asszony
Weibchen (s) 1. asszonyka; 2. nstny
Zweibettzimmer (s) ktgyas szoba
weibisch nies; elniesedett
weiblich ni; nies
weibrot (s) fehr kenyr
weich puha; lgy
Weiche (e) 1. lgyk; 2. puhasg; lgysg; 3. vasti vlt
weichen 1. enged; kitr; htrl; 2. lgyt; lazt
weichherzig lgyszv; gyengd
weichlich elpuhult
Weichling (r) puhny
Weichnachtsbaum (r) karcsonyfa
Weichsel (e) 1. meggy; 2. Visztula
Weide (e) 1. fzfa; 2. legel
weiden 1. fzfbl val; fzfa-; an etw. weiden sich: gynyrkdik
vmiben; 2. legel; 3. legeltet
weidlich derekasan; jl
Weidmann (r) vadsz
weien 1. kifehrt; 2. meszel
Zweier (r) kettes
Zweifel (r) ktsg; ktely; Zweifel haben: ktelkedik; Zweifel haben:
habozik
Zweig (r) 1. g; gazat; 2. g; gally
Zweiganstalt (e) fikintzet
Zweigbahn (e) szrnyvast
weigern megtagad
weigern s. vonakodik; szabdik; tiltakozik
Zweigstelle (e) fik; kirendeltsg
Weihe (e) 1. felavats; 2. nneplyessg
weihen 1. felavat; 2. felszentel
Weiher (r) halast
Weihnachten (Pl.) karcsony
Weihnachtsmann (r) tlap
Weikohl (r) fejes kposzta
Weikraut (s) fejes kposzta
weil mert; mivel; mivelhogy; miutn; minthogy
weiland 1. hajdan; 2. nhai
Weilchen (s) kis id; wart' ein Weilchen !: vrj egy kicsit !
Weile (e) idtartam; ich habe eine gute Weile gewartet: j ideig vrtam;
eile mit Welie !: lassan jrj, tovbb rsz !
weilen 1. idzik; tartzkodik; 2. ksik
weilich fehres
Wein (r) bor; Wein in Flaschen: palackozott bor; Wein vom Fa: hords
bor; den Wein lesen: szretel
Weinbau (r) bortermels; szlmvels
Weinbauer (r) bortermel; szlsgazda
Weinberg (r) szlhegy
Weinbrand (r) borprlat; brandy
weinen sr
weinerlich 1. elrzkenyt; 2. sirnkoz; sr
Weingarten (r) szlskert
Weingeist (r) borszesz
Weinlese (e) szret; Weinlese halten: szretel
Weinrebe (e) szlvessz; venyige
Weinschank (r) boroz
Weinstock (r) szlt
Weinstube (e) boroz
Weintraube (e) szlfrt
weise blcs
Weise (e) 1. dal; dallam; nta; auf keine Weise: semmikpp; in keiner
Weise: semmikpp; 2. md; szoks
Weise (r) blcs
weisen 1. megfedd; megr; 2. megmutat; 3. utast; irnyt
Weisheit (e) blcsessg
weislich blcsen; okosan
weismachen elhitet; bebeszl
weissagen megjsol; jvendl
Weisung (e) 1. utasts; 2. tmutats; irnyelv
weit 1. jval; sokkal; nagyon messze; die Tr stand weit offen: az
ajt trva-nyitva volt; weit und breit: szltben-hosszban;
mindenhol; 2. messzi; tvoli; 3. szles; tg; tgas; b
weitab tvol; messze; sich weitab besser fhlen: sokkal jobban rzi
magt
Zweitakter (r) kttem motor
weitaus sokkal; jval
weitblickend szles ltkr; messzetekint
Weite (e) 1. bsg; nagysg; 2. szlessg; 3. tgassg; 4. tvolsg;
messzesg
Zweite (r) msodika
Zweite (r)(e) msodik helyezett
Weite (s) tvol; messzesg
weiten 1. szlest; tgt; 2. tvolodik
weiten s. szlesedik; tgul
weiter 1. messzebbi; tvolabbi; 2. szlesebb; tgasabb; 3. tovbb;
tvolabb; 4. tovbb; tbb; ezentl; bis auf weiteres: egyelre;
ohne weiteres: minden tovbbi nlkl; und so weiter: s gy
tovbb; weiter oben: feljebb; weiter unten: lejjebb; albb; 5.
weiterbilden s. tovbbkpezi magt
Weiterbildung (e) tovbbkpzs
Weitere (s) tovbbi; tbbi
Weiterfahrt (e) tovbbmenetel; tovbbutazs; tovbbhajts
weitergehen 1. folytat (tv.); 2. tovbbmegy
weitergehend messzemen
weiterher messzebbrl; tvolabbrl
weiterhin tovbbra; ezentl
weiterkommen 1. tovbbjn; 2. tovbbjut
weiterleiten 1. tovbbt; 2. tovbbvezet
weitermachen folytat; tovbbcsinl
weitern kitgt; kibvt
weitern s. kitgul; kibvl
weitfaltig brnc
weither messzirl
weithin messzire
weithinaus messze
weitlufig 1. hosszadalmas; terjengs; 2. nagy kiterjeds; tgas; 3. tvol
ll; tvoli
weitrechend messzehat
Zweitschrift (e) msodpldny
weitschweifig terjengs
weitsichtig 1. elrelt (tv.); 2. tvollt
Weitsprung (r) tvolugrs
Weiwsche (e) fehrnem
Weiwein (r) fehr bor
Weiwurst (e) << virsliflesg fleg borjhsbl >>
Weizen (r) bza
welcherlei milyen; mifle; min
welcher/welche/welche
s
1. aki; ami; amelyik; 2. egyes; nmely; nmi; brmely; brmi; 3.
melyik; milyen; micsoda
welk fonnyadt; hervadt
welken fonnyad; hervad
Welle (e) 1. hullmvonal; 2. kelep (sp); 3. tengely (msz); 4. vzhullm
wellig hullmos
Welt (e) vilg; alle Welt: mindenki
Weltall (s) vilgegyetem; vilgmindensg
weltanschaulich vilgnzeti
Weltanschauung (e) vilgnzet
weltbekannt kzismert
weltberhmt vilghr
Weltbestzeit (e) vilgrekord; vilgcscs(id) (sp)
Weltbund (r) vilgszvetsg
weltfremd vilgtl elzrkzott; vilgtl idegen
Weltfrieden (r) vilgbke
Weltgeschichte (e) vilgtrtnelem
Weltkarte (e) vilgtrkp
Weltkrper (r) gitest
Weltkrieg (r) vilghbor
weltlich vilgi
Weltmacht (e) vilghatalom
Weltmarkt (r) vilgpiac
Weltmeister (r) vilgbajnok (sp)
Weltraum (r) vilgr
Weltraumfahrer (r) rhajs
Weltraumfahrt (e) rhajzs
Weltreise (e) fld krli utazs
Weltrekord (r) vilgrekord; vilgcscs (sp)
Weltstadt (e) vilgvros
Weltteil (r) vilgrsz
wem akinek; mit wem ?: kivel ?; wem gehrt das ?: ki ez ?
wem ? kinek ?
Wemfall (r) rszes eset (nyelvt)
wen akit; an wen schreibst du ?: kinek rsz ?
wen ? kit ?
Wende (e) forduls; fordulat; fordul
Wendeltreppe (e) csigalpcs
wenden 1. elfordt; kifordt; megfordt; kiforgat; megforgat; 2. fordul
(jrm)
wenden s. elfordul; megfordul; sicj wenden an jn. mit Vertrauen:
bizalommal fordul vkihez; sich an jn. wenden: vkihez fordul;
sich zu jm. wenden: vkihez fordul
Wendepunkt (r) fordulpont
Wendung (e) 1. elfordts; kifordts; megfordts; 2. elforduls; kiforduls;
megforduls; 3. fordulat; 4. szlsmd; fordulat (nyelvt)
Wenfall (r) trgyeset (nyelvt)
wenig 1. kevs; ritka; nhny; 2. kevss; keveset; kiss; kicsit; dazu
habe ich wenig Lust: nincs sok kedvem hozz; in wenigen
Tagen: nhny nap alatt; nhny nap mlva; so wenige: olyan
kevesen; die wenigen: az a pr ember; um so weniger: annl
kevsb; am wenigsten: legevsb; zum wenigsten: legevsb;
acht weniger fnf ist drei: nyolc mnusz t az hrom
wenigstens legalbb
wenn 1. brcsak; wenn auch: habr; noha; auer wenn ...: hacsak ...
nem; kivve, ha ...; wenn nicht ...: hacsak ... nem; kivve, ha ...;
2. ha; hogyha; amennyiben; 3. valahnyszor; amikor csak
wennschon habr; mbr; wennschon dennschon: ha ld, legyen kvr
wer 1. aki; halt ! wer da ?: llj ! ki vagy ?; wer immer: akrki; brki;
wer es auch sei: brki legyen is az; 2. valaki
wer ? ki ?
Werbefilm (r) reklmfilm; propagandafilm
Werbemittel (s) propagandaeszkz
werben 1. reklmoz; 2. toboroz; fr etw. werben: reklmot csinl
vminek; nach etw. werben: trekszik vmire; um etw. werben:
versenyez; verseng vmirt; er wirbt um sie: plyzik a kezre
Werbung (e) 1. hirdets; reklm; 2. lenykrs; 3. toborzs
Zwerchfell (s) rekeszizom
werden 1. fog; -tatik,-tetik; lesz; gesund werden: felgygyul;
meggygyul; wird's bald ?: na mi lesz ?; es wird Tag:
hajnalodik; es wird Zeit: ideje mr; du wirds es noch bereuen:
ezt mg meg fogod bnni; er wurde i.J. 1917 geboren: 1917-
ben szletett; das wird so gemacht: ezt gy kell csinlni; es wird
ihm doch nichts passiert sein ?: csak nem trtnt vele valami ?;
ich wrde es sagen: megmondanm; er wird es getan haben:
valsznleg tette ezt; wie Sie es wissen werden: amint ezt n
bizonyra tudja is; 2. keletkezik; ltrejn; trtnik; lesz; 3.
werdend leend; werdend Mutter: leend anya; die krzer werdenden
Tage: a rvidl; rvidebb vl napok
Werfall (r) alanyeset (nyelvt)
werfen dob; hajt; vet; hny (tv. is)
werfen s. 1. leveti magt; rveti magt; beleveti magt; 2. megvetemedik
(fa)
Werft (e) hajgyr
Zwerg (r) trpe
Werk (s) 1. cselekedet; tett; 2. gyr; gyrtelep; zem; 3. munka; m;
alkots; 4. szerkezet; gpezet
Werkfhrer (r) mvezet
Werkkche (e) zemi konyha
Werkstatt (e) mhely
Werkstoff (r) ipari nyersanyag
Werktag (r) munkanap
werktags munkanapokon
werkttig dolgoz
Werkttige (r)(e) dolgoz; munks
Werkzeug (s) szerszm
wert 1. becses; kedves; drga; 2. rdemes (tv.); werter Herr !:
tisztelt uram !; es ist der Mhe wert: megri a fradsgot; 3.
valamennyit r; valamilyen rtk
Wert (r) rtk; auf etw. Wert legen: slyt helyez vmire; fontosnak tart
vmit
Wertangabe (e) rtkmegjells
Wertbrief (r) rtklevl
werten rtkel; felbecsl
wertlos rtktelen
Wertmarke (e) utalvny; bn
Wertpapier (s) rtkpapr
Wertsachen (Pl.) rtktrgyak
wertvoll rtkes; becses
Wesen (s) 1. llapot; 2. hh; felhajts; sein Wesen treiben:
garzdlkodik; ohne viel Wesens: minden teketria nlkl; 3.
lny; teremts; teremtmny; 4. lnyeg; valsg; termszet; 5.
lt; ltezs; 6. modor; viselkeds; 7. sajtossg
Wesensart (e) 1. sajtsg; sajtossg; jelleg; 2. vminek a lnyege
wesentlich lnyeges; im wesentlichen: lnyegben
Wesfall (r) birtokos eset (nyelvt)
weshalb amirt; ami miatt
weshalb ? mirt ?; mi okbl ?
Wespe (e) darzs
wessen aki; akinek a ...
wessen ? ki ?; kinek a ... ?
West nyugat
Westbahnhof (r) nyugati plyaudvar
Weste (e) mellny
Westen nyugat
Westen (r) nyugat; nyugati terlet
westlich 1. nyugati; 2. nyugatra; nyugat fel
westwrts nyugat fel; nyugatnak
weswegen ld. weshalb
Zwetsche (e) szilva
Zwetschge (e) szilva
Zwetschke (e) szilva
Wettbewerb (r) versengs; verseny; plyzat
Wette (e) fogads; was gilt die Wette ?: mibe fogadunk ?; um die Wette:
versengve; versenyezve; um die Wette laufen: versenyt futnak
wetteifern verseng; versenyez
wetten 1. fogad; fogadst kt; 2. megfogad; megtesz vmit
Wetter (s) 1. idjrs; 2. vihar; zivatar
Wetterbericht (r) idjrsjelents
wetterfest 1. viharll; 2. vzhatlan
Wetterhahn (r) szlkakas
Wetterlage (e) idjrsi helyzet
Wetterleuchten (s) tvoli villmls
wettern szitkozdik; tkozdik; es wettert: vihar van
Wetterscheibe (e) szlvd
Wettersturz (r) hirtelen idvltozs
Wetterumbruch (r) gyors, jelents idjrsvltozs
Wettervorhersage (e) idjrsjelents
Wetterwarte (e) meteorolgiai intzet
Wetterwechsel (r) idjrsvltozs
Wettkampf (r) mrkzs; versny (sp)
Wettlauf (r) versenyfuts
wettmachen 1. jvtesz; kiegyenlt; behoz; 2. kiegyenlt; kifizet
Wettrennen (s) 1. lverseny; 2. verseny (tv.)
wetzen 1. fen; kszrl; 2. koptat
Wibegier (e) tudsvgy; tudnivgys
Wibegierde (e) tudsvgy; tudnivgys
wibegierig tudnivgy
wich ld. weichen
wichsen 1. fnyest; 2. viaszol
wichtig fontos
Wichtigkeit (e) fontossg
Wichtigmacher (r) fontoskod
Wicke (e) bkkny
Wickelkind (s) plys gyermek
wickeln 1. begngyl; bebugyoll; 2. felcsavar
wickeln s. csavarodik; tekerdzik
Wickelung (e) 1. tekercsels; 2. tekercsels
Zwickmhle (e) kutyaszort (tv.)
Widder (r) kos
wider ellen
wider +A ellen; wider seinen Willen: akarata ellenre
widerfahren megtrtnik; megesik; es widerfuhr mir: megtrtnt velem; ihm
ist ein Unglck widerfahren: szerencstlensg rte
Widerhall (r) visszhang
widerlegen megcfol; rcfol
widerlich ellenszenves; undort; utlatos
widerraten lebeszl; ellenez
widerrechtlich jogtalan
Widerrede (e) ellenvets; ellenkezs; ellentmonds; felesels
Widerruf (r) visszavons
widerrufen 1. visszakiabl; 2. visszavon
Widersacher (r) ellenfl
Widerschein (r) visszfny; ellenfny
widersetzen (s.) ellenll; ellenszegl
widerspenstig makrancos; dacos
widerspiegeln visszatkrz
widerspiegeln s. visszatkrzdik
widersprechen ellentmond
Widerspruch (r) 1. ellentmonds; 2. tiltakozs
Widerstand (r) ellenlls
Widerstandskraft (e) ellenller
widerstehen 1. ellenll; 2. visszataszt; undort kelt; der Klte widerstehen:
jl brja a hideget
widerstreben 1. ellenszegl; 2. idegenkedik; visszataszt
widerwrtig kellemetlen; visszataszt
Widerwille (r) ellenszenv; undor
widerwillig kelletlen; idegenked
widmen 1. ajnl; 2. vmit vkinek/vminek szentel; rfordt
widmen s. vminek szenteli; odaadja magt
Widmung (e) ajnls
widrig 1. ellenkez; ellenttes; 2. kellemetlen
widrigenfalls ellenkez esetben
wie 1. amilyen; ahogyan; wie bitte ?: hogyan ?; tessk ?; wie geht's
dir: hogy vagy ?; wie spt ist es ?: hny ra van ?; wie lange ?:
milyen hoss ?; wie lange ?: meddig ? mennyi ideig ?; wie
schade !: milyen kr !; und wie !: de mg mennyire !; wei wie
Schnee: fehr, mint a h; wie sich's gehrt: ahogy illik; wie dem
auch sei: akrhogy is ll a dolog; wie dem auch sei: elg az
wie ? 1. hogyan ?; miknt ?; 2. milyen ?
Zwieback (r) ktszerslt
Zwiebel (e) vrshagyma
wieder ismt; megint; jra; jbl
Wiederaufbau (r) jjpts
wiederauffhren jbl elad; feljt (sznhz)
Wiederaufnahme (e) jrafelvtel
wiederbeleben felleszt; jjleszt; jraleszt
wiedereinsetzen visszahelyez; visszatesz (a helyre)
wiedererkennen felismer
wiedererlangen visszanyer; visszakap
Wiedergabe (e) 1. utnzs; brzols; 2. visszaads
wiedergeben 1. elad; brzol; 2. visszaad
wiedergren visszakszn
wiedergutmachen jvtesz
Wiedergutmachung
(e)
jvttel
wiederherstellen helyrellt; er ist wiederhergestellt: meggygyult; felplt
wiederholen 1. rtemegy (ismt); 2. megismtel; 3. visszahoz
wiederholen s. 1. ismtlsekbe bocstkozik; ismtli nmagt; 2. megismtldik
wiederholt ismtelt
Wiederholung (e) ismtls; auf Wiederhren !: viszonthallsra !
wiederkuen krdzik
Wiederkuer (Pl.) krdzk
wiederkehren 1. hazatr; visszatr; 2. visszefordt
wiedersehen viszontlt; auf Wiedersehen !: a viszontltsra !
wiedersehn viszontlt
Wiederstandsfhigkeit
(e)
ellenllkpessg
wiederum 1. ismt; jra; 2. msrszt; msfell
wiederverwenden jrahasznost
Wiederverwendung
(e)
jrahasznosts
Wiege (e) blcs
wiegen 1. lemr; 2. ringat; 3. slyt nyom
wiegen s. ringatzik
Wiegenfest (s) szletsnap
Wiegenlied (s) blcsdal
Zwiegesprch (s) prbeszd
wiehern nyert
Zwielicht (s) flhomly
Wien Bcs
Wiener (r) bcsi (ember)
Wienerin (e) bcsi n
wienerisch bcsi
Wiener-Neustadt Bcsjhely
wies ld. weisen
Wiese (e) rt; mez; kaszl
Wiesel (r) menyt
Wiesenteppich (r) pzsitsznyeg
wieso ? hogyan ?; hogyhogy ?
Zwiespalt (r) ellentt
Zwietracht (e) 1. harag; 2. viszly; viszlykods
wieviel ? mennyi ?; hny ?
wievielmal ? hnyszor ?
wievielste ? hnyadik ?
wieweit ? mennyire ?; mennyiben ?
wiewohl mbr; jllehet; noha
wild 1. durva; vad; mveletlen; gondozatlan; polatlan; 2.
mveletlen; lakatlan; vad (vidk); 3. szablyellenes; jogellenes;
trvnytelen; 4. vad; fktelen; bsz; wild werden: megvadul;
wild machen: megvadt; mach mich nicht wild !: ne dhts fel !;
du treibst es zu wild: tlzsba viszed; 5. vad; nem szeldtett
Wild (s) vadllat
Wildbret (s) vadhs
Wilddieb (r) vadorz; orvvadsz
Wilde (r)(e) vadember
Wildente (e) vadkacsa
wildfremd vadidegen
Wildgans (e) vadld; vadliba
Wildgarten (r) vadaskert
Wildkatze (e) vadmacska
Wildleder (s) szarvasbr; zbr
Wildling (r) vadllat
Wildnis (e) vadon
Wildschwein (s) vaddiszn
Wildstand (r) vadllomny
wildwachsend vadon term
Wilhelm Vilmos
Wilhelmine Vilma
will ld. wollen
Wille (r) 1. akarat; akars; szndk; kvnsg; 2. akarater; es fehlt nicht
an gutem Willen: jszndkban nincs hiny; beim besten
Willen nicht: a legjobb akarattal sem; der letzte Wille:
willenlos tehetetlen
Willensuerung (e) akaratnyilvnts
Willensstrke (e) akarater
willentlich szndkos
willfhrig szolglatksz; kszsges
Willi Vilmos; Vili
willig szves; kszsges; szfogad
Zwilling (r) iker
Willkomm (r) dvzls; ksznts
Willkommen (r)(s) dvzls; ksznts
Willkhrherrschaft (e) nknyuralom; zsarnoksg
Willkr (e) 1. nkny; nknyeskeds; 2. szabad akarat; szabad dnts
willst ld. sollen
Willy Vilmos; Vili
wimmeln nyzsg; hemzseg
Wimmerl (s) pattans (Ausztria)
wimmern nyszrg; nyg; vinnyog; nyivkol
Wimper (e) szempilla; ohne mit der Wimper zu zucken: szemrebbens
nlkl
Wind (r) szl; es macht Wind: feltnst kelt; in den Wind schlagen:
elereszti a fle mellett; den Mantel nach dem Winde hngen:
kpnyeget forgat; woher hat dich der Wind geweht ?: ht
Windel (e) 1. pelenka; 2. plya
windelweicht puha; lgy; er wurde windelwich geschlagen: alaposan
elpholtk; laposra vertk
winden 1. csr-csavar; kibvt keres; 2. teker; gombolyt; csavar
winden s. 1. kertel; hmez-hmoz; sich vor Schmerz winden: vonaglik
fjdalmban; fetreng knjban; mit Windseile: szlsebesen; 2.
tekeredik; csavarodik; gombolyodik
windfrei szlvdett
Windhauch (r) szell; fuvallat
Windhose (e) forgszlk
Windhund (r) agr
windig 1. knnyelm; szeleburdi; szeles; lha; 2. szeles; szells
Windjacke (e) viharkabt
Windmhle (e) szlmalom
Windpocken (Pl.) brnyhiml
Windrichtung (e) szlirny; aus allen Windrichtung: a vilg minden tjrl
Windrose (e) szlrzsa
windschief 1. ferde; megvetemedett; 2. rozoga; 3. torz; kitr
Windschutzscheibe (e) szlvd
Windspiel (s) agr
Windstrke (e) szlerssg
windstill szlcsendes
Windstille (e) szlcsend
Windsto (r) szlroham
Wink (r) 1. clzs; ints; figyelmeztets; jel; ein Wink mit dem
Zaunpfahl: flrerthetetlen clzs; 2. integets; jelads
Winkel (r) 1. szg (matematikai); spitzer Winkel: hegyesszg; stumpfer
Winkel: tompaszg; 2. szglet; szeglet; zug
Winkeleisen (s) sarokvas
Winkelgeschwindigkei
t (e)
szgsebessg
winkelig 1. szgletes; 2. zegzugos; szablytalan
Winkelma (s) szgmr
winkelrecht derkszg; merleges
Winkelzug (r) fogs; praktika; fondorlat
winken int; integet; ein Gewinn winkt ihm: nyeresg kecsegteti
Winker (r) 1. irnyjelz; index; 2. szemafor; intjelz (vast)
winseln 1. nyszrg; vinnyog; 2. vont; vonyt; szkl
Winter (r) tl; mitten im Winter: a tl derekn
winterfest fagyll
Winterfrucht (e) szi gabona
winterlich tlies
Wintermantel (r) tlikabt
Wintermonat (r) december
Wintermonate (Pl.) tli hnapok
wintern ttelel
Winterschlaf (r) tli lom
Wintersport (r) tli sport
Wintertag (r) tli nap
Winterzeit (e) tlid
winzig parnyi; apr; icipici
Winzigkeit (e) kicsinysg; trkenysg; parnyisg
wippen hintzik; billeg; billen; in den Hften wippen: riszlja a cspjt
wir mi; gedenke unser: gondolj rnk; wir sind unser fnf: ten
vagyunk; gre ihn von uns: add t neki dvzletnket
Wirbel (r) 1. csigolya; 2. kavarods; zrzavar; 3. rvny; forgatag; 4.
rvnyls; kavargs; 5. trilla; dobpergs
wirbeln 1. csattog; zeng; nekel (madr); 2. forgat; perget; 3. forog;
rvnylik; kavarog; der Kopf wirbelt mir: szdlk
Wirbelsule (e) htgerinc; gerincoszlop
Wirbelsturm (r) forgszl; ciklon; tornd
Wirbeltiere (Pl.) gerincesek
Wirbelwind (r) forgszl
wirbt ld. werben
wird ld. werden
wirft ld. werfen
wirken 1. cselekszik; tesz; alkot; 2. hat; hatst gyakorol; 3. hurkol; kt;
4. mkdik; munklkodik; tevkenykedik
Wirker (r) cselekv; hat; alkot
wirklich 1. igazn; valban; tnyleg; 2. igazi; valdi; valsgos
Wirklichkeit (e) valsg; realits
Wirklichkeitsform (e) kijelent md (nyelvt)
wirksam hatkony; hatsos; eredmnyes
Wirksamkeit (e) 1. hatly; rvny; 2. hatsossg; hatkonysg; eredmnyessg;
3. mkds; tevkenysg
Wirkstoff (r) hatanyag
Wirkung (e) hats; eine Wirkung auf jn. ausben: hatst gyakorol vkire
Wirkungsbereich
(r)(s)
hatskr
Wirkungsgrad (r) hatsfok
Wirkungskraft (e) hater
wirkungslos hatstalan
wirkungsvoll hatsos
Zwirn (r) crna
Zwirnfaden (r) crnaszl
wirr 1. kcos; zillt; rendetlen; er ist ein wirrer Kopf: kelektya
ember; 2. zavaros; kusza
Wirre (e) zrzavar; rendetlensg; sszevisszasg
wirren sszekuszl; sszezavar
Wirren (Pl.) zavargsok; bonyodalmak
wirren s. 1. megzavarodik (tv.); 2. sszekuszldik; sszezavarodik
Wirrnis (e) zrzavar; kavarods
Wirsingkohl (r) kelkposzta
wirst ld. werden
Wirt (r) 1. gazda; 2. hzir; hzigazda; vendglt
Wirtin (e) gazdasszony; hziasszony
wirtlich 1. laklyos; 2. vendgszeret; szves
Wirtschaft (e) gazdasg
wirtschaften 1. garzdlkodik; 2. gazdlkodik
Wirtschafter (r) gazda
Wirtschafterin (e) gazdasszony; hzvezetn
Wirtschaftler (r) 1. gazdasgi vezet; 2. kzgazdsz
wirtschaftlich 1. gazdasgi; 2. gazdasgos; kifizetd
Wirtschaftlichkeit (e) gazdasgossg; jvedelmezsg
Wirtschaftsdirektor
(r)
gazdasgi igazgat
Wirtschaftsgebude
(s)
gazdasgi plet
Wirtschaftsleben (s) gazdasgi let
Wirtschaftsleiter (r) gazdasgi vezet
Wirtschaftspolitik (e) gazdasgpolitika
wirtschaftspolitisch gazdasgpolitikai
Wirtschaftswissenscha
ft (e)
kzgazdasgtudomny
Wirtschaftswissenscha
ftler (r)
kzgazdsz
Wirtsfrau (e) kocsmrosn
wischen 1. eldrzsl; elmos; 2. elillan; elsurran; eloson; 3. megtrl;
letrl
Zwischenfall (r) kzbejtt esemny; vratlan esemny; incidens
Zwischenhandel (r) kzvett kereskedelem
Zwischenlandung (e) kzbens leszlls (replgp)
Zwischenrede (e) kzbeszls
Zwischenreihe (e) sorkz
Zwischenruf (r) kzbekilts
Zwischensender (r) kzvett lloms (rdi)
Zwischenspiel (s) kzjtk
Zwischenwand (e) kzfal; elvlasztfal; in der Zwischenzeit: idkzben
Wischer (r) 1. ablaktrl; 2. trlruha
Wischlappen (r) trlruha; trlrongy
Wischtuch (s) trlruha; trlrongy
wispeln suttog; pusmog
wissen tud; ich wei es nicht: nem tudom; ich wei schon !: tudom mr
!; er lt nicht von sich wissen: nem ad hrt magrl; jm. etw.
zu wissen geben: tudtra ad vkinek vmit; nicht da ich wte:
tudtommal nem; ich wute ihn krank: gy tudtam, hogy beteg;
darf ich wissen ?: szabad tudnom ?; er will wissen, da ...: gy
tudja, hogy ...; weit du noch ?: emlkszel mg ?
Wissen (s) 1. tuds; meines Wissens: tudtommal; tudomsom szerint; 2.
vmirl val tudoms
Wissenschaft (e) tudomny
Wissenschafter (r) tuds
Wissenschaftler (r) tuds
wissenschaftlich tudomnyos
wissenswert tudni rdemes
wissentlich tudatos
Zwist (r) viszly
wittern szimatol
Witterung (e) idjrs
Witwe (e) zvegyasszony
Witwer (r) zvegyember
Witz (r) 1. elmssg; szellemessg; das ist der ganze Witz: ennyi az
egsz; 2. trfa; vicc
Witzbold (r) trfacsinl; mkamester
witzig trfs; vicces; szellemes
wo 1. ahol; 2. amikor; von wo ?: honnan ?; wo anders ?: hol
mshol ?; wo immer: akrhol; brhol; wo nicht: ha nem; ach wo
!: dehogy is !; 3. valahol
wo ? hol ?
wob ld. weben
wobei 1. amelynl; aminl; ahol; ami mellett; amely mellett; 2.
mikzben
wobei ? minl ?; hol ?; mi mellett ?
Woche (e) ht (naptri); jede Woche: hetenknt; hetente; minden hten
Wochenblatt (s) hetilap
Wochenende (s) htvge
wochenlang hetekig; heteken t
Wochenschau (e) tv-hrad (heti)
Wochentag (r) htkznap
wochentags htkznaponknt
wchentlich heti; hetenknti
wochenweise hetenknt; htrl htre
Wchnerin (e) gyermekgyas n
wodurch ami ltal; amely ltal; amelytl; amitl
wodurch ? mi ltal ?; mitl ?
wofern amennyiben; hacsak; wofern nicht ...: kivve, ha ...
wofr 1. amelyrt; amirt; 2. amelynek; aminek; 3. amelyre; amire
wofr ? 1. mirt ?; 2. minek ?; 3. mire ?
wog 1. ld. wgen; 2. ld. wiegen
Woge (e) hullm
wogegen ami ellen; amely ellen
wogegen ? mi ellen ?
wogen hullmzik
woher 1. ahonnan; ahonnt; woher bist du ?: hov val vagy ?; ach
woher denn !: , dehogy !; 2. akrhonnan; brhonnan
woher ? honnan ?; honnt ?
wohin ahova
wohin ? hova
wohl 1. alkalmasint; bizonyra; mir ist wohl: jl vagyok; jl rzem
magam; wohl nicht: alighanem; das mag wohl sein: ez bizony
lehetsges; meglehet; wohl bekomm's !: egszsgedre !; leben
Sie wohl !: Isten vele !; 2. jl; kellemesen
Wohl (s) jlt; boldogsg; fr js. leibliches Wohl sorgen: ellt vkit
minden fldi jval; auf Ihr Wohl !: egszsgre !; zum Wohl !:
Wohlbefinden (s) 1. hogylt; 2. j rzs; j kzrzet; j egszsg
wohlbekannt jl ismert
wohlbeleibt testes; kvr
Wohlergehen (s) 1. egszsg; 2. jlt; boldoguls
wohlerhalten p; egszsges
Wohlfahrt (e) jlt
wohlgebildet jl megtertmett; j alak
Wohlgefallen (s) tetszs; kedv
wohlgefllig 1. elgedett; 2. tetszets; kedves
wohlgemeint jszndk
wohlgestaltet forms; deli
wohlgestaltt forms; deli
wohlhabend jmd; tehets
Wohlklang (r) jhangzs; dallamossg
wohlmeinend jszndk
Wohlsein (s) j egszsg; zum Wohlsein !: egszsgre !; egszsgkre !
Wohlstand (r) jlt; jmd
Wohltat (e) jtett; jttemny; jcselekedet
Wohltter (r) jtev
wohlttig jtkony
wohltuend jles
wohltun 1. hasznl; kellemes; jlesik; 2. jt tesz
wohlunterrichtet jl rteslt
wohlverdient kirdemelt; megrdemelt
Wohlwollen (s) jakarat; jindulat
wohlwollend jakar; jakarat
Wohnblock (r) hztmb; laktmb
wohnen lakik; lakozik
wohnhaft vhol lak
Wohnhaus (s) lakhz
wohnlich laklyos; bartsgos
Wohnort (r) lakhely; lakhely
Wohnsiedlung (e) laktelep
Wohnsitz (r) lakhely; lakhely
Wohnung (e) laks
Wohnungsbesitzer (r) lakstulajdonos
Wohnungstr (e) laksajt; bejrati ajt
Wohnungsverwalter
(r)
lakskezel; gondnok
Wohnviertel (s) laknegyed
Wohnwagen (r) lakkocsi
Wohnzimmer (s) nappali; lakszoba
wlben 1. vel; boltoz; 2. kidombort; kidlleszt
wlben s. kidomborodik
Wlbung (e) 1. boltozat; 2. domborulat
Zwlf (e) tizenkettes (szm)
Wolf (r) farkas
Zwlfer (r) tizenkettes
Wlfin (e) nstnyfarkas
Wolfshund (r) farkaskutya
Zwlftel (r)(s) tizenkettedrsz
Wolke (e) felh; felleg
Wolkenbruch (r) felhszakads
Wolkenkratzer (r) felhkarcol
wolkenlos felhtlen
Wolldecke (e) gyapjtakar
Wolle (e) gyapj
wollen 1. akar; wie du willst: ahogy akarod; wohin wollen Sie ?: hov
akar menni ?; ich will arbeiten: dolgozni akarok; jetzt will ich
aufstehen: most pedig felkelek; wir wollen jetzt essen: egynk;
er wolle sofort zu mir kommen: azonnal jjjn hozzm; was
will das werden ?: mi lesz ez ?; mi lesz ebbl ?; das wolle Gott
werhten !: Isten rizz !; er will es gehrt haben: azt lltja,
hogy hallotta; keiner will es gewesen sein: senki sem vllalja,
hogy tette; niemand will es gewesen sein: senki sem vllalja,
hogy tette; das will ich meinen !: az m !; meghszem azt !; wir
wollen sehen !: majd megltjuk !; das will ich mal sehen !: azt
wollig gyapjas
wollte ld. wollen
wollstig kjes
womit amellyel; amivel
womit ? mivel ?
womglich lehetleg; taln
wonach 1. ami szerint; amely szerint; wonacht fragt er ?: mit krdez ?;
wonach richtet er sich ?: mihez igazodik ?; 2. ami utn
wonach ? 1. mi utn ?; 2. mihez ?; mi szerint ?
Wonne (e) gynyr; rm
wonnig lvezetes; rmteli
woran 1. amely; ami; 2. amelyre; amire; 3. amelyrl; amirl; woran
liegt es ?: min mlik ?; er weit nicht, voran er ist: nem tudja,
woran ? 1. min ?; 2. mire ?; 3. mirl ?
worauf 1. amelyen; amin; 2. amelyre; amire
worauf ? 1. min ?; 2. mire ?
woraus 1. ahonnan; 2. amelybl; amibl
woraus ? 1. honnan ?; 2. mibl ?
worein amelybe; amibe
worein ? mibe ?
worin 1. amibe; amelybe; 2. amiben; amelyben
worin ? 1. mibe ?; 2. miben ?
Wort (s) 1. becsletsz; gret; 2. rott szveg; sien eigenes Wort kaum
verstehen knnen: a sajt szavt alig rti; im Sinne des Wortes:
a sz szoros rtelmben; das Wort ergreifen: felszlal; Wort fr
Wort: szrl szra; sz szerint; 3. sz; 4. sz; beszd; kifejezs
wortbrchig szszeg
Wrtchen (s) szcska; szavacska
Wrterbuch (s) sztr
Wortfolge (e) szrend
Wortfhrer (r) szviv
wortkarg szfukar; szkszav; etw. hat folgenden Wortlaut: gy hangzik
(sz szerint) vmi
wrtlich 1. szrl szra; sz szerint; 2. szszbeli
wortlos sztlan; nma
Wortschatz (r) szkincs
Wortspiel (s) szjtk
Wortwechsel (r) szvlts
wortwrtlich sz szerint
worber 1. amin; 2. amirl
worber ? 1. min ?; 2. mirl ?
worum amirl; worum handelt es sich ?: mirl van sz ?
worum ? mirl ?
worunter 1. amelyen; amin; worunter zu verstehen ist, da ...: amin azt
kell rteni, hogy ...; 2. ami al; amely al; 3. ami alatt
worunter ? 1. mi al ?; 2. mi alatt ?; 3. min ?
wovon amirl; amelyrl
wovon ? mirl ?
wovor 1. ami eltt; amely eltt; 2. amitl; amelytl; wovor hast du
Angst ?: mitl flsz ?
wovor ? 1. mi eltt ?; 2. mitl ?
wozu 1. amelyhez; amihez; 2. amelynek; aminek; amelyre; amire;
amely clra
wozu ? 1. mihez ?; 2. minek ?; mire ?; mi clbl ?
Wrack (s) roncs
wringen kifacsar; kicsavar; die Hnde wringen: kezt trdeli
Wucherer (r) uszors
wuchern 1. burjnzik; 2. uszorskodik
wuchs ld. wachsen
Wuchs (r) nvs; nvekeds
Wucht (e) sly; er; lendlet
Wuchtel (e) bukta
wuchten nehezedik
wuchtig slyos; nehz
whlen 1. bujtogat; lzt; 2. tr; turkl; vjkl
Wulst (r) dudor
wulstig duzzadt; dudoros
wund 1. fj; fjdalmas (tv.); 2. sebes; sebzett; srlt
Wunde (e) seb
Wunder (s) csoda
wunderbar csods; csodlatos
wunderlicht klns; fura; furcsa
wundern csodlatba ejt; meglep
wundern s. csodlkozik; mul
wundersam csods; csodlatos
wunderschn csodaszp
wundervoll csods; csodlatos
Wundfieber (s) seblz
Wunsch (r) kvnsg; haj
wnschen kvn; hajt; kr
wnschenswert kvnatos
Wunschtraum (r) vgylom
wurde ld. werden
Wrde (e) mltsg
wrdevoll mltsgteljes
wrdig mlt
wrdigen mltat; mltnyol
Wurf (r) 1. dobs; hajts vets; 2. ells
Wrfel (r) kocka
wrfeln kockzik
Wrfelzucker (r) kockacukor
Wurfscheibe (e) diszkosz (sp)
Wurfspeer (r) gerely
wrgen 1. fojtogat; megfojt; 2. nyeldekel; nehezen nyel
wrgerisch fojt; fojtogat
Wurm (r) freg
wurmstichig fregrgta
Wurst (e) 1. hurka; 2. kolbsz
Wrstchen (s) virsli
Wrze (e) fszer
Wurzel (e) 1. gyk; 2. gykr; t
wurzellos gykrtelen
wurzeln gykerezik; gykeret ereszt
wrzen fszerez
wrzig fszeres; zes; illatos
wusch ld. waschen
wst 1. kicsapong; zlltt; 2. kopr; sivr; 3. vad; 4. zillt
Wste (e) sivatag; pusztasg
Wut (e) 1. dh; dhngs; mreg; 2. dh; rlet; 3. veszettsg; in Wut
geraden: dhs lesz; mrges lesz; sich in Wut reden: mregbe
Wutanfall (r) dhroham
wute ld. wissen
wten dhng; tombol; dl
wtend 1. dhs; dhng; dhdt; 2. veszett; wtend werden: dhbe
jn; elfogja a mreg
Wwe. (Witwe) zv. (zvegy); er will mir ein X fr ein U vormachen: be akar
meslni nekem valamit
X-Beine (Pl.) x-lb
x-beinig x-lb
x-beliebig tetszs szerinti; tetszleges; akrmelyik
X-Haken (r) kphorog
x-mal x-szer
X-Strahl (r) X-sugr; rntgensugr
x-te x-edik; zum x-ten Male: x-edszer; zum x-tenmal: x-edszer
Yacht (e) jacht
Yankee (r) jenki
Zylinder (r) 1. cilinder; 2. henger
Yoghurt (r)(s) joghurt
Zypern Ciprus
Zypresse (e) ciprus (nvny)
z.Z. (zur Zeit) 1. e.i.sz. (ez id szerint) /rv./; 2. e.i.sz. (ez id szerint) /rv./
zacken fogaz; csipkz
zackig 1. fogazott; fogas; csipkzett; 2. peckes
zagen fl; elcsgged
zh 1. ers; tarts; 2. rgs; inas; 3. sr; nyls; 4. szvs; kitart
zahlbar fizetend; fizethet
zhlen 1. kifizet; megfizet; 2. megszmol; 3. szmt
zahllos szmtalan
zahlreich nagyszm; szmos
zahlungsfhig fizetkpes
zahm szeld; kezes; jmbor
zhmen megszeldt
zahnrztlich fogorvosi
zahnlos fogatlan
zahnlckig foghjas
zanken civakodik
zankhaft civakod
znkisch civakod; hzsrtos
zapfen megcsapol
zappeln ficnkol
zart 1. finom; gyenge; zsenge trkeny; rzkeny; 2. finom;
gyengd; tapintatos
zrtlich 1. gyengd; 2. szeld
zauberhaft varzslatos; bvs
zaubern elvarzsol
zaudern habozik; ttovzik
z.B. (zum Beispiel) pl. (pldul) /rv./
zechen iszik; mulat
zehn tz; zehn Jahre alt: tzves; alle zehne: mind a tz; mit zehne:
tzzel; mit zehne: tzves korban; um zehne: tzkor; tz rakor;
um zehne: tz krl; tz ra krl
zehneinhalb tz s fl
zehnerlei tzfle
zehnfach tzszeres
zehnjhrig tzves
zehnmal tzszer
zehnmonatig tzhnapos
zehnstndig tzrs
zehntgig tznapos; tznapi
zehntausend tzezer
zehnte tizedik
zehntel tized
zehntens tizedszer
zehren 1. elfogyaszt; elklt; 2. felemszt; felrl; 3. lefogy; leromlik;
an etw. zehren: rgdik vmin; 4. vmibl l
zeichnen 1. jegyez; 2. megrajzol
zeichnen s. kirajzoldik
zeigen megmutat; mutogat
zeigen s. megmutatkozik; ltszik
zeitgem 1. ezidben; most; 2. idszer; korszer
zeitgenssisch korabeli; egykor
zeitgetreu korh
zeitig 1. korai; 2. korn; idejben; jkor
zeitigen 1. megrik; berik; 2. megrlel; ltrehoz
zeitlich 1. idbeli; 2. korai; kornr; 3. muland
zeitweise idnknt; nha-nha
zeitwellig ideiglenes
zentral kzponti; centrlis
zentralisieren kzpontost; centralizl
zerbrechen 1. eltrik; sszetrik; 2. szttr; sszetr
zerbrechlich trkeny
zerbrckeln 1. szttrdel; 2. szttredezik
zerdrcken sztnyom; sszenyom
zerebral agyi
zeremoniell szertartsos
zerfahren zavaros
zerfallen 1. feloszlik (tv.); 2. meghasonlik; 3. sztesik; felbomlik
zerfetzt sztrongyoldott
zergehen elolvad; sztolvad
zergliedern 1. sztdarabol; feldarabol; 2. taglal (tv.)
zergliedern s. tagozdik
zerhacken sszevagdal
zerhauen elvg; kettvg; sztvg
zerknirscht letrt; megtrt
zerknittert gyrtt; zerknittert werden: sszegyrdik
zerlegbar sztszedhet
zerlegen 1. elemez; 2. sztbont; felbont; sztszed; sztrak
zermalen sszezz; sszetr
zerplatzen sztpukkad
zerquetschen sztzz; sszelapt
zerrauft kcos; borzas
zerreien 1. elszaggad; sztszaggat; sszeszaggat; 2. sztszakad; elszakad
zerreien s. megszakad (tv.)
zerren rncigl; rngat
zerrinen sztfolyik; elolvad
zerschellen sztzzdik
zerschlagen 1. lever; lesjt (tv.); 2. szttr; sztzz; sztver
zerschmettern 1. lesjt; 2. sztzz
zerschneiden sztvg; sszevg
zerschrammen sszekarcol
zersetzen 1. bomlaszt (tv.); 2. felbont
zersetzen s. felbomlik
zersplittern 1. sztforgcsol; 2. sztforgcsoldik
zersprengen 1. sztrobbant; sztrepeszt; 2. sztugraszt; sztszr (tv.)
zerspringen sztpattan; sztreped
zerstren 1. feldl (tv.); 2. sztrombol; elpusztt
zerstreuen 1. elszr; sztszr; 2. elszrakoztat
zerstreuen s. 1. sztszrdik; sztoszlik; elszled; 2. szrakozik
zerstreut 1. elszrt; sztszrt; 2. szrakozott; sztszrt
zerstckeln feldarabol; sztdarabol
zerstcken feldarabol; sztdarabol
zerteilen feloszt; sztosztogat; elosztogat
zerteilen s. eloszlik; feloszlik; rszekre oszlik
zertrmmern sszetr; sszerombol; sztroncsol
zerwerfen sztdobl
zerwerfen s. sszeveszik; sszevsz vkivel
zerzaust sztzillt; borzas
zeugen 1. megteremt; alkot; von etw. zeugen: tanskodik vmirl; 2.
nemz
zieh ld. ziehen
ziehbar nyjthat; hzhat
ziehen 1. elkltzik; elkltzkdik; 2. hz; von; 3. megy; vonul
ziehen s. 1. elhzdik; hosszra nylik; in Betracht ziehen: tekintetbe
vesz; in Frage ziehen: ktsgbe von; es zieht: lghuzat van; 2.
kinylik; megnylik
zielbewut cltudatos
zielen cloz
ziellos cltalan
ziemen (s.) illik
ziemend ill; illend
ziemlich meglehets; elg
zieren dszt; kest
zieren s. 1. knyeskedik; 2. kreti magt; 3. szpti magt; csinostja
magt
zierlich finom; kecses
zimmern csol
zimperlich finnys; finomkod; zimperlich tun: knyeskedik
zinsbar kamatoz; kamatkteles
zinsen 1. adzik; 2. kamatozik
zinsfrei 1. admentes; 2. kamatmentes
zirkulieren kering; cirkull
zirpen ciripel; cirpel
zischeln susog; pusmog
zischen 1. pisszeg; 2. sistereg; 3. sziszeg
zitieren idz
zittern reszket; remeg
zivil polgri; civil
zivilisieren civilizl
zog ld. ziehen
zgern habozik; ttovzik
zollfrei vmmentes; nem vmkteles
zollpflichtig vmkteles
zoologisch llattani
zornig haragos; dhs
zottelig bozontos
zottig bolyhos
z.T. (zum Teil) rszben /rv./
zu 1. nagyon; tlsgosan; die Fenster zu !: csukjtok be az
ablakokat !; nur zu !: nosza !; rajta !; 2. zrva; csukva
zu allererst mindenekeltt; elssorban
zu +D 1. -ba,-be; 2. -ban,-ben; 3. -hoz,-hez,-hz; 4. -kor; 5. -nak,-nek;
6. -on,-en,-n; 7. -ra,-re; 8. -val,-vel; 9. -v,-v; zu Ende fhren:
vghezvisz; bevgez; zu Felde ziehen: hadba szll; zur Schule
gehen: iskolba jr; zum ersten Mal: els zben; elszr; zu
Mittag: dlben; geboren zu Wien: szletett Bcsben; von Haus
zu Haus: hzrl hzra; zu guter Letzt
zuallerletzt legutoljra
zuuerst vgkpp; szerfelett; vgskig
zubereiten elkszt
zubetten begyaz
zubilligen megad; megszavaz; jvhagy
zubleiben zrva marad
zubringen 1. becsuk; bezr; 2. eltlt (idt); 3. odahoz; odavisz
zchten tenyszt; nevel
zchtig illedelmes; jl nevelt
zchtigen megfenyt; megbntet
zuchtlos fegyelmezetlen
zucken rngatzik; megrndul; ohne mit einer Wimper zu zucken:
szemrebbens nlkl
zuckerkrank cukorbajos; cukorbeteg
zudecken bebort
zudecken s. betakarzik
zudem mghozz; radsul; ezenfell
zudringlich tolakod
zueinander egymshoz
zuerkennen odatl; megad
zuerst 1. elszr; elssorban; 2. elsnek
zufllig 1. alkalmi; 2. vletlen
zufrieden 1. bkn; bkben; nyugton; 2. elgedett
zufriedengeben s. +mit
+D
megelgszik vkivel
zufrieren befagy
zufgen 1. hozztesz; 2. okoz
zugnglich 1. kaphat (tv.); 2. megkzelthet; elrhet; hozzfrhet
zugeben 1. elismer; bevall; zugegen sein: jelen van; 2. hozzad; rad
zugehen 1. bezrdik; bezrul; 2. trtnik; folyik; megesik; jm. zugehen:
vkihez rkezik; befut; eljut; 3. vmi/vki fel megy
zugehrig vki; vkinek a ...
zgellos fktelen; fegyelmezetlen
zgeln megfkez
zugestehen 1. elismer; 2. megenged; megad; jm. zugetan sein: vonzdik
vkihez; szeret vkit
zugig huzatos
zugleich egyszerre; egyttal
zugreifen hozzlt; nekilt; greifen Sie zu !: tessk venni !; zugrunde
gehen: tnkremegy; elpusztul; etw. zugrunde richten:
tnkretesz; elpusztt vmit; etw. zugrunde legen: alapul vesz
zugunsten +G javra
zugute javra; elnyre; hasznra; jm. etw. zugute halten: javra tud be
vkinek vmit
zuhalten 1. befog; becsuk; zrva tart; 2. vmi fel tart; halad
zuhanden kznl lev; zuhanden kommen: kezre kerl; zuhanden
kommen: kapra jn; zuhanden sein: kznl van
zuhren hallgat
zukleben leragaszt
zuknallen bevg; becsap
zuknpfen begombol
zuknpfen s. begombolkozik
zukommen 1. jn; kzeledik; 2. megillet; kijr; jm. etw. zukommen lassen:
juttat vkinek vmit; 3. odarkezik; eljut
zuknftig jv; jvend
zulcheln rmosolyog
zulangen hozzfog; hozzlt
zulnglich elg; elegend
zulassen 1. csukva tart; zrva tart; 2. megenged; 3. odaenged; odabocst
zulssig megengedhet
zuletzt utoljra; ihm zuliebe: a kedvrt
zum ld. zu (zu dem)
zumachen 1. becsuk; bezr; 2. betm
zumal kivlt; fkpp
zumeist tbbnyire; leginkbb
zumindest legalbb; es ist ihm gut zumute: j kedve van; jl rzi magt
zumuten kvn; elvr
zumuten +D +A felttelez; kpzel vkirl vmit
zunchst mindenekeltt
zunchst +G/+D vmihez legkzelebb
znden 1. fellelkest; 2. meggyjt; 3. meggyullad
zunehmen 1. gyarapodik; hzik; 2. hozzvesz; 3. nvekszik; 4. szaporodik
zuneigen 1. vmi fel hajlik; 2. vmi fel hajlt
zunicken odabiccent; odablint; sich etw. zunutze machen: hasznost;
kihasznl vmit
zupfen 1. cibl; rngat; 2. foszt; tp
zur ld. zu (zu der)
zurechnen hozzszmt
zurechnungsfhig beszmthat llapotban lev
zurecht 1. helyn; idben; 2. helyesen; rendben
zurechtbringen rendbehoz; helyrehoz; elrendez
zurechtfinden s. eligazodik; tjkozdik; kiismeri magt
zurechtkommen 1. eligazodik; 2. idben megrkezik
zurechtmachen 1. elkszt; 2. helyrehoz
zurechtmachen s. 1. felkszl; 2. rendbehozza magt; kicsinostja magt
zurechtweisen rendreutast
zureden biztat; rbeszl
zurichten 1. egyenget; jn. arg zurichten: jl helybenhagy vkit; megver
vkit; jn. bel zurichten: jl helybenhagy vkit; megver vkit; 2.
zuriegeln bereteszel
zrnen haragszik; er zrnt mit mir: haragszik rm
zurck vissza; htra
zurckbegleiten visszaksr
zurckbleiben 1. elmarad; lemarad; 2. htramarad; 3. visszamarad; megmarad
zurckbringen visszahoz
zurckdenken visszagondol
zurckdrngen visszaszort
zurckerhalten visszakap; visszanyer
zurckerstatten visszatrt
zurckfahren 1. visszahkl; visszahkken; 2. visszautazik
zurckfallen 1. visszaesik; htraesik; 2. visszafejldik; hanyatlik; 3.
visszaverdik
zurckfordern visszakvetel
zurckfhren 1. szrmaztat; levezet; 2. visszavezet; visszatst
zurckgeben 1. tolmcsol; 2. visszaad
zurckgehen 1. htramegy; htrl; 2. visszafejldik; 3. visszamegy
zurckgewinnen visszanyer
zurckgezogen zrkzott; visszavonult; er will es zurckhaben: vissza akarja
kapni
zurckhalten 1. vakodik; tartzkodik; 2. visszatart; tartztat
zurckhalten s. trtzteti magt
zurckkehren visszatr; visszajn
zurckkommen visszajn
zurcklassen 1. elhagy; megelz; 2. htrahagy; visszahagy
zurcklegen 1. eltesz; flretesz; 2. megtesz; 3. visszatesz
zurcklegen s. 1. htrafekszik; 2. visszafekszik
zurckleiten visszavezet
zurcknehmen visszavesz; visszavon
zurckreisen visszautazik
zurckrufen visszahv
zurckschieben htratol; visszatol
zurckschlagen 1. visszahajt; 2. visszat; 3. visszat; visszafajzik; 4. visszaver;
visszavet
zurckschrenken 1. elriaszt; visszariaszt; 2. visszariad; visszahkl
zurcksetzen 1. flrerak; 2. flretesz; kiselejtez; 3. mellz; 4. visszahelyez;
visszatesz; 5. visszaltet; htra ltet
zurckstehen 1. elintzsre vr; hinter etw. zurckstehen: elmarad vmi
mgtt; 2. htul ll
zurcktreten visszalp
zurckweisen elutast; visszautast
zurckwenden visszafordt
zurckwenden s. visszafordul; htrafordul
zurckwerfen 1. visszadob; visszavet; visszahajt; 2. visszaver
zurckwerfen s. htraveti magt
zurckzahlen visszafizet
zurckziehen 1. visszahz; flrehz; flrevon; 2. visszakltzik; 3. visszavon
zurckziehen (s.) 1. visszahzdik; 2. visszavonul
zusagen 1. meghvst elfogad; 2. meggr
zusagen +D megfelel vminek
zusammen 1. egytt; kzsen; 2. ssze; 3. sszesen
zusammenbleiben egytt marad
zusammenbrechen 1. sszeroskad; sszeroppan; 2. szttr; eltr; 3. szttrik;
eltrik
zusammenfallen 1. egybeesik; egybevg; 2. sszeesik; sszedl
zusammenfassen 1. egyest; 2. sszefoglal
zusammenfgen sszeilleszt
zusammenfgen s. sszeillik; egymshoz illeszkedik
zusammengehen 1. egybeesik; egybevg; 2. sszemegy; sszezsugorodik
zusammengehrig sszetartoz
zusammenhngen sszefgg
zusammenhanglos sszefggstelen
zusammenhangslos sszefggstelen
zusammenlaufen 1. egymsba szald; egymsba fut; 2. sszefolyik; egybefolyik;
3. sszefut; sszeszalad
zusammennehmen 1. egybevesz; 2. sszeszed
zusammennehmen s. sszeszedi magt
zusammenpacken 1. sszacsomagol; becsomagol; 2. sszerak
zusammenpassen 1. sszeilleszt; 2. sszeillil
zusammenprallen sszetkzik
zusammenraffen sszeszed; sszekapkod
zusammenraffen s. sszeszedi magt; erre kap
zusammenrechnen sszeszmol
zusammenrufen sszehv; egybehv
zusammenschlieen 1. sszefog; egyest; 2. sszezr
zusammenschlieen s. 1. becsukdik; sszecsukdik; 2. sszefog; szvetkezik; egyesl
zusammensetzen 1. sszetesz; 2. sszetevdik
zusammenstellen sszellt
zusammenstimmen 1. egybehangzik; 2. sszehangol; egybehangol
zusammenstoen sszetkzik
zusammenstrzen sszeomlik; sszedl
zusammentragen sszehord
zusammentreffen sszetallkozik
zusammentreten sszel
zusammenziehen 1. sszehz; 2. sszekltzik; 3. sszevon
zusammenziehen s. sszehzdik
zustzlich kiegszt; jrulkos; pt-
zuschauen nz; szemll
zuschlagen 1. becsapdik; 2. bevg; becsap; 3. t-ver; pfl
zuschlagfrei portmentes; ptdjmentes
zuschlagsfrei portmentes; ptdjmentes
zuschlieen bezr; becsuk
zuschnallen bekapcsol
zuschneiden kiszab
zuschnren befz
zuschreiben 1. ajnl; 2. hozzr; hozzfz; 3. tulajdont
zusehen szemll; nz; megtekint; bei nherem Zusehen: kzelebbrl
nzve
zusehends szemltomst
zusehn szemll; nz; megtekint
zusenden elkld; bekld; megkld
zusetzen 1. hozztesz; hozzad; hozzfz; 2. megvisel; meggytr
zusichern biztost
zusprechen 1. megfelel; kedvre val; 2. rbeszl; meggyz
zusprechen +D +A odatl vkinek vmit
zustndig 1. illetkes; 2. illetsg (Ausztria); 3. vkit megillet
zustehen +D illet vkit; jr vkinek
zustellen 1. elllt; elzr; 2. hozzigazt; 3. kzbest
zusteuern 1. hozzjrul; jm. Geld zusteuern: vkit pnzzel tmogat; 2.
vhov tart; irnyt vesz vmerre
zustimmen 1. beleegyezik; hozzjrul; 2. helyesel
zustoen 1. becsap; betaszt; 2. megtrtnik; megesik; 3. odalk; odavet
zustrmen odamlik; odaznlik; etw. zutage bringen: kidert; napfnyre
hoz vmit; etw. zutage frdern: kidert; napfnyre hoz vmit;
zutage kommen: kiderl; napvilgra kerl; zutage treten:
zuteilen 1. beoszt (vhova); 2. kioszt; kiad; odaad
zutiefst 1. legalul; legmlyn; 2. teljesen; legbell; mlysgesen
zutragen 1. besg (tv.); 2. odavisz; 3. trtnik; megesik
zutrglich hasznos; elnys
zutrauen felttelez; dem ist alles zutrauen: ettl minden kitelik
zutraulich bizalmas
zutreffen igaznak bizonyul; helyesnek bizonyul
zutreffend helyes; tall; jm. zutrinken: vkinek az egszsgre iszik
zutun 1. betesz; becsuk; 2. hozztesz; hozzad
zuungunsten htrnyra
zuunterst legalul
zuverlssig 1. megbzhat; biztos; 2. megbzhat; lelkiismeretes
zuversichtlich bizakod; zuversichtlich sein: bizakodik; bzik
zuviel tl sok
zuvor elbb; azeltt
zuvorderst legell
zuvorkommen megelz; el vg
zuvorkommend elzkeny; szolglatksz
zuwachen ben; sszen; etw. zuwege bringen: ltrehoz; sszehoz vmit;
zuwegen kommen: ltrejn
zuweilen nha; nmelykor; hbe-hba
zuweisen kijell; kiutal
zuwenden vmi fel fordt
zuwenden s. 1. foglalkozik vmivel; jm. etw. zuwenden: juttat vkinek vmit; 2.
vki/vmi fel fordul
zuwenig tl kevs
zuwerfen 1. becsap; bevg; 2. behny; befldel; 3. odadob; odavet;
odahajt
zuwider ellenszenves; es ist dem Gesetz zuwider: ellenttben van a
trvnnyel; es ist mir zuwider: nem brom; es wird mir zuwider:
zuwider +D vmi ellenre; vmivel szemben
zuzahlen 1. hozzszmt; hozzszmol; 2. rfizet
zuzeiten idnknt; nmelykor; nha
zuziehen 1. behz; sszehz; 2. bekltzik; odakltzik; 3. vmibe bevon
zuziehen s. sszehzdik; sich etw. zuziehen: megszerez vmit; sich etw.
zuziehen: magra von vmit
zwang ld. zwingen
zwngen 1. erszakol; erltet (tv.); 2. szort; nyom
zwanghaft knyszeredett
zwanglos fesztelen
zwangslufig knyszer; szksgszer
zwangsweise 1. knyszertve; 2. knyszer
zwanzig hsz; mit zwanzig: hsszal; mit zwanzig: hszves korban;
hszvesen
zwanziger hszas
zwanzigerlei hszfle; hszflekppen
zwanzigjhrig hszves; hszvi
zwanzigste huszadik
zwanzigstel huszadrsznyi
zwar ugyan; noha; jllehet; und zwar: spedig; mgpedig
zwecklos cltalan; rtelmetlen
zweckmig clszer
zwecks +G cljbl; vgett
zwei kett; kt; zu zweien: kettesvel; prosval; zu zweien:
kettesben
zweiarmig ktkar
zweideutig 1. ktrtelm; 2. ktszn (tv.)
zweidrittel ktharmadnyi
zweieinhalb kt s fl; kett s fl
zweierlei ktfle; ktflekppen
zweifach ketts; ktszeres
zweifarbig ktszn
zweifelhaft ktes; krdses
zweifellos ktsgtelen
zweifeln ktelkedik
zweifelsohne ktsgtelenl
zweigig 1. gas; 2. elgaz
zweigleisig ktvgny
zweihundert ktszz
zweijhrig ktves
zweimal ktszer
zweimonatig kthnapos
zweischlfig ktszemlyes (gy)
zweischlfrig ktszemlyes (gy)
zweischneidig ktl
zweiseitig ktoldali; ktoldal
zweisprachig ktnyelv
zweistckig ktemeletes
zweistndig ktrs
zweistndlich ktrnknt; zu zweit: kettesben; zu zweit: kettesvel
zweitgig ktnapos; kt napig tart
zweitglich ktnaponknt
zweitausend ktezer
zweite msodik; aus zweiter Hand: msodkzbl
zweitens msodszor
zweitgeboren msodszltt
zweitjhrig msodves
zweitklssig msodrend; msodosztly
zweitletzte utols eltti
zweiwchig kthetes; ktheti
zwicken megcsp; csipked
zwingen 1. erltet; 2. knyszert
zwingend 1. ellenllhatatlan; 2. knyszert; 3. meggyz
zwinkern hunyort; pislog; kacsint
zwischen +A kz
zwischen +D kztt
zwischendurch 1. keresztl; 2. kzbe-kzbe; kzben
zwitschern csicsereg; csiripel
zwlf tizenkett; tizenkt
zwlferlei tizenktfle
zwlffach tizenktszeres
zwlfjhrig tizenktves
zwlfmal tizenktszer
zwlfstndig tizenktrs
zwlftgig tizenktnapos
zwlfte tizenkettedik
zwlftel tizenketted
zwlftens tizenkettedszer
zyklisch ciklikus
zynisch cinikus
zyrillisch cirill
magyar sz
. (bra) /rv./
a,az (nvel)
abbahagy
bc
ablak
ablakdeszka
ablakprkny
ablaktbla
ablaktbla; Laden mit Selbstbediegung:
nkiszolgl bolt
ablaktrl
ablaktrl (autn)
ablakveg
abnormlis
brnd
brnd; illzi
brndos; lmodoz
brndozik; kpzeldik
brzol
brzol; alakt (szerepet); szerepel
brzol; mutat
brzol; szemlltet
brzols
abroncs
abrosz; asztalert
abrosz; asztaltert
acl
aclbl val; acl-
aclos; aclszilrd
acloz
cs
csol
ad; adomnyoz
ad; megad; adomnyoz; osztogat
ad; megad; idead; odaad
ad; nyjt
adag
adagol
adakoz; bkez
adalk
ads (rdi; tv)
adsvtel; vsr; vsrls; in Kauf nehmen:
beletrdik; leichten Kaufes: knnyszerrel;
das mu man schon mit in den Kauf
nehmen: ebbe mr bele kell trdni; das mu
man schon mit in den Kauf nehmen: ez mr
adsvteli szerzds
adat
adatok; tnyek
addig; eddig
adjunktus
adminisztrci
adminisztrl
admirlis
ad
ad; lloms (rdi; tv)
addik
addik; akad; knlkozik; das lasse ich mir
nicht bieten: ezt nem trm
addik; trtnik
adogat (sp)
adhivatal
adkteles
adomny
adomnyoz; ajndkoz; ad
admentes
adoptl; rkbe fogad
ads
adtorony (rdi)
adott esetben
adottsg; helyzet
adzik
affektl; knyeskedik; kelleti magt
affektltsg; modorossg
fonya
Afrika
afrikai
afrikai (ember)
g; gazat
g; fok
g (foly); die Beine unter die Arme nehmen:
nyakba szedi a lbt
g; gally
g; gally; vessz
g; von Ast zu Ast: grl gra
gacska
agancs
agr
gas
gaskodik
aggly
aggly; ohne Anstand: minden tovbbi
nlkl
aggastyn
aggaszt
aggaszt; ijeszt
aggaszt
agglegny
aggodalom; Besorgnis hegen: aggdik;
agglyoskodik
aggds; aggodalom
aggdik
aggdik; fl; tart vmitl; es ist zu besorgen,
da ...: fl, hogy ...
aggd
aggd; fl; ihm ist bang: fl; aggdik
aggd; nyugtalan
agilis
agitci
agitl
agittor
agrr; mezgazdasgi
agresszv
agronmus
gy
agy; agyvel; Hirn mit Nieren: vesevel
agyafrt
agyag
agyagbl val; cserp-
agyagos
agyar
gys
gybanfekv (beteg)
gyk
gykkt
gyel
agyhrtya
gyhuzat
agyi
agymunka
gynem
agyondolgozza magt
agyongzol
agyonhajszol
agyonhajszol; kimert
agyonl
agyonszr; leszr
agyont
agyont; agyonver
gy
agyvel
ahnyszor
ahnyszor; valahnyszor
ahelyett
ahhoz tartja magt
htat
htatos
htatos; buzg
ahol
ahonnan; ahonnt; woher bist du ?: hov
val vagy ?; ach woher denn !: , dehogy !
ahonnan
ahova
ajak
ajakrzs
ajndk
ajndk; adomny
ajndkoz; ad; wer hat das spendiert ?:
kinek ksznhetjk ezt ?; er spendierte mir
ein Glas Bier: fizetett nekem egy pohr srt
ajndkoz
ajndkoz; adomnyoz; jm. Lob spenden:
dicsretben rszest vkit
ajndkozs; meglepets
ajnl
ajnls
ajnls; elsz; utsz
ajnlat
ajnlat; javaslat; indtvny; krelem
ajnlatos
ajnlatos; tancsos
ajnlhat
ajnlkozik
ajnlott
ajnlott kldemny
ajnlott levl
ajnlott (posta)
ajt
ajttok
juls
jult; allt
akc
akadly
akadly; akadlyozs
akadly; gt (sp)
akadlyoz; htrltat
akadlytalan
akadlytalanul
akadkoskodik
akadmia
akar; wie du willst: ahogy akarod; wohin
wollen Sie ?: hov akar menni ?; ich will
arbeiten: dolgozni akarok; jetzt will ich
aufstehen: most pedig felkelek; wir wollen
jetzt essen: egynk; er wolle sofort zu mir
kommen: azonnal jjjn hozzm; was will
das werden ?: mi lesz ez ?; mi lesz ebbl ?;
das wolle Gott werhten !: Isten rizz !; er
will es gehrt haben: azt lltja, hogy
hallotta; keiner will es gewesen sein: senki
sem vllalja, hogy tette; niemand will es
gewesen sein: senki sem vllalja, hogy tette;
das will ich meinen !: az m !; meghszem azt
!; wir wollen sehen !: majd megltjuk !; das
akar; szvesen -na, -ne
akarat; akars; szndk; kvnsg
akarater; es fehlt nicht an gutem Willen:
jszndkban nincs hiny; beim besten
Willen nicht: a legjobb akarattal sem; der
letzte Wille: vgakarat; vgrendelet
akarater
akaratlan
akaratlan; nem szndkos
akaratnyilvnts
akaratos; nfej; makacs
akrhonnan; brhonnan
akrmelyik
akrmelyik; irgender von beiden:
valamelyik; egyvalaki a kett kzl
akrmikor
akrmilyen; valamelyik; zu irgender Zeit:
brmikor
akasztfa
akcentus; hangsly
akci
aki; halt ! wer da ?: llj ! ki vagy ?; wer
immer: akrki; brki; wer es auch sei: brki
legyen is az
aki; amely
aki; amely; ami
aki; ami; amelyik
aki; akinek a ...
akinek; mit wem ?: kivel ?; wem gehrt das
?: ki ez ?
akit; an wen schreibst du ?: kinek rsz ?
akkor; aztn; azutn
akkori
akkoriban
akkumull
akna (bnya)
akna (kat)
akt
aktatska
aktv
aktivista
aktivits
aktulis
al
al; alja
al; lefel
alad; altesz
alll
alllt; alhelyez; altesz
als
als; tnkretesz
alabstrom
albb
albbhagy; cskken; das gibt zu denken: ez
elgondolkodtat; auf etw. viel geben: sokra
tart vmit; zur Antwort geben: vlaszol; was
gibt's Neues ?: mi jsg ?; heute wird es
Regen geben: ma esni fog; es wird sich schon
geben: majd csak lesz valahogy; majd
albbhagy
albbi; kvetkez
albecsl; lebecsl; lekicsinyel
alacsony
alacsony; als; alsfok; alsrend
alacsony lgnyoms leveg; ciklon
alagsor
alagt
alhz
alhz; alvesz
alr
alrs
Alajos
alak; alakzat
alak; forma
alak; forma; termet
alak; termet; megjelens
alaki; formlis
alakt; elad (sznh)
alakt; forml
alakt; jtszik
alakt; mvel
alakts
alakts; formls
alakthat
alakoskods
alaktalan
alaktart
alakul
alakuls; formlds
almert
almerl; elsllyed
alamizsna
alany (nyelvt)
alanyeset
alanyeset (nyelvt)
alanyi (nyelvt)
alnyom
alap
alap. (alaptva; alapttatott) /rv./
alap (tv.)
alap; fundamentum
alaplls; alaphelyzet
alapelv
alapptmny
alapeszme
alapfelttel
alapfok
alapfok vizsga
alapt
alapt; alapoz
alapt; ltrehoz
alapt; megalapoz; ltest
alapts
alapt
alapt; adomnyoz
alaptvny
alapjban klnbz
alapos
alapos; behat
alapozs
alaprajz; vzlat
alapszablyzat
alapszn
alaptalan
alaptke
alapul; nyugszik; auf jm. beruhen: fgg
vkitl
alapvet
alapvet hiba
alapvet; kzponti krds
alapzat; fundamentum
larc
larc; lca
larcosbl
larcot lt; beltzik vkinek/vminek
alrendel; alvet
alrendel mondatszerkezet
alrendelt
alrendelt; fgg
altmaszt
altmaszt; bizonyt; igazol
altmaszt; megalapoz
altmaszts
alter
altesz; alrak
altt
altol
alatt
alatt; alul
alatt; folyamn; kzben
alatta
alatta; ezalatt; azalatt
alattomos; ravasz; mit Ngeln verschlagen:
beszegelt; beszgezett; nach ... verschlagen:
vhova vetdtt; elkerlt
alattomos
alattomos; rosszindulat
alattval
alvet
alvetett
alveti magt
alzat; alzatossg
alzatos
alzatos; Ihr ergebener: ksz hve (levlben)
albn
albn (ember)
Albnia
albrlet
albrl
lblcsessg
album
lcz
lds
ldatlan; szerencstlen; gedenke unser:
gondolj rnk; emlkezz meg rlunk; er
verga unser nicht: nem feledkezett meg
rlunk; wir sind unser drei: hrman
ldott
ldozat; zum Opfer fallen jm.: vki ldozatul
esik
ldozatos
ldozatos; nfelldoz
alelnk
alptmny; alap; alapzat
alezredes
alfld
alfld; sksg
algebra
Algria
algriai
algriai (ember)
alibi
alig
aligha; nemigen
alighogy
alja vminek
aljas; alval
aljas; komisz
aljassg; kznsgessg
aljzat (msz)
alkalmbl
alkalmbl; kapcsn; kapcsolatban
alkalmas; zu gelegener Zeit: alkalmas
idben; jkor; idejben; es ist ihm daran
gelegen: fontos r nzve; rdeke
alkalmas
alkalmas; hasznlhat
alkalmas; megfelel
alkalmas; rtermett; er ist zu allem fhig:
mindenre kpes; minden kitelik tle
alkalmas vmire
alkalmasint; bizonyra; mir ist wohl: jl
vagyok; jl rzem magam; wohl nicht:
alighanem; das mag wohl sein: ez bizony
lehetsges; meglehet; wohl bekomm's !:
egszsgedre !; leben Sie wohl !: Isten vele !
alkalmatlan
alkalmatlan; rosszkor jv
alkalmaz
alkalmaz; felhasznl
alkalmazkodik
alkalmazkodik vmihez
alkalmazkod
alkalmazott
alkalmazott; angewandte Kunst:
iparmvszet
alkalmi
alkalmi; alkalomadtn
alkalom; Gelegenheit haben zu etw.:
lehetsge van vmire; bei Gelegenheit:
alkalom; Anla nehmen: megragadja az
alkalmat
alkar
alkat
alkatrsz
alkohol
alkoholmentes
alkoholos llapot; ittas llapot; unter
Alkoholeinflu: alkoholos llapotban
alkoholtartalm
alkoholtilalom
alkot; forml
alkots; ltests
alkots; m
alkotmny
alkot mvsz
alkot; teremt
alkot; termel
alku
alkudik; alkuszik
alkudozs
lkulcs
ll
ll (kzel)
ll vhogyan; wie verhlt es sich damit ?: hogy
ll ez a dolog ?
ll vhova
ll vki utn/mgtt
llam
llamcsny; puccs
llamfrfi
llamf
llami
llami; nemzeti
llami operahz
llamost
llampolgr
llampolgrsg
llamtitkr
llamgysz
llamvizsga
lland
lland lakhely
lland; szilrd; rgztett; fix
lland; tarts
llandsg
llandst; megszilrdt; stabilizl
llapot; zustande bringen: vghezvisz;
megcsinl; zustande kommen: vgbemegy;
ltrejn; megvalsul
llapot
llapot (testi; lelki)
lls
lls; llapot; helyzet
lls; llhelyzet
lls; munkahely
lls; pozci
llsfoglals
llspont; szempont
llstalan
llat
llati
llatkert
llatmese; fabula
llatorvos
llattan
llattani
llattenyszet
llattenyszts
lldogl; csorog
llhatatlan
llhatatos
llhatatos; kitart
llt
llt; helyez; rak; tesz
llt; kijelent
llt; rgyl felhoz
llts
llts; bizonysg
llts; kijelents; valloms
lltmny (nyelvt)
lltlag
llkapocs
llni hagy; llva hagy
llhely
lllmpa
lloms
llott zetlen
llvny
llvny; polc
llvny; tart
llvnyzat
alma
almalekvr
almapr
alms lepny
lmatlan
lmodik
lmodozs; lom
lmodozik
lmodoz
lmodoz; brndoz
lmos
lmost; unalmas; schlfrig werden:
ellmosodik
lmossg
lnv
lnok
lnok; alattomos; ravasz
lnoksg
lnoksg; alattomossg; ravaszsg
lom
lomittas
lomszer
lomszuszk; htalv
alperes
alpesi legel
alpinizmus
Alpok
lruhba ltzik
lruhba ltztet; lcz; leplez
als tagozat
alsnadrg
alsnem; fehrnem
alsrsz
alsszoknya
alstest
lszent
alszik
ltalban
ltalban; kivtel nlkl
ltalban /rv./
altalaj
ltalnos; allgemeint bekannt: kztudoms;
im allgemeinen: ltalban
ltalnos
ltalnos rvny
ltalnos iskola
ltalnos mveltsg
ltalnos; sokoldal
ltalnos sztrjk
ltalnost
altatszer
altest
aludttej
alulrott
aluljr
alulmarad; veresget szenved; es unterliegt
keinen Zweifel: ktsg nem fr hozz
alulra
alulrl
alultpllt
aluszkony; lmos
alvajr; holdkros
alvs; im Schlaf: alvs kzben; lmban
alvz
alvilg
alv
a.m. (annyi mint) /rv./
amatr
amaz; az a, az az
mbr; jllehet; noha
ambci; becsvgy
ambulancia
ambulns
mde; jeher seit: kezdettl fogva; mindig is;
von jeher: kezdettl fogva; mindig is
ameddig; amg
amellett; azonkvl; mghozz
amellyel; amivel
amely; ami
amelybe; amibe
amelybl; amibl
amelyen; amin
amelyen; amin; worunter zu verstehen ist,
da ...: amin azt kell rteni, hogy ...
amelyrt; amirt
amelyhez; amihez
amelynek; aminek
amelynek; aminek; amelyre; amire; amely
clra
amelynl; aminl; ahol; ami mellett; amely
mellett
amelyre; amire
amelyrl; amirl; woran liegt es ?: min mlik
?; er weit nicht, voran er ist: nem tudja,
hnyadn ll
amennyi; amennyire; soviel als: annyi, mint;
soviel wie: annyi, mint
amennyiben
amennyiben; hacsak; wofern nicht ...: kivve,
ha ...
amennyire; ameddig
Amerika
amerikai
amerikai (ember)
ami
ami al; amely al
ami alatt
ami ltal; amely ltal; amelytl; amitl
ami ellen; amely ellen
ami eltt; amely eltt
ami szerint; amely szerint; wonacht fragt er
?: mit krdez ?; wonach richtet er sich ?:
mihez igazodik ?
ami utn
amibe; amelybe
amiben; amelyben
amirt; ami miatt
amg
amikor; als ob/wenn: mintha; so bald als
mglich: amint lehet; sowohl... als...: mind...,
mind...
amikor; bis wann ?: meddig ?; seit wann ?:
mita ?; dann, wann ...: akkor, amikor ...;
wann immer: akrmikor; brmikor
amikor; von wo ?: honnan ?; wo anders ?:
hol mshol ?; wo immer: akrhol; brhol; wo
nicht: ha nem; ach wo !: dehogy is !
amilyen; ahogyan; wie bitte ?: hogyan ?;
tessk ?; wie geht's dir: hogy vagy ?; wie spt
ist es ?: hny ra van ?; wie lange ?: milyen
hoss ?; wie lange ?: meddig ? mennyi ideig
?; wie schade !: milyen kr !; und wie !: de
mg mennyire !; wei wie Schnee: fehr,
mint a h; wie sich's gehrt: ahogy illik; wie
dem auch sei: akrhogy is ll a dolog; wie
amin
amint; mihelyt
amita
amita; azta
amirl
amirl; amelyrl
amirl; worum handelt es sich ?: mirl van
sz ?
mts
amitl; amelytl; wovor hast du Angst ?:
mitl flsz ?
mulatba ejt; csodlatba ejt
anarchista
anatmia; bonctan
andalog
anlkl; mit oder ohne ?: cukorral vagy
anlkl ?; ich bin ganz ohne: nincs egy
Anglia
angol
angol (ember)
angol (nyelv)
angolna
angolszsz
angyal
ankt
annakidejn
annl; desto besser: annl jobb
annyiban; ennyiben
Antal
antenna
antialkoholista
antikvrium
antikvrius; rgisgkeresked
anycska
anyag
anyagbeszerzs
anyagcsere
anyagi; anyagias
anyagi kr
anyagiak (pnz); Mittel und Wege finden:
megtallja a mdjt vminek; durch jedes
Mittel: minden ton-mdon; aus einigen
Mitteln: sajt pnzbl; sich ins Mittel legen:
anyagszllts
anyai
anyai rszrl
anyai szeretet
anyajegy
anyaknyv
anyaknyvvezetsg
anymasszony katonja; mama kedvence
anyamh
anyanyelv
anyasg
anyaszlt meztelen
anyatej
anyka
anys
apa; atya
apca
apad; cskken
apads
apai; atyai
apai rszrl
aply
aptlan
aptlan-anytlan; rva
aptsg (Ausztria)
pol
pol; gondoz
pols; gondozs
polatlan; gondozatlan
polja magt; was pflegen Sie zu trinken ?:
mit szokott inni ?
pol
poln
aps
aps s anys
apostol
aprnknt
prilis
apr; finom
aprd
aprhirdets
aprlk
aprmunka
aprpnz
aprpnz; vltpnz
aprra; tvirl hegyire
r
r; rads; rvz
r; radat
r; radat; das Gesprch kam wieder in
Flu: a beszlgets jra megindult
r; ramls; folys; sodrs
r; frt
r (szerszm)
r; vs
arab
arab (ember)
rad; ramlik; mlik; znlik
rad (kavarogva)
rads
rads; rvz
radat
radat; zn (tv.)
rajnlat
rajnlat; jm. zu Gebote stehen:
rendelkezsre ll vkinek
ram (msz)
ramkr (msz)
ramlik; rad; mlik
ramszed
ramsznet; ramkimarads
arany
arany (rme)
arny; viszony
aranybl val; arany-
aranydarab
aranyrem
aranyrme; aranypnz
aranyrtk
aranyhal
arnylag; viszonylag
arnylik; viszonyul
aranymves
arnyos
aranyos; aranyozott
aranyos (tv.)
arnyossg
aranyszn
arnytalan
aranyvaluta
arasz
raszt; terjeszt
arat
arats
arat
arat-cspl gp; kombjn
rboc
arc
arc; arckifejezs; pofa; kp
arc; orca
arc; pofa
arctlan; pimasz
arctlansg; so eine Anmaung !: van kpe !
mit nem kpzel !
arcfestk; smink
arcjtk; mimika
arckp
arckp; portr
arckpfest
arckifejezs
arculat
rdrgt
remels; remelkeds
rengedmny
rfolyam
argentin
argentin (ember)
Argentina
rhullm; daglyhullm
ria
ringadozs
aritmetika
rjegyzk
rkd
rkategria
rklnbzet; rklnbsg
rlaszllts
rleszllts; rengedmny
rmnykods; fondorlat
rmegllapts
rnyal; sznez
rnyalat; tnus
rnyas
rnyk
rnykol
rok
aroma
rpa
rpolitika
arrafel; odafel
rt; krt tesz
rt; megkrost
rtalmatlan
rtalmatlan; rtatlan
rtatlan
rtatlan; bntelen
rtatlan; jmbor
rtatlansg
artria
ru; Waren von guter Qualitt: j minsg
ruk
ruba bocst
ruba bocst; rust
rucikk
ruhz
rujegyzk
ruls
rul
rust; forgalomba hoz
rusts; terjeszts; forgalomba hozatal
ruszllt
rutermels
ruttel
ruttel; Posten stehen: rt ll; immer auf
dem Posten sein: mindig a helyn van; immer
auf dem Posten sein: mindig egszsges;
mindig jl van
ruval ellt
rva
rvcska
rvers; rverezs
rvz
rvz sjtotta terlet
arzenl
rzuhans
s
s; kutat
ss; sats
satsok
st
s
asszisztens
asszisztensn
asszony; n
asszony /rv./
asszonyka
asszonyos; nies
svny
svnyi
svnytan
svnyvz
sz
sz (krtya)
aszal; szrt
aszalt
aszly; szrazsg; aszottsg
szoksr
asztal
asztalitenisz; pingpong
asztalkend; szalvta
asztalos
asztalosmhely
asztalossg
asztaltrsasg
asz (bor)
t akar jutni
t; keresztl
t; keresztl; er ist weit ber Dreiig: jval
tl van a harmincon; er freut sich ber den
Erfolg: rl a sikernek; Fehler ber Fehler:
hiba hiba htn; Hals ber Kopf:
hanyatthomlok; fejvesztve; ber die Hlfte:
tbb, mint a fele; bers Jahr: mhoz egy
vre; fr Jungendliche 14 Jahre: 14 ven
fellieknek; das geht ber meine Krfte: ez
meghaladja az ermat; er klagt ber
Kopfschmerzen: fejfjsrl panaszkodik;
fejt fjlalja; ber Nacht: mrl holnapra;
sich ber etw. wundern: csodlkozik vmin;
t; tl; a msik oldalra
tad
tad; bead; tnyjt
tad; eljuttat
tad; kzbest
tad; kzbest; kzvett
tad; kiszolgltat
tad; odaad; tenged
tads; kzbests
tadja magt vminek
takaszt
talakt
talakt; tdolgoz
talakt; tforml
talakul
talakul; megvltozik
talny
tllt
talszik
tzik
tztat
tbillen; felbillen; felborul
tbjik; tcsszik
tbukik; tesik
tcsap; talakul vmiv
tcsap; tcsapdik; hirtelen fordulatot vesz
tcsaps; hirtelen vltozs
tcsapdik
tdob; tvet
tdolgoz
tg; kig
tget; kiget
tl; elszenved
tl; megr
tellenben; szemkzt; szemben
tenged
tenged (a msik oldalra)
tenged; truhz
tengedi magt; rbzza magt
tpt; talakt
tereszt; tenged
terszakol
tesik
tfnylik; tvilgt
tfog; tkarol
tfog; tkarol; tlel
tfog; kiterjedt
tfolys
tfolyik; tznlik
tfordt; lapoz
tfordt; megfordt
tfordt; megfordt; thelyez; trak
tfordul; megfordul; forog
tforduls (sp)
tforml; talakt
tfut; futlag tolvas; es berluft mich:
borsdzik a htam
tfut; vgigfut
tgondol
tgondol; meggondol
tgrget; tfordt; megfordt
thgs; megszegs
thajts; tjr
thalad; tmegy
thangol
thrt
that; les; metsz (hang)
thatol
thatolhatatlan
thelyez
thelyez; ttesz
thelyez; tltet
thelyez; elhelyez
athni
thidal
thidals; rpts (ptszet)
thidalhatatlan
thord; tvisz; thoz
thoz; tcipel
thz; trl
thz (vhova)
thzs; trls
tr
trs
titat; ztat
tvel; sszekt
tizzad
tjr
tjrkocsi (vast)
tjrt
tjtszik (sp)
tkapcsol
tkarol; meglel
tkel (vzen)
tkel vmin; tmegy vmin
tkels
tkels; tutazs
tkpez
tkpezi magt
tkpzsi tanfolyam
tkozott
tkozott; rdngs
tkozott; verflixt noch einmal !: teringettt !;
a kutyafjt !
tkozott; zu etw. verdammt sein: krhoztatva
van vmire
tkozottul; verzweifelte Lage: ktsgbeejt
helyzet; ich bin verzweifelt: ktsgbe vagyok
esve
tkltzik; tkltzkdik
tkltzik; elkltzik
tkltzik; elkltzik; tkltzkdik;
elkltzkdik
tkltztet
tkt; jrakt
tkulcsol; tkarol
tkutat
tkutat; vgigkutat; megmotoz
tlag
tlag; im Durchschnitt: tlagosan
tlagbr
tlagember
tlagmagassg; kzepes magassg
tlagos
tlagos; kzpszer; kzepes
atlanti; der Atlantische Ozean: az Atlanti-
cen
Atlanti-cen
tlt
tlt (tv.)
tlt; keresztllt
tltszik; kiltszik
tltsz
tlp; tmszik
tlp; tllp
tlp (vhova)
atlta
atltika
tls; harnt; rzstos
tl; keresztll
tlyukaszt
tmszik; megmszik vmit
tmegy
tmegy; tjtszik; tprtol
tmegy; tkel; tugrik
tmegy; keresztlmegy; thalad;
keresztlhalad
tmens; tkels
tmens; tkels; tjrs; tjr
tmenet
tmeneti; ml
tmen forgalom
tmr
tnz
tnz; ttekint; tvizsgl
tnyom
tnyomul; thatol
tnyjt; tad
tnyjt; felajnl
tnylik; tr
tok; kromkods; szitkozds
tolvas
atom
atomfizikus; magfizikus
atomizl
tltzik
tltzik; tltzkdik
tltztet
tnt
trkt
trkldik
tprtol; tll; tlp
tprtol; ttr
tprtols; tlls; tlps
trajzol; tmsol
trak
trak; trakodik
trohan; tvgdik
trostl; kivlogat
truhz; rruhz
tsiklik (vmin)
tszll; nach Berlin umsteigen !: Berlin fel
tszlls !
tszllt; trak
tszlljegy
tszmt
tszellemlt; megdicslt
tszivrog
tsz; besz
tszkik
tszrdik; tfnylik
ttanulmnyoz
ttekint; tnz
ttekint; tnz; tfut
ttekint; vgigpillant
ttekints
ttekints; tnzs; tvizsglat
ttekinthetetlen
ttekinthet
ttelel
tteleltet
ttelept; thelyez
ttelept; tkltztet
ttelepl; tkltzik
ttr (valls)
ttrs (valls)
tterjed
ttesz; thelyez
ttesz; transzforml (msz)
tttel (msz)
ttlt; tnt
ttr; passzroz (telt)
ttrs
tugrik
tugrik; tugrat; sich ber etw.
hinwegsetzen: tlteszi magt vmin
tugrik; kihagy
tugrik (vmin)
tutal; ttesz
tutals
tutalsi bettszmla
tutazs
tutazs; auf der Durchreise: tutazban
tutazik; tjr
tutazik; keresztlutazik
tutazvzum
tltet
tt; keresztlt; elver
tts; msolat
tvg
tvgs
tvlt; bevlt; becserl
tvlt (pnzt)
tvltozik
tvltozik; talakul
tvltoztat
tvltoztat; talakt
tvasal
tvergdik
tvesz
tvesz; elfogad
tvesz; megtrgyal
tvtel
tvteli elismervny
tvev; vevkszlk
tvezet
tvezet; tszllt
tvillan
tvirraszt
tvisz; talakt
tvisz; tszllt (a tls partra)
tvisz; tvezet; tsegt
tvitel
tvitel; thozat (szmvitel)
tvitt; kpletes
tvizsgl
tvizsgl; tkutat
tvizsgl; megvizsgl; ellenriz
tvizsgls
tvizsgls; revzi
tvonul
tvonuls
atyafisg
augusztus
ausztrl (ember)
Ausztrlia
Ausztria
aut
autbusz
automata
automata mosgp
automobil
autplya
autszerel
autt
autverseny
autversenyz; motorversenyz;
kerkprversenyz
autvezet
autzs
avas
avatatlan
avgett, hogy
az; amaz
az, ami a tied; a magad
az egsz; das Ganze geht sie gar nichts an:
semmi kze az egszhez
az elbb; imnt; nemrg; im vorhinein: eleve
az elbbi
az n -m (vmim); az enym; meine Mutter: az
n anym; meine Eltern: a szleim; meines
Wissens: tudtommal
az enym
az enym; a magam; az n rszem; die
Meinen: az enyim; die Meinen: a
hozztartozim
az erre vezet t
az igazi
az imnt
az ; a maga rszrl
az ; a maga rszkrl
az -je,-jei
az vmije; az vmijk
az n vmije; az nk vmije
az n; a mag
az n; az nk
az ni; a magi
az nk; a maguk
az nki; a maguki; ich gedenke ihrer:
gondolok r; rjuk; megemlkezem rla;
rluk; ich verga ihrer nicht: nem
feledkeztem meg rla; ich verga ihrer nicht:
nem feledkeztem meg rluk
az v; a mag
az v; a mag; sein Kleid: a ruhja; das ist
das seine: ez az v
az v; az vk
az v; ich gedenke Ihrer: gondoltam nre;
nkre; ich gedenke Ihrer: megemlkeztem
nrl; nkrl; ich verga Ihrer nicht: nem
feledkeztem meg nrl; nkrl
az vi; hozztartozi; ich gedenke seiner:
gondolok r; ich gedenke seiner:
megemlkezem rla; ich verga seiner nicht:
nem feledkeztem meg rla
az vik
az vk; a maguk
azalatt; ezalatt
azaz /rv./
azeltt
azeltt; ezeltt
azrt
azrt; amiatt; akirt; amirt
azonban; de; mgis
azonfell
azonfell; azonkvl; s mg
azonfell; ezenfell
azonfell; radsul
azonkvl
azonkvl; ezenkvl
azonnal
azonnal; nyomban
azonnal; rgtn; mindjrt; tstnt; zu
gleicher Zeit: ugyanakkor; es ist mir ganz
gleich: nekem teljesen mindegy; zwei mal
zwei gleich vier: ktszer kett ngy; das mu
ja nicht gleich sein: rr; nem srgs
azonnali hatllyal; haladktalan; hatrid
nlkl
azonos
azonos rtelm
azonost
azonossg
azta
azta, hogy ...
aztn; azutn; utna
azrkk
azutn; utna
zsiai
zsiai (ember)
-ba, -be
-ba, -be; -ra, -re; fel; -rt; dem Anschein
nach: ltszat szerint; ltszlag; nach senier
Meinung: vlemnye szerint; senier Meinung
nach: vlemnye szerint; der Reihe nach:
sorjban; es ist zehn Minuten nach vier: ngy
ra mlt tz perccel; nac
bb
bb; mit Kind und Kegel: pereputtyostul
baba; bb; bbu
bba; szlszn
babaarc
babakocsi
-ba,-be
babr
babrlevl
bbjtk
babkv; szemeskv
bableves
babona
babons
bbsznhz
bacillus
bcsi
badarsg
bdog
bdogbl val
bdogos
bdogos; vz- s gzvezetkszerel
bagoly
bgyadt; ertlen; lanyha; gyenge; enyhe
bgyadt; lankadt
bgyadtsg
bgyadtsg; fradtsg
bgyadtsg; lankadtsg
bj
baj; bntalom; panasz
baj; es hat Not: srgs; Not leiden an etw.:
szklkdik vmiben; ohne Not:
szksgtelenl; ok nlkl; zur Not:
nagynehezen; ppen csak hogy; zur Not:
baj; pech; balszerencse
baj; rossz
baj; szorultsg
baj; vsz
bajrs; behajts; kapubejr; Einfahrt
verboten !: behajtani tilos !; in der Einfahrt:
a kapu alatt
bajnok
bajnoksg
bajor
Bajororszg
bjos
bajtrs; pajts
bajtrs; pajts; elvtrs
bajtrsias
bajtrsiassg
bajtrsn; elvtrsn
bajusz
bak
bakancs
bakfis
baklvs
baktat
baktat; ballag
bakugrs
bl
bal fell
bal kz
Balaton
baleset
balesetbiztosts
baleseti osztly
balett-tncos
balfogs
balga; bolond
balgasg; bolondsg
balkezes
ballag; bandukol
ballonkabt
blna; cet
baloldal
baloldal (haj)
balra
balrl; bal fell
balsiker
balsors
balta; fejsze
balul t ki
balul t ki; flresikerl
blvny
blvnyoz; istent
bamba; esetlen
bmszkodik; bmul
bmul; bmszkodik
-ban, -ben; in den Wagen einsteigen: beszll
a kocsiba; in drei Teile teilen: hrom rszre
oszt; in einem fort: egyfolytban; in dem
Hause: a hzban; im Winter: tlen; in einem
Jahre: egy ven bell; in der Nacht: jjel; in
kurzem: rvidesen
-ban, -ben /rv./
bann
banndug
bnsmd
bnat; bbnat; Trbsal blasen: bsul
bnat; gond
bnat; megbns
bnat; srts; bnts
bnat; szomorsg; borongs hangulat
bnat; unter heftigen Schmerzen: heves
fjdalmak kzepette
bnatos; bs
bnatos; szomorks
-ban,-ben
banda
banda; horda
bandita
bnik
bnik; kezel
bnik vkivel/vmivel
bank
bankr
bankjegy
bankkvetels
bnkdik; bsul
bankutalvny; bankjegy
bankgy
bnt; bosszant
bnt; gondot okoz
bntalmaz
bnya
bnyakerlet
bnysz
bnyszat
bnyszat; bnyamvelet
bnyszik; kitermel
bnyagy; bnyszat
bnyazem
br; mbr
br; brcsak; freilich doch !: ht persze !
br; habr; mbr; noha; jllehet
br; mulat
br; ugyan; hiszen; biztos; csak
barakk
brny
brnyfelh
brnyhiml
bart
bart; szerzetes; Grauer Mnch: szrkebart
(bor)
bartn
bartsg
bartsgos
bartsgos; barti
bartsgos; bartkoz
bartsgos; bks
bartsgos mrkzs; barti mrkzs (sp)
bartsgtalan
bartsgtalan; elutast
barzda; rnc; red
barzdl; rovtkol; rncol; redz
barzds; rncos
barbr
brcsak; wenn auch: habr; noha; auer
wenn ...: hacsak ... nem; kivve, ha ...; wenn
nicht ...: hacsak ... nem; kivve, ha ...
brka
barkcsol
barlang; reg
brmelyik
brmikpp
barna
barna haj
barns
br
barokk
baromfi
baromfipsttom; geflgeltes Wort: szllige
brsony
brsonybl val; brsony-
brsonyos
basszus
bstya
bstya (sakk)
btor
btor; vitz
btort; buzdt
btortja magt; biztatja magt
btorsg; kurzsi
btorsg; mersz
btorsg; vitzsg
btortalan
btortalan; flnk
btran; nyugodtan
batyu
bauxit
bzis
be; ein und aus: ki-be; er weit nicht ein und
aus: nem tudja mihez fogjon; tancstalan; er
weit nicht weder aus noch ein: nem tudja
mihez fogjon; er weit nicht weder aus noch
ein: tancstalan
beads; beadvny
begyaz
beakaszt
bell; beksznt
bell; bekvetkezik; fr jn./etw. eintreten:
vkirt/vmirt skraszll
bellt
bellt; alkalmaz
bellt; beigazt
bellts
belltottsg; magatarts
bearanyoz
bernykol
bernykol (tv)
beavat; felavat
beavat (titokba)
beavatkozs
beavatkozik
beavatkozik; beleavatkozik
beavatkozik; beleavatozik
bezs
beztat
bebarangol
bebeszl
bbi; baba
bebiflz; bemagol
bebizonyt; igazol; tanst
bebizonyt; kimutat
bebocsts
bebort
bebort; bevon
bebort; kibort; lebort; rbort; lednt;
rdnt
beborul
bebrtnz
bebugyoll
beburkol
beburkol; becsomagol; eine neue Richtung
einschlagen: j irnyban halad
beburkol; betakar
beburkol; bevon
beburkol; eltakar; betakar
bebtoroz
beczget
Bcs
becsap
becsap; betaszt
becsap; bevg
becsap; rszed
becsaps
becsapds
becsapds (lvedk)
becsapdik
becsapdik (pl. ajt)
becsavar; berak (hajat)
becsempsz
becsenget
becserl
becserksz
becses
becses; kedves; drga
bcsi
bcsi (ember)
bcsi n
becsls
becsomagol
becsomagol; elcsomagol
becstelen
Bcsjhely
becsuk; bezr
becsukdik; sszecsukdik
becsl; megbecsl; tisztel; megtisztel
becslet; tisztessg
becsletbeli dolog
becsletbl; tiszteletbl
becsletrzs
becsletes
becsletesen; geradeaus gehen: toronyirnt
megy
becsletsrts
becsletsrt
becsletsz
becsletsz; gret
becslt; becses
becsvgy
becsvgy
bedob; behajt
bedobs
bedobnyls
bedolgoz
bedl; beomlik
bedl; felsl
bedrzsl
bedug
bedug; betesz
bedugaszol
bedugul; eldugul; verstopft sein: eltmdtt
begetett jel; in Brand geraten: meggyulladt;
kigyulladt; in Brand setzen: felgyjt; in
Brand stecken: felgyjt
beenged; kienged
bept
bept; beszerel
beptett btor
beptett szekrny; mit einbegriffen:
beleszmtva; belertve
beereszt; bebocst; beenged; sich in etw.
einlassen: vmibe belebocstkozik
beri; megelgszik vmivel
beri vmivel
berkezs
berkezs (napja); kein Eingang !: belpni
tilos !
berkezik; befut
beesett
beesett szem
beesik; beleesik; behull; belehull
beesik; beront
befagy
befalaz
befed
befed; bebort
befed; bebort; elbort
befed; betakar
befed; bort
befejez
befejez; bezr; lezr; berekeszt
befejez; megvalst; vghezvisz
befejezs
befejezs; vg
befejezs; zum Abschlu kommen:
befejezdik
befejezetlen
befejezettsg
befejezdik; vgzdik
befekett
befekett; megfekett
befekszik; belefekszik
befektet
befektet; belefektet
befel
befest
befest; bemzol
befszkeldik; befszkeli magt
befizet
befog
befog (llatot)
befog; becsuk; zrva tart
befog (lovat)
befog; megfog (ruhaanyagot)
befog (szn)
befogad
befogadkpessg
befoglal
befog
befolysol
befolysos
befolyik; bejn (pnz)
befon
befon; sszefon
befordul
beftt
befttesveg
befz
befz; eltesz
befz; konzervl
befrcskl
befut
befut (haj)
befut; megrkezik
befut; berkez; bejv
befggnyz
beft
befz
befz; felfz
begombol
begombolkozik
begngyl; bebugyoll
begngyl; krlktz
begrbl; meggrbl
begubzik; bebbozdik
begy
begyakorol
behajlik; bekanyarodik
behajlt
behajzik
behajt
behajt; beszed
behajt; beterel
behajt (jrm)
behajt; kihajt
behny; befldel
behast; felhast; hasogat
behat; tzetes
behatol; benyomul
behatols
behavaz
behavazott
beheged
behelyez; betesz
behint; locsol
behint; meghint
behv (kat)
behv; sszehv
behord
behoz
behoz; importl
behozatal; bevitel; import
behozatal; import
behozatali vm; beviteli vm
behz
behz; bevon
behz; sszehz
beidz
beigazolds; bebizonyosods
beigazoldik
beigazoldik; bebizonyosodik
beiktat
beiktat; beilleszt
beilleszkedik
beilleszt; beiktat
beindt (motort)
beindul
beint (autnak)
beratkozik; felratkozik
bejr
bejr; beutazik
bejr; megjr
bejrat
bejrat; bemenet
bejrati ajt; kapu
bejegyez; ber
bejegyez; iktat
bejelent
bejelent; kzl; jelez
bejelents; bemonds
bejelenthivatal
bejelentlap
bek. (bekezds) /rv./
bka
bekapcsol
bke; bkessg
bekebelez
bkeharcos
beken
bkn; bkben; nyugton
beken; megken
beken; megken (tv. is)
bekpzelt; nhitt
bekeretez
bekert
bekert; krlvesz
bks
bks termszet
bkeszeret
bkeszerzds
bktlen; nyughatatlan
bktlensg; egyenetlensg
bekezds
bekopog
bekopog; kopogtat
bekormoz
bekltzik; bekltzkdik
bekltzik; odakltzik
bekltzik vhova
bekt
bekt; bektz
bekvetkezik
bekld
bekld
bklkeny; bkt
bl
belts
belts; szszersg; rtelem
belthatatlan
belthatatlan; unabsehbare Mglichkeiten:
korltlan lehetsgek
belt
bele; bel; belefel
bele; ebbe; abba
beleakad; belebonyoldik
beleavatkozik
beleavatkozik vmibe; er mischt sich in alles:
mindenbe belertja magt
belebonyoldik; belekeveredik
belebonyoldik; belekeveredik; jn. in seine
Netze verstricken: behlz vkit
belebjik
beleegyezs; engedly
beleegyezs; hozzjtuls
beleegyezs; seine Einwilligung geben zu
etw.: beleegyezst adja vmihez
beleegyezik
beleegyezik; hozzjrul
beleli magt
belerts
belertve
beleeszik
belefog; hozzfog; hozzlt
belfojt; torkra forraszt
belegabalyodik; megreked
beleharap
beleillik
belek
belekapaszkodik
belekarol
belekpzeli magt
belekever (tv.)
belekever; belevon
blel; er ist ihm sehr unterlegen: sokkal
gyengbb nla
bellegzik
belemlyeszt
belenyilallik
belenyugszik; beletrdik
belp
belp; bemegy
belps
belps; kezdet
belps (zene)
belpsi engedly; kilpsi engedly
belpdj
belpjegy
bls (ruha)
blsanyag
beleszmtva; beszmtva; belertve
beleszokik; beletanul
beleszl
beleszl; belebeszl
beletrds
beletrdik vmibe
belevs; fr
belevon; belekever
belfld
belfldi
belfldi (ember)
belfldi forgalom
belfldi utazs
belga; belgiumi
belga (ember)
Belgium
blgrcs; klika
belgygysz
belkereskedelem
belk
belk; betaszt
belle; ebbl; abbl
belle; ebbl; abbl; daraus folgt: ebbl
kvetkezik; mache dir nichts daraus !: fel se
vedd !; oda se neki !
belpolitika
bels
bels; bel-
bels; benti
bels csatr
bels; lichte Weite: belvilg
bels rsz; a belseje vminek; der Minister des
Innern: belgyminiszter
bels zseb; mellzseb
belsrsz
blszn
beltenger
belgyminisztrium
bell
bell; benn; bent
belvros
belvz
blyeg
blyeggyjtemny
blyeggyjt
blyegz
bemagol; bevg
bemagoltat
bemar
bemardik; belemardik
bemrt; belemrt
bemzol
bemegy; befr
bemlyt; homort
bemenetel; bejrs; belps
bemeszel; tmeszel; bemzol; tmzol
bemocskol
bemond
bemonds
bemond
bemond; konferl
bemutat
bemutat; elad
bemutat; felmutat
bemutat; megismertet
bemutat; megmutat
bemutat; sszeismertet
bemutat; produkl
bemutats
bemutatkozs
bemutatkozik
bemutat elads (sznhz)
bemutat; premier
bna; snta
Bence
bencs
bend; pocak
Benedek
benedvest; megnedvest
benpest
benpests
benevez
benevez (sp)
benne; ebben; abban
bennlak
bennlak nvendk
bennszltt
ben; beheged
ben; sszen; etw. zuwege bringen:
ltrehoz; sszehoz vmit; zuwegen kommen:
bentt
benssges
bent; benn; bell
bnuls; ein Laib Brot: egy egsz kenyr;
cip
benzin
benzinjegy
benzinkt
benzol
benyom; belenyom
benyoms
benyomst kelt
benyomul; keresztlhatol; thatol; behatol
benyjt
benyjt; bead
benyl; belenyl
beolt vmi ellen
beomls
beomlik
beoszt
beoszt (vhova)
beoszts
bemls; befolys
bents
bepanaszol
bepanaszol; panaszkodik
beperel; bevdol
bepiszkt
bepiszkt; beszennyez
bepiszkoldik; beszennyezdik
beporoz
bepderez
br
br; dj; fizets
beragyog
berak; berakodik
berak; felrak; berakodik
beraks; berakods
berakods; beraks
berakodik
beraktroz
brbe ad
brbe ad; kiad; Zimmer zu vermieten: kiad
szoba
brbe vesz; brel
brces
brel
brelhet
brelszmols
berendez
berendez; felszerel
berendezs; felszerels
berendezs; kszlk; szerkezet
bereped; einsprungen fr jn.: beugrik vki
helyett
berepls
bereteszel
brhz
brkocsi
brlaks
brlet
brletjegy
brl; albrl (laks)
brl; haszonbrl
brmentest; felblyegez; blyeggel ellt
brmentests nlkl; ingyen
brmunka
beromi; llati
beront
beront; betr
berozsdsodik; megrozsdsodik
berreg; bg
berg
bergik
bergik; megittasodik
beruhz
besorol
besorols
besoroz
besz; pcol
bespr
besg; rulkodik
besg (tv.)
besg; hrl ad
besrt
beszakt
beszll; bemszik
beszllsol (kat)
beszllt
beszmts; beleszmts; mit Einschlu von
etw.: vmit beleszmtva; beszmtva
beszmthatatlan
beszmthat llapotban lev
beszmtva; beleszmtva
beszmol; jelent; tudst
beszmol; jelents; tudsts
beszd
beszed; behajt
beszdes
beszeds; behajts
beszdkszsg
beszeg
beszl
beszl; szl; mond; es spricht fr sich selbst:
nmagrt beszl
beszlget
beszlget; du hast gut zu reden: knnyen
beszlsz; knny neked; du hast letch zu
reden: knnyen beszlsz; knny neked
beszlget; trgyal
beszlgets
beszlgets; trsalgs; ins Gesprch
kommen: beszlgetni kezd
beszl
beszlke; ihr Mundwerk steht nie still: be
nem ll a kereplje; szja
beszlkszsg; beszlkpessg
beszerzs
beszerzs; Besorgung machen: bevsrol
beszerzsi forrs
beszv
beszolgltat
beszort
beszort; befog
betjol
betakar; beburkol; sich in etw. hllen:
burkolzik vmibe
betakart
betakarzik
betant
betant; idomt
betapos; beletapos; kitapos
betapos; letapos; bedngl
beteg
beteg; fjs
beteggy
betegllomny
betegpol
beteges
betegeskedik
betegeskedik; snyldik
beteglap
betegnek kir; betegllomnyba vesz
betegsg
betegsg; baj
betegsg; die ansteckende Krankheit: fertz
betegsg
betegsg miatt
betegszoba
betekints; bepillants
betekints; bepillants; belts
betelept; benpest
betemet; betlt
betr
betrs
betesz
betesz; becsuk
betesz; berak
betevs; bett
betilt
betolakod
betlt; elfoglal
betm
betms; betmds
betr
betr; beront
betr; bezz
betr; feltr
betrs; mit Einbruch der Nacht: az j
belltval
betrik
betrik; beszakad
betr
bet
bet szerint; sz szerint
betrendes
betz; betzget
beugrik
beugrik vkihez; benz vkihez
beutal
beutal (dlsi)
beutazs
beutazik; bejr
beltet
beltet; elltet
bet; belet
bets
bevegez
bevg; becsap
bevg; belevg
bevgs; hasadk
bevlik
bevlik; alkalmas
bevall; beismer; elismer
bevall; elismer
bevlt; felvlt; tvlt (pnzt)
bevlt (pnzt)
bevndorls
bevndorl
bevsrls
bevsrl
bevsrlkocsi
bevsrlkosr
bevsrlsta
bevsrol
bevgez; befejez
bever
bever; belever
bevs; belevs
bevsdik; belevsdik
bevesz
bevesz; elfoglal; Abschied nehmen:
elbcszik; den Hrer nehmen: felveszi a
kagylt; Platz nehmen: helyet foglal; Taxi
nehmen: taxit fogad; ein Zimmer nehmen:
szobt vesz ki; brel; in Empfeng nehmen:
tvesz; wie mann's nimmt: ahogy vesszk;
etw. auf sich nehmen: felvesz; magra vesz
vmit; zu sich nehmen: maghoz vesz; zu sich
nehmen: elfogyaszt; bitte, nehmen Sie !:
bevtel
bevtel; jvedelem
bevtelez
bevets
bevets (kat)
bevezet
bevezet; bejegyez
bevezet; megkezd; megindt
bevezets
bevisz; behoz; importl
bevitel; behozatal; import
bevon
bevon; bebort
bevon; bebort; huzattal ellt
bevon; belevon
bevon; bort
bevonat; huzat
bevonul
bevonul; bekltzik
bevonul (kat)
bevonuls; bekltzs
bez. (bezrlag) /rv./
bezr
bezr; becsuk
bezr; befejez; den Vertrag abschlieen ber
Alterversorgung: eltartsi szerzdst kt;
eine Wette abschlieen: fogadst kt
bezr; elzr; lezr; becsuk
bezr; lezr
bezr; lezr; becsuk
bezrkzik
bezran
bezrdik; becsukdik
bezrdik; bezrul
bezrlag
bezz
Biblia
bborpalst
bborvrs
biceg; dcg; kacszik
bika; Erlauer Stierblut: egri bikavr (bor)
bili
bilird
bilincs
bilincs; bkly
bilincs; bkly; ktelk; am laufenden Band:
futszalagon
bilincsitl felold
billen; billent
billenty
bimb; rgy
bimbs
bimbzik; rgyez
biolgia
br; birtokol
brlat; kritika
brl; kritikai
brl; kritikus
birka; juh
birkanyrs
birkzs
birkzik; kszkdik; vvdik
br
birodalmi vast
birodalom
brsg
brsgi
brsgi trgyals
brsgi trgyalterem
brsg
birsalma
birtok
birtok; tanya
birtokbavtel
birtokls; birtok; etw. im Besitze haben:
vminek a birtokban van
birtokmegoszts
birtokol; br
birtokos
birtokos eset (nyelvt)
birtokos; tulajdonos
bitorol
bivaly; blny
bizakod; zuversichtlich sein: bizakodik;
bzik
bizalmas
bizalmas bart; bartn
bizalmaskod
bizalmatlan
bizalmatlan; gyanakv
bizalmatlankodik; gyanakodik
bizalmi
bizalmi (ember)
bizalom
bizalom; bizakods; ich bin der festen
Zuversicht, da ...: ersen bzom abban, hogy
bizalom; jm. Zutrauen schenken: bzik
vkiben
bizalomgerjeszt; bizalomkelt
bizalomteljes
bzik
bizomny
bizony; st
bizonyra; biztosan
bizonyt
bizonyt; altmaszt
bizonyt; tanst
bizonyts; bizonytk; unter Beweis stellen:
bebizonyt
bizonytk
bizonytk; eine Probe mit etw. machen:
kiprbl vmit; eine Probe mit etw. anstellen:
kiprbl vmit; jn. auf die Probe stellen:
prbra tesz vkit
bizonytk; igazols; dokumentci
bizonythat
bizonyt er
bizonytvny
bizonylat
bizonyos; biztos
bizonyossg
bizonytalan
bizonytalan; homlyos
bizonytalan; ktes
bizonyul vmilyennek
bizottsg
biztat; kezdemnyez
biztat; rbeszl
biztat; unszol; sich ntigen lassen: kreti;
knltatja magt
biztats
biztats; rbeszls
biztonsg
biztonsg kedvrt
Biztonsgi Tancs
biztos
biztos; bizonyos
biztos; biztonsgos; veszlytelen
biztosan; ja, warum nicht ?: mirt ne ?; ja
nicht: dehogy
biztost
biztost; biztonsgba helyez
biztosts
biztostsi bettlap
biztostsi szerzds
biztostk
biztostk; kezessg; er leistet Gewhr dafr:
jtll rte
biztostk (msz); die Sicherung brennt
durch: kig a biztostk
biztostt
biztossg; bizonyossg
blokd
blokd al vesz; zr al vesz
blz
bbiskol
bbita
bocsnat
bocsnat; megbocsts
bocsnatkrs; mentegetzs; jn. um
Entschuldigung bitten: bocsnatot kr vkitl
bocsnatot kr
bocsnatot kr; mentegetzik
bocskor
bd
bodnr
bdultsg; mmor
bodzabokor
bogncs
bogr
boglrka
boglya; kazal; asztag
bogrcsgulys
bogy
bohc
bohks
bohzat
bja
bojler
bojt
bk
boka
bokor; bozt; auf den Busch klopfen:
puhatolzik
bokrosodik
-bl, -bl
boldog
Boldogasszony
boldogt
boldogsg
boldogtalan; unglcklich lieben:
viszonzatlanul szeret
boldogul
boldoguls; dvssg
bolgr
bolgr (ember)
bolha
blint; blintgat; bivccent
bolond
bolond; bolondos
bolond; eszeveszett; verrckt machen:
megbolondt; verrckt werden: megbolondul
bolond; hbortos
bolondos; mks
bolt
bolt; zlet
bolti r
boltv
boltves
boltozat
bolyg
bolyhos
bolyong; tvelyeg
bomba
bombasrlt
bombasiker
bombatmads
bombz
bombz
bomls
bomlaszt
bomlaszt (tv.)
boncols
bonyolult; knyes
bonyolult; kusza
bor; Wein in Flaschen: palackozott bor;
Wein vom Fa: hords bor; den Wein lesen:
Borbla
borbly
borda
bordzat (haj)
borgonyafnk; puffancs
bort
bortk
bortlap; bortk
borjadzik
borj
borjslt
borogat
borogats
borka
borona
borosta
borostyn
borostynk
borotva
borotva; elektrischer Rasierapparat:
villanyborotva
borotvales
borotvlatlan
borotvlkozik
borotvapenge
boroz
borprlat; brandy
borraval
bors; roter Pfeffer: paprika; ungarischer
Pfeffer: paprika
borsmenta
bors
borshvely
borsos
borszesz
bort hzast; bort vg
bortermels; szlmvels
bortermel; szlsgazda
borult; bors; felhs
bors
borz
borzad; retteg; irtzik; es graut mir/mich vor
ihm: iszonyodom tle
borzads; borzongs; irtzat
borzalom; rm; rmsg
borzaszt
borzaszt; iszony
borzaszt; rettenetes; rmes
borzong; fagyoskodik
borzong; remeg
borzongs
borzongat
bosszankodik
bosszant
bosszant; zaklat
bosszants; zaklats
bosszant
bosszant; kellemetlen; zavaros
bossz
bossz; an jm. Rache nehmen: bosszt ll
vkin
bosszs
bosszs; auf jn. ungehalten sein: neheztel
vkire
bosszs; haragos; mrges
bosszsg
bosszsg; felhborods
bosszsg; kedvetlensg
bosszt ll
boszorkny
boszorknysg
bot; kar; rd
bot; plca
botanika
botanikus
botfl
botladozik; botorkl
botorkl
botorkl; imbolyog
botorkl; tntorog
botrny
botrnyos
boy
bozontos
bozontos; borzas; lompos
bozt
bozt (sr)
bbeszd
bg; bget
bg; jajveszkel
bjtl; koplal
blcs
blcselkedik; filozofl
blcsen; okosan
blcsessg
blcs
blcsdal
blcsde
br
br; eine ehrliche Haut: becsletes ember;
aus der Haut fahren: kibjik a brbl
brnc
brbl val; br-
brgygysz
brgyullads
brkemnyeds
brkits; das gibt den Ausschlag: ez a dnt
brmellny
brtn
brtnr
bsg; flsleg
bsg; flsleg; felesleg
bsg; gazdagsg
bsg; nagysg
bsg; tlrads
bsges
bsges; gazdag
bsges; kiads
bsz; dhs
bven; bsgesen
Brazlia
brazliai
brazliai (ember)
brekeg
brikett
bronzrem
bronzszn; bronzvrs
bross; mellt
brosra
brutlis
b; bnat; bntalom
bbnat
bubi (krtya)
bcs
bcsjrs; zarndoklat
bcsvtel
Buda
buggy; puff
bg hang (telefon)
bugyborkol; buborkol; forr
bugyi
bugyog
buja
bjik; csszik
bujtogat; lzt
buks
buks; kudarc
bukfenc; einen Purcelbaum machen:
bukfencet vet; einen Purcelbaum schlagen:
bukfencet vet
bukfencezik
bukta
Bulgria
bulla
bunda
bunk; buzogny
bunk; fej; bra
bunks
bura; fed
burgonya; krumpli
burjnzik
burkol; kiblel
burkolat; gngyleg
burkolatlan; csupasz
burok; burkolat; lepel; in Hlle und Flle:
nagy bsgben
burzsozia
bs; bnatos
bskomor
bskomorsg
bsul; bnkdik
busz
busz; autbusz
buta; ostoba
buta; ostoba; hlye; das wird mir schon zu
dumm: ezt kezdem mr unni
butasg; ostobasg
butik
btor
bvr
bvhely
bvhely; rejtekhely
bvhely; rejtekhely; Versteck spielen:
bjcskzik
bza
bzavirg
buzdt
buzgs; forrongs
buzgsg; buzgalom; mit groem Eifer: nagy
igyekezettel
buzog; forr
buzog; pezseg; forr
bds
bf
bkkfa
bkkfbl val
bkkny
bn
bn; vtek
bn; vtek; hiba; jn. Schuld geben: okol vkit;
hibztat vkit; schuld sein an etw.: az oka
vminek
bn; vtek; kihgs
bnbak
bnbn; tredelmes
bnbe visz
bnhds
bnhds; vezekls
bnhdik; vezekel
bns; vtkes
bnzs
bnzik; vtkezik
bnz; brtntltelk
bnrszessg
bntny; bntett
bntets; brsg
bntets; fenyts
bntethet; bntetend; bns
bntetlen
bnteteljrs
bntetjogi
bntetparancs
bntetrgs; bntetdobs (sp)
bngy
bszke
bszklkedik; pffeszkedik
bszkesg; voller Stolz: bszkesggel telve
bvsz
bvsz; varzsl
bvszkedik
bvszmutatvny
bvszmutatvny; szemfnyveszts; kprzat
bvkr
bvs; mgikus
bz; bdssg
bzlik; hier stinkt's: itt bds van; hier
stinkt's: itt bzlik valami
camping
campinggy
campingfz
cpa
cr
cdrus
cdula
cg
cgbolt
cgr; cgtbla
cgjelzs
cgtbla
cgvezet
ch
cl
cl; rtelem; das war der Zweck der bung:
ez volt a cl; az egsz erre ment ki
clba vesz; cloz
clgmb
cljbl; vgett
clkitzs
cella; zrka
celofn
cloz
cloz; trekszik
cloz; utal
clpont
Celsius-fok
clszer
clt r; elr
cltbla
cltalan
cltalan; rtelmetlen
cltudatos
clzs; ints; figyelmeztets; jel; ein Wink
mit dem Zaunpfahl: flrerthetetlen clzs
clzs; utals
clzatos
cement
centrifuga
centrifugz
crna
crnaszl
ceruabl; golystollbett
ceruza
Chile
chilei
chilei (ember)
cibl; megtpz
cibl; rngat
cibl; rngat; tpdes
cica
cicoma; dsz
cicomzkod
cifrz; cikornyz
cigny
cignypecsenye
cignyzene
cignyzenekar
cigaretta
cikk; fejezet
cikk; tanulmny; fogalmazs
ciklmen
ciklikus
cikornya; kacskaring; kacskarings vonal
cilinder
cm
cm; felirat
cimbora
cmn
cmer; Kopf oder Wappen: fej vagy rs
cmerpajzs
cmke
cmkp
cmsor (nagybets) (nyomda)
cmsz
cmsz; vezrsz
cmzs
cmzett
cincog
cinikus
cink; horgany
cinke; cinege
cinkostrs
cipekedik
cipel
cipsz
cip; kenyr (egsz)
cip; vekni
cip; jm. etw. in die Schuhe schieben: rken
vkire vmit
cipfz
cipsarok; einen reienden Absatz finden:
nagyon kelend
Ciprus
ciprus (nvny)
cipzr
cirill
ciripel; cirpel
cirkl
cirkl (haj)
cirkusz
cirgat
ciszterna
citera
citrom
civakods
civakodik
civakodik; veszekszik; perlekedik
civakod
civakod; hzsrtos
civilizl
civilizlatlan; vad
cvds
ckmk; holmi
comb (llat)
comb (llat) (Ausztria)
clp; dc
clp; kar
clpz; karz
cvek; kar
cvekel; kikarz
cucli; didli
cukor
cukorbajos; cukorbeteg
cukorbors
cukorka
cukormz
cukortart
cukrsz
cukrszda
cukrost
cukroz
cuppan; loccsan
cuppant
csbt; rvisz
csbt
csahol
csak
csak; csupn
csak; fr erste: elszr is; fr erste: egyelre;
erst dann: majd csak akkor
cskny
csakhamar
csaknem; majdnem; szinte; schier
unmglich: teljesen lehetetlen; es soll mich
schier bednken: gy rmlik; gy vlem
csal
csal; megcsal
csal; szdeleg; szdt; szlhmoskodik
csald
csald; nach Hause: hazafel; zu Hause:
otthon; er und sein genzes Haus: s az egsz
hza-npe; von Hause aus: otthonrl; von
Hause aus: szletstl fogva
csald; nemzetsg
csaldi llapot
csaldi hz
csaldi ptlk
csaldias; bizalmas
csaldnv
csaldtag
csaldtag; hozztartoz
csaln
csalncsps
csalrd; csal; csalka
csals
csals; szdelgs; szdts; szlhmossg
csaltek
csalfa
csalhatatlan
csal
csal; gazember; csirkefog
csal (krtya)
csal; szdelg; szlhmos
csal; szlhmos
csalds
csalds; kibrnduls
csaldst okoz; kibrndt
csaldik
csaldik; kibrndul
csaldik; tved
csalogat
csalka
csmcsog
csmps
csap
csp; tapogat
csapadk
csapgy
csaps
csaps (tv.)
csaps; megprbltats
csapssal/tssel feldnt; kidnt
csapat
csapat; csoport
csapat (tizenegy fs) (sp)
csapatonknt
csapda
csapda; kelepce
csapkod; verdes
csapajt
csapdik; csattan; Luft schnappen: levegt
szv
csapong
csapos; csaplr
csapszk; felcsaphat ls
csapzr
csapszk
csarnok
csszr
csszrn; csszrn
csat; kapocs
csata; tkzet
csatr (sp)
csatroz
csatatr
csatlakozs; belps
csatlakozik
csatlakozik; bekapcsoldik
csatlakozik; belp
csatlakozik; trsul
csatlakozik vmihez; az etw. stoen: hatros
vmivel
csatlakoz (dugs)
csatlakozaljzat; konnektor
csatls
csatol; mellkel
csatols; csatlakozs
csatorna
csatornz
csattan; csattog
csattans
csattan
csattint; kattint
csattog; zeng; nekel (madr)
csavar; srf
csavaranya
csavaranya (msz)
csavarg
csavarhz
csavarkulcs; villskulcs; franciakulcs
csavarmenet
csavarodik; gyrzik; nach Atem ringen:
levegrt kapkod; die Hnde ringen: kezt
trdeli
csavarodik; tekerdzik
csavarog
csavarog; kszl
csavarszer
csecsem
cseh
cseh (ember)
cseh (nyelv)
Csehorszg
csehszlovk
csehszlovk (ember)
Csehszlovkia
csekly; jelentktelen
csekly; kevs; kicsiny; alacsony; silny;
nicht im geringsten: legkevsb sem
cseklyebb rtk; silny
cseklyebb; silnyabb
cseklysg; kicsisg
cseklysg; semmisg; auf die Spur bringen:
nyomra vezet
csekk
csel
csel; trbecsals
cslcsap; csapodr; ingatag
cselekedet
cselekedet; cselekmny
cselekedet; tett
cselekszik; mit etw. handeln: kereskedik
vmivel; mit jm. handeln: alkudozik vkivel;
um was handelt es sich denn ?: mirl is van
sz ?; worum handelt es sich denn ?: mirl is
van sz ?; wovon handelt dieses Buch ?:
mirl szl ez a knyv ?
cselekszik; tesz; alkot
cselekv; hat; alkot
cseles; ravasz; alattomos
cselkv md (nyelvt)
csellista
cselszv
csemege
csemege; desszert
csempe
csempsz
csempsz; zrkedik
csempszru
csempszet
csempszik
csempz
csend; nmasg; hallgats
csendben lefekszik (kutya)
csendlet
csendes
csendes; bks
csendes; halk
csendes; hallgatag
Csendes-cen
csendes-ceni; der Pazifische Ozean:
Csendes-cen
csendrsg
cseng
cseng; hangzik
csenget
csengets
cseng
csepeg
csepeg; cspg; csurog
csepegtet
csepegtet; csurgat
cspel
csepereg
csphadar
cspls
csepp
cseppenknt
cseppk
csere
csere; kicserls
cserebogr
cserp
cserepes virg
cserpklyha
cseresznye
cseresznyeplinka
cserje; bokor; bozt
cserjs; bozt
cserjs; boztos
cserksz
cserzvarga; tmr
cssze
csszealj
csetepat
csettint
csettint; pattint
cseveg; elbeszlget
csevegs; fecsegs
csibe
csibe; csirke
csibsz; klyk
csicsereg; csiripel
csicsergs; csiripels
csiga
csiga (msz)
csigalpcs
csigasor (emel)
csigolya
csk; sv; szalag
csiklands
csiklandoz
csiklandoz; ingerel
csik
csikorgat; ropogtat
csikorog
csiks
cskos; cskozott; svos
cskos; svos
cskoz; svoz
csillag
csillagsz; asztronmus
csillagszat
csillagos
csillagvizsgl
csillagzat
csillm
csillmlik; csillog
csillmlik; csillog; villog
csillapt; enyht
csillapt; enyht; elllt
csillapthatatlan
csillr
csille
csille (bnya); ein scharfer Hund: haraps
kutya; blder Hund: barom; auf den Hund
kommen: lezllik
csills (bnya)
csillog; fnylik
csillogs; csillmls
csillogs; fny; ich habe keinen Schimmer
davon: sejtelmem sincs rla
csillogs; villogs
csimpnz
csinos; takaros
csinos; takaros; fess
csinos; takaros; rendes; j; szp
csintalan
csintalan; pajkos
csny
csp; mar
csp (rovar)
csipeget
csiperkegomba
csps
csipesz
csipet
csipke
csipkebokor
csipked; piszkl; bszt
csipkeldik; gnyoldik
csipkeldik; ktekedik
csipkeldik; piszkl; piszkldik
csipog
csp
cspcsont
cspfog
csps
csps; les (tv.)
