Biomechanika (zárthelyi dolgozat kérdései)

1. Definiálja a biomechanikát!
A biofizika egyik ága, elő rendszerek szerkezetét és működését vizsgálja. Az élőlények mechanikai
tulajdonságaival és azok élettani szerepével foglalkozó tudományág.
2. Definiálja a külső biomechanikát!
Külső szemlélő által észlelhető módon a testeknek az erő hatására a térben és időben történő helyzet
és helyváltoztatását vizsgálja.
3. Definiálja a belső biomechanikát!
A szervezetben lezajló mozgásokat, a mozgások megszerveződésének ideg-izom koordinációját, a
mozgásmintázatok kialakulását, energetikáját vizsgálja.
4. Definiálja a statikát!
Szilárdságtan. Rendszerek vizsgálata állandó sebesség vagy nyugalom esetén: a=0.
5. Definiálja a dinamikát!
Rendszerek vizsgálata mozgás közben a gyorsulás figyelembevételével: a≠0.
6. Definiálja a kinematikát!
A mozgások leírásával foglalkozik: a távolság és idő jellemzőivel. A mozgások okával (erők) nem
foglalkozik.
7. Definiálja a kinetikát!
A mozgások okaival foglalkozó tudomány: az erők hatásának tanulmányozása.
8. Mutassa be a kinematikát és kinetikát a humán biomechanika esetén!
Kineziológia: emberi mozgások leírása (kinematika és kinetika)
Kinematika: Az adott izomaktivitás hatására létrejövő mozgás leírása.
Kinetika: A mozgás optimális kivitelezéséhez szükséges izomaktivitás leírása.
9. Definiálja a mechanikai és az anatómiai referencia (viszonyítási) rendszert!

10. Definiálja a helyvektort!

Egy koordináta rendszerben az origóból egy adott P pontba mutató vektor.
11. Csoportosítsa a mozgás típusait különböző szempontok alapján!
Állandó sebességű mozgás(a=0), Gyorsuló (lassuló) mozgás (a≠0), Általános (komplex mozgás)
Lineáris mozgás, Síkbeli mozgás, Térbeli mozgás
12. Definiálja a transzverzális és forgó mozgást!
Haladó (transzverzális) mozgás: A test minden pontja ugyanúgy (párhuzamos eltolással) mozog.
(repülőgépen alvó ember)
Egyenes vonalú (felugrás)
Görbevonalú (távolugrás)
Forgó mozgás: A test egy adott (a vonatkoztatási rendszerhez képest nyugalomban lévő) tengely körül
forog.
13. Definiálja a pályát!
Amelyen a test mozog, befutott szakasza az út.
14. Definiálja az utat!
A pálya befutott szakasza.
15. Definiálja az elmozdulást!
Végpont és a kiinduló pont közötti távolság. Vektormennyiség (nagyság és irány).
16. Definiálja a relatív szöget!
Testszegmentumok egymáshoz viszonyított helyzete.
17. Definiálja az abszolút szöget!
Testszegmentumoknak a koordináta tengelyhez viszonyított helyzete.
18. Adja meg definícióval a testszegmentumok modellezési lehetőségeit!
Hanavan módszer:
Dempster módszer:
19. Definiálja a tömeget, erőt, inerciát, térfogatot, sűrűséget, feszültséget!
Tömeg (m - kg): a testben lévő anyag mennyisége
Erő (F - N): a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz (nagyság,
irány, támadáspont)
Inercia: sebességgel, mozgás megváltozásával szembeni ellenállás - tehetetlenség
Térfogat ( V – m3): a test által elfoglalt tér
Sűrűség (r – g/ m3): egységnyi térfogat tömege
𝐹
Feszültség (𝜎 – N/𝑚2 ): egységnyi felületre jutó erő 𝜎=
𝐴
20. Hasonlítsa össze a Hanavan és Dempster modellt!
Hanavan: Mértani testekkel közelít - egy dimenziós méréssel egyes szegmentumok meghatározása
(végtagokat tudja pontosan meghatározni)
Dempster: hasonlító szegmentumokkal (biomechanikai tengelyek távolsága)
(A különbözô testrészekre – azokat külön-külön testként felfogva – meghatározzuk a tömegközéppontokat, és a
testrészekbôl összerakott szervezet tömegközéppontját ezekbôl határozzuk meg. A módszer lehetôséget ad arra is,
hogy az egyedi alkati sajátosságokat (elhízási típusok, végtaghiányok) is figyelembe vegyük)

