Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

Szövjog vizsgakérdések kidolgozva

1. A szövetkezet gazdasági lényege, másoktól eltérése, gazdasági indoka
- A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a
célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és
demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák.
- A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az
igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a
szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai
értékeiben és a másokért való törődésben.
- A szövetkezet abban különbözik egyéb kereskedelmi szervezetektől, hogy fő
célkitűzése a tagok szolgálata. A szövetkezet specifikus ismérve az is, hogy a helyi
közösség valamennyi tagjának megsegítését célul tűzte ki, mégpedig a számukra
nyújtott előnyökkel. Ez közösség formáló sajátosság. A szolidaritás értéke mentén
került előtérbe. Ezenkívül más piaci szereplőkhöz képest eltérő működési alapelveik
vannak, kiemelendő a demokratikus felépítés és ellenőrzés az elért nyereség tagok közti
speciális felosztása. Ez a szövetkezet gazdasági lényege.
- Üzem-kiegészítés elve: szövetkezet a tagok javára működik, nincs elkülönült célja a tagi
gazdaságoktól, azokat autonómiájuk megtartása mellett összefogja, vagyis „közös
üzemben” egyesíti  szövetkezeti tagok gazdaságának tevékenysége a szövetkezet
gazdaságának tevékenységével egybefonódik.
- A szövetkezet gazdasági tevékenysége körében azokban a résztevékenységekben segíti
a tagi gazdaságok előmenetelét, amely résztevékenységeket egyénileg a tagi
gazdaságok képtelenek lennének ellátni.
- A szövetkezet működési körét tekintve csak olyan lehet, amely a tag gazdaságát olyan
gazdasági funkcióval egészíti ki, amely a tag gazdaságában is folytatható lenne abban
az esetben, ha ott ugyanolyan gazdaságosan meg lehetne szervezni.
- A visszatérítés a vásárlás arányában és a korlátozott tőkekamat elvei is a szövetkezet
gazdasági lényegét jelenítik meg + a 2 elv egymás reflexét képezi
o Kuncz Ödön: a korlátozott tőkekamat elvénél megállapíthat, h az osztalék
korlátozásáról van szó, kamatot uais a szövetkezet uaúgy nem biztosíthat tagjai
számára a betétek után, mint ahogyan a rt. sem tehet ilyen kikötést érvényesen
o Nagy Ferenc 1904-ben elkészített szövetkezeti tv-javaslata mintaértékű
szabályozásnak tekinthető, amely szintén tartalmazta a korlátozott tőkekamat
elvét
o Az osztalék általában korlátozott mértékű. Görögország, Hollandia és
Luxemburg kivételt képeznek az osztalékfizetés alól

2. SZNSZ alapelvei és ez hogyan jut érvényre az EU rendeletben

A szövetkezeti alapelvek a szövetkezeti értékek gyakorlatba történő átültetésének vezérfonalát
jelentik.
- 1. Alapelv: Önkéntes és nyitott tagság
o A szövetkezetek önkéntes szervezetek, melyek nyitva állnak – nemi, társadalmi,
faji, politikai, vagy vallási megkülönböztetés nélkül – mindenki számára, akinek
hasznára lehetnek szolgáltatásai, és aki elfogadja a tagsággal járó felelősséget.
- 2. Alapelv: Demokratikus tagi ellenőrzés
o A szövetkezetek a tagok által ellenőrzött demokratikus szervezetek, a tagok
tevékenyen részt vesznek a vezetés és a döntéshozás folyamatában. Férfiak és
1
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

