(

Az Art'emisz Konyvek sorozat céljo, hogy o moEylr kozt:otrlolkrl<J sbon

is elterjedjen a t rsodalmi nemi szerepek krrtrkut vtzs[rilrrtrr.
N
A sorozot meg kív njo rizni a megkozelítések e/rrrck'ti r's rrttj<Jszt'rtcni -\
sokszín ségét,olyon k nyveknek od helyet _ lepyr'rrr'k llttt ltttltltttitttyos Lr

vogy szépirodolmi m vek, mogyor nyelv<'tt ittlll kttttyvtk (

k" fordítosoi _, ornelyek v t sqoly fu kt tlt t itlr'
Yagy a,,klosszikuso
/
ri!,Il8
t tt

beidegz déseinket és olternotív t js killollrrlk vt'/ttl. szr'tttllr'tr

Madonna Kolbenshlag konyvének az a l<tlz1,,'t111 |'r';r|,",r''

(
?
,iift ailt
J
miképpen lehet elhárítani az akad,ily,ll<,tl ,t tt"l'
lelki-szellemi fejl dése rit;ábol' mik pp lr'lrt't r||('Jtl( l| ||I J
a n ket elb vol mítoszol< varázsát: íl7()ll lllllr l''lr l|'r'l,
amelyek Csipker zsil<a-létrc, látszill,r1',l', r'lr'l t r', '-t
Madonn& Kolbenschlag
val jában azonban tetszhalott-lctr't' l<('ttyr.l,'r lll'l l l'l' I

n k generápi inak hossz(t sot',it r'vr'/t'1r1|1r|' r'tt rl

Mc11t'/r'rrl
'l
Elisabeth Badinter: A szereto anya Az :ttty,tr ('r /t", l()r r''rr' lr' r I / ,'t) , r, ,'ll'
Naomi Wolf: A ti;rrr'1', l<ttlttt'.r.t
s^r

( 111l'll ll t1.'t tt r'"|'

VirginiaWoolf: Egy 1o házbol valcl ,ltt1'rll rtt rl.rtry
i
t
E

t\
, illltlllllilll
ul ttu
lll lt
It't
t."'
I

Tartalom

A sorozatr l ..............9

EI sz a magyar kiadáshoz (S' N') .'.........'.'... 11

El sz a második angol nyelv kiadáshoz (P.Zs.) .'.'.........13

Bevezetés (P. Zs.)..'..'.. ............'...16

A legenda (P.Zs.) .......................18

EIs fejezet: A tizenhét éves Csipker zsika (P.Zs.) ......'..'23

A legenda (S.N.).......... ...............52

Második Íejezet: H fehérke és funyéka (S.N.) ...'.'....'.......58

A legenda (P. K. és Sz. T.) .''......90

Harmadik fqezet: Hamupip ke és a n i munka (P' K. és Sz. T.) ...'..'.....97

A legenda (P. K. és Sz. T.) '..'.''.1'36

Negyedik fejezet: Aranyftirtocske és a tokéletes család
keresése (P. K' és Sz. T.).....'.... '.....'....'.'.,'..'..'l'43

A legenda (G. R.) ......................188

( )todik Íejezet: A Szépségkiízía gonoszt a Szornyetegb l (G. R.) .... 195

A legenda (K.Zs.) .....................241

lipil gus (K. Zs.) .......................247

A békakirályfitávozásaaszínr | (K. Zs.) .....247

L.ltílirat (P. K' és Sz. T.) .........'..257

h st.erz r l. ..........271
 lr l r r yitt Irknak van ery-k& kedvenc esti meséje gyermekkorunkbol,
r, l,r r r r l

llltr'|1l1'1sziilcinknek vary dajkáinknak egyre csak ismételgetni kellett,

lr,'1iv ltit.lÚgítse kíváncsi képzeletiinket' egy mese' amelybe sose fárad-
A legenda trrrrl, l','|.', cs azonosultunk vele, amely rnegkopva, szamárfi.ilesen hever
t trrlr'kr'ze ttitrk padlásán. Ez néha tÍindérmesevags7 L ,dany torténete,
l\t.ttl1'lt,,ttyv Vagy Byermekregény. Néha az egyik elszánt szi.il koltotte
l''|||'||('l; rl ha n-ri magunk találtuk ki. Évekkel kés bb visszaídézye ez a
A n Csipker zsiba, eloarázsolt királykiasszony, Hamupip ke, H febérke llll''t' ('tt''t,tgunk prizmája lehet: visszatÍikrozi, hogy mit gondoltunk
_ oár és t r. Regékben, meséhben mind.ig az tiirténik, hogt az ifi meseb s tt''t1',tttllrt,'l' s azt is, hogy mivé lettrink. Mint Charles Foster Kane Rtí-
elindul a, sárkányok'at d. f le, riásokkal kel páruiadalra, s ,,tl,ttttlnji,t, fclfcdheti személyiségtink,,hiányz darabját." Legyen bár A

k zben a eg toronyban, palotában, leertben, barlangban , ttl A't'I',tt sl va'gy A mindentud kismozdony _ az a tény, hogy oly kitart -

raboshod.ik, illetoe egt szikláboz li.ncoloa vagt alua r.,árja a szabadít t. Vár.
Simone de Beauvoir: A másodile nernl
lll ('l|/i t.lrrlí.kezetijnk, kotetnyit árul el arr l,hory kik és mik vagyunk,
'
,, rr\'(' lt'szi.ink.
A ttrlr,lí'rtrresék kollektív tudatunk esti meséi. Bevés dnek kulturális
l trrlr'lrt'zt'ttifll<bc, mert az emberi Iét azon kríziseit értelmezik, melyek
llllll{l.lllllyiUnkban kozosek. Kozos vágyak beteljesiilései, elvont álrrrok,
rrr,'l\','li rrlcg<lldják a konfliktusokat, és értelmet adnak a tapasztalatnak.
'\ ttltl, 'szr llt filoz fusai feIvázoltík a ttindérmes ék származástorténetét,
l, 1't,'l'l'j(ilict a prirnitív átmeneti szertartásokra és beavatási rítusokra
\l /{'l\'(' vissza. Valamilyen m don mindegyik a régí,nem megfelel én
tltr'|,tlrr|iliLrs halálát tinnepli, s azt, ahogy rijjásztiletik a|ét egy magasabb
1/llll,('l|, Mint Khar n cs nakja, megengedik, hogy belépjrink egy olyan
,rl',ll|'.r, ,rlr,ll a haland az orokkéval val, a szeDÍ a profánnal taláLkozik;

érzelmeket sem.
rlr,
'l ,1 11;11|1',1 s a jov t felfedik; ahol a.j és a gonosz csatízik, de ahol a
bonakoz gtermelei ll,1,lll,,l/ ig',tlság és a szépséggy zedelmeskedik. A ttindérmeséképp
Bruno Bettelheim: A mese btil; Iete és a lélek2
,lr'tl r,lstjtllcgesen az emberi személyiség és lélek azon kizde\nrének
lrl, t,tlrrt.ii, rnclyet azértvív, hogy mentes legyen a félelenrt l és a kény-
Csak énem ,nayam, mintba mosanáig ahlajár ként éltem polna az
fu tip r r, t r'lt l,il.
eletemií. Éirogtok a Csipker zsika, csak epp mégmindignem ébredtem fel'
Ar, lr,'gy a rnítoszok és ttindérmesék a kultrira oly sok teriiletén ott
- Marilyn French: N
'É3
Clarissa , ,t'tt,tlr sz,ifordulatokban, a koltészetben, azenében, a táncban, a festé-
, r llrt'll, .r sztlbrászatban, a drámában, a pr zaí irodalomban' a filmben -
I
Si-one de Beauvoir: z{ második nem,Íord. G<ircig Lívia és Soml Vera (Budapest: Gon_ l l 1''Il('ti' lr.lgy ezek a lorténetek egyaránt leírják és elnresélik a kozos és
dolat, l97l),223. o. r'' r'1'}'t;tti tirpasztalatokat is. A ttindérmesék kril nosen emblematikus
2B.u.'oBettelheim:.Á mesebtioijleteésabonukoz gtermekilélek,ford.KrjnosLászl
1', l,l'rr lt,llcLrlck egy bizonyos társadalmi kornyezet meghatároz kor l-
(Budapest: Gondolat, 1988)' 331. o. ,,,, t'\','ittcl(. Rz a tény, hogy a legtobb ttindérmese azokat az elemeket
]
Marylin French: N É, ford' Bart István (Biograf' 1993)' 656' o'

18 19
testesíti llreg' melyeket a n iesség archelíPusával azonosítunk, ránrutat A pszichol gia szinrjén a mese a pubertás bekoszontének és a szexll-
annak a lehet ségére, hngy a r-rresék a val ság o|yan néz pontját idézik ,rlitással vdr talílkozásnak a j l felisrrrerhet parabolája.
,,Határokat''
fel srjrített forrrlában, amcly a nctrri szerepek determinizmusában gyoke- szab, bevezeti a felettes ént a libid kor]átozására. A ,,Yadr zsika'' válto-
rezik. zat ktilonosen h avéd Íalat,amely kortilveszi
Nagyon jellerr-rz , hogy a Grirnnr-rrresék gyrijterrrényének rnegkoze - lr passzív h sn torténet szubjektumfejl dési
lít leg egyharmada egyetlen id s dadust l származik, ,,alteMarifu l," (az <lldalára világít arcisztikus visszavonulásnak
oreg Maria nénit l _ a ford.), és hogy a Grimm testvérek voltak az el- lítja a serdtil kor megpr báltatásaival szemben (rnelyet a rokka érinrése
s k, akik megkíséreltékrigy elmondani a ttjndérmeséket, ahogy egykor r-rtáni vércseppek szimbolizálnak)' A torténet Íigyelmezretéskéntszolgál,
k hallották anyjukt l és azokt l az asszonyokt l, akik gyermekkoruk_ hogy a ,,Másikhoz'' val
pozitív hozzíállás hiinya k maszerrj léthez
ban gondozták, nevelték ket. A Grinrm testvérek Bachofen kortársai vczethet, amelyben az egész világ rneghal az érintett személy szánlára.
voltak (bizonyíték van rá, hogy azonos ranáraik voltak), aki azt az elné- A nrese tobb változatának vizsgálata a hangsrÍlyok crdekes kont-
letec népszer sírette, rniszerint a klasszikus társadalnrak el cti id k tor- rasztját mutatja. A Perrault- és Grimrn-vá|tozat általában az álmot rnint
ténete n kozpont volt. Ezál:.al a ttindérmeséka n i szocializáci ku- er gy jtést rnutatja be, rnint a beteljestilésre és a végleges Másikkal val
lonleges példabeszédei, és grafikus példái annak a kulturális tudatnak, kizár lagos kapcsolatra készi.jléscsendes id szakát. Ezekben a vákoza-
arr.relyek abba a korba vezetnek vissza, amely megel zre a n nek mint tokban a leaésen van a hangs ly.
te lj e s s z e rrr é k a r-rr e gs zti l e t é s é t.
lyi s é gn e

Az egy1k legisnrertebb, legtobbszor elmondott, legtobbszor átalakul

ttindérrlese a nyugari kultrirkorben a Csipker zsika-torténet. Tobbféle
változata rrliatt is egyediiláll , ennek ellenére tartalmaz olyan elerrreket,
rr'r elyek rr-ra j dn e rr-r rrrin den változatban ko zos ek:
1. Gyonyor |eínygyernrek sztiletik sokévi medd ség után. és cs kkal fel nem ébreszti alányt. A Valkurakben, amikor átaclja testét
2. Egy elfelejtett istenn , egy senrnibe vett isten vagy tiindérszer az álonrnak, wotan a kovetkez refrén énekli:
''Ésvigyék el az istenek
keresztanya, egy féltékenykirályn - a GoNoSZ elve.
3. Bosszri és átok.
4. A halálos rokka és a pubertáskorban nregszrirt ujj.
5. Százéves ílorn - a j ttindér keresztanya beavatkozásának eredmé-
nyeképpen a halálos átok rnérséklése,aJÓ elve. auton m személyiségés egy n hatalomhoz jutásának patriarchális el-
6. Az ítjárhatatlan toviskerítés. fojtását hangs lyozza a jelek szerint a tobbi válrozanal szemben, ame-
7. Az egész királyság kozos álma: a nép sorsa a h sn sorsával kap-
csol dik ossze.
8. N tlen kirá|y vary királyfi, aki arra rendeltetett, hogy megmentse
Csipker zsikát és népét_ a váryavlrt MÁSIK.
9 A csok, mely felébreszti Csipker zsikát. passziaitás jelképe, tágabb értelenrben pedig a n k lelki-szellemi helyze-
tének metaforá4l _ eI vannak vágva az onáll ságt l és transzcendenciát l'
az onmegval sítást l és az etikai képességtl egy férÍiakirányította kor-

20 21
nyezetben. De így a metaforikus kép jelentése leszrikiil a leír tartalomra,
viszont a kulturális kontextusban mélyen gyokerez volta azt sejteti,
hogy a tortén-etnqk van f nixszer oldala is. A kulturális emlékezet ha-
rnujáb l, .5y .gy{,.-es állapot eltrjnését leír metafora felismerésébl Els Íejezet
kiemelkedik egy /dinamikus szimb lum, mely a n ket ,,ébredésre'' és
lelki-szellemi éreÉtségrehívja. A tizenhét éves Csipker zslka
És, nrint a t Ádérmesékben, Isten Kirá|yságavár.
\.]

ott láthatjuk ket a kozépiskolák tantermeiben, amint ftirtjeiket csavar-

gatva bámulnak ki az ablakon' Láthatjuk ket az irodákban, jelentések
halmait pakolgatva, mikozben izgatottan pillantgatnak az rára' Látjuk
ket a mosodákban, a bevásárl kozpontokban, a kozmetikai szalonok-
ban és a buszon. Láthatjuk ket a hever n, az ivolt tévéel tt, a
Seaenteen (Tizenhct)a cím magazint|apozgatva. Ákárhol látjuk is ket,
fiatalok, agg dnak, bágyadtak, unottak és elégedetlenek magukkal. (És
ha már nem fiatalok, akkor unottságuk onutálattá változott, agg dásuk
pedig depresszi vá.) De egy kozos dolog van benniik: meg vannak 5y -
z dve arr I, hogy valamire várnak. Beleképzelik magukat egy készenléti,
várakoz állapotba, hogy életiik és igazi létezésiik megkezd djon. Val -
jában azonban már megkezdídott _ és szépénelmegy mellettiik, mikoz-
ben energiáik elapadnak. olyan Csipker zsikák, akik talán sosem ébred-
nek fel.
Hisz a neueltetés, amelyben részesiiltiink, olyan, rnint a t ltenyésztett n s-
tény szettereké és n stény pointerebé _ afTa a btl'lc)nleges feladatra hépeztek
ki, bog qp akbor dermedjlinb meg í, csaPáson, amihor felaerj k a vadat.
The Tbree Marias: New Portuguese Letters (A három Mária: Új portugál
levelek), Maria Isabela Barreno, Maria Teresa Horta, Maria Velho da Costa
De hol kezd dik ez az egész? Amikor ery fiataI férfi vagy n a meg
nem sztiletett 5yermekér I képzel dik. Á sztil i elképzelésekképei a
meg nem sztiletett lányokat már j vaI azel tt befolyásolják, hogy val -
sággá váInínak sztileik életében.A sziiletend gyermekek, k{ilonosen az
els szÍilottek, fantíziánkban á|talában a domináns, azaz a hímnemhez

a
Koriilbeltil a maByar Szízszorszqnek felel nreg.

22 23
tartoznak. A terhességi ritmutat k és orvosok a kisfirir ls beszélnek.
(Nérnelyik csecsem gondozási konyw tesz nérni engedményt egy-eBy'
kislányra val r'rtalással.) De ami nlég fontosabb, Mami és Papi rrrár el-
kezdték gyerrrrektik finom ,'viselkedésnr dos ításár" a nemi szerepek
szerint. A sztil k rigy képzeiik, hogy gyerrrrekiik .n^1y'' lesz _ triltesz
rnajd sajár képességeiken, és lényegébenés cselekedeteiben is naggyá
teszi ket' Ezr az álnrot elkertilhetetleniil a firik alakjára szabták, hiszen
ez a h s Íantízl,aképe;és csakis a firik alkalmasak arra, hogy megfelelje-
nek e nririlrus h s mintájának. Hacsak nem tudatosan ezze| ellentétesen
gondolkoznak, a jovend beli szrjl k képzeletét egy firibaba uralja.
A sziil k mindegyik gyerrr-rektikhoz rnáshogy viszonyulnak, azok
nerrrét l ftigg en. Az egyik apa egészen rláshogy viszonyul kíslányához,
rrrint egy másik apa a saját kislányához, és ezért egyesek szerint itt nincs
sz ser-r-rrl-riféle sztereotip progranrozásr l. A lényeges Pont azon\an az,
hogy akárhogy viszonyul ls az apa alínyához, a fLához rendszerint telje-
sen rnáshogy fog. Ugyanígy az any^ is. A kezdetekt l fogva minden azt
ki rkja a kisgyereknek: r.rir.,a la difference.6
Ez pedig - végs soron - ror'rrbolhatásri megktlonboztetés' Ez an-
nak a' ,'varázslatnak'' a kezdete, arrrely alá a fianI lány kertil; ez az els
lépésa képzelete által belakhac v1lág, az általa elérhet szerepek besz -
ktilése felé' Babákat adnak neki, és tobbet gi.igyognek neki; míg abácyja
vagy occse kisaut kkal játszik, és élvezheti a csetePaté ororrrét. Kés bb,
ha netalán elenres építt vagy focit kér, ráveszik arra, hogy valanri mást
,,akarjon.'' Ha ery kislány lehorzsolja a Érd&vagy beveri a fejét, val szí-
nrileg tobb vigasztalást, véd sz t fog kapni. Elvárják t le, hogy tisztább
legyen, trrint a kisfirik, ésbtzonyára sokkal sz fogad bb is. Éstalán ép-
pen azérc, n1ert ezt r.,árják el t le, kevésbélesz sz fogad . Scarlett o'Hara
a klasszikus, rrrég ha netn is szokványos péIdíja e jelenség kifejlett for-
rtlíjának:,,Úgy utálonr, hogy sohasem tehetetl azt, amit szeretnék. Ké-
nyeskedni, rrrintha nern bírnéktobbet enni, mint valami madár, szép
' Az utalás az aogoI hin, iIletve ber szerrrélyes n évnrásokra von takozik. Ez a rlagyarban
nem érezhet annyira. A kiilonbségtétel viszont nyilvánval an érzékelhet abban a
nyelvhasználatban, anrely a ,,gyerek"-en nrég nranapság is firigyernreket ért, míg a lány
,,csak" lány. (A szerkeszt nlcgjegyzése.)
n
Éljcn ktlonbseg! (francia)
"
24
lassan tipegni, r-rrintha szaladni nem is tudnék, és valcer után s hajtani,
hogy nrindjárt elájulok, pedig két napig egyfoly ban táncolhatnék, és
tnégsem lennék fáradt' Buta arcot vágni, mintha háromig sem tudnék
szárnolni, és hallgatni aférfiakat, akik sokkal ostobábbak, rnint én.''7
Kés bb a kultrirkor és a társak nyomásának novekv ereje gátolni
Íogja a kislányt, elbátortalanítja att l, hogy tril nragabiztos és tril egyéni
lcgyen. Meg fogja tanulni a ,,kornyezetbe olvadás'' technikáját. A társak
nyonlásíra és a kulturális viszonyulások hatására a kisfirik pont a rrrásik
irányba kezdenek el formál dni: arra bátorítják ke t, hogy legyen ben-
ni.ik versenysze.llem, Iegyenek agresszívak és ontudatosak
- egészen a
lllagamutogatás határíig. A kisfilik ákalá,ban sokkal tobb lehet séget
kapnak arra, hogy problérnákat oldjanak meg, és aktívan formálják kor-
nyezertiker.
A gyermekjátékok még tovább mélyítikezeket a társadalmi elváráso-
kat. tobb fizikai tevékenységben vesznek részt _ áLland an
A kisfirik
pr bára teszik határaikat. A kislányok á1talí6an sokkal kevesebb mozgás-
sal járjátékokat játszanak - olyanokat, amelyekben jov beli társadalmi
szerepeiker.vetítik el re, A kisfi k szerkesztenek és érintkeznek, a kis-
lányok olvasnak és alkalmazkodnak. Illetve egyre kevésbécsinálják a
gyerekek ezek koztil bármelyiket is - tévétnéznek, és az ott látott sze-
reprnodellek et utánozzák, azokkal' azonosulnak.
A firikat ugyanakkor sokkal tobbet játszatják csapatjátékokban, mint
a lányokat. A csoportjátékokon kereszttil megtanulják a ,,osszefogást'' és
a ve rs enyszellernri ru galm as ságot, am ely vis zon ylag hlány z1k a lányok b l.
A feln tt koni n k korében ez sokszor abban nyilvánul meg, hogy hi-
ányzlk bel ltik a képességa n kkel val ,,osszef ogásra," és versenyhely-
zetben érzelmileg nem tudnak megfelelni. Továbbá abban a tendenciában
is láthat , hogy t lságosan ftiggenek a tekintélyes személyiségekt l,
tudat alatti félelnrek gyotrik ket a sikerrel kapcsolatban, és zokon ve-
szik, ha nrás n k sikeresek.
Az nérvényesítésiés a ftiggetlenedésl tényez t az iskolás évek még
inkább elnérnítják a lányokban. Mivel az általános iskolai és gimnáziurni
'Margaret Mitchell: Elfiijta a szél, ford. Kosáryné Réz Lola és Sulhof
J zsef (Bukarest:
Kriterion, 1979), 78. o.
25
tanárok j
része k zéposz |ybeli, fehér n , átaIában ezt a feminin és
alkalmazkod viselkedést er sítik lme1 az oktat -nevel i helyzetben. A
tények f elszív ásít maj d,,viss zabof o geset'' általán osan megjutalmazzák: a
kérdezést, ellenvetést, vitázást, az aIternatív lehet ség utáni kutatást
pedig legjobb esetben csak elhanyagolják - legrosszabb esetben pedig
nem bátorítják, mi tobb, még bi.intetik is. Ez a légkor a legtobb fitt hat-
rányos h elyzetbe hozza, his zen ket gyermekkorukt l f o gva ar ra szo cia-
lizálták, hogy onáll an viselkedjenek. Az iskolázási folyamat els tizen-
két éve alínyokat
',j tanul kénÍ"tartja számon. De amint a'fels okta s
színterére jutnak, aho1 a vitát és egyet nem értéstélénkengyakorolják, a
n k kertilnek hítrányba. A n kben a fuggetlen gondolkodásm d képes-
ségéneka hlánya azzal az érze].mi prograrnozással párosul, arnely rneg-
gy z egy fiata| Iányt - tudatosan vagy tudattalanul - arr l, hogy en-re
képesség kinyilvánítása nem n ies. Ésmég miel tt elfelejtenénk anáralk
'
(akik a jobb f iskolákon és e5yetemeken f ként ferfiak; is erre az elvá-
rásra lettek beprogramozva.
Van egy régi tanári anekdota, amely rendkíví.ilszemlélelesen mutatja
....néha
be a helyzet lényegét.Valahogy így sz l: Az a ktilonbség, ha ew tiszta
olyan de olyan bánatos leszek
fiítosztályt v^gy eBy tiszta lányosz |yt tanít az ember, hogy arnikor
néha
belép a fi osztáIyba, és azt mondja,
',j reggelt,'' akkor a feIének azért annyira lehangolt leszek
van fenn a keze, Í\ert azE akaria tudni, hogy mit jelent a i' amásik fele
"j r.nintha elvesztettem volna
pedig azt, hogy mit jelent a ',reggelt.'' Amikor egy lályosztáIyban
egy részem ami szeret
mondja azÍ az ember, hogy ,,j reggeIt," akkor k ezt mind leírják a fii-
egy részem nri legjobban ismert...
zetrikbe. ..

Még fontosabb az a tény, hogy a lányok fejl désmodellje kevésbé ko- .jobb kezem tolti tele a teásporcelánt
és kotoget id s nénikékkel
vetkezetes, nrint a fi ké. Sok kislány, aki gyermekkorában aktív, kreatív
jobb kezem r zsafizért szánlál
és verseng tulajdonságokat rnutatott, serdÍrl koríban eIharyja ezekeÍ,
és n iesebb dolgok iránt kezd érdekl dni. Ugyanakkor egyre inkább
és onrozi haldokl virágok szirmát
de sose festett képet
visszahriz dnak korai iskolás éveik során a kihívások, problérnás helyze-
sose versenyzeÍhogy elnok legyen
tek el l, és a j l tanul lányok IQ hányadosa nem novekszik gy az is-
a bal kezem
kolás évek során, mint a firiké.
tán mindezt megtette volna
A rakoncátlan, ,,firis'' id szak, amely gyakran fordul el a pubertás
ha gyokerét
el tt, sok lány számára az egyéni személyiségutols kitorése, miel tt
el nenr hajtják
belezuhannának a ,,szépségbe'' és a n i lélek elkertilhetetlen ,,álmába.''
egy szobrász
Nagyon kevés fi kívánja _ha egyáka\ín egy is _, hogy lány legyen. De
egy kolt

26 27
 lehetett volna A kislány repertoárjában a második személyiségaz a vágy, hogy a
ahelyett a haszontalan j szághelyett lttásihnah éljen. Ez a szereP megtanítja _ a kezdenr ényez viselkeclés
rrrit karpercc és láncok díszítenek lrc|yett _ onr_naga háttérbe szorítására, a szolgálatra és áldozatra, a ríplá-
és an-rin anyám jegygy r je díszeleg8 l<l-gondoskod szerepre. Mindezeken tril megtanítja ,,aludni''
- hogy
vlirjon, orokre ha kell, avárvavártmásikra, aki majd értelmet ad életérrek
í's teljessé reszi. Mindent fel fog adni, ha a várt másik megérkezik, még
A pubertáskor el tti fi k esetében nincsen olyan korszak, amely a lá-
nyok ,,rakoncátlan'' id szakához hasonl . A fi'jk val jában nem fejezhe- 'vt a jogát is, hogy sajár személyisége legyen . Leryen ez akár férj, akár
tik ki olyan szabadon a másik nem szerePei iránti retszésÍiket, míg a Iá-
vlllás vagy forradalom _ a n kész valaki vagy valami más kedvéértsaját
llragán kíviil élni, és lenrondani a saját rrraga iránti
felel sségr l.
nyoknak nagyobb mozgásteriik van, hogy belek stoljanak férfias ievé-
A pubertáskor bekoszontével a n ies szerep kotelez vé válik - vége a
kenységekbe is' Mivel a férfias szereP az uralkod , és ezt fels bbrendri
^ pr bának, kezd dik az élet igazi drámája. A felvett szenrélyiségeket és
helyzettel azonosítják, ha egy férfi ett l eltér, akkor azt kevésbétolerál-
:ilarcokat, anrelyekkel a fiatal lány csak kísérletezett,most már álland an
ják. A lányok viszont a ,,kívtiláll k'' osztáIyához tartoznak, egy olyan
viselni kell. Az onmegval sítás és a kreativitás lehet ségei fokozatosan
csoPorthoz' akik alacsonyabb rendri osz lyt képviselnek a társadalom
clt nnek, rnivel a fiatal lányt azarcb re, népszerlisége és firii _ vagy azok
paradigmájában. Akárcsak más kisebbségi csoportok tagjai, nagyobb
lriánya _ rniatti aggodalom borítj'a el. Szenrélyiségénekegyik arculatát
hajlamot mutatnak a szerepvá|tásokra, és pszichol giailag sokkal szaba-
claltacták, s talán mindorokre.
dabban kísérleteznek.Bár ez a rugalmasság a pubertás után na1y részben
F'zen a kritikus fordul ponton nreghatároz hatással lehet a fiatal
',fontosabb, hogy ery fi ízig-vérig fiÍr legyen,
eltrinik, az a tény, hogy
línyra az a kornyezet, amelyben nevelkedik' A legtobb általános és ko-
trrint az, hogy egy |íny ízig-vérlg|ány," egész életÍik során álland an
z-épiskola a mrilt mauz leuma. Az egész iskolarendszer folyamata és
rnegmarad.
szeryezete általában a sztereotiP normákat és a nem szerinti elvárásokat
Ugyanígy egyáhalán nincs férfi megfelel je ,,az apuci kislányának," és
cr síti meg, legyen az tanár, tankonyv, tanmenet' vaBy az osztálytársak
a \eánygyermek legfiatalabb éveit l kezdve arra ítéltetik,hogy hogyan
rétegz dése a nevel dési kornyezetben. A netn koedukált magániskolák
létezzen mások számára' Bár minden kislány rendelkezik a saját motivá-
valamelyest m dosíthatják ezeket a hatásokat, ktilonosen abb l a szen-r-
ci kkal és lelki er vel, hamarosan kétféleszemélyiségelesz, amelyet
pontb l, hogy léteztk a ,,kot dés és teljesítmény'' nrotiváci ja, de az
felpr bálhat, néha hordhat, készenlétben tartva a jov re. Valamelyik
ilyen, tr1l korai és hosszri id n át tart tapasztalatnak eredményt csok-
szerePre fog specializál dni, de lehet, hogy cserélgetni fogja ket kés bb,
kent visszahatása is lehet - kíilonosen a nemek kozotti szocializáci ban
ha már ,,n '' lett. Az egyik személyiséga kíaánatos tlirgt, Ez szereP
^ és az egyetetni versengésben. Mi tobb, egy n k uralta, gondoskod kor-
megtanítja majd a kozmetika vonzerejének m vészetére, a csábít mo-
nyezetb l jov fiatal lány hftrányba kertilhet, ha belép a társadalnri plu-
dorra és az egyenes onérvényesítés szublimáci jára' Ha j l betanulta a
raliznrus és az uz|e versengés sokkal személytelenebb légkorébe'
szerepét, akkor ez a kizár lagos agyondicséréskényszeres igényétala-
kítja ki benne. Egész éle re meBnyom orítja azt a képességét,ho5y
egészséges onképet és er s kortárskapcsolatokat alakítson ki.

E
Dory Previn: Lefr Hand Lost, a Mary C. Broun and tbe Hollyzoood Sign cín albunrb l,
United Aruists, 1972.

28 29
 Megtanultarn mibor tizenhét éaes lettem
hogt a szerelrnet a szépségkirályn knek tal,ilták ki
és a szép b r és mosolyg s gimnazistribnak
akik korán férjbez mennek és lenyugszanak
A Valentin-napokat nem ismertern
A fiatalob péntek esti színjátéba
egt sokkal szebbnek. adatott
Megtanultam mikor tizenbét éves lettem
Janis Ian: Tizenbét éoesen
Mire sok fiz:.;.l n tizenhér éves lesz, torekvéseit már alávetette a von-
zalmak íránti egyre nagyobb igényének, auton miájít annak az érze|mi
ft'iggésnek, hogy elnyerje mások tetszésétés j indulatát. Fogott rajta a
varázslaq a ,,szépség"ígérete- mármint hogy kívánatos legyen _ a fiatal
n t egy olyan vegetál állapotba ringatja, ahol mindent annak az e|várá-
sáhozigazítanak, aki el fog jonni érte. Csipker zsika mégsem tétlenke-
dik - buzg n jítssza el a Pi.igmali n forgat konyvét (a mítosz férfiválto-
zatát), hagyja, ho gy me gf or mázzák, leb o rotválj ák, b ef ess ék' b evakolj ak,
félreállítsák, emelvényre tegyék, bezárják egy é1 Galarcáb4 a Íerfíalmai-
nak tokéletes megtestestiléseként. Tizenhét évesen a fiatal n már j
riton halad afelé, hogy,,mintan '' legyen.
A nyugati civilizáci egyik legálland bb iparága az, amelyik tanácsot
ad a n knek. Legyenek ezek templomi papok, modern pszichiáterek vagy
rijságok levelez rovatának tanácsad í, az Írzenet mégis ugyanaz marad:
nk ,,nrások,'' (ami rendszerint azt 1eIentí, hogy als bbrendriek), és el
kell fogadniuk azt a,,szerePet''' amelyet Isten és a Természet szánt nekik
(anri rendszerínt azt jelenti, hogy azt, amit a férfiak szeretnének). A ta-
nácsadás irodalma Amerikában a fiiggetlenségi háborri után tet zot't,
amikor az iparosodás és a féktelen kapitalizmus a férfiak és n k szerepé-
nek felosztását tovább f'okozta, és áthághaatlan szakadékot hozott létre
aházon beluli és akozéIe\ az otthon és a piac kozott. A legtobb népsze-
rrj tanácsad konywet, amelyet n knek írtak (férfiak), gy tervezték meg,
hogy meger sítse és megvigasztalja a n ket, hogy olyan feladatként kell
elfogadniuk ktilonleges ,,szférájukat,'' amelyb l avilígi teljesítmények, az
ii nérvényesítviselkedés, a kezdem ény ezés é s az auton mia ki v an zárv a.
Mint ahogy Csipker zsikát, a társadzlom a n ket is ,,sovénnyel," azaz
cgy sor olyan n iesnek tulajdonított érdekl dési korrel ktlloniti el, minr
r vallás, a m vészetek, az otthonteremtés, az egészség és a tanítás. A
,,sz'Íérák" irodalrrra még nagyon is velijLnk él: kataIizátor és ellenméreg
liorunk n inek he|yzetére. Akit arra Pro1ramoztak, hogy segítségkér,
scgítségvár, f;jrgg szerepben éljen sztiletését l kezdve, akiben beépített
liisebbrendriségi komplexus van' és naiv romantikus elképzelések élnek,
tényle g sz bsége van a nlagazinok tanácsaira.
'lnnak
A tanácsok legnagyobb fogyaszt i a n k. Szivacsként szíiík ket
rrlagukba az jságok hasábjair l és a n i magazinokb l, a tévéreklámok-
ll l és a szaPPanoPerákb l, a bestsellerekb I, a talk show-kb l, a lelké-
szekt l és a papokt l, a pszichiáterekt l és n gy gyászokt l, a kozmeti-
l<usokt l, a tévébeliszakácsokt l és az aut szerel kt l, a szomszédasz-
.szonyt l és a postást l. A legtobb n fél életétazzaI rcki, hogy megpr -
bál megfelelni valaki más tokéletes n r l alkotott modelljének. Sok n
pedig annyira szerencsétlen, hogy egész é\etétezzeI t'i)ki' Egy pár n
cgyenesen ebb l él. Néhányan pedig belehalnak.
A fiatal lány számára a mintát sokféleképpenadagolják, taIán\egviIá-
gosabban olyan magazinok, mint a Se,uenteen, melyet a legtobb lány sok-
kal fiatalabb korában olvas. A tlagazin és az azt kiegészítszámtaIan
ritmutat a serdi.il lánynak a h n rernélt rnásib (barát, szeret , stb.) iránti
s saját maga mint bíaánatos tárgl miatri szorongásait hasznáLja ki. Az
érzésekecés hangulatokat gyakran u1yanazon motívum megnyilvánulá-
a sainak értékelik' egész nap ismételve - észrevesz a ,,legklasszabb srác,"
felhív a ,,legklasszabb srác," Iítták a ,,legklasszabb srácot'' egy másik
lánnyal, álmodoznak a szombat éjszakár l, és arr l' hogy vajon elhívja-e
ket randira a firi. Nemcs ak az érzelmi, hangulati változások, de az etikai
ítéletekis egy bizonyos szorongásmodellbe zárulnak. A Tizenbét egytk
ritmutat jának ,,A lelkiismeret kérdése''cím fejezetében egy kivételével
rrrind a hat ismertetett, lelkiismereti dontést igényl heIyzet kozvetve
vagy kozvetlentil a randi- témáv aI v agr7 más has onl koteless é gf ormulával
foglalkozik.
A viselkedésminták propagandájának és a tanácsad iparnak ez a mel-
léktermékealáássa az egész oktatási folyamatot. Íme, néhány círcsz a
31
Seaenteen ritrrrutat jáb l: ,,A suli az ahe|y, ahol a firlk vannak,'' ,,Hogyan Viey l magaddal suliba valarni bonyolult dolgot: egy fényképez gé-
flortoljtink j l,'' ,,Milyen lányt szeretnek a firik''' beszéltesstjk a ll('t' egy sugárzásmér t,vlgy lranzisztoros rádiot! Nagyon fogja clvezni,
',Hogyan
fiot," ,,Figyelnek...''9 Egy Íejezet, amelyik arr l sz l' hogy hogyan ren- lr,r elIlrtlndhatja, hogyan használd.
dezzunk bulit, hosszabb, rlint arnelyet az iskolai életnek szenteltek. (Az l( rjél tanácsot, hogy milyen fiándékotvegyél abáryádnakvagy aPU-
igazság kedvéértrrregjegyzenr' hogy ez akonyl 1965-b l val .) l,,itlnak!
A legtobb tanács nyilvánval an manipulál: N z.z ki rnindig a lehet legjobban, és akkor mindig készen leszel, ha
Légy jelen, ahol fir:lk vannak, sporteseményeken, er pr bákon, sza- 'l s'Zcrcncse (vagy a fi ) rád kacsint!
badtéri gyakorlatokon ! A ,,Diplomácia nyelve'' cín fejezet csak egy árnyalatnyival ktilonb a
Vegyél fel kurzusként laborgyakorlarokat, ahol fi k is vannak! Ha l('tIcl- s katekizrr-rusát l. MáshoI pedig ezt olvashatjuk:
egyÍitt dolgoztok az iskolában, kés bb nlán randlzhartok is.
'A rriirol giai
',ttt,lz.onok és valktirok usztán n i er vel elvehették, anrit akartak, de az
Yegyél részt o|yan sporttal kapcsolatos clolgokban, mint a t-najorett, rri,rzi n
nek meg kell tanulnia, hogyan \eplezze agresszivitását.''10
vagy menetzenekar! A osszefoglalha egy motívumban, amely álland an isnrétl -
rrrinta
EgyéI vagy sétálj néha egyedtil is! A firikat elijeszti egy csoportos ,lili lrz- ilyesfajta irodalomban: tigyelj arra, hogy fogyasztásra alkalrr-ras
lánytársaság, ezze| szemben a n-ragányos bárány nagyon vonz . , .,,rtllgolásod legyen, de ha férfiakkal beszélgetsz' akkor
,'feledkezz rleg
Mosolyogj és koszonrs mindenkit! Egy barátságos lány ismeretsége ,'rlrrllgadr l.'' Ami a Seaenteenben és nrás, tizenéveseknek szánt tanács-
(a tiéd) kellenresebb. ,r,l,l cikk hasábjain nyomtatásban is rrregjelentk, az annak a rrrentális és
Cipelj valarr-ri nagy dolgot: ez arra bátoríthatja a Íérfiakat, hogy fel- r'r'zclrlli kornyezetnek a visszarukroz dése, arnely a fiatal lányt korai
ajá,nlják se gíts é gii ke c ! ,'veit l kezdve korulveszi, legveszélyesebben ronrboi erejét pedig a
Kérd meg kedvenc zsenidet, hogy segítsen a leckében! (Cserébe aján- li'i'z piskolai években éri el _ a PonPonos szurkol lányok, a tnajorett, a
dékozd rrreg házi si.iternénnyel vagy csokis keksszel.) ,,lii a legnépszerrjbb'' versengések és az egyunjárások évei alatt. Ezrleve-
Ajánld fel, hogy begépeled a h^zi dolgoza r! Cserébe kérd nleg, ri,it szívják be a rlzenéves lányok' Ennek a folyamatnak a vánpírjellege
hogy olvassa át a tiédet. rLilsígosan is nyilvánval a sztjLl k folyarnatos érzelni energiaráfordítá-
Építsdontudatát azzal, hogy megkéred, nagyarázza el egyik érvét' l'libíll. Egy kozépnyugari iskola teriiletén nemrégiben rendezett
arnelyet rán rrrondott! rrrrjorett-találkoz n lehetett látni egy céltudatos anyukát, aki a gyakor-
Kérd rrreg, hogy segítsen ery Zayaros katal guscédula vagy konyvtári l,rt<lz-ás kozepette ilyet kiabált kilencéves kislányának: ,,Nyornd ki a cicid,
szárr-r nregfejtésében ! ,itlcskérn !''
Készítsktilonosen j jegyzeteket _ olyat, ar-rrilyet szívesen kolcson- A viselkedésnlodell ugyan gy eI van írva a k zépkorri anyáknak is,
venne! .rliik szintén nerrr tudják fi.iggetleníteni magukat az llyen nyomást l. A
Hasonlítsd ossze a jegyeiteket - ha biztos vagy benne, hogy az ové leIn tt n kre er ltetect kett s szernélyiség klasszikus meger sítését
legalább o|yan j , rrrint a tiéd! ,,lveshatjuk Marabel Morgan Total Woman (A tokéletes n cím m vé-
)
l'crl. Ez tulajdonképpen a lTlegtérés konyve, kézikonyv arr l az elvrend-
szcrr l, arr-rely a n i visszaes knek ír dott (rrregfelel en trjzdelve a
u
Daniel Sugarnran, Rolaine Flochst ein: Tbe Sersenteen Cuide to You and Other PeopLe
(NewYork: Macrrlillan Co., 1972). Lásd nrég, Tbe Seaenteen Cuide to KnouingYourself " Ilnid l{aupt: The Se-oenteen Guide to Your \Videning World (New york: Macnrillan Co.,
(NewYork: Macmillan Co., 1967). t,)65), 2+-25, 67 _69 .o.

32 33
Szentírásb l vett rendelkezésekkel), ho5y miképp feleljenek meg a L) a
kíaánatos tárgl és 2) a másiknak. élni szerepének. A konyv tudatosan ássa
a|á azt a felfogást, hogy a n a férfival egyenl lehet, és joga van egy on-
beteljesít , egyenl ségen alapui párkapcsolatra. A hangs lry végig a
fogyasztásra alkalrnas ,,csonrago1áson'' van, és a szerz meraforái a]kal-
rnanként éppolyan hajmereszt ek, mint egész értekezése: ,,A férjed eg';ik
legalapvet bb szi.ikséglete, hogy vonz leg,JéI számára. Irnádja a tested;
sz szerintvágyakozik utánad. A k{ils burkod pont ugyanaz, mint amit
az ingatlankeresked k ,,utcai frontnak'' hívnak - ahogy a ház kívillr l
kinéz'Ésvajon ezen a héten ugyanolyan a ,,utcai frontod,'' rnint ot éwel
ezel tr?"11
A Total \Voman legtobb tanácsának az, a célja, hogy a férfi eg ját ad-
dig cir gassa, hogy olnleng , imádatos bolonddá alacsonyítsa le. Val já-
ban azonban ahízelgésés az eziríntivágyakozás felkeltése a cél - de nem
a kapcsolatb l és a bcszélgetésb lr ad d an (mint két onáll ember ko-
zott), hanem manipulálással és tettetéssel. A n '' etikájának
',tokéletes
elfogadása egy, a házasság kozepe felé bekovetkez ,,feg1ntersztinetet''
idéz, egy ki nern mondott párbeszédet, amelyben a férj ezt mondja fele-
ségének:,,legyél [a felszínen] az, amilyennek én akarlak, és jutalrntrl azt
csináIsz szaba'd id dben, amit akarsz.''
Férfi'' Ne ábrándíts kl az elképzeléseimb l!
Nrí'.'Ne ábrándíts ki: sztikségem van a biztonságra, és arra, hogy kel-
lek Neked.
A jelenetnek pedig az a hatása, hogy felnrenti mind a férjet, mind a
feleséget az al l, hogy igénytik legyen a szernéIyiségfejl désre és válto-
zísra'Yan egyezségÍik,de nincs kapcsolatuk.
Az effajta, tomegesen ternrelt viselkedésmodellek bénultságot bo-
csátottak a n kre, melynek végs hatásaként teljesen hamis személyiség
jon létre, azonkíviil elfojt dik mínd az ego, mind pedig a legbels én. A
szenrélyiségnek az az oldala, amelyet Gail Sheehy ,,beolvad énként''ír
Ie,Iegy zl a,,keres ént,'' és uralkodik felette, így apubertást l aférjhez
rnenésig a n k számára a beteljestiletlenség érzete lesz a legáItalánosabb
tapasztalat. Ezek azok a
',kétségbesett
évek'' az egyednláIl fiatal n k
rl
Marabel Morgan: The Total \Yotrtan (New\ork: Pocket Books, 1976), 112. o.
34
,1|ctében, akik irodákban, áruházakban és gyárakban dolgoznak. Ót ti-
('sLck vagy kízár dtak a IegeI r I (a fels oktatási intézrnényekb l), ahol
tn ghozzíférhettek volna a kell mennyiségri megfelel férfihoz. Most
.rz,ltlban a ,,zárt ketc sok" vlIágában kell elniuk. A szombat esti randi' a
llÚtvége egy katonai bázison, a)egygy r \esz ahaladás egyetlen nyilván-
r'lrlíl jele. Az érettség,a lelki-szellemi gyarapodás és az onmegval sítás
a fiacal n szenrélyes tapasztalatai szerint rnéretik, haner.n aszerint,
'lclrl
lr,,gy n1||ygn kozel keri.il kerult ahhoz, hogy kizár lagosan birtokoljon
,'r]y Valakit. Minél tovább rnarad egyediiláll , annál inkább elkeseredetté
v,ilil<, és annál inkább elhatalmasodik rajta az ,,tnkább ahalíI, mint hogy
llc rlrenjek ferjhez'' paranoíája, Mindennek a során afiatal n lernond az
,
'tllllegval sítás felel sségér1. Úgy látja magát, mint akivel csak tortén-
rr.'li a dolgok, nem gy, mint aki a torténésekirányít ja. Fogalrna sincs az
,,.rtrton miár l'' rnint életcélr l; csak azt az áIIapotot keresi, hogs, tartoz-
zrlrl yn|n|.i|'.'. Ebb l építiki személyiségét,és életben rnaradási taktikáját
'tl' t éltet yárva várt ,,cs kot,'' an'rellyel valaki nrajd felébreszti téli
',lrllÍb l. Arra rnég nern jon rá ezid jt,hogy az els szerelem cs kja
lr.rgy val szín séggel elkábítja rnajd, és évekre rnegragad a személyiség_
lt'1Iticlés egybizonyos fokán. Eljohet négaz ébredés,de csak élete dere-
l'.irr. Csipker zsika id zített bomba.
...Mit tettél a lelkemmel?
()daadtam másohnab vadászni
()claadtam a családnak bogt megegle
,,Words Betzraen Man and Woman," The Tbree Marias: Neu
l'tllt11g11g5g Letters (',Sz víItísegy ferfi és egy n kozott" _ A háror'r-r
M iI'il: Új portugál levelek)
Vljon rnegmenekiil-e a ,,beolvad én'' vírusát l az a n , aki egyedtii-
'rll,-, rrlarad, ya1y az, aki vallásos elhivatottságnak szenteli magát? Nem
l,'ltét|cntil. Az egyednláll n t bele lehet csalogatni a nagyvál\alari há-
u,ts!:írs, az ismer s ,,irodai feleség'' szerepébe - aki talán nlégkizírlago-
,,,rl'llln l f nokének él, nrint egy házíasszony' Arni a vallásos n t illeti, a
l,'rllt.ndás veszé|ye az esetében még nagyobb: eskrije felmentést ad a
r.r11157.11|21 és etikai dontés al l, és kozossége p tszenrélyiséget adhat
'',r;litj.r helyébe.
3t
 C sipker zsika elkertilhetetlenijl mutat ja saját ps zich ol giai he|y zeté -
nek rninden ttinetét. Ezekké éléklehetnek:
',a
k más'' yagy ',a katat n.''
Néhány n - a k más típus - passzív és aIázatos marad, tudatosan bele-
nyugszik szerepébe, nenr lesz er s énképeés személyisége, de még élni
akarásais valami vagy valaki, rajta kívtil áll t l frigg. Élettlk, kornyezettik
és saját rnaguk alakításának a lehet sége esztikbe sem jut. Esetleges lé-
nyek. Látsz lagos egyensrilyuk és elégedettségi.ik ellenére ezek a n k tele
vannak félelmekkel: hogy egyedul maradnak, hogy valami jja| találkoz-
nak, és félnek a váJ'tozást l, a konfliktusokt l. Más n k esetében az el-
fojtott lehet ségek drárnaibb m don jutnak felszínre: hiperaktivitásban,
tisztaságmániás fétisekben, mazochista viselkedésben, vallási fanatizmus-
ban, hisztériás rohamokban, birtoklási vágyban, depresszi ban, álmatlan-
ságban és rémálrnokban, fejfájásban és gyomorfekélyben, sír gorcsokben
vagy falási rohamokban. Néhányuk esetében az én ,,á|ma'' tényleges
narkotikus kife|ezést olt alkoholizmusban, gy gyszerfigg ségben vagy
csak egyszerrj alvásokban. Gabrielle Burton a kovetkez képpen íriaIe ezt
a t netegyuttest: ,,Legtobbszor olvastam _ már amikor nem aludtam.
Nen-r dolgoztam. Amikor ferjhez mentem, abbahagytam, mivel tudtam,
hogy aláísní a férjemnek azt a szerepét hogy a KENYÉRKERESŐ' Már
kilenc h napja és tíz napja csak itt fekr.idtem, és vártam, hogy bekovet-
kezzen els kiteljesedésem. Kitartottam amellett, hogy imádok háziasz-
szony lenni. Roger egyszer azt javasolta - két hiippogésem kozePette _
hogy talán j t tenne, ha kimozdulnék és csinálnék valarnit. De mit is
tudhatott err l ?! T lérzékenységernmelrogton tudtam, hogy eg ja
meginogna, ha egy fillért is hazahoznék. Azonkíviil minden rigyis rendbe
jon, amint megsztiletik a kicsi.
Rendkívtil sokat aludtam. Ett l hatalmas brintudatom lett, de legalább
eltelt egy nap, és ez fontosabb volt.
A napkozbeni alvás az ongyilkos ság egy fajtája' Elképeszt számban
nrenekiilnek ebbe a n k. Mindenki tudja, és rigy tesz, mintha ez sziikség-
szer lenne, ha az ember kisgyereket nevel, és ha az egyik n felhívja a
másikat délután' gyakran ezze| kezdi: nem ébresztettelek
'Remélem,
36
l,'l " Ils gyakran hallani: rNe hivj egy és három kozott, akkor szoktarn
'., rl r l.lil<ílni.o''12
A n
másik leggyakoribb betegsége a vásárlási 1áz. Ha az
rrrincaszertj
, lecsokken, ha a szexualitást elnémítják, és csak mint funkci
'rrtir'tÚl<clés
l,'rt'zik, arnikor minimális az esélnik arra, hogrJ hatalmi vagy dontési
lr,'lyzctbe kertiljenek, akkor sok n ellensrilyozza ezeket kényszeres
'.ttrz.tsi vággyal. A ,,vásárlási láz" - annak minden álvá\lalkozási tevé-
| ,'rl1':['g vcl cgytitt
- a választással, a lehet ségekkel (akci s napokkal)' a
rrr, rzgíssal, ráadásul a Lárvánnya'l és a piacok szociális
ízga\mával a kreatív
rrttlrll<át és a hatalom megtapasztalását helyettesítheti. Ez
egyike azon
rryilvános játékoknak, anrelyet a n k játszanak; ízgat és kielégítaz ego
'.l.iná,ra. A pénz- és árucsere bizonyos mértékig vállalkozási tevékenysé-
1i,'t szir-r-rulál, és jelent s, transzcendentális akaratnyilvánításnak szánrít _
.rzrrr1[iy1i| a rgyak felhalmozása át|lványként támasztja alá a gyenge on-
l',i1lcg. { birtoklás az aIacsony fokrÍ onmegval sítás ellensrilya. A vásárlás
.r rnintaszer n ajz szere.
lcgyen. A kozszenrléletben és saját elképzelése szerint egyaránt is a n
rtctrr nrint kreatív termel jelenik meg, hanenr mint olyasvalaki, aki neg-
vcszi és kozszernlére teszi, amit nrások @ ferflak) hoztak létre és ter-
rrlcltek meg. A lét tirességétkonnyen kitolti a fogyaszt i tevékenység.
l'.loszlatja a szorongást és az iirességet' mert ami a birtokában ,(.)an' azt
Illár nem lehet elvenni. Ugyanakkor nem nyujt kielégiilést, mert a fo-
gyasztásiigény eryre novekszik, egyre tobb és tobb vásárlást kíván rrreg,
lrogy elérje v1yanazt a fokri elégedettséget.
Van Scott Fitzgerald Az éj szelíd tr nján címri konyvében egy rész,
lrrlrely klasszikus leírása és paradigmáj a a n i vásárl nak. Nicole, aki csak
ncmrég gy gyuk fel egy lelki válságb l, akinek torékeny az onképe, és
rrregint kezdi elveszíteni onmagát, rombol er k _ ktils vagy bels
-
': Gabrielle Burron: .I'u Running Autay from Honte, But I'm Not Allowed. to Cross the
ttreet (New York: Avon Books, 1975), 23. o.
37
 egyfqÍ.^ emblémájaként jelenik meg, amelyek sztikségszerrjen t rbe csal-
ják és kihasznílják az anrerikai n t. ,,Nicole egy hosszri, kétoldalas lisra
szerint vásárolt, és megvett mindent' ami a kirakatokban megtetszett
neki, anrit nraga alig tudott volna hasznáIní, azt is megvette: valamelyik
barárjínak ajándekul' Színes gyongyoket, osszehajthat strandpárnát,
mrivirágokat, mézet, egy bori ágyat, sálakat, táskát, t rpepapagájt, egy
babaházba val apr ságokat és három méter rákvoros anyagot vásárolt.
Vett vagy tizenkét darab ftird ruhát, ery gumikrokodilust, egy aranyb l
és elefántcsontb l késztilt zseb sakk-készletet, nagy lenvászon zsebken-
d t Abe-nek, két jégmadárkék b rzak& - és mindezeket nerrr rigy,
ahogy el kel kurrizán vásárol fehérnemrjt és ékszereket, melyek sztik-
ségképpen hozzítartoznak hivatás beli felszerelés éhez és btztonságíhoz,
hanem teljesen más rn don. Nicole rengeteg lelemény és fáradozás
eredménye volt. A kedvéértvonatok indultak ki Chicag b l, vágtak neki
a kontinens kerek hasán, és érkeztek Kaliforniába; rág glmigyárak fiis-
tologtek, és láncovek alakultak ki láncszemenként a gyárakban; férfiak
fogpasztát kavargattak hatalmas medencékben, és szajvizet csapoltak
rézhord kb l; lányok paradicsomkonzervet készítettek nagy sietve au-
gusztusban, vagy keményen dolgoztak az olcs áruházakban karácsony
el estéjén;meszticek ízzadtak a brazÍliaítiltetvényeken, és fantasztákat
semmiztek ki rij traktorszabadalmaikb l - ezek az enrberek míndhozzá-
adtak valamit Nicole-hoz, és mivel az egész rendszer tovább imbolygott
és tovább mennydorgott a ma1a- ís,tján, ez még az olyan cselekedeteinek
is, mint a nagybani bevásárlás, valami olyan lázas ízgalmat kolcsonzott,
rnint amit a nekihevi.ilt, a PoszÍ'jáÍ tart t ,zoIt érez a míndjobban terje-
d t zvész el tt. Nicole nagyon egyszer elveket testesített meg' magá-
ban hordva onnon végzetét..."13
Nicole j példa arra, hogy bemutassa a n k elidegenedésének egy má-
sik végletes formáját - az elmebetegséget. A n k korében gyakori skizof-
réniás megbetegedések _ ktilonosen a férjezett n k esetében _ azt felté-
telezik, hogy a probléma a társadalmi szerepekhez kapcsol dik. Ahogy
Chesler írja: ,,A n k sokkal nagyobb számban, mint a férfiak, és nagyobb
|3
F. Scott Fitzgerald: Az éj szelíd tr nján' ford. osztovits Levente (Budapest:
1981),131-2. o.
38
',t'ttlyl'lrn, nlint népesség szerinti eloszlásuk sugallná, szép karriert futnak
l''. lllil'lt pszichiátriai betegék.''la Pszichiátriai intézeteinket olyan n k
r,'lrik rlrcg és keresik fel, akiknél a kiils , hamis én _ vagy társadalmi
,, / ('t ('|) bels , ígaz énjuk kozotti kényes egyensrily felborult.
- és a
A l,linghez és Szaszhoz hasonl antipszichiátereknek koszonhet en
,'r,'lrt't az eseteket már nem soroljuk egyszerríen az,, r]i,let'vagy
,,r'lrlrt'llctegség" í|dozatai kaze' A skizofrénia lehet egyfajta taktika is,
lr,'1iy :r rr k rlegmenektiljenek a társadalnrilag,,normalitásként'' meghacá-
ll',/l)tt,,f lélett l.''Anyomásalattlev ésfélelmekkelteli bels éne]szi-
1i,'r,'l['sbe és fantáziákba nrenekiil, és elzárk zik a harrris ént l és annak a
|','v1'1|1.'l''6nyeit I,hogy a bels én megtestestiljon, elfoglalja helyét, és
l,'lt'l,iss get vállaljon. Mivel a skizofréniás visszahriz dá's gyakran a sze-
rrr.'lyi.s g megbetegedésére adott válasz, néhány pszichol gus rigy véli,
lr,
'1iy lz. rÍilet - jelenjen me1 az férfiaknál vagy n knél _ vay a leérté-
|,.,'lr rl iszereP kiélése,vary a saját nemi szereP teljes vagy részleges el-
rrt,tsítísa.
l{ gen az effajta n i elrnebetegség klasszikus pszichiátriai kezelése a
,,lirrrrckci s'' modell alkalmazása volt - a beteg rendszeres beprogramo-
./.is.l arra' hogy egpittérz n és feleség legyen. Sinrone de Beauvoir
rlrcg[igyelte, hogy a pszichiátria - kiilonosen a n i betege[ esetében - a?
t'r liijlcsi onrendelkezés erejét a korrekci fogalmával helyettesíti
- más
.z,ival állapot kerril a képesség helyébe. Egy mechanikus pszichol gia
rt' gítségével a n kt l megtagadták sajít tanszcendenciájuk kinyilvánítá-
s.it. I]z a pszichol gia azt Íeltérclezi, hogy a n k alkalmaz'kodnak az e|-
r,l,'gcnedés feltételéhez, alávetik magukat bizonyos szerepeknek, ÍoIya-
l'r,rtoknak és igényeknek. Ha nem sikertil ez a f'ajta sz.ublimáci , a n t
.,l'rrornrálisnak tekintik - soha senki fel sem tételezi, hogy :alán nem
,r(',rrr mindehhezhozzászokni, és ez az sajítválasztása.|s
A n k erk lcsi onérvényesítéséneksikertelensége nyilvánval an kihat
,r lr i viselkedésre: ez hozta \étre az agresszi burkolt formáit. Mivel az
.rgrcsszi egyértelm kinyilvánítása megengedhetetlen a n knél' sz beli
" 'hyllis Chesler:
f Women and Madness (Garden City: Doubleday & Co., Inc.,1972) 33-
Eur pa, lli. o.
r'
.lc Bcauvoir: 65-6 . o.
39
 vagy érze|nlt, rejtett rnanipuláci s taktikákat találhatnak ki _ brjntudat-
--
gerjeszt nrechanizrtlusokat, szokássá válik a csalás és kibrijás, eljátsszák
a segítségreszorul t, de még a betcgesked t is. Ezeket a jeleket egyér-
telm en a n k természetes narcisztikus hajlamának tulajdonícjík, de az
onrnagukkal val foglalkozás' arnelyet ez fekérelez' sokkal inkább az
onrnaguk rrriatti aggodalrnaskodást, tnintsenr az igazi onkozpont ságot
jelzi. A nrintaszerrj n , akit arra kondicionálták' hogy a nrásikért éljen,
rrlániákusan azzalvan elfoglalva, hogy elnyerje a fontos másik elfogadását
és tetszését.A rrragával val
elfoglaltság ne tl-t saját rlagíra osszpilnttl.sttJ,
hanem arra,hogy milyen hatással van másokra.
Ennek a kondicionálásnak a patologikus hatására mutatnak rí azok a
nerrrrégiben rrregjelent tanulrnányok, melyek a,,rnásik-kozponti1" és
,,onkozpontrÍ'' n ket hasonlítják ossze. Az egyik tanulmányban a má-
I6
sik-kozpontri n k általánosan alacsony onértékelésiszintet mutattak _
k azok, akik rrregfeledkeznek magukr l, onfeláldoz ak, onzetlenek, egy
célnak vagy egy embernek szentelik rnagukat. Ezzel osszehasonlítva az
onkozpont n k kovetkezetesen magasabb onértékelésiszintet és sokkal
fejlettebb etikai személyiséget mutattak - k kevésbévoltak onzetlenek,
sokkal inkább érclekelte ket szabad akaratuk és szerrrélyes céljaik berel-
jesítése. A rrrásik-kozpontri n tipikusan sokkal inkább férjénekés csa-
ládjának szenteli r'rragát, de tobbet is kíván rneg a vele él kt l. Általában
nlagasabbak és sokkal nyomasZt bbak elvárásai; érzelmt fiiggése is
nagyfokri. Sokkal val színribb, hogy a ,,vír rn jének'' szerepét jírssza.
Ezzel szerrtben az onkozpontri n t sokkal inkább az o|ya,n férj vagy
partner érdekli, aki nrindenkivel kedves. Kevésbévár el kizár lagos fi-
gyelrrret a férfit l. Elvárásai általában sokkal kevésbé kovetel z ek csa-
ládtagjaival szctnben, és kevésbé ftigg érzelrnileg férjétl és családját l.
Konnyebb vele élni, és j hatással van a vele él k onértékeléséreis. Ha
nrindez ellentétesnek t nik azzal, amit cínrénnragunkba
',onzetlenség''
szívtunk a neveltetéstink során, az onmegval sít személyiség helyes
megértésefeloldja e dilernmát. Ahogy az egyik pszichol gus megfogal-
l Elizaberh Olansky: ,,Self and Other Orientation: A Research into rWomen's Personaliry
Characteristics," kézirat (Michigan State University,l97+).Lásd rlrég Jean Baker Miller:
Touard a Neu Psycbologt of'Wonten (Boston: Beacon Press' 1976),6. és 8. fcjezet'
40
llll../.l: ,,Az. onmagukkal mániákusan elfoglalt emberek paradoxclna
lz-,
|,, '1it' .rz,,lr tudnak a legjobban osztozní n'rásokon, akiknek nincs is igazán
''' r l l' rtigiil< a r-rrásikra.''
Mrrst jutottunk el annak aLényegéhez, hogy mit is jelent a személyi-
',l l, ('s :l7. clrlberi lét. A teol gus Paul Tillich meghatírozísa szerint sze-
rrr, lf istll; az., akinek haraln.ra van maga felert. Az az er , hogy cselekedjen
l'. \,ll,lss7.on' hogy megterer-rrtse saját létét,hogy képes legyen a Íransz-
' el feltétele a teljesen érett errrberi személyiség-
,'lrllt'rtciára, nyi|vánval
rr,'l,. Az onrendelkezés pedig az e kal képességkialakulásának el felt -
r, l,'' A ruorális fejl dés egyenesen osszefi.igg azzal az egyéni lehet ség-
1i, l, ll,lgy dontést hozzon az életben, ez viszont atr l ftigg, hogy az
, 1it','Il rr'lilyen szerePet játszhat el társadalomban. Általában akkor a leg-
',',1i1,,'llb
a rrrorális fejl dés (akár j , akár rossz), amikor a társadalrni
,,.'('lc|) llagyobb felel sséggel ruházza fel az egyént. Nem a hatalorrr
r' 'rrti.r rrrc8 az errrbert, hanetl a hatalom hlánya'
I'lir wel eze! n például kimutatták egy tobb kultrirát felolel tanul-
,''.,,'y[rln'17 hogy az etikai képess ég és az érettségáltalánosan nragasabb a
I,'rli.rl< korében, kicsit alacsonyabb a fehér angolszász származás n k-
cs kifejezetten alacsony a fejletlen országokb l sz rmaz n knél. A
'r,'l,
r.rll,llkozás és dontéshozatal a ferfiak teriilete, a n k végzete pedig az
,,'',ttlnencia.l' A fe.j az, aki családja érdekein níllépvea társadalomét
r,'liillti, s rij lehet séget nyit énje számára azá\tal, ho5y kozremrjkodik a
l','z(is jov felépítésében: testesíti lneg a transzcendenciát. A n k sze-
tt'1'lc c77g| ellentétben nagyjáb l arrakorlátoz dik, hogy továbbvigyék a
l.r jt' s otthon! teremtsenek, arra kárhoztatva, hogy énjiik lehet ségeinek
li,'rlítai kozott, az immanencia csapdájában Pusztán megismételjékaz
,'lctct, ahelyett, hogy feltilerrrelkednének rajta. A n nek meglehet az a
liilogása és luxusa is, hogy lenrondjon a saját élete felel sségér|,hogy
rrrrlrális és egz-isztenciális álomban ring;on.
Miriaru Bar-Yaur: ,,Cultural Differences in Sex Role and Moral Developnrent," (Boston
l l rrivcrsity), l97 4, kézirat.
r']]iloz' fiai fogalorrr' a transzcendencia ellentéte: az, atrri a létez t nenr lépi tril' anri saját
rl,ígán belÍil nrarad.
'
41
..' oly sokan élneb csend.es elrleszettségben ',, kiéInek nmagubb l, ttttttt ' ','',l l''lll .l trllícsadás mrifajának kifinomultabb megjelenési fornrái
árnyak elenyésznek, balbatatlan lelktib semmioé lesz, és nem agasztja il't t
' l l rl' rrtill.ír-ry jelent s mri, melyek ahhoz járuItakhozzá', anit ,,az
halbatatlanságuk kérdése, biszen már abkor elenyészteb, miel tt meghalt,tl, ,| ,. ,'l. ir,,tlelrlának'' lehetne nevezni. Erikson paradigmája az
Soren Kierkegaard: Vagt-aagt (Íord. Dani Tivlrtl,rr ,,,, ,l7 ,,clllber nyolc korár l'' meghatároz jelent ség volt.
(',,
',,l
r

Van ebben a szituáci ban még egy olyan ironikus bels vonlis r.'
l l', ' lrt' lr,'rrlrcgiben megjelent Passages (''Utak'') címri mrive magá-
amely rnég nehezebbé teszi, hogy a n k ténylegesen felismerjék hclyz,. r l,ll, 't lrrlt-tlir.s szociol gia Legjavít az életciklusokr l, és a jellemz
tÍiket. A kett s értékn képek (az idealizák anya és a megvetett sz'rjlr,r '' l r,'ll,'Iyzctck tapasztalati' id beli leírásának tekinthet . Mások
t
'r
és a n gy lolet évszázadai rneger sítelrékazt a nézetet, hogy a ntik ,r,. .'l'' l,'1I,''rltis rteln'rezését egy sokkal elvontabb síkon kísérlik nreg:
'r
erény és brjn forrásai. A csábít n képét- ktilonosen a nyugati ktlllll ' l ,' |,r l rltrrrr paradignája a szirnbolikus halhatatlanság formáir l, a
rákban - egy enrelvényre helyezett mítosszal egészítettékki. Az iplr', , t , ttlrll ,:s .r halállal val talá|kozásr l jelent sen kiilonbozik az
's,
dás kezdetéveI és az otthoni és nyilvános élet kozotti egyre n<)vcltr',' lr,,l
elktilontiléssel szukségessé vált a férfiak és a n k számára kialaliir,'rr t',,'rt, tttlyltc clt r ek legyenek is, ezen paradigmák legtobbje egy-
,,ktlon szférák" elve. Ahogy a ferfiak magukat egyre inkább a kiilvil,r1i :l | , rrrl,t'ti lc|l désr l sz l si mítoszokban gyokerezik. Két olyan
nak szentelték, gy vált a n k kotelességévé,hogy olyan feladatokltl r l ,''' .ttlt,,ly a jelek szerint ktilonosen az
írott kultrira éIetszakasz-
érdekl dési tertileteket vállaljanak fel, amelyekr l férjeik lemondtalr. l1ir I llr, r, l,, odusszeuszé és oidipusz kiráIyé. Bizonyos
,rl,r1,jíul szolgíI:
vált a n a vallási és kulturális értékek rz jévéés védelmez jévé,lt,rr ] r| ,r tt ,
, r
'li rlkot'ják torténelmi képzeletiink archetípusait. Freud,
l rr '', 111111,|,,'.,lk, akik rnegpr bálták sémaszer en felvázolni az em-
r

f modell, a fiatalok tanít ja és feltigyel je, a lelki-szellemi támasz t,rr,' ,

'
számára, aki magát természetesen Mammonnak szentelte. A n k szltit't;,
ezáItal igen osszesz krilt ahhoz képest, hogy milyen volt a régeblli l*,'
rokban. EgzisztenciáIis szempontb l életrik beszrjkult, eseménytelerr ,','
még felszínes is lett. A tizenkilencedik század n alakjának képe rrrr',t
l' 1l,,,l,'s ri j sz-akaszaiba vaI belépésrítusait, elkeriilhetetlentil és
' ,,'lrtl'rttrtl cz.cket a mítoszokat visszhangozzák. odiisszeusz a kere-
|,''l,'ll,isz' panteonjának protomítosza, akiknek transzcendenciája
dése az utazás élményébentestestil meg. oidipusz
, r,r,'|1'it11g|-cjl

vallásos tanácsad és az erény eszményképelétrehozott egy társatl,rlrrrr ,,t r,,,,|itt:l|< a h soknek a paratnítosza, akiknek fejl dése legtobb-
mítoszt, egy \ll zl' t a n k lelki-szellenri és etikai képess égeírl ' ' l1\ l,lll.l Illcgvilágosodási folyamatként értelmezhet , amit a goro-
A n k viszont lényegileg lelki-szellemi torpévéváltak' i l','ll,//l,l/J/.tllck hívtak - ami a tudatlanság íllapotíbl a megértés felé
Belenyugodva szerepi.ikbe és megideologizátlva helyzeti.iket, a ,,le v,','' I, l, 'r ;,'lt.rlti. Anri nrindkét mítoszban lényeges, az az, hogy egyenes

'z,lgnak, torténetiek, és kiteljesednek. Mind odi.isszeusz,

fogalmát olelték rnagukhoz a ,,cselekvéssel'' szemben, és kitaláltak lrrrrr ,, ,l,,tt ltt,

denféle kizár Iagos n i teri.iletet, hogy ellensrilyozzák kizárásul<llt ,r ; '','l 1,, ,lr1i ( )idipusz ílt1a végéremegváltozik, átalakul, életétegy más-
igazívilágb l. Ennek a helyzetnek az e|fogadása némely n ben - a [e l', rrrr,'rr lcjczi be, mint amin kezdte. Mindketten megtaPaszaIják a
r
t

nen _ az érettség' onmaga elfogadásának és a vallásosság képess gtlrr,'l, , l,l('\/li'lly értelemben vett rnetanoiát, A hagyományos mítoszok
r
benyomását keltette. Val jában azonban hamis lelki imperializnrLrs ,','' ttlitlclcgyike egy h s koré éptil, aki hasonl élményenmegy
,1'l,,, r,r

amelyet azért tettek magukévá a n k, hogy kárp tolják magukat a lll(|l'| lrrl' rttitrt' odÍjsszeusz vagy oidipusz. Lényeges elem' hogy n k
lis megfoszto ttságért' ,l l,''r1'rt,tl<' haegyáItalínvalaha is, ilyen szerepet a mítoszokban. Az
'r,
Keresztény szemszo_gb l nézve az a minduntalan visszatér k r,l,'',' ' r,lrrli periférikus, és az áIIand ságot jeleníti meg; még azok-
r:s:rk

hogy a mintaszer n képes-e a megváltásra, az ébredésélményrr', .r' .ll l ,'.,r'teIillen is, arnikor szerepi.ikben van némi dinamizmus (Anti-
áwáItozásra és a transzcendenciára. \l,',lclr), akkor is alig van utalás arra, hogy az ulazísÍ, a megviiágo-

42 43
 I
sodást és találkozást a lét valamely ítj szintjére val emelkedés kovcttr,'
Az a jellemz , hogy ugyanott f ejezik be, ahol elkezdték, vagy me girr'ril
nek, vagy e gyszerrien elpusztulnak.
Századokon át a misztiktrsirodalom is ennek a lelki-szellemi f,'ly,r
matnak a bifokális szemléletm dját tiikrozte. A férfiak lelki-sz-cllcrrrl
élettik fejl désétutazásként, felemelkedésként ékékát, metaforiktts,rtt
transzcendensnek és egzisztenciális jellegrinek. A n k sokkal tobbsz,'t
nrericktiltek a ,,bels szoba" paradígmájába, a kastélyba - amely mctill(|
rikusan statikus kép, és az itnmanencia szellemét hordozza. Az art'lr.'
tipikus paradigmák azt Íe|téte|ezik, hogy a f'erfíak felemelkednek .s ,,rl1"
férfiakká válnak, a n k viszont csak azt tanulják meg még jobban, lr,'1it'
hogyan legyenek onmaguk.
Az td mrilásával a mitol gia elkeri'ilhetetlentil pszichol giáví vlilt,'
zott. A hagyományos mítoszok h si, androcentrikus el ítéleteaz e trtlrctt
léleknek és az életszakaszoknak eryaránt az alapmodellje lett. Jung t'|
mélete az ,,animár |" és az,,animusr l'' például a kultlira áItal mcglr:rr'i
rozoÍÍfogalmakat ttikroz, melyek a férfiuralomnak és a nemi szct't'1','l,
széls séges elktilontilésének tobb évszázados ideol giájában gyol<cr't'l
''ek.
Így mindez talán inkább tiinetként értelmezhet , nem pedig clcrrr
zésként.
Erikson modellje hasonl képpen a férfimintát véli a normának. ( i,rrl
Sh eehy azt han gsrily ozza, ho ry Eriks onnak a kozépkor ferfiak,, al Ir,' l,'
képességére''vonatkoz felfogása mennyire alkalmatlan arra, hogy letr1,r
a nk tobbségénekhelyzetét:,,Minden férfi kuut , aki a feln ttk,'rr
fejl déssel foglalkozik, egyetérÍ Eriksonnal, hogy a kozépkorriak fclri'l
déséhezazon kereszttil vezet az ín' hogy másokr l gondoskotlrr,rl,,
másokat tanítanak és szolgálnak. Így ismét a férfi életciklusa jelenik rrr,'1
feln tt életciklusként.
Valahogy átsiklanak azon a tényen, hogy a n k tobbsége az., ;rkrh
egész életukben mások szoIgá|atát végzík.Hisz mir l is sz l a n I< ílr't
ciklusának els fele a legtobb n esetében, ha nem arr I,hogy gyerck.'h
r l gondoskodnak, férjeiket szo\gáIják' és onkéntes munkában má.s,'kk,rl
tor dnek? Ha a fiatal feleségnek van egyí|ta|án családon kíviili karrier1,',
azlegnagyobb val színrjségge| anítás v^W gyermekíeltigyelet.
44
' l' r'l|,, rrr.rs,'t|il< felében nem a még tobb gondoskodásban keresik
' I r' , l;rrl, |iitcl.jcse dését.''19
Ir l'll l.,l rrrít,l.szok azt sugallják, hogy egy mísfajta modell vagy
' ll !l l('tki'1l'' talán sokkal fontosabb. Sok si átmeneti rituálé
t l,l rr.. vrrszlrlltrgja arra emlékeztet, hogy vannak olyan ritmusok,
' l ,tt, 1ilr.rl.r,lj:il< :rz életciklust, azzal egytitt harmonikusan fejl dnek,
',, l , rr1'rzt't'ítri crejriek. A filoz fusok, misztikusok és teol gusok
l', ,,,,l rt lr'lt'll1tCttek, rrrelyek megpr bílják felvázolni ezeket a rit-
l rr , l, l,.li czcn íwáItozásait.
1 , l , l: ,'rl,l 1'('lclítrl olyan háromréteg elktilonítést javasol a Iét esz-
', , trl' rt r's vrllísi m dozat'aira mely korunk n i számára ktilonosen
r l'.l'llcn a sémában az esztétikli élet a Iét ama dimenzi ja,
l,.lr,
' , l ,','v,'tlcrlbc val belemeri.ilés jellemez' Az éIet a pillanatok
' ,rt rtt1,tlrr'l tcv dik ossze, a lehet ség állapotáb l _ az ember még
l rrr''ll lr,rt,irtlz.ottan amellett, hogy onrnaga legyen. Az esztéta az
'l ' , ,.r 1, ,'ttlllcrc.'' Kierkegaard e8y sor kifejezést kiilonboztec rneg e
I lllll,', tlr:rsz.tikus választ vonalat h zva akozott, hogy miként
''l rlr, l' .r l.:rl-iban és a n ben. Ha Don Juan az archetipikus férfi
' ,, rl l,,'r .iltltrz.atai az archetipikus n i esztéták.,,Minden lány meg-
l',1 1 11111'1|i :r n ivágyakozásnak aférfikíf'ejezése,hogy a n t csábít-
, r l , l' \ ,,,.(.t , szíVcstiil-lelkesttil.'' Így a sqát énje iránti elkotelezettség-
| , lrrrtt\'.t,,lz a kényszer, hogy a,,másiknak éljen,'' hogy fizikailag
l ' lllllll\llstlli, s valami onmagán trili ellen rizze _ a n í pszichol gia
r
', ' r, ' 1, 1'Yt'i a lelki-szellemi létezéslegalacsonyabb szintjére jellem-
l \ l, t r'szirrtjc illuz rikus, hiszen az énf'elet uralnrat átadják egy
,r,,,l, l,r'rrl.rll,irrak' Az értelem-akarása csak a tapasztalat és a tudás-
I ll l l ll'rrr .it'ltc[ el. Ebben az értelemben Kierkegaard paradigmitja az
,' r,l rt l,'l i,l lracását - de nem a kifejezés mikéntjét - tekintve hasonl
r
r llrrr l ll\'r,|, tttint az aszkétikus, elfojtott életm d.2o
r,' ' l,r /',r,',rgc.r, Predictable Crkes of Aduh Zfe (NewYork: E. P. Dutton, 1974),
'' t ,' 1i'r.trcl: Vag1t_oagl, ford. DaniTivadar (Budapest: osiris_Századvég),
'l,,
45
 1
-- A esztétikai léttel szernben az etikai éI-et qzon alaPul' ho-ly qz
"^be,
bízíksaját ví|asztásának erejében, abban a képességében,hogyigazságos
tud lenni, és egy bizonyos fokri ftiggetlenségben, anrellyel kezébe veszi
léténektervezését.;,Az, aki etikusan él, onmagát tekinti feladatnak.'' Egy
etikus személyiségnek nem magán kívLil, hanem magán beltil vannak
feladatai. Ha van valami statikusan végzetszer az eszté kai létben, ak-
kor az etikai élet dinamikus. ,,Az etikus egyén gy él, hogy folyamatosan
halad az egyik állapotb l a másikba." Az etikai állomás morális szabad-
sággal és morális magányossággal jellernezhet . De az edkal lét a szelle-
rnet a véges \étre lrányítja; mégis lehetséges az átmenet a lét egy1k szfé-
rájíb | a r-rrásikba. Ha az etikai fázis az en-rbert onnlagával ellentmondás-
ár a viszi.
ba hozza, akkor a transzcen den cia határ
A lelki-szellemi létezésharmadik, rlallásos szintjén az etikai er-nber
feladja onmaga igazságosságába vetett hitét. Az onmagának val elégsé-
gesség utat ad az onmagán vai feliilemelkedésnek, és az etikai fázis ab-
ban ér csricspontjára, hogy az ember felismeri, hogy mennyire bizonyta-
lanul kot0dik az id beliséghez, és milyen keveset ér eI egyénítorekvésé-
vel. ,,A kozéppont az ember feI I az Isten felé mozdul.'' A vallásos lét az
id beli és a transzcendentális szintézise, mely lz ir niában' az alázatos-
ságban és a rrregbánásban gyokere z|k' Ha az e kai lét megváItja az eszté-
tikait, akkor a vallásos lét mindkett t átszellenríti.
Paul Tillich, a kortárs ceol gus Kierkegaard-éhoz hasonl paradigmát
nyrijt. A kulturális és vallásos torténelem az dialektikus értelmezésében
a heteronímia, auton mia és teonírnia egymísra hat folyamatáb | á|,
párhuzarnosan Kierkegaard hármas feIosztásri létmodelljével. Tillich
paradigrnája is épp annyira alkalmazhat a személyes torténelemre' egy-
fajta lelki-szellerrri ,,életvezetési térképeként.''Nyilvánval , hogy Tillich
felfogása igen hasonlít a kierkegaard-i rendszerhez, s hogy sokat ko-
szonhet neki.
A heteronímia az a létállapot, amelyben egy idegen torvény, egy, aZ
énen kívul ered vallásos vagy világi telepedik az errrber e\mé1ére. ,,Ez
lerombolja az igazság becstiletességét és a morális személyiség mélt sá-
gát''. Azt a terrort jelképezi, melyet az abszo\ t egyházak és abszolrit
államok gyakorolnak. Ki li bel li.ink azt abátorságot, hogy szorongása-
inkb l frjtott tudatosságr.rnk kételyei által cselekedjti"k. Ésazokban' akik
46
' r v,'1itclcniil komolyan veszik, megoli a hitet és a reményt' és onutálat-
|, r r's cll<cseredésbe taszítja ket.'' Bár a heteron m tekintély az egyénen
I rrrrlrr]l cred - ma1a az egyén az, aki saját tudatíra er lteti - a bels vé
r, lr'l t.s az onelfojtás eredményeképpen. A vallásos csoportok sokszor
l,l,'l,jsck a bels vé tétel folyamatáért: ,,A mítosz és kultusz torott jelké-
1, r lrt'tl/Ot11Ulnak kívrilr l.'' A lélek élete ekképp - roviden fogalmazva _
''lr 'rrr li(lcl vagy felfogás szerinti életre redukál dik, rnely az ettberi sze-
,'', l1,isÚgcn kívijl ered.21
rluton mia az a' létállapot, amelyber'
h't, e{\/es ember engedelnres-
''az
l,,',lili ész torvényének, amelyet onmagában mint eszes lényben ismer
ltz.
l' l " ht' auton mia -azt jelenti, hogy az egyes embernek szabadságában
rll rrtltlra$a torvénye lenni.''22 Ha szabad akaratát és fiiggetlenségét j i
,
't,'ltllczik'
akkor ez nem Pusztán akaratosság vagy vak, onmagával val
' ll,'1il;lltság' E'z azon torvényben rejl felel sség elfogadása, meIy ,,az
, l'r,' i'.s a val ság logoszszerkezetében benne foglalt torvény'''23
lgy Tillich beteronírnia és auton lnit fogalma ana\ g m don és a lélek
,''r1i,ihtlz és a val sághoz yal irán1.ultságát tekintve megfelel a Kierke-
1',,.'',l .szerintí esztétikai és etikaim dnak.
'|'illtch-19onír4ia fogalma _ Kierkegaard vallásos lét
fogalmához ha-
'','rrltiln - szintézist és egyensrilyt áIlít feI az onmagíban val elégséges-
['s az ontranszcendencia kozott.
'.,'1i
',Az onáII értelem egyesiil sa;'át
r,r,'ly.s gével,'' léte alapjával, Istennel. Az emberi kapcsolatok és az egyén
l,rr.'ljcsiilése nem adja meg magát a hatalom akarása vay libid rornbo-
^
l r'.rrtak, és ugyanakkor nem esnek áldozatául a társadaImi, egyhízi vagy
1',,l i t ikai norrrráknak.2a
l',rrrl Tillich: Tbe Protestant Era (Universiry of Chicago, Phoenix Books,1973), 46. o.,
ll,,' l:ternal Noqt (NewYork: Charles Scribner's Sons, 1,963),90. o.,The Dynatnics of
/,rtlr(NewYork:Harper&Row,Pub.,\orldPerspectivesSeries, 10.k r.),IILfej.
and Faith."
"vnrl)ols
|'zcn a ponton a szerz sajnálaros m don félreolvasta Tillich eredeti gondolatát, anrely
,
|,l' cnnek ellenkez je: .az ontorvény ségnem azt jelentí, hogy az egyes enrbernek sza-
|',r,Is.Ígában áll onrnaga toruénye lenni,'' (ford. Szab István) és val iában ez az az énel-
',',
ztis' atnely beleilIik Tillich koncepci jába. (A szerkeszt megjegyzése és kienieIése.)
' V i). Paul Tilr|tch: Rendszeres teol gia, ford. Szab István (Budapest: osiris, 1996),82. o.
' l',rulTillich: Tbe Religious Situation (NewYork: H. Holt & Company, 1932),39. o.
47
-- Az etikai és vallásos fejl désr l sz I , kortá'rs eln-réletek koztil Jim
Fowler és Sam Keen ',életvezetésitérképei''25 mutatnak párhuzan-rot
Kierkegaard és Tillich fl\oz flat paradigmáival. Fowler Piaget és Kohl-
berg strukturalista fejl déslélektanának eredményeit felhasználva az élet-
szakaszoknak olyan átfog szerkezetét teremtette meg, mely az e kal
érettség és hitfejl dés mintáinak felel meg. Kohlberg rendszerében az
els szakaszok _ a prekonvencionális, heteron m erkolcs és a konvenci-
onális, interperszonális konformitás - utat erígednek a konvenci n trili,
auton m etikai képességnekés a léttel szembeni végs hriségnek. Fowler
párhuzamba állítja Kohlberg modelljeit a kognitív szimbolizáci ban gyo-
kerez vallásos érz:Ü,\et létrejovetelének szakaszatval. Sanr Keen kimon-
dottan Tillich heteron mia-auton mia-teon mia paradigmáját haszniij'l
a személyiség-karakter szerkezetének általa felállítotr sémájában. Kéc
modellje: a ,,számkivetett'' és a ,,bolcs'' kiilonosen él archetípusok,
arnelyek segítenek megérteni a fejl dés auton m és teon m szintjét.
A n k kiizdelme - és oly gyakori kudarca - az etl,kaí onáll ságért a
mája a n kr l írt legjelent sebb m veknek. Ahogy az várhar , ezek
száml egyáltalán nem flagy, de az a kevés igen meggy z bizonyítékarra,
hogy a legtobb esetben ez gyotrelmes és nem kell en kifejezésre jutta-
tott ktizdelem. Kate Chopin Tbe Autakening (Az ébredés)26címrj n-rrjvc
azt a áta]aku|ást írja le, amelyen egy el kel , kálvinista, az USA déli ré-
szén él asszony nlegy át, melynek során aIázatos, elnyomott feleségb l
szenvedélyes, donteni képes n vé válik.
Edna etikai onáIl ságának fejl désétélénkenábrázolja Chopin az
egymást kovet vacsorai jelenetek leírásával. E\ szor Edna nem képes
befejezni vacsoráját, ha a férje duzzogva kisétál az étkez b l. Nyo-
maszt a férje jelenl tét l és helyeslését l val érze|míftiggése. hz ít-
meneti szakaszban Edna magára kényszeríti, hogy az asztal mellett ma-
radva befejezze az étkezést,annak ellenére, hogy Íérjehelyteleníti visel-
kedését. Végril a regény kés bbi jeleneteiben rnaga választja, hogy
25JinrFowlerésSamKeen: LifeMaplConpersationsontheJoumeyofFaith,szerk'
Jerome Beryman (V/aco, Tex.: Voed Books, Publishers, 1978).
: Kate Chopin: The Azoakening. in: Stom and Otber Stories (Old \ estbury, N.Y': The
Feminst Press, 1974).
48
' 1''t, ,lttl v',tcsorízz'on, oronret és elégedettséget alálva az élrnényben. A
,,,',r,l.tlttti ftiggetlenség utols jelenetében már egyedi.il is meg mer inni
r,r 1', '|1j1' icalt _ el szor egy sort, aztán ew brandyt.
'\z ilrráll ság lázad megszerzése abban is nregjelenik, ahogy foko-
's.rrr átllakítja életm dját és napi programját' Els gyengécske pr bál-
,r,
|'' 'rl.t, hogy,'egyedtil'' csináljon valamit - a kivonulás: egy barátokkal
,' rr l'ir':irrclulás Massba, az oblon trilra - megfelel rn don ájtrlással és
, , , lrrri liimertiltséggel végz d1k. Kés bb nem foglalkozik már a kotele-
'' l'rt,rglltási napokkal és saját kis kirándulásokat tesz (amely elég merész
,ll'rlli,,lz.;ís a századfordul s New orleans tíiszabílyozott kultrirájában).
''
' 1irrl cllragyja otthonát és saját lakásába koltozik - a családi és társadal-
rr r lt-tlllikkal val teljes szembeszegiilés jeleként'
r ttr
tl1'y trinik, Chopin olyan n t ábrázo|, aki - ha csak rovid id re is, de
,l,'ri:rz. ctikai lét képességét.Bár ner-rr esik vissza a heteron m viselke-
l, ,'l'r', lr7. csztét1kai-érzelnri élctrc rijonnan felébresztett osztonei olyan
' ' l , 'l, si clilerrrrnába sodorják, rnelyet ongyiikossággal old fe1.
,'\rrll;r Karenina ugyanígy dont. Val jában kevés fiktív h sn látszik
l,1,,'sttck arra, hogy triljusson az auton tnia e kezdeti íllapotán. Sigrid
lIrr,llct Kristin Lallransdatter cínrrj Nobel-díjas regénye egyedi a sok, n i
l, '',,,,'r'cpl t felvonultat mri kozott, hisz egy n életétszokatlan teljes-
,1'1i,'l s tornorséggel ítbrízo|ja. A regény hármas szerkezete, valar-lrint
r r1''15711[xg! tartaltna is
-,,Koszorri,'' ,,Asszony'' és ,'KereszÍ" _ a kierke-
11,,r,l-i lclki élet paradigrnáját visszhangozza' Kristin rovid, de teljes élete
'''r.rrr vll
ban e\éri a transzcendencia ki.iszobét, rnajd rneghal. Elnyeri
lrr.,zrlIrtalan, ontelt férjévelszemben etikai onáll ságát, és végul saját
, l' 'rliLllt akaratának kovetkezményeit rnagányos, erkolcsi h siességének
'rr, 'ls,'r
napjaiban megalázottsággal és pusztulással váltja meg. Sigrid
lIrr,lsct regénye j l mutatja a teljes kort megél asszony hitét: ,,Soha
rr, r11 |i.l., nlást az Istent l' legalábbis 11gy trínt neki, rnint hogy adja nreg
',,
t'i slrjlit szabad akaratít. Ésmindig rnegkapta, amit akart - tobbnyire.
| '' lll()st itt til megsebzett lélekkel - nem azért tnert Isten ellen vétett,
lllll('lll a7-ért' lnert nem elégedett azza\, hogy rí van bízva, hogy sajít
rr't;t |i vesse az tvégéig.
Ncrrl virágkoszorrikkal, de nenr is brjneivel és bánatával jott Istenhez
,,,l..lig senrmi esetre serll' amíg az élet megédesítette italát. De r-t-to.st
49
 1-
eljott, és most nrár nregtanulta, hogy az élet olyan, mint egy kocsma _ rr,'l, rllyltn életmin ség, amelyet el kell érni, nreg kell ragadni - f;jdalma-
ahol ha nincs n'rár mit koltened, kidobnak az ajt n.''27 ',rl ,is gyakran traumaként -, és sokszor az életnek csak egy kései szaka-
Véglil is jelent-e számodra a ail,ígb l aal tátlozásom bármilyen a lto-
,'"''l'.111. A n k tomeges beáramlása a munkaer piacra manapság azt su-
ztíst is, ba csak'is nmagamt l all ttiaollétern adtam neked? 11rllj,r, lrogy az értelrrres nrunka jelent s hatással lehet az etikai onáll ság
Monica - Tbe Three Marias: Neza Portuguese Letters (A háronr Mária: , l, rts(,rc.