csiptet; szort
csra
csrtlant
csrzik
csiriz
csirke; csibe
csirke (rntani val)
csirkefog
csiszol
csiszol; fnyez; polroz
csiszols
csiszolat
csiszolatlan
csz
csizma
csizma fle
csizms
csizmaszr
csobog
csobogs; pacskols; pancsols
csoda
csodlat
csodlatba ejt
csodlatba ejt; meglep
csodlkozs; csodlat; jn. in Verwunderund
setzen: csodlatba ejt vkit
csodlkozik; mul
csodlkozik; bmul
csods; csodlatos
csodaszp
csk; Gru und Ku: sok cskkal s
lelssel; mit tausend Ku: sok cskkal s
csoki
cskol; cskolzik
csokold
csokor; bokrta
csokor; szalag
csomag
csomag; kteg
csomagfelvtel
csomagkiads
csomagkld szolglat
csomagmegrz
csomagol
csomagols
csomagolpapr
csomagonknt
csomagptdj
csomagszllts; csomagkzbests
csomagtart
csom
csom (hajzs is); bog; grcs
csom; kteg
csom; nyalb
csomz; csomt kt
csnak
csnak; naszly
csnakmotor (kls)
csonk
csonka
csont
csontbl val; csont-
csonthjas gymlcs
csontos
csontvz
csontvel
csoport
csoportos utazs
csoportost
csoportosul
csoportosul; sszeverdik
csorba
csorbult
csordultg telt; telis-tele
csoszog
csvlja a farkt
cs
csbr
cscselk
cscselk; banda
cscselk; irgewie gesinnt sein: vmilyen
szellem; rzelm; felfogs
cscsonk (msz)
csd
csd; einen Krach mit jm. haben:
sszeveszett; haragban van vkivel; einen
Krach machen: patlit csap; mit Ach und
Krach: nagy nehezen; mmel-mmal; unter
Ach und Krach: nagy nehezen; mmel-mmal
csd; pleite gehen: tnkremegy; csdbe jut;
pleite sein: tnkrement; csdbe jutott
csdr; mn
csdlet
csdlet; jm. etw. zuleide tun: megbnt;
bntalmaz vkit
cskevny
cskken
cskken; esik
cskken; esik (tv. is)
cskken; kisebbedik
cskkens
cskkent
cskkent; enyht
cskkent; kevesbt
cskkent; kisebbt
cskkent; redukl
cskkents
cskkentett munkaid
csmr; berdrssig sein: elege van; sie ist
seiner/ihn berdrssig: megun vkit
csndes; csendes; rejtett
csr
csrgedezik
csrl
csrg; csrmpl
csrg; zakatol; kerepel
csrmpl; zrg
csrtet
csvg (msz)
cscs; hegy; l
cscs; tet
cscsforgalmi ra
cscsforgalom
cscsforgalom; fidny; fszezon
cscspont
cscspont; tetpont; schnell in die Hhe
fahren: hamar felfortyan; schnell in die Hhe
gehen: hamar felfortyan; nicht ganz auf der
Hhe sein: nincs a legjobb formban
cscstallkoz
cscsteljestmny
csfnv; gnynv
csfol; csfoldik
csfsg
csfsg; gyalzat; mit Schimpf und Schande:
szgyenszemre
csuha / kmzsa
csuka
csukls; den Schlucken haben: csuklik
csukl
csukl (msz)
csuklpnt; sarokvas
csuklya
csukva tart; zrva tart
csnya
csnya; csf
csnya; csf; rt
csupa; er ist ganz Ohr: csupa fl
csupa; mer; lauteres Gold: sznarany; das
sind lauter Lgen: ez csupa hazugsg
csupa vr
csupn
csupn; csak; csakis; pusztn
csupasz; fedetlen
csupasz; fedetlen; mentes; nlkli
csupor
csurg; vom Regen in die Traufe: csbrbl
vdrbe
csuromvizes
csszik; csszkl
csszik; kszik; mszik
csszik; mszik; vnszorog
csszik; vonszoldik
csszka
csszmszk
csszs; skos
csutak
cscsk
csng; fgg; lg
csr
csr; pajta
csr; pajta; magtr; raktr
csr-csavar; elferdt
csr-csavar; kibvt keres
csr-csavar; magyarzgat
cstrtk
cstrtki
cstrtkn; cstrtki napokon;
cstrtknknt
cstrtknknt; minden cstrtkn
D (Dl) /rv./
+D szerint; -hoz, -hez, -hz kpest;
rtelmben
dac; makacssg; dir zum Trotz: ellenedre
dacol
dacos; durcs
dadog; gagyog
dadog; hebeg
dagad; duzzad; emelkedik
dagadt; duzzadt
dagadt; felfuvalkodott
dagly
daganat
daganat; tumor
dagaszt
dagaszt; duzzaszt
dajka
dk
dal; dallam; nta; auf keine Weise:
semmikpp; in keiner Weise: semmikpp
dal; nek
dal; sanzon
dalia
dalis
dallam; meldia
Dalmcia
dalmciai; dalmt
dn (ember)
Dnia
dniai
Dniel; Dani; Danika
dara
darab; rsz
darabru
darabka
darabka; hulladk
darabonknt
darabos
darabszm; mennyisg
darlt paprika; paprikapor
dars
darzs
daru (gp)
daru (madr)
datolya
db. (darab) /rv./
de; azonban; pedig; hanem; aber und
abermal: jra meg jra
de igen; dehogynem
december
ddanya; ddnagymama
ddapa; ddnagyapa
ddelget
ddunoka
defekt
dkn
dl; dlid; zu Mittag: dlben; des Mittags:
dlben
dl (gtj)
dl-afrikai
dlben
dlceg
dleltt
dleltt; des Vormittags: dlelttnknt
dleltti
dleltti mszak
dlelttnknt
dli
dli; dl fel
dli rsz; dli vidk
dlibb
Dli-sark
dlkelet
dlkeleti
dlnek; dl fel
dlnyugat
dlnyugati
dlutn
dlutni
dlutnonknt
demagg
demilitarizl
demokrcia
demokrata
demokratikus
demonstrl; tntet
denevr
deportl
dr
derk
derk; alapos
derk; derekas
derk; j; becsletes
derk; karakn; beleval
derk; kivl
derk; tisztes; tisztessges
derekas
derekas; alapos
derekasan; jl
derkbsg
derkszj (fegyvernek)
derkszg; merleges
derkszg ngyszg
derelas; derk
dereng; virrad; es dmmert mir: dereng
nekem
dert (msz)
der; vidmsg; derltsg
derl; tisztul
derlt
ders
ders; kellemes
ders; vidm
deszka
deszka; palnk
deszkbl val
detektvregny
deviza
dezertl
dzsa
diadal
diadalittas
diadalmaskodik
diadalmenet
diagnzis
dik; fiskolai hallgat; egyetemista
diklny; fiskolai hallgat lny; egyetemista
lny
dikotthon; dikszll; kollgium
dialektus
dialgus; prbeszd
dicsekszik
dicsekszik; henceg; krkedik
dicsekszik; krkedik
dicsekvs; hencegs; krkeds
dicsekv; henceg; krked
dicsr
dicsret
dicsret; um jeden Preis: minden ron;
mindenron; zum halben Preis: flron
dicsretes
dicsretes; dicsretre mlt
dics; dicssges
dicst
dicst; magasztal; dicsr
dicssg
dita
dits
dj; jutalom
djaz; fizet
djaz; jutalmaz
djaz; megfizet
djaz; megfizet; megjutalmaz
djlovagls (sp)
djmentes; illetkmentes
djmentes; kltsgmentes
djnyertes; kitntetett
djszabs
djszabs; tarifa
diktl
dikttum
diktatra
dinamika
dinnye
di
dibl
dihj
ditr
diploma
diplomcia
diplomciai
diplomata
diplomatikus
disszonancia; rossz hangzs; hamis hang
dsz
dsz; dszts; dsztmny
dsz; kessg
dszebd; dszvacsora
dszeleg; pompzik
dszhely
dszt; cicomz
dszt; kest
dszts
diszkosz
diszkosz (sp)
diszkoszvets
dszlet; sznfal; kulissza
dszmenet
dszmruk
diszn; koca
diszn; serts; Gefllte Schweinsrouladen:
tlttt diszntekercs; Schweinskotelett mit
Reis: disznkaraj rizzsel
disznlkodik
disznsg
disznsajt
disznslt
dszoklevl
dszpldny
dsztvirat
dszterem
divat
divatruhz; divatkereskeds
divatrusn
divatba hoz
divatbb
divatbemutat
divatbolond
divatcikk
divatlap
divatos
divatos; kelend
divatszakma
dob
dob; hajt
dob; hajt; vet; hny (tv. is)
dobl; hajt
dobs; hajts vets
dobog
dobog; lktet
dobog
dobol
dobos
doboz
doboz; skatulya
dobver
docens
dog
doh; dohossg; pensz
dohny
dohnyru
dohnybolt
dohnyos
dohnyzik
dohnyzasztal
dohos
dohos; flledt
dohos; korhad
dokk
doktor
doktorl
doktortus
doktorn
doktorr avat
dokumentumfilm
dolgos; munks
dolgos; tevkeny
dolgozik
dolgozik; bnik vmivel
dolgoz
dolgoz; hivatst gyakorl
dolgoz; munks
dolgozszoba
dolgoztat; auf etw. hinarbeiten: trekszik
vmire
dolog
dolog; iz; dummes Zeug: hlyesg; buta
beszd; verworrenes Zeug reden: ssze-vissza
beszl
dolog; trgy; holmi
dologi
dm
domb; halom
dombnak fel
domborulat
dombos
dombvidk
dombvonulat
dominl
domonkos (szerzetes)
dorombol
dorong
Dorottya
dosszi
dosszi; irattska
dzis
df; szr
dfs; szrs
dg; llat (tv.)
dgfradt
dghs
dgltt
dl
dls; ereszkeds
dlyfs; felfuvalkodott
dngl
dngl; clpz
dnt; dntst hoz; ein Urteil fllen: tletet
hoz
dnt; hatroz
dnt; vlaszt
dnts; hatrozat; eine Entscheidung treffen:
hatrozatot hoz; dntst hoz; hatroz; eine
Entscheidung fllen: hatrozatot hoz
dntsre jogosult
dnt; mrvad
dnt (sp)
dnt tnyez
dntbr
drgs; robaj
drglzik
drg
drzsl; srol
drzsls
drzspapr
dszl; dskl
dtn; sarkalatos krds
dzsl; in etw. schwelgen: dskl vmiben
drga; teuer werden: megdrgul; wie teuer
ist das ?: mennyibe kerl ez ?
drgak
drgasg; drguls
drgt
drgul
drma
drmai
drmar
drasztikus
Drva
dressz; mez (sp)
Drezda
drogria; illatszerbolt
dromedr; egypp teve
drtktlvast; drtktlplya
drtnlkli
dudl; tlkl
ddol; ddolgat
dudor
dudor; btyk; gum
dudorods
dudva; gaz
dugatty
dug
dug; csap (hordn)
dug; dugasz
dughz
dugs csatlakoz
dugs rintkez; csatlakoz (msz)
dulakodik
Duna
Dunntl
dundi; molett
dunna
durran; csattan; pattan; die Farbe knallt: a
szn rikt; der Motor knallt: a motor kopog;
es knallt: lnek; lvldznek
durrans; csattans; Knall und Fall: hirtelen
durrant; pufogtat
durva
durva dara
durva; goromba
durva; vad; mveletlen; gondozatlan;
polatlan
durvasg
durvasg; gorombasg
dsgazdag
dvad
duzzad; dagad; von Gesundheit strotzen:
majd kicsattan az egszsgtl
duzzadt; dudoros
duzzasztgt
duzzasztm; gt
duzzog
dbrg; morajlik
dbrg; zg
dh
dh; dhngs; mreg
dh; rlet
dhng
dhng; tombol; dl
dhs
dhs; dhng; dhdt
dhroham
dledezik
dledez
dlt
dzsessz; jazz
(szak) /rv./
ebbl a szempontbl; abbl a szempontbl
ebbl; innen
ebd
ebd utni alvs
ebd; zu Mittag essen: ebdel
ebdl
ebdlasztal
ebdsznet
benfa
ber
ber; eleven (tv.); wach bleiben: bren
marad; virraszt
bersg
ebihal
bren lev; nem alv; lmatlan
bren van; virraszt
breszt; felbreszt; kelt
breszt; felkelt
bresztra
ecet
ecset
ecsetel
ecsetel; ler
eddig; a mai napig
eddigi
edny
des
desanya
dest
desks
deskevs
dessg
dessgbolt
dessgek
edz
edzs
edz; trner
effektv; tnyleges
efltt
g
g; gbolt; menny
gbekilt
egr
egerszik
egerszlyv
gerfa
egrfog
egrke; er ist muschenstill: meg semm
mukkan
gs
gsfolt
gstermk
egsz
egsz jjel
egsz; teljes
egszges humor; talpraesettsg
egszen
egszen biztos; bizonyos
egszen fiatal
egszen ms
egszen tves
egszsg
egszsges; gesund werden: meggygyul
egszsgtelen; allzuviel ist ungesund: jbl is
megrt a sok
egszsggy; higinia
egszsggyi
get; megget
get; perzsel; tz; csp; mar; es brennt !: tz
van !
gets; kigets
ghajlat; klma
ghajlati; klimatikus
ghajlatvltozs
gi; mennyei
gigr
gihbor; zum Donnerwetter !:
mennydrgs mennyk !
gitest
g
g; lngol
gsznkk
egzotikus
egy
egy fre jut termels
egy rnyi jrs
egy rszrl sem
egy sem
egygyas szoba
egyltaln
egyltaln; irgend etwas: brmi; akrmi;
valami; irgend jemand: brki; akrki;
valaki; irgend so ein: valamilyen; amilyen
egybeesik; egybevg
egybehangol; sszhangba hoz
egybehangzik
egybehangz; egyetrt
egybekel
egybekels; eskv; nsz
egybevg
egybevesz
egyb; ms
egyb /rv./
egyedrusts
egyedi darab
egyedl
egyedl ll (magnyos)
egyedlll (kivl)
egyedli; kizrlagos
egyedli; pratlan
egyelre
egyelre; ideiglenesen
egyl
egyemeletes
egyn; egyed
egyenram
egyenes
egyenes ads; kzvetlen ads; l ads
egyenesen; egyenest
egyenest; egyenesen
egyenest; nylegyenesen; tstnt
egyenetlen
egyenetlen; egyenletlen; nem egysges
egyenetlensg; egyenletlensg
egyenget
egyenget; jn. arg zurichten: jl helybenhagy
vkit; megver vkit; jn. bel zurichten: jl
helybenhagy vkit; megver vkit
egyenget; simt
egyni
egyni gazdasg
egyni utazs
egyenjog
egyenknt; kln
egyenknt; kln; rszletekben
egyenlet
egyenletes
Egyenlt
egyenl; egyforma
egyenl; egyforma; ein Gleiches tun:
hasonlan cselekszik; jr el
egyenl oldal
egyenlsg; azonossg; jm. an etw.
gleichkommen: felr vkivel vmiben
egyenltlen
egyenltlen; klnbz
egyenlv tesz
egyenlv tesz; kiegyenlt
egyenlv ttel
egyenrang
egyenrang; egyenrtk
egyenruha
egyensly
egyrtelm
egyrtelm; flrerthetetlen
egyes
egyes; nmely; nmi; brmely; brmi
egyes (szm)
egyes szm (nyelvt)
egyes; szrvnyos
egyes-egyedl; anytlan rvn
egyesek
egyest
egyest; prost
egyests
egyesl
egyesls
egyetem
egyetem (kznyelvben)
egyetemes; ltalnos
egyetemes; univerzlis
egyetemi tanr; professzor
egyetrts
egyetrts; beleegyezs
egyetrts; egysg
egyetrt
egyetlen; pratlan; egyedlll
egyves
egyezer
egyezik
egyezik; egybevg
egyezmny
egyezsg; megllapods
egyfle; egyforma
egyforma; egyenletes; egyhang
egyforma; egyhang
egyforma; ugyanolyan; egyenl; hasonl;
azonos
egyformasg
egyhang
egyhangsg; sivrsg
egyhavi
egyhz
egyhzi
egyhzi v
egyhzi; papi
egyhzkzsg; hitkzssg; gylekezet
egyidej
egyidejen; egyidejleg
egyik sem; keiner von uns: egyiknk sem;
keine wei es: senki sem tudja
Egyiptom
egyiptomi
egyiptomi (ember)
egyirny t; egyirny utca
egyke
egykedv
egykedv; flegmatikus
egykedvsg
egykezes; flkezes
egykez; flkez
egykor
egykor; hajdan; majd
egykor; valamikor
egykori
egykori; hajdani
egylet; egyeslet; im Vereine mit jm.: vkivel
egytt; karltve
egyms
egyms fl
egyms fltt; egymson
egyms krl
egyms mell
egyms mellett
egyms utn; sorjban
egymsba akaszkodik
egymsba; egymsban
egymsba szald; egymsba fut
egymshoz
egymshoz; ssze
egymskzt
egymsnak
egymsnak; egymsrt
egymson
egymsra
egymst
egymstl tvol van; egymstl tvol fekszik
egymsutn
egymsutn; sorrend
egynapi; egynapos
egynzet; rokonrzelm
egyrai; egyrs
egyntet
egyrszes
egyrszt; rszint; egyrszrl
egysg
egysgr
egysges
egysges; einig sein sich: megegyezik
egysoros
egyszz
egyszer; csak
egyszer; egykor; auf einmal: egyszerre csak;
nicht einmal ...: mg ... sem; nun einmal: gy
ht; es war einmal ...: egyszer volt, hol nem
volt ...; es war einmal ...: hol volt, hol nem
egyszer sem; einmal ist keinmal: egyszer mg
elcsszik
egyszer valamikor
egyszeregy
egyszeres
egyszeri; egyedlll; pratlan
egyszeriben; egy pillanat alatt; egy csapsra
egyszerre; egyttal
egyszer
egyszer; dsztelen
egyszer; szimpla
egyszeren; kereken
egyszersg
egyszerst
egyszn
egyszobs
egyszlam
egytag (sz)
egytltel
egyttal; ugyanakkor
egygy
egygysg
egytt
egytt; egymssal
egytt; egyttesen
egytt; kzsen
egytt; kzsen birtokol
egytt; kzsen hasznl
egytt marad
egytt; szintn; ... is jn
egytt; szintn utazik
egyttls
egyttrez; vele rez
egyttrzs
egyttes
egyttlt
egyttmkds
egyttmkdik; kzremkdik
egyvgny
egyvalaki
egyvalami; mit einer Hand: flkzzel; was fr
ein/eine/eines ?: milyen ?; einer/eine von
euch: egyiktk
hen hal
hes
ehet
hezik; koplal; es hungert mich: hezem
hnsg
hsg; Hunger leiden: hezik
e.i. (ez id szerint) /rv./
e.i.sz. (ez id szerint) /rv./
j; jszaka; jjel
jfl
jfli
jflkor
jjel; jszaka
jjelente
jjeli; jszakai
jjeli fekvhely; hlhely
jjeli forgalom
jjeli mszak; jszakai mszak
jjeli szlls
jjeli szllst ad
jjeli zene
jszakkon t
ejterny
k
eke
kessg; dsz
kesszls
ekevas
ekfogad; elismer
ekkor; akkor
ekkor; aztn
ekzben; akzben
ekzben; ezalatt
ekzben; ezalatt; mikzben
kszer
kszerek
kszersz
l
l (le vminek); szl; perem
el; flre; oda; tvol; weg da !: el innen !; es ist
weg: eltnt; elveszett; er ist ganz weg:
egszen odavan; in einem weg: egyfolytban;
egy szuszra
l; in den Tag leben: egyik naprl a msikra
l
el nem adsodott; tehermentes
l; tevkenykedik; mkdik
el; tova
el; tovbb; fort mit dir !: tvozz !; takarodj !;
in einem fort: egyfolytban; und so fort: s
gy tovbb
elad
elad; elidegent
elads
eladsi r
eladhatatlan
eladhat; kelend
elad; elrust
elad; kaphat
elad; megvsrolhat
elad; megvsrolhat; kuflich erworben:
vsrolt; megvett
eladn; elrustn
eladsods
eladsodik; sich an jm. verschulden: vtkezik
vki ellen
elgazik
elgazik; sztgazik
elgaz
elajndkoz
elakad; felmondja a szollatot; cstrtkt
mond
elakad; megreked
elakadsjelz hromszg
elll
elllt; elzr
ellogosts
elalszik
elalszik; kialszil
elalszik vmit; ich habe mich verschlafen:
elaludtam
elaltat
elmt; becsap
elmul; elcsodlkozik; elbmul
elraszt
elraszt; ellep
elraszt; elnt
elraszt; nt
elrul
elrulja magt
elrverez
elrvul
els; eltemet
elasztikus; rugalmas
eltkoz
eltkoz; eltl
eltkoz; im weiteren Verfolg: a tovbbiakban
elavul; elregszik
Elba
elbeszl; mesl; man erzhlt sich ...: azt
beszlik ...
elbeszls
elbr; elvisel; eltr; kill
elbizakodott; ntelt
elbizakodottsg; nteltsg
elbocst
elbocst; elereszt; elenged
elboldogul vhogy; segt magn
elborul; elsttl
elborul; sttedik
elbcszik
elbcszik; es empfehlt sich: ajnlatos; sich
empfehlen lassen: dvzlett kldi
elbjik
elbuktat; felbuktat; eldnt; feldnt; taszt
elbvl
elcukrosodik
elcsbt
elcsbt; elcsal
elcsalogat; kicsal
elcsen
elcsen; er war mausetot: szrnyethalt; er war
maustot: szrnyethalt
elcsenevszesedik
elcserl; kicserl
elcserl; kicserl; felcserl
elcsigz; agyongytr
elcsgged
elcsggeszt
eldob; elhajt; elvet
eldob; flredob; eldobl; sztdobl
eldolgozgat; bajldik
eldorbzol
eldl; elvlik; sich entscheiden fr etw.: dnt
vmi mellett
eldnt
eldnt; elhatroz
eldntetlen
eldrzsl; elmos
el
el ad; el tesz
el ll; etw. vorstellen sich: elkpzel vmit
el dob; el vet
el; elje; elbe
el helyez; el tesz
el hz
el r
el megy; el jn
el tart; elre tart
el tesz
el tesz; el rak
le vminek
le vminek (tv.)
elakaszt
elefnt
elefntcsont
elg
elg; elegend
elg; elegend; elgsges
elg; elgg
elg; elgsges; elegend
elg; elgsges; elegend; sich an etw.
gengen lassen: megelgszik vmivel
elegns; sikkes
elgedetlen
elgedetlenkedik
elgedett
elegend
elegend; elg
elegend; kitelik; beri vmivel
eleget tesz
eleget tesz vminek
elgets
elgsgessg; megelgeds; zur Genge:
elgg
elgtelen
elgttel
eleinte; kezdetben
elejt; letert (vadat)
elektromos
Elektromos Mvek
lelem; lelmiszer; elemzsia
lelmez
lelmez; ellt
lelmiszer
lelmiszerbolt
elem
elemel; elcsen; megfj; ellop
elemez
elemi
elemi oktats
len ll; vezet
elenged
elenged; elbocst
elenged; leenged; felenged
elenged; megenged
elengeds
elengedhetetlen
elengedhetetlen; felttlen
lnk
lnk; ber; munter werden: felbred; er ist
schon munter: mr bren van
lnk; eleven
elenyszik
elenysz
eleped; elsenyved; elpusztul
elepeszt
elr; ber
elr; elnyer
elr; kitesz (sszeg)
elr (sikere van)
elr; terjed vmeddig
elr; utolr
elr vmit; viszi vmire
elereszt; elenged
elrhetetlen
elernyed; ellankad
elrtktelenedik
elrtktelent; lertkel
elrzkenyt
les
les esz; les elmj
les felfogs; lesesz
les halls
les; metsz; csps
elesett (kat)
elesik; feldl
elesik; leesik; elbukik; felbukik; ledl
elesik; sszerogy
elesik; ber jn./etw. herfallen: nekiesik
vkinek/vminek
lest; kikszrl; kihegyez
lskamra
leszt
let; das Leben und Treiben auf der Strae:
az utca forgataga; ums Leben kommen:
lett veszti
letbelptets
letfogytiglan
letfontossg; letbevan fontos;
ltfontossg
letjel
letkpes
letkor
letkor; regsg
letkrlmnyek
letlen
letmd
letnagysg
letplya; plyafuts
letrajz
letre kelt; fellnkt
letsznvonal
lettrs
lettelen; mein Lebtag: letemben
letunt
letveszly
letvidm
elvg; megelz
eleven esz
eleven; frge; lnk; ein reges Leben:
mozgalmas let; rege werden: felled
elvl
elvlhetetlen; rk
elfajul
elfajuls
elfrad; kifrad; kimerl
elfrad; lankad
elfraszt; kifraszt; kimert
elfecsrel; elpazarol; eltkozol; die Zeit
vergeuden: elvesztegeti az idt
elfekszik; lefekszik; Eier legen: tojik; Eier
legen: pett rak; petzik; der Wind legt sich:
elll a szl; sein Zorn legt sich: lecsillapodott
elfelejt; megfeledkezik
elfelejt (tanultat)
elfr; befr
elferdt (tv.)
elfog
elfog (tv)
elfog; damit kommt er bei mir nicht an: ezzel
nem rt clt nlam; es kam ihn ein Grauen
an: elfogta az irtzs; schlecht ankommen:
rosszul jr; es kommt darauf an: attl fgg;
es kommt ihm sehr darauf: nagyon fontos
elfog; foglyul ejt
elfog; megfog; elkap; befog
elfog; megfog; megragad
elfogad
elfogad; eltr; elvisel
elfogads
elfogadhatatlan
elfogadhat
elfogs; elfogats; foglyulejts
elfoglal; megszll
elfoglals
elfoglalt
elfogdott
elfogulatlan
elfogult
elfogy
elfogy; elenyszik
elfogyaszt
elfogyaszt; elklt
elfogyaszt; felemszt
elfojt
elfojt; elnyom
elfojtott
elfolyik
elfolyik; lefolyik; sszefolyik
elfordt
elfordt; kifordt; megfordt; kiforgat;
megforgat
elfordts; kifordts; megfordts
elfordul
elfordul; megfordul; sicj wenden an jn. mit
Vertrauen: bizalommal fordul vkihez; sich
an jn. wenden: vkihez fordul; sich zu jm.
wenden: vkihez fordul
elfordul; sich von jm. abkehren: cserbenhagy
valakit
elforduls; kiforduls; megforduls
elfj
elfut
elfut; elszalad
elfut; megfutamodik; kereket old
elfstl
elfstlg
elgzol
elgzol; elt
elgondol; kigondol; kieszel
elgondolkozik; ber etw. nachdenken:
elgondolkodik vmin
elgondolkozott; elgondolkodott
elgrbt
elgrbt; meggrbt; meghajlt
elgrbl
elhagy; auf etw./jm. verlassen sich: megbzik
vmiben/vkiben; das Bett verlassen: felkel az
gybl
elhagy (futs kzben)
elhagy; htrahagy
elhagy; kihagy
elhagy; megelz
elhagyott; elhagyatott
elhajt
elhajlik; meghajlik; elgrbl; meggrbl
elhajlt
elhajlt; meghajlt
elhajt; elkerget
elhal; elsorvad
elhallozik; elhuny; meghal
elhalaszt
elhallatszik; mit den Glsern klingen: koccint
elhallgat; eltitkol
elhalmoz
elhalmoz; elraszt
elhalmoz; tlterhel
elhal (tv.); kein Sterbenswort: egy rva
szt sem; egy kukkot sem
elhalvnyodik; eltnik; elfakul
elhamarkdott; mit berstrzter Eile:
elhamarkodva; elsietve
elhamarkodik
elhamarkodik; elsiet
elhamarkodik; elsiet vmit
elhamarkodott
elhamvaszt
elhangzik
elhangzik; elhal
elhny; elrak
elhanyagol
elharapzik; elterjed
elhrt; thrt
elhrt; kivd
elhrt; visszautast
elhasznl
elhasznl; elny; elhasznl
elhasznlatlan; friss
elhasznldik
elhasznlt
elhatrol
elhatrol; korltoz
elhatrozs
elhatrozza magt
elhelyez
elhelyez; tesz
elhelyezs
elhelyezkedik
elhervad; elfonnyad
elhervad; elvirgzik
elhesseget
elhibz; eltveszt
elhibz; eltveszt; vt; was fehlt dir ?: mi
bajod van ?; was fehlt dir ?: mid hinyzik ?
elhidegl
elhint; elszr
elhresztel
elhisz; an etw. glauben: hisz vmiben; das will
ich glauben !: meghiszem azt !
elhitet; bebeszl
elhitet; sich etw. einbilden: nagyra van
magval
elhomlyosodik
elhord; elszllt
elhord (ruht)
elhordja magt
elhoz
elhull; kimlik
elhull; megdglik
elhunyt
elhurcol
elhurcol; szthurcol
elhz
elhz; flrehz
elhzdik
elhzdik; elvonul
elhzdik; hosszra nylik
elhzdik; hosszra nylik; in Betracht
ziehen: tekintetbe vesz; in Frage ziehen:
ktsgbe von; es zieht: lghuzat van
elhzdik; sich zu einer Sache hingezogen
fhlen: vonzdik vmihez
elidegenedik
elidegent
elidegenthetetlen
eligazodik
eligazodik; tjkozdik; kiismeri magt
elgrkezik
elijeszt
elillan; elsurran; eloson
elindt; beindt
elindul
elindul (jrm)
elindul; tra kel
elinduls
elintz
elintz (bksen); elsimt
elintz; lebonyolt
elintz; rendez
elintz; vgrahajt
elintzs
elintzsre vr; hinter etw. zurckstehen:
elmarad vmi mgtt
elintzetlen
elr; flrer; hibsan r
elr; rsra elhasznl
elrs; flrers; rshiba
elismer
elismer; bevall; zugegen sein: jelen van
elismer; rhagy
elismers; Anerkennung finden: elisemrst
kap; elismersben rszesl
elismervny
elismervny; igazols
eltl
eltl; kivgez vkit
eltl
eljr
eljr; cselekszik
eljrs
eljrs; procedra
eljtszik
eljtszik; elkrtyz
eljtszik; eltkozol
eljegyez
eljegyzs
ljenkilts
ljenzs
eljn; idejn
eljut
eljut; auf etw. dringen: srget vmit; in jn. mit
Bitten dringen: krsekkel ostromol; zaklat
eljut; eltall
eljut; megrkezik
elkbt; die rote Bete: ckla
elkalandozik
elkalandozik; kicsapong
elkanyarodik
elkap
elkap; elcsp
elkap; elfog; megfog
elkapkod; sztkapkod
elkprztat
elkrhozott
elkedvtelent; elkedvetlent
elknyesedik
elknyeztet
elknyeztet; ddelget
elknyeztet; elkapat
elknyeztetett
elkpedt
elkpeszt; lesjt
elkpzelhetetlen; hihetetlen; seit
undenkbarer Zeit: emberemlkezet; sidk
elkpzelhet; gondolhat
elkerget; elz
elkerl
elkerl; kikerl; kitr
elkerlhetetlen
elkerl t
elkeseredett
elksik
elksik; den Zug verfehlen: leksi a vonatot
elkszt
elkszt; elkvet; Schaden anrichten: krt
okoz
elkszt; elkszt
elkszt; gyrt
elkszt; kszenltbe helyez
elkszts
elkszts; ksztsmd
elkszl
elkszl; elkszl; felkszl
elkszl vmivel
elkszl vmivel; elkszt vmit
elkever
elkezd; elindt
elkezd; megkezd
elkezd; von neuem anfangen: jrakezd; was
fangen wir nun an ?: mihez kezdjnk most ?
elkezddik
elkiabl
elkoptat
elkotrdik
elkotrdik; was schert es dich ?: mit izgat ez
tged ?; mi kzd hozz ?; sich um etw.
scheren: trdik vmivel; schere dich zum
Teufel !: menj a pokolba !
elktyavetyl
elktyavetyl; elveszteget
elkdst
elkltzs
elkltzik; elkltzkdik
elkltzkdik
elknyvel; eljegyez; einen Platz buchen: egy
helyet eljegyez
elktelezi magt
elktelezi magt; lektelezi magt
elkvet; ein Fest begehen: nnepet l
elkvet; vt
elkld
elkld; bekld; megkld
elkld; felad
elkld; megkld; kikld
elkld; sztkld
elklds; sztklds; expedci
elklnt
elklnt; elvlaszt
elklnt; kivlaszt
elklnt; sztszed
elklnts
elklntett
elklnl
elklnl; elvlik
ellapt; ellapost
ellaposodik
ellt
ellt; betlt
ellt; felszerel; flszerel
ellt; gondoskodik
ellt; gyakorol; mit etw. walten und schalten:
szabadon rendelkezik vmivel
ellts
ellts; lelmezs
elltatlan
elltja magt
ellen
ellen; ellenre; ellenkezen; dem Befehl
entgegen: a parancs ellenre; entgegen sein:
ellenttben van; entgegen sein: ellenez
ellen; fr sich: magnak; fr sich: magrt;
fr sich: magban; fr sich: kln; fr wen
kaufst du das ?: kinek veszed ezt ?; fr sein
Alter: korhoz kpest; wenn du es fr gut
hltst: ha jnak tartod; ich fr meine Person:
szemlyemet illeten; ami engem illet; ich
halte es nicht fr wahrscheinlich: nem
tartom valsznnek; etw. die
Kopfschmerzen einnehmen: bevesz fejfjs
ellen vmit; das ist eine Sache fr sich: ez
kln fejezet; an und fr sich:
tulajdonkppen; ein fr allemal: egyszer s
mindenkorra; fr und wieder: pro s kontra;
Mann fr Mann: egyms utn sorjban; Tag
fr Tag: nap nap utn; naprl napra; Wort
ellen; wider seinen Willen: akarata ellenre
ellenll
ellenll; ellenszegl
ellenlls
ellenllhatatlan
ellenller
ellenllkpessg
ellenben; viszont
ellenben; viszont; ich habe nichts dagegen:
nincs ellene kifogsom
ellenbizonytk
ellene
ellenben
ellenre; dacra
ellenre; ungeachtet dessen: ennek ellenre;
dacra
ellenrtk
ellenez
ellenfl
ellenfelek
ellenforgalom; szembejv forgalom
ellenforradalom
ellenjegyzs
ellenkezik
ellenkez; ellenttes
ellenkez esetben
ellenriz
ellenrzs
ellensg
ellensges
ellensges betrs
ellensges; szembenll
ellensgeskeds
ellenszegl
ellenszenv
ellenszenv; undor
ellenszenves
ellenszenves; es ist dem Gesetz zuwider:
ellenttben van a trvnnyel; es ist mir
zuwider: nem brom; es wird mir zuwider:
ellenszenves; undort; utlatos
ellenszer
ellentt
ellenttben; szemben
ellentte vminek; im Gegenteil: ellenkezleg
ellenttes
ellenttes; ellenkez
ellentmond
ellentmonds
ellenvet
ellenvet; kifogst tesz
ellenvets
ellenvets; ellenkezs; ellentmonds; felesels
ellenvets; kifogs
ellenvets; tiltakozs
ellenzki
ellenz
ellep; elnt
ells
ellipszis
ellop
ellopakodik; eloson
ell
ellk; eltaszt; visszataszt
ellk; fellk; eltaszt
elmarad
elmarad; elesik
elmarad; lemarad
elmarad; tvol marad
elmarad vki mgtt (tv.)
elmaradhatatlan
elmarad; elmaradoz
elmaradt; maradi
elme; rtelem
elmebaj
elmebajos; elmebeteg
elmegy
elmegy (tv.)
elmegy (tv.); was ist passiert ?: mi trtnt ?;
es mag passieren: mg megfelel
elmegy; elhalad mellette
elmegy; eljn vmirt
elmegy; elkerl
elmegy; eltvozik
elmegy; eltvozik; jn. weggehen heien:
elkld vkit
elmegy; elutazik
elmegy; megjrja (tv.)
elmegy; tovbbmegy
elmegy; ber etw. hinweggehen: tsiklik
vmin
elmegy; ber etw. verfgen: rendelkezik
vmivel; vmi fltt
elmegygysz; pszichiter
elmlet; teria
elmleti
elmlkedik; tndik; auf etw. sinnen: tervel
vmit; forral vmit
elmlyed; elmerl; auf etw. versessen:
megbolondul vmirt
elmlyt
elmlyl; sich in Gedanken vertiefen:
gondolataiba merl
elmenekl
lmny
elmerl
elms
elmssg; szellemessg; das ist der ganze
Witz: ennyi az egsz
elmeszesedik
elmond; felmond
elmorzsol; letrdel
elmorzsol; sztmorzsol
elmorzsoldik; letredezik
elmorzsoldik; sztmorzsoldik
elmos; eltrl
elmosdik
elmozdthatatlan
elmozdthatatlan; megmozdthatatlan
elmulaszt
elmlik
elmlik; eltelik
elmlik; eltelik; lejr
elmlik; er geht daran vorbei: elmegy
mellette; er geht daran vorbei: mellzi
elmlik; meghal
elmlik; megsznik
elmlt; vge
elmlt; vge; an ihm vorbei: mellette el; bei
ihm vorbei: mellette el; es ist zwlf Uhr
vorbei: tizenkett mlt
elnapol
elnspngol
elnmtott; mundtot machen: elnmt
elnmul
elnptelenedett
elnevez; megnevez
elnz
elnz; elvt; elhibz
elnzs
elnz; trelmes
elnk
elnki tancs
elnkl
elnksg
elnksg; elnkls; Vorsitz haben: elnkl;
Vorsitz fhren: elnkl
elnksg; fkapitnysg
elnyel; elfojt
elnyel; elharap
elnyel; felfal
elnyer
elnyom; agyonnyom
elnyom; elfojt
elnyom; elfojt; lever
elnyoms
elnyomort; elkorcsost
elnyomorodik; elsatnyul; elkorcsosul
elnyjt
elnyjt; elhz (tv.)
elnylik; elhzdik
elold
elolt; kiolt
elolvad; sztolvad
elolvas
elolvas; vgigolvas
eloszls; megoszls
eloszlik; feloszlik; rszekre oszlik
eloszlik; megoszlik
eloszlik; megoszlik; kettoszlik
eloszlik; sztszled
eloszt; kioszt; sztoszt; osztogat
eloszts; kioszts
el; el
l; eleven; lnk
el; elre; vor allem: mindenekeltt; vor
Hunger sterben: henhal; vor vielen Jahr:
sok vvel ezeltt; sok ve; Furcht vor jm.
haben: fl vkitl; sich vor jm. frchten: fl
vkitl; vor Klte zittern: didereg; vacog;
nach wie vor: tovbbra is
l szervezet; organizmus
elad
elad; brzol
elad (egyetemen)
elad; eljtszik
elads
elads; bemutat
elads; beszmol
elads (egyetemi)
elads (sznh)
eladsmd
elad; gyintz
eladterem
elll
elllt; elvezet
elbb; azeltt
elbb; ezeltt; elzleg
elbb; hamarabb
elbb; mindenekeltt
elbbi; elz; im vorigen Jahre: tavaly; a
mlt vben; voriges Jahr: tavaly; a mlt
elbbre val; die Uhr geht vor: az ra siet
eld
eld; s
eltel
elfelttel
elfelttel; kikts; fenntarts
elfizet; brel; jrat (jsgot)
elfizets; brlet
elfordul; megesik; eine Wahl treffen:
vlaszt
elfordul; megtrtnik
elforduls
elfutr
elhv (fnykpet)
elhvs (fnykp)
elhoz; elre hoz
elhoz; idehoz
elhoz; kihoz
elhozakodik; kirukkol vmivel
elhz
elidny; elszezon
elidz; okoz (kros dolgot)
elidz; okoz
elr
elirnyzat; kltsgvets
elirnyzat; norma
elrs; utasts; szably
elrsellens; szablyellenes; szablytalan
elrsos; szablyszer
eltlet
eljtk
eljtk; preldium (zene)
eljegyez; feljegyez
eljel
eljog; kivltsg
eljn; elrejn
eljn; kijn
elke
elkel; nemes
elkel; vornehm tun: elkelskdik
elkszt
elkszt; kikszt
elkszt; rendbehoz
elkszts
elkszl
elkszlet
elkszlet; Vorbereitungen treffen:
elkszleteket tesz
ell
ell halad; ell megy
ell megy
ell; von vornan: ellrl kezdve
elleg
elleg; foglal
ellegez
ellegez; klcsnad (pnzt)
llny
ellp
ellp; elrelp
ellptet; elmozdt
elljr; elnk; fnk
elljrjban
elljrsg; elnksg; fnksg
elljrsz; viszonysz; prepozci (nyelvt)
elmond; bei jm. vorsprechen: megltogat
vkit
elmozdt; elsegt
elmunks
elnt
elny
elny; elsbbsg; das hat den Vorzug, da ...:
ennek megvan az az elnye, hogy ...
elny (sp)
elny; zu meinen Gunsten: az n javamra
elnyben rszest
elnyben rszest vmit vmivel szemben
elnyomul; elrenyomul
elnyomul; kzeledik
elnys
elnys; hasznos; kedvez
elnyt ad
elnyjt; kinyjt
elradolgozik
elrajzol
elre
elre elrendel
elre fizet
elre; jm. voraus sein: megelz vkit
elre lt
elre lthat
elre; mehr vorwrts: elbbre
elre nem ltott
elread
elread (sp)
elrellt; elretesz
elredob
elreess
elreesik
elregedett; beteges
elrehajol
elrehajolva
elrehalad
elrehalad; elremegy
elrehalads; folytats
elrehaladott
elrehelyez; elretesz
elrejut; elrehalad
elrelt; jm. etw. an den Augen absehen:
vkinek lesi a kvnsgait; von etw. absehen:
eltekint vmitl; er hat es auf sein Geld
abgesehen: plyzott a pnzre
elrelts
elrelthat
elrelt (tv.)
elrelt; gondos
elrelt; gondoskod
elremegy
elrenyomul
elrenyl
elrsz; vminek az eleje
elretol; elregazt
elretol; rtol
elretolakodik; elrefurakodik
elretols (msz)
elretr (sp)
elrevezet
elrevisz
elsegt
lskdik
lskd; lsdi
elszeretet; eine Vorliebe haben fr etw.:
klnsen szeret vmit
elsz
elsz; bevezets; prolgus
elsz; bevezet
elszoba
elszr; elbb; eleinte
elszr; elssorban
elszr is
eltag; prefixum (nyelvt)
eltr
eltrbe tol (tv.)
elteremt
elteremt; alkot; etw. aus dem Wege
schaffen: flretesz vmit az tbl; damit habe
ich nichts zu schaffen: ehhez semmi kzm;
er macht mir viel zu schaffen: sok gondor
okoz nekem; Rat schaffen: tancsot ad;
mdot tall; schafft euch: mozogjatok
elteremt; megszerez
elterjeszt
elterjeszts; javaslat
eltt; ellenz
eltt
eltte ll; eltte van
eltte; az eltt
eltte van; eltte fekszik; ell van; ell
fekszik
elvesz (tv.)
elvesz; foganatost
elvtel
elvigyzatlan
elzkeny
elzkeny; szolglatksz
elzkenysg
elzsi tilalom
elzetes megllaptsok
elzetesen; elzleg; im vorhergehenden: az
elbbiekben; a fentiekben
elzmny
elz v
elznlik; sich in Trnen ergieen:
knnyekre fakad
elpackz; eltol
elphol
elprolog
elprolog; elillan
elprolog; elillan (tv. is)
elprologtat
elprtol
elpirul
elpocskol; elveszteget
elporlad
elpuhult
elpusztt; feldl
elpusztul; megsznik; auf etw. eingehen:
beleegyezik; belemegy vmibe
elpusztul; tnkremegy
elrabol
elragad
elragad; elbjol; entzckt sein von etw.: el
van ragadtatva vmitl
elragad; elvon; ich entri mich ihm: kitpem
magam a kezei kzl
elragad
elragad; elbjol
elragadtats; rajongs
elrajzol
elrak
elraktroz
elraktroz; felhalmoz; trol
elrnt; felrnt; lernt
lre tr (sp)
elrejt; eldug
elrejt; rejteget
elrejtzik; elbjik
elrekeszt; bedeszkz
elrendel
elrendel; elr
elrendel; intzkedik
elrendel; kir
elrendez
elrendez; rendbehoz
elrendezdik; rendbejn
elrepls
elreteszel
elriaszt; elijeszt; elz; elhesseget
elriaszt; visszariaszt
elromlik; megromlik
elront; elpuskz
elront; megkesert
elront; tnkretesz
elrothad; elkorhad
elrothaszt; elkorhaszt
elspad
elspad; elhalvnyodik
elseje
elstl; stlssal; jrklssal eltlt
elsiet
elsikkaszt
elsimt; elken
elsimt; eltussol; jm. etw. verbeln: rossz
nven vesz; zokon vesz vkitl vmit
elsodrdik; eltr
elsorvad
elsorvad; elhal
elsorvaszt
elsz
els
els; elszri
els hely; els ls
els helyezett
els zben
els lps (sakk); es ist etwas im Anzug: vmi
kszlben van
els ls
elsbbsg
elsbbsg (thaladsi)
elsbbsg; elzs
elsbbsg; priorits
elsdleges; eredeti
elsnek
elsosztly; elsrend
elsrang
elsrend; prma
elsseglydoboz
elsseglynyjt
elsseglynyjt hely
elsszlttsgi jog
elsttt
elsttt; elhomlyost
elsttl; elhomlyosul
lsportol
elsuhan; surran
elsl (fegyver)
elsl; kisl
elsllyed
elsllyed; elmerl
elsllyeds
elsllyeszt
elst
elst (fegyvert)
elszab
elszabadul; megszabadul vmitl
elszabadul; megszik vmit; mit einem blauen
Auge davonkommen: nagyobb baj nlkl
megssza
elszabadult; megszabadult; der Knopf ist los:
leszakadt a gomb; den bin ich los:
megszabadultam ettl; los !: rajta !; was ist
los ?: mi trtnt ?; mi van ?; mi a baj ?; es ist
nichts damit los: nem valami klns; nem
elszaggad; sztszaggat; sszeszaggat
elszguld; tovaszguld
elszakad; megszakad; sich um etw. reien:
tri magt vmirt
elszaladgl (idt)
elszalaszt; elmulaszt; leksik
elszll; elrepl
elszll; elrepl; elrppen
elszllsol
elszllt
elszllt; elhord
elszllts
elszmol; kiszmol
elszmolja magt
elsznt
elsznt; fradhatatlan
elszntsg; eltkltsg
elszrad
elszrad; kiszrad
elszrt; kiszrt
elszdt
elszdls
elszegnyeds
elszegnyts
elszegdik
elszenest
elszenved
elszenved; tr; br; elvisel; an etw. leiden:
szenved vmiben
elszigetel
elszigetel; izoll
elszntelenedik
elszoktat; leszoktat
elszlja magt; etw. versprechen sich: reml;
vr vmit
elszomort
elszr; sztszr
elszrakoztat
elszrt; sztszrt
elszkik; megszkik; kereket old
elszundt; elszunnyad
eltakar
eltakart
eltakart; letakart; den Tisch abrumen:
leszedi az asztalt
eltall
eltall; kitall
eltalls
eltanul
eltapos; kitapos
eltapos; letapos
eltart; fenntart
eltart; kitart
eltart; megtart; fenntart; megriz
eltart; tovbb tart
eltarts; megtarts; fenntars
eltvolt
eltvolt; den Fehler beseitigen: megsznteti
a hibt
eltvolt; elhord
eltvolt; etw. mit jm. abmachen:
megllapodik valakivel valamiben; das
Geschft abgemacht: megkti az zletet;
abgemachen abgemacht !: rendben van!
eltvolt; jn. von etw. abbringen: valakit
valamirl lebeszlni
eltvolts; eine Entfernung zurcklegen:
tvolsgot megtesz
eltvolts; megszntets
eltvolodik
eltvolodik; eltvozik
eltvolodik; mit jm. abkommen: valakivel
megllapodik; bei etw. billig abkommen:
valamit olcsn megszik; er ist damit gut
abgekommen: jl jrt vele
eltkozol
eltkozol; elpazarol
eltelik; elmlik
eltelik; lejr
eltemet
eltemetkezik (tv.)
eltp; kitp; letp; elszakt; kiszakt; leszakt
eltr
eltr; klnbzik
eltrt; elterel; elhrt; jn. ablenken: eltereli
valaki figyelmt
elterjed
elterjeszt
elterl
elterl; elfekszik
eltervez; vzlatot kszt
ltes; koros; ids; reg
eltesz
eltesz; elrak (telt tlite)
eltesz; flretesz
eltesz; megriz
eltved
eltved (jrmvel)
eltved; utat tveszt
eltveds
eltveszt
eltilt; megtilt
eltitkol
eltitkol; titokban tart
eltol
eltol; elmozdt
eltols; lks
eltoldik; elmozdul
eltompt
eltompul; elfsul
eltompult; brgy
eltorlaszol; elzr
eltorzt
eltorzt; deforml
eltorzt; elcsft
eltorzul
eltklt; elsznt; gefat sein auf etw.: fel van
kszlve vmire
eltlt
eltlt; that
eltlt (idt)
eltlt; lel; tl
eltm; betm; bedugaszol
eltr
eltr; letr
eltr; sszetr; megtr; kitr
eltrik
eltrik; ketttrik
eltrik; sszetrik
eltulajdont
eltloz
eltns
eltnik
eltnik; elkotrdik
eltnt
eltntet
eltntet; eltvolt
eltr; elszenved
elutast
elutast; visszautast
elutast; visszutast
elutasts
elutast
elutazs
elutazik
ells lb; mells lb
ells; mells
elltet
elz
elz; elkerget
elz; kiz; szmz
elv
elvadul; elburjnzik
elvg; elmetsz; szel
elvg; kettvg; sztvg
elvgdik
elvgtat; elrohan
elvakt
elvakult
elvakultsg; vaksg
elvls; Scheidung der Ehe: hzassg
felbontsa; vls
elvlaszt
elvlaszt (gyermeket)
elvlaszt (hajat)
elvlaszt (hzastrsakat)
elvlaszt; sztvlaszt; felbont; megbont
elvlaszts
elvlaszts; kivlaszts
elvlaszthatatlan
elvlik; sztkerl
elvlik; sztvlik
elvllal
elvlt
elvmol
elvr
elvr; megvr
elvarzsol
elvarzsol; megbvl
elvbl
elvgez
elvgez; befejez
elvgez; elintz
elvgez; sich von jm./etw. abtun: elszakad
vkitl/vmitl
elvgez; teljest; ellt
elvegyt; elkever; sszekever
elvegyl; elkeveredik
elvkonyt
elvkonyodik
elver; elhny
elver; elnspngol
elver; sszever
elver; sszver; elphol
elvrzik
elvesz
elvesz; elvesz; elkert
elvsz; elveszik
elvsz; elveszik; eltnik
elvsz; krba vsz
elvesz; kivesz; levesz; megfog
elveszett; hibaval; krbaveszett
elveszt; elveszt
elveszt; elveszt
elveszteget; elfecsrel
elveszts
elvet; elutast; visszautast
elvet (magot)
elvetemlt
elvetend
elvetdik; das verschlug mir den Atem: ettl
elllt a llegzetem
lvez; elfogyaszt; megeszik
lvezet
elvezet; elvisz; elszllt
elvezet; elvisz; irnyt; visz
lvezet; rm; szrakozs
lvezetes; rmteli
lvezeti cikk; fogyasztsi cikk
lvezhetetlen
lvezhet; ehet
lvez; lvhajhsz
elvi
elvi; elvileg; elvbl
elvi krds
elvirgzik
elvisel; eltr
elvisel; eltr; kibr
elviselhetetlen
elviselhet; trhet
elvisz
elvisz; eltvolt
elvisz; rte megy; rte jn
elvisz; magval visz
elvitorlzik
elvon; megvon
elvonszolja magt
elvont; absztrakt
elvonul
elvonul; elkltzik
elvt. (elvtrs) /rv./
elzlogost
elzr
elzr; bezr
elzr; elcsavar
elzr; eltm; eltmt
elzarndokol
elzrs
elzrs; elzrds
elzrkzik
elzrdik; die Augen verschlieen vor etw.:
becsukja a szemt vmi eltt
elzllik
elzsibbad
ember; alle Menschen: mindenki; minden
ember; es ist kein Mensch da: nincs itt senki
emberek
emberfeletti
emberfeletti ember
emberi; embersges
emberi sz; der gesunde Menschenverstand:
a jzan emberi sz
emberileg lehetsges; er hat das
menschenmgliche getan: megtette, ami
emberileg lehetsges
emberisg
emberke
emberkerl
emberkerl; magnyos
embermagassgnyi
emberlt; nemzedk; generci
embertrs; felebart
embertelen
embertmeg
emel
emel; felllt; ltest; alapt
emel; nvel; fokoz
emels
emels; nvels; fokozs
emelet
emelet (Ausztria)
emelet (sznhz)
emelet; ber Stock und Stein: rkon-bokron
keresztl
emeletes gy
emelkeds
emelkedett; nneplyes
emelkedik
emelkedik; felszll
emelkedik; nvekedik
emelked
emel
emelvny
emelvny; pdium; dobog
melygs
melyt
ementli sajt
emszts
emsztdik
emiatt; amiatt
emigrl
emlk; emlkezet; emlkezs
emlk; emlkezet; emlkezs; im Gedchtnis
behalten: emlkezetben tart
emlkezs; emlkezet; emlk
emlkezetes
emlkezetes; nevezetes
emlkezik
emlkeztet
emlkeztet
emlkezve arra
emlkiratok
emlkm; alle Male: minden alkalommal;
mindig; dieses Mal: ezttal; das eine Mal: ez
egyszer (most); jedes Mal: minden egyes
esetben; mindig; manches Mal: nmelykor;
nha; olykor; das nchste Mal: legkzelebb;
ein nchstes Mal: legkzelebb; beim ersten
Male: az els alkalommal; zum ersten Male:
az els alkalommal; mit einem Male:
egyszeriben; zum wievielten Male ?:
emlkm; memlk
emlkm; szobor
emlkszik
emlktrgy
emlt; idz
emltsre mlt
emltett; nevezett
emlsllat
emgtt; amgtt
n
nek
nek; dal; nekls
nekel
nekes
nekesmadr
energia
enged
enged; hagy; ...-ni enged; ...-ni hagy; nach
Hause lassen: hazaenged; la das !: hagyd !;
ne bntsd !; la das !: ne beszlj rla !;
gren lassen: tiszteltet; das lt sich
denken: ez elkpzelhet; lat uns gehen !:
gyernk !; etw. lt viel zu wnschen brig:
sok kvnnivalt hagy maga utn
enged; kitr; htrl
engedkeny
engedelmes
engedelmes; alkalmazkod
engedelmes; szfogad
engedelmeskedik
engedelmessg; jm. Folge leisten: szt fogad
vkinek
engedelmessg; szfogads
engedly
engedlyez
engedetlen
engedetlen; szfogadatlan
engedetlensg; szfogadatlansg
engedmny
engem; magamat; neben mich: mellm
engesztels; engesztelds
engesztelhetetlen
ennek ellenre
ennek kvetkeztben
ennek megfelelen; annak megfelelen
ennl; annl
ennlfogva
ennyire; annyira
enyeleg
enyeleg; vdik
enyhe; csendes; lass; nur sachte !: csak
lassan !
enyhe mellkz
enyht; csillapt
enyhts; enyhls
enyhl
enyhl; csillapul
enyhl; cskken; albbhagy
enyhls; cskkens; albbhagys
enyv; auf den Leim gehen: lpre megy
enyves
p; egszsges
p; srtetlen
epe
epebajos
eped; svrog
eped; vgydik
epegrcs
epek
pen; baj nlkl
eperfa
epikai; epikus
pt; alkot; szerkeszt
ptsmd
ptsmd; stlus
ptsz
ptszet
ptkezs
ptmny
pt
pt; ptsz
ptanyag
ptipar
ptkocka
epizd
pp most; ppen most
ppen
ppen; alig; der Vorrat ist schon knapp: a
kszlet mr fogytn van; mit knappen
worten: szkszavan; kevs szval
ppen ezrt; ppen azrt
ppen hogy; ppen csak hogy; die genaue
Zeit: pontos id; genau um 4 Uhr: pontban
ngy rakor; mit genauer Not: nagy nehezen
ppen; pont
ppen; pontosan; ppensggel; annl inkbb
ppensggel; egyenesen
ppoly; ppgy; pontosan gy; pontosan gy
ppoly kevss
ppgy
ppgy; csakgy
pl
plet
pletes
pletfa
r vkit (tv)
rc
rc-; vas-
erdei feny
erdeifeny
rdek
rdek; rdekeltsg; von Belang: fontos;
jelents
rdekel
rdekel; sich um etw. kmmern: trdik
vmivel; sich ber etw. kmmern: bnkdik
vmin; was kmmert Sie das ?: mi kze hozz
?; mit rdekli ez magt ?
rdekes
rdekes; klns; figyelemremlt; furcsa
rdekes mdon
rdekfeszt
rdeklds
rdeklds; Interesse haben fr etw.:
rdekldik vmi irnt; rdekli vmi; Interesse
haben in etw.: rdekelt vmiben
rdekldik
rdekldik; tudakozdik
rdektelen; nem rdekes
rdelklds
Erdly
rdem
rdemes (tv.); werter Herr !: tisztelt uram !;
es ist der Mhe wert: megri a fradsgot
rdemes; sich verdient machen: rdemeket
szerez
rdes
rdes; durva
erdsz
erdszet
erdszet; erdgazdasg; erdgazdlkods
erdszeti gy
erd
erdcske; bozt
erdcske; liget
erdgazdasg
erds
erds hegysg
erds vidk
erdsg
erdltets; erdtelepts; erdsts
ered
ered; fakad; szrmazik
ered; felmerl; tmad
ered; szrmazik
eredet
eredet; kezdet
eredet; szrmazs
eredeti
eredeti kzirat
eredeti okmny; okirat
eredeti szveg
eredetisg
eredmny
eredmnyez
eredmnyre vezet
eredmnytelen
eredmnytelen; sikertelen
ereklye
erlyes; energikus
rem; emlkrem
rem; medl
remtan
erny
erny; rdem
ernyes
eres; erezett
eresz
ereszcsatorna
eresztk
retlen
eretnek
rett; reif werden: megrik; kifejldik
rettsg
rettsgi
rettsgi tallkoz
rettsgi vizsga
rettsgiz
rez
rez; ich spre Hunger: megheztem
rez; sich wohl fhlen: jl rzi magt
rezhet; rzkelhet
rint; horzsol
rint; illet vkit
rint; um sich greifen: maga krl
tapogatzik; um sich greifen: elterjed; zu
etw. greifen: nyl vmihez; zu etw. greifen:
kezd vmibe; die Sge greift gut: jl fog a
frsz; das greift an seine Ehre: a becslett
rints; rintkezs
rintetlen
rinthetetlen
rintkezs
rintkezs; kapcsolat; sszekttets
rintkezik
rintkezik vkivel
erjed
erjed; forr
erjeds
rk. (rkezs) /rv./
erkly
rkezs
rkezsi oldal
erklcs
erklcs; szemrem
erklcsi
erklcsi bizonytvny
erklcsi; erklcss
erklcss
erklcstelen
rme; rem
Ern
erny
er; erssg
er; kpessg
erfeszts
erltet
erm
ermtelep
ers
ers; csps (tel)
ers (ital)
ers; nagy (tv.)
ers; nagy; eine starke Familie: npes csald;
wir waren 10 Mann stark: tzen voltunk; er
ist stark in den Vierzigern: j negyvenes
ers; tarts
ers; tarts; teherbr
erst
erst; megerst
erst; szilrdt
erstget; bizonygat
ersti magt; megersdik
ersdik
erszak
erszakol; erltet (tv.)
erszakos
erszakos tett; erszakos cselekedet
erszakos; tolakod
erszakos; zsarnoki
ert vesz magn; er konnte sich nicht
berwinden: nem tudott uralkodni magn
erteljes
ertr
ertlen
ertlen; elgyenglt
ertlen; tehetetlen
erre; ehhez
erre fel
erre; ide; her zu mir !: ide hozzm !; hin und
her: ide-oda; sszevissza; von alters her:
rgtl fogva; rgta
erre jn; arra jn
erre ki; errefel; will er dahinaus ?: ide akar
kilyukadni ?
erre vonatkoz
errefel
rsek
-rt
-rt; rund um den Balaton: a Balaton krl;
um die Ecke: a sarkon tl; um Mittag: dl
krl; dltjban; dlben; um zwei Uhr: kt
rakor; kt ra krl; sich um etw.
erkundigen: rdekldik vmi irnt; schade um
ihn: kr rte; es tut mir leid um ihn
-rt; vgett; wegen seiner: miatta; wegen
ihm: miatta; von Amts wegen: hivatalbl;
von wegen !: Isten ments !
rt vmihez; tud
rte; miatta
rted
rtk
rtk; auf etw. Wert legen: slyt helyez
vmire; fontosnak tart vmit
rtk; dolog
rtk; rtkessg; drgasg
rtkel
rtkel; felbecsl
rtkes
rtkes; becses
rtklevl
rtkmegjells
rtkmegrz
rtkpapr
rtktrgyak
rtktelen
rtktelen; megvetett
rtktelen; semmitmond
rtktelents; elrtkteleneds
rtktbblet
rtktzsde
rtelem
rtelem; elme; sz; Verstand haben:
rtelemes; van esze
rtelem; jelents; anderen Sinnes werden:
ms nzetre jut; mit frhlichem Sinn:
vidman; von Sinnen sein: noncs sznl; Sinn
fr Humor haben: van humorrzke;
bildlicher Sinn: tvitt rtelem
rtelem szerinti
rtelmes
rtelmes; rthet
rtelmes; eszes
rtelmes; intelligens
rtelmessg
rtelmetlen
rtelmez
rtelmez; magyarz
rtelmez (nyelvt)
rtelmi; intellektulis
rtelmisg
rtelmisgi
rtemegy (ismt)
rtest
rtest; felvilgost; tjkoztat; informl; sich
informieren lassen: informldik;
rtest; tudst
rtests
rtests; tudsts
rtesl
rtetek; vgettetek; miattatok; kedvetekrt
rtetlen; rtelmetlen
rthetetlen
rthet; kivehet; vilgos
rtk; miattuk
rtnk
rv
rv; bizonytk
rvel
rvny; rvnyessg
rvnyben van; rvnyes; alles das gilt
nichts: mindez nem szmt; diese Bemerkung
gilt dir: ez a megjegyzs neked szl; gelten
lassen: helybenhagy; elfogad; das lasse ich
gelten: megengedem; das lasse ich gelten:
elfogadom; es gilt zu ...: arrl van sz, hogy
...; es gilt: rendben van; ll az alku; nun gilt
es das Leben: let-hall krdse; nem babra
rvnyes
rvnyes; hatlyos
rvnyest
rvnyessg; etw. zur Geltung bringen:
rvnyre juttat vmit
rvnyesl
rvnyesls
rvnytelen
rvnytelen; semmis
rvnytelent
rvers
rvers; szvvers; pulzus; jm. den Puls
fhlen: megtapogatja vkinek a pulzust; jm.
den Puls fhlen: tapogatzik vkinl (tv.)
rzk; Verstndnis fr etw. haben: megrt
vmit
rzkelhet
rzkeny; rzelmes
rzkeny; fjdalmas
rzketlen
rzketlen; szvtelen
rzki
rzkszerv
rzelgs
rzelgssg; szentimentalizmus
rzelmes; rzkeny
rzs; rzet
rzs; rzet; rzelem; rzk; megrzs
rzlet; rzs
Erzsbet
s ms hasonlk /rv./
s msok /rv./
s; s; mg; und ob !: de mg mennyire !; und
wie !: de mg mennyire !; und so weiter: s
gy tovbb; und so fort: s gy tovbb; na
und ?: na s aztn ?
esdekl
esedkes
esedkes; er ist nicht auszustehen:
killhatatlan; ausstehende Summe:
htralkos sszeg
esly
eslyes; favorit (sp)
esemny
esemny; eset
esemny; trtns
eserny
ess
ess; buks
ess; zuhans; buks; hanyatls
eset; dolog; gy
eset; esemny
eset; gy
esetleg; adott krlmnyek kztt /rv./
esetleg; esetleges
esetleg; taln; lehet, hogy ...
esetleges
esetlen
esetlen; otromba
esetlen; gyetlen
esik
esik; elesik
eskets
esk
eskdt
eskdtszk
eskszik; megeskszik
eskvel fogad; gr
eskv
es
eskpeny (tltsz,vkony)
eskpeny; eskabt
ess
ess id
eszs
este; estnknt
este; Guten Abend!: J estt!; von frh bis
Abend: reggeltl estig; Man soll den Tag,
nicht vor dem Abend loben: Nyugtval
dicsrd a napot
este /rv./
estlyi ruha
esti lap
esti mese
esti tanfolyam
sz; rtelem
sz; rtelem; zur Vernunft bringen: szhez
trt
szak
szak fel
szak (vidk)
szak (vilgtj)
szak-Amerika
szaki
szaki (ember)
szaki; nrdlich des Meeres: a tengertl
szakra; nrdlich vom Meere: a tengertl
szakra
szaki-fok
szaki-sark
szaki-tenger
szakkelet
szakkeleti
szakkeletre; szakkeleten
szaknyugat
szaknyugati
szaknyugatra; szaknyugaton
eszbe jut; eszbe tlik
eszbe vs
eszels; rlt
eszerint
eszerint; ennek kvetkeztben
eszerint; ennlfogva
eszes; rtelmes; okos; sei doch vernnftig !:
legyen mr eszed !
eszeveszett; rlt
eszkz; holmi
eszkz; md
eszkzk
szlel; rzkel; szrevesz
szlels; rzkels; szrevevs
eszme; idea
eszmecsere
eszmei
eszmei mondanival
eszmlet; jzan sz; komm zur Besinnung !:
trj szhez !
eszmletlen
eszmnyi; idelis
eszmnykp; idel
eszpressz
szrevehet
szrevesz; szrevtelt tesz
szrevesz; meglt; felismer
szrevtel; megjegyzs
szrevtlen
szrevtlen; szrevehetetlen
szrevtlen; feltnst nem kelt
szszer
szszer gazdlkods; konmia
szszeren; rtelmesen
szszerst; racionalizl
szt
szt (ember)
esztelen
esztelen; ostoba
eszterglyos
eszterglyoz
esztergapad
Esztergom
eszttika
eszttikus
tel
Etele; Attila
etet; abrakol
etetvly
etika
etikus; etikai
tkezde (kat)
tkezs; die Tafel aufheben: asztalt bont
tkezs; ebd
tkezs; ellts; koszt
tkezs; tkezsi id; Mahlzeit !: kedves
egszsgre !
tkezik; eszik
tkezik; eszik; zu Mittag essen: ebdel
tkezik; lakomzik
tkez; ebdl
tkezkocsi (vast)
tlap
etnikai; npi
tolaj
trend
tterem
tterem; vendgl
tvgy
Eurpa
Eurpa-bajnok (sp)
eurpai
eurpai (ember)
v; esztend; fnf Jahre alt: tves; von fnf
Jahren: tves; in den besten Jahren: a
legszebb korban; jahraus jahrein: vrl vre
evanglikus
... vben /rv./
vente
ves
ves; vekig tart
ves terv; zum Jahreswechsel: az jesztend
alkalmbl
evez
evezs
evez
evezs
evezs csnak
evezssport; evezs
evezsverseny (sp)
vezred
vf. (vfolyam) /rv./
vfolyam
vfordul
vfordul; jubileum
vi; venknti
vknyv
eveszkz
eveszkz; tkszlet
evkanl
vszak
vszm
vszzad
vtized
export
exportl
expresszlevl
expresszvonat
ez a, az a, ez az, az az (mutat nm.)
ez; az; emez; amaz
ez ellen; az ellen; ezzel szemben; azzal
szemben
ez esetben
ez vi; idei
ezltal; azltal
ezen t
ezen t; ezen keresztl
ezen az oldalon; az innens oldalon
ezen; azon
ezenkvl; ezenfell
ezentl
ezentl; a jvben
ezentl; azontl
ezer
ezerves
ezerfle
ezermester
ezernyi; szmtalan
ezerszer
ezerszeres
ezrt; azrt
ezrt; azrt; es ist mir darum zu tun: ez
fontos szmomra; es sei darum !: m legyen !
ezidben; most
ezred
ezred (kat)
ezredes
ezredik
ezredrsz
ezredszer
ezrelk
ezres
ezres (szm)
ezrvel
ezutn; azutn
ezttal
ezst
ezstbl val; ezst-
ezstrem
ezzel tellenben; ezzel szemben
ezzel; azzal
ezzel; ezennel
ezzel szemben
ezzel szemben; holott
f. (foly) /rv./
fa
fa (l)
fa. (felad) /rv./
fbl val; fa-
faburkolat
faburkolat; tbls
fcn
fcska
fafaragvny
faggy
fagy
fagy; megfagy; es friert mich: fzom; ich
friere: fzom; es friert mich an den Fen:
fzik a lbam; es friert: fagy
fagyll
fagyll veg
fagyasztott hs
fagydaganat
fagylalt
fagylaltkehely
fagyos
fagyngy
fagypont
fahasb
fahz
fahj
fj
faj; fajta
fajank
fjdalmas
fjdalmas; fj; jm. weh tun: fjdalmat okoz
vkinek; hast du dir weh getan ?: megttted
magad ?; mir tut den Kopf weh: fj a fejem
fjdalmatlan; zu meinen grten Leidwesen:
legnagyobb bnatomra; sajnlatomra
fjdalom
fjdalom; baj
fjdalomcsillapt
fajdkakas
fajlagos; spezifisches Gewicht: fajsly
fj; fjdalmas (tv.)
fjs
fajta
fajta; minsg
fakreg
fklya
fak
fak; spadt
fak; tompa fny
fal
fal; mohn nyel
falnk
falat; haraps
falatoz
falaz
falbemlyeds; flke
falburkolat
falevl
falfehr
falfestmny; fresk
falikar
falilmpa
faliszekrny
falitrkp
falijsg
falka; csapat
falragasz; plakt
falu
falu; vidk; auer Landes gehen: klfldre
megy; emigrl; auer Landes sein: klfldn
van
falusi
falusi lakossg
falusi; vidki
falusias
fametszet; fametszs
fnk
fantasztikus
fantzia; kpzelet; brnd
fanyar; csps
fanyarsg; savanysg
far
far (haj); farok (repl)
frad; fradozik; igyekszik
frad; tri magt
fradhatatlan
fradozs; igyekezet
fradozik
fradsg; bajlds
fradsg; fradozs; nehzsg; gond;
veszdsg
fradsg; fradozs; veszdsg; keine Mhe
scheunen: nem sajnlja a fradsgot; sich
Mhe geben: veszi magnak a fradsgot;
sich Mhe geben: fradozik; veszdik; sich
Mhe machen: fradozik; veszdik; mit Mh
und Not: ggyel-bajjal
fradsgos
fradsgos; nehz
fradsgos; nehz; bonyolult; knyes; knos
fradt; mde machen: elfraszt; mde
machen: kifraszt; mde werden: elfrad;
mde werden: kifrad
fradtsg
farag (ft)
faragatlan (tv)
faragott
fraszt; strapl
fraszt; terhel
fraszt
farigcsl; vagdos; szeletel
farkas
farkastvgy
farkaskutya
farkasordt hideg
farmer
farok
farol (jrm)
farols; megcsszs
farsang
fasrozott; fasrt
fskamra; auf dem Holzweg sein: rossz ton;
nyomon jr
fasor
faszn
faszobrsz
fatnk
fatrzs
fatty
fatusk
fatusk; fajank (tv.)
ftyol
favg
favzas szerkezet
fazk; lbas; lbos
fazekas
fzik
fzis; szakasz
f.. (foly v) /rv./
f.. (foly vi) /rv./
februr
fecseg
fecseg; csacsog
fecseg; locsog
fecsegs; szbeszd
fecsegs; szsztyrkods
fecseg
fecseg; locsog
fecske
fecskendez; spriccel
fecskend; injekci
fedd; megint; leszid
fedds; ints
feddhetetlen
fedl
fedl al kerl
fedlzet
fedlzet (haj)
fedetlen fej
fedett
fedett uszoda
fedez; vd
fedezs; fedezk
fedezet
fedezetlen
fedezi magt; vdi magt
fedi egymst
fednv; lnv
fegyelem
fegyelmez
fegyelmezetlen
fegyelmezetlen; neveletlen
fegyelmezett
fegyelmi
fegyelmi eljrs; ein Disziplinarverfahren
einleiten: fegyelmi eljrst indt
fegyver
fegyver; fegyverzet
fegyvercs; der Lauf des Blutes: vrkerings;
der Lauf der Dinge: a dolgok alakulsa;
menete; im Laufe der Jahre: az vek
folyamn; sorn; mlsval
fegyveres erk
fegyverkezs
fegyvernem
fegyversznet
fegyvertelen; vdtelen
fegyverzet
fehr bor
fehr kenyr
fehr l
fehr; wei machen: kifehrt
fehres
fehrt
fehrtszer
fehrnem
fehrnem; schmutzige Wsche: szennyes
fehrnems szekrny
fej; f
fej; kobak
fejblints
fejcsvls
fejben; ellenben
fejecske
fejedelem
fejedelmi
fejels (sp)
fejn visel; ich habe viel auf: sok feladatot
kaptam
fejenlls
fejes kposzta
fejes salta
fejesugrs (sp)
fejetlen
fejezet
fejfjs
fejfed
fejjel lefel
fejkend
fejlc; durch den Kopf gehen lassen:
meggondol; ich wei nicht, wo mir der Kopf
steht: azt sem tudom, hol ll a fejem; den
Kopf in den Stand stecken: struccpolitikt
folytat; den Kopf hngen: lehorgasztja a
fejt; den Kopf hngen: levert; rosszkedv
fejleszt; kifejleszt
fejletlen
fejlett
fejlettsg
fejlds; fejleszts
fejlds; siker
fejldik; gyarapszik; tenyszik
fejldik; vlik vmiv
fejsze; balta
fejsze; balta; brd
fejteget
fk
fekbrmentes
fekete festk
fekete l
fekete; schwarz machen: befekett (tv. is);
ihm wird schwarz vor den Augen: elsttl
krltte a vilg
Fekete-erd
fekete-fehr felvtel
fekete-fehr film
feketehiml
feketekv; mokkakv
feketekereskedelem; zugkereskedelem
feketerig
feketesg
feketzik; zrkedik
feketz
fkez
fkezs
fklmpa
fkpedl
fekszik; hever
fktelen
fktelen; fegyelmezetlen
fktelen; heves
fktelen; tolle Sache !: pokoli egy dolog !
fktelensg; hevessg
fektet; tesz (vmire/vmi fl)
fekvs; helyzet; llapot; in der Lage sein zu
etw.: alkalmas vmire
fekv
fekvhely
fekvtmasz
fl
fl; elcsgged
fl v
fl; flig; es ist halb fnf: fl t van; mit
halbem Ohre: flfllel; halben Ohren:
flfllel; halb und halb: flig-meddig; halb
..., halb ...: egyrszt ..., msrszt ...
fl mzsa; fl mtermzsa
fl; rsz; prt; zur Seite stehen jm.: vki mell
ll; von meiner Seite: rszemrl; etw. auf die
Seite legen: flretesz vmit; jn. auf die Seite
schaffen: eltesz lb all vkit
fl; retteg; sich vor etw. frchten: fl vmitl
fl; tart; es ist/steht zu befrchen, da ...:
attl lehet tartani, hogy ...
felad
felad; rad
felad vmit; lemond vmirl; felhagy vmivel;
seinen Geist aufgeben: kiadja a lelkt
felads; feladat
felad
felgaskodik
felajnl
felajnl; knl; ad
felajnls; eine Verpflichtung eingehen:
ktelezettsget vllal
felakaszt
felakasztja magt
felldoz
felll
felllt
felllt; elhelyez
fllom
felaprt
felr; ptdj
felavat
felavats
felzik
felztat
felbecsl; megbecsl; rtkel
felbecslhetetlen
felbecslhet; megbecslhet
felblyegez
flbeszakad
flbeszakad; megszakad
flbeszakt
flbeszakt; megszakt
felbomlik
felbont
felbort; feldnt
felborul
felborul (haj)
felborzol
felbfg
felbujt; bujtogat
felbujt; felizgat
felbujt; provoktor
felbukik; felborul; felfordul
felbukkan; feltnik
felbuzdul; nekihevl
felcicomz
flcip
felcsatol
felcsatol; felkt
felcsatol; rcsatol; sich den Grtel
aufschnallen: kinyitja az vt
felcsavar
felcsavar; einen Hahn aufdrehen: csapot
kinyit
felcsendl
felcsendl; felhangzik
felcsigz; felajz; felizgat
feldagadt
feldarabol; felparcellz
feldarabol; sztdarabol
feldert
felderts
feldszt
feldszt; kest
feldob; felvet; die Lippe aufwerfen:
elbiggyeszti az ajkt
feldolgoz
feldnt
feldnt; felbort
feldrzsl
feldl (tv.)
felduzzad
fel; irnyban (tv. is)
fele vminek; fl
felebart
felbred
felbreszt; felkelt
felbreszt; felkelt; felklt; den Appetit
wecken: meghozza az tvgyt
feledkeny
feleds; felejts; in Vergessenheit geraten:
feledsbe merl
feledsbe merl
felget
felejthetetlen
felekezet
felel; felelssget vllal
felel; vlaszol
felel vmirt
flelem
flelem; Angst haben: fl, aggdik
felleszt; jjleszt; jraleszt
felelet; vlasz; keine Antwort wissen: nem
tud mit szlni
flelmetes; ijeszt
flelmetes; rettenetes
flelmetes; rettenetes; borzalmas
felels; szavatos
felels vmirt
felelssg; zur Verantwortung ziehen:
felelssgre von; die Verantwortung
bernehmen: felelssget vllal
felelssgteljes
feleltlen
felemel
felemel; emel
felemel; kiemel
felemels
felemels; kiemels
felemels; kiemels; kiss
flemelet
felemelkeds
felemelkedik
felemel
felemszt
felemszt; felrl
felemsztdik
flnk
flnk; aggodalmas; ijedt
flnk; btortalan
felpt; emel
felpts; ptmny
felpls
felr vmivel; r; szmt vmit
felereszt
felerst
felesg
felesg; Frau Gro: Nagyn
felesgl vesz
felesgl vesz; elvesz; um jn. freien: megkri
a kezt vkinek
felesleges; szksgtelen
felett; fltt
felett; fltt; -on,-en,-n; ber der Grenze: a
hatron tl; ber mir: felettem; flttem; wir
wohnen ber der Strae: az utca tloldaln
lakunk
felette; efelett; afelett
flv (iskolai)
flvi; flves
felezvonal
felfal
felfed
felfed; feltr
felfedez
felfedez
felfegyverez; felszerel; ellt
felfegyverkezik
felfegyverzs; fegyverzet
felfejldtet; sorakoztat (kat)
felfejt
felfel
felfel; flfel
felfel (hegyen)
felfeszt
felfigyel
felfog (tv.)
felfog; felkap
felfog; megrt
felfog; megvd (tv.)
felfog vmit vmilyen rtelemben
felfogs
felfogs; felfogkpessg
felfogs; schwer von Begriff sein: nehz
felfogs; er ist im Begriff fortzugehen:
menni kszl; das geht ber alle Begriffe: ez
tltesz mindenen
felfoghat; rthet
felfordt
felforduls; zrzavar
felforgat; forradalmast
felforral
felfrisst; feljt
felfrisst; feldt; hst
felfrissts
felfrissl
felfj
felfjhat gumimatrac
felfjt
felfjt (tel)
felfuvalkodott; ggs
felfuvalkodottsg
felgombol
felgygyul
felgygyul; felpl
felgygyuls; felpls
felgyjt
felgylemlik
felgyr
felgyr; feltr
felhbort
felhborods; lzads; zendls
felhborodik
felhborodik; fellzad
felhborodott
felhajt
felhajt; kihajt; behajt
felhajt; megszerez
felhajts
felhajt szakasz (autplya)
felhalmoz
felhalmoz; gyjt
felhalmozdik
flhalott
felhast
felhasznl; alkalmaz
felhasznl; bevet
felhasznl; elfogyaszt
felhasznl; rtkest
felhasznlhat; nutzbar machen: hasznost
felhatalmaz
felhevt; tzest; izzt
felhevl; kimelegszik
felhevl; tzbe jn
felhv
felhv; felszlt
felhv (tel.)
felhvs
felhvs; felszlts
flhivatalos
flhomly
felhord
felhord; felrak
felhorzsol
felhoz
felhoz; jm. etw. beibringen: vkivel vmit
megrtet; megtant vkit vmire; jm. etw.
beibringen: vkinek vmit tudtra ad; jm. etw.
beibringen: vkit vmivel ellt; jm. eine Wunde
beibringen: vkin sebet ejt; vkit mewgsebest
felhozatal
felh; felleg
felhbe bort
felhkarcol
felhs
felhs; bors
felhszakads
felhtlen
felhzet
felhz; felvesz; felltztet
felhz; felvon
felhz; kihz
felhz; rhz
felidz
felidz; felelevent
felidz; reprodukl
flid (sp)
flig telt; flig tele
flig-meddig
felindultsg; in Bewegung setzen: mozgsba
hoz; in Bewegung bringen: mozgsba hoz
felingerel
felingerel; felizgat
felr
felrs; felirat
felirat
felismer
felismer; megismer; elismer
felismers; megismers
felismerhetetlen
felitat (papr)
felizgat
felizgul
felizzik
feljrat; Aufgang der Sonne: napkelte
feljr; felhajt
feljebbval D elljr; fnk
feljegyez
feljegyez; bejegyez
feljegyez; megjegyez
feljegyez; regisztrl
feljelent
feljelents
feljogost
feljn
feljn; felemelkedik; feljut
felkapaszkodik
felkar; felskar
flkar; egykar
felkavar
felkel
felkel; felemelkedik
felkel; megkel
felkels
felkel
felken
felkens; felavats
felkerekedik
flksz
felkszl
felkszl; kszldik
felkszls; kszlds
felkever; megkever; felkavar; megkavar
felkiabl; felbreszt
felkilts
felkilts; kikilts; kihirdets
felkiltjel
felkt
felkutat
fellngol
fellapoz; utnanz (knyvben)
fellzad
fellzad; lzadozik
fellzad vmi ellen
fellebbez; appelll
fellebbezs
fellegvr; citadella
felllegzik
fellelkest
fellendls
fellengzs; radoz
fellp; tmad; keletkezik; megjelenik
fellps; jelenet
fellobban; lngra lobban
fellk; feldnt
felmagasztal
felmszik; kszik
felmegy; felvonul
felmelegeds
felmelegt
felmens
felment
felment (kat)
felmr
felmr; felbecsl
felmr; vgigmr (tv.)
felmerl
felmerl; felbukkan
felmerl; felvetdik
flmeztelen
felmond
felmond vkinek
felmonds
felmondhat
felmorzsol
felmos
flmlt (nyelvt)
felmutat
felmutat; elr
felmutat; feltntet
felnagyt; megnagyt
felnmet; irodalmi nmet (nyelv)
felnevel
felnevel; zur Selbstndigkeit erziehen:
nllsgra nevel
felnz
feln
feln; serdl
felntt
felnyrsal; tszr; felszr
felnyergel; megnyergel
felnylik
felnyit
felnyit; feltr; felt; felhajt
felnyit; kinyit
felold
felold; megold
floldali; egyoldali; egyoldal
feloldhatatlan
felolddik
feloldoz
felolvad; felenged; 3 geht in 9 ohne Rest auf:
9 3-mal maradk nlkl oszthat; jetzt ging
mir ein Licht auf: most mr rtem
felolvas
felolvass
felolvaszt
flrai; flrs
flrnknt
feloszlik
feloszlik (tv.)
feloszt
feloszt; eloszt; kettoszt
feloszt; sztosztogat; elosztogat
feloszt; tagol
felle; um seinetwillen: az kedvrt; miatta;
vgette
fellel
fellel; tfog
fellel; magban foglal
fellem
fellem; um meinetwillen: miattam
fellt
felltzik
felltzkdik; felltzik
felltztet
fellnk
felnt; felereszt
felnts; fzet
felpattan; felszkik; csapdik
felpeckel
felperes
felprbl
felragaszt
felrajzol
felrak; megrak
felrz; tettre serkent
flre; Spa beiseite: trfn kvl
flre; tvol vmitl; sich abseits halten: a
httrben marad; tvol tartja magt
flrellt
flrebeszl
flrert; rosszul rt
flrerts
flrerthetetlen
flrerthet
flreismer; js. Worte verkennen: flrert vkit
flreismerhetetlen
flreismerhet
flremagyarz
flrenz; ber etw. wegsehen: szemer huny
vmi fltt; elnz vmit
felrepls
flrerak
flrerak; eltesz
flrrt
flretesz; flrerak
flretesz; fenntart
flretesz; kiselejtez
flrevon
felriad
felriaszt
felrobban
felrobbant
felruhz; ellt
felruhz; felltztet
felruhz; ltztet; burkol
felsegt
felsorakozik
felsorol
fels; felsbb
fels (krtya)
fels tagozat
fels vilgts
Fels-Ausztria
felsbbsg; felettes hatsg; von Obrigkeits
wegen: hivatalbl
felsfok
felsfok (nyelvt)
felsfok tanulmny
felsfok vizsga
felskabt; fellt
felsrsz
felstest; machen Sie den Oberkrper frei !:
vetkzzn le derkig !
felsl; blamlja magt
felszalad
felszll
felszll; felemelkedik
felszll (rep)
felszlls
felszlls; felemelkeds
felszlls (rep)
felszmt
felszmol
felszmol; likvidl
felsznt; megforgat
felszed
felszed; felfog (tv. is); felkap
flszeg; gyetlen
flszem
felszentel
felszerel
felszerel; berendez
felszerels
felszerels; kszlet; garnitra; eine Garnitur
Wsche: egy vlts fehrnem
felszerszmoz
flsziget
felszn; fellet
felszv
felszlal
felszlamls; reklamci
felszolgl
felszolgl; tlal
felszolgls
felszlt; felhv
felszlt; felkr
felszlts
felszkik; feln
felszr (villra,szarvra)
feltlal
feltall; kitall
feltall
feltmad
feltmaszt
feltr
feltr; feldert; felfed
feltrcsz (tvbeszl)
feltartztat
feltartztathatatlan
feltrul
feltehet
fltkeny
fltkenysg
felteker
feltekint
feltp
feltert; megtert
fltestvr; mostohafivr
feltesz
feltesz; felrak
feltesz; rtesz; felrak; rrak
feltt (tel)
felttel
felttel; unter keiner Bedingung (e): semmi
szn alatt
feltteles megllhely
felttelez; dem ist alles zutrauen: ettl
minden kitelik
felttelez; feltesz; voraussetzen, da: feltve,
hogy
felttelez; kpzel vkirl vmit
felttelez; sich js./etw. annehmen:
vkinek/vminek gondjt viseli
felttlen
felttlen; felttel nlkl
feltve
feltevs
feltevs; hipotzis
feltevs; posztultum
feltol
feltlttt talaj
feltr
feltr /felfakad
feltr; sich mit jm. krachen: sszeveszik
vkivel
feltrs; felcsapds
feltrs /felfakads
feltr; sszeturkl; sszekever; feldl
feltns
feltnik
feltn
feltr; felgyr
feltz
feltz; letz; felhz; rhz
feltz; redz
felugrik
flton
feldt; felfrisst
feldl; felfrissl
felgyel
felgyelet
felgyel
felgyel; Aufsehen erregen: feltnst kelt
fell
fell; fenn; fent; die Oberhand behalten:
fellkerekedik; die Oberhand haben:
fellkerekedik
fellblyegez
fellet; felszn
felletes
felletes; felsznes
felleti; felszni
felljr
fellkerekedik
fellml
fellml; meghalad
fellml; tltesz (vkin/vmin)
fellmlhatatlan
felltet
fellvizsgl
felvg
felvgs
felvgott (tel)
felvlt
felvlt; mit jm./etw. abwechseln: felvlt
vkit/vmit
felvltva; vltakozva
felvarr
felvsrol
felvzol
felver
felver (strat); ein Lager aufschlagen: tbort
ver
felvesz
felvesz; felfogad
felvesz; felhz
felvesz; fellt
felvesz; magra vesz
felvesz (pnzt)
felvet (tmt)
felvtel
felvteli vizsga
felvezet
felvidk
felvidt
felvidt; feldert
felvilgost
felvilgost; kioktat
felvilgosts
felvilgosult
felvillan; felragyog
felvirgoztat; felemel; fellendt
felvirgzik
felvons
felvonsvg
felvon
felvon; lift
felvonul
felvonuls
felvonuls (kocsi)
felvonuls; krmenet
felvonuls; menetels
felzavar; felver
fm
fmes; rces
fmkohszat
fmpnz
fmtrgy
fen; kszrl
fnapi; fnapos
fenegyerek
fenk; alap; vminek a mlye
fenk; alj; alap; Boden fassen: megveti a
lbt; gykeret ver; an Boden gewinnen: trt
feneketlen
fenn; fent; fell; nach oben: felfel; von
oben: fentrl; fellrl
fennakad; megakad
fennakads; megakads; kzlekedsi dug
fennl
fennll; ltezik; van
fennlls
fennhagy; nyitva hagy; abbahagy
fennmarad
fennmarad; megmarad
fennsk
fennsk; plat
fenntart
fenntart; fennhagy
fenntart; folytat
fenntart; tartalkol; lefoglal
fenntarts
fenntarts; kikts
fenntartja magt
fenntartott
fensges; fennklt; ber etw. erhaben sein:
vmi fltt ll (tv.)
fent; fenn; fell
fent nevezett; fent emltett
fenti; fentebb
fny
fny; vilgossg
fnycsva
fenyeget
fenyegets
fenyeget
fnyerssg
fnyes; tiszta; sima; csupasz
fnyest
fnyest (padlt); kefl (padlt); vikszel
fnykp
fnykp; fot
fnykpszet
fnykpezgp
fnylik; csillog
fnylik; ragyog
fnylik; ragyog; csillog
fnylik; vilgt
feny
fnyrekesz
fnysugr
fnyszr
fnyt cskkent
fnytelen
fnytelensg; faksg; tompasg
fnyz
ferde
ferde; megvetemedett
ferde nvs
ferde; rzsutos
freg
fregrgta
Ferenc
ferences
frfi; ember
frfi-; hm-
frfi konfekci
frfi ruhzat
frfias
frfiatlan; nem frfias
frfiltny
frj
frjhez ad; megnst
Fert t
ferttlent
fertzs
fest; sznez
festk
festszet
festett
festi magt
festmny
fest; szobafest
festllvny
festi
festmvsz
fs
fsl
fslkdik
fssgyapj
fszek
feszlyez
feszes; feszl; feszlt; ich bin gespannt
darauf: roppant rdekel; feszlten vrom
feszes; kemny
feszes; szoros
feszes; szk; szoros
feszessg
feszt; peckesen lpked
feszts
fesztrd; emelrd
fesztvas
fszkel
fesztelen
fesztelen; termszetes; er tut es
ungezwungen: nknt teszi
feszl
feszlten figyel; ich bin gespannt: kvncsi
vagyok
feszltsg
f.h (foly h) /rv./
fiatal hzas; ifj frj; ifj felesg
fiatal; ifj; j
fiatalember
fiatalkor
fiatalkorak brsga
fiatalok; fiatalsg
fiatalos
ficnkol
fick
fick; alak
fick; legny; teremts; ein ganzer Kerl:
legny a talpn; netter Kerl: helyes teremts;
ein tchtiger Kerl: beleval; talpraesett fick
figura; bra
figyeg
figyel
figyel; hallgat
figyel; les
figyel; gyel; merken lassen: elrul
figyel vmire/vkire
figyelem
figyelembe vesz
figyelembe vve vmit; tekintettel vmire
figyelembevtel
figyelemre mlt; jelentkeny; jelents
figyelmen kvl hagys; semmibe vevs
figyelmes; jn. aufmerksam machen auf etw.:
figyelmeztet vkit vmire
figyelmessg
figyelmetlen
figyelmeztet
fillr; das ist keinen roten Heller wert: lyukas
garast; fabatkt sem r
film; im Film: filmen
filmelzetes
filmez; megfilmest
filmvszon; vettvszon
filozfia
filozfus
finn
finn (ember)
Finnorszg
finnorszgi
finnys
finnys; finomkod; zimperlich tun:
knyeskedik
finom; gyenge; zsenge trkeny; rzkeny
finom; gyengd; tapintatos
finom; kecses
finom; knyes
finomrzs
finomt
finomtott
finommszersz
finomsg
fintor; grimasz
fintor; pofa
fintorgat
fik
fik; kirendeltsg
fikintzet
fikzlet
Firenze
firenzei
firkl
firkant; firkl
fit
fi
fitestvr; fivr
fizetend; fizethet
fizets; br
fizets; jrandsg
fizetsi halaszts; fizetsi hatrid
fizetst kap
fizet vendgszoba
fizeteszkz
fizetkpes
fizetpincr
fizika
fizikai munka
fizikus
fiziolgia
flamand
flamand (ember)
Flandria
flandriai
flanell
flrt
fodor
fodrsz
fodrszn
fog
fog; bei jm. auf den Zahn fhlen:
puhatolzik vkinl
fog; -tatik,-tetik; lesz; gesund werden:
felgygyul; meggygyul; wird's bald ?: na mi
lesz ?; es wird Tag: hajnalodik; es wird Zeit:
ideje mr; du wirds es noch bereuen: ezt mg
meg fogod bnni; er wurde i.J. 1917 geboren:
1917-ben szletett; das wird so gemacht: ezt
gy kell csinlni; es wird ihm doch nichts
passiert sein ?: csak nem trtnt vele valami
?; ich wrde es sagen: megmondanm; er
wird es getan haben: valsznleg tette ezt;
wie Sie es wissen werden: amint ezt n
fog; vesz (adst)
fogad; fogadst kt
fogadalom
fogads; fogadtats
fogads; was gilt die Wette ?: mibe fogadunk
?; um die Wette: versengve; versenyezve; um
die Wette laufen: versenyt futnak
fogadra
fogadszoba
fogadtats
fogalmazs; aus der Fassung kommen: kijn
a sodrbl; auer Fassung: magnkvl
fogalmazvny; piszkozat
fogalom
fogamzs
foganatost; eszkzl
foganty; nyl
fogs
fogs (tv.)
fogs; tel
fogs; fortly; praktikum
fogas (hal)
fogas; knyes
fogs; praktika; fondorlat
fogs; trkk
fogs; zskmny
fogaskerk
fogaskerek vast
fogat (l)
fogatlan
fogaz; csipkz
fogazs
fogazat
fogazat; mfogsor
fogazott; fogas; csipkzett
fogfjs; Zahnschmerzen haben: fj a foga
foghz; brtn
foghz; fegyhz; fegyintzet; brtn
foghjas
foghs; ny
fogkefe
foglalat
foglalat; keret
foglalkozs
foglalkozs; das Geschft fr Gemse und
Obst: zldsg-gymlcs bolt
foglalkozsi betegsg
foglalkozik vmivel
foglalkozik vmivel; jm. etw. zuwenden: juttat
vkinek vmit
foglalkozik vmivel; vgez vmit; vminek
szenteli magt; es liegt jm. ob: vkinek a
ktelessge; dolga; es obliegt jm.: vkinek a
ktelessge; dolga
foglalkoztat
foglal
foglalt
foglalt jelzs (telefon)
foglyul ejt
fog; foganty; markolat; fogs
fog; fl
fogcska
fogdzkodik
fogoly; fegyenc
fogoly (madr)
fogoly; rab
fogorvos
fogorvosi
fogpiszkl
fogsg
fogsg; bezrs
fogszuvasods
fogtms
fogva tart
fogva tart; fogsgban tart
fogy
fogy; cskken; kevesbedik
fogys
fogyaszt
fogyaszts
fogyaszts (tel/ital)
fogyasztsi cikk
fogyasztsi szvetkezet
fogyaszt
fogyta; vge vminek
fojt; fojtogat
fojt; fullaszt
fojtogat; megfojt
fok; fokozat
fok; hegygerinc
fok; orom
fka
fokhagyma
fokoz
fokozs; fokozds
fokozat; mrtk
fokozatosan
fokozatosan; fokonknt
fokozdik
Fokvros
folt; jegy
folt; pont
foltos; piszkos; pettyes
foltot ejt; paczik
foltoz; stoppol
foltozott
folyadk
folyam; foly
folyamat; lefolys
folyamodik; einen Beruf ergreifen: plyra
lp; von etw. Besitz ergreifen: birtokba vesz
vmit; die Flucht ergreifen: megfutamodik;
auf frischer Tat ergreifen: tetten r
folyamodik; krelmez
folykony
folykony; cseppfolys
folykonysg; folyamatossg
folyik; csepeg; cspg; csurog; der Regen
rinnt: zuhog az es
folyik; mlik
foly; folys
foly; folytatlagos
foly; ml; folykony
foly szm /rv./
folyirat
folyiratszm
folymeder
folymeder; franzsisches Bett: franciagy
folyst
folysthat (kszpnzben)
folyos
folyos; elszoba
folyos; tornc; oszlopcsarnok
folytat
folytat (tv.)
folytat; gyakorol
folytat; tovbbcsinl
folytat; z (tv.)
folytats
folytatdik (megszakts nlkl)
folyton
folytonos; lland
folytonos; lland; tarts
folyvst
fon
fon; hurkol; kt
fonk
fonk; kellemetlen
fonal; crna
fonal; szl
fonat
fonetikus
fonnyad; hervad
fonnyadt; hervadt
fonoda
fondik; csavarodik
fonott
font
fontos
fontos; er lie es sich angelegen sein: szvn
viselte
fontoskod
fontossg
fordt
fordts
fordt
fordtott
fordtott; ellenkez; umgekehre Seite:
vminek a htoldala; visszja
fordts ! /rv./
fordtva
fordul (jrm)
forduls; fordulat; fordul
fordulat
fordulat (msz)
fordulatszm
fordul
fordul; menet (sp)
fordulpont
forgcs; szilnk; szlka
forgalmaz
forgalom
forgalom; kzlekeds
forgalomban van
forgat
forgat; perget
forgat; sodor
forgat; teker; fordt; csavar
forgats; tekers; fordulat; csavarods
forgatmny; htirat
forgatkar; forgatty; kurbli
forgatknyv (film)
forgoldik; krlfordul
forgszl
forgszl; ciklon; tornd
forgszlk
forgsznpad
forgtke
forint
formba nt (tv.)
formalista
forms; deli
formasg; formalits
formaszer
formaszersg; alakszersg
formtum; alak
formz; mintz
forog; megfordul; csavarodik
forog; mozog (krben)
forog; rvnylik; kavarog
forog; rvnylik; kavarog; der Kopf wirbelt
mir: szdlk
forog; prg
forr; f
forr; gzlg
forradalmr
forradalmi
forradalom
forrads; sebhely
forralt bor
forrs
forrsm
forrasz (msz)
forraszt
forr
forr; izz
forrong; nyugtalankodik
forrongs
fortly
fortly; csel; cselfogs
foszls
foszt; tp
f; auf den Mann: fejenknt; Mann bei
Mann: egyms mellett; Mann an Mann:
egyms mellett; Mann fr Mann: mind egy
szlig; Mann fr Mann: egyms utn; alle
Mann an Bord: mindenki a fedlzetre; er hat
seinen mann gefunden: emberre tallt; er
steht seinen Mann: megllja a helyt; er stellt
seinen Mann: megllja a helyt; mit Mann
und Maus: mindenestl; szrstl-brstl
f; fej
f; feje vminek; das Oberhaupt des Staates:
az llam feje
f; izzad
fdolog
ftel
fhadiszlls
fhadnagy
fiskola; technische Hochschule: megyetem;
mszaki egyetem; mszaki fiskola
fiskolai hallgat; dik
fiskolai hallgatn; diklny
fkppen; leginkbb
fkt
fld; a fld felszne; dem Erdboden
gleichmachen: fldig lerombol
fld feletti
fld krli utazs
fld; talaj
fld; talaj; padl; padlzat
Fld trkpe; vilgtrkp
fldalatti
fldalatti fejts (bnya)
fldalatti; metr
fldbirtok
fldbirtokos
fldbl val; agyagbl val
fldel
fldes
fldesr
fldgz
fldgoly
fldgmb
fldht
fldhozam
fldi
fldigiliszta
fldimogyor
fldiszeder
fldkotr; exkavtor
Fldkzi-tenger
fldkzi-tengeri
fldmvels
fldmvelsgyi miniszter
fldmves
fldoszts
fldrajz
fldreform
fldrengs
fldrengs sjtotta terlet
fldrsz; kontinens
fldrsz; knstlicher Erdtrabant: mhold
fldsv
fldszint
fldszint (sznhz)
fldszintes
fl helyez; etw. vorsetzen sich: elhatroz
vmit
fl; -ra,-re
fl rendel; er ist mir bergeordnet:
felettesem
flfeszt; flvon
flje; efl; afl
flny
flnyes; ersebb; hatalmasabb; jm./etw.
berlegen sein: klnb vkinl/vminl
flnyesen; szeszlyesen bnik vkivel
fls; flsleges
flsleg; tbblet
flsleges; felesleges
fnv
fnv (nyelvt)
fnvi igenv
fnk
fnyeremny
forvos
fosztly
fplyaudvar
fpincr
fposta
fprba (sznhz)
frtelmes; szrny
fsvny; fukar
fsvny; zsugori
fsvny; zsugori; fukar
fsvnysg
fszerepl
fszerkeszt
ftitkr
ftt
ftt marhahs
ftvonal
fv. (fvros) /rv./
fvros
fvetlen; nyers
fz
fz; forral
fz; forrz
fz (srt)
fzelk; der Gemse- und Obstladen: zldsg-
gymlcs bolt
fzs
fzet
fzedny
fzfazk; lbas
fzflke
fzkanl
fzkszlk
frakkszrny
francia
francia (ember)
francia n
francia (nyelv)
Franciaorszg
freskfestszet
fricska
fricskz; pccint
Frigyes
friss
friss; de
frissessg
frissiben; szaporn
frisst (ital)
frcskl; frccsen; spriccel
fj
fj; megfj
fujtat
fukar
fukar; kicsinyes
fukarkodik
fullnk
fr
fura; furcsa; mulatsgos
furcsa; fura
furcsa; komikus
furcsa; klns
furfang
furfang; mesterkeds
furfangos
furfangos; hamisks
furksbot
furulya
fut; szalad; jr; megy; gyalogol
fut; szalad; szguld
futam (zene)
futamid
futr
futr; kldnc; durch Eilbote: expressz
(posta); mit Eilbote: expressz (posta)
futs; folys; jrs; mkds
futs; futszm (sp)
futball; futball-labda; Fuball spielen:
futballozik
futballplya
futja; elg; soweit das Auge reicht: ameddig
a szem ellt; es reicht: elegend
futkos; rohangl; szaladgl
futkos; szaladgl
futkoss; utnajrs; jm. den Laufpa
geben: kiadja az tjt vkinek
fut (tv.)
fut; foly; das laufende Jahr: foly v; auf
dem laufenden sein: jlrteslt
fut; futr
fut zpor
fut zpor; zpores
futlps
futszalag
futsznyeg
futurista
fuvallat
fuvardjat fizet
fuvaros
fuvaroz; szllt
fvka
fuvola
f
fge
fgg. (fggelk) /rv./
fggelk; ptls
fggelk; utsz
fggs; fggeszkeds
fggeszkeds (sp); die Sache ist noch in der
Schwebe: a dolog mg fggben van
fggetlen
fggetlensg
fgg (kszer)
fgg; von jm. abhngig sein: fgg valakitl
fgggy
fggben marad
fggben van
fgghd
fggleges
fggny
fggvast; libeg
fl; fog; foganty
fl; jn. bers Ohr hauen: rszed; tejt vkit;
bis ber die Ohren: nyakig; flig
flbeval
flcimpa
flemle; csalogny
flhallgat; telefonkagyl
flhallgat; telefonkagyl; hallcs
flkagyl
flke
flke; kamra
flledt meleg
fl-orr-ggsz
Flp
Flp-szigetek
flsikett
flzgs
fnyr
frdik
frd
frdkd
frdleped
frdszoba
frdszobasznyeg
frdvendg
frdvendg; dlvendg
frsz
frszel
frge
frge; gyors
frj
frszt
frts; gndr; hullmos
fst
fstgomoly
fstmentes
fstl
fstl (hst)
fstl; pfkel
fstlt
fstlt hs
fstlt sajt
fsts
fszl
fszl; gabonaszl; szalmaszl
fszer
fszeres; zes; illatos
fszerez
ft
fts; tzels
fts; tzels; elektrische Heizung:
villanyfts
ft
fttest; raditor
ftty; fttyents
ftyl; spol
fves; gyepes
fvszkert
fz
fzet
fzfa
fzfbl val; fzfa-; an etw. weiden sich:
gynyrkdik vmiben
fz
fzt hord
fztt
fztt (nyomda)
gabona
gabona; aufs Korn nehmen: clba vesz;
megcloz; die Flinte ins Korn werfen:
gabonafld
gabonakereskedelem
gabonaplinka
gabonatermels
Gbor
gcsr
gald; alval
gald; hitvny
galagonya
galamb
galambdc
gallr; das kann ihm/ihn den Kragen kosten:
fejbe kerlhet a dolog
glya
gncs (tv)
gncsoskodik; kicsinyeskedik;
akadkoskodik
ganj; szar
garancia
garancialevl; jm. den Garaus machen:
kitekeri a nyakt vkinek
garzdlkodik
garzs
Gspr
gt
gt; tlts
gtat pt
gtfuts
gtls
gtlstalan
gavallr
gz
gaz; nyomorult
gzcsap
gazda
gazda; gazdlkod
gazdag; ds
gazdag; ds; bsges
gazdagsg; bsg
gazdlkodik
gazdasg
gazdasgi
gazdasgi let
gazdasgi plet
gazdasgi igazgat
gazdasgi vezet
gazdasgos
gazdasgos; kifizetd
gazdasgos; konomikus
gazdasgossg; jvedelmezsg
gazdasgpolitika
gazdasgpolitikai
gazdasszony; hziasszony
gazdasszony; hzvezetn
gazdtlan
gazember
gazember; gazfick
gazfick
gzfts
gzl
gzol (vzben)
gzpedl
gzrezs
gaztett
gztzhely
gzsi; fizets
gebe; l
gge; torok
ggef
gemkapocs
generljavts
genny
geolgus
gp
gpel
gpsz
gpszmrnk
gpies; mechanikus
gprs
gpr
gpjrm
gpkocsi
gpkocsivezet; sofr
gpkocsiz
gppuska; leichtes Maschinengewehr:
golyszr
gpszerel
gereblye
gereblyz
gerely
gerely (sp)
gerelyhajts
gerenda
gerenda (sp)
gerendzat
gerezd; fokhagymagerezd
gerinces
gerincesek
gerincvel
gerlice
germn
germn (ember)
gesztenye
gesztus
gz
ghanai
giccses
gimnzium
gimnziumi tanul
gmszarvas
gipsz
gipszkts
gitt
gjm. (gpjrm) /rv./
globlis
gc; fszek (tv.)
gl (sp)
golf (jtk)
Golf-ramls
gllv
glya
glyalb
goly; gmb
golyll
golyscsapgy
golystoll
golyzik
golyva
gomb
gomba
gomba; Schwamm darber !: vessnk r
ftylat !; spongyt r !
gombc
gombol
gombolyag
gombolyag; ors; tekercs
gombolyt; felteker; csvl
gombost
gomolyg
gomolyog
gond
gondatlan
gondatlan; figyelmetlen
gondatlan; hanyag
gondnoksg
gondol
gondol; gy vl
gondola
gondolat; eszme; kein Gedanke !: sz sincs
rla !; sich ber etw. Gedanken machen:
gondolkodba esik; elgondolkodik vmin;
mach dir keine Gedanken darber: ne trdj
gondolkodsi kpessg; gondolkodsi kszsg
gondolkodsmd
gondolkodik
gondolkodik; gondol; kpzel; das gibt einem
zu denken: ezen van mit gondolkodni; er
denkt bei sich: azt gondolja magban; er lt
sich denken, da ...: elkpzelhet, hogy ...
gondolkodik; gondolkozik; elmlkedik
gondolkodik; tpreng
gondolkod
gondolkozik
gondolkoztat; gondolkodtat
gondos
gondos; figyelmes
gondos; gondoskod
gondoskods
gondoskods; elkszlet; fr etw. Vorsoge
tragen: gondoskodik vmirl; fr etw.
Vorsoge treffen: gondoskodik vmirl
gondoskods; gondozs
gondoskodik
gondoskodik; ellt
gondossg; igyekezet
gondoz
gondoz; pol; ellt
gondoz; ellt; lelmez
gondozs; gondoskods
gondoz
gondozi
gondozn
gondozott; polt
gondtalan
gondvisels
gonosz
gonosz; es ist mir schlecht: rosszul vagyok;
schlecht und recht: gy, ahogy
gonosz; rossz; komisz
gonosz; rosszindulat
gonoszsg
gonosztev
gonosztev; gazember; gazfick
gordonka; csell
gost
gtika
gtikus
gdr; verem
gg; dlyf; nhittsg
ggs; dlyfs; nhitt
gmb
gmbly
gndr; bodor; rncos; rncolt; kusza
gndrt
gndrt; bodort; fodroz
gndrdik; fodrozdik
gngyleg; csom; in Bausch und Bogen:
mindenestl
grbe
grbe; ferde
grbe; fordul; kanyarulat
grbe; grbtett
grbl; hajlik
grblet; hajls
grblet; hajlat; kanyarulat
grcs
grcss
grdt; gurt
grdl; gurul; forog
grny
grgeteg
grg
grg (ember)
grg n
grgdinnye
Grgorszg
grngy
grngy; rg
grngys
grngys; hepehups
grngys; szikls
gte; szalamandra
gz; pra; illat
gzl; prol
gzlg; prolog
gzs; gzhaj
Grc
grafit
grnt
gratull
grz; bzadara
grf
grfi
grfn; grfn
Grzia
guggol
guggol; gubbaszt
gla
gulya; csorda
gulys (tel); die Szegediber Gulaschsuppe:
szegedi gulysleves
gumi
gumiabroncs
gumimatrac
gums
gnr
gny
gny; gnyolds; csfolds
gny; gnyolds; szidalom
gnynv
gnyol; csfol; gnyoldik; csfoldik
gnyoldik; csfoldik
gnyos
gnyos; csfondros
gurt
gurul
gusztusos; kvnatos; tvgygerjeszt
gusztustalan
gutats
gzsba kt
grcl
gyakori; tbbszri; fters: gyakran;
gyakorta; des fteren: gyakran; gyakorta
gyakori; tbbszrs
gyakorls
gyakorlat
gyakorlat kedvrt
gyakorlat; praxis
gyakorlati
gyakorlatias; praktikus; gyes
gyakorlatilag; praktisch bewhrt: a
gyakorlatban bevlt
gyakorlatlan
gyakorlatot folytat; praktizl
gyakorlatozik
gyakorlatozik (kat)
gyakorl
gyakorl orvos
gyakorlott; gyes; rutinos
gyakornok
gyakorol
gyakorol; folytat
gyakran; sokszor
gyakran; sokszor; wie oft: hnyszor
gyalz; csrol
gyalz; rgalmaz
gyalz; szidalmaz; csrol
gyalzatos
gyalzatos; csfos
gyalogtkelhely; zebra
gyalogmenet
gyalogol; trzik
gyalogol; was geht vor sich ?: mi trtnik ?;
nach Norden gehen: szak fel megy; nach
Norden gehen: szakra nz; szakra nylik;
es geht nicht: nem megy; wie geht es dir ?:
hogy vagy ?; hogy megy sorod ?; vor sich
gehen: trtnik; vgbemegy
gyalogos; jrkel
gyalogsvny
gyalogsg
gyalogt
gyalu
gym
gymgyerek
gymkodik
gymolatlan; gyetlen; tehetetlen
gymoltalan; tehetetlen
gymsg al helyez
gymsg; gondnoksg
gyanakodik; gyant
gyanakv
gyant; sejt
gyants; sejts; feltevs
gyanta
gyan
gyan; in Verdacht haben: gyanakszik
gyans; ktes
gyans; mit dem linken Bein aufstehen: bal
lbbal kelt fel
gyanst
gyantlan
gyantlan; mit sem sejt
gyapjas
gyapj
gyapjbl val; gyapj-
gyapjtakar
gyapot
gyr
gyr; gyrtelep; zem
gyarapods
gyarapodik; hzik
gyarapszik; n
gyarmat
gyarmatost
gyarmatosts
gyros
gyrt
gyrt; elllt; kszt
gyrts
gyrtsi folyamat
gyrtsvezet
gyrtelep
gyrtmny
gyrt; elllt
gysz; bnat; szomorsg
gyszindul
gyszjelents
gyszol
gyszos
gyszszertarts
gyva
gyva (ember)
gyvasg
gykny
gymnt
gyenge
gyenge; gyengcske
gyenge; gynge
gyenge; lagymatag; puha; ernyedt
gyenge oldala vkinek
gyenge; roskatag
gyenge; trkeny
gyengd
gyengdsg
gyengeelmj
gyengje vkinek
gyenglked; er fllt sich ist unwohl: rosszul
van
gyenglked (szoba)
gyengesg; ertlensg
gyengt
gyepl
gyr
gyr; ritka
gyerek; gyermek
gyerekgy; gyermekgy
gyerekes; gyermeteg
gyerekjtk (tv.)
gyereksg; gyerekessg
gyerekszoba
gyren lakott
gyermekgyas n
gyermekgondozsi szabadsg
gyermekgondozsi szabadsg; keine
Mutterseele: egy ldott llek sem
gyermekjtk
gyermekkor
gyermekorvos
gyermekrdi
gyermektelen
gyertya
gyertya; das Licht brennt: g a villany; g a
lmpa; es wird Licht: vilgosodik; jetzt geht
mir ein Licht auf: most mr dereng; rmlik
valami; da geht mir ein Licht auf: most mr
dereng; rmlik valami; hinters Licht fhren:
becsap; flrevezet
gyertynfa
gyertyatart
gyk; Schweizerische Eidgenossenschaft:
Svjci llamszvetsg
gyilkol
gyilkos
gyilkossg
gygyf
gygyfrd
gygyintzet
gygyt; gygykezel
gygyts; gygymd; kra
gygythatatlan
gygythat
gygyszer
gygyszersz
gygyszerksztmny
gygyszertr
gygyuls; gygyts
gygydlhely
gyom; gaz
gyomll
gyomor
gyomorbajos
gyomorgs
gyomorfekly
gyomorkeser
gyomorronts
gyomorsav
gyns
gyors
gyors- s gprn
gyors; frge; szapora
gyors; hirtelen
gyors; izgatott
gyors, jelents idjrsvltozs
gyors mozgs; lendlet
gyors; muland; illan
gyors; sebes
gyors; srgs
gyors; gyes; fixe Idee: rgeszme; fix und
fertig: teljesen ksz
gyorsan; haladktalanul; rvid ton
gyorsan lehz
gyorsan; sebtiben; sebtben
gyorsru
gyorsasg
gyorsasg; sebessg
gyorsbf; automata bf
gyorsforgalom
gyorsforral
gyorsfz; kukta; kuktafazk
gyorsfzlap
gyorsr
gyorsrs
gyorsr
gyorsul
gyorsvonat
gyorsvonat; gyorsvast
gyk
gykr; t
gykeres; radiklis
gykeret ver
gykerezik; gykeret ereszt
gykrtelen
gyngy
gyngyhz
gyngyzik
gyngytyk
gyngyvirg
gynyr; rm
gynyrkdik
gynyrkdtet; sich an etw. ergtzen:
gynyrkdik vmiben; sich an etw. ergtzen:
derl vmin
gynyr
gynyr; nagyszer; pomps
Gyr
Gyrgy
gytr; elkesert
gytrelmes; knos
gytrdik; knldik
gytrdik; knozza magt
gyz
gyzelem
gyztes
gyufa
gyufsdoboz
gyjtbomba
gyjtogats
gyjtogat
gyjtpont
gyjtzsinr
Gyula
gylkony
gyullads
gyr; nyjt
gyrhat
gyjtemny
gyjts
gyjt
gyjtv
gylekezs
gylekezik
gylekezik; sszegylik
gyls
gyll
gyllet
gyllkd
gyllt; gylletes
gymlcs
gymlcsbolt
gymlcsfa
gymlcsz
gymlcsl
gymlcsskert
gymlcsz
gyr; gyrdik
gyrhetetlen
gyrtt
gyrtt; zerknittert werden: sszegyrdik
gyrtelentett
gyrtelentett; sima
gyr; karika
gysz
ha; amennyiben
ha; az esetben, ha ...
ha; es fragt sich, ob ...: krds, vajon ...; als
ob: mintha; ob ..., ob ...: akr ..., akr ...; na,
und ob !: mi az hogy !
ha; hogyha; amennyiben
ha; hogyha; amennyiben; hacsak
hab
hab; tajtk
habar
habr; mbr; wennschon dennschon: ha
ld, legyen kvr
habarcs; vakolat
habar
hableny; sell
hbor
hborban megrongldott; megsrlt
hbors bns
hborzik; hborskodik; hadakozik; jn. zu
Gesicht kriegen: tallkozik vkivel; das
werden wir schon kriegen: majd megkapjuk;
das werden wir schon kriegen: fog ez menni;
Durst kriegen: megszomjazik; jn. klein
habos; tajtkos
habozs; meggondols nlkl
habozik; ttovzik
hadar
hader
hadillapot
hadicsel
hadifogsg
hadihaj
hadirokkant
haditengerszet
hadjrat
hadkteles
hadmvelet
hadnagy
hadonszik
hadoszlop
hadosztly (kat)
hadsereg
hadsereg; ein Heer von Beamten: egy sereg
hivatalnok
hadsereg; katonasg
hadszntr
hadtest; testlet
hadtrtneti mzeum
hadgy
hadgyminiszter
hadzenet; mit etw. auf Kriegsfustehen:
hadilbon ll vmivel
hadvezr
hadvisels
Hga
hgcs
hagy; hagyomnyoz
hagyatk
hagyatk; vgrendelet
hagyma
hagyomny
hagyomny; tradci
hagyomnyos
hagyomnyos; szoksos
hj
haj (hajszl)
hajadon; szz
hajas
hajt hullatja
hajcsr
hajdan
hajdan; azeltt
hajdani
hajdankor
hajfonat
hajfonat; copf
hajfrt; tincs
hajhsz; kvet
hajlam
hajlam; rzk
hajlam; vonzalom
hajlamos vmire
hajlamos vmire; gut veranlegt fr etw.:
nagyon tehetsges vmiben
hajland
hajland; kszsges; hajlamos
hajlandsg
hajlat; grblet
hajlk
hajlk; menedk
hajlkony
hajlkony; csukls
hajlkony; simulkony
hajlktalan
hajlik
hajlik vmire; hajlamos vmire
hajlt
hajlt; illeszt
hajlt; meghajlt
hajlthatatlan
hajlott; grnyedt
hajmereszt
hajnalpr
haj
haj (pl. pleten); an Bord bringen:
behajz; an Bord gehen: hajra szll; Mann
ber Bord !: ember a vzben !
hajpts
hajfar
hajflke
hajgerinc
hajgyr
hajhad; flotta
hajktl
hajn szllt
hajoldal; fedlzet
hajorr
hajra szll
hajraj; replezred
hajs
hajtrtt
hajtulajdonos
hajzs
hajzhat
hajzik
hajr (sp)
hajrzik; finisel (sp)
hajsza
hajsza; ldzs
hajszl
hajszlpontos; hajszlnyira
hajszlvkony
hajszrt
hajszrtbra
hajszol; hajt
hajt
hajt; kerget; terel
hajt; kerget; unszol; srget
hajt; sarkall; siettet; serkent
hajt; srget
hajt; vezet
hajts
hajts; kergets
hajts; rgy; sarj
hajts; sarj
hajthatatlan; hajlthatatlan
hajt
hajter
hajtogat
hajtka
hajtka; elke
hajtka; felhajts
hajtka; paroli
hajtm (msz)
hajtrug
hajtvadszat
hajvgs
hajvlasztk; vom Scheitel bis zur Sohle:
tettl talpig
hajviselet; frizura
hal
hla
hla; dank seinem Fleie: szorgalma rvn;
szorgalmval
hla; ksznet; habe Dank !: ksznm !;
besten Dank !: nagyon ksznm !; hls
ksznet !; schnsten Dank !: nagyon
ksznm !; hls ksznet !; vielen Dank !:
nagyon ksznm !; hls ksznet !; zu
Dank verpflichten: hlra ktelez
halad; elbbre jut; gut vorankommen: jl
boldogul
halads; elmenetel
haladktalan
halad
halad; progresszv
halad szellem; lenjr; modern
hall
halleset
hallos
hallos ellensg
hallspadt
haland
halandsg
halntk
hls
halast
halsz
halszat
halszhl
halszik; im Trben fischen: zavarosban
halszik
halszl
halaszts
halaszts; halads
halaszthatatlan
hltlan
haldokl
haltel
halfogs
halhatatlan
halikra
halk; csendes
hall; hallgat vkire; schwer hren: nagyothall;
ich habe sagen hren ...: azt hallottam ...; azt
hresztelik ...; da lt sich hren !: ez mr
beszd !
halls
hallatlan
hallgat
hallgat; csendben van; die Musik schweigt:
nem szl a zene; ganz zu schweigen davon ...:
nem is szlva arrl ...
hallgat vkire
hallgat vmilyen nvre
hallgatag
hallgatag; nma; sztlan; stumm werden:
elnmul; megnmul
hallgatagsg
hallgat
hallgatlagos
hallgatsg; kznsg
hallgatzik; flel
hallhat
hallkpessg
halltvolsg
halmaz; raks
halmoz (kszletet)
hl
hl; ins Garn gehen: lpre megy
halogat
hling
hlkocsi
halom; raks
hlszoba
halott
halott; holt
halottlevl
halottnak hisz
halottnak tetteti magt
hlzsk
haltenyszts; haltenyszet
halvny; spadt
halvr
halzsr; halolaj
hlyog
hamar; szaporn
hamarosan; nemsokra
hamis; l-
hamis esk
hamis; valtlan
hamistatlan
hamistatlan; igazi
hamissg; lnoksg; csalfasg
hamu
hamuszrke
hamutart
hamvassg; lgysg
hamvaszts
hncs
hanem; de
hang
hang; csengs
hang; orgnum
hangjtk
hangjegy; kotta
hanglemez
hanglemez; kalte Platte: hidegtl
hangol; er ist lustig gestimmt: vidm
hangulatban van
hangos
hangosfilm
hangsly
hangslyos sztag (verstan)
hangslyoz
hangszalag (ggben)
hangszalag; magnszalag
hangszer
hangszigetel
hangszr
hangszr; hangfal
hangtalan
hangulat; kedv
hangulatos
hangverseny; koncert
hangzs; csengs
hangzatos
hangzavar
hangzik
hangzik; szl; cseng
hangzik; zeng
hangya
hntol
hny
hny; okd
hnyad; kvta
hnyadik ?
hnyados
hanyag
hanyag; gondatlan
hanyagsg; gondatlansg
hnys
hanyatls
hanyatls; romls
hanyatt-homlok
hnyinger
hnykoldik
hnykoldik; forgoldik
hnydik
hnyszor ?
hpog; ggog
harag
harag; dh; mreg
harag; in Zorn geraten: hhbe gurul; dhs
lesz
haragos
haragos; dhs
haragos; mrges vkire
haragot tart; orrol
haragszik; er zrnt mit mir: haragszik rm
harang; cseng
harangoz; csenget
harangoz
haraps; ein bichen: egy kicsi; kevs;
cseppnyi
harapfog
haraps
haraszt; pfrny
harc; kzdelem; verseny (sp); viadal (sp)
harc; viaskods; Streit anfangen mit jm.:
sszeveszik vkivel; sszevsz vkivel
harci replgp
harcias
harcias; hbors
harckptelen
harckocsi; pnclkocsi
harcol; kzd
harcos
harcra ksz
harctr
hrfa
hrfs
harisnya
harisnyafej; bokafix
harisnyanadrg
harkly
harmad
harmadves; harmadikos
harmadfl; kt s fl
harmadik
harmadik; das dritte Mal: harmadszor; zu
dritt: hrmasban
harmadrsz
harmadszor
hrmas
hrmas szm
harmat
harmatos
harminc
harmincadik
harmincas
harmincas (szm)
harmincves
harmonika
harmnikus
hrom s fl
hrom; unser drei: mi hrman; zu dreien:
hrmasval; zu dreien: hrman
hromemeletes
hromves
hromezer
hromfle
hromhetes
hromheti
hromkar; hromg
hromlpcss rakta
hromlevel
hromnapos
hromnegyed
hromnegyedrsz
hromoldal
hromrs
hromszz
hromszn
hromszor
hromszoros
hromszg
hrsfa; Debrer Lindenbltter: debri
hrslevel (bor)
harsog
harsona
has
has; gyomor
hasb
hasb (nyomda)
hasad; reped
hasadk; nyls; rs
hasas
hasfjs
hashajt
hashrtya
hasmens
hasogat; szaggat
hason
hasonlat
hasonlat; pldabeszd
hasonlatknt; pldakppen
hasonlatkppen; sszehasonltsul
hasonlt
hasonlt; sie gleichen sich: hasonltanak
egymsra; sie gleichen einander:
hasonltanak egymsra
hasonlt; t vkire
hasonlthatatlanul; sokkal
hasonl; er sieht mir hnlich: hasonlt rm;
das ist so hnlich wie... ez olyasfle, mint...
hasonlv tesz
hasonms
hasonul
hasznl
hasznl; hat
hasznl; ignybe vesz; bitte, bedienen Sie sich
!: vegyen, krem !
hasznl; jm. den Mantel helfen: felsegti a
kabtot vkire; es hilft nichts: hiba minden;
nincs mit tenni; es hilft nichts: itt mr nem
segt semmi; sich zu helfen wissen: feltallja
magt; tud magn segteni
hasznl; kellemes; jlesik
hasznlat
hasznlati utasts
hasznlhat; hasznos; praktikus
hasznra van; hasznot hoz; hasznot hoz;
hasznl
hasznavehetetlen; hasznlhatatlan
hasznavehet; hasznlhat
hasznos
hasznos; elnys
haszon; nyeresg; hozam
haszon; nyeresg; von Nutzen sein: hasznos
haszonbr
haszonnvny
haszontalan; hibaval
haszontalan; mihaszna
hasztalan; hibaval
ht
hat; befolysol
hat; hatst gyakorol
-hat, -het
-hat, -het; lehet; ich mag nicht nach Hause:
nem akarok; nincs kedvem hazamenni; ich
mag nicht essen: nem akarok enni; es mag
sein, da ...: lehet; meglehet, hogy ...; es mag
sein, da ...: elismerem, hogy ...; wer mag des
sein ?: vajon; ugyan ki
ht; persze
hatalmba kert
hatalmas
hatalmas; ers
hatalmon lv
hatalom
hatalom; er
hatly; rvny
hatly; rvny; nach Krften: tle telheten;
von Krften kommen: legyengl
hatlytalants
hatr
hatr; mezsgye
hatrlloms
hatrtlps
hatrid
hatrid szerint
hatridre
hatrids
hatrk
hatros
hatros; szomszdos
hatros vmivel; rintkezik vmivel
hatrozat
hatrozat; dnts; einen Entschlu fassen:
elhatroz vmit; elsznja magt vmire
hatrozat; vgzs; einen Beschlu fassen:
hatroz; vgzst hoz; zum Beschlu:
hatrozatlan
hatrozatlan; bizonytalan
hatrozatlan; ttovz; tancstalan
hatroz (nyelvt); Umstnde machen:
teketrizik; unter allen Umstnden:
mindenkppen
hatrozi; mellknvi igenv
hatrozsz
hatrozsz (nyelvt)
hatrozott
hatrozott; eltklt
hatrozottan; tstnt
hatrozottsg; bizonyossg; mit aller
Bestimmheit: hatttrozottan
hatrr
hatrtalan
hatrtalan; vgtelen
hatrzrlat
hats
hats; effektus
hats; eine Wirkung auf jn. ausben: hatst
gyakorol vkire
hatsfok
hatskr
hatskr; terlet
htasl
hatsos
hatsossg; hatkonysg; eredmnyessg
hatstalan
hatstalan; unwirksam machen: hatstalant;
semlegest
htborzongat; irtzatos
htcsigolya
hatkony; hatsos; eredmnyes
hatves; hatvi
hatezer
hatfle
htgerinc
htgerinc; gerincoszlop
hathats; erlyes
htiszk
htlap
htlap; htoldal
hatanyag
hatodik
hatodrsz
hatodszor
hater
hatos
hatos (szm)
hatsg
htra
htraenged
htrafekszik
htrafel
htrafel; visszafel
htrahagy; hagyomnyoz
htrahagy; visszahagy
htrahagys
htrl; jm. scharf auf den Lieb rcken:
hevesen megtmad vkit
htralk
htralk; ksedelem
htralkos
htralkos; htralev
htralev; fennmarad; maradk; felesleges;
plusz; ich habe nicht viel fr ihn brig: nem
tartok rla sokat; er hat wenig zeit brig:
alig van ideje; ein briges tun: kelletnl
tbbet tesz; im brigen: egybknt; klnben
htramarad
htramarad; elmarad
htramaradott; utd
htramegy; htrl
htrny
htrnyra
htrnyos
htratesz; htrahelyez
htratol; visszatol
htraz; htrahajt
htraveti magt
htrbb tesz; htrbb tesz
hts gondolat
hts; htuls; er ist hinter mir her: nyomon
kvet; hinter die Sache kommen: rjn a
dolog nyitjra; zu hinterst: leghtul
hts kerk
hts lmpa; fklmpa
hts ls
hts ls; ptls
hatszz
hatszor
hatszor; hatszoros
httr
hatty
htul
htul ll
htul; nach hinten: htrafel; von hinten:
htulrl
htulrl; orvul
hatvan
hatvanadik
hatvanas
hatvanas (szm)
hatvanszor
hatvny
hatvnyoz; hatvnyra emel; potztausend !:
teringettt !; kutyafjt !
htvd (sp)
havas es
havasi gyopr
havasi legel
havasi psztor
havi folyirat
havi; hnapi
havijegy; brlet
havirszlet
havonknt; havonta
havonknti
hz bejrata
hz; otthon
haza
hazaruls
hazafel
hazafi
hazafias
hazai
hazai; honi; belfldi; einheimisch werden:
meghonosodik
hazai; otthoni
hzal
hazamegy
hzas; ns; frjezett
hzas; ns; frjezett /rv./
hzaspr
hzassg
hzassg; parti
hzassg; zwecks Ehe: hzassg cljbl;
eine Ehe zu dritt: szerelmi hromszg
hzassgi ajnlat; einen Antrag stellen:
krvnyt nyjt be
hzassgkts
hzassglevl
hzassgon kvli
hzassgtrs; Ehebruch begehen:
hzassgtrst kvet el; hzassgot tr
hzasuland; elad (tv. pl. lny)
hazatr; hazajn
hazatr; visszatr
hazatrs
haztlan; hontalan
hazautazs
hazavezet
hzfelgyel
hzhoz szllt
hzhozszllts; hazaszllts
hzi feladat
hzi; hzias
hziak; hzbeliek
hzillat
hziasszony
hzigazda
hzigazda; hzir
hziipar
hzik; aus dem Huschen geraten: kijn a
sodrbl
hzimunka
hzinyl
hziorvos
hzir; hzigazda; vendglt
hzmester
hzrz kutya
hztarts
hztartsi alkalmazott
hztartsi eszkzk
hztet
hztmb
hztmb; laktmb
hazuds; hazudozs; fllents
hazudik
hazudik; anlgen jn.: hazudik vkinek
hazudik; hazudozik
hazudik; ldt
hazug
hazug; hazudoz
hazugsg; eine Lge vorbringen: hazudik;
jn. Lgen strafen: meghazudtol vkit
hzvezetn
hzszm
hebehurgyskodik; sszecsap; elsiet;
elfuserl vmit
heg; forads
heged
heges; forradsos
hegeszt
hegeszt (munks)
hegy; unten am Berg: a hegy lbnl; ber
den Berg sein: tl van a nehezn; ber alle
Berge: rkon-bokron tl
hegycscs
hegyeken t
hegyes
hegyes; hegyes-vlgyes
hegyfok
hegygerinc
hegyht; hegygerinc
hegyi patak
hegyi t; tengerszem
hegyi tra
hegyi vezet
hegykp
hegylnc
hegymszs
hegymsz
hegymszcskny
hegynylvny
hegyoldal; lejt; lejts
hegysg
hegyszoros
hegyvidk
hegyvonulat
hj
hja
hjban ftt krumpli
helikopter
hely
hely; an Ort und Stelle: a helysznen
helybeli
helybeli; odavalsi; slakos
helyben; ugyanott
helyn; idben
helyenknt
helynval
helyes; igaz; etwas Rechtes lernen: valami
hasznosat tanul
helyes; j; igaz
helyes; kedves; bjos
helyes; kell; ill
helyes; tall; jm. zutrinken: vkinek az
egszsgre iszik
helyesbti magt
helyesel
helyesel; mltnyol; jvhagy
helyesen; rendben
helyesrs
helyesrs; ortogrfia
helyesls
helyesls; tetszs; taps
helyesl
helyett
helyett; anstatt meiner: helyettem; anstatt
da...: ahelyett, hogy...
helyett; statt meiner: helyettem
helyette
helyettes
helyettest
helyettests
helyez
helyhez kttt
helyi
helyi beszlgets
helyi forgalom
helyi hatsg
helyi; helybeli
helyi szervezet; helyi csoport
helyi vast
helyirdek vast
helyisg
helyismeret
helyjegy
helyjegykteles
helypnz
helyrajzi szm
helyrellt
helyrellt; er ist wiederhergestellt:
meggygyult; felplt
helyrellt; restaurl
helyrellts; rendbehozatal
helyrehoz
helyrehoz; beptol
helyreigazt
helyreigazt; helyesbt
helyreigazt; kijavt
helysg
helysgnv
helysgtbla; helysgnvtbla
helytll
helytll; kibr; eine Prfung bestehen: leteszi
a vizsgt; aus etw. bestehen: ll vmibl; auf
etw. bestehen: ragaszkodik vmihez
helytll; kitart
helytll; tartja magt
helytll
helytart
helytelen
helytelen; rossz
helytelenkeds; garzdasg
helyzet; llapot
helyzet; llapot; damit hat es diese
Bewandtnis: ezzel ez a helyzet; ez gy ll
helyzet; pz
helyzet; szituci
hempereg
hempereg; gurul
henceg
henceg; krkedik; dicsekszik
henger
hengerel
hengert; grget
Henrik
hentes; mszros
henyl; lustlkodik
henyl; naplop
herceg
hercegrsek
hercegi
hercegi; fejedelmi
hercegn
hercegsg; fejedelemsg
here (mh)
hermetikus
herny
hervadt
ht
ht (naptri); jede Woche: hetenknt;
hetente; minden hten
hetedik
hetedrsz
hetedszer
hetekig; heteken t
hetenknt; htrl htre
hetente
hetes
hetes (szm)
htvi; htves
htezer
htfle
htf
htfi
htfn; htfnknt; htfi napokon
htfnknt
heti; hetenknti
hetilap
htkznap
htkznap; aus dem Alltag herauskommen:
kiszakad a mindennapokbl
htkznapi
htkznaponknt
htprbs; edzett
htszz
htszer
htszer; htszeres
htvge
hetven
hetvenedik
hetvenes (szm)
hetyke
hetyke; nyelves; kotnyeles
hetyke; pimasz
hv (tv.); lelkeseds
hv; hevessg
heveder
hevenyszett
hever; rekami
heves
heves; forrfej; indulatos
heves; hirtelen; scharfe Getrnke:
rviditalok
hevessg
hevt; izzt
hzagos
hzagtalan; teljes
hiba
hibaval
hibaval; cltalan
hiny; hinyossg
hiny; vesztesg; deficit
hinyban
hinycikk
hinyjel
hinyol
hinyos
hinyos; tkletlen
hinyszakma
hinyt szenved; szklkdik
hinyzik
hinyz
hinyz sszeg
hiba
hiba; tveds; elnzs
hiba; vtek
hiba; vtek; bnssg; aus eigenem
Verschulden: nhibjbl
hibs
hibs lps; flrelps; ballps
hibs; srlt
hibs; tves
hibs; tves; csalfa; lnok
hibsan olvas; rosszul olvas
hibtlan
hibzik; hibt kvet el; tved
hibzik; vt
hibztat
hibbant
hibrid
hd
hideg
hideg (tv. is); rideg; hvs; fagyos; kalte
Kche: hidegkonyha; mir ist kalt: fzom
hidegen hagy
hideghullm
hidegrzs
hidegvr
hdf
hidrogn
hina
hg; felhgtott
higany
higgadt
higgadtsg
higinikus
hgt
hihetetlen
hihet
hihet; szavahihet
hjn van
hm galamb
hm; nach Mnnerart: frfi mdra
himbl
himblzik; lg
hmez
himlhely
hmnem (nyelvt)
himnusz
hmzs
hindu (ember)
hint; locsol
hinta
hintzik
hintzik; billeg; billen; in den Hften
wippen: riszlja a cspjt
hintztat
hint; kocsi
hintpor
hipnzis
hr; hresztels
hr; tudoms
hr; tudsts; das mu man ihm
nachrhmen: ezt ell kell rla ismerni
hrbe hoz
hirdet
hirdets; reklm
hirdetmny
hirdetoszlop
hreket szerez; tudakozdik; feldert
hres
hrhedt
hrhedt; rossz hr
hrhedt; rosszhr
hrmond; elhrnk
hrnv
hirtelen
hirtelen; les (tv.)