nők választott képviselőként, a tagságnak felelősek. Az elsődleges

szövetkezetekben a tagok egyenlő szavazati jogokat élveznek ( egy tag-egy
szavazat) és a más szinten működő szövetkezetek is demokratikusan
szerveződnek.
- 3. Alapelv: A tagok gazdasági részvétele
o A tagok igazságosan járulnak hozzá a szövetkezetük vagyonához és azt
demokratikusan ellenőrzik. Rendszerint a szövetkezet tőkéjének legalább egy
része a szövetkezet közös tulajdonát képezi. A tagság feltételeként előírt
nagyságú jegyzett tőke után – ha erre egyáltalán sor kerül – a tagok általában
korlátozott mértékű ellenszolgáltatásban részesülnek. A többletet az alábbi célok
bármelyikére fordítják:
 szövetkezetük fejlesztésére, lehetőség szerint tartalék-alapok
képzésével, aminek legalább egy része oszthatatlan;
 a tagok részesedésére, a szövetkezettel bonyolított közreműködésük
arányában;
 és más, a tagság által jóváhagyott tevékenységekre.
- 4. Alapelv: Autonómia és függetlenség
o A szövetkezetek a tagok által ellenőrzött autonóm, önfenntartó szervezetek.
Amennyiben megállapodást kötnek más szervezetekkel, beleértve a Kormány
hatáskörébe tartozókat is, vagy külső tőkeforrásokat használnak fel: mindezt
csak olyan feltételek mellet tehetik, hogy egyidejűleg biztosítják a demokratikus
tagi ellenőrzését és a szövetkezeti autonómia fenntartását.
- 5. Alapelv: Oktatás, képzés és tájékoztatás
o A szövetkezetek olyan oktatást és képzést nyújtanak tagjaiknak, választott
képviselőiknek, vezetőiknek, valamint alkalmazottaiknak, aminek alapján azok
hatékonyan hozzájárulhatnak szövetkezetük fejlesztéséhez. A szövetkezetek
tájékoztatják a nyilvánosságot, különösképpen a fiatalokat és a
közvéleményalakítókat a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről.
- 6. Alapelv: Szövetkezetek közötti együttműködés
o A szövetkezetek helyi, nemzeti, területi és nemzetközi együttműködés révén
szolgálják a leghatásosabban tagságukat és erősítik a szövetkezeti mozgalmat.
- 7. Alapelv: Közösségi felelősség
o A szövetkezetek tagjaik által elfogadott elvek alapján közösségük folyamatos és
tartós fejlődésének a fenntartásán munkálkodnak.
Az SZNSZ alapelvek az EU rendeletben
- A rendelet fő jellemvonása, hogy a nemzetközi és európai szövetkezeti szabályozás
alapjait képező dokumentumokban foglaltakat általában véve jeleníti meg.
- Érvényre juttatja az SZNSZ 95-ben a Manchester-i kongresszuson meghatározott
alapelveit, szövetkezeti értékeket, tartalmában elfogadva az SZNSZ által meghatározott
szövetkezeti fogalmat.
- Az SZNSZ Állásfoglalása szerint a szövetkezeti értékek gyakorlati alkalmazásának
zsinórmértéke a nemzetközi szövetkezeti alapelvek. Jelentőségük, hogy a társas
vállalkozások közül az minősül valódi szövetkezetnek, amely szövetkezet alapítása és
működése során elfogadja ezen alapelveket.
3. Tagsági jogviszony, kizárás
A szövetkezetek tagsági jogviszonnyal kapcsolatos szabályait a Ptk. határozza meg.
- A tagsági jogviszony létrejötte

2
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

o (1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem

alapján, tagfelvétellel keletkezik.
o (2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell
a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni
hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi
kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
o (3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére
meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi
kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
o (4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni
hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti
részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
- Tagnyilvántartás
o A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és
lakcímét vagy - nem természetes személy tag esetén - székhelyét, a tag által
teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony
keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagnyilvántartást bárki
megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
- A tag alapvető jogai
o (1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az
általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos
jogok illetik meg.
o (2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet
nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell
felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség
személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél
kisebb mértékben határozza meg.
- Pótbefizetés
o (1) Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet
veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni
hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők
pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja
meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát.
o (2) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére
vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása
után kerülhet sor.
o (3) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének
elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- A tagsági jogviszony megszűnése: A tagsági jogviszony megszűnik, ha
o a) a tag a szövetkezetből kilép;
o b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az
alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem
teljesítette;
o c) a tag meghal vagy megszűnik;
o d) a bíróság a tagot kizárja;
o e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül
megszűnik.
- A tag kilépése
o A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési
szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak

3
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

kell eltelnie; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi

rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.
- A tag kizárása
o (1) A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete
alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben
való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
o (2) A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag
legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az
érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
o (3) A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának
meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell
megindítani.
o (4) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős
döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos
érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem
érinti.
o (5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem
módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a
szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód
nélküli megszűnéséről.
- Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor
o (1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni
hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt
keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal
csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére
nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő
három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró
alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.
o (2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet
használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági
viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott
vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az (1) bekezdés
szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy
elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet
ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony
megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve
tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

4. A 2006. évi X. törvényben a szociális szövetkezet fogalma és speciális szabályai a tagsági

jogviszonyra
A szociális szövetkezet fogalma
- A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára
munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon
történő elősegítése.
- A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló
megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
- A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.
A szociális szövetkezet tagsági jogviszonya

4
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi

önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása
(a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív
tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.
- Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó
közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést
nem vállaló tagja.
- A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem
haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.
- A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet
tagjának tagsági jogviszonya megszűnik, ha e tag közhasznú jogállása megszűnik.
- A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet
tagja a közhasznú jogállásának megszűnéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a
szociális szövetkezet vezető tisztségviselőjét.
- A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem
végezhet munkát.
- Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
o a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja
nyilvántart, vagy
o b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

5. Személyes közreműködést nem vállaló tagok jogállása, száma

- A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja
meg a taglétszám negyedét.
- A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni
hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig
szolgáltatni.
- Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes
személy tagja.
- Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó
közhasznú jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést
nem vállaló tagja.
- Agrárgazdasági szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjai számának
megállapításakor a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint öregségi
nyugdíjasnak minősülő tagokat figyelmen kívül kell hagyni. Az agrárgazdasági
szövetkezet bejegyzésekor a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell a vezető
tisztségviselő nyilatkozatát a személyes közreműködést nem vállaló nyugdíjas tagok
megjelöléséről.
- A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló
természetes személy tagja.