Új portugál levelek) l',s v gtil, a keresztény élet mindenkit magasabb szintrj létre hív, olyan
l'rtr,', Ilrcly személyes gyarapodást és transzcendenciát ígér,és ugyanak-
Ha Kierkegaard és Tillich paradigmáját a n k jelenlegihelyzetére al-
l,,r t'lvírja, hogy elfogadják a szenvedést és korlátozottságot. Az icnelé-
kalmazzuk, ez\egalább két alapvet kérdéstvet fel:
1''rltsti1; cllensége; álland áttérést kíván. A Kierkegaard- és Tillich-féle
1) A n k a lelki-szellerni lét els szinrjén ragadtak-e meg? Vajon el-
,r'lt'lvcz-etési térképeket''bizonyos értelemben rijra és jra ít kell elni: a
értek-e valamiféle ,,áhítatosságot,'' amely az ',aszkéttkus,'' a Kierkegaard_
l, ll'i-szcllemi érettségvalahogyan a dialektikus kapcsolatuk egyik eleme.
fé\e esztéta,'csábíthat '' váItozatára hasonlít? Ésvajon ez-e aIegkegyet-
\rrr.'likora mértékbennem vesz részt a n élete ebben a dialektikában,
lenebb csábítás _ ha azt hissztik, hogy valaki vallásos, amikor n-rég a saját
,t'l tyirlt van lelki-szellemi torpelétre kárhoztatva.
maga feletti uralmat sem érte el?
A l<cresztény élet legf bb torvénye ellentétben áll a mintaszerrj n
Kierkegaard ktilonosen harlgs lyozza az e kai lét alapvet fontossá-
|,
gát - nern lehet elkertjlni, sem kihagyni, tiirelmesen át kell menni rajta, 1
'1:ycl;

ha végtil az enrber el akarja érni a vallásos lét ktiszobét. Kierkegaard egyik ',Szcresd felebarátodat, nrint tenmagadat!''
,,llngedd, hogy ne sz val és beszéddel szeresstink, hanem tettel és
párbeszédében (Vilhelm bír szerepében) a vallásos szint ttil korai eléré-
se ellen sz l. ' ,1,
's,igban."
Nerrr kétséges, hogy sok n életénekkényszerriségemiatt jut el a
heteron m szintr l az etikai szintre, de gy trinik, tril sokan esnek az
lr'r lri . Az onértékés onmegval
esztétikai vallásosság vagy reflexszerri erkolcsosség csapdájába. Ebb0l a -
'.rt.r. rz-éke alapvet en fontos a lelki-szellemi érettséghez.
szempontb l, amint eztPegry Vay megfigye\te, az egyház sokszor ,,a n
Arllire Csipker zsika vár, az nenr valamelyik Herceg cs kja, hanem
számára a teljesség el li bliv hellyé válik''' Az srégi kérdésríaszt an
l
érvényesmanapság is: Meg lehet váltani a n t? El tudja érni a n az ígazi
'''r1'rt nye olelése.

vallásosság képességét?
A második alapvet kérdés'amelyet ezek a paradigmák sugallnak'
2)
az az,hogy a ferfi-n kapcsolatnak és a családi életnek a mostani krízis-
helyzetei val ban a n k etikai onáL| ságának igényébl és az ez ltánj
ktizdelemb l fakadnak-e. Ha így van, akkor azt, amit sokan a ,,n i''
identitás szétesésénektekintenek, sokkal inkább erkolcsi kotelességnek
kell tekinteni' Ami aférfiakszámára adott: a szociaIízáci és a kulturális
nevelés eredményeként létrejov képesség a transzcendenciára' az a n k-

27
Sigrid Undset: Krktin Lallranslarrer (NewYork: Alfred A. Knopf, 1923; második
kiadás 1937), 992-3. o.

50 51
 í
--
A legenda
H febérke, akit irigt mostobaanyja elkt;ld ottbonr l, badd. pusztuljon, biz-
tonságot ad , ,,t rpe" férfiakkal tleszi magi.t b riil, olyanokkal, akiknek
egt l egig lneguan a hibája. H febérke pedig csab zlár, és ana uáglik, bogt
megmentsék.'
D.Jongeward: D. Scott,'\Yornenas'Winners (Gy ztes n k)28
A tilndérrnesékben szerepl anyáb mitologikus n alakok, akib a n i jellem
változatos lebet ségeit testesítih meg' Ha j ez az anya, akkor bamarosan
meg kell balnia. De tulajdonképp amikor j , akbor olyan passziaitást rnutat
az életben, hogt a balál lényegileg uglanaz, csak egt bicsivel tiibb. Ez az a
pont, abol felfedezhetjlik ennek' a szexista ontol giának. az alapelvét; j asz-
szony csak a halott asszony lebet. Ha aiszont gonosz, abkor torlább él, iller
r.,e" ha touább él, akkor 4onosz. Egtetlen aal di szerepe lebet: az anyaság'
Ebben a szerepben azonban, éppen mioel teaékeny, csak a mindent eláraszt
rosszindulat, rnindent elernészt moh ság és kielégíthetetlen kapzsiság jelle-
mezbeti. K ny rtelen, begtetlen, naglraoágl , ueszélyes nemcsah, a gere-
beire, hanem minden él lényre. HíOják bár anyának, bir,i.lyn nek, mosto-
b,ínak t,agl 4onosz boszorbának, rnindenképpen csab gonosz boszorba lehet.'
rémálmok f szerepl je és a rettegés forrása.
AndreaDworkin:-Wornan Hating (N gy lolet)"
A lrrr r',illtlzata azzaI kezd dik, hogy a kíráIyné lánygyermek - onnraga
,,H febérke" ATnA figtelmeztet, milyen s lyos k aetbezményei lehetnek
mind a sz l , mind a g,ermek nárcizrnusának, Hafeberke saját nárcizmusa
ttjbb ízben is csabnern a aesztét oleozza, mert nen tud ellenállni, amikor az
r8
Dorothy Jongeward és Dru Scott, Women as winners (Reading, Mass.:Addison_'Wesley
Pub. Co., 1976),56. o.
2'
And.e" Dworkin, 'Wornan Hating (New York: E. P. Dutton & Co., Inc., 1974), 4L o.
52
,l,ttl,,ís királyné olyan tárglakat kín,ílneki, amelyeb fobozhatnák a szépsé-
' t , ,t királyttét pedig twlajd.on nárcizmusa pusztítja el.
BrunoBettelheim: Ameseb o
lete3a
l l,l[chérke az egyik legels képzeletbeli társunk. Fiatal lányként ralán
l''r rrrt'lyik meseh sn nél jobban azonosulunk vele. Ez a lnese egyetemes:
rrrt,'rtlinden nyelven és kultrirában lnegvan valarnely váItozata' A tor-
r, rrr'l t'!]Y szempontb l kierr-relt helyet foglal el oroklott fanráziatárunk-
l,,'r, s cnnek oka kétségtelentilaz, hogy az emberi tapasztalatok egyik
l, 1,',l.r1lvct bb viszonyának metaforája, az anya_lány kapcsolaté.
l l,'richérke, akárcsak a tobbi metafora, egyaránt szolgáI arra, hogy
|
' lr ,rr j:r cLt a taPasztalatot, s arra is, hogy értelme zze' megmagyarázza. A
l' r l,'r'tLris veszéIyt rejt magában: azanyáhozf6z d korai, intim kapcso_
l'r rrr'llitil nerrr lehet identitásunk, éntudatunk. Ebben a kapcsolatban
r'','rrt Ir-rindig megvan a rombolás lehet sége' amely éppen azt az ént
r' lr,'ti rlyorrrorékká, azt torzírhatja el, amelyiket \étrehozza. A gonosz
rrr''.,Irlll.r saját félelmeink teremtménye: ,,A nrostoha tnítosza az any^
''llll'\7;ínak az elIentéte,habár a mostoha nern jobb, de nem is rosszabb
, rrry,irríl. Hiszen mivel a mostoha áka|ában a kisgyermekkort kovet en
|,|'l','. gyerrnek életébe,nem is lehet annak a traumának az okoz ja,
lllll'|\/('t a gyermek az anyját l szenved el. Ebb l az kovetkezik, hogy a
',,,''.t,llrÍlr l kialakult általános el ítéIetcsupán azt
jelzi,hogy az anyát I
, ,l'' lt1lclr-r-rtinknek és az anya iránti gyriloletiinknek b nbakra van szijk-
, l:(
l l,,l'chérke torténeténekkozponti tapasztaIati eleme a gonosz mos-
,,'lr'r, lcginkább szimbolikus eleme viszont a ttikor, amely a mese érzelmi
l ',,'r';r;ltlntját alkot nárcizmust és irigységet jelképezi. A mese számÍa-
rrrl,,'rli[113 _ után vágyakozik. Kívánsága teljestil, a kiráLyné meghal,
''', 1'1,'l,'rlik viszont a színen mostoha: a ,,gonosz'' anya képe a,,j b l"
,'r, rrrl lcl.
It' rr, Ilrcirrr,.4 mese b oiilete, 285. o.
l'., 1'lr llhcingold,TbeFearof Beinga'Woman:ATheoryof MaternalDestructiteness
r' I' * \',rrli: Grune Ec Satton, Inc., 1,964), 136-7. o.
53
 Tobb változat is nyíltabban jeleníti meg a királyné irigységének
odipális gyokereit, (Basile Tbe Young Slaoe |A fiatal rabszolga] cílrr
szovegében a [mostoha]anya féltékenységénekoka a [rnostoha]anya
ferjének képzelt vagy val s szerelme a fíatal \ány íránt.) Az isrr-rerrebb
váItozatok azonban avérfen zést az olvas képzeletére bízzák. Mi tobb'
aktrílyné és a ttikor kozotti nárcizmus dialektikája jelenti a cselekmény
f rnotívumát. A gonosz mostoha egyre csak saját lelkét ostromolja,
hogy az rrreger sítse benne kívánatosságának tudatát. A tiikor _ akárcsak
saját lelke vagy \ánya - igazat sz l, viszont fokozatosan változik a váIasz-
adás szemszoge. H fehérke lesz a tnarcangol , szadista és mazochista
irigység rírgya' ,,H fehérke meg fog halni, akár saját életenr árán is.''
H fehérke azoknak a pozítív,életigenl tulajdonságoknak a képvisel ;e,
amelyek veszéIyt jelentenek a bizonytalan, narcisztikus személyiségre. A
gonosZ tnostoha felfal|a mindazt, amit H fehérke létfontosság szervei-
nek - májának és szívének_ vél, s ezáltal f'elidézi az irígységprimitív,
kannibalisztikus kifejezésm dját, azt a hitet, hory az elfogyasztott étel
ákal az err-rber elnyeri az ételben meglév hatalmat és tulajdonságokal Ez
a fiktív elern azoknak a - gyerrnekpszichol gusok által j l isrnert - meg-
csonkítási fantáziíknak is a szimb lurna, amelyeket a gyermekek vetíte-
nek ki az anyíra.
A torpékkel roltott id H fehérke számára a pr batétel és a szemé-
lyiségfejl dés id szaka' ,,Inasévei'' aIatt dolgoznia keII, s 6 ezt koteles-
ségtud an rneg is teszi. Uralkodik osztonein, hisz a torpék terített asz-
talán lev dolgokb l csak szemelget, és gondosan választja ki a
'' ígyatis. Meglehet sen kétoldalri a természete: ',fehér mint a
',megfelel
h , piros, mint a vér.'' Ártatlan, de szomj hozíkaz éIetre' rnoh n vágyik
a tudásra, de az érzésekre is. Egyre csak menekÍilni akar mostoháját l, de
szinte kényszeresen helyezi rnagát hatalma alá jra és jra. Beengedi
rrrostoháját a torpék tiltása és a mostoha negeI z álruhái és fortélyai
ellenére is. H fehérkétsaját bizonytalansága szolgáItatja ki ugyanazon
nárciznrus csábításának, nrint amely nIdozqét is emészti. A gonosz ki-
rályné rninden egyes csábítása egyre intimebb és mélyebb rétegeket illet
m don hat H fehérke hiriságára: el szor a piros ov, mely testét koti
grizsba, rnajd a fés , rrrely ,,n-regrrrérgezi'' fejét, végiil pedig maga a halált
hoz alrrra, arrrelyet H fehérke lénye legrnélyéigmagába olvaszt.
54
l\ r,,rp k H fehérke átalakulásának talányos tan iként állnak. A nrese
' r, lrrtt'ztii szívesgn utalnak a torpék ,,fallikus'' jellegére: ,,apr férfiak,''
'
,l
'l. lallc| rnéIyét kutatják, és,,tigyesen hatolnak be a sotét lyukakba.''
.r
| 'r jt.lcntésréteg azonban sokkal kevésbé t nik fontosnak, mint az a
l' ,11t',
'tttlíllyosabb értelmezés, amely sírhantokkal és temetkezési helyek-
l ' l ll, v,'t.;t ket osszeftiggésbe, s ezáItal si szellemként értelrnezi ket.
l l r 'r vt'gl<ifejlet fényében szemleljtik ket, akkor ebben a nresében sok-
| ,I rrrlilillb halált hoz ként szerepelnek (hiszen H fehérkétsenr tudják
l, l, l,'sz,tcr-ri a végs rnérgezésb l). A torpék megtorPantak (,,megtorpen-
l,
'' :r ford.) szeméIyiségfejl déstik egy bizonyos fokán: H fehérkével
',
,ll, lrttitllcn életi.ik mentes mindenféle konfliktust l, így lz átalakuIís
|' lr, r,'rs g b lis ki vannak záwa' A segítségH fehérkénekcsakis ezen a
'rr tr-'rlr l, valameiy transzcendens er t l érkezhet'
,| ,1i,
l\4irrt szánros rnitikus mesében, itt is ambivalens g1imolcsot, egy al-
rrr rl lt's7.flCk a h sn elé. Akozott kell választania, hogy megeszi-e' vagy
, ll, rr.ill e csábításnak' A brin kockázata benne rejlik amegtaP^sztalásban,
l, 11l't'rlaz akár a szexualitás, szerelem, vállalkozís valamely feladatra,
r,',l.r' vlgy felfedezés. Ez a széIesebb értelemben vett jelentésrr-rez
'
,t,','ly 17- aiándékalmában jut kifejezésre' elhomályosodik az anya-Iány
l r1', 511|x1 alapvet szerkezete miatt. Az anya meBosztja az almát _ l n i
r,l,'rrtiLíst _ veltink. Az alma lneg van mérgezve, mert maga ez afo|yatr'ar
|'' lll('g van nlérgezve:
Nekern ki soha nem voltam biztos
lányvoltomban kellett egy másik
élet, egy rnásik kép emlékeztet nek'
S ez volt legnagyobb brinom; nem volt rá ír,
nem enyhíti semrni' Énalkottalak, hogy megtahlj.
Anne Sexton: A kett s kép32
i\ttttc Sexton,.The Double Image," a To Bedlam and' Partway Bacb círn koretben
rl l, n Yr;rk: Houghton Mifflin Co., 19 0), 61. o.
55
 Ebben a Irrérgezésbefl ;|z arr-relyet az anyínak tula;clo-
^ ',gonoszság,''
nítunk, nern tlás, r'llint onrnagunk azon gonosz felének kivetítése'anc-
Iyet ei akarunk fojtani. S mégis, gya'kran a torekvésink h zza alá u'
^Z
elkerulhetetlen hasonl ságot, hogy épp olyanok akarunk lenni, amilyen
nenr. Bettelheirrr ekképp értelmezi ezt: ,,H Íehérkea torpék flgyelmez-
tetése ellenére tobbszor is készségesenenged mostohája kísértésének,ez
arra mutat' hogy ez a kísértésnagyon is nregfelelt H fehérke sajfu vá-
' t.f3
gyarnaK.
Az alrrra-tigyben az anya_lány kapcsolat jelent ségétcslk Íokozza az
almának a vallásos ikonográfiában felfedezhet szimbolikája ott az anya:t
nrell jele, s ekként lz anytrhoz f z d kapcsolat és az ernberi esend ség
korrrplex osszeftiggését sugallja. És val ban, H fehérke torténecébensok
olyan eler'r-r van, amely a brjnbeesés hagyomínyos felfogására ut'al ,,az
erlberben rneglév b ntudat, a gyengeség és er tlenség érzése,... arrrely
rrregel zi a szabad választást a i és a rossz kozott' Ez létállapot, nern
pedig tevékenységvagy annak a kovetkezrnény.."'u A hatás ugyanaz: a
lélek halálhoz hasonlíthat alvása, életbeli halel' R mérget csak egy trau-
llla vagy egy transzcendentális er távolíthatja el.
Ha a H febérk'e és a bét tarpe az anya-Iány kapcsolat negatív oldalát
jeleníti lleg' a H fehérke és R zsapiroska pozitív jellegri anyakon-rplexusc
ábrázo|. Hfehérke, aki halk szavri és kedves, valarlint R zsapiroska, aki
extrovertált és cselekv típus, egy szegény ozvegyasszoÍ|y szeret lányai.
Idillien élnek egyiitt egy magányos kunyh ban egy elhagyatott helyen' s
a lTlese kozvetett sugallata szerint annak a lehet ségétIis elzárva, hogy _
egybarátságos nredve kivételével, aki olykor nreglátogatja ket - bárnrely
hírnnerrr lény behatolj on világukba.
H fehérke és R zsapiroska tobbszor is eirnegy az erd be. Minden
alkalorrrnral találkoznak egy gonosz tnan vaI, aki bajban van. Eltolti ket
a sajnálat ez tránt a torPe iránt, és rninden alkalomnral a segítségéresiet-
nek. Az utols ilyen találkozáskor a barátságos tnedve megakadíIyozza a
két lány szentimentális tettét, és rnegoli a man t. Lehull a rnedve b re'
megtorik a trran varázsereje, és kideriil, hogy az elvarázsolt rrredve val -
1,l',rr liir'lilyfi. Ő é. fiué.., valarnint H fehérke és R zsapiroska boldogan
,lrr,'|', rrlíg llleg nem halnak. Id s anyjuk pedig,'békében és boldogan
él
1'r , r rrrt'licivel rrrég sok-sok éven át.''
,'\ tilrténetet az androgtinia parabolájaként lehet értelmezni. A két
Irtt1 t's ,rnyjuk n i ,,paradicsonra'' el van szigetelve avilágt |, és nerrr tel-
r, '. A szcrcpl k fejl dése és boldogsága azáItaljohet létre, hogy a lányok
I' llr,rliyrak n ies szentirnentalizrnusukkal (a medve agresszi javet ennek
,1i,'t), :r királyfinak viszont le kell vetnie medveb rét. (Az ango| sz
|, |','tsi'gcs etimol giái ,,berserk''
[,,nregvadul''] és ,,bearshirt'' [,,r-rreclve-
rrr1i"I e rlredveb r extrénr, férfias, harcos jellegét, egyfa1ta nrach ságot
1, l, zrlcl<.) A mese azt sejteti, hogy a tulajdonságok kolcsonos átadása
|, lrl't ,l hunranlzáci és a társadalnri egyens ly kulcsa.35
Mirldkét H fehérke-rnese - és számtalan nrás mese - arr^ a n k ko-
,rrr kapcsolatra osszpontosít, anrely a teljes személyiség kifej-
'
'llapvet
l',,l,'sÚnek el feltécele. Korunk torténelmi val sága azt koveteli rneg
r, hogy n-regfordítsuk a rnesék rnodelljét; vissza kell rnenníink, nreg
'lrrrrIr,
l,lI ltlrdítanunk és meg keIIgy gyítanunk ezeket a n k kozott fennáll
| 'r1r1 5i;|1g6[2t, hogy feléleszthesstik és szernélyiségunkbe építhessrik
az
,Il,'jt<>tt rnaszkulin elemeket' H fehérke azon vágyunk metaforíjává'
,'rlrli, hogy onrnagunk ,,szepl telen fogantatása'' val ság iegyen, hogy
'' t,,eilltzáci nkb l kirjzztik az osszes megnyomorít
, élettagad elemet,
'' llgy^nezt tegyrik azzal a sorssal is, amely minket arra ítéI,hogy anyánk
l'rrry:ii legyÍink'

'' Marie-Louise von Franz' N i rnesealakok, Mérleg Kony'vek, ford' Bodrog Mikl s
rr
Bettelheim, 29 . o. 1 liudapest: Eur pa, 1992),98-99. o.
r{
Ne* Catholic Encyclopedia: ,,A b nbeesés'

56 t7
---------

l' r,.rli.ircsak proficsaparok a labdaszed firikat vaw alog

kar. A n k
Il,'llilll:íZsa léthelyzettik szimb luma is lehet: azért hozink
létre so-

Második fejezet
H fehérke és árnyéka
|'lilií'pp a ni lélek gyokerében rejt z alapvet elidegenedés nem a
t,llr'rli világát l, hanern a n k kozti barátságc l val elidegenedessel
' 11t, nlti.
Ha bevallanák az igazat, a legtobb n bevallaná, ho5y jobban kedveli a | )t' |rtll kezd dik nrindez? Ki az, aki a mérgezett
almfu ad1a, ki az, aki
,r
','gíti el , hogy a férfiakhoz ftada pszichikai kotelékekbe mene-
fcrfiak társaságát.
A szomszédasszonnyal va1y ^
szomszéd irodában dolgoz Lánnya| llllrrnli?
eltoltott kávésztinet sziikséges, s t kényszer rítus, egyÍfita kereskedel- Il, tt lu n levagtunk, azanyáinbréaén emlébeztinh'
mi állomás, ahol gazdát cserélnek a pletykák, el lehet mondani a betegsé-
Virginial}7oolf: SajtÍt szoba (ford. Bécsy Ágnes)
geket, a terhességi praktikákat, a randikat, a bajokat, a recepteket, és
egyuttérz támogatást is lehet adni-kapni. De ezeket csak másodlagos
találkozásoknak tekintik' az é|et olyan dimenzi jának, amely valahogy
nenr t nik annyira fontosnak. Hiszen az ember ,,val di'' é|etéta férjéve\
és társasági partnereivel éli _ és az baráta1kkal -, f nokokkel es kollc-
gákkal, orvosokkal és tanárokkal, tanácsad kkal és feltigyel kkel, akik-
nek tobbsége férfi' Lega|íbbis így trjnik, hiszen az áiagos n k kapcsolat-
rendszerében a fontos szerepeket fcrfiak toltik be. És,ha bevallanínk az
igazat, nrinden n nek az a titkos vágya,hogy is ,,a fi k egyike'' lehessen.
A n kben - a domináns viselkedésmodellek és a mitol gia eredmé-
nyeképp - szinte megfoghatatlan el ítéletek alakultak ki, miszerint a n k
egymás kozotti kapcsolatai triviálisak, nem tart sak, sekélyek és szin-
tétlenek' A n k azt is elhitték, hogy a ferfiakkal jobban ki lehet jonni,
rnert k sokkal egyenesebbek és hriségesebbek, de legf képp sokkal
érdekesebbek. Maguk a n k csinálnak páriákat magukb l saját r'rraguk
társaságában, amikor e feltételezések szerint viselkednek'
Így a n k pszichol giai értelemben el vannak vágva sajfu léttársaikt l,
meg vannak fosztva annak a lehet ségétl, hogy beletanuljanak abba,
miképp is kot dhetnének egymáshoz, s ekképp abba a csapdába esnek,
hogy a férfiak vállalkozásaiban és kapcsolatrendszereiben csak mint
l' 'rrttls kapocs az egyre szrjkebb térben zql tevékenységekés talá|kozá-
,''l' l< zott; és végtil alány az, aki jelen van a betegség hetei és h napjai
egyéni segít k vehetnek részt. Szrikség van rájuk, elviselik és használják

,8 59
 a|att, az anya halálos ágyánáI, még azokban a magányos rákban is, amt- " ',,lrz.ieitis szerepeker, amelyekr l
a ferfiak teljesen lemondtak. A
- kor az anya trrár nem is tudja, hogy lányaaz, aki felveri apírnát, aki eny- '', |,l \\l'll rliivckedése is fontos szemPont volt a gyorsan novekv ipari
híti a lázban ég test fájdalmait. , , 'l'rr.r1i,ll<ban. Így aztán a kulturális mítosz el segítette a ,,hází angyal,,
Sok lány szánlíra az anyíval toltott íd ery másik élethosszat tesz ki. r '' lr,
'z
t :í rsasá got szolgáI anyasá,g" kultuszát.
Csak végig kell sétálni egy íruházon, bevásárl kozPonton' aluljár n, ét- l ttttt.li lt r-nindent áthat és tart s mitol giának az egyik els elemzése
termen' ftird helyen vary k rházon' ott vannak százával, anya és lánya ' 'r,ll,t'sz
c]e Philip \7ylie Generation of Vipers36 címri konyve. '1942-
egyiitt. Mindent magába foglal kapcsolat ez, amely hatalmas konfliktu- l , l,'l,.ttt l]lcg' a második világháborri kell s kozepén, amikor rendkív'Lil
''
sokat és fesztiltségeket teremt' paradox rn don mégis ez az, amely legke- l t' ttt'tlr's vcll! a honszeretet és a gyerrneki odaadás. \ ylie ekkor figyelte
vésbékap kifejezést, ezt vessztik adottnak, ez áll ellen rnindenféle értel- ',,' 1', lr,'gy,,a h si anya'' kultuszát er síteni kellett a hábor s koztudat-
mezésnek. Néhány n számára azonban az anyjukkal toltott íd egészen | |||' lll,isl((]pP az anyák,,természetes pacifista'' osztonei megakadályoz-
csekély, vagy arni még rosszabb, egészen negatív hatásti é|ményis lehet. !'rrt'rlr vrllna a háborri kibontakozását - akár még meg is tagadhatták
Viszont ezek a kevésbészerencsés lányok sem menekiilhetnek az anyí- 'l'r'r, lrtlgy a mészárszékre ktildjek fiaikat. Vylie szerint minél szilár-
hoz f z szoros kotelékb l' A _ halott, jelen nem lev , szerepét nenr t'l'l' t'l]Y társadalom hite onmagában, minél optimistább és elszántabb
teljesít _ anya tényleges jelenléte helyett a gyermek annál kétségbeeset- ' 11rtt tis lc1eo| gtájfu illet en, annál nagyobb az anya kultusza, és annál
tebben és szenvedélyesebben teszi személyíségerészévéaz anya rnítoszát. ' ,l'l','t ltlg a társadalom elvárni az anyákt l. Elméletének igazít a je\ek
A lánygyerrrrek akár egy életet is eltolthet azzaI,hogy keresi az elvesztett , rrrrt lt vietnárni háboni is meger sítette, amikor az 196O-as évek végén

any ár, vagy éppen s ze ret kre, barátok r a/bar átn kra, mentorokr a, de akár , 'r'r,'I'il<ai r-rragabiztosság s lyos széttoredezésétegy ezzel párhuzamos
csoportokra vagy tntéznényekrevetíti ki a ,,j " anyaképét. ,' l, ttst;g kísérte:az anyaság mítoszáb l val kiábrándulás' Az anyasíg
Mivel az uralkod társadalmi mítosz arra tanítjzi a gyermekeket, hogy llllll '\/;t hát társadalrnunkban magabiztosságunkkal és_nemzeti célja-
te

elvárhatják és joguk yan arr^, hogy egy anyai funkci kat ellát személy ',,l,,
l'.rl :rrányosan er sodik vagy gyengil. Az amerikai nemzeti ktildetés-
feltétel nélktil szeresse ket, hogy minden szukséglettiket teljesítse, hogy llll|.|t llctrr létezhetett volna nélkÍile.
eljátszon bizonyos sztereotiP szerepeket, ezért sokszor szorongáshoz és ',birodalrrri anyaság" a kultrira h siességre vonatkoz elvárásai-
|'z .l
nehezteléshezvezet, ha ezek az e|várások nem teljestilnek. Az anyákat is rr rll r',tl(l engedelmességet jelenti, de ugyanakkor a tikakozás és a bosszri
á|dozattá teszi ez a tnítosz, mert egy fantáziaideállal sz'emben méretnek 'tlr'l.ljLlr gesztusa is. Mivel nem kultriraspecifikus jelenség, érdekes pár-
me1, ez pedig frusztráci t és zavaft okoz a legtobb n ben. A mítosz. l''r,,'tttttlkat figyelhettink meg korunk kozéposztáIybeli mexik i asszo-
mindent áthat ereje biztosítja a gyerekek rendkivtili elvárásainak és az ,,1'',',',tk életében.Az egyediiláll
, kozéposztálybeli mexik i n knek
anyák mérhetetlen brjntudatának a fennmaradását. Mindent egybevéve, 'lr,rl.rlllrn sokkal nagyobb gazdasági és társadalmi- szabadságban és
az amerikai anyáknak nincs elég onbizalmuk anyai szerepuket illet en, és ,11r','rrl<5ségben van résztik. De ha férjhez mennek, egyszerre megsz nik
- hriséges ttikrok lévén- a gyerekek csak meger sítik benniik az a|ka'|- ,' .r sz;rbadságuk, amelyet még egyedtiláll ként tapasztalhattak a rnunka-
matlanság érzetét. , r,
'1'i,1con. Elvírják t ltik, hogy alkalmazkod janak a mexik i asszonyok
Fontos, hogy ne becsi.ilji.ik aIí a társadalmi mítoszok hatalmát. Az '1',
rr lragyományos és szrjk keretek kozott mozg szerepéhez, s e szere-
anyaság mítosza eredetileg az amerikai ftiggetlenség és iparosodás mel- ;'r l tsllk srílyosbítjaa mexik i férjek korében uralkod ,,mach ság'' rrri
lékterméke volt. Ahogy n tt az otthon és a munkahely kozotti szakadék,
s ahogy a n i szférl egyre inkább osszeszrjkiilt, gondoskodni kellett
\ , írrl kett s jelentésrÍ:egyrészt generáci ja,'' de értelmezhet ,,Viperák létre
arr l, hogy a n k lelkcsen és odaad an átvegyék azokat a háztartási é.s "Viperák
t' '.,'1.r''-ként is (a fordit ).

61
 tosza. A sorsukkal elégedetlen mexik i feleségek személyes megfosztott-
ságuk miatt azzal kárp tolják magukat, hogy minden energiájukat és
vágyukat az anyaság hivatásába olik. Elhivatottságuk foka odáig is elve-
zetheÍ, hogy a családban megszrinik a ferfíak uralma. ,,A kutat k rárnu-
tattak, ho5y a madres ilyen esetekben rnegpr bálják szinte sz szerint
birtoku kba venni gyermekeiket, s arra kondicionáIják gondolkodásu kat,
érzelnreiket és viselkedésiiket, hogy bizonyosan
"h ségesek" rnaradjanak
anyjukhoz. Az anyák szeretettiket _ annak feltételekhez kotott megvo-
nását _ használták arra,hogy kondicionálják gyernrekeiket, és uralkodja-
nak feletttik. Ez a mexik i megfelel je annak a technikának, amelyet az'
amerikai anyák esetében ,feltételes szeretetnek" nevezi.ink. A kurat k
azt a kovetkeztetést vonták le, hogy a kozéposztálybeli amerikai anyák-
hoz hasonl an nrexik i megfelel ik l,s azért torekszenek a ,sikeresn
anyasígra, mert gy érzik, eIveszítették az otthonon kívtili hivatás lehe-
t ségét."37
E5yetlen n sem szabadulhat a mítosz erejét l' Az arnerikai
,,mintaszer n nek'' egy éjszaka alatt át kell változnia a,,j anyívá,'' s ha
ez az áta\akulás nem kovetkezik be, akkor az sikertelenségétjeIzí. Az
anyaság veszélyes kotéItánccá válik a mítosz és a val ság kozott. Hogy
meg rizzék egyensrilyukat, elkeríilhetetlen, hogy az anyák kétértelmri
nyelven komrnunikáljanak gyermekeikkel, kÍjlonosen pedig lányaikkal.
A lányok nagyon korán megsejtik anyjuk tizeneteinek kett s jelenté-
sét: ,,Anyád vagyok. Szeretlek, így mindent megteszek érted." (,,Néhány
dolgot csak azért teszek meg' mert ezt vírják el t lem. Néha nagyon
terhernre vannak ezek a kotelességek, s éPPen azért, merÍ te te ed ezt az
én életernrnel.")
''A lányom vagy' Saját ttikorkéPemet szeretem benned.''
v_ (,,Vannak viszont dolgok, amelyeket nem szeretek benned: saját ongy -
loletem és félelmeim ttikorkéPét.'') Azt akarorn' hogy tigy szeresd a saját
tested, mint ahogyan én.'' (,,De hisz én magam sem érzem j l magarn a
sajátomban.") ,,Azt akarom' hogy állj meg a saját lábadon.'' (,,De ne légy
hálátlan! Azt akarom, hogy mindig sztikséged legyen rám.'') ,,Azt
rom, hogy érj el valamit, hogy bebizonyítsd képességeidet.'' (,'De nerrr
17
Hans Sebald, Momism, Tbe Silent Disease of America (Chicago: Nelson-Hall Co., 1976)
52-53. o.
62
,I ll' ll|l lrrlgy n ietlenlegy'") -Azt akarom, hogy tobb légy, nrint amire
" I , ;'r'1 v,rlranr." (,,De az rigysem lehet, hogy a kecske is j llakjon, meg
, I r1,, rszr,r is rnegmaradjon.")
l1it' .rztlirr az els jelek, amelyeket a lány megtanul az anyjában olvas-
! , , 'rrrrlrivalcncia jelei arr l, hogy mit is jelent
n nek lenni. Az anya azr
I lr |||i llíIrya számíra, arnit egy pszichiáter,,a n i létt l val félelenr_
L rrr " log,rlrtraz.ott meg.
'\ l',,r':ri gyerrnekgondozás feletri teljes n i monop lium
csak tovább
t l ' ' t .t .ll' a'nya_líny kapcsolatot. Minden
5yermek számára az anya és a
"
'' l rll'tl,lt iclenti az abszohit hatalom si megrapasztalását. ihozza ft-
'lrr,'l' e l.s orom- és fíjdalomélményeink, az árnyéka lebeg minden
,'',,'rr ,'lrttÚnyi.jnk felett: az éIetet ad ak és a rombol ak eryaránt. i
az,
'l tttt'tlr rgy épril fel lelki alkatunk, hogy élvezzi)k a szimbi zis bizcon-
,',r',' l tili'ink az e\válás taumájfu l.
l,'lr.it - akárcsak a ttindérnresékben kettészakítjuk az anya alakjác:
-
' ' Ir'lr'( ltlci ',j anyára,'' akire mint val s anyánkra gondolunk' s a rom-
I l" ,,r,*sz' anyára," akit az anyai szeretetre képtelen n kkel hozunk
t ,1',,,,'|.11[x
- s a gonosz mostoha archetípusa. Mindez azonban for-
l'r,'rt t:szlclés val jában, hiszen a.j anya" a mítosz onmagunkba val
' llll'\('' :l ,'rossz anya'' pedig a val s anya korlátainak fantáziavilágbeli
,r, |,,'|tisc, saját félelmeink kivetiilése. Ez a magyarízata annak,
hogy a
1 ', lri.itriai betegek nlgy része miért ,,gonoszként'' jeleníti meg anyját,
'Il, rr'r' lrtlgy néh nyan miért ,,dolgoznak ki kifinomult védekez mecha-
,'l lltll\()l(a[' nehogy ilyen érzéseketészleljenek.''J8
.'\ zllnya mítosza rchít nagy mértékben hozzájárul a n nrint
lll ll'll)tl(')l'tl személyiségmegteremtéséhez,akit els sorban kíviilr l rá-
.
',',lt,'tel'!,
nem pedig beltilr l fakad értékek és elvárások határoznak
,,,, 1' A7. a n pedig, aki sokkal hamarabb ad Iánygyermekének éleret,
,,,'t't lt,'gy onmagát létrehozná, azzaI a lehetetlen feladattal szembesiil,
|'' '1't' .rtrton m személyiségrílánygyermeket kellene
felnevelnie.
aka- l ]1iy:rnakkor az anya és lánya kozotti szimmetria minden n nek meg-
,'l r''rl,rlttcnnyi határozottságot (és hamis onbizalmat) !ánya Íormálásá-
],' ' , .rrttic firigyermeke nem feltétlentil él meg.
63
 ,,Anya nem csinál nagy i.igyet a fiáb l, de álland an igazgatja, rendez-
geti lányát, ugyanrigy pr bálja tokéletesírgetni onrnaga kis n i tiikoképét,
mint ahogy saját soha-nem-tokéletes kinézeténis álland an javítgat.
Akárcsak egy madzagon rángatott bábut. Az anya feljogosítva érzi
magát arra,hogy lányát manipulálja, s csak azért, mert az lnya, n . i
'
aztán udja a dolgok m dját. N i rigyekben a szakért ."39
A hasonl ság speciális zsarnokságot sztil (s a legtobb olyan mesében,
amelynek gonosz mostoha van a k zéppontjában, lánygyermekr l van
sz , csak nagyon ritkán fiakr l). Önmaga védelmében az aÍLya tokéletes-
sé fejleszti a n i szocialtzíct s folyamatot, s hriséges a n i szerepek ha-
gyornányos értelmezéséhez.Ktilonosen kétféleiizenetet ismételget (nyílt
vagy burkolt formíban): ,,ne essiink trilzásba,'' és ,,nem kell kitrinni.'' Az.
anya visszafogja és korlátozza lányát, ugyanakkor hajlik arra, hogy c
nlodell fordítottját alka|mazza fiára. Az anyának a lányát visszafog hatá-
sa gyakran abban a szándékban figyelhet meg, hogy lánya tírlzásnak
tartott érzelmeit kordában tartsa. Mindez csecsem korban kezd dik.
Fi gyermekek esetében az anya érzelmeit vagy helyeslését gyakran sze-
ret olelés' simogatás, érintésvagy valarnely más testnyelvi kifejez esz-
koz is rneger síti. Ha a kislány viszi véghez u1ylnazt a cselekedetet,
akkor gyakran csak anyja rnosoly^v^By sz beli clicsérete lesz a jutalon-r'
,,Az any tk - a|lg érzékelhet en, de - nregfoszrják az érzelmek testi lrreg-
nyilvánulásait l lányaikat, akik szenvednek ett l, s emiatt a n k sokkal
inkább félnek nrind az érzelnli kapcsolatt l, mind pedig annak elveszté-
sét l, hiszen a kezdetekt l fogva sem lehettek benne biztos ak. Ez az, ami
rniatt a n k nrég azokhoz a férfiakhoz is moh n ragaszkodnak, akik
rosszul bánnak veltik, ezért torekszenek sokkal inkább a számukra elér-
het szerelem bárnrely morzsájáért val versengésre s annak birtoklására.
'.. A testiség hiánya _ ami az anya á|tal a kisgyermeknek
ság és helyeslés legkozvetlenebb kifejezése - azt jelenti, hogy a lányok
kozel sem lesznek annyiraauton m és onmagukat becsiil lények.''ro
]"
N"ncy Friday,M7 Mother/My Sef (NewYork: Delacorte Press, 1977),56,
idézer egy bizonyos dr. Sangcrt l szárnrazik.
to
Ibid., 58. o.
64
\ rr1rcg1i firigyernreknek nregengedik, hogy,'játsszanak nragukkal,''
rrlrl'.ilí.si kísérleteiket tolerálni fogják. A kislányok eserében azon-
'', r tt'stisÚg bármely nyílt kifejezését _ aká,r csak a kíváncsiságot is -
| |ll.||l cllcn rzi és visszafogj a az any^. Így a lányok nregtanul.ják,
1'l l,,1'1';1 |'ogla|kozzanak testi.ikkel, s hogy gyanakodva tekintsenek rá'
|,,.,,'llll, lrrlikor a lányok eleg idosek ahhoz,hogy felfogják a b ko-
,l l/ .ll)y.l finorrran kiporci zhatja sajít dicséreteit, s rnegszabhacja a
' l rl rt rr.rk ',|^ l elfogadhat vagy elvár-
a f okáÍ, arnennyit lánya másokt
'',l \rrr'j.inak atc l val
félelme, hogy lánya trjl kivál , hogy valanliben
l
' 'tltll,', li,'rlítozni fogjalánya kibonrl vitalitását.
| |',,
'rr'rllan lányukkal viselkedik az anya kagyl nr djára. Viselkedése
'lr , r|r: l<inyílik, intimitásra, érzelnri rnegnyilvánulásokra és felfedezé-
I r, ,
'lzti)k l, nlajd ha a gyermek tril sokat kovetel' vagy ítI sokat fedez
] ,l l., 't- hirtelen és visszavonhatatlanul bezárul. Ez akagyl taktika csak
,lr 'r l.irryok anyjukt l val ftigg ségét,s ekképp a|ányt szinrbiotikus
't ''.,'l.rtl',r kényszerítia kínzás és a kiéheztetés eszkozeivel, és egész'
r, l'r tt .lZ chhez hasonl kapcsolatokt l fog f ggni, akárk rosan
is.
I l|i|',l ttuncsak hult rája ilzeneteit adja toaább, hanem az anyjtit l kapott
'l, l,'l,'tc adott saját aálaszait is' Ekbént anya és lánya k zt;tti minden
' ,l, l;,,il!is eg,ben három generáci beszélgetése'
''rlirr,' Har.nm er, Daughters and Motbers, Motbers and Dawgbters
l ,rrt, 'li .s lnyák, anyák és lányok)
\rrr''it s lányát így elválaszthatatlan és egymást visszatukroz kap-
'ti <)ssze, két olyan ttikor, anrelyek egymást l várják a rrreger sí-
,l rt |',
, r,,l,'r:yekran csak arra képesek, hogy az ambivalenciát, az alacsony
,rl', , ',ttlelst 's az ego rnegtagadásának velesztiletett bizonytalanságát
',rl r,,zztil( vissza.
adhat bizton-
lilehcr sen ironikus, hogy ugyan a n ket gyakran ,,narcisztikus-
l\l,
"
'',l ttlrll:iljík, onmagukkal val foglalkozásuk sokkal inkább onmaguk
'' l lll \.rl,i sz.orongásként írhat le, nenr pedig val di onkozpontÍlság-
l , t ( )111111gunk értékénektudata és a szilárd identitástudat az anyásko-
t , rrr,illycl val korai narcisztikus intimitás eredménye, olyan szin-rbi-
r , , .rrrlt'Iynck az individuummáváláshoz és a sztil kr l val leváláshoz
Mindkét
8O.
t Il r,'zt.lrlic. Sajnálatos m don azonban az anya_'lány kapcsolatban ez a
65
folyamat gyakran igen er tlen' Az egészséges onkozpontriság és a lcn- \ |ll\'.| 1''sz.ichéjének els dleges
orokosei a!ányok, és ez al |nem ki-
dtiletes ego helyett a lány hajlamossá válik arra, hogy fokozottan onr-rrir_ ' l' l l.,'rrrrrli fiatal n i serrr. A
feminizmus ellenreakci ja rnint jelenség
gával legyen elfoglalva. Ez az onvizsgálat nern más' rnint a neurotikLt. 'l , 'rr 'r siltcrcs ,,beoltás'' bizonyítéka, akár annak ellenére ís,ha az anya
nárciznrus, az identitásban meglév rjr betoltésére létrejott hamis I lll ,l./ ('l))llncipáci mellett tesz hiter. ALány viszont nagy
rr
val szín -
kényszeres és álland vizsgáIata, ez a hamis én pedig nem lehet a sPontá|l , 1,l rrrl'.rllll iLz anya tudattalan érzéseihez és reagálásaihoz idorrrul, nerl
én biztonságot ad kozéppontja. Ez a pszichikai vákuum legsrilyosabl' l l
l,' l l l l l ( l:l [( )s r-llegnyilvánu Lásalhoz.
esetben skizofrén személyiséget is létrehozhat. Ennek sokkal koznapibl, l ;',',lig rnegmagyarázhatja a sikert l val
félelern szindr t..ájár,
és jellegzetesebb kifejezése a
',nrintaszer n
az olyan személyiség, aki
," ' ll rrr,'llv;rll a rendkívÍ.ilin kben is, valamint azt a tendenciát is, hogy a
álarcokkal fedi el ellenségességgel, félelernmel és irigységgel teli bels,i l ' l,,ll('lll,ilL n k hajlarnosak regresszív szerepekbe
visszacs szniházas-
énjét's aki a hiliság és az onbecsrnérlésvégletei kozott ingadozik.
'l,'t,", trt;itl. ,,Anya j
valazel n kezdett benntinket arra tanítani, nlit is
A nárcizr-rrust tehát kett s értelemben kell felfognunk. Az egészségcs, 'll lll'll('l( s feleségnek lenni - sokkal hamarabb, rrrint hogy apa arra
prirrrér nárciznrus az individuurrr onkozpontriságát jelenti. A nárcizrllLrs "'|r 'r \'('lr.rr, hogyan legy{ink sikeresek a munkahelyen."a2 Tobb mi.rc
azonban sokkal gyakrabban a fent leírc tiinetegyiittest jelenti, s a legtobl' 1,, rr,.r.ie iti kell ahhoz, hogy kibogozzuk az,,anyacsom t."
n szátnára ez a legf bb akadíIya a szenrélyiségteljes kifejl désének. \ z,'rti'vcsck terhe.sségeinek nregnovekedett szánra is hasonl képpen
t r

Az anya'síg rnítoszának és val ságának si bemocskolása megkovetcli
az árát. Az anyíhoz ftada szimbiotikus kapcsolatb l sok esetben ncrrr
tudunk kin ni, helyette továbbadjuk' A feln ttkor kapcsolatai sok esct-
ben nem a,,nrásikkal'' val találkozást jelenrik, hanetn csupán az any,l
kicserélését.A lányok megtorPant szenrélyiségfejI déséreadott érzelrlli
válaszok ugyanazt a refrént játsszák nrinduntalan, akárcsak a lernez ka;
zepén elakadt fonográftrÍ.
Az isrrrétlés rlint ttinet a lányoknak abbol a j l ismert tiltakozásábí,l
is nyilvánval , hogy k ,,nem olyanok,'' mtnt az anyjuk. ,,Ó, nem, Ir
egyá|talán nern olyan vagyok, mint az anyárrl. Apám - nagymamám - vtllt
rár'n a legnagyobb hatással.'' Mindezek olyan tagadások' arrrelyeknck
viszont ellentrrrond a val ság. A lányok kivétel nélktil magukba szívják ('s
rrregisrrrétlik az anyák érzelrrri életét.Éstril kés n isr-nerik r'r-reg onrnaguklt:
r l |,r'tt}S7.Cf[ fejezíki, amely nem fiiggetlen az anya_lány kapcsolatt l.
'','rrlI'['giben késziilt' a tizenévesek terhességeit vizsgál jeientés
' ,'rrt'rlj'l' hogy a világon az Egyesult Áilamokban a legn-ragasabb a tizen-
l,'rri sziil n k a 15_19 éves korosztályban 58 sztilés esik
aránya:
'",'|, tr t'zcr n re. Gyakran a szexuális forradalnrat okolják ezekért a
' r, ' st,rtisztikákért. A tizenévesek explicit indoklásai azonban gyakran
,, l,lr' r nyez kre utalnak: ,,Akartam valakit, akit szerethetek, s aki
,, r '' ,,Akartam valanrit, ami az enyérn''' A felszín aiatt egy
rnásik,
'"'' l ,rl.r;lvet bb magyarázat rejlik: ezek koziil a lányok koztjl sokan
, 1,,,l','..ltck a szinrbi zis hál jának egy bízonyos fokán. Saját gyerme-
,l l,l,rliarják r1jraélni az anyához friz kapcsolar rrrindent rnagába fog-
'1 , ',/v,rgl elvetélt nárcizmusát, így akarják onmagukat mint a kizír la-
',/('te tct tárgyát megélni. A legmélyebb szinten ez azt jelenti, hogy

',MinéI id sebb leszek, annál

inkább látom r-rragarrrban anyánrat. Mint'I
ellentétesebben alakult életem, rrrinél inkább nrásképpen gondolkodorrr,
annál tobb van bel le a hangomban, az arckif ejezésenrben, érzelrni reak
ci irnban' amelyeket pedig sajátonrnak vélek' Majdnem o|yan ez, rrrinth,r
ontrragamat rl e ghos s zabb íw a b ezír nín't a kort.''
4
1
',|'', 'tilí'suk és onértékeléstikrnegnyomorodott, és kárp tlást csakis a
'.',l,'ll rrlcgisrrrétlésétl várhatnak.
\ rrrÍiv szet csak a kozelmrjltban kezdte el feltárni az anya_líny kap-
'l rr rrrÚlységeir. Merrroárok, regények, színdarabok és filrnek vékonyan
tt ennek a feltérképezetlente rtiletnek a fel-

'r, |,
'(íI(l sora merészkede
|'
",'si'rc.
Anyák és lányok hatolnak be oly,', do., a rrr vészi nregjele-

{r
Ibid.,26, +oo. t4

66 67
folyamat gyakran igen er tlen. Az egészséges onkozpontriság és a len- \ 'rtty,t p.sz-ichéjének els dleges orokosei a lányok, és ez al l nem ki-
diiletes ego helyett alány hajlamossá válik arra,hory fokozottan onrna- ' l, l, lr,'r'rlrlk fiatal n
i sern. A feminizmus ellenreakci ja mint jelenség
gával legyen elfoglalva. Ez az onvizsgálat nem más, rnint a neurotiklls ,l l rlt ,t siltcres ,,beoltás'' bizonyítéka, akár annak ellenére is,ha az anya
nárcizmus, az identitásban nreglév r betoltésére létrejott hamis én l' lll 'l,/ ('l)lancipáci rnellett tesz hitet. Alány viszont nagy vaI szín ,-

kényszeres és áIland vízsgílata,ez a hamis én pedig nem lehet a sPontán l'1' l rrrli,illll anya tudattalan érzésethezés reagálásaihoz idomul, nem
én biztonságot ad kozéppontja. Ez a pszichikai vákuum legsrilyosabb
^z
, lr|' , 'ttItl(llrtos rlegnyilvánulásaihoz.
esetben skizofrén személyiséget is létrehozhat. Ennek sokkal koznapiblt l ;'t',lig rnegmagyarázhatja a sikert l val félelem szindr májár,
és jellegzetesebb kifejezése a ,,mintaszer n ," az olyan személyiség, aki ''',l1 rllt'1ivln rendkívtili n kben is, valamint azt atendenciát is, hogy a
a
álarcokkal fedi el ellenségességgel, félelemmel és iri5ységgel teli belstl ,l , r, 11'1111iIg n k hajlarnosak regresszív szerepekbe visszacs szni hízas-
'1

énjét,s aki a hi ság és az onbecsmérlés végletei kozott ingadozik'
A nárciznrust tehát kett s értelemben kell felfognunk. Az egészséges,
primér nárcizmus az individuum onkozpont ságát jelenti. A nárcizrnus
azonban sokkal gyakrabban a fent leírt tiinetegytittest jelenti, s a legroblr
n szánára ez a\egf1bb akadáIya a személyiség teljes kifejl désének.
Az anyasárg rnítoszának és val ságának si bemocskolása megkovetcli
az árát. Az anyához ftzad szimbiotikus kapcsolatb l sok esetben nenl
tudunk kin ni, helyette továbbadjuk. A feln ttkor kapcsolatai sok eset-
ben nem a ,,másikkal'' val találkozást jelentik, hanem csupán az a;ny',l
kicserélését.A lányok megtorPant személyiségfejl déséreadott érzelrrri
válaszok ugyanazÍ a refrént játsszák minduntalan, akárcsak a lernez k(i-
zepén elakadt fono gráftri.
Az l j
l ismert tiltakozásáb(rl
isrrrétlés r-rrint ti.inet a lányoknak abb a ,
i,'l , '1,", rrtlín. ,,Anya j va| azel n kezdett benniinket arra tanítani, mit is
l, rrt ttr',ttck s feleségnek lenni
- sokkal hamarabb, mint hogy aPa arra
',,r,'r v()lna, hogyan legyunk sikeresek a munkahelye.r."a2 Tobb -i.rt
, , 11, nt'rrici kell ahhoz, hogy kibogozzukaz,,anyacsom t.,'
\ trzt'lr vesek terhességeinek nregnoveke dett száma is hasonl képpen
r r lrr'tt/.\7.Cft fejezikí, amely nem ftiggetlen az anya-,líny kapcsolatt l.
Ii r rrr'tltr giben készi.ilt, a tizenévesek terhességeit vizsgál jelentés
| ' llll.llj,r, hogy avilágon az Egyestilt Államokban a legmagasabb a tizen-
' , ll,rtt't sziil n k
arínya: a 75_19 éves korosztáIyban 58 sziilés esik
,,l||,|l'|| czer n re. Gyakran a szexuílis forradalmat okolják
ezekért a
'' l l,' \tilt;sztikákért. A tizenévesek explicit indoklásai azonban gyakran
',, r'l,lr. nyez kre utalnak: ,,Akartam valakit, akit szerethetek, s aki
"
',r ',Akartam valamit' amí az enyém.'' A felszín alatt egy rnásik,

is nyilvánval , hogy k ,,nem olyanok,'' mint az anyjuk. ,,Ó, nem, ,t
egyákaIán nern olyan vagyok, mint az anyám' Apám - nagymamám _ volt
rám a legnagyobb hatással.'' Mindezek olyan tagadások, arnelyeknck
viszont ellentrrrond ava\ ság' A lányok kivétel nélktil magukba szívják t's
megisrnétlik az anyák érzelmi életét.Éstril kés n isrnerik nreg onmagukatl
,,Minél id sebb leszek, annál inkább látorn nraganrban anyánrat. Min l
ellentétesebben alakult életern, rninél inkább másképpen gondolkodonr'
annál tobb van bel le a hangomban, az arckif'ejezésenrben, érzelmi real<-
ci imban, amelyeket pedig sajátomnak vélek, Majdnem o|yan ez, rninth't
onrnagamat me gh os szabb ítva bezárnim a ko't.''a'
','r, l 'rllrpvet bb magyarázat rejlik: ezek koztil a lányok koztil sokan
',, 1'r,'lit'tltek a szirrrbi zis háI jának egy bízonyos fokán. Saját gyerrne-
I ,ll l,,'l ,rkrrják rijraélni az anyához fiiz kapcsolat
mindent tnagába fog-
t,l,','rlvxg/ elvetélt nárcizmusát, így akarják onmagukat mint a kizár la-
r '', ,,/('fctCt tírgyát megélni. A legmélyebb szinten ez azt jelenti, hogy
,,l',', rtilésiik és onértékeléstikmegnyomorodott' és kárp tlást csakis a
'',''' l,.ll rncgismétlésétl várhatnak.
rrríívészetcsak a kozelmriltban kezdte el feltárni az anya_lány kap-
"\
'I rr rrr lységeit. Menroárok, regények, színdarabok és filmek vékonyan
' ,l,i,
'1iíl sora merészkedett ennek a feltérképezetlentertiletnek a fel-
'l, ,'r'si.re. Anyák és lányok hatolnak be oly m don a mívészínregjele-

tr
Ilrid., 26, +oo.

66 67
hasonlítjuk a val ságot és az ilI zi t, azt láÍjuk, hogy a ferfl kot clt
rrrítoszát éppen annyira trilértékelik, rnint az anyaságét A legtobb férl i
é]etébena kot dés egyÍajta feli.iletes kot anyagot és tátnaszt jelent, tl,,
nem hoz létre barátságotvaBy intimitást. A férfiak rnunkahelyi dolgokr.il
beszélnek, i.jzleteket kotnek, egytitt isznak, goIfoznak _ de nem azért'
hogy kozel kerriljenek egymáshoz, nem azért, hogy kitárulkozzanak: ,,A
ferfiak ktilonosen j 1 érzlk magukat, ha csoportosan egyr.itt vannak. A
csoportosság nem ad lehet séget sernrniféle érzelmíintenzitásra egy-egy
férfi kozott, ellenben megadja a szárnbeli sokaság biztonságlit:
uMindegyik fick itt ,on.n Így sokkal nehezebb a személyes kotlrtluni
káci , hisz ehhez sztikség van a bizalom és a kolcsonos nregértésegy
bizonyos szintjére, amelyben netn osztozhat a csoPort minden agja, ígr-
a csoportoss íg j kífogás arra, hogy elkertiljék ezt a veszélyes teriiletct
Ugyanakkor rnegadja azt, amit a leginkább keresnek a ferfiak a barárság
ban: a férfiasság kolcsonos rrreger sítését.''aa
A második világháborrí ,,bajtársai,'' a népszer(t tévémrisorok zsarrr
kett sei és a Paul Newman-Robert Redford szindr ma rnind csak alátli
masztja a mítoszt. A mélyebb értelmezésazorrban gyakran feItárja ezcl,,
nek a kapcsolatoknak a rovid életrj és felszínes jellegét. A második vilíg
háborriban például az angol kutat k számára igen zavar volt az ellerrt
mondás az ar-rrerikai katonáknak ,,bajtársaik'' iránti tisztelete és akozott,
hogy a részletes kutatások kimutatták, val jában milyen ideiglenescli
voltak is ezek abajtársi viszonyok.as
EzzeI szenben a n k nern érzik magukat j I csoportosan - és elsíí
sorban azérÍ,ttert ez is csak meger síti és kihangsrilyozza n í identiL;í
sukat mint olyan osztályét, ame|y ki van zárya társadalmunk uralkocl,,
kasztjáb l. Ezek az érzésekrészben annak is tulajdoníthat k, hogy a n<ili
magukba építika férfiak hagyományos paranoiás félelrnét a csoportbxll
egytitt lev n kt l. Arisztophanész humorosan dolgozta fel a ténrát .r
Liiszisztratéban. A korai arnerikai illemtankonyvek arra intették a férfilr
kat' hogy ne engedjék feleségiiket tril sokat érintkezni asszonytársaikkll,
Marc Feigen Fasteau, Tbe Male Macbine (NewYork: McGraw-Hill Book Co., 1974),
++
17. o.
*5
M".g"r.t Mead, Male and Fennle (NewYork: Mentor, 1949),214, o.
70
s l,''1',\' ,,,l n iparancsnokok szomszédos osztaga'' rnegsértse a ferjek
'
llll \/('tcs uraln-rát.'' Mások, akiknek kevesebb érzéktikyo|t az ir niá-
' 'r1iy igazságossághoz, bossz áll szadizmussal kezelték a problé-
,, '',,'1iszabadultak
a ,,boszorkányokt l'' és a n i energia egyéb száIlás-
,,r titkárn k serege
rl, tlr-rl. Napjainkban egy tipikus vállalati irodában a
'', l.,'lr l'cltrjnést' De ha fél tucat n nemrj als vezet egyiitt ebedel,
ll,'r v.lltiszínri, hogy sok férfi agyitban megfordul annak a lehet sége'
l \ l'|)l)ct1 ',konspiríci '' folyik. Ehhez hasonl an ha az egyetenr terr'i-
', ,, l,'rli:rk csoPortját Iátják, ez el sem jut az emberek tudatáig. Az settr,
'. l,\ ( s( i hallgat t lát. De ha egy csoPort n i oktatot! Csak írgy
)port n
lrrcli a'negjegyzések! Csak rigy szaporodnakaz osszeesktivések!
1'I ,,,
l, rlrrl'szetesen Pusztán az torténik, hogy a domináns kaszt veszé-
' l|lv('Úrzi biztos hatalmát, s erre reagáI.Ta|án ez a magyatízan an-
,l ' lr,,gy a férfiak miért képesek elviselni a ferÍi homoszexualitást,
, ,,,.rlilitlr felháborodnak a leszbikus pároknak akár csak a gondolatára
l'l './('tl .r7't a társadalmi anarchia jeleként fogják fel.
\ rr,'il<r-rek meg lehet bocsátani a miatt az osztonos nyugtalanság mi-
..I rrrrt'lyct a csak n kb láll csoportokban éreznek. Hacsak nincsenek
l l\''l .l val s világt l
(mint például kolostorokban vaw lányiskolák-
| ,r l, .tlil<or nagy val színríséggelnegatív képeket sugároz ríjuk az ket
l 'rrrlvt'vt5 társadalom szovete. Így aztán a n k sokkal otthonosabban
.'''' ,,1,lllrk az intim, személyes kapcsolatokbo.'. É.mégsern képesek
.' , ,l,l'llarátságra, mint férfitársaik'
l 'rl'irr a sz igaz értelmében vett barátság a legkevésbérnrjvelt képes-
' tz il.s.szes amerikai társas kapcsolat koziil' Legyen sz akár azonos
''
',,'rri,'lir l, akár nem, az egyenl k kozotti olyan kapcsolat, anrelyben
l,lllll' Vlln az intimitás, hriség, feltétlen és onzetlen kozosség' tgazán
,,rl' r,,.r1isz.árnba megykult ránkban - hacsak nem számítjuk a házasságot.
l\ z antropol gusok leírták a ktlonboz kultrirákra jel\emz
,', lr,'tipikus diádok'' jelenségét,és hatással vannak a társadalnri val ság
' rl,., zct re. Eur pában ez n apa_fi(l hegem nia, Afrikában
viszont a
r',rr,',tv rck rorzsi primátusa. Amerikában a dornináns archetipikus vi-
, tJiríIag, az édenj kezde-
,ll\' .l rorlantikus pár, amelyet csak a!áh z
^,
,. l' lllll().sza. A romantikus diád igen er teljes' kitorolhetetlen hatással
,', l'.rrlr rrínk minden más viszonyára, és kimondadanul is tagadja min-
71
l
 den más elrendez dés érvényességét. Ekként sztikségszerri, hogy a f.,lr
- tos ',másikat'' mint potenciális szexuális Partnert tekintjtik. Ebb l kove r rrl,rt:giik legyen csodál alatwal kra és helyesl felettesekre. A
kez en kult rránkban soha nem volt j l definiálhat helye az ellenkcz,',
nem barátnak, kijlonosen nem aházasságban él k színára. A rot-nanti
kus diád annyira zsarnok, hogy társadalmunkban minden más viszonyt
szexuális jelentéssel ruház fel, s ebb l ered az arínytaIan félelem az 1'/.l)
nos nern ek kapcsolatát l, nehogy az t I személyessé,homofíliássá v,íl
jon. Ez a félelem egy neurotikus nárcimust l áthatott kultrira ttinctr''
anrelyet oly gyakran jellelrrcz a genitália-kozpor-rtriság, a n ellenesség, lrr
analitás és a homoszexualitás. Egészébenvéve az amerikai kultrira ncrrr
megfelel kornyezet az autentikus barátságok kifejl déséresenl féríi,ll'
és n k, serr'r pedig azonos nemrjek kozott.
A társadalon-r ellenségesen viszonyul a barátsághoz, a n ket viszont
n i nemi szerephez val alkalmazkodás juttatja hátrányos helyzetbc. A
,,rlintaszer n '' nernigen fog tart s barátságokat létesíteni.Mivcl
egyetlen kizár lagos kapcsolatra nevelték, s minden érzelmi energiíj;lr
ebbe oli bele, igen nehezen tud val di szeretettel viszonyulni egynél ti)l,l '
er-nberhez egyslerre.Illetve fordítyai Lz gondolat, hogy a szeretett lÚrrv
^
valaki rrrást is szerethet ugyanolyan intenzitással, rendkíviil félelmetcr'
Ez a rr-rodell láthat fiatal lányok esetében, akik inkáb csak,'legjobb l',r
rátn jiikkel'' játszanak, a csoPortot pedigkizírjík. Ez a nagy ,,Ó''-.e u,ll,,
felkészijlés,z;rra- egyetlen és kizár lagos kapcsolatra, amelyr | lt'tt
^Z
feltételezik, hogy meg fogja hozni a beteljestilést. Semmi más, egyetlt'rr
nrás kapcsolat sem számít igazín.
A hagyorr-rányos n i szerep a n k prioritásait a kapcsolatokban jeli'lr
ki. Egy másik n hoz fiiz kapcsolat csak akkor tarthat fenn, ha az ncttl
veszéIyeztett a fontos férÍ1hoz friz kapcsolatot. Minden n tudja, rrrr
lyen, ha egy barátn jével toltend este ,'dobják,'' mert azt fe]hívia a na[\'
Ó, és randira invitálja.
A hagyomínyos n i szereP rnásik-kozpontrisága, mint már utaltttrrl'
rá, csokkenti a társakkal kotott autentikus barátságok lehet ségét,rrlcr
fogékonnyá teszi a n ket arra, hogy elmertiljenek bizonyos kontrollrrr.'
,,T Izott azonosulása a másik személlyel azt jelentl,
chanizr-rrusokban''
hogy nem képes a saját'ját1l eltér viselkedést elviselni' A szégyen s
bríntudat srilyos terhét rakja a másikra, ha az nern rigy cselekszik, ahtlgt'
72
,',|;1"l'' A hagyományos n i szereP arra is kondicionálja a n ker,
r ''' l t'rl,irr ltcvesebb olyan élmén1ikvan, hogy másokhoz egyenl
l ' rt , lrr
'llí'gakéntvagy barátként viszonyulhatnak' így kisebb az íIyen
; ll juk is. A szimbiotikus kapcsolatok iránti sztikségtik,
|||l'rivlici
,''' llll ,l/' htlgy kell valaki, aki lnegtámasztia torékeny eg jukat, szol-
]l',l ''r'r;iyllríz-atul arra a megfoghatatlan (é. sokszor majdnenl
'' '
l'.
') írz'ésre,arnelyet oly sok n él át, anrikor egy beszéIgetésben
r r t
,,,l ,Il l't'' vagy ha hossz r id re egyedtil rnaraclnak' Azt nlír trtcrnclani
'' l,ll' lr,,gy rl-riért fél annyi n az j társadalmi helyzetekt l, és miért
l,'r rl l','vÚsbé arra, hogy saját felfedezéseket tegyenek. A mobilitás
l ' ,l '| / 'r tr ton miát jelzi.
.r r rrr rlt visclkedés elfojtása a n kben szintén lecsokkentette barátság-
,l ' |.,'1r('.\sIgiiket, hiszen passzív agresszív viselkedésre kondicionálta
' i''lrvt'l :l nyílt rnegnyilatkozás kevésbéelfogadhat egy n esetében,
'l' "ti .rz rzelrli és a verbális manipuláci burkolt rn dszereit. Ilye-
' l, lr, trrcIr a brjntudatkelt mechanizmusok, de akár csak egy hosszír
', -
t r,, iS felérhet egypofoncsapással is! Kifejlesztheti magában
a-rt-nely
,',',. Ú.s elkertilés szokásait, a kr nikus betegeskedést, vaw rájátsz-
'
.,
.
r tr'lrctctienségre is. Mondhat ,,igent,'' amikor ,,nemet'' gondol, s
',' rlr,'ti',lmit egyébként nem érez.TaLínmegoszt bizonyos intim dol-
I r r',';llctykákat egy másik n vel, dehiányzíkbel le az a spontanei-
l ' ,,,r'ctlcnség és bels biztonság, amely sztiks éges az autentikus ba-
., rl1lr,,z' Iinje rrrég neln vetette le az álarc kulonboz rétegeit, a n]asz-
l rr' 'r ltlrIllis arcokat, azt a bezártságot' amelyet Kierkegaard ,,brjnos
, ,lI r1',
'ttl:rk'' nevezett' Hiínyzlk bel le az, amit Kierkegaard a lelkileg
t,' f alapvet tulajdonságának tart: az,íttetsz ség'a7
,'tttlle
l 'r llcz-írtság nemcsak pszichikai jellegri, hanem fizikai is' A n k ál-
,l,l, rrr tt'lc vannak félelemmel, és rendkívtil bizonytalanok testtiket ille-
I lll g szégyellik is. Részben azért, mert magukévá tették a n i
t
',,,,rrri.it bccsnrérl társadalrni rnegítélést,részben pedíg az anyai rrreg-
'r
' ', "' lr, ',rrrr.naker, Me, Myself, an / 1 (New York: Harper & Row, 1977), 38. o.
| l, r \rrBrnnan, Sin and Matlness, Studies in Narcissisrn (Philadelphia: \il/esrnrinsrcr
,
t,' 'r,), J4. o.
73
 I
vonás- és a b ntudatmechanizmusok eredményeképp a n k félnck ,,
' l, ' .rtrlclynck értékeit mindegyiktik rnagának igyekszik rnegkapa-
,,testiségt l.'' Arra vannak kondicionálva, hogy a testiséget csak akli,'r l ll l'' 'r1't s<llataik nern egyediségtikre épr.ilnek, hanem kozvetleniil
l

osztonz 1e - legyen bár sz er szakos, rtltrl

éljékr'rreg, ha annak férfi az ,r , 'Lr't általánossíg szintjén: ez már nregtermi az ellenségesség
,rz.

bol vagy ororrrot ad testiségr I. Ezen tril, n-rivel a n k gyerekként k, Il,l|.ll. .'' A n kegyetértése abb l ered, hogy azonosítják magukat
vannak zárva csapatsportokb l és az at\é káb l, ez a testijkt l val f<il'i,r, ,,r r,'.''t|: tlc cpp ezért egyik se becsi.ili sokra a társn jét'''a8
félelern megfosztja ket a testi egyensri|y és a kornyezet feletti hatal,,rrr \ rr,, '17 ,rI'chctipikus kívi.iláll . Pszichikai léte, akár tudatában Van en-
egészséges,narcisztikus oromének lehet ségétl is, amelynek a fer| i.rl' ,l tt I]l, hasonlít sok más szubkultriráéra és faji kisebbségére -
tle

viszont részesei lehetnek' A n k testi energiáit els sorban afelé terclrlr'
hogy vagy életet ad készségeiknek adjanak kifejezést vagy pedig csál''ír,,
szexualitásuknok. Így aztán a n k hajlarnosak a más n kben rrreglÚv,',
onkif ej ez testis é get elkeriilni va gy les z lni.
A gátolt testiség is akadálya annak az ,,átretsz ségnek,'' amely az. ,rrr
tentikus lét és a baritsíg feltétele, ugyanakkor ez a gítlásosság tesz.i l,'
I het vé az eztkihasznál kereskedelrnet is. Annak, hogy a gonosz l]l(l1
toha olyan konnyen képes rr-regkísérteniH fehérkét, a lány bizonytal,lr'
ságaaz egyik oka, hiszen is arniatt agg dik, hogy,,ki a legszebb a vil.,
go.'.'' Ő nem a Prométheuszi h brisznek h dol be, hanem a n i nllszl''
j elentéktelen hiriságának.
Megkérdeztem begetlenill és h ny rtelent'il, abogl talán Henry is bérdctt,
oolna: ,,Szereted a n bet? Szembenéztél már a n k iránti cjszt neiddel?"
A n csendesen ígt válaszolt: ,...szembenéztem érzéseimmel.Teljesen tisz't,,
ban aagtob aelt;k. De eddig még senhit nem takltam, abioel meg szerclt(ttl
aolna élni het. Nem is paglok benne biztos, mi az, amit megaka.rob élni."
Anais Nin: Dlary (Napl,
't
Ha van ahagyományos hét f brjn koziil egy, amelyik leginkább a lr,'',
auton mia akadályít képviseli, az kétségtelentil az irigység b ne. A zill,l
szenrri szorny kiilonosen jellemz a n k kozotti kapcsolatokra - tt.'tt'
abban a kicsinyes értelemben, ahogy a kozhit réte\ezí,hanem nrélycl'l',
sokkal alapvet bb m don.
Simone de Beauvoir így írja le a n k kozotti barátság problemarikí j,rr
,l' ,,|'t.r, akik lére felett a kulturális távolság lektizdhetetl en érzése
, '. 'rliili, kulturális értelemben ,,eserleges'' élettikb l kovetkez en,
'''|'' 'Ir|,rrs s állétet élnek. Antropol gusok rnegfigyelték, hogy az
,l l l ,,./ ('l))P()n tb l rétegzett társadalmakban a vertikális mobilitás egyik
' l,|' rli.rtlílya' az irigység. Sok hispán szubkulnirában például az el -
I l ( \ ,l sikcr egyenl a csoport elárulásával, azzal, hogy az 1l\et el-
' llllli.ll lz. arnerikaiaknak. A tehetségesebb spanyol ajkriak így vona-
|,'rl, .rttt-ll, hogy vezet szerePet vállaljanak, mert félnek az etliatt
'l , ',' ltclrcztelést l és kirekesztést l. A tobbség val ban távol rart-
, lrrr1i.iL :l potenciális vezet kt l, s ekképp a gett álland sítja onrna_
l ll'\'.lllc7.t a tendeciát figyelhetjiik meg a feketék kozosségeiben is,
, l''rlrritív corzsi családokban is, ahol a kivál ságot gyakran nemtet-
,'' iritységgel fogadják. Jellegzetes m don idegenkednek az er s
, l
|,1trcjottét I'19 Ez a jelenség lehet a rrlagyará'zat arra, hogy miért
,, ''
,r |'rssti a kulturális fejl dés: ellenállás alakul ki az jítással szernben.
ll,rlr licll tehát meglep dntjnk azon a reakci n, amely a feminista
rl ,I,'rrr h"inalán jottlétre. Ezahelyzet is igenhasonl ; ezisazirigy-
, elíraszt kifejezése. Tartalmazza onmaga anat rniájának
lrrtttilcttt
'rr,'tltc[ vonásait: a másik ember sikerét l val féleimet, az onsajná-
i'
' r' , rrrítlt biztonságába vetett vakhitet, az alárendelt és világosan meg-
', tt,'irttI társadalmi szereppel val azonosulást. Akárcsak a szubkult -
r ' ' .r llrirrlitív népek esetében, ez is reflexszer reagáIás arra, ha valaki
, r r'.iILoztatásra.
1

,,Mindamellett ritkán fordul el , hogy a n i cinkosságazigazi barít'.'1'

rangjíra emelkedjék; a n kben az osszetartozási érzéser sebl',.''
vgyaln
él, rnint a férfiakban, s nagyobb kozttik az osszetartás is; ezen llt'lrrl Ii' rrtr llit-,,4 násodik netn, 425, o,
azonban nem egymás kegyeiért versengenek: egyiitt fordulnak a férli'r r r',rrrr Schoeck, Envy,aTbeory of Social Beba.oior,ford. Michael Glenny, Berry Ross
r ,
'r
L: I íarcourt, Brace & \ orld, 1970), 166,27,57_58' o.

74 7t

,,A mindenhol jelen lév irigység és a félelem elvágja az emberekct
rninden, a jov re irányul bárrniféle kozosségi cselekvést l.''50 A n moz_
galmon beltil is sok ilyen félelmet kell még kirizni a n kb l. Akkor kcz-
denek rnajd a n k hatással lenni a társadalornra, ha csoportosan is sikeriil
lektizdenitik ezt a benntik rejl vonást.
Az irigység lgyan a legtobb n számára a politikai élet velejár ja, tlt'
sokuk .szárnára személyes probléma is. Adrian van Kaam ebben látja lrz
cgyéniséglegalapvct bb s legfontosabb jegyét. Az ember vagy ,,eredeti,''
vagy ,,irigy" személyiség. Az ,,eredetiség" egyszeriten az onmegval sítís'
az onkozpontriság és az auton rnia másik elnevezése. Az eredeti szenl('-
lyiségnek határozott képe van onmagár l, kell en motivált és eltokélt, s
vannak alkot energiái. Az eredeti személyiséget nem bénítjaaz onmagi
val val elfoglaltság, a félelern, bels kényszer vagy ki.ils akadály' Veltik
sziiletett v^By szerzett képességtik van arra' hogy dolgozzanak, játssz.,r
nak, oriiljenek, nevessenek, ÍantázíáIjanak, barangoljanak, hogy korrl.'.
Iyakvagy sPontának - hogy onrnaguk legyenek.
Az lrlgy szernélyiség, mint ahogy várhat is, általában mindennek
'rz
ellentéte. Bizonytalan, másik-kozpont , heteron m motívumok és rr
maga iránti szorongás vezér|l,, áIdozat és agresszor egyszerre. Az irigysi'1i
fontos eleme' hogy mindent ki akar ,,szintezni," egyenl séget akar t.''
remteni. ,,Azírigy ember nem is annyira arravágyik, hogy neki is meglc
gyen az, arnit mások birtokolnak, hanem arra az íI|apotra, amelybcrr
senki sem élvezheti avágyott r.árgyat vagy életm dot." Az irigység ronr
bol hatásri. Ha az irigy embernek sikertjl ,,kiszinteznie" az irígysty,
tírgyát, akkor az ellenséges érzirlet minden bizonnyal az én ellen f<'11
irányulni. "Az irigy ember tokéletesen fel van arra késziilve, hogy séri'i
lést okozzon rrragának, ha ezí]lta]- megsértheti vagy kárt okozhat a v:í
is sokk:rl
ilyoÍt tírlyban. Sok brjntett, néhány esetben akár ongyilkosság
Zrthet bbc válik, ha felisrnerji.ik ezt a lehet s éget,"51
Ank olyan rrrértékbenvannak arra fté|ve, hogy irigyek legyenck,
arnilyen mértékben el vannak vágva az onrnegval sítás és a transzcendctt
\ cia lehet ségét:. Az irigy személyiséggel osszeftigg ttinetek koziil
50
Ibid., 50.o.
5r
lbid.,22, zz5. o
76
I
,rrrt tl.tllt ln i létállapot jellegzetes vonásának tartanak. Ezek azonban
Il rl rrrlilibb annak a ttinetei, hogy meg vannak fosztva az emberi lét-
vezet rit lehet ségétl.
r" r'r't'tlctiségh ez és a teljességhez
\rrr,'rlrlyire például az irigy szernélyiség gyakran elmertil olyan ag- I
r'' ,'' t'tltlbol taktikákban, mint a pletykálkodás, a rágalmazás, vagy
I l ll('ll a ,, jékoztatás,'' amelyek megfosztják énékét l az irígység
',| \ ll, tlgyanannyira hajlamos olyan viselkedésre is, amely onmagát
'',l,lr lc. Az o|yan onbecsmérlések, mint,,én tril érzelmes vagyok ah-
' lr,'1iy ezt kezelni tudjam,'' -egyszer(ten osszeomlom, ha kririzíI-
,l ",,ttettt is tudom, rnit mondhatnék,'',,én nem lennék képes arra,
.,' ll ('Z lr n " - mind az irigység jelei lehetnek. Az írigy személyiség
ll, 1,,r'res rnenekíilésinr dszere a depresszi , a kevés energiát igény\
,
'l,l.istlk és a passzivitás. ,,Ezt nem tudom megcsinálni, rigyhogy nem
,
1
,r,.tl,'li setnmit.'' A tehetetlenség érzéseés az irigység édestestvérek.
l,,,'l,'lrrrck pedig talán az onsajnáLat és a mazochizmus a legvégletesebb
L l, ,/ r.\C.
,
\, ir'igy ember a felha|mozás és a felerrrelkedés Íantániáiban ::'líl1a
',, 1, .r liílrp tlást. Az irigy ferfiak a megbecsiiltségr l, a gazdagságr l, a
,
'1'r ll.rtalomr I ábrándoznak; hirtelen páIyfu vákoztatnak, vagy kima-
. ,,lrr'rli .tz iskoláb l. N k korében viszont ezek afantáziák sokkal inkább
,l,l,,'z lilrpcsol dnak, ho5y minél vonz bbak legyenek, minél tobb min-
I rrl ltlC8 tucljanak vásárcllni, de rnég a mindent l val visszahriz dás is
l ll\ ''l('rbctegséggéválhat. Az irigy ember sokszor olyan dolgok magas
'rrtri ltlgyasztására irányítja frusztráIt ambíci it, amelyeket nem
lehet
', r'.,,|i|i11| rnegosztani. Inkább azt ví|asztja életként, hogy legyenek dol-
", n('nr pedig azr, hogy maga Ez persze
\eryen. nem azt jelenti, hogy
,l, 'r ll ségben él k irigy személyiségek.A fogyasztás viszonylagos
l rllr111. A szerzetesek, az apácák, még a legszegényebbek és nincstele-
11
' l ri i'pprigy helyettesíthetik a kreatív létet a f'ogyaszt i birtokvággyal,
',',rrt ll:irki más.
\u irigység természetesen a legkomolyabb akadálya a barátságoknak
,l','ttjdéseknek. Legrosszabb formájában semmibe veszi, megtagadja a
',,,'rli l tét. ,,Bármit meg tudnék neked bocsátani' kivéve azt,hogy vagy,
'Jl'rrt'hogy mi vagy, s kivéve azt,ho1y én nem azvagyok, aki te.'' Az
'r 1't rti$ nrint mentalitás onmagával táplálkozik ' hz iriry ember mindun-
77
t--
talan gy kommunikál nrásokkal, hogy irigységétnem is lehet csillapítlr
ni. A kedvesség nrég csak ronthat is rajta. A másik embert eltorzítvlt
érzékeli,s ebben a sandaságban az irigy ember rijra és jra megÍert(lz.i
onrlagát ezzeI a betegséggel.52
,' Az irigység azok kozott fell dik ki, akik egyenl k vagy majdncrrr
egyenl k: a társadalmilag kozel áll kra je\Iemz tiinet. Így aztán a7' ,l
háziasszony, aki társként és vigaszként számíthat a szomszédasszonyr;l'
ugyanakkor végletesen irigy is lehet rá' Kettejtik kozott szinte lehetetlcrr
azígazi barátság, rnert a rnindkettejtjkben lakoz bizonytalanság alapvc
t en irigy szernélyiséggéreszj keu Az arra val képtelenség'hogy ,r
hozzánk kozel áIl kat szeressiik, paradox m don lehet vé teszi, hogy 'r
távoliakhoz szeretettel viszonyuljunk. A lelkesedés az elvont tigyek rt' ,r
társadalr-ni igazságosságért folytatott kiiZde1em, az onkéntesség néll,r
annak a kudarcnak az erednénye, hogy nenr tudunk a legkozelebb áll(lli
kal autentikus barátságot létrehozni: családunkban, szomszédságunkblrr,
társainkkal.
Sok n szímára az é|et libik kává válik: ki kell egyenslilyozni saj,ir
irigy osztoneit és a mások irigységét l val félelmét. Ésralán ez a legti1li
kusabb jegye a heteron nr életnek. Anrit a n k sikert l val félelm rf'l
nrondtunk, annak nagy részét:a!án inkább az onrnagát nen egyenl n.ll
érz en'lber brjntudatának lehetne nevezni. Még a gépírn k kozott i'
irigységet kelt, ha valaki gyorsabb a tobbieknéI, s ez a brjntudat akár ,l
továbbfejl désben is nregbéníthat1a kel S ami rnég tragikusabb: annlk
is megvan az eséIye,hogy a gyorsabb gépírn nek lesz b ntudata kiváltl
sága miatt, és visszafogja teljesítményét,vagy onbtintet gesztusoli,rt
tesz, hogy kiengesztelje a tobbieket. Azirígység elhárítása is olyan rolrl
bol hatással van a n i auton rniára, nrint maga az irigység. Ki.ilonose rr
jellerrrz ez a jelenség olyan csoportokra, ameiyekben sok n van egy|itt:
a hivatalokra, iskolákra, egyházi szervezetekre. Az att | val félelclrr,
, hogy valaki eredetinek mutatkozzon,hosszíl távon rrreg is nyonroríthat
j.r
l tehetségét. Ismét H fehérke dilemmáját látjuk: ,,Amikor az irigy.sc1i
taktikái életerr-r és munkám sikerét veszéIyezteti, komolyan kell venni, ,:'
bolcsen kell kezelni a doigot. Megkísérta gondolat, hogy feihagyjak ,rz
5t
Ilrid.,5q, t83. o.
78
'' 'll r,,s'rl, cgyszer en csak azért, mert annyira a társaság része akarok
''' l,,',lvcskecl céIzásaíkban inkább nem veszem észre,hogy legjobb
' '',r ,'lletl intéznek támadást. ...
t ,Irrr i1i;lz.áb l nenl is tudják, mennyire rosszul esik nekik' hogy az én
.' |, clctenren meglátszik a rrrotiváltság. Irigységtik mérgétvonz
rrrr.rIli
,''r1,,'1 ',,|i;i[!x dugják, arnelynek látványára fel kellene v1llanyoz d-
, ' l tttt'cstlmagol papírok egy része abarátság, az agg dás az egész-
rttr tI' ,t Iclkiáilapotornért, erényernért,j híremért. Minél nérgez lsl>
.'!l llllIt|' kedvesebb a csomagolás."53
'rrrná1
'. rl i1iys g azokban virágzík, akik megtagadják a személyiségterhét, ,'
| |, rrr,
'ttclanak saját egyediségtikr l és kretaív tevékenységiikerejér l,
i
l, 'l,,'1r1l rzokban, akik nem igazán szeretik onmagukat.
,' ,,,t1' tniatti agodalomt l mentesen lebet csak. palakit szeretni, mi
... ,,,t,ttlig onmagunkbal foglalkozwnk, bacsak nincs oalaki, aki kész arra,
' L,tl:t'tt meg rizni létl;nk fontosságít'
Grace Stuart, Narcissus (Narkisszosz)
t' r, lr,'Itigiai értelernben véve ez az,,onmagunk miatti aggodalornt l
'
',|,''..,'ll val színrílegazt jelenti, amit lelki értelenrben ,'kegyeln-ri
.' tl,'tli'' neveztink. Így a sértilt nárcizmus, amelyet az anya_Iíny
ll\ (' ít n i szocializácí ^,
hoz \étre, az,,eredend brjnnek'' tekint-
, r'. r s:tl( kevés n cudja elkertilni ennek fert z nyomait. A't l ftjg-
|
'' |,,'tly rr-rennyire hozzalétre a fian|n ben ez a betegség az auton -
,'',I r.rl,l Í lelrr-ret, akár azr is áIlíthatjuk'hogy ezyezet sok esetben az
l ililis kétségbeeséshez.Legyen bár sz a kierkegaard-i ,,halálos
r,'rr,
'
.' t]''
li ltlgalrlár l vagy Laíng és az anrlpszichiáterek leírta ,, rl'iltség-
t r'rrrr,lcnkéPp a létt l val félelemr 1, az igaz én el li menekiilésr l
,
' l Ie valaki ebbe a helyzetbe hozza magít, Ya1y tudatosan ezt
l l' I l' 'll rtrlnjdonképp azt jelenti, hogy a brín állapotában él.
\ rr''li gy1ftrxn vigasztalták magukat a brín hagyományos fogalrrraival,
, l', l. rrrilrdegyike a btibrisz si felfogásában gyokerez1k: azokban a
,'' ll,, rr, ,rrrrclyek át akarnak lépni a korlátokon. A b nt ,,lízadásnak'
r '' rrlrllr's clidegenésnek vagy megval sításbeli hibának'' értelnrezik' A
l' ,,,, \ rr l\tan, En.,ty and Originality (Garden City: Doubleday Ec Co., Inc., 1972),
79
 zsid -keresztény kultrirkorben f leg azonossá vált a brjn az onérvényt'
- sítésselés a biiszkeséggel. Hajlamosak vagyunk a brint a képességeltÚl
zásának, a kivál ság vagy mértéktelenségnetn várt cselekedetének t.''
kinteni. A n k kijlonosen nagy nértékben hajlanak erre a felfogásra, cr
nem veszik észre,hogy a tehetetlenségben és a passzivitásban gyokerczih
a brjn' Kierkegaard ,,szorongás''-fogalma a brin egy rijabb felfogáslir',r
világít rá ,,A szorongás tehát a szabadsíg szédtilete, anely akkor ,jiilr
létre, ha a szellem tételezní akarja a sztntéztst', a szabadság pedig slj;rr
lehet ségeinek mélyérenéz, ott megragad1a a végességet,hogy ahh,'z
tartsa magát. Ebben a szédiiletben a szabadság osszeomlik. Ennél tovílrl'
a pszichol gia nem képes jutni, de nem is akar. Ebben a pillanatban nlir'
den me5változik, és mikozben a szabadság ismét felegyenesedik, imnl,rr
brjnosként szembesiil onmagával. ...
A szorongás n iesen ontudatlan állapot, ahol a szabadság veszti el trr
datát, pszichologiai kifejezéssel élve a brinbeesés mindig ebben az onttr
datlan állapotban torténik.''5a
Kierkegaard a brjnt az amlatti kétségbeesésselazonosítj a, hogy ,,',l,
ernber nem akar onrnaga lenni,'' s ez nem más, mint az egyén menekijl.i.r
kísérleteaz auton rnia miatti szorongás elol. Kierkegaard kulturális ,',
torténelmi el íté|etétj l mutatja, ahogy a,,n ies'' kifejezést használj,r 'r
nyornorriságos psziché leírására, de ugyanakkor rámutat a n kre jellerlz,
hajlamokra is. Kierkegaard abbéli hite' hogy ,,a n \ényege az odaadás ,'t
az onfeláIdozás," arra a kovetkeztetésre vezet, hogy a n k másként esncl,
b'ínbe, tnint a fcrfiak. Ez a zavaros elképzelés teol giai klisé lett, és trlti1i
egy érwévált amellett, ho5y a n k hagyjanak fel azzal kísér\ettel, h<lgl'
ss
onmaguk akarjanak lenni.
Sok n szátníra a brin szirkségszer en egyenl azzal, hogy nem h,rj
land ak tudatosak lenni' A szabadságt l val szorongáshoz még a btint,''l
val szorongás is hozzáad dik. Habár maga nem kovetett el brint,
lánygyermek már meg van fert zvz és ki van téve annak a torz nárcll
musnak, mely anyját srijtotta azeI tt, így belesiipped valami mozgás nc1|
5*
S...'l Kierkegaard,-4 szorongás fogalma,ford.Rácz Péter (Budapest: Goncol, 1993),73. tl'
" V.o. S...n Kierkegaard,,4 balálos betegség, ford. Rácz Péter (Budapest: Goncol, 1993),
59_61. o. (Mindezt els sorb;rrr a lábjegyzetben fejti ki Kierkegaard _ a szerkeszc
80
,|', \,,ltl<al inkább arraítéIílétét,hogy megisrnételje az életet, nerrr
] ll l'l, lr,'gy rr-reghaladja,hisz korIátozottak énje lehet ségei, be van
' l rttttttlltlcncia kopors jába. Mérgezett gyiirnolcsot evett. Miféle
' l r, r|'t' lrril'Óle végítéletképes arra,hogymegtnentse?
l'r',l,'tt ttrj szárnára az eIs lépés,hogy kí ,zze a gonoszt az any1trhoz
l,' l,,rl,,s,'latb l - legyen bár az az anya éI vagy halott' vai s vagy
'I ll,, .,./(.|'ctcttcli avagy netrr' A nrásik ordog zést
a tobbi nohoz fri-
j l ,1',5,,l:rtában kell véghezvinnie' akkor is, ha ez azt aveszélyt rejri
'rl' lt,)t]y xutentikus barátsággal kell feléjrik nyrijtani a keztjnk' s
,l, a
r',l l,Il'is' Mindkér feladat aztfeltételezi, hogy a n nek le kell vetnie
' , ', i'rliz.áci mérgezett rétegeit; azt koveteli meg, hogy a n keres-
.,'''lt,'r]iirlián keresztiiI a lelki érettséget és a teljességet.
,rr,lr,lgtiniát nreg kell kiilonboztetni a biszexualitást l. Az errrbe-
t '' r'l,'tllí'v szexualitást nerrr tekinthetjnk szizigitinak, kett s csillag-
',,, l,,rlrrclyben a tagok egynrást kiegészítjellege képezi a konscellá-
',lrrrt :tIltlgy az endokrino1ogiai és pszichol
giai kutatások egyre
't l,l','l'izonyítják, sokkal inkább egyfajta kontinuurnként kell felfog-
' , rrl,rlitást. Az androgijnia netl a szexualitás egy formája, hanen-t
l,'ll'.rtttlrtosságában létez rendszer dinarnikus energiacseréje. Ha
, benne az el rehaladást, az o|yan, rnintha lz egyik agyfé\te-
'ti',,liLrl<
'
' | ,l''rrrlínk vágni a rrrásikkal val interakci lehet ségétl.
r 'rrl,ll'tlgr.inia azt sem jelenti, hogy ezákal férfiassá válnak a n k.
l
' 'l rrrlilihb azt jelenti, hogy a dialektikus szexualitás, az alkot én
I l,l'r'rl lcladjuk a sztereotiP nenri szerepeket. Az androg nia ekképp
,, r, r,,rttltttia és auton rnia kozotti kapocs, híd és fordul pont lehet
-
l' 1,,'s .r tcljes szerrrélyiség felé.
l r r I j l lrrlann ezÍ az ítmeneÍet írja" le Változások címrj onéletr ajzában:
'l 'rrlr lrclyreállítanom kapcsolatairnat az emberekkel. Megbecsi'iltek,
,
,r
' 'r l
l(iggctlen lettem, és felhagytanr a feltétlen kot déssel. Amikor
' 'ttttll,ll]l, hogy saját boldogulásonrat ne tegyem fiigg vé rrrindig a
' l ll|.lg:rtartását l' Felhagytam azzal, hogy az emberekt l r-rregkove-
' rrr t.l1iV clvárjarrr, hogy biztonságérzeret nyrijtsanak nekenl. Nelr-r egé-
|] l '' ll('t)l is orokre. De régebbi állapotorrrba soha netrr estertl vissza.
' '
','Ir iLlr1, hogy nem nyugtalanított a lelkiisrrreret, atrriért ezt-azt el-
Ir Irrltíllll vagy neln isrnertem. ori.iltem r.ijonnan szerzett képessé-
).
81

gemnek' hogy elhatároz sainat magam viszem kereszttil (nrég ha nenr rr
mindig heiyesen), és hogy élvezettel dolgozom, haragszom, sírok, ncvt'
tek; egysz val: élek.
Megízleltenr annak a gyonyorriségét, hogy onmagammá
pozitív és negatív értelenrben egyaránt.
Nenr valami csoda volt, ami megválto ztaÍott. É.
''.*
arrríg meg nem haltanr. Gyakran fogott el a félelem.
De beltil gazdagabb lettem, és sokkal jobb barátságban éItem slrj,rt
magarnmal,...
Régen mindig ery zak zsebben szerettem volna lakni, hogy keclv.'lr'
és hangulatonr szerint ki- és beb jhassak bel le. Most amerre járok,,r.,
szonyi sikolyokat hallok, azokét, akiket elképzelésemszerint más zsr'
bekbe zártak.''56
A.z a n , aki kicsomagolta magát, aki kibontakozÍatÍa saját teljessi'g,'r,
aki kiemelkedett abb l, amit Kierkegaard az amiatti kétségbeesésneklrrr
hogy valaki nem akar onmaga lenni - egysz val az an , aki megszer.'tt,
rnagát, az nelr- fel att l sem, hogy n-rásokat szeressen. Az éIet már lt,'tt'
sakktábla, anrelynek egyik oldalán a férfiak, másik oldalán a n k sr't,t
koznak fel, és csak az egymással szembenáll k érinthetik meg és szctt't
hetik egyrrrást, és mindegyiknek szigorrian meghatározott szabíly,'l,
szerint kell mozognia, fehér a feketéhez, gyalog a gya\oghoz. Az til,'t
balettja egyre kevésbéa sakkra, sokkal inkább akínaísakkra kezd has,'rr
lítani.
Asztereotip n auton m n vé váIása nem a j ttindér varázspáIc;ii.t
nak egy suhintására n-regy végbe, hanem lassri, fájdalmas folyanrat' S, '
kunknak egy egész élet kell hozzá. Sok n , aki nekivágott ennek az ttt
nak, a folyan-rat els lépésénekazÍ. tarÍja, amikor elkezdték megfigyclrrr,
hogy vajon rr-rásként szoktak-e viselkedni a ferfiakkal és a n kkel, illcrv,
amikor e\hatírozták, hogy mindkét nemnrel szemben megpr bíllr,rl'
onnraguk lenni. Néha annyira kényszeresek ezek a viselkedésmtit|,'|,,
hogy néhány n legszívesebben felvette volna magát vide ra, hogy az, 'r'
nal lejátszhassa. Néhányuknak, akik tisztában vannak széls ségcs,'rr
j6
Liu Ull,''",'.', Változtisok, ford. Csernus Mariann (Budapest: Eur pa, Fenrina, 1985),
181.,208.,268. o.
82
_T
l,,,'llicdéstikkel, gyakran ,,vissza kell vonulniuk" ,gy kizár \ago-
'
'' ,l l',lzt).sségbe egy id re, miel u íjra belemerr.ilhetnének az élet
,,',,l,.t S arlrikor ez bekovetkezik, a visszalépés srilyos problémák eIé
lehettcrrr, , ' ' 'l'r'l, ta)bbek kozott azért,hogy olyan emberekre találjanak, n kre
t rltt|rt .l cgyaránt, akik ugyanabba az irányba haladnak. Azoknak a
éltem boldoglrrl, :',' I l sl.árníra, akik szaknrájukban tigyfelekkel találkoznak, még
,l,l', yj.7.6n1 akár az is elképzelhet , hogy egy fokozatos, de igen
' rr 'itrlcvelési folyanratot kell elindítaniuk i.izleti kapcsolataikban.
r,
' r.' l,'lrct, hogy állást kell változtatniuk.
', rltrrzl'rs folyamatának egyéb jelei kÓzé tartozík a megszabadulás a
' r,'s alItozkodést l, f:rzurát | és arcfestést I, s ezzeI párhuzanros
''l',, síil st és egyéniségetjelz egyedi stílus kialakítása. Az auton -
. t' l, t'rrtti n k ternrészetszerrien azoknak a n knek a társaságát kere-
,| szirltén kereszti.ilmentek egy ilyen ,,áttorésen,'' de talán néhány
'l.
' rlrl,'rt,itét is' A férfiakat és a n ket illet társasági prioritások ki-
'
',l,r' ',lrlcl<. Egy barátn vel toltott este ugyanolyan fontos lesz, mint
I rr ril,rl toltott.
t ' '''rrycllben létrejon majd a bizalom. Konnyebben jonnek majd a di-
, r' l' r's l érzett szinte orom kifejezései. Az auton m
r'rrásik sikerén
,|' '.,zíIl le g sokkal szintébben képes arra, hogy támogat Iag a má-
, ,',,l|, .iIl.jon, és kevésbélesz szentimentális kapcsolataiban' Szabadab-
t,1' zi lii érzelrneit rnind a n k, mind a férfiak iránt, mert n]eg-Van
.
',, 'r,, ilr-rbizalom, hogy uralkodni tud sériilékeny pontjai felett, és
.,' rnoh érzelmileg, mert nem kell meger sítenie torékeny
',' ',rtttyira
, lll Aztrkban a szituáci kban' amelyekben azel tt jellegzetes n i
,| ' r, rijonnan kialakult magabiztossága csak még inkább rneg-
'r vrrltak,
lrr
'rrlliz.almát és az éIetígazíéIvezetét.
,
\ ,rttltrtl<itn n tobbet vár eIa n kkel val kapcsolatait l, mint amit a
'' , , .''rl,rrltlk lánytestvéreire, a lányiskolák hál szobáira és vidéki klubok
I l 1, rr,' jcllemz ,,osszebíjások'' adhatnak, tobbet vár, mint a nagycs^-
l ,llll( 'll()s meghittségét. Kevesebb tires fecsegés és ,,bizalmas'' vallo-
' l,''z, Iicvesebb szappanopera és bevásárlás - de tobb igazi kozosség
'
l l;,lr rr-rrríl vállalkozás.
li' tl,, l]cth, te mellébeszélsz' Még mind'ig a kanlrában z,agt, de miért?
''tttt,liu képtelen t,agt magadat szeretni, és ezért nem tudsz más n ket is
83
 szeretni? Vagl még mindig félsz, bogl mit tesz majd r',eled a társadalon, l,,, 1,,", ll,rgy megcs koljam azt osszetort arcot, amelyet olyan
^z
fel,illsz, és azt mondod, bop te a n ket szereted? '' ll
lll|,rlrrn ossze kellett rakni, akkor sem azok miatt a rérniszt
Laura, annyira biztos t,agt benne, bog, jobban szereted magad, mhtt ,'t, 1,,I rrri:rtt agg dtam: mivel azel tt soha nem cs koltam rne1, azt
magam? Talán az lenne a legobb, ha az embereb eg ér.lig nem b jn,ht,tA I lt tttt, t;rlín nenr is akarja, így aztán csak megérintettem az arcát."s7
eglmtíssal áglba' Talán abk'or mind tiszt"rin látnánb. Me4Lítn,ink, mi l',,l t 'rr.r \' (I953) és Hunt (1974) kutatási adatai szerint ot egyedLiláll
rissze aal ban bennr.inket. I l, 1i'rl.rIrll férjesek koztil pedtg tízb l egy valamikor életében
"gy, ^
Marge Piercy, Srnall Changes (Apr változásr llr t
1 lIl l|||()s7.cxuális élményt. S t, a n k kozotti kapcsolatok nagyfo-

Sztikségszerri, hogy sok n élete során eljusson egy olyan porrri1i' ' ' l'rr ti,lt se átcsaphat - és gyakran át is csap _ szenr'edélybc, els -
i hogy egy rr'rásik n vel val kapcsolatában lássa a mindent áthat bctclj,'
,'' ,', n knél, akik éppen auton m
r,ltilt5korban vagy pedig olyan
l I l r'l,'l1irlz.ísán munkálkodnak. Egy másik n iránti szerelmet azon-
sedés lehet ségét.Ekkor felmeri.il a kérdés:a n k kozotti nrindent lítí,,
,l rr ,,zcxr'rális intirnitással egytitt, akár anélkril, el kell határolni a
g kapcsolatnak vajon testi intinritáshioz kell-e vezetnie?
r ,l ,''.','rlltíll. Korunkban ez ut bbi egy bl,zonyos életstílusnak,társ-
Az a felfogás, hogy az intim barátság feltétleniil szexuá]is intinrit,r',
hoz vezet, rrreglehet sen deterrninisztikus szenrléletre utal - és minrl,'rr ' ' '''',li vel elkotelezettséget jelenti, amely egyben automatikusan
,,1 , .r ltirliekat, és a férfiak uralta helyzetekt l val elidegenedéssel
képpen egy narcisztikus, genitális kultrira tiikorkéPe. De torténhctrrt'l' '1ár.
l('l|(.lctll során a leszbikusságot tartották már brínnek - erkolcsi
szexuális érintkezések is' f leg, ha romantikus ill zi k is belépncli
l, 'l

' ,t,'l,'ttrben -, elmebetegségnek és életstílusnak'A homoszexuális

,
'
képbe, a'z olyan szerelem, arnilyet Guitton így ír Ie: ,,annak az. i,t,
^zaz 'lr'' ,'1iyctlcn elméletétsem sikertilt még kielégít en bebizonyítani,
r'rragunkr l alkotott képnek az elfogadása, amely a szeretett lényr,''l
ered.'' A barátság viszont éppen arra tesz kísérletet,hogy trillépjen lrz,'
i ,rtrtlltlln elrnélet szuletett nrár. Vannak pszichol giai elméletek: a

'l rrl.,.lll ,t't' ',anyávalval érzelmi incesztus,'' ',az anya szrikkorrí n i-

i
kon az onrrragunkba épített,illetve a ktilvilágra vetített képeken, ar-r-rclt','l'
koré a szexuális kapcsolat rendez dik.'E7ért abarátsíg nornrális esctl', t' ',,, l,. .tZ clutasítása,'' ,,az apát l'' a férfit l val félelem.'' Vannak
; 1 rrr t'lrtlÚleteink: a homoszexuális kapcsolatok ,,szégyenteljes, ter-
kizárjaa testi intimitást és a kizár lagísságot, mivel ezeknek a beengt',l,
, r, Il,'rrt's cselekedetek,'' ,,olyan tettek, amelyekb l hiínyz1k az aIap-
se alapvet en víkoztltná rrreg ezt a kapcsolatot.
A szexualitás azonban kontinuum, nincs kategorikusan és hermctikrr ' , , |,'rrgcdhetetlen célszerriség,'' ,'szimbolikus zayar." Vannak eg-
,',', t'rIts clrnéIeteink is: ,,mindez ví|aszrískérdése, ameIyhez egy
san e|zárva lénytink tobbi részétl. Testi, st szexuális érintkezésch r'
',1,l' i r s tcljes helyzetben jutunk, s amely a szabad választáson alaptrl;
vannak n k kozott, és ezeket ebben a kontextusban kell értelr-rrczrrr
Pusztán az, hogy két barátn soha nem cs kolta meg egyrnást, l'lt'ltt ''lt'.rrl .sz.exuális sorsszerrjség, amely uralhatná a n mint indivi-
,,'' , |r'|t't: pp ellenkez \eg, az eroríkájakifejezt az éIethezvJl áka-
csokkenti a kapcsolatukat kortilvev légkor szexuális telítettségét.l.illi'rr'
, r.',,l r11yi11.'' Vannak még szociol giai elrnéletek is: a homoszexuális
Hellrrran írja a,,Juliához" f' z d barátságár l ,,Sok év telt el anra szrl
,llrtl ..,I rrtiicsség leértékeléséneka ttinete társadalmunkban," vagy pe-
veszter éjszaka és a Nérnetországba nren vonat indulása kozott. Lz,'l,
ben az években, de Julia halála után is, sok id m volt azon gondolk<lzrrr'
mit is éreztem iránta, hisz az annál sokkal er sebb és osszetettebb v,'lr'
rnint hogy két lány egymás iránti szexuáIis vígyakozása lett volna. I)c 'r.
is benne voIt,az biztos. Nerr-r tudom, soha nem is érdekelt, és tnost lrt.rr
felesleges kitalál sdi. Az setlr bizonyít senrnrit, hogy soha nenr cs kt'ltrrl ,'' Il, llrrr.rn, Pentinento,,,ABookof Portraits,"(NewYork:NewAnericanLib-
rneg egyrnást. Ésrnég akkor is, amikor lehajoltarn abban a londoni r,rv', , ,,, r lr,rrrli, 1974),93-94. o.