hirtelen felborul; felfordul; feldl
hirtelen harag; indulatos
hirtelen idvltozs
hirtelen vltozs
hrl ad; tudtul ad
histria; trtnet
histria; trtnet; elbeszls; mese
hiszkeny
hiszen
hiszen; ht; br
hisztris; hisztrikus
hit; valls; felekezet
hit; valls; felekezet; jm. Glauben schenken:
hisz vkinek; aus gutem Glauben:
jhiszemen; in gutem Glauben:
hitel
hiteles
hiteles; megerstett
hitelest
hitelest; igazol
hitelests (msz)
hitelez
hitelez
hitelkrtya
hitelkrelem
hitszeg
hitvny; rongyos
hitves; felesg
hi
hisg
hiz
hv; hvat; idz; er ist auf mich geladen:
dhs rm; das hat er mir auf den Hals
geladen: nyakamba varrta; szta; jn. zu
Tische laden: ebdre meghv vkit
hv; szlt
hivatal
hivatal; an Ort und Stelle: helyben; nicht von
der Stelle kommen: nem halad
hivatal; iroda
hivatal; szerv; hatsg
hivatali; szakmai
hivatali szkhely
hivatalnok; tisztvisel
hivatalnokn
hivatalos
hivatalos rk
hivats
hivats; foglalkozs; mestersg
hivats; plya; foglalkozs
hivatsos
hivatsszer
hivatkozs
hivatkozs; fellebbezs
hivatkozik; utal; das Bett beziehen: gyat
hz; ein Lager beziehen: tbort ver; die
Universitt beziehen: beratkozik az
hivatkozik vmire
hvatlan
hivatlan; kretlen
hivatott
hven
hven; hen; hsgesen
hvnak; mondanak; neveznek vminek; jn.
willkommen heien: dvzl vkit; wie heit
du ?: hogy hvnak ?; ich heie Eva: vnak
hvnak; das heit ...: azaz ...; es heit, er
kommt morgen: lltlag holnap jn; im Text
heit, da ...: a szvegben az ll, hogy ...; was
soll das heien ?: ht ez mit jelentsen ?; und
jetzt heit es: schlafen: most pedig alszunk
hvogat; csbt
hvjel
hvszm
hv
hzeleg
hzelgs
hzelg
hzlal
hizlals
hz; diszn
hzmarha
h
hobbi
hbort; rigolya; szeszly
hbortos
hbortos; bogaras
hbortos; klnc
hcip
hdol
hess; havazs
hfedte; hfdte; hval bortott
hfehr
hogy; da doch: csakhogy; auer da ...:
azon tl, hogy ...; ohne da ...: anlkl, hogy
...; nicht da ich wte: nem mintha tudnk
rla; nicht da ich wte: fogalmam sincs
hogyan ?; hogyhogy ?
hogyan ?; miknt ?
hogylt
hogylt; llapot
hhr; bak
hoki
hol ?
hold
hold (terletmrtk)
holdfogyatkozs
holdvilg
holland
holland (ember); hollandus
Hollandia
hollandul
holl
hollfekete
holmi
holmi; ckmk
holmi; das ist so eine Sache: ez olyan dolog;
an einer Sache auszusetzen haben: vmi
kifogsolnivalja van vmin; kleine Sache:
kisdolog; groe Sache: nagydolog
holnap
holnapi
holnaputn
hlyag
hlyagos
homlyos
homlyos; bors; komor
homlyos; rthetetlen
homr
homlok
homlokreg
homlokzat
homlokzat; front; die Stirn runzeln: rncolja
a homlokt; jm. die Stirn bieten: szembeszll
vkivel
homok
homok; fveny
homokos
homokztony
homor
hnalj
hnap
hnap utols napja
hnapokig
hnapokig tart
hnapos retek
hnaposszoba
honfitrs; fldi
honfitrsn; fldi
honfoglals
hnlaj
honnan ?
honnan ?; honnt ?
honost
hontalan
honvgy
hpehely
hord
horda
hordgy
hordalkfa
hordr
horder
hordhat; hordozhat
hord
hord; Bier, frisch vom Fa: frissen csapolt
sr
hordozrakta
hordtvolsg (kat)
horgszik
horgol
horgony; vor Anker liegen: horgonyoz
horog
horog; kapocs
hortenzia
hortyog; horkol
horvt
horvt (ember)
hossz; hosszsg; magassg (embernl)
hosszban
hosszban; mentben
hosszban; mentn; mentben
hosszban; mentn; mentben; einen Finger
lang: ujjnyi hossz; lnger machen:
meghosszabbt; lngere Zeit hindurch:
hosszabb idn t; hosszabb ideig; lange
Ohren machen: csupa fl; mein Leben lang:
hosszban; oldalt
hosszadalmas; terjengs
hosszan tart
hosszas; hosszadalmas
hossz
hossz let
hossz lb; nyakiglb
hossz lejrat
hosszhullm
hosszks
hosszsgi fok
hottest; hulla
hova
hvaksgban szenved
hovatartozs
hvihar
hvirg
hviszonyok
hoz; terem; jvedelmez
hoz; visz
hozam
hozat; beszerez
-hoz,-hez,-hz
hozomny
hozz; ehhez; ahhoz
hozz hasonl
hozz kpest; ehhez kpest
hozz; oda
hozzad
hozzad; mellad; klein beigeben: beadja a
derekt; klein beigeben: albb adja
hozzad; rad
hozzads
hozzcsatol
hozzd hasonl
hozzrt
hozzrt (ember)
hozzfog; hozzkezd
hozzfog; hozzlt
hozzfog; nekilt vminek
hozzfoghat; hozzjuk foghat; hozzjuk
hasonl
hozzidomt
hozzigazt
hozzilleszt; odailleszt
hozzillik
hozzr; hozzfz
hozzjrul
hozzjrul; jm. Geld zusteuern: vkit pnzzel
tmogat
hozzjrul vmivel
hozzjruls; beleegyezs
hozzjruls; illetk
hozzjruls; rszeseds
hozzjn
hozzkapcsol; hozzfz; sich an etw.
klammern: kapaszkodik vmibe
hozzkever; kzkever
hozzkezds
hozzkovcsol; hozzidomt
hozzlt
hozzlt; nekifog
hozzlt; nekilt; greifen Sie zu !: tessk
venni !; zugrunde gehen: tnkremegy;
elpusztul; etw. zugrunde richten: tnkretesz;
elpusztt vmit; etw. zugrunde legen: alapul
vesz vmit; zugrunde liegen: alapul szolgl
hozznyl; megrint
hozzsegt
hozzsimul
hozzsimul vmihez
hozzszmt
hozzszmt; hozzszmol
hozzszl; beleszl
hozztartozik
hozztartoz
hozztartozk
hozztesz
hozztesz; hozzad
hozztesz; hozzad; hozzfz
hozztesz; mellkel; csatol
hozztesz; odailleszt; hozzfz
hozztesz; ptol
hozztok hasonl
hozzval; jm. etw. zuteil werden lassen:
vkinek vmit juttat
hozzval; kellk
hozzvesz
hozzvetleges
hozzvetleges kalkulci; kltsgvets
hozzvetleges; megkzelt; krlbell;
mintegy
hozzvetlegesen kiszmt; kltsgvetst
kszt
hll
hll; hszigetel
hfok
hlgfts
hlgy; dma
hmrzi magt
hmrsklet
hmrsklet; melegsg
hpalack; termosz
hrcsg
hrg
hs
hsg
hsg; forrsg; hv
hsi; hsies
hsn
hstett
hsugrz
hrsz. (helyrajzi szm) /rv./
hgy; vizelet
hgyhlyag
hulla
hulladk
hullm
hullm; auf hoher See: nylt tengeren
hullmos
hullmtrs
hullmvast
hullmvers
hullmvers; hullmzs
hullmvonal
hullmzs
hullmzik
hullmzik; rvnylik
hullcsillag
hullott gymlcs
humanits
humnus
humoros; mulatsgos
hunyort
hunyort; pislog; kacsint
hupikk
hr
hurcol; hz; vonszol
hurka
hurkol; csomz; zu etw. schrzen sich:
nekigyrkzik vminek; nekikszl vminek
hurkol; kt
hurok
hurut
hurutos
hs
hs sovnya
hsbolt
hskonzerv
hsleves
hsos
hsszelet (tel); das Wiener Schnitzel: bcsi
szelet
hsvt; frohe Ostern !: kellemes hsvti
nnepeket !; frhliche Ostern !: kellemes
hsvti nnepeket !; zu Ostern: hsvtkor
hsvti tojs
hsz; mit zwanzig: hsszal; mit zwanzig:
hszves korban; hszvesen
huszadik
huszadrsz
huszadrsznyi
huszr
hszas
hszas (szm)
hszas (szm); ein Zwanziger sein: a
hszvesekhez tartozik; ein Zwanziger sein:
hszas szlets
hszves; hszvi
hszfle; hszflekppen
huszonegy
hz; halogat
hz; von
hz; vonul; repl (madr); Nichtzutreffendes
streichen !: a nem kvnt rsz trlend !
huzal; drt
hzs; rnts; vons
huzat
huzat; Lug und Trug: csals s mts
huzatos
huzavona
hzva lednt
h; hsges
hh; felhajts; sein Wesen treiben:
garzdlkodik; ohne viel Wesens: minden
teketria nlkl
hllk; csszmszk
hlye; bamba; buta
hlye; flkegyelm
hlyesg
hsg
hsges
ht
htlen
htlen; hitehagyott; abtrnnig werden:
elprtol
htgp
htpult
htszekrny
htvz
hvely; hj; burok
hvely; tok
hvelyes
hvelyesek
hvelyk; col (mrtk)
hvelykujj; jm. den Daumen drcken: szort
vkinek
hvs
hvs; rideg
hvssg
ibolya
ibolyakk
ibolyaszn
idig; sowenig ... als ...: ppoly kevss ...,
mint ...; sowenig ... wie ...: ppoly kevss ...,
ide; ehhez; erre
ide; erre
idead
idealista
idealizl
idellt
idet
idebenn; idebent
idecsinl; odacsinl; sich ber etw.
hermachen: nekiesik vminek
idefel; errefel
ideg; meine Nerven halten nicht mehr aus:
nem brom idegekkel
idegbajos; idegbeteg
idegen
idegen ajk
idegen; ismeretlen
idegen; klfldi
idegen nyelv
idegen nyelv
idegen orszg; klfld
idegenforgalom
idegenkedik; visszataszt
idegenvezet
ideges
idegeskeds; hajsza
ideggyengesg
idegorvos
idegsokk
idehoz; odahoz
idei; mein jngerer Bruder: az csm; junges
Fleisch: gyenge hs
ideiglenes
ideiglenes; elzetes
idejben; idejekorn
idejvetel
idejvetel; ideutazs
idn
ide-oda
ide-oda bolyong; tvelyeg
ide-oda dobl
ide-oda; fel s al
ide-oda futkoss
ide-oda hajt
ide-oda utazgat; er fhrt umher in Europe:
beutazza Eurpt
ideolgia
idesiet; odasiet
idetart
ideutazs; idejvetel
idevalsi; helybeli
idz
idzs
idzet
idzjel
idill
idita; hlye
idomt
idomtalan; alaktalan
id
idbeli
idben megrkezik
idhiny
idjrs
idjrsi helyzet
idjrsjelents
idjrsvltozs
idjelzs (rdiban)
idkz; auf eine Spanne Zeit: egy kis idre
idkzben
idkzben; ekzben; ezalatt; azalatt
idnknt; nha-nha
idnknt; nmelykor; nha
idpont
idrendi; kronologikus
ids; reg; koros
idszak; idtartam
idszmts
idszer; korszer
idszertlen
idt mr
idtartam; ich habe eine gute Weile
gewartet: j ideig vrtam; eile mit Welie !:
lassan jrj, tovbb rsz !
idtartam; tartssg; auf die Dauer:
hosszabb idre
idtlts
idzs; tartzkods; der Zug hat hier keinen
Aufenthalt: a vonat itt nem ll meg
idzik; tartzkodik
idpszak; korszak; zu unserer Zeit: a mi
idnkben; ich habe keine Zeit: nincs idm; es
ist Zeit: ideje mr; seit der Zeit: azta;
amita; whrend der Zeit, da ...: mikzben
...; stille Zeit: holt idny; aus der Zeit:
korabeli; morgen um diese Zeit: holnap
ilyenkor; zu jeder Zeit: brmikor; akrmikor
idlt; krnikus
i.e. (idszmtsunk eltt) /rv./
ifjkor
ifjkor; ifjsg; fiatalsg
ifjsgi csapat (sp)
ifjsgi szlls
-ig
-ig; -hosszat
ig. (igazgat) /rv./
ig. (igazgatsg) /rv./
igaz
igaz ember
igaz; igazi; valsgos
igaz; igazmond; szinte
igaz; igazsgnak megfelel
igaz; igazsgos; jogos
igazn; valban; bizony
igazn; valban; tnyleg
igazgat; dirigl; veznyel
igazgats
igazgat
igazgatsg
igazhit
igazi; valdi; eredeti
igazi; valdi; valsgos
igazthat; llthat
igaznak bizonyul; helyesnek bizonyul
igazodik
igazol
igazol; bizonyt
igazols; bizonytk
igazols; igazolvny
igazolja magt
igazolt; indokolt
igazsg; igazsgossg; igazsgszolgltats;
jogossg
igazsg; valsg
igazsgszolgltats
igazsgtalan; jogtalan
igazsgtalan; unrecht haben: nincs igaza; zur
unrechten Zeit: rosszkor
igazsgtalansg; jogtalansg; es geschieht
ihm Unrecht: igazsgtalansg ri
ige
igen
igen kedves
igen; nagyon; schwere See: nagyon hullmz
tenger; schwer von Begriff: nehz felfogs;
schwer Atem holen: nehezen llegzik; schwer
hren: nagyothall; schwer krank: slyos
beteg; nagybeteg
igenis
igennel vlaszol; helyesel
igny
igny; kvetels; in Anspruch nehmen:
ignybe vesz
ignybevtel
ignyel; ignybe vesz
ignyel; kr
ignyes
ignyt tart
ignytelen
igeragozs
gret
gy; hasonlkppen
gy; gy; ilyen mdon; olyan mdon
igyekezet; trekvs
igyekszik; trekszik
j
ijedelem; rmlet; ijedtsg; borzalom
ijeds
ijedt; megflemltett
ijedtsg; rm
ijeszt
iker
ill. (illetleg,illetve) /rv./
ill. (illetve; illetleg) /rv./
ill. (illetve) /rv./
illat
illatozik
illatszertr
illedelmes
illedelmes; jl nevelt
illedelmes; tisztessges; rendes
illeglis
illem
illem; klssg; der Form wegen: az
illendsg kedvrt; die Form wahren:
illemhely; WC
illemtud; illedelmes
illeszkedik
illet
illet vkit; jr vkinek
illet vkit/vmit; was mich anbelangt: ami
engem illet
illet vmivel
illet; vonatkozik
illetk
illetkes
illetkes; jogosult
illetkessg
illetktelen
illetktelen; unberufen !: lekopogom, hogy el
ne kiabljam !
illetlen
illetlen; helytelen
illetlen; megbotrnkoztat
illetlen; neveletlen
illetlen; tisztessgtelen
illetlensg; rossz szoks
illet
illet; emltett
illet /rv./; vonatkoz /rv./
illet; vonatkoz; Ihres Schreibens vom
bezglich ...: levelvel kapcsolatban ...;
bezgliches Frwort: vonatkoz nvms
illeten
illeten; illetve
illetsg
illetsg (Ausztria)
illetsg
illetsg (Ausztria)
illik
illik; ll (jl/rosszul)
illik; illend
illik; ill; val; die Schuhe passen mir nicht:
a cip nem j a lbamra; er pat darauf:
figyel; gyel r; es pat sich nicht: nem illik
illik; nach jm. schicken: elkld vkirt
ill
ill; illend
ill; illend; megfelel
illusztrci
ilyen
ilyen; effle
ilyen; olyan; effle; affle
ilyen; olyan; solch ein Mann: ilyen frfi;
olyan frfi; ein solcher Mann: ilyen frfi;
olyan frfi; solche guten Sachen: ilyen j
dolgok; olyan j dolgok
ilyen /rv./; effle /rv./
ilyenformn
ima; imdsg
imd; in Anbetracht dessen...: tekintettel
arra, hogy...
imdkozik
immr; most mr; most aztn
imperialista
imperializmus
imponl
impulzus
Imre
n
n; mcsing
inas; izmos
inas; tanul
index (egyetemi)
index; irnyjelz
indexel
indexlmpa
India
indiai; hindu
indin
indin (ember)
indig
indiszkrt
indt
indts
indtk; sztnzs
indtvnyoz
indtvnyoz; krelmez
indok; indtk
indok; indt ok
indonz; indonziai
Indonzia
indonziai (ember)
indul; startol; rajtol (sp)
induls
induls; rajt; start
induls (rep.); ein Anflug von etw.: egy
kis/leheletnyi vmi
indulsi id
indulat
indul (zene)
influenza; nthalz
informcis iroda
ing
inga
ingadozs
ingadozik
ingatag; llhatatlan
ingatag; labilis
ingatlan; telek
inger
ingerel
ingerel; csiklandoz
ingerked; incselked
ingerlkeny
ingerl
ingerlt
ingerltsg
ing
ing; ingadoz; rozoga
ingsgok
ingujj
ingyen
ingyen; ingyenes
injekci
inkbb
inkbb; jobban
inkognit; rangrejtettsg
inkognitban; rangrejtve
innen; onnan
innen-onnan sszeszed
innens
inog; ingadozik; billeg; reszket
inog; ingadozik; tmolyog; tntorog
inog; remeg
inogva jr; reszketve jr
int
int; integet; ein Gewinn winkt ihm: nyeresg
kecsegteti
int; v; figyelmeztet
integets; jelads
intelligencia
intenzits
intenzv
interj
Internacionl
internl
internlt (ember)
interpelll
interurbn
ints; fedds
ints; figyelmeztets
ints; int
intz; elrendez
intz; igazgat
intzet; intzmny; Anstalten machen: kszl
vmire
intzkeds
intzkeds; elkszlet
intzkeds; Manahmen ergreifen:
intzkedik; Manahmen treffen: intzkedik
intzkedik
intzkedik; zu etw. veranlassen: sztnz
vmire
intzmny
intzmny; intzet
intz; igazgat; gondnok; kezel
int (iskolai)
intrikl
intrikus
invzi
nyenc
ipar
ipar; foglalkozs
iparg; mestersg
iparcikk
ipari
ipari nyersanyag
iparigazolvny
iparkodik
iparkodik; buzglkodik
iparmvszet
iparos
iparost
iparoslegny; mesterlegny
iparvidk
r
r; ein Reine schreiben: letisztz; gro
schreiben: nagybetvel r; krank schreiben:
betegnek kir; wie schreiben Sie sich ?:
hogyan rja n a nevt ?
r (ember)
r n
Irak
iraki
iraki (ember)
Irn
irni (ember)
iranisch
irnt
irny
irnyad; mrvad
irnyelv
irnyt; kormnyoz
irnyjelz; index
irnyt
irnyul; szegezdik
irnyvonal
irnyzat
irnyzat; ramlat (tv.)
irnyzat; tendencia
rs
rs; levl
rsjegy
rsjel; rsjegy
rsmd; stlus
rstud
irat; akta
irat; m
irat; papr; igazolvny
irattska; mappa
irgalmas
irha; br
irigy
irigyel
irigyel; irigykedik
irigysg
irigysg; rosszakarat
rnok
r
rasztal
iroda
irodalmi
irodalmi nmet (nyelv)
irodalom
reszkz
rgp
irnia
irnikus
Irorszg
rszerbolt
rott; rsbeli
rott szveg; sien eigenes Wort kaum
verstehen knnen: a sajt szavt alig rti; im
Sinne des Wortes: a sz szoros rtelmben;
das Wort ergreifen: felszlal; Wort fr Wort:
szrl szra; sz szerint
irt (erdt)
irt; gyomll
irtzs; irtzat; borzalom; szrnysg
irtzik; megriad; visszariad
irtztat; iszonyatos
irtztat; iszonyatos; borzalmas
is; ppgy; szintn; hasonlkppen
is; mg ... is; auch gut !: gy is j !; auch wenn
...: mg akkor is
isisz
iskola
iskolai dolgozat
iskolai int
iskolai napkziotthon
iskolai vgzettsg
iskols fi
iskols gyermek
iskolatska
iskolzatlan; gyakorlatlan
iskolzottsg
ismer; jn. vom Sehen kennen: ltsbl ismer
vkit
ismeret; tuds; tudoms; zur Kenntnis
nehmen: tudomsul vesz
ismeretes
ismeretes; sich einer Sache bewut sein: a
tudatban van vminek
ismeretlen
ismeretsg
ismeretsg; trsasg
ismeretterjeszt
ismers
ismers; jratos; bekannt machen:
megismertet; bekannt werden:
ismers; js. Bekanntschaft machen:
megismerkedik vkivel
ismert
ismert; ismeretes; ismers
ismert; tudott
ismertets
ismertet jel
ismertetjel
ismertetjel; jellegzetessg; jelkp
ismertt vlik; wie verlautet: ahogy hrlik
ismt; megint; jra; jbl
ismt; jbl; jra
ismt; jra
ismtelt
ismtls; auf Wiederhren !: viszonthallsra
!
ismtlsekbe bocstkozik; ismtli nmagt
istll
Isten; isten
isteni
istenn
istentisztelet
Istvn
i.sz. (idszmtsunk szerint) /rv./
iszkos
iszkos (ember)
iszkos; rszeges
iszkossg
iszap; sr
iszapfrd
iszapos; sros; saras
iszik
iszik; mulat
iszik; vedel; iszkoskodik
iszonyat; rmlet
iszonyodik
ital
itallap
italmrs
itat
itatpapr; itatspapr
itatspapr
tl; tlkezik
tl; vlekedik
tlet
tlet; das ffentliche Urteil: kzvlemny;
ein richtiges Urteil haben: helyesen tl
tlkpes
tlkpessg
itt; ezen az oldalon; hben und drben: itt is,
ott is
itt; hier !: jelen !; hier und da: itt-ott; hbe-
hba
itt; ott
itt van; jelen van
ittas; mmoros
ittmarad
v; kanyar; kanyarulat
ivadk
ivs
vel
vel; boltoz
velt; dombor
vkz; vnyls; mit groer Spannung: feszlt
figyelemmel
ivvz
z
zetlen
izgalmas; izgat
izgalom
izgalom; izgatottsg
izgat
izguls; izgalom (tv.)
zlels
zls
zlses
zlstelen
zlstelen; abgesehen davon, da...: nem
tekintve azt, hogy...
zletes
zletes; jz
zlik
zlik; vmilyen ze van; -z; nach Einbrenne
schmecken: rntsze van; rntsz
izmos
izmos; vllas
izom
izomlz
izomzat
Izrael
izraeli (ember)
izraelita
ztelen; zetlen
zlet
izzad
izzadsg; verejtk; vertk
izzadt; verejtkes; vertkes
izzsba jn; felhevl
izzik; hevl; lngol
izzik; parzslik
izzlmpa; villanykrte
jacht
jcint
jaj
jaj !
jajgat
jajgats; nyomorsg
jajkilts
jmbor
jmbor; szeld
jmborsg
Jnos
Jnos; Jancsi
janur
japn
japn (ember)
jr
jr; jr-kel; mendegl
jr; mkdik
jrandsg
jrs; mens; sta
jrat; die Fahrt antreten: tra kel; der Zug
befand sich in voller Fahrt: a vonat teljes
sebessggel haladt; sich in Fahrt setzen:
elindul; regelmige Fahrten: rendszeres
jratlan; tudatlan
jrda
jrdasziget
jrhatatlan
jrhatatlann tesz
jrhat
jrhat; hajzhat
jrkl
jrm
jrkel; gyalogos
jrkts
jrom; iga
jrtas; hozzrt; der deutschen Sprache
kundig sein: brja a nmet nyelvet
jrtas; ismers; mit etw. vertraut werden:
megbartkozik vmivel
jrtas; jratos vmiben; es ist um/mit etw. so
bewandt: vmi gy ll; vmivel ez a helyzet
jrtas; tjkozott
jrtassg
jrulk; hozzjruls
jrvny
jrvny; ragly
jszol
jtk; di Olympischen Spiele: Olimpiai
Jtkok; etw. aufs Spiel setzen: kockra tesz
jtk; jtkszer
jtkba kezd
jtkban rszt vesz; jm. arg mirspielen: rtul
elbnik vkivel; jm. bel mirspielen: rtul
elbnik vkivel
jtkkal eltlt
jtkkrtya
jtkos
jtszadozs
jtszadozik
jtszik
jtszma; parti
java; rdeke; mein Bester: kedvesem; mein
Bester: des bartom; sein Bestes geben:
megteszi, ami tle telik; er tut sein Bestes:
megteszi, ami tle telik; zu deinem Besten: a
te rdekedben
javra
javra; elnyre; hasznra; jm. etw. zugute
halten: javra tud be vkinek vmit
javra; szmra
javaslat; indtvny
javaslat; indtvny; propozci
javasol; beajnl
javasol; indtvnyoz
javts
javtgat
javthatatlan
javtmhely
javul; jobbra fordul
javuls
j.. (jv vi) /rv./
jg
jgcsap
jeges
jeges; fagyos
jegeseds
jegesmedve
jges
Jeges-tenger
jgkorszak
jgmez
jgtbla
jgzajls
jegy
jegy; jel
jegybank
jegyes; eljegyzett
jegyesek
jegyespr
jegyessg
jegyez
jegygyr
jegylyukaszt
jegypnztr
jegyszed
jegyzk
jegyzk; lista
jegyzk; szmla
jegyzs
jegyzet
jegyzet; feljegyzs
jegyzettmb
jegyz
jegyz; kzjegyz
jegyzknyv; zu Protokoll nehmen:
jegyzknyvbe vesz
jel; jells
jel; jelzs; jelads
jel; jelzs; jells
jel; nyom
jelen id (nyelvt)
jelen; jelenkor
jelen van; rszt vesz; benne van
jelenet (sznhz)
jelenkor
jelenlegi
jelenlt
jelenlti v
jelenlev
jelensg
jelensg; tnemny
jelent
jelent; jelez
jelentktelen
jelentktelen; csekly
jelents
jelents; hr
jelentstev
jelentkezs
jelentkezik
jelentkezik; sich krank melden: beteget jelent
jelents
jelentsg
jeles; kitn; kivl
jelez
jelige; jelsz; jelmondat
jelkp
jelkpes; szimbolikus
jelleg
jelleg; termszet
jellegzetes; jellemz; tipikus
jellem; jelleg
jellemez
jellemtelen
jellemz
jellemz; jellegzetes
jellemz; sajtos; sajtsgos
jelmez
jelmondat
jell; plyzik; kandidl
jellt; kandidtus; vizsgz; plyz
jellt; vromnyos
jelsz
jelvny
jelzlogjog; jelzlogklcsn
jelzs; jells
jelzberendezs
Jemen
jemeni
jemeni (ember)
jenki
jkv. (jegyzknyv) /rv./
j egszsg; zum Wohlsein !: egszsgre !;
egszsgkre !
j rzs; j kzrzet; j egszsg
j; finom (gny)
j; guten Abend !: j estt !; guten Morgen !:
j reggelt !; guten Tag !: j napot !; gute
Nacht !: j jt !; j jszakt !; guter Dinge
sein: jkedv; guter Letzt: legutoljra; guter
Letzt: vgl is; gute Reise !: j utat !; ein
gutes Stck: hibtlan darab; ein gutes Stck:
jkora darab; nach einer guten Stunde: egy
j ra mlva; mir ist nicht gut: rosszul
vagyok; kurz und gut: egyszval; du hast es
gut reden: te knnyen beszlsz; jm. gut sein:
szeret vkit; lassen Sie es gut sein: jl van
j nyelvrzk
jakarat; jindulat
jakarat; kegyes; kegyelmes; nagysgos
jakar; jakarat
jobb fel; jobbra
jobb (mn.); das wre noch besser !: mg csak
az kne !; besser werden: megjavul
jobb (oldal)
jobb oldali ember
jobbgy
jobbkzszably
jobboldal (haj)
jobboldal (parlament)
jobbra; jobboldalt
jobbra; jobboldalt; rechts der Rheines: a
Rajna jobb oldaln
jobbszls (sp)
jd
jrzs; jindulat
jog
jog; igazsg; trvny; Recht sprechen:
tlkezik; trvnykezik; von Rechts wegen:
igazsg szerint
jogban ll
jogar
jogar; kormnyplca
jogsz
jogcm
jogers
jogrvnyes
jogeset
jogfoszts
joghurt
jogi
jogos
jogostvny
jogosulatlan
jogosulatlan; illetktelen
jogosultsg
jogszer; jogos; trvnyes
jogtalan
jogtalan; trvnytelen
jogtancsos
jhangzs; dallamossg
jhiszem
jindulat
jindulat; kedvez
jkedv
jkedv; vidm
jkp; csinos
jkvnsg
jkor; idejben
jl bevlt
jl rt vmihez
jl rteslt
jl ismert
jl; kellemesen
jl megtertmett; j alak
jlelk; jindulat
jlelk; jsgos
jles
jlt
jlt; boldogsg; fr js. leibliches Wohl
sorgen: ellt vkit minden fldi jval; auf Ihr
Wohl !: egszsgre !; zum Wohl !:
jlt; boldoguls
jlt; jmd
jlti
jllakat
jllakik
jllakott
jmodor
jmodor
jmodor; feines Gold: sznarany
jmd; tehets
jraval; derk
jrszt
js; jvendmond
js; ltnok
jsg; jindulat
jsgos
jsls; jslat; jvendls
jslat; jvendls; prfcia
jsol; jvendl
jszg
jszg; pra (llat); teremts; vor allen
Dingen: mindenekeltt; unterrichteter
Dinge: dolgavgezetlenl; er ist guter Dinge:
jkedvben van; die armen Dinger: szegny
teremtsek
jszndk
jszerencse; szerencss vletlen
jszv
jt tesz
jtll; biztost
jtll; kezeskedik
jtll; szavatol
jtkony
jtett; jttemny; jcselekedet
jtev
jvgs; beleval; fess; drzslt
jvgs; nyalka; es schneit: havazik; esik a
h
jvhagy
jvhagy; beleegyezik; engedlyez
jvr
jval; sokkal; nagyon messze; die Tr stand
weit offen: az ajt trva-nyitva volt; weit und
breit: szltben-hosszban; mindenhol
jvtesz
jvtesz; helyrehoz
jvtesz; kiegyenlt; behoz
jvttel
jzan
Jzsef
jn; eljn; elmegy
jn; kzeledik
jttment
jvedelem
jvedelem; hozam
jvedelmez
jvedelmez; hoz
jvedelmez
jvedelmez; jl fizet
jvendbeli
jvevny
jv vi
jv id (nyelvt)
jv; jvend
jugoszlv
jugoszlv (ember)
Jugoszlvia
juhar
juhsz
jlius
jnius
jut; esik vkire/vmire; es ist mit entfallen:
elfelejtettem
jut; kerl; kommen lassen: hozat; der
Gedanke kam mir, da ...: az a gondolatom
tmadt, hogy ...; wie hoch kommt das Stck
?: mennyibe kerl darabja ?; es kommt mir
schwer: nehezemre esik; auf die Beine
kommen: talpra ll; sszeszedi magt; hinter
die Wahrheit kommen: rjn az igazsgra;
um etw. kommen: eljn vmirt; um etw.
kommen: elveszti vmijt; zu Geld kommen:
pnzhez jut; zu Worte kommen: szhoz jut;
wie komme ich dazu ?: mi kzm hozz ?
jutalk
jutalmazott; djazott
jutnyos
juttat; nyjt
juttat (osztlyrszl); megad
K (Kelet) /rv./
k. (kiads) /rv./
k.a. (kisasszony) /rv./
kabar
kabt
kbel; vezetk
kabin; ltzflke
kbtszer
kbult
kacs; inda
kacsa
kacsingat
kd
kdr
kder
kagyl
kajak
kajak (sp)
kajn; krrvend
kajszibarack; srgabarack
kaka
kakas
kaktusz
kakukk; wei der Kuckuck: fene tudja; geh
zum Kuckuck !: menj a csudba !
kalcs
kalcs (Ausztria)
kaland
kalandfilm
kalandor
kalandos
kalap
kalapcs
kalapl
kalapos
kalaposmhely
kalaposn
kalsz
kalauz
kalauz nlkli
kalimpl; klimproz; csrg; csrget
kalitka
kalitka; ketrec
kalkull
kallzik (sp)
kalria
kalz
klyha; tzhely; kemence
kamara
kamarazene
kamasz
kamat
kamatlb
kamatmentes
kamatoskamat
kamatot fizet
kamatozs
kamatozik
kamatoz; kamatkteles
kamgarn
kamra
kan
Kanada
kanadai (ember)
kanl
kanalanknt
kanalas orvossg
kanalaz
kanalaz (evezsnl); ich bin paff: szhoz sem
jutok
kanca
kancellr
kancsalt
kandall
kandrozott gymlcs; dzsem
kandr; ich habe einen Kater: msnapos
vagyok
knikula
kankalin
kankalin; primula
kanna
kanc
kanc; Lunte riechen: gyant fog
kantr; im Zaum halten: fken tart
kanyar; kanyarulat
kanyart
kanyar
kanyarodik
kanyarulat; vels
kosz
kaotikus
kap; er hat es gut abbekommt: jl megkapta
a magt
kap; ich kann es nicht abkriegen: nem tudom
eltvoltani; jm. etw. abkriegen: kicsikar
valakitl valamit
kapa
kapacits
kapl
kapar
kapar; vakar
kapcsol
kapcsols
kapcsols; kapcsol (msz)
kapcsolatban vmivel
kapcsolatot ltest
kapcsol
kapcsoldik
kapcsoldik; fzdik
kaphat
kaphat (tv.)
kapitny
kapitull
kapkod; sietve cselekszik; die Ereignisse
berstrzen sich: egymsba torldnak az
esemnyek
kapmafa; smfa
kapocs
kapocs; lncszem
kpolna
kapor
kposzta (Ausztria); das gefllte Kraut:
tlttt kposzta
kposzta; kelkposzta
kappan
kprzatos
kaptafa
kaptr
kapu
kapualj; bejrat
kapuciner (kv)
kapucinus
kapukirgs
kapukulcs
kapupnz
kapus
kapus; ports
kapus; ports (Ausztria)
kapus (sp)
kapuzrs
kapzsisg; js. habhaft werden: kzre kert
vkit
kr
kar; fakults (egyetemen)
kr; mit schaden verkaufen: vesztesggel
elad; zu Schaden kommen: krt szenved
karcsony
karcsonyfa
karaj (tel)
karalb
karm; lcllvny
karattyol; fecseg
karcol
karcol; rzkarcot kszt
karcols; forrads
karcols; karmols
karcols; repeds
karcolat (irodalom)
karcos (bor)
karcs; hajlkony
karcs; sovny
kard
karnekes
karfa; korlt
karika; abroncs; gumiabroncs
karima
Karintia
karkt
karmester
kr (krtya)
karba hz
krog
Kroly
karom
karom; krm
karom; lb (llat)
kromkodik; szitkozdik; eltkoz
kromol; gyalz
karra
kros
kros; rtalmas
karos gyertyatart
krosts
krosods
karosszk
karosszk; fotel
krrm
krrvend
Krptok
karperec
krpitos
krpitoz
krptls
krptol; krtalant
krptol; visszafizet
karszalag
krtalant
krtrts; krptls
krtev
karton
karton; doboz
kartondoboz
kartonkts
kartotk
krtya
krtyajtk
-kar
karvaly
karzat (sznhz)
ksa
ksa; pp
kss; ppes
Kassa
kassza; ich bin nicht bei Kasse: nincs pnzem
kasza
kaszl
kaszl (sznt)
Katalin
kataliztor
katalgus
katasztrfa
katedra
kategorikus
katter
katicabogr
katolikus
katolikus (ember)
katona
katonai; katons
katonai krhz
katonai szolglat
katonai szolglatra alkalmas
katons
katonatiszt
ktrny
kattog; zakatol
kavarods; zrzavar
kavarog
kavarog; forr
kv; Kaffee komplett: tejeskv cukorral;
Gste zum Kaffee haben: uzsonnavendgei
vannak
kvbarna; kvszn
kvdarl
kvhz
kvhz (Ausztria)
kvskanl
kavir
kavics
kavics; kovak
kavics; sder; murva
kavicsoz
kazn
kazetta
kazetts magn
KB (Kzponti Bizottsg) /rv./
kebelbart
kecsege
kecses
kecske
kecskebak
kecskebak; bakkecske
kecskeszakll
kedd
kedden; keddi napokon; keddenknt
keddenknt; minden kedden
keddi
kedly; kedv
kedlybeteg
kedlyes; knyelmes; meghitt
kedlyes; knyelmes; otthonos
kedlytelen; rideg
kedv; lvezet; rm
kedv; hajlam
kedv; hangulat; es ist jm. gut zu Mute:
jkedv; Mut fassen: btorsgot mert; Mut
schpfen: btorsgot mert; nur Mut gefat
!: csak btran !; sie sind eines Mutes: teljes
kztk az egyetrts; leichten Mutes: knny
kedv; kedlyllapot; hangulat
kedv; tetszs; haj; nach Belieben: tetszs
szerint
kedvedrt
kedvel; szeret
kedvenc
kedvenc tel
kedvenc foglalatossg
kedvenc gyerek
kedvenc tantrgy
kedves; bjos
kedves; szeretett
kedves; szves
kedvetlen
kedvetlen; mivergngt werden: kedvt
szegi; rosszkedv lesz
kedvetlensg; kelletlensg
kedvetlenl; nem szvesen
kedvez vkinek
kedvezmnyes r
kedvezmnyes; leszlltott r
kedvezmnyes; mrskelt
kedvez; jindulat; ein Kredit zu einen
gnstigen Zinssatz: kedvez kamatozs
klcsn
kedveztlen; ungute Worte: bartsgtalan
szavak; etw. fr ungut nehmen: rossz nven;
zokon vesz vmit
kedvtels
kedvtels; passzi; szenvedly
kedvtelsbl
kedv; wie ist er heute gelaunt ?: milyen
kedvben van ma ?
kefe
kefl
kegy; kegyessg; jindulat
kegy; kegyessg; jindulat; kegyelem
kegyelem; megbocsts; bocsnat
kegyelet
kegyelmi krvny
kegyes
kegyeskedik
kegyessg
kegyetlen
kegyetlensg
kegyvesztettsg
kehely
kjes
kjutazs; Lustreisen machen: kedvre
utazgat
kk; blau anlaufen: elkkl; du wirst noch
dein blaues Wunder erleben: mg
kkes
kkt
kksg; kk szn; ins Blaue hineinreden:
zldeket beszl; eine Fahrt ins Blaue: utazs
az ismeretlenbe; Soproner Blaufrnkischer:
soproni kkfrankos (bor)
kkszem
kelbimb
kelengye
kelep (sp)
kelepels; kopogs
kels; fekly
kelet
kelet; dtum; welches datum haben wir ?:
hnyadika van ma ?
kelet; Kelet
Kelet (vidk)
kelet (vilgtj)
Kelet-Eurpa
kelet-eurpai
keleti
keleti; keleties
Keleti Plyaudvar
keletkezs
keletkezik; elterjed
keletkezik; ered; szrmazik
keletkezik; ltrejn; trtnik; lesz
keletkezik; szrmazik; vmibl kvetkezik
keletkezik; tmad
keletnek; kelet fel
keletre; kelet fel
kelkposzta
kell; du sollst ins Bett !: menj aludni !; menj
az gyba !; du sollst glcklich sein: lgy
boldog; legyl boldog; ich htte schon lngst
schreiben sollen: mr rgen rnom kellet
volna; das soll ein Witz sein: ez vicc akar
lenni; man sollte glauben, da ...: azt hinn
az ember, hogy ...; sie soll es getan haben: azt
mondjk, hogy tette; er soll krank sein:
lltlag beteg; sollte er krank sein ?: csak
nem beteg ?; wenn es regnen sollte: ha esne
kell; szksges
kellkek
kellemes
kellemes; illedelmes; szves; bjos; ich habe
ihn am liebsten: t szeretem a legjobban; es
war mir lieb, da ...: rltem, hogy ...; lieb
sein, Kinder !: jk legyetek, gyerekek !
kellemes; tetsz
kellemetlen
kellemetlen; bosszant
kellemetlen rzs
kellemetlen; kedlytelen; bartsgtalan
kellemetlen; knos
kellemetlen; szorong rzs
kellemetlen; visszataszt
kellemtlensg
kelletlen
kelletlen; idegenked
kelletlen; kellemetlen
kell idben; jkor; idejben
kell; illkppen; kellkppen
kell; megfelel
kells kzepbe
kells kzepben; bent; benn
kelme; szvet
kelt tszta
keltetgp
keltez
kelvirg; karfiol
km
kmcs
kmny
kmny; krt
kemny; szigor; rideg
kemnyt
kemnyt; edz
kemnyt
kemnypapr; karton; paprlemez
kemnyre ftt
kemnyre tapos
kemnysg; szigor; szigorsg; ridegsg
kmnysepr
kmia
kmikus
kmkeds
kmkedik
kmlel; frksz
kmlel; kandikl
kmlel; krltekint
kmleldik; krltekint
kn
ken (vmit vmire)
kender
kndioxid
kend
kengyel
kencs
kencss
kensajt
kenszappan
knsav
-knt; -rt
kenu
knyelem; komfort; mit allem Komfort:
sszkomfortos
knyelmes
knyelmes; kellemes; jles
knyelmetlen
kenyr
kenyrhj
kenyrkereset
kenyrmorzsa
kenyrszelet
knyes
knyes; nyafka
knyes; veszlyes
knyeskedik
knyszer
knyszeredett
knyszerhelyzet
knyszert
knyszertett; knyszeredett; erltetett; er
war gezwungen: knytelen volt
knyszert
knyszertve
knyszerleszlls
knyszer
knyszer; szksgszer
knyszersg
kp; bra
kp (arc)
kp; sich ein Bild machen von etw.: kpet
alkot vmirl; im Bilde sein: tisztban van a
kpcs
kperny
kpes
kpes folyirat; magazin
kpes; illusztrlt
kpes; illusztrlt /rv./
kpes; szemlletes; kpletes; jelkpes
kpes vmire
kpes vmire; megtehet vmit; jn. zu etw.
vermgen: vkit rbr vmire
kpests
kpesknyv
kpeslap
kpessg
kpessg; rtermettsg
kpessg; tehetsg
kpessg; tuds
kpest
kpez; alkot
kphorog
kpletes
kpms
kpmutat
kpriport
kptr
kptr; galria
kptelen; abszurd
kptelen; rtelmetlen
kptelen; tehetetlen
kpvisel
kpvisel; jm. den Weg vertreten: elllja
vkinek az tjt
kpviselet
kpviselet /rv./
kpvisel
kpvisel /rv./
kpviselhz
kpzavar
kpzelet; kpzelds
kpzelt
kpzet; elkpzels
kpzett; mvelt
kpzettsg; mveltsg
kpz; rag (nyelvt)
kpzds; kialakuls
kpzdik; kialakul; alakul
kr
ker. (kerlet) /rv./
kr; megkr; wie bitte ?: tessk ?; darf ich
bitten ?: szabad ?; um Geld bitten: pnzt
kr; zu Gast bitten: vendgl hv
kermiai
krds
krds; eine Frage stellen: krdst intz; das
steht auer Frage: ez nem ktsges; in Frage
kommen: szba kerl; in Frage stellen:
ktsgbevon
krdses; ktes
krdezskds
krdezskds; tudakozds
krdezskdik; rdekldik
krdezskdik; rdekldik; tudakozdik
vmirl
krdv
krdjel
kreg
kreg; hj
kregpapr; karton
kerk
kerek; gmbly
kerkagy
kerekded; gmblyded
kerekedik; gmblydik
kereken; kerek-perec
kereken; tisztn
kerekt; gmblyt
kerkpr
kerkpr; bicikli
kerkprkormny
kerkpros
kerkprozs; biciklizs
kerkprozik
kerkprozik; biciklizik
kerkprt
kerkprverseny
kerkvgs
krelem
krelem; krvny
kerepel
keres
keres; kmlel
krs; krelem
keres; kutat
keres; kutat; nyomoz
keres (pnzt)
keress; nyomozs
kereset
keresetkpes
kereskedelem; zlet
kereskedelmi szerzds
kereskedelmi utaz
kereskeds; zlet
keresked; rus
keresked; zletember
kereskedi
kereslet
kereszt
keresztanya
keresztapa
keresztapa; koma
keresztapasg; keresztanyasg
keresztbe; keresztben; ferdn; harnt; kreuz
und quer: sszevissza; keresztl-kasul
keresztbe rak; sszefon
keresztbe tesz
keresztcsont
keresztels
keresztny
keresztnysg
keresztes hadjrat; keresztes hbor
keresztes vipera
keresztez
keresztez; keresztlhalad
keresztez; keresztlmegy
keresztezs; keresztezds
keresztgyermek
kereszthuzat
keresztirny; jm. in die Quere kommen:
keresztezi vkinek az tjt
keresztkts
keresztlevl
keresztmetszet
keresztnv; utnv
keresztre feszt
keresztrejtvny
keresztsg
keresztutca
keresztl
keresztl; t
keresztlfurakodik
keresztlhajszol
keresztlhz
keresztlhz; meghist
keresztlhzs
keresztljut; tjut; tvergdik
keresztllt
keresztllts
keresztlmegy; tmegy
keresztlnz
keresztlnzs
keresztlszguld
keresztltaszt; keresztllk
keresztltr
keresztlutazik; tmegy; tutazik
keresztlvg; tvg
keresztlvgja magt
keresztlvihetetlen
keresztlvisz
keresztlvonul; tvonul
keret; rma
keretez
keretfrsz
kreti magt
kretlen
krges
kering; cirkull
kering; forog; prg
kering; krz; krben jr
keringsi zavar
kering
keringzik
kert
kerts; svny
krlel; kiengesztel
krlelhetetlen; hajthatatlan; unbewegliche
Meine: merev arckifejezs
krlelhetetlen; knyrtelen
kr
krdzik
krdzk
kert
kertel; hmez-hmoz; sich vor Schmerz
winden: vonaglik fjdalmban; fetreng
knjban; mit Windseile: szlsebesen
kertels; elkalandozs; Umschweif machen:
kertel; kntrfalaz; ohne Umschweife:
kertels nlkl; egyenesen
kertsz
kertszkeds; kertszet
kerthelyisg; zldvendgl
kertmvels; kertszet
kerl; jut
kerl vmennyibe; auf dem Spielplan stehen:
msoron van; Schlange stehen: sort ll;
sorakozik; sorball; es steht mir teuer: sokba
kerl nekem; es steht dafr: rdemes; jm.
Rede stehen: megfelel vkinek; er steht sich
gut: jl keres
kerl; was kostet das ?: mibe; mennyibe
kerl ez ?; jm./jn. Geld kosten: vkinek
kerlet
kerlet; krzet
kerl
kerlt tesz
kerlt; ohne Umweg: egyenes ton
krvny
ks
ksedelem
ksedelm
ksei llat
ksei szltt
kesely
keser
keserves; keser
kss; ksedelem
kshegy; eine Messerspitze: kshegynyi
ksik
ksik; kslekedik
ksik (ra)
keskeny
keskeny nyomtv
keskenyfilm
keskenyt
kslekedik; elhzdik
ksleked
ksleked; hanyag
ksleltet
ksleltet; halogat
ksleltets
ks; ksn; zu spt kommen: elksik; bis
spt in die Nacht: ks estig; sptes Obst:
ksn r gymlcs; ksei gymlcs; wie spt
ist es ?: hny ra van ?; mennyi az id ?;
frher oder spter: elbb vagy utbb
ksbb
ksbbi; utbbi
ksi; elksett; versptet kommen: ksn jn;
ksn rkezik
ksn r gymlcs
ksn jv
ksszrs
ksz
kszen ll; kszenltben ll
kszen tart
kszenll; elkszl; mit jm. fertigwerden:
zldgra vergdik vkivel; mit jm.
fertigwerden: elbnik vkivel
kszenlt; kszltsg
kszenltben lev; sich (fr) bereit erklren:
ksznek nyilatkozik
kszt
kszkiads
kszlet
kszlet; llomny
kszpnz
kszpnz (kszlet)
kszsg
kszsges
kszsges; gyors; azonnali
kszsges; nkntes
keszty
kszlk; berendezs; szerkezet; mszer;
appartus
kszldik; richte das Essen !: ksztsd el az
ebdet !; tlalj !; eine Frage an jn. richten:
krdst intz vkihez; in die Hhe richten:
felllt; zugrunde richten: tnkretesz
kt s fl; kett s fl
ktgyas szoba
ktelkedik
ktl
ktely; ohne Bedenken: habozs nlkl
ktemeletes
ktrtelm
ktes
ktes; bajos; knyes
ktes; krdses
ktes; krdses; szban forg
ktves
ktezer
ktfej sas
ktfle
ktfle; ktflekppen
ktharmadnyi
kthetes; ktheti
kthnapos
ktkar
ktkazetts magn
ktked; szkeptikus
ktnaponknt
ktnapos; kt napig tart
ktnyelv
ktoldali; ktoldal
ktrnknt; zu zweit: kettesben; zu zweit:
kettesvel
ktrs
ktpp teve
ktsg; ktely; Zweifel haben: ktelkedik;
Zweifel haben: habozik
ktsgbe von
ktsgbeess; jn. zur Verzweiflung: bringen
ktsgbe ejt vkit
ktsgbeesett
ktsgbeesik
ktsgtelen
ktsgtelen; biztos
ktsgtelen; biztos; felttlen
ktsgtelenl
ktszz
ktszemlyes (gy)
ktszer
ktszeres; ketts; dupla
ktszerslt
ktszn
ktszn (tv.)
kett; szjjel; szt
kettgazik
ketthast
kettes
kettes (szm)
ketttr; ttr
kett; kt; zu zweien: kettesvel; prosval;
zu zweien: kettesben
ketts jtk
ketts; ktszeres
ketts nv
ketts (sp); pros (sp)
kettspont
kettsvgny
kttem motor
ktvgny
ketyeg
kve
kever; kavar
kever; mixel
keveredik; vegyl
keverk
keverk; elegy
keverk; zagyvasg
kevers
kevert; vegyes
kevs; ritka; nhny
kevsb; mindere Qualitt: gyengbb
minsg; mehr oder minder: tbb-kevsb;
mehr oder minder: tbb-kevesebb
kevss; keveset; kiss; kicsit; dazu habe ich
wenig Lust: nincs sok kedvem hozz; in
wenigen Tagen: nhny nap alatt; nhny
nap mlva; so wenige: olyan kevesen; die
wenigen: az a pr ember; um so weniger:
annl kevsb; am wenigsten: legevsb; zum
wenigsten: legevsb; acht weniger fnf ist
drei: nyolc mnusz t az hrom
kevss; kiss
kz; es kommt jm. in die Hnde: vkinek a
kezbe kerl vmi; eine Hand: flkz; die
flache Hand: tenyr; die hohle Hand: marok;
an Hand genauer Daten: pontos adatok
alapjn; jm. an die Hand gehen: segt
vkinek; auf Hnden und Fen: ngykzlb;
etw. liegt auf der Hand: kzenfekv vmi; von
der Hand weisen: elutast; er hat es zur
Hand: keze gybe esik; es hat weder Hand
kzbest
kzbests
kzbest
kezdemnyezs
kezds; kezdet
kezdet
kezdet; bei Abbruch des Tages: virradatkor
kezdet; vminek a bellta
kezdetben; az elejn
kezd
kezd; jonc
kezddik; der Tag bricht an: hajnalodik
kezel
kezel; alkalmaz
kezel vkit/vmit; bnik vkivel/vmivel
kezels
kezels; bnsmd
kzel
kezes; jtll
kezeskedik
kezeskedik; jtll
kezessg; jtlls
kezessget vllal; jn. zu etw. verpflichten:
ktelez vkit vmire; jn. zu Dank verpflichten:
hlra ktelez vkit
kziknyv
kziknyv; tbaigazt m
kzilabda
kzimunka
kzipoggysz
kzrs
kzirat
kzisztr
kzitska
kzjegy
kzjegy; alrs
kzmipar
kzmipar; kisipar; mestersg
kznl lev; zuhanden kommen: kezre
kerl; zuhanden kommen: kapra jn;
zuhanden sein: kznl van
kzt; csukl
kztrdels
kzgyessg
kzvons
kzzelfoghat; nyilvnval
kzzelfoghat; nyilvnval; handgreiflich
werden: tettlegessgre vetemedik
kft /rv./
ki
ki ?
ki; er kommt aus Ungarn: Magyarorszgrl
jn; aus und ein: ki-be; er war aus: hzon
kvl volt; die Schule ist aus: vge az
kiabls
kiabls; lrma
kiad; brbe ad
kiad; brbead
kiad; elklt
kiad; kibocst
kiad; kiszolgltat
kiad; klt
kiad (knyvet); die Ellbogen auflegen:
rknykl az asztalra; das Tischtuch
auflegen: megtert
kiad (sajttermket); auf etw. verlegen sich:
vmire adja magt; nekifekszik vminek
kiad; veszteget (ert)
kiads
kiads; kltsg
kiads (knyv) (Ausztria)
kiadatlan; ki nem nyomtatott
kiadja magt
kiad
kiad (cg, vllalat) (Ausztria)
kiads
kiads; bsges
kiadva /rv./
kiagyal
kiagyal; kohol
kiakaszt
kialakt; kiforml; formz; megmintz
kialakt; megalakt; kiforml; megforml;
kikpez
kialakul; megalakul; formldik
kill; elszenved
kill; kinylik
kill; kiszgellik
kill; megll
kill (vmibl)
killhatatlan
killt
killt; ausfindig machen: kinyomoz
killts
killts; zur Schau stellen: killt; bemutat;
kzszemlre kitesz
kill; im vorstehenden: az elbbiekben
killott; elszenvedett
kialszik
kialszik; elhamvad; megsznik; hatlyt
veszti
kialszik; kihamvad
kialszik vmit; den Rausch ausschlafen:
kialussza mmort
kilt; kiabl; einen Arzt rufen: orvost hv;
um Hilfe rufen: segtsgrt kilt; du kommst
wie gerufen: pp jkor jssz
kilt; kiabl; ordt; jajgat; sikolt
kilts
kilts; sikoly
kiltvny
kiapad; elapad; kimerl
kirad
kirad; tlrad
kirust; ausverkauftes Haus: telt hz
kirusts
kis
kibkt
kibkl; megbkl
kiblel
kibeszli magt
kibetz; megfejt
kibicel (krtya)
kibillen; kilendl
kibr
kibr; elvisel; es ist nicht zum Aushalten: ezt
nem lehet kibrni; ez kibrhatatlan
kibocst; einen Schrei ausstoen: felkilt
kibocst; kiad
kibont
kibont; kifejt
kibont; kigngylt
kibont; kitr
kibontakozik
kibontakoztat
kibonyolt; kibogoz
kibvt
kibjik; bebjik
kibv; kifogs
kicipel; kihurcol
kicsapdik
kicsapongs
kicsapong; zlltt
kicsavar
kicsavar; elcsavar; elfordt; kifordt
kicserl
kicserez
kicserzs
kicsi; kisgyermek; klyk
kicsikar
kicsinostja magt
kicsinybeli rusts (Ausztria)
kicsinyes
kicsinysg; trkenysg; parnyisg
kicsipkz
kicsiszol (tv.)
kicsomagol
kicsszik
kicsszik; kisiklik
kidert; kinyomoz
kidert; megllapt
kiderthetetlen; kikutathatatlan
kidob
kidolgoz
kidolgoz; megmunkl
kidolgozs
kidombort; kidlleszt
kidomborodik
kidnt; lednt
kiduzzad; megdagad
ki ?; kinek a ... ?
kig (lmpa)
kiegszt
kiegszt; ptol
kiegszts; ptls
kiegszts; ptlk
kiegszt; jrulkos; pt-
kiegszl
kiegyegyezs
kiegyenesedik; felegyenesedik
kiegyenlt
kiegyenlt; egyenletess tesz
kiegyenlt; kifizet
kiegyenlt (msz)
kiegyenlts
kiegyenltetlen
kiegyenltett /rv./
kiegyenltdik
kiegyenslyozatlan
kiegyenslyozott
kiegyezik
kiegyezik; egyezsget kt; sie vertragen sich
gut: jl megvannak egymssal; Blau und
Grn vertragen sich nicht: a kk s a zld
szn ti egymst
kiheztet
kiejt; kimond; kifejez
kiejts
kielgt
kielgtetlen
kielgl
kilesedik
kilezett
kiemel; kis; kitermel
kiemelkedik; fellml
kiemelkedik; kitnik (tv.)
kiemelked; dombor
kienged
kiengesztel; kibkt
kipts
kirdemelt; megrdemelt
kiereszt; kibocst
kierszakol; kicsikar
kirtkel
kiesik; kihull; elesik
kieszel; kiagyal
kieszel; kist
kieszkzls
kieszkzl
kieszkzl; elr
kifacsar
kifacsar; kicsavar; die Hnde wringen: kezt
trdeli
kifakad
kifakul
kifrad
kifehrt
kifejez
kifejez; kinyilvnt
kifejezs; zum Ausdruck bringen: kifejez
kifejezstelen
kifejezett; nyomatkos
kifejez
kifejldik; fejldik; keletkezik
kifejt; elterjeszt; fejteget; magyarz;
ismertet
kifejt; fejteget
kifejt; fejteget; kibogoz
kifejt; Rache ausben: bosszt ll
kifejts; fejtegets
kifel
kifel; heraus mit der Sprache !: ki vele !
beszljen !
kifest
kifest; kisznez
kifesti magt
kifeszt; kihz
kifeszt; megfeszt
kificamt
kifinomt
kifinomt; kicsiszol
kifinomult
kifizet
kifizet; megfizet
kifizets; megfizets
kifizetetlen
kifizetett /rv./
kifizetdik
kifizetdik; megri
kifli
kifog (lovat)
kifogs
kifogs; mentsg
kifogsol
kifogssal l; mentegetzik
kifogstalan
kifogstalan; feddhetetlen
kifogyott; elkelt
kifolys
kifolyik
kifolyik; lefolyik; elfolyik
kifordt
kifordt; kiforgat
kifordul; visszjra fordul
kiforr; kifut
kiforr; megforr
kifoszt
kifoszt; fosztogat
kifzde
kifzs
kifjja magt
kifut; elindul; kiindul
kifut; kiszalad
kifut; tlfut
kifutfi
kifutplya
kifutplya; leszllplya (rep)
kifutplya (rep)
kifuts
kifggeszt; kiplaktol
kifrkszhetetlen
kigondol
kignyol
kignyol; kicsfol
kgy
kigygyt
kihgs
kihgs; szablysrts
kihgst kvet el
kihagy
kihagy; akadozik
kihajlik; kitr
kihajlt
kihajol
kihajt; kifakad
kihallgat
kihallgat; kiflel
kihallgat; lehallgat
kihallgats
kihallgats; audencia
kihallgats; ich bin damit einverstanden:
beleegyezem
kihangslyoz
kihny; kiokd
kihasznl
kihats
kihegyez
kihegyez; meghegyez
kiherl
kihever
kihirdet
kihirdet; kzhrr tesz
kihv; elhv; elidz; okoz
kihv; provokl
kihvs; provokls; provokci
kihv; provokl
kihord; elhord; elny
kihoz
kihoz; das Maximum herausholen aus etw.:
kihozza a maximumot vmibl
kihozatal
kihull; kiesik
kihz
kihz; kiszed
kihz; kivon
kihz; trl
kihz; utnarajzol
kihlik
kiigazt
kiigazodik
kiindul
kiindulpont
kir egszsgesnek
kir; kihirdet
kiirt; elpusztt
kiirt; kipusztt
kiismer
kiizzad
kijr
kijrat
kijtszik; megkerl; es geht das Gercht um:
az a hr jrja; mit umgehender Post:
postafordultval
kijavt
kijelent
kijelent; kinyilvnt
kijelents
kijelents; kifejezs; nyilatkozat
kijelentkezik
kijelent md (nyelvt)
kijelentlap
kijell
kijell; kitz; mrkz
kijell; kiutal
kijn
kijn; felbukkan
kijn vmibl
kikapcsol
kikapcsoldik; pihen
kikefl
kikelet; tavasz
kikemnyedik; megkemnyedik; edz
kikmlel
kikmlel; kifrksz
kikpez
kikpzs
kikr
kikrdez
kikerget; kihajt
kikerl vkit; elkerl vkit; kitr vki ell
kikszt
kiksztett br
kikezd vkivel
kikocsikzs
kikocsikzik
kikotor
kikotyog
kiklt
kiklt; klykezik; fiadzik
kikltzs; kivonuls
kikltzkdik; kivonul
kikszrl; kifen
kikt; fenntart
kikt (haj)
kikt; partra szll (haj)
kikts
kikt; rv
kikthely
kikthely; leszllhely
kikvetkeztet
kikvez
kikzsts
kikutat
kikld
kikzd; kivv; djat elnyer
kilakoltat
kilts
kilts; auf Sicht zahlan: ltra fizetend;
auer Sicht sein: ltkrn kvl van; Schiff
in Sicht: haj a lthatron; in Sicht kommen:
lthat lesz; ltni lehet
kilts; in Aussicht nehmen: tervbe vesz
kiltstalan; remnytelen
killegzik; kilehel
kilenc
kilencedik
kilences
kilences szm
kilencves; kilencvi
kilencezer
kilencfle
kilencven
kilencvenedik
kilencvenes
kilencvenes szm
kilencszz
kilencszeres
kilengs
kilp
kilps
kilincs
kilincs; er klinkt an der Tre: lenyomja az
ajtkilincset
kil
kilomter
kilomterk
kilomter/ra; km/h
kilgoz
kilyukaszt
kimagaslik
kimagaslik; kill
kimagval; kimagoz; kifejt
kimar; er hat etwas ausgefressen: rossz ft
tett a tzre
kimarad; elmarad
kimegy
kimegy; elmegy
kml
kml vmt
kmlet
kmletes
kmletes; figyelmes; tapintatos
kmletlen
kmletlen; tapintatlan
kimen
kimenti magt
kimr
kimr (italt)
kimr; megmr; felmr
kimert
kimerthetetlen
kimrt; tartzkod
kimerlt
kimerlt; elcsigzott
kimondhatatlan
kimutat; bebizonyt
kimutat; igazol
kimutats
kn
kn; knszenveds
kn; szenveds
Kna
knai
knai (ember)
knai n
knl; ajnl
kincs
kinek ?
kinevet
kinevez
kinevez; beiktat
kinz
kinzet (kls); klszn; ltszat; dem
Aussehen nach: ltszatra
kinin
knldik; gytrdik
knldik; veszdik
kinn; kint
kinn; kint; kvl
kinnlevsg
knos; gytrelmes
knos; kellemetlen
knos; rossz; gyatra
knoz; gytr
knoz; knpadra visz
knoz; megknoz
knozza magt
kin
kin; aus den Kinderschuhen
herauswachsen: ben a feje lgya
kinvs
kinvs; gewachsen sein jm.: vkivek szemben
llja a sarat; er ist der Aufgabe nicht
gewachsen: a feladat meghaladja erejt; er
ist mir gewachsen: mlt ellenfelem
knpad
kintorna; verkli; immer die alte Leier:
mindig a rgi nta
knvallats
knzs
knz; gytr
kinyal; lenyal; megnyal
kinyilatkoztats
kinylik; felnylik
kinylik; felpattan
kinyilvnt
kinyilvnt; kimutat; kzl; tudtul ad
kinyilvnt; kinyilatkoztat; kijelent
kinyit
kinyit; felnyit
kinyit; felnyit; megnyit; kibont; felbont
kinyits; felnyits; megnyits
kinyom
kinyom (sp)
kinyomoz; kikutat; kidert
kinyomtat
kinyjt
kinyjt; kiterjeszt
kinyjtzkodik
kinylik; megnylik
kinylik; megnylik; kitgul
kioktat
kiold
kiold; elold; meglazt
kiolt; elolt
kiolvad
kiolvaszt
kiont
kioszt; kiad; odaad
kiblt; blget (vzben)
kiltzik; cicomzkodik
kiltzik; kicspi magt
kiltztet
kimls; kiramls
kint
kint; elraszt
kint; kirad
kint; kiloccsant
kints
kiprnz
kipeckel
kipiheni magt
kiptol; megtrt
kipreparl
kiprbl; kitapasztal
kiprbl; megprbl; megksrel
kipufogs; kipufog
kipufogcs
kirabol
kirabol; megfoszt
kirajzoldik
kirak
kirak; felrak; berak; kitesz; feltesz; betesz
kirak; kirakodik
kirakat
kirly
kirlyn; kirlyn
kirlysg
kirndul
kirnduls
kirnduls; gyalogtra
kirnduls; tra
kirndul
kirendel; mellrendel
kirendel; wie ist es damit bestellt ?: hogy ll
ez a dolog ?
kirendeltsg
kireped
kirepl
kirepls; kirnduls
kirv; rikt
kir
kirobban
kirobbant
kirohan
kirojtosodik
kirg; kit; kiver
kis csomag
kis id; wart' ein Weilchen !: vrj egy kicsit !
kis; kicsi; kicsiny; apr; ein klein wenig:
kevske; egy kis ...; ein klein wenig: kevss;
kiss; ein klein bichen: kevske; egy kis ...;
ein klein bichen: kevss; kiss; von klein
auf: kiskortl fogva; von klein an:
kiskortl fogva; klein denken: kicsinyesen
gondolkodik; klein beigeben: beadja a
derekt; gro und klein: apraja-nagyja; ins
kleinste: a legaprbb rszletekig; um ein
kis olvasottsg
kis raks
kis sziget
kisajtt
kisasszony
Kiszsia
kisded
kisebbedik; sszemegy
kisebbt
kisebbt; cskkent
kisebbt; megrvidt
kisebbsg
kisegt
ksr
ksret
ksrlet
ksrletkppen
ksr
ksrmsor
ksrt
ksrts
ksrtet
kisfi
kishit; csggedt
kisiklik
kisiklik; kicsszik; elcsszik
kiskabt; zak
kiskapu
kiskapu; porta
kiskor
kiskzsg
kislny
kislelksg
kismutat
kispr
kist (elektromossg)
kist; kirnt
kisvros
kiszab
kiszab; kir
kiszab; kivg
kiszabadt; felszabadt; szabadd tesz
kiszll; leszll
kiszlls
kiszllt
kiszmt
kiszmt; felszmt
kiszmthatatlan
kiszrad
kiszrt
kiszrt; lecsapol
kiszlest
kiszellztet
kiszerel
kiszivrog
kiszivattyz
kiszolgl
kiszolgls
kiszolgltat
kiszolgltat; felad; felldoz
kiszolgltats
kiszolgltatja magt; felldozza magt
kiszort
kiszgells; nylvny
kiszr
kit ?
kitblz
kitgt; kibvt
kitgul
kitgul; kibvl
kitakar
kitakar; felfed
kitakart
kitakart; kitisztt
kitakart; rendet rak
kitall
kitmaszt
kitaposott
kitart
kitart; ellt
kitart; eltart
kitart; eltart; tart (idben)
kitarts
kitrul
kitrul; feltrul; megnylik; kinylik
kitaszt
kitaszt; eltaszt; elz; kiz; gegen etw.
verstoen: vt vmi ellen
kitp
kitp; elragad; sich zu etw. fortreien: vmire
ragadtatja magt
kitp (gykerestl)
kitereget; elterjeszt
kiterjed
kiterjed; elnylik
kiterjeds
kiterjeszt
kitermel
kitesz; killt; kirak
kitesz; kihelyez
kitesz; kirak
kitesz (sszeg)
kitilt
kitisztt
kitisztul; kiderl (g)
kitlt; betlt; elfoglal
kitlts; megtlts
kitr
kitr (tv.)
kitr; kitrik
kitrs
kitrl
kitrl; kihz; die ladung lschen: kirakodik
(haj)
kitrlhetetlen
kituddik; es kommt auf eins heraus:
egyremegy
kituddik; kzhrr vlik
kitnik (tv)
kitn; elsrang
kitn; kivl
kitn; remek; kivl
kitn tanul
kitntet
kitz
kitz (idpontot)
kitz; kijell
kiugrik; kill
kit
kiutal
kiutast
kiutast; kitilt
kiutazs
kiuzsorz
kiltet (nvnyt)
kirt
kirl
kit a nyeregbl; kiszort
kits; lets
kitkzik
kivg; kiszab
kivgs
kivgdik
kivj
kivls; vladk
kivlaszt
kivlaszt; kiszemel
kivlaszt; kivlogat
kivlaszt; megvlaszt
kivlaszts
kivlik; remekel
kivl
kivl; kimagasl
kivl minsg
kivlogat; kiselejtez
kivlogats; kivlaszts
kivlsg
kivlsg; elkelsg (tv.)
kivlt
kivlt; bevlt; teljest
kivlt; fkpp
kivlt; kelt; okoz
kivlt; megvlt
kivltkppen
kivltsg; privilgium
kvn; elvr
kvn; hajt
kvn; hajt; kr
kvn vkinek vmit
kvnatos
kvncsi
kvncsi; kotnyeles
kvncsisg
kivndorol
kvnsg; haj
kvnsg; vgy; haj; auf allgemeines
Verlangen: kzkvnatra
kivr; abwartende Haltung: vrakoz
llspont
kivarr; beszeg
kivattz
kivgez
kiver; kiporol
kivs; kifarag
kivesz; kiemel
kivesz; kiszed
kivesz magnak vmit
kivesz; mert
kivtel
kivtel; mit jm. eine Ausnahme machen:
kivtelez vkivel
kivtel nlkl
kivtelesen
kivtelez
kivetkztet; levetkztet
kivve
kivve; auer Atem: llekszakadva; alle
auer dir: rajtad kvl mindenki; auer sich:
magnkvl; auer da ...: csak gy, ha ...;
auer wenn ...: csak akkor, ha ...
kivevs
kivezet
kivezets
kivezet szakasz (autplya)
kivilgt
kivilgt; megvilgt
kivilgosodik
kivisz; den Mll hinausbringen: kiviszi a
szemetet
kivisz; exportl
kivitel
kiviteli engedly
kivv; kiharcol
kivon
kivons
kivonat
kivonja magt
kivonul
kivonul; kikltzik; kikltzkdik
kvl
kvl; kinn; kint; auer und innen: kvl-
bell; nach auer: kifel
kvlll
kizr
kizr; eltvolt (sp)
kizrs
kizrlag
kizrlag /rv./
kizrlagos kpvisel
kizskmnyol; kiaknz
klasszikus
klikk
klinika
klr
koalci
koalcis kormny
kborol
kborol; kszl
kocavadsz
kocka
kockacukor
kocks
kockzat
kockzik
kockztat
kcos; borzas
kcos; zillt; rendetlen; er ist ein wirrer
Kopf: kelektya ember
kcsag
kocsi
kocsi; aut
kocsifeljr
kocsikzik
kocsiksr
kocsird
kocsis
kocsiszn
kocsit hajt
kocsma; csapszk
kocsmros
kocsmrosn
kocsmzik
kocsonya
kocsonya; zsel
kofa
koffer; brnd
koh
kohol
koholmny
koholt; hazug
kohm; olvaszt
kla
kolbsz
koldul; kreget
koldus
koldusszegny
kolera
kollgium
kollektva
kollokvium
kolomp
kolonc
kolosszus
kolostor
Kolozsvr
koma
kombjn
kombinl
komikum
koml; an ihn ist Hopfen und Malz verloren:
remnytelen eset
kommentl
kommunista
kommunizmus
komoly
komoly; aggaszt
komoly; megbzhat
komolysg; Ernst werden: komolyra fordul
vmi; Ernst werden: elkomolyodik vki; Ernst
werden: megkomolyodik vki; ist das Ihr
Ernst !: komolyan gondolja !; komolyan
mondja !; im Ernst: komolyan
komorna
komtos; elnehezedett
komp
komplikci
komplikl
komponl
koncentrl
konda
konds; kansz
kondci
konferencia
konok; megtalkodott
kontaktus
kontr
kontrkodik
kontrkodik; fuserl
konty
konzerv
konzervdoboz
konzervnyit
konzul
konzultus
konzuli
konyha
konyhaedny
konyhakert
konyhas
kopr
kopr; sivr
kops
kopasz; tar; kopr; csupasz
kopaszt
kp
kp; csnytev
kopja
kop
kopog; kopogtat
kopolty
koponya
kopors
kopott; elnytt
koptat
koptats
kr
kora; korn; korbban; am frhen Morgen:
korn reggel; frh am Morgen: korn reggel;
in frheren Zeiten: hajdanban; rgebben;
heute frh: ma reggel; frh aufstehen: korn
kel fel; frher oder spter: elbb-utbb; von
frh bis spt: reggeltl estig; ltstl
kora reggel
kora tavasz
korbban; ezeltt
korabeli; egykor
korarett
korai
korai; id eltti
korai; kornr
korn; idejben; jkor
koravn
korcs
korcsolya; Schlittschuh laufen: korcsolyzik
korcsolyzs
kordbrsony
koreai
koreai (ember)
korhadt
korhatr nlkl
krhz
krhzvonat
korhely
korhelykedik
korh
korlt
korlt; lckerts
korlt; soromp
korltlan
korltolt
korltoz
korltozdik
kormny
kormny (hatalmi szerv)
kormny (jrm)
kormny; kabinet
kormnykerk
kormnyos
kormnyoz
kormnyzs; vezrls
kormos
korog
krokoz
korom
koromstt
korona
koronzs
korong; trcsa
korpa (fejen)
korps (fej)
korrigl
kors; kancs
korszak
korszak; idszak
korszerst; modernizl
kortrs
kortrs darab
kortrsak
krterem
korty
kortyint
krus; kar
krus (templomban)
kos
kosr; kas
kosrlabda
kszl
kszl; barangol
kszl; barangol; csavarog
kszls; barangols
koszor
koszorcska
koszt
kosztol
kosztos
kosztm
kotkodcsol
kotlik; klt
kotlstyk
kotnyeles
kotnyeles; hangoskod
kotorszik; keresgl
kotrgp
kotyvaszt
kovcs
kovcsmhely
kovcsol
k
kbnya
kbmrtk
kbl val; k-
kd
kds
kds; kdszer
kfarag
khcsel
khg; Blut husten: vrt hny; auf etw.
husten: ftyl vmire
khgs
khgs elleni kanalas orvossg
kkny
kkrcsin
klap; csempe
klcsn
klcsnad
klcsnad; hitelez
klcsnads; hitelezs
klcsnkr
klcsnknyvtr
klcsns
klcsnz
klcsnz; klcsnad
klcsnz; klcsnvesz
klcsnvesz
klcsnvtel
klcsnvtel; auf Borg: hitelre
klcsnzsi dj
klcsnz
kldk
kles
klt
klt (verset)
kltekezs; pazarls
kltekezik
kltemny
klts; ivadk
klts (madr)
kltszet
kltszet; szpirodalom
klt
klt; pota
klti
klti; potikus
kltzs; kltzkds
kltsgvetsi ttel
kltsgek
kltsgek; auf seine Kosten kommen:
megtallja a szmtst
kltsgek; kiads
kltsges
kltsgvets
kltsgvets; die universale
Haushaltmaschine: hztartsi robotgp
klyk
klyk; csibsz
klyk; fika
kmny
kmves
knny
knnyed; in gelufigem Deutsch: folykony
nmetsggel; das ist mir gelufig: ebben
jrtas vagyok
knnyedsg; mit Leichtigkeit: knnyszerrel;
knnyedn
knnyelm
knnyelm; jd./etw. tut jm. leid: vki sajnl
vkit/vmit; jm. etw. leid machen: elveszi a
kedvt vkinek vmitl
knnyelm; meggondolatlan
knnyelm; szeleburdi; szeles; lha
knnyelmsg
knnyen; egyknnyen; knnyedn; leicht
erkltet: kiss meghlt
knnyen kezelhet (ruha)
knnyen; knnyedn; odavetve
knnyezik
knnyts; megknnyebbls
knny; csekny
knny; eine bequeme Lsung: knyelmes
megolds; er macht es sich etwas bequem:
knnyebbik vgrl fogja meg a dolgot;
machen Sie es sich bequem: helyezze magt
knyelembe; wenn es Ihnen bequem: ha
nnek alkalmas
knny (tel; ital)
knnyipar
knyk
knyrg
knyrg; esedezik
knyrg; krlel
knyrtelen
knyrtelen; kegyetlen
knyrlet; irgalom
knyv
knyv nlkl; betve; kvlrl; fejbl
knyvels; knyvelsg
knyvel
knyvespolc
knyvespolc; knyvllvny
knyvszet; bibliogrfia
knyvjelz
knyvkereskedelem
knyvkereskeds
knyvkiad
knyvkt
knyvmoly; knyvkukac
knyvnyomtats; knyvnyomda
knyvtr
knyvtros
knyvvitel; knyvels
kolaj
kp; hny; okd; Gift und Galle speien: dl-
fl
kp; kpkd
kpeny; palst
kpnyeg
kr
kr; kebel (tv.); in die Mitte nehmen:
kzrefog; aus unserer Mitte: kzlnk; a mi
krnkbl; die goldene Mitte: az arany
kr; piros (krtya); das Herz auf dem
rechten Fleck haben: helyn van a szve; ein
Herz von Stein: kszv; mit Herz und Hand:
szvvel-llekkel; ein frhliches Herz: vidm
llek; ich kann es nicht bers Herz bringen:
nem visz r a llek; ein Herz fassen:
nekibtorodik; megembereli magt
kr; trsasg
krbe; krs-krl
krbejr; krlkering
krben jr; forog
krben jr; kering
kret
krfelirat
krforgalom
krforgs
krforgs; kerings
krgallr; kpeny
krhinta
krisfa
krts
krts (tel)
krts; mellktel
krkrds
krkerlet
krlevl
krlevl; krzvny
krnyk
krnyk; vidk
krnyezet
krnyezetbart
krnyezetszennyezs
krnyezetvdelem
krnyezetvd
krnyez
krm
krmcip
krs-krl
krzvny; krlevl
krszakl
krtnc
krte
krt
krutazs
krl
krl; im Kreise herum: krbe
krl; -kor
krl; krbe
krl; krltte; ekrl; akrl
krlll
krlll
krlbell; mintegy; von ungefhr:
vletlenl
krlcsavar; krlteker
krlcsavar; krlteker; begngyl
krlfog; tfog
krlfog; bekert
krlforgat
krlfut; krlszalad
krlhajz
krlhatrol
krlhurcol
krlr
krljr
krljr; krlvonul
krljrs; krsta
krlkerget; krlhajt
krlmny
krlmnyes
krlmnyessg; teketria; nicht viel
Federlesens machen: nem sokat teketrizik
krlnz; htranz; visszanz
krlnz; krltekint
krlrajong
krlrak
krlrak; krlllt
krltekercsel (msz)
krltekint
krltekints
krltekint; megfontolt
krltolong
krlugrndoz
krlutazik
krlvesz
krlvesz; krlfog
krlvesz; krlzr
krlzr
krvonal
krzet
krzet; kerlet; csoport
krzet; kerlet; jrs
krzeti orvos
krzetszm; tvolsgi hvszm
krz
krzkszlet; rajzkszlet
Kszeg
kszn
kszikla; sziklaszirt
kszv; szvtelen
kszn; ksznt; dvzl
kszn (vkinek vmit)
kszns; ksznts; dvzls; dvzlet
ksznt; dvzl
kszrl; fen; megfen
kszrls
kszvny; csz
kt; csomz
kt (kzimunka)
kteg
kteg; csomag
ktegenknt
ktegenknt; nyalbszmra
ktekedik
kteked
ktl
ktl; madzag; zsineg
ktelk
kteles
ktelessg
ktelessg; ktelezettsg
ktelessgrzet
ktelessgmulaszt
ktelessgszer
ktelez
ktelezettsg
ktelezi magt
ktelez gyakorlat (sp)
ktelez; knyszert
ktelez tantrgy
ktelezen vlaszthat tantrgy
ktlplya; drtplya
ktlver
ktlzet
ktny
kts
kts; csom; nyalb
kts; illeszts (msz)
kts (seben)
ktssel elhasznl; elkt
ktet
ktetlen
ktetlen; kzvetlen; fesztelen
ktetlen; szabad
ktdik
ktjel
ktsz
kttt lbszrvd
ktttru
ktttsg
ktttsg; lektelezettsg
ktszer
ktve; gebunden sein an etw.: vmihez kttt
kvr; elhzott
kvrks; molett
kves; szikls
kvet
kvet; kldnc
kvetel
kvetels; kvetelmny; kvnalom
kvetelmny
kvetelmny; jm. gegenber Anforderung
stellen: megkvetel vkitl
kvets
kvetkezs
kvetkezskpp; teht
kvetkezetes
kvetkezetlensg
kvetkezik
kvetkezik; addik
kvetkezik vmibl; szrmazik vhonnan (tv.)
kvetkezmny
kvetkezmny nlkl
kvetkez
kvetkez; der nchste beste: az els
jttment
kvetkezkppen
kvetkeztben
kvetkeztet
kvetkeztet; kvetkezik
kvetkeztets
kvet
kvetsg; kldttsg
kvezet
kzbeiktat
kzbejn
kzbejtt esemny; vratlan esemny;
incidens
kzbekilts
kzbe-kzbe; kzben
kzbe-kzbe; olykor
kzbelp
kzben
kzbenjr; ein guter Wort fr jn. einlegen:
szt emel vki rdekben
kzbenjr; skraszll
kzbenjrs
kzbenjr; kzvett
kzbenjr; szszl
kzbens leszlls (replgp)
kzbeszl; beleszl
kzbeszl; kzbevg
kzbeszls
kzbevet; megjegyez
kz
kz; krbe; unter anderem: tbbek kztt;
tbbek kzt; unter der Bedingung: azzal a
felttellel; unter aller Kritik: pocsk; minden
kritikn aluli; unter uns gesagt: kztnk
szlva; kztnk maradjon
kz; kzjk
kzcssztat
kzel ll vkihez; barti viszonyban van vkivel
kzel; kzeli
kzel; kzelsg; kzellt; es liegt nahe:
kzenfekv; nyilvnval
kzel van; vrhat; ein Unglck steht ihm
bevor: szerencstlensg fenyegeti
kzelben; -hoz, -hez, -hz kzel; nhre
Erkundigungen: kzelebbi; bvebb
felvilgostsok; in naher Zukunft: a
kzeljvben; nahe am Fenster: az ablak
kzelben; es steht nahe bevor: kszbn ll;
des nhren auseinandersetzen: tzetesebben;
bvebben kifejt
kzeledik
kzeledik; kzeleg
kzeledik vmihez
kzeleg
kzelharc
kzeli
kzelt
kzellts
kzp
kzpcstr (sp)
kzpdnt (sp)
kzepn; kells kzepn
kzepes; kzpszer; die drei mittleren
Finger: a hrom kzps ujj; ein mittlerem
Betrieb: kzepes zem
kzepes nagysg
kzepette
Kzp-Eurpa
kzp-eurpai
kzpfedezet (sp)
kzpfok
kzpfok vizsga
kzphullm
kzpiskola
kzpiskolai tanr (Ausztria)
kzpkor
kzpkori
kzps
kzpt
kzrthet
kzrvny
kzrzet
kzet
kzfal; elvlasztfal; in der Zwischenzeit:
idkzben
kzfal; vlasztfal
kzfrd; uszoda
kzgazdasg; nemzetgazdasg
kzgazdasgi
kzgazdasgtan
kzgazdasgtudomny
kzgazdsz
kzgazdsz; konmus
kzgyls
kzhaszn
kzhely
kzhrr tesz; kzztesz; tudtul ad
kzigazgats
kzismert
kzjtk
kzj; kzrdek
kzkedvelt
kzkelet
kzlekeds
kzlekedsi baleset
kzlekedsi dug
kzlekedsi jelzs
kzlekedsi lmpa
kzlekedsi szempontbl elnys fekvs
kzlekedik
kzlkeny
kzlemny
kzls
kzls; kzlemny
kzmonds
kznyelv
kzl
kzl; bejelent
kzl; publikl
kzl vkivel
kzmbs
kznsg; publikum
kznsges
kznsges; aljas
kzs
kzs; egytt
kzs hullmhossz
kzssg; egyttes
kztt
kztt; kzepette
kztt; kzepette; krben; kzben;
folyamn
kzpont
kzpont; centrum
kzpont; kzppont; im Mittelpunkt des
Interesses stehen: az rdeklds
kzppontjban ll
kzponti; centrlis
kzponti fts
kzpontost; centralizl
kzremkdik
kztrsasg
kztrsasgi; republiknus
kzte; kztte
kzte; kztk
kztudoms
kztudoms; ruchbar werden: hre kel
kztulajdon; kzkincs
kzti forgalom
kzvetett
kzvetett; kzvetve
kzvett; kzbenjr
kzvett (rdi)
kzvetts
kzvetts; kzbenjrs
kzvett lloms (rdi)
kzvett (ember)
kzvett kereskedelem
kzvetlen
kzvetlenl
kzvetlenl hv
kzzttel; hirdetmny
kzzttel; kzhrr ttel
kzsg
kzsgi
krajcr
krkog; torkt kszrli
krm
krmsajt
KRESZ-szably
krta
krimi
kristly
kristlyveg
krokodil
krm
krnika
Kr.u. (Kriszus szletse utn) /rv./
krumpli; burgonya
kt. (ktet) /rv./
kubai
kubai (ember)
kucsma
kudarc
kudarc; csalds
kudarc; veresg
kufrkodik
kuglf
kuka
kukorkol
kukorica
kukorica; tengeri
kukoricacs
kukoricapehely
kulacs
kulcs
kulcsr
kulcscsont
kulcslyuk
kulcsmsol
kultikus
kulturlatlan; mveletlen
kulturlis
kultrfelels
kultrjavak; kulturlis javak
kultrkincs
kultusz
kunyh; menedkhz
kp
kupak
kup
kuplung
kuplungpedl
kupola
kpszelet
kurjongat
kuruttyol; karattyol
kuruzsl
kuruzsl; sarlatn
kszinda
ksznvnyek
kt
kutat; keresgl; es stbert: kavarog a h; es
stbert: permetez az es
kutat; nyomoz; tudakozdik
kutats
kutat
kutatintzet
kutya; eb
kutyafalka
kutyal
kutyaszort (tv.)
kutyus
kld
kldemny
klds
kldets
kld
kld; felad
kldnc
kldtt; delegtus
kldttsg; delegci
klf. (klfldi) /rv./
klfld
klfldi
klfldi utazs
klkereskedelem
klkereskedelmi vllalat
kll
kln
kln; elklntett
kln; klnsen
klnbejrat
klnben; egybknt
klnbzik
klnbzik; elt
klnbz; eltr; ms
klnbsg; eltrs
klnbsg; klnbzet
klnc
klnfle
klnfle; klnbz
klnfle; mindenfle
klnflekppen; tbbflekppen
klnkiads
klnkltzik
klnleges
klnleges eset
klnleges; specilis; er speziell ...: ami t
illeti; ppen
klnlegessg; specialits
klnlenyomat; klnnyomat
klnnem; klnbz
klns
klns; fura; furcsa
klns; furcsa; fura
klnsen
klnsen; kivltkppen
klnsen /rv./
klnvonat
kls
kls; arckifejezs
kls kerlet
kls; kl-
kls; ltszat
kls; ltszlagos
kls megjelens; klalak; das uere
wahren: a ltszatot vja; Minister des
uere: klgyminiszter
kls oldal
klssg; formasg
klszni fejts
klgyminiszter
klvros
kr; szabadon vlasztott gyakorlat (sp)
krt
krt; duda
krtjel
krtl; dudl
kszkdik; grcl
kszb
kszbn ll; kzeled
kzd vmi ellen; lekzd vmit
kzd vmirt
kzdsport
kzdtr
kzdtr; sportplya
kvarc
kvart (sp/zene)
kve (ktve) /rv./
kvz; ki mit tud ?; ki miben tuds ?
l. (lap) /rv./
La Manche-csatorna
lb; lbfej; er folgte uns auf dem Fue:
nyomon kvetett bennnket; zu Fu: gyalog;
von Kopf bis zu den Fen: tettl talpig;
von Kopf zu Fu: tettl talpig; die sache hat
weder Hand noch Fu: se fle, se farka; auf
gutem Fue stehen mit jm.: jban van vkivel
lbas; serpeny
lbazat; talapzat
labda
labdajtk
labdargs
labdarg (jtkos)
labdarg-csapat
labdzik; die Faust ballen: klbe szortja a
kezt
labdz
lbdobogs; hangos jrkls
lbfej hta; rszt
lbfrd
lbikra; vdli
lbjegyzet
lbnyi (hossz)
lbnyom
laboratrium
lbszr
lbszr; ich werde dir schon beine machen:
majd megmozgatlak; er stellt mir ein Bein:
gncsot vet nekem; er macht sich auf die
beine: felkerekedik; auf den Beinen sein:
lbszrvd; bokavd
lbtrl
lbujj
lbujjhegy
lacikonyha
lda
lda; szekrny
lgy; enyhe
lgy; gyenge; enyhe; szeld; jtkony
lgyk
lgyk (llat)
lgyt; lazt
lagymatag; gyva
lgyszv; gyengd
laikus
lajhr
Lajos
laklyos
laklyos; bartsgos
laklyos; kedlyes
laks
laksajt; bejrati ajt
lakskezel; gondnok
lakstulajdonos
lakat; zr
lakatlan
lakatlan; diese Zimmer sind unbewohnt:
ezekben a szobkban nem laknak
lakatos
lakatosmhely
lakbr
lakhatatlan
lakhely; lakhely
lakik; lakozik
lakik vmit
lakkoz
lakmrozik
lak; fr jn. Partei nehmen: vkinek a prtjt
fogja; fr jn. Partei ergreifen: vkinek a
prtjt fogja; beklagte Partei: alperes;
klgerische Partei: felperes
lak; lakos
lakhz
lakkocsi
lakol; megszenved
lakoma; vendgsg
laknegyed
lakos; lak
lakos; megtelepedett
lakossg
laktrs
laktelep
laktanya; kaszrnya
lmpa
lmps
lnc
lncreakci
lncszem
landols; leszlls (rep); weiche Landung:
sima leszlls
lndzsa
lndzsa; drda
lng
lngsz; zseni
lngesz; zsenilis
lngol
lngol; lobog
lngra lobban
langyos
langyos; lagymatag
langyossg; lagymatagsg
lant
lant; lra
lnya; lenya vkinek
lnytestvr; lenytestvr; nvr
lp
lap; jsg
laply
lapt
laptol
lpfld; lpvidk
lapkiad vllalat
lapocka
lapos
lpos; ingovnyos
lapos; seklyes
lapoz; lapozgat
lapszemle; sajtszemle
lapszerkesztsg; jsgszerkesztsg
lapul
lapul; lapt
lrifri
lrma
lrms tntets; csdlet; rendbonts;
Krawall machen: botrnyt csinl; Krawall
machen: lrmt csap
lrmzik
lrva
lsd lent /rv./
lass
lass; nyugodt
Lszl
lt
lts; ltkpessg
ltatlan
ltcs
lthatr; lthatr; horizont; einen engen
Horizont haben: szk ltkr
lthatatlan
lthat; szembe tl
lthat; vilgos
latin
latin (nyelv)
ltlelet
ltnok
ltnoki
ltogats
ltogats; vizit
ltogatsi id
ltogat; vendg
ltogatottsg
ltkr; im Blickpunkt stehen: szem eltt van
ltkr; lthatr
ltoms
lttvolsg
ltszat
ltszat; allem Anschein nach: minden
valsznsg szerint
ltszersz
ltszik; tetszik; tnik; gut aussehen: j
sznben van; das sieht nach ihm aus: ez r
ltszik; tnik
ltszik vminek
ltszlag
ltszlagos rtk
lttamoz
ltvny; einen eintnigen Anblick bieten:
egyhang ltvnyt nyjt; bei diesem Anblick:
ennek lttn
ltvnyos; megtekintsre mlt
ltvnyossg
ltvnyossg; ltnival; nevezetessg
latyak
lavina
lz
laza
laza; pajkos; knnyelm; ein loses Maul
haben: szabadszj; eine lose Zunge haben:
lazac
lzads
lzad
lzas
lzas beteg
lzas; nach etw. fiebern: eped vmi utn
lzcsillapt
lzt
lzt; bujtogat
lzmentes; lztalan
lzmr
lzrzsk
lazsl; piszmog
ld. backen
ld. beien
ld. bereithalten
ld. bersten
ld. bewegen
ld. biegen
ld. bieten
ld. binden
ld. bitten
ld. bleiben
ld. bleichen
ld. braten
ld. brechen
ld. brennen
ld. bringen
ld. Bstenhalter
ld. Chauffeur
ld. Datum
ld. deiner
ld. denken
ld. der
ld. die (G, D s Pl.G alakja)
ld. Draufgabe
ld. dreschen
ld. dringen
ld. du; wir dender dein: megemlkeznk
rlad
ld. drfen
ld. ein
ld. ekel
ld. empfangen
ld. empfehlen
ld. empfinden
ld. enden
ld. erlschen
ld. essen
ld. eurethalben; um euretwillen: ld.
eurethalben
ld. fahren
ld. fallen
ld. fangen
ld. Februar
ld. fechten
ld. Federwisch
ld. fertigbringen
ld. Festheit
ld. finden
ld. flechten
ld. fliegen
ld. fliehen
ld. formell
ld. Foto
ld. fressen
ld. frieren
ld. frh
ld. Fugelenk
ld. geben
ld. gebren
ld. gediehen
ld. gehen
ld. gelingen
ld. gelten
ld. genessen
ld. genieen
ld. geradeso
ld. geschehen
ld. gewinnen
ld. gieen
ld. gleichen
ld. Gleis
ld. gleiten
ld. glimmen
ld. graben
ld. grauen
ld. greifen
ld. gren
ld. haben
ld. halten
ld. hauen
ld. heben
ld. heien
ld. helfen
ld. herein
ld. hiermit
ld. hngen
ld. hoch
ld. hochgeehrt
ld. Hchst
ld. Inder
ld. irrefhren
ld. jung
ld. kampfbereit
ld. kennen
ld. klingen
ld. kneifen
ld. knusperig
ld. kommen
ld. kostenfrei
ld. knnen
ld. Kraftrad
ld. kriechen
ld. Kuba
ld. Kundin
ld. Kken
ld. laden
ld. Landhaus
ld. (lsd) /rv./
ld. lassen
ld. laufen
ld. Lebensbahn
ld. legen
ld. leiden
ld. leihen
ld. lesen
ld. lieb
ld. liegen
ld. lgen
ld. meiden
ld. meiner
ld. meistens; am meisten: leginkbb; am
meisten: legtbbet; am meisten:
legersebben; legjobban; die meinsten: a
ld. melken
ld. merkbar
ld. messen
ld. milingen
ld. mittags
ld. mittel
ld. mittun
ld. Modenzeitung
ld. Modezeitung
ld. mgen
ld. Mhre
ld. mssen
ld. nachts
ld. nahe
ld. nehmen
ld. nennen
ld. Nummerscheibe
ld. nutzen
ld. Oberkellner
ld. offenbar
ld. ohnehin
ld. original
ld. hr
ld. pfeifen
ld. pflegen
ld. Prachtexemplar
ld. prachtvoll
ld. Priesterschaft
ld. proportionieren
ld. quellen
ld. Rat
ld. raten
ld. Rauchwaren
ld. reiben
ld. reien
ld. reiten
ld. rennen
ld. riechen
ld. ringen
ld. rinnen
ld. rosa
ld. saufen
ld. schaffen
ld. schallen
ld. Schankwirt
ld. scheel
ld. scheiden
ld. scheinen
ld. scheleten
ld. schelten
ld. schieben
ld. schieen
ld. schinden
ld. schlafen
ld. schlagen
ld. Schlagsahne
ld. schlankweg
ld. schleichen
ld. schleifen
ld. schlieen
ld. schlingen
ld. schmeien
ld. schmelzen
ld. schneiden
ld. Schnrband
ld. schrauben
ld. schrecken
ld. schreien
ld. schreiten
ld. Schwabe
ld. schweigen
ld. schwimmen
ld. schwinden
ld. schwingen
ld. schwingen; in Schwang kommen: divatba
jn
ld. schwren
ld. sehen
ld. sein
ld. seiner
ld. seiner/seine/seines
ld. senden
ld. Senner
ld. singen
ld. sinken
ld. sinnen
ld. sitzen
ld. sollen
ld. Spalt
ld. speien
ld. spinnen
ld. sprechen
ld. sprieen
ld. springen
ld. Springer
ld. stechen
ld. stehen
ld. stehlen
ld. steigen
ld. sterben
ld. stieben
ld. stinken
ld. Stirn
ld. stoen
ld. streichen
ld. streiten
ld. streitig
ld. tragen
ld. treffen
ld. treiben
ld. treten
ld. trinken
ld. trgen
ld. tun
ld. Typ
ld. Unseren; Unsern
ld. unserer; unsrer
ld. verderben
ld. verdrieen
ld. vergessen
ld. verheiraten
ld. verlieren
ld. vielfach
ld. von (von dem)
ld. vorbeigehen
ld. wachsen
ld. wahrhaft
ld. waschen
ld. wchsern
ld. weben
ld. wegbekommen
ld. wegnehmen
ld. weichen
ld. weisen
ld. wenden
ld. werben
ld. werden
ld. werfen
ld. weshalb
ld. wgen
ld. wiegen
ld. winden
ld. wissen
ld. wollen
ld. Zahnschmerzen
ld. ziehen
ld. zu (zu dem)
ld. zu (zu der)
ld. Zuwachs
ld. zwingen
le
le-; ab und zu: hbehba
LE (ler) /rv./
lead
lead; sugroz (adst)
leakaszt
lealacsonyt; megalz
lells; meglls; nyugalmi helyzet
lellt; beszntet; megszntet
lellt; megllt; stoppol
leny; lny; Mdchen fr alles: mindenes
lenykrs
lenykori nv; lnykori nv
lenynv; lnynv
lenyunoka
leztat
lebeg; libeg
lebegs
leblyegez
lebeszl; ellenez
lebeszl vkit vmirl
lebeszl vkit vmirl; ich rate dir (davon) ab:
nem ajnlom
lebilincsel
lebont
lebont; lednt
lebonts
lebonyolt
lebukik
lc
lecke; megleckztets
lckerts
leckztet
leckztet; kioktat
lecsapol
lecsapol; megcsapol
lecsavar
lecsendesedik (szl; tenger); den Hunger
stillen: csillaptja az hsgt
lecsendest; megbkt
lecsepeg
lecsillapt
lecsillapodik; alles daran setzen: mindent
belead; beiseite setzen: flretesz; auf Probe
setzen: prbra tesz; aufs Spiel setzen:
kockra tesz; megkockztat; ein Denkmal
setzen: emlkmvet llt; einen Termin
setzen: hatridt kitz; in Bewegung setzen:
mozgsba hoz; elindt; in Musik setzen:
lecsiszol
lecsszik; jn. abrutschen lassen: leget
valakit
lecsszik; lesiklik
lecsutakol
ledob
ledob; vet
ledolgoz
lednt
lednt; kidnt; kivg
lednts
leg
leget
leget; odaget
leemel
leend; werdend Mutter: leend anya; die
krzer werdenden Tage: a rvidl;
rvidebb vl napok
lept
lepts
leereszkedik
leereszkedik; hanyatlik; sllyed; spped
leereszt
leereszt; lebocst
leereszt; lgat
leereszt; sllyeszt
leereszts; sllyeszts
lerettsgizik
lertkel
leesik
leesik; lehullik; lezuhan
leftyoloz; elftyoloz; leplez; kendz
lefegyverez
lefejez
lefejt
lefkez
lefekszik
lefektet
lefektet; lerak; letesz; elhelyez
lefektet; lergzt
lefektet; odafektet
lefel
lefel; al
lefel; al; niederes Land: alfld; auf und
nieder: fel s al; fel-le; ide-oda
lefel (hegyrl)
lefnykpez
lefest
lefest; megfest
lefoglal
lefoglal; elfoglal; betlt
lefoglal; elkoboz
lefoglal; zlogol
lefogy
lefogy; leromlik; an etw. zehren: rgdik
vmin
lefokoz; degradl
lefolys
lefolys; alakuls; leforgs; menet
lefolys; folyamat
lefolys; folyamat; jm. einen Proze
anhangen: pert indt vki ellen; beperel vkit;
gegen jn. einen Proze anhngig machen:
pert indt vki ellen; gegen jn. einen Proze
fhren: pereskedik vkivel; mit jm. einen
Proze fhren: pereskedik vkivel; kurzen
Proze machen: nem sokat teketrizik
lefolyik
lefolyik; megtrtnik
lefoly
lefordt
leforgcsol
leforgcsoldik
leforrz
leflz
legalbb
legalbb; es ist ihm gut zumute: j kedve
van; jl rzi magt
legalul
legalul; legmlyn
legbels
lgcs
legel
legel
legelkelbb
legell
legeltet
legends
legny; fiatalember
legnybcs
legnysg; csapat
legnysg; szemlyzet
legnysggel elltott
legpel
legeslegelszr
legesleginkbb
legeslegjobb
legeslegkzelebbi
legeslegmagasabb
legeslegnagyobb
legeslegutols
legfeljebb; die zulssige
Hchstgeschwindigkeit: megengedett
legfell
legfell; legfellre; legtetejre
legfiatalabb gyermek
legfontosabb; von vornherein: eleve; zum
vornherein: eleve
leghts; legutols
lghuzat
lgi forgalom
lgi t
lgier
lgiforgalom
lgikikt; repltr
lgiposta
lgiriad
lgitmads
legjobb esetben
legjobb; zum besten halten: lv tesz
legjobban; danke besten: nagyon ksznm
legjobbik
legksbb
legkevsb; nicht im mindesten: a legkevsb
sem
legkisebb; legcseklyebb
lgkondicionl berendezs
lgkr; atmoszfra
legkzelebb
legkzelebb; nemsokra
legkzelebbi
legkzelebbi; kvetkez
legkzelebbi; kvetkez; in nchster Nhe:
kzvetlen kzelben
lgmentes
legnagyobb
lgnyoms
legombol
legmblyt
legrdt
legsrgsebben
legszls
legtvolabbi
legtbb
legtbbszr; a legtbb esetben; leginkbb
legjabb
lgutak
legutbb; a minap
legutoljra
legutols (tv.); legsilnyabb
lgvr
lgvdelem
lgvdelem; lgelhrts
lgvdelmi gy
legvgs
legvgs; bis zum uersten:
krmszakadtig
legvgs (dolog); das letztemal: utoljra
lgzs
lgy
legyengt
legyez
legyez
legyz; legyr
legyz; gyz
legyz; legyr
legyz; legyr; lekzd
legyzhetetlen
legyztt
lha; ledr
lehajol; meghajol
lehajol; meghajol; megdl; meghajlik
lehajt; meghajt; megdnt
lehangolt; kedvetlen
lehangoltsg
leharap
lehel; susog
lehelet; fuvallat
lehet; lehetsges; ich darf nach Hause:
hazamehetek; darf ich bitten ?: szabad
krnem ?; das htte er nicht tun drfen: ezt
nem lett volna szabad megtennie; das drfte
so sein: meglehet; das drfest du wissen:
tudhatnd; er darf sich dessen nicht
schmen: ezrt nem kell szgyenkeznie; das
drfte so sein: lehet, hogy gy van
lehetetlen
lehetetlen; kizrt
lehet legnagyobb
lehetleg
lehetleg; lehetsg szerint
lehetleg; taln
lehetsg
lehetv tesz
lehetsges
lehetsges; lehetleg
leheveredik; elnylik
lehord
lehord; leszid
lehorgonyoz
lehz
lehlik
leht
leht; kiht
leigz
ler
ler; jellemez
lerhatatlan
leissza magt; bergik
lejr
lejr; elvl
lejrat; esedkessg
lejrt; esedkes
lejtszdik
lejtszdik; megtrtnik
lejjebb tesz
lejn
lejt
lejts; lejt
lejt
lejt; ereszked
lejts
lejts; dlt
lejts; meredek
lk
lekanyarodik
lekapar
lekapars; levakars
lekaszl
lekerekt
lekicsinyel
lekicsinyel; leszl
lekicsinyls; mit Gerinschtzung: flvllrl;
lenzen
lekicsinyl; lenz
lekopog
lekp
lekt; elkt
lekt; lebilincsel (tv.)
lekt; megkt; odakt
lektelez
lektelez; elzkeny; sich verbindlich
machen zu etw.: ktelezi magt vmire
lekti magt; lektelezi magt
lekvr
lelt; lenz; letekint; auf jn. herabsehen:
megvet; lenz vkit
lelegel
llegzet; lgzs; lehelet; mir verschlgt es den
Atem: elll tle a llegzetem; auer Atem
sein: kifulladt; in einem Atem: egy szuszra
llegzetvtel
llegzik; lehel; liheg
llek
llekemel
llekjelenlt
llekszakadva
llektan; pszicholgia
llektani; pszicholgiai
lelemnyes
lelemnyes; tletes
leleplez
lelet
lelkre kt; schrfe es dir gut ein: vsd jl az
emlkezetedbe
lelkes
lelkes vmirt
lelkeseds
lelkesedik
lelkest
lelkest; boldogt
lelksz; pap
lelketlen
lelki nyugalom
lelki; pszichikai
lelkillapot
lelkiismeret
lelkiismeretes; becsletes
lelkiismeretfurdals
lelkiismeretlen
lelkipsztor
lelkipsztor; lelksz
lelg; das hngt davon ab: az attl fgg
lel
lelhely
leltr
leltrozs
lemsol
lemegy; lenyugszik
lemegy; leszll; alszll
lemegy; leszll; lelp
lemenet
lemr
lemr (slyt)
lemerl; almerl; albukik
lemszrol
lemez; lap
lemezjtsz
lemond
lemond; lekszn
lemond vmirl; elll vmitl; auf etw.
verzichten: lemond vmirl; elll vmitl
lemonds
lemonds; visszalps
lemorzsoldik
lemos
lemosakszik
lemoshat
len
lenbl val; len-
lencse
lendt; elpattint
lendtkerk; lendkerk
lendl
lendlet
lendletes
leng; ing
leng; lebeg; inog
lengs; lebegs; ings; ingadozs
lengs (sp)
lenget; lendt
lengets; lendts
lengyel
lengyel (ember)
lengyel n
lengyel (nyelv)
Lengyelorszg
lenn; lent
lenn; lent; alul
lent; lenn
lenvszon
lny; teremts; teremtmny
lenyal
lnyeg
lnyeg; foglalat; mit Inbegriff von: belertve;
beleszmtva
lnyeg; valsg; termszet
lnyegbevg; fontos
lnyeges; im wesentlichen: lnyegben
lnyeges; sajtos; klnleges
lenyel
lenyr; megnyrbl
lenyrt; lenyesegett
lenyom
lenyomat
lenyz; megnyz
lenygz
leolvas
leblt
lel; ldkl
lent; vgignt
lp
lp; peget; jr; megy
lp; lpked; halad
lp (szerv)
leprol; desztilll
lepattog
lepattogzik
lpcs
lpcsfok
lpcsfok; ltrafok
lpcshz
lpcszetes
lepecstel
lepecstel; megpecstel
leped
leped (Ausztria)
lepel
lepel; ftyol (tv.)
lepereg
lps
lpes mz
lps; Schritt fr Schritt: lpsrl lpsre;
fokrl fokra; Schritt um Schritt: lpsrl
lpsre; fokrl fokra; auf Schritt und Tritt:
lpten-nyomon
lpsenknt; lpsrl lpsre
lepke; pillang
leplez; kendz
leplezetlen
leplombl
leporol; kiporol
leporol; letrlget
lpre megy; felsl
lpsejt (mhszet)
lerg
leragaszt
lergott; megrgott
lerajzol
lerak
lerakat
lerakat; vom Stapel lassen: vzre bocst
lerakdik
lerakdik; letelepedik
lerz
lerohan
leromlik
lerongyoldik; lezllik
lesegt
leselkedik
leshely
lesimt
lesimt; elsimt; elegyenget
lespr
less; nyugodt
lesjt
lesrol
lesls; legs
lesllyed; almerl
leszalad
leszll
leszll; landol (rep)
leszlls
leszlls; leutazs
leszllts; cskkents
leszmol; elszmol
leszmol; megszmol
leszmols
leszrmazs; eredet
leszed; leszakt
leszedi az asztalt
leszerel
leszerel (kat)
leszokik; elszokik
leszokik; von etw. abgewhnen: elidegenedik
vmitl
leszoktat
leszr
leszr; levg
leszkt
lt; jelenlt; ottlt
lt; ltezs
lt; ltezs; ltfenntarts
letagad
letagad; megtagad
letapaszt
letapogat; vgigtapogat
letapos
letartztat
letartztat; sich irgendwo festsetzen:
megtelepszik vhol
letartztats
letartztatsi parancs
letaszt; lednt
letaszt; lelk
leteker
letekint
letelepedett
letelepedik
letelepedik; megtelepedik
letelepl; letelepedik
letp
letp; lecsp
letp; leszaggat
ltre
letert
letert; fldre tert
ltest
ltest; emel
ltestmny; park
letesz
letesz; einen Eid ablegen: eskt tesz;
Rechenschaft ablegen: szmot ad
letesz; lerak
letesz; leltet
lett
lettbe helyez
ltezik; fennll
ltezik; van; ich war in Wien: Bcsben
voltam; es sei !: m legyen !; alles, was ist:
minden, ami van; zweimal zwei ist vier:
ktszer kett ngy; wie ist Ihnen ?: hogy van
?; es ist zu machen: meg kell tenni; ich bin
der Ansicht ...: az a nzetem ...; ich bin der
Meinung ...: az a vlemnyem ...; es ist zu
sehen, da ...: lthat, hogy ...; es kann sein,
ltfenntarts; szksglet; meglhets
letisztt
letr; kitr
letrl
letrt; megtrt
ltra
ltrafok
ltrehoz; elintz
ltrehoz; elllt
ltrehoz; termel; elllt
ltszm
lett
lett (ember)
leugrik
lel
lel; helyet foglal
lel; letelepszik
lelepedik; kicsapdik
lelepszik; sllyed
leltet
let; lever
levg
levg (llatot)
levg; elvg
levg; gut/schlecht abschneiden: j/rossz
eredmnyt r el
levg; vagdalzik (karddal)
levgs; ls (llat)
levakar
levasalt rnc
leveg
levegs; knny
levl
levlbeli; levlben
levlblyeg
levlbortk
leveles
leveles tszta
levelez
levelez
levelezlap
levlhord
levlhulls
levelibka
levlpapr
levlszekrny; postalda
levltr; archivum
levltrca
levltros
levltitok
levlvlts; levelezs
levendula
lever
lever; legyz
lever; lesjt (tv.)
levert; csggedt
leves
levesbett
levesz
levesz a lbrl
levet
leveti magt
leveti magt; rveti magt; beleveti magt
levetkzik
levetkztet
levezet
levizsgztat
levon
levons
levonat
lexikon; sztr
lezr
lezr; befejez
lezr; bevgez; befejez
lezr; elzr
lezrs
lezuhan
lezllik; tnkremegy
liba; ld
libaaprlk
libabr
libacomb
libamj
Libanon
libanoni
libasor
libaslt
libeg; lobog
lidrcfny
liget; berek
liget; rt
liheg; fj; szuszog
liheg; fjtat
liheg; zihl
likr
liliom
limlom; holmi; ckmk
limlom; kacat
limond
linleumpadl
Lipcse
Lipt
lra
lrai
lrai kltszet
lrikus
liszt
lisztes
liter
litvn
litvn (ember)
l
l; huszr (sakk)
l; paripa; hoch zu Ro: lhton; lhtrl
(tv.)
lbl
lobog
lobog; es weht: fj a szl
lobog; lngol
lobog; leng
lobog
lobog; zszl
lobogtat; lbl
locsog
locsog; fecseg
ler (msz)
lg; iskolt kerl
logarlc
logika
logikai; logikus
logiktlan
lgs
lhere
lokl; br
lomb
lombik
lombos
lomboserd
lompos; rendetlen; slampos
lop
lopakods; lopzkods
lopakodik; lopzkodik
lops
lopzik; oson
lopva; titkon
lszerszm
lszr
lottyadt; bgyadt
lv tesz; becsap
lovag
lovagias
lovagls
lovagol
lovas
lovaskocsi
lverseny
l; rg (sp)
l; tzel
lfegyver
lfegyver; puska
lks; megrnts
lks; rzkds
lks; taszts
lket
lportr (kat)
lportorony
Lrinc
lszer
ltt seb
ltyg
lvedk
lveg
lvs
lvsz
lvldzs
lubickol
lubickol; pancsol
lucerna
lucfeny
ldtalp
lg
lugas; tornc
lgos
lusta
lusta; rest
luszterszvet
luxus
lktet; pulzl
lyuk
lyuk; fok
lyukacsos; porzus
lyukas
lyukaszt
lyukaszt (menetjegyet)
ma; heute ber eine Woche: mhoz egy
htre; von heute an/ab: mtl fogva
macska; cica; alles fr die Katze: minden
hiba van
macskajaj; msnapossg
macskaszem (jrmvn)
madr
madrfika
madrijeszt
madrka
madrtvlat
madzag
mag
mag; szem
maga el vesz
maga; n; magt; nt
maga utn hz
maga utn von (tv.)
magba zr
magba zr; magba fojt
magban foglal; tartalmaz
magabiztos
magad; dein Vater: apd
magamfajta
magn hagy; fenntart
magn /rv./
magn tart (nem vet le)
magnak; maguknak
magnak val; klnckd; bogaras
magnbeszlgets
magnlet
magnember
magnhangz
magniskola
magnlaks
magnnyomoz
magnra
magnrendels
magntanr
magntisztvisel
magntulajdon
magnutazs
magngy
magny
magnyos
magnyos; elhagyatott
magra kap
magra vesz; felvesz
magas cipsarok
magas fekvs
magas lgnyoms leveg; anticiklon
magas; nagy
magaspts
magashegysg
magaslat; cscs
magaslat; domb
magaslat; halom
magaslati leveg
magasra tart
magassg
magassg; termet
magasszr cip (nem Ausztriban)
magasugrs
magasvast
magt; magukat
magatarts
magatoknak
magtl rtetd; zur Selbstverstndlichkeit
werden: magtl rtetdv vlik
magval hoz
magval kap
magval ragad; elragad
magval ragad
magaviselet; viselkeds; magatarts
maghajls
mglya
mglyz; lbe rak (ft)
mgneses
magnetofon; magn
magnfelvtel
magol
magol; biflzik
magrszrl; az rszrl
magtr
maguk; nk; magukat; nket
magunkat
magunkfajta
magunknak
magvas; ers; szemes
magvas gymlcs
magzat
magzat; ivadk; sarj
magyar (ember)
magyar; magyarul
magyar n
magyar (nyelv)
magyarn; kereken; er hat eine Glatze:
kopasz
magyarzat; rtelmezs
magyarzat; nyilatkozat; valloms
Magyarorszg
mai; am heutigen Tage: a mai napon
mj; Gebackene Leber: rntott mj
mjashurka
majd; azutn
majd; nemsokra
majdnem; bald ..., bald ...: hol ..., hol ...; bald
dies, bald das: egyszer ez, mskor az; auf
bald !: viszont ltsra !
majdnem; csaknem
mjgombcleves
majmol
Majna
majom; er hat einen Affe: be van rgva
majoranna
majszol
mjus
mjusfa
mk
makacs; csknys
makacs; konok
makacs; nfej
makacssg; nyakassg
makk
makkegszsges
makrancos; dacos
makultlan
malac
malta
mlhs llat
mllik; dohosodik
mllott; korhadt
mlna
malom
mlyva
mmor
mmor; kbulat
manapsg
mancs
mancs; pracli
mandarin
mandtum; megbzs
mandula
mandulafeny; pinia
mandulagyullads
mandzsetta
mngorl
mngorol
mngorol; es mangelt jm. an etw.: hinyzik
vkinek vmije; an mir soll es nicht mangeln:
rajtam ne mljon
mnia
manikrz
mank
man; tndr
manverez
manulis; kzi
mar
mr (Ausztria); was will er mehr ?: mit akar
mg ?; kaum mehr: mr alig; nur mehr: mr
csak; mehr und mehr: hovatovbb; mehr
und mehr: mind tbb s tbb
mr; mg; amgy is
mar (msz)
marad; etw. bleiben lassen: abbahagy vmit
marad; idz
maradk
maradk ru
maradk; maradvny
maradk; ledk
maradktalan; teljes
maradi
marat
marat (msz)
mrcius
mardos; furdal
mark
mrga
margarin
Margit
marha; barom (tv.)
marhahs
marhahsleves
Mria
mris
mrka (pnz)
mrka; vdjegy
markolat; foganty; nyl
mrt; mrtogat
mrts
mrts; szsz
mrvny
mrvnybl val; mrvny-
ms gyba fektet
msfl
mshol
msik; ein/jemand anderer: ms valaki; alles
andere: minden egyb; etwas anders: valami
ms; unter anderem: tbbek kztt;
einer/eins nach dem andern: egyms utn;
ein andermal: mskor
msknt
mskpp; egybknt; msklnben
mskppen
mskor; egykor
msodves
msodik; aus zweiter Hand: msodkzbl
msodik helyezett
msodika
msodpldny
msodperc
msodpilta
msodrend; msodosztly
msodszor
msodszltt
msol
msolat
msrszt
msrszt; msfell
mssalhangz
masszzs; gyrs
masszv
masszr; gyr; nach Magabe: vmihez
mrten; kpest
msvilg; tlvilg
maszatol; mzol
maszatol; piszkol
mszik
mszik; kszik
matek
matematika
matematikai
materialista
matrac
matrz
maximum; im Hchstmae: a legnagyobb
mrtkben
mz
mz; mzols
mzsa
mazsola
mecns; prtfog
mechanika
mechanikai; gpi
mechanizmus; gpezet
mecset
medd
medence
medence (testrsz is); bedacht handeln:
megfontoltan cselekszik
medve; jm. einen Bren aufbinden: vkit
orrnl fogva vezet
mg egyszer
meg nem rdemelt
meg nem hallott; hallgatott
meg nem mvelt
meg nem nevezett; nvtelen
meg nem tanult
meg nem tartott; nem teljestett
meg nem trtnt
mg; noch so: brmilyen; nicht ..., noch ...:
sem ..., sem ...; weder ..., noch ...: sem ..., sem
mg; selbst dann: mg akkor is
megad
megad; megszavaz; jvhagy
megad; nyjt
megads
megads (kat)
megadja magt
megadztat
meggyaz
megajndkoz
megakad; fennakad
megakad; megreked; akadozik
megakad; megreked; Feuer fangen: tzet fog
megakadlyoz
megakadlyoz; gtol
megakadlyoz; megelz
megakaszt
megakaszt; megrekeszt; elllt; megllt
megalapoz; alapt
megalz
megalzs
megld
megll
megll; ll
megll; fennll; helytll (tv.); das steht fest:
ez bizonyos
megll; lell
megll; sznetet tart
megllapt
megllapt; meghatroz
megllapt; megszab
megllapthat
megllapods; in Abrede stellen: letagad
megllapodik
megllapodik; megegyezik; sszeegyeztet
meglls; zu Halt bringen: megllt
megllt
megllhely
megalvad
megalvad; megalszik
megrad
megbmul
megbn
megbn; sajnl
megbnt
megbartkozik
megbartkozik; sszebartkozik; mit jm.
befreundet sein: vkivel bartsgban van
megbarnt; barnra st
megbecsl; rtkel
megbecslend; becses
megblyegez
megbnt
megbnts
megbnul
megbeszl
megbeszl; egyeztet
megbeszl; megtrgyal
megbeszl; megvitat
megbeszls
megbeszls; rtekezs; mit jm. Rcksprache
nehmen: megbeszli a dolgot vkivel
megbeszls; megbeszlt tallkoz; eine
Verabredung treffen mit jm.: megegyezik;
megllapodik vkivel; mit Verabredung:
kzs megegyezssel
megbeszls; megvitats
megbetegszik vmiben
megbicsaklik (hang)
megbhatan
megbilincsel
megbillen; felbillen
megbrl; kritizl
megbz
megbz; meghatalmaz
megbzs
megbzhatatlan
megbzhat
megbzhat; biztos
megbzhat; lelkiismeretes
megbzhat; mit Verlaub: engedelmvel
megbzik
megbzik vkiben
megbz; megrendel
megbocst
megbocst; verzeihen Sie !: bocssson meg !;
bocsnat !; verzeihen Sie eine Frage:
engedjen meg egy krdst
megbocsthatatlan
megbocsthat
megbokrosodik (l)
megboldogult
megbont; ellentet szt
megborotvl
megborzad; megrml
megborzongat
megbosszul
megbosszulatlan
megbotlik
megbotlik a nyelve
megbotrnkozs; an etw. Ansto nehmen:
mmegbotrnkozik vmin
megbk (ujjheggyel)
megbukik; elbukik
megbukik; jn. durchfallen lassen: megbuktat
vkit
megbukik (vizsgn); kein Sitzfleisch haben:
nincs maradsa; kein Sitzfleisch haben: nincs
kitartsa
megbuktat; lebuktat
megbnhdik; meglakol
megbntet
megcfol
megcfol; rcfol
megcfolhatatlan
megcloz; clt eltall
megcmez
megcsapol
megcsapol; csapra ver
megcsavar; felcsavar; odacsavar; csavaroz;
srfol
megcsinl
megcsinl; elkszt
megcsinl; megtesz; elintz
megcsinl; megtesz; elvgez; elkszt; was ist
da zu machen ?: mit lehet itt tenni ?; was ist
da zu machen ?: mit kell itt tenni ?; was
macht der Kopf ?: hogy van a fejed ?;
machen lassen: csinltat; elkszttet; machen
lassen: megrendeltet; machen lassen:
megjavttat; den Anfang machen: elkezd;
megkezd vmit; jm. Angst machen: megijeszt
vkit; Ende machen: vget vet; befejez; Holz
machen: ft vg; aprt; Kaffee machen: kvt
fz; berstunden machen: tlrzik; zur
Aufgabe machen: feladatul kitz; mglich
machen: lehetv tesz; das macht nichts: nem
baj; mach, da das aufhrt: tgy rla; intzd
el, hogy ez megsznjn; mach, da du
fortkommst !: ajnlom, tnj el !; mach dir
nichts daraus: ne fjjon emiatt a fejed; er
machte mich glauben: elhitette velem; er
macht von sich reden: szbeszd trgya; sich
an die Arbeit machen: munkhoz lt; es
megcsinl; megvalst
megcsp
megcsp; csipked
megcsodl
megcsonkt
megdagad
megdagaszt; meggyr
megdermed; megmerevedik
megdob
megdohosodik
megdolgoz
megdbbens
megdbbent
megdbbent; elkpeszt; verblfft sein: elhl;
elkped
megdnt
megdnt (tv)
megdnt; forradalmast
megdnt (sp)
megdrzsl; drgl
megdrgt
megduzzaszt
meggeti magt
megegyez
megegyezs
megegyezs; egyezsg
megegyezik
megegyezik; megllapodik
megl; tl
megl; fenntartja magt
megelgszik
megelgszik vkivel
meglest; kilez
meglhets
meglhetsi kltsgek
megelz
megelz; el vg
megelz; elvg
megelz; utolr; tlhalad
megelzs
megelz
megemel
megemszt
megemsztetlen
megemszthetetlen
megemszthet
megemlt
megnekel
megenged
megenged; engedlyez
megenged magnak
megenged magnak vmit
megenged; megad; jm. zugetan sein:
vonzdik vkihez; szeret vkit
megengedhetetlen
megengedhetetlen; tilos
megengedhet
megengedhet; helynval
megr vmit
megrdemel
megrdemelt
megrdemelten
megereszt; utnaereszt; meglazt
megrez
megrik; berik
megrik; rleldik; es reift: deresedik; dr
van
megrint
megrint; js. Ehre antasten: a becsletbe
gzol vkinek
megerjeszt
megrkezik
megrkezik (jrm)
megrlel
megrlel; ltrehoz
megerltet
megerlteti magt
megerlteti magt; einen Proze anstrengen:
pert indt
megerlteti megt; agyondolgozza magt
megerltet
megerst
megerst; felerst; fokoz
megerst; igazol
megerst; odaerst; lergzt
megersts; igazols; elismervny
megersts; megszilrdts
megersds; megszilrduls
megersdik
megersdik; etw. an der Wand befestigen: a
falra erst vmit
megersdik; fokozdik
megrt
megrt; felfog
megrt; felfog; mit jm. vernehmen sich:
megrteti magt vkivel; dem Vernehmen
nach: halloms szerint; mit jm. in gutem
Vernehmen stehen: jl megrtik egymst
megrts
megrteti magt
megrtik egymst; das versteht sich: magtl
rtetdik
megrt
megrt; egyttrz
megrzs; elrzet
megesket
megeskszik; egybekel
megeskszik; eskdzik
megesz; elfogyaszt
megfagy
megfagy; elfagy
megfakul
megfakul; elhalvnyul
megfzs
megfzik
megfedd; megr
megfej
megfejt; kibetz
megfejt; megold
megfejt; megold; der nebel lst sich auf:
felszll a kd
megfkez
megfeledkezik magrl
megfeledkezik magrl; der Motor verliert
l: a motorbl folyik az olaj; etw. aus dem
Gedchtnis verlieren: teljesen elfelejt vmit
megfelel
megfelel; illik
megfelel; kedvre val
megfelel vminek
megfelel
megfelel; alkalmas; den Ansprchen
gerecht werden: megfelel az ignyeknek;
allen Wnschen gerecht werden: minden
kvnsgnak eleget tesz
megflemlt
megfelez; kettoszt
megfenyeget
megfenyt; megbntet
megfr; sszefr
megfr vkivel; kijn vkivel; er kommt mit
seinem Gehalt gut aus: jl kijn; megl a
fizetsbl
megfertz
megfertzdik
megfsl
megfeszt
megfeszt; kifeszt
megfeszt; megerltet
megfeszt; meghz; felhz
megfesztett
megfeszl; kifeszl
megfiatalt; feljt
megfiatalodik
megfigyel
megfigyel; szlel; megnz; megszemll
megfigyelhely
megfilmest
megfizet
megfizet; ler
megfizet; megtrt vmit; krptol vmirt
megfizet; visszafizet (tv.)
megfizets
megfizets; kifizets; fizets; fizetsg
megfizethetetlen
megfog
megfog; megragad
megfog; sich festhalten an etw.:
megkapaszkodik vmiben
megfog; tart
megfogad
megfogad; megtesz vmit
megfogalmaz
megfogalmaz; megr; szerez
megfogalmaz; megszerkeszt; ein dummes
Gesicht aufsetzen: buta arcot vg; das setzt
allem die Krone auf: ez mindennek a teteje
megfogalmazs
megfogs
megfoghatatlan
megfoghat
megfoghat; elrhet
megfogyatkozs
megfojt
megfojt; elfojt
megfoltoz
megfontol; mrlegel
megfontols; in Erwgung ziehen: fontolra
vesz
megfontols; krltekints
megfontolt; higgadt
megfordt
megfordt; tfordt
megfordt; megforgat
megfordthat
megfordul
megfordul; jm. den Rcken kehren: htat
fordt vkinek; in sich kehren: magba szll
megfordul (vhol) (tv.)
megfordul; visszafordul
megfordul; visszafordul; das Feld umkehren:
felszntja a fldet
megforgat
megfoszt
megfoszt hivataltl
megftt; porhanys; megslt; ksz
megfullad
megfr
megfutamodik
megfstl
meggtol; megakadlyoz
meggazdagodik
meggondol; megfontol; sich eines Besseren
bedenken: jobb beltsra jut
meggondol; megfontol vmit; etw. bei sich
berlegen: vmin magban tpreng
meggondols
meggondolatlan
meggondolatlan; elhamarkodott
meggondolatlan; unbedacht dessen, da...:
nem gondolva arra, hogy ...
meggy
meggyalz
meggyalul
meggyszol; in betreff: vmire vonatkozan;
vmit illeten
meggyilkol
meggygyt; kigygyt
meggygyul; kigygyul
meggykeresedett
meggykerezik
meggyz
meggyz
meggyzdses; ich bin berzeugt, da ...:
meggyzdsem, hogy ...
meggyzdik
meggyjt
meggyjt; odaget
meggyullad
meggylltet
meghagy
meghagy; otthagy
meghajls
meghajol
meghajol; meghajtja magt
meghajt; kihajt; hajtat
meghal
meghl; jszakzik
meghal vmiben; vor Hunger sterben: henhal
meghall; megtud
meghallgat
meghallgat; das lt sich anhren: ez mr
beszd
meghallgats
meghamist
meghmoz
meghmoz; lehmoz
megharagt
megharagszik
megharap
meghasad
meghasonlik
meghat
meghatalmaz; felhatalmaz
meghatalmazs; felhatalmazs
meghatalmazott
meghatroz
meghatroz; definil
meghatrozott; hatrozott
meghat
meghat; megkap
meghatott
meghzast
meghzasodik; elvesz vkit; felesgl megy
vkihez
meghzasodik; frjhez megy
meghibban
meghipnotizl
meghitt
meghitt; bizalmas
meghitt; bizalmas; intim
meghitt; kedves; drga
meghist
meghisul (tv.)
meghv
meghvs
meghvs; behvs
meghvs; meghv
meghvst elfogad
meghvott
meghdt
meghdol
meghonost
meghonosodik
meghosszabbt
meghosszabbodik
meghoz; den Beweis erbringen: bebizonyt
mghozz; radsul; ezenfell
meghkken; visszahkl
meghkkent; elkpedt
meghkkent; zavart; stutzig werden:
meghkken; stutzig machen: meghkkent
meghunyszkod; megalzkod
meghz
meghz; megvon
meghl; megfzik
megidz
megigazt; helyreigazt; rendbehoz
megigazts
meggr
megijed
megijed; megrml
megijeszt
megijeszt; megrmt
megillet
megillet; kijr; jm. etw. zukommen lassen:
juttat vkinek vmit
megilletdtt
megindt; meghat
megindt (sajnlatra); js. sich erbarmen:
megknyrl vkin; megszn vkit; ber jn.
sich erbarmen: megknyrl vkin; megszn
megindul
megindul; elindul (jrm)
megindul; elkezddik
megint; megfedd
megirnyoz; megcloz
mgis
mgis; de
megismer
megismerhet
megismerkednek egymssal
megismtel
megismtldik
megitat
megtl
megtls; nach meinem Ermessen:
megtlsem szerint
megzlel
megzlel; megkstol
megj. (megjegyzs) /rv./
megjavt
megjavt; kijavt
megjavul; nicht zu bessern: javthatatlan
megjegyez; megjell
megjegyez; megjell; etw. jm. anmerken:
szrevesz vmit vkin; es lt sich nichts
anmerken: nem rul el semmit
megjegyzs (rott); mit Vermerk versehen:
lttamoz
megjelens
megjelenik
megjelenik; bellt
megjelenik; feltnik
megjelentet; kiad; publikl
megjell
megjells
megjells /rv./
megjsol; elre megmond
megjsol; jvendl
megjsol; megjvendl
megjutalmaz
megkap
megkap; elfog; megfog
megkap; felszed (betegsget)
megkap; Hunger bekommen: meghezik; als
sie ihn zu sehen bekam: amikor megltta;
das bekommt mir gut: ez j nekem; ez jt
tesz nekem
megkap; megszerez
megkaparint; elfog
megkaps
megkapaszkodik; belekapaszkodik
megkap; lebilincsel
megkarcol
megkarmol
megkrost; megrvidt
megkegyelmez
megkemnyedik; edzdik
megknez
megkr
megkrdez
megkrdez; kikrdez
megkeres
megkeres; felkeres; megltogat; den Auftakt
zu etw. geben: bevezet vmit; megadja a jelt
megkeresztel
megkerl
megkerl; elkerl
megkesert; elkesert
megkettz
megkettz; megduplz
megkettzdik
megkever; vegyt
megkezd
megkezds
megkezddik
megkml
megknl; el ad; tlal
megknoz; gytr
megksrel; megprbl
megksrt; ksrtsbe hoz
megkvn; megkvetel; kr; nach etw.
verlangen: vgydik vmire; vmi utn
megkvnhat
megkvnt
megkockztat
megkopaszt
megkoronz
megkstol; megzlel
megkoszorz
megknnyt; enyht
megkszn
megkszn vmit; ksznetet mond vmirt
megkt
megkt; sszekt
megkts
megkvetel; megkvn
megkvez
megkzelt; megkrnykez vkit
megkzelts (jrmvel)
megkzelthetetlen
megkzelthet; elrhet; hozzfrhet
megkld
megklnbztet
meglgyt; megpuht
meglncol
meglncol; megktz
meglapul; kussol
meglt; szrevesz
meglt; meghall; felismer
megltogat; die schule besuchen: iskolba jr
meglazt
meglazul
meglehets
meglehets; elg
meglp
meglep (tv)
meglep; rajtakap; rajtat
meglep; rajtat
meglepets
meglep
megles
meglev; kaphat; kszletben lev; raktron
lev
meglev; rendelkezsre ll; vorhanden sein:
megvan; ltezik
meglocsol
meglocsol; bepermetez
meglg
meglop
meglk; taszt
megmagyarz
megmagyarz; kifejt
megmagyarz; megvilgt
megmagyarzs; kifejts
megmakacsolja magt
megmarad
megmarad; letben marad
megmarad; fennmarad
megmarad; kitart
megmarad; kitart (vmi mellett); ich verharre
...: maradok ... (levlben)
megmarad (vmibl)
megmarad; maradk
megmszik
megmszik; das erstemal: elszr; zum
erstemal: elszr; beim erstemal: els
alkalommal
megmelegt; felmelegt
megmelegt; felmelegt; hevt
megmelegszik
megmenekl
megmenekl; er war nicht zu retten:
menthetetlen volt
megment
megment; biztonsgba helyez
megment; kiment; kiszabadt
megments
megmr
megmr; lemr
megmredzkedik; ich messe 1,77 m:
testmagassgom 1,77 m; sich mit jm. messen:
megmrkzik vkivel
megmerevedik; ins Blaue starren: belebmul
a vilgba; starren von ...: telis-tele van ...-vel;
hemzseg ...-tl
megmerevedik; megszikrdul
megmrgez
megmintz
megmintz; modellez
megmoccan
megmond; kzl; jelent
megmozdt; elmozdt
megmozdul
megmozdul; mozog
megmozduls; mozdulat
megmunkl
megmunkl; kidolgoz; feldolgoz; tdolgoz
megmutat
megmutat; mutogat
megmutat; szem el tr
megmutats; brzols; szemlltets
megmutatkozik; ltszik
megmt; megoperl
megmvel
megmvel; kultivl
megmvel; termel
megmvels
megmveletlen
megmvelhet
megnagyobbt; felnagyt
megnagyobbt; fokoz; nvel
megnedvest
megnedvest; benedvest
megnehezt
megnevel
megnevezett; namhaft machen: megnevez
megnevezi magt
megnz
megnz; rnz
megnz; rnz; man sieht es an: megltszik
rajta; wofr siehst du mich an ? minek nzel
engem ?; sieht man an !: no lm !
megnzs
megnyer; elnyer
megnyer; meghdt
megnyer
megnyes; levg
megnyilatkozik; megnyilvnul
megnyilvnul
megnyilvnul; megnyilatkozik
megnyr
megnyr; nyes
megnyit; megkezd
megnyom
megnyugszik
megnyugtat
megnyugtats; megnyugvs
megnyugtat; csillapt
megnyjt; kinyjt
megnyz
megolajoz; beolajoz
megold; felold
megolds
megoldatlan
megoldhatatlan
megoldhat; feloldhat
megolddik
megolvad; elolvad
megolvaszt
megostoroz; megkorbcsol
megoszt
megosztozik
megv; gegen etw. verwahren sich: vst
emel; tiltakozik vmi ellen
megv; megriz
megv; riz; vigyz; gyel vkire
megl
megntz
megriz
megriz; megv; megtart
megrkt
megrvendeztet
megrvendeztet; rmet szerez
megszl
megparancsol
megparancsol; kvetel
mgpedig /rv./
megpenszedik
megpihen
megpillant; meglt
megpofoz; felpofoz; pofon vg
megprget
megprkl; megpirt
megprbltats; die Prfung bestehen:
tmegy a vizsgn; die Prfung machen:
megpuht
megrg
megragad
megragad; l vmivel
megragad; megfog
megragad; megfog; elfog; elkap
megragad; megfog; meghat
megrgalmaz
megragaszt (Ausztria)
megrajzol
megrak
megrak; megterhel
megrndt
megrndt; kificamt
megrz; felrz
megrzkdtat
megrzza magt; megrzkdik
megreforml
megremeg
megrmt; elrmt
megrendel
megrendels
megrendel
megrendt; megrz
megreped
megreped; megpattan
megreped; repedezik
megrszegt
megreszel
megr; megdorgl
megrohamoz
megrohamoz; ostromol
megrohan
megrohan; lerohan
megrongls; megkrosts
megrostl; kivlaszt
megrovs; dorgls
megrozsdsodik; berozsdl
megrgztt
megrntgenez
megrvidt; csorbt
megrvidt; megkurtt
megrvidts
megrvidl
megrg; rugdal
megsarkantyz
megsavat
megsavanyodik
megsebest; megsebez
megsebez; megsrt
megsegt; tsegt
megsemmist
megsemmists
megsemmisls
megsrt; megbnt
megsrt; megszeg (tv.)
megsrt; srteget
megsrl
megsirat
megsokszoroz
megsokszorozdik
megsz
megskett
megst
megszab
megszabadt; felszabadt; kiszabadt
megszabadul
megszabadul vmitl
megszagol; es riecht gut: j szaga van;
riechen lassen: megszagoltat
megszakad (tv.)
megszakts
megszakts; Einhalt gebieten: vget vet
megszll; elfoglal (kat)
megszll vhol
megszlls
megszll csapat
megszllott
megszmol
megszmoz
megszrad; felszrad
megszrt
megszeg
megszegecsel
megszegs; megsrts
megszegez; leszegez; odaszegez
megszgyent
megszeldt
megszeldt; megfkez
megszelidt; megzabolz
megszemlyest
megszemll
megszemll; ttekint
megszemll; megvizsgl
megszemlls; in Augenschein nehmen:
szemgyre vesz; in Augenschein nehmen:
szemrevtelez
megszeppent
megszpl
megszerez
megszerez; beszerez
megszerkeszt
megszervez
megszerzs
megszid
megszid; leszid; szidalmaz
megszigort
megszvlel; jm. behilflich sein: segtsgre
van vkinek
megszokik
megszokott
megszl
megszlal; rzendt
megszls; jn. in ble Nachrede bringen:
hrbe hoz; megszl vkit
megszlt
megszlt; jn. um etw. ansprechen: vkitl
vmit kr; das spricht mich an: ez tetszik
megszlts
megszr
megszr; teleszr
megszoroz
megszkik
megszkik; elillan; kereket old
megszktet
megszrja magt
megsznik; abbahagy
megsznik; elfelejtdik
megszntet
megszntet; kikapcsol
megszntet; kikszbl; elhrt
megszntets; beszntets
megszr
megtagad
megtakart
megtakart; jm. etw. ersparen: megkml vkit
vmitl
megtakart; sprol
megtakarts; megtakartott pnz
megtall
megtalls
megtalli jutalom
megtalpal
megtmad
megtmad; das geht an: megjrja; das geht
mich nichts an: semmi kzm hozz; jn. um
etw. angehen: kr vkitl vmit
megtmad; megrohan
megtmadhat
megtmaszt
megtmaszt; feltmaszt
megtmaszt; tmogat
megtanul
megtanulhat
megtapint
megtapogat
megtrgyal
megtrgyal; abhanden kommen: elkalldik
megtart
megtart; visszatart
megtekint
megtekint; betekint; belt
megtekints
megtekints; megszemlls; szemllds
megtelepedett
megteleptett
megtelik
megteremt; alkot; von etw. zeugen:
tanskodik vmirl
megterhel; auf jm. lasten: rnehezedik vkire;
terhel vkit
megterhel; sjt vmivel
megterhels; teher
megterheli a gyomrt
megtrt
megtrt; ttrt
megtrt; krptol
megtermkenyt
megtervez
megtestest
megtestests
megtestesl; testet lt
megtestesls
megtesteslt
megtesz
megtesz; Bericht erstatten: jelentst tesz;
einen Besuch erstatten: ltogatst tesz
megtveszt
megtveszt; ltat
megtveszt; megzavar
megtveszt; tved
megtveszts
megtveszt; csalka
megtilt
megtisztel; ich beehre mich ...: van
szerencsm ...; ich beehre mich ...: tisztelettel
megtisztels; megtiszteltets; nnepeltets
megtisztt
megtisztt; megpucol
megtorls
megtorol
megtorpedz
megtlt
megtlt; teletlt
megtlts
megtm; betm; eldugaszol
megtm; megtzdel
megtr
megtrik
megtrik (hullm)
megtrl; letrl
megtrlkzik; megtrlkzik
megtrtnik; megesik
megtrtnik; megesik; elfordul
megtrtnik; megesik; es widerfuhr mir:
megtrtnt velem; ihm ist ein Unglck
widerfahren: szerencstlensg rte
megtrtnik; megesik; geschehen lassen:
eltr vmit; hagy vmit; es war um ihn
geschehen: vge volt
megtrtnik; vgbemegy
megtud; rtesl
megjt; feljt
megutltat
megnnepel
megresedett; szbad
megti magt
megtkzs
megvdol
megvg
megvgja magt; megvgja vmijt
megvakar; kapar; karmol; karcol
megvakt
megvakul
megvlaszol
megvlaszolatlan
megvlaszt
megvlik; eltvozik
megvlik; elvlik; sie lassen sich scheiden:
elvlnak
megvall; bevall
megvalst
megvalsul
megvlt
megvlts
megvltozik
megvltozik; talakul
megvltoztat
megvltoztat; elvltoztat
megvltoztat; mdost
megvltoztat; vlt; vltogat; cserl
megvltoztathatatlan
megvan; fennforog
megvasal; kiver; megpatkol
megvsrolhat (tv.)
megvd; megv
megvd; vdelmez
megvendgel
megver
megvesz
megvesz; vsrol
megveszteget
megvet
megvet; lenz
megvet; lenz; semmibe vesz
megvtel
megvetemedik (fa)
megvetend
megvets
megvetsre mlt
megvet
megvigasztal; btort
megvilgt
megvilgts
megvillanyoz; felvillanyoz
megvisel
megvisel; kimert
megvisel; meggytr
megvitat; vitatkozik
megvizsgl
megvizsgl; tvizsgl; ellenriz; tnz;
kivizsgl
megvizsgl; elemez; kmlel; man probiert !:
prba szerencse !; probieren geht ber
Studieren: gyakorlat teszi a mestert
megzavar
megzavarodik
megzavarodik (tv.)
megzenst
megzsarol
megzsroz
megzsroz; megken
megy; bejr; kborol
megy; elmegy
megy; jr (jrm)
megy vkivel; elksr vkit
megy; vonul
megye
mh
mhsz
mhszet
mhkaptr
mekeg
melankolikus; mlabs
meleg; jles; lgy
meleg; melegsg; h
meleg; mir ist warm: melegem van
meleg nyri
melegfront
meleghz; veghz
melegt
melegszv; rzlelk
mell; eml; sich in die Brust werfen: veri a
mellt; pffeszkedik
mell (ni)
mell (ni); kebel
mellbimb
mell
mell; kzelbe
mellfog; elhibz; sich an etw. vergreifen:
hozznyl vmihez; sich an jm. vergreifen:
kezet emel vkire; sich an jm. vergreifen:
mellfogs; baklvs
mellkbolyg; hold
mellkel
mellkel /csatol
mellkelt
mellkelve; csatolva
mellkelve van
mellkelve van; csatolva van
mellkes; nem fontos
mellkes; nem fontos dolog
mellkesen; amellett
mellkfoly
mellkz
mellkjvedelem
mellkkltsgek; rezsi
mellkkrlmny
mellklpcs; hts lpcs
mellklet
mellkmondat
mellknv
mellkt
mellkutca
mellktvonal
mellny
mellnyke
mellrendels; mellrendeltsg
mellesleg
melltrcsz
mellett
mellett; bei seiner Abreise: elutazsakor; bei
der Arbeit: munka kzben; bei Gelegenheit:
alkalomadtn; bei dieser Gelegenheit: ez
alkalommal; bei jm. anrufen: vkit felhv;
beim Regen: esben; etw. bei sich denken:
gondol vmit (magban); Geld bei sich haben:
van nla pnz; bei weitem nicht: korntsem
mellett; mentn; entlang den/dem Strom: a
folyam mentn; entlang des Stromes: a
folyam mentn
mellett /rv./
mellett; wir bleiben dabei: ebben maradunk;
was ist schon dabei ?: ugyan, mi van abban
?; es ist nichts dabei, wenn ...: nincs abban
semmi, ha ...; er war dabei zu kommen:
ppen azon volt, hogy jjjn
mellette
mellette; a szomszdban
mellette ll; szomszdos
mellette el; eltte el
mellette; kzelben
mellette; mell
mellhrtya
mellkas
mellz
mellszobor
melltart
mltnytalan
mltat; mltnyol
mltatlan
mlt
mltsg
mltsgteljes
mly
mly rzs; csupa szv
mly hdolattal
mly; tiefes Schwarz: jfekete; tief im
Winter: a tl derekn; tief nachdenken:
elmerlten gondolkodik
mlyrtelmsg
mlyhts
mlyhtpult
mlyhttt
melyik; milyen; micsoda
mlypont
mlyrehat
mlyrenyl
mlysg
mlysg; szakadk
mlysgmr (haj)
mlyt
menedk
menedk; menhely
menedk; oltalom
menedkhz
menekl
menekl vmi ell; kerl vmit
menekls
menekl
mnes
mens; jrs; jrkls
menet
menet; fordul; jtszma (sp)
menet; menetels
menetdj
menetel; masroz
menetjegy
menetjegy; vasti jegy; vonatjegy
menetksz
menetrend
menettrti jegy
menettrti jegy; retrjegy
mennydrgs
mennydrg
mennydrg; mit j. grollen: haragszik vkire;
mit j. grollen: dhs vkire
mennyezet; fdm; fedl
mennyezet; plafon
mennyezetes gy
mennyi ?; hny ?
mennyire ?; mennyiben ?
mennyisg
mennyisg; sokasg; tmeg; halmaz; eine
Menge Geld: egy csom; j sok pnz
mennyisg; szm; mret
mennyisg; tmeg
mennyisgi
ment
menteget
ments
mentes; szabad
mentest vonat
menthetetlen
menthet
mentlloms
mentaut
mentk
mentkocsi
mentktl
mentorvos
mentszolglat
menttan
mentsg
mentsvr
meny
menyasszony
menyt
mer; merszel
mer; merszkedik
mer; mert
mrce
meredek
mreg
mreg; bosszsg; harag
mernylet
mernyl
mrs
mrsnl tved
mersz
mersz; elbizakodott; er war so vermessen ...:
nem tallott ...
mersz; hetyke; pimasz; szemtelen
mersz; vakmer
merszel; merszkedik
merszkedik
merszsg
mret
mret; dimenzi
mret; kiterjeds; mennyisg; erschreckende
Ausmae annehmen: ijeszt mreteket lt
merev
merev; dermedt
merev; rideg; kemny
mereven; pontosan
merevt
merevt; szilrdt
merevsg
mrfld
mrfldnyi
mrgeldik
mrges; mrgez
mrhetetlen
mrhetetlen; feneketlen
mrhet
mert; mrt
mert; vesz; vmihez hut; Mut schpfen:
btorsgot mert
mertkanl
mrkzs (sp)
mrkzs; versny (sp)
mrleg
mrleg; in die Waage werfen: latba vet
mrlegel
mrlegel; latolgat
mrn. (mrnk) /rv./
mrnk
mr
mer; csupa
mer; tiszta; bares Geld: kszpnz; in bar
zahlen: kszpnzzel fizet
merleges
mrmszer
mrn
mrvessz; mrce
mrskel
mrskel; leszllt
mrskelt
mrskelt; kzepes
mersz; den Mumm haben zu etw.: van
mersze vmihez
mert; mivel; mivelhogy; miutn; minthogy
mert; mivel; teht
mrtan; geometria
mrtk (tv.); in Maen genieen: mrtkkel
lvez; mit Maen: mrtkkel; ber die
Maen: szerfelett
mrtk; lptk
mrtk; mret; nach M nhen: mrtk
utn varr; Ma fr Ma: szeget szeggel
mrtket; mretet vesz
mrtket tart
mrtket vesz
mrtkletes; mrtktart
mrtktart
mrtktelen
mrtktelen; szertelen
mrtktelensg; im Unma: mdfelett;
mrtktelenl
merls
merlforral
mese
mesefilm
mesl
mess
mess; csodlatos
messze
messze; tvol
messzebbi; tvolabbi
messzebbrl; tvolabbrl
messzehat
messzelt; tvollt
messzemen
messzi; tvoli
messzire
messzirl
mester
mesteri; remek
mesteri tuds
mesterkletlen; keresetlen
mesterklt
mesterklt; erltetett
mesterlvsz
mestersges; m-
msz
mszrls
mszros
mszrszk
meszel
meszels
msztartalm
metlhagyma
metlt
meteorolgiai intzet
mter
mtermzsa
mtermzsa (Ausztria)
metszspont
metszet (kp)
metszet; szelet; rsz
metszfog
Mexik
mexiki
mexiki (ember)
mz
mezei munka; fldmvels
mzeshetek
mzeskalcs
meztlb
mez; dl
mezgazdasg
mezgazdasg; fldmvels
mezgazdasgi
mezgazdsz
mezny; plya (sp)
mezny (sp)
meztelen; csupasz
meztelensg
mezsgye
mi ?
mi al ?
mi alatt ?
mi ltal ?; mitl ?
mi ellen ?
mi eltt ?
mi; gedenke unser: gondolj rnk; wir sind
unser fnf: ten vagyunk; gre ihn von uns:
add t neki dvzletnket
mi -nk; mink; magunk; einer unserer
Freunde: bartaink egyike; unseres Wissens:
tudomsunk szerint
mi utn ?
mialatt; mikzben; amg
miatt
miatt; kedvrt; okbl
miatt; vgett; -bl,-bl; -tl,-tl
miatta; rte
miattad
miattam
miattunk
mibe ?
miben ?
mibl ?
midn; amikor
mieink; hozztartozink
mielbb
mielbbi
mielbbi; gyors
mieltt
mink
mink; a mi -nk
mink; magunk
mirt ?
mirt ?; mi okbl ?
mg; kzben
mg; mialatt; midn; ekzben; ezalatt; ekkor
mg nem; bis dahin: addig; bis jetzt: eddig;
mostanig; bis wann ?: meddig ?; bis wohin
?: meddig ?; 2 bis 3 Kilometer: 2-3 km; bis
auf weiteres: tovbbi intzkedsig
Mihly
mihamarbb
mihaszna
mihaszna; naplop
mihelyt
mihez ?
mihez ?; mi szerint ?
