Az emberi emlékezet

BME- 2008/2009; Tavaszi félév

Albu Mónika
malbu&cogsci.bme.hu
KKognití
o g n itívívTTudomá
Kognit u d o m á náyinyi
Tudom B u d a p e s ti M ű s z a ki é s
KTanszé
ö z p o nétk
Tansz G a z d a s á g tu d o m á n yi E g ye te m
Miről (volt) lesz szó?

Bevezetés

Tanulás

Felejtés

Szemantikus és epizodikus emlékezet

Explicit és implicit emlékezet

Önéletrajzi emlékezet

Prospektív emlékezet

Hangulat és emlékezet

Amnézia

A végrehajtó rendszer és munkamemória

Emlékezeti képességek fejlesztése Felejtés
Klasszikus emlékezetkutatási kérdések

Miért felejtünk?

Az emléknyomok elhalványulnak (Pl. Ebbinghaus, 1880; Jenkins

& Dallenbach, 1942)

A hasonló elemek interferenciája megakadályozza a felidézést:

betolakodó hibák (pl. McGeoch, 1942; Irwin & Melton, 1944).

A korábbi felidézési folyamatok során gátlás alákerülnek bizonyos

emlékek (Bjork, 1989; Anderson,2001)
Emlékezés és idő összefüggése

Ebbinghaus, 1885
Felejtés és idő összefüggése

Ebbinghaus, 1885
Mi következik ebből?
Szeriális pozíció hatások

-Primáció: a lista első szavainak

a felidézése a legjobb (mivel
ismételgetés révén átkerültek a
HTM-be)

-Recencia: az utolsó szavak

felidézése is jó (még a MM-ban
vannak)
A jelenség szintjén…
Egy hétköznapi emlékezeti kérdőív

Elfelejti, hogy hová tesz bizonyos tárgyakat. Nem találja a tárgyakat a lakásban.

Nem ismer fel olyan helyeket, ahol állítólag már sokszor járt.

Nehezen tudja követni egy tévében látott film történetét.

Elfelejtkezik róla, ha napi rutinjában bizonyos részletek megváltoznak, például más
helyen tart valamit, mint korábban, vagy más időpontban kell csinálnia valamit.
Véletlenül a régi rutin szerint cselekszik.

Ellenőriznie kell, hogy megtett-e valamit, amit meg akart tenni.

Elfelejtette, hogy egy esemény mikor történt, például tegnap vagy a múlt héten.

Teljesen elfelejt magával vinni bizonyos dolgokat, vagy esetleg később még eszébe jut,
és vissza kell mennie ezekért.

Elfelejt valamit, amit előző nap vagy néhány nappal korábban mondtak Önnek, esetleg
másoknak kell erre emlékeztetni Önt.

Elkezd olvasni egy könyvet vagy egy újságcikket, és nem veszi észre, hogy azt már
korábban olvasta.

Beszélgetés közben elkalandozik lényegtelen vagy nem odatartozó dolgok felé.

Sunderland, Harris és Baddeley, 1983 (részlet)

Daniel Schacter csoportosí
csoportosítása a felejté
felejtés
jelensé
jelenségeirő
geiről

Múlandóság
Pusztán az idő múlásával. Szép lassan a legtöbb dolgot
elfelejtjük. (Ha a kódolás nem elégséges, a konszolidáció
sem, és a felidézés ritka)

Szórakozottság
Hová tettem a szemüvegem (kódolás hiánya miatt)
Elfelejtek feladni egy csekket (hívóinger hiánya miatt -
prospektív emlékezet)