84 8'
dig ,,alternatíva a férflak velesztiletett alkalmatlansága és éretlenségeIrt,
lyett kulttiránkban,'' esetleg ,,a társadalmi tiltakozás fontos jele.''58
Ezen elrnéletek koziil egy sem ad teljes yáIaszt a leszbikusság k rtl,,
sére' bár mindegyik hozzájárul bizonyos m don. A leszbikusság nt.trr
sorsszerríség, de nem is perverzi , hanem olyan val ság' amelynek társ.r
dalmi és egyéni gyokerei egyaránt' vannak. Nem visszafordíthatatllrrr,
elrendeltetett létállapot, hanem olyan hajlam, amelyet választások st't,r
hozlétre az ember a kornyezeti tényez kkel hosszri id n kereszttil vlrl,'
szembenézéseredményeképp. Amenny1ben váIasztís crcdménye, cz ir
hozzájáru|hat az auton miához. (Habár ennek ahatásít gyengíthecl al.',lt
energia, ar-r-relyet arra kell fordítani, hogy az ember megbirk zzon a Ps7l
chol giai és társadalrni értelemben vett devianciavádjáva|.) Amennyillcrr
ttinet - az éretlenségé,az érzeletnszegélységévagy a politikai elidegcIr,.
dese - akkor átmeneti szakasznak kell tekinteni. Lehet egyszerrien cs,rlr
kirándulás - és sokszor az is _ egy nrásfajta ,,páros lét zsarnokságáb,r,''
lehet egy rnegoldatlan szimbiotikus kapcsolat. A leszbikus életstílus lru
is jelentheti, hogy egyszerrjen csak helyet cserél két n i identitásformul,r
Erre bizonyíték,hogy a leszbikusok is gyakran klikkesednek és a kolr
forrnizrrrus j eleit rnutatják.
A radikális leszbikusság jelenkori láthat sága azonban - hasonl
',rnelegekhez"
arra utal, hogy kulturális értelernben elértiink c1t
- ,
,,határválsághoz.'' Elérttik a nemi sztereotípiák társadalmi zsarnokság,r
nak abszurdda váIt határai. A szexuális deviancia trilélési-ucchaniztrltt,,
lett: a végletes pszichol giai polarizíci probIémájával pr bál megkiiz-tl,'
ni. Némelyekben mindez a szexizmus éles kifejezése (C. A. Tri1'1'
Homosexual Matrix [,,A homoszexuális rnátrix''] címri konyvét ez hat1',
át), nrásokban pedig olyan taktika, amelyet egy sziruáci kezelésérc ,rl
5s
Charlotte \I o|Íf , Lol-,e B engeen \(/onen (St' Martin Press, 1971). 69. o. Lás d még: RLrr lr
Tiffany Barnhouse, Homosexuality: A Synbolic Confusion (New York: Seabury Press,
l976),84. o' A Hit Doktrínájának Szent Gyiilekezete, .Declaration on Certain Questi,'rr'.
Concerning Ethics" ('!íashington, D'C. U. S' Catholic Conference, December 29,1975)
De Beauvoir, 392' o. _ az oldalszánr ez esetben egy angol kiadásra utal, ugyanis a magyill
fordítás nerrr a teljes szovcg fordítása, és a leszbikusokr lsz l fejezet (tobb rnással
egyiitt) kimaradt (- a szerkeszr ).
86
I",,'n.rl(: politikai szeparatizmus, de ugyanakkor az elfogadhatatlan
'
l' clr'rtasítása is.
' 1 ',
;17. értelemben fontos tényez , hogy a ferÍiak gyakrabban ro-
ll,l,,'11
,,,,,|. Itlltttoszexuális kapcsolatba még heteroszexuális kapcsolataik
tl ,'ttcl szemben a n k esetében sokkal inkább hosszri évek hetero-
,'rltr ,,normalitását'' koveti. A krilon él , e|vík és ozvegyasszonyok-
,' ,l(' tlgyan gy a prostituáltak korében is - gyakoribb a leszbikusok
','' l' ll]illL a n i népesség egészében.
l ,'rrrrrlillln a nenrek m téti ítoperílása is ennek a határválságnak
'l - talán a legkegyetlenebb. És'alán ez társadalrrrunk
,,r,'IlÚl<cernréke
,, 1', l,,t'l- illct
zsarnokságának legdrámaibb bizortyítéka.Ha a szexua-
' , ,,,rrl.lcnki számára kozos emberi mivoltunk másodlagos aspektusá-
'| |,'lllr'ink fel, akkor néhányan talán kevésbééreznékszijkségét, hogy
'
, '',,rlltíttassák magukat csakazért, hogy lelkuket kiszabadítsák.
t 'rrltlrtlgtinia tehát sziikséges megtisztulást jelenthet társadalmi ba-
r ,I rr lllr cz n ni fog, akkor val színrileg csokken a homoszexualitás
, l ,lrrri jclent sége; alternatív lelki alkatok és a po|arízált identitá-
^z
I lr, lt't'tt lz éIer számtalan utat fog nyrijtani ahhoz, hogy teljesen ki-
' ,t. rr' ,'1iycdi szernélyiségek jojjenek létre - olyan világ lesz ez, mint
arr ,, l 1 r Arl.ris Nin is sugallta, amelyben az e1yetlen tabu a szeretetnélktili-
r,l'rrj.r lcnne.
\.' ,rrltlrogtinia kifejl dése, s ekképp a homoszexualitás csokkenése
r' r, rrt't'ztlhoz kapcsol dik: a gyermeknevelés gyakorlatához és a n k
',, ;',' 11'7. Két kultrira - Kína és lzrael _ apasztalata rendkívtil fontos.
|
l ,l l'r rr .r kLrltrirákban gyakorlatilag elhanyagolhat a honroszexualitás.
' ,''r, lli,itcr ekképp magyarázza a modern kínaiak felfogását: ,,Ebben a
,,'|.',,'r|,cn a gyerekek gondozásár l és feliigyeletér l rnár csecsem ko-
' ,l r,,l ttt'tttcsak sziileik, hanem más feln ttek is gondoskodnak, s ekképp
,,l, lll '|ll'll lccsokken a családi otthonban toltott id . Az így kialakul
l 1l,'t ltt'lll tcszi lehet vé a nyugati családok szoros és kizár lagos inti-
,r , , rt, .tltrrl a gyermek Pszichoszexuális fejl désénekminden tudattalan
l l] llll,ll.l els sorban a szijl kre irányul. A rendszer - ebb l kovetkez -
'' l'rr.rl,i védelnret ny k az ellen a családmodell ellen, amelyben a ho-
, | \rl,llitiis létrejon. (Eztazértelmezést tovább er síti aZatéfly,hogy
87
a tt, akik izrlt..lr
homoszexualitás gyakorlatilag isrneretlen azok el
kibucokban n ttek fel.)
A kínai n k szerepe szint n alapvet en eltér a nyugati n kí.t..'l
Egyetlen kínai n t sem arra nevelnek, hogy az anyaság lesz a legfont,'
r r lt'l'cttltés folyarr-rata és az emberi ternrészet felett; és ha annak a
]', í'tltr'gy a magasabb rendrj formák evolrici ja sugallja) a kozrlikus
, , r 1it'trcill, akkor az androgÍinia ktiszobét és n k felszabadítását nenr
, '', l'l'rrck, rnint az evolrici s folyamat ,,kritikus tomegének'' kell te-

sabb és legértékesebb hivatása. Mindenkinek kell az otthonán kíviil r, ',,, rtt ltlncn visszatekintve Pál apostoI ga|átzíabeliekhez írt levele (3)
rnunkát vállalnia, férfiaknak és n knek egyaránt, és rrrindenki rész.csrrl lll Ilt|\Z|-:l ténynegállapítás, nem is szimbolikus kozhely, hanenr Isten
valamilyen szakképzésben is. A n ket pusztán nerni.ik alapján nern z.árjlrlr i l ll(l(-) országának pr féciája:,,Nincs zsid ' sem gorog; nincs szolga,
el serr-rrr-riféle torekvés el l. A nyugati szemlél szánlára a ferfiak és a n,jk ',, '',,,rl'lrtl; nincs férfi, sem n ; mert ti nrinclnyájan egyek vagytok a
oltozkcdésc igcn lrasonl , és szexuálisan egyálalán ncn kihív, .''59 t " L ri,;ztr.rslrtn."
Meg lehet ugyan kérd jelezní, hogy ery olyan társadalom, anrcl1 \ ' .rrltlrogi.inia a nemi szerepekbe bortonzott személyiség kiszabadi
lllentes a nyílt devianciát l, vajon nrentes-e t le pszichol giai ércelerrlll,.rr , r r tlr cl feltétele. Enélktil lehetetlen abarátság; vele visz.ont az au-
.lZ
is, de a szociol giai bizonyítékok azttámasztják alá, hogy a hontosz'cxtt ' 'll lrlivériségazauton
rrs mia szentségévéválik.
alitás azokhoz a patriarchális és individualisztikus strukt rákhoz kotal,lrl' ''l,,r,l.rrlrryiunknak megvan a maga személyes H fehérke-forgat -
szorosan' amelyek a nyugati kult rákra jellemz ek. ll\\( Az. enyérrr az az áIotn, hogy a torpék - ezek az embrionális
Az err'rberi tore kvések és er feszítések érdemes célja, ha a társadalrrr,rt l, ,1'rrrr l nyek - áwáItozna,k H fehérke feln tt n véreivé. Kiengedik a
el akarjuk juttani addig a pontig, hogy a szeretetnélkiiliség tabu legycr'' 1 ','',,l',il, nrcgszabadítják a méregt l, és egytitt elindulnak, hogy meg-
,

hogy rigy formáljuk ít az ént, hogy ,,azt szeresse és tegye, arnit cs,rl* 'l ',lrrs,il< a királyfit is!
akar. androgunia Lehet az ílt az én auton miájához és a társadel,,rrr
érett ez. De vajon fejl dhet-e a személyiségaz auton miánál továbll!'
A vallásos ernbernek igennel kell válaszolnia. A személyiségfejl tl,''
ennél tobb, hisz van egy énen trili vonatkozási pont is, amely mindig r'
nregmarad. A
vallási, teon m lét ki.iszobéhez csak az etikai auton(ltlti.r
árán lehet elérni. De a szenrélyesen trili szent renddel val találkozásli,'r
egy céIszer séggel, egy adott renddel találjuk szenrbe magunkat. Akk,'r
az androgi.inía - az auton m Iét katalizátora - eléréséretett er fe.sz.ítri
seink hogy ewezrcÍhet ek ossze az orok renddel? Lehet, hogy ,tl
androgtinia val jában ellentmond a legtobb vallás profetikus jovencltil.'
seinek?
Úgy trinik, nrégsenr, feltéve, hogy az enrber a teremtést folyamatn,rl'
fogja fel. Ha elfogadjuk a szent rend létét,akkor az emberi cselekeclct.'
ket annak arányíban kell mérni, hogy azok mennyire kozelítik nrcg ,r
teremtés célját. Ha a szent rend azt írja eI , (mint ahogy az agyk rt,y,
fejl dése ezt sugallja), hogy fokozatosan vegye át az ember az ellení'r

t')
Barohouse, 158. o

88 89
 r Hamupip két mire
',,,tttttkra fontos, az az, bogl bészítettékfel: lefeje-
lll'lll llrrA' hogt élete tégéiga padlat seperje és a fát hordja. Őt onn
'tt'tl', lttl1xl bagja a pokolba ezt a kulimunbát. Hiszen az ameribai
A legenda , t, ,trt tnondjd neki, hogl j n najd a j bép fick tele dohánnyal, és
, ',, ,,t l,',:ll t bbet robotolnia a rnind.ennapi benyeréért. Ha pedig mégsem
,l'
ltttg (a foglaszt nak' muszáj oégtil erre a k'cjvetbeztetésre jutnia),
, sik bog l;ldazi t a balszerencse, de megfosztották megérdemelt
,ll')tl(

A felszínen a t rténet abban segít a gtermek'neb, bogt a testaéreb k z.tlttt ',,,l t, liiz'tosabb, ígl sz l a torténet, hafoga magát és felszedi a fick t.
rillalizálást az élet meglebet sen gtakori jelenségének tekintse, és azzal bt., , l',t ,,tssz,lfordítjwk a tt)rténetet, Hamwpip ke máris semmioel sem k -
tatja, bogl nem kell félnie att l, bogt ez a belyzet megsemrnis léssel fenyr1y , ,,,,,,,'tt,inél ...
ti, éppen ellenkez leg ha a testoérei nem lennének olyan komiszab boz'll' l ,'tttllcriség tcjrténeténeb legber.,esebb biztonságot ny jt
korszak'ában a
nem diadalrnasbodbatna olyan nagt mértébben a aégén.' '. Aztán vatt ,t ',,',,;,t,t r',al torekaés - amit pusztán az anyagi jaz,ab.ban és azok meg_
mesének még eg nyilaánttal erk lcsi tanulsága is: a ktik ségele semmit s,'tt, , ,l,,'tt látunk - teljesen lerombolta Hamupip ke imázsát,' megszerezte
árulnah el egt személy bek értékeir l; ba az ember b nmagÍboz, leg,,i.'t ,, l,t'l,
' lcttt már lor.la, bint ja - de a lelke mint a t k, intellektusa pedig
azokat, akib másnak m,.ltatják magukat, mint amilyenek aal j ban; és h4,,t ,' l l,,llI',inytelq. Rettent en sz ksége aan a segítségre.
az erény elnyeri jutalmát, a rossz megbnbadik, Philip Vylie: Generation of Vipers62
A t rténet nyíltan kimondja azt is - bár ezt keaésbé bonny felismentt
hogt abboz, bogl az ember teljes mértékben megual sítsa nmagÍt, képesttrl llrlrrrr1lip ke torténete, az egyik legismertebb és legkozkedveltebb
kell lennie a kemény munbára, és arra, hogt eluálassza a j t a rosszt l; r.t Val színrileg
,' l' ttttt'sc, alapjában véve nem más, mint igazi sikersztori.
jelképezi a lencse szétaálogatása. Még az olyan alacsonyrend anyagb l t, ',,lIl' .l tírsadalmi rang|étrán tortén meseszer felemelkedés teszi
mint a bamu, nagt értékdolgoh nyerhet eb, ha az ember tudja, mi ennt'I' ,, l ,rl ttt'1ls7.gJ1jvé mind a firik, mind a lányok korében. Nagyon régi me-
m dja.
' 'l ' rtl szc1, hisz a legalább 345 írásban fennmaradt verzi mellett rnég
Bruno Bettelheim: A mese b acilctr'' llllll,, |lcl]l rogzített vákozatr l is Az
a tény, hogy a rnese
tudunk.
A nb szocializáci ját elemz szabirodalom tjnbénteleniil Hatnupi1 il',
I rrtlllls lii)z-éppontjában az elveszett topánka, illewe annak Hamupip ke
mostoban lléreinek jl ismert képétjuxatják az esziink'be, amint mitul,'tt tokéletes illeszkedése áIl, arra utal, hogy a torténet keleti ere_
| ,r r t.tlr'l

igekezet bkel azon uannak, bogl lenyesséb l,ibujjubat és sarhuk'at, h,4,'l

l 'tlt.l ;v. apr lábfejnek sid k ta erotikus, mitikus jelent sége van.
,,r,

beletuszbolhassák lábukat a topánkába (amely a berceg _ némileg talánytl, \ tttt'sc alapmotívumai j l ismertek: a trizhely nrellé számrjzott h s-
rlrrve l rosszul bánnak; az anyja sírhantjára tiltetett ágacska' amely
szízlétnyit bulcs), és kozben fel sern mer l bennilk, hogl azt eleve ttrttt
nekik szánták. ',1
'l,rrs
Íívánovi ki magát; az íjabb és lijabb feladatok, amelyekberr a
,' r ''r'trjvcl felruhízott állatok lesznek segítségére;az állatok készítette
Judith Long Laws:
'Women
as Objects (,,A n nrint tárgy'')"'
,l, rrrlt't; l találkozás a herceggel a bálban; a menektilés a bálteremb l; az
i . ' l('lt topánka; a cip pr ba; a n vérek lábának megcsonkítása; az
, l tll('llyítsszony nregtalálása és a boldog házasság. A ktilonboz válto-
0
Betrelheirn:.4 mese b oiilete, 387. o.
n'
;ud;th Long Laws: Wornes as Objec*,Tbe Second X: Sex Role and. Social Role
(Amsterdam: Elsevier Pub. Co, nregjelenés alatt). t l';' \\'vlic: Generationof Vipers (NewYork: Rinehart, 1942),49,55.o.

90 91
 zatokban egyaránt rnegtalálhat ak ezek az alapvet motívrtttll,lr,
',,,,rt'h.'.lil< abban, hogy kimenekítik ebb l a helyzetb |
,
,'
k csak részleteikben térnek el, annak ellenére, hogy l tir|r|,t r, ,r rIrrr'r lt'ltIlc a'z erényes szenvedésnek)' abban a n i szociali-
osszehasonlítva a világ legeltér bb helyeir l származnal<: |,,'|,,,,
''l lll\ l li 1'.rr;rtligrnája ismerhet fel. Hamupip kére szándéko-
ázsiaí, akelta, az eur pai, a kozel-keleti, és az indián vált<lzlrt, , rrr tlll.'tls,lll ncrn szabnak ki értelmes feladatot. Mostoha-
't
Konnyen megérthetjiik, miért népszerri a mese a lrcr,r,rl,,,l, l ,l, r, rrrtlttli:il<at végeztet vele, és apja sem áll ki mellette. A
éptil és a kapitalista társadalmakban, ha figyelembe vessztik ,l lll' ", l . , 1,, r,1','l'l'rrtjvéreit részesítikel nyben vele szemben.
dusb l-királyfi jellegét. Mint a társadalmi mobilitás tanlllcs(.|l, llt1., l; tt.'ttt l:u! el, mint egy kamasz, és nem is áll bosszrit a
'1,,1'' 'l','
tást gyakorolt a,,torekvés irodalnlínak'' kcípi'isei jrc a' 17 ll.t ,, , ,|| i ,r, ,l,. 'r rrr,is<lclik világháborri során a gízkamríba menerel
és megteremtette számukra az ír i képzelet rij kifejez. si lr rlttt ttt, :l i, l , l l is rllagáévá tetÍe az 1|dozarckra jellemz tudatot.
a regénynek az alapvet cselekményét.Pamela és árva, trt,vt,|rilr, "l l. l,r r' lr,'li/,,t'la rarrozik, ahol éppen van' A mese vonzerejé-
'
n vérei egy csapásra :mewálrrczrztták irodalmi világunkat. A lr,1ir,,l l
' l', t 'tz ,r l<ctt sség, ahogy elfogadja onmaga értéktelensé-
golszász regény' ftiggetleni.il att l, hogy mikor keletkezclt, ,l l,,t,,,, t ,' ,!, , ',l l,,r lllcg van gy z dve r |a, hogy tobbre hivatott, és
és a Hamupip ke-mítosznak az árnyékában ír dott. Még lr srl,, | |, l
'., .1

'' ,trt lre r',,ilttrs szerepével. A mese egyaránt dikor és kove-

tek sorát megnyit konyv' Franklin Számadása életérl is s<,lt,tt llIl lll l, . l , ',', 'r|,.trr ;l n k szárnára. A Perrault-féIeváItozat egy féIre-
mítoszb l. A mese legf bb tanulsága, miszerint a j t ki kcll t,r,l, r,,, t, . t ll, ,t, lt rrrcgl-trgalmazort tanulsággaIvégz dik.
Protestáns értékszemléletbenis kozponti helyet foglal el.
Szenrélyes, illetve pszichol giai szempontb 1 ,'.- ng|1117 ,t,,, 'rr l' li rs :rtlományt tlgy híviák, bái,
Harnupip kével. A mese a testvéri rivalizálásnak (a tucllrtirl,rt|| " ll,l ', l,'rrrrycl ovezi a formát s az orc^Í ,,.
pedig a nemi szerePek rogztilésének)a torténete - de tt-tcgli,,r,lttl,,,. ; l lr.r lttcgtanulnád m dját,
társadalonrba val beilleszkedés tanmeséjeként is. Nagytlrr lrr.tl r 'l l '
; lr,,1iv:tIl kapd meg ez a,dományt _
állhat kozelebb a gyermek legbens bb élrnényeihez, akincli |tt|,,,rlr rln, t:
énjéta család háI ja arrja fogva. Ahogy Bettelheim mondjlr',tr,,|' r. l r= ,\ z .rr,rIryclárdíthogy célozd erre,
keltett gondolatok szinte becsap an egyszerriek: ,,A nl-lrrrrrrrl,rl,, |, i ,'\ llr'r r;cg szíve legyen megsebezve _
testvérféltékenységekkeljír szenvedésekr l, val ra vál kÍv.irrr'l11,,l , t t )' lt':irlyz , \égy te oly n ,
a megalázott ember felemelkedés ér 1 sz l,, arr l, hogy az' i,s,t t t r't t r l, tl ,,,tly','tr l<cdves s édes !

kor is megismerszik' ha rongyok rejtik, hogy az erény elnycr.i Itll,rlrrrlr }l

a gonosz a biintetését- tehát meglehet sen egyértelmÍítiitlr,ttr t lr.
cseleknrény felszíne alatt igen osszetett és nagyrészt tudattlrl,rrr l,lll tlrr.:|
kavarognak..."63
A h sn jelleméb l fakad an elfogadja a megalázk'odá.{l lllll|| { ,'|.!
leszkedés e\ játékát és el feltételét. A megalázkodást mutatill ,tr tr, l, 1
milyen szolgalelkrin végzi el az alantasabbnál alantasalrlr trrtrrll, il
amelyek csak elhervasztják t' Ahogy elfogadja onmaga Úrtt;ltlr'lr tr., r.
í] Bettelheirn'
334. o.
,
:
|'|' |,, ,,r.rrrlt'iz'ct se a t zhely mellé és azonosítása a hamuval
|,llt,,l r'lrtcs7.t. El szor is, kuck ja a kéménymellett a leala-
",,
. ,, ' yr,l. 1, l,' l)e cz ugyanakkor szimbolikusan kifejezi kot dCset
r l r'i ll,lt , rtt'liciltczi az írat|^nsághoz, a tisztasághoz, a Bondos_
l ' lllIl,llt'tll,,z, a tanulékonysághoz. Sz zies jellerrréb l ad -
.
' lll llll r,,l L.'tttrc' hogy ktizdjon korulményei jobbra fordításá-
, , l ,ll l',,1iy lclli sztilhessen a nagybetris Él.t.., amelyet nrajd
,, , ' rrr ,,.'1iy (ivel.

92 93
 Mint a legtobb mese' a Hanrupip ke is a feln tté vá],áshoz vezet ttt,tt
jeleníti meg. A harnuban eltoltott id a gyísz id szaka, átmenet rij njt.
hez. Hamupip ke a torténet nyl|vínvaI szintjén halott édesanyjfu gy.t
szolja. A Grimm-féle vá|tozat cseleknrénye meg rizte a fejl dés s ,r
novekedés gondolatát. Hamupip kének nem ti.indérkeresztanyja vlrrr,
hanetl _ deus ex machina _ egy mogyor ágacskája, amelyet édesapjírr,'l
kapott. A gallyat eltilteti édesanyja sírjíra,imáival és konnyeivel nevclg.'
ti. Ezáltal kapcsol dik a m lthoz, ez az gyokere, az igazi énje. Miclí'rr
nrég nregváltoznánk, rneg kell siratnunk régi onmagunkat éppr1gy, mirlt
rrrég ki netl forrott lehetséges énjeinket - Kierkegaard ezt egzisztenci:ilrr
szorongásnak hívja.
Tobb változatban az anya segít kész állatok képébenjelenik l1lcl{:
tehén, a borjri vagy a kecske _ mind rnegannyi tejet ad állat - alakjáb,rrl
A Grimrn-féle változarban Hanrupip kének a varázserej fán lak,'z,'
madarak lesznek a segítségére'Ezek az áLlatok segítenek neki eliátni 'r
mostohaanyj a ákal rá kiszabott kegyetlen és értelmetlen feladatokat. A
rnágikus fa és a segít kész állatok a Hamupip két l rnegkovetelt állh,r
tatosságot és hitet szimbolizálják, azt az eszmét, mely szerint minclcrr
ben, amit csinálunk, kell' hogy legyen valarrri j .Ezva|ahol rudat alatt ,lzt
sugallja, hogy a munka csak egész ritka esetben van azért, hogy élvez-ztilt,
sokkal inkább arraval , hogy elviseljiik valamely magasztosabb cél r,l,'
kében. E szerint a lényegében ,,predesztinált'' látásm d szerint a mutlli,,
nenr hoz rnegváltást. A munka, amelyet Hamupip ke t zhely mellertr
szám zetése alatt végez, nem onmagáért' hanem csak azért mondh,lt,'
értékesnek, lllert a h sn ben rejl erények ezála| kerulnek a felszíIrr,'
I'ényeges elem, hogy an'rint a h sn felszabadul a szolgálat al l, a bab<'rr.'
- a mítosz _ teljes egészébenosszeomlik. Hamupip ke édesapja kirijri
kortefát, és lerombolja a galambdÍrcot.
A Perrault-f é\e vákozat nagy hangsrilyt fektet ^Íra a moz,z-aniltl,l'
hogy Hamupip kének éjfélkorhaza kell jonnie a bálb l. Ez hagyorrr'r
nyosan az engedelmességet parancsol apai szigort idézífel, és azt
fenyegetést, hogy ha a h sn nem tér vissza id r l id re a házimunk,r
hoz, és nern engedclrneskedik, elvesztheti erényét, így már nem is tit
derrrli rrreg avárva várt férfirít.Akárcsak a n knek írott régi magavisclt'tr
ritrrrtrtatok, a fflesc arra int, hogy milyen veszélyes tud lenni, ha a rl,''l'
94
'lrrr,lrrznxk otthonrril, vary ha tril ambici zusak. Az ,,odakunn" el-
,, l,ttzlltttosabb id indiszkrét szexuális kapcsolatokat vagy illetlen
lr ,' 1,t'(, csetle8 mindkett t erednrényezhet. semmi feltrinés,''
',Csak
' l
l l l l lllÚl't
l ktelenség.''
\ tttr'st'e n k helyzetének dinamikus metaforája, és ráviIágít arra a
'' , lr'lrc, arnelyet a n k java része megél: a munka- és teljesítmény-
,'' ,lrs.il]' talán rnég ,,hírnév''is az otthonon kívtil; valamint az érzelnli
, l, '','s.r biztonságérzet a családihízfalaln beltil. A legtobb n szá-
,r '', ' ,,till.lcnnapi élet tele van elvarratlan szálakkal. Óriási a ktilonbseg
' ,',, tllLlnka és a terhes kotelesség, az ontudatosság és a passzivicás, a
'
, '1'r ,ilct s az octhoni rabszolganrunka, valamínt az élet nyilvános
.l ,'' l rrrcchanikus rutinja és a magánélet oromei kozott. Manapság a
I r,'l.r'lctcsen tisztában vannak e kett egyesítéséneka szÍikségével.
' , |,., 'rryortelentil eltiti az é1fék- élettik kegyetlen szabályoz
jaként.
l l,rr'rrlriP ke mindhárom alkalommal elmeneki.il a bálb l (Perrault
' 1r)' ,lllli természetesen csak azért van, hogy még kívánatosabbá
, , 'r 'r Ircrceg számára. Vagy csak saját bizonytalanságár l volna sz ?
,'''''''tt-Íéle váItozatban nem kényszerb l, hanem saját akara b l
. , ,'| ,r báltermet.) Bettelheim minderre két értelmezést is ad:
1
Ill'lllltlll)(-)kc háromszori menektilésének az a legkézenfekv bb jelenté_
l,',1'r .r lrtisn azt szeretné, ha onmagáért, és nem raryog megjelené-
' rl.rsztanák. ..' [Illetve:] Az,hogy tobbszor is megszokik a bálb l
', llIlll.lt, lrtlgy - n véreivel ellentétben - az szexualitása nem a1resz-
' l,, l,.r'st:n rrl'egvárja, amíg t váIasz|ík,"6a
l rrt,rlll'li értelmezéstaz is alátánasztja, hogy Hamupip ke lábára
l' |, l( \('|-l illik a topánka, míg n vérei rijlt er feszítéseket tesznek,
,r
',
'','rrliítjík lábukat, hogy kisebb legyen, és belemenjen a cip be (ez
,,,,l', 'lrlirlslrn kifejezi az agresszivitásukat és férfias jellemvonásaikat). A
I llll l.'/('|- n '' két oldalát láthatjuk itt. A felszínen tokéletesen beleillik
', l ''.'ll'tctlrípiába, de benniik egy er teljesen csonka lélek lakozik. A
.r 1 ,'rl r lrrl,rjclonképpen annak a szimb luma, ami ,,a n ben a legkívána-
,l'|,''' s cgyaránt rnagába foglalja a csábítás és a pusztítás osszes szre-
'll,rrl,tl.
l, \s.1. o.
95
- A tnese kozponti ikonja a topánka, a szexuális szolgasíg és bebortilrr
zottség sztereotip szirrrb luma. Torténelmileg a topánka ártalmas.s,i1i,r
annak a kínai gyakorlatnak a szívfacsar borzalrnáb l ered, tniszerirlt
lányok labát _ hogy minél kisebb maradjon - lekotozték' Más szenrszi,1i
b I nézve, a topánka a hatalom szinlb lurna, annak minden jártrlÓli,,.,
korlátozá,sával és a konformitás megkovetelésével egyÍitt. Anrikor a ht.r
ceg átny jtja Hamupip ké nek az elvesztett topánkát (amely eredetilc1i,'
varázserej madír ajándéka), átny jtja neki egész kirílyságít.
Keveset tudunk Harnupip ke elkovetkez szerepér l. A Grirr-rr-n-l,,l,,
változatban a rnadarak bosszrit állnak érte, és kivájják az írigy n vi'r.,,l'
szemét. Ennek ellenére a Perrault-féle verzi ban Harnupip ke kedvcs ,',,
rrregbocsát. Magával viszi n véreit is a palotába, akik két, arra érdcIlr,.,'
urasághoz tnennek hozzá. A norvég verzi h sn je, Aslaug egy viI<irl1i
harcos felesége lesz, firikat szr'il, és gerrnán szokás szerint riási hatal<,lr'
ra tesz szert. (Ő nraga Siegfried és Brtinhilda leánya.) De a legtobb Irl,'
sében Harrlupip ke eltrjnik a ,,boldogan éltek, míg meg nem halLlrli''
honrályos vllígában. Bizonyára rrregváltoztat1a nevét, és - nrint sok ttl.r.,
n r l - nern is hallunk r la tobbet.
Vannak pillanatok, ar-r-rikor gy érezzik, r-nintha Hamupip ke t rt t.
netének szerepl i lennénk: rosszindulat , írigy, elkeseredett tesvérk,irrt
vagy azonos korÍr társkénv vagy Hamupip kéhez hasonl áIdozat,,l,'
vagyunk, passzívan arra várva, hogy jon rrrajd valaki, és kiszabadít; v,rrir
undok, hatalr'rraskod
',mostohák,''
arnikor is r-rranipulatív mesterkedÓ.s,'l,
révénval sítjuk rrreg onn-ragunkat - de minden esetben betegesen várv.r,
hogy valaki ráb lintson és helyeseljen. Ésakkor rájomink, hogy a királylr
helyett,,patriarchátust'' kellene oivasnunk.
96
,r
Harmadik fejezet
Hamupip ke és a n í munka
t rrrt lt'sz-cl, ha nagy leszel, kislány?'' A régi n ta ismer sen cseng
'',l'rrrryirlnknak. Tudjuk, hogy rnilyen váIaszt várnak t liink: ,,tanárn ,
' l,'tt,,' titkárn .'' De iegf képpen,,any.uka akarok lenni!'' A kisfiírnak
'' t',r 'tl nagyobb a választási lehet sége. Fiatalon nlég azzil, a gondo-
,,'l hogy,,kukásen-rber'' lesz bel le, ha ahhoz van kedve.
'.','Ijátszhat,
''r 1r'lt'tlt setlmit, ha netl-t ernlíti, hogy egyszeÍ rnajd,,apuka'' is akar
' ,'le tc f cé|ja az kell, hogy iegyen, hogy rrrunkálkodjon a vllágért.
'llll ltl(lirtíra ébred, rogton gy gonclol rlagára, rrrint potenciárlis dol-
,,r l\ lrislány inkább tekinti a rrrunkát rr-rásodlagos dolognak az éIet-
,', ;'l'l'rjta kapcsolat klegészítjeként.
\,l,,lrrlj ir niáját az adja, hogy ha a kisIány n vé érik, és felolti a neki
,,'r l,'11rrllbici zusabb szerepet: az anyaságot és az otthonterentést,
,i l ,r lt'tlcz.i fel a társadalorn alkotta skizofrén látásm dot az szerepé-
l t t .17, ,rki els sorban ,,átadja és meg rzí az értékeket''' de r-r-rég csak
,'' lt ,,,'ttt vchet fel a saját nevére. otthon a nagyf nok, és irányít
.'.lr,|r tll' clc rlunkáját rnég annyira sellr becsijlik, hogy ftzetéssel vagy
,,','tl,'lt' tírsadalonbiztosításssal díjuzák. Rendszerint az, akí egye-
|'I ,,, ,'liy,''.r'lélyben felneveli és gondját viseli a gyerekeknek, de ez a
! 'll l llllll1l(a a foglalkozások osztáIyozásakor a legkevesebb tudást tgény-
| esik.
'r,'1i, 'riíba
'','t,.rrlrikor a n k rrregpr bá|ják kialakítani dolgoz i' alkot i és ter-
,, l ,r r,lt'rrtitísukat, két jelent sebb akadályba is tjtkoznek. EI szor is az
''l ll (llll)()nteremt i szereptik egyfajta rnítosszá vált', ugyanakkor a
|,'rllcn'' a t-nítosz elveszítette értékét.A rrrásik az,hogy a n k nenr
'|', ' ,
1, ' l'. :r ruunkára rigy tekinteni, nrint az identitás és az auton rnir
''l ', 1,1'5 i)sszetev jére. A legtobb n nek a hízassígés lz az'za| jir
97

anyasi;g egyfajr"a felrrrentés a bortonítéletaI L a 8-t l 4-ig tart hiv;rt,rlr
munka békly inak |erizása, kiszabadulás egy monoton, hatalommal rt.'t',
bír , szetr-rélytelen szerepb l. EzzeI szemben az anya/otthonterctttt,i
szereP intirnitással és a személyes hatalom érzetéveljár. Jobb egy hr.
királyság rirn jének lenni, nrint egy nagy |akíjának _ vagy legalábbis c11r
ideig így trjnhet'
Aztán kés bb bekoltozik a nyugtalanság. A pánik és a diih. A rrr,'
not nia, az energia elfecsérlése, a társadalomt l val elszigeteltség cltr
porja aháziasszonyt' Ha megrissza a teljes osszeomlást, akkor ott t,rl,,l
hatja n'tagát, hogy élete derekán rtilt harcot vív egy rij forgat konyvt'rr
Ha rrrár rlegadta a ví|aszt a régi ,,és rni akarsz lenni, ha nagy leszclt''
kérdésre,hirtelen aztkérdezheti magát l:,,és rni akarok lenni, ha a gy,'
rekeinr feln ttek?'' Val jában ekkor már a viIág, rigy t nik, készcn ,rll
arra, hogy lenyelje t.Ezek az érettebb korban bekoszon apokaliptikr,'
érzésekabb l ad dnak, hogy kiszorult a munkáb l, amely saját vil;i1i.r'
sorsa, lelke feletti uralmának tudatát adhatta volna neki.
A nyílt prostittici oilága az egész társadalom mikrokozrnosza' A hatal,,,,,
uglan gl oszlib meg még a játékszabályob is ugtanazob, Nekern csak t"'t
siker lt elLen rzésem alá vonni. A nagtobbal már nem birk ztam tneg' l l,t
a kak ailágban mepr báltam nmagam lenni, mindig tzon Oettern t\/'l
mayam, bogl nem aagtob ura a belyzetnek' obos, c)nérvényesítn l;Lttt
nem L,olt hatalmam. De annál tcjbb batalomban uolt részem, ha játszottattt ,,
h a s, ravasz n t. Tudtam, bogl csab szerepet játszom. A legt bb n nek t:,tl
azt tanítják. meg hop,an t,áljanab azzá a szereppé, amelyet el kell játszrtttt
uk' Semmi mást nem tettem, csak eljátszottanl az ameribai n aal ságát'
Roberta Victor, prostituált. Idézi: Studs Terkel: Worbing (A nru n k 'r
A fejl d el rehaladásában az egyik legnagyobb eIlcr'r
társaclalrnak
rnondást azképezi, hogy fejl désnek az az ára, hogy a n k szere1-"''''
a
státusza visszatér egy alacsonyabb szintre. Habár ígaz, hogy a legri''l'l'
társadalornban - legyen az si, kori vagy modern - mindig is létczr'tr
egyfajn nregosztás a Íérfl-és a n i szerepek kozott, az iParosodás az' 'rr
ban még tovább vitte és rad1kalizáka ezt a megosztást. A primitív, s"'r
nrég a gyarmati társadalrr-rak asszonyai is j val nagyobb szerePet jitsl'"t
tak a iétfenntartásban. Fenntartások nélktil elfogadták ket dolgozítli,'rrr
98
_T
l,,li1lll1 egyarínt. A bibliai Példabeszédek (31) ,,derék asszonyi-
,
,rr,,ttl'lccstjlése, és a kozosség is sokra tartja, mivel szerePe nélkri-
l'' r, tlt'tl rllind a magán, mind a kozéletben.
,'\ c ri kai E gyestilt Áll"mok torténelménekgyarmati id szakíban,
r r r
rzt liiiver en' a nyugat felé terjeszkedés ideje alatt a n k szerves
r rIlr r rt t:ík a sztilet ben lév társadal onl gazdasígi vállalkozásainak.'5
I ll''''/|'rlyok tucatnyi olyan rnesterséget tartottak a keziikben, ar-ne-
r l,r'. tr rsítrltták az egyre novekv releptilések és falvak anyagi szrik-
l t' 11 t\ 17. században, arnikor a szovés és a fonás nég a híz'iipar
r, l |,rrzijtt za|tott, tobbnyire n k és gyerekek foglalkoztak vele, min-
l l' t'tt'l;iS saját nyersanyagít áIlította el , és f leg saját igényeinek
l ' tt,,,t'|'c tcrrnelt. De gyakran megesett' hogy a n k piacra vitték és
l' 'l tr'trrrc1keik egy részét.Kés bb a keresked k szerz dést kotottek
', , , ' 'tt|rtlni e|végzésére.Az els gyárak azok a lerakatok voltak, ahol
, 1 l rr1riitt k az otthon el állított termékeket. A gyarr-rrati icl szak
ll\ l ll('lllcsak az els gyárak el futára volt, hanenr a szociális ellátá-
t l,'r'l','|,jjc is. A városi tisztvisel k és a békebírákgyakran krildtek
, ,', l.t'l, ,irvákat' szegényeket, s t néha n-rég brínoz ket is a tiszcelet-
' ,ll,, Ir'izlrkhoz,hogy gondoskodjanak r luk, és segítsékel rehabili-
' 1,rl''rt l Iabár a jog betrije kevés hatalmat és auton miát biztosított a
t,,, l, .t gyarnlati bír ságok dokumentumaib l arra kovetkeztethe-
I ll,,liv n ha, gazdasági helyzedikre val tekintettel, eIjárásc kezde-
'' , lrr'ttcli' és jogi záradékokat illeszthettek a tulajdonlapokra és nrás
' ,r rt,,|'lrlt. Ebben az ld szakban a n k gyakorlatilag nenr voltak rá-
', l l ll r'e , hogy válasszanak a hivatás és a' háztartás kozott. Val jában
t' rrrrttttlilit gyakran hajadon lányokra bíz k, hogy a ház asszonya
t '
l,,
",,'rÚsz.ét aházliparb
l. Ironikus, hogy a modern korban felcse-
t ,l,,rr .r li t sz-erep.
\ tehát egyfajta kett sséget, dichot miát hozott a fel-
t1l.11'r,stlclás
l rltthon és a hivatás világa kozotti távolság egyre fokoz dott.
"\z
'', r Ir'rttll<rln/.ság és a triltermelés folyamataként kezd dott, aZ társa-
l lt'll ll rr.1izridésbe fulladt: a nemi hovatartozás képezte a lllegosztás
l' l( r.rrr: Wonnnbood in Anerica (New York: Franklin !7atts, New Viewpoints
|, 'l
99
aIapját a kiszolgí.l réteg és az auton m egyéniség kozott. A ki.ilvil,r1i
tevékenységeiben részt vev férfiak auton m lények voltak. A n k, alrih
otthont tererntettek és aháztartást irányították, csak ferjeiket tánroglrt
ták és t li.ik ftiggtek - csak rnásodlagos szerepet toltottek be a világban,
De ahhoz, hogy a n k jelenlegi helyzetét megmagyarázzuk, kiesrt
tobbre kell odafigyelni.ink, mint a termelés helyének negvá1tozásár.s,. A
nk rnunkához val hozzááLlása is radikálisan megváltozott. Hogy t,r
nrikor keriilt erre sor? Megint az iparosodás kovetkezményeit kell figy.,
lernbe venntink, kíilonos tekinte ttel a k ztír saság korai szakaszára A tl t,'
rikában.
A 78. szízadkozepéreelfogytak az ajándékozhat foldek, és végct cr
a városok régi gyakorlata, miszerint ingyen juttatták foldhoz lakosaik,rr
A keleti part rr-relletti foldek a magánválIalkoz knak estek áldozatu], rkil'
anyagi helyzettikt l ftigg en szerezhették rr'etvagy vcszíthették el cz,.
ket. Ahogy az an-rerikai gazdas,g srilypontja amez gazdaságr l az iplrr
tev dott át, apénz és a mobilitás lépett a megélhetésés a stabilitás hcly..
re. A kis farrnok alkotta kozosségekb l kialakultak a rétegzett társatl,rl
mak, arnelyekben rnár a népességfeIs ríz százaléka birtokolta ayagyllll
tobb rnint fe\ét. Ezérr a pénzglzdaság bekoszonte nemcsak a szollls7(.
dok kozotti, de a férfi és a n kozotti rétegz dést is el re vetítette.
Az otthon és a munka világának elktilonulése kiszakította a n t a k,
zosségb l, és bezárta a ház kortili teend k magínszférájába. Ahogy rl,.
hány tehet s család rnonopolizálta a kereskedelmet a 18' században, lt
rijonnan feltor kereskedelmi réteg asszonyainak és lányainak a szcrcl)l'
rnegváltozott: már nem eszkozok voltak, hanem csecsebecsék. A rli'l'
szerepében a társadalrni mobilitás kovetkeztében a kozponti szerepct
dekorativitás és a hasznosság toltotte be abban az értelemben, hogy .r
kell en megfontolt házasságkotés révént ltik várták a család any,r1ir
helyzetének negszl,lárdítását; feltrin ékszereikkel és j tékonykodás;rik
kalpedig a család társadalmi rang1ít kellett kimutatniuk.
A ftiggetlenségi hábor t kovet id szakban hemzseg tanácslt,l,,
konyvek va intették a n ket a magabiztosságt l és a találékonyságt,'l
(arrri nagyanyáikra egykor nrég jellemz volt, ekkorra már kimondott,rrr
férfias jellernvonásnak rrrin si.ilt), és figyelmeztették ket' hogy hagyj.il'
a,,vtlig dolgait'' a férfiakra, és minden figyelmriket férjeik és gyerrr-rekcil,
100
|,'r,rlr,lk csiszolására fordítsák, és persze ne fe|edkezzenek t-neg az
,, rr,,'rrl r lsern. A mindennapi apr -csepr teend k nagy jelent ség-
I I,r r,rli.
i, ,llb, az íhítatosság, a kifinomultság, a szelídség(szemben a mar-
lr t,
'', 1, llt'tlrvonásokkal) a társadalmi mobilitás mutat ja lett, a n k pedig
, r lt'gÍontosabb szimb lumai lettek. A kapitalizmus erkolcsi világ-
'l
l , r[], tckintett a ,,szabad id vel rendelkez n re" - a munka al l
I rl,'r,lít<ltt n re -, mint a ,,fejl dés'' els gytinlolcsére. ,,A k zéposz-
l l,, |r rlr5kre nár a 79. szízad kir tta a n iházimunka elvét, ahízasság
t1' rrrrrrrl<aid s állásnak felelt nreg. S mi tobb, ez olyan foglalkozás volt,
t i' I r tt,', cljítszhatta a ,,szabad id vel rendelkez n " szerepét. A férjes
',''r' tÚtlcn ftigg sége, atndry az arisztokrácia korében nír a 78. szí-
ll ,rr rryilvínval volt, az iparosodott kozéPosztílyszímára is megva-
''l',r,' itlcállá vált. A férfit l ftigg és otthon tétlenked n a viktoriá-
.r
,,l,,lu.tlira akozéposztáIy gazdagsígának jele lett: a sikeres iizietem-
' 'r,,trti'|- lelte abban, hogy feleségétés lányait drága ruhákba brijtatva
',r' ,1',rlll:r[t'a, jel'ezve, hogy számukra. az éIet csupa konnyedség és ele-
\",'rgaz-i n iesség'' viktoriánus kultusza a munkát az erény és az er-
,,ziiliséglet egy aspektusáva degradálta. A szabad id vel rendelkez
' l' ,r
' I lll l\Z;l c bb védelmet, tobb imádatot és még tobb korlátozísrz dí-
,r r li,\z posztáIybeli assz.onyokra. Minél jobban ídealjzáIták, annál
l' r,r,l,tt'lcnebb szerep jutott neki. Ez azt is jelentette' hogy leértékel -
! l l ,, rtlttnkásos ztílybeli asszonyok szerePe is, akiket a szr'ikség
I l l \ ítctt a nrunkára _ a számukra az egyet\en lehet séget jelent , de
''.'t'l
,r
,,,l,, rt,'lt't-t r-l-runka niatt gazdagabb n társaik szemében jelent sen csok-
r ',r rrrl'1iít l stik. Ezért gy tekintettek a munkára, mint valanri nyoÍro-
,,, ,'lt,'rjcclt akozéposztálybeli n k korében, hogy a n k számíra a
.'''rrl,'r lit1pz.cte hamarosan,'balszerencsével és a szégyennel'' társult'
il ,l 1',,tlig a család ellen elkovetett ,'halálos b nnek'' számított' ha a
ll lIl.ll),ll{yva otthonát, rnunkát vállalt.
r r,l l, y; Wonnn's\(ork,Tbe Houseztife, Pastand. Present (NewYork: Randonr
',
' \,,rr.rllc llook, 1976),49. o.
101
 Az Amerikában a 19. században virígz szocialista és ut pikus k,' l alkotott utilitáriánus nézeteket, kicsi az
'' ,,'tl',,'tt;tk valljuk a munkár
zosségek legjelent sebb érdeme az, hogy szembeszálltak ezze| az' ttr,i Ir n ki fog torni a számára bortont jelent
' 'llIl)lll(, hogy az amerikai
kod erkolcsi világképpel. A legtobb kozosség olyan társadalmi strr'rktrr . 'r ,lrlliisz.olgál kasztb I. Kétségteleniil elrettent az íparosodás utáni
rával álk el amelyben a munkamegosztás mind az otthonon belti], rrrilr,l
'
I ll, rrrltnkár l alkotott elidegenít képe, de ez még nem elég indok
pedig kívtil egyenI volt, ahol nem oszlottak meg an re és a férfirl kr ' , lr, 'l'I a társadalom tobb mint fele kibrijjon a munka felel ssége al l.
,
szabott feladatok; mindezt egy olyan id szakban, amikor a férfiak lilr'rl r Il, rrllr'zrilc$, a munka jelenkori fogalmának rossz aspektusai kihívást és
végzett nrunkát spirituális és rornantikus jelleggel rlházták fel (cs,rl, . llrlr't,,l licll, hogy jelentsenek, hogy a n k és a férfiak egyarínt minden
hogy ne szrirjon szemet' hogy mennyire elnyomják a n ket), és a rri'h ' r,'l' |,,'| ,t tnunka ítszervezésénés rijraelosztásán legyenek.
n'runkáb l val felmentéséttekintették az tidvozi.iléshez vezet trt,lt Nt'tn tudok magamnak elfuglakságot találni. Neki szerencséje aan,
Még ha az emberí ternrészet olykor vissza is siillyedt a konvencionális r.', ' , ,', ltl';ctséges, de r lam egtik sern mondbat el. Pusztán szerelemb l
hagyorrrányos viselkedési formákba, ezekben a kozosségekben legal,il'l' ',, l,'l,t.l megélni ...
torekedtek egy o|yan társadalonr lévehozására' ahol a munkameg<lszl,tr nchéz munkát találni, de miel tt btirrnibe belefogna az ember, né-
'x','ttt
alapja az egyenl ség. A 20. század gyakorlati tapaszta|ataí szerrrmcl l,rt . l'll','scdést kell csibolni a ty ktenyésztéshez, a blimpírozásboz, a sok
hat an tobb sikerrel jártak. l''t cs nébány érd,ebes - konyr., olvasá.sáboz, az uborkasaaanyításboz, és
A jelenkor sok társadalmátban a munka el feltétele annak, hogy cll, '
. ,,,,l1,t, ttti mindenhez nég ...
gadják az embert: a Szovjetuni ban, Kínában és lzraelben eryaránt. l , l l,t ttittcs rám sz ksége, ha csak baba aaglok, ha csak feleség aaglok, és
természetesen a n kre is vonatkozik, és ha esetleg nem dolgoznak,,rrr ',t t'tttllcri lény, akbor annak semmi értelme, ktisz n m, én abb l nem
nem rigy tekintik, mint eddigi teljesítmén1ik megérdemelt jutalrrl,rr ' ,'l. l'trsze, bogl tétlenhedem, de nem a természetem miatt teszetn ezt,
Ezekben a társadalmakban a n knek igenis meg kellene magyarízrttulr, ,l ,t,'ttt sik'eriilt rneg ráj nn m arra, hog mit is tebetnék, itt.
hogy miért nenr dolgoznak' Míg Amerikában azértkell magyarázk<ltlrlr \,'ttttni és senki mást netn imádok. Le,uen kía l. De az embernek,ualami
uk, hogy miért dolgoz.'ok.67 A legtobb ilyen országban még nem sikcrirlr , lll tl sZcTet/l'ie kell, mint ahop Leo is szereti a n'lunbáját.
Iegy zni a f'og|alkozások nemhez val kot désénekkényszerét,a ni,|l |.' |tt életem balálosan unalmas és siaár, az ové oiszont a munkáját,al, a
munkája trrégsem riszik el észrevétleni.ila semmibe, mint a mi kultrirárrh ' i',l,,''t,tiucl és balbatatlanságÍ.val annyira teljes és gazdag ...
ban, ahol a n i munka másodlagos tevékenységnek számít - pedig ,r aal
\.'tttttorti, bogt az imádott férfit l
érzelmi ftiggésem annyi energiá-
nrunkaer 42 száza\ékát a n k alkotják. A miénkhez hasonl társatl,rl ,,t t: k[pességemet elernészti, pedig az biztos, hogt r.,alamibor bennem is
nrakban, ahol a nemzeti ossztermék és a profit mértéke a legf bb sz.crrr L , tr,'tUiaZtOlt,
pont, ahol a viselkedés els dleges moZgat rug ja a gazdasági novekctlt'r, Szofja Tolsztoj, feleség, idézet a Rer'lelations, Diaries of
'Women

ott nem rigy gondolnak a munkára, mint ami teljessé teheti lényrinkct, t,,,
hozzíjárulhat a kozosség egyensrilyához. A munka az amerikai rcrl,l
szerben csupán eszkoz, nem pedig céI.Ez ahozzááIlás is indokolja azr ,r
tényt, hogy a n ket kiszorítják a jelent s pozíci kb l. Miért is akarnírr,rlr
a n k beszállni ebbe a rn kuskerékbe? Amikor még a férfiak sem tuclrr,rl,
talpon maradni. Ésekképp sokasodnak a mítoszok. Egészen addig, arlrt1l
67
Cynthia Fuchs Epstein: Wontan's Place (tJniversity California Press, 1970),43. o.
(Vallomások, n i napl k) círnrj nr b l
ll,r :l kulturális kornyezet kisebb mozgásteret ad az' e|várások és a
I r' rllV lllUnka terén a n knek, akkor azt mondhatjuk, ho8y a szocíalízá-
'' l,'lyx;1n1. pszichol giailag korlátozza t' Amíg a torténelem rajta
l rrl, ,t szocía|izáci onmagán beltil végzi el munkáját.
',
,'\ rltjk - sokkal inkább, mint a férÍiak- hajlamosak azt hinni, hogy az
l' r|,,'rl trleghozand legfontosabb dontésre - vagy legalábbis anrit k a

102 103
 legfontosabbnak tartanak _ minél harrrarabb sort kell keríteni. A dont.,,,
lényege a párkapcsolat. A férfiak val színrileg el szor valarnely felatllrr
nak szenrelik r-r-ragukat - a nrunka kiválasztásának. Kozbejohet ugylrlr
valanliféle párkapcsolat, de akkor is osztonosen ragaszkodni fogrl,rl'
ahhoz, hogy a trrunka az els dleges, és ez az onrnegval sítás legk zcrr
fekv bb eszkoze. A n k kikeriilik vagy eltolják ezt a tanoncid t, alrlill,il
sok hátránytrk szárrr-razik. Sok n szán'lára a házasság el tti, munkív.rl
toltott id szak a virakozás id szaka - a pokol tornáca, miel tt rrr.,11
rrregkczd dhetne 1Z. igttzi élet, ar-rrelyben a kozponti elenret már a párkll;,
csolat játssza. Ezt az életet nevezi Veblen ,,árnyékéletnek.''
Ha ezt az id szakot ideiglenes és kevésbékívánatos állapotként íi'1i
ják fel, ha net't'l korloly, szerrrélyes tigyként kezelik a munkát, akkor
',
n k rlegfosztják rrragukat egyéniségk és identitásuk, valarrrint az rctt
és tart s párkapcsolat egyik legfontosabb elenrét l. A tudatosan válasz
tott és kreatív szerkezecrj munkának lélekformál szerePe van, és olylttt
egyéniségethoz létrc, amely nemcsak, hogy tobbet képes adni, de net',
ragaszkodik olyan betegesen a másik emberhez. Sin-rone de Beauvoir írj.r
le a rrrunka és a fejl désre val képesség illetve a transzcendencia kozi;tll
osszeft'rggést: ez ut bbiak gyakran saját belenyugvásuk és tompultságrrk
rrriatthiányoznakl n kb l' Aférj, n-raga n-rogott hagyva a családi kotcl,.'
ket, alkot szerePet vállal a társadalonrban' Az j kihívásokkal szenlll..lt
Írjabb és rijabb ént terelllt r-rragának. Úgy aIakírja saját jov jét, htlgv
egyrittal ré.szt vesz a kozos jov ruegteremtésében. ,,A transzcendencilir
testesíti r-rleg.'' Az otthon nraradt asszony a létfenntartás és a csalÍ.lr
egység rrreg rzéséneka rabja. i az inrrrranenciában gyokerezlk.
A létfenntartás és a fejl dés kozotti ellentét szerencsés feloldását .r
férfi testesíti nreg. Munkája és nyilvános szereplése megadja neki a vílt,,
zís, fej| dés és kiceljesedés szerrrélyes éln-rényét.Ha r-rrindezek n-rellctt
biztonságra és biztatásra vagy stabilitásra vágyik, van hova visszavontrl
nia, ttlert az otthon tárt kapukka| vírja. Még ha sztikséges is néha a lt.
horgonyzás, a végcélsoha nem aZ otthon lesz' Mindekozben a n , nrcg
fosztva a t'trunka jelentette élnrényekt l , azérc ktizd, hogy létehozrl>n
,,egy folyanratos és tart s világot''' Munkája nemcsak auton miát ncIrr
biztosít sz'án'líra, de rnég csal dottságra is kárhoztatja. Még gyerrnclici
szít'rlára is létezik aZ otthonon kívi'ili világ. A n r-r-runkája csak akkt,r
104
,ll. l\,/t().sul fel, és akkor nyeri el értelrrrét, ha másokért _ fontos l nye-
'
, r'cgzi, akik képesek onn-ragukon feltilernelkedni a társadalonrban
r, 'lt, rrt aktív szereptiknél foguo.u'
l r,' l]cauvoir egyértelmrien amellett van, hogy a n knek be kell lépni-
'I r l,:r'Íiak uraltarégi kba, és fel kell vállalniuk a férfiak által betoltoct
' 'l rr.rgi szerepeket. Ő els sorban a n ket akarja felszabadítani, kevésbé
, l' l,. lr ,r rnunka felszabadítása. (A másodih nem cím mrivének rnásodik
' l, r rríl életétkapcsolatai váIrozísának viszonylatában tárgyalja _ ,'A
',,ltrlcs n '', ,,A férjcs ,rsszonY'',,,Az anya'', stb. -, és sz sem esik a
,, ,,r' liívtil végzett munka min ségi és pszichol giai szernpont|air l.)
' 'ttllrln végzett tnunka effajta leértékeléseegyenes kovetkezrr-rénye
'',',l', lr<lgy feltétel nélktil elfogadjuk a rrrunkavégzésben érvényesi.il
''',,r,ltlílis rendet. A férfiak világának kritikátlan elfogadása és a n i
',r,'l lrlkotott leegyszerrÍsített véleménye nem rnond ellen Beauvoir
t'
,, ,r,lszcrének, azonban némileg lezáratlanul hagyja a felszabaclítás
',1,.,r'1.
ll'r 'r rl nern dolgozik, nincs lehet sége arra, hogy feliilemelkedjen a
,l,,rrl.rpok vi|ágín, és auton nr lénnyéváljon. A szernélyiségteljes
',|,l,rrl.isíhoz fejl désre van sztikség, onnon nragán val feltilenlelkedé-
l , 1,t'sz .sorára. Ahogy a filoz fus nrondaná, ,'a lehetségessel val fo-
,rrr rt, rs klpcsolatban bontakozik ki a személyiség.''
\., .vt. igazsíg, hoBy azok a n k, akik oromet lelnek munkájukban és
,l ,rr'ri crc1feszítéseikben' legalább annyira elégedettek, nrint a férfiak.
r l, r,r,'1ilclcl onfegyelernrnel, onáll an és kitart an végzik rnunkáiukat,
|] lll \,/('llllllel láthat erényekre tesznek szert, mint az egoizmus, az
|' lIll,ll.l[ é's az arrogancia megfékezése.Glenda Jackson, aki inkább
'lrll\ r'\.zt1Ck 1 nrint ,,sztárnak'' tartja nragát, így osszegzi mindezt: ,,Arr-ri
llllll,,lZ a tttunka, és nem az, amit érzel." Ez a megegyzés tokéletesen
,, 1'' rl.r1iÍtja aktilonbséget a teljesítményorome - amelyb0l csak kevés
' r, ',lr'scc]ik - és a sokaknak kijut szentimentális odaadás kozott.
'',
'l. rr,i szántára ez a faita onmegval sítás szinte elképzelhetetlen,
','' ',rrt'il'ctt ez azza| jír, hogy nem mennek Íérjhez vagy nem sztilnek
' r,l,,'l't't. Egy nernrég késziilt tanulmány szerint ezek a félelrrrek in-
I lr, rrr,rir: tl r soctiknetn,llO,339.o.
105

kább a mítoszon, mint a val ságon alapulnak.69 A tanulmányt az cgylt
New York-i k rház pszichiátriai osztá|yának két dolgoz ja, Kathr'yrr
\íelds és Payne'! itney készítette.Az volt a céljuk, hogy felmér'j k, rrrr
igaz Erík Eriksonnak' korunk egs,ik vezet pszichoanalitikusának a l,'1
l désr l sz I rc ríájáb l, és azt,hogy helytáll -e az az általínosan cll,'
gadott vélemény' miszerint azok a n k, akik onként vállalták a gyr'r
mektelenséget,',boldogtalanok, onz ek, magányosak, éretlenek s r'r
zelmileg labilisak.'' Erikson véleménye szerint ahhoz, hogy elkerriljtlk
pszichikai stagnálást, a legtobb emberi lénynek vállalnia kell, hogy rrt,,
dokat hoz avilágra, és felneveli ket; csak így válhatnak teljes emberr('. A
felméréseredménye meglep m don azt mutatta' hogy a feln ttkr'rr.rl
kapcsolatba hozhat érettség- ,,az j élet teremtésénekképességt"'
nem els sorban biol giai kérdés, és nem feltétlentil a gondoskodti sz,
rephez kapcsol dik. Azok, akik a munkájukban jelent s sikereket r'rr,'l,
el, és rneg vannak elégedve onmaguk szakmai tevékenységével,kcvt:'l',
szoronganak és sokkal érettebbek. Tehít az az íItalánosan elfog:rtl,'rr
vélemény, miszerint a n k szakmai érvényesiilésemagával vonja a gv,
reksziilés idejének kitolását vagy a gyermektelenség váIlalásáq és czlilt'rl
lelassítja az eryén pszichikai fejl dését,csak rijabb mítosz, amelycn trrl
kell tenni magunkat.
Minden je| azt mutatia, hogy a munka, a megelégedést nyijt lill'r'
vaw egy nagyobb fe|adat melletti elkotelezettség a lehet legjobb fclk,
sztilés az anyaságra. Ha ery munka nagyon lekot rninket, és el tu<ltrrrl,
mélyedni benne, az is csak azt jelzi, hogy élvezni fogjuk, és sikcrr,l
helytállunk majd az anya szerepében. Ahogy Sidney Callahan mon,l;,t,
,,egy er s, aktív, magabiztos anya, aki pontosan tudja, hogy mit ak,rr,
képes arra, hogy biztonságot nytijtson gyermekének, és célt adjon lcr,'
nek. Aki egy személyben dolgoz n és anya, annak adottak a feltéLcl,'l,
ahboz, hogy gyermekeit rigy nevelje fel, hogy helytálljanak az éIetllcrr'
Néhányuknak sikeríil osszhangba hozni a két szerepet: ,,Megadilt,'tr
nekik a munka orome és az anyasággaI 1ár felemel érzés.Sok ilycrl rr,''
rigy gondolja, hogyha e1yszerre anya és dolgoz n , azíka| mindkcrr,''
r
'"'Sus".' Fogg idézi elds tobb helyen is kozolt tanulmányát a Newhouse News Servi,,'
ben 1977.
106
-r
', r''l'l, 1c|jg5itnrényre képes. A rtrunka lekoti az átalakításra és a telje-
,l' ll\ l(' irínyul agresszív energiáikat, és ezáltal gyermekeiket keve-
I l, Ir.slcgcs r-rregdolgozásnak vetik alá. A gyermekeikkel eltoltott id
l'' lll .' sz:illlukra, és ezért r1gy tudnak hozzájuk viszonyulni, mint em-
,' l,rryelrhcz, nem pedig mint egy feladathoz vaw a munkához' A
',1 rlr,lycn eltolrotr id megnoveli a gyermekeikkel folytatott, kol-
,,,'', l,,ir'llcszé d énékét'"7a
,r \ rlr'rI, hogy az anyagílag j l jovedelmez és egyílual megelégedést
,,1'' ' ''lrtnkát váIasztjuk, megtercmtjuk azokat az eI feltételeker is,
|', l,' .rz let legfontosabb kapcsolatainak a fejl déséhezsziikségesek.
l',r rI lrrlkct bátorítani kellene, hogy ne csak kés bb, az élettik derekán
t '', tlie z válságban hozzík meg ezt a dontést, hanem ez \egyen az
'\ z ,r tr , aki olyan rnunkát végez, amelyet élvez is, olyan tudásra
' ( tt, allelyet sehol máshol nem lehet megszerezni, és amely lét-
',r, '''','r1iti i'lnrrragunk érvényesítéséhez és társadalmi identitásunk rneg-
'lr,tlt,lZ. Ha a n k nern kapják meg a lehet séget arra, hogy,,aktívan
' ','tlycnek a társadalom formálásában'' és,,a munkavégzésben,'' ak-
' l, ll,.rleg és társadalnrilagegyaránt eltorpÍilnek. Ha a n k képzetlenek,
,lllll \ tlrpasz[alatuk a munkában, kornyezetiik fornrálásában' nem
, ll , r i li cI a' glzdasági (és, ebbol kifoly lag, az érzelmí)ftiggést.
''
\ r1ivis lr n ket képezni kell, ki kell ket csalni vagy ki kell ket rán-
'llll rrrí'g i.ivoltve és rugdosva is, ha kell _ ,,atársadalom által szentesí-
'r ,1','rsztcnCiális gyávaságukb l.'' Ebben a folyamatban a munka dont
r jlítszik.
',1,,
,,t
't t'] l tltink, bop dolgozzunk, banern azért dolgozunk, bog éljrink.
1 , trr.llf Ruether' teol gus _'Women: Nev', Dimensiozs (N k Új tevlatok)
\ rr,''11ck rijra fel kell fedeznie a nrunkában rejl lelki toltetet, ameny-
,l', rr rrrliírbb a szabadságot választja, mint a robotlétet. A nrunka nrint
,'','''zccndenciára val parancs'' a zsid -kereszÍénykult rkorben
' ,l ,l,'zili' A gorog, a r mai, a bibliai és kozépkori forrásokban is sze-
1 ' l r z ,l gt>ndolat, amely az egész nyugati kultrira megktilonboztet
Il, rrrr''rtt:ísa lett. Etikai elvként a protestáns teol gia
',elhivatottság''-
1,,' r ( ,,rnclia Callahan: The \VorkingMorler (NewYork: Macmillan Co., 1971),31,
107

elvében nyerte el legrrragasztosabb formáját. A nri világunkban a nllttth'i
hoz val hozzíállás éPPtgy, trrint az egész gazdasági rendszer, az clltiv,,
tottság fogalonrkorébe hrtoz vallási koncepci kban gyokerezik: ily,'r'
az onvizsgáIat és az aszketizmus, a javak rzése, a demokratikus szct'zi,
dés és Isten eljovend országa. A kapitalista etika kezdetben a trlttttl,,r
spirituális értelmét tinnepelte. De sajnos az id el rehalad vaI elt rtt ,r,
erkolcsi és a lelki rrrotiváci _ az iparosodás rnegindított egy olyarr l,,
lyatnatot, anrelynek ercclrll rry'cképp a terrncl s t:sali a minél nagyrrlrl,
nyereség renrényében folyik, a munkások elidegenednek az általult r,'r
nrelt árut l, és létrejon a munkatevékenység mesterséges hierarchiáilr' A
torténelem rijabb Káinokat és rijabb Áb.l.k.t szÍilt. A rabszolgaság ,rl,
kor alakult ki a gorog társadalornban, anrikor bizonyos rnunkáklt trrl
lealacsonyít nak éreztek. A n ket rnár a vaskorban is alacsonyabh r,'rr
d nek tekintették, de rnindez aziparosodással tet zott. A ,,n i muttlr,rt
élesen elhatárokák az értelmes erlrberi tevékenységtl.
Az a tény, hogy a n k rijra felfedezik a munka spirituális értékért1s ,r,
ezzel jár erkolcsi felel sséget, nem vezet oda, hogy lemondjanlrk
ahogy egykor a férfiak tették _ a már általuk j l ismert feladatoknil
rnásokr l val gondoskodásr l és a házimunkár l, hanem mindezt sz,'r
vesen beolvaszt1ík a világformál , teljesítrr-rényorientált vállalkozá.st,kl',r,
anrelyekben eddig nem volt résztik' Ugyanakkor csakis akkor szablr,lrrl
hatnak fel teljesen, ha a férfiak feladjak egyoldalri szereptiket, anlcly
foldijavakért foly álland ki.izdelernmel jár, és belépnek a házirrrunli,r ,',
a gyereknevelés bens séges kozegébe. Addig, amíg a család gazd,rs'r11'
viszonylataiban és a nrunkavégzésben be nem áll ez a vákozáSl i llr',|r
lehet ségei korlátozottak lesznek a rnunkavégzésben.Egészen ltl,lr1i,
anríg a n nek két mrjszakban kell dolgoznia - otthon és a munkahcly,'r,
egyaránt helyt kell állnia -, csak a gyermektelen vagy hajadon n ftrtll,rl
be sikeres karriert. Azok, akikre aháztartás gondja is hárul, kedvez.í'rl,'r,
korrrprorrrisszutrrok kotésérekényszertilnek, ami ahhoz yezerhet, htr1it
elhanyagolják az otthoni teend ket. A n nek ilyenkor brjnosnck kr'll
éreznie magát, ahelyett, hogy a társadalom magíra vállalná a problcrr,,
rrlegoldásának fclcl sség t.
Társadalrrlunkban rlég nincs olyan kovetend példa, arrrely e vált,'r,r'
irínyába hatna. Mindcz va| szín leg sokkal érzékenyebben érintcrrt' l
108
r
r,'l.rt, ttrint a n ket. Tehát ki kell fejlesztenrink a nrunka okol giai
|' lll('l, alllelyben nrinden szereP egyforrrrán fontos, és rrregtartja
1 r,'rrsítlyt nrind a társadalomban, mind pedig az egyénben. Sheila
1|'''.'. lcrrlinista teol gus így jdr\emzi a patriarchális struktrira, a mun-
''r' 1,rlr,71{5 és a nenri szerepek kozotti bonyolult és szisztematikus
1 ''l.rttlt: ,,A rasszizmus, a szexizmus, a társadalrni rétegz dés és az
';ir'ri rcndszer elpusztítása a férfiuralom négy alappill ére' Az elnyo-
l,
' ,''rlr,lt:ntitt ugyanítgy épiil fel, még ha a forma, amelyben megmtltat-
,l , ,'lstj látásra eltér nek trjnik is. Az egész nyugati kultrira ideáljának
' 'll .lllr ni demokrácia is csak rigy val sulhatott nleg' hogy az athéni
] ,', ,li t'lbszolgái és feleségei otthon robotoltak. A nyugati kultírrában
Ill ''./(1l)cn cseng
"szabadság" és a gazdagság megval sulásához a n
'llllllll(,irl kényszerítése,a kisebbségek és a n k olcs rnunkaerejének
rr'rl.isl és idegen országok terrnészeti er forrásainak nrértéktelen
,l ,t t'.ls.l kcllett; figyelembe sem vették, hogy esetleg a fold vagy a rajta
I ,'rrr sz<ilnak hozzi.
t l,'rrlirristák rnegmutatták nekiink, hogyan vegytik észre a felszíni
I
I rl'',r'llckcn íl1 az igazságtalanság ktilonboz fornráit osszekot ,
' l r tsZCrli és pszichol giai kapcsolatokat. A fenrinisták vélerrrénye
,lIlI llllll(lcn tgazsígtalan kapcsolatnak a gyokere a n si elidegenedé-
, l, rlir,ll _ rr-rivel az emberi elidegenedésnek ez volt az els és nlind-
,
,,, |, l,lr,,ssz.antart bb fornája."7L
\ t, idegnyrilványain kereszti.il az emberiség a Fold, a világ-
'r1i'11g|gm
' r,,' r r r r i k Az e gy én éppolyan hiábaval -
rok ozmo száv á alakíja nlagát.
' l,'lt'slcgesen pr bál ellenállni ennek a beolvadásnak és beilleszke-
r ',, l , lllirrtha egy egész kultrira pr bálná tudatosan elutasítani a válto-
rt1gi határok és dichotonriák fokozatosan elmos dnak. Az j
"\
|,1|',1' 1'|li1[1be kerulésével osszeonrlik a szerepek si felosztása, a
,,','l rt,'r'i'licnység hierarchiája és az egész értékrendszer. A n knelr
r 'l' .,'r'It'1ltik van ebben a változásban. A sziilet okorendszer nragja
, 1,1'rrrrrrnkl.
,l,lrrl,'llins:,4 DifferentHea.oenandEartb(Yilley Forge,Pa.: JudsonPress, 1974),
109
 Akik feltétel nélktil elfogadták A Teremtés konyaének nézetcit
'',.'r,l,tltlnl szánlíra, hogy kialakítsa a magán- és kozéleti világ kozotti
,
,,orcád verítékévelegyed a te kenyeredet" _, azokmég várhatnak a nlc1i 'rrrl., (i.\ rr-rcsterséges ellentétet, amelynek része a kett s értékítéler'a
vákásra. Az Újtestamentuln legfobb i'izenete a legtisztábban a r maiirh
't, ','stigck és az egyo|dalriság (neur zis). |Jgyanakkor a férfiaknak sem
hoz Írt levél nyolcadik részébenjelenik meg: z
',Mert a teremtett vil,r1i , llltggy dése, hogy rájuk is sztikség lehet, és esetleg részt kellene
hiábaval ság alá vettetett, nem onként, hanem azért, aki az alá vetcttr,, Illlllll( 1családi zhely koré rendez dott világban'
azza| a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a r't ll'r .rr'r(ll van sz , hogy miért is dolgozzunk, a n k
gyakran leragad-
hadand ság rabságát l az Isten fiai dics ségénekszabadsígára." Az<rk ,r
'l lr'11llapvet bb motiváci knál' Ezeket a motiváci kat az alábbi séma
r
teol gusok, akik felvállalják a n k felszabadítását, jrafelidézik az etltl,,, ' lllll l';ltlgsorolhatjuk' a transzcendencia legkisebb fokát l a legmaga-
riségben a munka spirituális oldalát. A munka, avilágátalakítísa egycrrl,i ,l,l,ryi
azzal, hogy valakivé válunk, és teszrink valamit a kozosségért;és r''rt
'rl l lr.t l'cnntartás, trjlélés
i.idvozi.iléshez. A rnuland város felépítésenem eyszer(ten az embct t,
' r'llrllcri nrélt ság, biztonság
válás egyik szakasza, de magában hordozza a megváltást, és felolcli ,rl
l .,lii)tclességtudat'' -társadalrni elismerés
gész világmindenséget.
e
t liicnlclt pozící,,,j megélhetés''
Teilhard de Chardin megsejtett valanrit az elj vend korszak világkr,
, r rt'ijt'D, fontosság érzése_ kreatív onmegval sítás
pér l, an-rikor 1927-ben azt rnondta, hogy a,,hr:ség'' tobb mint a kcrcsz
,, ., t,írsadalmi rend megváltoztatása,,,a jov ''.
ténylernberi értékeknek val engedelrnesség és azok betartása. A,,
egyénnek is kell _ onmagáb l, mint a legtermészetesebb he ll' l' r t'tis n torekszik arÍa, vagy gondolja elképzelhet nek, hogy a
',építenie''
b l kiindulva _ eBy munkát, egy mrivet, amelyben benne lesz valarrri ', ' ,ll.,'l ('ll(lcncia magasabb szinjéhez AÍtoz munkát végezzen.
leg- A
világ minden alkot elernéb l. ,,Mindenki a saját lelke alakításán rntrnli.rl ' l|' lr,'' csak azért dolgozik, mert a sztikség rákényszeríti ket, r'agy
' ,, l l l l l'|y rzik, muszí j, ,u1y csak hogy kiszabaduljanak els dleges társa-
kodik,'' és ugyanakkor résztvesz egy másik nagy horderejri feladatbarr ir,
l,l'rrr rzct'cpiikb l. Ebb l kovetkez en a,,munka'' olyan tevékenységgé
fornrálja világunkat is. A munka Iegy zí az egzisztenciális tonrpult.sli1i,,r
írja, rámutatva, hogy azok, akik dolgoznak, rijb l és rijb l megtanulj,rl' ,l'l ' .rrrrcly elidegenedik a létt l. Kevés n végez olyan munkát, amely
, |\ l'\('t1 fakad szernélyiségébl. Ha ez a munka nem része lényének,
rrraguk mogott hagyni azr a fortnát, anrelyben munkájuk vagy mtiv szr.
ttik el szor jelenr meg el trrik. Azok, akik becsriletesen dolgoznah, ,., l , ,'lrt're tlcnné és gépiesséválik. Nem magíért a munka élvezetéértdol-
alkot jellegri tevékenységet végeznek, megtanulják, hogyan kell vi.ssz,r , 'I,, lt,irlctt-l valamilyen hasznossági szempont miatt.
vonulni, elsajátítják az aszkerizmus alapelveit, és megtalálják az utat iilr l, v,'tlÓs az az áItalános elképzelés, miszerinl az alegnagyobb lekuz-
maguk transzcenden ciájához.7 2 t'
'',l,, 1,r,'blérna, hogy a társadalmi beidegz dések és diszkrimináci
A mi világunkban a n auton miájának és személyes fejl dés nt,lr, ',' lIl l('l(csz!ik ki a n ket a szakképzésés a szaktudás széles skalájáb l.
valanrint az egész tírsadalmi szerkezet átalakulásának és megváltásánlrk
l |',,'',llcges akadár|y nem az>hogy a n k nem eIéggéképzetrek,hanem
,

'
,r

legnagyobb akadálya a n passzivitása és a magánszférába szortrllis'r |,,'liy 1llsszívak - olyan beállítottságriak, hogy szívesebben reagálnak a
t ,'|,rl'rll ir'rgereire, mint hogy kezdeményeznének, inkább gondoskodnak,
osszességébena n k nincsenek neggy z dve arr l, hogy a kozoss grr,.|'
,,,,ttt lt,'gy építenének,inkabb támogatnak, mint hogy irányítsanak, in-
szriksége van rájuk, vagy nekik szukségtik van hogy tegyenek v'rl,r
^rra, t ,|'|' r,'rlt|bc szedik avilágot, semhogy megzavarják.
niit a kozj érdekében.Ez ahozzáá].lás csak rnég inkább nregkonnyírctt,
''r'r,ls'lcrkel a dolgoz n és férfi torténetétábrízol lebilincsel
,,,rr,, lr1'11, l'Work'ingben (A munka) felhoz néhány olyan n t példaként,
Pierre Teilhard de Chardin: 'l'he Diaine Miliez (New york: Harper & Bros.,
72
1960), 4 I . r ,

110 111
 T-
A ni nrunka leértékeléseolyan gondolkodásm dot alakított hr' ,, ' l'l't'n l ranoncid szakban.F-gy olyan n nek, mint Nora \7atson, ez
I,'rrti hogy: ,,Azt veszed csak észre, hogy marginális' kívi.iláll enrber
amely tagadja bizonyos munkák értékeit,és ezáIta| gfuo|ja, hogy a rri'l' ' 1,

éIvezzék ezeket a munkákat. Pedig me5varL a maga orome a családallr1't

Nittes belesz lásod abba, ami kortilotred folyik... Meg kell találnod
', '
tásnak, a gyermeknevelésnek, a titkárn i munkának is - még ha ez'ck ''
, r I,.tr zttgot, amely lehet vé teszi, hogy táplalkozz,hogy oltozkodj, és
munkák .r.-h.' kotottek és gyakran igen korlátoz hatásriak is. A zcrrt ,|,.lict találj, s anélkiil, hogy bemennél a belvárosba. (nnet) Mert az
., ,,,

bármikor el lehet idézni,hogy tisztítsaÍne1az ordogt l és tegye crlttsr \ Ott tényleg ahalállakozik."7s
' lll('l ,l halállal.
cendentálissá az oIyan munkákat, mint a vállalati dontésmechaniztltttr l 1il' ,l,llog biztos: a kábít szernél meg a marginális lét is jobb. Bár
, lrtr tttllt tragikus bevallása ayáltozást is el segítheti. A rugalmas mun-
vaBy a nrotorkerékpár-ípolís,mert ezeket a szerepeket flagyÍa értékclrh
,r l' r l \ ;t rovidebb munkahét véletlenszerrj melléktermékeiannak, hogy
k.rltlrrá.kbu.,, mivel az uralkod kulturális ethoszban a ferfiak világáh''.'
l ,l1',,,, ril< cgyre novekv mértékben marginalizáI dnak. A n k f ként a
tartoznak. Olyan bestseller viszont nenr volt még, amelynek példárrl 'l
l'' ,' rrrrrrrl<aid re (ami részarányos fizetéssel és a szokásos juttatásokkal
zen és a szemétkibordás m tlészete vagy Bels f zás lett volna a címe.
M,r1,l

ha kell számri fcrfi dont amellett, hogy kiveszi részéta házimunkíl','l,

,, ,lr' rr$/anakkor a rovidített munkahétre torekednek. Sok társaságnál
tanrii leheti'ink majd az i\yen típusri eszmefuttatások novekedésénck
rr l',r,'l is jártak. A céggel létrejov megegyezés (amely rendszerint
Vagy ha kell számri n és férfi dont rigy, hogy megosztják eg;'máss'rl '
| \ ll'll)()s rrrunkahetet jelent) lehet séget ad nekik arra, hogy szabad-

'|,| lll\l)ll rrelmesebb nrunkát végezzenek (természetesen ezért nem

jár
ha"í*.r.,ko és a szaknra oromeit, és egyéni, organikus ritmusban ftlly,rr
ják ket, fe|idézznk a zenÍ.,hogy zze ki az ordogot a sztereotiP szcl' ' ',), hogy tor dhessenek családjukkal, stb.
|, És amikor jra e|itt az

pek kozonyéb l.
, , l,,;t liezdetét jdrz ,,éjÍéLt,"engedelmes tokfejekké változnak vissza.
De vannak, akiket a,,rendszer'' fogva tart, és képtelenek beléprlr ,r, 't,,,,rrI,illt5kénél mindez fordítva mrikodott. Ha már nem tudjuk ossze-
,',1.,,|11i 1 rr-runkát és a nagánéletet, legalább mindkett re szánjunk

r r rrr,illrlyi id t.

ll,ll|)tll'd. nag)on érdekes az a folyamat, ahogt a szellem hibontakozik.

l,,, 't, t1aeimben nem aoltam olyan okos. J jegeirn ooltab végtil is, de az
' l,l',l llcm igazán uolt alkalmas breatío gondolhodásra, A kutatlis c)iszont
','t I't'vteti az embert, bogl gtorsan és kreatíaan gondolkozzon' Érrzr--
,, ,t lizibai teljesít képességel- atnely a b szas épek után koztudottan
,,,l''ttlik _, a jelek szerint szellemi leépességeimkibontakoztak id sebb kor-

forrásának tekinti, s ez nagyon abszurd egyhe|yzet"'