Mikls
mikor
mikzben
mikrobarzds lemez
Miksa
miktofon
Miln
millird
milli
milliomos
milyen ?
milyen; mifle; min
mimikai
mimza
min ?
minap; legutbb
mind; valamennyi
mindamellett; mgiscsak
mindamellett; mindazonltal
mindamellett; trotz alledem: mindennek
ellenre
mindannyiszor
mindazonltal; nemkevsb
mindegy
mindegy; kzmbs
minden
minden egyes; mindegyik; mindenki
minden hjjal megkent
mindenekeltt
mindenekeltt; elssorban
mindenesetre
mindenestre
mindenfle
mindenfel beszl; es spricht sich herum:
elterjed (hr)
mindenfell; am allerwenigsten: legkevsb
mindenhat
mindenhol
mindenhonnan
mindenhova
mindenki
mindenkor; mindenkori
mindennapi let
mindennapi; mindennapos
mindentud
mindentt
mindig
mindig; ein fr allemal: egyszer s
mindenkorra
mindig; folyvst
mindig; mindenkor
mindig; mindenkor; folyton; immer mehr:
egyre jobban; mindinkbb; immer wieder:
szntelenl; fr immer: rkre;
mindenkorra; auf immer: rkre;
mindenkorra; wann immer: brmikor;
akrmikor; was immer: brmi; wer immer:
brki; wie immer: akrhogy; wohin auch
mindkt oldalon; klcsnsen
mindktfle
mindkett; mindkt; wir/ihr/sie beide:
mindketten
minek ?
minek ?; mire ?; mi clbl ?
minl ?; hol ?; mi mellett ?
miniatra
minimlis
miniszter; Minister fr auwrtige
Angelegenheiten: klgyminiszter
miniszterelnk
miniszteri trca
minisztrium
minket; bennnket
minsg
minsg; llapot; sajtsg
minsg; haben Sie die Gte: szveskedjk;
Ware ertster Gte: legjobb minsg ru;
ach meine Gte !: szent g !
minsgi
minsgi elrs
minsg; kikpzs; alkat; die Sache ist
anders beschaffen: a dolog mskpp ll; von
Natur so beschaffen sein: termszetnl fogva
ilyen
minsts
minstett
minsthetetlen
mint
minta
minta; formula; kplet
minta; modell
minta; vzlat
mintadarab
mintakollekci
mintaszer
mintegy; krlbell
mintegy; krlbell; es ist gegen 8 Uhr: nyolc
ra krl jr; er ist gerecht gegen mich:
igazsgos velem; gegen Quittung: nyugta
ellenben; gegen 20 Mann: mintegy hsz
mintha
minthogy; je nachdem: aszerint, hogy; je
nachdem: mikor, hogy
minthogy; mivel; mivelhogy; bis da: idig;
von da: innen; sieh da, sieh da !: lm ! lm !;
da haben wir's !: na tessk !
mire ?
mirigy
mirl ?
mirtusz
mise
misztikus
mitesszer
mitolgia
mtosz
mitl ?
miutn
miutn; minthogy; nos ht; bis nun:
mostanig; von nun an: mostantl fogva;
mostantl kezdve; nun gerade: csak azrt is;
was nun ?: most mi lesz ?; nun aber: igen
m; mde; nun denn !: m legyen !; lssuk
csak !; sagen wir nun: mondjuk ht
mivel ?
mivel; azzal; azltal, hogy ...
mocsr
mocsr; ingovny
mocsaras
mocsaras; ingovnyos
md
md; fajta
md; szoks
modern; divatos
modor; stlus; viselkeds
modor; viselkeds
modoros
modortalan
modortalansg
mdost
mdosul
mdszer
mogorva
mogorva; komor
mogorva; konok; sich etw. verbitten: kikr
magnak vmit
mogorva; morcos
mogyor
moha
mohamedn
mohamedn (ember)
moh
moh; svr
mohsg
mks; bohks
mks; bohks; furcsa; fura
mkzik
mkus
molekula
molnr
ml
moly
molyos
mond; megmond; ich sage nichts: nem
mondom semmit; man sagt: azt beszlik; jm.
sagen lassen, da ...: megzeni vkinek, hogy
...; das hat nichts zu sagen: nem tesz semmit;
was soll das sagen ?: mit jelentsen ez ?
monda; mendemonda
monds
mondaszer; csods
mondat
mongol
mongol (ember)
Monglia
monogram
monoplium
moraj; mormogs
morgs
mormog; drmg
mormota
morog; drmg; brummog; mir brummt der
Kopf: zg a fejem
morog; korog
morog; mormog
Morvaorszg
morzzik
morzongat
morzsa
morzsa; darabka
morzsa; falat
morzsa; kenyrbl
morzsl; morzsldik
mos; megmos; mosogat
mos; sodor (vz)
moss
moss; das Waschen mit der hand: kzi
moss
moss; mosogats
mosdik; mosakszik; mosakodik
mosdflke; mosdhelyisg
mosdkagyl
mosdkeszty
mosdtl
mosgsg
moshat; szntart
moslk
mosoda; patyolat
mosogat
mosogatszer
mosogatvz
mosgp
moskonyha
mosolyog
mosn
mosszer
most
most; akkor; akkoriban
most; mr most
mostani
mostani; jelenlegi
mostoha
mostohaanya
mostohaapa
mostohafivr
mostohanvr
mostohaszlk
Moszkva
motel
motvum; das Motiv seiner Tat: tettnek oka
motolla
motor
motorhz
motorhztet
motorhiba
motorkerkpr
motorverseny
motozs
mozdony
mozdul; indul
mozdulat
mozdulatlan
mozdulatlan; es regnet wie aus Strmen:
szakad az es; zuhog az es; es regnete
Bomben: csak gy hullottak a bombk
mozdulatlansg
mozgalmas
mozgalom
mozgs; mozdulat
mozgsszegny
mozgat; megmozdt
mozgat; mozdt
mozgat; rz
mozgathat
mozgkony
mozg
mozgkpsznhz
mozglpcs
mozi
mozog; elmozdul; megmozdul
mozzanat; momentum
mozsr
mg; tl
mgtt
mgtt; tl
mgtte; htul; nyomban
mgtte; mg
mgtte; nyomban; utna
muff
muland
muland; mlkony
mulaszts
mulasztott dolog
mulat
mulat; szrakozik
mulatsg
mulatsgos; sich lustig machen ber jn.:
mulat vkin; kinevet vkit
mulattat
mulattat; szrakoztat
ml; muland
mlt; elmlt
mlt; etw. gehrt der Vergangebheit an: vmi
a mlt
mlt vi
mlt vi /rv./
mlt id; praeteritum (nyelvt)
mltkor; minap; nemrg
mltkori; legutbbi
mmia
munka befejezse; a munkaid vge
munka; feladat
munka; m; alkots
munka nlkl; kereset nlkl
munkaad
munkba vtel; megkezds
munkabr
munkabr
munkaer
munkafolyamat
munkahely
munkahelyi lgkr
munkaid
munkakedv
munkakptelen
munkakerl
munkaknyv
munkakpeny
munkakr; munkaterlet
munkakteles
munkakzssg /rv./
munklkodik; veszdik; tesz-vesz
munkanap
munkanap vge; esti pihen
munkanapokon
munkanlkli
munks; gelernter Arbeiter: szakmunks;
qualifizierter Arbeiter: szakmunks
munksmozgalom
munksosztly
munksprt
munksszll
munkatrs
munkatrs; kollga
munkavllal
Mura
musktli
must
mustr
muszj; kell; wir mssen nach Hause: haza
kell mennnk; das mu ich: ezt meg kell
tennem; ich mu arbeiten: dolgoznom kell;
er mu viel Geld haben: sok pnz kell neki;
das mu sein: ennek meg kell lenni; das mu
schwer sein: ez nehz lehet; das mut du
nicht tun: ezt nem szabad megtenned; das
mut du nicht tun: ezt nem kell megtenned
mutat
mutat; kifejez
mutat; tkrz; vall vmire
mutatkozik
mutatkozik vminek/vmilyennek
mutat
mutatszm
mutatujj
mutatvnyos bd
mutatvnyos; bvsz
mzeum
muzsikl
m; jm. alle Arbeit abnehmen: leveszi rla a
munka minden terht; in der Arbeit stecken:
rengeteg a dolga; an die Arbeit gehen:
munkhoz lt; zur Arbeit gehen: munkba
malkots
manyag
mbr
memlk
mrt
mrt; mgyjt
mhely
mkincs
mkorcsolyzs
mkorcsolyz
mkds
mkds; tevkenysg
mkdik
mkdik; munklkodik; tevkenykedik
mkdik; tnykedik
mkdik; tevkeykedik
mkdtet; mkdsbe hoz; elindt; beindt
mlb
msor; program
msorzrs
mszak
mszer; szerszm; eszkz; kszlk
mszersz; szerel
mterem
mtt; operci; jn. einer Operation
unterziehen: megoperlnak vkit
mt (helyisg)
mvgtag
mvels
mvelet
mvelet (bnya)
mveletlen
mveletlen; lakatlan; vad (vidk)
mveletlensdg; kulturlatlansg
mvelds
mveldstrtnet
mveldik; bildende Kunst: kpzmvszet
mvelt; csiszolt; kifinomult
mveltsg; mvelds; kultra; mvels
mvsz
mvszet
mvszi
mvszn
mvezet
m.v. (mint vendg) /rv./ (sznhz)
nacionalista
nd
ndplca
nadrg
nadrg le
nadrgszr
nadrgtart
nagy jelentsg
nagy kiterjeds; tgas
nagy mveltsg
nagy /rv./
nagy tehetsg; nagyon tehetsges
nagy teljestkpessg; nagy teljestmny
nagy; wie gro ?: mekkora ?; amgrten ist
etw., wenn ...: vmi akkor a legnagyobb, ha ...;
Eva ist schon gro: va mr nagy; felntt;
im groen: nagyban; im groen und
granzen: nagyjban; im groen und granzen:
egszben; gro werden: megn; feln;
umein groes: nagyon; umein groes: sokkal
jobban; da liegt mir nichts gro daran: nem
nagyanya; nagymama
nagyapa; nagypapa
nagybcsi
nagybg
Nagy-Britannia
nagyrdem
nagygazdasg
nagyhang
nagyht
nagyt
nagytveg
nagykor
nagykvet
nagykvetsg; kpviselet
nagylelk
nagylelksg
nagylelksg; nemeslelksg
nagynni
nagynvs; hrihorgas
nagyobbods; nagyobbts
nagyobbrszt
nagyolvaszt; koh
nagyon
nagyon boldog
nagyon ber
nagyon; ersen; herter Wein: szraz; fanyar
bor; herte Zeiten: nehz idk; hart sein
gegen jn.: kemnyen bnik vkivel; hart
werden: megkemnyedik; hart am Wege:
szorosan az t mellett
nagyon; ersen; roppant
nagyon goromba
nagyon hirtelen; egyszerre csak
nagyon; igazn; mein herzliches Beileid !:
szinte rszvtem !; mit herzlichen Gren !:
szvlyes dvzlettel
nagyon; igen; so sehr: annyira; olyannyira;
zu sehr: tlsgosan; nagyon is
nagyon; igen; ugyancsak
nagyon kedves; szeretett
nagyon reg; nagyon vn
nagyon slyos; arger Fehler: durva hiba; das
ist wirklich zu arg: ez mr tbb a soknl; was
zu arg ist, ist zu arg: ami sok, az sok
nagyon; teljesen; die Nacht ber: egsz jjel;
az jszaka folyamn; er ist mir ber:
flnyben van velem szemben; ber und
ber: telis-tele; teljesen; nyakig
nagyon tiszta
nagyon; tlsgosan; die Fenster zu !:
csukjtok be az ablakokat !; nur zu !: nosza
nagyon valszn
nagyothall
nagypntek
nagyra becsl
nagyrabecsl; nagyratart
nagyrabecsls; tisztelet
nagyrabecslt
nagysg; kiterjeds
nagyszj; szjas
nagyszm; szmos
nagyszem
nagyszer; pomps
nagyszli
nagyszlk
nagytakarts
nagyzem
nagyzemi gazdlkods
nagyvad
nagyvros
nagyvilgi
nagyvonal; nagystl
nagyvonal; nagyszabs
nagyzsi hbort
nagyzol; henceg; dicsekv
naht; ejha
-nak, -nek
-nak,-nek
-nl, -nl
-nl, -nl /rv./
nap (idegysg)
nap mint nap; naponknt
nap; Nap (gitest); in der Sonne liegen:
napozik
napbarntott
napjegyenlsg
napfelkelte; napkelte
napfny; ans Tageslicht kommen: kiderl
napfny; napsts
napfogyatkozs
naphosszat
napi posta
napi sajt
napilap
napkzben
napkziotthon
napl
naplop
napnyugta; naplemente
napokig tart; napokon t
Npoly
naponta; napjban
-napos
napozik; stkrezik
nappal; alle Tage: mindennap; jeden Tag:
mindennap; heute in vierzehn Tagen: mhoz
kt htre; unter Tags: napkzben; es wird
Tag: virrad; derend; hajnalodik; etw. an den
Tag legen: tanst; mutat vmit; tagaus,
tagein: naprl napra
nappal; napkzben
nappal; tags darauf: msnap; tags zufor:
elz nap
nappali; lakszoba
nappali mszak
napraforg
napsugr
napszak
napszm
napszrs
naptr
narancs
narancssrga; narancsszn
narancssrga (szn)
nrcisz
naspolya
nszt
ntha
nths
navigtor
NDK (Nmet Demokratikus Kzt.) /rv./
nedv; l
nedves
nedves; nyirkos
nedves; vizes
nedvessg
nedvessg; nyirkossg
nedvessgll; vzll
nefelejcs
negatv
negdes
nger
ngy s fl
ngy oldal
ngy; unter vier Augen: ngyszemkzt; auf
allen vieren gehen: ngykzlb megy; zu vier:
ngyen; ngyesvel
negyed
negyedv
negyedik; vierter Juli: jlius negyedike; der
vierte Juli: jlius negyedike
negyedra
negyedrsz
negyedrt
negyedszer
ngyemeletes
ngyes
ngyes (szm)
ngyves; ngyvi
ngyezer
ngyfle
ngylb
ngynaponknti
ngynapos; ngynapi
ngyszz
ngyszeres
ngyszg
ngyszg; ngyszglet; ngyszgletes
ngylses
ngytem motor
negyven
negyvenedik
negyvenes
negyvenes (szm)
ngyzet
ngyzetgyk
ngyzetmter
ngyzetre emel
nha; nmelykor; hbe-hba
nhai
nhny
nhny; pr; ein paar Nsse: pr; nhny
szem di
nhnyszor
nehz; fradsgos
nehz fizikai munks
nehz; slyos
nehezedik
nehezen alkalmazkod
nehezen; bajosan
nehezre esik
nehzfm
nehzkes; esetlen
neheztel; haragszik
neheztels; harag
nehzsg
nehzsg; sly
neked; magadnak; mit dir: veled; neben dir:
melletted; neben dir: hozzd kpest; von dir:
tled; von dir: rlad; es gehrt dir: a tied
nekem; magamnak; es gehrt mir: hozzm
tartozik; az enym; mir ist, als ob ...: gy
rzem, mintha ...; sie sa neben mir:
mellettem lt; von mir aus !: fellem !;
bnom is n !; vor mir: elttem
neki
neki; an ihr: rajta; in ihr: benne; mit ihr:
vele; von ihr: tle; von ihr: az v
nekibtorodik vminek
nekiesik; megtmad; ins Land fallen: betr
az orszgba; jm. id die Rede fallen: a szavba
vg vkinek; fallen lassen: elejt; leejt; jm. auf
die Nerven fallen: az idegeire megy vkinek;
idegest vkit; es fllt an der Staat: az llamra
szll; der Verdacht fllt auf ihn: a gyan
rtereldik; die fllt allen ins Auge: ez
mindenkinek feltnik; szembe tlik; die Tr
fllt ins Schlo: az ajt bevgdik; die Augen
fallen mir zu: lecsukdik a szemem
nekifuts
nekiindul
nekiiramodik
nekik
nekilt; belefog
nekimegy
nekimegy vkinek; rtmad vkire
nekiszort; tmaszt; feszt
nekitmaszt
nekiugrik
nekitkzik vminek
nekitkzik vminek; belebotlik vmibe
nektek
neknk
nlkl; -tlanul, -talanul, -tlenl, -telenl
nlklz
nlklz; hinyol
nlklzhetetlen
nlklzhet
nlklzhet; jm. seinen Gru entbieten:
dvzlett kldi vkinek
nem
nem tltsz
nem dohnyz
nem egyenes; nem szinte
nem elad
nem; er ist kein Deutscher: nem nmet;
kein Eingang: nem bejrat; er hat keine
Eltern: nincsenek szlei; rva; gar kein
Geld: semmi pnz; kein einziges Stck:
egyetlen darab sem; kein gar Stck: egyetlen
nem foglalt; szabad; res
nem fontos; jelentktelen
nem hall meg
nem hivatalos
nem irigyel; nem sajnl
nem knyszertett
nem kszsges
nem kiads
nem kvnatos
nem megfelel
nem mrvad
nem messze; kzel
nem szinte
nem sejtett
nem; sem; ne; se; nicht mehr: mr nem;
tbb nem; noch nicht: mg ne; mg nem;
soviel ich wei, nicht: tudomsom szerint
nem; hier ist es nicht: nincs itt; nicht wahr ?:
nem sikerl
nem sikerl; rosszul sikerl; jm. etw.
mignnen: sajnl vkitl vmit
nem szavahihet
nem tancsos; nem ajnlatos
nem teljes; hinyos; befejezetlen
nem tetszik
nem tudatos
nem tudomnyos; tudomnytalan
nem valsgos; nem ltez; valtlan
nma
nma; sztlan
nmafilm
nemde; ugye
nmely; sok
nmelyik ember; nem egy valaki/valami;
mindenfle; ich habe so manches gehrt:
mindenflt hallottam; in manchem hast du
recht: nmely dologban igazad van
nmelyik; nem egy; tbb
nemes
nemes; nemesi
nemest
nemeslelk
nemessg
nemesszv
nmet; auf deutsch: nmetl; zu deutsch:
nmetl
nmet mrka /rv./
nmet (nyelv)
nmet tolvajnyelv
Nmetalfld
nmetalfldi
Nmetorszg
nmetsg
nemez; filc
nemezszer
nemhogy; ht mg; geschweige denn: annl
kevsb
nmi
nmi; valami
nmikpp; gyszlvn; mintegy
nmikppen; nmileg
nemleges; tagad
nemrg; a minap
nemrgiben; jabban
nemtrdmsg; rendetlensg
nemz
nemzet
nemzeti
nemzeti ntudat
nemzeti sznek
nemzeti nnep
nemzeti vlogatott csapat (sp)
nemzeti viselet
nemzetisg
nemzetisg; csald
nemzetkzi; internacionlis
nemzetkzi jog
nemzetkzi mrkzs (sp)
nemzetkzisg; internacionalizmus
nemzetkziv tesz
nemzetsg; nemzedk
nemzetsgi
neoncs; neonlmpa
np
npdal
npdal; npi dallam
npessg; lakossg
npgazdasg
nphadsereg
npi
npi demokrcia
npi; npies
npi tnc; nptnc
npies
npiskola
npkztrsasg
npmese
npmvels
npmvszet
nprajz
npszmlls
npszaporulat
npszavazs
npszer
npszersg
npszertlen
npszoks
nptelen
npvndorls
npviselet
npzene
nv szerint; nev; nevezet
nv; wie ist Ihr Name ?: hogy hvjk nt ?;
dem Namen nach: nvleg
nevben
nevels
nevels; fegyelem
nevelstan; pedaggia
neveletlen
nvel
nevelanya
nevelapa
nevelintzet
neveln
nevelszlk
nevelszlk; gymszlk
nevelt gyermek
nvrtk
neves; nevezetes; jelents
nevet
nevets; kacags
nevetsg
nevetsges
nevetsgess tesz; meghurcol
nevez; mond vminek
nevezetesen
nevezetessg
nevez
nvjegy; Karten spielen: krtyzik
nvleges
nvms
nvmutat; trgymutat; regiszter
nvnap
nvsort olvas
nvsz
nvszragozs
nvtbla
nvtelen
nz; bmul
nz; kukucskl
nz; szemll
nz; tekint; sich umschauen: krlnz
nz; tekintettel van vmire; gyel vmire; seh'
ich recht ?: jl ltok ?; mit ltnak szemeim ?;
das sieht dir hnlich: ez hozzd hasonlt; das
sieht dir hnlich: ez rd vall; das lt sich
sehen: ez mr igen; ez jl nz ki; er lt sich
nicht sehen: nem mutatkozik; nach der
Arbeit sehen: gyel a munkra; nach der
nzs; szemlls
nzet; vlemny; meines Erachtens: nzetem
szerint
nzeteltrs
nz
nz; szemll
nztr
nztribn
Nlus
nitrogn
nitrognoxid
nokedli; galuska; Salzburger Nockerln:
salzburgi galuska
nomd
norml; normlis
norvg (ember)
norvg; es tut not, da ...: szksges, hogy ...;
etw. tut mir not: szksgem van vmire; etw.
ist mir not: szksgem van vmire; wenn es
not tut: ha kell; wenn es not ist: ha kell
Norvgia
nos; ht
notesz; jegyzetfzet
novella
november
n; asszony
n; terem
ngygysz
ni derkbsg; jetzt ist aber Schlu !: most
aztn elg !; Schlu machen: vget vet;
vgez; zum Schlu: vgl; befejezsl; beim
Schlu dem Geschftes: zletktskor
ni egyes (sp)
ni konfekci
ni; nies
ni ruhzat
ni vev; ni vsrl
nies; elniesedett
nstny
nstny kecske
nstny oroszln
nstny rka
nstnyfarkas
nszirom
ntlen; hajadon
nvekeds; gyarapods
nvekeds; szaporods
nvekedik; rad
nvekszik
nvekszik; megnagyobbodik
nvekszik; megn; nagyobbodik;
gyarapodik; fejldik
nvel; fokoz
nvels; fokozs
nvendk
nvny
nvnytan
nvnyzet
nvr; betegpol
nvs; nvekeds
nvs; nvekeds; gyarapods; fejlds
nulla; zrus; eins zu null: egy null (1:0) (sp);
null und nichig: rvnytelen; semmis
nulla; zrus (szmjegy)
NY (Nyugat) /rv./
ny.; nyug. (nyugalmazott) /rv./
nyafog
nyj; csorda
nyjas
nyk
nyak; nyakszirt; tark
nyak; torok; sich den Hals brechen: nyakt
szegi; Hals ber Kopf: hanyatt-homlok;
fejvesztve; das geht ihm an den Kopf: ez a
fejbe kerl
nyakas; csknys; makacs
nyakas; konok; makacs
nyakas; makacs
nyakatekert; zavaros
nyakcsigolya
nyakkend
nyaklnc
nyakrv
nyakszirt; tark
nyaktr
nyl
nyl; da bleibt einem die Spucke weg: megll
az ember esze
nyal; nyalakodik
nyalb; csomag
nyalnk; torkos
nyalnksg; nyencfalat
nylas; nylks
nylka
nyr
nyarals
nyrfa
nyri; nyrias; es sommer: kezddik a nyr;
es sommer: nyriasodik
nyri sznet
nyri vsr
nyrkzp; im Hochsommer: a nyr derekn
nyrs
nyrspolgr
nyrut
nyvog
nyl
nyl; szr
nyeldekel; nehezen nyel
nyels
nyelcs
nyelv
nyelv (beszlt)
nyelv (testrsz); zunichte gehen:
megsemmisl; zunichte werden:
megsemmisl; zunichte machen:
nyelvekben jrtas
nyelvrzk
nyelvsz
nyelvi
nyelvjrs; tjszls
nyelvjrsi; dialektikus
nyelvtan
nyelvtanfolyam
nyelvtanuls
nyelvterlet
nyelvtudomny
nyelvvizsga
nyereg
nyeremny
nyeresg; haszon
nyeresges
nyerges vontat; kamion
nyert
nyerts
nyer (sorsjegy)
nyers (tv.)
nyers; csps
nyers; durva
nyers; ftlen
nyers sly
nyersanyag
nyersanyagellts
nyerskoszt
nyersselyem
nyerstszta
nyest; nyuszt; grny
nyikorog
nyl
nyls
nyls; rs
nyls; torok
nyilatkozik; den Krieg erklren: hadat zen
nylegyenes
nylik; nz vmire
nylsebesen
nylt; mersz
nylt; nyltszv; szinte
nylt; nyitott; trt; nyitva; trva
nylt tenger
nyltsg
nyltsg; szintesg
nyltszv
nyilvn
nyilvnt
nyilvnos elads (egyetemen)
nyilvnos; nylt; kz-; ffenltiche Bibliothek:
kzknyvtr
nyilvnossg
nyilvnossgra hoz; kihirdet; kzl
nyilvnossgra hoz; tudtul ad
nyilvnval
nyr; vg
nyrfa
nyirkos
nyirokmirigy
nyitny
nyitva ll; nyitva van
nyitva hagy
nyitva tart
nyolc; Haus Nummer acht: nyolcas szm
hz; Seite acht: nyolcadik oldal; wir waren
unser acht: nyolcan voltunk; heute ber acht
Tage: mhoz egy htre; Mittwoch vor acht
Tagen: szerdn mlt egy hete
nyolcadik
nyolcadrsz
nyolcadszor
nyolcas
nyolcas (szm)
nyolcves
nyolcezer
nyolcfle
nyolchnapos
nyolcjegy
nyolcoldalas
nyolcrs
nyolcvan; er ist in den Achtzigen: a
nyolcvanas vekben jr; in den actziger
Jahren: a nyolcvanas vekben; er ist ein
hoherachtziger: jval tl van a nyolcvanon
nyolcvanadik
nyolcszz
nyolcszor
nyom; csaps
nyom; szort
nyoma veszett; eltnt
nyoms; szorts
nyomaszt
nyomaszt; nyomott
nyomat
nyomatk
nyomatk (tv.)
nyomatkos; behat
nyomatkos; kifejezett
nyomban; tstnt
nyomda; sajt
nyomdabet
nyomdaksz
nyomdsz
nyomdszat; nyomda
nyomon kvet; figyelemmel ksr
nyomor; nyomorsg; nsg
nyomork
nyomork; csenevsz; korcs
nyomorog; nlklz
nyomorult; pocsk
nyomorsgos
nyomorsgos; satnya
nyomorsgos; siralmas
nyoms
nyomott; gedrchtes Obst: trdtt gymlcs
nyomoz
nyomoz; utnajr; tudakozdik
nyomozs
nyomtalan
nyomtat
nyomtats
nyomtatott rs
nyomtatvny
nyomtatvny; rlap
nyomtv
nyomtvolsg (vast)
nyg
nyszrg
nyszrg; nyg; vinnyog; nyivkol
nyszrg; vinnyog
nyuggy
nyugllomny
nyugalmi llapot
nyugalom; csend; pihens; la mich in Ruhe
!: hagyj bkn !; zur Ruhe gehen: lefekszik;
zur Ruhe kommen: megnyugszik; megll
nyugalom; nuralom
nyugat
nyugat fel; nyugatnak
nyugat; nyugati terlet
nyugati
nyugati plyaudvar
nyugatra; nyugat fel
nyugdj
nyugdj; jradk
nyugdjas
nyugdjas n
nyugdjaz
nyugodt
nyugodt; csendes
nyugodt; higgadt; zur gesetzten Stunde: a
meghatrozott rban; gesetzen den Fall,
da ...: feltve, hogy ...
nyugodt; megfontolt
nyugodt; mozdulatlan; stille Zeit: holtszezon;
im stillen: csendben; titokban
nyugszk
nyugszig; fekszik
nyugszik; alapul
nyugszik; pihen
nyugta; elismervny
nyugtalan
nyugtalant
nyugtalankodik
nyugtalansg
nyugtalansg; izgalom
nyugtz
nyugton marad
nyugton marad; csenben marad; veszteg
marad
nyjt
nyjt; knl; felknl
nyjthat
nyjthat; hzhat
nyjt (sp)
nyjtzkodik
nyl
nyl vmirt
nyls; ragacsos
nylvny
nyz; gytr (tv.)
nyz; zaklat; gytr
ny; kukac
nyzsgs; forgatag
nyzsg
nyzsg; hemzseg
; ah; jaj
. (ra) /rv./
ozis
cen
cenjr gzs
csrol
cska
cskapiac
cskasg; vacak
cskavas
cskavas; zu Schrott fahren: sszetr (autt)
da
oda; arra; fel; hin und her: ide-oda;
sszevissza; hin und wieder: nha; olykor;
hin und zurck: ide-oda; an etw. hin: vmi
mentn; auf etw. hin: vminek alapjn
oda; odig; addig
odaad; kiad
odaads; kiads
odall
odall; sort ll; bell a sorba; er hat etwas
angestellt: rossz ft tett a tzre; Was hat er
angestellt ?: Mit kvetett el ?; sich krank
anstellen: betegnek teteti magt; sich
anstellen als ob...: gy tesz, mintha...
odallt; bellt
odat
odabiccent; odablint; sich etw. zunutze
machen: hasznost; kihasznl vmit
odacipel
odacsalogat; odacsbt
odadob; odavet; odahajt
odag
odaenged; odabocst
odarkezs; in Hinkunft: a jvben
odarkezik; eljut
odaerst; felszerel
odafigyel; felfigyel
odafigyels
odafordt
odafordul
odahoz
odahoz; odavisz
odahz
odagr
odatl; megad
odatl vkinek vmit
odatls; megtls
odajn
odajn; csatlakozik
odajut; odakerl
odakapcsol
odakilts
odakint; kinn; kvl; von drangen: kintrl
odakltzs
odaktz
odalp
odalp; an jn. mit einer Bitte herantreten:
krssel fordul vkihez; an eine neue Sache
herantreten: j dologba kezd
odalopzik
odalk; odavet
odamegy
odamenetel
odamerszkedik
odamutat; rmutat
odanyjt
odamlik; odaznlik; etw. zutage bringen:
kidert; napfnyre hoz vmit; etw. zutage
frdern: kidert; napfnyre hoz vmit; zutage
kommen: kiderl; napvilgra kerl; zutage
treten: kiderl; napvilgra kerl
odaznlik
odapillants
odarepls
odaszllt
odaszegez
odaszort
odatart; odanyjt
odatartozik
odatartozik; hozztartozik; odaval
odatartoz
odatesz
odatol
odatolakodik
odaszik
odautazs
odal
odal; lel
odaltet
odat
odatdik; nekitdik
odavg; odacsap
odavg; rvg; rcsap; rver
odavgtat
odaver; megt
odavezet t
odavisz
odavon; bevon; beavat
odavonul
odavonul; odakltzik
odbbtesz; flretesz
Odera
divat; maradi; elavult
divat; rgimdi
don
od; barlang
odu; reg; barlang
felnmet
offenzva
ok; auf Grund dessen, da ...: annak alapjn,
hogy ...; im Grunde genommen: alapjban
vve; von Grund aus: alaposan; teljesen; mit
Grund: alaposan; mit Grund: okkal; joggal
ok; Ich danke vielmals ! Keine Ursache !:
Nagyon ksznm ! Nincs mit !
ok; okoz
okirat
okl. (okleveles) /rv./
oklevl
okleveles mrnk
okmny; dokumentum
okmny; oklevl
okmnyblyeg
kor
okos
okos; rtelmes
okoskodik
okossg
okoz
okoz; elkvet; das darfst du mir nicht antun:
ezt nem teheted velem; er hat mir die Ehre
angetan: megtisztelt
okoz; elidz; jn. auer sich bringen: kihoz a
sodrbl vkit; jn. aus der Fassung bringen:
kihoz a sodrbl vkit; das bringt mich auf
den Gedanken: ez eszembe juttatja; es zu
nichts bringen: semmire sem viszi; er brachte
es zuwege: megvalstotta; jm. um etw.
bringen: vkit vmitl megfoszt
okoz; mvel
okoz; szerez
okozati
oktalan
oktalan; ostoba
oktatfilm
oktber
olaj
olajfa
olajfestmny
olajfts
olajos szardnia
olajosmagvak
olajosnvnyek
olajszint
olasz
olasz (ember)
Olaszorszg
olcs; mltnyos
old. (oldal) /rv./
oldal
oldal; szrny (kat)
oldalas (hs)
oldalkocsi; ptkocsi
oldalkocsi utasa
oldalpillants
oldalra dl
oldalra; oldalt; flre
oldals
oldalt
oldat
olimpiai
olimpiai bajnok
oll
lom; ich habe heute keine Bleibe: ma nincs
nyugtom; maradsom
lombl val
lomsly
olt; elolt
olt; enyht
olt (nvnyt)
oltalmaz; megvd
oltalom; gondozs
oltalom; unter einen Hut bekommen: kzs
nevezre hoz; auf der Hut sein: rsen van
oltr
olthatatlan
olthat
olvad
olvads
olvadsi pont; fagypont
olvadspont
olvasssal eltlt
olvashatatlan
olvasmny
olvas
olvasknyv
olvasott
olvaszt
olvaszts
oly sokszor
olyannyira
olykor
olykor; nha
omlett
omlett; tojslepny
n; cin
-on, -en,- n; auf jeden Fall: mindenesetre;
aufs Jahr: mhoz egy vre; auf Wiedersehen
!: viszont ltsra !; auf diese Art: ily mdon;
auf der Stelle: azonnal; auf der Universitt:
az egyetemen; auf deutsch: nmetl; auf und
ab: fel s al; ide-o
-on, -en, -n; -knt; ltal; ellenben; per
Adresse: vkinek a cmn; per Schiff: hajn;
per Stck: darabja; darabonknt
nmet
-on,-en,-n
-on,-en,-n; ein Brief an mich: nekem szl
levl; sie ist an die 20 Jahre alt: kb. 20 ves;
an der Reihe sein: (soron) kvetkezik; an und
fr sich: lnyegben; von morgen an:
holnaptl; von nun an: mostantl
onnan; onnt
opera
operanekes
operahz
operett
optika; fnytan
ra (idtartam; iskolai)
ra; seine Uhr geht nach: ksik az rja;
seine Uhr geht vor: siet az rja; wieviel Uhr
ist es ?: hny ra van ?
rabr
rnknt
rnknt; rnknti
rnknti sebessg
rarend
rs
raszm
raszmra; rk hosszat
raszerkezet
raszj
ordt; bmbl; bg
ordts; ordtozs; bgs
orgona (hangszer)
orgona (nvny)
orgonista
ris
risi
risi; gigszi; gigantikus
risi; ich freue mich riesig: borzasztan
rlk
ormny
orom; cscs
orom; tetprkny
oromzat
orosz
orosz (ember)
orosz n
orosz (nyelv)
oroszln
Oroszorszg
orr
orr; pofa (llat)
orrcimpa
orrhangon beszl
orrlyuk (llat)
orrot fj
orrot trl
orrszarv
ors
ors; csiga; grg; henger
Orsolya
orszg
orszggyls; parlament
orszghatr
orszgnv
orszgos bajnok (sp)
orszgos rvny
orszgos eszs
orszgos vsr
orszgszerte; szoksos
orszgt
ortopdorvos; ortopd szakorvos
orvos; doktor; der praktische Arzt: krzeti
orvos; der diensthabende Arzt: gyeletes
orvosi
orvosi; medizinische Fakultt:
orvostudomnyi kar; medizinische Klinik:
orvosi rendels
orvosi rendel
orvosi gyelet
orvosol
orvossg; gygyszer
orvostudomny
orvul
oson
ostoba; brgy
ostoba; egygy
ostoba; esztelen
ostor; korbcs
ostoroz; korbcsol
ostroml
ostromol
ostromol vkit; rtmad vkire
ostya
oszlop
oszlop; hasb
oszt
oszt (krtya)
oszt. (osztly) /rv./
osztly
osztly (ruhzi; krhzi)
osztly; von Klasse: kivl
osztlyels; vfolyamels
osztlyharc
osztlyoz; kivlogat; szortroz
osztlyntudatos
osztlyrsz
osztlyrszl jut
osztlyvezet
osztlyzat
osztlyzat; rdemjegy
osztlyzat; jegy
osztand
oszts
osztatlan
oszthatatlan
oszt
osztds
osztdik
osztozs; osztozkods
osztrk; ausztriai
osztrk (ember)
ta; seit damals: azta; seit heute: mtl
kezdve; mtl fogva; seit landem: rgta; seit
wann ?: mita ?
ott; amott; von dort an: onnantl
ott l (szintn)
otthagy
otthagy; elhagy
otthon
otthon; itthon
otthonos
otthonos; jrtas
ottlak
ottmarad; megmarad (vmi mellett)
ottragad; megragad
vadk
vakodik; einen klaren Kopf bewahren:
megrzi a jzansgt
vakodik; rizkedik
vakodik; tartzkodik
ovlis
vros
vs
vs; tiltakozs
vatos
vatos; elvigyzatos
vatos; megfontolt
vatossg; elvigyzat
overall; munksruha
vintzkeds
voda
vn
oxign
zon
zonlyuk
zonrteg

; az; es friert mich: fzom; es regnet: esik;

es ist Zeit: itt az id
; t (nnem)
blt; blget; mosogat
blget
blget (ruht)
blsds
bl
dn
k; ket
klmnyi; klnyi; eine faustdicke Lge:
szemenszedett hazugsg; er hat es faustdick
hinter den Ohren: minden hjjal megkent
klz; bokszol
kl; marok; auf einige Faust: sajt
szakllra
klvvs
klvvs; klvv mrkzs
klvv; bokszol
klvv mrkzs; bokszmrkzs
kr
krszem (madr)
krszemablak (haj)
l (emberi)
leb
lts
ltny
ltzk; ltzet; ruhzat
ltzet; toalett
ltzkdik; das kleidet !: ez jl ll !
ltzasztal; toalettasztal
mlengs
mlesztett ru
mlesztett sajt
mlik; torkollik
nll
nllsg
nllsul; nllstja magt
nllsul; nllsult
narckp
nbrlat; nkritika
nbizalom
nelglt; ntelt
nletrajz
nrzet
nfej
nfej; akaratos; mindig neki van igaza
nfej; makacs
nfejsg; makacssg
nfeledt
ngl
ngyilkossg
ngyjt
nhatalm; nknyes
nhittsg
nindt
nismeret
nknt; nkntes; freiwillige Haltestelle:
feltteles megllhely
nkntelen
nkny; nknyeskeds
nknyuralom; zsarnoksg
nkiszolgls
nkiszolgl bolt
nkiszolgl tterem
nkltsg
nmegtartztat
nnek; nknek
nt; tlt
nt; tlt; es schttet: szakad az es
nts
ntet
ntde
nttt vas; ntvny
ntz; locsol
ntzkanna; locsolkanna
ntzkocsi
ntudat
ntudatlan
ntudatlan; eszmletlen
ntudatos
ntvny; aus einem Gu: egysges; egyntet
nuralom
nvdelem
nvdelmi sportg
nzs; haszonless
nzetlen
nz; egoista
r; rszem
r; rz; cssz
r; rz; felgyel
r; rz; felvigyz
rdg
rdgi
reg; rgi; cska; wir sind gleich alt:
egyidsek vagyunk; er ist zwanzig Jahre alt:
() hsz ves; alt werden: megregszik; jung
und lt: apraja-nagyja
regasszony
regember
reges
riz
rizet
rizetlen
rizkedik
rjrat
rjng; tombol
rjng; eszeveszett
rjng; tombol; szguld
rkds
rkds; rizet
rkdik; felgyel
rkdik; vigyz
rmny
rmny (ember)
rmester
rnagy
rk ellensg
rk; rkkval; auf ewig: rkre
rkhagy
rkkvalsg
rklaks
rkltt; rklt
rkl
rklhet
rklt
rks
rks (n)
rkrsz
rksg; hagyatk
rksg; js. Erbe antreten: vki rkbe lp
rkl hagy; hagyomnyoz
rkl hagy; rksgl hagy
rkzld
rl; darl
rm; boldogsg; Freude haben an etw.:
rmt leli vmiben; Freude finden an etw.:
rmt leli vmiben
rmest; rmmel
rsg
rsg; rszem; rhely
rsg; rszemlyzet
rsg; rszolglat
rszoba
rl
rl; rvend; rvendezik; freut mich:
rvendek
rlet; tvhit
rlt; elmebajos; esztelen
rlt; tbolyult
rlt; tbolyult; irr sein: tved; irr werden:
megzavarodik; im Kopfe irr sein: megrlt;
meghibbant
rltsg
rltsg; rlet; tboly
rvendetes
rvendez; jkedv
rvny; forgatag
rvnyls; kavargs
rvezet (kat)
sanya
sapa
sbemutat
sember
serd
si; srgi
skor
skori
skzssg
slakos
srgi
sszacsomagol; becsomagol
ssze
sszead
sszellt
sszellt; ltest
sszebeszl
sszeboronl (tv.)
sszecsavar; felgngylt
sszecsukhat erny
sszecsukhat gumikajak
sszecsukhat szk
sszedrtoz
sszeegyeztet
sszeegyeztethet; sszefr
sszeesik; sszedl
sszeeskszik
sszeeskvs
sszeeskv
sszefrhetetlen
sszefog; egyest
sszefog; szvetkezik; egyesl
sszefogdos
sszefoglal
sszefoglals
sszefolyik; egybefolyik
sszefolyik; elmosdik
sszefon; egymsba fon; sszefz
sszefondik
sszefut; sszemegy
sszefut; sszeszalad
sszefgg
sszefggs
sszefggs; kapcsolat
sszefggstelen
sszefz; felfz; sszekt
sszefz; frcel
sszeg
sszegez
sszegrnyed; meggrnyed
sszegyeztethetetlen
sszegyjt
sszegyjt; felhalmoz
sszegyjt; sszeszed
sszehajt; egymsra rak
sszehangol
sszehangol; egybehangol
sszehangol; hozzhangol
sszeharcsol
sszehasonlt
sszehasonlts
sszehasonlthatatlan; pratlan
sszehv; egybehv
sszehord
sszehz
sszehzdik
sszehzdik; sich etw. zuziehen: megszerez
vmit; sich etw. zuziehen: magra von vmit
sszeilleszt
sszeilleszts
sszeillik; egymshoz illeszkedik
sszeillik; sszefr
sszeillil
sszejvetel
sszekapcsol
sszekapcsol; egybekapcsol
sszekapcsol; sszefz; sszekt
sszekapcsol; sszeilleszt; seine Arme
verschrnken: keresztbe rakja a karjt
sszekapcsols
sszekapcsolds
sszekapcsoldik
sszekapja; sszeszedi magt
sszekarcol
sszekever
sszekever; elegyt; vegyt
sszekoszol; sszeken; bemocskol
sszekltzik
sszekt; sszekapcsol; egyest
sszekt t; bekt t
sszekttets
sszekttets; kapcsolat
sszekuszl
sszekuszl; sszefon
sszekuszl; sszezavar
sszekuszldik
sszekuszldik; sszezavarodik
sszekuszlt; zavart; verwirrt machen:
zavarba hoz; verwirrt sein: zavarban van
sszeklnbzik
sszelncol; sszekt; sszekapcsol
sszemegy (anyag)
sszemegy; sszezsugorodik
sszen
sszentt
sszenyom
sszeolvad; egybeolvad; sszeforr
sszeolvaszt; egybeolvaszt; sszeforraszt
sszeomls
sszeomlik
sszeomlik; sszedl
sszerak
sszerak; felhalmoz
sszeroskad; felborul
sszeroskad; lerogy
sszeroskad; sszeroppan
sszes
sszes; ssz-; egsz
sszesen
sszesereglik; tmrl
sszessg
sszessg; mindensg
sszeszmol
sszeszed
sszeszed; sszekapkod
sszeszedettsg (szellemi)
sszeszedi magt
sszeszedi magt; erre kap
sszeszedi magt; frische Kraft sammeln fr
etw.: j ert gyjt vmihez
sszeszedi magt; kipiheni magt
sszeszedi magt; krzer fassen: lervidt; er
fat ihn bei seinem Worte: szavn fogja;
einen Beschlu fassen: hatrozatot hoz; Mut
fassen: sszeszedi btorsgt; etw. ins Auge
fassen: szemgyre vesz vmit; sich kurz
fassen: rviden fejezi ki magt
sszeszid
sszetakart
sszetallkozik
sszetartoz
sszeteker
sszetesz
sszetveszt; sszecserl
sszetveszt; sszecserl; felcserl
sszetevdik
sszetol; sszeilleszt
sszetmrlt
sszetr; megtr
sszetr; sszerombol; sztroncsol
sszetrt; szttrt; tnkrement; kimerlt
sszetzs
sszel
sszetkzs
sszetkzik
sszevagdal
sszeveszik
sszeveszik; sszevsz
sszeveszik; sszevsz vkivel
sszeveszt
sszeveszt; prtokra szakt
sszevissza
ssze-vissza beszl; es redet sich herum, da
...: az a hr jrja, hogy ...
ssze-vissza csapkod
sszevisszasg
sszevisszasg; zrzavar
sszevon
sszevon; csoportost (kat)
sszezr
sszezavarodik; megzavarodik
sszezrdl; sszeveszik; sszevsz
sszezz
sszezz; sszetr
sszezsugorodik
sszezsugorodik; sszemegy
sszhang
sszhangban van; egyezik
sszhangban van; rendben van
sszkp
sszterlet
sszlk
sszlk; sk
svny
sz
sz; es herbstelt: szre hajlik az id
szi gabona
szi; szies
szibarack
szinte
szinte; nylt
szinte; nylt; offener Wein: foly bor; offen
gestanden: szinn szlva; az igazat
megvallva; offen gesagt: szintn szlva; az
igazat megvallva
sztkl; hajt
sztn
sztn; aus Instinkt: sztnsen;
sztnszeren
sztndj
sztns; sztnszer
sztnz
sztnzs
sztnzs (tv.)
sztnzs; csbts; ingerls
sztnz er
szl
szvny; gyalogt
szvr
t
t tucat; hatvan darab
t; wir sind unser fnf: ten vagyunk; zu
fnfen: tsvel; zu fnfen: ten
temeletes
tves
tves terv
tezer
tfle
tlet
tletes; trfs
td
tdik
tdrsz
tdszr
ts
ts (szm)
tszz
tszr; t zben
ttusa
tven
tvenedik
tvenes
tvenes vek (letkor)
tvenes (szm)
tvenves n
tvz
v; derkszj
vez
vezet; sv; zna
z
znvz; vzzn
zv. (zvegy); er will mir ein X fr ein U
vormachen: be akar meslni nekem valamit
zvegy; megzvegylt
zvegyasszony
zvegyember
p. (pont) /rv./
pc; csva
paca
pacal
pacsirta
pad
padls
padls; tettr
padlsablak
padlsszoba
padl; padlzat
padlz; kideszkz
pholy
pajkos; csintalan
pajkos; fktelen
pajkossg; jkedv; fktelensg
pajta
pajta; kocsiszn
pajta; szn
pajzs
Pakisztn
Pl
pala
palack; veg
palackozott tej
palacsinta
palst; lepel
plinka
plinkzik
pall
pall; aus dem Stegreife: rgtnzve;
kapsbl
plma
palota
palota; kastly
plya; t
plya; t; vast; Ungarische
Staatseisenbahnen: MV (Magyar
plyafuts; futplya
plyamunks
plyaudvar
plyavlaszts
plyzat
plyzati felhvs
plyzik vmire; megplyz vmit; er hat sich
um das Mdchen beworben: megkrte a lny
pamlag; kanap
pamut
pamut sportpulver
panasz
panaszkodik; panaszt tesz vmi miatt
panaszkodik vkinek vmirl
pncl; vrt
pncloz; vrtez
pnclszekrny
pnclvonat
pang; torldik
pangs; torlds
panroz; kirnt
panzi; ein Zimmer mit voller Pension: szoba
teljes elltssal
pap
ppa
papagj
ppai
papi
papr; papros
paprlap; cdula; er nimmt sich klein Blatt
vor den Mund: nem tesz lakatot a szjra
paprvg ks
paprzacsk
paplan
paprika; Gefllte Paprikaschoten: tlttt
paprika
paprikajancsi
papriks csirke
papsg
papsg; papi hivats
papszentels
papucs
pr
pra; kigzlgs
paradicsom
paradicsom; den
parafbl val; parafa-
parafadug
paraj; spent
parancs
parancs; parancsolat
parancsnok
parancsnok (kat)
parancsnoksg (kat)
parancsol
parancsol
parancsol; r
parancssz (kat)
parnyi; apr; icipici
prs
paraszt
parasztasszony
parasztsg
pratlan
pratlan (szm)
parzs
parzs; tz
prbaj
prbeszd
prduc
prhuzam
prhuzamos
parits
parittya
Prizs
prizsi (ember)
prizsi (felvgott)
park
prkny
prkny; prknyzat
parketta
parkol
parkolhely
parkr
parlagon hever
parlagon hever; parlagon hagyott
prna; vnkos
prnzott ls
procska
parka
prol; dinsztel
parola
prols; dunszt
prolog; gzlg
prolt hs; dinsztelt hs
pros
pros mkorcsolyzs (sp)
pros (sp)
prost
prost; sszekt
prosodik
prosodik; prosul
prszor
prt (tv. is)
part; folypart; tpart
prtellenes; prtszertlen
prtfog; jakar
prtfogol; protezsl
prtfogol; tmogat
prtgyls; prtnap
partizn
partjelz (sp)
prtkongresszus
prtlap
prtonkvli
prtos
partra tesz; partra szllt
partra vetdik
partraszlls; kikts (haj)
prtszervezet
prttag
prttagsgi knyv; tagknyv
prttitkr
prtvezetsg
paskol
passi
passzv
passzol (sp)
psttom
paszta; kencs; krm
psztor
pata
patak
patent
patkny
patk
patron; minta (msz)
patronls
pattans
pattans (Ausztria)
pva
pzsit; gyep
pzsitsznyeg
pecek
peches ember; szerencstlen flts
peckes
Pcs
pecst
pedaggiai
pedaggus
pedl
pedloz
pedns
pehely; pihe
pehelyknny
pehelypaplan
pehelytoll
pk
pkbolt
pksg; stde; pkrubolt
pkstemny
plda
plda; mit schlechtem Beispiel vorangehen:
rossz pldt mutat; mit gutem Beispiel
vorangehen: j pldt mutat; zum Beispiel:
pldul
pldakp
pldakp; mintakp; jn. zum Vorbild
nehmen: pldakpnek tekint vkit
pldny
pldny /rv./
pldnyszm
plds
plds; pldaszer; pldamutat
pldaszer; plds
pelenka
pelyhes; bolyhos
pelyva
pensz
penszedik
penszes
penge
pntek
pnteken; pntekenknt
pntekenknt; minden pnteken
pnteki
pnz; nicht bei Gelde sein: nincs pnze
pnzbedobs telefon
pnzbntets; pnzbrsg
pnzel; finanszroz
pnzeslevl
pnzkvetels
pnzkldemny
pnznem; valuta
pnzt ver
pnztr
pnztrablak
pnztrca; erszny
pnztri llomny
pnztros
pnztrosn
pnzgy
pnzgyi; anyagi
pnzgyi v; kltsgvetsi v
pnzgyminisztrium
pnzvlts
pnzvlt
pnzvlt hely
pnzverde
pnzvers; veret
pnzsvrsg
pp; ragaszt
per
per (jog)
perbe fog
perc
perc /rv./
perec
perel
perem
peremez
pereputty
pereskedik; pert folytat
periodikus
peridus
perkltsgek
permetez; es rieselt: szemerkl; szitl az es;
es rieselt mir kalt ber den Rcken:
borsdzik a htam
permetez; megntz
permetszer; permetezszer
peron
perpatvar; civakods; veszekeds
persely; tok; cssze (msz)
persze; hogyne
pervesztes
perzsa
perzsa (ember)
Perzsia
pesszimista
Pest
pestis
pete; faules Ei: zptojs; gerhrte Eier:
tojsrntotta; das hartgekochte Ei: kemny
tojs; das weichgekochte Ei: lgy tojs; Eier
legen: tojik
petrezselyem
petrleum
petty; ptty
pettyes
pettyes; pttys
pettyez
pettyez; kipontoz
pettyez; pttyz
petyhdt; ernyedt
pezseg; buzog
pezseg; forr
pezsg
pezsgfrd
pzsma
piac; vsr
pigmeus
pihens; pihen
pihenhely
pihentet
pihentet; rlel
pikns
pikkely
pikkelyes
pillanat
pillanatkp
pillanatnyi
pillr; oszlop
pilta
pimasz
pince
pincr
pincrn; lgikisasszony; stewardes
pincrn; pincrlny
pincsi
pint
pintr
pinty
pica
pipa; Pfeife rauchen: pipzik
pipacs
pipogya ember
pr; vrssg
piramis
pireneusi
Pireneusi-flsziget
Pireneusok
pirtott; gerstetes Brot: pirts; gersteter
Kaffee: prklt kv; gerstete Kartoffeln:
slt krumpli
pirk (madr)
piros; vrs
pirosas; vrses
pirosfoltos; vrhenyes
pirost
pirosodik; kipirul
pirospozsgs
pirotechnika; tzszerszet
pirotechnikus; tzszersz
pirula
pislog; pislkol
pisszeg
piszkl
piszkavas
piszkos
piszkos; szutykos
piszkos; tiszttlan
piszmog; pepecsel
piszok; sr
piszok; szemt; kosz
pisztoly
pisztrng
pithagoraszi; pthagoraszi; pythagoreischer
Lehrsatz: Pitagorasz ttele; Pitagorasz-ttel
pitvar
pizsama
pl. (pldul) /rv./
plbnia
plbnos
plenris ls
pletyka
pletykafszek
pletykl; kifecseg
pletykl; pletyklkodik; fecseg
pletykl; trcsel; tereferl
plomba
pocakos
pocakos; nagy has
pocsk id
pocsolya
pofa; szj
pofon
pogcsa
pogny
pognysg
poggysz; csomag
poggyszdarab; csomag
poggyszvevvy
pohrszk
pk
pkhl
pokol
pokrc
polc; pult
polgr
polgri
polgri; civil
polgri kzposztly
polgrmester
polgrmesteri hivatal
polgrsg
polgrtrs
polgzi lakossg
polip; Pommes frites: hasbburgonya
politika
politikai
politikai gazdasgtan; polgazd.
politikus
politikus; clszer
politizl
pollen
pollenallergia
pl
poloska
polosks
plus; sarok (msz)
plya
plys gyermek
pompa
pompa; dsz
pompa; fny; dsz; ragyogs
pomps
pomps; fnyes; dszes; ragyog
pomps; kitn
pomps; nagyszer; remek
pomps; pompzatos
pompzik; dszeleg
pongyola
pont
pont; ppen
pontatlan
pontocska
pontos
pontos; er kommt immer pnktlich: mindig
pontos; mindig pontosan jn
pontos; precz
pontos; szigor
pontosan; persze; das ist es eben !: ppen ez
az !
pontosan; szigoran
pontossg
pontossg; szigorsg
pontosvessz
pontozbr
pontszm
pontverseny
pontverseny (sp)
ponty; Gebackener Karpfen mit Sauce
Tartare: rntott ponty tartrmrtssal
ponyva
ponyvaregny
popzene
por
por; Staub wischen: port trl; sich aus dem
Staub machen: kereket old; meglp
prz
prz; die Wsche auf die Leine hngen: a
szrtktlre teregti a ruhkat
porc
porceln
porcukor
porhanys; lgy; puha; mrb machen:
megpuht; mrb werden: megpuhul
porlaszt
porlik
porol
porond; arna
poros
porosz
porosz (ember)
porosz n
Poroszorszg
porrongy
porszv
porszvz
portmentes; ptdjmentes
portugl
portugl (ember)
portugl (nyelv)
Portuglia
portyzs
portyzik
prus
porzik
porz
poshadt
posta
postablyegz
postacsomag
postadj; port
postafik
postafordultval
postafordultval /rv./
postaforgalom
postahivatal
postai
postai feladvevny
postai irnytszm
postailletk
postakocsi
postakocsis
postalda
posts; levlhord
postatakarkknyv
postautalvny
poszmh; dong
ptgy
ptanyag
ptdj; felr
potencia
potencil
potencilis
ptjegy
ptkocsi
ptls; kiegszts
ptlk
ptlk; ptdj
ptol
ptol; behoz
ptolhatatlan
potom r
ptszer; ptlk
ptls
potyautas
pozitv
pzna; rd; jm. die Stange halten: prtjt
fogja vkinek; bei der Stange bleiben: a
trgynl marad
pzol
Pozsony
pffeszkedik; die Angst bernahm ihn:
elfogta a flelem
pffeszkedik; hivalkodik
pffeszked; hivalkod (ember)
prget; quitt mavhen: kiegyenlt; elintz; wir
sind quitt: kvittek vagunk
prkl; perzsel; get
pszmte; egres; piszke
Prga
prgai (ember)
pralin
predesztinci; eleve elrendels
prdikl (tv. is)
prdiktor; igehirdet; hitsznok
prmium; dj; jutalom
prepartum
prpost (katolikus); esperes (protestns)
prri
prs
presbiterinus
prsel; megszort; nyom; sszeszort;
sszezsfol
prshz
priccs
prms
primitv
prmszm; trzsszm
privatizl
prizma
prba; ksrlet
prbababa
prbav
prbaid
prbak
prbl
prbamunka
prbra tesz
prbarepls
problma; krds; gy
problematika
problematikus
produklja magt
produkci; mutatvny
prof. (professzor) /rv./
prfta
prftai
profi (sp)
profil; oldalnzet; arcl
profit; haszon; nyeresg
profitl; hasznot hz
prognzis
program
programba iktat; programba felvesz
programoz
programszer
programzene
propagl; hirdet; terjeszt
propaganda
propagandaeszkz
propeller; hajtcsavar; lgcsavar
prospektus; ismertets; tjkoztat
prostitult
prostitci
protekci
protestns
protestns /rv./
protzis; mfogsor
prototpus
provokl
prza
przai; prosit !: egszsgre ! (koccintskor);
prosit Neujahr !: boldog j vet !
przar
pszichoanalzis
pszicholgus
pszichopata
pu. (plyaudvar) /rv./
pder; hintpor
puding
puffadt
puffan; durran
puha; lgy
puha; lgy; er wurde windelwich geschlagen:
alaposan elpholtk; laposra vertk
puhny
puhasg; lgysg
pukkan; sztpukkad
pulver
pult
pulyka
pulykakakas
pulykatoj; dumme Pute !: buta liba !
pulykavrs
puncs
pp
pp; dudor
pupilla
ppos
puritn
puska
puska; die Flinte ins Korn werfen: elcsgged
puska (iskolai)
puskaagy
puskacs
puskapor; lpor
puskatus
puskzik (iskolban)
puszta
puszta; magnyos; sivr
puszta; pusztasg
puszta; pusztasg; hanga
puszta; sivr
pusztasg; sivatag
pusztuls; buks
pfl; lk; bkds
pnksd
pr; pp
pspk
pspksg
q (mzsa) /rv./
r; erre; arra
r; erre; arra; ein Haus und ein Garten
daran: hz, mellette kert; er ist daran:
kvetkezik; van soron; er ist daran: azon
van; azon fradozik; ich mu daran: hozz
r; erre; arra; es kommt darauf an: azon
mlik; attl fgg; tags darauf: msnap
-ra, -re
rad; felltztet
rad; rbort
rads
radsul; mghozz
rakaszt
rakaszt (tv.); rsz
rakaszt; rad
rakaszt; rbort
rakaszt; utnakaszt
Rba
rbmul
rabbi
rbeszl
rbeszl; meggyz
rbeszl; rbr
rbr; rvesz
rbz
rbz; bizalmasan kzl
rbz; jm. vertrauen: megbzik vkiben; auf
jn. vertrauen: megbzik vkiben; vertrauen
Sie mir !: bzzon bennem !; jm. etw.
vertrauen: rbz vkire vmit
rbz; rhagy
rbizonyt
rabls
rabl
rablgyilkossg
rablhadjrat
rabltmads
rbort
rabszolga
rabszolgasg
rbukkan; rakad; rtall
rbukkan; rakad; rtall vkire/vmire
rcs
rcs; rostly
rcsavar
rcsos
rcsozat; rostlyzat
rdi
rdi; Radio hren: rdit hallgat
rdi; rdiad
rdiads
rdilloms
rdikszlk
rdikzvetts
rdis
rditvkzls
rdizs
radr; radrgumi
radrgumi
radroz
rpts
rerszakol
resik
rafinlt; krmnfont
rfizet
rfog
rfog (fegyvert)
rfog; felttelez
rfog; tulajdont
rfordt
rfordts
rfordts; kiads
rfrmed
rg
rag; kpz; toldalk
rg; rgcsl
ragacsos; ragads
ragad; tapad
ragads
ragadoz
ragadoz llat
rgalom; rgalmazs
ragaszkod
ragaszanyag
rgdik; tpreng
rggumi
rgs
rgs; inas
ragoz
ragtapasz
ragyogs; tndkls
ragyog; sugrz
rgyjt
rhagy
rhagy; hagyomnyoz
rgr
rgr; licitl
rgrs
rillik; jl ll
rirnyt
raj
Rajna
Rajna-vidk
rajong vmirt
rjn; kidert
rjn; kitall
rajta; ezen; azon
rajtakap
rajtakap; tetten r
rajtat; megtmad; megrohan
rajtats
rajtats; megtmads
rajz
rajzfilm
rajzfzet
rajzik (mh)
rajzols
rajztbla
rajzszeg; rajzszg
rk
rak; megterhel
rakbr; rakoddj
rknyszert
rknyszert vkire vmit
rakta
raktalpcs
rakod (vast)
rakodhely
rakomny
rakomny; fuvar
rakomny; teher
rkos
rakottszoknya
rklt
rkt
rkvetkez
rakpart
raksly
raktr
raktr; telep
raktrllomny
raktrhelyisg
raktri llomny; rukszlet
raktron van
raktroz
raktrozs
rlehel
rlp; belp
rmarad; rszll
rmens ember
rmr; ad
rmered
rmosolyog
rmutat
rmutat; utal
rmutat vmire; kidombort vmit; es stellte
sich heraus, da ...: kiderlt, hogy ...
rnc
rnc; gyrds
rnc; red; gyrds
rncigl; rngat
rncol
rncol; behajtogat; sszehajtogat
rncos
rncos; reds
rncosodik
randev; tallka
rnduls; hzds (testrsz)
rnevet (vkire)
rang
rang; rendfokozat; ersten Ranges: elsrend;
jm. den Rang ablaufen: fellml vkit
rang szerint
rngatzs; rngs; vonagls
rngatzik; megrndul; ohne mit einer
Wimper zu zucken: szemrebbens nlkl
ranghoz ill
rnts
rntott csirke
rntott leves
rntotta
rnyom
rnyom; kinyom
rordt
rordt; rkiabl
rragad
rragaszt
-ra,-re
rront vkire
rsz
rsz vkire vmit
rszll
rszed
rszed; becsap
rszed; ugrat
rszegecsel
rszegez
rszegez (tv.)
rszokik; megszokik; hozzszokik
rszoktat; hozzszoktat
rszoktat; hozzszoktat; betant
rszoktat vmire
rszorul vmire; wir bedrfen deiner nicht
mehr: nincs tbb rd szksgnk
rtall
rtmad
rtapad
rtekint
rtesz
ravasz
ravaszsg
ravatal
rvesz; sich zu etw. hinreien lassen:
ragadtatja magt vmire
rvet; rbort
rvezet
rz
rzendt
reagl
reakci
reakcis
relbr
relis
realits
realizl
rebesget
reccsen; pattan
recehrtya; ideghrtya
recepci
recept; nach einem uralten Rezept: egy
srgi recept szerint
recept nlkl vehet (gygyszer)
receptkteles (gygyszer)
recsszrnyak
recseg; ropog
recsegs; ropogs
redny
redzet; rncvets
rg; rgen
rgensherceg
regny
rgszet
reggel
reggel; hajnal
reggel; reggelenknt; reggelente
reggeli
reggeli; das zweite Frhstck: tzrai (tel)
reggeli ra; Morgensstunde hat Gold im
Munde: ki korn kel, aranyat lel
reggelizik
rgi plet
rgies
rgimdi
rgisg
rgisg; antik trgy
rgmlt; letnt
rgta
rehabilitl
rejteget
rejtly
rejtlyes
rejtettsg; visszavonultsg
rejtjel (rs); titkosrs
rejtjelez
rejtvny
rejz; vzlat
rekedt
rekesz; fik
rekeszizom
reklm; fr etw. Reklame machen: reklmoz
vmit
reklaml
reklmfilm; propagandafilm
reklmoz
rekord; cscsteljestmny
rekord (sp)
rektor
rm; rmesen (tv.)
remeg
remeg; borzong
remekm
reml; remnykedik
remlhetleg
remny; remnysg
remnytelen
remnyteljes
remete
rmhrterjeszts
rmtett
rmlet; ijedelem
rend kedvrt
rend; Ordnung machen: rendet rak
rend; sor
rendbehoz; helyrehoz; elrendez
rendbehozza magt; kicsinostja magt
rendbont
rendel
rendel; elr; felr (orvossgot)
rendel; idz
rendel; megrendel
rendel (orvos)
rendel; vgez
rendels
rendelet
rendelet; kiadvny
rendelkezs
rendelkezs; intzkeds; zur Verfgung
stehen: rendelkezsre ll; jm. etw. zur
Verfgung stellen: vkinek rendelkezsre
rendelkezsre ll; es liegt nichts gegen ihn
vor: nincs ellene semmi (folyamatban)
rendelkezik
rendelkezik; intzkedik; schalten und
walten: tesz-vesz
rendelkezik; irnyt
rendellenes; szablytalan
rendeltets
rendeltetsi hely
rendes; csakugyan; igazn; das richtige
Alter: a megfelel letkor; richtiges Deutsch:
helyes nmetsg; ist das der richtige Zug ?:
ez a mi vonatunk ?; die Uhr geht richtig: az
rendes; szablyos
rendes; szablyszer
rendetlen
rendetlen ember
rendetlensg
rendez
rendez; kiegyenlt
rendez; tesz
rendez; tolat (vast)
rendezs
rendezs (film; sznhz)
rendez (film; sznhz)
rendez (sznhz)
rendezvny
rendfokozat
rendhagy (nyelvt)
rendthetetlen
rendjel; rdemrend
rendkvl fontos
rendkvl; nagyon; auerstand setzen:
kptelenn tesz; auerstand setzen:
hasznlhatatlann tesz; er ist auerstande
etw. zu tun: kptelen vmire
rendkvli
rendkvli; klns; nicht sonderlich
geschickt: nem valami gyes
rendkvli mszak
rendkvli; ritka
rendkvli; szokatlan
rendr
rendri; rendrsgi
rendrsg
rendrtisztvisel; nyomoz
rendreutast
rendszably
rendszm
rendszmtbla
rendszer
rendszeres
rendszeresen; rendszerint
rendszeretet
rendszertan; szisztematika
rendzavars
renesznsz
renovl
rnszarvas
rpa; dei gelbe Rbe: srgarpa; gelben
Rben: srgarpafzelk; rote Rbe: ckla
repeds; hasads
repeds; karcols (brn)
repedezett; szakadozott
reprezentl
reprezents
repl; szll
repls
replsi tvonal
repl; pilta
replgp
repltr
rs; hzag
rest
restelkedik
restsg
restsg; lustasg
rsz
rsz; rszlet
rszben /rv./
rszbeni; rszleges
rszecske
rszedrl
rszeg
rszeg; ittas
reszel
reszel
reszel; rspoly
reszelt; drzslt
rszemrl
rszrl
rszes
rszes eset (nyelvt)
rszese vminek
rszeseds
rszeseds; jrulk
rszesedik; rsze van
rszest
rszests
rszessg
rszesl vmiben; etw. in vollen Zgen
genieen: nagyon lvez vmit
rszetekrl
rszint; rszben
reszket; remeg
reszket; ltyg
rszleges
rszlet
rszletekben
rszletes
rszletez
rszletfizets
rszletkrds
rszrehajl; elfogult
rszt vesz; jelen van
rszt vesz; rszesedik
rszt vesz; tu mit !: tarts velnk !; er wollte
mittun: is rszt akar venni
rszt vesz (vmiben)
rsztvev
rsznkrl
rszvny
rszvnyes
rszvnytrsasg
rszvt
rszvt; an etw. lebhafen Anteil nehmen:
rdekldik vmi irnt
rszvt; sznalom; Mitleid fhlen mit jm.:
egyttrez vkivel; in Mitleidschaft ziehen:
megkrost; in Mitleidschaft gezogen
werden: krt szenved
rszvtel
rszvtet rz; knyrletes
rt; mez; kaszl
rteg
rtegekbe rak
rtegez; halomba rak
rtegezdik
retek
rtes
retesz
retesz; zr
rtisas
rettegett
rettenthetetlen
rettenthetetlen; rendletlen
rettenten; rasender Beifall: tombol siker
revans; viszonzs
rvn; ltal; durch und durch: keresztl-
kasul; durch und durch: gykeresen; durch
Luftpost: lgipostval; durch mich: rajtam
keresztl; ltalam; tlem
rvsz
rvkalauz
rvkapitny
revolver; pisztoly
rezeg
rezesbanda
rzkarc
rzmetszet
rzmetszet; karc
rzrozsda
rezsi
rzsut; tellenben
rzs; tlts
riad
ribiszke
ribiszke; ribizli
rideg
rideg; merev
rideg; nyers; goromba
rigmus; versike
rig
rikcsol
rikt; kirv (szn)
rikolt; les
rm
rmel
rmtelen
ring
ringat
ringatzik
ritka; gyr
ritka; uerst selten: nagyritkn
ritkasg
ritkt
ritkt; den Anker lichten: felszedi a horgonyt
ritkts
rivalda (sznhz)
rizs
rizsfld
robaj; lrma
robaj; zaj; lrma
robbans
robban; robbankony
robbananyag
robog
robog
robotol; grcl
robusztus
rockzene
roham
roham (kat)
rohamcsapat
rohan
rohan; lohol
rohan; siet
rohan; szguld
rojt
rka
rkagomba; csirkegomba; nylgomba; ich
kmmere mich keinen Pfifferling darum:
ftylk r; keinen Pfifferlin wert sein:
fityinget; fabatkt sem r
rkaszn
rokkant
rokon
rokoni
rokonsg
rokonsg; vrrokonsg
rokonszenv; szimptia
rokonszenves; szimpatikus
rla; arrl; errl
rla; errl; arrl
-rl,-rl
rom
Rma
rmai
rmai (ember)
romn
romn (ember)
romn stlus
romn stlus
Romnia
romantikus
romhalmaz
romland
romland; romlkony
romls; wirtschaftlicher Ruin: gazdasgi
sszeomls; csd
romlatlan
romlott
romok; roncsok
roncs
ronglt; srlt
rongy
rongy; cafat
ropog; pattog
ropogs; friss; de
ropogtat
roppant; hatalmas
roppant nagy
roppant tmeg; eine Unmasse Gold:
tengersok pnz
rossz helyre tesz
rossz hr; hrhedtesg
rossz hrbe hoz
rossz; komisz; gonosz
rossz lvs; baklvs
rossz; mir ist bel: rosszul vagyok; nicht
bel: nem rossz; wohl oder bel: knytelen-
rossz nven vesz; zokon vesz
rossz; silny; hitvny
rossz szoks
rossz terms
rossz tra tr
rosszabbt; ront
rosszabbodik; romlik
rosszakarat
rosszall; helytelent
rosszasg
rosszindulat; gonosz
rosszkedv; kedvtelensg
rosszkedv
rosszkedv; kedvetlen
rosszkor; alkalmatlan idben; unpa sein:
nem rzi jl magt; gyenglkedik; sich unpa
fhlen: nem rzi jl magt; gyenglkedik
rosszra fordul
rosszul n; elferdl
rosszul nyel; flrenyel
rosszul oszt; hibsan oszt
rosszul sikerl; balul t ki; kudarcba fullad
rosszullt; gyenglkeds
rost; szl
rostly
rostlyos
rostos; szlks
rostozat; erezet
rothad; poshad
rothads
rothads; korhads
rothadt
rothadt; korhadt
rothadt; rothad
rothaszt
rovar
rovs (rs)
rovat
rovtka
rovtka; barzda
rovtkol; er hat viel auf dem Kerbholz: sok
van a rovsn
rozmr
rozmaring
rozoga
rozzant; dledez
rozs
rzsa
rzscska
rzss
rzsaszn
rzsat
rozsda
rozsdabarna
rozsdamentes
rozsds
rozskenyr
rfnyi
rfg
rfszmra
rg
rgtn; tstnt
rgtnz
rgtnz; improvizl
rgtnz (zene)
rgzt
rgzt; fixl
rntgenorvos
rntgensugr
rpgyls
rplabda
rplap; rpcdula
rpplya
rtszakll
rtvad; szarvas
/rv./
rv. (rvidts) /rv./
rvid haladk
rvid jelents; hr
rvid; kurta; in kurzen Worten: nhny
szval; binnen kurzem: rvid idn bell; vor
kurzem: nemrg; kurz darauf: kisvrtatva;
kurz nachher: valamivel azutn; kurz
eingekocht: srre lefzve; kurz
entschlossen: hirtelen elhatrozssal; auf das
krzeste: legrvidebben; auf das krzeste:
leghamarabb; zu kurz kommen: megrvidl
rvid lejrat
rvidru
rvidruk
rviden; egyszval
rvidfilm
rvidhullm
rvidt; kurtt; cskkent; egyszerst
rvidlt
rvidre fog
rvidre fogott
rvidsg; in Krze: rviden; in Krze:
rvidesen
rvidtv (sp)
rvidzrlat
rzse; Reiaus nehmen: kereket old;
megfutamodik
rubeola
rdugrs (sp)
rg
rg (tv.); kitesz (tv.)
ruganyos; rugalmas; kemny; feszes; in der
prallen Sonne: a tz napon; an der prallen
Sonne: a tz napon
rgs
rgkapl; kaplzik
rug
rugs; rugzott
rugzik
ruha
ruha; knts
ruhaakaszt; vllfa
ruhadarab
ruhafogas
ruhafogas; llfogas
ruht magn tart
ruhatr; gardrb
ruhaujj
ruhaviselet
Ruhr (foly)
rgyezik
rh
s. elkerl
s. nmagra tall
s. tallkoznak; megtalljk egymst
s. van; akad
s. vmilyennek tallja magt; nach Hause
finden: hazatall; sich in etw. finden:
beletrdik vmibe; es wird schon etwas
finden: majd csak akad valami; es wird
schon etwas finden: majd csak elintzdik; es
fand sich so, da ...: gyaddott, hogy ...
sfrny
sajt maga; szemlyesen
sajt; tulajdon
sajtkez
sajtos
sajtos; eredeti
sajtos; jellegzetes; klns; szokatlan
sajtos; klns
sajtossg
sajtsg
sajtsg; sajtossg; jelleg
sajtsgos; klns; furcsa
sajnl
sajnl; fjlal
sajnl; sajnlkozik
sajnlatos
sajnlatos; sajnlatra mlt
sajnos
sajt
sajthiba
sajtiroda
sajtnyilatkozat
sajtper
sajtszabadsg
sajtszemle
sajtszolglat
sajtgynksg
sakk
sakktbla
sl
salak
salta
snc
snc; tlts
sanda
Sndor
sntikl; botorkl
sntt; sntikl
spadt
spadtsg; halvnysg
sapka
sapkaellenz
sr
sr; rlk
srcip; hcip
srcip; kalocsni
srga
srgabarack; kajszibarack
srgadinnye
srgarpa
srgarz
srgarig
srgs
srgasg
srhny
sarj; hajts
sarjad
sarjad; sarjadozik; kihajt
sark (fldrajzi)
sarkall
sarkall; sztkl
sarkall; serkent
sarkanty
srkny
sarkkr
sarl
sarok
sarok; szglet; jn. um die Ecke bringen:
eltesz lb all vkit
sarok (testrsz); jm. auf den Ferse sein: a
nyomban van vkinek; jm. auf den Ferse
sitzen: a nyomban van vkinek; jm. auf den
Ferse folgen: a nyomban van vkinek
saroklaks
sarokvas
Sarolta
sros; saras
sas
sska; szcske
stor
satu
saugen
sv
savanyt
savanyks
savany; fanyar
savanysg
savs
schwellen
seb
sebes; rohan
sebes; sebzett; srlt
sebessgfokozat (gpkocsi)
sebessgvlt
sebesls
sebeslt; verwundet werden: megsebesl
sebesvonat
sebsz
sebszet
sebezhet
seblz
segdige
segdkezik; szekundl
segdlet
segdmunks
segly; segtsg
seglykr telefon
seglykilts
segt; megsegt
segt; tmogat
segttrs; segd
segtsg
segtsg; kzremkds
segtsg; orvosls
segtsg; segly
segtsg; tmogats
segtsgvel; tjn
segtsgre szorul; szklkd
sehol; seholsem
sehova
sejk
sejt
sejt; felttelez
sejt; gyant; vl; feltesz
sejtelem
sejtelem; elrzet
sejtelmes
sejtet
sejthet; feltehet
sekly
sekly; alacsony
seklyes
seklyes; felletes
sekrestye
selejt
selejtez mrkzs
selyem
selyembl val; selyem-
selyemherny
selymes
semleges; kzmbs
semleges (nyelvt)
semlegest; kzmbst
semlegessg
semmi; das ist nichts fr uns: ez nem neknk
val; er hat nichts zu essen: nincs mit ennie;
er hat nichts zum Essen: nincs mit ennie; das
macht nichts: nem tesz semmit ! nem baj !;
das tut nichts: nem tesz semmit ! nem baj !
semmi; semmisg
semmiesetre sem; semmikppen
semmifle
semmilyen
semmirekell; senkihzi
semmisg
semmisg; gyerekjtk
semmitmond
semmittevs; ttlensg
senki
sepr
serceg
serdletlen
serdletlen; fejletlen
serdlkor; puberts; publik machen:
nyilvnossgra hoz; kzztesz
sereg
seregly
serny; igyekv; dolgos
serny; szorgos
serny; tevkeny
serleg; kupa
serleg; pohr
serpeny
srts
sertskaraj
srtetlen
srtetlensg
srtett (jog)
srthetetlen
srt; tmad
srtdtt
srls
srls; kr
srlt; sebeslt
srlt; verletzt werden: megsrl
srv
sta
stl; stlgat
stl
stlnegyed
stny
starepls
s; Ski laufen: sel; szik
sel; sz
siet
siet; igyekszik
siet; igyekszik; die Zeit eilt: rohan az id; eile
mit Weile: lassan jrj, tovbb rsz
siet; iparkodik
siet; rohan
siets; sietsg; in Eile sein: siet
siets; es tut ihm eilig: srgs a dolga
sietsg
siettet
siettet; gyorst
siettet; kerget
sietve; sebtben
sk; sima; egyenletes
sikamls; ktrtelm
siker; eredmny; Erfolge erzielen: sikereket
r el; Erfolge erreichen: sikereket r el
sikeres
sikerl
sikerletlen; flresikerlt
sklap
siklik; csszik
sikl
siklrepls
sksg
sksg; alfld
slc
slc (sp); Schi laufen: sel; szik; Schi fahren:
sel; szik
slift; llift
sima
sima; akadlytalan; egyszer
sima; sk; egyenletes
simt; fnyest; csiszol
simt; simogat
simt; vasal
simogat; cirgat
simul; hajlik
simulkony
sn
sintr
spcsont
sr
siralmas
siralmas; sznalmas
sirly
sirnkoz; sr
srs
sirat; sajnl; er jammert mich: sajnlom; er
jammert mich: megesik rajta a szvem
srbolt
sisak
sistereg
stelep
sugrs
sugr
sivalkodik
sivr
sivatag; pusztasg
sivt; vist; sivalkodik
s.k. (sajt kezleg) /rv./; es geziemt sich:
illik
skanzen
Skcia
skt
skt (ember)
slger
s
sodor
sodrdik
sofr
sgor
sgorn
soha; sohasem
shaj; shajts
shajt; shajtozik
shajtozik
sok; alapos; jkora; schnen Dank !:
ksznettel !; ksznm !; sei schn brav !:
fogadj szpen szt !; meinen schnen Gru:
szvlyes dvzletem
sok; fr viele: sokaknak; sokak szmra; viel
besser: sokkal jobban; viel zu gro: tl nagy
sok; wie hoch wrde da kommen ?:
mennyibe kerlne ez ?; wie hoch wrde da
stehen ?: mennyibe kerlne ez ?; das wird
ihm hoch zu kommen: sokba fog ez kerlni
neki; das wird ihm hoch zu stehen: sokba fog
ez kerlni neki; vier Mann hoch: ssze-vissza
ngyen; er ist hchst wahrscheinlich, da ...:
flttbb valszn, hogy ...; hoch !: ljen !
sokig; wie lange ?: meddig ?; nicht lange
und er kam: nemsokra jtt; am lngesten:
legtovbb; am lngesten: legrgebben; lange
nicht: rgta nem; lange nicht: sokig nem;
lange nicht: korntsem
sokasg
sokasg; tmeg; es kostet einen Haufen Geld:
egy halom pnzbe kerl
sokat gr
sokvi
sokfle
sokfle; klnfle; sokrt
sokfle; vltozatos
sokflesg; sokrtsg
sokgyermekes
sokkal; jval
sokoldal
sokszor
sokszor; tbbszr; gyakran
sokszorost
slyom
sonka
Sopron
sor
sor; die Flucht ergreifen: megfutamodik;
kereket old; jn. in die Flucht schlagen:
megfutamt vkit; Flucht der Zimmer: szobk
hossz sora
sor; sorrend; die Reihe ist an mir: rajtam a
sor; ich bin an der Reihe: rajtam a sor; nach
der Reihe: sorban; sorjban; an die Reihe
kommen: sorra kerl
sorakozik
sorakoz
sorakoztat
sorfal; Spalier bilden: sorfalat ll
sorkz
sorol (rangsorba)
soromp
soronknt
soros
soroz (kat)
sorozat
sorozat; kszlet
sorozat; lncolat
sorozat; szria
sorozatgyrts; szriagyrts
sorra kerl
sorrend
sors
sors; vgzet
sorsjtk
sorsjegy
sorsol
sorsols; hzs
sort ll
sorvads
ss
ssav
sska
start
sovny; silny; szks
sovny; szikr
svrgs; vgy
sovinizmus
szott; ss
spr; seper
spredk
sr
srny
srt
srfzde
srfz
srgyr; srfzde
srsdoboz
srz
srte
st; mg
st; nein, so etwas !: no de ilyet !; mg ilyet !;
aber nein !: dehogy !
stt; homlyos
stt; komor; vszjsl
sttedik; elsttedik
stten lt
sttt fggny
sttsg
svny
spanyol
spanyol (ember)
spanyol (nyelv)
Spanyolorszg
sprga
specializldik
spekull
spicc; Schwips haben: spicces
spicces; pityks
spontn
sport; Sport treiben: sportol
sportg
sportbart; szurkol
sportegyeslet
sportkzvetts
sportol; sportember
sportplya
sportszer
sportszer; sportos
sporttudsts; sportkzvetts
sportnneply
stadion
stb. (s a tbbi) /rv./
stlbtor
stilisztikai
stilizl
stilizlt
stlszer
stlus
stlusirnyzat
stluskorszak
stlustalan
stop
stoplmpa
stopperra
stoppol; stoppos; per Anhalter fahren:
stoppal utazik
strand; strandfrd
strucc
stdi; rdistdi
sg (iskolban)
sg; suttog
sugr
sugrhajts replgp
sugroz (adst)
sugroz; ragyog
sugrzs
sugdolzik
sg
sjt vmivel
sly
sly; er; lendlet
slyemels
slylks (sp)
sulyok
sulyok; verfa
slyos beteg
slyos; nehz
slyos; nyoms
slyos; tmr
slypont
slyt nyom
slytalansg
slytbblettel br
srlds
srldsmentes
srolszer
susog; pusmog
sustorog; sistereg; serceg; pattog
suta (vad)
suttog; pusmog
sket
sket (ember)
sket, mint az gy
sketnma
sketsg
sl
sletlen (tv.)
sletlensg; hlyesg
sll
sllyed; spped; ereszkedik; den Blick
senken: lesti a szemt; den Kopf senken:
lehorgasztja a fejt
sllyeds; sppeds
slt csirke
slt kolbsz
slt; pecsenye
sndiszn
srget
srget; hajszol; unszol
srget; kvetel
srget
srget; tolakod
srgny
srgnyz
srgs
srgs; hitrelen; mach schnell !: siess !
srt; tmt
srts; tmts
srtett leveg
srtett tej
srtett; tmny; koncentrlt
srg-forog; nyzsg
sr; boztos; bozontos
sr; nyls
sr; sie sind dicke Freunde: puszipajtsok;
ich habe die Sache dick: torkig vagyok vele;
durch dick und dnn: tzn-vzen t; tzn-
vzen keresztl
sr; tmtett; szoros
sr; vastag
srsg
srsdik; tmrl
st; megst
st (nap); mir scheint: gy ltom; gy tnik;
es scheint so: gy ltszik
stemny
stemnytszta
st
st; kemence
svt (szl)
svt; vist
svb
svb (ember)
svbbogr
Svjc
svjci
svjci (ember)
svd
svd (ember)
svd n
svd (nyelv)
Svdorszg
SZU (Szovjetuni) /rv./
sz. (szm) /rv./
sz. (szzad) /rv./
szab. (szabadalom) /rv./
szabad
szabad akarat; szabad dnts
szabad; Eintritt frei: belps djtalan; frei
von etw.: mentes vmitl; frei zu haben:
ingyen kaphat; bist du heute frei ?: rrsz
ma ?; hast du heute frei ?: rrsz ma ?; ich
bin so frei: btorkodom
szabad jelzs (telefon)
szabad; mentes vmitl
szabad (neki)
szabad; rr
szabad; szabadnapos
szabad tr; in Freien: a szabadban
szabadalom
szabadelv
szabadid
szabadid; pihen
szabadjegy
szabadkzi rajz
szabadon bocst; felszabadt
szabadon bocsts; felszabadts
szabadon enged; szabadon bocst
szabadon hagy
szabadon lebeg
szabadon vlaszthat
szabadon vlasztott gyakorlat (sp)
szabadrgs (sp)
szabadsg
szabadsgharc
szabadsgol
szabadsgon lev
szabadsgszeret
szabadsgveszts
szabadtri sznpad
szably
szablyellenes
szablyellenes; jogellenes; trvnytelen
szablyos
szablyos; szablyszer
szablyoz
szablyoz
szablytalan
szabs; metszs (tv.)
szabs (ruha)
szablya
szab
szabmestersg
szabmhely
szabn
szabotl
szabott r
szabvny; norma
szabvnyost
szabvnyostott
szafald
szag; szagls; szimat
szagot raszt
szguld; rohan
szguld; vgtat
szj; mit offenem Mund: ttott szjjal;
szjttva; reinen Mund halten: titoktart;
der Mund wssert ihmdanach: csurog a
nyla utna; etw. im Munde fhren: emleget
vmit; vor der Hand in den Mund leben:
szj; torok; csr (edny)
szjhs
szjze szerinti
szjkosr
szjpadls; ny
szjvz
szakcs
szakcsmvszet; gasztronmia
szakcsn
szakad (es)
szakads; repeds
szakadatlan
szakadatlan; folytonos
szakadk
szakadk; szurdok
szakll
szakllas
szakasz
szakasz; cikk; paragrafus
szakasz (kat.)
szakaszjegy
szakaszonknt
szakember; specialista
szakember; szakrt
szakrtelem
szakrt
szakfolyirat; szaklap
szakirodalom
szakiskola
szakt vkivel/vmivel; megtagad vkit
szakkpzett
szakknyv
szakkzpiskola
szakma
szakma; szakterlet
szakmuks
szakmunka; szakdolgozat
szakmunks-bizonytvny
szakorvos; der Facharzt fr rheumatische
Erkrankungen: rheumaorvos; reumaorvos;
der Facharzt fr innere Krenkheiten:
szakosztly; gyosztly
szakszer
szakszertlen
szakszervezet
szakszervezeti
szaksztr
szaktancsad
szakzlet
szakvlemny
szakvlemnyez
szalad; ugrik
szalag
szalmi
szlaz
szlka; forgcs; szilnk; repesz
szlks
szll; szllong; rpkd
szlls
szlls; fogad
szlls; kvrtly
szllst ad
szllt
szllt; tovbbt; fuvaroz
szllts
szllts; odaszllts
szllts; szlltmny
szllts; szlltmnyozs; fuvarozs
szllthat
szlltmny
szlltmny; rakomny; auf einen Schub: egy
dobsra (tekzsnl)
szllt
szllt cg
szllt; szlltmnyoz
szlltgp
szlltlevl
szlltszalag; futszalag
szlloda; hotel
szalma; die Strohblume: szalmavirg
szalon
szalonka
szalonna
szalonnabr; brke
szalonns
szalt
szm; szmjegy
szmads; Rechenschaft ablegen: szmot ad;
beszmol; jn. zur Rechenschaft ziehen fr
etw.: vkit felelssgre von vmirt
szamr
szamrkhgs
szmbeli flny; tler; tbbsg
szmt
szmt; das macht nichts aus: nem tesz
semmit
szmts; tervezs; Rechnung tragen:
szmtsba vesz; szmol vmivel
szmtstechnika
szmtstechnikai kzpont
szmtgp
szmjegy
szmla
szmla (kocsmai)
szmllatlan; olvasatlan
szmll (mat)
szmlap
szmnv (nyelvt)
szamca; fldieper
szmol
szmols
szmol
szmolgp
szmszer; szmbeli
szmtalan
szmtalan; zur Unzeit: rosszkor
szmtan
szmz
szmz; krhoztat (tv.)
szmz; szmkivet
szmzets
szn; sajnl
szn; sznk
sznalmas
sznalmas; siralmas
szanaszt hever
szanatrium
szandl
szndk; elhatrozs
szndk (elre megfontolt)
szndk; mit guter Absicht: jhiszemen
szndk; terv
szndkos
szndkos; zum Vorschein kommen:
elkerl; napvilgra kerl
szndkozik
szndkozik; cloz
szndkozik; gedenke meiner !: emlkezz
rm !; dessen nicht zu gedenken, da ...:
arrl nem is beszlve, hogy ...
szndkozik; tervez; Bses vorhaben:
rosszban tri a fejt; was hat er mit mir vor
?: mi a szndka velem ?; mit akar velem ?
sznkzik; sznkzik
sznk
sznt
szntalp
sznts-vets
szntfld
szntfld; mez
szaport; gyarapt
szaport; nvel; gyarapt
szaporods; fajfenntarts; tovbbterjeds
szaporodik
szaporodik; sokasodik
szaporodik; sokasodik; nvekszik
szaporodik; terjed
szappan
szappanoz
szr
szr; kocsny
szrad; aszaldik
szraz; kiaszott; termketlen
szraz; szikkadt
szraz; trocken werden: megszrad; ins
trocken bringen: biztonsgba helyez
szrazfld
szrazfld fel
szrazfldi forgalom
szrazkolbsz
szrazra drgl
szrazsg
Szardnia
szrt; elszrt; kiszrt
szrt (hajat)
szrtbra
szarka
szrmazs; eredet
szrmazik
szrmazik; ered
szrmazik; frei ausgehen: megssza
szrazon; megmenekl; leer ausgehen: res
szrmaztat; levezet
szrny
szrnyas; baromfi
szrnyvast
szaru
szarubl val; szaru-
szarv; agancs
szarv; tlk
szarvacska
szarvas
szarvasbr; zbr
szarvasgomba
szarvasmarha; jszg
szarvasmarha; Rinderrouladen mit pkanter
Soe: marharold pikns mrtssal
szsz (ember)
Szszorszg
szatra
szatrikus
szatyor
szavahihet
szavahihetsg
szaval
szavatossg
szavaz
szavazat
szavazlap
szz; fnf Mark das Hundert: szz darab t
mrka; vier vom Hundert: ngy szzalk; zu
Hunderten: szzval; Hundert gegen eins,
da ...: szzat egy ellen, hogy ...
szz; zehn von hundert: szzbl tz; Seite
hundert: szzadik oldal
szzad (kat)
szzadik
szzados (kat)
szzadrsz
szzadszor
szzalk
% (szzalk) /rv./
szzalk; zu hohen Prozent: nagy kamatra
-szzalkos
szzalkszmts
szzas
szzas szm
szzval; szzszmra
szzegy
szzves
szzves vfordul; centenrium
szzezer
szzfle
szzfokos
szzlb
szzszzalkos
szzszor
szzszoros
szzszorszp
szed
szed (nyomda)
szed; szedeget
szed; szretel
szeds (nyomda)
szdt; szdletes
szed (nyomda)
szedterem (nyomda)
szdl
szdls
szeg; szg
szegecs
szegly
szegly; prkny
szeglyez; dszt
szegny
szegny; arm an etw.: vmiben szegny
szegnyes
szegnyke
szegnysg
szegez; intz
szegezdik
szegf
szegfszeg
szegdik
szgyen
szgyen; gyalzat
szgyenbe hoz; blaml
szgyenfolt
szgyenkezik; szgyelli magt
szgyenletes; csfos
szgyenls; szemrmes
szgyent vall; felsl
szgyenteljes
szk
szkels
szkesegyhz
szkesegyhz; katedrlis
Szkesfehrvr
szkhely
szkhely; llomshely
szklet
szekrny
szekrny; lba
szekrny; lda
szekrnysor
szekta
szl; es macht Wind: feltnst kelt; in den
Wind schlagen: elereszti a fle mellett; den
Mantel nach dem Winde hngen: kpnyeget
forgat; woher hat dich der Wind geweht ?:
ht tged mi szl fjt erre ?
szl; perem; auer Rand und Band kommen:
kijn a sodrbl
szl (vminek a szle); perem
szlcsend
szlcsendes
szelektv szemtszllts
szelence; doboz; persely
szelep
szelepgumi
szlerssg
szles ltkr; messzetekint
szeles; szells
szles; tg; tgas; b
szles; tgas; weit und breit bekannt: messze
fldn ismeretes
szlesebb; tgasabb
szlesedik; tgul
szlest; tgt
szlesnyomtv
szlessg
szlessg; tgassg
szlessgi fok
szlesvszon (moziban)
szelet
szelet; szakasz; fejezet
szlhmos
szlhmoskodik
szeld
szeld; enyhe; csendes
szeld; kezes; jmbor
szeldgesztenye
szlirny; aus allen Windrichtung: a vilg
minden tjrl
szljegyzet
szlkakas
szllelblelt teremts
szellem; ksrtet
szellem; llek
szellemes; elms
szellemesssg; leselmjsg
szellemi
szellemi dolgoz
szellemtelen
szellemtelen (tv.)
szell
szell; fuvallat
szellzs; szellztets
szellzik
szellztet
szellztets
szlmalom
szlroham
szlrzsa
szls csatr
szls; tlz
szlvdett
szlvd
szlvd veg
szlvdveg
szelvny; kupon
szem; die Augen vor Wut rollen: dhben
forgatja a szemt; er hat nur ein Auge:
flszem; groe Augen machen: nagyot nz;
Auge in Auge: szemtl szembe; sich etw. vor
Augen halten: szem eltt tart vmit; etw. im
Auge behalten: szem eltt tart vmit; etw. ins
Auge fassen: szemgyre vesz vmit; er ist dem
Vater wie aus den Augen geschnitten:
szakasztott az apja
szem (kts)
szemafor; intjelz (vast)
szembe tl
szembellts; sszevets
szembehoz /ellenttbe hoz; jm. Mitrauen
entgegenbringen: bizalmatlan vkivel
szembektsdi
szemben
szembeszll vmivel; kzd vmi ellen
szemcss
szemcsz
szemellenz
szemelvnyek
szemly
szemly; f
szemlyazonossgi igazolvny
szemlyes; privt; magn
szemlyes; szemlyi
szemlyesked
szemlyforgalom
szemlyi
szemlyi adatok
szemlyi igazolvny
szemlyisg
szemlykocsi; szemlygpkocsi
szemlylers
szemlytelen
szemlyvonat
szemlyvonat /rv./
szemlyzet
szemlyzet; belegtes Brtchen: szendvics;
belegte Stimme: ftyolos; rekedt hang
szemlyzeti fnk
szemlyzeti osztly
szemre vet
szemre vet; felr
szemrem
szemrmes; szgyenls
szemrmesked; lszemrmes; prd
szemrmetlen
szemeszter; tanulmnyi flv
szemt
szemtdomb
szemtget
szemeteskocsi
szemtlda
szemtlda; szemeteslda
szemtszllts
szemttart
szemttl megtisztt; kitrgyz
szemez
szemfnyveszt
szemfog
szemgoly
szemhj
szeminrium
szemltomst
szemle
szemle; ellenrzs
szemll; megnz; megbmul
szemll; nz; megtekint
szemll; nz; megtekint; bei nherem
Zusehen: kzelebbrl nzve
szemllet
szemllet; nzet; vlemny
szemllet; nzet; vlemny; ich bin der
Ansicht: az a nzetem; nach meiner Ansicht:
nzetem szerint
szemlletes; szemlltet
szemlld
szemlltet
szemmel lthat; szemltomst
szemmel tart; gyel
szemorvos; szemsz
szemlcs; bibircsk
szemlcss; bibircskos
szemldk
szempilla; ohne mit der Wimper zu zucken:
szemrebbens nlkl
szempont
szempont; in jeder Hinsicht: minden
tekintetben
szempont; toter Punkt: holtpont; ein wunder
Punkt: fj pont; rzkeny pont; auf dem
Punkt stehen: azon a ponton van; mr ott
tart; auf dem Punkt sein: azon a ponton van;
mr ott tart; bis zu einem gewissen Punkte:
bizonyos fokig; bizonyos mrtkben; etw.
Punkt fr Punkt durchgehen: pontrl pontra
megvizsgl vmit; etw. von Punkt zu Punkt
durchgehen: pontrl pontra megvizsgl vmit;
wir einigten uns ber diesen Punkt:
egyetrtettnk ebben a krdsben; Sieg nach
Punkten: pontozsos gyzelem
szemrehnys
szemrehny
szemszg
szemtan
szemtelen; arctlan; pimasz
szemtelensg; arctlansg
szemgyre vesz
szemveg
szn
szna
sznakazal
szende
szendereg; szunnyad; szunnyadozik;
szundikl
szendergs; szunnyadozs
szndioxid
szndioxidtartalom
szenilis
sznmonoxid
szenny; szemt
szennyes; tiszttlan
szennyez
szennyezds
szennyezdtt; piszkos
sznsav
szent
szentbeszd; hitsznoklat; prdikci
szenved; elszenved; Totalschaden erleiden:
totlkros lesz; totlkrt szenved
szenved; snyldik
szenved vmiben
szenvedly
szenvedly; mnia
szenvedlyes
szenveds; bnat; baj
szenvtelen
szenzcis
szp
Szepessg
szpirodalom
szpt
szpt; csinost
szpt; szptget
szpti magt; csinostja magt
szptkezik
szptszer
szepl
szepl; szgyenfolt
szepls
szepltlen; szepltelen
szpsg
szeptember
szer; anyag
szerb
szerb (ember)
szerb-horvt
szerda
szerdn; szerdknt; szerdai napokon
szerecsendi
szerelmes
szerelmes lesz; beleszeret vkibe
szerelmeskedik; flrtl
szerelmeslevl
szerel; instadn halten: karbantart; gondoz
szerelcsarnok
szerencse; boldogsg
szerencsre
szerencss; boldog; kedvez
szerencst kvn
szerencstlen
szerencstlensg; baj; balszerencse
szerencstlensg; csaps
szerencstlenl jr
szerny
szerny; kisigny
szernysg
szernytelen
szerep
szerepel
szerepl
szereposzts
szeret
szeretet; szerelem; Liebe auf den ersten
Blick: szerelem els ltsra
szeretett lny
szeretetteljes
szeret; kedves
szeret; udvarl
szeretre mlt
szerez
szerez; etw. holen lassen: hozat vmit; elkld
vmirt; Atem holen: llegzetet vesz; sich eine
Krankheit holen: betegsget szerez
szerfelett
szerint; rtelmben
szerint; mrten
szerint; vminek megfelelen; dem Befehl
entsprechend: a parancs szerint
szerkeszt
szerkeszts
szerkeszt
szerkesztsg
szerkezet
szerkezet; felpts
szerkezet; gpezet
szerkezet; szerkeszts; konstrukci
szerszm
szerszm; kszlk; eszkz
szertr
szertars; ceremnia
szertartsos
szertelen; heves vr
szertelen; tlz
szertelensg
szertorna
szerv
szerv; kzeg
szerves
szervez; rendez
szervezs; szervezkeds
szervezet
szervezeti
szervi
szerzemny
szerzetesrend; lovagrend
szerz
szerzds
szerzds; den Vertrag auflsen: felbontja a
szerzdst
szerzds; egyezmny; paktum
szerzds; szerzdtets; ktelezettsg
szerzdik
szerzdtet
szerzdtet; alkalmaz
szerzi jog
szerzi jog; kiadi jog; copyright
szerzsg
szesz; eszencia
szeszly
szeszly; rigolya
szeszlyes
szeszlyes; bogaras
szeszlyes; bolondos
szeszes italok
szeszfzde
szt; szjjel
sztbont; felbont; sztszed; sztrak
sztdarabol; feldarabol
sztdobl
sztesik; felbomlik
sztfeszt; kifeszt
sztfolyik; elolvad
sztforgcsol
sztforgcsoldik
szthajtogat; kihajt
szthasad
szthast
szthz
szthzdik
sztkld; sztkldz
sztmegy; elvlik; die Meinungen gehen
auseinander: a vlemnyek megoszlanak
sztmegy; sztrebben (hirtelen)
sztnyom; sszenyom
sztnyom; prsel
sztoszlik
sztoszt; feloszt
sztpattan; sztreped
sztporlad; porlik
sztporlik; sztporlad
sztpukkad
sztpukkad; megpukkad
sztrobbant; sztrepeszt
sztrombol; elpusztt
sztrombolhatatlan
sztrongyoldott
sztszakad; elszakad
sztszedhet
sztszrs; sztszrds
sztszrdik
sztszrdik; sztoszlik; elszled
sztterjeszt; sztterpeszt
sztterpeszt
szttr; eltr
szttr; sszetr
szttr; sztzz; sztver
szttrdel
szttredezik
szttrik; eltrik
sztugraszt; sztszr (tv.)
sztltet
sztltets
sztvg; sszevg
sztvlaszt
sztvesz; sztszed
sztzillt; borzas
sztzz
sztzz; sszelapt
sztzzdik
szezon; idny
szfra; ggmb
szgk. (szemlygpkocsi) /rv./
Szibria
szibriai
szid
szid; gyalz; szidalmaz
szids; Schelte bekommen: kikap;
megszidjk
sziget
szigony
szigor; szigorsg
szigort
szigorlat
szigor
szigor; knyrtelen
szigoran vve
szjgyrt; nyerges
sziklakert
szikls
sziklaszilrd
szikra
szikratvrs
szikrzik
szikrzik; csillog
szil; szilfa
szilaj; zaboltlan
szilrd; ers; kemny; tarts
szilrdsg; kemnysg
szilrdsg (msz)
szilva
szilvalekvr
Szilveszter napja; Silvester feiern:
szilveszterezik
szimatol
szimatol; szaglsz
szimatol; szaglszik
szimfnia
szimfonikus
szimmetrikus
szn
sznarany
sznrnyalat
szndarab
sznes
sznes ceruza
sznes fehrnem
sznes felvtel
sznes film
sznes tv
sznsz
sznszn
sznez
sznezs; sznezds; sznezet
sznhz; sznpad
sznhzi ltcs
sznhely
sznielads
sznleg; ltszlag
sznleges
sznlel
sznlel; tettet
sznlel vmit; eine Frage stellen: krdez;
krdst tesz fel; Forderungen stellen:
kvetelseket tmaszt; jm. stellen sich:
szembeszll vkivel; jm. stellen sich: kill vki
sznm
sznpad
sznpad; dobog
sznszappan
szntrsulat
szntelen
szintn; is
szintn; ugyancsak
szintetikus
sznvonal; mrtk; norma
sznvonal; nv
sznvonalas
szipkol
szipka
sziporkzik
szirna; mit Blaulicht: szirnzva
szirt
szirt; sziklaztony
sziszeg
szt (tzet)
szita; rosta
szitakt
szitl; rostl
szitkozds; tkozds
szitkozdik; tkozdik; es wettert: vihar van
szitkozdik; kromkodik
szitok
szv
szivacs
szivacsgumi; laticel
szivacsos
szivar
szivrog
szivrvny
szvs; szippants
szivatty
szivatty; pumpa
szvbaj
szvbajos; szvbeteg
szvbillenty
szvdobogs
szvlyes; kedves
szves; kszsges; szfogad
szves; szolglatksz
szvesen; rmmel; jm./etw. gern haben:
vkit/vmit szeret; gern geschehen !: szvesen !;
szra sem rdemes !
szvessg
szvessg; haben Sie die Geflligkeit:
szveskedjk
szvettp
szvfjdalom
szvinfarktus
szvs; kitart
szvszakaszt
szvszlhds
szvtelen
szvtelen anya
szvtelensg
szvvers
szlv
szleng; zsrgon
szlovk
szlovk (nyelv)
Szlovkia
szmog
sz
sz; beszd; kifejezs
sz szerint
sz van vmirl
szoba
szoba; helyisg
szba hoz; elad; felhoz
szoba; Zimmer frei: szoba van kiad
szobakerkpr
szobalny
szobanvny
szobanyilvntarts
szbeli
szbeszd; mendemonda; pletyka; davon
kann nicht die Rede sein: sz sem lehet rla;
keine Rede davon !: sz sincs rla !; es ist
nicht der Rede wert: szt sem rdemel; jm.