6. A jótékonyságra szánt alap szabályai a Ptk.-ban

(wtf??? ilyen fogalom nincs a Ptk.-ban, csak közösségi alap – ha valaki tudja, javítson ki pls!)
A Ptk. rendelkezik a közösségi alap szabályairól
- A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése
céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.

5
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése

esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály
rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.
- A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a
tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

7. A közgyűlés fogalma és megtartása

A közgyűlés szabályairól a Ptk. rendelkezik.
A közgyűlés fogalma
- A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve, mely a tagok összességéből áll.
- A közgyűlés hatáskörébe tartozik
o a) az alapszabály módosítása;
o b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak
megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
o c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
o d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése,
valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés
meghozatala;
o e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés
meghozatala;
o f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő
átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés
meghozatala;
o g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség
jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
o h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási
eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
o i) a pótbefizetés elrendelése.
A közgyűlés megtartása
- A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály ennél ritkább
ülésezést előíró rendelkezése semmis.
- A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza
o küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő
utalást; és
o határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az
eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
- A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak -
kérelmére - köteles felvilágosítást adni.
- A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell
tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell
benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés
időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.
- A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az
okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal
érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül
valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

8. A pótbefizetés összege
A pótbefizetés szabályait a Ptk. határozza meg + egyes szövetkezetekre vonatkozó speciális
szabályok vannak a szövetkezeti törvényben.

6
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének

fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk
arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy
a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni
hozzájárulásának harminc százalékát.
- A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell
fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor.
- A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- Az iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosíthatja fel a közgyűlést arra, hogy a
szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő.
- A nem tag tulajdonos a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő
tartozásainak fedezése érdekében pótbefizetésre nem kötelezhető.
- Biztosító szövetkezet vagy viszontbiztosító szövetkezet esetében a pótbefizetés mértéke
- az alapszabály erre vonatkozó rendelkezése szerint - a tag vagyoni hozzájárulásának
száz százalékáig terjedhet.

9. A szövetkezet létesítő okiratának elnevezése

A szövetkezet létesítő okiratáról a Ptk. rendelkezik.
- A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy
alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a
jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg.  tehát a
létesítő okirat neve a szövetkezetek esetében alapító okirat vagy alapszabály.
- A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő
viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során
a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
o DE: A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben
foglaltaktól, ha
 a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
 b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok
kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek
törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
- A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági
nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a
nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg.
- A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi
személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre
jön létre.

10. A szövetkezet átalakulása

- A szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról,
valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala a közgyűlés
hatáskörébe tartozik, és az összes tag legalább 2/3 szavazatával döntenek róla.
- Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább tíz százaléka vagy az
igazgatóság kezdeményezheti.
- Az átalakulás, egyesülés, szétválás során a szövetkezettől megváló tag a tagsági
jogviszony megszűnésekor őt megillető járandóság erejéig ötéves jogvesztő határidőn
belül köteles helytállni a szövetkezetnek a tagsági jogviszony megszűnése előtt
keletkezett és a létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért.

7
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.

- A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható.

11. Az iskolaszövetkezet és a foglalkoztatási szövetkezet

Az iskolaszövetkezet
- Az iskolaszövetkezet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti
középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával (a továbbiakban
együtt: nevelési-oktatási intézmény) tanulói jogviszonyban álló tanulók, továbbá a
nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott felsőoktatási
intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára lehetőséget biztosít a
munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére.
- Az iskolaszövetkezetnek a nevében viselnie kell az „iskolaszövetkezet” megnevezést.
- Az iskolaszövetkezet tevékenységének összhangban kell állnia a nevelési-oktatási
intézmény, a felsőoktatási intézmény pedagógiai és képzési célkitűzéseivel, az nem
veszélyeztetheti a nevelési-oktatási, a felsőoktatási intézmény működését, a nevelési-
oktatási, a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat.
A foglalkoztatási szövetkezet: ez a szociális szövetkezet
- A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára
munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon
történő elősegítése.
- A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló
megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
- A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