,,t '|l lp)a777 az egik legobb barátom lett' Sosern engedi, bogt wnatkoz_
Elvállalsz egy munkát, amely tele van értékekkel, és a társadalorn c1iv ,,,, Ntln félek az ismeretlent l, mert tudom, bogl megállom a belyemet, és
szerrien .rem e.rgedi, hogy meg is toltsd ezekkel az énékekkel'
Ugy cr ' r vag,ok elérni bármit, amit akarob.
l',:1,c5
'Worbing
i'.rrricia Ann Straat, biokénrikus, rjrkutat - Conoersations:
\l ,,7211'11 Talh About Doing a Man's Job (Beszélgetések:A férfiak munká-
ját végz n k)

nie kel[, és saját he|yzetére alkalmaznia, amely visszaállítja lelki

egycll\ll
tt ,,1 . 1, 524. o.
"1

114 115

A fenrinisták els generáci ja nary szeretettel idézte a,,péniszhiírry
r
(annak minden szimbolikus jelentésével) annak f okaként, hogy rrri,.lr
nenr jutnak el rc a n k. Ma már inkább rigy látjuk, hogy mindez anrr,rl,
tudhat be, hogy rrrásféle szereknek nincsenek birtokában, illetve rr.,rr'
tudják használni ket: a logarlécet, a számít gépet, a számol gépekcr. \
rrrég fontosabb, hogy nem értenek a számok, a gazdaság és a techn<ll,'1i,,,
speciális nyelvén, csak ,,bevándorl k'' a férfiak világának számos sz.lllit,'
rtiletén. Így elkeri.ilhetetleniil fogva tartja ket elgett sodott nrunk.ijrrl,
Miután triljutnak a szocia'|lzáci és az oktatás kett s szrjr jén, a nrLtrtk,r
helyi megktilonboztetés zírja negváltoztathatatlan határok kozé riir,,l,
véseiket.
A,'páIyára állítás'' igen korán eldonti a n k munkavállalísát. Már,rlr
kor eld l n-rinden, amikor az e|s babahízat és teáskészlecet meglr,r;'1
(pedig mennyivel jobban ortilt volna az építkockáknak, és akár lzt r,,
kaphatott volna|); anrikor el szor felrnerijl benne a vágy, hogy kilt'r,,
magát (és mindenki azt hiszi, hogy nem érdekli a mechanika); arllrlt,,r
rájon, hogy soha netn lehet bel le rijságkibord firi, és a firik a téren rr,'r',
fogják bevenni a focicsapatba. Annak a mintínak az onkénye, lr,'1il
,,n ies'' legyen' és n ként viselkedjen, félelmetes er ként hat rá. M.rr
általános iskolában rettegnek a matematikát l, és kamaszkorukra s,'li.tt,
alulteljesítenek, a kozépiskolai fizika rán pedig visszafogják válaszaik,rr
tanár kérdéseire,nebogy elriasszák a fi kat' A helyzetet csak rosszlrlll'lt
ja, hogy legtobbjtik olyan szakirányba sodr dik, amely a gett stltlr'tt
rrrunka zsákurcájába vezet' és soha nem tudják meg, hogy mi várt v,'lrrr
rájuk, ha más, fontosabb irányba folytatják tanulrnányaikat. Ha a ki)zt'1'
iskoláb l netalán kikeriilve esetleg magas Ponts zámot hoznak nratcttt,t l
t
káb l, és tra vígynak, hogy elméleti Íizíkát vagy gazdasá,Etant tanttl;.r
nak, a fels oktatás letori lelkesedéstiket, legf képpen a j hír koeclLrk'rlr
egyetemeken tapasztaltak által, mert az egyetemi alapképzés továbbr.r r,,
férfiaknak van fenntarva. A n k ekkorra rnár letérnek err l az tr l, ,rrrrr
a társadalrrri szorongásnak, a diszkrét zaklatásoknak' a gátlástalan vcrs('ll
gésnek - és gyakran az unalomnak vagy az ezekre a tudonrányáglrkr,,
jellemz nrechanikus tanítási stílusnak tudhat be.
Minden egyes n re, al<i rr-regtori a hagyornányt, és belép a férfi,rlirl,rl,
fenntartott világba, tucatnyi olyan jut, aki visszavonul vagy feladja nrirr,l
116
-T
, r. .rttlit eddig elért, csakhogy gazdagítsa azon n k sorát, akik e|áraszt-
'r hagyonrányosan n i munkahelyeket _ ryakran azért, mert nenr
,l
'l , rril sz.crt tenniÍik a sikeres karrier befutásához sziikséges onbizalonr-
' , , ,, Irlrtározottságra a kinrondottan olyan munkakorokben, arnelyet az
'It ,l.rttrls felfogás szerint egy Íerfi tud csak végrehajtani. Inkább érzelnli,
',',,,t szcllenri tényez k lassítják fejl déstiket, ezek kezdik ki állhatatos-
,1'rrlt;r[. A n k általában t lságosan is idegenkednek a technika vívmá-
,l rtlrrlr s ez álland akadáIyt jelent abban, hogy megfelel teljesítményt
,1,,r,'li cl. A n ilyenkor tobb szempontb l is áldozat. Meggy z dve
,,,,'l, htlgy nem alkalmas a nagyobb szellerni feladatok végrehajtására,
,,' "
''r cllcnkezik, arrrikor ',jobban hozzíill munkakorbe
csábítiák, és
,,'tlllt','1z.ik r la, hogy a technol gia, amelynek fejlesztésében nreg csak
, ' ' ' 'l \clll vett, rnajd rnegkonnyíti életét'Legyen az akár a fogamzásgátl ,
,l ,,rrzcrvnyit vagy a mosogat 8ép, aháztartási gépek fejl dése a n t
, ki, hogy a fo-
'l1i,rsrlrba dontotte, akinek minden tudása abban mertil
r',ztrii társadalom oszlopos tagjaként élje le életét.A témát feldolgoz
,'''rlrrrínyok szerint a hiziasszonyok annál inkabb saját háztartásuk
, ,l,;'ri Icsznek' minél nagyobb arínybanhasznílják aháztartási eszkozo-
l'r
',A technikát l ftiggenek, de ugyanakkor ki vannak szorítva annak
'' rl,',li'scb l, és akármennyire paradoxnak trjnik is, a rabszolgáiáví vál-
'I'e
,, '' ,l' ljcs szíviikb l gyrilolhetik a technika vívnrányait még azok is, akik
l,',, l gondolkodásrinak :ariák magukat'''76
,
ll.r korunk asszonyaib l nem is lesznek mérnokok, tomegesen talál-
|,','lr,rttrnk veltik a jog, az tizlet és a média vtlágában' Tlilzásnak t nhet
,',,,rr.'l l;lorman elmélete, miszerint a n k tril rendkívtilinek tartják ma-
lrrll'rt :rhhoz, hogy é|vezzéka mérnokoskodést, és megzavar1a ket a
l, .'rr1iycsséget igényl munkakorokkel jár ,,hatalom'' csábítása. A n k
,l,,l.rl'ln azért ozon|enek az olyan állásokba, amelyek onáll vélemény-
,ll,,,t.ist és szen'rélyes kapcsolatokat igényelnek' mert ez az akozeg, ahol
||, l/'lll ()tthon érzik rnagukat. A j beszédkészségetigényl feladatok
;'l,l,'111 111gnnek a n knek, hiszen kislánykorukban megtanukák ezt a
|,,l,,'t. Az. elrnéleti absztrakci k és a technika tveszt i tilosak a legtobb
,,,,rr,'l (]. Flornran: ,,Engineering and the Ferrrale Mind", Hatper's, 1978. február, 60. o.
117
eluralkodjon rajta az "anyai oszton.. De az, hogy a n ket kizártlili ',
anerikai kapitaliznlus világáb l, nem feltétlenÜ,l a gazdasígi életbcn rrr.,l
kod felfogás kove tkezménye. A n k tulajdonképpen már a kezdcLt,li'r,,l
szerepl i ennek a játéknak, de mint áldozatok és nem mint anneli lr,r
szonélvez j."79
A n knek á|talában nincs elég lehet ségtik rnunkahelyi el léptct,i.r,
csak a számukra fenntartott szinten mozoghatnak' De ez a fajta dctcrrrrr
nizmus nenr nragyarázza Lr'e1 azt a tomeges ton-rpultságot, arnely az ily,','
szer:epekbe ragadt n kct jcllcrnzi. Hamr'rpip ke tÚl gyakran hiszi .rrr
hogy ott a helye, ahol éppen van. A kiszolgálás etikájának finonl .,t t,
leggyakrabban az tudatában vernek visszhangot. A legtobb n ncli 'r'
,,igazi éIetet'' az otthon jelenti. A rnunkán tril kell lenni, ki kell l.írr,,
aníghaza nenr t-nehettink, és a számunkra az igazi munkát jelent ll,r,,
rartás felé nern fordíthat|uk figyelmi.inket. Még ha ezek a n k egész ,,l,
ttikben rrrunkavállal k is, sosenr fogják a rnunkát rigy tekinteni' n]int llllll
emberi fejl dési'ik sztikséges és alapvet eleme. A munka számukra tt,.r,,
nyeri el lgazi jelent ségétsohaserrr, rnindig is csak kiegészítendtt.r,,
kenység lesz.
Nagyon sok n t egy rrrásik tnítosz: ,,a r'rrunkahely r-nint r-rrásocl.iIi,,tr
hon' rrrítosza is becsapja. Legf képpen a kozépkorri n k esnek bcl..
hála csapdájába: ,,Olyan hálás vagyok hogy nregkaphattam ezt a mtllll(,ll'
l]leg sem merem kérdezni, mivel érdemeltem ki.'' A helyzet a legtobl.' lr,'
száníra nem isnreretlen. Egy n így jellenrzi mindezt: ,,Az itt dolg<lz, ,l,'
tobbsége a negrvenes éveiben jár. A f iskola szívesebben alkalmaz ,-:lr,.
sebb korriakat. Ha nrindeddig nern dolgozcak, és nem akarnak aZ oLL\tt
nukt l nagyon távol lenni, boldogok, hogy itt legalább alkalnlazzak li.,r,
rnég ha alacsonyabb bért kapnak is. Ez azért is j , mert a munkaltl.ll
nenr lesznek elégedetlenek a nrunkájukkal, tnert k rrrindent elt rrrch
Éreztetik a dolgoz kkal, hogy igenis j t tesznek veltik. Szinte fullaszr,,
ez az érzés,és rigy érzed,hogy az agyadra megy a sok nyájasság.''8o
7u
1rhylti. Chesler és E'nrily Jane Goodllan: wotnen, Money & Po.zoer (New York: Ballt,ttrr
Books, l926),3. o.
'0 Idé' i ;can Te ppertlrirn: N ot Set-oan ts, N ot Machines. ()ffice \Yorkers Speak Out (Bos
I]cacotl Prcss, t97íl), l_}. o.
120
l ,rtrltlct-tttj Péntek''81 mítosza a kiszolgálás etikájának egy elfajzott
,' ll.l. llgy titkárn (abb l a faj b l, amilyet a legtobb fcrfi akar;
'',' ,,,ttlthl feleség is lenne - a cégné|betoltott szerePe egyszerre vtá-
l r s 1larodizáIja azt a szerePet' amelyet a feleség tolt be a család-
, ll.r e fcleség az, ak't bepakol a férj b rondjébe, a titkárn az, aki
l,|1.r r rcp l jegyet; ha a feleség a gyerekeket, a titkárn az alkalma-
'
'r l'rt t.rrtja t le távol; ha a feleség aháztartási szímIákat Íizetiki, a
' lll' l .l rcPrezentáci s koltségeket konyveli el; ha a feleségnek mondja
' ,,,r,|'.lIrclyi problémáit, a titkárn mindent fog tu.1ni a családi problé-
aziz|etí iigyeit szervezí. A
, 't '',l, lr:r a feleség a társasági, a titkárn
',ll', (rtcvezzrik akár ilyen vagy olyan ,,asszisztensnek'')
néha rnég a
,'', ll,.s gondok felel sségénekterhét is leveszi f noke víIlír]l; az,
, l, 'rlilli helyett észben tartia a sziiletésnapokat és az évfordul kat,
l,,, ',,,ljlr a virágokat' megszervez:la randevrkat, megírja a magánleve-
, rrrlÚl<czteti' ho5y vegye be a gy gyszereit, va'gy hogy hívja fel az
'
,r ''\zzll, hogy a,,n nem Péntek'' egyaráflE teljesíti a személyes és a
l' ,r l,,llrclatokat, (onkénteleni.il bár, de) részt vesz abban az osszees-
' 'l,,'rr, at-tlelynek céIja, hogy fenntartsa a ,,feilett társadalmakban'' a
,''l r ,,l,rsztásában uralkod kasztrendszert. A kiszolgál réteget a n k
, , l,,r't.llbségek alkotják, míB az uralkodás leginkább a fehér fcrfiak
' l l,lllll)1. E heteron rn munka e\fogadásával a n k eladják saját auto-
,rrrr1ttli:tl-, a fcrfiak pedig feláldozzíkteljességiiket és integritásukat. A
l
'r,
ttirlcs lehet ségiik arra,hogy alakítsák és irányítsák saját nrun-
l,.
' ' l rl, .l t rfiak rnunkája pedig leszriki.il a visszajelzés nélktili Parancs-
r '1''rt.is 'sz. k és elvont szférájára. A n jelentéktelen helyzete is mint-
l, lrrr,lgltsztosul, a férfi pedig elveszti emberségét' Akárcsak a nem
l lt',,.,, rrtik, a hivatásos ,,szo|gá| " esetében is egyetlen, haszonelv
rcdukíl dik saját szemében is a munkájában lelt ororne és
||\l|||||.:l
''' ,l , rt['Itc: arra, hogy valakinek szirksége van rí'
l l r ,r .'tt nern Péntek'' munkájában rej\ varízser egyik osszetev
je
l,,'1it'ri a f nok jobb keze, akkor az átlagos titkárn nek vagy n-rás
,l ,lr ,l,rlgclz nak rá kell jonnie, hogy az, hogy szi''ikség van rá' csak
t, , rr ' ,l ', l )l'llrc Robinsonjára
(a szerkeszt nregjegyzése)'
121
..T-
ideiglenes és igen torékeny állapot. A hivatali dolgoz kra épprigy jclit'rlr
z az ,,el re megtervezett hanyatlás,'' mint a Chevroletekre' Az iizlr'r'
élet egyik íratlan, gyakran ki nem mondott szabá|ya az, hog'y ,,,'ly,,t'
lánynak, aki nagy val színríséggelnem megy férjhez, s nem megy cl
cégt l, annak itt nincs helye." Egy gyors- és gépír, egy titkárn s t'1ir
fogorvosi asszisztens uryanazokkal az elvárásokkal találja szembe trr,t11',r
legyen rugalmas, szexis, hatékony, barátságos, és ne akarjon tril srrk,rr1'
egy helyen dolgozni, nehogy eszébe jusson az el lréptetés' A ntjkrr,'|'
Pontosan ez a tulajdonsága, hogy ,,hzsználat után eldobhat ak'' és .scl',','
het ek, bátorította fel a nagy társaságokat, hogy hasznot hrizzanak ;rl'l','l
a ferninista torekvésb l, hogy a n k vállaljanak munkít' A szem lyz,'r'
osztályok v ezet i kifej ezetten a háziasszonyokat célozzák me g, alt t lr,''
,,ideiglenes munkaer t'' keresnek. Aho5v tobben is megfigyelték, l lt,ru
asszonyok nemcsak olyan szempontb l hasznosak, mint olcs nrunh,r
er , hanem aháztartásb l val kilépésj Íogyaszt i igényeket is tcr.'lt,t
,,A rendszerben megvan az alkalmazkod készség,hogy a dolgoz r-ri'rr, l'
eladja a csalác{ nrásodik aut ját, csakhogy eljusson a munkahelyére,
tlr.r11
ruhákat, félkészételeket, arnelyek fokozatosan átveszik az olcs bll,
gyományosan elkészítettételek helyé:- ház.tartási eszkozoket és tty,rrr
táborozíst a gyerekeknek ... S azért is, mert egy kétkeres s csalátlrr,rl,
tobb jut ilyen dolgokra.''83 A n és a munka problémája nem fog nrc1i,,l
d dni azáItal, hogy az unott háziasszonyokat kicsalogatjuk kÍilv:ir,'rr
otthonrrkb l. S t mi tobb. még novelni fogja a társadalom elidegenctlr'rr
ngjaí szánlát: ,,A n i magazinok eddig a hízasságot és a családot c{ics,it
tették, nra már a rrrunkával és a teljesítménnyel teszik ugyanezt, ncltt'ltr
mégis rÍgy tr1nik, hogy ez Llt bbi legalább annyira nem felel meg a v,tl,'
ságnak, mint az el z . hz rgynevezett elbrjvol rnunkakoroket bctr'lt,'
gynevezett elb vol dolgoz k mindig is csak a toredékét fogják kitcrrrrr
e legkevésbésem elbrjvol munkaer piacnak. A n knek csak 15 sz.íz,rl,
kár l mondhat el, hogy nragas szakképzettségge| rendelkeznek, és cz,'l,
tobbnyire tanárok és ápol n k.''8{
8r
lbid., 159. o.
*{ 'Women's WorÉ (Ncw
Louise Kapp Howe: Pink Collar workers, Inside tbe world of
York: Avon Books, 1977, 1978), 234. o.
122
l l'r ln
nek sikertil ellenállnia a kiszolgál réteg kétes csábításának,
Ir''1'\'.ll) veheti ki a részétaz értelmes munkab l? Sokan az onkéntes
'',''''li.r tllellett dontenek. Az iparosodás kezdetekor kiadott n i kézi-
, l',rrl'vt.li is a j tékonyságot és az onkéntes munkát javasolták a n i fá-
,'lr','r1iproblénájínak megoldására, de mindennek más társadalmi okai is
,Ir rli llrlrellett, hogy agg dtak a n k hasznavehetetlenség-érzete
miatc.
t 1,'rtiliolryságraszánlíd t gy fogták fel, mint an gondoz i és nevel i
' rr'1lcnckkiszélesítését.Ezt eredetileg az anyasáegal kapcsolták ossze,
l, r.rl,ijíban a házimunka egyik társadalrni formája. Valakinek gondját
t' ||,'rr viselnie a férfi sikergépezetéb I származ mellékterméknek és
'',l','t'i tortneléknek, és a választás a n kre esett. Egy 1801-b l származ
i l ,tt\'t'l't n inern kotelességeir 1 (Duties of tbe Female Sex) azt hangsri-
r | ,,',/.|, hogy a keresked k feleségeinek kotelessége, hogy bárrnilyen
'rl segítenitik kell a ferjrik alkalmazísában áll k családját.
,,, ',l,
|','lrít az onkéntes n i munka (és az onkéntes munka jelent s részéta
'' ,1, ''t'gzik a rni kultriránkban) egyfa1ta brinpártolásnak tekinthet : ,,Ha
'r''íl:rni lehet a holgyekre abban, hogy elvé.gezzék a kisegít rnunkát,
,
lr.r l , r, rscl< rrlagukat, rlindent eltakarítsanak, és nern engedik, hogy a forr
''" t'l'cje ledobja a fed t, akkor nem sz.{ikséges, hogy a hatalnas urak
I lllllill i.s Mind a szegénységben, mind a gazdagságban
változtassanak.
'', ','lliccictt n k vállalják az anya és a háziasszony onkéntes szerepét,
,ll'rljlil<, hogy pénzt gyrijtenek az egyháznak, az iskoláknak, a m zeu-
',,',l,11.1|i, a politikusoknak, és támogatják az orvosi kutatásokat, ezzel
1 ',Ir1i .,sak novelik ezenintézmények hatalrrrát.
|'t'rsz.e a vagyonos errrberek Lányai elegánsabban végztk a status quo
l, rrrrt,trtísának onkéntes munkáját, mint a szegények lányai. De minden
'',, liivcszi a részérabb l' hogy a dolgok a megszokott kerékvágásban
|' rl.r,lj:rnak. Valamiképp mindannyian belemennek abba, hogy engedel-
,Il,.,('ll tállogasák a férfiakar, hogy azok learassák a konzervativizmus
l',l','rilrit: hogybizonyos osztályt, fajt és nemet egy másik osz ly,Íaj és
'',,', r',tbszolgájává tehessenek.''85
, lr,'rlcr: Wonen, Money & Pouer I92. o., lásd nrég Doris B' Gold:.Vomen and Vo-
,'l tttstll'' in:'Wotnen in Vivian Gornick és Barbara Moran (New
Sexist Society, szerk'
''l Nerv Arrrerican Library, Signer Book, t97t),546-550. o.
123
 -T--
A legtobb n nek konnyebb néhány számíra fontos emberrel l',,1il,rl
koznia, rnint onrnagával, vagy rrrin! szembeszállni a fennáll hatalorrrrrr',l
amely épp azokat a problérr-rákathozza létre, anrelyeket k az onki.rlt,,,,
ségtikkel igyekszenek megoldani. Újro odo lyukadunk ki, hogy a nt1 t r,rl,
azért dolgozik, hogy érezze, szukség yan rá - erkolcsi hatalma kirrl,'rrrl
egy oIyan tevékenységben, anrely messze nem vezet a transzcenclctt, t',
hoz' Heteron nr kényszerb l dolgozik, vagy narcisztikus okokttll r',
zére|ve: bélyegekct n1'ai politikusoknak, csakhogy kivehesse részt'l
,
kampány izgalnráb l, vagy ingyenkonyhákon kapja fel a telefont, ..,rl'
hogy ne érezzen brintudatot, hogy jobban éI, vagy az egyháznak l<,,tlt
vel, csakhogy kiszabaduljon otthonr l.
Tehít az onkéntesség két dolog miatt is az ellenkez irányba h:rtlr,rr
sokszor. Az iskolarendszer, a kulturális intézményekés a koz.iiss,'1''
szervek, amelyek nagymértékben ftiggenek az onkéntesek kimeríthcr,'l
len tartalékait l, aligha fognak olyan dolgoknak els bbséget adni, ill.'r'',
olyan szerke zeti ví|t oztatásokat végrehajtani, amelyek sziikségesck,rl r
hoz,hogy igazihatást és kiterjedt kozosségi felel sségérzetetérjcnck , l
Az egyénre lebontva az onkéntes munka ugyan gyakran gy gyít h,lr'r',
sal van a n kre, azonban a kozosségért tett szolgálatot lesiillyeszti .,
olyan sz rakozzt vagy onkifejez tevékenységek szintjére, nrint pt'l,l.r
ul a szovés-, a balett-tanfolyamok, a kertészkedésés a grafol gia. llz,,,
tevékenységek mindegyike végezher onmagáért is, de nagyon sok tr,irr, l
más a motiváci _ nern az tgazi kreativitás vezér\i ket, hanem csak s,r;,,t
neurotikus állapotuk és bizonytalanságérzettik. Az els dlegesen terlilrt,r'.
okokb l végzett tevékenységnek nincs haszna, és onpusztításhoz v,''l"l
het, mivel alapvet en magántevékenységek, onkielégít ek és termél<.''rl,
nek, így aligha teremthetik rneg az ernber onbecsÍilését,hiszen tl,'t',
érintkeznek az ezen trili, szélesebb emberi világgal.
Az onkéntes munka gy1gyít jellege gyakran onpusztít , hetertltt,,t,,
jellege pedig talán még rombol bb. Amikor pedig fennkolt, valllis, ",
jogcímeket h zunk rá, akkor ki.ilonosen átcsaphat egyfaja mazocllrl
musba: ,,nincs annál lealacsonyít bb, amikor a szent szolgájának sl',,ly,,t
l ivá válunk; abban a világban az onmagunk meghatározására irányll,'
124
I
'''',,l,'rr torekvés brjnos és szégyenteljes.''86 Az onkéntességmellé egy
,'
' rl,. i,lcol gia is társul, nriszerint a n k erkolcsileg érzékenyebbek, és I
' ,, 1,'llctnvonásuknál fogva tokéletesen alkalmasak arra, hogy ,,ingyen-
I
.,',''|,..rs,ti legyenek a nemzet lelkiismeretének.'' olyan nagy rnértékben I
,' l,'l rnagába az onkéntességolyan munkákat, arnelyeknek rendesen a I
,,,,,'l,.'rt'rr5piac részétkellene képeznitik, hogy ezálta]' nemcsak a k zép- I
r''lyllcli n k naiv áldozarkészségéthasználjaki, hanem az als bb tár- I
'lrlrrri r tegekbe tartoz két is, akiknek viszont dolgozniuk kell a nreg-
I
Ilr' t l'sÚrt.
\ z cbb l fakad hátrányok nyllvánval ak. De rnégis rejlik valamiféle
l'.' rl',rtlít hatís egy olyan csoportban, amely nern tartozik a kormány-
', , ll('l)l befolyásolják i.izleti, politikai, vallási és gazdasígí érdekek. Az
',| , rrtcsck nrint Marntrron tenrplonrainak szabadrisz i képesek arra,
,'1'r j,'lcnt s változásokat idézzenek el . Ha a n k nregtaláljak annak a
lr, r,'si'g!1, hogy m dszereiket elterjesszék az onkéntes tnunka vtlágá-
,,,' 't't't,a'l nagy szolgílatot tehetnek a társadalomnak. A National
''r11rrrizlrlion of wornen (N k Nemzeti Szervezete) prograrnjában éle-
' ,'lv,ilasztja a,,szo|gal," onkéntességet (az olyan tevékenységet, at'nely
',
i, rrrt.tt'tja a n fugg és rnellékes he|yzetér) és a ,,víltozás'' rernényében
' 1i"r'tt onkéntes munkát (az olyan tevékenységet, amely a n k aktív
,' ''"r',itcl hez vezet rnind a magán-, mind a nyilvános szféra dontésho-
'r,,li lrl|yamataiban). Természetesen az ut bbi képviseli azt a lehet sé-
' r,.trrril<or a n k jelent s és értelmes munkát végeznek: olyan rnunkát,
,''', Il1'cI kifejezhetik auton rrriájukat épprigy, nrint teon m transzcen-
l' rr, r.ijtrkat; részesei lehetnek a val ságnak és az id nek, de azon a szin-
',,, .rtttclyen nrindkett megvált dik.
l\iil('n-kiilon a n k csak keveset tudnak elérni. Eg1nitt viszont - le-
l\l ll('l( bár onkéntesek vagy rosszul nregfizetett hivatali dolgoz k
-
,'',';ilie zclhetik a társadalnrunkban uralkod rr-runkakortilrnények átalakí-
irányul
','' rr,l forraclalrr-rat. Miután legy zík a tétlenséget, azirigységet,
' ,,rrsltjnálatot és a kisebbségérzetet, ráébrednek arra, hogy politikailag
' |, lrlrjs r.ényez nek szárrrítanak, ha osszetarcanak és csoPortosan lépnek
\ r'l,'lie oskenberg Rortyt idézi: \Vorking It out, szerk. Sarah Ruddick és Parrrela I)a-
,, L Ncw York: Pantheon Books,1977),47. o.
1
12'
--
A n i VC-kben taláLhat feliratok is rijfajta határozottságot l)ltll.ll
fel.
nak: ,,Elég a r zsákb I, kapjunk a javáb l!'', ,,Semmi kávéf<jzés, ,,,'l
parlarrrcnti jelolés,'' ,,Ne szenvedj' szervezz!" Ma még csak szénllírrrt
szok, de k a holnap hivatalnokai. Hamupip ke a sarkára á1I'
Őszintén sz laa ez életem legboldogabb és legteljesebb id szaba. Mintliu ,t
mondom: ,'Halál, apafej, jobetsz amibor abarsz, mert gl érzern, teljcs tttt
ber vagtok. Úgl érzem, bárboaá be tudok illeszkedni, bármit me! ltttl,,l
tenni, bárbovtí mehetek,, és lebetek barki." Ésígt nem bell bizonyg,tttt,,,,,
semmit. Énmár t l aaglok. rrrr. É,olyan boldognab érzem magam, )ltltl
én aálasztbattam meg, bogl ki abarok lenni. Éndont ttem íg,. Ést,r;r,,
náltam! Pontosan ez az, amiért elégedett r.,aglok!
Sophenia Maxwell, elektronr sz erész _ Conr'lersations;
-Working
\Yt,ttt,',,
Talk About Doinga Man's Job (Beszélgetések:A férfiak munkáját v gz-<í rr,''l,
Sok sz
esik arr l, hogy a nok,,félnek a sikert l.'' Ha el akarunk jrrrr,,
a jelenség gyokeréhez, észre kell venniink, hogy a sikert l val f le l,'r''
alapja a kudarct l val rettegés és az, hogy nem akarnak irigykedrri \
n khozzí vannak szokva, hogy jellemi.ik alapján ítél|ékmeg ket .lll
nak alapján, milyenek, és hogyan viselkednek -' nem pedig annak lii1ili
vényében,rrrire képesek, és mit tudnak teljesíteni. Erica Jong, egy kt'rt,rr
kolt és regényír, így jel.|emzi a siker problémáját: ,,A tehetségcs rr,'l'
leggyakrabban amiatt panaszkodnak, hogy nem tudnak befejezni scr)trrr
Részben azért, merÍ' az, hogy befejezzenek dolgokat, azzal jár, l-l,,y,t
nregítélikket, részben pedigazért, mert a dolgok befejezése azt jclcrrlr.
hogy feln ttek. De rr-rég fontosabb, hogy ez azt jelenÍi, hogy valatrril','r'
sikert érti.ink .l. És n siker a n számára részben kudarc is.''87
A sikerrel kapcsolatban felmertil problémák kulcsa abban rcjl'l,,
hogy féli.jnk nrások ítéIetétl, feltink az auton miát l _ att l a fclcl,l,,
ségt l, ar'rrelyet fel kell vállalnunk azért, arniÍ tesztink. Tekintve, hr'gv
n ket arra kondicionálták, inkább másokra figyeljenek, nehéz szátrttllir',
kit zni egy olyan célt, amely nem pusztán arrakorlátoz dik, hogy cle1i,'r
tegyenek mások (mindenki) elvárásainak. Egyszerribb hozzáidomulrltrr'l'
egy álta|ínosan elfogadott képhez, mint kezdeményezntink és végh,'z
vinnunk egy feladatot . Még azok a n k is, akik befutott ak, ry érezh e til',
87
Erica Jong, riport.
126
-T
r,r,,cltlrja ket az ár,'' és képtel enek pályá1uk hosszri táv stratégiájár
l,,|1,,,zrri. Híányzik bel líik a késztetés, az á||haatosság, a céltudatos_
l
r
, ,\ rrt5k képtelenek azonosítani magukat az aIkot vagy a doIgoz
',1'1'1,c!oly rn don' ahogy azt a férfíakteszik, és ezért nincs rneg
t ''',ttl',tZ cgy egész életm rnegalkotásához sztikséges lendtilet.
l rr,',l Iclent sen eltér a fekete n khelyzete. A felmérések azt l'nutat-
r lr,'ll) x tlaBasan képzett fekete n kben sokkal nagyobb a tlilélésre
,i ' l (.l)css 8' nrint a kozéposztáIybeli fehér n kben. Határozottabbak, a
,, rrrunkák során sokkal egyenletesebben megvan benniik akezde-
,'t,'z,jsz.cllem és a lendiilet, kevésbéftiggnek a mentorokt l és férje-
, 'l','s íltalában onáll bbak. A felmérésekazt mutatják, hogy a fehér
,rr,l,,rlíl családok n tagjainál is megtalálhat ak ezek az erények' A
r,'r tí'snek nem feltétlenÍil van kozponti szerePe.
I 11r' tlrnuln-rány szerint ,,az volt a kozos benni.ik, hogy dolgozniuk
'
|l, tl hzaz a gazdasági sztikséglet _ az ameríkai társadalom alaptorvé-
,'l.gadta nekik a víIaszt arra a kérdésre,amelyet el bb ut bb min-
'l lll)llck fcltesznek: rMiért nem vagy otthon?' illetve: "Nem a csalá-
l ' I ll l i )ViClíte d meg azza|, hogy nem vagy veliik?"''88
\ lt'licte n kben és az els generáci s bevándorl n kben megvan
,'lti l< sziilete ÍÍvagy beléjuk nevelt késztetés arra, hogy így gondol-
'
'
'',,l' rlr:rgukra, rnint dolgoz l kre. A fekete kozosségekben generáci -
rr llr'r'es7.tUl a fekete asszonyokra háruIt az a feladat, hogy megteremt-
l r rryltgrlmat, és el terentsék a szukséges dolgokat. Ezen szerepiiknél
' 1, , rrrirrdig volt benntik elég er ' találékonyság, elég onbizalorrr és
,l lll.|\, valamint az a képesség,hogy sikeresek legyenek. Mindez azon-
' ,', lrr'rrryz.ik a legtobb kozéposztáIybeli fehér n b l.
\ rri,k rlindig is hajlamosak voltak arra,hogy osszekeverjék a telje-
',,,,, rrv iránti és a kapcsolatok
iránti vágyukat. Emiatt gyakran olyan
,
|' lt..,'tt.lrben alá|ják magukat, amelyekben felmentik ket a férfiakra
lr rtll, rzí) szabályok és kovetelmények al l. Épp..' ezért sikeri.ik néha
li('s' f ként, ha e rossz szemPontrendszer
, ' l'| jegyében juta|mazzák
,,rlrr,r Iruchs Epstein: .Bringing women In: Rewards, Punishments, and Strucrure oI
I',' \, rr( nL,' in: Women artd Success, szerk: Ruth Kundsin, (NewYork: Wm' Morrow &
l'"1), l(r.o.
127

- meg ket: ,,Gyakran a n k nerni hovatartozását célozzák meg a jrrr,l
rrrakkal, s ezzel csábítják arra ket, hogy nagyrrrértékben kotele zz,,l, ,
rnagukat. ... és sz sincs szakmai kompetenciájukr l.''89 Akárt s,rl'
rnegítéltetéstl val félelem, a versengést l val szorongás is kizárll,rt1'r
n ket a sikerhez vezetí rituálékb l. A versenyhelyzet adok-veszclrj,,l,,,,
a n t korlátozza az, hogy nem tudja kimutatni, ha valamit helyt..l,'rrr,
vagy kritizál, ugyanakkor fukarkodik a dicséretekkel, nem mutlrlj,r l,r
orornét, képtelen nenret mondani, nem válla\ja a kockázatot, s llr'tr,
kezder'rrényez. Mint rnár említetti.ik, a labilis, onrnagukra konccrttl,rl,,
irigy emberek képtelenek feltilemelkedni gyanakvásaikon és séreltllt.ik,,r,
inkább feladják, semr'nint vál|alják a harcot, vagy hátulr l irányítvll r.rl.,l
nak rr-r dot arra, hogy elérjék céljukat. Ezek a legjelent sebb akatllill , 'l
azon n k szárlára, akik a sikert váLasztoník célként.A legtobb ni',',,,
kozok és a sziikséges vérrnérséklethiányában inkább nem váIlalj:r ,r vt
senyzést, hanem inkább visszahriz dik a védettségállapotába. Gy:rli,,r l
tilag egy-egy férfi vagy valamilyen sorstárscsoPort védelme alá hclv,,,,rl
rnagukat, vagy egész egyszer en csak félreállnak, kiegészít vagy lrl,rr;1,
nalizák helyzetbe vonulnak. Soha nerrr vesznek igazán részt a játi.kl'.,r,
és ezért soha nem veszik ketigazán kornolyan.
Az egyik legfontosabb eszkoz, amit a n knek el kell sajátítani llrlr, '.
hogy egyenrangriként fogadják el a nrunkában, az a hatalom nyelvc. l(,,
bin Lakoff szerint a n k speciális sz kinccsel rendelkeznek' hajlarrr,,r'rl,
felesleges rr-rellékneveket, fokoz szavakat, a kérd rnondatra jclle r'r,.,,
hanglejtést, nr dosít sz kat használni. Sokkal tiszteletteljesebb a rry,'I
vtik, rnint a ferfiake. Ez a fajta nye|vezet leveszi annak a terhét a bcsz,,l,,
vá|lár l, hogy neki igazat és helyeset kell mondania' A n k nyclv..z, t,
szintaktikailag, lexikálisan és fonol giailag lehet vé teszi számukra, lt,,1il
távol tartsák rrragukat az ítélethozatalt l' a dontésekt l, a választlist,'l
Egyfaju hatalonrnélktiliséget fejez ki, távolmaradást a felel ss gt,il
Hála istennek, a viktoriánus korszak el kel finonrkodása rrrár hany,rtl,
ban van, f ként a fiatalok korében. De hatása még mindig gátolja l,.1i
t"
Ibid., 19. o.
''o Robin LakofÍ: Language 'Wotnan's
ant! Piace (New York: Harper & Row, 1975),
,,'wonre n's Styles of Speaking,'' kéz.irat.
128
F
l'l' rltjt abban, hogy jelent sebb pályára késziiljon. A váIrozás kirrron-
l
lrr.rrr í'rezhet néhány kortárs ír n és politikus beszédm djában, mert
I ,,' l,rli rnír sikeri.ilt elsajátítani a férfiak bombasztikus beszédstílusát és
, , lrr.ili.s hiperboláit. De azoknál a n knél, akik átveszik a Íérfiaknyelve-
r, |-cnnáll annak a veszélye, hogy k maguk is álland sítj ák azt a
' r,
,,' t, lltl,'' patriarchális társadalomszerkezetet, arrrelyet a férfikozpont
' , ' Ir' is ilítínaszt.Lehetséges, hogy létezíkeW arany kozép,3t, akárcsak
,
' '', tlli szerepnéI_ eryfajta androgiin nyelv _, anrely minden helyen és
,l''l'r'rr cs rrrinden nem számára megfelel , elkeriili a széls séges tiszte-
I llll.l\t éppígy,rnint a kihasználást, és azon az szinteséeen alapul,
',,', lvlrcn azigen igent, a nem nemet jelent.
,'\ rltjk viselkedésnr djának nrás osszetev i is a hatalomt l val féle-
llll('tttalnak. A testbeszéd legalább olyan fontos, mint a verbális be-
r
',l Az olyan oltozkodés, amely megnyugtatja a férfikollégákat,hogy a
, , ' tll'ltl jelent rájuk semmi veszéIyt, a másik tekintetének és az érintés-
'' l test kordában tartása a szétrerpeszkedés helyett' a lllo-
'r licri.jlése' a
e^Íílmaszrják alá. A n k álland vlgyorgását Tamás bátya
Ir 1i.rs, r-rrind
,.' t,,glsához hasonlították
- mindkett az elnyorrrot tság, az alkalrnaz-
i ,l'rr' lt dicséretre va]' vígyakozís kif ejezése.
,\ rrtik ugyanabban az illedelmes, eI vigyízatos hangnemben beszél-
,'' l 'r 1, nzr l és a hatalonrr l, nrint a szexr l. A n k ugyan gy keresik a
1,' rr,'l Ús a hatalmat, mint a szexet: általában visszafogottan, bocsánatké-
' ', rr, teljes odaadás néIktil. Az anyjuk Érdénlovagolva j l rnegtanulták a
r ,l,'r: ,,Csak semmi mértéktelenség, csak semmi feltrjnés.'' Mindezek
',r, llr'lt ;lzt is megtanulták, hogy a hatalonr és a pénz onmagáért val
l, ,;''z,,l,isa vagy munka onmagáért val szeretete valahogy beszennye-
^
,,l rll, s így az ernber természeténekelárulását jelenti.,,A n kt l azt
,,;'rli el, hogy ugyanrigy viszonyuljanak a szexhez, nrint a pénzhez. A
'
|', ' ll('lll nlond olyat, hogy pénzt akar keresni va1y szexrevágyík. Mindez
,l,rrrr rllyasmi, anrit a n
k nem csinálnak, vagy legalábbis nem beszélnek
'
'r ', '
, , |
' ll t Ez csak rigy véletlentil nregtorténik veltjk. . .
rgy ilyet csinálnak.
''\ rr,rl< oroko\t oagtona valahogy láthatatlan, és mint olyan ner-rr jelent
, ,'Ivt. Az, hogy a n dolgozik a pénzért, vagy dolgoznia kell érte, leg-
tls .r
129

alább annyira vulgáris és zavarba ejt ahagyományos gondolkoclás
-- mára, mintha az ebédl asztaInál eI h zna ew bankje5ykot eget."9]
'r,
A nri társadalmunkban a pénzcsinálás a személyes hatalom lcgl,il'l
jelképe. Azzal, hogy félelemb l, tehetetlenségb l, vagy lelkiismerct lrrr
dalásb l nem ragadjuk meg a lehet séget, hogy munkába álljunk és pt.rr,'r
keres stink, f eláLdozzuk e gyéni szabadságunk e gyik le gf ontosabb f o rr,t,,,'
De ha mindezt eBy magasabb cél érdekében tessztik, az is az autoll()lllll
nagyszer jele lehet. De err l meg kés bb sz lunk.
A n k lassan már nem hisznek a hatalmukr l sz l régi mítosz<lkl',rr'
Tudják manaPság' hogy kinek a kezében van a tényleges hatal<lrrr,
tudatosan, szárnít an igyekszenek megszerezni azt. Azt is tudják, ll,'1ir
els ként az onmagukban rejl akadáIyokat kell legy znirik. l l,'
Managerial Woman (A vállalat-vezet n ) cím mrj szerz í szerint^,r l,'1i
jelent sebb akadályokat a kovetkez k jelentik:
1. A n k saját bevallásuk szerint arravárnak, hogy kiválasszák ílli,'r
feIfedezzék, felkérjék,meggy zzék ket, hogy fogadják el lz ,'l,''
léptetést.
2. A n k saját bevallásuk szerint tétovák, és azt várják, hogy r'','1,
nrondják nekik, hogy mit csináljanak.
3. A n k saját bevallásuk szerint gyakran nincsenek tisztában s,r;,,r
céljaikkal.
4. A n k azt mondják, hogy felettébb zavarba jonnek, ha isnrcrt't l, rr
dolgokkal kell megbirk zniuk.
5. A n k azt mondják, hogy nehezen tudnak megbirk zni a kritik,iv.rl
6. A n k azt állírják magukr l, hogy nem szeretnek kockázatt>t v.,l
lalni.
7' A nok gyakran azt állí!ík,hogy csak rigy tudják kompenzílrrr
munkájuk l,ránt érzett brintudatot, ha ugyanakkor megpr blilrr,rl,
tokéletes n / f elesé1/ anya lenni.92
Ha rnindezeket sikertilt legy znii.ik, meg kell tanulniuk elkertrlrrl
tobbi kelepcét: a szakmai elitizrnust, a ,,szupern '' és a ,,méhkirályrr,''
'' Chesler, 1O-11. o.
u:
Marga.et Hening és Ann Jardin: Tbe Managerial woman (Garden City: Double I);ry
Anchor Press, 1972), 178-180. o.
130
\lr-
(hogy ne kényszerítseneksenkit Hamupip ke szerepébe). Az
', 1',ir
an
a
'.,ru.rllb, hogy azokat
,, ket' akiknek sikeri.ilt némi hatalomra szert
,',,,,,li, rtlagába szívia a rendszer, és ugyan gy viselkednek, mint a férfi-
I l r'rZ-C valaha n i \il/atergate? Semmi kétség, hogy néhány n a frissen
','r'tt lchet ség tudatát l elvakultan áldozaul esik majd az onbecs-
, rlr,,ttt'lr' és fontos helyeken tudatlanságával fog hivalkodni. ,,F a
tl ','zrilt.s g,'' és a n knek meg kell tudni ragadni a pillanat nyÍrjtotta
l', t,'s1iggt.
|.r r7Ctl áll-e Hamupip ke arra, hogyviselje a hatalom torékeny és át-
, , ,, rrrpínkáját? Nern kellene naivan nekivágnia rÍj birodalrnának. Már
', r', rrrcgjelenése is el segíti avá|tozást;ha egy n hatalomhoz jur, az
'',''lr1i ktlnfliktushoz vezet. Minden felemelked n ellentnrondást
1'' r Az.ok az rij feminista mítoszok, amelyek szerint a n k el tt nreg-
,l' .r korlátlan lehet ségek nyugodt távlatai, igencsak naivan opti-
'lr
,' r , ,'' liispolgári álmoknak bizonyulnak. Ha a n ry dont, hogy neki-
' r r,'ljcsítrnény és a siker felé vezet Íttnak, fel kell késztilnie a konf-
I lll.'()l(l'1l is. Szocializáci ja és békeszeretete azonban nern fog ebbe
l' r'l,'tttli. Megpr bálhatja figyelnren kívi'il hagyni az ellenségeskedést,
',' lr,'t lcgártatlanabb gesztusai és dontései ébresztenek másokban.
t ,, '',,l'rlrtlunkban mélyen gyokerezik a n gyrilolet, és ez akkor tor leg-
l,',, r|,lr.ttr a felszínre, amikor a n k megindulnak a hatalom és az auton '
'' , rtt;'iIl. Nerrrcsak a férfiakban, hanem a n kben is megvan ez az érzés.
\rrri rrlég ennél is fontosabb, az az, hogy ezá|tal a ,,társadalorrr ház-
,lll','lllll|( vezetésével'' jár feladatok, arnelyekben a n nek a szereP
^z
', l','tl/ fe|szárítsa a hátrányos helyzetriek konnyeit, elhalványulnak a
lrrr.,.ll.is és a társadalrli szerkezet n-regváltoztatására irányul feladatok
, '''ll,rr. Irclszínre tornek az eddig véka aIá rejtett konf]iktusok is.
\lr,'1iv lr n k onmeghatározásra és onrendelkezésre torekszenek, sztik-
,('l tlcl] a Iét aIapjít képez konfliktusok szélesebb horizonr1ára f og-
|,
,l r'rr'il:igítani mint a létezés alapvet folyamatára. Mindaddig, amíg a
l r l
.ll'rll használták, hogy tomegével fojtsanak el bizonyos alapvet
'''l', litlnfliktusokat, m^gára a konfliktus foIyamatára nenr deriilt fény
'r
, rr,',|i t-'lctr-l teremtenek konfliktushelyzeteket, csak felszínrehozzák a
,'r t, lr.gy a konfliktusok igenis jelen vannak.
131
 ... anrikor a n k gy érzlk,hogy konfliktushelyzetben vannak, ,,tr,
val szín leg j okuk van. Ez legalább segíthet a kezdeteknél. A rr,''l
energiái és rernényei legalább nen meri.ilnek ki, miel tt elkezclcrr.'rr, l'
felhalmoz dni. Régen a n k elképzelések és el írások keretébc v,,lt,,l'
zírva, arnt rornbol hatással volt rájuk. Megpr bálcak rnagukra vcrrtti r.1r
olyan viselkedési forrnát, amely senkire sem illett; aztán nragukat rr|rr'|
ták, hogy nem tudtak beleprésel dni, vagy mert a folyamat konfliltrrr,,,
kat sziilt."el
A jelenkor asszonyának meg kell tanulnia, hogyan kezelje cr(.(lllll
nyesen a konfliktusokat, legyen az akár a gyerekekkel vagy a fcrjj,,|,
f nokkel va1y a beosztotcakka| vagy szerzett érdekeltségekkel.Mill,l
ezen E3l ki kell béktilnie rij onnragával és a n k si mítoszának el;ltr.z ttr
hatatlan nraradványaival. El kell fogadnía a kreatív feszi.iltségek kozc1','tr,
foly élet kihívásait, ahelyett hogy aTbe Total'Womanben (A tiikt:lr,r,
n ) javasolt kiárusítás _ az elkárhozottak h siessége - mellett d(iIll,.t,,
Rá kell jonnie, hogy a konfliktus nem a szerelem pr batétele, lr,rrr, r',
annak tokéletes kifejezése, a mindennel és mindenkivel - onmagáv:rl r,'
tor dés eryf'ajta profán megnyilvánulása'
Feleség, anya e5 tizletasszony aag,ok, Ha a férjem r)sszegezni akarja
temet, csak. ennyit mond" ,,Hog fenébe tudod figtelemmel k vetni ,t f tttt
a ' 'r' l,istl tanfolyam az episzkopális egyháznáI, vagy transzparensek ké-
piac ingadozásait, beresni uag) ?eszíteni tobb ezer dollárt eg/ nap szt'tttl,'l,
benés nélbtil, amikor romobban heaersz, ha a sz l i munk'akcjzosség iilt,t l,
kell menned, és fekzaladt a barisnyád,!" Hát di héjban ennyi az éLetett.
Grace Srrrith \7hately, egy beruházási társaság és még j néhány ct111 , l
nokségi tagja, ídézeta Contlersations: WorkingWomen Talk About l ),,t,t,
a Man's Job (Beszélgetések:A férfiak munkáját végz n k) címrj nrrjl',''l
A mese végénHamupip ke koveti a herceget a palotába, val sz.írrtil'
azért, hogy boldogan élje a szabad id vel rendelkez n életét,nrí;i rrr,
nern hal. Valarrrikor minden n ilyen életre vágyakozott volna, de tllll ttt'tt
nem. A kitart éjfélirai)tés a nrinden n ben lakoz kett s vágyat Íc;r'lr
ki: hogy legyen értelmes munkájuk és értelmes emberi kapcsollrt,rrl,
Meddig kell nrég rrregfelezni a nap huszonnégy ráját, hogy jusson cl,'1i
munkára és a családra is? Meddig kell még a n nek kett s életet lrri,' ,
er
Jean Baker Miller: Nete Psycbolog1t ofwomen,12 , 131. old
132
' r,rt'iszlkban dolgoznia? Meg lehet-e terenrteni a harrrr niát az Életés
'lrrrrlirr kozott?
lJ,.Ir:íny n nek sikertil
megtalálni a varázslatos otvozetet, de ehhez
l' liisz.olgál vary alkot munka kell, arnely lehet séget ad arra, hogy
'lr
, liv..'rr jobban tudja beosztani saját idejéq vagy tobb otthon toltott
l,'rr'V.ll1 szriksége, hogy ossze tudja hangolni a magánéletet és a mun-
'
'l', lvi l'cladatokat. Rosemary Ruether így írja |e ery napját:,,Herc' a
: lll tll :tZ Amerikai Merodista Egyetemre megy be naPonta' én peclig
' l, rr irínyba nregyek a Howardra. Délben rnindannyian hazajoviink
,
|'',|, lrli. Aztán mindenki elmegy megint' engen't és Mirnit kivéve. Mirrri
llll'/l]e ! vagy játszik, én pedig olvasok. Néha a ftirdakadban tilve te-
, ttt t'Zt. Gondolkodom vagy írok. A legktilonboz bb helyzetekben
,'l'r.rrrl gondolkodni és írni. Gondolkodás kozben ryakran az egész|a-
, r l'itlrl<arítom. Gondolkodom, gondolkodom (kozben sikálok), aztán
l, 'l' ;lZ ít gép rnellé és gépelek, gépelek...
l!r'lrcz- rnegmondani, hogy a mindennapi teend k koztil mi az, ami
,,',,l,,itrlk rnin si.il, mert nem igazín tudom leválasztani a munkát rrrin-
t ,,rr'tlli lettjnkr l. A tanítás nekenr nem munka, inkább a lényerrr kitel-
,,l,'sc, akárcsak a gyereknevelés, a házimunka, az olvasás' az írás, egy
t' ,,l,
,r,'',' l békettintetésekre vagy a tiltott liturgiás kormeneteken...
''\lilírrlrennyire sok dolgorn van is, arra mindig jut id m' hogy este le-
t'' a foldre Beckyvel, Daviddel és Mimivel, és tnegnézzem veltik
','rt,tljctn
I,, I't'nc rajzfilmiiket."ea
|'1iy rrrásik alakalommal Ruether a kapitalizmusnak és a szocializrnus-
'',l (rrlarxiznrusnak) az otthonra gyakorolt ronrbol hatásár l beszélt.
Ilr'r liepitaliznrus elszigetelte an t és aházimunkát, akkor aszocializ-
''',r.' l,clcolvasztotta az elidegenedett munka férfias világába, ,,és aZ or.E-
1'
l,' 'lll l)lindossze egy háI szobírakorlátozra, magjaként pedig a trinékeny
1'
,,,l','ri kaPcsolatokat hagyta meg. Amint a kiilvilágban egymás után
l,'ll,'liLivizálják a krilonboz szerepeket, a család egyre kevésbéura saját
'',.,.ttt,rl<, és teljesen azok a társadalmi er k határozzák meg, amelyek
' t' l, tt sctrlnri hatalnra sincs.'' A szocialistáknak épprigy, nrint a ferrrinis-
'
lr, 'r llliIV Ruether, idézi SydneyCallahan, in:Tbe'WorkingMother,94_95.<l
133
 amelyet az éjf'éIiraijtés
t,rkrr.rk trjr,r li,'ll,lr'lrrrr,rlrrr ,tz rrltlron s./ol, r's rrrr'1il,rl,rlnr.r/ oltlrorr I rr gy znÍink azt a Primitív-ketti1szta1'
l ,' lrell j szerelemért
Imádság a fonadalmian
r

.l,rl.tnrlr.rrr lrt'1,'ltittl s/('r('l)('t, s ullyt lr,'1i1',,.r rrrrrrrL.rlr'lretriscl',t'li,'t, ',rrr,'lli

',';"',; nt jelez. Denise"i'lu'*ou
igaz t'orténet:
ptllitik;ri tli)rlti'sIl,rzlrt.rlt s,'ltk,ll szt'rr'.'st'l'I'.'tt li,t1rt'sr'li.íli rijr',r ,'sl,., ;:;r.'..- tijndérmese' hanem
hagyja hátra'
I
s
azérdemi munkát
otthonnal.""5 l l, ,llv ll n ne kérje a Íérfi'hogy
Mindnyá'jan aZt s7.crctn nl<, hn clrrltlIrcllratlrírnIi rrrlrgtrrtkrtil, lr,'1i'1 l
ho az érdemi munkát hagyiahátra'
s
életem és a n-runkárn eBy és ugyanaz..'' M.rnapsíg az. tlttlrtttl ('s.t tttrtttl',, l ,,;;;-:r'u';r,
".
kérje an t arra,
boldog harm niája f képp a szellemi n]unkát v gl' k cgy [riztlttylrs tr t, I' 'v, ssc t.
meg Er szt megbékly
znr'
gének kiváltsága. Számukra ez az osszeolvadás szervc7.cti vílt()7t,||'l\, 'l' r t,,,,u .cnki se pr bália
,e tilinc"lit meg Er sz
nélktil is nregval síthat ' De a legtobb n nek nincs ckkora sZcr(,ll( s(,ll k?'U'.'
r r, ,1iu ..nki .. h ségtink ne
Az ,,éjÍél''dilemmája épp olyan, mint az androgiinia problÓrrr,ij,r' l l, ' l l, '1iv cgymás i'a"'i r'alcgti"i c' 'unkank iránti
gyan sikeri.ilhet valakinek kisz rni a j& a ferfi- es a n i sz.crcprlr,il, 1

otthon és a munka világáb l egyaránt, mégpedig rigy, hogy t'tlr'lttr,

modell, egyéni minta jojjon létre? Nyilvánval , hogy ha a ntil< íctttt ,rl''l'
ják tartani saját integritásukat és a család egységét,át kell szcrv(,/lIl ' '
ennek rnegfelel en kell kialakítani a társadalmon beltili munkatrrcg.r; l 'r' r

(a munkaid t, a bolcs dei és vodai rendszert, a gyermekgoncltl7,trt r,

kell,
géIyt). Az is kézenfekv , hogy a családon beltili szerepek terén is ;,'l,,,
tlennek'
t s változásokra van sztikség. A férjnek és a feleségnek el kcll lr'1i,t,lr,, , ha kell'

egy jfajta életvitelt, és m dosítani kell torekvéseiket, ha mintlk.,tt, r, szív dik fe1'

oromtiket akarják lelni a létezéskínálta teljességben. , r('rr) csapfuk be az ait taz rsmeretlen el tt'e6

A n nek, ha arra az elhatározásra jut, hogy dolgozni fog, akktlt' .tt t ,t , '
el kell határo znia magát, hogy:
1. Ha dolgozik, akkor csak gy,hogy meg kell pr bálnia alalrít,rrrl
rnunkahelyi koriilményeket.
2. De csak rigy hagyhatja magára az otthont' ha kiadja a tobbie k l

házastárs, a gyerekek, a barátok _ szá;márea feladatokat: x Hy(,|

meknevelést, az otthonteremtést' azaz kÓzos emberi feladaturlk,rr

u5
Ros.nl"ry Ruether: .Home and Vork: Vomen's Roles and the Transformation ol tionary
j szerelemért (Prayer for Revolu
Values," in: Wonen: Neut Ditnensions, sze rk: Valcer J. Burkhardt, J. (Ramsey, N.J.: l t, isc l-evertov : I mád'ság a fonadalmian |975)'97'o'
;;Y''í'NewDirectionsBooks'
r t

'l'be
l,,r, ), irr: Freeing"f
Paulist Press, 1977), 82. o. 'h';;;;
135
134

medue volt (itt az oregasszony zavarja meg a medvék nyugalnr,rr t
torténet fejl désénekegyik mérfoldkove az 1872-es verzí , anr,'Itl,,,
el szor olti fel a betolakod a kislány a|akjfu, akit ekkor még Ez.t'istlr,r1,'
nak hívnak (csak kés bb lesz bel le Aranyhajli, majd Aranyfiirt()t.slt, t
nredvék pedig ekkor nyí|vánva| an teljes családot alkotnak.
Ez akét elem fontos szerepet tolt be a tanmesében. A népnlcs,.l, l,,,
és a tundérmesékben az aranyhaj megjelenése mindig az átszellcrtrrrl, ',,'
val képességet jelenti. Az anyagi vllág aranya (alma, toll, sztit v'r1
szalma formájátban) gyakran éles ellentétben áll a lélekben rejl arllrrrrt ,l
és ez a lélek csakis egy h sé vaBy egy h sn é lehet. Az aranyhaj trlirl,lr1'
az emberi lélek legbens bb világának értékeit és képességeit sz.irrrl,,,l'
zála, és egyben kifejezte azt a képességet, melynek segítségévelll)(.li,,.
lídíthetji.ik, és ,,lélekkel'' ruházhatjuk fel a durva természetet. A tt,,
korai változataiban nem emelték ki a medvék nemét és egymáslr,,z r,I
viszonyát, de gyakran úgy érezzik, hogy hímekr l van sz . Nctlt r,,,l,
len, hogy a nredvék csak a viktoriánus korszakot jellemz házia.ss,r1i ,l,
cs ítésévelnovik ki magukat családdá, és az aranyhajli leányka is ,.'r
ekkor lép be a torténetbe. A gyermek-n a korszak spirituális j,.ll',1,
lesz, a család pedig igen finom szerkezet erkolcsi szeffiéLlyéválili.'|', l,,,
a Medvepapa, a Medvemama és a kicsi bocs megjelenése éppen akk,,r',
tehet , amikor az elemi család ton van aÍe\é, hogy megszentelt krk, ,r,
ként a piedes ztá|ra emeIjék'
Ha torténetileg szemléljtik a mesét, azt lá vk, hogy a századl'tl,lll'
táján keletkez változatban a mese kozéppontjában már nem a trlt,rltr l
állnak, hanem Aranyfurtocske. Míg korábban a mese a torzsi szin(t,lt ,l,
család életének megzavarásár l sz lt, itt már áttev dik a hangsrily l)l'lIl'll l
az egyént jegyekkel rendelkez betolakod ra. A magányosan lr,,sr',l,
Aranyftirtocske, egyediiláll lévén,akár a 20. század egyik szem lyist.lir
pusának archetípusa is lehetne: nincsenek gyokerei, csak jon-megy, i' ,,
onmegval sít fogyaszt . A semmib l keriil el , nincs mir l mcsr'lrrr,
, (Szemben a H febérke hét torpéjével, a medvék nincsenek elbtjv,,l',
szépségétl, és nem hatja meg ket szomorri sorsa.)
Nemcsak Aranyftirrocske alakja válik egyre kidolgozottabbá' lr,rlr,,,,
megjelenik egy másik fontos motívum is: az ,,édesség'' motívunra' A trr,
el szor az 1889-es változatban trjnik fel, de mint a zabkását megctlr,,,tr'
138
Y l-
' l ( \:lli 1947-ben jelenik meg. Az 196O-as évek elejére már minden vál-
,r Iiicrrlelked és osszetett szerepet szán a méznek, és ezze| pá,rhuza-
' Aranyftirtocske viselkedése is megváltozik. A korai változatokban
'',
'rr
' ' ,rl.rrr rr-regjelenése kimondottan ellenséges cselekedetként értelmezést
'1' tl',ir k tségtelen tény, hogy mégígyis kevésbérosszindulatri, mint
nek számít r kavagy az oregasszony). Az id el rehaladtávai
' |,'',11
','l'ltirtocske ewre,,édesebb'' lesz - az eltévedt, megzavarodott kis-
,
'',,' ,'l,rsz.or kozombos, majd elmés meseh ssé novi ki magát. Kozben a
,,
'l','li is lassan olyanná váLnak, hogy akár egy Valt Disney fi]mbe is
'Il,'rrcnek' 1924-re a medvék ragaszkodnak ahhoz, hogy rovábbra is
'
l'
',r ' rl,' ;t kapcsolator a betolakod val, 7928-ban Aranyfi.irtocske teázni
,
tr ,''|ic1, és 1955-ben már Aranyftirtocske és édesanyja reggelivel ven-
,' Ir trlcg ket. Hanrnrel így foglalja ossze a mese torténelmi szirrrboli-
'1 rr ,,A I-nese stílusában és a ktilonboz elemekre fektetett hangsrilyban
, l ' 'r't'tliczett változások híven ttikrozik annak a társadalomnak a válto-
' ,,r, .rrrrclybe Aranyfiirtocske tartozik. Míg a korai víltozatok szigoni,
'' 'l, Irrrcs és áporodott légkore Mary Poppinsra emlékeztet, az ut bbiak
Ii...,tItc kétségtelentil az amerikai kertvárosok világa. Ha ez így folyta-
' lt:ttllarosan lesz olyan mesénk, amelyben Aranyfi.irtocske és a
l,l
'' lrr'lrrlcs egytitt sietnek az iskolába, Medvepapa pedig egytitt jár rc-
,rz ítjonnan kitalált Aranyfi.irt rirral. A társadalmi problémáknak
',,
'
Il 'll l('Zctt szerz az ellenséges betolakod és nemeslelkrí állat-ven-
l , l rt, ri tijrténetét kétségtelenril arrahasznílná fel, hogy a rasszizmusr l
'l' ' 1'.1ldabeszédet kerekítsen, és még talán arra is sok kertil, hogy
', rrrt'ltirt cske és a medvebocs egytitt utaznak iskolabuszon. Ahogy
l ,, t,' is ttlondta, a mítoszt nem a téma szi.ili, hanem a szerz ."|oo
\l' htlgy Aranyfiirtocske egyre vonz bbá válik, és hogy fokozatosan
r
,l licrtrl a medvékhez) arra a társadalmi jelenségre vlIígítrá, hogy
',',l',' licll szállnunk a radikális ,,másikkal,'' majd az ezt kovet folya-
.',r '.,,tlitt szervesen be kell olvasztanunk ezt a másikat onmagunkba.
I l' ll .l lllcse torténeti fejl dése az értelmezésegy bizonyos szintjén azt
l''l l.lls tcndenciát fejezi ki, hory a kapcsolatok rendszerében elmoz-
t''|,'' lil]yclhet meg a lényegi azonosságt l, a befelé fordulást l és a

kizír lagosságt l az érzelnli kapcsolatok olyan nr dja felé, amely ,r rrl
tottságot, a nrások számira val elérhet séget és a sokféleségetttjkrijzr
Ha azonban egyéni és pszichol giai szemszogb lvizsgáIjuk a tttt.,,, t
észrevehetjtik, hogy Aranyftirtocske nem más, mint az Ónmagát kt,tl',,
ember, aki rijabb és rijabb szerepekkel pr bálkozik, csakhogy nrcgt,rl,rl1,
identitását. A r-nedvék kapcsolatmodellje kísértetiesen hasonlíc lz ,'11,
létm djainak állapotaira, amelyeket a tranzakci elenrzés elméletc ,l l'',,
vetkez képp definiál: a sztil i én dont seket hoz, kritikus, néha l<i,v,.t, I
néha gondoskodik; a gyerrneki én pedig el van kényezLetve, felcl,itl,,,
engedelmes és passzív vagy pedig ravasz és osztonos. (Érdekes mtitl,,tt,
Medvepapa, a Medvematna és a bocs csak néhány éwel korábban j,.l, r,,
meg' mint ahogy Freud kidolgozta az egyéniség hárnras szerkezeti.rt. r,,
natkoz téziseit, és lebontotta a személyiségetszupereg ra, eg ra s i.l r ,,
r
A fejl d léleknek rijabb és rijabb szerepekkel kell pr bálkoznilr, rrr, 1 , l, r li s a n íltalánosan elterjedt kapcsolatát. Természetesen mindkett
kell tanulnia, hogyan viszonyuljon a tobbiekhez' aztán le kell vctni..'r
',
nern ill szerepeket és forgat konyveket, és ki kell alakítania igazi i,rrr,,,
gát' Aranyfi.irtocske a rr)ese elején ,,eltéved az erd ben,'' ami ,,ontrt;t1irrr,l
keresésének'' si szimb luma. Mindhárom medve szerepével kís rl,.r,
get, csak hogy rájojjon, rnelyik is felel me1az számíra, akárcsak k,1,
zeletbeli unokatestvére, Alíz, aki Csodaországban keresi onmag:it' t
el szor olyan szert iszik, amelyt l osszeme$f, aztán olyat, anlclyr''l
égimeszel lesz - igyekszik megtalálni azt a méretet, amellyel lrc trr'l
illeszkedni kornyezetébe, azt a szerePet' amely épp alkalmas arra, lt, '11t
kÖzvetít i szerePet toltson be a rrrásokkal val találkozásban.
Végtil Aranyftirtocske a nredvebocs zabkasíjat eszi meg (merr cz z lrl' r ,Il,rr,l,i:rn azon kell lenntink, hogy megteremtsiik onmagunk."102
neki), az székébetil le (amely osszetorik a srilya alatt), és az íyy,ll,,,,
szenderul álorrrba (nrert azt sokkal kényelrnesebbnek találja, n]inr :t t,,|'
bit). Csak a gyern-rek szerePe illik rá. Végtil felfedezik t. Akárcs.rl'
lányoknak a val életben, neki is végig kell hallgatnia a vádakat: rcgl(.1,,
szt ba stillyedt, elvesztette auton miáját, b nt kovetett el -,'megtl1i,r,lr
ontudatát,'' nem vállalta a felel sséget saját életéért.,,De Aranyftirt<jt sl,, r
a medvék házában szerzett tapasztalatai legalább arra nregtanítják, lr,'1it
gyermeki létbe val regresszi nem nyrijt rrrenekvést a feln tt v.rl,
problérnái el l. A tort net szerint az onmagunkká válás folyatrratlr,rz,',l
140
T -l
' .,l,l(lik, hogy az egyén pontosan rrreghatározza, mit jeIent számára a
,'l, ivcl val
kapcsolat."tot
\',;gtil vissza kell térnie az erd be, alényegi egyedtiláll ságba, arrrelyre
I ll()[[' kot déseit l és fi.igg ségétl megfosztva, és vállalnia kell a fe-
l,",stigct onmagáért. A magányosság a sorsa. A meghittségen tírl kell
|'lll, s cz.t a folyarnatot mindig lijra és rijra kell kezdeni.
,'\ rlrnyfiirtocske torténetében a természet és a kultrira ér kei egynrás-
,| ''r,'Inbeállítva jelennek meg. Más sz val élve, a mese szembeáIIírja azt,
,'lll .l(l()tt számunkra, és amit mi határozunk meg. Akárcsak Aranyftir-
' '.lic, rlinden ember abb l nyeri energíáját és tápanyagát, hogy beleil-
,
; 'l,t'tlik egy ,,természetes'' szerepbe _ végtil észreveszi',hogy ez a sze-
;'.,,'rrl illik rá. Nem engedhetjÍik, hogy a biol gia és a szokás hatalma
' lllvlls.l élettinket: ,,Nincs értelme, ''' hogy,természetesnek" fog1uL 1.1
'l' .l lcrmészetnek, de ha rajtuk m lna, ho5y kihal-e az emberífaj, az
r tt'rtrrészet része lenne. Természetes bennunk az akésztetés, hogy
,, 1i ',lilrjuk váItoztatni ezeket a viszonyokaÍ, s ez azzal is sokkal inkább
','('egyeztethet hogy nagyobb esélyi.ink legyen az életben maradás-
'
't
l
'\ rrrindent áthat érzelmi labilitás és a stressz mellett az enrberi ter-
álland alakítása és az a képesség,
' ,.'/('t alaPvet vonása a jellem
,,',, llt,cl befolyásolni tudjuk, hogy milyen irányban fejl dtink, Iegyen az
,l ekár rossz...
'r 1,
',
( )ly:rnok vagyunk, amilyenné tetdik magunkat, és amíg élÍink,addig
ll.r azt fekételezzik, hogy Aranyftirtocske egyszer en csak rossz
|,' lr,'rr l<opogtatott' és hogy egy nap még megtalálja a helyet, ahová beil-
, l,l , rlilitlr azt kell mondanunk, hogy egyéniségeegész életébenkiforrat-
|''r sosenr fog tanulni, a beavatásnak, kapcsolatkialakításnak és
ttt,tt'ad,
,
',,, r., z l crenciá nak ugyanazon f'ázísaín kell mindig végigmennie, és sosenr
|, '" lit1l-lcs belépni a boldogság és a teljes élet kapuján. De ha a mese di-
,
ll' rr, lhcinr: 313. o.
1 1'
'1, 'r
h/ Dinnerstein: Tbe Mermaid and tbe Minotaur, Sexual Anangetnents and tbe
t,,,,,, r,l ! alaise
r (New York: Harper & Row, 1 976), 9, 12, 22. o. 4. fejezet.
141
 I
namikus olvasatát tekintjtik, akkor Aranyfi.irtocske a ttindérmes k lr,'','
n i koztil a transzcendencia legtokéletesebb szimb lumaként jelt.rrrI
meg. Az adja erejét, hogy visszatér az erd be. Nincs olyan kapct,'l.,r
amely onmagában teljessé tehetné életét.Visszatér a\ényegi egyecltil.rll,,
ságvílígába, mely az auton m kapcsolatok alapjfuképezi, mert a l.rlill1'llll
Negyedik fejezet
teremti meg egyensrilyt a meghittség és az egyéni magínszféra, l st,
^z
rep és az identitás, a másikhoz val kot dés és az onmegval sítás, ll ll l \ r:rnyftirtocske és a tokéletes család keresése
nrészet és a kultrira kozott.
Aranyfrirtocske otthon érzi magát az erd ben.

1irilbb ember meg van gy z dve Martin Buber állításának helyességé-

l,
l, rrrisz.erint ,,a val éler találkozások sora." Ésmégis, míra ezek aIét-
,'l.'.'gletnek számít kapcsolatok és érzelmek a reljes emberi fejl dés
l, 1''''.'1iyobb akadíiyaivá válnak. Néhányan még odáig is elmerészkednek,
l' '1't .t7.t áI|í!ák, hogy a család, a szeretet megnyilvánulásának els dleges
,, lt ,'zíne ,,ebben az évszízadban nem más, mint a aIílkozások elkeriilé-

''','l, tijkéletesített formája.''

l 1iy dolog azonban nyilvánval mindannyiunk számára: az emberi
l l, li('scdés és a pszichol giai fejl dés - legyen sz akár a férfiakr l, akár
, ,,,,kr'tjl - csak kapcsolatok révénval sulhat meg' Az auton miához
'''l,,.ri kapcsolat kell, de ugyanakkor_Ösák az oníl| sággal léphetji.ik át
,',rr'rli Ilatítrait. Kapcsolataink segítségévelbízhatunk csak írgy másokban,
l,',1,t, e7. stgítsen meger síteni az onmagunkba vetett hitet. Ekképp az
,''l,,'ri rintkezés a teon mia alapja, alétezésazon áIIapota, zmelyben az
','l,r.t1;:ínak val elégségességés az onelégiiltségmegbéké|az ontransz-
, rr,Ir'rlciával és az esetlegességgel. Az egyén csak egy ilyen világban tudja
'lll l'l('rclrrteni az egyensrilyt minden létez kkel, valamint magának a
j'ttr,'lt l7- a|apjával. A létezésnek az a cé|ja, hogy létrehozzuk ezÍ az
I ,
'r'trL.
rr I< szárrrára a feladatot ,jellegzetes kett sség teszi bonyolultabbá.
"\
\ a szocía\izáci révénnagyobb sziikségrik van a valakihez tar-
rr,''|trrck
l '/'|\|:l; nrind meggy z déstik, mind pedig kommunikáci s készségiik
,' j,lbban fel vannak arra készítve,hogy kapcsolataikban találják meg
',lr
,lrr,'ljcsedést, mint a ferfiak. A férfiak már kiskorukban kiválnak a kap-
,,l.rr,rlrb l ered fugg ségb l, és megtanulják, hogyan találják rleg a

142 143
 I
namikus olvasatát tekintjtik' akkor Aranyfiirtocske a tiindérmes k lr,'''
n i koztil a transzcendencia legtokéletesebb szimb lumaként jclr.rrrI
meg. Az adja erejét, hogy visszatér az erd be. Nincs olyan kapc.,,l.,l
amely onmagában teljessé tehetné életét.Visszatér alényegt egyedtll.rll, '

ság világába, mely az auton m kapcsolatok aIapjátképezi, mert a l]llll'',lll\

Negyedik fejezer
teremti meg^z egyensrilyt a meghittség és az egyéni magánszféra, ;l s,.,
rep és az identitás, a másikhoz val kot dés és az onmegval sítá.s,:l ll l \ r:rnyfi.irtocske és a tokéletes család keresése
mészet és a kulnira kozott'
Aranyftirtocske otthon érzi nlagát az erd ben.

l, 1,r.hb e mber meg van ry z dve Martin Buber állításának helyességé-

I rrriszcrint ,,a val é|et találkozásoÉ sora.'' Ésmégis, mára ezek a lét-
,'l.'.igletnek számít kapcsolatok és érzelmek a teljes emberi fejl dés
,''',tiyobb akadáIyaivá válnak. Néhányan nrég odáig is elmerészkednek,
'''1',\'.t7.t á||í!ák,hogy a család, a szeretet mcgnyilvánulásának els dleges
' , lr',,zírlc ,,ebben az évszázadban nem más, mint aaláIkozísok elkeri'ilé-
',,
l' tijkéIetesített formája."
l 1iy clolog azonban nyilvánval mindannyiunk számára: az emberi
t ,r' llt.scclés és a pszichol giai fejl dés - legyen sz akár aÍérfiakr l, akár
' r,',l'r'tjl - csak kapcsolatok révénval sulhat meg. Az auton nriához
'''l,,'ri kaPcsolat kell, de ugyanakkor'Ösák az oná|I sággal
léphetji.jk át
,',rrrli llatl'rrait. Kapcsolataink segítségévelbízhatunk csak gy másokban,
l'',1.l' cZ sr:'gítsen meger síteni az onmagunkba vetett hitet. Ekképp az

','l','r'i rintkezés a teon mia a\apja, a\étezés azon áIlapota, ameIyben az

rrrr,t1ilinlk val elégségességés az onelégultség megbékéIaz ontransz-
, rr,lt'llciával és az esetlegességgel. Az eryén csak egy ilyen világban tudja

'rr' 1,lt't'Cl-'l1[ Íli az egyensrilyt minden létez kkel, valamint magának a

l'trrr'li :t7. alapjával. A létezésnek az a cé|ja, hogy létrehozzuk ezr az
l,'r't)1.
rrril< szár'rrára a feladatot jellegzetes kect sség teszi bonyolultabbá.
"\
t r,,,lirtck l szoctalrizáci révénnagyobb sziikségtik van a valakihez ÍaÍ-
,,. l\lil; nrind rneggy z déstik, mind pedig kommunikáci s készségiik
'' ','', j,lbban fel vannak arra készítve,hogy kapcsolataikban találják rneg
' l 'r,.ljcsedést, nrint a ferfiak.A férfiak már kiskorukban kiválnak a kap-
''l,r,,lrb<il ered ftgg ségb l, és megtanulják, hogyan találják nreg a

142 143
kiteljesedést a vállalkozásban, a teljesítményben és a nrásokt l cltt\,,
''
dicséretben. Gyakran egyoldalri tehft az a kapcsolat, arnelyre nekik szrrl,
ség{ik van, hisz nem a kolcsonosségen alapul, és eg juk meger sítÚst,tr, l
ar ányalan s zii ks é gét ttikrozi.
A n k ezze| szetnben igen nagyra értékelikazínterperszonális k,r1,
csolatokat, rendkívÍjli kapcsolatteremr képességrik azonban kcctí,s lr,'
tések csapdájába ejtl ket. Ha azt az !taÍ' válaszják, amelyet a férli,rl, 1'
része, azaz élettiket nern kizár lag egyetlen jelent ségteljes kapcs,,l.rr,
építikfel, akkor abnornrálisnak tartják ket. De ha ezt az utat vállszt1.rl
akkor gyakran net'ncsak hogy trilságosan kot dnek partneri.ikhoz, lt,trt, l,,
át is alakítják házastársukat - vaw, házasságon kívtil',a szeretett [('rlll
nagy Ő él.tnogy'ágnál is nagyobb képét,arnely trtitl,l, r,
megalkotják
^
kívánságuknak rrregfelel, és ry vélik, hogy k rnaguk tokéletescrl ;rll,',l
masak arra, hogy kielégítsékminden sztikségletét.Így szereltll... t,,'
^
gyakran nregfeledkezik arr l, hogy víl\alja a felel sséget saját mage rrr,'1i
er sítéséért'inkább az életében fontos másik embert I vár1a és kiiv,.t, l,
ezt a nleger sítést.A n i szocja|tzáci eredn-rényeképp kialakul a ttl.t,tl
kozpontriság, valarnint a helyeslésvár reflexek, s ezek arra konclici,,lr'rI
ják a n ket, hogy csak akkor érezzék nragukat j l, ha a fontos ,,rrrásilicl r'
cselekszenek. Már korábban beszélti.ink r la, hogy ilyen esetekben ,r rr, 'l
rnennyire teljesíthetetlen dolgokat vírnak el gyermekeikt l és társtrlir,,l
és arr l is, hogy ezek a helyzetek abszolírt kotottséget szi.ilnek, atrti ,r,.t
eredményezi, hogy a n k folyamatos meger sítésrevárnak. Minc]cz l,,
zonyos érteler-r-rben megfordítja a személyiség kielégtiléséneknc,rttt.rlr,'
modelljét.
A sz ke herceg, a n^gy Ő csakis Csipker zsika, H fehérke cs l l'r
nrupip ke kivetítésekéntlétezhet. Ahogy a n ontudatra ébred cgzi','
tenciális álmáb l és alárendeltségéb l' a na;y Ő széttoredezik sz-crct,',l'
ké, barátokká és férjekké. A szeretett férfi sokoldalri kell, hogy lcgy,'',,
képesnek kell lennie arra, hogy el tudja játszani mindazokat a szerc1lt.lrr,t
(barátot és szeret t egyarínt), amelyeket egy dinarnikus kapcsolat i1i,.
nyel. Nincs tokéletes n mert tokéletes férfi sincs.
'
Ahogy a n khelyzete változott, ,gy változott l-neg radikálisln l'.'
zastársukkal szernbeni elvárásuk is' Az amerikai családok rr-rindos.szc lr,
szízalíkaillik bele abba a tipikus képbe, hogy a ferj dolgozik, és eltlrr j.r ',
144
, |' rtigct s a gyerekeket. Az arrrerikai n k 50 százaléka r-rrár aktív dolgo_
'' r's cz.eknek tobb nrint fele egyedtil á\l n : ozvegyek, elváltak vagy
rl' liiil n élnek férjtikt l, illetve egyedtiiallok, akik soha nerrr is voltak
l,'ltt,il. I:gyn identitásátt-tlatnárnel:nazanyaság,agyern-reknevelésésa
t,l,'st:grc hárul feladatok adják meg. Kiszabadult abbol a szrjk és korlá-
r , rlt a társadalon-r zírtabe.
',n i szféráb \," ahová
r'rreghatározott társadalrni szereP elvesztése révénsok n
"\ I)()ntosan
,
''1 r,lt'rltitásra és élettérre tett szert. Néhány n t azonban kissé rrregzavart
,rlregszokott renden kíviil helyezett, valarrrint rrreg is bénítottez a
rlt,,7;|s, rrrivel váratlan helyzetekkel találták rlragukat szenrbe. A folya-
',' ,, rrrirlclkét esetben oda vezetett, hogy a társ nregválasztísa n1ég fonto-
'l'l' lctt. Hol fogja ez az,, j n '' nregtalálni azt az ,,ítj férÍit,"aki rrregfe-
t l rz,llinak a változ szerepeknek, arnelyeket a szernélyes auron rnia
'''' lil,ivlinhac? Az elvárások tertnészetszer leg egyre nagyobbak letcek, és
'rrt'ti)bbet koveteltjnk a ferfitol. Lehetséges énjeink felfedezése és
,;,,,'l,lilí.sa _ u'ni az auton mia egyik fontos eletrre - rnegzavarhatja és
','r',ztr',ilharja parcneriinket. Vajon lépésttud-e tartani a házasság és a
irlr zr'r-rénye - a nrár rneglév forrlában _ lzza| a szerkezeti fcj1 -
'l'r,l
szociol gusok ,,kvanturr'r ugrásnak'' neveznek?
|' '.,, l, eIllelyet a
'\ nílk egyel re rr-rég a régi és az j kozott tátong id eltolodásban
, ,.r, ,litllnak. De az onmagukr l alkotott képben bekovetkez váItozás és
, ,,rrlill(lságra val torekvésiik íltalános krízishelyzetet terelntett tár-
^
,,lrlrrri struktrirákban: ,,Korunk beleren-reg az ontol giai világkép ossze-
',''l'rs.íllr. A morális érrékrend,a társadaln-ri szerkezet, a kornlány, az
r lr.lz' l
gazdasíg, :n1aga az egyeznényeken alapul val ság is n-rcgre meg
' ' rll,rz-lis srilya alatt, akárcsak az éIet és a társadalomban lejácsz d fo-
I, rrrr.r(rrli urogott meghriz d elvek, egysz val osszeomlik minden, ami-
,, ''.r1.it világunkat építettiik. Mindeddig tudtuk, kik vagyunk, és miért
,1it'rrItli itt. Már nem rrrrikodik az avtlíg, an-rely kétezer él'vel ezel tt jott
l, rt,', Ú.s bizonyos el feltevések alapján kialakított egy képet az etrrberr l,
I r''rrrr]l, a val ságr i, az erkolcsi és r-rretafizikai világrendr l, s arrrely _
1' r,.zLcr-rciális létezéstinkszenlPontiáb l - hárorrrszíz éwel eze| u kez-
l','l,'rt. Ilnnek a világnak az ideje lejárt, paradigrr-rái folyarrratosxn lIo-
',lrr'rli cl, nincsenek t-nár tlleg azok az eszkozok és viszonyítísi porrtok,
'''', It,'|ilrez képcst r-negérthernénksaját világunkat. olyenok vluytlnl<'

mint a rajzfilmekben szerepl macska, aki, miután elérte a szakadí.k,,t,
mégkapáI zik a leveg ben, és csak aztán veszi észre, hogy a lábn ,rl,'l
kifutott aalaj, és csak annyit mond: >Hoppáré."
Elcsriszás van akozott, hogy mikor ér véget egy kor, és mikor fctlr.l
ztik fel, hogy véget ért. Mi ennek az eltol dásnak a gyermekci v,r
gyunk."1o3
Még nincsenek forgat konyvek és minták arra, milyen Iesz az rij vil,r1i,
de egy dolog biztos: a legfontosabb kapcsolat továbbra is a házasság (.s ,r
család lesz - de ezen kapcsolátok kizár lagossága, a kapcsolaton llclrtlr
szerepek megosztása és a kapcsolatok tart ssága m dosulni fog, és rr,,
hány esetben alapvet en megvá|tozhat. Egyre tobben fogják az egyc<lti
áll sággal jár auton rniát választani.
Akárcsak a mítoszok Eurtidikéjét, a nosztalgikus és konyorg lr,rrr
gok visszacsábítanak majd régi, biztonságos szerepiinkhoz. De v.t,i,
hogy visszafordulunk, nem csak saját lelkunket, de a társadalmat is rlrc1i
bénítjuk.
Egetlen bibánk az r.,olt, bogl nem t rttinh ki a családi b rb l, és nerrt tttr
neklltt;nb el messzire, és abottunk aalami érdernlegeset a saját feltétcl,,tttl
mellett.
Marianne - Ingmar Bergman: Jelenetek. egl bázasságb l (ford. oszt,'vir,
Cccíli,r
,,A boldog családok mind hasonl k egymáshoz, minden boldogt,rl,rrr
család a maga m dján az.''|oa Ezekkel a szavakkal kezd dik Tolsztoj Att
na Kareninája, és ebben az egy mondatban benne van a regény montlltttt
vaI jt ha emberi kapcsolataink nem felelnek'meg'a társadalmi nortttlilr
nak, az csak boldogtalanságot eredményezhet' A téma nagyon is helyt rr
val volt abban a korban és társadalmi osztályban, amelyet a csalí.l,,lr
beli'ili szigorri hierarchia és el írások jellemeztek.
Ma már ennek pont az eIlenkez je ígaz. A mi világunkban rll,ír'
,,tipikus,'' a társadalmi normáknak leginkább megfelel családokba ki'I
l0r
Jean Houston: .Re-seeding America: The American Psyche as a Garden of Delights"
Journal of Humanistic Psychologrl, 18. évfolyam, 1.téli szám, 7978,7_8. o.
l0a
Nérn.th Lászl fordítása.
146
_T
"rli bc a boldogtalanság. A házaséIet és a család problémái manapság
' ll llclll abb l ad dnak, hogy eltérrink a normákt l, hanem abb l, hogy
Á
stresszhelyzetek, az osszeomlások inkább a
''1'','zkodunk hozzájuk.
' ,l.',l szerkezetéb l ad dnak, nem pedigaz eryénijellemb l'
l)t: nem akarjuk bevallani, hogy alapvet problémák vannak a család
,Ir;rvt't szerkezetében. Inkább tekintjtik ezeket egyéni és egyedi prob-
l','r,rlirlak, arnelyeket a megszokott m don gy ryítani lehet. A n k kti-
l 'rlrrsCll ki vannak téve a brjntudat érzésének,ha a társadalomban olyan
, l('|)ct toltenek be, arni korábban nem volt megszokott. A dolgoz n t
l, a család széthullásával, vagy a frigid feleséget a házasságtoréssel.
'' 'ljtlk
l;,r,'lisz.tink b nbakot találni, és meghatározni a normíkt l val eltérés
r' ll,'1i('t, semhogy felismernénk, hogy magának aházasságí koteléknek és
, ,',.rl,iclnak a szerkezetében van a hiba. Csak a problémák ttineteit ke-
'l1rrli, s nem a probléma gyÓkeréhez pr bálunk eljutni' Házassági ta-
,,'r..lísokra járunk, személyiségfejleszt , konfliktuskezel , onismereti
''',
,
'rrl''iz-alom-fejleszt kurzusokon vesziink részt, és sziil knek és test-
,','lirrck tartott csoPortfoglalkozásokra iratkozunk be.
V.rl<ijában arr l van sz ,hogy ha bevalljuk magunknak, hogy a család
l,,,r','g b l ad d an széthullott' és alapvet baj van vele, akkor a társa-
l,lrrli kommunikáci s és politikai rendszer teljes szovedékét veszéIyez-
t
,, rl,rli. A társadalmi egyiittélés normáit és szabályait a civíIizáci bolcs -
r' |,r'tt a családban kell rnegtanulnunk. A változásnak azíntézményrend-
, r lcg sibb paradigmájít l, a családb l kell kiindulnia, legyen sz akár
l' 'r r .r,l:llot'nr l, akár fejl désr l.
A sz.ociol gusok a családszerkezetnek arr I ahatározott eltol dásár l
,,ztilIlek, ame|y a,,szimmetrikus család'' felé vezet, s amely olyan egy-
l,,
,, 1i' ,rrrlclyben a szerepek nem szerinti elosztása minimális. Napjainkban
, f rji.ikkel egytitt részt vesznek a családfenntartásban, de elkerul-
'y''k
,r
l', tr'tlclrtil yan ew másik állásuk is, mivel aferjek nem veszik ki a részii-
l , r .r lráztartás és a gyereknevelés feladataib l. De a legtobb szociol gus
'l'littt lt folyamat folytat dni fog, és a családon beltili munkamegosztás
' 11t'r.' szitnmetrikusabb lesz. A feminista torekvések éPPtgy, mint az
,',ll.tt it'l, el segítik a ,hogy aférfiak és a n k víIágakozeledjen egymás-
l',,.' .,Századunkban a n k a házimunka mellett elvállalnak még egy áI-
ll..l',llllelyet minden ktilonosebb é|vezet nélkul végeznek, és a férfiak is
147

nénri részt víllalnak a házirrrunkáb l, de nenl igazán lelik benne or<irrrtr
ket .'. A jov századra_ u 1970-es években megkezdett folyamat r('vt'rr
_ eljutunk oda, hogy ahelyett, hogy a) a férfinak és a n nek is egy ílllrl,r
van b) a n nek két helyen kell helytállnia, mikozben a férfinak csak c1iv
helyen, c) végi.il rnindkett jtikre két meger ltet ÍeIadat hárul. l']lrk,'r
val sul rrrajd nreg a teljes szimrnetria' A két állás helyét néry fogja l'r'
rolteni.
Ery 1|yen, az otthonon kíwli világhoz f z íjfajta kapcsolat hatíss,rl
Iesz az otthonon beltili világra, és fordítva. - Ha gyerekeink leszncli
rrrondja egyre tobb feleség -, te is annyit fogsz veliik ror dni, min! t1tt'
- Ha az én karrierern érdekében kell majd elkoltozntink, fog ez anrryrt
nyonrni a latban, rnint a tiéd?
... A konfliktus elkeriilhetetlen lesz. Tobb válás lesz, mert az ctrtl'.'
rek lényegesen sokoldalribb alkalmazkodást várnak el egymást l' n]crl .l
két otthonon kíviili munka osszeiitkozésbe keri.il a két otthoni murrk,r
val, a feladat egyre nagyobb lesz, és egyre kevesebben tudnak majd rrrirr
clennek rnegfelelni."
los
Nyilvánval , hogy egy ilyen szimmetrikus elrendezésnek hatalrrr.r,,
szerePe van a n k auton rniájának rnegterenrtésében. A folyarrrat sz,,..
ol giai lendtilete j l megalapozott, és onrnagát viszi el re. De sokal<l'',rr'
felnrertilhet a kérdés,hogy tényleg ez-e a Iegjobb a férfinak, a n nck,
gyerekeknek és az egész társadalorrrnak?
Dorothy Dinnerstein pszichol gus erre a kérdésre meglehet scrr
provokarív választ ad a The Mermaid and tbe Minotaur (A sell .s
minotaurusz) círnri konyvében. Dinnerstein azon állásponton virll,
^z
hogy az egyéni, társadalrni és politikai neur zis, arnely korunk egyilt
jellemz jelensége, els dlegesen abb l ad dik, hogy a gyermeknevcltis
korai szakaszának fe|adatai kizír Iag a n re hárulnak. Nem jc{onsli1i,
hogy az anyíkhoz val kot dést okoljuk társadalmi bajainkért. Alrrr
Dinnerstein nézetébenegyedtiláll , az az, hogy a probléma gyokcr t
gyerrrreknevelési feladatok megosztásában látja, nem pedig a névcltls
rr-r djában.
r05
Michael Yong, Peter'Wilnrott: 7'lre Sytvnetrical Farnill (New York: Pantheon Boolis,
1973),278. o.
148
Tr
ht. hogy a csecserrr k a n kt l
kapnak kizár lagos és feltétlen gon- I
|,
''litlclást, olyan fantáziákra és elvárásokra csábítja ket, amelyeknek
, Il','rtilhetetlenr'il ossze kell omlaniuk, mert ,,olyan fantiziavilág, arnely
rrrtrlttlrtikuSan engedelmeskedik kívánságaiknak, s t még meg is el zi
,',,|i:tt.'' Az ,,anyáskodás'' hatására kialakul elvárások (vagl, az ennek
l,r'rrryÍban felszínre tor érzések,hogy becsaptak minket) oda vezetnek,
l','1iy indirekt rn don orvosoljuk ezt a traunrát: hatalonrra toreksztink,
l,''zz:í rtésre tesztink szert' és feladatokra vállalkozunk. A siker érzése
l ,l1,,',tolhat minket a passzív, meger ltetést nem kíván vágyteljestilés
' l\'('\Zítctt orornéért.A hatalorn els formája, amellyel a gyernrek rnegis-
''', licclik,
r az abszolít n i akarat, arnelyre automatikus an így reagálunk,
l',,1iv clfogadjuk az apai tekintélyt az anyai zsarnokság l mentes mene-
,l, l,.litir-rt: ,,a kisgyermekkor végénannak a lehet sége, hogy írhelyezhet-
.r rrrásik szi'il re a fÍiggés, megadás érzését- akinek eltér neme azílj
',,l',
l',,,let, a Íiszta lap rem nyét hordozza - arra csábít benníinket, hogy
l'' l,' 1' ii rr k a f érfidorninancia csapdájába.'' 06
j
l
|''zcntril az,hogy a gyerrneknevelés kizár lag a n k privilégiurna, rrra-
1 ,,,r1 vonja azt a szimbiotikus, de egyben neurotikus kapcsolatrendszert,
r
,,',,'ly a n k által felnevelt férfiak és a n k által felnevelt n k kozott
l, rr,'jiin. A szenrélyes tapasztalat aszimmetriája a társadalmí apasztalat
,r
rrrr'1,rrsz.tottSágáhozvezet, Az anyatejen nevelkedett társadalomban lev ,
ll'''ll tlagy változatosságot lnutat bajok osszeftiggéseit Dinnerstein a
l ,,r',.rl<cz képp v1lágíja meg: a torzulás nenrcsak a hatalom gyakorlásí-
,r
l , r lr illctve onmagunk hatalom alá rendelésébenvan jelen, hanem a sikerre
, rl,, lr nyszeres torekvésben és a munkaszindr mában is, akárcsak a
l',l.rllrtlz és a n i testhez val viszonyulásban, az erotikus kapcsolatok-
l,rrl ('s a vallásosságban. Az a paradox he|yzet áII el , hogy ,,az emberi
',','litllritás si sarkkove'' egyben az,,emberiség k rtanának si sarkko-
,, '' is. Dinnerstein nagyhatásri elmélete azt sugallja, hogy csak rigy tu-
,r
,lrrrrli víltozásokat kieszkozolni a férfi-n kapcsolatban és a társadalonr
''','rlicz-ctében, ha,,a férfiak is a legteljesebb nrértékben részt vesznek a
|'\ |'l l))cknevelés korai szakaszában'"|07
I rrrrrt'rstein: 176, 186, o,
ll'r,l , 77,89. o.
149
 Az erotikus kapcsolatokban érezhet visszásságok ;rlrl', 'I l
''rrrrl \'r'j]t'L rrenr ér éretlenség. Maga a kapcsolat igen torékeny,
pontb i fontosak, hogy a n k mennyire tudnak kiteljcsctlrrr ,r ',' r |' l rrr,'ll ,t szitrrtnetrikus társadalmi rend novekv elvárásainak.

férfi mellett, ak]hez az életijket kotik. A n k által felnevclt l,,'l,,i ' ' rt, l' r
'li,
ez.t rrrutatják, hogy ha a gyermeknevelés csak az egyik
val színriséggeI, ugyanazt az egotáPlál gondoskodást v,irj,rl, ,l t
'',,|,,'l,,'''','t, annak az a legsrilyosabb kovetkezménye, hogy a
gukt l, anrit anyjukt l kaptak. Mivel a férfi ',hajlik arra, lt,'1it , l''l ,,/('|'cpck egyre inkább elválnak egymást l. Philip Slater
testének korlátlan eléréseáItaI jraéIje a csecsem kor ltltcrry,'t' , 1' lr,'Il\' l lt ,k azzal a szi.il vel azonosít:1ík nragukat leginkább,
1 , 'l,,'r"tlglctcsen játssza netni szerepét. Mások arra a kovet-
1

tívvágyak teljesÍilését,''arrafog torekedni, hogy teljescn llirt,,l l''

a n-rásik testét. Az anya nevelte n k sokkal empatikusahll;tli l, ' lIlIl llr.rIi' Il<lgy ha a két sziil szerepe nagyon eiktlonril egy-
'.,,
r

n szexuális spontaneitása és agresszivitása az anya dorlrirr,lll( l l| 'l ' ,, ,',r'|\,t'zrctheti a gyerek egészségesérzelmi állapotát.109
Íe| a férÍípartnerben, ezért a szocializáci s folyamat igycliszrl,, , ,
' ,lrrr, '''tl.tst,li tertnészetesen kevésbéérvényesek azokban a csa-
tani a n kben. A n k inkább arra torekednek, hogy oriitttt'l tr1r,1, '|'' 'l 'r
szt'r'l<cz'etj felosztás nem a hagyornányos m don alakui.
nerl pedig arra, hogy onrr-ragukat fuadják az éIvezetnek U gY,r r'r l' r I
' lll |,l( l(, is cgytitt él, a sztil i
szerepek éles elk lontilésének
félnek annyira a meghittséggel jár fizikai és érzelmi kot,j..l,l,,r,'l , |' ttt lr
'rrrpítja a szi.il ket helyettesít személyek
jelenléte. A
hogy ez fényt deríthet legbens bb énjukre: ,,A n konnyt'rr l,l, l , :,
',l,, l,'lt.'t :rz olyan családoknál, ahol csak az egyik szr'il ne-
férfiban a feltétlen, határtalan, gyámoltalan gyermeki S7Cltt,t'rlr li r l r
' ','' l , l't't,ll;ír cz a jclenség sokkal ossZetettebb')

férfihagyja, akkor a n megrengeti a feln ttsé gge| 1ár hlll,tl,,t,,, ' ,
azt a tudatot, hogy képes ellen rzése aIá vonni a kulvil:igor; 'r r'' .!
gyenge' de a vad és nreztelen kisbabát is kihozhatja bel l..
A férfiak rrregpr bálják kikuszobolni ezt a veszélyt ;'t't t,ll, l,
lyarnatos késztetéstéreznek arra, hogy mindig és mintlcrrrrtt , 'l
tézrr'rényeket hozzanak létre, amelyek megktilonboztcrilt ll l,'t lr,l ,,
n kec. Titkos társaságok, klubok' vadászatok, biliárdtcrrlr..'li ,', l,,l
- nrind azt a célt szolgáIják, hogy a ferfiak kiszabaduljar-r,rli ,t r','l.
al l, rnenedéket jelentenek, ahol visszanyerhetik onbiz.llrrrttlt,tl' ',',
miájukat és mélt ságukat annak a moh és vad vágynnli ,t r',tl,tr.
szemben, hogy átadják nragukat a fijgg ségnek.''lo8
Az erotikus kapcsolatban tehát a férfi és a n foly;lIrr,llll','lll l.'
rnétli és írjraéliazokat az a|apvet érzéseket' amelyekl<cl t'l,'isz, 't
gyerrnek kapcsolatban találkozott. Természetesen ncll)(s,tlr , ,l
érzéseketélik rijra, de ezeknek van dont jelent ségiik' Mlit r'|'r',l|'
, r 1't r t t'l( szít'rlíraegyarínt az az els Lépésaz egyéniségteljes
l,l, rrlirrc{ nraga, mind pedig gyermekei számára _, afelé,
' l1r r' t ,l \Zcrcpet' amelynek oly sok n áIdozatul esett: az anya:t
,
,l ll l trrrtlt'rsLcin világosan megmondja, hogy ,'Lejárrt az anyaság
''|,,.,,'1,.,'" a sor. Néhányafl azt áIlítják,hogy ez eleve
lehe-
t ,l, rl,' , s rlrjli kozotti biol giai ktilonbseg és a gondoskodásra
''ll llll'llt l )iIlnersrein és mások szerint alán aránytalanul nagy
I , l,' It,'ztrltli lr sztjlés utáni eml s reflexekre rr-rint lelki jeienségre,
, ll IllI lt,ll]y jclent séget tulajdonítunk az anyaság n-rítoszának.
l ',,, ll, rr rrrcgfeledkeztiink a rnindkét szn\ áLnli gyerekneve-
''| 'l'',',, rrll.rjdonságokr l, valamint azt is figyelembe kell ven-
' ; r ll'tli,rli csak vonakodva vesznek részt ebben a feladatban.
, ,''' ''|',rr 1'c,lig ppen aférÍiakazok, akik ígazán értékelni tudják a
, rr|,, .rlr,rli gyernreknevelés jelent ségét.Épp.' azért, mivel
|lr rt1rl' .t szívtik aIatt a magzatot, és nem is szoptatharják, a

érv, hogy ezek a visszásságok kolcsonosen ,,kieg sz.ítili ('l1\'llll l 'l rr r11l,,l,l' lrz. csélytik arra, hogy tudatosan és onkéntesen vál-
krilonbségek éltetik a férfi és a n szerelmét. A valcisígl',lll t,,',,, ,; , l'r,,'vt'lÚ.s fcladatát. Az anyáva| ellentétben az apa kevésbé
',
ki a két nern egytrrást, hanenl egyfajta neurotikus szirlrbitizisl'.rrr , l '
.' ll \ l'I r,'lrrri k nyszer hatása aIattváIlaljaszerepét'

'on lbid., 66-67. o. t ,,,,t1,,,1,1 lNcw York: E. P. Durron, 1977),29-3A. o.