Rede stehen: szmot ad; beszmol vkinek; in
Rede stehend: szban forg; jn. zur Rede
stellen: krdre von vkit; es geht die Rede:
azt beszlik; groe Reden fhren:
szobor
szobrsz
szocilis
szocilis otthon
szocialista
szocializl
szocializmus
szcska; szavacska
szcs
szfukar; szkszav; etw. hat folgenden
Wortlaut: gy hangzik (sz szerint) vmi
szjtk
szoks
szoks; divat
szoks; hagyomny
szoks; illem
szoks; in der Regel: rendszerint
szoksos
szoksos; hasznlatos
szoksos; mindennapi; kznsges
szoksos; szokott
szokatlan
szkincs
szoknya
szokott
szokott helye vkinek/vminek
szl; mond
szl vmirl
szlam
szlsmd
szlsmd; fordulat (nyelvt)
szolga
szolgai; szolgalelk
szolgl; damit ist uns nicht gedient: ez nem
segt rajtunk; womit kann ich dienen ?: mivel
szolglhatok ?
szolgl vmire
szolglat
szolglati lls
szolglati hely
szolglati t; szolglati utazs
szolglatkptelen
szolglatksz
szolglatksz; kszsges
szolglattev; gyeletes; napos
szolglatvezet
szolgllny
szolgltat; ad; nyjt; ins Haus liefern:
hzhoz szllt
szolgltats
szolgasg
szold
szolidarits
szlista (zene)
szlnekes
szombat
Szombathely
szombati
szombaton
szombaton; szombatonknt
szombatonknt; szombati napokon
szomjan hal
szomjas
szomjazik; drsten nach etw.: vgyik vmire
szomjsg
szomorkodik; bnkdik; bsul
szomor
szomor; bnatos
szomor; bs
szomorsg
szomszd
szomszd (a sorban)
szomszd szoba
szomszd; szomszdos
szomszd utca; szomszdos utca
szomszdasszony
szomszdos
szomszdsg
szonda
sznok
sznok; elad
sznoklat
szopik
szopka
szopsmalac
szoptat
szr; hint
-szor, -szer, -szr
szrakozs
szrakozs; mulatsg
szrakozik
szrakozhely; mulathely
szrakozott
szrakozott; sztszrt
szrakozottsg
szrakoztat
szrakoztat
szrakoztat irodalom
szrend
szorgalmas; serny
szorgalom; igyekezet; mit Flei:
szntszndkkal; zu Flei: szntszndkkal
szorgos; buzg
szort; nyom
szortkozik
szort
szort; ring (sp)
szrl szra; sz szerint
szorong
szorongs
szorongat
szorong
szoros; hg
szoros; szomszdos
szoros; szk
szoroz
szorul
szoruls; szkrekeds
szorultsg
szrvnyos
szorzs
szorzat
szszeg
szszk; katedra
szszbeli
szt emel
szt fogad; engedelmeskedik
sztag
sztr
sztlan
sztlan; hallgatag
sztlan; nma
szvlts
szviv
szovjet
Szovjetuni; sowohl ... als ... auch: mind ...,
mind ...; sowohl ... wie ... auch: mind ..., mind
szzat
sz
szcske
szg (matematikai); spitzer Winkel:
hegyesszg; stumpfer Winkel: tompaszg
szg; pecek
szgesdrt
szglet; szeglet; zug
szgletes
szgletes; les
szgmr
szgsebessg
szke
szkell; szkken
szkell; szkken; szguld
szkevny
szkevny; meneklt
szkr
szkv
szkforrs
szkkt
szlfrt
szlhegy
szlskert
szlt
szlvessz; venyige
sznyeg
sznyegpadl; padlsznyeg
szr (szrszl); mir standen die Haare zu
Berge: gnek llt a hajam; sie hat Haare auf
den Zhnen: fel van vgva; les a nyelve; an
den Haaren herbeizogen: erltetett; aufs
Haar: pontosan; szakasztott; auf ein Haar:
pontosan; szakasztott
szrt hullatja; vedlik
szrme; prm
szrme; prm; bunda; irha; jm. das Fell
gerben: elphol vkit; jm. das Fell ber die
Ohre ziehen: megkopaszt vkit
szrmeru
szrny; szrnyeteg
szrnyen
szrnyeteg; fenevad
szrny; irtzatos
szrny; iszonyatos
szrny; iszony; rmt
szrny; rletes
szrny; szrnysges; iszonyatos;
felhbort
szrs
szrszlhasogats
szrszlhasogat
szvedk; szvet
szveg
szvegknyv
szvs
szvet
szvet; anyag
szvet; poszt
szvetkezet; egyesls; szvetsg
szvetkezeti
szvetkezik
szvetkezik; szvetsget kt
szvetsg
szvetsg; egyesls; egyeslet
szvetsg; ein Bndnis schlieen: szvetsget
kt
szvetsg; frigy; ktelk
szvetsgbe tmrt
szvetsges
szvetsges (trs)
szvetsgi
szvetsgi llam
szvetsgi kapitny (sp)
szvetsgi kztrsasg
szvevny
szvde
szvszk
sztr
sztrjk
sztrjkol
sztrjkol
sztyepp
sz
szubjektv
szuka
sznyog
sznyogcsps
szr; df; bk
szr; drzsl (szvet)
szrs
szrs; dfs; bks
szurdok
szurkol; drukker
szr fjdalom; nyilalls
szr; nyilall
szurok
szrprba
szusz; szufla
szcs
szgy
szk hely; in die Emge treiben: sarokba
szort
szk keresztmetszet
szk ltkr
szk; szoros
szkkebl
szklkd; nsges
szks
szks; kevs
szks; silny
szksen l; sszehzza magt
szkssg; szorossg; szorultsg
szksg esetn
szksg; szksgessg; knyszersg
szksg; szksgessg; knyszersg;
szorultsg
szksg; szksglet; igny; im Bedarfsfall:
szksg esetn
szksgel; kell neki; es braucht drei Wochen
bis ...: kell neki hrom ht, mg ...
szksges
szksges; kell; ich hab's nicht ntig: nincs
r szksgem
szksgessg; knyszersg
szksglet
szksgtelen
szkszav
szl
szl; mit einem Kind niederkommen:
gyermeket szl
szl. (szletett) /rv./
szls
szls; szlets; szrmazs
szlsi szabadsg
szlsi szabadsg (egyves korig)
szlst levezet; sie wurde eines Knaben
entbunden: fit szlt
szlszn
szletsi anyaknyvi kivonat
szletsi bizonytvny
szletsi v
szletsi hely
szletsnap
szletett
szletett; szlets
szlfld; haza
szlk
sznet
sznet nlkl
sznet; ohne Unterla: szntelenl
sznet; sznid
sznetel
sznidei tbor
sznid; vakci; heute ist schulfrei: ma
nincs tants
sznnap
szntelen; nyughatatlan
szntelen; szakadatlan
szrcsl
szret
szret; Weinlese halten: szretel
szrke
szrkl
szrkl; alkonyodik
szrklet; alkonyat
szr
t.; tv. (trvny) /rv./
tbla
tblaveg; vegtbla
tblzat
tabletta
tbor
tbori konyha
tbornagy
tbornok
tboroz
tborozik
tbortz
tacsk
tag
tagad
tagadhatatlan
tgas; kiterjedt
tgassg
tagdj
tgt; szlest; szlesbt; bvt
taglal (tv.)
tagol
tagolds; tagols
tagoldik
tagonknt; zenknt
tagozat
tagozdik
tagsg
tagsgi igazolvny
tj
tjkozds
tjkozdik
tjkozott
tjkoztat
tjkoztats
tjt; krl
tajtk; hab
tajtkzik
tajtkzik; habzik
takcs
takarkos
takarkoskodik vmivel
takarkossg; szkmarksg
takarkpnztr
takargat
takartn
takarmny
takarmnygabona
takar; pld
takar; tert
takarod (kat)
takaros; nyalka
tkolmny
takony
tl
tl; tlca
tl; ber jn. Gericht halten: trvnyt l;
brskodik vki felett
tlacska; kis tl
talaj; fld
talajmeni fagy
talajtan
talajtorna
talajvz
tallat
tallka; randev
tallkozs
tallkozik
tallkozhely; gylekezhely
tallmny; kitalls
tall
tall (clba)
taln; esetleg
taln; gar macher: szmos; gar nicht:
egyltaln nem; gar nichts: semmi
talapzat
tlca
talicska
taliga
tallz; tarlz
tallzs
talp
talp; mancs
talpalatnyi
talpall
talpbls
talpig becsletes
talpnyal; csszmsz (tv.)
talpraesett
tlyog
tmad
tmad; keletkezik; kerekedik
tmads; in Angriff nehmen: hozzkezd
vmihez
tmads; roham
tmad
Tams
tmasz
tmasz; pillr
tmasz; tmasztk
tmaszkodik
tmaszkodik vmire (tv.)
tmaszpont
tmaszt; hajt
tmla
tmls szk
tmlsszk (sznhz)
tmogat; prtol
tmogat; segt
tmogats; jm. Vorschub leisten: tmogat
vkit
tmogats; segts
tmpont
tan; tants
tancs
tancs (testlet)
tancsads
tancsad
tancsi
tancskozs
tancskozik
tancskozik; tanakodik
tancsol vkinek vmit
tancsos
tancsos; ajnlatos
tancsos (szemly); sich Rat holen: tancsot
kr; jn. um einen Rat fragen: tancsot kr
vkitl; jn. um einen Rat bitten: tancsot kr
vkitl; keinen Rat wissen: tancstalan; mit
jm. zu Rate gehn: tancskozik vkivel; jm. zu
Rate ziehen: kikri vki tancst
tancsot ad
tancstalan
tanrsegd
tnc
tncol
tncos
tncosn
tnczene
tnczenekar
tandj
tanv
tanfolyam
tanfolyam; kurzus
tanintzet
tant
tant; oktat
tant; oktat; iskolz; kpez
tants
tants; oktats
tant; tanr
tantn; tanrn
tantvny
tantvny; die alte Jungfer: reglny
tantvny (lny)
tankol
tanknyv
tanknyv; an etw. schuld sein: vminek az
oka; an etw. schuld haben: vminek az oka
tanktelezettsg
tanonc
tanszk
tanszkvezet
tantrgy
tantrgy; das Buch hat ... zum Gegenstand: a
knyv trgya ...
tanterem
tanterv
tntorgs; tmolygs
tntorg; szdl
tntorog
tntorog; szdeleg
tan
tanul
tanul; kpezi magt
tanul; tanulmnyoz
tanuls; inaskods
tanulssal eltlt; den ganzen Tag verlernen:
az egsz napot ttanulja
tanulatlan
tanulkony
tanulmny
tanulmnyi tlag
tanulmnyt
tanul
tanul lny
tanulbrlet
tanultrs
tanulvezet iskola
tanulsg
tanulsgos
tanultsg; tuds
tanstvny
tanvalloms
tanya; jm. den Hof machen: udvarol vkinek
tanya; majorsg
tanyzik; lakik; lakozik
tnyr
tapad; hozzragad
tapads; ragads
tapasz
tapaszt; rragaszt
tapasztal; tl
tapasztalat
tapasztalat; in Erfahrung bringen: tudomst
szerez rla
tapasztalatcsere
tapasztalatlan
tapasztalt
tapta
taptz
tapint; tapogat
tapints
tapints; ich habe das Gefhl, da ...: az az
rzsem,; gy rzem, hogy ...
tapintat
tapintat; lelki finomsg
tapintatlan
tapintatos
tapinthat
tpll
tpll; rez (tv.); Verdacht hegen:
gyanperrel l; er macht kein Hehl daraus:
nem rejti vka al; ohne Hehl: minden
tpllk
tpllkozik
tpll
tapls
tapos; prsel (szlt)
tapos; tipor
tppnz
taps
tapsol
tpszer
tr (kat)
trcsa (telefonon)
tarj
trgy
trgy (levelezsben) /rv./; in Betracht
kommen: szmba jn
trgy; tma
trgyal
trgyal; fejteget
trgyal; tancskozik
trgyals
trgyeset (nyelvt)
trgyi
trgyi bizonytk; es bei/mit etw. bewenden
lassen: annyiban hagy vmit
trgyilagos
trgyilagos; objektv
trgymutat
trgytalan
tarisznya
tarja
tarka; foltos
tarka; sznes; es wurde ihm schon zu bunt:
megsokallta /
tarkabab
tarkabarka
trlat
tarl
trol
trolhat; raktrkpes
trolhelyisg; raktr
trs
trs; pajts
trs. (trsasg) /rv./
trsadalmi
trsadalom
trsadalombiztosts
trsadalomtudomny
trsalgs
trsalgsi zsebknyv
trsas
trsas aut
trsas rintkezs; kr
trsas; trsasgi
trsas utazs
trsasg
trsasjtk
trst; prost; asszocil
trsszerz
trsul; csatlakozik
trszekr
tart; elbr
tart; folyik; folytatdik; es luft wie
geschmiert: megy, mint a karikacsaps; Schi
laufen: sel; szik; Schlittschuh laufen:
korcsolyzik; leer laufen: resen jr; fut
(msz); er luft Gefahr ...: az a veszly
tart; folyik (id); es wird kein Jahr whren:
nem telik bele egy v
tart (pl. rut az zletben)
tart; tekint vminek
tart; vl
tart vkit vmilyennek
tart vkivel
tart vminek
tartalk
tartalk (sp)
tartalmas
tartalmaz
tartalmaz; magban foglal
tartalom
tartly
tartlyhaj
tartlykocsi
tarthatatlan
tartja magt; sich ber Wasser halten: pp,
hogy megl; sein Wort halten: llja;
megtartja a szavt; eine Zeitung halten:
jsgot jrat; auf etw. halten: tart vmire; auf
jn./etw. halten: becsl vkit/vmit; fr jn./etw.
halten: vkinek/vminek tart; von jm./etw.
halten: vmilyennek tart vkit/vmit; viel von
sich halten: nagyra tartja magt; halt ! wer
da ?: llj ! ki vagy ?; Obst hlt sich nicht: a
gymlcs nem ll el; das Wetter hlt sich: az
idjrs nem vltozik; jn. zum besten halten:
ugrat; becsap vkit; jn. zum Narren halten:
tartlamas; magvas
tartlamatlan; res
tart
tartomny; provincia
tartomny /rv./
tarts
tarts; lland
tarts ru; tartstott ru
tarts hajhullm; dauer
tarts; kitart
tartott
tartozs; adssg
tartozik
tartozik; ads
tartzkods
tartzkods; fenntarts
tartzkodsi engedly
tartzkodsi hely
tartzkodik
tartzkodik; idzik; sich mit etw. aufhalten:
idt veszteget vmire; sich ber etw.
aufhalten: megbotrnkozik vmin
tartzkodik; lakik; auf den Spielplan sitzen:
msorra tz; sitzen bleiben: lve marad; der
Nagel sitzt fest: a szg jl tart; der Rock sitzt
gut: a szoknya jl ll; der Rock sitzt gut: a
zak jl ll
tartzkod
tartzkod; rideg (tv.)
tska
tskardi
-tat, -tet; -at, -et
ttong
tavalyi; mlt vi
tavasszal
tavasz
tavaszi kankalin
tavaszi vsr
tvbeszl
tvbeszl hivatal
tvcs; ltcs; messzelt
tvfuts
tvfts
tvirnyts
tvirat
tvirati
tviratozik
tvr
tvlat
tvol ll; tvoli
tvol esik; tvol van
tvol marad
tvol; messze; sich weitab besser fhlen:
sokkal jobban rzi magt
tvol; messzesg
tvol tart
tvol van
tvolll; elll; etw. mu abstehen: rnie kell;
sich die Beine abstehen: belefrad az
lldoglsba
tvolll
tvoli
tvoli; etw. abgeneigt sein: idegenkedik
valamitl
tvoli; flrees
tvoli villmls
tvollt
tvollt
tvollev
tvolmarad
tvolodik
tvolsg
tvolsg; Abstand gewinnen von jm.:
eltvolodik vkitl
tvolsg; messzesg
tvolsg; szakasz
tvolsgi autbusz
tvolsgi beszlgets
tvolsgi forgalom
tvolsgi replgp
tvolugrs
tvozs
tvozs; lelps
tvozik
tvvezrls
taxi
tb.; tsz. (tbbes szm) (nyelvt) /rv./
te
tea
tbolyda; elmegygyintzet
technika
technikai; mszaki
technolgiai
tged; magad; magadat; fr dich: neked;
rszedre
tgely
tegez
tegezdik
tgla
tgla (getett)
tegnap
tegnapeltt; von gestern: tegnapelttrl;
tegnapeltti
tegnapi
teht; akkor; so komm doch !: gyere mr !;
um so besser: annl jobban; so ... auch:
brmennyire ... is; so sehr ... auch:
brmennyire ... is; so, wie ...: gy, mint ...;
teht; ennlfogva
teht; gy; szval
teht; kvetkezskpp
tehn; blinde Kuh: szembektsdi
teher
teher; alkalmatlansg; Beschwerde erheben:
panaszt emel
teher; fuvar; rakomny
teher; zur Last fallen jm.: terhre van vkinek
teheraut
teherbr
teherforgalom; ruforgalom
tehergpkocsi; teheraut
teherhaj
teherkocsi; tehergpkocsi
tehermentes
tehermentest
teherpu. (teherplyaudvar) /rv./
tehervonat
tehetetlen
tehetetlen; ohnmhtig werden: eljul
tehetetlensg
teheti
tehets; mdos; gazdag
tehetsg
tehetsg; adottsg
tehetsges
tehetsgtelen
tehetsgtelen; alkalmatlan
tej; saure Milch: aludttej
tejberizs
tejbolt
tejbf; tejcsrda
tejcsokold
tejeskv
tejespohr; tejesveg
tejfog
tejfl
tejgazdasg
tejpor
tejszn; sauere Sahne: tejfl
tejsznhab
tekeplya
teker; gombolyt; csavar
tekercs
tekercsels
tekercsfilm
tekeredik; csavarodik; gombolyodik
tekerzik; kanyarog; kgyzik
tekzik; kuglizik
tekint; pillant; nz
tekintly
tekintlyes
tekintlyes; tisztelt; angesen da...:
tekintve,hogy...
tekintet; kmlet; tapintat; Rcksicht
nehmen auf etw.: tekintettel van vmire
tekintet; pillants
tekintet; tekintetbevtel; im Hinblick darauf,
da ...: tekintettel arra, hogy ...
tekintetbe vesz; figyelembe vesz
tekintettel vmire
tekn; vly
teknsbka
tkozls; pazarls
tkozl; pazarl
tkozl; pazarl; kltekez
tl; mitten im Winter: a tl derekn
tlap
tele nem rott; tiszta
tele van; in Brand stecken: felgyjt; wo
steckt er denn ?: hol a csudban van ?
teleaggat
telefon
telefonl
telefonflke
telefonhvs
telefonkszlk
telefonknyv
telefonkzpont
telefonszm
telefontrcsa
teler
telek
telekrsz; parcella
telep; elem; akkumultor
telepes
telept
telepts
telepls
telr (bnya)
teletm
teletmtt; zsfolt
telhetetlen
tli lom
tli hnapok
tli nap
tli sport
tlid
tlies
telihold
tlikabt
telt
telitallat
teltett; sich satt essen: jllakik; das habe ich
satt: ebbl elegem van
teltdik
telivr (l)
teljes
teljes; alle acht Tage: hetenknt; auf/fr alle
Flle: mindenesetre; in aller Frh: kora
hajnalban; unter allen Umstnden:
mindenkppen; wer in aller Welt konnte das
sein ?: ki a csuda lehetett az ?; alles eins:
mindegy; alles in allem: mindent egybevve;
mein Geld ist alle (geworden): elfogyott a
pnzem
teljes; egsz
teljes; egsz; volle Zahl: kerek szm; voll und
ganz: teljes egszben
teljes ellts
teljes jog
teljes kiads (knyv)
teljes szm; hinytalan
teljes; tkletes
teljesen
teljesen; egszen
teljesen; legbell; mlysgesen
teljesen rossz; nagyon rossz; csapnival
teljest
teljest; elintz; tad (zenetet)
teljest; nyjt; tesz
teljest; vghezvisz
teljests; teljesls; in Erfllung gehen:
teljesl; beteljesedik
teljestetlen
teljesthetetlen
teljestmny ellenrzse
teljestmny; teljests
teljestkpessg
teljessg
teljessggel; egyltaln; ppensggel
teljesl; beteljesedik
telt arc; pufk
telt; tele; teli
teltkarcs
teltsg
tlut
tma; trgy
temets
temet
templom
templom (nem keresztny)
temp; sebessg
tencsos; auf den Gedanken geraden: eszbe
jut; auer sich geraden: kijn a sodrbl; er
ist nach dem Vater geraden: az apjra ttt;
hasonlt; ich halte es fr geraden:
tancsosnak tartom; aufs Geratewohl:
tengelice
tengely
tengely (msz)
tenger
tengeralatti
tengeralattjr
tengerentl
tengerentli
tengersz
tengerszkk; matrzkk
tengerfenk
tengerhajzs
tengeri frd
tengeri hader
tengeri utazs; tengeri t
tengeribeteg
tengerjr haj
tengerkk
tengerbl
tengerpart
tengerparthoz kzel
tengerszint
tengerszoros
tengdik
tengdik; vegetl
tenisz; Tennis spielen: teniszezik
teniszjtkos; teniszez
tny
tnylls
tenyr
tenyeres-talpas (ember)
tenyszbika
tenyszet
tenyszet; fajzat
tenyszet; terms
tenyszt
tenyszt; nevel
tnyleg; tnyleges
tnyleges; valdi; nicht wahr ?: ugye ?;
nemde ?; igaz ?; wahr werden: megvalsul;
tnyleges; valsgos llomny
tpdes; szaggat
tpeldik; tpreng
tepert
tpfog
tr; hely
tr; Platz haben: elfr; Platz nehmen: helyet
foglal; Platz greifen: elharapzik
trbeli
trd; das kann man nicht bers Knie
brechen: ez kemny di
trdel; trdepel
trdhajlts
trdharisnya
trdig r
trdkalcs
terelt
terelvonal (autton)
terem
teremts
teremtmny; teremts; szlemny
terep
trfogat; kbtartalom; befogadkpessg
terhel; zaklat
terhes
terhessg
tertk
tertetlen; fedetlen
terjed; elnylik
terjedelem; mret
terjedelmes
terjengs
terjengs; um nicht umstndlich zu sein:
hogy rvid legyek
trkp
trkpsz
trkpszet
termk
termk; gyrtmny
termkeny
termkenysg
termketlen
termketlen; medd
termel
termel; gyrt
termels
termels; tenyszts
termelsi md
termeler
termeleszkz
termeli r
termelszvetkezet
termelszvetkezeti paraszt; tsz-paraszt
termnyek
terms
terms nlkli; gymlcstelen
termshozam
termszet
termszet; lelkialkat
termszetbeli jrandsg
termszetbvr; termszettuds
termszetellenes
termszetes
termszetes szn; nyers szn
termszetes; termszetszer
termszetesen
termszetesen; persze
termszetfeletti
termszeth
termszeti
termszeti kincs
termszeti kincsek
termszetkedvel; termszetszeret
termszetrajz
termszetrajz; termszetismeret;
krnyezetismeret
termszet; magaviselet
termszetvdelem
termkpes
terpeszkedik
trsg
terlet
terlet; terep
terletenkvlisg
terleti
terv; tervezet
terv; tervezet; tervrajz; vzlat
tervbe vesz; szmol vmivel
terven fell
tervez
tervezs
tervgazdasg; tervgazdlkods
tervszer
tervszertlen
test
test (emberi)
testalkat; termet
testalkat; testfelpts
testes; elhzott; kvr
testes; kvr
testi
testi; fizikai
testi fogyatkozs
testi; vr szerinti
testrsg; grda
testrsz
testrsz; tag; vgtag
testsly
testtarts
testlet
testv. (testvrek) /rv./
testvrek; fivrek
testvrek; fivrek; nvrek
testvri; testvries
tesz
tesz; cselekszik; csinl
tesz; erweisen sich als ...: vmilyennek
bizonyul
tesz; helyez vhova
tesz; okoz
tszta
tsztarru
tszts
tesztel
tesz-vesz; foglalatoskodik
tesz-vesz; piszmog
tetejbe (mg)
ttel
ttel; tzis
tetemek; fldi maradvnyok
tetemes; derekas
tetemes; jelents
tetemes; tekintlyes
ttlen
ttlensg; zemsznet; zum Stillstand
bringen: megllt; lellt; zum Stillstand
kommen: megll; lell
tetcserp
tetfed
tetfokra hg
tetpont; cscspont
tetpont; zenit
tettr
tetszs; kedv
tetszs szerinti
tetszs szerinti; tetszleges; akrmelyik
tetszets; kedves
tetszik; nyre van
tetszik; sich in etw. gefallen: vmiben rmt
leli; vmiben tetszeleg; sich etw. gefallen
lassen: vmibe belenyugszik; vmit elvisel;
eltr; sich etw. gefallen lassen: vmit helyesel;
das lasse ich mir gefallen !: ez igen !; ez mr
tetszik; tnik; jm. etw. anmuten: vkitl vmit
elvr; das mutet mich eigenartig: klnsnek
rzem
tett; csny; cselfogs
tett; csny; groe Stcke auf jn. halten:
nagyra tart vkit; aus freien Stcken: nknt
tett; in der Tat: valban; tnyleg
tetten r
tetters
tettes
tettes; bnz; gonosztev
tettets; mts
tetteti magt; sznlel
tettleges
tet
tetves
teve
tved; elnz
tveds
tveds; im Irrtum sein: tved
tvedsbl; tvesen
tevkeny
tevkeny; serny
tevkenykedik; mkdik; hat
tevkenysg
tvelyg; zavart; zavarodott
tves
tves; helytelen
tves kvetkeztets
tvt
tvtra vezet
textlik
tgk. (tehergpkocsi) /rv./
ti
ti -tok, -tek, -tk; titek; magatok; wir
denken euch: gondolunk rtok;
megemlkeznk rlatok; euer Kind:
tied
tigris
tikkaszt; flledt
tilalmi id
tilalom
tilos
tilos; tiltott; Rauchen verboten !: Dohnyozni
tilos !
tiltakozs
tiltakozik
tiltakozik; protestl
tims
tinta
tintatart
tipeg-topog
tippel; tallgat
tpus
tpushz
Tisza
tiszta
tiszta; rtatlan
tiszta; derlt; vilgos; rthet; ksz; sich im
klaren sein ber etw.: tisztban van vmivel
tiszta haszon
tiszta; puszta; mer; pures Gold: sznarany
tiszta; rendes
tiszta; szz; szemrmes
tiszta; takaros
tiszta; valdi
tiszta; vilgos; es war nett bei euch: nagyon
kellems volt nlatok; das kann ja nett werden
!: szp kis histria !
tisztba tesz
tisztlkodik
tisztlkodik; Pferde putzen: lovat csutakol;
sich die Zhne putzen: fogat mos; sich die
Nase putzen: kifjja az orrt /
tisztra; tisztn; pusztn; reines Gold:
sznarany; rein werden: megtisztul
tiszts
tisztasg
tisztasg; takarossg
tisztz
tisztzat
tisztzdik
tisztel
tisztel; becsl
tisztel; jm. etw. verehren: vkinek vmit
ajndkoz
tiszteleg (kat)
tisztelet
tisztelet; hdolat
tisztelet; megtisztels; auf Ehre !: szavamra !;
auf Ehre und Gewissen !: szavamra !; jn.
wieder zu Ehre bringen: rehabilitl vkit; jm.
zur Ehre gereichen: becsletre; dicssgre
vlik vkinek; ich habe die Ehre !: van
tisztelet; tekintly
tiszteletbeli tag; dsztag
tiszteletdj
tiszteletdj; honorrium
tiszteletlen
tiszteletremlt
tisztelettel (levlben)
tiszteletteljes
tiszteletteljes; megtisztel
tisztelgs; tiszteletads
tisztelg ltogats
tisztel
tisztelt
tisztelt; becslt
tisztes; derk; rendes
tisztessg kedvrt
tisztessges
tisztessgtelen
tisztessgtelen; sportszertlen
tisztiorvos
tisztt; die chemische Reinigung: vegytisztt
tiszttrongy
tiszttszer
tiszttszerszm
tisztogats
titeket; benneteket; magatokat
titkr
titkrn
titkrsg
titkolz
titkos
titkos; rejtett
titok
titokban tart
titokban; titkon
titoktarts
titoktart
titokzatos; rejtlyes
titull
tz s fl
tz; zehn Jahre alt: tzves; alle zehne: mind a
tz; mit zehne: tzzel; mit zehne: tzves
korban; um zehne: tzkor; tz rakor; um
zehne: tz krl; tz ra krl
tized
tizedik
tizedrsz
tizedszer
tizenegy
tizenegyedik
tizenegyedrsz
tizenegyedszer
tizenegyes
tizenegyes (szm)
tizenegyves
tizenegyfle
tizenegyszer
tizenegyszeri
tizenharmadik
tizenhrom
tizenhat
tizenhat ves
tizenht
tizenht ves
tizenktves
tizenktfle
tizenktnapos
tizenktrs
tizenktszer
tizenktszeres
tizenketted
tizenkettedik
tizenkettedrsz
tizenkettedszer
tizenkettes
tizenkettes (szm)
tizenkett; tizenkt
tizenkilenc
tizenngy; heute in vierzehn Tage: mhoz kt
htre
tizennyolc
tizennyolc ves
tizent
tizentdik
tizents (szm)
tzes
tzes szm
tzes szmrendszer
tzves
tzezer
tzfle
tzhnapos
tznapos; tznapi
tzrs
tzszer
tzszeres
t
toalettpapr; WC-papr
toboroz
toboroz; fr etw. werben: reklmot csinl
vminek; nach etw. werben: trekszik vmire;
um etw. werben: versenyez; verseng vmirt;
er wirbt um sie: plyzik a kezre
toborzs
toboz
tobzdik; dszl
tcsa
tcsa; pocsolya
tojs
tojs alak
tojsfehrje
tojshab
tojshj
tojspor
tojsrntotta
tojssrga
tojssrgja
tok
tok; hvely
tok; hvely; szelence
tok; tart
tol; cssztat
-tl, -tl; -bl, -bl /rv./
tolakods
tolakods; tolongs; tmeg
tolakod
tolats; ohne Verschub: haladktalanul
told
tolds; ptls
tolds; toldalk
toldat
toll
tollaslabda
tollazat; tollak
tollbamonds; diktls
tollforgat
tollgerinc
tollsepr
tolltart
tollvons
tolmcs
tolmcsol
tol; cssztat
tolmrce
tolong; tolakodik; tolakszik
tolongs
tolongs; nyzsgs; sokasg
tolongs; sokadalom
tolszk
-tl,-tl; -rl,rl; -bl,-bl; von allem:
mindenkirl; von allem: mindenki kzl; von
allem: mindenki; von gleichem Format:
ugyanolyan alak; vom gleichen Format:
ugyanolyan alak; von heute: mai; von
heute: mrl; von heute an: mtl fogva; .
tolvaj
tolvajkulcs
tolvajls
tolvajnyelv
tombol
tompa; letlen
tompa; fojtott
tompn hangz; kong
tompt
tompt; csillapt; elnyom
tomptott fny
tonna
tnus
topog
toporzkol
torkolat; betorkols; nyls
torkollik
torkos; nyalnk
torkoskodik; nassol
torlaszol; duzzaszt
torma
torna
tornaruha
tornsz
tornszik
tornaterem
tornyosul
torok; garat
torok; garat; gge
torok; gge
torokfjs
torokgyullads
torokhang
torony
toronyhz
toronyirnt
torta
tortra
torz; eltorzult
torz; kitr
torzkp
torzsa
torzsavirgzat; kukoricacs
torzszltt
tot; im Toto spielen: totzik
tovbb; tvolabb
tovbb; azonkvl
tovbb; tbb; ezentl; bis auf weiteres:
egyelre; ohne weiteres: minden tovbbi
nlkl; und so weiter: s gy tovbb; weiter
oben: feljebb; weiter unten: lejjebb; albb
tovbbi
tovbbi; tvolabbi
tovbbi; tbbi
tovbbt
tovbbjn
tovbbjut
tovbbkpez
tovbbkpezi magt
tovbbkpzs
tovbbmegy
tovbbmegy; elrehalad
tovbbmenetel; tovbbutazs; tovbbhajts
tovbbra; ezentl
tovbbra is; ezentl; a jvben
tovbbvezet
tovasiet; elsiet
tbb
tbb vi; tbb ves
tbb, mint
tbb napos; tbb napi
tbb; tbben; tbbek
tbb mr nem
tbbek kztt /rv./
tbbrtelm
tbbes szm (nyelvt)
tbbet
tbbfle
tbblet
tbbletkiads
tbbnyire; leginkbb
tbbprtrendszer
tbbsg
tbbsg (szavazsnl)
tbbszr; ismtelten
tbbszr; tbbszrsen; tbb zben
tbbszrs
tgy
tk
tke
tke; tusk; fatnk
tkehal
tkletes; perfekt
tkletes; teljes
tkletesedik
tkletest
tkletessg; tkly
tkletlen; hinyos
tkly
tks; kapitalista
tkfilk
tkfilk; balek
tkfilk; hlyag
tkkelttt
tlcsr
tle; ettl; attl
tlgyfa
tlt
tlt (folyadkot)
tlt (italt)
tltelk
tltny
tlts
tltceruza
tlttoll
tlttt
tm (fogat)
tm; hizlal
tmb; blokk
tmeg
tmegcikk
tmeges
tmeges pldnyszm
tmegesen
tmeggyls
tmeghasznlat
tmegsport
tmegszlls
tmegtntets
tmtetlen; laza
tml
tmr; vels
tmrsg
tmzsi; zmk
tnk; rnk; tusk
tnkremegy
tnkremegy; lezllik
tnkrement; csdbe jutott
tnkretesz
tpreng; tpeldik; Rache brten: bosszt
forral; Unheil brten: bajt okoz
tprengs
tr
tredk
tredk; trmelk
tredelem
trkeny
trekszik
trekszik; iparkodik
trekszik; trekedik; tri magt
trekszik vmire
trekv; igyekv
trs
trhetetlen
trls
trleszt
trlruha
trlruha; trlrongy
trmelk; omladk
trk
trk (ember)
trk (n)
trk (nyelv)
Trkorszg
trl
trlkz
trlmetszett
trpe
trt (szm)
trtnelem
trtnelemknyv
trtnelmi; trtneti
trtnsz
trtneti; trtnelmi
trtnik; elfordul
trtnik; folyik; megesik; jm. zugehen:
vkihez rkezik; befut; eljut
trtnik; megesik
trtnik; megesik; sich eines Rechtes
begeben: jogrl lemond
trtnik; vgbemegy; lefolyik; neben/hinter
jm. hergehen: mendegl; megy vki
trtszm
trvny; szably
trvnyellenes
trvnyes
trvnyes; leglis
trvnyest; legalizl
trvnyhoz
trvnyszk; brsg
trvnytelen
trvnytud
trvvs (sp)
trzs
trzsasztal
trzsknyv
tszm
tszmnv
tvis; tske
tzeg
tzsde (plet)
trafik; dohnybolt
tragdia
tragdiar
tragika; tragikus sznszn
tragikum
tragikus sznsz
trgya
trgya; szemt
trgyal
trgyz
trgyzs
transzforml (msz)
trfa
trfa; bohzat
trfa; jm. ein Schnippchen schlagen:
megtrfl vkit; felltet vkit
trfa; mka
trfa; mulatsg; csny
trfa; vicc
trfacsinl; mkamester
trfl; trflkozik
trfl; trflkozik; bolondozik
trflkozssal eltlt
trflkozik
trfs; mks
trfs; vicces; szellemes
trik
trilla; dobpergs
trillzik
trolibusz
trombita
trombitl
trn
trnrks
tropikus
trpusok
trkk; bvszmutatvny
trkk; fogs
tubk
tuberkolzis
tubus
tucat
tucat /rv./
tucatszmra
tucatszor
tud; rt; kpes; -hat, -het; er kann Deutsch:
tud nmetl; ich kann nicht nach Hause:
nem tudok hazamenni; er konnte es nicht
begreifen: nem volt kpes; nem brta
felfogni; er kann hereinkommen: bejhet; er
kann es tun: megteheti; er kann nichts dafr:
tud; ich wei es nicht: nem tudom; ich wei
schon !: tudom mr !; er lt nicht von sich
wissen: nem ad hrt magrl; jm. etw. zu
wissen geben: tudtra ad vkinek vmit; nicht
da ich wte: tudtommal nem; ich wute
ihn krank: gy tudtam, hogy beteg; darf ich
wissen ?: szabad tudnom ?; er will wissen,
da ...: gy tudja, hogy ...; weit du noch ?:
tud (tkletesen)
tudakozdik; rdekldik
tudakoziroda
tuds; meines Wissens: tudtommal;
tudomsom szerint
tuds (mesteri)
tudsvgy; tudnivgys
tudat; eszmlet
tudatalatti; im Unterbewutsein: tudat alatt
tudatlan
tudatlansg
tudatos
tudni rdemes
tudniilik; ugyanis; mart
tudnivgy
tudomny
tudomnyg; szak
tudomnyos
tudoms
tudoms; von etw. Ntiz nehmen: tudomst
szerez vmirl
tudomsulvtel
tuds
tudsts
tudsts; riport
tudsts; tjkoztats; informci
tudst
tudst; riporter
tudst (sajt)
tudvalev
tl
tl ers; nagyhatalm
tl gazdag
tl; jenseits der Donau: Dunntl
tl kevs
tl nagy
tl okos
tl okos; tudlkos
tl sok
tlad vmin/vkin
tulaj; tulajdonos; fnk
tulajdon
tulajdont
tulajdont vkinek vmit
tulajdonkppen
tulajdonkppen; voltakppen
tulajdonnv
tulajdonos
tulajdonos; gazda
tulajdonsg; sajtossg; minsg
tlbecsl
tldob; sich mit jm. berwerfen: sszeveszik
vkivel
tll
tlrett
tler
tler; flny
tlfeszt
tlfesztett
tlfolyik
tlfolyik; kicsordul
tlhaladott
tlhalmoz; tlzsfol
tlharsog
tulipn
tulipiros
tlizgatott; tlingerlt
tljut vmin; gut wegkommen: jl jr (tv.)
tlkaps
tlkiabl
tllp
tllp; megszeg
tlnpeseds
tlnpesedett
tlnpest
tlnyom
tlnyoman
tlnyomrszt
tlnyomrszt; fknt
tloldalt
tloldalt; a tls oldalon
tlra
tlra; berstunde machen: tlrzik
tlradj; tlrapnz
tlrzs
tlrzik
tlnt
tlragyog
tlsgos; szertelen
tlsgosan jllakott
tls
tls oldalon
tlsly
tlslyban van; elhatalmasodik
tlszrnyal
tltelt
tlteljest
tlterhel
tlterhel; elraszt
tlterhelt
tltm; tlzsfol
tlvilgi
tlzs
tlzsba visz
tlzott
tlzott mrtk; tlmret; im berma:
tlsgosan
tlzott; tlsgos
tlzottsg
tlzsfol
tlzsfolt
tumultus
tr
tr; turkl; vjkl
tra; menet; krutazs; portya
tracip
turbkol
trista
tristahz
turnus (tkezsi)
tr
trs tszta; trs csusza
tus (festk)
tusk; fajank
tusk; fatnk
tusk; fatrzs; mit Stumpf und Stiel:
tvestl; gykerestl
tsz
tutaj
tutajos
tzok
t
tcsk
td
tdgyullads
tfok
tkr
tkrfnyes
tkrjg; lmos es
tkrtojs
tkrz; tkrztet
tkrzdik (tv.)
tlevel erd; fenyveserd
tndr
tnet; szimtma
tnik; ltszik
tnik vminek/vmilyennek
tndik; fragen nach etw.: krdezskdik
vmi fell; fragt sich, ob ...: krdses, vajon ...
tntet
tntets
tntet; kihv
tr; eltr; elvisel
trelem
trelemmel van; trtzteti magt
trelmes; bketr
trelmetlen
trelmetlensg
trhetetlen
trhet
trtzteti magt
tsarok
tske
tsks
tsszent
tz
tz (napfny)
tzll
tzcsap
tzdel; kivarr
tzdel; spkel
tzdelt
tzel; l
tzelanyag
tzrsg
tzes; izz; heves; lngol
tzfal
tzfszek
tzhny; vulkn
tzhely
tzifa
tzijtk
tzkr
tzkrbiztosts
tzk; kovak
tzoltsg
tztt paplan
tzvdelem
tzvsz
tzveszlyes
tzvonal; front (kat)
tv (fogalom)
tv-ads
tv-film
tv-hrad (heti)
tv-hrad (napi)
tv-kszlk
tv-krimi
tv-sorozat
tv-t nz
tyk
tyk; csirke (tlapon)
tykleves; tykhsleves
tykleves; tykhsleves; die Hhnersuppe
jhzer Art: jhzi tykhsleves
tykszem
tyktojs
u. (utca; t) /rv./
uborka
udvar
udvarias; figyelmes
udvariatlan
udvarls; die Kur machen: udvarol; die Kur
schneiden: udvarol
udvarol; teszi a szpet
udvartarts
ugar
ugat
ugats
ugrl; szkdcsel
ugrl; ugrndozik; szkell; szkdcsel
ugrs
ugrsra ksz
ugrsszeren megvltozik
ugrat
ugrat; hz; ktekedik
ugrat; ktekedik
ugrik; felszkik; er fuhr ihm an die Kehle:
torkonragadta; ein Gedanke fuhr ihn durch
den Kopf: egy gondolat villant t az agyn;
sie fuhren in die Kleider: magukra kaptk
ruhikat; in die Tasche fahren: hirtelen a
ugrik; magasat ugrik (sp)
ugr (sp)
ugrcip; futcip
ugrdeszka
ugrgdr
gy
gy; krlbell; vagy; mintegy
gy; oly mdon
ugyan
ugyan; csakis; br; brcsak; nur dann,
wenn: csakis; nun mehr eine Stunde: mr
csak egy rig; nun noch eine Stunde: mr
csak egy rig; sieh nur !: nzd csak !; so oft
nur: valahnyszor csak; wer nur: aki csak;
akrki; brki
ugyan; noha; jllehet; und zwar: spedig;
mgpedig
ugyanaddig
ugyanakkor
ugyanannyi
ugyanannyira
ugyanannyiszor
ugyanaz
ugyanaz; es kommt aufs gleiche hinaus:
egyremegy; ins gleiche bringen: rendbehoz
ugyanaz; ugyanez
ugyancsak; nagyon
ugyanez
ugyanez; ugyanaz
ugyanide; ugyanoda
ugyangy; ugyangy
ugyaninnen; ugyanonnan
ugyanitt; ugyanott
ugyanolyan
ugyanolyan tvolsgra
ugyanott
gyis; amgy is
gyis; amgy is; klnben is
gyis (Ausztriban)
gynevezett
gyszlvn
uhu
ui.; u.i. (utirat) /rv./
j; aufs neue: jra; jbl; vom neuem: jra;
jbl
j ptkezs
j plet; panelhz
j hajts
j kiads
j laks; modern laks
j nemzedk; utnptls
j; de; lnk; frge; frische Wsche: tiszta
fehrnem; aufs frische: jra; frisch
gestichen !: vigyzat ! frissen mzolva !;
frisch gewagt ist halb gewonnen: aki mer, az
jabban; legjabban
jbl elad; feljt (sznhz)
jbl; jra; jonnan
jbor; idei bor
jdonsg
jv; jesztend
jhber (nyelv)
jhold
jt
jts
jt
ujj
jjalaktott
jjpts
jjszervez
jjszletett
ujjnyi vastag
ujjong
ujjong; rvendezik
ujjongs
ujjongsban tr ki
jkor
jonc
jragyaz vkinek
jrafelvtel
jrahasznost
jrahasznosts
jsg
jsg; hrlap
jsg; jdonsg
jsghirdets
jsgr
jsgosbd
jszer
jszltt
Ukrajna
ukrn
ultrahang
umlaut (nyelvt)
n. (gynevezett) /rv./
unalmas
unalom
unatkozik
undok
undor; utlat
undort
undort; das widert mich an: undorodom
ettl; ez undort
undort
undorodik
unoka
unokafivr
unokahg
unokanvr
unokanvr; nagynni
unokacs
unszols
untat
untig elg
uo. (ugyanott) /rv./
r
r /rv./
ural vkit/vmit; einen mchtigen Durst haben:
irt szomjas; seiner selbst nicht mchtig sein:
nem br magval; der deutschen Sprache
mchtig sein: tud nmetl
uralkods
uralkodik
uralkodik magn
uralkodik; rendelkezik; hier ist Vorsicht
geboten: itt vatossg ajnlatos; ber eine
laute Stimme gebieten: ers hangja van
uralkodik; tlslyban van
uralkodik; ural
uralkod
uralom; urasg; meine Herrschaften !:
hlgyeim s uraim !
uralom; vezets
uralomvgy
URH
URH (Ultrarvidhullm) /rv./
Uristen
rnak /rv./
rn
uszly (haj)
uszly (ruha)
szik; szkl
uszt
uszt; lzt
uszkr; das ist also des Pudels Kern: erre
megy ht ki a jtk
sz
uszoda
szhrtya
uszony
uszors
uszorskodik
sztat
t
t; sich auf den Weg machen: tra kel;
felkerekedik; elindul; seines Weges gehen:
megy a maga tjn; seinen Weg gehen: megy
a maga tjn; auf Weg und Steg: ton-
tflen; gut bei Wege sein: jl brja magt;
t; utazs
t; utca
utal; felhvja a figyelmet
utal; utast
utals
utals; rmutats
utlatos
utalvny
utalvny; blokk
utalvny; bn
utn; kvl
utn; mlva; szerint
utna; ksbb
utna; utlag
utnaad
utnallt
utnacsinl; utnoz
utnafizet
utnafolyat
utnahoz
utnahoz; utnavisz
utnajr
utnajn; utnamegy; kvet
utnakld
utnamegy vkinek; kvet vkit
utnamond
utnanz
utnanzs; ellenrzs
utnan
utnanyl
utnasiet
utnaszalad
utnaszmol
utnautazik
utnaget
utnat; utnavg
utnavisz
utnavonul; utnakltzik
utnnyoms
utnoz
utnoz; alkot vmi mintjra
utnptls
utnrendel
utntlt
utnvt
utnzs
utnzs; brzols
utnzs; utnzat
utnzat
utas
utasforgalom
utast
utast; irnyt
utasts
utaslista
utat tr (egyenget)
utazs; menet
utazsi iroda
utazsi kedvezmny
utazssal eltlt
utazssal eltlt; elutazgat
utazik
utazik; elutazik
tba igazt
utca
utcagyerek
utcai lefoly
utcai szoba (utcra nz)
utcasepr
telgazs
tpts
tfelfests
tikalauz; ismertet (knyv)
tikalauz (knyv)
tirny
tirny; menetirny
titrs
titrs (motorkerkpron)
titrs; utastrs
tjelz tbla
tkeresztezds
tkzben; er ist unterwegs: ton van;
unterwegs gelegen: tbaes
tlevl
tlevlfnykp
tlevlhivatal
tlevlvizsglat
tmegszakts
tmutats
tmutats; irnyelv
tmutats; utasts
tnak indul; elutazik
utbb emltett
utbb; utna
utbbi
utd
utd; ivadk; leszrmazott
utdls
utdok; ivadkok; leszrmazottak
uttel
uttel; desszert
uthats
utirat
utz
utjtk
utkezels
utkor
utlag; utn
utlagos
utolr; behoz
utolr (sp)
utoljra; ihm zuliebe: a kedvrt
utols (dolog)
utols eltti
utols (frfi)
utols; legjabb; letztes Endes: vgl is; bis
zum letzten: vgskig; frs letzte: vgl;
utolsnak; zu guter Letzt: vgl is
utols (sorrendben)
utols; vgs
utnv; keresztnv
utpisztikus; utpista
utsz
utsz; uthang
traval
ttest
ttr
tvonal
UV-sugarak
uzsonna
uzsonna; tzrai
uzsonnzik
desg; lnksg; frgesg
dt
dt ital
dls
dlsi idpont
dlsi terv
dvs; hasznos
dvs; jtkony
dvzls; ksznts
dvzlet
dvzl; ksznt; fogad
get
gets
gy
gy; dolog
gybuzgalom
gyelet; felgyelet
gyes
gyes; jrtas
gyes; kzhezll; kzhezsimul
gyes; rtermett
gyessg
gyessg; jrtassg
gyetlen
gyfl
gyfl; kliens
gyflforgalom
gyintzs
gyirat
gynk
gynksg
gyosztly
gyvd
gyvd; gysz
gyviv
gyviv; szszl
kszlk
l
ldz
ldz; kerget
ldzs
ldz
ldztt
ledk
ls; gyls
ls; lsszak
ls; lhely
ls; lhelyzet
lsezik; es tagt: virrad; dereng; hajnalodik
ll
lnk; eskdt
lgarnitra
ltet
ltetvny
nnep elestje
nnep; nneply; nnepsg
nnep; nnepsg; nneply
nneplyes; nnepi
nneplyessg
nnepi beszd
nnepi jtkok
nnepi lakoma
nnepi ls; dszls
nnepnap
nnepnapon; nnepnaponknt
nnepront
r; reg
res
res (gyomor); nchternen Magens: res
gyomorral; tlen; auf nchternen Magen:
hgyomorra
res; szabad
res; taub werden: megsketl
res; tltetlen
res; reges; odvas
resjrat
ressg; r
rge
rhaj
rhajs
rhajs; asztronauta
rhajzs
rhajzs; rrepls
rt
rt (lfegyver)
rkabin
rlap
r
rgy; kifogs
rgyl felhoz
rl
rlk
st; katlan
stdob
stdobot ver; dobol
stk
stks
szg
t
t; hasonlt vkire
t (krtya)
t; paskol
t; ver; tr; zz
teg (kat); die Batterie ist leer: az
akkumultor lemerlt
tem; taktus
temes; ritmikus
temterv
ts
ts; csaps
ts (krtya); die Butter hat einem Stich: a
vaj kicsit avas; die Farbe hat einen Stich ins
Blaue: kkes szn; kkbehajl szn; jn. im
Stich lassen: cserbenhagy vkit
ts; lks; puffans
ts (r is)
ts; rgs
tkzs
tkzet
tkzet; csata; harc
tkzik; verdik
tkz; lkhrt
tkz; lkhrt (msz)
t (sp)
tr
tr; verr
tkrtya
ttt-kopott; cska
t-ver; pfl
veg; vegpohrpohr
vegbett
vegbl val; veges; vegszer
vegcserp; vegdarab
veges
veggyr
veghz; meleghz
veghzhats
vegpalack; vegkancs
vlt; ordt; bmbl
vlts; vltzs; ordts; ordtozs
z; folytat
z; folytat; csinl
z; folytat; gyakorol
z; kerget; hajszol; sich mde jagen:
agyonhajszolja magt
zem; auer Betrieb sein: nem mkdik
zemanyag
zemanyag; benzin
zembe helyezs
zemben tart; fenntart
zemgazdasg
zemi baleset
zemi bizottsg; zemi bizottsgi tag
zemi tkezde; zemi konyha
zemi konyha
zemi szervezet; Betriebsorganisation der
Partei: zemi prtszervezet
zemkltsg
zemvezets; zemvezetsg
zemvezet; vllalatvezet
zemzavar
zenet; hr
zlet; bolt
zletg
zletember
zlethz
zleti
zleti t; zleti utazs
zlettrs
v. (vagy) /rv./
vacak
vacak; semmisg
vacsora
vacsorzik
vd
vad; fktelen; bsz; wild werden: megvadul;
wild machen: megvadt; mach mich nicht
wild !: ne dhts fel !; du treibst es zu wild:
vad; nem szeldtett
vadllat
vadllat; bestia
vadllomny
vadaskert
vadsz
vadszat
vadszik
vadszkutya
vadszreplgp
vadszterlet
vaddiszn
vadember
vadhs
vadidegen
vadkacsa
vadkan
vdl
vdlott
vadld; vadliba
vadmacska
vdol
vadon
vadon term
vadonatj
vadorz; orvvadsz
vadrzsa
vadrzsa; csipkebogy
vg; vagdal; aprt
vgny
vgny; sn
vgs; csaps
vgs; metszs
vagdalzik; vagdalkozik
vagdalt
vgott virg
vgtat; ugrat
vgtzik; vgtat; galoppol
vagy; entweder ..., oder ...: vagy ..., vagy ...
vagy; oder aber: vagy pedig; oder auch:
illetve; vagy inkbb
vgy; sztn
vgy; vgyakozs; svrgs
vgylom
vagyon
vagyon; jszg
vagyon; soviel in meinem Vermgen steht:
amennyi tlem telik; das geht ber mein
Vermgen: fellmlja kpessgemet
vagyonos
vagyonos; jmd
vagyontalan
vagyontrgy
vaj
vj; tr
vjs
vajas kenyr; zsros kenyr
vajas stemny
vajaskenyr
vjat
vajon; -e; hogy
vak
vakarcs; tkmag
vakarvas
vakarzik
vakarzik; er kratzt mich im Halse: kapar a
torkom
vakbl
vakblgyullads
vakbuzg; fanatikus
vakbuzg; fanatikus (ember)
vakmer
vakok intzete
vakol
vakols
vakolat
vakon; vaktban
vakond
vaksg
vkuum; r
-val, -vel; egytt; -stul, -stl
-val, -vel; mit der Bahn: vaston; ein Kind
mit blauen Augen: kkszem gyermek; mit
Freunde: ksz rmmel; mit fnf Jahren:
tves korban; mit fnf Jahren: tves
korban; mit mir: velem
vladk; kpet
valaha; valamikor; je fnf: t-t; je ..., je ...:
minl ..., annl ...; je ..., umso ...: minl ...,
annl ...; je ..., desto ...: minl ..., annl ...; je
nachdem: aszerint
valahnyszor; amikor csak
valahogyan; brhogyan; akrhogyan
valahol
valahol; brhol; akrhol
valahonnan; brhonnan; akrhonnan
valahova; brhova; akrhova
valaki
valaki; brki; akrki
valamelyest
valamelyik
valamelyik; brmelyik; akrmelyik
valamennyit r; valamilyen rtk
valami; iz
valami; kevs; nmi
valami ms
valami; valamilyen; brmilyen
valami; was ist das ?: mi ez ?; was ist los ?:
mi a baj ?; mi trtnt ?; mi van ?; was kostet
es ?: mennyibe kerl ?; mibe kerl ?; was du
nicht sagst !: ne mondd !; naht !; was willst
du ?: mit akarsz ?; was mich betrifft: ami
engem illet; was noch mehr ist: st mi tbb;
gibt es was Neues ?: van valami jsg ?; was
fr ein ...: milyen ...; mifle ...
valamifle; brmifle; akrmifle
valamikor
valamikor; brmikor
valamilyen; brmilyen; akrmilyen
valamint; tovbb
valamivel
valamivel foglalkozik
vls
vlasz
vlaszol; felel
vlaszts
vlasztk
vlasztk; sosehr auch: brmennyire is
vlasztkos
vlasztkos; elegns
vlasztkos; jn./js./etw. gewahr werden:
szrevesz vkit/vmit
vlaszthat tantrgy
vlaszt
vlasztfejedelem
vlasztjog
vlasztott haza
vlasztvonal
vlaszt
vlik; vezet vmire; es gedeiht dir zur Ehre:
becsletedre vlik
vll; mit den Schultern zucken: megvonja a
vllt; Schulter an Schulter: vllvetve
vll; mit der Achsel zucken: vllat von
vllal; elfogad vmit
vllalat; vllalkozs
vllalkozs
vllalkozik; megtesz
vllalkoz
vllalkoz kedv
valls
vallsos
vallats; kihallgats
vllfa; ruhaakaszt
valloms
valloms; beismers
vllrndts
valban; bizony
valban; persze
valban; tnyleg
valdi; igazi; eben gerade recht: pp jkor;
es geschieht ihm recht !: gy kell neki !; das
ist mir recht: ez nekem megfelel; es ist mir
nicht recht: nincs nyemre; jm. recht
machen: kedvre tesz vkinek; jm. recht tun:
kedvre tesz vkinek; er hat recht behalten:
neki lett igaza; du hast recht: igazad van; ich
wre ein rechter Narr: tisztra bolond
volnk; rechter Winkel: derkszg
valdisg
vlogat; vlaszt
vlogats
vlogats nlkl; vaktban
vlogats; finnys
vlogatott
vlogatott csapat (sp)
vlogatott jtkos (sp)
vlogatott (labdarg)
vlogatott (sportol/jtkos)
vlper
valsg; realits
valsggal
valsgos
valsgos; tnyleges; relis
valszn
valszn; hihet; feltehet
valsznsg
valszntlen
valtlan; hamis
valtlansg
vlsg; vlsghelyzet; krzis
vlsgos; kritikus
vlt
vlt; cserl
vltakozik
vltakoz ram
vlt (pnz)
vlt; stafta (sp)
vltram
vltfuts
vltlz
vltpnz
vltozs
vltozs; talakuls
vltozatlan
vltozatos
vltozkony
vltoz
vltoz; vltakoz
vltoz; vltozkony
vltoztats
vltoztats; talakts
vltoztats; vltozs
valuta
valutarfolyam
-val,-vel
-val,-vel egytt; -stul,-stl
vm
vmru-nyilatkozat
vmbevalls
vmhivatal
vmkirendeltsg
vmkteles
vmmentes; nem vmkteles
vmos
vmtisztvisel; vmhivatalnok
vmvizsglat
van; ll; im Sterben liegen: halln van; wie
die Dinge liegen: ahogy a dolgok llnak; a
dolgok llsa szerint; jm. im Wege liegen:
tjban ll vkinek; ihm liegt viel daran:
rdeke; fontosnak tartja; das liegt mir: ez
nekem val; die Preise liegen hoch: az rak
magasak; die Preise liegen niedrig: az rak
alacsonyak; es liegt auf der Hand:
van; ltezik; akad
van; rehtzik
van vhol
van vmije; ich habe etwas: van valamim;
Durst haben: szomjas; Hunger haben: hes;
Geld bei sich haben: van nla pnz; was hast
du ?: mid van ?; was hast du ?: mi bajod ?;
ich htte eine Bitte: volna mg egy krsem;
ich habe nichts dagegen: nincs ellene
kifogsom; nem ellenzem; was habe ich
davon ?: mi hasznom belle ?; etw. ist noch
zu haben: vmi mg van; vmi mg kaphat;
ich habe noch zu arbeiten: mg dolgoznom
kell; mg van dolgom; ich habe damit zu tun:
dolgom van vele; er hat es eilig: siets a
dolga; siet; er hat es gut: j dolga van; ich
habe es satt: megelgeltem; ich habe
geschrieben: rtam; ich habe Geld gehabt:
volt pnzem; da hast du !: nesze !; da haben
vndor
vndorls
vndorls; vndort
vndorol
vndorol (vad)
vnszorog
vr
vr; erd
vr; vrakozik
vr; vrpalota
vrakozs
vrakozsteljes
vrakozva
varangy
vratlan
vratlanul
varzs; tok
varzs; varzslat
varzsige
varzslatos; bvs
varzsl
vrfal
vargnya
varj
vros
vroshza
vrosi laktelep
vrosi tancs
vrosi; vrosias
vrosnzs
vrosnz krsta; vrosnzs
vrterem
varr; megvarr
varrs; varrat
varrgp
varrn
Vars
vas; altes Eisen: cskavas
vasal
vasals; vasveret
vasal
vasalt
vsr
vsrcsarnok; piaccsarnok
vsri kikilt
vsrl
vsrl rtk
vsrl; vev
vsrl; vev (n)
vsrler
vsrlk knyve
vasrnap
vasrnapi
vasrnaponknt; minden vasrnap
vasrnaponknt; vasrnapi napokon
vsrvros
vasbeton
vasbl val; vas-
vaskohszat
vaskorszak
vaskos
vaskos (tv.)
vastag; kvr; dagadt
vastagbl
vastagt
vastartal; vasas
vast
vasutas
vasti alkalmazott
vasti jegy
vasti kocsi; vagon
vasti plya; zur Strecke bringen: letert; lel
(vadat); zur Strecke bringen: elfog (tv.)
vasti talpfa
vasti vlt
vszon
vszonbl val; vszon-
vatta
-v,-v; zu Ende fhren: vghezvisz; bevgez;
zu Felde ziehen: hadba szll; zur Schule
gehen: iskolba jr; zum ersten Mal: els
zben; elszr; zu Mittag: dlben; geboren zu
Wien: szletett Bcsben; von Haus zu Haus:
hzrl hzra; zu guter Letzt
vz
vz (msz)
vza
vzlat; krvonal
vzlat; vzlatrajz
vzlatos; sematikus
vzol; elbeszl; elad
vzols; elbeszls; elads
vecsernye
vd; vdelmez; v; oltalmaz vmitl
vd; vdelmez; skraszll vmirt
vdekezs
vdekezik
vdelem
vdelem; megvds
vdelem; oltalom
vdelmi
vdenc
vdett terlet
vdjegy
vedlik
vedlik; tollt hullatja
vdnk; prtfog; patrnus
vdnksg
vd (jog is); vdelmez
vdbortk
vdolts
vdrizet
vdtelen
vdtelen; fedezetlen (sp)
vdtelen; tehetetlen
vg; befejezs; Ende Juli: jlius vgn;
letzten Endes: vgeredmnyben; ein Ende
haben: vgetr; ein Ende nehmen: vgetr;
etw. ein Ende machen: vget vet vminek;
befejez vmit; etw. ein Ende bereiten: vget
vet vminek; befejez vmit; es nimmt kein
Ende: se vge se hossza; zu Ende fhren:
befejez; vghezvisz; zu Ende bringen:
befejez; vghezvisz; zu Ende gehen: vghez
kzeledik; vgt jrja; zu dem Ende, da ...:
avgett, hogy ...; azrt, hogy ...; das dicke
Ende kommt nach: htra van mg a
vglloms
vgbl
vgblnyls
vgbemegy; megtrtnik
vgbemegy; trtnik
vgbemegy; trtnik; folyik; seine Artbeit
tun: munkjt vgzi; dolgozik; jm. bses tun:
rt vkinek; vmi rosszat tesz vkivel; er hat zu
tun: dolga van; das tut gut: ez jlesik; es tut
mir leid: sajnlom; mir tut der Kopf weh: fj
vgcl
vgeredmny
vgrvnyesen
vghezvisz
vghezvisz; elkvet
vghezvisz; elvgez; teljest
vghezvisz; vgrehajt
vgigfut
vgigharcol
vgighzdik
vgigmond
vgigrohan; vgigspr
vgigszmol; megszmol
vgkpp
vgkpp; szerfelett; vgskig
vgkvetkeztets
vgleges
vgles
vglet; szlssg; tlzs
vgrehajt
vgrehajt; foganatost
vgrehajt; kivitelez
vgrehajts; kivitelezs
vgrehajt
vgrehajt hatalom; karhatalom
vgrendelet
vgrendeleti
vgs kzdelem
vgs szmla
vgsz (sznhz)
vgtag
vgtelen
vgtelen; vg nlkl
vgtelenl boldog
vgl; elvgre; mgis
vgl; vgre
vgzs
vgzs; hatrozat; jm. Bescheid geben:
tbaigazt vkit; er wei Bescheid: tjkozott
vgzs /rv./
vgzet; sors
vgzetes
vgzds
vgzdik
vgzdik; das luft darauf aus ...: ennek az a
clja ...
vgzdik; es luft aus eines dasselbe hinaus:
egyremegy
vgzdik (nyelvt)
vgzdik vhogyan; sikerl vhogyan
vegyes
vegyi; kmiai
vegytetlen
vegytett; grau meliertes Haar: szbe vegylt
haj
vegyszerek
vegylet
vkony
vkony; sovny
vkony; sovny; gyr; hg
vkonybl
vkonysg; vznasg
vl
vl; sejt; gondol
vl; tart; tall
vl; vlekedik; rt
vele
vele; nla van
vlemny; megtls
vlemny; szndk; die ffentliche Meinung:
kzvlemny; der Meinung sein: azon a
vlemnyen van; meiner Meinung nach:
vlemnyem szerint
Velence
veleszletett
vletlen
vletlen; vletlensg
vels
vels; tmr
velscsont
vlt; lltlagos
vn; von uralters her: sidk ta; seit
uralters her: sidk ta
vnasszonyos
vendg
vendggy; ptgy
vendgfogad; Einkehr halten: betr vhova
vendgfogad; vendgl
vendgjtk
vendgknyv; emlkknyv
vendgltipar
vendgl
vendgl; fogad
vendgl; vendgfogad; Gasthaus im
Grnen: zldvendgl
vendgls; fogads
vendgszerepel (sznhz)
vendgszeretet; vendglts
vendgszeret
vendgszeret; szves
vendgszoba
vendgszret
vnl; regszik
vny; recept
vr
ver; lktet; dobog
ver; vereget; t; tget
vrad
vrad akci
vralfutsos
vrtmleszts
vrcsepp
vreb
vredny
vredny; r
verekeds
verekeds; kzitusa
verekedik
verekedik; dulakodik
verekedik; prbajozik; einen Rekord
schlagen: rekordot megdnt; eine Schlacht
schlagen: csatt megvv; zu jm. schlagen
sich: vkihez ll; csatlakozik; ein schlagender
Beweis: dnt bizonytk
verekszik
vrengzs; gyilkossg
vres
vers; tsek; tlegek; Schlag zehn Uhr:
pontosan tz ra
veresg
vreshurka
veret
veret; patkols; in Beschlag nehmen:
lefoglal; elkoboz
vrfolt
vrfoltos; vres
vrhas
vrkp
vrkerings
verkli
vrmrsklet; temperamentum
vrnyoms
vronts
verdik; tdik
verr; vna
vrmls
vrpad
vrrokon
vers
vers; kltemny
verseng; versenyez
versengs; verseny; plyzat
verseny
verseny (tv.)
verseny; torna (sp)
versenyaut
versenybr (sp)
versenybr; zsritag
versenyez (sp)
versenyfuts
versenyl
versenyplya
versenyplya (sp)
versenysport
versenysportol
versenyttel
versszak
versszak; strfa
vrsllyeds
vrszegny
vrszomj
vrt ont
vrt; pncl
vrtan; mrtr
vrtelen
vrtcsa
vrtl csepeg; vres
vrvizsglat
vrzs
vrzik
vs
vs; farag
vese
vesepecsenye
vesepecsenye; es nieselt: szitl; szemerkl az
es
vss
vs
vessz
vessz (rsjel)
vessz; plca
vesszparipa
vesz
veszedelmes; veszlyes
veszekedik
veszeked; civakod
veszekeds
veszly; veszedelem; Gefahr laufen:
veszlynek teszi ki magt; auf die Gefahr hin,
da ...: azt kockztatva. hogy ...
veszlyeztetett
veszlytelen
veszett; wtend werden: dhbe jn; elfogja a
mreg
veszettsg
veszettsg; in Wut geraden: dhs lesz;
mrges lesz; sich in Wut reden: mregbe
vszfk
veszt
vszkijrat
veszds; fradsg; strapa
veszdsg; bajlds
veszdsges; kellemetlen
vszt hoz
vesztegzr
vesztes
vesztes; ich bin ganz matsch: egszen
kivagyok
vesztesg
vesztesg; kr
vet
vtel (rdi)
vtel; vsr
vtelr
vetlkedik; rivalizl
vetlkedik; trekszik
vetlytrs
vetlytrs; versenytrs; rivlis
vetemnyes kert
vets
vett
vetts
vettgp; vettkszlk
vettvszon
vtkes; bns; er ist nicht schuldig zu helfen:
tem tartozik segteni
vtkes; bns; gald
vtkezik
vtkezik; der Appetit vergehnt: elmegy az
tvgya; vor etw. vergehen: belepusztul;
belehal vmibe; vor etw. vergehen: elsllyed
vetdik
vetgp
vetmag
vtsg
vetlet
vev; vsrl
vevkr; vevkznsg
vezekel; lakol; bnhdik
veznyel; parancsol
vezrcikk
vezrel (msz)
vezrfonal
vezrigazgat
vezrkar
vezrkpviselet
vezrm; kormnym (msz)
vezet
vezet (autt)
vezet; igazgat; irnyt
vezetk
vezetknv; csaldnv
vezets
vezets; vezetsg
vezetsi gyakorlat
vezet
vezet melletti ls
vezet; vezr
vezeti jogostvny
vezetls
vzna
vzna; cingr; csenevsz
vhogy rzi magt
vhol lak
vhol van
vhova bell
vhov tart; irnyt vesz vmerre
viasz
viasz-; viaszbl val
viaszol
viaszos
vicsort
vidm; jkedv
vidm; vg
vidm; vg; rvendetes
vidmsg
vidk; in der Provinz: vidken
vidk; tj
vidki
vidki lak; kria; villa
vidki lakossg
vidki vros
videokamera
videoklcsnz
videomagn
videotka
vidra
vg; jkedv
vig. (vezrigazgat) /rv./
vg; vidm; jkedv
vigasz; Trost suchen: vigaszt keres; du bist
nicht ganz bei Troste: nem vagy sznl
vigasz; vigasztals
vigasztal
vigasztalan
vigasztal
vigasztaldik
vigasztaldik; auf etw. vertrsten: kecsegtet;
ltat vmivel
vgjtk
vgjtk; komdia; Komdie spielen:
komdizik
vigyz; figyel
vigyz; gyel
vigyzat; figyelem
vigyzat; figyelem; auer Acht lassen:
figyelmen kvl hagy
vigyorog
vihar
vihar; tletid
vihar; zivatar
viharll
viharkabt
viharos
viharos (tv. is)
viharosan fj; szguld (szl)
viharvert; kopott
viharz
vihog
vilg; alle Welt: mindenki
vilgbajnok (sp)
vilgbke
vilgegyetem; mindensg
vilgegyetem; vilgmindensg
vilghbor
vilghatalom
vilghr
vilgi
vilgt
vilgt; fnylik
vilgttorony
vilgnzet
vilgnzeti
vilgos
vilgos; fnyes; rthet; tiszta (tv. is)
vilgossg; rthetsg
vilgossg; fnyessg; tisztasg
vilgosszke
vilgot jrt
vilgpiac
vilgrekord; vilgcscs (sp)
vilgrekord; vilgcscs(id) (sp)
vilgrsz
vilgszvetsg
vilgtrkp
vilgtl elzrkzott; vilgtl idegen
vilgtrtnelem
vilgr
vilgvros
villa
villm
villmcsaps
villmgyors
villmhrt
villmlik
villamos
villamost
villamossg; elektromossg
villamossziget
villan
villan; felvillan
villanlmpa
villanyszerel
villanytzhely
villanyvezetk
villsreggeli
villog; csillog
villogs; csillogs
villog
Vilma
Vilmos
Vilmos; Vili
viola
vipera
virg
virg; durch die Blume: virgnyelven
virggy
virgllvny
virgcserp
virgcsokor
virgfzr
virgkertszet
virgkor
virgos
virgtart
virgzs
virgzs ideje
virgzik
virgzik; fejldik; mach, da du
forstkommst !: tnj el !; hordd el magad !
virradat
virradat; hajnal
virsli
virul
visel (tv.)
visel (hivatalt)
visel; hord
visel; hord vmit; ihm kann man nichts
anhaben: nem fog ki rajta senki
visel (kltsget)
visel (ruht)
viselkeds; magatarts
viselkeds; magatarts; es ist keine
Art,da...: micsoda dolog, hogy...; Mbel
aller Arten: mindenfle btor
viselkeds; magaviselet
viselkedik
viselkedik; das drfte ein Liter: ez egy liter
lehet
viselkedik vkivel
viselkedik; was fhrt sie zu uns ?: mi szl
hozta erre ?; etw. zu Ende fhren: befejez;
vghezvisz vmit; einen Proze fhren: pert
folytat; das gro Wort fhren: viszi a szt;
zu etw. fhren: vezet vmire; eredmnyez
vmit; etw. in Schilde fhren: sntikl vmiben
vissza; htra
visszaad
visszaad; visszaszolgltat
visszaads
visszacsapds
visszadob; visszavet; visszahajt
visszal (vmivel)
visszals
visszaemlkezik vmire; megemlkezik
visszaesik; htraesik
visszaes
visszafejldik
visszafejldik; hanyatlik
visszafekszik
visszafizet
visszafog; visszatart
visszafordt
visszafordul; htrafordul
visszaforduls
visszagondol
visszahajt
visszahats
visszahat (nyelvt)
visszahelyez; visszatesz
visszahelyez; visszatesz (a helyre)
visszahv
visszahonost
visszahoz
visszahkl; visszahkken
visszahz; flrehz; flrevon
visszahzdik
visszaigazt
visszajn
visszakap; visszanyer
visszakap; visszaszerez
visszakiabl
visszaksr
visszakltzik
visszakszn
visszakszn; danke !: ksznm !
visszakvetel
visszakvetels
visszalp
visszamarad; megmarad
visszamegy
visszamenen; rckgngig machen:
rvnytelent
visszanz
visszanyer
visszanyer; visszakap
visszapillants
visszariad; visszahkl
visszs; fonk
visszs helyzet; fonksg
visszaszolgltat; visszatrt
visszaszort
visszatart
visszatart; tartztat
visszatart; visszafojt; elnyom
visszataszt; undort kelt; der Klte
widerstehen: jl brja a hideget
visszataszt
visszatr
visszatr; visszajn
visszatrs
visszatrt
visszatesz
visszatetszik
visszatkrz
visszatkrzdik
visszatkrzdik; visszaverdik
visszat
visszautast
visszautasts
visszautazik
visszaltet; htra ltet
visszat
visszat; visszafajzik
visszavg (mrkzs)
visszaver
visszaver (fizika)
visszaver; visszavet
visszaverds
visszaverdik
visszavesz; visszavon
visszavezet
visszavezet; visszatst
visszavon
visszavons
visszavonhatatlan
visszavonul
visszavonuls; htrls
visszefordt
visszrtgulat
visszeses; hanyatls
visszfny; ellenfny
visszhang
visszhangzik
visszutast; elvet (nem fogad el)
visz; hoz; szllt
visz; szllt
viszly
viszly; veszekeds
viszly; viszlykods
viszket
viszonoz
viszonoz; vlaszol
viszont; es gibt Grnde dafr, da:
megvannak az okaim arra, hogy ...; ich bin
viszontagsgok
viszontlt
viszontlt; auf Wiedersehen !: a
viszontltsra !
viszontszolglat
viszonzs
viszonzatlan
viszony
viszony; kapcsolat
viszonylagos
viszonylat
viszonyok; krlmnyek
viszonysz
Visztula
vita
vita; nzeteltrs
vitamin
vits
vits krds
vits; ktes; krdses
vitathatatlan
vitatkozik
vitatott
vitzik; vitatkozik
viteldj; fuvardj; menetdj
vitorla
vitorls
vitorlsverseny
vitorlzs
vitorlzat
vitorlzik
vitorlz
vitorlz replgp
vv
vvs
vvmny
viv; hordoz
vz
vz; vizek
vzlls
vzllsmutat
vzll; vzhatlan
vzbe fojt
vzbe fullad
vzcsap
vizel
vizelet
vzellts
vizes; vizenys
vzess
vizeskancs
vizespohr
vzfej
vzfelszn; vztkr; vzfellet
vzfestk
vzfrd
vzgyjt; vztartly
vzhatlan
vzhatlan csizma
vzhiny
vzhullm
vzilabda
vzil
vzisikl
vzisport
vziszony
vzit
vzkr
vzmedence
vzm
vztrol; vztroz
vztelen; vz nlkli
vzum
vzumknyszer
vzummentes
vzvlaszt
vzvezetk
vzvezetkcsatlakozs
vizsga
vizsga; sein Examen bestehen: levizsgzik
vizsgl; vizsglgat; szemgyre vesz
vizsglat
vizsglat; prba
vizsglati eljrs
vizsganap
vizsgz
vizsgztat
vizsgztat
vizsla
vzszintes
vki; vki tulajdona; hozztartozik;
odatartozik; wem gehrt dieses Buch ?: ki
ez a knyv ?; es gehrt mir: az enym; das
gehrt sich nicht: ez nem illik
vki; vkinek a ...
vkihez hasonltja magt
vkin vmit megrez
vkinek a fia
vkinek a szeme vilga
vkinek az idsebb fia/lnya
vkire t; hasonlv vlik vkihez
vkit megillet
vki/vmi al tertozik
vki/vmi fel fordul
vki/vmi fel kap; nyl
vmi al rak
vmi ellenre; vmivel szemben
vmi rdekben; rte
vmi fel fordt
vmi fel hajlik
vmi fel hajlt
vmi fel tart; halad
vmi utn
vmi utn kap
vmibe bevon
vmiben bvelked
vmibl l
vmie fordt
vmirt; rte
vmirt igazolja magt
vmihez hozzmr
vmihez kpest
vmihez legkzelebb
vmihez tartja magt; den Atem anhalten:
visszafojtja a llegzett; um etw. anhalten:
megplyz vmit
vmilyen helyzetbe hoz (tv.)
vmilyennek szn; du bist gemeint: rlad van
sz; er meinte es ja nur gut: hiszen csak jt
akart; jszndkbl tette; das will ich meinen
!: meghiszem azt !; gedenke meiner !: gondolj
rm !; emlkezzl meg rlam !
vmilyennek tall
vmin innen
vminek a bellta
vminek a ktszerese; vminek a duplja; ums
Doppelte grer: ktszerakkora
vminek a lnyege
vminek a teljes volta; sszessg
vminek szenteli; odaadja magt
vminek tjt egyengeti
vminl fogva; vmi kvetkeztben
vminl fogva; vmi szerint
vmire irnyul (tv.); ber etw. hinausgehen:
fellmlik vmit
vmire rszorul
vmirl nem tud
vmirl val tudoms
vmit ileten
vmit vkinek/vminek szentel; rfordt
vmit vmivel bort
vmiv vlik; vmilyenn vlik
vmivel krlrak; krlltet
vmivel szomszdos
vmi/vki fel megy
vmi/vki helyett
vmvel betelt
vonakodik
vonakodik; szabdik; tiltakozik
vonakodik vmitl
vonal
vonal (tel.); von Amts wegen: hivatalbl
vonal; vons; Strich fr Strich: pontosan
vonalkz
vonalz
vons; hzs
vons; vonal; aus dem Zug kommen: kijn a
lendletbl; Zug um Zug: azonmd;
vonat
vonatcsatlakozs
vonatkozs
vonatkozs; vonatkoztats
vonatkozik
vonatkozan
vonatkoztat
vont; vonyt; szkl
von
vonsngyes
vonszol; hurcol; cipel
vontat
vontat; traktor
vontathaj
vontatktl
vontatott
vonz
vonzalom
vonzds; rokonszenv
v
v. (vesd ssze) /rv./
vdr
vlegny
vlgy
vlgynek le
vrheny; skarlt
vrs fonya
vrs haj
vrsbegy
vrsbor
vrsfeny
vrshagyma
vrsrz
vrsrzbl val; vrsrz-
vulkanikus
x-edik; zum x-ten Male: x-edszer; zum x-
tenmal: x-edszer
x-lb
x-lb
X-sugr; rntgensugr
x-szer
zab
zabl
zabdara; zabpp
zabla
zabpehely
zabszem
zacsk
zacsk; erszny
Zgrb
zagyvalk; zagyvasg
zagyvasg (beszd)
zaj; zrej
zaj; zsivaj
zajl jg
zaklat; hborgat
zaklat; molesztl
zak
zak; kosztmkabt
zlog
zloghz
zamat
zpor
zpores
zr; soromp; gt; torlasz
zradk
zarndok
zrs
zrhat
zrkzott
zrkzott; visszavonult; er will es
zurckhaben: vissza akarja kapni
zrlat
zrjel
zrjelbe tesz
zrol
zrols
zrra
zrvonal
zrt
zrt; csukott
zrthelyi dolgozat
zrtszk (sznhz)
zrul
zrva; csukva
zrva marad
zszl; lobog
ztony
ztonyra fut
ztonyra fut (haj)
zavar
zavar; zavarodottsg
zavars
zavargs; forrongs
zavargsok; bonyodalmak
zavaros
zavaros; homlyos
zavaros; kusza
zavaross tesz
zavart; feldlt
zavart; zavarodott; jn. verlegen machen:
zavarba hoz vkit; verlegen sein: zavarban
zavartalan
zebra
zebra; gyalogtkelhely
zegzugos; szablytalan
zeke
zeller
zendls
zendls; lzads
zene; muzsika
zenei; zenert
zenekar
zenl; muzsikl
zenl ra
zensz; muzsikus
zeneszerz
zerge
zergebak
zillt
zilltsg; zavar; in Verwirrung geraten:
sszekavarodik
zivatar; fergeteg
zivatar; ich war gewitzig: rsen voltam;
durch etw. gewitzig: okulva vmin/vmibl
zizeg; zrg
zokni
zokog
zokon vesz
zomnc
zongora
zongorzs
zongorista
zord; nyers
zld
zldbab
zldes
zldpaprika
zldsg
zldsgfle
zldtakarmny
zldl; zldell
zldvendgl; kiskocsma
zmk; kpcs
zmk; vaskos
zngs (nyelvt)
zngtlen (nyelvt)
zrej
zrej; zaj
zrgs; csrgs
zrget; kopogtat
zrg; drmbl
zubbony
zg; morajlik
zg; morajlik; hborog
zg; svlt
zg; zmmg
zg; zsong; zuhog
zgs; zsivaj; er lebt in Saus und Braus:
dnom-dnom az lete
zugkereskedelem; feketekereskedelem
zuhans
zuhany
zuhany; tus
zuhanyozik
zuhanyzflke; zuhanyozflke
zuhatag; vzess
zuhog; es hagelt: jges esik
zuhog; kopog; ver
zzdba ad
zzmara
zuzm
zzds
zmmg; dong; zg; ddol
zrzavar; forgatag
zrzavar; kavarods
zrzavar; rendetlensg; sszevisszasg
zsk
zskmny
zskmnyol
zskutca
zslya
zsmoly
zsarnok
zsarnoki
zsarnokoskodik
zsarnoksg
zszsa
zseb
zsebkend
zsebkend; das ist mir schnuppe: bnom is
n; nekem mindegy
zsebks
zsebknyv; notesz
zseblmpa
zsebra
zsebre vg
zselatin
zsemle
zsemle; cip
zsemlemorzsa
zsia
zsibru
zsid
zsid n
zsigerek
Zsigmond
zsilip
zsindely
zsineg; sprga
zsinr; zsineg; ber die Schnur hauen: kirg
a hmbl
zsr
zsr; zsiradk; hj
zsirf
zsros; hjas; elhzott
zsros; kvr
zsrtalan
zsivaj; zenebona; er radebrecht das
Ungarisch: tri a magyart
zsold
zsoldos
zsoltr
zsrtldik
zsfolt
zsfolt; tlzsfolt
zsugori
Zsuzsanna
zsri
jelents
Abb. (Abbildung)
der/die/das
1. ablassen; 2. unterlassen
Alphabet (s)
Fenster (s)
Fensterbrett (s)
Fensterbank (e)
Scheibe (e)
Laden (r)
Wischer (r)
Scheibenwischer (r)
Fensterscheibe (e)
abnorm
Trumerei (e)
Illusion (e)
trumerisch
phantasieren
abbilden
figurieren
vorstellen
darstellen
Vorstellung (e)
Bandreif (r)
Tischdecke (e)
Tischtuch (s)
Stahl (r)
sthlern
sthlern
sthlen
Zimmermann (r)
zimmern
verleihen
erteilen
geben
erweisen
1. Portion (e); 2. Ration (e); 3. Satz (r); 4. Schu (r)
1. dosieren; 2. rationieren
1. freigebig; 2. freigiebig
Beitrag (r)
Sendung (e)
Kauf (r)
Verkaufsvertrag (r)
Angabe (e)
Daten (Pl.)
insofern
Assistent (r)
Administration (e)
administrieren
Admiral (r)
1. Abgabe (e); 2. Steuer (e)
Sender (r)
geben s.
bieten s.
schicken s.
anschlagen
Steueramt (s)
steuerpflichtig
1. Schenkung (e); 2. Spende (e)
stiften
1. steuerfrei; 2. zinsfrei
adoptieren
1. schuldig; 2. Schuldner (r)
Funkturm (r)
gegebenfalls
Gegebenheit (e)
1. steuern; 2. zinsen
affektieren
Affektierheit (e)
Heidelbeere (e)
Afrika
afrikanisch
Afrikaner (r)
Zweig (r)
Zacke (e)
Arm (r)
Zweig (r)
Reis (s)
Ast (r)
stchen (s)
Geweih (s)
1. Windhund (r); 2. Windspiel (s)
zweigig
aufbumen (s.)
Skrupel (r)
Anstand (r)
Greis (r)
bedrcken
ngstigen
besorgniserregend
Junggeselle (r)
Besorgnis (e)
Sorge (e)
1. ngstigen s.; 2. sorgen
besorgen
bekmmert
bang
besorgt
agil
Agitation (e)
agitieren
Agitator (r)
agrarisch
agressiv
Agronom (r)
Bett (s)
Hirn (s)
1. durchtrieben; 2. spitzfindig
1. Lehm (r); 2. Ton (r)
irden
lehmig
1. Fang (r); 2. Stozahn (r)
Beet (s)
bettlgerig
Lende (e)
Schurz (r)
Vorleger (r)
Hirnhaut (e)
Bettberzug (r)
zerebral
Kopfarbeit (e)
Bettwsche (e)
1. abarbeiten s.; 2. abplagen; 3. totarbeiten (s.)
totfahren
abhetzen
abjangen
titschieen
erstechen
totschlagen
erschlagen
1. Geschtz (s); 2. Kanone (e)
Gehirn (s)
sovielmal
sooft
statt
daranhalten (s.)
Andacht (e)
andchtig
inbrnstig
wo
woher
woraus
wohin
Lippe (e)
Lippenstift (r)
Geschenk (s)
Gabe (e)
spendieren
schenken
spenden
Bescherung (e)
1. empfehlen; 2. widmen; 3. zuschreiben
1. Empfehlung (e); 2. Referenz (e); 3. Widmung (e); 4.
Zuschrift (e)
Geleitwort (s)
Angebot (s)
Antrag (r)
empfehlenswert
tunlich
empfehlbar
1. anerbieten (s.); 2. empfehlen s.
rekommandiert
Einschreiben (s)
Einschreibebrief (r)
eingeschrieben
Tr (e)
Trstock (r)
Ohnmacht (e)
ohnmhtig
Akazie (e)
Hindernis (s)
Hemmung (e)
Hrde (e)
hintertreiben
unbehindert
anstandslos
nrgeln
Akademie (e)
wollen
mgen
Wille (r)
Wille (r)
Willensstrke (e)
ungewollt
unabsichtlich
Willensuerung (e)
eigenwillig
woher
irgendwelcher/irgendwelche/irgendwelches
irgendeiner/irgendeine/irgendeines
irgendwann
irgendein
Galgen (r)
Akzent (r)
Aktion (e)
wer
derselbe/dieselbe/dasselbe
der/die/das
welcher/welche/welches
wessen
wem
wen
dann
damalig
damals
akkumulieren
Schacht (r)
Mine (e)
Akt (r)
Aktentasche (e)
aktiv
Aktivist (r)
Aktivitt (e)
aktuell
unter +A
darunter
herunter
daruntergeben
1. unterstehen; 2. unterstehn; 3. unterstellen s.
unterstellen
1. untergraben; 2. unterwhlen
nagen
Alabaster (r)
darunter
geben s.
nachgeben
nachstehend
unterschtzen
niedrig
nieder
Tief (s)
1. Kellergescho (r); 2. Kellerscho (r)
Tunnel (r)
unterstreichen
unterziehen
1. signiseren; 2. unterschreiben; 3. unterzeichnen
1. Signatur (e); 2. Unterschrift (e)
Alois
Figur (e)
Form (e)
Gestalt (e)
Figur (e)
formell
vorstellen
gestalten
darstellen
bilden
Darstellung (e)
Gestaltung (e)
formbar
Gaukelei (e)
formlos
formfest
gestalten s.
Gestaltung (e)
untertauchen
untertauchen
Almossen (s)
Subjekt (s)
Nennfall (r)
Werfall (r)
subjektiv
unterdrcken
Basis (e)
gegr. (gegrnget)
Grundlage (e)
Fundament (s)
Grundstellung (e)
Grundsatz (r)
Grundbau (r)
Grundidee (e)
Grundbedingung (e)
Grundstufe (e)
Grundstufenprfung (e)
fundieren
basieren
stiften
grnden
1. Grndung (e); 2. Stiftung (e)
Grnder (r)
Stifter (r)
1. Stift (r); 2. Stiftung (e)
grundverschieden
1. gehrig; 2. grndlich
reiflich
Grund (r)
Grundri (r)
Satzung (e)
Grundfarbe (e)
1. grundlos; 2. unbegrndet
Stock (r)
beruhen
1. fundamental; 2. grundlegend
Grundfehler (r)
Kardinalfrage (e)
Grndung (e)
Maske (e)
Larve (e)
Maskenball (r)
maskieren s.
1. unterordnen; 2. unterstellen
Satzgefge (s)
untergeordnet
hrig
untersttzen
unterlegen
fundieren
Unterstzung (e)
unterbreiten
unterlegen
Unterlage (e)
unterschieben
1. binnen +D/+G; 2. unterhalb +G
unter +D
whrend +G/+D
unterhalb
darunter
verschlagen
1. heimtckisch; 2. hinterhltig
bsartig
Untertan (r)
unterwerfen
untertan
1. unterwerfen s.; 2. unterziehen s.
Demut (e)
demtig
ergeben
1. albanesisch; 2. albanisch
Albaner (r)
Albanien
1. Aftermiete (e); 2. Untermiete (e)
Untermieter (r)
Afterweisheit (e)
Album (s)
1. tarnen; 2. verkleiden
Segen (r)
unselig
gesegnet
Opfer (s)
opfervoll
aufopfernd
Vizeprsident (r)
Unterbau (r)
Oberstleutnant (r)
Tiefland (s)
Tiefebene (e)
Algebra (e)
Algerien
algerisch
Algerier (r)
Alibi (s)
kaum
kaum
kaum
Hefe (e)
infam
hundsgemein
Gemeinheit (e)
Steckkontakt (r)
anllich
gelegentlich +G
gelegen
1. palich; 2. tauglich
1. taugen; 2. verwendbar
angemessen
fhig
geeignet fr +A
wohl
1. ungebhrlich; 2. ungeeignet; 3. unpassend; 4. untauglich
ungelegen
anstellen
verwenden
anpassen s.
umstellen s.
gefgig
Angestellte (r)(e)
angewandt
1. okkasionel; 2. zufllig
gelegentlich
Gelegenheit (e)
Anla (r)
Unterarm (r)
1. Bau (r); 2. Konstitution (e)
1. Bestandteil (r); 2. Ersatzteil (s)
Alkohol (r)
alkoholfrei
Alkoholeinflu (r)
1. alkoholhaltig; 2. alkoholisch
Alkoholverbot (s)
prgen
Schaffung (e)
Schpfung (e)
1. Konstitution (e); 2. Verfassung (e)
Kunstschaffende (r)
1. Schpfer (r); 2. schpferisch
produktiv
Handel (r)
feilschen
Kuhhandel (r)
Nachschlssel (r)
1. Kinn (s); 2. stehen
anstehen
verhalten s.
stellen s.
nachstehen
Staat (r)
Putsch (r)
Staatsmann (r)
Staatsoberhaupt (s)
staatlich
volkseigen
Staatsoper (e)
1. nationalisieren; 2. verstaatlichen
1. Staatsangehrige (r)(e); 2. Staatsbrger (r)
1. Nationalitt (e); 2. Staatsangehrigkeit (e)
Staatssekretr (r)
Staatsanwalt (r)
Staatsexamen (s)
1. bestndig; 2. fest; 3. permanent; 4. standhaft
Sitz (r)
fix
stndig
Bestand (r)
stabilisieren
Zustand (r)
1. Umstand (r); 2. Wesen (s)
Verfassung (e)
1. Posten (r); 2. Stelle (e); 3. Stellung (e)
Stand (r)
Stand (r)
Job (r)
Position (e)
Stellungnahme (e)
Standpunkt (r)
1. stellenlos; 2. stellungslos
1. Tier (s); 2. Viech (s)
tierisch
Zoo (r)
Fabel (e)
1. Tierarzt (r); 2. Veterinr (r)
Zoologie (e)
zoologisch
Tierzucht (e)
Tierzucht (e)
herumstehen
1. unbestndig; 2. unstet
1. beharrlich; 2. bestndig; 3. charakterfest
standhaft
angeben
stellen
behaupten
vorgeben
Behauptung (e)
Versicherung (e)
Aussage (e)
Prdikat (s)
angeblich
1. Kiefer (r); 2. Kinnbacke (e)
stehenlassen
Stehplatz (r)
Stahlampe (e)
Station (e)
schal
1. Gestell (s); 2. Stellage (e)
Regal (s)
Stnder (r)
Gerst (s)
Apfel (r)
Apfelmus (r)
Apfelmus (r)
Apfelkuchen (r)
schlaflos
trumen
Trumerei (e)
trumen
vertrumt
Trumer (r)
1. schlfrig; 2. vertrumt
schlfrig
Schlfrigkeit (e)
Pseudonym (s)
1. tckisch; 2. unwahr
hinterlistig
1. Arglist (e); 2. Tcke (e)
Hinterlist (e)
1. Streu (e); 2. Traum (r)
schlaftrunken
traumhaft
1. Langschlfer (r); 2. Siebenschlfer (r)
Geklagte (r)
Alm (e)
Alpinismus (r)
Alpen
verkleiden s.
maskieren
Unterstufe (e)
Unterhose (e)
Unterwchse (e)
Unterteil (r)(s)
Unterrock (r)
Unterkrper (r)
scheinheilig
schlafen
gewhnlich
durchwegs
i.allg. (im allgemeinen)
Untergrund (r)
allgemein
gemein
allgemeingltig
Grundschule (e)
Allgemeinbildung (e)
allseitig
Generalstreik (r)
verallgemeinern
Schlafmittel (s)
1. Leib (r); 2. Unterleib (r)
Dickmilch (e)
1. Unterfertige (r)(e); 2. Unterzeichnete (r)(e)
Unterfhrung (e)
unterliegen
untenhin
untenher
unterernhrt
verschlafen
Schlafwandler (r)
Schlaf (r)
Gestell (s)
Unterwelt (e)
Schlfer (r)
1. sva. (soviel aus); 2. svw. (soviel wie)
Amateur (r)
derjenige/diejenige/dasjenige
wiewohl
Ambition (e)
1. Ambulanz (e); 2. Ambulatorium (s)
ambulant
jedoch
solange
dabei
womit
woran
worein
woraus
worauf
worunter
wofr
wozu
wofr
wozu
wobei
1. wofr; 2. woran; 3. worauf
woran
soviel
inwiefern
wofern
soweit
Amerika
amerikanisch
Amerikaner (r)
was
worunter
worunter
wodurch
wogegen
wovor
wonach
wonach
worin
worin
weshalb
1. bis; 2. ehe
als
wann
wo
wie
worber
sowie
1. seit; 2. seither
seitdem
worber
wovon
worum
Trug (r)
wovor
verwundern
Anarchist (r)
Anatomie (e)
lustwandeln
ohne
England
englisch
Englnder (r)
Englisch (s)
Aal (r)
angelschisch
Engel (r)
Enquete (e)
seinerzeit
desto
insofern
Anton
Antenne (e)
Abstinenzler (r)
Antiquariat (s)
Antiquar (r)
Mtterchen (s)
1. Materie (e); 2. Material (s); 3. Stoff (r); 4. Substanz (e)
Materialeinkauf (r)
Stoffwechel (r)
materiel
Sachschaden (r)
Mittel (Pl.)
Materiallieferung (e)
mtterlich
mtterlicherseits
Mutterliebe (e)
Muttermal (s)
Matrikel (e)
Sandesamt (s)
Muttersnchen (s)
1. Gebrmutter (e); 2. Scho (r)
Muttersprache (e)
Mutterschaft (e)
splitternackt
Muttermilch (e)
Mtterchen (s)
Schwiegermutter (e)
Vater (r)
Nonne (e)
ebben
Schwund (r)
vterlich
vterlicherseits
Ebbe (e)
vaterlos
elternlos
Stift (r)
hegen
pflegen
Pflege (e)
ungepflegt
pflegen s.
1. Pfleger (r); 2. Wrter (r)
1. Krankenschwester (e); 2. Pflegerin (e)
Schwiegervater (r)
Schwiegereltern (Pl.)
Apostel (r)
kleinweise
April (r)
fein
1. Knappe (r); 2. Page (r)
1. Annonce (e); 2. Inserat (s)
Klein (s)
Kleinarbeit (e)
Kleingeld (s)
Wechselgeld (s)
haarklein
Preis (r)
Flut (e)
Strom (r)
Flu (r)
Strmung (e)
Pfriem (r)
Ahle (e)
Stichel (r)
arabisch
Araber (r)
fluten
treiben
1. Fluaustritt (r); 2. Schwall (r)
berschwemmung (e)
Schwall (r)
Flut (e)
Preisangebot (s)
Gebot (s)
Strom (r)
Stromkreis (r)
strmen
Bgel (r)
Lichtausfall (r)
Gold (s)
Goldstck (s)
1. Proportion (e); 2. Verhltnis (s)
golden
Goldstck (s)
Goldmedaille (e)
Godmnze (e)
Godwert (r)
Goldfisch (r)
verhltnismig
verhalten s.
Goldschmied (r)
1. ebenmig; 2. proportional; 3. proportioniert; 4.
verhltnismig
goldig
golden
1. Ebenma (s); 2. Proportionalitt (e)
golden
unverhltnismig
Goldwhrung (e)
Spanne (e)
atmen
ernten
1. Ernte (e); 2. Getreideernte (e)
Schnitter (r)
Mhdrescher (r)
Mast (r)
Angesicht (s)
Gesicht (s)
Wange (e)
Backe (e)
unverschmt
Anmaung (e)
Schminke (e)
Mimik (e)
Bildnis (s)
Portrt (s)
Portrtist (r)
Miene (e)
Antlitz (s)
Preistreiber (r)
Preisenhhung (e)
1. Preisermigung (e); 2. Preisnachla (r)
Kurs (r)
argentinisch
Argebtinier (r)
Argentinien
Flutwelle (e)
Arie (e)
Preisschwankung (e)
Arithmetik (e)
Preisliste (e)
Arkade (e)
Preisstufe (e)
Preisunterschied (r)
Preisherabsetzung (e)
Preissenkung (e)
Rnke (Pl.)
Preisbestimmung (e)
tnen
Tnung (e)
schattig
Schatten (r)
schattieren
Graben (r)
Aroma (s)
Gerste (e)
Preispolitik (e)
hinwrts
schaden
schdigen
unschdlich
harmlos
1. schuldlos; 2. unschuldig
unverschuldet
arglos
Unschuld (e)
Arterie (e)
Ware (e)
1. ausbieten; 2. verhandeln
feilbieten
Artikel (r)
1. Kaufhaus (s); 2. Warenhaus (s)
Warenliste (e)
Verrat (r)
1. Verrter (r); 2. verrterisch
vertreiben
Vertrieb (r)
Warenzulieferer (r)
Gterproduktion (e)
Partie (e)
Posten (r)
beliefern
1. Waise (e); 2. Waisenkind (s)
Stiefmtterchen (s)
Steigerung (e)
Hochwasser (s)
Katastrophengebiet (s)
1. Arsenal (s); 2. Zeughaus (s)
Preissturz (r)
graben
schrfen
Grabung (e)
Ausgarbungen (Pl.)
ghnen
Spaten (r)
Assistent (r)
1. Assistentin (e); 2. Sprechstundenhilfe (e)
Frau (e)
Fr. (Frau)
Weibchen (s)
frauenhaft
Mineral (s)
mineralisch
Mineralogie (e)
Mineralwasser (s)
As (s)
Sau (e)
drren
gedrrt
Drre (e)
Lagerbier (s)
1. Tafel (e); 2. Tisch (r)
Tischtennis (s)
1. Mundtuch (s); 2. Serviette (e)
1. Schreiner (r); 2. Tischler (r)
Tischlerei (e)
Tischlerei (e)
1. Tafelrunde (e); 2. Tisch (r)
Ausbruch (r)
durchwollen
1. hindurch; 2. lang
ber +A
hinber
bergeben
verabreichen
bermitteln
1. bestellen; 2. einhndigen
berbringen
berantworten
berlassen
bergabe (e)
nachhngen
umhngen
1. umndern; 2. umbilden; 3. umsetzen
umgestalten
umformen
umbilden s.
wandeln s.
Pauschale (s)
verstellen
verschlafen
1. durchnssen; 2. aufweichen
durchnssen
umkippen
durchschlpfen
berfallen
berschlagen
umschlagen
Umschlag (r)
berschnappen
berwerfen
1. redigieren; 2. berarbeiten; 3. umarbeiten
durchbrennen
durchbrennen
durchmachen
erleben
gegenber +D
einrumen
berlassen
abtreten
berlassen s.
umbauen
durchlassen
durchzwngen
durchfallen
durchleuchten
umfassen
umschlingen
umfassend
Durchflu (r)
berstrmen
umschlagen
umkehren
umlegen
umwlzen s.
berschlag (r)
umprgen
berlaufen
berfahren
1. durchdenken; 2. durchgehen
berdenken
umwlzen
bertretung (e)
Durchfahrt (e)
passieren
umstimmen
abwlzen
schrill
1. durchdringen; 2. durchschlagen
undurchdringlich
umlegen
verstellen
umsetzen
versetzen
athenisch
berbrcken
berbau (r)
unberbrckbar
bertragen
berholen
durchstreichen
berziehen
Durchstrich (r)
umschreiben
Umschrift (e)
trnken
berspannen
verschwitzen
1. Durchla (r); 2. Passage (e)
D-Wagen (r) (Durchgangswagen)
Durchweg (r)
berspielen
umschalten
1. umarmen; 2. umfangen
bersetzen
berfahren +A
berfahrt (e)
Hinberfahrt (e)
umbilden
umbilden s.
Umschulunglehrgang (r)
vermaledeit
verteufelt
verflixt
verdammt
verzweifelt
1. bersiedeln; 2. berziehen
wegziehen
umziehen
bersiedeln
umbinden
umklammern
1. absuchen; 2. durchstbern
durchsuchen
Mittelma (s)
Durchschnitt (r)
Durchschnittslohn (r)
Durchschnittsmensch (r)
Mittelhhe (e)
durchschnittlich
mittelmig
atlantisch
Atlantik (r)
durchschauen
durchblicken
durchsehen
1. durchblicken; 2. durchsehen
dursichtig
bersteigen
berschreiten
bertreten
Athlet (r)
Athletik (e)
quer
durchschieen
durchschlagen
bersteigen
bergehen
berspielen
setzen
durchfahren
bergang (r)
Durchgang (r)
bergang (r)
vorbergehend
Durchfuhr (e)
Durchmesser (r)
durchgehen
durchsehen
durchdrngen
durchdrngen s.
berreichen
prsentieren
berreichen
Fluch (r)
durchlesen
Atom (s)
Kernphysiker (r)
atomisieren
umkleiden s.
umziehen s.
1. umkleiden; 2. umziehen
1. berschtten; 2. umschtten
vererben
vererben s.
bertreten
bergehen
bertritt (r)
pausen
umladen
berladen
berstrzen
sichten
bertragen
bersehen
umsteigen
umstellen
1. umsteigekarte (e); 2. Umsteigkarte (e)
umrechnen
verklrt
durchsickern
durchwirken
berlaufen
durchscheinen
durchstudieren
berblicken
bersehen
berschauen
1. berblick (r); 2. berschau (e); 3. bersicht (e)
Durchsicht (e)
unbersichtlich
1. bersehbar; 2. bersichtlich
1. berwintern; 2. wintern
berwintern
verpflanzen
umsiedeln
umsiedeln
bertreten
bertritt (r)
bertragen s. auf +A
1. berlegen; 2. verlegen
bersetzen
bersetzung (e)
berfllen
passieren
Durchbruch (r)
bersetzen
hinwegsetzen
berschlagen
berspringen
berweisen
1. Transfer (r); 2. berweisung (e)
berweisungskonto (s)
Durchfahrt (e)
Durchreise (e)
durchfahren
durchreisen
Durchreisevisum (s)
1. fortpflanzen; 2. bertragen; 3. verpflanzen; 4. versetzen
durchschlagen
Durchschlag (r)
durchschneiden
1. Durchschnitt (r); 2. Durchstich (r)
umsetzen
umtauschen
verkehren s.
verwandeln s.
verkehren
verwandeln
aufbgeln
durchfinden (s.)
1. annehmen; 2. entgegennehmen; 3. bernehmen
empfangen
durchnehmen
1. Annahme (e); 2. Empfang (r); 3. Entlehnung (e); 4.
bernahme (e)
Empfangsbesttigung (e)
Empfnger (r)
durchfhren
berfhren
durchzucken
durchwachen
berfhren
bersetzen
durchbringen
Durchfuhr (e)
bertrag (r)
bertragen
1. durchmustern; 2. revidieren
durchforschen
visitieren
bersicht (e)
Revision (e)
berziehen
Durchzug (r)
vetterschaft (e)
August (r)
Australier (r)
Australien
sterreich
Auto (s)
Autobus (r)
Automat (r)
Waschautomat (r)
Automobil (s)
Autobahn (e)
Automechaniker (r)
Autofahrt (e)
Autorennen (s)
Rennfahrer (r)
Autofahrer (r)
Autofahrt (e)
ranzig
profan
damit
jener/jene/jenes
Deine (s)
Ganze (s)
vorhin
ersterer/erstere/ersteres
mein/meine/mein
meiner/meine/meines
Meine (s)
Herweg (r)
Rechte (r)(e)
kaum
ihrerseits
ihrerseits
sein/seine/sein
ihr/ihre/ihr
Ihr/Ihre/Ihr
1. Ihr/Ihre/Ihr; 2. Seine (e)
Ihre (s)
Ihren (Pl.)
1. Ihr/Ihre/Ihr; 2. Seine (e)
Ihren (Pl.)
1. Ihre (s); 2. ihr/ihre/ihr; 3. Seine (e)
sein/seine/sein
seiner/seine/seines
ihrer/ihre/ihres
Seinen (Pl.)
Ihren (Pl.)
1. Ihre (s); 2. ihr/ihre/ihr; 3. Seine (e)
1. unterdes; 2. unterdessen
1. d.h. (das heit); 2. d.i. (das ist)
eher
1. vor; 2. vordem
deswegen
dessenthalben
indesen
daneben
dann
berdem
obendrein
vollends
auerdem
stracks
sogleich
gleich
fristlos
identisch
gleichbedeutend
identifizieren
Identitt (e)
seither
seitdem
nachher
azurn
danach
asiatisch
Asiat (r)
in +A
nach +D
1. Bohne (e); 2. Figur (e); 3. Marionette (e)
Kegel (r)
Puppe (e)
Hebamme (e)
Puppengesicht (s)
Puppenwagen (r)
zu +D
Lorbeer (r)
Lorbeerblatt (s)
Puppenspiel (s)
Bohnenkaffee (r)
Bohnensuppe (e)
Aberglaube (r)
aberglubisch
1. Puppenspielertheater (s); 2. Puppentheater (s)
Bazille (e)
1. Oheim (r); 2. Ohm (r); 3. Onkel (r)
1. Kohl (r); 2. Unsinn (r)
Blech (s)
blechern
Spengler (r)
Klempner (r)
Eule (e)
flau
matt
Mattigkeit (e)
Ermattung (e)
Mattheit (e)
1. Anmut (e); 2. Reiz (r); 3. Scharm (r)
Beschwerde (e)
Not (e)
Pech (s)
bel (s)
Presse (e)
Unheil (s)
Einfahrt (e)
1. Champion (r); 2. Meister (r)
Meisterschaft (e)
1. bayerisch; 2. bayrisch
Bayern
1. lieblich; 2. reizend; 3. reizvoll; 4. scharmant
Kamerad (r)
Genosse (r)
kameradschaftlich
Kameradschaft (e)
Genossin (e)
Schnurrbart (r)
Bock (r)
Stiefel (r)
Backfisch (r)
Schnitzer (r)
trollen
trotten
Bocksprung (r)
1. link; 2. Ball (r)
linkerseits
Linke (e)
Plattensee (r)
Unfall (r)
Unfallversicherung (e)
Unfallstation (e)
Ballettnzer (r)
1. Migriff (r); 2. Bauernfngerei (e)
1. Tor (r); 2. tricht
Torheit (e)
linkshndig
schlendern
Popelinemantel (r)
Wal (r)
Linke (e)
Backbord (r)(s)
1. links; 2. linksherum; 3. linksum
links
Mierfolg (r)
1. Migeschick (s); 2. Ungeschick (s)
Hacke (e)
verunglcken
schiefgehen
1. Abgott (r); 2. Gtze (r); 3. Idol (s)
vergttern
tlpelhaft
gaffen
glotzen
in +D
i. (in; im)
Banane (e)
Stecker (r)
Umgang (r)
Trbsal (e)
Kummer (r)
Reue (e)
Leid (s)
Wehmut (e)
Schmerz (r)
gramvoll
wehmtig
zu +D
Meute (e)
Rotte (e)
Bandit (r)
verfahren
traktieren
umgehen
Bank (e)
Bankier (r)
1. Banknote (e); 2. Note (e); 3. Schein (r)
Bankguthaben (s)
grmen s.
Bankschein (r)
Bangwesen (s)
verdrieen
kmmern
mihandeln
1. Bergwerk (s); 2. Grube (e)
Revier (e)
1. Bergarbeiter (r); 2. Bergmann (r); 3. Knappe (r)
Bergbau (r)
Grubenbau (r)
frdern
Bergwesen (s)
Zeche (e)
trotzdem
doch
obwohl
Bar (e)
schon
Baracke (e)
1. Lamm (s); 2. Schfchen (s)
Schfenwolke (e)
1. Schafblattern (Pl.); 2. Windpocken (Pl.)
1. Bruder (r); 2. Freund (r)
Mnch (r)
Freundin (e)
1. Freundschaft (e); 2. Kameradschaft (e)
1. freundlich; 2. umgnglich
freundschaftlich
gesellig
gtlich
Freundschaftspiel (s)
unfreundlich
ungndig
Furche (e)
furchen
gefurcht
barbarisch
wenn
1. Ktzchen (s); 2. Arche (e); 3. Barke (e)
basteln
1. Grotte (e); 2. Hhle (e)
1. irgendeiner/irgendeine/irgendeines; 2.
irgendwelcher/irgendwelche/irgendwelches
irgendwoher
braun
brnett
brulich
Baron (r)
1. barock; 2. Barock (r)(s)
Federvieh (s)
Geflgelpastele (e)
Samt (r)
samten
samtig
Ba (r)
Bastei (e)
Turm (r)
1. mutig; 2. wacker
1. brav; 2. tapfer
ermutigen
strken s.
Courage (e)
1. Mut (r); 2. Schneid (r)
Tapferkeit (e)
mutlos
schchtern
getrost
Bndel (s)
Bauxit (r)
Basis (e)
ein
Eingabe (e)
zubetten
einhngen
1. einstellen s.; 2. hereinbrechen
eintreten
einstellen
einsetzen
stellen
Einstellung (e)
Einstellung (e)
vergolden
berschatten
umwlken
einweichen
einweihen
Eingriff (r)
mengen s.
eingreifen
einschreiten
Durchnssung (e)
einweichen
durchschweifen
vorsagen
Baby (s)
einbffeln
beweisen
erweisen
Einla (r)
1. berwerfen; 2. zudecken
berspannen
strzen
trben s.
einkerkern
mummen
umhllen
einschlagen
einhllen
beziehen
verhllen
mblieren
1. kosen; 2. liebkosen
Wien
anschmieren
zustoen
zuwerfen
1. hereinlegen; 2. prellen; 3. bervorteilen
Einschlag (r)
Einschlag (r)
Aufschlag (r)
zuschlagen
vorfallen
1. einlegen; 2. legen
einschwrzen
anluten
eintauschen
pirschen
schtzbar
wert
wienerisch
Wiener (r)
Wienerin (e)
1. Schtzung (e); 2. Taxe (e)
1. einpacken; 2. einwickeln
verpacken
ehrlos
Wiener-Neustadt
1. zubringen; 2. zumachen
zusammenschlieen s.
ehren
Ehre (e)
Ehrensache (e)
ehrenhalber
Ehrgefhl (s)
1. ehrlich; 2. redlich
geradeaus
Ehrenbeleidigung (e)
ehrenschnderisch
Ehrenwort (s)
Wort (s)
geschtzt
Ehrgeiz (r)
1. ehrgeizig; 2. ehrschtig
einwerfen
Einwurf (r)
Einwurf (r)
Heimarbeiter (r)
einfallen
reinfallen
1. anreiben; 2. einreiben
einstecken
stecken
1. korken; 2. pfropfen; 3. stpseln
verstopfen s.
Brand (r)
lassen
bebauen
einbauen
Einbaumbel (Pl.)
Einbauschrank (r)
einlassen
begngen (s.)
auskommen
Einlauf (r)
Eingang (r)
einlaufen
verfallen
hoclugig
hineinfallen
hereinfallen
1. einfrieren; 2. zufrieren
vermauern
1. berdachen; 2. berlegen
berschlagen
bedecken
decken
belegen
1. ausmachen; 2. beenden; 3. durchbringen
schlieen
vollfhren
Vollendung (e)
Schlu (r)
Abschlu (r)
1. unfertig; 2. unvollendet
Vollendung (e)
enden
1. anschwrzen; 2. einschwrzen
schwrzen
hineinlegen s.
1. anlegen; 2. hereinlegen; 3. stecken
hineinlegen
1. einwrts; 2. herein; 3. hineinwrts; 4. inwrts
bemalen
1. anmalen; 2. streichen
einnisten (s.)
einzahlen
einspannen
spannen
zuhalten
anspannen
verfrben s.
abfrben
1. aufnehmen; 2. fassen
Fassungsvermgen (s)
einfassen
Kathete (e)
beeinflussen
einflureich
einkommen
flechten
verflechten
kehren
Eingemachte (s)
Einweckglass (s)
einkochen
einmachen
einwecken
einsprengen
einfahren
anlaufen
eingehen
eingehend
verhngen
einheizen
1. einfdeln; 2. einziehen; 3. zuschnren
fdeln
zuknpfen
zuknpfen s.
wickeln
umwickeln
krmmen s.
verpuppen (s.)
Kropf (r)
einben
einbiegen
einbiegen
einschiffen (s.)
einbiegen
einziehen
eintreiben
einfahren
umlegen
zuwerfen
spalten
eingehend
eindrinden
Zutritt (r)
einschneien
verschneit
vernarben
einlegen
sprengen
stuben
einziehen
einberufen
1. einfahren; 2. eintragen
1. einbringen; 2. ereilen
importieren
Einfhrung (e)
Einfuhr (e)
Einfuhrzoll (r)
einziehen
hereinziehen
zuziehen
berufen
Besttigung (e)
bewhren s.
besttigen s.
einrcken
eingliedern
1. einfgen s.; 2. einordnen s.
einfgen
ankurben
anspringen
einweisen
eintragen s.
1. begehen; 2. durchgehen; 3. einfahren
durchfahren
befahren
1. Entree (s); 2. Zugang (r)
Eingang (r)
Haustr (e)
eintragen
registrieren
1. ankndigen; 2. anmelden
melden
Ansage (e)
Meldeamt (s)
1. Anmeldeschein (r); 2. Meldezettel (r)
Abs. (Absatz)
Frosch (r)
1. eingreifen; 2. einschalten; 3. schalten; 4. zuschnallen
1. Friede (r); 2. Frieden (r)
1. angliedern; 2. einverleiben
Friedenskmpfer (r)
anschmieren
zufrieden
salben
schmieren
eingebildet
1. einrahmen; 2. umrahmen
1. einfassen; 2. einkreisen; 3. einzunen; 4. umkreisen
umfassen
1. auskmmlich; 2. friedfertig; 3. friedlich
vertrglich
1. friedfertig; 2. friedliebend
Friedensvertrag (r)
friedlos
Unfriede (r)
Absatz (r)
anpochen
anklopfen
ruen
einziehen
zuziehen
beziehen +A
1. eingreifen; 2. verbinden
umbinden
1. eintreffen; 2. erfolgen
einsenden
Einsender (r)
versnlich
Darm (r)
Ermessen (s)
Rson (e)
unbersehbar
unabsehbar
einsichtig
hinein
darein
verfangen s.
einmischen (s.)
mischen s. +in +A
verwickeln s.
verstricken s.
schlpfen
1. Genehmigung (e); 2. Zugestndnis (s)
Zustimmung (e)
Einwilligung (e)
einwilligen
zustimmen
einleben (s.)
Inbegriff (r)
1. einschlielich; 2. inbegriffen; 3. inklusive; 4.
mitbegriffen; 5. mitverstanden
einfressen
darangehen
verschlagen
verfahren s.
anbeien
eignen (s.)
1. Eingeweide (Pl.); 2. Gedrm (s)
anklammern s.
einhngen s.
versetzen s.
verflechten
verwickeln
unterlegen
einatmen
graben
durchzucken
abfinden s.
1. eintreten; 2. bertreten
eingehen
Eintritt (r)
Antritt (r)
Einsatz (r)
Passierschein (r)
1. Eintrittsgeld (s); 2. Entree (s)
Eintrittskarte (e)
Futter (s)
Futterstoff (r)
mitgerechnet
eingewhnen s.
einreden
dareinreden
Fgung (e)
einfinden (s.)
graben
verstricken
Inland (s)
inlndisch
Inlnder (r)
Binnenverkehr (r)
Inlandsreise (e)
belgisch
Belgier (r)
Belgien
Kolik (e)
Internist (r)
1. Binnenhandel (r); 2. Innenhandel (r)
eintreten
aufstoen
davon
daraus
Innenpolotik (e)
1. inner; 2. innerlich; 3. innig; 4. inwendig
intern
inwrtig
Innenstrmer (r)
licht
Innere (s)
Brusttasche (e)
Kuttel (e)
Lendenbraten (r)
Binnensee (e)
Innenministerium (s)
1. binnen +D/+G; 2. innerhalb +G
innen
1. City (e); 2. Innenstadt (e)
Binnengewsser (s)
1. Geprge (s); 2. Marke (e)
Markensammlung (e)
Briefmarkensammler (r)
Stempel (r)
einpauken
einpauken
einfressen
einfressen s.
eintauchen
anstreichen
hineingehen
vertiefen
Zutritt (r)
bertnchen
1. beflecken; 2. besundeln
durchsagen
Durchsage (e)
Ansager (r)
Sprecher (r)
1. darbringen; 2. vorlegen
vorfhren
1. vorweisen; 2. vorzeigen
vorstellen
vormachen
bekanntmachen
produzieren
Vorstellung (e)
Vorstellung (e)
vorstellen s.
Erstauffhrung (e)
Premiere (e)
lahm
Benedikt
Benediktier (r)
Wanst (r)
Benedikt
feuchten
bevlkern
Bevlkerung (e)
anmelden
1. melden; 2. nennen
1. daran; 2. darin
Pensionr (r)
Interne (r)(e)
Eingeborene (r)
verwachsen
zuwachen
verwachsen
innig
drinnen
Lhmung (e)
Benzin (s)
Kraftstoffmarke (e)
1. Tankstelle (e); 2. Zapfstelle (e)
Benzol (s)
einprngen
Eindruck (r)
beeindrucken
dringen
einlegen
einreichnen
eingreifen
impfen gegen +A
Einsturz (r)
einstrzen
1. abteilen; 2. einteilen
zuteilen
1. Abteilung (e); 2. Aufteilung (e)
Einflu (r)
1. Einlauf (r); 2. Klistier (s)
einklagen
klagen
verklagen
beschmutzen
1. schmutzen; 2. verunreinigen
verunreinigen s.
bestuben
pudern
Sold (r)
Lohn (r)
berstahlen
einladen
verladen
Einladung (e)
Verladung (e)
verschiffen
einlagern
1. verfrachten; 2. verpachten
vermieten
pachten
gebirgig
mieten
mietbar
Lohnabrechnung (e)
einrumen
einrichten
Einrichtung (e)
Vorrichtung (e)
einspringen
Einflug (r)
zuriegeln
1. Miethaus (s); 2. Mietshaus (s)
Droschke (e)
Mietwohnung (e)
1. Miete (e); 2. Pacht (e)
Dauerkarte (e)
Mieter (r)
Pchter (r)
frankieren
unfrankiert
Lohnarbeit (e)
viehisch
strzen
hereinbrechen
verrosten
schnurren
eintreten
betrinken (s.)
berauschen s.
investieren
einordnen
Einordung (e)
einreihen
pkeln
einkehren
petzen
zutragen
hinterbringen
verdicken
einreien
einsteigen
einlagern
einliefern
Einschlu (r)
unzurechnungsfhig
zurechnungsfhig
einbezglich
berichten
Bericht (r)
1. einnehmen; 2. Ansprache (e); 3. Rede (e); 4. Sprache (e)
erheben
1. Einnahme (e); 2. beredt; 3. gesprchig
Erhebung (e)
1. Redegabe (e); 2. Sprachfertigkeit (e)
1. einfassen; 2. sumen
reden
sprechen
unterhalten s.
reden
unterreden (s.)
Unterhaltung (e)
Gesprch (s)
Sprecher (r)
Mundwerk (s)
Sprache (e)
Bezug (r)
Besorgung (e)
Bezugsquelle (e)
einziehen
einliefern
kneifen
spannen
peilen
hllen
1. einbringen; 2. einfahren
1. einhllen s.; 2. zudecken s.
1. anlernen; 2. einben; 3. pauken
abrichten
eintreten
einstampfen
1. krank; 2. Kranke (r)(e); 3. Patient (r)
schlimm
Krankenlager (s)
Krankenstand (r)
Krnkenwrter (r)
1. krankhaft; 2. krnklich; 3. schwchlich
krnkeln
siechen
Krankenschein (r)
krankschreiben
Leiden (s)
bel (s)
Krankheit (e)
krankheitshalber
Krankenzimmer (s)
Einblick (r)
Einsicht (e)
besiedeln
verschtten
einkehren
Einkehr (e)
1. einrcken; 2. hereinlegen
zutun
einsetzen
1. Einlage (e); 2. Einsatz (r)
verbieten
Eindringling (r)
einnehmen
zumachen
Verstopfung (e)
1. durchschlagen; 2. einbrechen
einfallen
einschlagen
sprengen
Einbruch (r)
einbrechen
durchbrechen
Einbrecher (r)
1. Buchstabe (r); 2. Ziffer (e)
buchstblich
alphabetisch
buchstabieren
einspringen
vorbeikommen +bei +D
einweisen
1. Ferienplatz (r); 2. Urlaubsplatz (r)
Einreise (e)
durchreisen
anpflanzen
einsetzen
einschlagen
Einschlag (r)
verglasen
1. zuknallen; 2. zuschlagen
einschneiden
Schnitt (r)
bewhren s.
eignen (s.)
bekennen
eingestehen
wechseln
einwechseln
Zuzug (r)
Einwanderer (r)
Einkauf (r)
Einkufer (r)
Einkaufswagen (r)
Einkaufskorb (r)
Einkaufsbummel (r)
1. einkaufen; 2. schoppen
enden
1. eintreiben; 2. treiben
einschlagen
1. einprngen; 2. prgen
prgen s.
einnehmen
nehmen
Erls (r)
1. Einkommen (s); 2. Einnahme (e)
einnehmen
Aufgebot (s)
Einsatz (r)
1. einfhren; 2. einweisen
eintragen
einleiten
1. Einfhrung (e); 2. Einleitung (e)
einfhren
Import (r)
1. ausschlagen; 2. einnehmen; 3. einziehen
umziehen
berziehen
hinzuziehen
beschlagen
Bezug (r)
1. einmarschieren; 2. einziehen
hereinziehen
einrcken
Einzug (r)
einschl. (einschlielich)
einsperren
1. einschlieen; 2. zuschlieen
abschlieen
sperren
verschlieen
schlieen
1. einschlieen s.; 2. einsperren s.
inklusive
schlieen (s.)
zugehen
einbezglich
einstampfen
Bibel (e)
Purpurmantel (r)
1. kardinalsrot; 2. purpurrot
watscheln
Stier (r)
Tpfchen (s)
Billard (s)
Handfessel (e)
Fessel (e)
Band (s)
entfesseln
kippen
1. Klappe (e); 2. Taste (e); 3. Taster (r)
Knospe (e)
knospig
knospen
Biologie (e)
innehaben
Kritik (e)
kritisch
Kritiker (r)
Schaf (s)
Schur (e)
Ringen (s)
ringen
Richter (r)
Reichsbahn (e)
Reich (s)
Gericht (s)
gerichtlich
Gerichtsverhandlung (e)
Gerichtssaal (r)
Shnegeld (s)
Quitte (e)
Besitzum (s)
Gutshof (r)
Besitzergreifung (e)
Besitz (r)
Bodenverteilung (e)
besitzen
Besitzer (r)
Wesfall (r)
Inhaber (r)
usurpieren
Bffel (r)
zuversichtlich
1. vertraut; 2. zutraulich
Vertraute (r)(e)
familir
hinterhltig
mitrauisch
mitrauen
Vertrauensmann (r)
Obmann (r)
Vertrauen (s)
Zuversicht (e)
Zutrauen (s)
vertrauenweckend
vertrauensselig
trauen
Komission (e)
ja
sicherlich
bewhren
belegen
bezeugen
Beweis (r)
1. Beweismittel (s); 2. Zeugnis (s)
Probe (e)
Unterlage (e)
erweisbar
Beweiskraft (e)
Zeugnis (s)
Beleg (r)
1. bestimmt; 2. gewi
Gewiheit (e)
unsicher
vag
ungewi
bewhren s.
1. Ausschu (r); 2. Komission (e); 3. Komitee (s)
anregen
zureden
ntigen
Zuruf (r)
Zurede (e)
Sicherheit (e)
sicherheitshalber
Sicherheitsrat (r)
Komissar (r)
sicher
sicher
ja
1. versichern; 2. zusichern
1. sichern; 2. sicherstellen
1. Sicherung (e); 2. Versicherung (e)
Versicherungsblatt (s)
Versicherungvertrag (r)
Sicherheit (e)
Gewhr (e)
Sicherung (e)
Sicherheitsnadel (e)
Sicherheit (e)
Blockade (e)
blockieren
Bluse (e)
1. nicken; 2. schlfern
Schopf (r)
1. Gnade (e); 2. Vergebung (e)
Verzeihung (e)
Entschuldigung (e)
abbitten
entschuldigen s.
Bundschuh (r)
Bude (e)
Fabinder (r)
Dusel (r)
Holunder (r)
Distel (s)
Kfer (r)
Ranunkel (e)
Schober (r)
Kesselgulasch (s)
Beere (e)
Clown (r)
possierlich
Schwank (r)
Boje (e)
Boiler (r)
Quaste (e)
1. Knicks (r); 2. Kompliment (s)
1. Fugelenk (s); 2. Knchel (r)
Busch (r)
stocken s.
aus +D
selig
Muttergottes (e)
beglcken
Seligkeit (e)
unglcklich
fortkommen
Heil (s)
bulgarisch
Bulgare (r)
Floh (r)
nicken
Narr (r)
nrrisch
verrckt
verkehrt
schnurrig
Laden (r)
Kaufladen (r)
Ladenpreis (r)
Gewlbe (s)
gewlbt
Wlbung (e)
Planet (r)
zottig
irren
Bombe (e)
bombenbeschdigt
Bombenerfolg (r)
Bombenangriff (r)
1. bombardieren; 2. bomben
Bomber (r)
Zerfall (r)
destrueren
zersetzen
Sektion (e)
verzwickt
1. verwickelt; 2. verworren
Wein (r)
Barbara
Barbier (r)
Rippe (e)
Gerippe (s)
Puffer (r)
verkleiden
Kuvert (s)
Umschlag (r)
kalben
Kalb (s)
Kalbsbraten (r)
umschlagen
1. Kompresse (e); 2. Packung (e); 3. Umschlag (r)
Wacholder (r)
Egge (e)
Stoppel (e)
Efeu (r)
Bernstein (r)
Rasiermesser (s)
Rasierapparat (r)
haarscharf
unrasiert
rasieren s.
Rasierklinge (e)
1. Weinschank (r); 2. Weinstube (e)
Weinbrand (r)
Trinkgeld (s)
Pfeffer (r)
Pfefferminze (e)
Erbse (e)
Schote (e)
gepfeffert
Weingeist (r)
verschneiden
Weinbau (r)
Weinbauer (r)
bedeckt
1. trb; 2. umwlkt; 3. unklar
Dachs (r)
grauen
Schauder (r)
Schrecken (r)
schauderhaft
grlich
schrecklich
frsteln
schaudern
Schauer (r)
schaurig
rgern
1. rgern; 2. hudeln; 3. verrgern
schikanieren
Schikane (e)
1. rgerlich; 2. verdrielich
vertrackt
Revanche (e)
Rache (e)
1. unwillig; 2. verrgert; 3. verdrielich
ungehalten
rgerlich
1. Unlust (e); 2. Verdru (r)
Unwille (r)
Mivergngen (s)
rchen s.
Hexe (e)
Hexerei (e)
Stab (r)
Stock (r)
Botanik (e)
Botaniker (r)
unmusikalisch
stolpern
1. holpern; 2. tappen
wackeln
torkeln
Skandal (r)
skandals
Page (r)
zottelig
struppig
Gestrpp (s)
Dickicht (s)
redselig
plrren
heulen
fasten
1. weise; 2. Weise (r)
philosophieren
weislich
Weisheit (e)
Wiege (e)
Wiegenlied (s)
1. Kinderkrippe (e); 2. Krippe (e)
Leder (s)
Haut (e)
weitfaltig
ledern
Hautarzt (r)
Hautentzndung (e)
Schwiele (e)
Ausschlag (r)
Koller (s)
Kerker (r)
Schlieer (r)
berflle (e)
berflu (r)
Flle (e)
Weite (e)
berschwang (r)
reichlich
vielfltig
berreichlich
grimmig
vollauf
Brasilien
brasilianisch
Brasilianer (r)
quken
Prekohle (e)
Bronzmedaille (e)
bronzefarbig
Brosche (e)
Broschre (e)
brutal
Harm (r)
Gram (r)
Junge (r)
1. Abschied (r); 2. Lebewohl (s)
Wallfahrt (e)
Abschiednehmen (s)
Ofen
Puff (r)
Whlton (r)
brodeln
Schlpfer (r)
quellen
1. geil; 2. ppig
schlpfen
whlen
Absturz (r)
Durchfall (r)
Purzelbaum (r)
berschlagen s.
purzeln
1. Buchtel (e); 2. Wuchtel (e)
Bulgarien
Bulle (e)
1. Pelz (r); 2. Pelzmantel (r)
Keule (e)
Kolben (r)
kolbig
Sturz (r)
Erdapfel (r)
1. schieen; 2. wuchern
auskleiden
Packung (e)
hllenlos
Hlle (e)
Bourgeoisie (e)
trbselig
schwermtig
1. Tiefsinn (r); 2. Trbsinn (r)
krnken s.
Omnibus (r)
Bus (r)
schwachkpfig
dumm
Dummheit (e)
Boutique (e)
Mbel (s)
Taucher (r)
Unterschlupf (r)
Schlupfwinkel (r)
Versteck (r)(e)
Weizen (r)
Kornblume (e)
mahnen
Wallung (e)
Eifer (r)
brodeln
wallen
stinkend
Bfett (s)
Buche (e)
buchen
Wicke (e)
Laster (s)
Snde (e)
Schuld (e)
Frevel (r)
1. Prgelknabe (r); 2. Sndenbock (r)
reuig
versndigen
Shne (e)
Bue (e)
shnen
verbrecherisch
Kriminalitt (e)
sndigen
Kriminelle (r)(e)
Mitschuld (e)
Verbrechen (s)
Bue (e)
Strafe (e)
strafbar
1. straflos; 2. unbestraft
Strafverfahren (s)
strafrechtlich
Mandat (s)
Strafsto (r)
Kriminalfall (r)
1. herrisch; 2. stolz
brsten (s.)
Stolz (r)
1. Taschenspieler (r); 2. Tausendknstler (r); 3.
Zauberknstler (r)
Schwarzknstler (r)
gaukeln
Zauberstck (s)
Gaukelei (e)
Bannkreis (r)
magisch
Gestank (r)
stinken
Campingplatz (r)
Campingliege (e)
Campingkocher (r)
1. Hai (r); 2. Haifisch (r)
Zar (r)
Zeder (e)
Zettel (r)
Firma (e)
Firmament (s)
Schild (s)
Firmenzeichen (s)
Aushang (r)
Prokurist (r)
1. Zeche (e); 2. Zunft (e)
1. Anliegen (s); 2. Ziel (s)
Zweck (r)
abzielen
Korn (s)
zwecks +G
Zielsetzung (e)
Zelle (e)
Cellophan (s)
zielen
erzielen
anspielen
Zielpunkt (r)
Celsius (r)
zweckmig
erzielen
1. Scheibe (e); 2. Zielscheibe (e)
1. planlos; 2. ziellos
zwecklos
zielbewut
Wink (r)
Anspielung (e)
anzglich
Zement (r)(s)
Schleuder (e)
schleudern
Zwirn (r)
Zwirnfaden (r)
Mine (e)
1. Blei (r)(s); 2. Bleistift (r); 3. Stift (r)
Chile
chilenisch
Chilene (r)
rupfen
zupfen
reien
Ktzchen (s)
Putz (r)
putzschtig
schnrkeln
Zigeuner (r)
Zigeunerbraten (r)
Zigeunermusik (e)
Zigeunerkapelle (e)
Zigarette (e)
Artikel (r)
Aufsatz (r)
1. Alpenveilchen (s); 2. Bergveilchen (s)
zyklisch
Schnrkel (r)
Zylinder (r)
Adresse (e)
1. Titel (r); 2. berschrift (e)
Kumpan (r)
p.A. (per Adresse)
Wappen (s)
Wappenschild (r)(s)
Schild (s)
Titelbild (s)
Schlagzelle (e)
Stichwort (s)
Schlagwort (s)
1. Anschrift (e); 2. Aufschrift (e)
1. Adressat (r); 2. Empfnger (r)
piepen
zynisch
Zink (s)
Meise (e)
Helfeshefter (r)
schleppen s.
schleppen
1. Schuhmacher (r); 2. Schuster (r)
Brotlaib (r)
Wecken (r)
Schuh (r)
1. Schnrband (s); 2. Schuhband (s); 3. Senkel (r)
Absatz (r)
Zypern
Zypresse (e)
Reiverschlu (r)
zyrillisch
zirpen
kreuzen
Kreuzer (r)
Zirkus (r)
ttscheln
Zisterne (e)
Zither (e)
Zitrone (e)
Zank (r)
1. keifen; 2. zanken
hadern
zankhaft
znkisch
zivilisieren
ungesittet
1. Handel (r); 2. Krach (r)
Siebensachen (Pl.)
Keule (e)
Schlegel (r)
Pfosten (r)
Pfahl (r)
pfhlen
Pflock (r)
pflcken
Schnuller (r)
Zucker (r)
zuckerkrank
Zuckererbse (e)
Zuckerl (s)
Gu (r)
Zuckerdose (e)
Zuckerbcker (r)
Konditorei (e)
verzuckern
verzuckern
klatschen
schmatzen
verleiten
1. anreizend; 2. Verfhrer (r); 3. verfhrerisch; 4.
verlockend
klffen
irgend
nur
erst
Picke (e)
alsbald
schier
1. mogeln; 2. trgen
betrgen
schwindeln
Familie (e)
Haus (s)
Sippschaft (e)
Familienstand (r)
Einfamilienhaus (s)
Familienzulage (e)
familir
Zuname (r)
Familienmitgleid (s)
Familienangehrige (r)
Brennessel (e)
Nesselnrand (r)
betrgerisch
Betrug (r)
1. Schwindel (r); 2. Schwindelei (e)
Kder (r)
trgerisch
unfehlbar
Betrger (r)
Gauner (r)
Pfuscher (r)
Schwindler (r)
gaunerhaft
Tuschung (e)
Enttuschung (e)
enttuschen
trgen s.
enttuschen s.
tuschen s.
locken
1. illusorisch; 2. trughaft
schmatzen
1. klumpfig; 2. krummfig
Zapfen (r)
Taster (r)
Niederschlag (r)
Lager (s)
Rckschlag (r)
Schlag (r)
Heimsuchung (e)
umschlagen
1. Trupp (r); 2. Truppe (e)
Rotte (e)
Elf (e)
truppenweise
Fang (r)
Falle (e)
flattern
1. Falltr (e); 2. Flgeltr (e); 3. Klappe (e); 4. Klapptr
(e); 5. Schwingtr (e)
schnappen
flattern
Schenk (r)
Klappsitz (r)
Schnappschlo (r)
Schenke (e)
Halle (e)
Kaiser (r)
Kaiserin (e)
1. Schnalle (e); 2. Spange (e)
Schlacht (e)
Strmer (r)
plnkeln
Schlachtfeld (s)
Beitritt (r)
1. anhngen; 2. anschlieen s.
einstimmen
beitreten
beigesellen
stoen
Dose (e)
Steckdose (e)
Satellit (r)
anschlieen
Anschlu (r)
Kanal (r)
kanalisieren
klatschen
1. Klatsch (r); 2. Schlag (r)
Knalleffekt (r)
knipsen
wirbeln
Schraube (e)
Schraubenmutter (e)
Mutter (e)
1. Landstreicher (r); 2. Strolch (r)
Schraubenzieher (s)
Schraubenschlssel (r)
1. Gang (r); 2. Gewinde (s)
ringen s.
wickeln s.
1. strolchen; 2. umhertreiben s.
herumtreiben s.
schraubenartig
Sugling (s)
1. bhmisch; 2. tschechisch
Tscheche (r)
Tschechisch (s)
Bhmen
tschechloslowakisch
Tschechloslowake (r)
Tschechloslowakei (e)
geringfgig
gering
minderwertig
minder
Kleinigkeit (e)
Spur (e)
Scheck (r)
List (e)
Hinterhalt (r)
flatterhaft
Akt (r)
Handlung (e)
Werk (s)
handeln
wirken
Wirker (r)
listig
Aktiv (s)
Cellist (r)
Rnkenschmied (r)
1. Delikatesse (e); 2. Feinkost (e)
Dessert (s)
Kachel (e)
Schmuggler (r)
verschieben
Schmuggelware (e)
Schmuggel (r)
schmuggeln
1. fliesen; 2. kacheln
Stille (e)
kuschen
Stilleben (s)
vertrumt
ruhevoll
still
stillschweigend
1. Pazifik (r); 2. Sdsee (e)
pazifisch
Gendarmerie (e)
gellen
klingen
1. klingeln; 2. schellen
Anklang (r)
1. hell; 2. Klingel (e)
tropfen
triefen
1. trpfeln; 2. tropfen
trufeln
dreschen
trpfeln
Flegel (r)
Drusch (r)
Tropfen (r)
tropfenweise
Tropfstein (r)
1. Austausch (r); 2. Tausch (r); 3. Umtausch (r)
Wechsel (r)
Maikfer (r)
Scherbe (e)
Topfblume (e)
Kachelofen (r)
Kirsche (e)
1. Kirsch (r); 2. Kirschbranntwein (r)
1. Gebsch (s); 2. Staude (e); 3. Strau (r); 4. Strauch (r)
Gestruch (s)
strauchig
Pfadfinder (r)
Gerber (r)
1. Napf (r); 2. Schale (e); 3. Tasse (e)
1. Tasse (e); 2. Untertasse (e)
Geplnkel (s)
schnappen
schnalzen
plaudern
Geplauder (s)
Kken (s)
Hhnchen (s)
Schlingel (r)
zwitschern
Gezwitscher (s)
Schnecke (e)
Flasche (e)
1. Spindeltreppe (e); 2. Wendeltreppe (e)
Flaschenzug (r)
Wirbel (r)
Streifen (r)
kitzlich
kribbeln
kitzeln
Fohlen (s)
knirschen
1. knarren; 2. knirschen; 3. kreischen; 4. quietschen
1. Pferdehirt (r); 2. Rohirt (r)
streifig
gestreift
streifen
Stern (r)
Astronom (r)
Himmelskunde (e)
gestirnt
Sternwarte (e)
Gestirn (s)
1. Flimmer (r); 2. Glimmen (r)
schillern
flimmern
snftigen
stillen
unstillbar
1. Luster (r); 2. Lster (r)
Lore (e)
Hund (r)
Schlepper (r)
schimmern
Glimmen (r)
Schimmer (r)
Flimmer (r)
Schimpanse (r)
1. nett; 2. niedlich
fesch
hbsch
schelmisch
ausgelassen
1. Schabernack (r); 2. Stckchen (s)
beien
stechen
1. nippen; 2. picken
Champignon (r)
1. Kniff (r); 2. Stich (e)
Pinzette (e)
Prise (e)
1. Spitze (e); 2. Zacke (e)
Dornbusch (r)
stacheln
hkeln
sticheln
hecheln
piepen
Hfte (e)
Schlubein (s)
Kneifzange (e)
bissig
spitz
Klemme (e)
Keim (r)
entkeimen
keimen
Kleister (r)
Hendel (s)
Backhendel (s)
Lausbub (r)
schleifen
polieren
Schliff (r)
Schliff (r)
ungeschliffen
Zeisig (r)
Stiefel (r)
Strippe (e)
gestiefelt
Schaft (r)
1. murmeln; 2. pltschern
Gepltscher (s)
1. Mirakel (s); 2. Wunder (s)
Bewunderung (e)
erstaunen
wundern
Verwunderung (e)
wundern s.
1. erstaunen; 2. staunen
1. wunderbar; 2. wundersam; 3. wundervoll
wunderschn
Ku (r)
Schoko (e)
kssen
Schokolade (e)
Strau (r)
Masche (e)
Paket (s)
Pack (r)
Paketannahme (e)
Paketausgabe (e)
Versandhaus (s)
Gepcksaufbewahrung (e)
packen
1. Packung (e); 2. Verpackung (e)
Packpapier (s)
bndelweise
Gepckzuschlag (r)
Paketbeflderung (e)
1. Gepckablage (e); 2. Kofferraum (r)
1. Klumpen (r); 2. Knollen (r)
Knoten (r)
Bndel (s)
Bschel (r)(s)
knoten
Kahn (r)
Boot (s)
Auenbordmotor (r)
Stumpf (r)
stummelhaft
1. Bein (s); 2. Knochen (r); 3. Schenkel (r)
knchern
Steinobst (s)
1. kncherig; 2. knchern
1. Gebein (s); 2. Gerippe (s); 3. Skelett (s)
Mark (s)
1. Abteilung (e); 2. Gruppe (e); 3. Zahl (e)
Gruppenreise (e)
gruppieren
gruppieren s.
rotten
Scharte (e)
schartig
bervoll
schlrfen
wedeln
1. Rohr (s); 2. Rhre (e)
Kufe (e)
Pbel (r)
Pack (s)
Gesindel (s)
Stutzen (r)
1. Bankrott (r); 2. Konkurs (r)
Krach (r)
Pleite (e)
Hengst (r)
1. Anlauf (r); 2. Auflauf (r)
Zulauf (r)
berbleibsel (s)
mindern s.
fallen
sinken
verringern s.