Blokkolás
Tudom, hogy láttam már, de nem jut eszembe a neve

Schacter, 2001
Eltérő anyagok és felejtési görbe
Osztálytársak

Bahrick, Bahrick és Wittlinger, 1975

Eltérő anyagok és felejtési görbe
Nyelvek

recognition

comprehension

recall

Bahrick, 1984
 Eltérő anyagok és felejtési görbe
Motoros készségek

Kardiopulmonális újraélesztés készségének felejtése

Megfelelő pontot elért kiképzettek százaléka

technika teljesítmény teljes pontszám diagnózis

80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
3 6 12 24 36

hónapok Glendon és McKenna, 1985

 Eltérő anyagok és felejtési görbe
Önéletrajzi emlékek
Önéletrajzi naplófeljegyzések elfelejtésének valószínűsége az eltelt idő és
a korábbi gyakorlások számának függvényében.
1. gyakorlás 2. gyakorlás
3. gyakorlás 4. vagy későbbi gyakorlás

70%

60%

50%
A felejtés aránya

40%
30%

20%

10%

0%
0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 6
A feljegyzés életkora évben Linton, 1975
Magyarázatok…
Ahogy magyarázni próbálták…

„A korábbi képzeteket egyre jobban elnyomják és

eltakarják a későbbiek.” (Mai interferencia elmélet)

„A fennálló képzetek változásokon mennek keresztül,
amelyek egyre jobban és jobban megváltoztatják eredeti
jellegüket.” (Ma: nyomelhalványulási hipotézis)

Az emlék „darabokra hullik szét, és az egyes elemek
elvesznek, mintsem, hogy egy általános elhalványulás
menne végbe”. (1967-ben Bower az emléknyomok
többkomponensű elméletének nevezi)

Idézetek Ebbinghaus-tól, 1885

Mai elméletek

Nyomelhalványulás

Interferencia

Konszolidációs zavar

Előhívási zavar

(Elfojtás)
1. Nyomelhalványulás vagy interferencia?

Nehéz ellenőrizni: Hogyan lehet csak az idő

hatását mérni?

Minami és Dallenbach, 1946: csótányok jobban
felejtenek, ha időközben csinálnak is valamit,
mint ha csak mozdulatlanul léteznek. Ezek szerint
az idő önmagában nem elég a „jó” felejtéshez.
Felejtés csak nyomelhalványulás?
Mi van a túloldalán?
Felejtés csak nyomelhalványulás?
Mi van a túloldalán?
2. Konszolidációs hipotézis

Ribot (1892) retrográd

amnéziában a kevésbé
konszolidált emlékek vesznek el.

Thorndike (1914): The law of

disuse: a gyakorlás erősíti az
emléknyomot a használat nélkül
eltelt idő gyengíti.
Müller és Pilzecker (1900) konszolidációs
elmélete

A tanulás csak megkezdi

az emléknyom kiépítését:
további perszeveráció
szükséges.

Retroaktív interferencia: A
közbeiktatott feladat
megzavarja a
konszolidációt.
Donald Hebb (1949) konszolidációs
elmélete

Hebb kettős nyom elmélete(1949) :

spekulatív neurológiai elmélet

reverberáció és konszolidáció
(permanens szinaptikus változás).
 Az alvás szerepe a konszolidációban

Jenkins és Dallenbach, 1924:
szerintük alvás alatt nincs
interferencia. Ezért jobb az
alvással töltött késleltetési
periódus utáni felidézés.

Ha mindkét feltételben este
tanulnak, akkor az alvás hatása
lecsökken. (van Ormer, 1932)

A délutáni alvásnál nincs ilyen
hatás. (Hockey, Davies és
Gray, 1972)

Ekstrand, 1972: Az alvás
szerepe interferencia kiiktatása
helyett a konszolidációban
keresendő.
 3. Interferenciahatás

Interferenciahatás:
hasonlóemlékek
versengenek egymással az
előhívás során. Minél
hasonlóbbak, annál
nagyobb az
interferenciahatás

Retroaktív interferencia :
az új emlékek akadályozza
a régi emléke előhívását

Proaktív interferencia: régi
emlékek akadályozzák az
új információk elsajátítását
 Interferencia elméletek – retroaktív interferencia

Retroaktív interferencia: Az új anyag
tanulása zavarja a korábbi felidézését.