1r0 1r1
 Minél tobbet foglaikozik aZ aPa a gyermekkel' annál szorosabbá v'iIil,
a ketc jtik kozotti kot dés. A férfi így jobban részt vehet a gyermckrl,'
velés onk ntclen feladatában. S ez fordítva is igaz: a szLil skodés nrc1i
osztása által a n nek tobb lehet sége nyílik arra,hogy kifejlessze rlrlg,r
ban a gyerrneknevelés onkéntes és tudatos aspektusait A megoszt()ll
gyerr-neknevelés lehet vé Íeszi az anyák számára' hogy a gyerrneki.ikli,,l
toltott id élrrrényeit szándékos és onkéntes dontésként éljékmeg.
Azr, hogy napjainkban az ar-r-rerikai n k kiábrándultak az anyaságll, '|,
ne tu annak biz-onyítékakéntkell értelnrezni, hogy a n k ,,terrr-r sz,t.t
ellerrescn'' viszonyulnak gyerrrrekeikhez. Ez' inkább azt sugallja, hogy ',
gyereknevelés' ncnl pedig a gyereksztilés jelenti a problénlát. A n k cgr'
re inkíbb rossz néven veszik kizár lagos szerepiiket, és megkérd jeIczil'
(néha osztonosen és netrr tudatosan) azokat a kényszerít'erej visz,'
nyokat, r-r-relyeket az anyasá'g indukál társadalrnunkban. A férfiakl',,rr'
pedig felnreri| az a kérdés,hogy miért szorították ki ket a gyerekncv,'
lés korai szakaszáb |, és kezdenek tisztában lenni azokkal a hatásokli,rl'
arl-relyeket ez a Íérfi\élekbeneredrr-rényez. A le gtobb férfi azonban ,,ar'y
nyira belegabalyodoct a renclszer h^l j^ba, hogy képtelen ltlegérlclrr'
hogyan m kodik, a rendszer pedig tírl kényelr-rres számára ahhoz, h,,gv
bárrnin is változtasson.'J1l0A vá\tozást a n knek kell kezderné nyezni.
Tobbé-kevésbéelérkezti.ink az evolírci fordul pont1ához, és azl'ltl .t
feladattal talal.juk szenrbe magunkat, hogy jra megteremtsr.ik az els cllt,
ges kozosségi élet alapjait _ roviden, rneg kell teremteniink a koriilnlt:
nyeket az írj enrberiség létrejottéhez.A n k kozponti szerepet fogn,rli
ebben a változ-ísban jfuszani: vagy k fogják kezdernényezni az íl1 vil.i1,,
rend kialakulását,vagy k fogják elten-retni a régit.
Csale olyan emberelebe lehettink szerelmeseb, akik senki másba nem szercl
mesek, mert c, dolgoknab megudn a maga rendjtik. Ez a ,,rend" nem ntr\,
mínt at ruénybe iktatott bannibalizmus' A mi kult r nkban mindenkintl'
meguan a joga bozzá, bogl életében legalább egt embert felfuljon, feLtéat,
bogl az utols morzsáig elpwsztítja a másikat, és nem csak barapdálja'
Suz-anne Brogger: Delir.,er Us From Loae (Szabadíts meg a szerelemtí'l';
"o IL,id., l5-l(r. o
152
r\ társadalon-r rrrindenkit l elvár1a, hogy nregházasodjon. Mind a n-ra-
,'' , rtlind a' kozélet a házaspárok koré rendez dik. A nri kultriránk
l' 'rlt'[c ta a romantikus párkapcsolar az uralkod emberi kapcsolac, és
'I
rl' ncnr hajland ak valarniféle torvényes vagy tart s értelenrben
lzokra rigy tekintenek, mintha valamiféle ,,disszidensek''
1'
'l,,stldni'',
|' rrrrr'ttck Noé bárkájának kult rájában. Ha valaki már tril van a harmin-
,,rr, ris t'tlég nrindig egyedtilall , felettébb gyanris: embergyrilol , szaba-
l, '', ,'r'I<olcsrí, titokban horrroszexuális vagy rernénytelentil elfojtott sze-
,' rlrt:'i.sít.
,'\rrrcrikában kiilonosen elítélikaz egyedi|áIl kat, mivel a puritánok
, rrttillcn a triléléshezés az tidvoztjléshez a házasságon keresztt'il vezet
, ttt Az Úir;lag patriarchái,
rrrint például Jonathan Mayhew, az 1'763-
l 'rr
rrregjelentCbristian Sobriety (J zan kereszténység) címri mrivében az
,'';.l,'1ie rryeket ,,brjnos életvitelrjeknek'' nevezi, és felhívja a figyelmet a
' , 'lrl,.itr-rssal egyi.itt jír poIgári és politikai kovetkezrnényekre,'' n-rond-
','' lt,,gy a colibátus a népességnovekedéslegf bb akadá|ya. weenrs atya
rrrrrrs ropiratot, kozttik az 7899-ben megjelent Hymen's Recrwiting
,, l|,,|',Illtct (Násztoborz rrrrester) tntézte az egyedi|áIl khoz, hogy
t' llrrvj:l figyelmi.iket arra,hogy dobjak félre ,,leprafoltos agglegénységti-
|
' t" t:s ',a Pestissel fenyeget colibátust Isten, ember és az ország érde-
l' l,,'ll.'' Az els kol niákban még rendeleteket is hoztak, hogy megaka-
| ,lr',
'zzík az ,,aggIegények'' és ,,hajadonok'' egyedtil élését.A 79. század
,',,'l rrrcgjelen illemtankonyvek is tánradták az agg|egények ,,onz és
1', ttr'|'Z'' életét,a hajadonokat pedig tobbé-kevésbé a kozosség ,,fekete
l,,, rrrV,rinak'' tartották. Egy, az 1800-as évek elejér l szírmaz ri.iságcikk
'1
r l , 'gl:rlja ossze a kozosségnek az egyeduláll kr l alkotott képét: ,,Csak
'
,,,,1ittlirllk élni - rnily megvetend !''
|'rrrrck az amerikai gyakorlatnak a kezdece egybeesett aházassígtár-
,,l',Irrri cs teol giai jelent ségének fejl désében egy fordul pontot je-
l' rrl'', t's kedvez koriilnrénnyel. A reformáci megjelenésével a katoli-
' r,,rrs l<ozépkori erényideíIját ÍelváItotta a házastársi szeretet ideálja.
\ lll,lZ keresztényeknéI aházasság erkolcsi normává vált. A 1,6. szízadi
,' l,,rtttlitus prédikáci k és a 17. szízad puritán irodalrna az emberi sze-
,, r, t Iii)tclességéttinnepelte. A kálvinisták is a kolcsonosségen alapul
Ill''l\\;il{()! dics ítették,rnég ha náluk a gyakorlatban ez nel]1 is rrl ko-
153

dott. Az anglikánok a házasság két alapvet indokát (a paráználktltl,l,,
elkertilésétés a gyermeknevelést) egy harmadikkal egészítettékk
,,kitartok mellette, és támasza leszek' míg élek.'' A korszak nép"^zcrrl
házassági ritmutat i a lelki meghittséget hangsí:,lyozták. A 164O-es vclr
ben írt, szerelemr l, házasságr | és válásr l sz l értekezéseiben Milt,'rr
nagy s lyt fektetett aházassígra mint erkolcsi paradigmára.
A reformáci és a demokrácíakezdetének kett s hatísára a romirllli
kus szerelmet tlj tisztelet kezdte kori.ilfonni. A romantikus szerelem rrr,rr
nem a tragikus szerelmesek megpecsételt sorsri és egymást l eltiltr'tt
találkoz ,sa, hanem a hitvesi ideál. Említésremélt , hogy ennek az rr1
hozzááIIísnak igen nagy szociopolitikai jelent sége volt: ,,... lelkil.'1i
jelszakítja aházastársakat a sztil kt l és a rokonokt l, és meger síti lti1i
lgetlenségtiket ez ut bbiakkal szemben. A házass ág áka| egyfajta sztivt'r
Iséget
kothetnek a sztil kkel és a házastárs sztileivel szemben, és már tlt'trr
k lesznek azok, akikre els sorban támaszkodni fog''ak."'11
A romantikus pár felemelkedése egybeesett a magántulajdon, a sz-lv,t
zatí jog, a társadalmi mobilitás, az iparosodás kiteljesedésével és az írlis
tudatlanság fokozatos felszámolásával, valamint a rokonsági kotelékcli
hez és az egyeduralmi tekintélyhez f z d hriség hanya ásával. El. 1c
]ezte a kétgeneráci s családrnodellnek és a társadalmi élet magánosítís,l
nak kezcletét.
Id vel az otthon mítoszába beleépiiltek az elveszett kotelmek: ,rz
otthonb l a ktilvilágt l elhatárolt ,,kikot '' lett, a világt l elktilontil ki,
sziget, ameIy az erkolcsi nevelés és az érzeImek szentélyévéváh. At
otthon, akárcsak ahízasságon belrili szerelem, a kozépkort kovet rli
ban olyan auton miát és onmagának val elégségességetjelentett, htlgy
nrindez a társadalmi struktrirán beltili emberi kapcsolatok jelentéséberr
egy másik nagy forradalom szélére vezetett.
Amit korábban a heteron mb l auton mon át teon mmá lett le lkr
szellemi személyiségfejl dés ritjaként említetttink, az ugyanrigy alltlrl
mazhat a társadalmi rétegz désben végbemen pszichikai fejl désre: ,rz
rlr
La*rence Stone:
"The
Rise of the Nuclear Family in Early Modern England: The
Patriarchal Stage''' in: Tbe Fatnily in Hitory, szerk: Charles Rosenberg, (University oí
Pennsylvania Press, 1975)' 28. o. és rnásutt
154
T
( )lestamentum és a feuclális rendszer heteron m jellege nyilvánval . Az
r , 1iy n csak valanri nagyobb egész részekéntlétezhet' Ez a nagyobb egész
l,'lrct akár a rokonság, akár a nép, akár a nemzet. A mindezt megszilár-
,lrt,i és megjelenít egyéniségek archetípusai kozé kell sorolnunk M -
Ábrahámot, Jákobot és Dávidot. Rz Özonvíz ltání második te-
",'rt'
l''tlltésmítoszban Noét és fiait tekintjtik az emberiség satyjának, nem
1,,,lig Noét és feleségét.Az Ótestamentumban gyakran találkozhatunk
, ,Iy'rn
Patriarchális alakokkal, akiknek identitása t lszárnyalja onnon
l, rlytrket, és onnraguknál rrragasabb rend kiildetésre hivatottak: ,,...
ll'llly a zsid k kozott és kedves az atyja fiai sokasága el tt, aki javát
l','re si népének,és békesséEet szerez minden ivadékának'' (Eszter konyve
l(), }). Még az ezen férfiak árnyékában él n k is azonosítják onmagukat
l l l ,l'7's vagy a nemzet sorsával; ,, . ' . Néped az én népem, és Is tened az én
l',tt'rlcm'' (Ruth konyve 1,16). A heteron m korban az egyén nem indi-
r,ltrutlként Ielenik meg. Az az uralkod nézer,hogy az egyéniségnem
'
r ,'lje s, e zért azonosítanunk kell magunkat a kozosség uralkod nézer.ével.
h dinasztikus hatalom (amely a maffiaszerri csoportokban a mai napig
;r van) éles ellentétben áll a kés i reneszánsz és a reformáci korában
lr'rr
,rl'rll<<ld diádibus tudattal. Á diádikus erkolcsi világkép határozottan
llll()l1 rrl jellegri, még ha nem is olyan radikálisan: az a kulonbség, hogy
,l t'gyén a másikban nyeri el a teljesség érzését,és ebben az egységben,
,,'rcly léte alapjátképezi, képes arra, hogy tlillépjen más hatalmi csopor-
r,,|irln. A korszak nagy személyiségei kozott ott volt Morus Tan-rás, aki
kotelékeib l rnerítette az er t, hogy szembeszíllljon a királlyai, és
, ,,.rl.icli
,l'.i sz.cntijl hitte, hogy a kétgeneráci s család az állam leghatékonyabb
, rliiilcsi, intellektuális és politikai sejtje. Az Ú;uilagb'n rnegkottetetett
lr'rz.rssígoknak rrregadatott a lehet s g, hogy tokéletes diádikus auton m
'..',rvctség$é váljanak, amelybe sem a király, sem a rokonok nem sz lhat-
,,'rli llcle. Kezdetben az rij erkolcsi világképet a teoI giára a|apozták, majd
1'szichol giához fordultak, hogy magyarázza meg kovetkezményeit.
r Az
,l,.rt,,sodás rnagával vonta a n i és a férfiszerepek radikális megosztását'
,r,ri rtl g jobban meger sítette azt a komplementaritást, amely a diadikus
, rrl,'galornra je|lemz _lz én csak a rnásikkal, a férfi-n paradigrnában az
,ll,'rrtctes nernrjvel val egyestilés által válhat teljessé. (Jung kés bb a
'lr'',lilir.rs egész kiegészít jellegét tovább finomította a felcserélt ,,anitrra''
15'

elméletében.) Herbert fuchardson azt íllítja,hogy mintl.,l
és
',animus''
férfi és a n kozott esetlegesen létrejohet osszes kepcsolatban jelcn v,rl
,,Senr a férfi, sen-r a n nem teljes onnragában, csak a szexuális kapcs,,l',r
révénválhatnak
"egy testté,o ekkor válhatnak teljes (androgiin) lÚrrrlr',
... A szexuális kapcsolat a teljesség egyetlen lehetséges rn dja: l lt,rlr
csak a n vel val szexuális kapcsolat révénismerheti meg onmaglit, ,,'
fordítva. Ezért van az, hogy az korban lehetetlennek tartották a [Úr|i , ''
a n kozotti szenrélyes és onkéntes barátságot; a férfit é.s a n t lllllyll'l
ktilonbozo lénynek tartották' hogy kettejtik kozott csak szexuális l*1,
csolat létestilhet, de abarítságerkolcsében nenr egyestilhetnek e fcll,'1i'r''
szerint - n]ert a barátság teljes egyenl séget és emberi hasonl ságt,t t,
rclez fel."Lt2
A nrár rnindkét korszakban rejtetten rneglév radikális autontit-ni:t ,tt
ra ítéltetett,hogy a rrri korszakunkban torjon a felszínre. Az egy n t,t
kozosség dinasztikus felfogása már régen a semrnibe veszett' és ntárl tlt.,l
a diádikus elképzelés is széthull ban van' f képp lzért, mert nem lr.,1,,'..
onáll ságot biztosítani niindkét fél szánára. Tanrii lehetijnk egy írj li,'r
szak megsztiletésének, anrelyben az egyén már onmagában is teljes le ll,
Az j egyéníségígéretea ,,periÍériáraszorult'' egyén régi korokra vissz'r
vezethet , vallásos és világi hagyományaib l egyaránt táPlálkozik. Mirrt
nlrilt Sz kratésze és Szi.ibillá.ia va1y az kori népek pr fétái, a remeti.li ,.,
a zarándokok, a boszorkányok és a sámánok, a k bor lovagok, a fclí..',l,'
z k és a nlisszionáriusok. Jézus alakja ennek ahagyománynak az arclt,'tt
pusa' onnragát nlír nem a dinasztikus és a diádikus szenrlélet al:r1,;,rr'
definiálja' és azokat is rnegszabadította ett l, akikkel találkozott, akili,,r
megváltoztatott' vagy meggy gyított. Ez a típus megj s olta az lij egyt'rrr
ség eljovetelét, az emberiség jov jét, annak a reményét, hogy az allt()lll
tnia transzcendenciává válhat. De ez a típus nagyon magányos; ugyatt'tl,
kor paradox m don mindenkihez tartozik, de maga a mindens g, ,.r
nrindannyiunk felett áll.
Abban, anit a galácziabelieknek mond, erkolcsi tanulság és tort nt.I
n'ri j slat van, amelyet korunkban is gyakran idéznek: ,,Mert akik Krisz
I l:
Herbe rt V. Richardson: Nun, Witch, Playmate; The Americanization of Sex
Harper & Row, 1977), 30. o.
1r6
---...-
1
',,''l''tlt keresztelkedtek r-rreg, Kriszrust oltottétek fel. Nincs zsid serlr
,
''''1i; nincs szolga sem sz.abad, nincs férfi sem n ; mert ti nlindnyájan
1 r,'Ii vagytok aJézus Krisztusban.''
|','litikai és társadalmi szernpontb l ez a pár sor az egész emberiség
t' l.,r.rll:rclít char ja is lehetne. Pszichol giai és erkolcsi szemponrb l
' r l,'jcz.i ki, hogyJézus onnragában egyesíti az egész enrberiséget, és arra
' ,','lisz.ik, hogy rninden egy n^gy egésszé olvadjon ossze: ,,Megisrllertet-
',, veliink az Ó akaratjának titkát Ó iakrdre szerint, rrrelyet eleve
^,
|,, rr,lclt rr-ragában, az id k teljcsségénekrendjére nézve' hogy isr-rrét
1'tl','sz.crkeszt rrragának rnindeneket a Krisztusban' nrind amelyek a
''', '''rycl<ben vannak, nrind amelyek e foldon vannak'' (Az Efézusbeliek-
I t,9). Pál apostol uzenete Isten eljovend orszá,gára vonatkozik: gy,
,l'''1iy azt a korai egyházak remélték,és ahogy azt Iéz|Js is gondolta.
,
1, rrr lrtldrogi.in archetípus volt, és ennél tobb. volt az egyedtil-
^og^
,ll' "'.igllan val kiteljesedés rrregtestesít je. Az rij korszak eljovctclét ner-r'r
l rrrs Tanrás, hanem olyan egyéniségek,rnint Dag Harrrr-r-rarskjold,
l ,' ,lll('s Cousteau ésTeréz anya jelezték.
r
'\rltropol giai szerrrpontb l elképzelhet , hogy korunk centripetális
,' ,,71'1i.5;1 egyaránt el segíti az enlberi szenrélyiség sokféleségénekés
,
fokát'
r,'rr ivé válásának
;,
|'eilhard de Chardin ezt a jelenséget a világegyetemben nrrjkod
l , 'rrvcrgenciához'' koti. Legyenek azok akír az ernberi test sejtjei v^gy a
, ,,',.r,l,llom egyedei, egyre nagyobb rnéretrj osszeolvadás - a nagyobb
^z
l'\'\(igrc val torekvés _ mindenképpen fokozza a dif'ferenciál dásr' A
'll)i\' e gész részeikéntegyre kozelebb kertjlnek egyrnáshoz, és egyre
','l ,l,l, f ny dertil arra, hogy rrrennyire egyediek, és rnennyire felcserél-
t
l', r,'tlcr-rck. ,,Arnilyen r-rrértékben Mássá lesznek egytitt, annál inkább
'',,,r,tguk' lesznek.''1l3 Az 1 egyéniség ,,kicserélhetetlensége'' itt nern a
l r1', ,,1l|x1 hiányára vonatkozik. Az j egyéníségmagányossága nenr elszi-
r,lts gct vagy nárcízmust jelent (csak a rrraga démoni forrrrájában).
,,
l''l.,l'll lz. auton nriához sztikséges egyedtillétr l van sz ; az a fajta on-
l ' 1lrrrlt sá$ ez' amely lehet vé teszi az egyestilést' Tillich ktilonbséget
(New Y,,r l, | ',, l r c 'l'e ilhard de Chardin: Az enberi jelenség, ford. R nay Gyorgy és Bitrci Lajos
r,,, |,l,esr: Gondolar, 1980), 324. o.
157
tesz e kozott a ,,lényegi egyedi.iláll ság'' és a jelenkori társadalmat rncg
Íert z ,,létezésimagány" kozott' Egyestilés csak két olyan ember kii
zott johet létre, akik ebben a végs , lényegi egyedtiláll ságban gyokcrcz
nek. Azok, akik inkább ,,magányosak'' mint ,,egyediiláIl k,'' késztct st
éreznek arra, hogy kollektív feladatokban vegyenek részt, amelybcrr
feladják egyedtiláll énji.iket. Az énl&ezési elidegenedése megsztintcti ,r
kapcsolatokra val képességet,s visszautasításra, gy loletre, rombolá.sr,t
és szenvedésre váItoztatja.''a Tehát a dinasztikus és a diádikus kapcsollr
tok csakis rombol ak lehetnek, hacsak nem egyedi.illétre épril kapc.s.'
latok. Úgy trinik, hogy mára már elérkezett azíd arra, hogy felfedez.ztilr
az eryeduL\étben gyokerez kapcsolatokat, és itt az ideje, hogy lelkilcg i.
leváljunk sziileinkr l, ami a teljes egyedi.iláll sághoz feltétlentil sz-irkst1
ges. A hagyonrányos kozosségi és házassági kapcsolatok nem segícik cli'
a teljességet, mert a Tillich által javasolt ,,lényegt egyedi.iláll ság'' ncrtr
épril be a kapcsolatba.
Mert szeretném, ba minden ernber gt aolna, mint én magarn is; de kinek
kineh tulajdon kegtelmi ajándéka aagton Istent l, egtneb íg, másnak pedig g,
Mondom pedig a nem bázasohnak és c;zaeg,asszonyobnab, bogl j nékik,
ba gt maradbatnab, mint én is.
P,il I. leoele a Korintbusbeliehhez (7,7-B)
Ank rendszerint elmenektilnek az eI I a szirkséges iskolázás el<il,
amely az auton rniához és az autentikus kapcsolathoz sziikséges egyc'
dtillétre nevel. Élettik modellje rendszerint rigy alakul, hogy n vé érvt'
fcrjhez mennek, és gyerekeket sztjlnek. Még ha kozben van is egy rovitl
id szak, amely a munkára van szánva, akkor is vagy otthon' vagy szoblr-
társakkal laknak. Az egyedi.illét olyan egzisztenciáIis tanonckodás, amc-
lyen a n knek is át kellene esniiik, és életi.iknek legalább eg1, részétegyc-
díil eltolteni. Sajnos a n k csak akkor maradnak egyedtil, ha megozvc-
gytilnek vagy elváInak - de ezt a fajta egyedtillétet nem onszántukba,l
váIasztják, hane m elvis elik.
Ha tudatosan az egyediil élésmellett dontenek, annak nemcsak gyít-
gyít hatásavan, A dontés els diegcs
de kreatív energiákat is felszabadít.
és legfontosabb eredménye az|esz, hogy kimrivelji.ik éntinket. A jelenko-
rra
V.o. Paul Tillich: Rendszeres teol Bil,290-292' o.
158
'r r.irsldalom nagyfokri mobilitásával, mindent átha médiáival és sze-
,',,'lytclenségével pr bál meg bel lrink onáll akarattal nem rendelkez
r,'rzsi bennsztilotteket és robotokat faragnt. Nem fértink hozzá onma-
1',rlrliltoz, nem ismerjrik legbens bb érzéseinket és a tapasztalat mélyebb
''.,rrrtjcit. EzzeL egyenes arányban álI az, hogy nem vagyunk képesek
''','1'lrict
kapcsolatokat létesíteni.Eg5, olyan korban, amely centrifugális
,l,''vcl cltávolít benntinket egymást l, id t kell szakítani arra,hogy si1át
,
",, 1',rr nk lehesstink.
Az egyedtillét arra osztokél minket, hogy felderítsiik és kipr báljuk
,1iv,'rli tartalékainkat. A létnek, a cselekvésnek, az alkotásnak és az é!ve-
( lllck olyan m djai, amelyekre talán nem is hissztik magunkat
képes-
li, lrirtelen virágba borulnak egy kitágult egzísztenciális térben. Akár-
'',
, ','rli :rnovények, az emberek sem novekednek és vírágoznak, ha ossze
'',tttt:tk zsrifolva. Az, hogy életben maradunk, és megbirk zunk saját
,l,'l1i,rinkkal, noveli onbecstiléstinket. Mindezt már korán el kell kezdeni
11t'.rlitlrolni. F ként a fíatal n ket kell kicsalogatni a csoportlétb l, és
,,,,'1,,gy zní ket arr l, hogy néha egyedtil apasztalják meg a dolgokat.
így írja le saját belepésétegy
|', rrcltlpe \(/ashbourn oIyan gondolkodás-
t,t,,,||1x, amelynek révénaz egyedtillét az nálI ság kiteljesedéséhez vezet:
nem élveztern az egyedrillétet. Amikor el szor New Yorkban
',,ll:tlll, alig ismertem néhány embert. Férfiismer seim, akikkel még
l ,'zcpiskolába jártam egytitt, nem akartak velem randizni, a lányokat a
l', 'lillan pedig nem érdekeltékazok a dolgok, amiket én akartam csinálni.
\ zt,in egy naPon meguntam, hogy arravírjak, hogy majd lesz valaki, aki
yg|gm bárhova, és elindultam egyedtil. Egyedi'il vágtam neki New
'l1,'11
i , 'r knak, elmentem a Metropolitan Art Museumba, egy kellemes helyen
és vettem magamnak egy gy r t a mlizeum boltjában ...
',r,'1icbédeltem,
\lr,rgy telt azid ,már azt érezÍem, hogy nagyon biiszke vagyok magam-
, r I'.gyedtil is nagyon j I tudtam érezni magam. ... Este aztínhullafá-
visszamentem a koliba' A lányok megkérdezték, hogy merre jár-
''',lt,rn
r',rrr.
"Kivel voltál?" "Egyedtil.n Képtelenek voltak megérteni, hogy érez-
l,,'rij l az ember magát eryedtil. Csodálatos nap volt. Sikeriilt rijra kap-
' r|:ttot létesíteni magammal. A gy r , amelyet akkor vettem magamnak
,,r
még ma is megvan. Bármikor, ha magányosnak és depresszi-
,1'rrltlc<kba,
'"'rl,rk érzem magam' és az éIet élvezhetetlennek trjnik, ránézek a gyrir -
159
re, és eszenrbe jv
az ígéret,amelyet akkor tetteln magamnak, hogy nlc1i
prob;lok boldo t talální az e gyedtillétben''' 5
gságo
1 1
A szándékosan, onrnagáért választott egyedtillét vllágra nyitoctá tcv,'
hatása tobb lehet séget ad a teljességet nyrijt kapcsolat kialakírására. l l'r
valakinek az élerc nerr-r kizár lag és r-r-rindent felerrrészt rr-r don egy lll'l
sik szerrrély vagy e;y család koré rendez dik - feltéve, hogy az illet rrcrrr
embergyrilol és nen idegbeteg _, az tobb figyelmet szentel etnber[.tt
sainak, foleg ha azok nég 1ak számára, isnreretlenek és mások, rnin[ ,l
Ha a hriség azoknak a tulajdonsága, akik sZorosan kot dnek a n'rásikh,,z;
akkor a nyitottság az egyedulíI\ akra jelleruz leginkább. Az egyediil:ill, '
enrbernek ki kell ny jtania akezét, reagí|nia kell, és rninél tobb benstjs,'
ges kapcsolatot kell kialakítania. A kot dés és a meghittség nen-r adott.',
egyeduláll emberek szánlá'ra_ ezeket a dolgokar rrrindig fel kell kutatlrt
uk - legaiábbis rerr-rénykednii.ik benniik. A kapcsolatok netl az élet vclt'
jár i, hanern ajándékai.
Anenr szokványos szociobiol giai diádra éptil , hanenr rijonnan lri
alakul rokoni kapcsolatokban és a sZeretetre épiil viszonyokban rrlc1i
kirlonboztet szereP jut a szenrély és az élet,,ajándékként'' val kezcl,'
sének. Habár ezek a viszonyok r'nár a nriltban is léteztek _ és gyakr',rrr
vallási vagy elvont politikai szándék hívta ket életre _, csak a tlocl.'t,'
korban váltak világivá, a szenéIyes auton mia meg rzésének eszkozc,','
ahelyett, hogy valarrri fels bb hatalorrr az ellen rzése alá vonta vollr,r,
vagy e;y rr-ragasabb cé| szolgíIatíba állította volna (n-rint például az u|lI
pista társadalrrrakban vagy egyhazi rendekben). Az egyén, a világ s ,r
^z
tapasztalat ,,ajándék'' jellege rij társadalrni ideált tesz szÍikségessé:a lÚr.'
zés univerzális okol giájának ideálját, amely a biol giai párosodis,
etnocetriztrrus és a kornyezeti elitizrnus által korlátolt kapcsolatok átlrl,r
kításával és/valY teljes feladásával jon létre.
A tudatosan választott egyedrillét is ennek a társadalrr-ri ideálnak a l.'r
rejottét szorgalnlazza _ az egyedtillét feloleli az egész errrberi jellemcL e ',
az errrberi élnrényeket, de ugyanakkor az individualitás és a véletlcnel'
korlátait is. A ,,nyitottság'' és a senkihez sem tartozásb l fakad elérlrc
l|5
Penelope rÜashbotrrn: Becolttittg a'Wolnan: The Quest for Wboleness in Fentale Erpat
en ce (New York: I Iarpe r & Row, 1977), 30. o.
160
r,'''t'g viszonr scbezhet vé teszi az egyed láLl k életét:nárcizrrlussal,
','lrrli labilitással' éretlenséggelés prorrriszkuitással vádolhatják kct. A
'
, ,''.ttlltlot-t-tegyfaja romantikus jelleget ruház az egyedtiláll k életércis
iIl'\'.ltl lgy' az egyedn\íLl k inrázsát népszer -
r-trint a házasságra. Sajnos
ll l l l ogy'15.15i társadalorn kortárscsopo rt rétegz dése (gondoljunk csak
' ''',tglzinokra, a falvakban eltoltott szabadságra' az egyediláll knak
'll'rliított sz rakoz helyekre) szinte propagálja a pezsg életet él nra_
|
'rrl,,lsokr l kialakított képet' Az egyediiláll<ikat a kozvélerrrény (tobb-
ll\ ll('1l rárskeres hirdetések és a r-rrédia révén) szabaclgondolkodásírnak
' , rr.rrcisztikusnak tartja, élvezethajhásznak, akik csak azza] vannak el-
t, 'r,l'rlva, hogy kiszipolyozzák az é\et velejét, aki egész áll nap csak tán-
' ,|'l.rli, isznak, szeretkeZnek' és gyernleki ártatlansággal mrilatják az id c
, ,'It't hotrrokoz já6an. Azok' akik ilyen képet tudatosítanak a kozvéle-
lll('ll'ybcn' nern segítik az egyediiláll kat, hanern ártanak nekik'
\t1rÍrlékenyek vagyunk. A szocialtzáci erednrényeképp a n knek ala-
Ill\l a7' _nbecstilésiik, és csak passzívan reagálnak a dolgokra, és cz az
1''r,',ILiláll n ket olyan helyzetbe sodorta, hogy egyfolytában a tokélc-
,,'' l,irfit keresik. Egyéniségtiknern elég er s, nem alakult ki kell en, így
''' vílasztant és rrlegteretlteni a,,lényegi egyedtiláll ságot.'' Újra
rrr LLrc1ják
' nyrijt , tiszavirá,gél,etri kapcsolatokba bocsát-
rrjrlr bereljestilést nen-r
| ,,rrrlil<. Néhány n néI ez
Pusztán a kényszeredett társasági életet jeienti,
r'r,'tt l- [, hogy bárrnit is egyedtil kell véghez vinnie. Betegesebb változt-
|,,rl rtlazochistává és onnarcangol víválik. A nirnfornánia a férfiak íltal
l finonrkod kifejezés egy kifejezetten n kre jellernz jelenség, a
'r.rl.ilt
,'rrr:ílis elkeseredettség megnevezésére.Egy n , aki szintén beleesett a
,lt r,'l't'lctcS férfi keresésének csapdájába, így ír1a le a szenrélytelen szex
l , rlysz.cres keresése rnogotti ellentétes rrrotiváci kat: ,,Használni akar-
',''' 'r f rfiakat, hogy ne k használjanak engern, de rrrindezt oly rn don,
,lr',1'y 121 csak olyan enrber teheti' aki arra van kondicionálva' hogy el-
l, rrltigcs érztileteit rrrazochista rn don fejezze ki.'' Anri ebb l szerinte
n, hasonl cip ben jár n re igaz, az az, hogy ,,feladták a reményt,
',''tt,le
l,,'r]v valaha is kiadják a bennrik kavarg dtihot, és rigy dontenek, hogy
t
161
mindezt onmaguk ellen fordítják, ami által még jobban u \ják maguklrt, t .r gondolat jelenik meg Albert Carnus Noteszlapobjában: ,,A szex se-
a társadalom pedig még jobban megveti ket.''' " l'''r.1 69111 vezet. Nenr erkolcstelen, de képtelen rijat alkorni. Egészen
A szexuális forradalom az egyeduIá|l n k életétmég nehezebbé tcr
'l,liti clvczetes, anríg az ember nem akar alkotni. De az egyéniségfejl -
te. Egyrészr l a szabad gondolkodás n arra hasznáIja fel szabadság;ir, |, ,'t'csak az erénnyelhozhat kapcsolatba.
hogy társadalmi vádak és korlátok nélktil kifejezze szexualitását. Mís id szakok, arnikor a szex gy zehnet jelenr - amikor nem az
V,rrrnak
részr |triszul ejtik az erkolcsi normák, mely szerint ,,a n k ner-rr lehetnck ' kereszti.il pr báljuk rnegkozelítenl. Aztín azt vessztik észre,
r|,,,
'lcsijn
annyira szabadok, hogy ne legyenek szexisek.'' A szexuális forradaltlllr l',li\' Vcs7.tettiink, s ezt csak egyetlen diadallal lehet legy zni: az erényes'
alig kínál tobbet, mint hogy a férfiak szabadon kihasználhassák a n kct, ' ;lli(
r
l "
I lli

Midge Decter, aki tjfajta, világi erényességet javaso|, azt áLlítja, hogy
,,a szexuális szabadság csak teher a n k felszabadításáért vívott kÜz-tlt'
lemben' Nern azért jelent terhet' lTlert a n knek nehézséget okoz ki
használni az ezze| jár lehet ségeket, hanem a tágabb osszefiiggé.scli
rniatt, arnit mindez jelent: egy olyan élet nriatt, amely azid és a haland,l
ság ritmusának kotelékében relik el; amelyet a hris sziikségletei és ekkí'1.'1'
muland sága szabíIyoz; s anrelyben an kazt a kotottséget kockáztat,jíli,
hogy mások igényeinek a rendelkezésére bocsátják onmagukat.''117
Decter, mikozben az erényességgondolatát osszekoti az emberi fcl
szabadulással, arra a nagyon régi felfogásra támaszkodik, miszerint az ílsi
kultrjrákban a sztizesség egyenl volt a lelki auton miával és integritírs
sal. A torténelem el tri id k sz z istenn jét gy ábrázo|ták, mint onrrl:r
gában teljes lényt, de akiben egyaránr me5vannak az androgun, a szexuli
lis és az anyai hajlamok. Taylor és Diner' akárcsak a gorog és r mai kLrl
t rával foglalkoz tobbi tud s, azt állítja, hogy a sz z és a sztizesség sz;t-
vak a klasszikus irodalomban kimondottan pszichol giai és társadallrri
ftiggetlenségre utalnak, és csak az érintetlen (intacta) melléknéwel egytitt
utal a biol giai sztizességre. Ez a szemantikai ktilonbség azt sugallj,l,
hogy a sziizesség gondolata és az onáll egyéniségszorosan osszetarttl-
zik, rnivel az ut bbir nem lehet megval sítaní,ha az ember már házas,
családja és gyerekei vannak, és sikeres heteroszexuális érintkezéseksclr,t
által sem.
A sziizesség ideáljának fogalmában nleglév er s egztsztenciális inl-
peratívusz nregtestesíri n-rindazt, ami az auton mia világi képétalkot.;.r'
'' 1oy..Sunila:.'!íolnenandMr.Goodbar''' HumanBehaviour 1978.nrárcius,65.o.
ll7
Midg. Decter: .Towards the New Chasriry,' Atlantic Montbly,1972. okt ber, 55. o.
z i)nkiteljesedésnek ez a m dja ner-rr tagadja meg
,'\ errrber.i kapcso-
jclcnt ségét, de elutasítja a diádikus
^z
kapcsolatokban uralkod ér-
'r,,li,
, Irrri l'tiggést, társadalmi kényszert és a patriarchális rendszer mimikri;ér.
\ lrr,,rlogátnia politikai-gazdasági kényszere arra predesztinália a kap-
',,l.rt,lkat, hogy jelent s érzelmi energiákat fektessenek az emberek e
l '1',
11r|x19[ tart sságába és kizír lagosságába. Korunkban a diádikus
|
'|', ','lltok megszállott keresése a kulturális szinten aztf'ejezi ki, hogy a
' |, rrli,rri társadalorrr nrennyire nenr életképes, és n]ennyire szétes ben
',,, .rt' cgyén szintjén pedig azt, hogy mennyire képtelenek trlllépni a
|
' rr,'l:rgosságot kovetel szimbiotikus viselkedési modelleken.
Ntlhíny n szánára aházasság képes teljesen kielégítenialapvet igé-
, tlit't, vágyaikat és képességeiket. Szánrukra a házasság olyan eszkoz
'r1
I lr, r' lrrtlcly segíthet nekik nregtalálni saját egyéniségi.iketés onáll ságu-
l ,r,,lc cz.t semmi nem garantálhatja. Mások viszont nem juthatnak el a
t' 1|,',ltishcz- aházasság révén,nekik inkább - teljes onbizalomrnal és el-
l,'l( l('Zcttségge| _ az egyedtiláll k ritját kellene járniuk. Az ebben rejl
||rrr.ttrrtrsíg érzését_ els sorban n k esetében - elnémítjaaZ a r^rsa-
l,lrrri rlritol gia, anlely az egyednlár[ k életéta ,,maradéknak'' jut pokol
,r r''t,.itllk véli. Azok a n k, akik elker lik a házasságot és/vagy az anya-
',
,1.1i'rl j.írílkotottségeket, valahogy nerr-r teljesek, éretlenek és rrrég termé-
' r,'llt'rrcsek is. Eképp az egyeáuláL| élettel
jár emancipáci magában a
,''',l,,'lt is k tségeket ébreszthet.
\ll,, rr (l;rnrus: Notebooks 1942-1951(,,Noteszlapok 1942-1951"), angolra ford.,Jusrrn
, lrrrrrr(NcwYork: Harcourt BraceJovanovich, I-{arvesr Books, 1978), 36-37. o.
l ll,\ 'll ltl i Noteszlapoknak rlrég csak az els , 1935_1942-es kotete jelent lrleg: ford. Irízsy
,''l , '' l''crlrlcn Gábor Konyvkiad , |sg3' - a sz.erkeszt )

162 163
 t

Margaret Adanrs így írja le a ,,megfosztottságb l'' fakad szoronglir 'l 't|z. j élet teremtésénektulajdonított t lzott jelent ség' Erik Erikson
egy tipikus példájfu két mrivész, egy ferfi és egy n esetében: ,,A nyilvárr t itlcntitás epigenezisér 1" sz l korszakalkot
mrjvében rítnutat
I

val siker ellenére a n t rrrég nrindig 'nyornasztja a csal dottság érzésc,-
r-tlert soha nel]] ment férjhez, és netn létesítetttart sabb kapcsolattrt
férfival. Láthat an nincs tudatában annak, hogy egy ilyen kapcsolat ne rtr
engedné, hogy celjesen belemeruljon nrrivészetébe,és azE sem veszi ész.rt.,
hogy ez az, aml' inspirálja, és ez életénekhajt ereje. Ellenpontja, a sz.irl
tén ebbe a korosztályba tartoz egyedi.iláll férfimrivész mindeme sz,,
rongásb l senrnrit nem érez. Habár kisebb eredrnényeket mondhat nl,l
gának, rrrint a n , alkot képességeitélete legfontosabb elemének t1r
k zéppontjának tartja. J \ érzi magír egyediil, és fel senr meri.il benrt.,,
hogy esetleg kinraradt valamib l, és iénye nem teljesedhec ki'''l19 Az
egyedi.iláll n ben a jelenkori ferfi-na kapcsolatot jellemz társadalrrrr
rnít o s z o k az alárbbi gát lás o kat éb re s z th e ti k
1) A szex t lzott jelent sége.Margaret Adarns az egyedulíIl férfiakr,'l
és n kr l sz I
tanulrnínyában ezt írtai,,Értékrendjtikbenés életviteltik
ben sokkal kisebb jelent sége van a szexnek, mint azt gondolnánk..' ,'
szexuális élvezetet nern utasítják el teljesen, nem is lelkesednek érte rrl.i
niákusan, és nem is vágynak rá halálosan, ha nincs résztik benne; nem c7l
tartják érzelr-rri energiáik els dleges tertiletének (az ál:z,lános vélekedés.s..I
ellentétben), inkabb csak az egyéni és társadalmi beilleszkedés egyil'
t ,,Itrrt,iIrk cársadalmi és pszichol giai
elfogultságára, arra a létre, rrrely
' lllll :lZ egyéni fejl dés csak meghitt kapcsolatokon keresztiil val sul-
rl lllt.!{. A fejl dés nyolcadik szintjére _ ez az rij életet ad korszak
-
,| ,r lrízasságon és a sziil i lét megtaPasztalásán kereszttil juthatunk el,
'1'l lt'gllábbis az kell hozzá,hogy gondját viseljtik egy fiatalabb és éret-
'', l'l' ctrlbernek. Erikson engedrrrényt tcsz, atlliktlr azt mondja. hrlgr,
1't,'st'Ii czt a késztetéstaz altrulznus és a kreativitás más forrlláira
' Ir ' zili :ít,'' de ez igencsak kényszeredett engedménl, mivel a dontést a
|' |.'rlts vagy rrrás irány , speciális ésigazi tehetség befolyásolja.'' Ahogy
,, | ,rrls r;ittlutat, ez a'hozzáíllás azt erednrényezi, hogy
azokat,,,akik nem
'' r',,'tItek r-r-reg, és nem alapítottak családot, a társadalorrr a kivételek
: 'l ,1',rl'.1 5619|ja, ahelyett, hogy ezt a helyzetet normálisnak tekintenék.
l ,, .r rncgkozelítés szinte aláássa az egyedtiláll k státusának érvényes-
, ''''' Még ha Erikson álláspontját csak ideiglenesnek tekintjtik is' a
':,
'' ' ',l'rltltt-t álláspontja nem az. Az anyaság és a rotrrantikus kett s r-rríto-
' ' .rz cgyedi.ilall élettel
,, jár képzettársítások, rrriszerint az egyedu\irét
' ','r,'lie Ilcn és onz , olyan komoly akadílyokat jelentenek, arnelyeket le
; Il llvtiz.ntink ahhoz, hogy az egyedtilellok éIerétpozttív választásnak
' I rrrrlrc.s.siik.

f orrrrájának cartiák.''
120 'rr'lllllli kétségpéldaul, hogy a rni kultriránkban a mélyen vallásos ern-
Az An Unmarried Woman (Egy egyediiláll n ) círnli és tnás hasonl,, ',l,. e(jlibátusának elfogadása részben azzal a ténnyel magyarázhat ,
t',

filnrek rr-rrjvészi eszkozei is azt tá,masztják aIá, hogy ez inkább rtrítosz,
rrrint realitás. A filrn ki)zéppontjában egy alig néhány hete elváIt n íll,
aki nrindenkinek igent mond, aki hajland kielégíteniszexuális étvágyit
A filmbol feltrjn n-r don híínyoznak,vagy legalábbis tompítottan jelcrr
nek rr-reg a válás jelentette megpr báltatások - vagyonmegosztás, anyxl]i
problérr-rák, az rij nrunkaszerep megtaláIása, a lelki feleptilés és a ktilonv:i
l' ,1,t' v.rlernely tekintély hatalma alá szervez d hagyományos házta'rtás-
l'
','llyulnek bele, és hogy a gondoskodással és az,,rij élettel'' osszefiig-
' l,'|,rclatoknak szentelik magukat. Nyilvánval azonban, hogy ha a
l' ,1'1,
'tttírtlyos rnodellek átadják helyl'iket a rnodernebb vallásos ernberek-
''' l, 'rliik ftiggetlenebb életet élnek, és sokkal nyitottabbak a világi dol-
| 1, rg, politika, nrrivészet) felé, akkor ugyanannak a kritikának lesznek
1

lás véglegességénekelfogadása, az rij életvitel, a barátok, a gyerekek, ,r rrlint világi társaik.

rokonok, a kudarcérzet' Ehelyett a h sn Don Juan n i rnegtestesítítjt' ', l''1 | árleap cs o lato b m e gszállott utánzás a. A kény szerrj h eteroszexu ális
lesz, aki biztosan til rljonnan felszabadított libid ja nyergében. l 11,, miatti ,'brintudat'' alapjaiban aga,dja I11e8 az
',rr|;1[ s a ftiggetlenség
r r,,lrrlíll élet értelrrrétés lényegét.Az erotikus heteroszexr-rílis pír-

"'' Margaret Adanrs: Slzgle Blessedness (Middlesex, Eng.: Penguin Books, 1978), 163. o.
I:o
Ibid., 168. o.

164
kapcsolat jelent ségénekeltrilzása azzal a káros kovetkezménnyel jír,
hory egyre kevesebb jelent séget tulajdonítunk a férfi és n koziittr
barátságnak. A diádikus kapcsolatok implikált kizár lagossága nriatt
rogton gyanakodni kezdenek, ha egy ferfi Cs egy n kozott szoros banir
ság alakul ki. Egy olyan társadalomban, amelynek alapját a párkapcsolat, ;r
tart s házassígképezi, nincs helye az eIlenkez nemrj barátnak. Sajn,'',
az e||enkez nemrjek kozotti barátság tril nagy veszéIytjelent erre a kiz.í
r lagosságra és huzamosságra.
Az egyednlíll ember kivételesen el nyos helyzetben van, hogy lc
krizdje ezeket az el ítéleteket,és fe|rárja és kiaknázza az ebben rcjl,i
lehet ségeket. Ha a nrásik nemb l mindenkire gy tekintiink, mint lc
hetséges szexuáIis Partnerre' akkor feláldozzuk mindazt a meghittségct
és integritást, amely olyan vonz ví teszi' az egyedilláIl k életét,netrt is
beszélve az emberi kapcsolatok széles spektrumár l, amely csak a barít
ság révénérhet el. A szociol gusok szerint az ellenkez nem bar:it
szerePe feltrjn jelz
és válságot hiány társadalmi kapcsolatainkban. Az t'
szerePre írt forgat konyvek és paradigmák hiányában a romantikus
erotikus diíd adja meg az alaphang1át minden, két ember kozotti ka1'
csolatnak. Legf képpen az egyediIáll aknak kell tudarosan ellenál|rli
ennek az érzelmi szennyezésnek.
A Midge Decter és mások által javasolt ', j erényesség" el segíthcti
hogy a társadalom elfogadja az ellenkez nemrjek barátságát, s el. ,l
^zt,
házasok és az egyediláll ak számára is hasznos lehet. A házas emberck
érzelmiIeg sokkal színesebb kapcsolatokra tehetnének szert' és zzok u
érzelmíés intellektuális sztikségletek is beteljestilhetnének, amelyeket lr
házastárs nem tud kielégíteni.olyan hatása is lehetne, hogy ezáltal csok-
kenne a társra gyakorolt nyomás, rnely szerint neki kell mindent megatl
nia, mert a minden.
Az egyeduláll ak életébenaz alegnagyobb kihívás, hogy olyan embc-
rekkel alakítsanak ki kapcsolatokat, akik szintén helyeslik, támogatják ('s
oszÍjalk a lelki onall ságra vonatkoz radikális nézeteket. E'zek a kapcs,'
latok néha egy hagyományos ,,nagycsaládra'' emlékeztetnek, és segíti,
gondoskodást jelentenek, váLsághelyzetekben a menedék lehet ségét,:r
kolcsonos elkotelezettség lehet ségét,amely ugyanakkor számol a nllr-
gínéIetés az auton mia meg rzésének alapvet vágyávaL Nagyon fonttt-
166
,'rli t'zck a mikrorendszerek, de néha nagyon nehéz kiépíteniket. Gyak-
'',,' ,r foldrajzi kozelségen mrilik vagy a kozos tapasztalaton, illetve a
l, , i;s érdekl dési kor n. A legtobb esetben azonban ez egyszer en csak
'z
,''lt,tlt a kérdése,hogy a rendelkezésre áll , esetleges, kozeli kapcsolata-
tttán nyujtjuk-e ki kezrinket, akiknek a PvszÍ.a otdétéremindig lehet
'rrli
','rrrrítani. Ahhoz, hogy érzelmileg stabilak legyi.ink, mindenkinek sztik-
',l'l'(' Van baráti kapcsolatokra (akár osszefÍiggenek azok egymással, akár
'','rrr),
de az egyednlí|l k esetében ez egyszer ,en elengedhetetlen.
|'.gyeseknek a munka irántí vagy egy bizonyos életforma iránti elko-
r,'lt'zctcségtik rendkíviili gyokértelenséget kovetel meg. De még ebben a
11t','li rtelenségben is megvan valamilyen hriség egyfaj ta nagycsaládhoz:
,ll.r rronrád életet él az ember - mint amilyen én vagyok színésznként
rrr'rl tiz.enhét éve -, akkor más nomádokkal találkozik, és így riási család
1,'rr l tre. Tudod, bármerre vezet is furcsa életed, mindenÍitt barátra ta-
l ,l,,z. Van ebben valami nagyság; nincsenek uhell k," nincsenek elkoszo-
,,,'','k. Csak annyi: rtalálkozunk legkozelebb.o''122
( ]srk az elm lt években kezdett megjelenni néhány szerény apol gia,
,lllrly lz egyedtilallok éIetére vonatkozott. Mint életm d az egyednl |eéIt
,l,'r lcltrin en hiányzik az irodalomb l, amely pedig az alapver életta-
1,,r,,ztllatoknak ad hangot. Ritkák abel'eérz elemzések is: ,,Á választás
l,'lyamat azok számára, akik kettesével, hármasával, négyesévelélnek.
'\ rrrcgegyezés is folyamat - onmagunk szrikségszerri korlátozása. De ha
,1iy,'.lr-il vagyunk, dontéseink kizár lag t ltink ftiggnek. Dontéseinkben
trttig hakis dolgokr l van is sz - benne van saját identitásunk.
'.' Az egyedtiláll clet legnehezebb része pontosan megegyezik a
l,.,1', srllatokban felmertil nehézségekkel _ tril kell élni a másik távollétét,
-
,','rrl sikeriil belelátni a másikba, vagy osszeszední az er nket, és el kell
l,,1,,rtlnunk, hogy néha kevesek vagyunk ahhoz,hogy elízzuk a másik
llrrtt1t:l1f5{g[t _ és néha tril gyengék vagyunk saját szomorriságunkkal
r
r
,'r'lll l)Cn.
nl23
llgy olyan világban, amely termékkozpont , feladatorientált, és nyil-
bizonyos szerepek dominanciája, az egyediláll , auton m éIet
',rtlv.tlti
llsltlcy: Three Women Alone, !44. o.
lrr,lith Tburman: Alone," Ms., 1975. frilius, 64-65. o.
"Living
167
7-
=-
Hemingway élete és pr zája a kikertilés motívuma koré rendez dik;
igyekezett elkertilni azt a fajta odaadást, amely esetleg a kÍilonválással
jár fájdaIomhoz vezetett volna, az olyan helyzeteket, amelyekben nern
lett volna a domináns féI, az olyan kapcsolatokat, amelyekben esetlcg
vállalnia kellett volna annak akockázatát, hogy kttárja legbens bb énjét';t
h dít nak'
A dolog ir niája az, hogy Hemingway-t éppen az egyedii'l\étt l val(t
félelme ztekényszeres kapcsolatokba, mégaz rijabb és tijabb kudarcok
után is. Mivel képtelen volt megval sítani a lényegi egyedtiláll ságot, s
megállapodni ebben az á|lapotban, a létezésímagány és a depressz.it'r
á|dozatává víh. F'gész éIete a valakihez tartozíst l val félelemnek és lr
valakihez tanozást l val ftiggésnek a k ros paradigmaja, amely nem egy
házasságot tonkretett már. Csak olyan ember kockáztathatja meg a vala'
kihez val tartozást és a kot dést, aki már biztonságban érzi mzgát' u,
egyediillétben, az auton miában, és képes oromot lelni mind saját magí-
ban' mind pedig saját magáért.
Stanton Peele ezt nevezí a ,,szerelem'' és a 'k ros ftiggés'' kozotti
alapvet ktilonbségnek. A kozéposztáIybeli gyerekekre kimondottarr
jellemz az,hogy k rosan fi.iggenek emberekt l. Egy manapság késztilt
tanulmány kimutatta, hogy a kozéposztáIybeli gyerekek' kétharmadárl,
mikozben az als bb rétegb l származ k mindossze egyotodére jellemz.,i
ez a ,,szociálisan ftigg állapot." A bizto4ság, a tillzott oltalmazás, lr
meghittség hiánya és a kozépos ztáJrybeli családok életére jellemz anyagi-
asság kétségtelenrilodavezet,hory a gyermek számára nehezebbé válik
az,hogy eljusson legbens bb énjéhez:,,Haa magabiztosság és az onma_
gunknak val elégségességérzésenélktil novtink fel, sokkal inkább haj-
lamosak lesztink a fngg ség bármely formi1ára. A hozzánk kozelállr'
néhány személlyel fennáll szoros kapcsolatra fektetett tril nagy hang_
srily és az' hogrJ nincs elég lehet ségtink arra, hory más emberekkel s
dolgokkal is kapcsolatot létesítstink, odavezet,hory a szerelem, ahízas-
ság' és a család nagy va| színriséggel fi'igg ségi'ink rgyáváváIik."|27
Stanton Peele: Lotte and Addiction (New York: New American Library Signet Book,
127
1975),72, 124. o.
170
l lcmingway testesíti meg a fiigg ember egyik típusát _ az érze]mek
l,r'riil s t. Az amerikai kultrirában ez sokkal inkább jellemz aférfiakra,
llllllt íl n kre. Hemingway egyik szerepl je a tipikus péIdája annak a
lrr111iil kot désnek, amely inkabb a n ket ejti rabul. Az Akiért a barang
,',,l Mariája teljesen el akar mertilni szerelmében, még ha ez sqát identi-
t ,,,,tlt,rl< feladásába is kerril:
',Te akarok lenni, mert annyira szeretlek.''
|, 'l ,llrn válasz a nem igazán vall Hemingway-re: ,,Jobb, ha az ember valaki,
, ', rrrirrtlcnki megmarad annak, ami."
A n k sokkal haj.lamosabbak arra, hogy a fÍigg ségre nevel szociali-
'r, r,' íldozatává váIjanak A n k áItalában nagyobb val színriséggel
lllt'lltlck át azon az ag5rmosáson, hogy ,,rigysem boldogulsz egyedÍil,'' és
, llrrrctik veltik' hogy csak ligy maradhatnak életben, ha kizár lagosan
llll()Z|]xk valakihez, vagy ha - Gail Sheehy kifejezésével - ,,beleolvad-
rrrlr'' :l t-násikba. Alacsony az onértékeléstik,és nincs elég tapasztalatuk
hogyan is használhatnák ki saját er forrásaikat, és hogyan is ala-
'l'l''rrr,
l rrlr,rtrrík ki saját életkorÍilményeiket;mindez a gazdaságí és biol giai
r'l,'rrsígokkal egytitt sok n esetében étzeImt ftiggéshez és k ros fugg -
', 1ilrt'z vezet: ,,A n nek szánt szerep a szenvedélybeteg ember sorsát
',.'rrlll','lizálja' mert mindkett az alkalmarlanságon alapul. A n t min-
,l,'rrki t'ires, formátlan edénynek véli, amelynek bárki és bármi arra 1ár
l'lllliit. tud adni, ha feltolti' Bármilyen tevékenység,amely az egyéní
r, r's s g hiány áb l ered, nagy val színris é ggel fti gg sé g gé v álik, A n ket
l
;
Ú
lr,r;iV,'rrrínyosan belekényszerítettéknéhány alapvet feladatba _házas-
u r1il',r, családba, otthonba. Ezek a személyes kapcsolatok alkotják a n k-
rrr'lr szlint feladatok korét. Nem meglep , hogy ha nincs más, amiben
lrrr'ljt' rrragát, így ezek lesznek azok a kapcsolatok, amelyek áItaI a n
rrr,'1ilt;ttározza onmagát, és annyira fog ftiggni ezekt l a kapcsolatokt l,
lr,,1iv vi'gÜl ez a figgés betegessé válik.''l28
)t' lra ,,létrink biztonságának és kapcsolataink art sságának az a
l
l , h |(1r ie, hogy élvezni rudjuk a magányt," akkor miért is házasodnánk?
, l |
Alr,lgy Herningway kertilgeti a dolgokat, és igyekszik o|yanhelyze-
r, l't't killakítani, amelyb l keri'ilhet ki vesztesen,'' nem más, mint a
',nem
lr rl,rl rrtiini váry.Ez a szabadságnak legalább olyan torz képe, mint amely
ll,r,l., tri5-8 . o.
171
 : *a

manaPság rijra és rijra felbukkan a popzenében' és a Kristoffer-Foster d:rl l,rr rtrtiltlt.s és dialektikus jelleget kolcsonoz a kreatív kapcsolatnak; az
egyik sorára emlékeztet minket: ,,A szabadság csak másik sz arra,hogy l, r,l,rs s a kétségosszefon dik' Ahogy Rollo May mondja: ,,Teljesen
nincs már vesztenival nk.'' A szabadságnak ebben a felfogásában rejlri ,r 1,,'ll .rtlnunk magunkar, de mindig tudnunk kell, hogy rosszul is dont-
védettségés onelégtiltség nem más, mint az élet és a fejl dés megtagaclÍl- I r, t tt tAz alkot jelleg kapcsolattal jár odaadás kozéppontjában
tli. ''
|29

sa. Akárcsak az akényszeres dontés, hogy eltemetjuk saját identitásun- , ,lr,rlcktika áll, és az ebben rejl teljes bizonyosság nem enged teret az
'r
kat egy másik emberbe. Ha gy donttink, ho5y szeretl'ink, megházasrl-
' , ','lttti stagnálásnak és az onámításnak'
dunk, családot alapítunk, valaminek vagy valakinek teljesen elkotelezziik |,,rrrtlt oda jutottunk, hogy mindenkinek a maga m dján kell rnegta-
magunkat, és rnindezt r1gy, hogy kozben luegtartiuk saját identitásunk,tt l rllrt't .t szcrelmet és az odaadást. Akkor meg minek házasodjunk?
_ azzaI mindent kockára tesztink. De az, hogy mindent kockára tesztinlr,
l\ lcgtobb errrbernek a házasság olyan, mint a síelés,Az e\ején
az auton nria és az egyéni szabadság legmagasabb fokri kifejezése. Fretr.l ',lr'lcrrrt l'' vagy szr'ikségt l zve vágunk neki a mélységnek,olyan
erre mutat rá, amikor azt mondja,hory ,,az élet sivár lesz, elveszíti érclc_ 'l ,,lrtrrl vczérelve, arnelyek onmagukban nem elegek a kitrjzott feladat
kességét, arnikor az élet legnagyobb térjér,magát az éIerct nem lehct
',,, 1iv.rlrlsításához' Aztán azon vessztik észre magunkat, hogy csak csri-
kockára tenni.'' ,'',lr ltll'clé a lejt n - lehetetlen visszafordulni, ha megállunk, az akár
Aházassíg, a feltétel nélktili odaadás rnisztikuma olyan, mint enl- l, ''" l(.l(:lsztr fa is lehet. A lendtilet, várat|an veszélyekkel , iránylákoz-
^z
yan
beriség vallásainak kozépponti misztikuma - benne az onmagának ,,r ,,,,'lilrlrl és a bizonytalan végkirnenettel kombinálva nilzott figyelmet
val elégségesség,azAbszolrit Lét, amely megosztja magát, határtalarl l,',ztiltséget teremt. A kockázat, f leg a tapasztalatlanok számára,
energiáit kisebb formában tartalmazzars rigy nyilatkozik meg, hogy ,r
'| \',/('|r'c izgalmat kelt és 1jeszt . Gyakran nincs sem id , sem lehet -
létet rij formákban hívja életre. Szeretni annyit jelent, hogy olyan hely- ,1,'rlt.l, hogyvégiggondoljuk, mit is tetttink éppen kockára. A szerelem
zetbehozzuk rnagunkat _ teljes lényiinket -, hogy a\et tlj dimenzi it, trj '',rh rigy r-lregtorténik," és azon vessziik észre magunkat, hogy már az
kifejezésrn djait hívhassuk el magunkb l. Mivel nem tesziink szcrt 'lr rr t'l,jt[ íllunk, miel tt még felmérhetnénk,hogy mi is a tét. A játék
ontudatra, hacsak kora gyermekkorunkban valaki nem sz I hozzánk ts |.,..,|1'1.l1 veszi, miel tt bárki is isnertetné a szabáIyokat. Margaret
rá nem ébreszt benntinket _ hacsak magasabb Ié ormára nem hív bcn_ \t,r,,,,,tl nagyon j I rívílágítaházasság kérdéséreFellélegzéscímri regé-
ntinket _, így hfu a másokkal val érintkezés és a másoknak val elkotc- rr1r lrt.ll. A h sn azon veszi észre magát, hogy a lecsriszás orvényében
lezettség élettink bárrnely szakaszában egy teljesebb létnek és a fejl dÚs r rl;.r rrr;tgát:
j szakaszínak a kriszobére vezeÍ benniinket. Saját lénytink kialakításIr 'l
,, l Itlgy vagy képes rá? _kérdeztem t le.
bens séges kapcsolatok kialakításának sora. Ez a f'olyamat tele van kihí_ l\l'l'lrhagyta htimmogést:
a - Képes mire?
vásokkal és fájdalommal. Azok, akik elkeri'ilik a szeretetet, mert féltilr A híz.asságra. Hogyan tartiátok ossze?
saját auton rniájukat, vagy azok, akik elfojtják auton rniájukat, és egy ( i\'r rrsln rám pillantott, mintha gyanakodna.
másik emberbe tenretkeznek, spirituális értelemben orokké kisgyerrnc- gcteg viccet meséltink.
l( t' rr
kek maradnak - mivel nem tudják folyamatosan feliilmrilni onmagukat, |''ll l<tlrnolyan kérdeztem - mondtam. Meg akartam tudni' van-e va-
nem tudják kialakítani onmagukat' Soha nem érik el a teon m érettségct. lrtrrt ltlktrs fogás'
A helyzet eléggéparadox' mert a teon m szeretettel jár kockizl ,'\zt,irr beszélni kezdett hozzím, illetve nem is egészen hozzám,ha-
vállalásához az onblzalom és az onbecsiilés magas foka sztikségcs, rr, 111 111|ii|'| egy feje folott l g mikrofonba: az embereknek rádi szerrj
ugyanakkor azt is fel kell ismerni, hogy a kapcsolat bizonytalansága s
esend sége alapvet en meghaladja az ember hatalmát és akaratát. Mindcz
It,,ll, M.ry: Tbe Courage to Create (New York: Bantam Books, Inc., 1975),12-13. o.
'

172 173

lesz a hangjuk, amint tanácsot adnak valakinek. Azt mondta, hogy csu-
pán érze|mi kotelezettséget kell vállalni: olyan ez, mint a síelés, az embcl-
nem tudhatja el re, mi torténik majd, csak hagyja, hogy torténjék.
Haryja, hogy megtorténjék,de micsoda, akartam kérdezni t le; vizsgál-
gattam magam' hogy állok én azzaI, amit mondott. Talán azért bukrarrr
meg' Elert nem tudtam' mit kell hagynom, hogy megtorténjék. Szánrorn-
ra nenr olyan volt, mint a síelés,inkább arra hasonlított, mint amikor
sziklár l ugrik le az ember. Egészházasságomat végigkísérteez az érzés:
ugrás a leveg be, aztán zuhanís lefelé' és várom, hogy odalent osszez- -
.1.
zoalarn. "130
A h sn lítha an érzi, hogy olyasvalamit áldozott fel, amit nerlr
kellett volna _ az auton miíját. A házasságga| is vállalnunk kellene az
auton rniánk megtartásával és a ,,tandem" élettel jár kockázatot, a kii-
lonboz mértékrjnovekedés, a váratIan válságheIyzetek és az egynlás
rovásíra elkovetett hibák ellenére is. Nem lenne szabad, hogy ez lénytink
feladását és a lényegi egyedi.iláll ság elvesztésétjelentse.
Valamivel kés bb a regényben a h sn a házasságot a ,,Monopoly''
elnevezésrj társas játékh o z és a ker esztr ejtv ényhez h asonlít j a. A házassá g
és a játék szerkezetének, valanrint az emberben Iakoz játékszenvedé|y-
nek az anal giájakifejezt, hogy a hagyományos házasságok tulajdonkép-
pen miért is kottetnek. A játék az emberi kockázatvá|Ialás képességér
fejezi ki szimbolikusan, de benne yan az emberek rendre val torekvés -
nek szenvedélye is. A sportpályák, a jítsz terek, a játékasztalok szent
helyek, kerítésselkorijlkerített szentélyek, anrelyekben speciális szabá_
lyok uralkodnak. Ideiglenes birodalmak a normális világban' Mindegyik-
ben van kockázat és veszély, és vannak szabályok és brintetések, nem is
beszélve a az esé|yekr l és a váratlan helyzetek kényszerérL Mindegyik
szembeállítja egymással a résztvev ket, de kozel is viszi ket egyrnáshoz.,
és a résztvev k azt érzik, hogy kivételes helyzetben vannak: ktilon, dc
mégis egyutt' lTlegosztva valan-ri fontosat' Mindez a rendnek és a rendc-
zettségnek azt azideiglenes és korlátoh érzetétkelti tokéletlen világunk-
ban és zavaros élettinkben, amelyb l jelentést nyerhettink.
wood: Fellélegzá.s, ford. Pataricza Eszter (Budapest: Eur
174
....-
*:
A házasodási oszton (csakhogy megktilonboztess{ik a szeretet iránti
',' elvéhez: minél szigor bb a forma, annál tokéletesebb a mri. A házas-
''',1i rllint feltétel nélkuli odaadás olyan korlátokat állít, amelyek lehetsé-
1','rsé ceszik az alkot jellegri kapcsolatot, éPP w, ahogy a forma korlá-
lltt'7.71 (' formába onti az alkot m vészetet. Formaként
a házasság a
',l,'ltás tudatos és tudattaLan érzékelé.sébengyokerezik. (A
,,triádikus''
l''ll)l.1 visszatér az álmokban, és nemcsak a család si szerkezetére utal,
l,'rttcttl az én és a,,másik'' dialektikájára, valamint a kett szintézisébl
l bels dialektikára is.)
'.rl.rl<ul
Aki megházasodik, az tudatosan beilleszkedik a torténelenr id kere-
r,'rl'e, élvezi az ezzeI jár folyamatosságot és az osszetarÍozást'
,,AzzaI,
l" '1iy rr-regházasodunk, azt a sorsot vessziik magunkra, amelyet a rokon-
'.'r1i 's a család albuma szán nektink. Ez a hely és a kapcsolatok
alkotta
',l,_'licretbe
val beleugrásnak a tudata az, ami megktilonbozteti aházas-
az élet egyéb formáit l.''13l Aházassággal megindulunk a fénykép
',.lll()t
r.r1iv a festmény Pontosan kortlhatárolt keretei felé _ a keret egy bizo-
rr1','s jclentést ad. Azoknak, akik nem házasok, életr'ik formáját és értel-
lll('l cBy nagy, egységes márványtombbol kell kivésnii.ik _ az anyag és a
r,'l j<lbban ki van téve munkálkodásuknak. Tehát a házasság gyakran
,llri1tclezettség egrJ már meglév értékrendszerhez, míg azok szát.,.ára,
'l'ili nenr házasodnak nreg, nyitva áll az t, hogy a kapcsolatnak egy
,'ly.rrr lnodelljét állítsák fel, amely YaW a hagyományos értékrendb
l
r,r;'l,i|[6'iL, vagy teljesen felforgatja azt, és olyan értékrendeket állíthat-
r,,rli l'cl, amilyenekr l korábban álmodni sem mertek.
A házasoknak és a nem házasoknak egyaránt meg kell szabadulniuk a
r,'|i11ni 6. családi fényképalbumoktl. A házasságid kereteibe val belé-
Ilt'\ gyakran nem más, mint a belépésavásárifényképészsátrába: kihri-
' rlrtlt l lídáb l egy régim di koszttimot, felvesszíik, és p zolunk az
pa, 1984), 51. o " Ncna O'Neill:The Maniage Prezzrse (Newyork: M.Evans & Co., l9l/), gg. o
175
egész csaIáddal egytitt a százéves kamera el tt. Ésamikor elkészi.il a kép,
hogy sokkal jobban hasonlítunk seinkre, mint saját magunk-
^ztláquk,
,o. Érrrcsern vessziik, nrennyire j l játsszuk a szereptinket' Ha a7l
akarjuk, hogy kapcsolataink szabadok és kreatívak legyenek, akkor le kcll
vetntink néhányat maszkjaink koztil, el kell dobnunk elal'ult rtrháinkat s
don forgat konyveinket, melyek, készen arra,hogy bármikor felvegyiik
ket, ott várakoznak lelkrink lomtárában.
Jézus e gyik le gtitokzatos abb mondása Máté ev angéliumában találh atíl
(10,34-10,35): ,,Mert azért jouem, hoymeghasonlást támasszak az,
ember és az atyja, a leány és az anyja, a meny és az napa kiczt," és
Lukács evangéliumán ak 4,26 részébentalálhat :,,Ha valaki énhozzán
1,
j és nrég nem gyriloli az atyjít és anyját, feleségétés gyermekeit, fi-
testvéreit és n testvéreit, s t még a maga lelkét is, nem lehet az én tanít-
l,'ll'i tclllct je lesz:
',Rávesztink másokat, s rninket is rávesznek,ho8y
"t,''l!t'stcsítsilk': játsszunk el egy onrnagunk el tt is ismeretlen árnyjátékot,
'rrr,'ly
a halottak képeinek a képeinek a képei csupán, akik visszatérve
l ,'r,'''1. épp azokat az álnokat testesítik meg és jítsszíkel, amelyeket
, l' ,,ljciIr vetítettek ki rájuk, s amelyeknek eljátszására
k vették rá ket...
t )lyan darab szerepl i vagyunk, arnelyet még sosem olvastunk,
és so-
,
''r
llil!unk, semtnit sern tudunk a cselekményr l, csak megpillanthatjuk
r ll'tt'zcsét, de hogy mindez hol kezd dott és hol végz dik, az szánllnk-

ványonr.'' Mint a transzcendencia egyik Íizenete, ez is a hagyományos '

,'llit1pzelhetetlen és felfoghatatlan ...
,

családszerkezet blztons^gát t ll'ép pr fécia. Ezeknek a szayaknak ar'
egyénhez sz l izenetét, legalábbis pszichol giai értelemben, korunl<
antipszichiáterei adják meg. Cooper például a kovetkez ket mondja: ,,Az
egyénnek tril kell lépnie a családon, és meg kell látnia a családon kíwili
világ embereinek bívogat , bár kissé hornályos víIágát ... Miel tt még
valaki házasságot kot a családon kívi.ili világ egyik egyedével, válásoli
egész során kell tr1lesnie' kisebb vagy nagyobb nrértékben fel keli szí-
molnia a kapcsolatot a kinti világot alkot emberekkel. Végtil lehet, hogy
el kell válni az egy1k szril t l, a szÍil k hízasságfu l és még foly-
^zrán
tathatnánk a felsorolást a testvérekkel és a tobbi "számunkra fontos
emberrel.."132
E'zt a fajta érzelrni elszakadást R. D. Laing szerint a ,,csaIíd fantázia-
víLága" teszi szl'ikségessé- a kapcsolatok egész há| zata, amelyekkel l
család kotelékébenismerkedtink meg, és amelyeket rávetíÍunk az
^zÍán
írjabb kapcsolatokra.133 Minden enrber identitása azon a kozos ,,csaláclr
képen'' alapszik, arrrely a családon beltil mindenkiben megvan. A csalácli
kapcsolatok végi.il egy halom kazettává és forgat konywé válnak' amc-
Arrlíg valaki nem látja rneg a családot onrrragában, addig nen-r láthatja
r r '. .' l .itl .sctl] onmagát, sem bárnrely
rrrás családot . . .
ll;t_netn Pusztítom el a ,családot,o a ,csalíd. fog elpusztítani en-
t.il
,,
1rtll.
Arllnyfiirtocskének az a dilernrrrája, hogy egy kapcsolaton keresztr.il
'r|,'sítsl rrreg onrrragát' de olyan szerepekkel találja szernbe magát, ame-
l1r'lr l)cl11 illenek rá, s e dilernmát csak rigy lehet rnegoldani, ha tudatosan
lrrrzi rllagáb l
a mrilt szellemeit. A nem autentikus rrrodellek alapján
l, l.rll,i házasságok egyik fél számára sem erecltrrényeznek setrrmi 1 t' Az
'll,'rr rlloclellekb l sok benne van a hízasságt eskii nrélystrukt rájának
, ,'llr,rntikájában: ,'Szeretlek''. Mindez a n k nyelvére lefordítva azt je-
l, rrtlrcti, hogy ,'vannak dolgok, arrrelyeket ki nerrr állhatok benned, és
,', t'' lcszek hajland elviselni, de majd én megner'lellek" (az erkolcsi ura-
l,'rrr 1l:rtriarchális szerepe), yaw azt, hogy,,én melegszívri, sZeret oda-
,' l, ,'11'1-'.. vagyok'
'
' és minden sztikségleted kielégítem'' (a gondoskodásban
,, 1l'i ;rIlyaszerep); vagy azt,hogy ,,az\eszek, ami akarod, hogy legyek, és
ll l('s7.ctll' amit akarsz, hogy tegyek, szerelmedért cserébe'' (a a|áren-
'l' lr, l,lrrnálhat ,,gyernrek'' szerep).

rr2
David Cooper: The Death of the Family (New York: Pantheon Books, 1970), 35. o.
|]]
R. D. Laíng: Tbe Polítics of tbe Fanily and otber Essays (New York: Random House
Vintage Book, 1969). ' 11,111., 73, 87, 15, 14. o.

176
 Sok beteges hajlamért a család a felel s, de nem szabad megfeledkcz.- l\ lr,íz.essággal jár kockázatot csak akkor érdemes vállalni,
ha nrind a
ntink a szeretet egy másik f'orrásár l sem - a kortárscsoponr l. Az 1960- l ,r lt.l rrrcg rzi auton miáját, ha nem kor!átozzák ket a
hagyományok,
as évek ta a kortárskapcsolatokat tekintik az egyenl séeen alapul kap- , , lr.r tt.ljcsen nyitottak egymás jov
ie felé.
csolatok ideális modelljének. Gyakran kct onallo és egyenrangri fé], kí't .l l'll, )lcrn biztos, hogt erre a balanAllasagban hijlcs ncjs c)sszhangra aá-
,,játsz társ'' kapcsolatának áIcáqa mogott a sztikségképpen kelg s amorá-
lis és felel tlen éretlenségrejt zik: ,$ tokéletes házasság olyan kell,
"l,l' ijsztc)ncjs biztons,Íggal tudhatta, bogl Birkin soba nem
oj1o -rg
''l,t'v',tt ttclli teljesen. Nem is hisz az ilyen Llisszavonbatatlan
nmegtagadás-
hogy legyen, mint a testvérek kozotti ideális társkapcsolat, amelyet netrr l',,'l i|lt',\lnrndta nyíltan. Ez aolt a kibíaása. Ó epp* ezért k'észt;lí c|atázni
a halhatatlan szenvedély tart ossze' és még csak nem is az egymás iránt
'
lt' ilutbitt abban, hogt igenis lebexéges teljes megadás a szerelemben.
érzett tisztelet, hanem a feln ttek világa elleni tiltakozás.''135 Mindentall !lttt ,tlillttn, hogt a szerelemnek' naglon is
el kell szakadnunk, és csak akkor állunk készen az ígazi kapcsolatra' fett;l hetl milnia az egténiséget.
litt111'11 ,177 mondja, az egtén ttjbb
a szerelemnél és minden más_bapcsolat-
amikor _ Dosztojcvszkij szavaival élve _ teljes felel sséget vállalunk
','tl '\zt'rinte a magányos tiszta lélek elfogadja a szerelmet, mint letfeltetelei
onmagunkért, a partnert'inkért, és mindenért. A Fellélegzésh sn jének , ,'ytl't;l, tnint egtens lyának
eglib tényez jét.
sikeriil lerombolnia a ,,család fantáziavilágának'' nrítoszát, s rigy tér visszlr
az rukség széléigtett ritjár l, hogy kozben megtisztul, onbizalnrat nycr, D. H. Lawrence: Szerelmes asszonltok (ford. R na Ilona)
és mindorokre leveti a régi kapcsolatok burkát: ,,Nincs tokéletes iidv()- n k azért ábrándulnak ki a házasságb l, mert az nem
lr,'r'11n[$xn a
ztilés, feltámadás, Miatyánk, Mianyánk, imádkozom, emelj fel; de gy- 'lt|.r
ahozzáf
l,c z;ltt reményeket: nem alkot jelleg párkapcsolat. A
sem segít, fogynak, n nek, azzálesznek, amik voltak: emberek. Sohasent l' lllllll:lrldt sztereotip szerepek és a társadalom sz..k.'ete
megakadá-
bíztam benntik, de az makulátlan ártalmatlanságuk az enyém is ... l1
' ','7,1 ;1tlunka, az otthonteremtés és a gyermeknevelés megos zÍásár'
Els sorban visszautasítom, hogy áldozat vagyok. Ha ezr nem tudotrt ,,,,,'l}'ll7. igazi kapcsolathoz sztikséges. S mi tobb, az els tí) év után
megtenni, akkor semmit. Meg kell tagadnom a régi hitem, hogy gyengc 1'\ 'rll l,ll) be koszont a stagnálás. Egy olyan kapcsolatnak, amelynek
segí-
vagyok, és hogy bármit tegyek is, soha nem sérthet senkit. " ''r,' licllett volna a az egyéni fejl dést és az alkot i tevékenységet, el-
... Ha vele megyek, beszélntink kell egymássaL, faházakban nem él- l, rrl't'ztj hatása kezd lenni ilyenkor. Tril sokat
vártunk el akizárilagkét
heti.ink, nem lakhatunk tovább hamis békességben ry, hogy kozbcn ',,tl,,'t'fc kiterjed kapcsolatt l, a házassíg birodalmán ki*iti taptolnjok
keruljtik egynrást, ahogy aze| tt, mindent rijra kell kezdeniink' Számunk- 1" 'lr;i ltiszáradnak, a pár így elszigeteli magát az alv városban, ami ko-

ra a szavak kozege létsziikséglet,és el bb-ut bb cserben hagynak, tobb- l llll\('l)) azonos a Paradicsomrnal. A Teremtés konyvének
felsz lítása
kevesebb fájdalomnial. Ez a dolgok rendje, most is ez torténik, de netn '.,''r1','rcldjatok és sokasodjatok'' terméketlennéválik a sz legjelent
-
tudonr, megéri-e még akkor is, ha támaszkodhatom rá; lehet, hogy cscl- ,l'l' tis sPirituális értelmében.
b l ktildték ide. De nem amerikai, most nrár látom; semmi, csak félig hl ,, j" n nelr már nem felel meg a hagyományos házasság diádikus
van még megforrnálva, megbízhatom benne. 1, ll,'1ic. A kapcsolat alapvet szerkezetét kell megváltoztatni. Az ,, j,,
Megbízni annyi, mint hagyni, hogy menjen .'.''136 l,,z.rsság két elem jelent ségétis csokkenteni fogja: akiegészít jelleget
(a
1',rr, htll giai sztikségletek és aházastársi szerepek értelmében) es a hiza-
"'l,tl'tlssrigot (tágabb értelemben, amelybe beleférnek a barátok, a kapcso-
lrtrt'rltl.sz-erek, és minden más ami aházaspáron kíviil esik)' Akárcsak a
| \('t' a diádikus házasságot ís az orgaztnikus egtiittlét pillanaraiért val
'rs Ch.irtoph.. I-asch: Haoen in a Heartless World (NewYork: Basic Books, 1977), 141.o. ,',,'1ivliltottságra redukáltuk. A kapcsolaton beltili teljes ontranszcenc{en-
rr('
Arwood, 221,222,223. o.

178 179
cia képzete, akárcsak a tokéletes orgazmus képzete, alapvet en a halál-
fantáziákkal egyenl . Haazt akarjuk, hogy az lij okoén életben nraradjon
és viruljon a házasság keretein bel l, akkor nragának a házasságnak i.s
kiterjedtebb és rrrást is rlagába foglal okoszisztémának kell lennie.
Ez a rendszerszerrj terjeszkedés az emberek kozotti egyre intenzí-
vebb kapcsolatokb l és a mai világ rrrindent osszeszorít és centripetális
jellegéb l ered. ,,Minél jobban ossze vagyunk zsrifolva, annál távolabll
kertiltink egyrrrást l; a család és a néhány barát jelentette nrelegség nyo-
nrása el l rneneki-rlve szánros, nrás és rnás stratégiával kialakított kapcso-
latot hozunk létre.''137 A két fél csak akkor lehet onmaga, ha megvan ,l
saját électere és elegend ideje. Csend,híány' A hagyornányos diád al-
kotta er d teret kell, hogy adjon a szabadtéri sátornak. De ez a nyitott-
ság nern azt jelen , hogy bárki számíra elérhet vé válunk. Els bbségcL
kell adnunk azoknak a dolgoknak, amelyeket mindkét házastárs kedvel, s
anrelyben osztozní tudnak a hál szoba meghittségénés az otthoncc-
relntés feladatán tírl. Minél tobb kozos dolga van a két félnek aházassíg-
gll 1ár kotelességek rrlellett, annál jobban tnegy a szekér. De kellencli
olyan dolgok is - barátok, állás, hobbik -, anlelyek csak az egyik felct
érintik. Áilando kihívás lesz viszont ennek a ,,nrágikus egyvelegnek'' :r
Pontos osszetétele. Ahhoz, hogy a házasság ily m don kib vuljon,
ennyi rlrinden trrást nragába foglaljon, írjra kell gondolnunk, hogy nli
élvez prioritást a nrunkánkban és az id beosztásunkban. A család alapjai-
nak a kiszélesítéséhezs a min ségi értelen-rben vett kozoskodéshez lr
párnak talán be kell érnie az alacsonyabb színvonalri életvitellel, mert
csak olyan rrrunkát tudnak vállalni, amely kevesebb id t vesz igénybe, s
nenr jár annyi idegességgel. Mivel a házastársi rendszer sokkal nyitot-
tabb, és a felek sokoldalribbak, tobb dontést kell meghoznunk, és tobbct
kell kornrllunikálnunk egymással, ha fenn akarjuk tartani az egyens lyt,
De nraga az a tény, hogy a kapcsolatot szijntelen folyarrratként létre jovti
vízt ként fogjuk fel, lendtiletet ad a házasságnak' A házastársi lelekfor-
nrálásnak is rrregvan a lllaga forgat konyve, és az évek rrrriltával r'r-reglesz
ennek is a maga saját ,,szent és sérthetetlen torténelrrre,'' ar-rrely a legfon-
Philip Ríeff: Tbe Triuntph of the Therapeutic (New York: Harper & Row, 196 )' 243.
']7
180
, 'r|'|' rl|i arra, hogy kitartsunk a másik mellett. A házassági kotclék
'll ,rr,l, 's;iga a kapcsolat gyumolcse kell, hogy legyen, nern pedig a gyokere.
ll.r .l l< t fel kellakeppen sokarcri és onzetlen, megvan a lehet ségtik
,,'r, lt,'gy felépítsékazt az álland kapcsolatot, amelyben aházasságt l
' |, rrlt.ttti osszes cél megval sulhat, ha nem is e8yszerre' de legalább
' l \ lll.l\ vtín. Azzal, hogy szélesebb alapokra helyezzik a házasságot,
',' rtt, r,ll( rjabb kihívásnak tesztink eleget, de tobb esélyt adunk a kap-
' ',Illtl:ll( arra, hogy tovább fennmaradjon. A legtobb fcrfi es a legtobb
,,, ' ',z'itttlira lecsokkent annak az esélye, hogy olyan társra,
illetve olyan
l, r'r,,s.igra tegyenek szert, amely egy életen át kielegíti igényeiket
és
' ',,l'vt:sciket. Az antropol gusok szerint napjaink kultrirájában kiala-
l ,rl,,|'.rtt Van egy olyan minta, amelyet akár ,,hárornházasságos élecciklus-
" rs r-rcvezhetnénk: az els t fiatalon, a románc kedvéértkotjtk;
'',l a
céIja a családalapítás; a harmadiké' amely rendszerint id
'', ,',,
',lilr skor-
l',', l',ittctik, pedig az, hogy igazi társra leljrink. Ezek kozott jelent s
',',r,'',s1igj cltérés van, és rendszerint mindegyik a pszichol giai fejl dés
|\ ('lly s7-akaszához kapcsol dik. Elkertilhetetlen, hogy az egylkb il
l llll l\'(' llc a rnásik felé forduljunk
- s ha a két ember nem tudja ezt elfo-
véget kell vetni a kapcsolatnak. Az is lehetséges, hogy az
'',lr'r,.tl<kor
s 1,r rl' lí'lnél kinrarad egy fízis, vagy megrek ed az egyik szinten.
is t várjuk' hogy minden kapcsolatunk így végz djon, akár a tijn-
"\,,
'l, rtrrt.s l<, hogy ,,boldogan éltek, amíg meg nem haltak.'' De a legtobb
l r1',,,11|11, akár az élet maga, azzal,hogy ktilonválunk, vagy hogy elve-
,t;rtli a rrrásikat, szinte megha| egy kicsit. Mindezek kozril az egyik
l, 1'lr'rl,rsz.trofálisabb avílás, amely áttor erej apasztalat lehet; halál és
'lr'lís, rnely rnegváltoztat benntinket. Egy n íry írja Ie ezt a folya_
|, ,l,l,
lrr rlr ll: ,,|{{2asságorn vége megrengette novekv onelégtiltségemetés
,l','t,'ittr felett érzett btiszkeségemet. Lehullott r lam az ílarc, és már
lll Il| .l7 a btiszke kislányvoltam, aki valaha. A fájdalommal teli h napok
. '', rr,ljt' után fokozatosan beszélgetni kezdtem barátaimmal, akikkel
-
l ll\.| riít gyotrelrrreim
- minden kapcsolatot megszakítottarn. El szor
, r'rrrri tlrást ner'tr hallottanr az onsajnálaton kívi.il, atnint rerrrényeirrr
,'r tt'ltlszlásának torténetétmeséltem. Aztán szépen lassan elrrrrilt a
1r,,,z itl szaka, és elkezdtenr felépiilni' Rájottem, hogy én is hibás va-
l 1 r , 'li :tllban, hogy meg sem mertiik kockáztatni a^, hogy beszélgcsstink
r
181
-
egymással, és semmit sern vártunk ezekt l a beszélgetésekt l. Régi és u;
barátokra találtarn, és megtanultarn rijra bízni. A válás érettétett, lehul-
lott r larrr az íratlanság és az elégedettségszínlelése. Rájottenr, hogy ,r
házassággaI jár kudarcélménymilyen tudat alatti osztonoket és motivá-
ci kat ébresztett fel bennem. Talán semrni más nem segítette el annyir:l
Iényem fejl dését,mint az, anrire el szor csak rigy tudtam gondolni,
rnint a halálra.''l38
A válás legtobb n számíra - noha tudatébreszt is lehet - a legmeg-
ráz bb élrnények egyike, tele fájdalornrnal, diihvel és ellenséges érzések-
kel. Ha fel is szabadítja a n ket a kotottségek al l, és megszlinnek áldo-
zatok lenni, álland sebeket és brjntudatothagy rnaga után' Még ha ben-
ne van is a rnegkonnyebbiilés és a megnyugvás érzése,ott van az eIha-
gyatottság és az elidegenedés tudata - barátok elvesztése, a gyerekeknck
zavarodottsága; ott van a rokonok dobbenete, a ntagíny, s anyagi és
társadalr'rri helyzettink rncginog. Ésmindenekfelett ott van még az érzés,
ho5y kudarcot vallottunk, és kételkedni kezdtink onmagunkban, anli l
válással jár kellemetlenségek és szornyriségek talán legrosszabbika.
Érdekes r-tl don, a kudarcérzet oka is lehet a válásnak, nemcsak ko-
vetkezménye. A ,,szerelem halála'' akár ongyilkosság is lehet. A fels ok-
tatásban tanul k és a kamaszok korében ijeszt m don megnovekedett
ongyilkosságok a kudarcé rzetteI hozhat k kozvetlen kapcsolatba, azzal'
hogy a fiatalok képtelenek teljesíteni a sztil k és a kortárscsoport elvárá-
sait. Félijnk, hogy nincs elég ambíci nk egy nagyobb feladat végrehajtá-
sára az életben, feltink magát l a feladatt l, és mindez onrombolást és
elkesereclés t sztil. Társadalmunk szocializíct s folyamata láthat an nenr
tanította nreg a fiatalokat, hogy pszichol giailag hogyan tegyenek kii-
lonbséget akozott, ha errrberként vallanak kudarcot, és ha egy feladatot
nern sikeri.jl végrehajtaniuk. A fiatalok agyíban a kett gyakran osszetno-
s dik' és az a késztetés,hogy az eByre kevesebb lehet ség kozott is
erednrényt érjenek el, rornbol hatással van torékeny szerrrélyiségiikre'
Inkább Íeladjík, serrrhogy alkalmazkodjanak, jra teryezzék és rijra fel-
építsékéletijket.
ll8'Washbourn, 74. o.
182
l\lr.izassági kotelékben is sok, ezzeI anal g stressz és reakci van.
l1,t' ,'ly:ttr társadalomban, amelynek f jellemvonása a víItozás, a bi-
,,rrt't'rl:rrrsíg és a nary fokri mobilitás, a házaspár helyzete csak egyre
',,
l','z.'lll'l lcsz.. Ahogy a rokonság, a szomszédság, és az intéznrényesített
l l1,, srrl:tttlk strukt rája szertefoszlik, még nagyobb jelent séget nyernek
l llll('t1lcrsz-onális kapcsolatok. A civilizáci torténelmében talán mi
lllllll( lt lcgtobbet aházassígt l. Ésarnikor ezek a'z elvárások nenr váI-
,',l', v.tlrirl, kiábrándultságunk a szakadék |egmélyére taszít bennijnket.
l, lr.rt ,r jclcnkori társadalonrban a - személyes és kozos _kudarcérzet az
r lr 1'lrrrlttlsabb bels faktor, amely leginkább kikezdhe ahízasság tar-
r','.',.r1i,it. Mi sem bizonyítja jobban az ameríkaíak trilz elvárásait, mint
' ',1r.r lrlegházasuland k magas száma. Az 7970-es adatok azt mutatiák'
l,,'1it'lr:lt clvált férfib l ot rijran siil, és négy elvált n b l hárorrr rijra
l, r1lrr'z rlrcgy: ,,A magas válási arányszám ellenére nagy azokna'k az' ará-
''r ', .lliil< házasok - nagyobb, mint bármely más ipari társadalomban. Az
,,'','rililtiak sokat várnak ahízasságt l, és ha egy házasság nenr bizony.ul
l r, aztfe\bonják, és rijra pr bálkoznak.''139
l,'1iítr5nek,
Az lrr-rerikaiak, akárcsak az alt k esetében, a kapcsolatokban is utál-
.rz ,,clavultságot'' - és inkább lecserélik' mint hogy megkísérelnék
,,','1i;.rvítani' vagrJ jta felépíteni.A válás néha a legkonnyebb kirírt a há-
r,,.,rgll<1l, f leg akkor, ha már nem bízunk magunkban, va1y e|várí-
^z
',,ttli ttctn váLtakval ra. Van valami ut pisztikus abban, ahogy az ameri-
l ,r'rli viszonyulnak a házassághoz, és arnikor a val ságban nem gy ala-
l
'rlrr,rli
a dolgok, ahogy az Ían zí*l,Iágukban, akkor egyszerrjen fei-
l, r1it'tl:rk a pr bálkozással.
A
házasság legidealisztikusabb és ugyanakkor legrealisztikr'rsabb pa-
rr,lr1irrlája akeresztényiházasság, hisz egy bizonyos szinten a legalapve-
r,
'l'L clolgot reszi kockára. Szándékosan olyat ígér,amit nem tud megad-
lll hr'íséget,álland ságot. Ezzel egy harmadik ,,jelenlétét''is bevonja a
l''rz.rssíg kotelékébe _ azt az ígéretet,amelynek megvan az ereje hozzá,
lr,'1iy sz.iinrelen megrijulásra és rij létre hívja a n t és a férfit. Tehát a kap-
az esktib l kiforr \étezésséválik, amely álland transzcen-
' l,'rrrgslcy Davist idézi Michael Gordon: The Anerican Family.' Past, Present and ]"uture
rl l, s York: Rarrdonr House, 1978), 305. o.
183
=-
denciát kovetel, és arra osztonoz, hogy az eskti a hriség oka és eszkoze is
legyen egyben' Az eskt'i lehet vé teszi,hogrJ a változással és az í:jdonsíg-
gal szer'rrben is rrrindig rnegsztilessen az egyezség. Ez ner.r' valanri fels bb
dontésh ez val haj thatatlan ragaszkodás, hanem onmagunkat vá\to zat\an
ajándékként - és rr-rindenesti.il - átadjuk a szeretett egyénnek'
Néhányan val szín leg aztmondják, hogy ezbadarság. Hogyan is le-
hetséges az, hogy valaki annyira isrnerje saját szeméIyiségét,és ez a sze-
mélyiségannyira biztos alapokon n1"ugodjon, hogy onmagáb l bárnrikor
ajárndékot képezzen? Gabriel Marcel és néhány egzisztencialista jobban
n-regválaszolj a ezt a kérdést' mint Descartes: ahhoz, hogy
',Elméletileg
elkotelezzern magam, el szor ismernem kell magamat; de csak akkor
isrnerhetem lneg magamat, ha teljesen elkoteleztem -aga-."t00 Honnan
tudjam, hova rnegyek, hacsak nem onnan, hogy megyek?
Más szinten a keresztény házasság realisztikus sémát kolcsonoz ahá-
zasságnak. Feltételezzi.jk, hogy mindkét fél hibázik, és csal dást okoz a
nrásiknak - de a keresztényi szerz désben benne van a hit, a megbocsá-
tás, az ernlékezet gy gyít hatalmának képzete, arnely mindig képes
fenntartani a házasság kotelékét. Ésegyedtil a szerelmesek hat rozzák
rrreg a feledés paramétereit. A megbékélésezen pillanatai, akárcsak a
ternplotnban fogadott orok hriség, títIszárnyaI1a mindazt, amire a felek
ktiion-ktilon képesek lettek volna a hit nélktil _ és ezek a pillanatok a
kegyelnri állapot pillanataivá válnak. Lehetnek azonban - és gyakran azok
is - a fejl dé s, az j kezdet pillanatai. De minden férfi és minden n tud
|,lt ttrt'g. ,,Nem tétovízott, hogy rrregcáfolja M zes otodik konyvének
l',.''rssligra vonatkoz téziseit, amely csak a fcrfi érdekeit veszi figyelem-
l', 1Mtiz.cs V. konyve 24,1_4) a teremtés korai mítoszának szellemében.
|, ,t'I'crerntés konyvét idézve (M zes I. konyve 2,23_26) nyiIvánval vá
"tt'
,, r t,', lrtlgy megérti, hog*J a fe4 es a feleség kozotti szerelem kozos felel s-
, 1il't s az- abb l ered kotelességeket (Máté 19,3kk). Ironikus, hogyJézus
'
,1,.,'zlttldása a házasság felbonthatatlanságához a védtelen n érdekében
' '' rlr rrj;lbb lehet ség lett a torvény merev betríjének betartására.''1al
( )lyln társadalomban éltink, amely kérlelhetetleniil olyan irányt vett,
l,',1iv :tz egyrrrást kovet tobb házasságot fogadja el normának. A válást
llll ll('ll1 az egyéníhajthatatlanság és az alkalmazkod képességhiányá-
,,,|'. v,tgy a lelki-szellemi kárhozat kovetkezményének tartjuk. El kell
l' '1,'r,lllr-rrrk, hogy a válás ugyanrigy lehet teremt mint rombol jellegri, a
'
r rr.,'trl.tltlttlnak egy hatátIyban lev , erkolcsos, felszentelt taláImánya, a
rIIr r71;11{5 megfelel eszkoze.
A liercsztények persze mégegy lépésseltovább mehetnek, ha a ,,gon-
'l',..l','tlísr l'' van sz . Néhány egyház bekeltet szertartást szeryez a
rl''It:lllcn lev házaspároknak. A válásra val vallásos késztil dés gyak-
l lll \'('Zct tisztánlfuáshoz, és amellett dontenek, hogy egytitt maradnak.
l l r t'z nctl torténik nreg, akkor segíteni kell a párnak, hogy békében
el, hogy azt érezzék,megval sították, ne pedigazt, hogy pusz-
' 'l;.rrr'tl<
llll'lk ajnnagukat. ,,A felekezet a jelképek és a szertartásosság segítségé-
, , l rlrcgcrnlékezik az élet korforgásának legemlékezetesebb pillanatair l,

onz és buta, lusta és er szakos' keser és árul lenni. Ki tudják hasz- , .'zrrlct sr l, aházassigr l és végtil ahaláir l, és megiinnepli ezeket. De
nálni a másikat, manipulálhatják és árthatnak neki. Megeshet, hogy há- ,' ,,lylltl fontosabb eseményeknek is megvan a maBa rítusa, mint a ko-
zasságukat ne|n az evangélium szellemében élik meg, és az egyik féI a rrr,
'ly |1c1.,.6g' a ballagás vaw az j házba koltozés. Akkor rrriért nem
nrásik kiteljesedésének és spirituális fejl désének legnagyobb akadályo- l''rrr,'rili cl liturgikusan a válás jelent ségét?Még napjainkban is, amikor
z jává válhat. A keresztény házassígnak is lehetnek világi korlátai' és 1,,
,lr1i lrz.t hinnénk, hogy igen kifinomultan tudunk viszonyulni a váIás
gyakran a válás az az utols aktus, amellyel egymásr l gondoskodnak, ha r, rlr'rj,íIlclz, akétváI féIben lev embernek nagyobb sztiksége van a ba-
rnár n-rinden egyéb kudarcot vallott. t rlr r|i t',t s a felekezetre, mint élettik során bármikor.''la2
Ironikus, hogy rrrindez nem jelenik meg a katolikus egyház váIásra
vonatkoz tanaiban, pedig arniko r ! ézus a házasság felbonthatatl arl,ságát
tanította, akkor abban val jában korának n ir l val gondoskodása sz - ''1 ',,rrrrrcl 'l'errien:
,Toward a Biblical Theology of Vonlanhood," Male and. Female,

' l,, t,lt,ttt t|pproacbes to Sexuality, szerk' Ruth Tiffany Barnhouse és Urban T. Holrnes, III.
I '
'r, r ( Ncw York: Seabury Press, 1976), 24. o.
lt0
G"briel Marcel: Creatioe Fidelity (NewYork.: Farrar, Srraus and Co., 1964),163. o. ' li,'rr,rld Mazur: Tbe Neu; Intimaq (Boston: Beacon Press, 1973), 88. o.

184 185
AJt
A válás beillesztése a vallás vilígába azt a felismerést jelenti, hogy ha-
bár egy legalizá|t kapcsolat felbontásár l van sz , maga a kapcsolat nenr
ér véget, csak megváltozik. Robert Anderson I Neoer Sangfor My Father
(Soha sem énekeltem az apámnak) cím(l drámá4ának utols sorai is arríll
a méIy transzcendenciár l tanriskodnak, amely a kapcsolat lényegét adja.
A fili, aki elvesztette apját így sz l: ',A halál véget vet az életnek, de nern
vet véget a kapcsolatnak, mert ez az éIetben maradtak lelkében az rt
ktizd, hogy valamiféle megnyugvást találjon, de erre sosem kertil sor ... .''
A válás véget vet !w^n a házasságnak, de a kapcsolat tovább él. Ésa
trilélésnek lélekf ormál hatása van'
Olyanok r.,oltunle, mint a sziámi ikreh'
A oériinb nem biztos,
bog toa,Íbb bering
most hogt elszabadtunk.
Valami mindkett nbben azt lesi,
h ogt életben marad.unk- e,
ígt megsebzetten.
Denise Levertov: Vál félben
Mindannyian a ,,tokéletes családot'' keressi.ik, amely megtestesíti azt r
képet, amelyet onmagunkban hordozunk, amely majd gondoskodik
r lunk és támogat minket, amelyet mi rnagunk teremthetiink meg, és
olyanra alakíthatunk ki, amilyenre szeretnénk, amelyben j I érezzuk
magunkat, és amely lénninket lehetséges nagysága teljéig noveli.
Ezek a kapcsolatok álland an változnak, mint a csillagok az éjszakli
égbolton. Alighogy megismerjiik az egyik korlátait, már be is lépiink egy
másik, rij csillagzatba.
Mindig mi lesz.i.ink az idegenek, a betolakod k. Mi vagyunk az ártat-
lan, aranyhajri gyerrnekek va1y a ravasz r
kák Az a táncos, aki korbejerja
a táncot' A megval sult dolgokt l a rnegval suland k felé szárnyalunk.
Semmit nem adunk magunkb l ezekhez a kapcsolatokhoz, hacsak nerrr
hozzuk magunkkal sa1át magányunkat' Az erd b l indulunk, és az erd -
be jutunk vissza.
Az ek az er , a készenlét, a jelenlét (de lehet akár lemondás is).
186
E-
h tnásodik' a biztonság, a meger sítés,és a gondoskodás (de lehet
,l,'rr vÚrfert zés is). ,,De nem a harmadih-e az, ameIyre vágyrrnk, és
,,,t,'lyt'c készen állunk?
,,{ )snk rigy megtortént hirtelen. A talíIkozásb l család lett' a szenve-
'l, lr,|'ri| a szerelem jelentette feladat. A gyotrelembol es a félelemb l
,rl'.rlytlk és paktumok lettek. A téma a tzhelyett a megkovácsoland
,',,l.tt',tll lett, egy tárry, ameIyet el kellett helyezni. Bekerítés, kor, para-
1,, ,1.r, Nyirorr parabola.
haboz n vérek voltunk, saját tollaink-
V.rlllrrrikor, amikor még csak
l ,l ,'kc.sícetttik magunkat, egyik toket a kolt i érzelemkitoréssel és az
,r,'rrk;ival, a másikat ,,analitikai messzeséggel,'' engem pedig ironikus
rrr,'|5;ig1116j5sal, mindegyikr'ink a saját r'élt erejének a rabjaként, és a
r,'rtr'lttck hevében, s azon vetttik észre magunkat, hogy megérintett
l', rrrrriul<ct a kozos gyermekkor, amelyet fel akartunk fedezni, hogy
l, lr,rr rrltr.rnk ákaIa és benne, hogy megosztottuk egymással a minke t ért
, ,'t'ltct, és bátorságot nyert'ink arra, hogy egymást vádoljuk és gyanri -
l t l l
'
rr,,rrli, lrogy anyáink hibáztatásával kezdjtik, majd erymás szemt l
,'rrrl't'tri hibáztatásával folytassuk, majd észrevegytik, hogy mindezt eI
r,r,l1rrlt viselní_ígytetttik egymást egymás anyjává, és egymás lányáváés
rt,,tt'ltiV l akik elhatározták,hogy tísztázzák, miért is jutottak áwaságra,
rrrt,'tl is kellett annyit szenvednitik és nélkiiloznitik. Egy rij család.
Mirlclczt lánc koti ossze, osszetartozunk, és pr bálgatjuk felvenni
,1i\'tlt.is alakját, mintha birtokolni akarnánk egymást, és ha ez sikeriil,
,'rrlr,lt'gyikiink el szor megtermékenyítí az egyiket, aztán a másikat.
.. l;l' a ház nem a pároknak van fenntartva. Szegény, szegény párocs-
l rlr, rrrilyen rossz nektek, hogy ti csak ketten vagytok! A három a szi.i-
, ,,sr'1i v ge, az egyenl felek torténetének a kezdete.''1a3
" Al.rrr.r lsrbel Barreno, Maria Teresa Horta, Maria Velho da Costa: Tbe Three Marias;
'., ,, l'rrtrrguese Letters, angolra ford. Helen Lane (Garden City: Doubleday & Co., Inc.,
t,r ",), I l(,, 142. o.
187
T
; t ttttl,tlinak. fényébenaégzetes átalabulásra számít, amelyben
felfedezi
',t,l, ln\! a férj és a sztirnyeteg bazatti rnegktil nbi;ztetés nem éroényes.
|,,ttttl tttasiti a szerelem aillárncsapása, saját szíoe ellen fordítja a kést,
A legenda . ,ll,,|, llllís sz rlal) Er
sz nyiláaal megsebzi rnagit. Ezzel elhagja a g)eftl7e-
lt ltttl,ttlalan szemléletm dot is. Csakis egt hito,iny, scjtét létrn d az,
,.,t,l1,|t1'11 ])sztibhé sz rnyetegnek, betolakod nak és sárklínynak hépzelbeti

,,,'ltttrs t, és csabis gtermekien tudatlan lányként (azonban ez is egl s tét

A tcjrténetben nemcsak az a fontos, hogtan szereti tneg a szép le,íny foboza
tosan 4 sz rnyet, rnég csab netn is az, bog)an oiszi tit apja iránti szeretetét Ll
sz rnyre, banem az, bogt maga rnilyen fejl désen megt kereszt l mindezcl'
l,l',ll
A'(pz'elbeti azt, bogt szerelmes egl ,lnagasabb rend férjbe," aki telje-
,, l ttl,;ttbtizih az alacsonyabb rend sárb,Ínyt L Kit r szerelméneb
fényé-
' ',, l'ltiikhé istennek tekinti Er szt, aki egrzerre magasabb és alacsonyabb

sortín. Kezdetben azt biszi, aálasztania kell apja iránti és a sz rny irántt ,,,ltr, t:' ,r,lei sszekapcsolja a kett t...

szeretete bcjz tt; legnag,obb tjrcjmére azonban, a szq leány rád bben, bop1, l',',ti0,llt szerelme akkor t r fekzínre, amibor ,7neglátja Er szt," és ezzel
éretlen felfogásra oall azt binni, hogt ez a hétfele szeretet ellentétben áll ,,lll,lllllt bel l létrej n egt olyan Er sz, aki t bbé már nem ugltnaz, mint a
eglmással... '', ,,l'l,t;tt kír.,t'ili, ala Er sz. Ez a bels Er sz, aki Psztlhbé szerelmének
A szep leány bázassága az egtkori sz rnnyel jelképes esemény: annak, ,t lt',1,,',.u"ll jában eg/ ma7asabb rend és látbatatlan forrnája annale az
aeszélyes szakadéknak az átbidalását jelenti, amely az ember léténcl' ,' '.,' ,r,r,(', alei ott alszik el tte.
"állatias" és ,4nagasabb" oldalai b z tt títong. Ez a szakadék,lagl elszaka Erich Neum ann Amor and Psycbe (Amor és Psztikhé)'a
dás a mesében betegség formájában jelenik' meg amikor el szor az apa, majl
a sz rny elszakad a szép leányt l és rnindatt l, atnit jelhépez, rnindbettti l\ l r, lt'tr ttindérmese átalakulásr l, metanorf zisr l sz l. Tobbnyire
r r

majdnern elpusztul. l, r r'rri,itiílban tér vissza a téma: a h sn helyzete hirtelen drasztikusan

Bruno Bettelheim: A mese b a lete és a bontaboz glerrnebi lélek|a'
Mégis, most, bogt szemt l szemben állt aele, a Min uurusz emlékeztettt'
oalabire, akit ismert. Nem sz myetegaolt, banem csupán trik rkép, álarcos
n , maga Lillian' Lényéneb onmaga el tt is isrneretlen tithos része, amely
meghatározta rninden mozdulatát' Kiny jtotta a k'ezét a zsarnob felé, akt
tiibbé már nem tudta bántani' Ez az áttetsz arc, a sajátja, arnely csab akkrlr
látszott tisztán, csab akbor b ruonalaz dott igazán, amihor bes tétedett, ott
lebegett a repiil abluk-tiikrében, a felb k kcjzijtt utazva.
Anais Nin: Sed.uction of tbe Minouur (Amin taurosz
l''5
csábítása)
ln:r: A mese b Otilete és a bonakoz glermeki léleÉ(Gondolat: Budapest, 1985),
',,,1,v,rlt,rzil< és
jobbra fordul _ á|talában ktils beavatkozás hatására. A
,,,,',rl' v.rriíci ban a változás vagy reveláci hosszri és nehéz szenvedés
'lllll l(t'vctkczik be, mintegy annak kovetkezményeként, hogy fejl dés
'll' ||| v('l'l)c a h sn onismeretében és erk lcsi tudatában. A Szepségésa
\ ',rr1 1,1'11'q cbbe a második kateg riába artozik; majdnem rninden nyel-
, rr r',, tttinden kultrirában találhat olyan mese, amely ezen alapul. A
k
'tt,,,l,,ttllt's koztil talán ennek
alakult ki legtobb víltozata krilonbozo
l''ll' ll('l('l(l)cn, versekben, regényekben, színdarabokban, filmekben és
, ,', ,l,trabokban. Egyetlen mese sem iinnepli jobban az onismeretet és
t,,,
,, ,',','','llhaladást,Ez a mese a szeretetr l mint a felmagasztosulás elvé-
,,,l ,,l,,|, Vilgy ahogy Chesterton fogalm^zotÍ _ arr | az aIapígazsígr|,
_
l,' '1'r' nern válhat szerethet vé semmi, amíg nern szeretiiik.''
''.r,l<lig

l45
Anais Nin Seduction of tbe Minotaur (Chicago: Swallow Press, 1961; rijabb kiadás ' I rr, lr N.rrrrrnnn:Arnorand, Psltcbe,Tbe Psycbic Deoelopmentof tbe Ferninine,angolra
1972), tll. o. r,'l ltlll'lr M;rnheirrr(PrinceronUniversityPress'1956; jabbkiadás1971),78_80.o.

188 189
-- '\ Szi)rnyeteg az emberi képzeletben onmagát l és létezésénekalap-
A Szépségés a Sz rnyeteg és az ,,állatv Iegény" m faj egy
sokkal sibb
archetipikus mítoszb l eredeztethet - Cupido (Er sz) és Psziikh t,l',|, '1'1.,,'r' istent l val elidegenedés kivetítésekéntjelenik meg. Er sz-
torténetéb l. Psziikhé, aki teljesen átadja magát egy szornyeteggel kotott |, , lr,rs,'Itl(lan, az eInyomott' a nem elfogadott, afélreértett itt is mindig

házasságnak (bír a szornyetegva\ járban Er sz isten), nem vethet egyet- 'll,,'.lll rs .s szornyszerri, mindig alapvet en a,,másik.'' Amikor a Szépség
len pillantást sem isteni hitvesére, csak az éj leple alatt ta|álkozhatnak a r. |,1',lrlj,r rrragát váltságdíjli apjáért, ezáIta| elfogadja azt a transzcendens

szerelrnesek. Hri gai csábítására Psztikhé megszegi isten-férj e parancsát, l,l' r,,t, .ttllcly egy magasabbrendrj létre sz lítja. A neve ,,Szépség''
és lámpával megvllágítja az alv isten arcát. Er sz folébred, mivel rácsop- ,,'1',,|11|' ,'l}cauty'') magában foglalja az iidvosség (,,beautitude") ígére-
r' ,rrr,'lyI'c rr-rélt is lesz, mert az éIvezet és a gazdagság helyett az erényt
Pen testére a|ámpa olaja' és e\haryjaPszi.ikhét. Psziikhé epekedik a ferj
,
'
után, és rnindenféle nehéz Íeladatot kell teljesítenie - az eryik ilyen rneg- ,|r,,.,t1.r. A Madame Leprince de Beaumont-féIe változatban, amely a

pr báltatás során még az alvilágba is leereszkedik. Végijl Er sz visszatér
hozzá, sebét begy gyította Pszrikhé b nbánatának balzsama. Er sz.,
hogy kienges ztelje anyját, Aphroditét, megkéri Zellszt, ajándékozza meg
Psztikhét az istenek halhatatlanságával, így Pszi'ikhé ,,kénytelen'' a nászl
révénaz istenek kozott maradni. Erich Neumann fejl déstorténeti és
transzcendentális jelent séget tulajdonít ennek a rnítosznak: ,,Az oltim-
PoszÍa emelkedéssel Psziikhé azt demonstráIja,hogy rij korszak kezd -
','' '', l,'1iisrrlertebb modern fe|dolgozása, a Szépségelfogadja a szegény-
' t, ,rrrlcly apja anyagí osszeomlásának az eredménye, és nem lázad az
',,
l'l',''l l',,vctkez szolgasors ellen sem _Iegalázatosabb a testvérei kozr.il,
, 'l'll 'l'/. apja is t szereti a legjobban. A bels élet iránti érzékenységét
',1 ,ll1.r,t lri)z-te és testvérei kozott híz d ellentét:,,Sétálgatással toltot-
,, l ,.. r,lcjtiket, táncolni és sz rakozní jártak, és Ienéztéklegkisebb test-
, r rrl,r'r, .rlii mindig otthon olvasott."

dott. Az, hogy Psztikhé istenn vé vált, azt jelenti, hogy az ember onma-
gában véve isteni jellegri és egyenrangri az istenekkel. Psziikhé istenn és
Er sz isten halhatatlan egyestilése pedig rigy értelmezhet , ho5y az em-
bernek az istenihez val kot dése nem csupán orokérvény, hanem ma-
gában véve is isteni min ség.
Elég ktilonos, hogy Pszi.ikhé torténete ekként azt a fejl dést rePre_
\ t, '11['116g az eredend brjn továbborokítésénekpéIdázata: az apa eI-
l 1,1 r .r l( )7,sít a szornyeteg kertjéb l, és odaajándékozza ártatIan gyerme-
l' rr, ll , rrrltjtl emiatt bi.intetésben részesiil. A brinbeesés után egyedtil a
l,ll ll l'llly lncntheti meg a családot, mivel ártatlan és erényes. E'zén,bár
l '' l|'\('l{ f l att 1, hory a Szornyeteg Íelfalja, mégis írgy dont, hogy
,,111,ry,r lcsz..

zentáIja, amely egy kereszténységen kíviili, reveIáci és eryház nélktili, lrl,'1ilt'1lccésérelassan feIfedezi, hogy az r a kastéIyban: ,,Csak
teljesen pogány, de a pogányságon valamiképp mégis feltilemelked kor- |,r1r,, v,rgy parancsolj bármit! Tessék, Íe v^W aKíráIyn ; Íe yagy az
,,1 l ll
ril lt.
ban a lélek ('psziché") transzformáci ját és istentilésétszimbo\izálja.''1a7 r

Dont fontossággal bír tehát a mítosznak az az aspektusa, hogy ,'\ hogy a Szornyeteg megengedi a Szépségnek, hogy meglátogas-
z,,.rl,

PszÍikhé onmegval sít teremt er vel rendelkezik - fontos tettet hajt =l saját magát kiszolgáltatva hatalmat ad a lánynak. A Jean
r1'1,rt,

végre, míg Er sz alszik, majd elviseli a kovetkezményeket. Veszteségc I rrr lr',lll l'clc filmváltozatbafl ez a hatalomátadás mégnagyobb hangsrilyt
nem bénítjameg, inkább Er sz kérlelhetetlen keresésére és a megpr _ l,,r1,, '1111j|i111 bizalma jeleul a Szornyeteg átadja a Szépségnek Dianaházá-

báItatások elviseléséreosztonzi. Psztikhé - a lélek archetípusa - hetero- ,,,l, |rtt|tslít: ,,Ez az ewetIen olyan hely a birtokon, ahová senki sem te-
n miáb l auton mián keresztiil eljut a megvált teon miáig. Er sz és lrrtt lrr' ,r l:ibát, se te' sem én. Mindent, ami az enyém, varázslatta| sze-
Psztikhé egyesiilése a transzcendencia és az immanencia egyesiilését |
' | | ll l , ,l,.' 'l,l. igazi kincsem ebben a házban van."
szimboIízáIja, ahdr az isteni er emberi bolcsességben nyilvánul meg.
'' l',', t ,,, leiru:14 BelleetLaBéte,ScenarioetDialogues (NewYorkUniversiryPress,
r47
Ibid., 143. o. ' ' rr ',1 ',.)(,ti, 154. o.

190 191
T
Anrikor a Szépséghazatér, még tobb bizonyítékot taIáI arra, rnicsodl
k lonleges hatalornrrral rendelkezik. Az ajándékok, an-riket a Szornyc-
tegt l kapott, átvíltozna'k, atnint tovább akarja adni ket - a gyongysor-
b l égett kotél lesz. Az apja figyelrrrezteti: ,,Amit a Szornyetegt l kapcál,
az a éd. Nern adhatod senki másnak.''
Amit a Szépségkapott, és amit nerl adhat tovább szorny kovetkez.-
rrrények nélktil, az nem más, mint sajft egyéni auton miája és hatalrrra' A
Szépségonmaga birtokosa lett; rnivel rnegtanulta szeretni onmagát, ezért
a ,,nlásikt l'' val félelme is szertefoszlik, a Szornyeteg baráttá válik. Az
onismeret ténája, az identitás és az auton mia a mese Hallmark Hall ol
Fame feldolgozásáb l még világosabban kitrjnik. A Szépségmegkérdezi,
hogy a szobájában lev konyvekb l vajon megtudhat-e tobbet a Szor-
nyetegr l, pedig azt aválaszt adja' hogy a konyveket azérthagy k o:r,
hogy nmagár jobban megisrnerhesse. Az onfelfedezés folyamatát saját
beisrnerése is alátámasztja: ,,Ha rádobbenek, hogy szeretlek téged, gy -
lolnorrr kell rnagam [...] szeretern, ha rrregérintesz, és utálom lTlaganl
ér!e''.
Ahogy a Szépség felfedezi
onmagában a,'szornyeteget",ítgy fedezi fcl
istent a szornyetegben. Árulásában felisrneri, hogy az ordog brintársa, és
ezen a szeretet kimutatásával lép t l: ,,Énvagyok a vadállat, , én Szor-
nyetegenr!'' Mivel az érze|em ll\ zí ja nélktil elfogadta a Szornyecegct
ocsrnány val ságában ( a Hallrnark variáci ban a Szornyetegnek diszn -
pofája van), és mivel meglátta saját lelkének sotét rnélyét,a Szornyetcg
,,Más sága'' eltrinik, és rne gtorik a v ar ázslav
A Szépségés a Sz rnyeteg annak a folyamatnak a szirnbolikus ábrázolá-
sa, rrriképpen zikí a IéIek rnagáb l a rajta hatalmat gyakorl , egyaránt
j sígos és rérniszt , patriarchális képzeteket. Ebben a fabulában nincsc-
nek anyák - csak apák, és k az okai annak, hogy a n k családi, társadal-
rrri és vallási ftigg ségben élnek. A felszabadítás folyamata azonban kéL-
oldalrinak trjnik: az objebtía szituáci csak Írgy nr dosíthat , ha el bb l
szubjektía tudat megváltozik. Az egység és a teljesség nem val síthat(,
rneg addig, anríg a Szépségés a Szornyeteg kett ssége fel nem old dik.
A rnesék egy n'rásik ciklusa, a ,,tiltott szoba'' r-rr faja, szintén a Szépség,
és a Szornyeteg-téma egy varíácíjfu adja' Napjainkban :alán a,,Kéksza-
káll'' a legismertebb váItozat'' Ez a nrese egy olyan n r l sz l, aki ,,szor-
192
','', t,'tlIlcz.'' rlegy feleségtil, és férje távollétében rrregszegi annak határo-
,'rr 1r,11'111195{1, kinyitja azr a lizonyos ajt c, amely mogott el djeinek
,'', i,, ho1ttestét találja. A kulcson lév árLrlkod vérfoltb l férje
',,ttliítt)tt
l ||l lIl ,l7 e ngedetienségre. Feleségétis a ,,tiltott szoba'' rlorbic{ gy jterrré-
ll\ l ll('l( r('szévéakarja tenni, ánl az asszony fivérei vagy barárai n-regolik.
\ rlyt'rl Ilresék egyik csoportjában a férj maga az ordog, a tiltott ajt
1
,,lr1i,r 1-,tlkol bejáratát torlaszolja el.
l'|'l'cIl a rrresében a n betolakodik a fcrfi titkos szobájába, ani a pat-
,'',,ll.tlis ctikett rnegszegését jelenti: ,,A n nek nern szabad a férfi titkai
,r
',' liLttrlrodni.'' Ahogy azt Bettelheim is megjegyzi, a titkos szobára
rr tt|rrrZíl tiltás nrinclig annak pr batétele, hogy a feleség tiszte1etben
' lI l (' l n
kíváncsisága (auton nriája) nagyobb,
rjc hatalrrrát. Arrrikor a
'lllll| .l az ígazságot - a ferfi in-
Z()Igai engedelnresség érzése, felfedezl
l ,l,l' rrrt'g()li párjfu, de nem engedi, hogy nélkiile \étezzen. Kékszakáilban
'lllll ''('II cgy sZen-lernyi bolcsesség, kedvesség vagy udvariasság senr, arrrit
' trl r.l l) rne gtaláltrnk a Szornyetegben.
l'rrr,'Ii a torténetnek a h sn je nen-r juthat el a kibéktilésig - nerl
l.,',lhct onáll an. Gyengesége sztikségessé teszi a beavatkozást ah-
, l,
Ir, rill nlcgrnene kiiljon. (Neheny lehetséges kivétel: a kelta és a baszk
'' ,lr' ,
',',rrlrrrn az asszony maga oli meg szornyereg-ferjet!)
'','t rlri tobb, a torténet feloldásában setrr , sen] aPartnere nerrr alakul
,r '\ tr.ttrsz-cendencia lehetetlen; az elpusztítás az egyel|en megoldás.
',,,, 'r,, ,,lljektív szituáci , sem a szubjektív rudat nem változtathat meg.
l1 r rzl.iIr nincs tlás r-negoldás, minthogy felbornlasztjwk, elkeralj k vagy
,,,'t't'lttljuk a szituáci t. Ezért a Perrault-féle változatban a h sn végtil
|, rrr lr;'izlrs.ságot keres, rnelyben ,,a férfi jeles errrber, aki segít el zni
'',l, l',,'ze tÚb l a Kékszakáll-lal toltott szornyri napokat'''
l l .l li t tlese szitlrbolikus szinten foglalkozik a n pszichol giai és
,
', r'rlis e1rtclcrrrben vett bebortonzésével. A patriarchális viszony kívi.il-
, 'l ,', l,e liiIr lis jelen van. Elrjzik vagy kivégz|k Kékszakállt/aSzornye-
'.1', r' Mcgválthat -e a rrr lc, vagy meg kell tagadni? Újraszrilethet-e az
I t, rr'
\ \zt:1ls g azon kevés meseh sn k egyike, akir | azt gondoljtrk, hogy
|' lrr',||r'r',ilL rrlár a torténet kezdete el tt. onmaga ura' s bels világával
'll \ ll|(ll\/,IIt harrrl niában van, tlint kornyezetével. Bolclog. Az apja hi-
193
bája felborítja lelke nyugalmát, olyan dilemma eIé áIlítja, amelyet csak
áldozatváIlalással oldhat meg. FelajánIja magát váltságdíjul apja helyett,
aki hibát kovetett el, azonban ez nem megszállott cselekedet, nem is
mazochista reflex vagy onmaga lebecsiilésének eredménye. Szabadon adja
fel auton miál1át egy magasabb tigy érdekében. Konfrontál dik saját
Ötodik fejezet
életének Szornyetegével, ami nemcsak azt szímbolizáIja, amit saját pszi-
chéjébenelrejtett, hanem az osszes idegennel, félelmetes éIettapasztalat- A Szépségkííizia gonoszt a Szornyetegb l
tal val ,,kozeli u|áIkozást" is, minden _ váratIan és meg nem érdemelt -
passzivitást és beszrjktilést, amely megrontja az emberi boldogságot.
Szívesen belép a lélek sotét cjszakajába, me1taPasztaIja az ott lapul fé-
lelrnet, z(lrzavart és frusztráci t' Szembenéz egy ádáz istennel. Szembe- \ lr r11i'n[52gk és a bolcsek el szeretettel rulajdonítják a kereszténység, a
stil vele, és elfogadja t, s ezzel saját képmására formálja' Megtorik a 'l, rrr,,lirácia vagy akár a nyomtatás érdemének azÍ,hogy a n k magasabb
varázs|a4 a szeretett Iény megszabadul és láthat vá válik, a kiráIyság t rtrts( rtek eI a nyugati világban. A szívébenazonban minden n tisztá-
megrijul. l' lll \,,lt) lzzaI,hory azigazíáttorést afogamzásgátI tabIetta megjelenése
lr,,,, l,r. l]ár nem tokéIetes, és sok veszéllyel jár, a gy gyszer mégis tobb
, 1ir t'1iyszer kémiai fogamzásgátl nál. A n technol giai' pszichol giai

' '. t,rrr,rtlalmi gy ze|mét szimbolízáIja, mellyel saját biol giai mríkodésén
r ., r,tigiil saját é|e n is uralkodik.

A t:rbletta annak a metaforája,hogy a modern n felfedezi auton mi-

l| ll Nlgyobb ftiggetlenséggel kontrollálja testét, s ezákaI az ,, j n "
rrt, 1,'ttlrtlltja, hogy joga yan aÍra' hogy beosszaidejét, meghatározza é|etét
, r r.lt.trrr dját, kialakítson magár | egy képet. Tobbé már nem rabja a
l' llll(il(cnység meghatározhatatlan er inek, a társadalmi mitol giának és
l ' l' 'lllrllrtizmusnak' Nem |esz már áIdozata a ,,természet'' ismeretlen iste-
llI lll('l(' nem kell saját magát megcsonkítanía azért, hogy megvédje élete
rrrt,'1ir irísát. A lehet ségek sokkal szélesebb skáIáját kezdte megismerni,
l,, l, ,lllliI aférfiak mindig természetesen magukénak tudhattak' YáIaszta'-

lll lll(l()tt' és így fejl dhetett.

aZ onbecsiilés és a kreatív energia rij forrása lett' A n gyttIol
'|'t's[c

rrl.rl'tl,t t n i auton mia iránt (amit a n k itat spapírkénta kornyezettik-

l',il rlrilrclig is magukba szívtak) elt nt abban az átalakulási folyamatban,
,r,r,'ly stlrán a n szexualitása már nem a személyiségt l fiiggetlenril je-
lr rrl lllc!], hanem holisztikusan érvényestilt, lényénekesszenciájaként - a
', rrr,rlitís már nem tárgy, hanem létének aktív részévévált. A pénisz'-
rrr;,,\,sti11 lrclyett megjelent a vaginabiiszkeség, meger sítve Nancy Friday

194 19'
-
A felszabadítás második szakaszáb l a harmadikbavezet rit krilono-
sen problematikus. Yal jában az is elképzelhet , hogy nem teljesen au-
ton m folyarnatr l yan sz 'Bár az emberivé fejl dés alapvet pszichol -
giíjáb l indul ki, az isteni kegyelmi állapotnak, a transzcendens hatalorn-
l il lélek felszadítása nem egyenl a szabadság fogalmával' az on-
/(.l t
'rr, l,r'.tlr lsítással va1y az auton miával. Inkább azt jelenti, hogy elfogad-
r,'l ,'||irrtc|czettségÍinket azíránt, amit Lebret dépassement-nak nevezett:
l, lrtt,lt'tt crllber képessége, hogy legy zze vagy trillépje sajáthatárait, és

nak a tertiletére is eljut. Bernard Meland megfigyelése szerint, atnint , l1tt.,,,r r11 cgy rnagasabb szintre, akár a miszticizmus szintjére is.''153

egyre inkább trilléprink a szabadság ,,akaratkinyilvánít '' szintjén, reagá-
lunk kornyezetiinkre és átalakulunk ahelyett, hogy kifejeznénk, rneger
sítenénkonmagunkat. Ez a szabadságszint olyan élmény,amely meg
''a
nem érdemelt ajándék els dleges jegyeivel rendelkezik.'ll50 p, olyan lét-
állapot, anrelyet nem tudunk Puszta akaratunkkal megidézni, nem tu-
dunk parancsolni neki. Mi vagyunk a megidézettek, az elhivatottak.
\''rll.isi szemszogb l nézve a dépassement folyamatos megtérést,illet-
- ' ' rttt'(ltt-ttlia képességétjelenti, .áttérést"egy másik tudatra. A íolyamat
, 1'tr'll'tt' cz'ért a szellemi fejl désben megfigyelhet az egyes szakaszok
|,,l, l.tilitrs visszatérése. A vallás nem más, mint,,az élet onnreghaladása a
l. |' l, ,lrrrlcnzi jában."|sa Ha már elérdik a teon m létm dot, az e\ége-
l, rr',r'1i ri jra heteron miáhozvezerhet.

Kozmikus értelemben a Teilhard de Chardin által meghatározott z cl<itérbe kertil kreatív auton mia tudatos elutasítása, illetve a
"\
,,bels egységesítés''vagy ,,Perszonalizáci " torvénye univerzális paradig- '. 'rr'tt'I lrregtagadása gyakran a heteron mia ordogi formáit eredmé_
ma, amely hasonl a három szakaszít rít elméletéhez.Az szakaszai ''', "r
(litrlturális értelemben például ki.ilonosen káros visszahatást jelent-
u8yanxzon térna változatai: l,, r tl ,,lrct ez déI-afrikai nreg nem alkuvás vagy Anita Bryant-féle szexu-
1. Saját éntink egységesítéseonmagunkon beltil (,,centráI dás" vagy
,1 1.,'rr7g1y"1it-us, Phyllis Schlafly-fCle politikai reakcionalizmus, vaBy
auton mia). akép gyakran ugy^nazi hisztérikus, szrjk
l, l'r rt'-i tcologikus nosztalgia,

2. Sajít lénytink egyesítésemás veltink egyenl lényekkel (,,decent-
rál dás'' vagy auton m kapcsolat).
3. Saját életi.ink alárendelése más, a miénknélnagyobb létez nek
(,,szupercentráI dás'' vagy imádat). l5'
A harnradik szakaszra adon magy arázata naturalisztikus és teolo giku
egyszerre. Két jelenség sugallja azt, hogy a teremtés transzcendens cél
irínyába tart: a tudat el térbe kertil, az elme fokozatosan Íeloleli az
anyagot; valarnint az ernberiség egyre er sebben ,,planetizál dik'', ame-
lyet a népsrirriség, a gazdasígi és kommunikáci s kapcsolatok is bizo-
nyítanak. A civilizáci
,,telepatikus'' hatással jár, ,,gondolataink egyre
inkább gy mrikodnek, rnintha egy és lgyanazon agy sejtjei lennének''.
Valarrrely kozpont, egység vagy magasabb fokrj rend mágnesként vonzza
az embert. Nincs rnás választásunk, mint hogy megadjuk magunkat neki'
52
és csatlakozz unk hozzí.\
lrt,,|trltr'i é.s anatematikus vágyakozás az archaikus heteron m állapot
' llll AZ ilyen irányzatok vezet i maguk is olyan emberek, akik kortli
l, radikális auton mia, és nem nyitottak a teon m/dinamikus
''rll 'r
|,,rr, ttzitik iránt, amelyeket viszont gyakran alkalmaznak azért,hory az
, rrrl,,'l t'lict a dépassement-r l val lemondásra biztassák,
s
llt','rr értelemben egyiktink sern kész n , ha nem érttik el a harrnadik
,l,'rrzl' Sajnos ez sok n sz mára haszontalan lehet ség. Nem rrrinden-
ll llllll,l clfogadni a transzcendens kihívást, amelyet minden vallás tartal-
lll l', ',Mit kell tennem azén, hory tokéletes legyek?'' onmegval sítá-
ltttl'. t'sl kreatív auton mia értékesés megfelel emberi cél, azonban
. , , lr:ttyck vagyunk. Vannak olyan kilátások és lehet ségek, amelyeket
1',
l,l l','ll ,ilcloznunk az emberi végesség miatt' Csak a teon m létezéshe-
lr,:lrr'li kcll kontextusba ezt a lesz kítést. Tillich így fogalmaz: ,,A
, rrr,'ly vlgy az emberi faj nem mindegyik teremt i lehet sége vált

r5o
B..n".d Meland: The Realities of Faith (Oxford University Press, 1962), 241. o I I I clrrct in: Denis Goulet:/ Neu.t Moral Order (Maryknoll, N.Y.: Orbis Books,
l5f
de Chardinr Touard tbe Future,117-29. o. r'l).ll,r
l5:
Ibid., rr9-20. o.
' I rllr, lr: /(rndszeres teol gia,558. o.
,7-
ténylegessé,vagy fog azzá vílni. A Lelki Jelenlét nem yíItoztatja meg ezc
ahelyzetet - de a Lélek megteremtheti az ember és az enrberi faj véges-
ségénekelfogadását, és ezzel rij értelmet adhat a potencialitások feláldo-
zásának,"|55
Honnan tudhatjuk, hogy t ljutva az aulon mián elérkezti.jnk a teo-
n nria, onrr-ragunk meghaladásának a ktiszobéhez? Ezek a határvonalak
ÍlltalábankrízisheIyzetben jelentkeznek: betegség, kudarc, elutasítás vagy
veszteség, depresszi , kihívást jelent feladat vagy áthághatatlan akadály
formájában. Ezek a krízishe|yzetek arra sz lítanak, hogy meghaladiuk
képességeinket és elvárásainkat, s t, trillépjrink lelkrink nyugalmán is.
Megszakítják és jraírányítjá,k az auton m én lendt'iletét. oiyan pontok
az éIetben' anrikor a lélek, az én vagy kiterjed, vagy osszehriz dl'k. A
tudat nenr rrraradhat semleges. Dontést kell hozni, vállalva a kovetkez-
n'rényeket. Utána sohaserrr lesziink ugyanazok, nrint el tte voltunk.
Sok n szímára a gyerek jelenti a legf bb veszéIyt a személyes auto-
n ruiára nézve, és - ugyanakkor - a legjelent sebb átmenetet a teon m
én felé. Minden n nek el kell clontenie, hogy része lesz-e éIetének a gye-
rek, és ha igen, akkor rnilyen rrrértékben.
A másik bialabításánab folyamatában jraformálom magam; a kialakulás-
kor gtakran gt érzem' szétszakadtam; régi én-koncepci m elemei megbal_
nab azért, bogl az j egléniségkialakulbasson' Sztil ként átélhetem saját
lna7an sz kségszer jrafornál dását alázat, szomor ság és orom által'
Penelope \Washbourn, BecomingWoman (N vé válás)
J néhány népszer amerikai regény és film foglalkozik mostanában
azzal a térrrával' amelyet leginkább ,,az anyaméh elleni démonisztikus
tárnadásnak'' nevezhettink. Az ilyen birtoklási torténetek kulcsfigurái a
feil dés ktilonboz fokán áll gyerekek és a sériilékenységvagyer szak
ktilonboz stádiurnában lev n k. Ilyen példáu| a Rosemary g,ermeke
(Rosemary's Bob), a Démoni iaadék (Demon Seed), az ordagiza 1Tbe
Exorcist), az Awdrey Rose (Audrq, Rose) és o" Ó-r, (Tbe omen).
r55
Ibid.,56l. o.
200
il-
a jclent sége ennek a sátáni ternrékenységhullámnak? Egyértel-
lt'4i
'',',,'rr sziil i impotenciára és a családi szerkezet felbomlására utal az,
l ' '1'\, .lZ l.l;'yák gyakran elvált, elhagyott és ktilonél n k' Van egy másik,
r , | ,r r .ir'ttyaltabb indíték, amely beígyaz dott ebbe a népszerrí témába _ a
,,' ' l.rz.ttlí.sa egy másik, nem akart élet uralma ellen. Ebben a korban, anri-
l ' 'r .r rr,il< ismét kovetelik auton miájukat, amikor a viktoriánus anyaság-
lr, ,,'rtttis fclh i már oszl ban vannak, nem lehet meglep , hogy sok n
-
|,'t lt
_ IcgaIábbis tudat alatt valami démoni dolognak tekinti a terhessé-
, r l'r ,t sz.ijlést, amely veszélyezteri a szellemi integritást.
|'.,'vt1s olyan enrberi élményvan - kivéve talán a hosszan tart be-
l,,|ll'||Z st és a konrolyabb betegséget _, amely annyira befolyásolná a
','r,'lycs auton miát, mint a terhesség Yagy a szr'ilés' Ennek a ténynek
l l1lisztcnciális mélységétigazáb l eg'yeden férfi sem tapasztalta, s
' ,l ttt ,'7 lt<I nlagyarázatot arra az absztrakthozzíállásra, amelyet a férfiak
, rlrr rt ttls7- kérdése iránt tanrisítanak.
l','r lre sne k lenni, illetve a terhességet kihordani annyit jelent, hogy a
'' rrrr'1it.tlged egy olyan folyamatot saját testén beltil, amely valojaban
,l,;,, rr ttilc. Ennek a folyarnatnak rrregvan a saját ritnrusa és szerkezete,
llll l'\'lll lr vége, s nrindez alapvet en személytelen. A terhesség megcson-
I llll 'l./ itlcntitást és megkoveteli, hogy a n beh doljon a folyamat vég-
, r',,,,'rris gének _ s ebben az értelemben a terhesség, illewe a sztilés
l , ,,,,'|,'l'll ,ll ahaláIhoz, mint bármely más emberi Íapasztalat."156
N,'tlr c.soda tehát, hogy nem kívánt terhesség esetén a m^yzat támad
,11 ,tttztttLtsnak trjnik, mikrokozmikus szornyetegnek, amely képes az
,,, legdurvább nregsértésére'Magfu l értet d , hory a n k ezen a
l',' r i l Úlck
|'.'llll)||..sak ritkán képesek arra,hogy racionálisan érveljenek-eluralkodik
, r;tttl,. .l l'Úlelern, és trilságosan lekoti ket onmaguk meg rzése. ,,Ahol
lllll' ,, \7cl_ctet, ott a n rendkívÍilérzelg sségmentesen szemléli életét.
,,,l, tt,-, sl'írníraaz egy-két hetes magzat nem jelent érzelmi kot dést.
\l' rlIr,'gy is nézztik, ahaláI az éIet része. A n , akit annyíra bens sége-
, rr ,',' rrt['lységesen megérint az éleq természetesnek veszi ahaláh' Szí-
lll ll,l lll('l]s7.abadulni egy nem kívíntnlagzatt l ugyanannyira osszhang-
201
ban van a természettel, mint az,hogy a n stény macska megtagadja tejét
',',l' |'i,,ltigiai értelemben senr tekinthet teljesen kifejlett emberi éIet-
életre nem val kolykét l.''157
l
',, , l'.rr'l't<',rclozza magában ennek a lehet ségét.
Ez val ban igazlehet az érzelmek szintjén, és általánosan jellemz a ,\z cr.lrriol gusok is kiemelik, hogy sok korai magzat a megfogant
primitívebb tudat reakci jára, azonban egy fejlett társadalomban ha a n -
',rt1','.tll,li nlintegy harmada - természetes m don elvetél: ,,Ha azt á]lrt-
az abortusz mellett dont, sokkal racionálisabb és osszetettebb cselekedetct lr,'1'y rr-rinden fogamzás emberi egyedet hozlétre, akkor be
hajt végre, kiilonosen, ha ez jogtIag is engedélyezett. A n nek konflikrussal '"l , kell is-
''" ','ttttli, h<>gy az emberi lények talán egyharmada elpusztul, és marad-
kell szembe néznie; saját osztonos érzéseiés az élet,,szentségének'' abszt- rrr1''tl rlI'V()Si ellátás, torvény által biztosított jogok
rakt fogalma osszei.itkozik, a n saját auton miájához és onmegh atározás-
valy avallás támasza
,,' ll'. rrl s..rnrrisrilnek
hozval joga kenil ellentétbe a maBzaÍ azon jogával, ho5y sénetlenril fej- -ag.t5t
|'rrrrt'li clIcnéÍe a kérdés,hogy mikor kezdodik az emberi élet, csak
l dhessen, Évszázadok kazuisztikája, dogmatizmusa és mítosza moráli.s
; l, Ilt'tt ,t.spektusa
^z
az abortusz megkozelítésének.Vannak azonban más
dilemmát eredményezett. Ebben az értelemben a racionális válasz s lehc-
t sége fokozz^ azt az auton miát, amely a n k szempontjáb l veszélyben
van. Ha a n nenr hajland állást foglalni a terhesség mellett/ellen' i]letvc,
ha késlelteti a dontést, ezzel csak noveli az onhasadás esélyét,amely rend-
kívtil veszélyes az embri számára; illewe a b ntudat lehet ségét,amely
'llrt ,rr'rli llcnniinket, azt mutatják, hogy az abortusz talán nrinden más
elkeri.ilhetetlen a kés i abortusz esetében.
''',,'1irl ljobban
" |' jelzi,,brinbe esett'' állapotunkat. Bármit választunk is,
Bár els ránézésre nem t nik gy, a n i oszton mérvad bb lehet,
'''''',l,'1iyili dontésben van valami rossz. Brjnrészességrink az élet tgazol-
mint az etikai norma. Koztudott, hogy a terhesség megtagadása legin- |', r', l,. s zÍi l<ítésébenorokké nrorális
alázatr a kény szerít.
kább a korai fázisban fordul el , és kevésbé gyakori kés bb, amikor az.
l 1ivili <lldal igazságít sem lehet eldonteni, így az abortusszal kapcso-
ernbri már érzékelteti jelenlétét. Az életet Pusztán genetikus' mechani- |,r',', ,liltltés ott marad, tartozik _ a val sággal szembenéz n
kus és személytelen m don határozzuk meg, ha,,emberi lénynek'' neye7'- ^hová
|' Il' rrsrlrcrctében. A n
elfogadhatja vaBy me8tagadhatja a fogamzásgítlás
ztik a foganrzást kovet néhínynap h lyagcsíráját vagy a második hét |' lr' r'lstiÍ]Út csakrigy, mint az abortuszt,
de nem fogadhat el oly"n hely-
zig táját, illewe a korai embri t.
' l,l, lllclyben nem donthet ezekr 1a kérdésekrl. Saját onbecstilése és
A hilomorfizmu.s (mely szerint az embrí vegetatív' állati és emberi
''','lyt.s auton miája megkoveteli, hogy része legyen egy olyan ítélke-
,
,,lelkeket'' kap) mint hagyományos filoz fiai fogalom vérrokonságot
' l' 'ly.rrrracnak, amely nregsemrrrisíti az érvénytelen heteron m paran-
mutat a n k létélményeivel'A kereszténység korai századaiban sok teo-
' ' 'l, (' slrjít rnaga el tt felfedi rejtett félelmeit és indítékait.Csak ekkor
lgus rigy vélekedett, hogy a terhesség korai szakaszában a ma1zat él, dc l' lr, t
.r tlilntése igazán,,szabad'', csak ekkor válhat egy etikailag érett
még nem ,'emberi'' lény' Néhány kortárs keresztény teol gus tobbfélc
' rrrl'l'r lctt vé.
m don alá maszja ezt az elképzelést.Chardin ,,komplexitás-tudat'' ,\, ,'Ifogadott yaw terye7'ett terhesség esetében a szr'ilés másfajta ki-
torvénye például, amely szerint nem létezh et igazi emberi tudat bizonyos l,r' r',t jt'lct-tt az.oknak a n knek, akik meg kivanjek rizni auton nriájrrkar
fokri ,,kozpont-komplexitás'' néIkÍil,amely nem egyéb, mint számtalan
sejt zárt egészben tortén elrendezése' E nézet szerint a korai embrií,
l',,r1 \\/ l(.rhnrcier: 'Abortion ard rhe Reverence for Life," in: Cunent Jssues in Mar-
ts7
,, , .,,,,1 rlr l:atttily, szerk. J. Gipson \Wells (Ne* yorl<: Macmillan Co., 1975),1g4_92.
I.en. Claremont de Castilleio: KnoaringWoman,A Feninine Psycbologt (New York: t' I l' "', j'lr Ir. Donceel: "Ln.rediare Animarion and Delayed Hominizarion,', Theological
Harper & Row, 1974),94. o.
'',,/,, \' \ | (l9l0. március):76_105. o'

202
203
 T--
és integritásukat. Amerikában ery sajátosan barbár szt'ilési szertartás
alakult ki: ,,A klasszikus elidegenített sztilés az, amikor a n félig ébren
fekszik az elktilonített rácsos ágyban a sziI szobán, és elkábított n k
jajgatnak kortilotte. Senki nern jon, hacsak nem azért, hogy megvizsgáIia
améhszájat, vagy beadjon egy injekci t. Az amerikaik rhízakban sztil
n k tobbsége f leg a tnagínyra, az elhagyatottság és a bebortonzottség
érzésére,az er tlenségre és a személytelenségre emléke z1k'"159
Anrerikában a gyakorlat egyértelmri heteron m jegyeket mutat: íl
szi.il n nem lehet ,stra" a helyzetnek. Doris Haire (International
Childbirth Association/,,A SzrilésképzésNemzetkozi Szervezete") fel-
sorol néhány ilyen eljárást:
Nem isrnertetik a szi.ilészetben alkalmazott gy gyszeres kezelés hítrá-
nyalt.
Minden egészséges n t koteleznek arra, hogy karhazban sztiljon.
onkényesen elindítják a vajlidás folyamatát (anéIktil, hogy ez orvosilag
indokolt Ienne).
Az anyát a vajridás és a szr'ilés során elktilonítik, így nem részestilbet
c s a|ádj a tímo gatás áb an.
Az egészségesn nek áryban kell fektidnie.
Leborotválják a sztilési teri.iletet.
Az orvosok fájdalonrcsillapítási eljárások tekintetében a technol giát l és
a gy ryszeres eljárásokt l ftiggnek'
A vajridást kémiai riton serkentik.
Késleltetik a sztilést addig, amíg meg nem érkezik az orvos.
A sztil n nek ,,k metsz helyzetben"luo kell elhelyezkednie.
Helyi vagy általános érzésteIenítésrutinszer aIkalmazása a sziilés során.
Rutinszerli gátmetszés.
l\ rrrjket arra kondicionálták, hogy a szenvedés és az orom passzív
|', l,'1i,rtltii legyenek. A szrilési folyamat során áldozattá válnak, és ez
'', r,rIis helyzetiik metaforája lehet _ egJ olyanlétezésé,amelyben tril-
,1,',','r' sok bels trilságosan sok személyes auton mia h dol be vala-
'
'',,l1,'rl l<ívtilr l er ltetett k dnak, szerepnek' A lelki-szellemi érettség
',,, 1,lr, rvt'tcli, hogy a n k írjradefiniáIják a szrilés éLményétés metaforáját
, ,l, ll,lgy ismét hatalmat gyakorolnak a folyamat folott, szimbolizálva
I l 'll lltltt' arnely a passzív áIdozattá válást l az aktív szenvedésig, a fáj-
l,l, 'rrriy', vezet. Ezzel szabadon dontenek egy olyan folyamat mellett,
,'rr, l1'r'l cl tudnak fogadni, és amelyet egy j élet érdekébenválasztottak.
I t lt'r,rl rn átalakulás lényege: az átmenetikorIátozás eIfogadása_ az
,l l' ll()llliíl felíIdozása nclkril - egy olyan cél érdekében, amely trillép a
, ,tt,.lyc.s s a szubjektív szférán'
,'\ rziil k élete ilyen teon m pillanatok sorozatát hozza _ jra meg
l,lI lr.rt.irtlznunk onmagunkat, át kell irányítanunk energiáínkat, és át
I l| ,'rttiliclniink szemléleti.inket. A gyerekek egyszerre nehezebbé és
l ,''rrt','lllr is teszik, hogy meghaladjuk saját korlátainkat. Mivel a saját
,' l van sz , sokszor konnyebb elfogadnunk azokat a kihívá-
' ',l,.'irll<r
'l rr .rz Úlctben, amelyek az érdekeíket szolgátlják Viszont, mivel hoz-
l rll l .lt'tt)Zna'k
r
, ezért ,,idegenségrik" gyakran és elkenilhetetleniil fájdal-
',l ll' |li'iltrelmet okoz. A gyerekekkel val egytittélés nem más, mint rit a
,', ,,,,,,t;illl'', amelyet azt^n meg kell tanulnunk tisztelni és becstilni. Ez
l , 'lll!.|tl saját ,,másságunk'' elbátortalanít felfedezését is jelenti. Bizo-
!ll '.', ('l tclcrrrben nem ismerjÍik onmagunkat addig, amíg nem isnrertink
',,, 1i 1iv,'r'ckeket, és gyerekek meg nem ismernek benntinket. Gyerrneke-
,,,l' l,'ll,'tlik el ttiink saját val nka\ ílgy, ahogy egyetlen feln tt sern
r lr, rr llgy anya így jellemzi azokat az ellentmondásos érzéseket, ame-
'

Az anyát elválasztják az jsznlo:'r l' Iir l'r'| ,t gyermeke kelt benne: ,,Megdobbent lányomnak az az ereje,

Késleltetik az e\s szoptatást. 1 '',', ll1,,'l rzelmeimet fel tudja korbácsolni: a szeretetemetY^gy a dtihon-
1

Il ll ||ll'l. Nem tartom magam er szakosnak, de tudom, hogy általa sok-

r5u
Ad.i.n.t. Flich: Of Woman Born, Motherbood.
'W. '!í'. Norton: I976),176. o.
- ,,l ,ttt;i válok. ElborzaszÍaz, amit én váltok ki bel le - micsoda diih-
as Experience and Institution (NewYork: , 'l, tltl, 'k, rr-ricsoda rjongés! Minden nap kísérta saját tetteim miatt
, r , rt llt]rrtudat, kétkedésés bizonytalanság. Mint minden más sztil a

Az elnevezés onnan származik, hogy urol giai nrrjtéteknél - vesek eltávolításokná1 _ rIr1,,,11, i'11 is j sziil akarok lenni' és még soha semmi nriatt nem érez_
l('0

alakult ki ez a jellegzetes, fekv helyzet - a szerkeszt

'' lll llt'lll,ll)'l cnnyire alkalmatlannak, nyugtalannak és vétkesnek, ennyire
.

r r Ib;d., 129-80. o.

204 205
bizonytalannak. Szegény gyermekeink. Megvan bennetek az er , hogy
minden hazugságot leromboljatok, és megmutassátok, kik is vagyunk
val jában, mega|ázzatok benntinket, és megmutassátok neki.ink, milye-
nek vagyunk felszínes maszkjaink nélkril. A|átvány pedig fájdalmas.''162
A sztil i lét sa1át identitásunk határáig visz el, és megkérd jeIezi an-
nak hitelességét; néha még el is választ t le. A vá|tozás során nagy adag
btiszkeségre és a|ázarra teszrink szert. Kísértannak a lehet sége, hogy
,',r,',ltisiinket. ,,Bármit teszel érti.ik' legutols testvéreimért,azt érÍem
,' ',.',',1."
A z ég, amely gyakran áthatja az Evangélium szavait, amikor
rz-elmess
1r,'r,'lrckr l van sz , elhaIványírja azt az egrJértelm korlátozást, amely
, ,'lrt't ll szakaszokat jellemzi' Azok, akik életrik részévéfogadják a gye-
,'l','lit't - a kicsiket - radikálisan ahaland sághozláncolják magukat. A
, 1,'t,.licl< nem hoznak nekÍink halhatatlanságot _ megtanítanak benni.jn-

,,istenként'' viselkedjtink gyermekeinkkel szemben; és ugyanakkor ki.iz- l , r rrrt'ghalni és rijjásziiletni'

dtink azért, hogy a,,barátaink'' legyenek. Élettinkben még Isten serrr

játszhatna teremt bb és pusztít bb szerePet. Csak bolondulnánk neg eg) tt, n oérkéiÍn,
Talán ez az oka annak, hory az Evangélium a gyerekeket Isten or- Csab lenne aaj dásunk glcjtr dése
szágával, a teon m létezésbetortén átmenettel hozza osszeftiggésbe. e forradalornmal
Hirtelen tornek be az életijnkbe; és a transzcendenctára irányul fogé- rninden f,Íjdalom balálos aége'
konyságunkat mérik. Csak egyvalami sztikséges) az, hogy szeretettel
fogadjuk el ket; az tgazságosság nem el feltétel. Csak fogtlánk f l ,r:égre, bogl ennek senki
Az Ótestamentumban a gyerekkép kett s aspektust mutat: ajándék nem r'letbet aéget'
és á|dozat, néha pedig bÍintetésés blinh dés. Az Újtestamentum gye-
rekképe szintén kett s: példakép és szentség' A kett s jelentés világosan Csak twdnárn bop éljeb add.ig,
kitrjnik Máté 18' konyvéb l: ,,Abban azid ben tortént, hogy odamentek míg részemet beaégzern.

]ézushozatanítványok és megkérdeztékt \e "Ki a legnagyobb a meny- Csab j nnék rá r.légre, hogl

nyek országában?o odahívott egy gyereket, kozéjtik állította és azt sz rny
mondta: oBizony mondom nektek, ha nem váItoztok meg' s nem lesztek aagtok. Sz rny
olyanok' mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki aagtok.
tehát kicsi, mint ez a ryerek, az aIegnagyobb a mennyek országában. Aki Sz rnyetegaagtok.
befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be.""
Az Újszovetség egyénelmrjen ellentéte s az Ószoyetséggel. ]ézus arra Ésmégbtiszke is aagtoh.
osztonzi a tanítványokat, hogy M zes helyett a 5yermek peldajat koves-
sék, és t fogadják el megvált ként' Úgy t nik, hogy ebben és más ha- Robin Morgan Sz rny-oers (ford. Puszta Zs fia)
sonl szovegrészben lézus a gyermek,'másságát'' emeli ki. A keresztény
etika alapja vaI jában az idegen fe\é, a ,,más'' felé irányul nyitottság - a l, ''rrrrrlrllan megfigyelhet6 az a tendencia, mely szerint feItételezzik, hogy
,,másik'' felé, aki nem rigy gondolkodik, és nem így éI, ahogyan mi, aki
l', r.rtt Ílt egy magasabb Iétez hoz, egy íntenzívebbélethez, illewe az Is-
nem váIlalhat felel sséget onmagáért, és aki nem mindig tudja viszonozni r'rrlr,'l vlrl raláIkozáshoz' akkor mindez az gynevezett,,cstics" élménye-
|',rr kt'rcszriil lehetséges. EzzeI az elképzelésselellentétben (ame|y az
'lll\',Zl)()ntliság" és az,,onmagunkba val elmertilés'' háttere), a hiteles
l, ll,r s,,,cllcnri tapasztalat szerint ez leginkább akkor val sul meg, amikor
162
Vashbourn: 125. o.

206 207
-
,,mélyponton'' vagyunk. Dosztojevszk1j ezt íg,J fogalmazta meg: ,,Az crrl 'l, ',lili), gyakran megktilonboztetés nélktil szárntalan okot je lolnek
'
'
bernek egy kicsit betegnek kell lennie ahhoz, hory igazán érezze, ho5y Úl.'' \lt,rl;iIrtl.s az a nézet, rlrely szerint a 35-60 éves n k esetében el -
A depresszi ryakran kritikus Pontot jelol a lelki-szellemi életben, é.s lr,r , |,,l, ' l',irIrrilyen mentális aberráci
- kiilonosen a depresszi - a
sikeresen kezeljuk, auton m vagy teon m transzcendenciíhozvezet. ,lr,, 'rs li,,r,inak'' tulajdoníthat . A klirnax nrítosza j íIca egy sokkal
Dante Isteni színjátéka civilizáci nkban talán a \egnagyszer bb nrrr, l'|,,, l,'l)l) ;'rtlblérrrára. Néhány definíci segítségévelgyakorlatibb rrreg-
amely a szellenri élet kolt i felfedezését tárja elénk. A rrrély depres.szi,' 'l' ll l,,Il'l licrtil a kérdés. Freud vélen-rénye' mely szerint a depresszi
ban lév , vándorl lélek bemutatásával kezd dik: Ill lll'l.'' rrrint,,befelé fordított harag,'' igen talál . A n k eserében a
'l rlrt't,| v,'tlalkoz ellenséges érzésekgyakran az én e|len irányr-rlnak.
Az emberélet ritjának felén , 1' r.,ztt.rlcialista olyan élr-nénynek tel<inti a depresszi t, anely során
ew nagy sotétl erd be jutottam, ' .rz tilct értelrne.'' Phyllis Ches]er osszekapcsolta ezt a két rrregko-
mivel az igazi tat nem lelém. l'r' ,t, r's :r clcpresszi t a gyísz állapotának tekinti: ,,A n k folyarnato-
Ó, szornyri elbeszélni mi van ottan, ,' \ |'',/('lrrlk _ valatlit, ami sosem volt az ovék _ vagy csak t lságosan
s milyen e s rri, krisza, vad vadon: ,,1 iri, [..s valamit, amit nem kapharnak meg a jelenben, legyen az
',l,
nrár rágondolva reszketek legoctan. ', '|,''.rili ltlvagja vagy kozvetlen világi hatalom. Legtobb n szárrlára
De hogy megértsd a J t, mit ott találtanr, ,'' l , 'rrrlvtj tor-rrpítani, serr-rnrittevéssel vagy filozofílgatással félretolni,
hallanod kell, mit láttam .rtorr.'u3 ' ,t'rrl,ilis, fizikai vagy szellenri tevékenységgel elnyonrni a gyászt.
",
''| 'r r rli]i clcpresszi klinikai nagyságrendet ér el, sajnos nem nr ko-
'
Az 797O-es évek legáltalánosabb érzelmt problémája a depresszi,' I r ,,,,r'Ic;l-clcngedés va8y -lrregszakítás. Dr. Alfred Freirrran 7O-es
Kétszer annyi n szenved depresszi t l, mint férfi' és kozultik hár,,l'' I l'' rr
1,trlllikált tanulnrányában kinlutatja, hogy a ,depresszi s n ku
szor annyian kísérelnekmeg ongyilkosságot, mint a férfiak. Ez a n l<r,' ,l ,lr',.rtt k'caésbé"ellenségeseku yagy ,a8resszívek,,. mint nenr depresz-
igen jellernz betegség az onmegtagadásb l és az onpusztításb l erccl A , r,r''lili; "depresszi juk* a,n i* szerephez val halálos h ség esz-
depresszi kezdete nem mindig drárrrai, s t nem is nrindig nyilvánvlrl, ' , l, |,,.r."I"s
Gyakran rejtett forrnában, valamilyen más tijnetként jelentkezik. E,gy rr, ' I , rr tLil Chesler rámutat arra, hogy a potenciálisan ellenséges vagy
bevallotta, hogy tizenhét évig élt depresszi ban anélki.il, hogy igaz,rl, ' rr rt,j|< a depresszi s n knél kevesebb nrásodlagos elisrrrerést kap-
megértette vagy beismerte volna érzéseit. Esther Harding a pszicholí,gi., '| ,,,'r|'r,IitrIi félt li.ik, gyriloli és elhagyja ket ahelyett, hogy sajnálat-
fel l kozelít: ,,Az élet-energia és érdekl dés a tudatalattiba sullyctl, ,r
' 'l ll''\ ('i]yLlttérzéssel fordulna feléjiik, vagy rnegvédené ke|' Ez a
tudatos élet pedig a felszínen tnarad; szíraz, rrre dd , nyorrrorriságos lcsz, l' , l1 'rlilitlr is nregfigyelher , ha kízár lag n kr i van sz _ az egyuw
',
és mindent l elkllltln t;l."16a | |r,' ,' ritliílrn kt l a vallási kozosségekig. A depresszi s n n-regnyil-
Mivel a kr nikus depresszi szerteágaz (ellentétben a rovidebb itlcr1i ,ltllll,. ll rlgyxnezeket a sémákat kovetik: alkalmatlanna'k érzi nragát,
tart dePresszi val, amely egy bizonyos eseményhez vagy veszteséglrt'u l 1 l' lr rr liczclni a konfliktusokat és az agresszív érzéseket,rigy gondolja,
l, 1l ttt.tltíI'cletet él, és serrrmi jutalnrat nem kap á]dozathozata!áért.
rr| 'r 1'r'Vltlllrra' hogy,,sztikséges" legyen, ktilonben feleslegesnek érzi
Dante m Mihály (Magyar He lik,
' ' ll' l'lll.lsZliodik a hagyorrrányos elvárásokhoz, negszíIlotc' rr-regrog-
'''' Dante Alighieri: r{ poÉ ol, in: sszes 'oei, ford. Babits 'rr
Budapest, 1962), 551. o,
|6{
M. Esther Harding: "The Value and Meaning oI Depression," cínrri el adás Analyri,.,l
Psychology Club of New York, 1970, 1 . l" l, r \llrrrcrr atu! ,l,ladness,44-45. o.

208 209

zott,,szuPer-anya és szuPer -házíasszony'' m djára viselkedik' A kozép-
korri depresszi s n kre jellenrz , hogy trilságosan vják gyermekiiket, és
trilzott mértékben azonosulnak veltik. A depresszi azonban nem csak a
kozépkorri n k betegsége. El fordul a fiatal egyetemista lányoknál is,
akik jobb eredményért ,,ki'izdenek'', de ez nem szerez nekik oronret;
illetve a fiatal pályakezd n knél, akik nem kapják me1 azt az elisrnerést
és dicséretet, amelyre számítottak.
A mindezek alapjá,n kialakul kép azt mutalja, hogy
presszi leginkább akkor fordul eI , ha a n kozvetleni.il azonosul egy
kulturális szereppel, ha az ,,így helyes'' rendszer szerint él' Az ,,így helyes''
rendszer teljesíthetetlen viselkedési normákat állít fel, és amikor kudar-
cot vall az etnber, a ,,tokéletes én''-b l én'' lesz.
''megvetett
A depresszi gyakrabban fordul el a,,szeretetfiigg " n k esetében is,
akik rnások által élnek.
A lelki-szellenri fejl dés fel l nézve sok depresszi s n mcgragad az
auton mia, lz ígazín etikai lét ki.iszobén; mások a teon m vagy vallá.si
transzcendencia határán maradnak. Az egyéni alkalmatlanság helyett az
ut bbi állapotot inkább az unalom és az értelmetlenség érzésejellemzi'
Teol giai értelemben a depresszi lehet a ,,halálos betegség:' yaw eg-
^z
zisztenciális kétségbeesésmegnyilvánulása, ahogyan azt Kierkegaard is
rnegfogalrnazta. Két variáci t említ: 1) kétségbeesés'mert képtelenclt
vagyunk arra, hogy onrnagunk legytink (kétségbeesésgyengeség miatt);
2) kétségbeesés,tnert kécségbeesettenonmagunk akarunk lenni (kétség-
beesés dac és makacsság miatt). Íry aztán egy hiedelemrendszeren beli.il,
a srilyos depresszi a b n áLlapotához vezethet, ha nem old dik meg.
Kierkegaard világosan fogalmaz:,,A b n: Isten el tt, vagy Istenr l alko-
tott kéPzetévelaz ember kétségbeesetten nem akar onmaga lenni, vagy
kétségbeesetten onmaga akar lenni ,.. ami dialektikusan, etikailag, vallá-
sosanazzí teszi a b nt, amit a jogászok "min sített" esetnek neveznek'
az az tstenkéPzet,"L66
Ebb l arra kovetkeztethetiink, hogy ha egy n szintén elfogadta ,r
vallásos hitet, akkor nincs más váIasztása, csak az, hogy \egy zze dc-
presszi ját. A hit életébentobb olyan pillanatot eredményezhet, amely-
''"'So..n Kierkegaard: u4 baláIos betegség'9I. o.
T-
az arra val hivatottságot , hogy átlépje saját határaít A hit
l , rr 't tlrl crz't
,lr'lrrrcsséget kovetel. Ha a teon mia ktiszobén jelentkezik, kizok-
,,1''
l, rr r.rj;í[ ar'rton rniánkbol es j felsz lítások elé állít: ,,A depresszi
l,,r, lt1'1i11gI egyik jelentése az, hogy teljességiink, személyiségtink'
l 'rrrttl' ttcltl várhat ránk, amíg egoista utainkat járjlk, vagy akár csak
l' 1' rlrl t'grll<iteljesedést keresÍink, így Éntinka depresszi vadonába kény-
' rr, v('7.ct benniinket, lmert ott az Isten lakik."1
7
a kr nikus de- '\ rlt'1lrcsszi hozvezet utat a tudat szintjén ir nia és
féIelem jellem-
' r,, ir,irlia felhÍvja figyelmiinket arra, hogy mennyire nem felel meg
a val ságos és tokéletlen én, valarnint az én tdeális lehet sé-
', ',,.,rlt,llí
' ' l'z .t l'csztiltség mindenképpen kialakul, ha a depresszí s egyén el
'l ,r1,r lit'r' lni' hogy elmertiljon az érzellnek észlelésmentes és tartalorl
''' ll 'llr lititjában. Ezt jelenti Kierkegaard elve, mely szerint ,,autentikus
I l, l',, l)cl1l lehetséges ir nia nélki.il'" Hozzáteszi, hogy sztikségszerri,
|''11r ,'r1ilrzán féljiink," mert csak így érhetjrik el a,,legmélyebbr l jov
''11t rrl,ist''; szintének kell maradnunk a lehet ségeinkkel szemben, és fel
i || r.,rrrt'rnt]nk, hogy ezek a,,lehet ségek'' mit kovetelhetnek t ltink. Ha
l, r,,rrr.igosan cril akarunk jutni a depresszi n, akkor udarunkar kritikus
, , ,l.''rl'l'ltrl kell tartanunk, és meg kell barátkoznunk a tudatalattinkkal'
' Ez
, l,,'r',.tcli t lÍjnk, hogy hajland k legytink szembenézni a bels nkben
'
| ,l
' '',, ' sziirnyeteggel, avadíIlatal, az írnyékkalés az iirességgel.
\'rlrrtltk n k, akiket ery id re,,mentálisan betegnek'' nyilvánítanak.
lI'l', rr .lz csctben is olyan jelenséggel állunk szemben, amely gyakran
l,|',,,,'|(,.lni látszik a nemi szerephez. A férfiaknál sokkal tobb n mutat
I lrr it'lcl<ct, melyek ,,elmebetegségre" utalnak. Kezeltetik magukat,
r
l Ma már nem kizár lag biol giai vagy patol giás
,'lr'rzIt,t l<eri.ilnek.
l ' ,l'' rr'rlt Lulajdonítják az orvosok például a skizofrénia tÍineteit. Val ban
.Il,1'zt'llrct , hogy ez egy,,speciális stratégia, melyet azért alkalmazunk,
l'',1.r ,'lvisclhet vé tegyiink egy elviselhetetlen helyzetet,'' hogy megta-
; t,l;rtl, .t rrrások áItaI ránk er ltetett hamis ki.ils eg t. Tehát az
',rlt,,,'1''rc'' adott klinikai magyarázatot tovább finomítják az egzíszten-
r rIt', r'l ,| sz.ociális megkozelítések.Chesler példaul a mentális betegséget
, lll llll \7cl-cppel val konfliktussalhozza osszeftiggésbe, amikor a nen-
211
T
tális betegséget a leértékeltn i szerep eIjítszásaként, illetve a nemi szc-
\ ,l l'l1,t t,isszás a n k természetében a r.,allásos elem, bogt hitllkbel és mun-
rep teljes vagy rész\eges elutasításaként definiálja.168 Azok az embereli,
,,,,l'l,,tl ,ík az eglház és a papság leg!: bb támogat i; pedig eppen ez az a
akiket pszichopatának vagy skizofrénnek neveziink, val jában ,,kísérleLi''
dríntát adnak el , ami épprigy jelenthet áttorést, rrrint osszeonrlást, ', tl,'ttt, ,t)nab lebetetlenné teszi az emancipáci t.

Gregory Bateson a skizofrén tapasztalatot - a kuls és bels világ kii |''lizebeth Cady Stanton,TbeWoman's Bible (N k bibliája), 1895
zotti torést - felfedez utazásként fogja feI, amely, miután létrejon az
emberben, saját bels teleol giával rendelkezik. Azok, akik visszatérnclr,
l vallás a lélek eltorzulásához, nem pedig felszabadításá-
rr,'' sz,líttlíra a

olyan nreglátásokkal és,,lehet ségekkel'' rendelkeznek, amelyek ncrrr

adatnak nreg azoknak, akik soha nem is indulnak el ezen az tott.
Bateson szerint: ,,Azt kell megmagyaráznunk, ho5y mi az oka annali'
'az
hogy sokan nem térnek vissza err l ítÚ l."|69 Á klinikai és az int('t,
ményes betegápolás nagymértékbenérvénytelenítette és megcsonkított'r
ezt a tíPusÍl tapasztalatot' amely els sorban a lélek tapasztaIata.
Laing és az antipszichiátria képvisel i ragaszkodnak ahhoz, hogy ,rz
abnorrnális viselkedést' illetve a val ságt l val visszahriz dást ne tekirrt
stik patologikus állapotnak. Arra biztatnak' hogy vegyuk észre, a men[;i
lis betegségek egy boldogabb, hitelesebb énhez vezethetnek. Ezeket a [,,
lyan-ratokat sok esetben segíteni és irányítani kell, nem szabad sem elektr,'
sokkal, sem nyugtat kkal, sem pedig pszichoanalízissel kiiktatni ket.
Nerrr rrrindig konny nregk lonbozterni a,,betegesen rijlt'' és lrz
,,egészségesen misztikus'' tapasztalatot. Kiilonosen a n k esetében l<cll
nagyon figyelnitk a segít szakenrbereknek azokra a társadalmi és hat,rl
rrri aspektusokra, arrrelyek hozzájárulhatnak a neurotikus és pszichopnr.r
viselkedéshez. Sem a gy gyszerek, senr pedig a ,,beszabíIyozás'' terápilij,r
|' n k nincsenek tudatában annak, mennyire
''./('lcl-t' Sajnos ezek a
l,',rlt'tl, iirlIrragukat, és nem ismerik fel a transzcendens iizenetet senr'
.',', lt nagy vallásban fellelhet .
''rirrtlcn
\lr,'1iy cgyre egyértelmribben szrjki.ilt a ,,n k helye'' a 1'9. században,
. ''r, r1'ilitrs n szántára szinte kizár lag a vallás maradt mint kozsze-
. 1'l' ''r lt'lrct ség. Ráadásul a lelkészek és a papok hamar felisrnerték,
i' \ t, i1l;rrosodás h dít hulláma f leg n kb l áII eg5rházkozossége-
'
, l,,li\,,)lL hátra' Rovid id n belril megtanulták, hogyan ,,oktassák'' és
', , l1,'li czcket a n ket, hogyan hasznílják fel ket apapsíg hegern ni-
'rrrl, lr'tttltaÍtásíra. L korabeli n i napl k arr l árulkodnak, rrrilyen
,' ,' lr'rrl1is rlyt fektettek arra, hogy résztvegyenek a ktilonboz onkén-
' ' rll'rsi sz.crvezetekben; tobbnyire maternális és morális reformtársa-
,' ',l l,.rrt, ir-rlacsoportokban és misszionárius segít szervezetekben.
l , r ,, 1,lr'lt,l-t, hogy ennek volt némi j tékony hatása a n kre, nevezetesen
, ,Il' lll('rt |ftsz \ag nyilvános identitást nyertek. TaIán még ennél is
l ,'r,,'..rl'Il, hogy társakb I állr kozosségre találtak. A negatív hatások
, , l l t .'l lrcrtilhetelentil nilsrilyban vannak a pozitív hatásokkal szemben.
, r t r.t

nerrr fogja ket kibillenteni abb l az áIlapotb l' amely lényegébenlrz l nk

1it'r'rtclrr-rri, hogy a szocíalizá.l dársa és az a tény, hogy kizrr k
onnreg rzésre tett kísérlet. l ,l ,r Ir'rrtt,.sabb kozszerepekb l, sértilékennyétette ket a papok és a

A lélek sotét éjszakája sokféleképpennehezedik ránk: a depressziíl, ,l

. rrltr rrrtlralisták heteron m ,,birtoklási vágyáva'I" szemben. Járrrbor
',,

kudarc, a mentális betegség és a testi betegség élményénkereszttil. Ez.cli 'll lll'|l'7 src és kiegészíttímogat szerepekre korlátoz dtak, a
rrr'rr,r\/('r'r.i n t" - aki a kapitalizmus luxuscikkeinek els dleges fo-
teljesebb élethez yezer. halál-és-rijjászijletés utak. Hova fordulhaturrk,
ha segítségre van sztikségtink abban, hogy eligazodjunk ezen a vesz lyel r.r r'llrrj.t - arra kondicionálták, hogrJ a szervezett vallás els dleges fo-
riton? t., l ''llll,l is lcgyen. Mivel nem prédikálhatnak és nem vehetnek részt az
1 1 tcsttilctek irányításában sem, a patríarcháIis tudatosság nyonrása
lr r; r
,l,rr li plékeny anyaggát váltak. Nem vállalhatnak kreatív, terenrt
r lt,j|t
lí'N
Chesler: 56. o. ll
' Ill'|! t'z rt passzív fogyaszt k lesznek - néha sz szerinti és vallási
lt"
G.ego.y Bateson in R. D. Laing: Tbe Politics of Experiezce (New York: Ballantine ,r,l, trtl,t'tt cgyaránt. A n ket elkábítja avallás, és ftigg vé válnak t lc.
Books,1971), 118. o.

212 213
 I-
Azilyen típusri passzív ftigg ség jelent sége nyilvánval a személye.s
szinten. A kultrira egésze fel l kozelítve azonban ez még károsabbnak
bizonyul. Anrint azt a liberális teol gusok ékessz l an szavakba ontot-
ték, a társadalonr csak akkor válthat meg, ha a hív k ,,érdemben íljraf'o-
galmazzák az evangéliumot,'' ha ,,evangéliumfogyaszt kb l'' ,,evangélium-
teremt kké''l70 alakulnak fu. Ha a n
k nem képesek saját pillanatnyi léte-
zéstik él részévétenni a vallási tapasztalatot és kinyilatkoztatást, ha nerrl
tudjak rij és hiteles fornrában kifejezésre juttatni, akkor a kultrira _ mely-
ben a vallásgyakorlás er tel;'esen ,,feminizál dott'' és egy tta| merew
vált - medd rnarad. A vallás csak abban a kultrirában válik skovtilett
és tev dik át i.izleti síkra, amelyben a hív k még nem fedezték fel a ben-
nrik rejl és lt-regsztilet ésre vár Istent. A n k nagyjáb l magukévá tették
o, Ót..t.r''-'.ntum transzcendentalizmusát, arnely gáto\ja az igazi vaI|ási
életet. Bergyajev szavaival élve ez az éIet,,a lelki-szellemi tapaszralat ki-
fejl dése ellen irányul rend ri akci vá sorvadt.''171
ket sajátítanak el, amelyekben csábít ként vagy megvált ként szerepel-
nek. Á viktoriánus kort kovet id szakban a megvált szerep talán nreg-
határoz bb a vallásos érztiletrj n k esetében. A n k morális és lelki-
szellerni felerrrelkedést képviselnek az elférfiasodott világban, a legmaga-
sabb enberi értékeketváltják ki niásokb l és onmaguk is példát lnutat-
nak - a ferfiak természetesen elégedettek saját faragarlanságrrkkal, és
nreger sítik a n kben kialakult képet azza\, hogy kizáriák ket sqát fér-
fikoreikb l és el jogaikb l, s t nyelvtikb l is. Mivel a n a férfiak vilá-
gát l alapvet en elidegenített lény, í5y moráIis és szellemi hatása pusztán
rrritikus jelent ségr3, alig tobb annál, mint amit a PomPonos szurkol lá_
nyok éljenzésejelent egy futballmeccsen. A szurkol lányok nem befo_
lyásolják a stratégiát.
Juan Luis Segundo, S. J.: A Tbeology for Artisans of a Neu Hutnanity,IV. (Marykoll,
170
N.Y.: Orbis Books, 1974), 33. o.
r7l
Nicolas Berdyaev: Tbe Meaning of tbe Creattue Act, angolra ford. Donald Lowrie
(London: Victor Gollancz, Lrd., 1955), 18. o.
214
,'\
',rrlísik-kozpont ság'' olyan vonás a n knél, amely azt álland sítja
l'' rrtrttli, hogy a vallást ne nrint a dinarrrikus változás és fejl dés elvét'
l','', ltt ttlint gy ryít eszkozt alka|mazzák. Mivel onnragukat nenr te-
I rrrltlr ,l sz.ellemi energia médiumainak
- isteniesi'ilt és transzcendens
l '''1','11111[n2k_, ezért a vallási tapasztalat olyasvalami lesz, amit onma_
,,'l,l.r ki, illetve amivel az élet által okozott fá.jdalmakar pr -
'clítenek
l' rl;'rli rrt'voSolni; olyan, mint egy melegvizes borogatás. Saját megítéléstik
, n
k inkebb legf bb befogad i, nem pedig terjeszt i a gy gyít
'rrrt 't
l s legfeljebb csak tinnepelhetik vagy taníthatják a szervezett
rt t',tt,tl(,
'Il,., 1iyogyszereit. (A torténelenr folyamán olykor el fordult, hogy
l l' lItl(,llílták felvállalni vagy birtokolni ezeket a funkci kat a szellerni
,| ,ttttzstlll rrrédiunraiként, illetve terjeszt iként, ám ilyenkor vagy lneg-
l','r, , ket rnint boszorkányokat, vagy pedig egyszerrien annyival
'lt,íli
' Irrrtr'zli'l( ket, hogy hisztérikák.) Ahogy már korábban is nregfigyeltiik,
, ,r, 'l,' liilr ben a tanácskeres viselkedés uralkodik.
, 'rl','llll
s ezáka| orvos-beteg viszony alakul ki a papok
' ' rt,''|i kozott. (Ezt tovább fokozzaaz,hory aférf'i-tanítmester bels
t:
r l( ll
1,, ',r 'r rrrik patriarchális bezártságát, megmutatja' mennyire rogzí\lt az a
' r,';rii|i, rrrelyben k a szakráLis torvények és a lelki-szellemi irányrnu-
',r,',,'lsticlleges célpontjai. Ahhoz, hory a n k lelki-szellemi élete éretté
,llt'trs,'11, meg kell tornii.ik ezt a nem autentikus és ftigg viszonyt.
i rll'rs,,ssíguk megragad egyfajn Elektra-komplexusban, amelyet rr-rin-
l' rrlrt'1l1lcn rrreg kell sziintetni' Ha a patriarchális vallások nem nyrijtanak
,1,rt,,t:1ict, ír-rre egy zen tanítás: ,,Ha taláIkozol Buddhával az ton, old
Illt |'|'' A n k azon kudarca, hogy teljes felel sséget vállaljanak lelki-
,ll,'rrri lcttikért, abálványirnádás egyik formájának tekinthet : ,,Ez a
l,1't','llrrt:zcetés rámutat, ho5y semmi onmagunkon kívtilr l jov jelentés
rrr r'.llriságos. Mindegyiki.ink elérte az nmagában rejl Buddhát, csak
',,
l,l l.,'ll i.sruerni ezt a képességet. A fi\oz fia, a vallás, a patriotizmus
,,,,,,,I rttitlcl tires bálványok csupán. Élettink egyetlen értelme az, anrit ni
,,,,1,rrli ,rcltrnk.
kodhat felettiink. Senki nen.r
215
hatalnrasabb a másiknál. A feln ttek szánlára csak testvérek léteznck,
nincs sern anyjuk, sem apjr .
A ielki-szellerni életben val ÍeIn té válással kuzdo n knek kevesebl'
papra, lelkészre és orvosra, és tobb ,,lelki barátra'' van sztrkségtik. A n k,
és talán aférfiak egy része is, hiteles yezet k lehetnek, mivel hiteles tár-
sak - auton m és transzparens személyiségek, akik nern félnek a kitárLrl-
kozást l, akik maguk is ritkeres k, akikben nincs nreg a kísértés,hogy
Piigrrrali nt játsszanak, irányítsík vagy rr-ranipuláLjík a lélek kialakulását.
A vallás kultikus aspektusa miatt a n megtorpant a lelki-szellenli
gyernrekkorban, a kozmol giai aspektus miatt viszont rrrég onn'ragát l is
elidegenedett. Kiilonosen a n kre ígaz az, hogy kett s értelemben is
olyan istenképet sajátítottak el, rrrely szerint az Isten két értelemben is
alapvet en ,-l4,íi'. El szor is az Isten transzcendens, valahol ,,ott kinr''
létez1k, tívol az ernberi tapasztalatt l. Másodszor, Isten Férfi. Rosenary
Ruether ezt ,,a Íírs^dalorrrban hatalmon lév nemi csoport tulajdonságai-
nakaz isteni r-rrin ség terrrrészetére val bátlvínyoz kivetítésnek'' nevez.i.
Rárrrutat arra, hogy a keresztény teol gia lényege a ,,Tererntés nyelvében''
gyokerezik: ',A bibliai teol giában axiomatikus érvényaz,hory Isten Ós
a Terenrtés viszonyát transzcendensként, természeteket elválaszt kap-
csolatként definiálják. A Teremtésnek azt a faja nyelvezetét, nrely azc lr
képzetet kelti, rrrintha a világ Istenb I áramlott volna ki, Istenb l sztiletet't
volna, ,panteisztikusnak" bé|yegezték.Isten és a Teremtés "helye.s.
viszonya val jában olyan, mint a szellemi Eg é, aki ,megteremti" a vilí-
got rrrint eBy t^r1y^t, szemben "onmagávain, illetve mintegy onrnagátíll
rrregkiilonboZtetye. Más sz val' a Genezis nyelve eszkozszer , és netlt
egyezik a terhesség nyelvével. A világot Istent l fiiggetlen, Istenen kíviil
áll , Istent l ktilonboz dologként kell értelmezniink. Alacsonyab[''
rend és nerrr ftiggetlen tárgyként létezik, amelyet ui* hozott létre a
sernrnib l. Teljes rnértékben az ,,Ón akaratának és hatalmának akífejezé-
se. -173
r72
Sheldon Kopp: If You Meet Buddba on tbe Road, Kill Hin! (New York: Bantarl Books,
197 ), 188. o.
l7r
Rosen Redford Ruether: "sexisn'r and God-talk," in:Women G Men; tbe Conse-
".y
qltences of Pooer, "Pioneers for Century II1," 1976' április, Cincinnati, o., szerk. Dana
I{iller, Robin Sheets (Office of \Women's Studies, University of Cincinnati), 409-10. o.
216
l ;it'l.r'tclrl a bibliai istenkép és a férfiak által megélt tapasztaIatha-
''|' '',,r1i,r' TÍikrozi a '' és a,,teremtett dolog'' kozotti eszkozsze-
''terelnt
' chikus, aIany-tárgy viszonyt, arrrely a teretntést oiyan tevékeny-
|,t, t'tt
l, rrt ll:ltározza |ne1, melyben nincs részvétel,és anrely avíLágot trá-
, ll l.' (,\ lracalon-r tárgyáví teszí."t74 Ez az ístenkép,,,a transzcendens
' ,l'' lrttt''' liépe, olyan tárgyiasított világot teremt' melyet saját hatalrrrá-
,l ', rlrlt.l alá_ ez a nrodellje a patriarcháIis hatalmi szerkezet n khoz,
' ,, l.,.lilrcz' szolgákhoz, az állarck világához, a tulajdonhoz és a kor-
, , t lr,'z val viszonyának. A val ság kettéoszlik: az alázatos szolgák és
, l rr r..zt cIldeDs férfihatalom szféráíra.
\ l',('l'csZrénység száníra a bibliai hagyomány osszekapcsol do'r az
' l rtl.ts gorog-r mai orokségénekkett s világszemléletével. A gorog
'| '1''zcrr'rlélet szokásszerrien elválasztoÍ'Í'a a szellemet a testt l, így
' '
I r|, ttc az emberi racionális képességeket a testi képességekt l (a
'tttte
r ''t:trflál'' (o.'g.) - sz etimol glájahatározottan leértékeldík az
I r'rtyík írásaiban.) A testiség egyre inkább negatív konnocáci t
'1','rt. ,'z rt rigy gondolták, hogy az (a racionális er ) ,,természet-
^8y
''r, rr'' Iallotte áll a testnek (a testi képességeknek). Ez a hierarchikus
ll'l'..,('}' lctt nrinden,,ternrészetes" aIí-falérendeltségiviszony paradig-
'' lIl 'll .rllrnyés atárgy,azénésa másik, aférÍiésan,az rir és a szolga'
. l, l,, t r's l nern-fehér' az ész és az érzelem kozotti rigynevezett ktilonb-
rrr,',lcllje. Így aztán a n t az ernberi természet als bbrend er ivel
i' ' rL irsszefiiggésbe. Tehát a nyugati kultrira tipikus n gyriloletében a
'lr'.ztilitls szakrális episztemol gia és a dualisztikus bibliai kozmol gia
l,'
' ,'.',,,lil<. Mivel Éva _ an - alárendelt energiákat testesít meg' a go-
., ,'/lt'rcotip forrásává válik. Az eg5lházatyák ennek a szemléIetnek
''',1'l,l,'l,i nlitol giát hirdetnek: ,,N k, tisztában vagytok-e azzaI, hogy
l ',rrl, lr'l( rcjlik Éva? Ti rnutatjátok nreg az ilrd ghoz val utat... Milyen
t ''rr\',',le Il tonkretettétek a férfit, Isten képmását'' (Tenullianus). Ez a
. lll| '!l'li'l'le variáci banlétezik, itt van például egy idézet nem kisebb
l,'r, t,,|, rrrint Ambrosiust l: ,,A n , aki nem hisz, saját neme által behatá-
, I r |,'tt.zik, rrríg a hív 'n fejl dik, és kozeledik a tokéletes férfilét,a
I,, rrr'r l'cln ttkor felé.'' Ha n vagy' és keresztény akarsz lenni, le kell
217

vetk znod nemedet. A brjnt l val menekiilés nem más, mint menektilÚs
a testt l' a n t I. A megváltáshoz, Istenhez vezet ítt így azonossá válik
azzal a folyamattal, amelynek során megkozeIítjik, illetve hasonolunk ,l
férfiarchetípushoz. 114O-ben Gratianus Decretuma, ameIy az egyhál)
szabáIyzat els rnaradand rendszerezése, a legtobb hív hoz hasonl arr
brintetleni.il feltételezhette, hogy ,,A n nem Isten képmására teremtc-
tet!. "
17s
Még az 1,97O-es években is azt tapasztaljuk, hogy a ,,hasonl ság''
doktrinája alapjín ellenzik azt, hogy a n k papi hivatást toltsenek bc.
Talán még ennél is megdobbent bb, hogy mekkora lelki-szellemi cson_
kítást eredm ényezett a férfiistenképa n k életében.Amikor a vallís
megkoveteli a n t I, hogy ferfiasítsa szellemis égét,és sajátítsa el a ta
pa'sztal:;- patriarchális modelljeit, akkor az a hit nem hiteles, s t néhány
n szerrrében kifejezetten ordogivé válik. Mégis, pontosan ez az, atnit 't
legtobb nagy vallás nregkovetel a n kt l. Hogyan érheti el a n a lelki
szellerni tapaszralat magasabb szintjeit, ha a transzcendens lénnyel val,'
végs egyesi:lés egyre inkább azt koveteli t le, hogy tagadja meg onnl:l
gát és sqát természetét?
An
alkalmazkodott egy onmagát l lényegesen ktilonboz trans7'
cendens lénnyel val kapcsolathoz.
tenhez, annál inkább elveszti saját
Óriási lépéslesz az emberi szellem fejl désében, amik'or imádsága tc;bbé m"it
nem bátrafelé irányul. A társadalmi er b' tuszbolnak bennilnbet el re, ttt
pedig rlonakodaa és bubdácsolaa, nyabunhat beh zaa megragadunb mindclt
k ot)letet, amely a m ltboz ki.t benntjnket, és mindig azért rajongunh, ant
már m gi)tt nk aan. Hajtbatatlanul imádjwk ,apáink Istenét"' Miért nant
gtermekeink I stenét irnádj uk?
Charlotte Perkins Gilman, The Horne (Az otthon), 19
r75
1uli" O'Faol"in, Lauro Martines, szerk.: Nor in God's -Izage (New York:
Harper &
RowTorchbook, 1973), 130. o.
218
T-
' ''tslt'tl mint Atya'' heteron m képzetének elutasítása, és egy olyan
'lll'l||('|)) istenkép helyreállítása, amely transzperszonális, illerve a
, r'r,'lyis g alapjául szolgíI"'nélki.ilozhetetlen a szellemi feln tté válás-
|' A rrtjk esetében ez a legkritikusabb lépcs fok a teon rnia felé. Ez
l ',,r 1irli ,rz.t' amit Haught ,,ateista pillanatnak''1" n"r"."Ít. Ha ellenállunk
,,,', l' 'r pillanatnak azza|, hogy ragaszkodunk egy heteron m istenkép-
|'' ' 'rlilit'r tulajdonképpen az onmagunk birtokba vételétsiirget termé_
, r, ,' t'l'tjl<nek állunk ellent. Nagyobb biztonságban érezzik magunkat a
Ir ,IllltI norrnák víIágíban; de nen-r léphetjtik át a ktiszobot. Kezdetben
;it,,lil'lrn lázadás formájában jelenik meg egy olyan Isten ellen, aki
',, 1',,l.,r,Lilyozta, hogy ,,onmagunk legy nk". Ez lehet fokozatos, bels
' lt,ttt,'tt's; és lehet életiink nrindent elsopr felbolydulása. Gyakran
1 ,r, '.'rrl tltih és keserriség érzésével,aneIy íItalában avallás, és ezen beltil
1, 'lr1i .rz cgyhín ellen irányul. A n k esetében ez gyakran egybeesik az
rrltlrl.ttÍíl ébredés''pszichol giai határvonaláva|, azzal az áttoréssel,
.,',, l1' .t hiceles szernélyes auton mia iránti vágyat eredményezi. (Ezzel
,l,' rttl.tsz.thatjuk a liberális teol gusok nézetét,mely szerint az evangeli-
,' r,,tt't|i ,rz.onosnak kell lennie az ontudatra ébredés feladatával.)
'\rrrit tcnnirnk kell, nern más, mint ordogrizés' Az ateizrnus pillanata
l\lll'lt ll bálványok lerombolásának és elrjzésének pillanata: .Az az is-
'' lrl'r lr, :rrnelyet rna kialakítunk, - a korábbihoz hasonl an - nagyrnér-
,' ll','rr ttikrozi titkos vágyunkat, hogy megszabadítsuk magunkat az
,,,'|,, ri l tezés feladatát l...
ll,r licresztény léttink val ban hiteles, akkor az nem más, mint az
,', r, rrrrrst la hithez yezet egyenes rit...
l lirtirrk szukséges eleme az oÍeízmus.""'
',,,li ctlber szántára az ateiznrus pillanata azt a bátorságot jelenti,
l'' '1'r' 1i,lrrdolnt mer az,,elgondolhatatlanra'', és elképzeli azt, anrit
',tilos''.
l ll ll ll';tnszcendens abszolritumként iv dott bele az agyunkba, s rijra fel
l0 l, Il l,',lczniink az irnrnanencia epifániájában, illetve az e|fogadott képet
l,,l,rr Ir. I Iatght: Religion and Self-Acceptance (Ramsey, N. J.: Paulist Press, 1976), 156-
' ' I rsrl Nicolas Berdyaev: Slar.tery and Freedom, angolra ford, R. M. French (New
' 'I r .lr,rrlcs Scribner's Sons, 1944), 85. o.
,, 11r,t,1,,, III. 155, 179. o.
219
- -
vetk znod nemedet. A brjnt l val menektilés nem más, mint menektilt,s
a testt l' a n t l. A megváltáshoz, Istenhez vezet ,t így azonossá válik
azzal a folyamattal, amelynek során megkozelítjiik, illetve hasonolunk ll
férfiarchetípushoz. 1140-ben Gratianus Decretuma, amely az egyhfu,
szabáIyzat els maradand rendszerezése, a legtobb hív hoz hasonl ,rr'
biintetleniil feltételezhette, hogy ,,A n nem Isten képmására teremt(.
75
te tt."
1
Még az 1'970-es években is azt tapasztaljuk, hogy a ,,hasonl síg"
doktrinája alapjín ellenzik azÍ, hogy a n k papi hivatást toltsenek llt''
Talán még ennél is megdobbent bb, hogy mekkora lelki-szellemi csorr
kítást eredményezett a férfiistenképa n k életében.Amikor a valllis
megkoveteli a n t I, hogy férfiasítsaszellemis égét,és sajátítsa el a r,r
paszralat patriarchális modelljeit, akkor az a hit nem hiteles, s t néhárly
n szer-nében kifejezetten ordogivé válik' Mégis, Pontosan ez az, amtl ,t
legtobb nagy vallás nregkovetel a n kt l. Hogyan érheti el a n a lellii
szellerni rapasztalat magasabb szintjeir, ha a rranszcendens lénnyel v,ll,
végs egyesiilés egyre inkább azt koveteli t le, hogy tagadja meg ontlt;t
gát és saját természetét?
An alkalmazkodott egy onmagát l lényegesen ktilonboz
cendens lénnyel val kapcsolathoz. M!
tenhez, annál inkább elveszti saját le
Óriási lqés lesz az emberi szellem fejl désében, amikor imádsága t bbé rtt,tt
nem bátrafelé irányul. A társadalmi er k tuszkolnab benntinket el re, lttt
pedig tlonakodpa és bukdácsolz,a, nyakunkat beb zaa megragadunb mintfu t
k Lliiletet, amely a m lthoz bcjt benn nket, és mindig azért rtjongunk, att,t
már mc)g tt nk aan. Hajtbatatlanul imádjwk ,lpáink Istenét". Miért ttt'ttt
gl ermekeinb I stenét imádj uk?
Charlotte Perkins Gilman, Tbe Home (Az otthon),
I7s;ulia O'Faolain, Lauro Martines, szerk.: Not in God's.Izage (New York: Harper &
Row Torchbook, 1973), 130. o.
218
,l',tt.rt ttlint Atya'' heteron m képzetének elutasítása, és egrJ o|yan
ll' '||i'|)| istenkép helyreállítása, amely transzperszonális, illetve a
, r,r,'Iyi.Úg alapjául szolgál," nélktilozheterlen a szellemi feln
tté váIás-
lr,jli csetében ez a legkritikusabb lépcs fok a teon mia felé. Ez
"\
t ' , 1'rri .rzt, ar-t-tit Haught ,,ateista pillanatnak''1'u n"rezrtt. Ha ellenállunk
'',,, l' .r 1lillanatnak azzal, hogy ragaszkodunk egy heteron m istenkép-
rl'li,,rr tr.rlajdonképpen az onmagunk birtokba vételétsiirget termé-
' r, ', ,'r','ílrnck állunk ellent. Nagyobb biztonságban érezzik magunkat a
' ' lll( lt lltlrrnák világában; de nenr léphetjtk át a ktiszobot. Kezdetben
1't'rlrl:ll) lázadás formájíban jelenik meg egy olyan Isten ellen, aki
,l.,r,lrilyozta, hogy ,,onmagunk legyrink". Ez lehet fokozatos, bels
'
|' rrt, tt.s; s leher életiink nrindent elsopr felbolydulása. Gyakran
,, ''',r| ,liih s keserriség érzéséve\,amely általában a vallás' és ezen beliil
' l';i 'rz ,':gyház ellen irányul. A n k esetében ez gyakran egybeesik az
l'Illll,llt':l ébredés''pszichol giai határvonal áva|, az.zal az- áttoréssel,
' ','' Ir 'r Iritcles szernélyes auton mia iránti vágyat eredményezi . (Ezzel
l ,r lrrr'rszthatiuk a liberális teol gusok nézetét,mely szerint az evange\i-
, ,' 'rr,tli ,rz.onosnak kell lennie az ontudatra ébredés feladatával.)
transz \rrrit tcnntink kell, nern más, mint ordogrizés. Az ateizmus pillanata
s l,, rr .r llálványok lerombolásának és el zésének pillanata: ,,Az az is-
, ''l ,1', .rrllelyet rrra kialakítunk, _ a korábbihoz hasonl an nagyrnér-
-
, l|','rr tiil<rozi titkos vágyunkat, hogy megszabadítsuk magunkat az
,,,l', rr le tczés Íeladatfu l...
ll'r licrcsztény létiink val ban hiteles, akkor az nem más, mint az
',, r rrrrrstirl a hithez vezet egyenes rit...
t
llrtrirrk sztikséges eleme az ateizmus."|77
'',
'li crnber szánára az ateiznrus pillanata a a bátorságot jelenti,
t' ,1'1 1i,,Ilclolní mer az,,elgondolhatatlanra'', és elképzeli azt, anrit ,,tilos''.
l l,ll ll.trt.szcendens abszol tumként iv dott bele az agyunkba, s rijra fel
19 llt t,lI l,.rlczrliink az irnrnanencia epifániájában, illetve az elfogadott képet
| 'l,rr ll l Írught: Religion and Self-Acceptan ce (Ramsey, N. J.: Paulist Press, 1976), 156_
1,,,1 Nicolas Berdyaev: Slaoery and. Freed.otn, angolra ford. R. M. Frencb (New
, I r lr.rr lcs Scribner's Sons, 1944), 85. o.
', I rrrr,l,r, tlI. 155, 179. o.
219
 szétron1bol isteni onreveláci segítségével.Car] Jung egy ilyen megvilá-
gosodásr l sz l szerrrélyes tapasztalatot ír le. Életénekabban a korsza-
kában' arlrikor Isten enlberfeletti transzcendens nagyságaállt gondolarai-
nak kozéppontjában, hirtelen n'tegérezte az Isteni Lény alapvetti
,,nrásságának'' kinyilatkoztatását. Hiába kiizdott a gondola t ellen, iz át-
rort tudatán, és n'rindent elárasztott:
''szemeln el tt otr állt a gyonyorÍi
székesegyház, Íol tre a kék égbolt, Isten ott til aranyos tr nusán, fent,
ma8asan av1lág folott, a rr nus al l pedig egy hataln.ras széklet zuhan al.
tet re, betori, és szérz zza a tenrplo mfalakat.'' l78
j, színes temPlom "'' 1''lli,'tlísíban rejlik. A rr-rásodik természettink elfogadása _ és itt kez-
l ''|'l'. 'r licgyelnri állapot anyai mivolta. A harrnadik pedig
Nem biztos, hogy mindenki számára ennyire drámai az istenélrnény a rrrunkálkodás
és istenkép transzformáci ja. A n k szárnára azonban ez
'", ll l||iVo|ta _ az uiy^nazon kegyelnli állapot végtelen kiterjedése szél-
Ponlosan eny- l ' rr ,.s lrosszában, rnélységébenés n-ragasságában.,'l8o
nyire radikális, ennyire elképzelhetetlen. A matriarchális képzetekre valí,
áttérésgyakran az els és a legfontosabb lépés.A n k széppr zabell, Irrll,rtlc meglátásai hatírozottan androgtin jellegriek. Azzal, hogy
Jé-
Il t ,'lll.lz Anyánknak'' nevezi, olyan istenképet
kolt i és misztikus npasztalatában ren8eteg bizonyítékot találunk errc. teremt, anrely a szenré-
A drárnai megvilágosodás pillanatai - mint példaul o'Neill Ktilonos hrjz ' , 1' rrtilrclcn aspektusát nragába foglalja.
játéb cínl \ lr;tltll' visszatér a férfi nrisztikusok írásaiban is _ k lonosen azok o-
osodása, aki a nratriarchális istens t
hiánya rni pillanatok, amelyeket képrombol<l ' ' ' tl'.ttl' mint például Jacob Boehmében (1575-1624) is, akik a gnosz-
hatásrinak 'l 'r' lr.rgyclt-l-tány alapján els dlegesen n i alapokra helyezték azt a fel-
igazsígot fednek fel a n k valláso.s
pszichol giájával kapcsolatban: 'l' rr ltitcz t, akit Sophiának, vagyis Bolcsességnek neveztek, és aki

'ott kezd dott a hiba, hogy Istent ferfi kepere teremtették..'

De az istenek istene - a Nagy - az mégis mindig férfi volt' Ett l lesz
olyan fonák az élet, s annyira szorny a halál. Mert az életet rigy kellenc
látnunk, hogy az a vajrid Istenanya gyotrelmében teremtetett. Akktlr.
nregértenénk, rniért orokolttik nl, az | '',' '', .r1ltrIrif evangéliunra, a Héberek szerinci evangéliunr, Tamás evan-
gyermekei, rnindannyian ,r
lllllll'l' IlriIop evangéliuma - rnaszkulin és rnonista isten helyett
'
kínt...'''''
l','lrl''rrs isrenképet fest, nlelynek egyaránt van férfi- és n
Ugyanez torténik a kortárs musical (For Colored Girls Wbo Haac i oldala. Né-
|' '',/alVcg Istenanyát a Szentlélekkel azonosítja, így a Szenthárorrrság
'l|\
Considered Suicide'Wben the Rainbora Is Enuf -,,Színes b rrj lányoknak,
l' ,,
''' r,lili szcmélyéhezanyai elen-ret rendel. Az egyhíz korai torténeté-
aklk az ongyilkosságot fontolgatták, pedig a szivárvány is elég'') h sn -
l' rr r.lr'lict az. eretnek és heterodox szentírásokac háttérbe szorították,
jével, aki foltilemelkedik szenvedésén, és egy rij hit által elfogadja a ter_ s

rnészettel val azonosságát: ,,Megtaláltam az Istenn t magarnban, és '', 111 .1 1|1;g'11xtikus szovegértelrrrezéssel, hanem a n k vallási elnyonrá-

|78
Carl Gustav Jung: Etnléheh, álttob, gondolatok, Íord. Kovács Vera (Eur pa Korryv-
87) 59. o.
e O'Neill: Kil
n s bazjath, ford' Bányai Geyza' in: o'Neill: DrántákI.JI.
t: Eur pa Konyvkiad , 1974),I. kot., II. felvonás 145' o. l',lrrrrr. ,'l Ncrrrvich:14 Sheuingof Cod'.s Lozc (London: Sheed Er Ward, l95g; jabL)
l, t'/,'l), .:d. Anna Maria Reynolds, g2, 94. o.

220
221
sával hozhatosszefiiggésbe. A hagyon-rány azonban mégis fennr-rraraclt
l3 l
néhány ortodox tanításban' például Alexandriai Kelemen munkájában.
Bár a gnosztikusok koncepci ja néhány kés bbi misztikus elképz'c-
léshez hasonl an szellenri er feszítéstmutat' hogy meghaladja az Iscen-
Atya behatárol fogalnrát, mégis olyan antropomorf és férfikozpontír
szexuális metaforáb l származik, arnely a létezéstbizonyos férfi- és n<1i
rrrin ségek alapjánhatározza meg. Nem képes teljes mértékbentrillépni
alapvet dualizrnuson, amelyb l a vallísi tapasztalx eredeztct-
azon
^z
het ' Akárhogy ig nézziik, a lelki-szellemi életben az lnyai istcnk p fcl-
fedezése dont fontosságri az isteni imnranencia val ságban tortén<j
rnegval sításához, és az ,,e|fogadott'' hit rijraértelrnezéséhez'A másik lc-
het ség egyre er sod hitetlenség. Ruether szerint ,,a transzcenden'
Isten a foldi gyokereit folyamatosan megtagad eszkatologikus jov urr'
^z
Az apokaliptizrnus és az agnoszricizmus a férfiistenképvégterrnékei. I'.z
az Isten transzcendenciíját a testt l, a n t | és a világ egészétl val,''
végtelen rnenektilésre a|apozza'. A patriarchális vallás av1lág elpusztícás:ít
18r
eredményezi.''
Kétségtelen, hogy a n k egy része kereszti.ilmegy olyan átrleneti stlí-
diumon, ahol számukra az istenkép egyértelmrien ,,istenn képet'' jelent.
Azt a radikális másságot, amelyet ahagyományos istenkép adott, csak ,tz
ellenkez je rÍzheti el. Egy n , akit rneglepett és megrázott az a felfed"-
zés,hogy vallási tapasztalatában elfojtott ellenséges érzilet rejlik, olyes'
valamit fogalnrazott meg, amit a n k tobbsége csak ritkán nrond ki:
,,Netn voltanr tudatában annak, hogy nem szerettem az Istent. Gyakrarr
dtihos voltarn rá, anllért olyan n-ressze volt t len-r. Bárn-ri volt is Istcn,
nem volt szátrromra yonz '"
Az átmeneti állapot, rnelyben elismerjtik és barátunkká fogadjuk 'rz
,,Istenn t," a hit szerkezetének fejl désétjelenti, ami gyakran párosul lz
onbecsiilés és a személyes auton mia visszanyerésével. Cole egyértelm -
en rámutat: ,'Az Istenproblénra és az énprobléma osszecsengése a kovct-
kez ténnyel magyarízhat .' az én identitása az én Istenének identitásáti,l
rsr
El"ine H. Pagels: "'What Became of God the Mother? Conflicting Image s of God in
Early Christianiry," Signs: Journal of Women in Cwlture and Society,l976,2/2,193-301 "
l8l Ruether: "sexisnr and God-talk," 411. o.
222
''''i] '''"' |:'l'ért a n k rijra felfedezhetik és rijraértékelhetikonmagukat és
','|, 'rl.r1lját - Istent - a zsid -keresztény kultrjra el tti éra mítoszaiban
' ,, 1'l,i [51gn' vissza'szerzésével.A primitív és matriarchális vallások,
l|' tr l litrltrjrák számos olyan teruleten eltérnek a kereszrénységrl,
,'', ll,'|i lr teon miáhozvezet szellenri rit során igen fontosak.Egyrészt
''' rtr i.rr'chílis i.idvoztilés mindenki számára elérhet Pusztán az Istennel
,
'l'' l'.r1lcsolat alapjín; a patrl,archíLis tidvoztilés azonban olyan etikai
,',l, rt,lI Ítigg' amely absztrakt elveken nyu5v rendszert feltételez. Más-
''
r 'r tlt:rtriarchális tapasztalat az anyagi világot tartja értékesnek, anrely
'1|ll'l('ll [cremtés alapja; a patriarchális vallás a szellemi, anyagon tÍrli
'| 'l1|'.r vctíc értéket, rrrelynek alapja az érteletn. Harmadrészt, a tnatriar-
t',lr', r',rlIísokban az id ciklikus jellegri, és az éLet értelmét a foldi léte-
rllt'tvc annak meg jítása adja; míg a patriarchális vallásokban az id
', ll l\, e s a foldi lét végéhez,a szellemi lérczéskezdetéhez vezet. E a cé|
l, r, ,,l'ttcl( az el segít s c szo\gáItatja az éIet értelnrét.18a
lz,'rr tril a matriarchális vallási tapasztalat ellenszere lehet a patriar-
l, lr', t;tpasztalat trjlzásainak: nregtisztítja az archetipikus képeket a
'
' ,', ''lrirriz.áci folyamatának segítségével;legy zi az immanencia transz-
lrs cszkozszerriségét;deracionalizálja a vallási tapasztalatot a rnisz_
'',l,
' llltls s az ,'isteni'' helyreállításával;' a klerikális elitizn-rust felvá|fia az
,, r' ll,rlalrtrával; és demisztifikálja a transzcendens vallást azza\, hogy
' r''lr tti e r t természeti energiákkaIazonosítja,
\ z ,]si istenn kép helyreállításának talán leglényegesebb aspektusa az
ll', 1,;'cnd52gr, amelyet fe|jdéz. Az istenn kép ellentmondásos fázisai
1'
r''l ', Sz. z-Istenn ) osszejátszatják a termékenység és kreativitás érté-
l.
'r lr'rIállal és a természethezval hriséggel; az auton miát a szexuali-
.r
' ,,l; .rz cr t a szépséggel. Mivel a torténelem nem más, mint a szimb -
'lllll( ll(ls7.erek progresszív megval sítása, ennek az si és eredeti nyelv-
l r lcltárr-radása alternatívákat adhat korunk fallikus, elférfiasodott,
, , lr'rrriz.lilt társadalmi és hatalmi helyzeteivel szemben. Ha barátunkká
, ,',,l1tlli.az-Istenn t, aZaZÍjelen ,hogyvisszaállítjukazokol giaihar-
I I'r, srr rrr Cole: Tbe Problematic Self in Kierleegaard and Freud (Yale Universiry Press,
It, ''l.o.
' ,','l t)chs: BehindtbeSexof God (Boston:BeaconPress, 1977),Ch.7.
223
nr niát, a fogékonyságot és a gyengéd irányítást választjuk a hasadáss'rl,
az osszeolvadással és a sebességgel szemben.
Carol Christ leírja,hogyan keletkeznek a kortárs n k korében oly.rr'
sPontán csoportok, amelyek az istenn kép visszanyerésére vállalkoz.rl'rl'
,,A n k csoportokba tornoriilnek, hogy tiszteiettel ad zzanak t/
nIstenn nek" si vallások tanulmányozásával, j rítusok kialakításáv,rl ,"'
azzal, hogy megoszt'ák egymással személyes látomásaikat. Nincsen l'i
vatalos ideol gia és nincsen szentírás. Nincsen magisztrátus. A lerttt,'
szettel szetnben tanrisított h dolat, a n i test tisztelete, az éIet ritrrrr_rs.rr
nak és energiáinak koznlikus tudatosítása fontos eleme ezeknek a kalz, "'
élményeknek.Sok ilyen csoPort si istenn -imád kultrirák mitol gi,rrr
elevenítette fel; nérrrelyek pedig ttrdatosan kapcsol dtak olyan j indr-rl:lrrr
boszorkány-hagyorr-rányokhoz, anrelyek intuíci val, álrnokkal és psz.itlli
kus gy gyítással foglalkozn"k.'''''
Azonban a teon mia tobbet kovetel kiilonáll auton miánál, statiIirr',
irnnranenciáná] és narcisztikus szeparatizrnusnál, amely a matriarch'ill',
vallási kultrira része lehet, ha - ellentétben a patriarchíIis vallással _ rl,''',
lép tril onn-ragán. A végs vallási tapasztalatot, amely felé nrinden l t.r,'
torekszik, nrinden bizonnyal szimbolikájának rnindent magába fogl,rl,
teljessége jeloli majd, a nregbékéléshatalrrra - ,,rnysteriutn conjuctionis''
illewe az a képesség,nellyel feiszabadítja a val s szellerni rnegvált cncr 1ir
ákat. A val di katolikus hit els gytirrrolcse Isten felszabadítása lesz.
Pasquier ezt t^rtjz- a vallási tapasztalat kozponti kérdésének:,,A l''r
az, am7kor készek vagyunk arra' hogy egyesével lerornboljuk harr-ri. i',
tenképeinket azért, hogy Isten val ban Isten lehessen'.. Az átalalrrrl.,''
kozpontjában annak r'rregértése áll, hogy semmilyen szentéIyÍnenl i';lrt
hetiink' serrrrr-rilyen istenképet nem birtokolhatunk; Isten mindig a hlt.rr
vonalon m kodik, tapasztaiataink legszélén van, t lvisz benntrnl<et .'
jelenen, n-legmutatia' hogyan bízzunk és hogyan szeressiink, rnincJig rr;
val ságot, j igazságot nyit nreg szánlunkra.''136
r85
Carol P. Christ: "The New Fen1inist Theology: A Review of rhe Literature," Religi,'t|
Studies Re.oieu,Iil./+,1977. okt ber, 211. o.
t1'
''n J"cques Pasquier: "Experience lnd Conversation," Tbe way,17:2
(197l. ápritis)' t '
224
\,1'','i sorban t l kell lépntink a patriarchális és a rrratriarchális v,rlllisi
| | t'rl.tttln. Bár nenr teljesen rnegfelel , az androginia hagy<lrrr:ilry,r
' '' l'iirltlul pontként tekinthet ' Carol ochs megfigyelésci alepj,irr .rz
, l' ,1'rrrlilt clualisztikus perspektíváb I eredeztethet : ,,Az álLellrrl lt.l
' l' r'll gondolkodásrn dbeli váItozás tobb annál, hogy u111c.11;1y,.l
'''l, llcIyctt "tlrennyei sztileink"-et rnondunk. Mís sz,jv;ll'.l/
|, ;,'rrrr istcnfogalorn ellentéteken nyugszik - azonban' ha lriill,lrrl,,
''',,l .tz sl'olgáI, hogy a n i és a férfinrin ség nem ellent rcs cgyrrtl1ss,rl,
ll,'r rz :itldrogtin istenfogalorn nerrr jelenthet negoldást az. lstt.tls,.1;
'' r,,,
r z r't Útrck rnegértésére'''187
, .rlil<or;'uthatunk el a teon mitrhoz,ha az antroponrorl isrcrrl,,
, rl,,
],'r rI, rl tttcÍ]tisztítottuk a benntik rejl dualizrnust l. Bergyajcv sz..,r irlt
1,rrrrrrclrílis istenfogalonr a családon beltrli társadalrrri visz,lrly,'ltt,,I
rll,'rvc tijkrozi azokat.''l88 Továbbá, az enrberek kozi)tt rllcllirivt.l
' ,l,,rrritlancián alapul társadalmi viszonyok adták al' cll)l)('t' Isl('Il
1 'l rt rrltldelljét. Egyérreln-rri, hogy az ordog(tzés folylrrrltlítl'tli' r,,i1ii','
lllll('lllind apszichikus, rrrind a társadalrrri szinten' A 1lszitlr,'l,,1'i
lIl(
l',,lr,,rlrtt.sok kiiktatását a szerrrélyes szinten ki kell cg szítcrli trl)'.rrr
'
. l' ll,'sckkel, melyek a nerTl autentikus kapcsolatok rr'rcg(iri)Iiíttist'rt'
|' ,l, ' r.ir.sada]mi szerkezetek elttjntetéséreirányulnak az er visz,,lly,'li
'',r;' '' l',llb l kovetkezik, hogy az rij hit vallási tlpasztal.aa k t ,ll't1''l,,'t,',
r ,' ,1'l',rl szártnazlk: 1,) az egyén dinamizn-rusa és sajít ktlrl:írlrirr.rli
|,,lr,l,rslt; illetve 2) ennek az elvnek a társadalrli szerkczctllcll ti,rtt'
1'r,'1'rt'ssZíV rnegtestestilése. A gonosz kércléskore rlrcgcgyczili .'z
, ,'l ,1' 1,r',rblér'rrával:
',A
gonosz aIérczés rr-iriltja ..., Istcn a l(:lcztis j,'
Mirlcl a sZelllélyes' mindpedig a kulturális szintcn a' t! pusst'lttcttt
,''' ,''',rrrilihclz vezet Írt. Gregory Baum így ír1aIe ezt a lrctttis li,'rll
',, ', l,'t (IJlrlttrr általános jelentés egyes száln harmadik sz-crll lyÍi, lrírlr
]llll ll('\'ll1:isát felcserélti.ik azugyaniIyen jelentésri egyes szárll hllrrrr,rr.lilt
''', lr ri' rlíínetnrjnévmással. [A rrragyar fordításban ennek rrincs je lcrr
,, lr ), lr\ lrl.o.
,L,, \lncry and Freedon,83-84. o.
L, 'r rr in: l)onald Gelpi: Erperiencing Gol (Rarlsey, N.J.: Paulist l)rcss, l'//li),
'
225
nr niát, a fogékonyságot és a gyengéd irányítást választjuk a hasadáss,rl,
az osszeolvadással és a sebességgel szemben.
Carol Christ leírja,hogyan keletkeznek a kortárs n k korében oly.lr'
spontán csoportok, amelyek az istenn kép visszanyerésére vállalkoz.n''l'
,,A n k csoportokba tornoriilnek, hogy tiszteiettel ad zzanak t/
nIstenn nek" si vallások tanulmányozásával, j rítusok kialakításával ,"'
azzal, hogy megoszt'ák egymással személyes látomásaikat. Nincsen l'i
vatalos ideol gia és nincsen szentírás. Nincsen magisztrátus. A lerttt,'
szettel szetnben tanrisított h dolat, a n i test tisztelete, az éIet ritnrr_rs.rr
nak és energiáinak koznlikus tudatosítása fontos eleme ezeknek a kajz, ",
élményeknek.Sok ilyen csoPort si istenn -imád kultrirák mitol gi,irr
elevenítette fel; nérrrelyek pedig tudatosan kapcsol dtak olyan j indrrl,rrr,
boszorkány-hagyorr-rányokhoz, amelyek intuíci val, álrnokkal és psz.iclli
kus gy gyítással foglalkozn"k.'''''
Azonban a teon mia tobbet kovetel kiilonáll auton miánál, statiIirr',
ir-rrnranenciáná] és narcisztikus szeparatizrnusnál, amely a matriarchlili',
vallási kultrira része lehet, ha - ellentétben a patriarchíIis vallással _ rl,''',
lép tril onn-ragán. A végs vallási tapasztalatot, amely felé nrinden l tcr,'
torekszik, nrinden bizonnyal szimbolikájának rnindent magába fogl,rl,
teljessége jeloli majd, a nregbékéléshatalrrra - ,,nysteriutn conjuctionis''
illetve az a képesség,rrrellyel feiszabadítja a val s szellerni rnegvált encr-1ir
ákat.A val di katolikus hit els gytirrrolcse Isten felszabadítása lesz.
Pasquier ezt t^rtjl a vallási tapaszalat kozponti kérdésének:,,A l''r
az, amikor készek vagyunk arra' hogy egyesével lerornboljuk harr-ri. i',
tenképeinket azért, hogy Isten val ban Isten iehessen'.. Az átalakrrl.r',
kozpontjában annak r'r-regértése áll, hogy semmilyen szentéIyÍnenl ;lrt
hetiink' serrrrr-rilyen istenképet nem birtokolhatunk; Isten mindig a hat.rr
vonalon m kodik, tapasztaiataink legszélén van, t lvisz benntrnl<ct ''
jelenen, megn]utatia' hogyan bízzunk és hogyan szeresstink, rnindig rr1
val ságot, j igazságot nyit nreg szánlunkra.''136
't5 C".ol P. Christ: "The New Fen1inist Theology: A Review of rhe Literature," Religi,'t|
Studies Re.oieu,III./+,1977. okt ber, 211. o.
''nJ"cques Pasquier: "Experience lnd Conversation," Tbeway, 17:2 (197l' ápritis)' tl5
224
\,l's,l sorban trjl kell lépni.ink a patriarchális és a rnatriarchális v,rll;isi
l l,ll,lt()n. Bár nenr teljesen megfelel , az androginia hagytlrrr:illy,r
'' l'iirrtlul pontként tekinthet . Carol ochs megfigyelésci alepj,írl ,rz
l',,1''rrrli:r c]ualisztikus perspektíváb l eredeztethet : ,,Az ált:rllrrr l..I
'' l, r'lt grlndolkodásnr dbeli víItozás tobb annál, hogy 'rn('1111y,. j
,''l, lrclyctt "tlennyei szLileink"-et rnondunk. Más szilv;rl' )/
l', ';,,rrrr istcnfogalorrr ellentéteken nyugszik
- azonban, ha liiiIl,lrrl,,
''',,| ,tz szolgál,hogy a n i és a férfimin ség nenr ellent tcs cgyrrr:iss,rl,
I r rz ltrlc1rogtin istenfogalorn nern jelenthet rr-regoldást az. lstt,tts,'1,'
,'''', l r'l Úrlck megértésére.''137
, rl' .lIiltor juthatunk el a teon miához,ha az antroPol'llclrl-istertÍ,,
,l'', rl. rt rrre gtisztítottuk a benntrk rejl dualiznrust l. Bergyajcv szcrirrt
|'llll,llehális istenfogalor-n a családon beliili társadalt-t-ti visz,lll),,,lit,,l
rll,'rvc ttjkrozi azokat.''l83 Továbbá, az errrberek koz.(jtt rllcgli11v,.I
, ,l,,rrrirlencián alapul társadalrni viszonyok ad k az. cl))l)('l lsl('ll
, ,l rr rrltlclelljét. Egyértelrrrri, hogy az ordog(tzés folyarrlaLlirllrIi v,'1il','
ll lll lIllt(' nlind a pszichikus, rrrind a társadalr-rri szintcn. A 1lszie lr,'l, '1ir
l,,,ll,,ttlttsok kiiktatását a szerrrélyes szinten ki kell cgészítcIli .l)'.lrr
'
l, rtr'sclikel, melyek a neffl autentikus kapcsoiatok tlcgi)ri)lií[tist'rt'
'l,, r.irsadalmi szerkezetek eltíintetéséreirányulnak az cr visz,,rly,'li
|'
'''r1, r' l'.llh lkovetkezik, hogy az rij hit valiási tapasztalata k t 'tl,l1''v.'t,'
i '' ,lil',ll szirrnazik: 1') az egyén dinamizrrrusa és saját l<tlrllít.rirr:rIi
l,'lr,l'islr; illetve 2) ennek az elvnek a társadalrli szerkcz.cIbe tl (i,r(t'
1,r '1'rt'sszíV rnegtestesÍilése. A gonosz kérdéskorerrlcgcgyczili .r:,
' ''| '1' 1,I'tlblér-rrával: ,,A gonosz aLétezés rnriltja ...' Istetl a lÚtcz,is ji'
, ' Mincl a szer'rrélyes, rnind pedig a kulturális szintcn a' déplssctttl'ttl
'' ',,,,,rrrililrtlz vezet rit. Gregory Baum így írjaIe ezt a kctt s li,,rrl
'', ,' r,,l (lJ:rLrr-r-r általános jelentésrj egyes szárn harn-radik sz'cnl lyLi, llírrl
',rrr rrr't'ttt:isít felcseré1trik azugyanllyen jelentés egyes s7.ál1l hlrI'rrr.rr.lili
,'', Ir rl' Ir11netnri névmással. [A magyar fordításban ennck nirlcs jclcrr
" t ), lrs: l2l. o.
l, ',, \lauttl and Freedon,83-84. o.
I , , rrr in: l)onald Gelpi: Experiencing Gol (Ramsey, N.J.: Paulist .l)ress, l')/H),
''
225
t sége - a ford.]) ,,Ahhoz, hogy a n megval sítsa onnragát, két vonal,,t' ;'rtstig vcl meg akarja taiálni idencitását' akkor az abszol 't istenképet
is szer-nbe kell néznie a gonosszal: onnragában és abban a rársadalorlberr, l rrrr izáIni kell. A Megtestesiilt Fi vallása felszabadít benni.inkct az
tartozik. Meg kell kiizdenie mindkét vonalon, ktilonben scrl'
ar'r'relyhez \ rr 'l v:tlllisa ai l. Mcgnrenektiltunk az a,bszolí.tt, a transzcend ens Létez -
fejl dni, seln megnyugodni nen-r tudígazán. Ha csak az onttlagában rejli,
gonoszra szoríckozik a ktizdelme, akkor elkeriili a ftgyelmér az, hogy
saját szellerr-ri értékei, illetve esznlényi kozosségfogalnra tulajdonképpcrl
társadalr-ni és policikai privilégiumainak titkos védelmez je' A n nck
politizál dnia kell ahhoz, hogy onmaga lehessen.''''o llr''11 |111 rcprezentálja: a lélek megkoveteli saját auton<itniáját,
azonban
Az írj hit trillép a rnrilt statikus antropomorfizmusán, és rij definícií' '
ll(
's,lll egyÍitt lérczik az Atyíval; lcn-rond ninden szerepr l, dc bctolti
kat kovácsol a léte-jav -Isten szán-rára: ,,Az Isten nem más, mint lrz l ' r t'gy teljesen transzparens szemé_lyiség_
,,az egyénisJg paraclignrája,
autentikus rlegoldásokra osztonz folyamatos bels késztetés.''I91 A n,ili I l\l('ll dialcktikus r-rregtestestilése,'193 által.
szellemiségében végbernen jelenlegi transzfornráci jele és szirnb lunr,r
ennek az ernberiség vallási tapasztalatában leza'j\ átalakulásnak' A n li
kiszakadnak abbol a fi.igg ségb l, ame|y az Isten-Atyához kototte kct,
aki rninden sztikségletuk kielégítje, a torvény és a b ntudat forrá.s;r'
Kierrrelkednek a kultriraftigg Krisztus-kozpontri férfias szel]emiségb<il,
amely nerr'r felel meg saját tapasztalataiknak; egy belrilr l és kívLilr l irl ,' ,, l'rtit', legfonrosabb alapjaként értelrnezíezt lranszcendenciát és
dukált kreatív Lelki Jelenléttel alakícanak ki kapcsolatot. Tillich szcrillt ^
az eksztatileus élménybena Lelki Jelenlét szellemisége trlllép a racionális
és az ertlocionális dirrrenzi n (a hit intellektualizál dísán és szentinrenLlr
|izáI dásán, an-rely sok n t falak kozé szorír). Tillich kierrreli: ,,A Lellii
Jelenlét eksztatikus jellege az, anlt meghaladja a férfi-n szimbolika :rl- r, rlis gre vonatkoz jelent ségét,arnelyet afejl d istenkép rtz.,,19+
'
Í.ernatíváját a Lélek nregtapasztalásában. Az eksztázis nrind a racionális,
nlind az crnocionális elenret nreghaladja, melyeket hagyonrányosan lr
férfi-, illetve n i típusnak tulajdonítanak."'" A. eksztatikus létrrríl..l
szellen-riségét a sz szerinti jelentés alapján kell értelmezni, amely jeltili
az én koncentrál dását és elmeri.rlését saját hatalnrában, valan'rint az err
transzcendenciáját, illetve kivetít désér. ,rl'sÚgcs a lélek ,,harmadik kora'. Nyikolaj Bergyajev írásában calálhat
A Jézus Krisztus-élrlény a teon rrriához vezet szakasz szukségcs
' li'''r.lolat legjelent sebb nrodern kori nlegfogalnazása: ,,A v]Iág az
kozvetít elerr-re. Ha az én az egoideállal - Istenével - val kapcsol,lt , r, rcveláci három korszakán halad kereszti.il: a torvény reveláci ján
'ri
' ,'\tye), a rnegváltás revel ,ct já'n (a Firi) és a kreativitás reveláci ján (a
l |, l')' ... és ez a hárorrl egyszerre |érczik. Ma ntég nem éltr.ik rrreg telje-
le0
Gregorv Baun'r Man Becotning, Cod in Secular Experience (New York: Seabury Press,
l97O), l60. o.
r'r
segundo, III., 181. o.
r': Tiu;.h'
577. o.

226 227
sen a torvényt, a b neinkt l val megváltás pedig még nem fejez dott
be, bár a vllig egy rij vallási korszakba lép.
A Lélek harnradik, kreatív reveIáci jának nem lesz szentírása; nem
lesz ser'rrrrrilyen foltilr l jov hang; az emberben és az emberiségben fog
kiteljesedni _ ez egy antropol giai reveláci , az ember krisztol giájának
felfedése'''195
Bergyajev ,,harmadik kor" vízíjának a szeméIyes lelki-szellemi létezés
és a kereszténység fejl dése tekintetében egyaránt van jelent sége. Azl
ái|ítja, hogy az egyén szintjén a rnagasabb kreatív \étezés nem érhet el'
ha az ember transzcendensnek tekinti Istent; ez csak a vallásos élet egy
nrásik fázisában lehetséges, ,,amikor Isten imrnanens az emberben.'' KuI-
turális tekintetben a ,,harmadik kor'' olyan korszakot jelol, anrikor az
ernberiség kivonuI rnajd a vallásos gyámság al l, megszabadul egy olyan
egyházt |, anrely inkább intellektuális és fizikai, mint szellemi beállított-
ságri, arnely onrnagát intézményes szerkezetekben és dogr'rratikus k -
dokban konkretizálja. Bergyajev szerint a keresztény reneszánsz, illetve a
vallási értelemben vett feln rté válás feladata az, hogy ,,Iegy zze ezt l
heteron tl-t tudatot.'' Az lij korban az enrberiség ,,az egyház lelki-szellerrli
bázisíhoz, nerrr pedig fizikai testtiletéhez fog fordulni.'' (Bergyajev, illet-
ve az t nege\ z gondolkod k pr fétai elképzeléseit igazdrjík a kortárs
liberális teol gusok - kiilonosen Juan Luis Segundo _ írásaiban visszaté-
r hasonl témák.)
Ank ennek a lelki-szellemi és társadalmi transzfortnáci nak a k z-
pontjában aannak' Melyek azok a jelek, amelyek megktilonbozteuk az.
autentikus felszabadítás folyamatában lév n t? Úgy trinik, hogy ezeket
nrost visszatekintve már osszefoglalhatjuk:
1) Ahogy a n k egyre gyakorlottabbá válnak a dontéshozásban, illet-
ve a problén-rarnegoldásban' egyre jobban fejl dik az a képességi.ik, anrely
az etikai'uálaszt(íshoz szÍikséges. Kohlberg paradigmáL]áb^n"' taPasz-
^rt
taljuk, hogy sok n trilhalad a ,,negyedik szakaszon'' (ahol a morálisan
helyes viselkedés nre ge gy ezík a tár sadalmi normákhoz v aI hrj konf ornri -
Iu5
Be.dy".u' Tbe Meaningof tbe Creatioe Act, 1O7,32O.lásd 105, 332. o.
l'n Ronald Duska, Mariellen'\)Ü'helan:.Á Guide to Piaget and Hohláerg (Ramsey, N.J.:
Paulist Press, l975) és Donald Gelpi: ExperiencingGod
228
,,''',rl' illetve azok teljesítésévelfíiggetlentil att l, hogy ez milyen hatással
' ,rz nre), és ítlépaz ,,otodik szakaszba" (ahoI az eryén ragaszkodik a
'rr
lllt1lycs auton tn kotelezettségekhez, és betartja a kritikán alapul ,
,'(
' ll,'1',ttlott értékeket és normákat), ,ogy eljut a ,,hatodik szakaszhoz"
i ,lr,,I lt tudat képes arra,hory a helyes viselkedésre vonatkoz társadalmi
,1iv lretalr'rri nregegyezéssel szemben cselekedjen; a morális bírálat ,,meg-
l',r,líthat , kovetkezetes és univerzalizáIhat ''). Néhány n eljut a here-
,Irl,' szekaszhoz. is, ahol ,,a senkinek ne árts'' etikai imperatívusza kiegé-
rrI, s az egyén hajland akár az ,,i\doztetést is elszenvedni az igazság
l,,Ivti rt'' _ ez aherotzmus' a hit és a szentség etikai normája.
.') Az etikai érettségfejl désével párhuzamosan novekszik a aallísos
val autentikus találkozásra vonatkoz fogékony-
l,tt,:ttyle, a ,,szenttel''
r1i liÚpcssége is. Ezt a folyamatot az istenfogalom fejl dése alapján ma-
1't rr.iztttk, de létezik más releváns értelrrrezés is _például a misztikus éler
;,,'',,ligrllája, nrint anrilyen avilai Szent Teréz A bek aárkastély cím
,',,rlrlilija' vagy Keresztes Szent János írásai. Szent Teréznéla lélek hét
l r',rtllya szánros izgalmas hasonl ságot mutat Kohlberg etikai szakaszai-
'l [Jgy trinik, hogy itt lényeges inrperatívusz figyelhet rneg: az etikai
,
, ', .r rnisztikus képesség párhuzamos fejl dése. A mai ternrészerfeletti
;, l,'rrs gek nagy része, anrelyek a misztikus kifejezés magasabb szintjeivel
l'' 'zlrltt k párhuzanrba, csupán álélmények, ha nincs a háttertikben rrle 8-
l'l,'l,j szintrj autentikus etikai érettség.A torténelem során a n k olyan
' rll.is<ls érzéseká|dozatalv , váltak, amelyek etikai képességtik szintjéhez.
l , 1lt'st koraérettnek bizonyultak.
Iirn Fowler, akinek ,,életvezetési térképeire''rnár korábban tetti.ink
,rr'rl.ist, szintén osszekapcsoljaaze kaí képességet a hit felj déséneknrás
,''
l',' li trt saival' például a v1lág osszefii ggéseinek sémáival, a szerepvállalás-
',l, .r hatalorrr értelrnezésével és a szimb lunralkotás folyarnatával. A
r'r''rtllltli-politikai jelenségek nagy része, melyeket az,,eI térbe kerul "
,,,
'l,,licl hoznak osszefiiggésbe, azt sugallják, hogy ezek L megfeleltetések
l97
,11,',' lÓnyegesek.
i) A szerrrélyes auton nria els hatása azlesz, hogy a n felel sséget
,tll,tl saját bekí (lelbi-szelLemi) életéért.Ez tobbféleképpen is rrregnyilvá-
I r r lt l:owler és Satrr Keen: Life Maps: Con'oersations on the J ourney of Faitb,9 _99. o.
229
 T
nul nrajd: a n
megszakítja a férfi ,,irányít kka]'' val ,,terápiás'' hetero-
n nr kapcsolatokat, és társkozpontri segít csoportok felé fordul; eluta-
sítja a Szentírás, a dogrrrák és a szertartások androcentrikus aspektusait,
ugyanakkor a nyelvb 1 és a rrrítoszb l feltárulkoznak o|yan jelentések,
arnelyek a n k szerrrélyes élményeib l kertilnek ki. A feminista teol gu-
sok áItal felvetett ,,rnéregtelenítési'' elv ktilonosen alkalmazha azon n k
esetében' akik a nyugati világ vallásának legf bb rabjai és fogyaszt i vo|-
tak. ,,Az egyház a szentség nrámorában szenved. Mivel a szentség ternré-
szete és célja tobbnyire rrregszrint létezní,ami egykor funkcionális volt,
az most nérgez vé válik. Amint azon gondolkodunk, hogyan állítsuk
vissza a szentség funkcionalitását, nem szabad rnegrénrtilntink, arnikor
azt tapasztaljuk, hogy a szentség tnár nem nyilvánul nreg a gyakorlatban.
A rituálékt l val elh z dás lehet vé teszi az enrber szí:rtára, hogy eltá-
volítsa onrrragát l a szentséget; hogy helyet biztosítson egy val ságos
keresési folyamatnak.'.
Azonban ez a szekularizáci nak tulajdonított ,eltávolítás" onmagá-
ban nagyon kedvez , arnennyiben nem irtja ki gyokerest l a ,szent.
fogalnrakat és esernényeket, hanem emberi és torténelmi tartalomrrrrl
tolti nreg ket. Ez a nyelvi forradalorn els lépése,amely szi.ikségszer
ahhoz, hogy a szentségek teljesíteni tudják jelentésbeli funkci jukat.''198
a) A lelkileg-szellernileg fejI d n knél a b n és az igazságosságfogal
ma radtkálisan átalakul. A ,,természeti torvény'' érvei tobbé már netrr
lesznek fontosak a szenréIyes tudat kialakításához - hacsak meg nelll
tisztulnak kultriraftigg és teleologikus el ítéleteikt l' Elvetik azokat a
teol giákat, amelyek a meggondolt etikát dics ítik, és f benjár morális
b nnek :ariák a btiszkeség, illetve az onérvényesítéstetteit. A hagyonrá-
nyos nrorális hierarchia, anle|y az alázatosságot és az onmagunk háttérbc
szorításít rnagasztalta, káros volt a n k színára, és akadályozt^ e k^l
fejl désilket. A n k általános brjnei kozé tartozik a t rl kevés briszkeség,
tírl kevés onbecstilés és onérvényesítés.Ennek egyik korai rnegfogalrrra-
zásában (1962) Valerie Goldstein negjegyzi, hogy az gynevezett ,,n i''
b nok a kulturális norrnák áital megkovesített alapvet egyéniségszerkc-
zetek kinovései. A n ket nem a társadalmi normákt l val olyan ,,elhajlá-
r'8
Segundo, IV.,35-36. o.
230
' 'l." jcllernzik, mint a ,,btiszkeség'' v^gy a,,hatalom akarása". An k brjnei
l'',',' stlkkal inkább ne1atív, mint a pozitív onérvényesítés
tartozik:
^
r, I, koncentráci hiánya, másokt l fiigg onmeghatáro_
rlt['l<tcienség, a
|',, l()lcrancia a kivál ság rovásíra, szentimentalitás, magánélettiket
l'' l, 'lylsolják a pletykák, és netn bíznak a ríct ban.t99
l|'rtrrn rnegállapításai szerint az aszkéta hagyorrrányokat, amelyek
,'rl,,'s halálszeretetet gerjesztettek az enrberekben,'' vissza fogják utasí
l llll l felesleges szenvedés, legyen az akár ,,onfeláldoz szeretet" vagy
',',,, llclyett tortén ,,vezeklés,'' visszataszít lesz azok szátllára, akik az
',l,
|'zebadítás folyarnatában vannak. A n-razochizrrrust és annak rninden
|'|,l,'r.'tt Íormáját gyokerest l ki fogják tépni a lélekb l. A keresztény
, ''t1,,' (lj rtclmezése minden mérgez elemet kl z az elfogadott hagyo-
,',
't'yl,,il, ugyanakkor rrragasabb szintrj moralitást kovetel majd, nrinr
,l,lr1i l,írrr-rikor. Az,, gy viselkedj másokkal, ahogy elvárod, hogy mások
,,, llit'tljcnek veled'', illetve az ,,imádkozz azokért, akik iildoznek téged''
' |,, l, lrclyett az(tj axi ma azt koveteli, hogy,,ne okozzfíjdalnat senrnri-
_
'', l. , s scnkinek (onmagad is beleértve)" azaz az okol giai tudat nraga-
,l'l' szinrjén cselekedj, amely mentes minden onelégiiltségt l és a mazo-
' l,t,'ttttls leplezett formáit l. A n k ktilonosen érzékenyen reagíInak az
' ',,l,,'ti identitás okol giai aspektusaira, mivel alapvet lelki-szellemi
' ,l,',''t:rlataik az éIerct ad folyanratok biol giai kotottségeiben gyoke-
r, 'rtr'li. Ezt ttikrozi fejlr d morális érzékukés lelki-szellemi tudatuk. A
, ,',rrrtlyhoz hasonl kortárs gondolkod k segítségévela n k kezdenek
'
, ,,l,,l'llcnni arra,hogy a b n nem a hatalom v^gy btiszkeség el|eniláza-
'lr'.r jt'lcnri; lb n az, ha nerrr harcolnak azígazságtalanság ellen, ha rr-reg-
^
'
kreatív ernberi feladatot.
,1i,r,lj,il< a
''; A felszabadítás folyamatának igen lényeges szakasza a baragfelis-
,,,,,,',( és átalakítása. A n k szocializáI dása áItalában megakadáIyozza,
l,,,1it' lclszínrehozzík, és feldolgozzák bels haragjukat és keserriségii-
l , r l'.Ilrlck a rnegnyilvánu|ását gyakran lehetetlenné teszi a b nttrdat,
,'',,'Iy clhailgattat minden elfogadhatatlan érzelmet. Az elfojtott harag
\ rl, ric Saiving Goldstein: "The Human Situation: A Fen-rinine Viewpoint," Tbe Natn'e
'l-beologicaL
I t[,ttr ttt and Psycbological Perspectioe, szerk. Simon l)oniger (New York:
rlrrl'r r N l(ow, 1962), 165. o.
231
legegyértelm bb jele a depresszi . A harmincévesnél id sebb n k tobb_
sége az ,'els dleges terápia" r-rr dosított formá1át igényli, olyan segít
szituáci kialakítását, amelyben anélkul, hogy társadalrni nregsemmisii-
Iést l kellene tartaniuk, felszínre hozharják haragjukat, kinyithtják azc'l-
kar az aj kat, arlelyeket bezártak. Ha a segít szituáci ban inrádkoznali
is, akkor elkezd dhet a gy gyuIásfolyarnata. Az íttoréstaz a pont jelen-
ti, anrikor a n (aki legtobbszor jogosan haragszik a Íérfiakra) nrár netlt
rrrinclenért azEllenséget (a Férfit) hibáztatja, hanenr felisrneri saját brín-
részességétsaját lelkének szenvedéseiben. A harag tcon m feloldás,r
áItaIáb an kárp tlás ra irányu l er f es zítést v agy elképzelés t ere drn énye z,
alnely során a n aharagot kivált kortilrnényeket pozitív irányba befo-
lyásolja. (A keserri, neheztel háziasszony gy dont, hogy ismét tanulrli
vagy dolgozni fog; a depresszi ban szenved dolgoz n csatlakozik egy
szerv ezeÍhez, vagy dol go zni kezd azér4 ho gy változtas s on korir lnrényc -
in; a frusztrált anya belép egy olyan n i csoPortba, amely a gyereknevel .
javítására koncentrál.) Ahelyett, hogy elfutnánk, megtesziink n-rég egy
nrérfoldet azza] az építjellegr1 er feszítéssel, hogy nre5változtassuli
léti.rnk korulrr-rényeiv Így aharag a társadalmi átalakulás indítékalesz, é.s
sokszor ez az els jele annak, hogy a LéIek az ember létm<idjának
''auten-
tiktrs rr'regoldisára"' sz lír" bennirnket.
',A Lélek általi átaiakulás abbol
ad dik, hogy a Lélekben "isteni elégedetlenségnlakozik, s ez olyan eríl,
at:nely a kozosség szerkezetének átalakulásához vezet, és a kozosség
nrinden nga számára nagyobb lehet ségek, tgazság, teljesség és ernber-
r t.. , r
segesseg rele rranyul. '100
A harag rchít a tr'resterséges, absztrakt rnagyarázatok heIyett organi
kus motiváci t biztosít a társadalrrri átalakuláshoz, és a Lelki Jelenlétct
kozvetíti, mivel autentikus érzelem. A n knek nreg kell tanulniuk saját
lelki-szellerli fej1 déstik szerves részeként feldolgozni a haragot és kon[-
liktust, olyan életet ad ,,pillanatokként,'' amelyek vá\tozást idézhetnek el
6) VégLiI pedig, a n k autentikus felszabadításának fonros 1ele kÓt
hatalmas energia ta]áIkozást a' politiz,il dás és az elmélbedés. A n , aki
200
G. P"lttl.. Pardington, III.: "The Holy Ghost is Dead - The Holy Spirit Lives," in
Religious Experience and Process Tbeologt, szerk. HarryJ. Cargas, Bernard Lee (Rarlsey,
N.J.: Patrlist Press, 197 ), ).23 24. o.
232
,l'llll'lt l)lcggy gyult és teljes, olyan er forrásokat fedez fel onrnagában a
,llr,,,'5 11px52talat dirrrenzi jában és társadalnri-politikai téren, an-relyek-
' ,l lrr,'g csak nem is áln-rodott. A lelki-szellemi hitelesség egyikjele a
l '|'
,,, rrrij.sség lesz, az a szint, ahol a két :.aPasz:'alati kor találkozik. Kor_
,''', l','rtclolkod k' mint például Hammarskjold, a lélek ilyen jellegrí Írj
,lI rr'rr.ijlír l beszélnek' Hamr-rrarskjoId napI jínak egyik feljegyzésében
,,lr'.rshat : ,,A szavakban kikristályosod irrra megteremti azt az áIlan-
I ' I'rrlLinrhosszot, amelyen a dial gust folytatni kell
- akkor is, amikor
,,,,, ,l,,lgok korik le agyunkat."2ol
,'\ Ícrrlinista teol gia elvéb l az (t1 kor egyik alapvet bolcsessége
id z
nájában az idv zijlés "politikai,. érettséget je-
' '',lrll ki: ,,Az
| ,,i ''''' I:z arraaz er feszítésreutal, amellyel azuniverzum minden ele-
', ,l l||('l]ll-lozgatjuk a hunranizáci folyamatának érdekében'Ez azt je-
I rrrr, Ittr$)r fokozatosan lehámozzuk r luk meghatároz és kényszerít
Il' 1'rrlict (tizlkai és nrorális értelernben egyaránt), s így már a szabadsí-
''
r ''r,'lgílhatják. Mindenekel tt azonban azt ielenti, hogy onmagunkat
, l , ll'r .|clcnlét szolgálatíba állítjuk.
l11v lrz.cín ahogy a n k a világhoz
val viszonyuk rij nr djait fedezik
r' |, ,,ziil<.ségszer en rij inrádkozási fornrákat is felfedeznek, a régieket
1,' 'lr1i e lvctik. Korábban az lma a transzcendens létez vel tortén kap-
',l.llte rcl]ltést szo\gálta, amely során az egyén elfordult onmagát l és
Ir, ll,.r lztlxPi életétl, és egy láthatatlan, távoli Másikhoz sz6lt. A miszti-
I rr'','li tlrlán kivételt képeznek, azonban a keresztény imádságra ez afor-
,,'r t',,It íltalánosan jelIemz - a ftigg ség, az engedelmesség, de nrinde-
''' l ,'l,-'tt az elkrjlonítettség gesztusa. Korunkban sok keresztény elhagyta
' tll('l,sZokott formákat, szertartásokat és imádkozási n dokat, és az
, |,IlI cllcrgiával val egyesiilés rij formája felé fordult. Istenhez imád-
l ' rri ,izt jelenti, készen állunk arra, hogy a legmélyebb szinten elgon-
. l, 'Il,.,
',ljtlnk onmagunkr l, és kapcsolatot teremtstink onnragunkkal az
' |, r rrrirlclen ter letén: fiz1kai, szexuális, étzelni és racionális szinten;
l,',1ir' rLrclatában legytink annak, részesei vagyunk egy kozmikus, isteni
| ,'ll I l.rnrrrarskjold: Markings, angolra ford. Leif Sjoberg Ec V. H. Auden (New York:
rr,,,l A l(nopf, 1965), 106. o.
III.,39. o.
",1 ',rr,l,r,
233
élet er inek; hogy elfogadjuk Isten inrmanenciájít saját lénytinkben. l',z
az ínládkozási forr-rla nem azt jelenti, hogy megtagadjuk Isten transzcctl
dens voltát, hanerrr azt lnutat.ia, hogy felismerjiik a Megtestestilés misz.t.'
riurnának kitellesedédétonrnagunkbln. Az ilyen irnádság nem távoltltlik
el att l a he|yzett I, arnelyben vagyunk' és netn kényszerít a tétle nsc1i
korlátai kozé. Az elnrélkedés,arrrelyet rr-regkovetel, egyben azt is jelcrrrr,
hogy a morális és misztikus tudatosság nrély szintjén belemertiltirrl'
dontéseinkbe és tetteinkbe, és felfogjuk, rnegértjiik azokat. Saját irnáds,r
gunkká váiunk.
Az ínádkozás r1j fornrái írj n i teljességet ttikroznek. A ,,rlásill
kozponttiság'' eltrinik, és az én rij értelmezése - mint mikrokoztr-rrlsz,
rrrint okoén _ átharja az ént és rlinclent, atni nem az ént jeloli a l.cllir
Jelenlétben. Bergyajev szerint a ,'n iesség kultuszának'' eltrinése az cli(.l.'
genített világegyetenr gy gytiásár fogja rnajd jelezni ,,A n androgtrrl
ként val rijjásziiletése azt jelenti, hogy elfogadja onmagában a tertlészct
egészét,az ernberiség rrrikrokozmoszként felfogott tgazi reve\áci ját' A
teljes n val di rnegszÜletése az,hogy nagíba foglalja Istent és a terlll(i
szetet' s nenr onmagán kívuláll ként kezeli ket. A ktils objektivit.i'
szorosan osszekapcsol dott a szexuális szétesettséggel.''20]
Az rij hitet nemcsak Isren Országínak hatalmi immanenciája jellenrzr,
hanetl a kereszt transzcend,ens szenrlélete is: az a. feiismerés, hogy a civiliz,r
ci rrrindenképpen kudarcot vall, és rrrinden rijabb felszabadításhoz tovílllll
dépassement sztikséges. Ha vallásos ernberek vag1.unk, akkor ez a szor()ll
gás reménnyé víkoztk, és a szavakba ontott rerr-rény \esz imádságwnk.
A zsid és a beresztény Isten, illetae az olilmposzi istenek' mesterséges(:l'
és gl kértelenek, mert kialált istenek _ szándébosan hozták bet létre ,t
pátriárbák azért, bogl a Hatalmas Istenn belyére lépjeneb' Ebb l ad dil''
hogl a kereszténységben az egtetlen val ságot Mária adja, a n i princípiuttt,
az ujjászt'iletett si istenn . l r\zt'Il[írís ezt ser-rrrnilyen forrnában nem tán]asztotta ll:i' tl....r lr.r
Elizabeth Gould Davis, The First Sex (Az els ncnr)
r0r
B.rdyaer, Tbe Meaning of tba Creati'oe Act, 189. o.
234
l rrl,,t'|'l'.l[, Lourdes és Guadalupe t-tla is gyakran látogatott zarír-rcl,,li-
l , |.: .r z.arándokok naPonta ozonlenek a szentélyekhez, hclgy rrrc1i
' '1r
,'.r li' ltlgadalmi
gyertyá1kat, és Sz(tz-Anya-Istenn kozbcn jlírlis:ít,r r
',\ , ,l (
'i]jcne k. A hivatalos egyház távolságtart tiszcelettel .s szliltt,,s
l, '1'r'ri lcnntartással szenrléli ket. 1950 és 1963 k zott, kevescbll rltillt
' , l, l,r1-g{.5x a|att az egyház elérre a lehetetlent: r-rrajdnern istctltl[.rrr,t
' sZ z Máriát, anlikor 195O-ben kihirdctték Mária rlrcrtrry
ll l\lt( lLLx'
',,, ',,'t.'lÚnck dogrnáját; ezt azon\an kovette a II. vatikáni 7.siIlilt l)yi
', l , .rl.t, rrrlcly szánclékosan derr-ritologizálta a Sz z sz.e rcp t.
\ |\('l cscnlény szirrrbolizálja azr' a feszi.iltséget, arrtelly al' cgylr:izl,.rrr
'l, rl,'l l-tlgva létezett a hivatalos n-ragisztrátus és a hív k, n rltci,lrl,ilis
l ;,r,ri lrírrron és a spontán, nem racionális' népszer rrrcggytizírtltist.li
,
'll A petriarchális e]it nrindig kicsit rejtelnesnck talíltl :t ttt:tlt i;tt
'l'' rrris('kct; az azonban igaz, hogy mindig reagáltak a jclcIlscigrt., s,',t
, ',lr.rgyor-rrány'' ortodox megjeloléssel is rrregillették tikcL.
\' ,'qyház által hirdetett Mária-dogrlák nagy részc cgy rllirr<lcrrr t.I
1 ' , rlt;115z.gJfi erkolcsi világképre adott válasz volt. Anlil<or 4-] l_llt.rr .rz
, l ',', ''zi z'sinat ,,istenszu] "-vé nyilvánította Mártát, akkor cz rtlszllt,rt
llliZIllLlsra' részben pedig a Mária-irnádat népszerrÍ fclltlllll:rrrlis.rr,r
ll l
'r ', 'tliciti volt. A tonlegek hitvallását j i mutatták az' éjsl'll<ll llílily.rl
lllll ll('tcI( a városokban. Arrrikor a Szepl telen Fogantatá.s cltllitl.irr,r1.rt
'l'rr,|, ttt:li 114O-ben, clairvaux-i Bernát, a Mária-imádatárcil hírcs rLrtl,,s,
''',,lr' .'lIcnvetésétfejezte ki. A kovetkez században Aquiníli 'l'ltIttlis t.r
ll |\ l'll(tll'll szintén kécségbevonta a doktrinát. Hagyták az.clttlrlttl, lt,,},y
,l'rr rr liitcljesedjen, és 1854-ben dogrnává nyilvánícottík, lrrrit.l llív,',li
Il ' ', rr ltlgadtak' 1950-ben a l'nennybelnenetel dogrr-rájárrirli rrrcgl,'1i,rl
', ,',', ti j:lllb példa arra, hogy az egyház végril fejet hajttlLt cllY lrllrlr
'
' r,l, rs népszerrj ir-nádatnak
- és tertrlészetese n trlcgl{llztl,lgr rtll rl l
l'l, S,,Ii l<oztiszteletnek orvend egyházatya ellenczcc n cltlgtrr,'it' rrri
rr r ttt\' c..\ lz- elterjecltség ismét gy zeln-ret aratott.
l;'r .rzt:irl, rlás népszerri kultuszokkal elle ntétben a Míril-I<trlt trsz li,.
,'It .trrl, hogy az egyház élct bcn organikus s intcgrírIrs llttrtlrrtt
'' r rlltt,ts hitct hozzon létre' A Mária-kultusszal va] lztln<lsttl.is ittt,,tr
,l l l ( \ l,tlytonossága azt sugallja, hogy ennek a n p.sz.crii crliilltsi r'r
23'
__
Iágnézetnek a gyokerei olyan tapasztalathoz nyrilnak vissza' amely rncg
el zi és nreghaladja a kereszténységet. A lézus Anyjára vonatkoz konk
rét dogmák kihirdetéséveI az egyhází zsinatok tulajdonképpen egyszcrrl
en racionalizá|tík a kozmikus n i energia mélyen rneghriz d , sr,
archetipikus élményét- a hatalom és az istenség megtapasztalásait.
Úgy trinik, hogy a korábban létez rnatriarchális vallások f istenIl,',r
négy alapvet tulajdonságban is egyeznek a keresztény Sz zMáriával: l)
az Istenn az Isten anyja,2) az Istenn ugyanennek az Istennek a urcny
asszonya' 3) az Istenn sz'itz, de az isteni er áItal gyermeket foganr",,l )
az Istenn halottját siratja'2oa Így Démétérés Perszephoné, Ízisz. .'.,
ozl,risz, Istar és Tanrnruz kapcsolata el revetíti aMáriának tulajdonítt'rr
privilégiumokav az istensztil , a nrennybemenetel és az Orok Sztizesst'1i
doktrináit' Továbbá a nyugati civi|izíci mrjvészettorténete szánros lli
zonyítékotmutat arra' hogy Máriát miként képzeltékel kijlonboz sz,'
repeiben: Isten Anyja, aSz z, a MennyországKiríIyn je' a Piéta s,ru
Is teni Ke gyelem Kozvetít je. Ízisz v olt az e gyik le gj ellem z bb Prototíl) \
,,Az egyiptorrli istenn , Íztsz vallása, aMáríár I sz l keresztény tanít,r
sok által áwett elképzelések egyik PrototíPusa volt. A r la kialakult k.''
pet' illetve irládatát a sztizesség jellerrrezte. Tonz,lrák és n tlen pap|.rr
voltak. Bojtolés, imádkozás, virrasztás és erkolcsi megrijulás el zte nr.1i
hívei beiktatásár. Gyonyorrj n i alakként jelent meg, aki a tengcrl.,''l
emelkedett ki, fejét a hold koronázÍa, sotét kopenyét pedig csillag,,l'
szegéIyezték Híveinek az erkolcsi rnegr1julás fejében j létet ígérta fiil,lr
életben, és biztosította ket ahalá| utáni életr l. Mindenekel tt bolcscs
ség volt, a lllegtisztult lelkek társa. Arniko r izrsz vallását n-regdontottc .r
kereszténység, hatalrnának és vonzerejének nagy része a Mária-kultLrsz
ban élt tovább.''205
Szárnos analr giít találhatunk, és a kozottiik lév párhuzam igen l.'
nyeges' Mária egy elenrentáris, kreatív er magasrend képzete, arlely.'t
kiszorított a patriarchális nrítoszok és forrrrák kés bbi fe;l dése. (i .'
feltárrrasztott Hatalr-nas Istenn . Briffault szerint a tizenkettedlk szálltrl
tot
ochr, 68. o.
:05
Ror.nr^ry Radford Ruether: Mary -Tbe Fentinine Face of the Cburch (Philadelphta:
'Westminster Press, i977), 18. o.
236
' , , r Szcnt Sz z, akit Albertus Magnus Hatalmas Isrenn nek nevezerr,
t' I l'rrrc'lpában átvette a férfi Szenthárorrrság szerepét a korabeli embe-
l ,rlritltában'''206 Ami az északi tertileteket illeti, legalábbis a kelták a
,,,rlll'c zir kMáríát. A hagyomány szerint arnikor Szent Patrik partra
írt;rszágban, azt látta, hogy ,,az írek osszegyriltek, és Briganiének,
'lIr
' ,'tt'tlck anyjánakképétinádják. A gyors eszrj és még fi.irgébb beszédrj
' ' ''r l'atrik hanrar meggy zte
ket, hogy az istenek anyja val jában
t lll,l,
:l7. Isten anyja.''207 Mindenhol ugyanolyan szimbolikus forrnában
, |, rrrtt.tték rneg a képrnását, mint amilyet a pogány anya-istenn k ikon-
,,''',| ,rll<llr-tlaztak. Képmását védelnez szent tárgyként vitték harcba,
,' rt t'qykor Kiibeléét.A habokb l megsztilet Aphrodiréhoz hason] an
l ,'rrt is csillagkoronával és hold-zsámollyal ábrázolják; lz Arat Sz z
rlr'',z'l VÍl|l akezében; Israr galarnbja kíséri;és mint sok nrás istenn test-
,, ,', is kéPes arra, hogy legy zze a kígy kat.2os
\zr :r régebbihagsrományt' amely Márlát a Nagy Anya mítoszához
t l
Il,, .,()ltlt, tertnészetesen elhallgattatta az egyház. A sápadt, fehér arcri
' ' 'r,'ti hajadon, aki végi.il kiszorította a korábbi századok nagy isten-
',l, ' ili<lnjait' r-nár csak halvány árnyéka volt az életer s, hatalmas auto-
''' r,ii princípiurnnak. Ktilonosen Nyu gat-Eur pában hangs |yozta az
r
' 'rl,'rrrl vált keresztény gondolat Mírl'a passzít,, fogéhonyságáÍ. Szi:zes-
, ', ( llyIc inkább a ferfia'k lelki-szellemi rijjásziiletés utáni vágyát tuk-
' |l ' :llllcly mentes volt a n i testiségt l - amely az anya-istenn
rr,,t'ssÚgének'' antitézise. Ruether neg1egyzi: .Így o hivatalos Mária-
,,rr ,l' a kett s rogeszmét érvényesítik,anle|y a férfiak n kre vonat-
.tz.t
t ,pzeléseit jellemzi: azt a késztetést, hogy a n t egyrészt a Íérfi-
' ,'ll<
l ' , r,.l sek tokéletes szolgál jáví alacsonyítsák, a férfi felemelkedésének
,
l,'zcv tegyék, ugyanakkor a n t rnint a testiségbe, brinbe és halálba
,, Illl cr t elutasítsák. A Mária-tanok felrr-ragasztaljárk a sz zies, enge-
l' |''','', lclki-szellemi n iességet és rettegnek minden hris-vér n t l.''209
t,, l', rr ]]riffault: The Mothers, rovidített vá|tozat, szerk' Gordon Rattray Taylor (New
,I r\rlrcne um, 1977),429. o.
t I' rl'e Lh Gould Davis: The First Sex (Middlesex, Eng.: Penguin Books, l9Z1),244. o.
' * Le derer: The Fear of Worn en (New York: Harcourt Brace Jovanovich, 1968 ),
, .,, ' ' ',,,'r
l:rr, rlrr'r: "Scxisnr and God-talk," 421. o.
237
 A Márie-szcrep istcni és tcsti aspektusainek háttérbe kcr-iil'"'' ' '
',I l'rrr :tltcrnatív Mária-képck alakr'rlnak ki: olyan elk pzcl sek,
esik azzal, hrlgy Máriít t-trint a ll1egsZcm lycsítctt,,n icsscg'' szrr''l rrr,'l ;tztlIlosítják Máriát a hltalon-r és a te rr-nékcnység Istcnrl -

mát clics ítették.Jrrng péIdául mcgfigyclt cgy olyan psziclr"l'l1',t'rr 1' l

' Míriának a' szegénys 'ggel, az clnyor-r-rottakkal velti
,r,re Iycl<

séget, arrrcly hasonl nak trjnik a Míria-tanok fcjl d séhcz: Ittttr, l ''
,
'' ,lr, s,iítik; s
ar-rrelyek Márie csz-katol eiai szirllbtlliz'rnLlsát
labbi és rrlinél kevésbéval ságcls c' személyes n icsség, annírl irlli.rl'l' ] ,'', ll Mliria ez- cmberiség tcljcs iidvoztilésttjrténe ténck folya-
nak a f rfiak arra, hogy velarl-rilyen,,orijk n ics.s gct'' r,etítscrl,'l' I' , r rti ttteg a valIísi kozosség archctípusak nt' és azok rrrcgsze-
, l , rrr' rkik nrég várják a,'bcnniink lév Isccn'' rrlegjelcn s t és
sadalrlli intéz.rl-rényckrc,,rrrlclyek így anyat sZcrcpct ti)lthctrlclt l',
hogy bcfogac1ják, védelnlczik, táplílják és clisrrrcrik az. egyí'rlr 'l' ' ' l1r,'ttirll< be tcljcstrlését.
tcrli Alrrll Marcrt legészen a városok, országok, tuciotllárly,'l', r,l, ,l ' ] ,rl, íclszabadítíshozvez-et trtet,
'rrIegcs r-r-rtidon szinlbolizálja a
s talán lcginkább egyhá7' rllcgsz.e Illélye.sítséig.]l0 l'.tt'l rrrcgjclenik a n k sz-árllára'
Annak cllen re, hogy a n k
'''',l,.
Ilkkcpp az.okban a ktlrokban és kultÍrrákban, r]]elyekbctl ,r l, rl'l', ll('./llel( sajít rorténelrni.ik s korr-rk cserr-rényci folott, Míria
^'1'

loIrr volt l dorrriníns, a n i princípiutrl rclrrlantikussá válís;t lr1ir,ll' ' Il rr'1[n11i .sZcrcpc átalakult, tírllépett az ir] s a tÚr korlá-
n-'.g. Így xZ!ín nclll rrlcglep , hogy a Míria-tanc>k fcjl d['s"rr''l' l ,' r ;,.le rll[.térc vonltkozti
'
sz'cntírásbcli r.rralások a hetcronclIlri-
kirlalirrl:ís.r (., l l , lttliíb;r vc7-et lclki-szcllcrrri Úrt korvonalát adják: nlivel
Pontia' illctvc a Szcpl tclcn Irogant:rtás dogrlíjának
r, 'rlr

1,7. szizlt] ki;z-ott) cgybcesik a bclsz-orkánytrld zésck kitijri'st:r,'|'

,' ||,''l',,l'li Isccn ig j t' atncly ,,netl-l ortodox'' forrásb l szártlla-
, ,1',rlt,i cr re tteic pr bálja el idézni, rrlint ahogy al't a kína:t
robb mint egyrnilli(r n let t kaivctcltc' Az- setn lchct rrrcgl''1'' " I'

|', rr tt'szi. Míria jelenl tc a keresz.t cl tt az-t a tcon Iu transz-

második világhíbor t kijr'ct évckbcn a Mária-tantlIi.' illctv,' ,,,
n icss g'' iclcol(lgiíja isnlÓt cl t rbc kcri.ilt' ((icrcrirdc vcln le Ii,'rt
ri l ','li.rllj,r, lrrlcly rijra s r1jra kitcljcsíti a bcnni.jnk lÓv Istcn
E'z volt az. a korszlk' anlikor azt tenácsoltík a n knck, hogy lr' 'l' l | \l,rrilt sz.irzcsségéneksi sz.irlbolikája visszanyertc erecle ti
z-anak, hrnetll térjcnek vissz.e otthonukba, szenteljék élcttikcr .,. ,'',,l\ Ilclll t-tlás, trlint a radikális sze nlélye s auton nlia, ktilo-
ságnak, és szolgálj,ik f r)eikct. Ncrl rrrcglcp , hogy lz cgisz' t'rt" "l'
,''' tr r, ltlílt-tlia, at-llcly fclszabadr.rlt az Llt dok jétrehozásárrlk
ntitol gia kozepertc Rcima l95O-bcn kihirdettc a tnennybcrilt'rrr'lr I I

'|, 'l
\4liri:r, aki nlinclcn sZercPct cgycsít rnagában _ sz' z, anya,

nrá]ít, 1954 pcclig Márie évc r'olt' Ez'ck l'z escrlrényck nctll it',',' ,'' l\ ' l]\'ísl()l n - a zsernoki szcrcpckt l l1le ntes cnlbcriség
jelzik' hogy e ncj l szcj sZoros rtclI-r-réiren rrlcgtelálte ont-tllrgítt .r,, ,1 '
,' ,'zirrtbciIutnává vílik. Pr fétai auton miája a hív kozosség
zon bel l, inkíbb az-t rlrlrtatják, hugy al' egyhíz' clforc]r-rlt ll htis r','r ,' l l l l('l-I]lÚsZctb l és a kényszerckb l val kivonulás során.
s a társadalonrhoz hlrsonltirn spiritualiz-áIta a n k(jrr.ilrrr,'''l ' " ' ' 'll) ,' ,rrllclyet az' egyház Máriának szenteit - Örok Szilz-esség,
I r, l,'l].trltlrLás, Mennybetrlenetcl, Kozbenjár , Isten Anyja
korlátair. A n k vcrtikílisan r-r-roz.oghattak, ^'Laz '', le és fel, clc l'l.l.tlr' -
I

;rzaz'6e a tár-sac.laloI-r-rba netrl léphcrtek. (A n cljurhat a lllcl1lly(ll', '

l l ;,1 l Ir .rz e ruberiség onr'rragára irányul(l rorckvéseit jclcnti, és
vagy pokolra kárhoztathec , clc jobban teszi, ha ncrrr pr<-lbírlj:r rrlt'11 , Il Ir,
'g1' 111L'g''-.bacluljon a sot ts g cr ic l, és eljr-rsson a f ny-
lalni a férfi helyét a fut sz-alag lllellett vagy átvcnni sz-crcpÚt 'l \l ' l, rlr, z
r

ben.) ' ',,,'r'i'nttlagának adotr leret, s így elhozta kozenk Istent.

l,,

' 1'r1|rlr'rt, ,rrrrikor Mária nrcgoleli E,rzsébccet, az-ok testvériségét

|]r t, rlir'(. tcszikavilágoc.
' rr,li l-cl.sz'abaclulás jele nt sc _ Iste n rrlindcgyik nkben n'rcg-
s,sz-erk. Jolan.le Jacobi (PrinccLt'tr LI ir r
''o C. G. Julg: Psytbologícal Ilell
ec L i ot t
tr r r r
"

lg5llrijabb kiacl,is tlZ+;, ll

238 239
-
Egy tizenoto dtk századbeli kis szobor' a clunyi ,,kinyíI oltárisz
z-,'' ,r

,r^r^'ina| ékessz l bban kifejezi ezeket azigazságokat'

A szobor a sz'ti
tartja'
Zet és !!yerm ekét íbrázo\ja, és Mária bai kezében az országa|ttát
A

.robo.'"ronban kitárhat , Mária maga kinyílik, rnint egy szárnyasoltár

A legenda
és az eg(st
és belijl Isten rrrint Atya, Isten rrrint Firi, a szentek kozossége
világe gyetenr r-rre gtalálhat
]A' Irt..,.,o, tnint mindig is' jra a r''ilágegteten terernt je' a megi:
merb etetlen I sten c)nfeltár energiáj a'"11
| l l,,t
' l;étéltíí lény azaz' kétfele életlíállat, eg haléhoz hasonLíthat .uaL
i,',l I't,rában és egl (f leg) szárazfoldi élettel béleaként.Ígl ez az állat
Mária végiil antimítosz _ aki m:gcáfo\ja a rrresék h sn it'
akik "trl"1''
'zinb luma lebet az eg,ik ail,igb l a másikba Oezet lépcs zetes
Megszelídítette a Szornyt' ,',,,
nrinclig a ferÍia'k álmain kereszti.il álnrodnak.''
,,,ttll/ijzisnak; tagl híraio t is jelképezbet, aki a képlékenyebb lelki
teget' megto rte az átkot.
' 'l,,,l ,L sz'ilárdabb, anyagi világfelé mozog.
|''Irrrs lJer.tscher A Psycbiatric Study of Fairy Tales (Pszichiátriai tanr'rl-
ryok tiindérrles kr l) 2r2

A blíneim azok, melyeket

felsoroLunk..
Fogok egl kést
és felaprítok egl békát.

A bébának nincs idege,

A béka olyan oreg, mint a cs tány.
A béka az ap(ím nemi szerve
A béka eg) torz ajt bilincs.
A béka egl zold puha zacsle ' . .

Ahogl megérintem a békát

a b o zzánt'- ne - érj s zétrobban
mint elektromos lcjr.,edék.

A ny,ílka hatalmába keríti.

A nyálka házat készítettneki.
Anne Sexton: A békakirályfi2I3

| 'r , I I lcrrscher: ,4 Psycbiatric Study of'Fairy lales (Springfield, III.: (lharle.s C.

lllLederer: I'rrl,, 1963),91. o.
179. o.

240 241
Bizonyos értelemben a lnese arr l sz l, bogl ahhoz, hogl aalaki lzerehll 'rrt,,'r llc ígétetét.A hercegn n fokozatosan rrálesz az undor' anrint a
tudjon, el sztjr képesneh kell lennie érezni, még akkor is, ba ezek. az érzcl l' | ,r t'gYre jobban betolakodik életébe. An-rikor a béka azt koveteli, hogy

jobb, rnint egáltalán nem érezni' Kezdt't

mek. ellenségesek, mert még az is , l, .rlllasson' a klrá|ylány fellízad, és egy szégyenérzeteokozta heves

ben a hercegn bizár Lag onmagára sszPontosít; semmi sem érdebli, csak ,t l''|,r',Il1lI során hál szobíja faIához vágja a békát' Ábban a pillanatban
labdaja Nem érez semmit, amibor elteruezi, bog rneg fogja szegni a bék,i ,''' 1'trrt'ili a vtázs, és a béka nagyszer kirátlyfivá váItoz|k, aki így már
nab tett ígéretét,egláltalán nem gondol rá, hogl annak mit fog ez jelentertt ' ', lr, ' lríz-astársa lehet a királylánynak.
Minél kozelebb kerlil bozzá a béka testileg és szenlélyesen, annál er sebbd' ll.rgyományos néz pont szerint a mese a serdi.il kor és az e\s sze-
leszneb az érzései,s ezáltal eglre inkább ijnáll személlyé r',álib' Egt hossz.,, ,' ,lr' i'rintkezés tapasztala nak péIdíLzata. A , rnint ahogy a
ideig tart fejl dési szakaszban csak engedelmeskedik az apjának, de eglt,' l 'r,,l'll ,,arany" dolog a mesékben, a személyis agasabb lelki
er sebben érez; oégtiL pedigfagetlenségér l tesz tan 'bizonyságot azzal, bogr ' |'( l\tLl.sát jelképezi. Ennek a mesének a szovegosszeftiggésében pedig
megszegi apja parancsát. Arnint ígl a királylány c)nmagfulá oálib, azzá z;áltA'
a béka is'' királyfiaá aáltozik. r"l,'i .'