Fall (r)
herabsetzen
abschwchen
vermindern
1. verkleinern; 2. verkrzen; 3. verringern
reduzieren
Abschlag (r)
Kurzarbeit (e)
berdru (r)
verschwiegen
Schnabel (r)
rieseln
Haspell (e)
klirren
klappern
1. rappeln; 2. rasseln
rasseln
Mundstck (s)
Spitze (e)
Gipfel (r)
Stostunde (e)
Spitzenverkehr (r)
Hochbetrieb (r)
Hhepunkt (r)
Hhe (e)
Gipfeltreffen (s)
1. Bestleistung (e); 2. Gipfelleistung (e); 3. Hchst (s); 4.
Spitzenleistung (e)
Spitzname (r)
hnseln
Spott (r)
Schimpf (r)
Kutte (e)
Hecht (r)
Schlucken (r)
Handgelenk (s)
Gelenk (s)
Scharnier (s)
Kapuze (e)
zulassen
unschn
garstig
hlich
ganz
lauter
blutberstrmt
1. einzig; 2. lediglich
blo
blo
bar
Tpfchen (s)
Traufe (e)
1. klatschna; 2. klitschna; 3. patschna; 4. quatschna; 5.
treifna
rutschen
schlngeln s.
schleichen
schleifen
Schleife (e)
Kriechtiere (Pl.)
1. rutschig; 2. schlpfrig
Stummel (r)
Zipfel (r)
hngen
Heuschuppen (r)
Scheune (e)
Speicher (r)
drehen
winden
deuteln
Donnerstag (r)
donnerstgig
donnerstags
donnerstglich
S (Sd; Sden)
gem
Trotz (r)
trotzen
trotzig
lallen
1. stammeln; 2. stottern
schwellen
schwlstig
geschwollen
Schwulst (r)
1. Beule (e); 2. Geschwulst (e)
Tumor (r)
1. bauschen; 2. blhen
schwellen
Amme (e)
Billardstock (r)
Weise (e)
Lied (s)
Chanson (s)
Recke (r)
stattlich
Melodie (e)
Dalmatien
dalmat
Dne (r)
Dnemark
dnisch
Daniel
Graupe (e)
Stck (s)
Stckgut (s)
Stckchen (s)
Schnitzel (r)(s)
stckweise
stckig
Anzahl (e)
Paprikapulver (s)
grieig
Wespe (e)
Kran (r)
Kranich (r)
Dattel (e)
St. (Stck)
aber
doch
1. Dezember (r); 2. Wintermonat (r)
Urgromutter (e)
Urgrovater (r)
htscheln
Urenkel (r)
Panne (e)
Dekan (r)
Mittag (r)
1. Sd; 2. Sden
sdafrikanisch
mittags
stolz
vormittag
Vormittag (r)
vormittgig
Frhschicht (e)
vormittags
mittgig
sdlich
Sden (r)
Fata Morgana (e)
Sdpol (r)
Sdosten
sdstlich
sdwrts
Sdwesten
sdwestlich
Nachmittag (r)
nachmittglich
nachmittglich
demagogisch
entmilitarisieren
Demokratie (e)
1. Demokrat (r); 2. demokratisch
demokratisch
demonstrieren
Fledermaus (e)
deportieren
Reif (r)
1. Kreuz (s); 2. Mitte (e); 3. Taille (e)
gediegen
wacker
brav
forsch
stattlich
ehrbar
tchtig
ordentlich
weidlich
Taille (e)
Gehnge (s)
winkelrecht
Rechteck (s)
tapfer
dmmern
klren
Heiterkeit (e)
klren s.
heiter
sonnig
freundlich
heiter
1. Brett (s); 2. Diele (e)
Planke (e)
brettern
Kriminalroman (r)
Devise (e)
desertieren
Bottich (r)
Triumph (r)
siegestrunken
triumphieren
Siegeszug (r)
Diagnose (e)
Student (r)
Studentin (e)
Studentenheim (s)
Dialekt (r)
Dialog (r)
rhmen s.
prahlen
prangen
Prahlerei (e)
prahlerisch
loben
Lob (s)
Preis (r)
1. lblich; 2. preislich; 3. rhmlich
lobenswert
1. glorreich; 2. ruhmvoll
1. rhmen; 2. verherrlichen
preisen
Ruhm (r)
Schonkost (e)
dit
Preis (r)
vergten
prmiieren
entlohnen
lohnen
Preisreiten (s)
gebhrenfrei
kostenfrei
Preistrger (r)
Taxe (e)
Tarif (r)
diktieren
Diktat (s)
Diktatur (e)
Dynamik (e)
Melone (e)
1. Nu (e); 2. Walnu (e)
Nukern (r)
Nuschale (e)
Nuknacker (r)
Diplom (s)
Diplomatie (e)
diplomatisch
Diplomat (r)
diplomatisch
Miklang (r)
Geprnge (s)
Ornament (s)
Schmuck (r)
1. Diner (s); 2. Festessen (s)
prangen
Ehrenplatz (r)
putzen
1. schmcken; 2. zieren
Verzierung (e)
Diskus (r)
Wurfscheibe (e)
Diskuswerfen (s)
Kulisse (e)
Parademarsch (r)
Galanteriewaren (Pl.)
Sau (e)
Schwein (s)
schweinigeln
Schweinerei (e)
Magenwurst (e)
Schweinebraten (r)
E#hrendiplom (s)
1. Prachtexemplar (s); 2. Prunkstck (s)
Glckwunschtelegramm (s)
1. Festsaal (r); 2. Prunksaal (r)
Mode (e)
Modenhaus (e)
Modistin (e)
aufbringen
Zierpuppe (e)
1. Modenschau (e); 2. Modeschau (e)
Putznarr (r)
Modeartikel (r)
1. Modenzeitung (e); 2. Modezeitung (e)
modisch
gangbar
Modeberuf (r)
Trommel (e)
schleudern
werfen
schmeien
Wurf (r)
stampfen
klopfen
Bhne (e)
trommeln
Trommler (r)
1. Dose (e); 2. Etui (s); 3. Kassette (e)
Schachtel (e)
Schlegel (r)
Dozent (r)
Dogge (e)
Muff (r)
Tabak (r)
Rauchwaren (Pl.)
Tabakladen (r)
Raucher (r)
rauchen
Couchtisch (r)
dumpfig
dumpf
moderig
Dock (s)
Doktor (r)
1. doktorieren; 2. promovieren
Doktorat (s)
rztin (e)
promovieren
Dokumentarfilm (r)
geschftig
arbeitsam
arbeiten
hantieren
werkttig
berufsttig
Werkttige (r)(e)
Arbeitszimmer (s)
hinarbeiten
Sache (e)
Zeug (s)
Ding (s)
sachlich
Dom (r)
Hgel (r)
hgelan
Wlbung (e)
hgelig
Hgelland (s)
Hgelzug (r)
dominieren
Dominikaner (r)
schnurren
Knttel (r)
Dorothea
Dossier (r)(s)
Aktemappe (e)
Dose (e)
stoen
Sto (r)
Hund (r)
hundsmde
Aas (s)
tot
fallen
Neigung (e)
hochnsig
stampfen
rammen
fllen
beschlieen
whlen
Entscheidung (e)
entscheidungsberechtigt
ausschlaggebend
1. Endspiel (s); 2. Entscheidungsspiel (s)
Ausschlag (r)
Schiedsrichter (r)
Gedrhn (s)
scheuern
balzen
scheuern
Reibung (e)
Glaspapier (s)
schlemmen
Kernproblem (s)
schwelgen
teuer
Edelstein (r)
Teuerung (e)
verteuern
verteuern
Drama (s)
dramatisch
Dramatiker (r)
drastisch
Drau (e)
Dre (r)
Dresden
Drogerie (e)
Dromedar (s)
Drahtseilbahn (e)
drahtlos
hupen
trllern
Wulst (r)
Knollen (r)
Bausch (r)
Kraut (s)
Kolben (r)
Stpsel (r)
Spund (r)
1. Pfropfen (r); 2. Stoppel (r)
Korkzieher (r)
Stecker (r)
Steckkontakt (r)
balgen s.
Donau (e)
Transdanubien
mollig
Federbett (s)
knallen
Knall (r)
puffen
unfein
Schrot (r)(s)
1. derb; 2. grob
wild
Roheit (e)
Grobheit (e)
steinreich
Raubwild (s)
strotzen
wulstig
Staudamm (r)
Wehr (s)
1. schmollen; 2. trotzen
rollen
drhnen
Rage (e)
Wut (e)
Wut (e)
kollern
wten
fuchsig
wtend
1. Koller (r); 2. Wutanfall (r)
verfallen
verfallen
1. Ackerweg (r); 2. Feldweg (r)
Jazz (r)
N (Norden)
daraufhin
hiervon
Mittagessen (s)
Mittagsschlaf (r)
Mittag (s)
1. Ezimmer (s); 2. Speisezimmer (s)
Etisch (r)
Mittagspause (e)
Ebenholz (s)
wachsam
wach
Wachsamkeit (e)
Kaulquappe (e)
wach
wachen
erregen
erwecken
Wecker (r)
Essig (r)
Pinsel (r)
pinset
schildern
bischer
bischerig
1. Egeschirr (s); 2. Gef (s); 3. Geschirr (s)
s
Mutter (e)
versen
slich
blutwenig
1. Konfekt (s); 2. Sigkeit (e)
Swarengeschft (s)
Swaren (Pl.)
1. abhrten; 2. trainieren
Training (s)
Trainer (r)
effektiv
hierber
brennen
Himmel (r)
himmelschreiend
Maus (e)
mausen
Musebussard (r)
Erle (e)
Mausefalle (e)
Muschen (s)
Verbrennung (e)
Brandmal (s)
Abgas (s)
Inbegriff (r)
nachtsber
ganz
Mutterwitz (r)
ganz
urgewi
blutjung
grundverschieden
grundfalsch
1. Gesundheit (e); 2. Wohlergehen (s)
gesund
ungesund
Hygiene (e)
sanitr
verbrennen
brennen
Brand (r)
Klima (s)
klimatisch
Klimawechsel (r)
himmlisch
himmelhoch
Donnerwetter (s)
Weltkrper (r)
Brenner (r)
brennend
himmelblau
exotisch
ein/eine/ein
Pro-Kopf-Produktion (e)
Wegestunde (e)
keinerseits
kein/keine/kein
Einzelzimmer (s)
berhaupt
irgend
1. zusammenfallen; 2. zusammengehen
bereinstimmen
zusammenstimmen
einmtig
1. verbinden s.; 2. vermhlen s.
Vermhlung (e)
quadrieren
zusammennehmen
sonstig
u.a. (und anderes)
Alleinhandel (r)
Einzelstck (s)
1. allein; 2. einzig
einzelstehend
einzelstehend
alleinig
einzigartig
1. vorderhand; 2. vorlufig
einweilen
einschneidig
einstckig
Individuum (s)
Gleichstrom (r)
1. aufrecht; 2. eben; 3. gerade
Direktbertragung (e)
geradeaus
stracks
schnurstracks
1. uneben; 2. ungerade; 3. ungleich; 4. ungrade
uneinig
Uneinigkeit (e)
1. ebnen; 2. planieren
zurichten
gleichen
individuell
Einzelwirtschaft (e)
Privatreise (e)
gleichberechtig
einzelweise
einzeln
Gleichung (e)
gleichmig
quator (r)
egal
Gleiche (s)
gleichseitig
Gleichheit (e)
ungleichmig
ungleich
gleichsetzen
gleichmachen
Gleichstellung (e)
gleichrangig
ebenbrtig
Uniform (e)
Gleichgewicht (s)
1. einmtig; 2. unzweideutig
eindeutig
1. Einser (r); 2. einzeln
welcher/welche/welches
Einer (r)
Einzahl (e)
vereinzeit
mutterseelenallein
einige
1. einen; 2. einigen; 3. vereinen; 4. vereinigen; 5.
zusammenfassen
vermhlen
Vereinigung (e)
1. einigen s.; 2. gesellen (s.); 3. vereinigen s.
Vereinigung (e)
Universitt (e)
Uni (e)
generell
universal
Professor (r)
1. Eintracht (e); 2. Einvernehmen (s)
Einverstndnis (s)
Einigkeit (e)
1. einig; 2. eintrchtig
einzig
einjhrig
eintausend
klappen
decken s.
Abkommen (s)
Vereinbarung (e)
einerlei
gleichfrmig
einfrmig
gleich
Einerlei (s)
1. einstimmig; 2. eintnig
de (e)
1. einmonatig; 2. einmonetlich
Kirche (e)
kirchlich
Kicherjahr (s)
geistlich
Gemeinde (e)
gleichzeitig
nebenher
keiner/keine/keines
gypten
gyptisch
gypter (r)
Einbahnstrae (e)
Einkind (s)
gleichmtig
phlegmatisch
Gleichmut (r)
einhndig
einhndig
ehemals
einst
dereinst
1. einstmalig; 2. sonstig
einstig
Verein (r)
einander
bereinander
bereinander
umeinander
nebeneinander
1. beieinander; 2. gegeneinander; 3. nebeneinander
nacheinander
verfangen s.
ineinander
zusammenlaufen
zueinander
aneinander
untereinander
sich
freinander
aufeinander
aufeinander
sich
auseinanderliegen
hintereinander
Aufeinanderfolge (e)
eintgig
gleichgesinnt
einstndig
gleichmig
einteilig
einerseits
1. Einheit (e); 2. Geschwader (s)
Einheitspreis (r)
einheitlich
einig
1. einreihig; 2. einzeilig
einhundert
mal
einmal
keinmal
irgendeinmal
Einmaleins (s)
einfach
einmalig
Nu (s)
zugleich
1. einfach; 2. schlicht; 3. unverblmt
prunklos
simpel
schlankweg
Schlichtheit (e)
vereinfachen
einfarbig
einrumig
einstimmig
einsilbig
Eintopfgericht (s)
gleichzeitig
1. einfltig; 2. simpel
Einfalt (e)
1. beisammen; 2. mit
miteinander
mitsamt +D
zusammen
mitbesitzen
mitbenutzen
zusammenbleiben
mitkommen
mitfahren
1. Koexistenz (e); 2. Zusammenleben (s)
mitfhlen
Mitgefhl (s)
Ensemble (s)
1. Gemeinschaft (e); 2. Zusammensein (s)
Zusammenarbeit (e)
mitwirken
eingleisig
einer/eine
eines
verhungern
hungrig
ebar
hungern
Hungersnot (e)
Hunger (r)
dz. (derzeit)
z.Z. (zur Zeit)
Nacht (e)
Mitternacht (e)
mitternchtlich
mitternachts
nachts
allnchtlich
nchtlich
Nachtlager (s)
Nachtverkehr (r)
Nachtschicht (e)
Nachtlager (s)
1. nchtigen; 2. bernachten
Stndchen (s)
nachtelang
Fallschirm (r)
Keil (r)
Pflug (r)
Zierde (e)
Eloquenz (e)
Schar (e)(s)
akzeptieren
da
nun
darber
derweil
indesen
1. Juwel (s); 2. Schmuck (r)
Schmucksachen (Pl.)
Juwelier (r)
1. vorbei; 2. Schrfe (e)
Kante (e)
weg
leben
unverschuldet
wandeln
hinweg
fort
1. absetzen; 2. verkaufen
veruern
Verkauf (r)
Verkaufspreis (r)
unverkuflich
verkuflich
Verkufer (r)
verkuflich
feil
kuflich
Verkuferin (e)
Verschuldung (e)
verschulden s.
abzweigen
verzweigen (s.)
zweigig
1. vergeben; 2. verschenken
versagen
festfahren
Pannendreieck (s)
verstellen
zustellen
Versatz (r)
einschlafen
verlschen
verschlafen
1. einschlfern; 2. schlfern
vormachen
verwundern s.
1. schwemmen; 2. berfluten
berziehen
1. berschwemmen; 2. berstrmen
strmen
verraten
verraten s.
versteigern
verwaisen
vergraben
elastisch
1. verschwren; 2. verwnschen
verdammen
verfluchen
veralten
Elbe (e)
erzhlen
Erzhlung (e)
vertragen
bermtig
bermut (r)
1. entlassen; 2. verabschieden
fortlassen
durchhelfen s.
verfinstern s.
umwlken s.
verabschieden s.
empfehlen s.
verkriechen (s.)
strzen
bezaubern
verzuckern
verfhren
verlocken
ablocken
stibitzen
mausen
verkmmern
umtauschen
vertauschen
bermden
verzagen
entmutigen
wegwerfen
verwerfen
herumarbeiten
verzechnen
entscheiden s.
austragen
entscheiden
unentschieden
wischen
vor +A
vorgeben
vorstellen s.
vorwerfen
davor
vorlegen
vorziehen
vorschreiben
entgegenkommen
vorhalten
vorstellen
vormachen
Schneide (e)
Spitze (e)
berhngen
Elefant (r)
Elfenbein (s)
verbrennen
zulnglich
hinreichend
ganz
1. genug; 2. gengend
gengen
schick
1. unbefriedigt; 2. unzufrieden
meckern
1. befriedigt; 2. wohlgefllig; 3. zufrieden
1. ausreichen; 2. hinlnglich
auskmmlich
langen
1. entgegenkommen; 2. nachkommen
genugtun
Verbrennung (e)
Genge (e)
1. ungengend; 2. unzunglich; 3. unzureichend
Genugtuung (e)
anfangs
strecken
elektrisch
Elektrizittswerk (s)
Proviant (r)
proviantieren
verkstigen
1. Ewaren (Pl.); 2. Lebensmittel (s); 3. Nahrungsmittel (s)
Lebensmittelgeschft (s)
Element (s)
mopsen
zerlegen
elementar
Elementarunterricht (r)
1. vorstehen; 2. vorstehn
entlassen
weglassen
nachlassen
erlassen
1. Erla (r); 2. Nachla (r)
1. unabllich; 2. unerllich
unablssig
1. lebhaft; 2. regsam
munter
geweckt
entschwinden
verschwindend
verschmachten
verschmachten
ereilen
1. erlangen; 2. erstreben
belaufen (s.)
ankommen
reichen
1. einholen; 2. erreichen
bringen
1. freilassen; 2. loslassen
unerreichbar
erschlaffern
entwerten s.
entwerten
weinerlich
1. bissig; 2. fein
scharfsinnig
hellhrig
hellhrig
scharf
Gefallene (r)
umstrzen
strzen
1. hinfallen; 2. umfallen
herfallen
schrfen
Speisekammer (e)
Hefe (e)
Leben (s)
Inkraftsetzung (e)
lebenslnglich
lebenswichtig
Lebenszeichen (s)
1. existenzfhig; 2. lebensfhig
Lebensalter (s)
Alter (s)
Lebensverhltnisse (Pl.)
unscharf
Lebensart (e)
lebensgro
Lebensbahn (e)
Lebensbeschreibung (e)
beleben
Lebensniveau (s)
1. Gefhrte (r); 2. Lebensgenosse (r)
leblos
lebensberdrssig
1. Lebensgefahr (e); 2. Lebensgefhrte (r)
1. lebensfroh; 2. lebenslustig
vorgreifen
aufgeweckt
rege
verjhren
unvergnglich
ausarten
Entartung (e)
ermden
erlahmen
ermden
vergeuden
legen s.
vergessen
verlernen
fassen
verdrehen
einfangen
1. berkommen; 2. bernehmen
ankommen
festnehmen
fangen
fassen
1. annehmen; 2. nehmen
hinnehmen
Annahme (e)
unannehmbar
annehmbar
Gefangennahme (e)
okkupieren
Einnahme (e)
1. beschftigt; 2. vollbesetzt
1. befangen; 2. beklommen
1. unbefangen; 2. uneingenommen
1. eingenommen; 2. voreingenommen
ausgehen
schwinden
1. einnehmen; 2. konsumieren
1. verspeisen; 2. verzehren; 3. zehren
aufzehren
1. abtten; 2. ertrnken
verbeien
verbissen
1. abflieen; 2. verflieen; 3. verrinnen
verlaufen
abwenden
wenden
Wendung (e)
1. abdrehen s.; 2. abwenden s.
wenden s.
abkehren s.
Wendung (e)
abblasen
fortlaufen
weglaufen
ausreien
1. verdampfen; 2. verrauchen
verrauchen
berfahren
umfahren
erdenken
nachdenken
geistesabwesend
verbiegen
krmmen
verbiegen s.
verlassen
berlaufen
liegenlassen
1. fortlassen; 2. weglassen
zurcklassen
1. vereinsamt; 2. verlassen
verschleudern
umbiegen s.
abbiegen
umbiegen
abtreiben
absterben
hinscheiden
1. aufschieben; 2. fristen; 3. verschieben
klingen
verschweigen
berhufen
berschtten
berfhren
sterbend
erblassen
berstrzt
bereilen
berstrzen
berhasten
vorellig
1. schern; 2. einschern
vertnen
verklingen
verlegen
1. vernachlssigen; 2. verwahrlossen
berhandnehmen
schieben
parieren
abschlagen
1. abbrauchen; 2. verntzen
verbrauchen
unverbraucht
verzehren s.
abgebraucht
abgrenzen
begrenzen
1. Bestimmung (e); 2. Entschlu (r)
1. entschlieen (s.); 2. vornehmen s.
1. anbringen; 2. placieren; 3. unterbringen
setzen
Niederlage (e)
1. lagern s.; 2. placieren s.; 3. unterkommen
verwelken
verblhen
scheuchen
verfehlen
fehlen
erkalten
verstreuen
austragen
glauben
weismachen
einbilden
anlaufen
fortschaffen
vertragen
1. fortmachen s.; 2. packen s.
erholen
verenden
krepieren
1. Hingeschiedene (r)(e); 2. Verstorbene (r)(e)
wegschleppen
verschleppen
fortziehen
1. verziehen; 2. wegziehen
1. dauern; 2. dehnen s.; 3. verschleppen s.
verziehen s.
hinschleppen s.
ziehen s.
hinziehen s.
entfremden s.
entfremden
unantastbar
zurechtkommen
zurechtfinden s.
versprechen s.
abschrecken
wischen
anlassen
1. abfahren; 2. ausfahren
anfahren
aufbrechen
Aufbruch (r)
1. abfertigen; 2. bestellen; 3. erledigen
beilegen
austragen
heben
bewerksteiligen
Austrag (r)
zurckstehen
unbesorgt
verschreiben s.
verschreiben
Schreibfehler (r)
1. anerkennen; 2. zugestehen
zugeben
einrumen
Anerkennung (e)
Schein (r)
Bescheinigung (e)
verurteilen
richten
1. abfllig; 2. mifllig
vorgehen
verfahren
1. Handlungsweise (e); 2. Verfahren (s)
Prozedur (e)
1. abspielen; 2. vorspielen
verspielen
verscherzen
verloben
Verlobung (e)
Hochruf (r)
Hoch (s)
herkommen
berkommen
dringen
finden
gelangen
betuben
abschweifen
ausschweifen
abbiegen
abfangen
erwischen
haschen
vergreifen
1. blenden; 2. verblenden
verdammt
mistimmen
verwhnen s.
1. verzrteln; 2. verziehen
verhtschen
verwhnen
verzogen
perplex
hinhauen
undenkbar
erdenklich
fortjagen
1. entgehen; 2. meidel; 3. verfehlen
vermeiden
1. unumgnglich; 2. unvermeidlich
Umgehungsstrae (e)
1. erbittert; 2. verbissen; 3. verbittert
verspten (s.)
verfehlen
1. aufmachen; 2. ausfertigen; 3. bereiten; 4. zubereiten; 5.
zurechtmachen
anrichten
richten
fertigen
bereitstellen
Zubereitung (e)
Mache (e)
fertigmachen s.
rsten
fertigbringen
fertigmachen
anrhren
ansetzen
beginnen
anfangen
1. beginnen; 2. losgehen
verschreien
1. ablaufen; 2. abnutzen; 3. schleien
trollen (s.)
scheren s.
verschachern
verschleudern
benebeln
1. Abzug (r); 2. verzug (r)
ziehen
verziehen
buchen
verschreiben s.
verpflichten s.
begehen
verbrechen
1. abschicken; 2. absenden; 3. schicken
zusenden
versenden
entsenden
verschicken
Versand (r)
1. absondern; 2. separieren
1. scheiden; 2. sondern
aussondern
auseinanderlegen
Scheidung (e)
gesondert
separieren s.
sondern s.
verflachen
verflachen
bestellen
versorgen
versehen
versorgen
walten
1. Kost (e); 2. Versorgung (e)
Verpflegung (e)
unversorgt
versehen s.
1. gegen +A; 2. wider
entgegen +D
fr +A
wider +A
widerstehen
widersetzen (s.)
Widerstand (r)
1. unwiederstehlich; 2. zwingend
Widerstandskraft (e)
Wiederstandsfhigkeit (e)
hingegen
dagegen
Gegenbeweis (r)
dawider
fr +A
trotz +G/+D
ungeachtet +G
Gegenwert (r)
opponieren
1. Gegner (r); 2. Widersacher (r)
Gegnerschaft (e)
Gegenverkehr (r)
Konterrevolution (e)
Signatur (e)
opponieren
widrig
1. gegenfalls; 2. widrigenfalls
kontrollieren
Kontrolle (e)
Feind (r)
feindlich
Einfall (r)
gegnerisch
1. Feindschaft (e); 2. Gegnerschaft (e)
widerstreben
Abneigung (e)
Widerwille (r)
1. unhold; 2. unsympathisch
zuwider
widerlich
Gegenmittel (s)
1. Gegensatz (r); 2. Zwiespalt (r)
gegenber +D
Gegenteil (s)
gegenseitig
1. entgegensetzt; 2. gegenteilig
widersprechen
Widerspruch (r)
einsprechen
einwenden
1. Einwand (e); 2. Einwurf (r)
Widerrede (e)
Einrede (e)
Einspruch (r)
oppositionell
Schirm (r)
berlaufen
Wurf (r)
Ellipse (e)
1. abstehlen; 2. wegstehlen
wegstehlen s.
verschieen
abstoen
rennen
1. ausfallen; 2. unterbleiben
wegfallen
zurckbleiben
1. fortbleiben; 2. wegbleiben
nachstehen
unausbleiblich
Nachzgler (r)
rckstndig
Geist (r)
Irrsinn (r)
geisteskrank
abgeben
vergehen
passieren
vorbeigehen
holen
wegkommen
1. fortkommen; 2. wegbegeben (s.)
weggehen
fortfahren
hingehen
fortgehen
hinweggehen
verfgen s.
Psychiater (r)
Theorie (e)
theoretisch
sinnen
versenken s.
vertiefen
vertiefen s.
entgehen
Erlebnis (s)
untersinken
sinnreich
Witz (r)
verkalken
vorsagen
brckeln
krmeln
brckeln
krmeln
verwischen
verwischen s.
nagelfest
unbeweglich
1. ermangeln; 2. unterlassen; 3. verabsumen; 4. verfehlen
1. abflieen; 2. ablaufen
dahingehen
verstreichen
vorbeigehen
hingehen
vergehen
vorber
vorbei
vertagen
pauken
mundtot
1. erstummen; 2. verstummen
entvlkert
1. benennen; 2. nennen
nachsehen
versehen
Nachsicht (e)
nachsichtig
1. Prsident (r); 2. Vorsitzende (r)(e)
Prsidialrat (r)
prsidieren
Prsidentschaft (e)
Vorsitz (r)
Prsidium (s)
verschlucken
verbeien
verschlingen
abgewinnen
erdrcken
unterdrcken
niederdrcken
Druck (r)
verkrppeln
verkrppeln
verschleppen
strecken
hinausziehen s.
1. abbinden; 2. losbinden
ausmachen
zergehen
lesen
auslesen
Verteilung (e)
zerteilen s.
verteilen s.
teilen s.
verlaufen s.
verteilen
Verteilung (e)
hervor
lebendig
vor
Organismus (s)
1. beibringen; 2. darbieten; 3. einlegen; 4. referieren; 5.
vortragen
wiedergeben
lesen
auffhren
Auffhrung (e)
Vorfhrung (e)
Referat (s)
Vorlesung (e)
Vorstellung (e)
Vortrag (r)
Sachbearbeiter (r)
Hrsaal (r)
vorfahren
vorfhren
zuvor
vorher
eher
vorerst
vorig
vorgehen
Vorgnger (r)
Vorfahr (r)
Vorspeise (e)
Vorausbedingung (e)
Vorbedigung (e)
abonnieren
Abonnement (s)
treffen s.
vorkommen
Vorkommnis (s)
Vorlufer (r)
entwickeln
Entwicklung (e)
vorbringen
herbringen
hervorbringen
herausrcken
vorziehen
Vorsaison (e)
stiften
Urheber (r)
vorschreiben
Voranscjlag (r)
Soll (s)
Vorschrift (e)
vorschriftswidrig
vorschriftsmig
Vorurteil (s)
1. Prolog (r); 2. Vorspiel (s)
Prludium (s)
vormerken
1. Anzeichen (s); 2. Aspekt (r); 3. Vorzeichen (s); 4.
Zeichen (s)
1. Freiheit (e); 2. Vorrecht (s)
vorkommen
herauskommen
Ltzchen (s)
nobel
vornehm
vorbereiten
zurichten
herrichten
1. Vorbereitung (e); 2. Vorrichtung (e)
vorbereiten s.
Einleitung (e)
Vorbereitung (e)
voran
vorschreiten
vorausgehen
vorn
Vorschu (r)
Anzahlung (e)
vorschieen
vorstrecken
Lebewesen (s)
1. avancieren; 2. vorrcken
vortreten
befrdern
Vorstand (r)
eingangs
Vorstand (r)
Prposition (e)
vorsprechen
frdern
Vorarbeiter (r)
berflieen
1. Vorsprung (r); 2. Vorteil (r)
Vorzug (r)
vorgabe (e)
Gunst (e)
bevorzugen
vorziehen +A +D
vorrcken
1. anmarschieren; 2. anrcken
vorzugsweise
vorteilhaft
vorgeben
vorstrecken
vorarbeiten
vorzeichnen
1. voran; 2. vornber
vorherbestimmen
vorausbezahlen
voraus
vorsehen
voraussichtlich
vorwrts
unvorhergesehen
vorgeben
vorspielen
vorstellen
vorwerfen
Vorfall (r)
vorfallen
gebrechlich
vorbeugen s.
vorbeugend
fortkommen
vorschreiten
Fortgang (r)
fortgeschritten
vorsetzen
vorwrtskommen
absehen
1. Vorsehuung (e); 2. Vorsicht (e); 3. Vorstellung (e)
absehbar
weitsichtig
vorsorglich
frsorglich
1. vorausgehen; 2. vorgehen
vordringen
vorgreifen
Vorderteil (r)
vorrcken
vorschieben
vordrngen (s.)
Vorschub (r)
aufkommen
vorfhren
vortragen
begnstigen
schmarotzen
Schmarotzer (r)
Vorliebe (e)
Vorwort (s)
Prolog (r)
Vorrede (e)
1. Diele (e); 2. Vorzimmer (s)
1. erst; 2. erste
zuerst
ertsens
Prfix (s)
Vordergrund (r)
vorschieben
aufbringen
schaffen
herbeischaffen
1. prsentieren; 2. unterbreiten; 3. vorlegen
Vorlage (e)
Vorsatz (r)
1. vor +D; 2. voraus
1. vorstehen; 2. vorstehn
davor
vorliegen
beiseitenehmen
vornehmen
1. Vorkauf (r); 2. Vorverkauf (r)
unvorsichtig
entgegenkommend
zuvorkommend
1. Entgegenkommen (s); 2. Verbindlichkeit (e)
berholverbot (s)
Prliminarien (Pl.)
vorhergehend
Prmisse (e)
Vorjahr (s)
ergieen s.
verschieen
durchprgeln
1. verdampfen; 2. verdunsten
verduften
verfliegen
1. abdmpfen; 2. verdampfen; 3. verdunsten
abfallen
errten
verbummeln
vermodern
weichlich
verwsten
eingehen
1. umkommen; 2. untergehen; 3. untergehn; 4. verderben
rauben
1. entrcken; 2. erfassen; 3. wegreien
entzcken
entreien
hinreiend
entzckent
Entzckung (e)
verzeichnen
fortschaffen
ablagern
speichern
reien
ausbrechen
verstecken
verbergen
1. verbergen s.; 2. verstecken s.
verschlagen
1. anordnen; 2. verordnen
ordnen
verfgen
verhngen
1. anordnen; 2. arragieren
ordnen
ordnen s.
Abflug (r)
1. blockieren; 2. riegeln; 3. verriegeln
verscheuchen
zurckschrenken
verderben
verpfuschen
verkmmern
verderben
1. verfaulen; 2. verrotten; 3. verwesen
verrotten
verfrben (s.)
erbleichen
Erste (r)
vergehen
verfrhen
unterschlagen
ausstreichen
vertuschen
abtreiben
abzehren s.
dahinsiechen
abzehren
versalzen
1. erst; 2. erste
erstmalig
Vorderplatz (r)
Erste (r)(e)
erstmals
Anzug (r)
Vordersitz (r)
1. Vorrang (r); 2. Vortritt (r)
Vorfahrt (e)
Vorgang (r)
Prioritt (e)
primr
zuerst
erstklassig
erstrangig
prima
Erste-Hilfe-Ausrstung (e)
Nothelfer (r)
Ersthilfestation (e)
Primogenitur (e)
1. verdstern; 2. verfinstern
verdunkeln
verdunkeln s.
Spitzensportler (r)
huschen
losgehen
entladen s.
1. untergehen; 2. untergehn
versinken
Untergang (r)
versenken
1. abdrcken; 2. abfeuern; 3. abschieen
losdrcken
verschneiden
loskommen +von +D
davonkommen
los
zerreien
dahinbrausen
reien
verlaufen
1. verpassen; 2. versumen
abfliegen
verfliegen
herbergen
1. abfhren; 2. abtransportieren; 3. befrdern; 4.
verfrachten
frdern
Abfuhr (e)
verrechnen
verrechnen s.
resolut
unverdrossen
Entschlossenheit (e)
abtrocknen
1. verdorren; 2. vertrocknen
vertrocknen
betren
Schwindelanfall (r)
1. Verarmung (e); 2. Verelendung (e)
Verarmung (e)
verdingen s.
verkohlen
verben
leiden
abdichten
isolieren
verfrben (s.)
entwhnen
versprechen s.
betrben
zerstreuen
zerstreuen
zerstreut
entspringen
einnicken
verdecken
fortschaffen
abrumen
treffen
erraten
Treffen (s)
absehen
austreten
vertreten
nhren
unterhalten
erhalten
andauern
Erhaltung (e)
1. abrcken; 2. entfernen
beseitigen
wegschaffen
abmachen
abbringen
Entfernung (e)
Beseitigung (e)
abrcken
entfernen s.
abkommen
1. durchbringen; 2. verbringen
verschwenden
1. vergehen; 2. verrinnen
verflieen
1. beerdigen; 2. begraben; 3. beisetzen
vergraben s.
reien
ausschweifen
abweichen
ableiten
verbreiten s.
1. bertragen; 2. verbreiten
niederstrecken s.
liegen
entwerfen
hochbejahr
abstellen
einlegen
1. weglegen; 2. zurcklegen
aufbewahren
1. irregehen; 2. verirren s.; 3. verlaufen (s.)
verfahren s.
fehlgehen
Abirrung (e)
fehlgehen
1. untersagen; 2. verpnen
vorenthalten
verheimlichen
verhauen
1. entrcken; 2. rcken; 3. verrcken; 4. verschieben
Schub (r)
1. verrcken s.; 2. verschieben s.
abstumpfen
abstumpfen
stumpsinnig
verlegen
verzerren
deformieren
1. entstellen; 2. verunglimpfen
verzerren s.
gefat
verbringen
durchdringen
zubringen
verleben
verstopfen
abbrechen
knicken
brechen
abbrechen
durchbrechen
zerbrechen
1. aneignen; 2. entwenden
bertreiben
Schwund (r)
1. entschwinden; 2. schwinden; 3. verschwinden
wegmachen s.
Vermite (r)(e)
wegmachen
wegbekommen
erduiden
1. verweisen; 2. wegweisen
zurckweisen
ablehnen
Abschlag (r)
abschlgig
Abreise (e)
1. abreisen; 2. verreisen; 3. wegreisen
Vorderbein (s)
vorder
pflanzen
verbannen
verjagen
vertreiben
Prinzip (s)
verwildern
schneiden
zerhauen
hinschlagen
fortjagen
verblenden
verblendet
Wahn (r)
Scheidung (e)
1. abscheiden; 2. abteilen; 3. abtrennen; 4. lostrennen
entwhnen
scheiteln
scheiden
trennen
Abteilung (e)
Ausscheidung (e)
1. untrennbar; 2. unzertrennbar
auseinanderkommen
trennen s.
bernehmen
1. geschieden; 2. geschiedenen
verzollen
gewrtigen
erwarten
zaubern
verzaubern
prinzipell
ausmachen
absolvieren
verrichten
abtun
versehen
mengen
mengen s.
verdnnen
verjngen s.
verschlagen
durchhauen
verhauen
verprgeln
1. verbluten; 2. verbluten s.
wegnehmen
hernehmen
verkommen
verlieren s.
1. verlorengehen; 2. verlorengehn
nehmen
verloren
verlieren
einben
vertrdeln
Verlust (r)
verwerfen
aussen
1. ruchlos; 2. verrucht
verwerflich
verschlagen
genieen
1. abfhren; 2. Genu (r)
fortfhren
fhren
Vergngen (s)
wonnig
Genumittel (s)
ungeniebar
geniebar
Genieer (r)
prinzipell
grundstzlich
Prinzipienfrage (e)
abblhen
ertragen
ausstehen
1. unertrglich; 2. unleidlich; 3. unvertrglich
ertrglich
1. abfahren; 2. davontragen; 3. hinnehmen
fortbringen
abholen
mitnehmen
absegeln
entziehen
wegschleppen s.
abstrakt
1. hinziehen s.; 2. wegziehen
1. abziehen; 2. fortziehen
Gen. (Genosse)
verpfnden
verschlieen
versperren
abdrehen
vermachen
pilgern
Haft (e)
Verschlu (r)
verschlieen s.
verschlieen s.
1. verbummeln; 2. verkommen
einschlafen
Mensch (r)
Leute (Pl.)
unmenschlich
bermensch (r)
menschlich
Menschenverstand (r)
menschenmglich
Menschheit (e)
Mnnchen (s)
menschenscheu
ungesellig
mannshoch
Generation (e)
Mitmensch (r)
unmenschlich
Menschengedrnge (s)
1. erheben; 2. hhen
errichten
steigern
Hub (r)
Steigerung (e)
1. Gescho (s); 2. Scho (r); 3. Stockwerk (s)
Etage (e)
Rang (r)
Stock (r)(s)
Etagenbett (s)
Steigung (e)
gehalten
ragen
steigen
ansteigen
1. Anstieg (r); 2. Steigung (e)
Hebel (r)
1. Plattform (e); 2. Pult (s)
Podium (s)
Ekel (r)
geil
Schweizerkse (r)
Verdauung (e)
verzehren s.
deshalb
emigrieren
Gedenken (s)
Gedchtnis (s)
Erinnerung (e)
1. erinnerlich; 2. unvergessen
denkwrdig
1. besinnen (s.); 2. entsinnen (s.)
1. erinnern; 2. mahnen
Denkzettel (r)
eingedenk
Debkwrdigkeiten (Pl.)
Mal (s)
Denkmal (s)
Monument (s)
erinnern s.
Andenken (s)
anfhren
nennenswert
besagt
Sugetler (s)
dahinter
ich
Sang (r)
Gesang (r)
singen
Snger (r)
Singvogel (r)
Energie (e)
nachgeben
lassen
weichen
nachgiebig
1. ergeben; 2. gefgig
fgsam
1. folgsam; 2. gehorsam
1. befolgen; 2. folgen; 3. fgen s.; 4. parieren
Folge (e)
Gehorsam (r)
1. Bewilligung (e); 2. Erlaubnis (e); 3. Konzession (e); 4.
Lizenz (e)
1. bewilligen; 2. gewhren
1. unfolgsam; 2. unfgsam
ungehorsam
Ungehorsam (r)
1. Abla (r); 2. Konzession (e); 3. Zugestndnis (s)
mich
Shne (e)
unvershnlich
dessenungeachtet
infolgedessen
dementsprechend
dabei
daher
so
tndeln
schckern
sacht
Stich (e)
1. lindern; 2. mildern
Milderung (e)
mildern s.
lindern s.
nachlassen
Nachla (r)
Leim (r)
leimig
1. heil; 2. wohlerhalten
intakt
Galle (e)
gallenkrank
1. lechzen; 2. schmachten
sehnen (s.)
Gallenanfall (r)
Gallenstein (r)
glimpflich
Maulbeerbaum (r)
episch
bauen
Bauweise (e)
Bauart (e)
Architekt (r)
Architektur (e)
Bau (r)
berbau (r)
Bauer (r)
Erbauer (r)
Baumaterial (s)
Bauindustrie (e)
Bauklotz (r)
Episode (e)
soeben
dabei
knapp
ebendeshalb
genau
ausgerechnet
gerade
schlechthin
geradeso
ebensowenig
geradesogut
ebensowohl
erbauen s.
1. Bau (r); 2. Gebude (s)
1. erbaulich; 2. lehrreich
Bauholz (s)
treffen
Erz (s)
ehen
Fhre (e)
Kiefer (e)
Interesse (s)
Belang (r)
interessieren
kmmern
interessant
merkwrdig
interessantweise
1. hochinteressant; 2. spannend
Anteil (r)
Interesse (s)
interessieren s.
fragen
uninteressant
Anfrage (e)
Siebenbrgen
Verdienst (s)
wert
verdient
1. kratzig; 2. sprde
rauh
Frster (r)
Forstkunde (e)
Forstwirtschaft (e)
Forstwesen (s)
1. Holz (s); 2. Wald (r)
Gehlz (s)
Wldchen (s)
Holzwirtschaft (e)
1. waldbedeckt; 2. waldig
Waldgebirge (s)
Waldgegend (e)
1. Forst (r); 2. Waldung (e)
Schonung (e)
entstammen
entspringen
erwachsen
herrhren
Abkunft (e)
Ursprung (r)
Herkunft (e)
1. original; 2. ursprnglich
Urschrift (e)
Urschrift (e)
Urtext (r)
Originalitt (e)
1. Ergebnis (s); 2. Resultat (s)
ergeben
herauskommen
1. ergebnislos; 2. fruchtlos
erfolglos
Reliquie (e)
energisch
Plakette (e)
Medaille (e)
Mnzkunde (e)
Tugend (e)
Vorzug (r)
tugendhaft
aderig
berdach (s)
Dachrinne (e)
Spund (r)
1. grn; 2. unreif
Ketzer (r)
reif
Reife (e)
1. Abitur (s); 2. Matur (s); 3. Matura (e)
Matutatreffen (s)
Reifeprfung (e)
Abiturient (r)
1. dern; 2. empfinden
spren
fhlen
fhlbar
streifen
belangen
greifen
Fhlung (e)
unberhrt
unantastbar
Einvernehmen (s)
Verkehr (r)
1. berhren s.; 2. verkehren; 3. verstndigen s.
umgehen
treiben
gren
Grung (e)
Ank. (Ankunft)
1. Balkon (r); 2. Erker (r)
Ankunft (e)
Ankunftseite (e)
Moral (e)
Sitte (e)
sittlich
Leumundzeugnis (s)
moralisch
sittlich
1. immoralisch; 2. sittenlos; 3. tugendlos; 4. unmoralisch;
5. unsittlich
Mnze (e)
Ernst
Schirm (r)
Strke (e)
Kraft (e)
Anstrengung (e)
zwingen
Kraftwerk (s)
Kraftanlage (e)
1. bewaldet; 2. hitzig; 3. krftig
scharf
steif
hell
stark
zh
baufest
strken
krftigen
festigen
beteuern
krftigen s.
strken s.
Gewalt (e)
zwngen
gewaltsam
Gewalttat (e)
aufdriglich
gewalthaberisch
berwinden s.
1. kraftvoll; 2. rstig
Feld (s)
1. kraftlos; 2. unkrftig
entkrftet
machtlos
hierzu
daraufhin
her
daherkommen
dahinaus
diesbezglich
herwrts
Erzbischof (r)
fr +A
um +A
wegen +D
verstehen
ihrethalben
deinethalben
Valeur (e)
Wert (r)
Gut (s)
Kostbarkeit (e)
1. bewerten; 2. taxieren
werten
kostbar
wertvoll
Wertbrief (r)
Wertangabe (e)
Schliefach (s)
1. Papier (s); 2. Wertpapier (s)
Wertsachen (Pl.)
wertlos
unwert
nichtig
Entwertung (e)
Mehrwert (r)
Effektenbrse (e)
Intellekt (r)
Verstand (r)
Sinn (r)
sinngem
1. deutlich; 2. sinnreich
verstndlich
verstndig
intelligent
Intelligenz (e)
1. sinnlos; 2. unverstndig
verstehen
1. auslegen; 2. deuten
Beisatz (r)
intellektuell
Intelligenz (e)
Intellektuelle (r)
wiederholen
1. benachrichtigen; 2. bescheiden
informieren
1. unterrichten; 2. verstndigen
Bescheid (r)
Verstndigung (e)
unterrichten s.
eurethalben
verstndnislos
unverstndlich
deutlich
ihrethalben
unserthalben
Argument (s)
Beweisgrund (r)
argumentieren
Gltigkeit (e)
gelten
gltig
geltend
1. durchsetzen; 2. erheben
Geltung (e)
1. durchdringen; 2. durchgehen; 3. durchsetzen s.
Durchbruch (r)
1. geltungslos; 2. ungltig; 3. unkrftig
nichtig
1. annullieren; 2. aufheben; 3. entkrften
Pulsschlag (r)
Puls (r)
Verstndnis (s)
sinnlich
empfindsam
empfindlich
1. gefhllos; 2. ledern; 3. unempfindlich
kaltherzig
sinnlich
Sinnesorgan (s)
rhrselig
Sentimentalitt (e)
gefhlvoll
Empfindung (e)
Gefhl (s)
Gesinnung (e)
Elisabeth
u.dgl. (und dergleichen)
u.a. (und andere)
und
instndig
fllig
ausstehen
Chance (e)
Favorit (r)
Ereignis (s)
1. Geschehnis (s); 2. Vorkommnis (s)
Vorgang (r)
Regenschirm (r)
Abfall (r)
Sturz (r)
Fall (r)
Fall (r)
1. Begebenheit (e); 2. Geschichte (e); 3. Vorfall (r)
Affre (e)
u.U. (unter Umstnden)
eventuell
mglicherweise
etwaig
tppisch
plump
ungelenk
geraten
fallen
Trauung (e)
1. Eid (r); 2. Schwur (r)
1. Geschworene (r); 2. Geschworne (r)
Schwurgericht (s)
beschwren
verschwren
Hochzeit (e)
Regen (r)
Regenhaut (e)
Regenmantel (r)
regnerisch
Regenwetter (s)
Regenfall (r)
abends
Abend (r)
abds. (abends)
Gesellschaftskleid (s)
Abendblatt (s)
Abendmrchen (s)
Abendkurs (r)
Sinn (r)
Vernunft (e)
Nord
nordwrts
Norden (r)
Norden
Nordamerika
nordisch
Nordlnder (r)
nrdlich
Nordkap (s)
Nordpol (r)
Nordsee (e)
1. Nordost; 2. Nordosten
nordstlich
nordstlich
1. Nordwest; 2. Nordwesten
nordwestlich
nordwestlich
einfallen
einprngen
1. hirnverbrannt; 2. wahnwitzig
1. daraufhin; 2. demgem
demzugfolge
demnach
vernnftig
toll
Zeug (s)
Mittel (s)
Utensilien (Pl.)
wahrnehmen
Wahrnehmung (e)
Idee (e)
Meinungsaustausch (r)
ideal
Ideegehalt (r)
Besinnung (e)
1. besinnungslos; 2. ohnmchtig
ideal
Ideal (s)
Espresso (s)
1. bemerklich; 2. merkbar
bemerken
gewahren
Bemerkung (e)
unbemerkt
unmerklich
unauffllig
rationell
konomie (e)
vernnftigerweise
rationalisieren
estnisch
Este (r)
vernunftlos
hirnlos
1. Drechsler (r); 2. Dreher (r)
1. drechseln; 2. drehen
Drehbank (e)
Gran
sthetik (e)
sthetisch
1. Essen (s); 2. Speise (e)
Etzel
fttern
Futtertrog (r)
Ethik (e)
ethisch
Messe (e)
Tafel (e)
Mahl (s)
Tisch (r)
Mahlzeit (e)
speisen
essen
tafeln
Ediele (e)
Speisewagen (r)
1. Karte (e); 2. Menkarte (e); 3. Speisekarte (e)
etnisch
Tafell (s)
Speisenfolge (e)
Speisesaal (r)
Restaurant (s)
Appetit (r)
Europa
Europameister (r)
europisch
Europer
Jahr (s)
evangelisch
i.J. (im Jahre)
alljhrlich
1. Essen (s); 2. jhrig
jahrelang
Jahresplan (r)
rudern
Rudern (s)
Ruder (s)
Ruderer (r)
Ruderboot (s)
Rudersport (r)
Regatta (e)
Jahrtausend (s)
1. Jahrg. (Jahrgang); 2. Jg. (Jahrgang)
Folge (e)
Jahresfeier (s)
Jubilum (s)
jhrlich
Jahrbuch (s)
Besteck (s)
Ebesteck (s)
Elffel (r)
Jahreszeit (e)
Jahreszahl (e)
Jahrhundert (s)
Jahrzehnt (s)
Export (r)
exportieren
1. Eilbrief (r); 2. Exprebrief (r)
Expre (r)
der/die/das
dieser/diese/dieses
dagegen
diesesfalls
diesjhrig
dadurch
hierber
dadurch
diesseits
darber
berdies
1. fortan; 2. forthin
knftighin
darber
1. tausend; 2. Tausend (s)
tausendjhrig
tausenderlei
Tausendknstler (r)
tausend
tausendmal
tausendfach
1. dafr; 2. daher; 3. darber; 4. dazu; 5. deshalb
darum
zeitgem
tausendstel
Regiment (s)
Oberst (r)
tausensdste
Tausendstel (s)
tausendstens
Promille (e)
Tausender (r)
Tausend (e)
tausendweise
hernach
diesmal
Silber (s)
silbern
Silbermedaille (e)
demgegenber
damit
hiermit
dementgegen
hiergegen
lfd. (laufend)
Holz (s)
Baum (r)
Abs. (Absender)
hlzern
Tfelung (e)
getfelt
Fasan (r)
Baumchen (s)
Schnitzerei (e)
Talg (r)
Frost (r)
frieren
1. frostsicher; 2. kltefest; 3. winterfest
Frostschutzscheibe (e)
Gefrierfleisch (s)
Frostbeule (e)
1. Eis (s); 2. Gefrorene (s); 3. Gefrorne (s)
Eisbecher (r)
frostig
Mistel (e)
Gefrierpunkt (r)
Holzscheit (s)
1. Blockhaus (s); 2. Holzhaus (s)
Zimt (r)
schmerzen
1. Rasse (e); 2. Schlag (r)
Lmmel (r)
1. schmerzhaft; 2. schmerzlich
weh
leidlos
Schmerz (r)
Weh (s)
1. Analgetika (e); 2. schmerzstillend
Auerhahn (r)
spezifisch
wund
schmerzhaft
Gattung (e)
Sorte (e)
Baumrinde (e)
Fackel (e)
falb
fahl
matt
1. Mauer (e); 2. Wand (e)
schlingen
gefrig
1. Bissen (r); 2. Mundvoll (s)
Imbistand (r)
mauern
Nische (e)
Wandverkleidung (e)
Blatt (s)
ksebleich
Wandmalerei (e)
Wandleuchter (r)
Wandlampe (e)
Wandschrenk (r)
Wandkarte (e)
Wandzeitung (e)
Rudel (s)
1. Maueranschlag (r); 2. Plakat (s); 3. Anschlagzettel (r)
Dorf (s)
Land (s)
drfisch
Landbevlkerung (e)
lndlich
dorfmig
Holzschnitt (r)
1. Krapfen (r); 2. Pfannkuchen (r)
phantastisch
Phantasie (e)
herb
Sure (e)
1. Ges (s); 2. Kruppe (e); 3. Stei (r)
Heck (s)
bemhen s.
strapazieren s.
unermdlich
Bemhung (e)
1. abmhen; 2. verfolgen
Plage (e)
Mhsal (e)
Mhe (e)
1. mhevoll; 2. mhselig
mhsam
schwierig
mde
Mdigkeit (e)
schnitzen
ungeschliffen
geschnitzelt
strapazieren
bemhen
ermdend
schnitzeln
Wolf (r)
Mordshunger (r)
Wolfshund (r)
Hundeklte (e)
Jeans (Pl.)
1. Schwanz (r); 2. Schweif (r)
schleudern
Schleudern (s)
Fasching (r)
1. Boulette (e); 2. Frikadelle (e); 3. Hackbraten (r)
Holzschuppen (r)
Allee (e)
Holzkohle (e)
Schnitzer (r)
1. Baumstumpf (r); 2. Holzblock (r)
Baumstamm (r)
Bastard (r)
Holzklotz (r)
Stock (r)
Schleier (r)
Holzfller (r)
Fachwerk (s)
Topf (r)
Tpfer (r)
frieren
Phase (e)
l.J. (laufenden Jahres)
d.J. (dieses Jahres)
Februar (r)
quasseln
plappern
schwatzen
Gerede (e)
Gescgwtz (s)
Schwtzer (r)
schwatzhaft
Schwalbe (e)
spritzen
Spritze (e)
tadeln
Tadel (r)
unbescholten
1. Dach (s); 2. Klappe (e); 3. Schauer (r)(s)
unterkommen
Deck (s)
Verdeck (s)
barhuptig
bedeckt
1. Hallenschwimmbad (s); 2. Schwimmhalle (e)
decken
Deckung (e)
Deckung (e)
ungedeckt
decken s.
decken s.
Deckname (r)
Disziplin (e)
disziplinieren
zuchtlos
undiszipliniert
beherrscht
disziplinarisch
Disziplinarverfahren (s)
Waffe (e)
Wehr (e)
Lauf (r)
Streitkrfte (Pl.)
Rstung (e)
Waffe (e)
Waffenstillstand (r)
waffenlos
Rstung (e)
Weiwein (r)
weibrot (s)
Schimmel (r)
wei
weilich
bleichen
Bleichmittel (s)
1. Leibwsche (e); 2. Leinen (s); 3. Weiwsche (e)
Wsche (e)
Wscheschrank (r)
Kopf (r)
Dach (s)
Kopfnicken (s)
Kopfschtteln (s)
gegen +A
Kpfchen (s)
Frst (r)
majesttisch
Kopfsto (r)
aufhaben
Kopfstand (r)
1. Kophkohl (r); 2. Weikohl (r); 3. Weikraut (s)
Kopfsalat (r)
Kopfsprund (r)
kopflos
Kapitel (s)
Kopfschmerz (r)
Kopfbedeckung (e)
kopfber
Kopftuch (s)
Kopf (r)
entwickeln
unentwickelt
entwickelt
Wachstum (s)
Entwicklung (e)
Gedeihen (s)
gedeihen
geraten
Axt (e)
Beil (s)
auseinanderlegen
Bremse (e)
lagerfrei
Schwrze (e)
Rappe (r)
schwarz
Schwarzwald (r)
Schwarzweiaufnahme (e)
Schwarzweifilm (r)
Pocken (Pl.)
Mokka (r)
Schwarzhandel (r)
Amsel (e)
Schwrze (e)
schwrzen
Schwarzhndler (r)
bremsen
Hemmung (e)
Bremslicht (s)
Bremspedal (s)
liegen
1. unbndig; 2. ungebndigt
zgellos
ungestm
toll
Ungestm (s)
berlegen
Lage (e)
gelegen
Lager (s)
Liegesttze (e)
1. scheuen s.; 2. Teil (r)(s)
zagen
Halbjahr (s)
halb
Zentner (r)
Seite (e)
frchten (s.)
befrchen
1. absenden; 2. frachten
umgeben
aufgeben
Aufgabe (e)
1. Absender (r); 2. Adressant (r)
bumen
darbringen
bieten
Verpflichtung (e)
1. aufhngen; 2. hngen; 3. henken
hngen s.
1. aufopfern; 2. opfern
aufstehen
aufrichten
aufstellen
Halbschlaf (r)
verkleinern
Aufschlag (r)
weihen
Weihe (e)
aufweichen
aufweichen
schtzen
unschtzbar
schtzbar
stempeln
abreien
aussetzen
abbrechen
unterbrechen
zersetzen s.
1. aufgliedern; 2. spalten; 3. zersetzen
umwerfen
berstrzen
kentern
aufstruben
aufstoen
1. aufwiegeln; 2. aufwhlen
aufhetzen
Provokateur (r)
berschlagen s.
aufstoen
ereifern (s.)
1. aufputzen; 2. ausputzen
Halbschuh (r)
1. anschnallen; 2. aufgtern; 3. schnallen
umgrten
aufschnallen
wickeln
aufdrehen
anklingen
ertnen
spannen
verschwollen
parzellieren
1. strckeln; 2. zerstckeln; 3. zerstcken
aufklren
Aufklrung (e)
ausschmcken
verzieren
aufwerfen
1. aufarbeiten; 2. verarbeiten
umreien
umschtten
aufreiben
zerstren
bauschen s.
gegen +A
Hlfte (e)
Nchste (r)(e)
1. aufwachen; 2. erwachen
aufwecken
wecken
1. kurzsinnig; 2. vergelich
Vergessenheit (e)
vergessen s.
verbrennen
unvergelich
Konfession (e)
verantworten
antworten
verantworten s.
Furcht (e)
Angst (e)
wiederbeleben
Antwort (e)
unheimlich
furchtbar
frchterlich
haftbar
verantwortlich fr +A
Verantwortung (e)
verantwortungsvoll
1. unverantwortlich; 2. verantwortungslos
1. aufheben; 2. aufrichten; 3. erheben
erhben
heben
Erhhung (e)
Erhebung (e)
Hebung (e)
Halbstock (r)
Hebung (e)
1. aufkommen; 2. heben s.
erhebend
verzehren
zehren
verbrauchen s.
furchtsam
ngstlich
scheu
erbauen
Aufbau (r)
Erholung (e)
gelten
auflassen
anbringen
1. Ehefrau (e); 2. Gattin (e)
Frau (e)
heimfhren
freien
erbringen s.
1. ob +D; 2. oberhalb +G; 3. ber +A
ber +D
darber
Halbjahr (s)
halbjhrig
Leitlinie (e)
1. auffressen; 2. ausfressen
1. entdecken; 2. entwickeln; 3. lften; 4. offenbaren
aufdecken
entdecken
Entdecker (r)
bewaffnen
rsten s.
Bewaffnung (e)
formieren
auftrennen
1. aufwrts; 2. empor; 3. hinan; 4. hinaufwrts; 5.
oberwrts
talauf
bergan
aufsprengen
aufnorchen
kapieren
auffangen
1. begreifen; 2. erfassen; 3. fassen
abschirmen
aufnehmen
Gesinnung (e)
1. Auffassung (e); 2. Fassung (e)
Begriff (r)
fabar
umstrzen
Rummel (r)
umkehren
1. abkochen; 2. aufkochen
auffrischen
erfrischen
Erfrischung (e)
erfrischen s.
blhen
Luftmatraze (e)
Koch (r)(s)
Auflauf (r)
berheblich
Schwulst (r)
1. anknpfen; 2. aufknpfen
aufkommen
genesen
Genesung (e)
1. anstecken; 2. anznden
auflaufen
aufstreifen
1. krempeln; 2. schrzen
1. empren; 2. entrsten
Emprung (e)
entrsten s.
empren s.
emprt
aufjagen
umschlagen
auftreiben
Auffahrt (e)
Auffahrt (e)
1. aufhumen; 2. aufstapeln; 3. hufen; 4. trmen
anhufen
anhufen s.
halbtot
schlitzen
1. anwenden; 2. brauchen; 3. gebrauchen
aufbieten
aufbrauchen
verwerten
nutzbar
1. bemchtigen; 2. ermchtigen
erhitzen
erhitzen s.
eifern
ersuchen
aufrufen
1. anluten; 2. anrufen
1. Anruf (r); 2. Appell (r); 3. Aufgebot (s)
Aufruf (r)
offizis
1. Halbdunkel (s); 2. Zwielicht (s)
antragen
auftragen
schrfen
auffhren
beibringen
Zufuhr (e)
Wolke (e)
umwlken
Wolkenkratzer (r)
gewlkt
bewlkt
Wolkenbruch (r)
1. unbewlkt; 2. wolkenlos
Bewlkung (e)
anziehen
hissen
aufziehen
berziehen
1. beschwren; 2. heraufbeschwren
wachrufen
reproduzieren
Halbzeit (e)
halbvoll
halbwegs
Bewegung (e)
aufbringen
reizen
1. anschreiben; 2. aufschreiben
Aufschrift (e)
1. Inschrift (e); 2. Schrift (e)
wiedererkennen
erkennen
Erkenntnis (e)
1. unerkenntlich; 2. unkenntlich
lschen
aufregen
aufregen s.
entglhen
Aufgang (r)
Rampe (e)
Vorgesetzte (r)(e)
1. aufmerken; 2. aufzeichnen; 3. notieren
verzeichnen
1. merken; 2. vermerken
registrieren
1. angeben; 2. anzeigen; 3. melden
Anzeige (e)
1. autorisieren; 2. berechtigen
aufgehen
emporkommen
ranken
Oberarm (r)
einarmig
1. aufrhren; 2. aufwirbeln; 3. aufwhlen
aufstehen
erheben s.
aufgehen
1. Aufstand (r); 2. Erhebung (e)
aufstndisch
salben
Salbung (e)
aufmachen s.
halbfertig
1. bereitmachen s.; 2. einrichten s.; 3. zurechtmachen s.
rsten s.
Rstung (e)
umrhren
wachrufen
1. Aufruf (r); 2. Aufschrei (r)
Ausruf (r)
1. Ausrufungszeichen (s); 2. Rufzeichen (s)
1. aufbinden; 2. umbinden
1. aufspren; 2. aufstbern
1. auflodern; 2. entflammen
nachschlagen
1. auflehnen s.; 2. erheben s.; 3. meutern
rebellieren
aufbumen (s.)
appellieren
Appell (r)
Zitadelle (e)
aufatmen
znden
Aufschwung (r)
berschwenglich
auftreten
Auftritt (r)
entbrennen
umstoen
anpreisen
klettern
auffahren
Aufwrmung (e)
1. anwrmen; 2. aufwrmen
Zugang (r)
1. entheben; 2. freisprechen; 3. lossprechen
entsetzen
vermessen
bermessen
messen
emportauchen
auftauchen
erheben s.
halbnackt
1. aufkndigen; 2. aufsagen
kndigen +D
Kndigung (e)
kndbar
aufreiben
aufwischen
Mitvergangenheit (e)
nachweisen
vorlegen
aufweisen
gromachen
Hochdeutsch (s)
1. auferziehen; 2. aufziehen; 3. groziehen; 4. heranziehen
erziehen
aufsehen
1. aufkommen; 2. aufwachsen; 3. heranwachsen
erwachsen
1. erwachsen; 2. Erwachsene (r)(s)
spieen
satteln
aufgehen
1. aufbringen; 2. aufdrcken
aufschlagen
1. aufschlieen; 2. erschlieen
1. entbinden; 2. lsen
auflsen
einseitig
1. unauflsbar; 2. unlsbar
lsen s.
entbinden
aufgehen
1. verlesen; 2. vorlesen
Vorlesung (e)
auftauen
halbstndig
halbstndlich
lsen s.
zerfallen
aufteilen
teilen
zerteilen
durchgliedern
seinethalben
1. erfassen; 2. umfangen
umspannen
umfassen
meinethalben
meinetwegen
berzieher (r)
ankleiden s.
anziehen s.
ankleiden
unserthalben
aufgieen
Aufgu (r)
schnellen
aufspreizen
Klger (r)
anprobieren
aufkleben
aufzeichnen
aufladen
aufrtteln
beiseite
abseits von +D
kaltstellen
irrereden
verhren s.
Miverstndnis (s)
unmiverstndlich
miverstndlich
verkennen
unverkennbar
verkennbar
mideuten
wegsehen
Aufflug (r)
zurcksetzen
1. beilegen; 2. fortlegen
miverstehen
hinlegen
erbringen
zurcksetzen
beiseitenehmen
aufschrenken
1. alarmieren; 2. aufscheuchen; 3. aufschrenken
1. auffliegen; 2. explodieren
1. aufsprengen; 2. sprengen
ausstatten
kleiden
bekleiden
aufhelfen
reihen s.
1. auffhren; 2. aufzhlen
ober
Ober (r)
Oberstufe (e)
Oberlicht (s)
Obersterreich
Obrigkeit (e)
Oberstufe (e)
Hchststufe (e)
Studium (s)
Oberstufenprfung (e)
Oberrock (r)
Oberteil (r)(s)
Oberkrper (r)
blamieren s.
auflaufen
auffliegen
aufsteigen
starten
1. Abflug (r); 2. Einstieg (r)
Aufstieg (r)
Start (r)
1. anrechnen; 2. aufrechnen; 3. verrechnen
aufrumen
liquidieren
umwerfen
auflesen
auffassen
linkisch
einugig
weihen
1. ausrsten; 2. montieren; 3. rsten
ausstatten
1. Ausstattung (e); 2. Rstung (e)
Garnitur (e)
schirren
Halbinsel (e)
Flche (e)
aufsaugen
Sprecher (r)
Reklamation (e)
aufwarten
1. kredenzen; 2. servieren
Aufwartung (e)
aufbieten
auffordern
Anruf (r)
aufschieen
gebeln
1. auffinden; 2. anrichten; 3. auftragen
erfinden
Erfinder (r)
auferstehen
auferwecken
1. erffnen; 2. erschlieen; 3. freiliegen
blolegen
whlen
aufhalten
unaufhaltsam
erschlieen s.
annehmbar
eiferschtig
Eifersucht (e)
aufwinden
aufschauen
aufsteigen
aufdecken
Halbbruder (r)
1. auflegen; 2. aufstellen; 3. auftun
aufsetzen
umlegen
Auflage (e)
1. Kondition (e); 2. Voraussetzung (e)
Bedingung (e)
Bedarfhaltestelle (e)
zutrauen
voraussetzen
zumuten +D +A
annehmen
1. bndig; 2. unbedingt
bedingungslos
vorausgesetzt
1. Annahme (e); 2. Mutmaung (e)
Hypothese (e)
Postulat (s)
aufschieben
Schttboden (r)
1. anbrechen; 2. erbrechen; 3. knacken
aufbrechen
krachen
Aufschlag (r)
Aufbruch (r)
durchwhlen
1. Auffallen (s); 2. Aufsehen (s)
auffallen
1. auffllig; 2. kra
streifen
1. anstecken; 2. pflanzen
stecken
raffen
aufspringen
1. halbwegs; 2. mittwegs
1. erquicken; 2. frischen; 3. laben
laben s.
beaufsichtigen
Aufschricht (e)
Inspektor (r)
Aufseher (r)
1. aufsitzen; 2. setzen
oberhalb
berstempeln
Oberflche (e)
flchtig
oberflchlich
oberflchlich
Wegebrcke (e)
durchsetzen s.
1. berbieten; 2. berholen
bersteigen
bertreffen
unbertrefflich
aufsetzen
1. nachprfen; 2. berprfen
1. anschneiden; 2. aufschneiden
Aufschnitt (r)
Aufschnitt (r)
ablsen
abwechseln
wechselweise
annhen
aufkaufen
skizzieren
1. aufjagen; 2. auftreiben
aufschlagen
aufnehmen
nehmen
berziehen
bernehmen
umnehmen
abheben
anschneiden
1. Aufnahme (e); 2. Aufzeichnung (e)
Aufnahmeprfung (e)
auffhren
Hochland (s)
aufheitern
erheitern
aufklren
belehren
1. Aufklrung (e); 2. Aufschlu (r); 3. Auskunft (e)
aufgeklrt
aufblitzen
emporbringen
aufblhen
1. Akt (r); 2. Aufzug (r)
Aktslu (r)
Aufzug (r)
Fahrstuhl (r)
1. aufmarschieren; 2. aufziehen; 3. heranziehen
Umzug (r)
Auffahrt (e)
Prozession (e)
Zug (r)
aufstren
Metall (s)
metallisch
Metallurgie (e)
1. Metallgeld (s); 2. Mnze (e)
Metallgegenstand (r)
wetzen
halbtgig
Mordskerl (r)
Grund (r)
Boden (r)
1. bodenlos; 2. grundlos
oben
hngenbleiben
Stockung (e)
obwalten
bestehen
Bestand (r)
auflassen
fortbestehen
1. bestehen; 2. erhalten s.
Hochebene (e)
Plateau (s)
aufrechthalten
aufbehalten
unterhalten
reservieren
Unterhaltung (e)
Vorbehalt (r)
erhalten s.
reserviert
erhaben
droben
obgenannt
obig
1. Geprnge (s); 2. Schein (r)
Licht (s)
Streiflicht (s)
drohen
Drohung (e)
bedrohlich
Lichtstrke (e)
blank
wichsen
bohnern
1. Fotografie (e); 2. Lichtbild (s)
Foto (s)
Fotografie (e)
1. Fotoapparat (r); 2. Kamera (e)
gleien
spiegeln
glnzen
scheinen
Tanne (e)
Blende (e)
Strahl (r)
Scheinwerfer (r)
blenden
glanzlos
Mattheit (e)
luxuris
schief
windschief
verwachsen
schrg
1. Ungeziefer (s); 2. Wurm (r)
wurmstichig
Franz
Franziskaner (r)
Mann (r)
mnnlich
Herrenkonfektion (e)
Herrenbekleidung (e)
1. mannhaft; 2. mnnlich
unmnnlich
Herrenanzug (r)
1. Ehegatte (r); 2. Gatte (r); 3. Gemahl (r); 4. Mann (r)
vermhlen
Neusiedler See (r)
desinfizieren
Ansteckung (e)
frben
Farbe (e)
Malerei (e)
gefrbt
malen s.
1. Gemlde (s); 2. Malerei (e)
Maler (r)
Staffelei (e)
malerisch
Kunstmaler (r)
Kamm (r)
kmmen
kmmen s.
Kammgarn (s)
Nest (s)
genieren
gespannt
1. drall; 2. stramm
straff
knapp
Straffheit (e)
stolzieren
Spannung (e)
Brecheisen (s)
Sprengeisen (s)
nisten
1. ungeniert; 2. zwanglos
ungezwungen
spannen
spannen
Spannung (e)
d.M. (dieses Monats)
Vermhlte (r)(e)
jung
Jngling (r)
Jugendliche (r)(e)
Jugendgericht (s)
Jugend (e)
1. jugendhaft; 2. jugendlich
zappeln
Bursche (r)
Patron (r)
Kerl (r)
Figur (e)
bammeln
achten
lauschen
passen
merken
horchen
1. Augenmerk (s); 2. Aufmerksamkeit (e)
beachten
hinsichtlich +G
Beachtung (e)
beachtlich
Nichtbeachtung (e)
aufmerksam
Aufmerksamkeit (e)
unaufmerksam
ermahnen
Heller (e)
Film (r)
Programmvorschau (e)
filmen
Bildwand (e)
Philosophie (e)
Philosoph (r)
finnisch
Finne (r)
Finnland
finnlndisch
lecker
zimperlich
zart
zart
zierlich
delikat
feinfhlig
raffinieren
raffiniert
Feinmacheniker (r)
Feinheit (e)
Grimasse (e)
Fratze (e)
rmpfen
1. Lade (e); 2. Schubfach (s); 3. Schublade (e)
Zweigstelle (e)
Zweiganstalt (e)
Filiale (e)
Florenz
florentinisch
kritzeln
schmieren
fit
1. Bub (r); 2. Bube (r); 3. Junge (r); 4. Knabe (r)
Bruder (r)
zahlbar
Besodung (e)
Gehalt (r)(s)
Zahlungsfrist (e)
beziehen
Privatzimmer (s)
Zahlungsmittel (s)
zahlungsfhig
Zahlkenner (r)
Physik (e)
Handarbeit (e)
Physiker (r)
Physiologie (e)
flmisch
Flame (r)
Flandern
flandrisch
Flanell (r)
Flirt (r)
Krause (e)
1. Friseur (r); 2. Frisr (r)
Friseurin (e)
ergreifen
Zahn (r)
werden
empfangen
wetten
1. Gelbnis (s); 2. Gelbde (s)
Empfang (r)
Wette (e)
Sprechstunde (e)
Sprechzimmer (s)
Aufnahme (e)
Fassung (e)
Konzept (s)
1. Begriff (r); 2. Idee (e)
Empfngnis (e)
treffen
Stiel (r)
Gericht (s)
Griff (r)
Gang (r)
Praktik (e)
1. Fogasch (r); 2. Zander (r)
verfnglich
Winkelzug (r)
Trick (r)
Fang (r)
Zahnrad (s)
Zahnradbahn (e)
Gespann (s)
zahnlos
zacken
Zahnung (e)
Zahnung (e)
Gebi (s)
zackig
Zahnschmerzen (Pl.)
Gefngnis (s)
1. Strafanstalt (e); 2. Zuchthaus (s)
zahnlckig
Zahnfleisch (s)
Zahnbrste (e)
Fassung (e)
Einfassung (e)
Beschftigung (e)
Geschft (s)
Berufskrankheit (e)
1. befassen s. mit +D; 2. beschftigen s. +mit +D
zuwenden s.
obliegen
beschftigen
Draufgabe (e)
besetzt
Besetztzeichen (s)
gefangennehmen
Handgriff (r)
Henkel (r)
Fangspiel (s)
anhalten s.
Hftling (r)
Rebhuhn (s)
Gefangene (r)
Zahnarzt (r)
zahnrztlich
Zahnstocher (r)
Gefangenschaft (e)
Arrest (r)
Karies (e)
1. Plombe (e); 2. Zahnfllung (e)
festhalten
gefangenhalten
abnehmen
vermindern s.
Abnahme (e)
verbrauchen
Verbrauch (r)
Genu (r)
Konsumgut (s)
Konsum (r)
Verbraucher (r)
Neige (e)
wrgerisch
stickig
wrgen
Stufe (e)
Grat (r)
Zacke (e)
1. Robbe (e); 2. Seehund (r)
Knoblauch (r)
verschrfen
Erhhung (e)
Grad (r)
1. allmhlich; 2. gradweise
stufenweise
verschrfen s.
Kapstadt
Mal (s)
Fleck (r)
fleckig
klecksen
stopfen
geflickt
Flssigkeit (e)
Strom (r)
Gang (r)
ergreifen
einkommen
gelufig
flssig
Flssigkeit (e)
rinnen
flieen
Flu (r)
fortlaufend
flieend
l.Z. (laufende Zeit)
Zeitschrift (e)
Heft (s)
Flubett (s)
Bett (s)
flssigmachen
flssig
1. Gang (r); 2. Korridor (r)
Flur (r)
Galerie (e)
1. aufnehmen; 2. fortfahren; 3. fortfhren; 4. fortmachen;
5. fortsetzen
weitergehen
pflegen
weitermachen
fhren
Fortsetzung (e)
fortlaufen
fortwhrend
fortwhrend
stetig
immerfort
spinnen
schlingen
verkehrt
milich
Garn (s)
Faden (r)
1. Geflecht (s); 2. Gespinst (s)
phonetisch
welken
welk
Spinnerei (e)
schlingen s.
geflochten
Pfund (s)
wichtig
angelegen
Wichtigmacher (r)
Wichtigkeit (e)
kehren
bersetzung (e)
bersetzer (r)
verkehrt
umgekehr
b.w. (bitte wenden)
verkehrt
wenden
Wende (e)
1. Umschwung (r); 2. Wendung (e)
Tour (e)
Drehzahl (e)
1. Tour (e); 2. Umlauf (r)
1. Gang (r); 2. Runde (e)
Wendepunkt (r)
Span (r)
umsetzen
1. Umlauf (r); 2. Umsatz (r)
Verkehr (r)
umlaufen
kurbeln
1. schleudern; 2. wirbeln
strudeln
drehen
Drehung (e)
Giro (s)
Kurbel (e)
Drehbuch (s)
herumdrehen s.
Wirbelwind (r)
Wirbelsturm (r)
Windhose (e)
Drehbhne (e)
Betriebskapital (s)
Gulden (r)
kleiden
formalitisch
1. wohlgestaltet; 2. wohlgestaltt
Formalitt (e)
frmlich
Frmlichkeit (e)
Format (s)
abformen
drehen (s.)
kreisen
strudeln
wirbeln
walzen
kochen
sieden
Revolutionr (r)
revolutionr
Revolution (e)
Schmi (r)
Glhwein (r)
Quelle (e)
Quellenwerk (s)
Lot (s)
lten
hei
hitzig
gren
Grung (e)
1. Kniff (r); 2. Schikane (e)
Pfiff (r)
Verschlei (r)
zupfen
Mann (r)
Haupt (s)
Oberhaupt (s)
schmoren
Hauptsache (e)
Hauptgericht (s)
Hauptquartier (s)
Oberleutnant (r)
Hochschule (e)
Hochschler (r)
Hochschlerin (e)
hauptschlich
Haube (e)
Erdboden (r)
oberirdisch
Weltreise (e)
Land (s)
Boden (r)
Erdkarte (e)
unterirdisch
1. Untertagbau (r); 2. Untertagebau (r)
1. U-Bahn (e); 2. Untergrundbahn (e)
1. Bodenbesitz (r); 2. Grundbesitz (r); 3. Gut (s)
Gutsbesitzer (r)
erden
erden
erdig
Gutsherr (r)
Erdgas (s)
Erdball (r)
Globus (r)
erdrcken (r)
Bodenertrag (r)
irdisch
Regenwurm (r)
Erdnu (e)
Brombeere (e)
Erdbagger (r)
Mittelmeer (s)
mittellndisch
Ackerbau (r)
Landwirtschaftsminister (r)
Ackerbauer (r)
Bodenverteilung (e)
1. Erdkunde (e); 2. Geographie (e)
Bodenreform (e)
Erdbeben (s)
Katastrophengebiet (s)
Kontinent (r)
Erdteil (r)
Landstreifen (r)
1. Erdgescho (s); 2. Parterre (s)
Parkett (s)
ebenerdig
vorsetzen
ber +A
berordnen
berspannen
darber
berlegenheit (e)
berlegen
umspringen
berzhlig
berschu (r)
berflssig
Hauptwort (s)
Substantiv (s)
1. Infinitiv (r); 2. Nennform (e)
Chef (r)
Haupttreffer (r)
Chefarzt (r)
Hauptabteilung (e)
Hauptbahnhof (r)
Oberkellner (r)
Hauptpostamt (s)
Generalprobe (e)
scheulich
schmutzig
Geizhals (r)
geizig
Geiz (r)
1. Hauptdarsteller (r); 2. Hauptperson (e)
Chefredakteur (r)
Generalsekretr (r)
1. gekocht; 2. gesotten
Tellerfleisch (s)
Hauptverkehrsstrae (e)
Hptst. (Hauptstadt)
Hauptstadt (e)
ungekocht
kochen
sieden
brhen
brauen
Gemse (s)
Sud (r)
Sud (r)
Kochgeschirr (s)
Kochtopf (r)
Kochnische (e)
Kochlffel (r)
Kocher (r)
Scho (r)
franzsisch
Franzose (r)
Franzsin (e)
Franzsisch (s)
Frankreich
Wandmalerei (e)
Schnippchen (s)
schnippen
Friedrich
frisch
taufrisch
Frische (e)
frischweg
Erfrischung (e)
spritzen
wehen
blasen
Blasebalg (r)
1. filzig; 2. karg; 3. knickerig; 4. schbig
schmierig
1. kargen; 2. knickern
Stachel (r)
bohren
drollig
eigen
komisch
kurios
Tcke (e)
Schlich (r)
pfiffig
verschmitzt
Knppel (r)
Flte (e)
laufen
rennen
Lauf (r)
Laufzeit (e)
Kurier (r)
Eilbote (r)
Lauf (r)
Lauf (r)
Fuball (r)
Fuballplatz (r)
reichen
rennen
umlaufen
Lauferei (e)
flchtig
laufend
Lufer (r)
Schauer (r)
Regenschauer (r)
Laufschritt (r)
Laufband (s)
Lufer (r)
futuristisch
Lusthauch (r)
verfrachten
Fuhrmann (r)
1. fahren; 2. frachten
Dse (e)
Flte (e)
Gras (s)
Feige (e)
Anh. (Anhang)
Anhang (r)
Nachsatz (r)
Hang (r)
Schwebe (e)
unabhngig
Unabhngigkeit (e)
Anhngsel (s)
abhngig
Hngematte (e)
hngen
schweben
Hgebrcke (e)
1. bleirecht; 2. lotrecht; 3. senkrecht; 4. vertikal
1. Gardine (e); 2. Gehnge (s); 3. Umhang (r); 4. Vorhang
(r)
Schwebebahn (e)
hr (s)
Ohr (s)
1. Gehnge (s); 2. Ohrgehnge (s)
Ohrlppchen (s)
Nachtigall (e)
Hrer (r)
Hrmuschel (e)
Ohrmuschel (e)
1. Abteil (s); 2. Kabinett (s)
Zelle (e)
Schwle (e)
Hals-,Nasen-,Ohrenarzt (r)
Philipp
Philippien (Pl.)
ohrenbetubend
Ohrensausen (s)
1. Rasenmher (r); 2. Rasenmhmaschine (e)
baden
Bad (s)
Badewanne (e)
Badelaken (r)(s)
Badezimmer (s)
Vorleger (r)
Badegast (r)
Kurgast (r)
Sge (e)
sgen
behend
flink
Wachtel (e)
baden
lockig
Rauch (r)
Qualm (r)
rauchfrei
1. qualmen; 2. rauchen
seichen
dampfen
1. geruchert; 2. geselch
Rauchfleisch (s)
Rucherkse (r)
1. qualmig; 2. rauchig
Grashalm (r)
Halm (r)
1. Gewrz (s); 2. Spezerei (e); 3. Wrze (e)
wrzig
wrzen
1. brennen; 2. feuern; 3. heizen
Feuerung (e)
Heizung (e)
Heizer (r)
Heizkrper (r)
Pfiff (r)
pfeifen
grasig
Pflanzengarten (r)
broschieren
Heft (s)
Weide (e)
weiden
Mieder (s)
schnren s.
geheftet
ungebunden
Getreide (s)
Korn (s)
Getreidefeld (s)
Produktenhandel (r)
Korn (r)
Getreidebau (r)
Gabriel
Entericht (r)
niedertrchtig
schnd
Hagedorn (r)
Taube(e)
Taubenschlag (r)
Kragen (r)
Galeere (e)
Tadel (r)
mkeln
Dreck (r)
Garantie (e)
Garantischein (e)
1. hausen; 2. randalieren; 3. wirtschaften
Garage (e)
Kaspar
1. Deich (r); 2. Wall (r)
Damm (r)
dmmen
Hrdenlauf (r)
Hemmung (e)
hemmungslos
Kavalier (r)
Gas (s)
erbrmlich
Gashahn (r)
1. Wirt (r); 2. Wirtschafter (r)
Landwirt (r)
ppig
reich
Reichtum (r)
1. bewirtschaften; 2. wirtschaften
Wirtschaft (e)
wirtschaftlich
Wirtschaftsleben (s)
Wirtschaftsgebude (s)
Wirtschaftsdirektor (r)
1. Wirtschaftler (r); 2. Wirtschaftsleiter (r)
rationell
wirtschaftlich
konomisch
Wirtschaftlichkeit (e)
Wirtschaftspolitik (e)
wirtschaftspolitisch
Wirtin (e)
Wirtschafterin (e)
herrenlos
1. Schuft (r); 2. Schweinehund (r)
Schurke (r)
Bube (r)
Gasheizung (e)
Furt (e)
waten
Gaspedal (s)
Gasrechaud (s)
1. Bubenstreich (r); 2. Galgenstreich (r); 3. Schandtat (e);
4. Untat (e)
Gasherd (r)
Gage (e)
Gaul (r)
Gurgel (e)
Kehlkopf (r)
Heftklammer (e)
Generalberholung (e)
Eiter (r)
Geolog (r)
Maschine (e)
1. maschinenschreiben; 2. maschineschreiben; 3. tippen
Maschinist (r)
Maschinenbauingenieur (r)
mechanisch
Maschinenschrift (e)
Schreibkraft (r)
Kraftfahrzeug (s)
Kraftwagen (r)
Fahrer (r)
Kraftfahrer (r)
Maschinengewehr (s)
Monteur (r)
1. Harke (e); 2. Rechen (r)
rechen
Wurfspeer (r)
Speer (r)
Sperwerfen (s)
Balken (r)
Schwebebalken (r)
Geblk (s)
Zehe (e)
charakterfest
Wirbeltiere (Pl.)
Rckenmark (s)
Turteltaube (e)
germanisch
Germane (r)
Kastanie (e)
Geste (e)
Gaze (e)
ghaneisch
kitschig
Gymnasium (s)
Gymnasialschler (r)
Rothirsch (r)
Gips (r)
Gipsverband (r)
Kitt (r)
Kfz. (Kraftfahrzeug)
global
Herd (r)
Tor (s)
Golf (s)
Golfstrom (r)
Torschtze (r)
Storch (r)
Stelze (e)
Kugel (e)
gugelfest
Kugellager (s)
Kugelschreiber (r)
kugeln
Kropf (r)
Knopf (r)
Pilz (r)
Schwamm (r)
1. Klo (r); 2. Kndel (r); 3. Knollen (r)
knpfen
1. Gewinde (s); 2. Knuel (s)
Spule (e)
haspeln
Stecknadel (e)
qualmig
qualmen
Sorge (e)
achtlos
unachtsam
fahrlssig
Kuratel (e)
hegen
dafrhalten
Gondel (e)
Gedanke (r)
Denkvermgen (s)
Denkart (e)
meinen
denken
reflektieren
studieren
1. Denker (r); 2. nachdenklich
besinnen (s.)
nachdenklich
1. ordentlich; 2. sorgfltig
achtsam
besorgt
Sorge (e)
Vorsorge (e)
Frsoge (e)
1. sorgen; 2. vorsorgen
besorgen
Sorgfalt (e)
betreuen
warten
verpflegen
Obsorge (e)
Frsorger (r)
frsorgerisch
Frsorgerin (e)
gepflegt
1. sorglos; 2. unbekmmert; 3. unbesorgt
Vorsehuung (e)
arg
schlecht
schlimm
unhold
Bosheit (e)
1. Missetter (r); 2. beltrter (r)
Bsewicht (r)
Cello (s)
August
Gotik (e)
gotisch
Grube (e)
Hochmut (r)
hochmtig
Sphre (e)
kugelrund
kraus
locken
kruseln
kruseln s.
Bausch (r)
krumm
1. ungerade; 2. ungrade
Kurve (e)
gekrmmt
biegen s.
Bug (r)
Krmmung (e)
Krampf (r)
krampfhaft
rollen
rollen
Iltis (r)
Gerll (s)
griechisch
Grieche (r)
Griechin (e)
Wassermelone (e)
Griechenland
Klo (r)
Scholle (e)
holperig
1. hgelig; 2. stolperig; 3. stolprig
schroff
Molch (r)
Dampf (r)
dmpfen
dampfen
Dampfer (r)
Graz
Graphit (r)
Granate (e)
gratulieren
Grie (r)
Graf (r)
grflich
Grfin (e)
Georgien
kauern
hocken
Pyramide (e)
1. Rinderherde (e); 2. Viehherde (e)
Gulasch (r)(s)
Gummi (r)(s)
Pneumatik (e)
Gummimatraze (e)
knollig
Gnserich (r)
1. Hohn (r); 2. Spott (r)
Gesptt (s)
Schimpf (r)
Schimpfname (r)
spotten
sptteln
hhnisch
spttisch
kugeln
1. kollern; 2. kugeln
appetitlich
unappetitlich
1. Schlag (r); 2. Schlaganfall (r)
knebeln
rackern (s.)
fter
oftmalig
bung (e)
1. Praktik (e); 2. bung (e)
bungshalber
Praxis (e)
praktisch
praktisch
praktisch
ungebt
praktizieren
exerzieren
ben
praktisch
Praktikant (r)
routiniert
Praktikant (r)
1. exerzieren; 2. ben
ausben
oftmals
oft
schmlern
verunglimpfen
schmhen
1. bbisch; 2. schndlich
schmhlich
1. Fugngerberweg (r); 2. Schutzweg (r)
Fumarsch (r)
wandern
gehen
Fugnger (r)
Fupfad (r)
Infanterie (e)
Fuweg (r)
Hobel (r)
Vormund (r)
Mndel (s)
bevormunden
unbeholfen
hilflos
bevormunden
Vormundschaft (e)
argwhnen
argwhnisch
ahnen
Vermutung (e)
Harz (s)
Argwohn (r)
Verdacht (r)
verdchtig
link
verdchtigen
1. arglos; 2. nichtsahnend; 3. unbedenklich
ahnungslos
wollig
Wolle (e)
wollen
Wolldecke (e)
Baumwolle (e)
Fabrik (e)
Werk (s)
Zunahme (e)
zunehmen
gewinnen
Kolonie (e)
kolonisieren
Kolonisation (e)
Fabrikant (r)
fabrizieren
herstellen
Fabrikation (e)
Betriebsvorgang (r)
Produktionsleiter (r)
Fabrikanlage (e)
Fabrikat (s)
Hersteller (r)
Truer (e)
Trauermarsch (r)
1. Partezettel (r); 2. Todesanzeige (e); 3. Traueranzeige (e)
trauern
trauervoll
Totenfeier (e)
feig
Feigling (r)
Feigheit (e)
Matte (e)
Diamant (r)
1. schwach; 2. unscharf
schwchlich
delikat
schlapp
Schwche (e)
hinfllig
gebrechlich
zrtlich
Feingefhl (s)
1. geistesschwach; 2. schwachsinnig
Ble (e)
unwohl
Revier (s)
Schwche (e)
1. entkrften; 2. schwchen
Zgel (r)
licht
sprlich
Kind (s)
Kinderbett (s)
kindisch
Kinderspiel (s)
Kinderei (e)
Kinderzimmer (s)
untervlkern
Wchnerin (e)
Erziehungsurlaub (r)
Mutterschaftsurlaub (r)
Kinderspiel (s)
Kindheit (e)
Kinderarzt (r)
Kinderfunk (r)
1. familienlos; 2. kinderlos
Kerze (e)
Licht (s)
Hagebuche (e)
Leuchter (r)
Eidechse (e)
morden
Mrder (r)
Mord (r)
Kraut (s)
Heilbad (s)
1. Heilanstalt (e); 2. Kuranstalt (e)
kurieren
Kur (e)
unheilbar
1. heilbar; 2. kurabel
1. Arznei (e); 2. Heilmittel (s)
Apotheker (r)
Prparat (s)
Apotheke (e)
Heilung (e)
Kurort (r)
Unkraut (s)
jten
Magen (r)
magenleidend
Sodbrennen (s)
Magengeschwr (s)
Magenbitter (r)
Magenverderben (s)
Magensure (e)
Beichte (e)
1. flott; 2. rapid; 3. schnell
Stenotypistin (e)
hurtig
rasch
hastig
Wetterumbruch (r)
Schu (r)
flchtig
geschwind
schleunig
fix
kurzerhand
streifen
kurzhin
Eilgut (s)
Schnelle (e)
1. Geschwindigkeit (e); 2. Schnelligkeit (e)
Schnellbfett (s)
Schnellverkehr (r)
Schnellsieder (r)
Schnellkochtopf (r)
Blitzkochplatte (e)
stenographieren
1. Kurzschrift (e); 2. Schnellschrift (e); 3. Stenographie (e)
Kurzschiftler (r)
beschleunigen s.
1. Durchgangszug (r); 2. D-Zug (r) (Durchgangszug); 3.
Schnellzug (r)
Schnellbahn (e)
Wurzel (e)
Wurzel (e)
radikal
anwurzeln
wurzeln
wurzellos
Perle (e)
Perlmutter (e)
perlen
Perlhuhn (s)
Maiglckchen (s)
Wonne (e)
erbauen s.
ergtzen
bildschn
herrlich
Raab
Georg
grmen
qualvoll
qulen s.
scheren s.
1. durchkommen; 2. siegen
Sieg (r)
1. Sieger (r); 2. siegreich
1. Streichholz (s); 2. Znder (Pl.); 3. Zndholz (s)
Zndholzschachtel (e)
Brandbombe (e)
Brandstiftung (e)
Znder (r)
Brennpunkt (r)
Znder (r)
Julius
1. entzndlich; 2. feuerfangend
Entzndung (e)
walzen
knetbar
1. Sammelwerk (s); 2. Sammlung (e)
Sammlung (e)
Sammler (r)
Sammelbogen (r)
Versammlung (e)
sammeln s.
versammeln s.
Versammlung (e)
hassen
Ha (r)
gehssig
verhat
1. Frucht (e); 2. Obst (s)
Obstladen (r)
Obstbaum (r)
Marmolade (e)
Obstsaft (r)
Obstgarten (r)
fruchtbringend
knittern
knitterfrei
verknittert
zerknittert
kofferfest
bgelfrei
Ring (r)
Fingerhut (r)
insofern
falls
ob
wenn
sofern
1. Abschaum (r); 2. Schaum (r)
Gischt (r)
quirlen
wennschon
Mrtel (r)
Quirl (r)
Nixe (e)
Krieg (r)
kriegsbeschdigt
Kriegsverbrecher (r)
kriegen
schaumig
unbedenklich
1. zaudern; 2. zgern
ratschen
Streitmacht (e)
Kriegszustand (r)
Kriegslist (e)
Kriegsgefangenschaft (e)
Kriegsschiff (s)
kriegsbeschdigt
Marine (e)
Feldzug (r)
wehrpflichtig
Operation (e)
Leutnant (r)
fuchteln
Kolonne (e)
Division (e)
Armee (e)
Heer (s)
Militr (s)
Kriegsschauplatz (r)
Korps (s)
Zeughaus (s)
Heerwesen (s)
Kriegsminister (r)
Kriegserklrung (e)
Feldherr (r)
Kriegfhrung (e)
Haag (r)
Steigleiter (e)
berliefern
1. Nachla (r); 2. Nachlassenschaft (e); 3. Verlassenschaft
(e)
Vermchtnis (s)
Lauch (r)(s)
1. berlieferung (e); 2. Vermchtnis (s)
Tradition (e)
traditional
hergebracht
Schmer (r)(s)
Haar (s)
Jungfrau (e)
haarig
haaren s.
Treiber (r)
weiland
ehedem
1. vormalig; 2. vorzeitlich
Vorzeit (s)
1. Flechte (e); 2. Haarflechte (e)
Zopf (r)
Locke (e)
nachhngen
1. Ansatz (r); 2. Hang (r)
Sinn (r)
Neigung (e)
anfllig gegenber +D
veranlegt
gewillt
geneigt
Neigung (e)
Biege (e)
Behausung (e)
Obdach (s)
biegsam
gelenkig
schmiegsam
obdachlos
beugen s.
neigen zu +D
beugen
schmiegen
biegen
unbeugsam
gebeugt
haarstrubend
Morgenrot (s)
Schiff (s)
Bord (r)
Schiffbau (r)
Achterschiff (s)
Kajte (e)
Kiel (r)
1. Schiffswerft (e); 2. Werft (e)
Flotte (e)
Tau (s)
1. schiffen; 2. verschiffen
Bord (r)
Bug (r)
einschiffen (s.)
Geschwader (s)
Schiffer (r)
schiffbrchig
Reeder (r)
Schiffahrt (e)
schiffbar
schiffen
Spurt (r)
spurten
Hetze (e)
Jagd (e)
Haarbreit (s)
haarscharf
hauchdnn
Fn (r)
Haube (e)
hetzen
fahren
treiben
treiben
antreiben
betreiben
lenken
Antrieb (r)
Trieb (r)
Trieb (r)
1. Scho (r); 2. Spro (r)
unbiegsam
Treiber (r)
Triebkraft (e)
falzen
Kragenspiegel (r)
Latz (r)
1. Aufschlag (r); 2. Umschlag (r)
Spiegel (r)
Getriebe (s)
triebfeder (e)
Treibjagd (e)
1. Haarschneiden (s); 2. Haarschnitt (r)
Scheitel (r)
Frisur (e)
Fisch (r)
Dankbarkeit (e)
dank +A/+D
Dank (r)
vorankommen
Fortschrift (r)
unverzglich
1. fortgeschritten; 2. Fortgeschrittene (r); 3. fortschreitend
progressiv
fortschrittlich
1. Ableben (s); 2. Tod (r)
Todesfall (r)
1. sterblich; 2. tdlich
Todfeind (r)
leichenbla
sterblich
Sterblichkeit (e)
Schlfe (e)
dankbar
1. Fischteich (r); 2. Weiher (r)
Fischer (r)
Fischerei (e)
Fischnetz (s)
fischen
Fischsuppe (e)
Aufschub (r)
Verschub (r)
unaufschiebbar
1. undankbar; 2. unerkenntlich
sterbend
Fischgericht (s)
Fischfang (r)
unsterblich
1. Fischrogen (r); 2. Rogen (r)
leise
hren
Gehr (s)
1. unerhrt; 2. ungeheuer
zuhren
schweigen
horchen
nennen s.
verschwiegen
stumm
Verschwiegenheit (e)
1. Hrer (r); 2. Zuhrer (r)
stillschweigend
Hrerschaft (e)
1. horchen; 2. lauschen
hrbar
Hrvermgen (s)
Rufweite (e)
Sto (r)
hamstern
Netz (s)
Garn (s)
1. hinausschleppen; 2. hinausziehen; 3. hinziehen
Nachthemd (s)
Schlafwagen (r)
1. Haufen (r); 2. Schock (r)
Schlafzimmer (s)
Tote (r)(e)
tot
Totenschein (r)
totglauben
totstellen (s.)
Schlafsack (r)
Fischzucht (e)
bla
fischbltig
Tran (r)
Star (r)
geschwind
Blde (e)
falsch
Meineid (r)
unecht
unverflscht
waschecht
Falschheit (e)
Asche (e)
aschgrau
Aschenbecher (r)
Schmelz (r)
Verbrennung (e)
Bast (r)
sondern
1. Laut (r); 2. Stimme (e); 3. Ton (r)
Klang (r)
Organ (s)
Hrspiel (s)
Note (e)
Schallplatte (e)
Platte (e)
stimmen
laut
Tonfilm (r)
Betonung (e)
Hebung (e)
betonen
Stimmband (s)
Tonband (s)
Instrument (s)
schalldicht
Lautsprecher (r)
Box (e)
1. lautlos; 2. stimmlos
1. Anwandlung (e); 2. Stimmung (e)
stimmungsvoll
Konzert (s)
Schall (r)
klangreich
Tonstrung (e)
1. hallen; 2. tnen
lauten
schallen
Ameise (e)
schaben
1. brechen; 2. bergeben s.
kotzen
Quote (e)
wievielste ?
Quotient (r)
lssig
1. nachlig; 2. nachlssig
Nachlssigkeit (e)
Erbrechen (s)
1. Abstieg (r); 2. Niedergang (r)
Verfall (r)
kopfber
Brechreiz (r)
herumwerfen s.
wlzen s.
herumtreiben
wievielmal ?
schnattern
Zwietracht (e)
Grimm (r)
Zorn (r)
1. erbost; 2. gram
zornig
1. bse +auf +A; 2. bse +D; 3. bse +mit +D
nachtragen
zrnen
Glocke (e)
luten
Glckner (r)
Bi (r)
1. Beizange (e); 2. greifzange (e); 3. Zange (e)
bissig
Farn (r)
Kampf (r)
Streit (r)
Kampfflugzeug (s)
1. kmpferisch; 2. kampflustig; 3. streitbar
kriegerisch
kampfunfhig
Panzer (r)
1. kmpfen; 2. streiten
1. Kmpfer (r); 2. Krieger (r)
kampfbereit
Feld (s)
Harfe (e)
Harfenist (r)
Strumpf (r)
Fling (r)
Strumpfhose (e)
Specht (r)
drittel
drittjhrig
drittehalb
dritte
dritt
Drittel (r)(s)
drittens
1. Dreier (r); 2. dreifach
Drei (e)
Tau (r)
1. taufrisch; 2. tauig
dreiig
dreiigste
dreiiger
Dreiig (e)
dreiigjhrig
Ziehharmonika (e)
harmonisch
dreieinhalb
drei
dreistckig
dreijhrig
dreitausend
dreierlei
dreiwchig
dreiwchig
dreiarmig
Dreistufenrakete (e)
dreibltterig
dreitgig
dreiviertel
Dreiviertel (r)(s)
dreiseitig
dreistndig
dreihundert
dreifarbig
dreimal
dreifach
Dreieck (s)
Linde (e)
schmettern
Posaune (e)
Bauch (r)
Leib (r)
1. Prisma (s); 2. Scheit (s)
Spalte (e)
spalten s.
Spalt (r)
bauchig
Bauchweh (s)
1. Abfhrmittel (s); 2. Purgiermittel (s)
Bauchfell (s)
Durchfall (r)
reiend
buchlings
Vergleich (r)
Gleichnis (s)
gleichnisweise
vergleichsweise
hneln
gleichen
nachgeraten
ungleich
hnlich
angleichen
1. Doppelgnger (r); 2. Ebenbild (s)
angleichen s.
1. benutzen; 2. bentzen
verfangen
bedienen s.
helfen
wohltun
Gebrauch (r)
1. Bedienungsanleitung (e); 2. Gebrauchsanweisung (e)
praktisch
nutzen
unbrauchbar
brauchbar
1. dienlich; 2. ntzlich
zutrglich
Ausbeute (e)
Nutzen (r)
Pacht (e)
Nutzpflanze (e)
nutzlos
unntz
vergeblich
1. greifen; 2. sechs; 3. Buckel (r); 4. Rcken (r)
einwirken
wirken
drfen
mgen
halt
bemchtigen s.
1. mchtig; 2. machtvoll
gewaltig
Machthaber (r)
Macht (e)
Gewalt (e)
Wirksamkeit (e)
Kraft (e)
Auerkraftsetzung (e)
Grenze (e)
Mark (e)
Grenzstation (e)
Grenzberschreitung (e)
1. Frist (e); 2. Termin (r)
fristgemig
termingem
befristet
Markstein (r)
angrenzen
anstoend
grenzen an +A
Resolution (e)
Entschlu (r)
Beschlu (r)
1. unentschieden; 2. unentschlossen
unbestimmt
unschlssig
Umstand (r)
Mittelwort (s)
Abverb (s)
Bestimmung (e)
entschieden
schlssig
kurzweg
Bestimmheit (e)
Granzpolizist (r)
1. grenzenlos; 2. unbegrenzt
uferlos
Grenzabsperrung (e)
Einflu (r)
Effekt (r)
Wirkung (e)
Wirkungsgrad (r)
Wirkungsbereich (r)(s)
Bereich (r)(s)
Reitpferd (s)
1. effektvoll; 2. eindrucksvoll; 3. wirkungsvoll
Wirksamkeit (e)
1. unkrftig; 2. wirkungslos
unwirksam
grausig
Rckenwirbel (r)
wirksam
sechsjhrig
sechstausend
sechserlei
Rckgrat (s)
Wirbelsule (e)
durchgreifend
Rucksack (r)
Kehrseite (e)
Rckseite (e)
Wirkstoff (r)
sechste
Sechstel (s)
sechstens
Wirkungskraft (e)
Sechser (r)
Sechs (e)
Behrde (e)
1. hintenber; 2. hinter
hinterlassen
zurcklegen s.
1. hinterwrts; 2. rcklings
rckwrts
nachlassen
zurcklassen
Nachla (r)
rcken
verzug (r)
Rckstand (r)
ausstndig
rckstndig
brig
zurckbleiben
hinterbleiben
Hinterbliebene (r)(e)
zurckgehen
Nachteil (r)
zuungunsten
nachteilig
hinterlegen
zurckschieben
hintertreiben
zurckwerfen s.
nachstellen
Hintegedanke (r)
hinter
Hinterrad (s)
Schlulicht (s)
Rcksitz (r)
Soziussitz (r)
sechshundert
sechsmal
sechsfach
Hintergrund (r)
Schwan (r)
hinterwrts
zurckstehen
hinten
hinterrcks
sechszig
sechszigste
sechsziger
Sechszig (e)
sechszigmal
Potenz (e)
potenzieren
Verteidiger (r)
Schneeregen (r)
Edelwei (s)
Senne (e)
Senner (r)
Monatsschrift (e)
monatlich
Monatskarte (e)
Monatsrate (e)
1. monatlich; 2. monatsweise; 3. monatweise
einmonetlich
Hauseingang (r)
Haus (s)
Vaterland (s)
1. Hochverrat (r); 2. Landesverrat (r)
heimwrts
Patriot (r)
1. patriotisch; 2. vaterlndisch
vaterlndisch
einheimisch
heimisch
hausieren
heimgehen
1. verehelicht; 2. verheiratet
verh. (verheiratet)
Ehepaar (s)
Heirat (e)
Partie (e)
Ehe (e)
Antrag (r)
Eheschlieung (e)
1. Eheschein (r); 2. Trauschein (r)
unehelich
Ehebruch (r)
heiratsfhig
heimkehren
wiederkehren
Heimkehr (e)
heimatlos
Heimfahrt (e)
heimfhren
Hausbesorger (r)
austragen
Heimbefrderung (e)
Hausaufgabe (e)
huslich
Hausleute (Pl.)
Haustier (s)
Hausfrau (e)
Gastgeber (r)
Hausherr (r)
Heimindustrie (e)
Huschen (s)
Hausarbeit (e)
Kaninchen (s)
1. Hausarzt (r); 2. Leibarzt (r)
Wirt (r)
Hausmeister (r)
Haushund (r)
Haushalt (r)
Hausgehilfin (e)
Hausrat (r)
Dach (s)
1. Block (r); 2. Huserblock (r)
Wohnblock (r)
Flause (e)
belgen
anlgen
lgen
faseln
Lgner (r)
verlogen
Lge (e)
Haushlterin (e)
Hausnummer (e)
hudeln
Narbe (e)
1. Fiedel (e); 2. Geige (e); 3. Violine (e)
narbig
schweien
Schweier (r)
Berg (r)
1. Berggipfel (r); 2. Bergspitze (e)
bergber
1. bergig; 2. spitz
gebirgig
Kap (s)
Kamm (r)
Rcken (r)
Sturzbach (r)
Bergsee (r)
Bergfahrt (e)
Bergfhrer (r)
1. Kogel (r); 2. Kuppe (e)
Bergkette (e)
Bergsteigen (s)
Bergsteiger (r)
Pickel (r)
Vorlufer (r)
Hang (r)
Gebirge (s)
Engpa (r)
Bergland (s)
1. Bergzug (r); 2. Hhenzug (r)
Schale (e)
Habicht (r)
Pellkartoffeln (Pl.)
Hubschrauber (r)
1. Fleck (r); 2. Platz (r); 3. Stelle (e)
Ort (r)
ortsansssig
Einheimische (r)(e)
daselbst
zurecht
stellenweise
angebracht
Rechte (s)
richtig
herzig
recht
zutreffend
verbessern s.
1. beipflichten; 2. beistimmen; 3. zustimmen
billigen
zurecht
Rechtschreibung (e)
Ortographie (e)
Zustimmung (e)
Beifall (r)
beifllig
fr +A
anstatt +D
statt +G
dafr
1. Stellvertreter (r); 2. Vertreter (r)
vertreten
Vertretung (e)
lagern
ortsfest
rtlich
Ortsgesprch (s)
1. Lokalverkehr (r); 2. Nahrverkehr (r)
Ortsbehrde (e)
lokal
Ortsgruppe (e)
Lokalbahn (e)
1. Vorortbahn (e); 2. Vorortsbahn (e)
1. Lokal (s); 2. Raum (r); 3. Rumlichkeit (e)
Ortskunde (e)
Platzkarte (e)
platzkartenpflichtig
Standgeld (s)
Parzellenzahl (r)
herstellen
wiederherstellen
restaurieren
Instandsetzung (e)
zurechtmachen
einbringen
einrichten
richtigstellen
berichtigen
Ortschaft (e)
Ortsname (r)
Ortstafel (e)
herhalten
bestehen
standhalten
behaupten s.
stichhaltig
Statthalter (r)
unangebracht
unrecht
Unfug (r)
Position (e)
Bewandtnis (e)
Pose (e)
Situation (e)
umwlzen s.
rollen s.
1. angeben; 2. gromachen s.
prasseln
1. Walze (e); 2. Zylinder (r)
walzen
wlzen
Heinrich
Fleischer (r)
faulenzen
Miggnger (r)
1. Herzog (r); 2. Prinz (r)
Frstbischof (r)
prinzlich
frstlich
Prinzessin (e)
Frstentum (s)
Drohe (e)
hermetisch
Raupe (e)
verfallen
sieben
Woche (e)
1. siebente; 2. siebte
1. Siebentel (s); 2. Siebtel (s)
1. siebentens; 2. siebtens
wochenlang
wochenweise
allwchentlich
Siebener (r)
Sieben (e)
siebenjhrig
siebentausend
siebenerlei
Montag (r)
montgig
montags
montglich
wchentlich
Wochenblatt (s)
Wochentag (r)
Alltag (r)
alltglich
wochentags
hartgesotten
siebenhundert
siebenmal
siebenfach
1. Weekend (s); 2. Wochenende (s)
siebzig
siebzigste
Siebzig (e)
patzig
schnippisch
keck
Feuer (s)
Hitze (e)
Trage (e)
flchtig
Couch (e)
heftig
hitzig
scharf
Vehemenz (e)
glhen
lckenhaft
lckenlos
1. umsonst; 2. vergebens
unfruchtbar
mig
Mangel (r)
Defizit (s)
mangels +G
1. Mangelartikel (r); 2. Mangelware (e)
Apostroph (r)
bemngeln
1. defekt; 2. mangelhaft
gebrechlich
Mangelberuf (r)
mangeln
1. abgeben; 2. fehlen
1. abgngig; 2. Abwesende (r)(e)
Fehlbetrag (r)
Verschuldung (e)
Versehen (s)
Fehler (r)
Verschulden (s)
fehlerhaft
Fehltritt (r)
defekt
schief
falsch
verlesen
1. fehlerfrei; 2. fehlerlos
irren s.
verschulden
tadeln
vertrackt
hybrid
Brcke (e)
Klte (e)
kalt
kaltlassen
Kaltwellen (Pl.)
Schttelfrost (r)
kaltbltig
Brckenkopf (r)
Wasserstoff (r)
Hyne (e)
wsserig
Quecksilber (s)
1. gelassen; 2. gleichmtig
Gleichmut (r)
hygienisch
verdnnen
1. unglubig; 2. unglaublich; 3. unglaubwrdig
glaublich
glaubhaft
ermangeln
1. Tauber (r); 2. Tauberich (r)
Mnnchen (s)
schaukeln
baumeln
sticken
Pocke (e)
mnnlich
Hymne (e)
Stickerei (e)
Inder (r)
sprenkeln
Schaukel (e)
1. bammeln; 2. schaukeln
wippen
schaukeln
Kutsche (e)
Streupulver (s)
Hypnose (e)
Gercht (s)
Kunde (e)
Nachricht (e)
verschreien
1. anschlagen; 2. anzeigen; 3. inserieren
Werbung (e)
1. Aushang (r); 2. Kundmachung (e)
1. Anschlagsule (e); 2. Litfasule (e); 3. Plakatsule (e)
kundschaften
berhmt
1. anrchig; 2. berchtigt
verschrien
verrufen
Vorbote (r)
1. Leumund (r); 2. Ruf (r)
1. jh; 2. pltzlich; 3. unvermitteln
schroff
umschlagen
jhzornig
Wettersturz (r)
Umsturz (r)
knden
Historie (e)
Geschichte (e)
1. leichtglaubig; 2. vertrauensselig
ja
doch
hysterisch
Glaube (r)
Glauben (r)
Kredit (r)
glaubhaft
verbrgt
beglaubieren
visieren
Eichung (e)
kreditieren
Glubiger (r)
Kreditkarte (e)
Kreditsgesuch (s)
treulos
lumpig
Gemahlin (e)
eitel
Eitelkeit (e)
Luchs (r)
laden
rufen
Amt (s)
Stelle (e)
Bro (s)
Dienststelle (e)
beruflich
Amtssitz (r)
Beamte (r)(e)
Beamtin (e)
1. amtlich; 2. offiziell
Brostunden (Pl.)
Berufung (e)
Profession (e)
Beruf (r)
professionell
berufsmig
Bezugnahme (e)
Berufung (e)
beziehen s.
berufen s. auf +A
1. unberufen; 2. ungeladen
ungebeten
berufen
treulich
getreulich
heien
einladend
Rufzeichen (s)
Rufnummer (e)
Glubige (r)(e)
schmeicheln
Schmeichelei (e)
schmeichelhaft
1. msten; 2. ausfttern
Mast (e)
Mastschwein (s)
Mastvieh (s)
Schnee (r)
Hobby (s)
Grille (e)
1. rappelig; 2. verdreht
berspannt
verschroben
Schneeschuch (r)
huldigen
Schneefall (r)
schneebedeckt
schneewei
da
wieso ?
wie ?
1. Ergehen (s); 2. Wohlbefinden (s)
Befinden (s)
Henker (r)
Hockey (s)
wo ?
Mond (r)
1. Joch (s); 2. Morgen (r)
Mondfinsternis (e)
Mondschein (r)
hollndisch
Hollnder (r)
Holland
hollndisch
Rabe (r)
rabenschwarz
Hausrat (r)
Habseligkeiten (Pl.)
Sachen (Pl.)
1. morgen; 2. Morgen (s)
morgig
bermorgen
Blase (e)
blasig
unscharf
dster
undeutlich
Hummer (r)
Stirn (e)
Stirnhhle (e)
1. Fassade (e); 2. Front (e); 3. Stirnseite (e)
Stirn (e)
Grie (r)
Sand (r)
sandig
Sandbank (e)
hohl
Armhhle (e)
Monat (r)
Letzte (r)
monatelang
monatelang
Radieschen (s)
Monatszimmer (s)
Landsmann (r)
Landsmnnin (e)
Landnahme (e)
Achselhhle (e)
woraus ?
woher ?
nationalisieren
staatenlos
Heimweh (s)
Schneeflocke (e)
fhren
Horde (e)
1. Tragbahre (e); 2. Trage (e)
Treibholz (s)
1. Gepcktrger (r); 2. Packtrger (r); 3. Trger (r)
Tragweite (e)
tragbar
Tonne (e)
Fa (s)
Trgerrakete (e)
Tragweite (e)
angeln
hkeln
Anker (r)
Angel (e)
Haken (r)
Hortensie (e)
schnarchen
kroatisch
Kroate (r)
Lnge (e)
lngs
entlang +A/+D
lngs +G/+D
lang
langsseits
weitlufig
langfristig
langwierig
lang
langlebig
langbeinig
1. langfristig; 2. langsichtig
Langwelle (e)
lnglich
Lngergrad (r)
Leiche (e)
wohin ?
schneeblind
Zugehrigkeit (e)
Schneegestber (s)
Schneeglckchen (s)
Schneeverhltnisse (Pl.)
tragen
1. bringen; 2. holen
Produktion (e)
beziehen
1. an +A; 2. zu +D
Mitgift (e)
dazu
seinesgleichen
dagegen
hinzu
hinzugeben
beigeben
zugeben
Beigabe (e)
angliedern
deinesgleichen
kennerisch
Kenner (r)
schreiten
zulangen
heranmachen (s.)
ihresgleichen
anpassen
zustellen
passen
anpassen
zuschreiben
1. beitragen; 2. hinzukommen
zusteuern
beisteuern
Zusage (e)
Umlage (e)
Kontingent (s)
dazukommen
klammern
daruntermischen
Angriff (r)
anschmieden
daranmachen (s.)
vornehmen
zugreifen
anrhren
verhelfen
anschmiegen s.
anliegen
zurechnen
zuzhlen
mitreden
1. angehren; 2. dazugehren
Angehrige (r)(e)
Anhnge (Pl.)
1. beisetzen; 2. hinzusetzen; 3. zufgen
zutun
zusetzen
anfgen
hinzufgen
fgen
euersgleichen
Zutat (e)
Zubehr (r)(s)
zunehmen
ungefhr
berschlag (r)
beilufig
berschlagen
wrmebestndig
wrmefest
1. Grad (r); 2. Wrmegrad (r)
Warmluftheizung (e)
Dame (e)
messen s.
Temperatur (e)
Warmheit (e)
Thermosflasche (e)
Hamster (r)
rcheln
Held (r)
Glut (e)
Hitze (e)
heroisch
Heldin (e)
Heldentat (e)
Heizsonne (e)
Pz. (Parzellenzahl)
Urin (r)
Harnblase (e)
Kadaver (r)
Abfall (r)
Woge (e)
See (e)
wellig
Brandung (e)
Achterbahn (e)
Brandung (e)
Seegang (r)
Welle (e)
Wallung (e)
wogen
wallen
Sternschnuppe (e)
Fallobst (s)
Humanitt (e)
human
humoristisch
blinken
zwinkern
knallblau
1. Salte (e); 2. Sehne (e)
schleppen
Wurst (e)
schrzen
wirken
1. Schleife (e); 2. Schlinge (e)
Katarrh (r)
verschleimt
Fleisch (s)
Magere (s)
Fleischerei (e)
Bchsenfleisch (s)
Fleischbrhe (e)
fleischig
Schnitzel (r)(s)
Ostern (s)
Osterei (s)
zwanzig
zwanzigste
Zwanzigstel (r)(s)
zwanzigstel
Husar (r)
zwanziger
Zwanzig (e)
Zwanziger (r)
zwanzigjhrig
zwanzigerlei
einundzwanzig
hinhalten
ziehen
streichen
Draht (r)
Zug (r)
berzug (r)
Luftzug (r)
zugig
Hin und Her (s)
umziehen
1. ergeben; 2. getreu
Wesen (s)
Reptilien (Pl.)
bld
Trottel (r)
Bldsinn (r)
Treue (e)
treu
khlen
1. pflichtvergessen; 2. treulos; 3. ungetreu; 4. untreu
abtrnnig
Khler (r)
Khltheke (e)
Khlschrank (r)
Khlwasser (s)
Hlse (e)
Scheide (e)
hlsig
Hlsenfrchte (Pl.)
Zoll (r)
Daumen (r)
1. frisch; 2. khl
herb
1. Frische (e); 2. Khle (e)
Veilchen (s)
violett
veilchenblau
soweit
herzu
1. heran; 2. herbei; 3. hierher
hergeben
idealistisch
idealisieren
herstellen
herber
herinnen
hermachen
hierhin
Nerv (r)
nervenkrank
landfremd
fremdsprachig
fremd
Fremde (r)(e)
Fremdsprache (e)
fremdsprachlich
Fremde (e)
Fremdenverkehr (r)
widerstreben
1. Cicerone (r); 2. Fremdenfhrer (r)
nervs
Hektik (e)
Nervenschwche (e)
Nervenarzt (r)
Schock (r)
herbeischaffen
jung
1. einstweilig; 2. zeitwellig
vorlufig
beizeiten
Herweg (r)
Herfahrt (e)
heuer
umher
umherirren
herumwerfen
einher
Hin und Her (s)
umhertreiben
umherfahren
Ideologie (e)
herbeieilen
herhalten
Herreise (e)
hiesig
zitieren
Ladung (e)
Zitat (s)
1. Gnsefchen (s); 2. Anfhrungszeichen (s)
Idyll (s)
Idiot (r)
schulen
unfrmig
Zeit (e)
zeitlich
zurechtkommen
Zeitmangel (r)
1. Wetter (s); 2. Witterung (e)
Wetterlage (e)
1. Wetterbericht (r); 2. Wettervorhersage (e)
Wetterwechsel (r)
Zeitzeichen (s)
Spanne (e)
mittlerweile
inzwischen
zeitweise
zuzeiten
Zeitpunkt (r)
chronologisch
1. bejahrt; 2. betagt
Zeitraum (r)
Zeitrechnung (e)
zeitgem
unzeitgem
stoppen
Weile (e)
Dauer (e)
Zeitvertreib (r)
Aufenthalt (r)
1. verweilen; 2. weilen
Zeit (e)
chronisch
v.u.Z. (von unseren Zeitrechnung)
1. Jugendalter (s); 2. Jugendjahre (Pl.); 3. Jugendzeit (e)
Jugend (e)
Jugendmannschaft (e)
Jugendherberge (e)
bis +A/+D
lang
Dir. (Direktor)
Dir. (Direktion)
recht
Rechte (r)(e)
wahr
wahrhaft
wahrheitsgem
gerecht
frwahr
wirklich
dirigieren
Verwaltung (e)
Direktor (r)
Direktion (e)
rechtglubig
echt
wirklich
stellbar
zutreffen
richten s.
rechtfertigen
bekrftigen
Nachweis (r)
1. Ausweis (r); 2. Legitimation (e)
ausweisen s.
gerechtfertig
Gerechtigkeit (e)
Wahrheit (e)
Justiz (e)
ungerecht
unrecht
Unrecht (s)
1. Verb (s); 2. Zeitwort (s)
ja
allerliebst
schwer
jawohl
bejahren
Anrecht (s)
Anspruch (r)
Inanspruchnahme (e)
beanspruchen
anfordern
anspruchtsvoll
reflektieren
1. anspruchtslos; 2. bedfnislos
Konjugation (e)
1. Versprechen (s); 2. Zusage (e)
desgleichen
so
Drang (r)
suchen
Bogen (r)
Schrecknis (s)
schreckhaft
verngstigt
Schreck (r)
erschreckend
Zwilling (r)
betr. (betreffend,betreffs)
resp. (respektive)
1. bezw. (beziehungsweise); 2. bzw. (beziehungsweise)
Duft (r)
duften
Parfmerie (e)
1. artig; 2. manierlich
zchtig
anstndlich
illegal
1. Anstand (r); 2. Zucht (e)
Form (e)
Toilette (e)
sittsam
1. anschlieen; 2. fgen s.; 3. schmiegen s.
anbetreffen
zustehen +D
anbelangen
belegen
betreffen
Gebhr (e)
1. berufen; 2. zustndig
befugt
1. Zugehrigkeit (e); 2. Zustndigkeit (e)
unzustndig
unberufen
1. ungebhrlich; 2. unschicklich; 3. unziemend
1. ungehrig; 2. unpassend
anstig
unartig
unanstndig
Unart (e)
Betreffende (r)(e); die Betreffenden: az illet szemlyek; az
rdekeltek
betreffend
bez. (bezglich)
bezglich
betreffs +D
beziehungsweise
Sssigkeit (e)
Zustndigkeit (e)
ansssig
zustndig
1. eignen (s.); 2. ziemen (s.)
kleiden
gebhren s.
passen s.
schicken s.
1. angemessen; 2. gehrig
1. gebhrend; 2. ziemend
passend
Illustration (e)
derartig
1. dergleichen; 2. derlei
solcherei
solch
dgl. (dergleichen)
dergestalt
Gebet (s)
anbeten
beten
nunmehr
imperialistisch
Imperialismus (r)
imponieren
Impuls (r)
Emmerich
Sehne (e)
Flechse (e)
sehnig
Junge (r)
Studienpa (r)
Blinker (r)
blinken
Blinkleuchte (e)
Indien
indisch
indianisch
Indianer (r)
Kohlenpapier (s)
indiskret
starten
Antrieb (r)
Veranlassung (e)
beantragen
Antragsteller (r)
Anla (r)
Beweggrund (r)
indonesisch
Indonesien
Indonesier (r)
starten
1. Abfahrt (e); 2. Abgang (r); 3. Ausfahrt (e)
Start (r)
Anflug (r)
Abgangszeit (e)
1. Affekt (r); 2. Regung (e)
Marsch (r)
Grippe (e)
Informationsbro (s)
Hemd (s)
Pendel (s)
Schwankung (e)
schwanken
wankelmtig
labil
Grundstck (s)
Reiz (r)
ansteffen
prickeln
neckisch
reizbar
reizend
1. aufgebracht; 2. gereizt
Gereizheit (e)
beweglich
1. wackelig; 2. wacklig
Mobilien (Pl.)
Hemdrmel (r)
1. umsonst; 2. unvergeltlich
unentgeltlich
Injektion (e)
1. eher; 2. vielmehr
1. lieber; 2. mehr
Inkognito (s)
inkognito
daher
stoppeln
diesseitig
wackeln
wanken
schlottern
schlottern
mahnen
winken
warnen
Wink (r)
Intelligenz (e)
Intensitt (e)
intensiv
Interview (s)
Internationale (e)
internieren
Internierte (r)(e)
interpellieren
interurban
Verweis (r)
Warnung (e)
Mahnung (e)
einrichten
verwalten
Anstalt (e)
1. Einrichtung (e); 2. Veranlassung (e)
Vorkehrung (e)
Manahme (e)
bestimmen
veranlassen
Einrichtung (e)
Institut (s)
Verwalter (r)
Denkzettel (r)
intigieren
intrigant
Invasion (e)
Feinschmecker (r)
Industrie (e)
Erwerb (r)
Gewerbe (s)
Industrieartikel (r)
industriell
Werkstoff (r)
Gewerbeschein (r)
bestreben (s.)
beeifern (s.)
Kunstgewerbe (s)
Handwerker (r)
industrialisieren
Geselle (r)
Industriegebiet (s)
irisch
schreiben
Ire (r)
Irin (e)
Irak (r)
irakisch
Iraker (r)
Iran (r)
1. Iraner (r); 2. Iranier (r)
iranisch
gegen +A
1. Direktion (e); 2. Richtung (e)
magebend
Richtlinie (e)
lenken
Winker (r)
Kompa (r)
richten s.
Richtlinie (e)
Richtung (e)
Strmung (e)
Tendenz (e)
Schrift (e)
Schreiben (s)
Schriftzug (r)
Schriftzeichen (s)
Schreibart (e)
schreibkundig
Akte (e)
Schrift (e)
Papier (s)
Mappe (e)
barmherzig
Balg (r)
neidisch
beneiden
neiden
Neid (r)
Migunst (e)
Schreiber (r)
1. Buttermilch (e); 2. Schreiber (r); 3. Schriftsteller (r)
1. Schreibtisch (r); 2. Sekretr (r)
1. Kanzlei (e); 2. Kontor (s)
literarisch
Schriftdeutsch (s)
Literatur (e)
Schreibgert (s)
Schreibmaschine (e)
Ironie (e)
ironisch
Irland
Schreibewarengeschft (s)
schriftlich
Wort (s)
rodeln
rotten
Greuel (r)
scheuen
greulich
greuelhaft
gleichfalls
auch
Ischias (e)
Schule (e)
Schularbeit (e)
Verweis (r)
Kinderhort (r)
Schulabschlu (r)
Schuljunge (r)
Schulkind (s)
Ranzen (r)
ungeschult
Schulung (e)
kennen
Kenntnis (e)
kund
bewut
1. unbekannt; 2. unbewut
Bekanntschaft (e)
Anschlu (r)
populrwissenschaftlich
Bekannte (r)(e)
bekannt
Bekanntschaft (e)
gangbar
bekannt
laut
Beschprechung (e)
Kennzeichen (s)
1. Anzeichen (s); 2. Merkmal (s); 3. Merkzeichen (s)
Wahrzeichen (s)
verlauten
wieder
hinwieder
1. abermals; 2. wiederum
1. abermalig; 2. nochmalig; 3. wiederholt
Wiederholung (e)
wiederholen s.
Stall (r)
Gott (r)
gttlich
Gttin (e)
Gottesdienst (r)
Stephan
u.Z. (unserer Zeitrechtung
trunkschtig
Trinker (r)
1. Sufer (r); 2. versoffen
Trunk (r)
Schlamm (r)
Moorbad (s)
schlammig
trinken
zechen
saufen
Entsetzen (s)
schaudern
1. Getrnk (s); 2. Trank (r); 3. Trunk (r)
Getrnkekarte (e)
Ausschank (r)
Trnke (e)
Lschpapier (s)
Saugpapier (s)
urteilen
urteilen
Spruch (r)
Urteil (s)
urteilsfhig
Urteilskraft (e)
hben
hier
da
dasein
trunken
1. dableiben; 2. hierbleiben
Bogen (r)
Abkmmling (r)
Trunk (r)
schweifen
wlben
gewlbt
Spannung (e)
trinkwasser (s)
1. Geschmack (r); 2. Glied (s)
abgeschmackt
aufregend
Aufregung (e)
Erregung (e)
erregen
Wallung (e)
Geschmack (r)
Geschmack (r)
geschmackvoll
geschmacklos
abgeschmackt
lecker
schmackhaft
munden
schmecken
1. muskelig; 2. nervig
baumstark
Muskel (r)
1. Muskelfieber (s); 2. Muskelkater (r)
Muskulatur (e)
Israel
Israeli (r)
Israelit (r)
geschmacklos
Gelenk (s)
schwitzen
Schwei (r)
schweiig
erglhen
glhen
glimmen
Glhbirne (e)
1. Jacht (e); 2. Yacht (e)
Hyazinthe (e)
au
weh !
jammern
Jammer (r)
Jammerruf (r)
einfltig
fromm
Frmmigkeit (e)
1. Johann; 2. Johannes
Hans
1. Jnner (r); 2. Januar (r)
1. Japan; 2. japanisch
Japaner (r)
bewegen s.
wandeln
gehen
1. Bezug (r); 2. Gebhr (e)
Gang (r)
Fahrt (e)
unkundig
1. Brgersteig (r); 2. Gehsteig (r); 3. Gehweg (r)
Verkehrsinsel (e)
1. unbefahrbar; 2. unfahrbar; 3. ungangbar
verfahren
1. gangbar; 2. wandelbar
fahrbar
umgehen
1. Fahrzeug (s); 2. Fuhrwerk (s)
Passant (r)
Gehverband (r)
Joch (s)
kundig
vertraut
bewandert +in +D
unterrichtet
Fertigkeit (e)
1. Beitrag (r); 2. Zuschu (r)
Epidemie (e)
Seuche (e)
Krippe (e)
Spiel (s)
Spielzeug (s)
anspielen
mitspielen
verspielen
Spielkarte (e)
Spieler (r)
Spielerei (e)
tndeln
spielen
Partie (e)
Beste (s)
zugunsten +G
zugute
fr +A
Vorschlag (r)
Proposition (e)
anempfehlen
1. antragen; 2. vorschlagen
1. Berichtigung (e); 2. Besserung (e); 3. Reparatur (e); 4.
Verbesserung (e)
nachbessern
unverbesserlich
Reparaturwerkstatt (e)
verbessern s.
Besserung (e)
n.J. (nchsten Jahres)
Eis (s)
Eiszapfen (r)
vereist
eisig
Glatteis (s)
Eisbr (r)
1. Hagel (r); 2. Schauer (r)
Eismeer (s)
Eiszeit (e)
Eisfeld (s)
Scholle (e)
Eistreiben (s)
1. Geprge (s); 2. Karte (e)
Marke (e)
Notebank (e)
verlobt
Brautleute (Pl.)
Brautpaar (s)
Brautstand (r)
zeichnen
1. Brautring (r); 2. Ehering (r); 3. Trauring (r); 4.
Verlobungsring (r)
Entwerter (r)
Fahrkartenschalter (r)
Platzanweiser (r)
Register (s)
1. Liste (e); 2. Verzeichnis (s)
Note (e)
Zeichnung (e)
Note (e)
Notiz (e)
Schreibblock (r)
1. Protokollfhrer (r); 2. Schriffhrer (r)
Notar (r)
Protokoll (s)
Bezeichnung (e)
Signal (s)
Zeichen (s)
Spur (e)
Prsens (s)
Gegenwart (e)
dabeisein
Szene (e)
1. Jetztzeit (e); 2. Mitwelt (e)
gegenwrtig
1. Anwesenheit (e); 2. Beisein (s); 3. Gegenwart (e); 4.
Prsenz (e)
Anwesenheitsliste (e)
1. anwesend; 2. gegenwrtig
Erscheinung (e)
Phnomen (s)
1. ausmachen; 2. bedeuten
deuten
1. belanglos; 2. nichtsbedeutend; 3. unbedenklich; 4.
unbedeutend; 5. unbetrchtlich; 6. unscheinbar
unerheblich
Bedeutung (e)
Meldung (e)
Berichtsteller (r)
Meldung (e)
stellen s.
melden s.
