A német klasszika

A 17-18. században nem volt egységes Németország, hanem fejedelemségek voltak. Ez a széttag
ltság az oka annak, hogy a felvilágosodás és a klasszicizmus késõn, a romantika viszont ham
r jelentkezett. Mégis a filozófia fénykor volt. Jelentõs alkotók Kant, és Hegel. Hegel szer
nt ellentétek harcából épül a világ, és megalkotta a hégeli dialecticát. Vinckelman a görög
tosságát hangsúlyozta, míg Lessing megalkotta a drámaelméletét. Herder is jelentõs személy
z õ nevéhez fûzõdik a mondás: A költészet az emberek nyelve , ezen kívül a herderi jóslat,
a magyarok kihalnak, ha nem rendelkeznek önálló irodalommal és nyelvvel.
A 17. század végén elindult a Sturm und Drang (Vihar és elõretörés) nevû mozgalom, mely egy
volt. Tétele szerint az ésszerûség a szabályok nem más, mint rendnek ábrázolt behódoltság.
ejezni az érzelmeket. Ösztönös zseni az, aki nem fogad el kötöttségeket.
Schiller és Goethe alkotta meg a klasszikát.
Johann Wolfgang Goethe
(1749-1832)
Frankfurtban született 1749-ben. A lipcsei majd a strassburgi egyetemen tanult jog
ot. Strassburgban találkozott a fiatal Goethe Herderr-el, s bár a Sturm und Drang fo
rrása a felvilágosodás, a természet nevében lázadt a társadalmi konvenciók és a zsarnokság
rder szerint ezek a régi költõk úgy költenek, mint a nép, logikán túli összefüggésekben. Go
en Wetzlarba ment, és itteni élményeibõl épült az a levélregénye, mely világhírûvé tette, a
edései. 1786-ban Itáliába ment, és mûvészete határozottan a Klasszicizmus felé fordult. 179
Weimarban kezdõdött barátsága Friedrich Schillerrel, és baráti ösztönzésre Goethe 1976-ban
zte a Wilhelm Meister tanulóévei címû mûvét. Újra elõvette a Faustot is, melynek elsõ része
, második része pedig 1832-ben jelent meg.
Goethe minden szerette, még fia is meghalt elõtte, aztán 1832-ben, karosszékében ülve érte
l a vég.
Faust
Goethe legnagyobb mûve a Faust, mely kétrészes drámai költemény, a romantika terméke, s ben
elmosódnak a líra és a dráma mûnemi határai.
A fõszereplõ Doktor Faustus valóságos történelmi személy, a 15-16. században élt. Tudós, va
s, és vásári mutatványos volt. Az ég és föld titkait kívánta kifürkészni, az élet örömeit a
Céljai elérése érdekében szövetségre lépett az ördöggel s ezért szörnyen megbûnhõdött, kár
Goethe a mondákban is szereplõ Faust tudásvágyát erõsíti fel, az õ Faustját is csillapíthat
vágy jellemzi. A mû a kiábrándult fõhõs monológjával kezdõdik, miszerint végigtanult már mi
tud semmit, nincs vagyona, hatalma, pénze. Az élet legrejtettebb titkait akarta kil
esni, de a föld szellemének felidézésével sem elégíthette ki tudásvágyát, ezért kétségbeesé
lenni. Ajkához emeli a méreggel teli kelyhet, mikor megszólalnak a húsvéti harangok, és gye
ekkori emlékei visszatartják az öngyilkosságtól. Tanítványával, Wagnerrel elvegyül az ünnep
ahol mögé szegõdik egy fekete uszkár. Faust dolgozószobájában a kutya Mefisztóvá változik.
jánlja neki, hogy teljesíti minden kívánságát, és szolgálja az életben, ha a túlvilágon a l
et. Faust vérével megpecsételi a szerzõdést, ezzel belemegy az alkuba, de csak ha Mefisztó
alóban boldoggá tudja tenni. Ezért azt mondja neki, ha olyan idilli lenne a pillanat,
hogy Faust azt akarná, sose legyen vége, akkor vegye el az életét Mefisztó. Faust nem hisz
e pillanat eljövetelében. Az elsõ részben Margit, a fiatal és szép polgárlány tragédiája a
t elcsábítja, de a házasság nem lehet Faust végsõ boldogsága. Margit anyja, a tõle kapott á
tól hal meg, s ezért halálra ítélik. Faust megmenthetné, de Margit bûnhõdni akar, és meghal
ik rész kezdetén a közéletbe lép be Faust, vágyai azonban nem teljesednek be. Hellász földj
zi õt Mefisztó, ahol elnyeri Heléna szerelmét. Nászukból csodás kisfiú születik, Euphorion,
veti magát egy szikláról, mert repülni szeretne, de lezuhan és meghal. Heléna követi a túlv
Faust visszatér a jelenbe, megmenti a császárt, aki ezért a tengerpart mocsaras vidékét nek
ajándékozza. Faust hatalmas munkába kezd, és szorgos munkálkodása közben éri utol az öregk
megrokkantan, és vakon is elbûvölõ a jövõlátomása, s azt kívánja, bár sosem érne véget a ne
. Ekkor az alku értelmében Mefisztó szolgáival el akarja venni Faust életét, de egy angyals
reg száll le, és megmentik. Goethe megváltja Faustját, rászedi az ördögöt, és nem engedi el
A Faust tehát nem végzõdik tragikusan, Faust végül is a közösségért végzett alkotómunkában
értelmét. Faust az örök ember megtestesítõje, aki soha nincs megelégedve önmagával. Goet
maga sem olyan, mint a monda ördöge, hisz akaratlanul is Faust segítõje lesz. Mefisztó ma
ga is tisztában van ezzel, mikor Faustnak azt válaszolja arra, hogy kicsoda is õ valójában
: Az erõ része, mely örökké rosszra tör, s örökké jót mível. A tagadás szelleme az embert