12. SCE és jogi személy tagok

SCE-nek lehet jogi személy tagja, mert SCE a következők szerint alapítható:
- legalább öt – legalább két tagállamban lakóhellyel rendelkező – természetes személy
által,
- legalább öt – legalább két különböző tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve ezek
joga alá tartozó – természetes személy, illetve a Szerződés 48. cikkének második
bekezdése szerinti társaság vagy más, egy tagállam joga alapján alapit́ ott, a köz- jog
vagy a magánjog hatálya alá tartozó szervezet által,
- a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti – lega- lább két különböző
tagállam joga alá tartozó társaságok, továbbá más, egy tagállam joga alapján alapit́ ott,
a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó szervezetek által,
- egy tagállam joga szerint alapit́ ott olyan szövetkezetek egye- sülésével, amelyek
alapszabály szerinti székhelye és központi ügyvezetése a Közösségen belül van,
amennyiben közülük leg- alább kettő más tagállam joga alá tartozik,
- egy tagállam joga szerint alapított olyan szövetkezet átalaku- lásával, amelynek
alapszabály szerinti székhelye és központi ügyvezetése a Közösségen belül van,
amennyiben legalább két éve működik egy másik tagállam joga alá tartozó létesítménye
vagy leányvállalata.
- olyan jogalany is, amelynek központi ügyvezetése a Közösségen kívül van, feltéve hogy
az adott jogalany egy tagállam joga alap- ján jött létre, az alapszabály szerinti székhelye
az adott tagállam- ban van, és valós és folyamatos kapcsolatba áll a tagállam gazda-
ságával.

8
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

13. A szövetkezet fogalma a Ptk.-ban és az európai szövetkezetekről szóló rendeletben

(összehasonlítás)
EU rendelet:
- szövetkezetek elsősorban magánszemélyek vagy jogi személyek olyan csoportjai,
amelyeknek egyes működési alapelvei eltérnek az egyéb gazdasági szereplők működési
alapelveitől. Ezek tartalmazzák a demokratikus felépit́ és és ellenőrzés alapelveit,
valamint a működéssel elért nettó nyereség méltányos alapon történő felosztását.
Európai szövetkezetekről szóló rendeletben a demokratikus tagi ellenőrzés
- alapelv: az ellenőrzés a tagokat egyenlő mértékben illeti meg, megengedett azonban a
súlyozott szavazás az egyes tagoknak az SCE tevékenységéhez való hozzájárulá- sának
tükröződése érdekében

14. A szövetkezet jogi természetének lényege

- A szövetkezetnek speciális személyegyesítő jelleget felmutató jogi természete van.
- A szövetkezet nem csak társas vállalkozás, hanem társ.pol-i, szociológiai
meghatározottsága is erőteljes. A vagyonképzésre von szabályok egy lényeges eleme az
üzletrész jogutódjaként kezelhető részjegy, ám jogi természete alakult, jelképessé vált.
Az üzletrészhez tapadó jogok formálisnak minősültek.

15. Az SZNSZ kodifikációs tevékenysége

- A nk-i szövetkezeti elvek általános jellemzéséről
o megjelenítik azokat az értékeket és elvi tételeket, amelyeket a Rochdale-i
szövetkezetei alapítók alapszabályukban és a szöv. működése során különböző
dokumentumaikban megfogalmaztak
o az elveknek időtől és tértől független és változatlan felsorolása nem létezik
o 1895- Londoni székhellyel angol és francia kezdeményezésre SzNSZ
(Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége) megalakult
- Az SzNSz által folytatott tevékenységről általában
o nk-i viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű szervezet+ szakértelem, amely
760 millió szövetkezeti tagot képvisel
o meghatározott időszakokban kongresszusokat tart-> lényegében a nk-i
szövetkezeti szabályozás áttekintését és az áttekintést követően annak a
továbbfejlesztését segítik elő
o kezdeti időszakban az SzNSz azzal számolt, hogy Anglia-fogyasztási szöv.,
Németo.+ OMM területén-hitelszövetkezetek, Dánia- mezőgazdasági
agrárszövetkezetek, Fro.- a munka- és lakásszövetkezetek alapítása volt
számottevő és eredményessége kiemelkedő
o ezek alapján megállapította a főbb szöv. csoportokat: fogyasztási, szolgáltató,
lakás-és hitelszövetkezetek, amelyek jelentős alkalmazotti kört foglalkoztattak;
beszerző-értékesítő szöv.; ipari és földművesszöv., amelyek közös munkahelyet
teremtettek, továbbá bérmunkahelyeket létesítettek
o mezőgazdaság területén működő szövetkezetek tagjainak a képviselete igen
jelentős, a képviselet egészét tekintve 17%, uacsak jelentős a pénzforgalmi
szövetkezetek tagjainak képviselete, 10% // európai térség szövetkezetei 37%-
ot képviselnek