21. Adja meg a Dempster modell szerint a törzs súlypontját!

22. Adja meg a Dempster modell szerint a comb súlypontját!
23. Adja meg a Dempster modell szerint a lábszár súlypontját!
24. Képlettel definiálja a különbséget a tömeg és súly valamint a sűrűség és térfogatot
között!
Tömeg (m – kg)
Súly (mg – N) 𝒎𝒈 = 𝒎 ∙ 𝒈
Térfogat ( V – m3): a test által elfoglalt tér
𝒎
Sűrűség (𝜌 – g/ m3): egységnyi térfogat tömege 𝝆=
𝑽
25. Definiálja a közegellenállást és adja meg befolyásoló tényezőit!
Kölcsönhatás a test és a közeg között, ellentétes irányú.
Befolyásoló tényezők: Alak, Terület, Közegsűrűség, Sebesség (négyzetes)
26. Sorolja fel a belső erőket!
Csillószőrös, ostoros mozgás
Ameoboid mozgás (kémiai ingerek)
Izommozgás (forgatónyomaték)
27. Sorolja fel a maximális izomerőt befolyásolja tényezőket!
Életkor, Nem, Oldalkülönbség, Ízülethelyzete, Motiváció, Edzettség
28. Írja fel Newton I. törvényét!
Tehetetlenségi törvény. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgását mindaddig, amíg a külső erő nem kényszeríti mozgási állapotának megváltoztatására.
29. Írja fel Newton II. törvényét!
Dinamika alaptörvénye. A testre ható erő (F) egyenesen arányos az általa létrehozott gyorsulással (a),
az arányossági tényező a test tömege (m). F=m*a
30. Írja fel Newton III. törvényét!
Hatás-ellenhatás törvénye. Ha egy testre egy másik test erőhatást fejt ki, akkor ezzel egyidejűleg mindig
fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő.
31. Definiálja a nyomatékot!
Erő szorozva az erőkarral. ⃗⃗⃗⃗⃗
𝑀𝑜 = 𝑘 ∙ 𝐹
32. Definiálja az igénybevételeket és adja meg típusait!
Normál erő (húzó és nyomó erő)
Nyíró erő
Hajlítónyomaték
Csavarónyomaték
33. Adja meg az emberi test anatómiai felosztását!
fej
nyak
törzs (mellkas, has, medence)
végtagok (felső, alsó)
alsó végtag (nem láb): comb, lábszár, láb
felső végtag (néha kar): felkar, alkar, kéz
34. Sorolja fel a csontvázrendszer funkcióit!
szervezet szilárd váza
létfontosságú szervek védelme
üregbe zárja a vöröscsontvelőt (vérképzés)
35. Adja meg a csontok osztályozását!
Csöves csont (hosszú vagy rövid)
Lapos csont
Köbös/szabálytalan csont
Labyrinthus/légtartalmú csont
36. Adja meg az ízületek osztályozását!
Folytonos összeköttetéses: porcos, csontos, kötőszövetes
Megszakított összeköttetéses
37. Adja meg a valódi (megszakított) ízületek részeit!
Ízületi fej: mértani idomhoz hasonló
Ízületi árok: fej benyomata
Ízfelszínek: porccal borított felszín (különböző alakú)
Ízületi tok (külső rostos réteg, belső synovialis hártya, ami az ízületi folyadékot termeli)
Ízületi szalag = ligamentum: rugalmas kötőszövet (stabilitás + izmok tónusa)
Ízületi nedv = synovia: olajoz
38. Mechanikai (Alaki) szempontból osztályozza a valódi (megszakított) ízületeket!
Gömb
Henger
Csúszó-gördülő
Ellipszoid vagy tojás
Nyereg
39. Definiálja az izmot és adja meg fajtáit!
Az izom a mozgás aktív szerve.
Harántcsíkolt: rövid, de erős erőkifejtésre képes (az összes aktív mozgásban résztvevő izmunk)
Sima: hosszan, de gyengébb erőkifejtésre képes (erek fala, belső szervek fala)
Szív: hosszan és erős erőkifejtésre képes
40. Definiálja az anyagtörvényt!
Az erő-elmozdulás vagy feszültség-alakváltozás közötti lineáris vagy nem-lineáris kapcsolatot írja le.
(szilárdságtan 2. egyenlete)
41. Definiálja az alakváltozást, a szilárdságot, a kezdeti rugalmassági modulust!
Alakváltozás (egységnyi hosszra jutó hosszváltozás)
𝜎 =E*𝜀
42. Sorolja fel az in vitro vizsgáló módszereket típusuk szerint!
Típusa: Húzás (izmok, szalagok, ritkán csontok)
Nyomás (csontok)
Hajlítás (húzás)
Egyéb (pld. Ízületi hajlítás)
43. Adja meg az in vitro vizsgálatok célját, módját, típusát!
Célja: Szövetek (szalagok, izmok, csontok és egyéb) szilárdsági és alakváltozási jellemzőinek és azok
közötti kapcsolat vizsgálása
Módja: Statikus (szilárdság)
Dinamikus (szilárdság, ismétlés szám, adott ismétlés szám utáni szilárdság)
Típusa: Húzás (izmok, szalagok, ritkán csontok)
Nyomás (csontok)
Hajlítás (húzás)
Egyéb (pld. Ízületi hajlítás)
44. Hogyan befolyásolja a humán anyagok szilárdsági jellemzőit a hűtve, fagyasztva,
etil-alkoholban történő tárolás!
Hűtés: 5 óráig nincs lényeges változás
Fagyasztás: 100 napig nincs lényeges változás
Etil-alkohol: dehidratáció, szerkezeti változások, nyomószilárdság csökkenés, hajlítószilárdság és
merevség növekedés, függ a m%-tól, tárolási időtől
45. Rajzolja fel a csont  diagramját normál és immobilizált állapotban!