1. bedeutend; 2. betrchtlich
Bedeutung (e)
vorzglich
bezeichnen
Wahlspruch (r)
1. Sinnbild (s); 2. Zeichen (s)
symbolisch
Geprge (s)
Art (e)
typisch
Charakter (r)
1. charakterisieren; 2. kennzeichen
charakterlos
bezeichnend
charakteristisch
eigen
Kostm (s)
Spruch (r)
kandidieren
Kandidat (r)
Anwrter (r)
1. Losung (e); 2. Parole (e)
1. Abzeichen (s); 2. Zeichen (s)
Hypothek (e)
Signatur (e)
Signal (s)
Jemen (r)
jemenitisch
Jemenite (r)
Yankee (r)
Prot. (Protokoll)
Wohlsein (s)
Wohlbefinden (s)
sauber
gut
sprachfertig
Wohlwollen (s)
gndig
wohlwollend
rechtshin
besser
recht
Rechte (r)(e)
Leibeigene (r)
Rechtsregel (e)
Steuerbord (s)
Rechte (e)
rechterseits
rechts
Rechtsauen (r)
Jod (s)
gutgesinnt
Anrecht (s)
Recht (s)
freistehen
Szepter (s)
Zepter (r)(s)
Jurist (r)
1. Rechtsgrund (r); 2. Titel (r)
rechtskrftig
rechtsgltig
Rechtsfall (r)
Entrechtung (e)
1. Joghurt (r)(s); 2. Yoghurt (r)(s)
1. juristisch; 2. rechtlich
berechtigt
Fhrerschein (r)
unberechtigt
unbefugt
1. Befugnis (e); 2. Berechtigung (e)
rechtmig
1. rechtlos; 2. widerrechtlich
unrechtmig
Rechtberater (r)
Wohlklang (r)
gutglubig
1. gewogen; 2. gutarig
geneigt
aufgelegt
1. gutgelaunt; 2. vergngt
gutaussehend
Glckwunsch (r)
frhzeitig
altbewhrt
meistern
wohlunterrichtet
wohlbekannt
wohl
wohlgebildet
gutmtig
1. seelengut; 2. seelensgut
wohltuend
Wohlfahrt (e)
Wohl (s)
Wohlergehen (s)
Wohlstand (r)
frsorgerisch
sttigen
sttigen s.
satt
Lebensart (e)
formgewandt
fein
wohlhabend
rechtshaffen
grtenteils
Wahrsager (r)
Hellseher (r)
Gte (e)
1. gtevoll; 2. gtig
Prophezeiung (e)
Prophetie (e)
wahrsagen
Gut (s)
Ding (s)
1. wohlgemeint; 2. wohlmeinend
Glcksfall (r)
gutherzig
wohltun
gewhrleisten
gutstehen
haften
1. mildttig; 2. wohlttig
Wohltat (e)
Wohltter (r)
ke
schneidig
gutheien
genehmigen
1. entlasten; 2. gutschreiben
weit
wiedergutmachen
gutmachen
wettmachen
Wiedergutmachung (e)
nchtern
Josef
kommen
zukommen
hergelaufen
1. Einknfte (Pl.); 2. Regie (e)
Ertrag (r)
1. abgeben; 2. abwerfen; 3. eintragen; 4. lohnen; 5.
rendtieren
1. bringen; 2. einbringen
1. eintrglich; 2. gewinnbringend; 3. rentabel
ergiebig
Zuknftige (r)(e)
Ankmmling (r)
nchstjhrig
Zukunft (e)
1. knftig; 2. Zukunft (e); 3. zuknftig
jugoslawisch
Jugoslawe (r)
Jugoslawien
Ahorn (r)
1. Schfer (r); 2. Schafhirt (r)
Juli (r)
Juni (r)
entfallen
kommen
Provision (e)
preisgekrnt
preiswert
bringen
bescheiden
O (Osten)
Aufl. (Auflage)
Frl. (Frulein)
Kabarett (s)
1. Mantel (r); 2. Rock (r)
Kabel (s)
Kabine (e)
Rauschmittel (s)
benommen
Ranke (e)
Ente (e)
liebugeln
1. Bottich (r); 2. Wanne (e)
1. Bttcher (r); 2. Fabinder (r)
Kader (r)
Muschel (e)
Kajak (r)(s)
Paddelboot (s)
hmisch
Marille (e)
Kakao (r)
Hahn (r)
Kaktus (r)
Kuckuck (r)
Milchbrot (s)
Kuchen (r)
Abenteuer (s)
Abenteuerfilm (r)
Abenteurer (r)
abenteuerlich
Hut (r)
Hammer (r)
hmmern
Hutmacher (r)
Putzmacherei (e)
1. Modistin (e); 2. Putzmacherin (e)
hre (e)
1. Kondukteur (r); 2. Schaffner (r)
schaffnerlos
klimpern
Bauer (r)(s)
Kfig (r)
kalkulieren
kraulen
Kalorie (e)
1. Pirat (r); 2. Seeruber (r)
Ofen (r)
Kammer (e)
Kammermusik (e)
1. Flegel (r); 2. Lmmel (r)
1. Zins (r); 2. Zinssatz (r)
Zinsfu (r)
zinsfrei
Zinseszins (r)
verzinsen
Verzinsung (e)
1. rendtieren; 2. verzinsen s.; 3. zinsen
zinsbar
Kammgarn (s)
Kammer (e)
Eber (r)
Kanada
Kanadier (r)
Lffel (r)
lffelweise
Trank (r)
lffeln
paddeln
Stute (e)
Kanzler (r)
schielen
Kamin (r)
Konfitren (Pl.)
Kater (r)
Hundstage (Pl.)
Primel (e)
Schlsselblume (e)
Kanne (e)
Docht (r)
Lunte (e)
Zaum (r)
Schleife (e)
ausschweifen
Masern (Pl.)
schwenken
Schweifung (e)
Chaos (s)
chaotisch
abbekommen
abkriegen
Hacke (e)
Kapazitt (e)
hacken
scharren
Kratzer (r)
1. koppeln; 2. kuppeln
Verbindung (e)
Kupplung (e)
anschlielich
1. anbinden; 2. anknpfen
Schalter (r)
knpfen s.
heften s.
erhltlich
zugnglich
Kapitn (r)
kapitulieren
berstrzen s.
Schuhleisten (r)
Heftel (r)(s)
Bindeglied (s)
Kapelle (e)
Dill (r)
Kraut (s)
Kohl (r)
Kapaun (r)
blendend
Leisten (r)
Immenstock (r)
Tor (s)
Toreinfahrt (e)
Kapuziner (r)
Kapuziner (r)
Absto (r)
Hausschlssel (r)
Sperrgeld (s)
1. Torhter (r); 2. Torwart (r)
Pfrtner (r)
Portier (r)
Tormann (r)
Torschlu (r)
Habgier (e)
1. Arm (r); 2. Stab (r); 3. Nachteil (r); 4. schade
Fakultt (e)
Schaden (s)
Weihnachten (Pl.)
1. Christbaum (r); 2. Weichnachtsbaum (r)
Karbonade (e)
Kohlrabi (r)
Hrde (e)
schnattern
falzen
radieren
Schramme (e)
Kratzer (r)
Ritze (e)
Skizze (e)
Krtzer (r)
rank
schlank
1. Degen (r); 2. Flederwisch (r); 3. Sbel (r); 4. Schwert (s)
Chorist (r)
Gelnder (s)
Reifen (r)
Krempe (e)
Krnten
Armband (s)
1. Dirigent (r); 2. Kapellmesiter (r)
Karo (s)
pfhlen
krhen
Karl
1. Griff (r); 2. Kralle (e)
Klaue (e)
Fang (r)
fluchen
lstern
Armbanduhr (e)
1. nachteilig; 2. verderblich
schdlich
Armleuchter (r)
Schdigug (e)
Schdigug (e)
Armstuhl (r)
1. Fauteuil (r); 2. Sessel (r)
Schadenfreude (e)
schadenfroh
Karpaten (Pl.)
Armrelf (r)
Polsterer (r)
tapezieren
1. Ersatz (r); 2. Schadenersatz (r)
entschdigen
entgelten
Armbinde (e)
abfinden
Entschdigung (e)
Schdling (r)
Kattun (r)
Karton (r)
Pappschachtel (e)
Pappband (r)
Kartei (e)
Karte (e)
Kartenspiel (r)
-armig
Sperber (r)
Galerie (e)
Grtze (e)
Brei (r)
breiig
Kaschau
Kasse (e)
Sense (e)
mhen
grasen
Katherina
Katalysator (r)
Katalog (r)
Katastrophe (e)
Katheder (r)
kategorisch
Katheter (r)
Marienkfer (r)
katholisch
Katholik (r)
Soldat (r)
militrisch
Lazarett (s)
1. Heeresdienst (r); 2. Militrdienst (r)
wehrfhig
stramm
Offizier (r)
Teer (r)
rattern
Wirbel (r)
schwirren
strudeln
Kaffee (r)
kaffeebraun
Kaffeemhle (e)
1. Caf (s); 2. Cafeteria (s); 3. Kaffeehaus (s)
Kaffee (s)
Kaffeelffel (r)
Kaviar (r)
1. Grie (r); 2. Kies (r)
Kiesel (r)
Schotter (r)
schottern
Kessel (r)
1. Cassette (e); 2. Kassette (e)
Kassettenrekorder (r)
ZK (Zentralkomitee)
Busenfreund (r)
Sterlet (r)
1. anmutig; 2. grazls
Ziege (e)
Geibock (r)
Ziegenbock (r)
Spitzbart (r)
Dienstag (r)
dienstags
dienstglich
dienstgig
Gemt (s)
gemtskrank
gemchlich
gemtlich
gemtlos
Lust (e)
Zuneigung (e)
Mut (r)
Laune (e)
Belieben (s)
deinetwillen
mgen
1. Favorit (r); 2. Liebling (r)
Leibgericht (s)
Lieblingsbeschftigung (e)
Schokind (s)
Lieblingsfach (s)
anmutig
lieb
1. herzlich; 2. nett
lustlos
mivergngt
Unlust (e)
ungern
begnstigen
Vorzugspreis (r)
preisgeschenkt
ermigt
gnstig
ungnstig
Liebhaberei (e)
Passion (e)
vergngungshalber
gelaunt
Brste (e)
brsten
Gunst (e)
Gnade (e)
Pardon (r)
Piett (e)
Gnadengesuch (s)
1. fromm; 2. hold
geruhen
Frmmigkeit (e)
grausam
1. Atrozitt (e); 2. Grausamkeit (e)
Ungnade (e)
Kelch (r)
wollstig
Lustreise (e)
blau
blulich
bluen
Blau (s)
blauugig
1. Kohlsprosse (e); 2. Rosenkohl (r)
Ausstattung (e)
Welle (e)
Geklapper (s)
1. Geschwr (s); 2. Schwre (e)
1. Morgenland (s); 2. Ost
Datum (s)
Orient (r)
Osten (r)
Osten
Osteuropa
osteuropisch
stlich
orientalisch
Ostbahnhof (r)
Entstehung (e)
aufkommen
erstehen
werden
hervorgehen
entstehen
osthin
ostwrts
1. Grtnerkohl (r); 2. Gemsekohl (r); 3. Grnkohl (r); 4.
Wirsingkohl (r)
sollen
drfen
Requisiten (Pl.)
1. angenehm; 2. bequem; 3. gefllig
lieb
genehm
1. ekel; 2. unangenehm; 3. unerquicklich; 4. widrig
1. unlieb; 2. unliebsam
Mibehagen (s)
ungemtlich
mibehaglich
Unbehagen (s)
widerwrtig
Unannehmlichkeit (e)
unwillig
widerwillig
unbehaglich
rechtzeitig
gebhrend
gehrig
mitteldrein
mittendrin
Stoff (r)
Grteig (r)
Brtapparat (r)
datieren
Blumenkohl (r)
Spion (r)
1. Probierglas (s); 2. Reagenzglas (s)
1. Kamin (r); 2. Rauchfang (r)
1. Schlot (r); 2. Schornstein (r)
hart
1. strken; 2. steifen
hrten
Strke (e)
Pappe (e)
hartgesotten
festtreten
Hrte (e)
Schornsteinfeger (r)
Chemie (e)
Chemiker (r)
Spionage (e)
spionieren
sphen
lugen
umsphen
umherforschen
Schwefel (r)
streichen
Hanf (r)
Schwefeldioxid (s)
Tuch (s)
Bgel (r)
1. Salbe (e); 2. Schmiersalbe (e)
schmierig
Streichkse (r)
Schmierseife (e)
Schwefelsure (e)
pro
Kanu (s)
Komfort (r)
bequem
behaglich
unbequem
Brot (s)
Brotrinde (e)
1. Brot (s); 2. Broterwerb (r)
Brosame (e)
Brotscheibe (e)
1. ekel; 2. heikel
wehleidig
schlpfrig
zieren s.
Zwang (r)
zwanghaft
Notlage (e)
1. ntigen; 2. zwingen
gezwungen
zwingend
zwangsweise
Notlandung (e)
zwangsweise
zwangslufig
Soll (s)
Abbildung (e)
Miene (e)
Bild (s)
Bildrhre (e)
Bildschirm (r)
imstande
Magazin (s)
illustriert
ill. (illustriert)
figrlich
fertigbringen
vermgen +zu +Inf.
Befhigung (e)
Bilderbuch (s)
Ansichtskarte (e)
1. Anlage (e); 2. Befhigung (e); 3. Fakultt (e); 4. Mittel
(s); 5. Qualitt (e)
Fhigkeit (e)
Vermgen (s)
Knnen (s)
fr +A
bilden
X-Haken (r)
bildlich
Abbild (s)
Heuchler (r)
Bildbereicht (r)
Gemldegalerie (e)
Galerie (e)
absurd
ungereimt
unfhig
reprsentieren
vertreten
Vertretung (e)
Vertr. (Vertretung)
1. Abgeordnete (r)(e); 2. Reprsentant (r); 3. Vertreter (r)
Vertr. (Vertreter)
Abgeordnetenhaus (s)
Bildstrung (e)
Einbildung (e)
eingebildet
Vorstellung (e)
gebildet
Bildung (e)
Suffix (s)
Bildung (e)
bilden s.
1. anwerben; 2. nachsuchen
1. Bez. (Bezirk); 2. Bz. (Bezirk)
bitten
keramisch
Anfrage (e)
Frage (e)
fragwrdig
1. Anfrage (e); 2. Umfrage (e)
Nachfrage (e)
nachfragen
anfragen nach +D
Fragebogen (r)
Fragezeichen (s)
1. Kappe (e); 2. Kruste (e)
Rinde (e)
1. Pappendeckel (r); 2. Pappdeckel (r)
Rad (s)
rund
Nabe (e)
rundlich
runden
rundweg
glatt
runden
Fahrrad (s)
Rad (s)
Lenkstange (e)
Radfahrer (r)
Radfahren (s)
radfahren
radeln
Radweg (r)
Radrennen (s)
Gleis (s)
Anliegen (s)
Ansuchen (s)
ratschen
1. erwerben; 2. nachsuchen
aussehen
Bitte (e)
suchen
fahnden
verdienen
Suche (e)
1. Erwerb (r); 2. Klage (e); 3. Verdienst (r)
erwerbsfhig
Handel (r)
Handelsvertrag (r)
Geschftsreisende (r)
Handlung (e)
Hndler (r)
Kaufmann (r)
kaufmnnisch
Nachfrage (e)
Kreuz (s)
1. Pate (e); 2. Taufpatin (e)
Taufpate (r)
Pate (r)
Patenschaft (e)
quer
schrnken
kreuzen
Kreuz (s)
Taufe (e)
1. Christ (r); 2. christlich
Christentum (s)
Kreuzzug (r)
Kreuzotter (e)
1. durchkreuzen; 2. kreuzen; 3. queren
berqueren
durchqueren
Kreuzung (e)
Patekind (s)
Durchzug (r)
Quere (e)
1. Kreuzverband (r); 2. Querbinde (e); 3. Schleife (e)
Taufschein (r)
1. Durchschnitt (r); 2. Querschnitt (r)
Vorname (r)
kreuzigen
Kreuzwortrtsel (s)
Taufe (e)
Quergasse (e)
zwischendurch
durch (+A)
durchwhlen s.
durchjagen
durchziehen
durchkreuzen
Durchzug (r)
durchkommen
durchblicken
Durchsicht (e)
durchgehen
durchblicken
Durchsicht (e)
durchschieen
durchstoen
durchbrechen
durchqueren
durchhauen
durchschlagen s.
undurchfhrbar
durchsetzen
durchziehen
Rahmen (r)
rahmen
Gatter (s)
zieren s.
unerbeten
krustig
zirkulieren
kreiseln
kreisen
Kreisaufstrung (e)
Walzer (r)
walzen
kuppeln
1. Umzunung (e); 2. Zaun (r)
erbitten
unbeweglich
unerbittlich
Freier (r)
wiederkuen
Wiederkuer (Pl.)
Garten (r)
winden s.
Umschweif (r)
Grtner (r)
Grtnerei (e)
Gartenlokal (s)
Gartenbau (r)
1. fallen; 2. geraten
stehen
kosten
Umfang (r)
1. Bezirk (r); 2. Distrikt (r); 3. Revier (s); 4. Umkreis (r)
1. Abstecher (r); 2. umwegig
1. umgehen; 2. umlaufen
Umweg (r)
Gesuch (s)
Messer (s)
1. Sumnis (e); 2. verzgerung (e)
verzug (r)
Sptling (r)
Sptling (r)
Geier (r)
bitter
sauer
Versptung (e)
Messerspitze (e)
weilen
sumen
nachgehen
schmal
schmalspurig
Schmalfilm (r)
verjngen
verzgern s.
saumselig
sumig
verziehen
verzgern
verzgerung (e)
spt
spterhin
1. nachherig; 2. nachmalig
versptet
Sptling (r)
Nachzgler (r)
Messertisch (r)
1. fertig; 2. gar
bereitstehen
bereithalten
fertigstehen
Bereitschaft (e)
bereit
1. hauen; 2. verfertigen
Barauslage (e)
Vorrat (r)
Bestand (r)
Bargeld (s)
Barschaft (e)
Fertigkeit (e)
bereitwillig
prompt
gutwillig
Handschuh (r)
Apparat (r)
richten s.
zweieinhalb
1. Doppelzimmer (s); 2. Zweibettzimmer (s)
zweifeln
zweischneidig
Bedenken (s)
zweistckig
1. doppelsinnig; 2. zweideutig
bedenklich
prekr
zweifelhaft
fraglich
zweijhrig
zweitausend
Doppeladler (r)
mittendruch
zweierlei
zweidrittel
1. vierzehntgig; 2. zweiwchig
zweimonatig
zweiarmig
Doppelkassettenrakorder (r)
skeptisch
zweitglich
zweitgig
zweisprachig
zweiseitig
zweistndlich
zweistndig
Trampeltier (s)
Zweifel (r)
1. absprechen; 2. anzweifeln; 3. bestreiten; 4. bezweiten
Verzweiflung (e)
1. desperat; 2. verzweifelt
verzeifeln
1. unbezweifelt; 2. zweifellos
fraglos
unfehlbar
1. allerdings; 2. zweifelsohne
zweihundert
1. zweischlfig; 2. zweischlfrig
zweimal
doppelt
Zwieback (r)
1. doppelzngig; 2. zweifarbig
zweideutig
entzwei
gebeln s.
durchspalten
Zweier (r)
Zwei (e)
durchbrechen
zwei
Doppelspiel (s)
zweifach
Doppelname (r)
Doppel (s)
Doppelpunkt (r)
doppelgleisig
Zweitakter (r)
zweigleisig
ticken
Garbe (e)
rhren
mixen
mischen s.
Misch (r)
1. Gemisch (s); 2. Mischung (e)
Gemenge (s)
Mischung (e)
gemischt
wenig
minder
wenig
etwas
Hand (e)
1. aushndigen; 2. zustellen
Abgabe (e)
Zusteller (r)
Initative (e)
Beginn (r)
1. Anfang (r); 2. Ansatz (r)
Anbruch (r)
Eintritt (r)
eingangs
Anfnger (r)
Neuling (r)
anbrechen
1. bedienen; 2. verwalten
handhaben
behandeln
Bedienung (e)
Behandlung (e)
Manschette (e)
Brge (r)
verbrgen
brgen
Brgschaft (e)
verpflichten s.
Handbuch (s)
Nachschlaggewerk (s)
Handballspiel (s)
Handarbeit (e)
Handgepck (s)
1. Handschrift (e); 2. Schrift (e); 3. Schriftzge (Pl.)
1. Handschrift (e); 2. Manuskript (s)
Handwrterbuch (s)
Retikl (s)
Handzeichen (s)
Namenszug (r)
Gewerbe (s)
Handwerk (s)
zuhanden
Handwurzel (e)
Hnderingen (s)
1. Fertigkeit (e); 2. Handfertigkeit (e)
Handzug (r)
greifbar
handgreiflich
GmbH (Gesellschaft mit beschrnkter Haftung)
hervor
wer ?
aus
Schreierei (e)
Geschrei (s)
vergeben
verdingen
verausgaben
ausgeben
1. ausliefern; 2. herausgeben
auslegen
auflegen
verlegen
verausgaben
1. Auflage (e); 2. Auslage (e)
Ausgabe (e)
Verlag (r)
ungedruckt
geben s.
Herausgeber (r)
Verlag (r)
ergiebig
ausgiebig
hg. (herausgegeben)
ausbrten
schmieden
aushngen
formen
formieren
formen s.
1. berstehen; 2. berstehn
vorstehen
vortreten
bestehen
1. berstehen; 2. berstehn
unausstehlich
1. ausstatten; 2. ausstellen
ausfertigen
1. Ausstattung (e); 2. Ausstellung (e)
Schau (e)
vorstehend
berstanden
verschlafen
erlschen
ausgehen
ausschlafen
rufen
schreien
Ruf (r)
Schrei (e)
Manifest (s)
versiegen
bersteigen
1. berfluten; 2. berstrmen
ausverkaufen
Ausverkauf (r)
ausgraben
1. ausshnen; 2. vergleichen
vershnen s.
1. ausfttern; 2. fttern
aussprechen s.
entziffern
kiebitzen
ausschlagen
bestehen
aushalten
ausstoen
erlassen
freiliegen
entfalten
auswickeln
ausbreiten
entfalten s.
entfalten
entwirren
ausweiten
kriechen
Ausflucht (r)
hinausschleppen
ausschlagen
Ausschreitung (e)
wst
ringen
verdrehen
1. auswechseln; 2. tauschen
gerben
Gerbung (e)
Kleine (s)
1. abntigen; 2. abpressen; 3. abzwingen
herrichten s.
Verschlei (r)
kleinlich
Winzigkeit (e)
auszacken
hobeln
auspacken
ausfahren
entschpfen
ermitteln
erheben
unerforschlich
wegwerfen
1. ausarbeiten; 2. ausfhren
verarbeiten
Ausfhrung (e)
wlben
wlben s.
umlegen
quellen
wessen ?
einschrauben
vervollstndigen
ergnzen
Ergnzung (e)
Zusatz (r)
zustzlich
vervollstndigen
Ausgleich (r)
aufrichten s.
1. ausgleichen; 2. begleichen; 3. gleichen; 4. saldieren
verebnen
wettmachen
vergleichen
Ausgleich (r)
unausgeglichen
bez. (bezahlt)
heben s.
unausgeglichen
ausgeglichen
vergleichen s.
vertragen s.
aushungern
aussprechen
Aussprache (e)
1. abfinden; 2. befriedigen; 3. sttigen
unbefriedigt
befriedigen
verschrfen s.
berspitzt
ausheben
berragen
hervorragen
erhaben
lockerlassen
vershnen
Ausbau (r)
wohlverdient
auslassen
erzwingen
auswerten
entfallen
ersinnen
aushecken
Auswirkung (e)
bewirken
erwirken
auswringen
wringen
ausbrechen
verschieen
bermden s.
weien
1. ausdrcken; 2. bezeichnen
uern
Ausdruck (r)
ausdruckslos
ausdrcklich
ausdrucksvoll
entwickeln s.
darlegen
ausfhren
entwickeln
ausben
Ausfhrung (e)
1. auswrts; 2. hinaus
heraus
schminken
ausmalen
schminken s.
spannen
ausspannen
1. ausrenken; 2. verrenken; 3. verstauchen
feinern
verfeinern
raffiniert
auszahlen
1. bezahlen; 2. zahlen
Zahlung (e)
unbezahlt
bez. (bezahlt)
1. lohnen s.; 2. rendtieren s.
1. auszahlen s.; 2. verlohnen
1. Hrnchen (s); 2. Kipfel (r)(s)
ausspannen
Ausstellung (e)
Ausrede (e)
1. aussetzen; 2. ausstellen; 3. beanstanden; 4. bemngeln;
5. rgen
ausreden s.
1. einwandfrei; 2. tadellos; 3. untadelig; 4. untadlig
vorwurfsfrei
vergriffen
Ausflu (r)
leerlaufen
entrinnen
1. umkehren; 2. umstlpen
umwenden
verkehren s.
berkochen
gren s.
ausplndern
plndern
1. Auskocherei (e); 2. Garkche (e)
Auskocherei (e)
verschnaufen (s.)
auslaufen
hinauslaufen
bergehen
Laufbursche (r)
Ausrollstecke (e)
Piste (e)
Rollfeld (s)
Auslufer (r)
plakatieren
1. undurchdringlich; 2. unergrndlich
ausdenken
verhhnen
1. bespotten; 2. hhnen
Schlange (e)
ausheilen
Ausschreitung (e)
bertretung (e)
ausschreiten
aussetzen
auslassen
ausbiegen
ausbiegen
hinauslehnen s.
hervorsprieen
1. abhren; 2. verhren; 3. vernehmen
aushorchen
berhren
Vernehmung (e)
Audienz (e)
Einvernehmen (s)
markieren
erbrechen s.
1. ausnutzen; 2. nutzen
Auswirkung (e)
anspitzen
spitzen
verschneiden
1. verschmerzen; 2. verwinden
aufbieten
verknden
hervorrufen
1. fordern; 2. herausfordern
1. Forderung (e); 2. Provokation (e)
provokatorisch
austragen
herausbringen
herausholen
Ausbeute (e)
ausfallen
1. ausreien; 2. ausstreichen; 3. ausziehen
herausbekommen
hinausziehen
streichen
nachziehen
erkalten
ausrichten
durchfinden (s.)
ausgehen
Ausgangspunkt (r)
gesundschreiben
ausschreiben
vertilgen
ausrotten
1. auskennen; 2. durchschauen
verschwitzen
auskommen
1. Ausfahrt (e); 2. Ausgang (r)
umgehen
ausbessern
uern
erklren
Ausspruch (r)
uerung (e)
abmelden s.
Wirklichkeitsform (e)
Abmeldeschein (s)
designieren
markieren
zuweisen
auskommen
hervorgehen
auskommen
1. ausmachen; 2. ausschalten
ausspannen
Abbrsten
Lenz (r)
verhrten
auskundschaften
umsphen
ausbilden
Ausbildung (e)
1. ausbitten; 2. erbitten; 3. erholen
1. abfragen; 2. abhren; 3. verhren
austreiben
ausweichen +D
herrichten
Garleder (s)
anbandeln
Ausfahrt (e)
ausfahren
beggern
herausplatzen
ausbrten
hecken
Auszug (r)
ausziehen
auswetzen
vorbehalten
anlegen
landen
Klausel (e)
Hafen (r)
Anfahrt (e)
Landungsplatz (r)
erschlieen
pflastern
Bann (r)
erforschen
abordnen
erringen
ausquartieren
1. Aspekt (r); 2. Ausblick (r); 3. Durchblick (r); 4.
Rundschau (e); 5. berblick (r); 6. Umsicht (e)
Sicht (e)
Aussicht (e)
aussichtlos
ausatmen
neun
neunte
Neuner (r)
Neun (e)
neunjhrig
neuntausend
neunerlei
neunzig
neunzigste
neunziger
Neunzig (e)
neunhundert
neunfach
1. Ausschlag (r); 2. Exze (r)
1. ausschreiten; 2. austreten
Austritt (r)
1. Trdrckel (r); 2. Trklinke (e)
Klinke (e)
Kilo (s)
Kilometer (r)
Kilometerstein (r)
Stundelkilometer (r)
auslaugen
durchstoen
1. emporragen; 2. berragen
hervorragen
kernen
ausfressen
ausbleiben
hinausgehen
ausgehen
schonen
sparen
Schonung (e)
1. glimpflich; 2. schonend; 3. schonungsvoll
rcksichtsvoll
1. nachsichtlos; 2. schonungslos
rcksichtslos
Ausgang (r)
entschuldigen s.
verschenken
ausschenken
ausmessen
1. ausschpfen; 2. erschpfen
unerschpflich
gemessen
erschpft
abgespannt
1. unaussprechbar; 2. unnennbar; 3. unsagbar
demonstrieren
nachweisen
Nachweis (r)
Qual (e)
Marter (e)
Pein (e)
China
chinesisch
Chinese (r)
Chinesin (e)
anbieten
1. Hort (r); 2. Schatz (r)
wem ?
auslachen
1. bestellen; 2. ernennen
einsetzen
ausschauen
Aussehen (s)
Chinin (s)
martern s.
plagen s.
auswrts
auerhalb
Ausstnde (Pl.)
peinvoll
peinich
leidig
1. peinigen; 2. plagen
foltern
qulen
qulen s.
1. entwachsen; 2. verwachsen
herauswachsen
Auswuchs (r)
Gewchs (s)
Folter (e)
Leier (e)
Folter (e)
Qulerei (e)
peinich
lecken
Kundgebung (e)
ffnen s.
auffahren
manifestieren
kundgeben
offenbaren
1. aufmachen; 2. aufsperren
1. auftun; 2. ausschlieen
ffnen
ffnung (e)
1. ausdrcken; 2. ausstoen
stemmen
egrnden
abdrucken
1. ausdehnen; 2. ausstrecken; 3. recken
strecken
recken s.
1. auseinanderziehen s.; 2. dehnen s.; 3. ziehen s.
ausdehnen s.
unterweisen
auslsen
lsen
auslschen
abschmelzen
abschmelzen
vergieen
zuteilen
schwenken
putzen s.
schniegeln s.
schniegeln
Ergu (r)
1. ausgieen; 2. vergieen
ergieen
bertreten
verschtten
Ausgu (r)
polstern
knebeln
1. auspannen; 2. ausruhen s.
ersetzen
prparieren
erproben
probieren
Auspuff (r)
Auspuffrohr (s)
ausrauben
berauben
zeichnen s.
auflegen
legen
1. ausladen; 2. entladen
1. Auslage (e); 2. Schaufenster (s)
Knig (r)
Knigin (e)
Knigreich (s)
ausfliegen
Landpartie (e)
Wanderung (e)
Partie (e)
Ausflger (r)
beiordnen
bestellen
1. Auenstelle (e); 2. Expositur (s)
aufspringen
ausfliegen
Ausflug (r)
grell
auflegen
herausplatzen
entfesseln
ausfallen
fdeln s.
ausschlagen
Pckchen (s)
Weilchen (s)
klein
unbelesen
Hufchen (s)
Eiland (s)
enteignen
Frulein (s)
Kleinasien
Kleinkind (s)
verjngen s.
verjngen
mindern
schmlern
Minderheit (e)
aushelfen
begleitern
1. Begleitung (e); 2. Gefolge (s); 3. Gefolgschaft (e); 4.
Geleite (s); 5. Schleppe (e)
1. Experiment (s); 2. versuch (r)
versuchweise
Begleiter (r)
Beiprogramm (s)
spuken
Versuchung (e)
Gespenst (s)
Kleine (r)
schwachmtig
entgleisen
ausgleiten
Jacke (e)
Einla (r)
Pforte (e)
1. minderjhrig; 2. unmndig
Dorfgemeinde (e)
Kleine (e)
Kleinmut (r)
Stundenzeiger (r)
fegen
entladen
ausbacken
Kleinstadt (e)
1. aussetzen; 2. zuschneiden
auferlegen
verschneiden
freimachen
aussteigen
Ausstieg (r)
hinausbefrdern
ausrechnen
berechnen
unberechenbar
austrocknen
austrocknen
entwssern
verbreitern
1. auslften; 2. lften
ausnehmen
aussickern
pumpen
bedienen
Bedienund (e)
berliefern
preisgeben
berlieferung (e)
preisgeben s.
1. abdrrigen; 2. verdrngen
Vorsprung (r)
ausstechen
wen ?
tfeln
weitern
ausweiten
weitern s.
abdecken
entblen
saubermachen
ausrumen
aufrumen
raten
hinauslehnen
betreten
1. ausharren; 2. halten s.
freihalten
aushalten
dauern
Ausdauer (e)
ausbreiten
auftun s.
ausstoen
vertoen
ausreien
fortreien
entwurzeln
ausbreiten
ausdehnen s.
erstecken (s.)
Ausdehnung (e)
ausdehnen
gewinnen
herausstellen
auslegen
aussetzen
ausmachen
verbieten
ausputzen
entwlken (s.)
ausfllen
Fllung (e)
durchbrechen
herausplatzen
ausbrechen
Ausbruch (r)
1. auslschen; 2. ausstreichen; 3. auswischen
lschen
unauslschbar
herauskommen
kundwerden
glnzen
ausgezeichnet
fein
vortrefflich
Vorzugsschler (r)
auszeichnen
1. aussetzen; 2. ausstecken
anberaumen
abstecken
vorragen
Ausweg (r)
anweisen
1. abschieben; 2. ausweisen
verweisen
Ausreise (e)
bertreuen
aussetzen
1. ausleeren; 2. ausrumen; 3. entleeren; 4. evakulieren; 5.
rumen
leerlaufen
ausstechen
Niederschlag (r)
durchblicken
ausschneiden
Ausschnitt (r)
auffliegen
aushhlen
Ausscheidung (e)
1. auserwhlen; 2. auswhlen
ausersehen
auslesen
whlen
Auswahl (e)
hervortun (s.)
prominent
hervorragend
hochwertig
ausmustern
Auslese (e)
Leuchte (e)
Gre (e)
loskaufen
einlsen
zumal
auslsen
lsen
vorzugsweise
Privileg (s)
zumuten
begehren
wnschen
gnnen
wnschenswert
neugierig
vorwitzig
1. Neugier (e); 2. Neugierde (e)
abwandern
Wunsch (r)
Verlangen (s)
abwarten
benhen
wattieren
hinrichten
ausklopfen
aushauen
entheben
1. ausnehmen; 2. herausbringen; 3. herausnehmen
herausnehmen s.
entnehmen
Entnahme (e)
Ausnahme (e)
ausnahmlos
ausnahmweise
ausnehmen
entkleiden
ausgenommen
auer
Entnahme (e)
ausfhren
Ausfhrung (e)
Ausfahrt (e)
illuminieren
beleuchten
aufhellen s.
hinausbringen
ausfllen
Ausfuhr (e)
Ausfuhrbewilligung (e)
erkmpfen
1. abziehen; 2. substrahieren
Substraktion (e)
1. Auszug (r); 2. Extrakt (r)(s)
entziehen s.
herausrcken
hinausziehen
1. auer +D; 2. auerhalb +G
auen
auenstehend
ausschlieen
sperren
Ausschlu (r)
ausschlielich
ausschl. (ausschlielich)
Alleinvertreter (r)
ausbeuten
1. Klassiker (r); 2. klassisch
Clique (e)
1. Klinik (e); 2. Poliklinik (e)
Chlor (s)
Koalition (e)
Koalitionsregierung (e)
1. herumziehen; 2. schwrmen
schweifen
Sonntagsjger (r)
Wrfel (r)
Wrfelzucker (r)
1. gewrfelt; 2. kariert
Wagnis (s)
wrfeln
riskieren
zerrauft
wirr
Reiher (r)
Funkstreife (e)
Wagen (r)
Auffahrt (e)
kutschieren
1. Beifahrer (r); 2. Mitfahrer (r)
Deichsei (e)
Kutscher (r)
Remise (e)
kutschieren
Kneipe (e)
Schankwirt (r)
Wirtsfrau (e)
kneipen
Sulz (e)
Gallerte (e)
1. Hkerin (e); 2. Marktfrau (e)
Koffer (r)
Htte (e)
1. erdichten; 2. erfinden
Erfindung (e)
erlogen
Httenwerk (s)
Cola (e)
Wurst (e)
betteln
Bettler (r)
bettelarm
Cholera (s)
Kolleg (s)
Kollektiv (s)
Kolloquium (s)
Kuhschelle (e)
Anhngsel (s)
Kolo (r)
Kloster (s)
Klausenburg
Gevatter (r)
Getreidemhdrescher (r)
kombinieren
Komik (e)
Hopfen (r)
kommentieren
1. Kommunist (r); 2. kommunistisch
Kommunismus (r)
1. ernst; 2. seris
bedenklich
reell
Ernst (r)
Zofe (e)
behbig
Fhre (e)
Komplikation (e)
komplizieren
komponieren
konzentrieren
Sauherde (e)
Sauhirt (r)
Kondition (e)
Konferenz (e)
verstockt
Kontakt (r)
1. Pfuscher (r); 2. Stmper (r)
1. pfuschen; 2. stmpern
sudeln
Knoten (r)
1. Bchse (e); 2. Konserve (e)
Dose (e)
1. Bchsenffner (r); 2. Dosenffner (r)
Konsul (r)
Konsulat (s)
konsularisch
Kche (e)
Kchengeschirr (s)
Schrebergarten (r)
Kochsalz (s)
unbewachsen
wst
Verschlei (r)
kahl
haaren
Schelm (r)
Schalk (r)
Spie (r)
Sprhund (r)
klopfen
Kieme (e)
Schdel (r)
Sarg (r)
verschlissen
1. strapazieren; 2. wetzen
Strapaze (e)
1. zu +D; 2. Sucht (e)
frh
frhmorgens
Vorfrhling (r)
vormals
zeitgenssisch
1. frhreif; 2. vorreif
1. jung; 2. verfrht; 3. zeitig
1. frhzeitig; 2. vorzeitig
zeitlich
zeitig
altklug
Bastard (r)
Schlittschuh (r)
Eislauf (r)
Schnrlsamt (r)
koreanisch
Koreaner (r)
morsch
jugendfrei
1. Hospital (s); 2. Krankenhaus (s); 3. Spital (s)
Sanittszug (r)
Lump (r)
schwiemeln
zeitgetreu
Barren (r)
Spalier (s)
Schranke (e)
1. schrankenlos; 2. unbeschrnkt; 3. uneingeschrnkt
1. beschrnkt; 2. stur
1. beeintrchtigen; 2. beschrnken; 3. einschrnken
beschrnken s.
Ruder (s)
Regierung (e)
Steuer (s)
Kabinett (s)
1. Lenkrad (s); 2. Steuerrad (s)
Steuermann (r)
1. rudern; 2. steuern
Steuerung (e)
ruig
kollern
krankheiterregend
Ru (r)
1. stockdunkel; 2. stockfinster
Krone (e)
Krnung (e)
Scheibe (e)
Schuppe (e)
schuppig
korrigieren
Krug (r)
1. ra (e); 2. Alter (s)
Epoche (e)
modernisieren
Zeitgenosse (r)
Gegenwartsstck (s)
Mitwelt (e)
Krankensaal (r)
1. Mundvoll (s); 2. Schluck (r)
nippen
Chor (r)
Chor (r)(s)
Widder (r)
Korb (r)
Korbball (r)
bummeln
streifen
schlendern
Streifzug (r)
Kranz (r)
Krnzchen (s)
Kost (e)
verkstigen s.
Pensionr (r)
Kostm (s)
gackeln
brten
1. Bruthenne (e); 2. Glucke (s)
naseweis
vorlaut
kramen
Bagger (r)
brauen
Schmied (r)
Schmiede (e)
schmieden
Stein (r)
1. Bruch (r); 2. Steinbruch (r)
Kubikma (s)
steinern
Nebel (r)
1. nebelig; 2. neblig
nebelhaft
Steinmetz (r)
hsteln
husten
Husten (r)
Hustensaft (r)
Schlehdorn (r)
Kuhschelle (e)
Fliese (e)
1. Anleihe (e); 2. Borg (r); 3. Darlehen (s); 4. Pump (r)
ausleihen
borgen
Borg (r)
ausborgen
Leihbibliothek (e)
1. gegenseitig; 2. mutuell; 3. wechselseitig
1. ausborgen; 2. pumpen
verleihen
leihen
1. ausleihen; 2. borgen
Entlehnung (e)
Borg (r)
Leihgebhr (e)
Verleih (r)
Nabel (r)
Hirse (e)
erdichten
dichten
Aufwand (e)
verausgaben s.
1. Dichtung (e); 2. Poesie (e)
Brut (e)
Hecke (e)
1. Dichtkunst (e); 2. Poesie (e)
Dichtung (e)
Dichter (r)
Poet (r)
dichterisch
poetisch
Umzug (r)
Titel (r)
Unkosten (Pl.)
Kosten (Pl.)
Spesen (Pl.)
kostspielig
1. Anschlag (r); 2. Budget (s); 3. Kostenanschlag (r)
Haushalt (r)
1. Bengel (r); 2. Fratz (r)
Range (r)
Junge (s)
Kmmel (r)
Maurer (r)
Trne (e)
gelufig
Leichtigkeit (e)
leicht
leichtsinnig
leichtfertig
windig
Leichtsinn (r)
leicht
pflegeleicht
leichtin
trnen
Erleichterung (e)
leicht
bequem
vertrglich
Leichtindustrie (e)
1. Ellbogen (r); 2. Ellenbogen (r)
beschwren
flehen
anflehen
unbarmherzig
erbarmungslos
Erbarmen (s)
Buch (s)
auswendig
Buchhaltung (e)
Buchhalter (r)
Bcherregal (s)
Bcherbrett (s)
Bcherkunde (e)
Lesezeichen (s)
Buchhandel (r)
Buchhandlung (e)
Verleger (r)
Buchbinder (r)
Bcherwurm (r)
Buchdruckerei (e)
1. Bibliothek (e); 2. Bcherei (e)
Bibliothekar (r)
Buchfhrung (e)
Erdl (s)
speien
spucken
Mantel (r)
berwurf (r)
1. Kreis (r); 2. Runde (e)
Mitte (e)
Herz (s)
Zirkel (r)
rundherum
umkreisen
umgehen
umlaufen
1. Beisatz (r); 2. Zuspeise (e)
Umschrift (e)
Kreisverkehr (r)
Kreislauf (r)
Umlauf (r)
Umhang (r)
Ringelspiel (s)
Esche (e)
1. Beigericht (s); 2. Beilage (e)
Garnierung (e)
Zukost (e)
1. Rundfrage (e); 2. Umfrage (e)
Kreisumfang (r)
Rundschreiben (s)
Zirkular (s)
Umkreis (r)
Umgebung (e)
1. Umgebung (e); 2. Umwelt (e)
umweltvertrglich
Umweltverschmutzung (e)
Umweltschutz (r)
Umweltschtzer (r)
umliegend
Nagel (r)
Pumps (pl.)
1. ringsum; 2. rundum; 3. umher
Umlauf (r)
Vollbart (r)
Reigen (r)
Birne (e)
Ring (r)
1. Rundfahrt (e); 2. Rundreise (e)
1. rings; 2. um
herum
um +A
rund
darum
1. herumstehen; 2. umstehen; 3. umstehn
umstehend
ungefhr
umschlingen
herumschlagen
umspannen
umstellen
herumdrehen
umlaufen
umschiffen
umgrenzen
herumziehen
umschreiben
herumziehen
umziehen
Umgang (r)
herumtreiben
Umstand (r)
umstndlich
Federlesen (s)
umsehen (s.)
umschauen (s.)
umschwrmen
umlegen
umstellen
umwickeln
umherblicken
1. Rundschau (e); 2. Umsicht (e)
umsichtig
umdrngen
umspringen
umreisen
1. umfangen; 2. umgeben; 3. umkreisen
umnehmen
umschlieen
einschlieen
1. Kontur (e); 2. Umri (r)
Zirkel (r)
Sektion (e)
Kreis (r)
Kreisarzt (r)
Vorwahlnummer (e)
Zirkel (r)
Reizeug (s)
Gns
Steinkohle (e)
1. Fels (r); 2. Felsen (r)
hartherzig
gren
verdanken
Gru (r)
begren
schleifen
Schliff (r)
Gicht (e)
knpfen
stricken
Bund (r)
Ballen (r)
bundweise
bndelweise
stnkern
Krakeeler (r)
1. Leine (e); 2. Seil (s); 3. Strang (r)
Strick (r)
1. Geschwader (s); 2. Verband (r)
1. gehalten; 2. schuldig
1. Gebhr (e); 2. Pflicht (e)
Schuldigkeit (e)
Pflichtgefhl (s)
pflichtvergessen
pflichtgem
1. verbinden; 2. verpflichten
1. Verpflichtung (e); 2. Verbindlichkeit (e)
verbinden s.
Pflichtbung (e)
verbindlich
Pflichtfach (s)
Wahlpflichtfach (s)
Seilbahn (e)
Seiler (r)
Tauwerk (s)
1. Schurz (r); 2. Schrze (e)
1. Band (r); 2. Binde (e); 3. Bindung (e); 4. Einband (r)
Bund (r)
Verband (r)
Verband (r)
verstricken
Band (r)
gleitend
formlos
ungebunden
necken
Bindestrich (r)
Bindewort (s)
Stutzen (r)
Strickware (e)
Gebundenheit (e)
Bindung (e)
1. Binde (e); 2. Verbandzeug (s)
gebunden
feist
molett
steinig
1. Abgesandte (r)(e); 2. befolgen; 3. folgen; 4. Gesandte
(r)(e); 5. nachfolgen
Bote (r)
1. abfondern; 2. fordern
Forderung (e)
1. Erfordernis (s); 2. Postulat (s)
Anforderung (e)
1. Nachfolge (e); 2. Verfolgung (e)
Folge (e)
folglich
1. folgerichtig; 2. schlssig
Inkonsequenz (e)
1. beifolgen; 2. folgen; 3. nachfolgen
ergeben s.
flieen
1. Ausflu (r); 2. Folge (e); 3. Gefolge (s)
folgenlos
folgend
nchst
folgendmaen
infolge +G
schlieen
folgern
1. Folgerung (e); 2. Schlu (r)
1. Anhnger (r); 2. Nachfolger (r)
Gesandtschaft (e)
Pflaster (s)
einschalten
dazwischenkommen
Zwischenfall (r)
Zwischenruf (r)
zwischendurch
mitunter
1. eingreifen; 2. einschreiten
1. dazwischen; 2. berdem
einlegen s.
verwenden
Frbitte (e)
Vermittler (r)
Frsprecher (r)
Zwischenlandung (e)
einsprechen
einfallen
Zwischenrede (e)
einwerfen
zwischen +A
unter +A
1. darunter; 2. dazwischen
unterschieben
nahestehen
nahe
Nhe (e)
bevorstehen
nahe
heranziehen
nahen
nhern s. +D
aufziehen
Gemenge (s)
nahelegen
1. annhern; 2. nhern
Volksernhrung (e)
Mitte (e)
Mittelstrmer (r)
Semifinale (s)
mitten
mittel
Mittelgre (e)
mitten
Mitteleuropa
mitteleuropisch
Mittellufer (r)
1. Komparativ (r); 2. Mittelstufe (e)
Mittelstufenprfung (e)
Mittelwelle (e)
Mittelschule (e)
Professor (r)
Mittelalter (s)
mittelalterlich
mittel
Mittelweg (r)
gemeinverstndlich
gemeingltig
Allgemeinbefinden (s)
Gestein (s)
Zwischenwand (e)
Scheidemauer (e)
Badeanstallt (e)
Volkswirtschaft (e)
konomisch
konomie (e)
Wirtschaftswissenschaft (e)
1. Wirtschaftler (r); 2. Wirtschaftswissenschaftler (r)
konom (r)
Generalversammlung (e)
gemeinntzig
Gemeinplatz (r)
kundmachen
1. Landesverwaltung (e); 2. Verwaltung (e)
1. allbekannt; 2. gelufig; 3. weltbekannt
Zwischenspiel (s)
Gemeinwohl (s)
allbeliebt
gelufig
Anzug (r)
Verkehrsunfall (r)
1. Stau (r); 2. Stauung (e)
Verkehrszeichen (s)
1. Ampel (e); 2. Verkehrsampel (e)
verkehrsgnstig
1. herangehen; 2. verkehren
mitteilsam
Publikation (e)
Angabe (e)
Mitteilung (e)
1. Proverb (s); 2. Sprichwort (s)
Umgangssprache (e)
mitteilen
anzeigen
publizieren
erffnen +D
gleichgltig
Publikum (s)
1. gewhnlich; 2. vulgr
gemein
1. gemein; 2. gemeinschaftlich
gemeinsam
Gleichwelle (e)
Gemeinschaft (e)
zwischen +D
inmitten +G
unter +D
Zentrale (e)
Zentrum (s)
Mittelpunkt (r)
zentral
Zentralheizung (e)
zentralisieren
mitarbeiten
Republik (e)
republikanisch
darunter
dazwischen
offenkundig
ruchbar
Gemeineigentum (s)
Straenverkehr (r)
indirekt
mittelbar
vermitteln
bertragen
1. Mittel (s); 2. bertragung (e)
Vermittlung (e)
Zwischensender (r)
Mittelsperson (e)
Zwischenhandel (r)
unmittelbar
dicht
durchwhlen
Verlautbarung (e)
Kundgabe (e)
1. Gemeinde (e); 2. Landgemeinde (e)
kommunal
Kreuzer (r)
ruspern (s.)
Creme (e)
Rahmkse (r)
Verkehrsvorschrift (e)
Kreide (e)
1. Krimi (r); 2. Kriminalfilm (r)
Kristall (r)
Kristall (s)
Krokodil (s)
Chrom (s)
Chronik (e)
n.Chr.G. (nach Christi Geburt)
Kartoffel (e)
Bd. (Band)
kubanisch
Kubaner (r)
Pudelmtze (e)
1. Fehlschlag (r); 2. Fiasko (s)
Versager (r)
Schlappe (e)
schachern
Napfkuchen (r)
1. Koloniakbel (r); 2. Mlltonne (e)
krhen
Kukuruz (r)
Mais (r)
Maiskolben (r)
Cornflakes (Pl.)
Feldflasche (e)
Schlssel (r)
Schlieer (r)
Schlsselbein (s)
Schlsselloch (s)
Schlsseldienst (r)
kultisch
unkultiviert
kulturell
Kulturleiter (r)
Kulturgter (Pl.)
Kulturgut (s)
Kult (r)
Htte (e)
Kegel (r)
Kappe (e)
Coup (s)
Kupplung (e)
Kupplungspedal (s)
Kuppel (e)
Kegelschnitt (r)
johlen
quaken
Kurpfuscher (r)
Quacksalber (r)
Schlinge (e)
Kriechpflanzen (Pl.)
Brunnen (r)
stbern
forschen
Forschung (e)
Forscher (r)
Forschungsinstitut (s)
Hund (r)
Meute (e)
Hundehtte (e)
1. Klemme (e); 2. Zwickmhle (e)
Hndchen (s)
senden
1. Betrag (r); 2. Sendung (e)
Sendung (e)
Sendung (e)
Sender (r)
Versender (r)
Sendbote (r)
Delegierte (r)
Delegation (e)
ausl. (auslndisch)
Ausland (s)
Auslnder (r)
Auslandsreise (e)
Auenhandel (r)
Auenhandelsunternehmen (s)
Speiche (e)
eigen
separat
1. besonders; 2. eigens
Privateingang (r)
brigens
unterscheiden s.
abstechen
verschieden
Unterschied (r)
Differenz (e)
Sonderling (r)
divers
unterschiedlich
verschieden
verschiedentlich
1. Extraausgabe (e); 2. Sonderausgabe (e)
auseinanderziehen
1. eigen; 2. extra
Einzelfall (r)
speziell
Spezialitt (e)
Sonderabdruck (r)
ungleichartig
fremdartig
wunderlicht
1. sonderbar; 2. sonderlich
insbesondere
vorzglich
bes. (besonders)
Sonderzug (r)
auswendig
Gebrde (e)
Auenbezirk (r)
1. uere; 2. auswrtig
Gesicht (s)
uerlich
uere (s)
Auenseite (e)
Frmlichkeit (e)
Tagebau (r)
Auenminister (r)
1. Vorort (r); 2. Vorstadt (e)
Kr (e)
Horn (s)
Tute (e)
Hornsignal (s)
tuten
schinden
Schwelle (e)
bevorstehend
bekmpfen
ringen
Kampfsport (r)
Kampfplatz (r)
Kampfbahn (e)
Quarz (r)
Quart (e)
geb. (gebunden)
1. Quiz (s); 2. Quizz (s)
Bl. (Blatt)
rmelkanal (r)
Fu (r)
Rein (e)
Postament (s)
Ball (r)
Ballspiel (s)
Fuballspiel (s)
Fuballspieler (r)
Fuballmannschaft (e)
ballen
Baller (r)
Trampeln (s)
Rist (r)
Fubad (s)
Wade (e)
Funote (e)
fulang
1. Futritt (r); 2. Tritt (r)
Labor (s)
Schenkel (r)
Bein (s)
Gamasche (e)
Vorleger (r)
Zehe (e)
Fuspitze (e)
Garkche (e)
1. Kiste (e); 2. Truhe (e)
Lade (e)
gelind
mild
1. Leiste (e); 2. Weiche (e)
Flanke (e)
weichen
mattherzig
weichherzig
Lai (r)
Faultier (r)
Ludwig
wirtlich
wohnlich
gastlich
Wohnung (e)
Wohnungstr (e)
Wohnungsverwalter (r)
Wohnungsbesitzer (r)
Schlo (r)
einsam
unbewohnt
Schlosser (r)
Schlosserei (e)
1. Mietzins (r); 2. Zins (r)
unbewohnbar
1. Wohnort (r); 2. Wohnsitz (r)
wohnen
bewohnen
lackieren
schmausen
Partei (e)
1. Bewohner (r); 2. Insasse (r)
Wohnhaus (s)
Wohnwagen (r)
entgelten
Schmaus (r)
Wohnviertel (s)
Einwohner (r)
sehaft
Bewohnerschaft (r)
Mitwohner (r)
1. Siedlung (e); 2. Wohnsiedlung (e)
Kaserne (e)
1. Lampe (e); 2. Leuchte (e)
Laterne (e)
Kette (e)
Kettenreaktion (e)
Kettenglied (s)
Landung (e)
Lanze (e)
Speer (r)
Flamme (e)
Genie (s)
genial
brennen
lodern
entfachen
1. lauwarm; 2. wrmlich
lau
Lauheit (e)
Laute (e)
Leier (e)
Tochter (e)
Schwester (e)
Moor (s)
Blatt (s)
Niederung (e)
1. Schaufel (e); 2. Schippe (e)
schaufeln
Marsch (e)
Zeitungsverlag (r)
Schulterblatt (s)
flach
moorig
platt
blttern
Zeitunsschau (e)
Zeitungsredaktion (e)
drcken s.
ducken s.
papperlapapp
1. Lrm (r); 2. Skandal (r); 3. Spektakel (s)
Krawall (r)
lrmen
Larve (e)
s.u. (siehe unten)
langsam
gemach
Ladislaus
sehen
Gesicht (s)
ungesehen
Gucker (r)
Horizont (r)
unsichtbar
sichtbar
ersichtlich
lateinisch
Latein (s)
Befund (r)
Seher (r)
seherisch
Besuch (r)
Visite (e)
Besuchszeit (e)
Besuch (r)
Besuch (r)
Blickfeld (s)
Gesichtskreis (r)
1. Angesicht (s); 2. Erscheinung (e); 3. Gesicht (s)
Sichtweite (e)
1. Augenschein (r); 2. Schein (r)
Anschein (r)
Optiker (r)
aussehen
scheinen
ausnehmen s.
anscheinend
Scheinwert (r)
visieren
Anblick (r)
sehenswert
1. Schaustck (s); 2. Spektakel (s)
Sehenswrdigkeit (e)
Matsch (r)
Lawine (e)
Fieber (s)
locker
lose
1. Lachs (r); 2. Salm (r)
Revolte (e)
1. Rebell (r); 2. rebellisch
1. fieberhaft; 2. fieberig
Fieberkranke (r)(e)
fiebern
Fiebermittel (s)
Aufrhrer (r)
Unruhestifter (r)
fieberfrei
Fieberthermometer (s)
Fieberblten (PL.)
bummeln
buk
bi
bereitmechen
geborsten
bewog
bog
bot
gebunden
gebeten
blieb
blich
briet
1. brach; 2. gebrochen
brannte
brachte
BH (r)
Schoffr (r)
Daten (Pl.)
deiniger/deinige/deiniges
dachte
1. dem; 2. den; 3. denen; 4. deren; 5. derer; 6. dessen
der
Daraufgabe (e)
1. drasch; 2. gedroschen
1. drang; 2. gedrungen
dein
durfte
1. eine; 2. einer; 3. eins
ekelhaft
empfing
1. empfahl; 2. empfohlen
empfunden
endigen
erlosch
1. gegessen; 2. it
euretwegen
fuhr
fiel
fing
Feber (r)
focht
Flederwisch (r)
fertigbekommen
Festigkeit (e)
1. fand; 2. gefunden
flocht
flog
floh
frmlich
Photo (s)
1. fra; 2. frit
fror
frher
Fuknchel (r)
gab
1. gebar; 2. geboren
gedieh
1. gegangen; 2. ging
1. gelang; 2. gelungen
1. galt; 2. gegolten
genas
geno
genauso
geschah
1. gewann; 2. gewonnen
go
glich
Geleise (s)
glitt
glomm
grub
grausen
griff
gor
hat
hielt
hieb
hob
hie
1. geholfen; 2. half
rein
hiemit
hing
hchst
hochgeschtzt
Hchstleistung (e)
Indier (r)
irreleiten
jngst
kampffertig
kannte
1. geklungen; 2. klang
kniff
knusprig
kam
kostenlos
konnte
Krad (s)
kroch
Cuba
Kunde (e)
Kcken (s)
lud
Landsitz (r)
s. (siehe)
lie
lief
Lebenslauf (r)
lag
litt
lieh
las
liebst
gelegen
log
mied
1. mein; 2. meiniger/meinige/meiniges
meist
molk
merklich
ma
1. milang; 2. milungen
mittag
mittler
mitmachen
Modeblatt (s)
Modeblatt (s)
mochte
Mohrrbe (e)
mute
nacht
nher
1. genommen; 2. nahm
nannte
Nummernwhler (r)
ntzen
Ober (r)
offensichtlich
ohnedies
originell
se (e)
pfiff
pflog
Prachtstck (s)
prchtig
Priesterrum (s)
proportioniert
quoll
Ratschlag (r)
riet
Rauhware
rieb
ri
ritt
rannte
roch
1. gerungen; 2. rang
1. geronnen; 2. rann
rosenfarbig
soff
schuf
scholl
Schenkwirt (r)
schiel
schied
schien
gescholten
schalt
schob
scho
schund
schlief
schlug
Schlagobers (r)
schlechtweg
schlich
schliff
1. schli; 2. schlo
1. geschlungen; 2. schlang
schmi
schmolz
schnitt
Schnrsenkel (r)
schrob
schrak
schrie
schritt
Schwabenkfer (r)
schwieg
1. geschwommen; 2. schwamm
1. geschwunden; 2. schwand
geschwungen
schwang
1. geschworen; 2. schwur
sah
1. gewesen; 2. war; 3. wre
sein
seinige
sandte
Senne (r)
1. gesungen; 2. sang
1. gesunken; 2. sank
1. gesonnen; 2. sann
1. gesessen; 2. sa
1. sollte; 2. willst
Spalte (e)
spie
1. gesponnen; 2. spann
1. gesprochen; 2. sprach
spro
1. gesprungen; 2. sprang
Rssel (s)
1. gestochen; 2. stach
1. stand; 2. stehn
1. gestohlen; 2. stahl
stieg
1. gestorben; 2. starb
stob
1. gestunken; 2. stank
Stirne (e)
stie
strich
stritt
strittig
trug
traf
trieb
trat
1. getrunken; 2. trank
trog
tat
Typus (r)
Unsrigen (Pl.)
unsriger
1. verdarb; 2. verdorben
verdro
verga
verehelichen (s.)
verlor
vielfltig
vom
vorbergehen
wuchs
wahrhaftig
wusch
wachsen
wob
wegkriegen
fortnehmen
wich
wies
wandte
1. geworben; 2. warb; 3. wirbt
1. geworden; 2. wird; 3. wirst; 4. wurde
1. geworfen; 2. warf; 3. wirft
weswegen
wog
wog
1. gewunden; 2. wand
1. wei; 2. wute
1. will; 2. wollte
Zahnweh (s)
1. zieh; 2. zog
zum
zur
Zuwuchs (r)
1. gezwungen; 2. zwang
danieder
ab-
PS (Pferdestrke)
abgeben
senden
abhngen
1. entwrdigen; 2. erniedrigen
Stillstand (r)
stillegen
stoppen
Mdchen (s)
1. Bewerbung (e); 2. Brautwerbung (e); 3. Werbung (e)
Mdchenname (r)
Mdchenname (r)
Enkelin (e)
abweichen
gaukeln
Schwebe (e)
stempeln
widerraten
ausreden +A +von +D
abraten +D +von +D
fesselnd
1. abbauen; 2. abbrechen; 3. abreien; 4. abtragen; 5.
einreien; 6. niederreien; 7. umreien
wegreien
Abbruch (r)
abwickeln
abstrzen
1. Latte (e); 2. Leiste (e)
Lektion (e)
Lattenzaum (r)
schulen
schulmeistern
trockenlegen
abzapfen
abschrauben
stillen
stillen
1. abtropfen; 2. trufeln
besnftigen
setzen s.
abschleifen
abrutschen
abgleiten
striegeln
abwerfen
niederwerfen
abarbeiten
umstrzen
fllen
Umsturz (r)
abbrennen
abbrennen
verbrennen
abheben
werdend
abbauen
Abbau (r)
1. herablassen s.; 2. niederlassen s.
sinken
1. ablassen; 2. fllen
1. herablassen; 2. niederlassen
hngen
senken
Senkung (e)
maturieren
abwerten
abfallen
fallen
verschleiern
entwaffnen
1. enthaupten; 2. kpfen
1. abtrennen; 2. lostrennen
abbremsen
1. hinlegen s.; 2. niederlegen s.
festlegen
legen
niederlegen
hinlegen
1. abwrts; 2. herab; 3. hinab; 4. hinabwrts; 5.
hinunterwrts; 6. niederwrts; 7. talab; 8. unterwrts
1. hernieder; 2. hinunter
nieder
1. bergab; 2. bergabwrts
1. fotografieren; 2. knipsen
abmalen
malen
belegen
besetzen
beschlagnehmen
pfnden
abmagern
zehren
degradieren
1. Ablauf (r); 2. Abzug (r)
Verlauf (r)
Vorgang (r)
Proze (r)
abstrmen
verlaufen
1. Abflu (r); 2. Ausgu (r); 3. Rinne (e)
1. bersetzen; 2. bertragen
absplittern
absplittern
1. abkochen; 2. verbrhen
rahmen
1. mindestens; 2. wenigstens
zumindest
zuunterst
zutiefst
innerst
Lustrhre (e)
1. sen; 2. grasen; 3. weiden
Weide (e)
vornehmst
zuvorderst
weiden
legendr
Bursche (r)
Polterabend (r)
Mannschaft (e)
Besatzung (e)
bemannt
abtippen
allererst
allermeinst
allerbest
allernchst
allerhchst
allergrt
allerletzt
hchstens
obenan
obendrauf
Nesthkchen (s)
vornehmst
hinterst
Zug (r)
Luftverkehr (r)
Luftweg (r)
Luftwaffe (e)
Flugverkehr (r)
Flughafen (r)
1. Flugpost (e); 2. Luftpost (e)
Fliegeralarm (r)
Fliegerangriff (r)
bestenfalls
beste
bestens
Beste (r)(e)(s)
1. lngstens; 2. sptestens
mindest
mindeste
Klimaanlage (e)
Atmosphre (e)
demnchst
nchstdem
1. nchstens; 2. nchstgelegen
Nchste (s)
nchste
luftdicht
1. uerst; 2. userste (s)
Luftdruck (r)
abknpfen
kanten
abwlzen
schnellstens
uerst
uerst
meist
meistens
jngst
Atemweg (r)
jngst
zuallerletzt
letzt
Luftschlo (s)
Flak (e)
Fliegerabwehr (e)
Flak (e)
uerst
userste (s)
Letzte (s)
Atmung (e)
Fliege (e)
abschwchen
wedeln
Fcher (r)
berwltigen
besiegen
1. bewltigen; 2. bezwingen; 3. berwinden
meistern
unberwindlich
berwunden
liederlich
1. bcken (s.); 2. niederbeugen (s.)
neigen s.
neigen
verstimmt
Gedrcktheit (e)
abbeien
hauchen
Hauch (r)
drfen
unmglich
ausgeschlossen
grmglichst
tunlichts
mglichst
womglich
Mglichkeit (e)
ermglichen
tunlich
mglich
strecken s.
abtragen
1. ausputzen; 2. vornehmen
verankern
abziehen
abkhlen
abkhlen
erklten
unterjochen
abschreiben
beschreiben
unbeschreiblich
besaufen (s.)
ablaufen
verfallen
Verfall (r)
vertagt
1. abrollen; 2. abspielen s.; 3. abwickeln s.
spielen
herabsetzen
1. herabkommen; 2. herunterkommen
1. abfallen; 2. fallen
Fall (r)
Abhang (r)
Neige (e)
abfllig
geneigt
abschssig
Leck (s)
abschwenken
abkratzen
Scharre (e)
abgrassen
abrunden
herabsetzen
verkleinern
Geringschtzung (e)
wegwerfend
abklopfen
anspeien
schnren
fesseln
festbinden
verpflichten
verbindlich
binden s.
Mus (s)
herabsehen
abgrassen
Atem (r)
Atemzug (r)
atmen
1. Psyche (e); 2. Seele (e)
1. herzergreifend; 2. herzhebend
Geistergegenwart (e)
atemlos
Psychologie (e)
psychologisch
erfinderisch
findig
1. demaskieren; 2. enthllen
Fund (r)
einschrfen
enthusiastisch
begeistert +von +D
Begeisterung (e)
begeistern s.
begeistern
beseligen
Geistliche (r)
seelenlos
Geistesruhe (e)
psychisch
Seelenzustand (r)
Gewissen (s)
gewissenhaft
Gewissenbi (r)
gewissenlos
Seesolger (r)
Pastor (r)
abhngen
1. abschieen; 2. schieen
Fundort (r)
Inventar (s)
Inventur (e)
abschreiben
1. untergehen; 2. untergehn
niedergehen
hinabsteigen
1. Niedergang (r); 2. Untergang (r)
1. abpassen; 2. wiegen
wgen
tauchen
schlachten
Platte (e)
Plattenspieler (r)
1. abmelden; 2. absagen; 3. begeben (s.); 4. entsagen; 5.
niederlegen; 6. vergeben
abdanken
verzichten +auf +A
1. Absage (e); 2. Verzicht (r)
Rcktritt (r)
abbrckeln
abwaschen
abwaschen s.
abwaschbar
1. Flachs (r); 2. Lein (r)
leinen
Linse (e)
schnellen
Schwungrad (s)
schwingen s.
1. Ansto (r); 2. Schwung (r)
schwunghaft
pendeln
schwingen
Schwingung (e)
Schwinge (e)
schwingen
Schwingung (e)
polnisch
Pole (r)
Polin (e)
Polnisch (s)
Polen
unterwrts
unten
1. danieder; 2. drunten
Leinwand (e)
Wesen (s)
ablecken
Grund (r)
Inbegriff (r)
Wesen (s)
einschneidend
wesentlich
spezifisch
1. schlucken; 2. verschlucken
stutzen
stutzig
1. abpressen; 2. ducken; 3. niederdrcken
1. Abdruck (r); 2. Nachdruck (r)
1. huten; 2. schinden
berwltigend
ablesen
absplen
metzeln
berschtten
Honigkuchen (r)
treten
schreiten
Milz (e)
destillieren
abspringen
springen
1. Stiege (e); 2. Treppe (e)
1. Auftritt (r); 2. Stufe (e); 3. Tritt (r)
Staffel (e)
Treppenhaus (s)
treppenartig
1. abstempeln; 2. siegeln; 3. versiegeln
besiegeln
1. Bettuch (s); 2. Laken (r)
Leintuch (s)
Umhang (r)
Mantel (r)
abrollen
1. Futritt (r); 2. Tritt (r)
Scheibenhonig (r)
Schritt (r)
schrittweise
1. Falter (r); 2. Schmetterling (r)
bertnchen
1. unverblmt; 2. unverhohlen
plombieren
stuben
abstauben
1. hereinfallen; 2. hineinfallen
Wabe (e)
verbeien
zukleben
verbissen
abzeichnen
1. abladen; 2. entladen s.
Niederlage (e)
Stapel (r)
abladen
ansetzen s.
abschtteln
herabstrzen
verfallen
verwahrlossen
abhelfen
lauern
Hinterhalt (r)
abstreichen
schlichten
1. abfegen; 2. abkehren
gemchlich
zerschmettern
1. abreiben; 2. abscheuern
Sonnenbrand (r)
absinken
ablaufen
1. absteigen; 2. steigen
landen
Abstieg (r)
Hinabfahrt (e)
Senkung (e)
abrechnen
abzhlen
Abrechnung (e)
Abstammung (e)
1. abpflcken; 2. pflcken
abdecken
abrsten
demobilisieren
entwhnen s.
abgewhnen s.
abgewhnen
abstechen
stechen
1. veregen; 2. veregern
Dasein (s)
1. Sein (s); 2. Wesen (s)
Existenz (e)
1. ableugnen; 2. abstreiten; 3. leugnen
verleugnen
pflastern
abtasten
abtreten
verhaften
festsetzen
1. Haft (e); 2. Verhaftung (e)
Haftbefehl (r)
absturzen
herabstrzen
abrollen
herabblicken
1. angesessen; 2. ansssig
1. ansiedeln s.; 2. niederlassen s.
setzen s.
siedeln
abreien
abzupfen
niederreien
fr +A
1. niederschlagen; 2. niederstrecken; 3. umlegen
strecken
anlegen
auffhren
Anlage (e)
1. absetzen; 2. abtun; 3. entsetzen
ablegen
niederlegen
niedersetzen
Einsatz (r)
1. deponieren; 2. hinterlegen
existieren
sein
Lebensunterhalt (r)
abputzen
losbrechen
1. abstreichen; 2. abwischen
zerknirscht
Leiter (e)
1. Leitersprosse (e); 2. Sprosse (e)
veranlassen
hervorbringen
produzieren
Strke (e)
lettisch
Lette (r)
abspringen
1. niederlassen s.; 2. niedersetzen s.
setzen s.
niedersitzen
niederschlagen s.
setzen s.
setzen
niederschlagen
1. abhauen; 2. knipsen
schlachten
kupieren
abschneiden
hauen
Stich (e)
schaben
Bgelfalte (e)
Luft (e)
luftig
1. Brief (r); 2. Zuschrift (e)
brieflich
1. Briefmarke (e); 2. Postmarke (e)
Briefumschlag (r)
bltterig
Bltterteig (r)
korrespondieren
Korrespondent (r)
1. Karte (e); 2. Postkarte (e)
Brieftrger (r)
Blattverlust (r)
Laubfrosch (r)
1. Briefbogen (r); 2. Briefpapier (s)
Briefkasten (r)
Archiv (s)
1. Brieftache (e); 2. Portefeuille (s)
Archivar (r)
Postgeheimnis (s)
Briefwechsel (r)
Lavendel (r)
niederwerfen
schlagen
zerschlagen
niedergeschlagen
1. Brhe (e); 2. saftig; 3. Suppe (e)
Einlage (e)
1. abnehmen; 2. benehmen; 3. herabsetzen
umwerfen
ausziehen
herabstrzen s.
werfen s.
1. auskleiden s.; 2. ausziehen s.; 3. entkleiden s.
auskleiden
ableiten
prfen
abschlagen
Abzug (r)
Druck (r)
Lexikon (s)
absperren
vollenden
beschlieen
verwahren
Sperre (e)
1. abstrzen; 2. herabstrzen
herabkommen
Gans (e)
Gnseklein (s)
Gnsehaut (e)
Gnsekeule (e)
Gnseleber (e)
Libanon (r)
libanenisch
Gnsemarsch (r)
Gnsebraten (r)
wallen
Irrlicht (s)
Hain (r)
Au (e)
schnaufen
schnauben
keuchen
Likr (r)
Lilie (e)
Kram (r)
Tand (r)
1. Limonade (e); 2. Zitronenwasser (s)
Linoleumbelag (r)
Leipzig
Leopold
Lyrik (e)
lyrisch
Lyrik (e)
Lyriker (r)
Mehl (s)
mehlig
Liter (r)(s)
litauisch
Litauer (r)
Pferd (s)
Springer (r)
Ro (s)
1. bammeln; 2. baumeln; 3. schlenken
flackern
wehen
flammen
flattern
Standarte (e)
Flagge (e)
schwenken
quatschen
faseln
Pferdestrke (e)
schwnzen
Rechenschieber (r)
Logik (e)
logisch
unlogisch
Drckeberger (r)
Klee (r)
Diele (e)
Laub (s)
Kolben (r)
laubig
Laubwald (r)
schlampig
stehlen
Schlich (r)
stehlen s.
Diebstahl (r)
schleichen
verstohlen
Geschirr (s)
Rohaar (s)
matsch
bertlpein
Ritter (r)
ritterlich
Ritt (r)
reiten
1. beritten; 2. Reiter (r)
1. Pferdekutsche (e); 2. Pferdewagen (r)
1. Pferderennen (s); 2. Wettrennen (s)
schieen
feuern
1. Feuerwaffe (e); 2. Schiewaffe (e); 3. Schuwaffe (e)
Gewehr (s)
Ruck (r)
Schock (r)
Sto (r)
Hub (r)
Pulvermagazin (s)
Pulverturm (r)
Lorenz
Munition (e)
Schuwunde (e)
schlottern
1. Gescho (s); 2. Projektil (s)
Geschtz (s)
Schu (r)
Schtze (r)
Schieerei (e)
pltschern
planschen
Luzerne (e)
Fichte (e)
Plattfu (r)
Lauge (e)
Laube (e)
laugig
bequem
faul
Lster (r)
Luxus (r)
pulsieren
Loch (s)
hr (s)
pors
1. leck; 2. lcherig
lochen
knipsen
heute
Katze (e)
Katzenjammer (r)
Rckstrahler (r)
Vogel (r)
Nesthkchen (s)
Vogelscheuche (e)
Vgelchen (s)
Vogelschau (e)
Strippe (e)
1. Kern (r); 2. Same (r); 3. Samen (r)
Korn (s)
vornehmen
Sie
nachziehen
nachziehen
bergen
verschlieen
1. fassen; 2. umschlieen
selbstsicher
dein/deine/dein
meinesgleichen
vorbehalten
priv. (privat)
1. anbehalten; 2. anlassen
sich
eigenbrtlerisch
Privatgesprch (s)
Privatleben (s)
Privatmann (r)
1. Selbstlaut (r); 2. Vokal (r)
Privatschule (e)
Privatwohnung (e)
Privatdetektiv (r)
Privatstunde (e)
Privatpraxis (e)
Privatlehrer (r)
Privatbeamte (e)
1. Privatbesitz (r); 2. Privateigentum (s)
Einzelreise (e)
Privatangelegenheit (e)
Einsamkeit (e)
einzeln
einsam
umwerfen
umziehen
Stckel (r)
hochgelegen
Hoch (s)
hoch
Hochbau (r)
Hochgebirge (s)
Hhe (e)
Anhhe (e)
1. Erhebung (e); 2. Erhhung (e)
Hhenluft (e)
hochhalten
Hhe (e)
Gre (e)
Stiefel (r)
Hochsprung (r)
Hochbahn (e)
sich
1. Haltung (e); 2. Verhalten (s); 3. Wandel (r)
euch
selbstverstndlich
mitbringen
mitbekommen
hinreien
mitreiend
Fhrung (e)
Neigung (e)
Scheiterhaufen (r)
schlichten
magnetisch
Tonbandgert (s)
Tonbandaufnahme (e)
pauken
bffeln
seinerseits
1. Kornspeicher (r); 2. Schttboden (r)
Sie
uns
1. unsereiner; 2. unseresgleichen; 3. unsersgleichen
uns
kernig
Kernfrucht (e)
1. Frucht (e); 2. Leibesfrucht (e)
Spro (r)
1. Madjare (r); 2. Ungar (r)
ungarisch
Ungarin (e)
Ungarisch (s)
glattweg
Deutung (e)
Erklrung (e)
Ungarn
heutig
Leber (e)
Leberwurst (e)
sodann
bald
bald
1. beinah; 2. fast
Leberkndelsuppe (e)
ffen
Main (r)
Affe (r)
Majoran (r)
knuspern
Mai (r)
1. Maibaum (r); 2. Maienbaum (r)
Mohn (r)
stur
hartnckig
starrkpfig
Starrsinn (r)
Eichel (e)
kerngesund
widerspenstig
makellos
Ferkel (s)
Malz (s)
1. Lasttier (s); 2. Packtier (s); 3. Saumtier (s); 4. Tragtier
(s)
modern
verwittert
Himbeere (e)
Mhle (e)
Malve (e)
Rausch (r)
Taumel (r)
heutzutage
1. Pranke (e); 2. Tatze (e)
Pratze (e)
Mandarine (e)
Mandat (s)
Mandel (e)
Pinie (e)
Mandelentzndung (e)
Manschette (e)
Rolle (e)
rollen
mangeln
Manie (e)
manikren
Krcke (e)
Elf (r)
manvieren
manuell
fressen
mehr
schon
frsen
bleiben
verbleiben
1. Rest (r); 2. Rckbleibsel (s); 3. berbleibsel (s)
Ramschware (e)
berrest (r)
Rckstand (r)
restlos
rckschrittlich
tzen
frsen
Mrz (r)
nagen
Handvoll (e)
Mergel (r)
Margarine (e)
Margarete
Viech (s)
Rindfleisch (s)
Rindsuppe (e)
Marie
bereits
Mark (e)
Marke (e)
Griff (r)
tunken
Tunke (e)
Soe (e)
Marmor (r)
marmorn
umbetten
1. anderthalb; 2. eineinhalb
1. anderswo; 2. sonstwo
andere
anders
sonst
anderswie
sonst
zweitjhrig
zweite
Zweite (r)(e)
Zweite (r)
1. Duplikat (s); 2. Zweitschrift (e)
Sekunde (e)
1. Copilot (r); 2. Kopilot (r)
zweitklssig
zweitens
zweitgeboren
1. abbilden; 2. kopieren; 3. reproduzieren
1. Abschrift (e); 2. Doppel (s); 3. Durchschrift (e); 4. Kopie
(e)
anderseits
wiederum
1. Konsonant (r); 2. Mitlaut (r)
Massage (e)
massiv
Masseur (r)
Jenseits (s)
schmieren
sudeln
krabbeln
1. kraxeln; 2. kriechen
Mathe (e)
Mathematik (e)
mathematisch
materialistisch
Matraze (e)
Matrose (r)
Hchstma (s)
Glasur (e)
Anstrich (r)
Doppelzentner (r)
Rosine (e)
Mzen (r)
Mechanik (e)
mechanisch
Mechanik (e)
Moschee (e)
fruchtlos
Bassin (s)
Becken (s)
Br (r)
nochmals
unverdient
unerhrt
unkultiviert
ungenannt
ungelernt
ungehalten
ungeschehen
noch
selbst
bewilligen
zubilligen
gewhren
Fgung (e)
bergabe (e)
1. ergeben s.; 2. gafangengeben (s.); 3. geben s.
besteuern
betten
beschenken
steckbleiben
stocken (s.)
fangen s.
1. abwenden; 2. hemmen; 3. hindern; 4. verhindern; 5.
wehren
behindern
verhten
hemmen
stocken
begrnden
demtigen
Schmach (s)
segnen
1. anhalten; 2. haltmachen; 3. stehenbleiben
halten
feststehen
stoppen
innehalten
1. bestimmen; 2. festlegen; 3. feststellen
fixieren
festsetzen
feststellbar
Abrede (e)
1. abredeb; 2. paktieren; 3. verabreden s.; 4. vereinigen s.
vereinbaren
Halt (r)
anhalten
Haltestelle (e)
gerinnen
stocken
anschwellen
anstaumen
bereuen
1. gereuen; 2. reuen
1. krnken; 2. verletzen
anfreunden (s.)
befreuen (s.)
bruen
schtzen
schtzenswert
1. brandmarken; 2. stempeln
1. lhmen; 2. lahmlegen
Lhmung (e)
erlahmen
1. bereden; 2. beschprechen; 3. verabreden
absprechen
durchsprechen
beraten
Beschprechung (e)
Rcksprache (e)
Verabredung (e)
Aussprache (e)
erkranken an +D
berschnappen
treulich
fesseln
berschlagen
kritisieren
1. auftragen; 2. betrauen
beglaubieren
1. Auftrag (r); 2. Komission (e)
1. unsicher; 2. unverllich; 3. unzuverlssig
gediegen
zuverlssig
zuverlssig
verllich
beauftragen
vertrauen +D
Auftraggeber (r)
1. entschuldigen; 2. vergeben
verzeihen
1. unverantwortlich; 2. unverzeihlich
verzeihlich
scheuen
selig
spalten
rasieren
entsetzen s.
schaudern
rchen
ungercht
1. stolpern; 2. straucheln
1. verredn (s.); 2. versprechen s.
Ansto (r)
tupfen
fallen
durchfallen
sitzenbleiben
fllen
abben
1. bestrafen; 2. strafen
dementieren
widerlegen
unwiederiegbar
erzielen
1. adressieren; 2. betiteln
zapfen
anzapfen
schrauben
anmachen
anfertigen
schaffen
machen
bewerksteiligen
kneifen
zwicken
bewundern
verstmmeln
anschwellen
kneten
erstarren
schmeien
vermodern
bearbeiten
Bestrzung (e)
1. betreffen; 2. betroffen
verblffen
fllen
1. umstoen; 2. umstrzen
umwlzen
berbieten
reiben
bertreuen
anschwellen
verbrennen s.
ausmachen
1. bereinkunft (e); 2. Verstndigung (e)
Vergleich (r)
1. einigen s.; 2. verstndigen s.
bereinkommen
durchleben
unterhalten s.
befriedigen
zufriedengeben s. +mit +D
verschrfen
Unterhalt (r)
Lebenshaltungskosten (Pl.)
1. vorausgehen; 2. vorfahren
1. vorkommen; 2. zuvorkommen
vorbeugen
berholen
Vorbeugung (e)
1. vorbeugend; 2. vorhergehend
lften
verdauen
unverdaut
unverdaulich
verdaulich
erwhnen
besingen
zulassen
gestatten
leisten s.
herausnehmen s.
zugestehen
unzulssig
unstatthaft
zulssig
statthaft
lohnen
verdienen
verdient
verdientermaen
nachlassen
verspren
zeitigen
reifen
1. berhren; 2. tippen
antasten
gren
1. angelangen; 2. ankommen; 3. anlagen; 4. eintreffen
anfahren
reifen
zeitigen
beranstrengen
bernehmen s.
anstengen
berarbeiten s.
anstregend
befestigen
verstrken
besttigen
festmachen
Besttigung (e)
Festigung (e)
Festigung (e)
erstarken
befestigen s.
verstrken s.
auffassen
verstehen
vernehmen
1. Verstndigung (e); 2. Verstndnis (s)
verstndigen s.
verstehen s.
verstndig
verstndnisvoll
Vorgefhl (s)
1. trauen; 2. vereidigen
trauen s.
schwren
aufessen
gefrieren
erfrieren
abfrben
bleichen (s.)
Erkltung (e)
erklten s.
weisen
melken
entrtseln
lsen
auflsen
zgeln
vergessen s.
verlieren s.
1. entsprechen; 2. konvenieren
passen
zusprechen
zusagen +D
1. entsprechend; 2. gem
gerecht
1. bengstigen; 2. einschchtern; 3. verngstigen
halbieren
1. androhen; 2. bedrohen
zchtigen
vertragen s.
auskommen +mit +D
1. anstecken; 2. infizieren
anstecken s.
frisieren
anspannen
straffen
anstrengen
spannen
angespannt
straffen s.
verjngen
verjngen s.
bewachen
beobachten
Warte (e)
verfilmen
vergelten
entrichten
auskommen +fr +A
heimzahlen
Vergeltung (e)
Bezahlung (e)
unbezahlbar
1. anfassen; 2. angreifen; 3. anpacken
erfassen
festhalten
halten
geloben
wetten
1. abfassen; 2. formulieren
verfassen
aufsetzen
Verfassung (e)
Angriff (r)
1. unbegreiflich; 2. unfabar; 3. ungreifbar
greifbar
greiflich
Schwund (r)
1. erdrosseln; 2. erwrgen
ersticken
flicken
erwgen
Erwgung (e)
Bedacht (r)
besonnen
verkehren
umwenden
umdrehen
umkehrbar
1. kehrtmachen; 2. umdrehen s.
kehren s.
verkehren
1. umsehen (s.); 2. umwenden (s.)
umkehren (s.)
umkehren
1. benehmen; 2. darumbringen; 3. entsetzen
absetzen
gar
ersticken
anbohren
fliehen
1. einruchern; 2. ruchen
verwehren
bereichern (s.)
bedenken
berlegen (s.) +A
Vorbedacht (r)
1. unbesonnen; 2. unberdacht; 3. unberlegt
gedankenlos
unbedacht
1. Sauerkirsche (e); 2. Weichsel (e)
1. entehren; 2. schnden
hobeln
betrauern
ermorden
heilen
heilen
eingewurzeit
festwurzeln
berzeugen
1. bndig; 2. zwingend
berzeugt
berzeugen s.
1. entznden; 2. znden
anbrennen
znden
verleiden
1. berlassen; 2. briglassen
lassen
Verbeugung (e)
verbeugen (s.)
verneigen (s.)
treiben
1. abscheiden; 2. dahingehen; 3. fallen
1. nchtigen; 2. bernachten
sterben an +D
vernehmen
erhren
anhren
Gehr (s)
1. flschen; 2. unterschieben; 3. verflschen
peilen
schlen
erzrnen
erzrnen
beien
klaffen
zerfallen
rhren
bevollmchtigen
Vollmacht (e)
Anwalt (r)
bestimmen
definieren
bestimmt
rhrend
ergreifend
1. bewegt; 2. ergriffen
verheiraten
heiraten
verheiraten s.
berschnappen
hypnotisieren
traulich
vertraulich
intim
traut
vereiteln
scheitern
1. berufen; 2. einladen
Ruf (r)
Berufung (e)
Einladung (e)
zusagen
eingeladen
1. erobern; 2. unterwerfen
unterwerfen s.
einbrgern
einbrgern s.
verlngern
verlngern s.
erbringen
zudem
stutzen
verdutzt
stutzig
hndisch
anziehen
herumziehen
verkhlen (s.)
vorladen
richten
Richtung (e)
1. verheien; 2. versprechen; 3. zusagen
erschrecken
schrecken
erschrecken
schrecken
gebhren
zukommen
betreten
bewegen
erbarmen
losgehen
losfahren
steigen
verweisen
visieren
1. dennoch; 2. trotzdem
doch
kennenlernen
1. kennbar; 2. kenntlich
kennenlernen s.
wiederholen
wiederholen s.
trnken
beurteilen
Ermessen (s)
1. schmecken; 2. versuchen
kosten
Anm. (Anmerkung)
bessern
1. reparieren; 2. verbessern
bessern s.
bemerken
anmerken
Vermerk (r)
Erscheinung (e)
einstellen s.
einfinden (s.)
erscheinen
verffentlichen
1. anweisen; 2. bestimmen; 3. bezeichnen; 4. kennzeichen;
5. merken; 6. signiseren
Anweisung (e)
Bez. (Bezeichnung)
voraussagen
weissagen
prophezeien
belohnen
1. empfangen; 2. erhalten
kriegen
davontragen
bekommen
herbeikommen
schnappen
Empfngnis (e)
festklammern s.
packend
ritzen
krallen
benachteiligen
begnadigen
verhrten
schwefeln
ersuchen
fragen
befragen
ersuchen
aufsuchen
taufen
umfahren
umgehen
verbittern
doppeln
verdoppeln
verdoppeln s.
mischen
angreifen
Aufnahme (e)
angehen
verschonen
vorsetzen
martern
versuchen
versuchen
verlangen
erfolderlich
erfolderlich
wagen
1. pflcken; 2. rupfen
krnen
probieren
krnzen
erleichtern
bedanken (s.)
danken
schlieen
binden
Schlu (r)
erfordern
steinigen
heranmachen (s.)
Anfahrt (e)
1. unnahbar; 2. unzugnglich
zugnglich
bersenden
unterscheiden
erweichen
anketten
ketten
kuschen s.
erblicken
ausnehmen
besuchen
1. auflockern; 2. lockern
lockern s.
hbsch
ziemlich
1. davonmachen (s.); 2. durchbrennen; 3. trmen
berfallen
berraschen
berrumpeln
1. Erstaunen (s); 2. berraschung (e)
berraschend
1. abpassen; 2. auflauern; 3. belauschen
vorrtig
vorhanden
ansprengen
besprengen
abhauen
bestehlen
stoen
1. erklren; 2. erlutern; 3. explizieren; 4. klarmachen
auseinandersetzen
verdeutlichen
Auseinandersetzung (e)
steifen s.
1. anhalten; 2. dauern; 3. hinterbleiben
berbleiben
fortdauern
beharren
verharren
berbleiben
restlich
1. besteigen; 2. erklettern
ersteigen
erwrmen
wrmen
wrmen s.
1. entkommen; 2. entrinnen
retten s.
flchten
bergen
retten
Bergung (e)
1. abmessen; 2. abwgen
messen
messen s.
starren
versteifen (s.)
vergiften
mustern
modellieren
mucken
besagen
rhren
rhren s.
regen s.
Regung (e)
arbeiten
bearbeiten
weisen
zeigen
darstellen
Darstellung (e)
zeigen s.
operieren
1. bebauen; 2. bestellen
kultivieren
bauen
Bestellung (e)
unangebaut
urbar
vergrern
erhben
1. anfeuchten; 2. befeuchten; 3. benssen; 4. nssen
einfeuchten
erschweren
hobeln
namhaft
nennen s.
angucken
anschauen
ansehen
Anschauung (e)
gewinnen
einnehmen
einnehmend
1. beschneiden; 2. verschneiden
offenbaren s.
1. uern s.; 2. manifestieren s.
kundgeben s.
abscheren
scheren
erffnen
abdrcken
beruhigen s.
1. beruhigen; 2. beschwichtigen
Beruhigung (e)
beruhigend
dehnen
balgen
len
aufbinden
Lsung (e)
ungelst
unlsbar
lsbar
lsen s.
schmelzen
schmelzen
peitschen
teilen
teilen s.
verwahren
1. behten; 2. wahren
hten
1. tten; 2. totmachen; 3. umbringen
1. begieen; 2. bewssern
1. aufheben; 2. verwahren
bewahren
verewigen
erfreuen
freuen
ergrauen
befehlen
gebieten
u.zw. (und zwar)
verschimmeln
rasten
sichten
ohrfeigen
kreisen
rsten
Prfung (e)
durchweichen
annagen
raffen
wahrnehmen
packen
greifen
ergreifen
verleumden
picken
zeichnen
bepacken
1. beladen; 2. beschweren
vertreten
bertreten
rtteln
erschttern
schtteln s.
reformieren
1. erbeben; 2. erzittern
entsetzen
anschaffen
1. Auftrag (r); 2. Bestellung (e)
Besteller (r)
erschttern
anbrechen
springen
bersten
berauschen
feilen
rgen
1. anstrmen; 2. erstrmen
strmen
1. anlaufen; 2. anrennen
berlaufen
Beschdigung (e)
sieben
Rge (e)
rosten
eingefleisch
rntgen
verkmmern
verkrzen
Abkrzung (e)
verkrzen s.
treten
1. anspornen; 2. spornen
versauern
1. sauern; 2. suern; 3. versauern
verwunden
verletzen
durchhelfen
vernichten
Vernichtung (e)
Vernichtung (e)
treffen
verletzen
beleidigen
verletzen s.
beweinen
vervielfachen
vervielfachen s.
salzen
betuben
backen
ansetzen
befreien
entledigen (s.)
loswerden +A
riechen
zerreien s.
Absatz (r)
Einhalt (r)
besetzen
absteigen
1. Besatzung (e); 2. Besetzung (e)
Besatzung (e)
besessen
zhlen
1. benummern; 2. numerieren
trocknen
1. abtrocknen; 2. trocknen
brechen
nieten
Verletzung (e)
nageln
1. beschmen; 2. schnden
zhmen
bndigen
bezhmen
personifizieren
inspizieren
bergehen
beschauen
Augenschein (r)
kleinlaut
verschnern s.
1. anschaffen; 2. erwerben; 3. verschaffen
1. beschaffen; 2. besorgen; 3. einholen
bearbeiten
organisieren
Erwerb (r)
ausschimpfen
schelten
verschrfen
beherzigen
einleben (s.)
alltglich
1. austragen; 2. nachreden; 3. nachsagen
einsetzen
Nachrede (e)
1. anreden; 2. betiteln
ansprechen
1. Anrede (e); 2. Ansprache (e)
besprhen
bestreuen
malnehmen
1. durchgehen; 2. entfliehen
entwischen
entfhren
stechen s.
aufhren
entfallen
1. abstellen; 2. einstellen
abschaffen
beheben
Einstellung (e)
filtern
1. aberkennen; 2. versagen; 3. verweigern; 4. weigern
1. absparen; 2. einsparen
ersparen
sparen
Ersparnis (e)(s)
finden
Fund (r)
Fundgeld (s)
1. besohlen; 2. doppeln
angreifen
angehen
anfallen
anfechtbar
1. auflehnen; 2. spreizen
aufsttzen
sttzen
erlernen
lernbar
anfhlen
1. befhlen; 2. begreifen; 3. betasten
verhandeln
abhandeln
1. behalten; 2. behaupten; 3. beibehalten; 4. innehalten; 5.
berbehalten
abhalten
besichtigen
einsehen
1. Ansehen (s); 2. Ansicht (e); 3. Besichtigung (e)
Betrachtung (e)
sssig
eingesessen
fllen s.
zeugen
lasten
1. belasten +durch +A; 2. belasten +mit +D
Belastung (e)
betsttigen s.
erstatten
bekehren
vergten
befruchten
projektieren
verkrpern
Verkrperund (e)
verkrpern s.
Verkrperund (e)
leibhaftig
zurcklegen
erstatten
irrefhren
tuschen
beirren
irren
Tuschung (e)
tuschend
1. verbieten; 2. verwehren; 3. verweisen; 4. wehren
beehren
Ehrung (e)
1. purgieren; 2. reinigen; 3. subern
putzen
Vergeltung (e)
vergelten
torpedieren
erfllen
fllen
Erfllung (e)
stopfen
spicken
reiben
brechen s.
branden
wischen
abtrocknen s.
1. passieren; 2. vorfallen; 3. zustoen
ereignen (s.)
widerfahren
geschehen
stattfinden
erfahren
erneuern
verekeln
feiern
vakant
anschlagen s.
Befremden (s)
1. beschuldigen; 2. bezichtigen
anpumpen
schneiden s.
kratzen
blenden
erblinden
beantworten
unbeantwortet
erwhlen
scheiden
scheiden s.
gestehen
verwirklichen
verwirklichen s.
erlsen
Erlsung (e)
1. ndern s.; 2. verndern s.; 3. wechseln (s.)
umwandeln s.
1. ndern; 2. umwandeln; 3. verndern; 4. wandeln
verstellen
abndern
wechseln
unabnderlich
vorliegen
beschlagen
verkuflich
beschtzen
verteidigen
1. bewirten; 2. traktieren
prgeln
1. abkaufen; 2. kaufen
erstehen
bestechen
1. verabscheuen; 2. verachten
verschmhen
miachten
Ankauf (r)
werfen s.
verwerflich
Verachtung (e)
verchtlich
verchtlich
aufrichten
1. aufklren; 2. erhellen; 3. erleuchten; 4. klarlegen
1. Aufklrung (e); 2. Beleuchtung (e)
elektisieren
1. hinnehmen; 2. mitnehmen
hernehmen
zusetzen
diskutieren
1. examinieren; 2. untersuchen
prfen
probieren
1. irremachen; 2. stren
trben s.
wirren s.
vertonen
erpressen
schmalzen
fetten
streichen
gehen
fahren
mitgehen
1. wallen; 2. ziehen
1. Bezirk (r); 2. Komitat (s)
1. Biene (e); 2. Imme (e)
Imker (r)
Bienenzucht (e)
Bienenstock (r)
meckern
melancholisch
mollig
Wrme (e)
warm
hochsommerlich
Warmfront (e)
Treibhaus (s)
Wrmer (r)
1. gemtsvoll; 2. gemtvoll
Brust (e)
Bste (e)
Busen (r)
Brustwarze (e)
neben +A
daneben
vergreifen (s.)
Fehlgriff (r)
Satellit (r)
einlegen
1. beifgen; 2. beilegen; 3. einschlieen; 4. beischlieen
1. anliegend; 2. nebenstehend
anbei
beifolgen
beiliegen
nebenschlich
Nebensache (e)
nebenbei
Nebenflu (r)
1. Beigeschmack (r); 2. Nebengeschmack (r)
Nebeneinkommen (s)
Nebenkosten (Pl.)
Nebenumstand (r)
Hintertreppe (e)
1. Anlage (e); 2. Beiblatt (s); 3. Beilage (e); 4. Einlage (e);
5. Zulage (e)
Nebensatz (r)
1. Adjektiv (s); 2. Beiwort (s); 3. Eigenschaftswort (s)
1. Abweg (r); 2. Seitenweg (r)
Nebengasse (e)
Nebenstrae (e)
Weste (e)
Leibchen (s)
Nebenordnung (e)
1. beilufig; 2. nebenhin
verwhlen s.
1. nchst +D; 2. neben +D
bei +D
entlang
a.d. (an der)
dabei
1. dabei; 2. nebenher
nebenan
nebenstehend
vorber
daneben
nebenhin
1. Brustfell (s); 2. Rippenfell (s)
Brustkorb (r)
1. bergehen; 2. zurcksetzen
Bste (e)
Bstenhalter (r)
1. unbillig; 2. ungebhrlich
wrdigen
1. unwert; 2. unwrdig
wrdig
Wrde (e)
wrdevoll
hohl
seelenvoll
ehrerbietig
tief
Tiefsinn (r)
Tiefkhlung (e)
Tiefkhltheke (e)
tiefgekhlt
welcher/welche/welches
Tiefstand (r)
tiefdringend
tiefgreifend
Tiefe (e)
Untiefe (e)
Lot (s)
Hohlweg (r)
Zuflucht (e)
Asyl (s)
Schirm (r)
Schutzhtte (e)
flchten (s.)
fliehen
1. Flucht (e); 2. Rettung (e)
flchtig
1. Gestt (s); 2. Pferdeherde (e)
Wandel (r)
Aufzug (r)
Satz (r)
Marsch (r)
Fahrpreis (r)
marschieren
1. Billet (s); 2. Fahrkarte (e)
1. Eisenbahnfahrkarte (e); 2. Eisenbahnkarte (e)
marschnereit
1. Fahrplan (r); 2. Kursbuch (s)
Retourfahrkarte (e)
Rckfahrkarte (e)
1. Donner (r); 2. Gedonner (s)
donnern
grollen
Decke (e)
1. Plafond (r); 2. Zimmerdecke (e)
Himmelbett (s)
wieviel ?
wieweit ?
Quantitt (e)
Menge (e)
Gre (e)
Zahl (e)
quantitativ
entschuldigen
entschuldigen
Rettung (e)
ledig
Zusatzzug (r)
unrettbar
rettbar
Unfallstation (e)
Rettungswagen (r)
1. Rettung (e); 2. Rettungsleute (Pl.)
Ambulanz (e)
Notleine (e)
Sanitter (r)
Rettungsdienst (r)
Entlastungszeuge (r)
Entschuldigung (e)
Hort (r)
Schwiegertochter (e)
Braut (e)
Wiesel (r)
wagen
trauen s.
schpfen
Lehre (e)
1. jh; 2. schroff; 3. steil
Gift (s)
rger (r)
1. Anschlag (r); 2. Attentat (s)
Attentter (r)
Messung (e)
vermessen s.
1. gewagt; 2. khn
vermessen
dreist
1. wagehalsig; 2. waghalsig
1. unterstehen s.; 2. unterstehn s.; 3. vermessen s.
wagen s.
Wagnis (s)
Abmessung (e)
Dimension (e)
Ausma (s)
unschmiegsam
starr
steif
stracks
steifen
versteifen
Starrheit (e)
Meile (e)
meilenlang
mopsen s.
giftig
immens
unergrndlich
mebar
tauchen
schpfen
Schpflffel (r)
Treffen (s)
Wettkampf (r)
Bilanz (e)
Waage (e)
1. abmessen; 2. abwgen
wgen
Ing. (Ingenieur)
Ingenieur (r)
Messer (r)
1. eitel; 2. schier
bar
1. gerade; 2. Lot (s); 3. lotrecht
Megert (s)
1. Bleiot (s); 2. Lot (s)
Mastab (r)
migen
ermigen
gemigt
mig
Mumm (r)
weil
denn
Geomatrie (e)
Maen (Pl.)
Mastab (r)
Ma (s)
manehmen
mahalten
anmessen
mig
mavoll
unmig
malos
Unma (s)
Tiefgang (r)
Tauchsieder (r)
Mrchen (s)
Mrchenfilm (r)
fabulieren
mrchenhaft
fabelhaft
weithinaus
fern
weiter
weiterher
weitrechend
langsichtig
weitergehend
weit
1. fernhin; 2. langhin; 3. weithin
1. fernher; 2. weither
Meister (r)
meisterhaft
Meisterschaft (e)
ungeknstelt
geknstelt
unnatrlich
Scharfstze (r)
knstlich
Kalk (r)
Gemetzel (s)
1. Metzger (r); 2. Schlchter (r)
Fleischbank (e)
1. kalken; 2. tnchen; 3. weien
Tnche (e)
kalkhaltig
Schnittlauch (r)
Nudeln (e)
Wetterwarte (e)
Meter (r)(s)
Meterzentner (r)
Zentner (r)
1. Schnittpunkt (r); 2. Treffpunkt (r)
Stich (e)
Ausschnitt (r)
Beizahn (r)
Mexiko
mexikanisch
Mexikaner (e)
Honig (r)
Feldarbeit (e)
Flitterwochen (Pl.)
1. Honigkuchen (r); 2. Lebkuchen (r); 3. Pfefferkuchen (r)
1. barfu; 2. blofig
Flur (e)
Landwirtschaft (e)
Agrikultur (e)
landwirtschaftlich
konom (r)
Feld (s)
Flur (e)
nackt
1. Ble (e); 2. Nackheit (e)
Rain (r)
was ?
worunter ?
worunter ?
wodurch ?
wogegen ?
wovor ?
wir
unser/unsere/unser
wonach ?
whrend
ob +G
halber +G
wegen +G/+D
seinethalben
deinetwegend
1. meinethalben; 2. meinetwegen
unserthalben
1. worein ?; 2. worin ?
worin ?
woraus ?
da
1. Unseren (Pl.); 2. Unsern (Pl.)
ehebaldigst
ehest
baldig
1. bevor; 2. ehe
1. unserer/unsere/unseres; 2. unsrer/unsre/unsres
Unsere (r)(e)
Unsere (s)
1. warum ?; 2. wofr ?
weshalb ?
derweil
indem
bis
Michael
ehestens
Nichtsnutz (r)
Taugenichts (r)
sobald
wozu ?
wonach ?
Nikolaus
wann
wobei
Langspielplatte (e)
Max
Mikrophon (s)
Mailand
Milliarde (e)
Million (e)
Millionr (r)
wie ?
welcherlei
mimisch
Mimose (e)
1. woran ?; 2. worauf ?; 3. worber ?; 4. worunter ?
krzlich
mitsammen
immerhin
dessenungeachtet
alledem
jedesmal
nichtsdestoweniger
gleichviel
1. egal; 2. einerlei
1. all; 2. alles
jeder/jede/jedes
gerieben
zunchst
zu allererst
jedenfalls
allenfalls
1. allerhand; 2. allerlei; 3. jederlei
herumsprechen
allerseits
1. allgewaltig; 2. allmchtig
berall
berallher
berallhin
jedermann
jeweilig
Alltagsleben (s)
tglich
allwissend
allenthalben
jeweils
allemal
stets
jederzeit
immer
beiderseits
beiderlei
beide
wofr ?
wozu ?
wobei ?
Miniatur (e)
minimal
Minister (r)
1. Ministerprsident (r); 2. Premierminister (r)
Portefeuille (s)
Ministerium (s)
uns
1. Gattung (e); 2. Qualitt (e)
Beschaffenheit (e)
Gte (e)
qualitativ
Gtevorschrift (e)
beschaffen
Qualifikation (e)
qualifiziert
unqualifizierbar
1. als; 2. wie
1. Muster (s); 2. Vorlage (e)
Formel (e)
Modell (s)
Schema (s)
Probestck (s)
Probensammlung (e)
musterhaft
etwa
gegen +A
gleichsam
nachdem
da
1. wofr ?; 2. woran ?; 3. worauf ?
Drse (e)
1. woran ?; 2. worber ?; 3. worum ?; 4. wovon ?
Myrte (e)
Messe (e)
mystisch
Mitesser (r)
Mythologie (e)
Mythe (e)
wovor ?
nachdem
nun
womit ?
indem
Sumpf (r)
Morast (r)
morastig
sumpfig
Manier (e)
Art (e)
Weise (e)
modern
Manier (e)
Wesen (s)
manieriert
ungesittet
Unmanier (e)
modifizieren
modifizieren s.
Methode (e)
1. griesgrmig; 2. unwirsch
vergrml
verbissen
1. brbeiig; 2. mrrisch
Haselnu (e)
Moos (s)
mohammedanisch
Mohammedaner (r)
gierig
begierig
Gier (e)
possenhaft
putzig
ulken
1. Eichhrnchen (s); 2. Hrnchen (s)
Molekl (s)
Mller (r)
Mole (e)
Motte (e)
mottig
sagen
Sage (e)
Spruch (r)
sagenhaft
Satz (r)
mongolisch
Mongole (r)
Mongolei (e)
Namenszug (r)
Alleinhandel (r)
Gemurmel (s)
knurrig
murmeln
Murmeltier (s)
brummen
knurren
murren
Mhren
morsen
schauerlich
1. Krmchen (s); 2. Schmarren (r)
Brckchen (s)
Brocken (r)
Krume (e)
krmeln
waschen
splen
Wsche (e)
Waschen (s)
Wscherei (e)
waschen s.
Waschraum (r)
Waschbecken (s)
Waschlappen (r)
Waschschlssel (e)
mobilisieren
waschecht
1. Trank (r); 2. Trnke (e)
Wscherei (e)
1. Splbecken (s); 2. Sple (e)
Splmittel (s)
Abwaschwasser (s)
Waschmaschine (e)
Waschkche (e)
1. lcheln; 2. schmunzeln
1. Wscherin (e); 2. Waschfrau (e)
Waschmittel (s)
jetzt
derzeit
nun
diesmalig
jetzig
stiefmtterlich
Stiefmutter (e)
Stiefvater (r)
Stiefbruder (r)
Halbschwester (e)
Stiefeltern (Pl.)
Moskau
Motel (s)
Motiv (s)
Haspell (e)
Motor (r)
Motorgehuse (s)
Motorhaube (e)
Motorpanne (e)
1. Kraftrad (s); 2. Motorrad (s)
Motorradrennen (s)
Leibesvisitation (e)
1. Lok (e); 2. Lokomotive (e)
rcken
Gebrde (e)
1. bewegungslos; 2. regunglos; 3. unbeweglich
reglos
Stille (e)
bewegt
Bewegung (e)
Bewegung (e)
bewegungsarm
bewegen
regen
wackeln
beweglich
beweglich
beweglich
Lichtspielhaus (s)
1. Fahrtreqqe (e); 2. Rolltreppe (e)
Kino (s)
bewegen s.
Moment (s)
Mrser (r)
hinter +A
rckwrts
hinter +D
hintenan
dahinter
1. hinterdrein; 2. hinterher
Muff (r)
zeitlich
vergnglich
Versumnis (s)
Versumte (s)
lumpen
vergngen s.
Vergngen (s)
lustig
belustigen
vergngen
bestandlos
letzt
Vergangenheit (e)
letztjhrig
v.J. (vorigen Jahres)
Prteritum (s)
neulich
neulich
Mumie (e)
Feierabend (r)
Arbeit (e)
Werk (s)
erwebslos
Arbeitgeber (r)
Inangriffnahme (e)
Arbeitslohn (r)
arbeitstchtig
Arbeitskraft (e)
Arbeitsproze (r)
1. Arbeitsplatz (r); 2. Arbeitsstelle (e)
Arbeitsklima (s)
Arbeitszeit (e)
Arbeitslust (e)
arbeitsunfhig
arbeitsscheu
Arbeitsbuch (s)
Kittel (r)
Arbeitskreis (r)
arbeitspflichtig
Ag. (Arbeitsgemeinsaft)
schaffen
1. Arbeitstag (r); 2. Werktag (r)
Vesper (e)
werktags
1. arbeitslos; 2. berufslos; 3. Arbeitslose (r)(e)
Arbeiter (r)
Arbeiterbewegung (e)
Arbeiterklasse (e)
Arbeiterpartel (e)
Arbeitheim (s)
1. Assistent (r); 2. Mitarbeiter (r)
Kollege (r)
Arbeitnehmer (r)
Mur (e)
1. Geranie (e); 2. Pelargonie (e)
Most (r)
Senf (r)
mssen
1. ausweisen; 2. deuten
bezeigen
verraten
beweisen s.
gebaren
Zeiger (r)
Kennziffer (e)
Zeigefinger (r)
Schaubude (e)
Gaukler (r)
Museum (s)
aufspielen
Arbeit (e)
Kunstwerk (s)
Kunststoff (r)
Kunstleder (s)
1. Baudenkmal (s); 2. Kunstdenkmal (s)
1. kunsterfahren; 2. kunstsinnig
Liebhaber (r)
Werkstatt (e)
Kunstschatz (r)
1. Eiskunstlauf (r); 2. Kunstlauf (r)
Eiskunstlufer (r)
Betrieb (r)
Wirksamkeit (e)
1. arbeiten; 2. fungieren; 3. funktionieren
wirken
operieren
bettigen s.
bettigen
Stelze (e)
Programm (s)
Sendeschlu (r)
1. Schicht (e); 2. Arbeitsschicht (e)
Instrument (s)
Mechaniker (r)
Atelier (s)
Operation (e)
1. Operationsraum (r); 2. Operationssaal (r)
Prothese (e)
1. Bau (r); 2. Pflege (e)
Operation (e)
Bau (r)
ungebildet
wild
Unkultur (e)
Bildung (e)
Kulturgesichte (e)
bilden s.
gesittet
Kultur (e)
Knstler (r)
Kunst (e)
1. knstlerisch; 2. kunstmig
Knstlerin (e)
Werkfhrer (r)
a.G. (als Gast)
nationalistisch
1. Rohr (s); 2. Schilf (s)
Pritsche (e)
1. Beinkleid (s); 2. Hose (e)
1. Bug (r); 2. Bgelfalte (e)
Hosenbein (s)
Hosentrger (r)
hochbedeutend
weitlufig
hochgebildet
gr. (gro)
hochbegabt
leistungsstark
gro
Gromutter (e)
Grovater (r)
1. Oheim (r); 2. Ohm (r); 3. Onkel (r)
Bageige (e)
Grobritannien
hochverdient
Growirtschaft (e)
berlaut
Karwoche (e)
Lupe (e)
Vergrerungsglas (s)
1. grojhrig; 2. mndig; 3. volljhrig
Botschafter (r)
Botschaft (e)
1. groherzig; 2. gromtig
Gromut (e)
Edelmut (r)
1. Muhme (e); 2. Tante (e)
hochgeschossen
Erhhung (e)
grerenteils
Hochofen (r)
vielmal
1. glckselig; 2. herzensfroh
berwach
hart
mchtig
saugrob
urpltzlich
herzlich
sehr
gar
vielgeliebt
steinalt
arg
ber
rein
zu
hchstwahrscheinlich
1. harthrig; 2. schwerhrig
Karfreitag (r)
hochachten
hochhalten
Hochachtung (e)
hochgeehrt
Gre (e)
gromulig
zahlreich
grougig
groartig
groelterlich
Groeltern (Pl.)
1. Groreinemachen (s); 2. Reinemachen (s); 3.
Reinmachen (s)
Grobetrieb (r)
Growirtschaft (e)
Hochwild (s)
Grostadt (e)
mondn
nobel
grozgig
Grenwahnsinn (r)
grotuerisch
nanu
fr +A
1. an +A; 2. zu +D
bei +D
b. (bei/beim)
Tag (r)
tagtglich
Sonne (e)
gebrunt
Nachtgleiche (e)
Sonnenaufgang (r)
Tageslicht (s)
Sonnenschein (r)
Sonnenfinsternis (e)
tagelang
Postsachen (Pl.)
Tagespresse (e)
Tageblatt (s)
tagsber
Hort (r)
1. Journal (s); 2. Tagebuch (s)
Faulpelz (r)
Sonnenuntergang (r)
tagelang
Neapel
tglich
1. sonnig; 2. -tgig
sonnen (s.)
Tag (r)
untertags
tags
Wohnzimmer (s)
Tagesschicht (e)
Sonnenblume (e)
Sonnenstrahl (r)
Tageszeit (e)
Tagelohn (r)
Sonnenstich (r)
Kalender (r)
1. Apfelsine (s); 2. Orange (e)
orange
Orange (s)
Narzisse (e)
Mispel (e)
Hochzeitsreise (e)
Schnupfen (r)
verschnupft
rter (r)
DDR (Deutsche Demokratische Republik)
Saft (r)
nlich
feucht
na
Nsse (e)
Feuchtigkeit (e)
nafest
Vergimeinnicht (s)
negativ
neckisch
Neger (r)
viereinhalb
vierseitig
vier
1. Quart (e); 2. viertel
1. Quartal (s); 2. Vierteljahr (s)
vierte
Viertelstunde (e)
Viertel (s)(r)
Quart (s)
viertens
vierstckig
Vierer (r)
Vier (e)
vierjhrig
viertausend
viererlei
vierbeinig
viertgig
viertgig
vierhundert
vierfach
Viereck (s)
viereckig
viersitzig
Viertakter (r)
vierzig
vierzigste
vierziger
Vierzig (e)
Quadrat (s)
Quadratwurzel (e)
Quadratmeter (s)
quadrieren
zuweilen
weiland
1. einige; 2. etlich
paar
etlichemal
beschwerlich
Schwerarbeiter (r)
schwer
wuchten
unfgsam
schwerlich
schwerfallen
Schwermetall (s)
schwerfllig
grollen
Groll (r)
Schwierigkeit (e)
Schwere (e)
dir
mir
ihm
ihr
heranwagen (s.)
fallen
Anlauf (r)
losziehen
1. anlaufen; 2. anrennen
ihnen
herangehen
rammen
1. losfahren; 2. losgehen
stemmen
anlehnen
anspringen
anprallen
stoen auf +A
euch
uns
ohne +A
1. entbehren; 2. missen
vermissen
1. unabkmmlich; 2. unentbehrlich
abkmmlich
entbehrlich
1. Geschlecht (s); 2. nein
undurchsichtig
Nichtraucher (r)
1. ungerade; 2. ungrade
unverkuflich
kein/keine/kein
unbesetzt
unwichtig
berhren
inoffiziell
vergnnen
ungezwungen
ungefllig
1. unausgiebig; 2. unergiebig
unerwnscht
1. nichtentsprechend; 2. ungem
unmageblich
unweit +D/+G
unaufrichtig
ungeahnt
nicht
1. milingen; 2. miraten
miglcken
unglaubwrdig
unratsam
unvollstndig
mifallen
unwissentlich
unwissenschaftlich
unwirklich
stumm
sprachlos
Stummfilm (r)
gelt
verschieden
mancher/manche/manches
manch
1. edel; 2. hochwertig; 3. vollbltig
1. adelig; 2. adlig
1. veredeln; 2. vergten
hochherzig
Adel (r)
edelherzig
deutsch
DM (Deutsche Mark)
Deutsch (s)
Rotwelsch (s)
Niederlande (Pl.)
niederlndisch
Deutschland
Deutschtum (s)
Filz (r)
filzig
geschweige
1. geschlechtlich; 2. venerisch; 3. einige
etliches
gewissenmaen
einigermaen
verneinend
unlngst
neudrings
Schlendrian (r)
zeugen
Nation (e)
national
Nationalbewutsein (s)
Nationalfarben (Pl.)
Nationalfeier (e)
Nationalmannschaft (e)
Landestracht (e)
1. Nationalitt (e); 2. Volkstum (s)
Sippe (e)
international
Vlkerrecht (s)
1. Lnderkampf (r); 2. Lnderspiel (s)
Internationalismus (r)
internationalisieren
Geschlecht (s)
geschlechtlich
Neonrhre (e)
Volk (s)
Volkslied (s)
Volksweise (e)
Bevlkerung (e)
Volkswirtschaft (e)
Volksarmee (e)
vlkisch
Volksdemokratie (e)
volkstmlich
Volkstanz (r)
volksmig
Volksschule (e)
Volksrepublik (e)
Volksmrchen (s)
Volksbildung (e)
Volkskunst (e)
Volkskunde (e)
Volkszhlung (e)
bevlkerungszanahme (e)
Volksabstimmung (e)
1. populr; 2. volkstmlich
Popularitt (e)
unbeliebt
Volksbrauch (r)
menschenleer
Vlkerwanderung (e)
1. Trachenkleid (s); 2. Volkstracht (e)
Volksmusik (e)
namens
Name (r)
namens
Erziehung (e)
Zucht (e)
Pdagogik (e)
1. unerzogen; 2. ungezogen
1. Erzieher (r); 2. Artikel (r); 3. Geschlechtswort (s)
Ziehmutter (e)
Ziehvater (r)
1. Pension (e); 2. Pensionat (s)
Erzieherin (e)
Zieheltern (Pl.)
Pflegeeltern (Pl.)
Ziehkind (s)
1. Nennwert (r); 2. Nominalwert (r)
namhaft
lachen
Gelchter (s)
Gelchter (s)
1. belachenswert; 2. lcherlich
blostellen
heien
namentlich
Denkwrdigkeit (e)
Nenner (r)
Karte (e)
nominell
1. Frwort (s); 2. Pronomen (s)
Register (s)
Namenstag (r)
verlesen
Nennwort (s)
Deklination (e)
1. Namensschild (s); 2. Schild (s)
namenlos
dareinschauen
gucken
zuschauen
schauen
sehen
Schau (e)
Erachten (s)
1. Differenzen (Pl.); 2. Unstimmigkeit (e)
Zuschauer (r)
Schauer (r)
Zuschauerraum (r)
Zuschauertribne (e)
Nil (r)
Stickstoff (r)
Stickoxid (s)
Nockerl (s)
Nomade (r)
normal
Norweger (r)
norwegisch
Norwegen
ja
Notizbuch (s)
1. Feuilleton (s); 2. Novelle (e)
November (r)
Weib (s)
wachsen
Frauenarzt (r)
Schlu (r)
Dameeinzel (s)
Damenkonfektion (e)
weiblich
Damenbekleidung (e)
Kuferin (e)
weibisch
Weibchen (s)
Gei (e)
Lwin (e)
Fchsinn (e)
Wlfin (e)
Schwertlilie (e)
1. ledig; 2. unverhiratet
Zuwachs (r)
Anwuchs (r)
anwachsen
zunehmen
vergrern s.
wachsen
heben
Hebung (e)
Zgling (r)
1. Gewchs (s); 2. Pflanze (e)
Pflanzenkunde (e)
Vegetation (e)
Schwester (e)
Wuchs (r)
Wachstum (s)
null
Null (e)
W (Westen)
1. i.P. (in Pension); 2. i.R. (im Ruhestand)
quken
Herde (e)
leutselig
Schleim (r)
Nacken (r)
Hals (r)
strrig
halsstarrig
steifnackig
verschroben
Halswirbel (r)
1. Binde (e); 2. Krawatte (e); 3. Schlips (r)
Halsband (s)
Halsband (s)
Genick (s)
halsbrecherisch
1. Geifer (r); 2. Speichel (r)
Spucke (e)
schlecken
Bndel (s)
genschig
Leckerbissen (r)
schleimig
Schleim (r)
Sommer (r)
Sommerfrische (e)
Pappel (e)
sommerlich
Sommerferien (Pl.)
Sommerschluverkauf (r)
Hochsommer (r)
Spie (r)
Spieer (r)
Nachsommer (r)
miauen
Heft (s)
Schaft (r)
wrgen
Schlucken (s)
1. Schlund (r); 2. Speiserhre (e)
Idiom (s)
Sprache (e)
Zunge (e)
sprachkundig
Sprachgefhl (s)
Sprachforscher (r)
sprachlich
Mundart (e)
dialektisch
1. Grammatik (e); 2. Sprachlehre (e)
Sprachkurs (r)
Sprachstudium (s)
Sprachgebiet (s)
Sprachwissenschaft (e)
Sprachprfung (e)
Sattel (r)
Gewinn (r)
Gewinn (r)
profitabel
Sattelschlepper (r)
wiehern
Gewieher (s)
Treffer (r)
deutlich
barsch
roh
roh
Rohgewicht (s)
1. Rohmaterial (s); 2. Rohstoff (r)
Rohmaterialversorgung (e)
Rohkost (e)
Rohseide (e)
Teig (r)
Marder (r)
schnarchen
Pfeil (r)
ffnung (e)
Schlitz (r)
Schlund (r)
erklren s.
schnurgerade
hinausgehen
pfeilschnell
freimtig
freiherzig
offen
Hochsee (e)
Offenheit (e)
Freimut (r)
1. offenherzig; 2. treuherzig
glatt
bekunden
Publikum (s)
ffentlich
ffentlichkeit (e)
verffentlichen
bekanntgeben
offenbar
schneiden
Birke (e)
nakalt
Lymphdrse (e)
Ouvertre (e)
aufstehen
offenlassen
aufhalten
acht
achte
Achtei (r)(s)
achtens
Achter (r)
Acht (e)
achtjrig
achttausend
achterlei
achtmonatig
achtstellig
achtseitig
achtstndig
achtzig
achtzigste
achthundert
achtmal
1. Fhrte (e); 2. Spur (e)
drcken
verschollen
Druck (r)
1. drckend; 2. erdrckend; 3. schwl
dumpf
Druck (r)
Moment (s)
Nachdruck (r)
eindringlich
nachdrklich
flugs
Presse (e)
Druckschrift (e)
druckfertig
1. Buchdrucker (r); 2. Drucker (r)
Druckerei (e)
verfolgen
Elend (s)
Krppel (r)
verkrppelt
darben
elend
jmmerlich
kmmerlich
jammervoll
1. erdrckend; 2. schwerwiegend; 3. triftig
gedrckt
spren
nachforschen
1. Erhebung (e); 2. Untersuchung (e)
spurlos
drucken
Druck (r)
Druckschrift (e)
1. Druck (r); 2. Drucksache (e); 3. Druckschrift (e)
Vordruck (r)
Spurweite (e)
Spur (e)
sthnen
chzen
wimmern
winseln
Liegestuhl (r)
Ruhestand (r)
Ruhezustand (r)
Ruhe (e)
Fassung (e)
1. West; 2. Westen
westwrts
Westen (r)
westlich
Westbahnhof (r)
westlich
1. Pension (e); 2. Rentne (e)
Rente (e)
1. Pensionr (r); 2. Pensionist (r); 3. Rentner (r)
1. Pensionistin (e); 2. Rentnerin (e)
pensionirien
beruhigt
ruhig
gesetzt
gefat
still
Ruhesessel (r)
lagern
basieren
ruhen
Quittung (e)
1. ruhelos; 2. unruhig
beunruhigen
beunruhigen s.
Unrast (e)
Unruhe (e)
quittieren
stillhalten
stillbleiben
gewhrleisten
darbieten
dehnbar
ziehbar
Reck (s)
1. dehnen s.; 2. strecken s.
1. ergreifen; 2. greifen
reichen
klitschig
Auslufer (r)
schinden
scheren
Made (e)
Getriebe (s)
1. kribbeln; 2. schwrmen
wimmeln
ach
Stde. (Stunde)
Oase (e)
Ozean (r)
berseedampfer (r)
miesmachen
abgestanden
Tndelmarkt (r)
Plunder (r)
Alteseisen (s)
Schrott (r)
1. dorthin; 2. Ode (e)
hin
dahin
vergeben
Vergebung (e)
aufstellen s.
anstellen s.
anstellen
drben
zunicken
hinschleppen
anlocken
zuwerfen
anbrennen
zulassen
Hinkunft (e)
zukommen
anmachen
aufmerken
Rcksichtsnahme (e)
hinwenden
hinwenden s.
antragen
zubringen
hinziehen
vergeben
zuerkennen
zusprechen +D +A
Zusprechung (e)
hinzukommen
dazukommen
hingeraten
anklammern
Zuruf (r)
drauen
Zuzug (r)
1. anbinden; 2. anknpfen
antreten
herantreten
anschleichen
zustoen
1. begeben; 2. hingehen; 3. hinziehen
Hinweg (r)
heranwagen (s.)
hinzeigen
1. herhalten; 2. reichen
zustrmen
anstrmen
Hinblick (r)
Anflug (r)
anfahren
anstiffen
andrngen
hinhalten
dahingehren
hingehren
gehrig
hinsetzen
anrcken
andrngen s.
anschwimmen
1. Hinfahrt (e); 2. Hinreise (e)
hinzusetzen s.
hinsetzen s.
hinsetzen
hinschlagen
aufschlagen
1. hinhauen; 2. schmettern
hauen
anspringen
anschlagen
Hinweg (r)
zutragen
heranziehen
anziehen
hinziehen
hinwegsetzen
Oder (e)
altmodisch
altvterisch
altertmlich
Grube (e)
Bau (r)
althochdeutsch
Offensive (e)
Grund (r)
Ursache (e)
Stifter (r)
Diplom (s)
dipl. (diplomiert)
Diplom (s)
Diplomingenieur (r)
Dokument (s)
Urkunde (e)
Stempelmarke (e)
1. Altertum (s); 2. Antike (e)
klug
gescheit
klgeln
Klugheit (e)
1. anstiffeb; 2. schaffen; 3. verschulden; 4. zufgen
antun
bringen
bewirken
verursachen
urschlich
unklug
unvernnftig
Lehrfilm (r)
Oktober (r)
l (s)
Olive (e)
lbild (s)
lheizung (e)
lsardine (e)
lsaaten (Pl.)
lgewchse (Pl.)
lstand (r)
italienisch
Italiener (r)
Italien
billig
S. (Seite)
Seite (e)
Flanke (e)
Rippenfleisch (s)
Beiwagen (r)
Beifahrer (r)
Seitenblick (r)
umlegen s.
seitwrts
seitlich
seitlich
Lsung (e)
olympisch
Olympiasieger (r)
Schere (e)
Blei (s)
bleiern
bleischwer
lschen
lschen
pfropfen
schirmen
Obhut (e)
Hut (e)
Altar (r)
unauslschbar
lschbar
tauen
1. Schmelze (e); 2. Tauwetter (s)
Taupunkt (r)
Schmelzgrenze (e)
verlesen
unleserlich
Lektre (e)
Leser (r)
Lesebuch (s)
belesen
tauen
Schmelze (e)
sovielmal
dergestalt
manchmal
bisweilen
1. Eierkuchen (r); 2. Pfannkuchen (r)
Omelett (s)
Zinn (s)
auf +D
per +A
altdeutsch
zu +D
an +D
dorther
Oper (e)
Opernsnger (r)
Opernhaus (s)
Operette (e)
Optik (e)
Stunde (e)
Uhr (e)
Stundenlohn (r)
1. allstndlich; 2. stndlich
stundenweise
Stundengeschwindigkeit (e)
Stundenplan (r)
Uhrmacher (r)
Stundenzahl (e)
stundenlang
Gehwerk (s)
Uhrband (s)
brllen
Gebrll (s)
Orgel (e)
Flieder (r)
Organist (r)
Riese (r)
kolossal
gigantisch
riesig
Rssel (r)
Scheitel (r)
Zinne (e)
Giebel (r)
russisch
Russe (r)
Russin (e)
Russisch (s)
Lwe (r)
Ruland
Nase (e)
Schnauze (e)
Nasenflgel (r)
nseln
Nster (e)
schneuzen s.
schneuzen
Nashorn (s)
Spindel (e)
Rolle (e)
Ursula
Land (s)
Parlament (s)
Landesgrenze (e)
Lndername (r)
Landesmeister (r)
landgltig
Landregen (r)
Jahrmarkt (r)
landesblich
1. Chaussee (e); 2. Landstrae (e)
Ortophde (r)
Arzt (r)
rztlich
medizinisch
Ordination (e)
1. Ordination (e); 2. Ordinationsraum (r); 3. Sprechzimmer
(s)
Bereitschaftsdienst (r)
1. abhelfen; 2. reparieren
1. Medikament (s); 2. Medizin (e)
Medizin (e)
meuchlings
pirschen
stupid
albern
unsinnig
1. Geiel (e); 2. Peitsche (e)
geieln
Strmer (r)
1. belagern; 2. bestrmen
strmen
1. Hostie (e); 2. Oblate (e); 3. Waffel (e)
Sule (e)
Kolumne (e)
dividieren
geben
1. Abt. (Abteilung); 2. Kl. (Klasse)
Sparte (e)
Abteilung (e)
Klasse (e)
Primus (r)
Klassenkampf (r)
sortieren
klassenbewut
1. Anteil (r); 2. Teil (r)(s)
anheimfallen
Abteilungsleiter (r)
Prdikat (s)
Zensur (e)
Note (e)
Dividend (r)
1. Division (e); 2. Teilung (e)
ungeteilt
unteilbar
Teiler (r)
Teilung (e)
teilen s.
Teilung (e)
sterreichisch
sterreicher (r)
seit +D
dort
dabeisitzen
dortlassen
stehenlassen
Heim (s)
daheim
eingesessen
heimisch
Anreiner (r)
dabeibleiben
klebenbleiben
Kaution (e)
bewahren s.
wahren s.
zurckhalten
oval
Altstadt (e)
Verwahrung (e)
Protest (r)
behutsam
vorsichtig
bedchtig
Vorsicht (e)
Overall (r)
Vorsichtsmaregel (e)
1. Kindergarten (r); 2. Spielschule (e)
Kindergrtnerin (e)
Sauerstoff (r)
Ozon (s)
Ozonloch (s)
Ozonschicht (e)
er
es
sie
splen
gurgeln
ausschweifen
Buchtung (e)
1. Bai (e); 2. Bucht (e); 3. Busen (r)
1. Edmund; 2. Eugen
sie
faustdick
boxen
Faust (e)
Boxen (s)
Faustkampf (r)
Boxer (r)
Boxkampf (r)
Ochse (r)
Zaunknig (r)
Bullauge (s)
Scho (r)
Schohund (r)
Stich (e)
Anzug (r)
Kleidung (e)
Toilette (e)
kleiden s.
Toilette (e)
Ergu (r)
Sturzgut (s)
Schmelzkse (r)
ergieen s.
selbstndig
Selbstndigkeit (e)
verselbstndigen (s.)
flgge
Selbstbildnis (s)
Selbstkritik (e)
Selbstvertrauen (s)
selbstgefllig
1. Autobiographie (e); 2. Lebenslauf (r); 3.
Selbstbiographie (e)
Selbstgefhl (s)
kpfig
rechthaberisch
eigensinnig
Eigensinn (r)
gedankenlos
Eigentor (s)
Selbstmord (r)
Feuerzeug (s)
eigenmchtig
Einbildung (e)
1. Anlasser (r); 2. Selbstandlasser (r)
Selbsterkenntnis (e)
freiwillig
unwillkrlich
Willkr (e)
Willkhrherrschaft (e)
Selbstbediegung (e)
Selbstbediegungsgeschft (s)
Selbstbediegungsgaststtte (e)
Selbstkosten (Pl.)
enthaltsam
Ihnen
gieen
schtten
1. Gieerei (e); 2. Gu (r)
Gu (r)
Gieerei (e)
Gueisen (s)
1. gieen; 2. spritzen
Giekanne (e)
Sprengwagen (r)
Selbstbewutsein (s)
unbewut
bewutlos
1. bewut; 2. selbstbewut
Gu (r)
1. Migung (e); 2. Selbstbeherrschung (e)
Notwehr (e)
Selbstverteidigungssportart (e)
Eigennutz (r)
1. selbstlos; 2. uneigenntzig
1. egoistisch; 2. selbstschtig
Wache (e)
Wchter (r)
Wrter (r)
Hter (r)
Teufel (r)
teuflich
alt
Alte (e)
Alte (r)
ltlich
bewachen
Verwahrung (e)
unbewacht
hten s.
1. Funkstreife (e); 2. Runde (e)
rasen
tobschtig
rasend
Wache (e)
Bewachung (e)
berwachen
wachen
armanisch
Armenier (r)
1. Feldwebel (r); 2. Wachtmeister (r)
Major (r)
Erzfeind (r)
ewig
Erblasser (r)
Ewigleit (e)
Eigentumswohnung (e)
ererbt
erben
erblich
erblich
1. Erbe (e); 2. erblich
Erbin (e)
Erbteil (r)(s)
Erbschaft (e)
Erbe (s)
hinterlassen
vererben
immergrn
mahlen
Freude (e)
freudig
Besatzung (e)
Posten (r)
Wache (e)
Wache (e)
1. Polizeistube (e); 2. Wache (e)
erfreuen s.
freuen s.
Wahn (r)
irrsinnig
wahnsinnig
irr
Tollheit (e)
Wahnsinn (r)
1. erfreulich; 2. freudig
freudig
1. Strudel (r); 2. Wirbel (r)
Wirbel (r)
Gefreite (r)
1. Ahnfrau (e); 2. Urahne (e); 3. Urmutter (e)
1. Ahn (r); 2. Stammvater (r); 3. Urahn (r); 4. Urvater (r)
Urauffhrung (e)
Urmensch (r)
Urwald (r)
uralt
1. Urzeit (e); 2. Vorzeit (s)
vorzeitlich
Urgemeinschaft (e)
Urbewohner (r)
ururalt
zusammenpacken
zusammen
addieren
1. fgen; 2. zusammenstellen
aufstellen
verabreden s.
verkuppeln
rollen
Knirps (r)
Faltboot (s)
Klappstuhl (r)
drachten
vereinigen
vertrglich
zusammenfallen
verschwren s.
1. Komplott (s); 2. Verschwrung (e)
Verschwrer (r)
1. unvereinbar; 2. unvertrglich
zusammenschlieen
zusammenschlieen s.
einfangen
zusammenfassen
Zusammenfassung (e)
zusammenlaufen
verflieen
verschlingen
verflechten s.
gerinnen
zusammenlaufen
zusammenhngen
Zusammenhang (r)
Beziehung (e)
1. zusammenhanglos; 2. zusammenhangslos
schnren
heften
1. Ansatz (r); 2. Betrag (r); 3. Summe (e)
summen
krmmen s.
unvereinbar
versammeln
1. ansammeln; 2. horten
sammeln
berschlagen
abstimmen
zusammenstimmen
einstimmen
scharren
vergleichen
Vergleich (r)
unvergleichbar
zusammenrufen
zusammentragen
zusammenziehen
zusammenziehen s.
zuziehen s.
1. zusammenfgen; 2. zusammenpassen
1. Fgung (e); 2. Gefge (s)
zusammenfgen s.
reimen s.
zusammenpassen
1. Krnzchen (s); 2. Zusammenkunft (e)
anschlieen
verkuppeln
verknpfen
verschrnken
Verkettung (e)
Verkettung (e)
1. verketten s.; 2. verknpfen s.
raffen s.
zerschrammen
1. durcheinanderbringen; 2. vermischen
vermengen
bekleckern
zusammenziehen
verbinden
Zufahrtstrae (e)
Fhlung (e)
Verbindung (e)
verwickeln
verwinden
1. verwirren; 2. wirren
verwickeln s.
wirren s.
verwirrt
auseinanderkommen
verketten
einlaufen
zusammengehen
1. anwachsen; 2. verwachsen
verwachsen
ballen
verschmelzen
verschmelzen
1. Umsturz (r); 2. Zusammenbruch (r); 3. Zusammensturz
(r)
strzen
zusammenstrzen
zusammenpacken
stapeln
umsinken
brechen
zusammenbrechen
smtlich
gesamt
1. insgesamt; 2. zusammen
scharen s.
Gesamtheit (e)
Allheit (e)
zusammenrechnen
zusammennehmen
zusammenraffen
Sammlung (e)
zusammennehmen s.
zusammenraffen s.
sammeln s.
erholen s.
fassen s.
ausscheiten
rumen
zusammentreffen
zusammengehrig
schlngeln
zusammensetzen
vertauschen
verwechseln
zusammensetzen
stoen
gedrngt
stoen
zertrmmern
kaputt
Zusammensto (r)
zusammentreten
Zusammensto (r)
1. zusammenprallen; 2. zusammenstoen
zerhacken
entzweien s.
verfeinden s.
zerwerfen s.
verfeinden
entzweien
durcheinander
herumreden
herumschlagen
Hin und Her (s)
Durcheinander (s)
zusammenziehen
scharen
zusammenschlieen
verwirren s.
verkrachen (s.)
quetschen
zermalen
1. schrumpfen; 2. verschrumpfen
eingehen
Einklang (r)
bereinstimmen
stimmen
Gesamtbild (s)
Gesamtflche (e)
Urureltern (Pl.)
Ureltern (Pl.)
Pfad (r)
grau
Herbst (r)
Winterfrucht (e)
herbstlich
Pfirsich (r)
1. aufrichtig; 2. deutlich
gerade
offen
stacheln
Trieb (r)
Instinkt (r)
Stipendium (s)
instiktiv
anregen
Antrieb (r)
Sporn (r)
Anreiz (r)
Trieb (r)
grauen
Steg (r)
Maultier (s)
ihn
Schock (r)
fnf
fnfstckig
fnfjhrig
Fnfjahrplan (r)
fnftausend
fnferlei
1. Einfall (r); 2. Idee (e)
launig
fnftel
fnfte
Fnftel (r)(s)
fnftens
Fnfer (r)
Fnf (e)
fnfhundert
fnfmal
Fnfkampf (r)
fnfzig
fnfzigste
1. fnfziger; 2. Fnfziger (r)
Fnfzigjahre (Pl.)
Fnfzig (e)
Fnfzigerin (e)
legieren
Grtel (r)
1. grten; 2. umgrten
Zone (e)
Reh (s)
Sintflut (e)
Wwe. (Witwe)
verwitwet
Witwe (e)
Witwer (r)
Pkt. (Punkt)
Beize (e)
Klecks (r)
1. Kaldaune (e); 2. Kuttel (e)
Lerche (e)
Bank (e)
Boden (r)
Dachboden (r)
Dachfenster (s)
Dachstube (e)
Fuboden (r)
dielen
Loge (e)
mutwilllig
bermtig
bermut (r)
Schauer (r)(s)
Schuppen (r)
Schober (r)
Schild (r)
Pakistan
Paul
Schiefer (r)
Flasche (e)
Flaschenmilch (e)
1. Eierkuchen (r); 2. Palatschinke (e); 3. Pfannkuchen (r)
Deckmantel (r)
1. Brantwein (r); 2. Schnaps (r)
schnapsen
Diele (e)
Steg (r)
Palme (e)
Palast (r)
Schlo (r)
Lauf (r)
Bahn (e)
Laufbahn (e)
Bahnarbeiter (r)
Bahnhof (r)
Berufswahl (e)
Bewerbung (e)
Preisausscheiben (s)
bewerben s. +A
Sofa (s)
Baumwolle (e)
Sweatshirt (s)
Klage (e)
beschweren s. +ber +A
beklagen s. +bei +D +ber +A
Panzer (r)
panzern
Panzerkasse (e)
Panzerzug (r)
stocken
Stockung (e)
panieren
Pension (e)
Priester (r)
Papst (r)
Papagei (r)
ppstlich
priesterlich
Papier (s)
Blatt (s)
Papiermesser (s)
Tte (e)
berschlaglaken (s)
Paprika (r)
Kasperie (r)(s)
Paprikahuhn (s)
1. Geistlichkeit (e); 2. Priesterschaft (e)
Priesteramt (s)
Priesterweihe (e)
Pantoffel (r)
Paar (s)
Dunst (r)
1. Paradeis (r); 2. Tomate (e)
Paradies (s)
korken
Kork (r)
Spinat (r)
1. Befehl (r); 2. Gehei (s)
Gebot (s)
Kommandant (r)
Befehlshaber (r)
1. Dienststelle (e); 2. Kommando (s)
heien
1. gebieterisch; 2. herrisch
Gebieter (r)
Kommando (s)
winzig
dampfig
1. Bauer (r); 2. Landmann (r)
Buerin (e)
Bauerntum (s)
1. ungleich; 2. unpaar; 3. unparteiisch
1. ungerade; 2. ungrade
Feuerglut (e)
Glut (e)
Duell (s)
Zwiegesprch (s)
Panther (r)
Parallele (e)
1. parallel; 2. Parallele (e)
Paritt (e)
Schleuder (e)
Paris
Pariser (r)
Extrawurst (e)
1. Park (r); 2. Parkanlage (e)
Gesims (s)
Sims (r)(s)
Parkett (s)
parken
Parkplatz (r)
Parkwrter (r)
brachliegen
brach
1. Kissen (s); 2. Polster (r)(s)
Polstersitz (r)
Prchen (s)
Percke (e)
1. dnsten; 2. schmoren
Handschlag (r)
Dunst (r)
dunsten
Schmorbraten (r)
1. gerade; 2. paar; 3. paarig
Paarlaufen (s)
Doppelspiel (s)
paaren
verbinden
begatten (s.)
paaren s.
paarmal
Partei (e)
Ufer (s)
parteiwidrig
Gnner (r)
protegieren
befrworten
Parteiverstammlung (e)
Partisan (r)
Linienrichter (r)
Parteitag (r)
Parteiorgan (s)
Partellose (e)
parteiisch
landen
stranden
Landung (e)
Parteiorgan (s)
Parteimitglied (s)
Parteibuch (s)
Parteisekretr (r)
Parteivorstand (r)
ttscheln
Passion (e)
passiv
passen
Pastete (e)
Paste (e)
1. Hirt (r); 2. Schfer (r)
Huf (r)
Bach (r)
Druckknopf (r)
Ratte (e)
Hufeisen (s)
Patrone (e)
Patenschaft (e)
Pustel (e)
Wimmerl (s)
Pfau (r)
Rasen (r)
Wiesenteppich (r)
Knebel (r)
Pechvogel (r)
zackig
Fnfkirchen
1. Siegel (s); 2. Stempel (r)
pdagogisch
Pdagog (r)
Tritt (r)
strampeln
pedantisch
1. Flaum (r); 2. Flocke (e)
federleicht
Federdecke (e)
Daune (e)
Bcker (r)
Bckerladen (r)
Bckerei (e)
Bckerei (e)
Exempel (s)
Beispiel (s)
Musterbild (s)
Vorbild (s)
Exemplar (s)
Expl. (Exemplar)
Auflagenhhe (e)
mustergltig
exemplarisch
vorbildlich
Windel (e)
flockig
Spreu (e)
Schimmel (r)
schimmeln
1. schimmelig; 2. verschimmelt
Klinge (e)
Freitag (r)
freitags
freitglich
freitgig
Geld (s)
Mnzenfernsprecher (r)
Geldstrafe (e)
finanzieren
Geldbrief (r)
Guthaben (s)
Geldsendung (e)
Whrung (e)
1. mnzen; 2. prgen
Kasse (e)
Schalter (r)
1. Brse (e); 2. Geldbrse (e)
Kassenbestand (r)
Kassier (r)
Kassiererin (e)
1. Finanz (e); 2. Finanzwesen (s)
finanziell
Finanzjahr (s)
Finanzministerium (s)
Geldwechsel (r)
Wechsler (r)
Wechselstube (e)
Mnze (e)
Prgung (e)
Geldgier (e)
Pappe (e)
Proze (r)
Rechtshandel (r)
belangen
Minute (e)
Min. (Minute)
Brezel (e)
klagen
Bord (r)
falzen
1. Anhngsel (s); 2. Sippschaft (e)
prozessieren
periodisch
Periode (e)
Gerichtskosten (Pl.)
rieseln
berieseln
Schdlingsbekmpfungsmittel (s)
Bahnsteig (r)
Hader (r)
Hlse (e)
freilich
rechtsfllig
persisch
Perser (r)
Persien
pessimistisch
Pest
Pest (e)
Ei (s)
Petersilie (e)
Petroleum (s)
Tupfen (r)
getupft
1. tpfelig; 2. tpflig
sprenkeln
pnkteln
tupfen
schlaff
sprudeln
brausen
1. Champagner (r); 2. Sekt (r)
Sprudelbad (s)
Moschus (r)
Markt (r)
Pygme (r)
Rast (e)
Raststtte (e)
ausruhen
lagern
pikant
Schuppe (e)
schuppig
1. Augenblick (r); 2. Moment (r)
Schnappschu (r)
momentan
Pfeiler (r)
Pilot (r)
flegelhaft
Keller (r)
Kellner (r)
Stewarde (e)
Kellnerin (e)
Pinscher (r)
Ma (e)
Fabinder (r)
Fink (r)
Blutegel (r)
Pfeife (e)
Klatschmohn (r)
Waschlappen (r)
Rte (e)
Pyramide (e)
pyrenisch
Pyrenenhalbinsel (e)
Pyrenen (Pl.)
gerstet
Gimpel (r)
rot
rtlich
rotfleckig
rten
rten s.
rotbckig
Pyrotechnik (e)
Pyrotechniker (r)
Pille (e)
blinzeln
zischen
1. schren; 2. stochern
Schreisen (s)
1. schmierig; 2. schmutzig
dreckig
unrein
trdeln
Schmutz (r)
Dreck (r)
Pistole (e)
Forelle (e)
pythagoreisch
Flur (r)
Pyjama (r)(s)
z.B. (zum Beispiel)
Pfarre (e)
Pfarrer (r)
Plenarsitzung (e)
Klatsch (r)
Schwatzbase (e)
plaudern
klatschen
tratschen
Plombe (e)
1. dickbuchig; 2. wanstig
fettbuchig
Sauwetter (s)
1. Pfuhl (r); 2. Pftze (e)
Maul (s)
1. Maulschelle (e); 2. Ohrfeige (e); 3. Watsche (e)
Pogatsche (e)
1. Heide (r); 2. heidnisch
Heidentum (s)
Gepck (s)
Gepckstck (s)
Gepckschein (r)
Kredenz (e)
Spinne (e)
1. Spinnengewebe (e); 2. Spinngewebe (e)
Hlle (e)
Kotzen (r)
Pult (s)
Brger (r)
brgerlich
zivil
Mittelstand (r)
Brgermeister (r)
Brgermeisteramt (s)
Brgerschaft (e)
Mitbrger (r)
Zivilbevlkerung (e)
Polyp (r)
Politik (e)
politisch
Politkonomie (e)
Politiker (r)
politisch
politisieren
Pollen (r)
Pollenallergie (e)
T-Shirt (s)
Wanze (e)
verwanzt
Pol (r)
1. Steckkissen (s); 2. Windel (e)
Wickelkind (s)
Geprnge (s)
1. Pracht (e); 2. Staat (r)
Prunk (r)
1. kstlich; 2. trefflich
prunkvoll
famos
prachtvoll
pomps
prunken
1. Morgenrock (r); 2. Schlafrock (r)
Punkt (r)
punkt
1. ungenau; 2. unpnktlich
Pnktchen (s)
fein
pnktlich
przis
1. genau; 2. strikt
eben
strikte
Pnktlichkeit (e)
Genauigkeit (e)
Strichpunkt (r)
Punktrichter (r)
Punktzahl (s)
Punktrennen (s)
Punktekampf (r)
Karpfen (r)
1. Plache (e); 2. Plane (e)
Schmker (r)
Popmusik (e)
Pulver (s)
Staub (r)
1. Gngelband (s); 2. Hundeleine (e)
Leine (e)
Knorpel (r)
Porzellan (s)
1. Puderzucker (r); 2. Streuzucker (r)
mrb
pulverisieren
stauben
klopfen
Sand (r)
1. pulverig; 2. staubig
preuisch
Preue (r)
Preuin (e)
Preuen
1. Putztuch (s); 2. Staublappen (r); 3. Staubtuch (s)
Staubsauger (r)
staubsaugen
1. zuschlagfrei; 2. zuschlagsfrei
portugiesisch
Portugiese (r)
Portugiesisch (s)
Portugal
Streifzug (r)
streifen
Pore (e)
1. stauben; 2. stuben
Staubgef (r)
abgestanden
Post (e)
Poststempel (r)
Postpaket (s)
Porto (s)
1. Postfach (s); 2. Postschliefach (s); 3. Schliefach (s)
postwendend
pw. (postwendend)
Postverkehr (r)
Postamt (s)
postalisch
Posteinlieferungsschein (r)
Postleitzahl (e)
Postgebhr (e)
Postkutsche (e)
Postillion (r)
Postkasten (r)
Postbote (r)
Postsparbuch (s)
Postanweisung (e)
Hummel (r)
Notbett (s)
Ersatz (r)
Zuschlag (r)
Potenz (e)
Potential (s)
potentiell
Zuschlagskarte (e)
Anhnger (r)
1. Ersatz (r); 2. Nachtrag (r)
Beisatz (r)
Zulage (e)
nachholen
einholen
unersetzlich
Spottgeld (s)
Ersatz (r)
Notsitz (r)
Schwarzfahrer (r)
positiv
Stange (e)
posieren
Preburg
bernehmen s.
protzen
Protz (r)
quirlen
sengen
Stachelbeere (e)
Prag
Prager (r)
Praline (e)
Prdestination (e)
predigen
Prediger (r)
Prmie (e)
Prparat (s)
Propst (r)
Prrie (e)
Presse (e)
Presbyterianer (r)
pressen
Prehaus (s)
Pritsche (e)
Primas (r)
primitiv
Primzahl (e)
privatisieren
Prisma (s)
Probe (e)
1. Probierbste (e); 2. Puppe (e)
Probejahr (s)
1. Bewhrungsfrist (e); 2. Probezeit (e); 3. Prfzeit (e)
Prfstein (r)
proben
Probestck (s)
prfen
1. Probeflug (r); 2. Prfflug (r)
Problem (s)
Problematik (e)
problematisch
produzieren s.
Produktion (e)
Prof. (Professor)
Prophet (r)
prophetisch
Profi (r)
Profil (s)
Profit (r)
profitieren
Prognose (e)
Programm (s)
programmieren
programmieren
1. programmatisch; 2. programmgem
Programmusik (e)
propagieren
Propaganda (e)
Werbemittel (s)
Propeller (r)
Prospekt (r)
Prostituierte (e)
Prostitution (e)
Protektion (e)
1. Protestant (r); 2. protestantisch
prot. (protestanisch)
Prothese (e)
Prototyp (r(s)
provozieren
Prosa (e)
prosaisch
Prosaiker (r)
Psychoanalyse (e)
Psycholog (r)
Psychopat (r)
Bhf. (Bahnhof)
Puder (r)
Pudding (r)
gedunsen
puffen
weich
windelweicht
Weichling (r)
Weiche (e)
platzen
Pullover (r)
Theke (e)
Truthahn (r)
Puter (r)
Pute (e)
puterrot
Punsch (r)
Buckel (r)
Hcker (r)
Pupille (e)
buckelig
1. Puritaner (r); 2. puritanisch
Bchse (e)
Flinte (e)
Pfuschenzettel (r)
Schaft (r)
Gewehrlauf (r)
Pulver (s)
1. Gewehrkolben (r); 2. Kolben (r)
pfuschen
Puta (e)
de
Einde (e)
Heide (e)
verdet
de (e)
Untergang (r)
puffen
Pfingsen (s)
Pree (e)(s)
Bischof (r)
Bistum (s)
1. dz (Doppelzentner); 2. q (Quintal)
dazu
daran
darauf
1. auf +A; 2. in +A
antun
bergeben
1. Beigabe (e); 2. Draufgabe (e); 3. Zugabe (e); 4. Zuschlag
(r)
hinzu
anhngen
aufbinden
umhngen
berhngen
nachhngen
Raab (e)
anstarren
Rabbiner (r)
berreden
zusprechen
einreden
1. bewegen; 2. bringen
gewhren
anvertrauen
vertrauen
berlassen
1. berfhren; 2. berweisen
1. Raub (r); 2. Rauberei (e)
1. Ruber (r); 2. ruberisch
Raubmord (r)
Raubzug (r)
Raubberfall (r)
1. berschlagen; 2. berstrzen; 3. umschlagen
Sklave (r)
Sklaverei (e)
treffen
stoen
Gatter (s)
Gitter (s)
anschrauben
vergittert
Gitterwerk (s)
Funk (r)
Radio (r)(s)
Rundfunk (r)
1. Funksendung (e); 2. Rundfunksendung (e)
1. Funkanlage (e); 2. Rundfunksender (r)
Funkgert (s)
Rundfunkbertragung (e)
Funker (r)
Funkspruch (r)
Funkwesen (s)
Radiergummi (r)
Gummi (r)
radieren
berbau (r)
aufdrngen
auffallen
raffiniert
zuzahlen
unterschieben
anschlagen
unterstellen
unterlegen
daransetzen
Aufwand (e)
Zuwendung (e)
anschnauzen
kauen
Nachsilbe (e)
1. knabbern; 2. nagen
pappig
backen
1. pickig; 2. schmierig
reiend
Raubtier (s)
Verleumdung (e)
anhnglich
Klebstoff (r)
nagen
Kaugummi (r)
ledern
zh
1. biegen; 2. dekriniern
Klebenpflaster (s)
Glanz (r)
strahlend
anrauchen
gewhren
vermachen
berbieten
lizitieren
berebot (s)
passen
richten
Schwarm (r)
Rhein (r)
Rheinland (s)
schwrmen fr +A
dahinterkommen
herausfinden
1. daran; 2. darauf
abfassen
betreffen
berfallen
Handstreich (r)
berfall (r)
Zeichnung (e)
Zeichenfilm (r)
Zeichenheft (s)
schwrmen
Zeichnung (e)
1. Reibrett (s); 2. Zeichenbrett (s)
Reinagel (r)
Krebs (r)
laden
Lschgeld (s)
aufntigen
aufzwingen +D +A
Rakete (e)
Stufe (e)
Rampe (e)
Stapelplatz (r)
1. Gut (s); 2. Ladung (e)
Fuhre (e)
Tracht (e)
krebsig
Faltenrock (r)
aufwenden
anheften
darauffolgend
Kai (r)(s)
Ladegewicht (s)
Magazin (s)
1. Depot (s); 2. Lager (s)
Inventur (e)
Lagerraum (r)
Stock (r)
lagern
lagern
Lagerung (e)
anhauchen
betreten
berkommen
Draufgnger (r)
versetzen
starren
1. anlcheln; 2. zulcheln
hinweisen
hindeuten
herausstellen
Runzel (e)
Kniff (r)
Falte (e)
zerren
1. bauschen; 2. runzeln
falten
1. runzelig; 2. runzlig
faltig
1. runzeln s.; 2. schrumpfen
Rendezvous (s)
Zerrung (e)
anlachen
1. Stand (r); 2. Titel (r)
Rang (r)
rangweise
Zuckung (e)
zucken
standesgem
Einbrenne (e)
1. Backhendel (s); 2. Backhuhn (s)
Einbrennsuppe (e)
Rhrei (s)
andrcken
aufdrcken
anbrllen
anschreien
ankleben
ankleben
1. an +A; 2. zu +D
losstrzen auf +A
anknpfen
aufschwatzen +D +A
anheimfallen
berlisten
1. beschwindeln; 2. hineinlegen; 3. hintergehen
ffen
annieten
annageln
heften
gewhnen s.
gewhnen
eingewhnen
angewhnen
bedrfen
antreffen
anfahren
anhaften
anblicken
1. anlegen; 2. ansetzen
schlau
Schlauheit (e)
1. Bahre (e); 2. Totenbahre (e)
hinreien
berwerfen
1. anleiten; 2. bringen
schtteln
anstimmen
reagieren
Reaktion (e)
reaktionr
Reallohn (r)
real
Realitt (e)
realisieren
munkeln
knacken
netzhaut (e)
1. Empfangsbro (s); 2. Rezeption (e)
Rezept (s)
rezeptfrei
rezeptpflichtig
Netzflgler (Pl.)
krachen
Krach (r)
Rolladen (r)
Faltenwurf (r)
lngst
Prinzregent (r)
Roman (r)
Archologie (e)
1. Frhe (e); 2. morgen
Morgen (r)
morgens
Morgenbrot (s)
Frhstck (s)
Morgensstunde (e)
frhstcken
Altbau (r)
altertmlich
unmodern
1. Altertum (s); 2. Antiquitt (e)
Antike (e)
verschollen
langher
rehabilitieren
hamstern
Rtsel (s)
1. mysteris; 2. rtselhaft
Verbogenheit (e)
Chiffre (e)
umrechnen
Rtsel (s)
Ri (r)
heiser
Fach (s)
Zwerchfell (s)
Reklame (e)
reklamieren
Werbefilm (r)
werben
Rekord (r)
Bestleistung (e)
Rektor (r)
schrecklich
beben
schauern
Musterwerk (s)
hoffen
hoffentlich
Hoffnung (e)
hoffnungslos
hoffnungsvoll
Einsiedler (r)
Gerchtemacherei (e)
Greueltat (e)
Schrecken (r)
ordnungshalber
Ordnung (e)
Glied (s)
zurechtbringen
zurechtmachen s.
Strenfried (r)
bestimmen
verschreiben
bescheiden
bestellen
ordinieren
fgen
Sprechstunde (e)
Verordnung (e)
Erla (r)
Bestimmung (e)
Verfgung (e)
vorliegen
bestimmen
schalten
walten
ordnungswidrig
Bestimmung (e)
Bestimmungsort (r)
richtig
ordentlich
ordnungsgem
1. unordentlich; 2. unregelmig
Schlendrian (r)
Unordnung (e)
inszenieren
berichtigen
anstellen
rangieren
Inszenierung (e)
Regie (e)
Regisseur (r)
Spielleiter (r)
Veranstaltung (e)
1. Charge (e); 2. Dienstgrad (r); 3. Grad (r)
unregelmig
unerschtterlich
Orden (r)
berwichtig
uerst
1. auerordentlich; 2. extraodinr
sonderlich
Extraschicht (e)
ungemein
auergewhnlich
1. Polizist (r); 2. Schutzmann (r); 3. Wachmann (r)
polizeilich
1. Polizei (e); 2. Wachmannschaft (e)
Kriminalbeamte (r)
zurechtweisen
Maregel (e)
1. Kennzeichen (s); 2. Wagennummer (e)
Nummernschild (s)
System (s)
systematisch
regelmig
Ordnungsliebe (e)
Systematik (e)
Ausschreitung (e)
Renaissance (e)
renovieren
Renntier (s)
Rbe (e)
1. Spaltung (e); 2. Sprung (r)
Schrunde (e)
rissig
reprsentieren
Reprsentant (r)
fliegen
1. Flug (r); 2. Flugwesen (s)
Fluglinie (e)
Flieger (r)
1. Aeroplan (r); 2. Flugzeug (s)
Flugplatz (r)
Lcke (e)
trg
genieren s.
Trgheit (e)
Faulheit (e)
Teil (r)
Partie (e)
z.T. (zum Teil)
teilweise
Partikel (e)
1. deinerseits; 2. deinersteils
besoffen
betrunken
raspeln
Reibeisen (s)
Feile (e)
gerieben
meinerseits
seitens +G
mitbeteilig
Wemfall (r)
1. beteiligt +an +D; 2. teilhaftig
Beteiligung (e)
Rate (e)
teilhaben
beteiligen
Beteiligung (e)
Teilnahme (e)
genieen
euerseits
teils
zittern
1. schlotterig; 2. schlottrig
partiell
1. Detail (s); 2. Einzelheit (e); 3. Rate (e)
ratenweise
ausfhrlich
1. detailieren; 2. spezialisieren
1. Ratenzahlung (e); 2. Teilzahlung (e)
Teilfrage (e)
parteiisch
beiwohnen
beteiligen s.
mittun
teilnehmen
1. mitleidig; 2. Teilnehmer (r)
1. unsererseits; 2. unserseits
Aktie (e)
Aktionr (r)
Aktiengesellschaft (e)
1. Beileid (s); 2. Teilnahme (e)
Anteil (r)
Mitleid (s)
1. Beteiligung (e); 2. Teilnahme (e)
mitleidig
Wiese (e)
Schicht (e)
aufschichten
schichten
schichten s.
Rettlich (r)
Strudel (r)
Riegel (r)
Verschlu (r)
Seeadler (r)
gefrchtet
unverzagt
unerschrocken
rasend
Revanche (e)
durch +A
Fhrmann (r)
1. Lotse (r); 2. Pilot (r)
Hafenkapitn (r)
Revolver (r)
schwirren
Blechmusik (e)
Radierung (e)
Kupferstich (r)
Gravierung (e)
Grnspan (r)
Regie (e)
schrgber
Bschung (e)
Alarm (r)
Johannisbeere (e)
1. Ribisel (e); 2. Ribisl (e)
lieblos
sprde
schroff
Reim (r)
Drossel (e)
kreischen
schreien
grell
Reim (r)
reimen (s.)
ungereimt
schaukeln
1. schaukeln; 2. wiegen
wiegen s.
rar
selten
Raritt (e)
verdnnen
lichten
Lichtung (e)
Rampe (e)
Reis (r)
Reisfeld (s)
Krach (r)
Getse (s)
Explosion (e)
explosiv
Sprengstoff (r)
flitzen
Moped (s)
schuften
robust
Rockmusik (e)
1. Ansturm (r); 2. Attacke (e)
Sturm (r)
Stotrupp (r)
fliegen
hetzen
strzen s.
strmen
Franse (e)
Fuchs (r)
Pfifferling (r)
fuchsig
invalid
1. anverwandt; 2. verwandt; 3. Verwandte (r)(e)
verwandschaftlich
1. Sippe (e); 2. Verwandtschaft (e)
Sippschaft (e)
Sympatie (e)
sympatisch
darum
1. darber; 2. davon
ber +A
Ruine (e)
Rom
rmisch
Rmer (r)
rumnisch
Rumne (r)
Romanik (e)
romanisch
Rumnien
romantisch
Trmmerhaufen (r)
verderblich
faulbar
Ruin (r)
unverdorben
1. schadhaft; 2. schmutzig; 3. verdorben
Trmmer (Pl.)
Wrack (s)
schadhaft
1. Lappen (r); 2. Lumpen (r)
Fetzen (r)
knattern
knusperig
knacken
ungeheuer
enorm
Unmasse (e)
versetzen
Verruf (r)
verrufen
bse
Fehlschu (r)
bel
belnehmen
schlecht
Unsitte (e)
Miernte (e)
miraten
verschlimmern
1. verschlechtern (s.); 2. verschlimmern s.
bswillig
mibilligen
Schlechtheit (e)
boshaft
Unmut (r)
schlechtgelaunt
1. migelaunt; 2. mimutig
unma
umschlagen
verwachsen
verschlucken s.
verteilen s.
fehlschlagen
Unwohlsein (s)
Faser (e)
Rost (r)
Rostbraten (r)
faserig
Gefaser (s)
faulen
Fule (e)
Fulnis (e)
faul
verfault
faulig
fulen
Insekt (s)
Rune (e)
Rubrik (e)
Kerbe (e)
Rille (e)
kerben
Walro (s)
Rosmarin (r)
windschief
baufllig
Roggen (r)
Rose (e)
Rschen (s)
rosig
rosa
Rosenstock (r)
Rost (r)
rostbraun
rostfrei
1. rostig; 2. verrostet
1. Kornbrot (s); 2. Schwarzbrot (s)
ellenlang
grunzen
ellenweise
Klumpen (r)
sofort
extemporieren
improvisieren
phantasieren
verankern
fixieren
Rntgenarzt (r)
Rntgenstrahl (r)
Kurzverstammung (e)
Volleyball (r)
Flugblatt (s)
Flugbahn (e)
rotbrtig
Rotwild (s)
1. a.D. (auer Dienst) szkv. (szolglaton kvli); 2. A.G.
(Aktiengesellschaft) rt. (rszvnytrsasg)
Abk. (Abkrzung)
Galgenfrist (e)
Kurzmeldung (e)
kurz
kurzfristig
Ellenware (e)
Kurzwaren (Pl.)
kurzum
Kurzfilm (r)
Kurzwelle (e)
krzen
kurzsichtig
kurzhalten
kurzgefat
Krze (e)
Kurzstrecke (e)
Kurzschlu (r)
Reisig (s)
Rteln (Pl.)
Stabhochsprung (r)
schlagen
betragen
prall
1. Futritt (r); 2. Tritt (r)
strampeln
Feder (e)
gefedert
federn
1. Kittel (r); 2. Kleid (s)
Gewand (s)
Kleiderbgel (r)
Kleidungsstck (s)
1. Kleiderhaken (r); 2. Rechen (r)
Kleiderstnder (r)
berbehalten
Garderobe (e)
rmel (r)
Tracht (e)
Ruhr (e)
1. ausschlagen; 2. sprossen
1. Krtze (e); 2. Rude (e)
finden
finden
finden
finden
finden
Krokus (r)
1. selber; 2. selbst
eigen
eigenhndig
1. eigenartig; 2. original
ureigen
besonder
eigentmlich
1. Eigenheit (e); 2. Eigentmlichkeit (e); 3. Originalitt (e);
4. Wesen (s)
Eigenart (e)
Wesensart (e)
seltsam
bedauern
beklagen
dauern
bedauerlich
bedauernswert
leider
Kse (r)
Druckfehler (r)
Prebro (s)
Presseerklrung (e)
Preproze (r)
Pressefreiheit (e)
Presseschau (e)
Pressedienst (r)
Presseagentur (e)
Schach (s)
Schachbrett (s)
1. Halstuch (s); 2. Schal (r)
Schlacke (e)
Salat (r)
Schanze (e)
Wall (r)
scheel
Alexander
humpeln
hinken
bleich
Blsse (e)
1. Kappe (e); 2. Mtze (e)
Schirmleder (r)
Dreck (r)
Kot (r)
berschuh (r)
Galosche (e)
gelb
Aprikose (e)
Zuckermelone (e)
1. Karotte (e); 2. Mhre (e)
Messing (s)
Pirol (r)
gelblich
Gelbsucht (e)
1. Kotflgel (r); 2. Schutzblech (s)
Schling (r)
sprossen
sprieen
Pol (r)
anstacheln
spornen
anspornen
Sporn (r)
1. Drache (r); 2. Drachen (r)
Polarkreis (r)
Sichel (e)
Hacken (r)
Ecke (e)
Ferse (e)
Eckwohnung (e)
Winkeleisen (s)
Charlotte
kotig
1. Aar (r); 2. Adler (r)
Heuschrecke (e)
Zelt (s)
Schraubstock (r)
sog
1. Sure (e); 2. Strieme (e)
suern
suerlich
sauer
Sure (e)
molkig
schwoll
Wunde (e)
reiend
wund
Gang (r)
Schalthebel (r)
Verwundung (e)
verwundet
1. Eilzug (r); 2. E-Zug (r)
Chirurg (r)
Chirurgie (e)
verwundbar
Wundfieber (s)
Hilfszeitwort (s)
sekundieren
Behelf (r)
Hilfsarbeiter (r)
Hilfe (e)
Notruftelefon (s)
Notgeschrei (s)
helfen
1. beistehen; 2. nachhelfen
Gehilfe (r)
1. Beihilfe (e); 2. Beistand (r)
Mithilfe (e)
Abhilfe (e)
Unterstzung (e)
Nachhilfe (e)
mittelst +G
hilfsbedrftig
nirgends
1. nirgendhin; 2. nirgendshin
Scheich (r)
Zelle (e)
mutmaen
vermuten
Ahnung (e)
Vorahnung (e)
ahnungsvoll
andeuten
mutmalich
1. flach; 2. untief
seicht
flach
seicht
Sakristei (e)
1. Ausschu (r); 2. Brackgut (s)
Ausscheidungskampf (r)
Seide (e)
seiden
Seidenraupe (e)
seidig
neutral
schlich
neutralisieren
Neutralitt (e)
nichts
Null (e)
keinesfall
keinerlei
kein/keine/kein
nichtswrdig
1. Lappalie (e); 2. Nichtigkeit (e)
Spielerei (e)
nichtssagend
Nichtstuerei (e)
niemand
1. Besen (r); 2. Hefe (e)
1. knistern; 2. kreischen
unerwachsen
halbwchsig
Pubertt (e)
1. Schar (e); 2. Volk (s)
Star (r)
emsig
beflissen
rhrig
Pokal (r)
Becher (r)
1. Bratpfanne (e); 2. Kasserolle (e); 3. Pfanne (e)
Beleidung (e)
Schweinskarree (s)
1. unbeschdigt; 2. unverletzt; 3. unversehrt
Integritt (e)
Verletzte (r)(e)
unverletzbar
ausfllig
gekrnkt
Verletzung (e)
Beschdigung (e)
Verletzte (r)(e)
verletzt
Bruch (r)
1. Promenade (e); 2. Spaziergang (r)
1. promenieren; 2. spazieren
Spaziergnger (r)
Fugngerzone (e)
1. Promenade (e); 2. Promenadenweg (r)
Rundflug (r)
Ski (r)
1. Schifahrer (r); 2. Schilufer (r); 3. Skilufer (r)
1. fahren; 2. hasten; 3. hetzen s.; 4. tummeln s.; 5.
vorgehen
sputen (s.)
eilen (s.)
beeilen s.
flitzen
Eile (e)
eilig
Hast (e)
beeilen
beschleunigen
tummeln
eilends
eben
schlpfrig
Erfolg (r)
erfolgreich
1. gelingen; 2. geraten; 3. glcken; 4. klappen
ungeraten
Flche (e)
gleiten
Natter (e)
Gleitflug (r)
Ebene (e)
Flachland (s)
Brett (s)
Schi (r)
Sessellift (r)
1. flach; 2. schlicht
glatt
gleich
gltten
streichen
pltten
streicheln
schmiegen s.
geschmeidig
1. Pfeife (e); 2. Schiene (e)
Abdecker (r)
Schienbein (s)
1. Grab (s); 2. weinen
erbrmlich
klglich
Mwe (e)
weinerlich
Totengrber (r)
jammern
Gruft (e)
Helm (r)
zischen
Schigelade (e)
Skisprung (r)
Skispringer (r)
quietschen
trostlos
Wste (e)
quieken
gez. (gezeichnet)
Freilichtsmuseum (s)
Schottland
schottisch
Schotte (r)
1. Gassenhauer (r); 2. Schlager (r)
Salz (s)
1. drehen; 2. schwemmen
treiben
Chauffeur (r)
Schwager (r)
Schwgerin (e)
1. nie; 2. niemals; 3. nimmer
Seufzer (r)
seufzen
chzen
schn
viel
hoch
lange
1. Anzahl (e); 2. Unzahl (e)
Haufen (r)
vielversprechend
langjhrig
vielerlei
mannigfach
vielfltig
Mannigfaltigkeit (e)
kinderreich
weitaus
vielseitig
vielmal
vielfach
vervielfltigen
Falke (e)
Schinken (r)
denburg
Zeile (e)
Flucht (e)
Reihe (e)
antreten
Appell (r)
reihen
Spalier (s)
Zwischenreihe (e)
rangieren
1. Barriere (e); 2. Schlagbaum (r); 3. Sperrbaum (r)
reiheweise
reihig
mustern
Folge (e)
Satz (r)
Verkettung (e)
Serie (e)
Serienbau (r)
darankommen
1. Abfolge (e); 2. Folge (e); 3. Folgenreihe (e); 4.
Reihefolge (e); 5. Tour (e)
Verhngnis (s)
1. Geschick (s); 2. Schicksal (s)
Lotterie (e)
Los (s)
losen
Ziehung (e)
anstehen
Schwund (r)
salzig
Salzsure (e)
1. Ampfer (r); 2. Sauerampfer (r)
1. Salzfchen (s); 2. Salztreuer (r)
mager
hager
Sehnsucht (e)
Chauvinismus (r)
gepkelt
kehren
1. Abschaum (r); 2. Auswurf (r)
Bier (s)
Mhne (e)
Schrot (r)(s)
Brauhaus (s)
Brauer (r)
Bierbrauerei (e)
Bierdose (e)
Bierstube (e)
Borste (e)
1. gar; 2. sogar
nein
dunkel
finster
dunkeln
1. schwarzsehen; 2. schwarzsehn
bergardine (e)
Finsernis (e)
1. Gehege (s); 2. Hecke (e)
spanisch
Spanier (r)
Spanisch (s)
Spanien
1. Spagat (r); 2. Spargel (r)
spezialisieren s.
spekulieren
Schwips (r)
angeheitert
1. freittig; 2. spontan
Sport (r)
Sportart (e)
Sportanhnger (r)
Sportverein (r)
Sportbertragung (e)
Sportler (r)
Sportplatz (r)
Gert (s)
sportlich
Sportbericht (r)
Sportfest (s)
1. Sportstadion (s); 2. Stadion (s)
usw. (und so weiter)
Stilmbel (s)
stilistisch
stilisieren
stilisiert
stilgem
Stil (r)
Stilart (e)
Stilepoche (e)
stillos
Anhalter (r)
Stopplicht (s)
Stoppuhr (e)
Anhalter (r)
Strand (r)
Strau (r)
Senderaum (r)
vorsagen
flstern
Halbmesser (r)
Dsenflugzeug (s)
ausstrahlen
strahlen
Strahlung (e)
tuscheln
Souffleur (r)
belegen
Gewicht (s)
Wucht (e)
Gewichtheben (s)
Kugelstoen (s)
Schlegel (r)
Pritsche (e)
schwerkrank
wuchtig
gewichtig
massiv
Schwerpunkt (r)
wiegen
Schwerelosigkeit (e)
berwichtig
1. Reiberei (e); 2. Reibung (e)
reibungslos
Scheuernmittel (s)
zischeln
prasseln
Gei (e)
wispeln
1. gehrlos; 2. taub
Taube(r)(e)
stocktaub
taubstumm
Taubheit (e)
backen
schal
Quatsch (r)
Schill (r)
senken s.
Senkung (e)
Brathnchen (s)
Bratwurst (e)
Braten (r)
Igel (s)
1. eilen; 2. urgieren
drngen
dringen
instndig
andringlich
Depesche (e)
drachten
1. dringend; 2. eilen
schnell
1. dichten; 2. verdichten
Dichtung (e)
Preluft (e)
Kondensmilch (e)
konzentriert
tummeln s.
buschig
zh
dick
dicht
steif
Dichte (e)
verdichten s.
braten
scheinen
1. Backwerk (s); 2. Gebck (s); 3. Kuchen (r)
Kuchenteig (r)
Rhre (e)
Backofen (r)
heulen
gellen
schwbisch
Schwabe (r)
Schabe (e)
Schweiz (e)
schweizerisch
Schweizer (r)
schwedisch
Schwede (r)
Schwedin (e)
Schwedisch (s)
Schweden
SU (Sowjetunion)
Nr. (Nummer)
Jh. (Jahrhundert)
Pat. (Patent)
flott
Willkr (e)
frei
Freizeichen (s)
los
drfen
mig
dienstfrei
Freie (s)
Patent (s)
freisinnig
Freizeit (e)
Mue (e)
Freikarte (e)
Handzeichnung (e)
freigeben
Freigabe (e)
freilassen
freihalten
schweben
wahlfrei
Krbung (e)
Freisto (r)
1. Freiheit (e); 2. Urlaub (r)
Freiheitskampf (r)
beurlauben
Urlauber (r)
freiheitlich
Fraiheitsstrafe (e)
Freilichtbhne (e)
1. Norm (e); 2. Regel (e)
regelwidrig
wild
1. ebenmig; 2. regulr
1. regelmig; 2. regelrecht
1. regeln; 2. regulieren
Regler (r)
unregelmig
Schnitt (r)
Schnitt (r)
Flederwisch (r)
Schneider (r)
Schneiderlei (e)
Schneiderlei (e)
Schneiderin (e)
sabotieren
Festpreis (r)
Norm (e)
normen
genormt
Knackwurst (e)
Geruch (r)
riechen
sausen
rasen
Mund (r)
Schnauze (e)
Maulheld (r)
mundgerecht
Maulkorb (r)
Gaumen (r)
Zahnwasser (s)
Koch (r)
Gastronomie (e)
Kchin (e)
gieen
Ri (r)
ununterbrochen
unablssig
1. Abgrund (r); 2. Absturz (r); 3. Kluft (e); 4. Schlund (r)
Schlucht (e)
Bart (r)
brtig
Abteil (s)
Paragraph (r)
Abteilung (e)
1. Streckenkarte (e); 2. Teilstreckenkarte (e)
etappenweise
Spezialist (r)
Fachmann (r)
1. Berufskenntnis (e); 2. Sachverstndnis (s)
1. Experte (s); 2. Sachkenner (r); 3. Sachverstndige (r)(e)
Fachzeitschrift (e)
Fachliteratur (e)
1. Berufsschule (e); 2. Fachschule (e)
lossagen (s.)
qualifiziert
Fachwerk (s)
Fachmittelschule (e)
1. Branche (e); 2. Fach (s)
Sparte (e)
Facharbeiter (r)
Facharbeit (e)
Facharbeiterbrief (r)
Facharzt (r)
Fachabteilung (e)
sachgem
unsachgem
Gewerkschaft (e)
gewerkschaftlich
Spezialwrterbuch (s)
Sachberater (r)
Fachgeschft (s)
Gutachten (s)
begutachten
springen
1. Band (s); 2. Schleife (e)
Salami (e)
fdeln s.
Splitter (r)
grtig
flattern
Unterkunft (e)
Herberge (e)
Quartier (s)
beherbergen
liefern
transportieren
Transport (r)
Zufuhr (e)
Lieferung (e)
Spedition (e)
transportfhig
Transport (r)
Schub (r)
Lieferant (r)
Zulieferfirma (e)
Spediteur (r)
Frdermaschine (e)
Lieferschein (r)
Flieband (s)
Hotel (s)
Stroh (s)
Salon (r)
Schnepfe (e)
Speck (r)
Schwarte (e)
speckig
Salto (r)
1. Nummer (e); 2. Zahl (e)
Rechenschaft (e)
Esel (r)
Keuchhusten (r)
berzahl (e)
1. rechnen; 2. zhlen
ausmachen
Rechnung (e)
Cmputertechnik (e)
Rechenzentrum (s)
Computer (r)
1. Zahlzeichen (s); 2. Ziffer (e)
1. Faktur (e); 2. Konto (s); 3. Rechnung (e)
Zeche (e)
ungezhlt
Zhler (r)
Nummernscheibe (e)
Zahlwort (s)
Erdbeere (e)
rechnen
1. Rechnen (s); 2. Rechnung (e)
Zhler (r)
Rechenmaschine (e)
numerisch
zahllos
unzhlbar
Rechnen (s)
1. exilieren; 2. verschicken
verpnen
verbannen
Exil (s)
bemitleiden
Schlitten (r)
erbrmlich
miserabel
herumliegen
1. Privatklinik (e); 2. Sanatorium (s)
Sandale (e)
Vorsatz (r)
Vorbedacht (r)
Absicht (e)
Vorhaben (s)
1. absichtlich; 2. beflissentlich; 3. geflissentlich; 4.
mutwilllig; 5. willentlich
vorstzlich
beabsichtigen
bezwecken
gedenken
vorhaben
rodeln
Rodel (r)(e)
pflgen
Kufe (e)
Ackerbestellung (e)
Acker (r)
Feld (s)
mehren
vermehren
Fortpflanzung (e)
zunehmen
mehren s.
vermehren s.
fortpflanzen s.
Seife (e)
seifen
Stengel (r)
Stiel (r)
drren
drr
vertrocknet
trocken
1. Festland (s); 2. Kontinent (r); 3. Land (s)
landwrts
Binnenverkehr (r)
Dauerwurst (e)
trockenreiben
trockenheit (e)
1. Sardine (e); 2. Sardinien
verdorren
fnen
trockenhaube (e)
Elster (e)
Herkommen (s)
1. datieren; 2. rhren; 3. stammen
1. abstammen; 2. herkommen
ausgehen
zurckfhren
1. Fittich (r); 2. Flgel (r); 3. Schwinge (e)
Geflgel (s)
Zweigbahn (e)
Horn (s)
1. hrnen; 2. hrnern
Gehrn (s)
Horn (s)
Hrnchen (s)
Hirsch (r)
Wildleder (s)
Trffel (e)
Vieh (s)
Rind (s)
Sachse (r)
Sachsen
Satire (e)
satirisch
Markttasche (e)
glaubwrdig
Wahrhaftigkeit (e)
deklamieren
Haftung (e)
stimmen
Stimme (e)
Wahlzettel (r)
Hundert (s)
hundert
Kompanie (e)
1. Hundertste (r)(e)(s); 2. hundertste
Hauptmann (r)
Hundertstel (r)(s)
hundertstens
Hundertsatz (r)
Proz. (Prozent)
Prozent (s)
1. prozentual; 2. -prozentig
Prozentrechnung (e)
Hunderter (r)
Hundert (e)
hundertweise
hunderteins
hundertjhrig
Hundertjahrfeier (e)
hunderttausend
hunderterlei
hundertgradig
1. Tausendfer (r); 2. Tausendfler (r)
hundertprozentig
hundertmal
hundertfach
1. Gnsenblmchen (s); 2. Tausendschn (s)
holen
setzen
klauben
lesen
Satz (r)
schwindelhaft
Setzer (r)
Setzerei (e)
schwindeln
Schwindel (r)
Nagel (r)
Niet (r)(s)
1. Besatz (r); 2. Borte (e); 3. Leiste (e); 4. Saum (r)
Vorsatz (r)
besetzen
Arme (r)(e)
arm
1. rmlich; 2. armselig
rmste (r)(e)
Armut (e)
richten
heften s.
Nelke (e)
Gewrznelke (e)
heften s.
1. Scham (e); 2. Schande (e)
Schmach (s)
blamieren
Schadfleck (r)
schmen (s.)
schimpflich
verschmt
blostellen s.
schmachvoll
Stuhl (r)
Stuhlgang (r)
Mnster (r)(s)
Kathedrale (e)
Stuhlweienburg
Residenz (e)
Standort (r)
Stuhlgang (r)
Schrank (r)
Schrein (r)
Kasten (r)
Schrankwand (e)
Sekte (e)
Wind (r)
Rand (r)
Grat (r)
1. Flaute (e); 2. Windstille (e)
windstill
Mlltrennung (e)
Bchse (e)
1. Klappe (e); 2. Riegel (r); 3. Ventil (s)
Ventilgummi (r)(s)
Windstrke (e)
weitblickend
windig
weit
breit
weiter
weiten s.
weiten
breitspurig
Weite (e)
Breite (e)
Breitenrad (r)
Breitleinwand (e)
1. Scheibe (e); 2. Schnitt (r); 3. Schnitte (e)
Abschnitt (r)
1. Hochstapler (r); 2. Marktschreier (r)
hochstapeln
1. sanfmtig; 2. zrtlich
sanft
zahm
Marone (e)
Windrichtung (e)
Randnote (e)
Wetterhahn (r)
Flederwisch (r)
Geist (r)
Geist (r)
geistreich
Geist (r)
geistig
Geisterarbeiter (r)
geistlos
flach
1. Brise (e); 2. Lftchen (s)
Windhauch (r)
Ventilation (e)
auslften
ventilieren
Lftung (e)
Windmhle (e)
Windsto (r)
Windrose (e)
Auenstrmer (r)
extrem
windfrei
1. Wetterscheibe (e); 2. Windschutzscheibe (e)
Schutzscheibe (e)
Scheibe (e)
Coupon (r)
Auge (s)
Masche (e)
Winker (r)
augenfllig
Gleichstellung (e)
entgegenbringen
Blindekuh (e)
1. gegen +A; 2. gegenber; 3. querber
begegnen
krnig
krnen
1. Blende (e); 2. Scheuklappe (e); 3. Schild (s)
Auslese (e)
1. Subjekt (s); 2. Person (e)
Kopf (r)
1. Identittsausweis (r); 2. Kennkarte (e)
privat
persnlich
1. anzglich; 2. persnlich
1. Passagierverkehr (r); 2. Personenverkehr (r)
personal
Personalien (Pl.)
Personalausweis (r)
Persnlichkeit (e)
Personenwagen (r)
Personenbeschreibung (e)
unpersnlich
Personenzug (r)
P-Zug (r) (Personenzug)
1. Bedienung (e); 2. Personal (s)
Belegschaft (e)
Personalschef (r)
Personalabteilung (e)
vorhalten
vorwerfen
Scham (e)
schamhaft
prde
schamlos
Semester (s)
1. Kehricht (r)(s); 2. Mll (r)
1. Misthaufen (r); 2. Mllhalde (e)
Mllverbrennungsanlage (e)
Mllwagen (r)
Mistkiste (e)
Mlleimer (r)
Mllabfuhr (e)
Abfallbehlter (r)
ausmisten
1. ugeln; 2. okulieren
gaukelhaft
Eckzahn (r)
Augapfel (r)
1. Augenlid (s); 2. Lid (s)
Seminar (s)
zusehends
Rundschau (e)
Inspektion (e)
betrachten
zusehn
zusehen
Schau (e)
Anschauung (e)
Ansicht (e)
anschaulich
beschaulich
veranschaulichen
augenscheintlich
wahrnehmen
Augenarzt (r)
Warze (e)
warzig
1. Augenbraue (e); 2. Braue (e)
Wimper (e)
Gesichtspunkt (r)
Hinsicht (e)
Punkt (r)
Vorwurf (r)
vorwurfsvoll
Aspekt (r)
Augenzeuge (r)
frech
Frechheit (e)
besehen
1. Augenglass (s); 2. Brille (e)
1. Kohle (e); 2. Kohlenstoff (r)
Heu (s)
Heuschober (r)
hold
schlummern
Schlummer (r)
Kohlendioxid (s)
Kohlendioxidgehalt (r)
senil
Kohlenmonoxid (s)
Schund (r)
unsauber
verschmutzen
1. Verschmutzung (e); 2. Verunreinigung (e)
verschmutzt
Kohlensure (e)
heilig
Predigt (e)
erleiden
schmachten
leiden an +D
Leidenschaft (e)
Sucht (e)
leidenschaftlich
Leiden (s)
leidenschaftlos
sensationell
schn
Zips (e)
Belletristik (e)
verschnern
schnmachen
beschnigen
1. schnmachen s.; 2. zieren s.
verschnern s.
Schnheitsmittel (s)
Sommersprosse (e)
Makel (r)
sommersprossig
unbefleckt
Schnheit (e)
September (r)
Mittel (s)
serbisch
Serbe (r)
serbokroatisch
Mittwoch (r)
mittwochs
1. Mohr (r); 2. Muskatnu (e)
verliebt
verlieben (s.)
poussieren
Liebesbrief (r)
Installateur (r)
Bauhalle (e)
Glck (s)
glcklicherweise
glcklich
beglckwnschen
unglcklich
Unglck (s)
Plage (e)
verunglcken
1. bescheiden; 2. schlicht
gengsam
1. Bescheidenheit (e); 2. Schlichtheit (e)
unbescheiden
Rolle (e)
fungieren
Darsteller (r)
1. Besetzung (e); 2. Rollenbesetzung (e); 3.
Rollenverteilung (e)
1. lieben; 2. liebhaben
Liebe (e)
Geleibte (r)(e)
liebevoll
Geleibte (r)(e)
Liebhaber (r)
liebenswrdig
1. bereiten; 2. schaffen
holen
1. beraus; 2. ungemein
laut +G/+D
danach
entsprechend
1. konsrurieren; 2. redigieren
Redaktion (e)
1. Redaktieur (r); 2. Schriftleiter (r)
Redaktion (e)
1. Bau (r); 2. Gliederung (e)
Gefge (s)
Werk (s)
Konstruktion (e)
Werkzeug (s)
Gert (s)
Kabinett (s)
Zeremonie (e)
zeremoniell
tollkpfig
bertrieben
bertriebenheit (e)
Gerteturnen (s)
Organ (s)
Organ (s)
organisch
veranstallen
Organisation (e)
Organisation (e)
organisatorisch
organisch
Erwerb (r)
Orden (r)
1. Autor (r); 2. Urheber (r); 3. Verfasser (r)
Kontrakt (r)
Vertrag (r)
Pakt (r)
Engagement (s)
paktieren
anwerben
engagieren
Urheberrecht (s)
Copyright (s)
Urheberschaft (e)
Geist (r)
1. Laune (e); 2. Mucke (e)
Schrulle (e)
1. kapizis; 2. launenhaft
1. launisch; 2. schrullig
mutwilllig
Spirituosen (Pl.)
Brennerei (e)
auseinander
zerlegen
zergliedern
zerwerfen
zerfallen
auseinanderspreizen
zerrinen
zersplittern
zersplittern
ausschlagen
splittern
splittern
auseinanderziehen
auseinanderziehen s.
versenden
auseinandergehen
auseinanderfahren
zerdrcken
quetschen
verlaufen
unterteilen
zerspringen
stieben
stuben
zerplatzen
bersten
zersprengen
zerstren
unzerstrbar
zerfetzt
zerreien
zerlegbar
Zerstreuunug (e)
stieben
zerstreuen s.
spreizen
auseinanderspreizen
zusammenbrechen
zerbrechen
zerschlagen
zerbrckeln
zerbrckeln
zusammenbrechen
zersprengen
auseinandersetzen
Auseinandersetzung (e)
zerschneiden
auseinanderbringen
auseinandernehmen
zerzaust
zerschmettern
zerquetschen
zerschellen
Saison (e)
Sphre (e)
PKW (Personalkraftwagen)
Sibirien
sibirisch
beschimpfen
schimpfen
Schelte (e)
Insel (e)
Harpune (e)
Strenge (e)
schrfen
Rigorosum (s)
1. rigors; 2. streng
scharf
genaugenommen
Sattler (r)
Steingarten (r)
1. felsenreich; 2. felsig
felsenfest
1. Funke (r); 2. Funken (r)
Funker (r)
1. funken; 2. sprhen
funkeln
Ulme (e)
ungezhmt
fest
Festhei (e)
Hrte (e)
1. Pflaume (e); 2. Zwetsche (e); 3. Zwetschge (e); 4.
Zwetschke (e)
Pflaumenmus (s)
Silvester (s)
wittern
schnffeln
schnuppern
Sinfonie (e)
sinfonisch
symmetrisch
Farbe (e)
Feingold (s)
Stich (e)
1. Stck (s); 2. Theaterstck (s)
farbig
1. Buntstift (r); 2. Farbstift (r)
Buntwsche (e)
Farbaufnahme (e)
Farbfilm (r)
Farbfernseher (r)
Schauspieler (r)
Schauspielerin (e)
kolorieren
Frbung (e)
Theater (s)
Opernglas (s)
1. Schauplatz (r); 2. Sttte (e)
Theatervorstellung (e)
scheinbar
scheinbar
heucheln
markieren
stellen s.
Schauspiel (s)
1. Schaubhne (e); 2. Szene (e)
Bhne (e)
Kernseife (e)
Truppe (e)
farblos
mit
ebenfalls
syntetisch
Standard (r)
Niveau (s)
niveauvoll
schnupfen
Zigarettenspitze (e)
sprhen
Blaulicht (e)
Klippe (e)
Riff (s)
zischen
schren
Sieb (s)
Libelle (e)
sieben
Gefluche (e)
wettern
schimpfen
Schimpwort (s)
1. Herz (s); 2. saugen
Schwamm (r)
Schaumgummi (r)
schwammig
Zigarre (e)
sickern
Regenbogen (r)
Zug (r)
Saugpumpe (e)
Pumpe (e)
Herzleiden (s)
herzkrank
Herzklappe (e)
Herzklopfen (s)
schn
willig
gefllig
gern
1. Gefallen (r); 2. Liebesdienst (r)
Geflligkeit (e)
herzzerreiend
Herzleid (s)
Herzinfarkt (r)
zh
herzbrechend
Herzschlag (r)
herzlos
Rabenmutter (e)
Hartherzigkeit (e)
Herzschlag (r)
1. Slawe (r); 2. slawisch
Slang (r)(s)
slowakisch
Slowakisch (s)
Slowakei (e)
Smog (r)
Wort (s)
Wort (s)
wortwrtlich
handeln s. um +A
Stube (e)
Gemach (s)
vorbringen
Zimmer (s)
Heimtrainer (r)
Stubenfrau (e)
Zimmerpflanze (e)
Zimmernachweis (r)
mndlich
Rede (e)
1. Standbild (s); 2. Statue (e)
Bildhauer (r)
sozial
Altersheim (s)
1. Sozialist (r); 2. sozialistisch
sozialisieren
Sozialismus (r)
Wrtchen (s)
Sprachohr (s)
wortkarg
Wortspiel (s)
1. Brauch (r); 2. Gepflogenheit (e); 3. Gewohnheit (e); 4.
Usus (r)
Gebrauch (r)
1. Herkommen (s); 2. Sitte (e)
Sitte (e)
Regel (e)
1. gelufig; 2. ortsblich
gebruchlich
ordinr
blich
1. ungangbar; 2. ungewhnlich; 3. ungewohnt; 4.
unnatrlich
Wortschatz (r)
1. Rock (r); 2. Scho (r)
pflegen
Stand (r)
reden
handeln von +D
Partie (e)
Redensart (e)
Wendung (e)
1. Diener (r); 2. Knecht (r)
servil
dienen
gereichen
Dienst (r)
Dienststelle (e)
Dienststelle (e)
Dienstreise (e)
diensunfhig
dienstbar
willfhrig
diensstuend
Dienstleiter (r)
Magd (e)
liefern
1. Abgabe (e); 2. Dienstleistung (e); 3. Leistung (e)
Knechtschaft (e)
1. gediegen; 2. solid
Solidarutt (e)
Solist (r)
Solosnger (r)
1. Samstag (r); 2. Sonnabend (r)
Steinamanger
samstgig
samstags
samstglich
samstags
verdursten
durstig
drsten
Durst (r)
trauern
1. bekmmert; 2. trb
betrbt
traurig
Betrbnis (e)
Nachbar (r)
Nebenmann (r)
Nebenzimmer (s)
nachbarlich
Nebengasse (e)
Nachbarin (e)
1. angelegen; 2. benachbar; 3. daranstoend
Nachbarschaft (e)
Sonde (e)
Redner (r)
Sprecher (r)
Rede (e)
saugen
Mundstck (s)
Spanferkel (r)
1. sugen; 2. stillen
streuen
mal
1. Unterhaltung (e); 2. Zerstreuunug (e)
Vergngung (e)
1. amsieren s.; 2. unterhalten s.; 3. zerstreuen s.
Vergngungslokal (r)
1. abwesend; 2. geistesabwesend
zerstreut
Zerstreuunug (e)
1. amsieren; 2. unterhalten
1. amsant; 2. unterhaltsam
Unterhaltungsliteratur (e)
Wortfolge (e)
fleiig
Flei (r)
eifrig
zwngen
beschrnken s.
Klammer (e)
Ring (r)
wrtlich
drcken s.
Druck (r)
1. bedrngen; 2. bedrcken; 3. drngen
1. beklommen; 2. dumpf
Pa (r)
anliegend
gedrngt
1. multiplizieren; 2. vervielfachen
drcken s.
Verstopfung (e)
Gedrnge (s)
sporadisch
Multiplikation (e)
Produkt (s)
wortbrchig
Kanzel (e)
wrtlich
einsprechen
gehorchen
Silbe (e)
Wrterbuch (s)
einsilbig
schweigsam
wortlos
Wortwechsel (r)
Wortfhrer (r)
Sowjet (r)
Sowjetunion (e)
Appell (r)
weben
Grashpfer (r)
Winkel (r)
Stift (r)
Stacheldraht (r)
Winkel (r)
1. eckig; 2. winkelig
kantig
Winkelma (s)
Winkelgeschwindigkeit (e)
blond
springen
schieen
fahnenflchtig
Flchtling (r)
Springflut (r)
Schaltjahr (s)
Sprudel (r)
Springbunnen (r)
1. Traube (e); 2. Weintraube (e)
Weinberg (r)
Weingarten (r)
Weinstock (r)
1. Rebe (e); 2. Weinrebe (e)
Teppich (r)
1. Spannteppich (r); 2. Teppichboden (r)
Haar (s)
haaren s.
Pelz (r)
Fell (s)
Rauchwaren (Pl.)
1. Ungeheuer (s); 2. Ungetm (s)
unheimlich
Untier (s)
unheimlich
ungeheuer
entsetzlich
wahnsinnig
ungeheuerlich
1. behaart; 2. haarig
Haarspalterei (e)
spitzfindig
Weberei (e)
Text (r)
Libretto (s)
Weberei (e)
Gewebe (s)
Zeug (s)
Tuch (s)
Genossenschaft (e)
genossenschaftlich
verbinden s.
verbnden s.
1. Allianz (e); 2. Verband (r); 3. Vereinigung (e)
Verbindung (e)
Bndnis (s)
Bund (r)
verbnden
1. Allierte (r); 2. verbndet
Bunesgenosse (r)
fderativ
Bundesstaat (r)
Verbandskapitn (r)
Bundesrepublik (e)
Gewebe (s)
Weberei (e)
1. Webestuhl (r); 2. Webstuhl (r)
Star (r)
Streik (r)
streiken
Streikende (r)(e)
Steppe (e)
Holzwurm (r)
subjektiv
Hndin (e)
Mcke (e)
Mckenstich (r)
stechen
kratzen
Durchstich (r)
Stich (e)
Klamm (e)
Schlachtenbummler (r)
Stich (e)
stechend
Pech (s)
Stichprobe (e)
Puste (e)
Keschner (r)
Bug (r)
Enge (e)
Engpa (r)
engsichtig
eng
engherzig
notleidend
1. karg; 2. krglich; 3. notdrftig
schmal
drftig
einschrnken s.
Enge (e)
1. notfalls; 2. ntigenfalls
Notwendigkeit (e)
Not (e)
Bedarf (r)
brauchen
1. erfolderlich; 2. notwendig
ntig
Mu (s)
1. Bedrfnis (s); 2. Notdurft (e)
unntig
maulfaul
gebren
niederkommen
geb. (geboren)
Niederkunft (e)
Geburt (e)
Schwangerschaftsurlaub (r)
Karenzurlaub (r)
entbinden
Geburtshelferin (e)
Geburtsurkunde (e)
Geburtsschein (r)
Geburtsjahr (s)
Gebortsort (r)
1. Geburtstag (r); 2. Wiegenfest (s)
geboren
gebrtig
Heimat (e)
Eltern (Pl.)
1. Pause (e); 2. Ruhepause (e)
ruhelos
Unterla (r)
Ferien (Pl.)
ruhen
Ferienlager (s)
Schulferien (Pl.)
Ruhetag (r)
rastlos
1. unaufhrlich; 2. unausgesetzt
schlrfen
1. Lese (e); 2. Traubenlese (e)
Weinlese (e)
grau
grauen
dmmern
Dmmerung (e)
1. Filter (r)(s); 2. Seihe (e)
Ges. (Gesellschaft)
1. Brett (s); 2. Tafel (e)
Glasscheibe (e)
Tabelle (e)
Tablette (e)
Lager (s)
Feldkche (e)
Feldmarschall (r)
1. General (r); 2. Marschall (r)
lagern
1. kampieren; 2. lagern s.
Lagerfeuer (s)
Dackel (r)
Mitglied (s)
verneinen
unleugbar
gerumig
Weite (e)
1. Beitrag (r); 2. Mitgliedsbeitrag (r)
erweitern
zergliedern
1. aufgliedern; 2. gliedern
Gliederung (e)
gliedern s.
gliederweise
Gliederung (e)
zergliedern s.
Mitgliedschaft (e)
Mitgliedsausweis (r)
Landschaft (e)
Orientierung (e)
orientieren s.
orientiert
orientieren
Orientierung (e)
gegen +A
Geifer (r)
geifern
schumen
Weber (r)
1. genau; 2. sparsam
sparen
Genauigkeit (e)
Sparkasse (e)
verdecken
Putzfrau (e)
Futter (s)
Futtergetreide (s)
Plaid (r)(s)
Decke (e)
Zapfenstreich (r)
schmuck
Machwerk (s)
Rotz (r)
1. Becken (s); 2. Schssel (e)
Platte (e)
Gericht (s)
Napf (r)
1. Erde (e); 2. Grund (r)
Bodenfrost (r)
Bodenkunde (e)
Bodenturnen (s)
Grundwasser (s)
Treffer (r)
Stelldichein (s)
Treffen (s)
1. antreffen; 2. begegnen; 3. treffen; 4. treffen s.
Treffpunkt (r)
Erfindung (e)
1. bndig; 2. treffend
Treffer (r)
vielleicht
gar
Sockel (r)
1. Tablett (s); 2. Tasse (e)
1. Schiebkarren (r); 2. Schubkarre (e)
Karren (r)
stoppeln
Nachlese (e)
1. Fusohle (e); 2. Sohle (e)
Pfote (e)
fubreit
Strippe (e)
Brandsohle (e)
grundehrlich
kriecherisch
schlagfertig
Eiterbeule (e)
1. ausfallen; 2. entspinnen (s.)
erheben s.
Angriff (r)
Anfall (r)
Angreifer (r)
Thomas
1. Anhalt (r); 2. Halt (r); 3. Rckhalt (r)
Sule (e)
Sttze (e)
1. anlehnen s.; 2. lehnen s.; 3. sttzen s.
grnden s.
Sttzpunkt (r)
lehnen
Lehne (e)
Lehnstuhl (r)
Parkettsitz (r)
poussieren
untersttzen
Vorschub (r)
Unterstzung (e)
Anhaltspunkt (r)
Lehre (e)
Rat (r)
Rat (r)
Beratung (e)
Beirat (r)
rtlich
1. Beratung (e); 2. Rat (r)
1. beraten s.; 2. beratschlagen
ratschlagen
raten +D +zu +D
ratsam
rtlich
Rat (r)
beraten
ratlos
Assistent (r)
Tanz (r)
tanzen
Tnzer (r)
Tnzerin (e)
Tanzmusik (e)
Band (e)
1. Lehrgeld (s); 2. Schulgeld (s)
Schuljahr (s)
Lehrgang (r)
Kurs (r)
Lehranstalt (e)
1. anweisen; 2. lehren
unterrichten
schulen
Unterricht (r)
Schulung (e)
Lehrer (r)
Lehrerin (e)
Schler (r)
Jnger (r)
Schlerin (e)
tanken
Lehrbuch (s)
Schulbuch (s)
Schulpflicht (e)
Lehrling (r)
Lehrstuhl (r)
Lehrstuhlleiter (r)
Fach (s)
Gegenstand (r)
Schulzimmer (s)
1. Lehrplan (r); 2. unterrichtsplan (r)
Taumel (r)
1. taumelig; 2. taumlig
schwiemeln
taumeln
Zeuge (r)
lernen
1. schulen s.; 2. unterrichten s.
studieren
Lehre (e)
verlernen
ungelernt
1. gelehrig; 2. lehrsam; 3. lernsam
Studie (e)
Lerndurchschnitt (r)
Studienreise (e)
Schler (r)
1. Schlerin (e); 2. Lehrmdchen (s)
Schlerkarte (e)
Mitschler (r)
Fahrschule (e)
1. Lehre (e); 2. Moral (e)
1. instruktiv; 2. lehrhaft; 3. lehrreich
1. Gelehrsamkeit (e); 2. Gelehrtheit (e)
Attest (s)
1. Zeugenaussage (e); 2. Zeugnis (s)
Hof (r)
Gehft (s)
hausen
Teller (r)
haften
1. kleben; 2. klebrig
Pflaster (s)
kleben
erfahren
Praxis (e)
Erfahrung (e)
Erfahrungsaustausch (r)
unerfahren
erfahren
Tapete (e)
tapezieren
tasten
Gefhlssinn (r)
Gefhl (s)
Takt (r)
Feinsinn (r)
taktlos
taktvoll
tastbar
1. ernhren; 2. nhren; 3. speisen
hegen
Nahrung (e)
1. ernhren s.; 2. nhren s.
nahrhaft
schwammig
keltern
treten
Krankengeld (s)
1. Applaus (r); 2. Beifall (r)
1. applaudieren; 2. klatschen
Nhrmittel (s)
Magazin (s)
Whler (r)
Kamm (r)
1. Gegenstand (r); 2. Objekt (s)
betr. (betrifft)
Vorwurf (r)
unterhandeln
errtern
verhandeln
1. Unterhandlung (e); 2. Unterredung (e); 3. Verhandlung
(e)
Wenfall (r)
sachlich
Beweisstck (s)
sachlich
objektiv
Sachverzeichnis (s)
1. gegenstandlos; 2. hinfllig
Ranzen (r)
Kamm (r)
scheckig
bunt
Wachtelbohne (e)
kunterbunt
Kunstausstellung (e)
Stoppel (e)
lagern
lagerfhig
Abstellraum (r)
Teilhaber (r)
Geselle (r)
Ges. (Gesellschaft)
gesellschaftlich
Gesellschaft (e)
Sozialversicherung (e)
Gesellschaftswissenschaft (e)
Konversation (e)
Sprachfhrer (r)
gesellig
Gesellschaftsauto (s)
Umgang (r)
gesellschaftlich
Gesellschaftsreise (e)
1. Gesellschaft (e); 2. Kompanie (e)
Gesellschaftsspiel (s)
assozieren
Mitverfasser (r)
gesellen (s.)
Trowagen (r)
tragen
laufen
whren
fhren
betrachten
erachten
halten
1. mithalten; 2. mittun
schtzen
Reserve (e)
Ersatzmann (r)
1. inhaltsreich; 2. reichhaltig
1. enthalten; 2. fhren
messen
1. Gehalt (r); 2. Inhalt (r)
Behlter (r)
Tanker (r)
Tanklastwagen (r)
unhaltbar
halten s.
gehaltvoll
gehaltleer
1. Behlter (r); 2. Trger (r)
Provinz (r)
Prov. (Provinz)
1. andauern; 2. haltbar; 3. standhaft
1. dauerhaft; 2. dauernd
Dauerware (e)
Dauerwellen (Pl.)
nachhaltig
gehalten
Schuld (e)
fallen
schulden
Reserve (e)
Rckhalt (r)
Aufenthaltsbewilligung (e)
Verbleib (r)
enthalten s.
aufhalten s.
sitzen
1. gehalten; 2. reserviert
sprde
Tasche (e)
1. Kofferradio (s); 2. Taschenradio (s)
lassen
1. ghnen; 2. klaffen
vorjhrig
1. frhjahrs; 2. frhlings
1. Frhjahr (s); 2. Frhling (r)
Himmelschlssel (r)
Frhjarsmesse (e)
Fernsprecher (r)
Fernsprechamt (s)
1. Feldstecher (r); 2. Fernglas (s); 3. Fernrohr (s)
Dauerlauf (r)
Fernheizung (e)
Fernbediegung (e)
Telegramm (s)
drahtlich
1. funken; 2. telegraphieren
1. Telegraf (r); 2. Telegraph (r)
Perspektive (e)
weitlufig
fernliegen
1. davonbleiben; 2. fernhalten s.
weitab
Weite (s)
fernhalten
1. fernsein; 2. fortsein
abstehen
fenrsichtig
entfert
abgelegen
entlegen
Wetterleuchten (s)
weitsichtig
Abwesenheit (e)
abwesend
fernbleiben
weiten
1. Distanz (e); 2. Entfernung (e)
Abstand (r)
1. Ferne (e); 2. Weite (e)
Strecke (e)
berlandautobus (r)
Ferngesprch (s)
Fernverkehr (r)
Langstreckenflugzeug (s)
Weitsprung (r)
1. Entfernung (e); 2. Fortgang (r)
Abtritt (r)
abtreten
Fernsteuerung (e)
Taxi (r)(s)
Mz. (Mehrzahl)
du
Tee (r)
Irrenanstalt (e)
1. Technik (e); 2. Techniker (r)
technisch
technologisch
dich
Tiegel (r)
duzen
duzen s.
1. Ziegel (r); 2. Ziegelstein (r)
Backstein (r)
gestern
vorgestern
gestrig
so
mithin
also
somit
Kuh (e)
Brde (e)
Beschwerde (e)
Fracht (e)
Last (e)
Laster (r)
tragfhlig
Gteverkehr (r)
Lastkraftwagen (r)
Frachter (r)
Gterwagen (r)
lastenfrei
entlasten
Gbf. (Gterbahnhof)
1. Frachtzug (r); 2. Gterzug (r); 3. Lastzug (r)
willenlos
ohnmhtig
1. Ohnmacht (e); 2. Trgheit (e); 3. Unvermgen (s)
drfen
bemittelt
1. Begabung (e); 2. Talent (s)
Gabe (e)
1. beanlagt; 2. begabt; 3. fhig; 4. talentiert
unbegabt
unfhig
Milch (e)
Milchreis (r)
Milchhandlung (e)
Milchbar (e)
Milchschokolade (e)
Milchkaffee (r)
Milchglas (s)
Milchzahn (r)
Rahm (r)
Molkerei (e)
1. Milchpulver (s); 2. Trockenmilch (e)
Sahne (e)
Schlagsahne (e)
Kegelbahn (e)
winden
Rolle (e)
1. Wickelung (e); 2. Wickelung (e)
Rollfilm (r)
winden s.
schlngeln
kegeln
blicken
Ansehen (s)
stattlich
angesehen
Rcksicht (e)
Blick (r)
Hinblick (r)
bercksichtigen
angesichts
1. Mulde (e); 2. Trog (r)
Schildkrte (e)
Verschwendung (e)
Verschwender (r)
verschwenderisch
Winter (r)
1. Knecht Rupprecht (r); 2. Weihnachtsmann (r)
unbeschrieben
stecken
behngen
1. Telefon (s); 2. Telephon (s)
1. telefonieren; 2. telephonieren
Telefonzelle (e)
1. Anruf (r); 2. Fernruf (r)
Telefonapparat (r)
Telefonbuch (s)
1. Amt (s); 2. Telefonzentrale (e)
Fernsprechnummer (e)
Whlscheibe (e)
beschreiben
1. Baugrund (r); 2. Grund (r)
Parzelle (e)
Batterie (e)
1. Ansiedler (r); 2. Siedler (r)
1. ansiedeln; 2. siedeln
Siedlung (e)
1. Kolonie (e); 2. Siedlung (e)
Gang (r)
vollstopfen
vollgestopft
Nimmersatt (r)
Winterschlaf (r)
Wintermonate (Pl.)
Wintertag (r)
Wintersport (r)
Winterzeit (e)
winterlich
Vollmond (r)
Wintermantel (r)
sttigen
Volltreffer (r)
satt
sttigen s.
vollbltig
1. alles; 2. komplett; 3. total
all
1. vllig; 2. vollstndig
voll
1. Vollpension (e); 2. Vollverpflegung (e)
vollberechtigt
Gesamtausgabe (e)
vollzhlig
gnzlich
glatt
vollends
zutiefst
grundschlecht
1. abstatten; 2. gewhren
ausrichten
leisten
erfllen
Erfllung (e)
unerfllt
unerfllbar
Leistungskontrolle (e)
Leistung (e)
Leistungsfhigkeit (e)
Gnze (e)
schlechtdings
erfllen s.
vollbckig
voll
vollschlank
Flle (e)
Nachwinter (r)
Thema (s)
Begrbnis (s)
1. Friedhof (r); 2. Kirchhof (r)
Kirche (e)
Tempel (r)
Tempo (s)
geraten
Stieglitz (r)
Achse (e)
Welle (e)
1. Meer (s); 2. See (e)
unterseeisch
1. U-Boot (s); 2. Unterseeboot (s)
bersee (e)
berseeisch
1. Seefahrer (r); 2. Seemann (r)
marienblau
Meeresgrund (r)
Seefahrt (e)
Seebad (s)
Seetreitkrfte (Pl.)
Seefahrt (e)
seekrank
Seefahrer (r)
wasserblau
1. Golf (r); 2. Meerbusen (r)
1. Kste (e); 2. Strand (r)
kstennah
Meerspiegel (r)
Meerenge (e)
fristen
vegetiern
Tennis (s)
Tennisspieler (r)
Tatsache (e)
1. Sachbestand (r); 2. Sachverhalt (r); 3. Tatbestand (r)
1. Handflche (e); 2. Hohlhand (e)
Trampeltier (s)
Bulle (r)
Zucht (e)
Gezcht (s)
Wachstum (s)
fortpflanzen
zchten
faktisch
wahr
Ist-Bestand (r)
raufen
grbeln
1. Grammel (e); 2. Griebe (e)
Fangzahn (r)
Raum (r)
Platz (r)
rumlich
Knie (s)
knien
Kniebeuge (e)
Halbstrumpf (r)
kniehoch
Kniescheibe (e)
Umleitung (e)
Fahrbahnleitstreif (r)
1. Saal (r); 2. Sle (r)
Schpfung (e)
Geschpf (s)
1. Gelnde (s); 2. Terrain (s)
Rauminhalt (r)
belstigen
1. beschwerlich; 2. lstig; 3. schwanger
Schwangerschaft (e)
Gedeck (s)
ungedeckt
streichen
Umfang (r)
umfangreich
weitschweifig
umstndlich
1. Karte (e); 2. Landkarte (e); 3. Mappe (e)
Kartograph (r)
Kartographie (e)
Geschpf (s)
Produkt (s)
1. fruchtbar; 2. ergiebig
Produktivitt (e)
unergiebig
unfruchtbar
erbauen
erzeugen
1. Bau (r); 2. Produktion (e)
Zucht (e)
Produktionsweise (e)
Produktionskraft (e)
Produktionsmittel (s)
Herrstellerpreis (r)
Produktionsgenossenschaft (e)
Genossenschaftsbauer (r)
Naturalien (Pl.)
Ernte (e)
fruchtlos
Ernteentrag (r)
Natur (e)
Naturell (s)
Naturalien (Pl.)
Naturforschen (r)
1. naturwidrig; 2. unnatrlich
natrlich
naturfarben
naturgem
freilich
natrlich
bernatrlich
naturgetreu
physisch
Bodenschatz (r)
Naturschtze (Pl.)
naturverbunden
Naturgesichte (e)
Naturkunde (e)
geartet
Naturschutz (r)
produktionsfhig
1. breitmachen; 2. spreizen s.
Flche (e)
Gebiet (s)
Feld (s)
Exterritorialitt (e)
territorial
1. Plan (r); 2. Projekt (s)
Entwurf (r)
vorsehen
berplannmig
planen
Planung (e)
Planwirtschaft (e)
planmig
planlos
Krper (r)
Leib (r)
Statur (e)
Krperbau (r)
beleibt
wohlbeleibt
krperlich
physisch
Gebrechen (s)
leiblich
Garde (e)
Krperteil (r)
Glied (s)
Krpergewicht (s)
1. Haltung (e); 2. Positur (e)
Krperschaft (e)
Gebr. (Gebrder)
Gebrder (Pl.)
Geschwister (Pl.)
brderlich
1. erheben; 2. fhren
tun
erweisen
tun
bereiten
Mehlspeise (e)
Teigwaren (Pl.)
teigig
testen
hantieren
kramen
dazu
Satz (r)
These (e)
Gebeine (Pl.)
anstndlich
erheblich
ansehnlich
1. tatenlos; 2. unttig
Stillstand (r)
Ziegel (r)
Dachdecker (r)
gipfeln
Scheitel (r)
Zenit (r)(s)
Dachgescho (s)
1. Gefallen (s); 2. Wohlgefallen (s)
beliebig
x-beliebig
wohlgefllig
behagen
gefallen
anmuten
Streich (r)
Stck (s)
Tat (e)
ertappen
tatkrftig
Tter (r)
Verbrecher (r)
Mache (e)
verstellen s.
tttlich
Laus (e)
lausig
Kamel (s)
versehen s.
irrtmlich
Irrtum (r)
versehentlich
ttig
betriebsam
walten
1. Bettigung (e); 2. Ttigkeit (e); 3. Tun (s)
irr
1. irr; 2. irrig
unrichtig
Fehlschlu (r)
1. Abweg (r); 2. Irrweg (r)
1. verfhren; 2. verirren
Textilien (Pl.)
1. Lkw (Lastkraftwagen); 2. LKW (Lastkraftwagen)
ihr
euer/eure/euer
1. dein; 2. deiner/deine/deines
Tiger (r)
schwl
Schonzeit (e)
Verbot (s)
unerlaubt
verboten
Widerspruch (r)
wehren s.
protestieren
Alaun (r)
Tinte (e)
Tintenfa (s)
trippeln
tippen
Typ (r)
Standardhaus (s)
Thei (e)
fein
unbefangen
klar
Barertrag (r)
pur
reinlich
keusch
sauber
lauter
nett
trockenlegen
reinigen s.
putzen s.
rein
Lichtung (e)
Reinheit (e)
Sauberkeit (e)
1. klren; 2. klarstellen
Reinschrift (e)
klren s.
respektieren
achten
verehren
salutieren
1. Achtung (e); 2. Verehrung (e)
Ehrfurcht (e)
Ehre (e)
Respekt (r)
Ehrenmitglied (s)
Ehrenlohn (r)
Honorar (s)
unehrerbietig
1. achtenswert; 2. ehrwrdig
hochachtungsvoll
1. achtungsvoll; 2. ehrerbietig
ehrenvoll
Ehrenbezeigung (e)
Aufwartung (e)
Verehrer (r)
verehrt
geehrt
rechtlich
anstandhalber
anstndig
1. unehrlich; 2. unredlich
unfair
Amtsarzt (r)
Reinigung (e)
Putzlappen (r)
Putzmittel (s)
Putzwerkzeug (s)
1. Reinemachen (s); 2. Reinmachen (s)
euch
Sekretr (r)
Sekretrin (e)
Sekretariat (s)
geheimtuerisch
1. geheim; 2. heimlich
verstohlen
Geheimnis (s)
geheimhalten
insgeheim
Verschwiegenheit (e)
verschwiegen
geheimnisvoll
titulieren
zehneinhalb
zehn
zehntel
zehnte
Zehntel (r)(s)
zehntens
elf
elfte
Elftel (s)
elftens
Elfer (r)
Elf (e)
elfjhrig
elferlei
elfmal
elfmalig
dreizehnte
dreizehn
sechszehn
sechszehnjhrig
siebzehn
siebzehnjhrig
zwlfjhrig
zwlferlei
zwlftgig
zwlfstndig
zwlfmal
zwlffach
zwlftel
zwlfte
Zwlftel (r)(s)
zwlftens
Zwlfer (r)
Zwlf (e)
zwlf
neunzehn
vierzehn
achtzehn
achtzehnjhrig
fnfzehn
fnfzehnte
Fnfzehner (r)
Zehner (r)
Zehn (e)
Dezimalsystem (s)
zehnjhrig
zehntausend
zehnerlei
zehnmonatig
zehntgig
zehnstndig
zehnmal
zehnfach
1. Binnensee (r); 2. See (r); 3. Teich (r)
Toilettenpapier (s)
anwerben
werben
Werbung (e)
1. Tannenzapfen (r); 2. Zapfen (r)
prassen
Lache (e)
Tmpel (r)
Ei (s)
1. eifrmig; 2. eirund
Eiwei (s)
Schnee (r)
Eierschale (e)
Trockenei (s)
Eierspeise (e)
dottergelb
1. Dotter (r)(s); 2. Eidotter (s)
Str (r)
1. Futteral (s); 2. Kapsel (e)
Gehuse (s)
Etui (s)
schieben
v (von; vom)
Zudrang (r)
Gedrnge (s)
zudringlich
Verschub (r)
strckeln
Zusatz (r)
Ansatz (r)
Aufsatz (r)
Feder (e)
Federball (r)
Gefieder (s)
Diktat (s)
federfhrend
Kiel (r)
Federwisch (r)
Federmappe (e)
Schriftzug (r)
Dolmetscher (r)
zurckgeben
Schieber (r)
Schublehre (e)
drngen
1. Andrang (r); 2. Ansturm (r); 3. Drang (r)
Gewhl (s)
Getmmel (s)
Rollstuhl (r)
von +D
1. Dieb (r); 2. diebisch; 3. Heber (r)
Dietrich (r)
Dieberei (e)
Gaunersprache (e)
toben
stumpf
dumpf
hohl
abblenden
dmpfen
Abblendlicht (s)
Tonne (e)
Ton (r)
tappen
stampfen
Mndung (e)
mnden
naschhaft
naschen
stauen
1. Kren (r); 2. Meerretich (r)
Turnen (s)
Turnanzug (r)
Turner (r)
turnen
Turnsaal (r)
trmen s.
Rachen (r)
Schlund (r)
Kehle (e)
Halsweh (s)
Halsentzndung (e)
Kehllaut (r)
Turm (r)
Hochhaus (s)
querfeldein
Torte (e)
Tortur (e)
vertrackt
windschief
Zerrbild (s)
Strunk (r)
Kolben (r)
Migeburt (e)
Toto (r)(s)
weiter
ferner
weiter
weiter
ferner
Weitere (s)
1. abfertigen; 2. weiterleiten
weiterkommen
weiterkommen
fortbilden
weiterbilden s.
Weiterbildung (e)
weitergehen
fortschreiten
Weiterfahrt (e)
weiterhin
ferner
weiterleiten
davoneilen
mehr
mehrjhrig
ber +A
mehrtgig
mehrere
mehr
u.a. (und anderem; und anderen)
mehrdeutig
1. Mehrzahl (e); 2. Plural (r)
mehr
1. mancherlei; 2. mehreres; 3. mehrerlei
berzahl (e)
Mehrausgabe (e)
zumeist
Mehrparteiensystem (s)
1. Mehrheit (e); 2. Mehrzahl (e)
Majoritt (e)
verschiedentlich
mehrmals
mehrfach
Euter (s)
Krbis (r)
Kapital (s)
Stock (r)
Kabeljau (r)
perfekt
vollkommen
vervollkommen s.
vervollkommen
Vollkommenheit (e)
unvollkommten
Vollendung (e)
1. Kapitalist (r); 2. kapitalistisch
Dummkopf (r)
Gimpel (r)
Schafsbock (r)
stockdumm
Trichter (r)
1. davon; 2. davor
Eiche (e)
laden
schenken
einschenken
Fllung (e)
Patrone (e)
1. Fllung (e); 2. Ladung (e)
Fllstift (r)
Fllfeder (e)
gefllt
plombieren
stopfen
Block (r)
1. Drang (r); 2. Masse (e); 3. Trubel (r); 4. Unmenge (e)
Massenartikel (r)
1. massenhaft; 2. massenweise
Massenauflage (e)
haufenweise
Massenversammlung (e)
Massengebrauch (r)
Massensport (r)
Massenquartier (e)
Massenkundgebung (e)
undicht
Schlauch (r)
prgnant
Festhei (e)
gedrungen
Block (r)
1. kaputtgehen; 2. verkommen
herunterkommen
bankrott
1. kaputtmachen; 2. ruinieren
brten
Grbelei (e)
Dolch (r)
Fragment (s)
Bruchstck (s)
Bue (e)
1. brchig; 2. zerbrechlich
1. ausgehen; 2. bestreben (s.); 3. erstreben
trachten
streben
anstreben
strebsam
Bruch (r)
unzerbrechlich
Streichung (e)
1. abbezahlen; 2. abtragen
Wischer (r)
1. Wischlappen (r); 2. Wischtuch (s)
Schutt (r)
trkisch
Trke (r)
Trkin (e)
Trkisch (s)
Trkei (e)
stornieren
Handtuch (s)
urwchsig
Zwerg (r)
Bruch (r)
1. Geschichte (e); 2. Historie (e)
Geschichtsbuch (s)
geschichtlich
Historiker (r)
histosisch
begegnen
zugehen
1. fgen s.; 2. zutragen
begeben
hergehen
Bruchzahl (e)
Gesetz (s)
gesetzwidrig
gesetzlich
legal
legalisieren
Gesetzgeber (r)
Gerichtshof (r)
ungesetzlich
rechtskundig
Florettfechten (s)
1. Rumpf (r); 2. Stamm (r)
Stammtisch (r)
Stammbuch (s)
Grundzahl (e)
Grundzahlwort (s)
Dorn (r)
Torf (r)
Brse (e)
Trafik (e)
Tragdie (e)
Tragiker (r)
Tragdin (e)
Tragik (e)
Tragiker (r)
Dnger (r)
Mist (r)
Jauche (e)
dngen
Dngen (s)
umwandeln
Spa (r)
Posse (e)
Schnippchen (s)
1. Scherz (r); 2. Schwank (r); 3. Ulk (r)
Jux (r)
Witz (r)
Witzbold (r)
scherzen
spaen
verscherzen
schckern
1. scherzhaft; 2. ulkig
witzig
Trikot (r)(s)
Wirbel (r)
trillern
Oberleitungbus (r)
Trompete (e)
trompeten
Thron (r)
Thronfolger (r)
tropisch
Tropen (Pl.)
Kunststck (s)
Dreh (r)
1. Prise (e); 2. Schnupftabak (r)
Tuberkolose (e)
Tube (e)
Dutzend (s)
Dtzd. (Dutzend)
dutzendweise
dutzendmal
knnen
wissen
beherrschen
erkundigen (s.)
Auskunftsbro (s)
Wissen (s)
Kunst (e)
1. Wibegier (e); 2. Wibegierde (e)
Bewutsein (s)
Unterbewutsein (s)
1. unbewut; 2. unwissend
1. Unkenntnis (e); 2. Unverstand (r)
1. bewut; 2. wissentlich
wissenswert
nmlich
wibegierig
1. Kunst (e); 2. Wissenschaft (e)
Disziplin (e)
wissenschaftlich
Mitwissen (s)
Notiz (e)
Kenntnisnahme (e)
1. Gelehrte (r)(e); 2. Wissenschafter (r); 3. Wissenschaftler
(r)
Berichterstattung (e)
Reportage (e)
Information (e)
Berichterstatter (r)
Reporter (r)
Korrespondent (r)
bekanntlich
durch
bermchtig
berreich
jenseits +G
zuwenig
bergro
berweise
berklug
1. allviel; 2. allzuviel; 3. zuviel
anbringen
Patron (r)
Eigentum (s)
zuschreiben
beimessen +D +A
berhaupt
eigentlich
Eigenname (r)
Eigentmer (r)
Herr (r)
Eigenschaft (e)
berschtzen
berwerfen
1. berdauern; 2. berleben
berreif
bermacht (e)
bergewicht (s)
berspannen
berspannt
berlaufen
berflieen
berwunden
berladen
bertnen
Tulpe (e)
knallrot
berreizt
wegkommen
bergriff (r)
berschreien
bergehen
bertreten
bervlkerung (e)
bervlkert
bervlkern
1. berwiegend; 2. vorwiegend
grtenteils
berwiegend
vorwiegend
umstehend
umseits
berzeit (e)
berstunde (e)
berstundengebhr (e)
berarbeit (e)
berarbeiten
berschtten
berstahlen
bermig
bersatt
jenseitig
jenseits
bergewicht (s)
vorwiegen
berflgeln
betsttigen
berfllen
1. berbelasten; 2. berbrden; 3. berladen; 4. berlasten
bersetzen
berbeansprucht
berfllen
berweltlich
bertreibung (e)
bertreiben
bertrieben
berma (s)
allzu
bertriebenheit (e)
bervlkern
berhuft
Tumult (r)
buddeln
whlen
Tour (e)
1. Bergschuch (r); 2. Bergsteiger (r)
1. girren; 2. kirren; 3. turteln
Tourist (r)
Touristenhaus (s)
Tour (e)
1. Kse (r); 2. Quark (r); 3. Topfen (r)
Topfenfleckerln (Pl.)
Tusche (e)
Klotz (r)
Strunk (r)
Stumpf (r)
Geisel (r)(e)
Flo (r)(s)
Fler (r)
Trappe (e)
Nadel (e)
Grille (e)
Lunge (e)
Lungenentzndung (e)
Nadelhr (s)
Spiegel (r)
spiegelblank
Glatteis (s)
Spiegelei (s)
spiegeln
malen s.
Nadelwald (r)
Fee (e)
Symptom (s)
1. erscheinen; 2. vorkommen
gebaren
fragen s.
manifestieren
Kundgebung (e)
ostentativ
dulden
Geduld (e)
gedulden (s.)
1. duldsam; 2. fromm; 3. geduldig
1. intolerant; 2. unduldsam; 3. ungeduldig
Ungeduld (e)
unausstehlich
1. leidlich; 2. palich
zurckhalten s.
Pfennigabsatz (r)
Stachel (r)
1. stahelig; 2. stahlig
niesen
Feuer (s)
prallen
1. feuerbestndig; 2. feuerfest; 3. feuersicher
Hydrant (r)
steppen
spicken
gespickt
beschieen
1. Brennstoff (r); 2. Feuerung (e)
Artillerie (e)
feurig
1. Brandmauer (r); 2. Feuermauer (e)
1. Brandherd (r); 2. Feuerherd (r)
Vulkan (r)
1. Feuerherd (r); 2. Herd (r)
Brennholz (s)
Feuerwerk (s)
1. Brandschaden (r); 2. Feuerschaden (r)
Feuerversicherung (e)
Feuernstein (r)
Feuerwehr (e)
Steppdecke (e)
Feuerschutz (r)
1. Brand (r); 2. Feuerbrunst (e)
feuergefhrlich
Front (e)
Fernsehen (s)
Fernsehsendung (e)
Fernsehfilm (r)
Wochenschau (e)
Tagesschau (e)
1. Fernsehapparat (r); 2. Fernseher (r); 3. Fernsehgert (s)
Fernsehkrimi (r)
Fernsehserie (e)
fernsehen
Henne (e)
Huhn (s)
Hhnerbrhe (e)
Hhnersuppe (e)
Hhnerauge (s)
Hhnerei (s)
Str. (Strae)
Gurke (e)
Hof (r)
hflich
unhflich
Kur (e)
poussieren
Hofthaltung (e)
1. Aufbruch (r); 2. Brache (e)
bellen
Gebell (s)
hopsen
1. hupfen; 2. hpfen
1. Satz (r); 2. Sprung (r)
sprungbereit
umspringen
aufziehen
necken
foppen
fahren
springen
Springer (r)
Dornschuh (r)
Schwungbrett (s)
Sprunggrube (e)
dahin
so
derart
ja
nur
zwar
ebensolange
daneben
1. ebensoviel; 2. geradesoviel
ebensosehr
ebensooft
1. derselbe/dieselbe/dasselbe; 2.
ebenjener/ebenjene/ebenjenes; 3. selbig
gleiche
nmlich
tchtig
ebendieser/ebendiese/ebendieses
ebender/ebendie/ebendas
ebendahin
ebenso
ebendaher
ebenda
ebensolcher/ebensolche/ebensolches
ebensoweit
ebendort
sowieso
ohnehin
ehe
sogenannt
sozusagen
Uhu (r)
PS (Postkriptum)
neu
Neubau (r)
Neubau (r)
Nachwuchs (r)
Neuauflage (e)
Neubauwohnung (e)
Nachwuchs (r)
frisch
neuestens
wiederauffhren
neudrings
Heurige (r)
Neuheit (e)
Neujahr (s)
Ivrit (s)
Neumond (r)
neuern
Neuerung (e)
Neuerer (r)
Finger (r)
neugestaltet
Wiederaufbau (r)
reorganisieren
neugeboren
fingerdick
1. jauchen; 2. jubeln
frohlocken
Jubel (r)
aufjubeln
Neuzeit (e)
Rekrut (r)
umbetten
Wiederaufnahme (e)
wiederverwenden
1. Recycling (s); 2. Wiederverwendung (e)
Journal (s)
Zeitung (e)
Neuigkeit (e)
Anzeige (e)
Journalist (r)
Zeitungskiosk (r)
neuartig
neugeboren
Ukraine (e)
ukrainisch
Ultraschall (r)
Umlaut (r)
sog. (sogenannt)
langweilig
1. Langeweile (e); 2. berdru (r)
1. langweilen s.; 2. mopsen s.
garstig
1. Abscheu (r)(e); 2. Ekel (r)
ekeln
anwidern
1. ekel; 2. ekelerregend
ekeln s.
1. Enkel (r); 2. Kindeskind (s)
1. Cousin (r); 2. Vetter (r)
1. Muhme (e); 2. Nichte (e)
1. Cousine (e); 2. Kusine (e)
Base (e)
Neffe (r)
Drang (r)
langweilen
bergenug
ebd. (ebenda)
Herr (r)
Hr. (Herr)
mchtig +G
Regierung (e)
1. herrschen; 2. obwalten; 3. regieren
1. beherrschen s.; 2. meistern s.
gebieten
vorherrschen
beherrschen
1. Herrscher (r); 2. Regent (r)
Herrschaft (e)
Regiment (s)
Herrschsucht (e)
Funkstreife (e)
UKW (Ultrakurzwellen)
Herrgott (r)
Hrn. (Herrn)
1. Gebieterin (e); 2. Herrin (e)
Schleppboot (s)
Schleppe (e)
schwimmen
hetzen
hetzerisch
Pudel (r)
Schwimmer (r)
Schwimmbad (s)
Schwimmhaut (e)
Flosse (e)
Wucherer (r)
wuchern
schwemmen
Fahrt (e)
Weg (r)
Reise (e)
Strae (e)
verweisen
verweisen
Verweis (r)
Hinweis (r)
abscheulich
Anweisung (e)
Bon (r)
Wertmarke (e)
nchst +D
nach +D
hintennacht
hinterdrein
nachgeben
nachstellen
1. nachmachen; 2. nachtun
nachzahlen
nachlassen
nachholen
nachbringen
nachgehen
nachkommen
nachschicken
nachgehen +D
1. nachreden; 2. nachsagen
nachsehen
Nachschau (e)
nachwachsen
langen
nacheilen
nachlaufen
nachrechnen
nachreisen
nachtraben
nachschlagen
nachtragen
nachziehen
Nachdruck (r)
1. imitieren; 2. nachahmen
nachbilden
Nachschub (r)
nachbestellen
nachgieen
Nachnahme (e)
Nachahmung (e)
Wiedergabe (e)
Imitation (e)
1. Nachahmung (e); 2. Nachbildung (e)
1. Fahrgast (r); 2. Passagier (r); 3. Reisende (r)(e)
Reiseverkehr (r)
anweisen
weisen
1. Angabe (e); 2. Direktive (e); 3. Instruktion (e); 4.
Weisung (e)
Passagierliste (e)
bahnen
Fahrt (e)
Reisebro (s)
Fahrpreisermigung (e)
verfahren
verreisen
fahren
reisen
anleiten
Gasse (e)
Gassenbube (e)
Gosse (e)
Straenzimmer (s)
Straenkehrer (r)
Wegscheide (e)
Straenbau (r)
Bodenmarkierung (e)
Fhrer (r)
Reisefhrer (r)
Route (e)
Kurs (r)
Mitfahrer (r)
Sozius (r)
Mitreisende (r)(e)
1. Verkehrsschild (s); 2. Wegweiser (r)
1. Straenkreuzung (e); 2. Wegkreuzung (e)
unterwegs
1. Pa (r); 2. Reisepa (r)
Pabild (s)
Paamt (s)
Pakontrolle (e)
Fahrunterbrechung (e)
Direktion (e)
Weisung (e)
Anweisung (e)
wegfahren
letzterwhnt
hinterher
letzterer/letztere/letzteres
Nachfolger (r)
Nachkomme (r)
Nachfolge (e)
Nachkommenschaft (e)
Nachtisch (r)
Nachspeise (e)
Nachwirkung (e)
1. Nachschrift (e); 2. Postskript (s)
Nachgeschmack (r)
Nachspiel (s)
Nachbehandlung (e)
1. Nachwelt (e); 2. Nachzeit (e)
nachtrglich
nachtrglich
bergehen
fangen
zuletzt
Letzte (s)
1. vorletzt; 2. zweitletzte
Letzte (r)
letzt
letzte (r)(e)(s)
letzt
Rufname (r)
utopisch
Nachrede (e)
Nachwort (s)
Mundvorrat (r)
1. Fahrbahn (e); 2. Fahrdamm (r)
1. Bahnbrecher (r); 2. Pionier (r)
Strae (e)
UV-Strahlen (Pl.)
Vesper (e)
Jause (e)
jausen
Frische (e)
erquickend
Erfrissungsgetrnk (s)
Erholung (e)
Urlaubstermin (r)
Urlaubsplan (r)
gedeihlich
heilsam
1. Willkomm (r); 2. Willkommen (r)(s)
Empfehlung (e)
bewillkommen
traben
Trab (r)
1. Ding (s); 2. Handel (r); 3. Sache (e)
1. Angelegenheit (e); 2. Geschft (s); 3. Geschichte (e)
Diensteifer (r)
Inspektion (e)
1. flott; 2. geschickt; 3. kunstfertig
1. fertig; 2. gewandt
handlich
tchtig
Geschick (s)
Geschichtlichkeit (e)
1. ungeschickt; 2. unpraktisch
1. Geschftsfreund (r); 2. Partei (e)
Klient (r)
Parteienverkehr (r)
Verwaltung (e)
Schriftstck (s)
Agent (r)
Agentur (e)
Sektion (e)
1. Advokat (r); 2. Rechtsanwalt (r)
Anwalt (r)
Geschftstrger (r)
Anwalt (r)
Urureltern (Pl.)
sitzen
nachstellen
verfolgen
Verfolgung (e)
Verfolger (r)
Verfolgte (r)(e)
1. Bodensatz (r); 2. Seihe (e)
1. Sitzung (e); 2. Tagung (e)
Session (e)
Sitz (r)
Sitz (r)
tagen
Ambo (r)
Schffe (r)
Sitzgarnitur (r)
ausstecken
Plantage (e)
Feierabend (r)
Feier (e)
Fest (s)
1. feierlich; 2. festlich
Weihe (e)
Festrede (e)
Festspiele (Pl.)
Festmahl (s)
Festsitzung (e)
1. Feiertag (r); 2. Festtag (r)
feiertags
Lustverderber (r)
Hohlraum (r)
eitel
nchtern
leer
taub
ungeladen
hohl
Leerlauf (r)
Leere (e)
Ziesel (r)(s)
Raumschiff (s)
Weltraumfahrer (r)
Astronaut (r)
1. Astronautik (e); 2. Weltraumfahrt (e)
Raumfahrt (e)
leeren
entladen
Raumkapsel (e)
1. Blankett (s); 2. Formular (s)
1. Hammel (r); 2. Schps (r)
Vorwand (r)
vorschieben
leeren s.
Exkrement (s)
Kessel (r)
1. Kesselpauke (e); 2. Pauke (e)
pauken
Schopf (r)
Komet (r)
Brand (r)
1. pauken; 2. stoen
geraten
stechen
klatschen
schlagen
Batterie (e)
Takt (r)
rhythmisch
Terminplan (r)
Anschlag (r)
Streich (r)
Stich (e)
Puff (r)
Schlag (r)
Sto (r)
Ansto (r)
Treffen (s)
Gefecht (s)
prallen
Stostange (e)
Puffer (r)
Kolben (r)
Pulsader (e)
Schlagader (e)
Trumpf (r)
schbig
zuschlagen
Glas (s)
Pfand (s)
glsern
Glasscherbe (e)
1. Glaser (r); 2. glasig
Glashtte (e)
Gewchshaus (s)
Treibhauseffekt (r)
Karaffe (e)
heulen
Geheul (s)
betreiben
treiben
ben
jagen
Betrieb (r)
1. Betriebsstoff (r); 2. Kraftstoff (r); 3. Treibstoff (r)
Sprit (r)
Inbetriebsetzung (e)
bewirtschaften
Betriebswitrschaft (e)
Berufsunfall (r)
Betriebsrat (r)
Kantine (e)
1. Betriebskche (e); 2. Werkkche (e)
Betriebsorganisation (e)
Betriebskosten (Pl.)
Betriebsleitung (e)
Betriebsleiter (r)
Betriebsstrung (e)
Botschaft (e)
Geschft (s)
Branche (e)
Geschftsmann (r)
Geschftshaus (s)
geschftlich
Geschftsreise (e)
Sozius (r)
entw. (entweder)
Schmarren (r)
Quark (r)
1. Abendbrot (s); 2. Abendessen (s); 3. Abendmahl (s); 4.
Nachtmahl (s); 5. Souper (s)
nachtmahlen
1. wst; 2. Beschuldigung (e)
wild
wild
1. Wild (s); 2. Wildling (r)
Bestie (e)
Wildstand (r)
Wildgarten (r)
1. Jger (r); 2. Schtze (r); 3. Weidmann (r)
Jagd (e)
jagen
Jagdhund (r)
Jagdflugzeug (s)
Revier (s)
1. Schwarzwild (s); 2. Wildschwein (s)
Wilde (r)(e)
Wildbret (s)
1. stockfremd; 2. wildfremd
Wildente (e)
Eber (r)
Anklger (r)
Angeklagte (r)(e)
Wildgans (e)
Wildkatze (e)
1. anklagen; 2. anschuldigen
Wildnis (e)
wildwachsend
1. funkelnagelneu; 2. funkelneu; 3. nagelneu
Wilddieb (r)
Heckenrose (e)
Hagebutte (e)
hacken
Fahrgleis (s)
Gleis (s)
Hieb (r)
Schnitt (r)
herumhauen
gehackt
Schnittblume (e)
sprengen
galoppieren
entweder
oder
Drang (r)
Beierde (e)
Wunschtraum (r)
Gut (s)
Habe (e)
Vermgen (s)
begtert
vermgend
1. besitzlos; 2. mittellos
Besitzstck (s)
Butter (e)
graben
Schurf (r)
Stulle (e)
Buttergebck (s)
Butterbrot (s)
Schurf (r)
ob
blind
Knirps (r)
Scharre (e)
jucken s.
kratzen s.
Blinddarm (r)
Blinddarmentzndung (e)
fanatisch
Fanatiker (r)
1. tollkhn; 2. verwegen
Blindenanstalt (e)
1. mrteln; 2. putzen
Bewurf (r)
1. Maueranwurf (r); 2. Putz (r); 3. Verputz (r); 4.
Wandputz (r)
blindlings
Maulwurf (r)
Blindheit (e)
Vakuum (s)
nebst +D
mit +D
Auswurf (r)
je
wenn
irgendwie
wo
irgendwo
irgendwoher
irgendwohin
1. irgendeiner/irgendeine/irgendeines; 2. jemand; 3. wer
irgendwer
einigermaen
1. irgendeiner/irgendeine/irgendeines; 2.
irgendwelcher/irgendwelche/irgendwelches
irgendwelch
wert
Ding (s)
etwas
anders
irgendein
was
irgendwelch
jemals
irgendwann
irgendwelch
sowie
etwas
abgeben s. +mit +D
Ehescheidung (e)
1. Bescheid (r); 2. Rckantwort (e)
1. erwidern; 2. versetzen
Wahl (e)
Auswahl (e)
Sortiment (s)
fein
elegant
gewhlt
Wahlfach (s)
Whler (r)
Kurfrst (r)
Wahlrecht (s)
Wahlheimat (e)
Scheidelinie (e)
Scheideweg (r)
gedeihen
Schulter (e)
Achsel (e)
unterziehen s.
Unternehmen (s)
Unterfangen (s)
unternehmen
Unternehmer (r)
unternehmungslustig
Religion (e)
religis
Verhr (s)
Bgel (r)
Bekennentnis (s)
Gestndnis (s)
Achselzucken (s)
wahrlich
allerdings
tatschlich
recht
Echtheit (e)
whlen
Lese (e)
wahllos
whlerisch
auserlesen
Auswahlmannschaft (e)
Nationalspieler (r)
Fuballauswahl (e)
Internationale (r)(e)
Scheidungsproze (r)
Wirklichkeit (e)
frmlich
frmlich
reell
wahrscheinlich
vermutlich
Wahrscheinlichkeit (e)
unwahrscheinlich
unwahr
Unwahrheit (e)
Krise (e)
kritisch
umziehen
umwechseln
wechseln s.
Drehstrom (r)
Wechsel (r)
Staffel (e)
Wechselstrom (r)
Staffellauf (r)
Wechselfieber (s)
Scheidemtze (e)
1. Vernderung (e); 2. Wandel (r)
1. Wandlung (e); 2. Wechsel (r)
1. unvernderlich; 2. unverndert
1. abwechlungsreich; 2. wechselvoll
1. unstet; 2. wechselhaft
wandelbar
wechselnd
vernderlich
1. Vernderung (e); 2. Wechsel (r)
Wandlung (e)
nderung (e)
Valuta (e)
Wechselkurs (r)
zu +D
samt +D
1. Maut (e); 2. Zoll (r)
Zollerklrung (e)
Zollangabe (e)
Zollamt (s)
Zollstelle (e)
zollpflichtig
zollfrei
Zllner (r)
Zollbeamte (r)
Zollkontrolle (e)
liegen
geben
stecken
sitzen
haben
Wanderer (r)
Wanderung (e)
Wanderschaft (e)
wandern
wechseln
schleppen s.
1. Schorf (r); 2. harren
Festung (e)
warten
Burg (e)
Erwartung (e)
erwartungsvoll
erwartungsvoll
Krte (e)
1. unerwartet; 2. unverhofft; 3. unvermutet
unversehens
Bann (r)
Zauber (r)
Zauberspruch (r)
zauberhaft
Zauberer (r)
Wall (r)
1. Herrenpilz (r); 2. Steinpilz (r)
Krhe (e)
Stadt (e)
Rathaus (s)
Stadtsiedlung (e)
Magistrat (r)
stdtlich
Stadtbesichtigung (e)
Stadtrundfahrt (e)
Wartesaal (r)
nhen
Naht (e)
Nhmaschine (e)
1. Modistin (e); 2. Nherin (e)
Warschau
Eisen (s)
bgeln
Eisenbeschlag (r)
Bgeleisen (s)
bgelfrei
Messe (e)
Markthalle (e)
Marktschreier (r)
Abnehmer (r)
Kaufwert (r)
Kunde (r)
Kundin (e)
Kaufkraft (e)
Kundenbuch (s)
Sonntag (r)
sonntgig
sonntglich
sonntags
Messestadt (e)
Eisenbeton (r)
eisern
Eisenhttenwesen (s)
Eisenzeit (e)
kra
saftig
dick
Dickdarm (r)
verdicken
eisenhaltig
Eisenbahn (e)
Eisenbahner (r)
Bahnbeamte (r)
Bahnkarte (e)
Waggon (r)
Strecke (e)
Schwelle (e)
Weiche (e)
1. Leinen (s); 2. Leintuch (s)
leinen
Watte (e)
zu +D
Gerst (s)
Gerippe (s)
Vase (e)
Abri (r)
Skizze (e)
schematisch
darstellen
Darstellung (e)
Vesper (e)
schtzen vor +D
verfechten
1. Verteidigung (e); 2. Wehr (e)
1. verteidigen s.; 2. wehren s.
Abwehr (e)
Verteidigung (e)
Schutz (r)
defensiv
1. Schutzbefohlene (r)(e); 2. Schtzling (r)
1. Gehege (s); 2. Schutzgebiet (s)
Schutzmarke (e)
1. huten s.; 2. mausen; 3. schlen s.
federn s.
Patron (r)
Schutzgebiet (s)
Verteidiger (r)
Manschette (e)
Schutzimpfung (e)
Schutzhaft (e)
schutzlos
ungedeckt
wehrlos
Ende (s)
Endstation (e)
1. Afterdarm (r); 2. Mastdarm (r)
After (r)
vollziehen s.
vorgehen
tun
Endziel (s)
Endresultat (s)
endgltig
durchwirken
verben
vollbringen
durchfhren
durchfahren
durchkmpfen
durchgehen
ausreden
fegen
durchzhlen
gnzlich
zuuerst
Schlufolgerung (e)
endgltig
endlich
1. Extrem (s); 2. Extremitt (e)
ausben
1. vollstrecken; 2. vollziehen
ausfhren
Ausfhrung (e)
exekutiv
Exekutive (e)
Testament (s)
1. letztwillig; 2. testamentarisch
Endlampf (r)
Schlurechnung (e)
Stichwort (s)
Extremitt (e)
unendlich
endlos
berglcklich
schlielich
endlich
Fgung (e)
Bescheid (r)
Beschl. (Beschlu)
Los (s)
1. fatal; 2. verhngnisvoll
Endung (e)
1. ausgehen; 2. ausschlagen
auslaufen
hinauslaufen
auslauten
ausfallen
vermischt
chemisch
unvermischt
meliert
Chemikalien (Pl.)
Verbindung (e)
fein
spitz
dnn
Dnndarm (r)
Dnne (e)
vermeinen
whnen
finden
meinen
damit
mithaben
Urteil (s)
Meinung (e)
Venedig
angeboren
zufllig
Zufall (r)
markig
bndig
Markbein (s)
vermeintlich
uralt
basenschaft
Gast (r)
Gstebett (s)
Einkehr (e)
Gasthof (r)
Gastspiel (s)
Stammbuch (s)
Gaststttengewerbe (s)
Gaststtte (e)
Gastwirtschaft (e)
Gasthaus (s)
Gastwirt (r)
gastieren
Gastfreundschaft (e)
gastfreundlich
wirtlich
Gstezimmer (s)
gastlich
altern
Verordnung (e)
Blut (s)
schlagen
klopfen
Blutspender (r)
Blutspendaktion (e)
blutunterlaufen
Blutbertragung (e)
Bluttropfen (r)
1. Spatz (r); 2. Sperling (r); 3. Bluthund (r); 4.
Schweihund (r)
1. Ader (e); 2. Blutgef (s)
Gef (s)
1. Prgelei (e); 2. Rauferei(e); 3. Schlgerei (e)
Handgemenge (s)
prgeln s.
raufen (s.)
schlagen s.
herumschlagen s.
Bluttat (e)
blutig
Schlge (Pl.)
Niederlage (e)
Blutwurst (e)
Geprge (s)
Beschlag (r)
Blutfleck (r)
blutbefleckt
Ruhr (e)
Blutbild (s)
1. Blutkreislauf (r); 2. Kreislauf (r)
Drehorgel (e)
Temperament (s)
Blutdruck (r)
Blutvergieen (s)
schlagen
Vene (e)
Blutsturz (r)
Schafott (s)
blutsverwandt
Vers (r)
Gedicht (s)
wetteifern
Wettbewerb (r)
Rennen (s)
Wettrennen (s)
Turnier (s)
Rennwagen (r)
Kampfrichter (r)
Preisrichter (r)
rennen
Wettlauf (r)
Rennpferd (s)
Rennbehn (e)
Piste (e)
Leistungssport (r)
Leistungssportler (r)
Preisfrage (e)
Vers (r)
Strophe (e)
Blutsenkung (e)
blutarm
Blutgier (e)
verbluten
Harnisch (r)
Mrtyer (r)
blutlos
Blutlache (e)
blutriefend
Blutprobe (e)
Blutung (e)
bluten
gravieren
1. hauen; 2. meieln
Niere (e)
Lendenbraten (r)
Nierenbraten (r)
Gravierung (e)
1. Meiel (r); 2. Stemmeisen (s)
Rute (e)
1. Beistrich (r); 2. Komma (s)
Gerte (e)
Steckpferd (s)
holen
gefhrlich
streiten
streitig
streitschtig
Gefahr (e)
gefhrden
ungefhrlich
wtend
Tollwut (e)
Wut (e)
Notbremse (e)
verspielen
Notausgang (r)
Strapaze (e)
Schererei (e)
ungemchlich
unheilbringend
Quarantne (e)
Verlierer (r)
matsch
Abgang (r)
Verlust (r)
1. sen; 2. schlagen
Empfang (r)
Einkauf (r)
Kaufpreis (r)
rivalisieren
eifern
Nebenbuhler (r)
Rivale (r)
Gemsegarten (r)
1. Anbau (r); 2. Saat (e)
projizieren
Projektion (e)
Projektionsapparat (r)
1. Filmleinwand (e); 2. Projektionsschirm (r)
schuldig
frevelhaft
versndigen s.
vergehen s.
strzen s.
Shmaschine (e)
Saatgut (s)
1. Vergehen (s); 2. Versto (r)
Projektion (e)
Kufer (r)
1. Kundenkreis (r); 2. Kundschaft (e)
ben
kommandieren
Leitartikel (r)
steuern
Leitfaden (r)
Generaldirektor (r)
Generalstab (r)
Generalvertretung (e)
Steuerung (e)
1. anfhren; 2. fahren
chauffieren
leiten
Leitung (e)
Familienname (r)
Fhrung (e)
Leitung (e)
Fahrpraxis (e)
1. Leiter (r); 2. Obmann (r)
Beifahrersitz (r)
1. Fhrer (r); 2. Haupt (s)
Fahrerlaubnis (e)
Fhrersitz (r)
spindeldrr
schmchtig
befinden s.
wohnhaft
befinden s.
antreten
zusteuern
Wachs (s)
wchsern
1. wachsen; 2. wichsen
wchsern
1. blecken; 2. fletschen
1. fidel; 2. flott
frhlich
froh
Frhlichkeit (e)
Provinz (r)
1. Gegend (e); 2. Land (s)
provinzial
Landhaus (s)
Landbevlkerung (e)
Provizstadt (e)
Videokamera (e)
Videoverleihstelle (e)
Videorekorder (r)
Videothek (e)
1. Fischotter (e); 2. Otter (r)
aufgerumt
Gen.Dir. (Generaldirektor)
lustig
Trost (r)
Trstung (e)
1. trsten; 2. vertrsten
1. trostlos; 2. untrstlich
1. trostbringend; 2. trstlich
trsten s.
vertrsten s.
Lustspiel (s)
Komdie (e)
aufpassen
achtgeben
Achtung (e)
Acht (e)
grinsen
Sturm (r)
Unwetter (s)
Wetter (s)
wetterfest
Windjacke (e)
1. brausend; 2. sturmvoll
strmisch
strmen
verwittert
brausend
kichern
Welt (e)
Weltmeister (r)
Weltfrieden (r)
All (s)
Weltall (s)
Weltkrieg (r)
Weltmacht (e)
weltberhmt
1. Lai (r); 2. profan; 3. weltlich
brennen
leuchten
Leuchtturm (r)
Weltanschauung (e)
weltanschaulich
licht
hell
Klarheit (e)
Helle (e)
lichtblond
bewandert
Weltmarkt (r)
Weltrekord (r)
Weltbestzeit (e)
Weltteil (r)
Weltbund (r)
Weltkarte (e)
weltfremd
Weltgeschichte (e)
Weltraum (r)
Weltstadt (e)
Gabel (e)
Blitz (r)
Blitzschlag (r)
blitzschnell
Blitzableiter (r)
blitzen
1. Elektrische (e); 2. Straenbahn (e)
elektrifizieren
Elektizitt (e)
Straenbahninsel (e)
flackern
blitzen
Blinker (r)
Elektriker (r)
Elektroherd (r)
Stromanschlu (r)
Gabelfrhstck (s)
blinken
Geflimmer (s)
Blinker (r)
Wilhelmine
Wilhelm
1. Willi; 2. Willy
Levkoje (e)
1. Otter (e); 2. Viper (e)
Blte (e)
Blume (e)
Blumenbeet (s)
Blumenkrippe (e)
Blumentopf (r)
Bukett (s)
Gewinde (s)
Blumenzucht (e)
Bltezeit (e)
1. blumig; 2. geblmt
Blumenstnder (r)
Blte (e)
Bltezeit (e)
1. blhen; 2. florieren
fortkommen
Dmmerung (e)
Tagesanbruch (r)
Wrstchen (s)
blhen
fhren
bekleiden
tragen
anhaben
bestreiben
umhaben
Gehaben (s)
Art (e)
Benehmen (s)
1. auffhren s.; 2. benehmen s.; 3. gebrden (s.); 4. gebaren
s.; 5. geben s.; 6. verhalten s.
betragen s.
begegnen
fhren s.
zurck
1. wiedergeben; 2. zurckgeben
herausgeben
Wiedergabe (e)
Rckschlag (r)
zurckwerfen
mibrauchen
Mibrauch (r)
gedenken +G
zurckfallen
rckfllig
zurckgehen
zurckfallen
zurcklegen s.
zurckzahlen
verfangen
zurckwenden
zurckwenden s.
Umkehr (e)
zurckdenken
zurckschlagen
Rckschlag (r)
rckbezglich
zurcksetzen
wiedereinsetzen
1. abberufen; 2. zurckrufen
repatriieren
1. wiederholen; 2. zurckbringen
zurckfahren
zurckziehen
zurckziehen s.
nachstellen
zurckkommen
zurckerhalten
herausbekommen
widerrufen
zurckbegleiten
zurckziehen
wiedergren
danken
zurckfordern
Rckforderung (e)
zurcktreten
zurckbleiben
zurckgehen
rckgngig
umschauen s.
zurckgewinnen
wiedererlangen
Rckblick (r)
zurckschrenken
quer
Auswuchs (r)
rckerstatten
zurckdrngen
vorenthalten
zurckhalten
verhalten
widerstehen
abstoend
kehren
zurckkehren
1. Rckkehr (e); 2. Rckweg (r)
zurckerstatten
zurcklegen
mifallen
1. abspiegeln; 2. widerspiegeln
widerspiegeln s.
spiegeln s.
Rckweg (r)
1. absagen; 2. abwehren
1. Abfuhr (e); 2. Absage (e)
1. zurckfahren; 2. zurckreisen
zurcksetzen
zurckschlagen
zurckschlagen
Revanche (e)
zurckwerfen
reflektieren
zurckschlagen
Abprall (r)
zurckfallen
zurcknehmen
zurckleiten
zurckfhren
1. abmelden; 2. widerrufen; 3. zurckziehen
Widerruf (r)
unwiderruflich
zurckziehen (s.)
Rckzug (r)
wiederkehren
Krampfader (e)
Rckschlag (r)
Widerschein (r)
1. Anklang (r); 2. Echo (s); 3. Nachhall (r); 4. Widerhall (r)
1. hallen; 2. schallen
abweisen
tragen
schaffen
1. Fehde (e); 2. Mihelligkeit (e); 3. Zerwrfnis (s); 4.
Zwist (r)
Streit (r)
Zwietracht (e)
1. jucken; 2. kitzeln; 3. kribbeln
1. entgelten; 2. erwidern; 3. vergelten
entgegnen
dafr
Unbilden (Pl.)
wiedersehn
wiedersehen
Gegendienst (r)
Vergeltung (e)
unerwidert
Beziehung (e)
Verhltnis (s)
verhltnismig
Relation (e)
Verhltnisse (Pl.)
1. Beziehungswort (s); 2. Verhltniswort (s)
Weichsel (e)
1. Debatte (e); 2. Diskussion (e); 3. Streit (r)
Auseinandersetzung (e)
Vitamin (s)
streitbar
Streitfrage (e)
streitig
1. unbestreitbar; 2. unwiedersprechlich
1. debattieren; 2. disputieren; 3. polemisieren
umstritten
streiten
Fahrgebhr (e)
Segel (s)
Segelboot (s)
Segelregatta (e)
Segeln (s)
Takelung (e)
segeln
Segelsportler (r)
Segelflugzeug (s)
1. fechten; 2. schlagen
1. Fechten (s); 2. Fechtkunst (e)
Errungenschaft (e)
Trger (r)
Wasser (s)
Gewsser (s)
Wasserstand (r)
Pegel (r)
wasserdicht
ertrnken
ertrinken
1. Hydrant (r); 2. Wasserhahn (r)
harnen
Harn (r)
Wasserversorgung (e)
wsserig
1. Fall (r); 2. Wasserfall (r)
Wasserkrug (r)
Wasserglas (s)
wasserkpfig
Wasserflche (e)
Wasserfarbe (e)
Wasserbad (s)
Wasserspeichter (r)
1. regendlich; 2. wetterfest
Wasserstiefel (r)
Wassermangel (r)
Welle (e)
Wasserball (r)
Nilpferd (s)
Ringelnatter (e)
Wassersport (r)
Wasserscheu (e)
Wasserweg (r)
Wassersucht (e)
Wasserbecken (s)
Wasserwerek (s)
Speicher (r)
wasserlos
1. Sichtvermerk (r); 2. Visum (s)
Visumzwang (r)
visafrei
Wasserscheide (e)
Wasserleitung (e)
Wasseranschlu (r)
Prfung (e)
Examen (s)
mustern
1. Examen (s); 2. Untersuchung (e)
Prfung (e)
Prfungsverfahren (s)
Prfungstermin (r)
Prfling (r)
examinieren
Prfer (r)
Hhnerhund (r)
1. horizontal; 2. waagerecht; 3. waagrecht
gehren
zugehrig
vergleichen s.
anfhlen
Sohn (r)
Augenlicht (s)
ltere (r)(e)
schlagen
zustndig
1. unterstehen; 2. unterstehn
zuwenden s.
haschen
unterziehen
zuwider +D
dafr
zuwenden
zuneigen
zuneigen
zuhalten
danach
schnappen
zuziehen
berreich
zehren
anwenden
danach
verantworten s.
anmessen
gegen +A
zunchst +G/+D
anhalten s.
versetzen
meinen
befinden
diesseits +G
Einbruch (r)
Doppelte (s)
Wesensart (e)
Ganzheit (e)
widmen s.
anbahnen
vermge +G
kraft +G
hinausgehen
angewiesen +auf +A
unwissend
Wissen (s)
fr +A
widmen
berhngen
werden
umsetzen
anliegen
zugehen
anstelle +G
satt
spreizen s.
weigern s.
aufbumen (s.)
Linie (e)
Amt (s)
Strich (r)
stricheln
Lineal (s)
Strich (r)
Zug (r)
1. Eisenbahnzug (r); 2. Zug (r)
Zuganschlu (r)
Beziehung (e)
Bezug (r)
1. anlagen; 2. beziehen s.
anbetreffs
beziehen
winseln
Bogen (r)
Streichquartett (s)
schleifen
schleppen
Schlepper (r)
Schlepper (r)
Schlepptau (s)
schleppend
anziehen
Hang (r)
Zuneigung (e)
Schwiegersohn (r)
vgl. (vergleich)
1. Eimer (r); 2. Kbel (r)
Brutigam (r)
Tal (s)
hgelab
Scharlach (r)(s)
Preiselbeere (e)
rothaarig
Rotkehlchen (s)
Rotwein (r)
Lrche (e)
Zwiebel (e)
Kupfer (s)
kupfern
vulkanisch
x-te
X-Beine (Pl.)
x-beinig
X-Strahl (r)
x-mal
Hafer (r)
fressen
Hafergrtze (e)
Gebi (s)
Hefrflocken (Pl.)
Haferkorn (s)
Dte (e)
Beutel (r)
Agram
Mischmasch (r)
Kauderweisch (s)
Schall (r)
Rumor (r)
Treibels (s)
behelligen
molestieren
Sakko (r)(s)
Jackett (s)
1. Pfand (s); 2. Unterpfand (s)
Versatzamt (s)
Bukett (s)
1. Platzregen (r); 2. Regengu (r)
Gu (r)
Sperre (e)
Klausel (e)
Pilger (r)
Schlu (r)
verschliebar
verschlossen
zurckgezogen
Sperre (e)
Klammer (e)
einklammern
sperren
Sperre (e)
1. Polizeistunde (e); 2. Sperrstunde (e)
Sperrlinie (e)
verschlossen
geschlossen
Klausur (e)
Sperrsitz (r)
schlieen
zu
zubleiben
1. Banner (s); 2. Fahne (e)
1. Bank (e); 2. Untiefe (e)
1. auflaufen; 2. stranden
1. festfahren; 2. scheitern
Strung (e)
Verlegenheit (e)
Strung (e)
Unruhe (e)
Wirren (Pl.)
zerfahren
1. trb; 2. unklar
wirr
trben
verstrt
verlegen
1. ungestrt; 2. ungetrbt; 3. unvermischt
Zebra (s)
Zebrastreifen (r)
winkelig
Wams (s)
Sellerie (e)
Meuterei (e)
Aufruhr (r)
Musik (e)
musikalisch
1. Kapelle (e); 2. Orchester (s)
musizieren
Spieluhr (e)
Musiker (r)
1. Komponist (r); 2. Tonsetzer (r)
Gemse (e)
Gemsbock (r)
wst
Verwirrung (e)
Ungewitter (s)
Gewitter (s)
rascheln
Socke (e)
schluchzen
1. verargen; 2. verdenken
1. Email (s); 2. Schmelz (r)
1. Flgel (r); 2. Klavier (s)
Klavierspielen (s)
Pianist (r)
rauh
grn
1. Fisole (e); 2. Schote (e)
grnlich
Schote (e)
Gemse (s)
Grnzeug (s)
Grasfutter (s)
grnen
Heurige (r)
untersetzt
stmmig
stimmhaft
stimmlos
Polter (r)
Gerusch (s)
Gerassel (s)
pochen
poltern
1. Bluse (e); 2. Kittel (r)
tosen
brausen
sausen
schwirren
rauschen
Braus (r)
Schleichhandel (r)
Absturz (r)
1. Brause (e); 2. Dusche (e)
Sturzbad (s)
brausen s.
Duschkabine (e)
1. Schnelle (e); 2. Stromschnelle (e)
hageln
prasseln
einstampfen
Rauhreif (r)
Flechte (e)
Quetschung (e)
summen
Trubel (r)
Wirrnis (e)
Wirre (e)
Sack (r)
1. Beute (e); 2. Prise (e); 3. Raub (r)
erbeuten
Sackgasse (e)
Salbei (e)
Schemel (r)
1. Despot (r); 2. Tyrann (r)
tyrannisch
tyrannisieren
Tyrannei (e)
Kresse (e)
1. Sack (r); 2. Tasche (e)
Taschentuch (s)
Schnupftuch (s)
Federmesser (s)
Taschenbuch (s)
Taschenlampe (e)
Taschenuhr (e)
einstecken
Gelatine (e)
1. Brtchen (s); 2. Semmel (e)
Schrippe (e)
Brsel (r)
Asien
Trdel (r)
1. Jude (r); 2. jdisch
Jdin (e)
Eingeweide (Pl.)
Siegmund
Schleuse (e)
Schindel (e)
Bindfanden (r)
Schnur (e)
Schmalz (s)
Fett (s)
Giraffe (e)
fettig
fett
fettlos
Radatt (r)
Sold (r)
Sldner (r)
Psalm (r)
poltern
1. dichtgedrngt; 2. vollbesetzt
berfllt
knauserig
Susanne
Jury (e)
a A sszevont betk
b B (pl. nmet =ss; latin =ae)
c C sszevonvaFloldva
d D ss
e E
f F
g G
h H
i I
j J
k K
l L
m M
n N
o O
p P
q Q
r R
s S
t T
u U
v V
w W
x X
y Y
z Z
a A sszevont betk
b B (pl. nmet =ss; latin =ae)
c C sszevonva Floldva
cs Cs
d D
dz Dz
dzs Dzs
e E
f F
g G
gy Gy
h H
i I
j J
k K
l L
ly Ly
m M
n N
ny Ny
o O

p P
q Q
r R
s S
sz Sz
t T
ty Ty
u U

v V
w W
x X
y Y
z Z
zs Zs