9
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

16. Demokratikus tagi ellenőrzés az EU rendeletben

- az SzNSz rögzíti, h a szöv-ek demokratikus szervezetek. Ennek a minősítésnek két indoka
van: egyrészt, mert a tagok ellenőrzik, másrészt azért is, mert lényegéből adódóan a tagok
maguk is aktívan részt vesznek a szöv. tevékenységében-y a tagok aktív részvétele alapvető
eleme az alapelvnek + a részvételük fontos a szöv. vezetésében és a döntéshozatal valamennyi
fázisában
- férfiak és nők választott képviselőként, a tagságnak felelősek
- az elsődleges szövetkezetekben a tagok egyenlő szavazati jogokat élveznek (egy tag –
egy szavazat), vezetőiket maguk közül választják, a szövetkezet működését maguk ellenőrzik
- a más szinten működő szövetkezetek is demokratikusan szerveződnek
mindenkinek egy szavazata van + Bármely tag részére, aki ilyen kéréssel fordul a közgyűléshez,
biztosítani kell, hogy a irányító vagy ügyviteli szervtől tájékoztatást kapjon az SCE olyan
kérdésből eredő ügyeiről, amelyekről a 61. cikk (1) bekezdése szerint a közgyűlés határozhat.
(tájlkoztatáshoz való jog) + tagok választják az igazgatóság, felügyelőbizottság tagjait

17. Agrárgazdasági szövetkezet szabályai

- Az agrárgazdasági szövetkezet a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari
ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő
tevékenységként
o a) tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára - azok elsődleges
agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához - szolgáltatásokat
nyújt, vagy tevékenységet folytat, amelynek során
 aa) a termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a
termés közös értékesítését szervezi;
 ab) a termés tárolását, feldolgozását végzi;
 ac) a termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi
szolgáltatásokat nyújt;
o b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági földjét
hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.
- Az agrárgazdasági szövetkezetnek a nevében - az elsődleges tevékenységének
megfelelően - a „mezőgazdasági”, az „erdőgazdasági”, illetve az „élelmiszeripari”
kifejezést fel kell tüntetnie.
- Az agrárgazdasági szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell a tevékenységének
megkezdését szolgáló működési alap létrehozásáról és a működési alap
felhasználásának szabályairól.
- Az (1) bekezdés a) pontja szerinti agrárgazdasági szövetkezet a tagjával kötött
szerződéses jogviszonyban nem törekedhet nyereség elérésére.

18. Közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlés

A közgyűlés
- A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
- A közgyűlés hatáskörébe tartozik
o az alapszabály módosítása;
o a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak
megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
o a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
o a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése,
valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés
meghozatala;

10
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

o a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés

meghozatala;
o a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő
átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés
meghozatala;
o a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség
jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
o a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási
eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
o a pótbefizetés elrendelése.
A részközgyűlés
- Ha az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írja elő, a
részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az
alapszabályban kell megállapítani.
- A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a
részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.
- A részközgyűlések által meghozott határozatokat a tagokkal az összesítést követő
tizenöt napon belül közölni kell.
- A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A küldöttgyűlés
- Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldötteknek a taglétszámhoz
viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát az
alapszabályban kell megállapítani.
- Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldöttgyűlés küldötteit részközgyűlésenként
kell megválasztani.
- A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött tagja részt
vehet.
- A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés és a megismételt
küldöttgyűlés határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte
szükséges.

19. Befizetés, tagi hozzájárulás nem teljesítése a Ptk.-ban

A tagok vagyoni hozzájárulása
- Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós
elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes
közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe.
- Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni
hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes
közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a
nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.
- A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni
hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles
szolgáltatni.
- A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti
részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe
tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell
foglalni.
11
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása

- Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni
hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos
határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a
teljesítésre.
- A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem
teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági
jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni
hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

20. Közösségi alapból nyújtott hozzájárulás elszámolása

- A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése
céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.
- A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése
esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály
rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.
- A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a
tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

21. Vezető tisztségviselők és igazgatóság

A vezető tisztségviselő
- A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató
elnök.
- A szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. A szövetkezet jogi
személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.
- A jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehet
szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy
élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.
- A szövetkezet vezető tisztségviselője - a nyilvánosan működő részvénytársaság
részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő
olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan
gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő.
Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség
elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a
szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy
felügyelőbizottsági tag.
- A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei
kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége
körébe tartozó szerződéseket.
- Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott
kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy
éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.
Az igazgatóság
- A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el. Semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállását teszi lehetővé.
- Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, ha a szövetkezet ennél rövidebb
időtartamra jött létre, erre az időtartamra választja.
- Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.

12
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- Az igazgatóság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait

a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az alapszabály ennél
alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Az igazgatóság
üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság
ügyrendjét maga állapítja meg.
- Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket
jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság
hatáskörébe.
- Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési
döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
- Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről,
üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább háromhavonta a
felügyelőbizottság részére jelentést készíteni. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást
előíró rendelkezése semmis.
- Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett
igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.

22. A felügyelőbizottság határozatképessége

- A szövetkezet felügyelőbizottsága háromtagú. Semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi
lehetővé.
- A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb
időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól.
- A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
- A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van.
- A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.
- A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
- A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a
közgyűlésnek. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.

23. Szociális- és iskolaszövetkezet átalakulása

Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá. Az iskolaszövetkezet csak más
iskolaszövetkezettel egyesülhet.
Az iskolaszövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, nem iskolaszövetkezetként való
továbbműködéséről, jogutód nélküli megszűnéséről való döntéshez a nevelési-oktatási
intézmény illetve a felsőoktatási intézmény hozzájárulása szükséges.
A szociális szövetkezet ktf-vé alakulhat.

24. Foglalkoztatási szövetkezet fogalma

- A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára

munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon
történő elősegítése.
- A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló
megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
- A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

25. A szövetkezeti tagsági jogviszony létrejötte

13
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján,

tagfelvétellel keletkezik.
- A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a
szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni
hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben
annak tartalmát is meg kell határozni.
- A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére meghatározott
szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtása és
a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
- (4)62 A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni
hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését
vagy annak egy hányadát rá átruházza.
- A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét
vagy - nem természetes személy tag esetén - székhelyét, a tag által teljesített vagyoni
hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének
időpontját. A tagnyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.

26. A jogutód nélküli megszűnés

Jogi személy jogutód nélküli megszűnése
- A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
o határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
o megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel
bekövetkezett;
o a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
o az arra jogosult szerv megszünteti
- feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására
irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a
nyilvántartásból törli.
- A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt
vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok
gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi
személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
- A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való
részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített
tartozásaiért.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jogutód
nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől
számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a
nyilvántartó bíróságnál.

27. Taglétszám hét fő alá csökkenése

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jogutód
nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől
számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a
nyilvántartó bíróságnál.

28. A szövetkezet tagjainak hány százaléka kezdeményezhet státuszváltozást (aminek

következtében nem szövetkezetként működnek tovább)? A szövetkezet mivé változhat
(zrt., kft.)

14
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden

szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az
eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják
össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése
semmis.
- Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag
felének a szavazata szükséges.
- A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő
átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag
legalább kétharmadának szavazata szükséges.
- A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a
felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.

29. Tagság, határozathozatal

- A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a
taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi
személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell
hagyni.
- A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja
meg a taglétszám negyedét.
- A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt
százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem
haladhatja meg a tőke harmadát.
- Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
- Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden
szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az
eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják
össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése
semmis.
- Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag
felének a szavazata szükséges.
- A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő
átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag
legalább kétharmadának szavazata szükséges.
- A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a
felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt

30. SZNSZ szövetkezet definíciója

Az SZNSZ fogalma: a szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen
egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, kulturális szükségleteiket és
törekvéseiket közös tulajdonú demokratikusan irányított vállalat útján megvalósítsák.
Az SZNSZ álláspontja, hogy a szövetkezet abban különbözik egyéb kereskedelmi
szervezetektől, hogy fő célkitűzése a tagok szolgálata. Az SZNSZ szer. szövetkezet specifikus
ismérv az is, hogy a helyi közösség valamennyi tagjának megsegítését célul tűzte ki, mégpedig
a számukra nyújtott előnyökkel. Ez közösség formáló sajátosság. A szolidaritás értéke mentén
került előtérbe.

15
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

31. Szociális szövetkezet definíciója

- A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára
munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon
történő elősegítése.
- A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló
megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.
- A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

32. Hitel- és takarékszövetkezet

33. Tagi kölcsön

Ha a tag a szövetkezet részére kölcsönt nyújt, a tagi kölcsönről szóló szerződést közokiratba
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

34. Jegyzett tőkéből lekötött tartalék

A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának
értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó
saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a
veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését
követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró
alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.

35. Rendkívüli közgyűlés

- A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály ennél ritkább
ülésezést előíró rendelkezése semmis.
- A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza
o küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő
utalást; és
o határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az
eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
- A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak -
kérelmére - köteles felvilágosítást adni.
- A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell
tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell
benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés
időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.
- A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az
okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal
érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül
valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.

36. SZNSZ kongresszusok

- 1937-ben az SzNSz párizsi kongresszusán az elveket csoportosították. Egyes elveket
kötelezőnek, másokat fakultatívnak minősített a kongresszus. A kötelező elvel alapján dönthető
el, hogy valamely társulás szövetkezetnek minősül-e, vagy sem. A Rochdale-i elvek közül az
első négyet minősítette kötelező elvnek, a fennmaradó hármat fakultatívnak
- 1966-ban Bécsben tartott kongresszusa minőségi változást hozott az elvek
megfogalmazásánál érvényre juttatott szempontra figyelemmel.

16
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

37. Rochdale-i elvek

a) Az SzNSz által megfogalmazott elvek meghatározásáról
- 1930- Bécsben tartott kongresszus-> a Nemzetközi Szövetség központi választmányát
különleges, jogegységesítésre irányuló feladattal bízta meg-> kp-i választmánynak létre kellett
hoznia egy bizottságot, amelynek kettős feladata volt:
- értékelni kellett, h a Rochdale-i elvek az egyes európai országok szövetkezeti
szabályozásában miként érvényesültek,
- megfogalmazni felsorolásszerűen az érvényes és hatályos rendező elveket
- 1934-ben szeptember 4-7.-e között megtartott londoni kongresszuson a bizottság előterjesztette
jelentését= 10 elvet határozott meg:
- 7 ún. „felvett elv”:
 nyitott tagság
 demokratikus igazgatás
 visszatérítés a vásárlás arányában
 korlátozott tőkekamat
 politikai és vallási semlegesség
 készpénzre eladás
 a szövetkezeti továbbképzés előmozdítása
o 3 ún. „fel nem vett elv”:
 a nem tagoknak árusítás tilalma
 az önkéntes szövetkezés alapelve
 a piaci áron történő árusítás elve
b) A nyitott tagság elve
- az alapelvet az 1844-ben alapított szövetkezet alapszabálya a 13. pontjában alaptételként
rögzítette: az alapszabály 2 tag ajánlását és a vezetőség többségének jóváhagyását követelte meg
az új tagsági jv. érvényes létrehozásához
- a le nem zárt taglétszám az európai szövetkezeti szabályozásban a szövetkezet egyik lényeges
fogalmi elemének minősül
- 2006. évi X. törvény 7.§-a „A szövetkezet fogalma” címszó alatt a nyitott tagság elvét, továbbá
a változó tőke elvét a szövetkezet fogalmi elemeiként szabályozza
c) A demokratikus igazgatás elvéről
- kifejezésre juttatja a szövetkezet kettős célkitűzését, és rávilágít személyegyesítő jellegére is
- „az egy tag, egy szavazat elve” azt jelenti, hogy a szavazati jog független a vagyoni hozzájárulás
mértékétől
- a szavazati jog gyakorlására nézve egy korlátot fogalmaz meg a tv.: az a tag, aki az
alapszabályban meghatározott esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, az nem
gyakorolhatja a szavazati jogát. A lakásszövetkezetekre von. törvény ugyancsak ezt tartalmazza
- a német szabályozás részben áttörte az egy tag, egy szavazat elvét, mert bevezette a többes
szavazati jog intézményét. A szabályozás szerint egy tag max. 3 szavazattal rendelkezhet abban
az esetben, ha a szövetkezet tevékenységéhez a tagság általános közreműködéséhez képest
jelentősebb mértékben hozzájárul
d) A visszatérítés a vásárlás arányában és a korlátozott tőkekamat elveiről
- a szövetkezet gazdasági lényegét jeleníti meg + a 2 elv egymás reflexét képezi
- Kuncz Ödön: a korlátozott tőkekamat elvénél megállapíthat, h az osztalék korlátozásáról van
szó, kamatot uais a szövetkezet uaúgy nem biztosíthat tagjai számára a betétek után, mint
ahogyan a rt. sem tehet ilyen kikötést érvényesen
- Nagy Ferenc 1904-ben elkészített szövetkezeti tv-javaslata mintaértékű szabályozásnak
tekinthető, amely szintén tartalmazta a korlátozott tőkekamat elvét
- Az osztalék általában korlátozott mértékű. Görögország, Hollandia és Luxemburg kivételt
képeznek az osztalékfizetés alól
e) A politikai és vallási semlegesség elvéről
- az SzNSz képviselői meg kívánták akadályozni azt, hogy a szövetkezetek
politikai/pártfüggőkké váljanak. A szövetség azt tartotta helyesnek, ha semleges,
diszkriminációt semmilyen szempontból nem alkalmaz
- politikai semlegesség hiányában a szövetkezetek eredményessége kétségessé válhat

17
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

- Olaszo. azonban a hitbeli meggyőződés kifejezésére a szövetkezetek a „keresztény”

megkülönböztetést használták; Magyarországon 1899-ben szervezték meg a Keresztény
Szövetkezetek Központját, később ez a szervezet a „Hangya” csoporttal egyesült; Dániában
jelentős volt a protestáns egyház támogatása, mely jelentős mértékben hozzájárult a dán
szövetkezetek elterjedéséhez-> így az SzNSz a vallási semlegességet nem követelhette meg; a
francia lakásszövetkezeteket pl. a szocialista párt néhány képviselője megfelelőnek tekintette
arra, hogy ideológiájukat képviseljék; Belgiumban alapított szövetkezetek: a szociáldemokrácia
elveihez közel álló vörös szövetkezetek + klerikális szellemiségű fekete szövetkezetekre + a
liberális polgári értékek mentén szerveződő sárga szövetkezetekre + mindezektől külön álltak a
munkásszövetkezetek
f) A „készpénzre eladás” elvéről
- az angol alapszabály kifejezetten azt rögzítette, hogy a vásárlások során kizárólag készpénzzel
lehet fizetni, olya jelentős volt náluk ez a szabály, hogy azt, aki a szövetkezettől nem készpénzre
vásárolta meg az árut, vagy az, aki hitelbe adta el, büntetést kellett, hogy fizessen
g) „A szövetkezeti továbbképzés előmozdítása” elnevezésű elvről
- az üzleti előmenetel biztosítása mellett azt is megjelölték, hogy az alapító számára a szövetkezet
nevelő jellegű feladatokat is betöltsön, kulturális igényeiket megfelelő színvonalon biztosítsa
- a mindenkori felesleg felosztását a szöv. akként szabályozta, hogy a felesleg 2,5 %-át nevelési
és kulturális célzatú tevékenységekre különítette el-> különös tekintettel az angol
szövetkezetekre
h) „A nem tagoknak árusítás” tilalmáról szóló elv
- több ország tekintetében vitékat váltott ki-> ilyen oprszág volt Mo. és Németo. is. A
szövetkezetelmélet képviselői közül voltak olyanok, akik szerint a szöv.-ek csoportjai közül
azok a fogyasztási szöv.-ek minősíthetők valódi szöv.-nek, amelyek csak a tagjaik számára
árusítanak. A megengedő szemléletű elemzések azonban azt tartalmazták, hogy a szöv.
eredményességére figyelemmel nem zárható ki az, h nem tagoknak is árusítson. A francia
szabályozás igen szigorú, a nem tagokkal folytatott üzletek esetében pl. a mezőgazdasági szöv.-
ek az egyébként fennálló adókedvezményeiket elveszítik
i) Az önkéntes szövetkezés alapelvéről
- összekötik a nyitott tagság elvével
- az államhatalom részéről a tagok belépése nem kényszeríthető ki
- az eu-i szöv-i szabályozások erre az elvre támaszkodnak, alkotmányjogi alapokat is figyelembe
véve
j) „A piaci áron történő árusítás” elvéről
- a bizottság álláspontja szerint több előnyt is jelentett- egyrészről kikapcsolta a kiskereskedők
elleni versenyt, másrészt lehetővé tette azt, hogy csak a tagok részesüljenek vásárlási
visszatérítés formájában a szövetkezésből származó előnyökből

38. Személyes közreműködés

A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet
alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes
közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a
tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az alapszabály
azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a
nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.
Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy
tagja.
Szociális szövetkezetnek - az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú
jogállású szervezet tag kivételével - nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

18
Szövetkezeti jog – kidolgozott kérdések, 2017., Sz. V.

39. Olasz, görög, portugál szabályozás

 Alk.-ra építkező szabályozás (olasz szabályozás hasonló) /Réti szerint ez a szabályozás klafa/
 Az osztalék általában korlátozott mértékű. Görögország, Hollandia és Luxemburg kivételt
képeznek az osztalékfizetés alól
 A szoc. gazdaság fogalmát az Eu hivatalosan elismerte, miként más országok is, fr., spanyol,
belgium, anglia, svéd, portugália, ír.
 Európában a szervezetek: spanyol&finn munkásszövetkezet, svéd szövetkezet által
működtetett bölcsődék, olasz szoc. szövetkezet, portugál jóléti szövetkezet, fr. szoc.
szövetkezett, szoc. célú belga egyesületek, japán munkás szövetkezet&a mváll.i
résztulajdonosi program eredményeként létrejött MRP társaságokat. Mo-on, Eu-ban, az USA-
ban is a szoc. gazdaság szervezetei közé soroljuk.

40. Biztosító szövetkezet

A biztosító szövetkezet az engedélyezett biztosítási ágon és ágazaton belül a biztosítási
tevékenységet teljeskörűen végezheti, továbbá az engedélyezett biztosítási ágazatokban
viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet az erre vonatkozó külön engedély nélkül.
A viszontbiztosító szövetkezet életviszontbiztosítási, nem-életviszontbiztosítási vagy mindkét
viszontbiztosítási tevékenységet az erre vonatkozó engedély birtokában teljeskörűen
végezheti.
Biztosító szövetkezetet és viszontbiztosító szövetkezetet legalább tíz tag alapíthat.

19