46. Rajzolja fel a csont és fém  diagramját!

47. Rajzolja fel a corticalis és szivacsos csont  diagramját!

48. Adja meg a rostos porc szerepét!
Ízületi felszínek pontos illeszkedése
Csontfelszínek egymáson való elcsúszását szabályozzák
Ízületi felszínek nedvesítése
Egyenletes teherelosztás
Ütközések tompítása
49. Rajzolja fel a rostos porc  diagramját!

50. Rajzolja fel az ín és szalag  diagramját!

51. Sorolja fel a radiológiai vizsgálatok célját!

Egyes elváltozások detektálása (törések, arthrosis foka – Kellgren-Lawrence skála);
Beépített protézisek helyzetének meghatározása
Kijelölt csontok (szegmentumok), pontok térbeli helyzetének a meghatározása a mozgás jellegzetes
pontjain (végpontok)
Ízületek relatív szögeinek meghatározása (tengelyek által bezárt szög)
52. Adja meg a markeralapú RSA lépéseit!
Markerek (0.8, 1 mm átmérőjű tantalum golyó) elhelyezése
Röntgenfelvételek készítése mérőkeret vagy mérőlap alkalmazásával
A markerek azonosítása és koordinátáinak meghatározása a röntgen-felvételeken
A markerek térbeli koordinátáinak számítása
Az implantátum migrációjának számítása
53. Adja meg a modellalapú RSA lépéseit!
A modell összeállítása
A beépített implantátum kontúrjának felvétele röntgen-készülékkel
A beépített implantátum kontúrjának kiszámítása digitális úton
A nem átfedő terület meghatározása
54. Adja meg az RSA használati körét!
Implantátumok migrációjának követése
Protézisek térbeli mozgása korai és a késői lazulások
Polietilénbetétek kopásának ellenőrzése
Protézis geometriájának különbözőségéből adódó lazulási tendenciák megállapítása
Cementezési technikák, különböző csontcementek összehasonlítása
Keresztszalag rekonstrukciók hosszútávú eredményességének követése
Térd anterior-posterior stabilitása
Térd rotációjának ellenőrzése
 Bokaízület stabilitásának ellenőrzése
Felső és alsó ugróízületek mozgásának ellenőrzése
Gerinc mozgásának ellenőrzése
55. Ismertesse a hosszméréshez használt eszközöket!
Kalipperek, Mérőszalagok
56. Definiálja az elemi mozgást!
Egy ízület adott irányban végzett mozgatása és a végrehajtó izmok térben és időben való egymást
követő aktiválása genetikailag meghatározott.
57. Definiálja az összetett mozgást!
Elemi mozgásmintákból épül fel, az aktiválási sorrend mozgástanulás során alakul ki.
58. Definiálja a mozgáskészletet!
Elemi és összetett mozgásminták összessége, tanulással bővíthető.
59. Definiálja az izom egyensúlyi hosszát!
Az izom feszülése nulla.
60. Definiálja az izom feszített hosszát!
Az izom hossza a legnagyobb aktív feszüléskor.
61. Definiálja az izom nyugalmi hosszát!
Az a hosszúság, amiből a legnagyobb aktív feszülés érhető el.
62. Definiálja a testtartást!
Az egész test vagy egyes testrészek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megtartása.
63. Definiálja a helyzetváltoztatást!
A test egyes részeinek egymáshoz viszonyított helyzete megváltozik. (súlypont mozgása minimális)
64. Definiálja a helyváltoztatást!
A test súlypontja nagymértékben elmozdul a globális koordináta rendszerben, azaz az egész testnek a
tér valamely pontjához viszonyított helyváltoztatása történik.
65. Adja meg a járás fő szakaszait!