1 |rrr a.iAh sn el
Bruno Bettelheim, A rnese bfuiciLeta
't' -

Abékák jellegzetes pirnaszsággal t nnek fel a ti.indérr-rresékben.H,r ', ",1,

sonl an a kígy khoz, ll ' , az ocsmány békát. A béka azonban kitart, egyre kozvetle-
'lrrt:rsírja
zavarodottság reakci j , , |'|',' vílik: el szor beszélget a királylánnyal, nrajd egyÍitt játszik' iicso-
etmutatnak.Ah svagYah sn visz ' '1''
' cszik vele, végi.il pedtgazt koveteli, hogy vele aludhasson'
,

szah kol ett l a hidegvér ' kétéltrj lényt l, amel1' m695'rakb l és tavlrli ll kát fallikus' betolakod tulajdonságai miatt (lgy azonosíqák,
"\
b l bukkan fel nedveserr és nyálkásan, és betolakodik a dolgok megs7'( )
'' llll .l l rfiszexualitás egyértelm kivetítését'A tnese egy korábbi válto-
kott nrenetébe. Egy tirndérmesében egy béka megjelenése olyan' nlirrr jelent sége még egyértelmrjbb: aktráIylinynak rrreg kell
'' ,l,.'tl cnnek
egy iistokos megjelenése aviIágegyetemben - negzavarja és megvált<lz ,l','lrlia a békát, rnikozben e1y ágyban fekszik vele' n-rajd hárorn
^z
tatja r'ninden ritjába keriil bolyg és csiilag ritját. l', rrr1 licll egytitt aludniuk, nriel tt a béka átváltozikktríIyflvá.

Tertnészetesen a legnépszer bb békás mese A bébakirályfi torténctt' "\

lcIllinisták joggal vethetik fel, hogy a mese hagyományos értelme-
A Grirr-rrn-féIe víItozatban (amelyet néha A békakir,'ly címen ernlítencIi )

egy gyonyor fiatal kiríIylány egy aranylab áával játszedozik' arnely v''
letlenul belegurul egy tavacskába. A béka meg akar ismerkedni a király
lánnyal és visszaszerzi \abd'ájít, rniután kicsikart t le egy ígéretetarl',l,
hogy majd jfu.szhat, ehet és aludhat veie. A kíráIy|ány hamar elfelcjtr
fogadalmát, és maga mogott hagyva abékfu, visszatér a kastélyba' A b Ir'r
viszont koveti t, és lroveteli, hogy teljesítse kotelezettségét. A király
lány undorodik ett l, de apja, a király, ragaszkodik ahhoz, hogy lány'r
rri Anne Sexron: Transforrrtations (New York: Houghton Miffin' 10/1)' 93-9* o'
2lt R.r'.n Bettelheiur:.4 ttese b eolete,409. o.
,,lrr,
'
,i ,',nrui |negaza tény is, hogy a kiráIy1ányviselkedését apja, akiráIy
'';,,'l,i. Nyilvánval an jelen r'an a bántaltnazott asszonyok j l isrrrert
', II','.l srnintája: akezde nyugtalanságot' haragot és gyriloleret foko-
l ,',.ll) lecsendesíti az a felisnrerés' hogy a n nek nincs hova rrrenekijl-
,'|, , ||illcs kihez fordulnia. A férfi akaratának rabjává válik elszigeteltsége
I r r
1i1iíl.s ge rrriatt.
I lly rnásik bizonyítéka a mese elkend zott férfikozpontri_n gyrílol
l',rr,lt't r'rek az aÍurcsa epil gus, n-relyet gyakranhozzátesznek a torté-

242 243
-T
nethez. D'z az a rovid részlec, arnely Vas Henrikne k - a békakirályfi rlcg
bízhar szoIg|jának _ gazdíja iránti hrj odaadásár magasztalja, anrely r'tr,,
nregváltozott ktrlseje ellenére sem lankad. Alighanern Henrik kitart ('s
heroikus szeretetét szándékos ellentétkéntállítják fel a hritlen király
lánnyal szer-nben, aki elrrrulasztja betartani a békának ígértbarátságát. A
n i házastárs helyett a férfitárs ad példát az igaz szeretetre.
De a tnese végkifejlete egy nlég egyeternesebb jelentést sugall. Mincl .r
királylánynak, rrrind a békának az a sorsa' hogy megváltozzanak. A l<i
rálrylány cleinte engedelrr-reskedik apjának, de rnérge és gy lolete egyr','
fokoz dik, és végiil is onérvényesítcselekedetével megszabadítja e gy.
niségétaz apaképt l (szuperego). ' .l
A l
a nyilvánval sziikségletéttil,
békát is rr'reg kell szabadícani att
hogy szimbiotikus ftigg séget val sítson llleg a királylánnyal. Meg k"ll
tapasztalnia, lr'rilyen az, arrlikor kidobják a hercegn ígyárb l és odacse1l
ják a falhoz. Meg kell tapasztalnia' r-rrilyen az, ar'nikor semtnivé redukílí'
dik' ncrl foglalkoznak velc és végtil megsenrrr-risítik. Csak akkor szabaclLrl
fel a béka ,,az éret\en életforrnához val kot dés al [.''2l5
Így A békakirályfi rcrténete nemcsak a szexuális kapcsolatban ruegl('
v lelki és fizikai elerlek osszekapcsol dísit iinnepli, hanem
au i.s. A béli.r
ké két villi1i
k zott; rrrint ahogyan a szexualitás is a szenélyiségfizikai és leiki tli
r-nenzi it kapcsolja ossze, és jelent s Lltat kéPeZ a pszichol giai és lcllii
érettséghez.
Az a tény,hogy A békakirályfinak sok váItozata nlegcseréli a szexr-rális
szerepeket' és a,,B kakiráIylányra" osszpontosít' rnég egyetenrescbl'
sz-irlbolikác sugall. A Nem tudom hol faldi nem twdom mi cínl orosl
sébcn l cár í1ásza csak gy tudja visszaszerezni aranyhajri feleségét, h,r
r'r-re
hajlando egy riási béka hátán utazni' arnely ítugrik a t zfo\y n ,,Ncttl
tudotl hol foldre'' és ott rnegtalálja ,,Nern tudor-rr rrrit,'' aki aztán scBil
neki lcgy zni az ellens geit. Ehhez hasonl an A békakirálylány cínlil
rnesében a h s rr-regtalálja felesége békab rét, és elégeti. F'zért a rtregforr
rr5
I[rid., 411. o.
244
'rl,rrl cselekedetéértnregbiintetik: a békakirálylíny elhagyja t, és
'l
r'
'r,'Ittlczteti, hogy csak akkor lehet isrnét az ové, ha hajland felkutatni
,'rrll e háror'r-rszor kilencedik foldon, a hárotlszor tizedik királyság-
,'r '' lvín, a h s felkutat:1a r a sotétség,nisztikur-rr és a jovendolés
1 'l'|;t'rr. Sok év és sok kuszkodes után r'rregtalálja kedvesét, és llegszaba-
|'r;
'
.r vlrráz-slatt l.
'\ ttiz. szil'rrbolikája rnindkét nresében onpusztít cselekedetet jelk -
.r tcljes uralon'r l'tir .t az cmber egy alapvet en fontos dimenzi ja
,l, rt, s cz rt e din'renzi clvcszt s vcl és fájdalnrasannehézvisszaszerzé-
' ,l lrLinteti nleg. A bébakirályfi és A békakirálylány nleséjénekegyrr-rás
'', ll, llclyczése azt sugallja, hogy az' atnit visszatrtasítottak vagy e|veszí-
,,' l'' ;r lélek vagy apsziché valamely része, és egyben része ateljes sze-
,'Ir rrtignek is. A jungi pszichol gia idevág , nrég ha egy kicsit ktilonos
',' Irrrt'z 'st is kínál: A békabirályfiban a h sn visszautasította animusát,
\ l;t;ft4,fu1y,i1rlányban pedig a h s megsemnrisítette saját animríjít'
| ,' ('l('I)lcscbb szovegkornyezetben a mese krilonboz váItozatai azr
,' ,llj,ili, hory a béka személye nrindazt 1elképezí, amit a társadalrni
' ',;','li cIfojtanak az enrberben. Csak az er-rrberi szeretet koteléke elég
' r,'rls:igcls és rugalnras kapocs ahhoz' hogy kibírja a szenrélyiség^Zon
, rrteIi feltorését,amelyeket a kulturálisan ránk er ltetett szerepek
,,rr,,|i51ig1 fojtott cl. A férfiaknak és a n knek sziikségtik van egyn'rásra.
I l,,;k,tkirályfi ktilonosen j példabeszéd vagy metafora a n k és a fér-
,
'| |'.rllc.solatában rneglév identitásváIsígra, így korunkban killonosen
,l r,r'rIis lr rorténet. Mikozben a n k ]evetik a,,n iesség varázsít," és fel-
r 'l, ltrtentikus szer-nélyiségtiket, egyre vlsszataszít bbnak találják a
"r|i
l, i'\ l ll]l:inyos férfiszerepet is. Minél tobbet dicsekszik férfiasságával egy
'lr'.ttttllil inkább hasonlít a békához' A n minél inkább n-regszabadul
r
r, r,,r1i1l szerepét l, annál kevésbélesz elfogadhat számára a férfi. De
,,' I,'rli ragaszkodhat ahhoz, hogy részesedjen egy n rnagánéletéb l,
''''''' r'il.igíb l (nrég akkor is, ha a n már elkezdte nlagának kovetelni a
i ' lr rr\'ilvíntls, társadalr-rri életének egy részét).A férfi iildozheti a n t'
| ,,,t'szcrítheti részesedéséta n életébl; a n nenr tud nregszabadulni
'|
,
', '|,
lrtr$/ valar-rrilyen alapvet elkotelezettséget ne válialjon ezzel a
, l, .,z,,rrléllyel.
245
aT-

Ezaz e|kotelezettség el szor is abban fejez dik ki, hogy a n alárcrr

cleli n-ragát a val ság férfikozpontri szerrrléletrj, patriarchális hatalr-nár-r,rl'
Id vel saját diihe, rrrérge és depresszi ja nregszabadíthat'1a a n t ett l .,'
apa áita| elrendezert kozmoszt l. Átéli ontudatának metarnorf z.is;it Epil gus
Kt zl a patriarchális hegem niát a lelkéb l, rij személyiséget fedez. l''|
Partnere hirtelen egybékára kezd hasonlítani. Mit tett a n , a lélek lr',
A békakíráIyfi távozása a színr l
lyen alkímiáj a váItozr.atta fu a Íérfltundorít , goromba varangyos b li.r
vá? De a férfi ner-rr békának !átja magát _ egyít|talán nem érti' amikor lr rr,,
rlegpr bálja nregrrragyarázni neki, hogyan \átja t. A n nek nincs ttr'r''
víIasztása, csak az, hogy rnegkockáztatja, hogy visszautasítja a fÚrlir,
r 1,Ir'rr1:ÍIlb Királyfim!
hogy elhagyja, kidobja, vagy semmivé redukálja. A'z igazság azon pill'r
natában a férfinak van választás a. A férfi elkotelezheti magát az átvílt, '
ilr 1' t1ClI tgazán dontottem el, hogy elhagyjalak-e. Tudorn, hogy za-

zís fáradságos zarándok tja rr-rellett, és arnellett, hogy onmagár l rj lr, ' ,l rryrrgtal^nva1y.Egyfolytábanazzala,,vajon r'rrivé lett az akiríly-
r

pet nyerjen; vagy belesiillyedhet az onsajná1atba, vakságába beleragatlv,r
A férfi az id k végezetéigutínozhatja annak az eredeti kapcsolatnali ',
kényszerképzetekkel kísért,hanris el téteieit. Lehet, hogy soha ,-r,''',
tudja r'r-reg, hogy val jában béka. Végi.il is a n egy idegen képet vct''tr
le rnagár l; a Íérfitarra kérik, hogy semnrisítse meg saját rnagár l rlli,'
tott képét.
A rrretan'rorf zis nen-r torténhet megaZ elvénr'ilt burok és b r _ al,",l ,,
''' ,l,.iL clvettem feleségiil'' nézésselbámulsz rátn. Zavarod érthet . Az
''',,lt ltrlnapokban, években a sz szoros értelmében elptrsztítottanr
ll ll,,llll. Szétszedtem a régi énernet azérÍ, hogy osszerakjan az igazi
,', rrr, l' A Te éned, sajnos, arraarégi, hamis énemre van szabva' Ahhoz
' ', ll,,l,'7,i57gkva, hogy a,,h st'' játszd; de hirtelen,,gonosz cselszov ''
'r,l
\]rrrt sok nrás férfinak' Neked is nehézséget okoz, hogy ttgy tekints

megszokott strukt rák és hagyományos szerepek _ levetése néiktil. l l, '' '1'',,lt't, rrrint zsarnokra' mert nehézséget okoz, hogy rigy tekints r-na-
osz \y tagjára. A férfiak egyéneknek tekintik r'na-
, |, r' lttit-tt valarrrely

Lehet, hogy sose jon el a változís. Sokan csak rohadni fognal< '' 'I l|, (.s sa;át indítékatkhozfordulnak, hogy viselkedésriket rnegindo-
, l1'l' v;rgy elítéljék.A személyes ártarl,anság apolitikus 1ll zi jíban el-
gub jukban, és sosem fogják megis ('|

é
', ,',1'tli' szirnbolikus szereptiket: ,,Soha nem részesítettem a n ket hát-
111cgkij|onboztetésben, és soha nem bántottam ket, sz val nriért
'',1 ' ','
,,l ,lrr.rrl:rk engem?'' De nem látjík, hogy szerepiik ya:n az enrberi kap-
llr,'li g[ny6'''. rendszerének fenntartásában' Elfogadták a dolgokat
,,Il,,gy vannak, és ez a beleegyezés brinrészességgel ér fel _ tekintet
.' ll rrl s.rjlit szeméiyes inditékaikra. Individualista néz porrtjuk elkeri.il-
l,, r' rl,rriil lrra csábítja ket, hogy azokat a pr bílkozásokat, an-relyek a
. l lr, lyzctét pr biiják orvosolni _ ,'esélyegyenl ség a rrrunkahelyen,''
,l' rl;iy rtelmezzék, mint saját személyi jogaik ellen irárryul fenye-
' r, ', l'r'| A nagy sírás-rívás a ,'fordított diszkrirnináci " nl,atr. szána-

246 247
-
lorrlra r-rrélt , onz jajvcszékelés,trrivel az utols n-rent cs nakok rs amelyet Neked kell kiriznod magadb l, elvontabb, alat-
rr"111i;y yi5261-rc,

me gteltek a Titanicon.
',''rt<,sabb
és er sebb. Nern biztos, hogy onáll ságod olyan rrrértékben
Saját felszabadítísorr-r kir-rrunkálása során gyakorta tapasz-taltanr har,l |,,rl lclszabadítani, rnint ahogyan engem. Nekerrr azt kellett felisrnernenr,
got és félelmet. Dc rnost már ennek a rrrásik oldalán kezdek a felszínr,'
keriilni. Képes vagyok rrraganron trilnézni, és rij nr don tor dni másr>k
kal' A nrérgem aggodalourná vált - els sorban érred érz'ett aggodaltlrll lrrlt ed r-r-reger sít megnyilvánulásait l. Uralkod
má. A Te helyzeted sok tekintetben az enyétnnélis rosszabb. A Te ilIr ,'rcped, hited a férfinerl természetes fels bbrendrjségébenvégtil is csak
árlításod niélyebb és srilyosabb. l r'tirIct arra, hogy biztosítsd nragadnak r-rlindazok folyarrratos jelenlétét,
Ttrdorr-r, hogy osztonosen rgy cekinced a ,,rríílir,lésc,'' rllint atrri cst' 'I
rlrt l férfiidentitásod ftigg.
pín annak a kérclése, hogy elég teret és id t kapnak-e a n k ahhoz, htlr:y Minket, n ket' álland an emlékeztetnek saját inrmanenciánkra, eser-
,,utolér;ék'' a férfiakat. Net-rr isrlered fel, hogy Neked is problérlád vlrrr |, li,','s giinkre, társadaltni és biol giai jellemz inkre, amelyek határt
Az' an-rerikai' kozéposztáIybeli, fehér ferfiak rrrindig az.t gondoljítk, htlgv ,rl,nek létezéstinknek _ Így hát nerrr kell nrinket igazá'n errrlékeztetni
a problérrra csak valaki r'r-rásé lehet - problemájuk a feketéknek vlrl, ''r.t' hogy nrit jelent n nek lenni. A férfiak viszont sokkal egyénre sza-
problérrrájuk a n knek van, problérrrájuk a nrexik i an-rerikaiaknak v,rrr. l,, ,rt.rllb szerepben lubickolnak. Így ferfiasságuk tudata - egy patriarchá-
Nerrr isrrreritek fel, hogy a szociaIizáci során belétek nevelt saját férfi,r. l''' r.írsadalonrban _ megkoveteli fels bbrendriségiik elisrrrerését és rneg-
társadalmi szerepetek a problérr-ra, arr-rely egyben nrinclen nlás probl rrr.r 'sítÚsér. Nem lehet valaki torzsf nok, hacsak nincsenek indiánok' akik
, r,

forrása. , 'l .l szerePet, akarva vagy akaratlanul, de igazolják.

Bizonyos értelerrrben n-rindenki más felszabadítása a fehér férfiak ícl A férfiszerep ugyanakkor behatároltabb, elvontabb és nrestersége-
szabadításán rnírlik' pontosan azért, trrert nekik van rrreg a hataln-ruk :rh ,l'll, rllint a n i szerep. Neked talán nehezebb lesz ett l a szerept l
hoz, hogy a n ket és a kisebbségeket rrregakadáIyozzák a szélesebb krlr'tl '''' l'szlbadítani nragad' rnint nekem kivonnorn magam a n iesség vará-
leher ségek után val kutatásban, ha azok nenr játszanak a férfiértlr' ',rr.rli hatísa al l. A lányok feln tté váiásuk során gyakrabban találkoz.-
rendszer szabályai szerint. Hacsak be ner'rr vallod, hogy Te vagy a prtll''' '''|. .tzt)nos nemri sztjl i rnodellel, rrrint a fi k. Az apa és a gondoskod
lénra' és nenr kezded el onmagad felszabadításít és a férfiak irányítottlr l' lirrrtldell viszonylagos hiányában, arr-relyet kozvetlenirl tudna rlásolni,
'
rendszer leron'rbolásár, sok rigyneveze ,,felszabadítoct'' n ery patrilr_ ' rlr liír inkább kulturálisan, rnint konkrétan rneghatározotl férfiszerepe-
chális, clitista, egydirlenzi s férfisz-erepkor csapdájába Íog belezuhanrri. l, r rzív r-rragába: anyjít l, tanárait l, társait l' arcLevízl, b l és rlás kon-
E,gyszerrien egy Ír1abb adag ,,fé|-személyiség'' jon rnajd létre, akik cz , rr, irrnális, sZtereotiP forrásokb l. Így elvontabb, nehezebb,
'rrrrpr'
aIkalor-lrr-nal véletlentil n k lesznek.
',l1,''cbb és cltorzultabb lesz. Az eu l szerePt \ val eltéréssokkal
^
Tobb vonatkozásban Te torékenyebb vagy rrrint én. Tudorlr' hogyhlr l
't,l,rlrlrasabb;
szép szímmal sorakoznak a gondok. A férfiasság ftigget-
elhagylak, ez Téged sokkal nagyobb rr-rértékben fog osszetorni, rrlir-rt |' rr, ,rgrcsszív, fiz|kailag aktív, torekv laagatartást kovetel. A nevelési és

allrennyire én valaha is szenvedni fogok. I kozérzeted teljesen t lcrrr l lls,t(lxlllli elvárások inkabb n iesebbek szoktak lenni' kihangsrilyozva
ftigg, hisz ha sokkal tobb nem is, de én voltanr a j feleség, anya' sZereta)' ' ,r,lvllriasságot, a sz f'ogadást, a passzivitást' a tisztaságot, stb. Ezek a
.szolga, szoba|ány, a n nem Péntek' A ftiggetlenség \átszata, atrrelyct l,rr,ls kotések egyre csak er sodnek, anrint egy firi férfivá érik, rnegno-
rl-rások felé n-rutatsz, csak j l begyakorolc reflex. De Te netrr vagy igazín , l',' ;L bcls stresszt és a konfliktushelyzeteket. A férfivá válás riási árat

szabad ember. Az a heteron rrria' ar-nellyel én ktiszkodorn, els dlegescIr lrr'ttt lllC$l és végul is azt koveteli rneg, hogy az ember teljesen adja rneg
szenlélyekhez és az általuk tátrrasztott elvárásokhoz kot. Az a hetert'- t1,,lt ll f rfias esznrénykép heteron miájának.

248 249
-
Mivel arra vagy kondicionálva, hogy ferfi légy, át kell élned lclk,.,l
megcsonkítását' arnely kir-r-retszi bel led legmélyebb emberi képességcr,l
egy részét.Ezt a férfias eszményképet ta]án az érzelnek ve.szélyeztetili
.r
legkonrolyabban. Elvárják T led, hogy ftiggetlen, er s, sikeres ct-trl,,.r
Iegyél, mindig ura a he|yz.etnek, rnindig nregfontolt és kiszánrítotc. I,'l
vírjíkTled, hogy célirányos legyél, hogy személyes tigyeid ne vonják ..I
a figyelmed' EVárják T led, hogy hátcérbe szoríts minden olyan realrt r
t, an-rely nregakadályo zná hatékonyságodat abban, hogy elérd céljaicl,r
r
Így.'.'''-' hallgathatsz sem az érzelrrreidre, senr a testedre. Nenr érzc,l,
arrrikor betegség kozeledik, és nem jegyzed fel saját bens d sugallat,lrr
senr. Gyakran azt senr hallod meg, arnit r-rrások pr bálnak mondani; .r
nem szavakk a| kif ejezett Í-izeneteket nehezen értelmezed. Annyira ertls .r
hited abban, hogy onmagad onello világot képezel, hogy gondolni scru
tudsz arra, hogy másokt l segítséget kérj. Sem fizikailag, sem lelkil..1i
fájdalonrr l, amely jelezné legbens bb vágyaidlr .,
testi és lelki ép lésre. Nern rrreglep , hogy néhány pszichol gus a f r[i.ll,
viselkedését aZ autista gyerekekéhez hasonlítja: jellegzetesen félnek att,'l,
hogy rrregérintsékket, hogy érze|meiket kinyilvánítsák, hogy bens s,.
gesen viszonyuljanak másokhoz, és mindez az élettelen tárgyakhoz vlrl,'
fixáci ban egyenlít dik ki.
yon kevéssétiszteled a :;zavakat; ttrrelmetlen vagy a kclrrr
nrunikáci s folyanlatcal és az elgondolkodással szenrben. Némaságocl ,.,.
hallgatásod gyakran bizonyítéka annak, hogy mennyire beh dolsz ,r,
akaratnak és a cselekvésnek' Azt nrondod, a verseny éltet. Ebben én nt'tlr
vagyok olyan biztos. Csak azt tudom, hogy ez arra késztet téged, h<lgv
olyan dolgokat csinálj, arniket nen-r csinálnál, ha j zanul gondolkodn,il
Néha nrég a saját gyerekeiddel is versengsz.
Ravasz m don kovetkezetesen semrnibe veszed a n k tapasztalarlir,
feladatait' A ,,profit'' jítszod, és így akarsz megszabadulni egyszcrri,
ernberi tevékenységekt l _ a saját ernberségedárán is. Elbrijsz az éIet clil
a ,,specializál dás'' révén.Azt akarod, hogy munkád a sikerhez vezct,l
rnozg lépcs legyen, s a lehet legkevesebb kitér vel. Ó, hogy irigylcrrr
magabiztosságodat! Pedig tudom, hogy nagyon sekélyes' Bizlosan trl,,
zogsz néhány szerepben - azokban a feladatokban, nrelyeket elsajátítor
tál. Ezek nélki.il Írgy esel ossze, rnint egy rakás telreteclenség. Netrl r,t
250
' ,'lt,r,l tlleg, hogyan kell az életet m vész'ien é\ni. Kényelrnesen hordcld a
l
'' ' 'lr'.iIlr;sságnak sz álarcod, cle nagyon bizony.-lan'agy intinr hely-
' r, |'l,cl-t. Tudod' hogy milyen álarcot, milyen nyelvezetet
nrikor kell
rr,iltli' de a bels
'' éneddel nem vagy szinkronban.
\zt'r'ctnélek rr-regszabadítani kényszeres .lrunkainládatodt l,
,,kenyér-
' r, ',,l'' rogeszrnédt l. De net-t-t tudorl nlegosztani Veled ennek a prob-
,tt.tl( 1 srilyát, ha nem nlentesítesz valanrennyire a háztartás és gye-
','
lrr.vcl s terhe al l. Meg tudod tanulni, hogy kevesebbet dolgozz, ke_
'
', l'llct kcress, tobb id t tolts a gyerekeiddel -- és hogy bolclog légy?
l l ttr'll] tudod, akkor én sem lehetek boldog. Meg tudod állni,
hogy ne a
r' szerint mérd magad?
' lr sCtl t-n rete
l ;i1'cnl Partner akarok Veled lenni aháztarrás fenntartásában és egy
'|,l' ,'lrítésében.Úgy gondolorlr, dolgoznon-r kellene, de nern akarom
',l'rri I-tlagatl-t azzal,,hogy aháztartis helyert a nrunkaer piac kénysze_
,|', ,,'zlbaclítom ki'' magam. Tudolrr, hogy meg kell tanulrrom \rcrseny-
l , Irli. I)e nettt akarottl, hogy az rigy rrregfert zzon, nrintTéged. Ha az'
l'l I,rcjLrtásorn a rnunkahelyen att l fog ftiggeni, hogy beh dolok-e a
', ' l , lli sikertnodelljének (kényszeresen novekv termelés, beszriktjlt
1 , , l'tlit.íci , adatok maniptIláci ja, a képesség,hogy másokon kereszti.jl
'1' ,''Llrlk a feljebbjutásért' szemérmetlenség és tortetés, hrjvos és sztoi-
l ,,. risclkcdés), akkor azr hiszem, bolond lennék, ha átalakítanánr
nla-
'''' képed szerint.
''|'e
lrrt,izrr-r nyeid olyanok, t-trint autotnobiljaid _ eg d meghosszabbítá-
'' \lrrlyira átitatta ket a férfias ontudat' hogy halálos szerkezetekké
,|'' .rrllelyek kárt okoznak az emberi élet minden n-regnyilvánulásának.
'Ir
t 'rlr'lz,rid, iskoláid, egyeterr-reid, kormányaid és egyhízaid egyr | egyig
'l'lt,lIr, gyárak. Mind a ferfi-felsobbrendrjség képzeténekleigázottj'i,
,Il
, Ir.rtltlotrr donti el, mi a helyes, és a vagyon diktálja az er viszonyokat,
ttlttnkásokatkízárják a tuiajdonjogb l és a dontéshozatalb l, és a
'tt 'l
l 'ltl .l tÚlélést jelenti. Legtobb intézrnényed még rninclig a
1
5yarmati rend-
r'r,lJclljére épul _ egy riási, alulfizetett, hátrányos helyzetben lév
,
' ,
l , rrt llrji rrrunkaer tart el n hány kiváltságos, fchér, szakképzett férfit.
\ rrrili'rrr czel<ben az' intézrnényekben clolgozom, el kell t rnorrl, hogy
l rllt,,I lcginkább a n t látják bennet't, és legkevésbéa szakerrrberr és az
'
rr Mcgjegyzésein-ret gyakran figyclcmbe senr veszik bizottsági vagy
','|,,
251
 tanácstiléseken. De ha Te ugyanezt a javaslatot említed rrreg nébány perc- l' llt'triségei százszorta változatosabbak lehetnek
ennél. Lépj egy kicsit
cel kés bb, akkor azt lelkesen elfogadják. Ahhoz vagy hozzászoktatva, l rr r i.bb, és hagyd, hogy a jov
kibontakozzon'
hogy észrevedd arcor-r-rat, alakornat, ruháirnat, tnodoromat, de nincs tc- I )c ne legyt'lnk naivak. An k Puszta jelenléte rij rnunkahelyeken, ve-
herséged, hogy észrevedd és felmérd a képességeimet. Tulajdonképpen pozíci kban _ egyre nagyobb
' r'
' szárr-rban - ne'l fe]tétlenril iogj" n,.g-
rendkívÍil ostoba vagy' arnikor n kr l kell véleménytalkotnod. Yal szí- rIt,
'ztatni a helyzetet. A n gyrilolet és a férfi-fels bbrendrjseg I;-,aly.b-
n |eg az'ért, rr-rert jobban szereted korrilbástyázni magad olyan ,,bizton- l', ll gyokerezik n kben is, és férfiakban is' Sokkal alapvet bb váIrozásra
ságos'' típusokkal, akik nerrr pr bálnak senrmit sem provokální vagy rrr sztikség a társadalonr szerkezetében, ha azt akarjuk, hogy az errrbe-
rrregváltoztatni. Azc a tényt, hogy ezek a n k gyakran alkalmatlanok, , |. r cljes lelki érettségtikig fejl dhessenek.
vagy nincs rneggy z d déstjk, rigy trinik, észre sem veszed.
'
'|'cliinteted
elírulja, hogy én is hibás vagyok. Igen, gyriiolon] mxgalll
IJnot't-t, hogy hozzáértésemet a szerénység látszatával fedjcrl el _ l' xhogy finoln
,l r-lr dszerekkel ráveszlek arra, hogy traclicionális férfi-
azén, ho gy ne kasztráljaLl f érfipartn ereinr et. IJn o m, h o gy h a gyn o rn ke l, |, viselkedj _ vajon hogyan feledjuk ezeket arégiszerepeket? Hogyan
''r
I

hogy gy zz _ akár sakkjátékban, akár poiirikában. Azza], kell to]tenerrr
egész életerrret, hogy a férfieg r babusgassanr? (A kozépiskola és az
egyetetn az ilyen fajta szl,ntétlenség hosszan tart nregpr báltatásl
lll'Il'||l t'l..gl'.utatni Neked, hogy egyéniséged tobbet jelent
számonrra
''''rr l-r'fiasságod? A kortilottiink \év vllág még mindig képes ennek
1 , rrlicz jér l rrleggy zníTéged?

volt). Mikor fogod felismerni, hogy tulajdonképpen r'rri is ez a paranoiís
felelmed ahozzáért , magabiztos n k láttán? Egy gyerekes reflex Anyrr
e|len. Nézz rám: én nem vagyok sem az anyád, sem a n véred' set-t-t ,t
hugicád, serrr aZ els osztályos tanít nénid, sem a szolgíd vagy kisku-
tyád - eglenrang társad vagyok. És egtén vagyok'
Belefáradtam, hogy lobbizzak a felel sség megosztásáért, egyenl fi-
zerésért,el léptecésértés rnunkalehet ségekért.A n k rnindig is akartáli'
ezeket a dolgokat, hacsak netn estek át j vfuehetetlen agynrosáson.
Azonban addig nerrr fogjuk megkapni ezeket a dolgokat, amíg a ferfiak
észre nem veszik, hogy neleib kell feladniuk bizonyos dolgokat _ a ha-
talmat, az eI nyt _ azért, hogy mi egyenl k lehessiink. Addig, arr-ríg T'c
tánrogatod a n i felszabadulást, addig nen-r lesz bel le semmi' Ez nettr
fog bekovetkezni a tertrrészetes evolírci révén_ jelenlegi pozíci d tÍrl
kényelnres. A ,,felszentelt'' szerepér játszod, rrrintha a hatalmat mindig
a legid sebb fi rnak kellene kapnia. Konnyebb lenne ezr elviselni,
egyszer ,en bevallanád a hatalor-tr iráncl vágyadat és bizonytalanságodat,
arnely uralkodásvágyad alatt rejtezik' De folyarnatosan rigy hivatkoz<,l
státusodra' trrint a kozrrrikus rend valamilyen alapvet torvényére,vagy,
ar-rri rnég rosszabb, gy emlegeted, mint anri ,,Isren alapvet elképzelés,.
az emberi fair |.'' Az er-r-rberi sors' az ernberi szervezetek és kapcsolat<,li
\'''rg dom gondoskod gyárlkodásod megvetésc és szeretetecl, segít-
',,l Ús bennetn lév bizalnrad biztonságérzetének val s sztiksége
' ko-
'rr l)ck rlek,hogyj felaPiigrrrali n-p zzal.Pr bálom vrsszaszerezni^
lll l]i llll irínt, a saját novekedéserrrért és érettségerl-lért érzett felel sséget.
Ilr,lllttl<onr, hác elbtrkorrr. Ugyanakkor azt sem szeretell]' ha
nem vesz-
' ' l r,rIlIlr ttrdorrrást. Konnyrinek találod, hogy nrás férfiakat tárrrogass,
' '''r', bíztass _ a'zaz gondoskodj r luk' De a n ket magukra hagyod.
l ' '|',igtrrrásod arra kényszcrít, hogy kétszcr olyan kerr-rény..,
.lolgor-
'I rzcI't, hogy bizonyítsak.
''.''irlltllan esetben r'an sztikséBr-ink egymísra r-rlint a váhozás
moclell-
Il( l)c én nerl akarok az\ennl, aki Te vagy' és Tc nem akarsz az lenni,
'| , , rr r'tlltat-tt eddig. Talán egytitt valanri rij lénykéntsztilethetLink rijjá?
/ tvlrr a rrrás férfiakt l val elzárk zásod. Óh, p...r. Ti bizonyos
is rrr1'rr111$f| konnyen elfogadjárok egyr-rrást. Mindig szárr-ríthatsz cinko-
'
h,r ,',I r.irrttlgatására, de részvétéreis. De nincs igazán kozeli férfibarátocl,
, |., r ,,ieazi lelki j barát,'' akiknek feltárhatnád a szíved. Énvagyok az
'
', rl,'rr' lkivel ezt a fajta
' kozelséget el tudod érní?Ez c l sok a'hhoz,
' , ' ,riyetlcn enrber adja nrcg.
llr'l' ttinik, nenl vagy hajland beisrllerni a ,'szeretet'' jelenlététnrás
i 'lrrl'l',ll val kapcsolatodban. De azt hiszerrr, ha nrégis képes lennéI

2r2 253
-
erre' én osztonosen féltékenységgelvagygyanakvással reagálnék _ hisz-,:r' rrttll Egyediil leszel, kísértésbefogsz esni, hogy
engem is errc tanítottak. a régifaja patriarchális es férfier -fitogtat jelenetekhez. Ha
r',szlrcérj
Szeretnék barátságot kialakítani más férfiakkal, olyan barátsígt,t' l,'IyL;rtod a harcot, mindent elveszíthetsz; ha feladom a harcot, n is
amelyben nenr feltétleniil van jelen a szexualitás. Tudonr' hogy képc* l(lcnt elveszíthetek.
l l l l t

vagyok az ilyenfajta barátságra, de nem igazán találok férfiakat, akili 'l'Lrdnod kell, hogy én átérzenl, hogy
Te rnit kockáztatsz' Szeretnérn,
szintén képesck erre. A legtobben rigy képzelik, hogy a szexualitás ,r l r ttltltlád, hogy én támogatlak a halál és rijjászi.iletés e folyamatában _ eZ
végpontja egy kapcsolatnak. Ésakkor n-rég ott van a birtoklási vágyad cs r 'rl',I :lllDák; hogy emberséged és leiked visszaszerezd. Társad lehetek. A
féltékenységedproblémája is. l, rrrirliz.musra val átcérésem csak akkor lesz befejezett, teljes tapasztalac,
Agg donr amiatt, hogyan befolyásolod gycrmekeinkct, czcket a fiat,rl l,, ,'lvczet a Te felszabadulásodhoz is' K z a kézben haladhatunk, és
embereket' akiket rni ncvelr.ink. Anrryira rrrásképp kezeled a firikat, nlirrr ' rirrlrctjiik egyníst. Nem fontos, hogy házastársak legytink, s t jobb is
a lányokat. Trilzott aggodalrnad a fiad miatt nrár most hatással van rá. l l,r |,
''rre,
ha nem lennénk azok. Hi y
tobbet lennél korijlotttik, az talán a lányodnak is hasznára válna. rl\
Mindez az aggodal,om és frusztráci arra kényszerített,hogy dontscl' ' 11,
"
feletted. Sajít ,,baragom" és ,,depresszi m" végiil is arra kényszerítctt, ' l,
',l :r királyságodat?
hogy átalakítsarrr saját életerrret. Mi kell ahhoz, hogy Te is átalakítsd ., 'I'trclorn,
hogy rneg kell rnajd er sodnor.r-r ahhoz, hogy elfogac{jam r
Tiédet? A aisszautasítás egyerIen m dja, hogy kinyíljon a szemed? l'l l ' 'r,'tliez.t-lrényeket. Ha egyre tobb felel sséget vá|la|sz majd rnagadra az-
^z
kell' hogy hagyjalak, cserben kell, hogy hagyjalak oncélri világodban? l l.r ,rl','rtltnkér! és a gyerekeinkért, fel kell majd adnom anyai el jogairrr
eiválnak ritjaink, akkor fájdalonr és veszreség fog rrrinkct érni. Akkor 'r , 1''r ri'.szét. Ha leveted a ,,csapatszelIetn" varízsát a rnunkahelyeden, és

kapcsolat sz nyege, rrrelyet életi.rnkkel sz tttink, vásári porcéka lesz-. ll'r
egytitt nraradunk, akkor nleg beh dolhatunk régi életrr-r dunk megvc.s7
teget csábításának, és még inkább osszezsugorodhatunk. A kockáz:rr
rnindkét esetben fennáll.
Megvákozásod mindenféleképpen bizonytalanabb lesz számoclr,r'
tnint számomra' Magányosabb, elidegenedettebb osvény lesz. Kivetítcrr
i ,rlIsz a kényes tigyek rnellett, és kevesebbet dolgozol, akkor viselnenr
|,ll .r kovetkezményeket, hisz nem fognak el léptetni, kevesebb lesz a
l ' ttiscc1, kevesebb nrunkahely-vákoztatási lehet séged ad dik majd. El
l,lI rrlljd viselnem a bizonytalanságot és helyzeti.ink romlását anélkiil,
l' 1il' t ged hibáztassalak. Te pedig nem hibáztathatsz azérc, mert fel-
lr r1't'l.tl11 az ,,anya| teljhatalorrr'' szerepével otthon és a n nernij Péntek

férfiasságod dics ségétlevetk zve majd felfedezed, amit nrár oly sok rl,' , l'1l[yg| az írodíban.
r

tud - n-rit jelent semminek lenni' A n k az. ontudatra eszmélés sorÍrr
dtihot es frusztráci t tapasztalnak. Viselkedéstink gyakran nyíltan férli
ellenes' Azok a férfiak, akik hasonl folyan-raton mennek keresztiil' iIr
kább a veszceség érzésétfoglák tapasztalni' Harag és elszántság motiviilj.r
a n t arra, hogy fenntartsa megváltozort tudatát, és rÍj kapcsolatformákllr
alakítson ki. Ahogy visszah z dik a férfihegem nia el l, gyakran fogj.,
érezni más n k tárrrogatását és bátorítását, akik segíteni fognak neki ,'
harcban. Te viszont, rigy trinik, a veszteségt l fogsz szenvedni, nemc.sllli
n i partnereid veszteségétl, akikhez már nem tudsz rigy viszonytrlrli,
r-r-rint régen, hancrrr a férfihaverjaid vesztesége is kínozni fog _ l, .,rrrli cltér ritnlusát is. Ki kell tartanunk majd mellettijk a társac{alrrli
|'.rl:in a legnehezebb vá|rcztatís mindezeken tI azlesz, hogy bevalL-
1rrl ' lrtlgy egyik nk sem tud mindent megadni a másiknak. Ha osszehá-
,'.',,ltlnk' rrleg kell engednunk, hogy mások is életi.ink részévéválhassa-
ll,. l(tilon-kiilon és egy.utt is. T a
' 'l'l'r ll i saját kett stinknek' Barátként
,'',l r,'['s férfiakra egyaránt sztikségem l.% d. lesz
| ,r rtli'['l-tt n kre és férfiakra egyaránt.
".k-.J[T',:r.reged
l l licll kotelezntink magunkat emellett az átalakulás rnellect. Ezek a
'Ir, 'z.istlk lassrÍak és fájdalmasak lesznek. tsl kell trjrntink majd noveke-

254 255
ry-

nyolnás ellenére is. Id nként fel kell robbantanunk és borítanunk t:l,'

ti.jnket azért, hogy rj r-rtakat tallljunk novekedésijnkhoz. Az egylll,l',
felszabadítás íérts gyarapodásáért val elkotelezettség a legjobb ok ,rt t,',
hogy egyirtt legyiink. Ha ez nem lehet része folytat lagos rnegáliap"'l'' Ut irat
sr'rnkn"k, akkor - rr-rég ha szeretlek is - e| kell, hogy hagyjalak'
Egyszer csak nregjelentéI az életer-rrben és felébresztettél álmorlllr,'l'
n-'.g-.nt.ttéI a szolgasorb l, és biztonságosan kivezettél az erd(ll,,'l
L.gatatb ennyit én is rrreg tudok tenni érted. Ki tuclunk sétálni egytirr 'r ,,
'li micl tt elolvastík a B cstics le Csipker -
rrtj elrrlesélte nekem, hogy

tijndérrr-re.sébl a j ov be? cím konyvct' gy rczt k rr-ragukat, rnincha abban az. brccl s
,l,',ílt,tk'
l'rri g(lrcsos áiorllfázisban lennének, alr-rikor tudatuk kínl dik, hogy a
Szeretettel és reményleedae, i' |,,zíIlre jusson. Ez a konyv rázta fe| ket álrllukb l, kiengedhetc k rlra-
Csipker zsika, 'r|.l,,jl az évek során fclgyr'ilemlett b ntudatot és dtrhot, szavakba iin-
H febérke, , tt,'li z.avarodottságukat és elkeserec'lettségr.iket, és ez a kony'v tette lc-
HamuPiP ke, l', t,,r'Ú szánrukra, hogy kézbe vegyék saját élet kec' és saját rrlagtrkr l
Aranyf rtocske és a
",1, 'skodjanak.
Szépség ]\].r .stlkan vagyr'rnk ennek a ,,varázslatb l'' val ébredésnekvalar-nelyik
,l',rszíban. Vannak, akik a clepresszi bl vagy lz,,egyrllásra lrcaltság-
(B ] 'I'' r'.rl(l feléptilés folyarrratának tartiík: a ncr'n j l rl kod cársas clina-
'í) ,
''l,'rl,,',l, a patrierchális rendszerb I és rlindazokb l a szenveclélybcte g-
A szerz ennek a fejezetnek bizonyos részeihez a kovetkcz ulrjvekb l t-trerírett 1i'''' l'll(jl val kigy gyulásnak, rlelyek valanrilyen ,,btiv helyet'' 'jelcnte-
',
dolatokat, s ezért koszonetét fejezi ki: l
'' ,r val ság el l. A legfontosabb feladat nrindig az onbecstjl s, az ott-
to Mutuality (Rarlls, t, ,' ,lilr.rtározás' s a felel sségérzet visszaíliítása. A B cslics k Csipker -
Eugene Bianchi és Roserrrary Radford Ruerher: Frotn fuIachislno
N.J.: Paulist Press, 1976). abban az id ben ír dott, ar'rrikor az én életenrben ezek a prob-
'/,,,l,r,t
Glen Bucher: Straight,Wbite, futale (Philadelphia: Fortress Press'
197 )' |' Ilcrijltek fclszínre. Így szukségszer en ezckre a fejl dési és sze-
'Warrcn Farrcll: Tbe Liberated Maz (New York: Bantatl Books' Inc 1975)'
','r|,'
' '',, r,'s clolgokra osszpontosít'
I

Marc Fcigen lrasteau: Tbe llale fo[achine (Ne w York: McGraw-Hill'

t l7+)'

Atlerican Library Sr;i"' Virszatekintve a saját tapasztalatair'nra, az: látonr, hogy azok az aka-
He.l, Goldb.rg: The Ilazarcls oJ'Being;l1a1e (Ncv York; New '
l,ll,'li' arrrelyekkel a n k talílkoznak a társadalrni arénában, sclkkal
Book, 1 977).
Brendan E. A. Liddell: ,,Be[orc Androgyny: An Examination of
thc Stages Towarcl N' " 'r ,'r,'ll[lck és osszetetrebbek, rrrint ut én 1978-ban gondoltam. Akkor
Masctrlinity," ia: Wotrten artd Men. The Cortsequences of Pouer' szerk Dana Flillcr ' ,,r l' Il|'l1l éreztet-t-t azt a nrélyen gyokerez félelrlet és ellenségeskeclést,
''''' ltt't r n k váltanak ki a dor-rrináns kult ráb l. 1978-ban még netl-t
Robin Sheets (University of Cincinatti, 1977),369-70 o

'|' l',,,l.lltalrl, hogy per incluljon nerrri rlegkiilonboztetés miatt egy ko-
''',Ir ellen' Még ner'r-r dolgoztar-tl az artlerikat államigazgatásban'
,'tyctet-t-t

'','trt
Últcn át a Vatikán inkvizíci ját a barátainr életében.Még ncrrr
'll llll .l lcrlrészároltakat egy koz p-rrllcrikai hullahlzban, és nelI ÓrcZ_
ll l lllcrge t az arrlerikai rj jobbolclll kígy rr-rarásában.

256 2r7
 An k valiási szertartásain feltor j kedvet sem ismertem még, és azt
az izga|mat setll, amely a n i ontudatra ébredés novekv , kult rákclrr
átíve\ , rij dinenzi ib l fakadt. Azt az átvíltozást sem láttam, arrrelyct
néhány férfi tudatában és életében a ferninizmus kialakított.
Talán a legfontosabb dolog, arni a hetvenes évek kozepe ta tort rlt'
az'lz, hogy a libe rális feminizrrrust elhomályosította a radikális fenliniz-
rnus. Val jában szátntalan értékés capasztalac, arnelyr l a liberális ferlli
nisták azt rr-rondták, hogy hagyjuk n'ragunk mogott, a radikális feministlíli
progran'rjának kozéppontjában állnak, a jov célkitrjzései. Akárcsak lr
torténelenr jelcnt s rtozgalnrai, a n k egyenj og ságá .rt vívott kuzclelcrrr
is tobb szakaszban z'aj\o:r]'e. Az én véleményem szerint rnindezt az al.a.6'
bi m clon vázolhatjuk fel:
A rnozgalor'r-r eLs szak'aszát az 1ellemzt, hogy a n k ráébredtek arrlr'
hogy elnyorlí'sban élnek: belnlr l érezzik a patriarchátus belénk olt.,Lr
tudatát, kinn pedtg ott van a család, a munkahely, az egyház, az iskola ['s
n-regannyi intézrrrény'an-relynek szerePe van élettink alakításában. L,z- 'r
felisrnerésaz egyen| ségértés a társadalmi auton rniáért (gazdasági s
lclki fuggésb l val kiszabadulásért) folytatott harcban nyilvánult nlcg.
Kikiáltottuk a,,[érfi|'ellenségnek, rij aiapokra helyezttik magánjellegrí í's
nyilvános kapcsolatainkat, tiltakoztunk, felvonultunk, harcoltunk, hogv
rnegváltoztassuk a torvényeket, és hogy megsziintesstik ezeket az lnré'l'-
rr-rényesített el ítéleteket' hogy gondolkodásunk fogalrni kereteit r-ncg-
tisztítsuk a férfikozpontriságt l. A hangsrily az egyéni jogokra és a níl
dontéshozatali jogára helyez dott, arra, hogy is belesz lhasson saját
sorsa alakr'rlásába. Ez a korszak tele Volt dtihvel, ttintetésekkel, pereskc-
déssel és revízi kkal.
A másodib szakaszban a n k a felépítésfeladata felé fordították fi
gyelmiiket, igyckeztek visszaállítani jogaiba az autentikus n iségcL.
Tudtuk rri az, amit l rneg akartunk szabadulni, dc rni az, amit ucg
akartunk tartani? Nem elégedtíinkrrreg azzal,hogy betorttink a férfiklu'
bok ajtaján' és hogy a n k rnár bejuthattak az eddigkizár lag a férfiak-
nak fenntartott biroclalomba. Miért és rnire letttink felszabadítva? Encr'-
giánkat nrost t-tlár arra keiletr fordítani, hogy megtaláljuk a n k életéncli
autentikus, rnegtlentencl és értékelhet elerneit. A mindennek alapjír
képez lelkiség s ]átorr-rás nyornába eredti.rnk. Ha nern azért lettijnli
258
lcI.szabaclítva, hogy eljátsszuk a sZtereotiP ferrrinin lényt, akkor biz-tos,
hogy senr, hogy a patriarchátus által osZtogatott jutalrnak hipn zi-
^Zért
'.Ílllcssr'ink. Figyelerr-rbe yéve az rij társaclalrr-ri rendet, magunkra vállaltuk
.r lclcl sséget a változás okozta problémákért,és elhatároztuk, hc-'gy
hogy rnegoldluk ket.
rrrir.rdent megteszr.ink,
A' harmaclib szakasz csak nernrég kezd dotc el. Hirtelen rádobben-
riink, hogy a n i egyenjog ságáért vívott ktizdelem sokkal szélesebb
rtltcgct érint, rnint a kozéposztály fels rétegeibe tartoz arrrerikai n k,
'ltili konyveket olvasnak és írnak, akiknek léte biztonságos és privilegi-
l.ilt. Ríjotttink, hogy arrrit a n k akarnak elérni a jov ben, az az ernberl-
',,'g lcgfontosabb kovetel sei kozé tartozik. Mosr r'rrár arra kellcne fordí-
r,rrri cncrgiáikat, hogy a faji, etnikai, osztl|y- és kulturális korlátokat
rtlrígva osszefogjuk a n ket. Hogy a Fold jére vonackoz rlorális és
',;'irituális vízi kidolgozísának folyamatában elfelejtsuk, hogy rlilyen
'ov
r ,rslc1alrni rétegbe tarrozunk, és levesstik magunkr l a sajár kultriránk
( \ i'tz_ anri egy ttal a politikai érett-
'','q jclc. De tobb energiát szántunk a kreatív, kornmunális srratégiák
l,r r'es s re, és arra, hogy valarnilyen lehetséges alternatívát találjunk a
1' r r r-i:rrchílis s truktírrák helyett.
I9Z8-ban az ,'ígéret foldjet'' az auton nria jelentette a n mozgalorrr
'',,,irllíra. A B cs cs le Csipker zsibának címtl konyvben n-regpr báltanr
'rr,'gttragyarázni
az auton nria fogalrnában rejl finon-rságokat o.lyan r'rr _
,|,'rr, ahogy ez akkor r-r-rég isn'reretlen volt. (Lásd az 5. fejezetbcn kibon-
r,'rr fcjl dési modellt, arnely a ,,heteron rniín, az auton r-r'rián és a
rr,l111'l111jjn'' nyugszik.) Még mindig neg vagyok r la grJ z dve,hogy az
llll()lla)ll]ia az erkolcsi érettségés az en-rberi fejl dés sztikséges osszete-
','je, clc Carol Gilligan és n-rások kutatásai eredményekéPPen aZ általar-r'l
;'t''ts,llt sétla rrr dosult valarnennyit. Gilligannek Kohlberg szakaszos
l,1l,itl 'sr l sz l kritikáját olvasva nregértettern, hogy rniért is éreztet'tr
rrlisÚgét annak, hogy valarrri olyat javasoljak, arni az abszol t auton -
'',l'l llltírain tlil van, arnic én kissé bizonytalanul ,,teon miának'' nevez-
|, llt' (lc rrranapság ,,holon rniaként'' is találkozhatunk vele a szakiroda-
l, 'rulr:rn.
259
q
Gilligan kutatásait részlete sen az In a Dffirent Voice (,,Más hangtlIr''
)
cínr tntjve lrrutatja be. Eszerint ketfelekepp hozhatjuk rrreg erk<)l...'
dontéseinket, és ezek a rrr dok a nemhez és az egyén onnreghatároz.ís,r
hoz kot dnek. Gilligan feltételezi, hogy létezik egy o|yan jogetika, arrrclr
azigazsígértékeken és az absztrakt elveken nyugszik, akárcsak a férli,ll'
clontéshozatalának norllatív kontextusa. Ezze| szen'lben a tor dés e s 'r
felel sség ctikáját javasolja, an-rely szerint a n i norlTlatív kontexttrs allr;'
vet en kapcsolatok álrai létez.ik. Gilligan kutatásai szerint a n k till'l,
figyelnlct szentelnek az egyedi jelenségeknck és kevesebbet az általírl,",
kérdéseknek, és általában jobban észreveszik annak a megkozelítésncli ,r
korlátair, nlle|y az egyén jogainak és koveteléseinek a kiegyens lyoz-ír.s.ir 'r
tore ksz.ik.
Gilligan kutatásai l'negteremtetrék a kés bbi kutatások és rnagylr,r
zarck alapjír. Vitatkozhatunk a ktilonbozo nregkozelítésekegyik-rrlásil'
pontjával, de két dolog teljesen nyilvánval : (1) kovetkezetesen alul rt.'
keltiik a kapcsolacok szerepét a fe|l dési sén-rákban, és (2) ezek az crc,l
rlrények radikálisan rllegkérd jelezik kult ránk uralkod isrneretelrrlÚl,'
teit. Az ctikai ítéletekkét reljesen ktllonboz kontextusa azt sugallj,r,
hogy a f rfiak s a n k fejl dése kapcsán felrneriil feladatok is eltér(lcl'
az. éIet egyes korszakaiban.
Néhányan art l tartanak, hogy a Gilligan-féle feltevés visszarc1'rt
rnir-rket,rhhc,z, hogy t lbecstiljtik.r,,n iess gct". Szerintcr.n ner.r-r. Mr'1i
vizsgálva azon kucatások eredrrrényeit, arrrclyek ort vették fel a fonll,rr'
ahoi Gilligan abbahagyta, ráébredterrr, hogy egy olyan fejl dési r-r-roclcll
kezd kialakulni, ar-rrely párhuzamos lzzal, arntÍ én e konyvben javasolt,lr'''
azaz, hogy az errrberi fejl dés rendesen a fiiggésen, az auton rrrián ci
fiiggetlenségen keresztiil jut el a kolcsonos fiiggés képességéhez'VÓlc
rnényen-r szerint rnindezen tobbszor is keresztijlmeg1'unk az életben' rnirl
den egyes esetben egyre tovább jutunk az ontranszcendencia spirálívén'
Val jában az er-rrberi fejl dés legáhítottabb szakaszának szárrlít,'
,,kolcsonos ftiggés'' eIég hornályosnak trinik. Legalább annyi nregrrevcz,'
se van' ahányan foglalkoznak vele. Lehet, hogy azért, mert lTlaga aZ cl)l
beri lét is kéts gteienrjl sokrét , arrrikor eljut a fe1l dés legfels fokír.r
Másrész.t viszont a kolcsonos fi.iggés kialakításakor felmeriil problérrr,ili
arra utalnak, hogy korunk nenr képes létrehozni az ehhez sztikségcs
260
('1cttséget. Erllékszenr e gy kísérletre,arrrelynek során kan-rasz. fiÍrkar és
',mi a friggés ellentéte'', A legtobb fi azt
|,rrlyokat kérdeztek arr l, hogy
,' jcllegzete.s vílaszt adta, hogy ,,a ftiggerlenség''. A lányok r'iszont tclbb-
'lyire az-t válaszolták, hogy ,,rnagány", ,,elszigetel dés'' vagy cz-cknel<
váLrcz'atát. Kulturális mítoszaink tehát a fuggetlenségre sar-
''rllrrrlilyen
|,'.rllnak rrrinket, de szívrink talán retteg att l, arrrit ez a Ía:1ta auton rlria
1,'Ienthet. A nyelviink is,,sántít'' - rnivel l11a8a a,,kolcsonos fuggés'' ki-
lt' jt':z cs is (angolul íntcrie1lendeilce) r fiig* s ('dcpcndancc) és a ftiggetlen-
',ct; (ndependence) keveredésénektrjnik
- val színrílegazérc, rr-rert kultÍl-
'.,'tliban nincs I'treg rrrindennek a kollektív capaszta|ata. Másrészt azt is
rrrLljLrk, hogy néhány afrikai dialektusb l hiányz1k a ,,rnagányosság'' szti.
l rr viszonc egyel re r-r-regr-r-raradok a,,teon rtria'' kifejezésnél. Ez ncr-ncsak
rrt'ittlttságot és a kapcsolatok kialakítísírairányul képességet sr'rgall,
l''ttlctt-t a lélek folyarrratos forrnálását is _ arni az ember spirituáli.s trtazá_
' rtr:rk a lényege.
l-gy évtizeddel ezel tt még egyszerrinek és magát l értet d nck trint
,,, v' áIlítis,hogy a n knek is joguk van donteni sajít életiikr l, és rrreg-
l','zl-ri a sziikséges dontéseket. Ahhoz, hogy a n k is teljcs embcrekké
,'Ij,lrrak, akkor nekik is rendelkezniijk kell azzal l képességgelés hata-
l,
'rtllllxll hogy aálasszanak, hogy rnegoldják a problérr-rákar, és dontésekct
|t,,t7.1112.11. Ma is ugyanannyira hisz-ek ebben, n.rint ahogy 1978-ban hitten'r,
, |(' tl1ára nir a
,,választás'' kérdésesokkal osszetettebb val ságot íikr z'
A liberális ferniniznrus, an-rely Anlerikában egybeesik a n t-t-lozgalorr-t
|,,'rlri szakaszával, j táptalajra talált ebben az individualizrlusban és a
l rL itlnaliztnusban gyokerez kultrirában' Az els szakasz jogokon ala-
1',' |,' gondolkodásrn dját torvényeink' nyelviink, kozgondolkodásunk és
'''rrilinerkolcsiink is meger sítette. A baloldali liberális racionaliznltrs (és
' lihcrílis jobboldal), akárcsak a néhínyegyház által hangoztatott
, rir'eIll s gelv
- helyesen _ el térbe helyezi az egyén nék ságát, az'
' l1l'.:n saját jogait és a saját életrinket érint dontésekhez val joeot' De,
rrrritlt x7.I saját tapasztalataink is mutatják' ezeknek az absz'trakt célkit -
,,','Iinck gyakran netl sok kozeyan a n i val
sághoz és az elnyorlottak
, '' .l llirralotnt l rr-regfosztotrak val ságíhoz. Ráadásul az absztrakt célki-
tttz,isck néha olyannyira individualisztikusak, hogy telje.sen elhanyagol-
1 rl. .r lii)zosség rrrint nagyobb cgész érdekeit.
261
 Sokat hallhatunk az E gyesiilt Allanrokban a,,választás szabadságárl',l. "
De mit jelent a,,választás szabadsága '' cgy olyan országban, rnint Intli.r,
ahol néhány olyan faluban, ahol mégavízsincsen bekotve, olyan,,t-tctt''
kiválasztásra szakosodott'' k rházak mrikodnek, ahol a n k' ha mega..l,r
tik nekik a ,,válasz-tás'', hogy elvetessék gyerrrrekeiket, tobbnyire c.saIi' .l
n i en'rbri t vetetik el, és fiakat sztjlnek? Ekképp az absztrakt 'j<lg,,li
gyakran csak r-treger sírik és legálissá teszik a dorlináns kultírra rt kt'ir
(ebben az esetben a fiírgyernrek el nyben részesít sét s a férfiprivil gi
ulllot). Az, hogy t'ni az igazsig, szinte rrrindig azoknak az érdeli lli'l
ad dik, azok kedve szerint rz dik meg, akik a hataln'rat gyakoroljrlli
Például a corvény, ha teljesen semleges is, ferfiplrti elfogultságot ttikrilz
Az jogokat'' végtil ,,férfiak jogaiként" értelrr-rezziik' Rosetlt'tt,t'
,,er-nberi
Ruether rátlutatott, hogy a forradalnli ktizclelrlck, a felszabadítás -
férfiak színlára _ csak annyit jelent, hogy,,szabrdon élvezhetik a patri.rr
chátus gyiirlolcsét''.
Tehát a ,'választás'' a társadalr'rri kontcxtttsnak s a választás kajve
kezrr-rényeinek ttikrében értelrrrezend relatív fogalotl' és ez e'Iáhtn'l
Gilligan kutatásának jelent ségét.Hasonl képpen azt is rrregkérdczhcr
nénk, hogy mi torténik aváIasztás fogalmívaL' anlikor a szupertllarkctcli
társadalrla annyi árucikket tár elénk, hogy fel serll r-trertj1 benntjnk ann,rli
a lehet sége' hogy hatalrlunkban áll be sem lépni a szuperrr'rarketbe. A
n k szánára ezek a kérdések visszhangoznak az abortusszai és a fogarl
tatással kapcsolatos technol giíkat illet problémák kortil is. Ar-tlil<,'r
1978-ban r-tlegírtartr a' B cst'ics k Csipker zsikánab cí..l konyvet, ezel<nch
a kérdéseknek a zotle j val egyszer bbnek t nt, f leg egy racionáli.s Ús
,,jogi alapokon nyugv '' néz pontb 1 szer-r-rlélve. Azt tudom javasolni ,r,,
olr'as nak, ha ezek a clilernrnák továbbra is foglalkoz'tatják, akkor olve.ss,t
eI lzt a cikket, u'nely az én erkolcsi, politikai és érzelmi utazásot-tlat rtltt
tatja be ezeknek a problérrráknak a világában. (Lásd Madonna Ko]ben-
schlag: ,,Abortion: Beyond Solomon's Choicc'' [Abortusz: Salanlon vá-
lasztásin í:1), Cbristian Century 1985. február 25.)
A harrlaciik v1|ág országai felé tort n nyitis az ut bbi tíz vben ttl-
vább finonríÍ.ott^ aZ er-rrberi szabadságr l s a saját sorsunkr l hoz't;tt
dontéseket illet véleményetlet' A B csítcs k Csipker zsikának és e n i
lrrunkatársak arra kész-tcttek, hogy tobb kultrirára kicerjed párbesz clct
262
l,,lytassak' Kezdetben féltem, hogy a kon1vernnek nenr lesz selrrll]l
akiknck els dleges feladatuk a napi betcv
nr,,rlc1anivalo ja a'zok számára',
rrtcgszerzésc s a trilélés,vagy azoknak, akik szánrunkra elképz.elhctctlen
,,s,rrrloksígban s terrorizmusban élnek. Att l f ltenr, hogy rrrondarrive-
l( )l)lr't a'Zonosítjilk azzal a liberalizr-nussai' arllcly sokak sze n-rében az atlle-
riliai kiilpolitikát is beszennyezi. C. wright Mills szavaival élve: ,,A világ
,'r'ií.si problérrráinak tág spektrunrára a libcraiizmus a szabadsíggal lrrint
rcrbílis f tisscl vá|aszol. A világ éhes, nlire a liberális felkiált, hogy
.'zlbadítstrk fel". A világ belefáradt a háborrikba, a liberális felkiált, hogy
'ltgyverkezztink a békéérc".A világ népeinck nincsen f ldjtik' a liberális
l,'llriílr, hogy,konyorog1tink az oligarcháknak, hogy osszák szét ftllcljeik
('|]y résZét<. Összefoglalva' a liberaliz-rllus clleni legsrilyosabb vic1 az,
.r lr,
'gy tírl provinciális és senrmi
koze a világ legéget bb problérnáihtlz..''
Az' is igaz, hogy találkoztam én szegény orsz.ágokban él crlbcrcklie l,
,rliilinck rnás volt a politikai és társadaln-ri elképzeléstik,mint a lcgtobb
t l,'rllinistának c7e azt is láttam, hogy a n k a világ osszes táján osztoni)scn
rrr,lják, hogy ha bárrrri rrr don javítani akarnak sa;át világukon, ie gycrr sz
rl,'lir a saját octhonukr l' akir a kozéletr l, annak valarni m don koz.c
It'sz ahhoz, hogy a n k onbecsijlésre tegycnck szert, hogy síkra sz'íllja-
rr.rli saját hatalnrukért, és hogy egyiittmrjkodve cselekedjenek a változás
,'r,lckében. A le glátványosabb ktilonbség az célkit zéseik és sokr-rnk
, clkit zése kozott az a nrindent áthat nteggy z désLik, hogy egy a
silt'.SLlk, és ezért egyr.itt kell harcolniuk, egytitc kell kidolgozniuk a streté_
liilít, s eZt igen drárlai m don hangoztatják is. Egyedtiláll jelenség az- :r
rri'híny bennsziilott népben rrlegmaradt céirudatosság, arlely a I<ijzos
li,'nyhákb l, a rrrexik i hízakb l, a favcllákb l a szerény kozosségekb l,
'
'rz andoki szovctkezetekb l és a spontán' népi ',feminizn-rusb l'' cred.
\4t,ndanival l]l neln vesZett el a fordítással' de rájottem' neketn t bbet
l,.cll tanulnonl a harnradik világ asszonyait l, rnint nekik t le nr.
De ha nri itt, Észak-Amerikában hibát kovettr'rnk el az individualiz-
rrrísfajta el ítéletekvannak a harrladik világ ner-rrzetcinck gon-
'tlt-tssal,
,l,'lkodásm djáben, arrrelyek viszont azt befolyásolják, ahogy k k z.clí-
terlck a társadalrrri vá|cozás kérdéséhez.Ez't én,,rrrateriális szenll letnck"
tlcvezném, arr-rcly szerint a hatalorrr megos7-tásíban fellép torztrlások az.
'rrlyagi kori.rlrrrényekre vezethet k vissz.a. F'z a szenléIet lzt fcltétclczi,
263
 hogy ha a ternlelési nl d, a fclhalrrrozás s a javak elosztása, r,alatlint;t
rllunkatl-tcgo.sz.tás hibáit kijavítjík,s ez'cl<cr a vi.szonyolint ítalakítják'
akkor a társaclalnli és hatalnli viszon1'ok is nregvíltoznek' Az-rlk a lltin-
ln-rcrikai n k, akik,, nttrdatra ébrcdtek,'' f r|eil<kel cgytitt kivesz-ik a
rész-tiket v osztíIyha,rcb l, arrlelyhez ez a szerl-rlélct elkerijlhctetlentil
vcZct. Dc l tiirténelcrlr t-nár sz-ánlo.s alkalorllnral bcbizonyította ne kiink'
hogy lz' lnyaei javak closz.tásának s az lctkoriilrrlénycknek:r nrcgvál-
toztatísl ner-rl fclt tlcniiljár cgyiitt a harrlis tr.rdat fclszírlrolá.síva].
Vegytik csek p ldínrk Kílrír:rz 1().l9-t,s ]_i,rrltlltlorll illr,{rt.irlt'lll.i!,.:r a
rrrr'rnkahclyekct' e foldck fclrlsztását s a házas.sli1;i tclrv n1't.,,\ trrLlnl<e-
hclycket cs a tcrnr foldckct illct cn lratalrlla.s változások tijrtérrtck. I)e e
házessági torv ny sosctll vll<i.st-tlt rlcg a gyakorlltban) lllcrt a fillc]nlÚívc-
lésscl foglnlkoz férfial( hevc.s clleníllásíba titkozijtt. Ez. rt a n l< vaeyo-
na, a ttlttnkalllclaosztás s a tcrr-rlék továbbra is a háztartás fej nck szá-
rníc f rfi cllcn rz'ése alatt rllaredt. Mindcbben az. clleníllí.s(a ,,régi on-
tudnt'') .s a n k elnyor't-rort hclyz-cténck igazi okát fcltár hclytelcn
clcrrlzés volt a hibás. Ncrrr viz.sgílták r-r-rcg a hagyorr-rányos családi kap-
c.solatoklt' a fi cls bb.s g t, a n k ruegvctés t, arrli csak rrrcgcr sítcrte l
n k rlávctett hclyzet t és hatalorr-rtcil val rlregfosz.tclttságít. HasonI -
I<éppcn irlakr-r]t a helyz'et a Sz.ovjetLrni bar-r is: e,z' 1917-es forrac]aloIll
cgyik c lj.r a ntii cgyenjtlgtrs.íg lllegtcrcllltLlsc volt, s,,fel is szablclít()l-tx''
e.sz.ovjct n k nlgy tobbs g r oly rrlílc1on, htlgy rllár ket is az ektív dol-
goz k kt;zc ctllcltc. Ennck ellen rc nlenap.síg a sz.ovjet n k egyrc jobban
n'rcefogalnrazorr, ,; l i.surcrr panaszait hallhat;uk, hogy ,,1<ert .s rcrhct"
l<cll r'iselniiik, és hogy:r,.hozzíállís'' s a n i sZercPre vonarkoz-ti elr,írá-
sclk nclll iga,zin vík<w'tak az'cita. Al' qyik rllcgk rclezctt szovjct n(', a'r'r
lllotldta, hogy inkább nclr-r lllcgy férjhez', lllcrt aZ csek annyit jclentenc,
hogy ,,nr g e gy gycrekkcl ke ll tiir dnic."
A jelck szcrint egyik forradalotrl set'tr váltotta va](:ra a'z íg retcliet'
Ilrcrt egyil< seru foglalkozoÍt alapvct kapcsolatainkban rejl vissz.ís-
^Z
sígokkal, Társadalrrli hclyzcttinkben és a társadalll-ri irrt z-rrlényckben a
hatalorll nlodcllje a f rfi és a n hatelnri kett s ben gyokerezik. l:z l
llloc]cll a forrá.sa a civilizáci nkat kettészcl sz-akaclélrnrk. A családokban
e netllck clkillontilésc rllindcrlt s nlindenkit besortll al' éttékes,a' lee sbé
értékesés v ért btelen k:rtcgririákba. Minclcn, arli f rfi, j , erlli a fériiak-
lial az-onosíthat(,, a'z fels bbrcnd ' s trregvlrn a ,,jogcírlle'' a hatalonl
ryakorlásáh oz.
I:n Ílgy reagílok a társadaln-ri változásokar el ic1ézni akar k er-lre
..bendzsa'' .szer-lrl letérc, hogy cgyrc inkább rléltányoIorrl azt, c'hogy a,z'
szak-enrcrikei f crllini.sták cle rllz-ik a patriarcháttlst és annak árnyalt rll d-
.szcrcit' arlclyck hipntiz.ist idéznek cl bcnniink. Ésrrrcggy zort ,lrrt1l i.s,
Irogy a ferlliniste rcol giíban, l n k spiritu:rlitásában véghez.vitt tllttnkl,
nrcgprribáIja ,,átdolgozni'' az istennítr.sz-t, clcngedhcte tlcn a tírsx-
'lnlcly
.lalrlri változáshoz. Tcljescn egyctértek Sat-rl Kecnl'cl, lrki rrrís gi'rl,]L,lk,''
cl kkal cgyctcrnbcn nagyon világosan fc1ezte ki, hogy ,'sctrlnli Új, seInrrri
licclves vagy rerll nyteli ncrrr hozhar l tre a 1ov folyarrrín addig, amíg
lllcg nelll scrllrlrisítcttiik cztaz' Istent, a torz-si világ bálványát ... A teolíl-
gixi forrnclxlon'l al' j társadalrti rend elap;a'' (172)'
A Bt'icst'ics k Csipkcr zsibának zlán a,,Hamtrpip ke s a n i r-rlr-rnkl''
lcgidealisz-tikuslbb f ejcz'cte. Az utols bekezdésbcn két olyan probl -
'r
rrlára fektctterrr a hangsíllyt, arllelyet mess7.e alábccsiiItcnl.'I'e j g'
rrlcnnyi r'rrindenrc rájottck ta a n k! En a kovctkez- kre .sarklrlltarl
^Z
íjkct:
1. Ha dolgozik, rlrcg kell probálnie alakítani a rllunkahelyi kcjrulnl -
nyckct.
otthont' hogy kiaclja a tijbbi'lk
2. Csal< írgy hegyja nlaga rllogott x7.
:r házestárs, a gyerckek, a barátok - sl'il-rlírl a feladatokrt: x gycf-
rllckncvcl st, x7. otth()ntcrclllt .st' arrlcIyck az cgés7' cmbcri.sÓe ki'-
zijs fcladrtát kcll, hogy képel'z'Ók'
Ami 19l8 ta tortént, jelcnt ktcle nné tcsz-ir nyugali iránybl tijrt rlti
rlligríciot. Az- USA-ban nlxnapsíg rrlár a n k teszik ki a nlunkacr fel t.
Az arl-rerikai n k két harn-racla, l 16 évest l a 64 évesig' rnár fizetésÓrt,
nrinden or n b lnrajdncn.r n gy pedig tcljes munkaicl ben clolgozik.
NyolcYan szízal kuk netrr pr,lfesszionális rrlunkekort tolt be: irodai dol-
goz. k' clacl k, a szolgáltat iparban i'1gy gyárakban dolgoznak' Az cgc-
kig n tt lz-oknak a szátt-tít, akik maguk rlogott hagyják a ház-tlrtás goncl-
jert, és ez. arrrerikai cseláclok nár 26 sz.ízal káben csek cgy sz-til r'an. A
n i munkacr cgyncgyeclc a kisebbs gckhcz tartr'tz- n k koz.til kcrul ki.
1986-ban cgy családjír cgyecltil fenntert , teljcs rlrr'rnkaicl bcn clolgt,z.(l

264 26'
n átlagos jovedelrrre 7056 dol!ár volt. A nyolcvanas évek talán legkritiku-
sabb der-nográfiai fejlerrrénye a szegénység ferrrinizáci ja volt. Továbbre is
rerrrénykeder'rr abban, hogy a n k olyan munkát fognak vállalni, arr-ielyben
kiteljesíthetik lényuket, de azt hiszern, tril koraiak voltak elvárásainr.
É, hogy látor-r-r, arr-rint volt lánytanítványaim a jogi egyetenrek és
'oo.t,
rnenedzserképz k padjaib l hosszri évek után kikeri.ilve, friss diplor-r-rá-
jukkal ktilonboza jogi cégekhez, vállalatokhoz és kutat intézerekhel'
tlennek el dolgozni' és rigy fogadják ket' rnint a díjnyertes lovakat,
elgondolliozorrr' Milyen céllal és r'nire rkez
generáci r? A szakrnai szocla'Iizáci folya Visz-
szatekintve a hetvene s évek irodalrnára, a oz (A
víIla|awez'et n ) hasonl konyveket nár gy olvassák, r-nint a rabsz.oI-
gák írtrnucat ;át, csak hogy a feher ferfiak uralta világban életben tlaracl-
janak.
Ennek ellenére hiszem, hogy a munkahely az a hely, ahol életiink
kétharr'r'radát toltilik, aho1 renclszerint ,,megszokunk,'' nlert nefit tehetjtik
hoBY csak gy ,,rnegszoki.ink,'' s ez az a hely, ahol leginkább vál-
'n.g,
to't,'th.tu.'k a viselkedési nort-rrákon, és a társadalrrri változásokat idéz-
he tijnk eI . Ez \esz az _ akár véletlen hibáb i, akár rrregfontolt tervb l
ered en -, atrri fornrálja jov nket és a társacla]or'rr szovedékét. De honnan
jonnek rlajd a radikális katalizátorok és a változásokat kezdeményez k?
Val szín leg nerrr a friss diplornások koréb l fognak kikeriilni. A kilenc_
venes éveknek a feladata, hogy áthágja az otthon, a munkahely és a koz-
élet kozott tátong szakadékot. Val színrileg a Fortune nlagazin listave-
Zel otszi:- váI|alatához képest jobb jovokeppcl kecsegtetnek azok a
szánclékosan kis kozosségek és cégek, r-r-relyek tobbségéneka radikáiis
f e r-rrinis ták a kav.|izátor ai és en e r giah or do z l"
Az ,,androgtinia'' rlindvégig az érdekl dés kozéppontjában volt' és
sok ktltatás foglalkozott ezzel a gondolattal a hetvenes években, és az én
szexualicásr I alkotott vélerrrényernben is kozponti sZerepet tolt be.
Sajnos r-r-rár akkor is, akárcsak nrost, sokan os.sz-ekeverték a biszexttalitás-
266
teremtik r-rreg a rrre ghittsége t azok, lkik nlagukkal viszik a ncrlli sze repe k
srilyár egy intir-n kapcsolatba. Az','androgtrnia" az a szabadság, rrllelynek
segítségévelteljesen er-nberré válharunk. Majd amikor a szextrál.is kap-
csolat n-regtisztul a dorlinancia és a ftiggés, az agresszit , ldozés s fog-
ságba esés i.iledék t l, akkor talán t-tlár ne m lesz sziikség rrra, hogy kulon
fogalor-rrr-r-ral illessiik az ,,androgriniát''. Dc egészen acldig, amíg a kulcurá-
lis nyorr-rás alatt az egyik nerl elnyor-rrja az etrrberiesség bárnrely osszete-
v jét, lz olyan szavak, tlint az ,'androgiinia'', saját frlrszcráci nknak és
teljcsségrc va] torekvésijnknek a kifejezései lesznek.
Ha rr-rár a ,,szexualitásr l'' van sz , én rnég rnindig vagyok gy z dve
arr l, hogy a szexualitás nerrl ,,vagy/vagy" jelenség. Mindannyian, férfiak
és n k egyaránt, egy széles kontinuum krilonboz pontjai vagyunl<, és
szexualitásunkat rrrég ennél is szerteágaz bb választások !án Íejcz'zuk
ki, arrielyeknek néha se t-t-tt-t-li koze a tertnészetes hajlamhoz. Kétségtelen,
hogy lesznek emberek, akiknek ner-r-r fog tetszeni, an-rit ebben a kony.vbe n
e hotloszexualitásr l nrondok. Énnég nindig azon az állásponton va-
gyok' hogy a hol-troszexualitás jelenkori szerlrbeotl láthat ságának a
.,határok'' váIságához van koze, r-rrivel ez esetben a nenri szerepek sZtere-
otípiájának abszurd határokig val kiterjesztésér l van sz . Az' az egyet-
lcn felnrer l kérdés,hogy az azonos nenr ek el nyben részesítéselehet-
c aZ autentikus én felszabadításának egyik m dja. Mivel élten-r washing-
tonban' a társadalrr-ri rangIétrán val felerrrelkedés fellegvárában, az egye-
dii1áll k f városában, egyre inkább felisrnerterrr, hogy az azonos ncnlriek
l<ozotti kapcsolat is egyfa1ta trilélésit-tlechaniztnus - f ként a n k koré-
bcn. Ha valakinek nerr-r sikeriil szert tennie a rr'reghittségre, a kotrrtlruni-
káci ra és az odaadásra egy férfipartner rr-rellett' akkor talán r'r-regtalálhatja
r-r-rindezt egy n r-r-rellett. És sokaknak sikertjl is'
A ,,szexuális forraclalorl'' val jában nagyon osszetett jelenség volt.
Most, hogy r-nár nyilvánval vá válik, hogy lejárt a ,'tobb partncr'' korsza-
l<a' ráébrec{iink, hogy biol giailag és pszichol giailag nagy írat fize ttjnk
Úrte. A szexualitásnak olyan pszichikai és rr-rorális oldalai vannak' at'ne-
lyek ellenállnak a,'szupertlarkerekre'' épu1 Íogylszt i
rendszernek,
,rrllely olyanraÍesci a világot, rrrintha végtelen szátrrír választási lchct sé-
gr.ink lenne.
267
 Végill pedig az is nyilvínval vá vált szát-tlotura, hogy a fent leírt nll-
gyaráz'atok cl.Ienére vannak olyanok, akik azért ,,trrclcgck," tnert annali
sz.r'ilettck. N hánynál cz ac] clhat a rrléhen bcliili vcgyi folyarlatokb l, lz
e7.t kovet gondozísi moclcllb l' vagy akár ez elstj szcxuális élnlényck-
b l. Ncrrl oldotruk rlleg a telál s kérdést,lehet hogy soserrl fogjuk _ trlirlt
ahogyan azt sel11 fog;uk soselll lllcgtudni, hogy nliért pottyos a leopírcl.
Rés zc a tc reIll tés rl i s ztikr.r rllának és fél elm etcss gének.
l'.r's;l,i:,-,rrl.,l'l,,tl s e i'tirlli,.lrr ír a n knek valaki rnásba kcllett ter-rretnitili
iclcntitísukat, bcleolvaclni s clrlcrii1ni a rrrásikban, lenn kcllett tartanir-r|i
a,.rrlásik-k z.pontÍl.ság()t'', tchát csak ovatosan bcszélhetLink a je.Icr-rkr'r
fcrlrinistáinak a ',k:rpc.sol:rctlkrl'' s a7.,,ossZcf[iggésckrc'' helyezett han{.-
s rlyár l. Az' ,'ceycdiilíllriságot'', arrlelv a B cstics b Csipker zsikánaL'
egyik koz-ponti gonc1olate, cgy rtelr-rlrien el kell krilt;nítcniink e klrltr]rrán-
kat nlegfcrt z nárcizt'nrL.st l és individrralitást(ll' Énaz.t vctetterrr fcl'
hogy az autentikus kapcsolac s a,,kapcsol dás'' lehetctlen, ha xZ ncl1l i't
,,l nycgi cgye duláll ságban" gyokc rcz'1k. Ez az L rész'e a kclnyvnek, arllely
a lcgtobb rcakci t váltclttr ki az- olvas kb l. A lcvclck, erlclyekct kap-
tar't-t, olyen kifejez- sekct hasz-náltak, rrlint,.kiszabadulás'',,,fe]nlentés'',
.'ijcsz-t , nlégis er sít '', ..tttaz.ás u igazsig vilígába''' .s .,a bcls tér visz-
sz.aszcrz- se''. Ésbár hi.szerrl' hogy napjaink tírsadalnli' politikai és gaz.dn-
sígi helyz'etc sz.i'rkségcss tcszi, hogy a kapcs<ll clás ctiká1át hirde.s.stik,
ncnr hasz'nálhattrnk ilyen rct<lrikus kifejez.ésekct anélkiLl, hogy ne ípol-
nánk sajít sz.iiksége s e gye cliill tiinket.
Val .sz'ín leg alapvct cn ket f oka van annak, hogy ez.ck a részek rrli-
ért víltottak ki ilyen rcakci t az olvas kb l' El .sz. r is, azoknak a n k-
nck a szál'rlára, akik eIvált,rk, vagy visszautasították ííkct,r'agy bárr-rli rllís
nl don kcrirltck ki a kapc.solati kontcxtusb l' a rlagány nxgyon rorrlbolti
hltás r lehct. Mindezt csak az- onbecsiilés, saját értéktud:rttlnks a sljíL
r-rlagunk rt érzett fele l sség visszanyerésével lchet rncgváItoztatni. Anli-
kor clvcszítj k táIllasz.r.rnkat, u1ra bels cr forrísrinkhoz. ke1l fordLrl-
nunk. A nrásik ok sz'crintctl-t az'zal van kapcsolatban, hogy az cnlbcrck
rrlanapság hajlanosak ,,rllcgtagac{ni'' a szenvcd st, a h:rlált, a rrlagányos.sá-
got. Tagadísunk oly nrély, a kiutak szárlla pedig v gtclcn. Az ,,cgye-
diillct'' szirkségesség vcl _ stic' értékévelvalci szcrnbcsr'ilés rrrinden bi-
z'onnyal léle képíthatás r. Arníg az- cgyrlást<il val ftiggÓs szárl-rta]an íllrc
268
nlogé brijva rlrcgfcrt zi az cgész' tírsaclaltulLt, sztiks gtink lcsz'
oly:rn sza-
vakra, rlrint ,,cgycduláIlriság'' és ,,atrton t-tlia,'' hogy átt rjLink
."1á, ,.go-
dásrrnl<on s védckezésr'inkon. Arre kcll sz-ár-rlítanunk sz.crinter.t-t,
h<lgy az
,'egyedirláIl .síg'' jclent ségc ugyanckkora t'narad egy olyan társac]alorrr-
ban, ahol a n pesség cgyharrllada rnár trrost .gy.,tiilalÍo.
Anlikor t-tlcgírtatrr e konyvcr, (tgy éreztetn, hogy clég j l rz kele
u az
erkolcsi kapacitást és az er t. Sok tapasztal"tot-gycjri;itcnl, ruikozben
cgytitt c1olgoz.tanl és lakcaIlr n kkcl, tanítottatl-t ket, és tanácsoket
lcltarl.r
nckik, s rrrcg volrar.' r la, zy z. dvc, hogy a'rint a n k nrgyobb gyakor_
larrl tc.sz-nck s7'erÍ dont shoz.atalban és a probl rnák
^ '-,'.guld7rlb^n,
ezz'cl arányosen tltegn crk lcsi képcsségukis. Az én szeniroecnlb
l
akkor rgy trlnt, hogy nrindez szoros kapcsolarban van a spiriturlitar.r,I,
rrlert hogyan is választhatnák a n k a j t, hogyan is rlr.]i"tník,
hogy
képese li-c a' 1 ra,, ha sose nl adatott n',cg nekik a lchet
s g, hogy saját
trlaguk h<>z'zák nrcg a dclnt sckct' En az.t is konrolyo., hi.'-"n-''
r-'Lgy
hoz, htlgy cgy n teljes crr_rbernck érel'ze rlragát' netrrcslrk a rllagán-, "r-',-
cle a
nyilvános.sz'f rábln is csclekcdnic kell, és hallatnia kcll .r hengjit.
An k
épp gy nctll vonulhatnak vissz;r a ktjzélcti világb l, rl,int ahogyan a férfi-
aknak scrrl lcnnc sz.abad kil pnitik a privát világb l.
l)e allli ta rrregírtam l Bticslicsrjb Csipker zsileának utols(> fcjeze tének
szar'ait, k'rpc.solatba keri.iltcnl ol;'en n kkel, akiknck jciformán
sct.trtl.ti
lchct sÚgiiii sitlcs.lrt'a, h<-,gy szcrrl l,t'cs cl,'lntésc-k,'l lt,.,zz-,lrleli, ho5y lt<ttil,.
irérllcly clilcnlrlláját k rlllgLrk olc1jáli. nreg. El vannak nyoll]V|1, li,.lat,,k
koz-é vennak sz'orítva, és .szcnvcclnck, mégis lllegvan bcnn|ik
az erkolcsi
képcss g, l rctllÓny és saját értékc.ssgtiknek a tuc]lta. Láttanl f nyt a
nlene ktilttáborokban, a bortonokb en' a7' ingycnkonyhákc>n sz-<)rnyrj
nyoI'tlorban Úl n k szetuébcn, és Iuintha ez a [é.ny az.t strgallta volna,
hogy ,.az' crllbcri lélek nagyclbb annál a szabedságnál, amelylt adhatunk
egyr-násnak, vagy ar'nclyt l llregfoszthatjuk egynrást.'' Talán ezck
an k
valar-rli rrl clon cr sebbek azoknál, akiknek sokkal tobb lchet
séguk van
arra, hogy ,,rrle gval sítsák onn'ragukat,'' és ez az er aszoliclaritásb
l vagy
koz s rorr nclnriikb l fakad. I-gy n rezheti a.z,t, hogy ri cgy scnki,
hogy sc'lsctlr fogja sokra vinni, clc akkor is: ,,a Illi torténetiink az. Jn tcjrré-
netct't-t is''' Aki nragáéví tesz.i cz.t a tijrt nctet, az olyan
cgyeclillílltl here-
lotllra tc.sz sz.crt, aIlrcllyel át tucl l pni :rz- elnyor-rráson és a l<orláttlk<ln'
269
 Ez a felisn-rerés is rr-reger sítettc azt a hitcrr-ret, hogy sok vallási tratlÍ
ci , annak ellenérc, hogy nyilvánval szerepct jírsz-ik a n k clnyonl;is.i
barr, cgyírttal olyan osszecartozásc alakít ki, és olyan profeciktrs víz'iíltt.lr
elénk, lr-r-rely er t edhat a n knek' S rni tobb, a n k er t nycrhetnck rlr,r A szerz r l
gukb l, s abb l, hogy hitilkben rátalálnak n v reikre. Ezt én trlaglnr r'
tapasztaltatrr abb l az osszetartozásb l és er b l, rlelyet n j kozals'..
gekb l t-trerítettel-t-t. Megrettenterl, de ugyanakkor csodáltarll i.s ll' i'lsl.
szetartoz-ást létrchoz val szín tlen korr.ilm nyeket, de a n k ktizi,tri \l,r,l,rtlt-tll Kolbenschlag társadalomfiloz fusként, hat konyv szerz jeként
rokonság egyetelllcs. Mi torténik, ha az izrae|i és a paleszcin, az inc1ií'r c' l'lll('lt: e ni psz.ichikai fejl déssel és a társadalrni ner-t-r problenrarikájával
a koz p-arllerikai, az indonéz és a japán, a nyugar-cur pai és a d l-afrili,ri, l, 'lll.tllitlz , kulcrirakritikai és koztigyeket rint rrrrjvci révénszereztc hír-
az isz|án, a buddhista, a zsid , a keresztény' a hindu és a n-rexiktii n,ll,. r t't. llls konyvét, a B c:s c:s k Csipher zsikának círn t, ot nyelvrc f<;r-
'r,
ossz'c lnek' és elnrcsélik egynrásnak a rrraguk torcénetét?olyasrli, errrit,r ,llr,'ttíl< lc; harrrladik konyvéértpedig megkapta a ,,Tcst, szellen'r, l lck''
nrexik i Sylvia Marcos ,'perlnancns forraclalonlnak'' hív. Ez' az, enlili,,r l rtrrtttct st. Az USA szátrlta.lan helyén, Eur pában' D l-Arrrerikáblln, Jl-
elszínjuk magunkat arra, hogy fáradhatatlanul n-runkálkoc1ni fogLrrlli |,rrrl,,lt-t s Ausz'tráliában járt már el ad kénr. Emellett a west Virgini:i
valat-niért' arrlit talín soser-r-r érhctiink el teljescn, Ús rernéltink, noha.scttt- |:'tt'tcttl Iigészségtigyi Szolgálatának klinikai pszichol gusa, psz'ichiátcr-
rr-ri okunk a renrényre. Vagyok, llert a,.rrri torténetÍink az én t rt rlt.- l, rrr lilinikai docens, valarrrint a n tudorrlányok adjunktusa. Hárollr ér'en
t.'-,-'.'' í]. ll1ert
''a
n k torténete a rli torténettink,'' van ren'rény arra, h,,gy l, rt'szItil vczette a ny.trgar-virginiai n k életénekváItozását vizsgál kut:r-
aj v rnáskéntalakul. r, ,( \( )Portot.
B
cs cs k Csipker zsikátutl,'
l:z' olyan kérc{ést vct fel, arr-rcly t rlrllegy a |'.ls doktorítusát irodalorr-rb I szcrez.te a Notre Dar-r-re Egyetctrlcn
prerlisszáin. A kérd s ncnl a7., hogy a n knek _ vxgy akír a férfiaknali'- |'l'}-llrn, a rrrásoclikat a klinikai pszichol gia rertjletén a Fielding Int z'ct-
megvan-c az erkolcsi képességiik minclehhez, hanct-n az,hogy az erllbcri- l', rr l992-ben. Az 197O-es években az ar-rlcrikai tanulrrrányok és a n tuc'lo-
ség elérheti-e az erk lcsi érctts gct. A feministík jov képe kcll cn bef,,- rrrtttyc;k tanára volt a Notre Dan-re Egyetcnlen és a chicag i Loyola Lgyc-
gad s eléggérneg nert alkuv ahhoz' hogy lelki.séget és irányt acljon r, rrlcrl. Viselkedéspszichol giai rnunkájáért rnegkapta aTorvényszéki or-
neki.jnk. De ez az ére ctség ner'r-r val sulhat l1lcg anélktjl' anri a konyvncli r,,sLlttl Atrlerikai Tanácsának diplornáját.
talán a gfontosabb gondolata - ncvezetesen a ,,r rllépés"és az ontransz.-
le Áilarlok képvisel ház íban jogl tanács_
l\z. 198O-as években az Egyesiilt
cendencia - és az ontudat folyar'rratos alakítása nélktil: tanulnunk kell r'|,'liÚnt és elernz ként dolgozott, az ernberi jogok helyzecét vizsgálta
hibáinkb l, irányt kcll változtatnunk' rr-reg kell bocsátanunk, és továbbrl l','zÚP-Amerikában. 1983_1987 vezet oktat a Voodstocki Teol gi.ri
serr szabad az er szak eszkozelhez. folyamodnunk. l',,zpontban, a Georgetown E'gyetenr kutatointézetébcn.Ó az els n ,
Szívcsen várotll az. olvas t cZ ut bbi kérdések végiggondolására a ki)- ,l,it i)ktrnlenikus tagnak kineveztek országos Katedrális kozosség bc.
verkez kon1wernbcn' arrlely Lost in the Land of oz (,,Ekévedve Óz bi- |,'|,'rllcg l'L New York-i Hitkozi és Test{.ileti Felel sség Kozpont igazgat -
rodalrllában'') cÍrrrrlcI jelenik rrrcg a Herper Ec Row Kiad gonclozásábln. t rrr,icsának, valarrrint egyházíápoiási szolgálat tanácsad testuletének tagjr.
('i alapította a ,,N k Nerr-rzetkozi Elektronikus Egyetemét'', rrrclynek
|')'/(l tjte kilencven országban vannak tanáral és diákjai. Maclonna
l'','||lcrlschlag konferenciákon sz lt-sz l arr l, nrilyen lehet ségek rcjle-

',,'li 'rz.
írj korrlrr-runikáci s cechnol giákban a n k szárnár:l.

270 271