McGeoch és MacDonald, 1931, lent: Minél
jobban hasonlít a közbeiktatott anyag az
eredetileg tanult anyaghoz, annál nagyobb
volt a felejtés.

Slamecka, 1960, jobbra: A felidézést a
tanulás mélysége és a közbeiktatott próbák
száma is befolyásolja

Próbák átlagos
Átlagos felidézés az 1.
Közbeiktatott feladat mennyisége az első
próbában
tökéletes ismétlésig

Pihenés 4,5 4,58

3 jegyű szám megtanulása 3,68 4,42
Értelmetlen szótagok megtanulása 2,58 4,42
Össze nem függő melléknevek megtanulása 2,17 5,17
Antonimák megtanulása 1,83 6,67
Szinonímák megtanulása 1,25 7,33
Megint tanúvallomások

Münsterberger, 1908: Szemtanúk vallomása az utólagos kérdezések
interferáló hatása miatt zavarosak, szétesnek.

Loftus, 1977: Mennyivel haladt az autó, amikor…
 „egymásnak csapódtak” (az átlagos válasz: 40,8 Mph),
 „meglökték egymást” (38,1 Mph),
 „összeütköztek” (34 Mph),
 „érintkeztek” (31,8 Mph)

Bekerian és Bowers, 1983: Sugalmazó kérdések torzíthatják a
felidézést, de ha időrendben kérdezik végig az eseményeket, akkor a
torzítási hatások nem jelennek meg.
Interferencia elméletek – proaktív interferencia

Proaktív interferencia: A korábbi anyagokra való

emlékezés rontja az új anyag elsajátítását.
Interferencia a valóságban

Underwood és Postman, 1960: Az elmélet

feltételezéseivel szemben NEM felejtjük el gyorsabban a
gyakoribb szavakat, és a felejtés mértéke értelmetlen
anyagoknál nem függ a betűk adott nyelvbéli
gyakoriságától.

Amit nem csak az interferencia elmélet magyaráz
nehezen:
 Miért nem függ a felejtés az elsajátított anyag típusától?
 Pontosabban: Miért van az, hogy ezek befolyásolják a tanulás
mértékét, de a felejtését nem?
Mitől is függ a felejtés?
Egy diányi kitérő

Underwood, 1964: Sok tanulmányt tekint át, és

nem talál összefüggést a tanulás mértéke és a
felejtés között.

Slamecka és McElree, 1983: Az egységnyi idő
alatt elfelejtett tételek átlagos mennyisége nem
függ a tanulás mértékétől.

Baddeley és Nimmo-Smith (publikálatlan):
anatómia vizsgateljesítménytől független az
egységnyi idő alatt elfelejtett tételek száma.
 4. Előhívási zavar – hívóinger-függő felejtés

Tulving és Psotka, 1971: A retroaktív

interferencia eltűnik, ha megfelelő hívóingereket
adunk.
100%
90%
80%
70%
Felidézés

60% kategóriák
50% szavak
40% szavak/kategóriák
30%
20%
10%
0%
0 1 2 3 4 5
Közbeiktatott listák száma
Az előhívás egyéb befolyásolói

Kontextusfüggő emlékezet
Godden és Baddeley, 1975,
jobbra

Állapotfüggőség
Goodwin és munkatársai,
1969: Alkohol és emlékezet
Hangulatfüggőség (Hangulat
és emlékezet témaköre)
Emlékezés és felejtés

Amikor nem működik

Amnézia Hipermnézia
Egészséges, adaptív
működés

Mnemotechnika Lethotechnika
Ami segíthet
…és ha még többet szeretnétek tudni…

D.L. Schacter (2002): Az emlékezet hét bűne

D.L. Schacter (1998): Emlékeink nyomában

A. Baddeley (2001): Az emberi emlékezet

… és természetesen az előadások anyaga