jobb láb jobb láb

láb
támaszfázi
támaszfázis láb fázis
lendítő
s fázis

kettős támas
támasz egylá
egyláb támas
támasz kettős támas
támasz gyorsít lassít
z b z z ó ó

első
els második
másodi
ő
gördülé
gördülés kgördülés
gördülé
s s

sarok
saro teljes
telje saro
sarok lábujj
lábuj középső saro
sarok
kütés
üté stalp
tal k
felemelé
felemelés j
felemelé
felemelés kütés
üté
s p s s s
66. Definiálja a lépést!
Az egyik végtag sarok-ütésétől a másik végtag sarokütéséig tart.
67. Definiálja a lépésciklust!
A végtag teljes mozgásperiódusa, azaz a végtag sarokütésétől a következő sarok-ütéséig tart.
szakaszai: Támaszfázis (támaszkodási fázis)
Lendítő fázis (lengési fázis)
68. Adja meg, hogy a kettős támaszfázis melyik másik járásfázissal azonos hosszúságú!
egyláb támaszfázis
69. Sorolja fel a járás során mérhető távolság-idő paramétereket!
Lépéshossz
Lépésciklus hossz
Lépésszélesség
Lépésciklus szélesség
Szakaszok időbeni hossza
70. Sorolja fel a járás során mérhető szögjellegű paramétereket!
Boka, térd, csípő különböző síkokban mérhető szögei (vetített szögek)
Testszegmentumokat jellemző vektorok egymással bezárt szögei (relatív szög)
Egyes szegmentumoknak a globális vagy a szegmentumhoz rögzített lokális koordináta-rendszer
tengelyeivel bezárt szöge (Euler szögek) (abszolút szögek)
71. Sorolja fel a járás során mérhető alakváltozás jellegű paramétereket!
Egyensúly megtartása
Két oldal közötti koordináció
Járás ritmusának megtartása (közel azonos ismétlés) - járás szabályossága
72. Sorolja fel a vizsgáló módszereket a vizsgálat módja szerint!
In vitro vizsgálatok (halott szöveteken történő vizsgálat)
In vivo vizsgálatok (élő embereken történő vizsgálatok)
73. Sorolja fel a vizsgáló módszereket a vizsgálat típusa szerint!
Statikus
Dinamikus
74. Ismertesse a fényképezés használati körét!
Testhelyzetek tanulmányozása
Egyensúlyi állapotok meghatározása
Állapotrögzítés
Dokumentálás
75. Ismertesse az optikai-alapú mozgásvizsgáló rendszereknél használható marker
típusokat!
Érzékelő-alapú (marker-alapú): érzékelőket helyeznek a vizsgált pontokra, ami az automatikus
feldolgozást lehetővé teszi: Fényt visszaverő érzékelők (passzív markerek)
Fényt kibocsátó érzékelők (aktív markerek)
76. Sorolja fel az elektromágnes-alapú mozgásvizsgáló rendszerek eszközeit!
Adatgyűjtő egység Speciális elemek: jelölő keret
Érzékelő jelölő ceruza
Nagy hatótávolságú adó
Közepes hatótávolságú adó
77. Osztályozza az ultrahang-alapú mozgásvizsgáló rendszereket!
Egyedi érzékelős mérési módszer
Egymérőfejes ultrahang-alapú mérési módszer (mérőhármasokat használ)