A Szovjet modell

Ing. Dudás Tamás, PhD.

Miért Szovjet modellnek nevezzük?
 

Miért nem szocializmus? Miért nem tervgazdaság?
Tervezés a kapitalista gazdasági rendszerekben is létezik  A tervek szinte soha sehol sem teljesültek

A Szovjetunióban épült ki először a gazdasági modell és a Szovjetunió hatalmi rendszere tartotta össze az egész modellt

Elméleti háttér

18. század vége – utópista szocializmus Karl Marx – A Tőke című művében be akarta mutatni a kapitalista rendszer visszásságait Marx munkássága nem csak szocialista közgazdászokat folyásolt be, a keynesiánus gazdasági elméletek is ebből a forrásból merítenek

A Szovjet modell szerkezete

A modell a maga korában a kivülállók számára megismerhetetlen volt (titkolódzás és propaganda) Állami tulajdon és bürokratikus koordináció Kornai – politikai jellemzők
Politikai vezéreltség (a párt vezető szerepe)  Ideologikus küldetéstudat  Nagyhatalmi politika

A Szovjet modell szerkezete

Kornai – a modell gazdasági jellemzői
  

Erőforrások központosítása Nem piaci újraelosztás Allokációs döntések politikai szintű meghozatala

Nincs kapcsolat gazdasági növekedés és jólét között Rendszeres és gyakran szándékolt statisztikai tévedések A kutatás és fejlesztés eredményei nem jutnak el a hadiiparból a civil szektorokba

Hogyan működött a rendszer?

  

A gazdaságot a kommunista vezetés irányította, melynek csúcsszerve a politbüro volt A gazdasági szereplők (vállalatok, háztartások, önkormányzatok…) nem rendelkeznek érzékelhető vagyonnal Központi szintű gazdasági tervezés (Központi tervhivatal) Ösztönzés – AVH illetve pénzügyi ösztönzők A pénz alárendelt szerepe

Mises és Hayek - kritika

Ludwig von Mises már az elmúlt század 20. éveiben megfogalmazta a szovjet rendszer kritikáját Szerinte a tőkejavak piaci allokációjának kikapcsolása beláthatatlan következményekkel jár és nincs mód optimális elosztásra – ezért egy ilyen rendszer szerinte nem tud fönnmaradni F. A. von Hayek pontosította a kritikát – ilyen rendszer fönntartható, de csak terrorisztikus eszközökkel. Az egyenlősítő ideológia ára az egyéni szabadság föladása A diktatórikus módszerek nem túlkapások

A modell működésének következményei

Az idő múlásával a nemzetgazdaság hatékonysága gyorsan csökken Fokozatosan elkezdődik a GDP-ben nem kimutatható vagyonelemek felélése A rendszer a belső tartalékok felélése után külső finanszírozásra volt utalva (több 100 milliárd USD külföldi adósság + a Szovjetunió plussz bevételre tett szert az olajválságok

A modell működésének következményei

Gazdasági lemaradás a „nyugattal” szemben Lassul az innováció sebessége (innovációellenesség) a termékek életciklusa túlságosan hosszú Minél kevésbé fejlett volt egy ország, annál kevésbé volt káros a szovjet modell működése

A rendszer összeomlása

Válságok egymásra torlódása
A belső tartalékok felélése/eladósodottság  Növekvő fegyverkezési hajsza (Reagan)  Az olajárak összeomlása a (80-as évek közepén)

Gorbacsov reformjai enyhítették a rendszer, de a nagyobb szabadság a rendszer gyors és teljes

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful