Gnatológia beugró kérdések, 2012

1. Artikulátor definíciója.- Az artikulátorok olyan ízületi résszel ellátott mechanikai

berendezések, amelyben a felső, illetve alsó fogakról, illetve állcsontokról készített
gipszminta megfelelő helyzetben rögzíthető, és több-kevesebb pontossággal képes modellezni
az állkapocshelyzeteket, illetve állkapocsmozgásokat.
2. Okkludor definíciója.- Olyan fogtechnikai eszköz, amelynek feladata az alsó és felső
állcsontról készített gipszminta meghatározott helyzetben való rögzítése. Csak egy helyzet,
legtöbbször IKP rögzítésére alkalmas.
3. Rágópálya vezető definíciója.- A rágópálya-vezető készülékek a fogvezetés szimulálására
készült berendezések, így elsősorban a horizontális síkban történő elmozdulásokat utánozzák,
függőleges irányban csak az elülső és oldalsó túlharapás mértékének megfelelő elmozdulások
történhetnek.
4. Arcon típusú artikulátor definíciója.- Arcon (articulator condylare) csoportba azok az
artikulátorok tartoznak, amelyekben a humán állkapocsízület felépítését követve a
mandibuláris rögzítő részhez csatlakozik a fejecset modellező szferikus elem, míg az ízvápát
modellező rész, azaz a vezető felszín a maxilláris rögzítő elemhez csatlakozik.
5. Non-arcon típusú artikulátor definíciója.- A non-arcon típusú artikulátorokban a fejecset
jelképező elem a felső rögzítő részhez csatlakozik, általában egy horizontális tengely két
végén található gömb formájában, míg az ízvápának az alsó rögzítő részen kialakított,
rendszerint rés alakú nyílás felel meg.
6. Rágósík/Okklúziós sík definíciója.- Rágósík: másként okklúziós sík, az incision
inferiuson és a két alsó leghátsó őrlőfog diszto-bukkális csücskén átfektetett sík.
7. Incision inferius definíciója.- Incision inferius: másként szimfizispont, vagy alsó
metszőfogpont, a bal alsó középső metszőfog élének meziális sarka.
8. Pantográf definíciója.- A fogorvosi értelemben az állkapocs mozgáspályáinak egy vagy
több síkban történő grafikus megjelenítésére alkalmas, az arcívekre emlékeztető felépítésű
berendezéseket nevezzük pantográfnak és a használatuk során készített rajzolatot pedig
pantogramnak.
9. Frankfurti horizontális sík definíciója.- Frankfurti horizontális sík: a bal orbitale és a
kétoldali porion által meghatározott vízszintes sík. A fej egyik legfontosabb vonatkoztatási
síkja, miszerint egyenes fejtartás alkalmával a fej Frankfurti síkja párhuzamos a föld
vízszintes síkjával.
10. Camper sík definíciója.- Camper-sík: a kétoldali tragion és a subnasale pontok által
meghatározott sík, amely párhuzamos a rágósíkkal, ezért a fogak elvesztése után annak
meghatározására használják.
11. Interkuszpidáció definíciója.- Interkuszpidációnak nevezzük azt az érintkezést, amit egy
csücsök hoz létre az antagonista fogakon lévő árokban vagy a záróléceken
12. Okklúziós egység definíciója.- Az interkuszpidáció során, az alsó középső metsző és a
felső utolsó nagyőrlő kivételével, minden fog két másik antagonista foggal érintkezik. Azt a
három fogat, amelyik az adott csoportos érintkezésben részt vesz, okklúziós egységnek
nevezzük.
13. Rágófelszín definíciója.- A fogívben egymás mellett elhelyezkedő fogak rágófelszínének
összessége alkotja a fogív rágófelszínét, amely az adott fogaknak megfelelően minden
irányból többszörösen megtört, helikoidálisan csavarodó, patkó alakú, néhány
négyzetcentiméter nagyságú felület.
14. Spee görbe definíciója.- A fogsor szagittális irányú, lefelé domború, görbületét leírója
után Spee-görbének nevezték el. A görbületnek megfelelően a második és a harmadik moláris
rágófelszíne előre, míg a kisőrlők rágófelszíne hátra tekint, a görbe legmélyebb pontja az első
nagyőrlő tájékán található.
15. Monson görbe definíciója.- A fogsor frontális síkban vett transzverzális görbületét
Monson-görbének nevezzük. A felfelé homorú görbe a kétoldali rágófogak bukkális és orális
csücsökcsúcsait köti össze.
16. Bonwill háromszög definíciója.- Bonwill-háromszög síkja: az incision inferius pont és
az állkapocs mindkét oldali ízületi fejének mértani középpontja által meghatározott sík. A
Bonwill-háromszögnek az artikulátorok szerkesztésében és a gipszminták artikulátorba
történő rögzítésében van jelentősége.
17. Balkwill szög definíciója.- A Bonwill háromszög síkja a rágósíkkal hátrafelé nyitott,
hegyesszöget zár be, amelyet Balkwill-szögnek nevezzük, átlagértéke 22°.
18. Csücsök definíciója.- A csücskök lekerekített élekkel és domború felszínekkel
rendelkező háromoldalú hasábok, azaz triéder alakú képletek. Legkiemelkedőbb pontjuk a
csücsökcsúcs, amely formáját tekintve legömbölyített. Orális, illetve vesztibuláris felszíneik a
fog korona hasonló felszínének folytatását képezik. A tér minden irányában változó
mértékben ívelt felületek.
19. Meziális, disztális gerinc definíciója.- A csücsökcsúcstól induló hengerszerű lejtőket
meziális, illetve disztális gerinceknek nevezzük.
20. Háromszögű gerinc definíciója.- A csücsök csúcsától a rágófelszín közepe felé kétszer
domború, háromszög alakú képlet, a háromszögű gerinc húzódik.
21.Záróléc definíciója.- Az őrlőfogak rágófelszínét meziálisan és disztálisan egy-egy
hengeres formájú képlet, a záróléc határolja.
22. Tartó csücsök definíciója.- Az alsó fogak esetében a bukkális, a felső fogak esetében a
palatinális csücsöksor szélesebb, lekerekítettebb. Fogsorzáródáskor ezek a szélesebb csücskök
az antagonista fogak centrális árkába, két csücsöksor közé harapnak. Ezek a csücskök
biztosítják a két állcsont közötti vertikális távolságot, tartó csücsök a nevük.
23. Támasztó csücsök definíciója.-Az alsó lingvális és a felső bukkális csücskök csak
egyetlen antagonista csücsökkel érintkeznek, mintegy megtámasztják ezeket. Innen kapták a
támasztó csücsök elnevezést.
24. Meziális, disztális gödör definíciója.- A centrális árok a meziális és a disztális zárólécnél
kiszélesedve egy-egy gödörben (fossa) végződik.
25. Centrális gödör definíciója.- A nagyőrlőkön a fog okkluzális felszínének a közepén, a
csücskök találkozásánál egy harmadik, úgynevezett centrális gödröt találunk.
26. Főbarázda definíciója.- A csücsköket elválasztó barázdákat másként fő-, vagy fejlődési
barázdáknak nevezzük, mivel a fog fejlődése során az egyes csücskök a közöttük lévő árkok
mélyén lévő barázdák mentén nőnek össze.
27. Mellékbarázda definíciója.- mellékbarázdák egy csücskön belül helyezkednek el, és a
csücsök egyes alkotóelemei közül a háromszögű gerincet választják el a meziális és disztális
gerinctől.
28. Centrális barázda definíciója.- a centrális árok mélyén futó barázdát centrális
barázdának hívják.
29. Interkuszpidális tér definíciója.- A két csücsök közötti hosszúkás, keresztmetszetében
élére állított háromszög alakú teret ároknak (sulcus), vagy másként interkuszpidális térnek
nevezzük.
30. Interokkluzális térköz definíciója.- Az állkapocs nyugalmi helyzetében a felső és alsó
fogsorok között nincs érintkezés (szabad állkapocshelyzet). A fogsorok között a harapási
formától függően (normál, vagy mélyharapás) bizonyos távolság van. Ez a távolság a
metszőfogak között 2–8 mm, a rágófogak között 1–4 mm. Az alsó és felső fogívek között a
mandibula nyugalmi helyzetében létrejövő rést interokkluzális térköznek nevezzük
31. Fiziológiai harapási magasság definíciója.- Fiziológiai harapási magasság a mandibula
és maxilla a szájrés alatti és feletti egy-egy tetszőleges pontja között az arc középső
vonalában mért távolság, tehát a felső és alsó állcsontok között a mandibula nyugalmi
helyzetében mért távolság.
32. Fizikai harapási magasság definíciója.- Fizikai harapási magasság a mandibula és
maxilla a szájrés alatti és feletti egy-egy tetszőleges pontja között az arc középső vonalában
mért távolság maximális interkuszpidációban, tehát az állcsontok közötti vertikális távolság
IKP-ben. Fogak meglétekor ez a mandibula lehetséges legfelső helyzete, ekkor a legkisebb a
távolság az állcsontok között.
33. Élharapás definíciója. Élharapás esetében az alsó és felső metszők incizális élei
találkoznak egymással, ezek záróharapáskor éppen szemben vannak egymással.
34. Progén harapás definíciója. Progén vagy bulldogharapás estében az alsó metszők a felsők
elé harapnak, vagyis fordított metszőfog túlharapásról is beszélhetünk.
35. Prognát harapás definíciója. Prognát harapás (prognathia) esetében a felső metszők
-

nagymértékben előreállnak az alsókhoz képest a vízszintes túlharapás, az overjet nagy (4–5

mm).
36. Mélyharapás definíciója. Mélyharapásról beszélünk, ha a központi záróharapásos
helyzetben a metszőfogak vertikális túlérése meghaladja a 3 mm-t.
37. Nyitott harapás definíciója. Nyitott harapás esetében a metszőfogak fogsorzáráskor
egyáltalán nem érintkeznek, köztük kisebb-nagyobb rés van, a falat leharapása így nem
lehetséges.
38. Nyugalmi helyzet definíciója. Álló vagy ülő testhelyzetben, egyenes fejtartás mellett, a
mandibulát mozgató (nyitó-záró) izmok ellazult, de tónusos, a poszturális, vagyis a
gravitációs hatás által kiváltott testhelyzetet fenntartó neuromuszkuláris aktivitás által
létrehozott mandibula helyzetet tekintjük az állkapocs nyugalmi helyzetének.
39. Interkuszpidációs helyzet definíciója. Az interkuszpidációs helyzet a mandibulának a
maxillához viszonyított azon helyzete, amit az antagonista őrlő, csücskös fogak érintkezése
határoz meg, tehát amikor az antagonista fogak interkuszpidációban érintkeznek
40. Centrális reláció definíciója a gnatológiában. 1. A klasszikus gnatológia szerint a CR-s
helyzet „A mandibula maxillához viszonyított leghátsó helyzete, amikor a fejecsek olyan
hátsó helyzetet foglalnak el az ízületi árokban, hogy a szalagokban még nem lép fel feszülés,
és ahonnan oldalsó kitérés lehetséges (terminális zsanérhelyzet). A megfogalmazás kiegészült
azzal a kitétellel, hogy CR az a leghátsóbb fiziológiás mandibula helyzet, ahonnan
oldalmozgás lehetséges.
2. A modern gnatológia szerint a centrális relációs helyzet olyan mandibula helyzet, amikor a
fejecsek elülső és felső pozícióban vannak az ízületben, érintkezve a discus articularis
középső, vékony avaszkuláris részével, közvetlenül az eminentia articularis mögött,
függetlenül az alsó és a felső fogak közötti viszonytól. Ilyenkor a discus articularis középső,
teherviselő felszínei érintkeznek a condylus elülső, felső ízületi felszínével és a tuberculum
articularéval.
3. A centrális relációs pozíció olyan mandibula helyzet, amikor a két kondilusz és a diszkusz
középső és felső pozícióban van az ízvápában, és egy képzeletbeli, fix hátsó tengely körül az
állkapocs tiszta forgó mozgást tud végezni (capitulum rotáció). Ez kb. 18–20 mm-es
szájnyitásig terjed. A centrális relációt tehát egy mozgástartományként is felfoghatjuk.
41. Retrális kontakt helyzet definíciója. Az a mandibulahelyzet, amikor a fejecsek centrális
relációs helyzethez képest, egyénileg különbözően, 1-2 mm-rel hátrább és lejjebb vannak az
ízületben, és a fogsorok zárásakor az első fogérintkezés megjelenik

42. Centrális okklúzió definíciója. Centrális okklúzió az alsó és felső fogívek olyan záródása,
amelyben a lehető legtöbb ponton valósul meg érintkezés az antagonista fogak rágófelszíne
között a fejecsek központi helyzetében.
43. Elülső élharapásos helyzet definíciója. Az a mandiblua helyzet, amikor az alsó és a felső
metszők élei találkoznak, miután az interkuszpidációs helyzetből kiindulva a mandibula előre
mozdul, vagyis propulziós mozgást végez.
44. Oldalsó csücsökharapásos helyzet definíciója. A mandibula oldalmozgása közben a
munkaoldalon az alsó és a felső rágófogak bukkális és lingvális csücskei egymással szembe
kerülnek, miközben a másik oldalon nincs a fogak között érintkezés
45. Maximális szálnyitási helyzet definíciója. Az a mandibula helyzet, amikor a metszőfogak
között a legnagyobb a távolság. Ilyenkor a fejecsek a temporomandibuláris ízületben
kimozdulnak központi helyzetükből, rotáció és transzláció révén a tuberculum articularén
lefelé és előrefelé haladnak a környező képletek által behatárolt maximális mértékben.
46. Maximális interkuszpidáció definíciója. Maximális IKP a fogsorok zárásának végső
helyzete, amikor a legtöbb érintkezési pont található a fogak rágófelszínén, függetlenül a
fejecsek helyzetétől.
47. Propulzió definíciója. Propulziós mozgás/előretolás közben az alsó metszőfogak a felsők
palatinális felszínén csúsznak előre és lefelé, a rágófogak között általában rés keletkezik. Az
előretolás és a visszahúzás vezetett mozgás, a kétoldali ízületben a fejecsek szimmetrikusan
mozdulnak előre és kissé lefelé. Ideális esetben a szimfízis pont elmozdulása a medián
szagittális síkban jön létre, oldalirányú eltérés nélkül.
48. Repulzió definíciója. A visszahúzás, repulzió, az előretolással ellentétes irányú mozgás,
amely maximális propulziós helyzetből indul, a mandibula innen hátrafelé mozdulva éri el az
interkuszpidációs helyzetet. Az előretolás és a visszahúzás vezetett mozgás, a kétoldali
ízületben a fejecsek szimmetrikusan mozdulnak előre és kissé lefelé. Ideális esetben a
szimfízis pont elmozdulása a medián szagittális síkban jön létre, oldalirányú eltérés nélkül.
49. Retropulzió definíciója. A maximális interkuszpidációs helyzetből akaratlagosan vagy
külső segítséggel a mandibula tovább mozdulhat hátrafelé a retrális kontakt pozícióba (IKP →
RKP), ezt a mozgást nevezzük retropulziónak.
50. Munkaoldal definíciója. A mandibulának azt az oldalát, amely felé az oldalmozgáskor
elmozdul munkaoldalnak nevezzük. Tehát a „nyugvó” fejecs oldala munkaoldalnak nevezzük,
mert itt történik a rágás, vagyis a munkavégzés.
51. Balansz oldal definíciója. A mandibulának azt az oldalát, amely felől az oldalmozgáskor
elmozdul balanszoldalnak nevezzük. (vagy: az elmozdulás irányával ellentétes oldalt) A
másik oldalon a fogsorok között a mandibula lefelé mozgása következében rés keletkezik.
52. Bennett mozgás definíciója. A mandibula oldalmozgása közben a munkaoldali fej nem
csak forgó mozgást végez egy vertikális tengely körül, hanem kis mértékben kifelé (a
munkaoldal irányába) és előre is elmozdul, ezáltal a mandibula teste is oldalra csúszik. Ezt a
testes oldalmozgást nevezzük Bennett mozgásnak.
53. Szimfízis szagittális definíciója. Nyílirányú metszőfogpálya. Az incision inferius, I pont
vagy szimfízis pont elmozdulásai szagittális síkban.
54. Condylus szagittalis definíciója. Nyílirányú fejecspálya. Azt a pályát, amelyen a fejecsek
szájnyitáskor vagy propuziókor haladnak, nyílirányú vagy szagittális fejecspályának
nevezzük.
55.Szimfízis laterális definíciója. Oldalirányú metszőfogpálya. Az incision inferius, I pont
vagy szimfízis pont elmozdulásai horizontális síkban, a lateralis symphysis pálya.
56. Condylus laterális definíciója. Oldalirányú fejecspálya. A fejecsek elmozdulásának
pályája a horizontális síkban.

57. Okklúzió definíciója. Az okklúzió kifejezés alatt az alsó és felső fogak rágófelszínei
között, a fogívek összezárásakor létrejövő fogérintkezést értjük. A fogalom szűkebb
értelemben a fogak záródását vagy az összezárt állapotot jelenti.
58. Inokklúzió definíciója. Inokklúziónak nevezzük azt a helyzetet, amikor az alsó és felső
fogak között nincs érintkezés.
59. Nonokklúzió definíciója. Nonokklúziónak nevezzük azt az állapotot, amikor nem
szabályos fogazatban a fogak maximális interkuszpidációja közben egy vagy több fog nem
érintkezik az antagonista fogív egyetlen fogával sem.
60. Diszklúzió definíciója. A diszklúzió (szétnyílás) az a mozzanat, amikor a fogak közötti
érintkezések éppen megszűnnek, mint például szájnyitáskor minden antagonista között
megszűnik az érintkezés.
61. Fogvezetés definíciója. Fogvezetés alatt azt értjük, amikor a fogak okkluzális felszíne
irányítja, vezeti, és egyben korlátozza az állkapocs elmozdulásait. A fogak egyes felszínei egy
egy elmozdulást irányítanak. A különböző irányú mozgásokat vezetheti egyetlen fog vagy egy
fogcsoport, miközben a többi fogak nem érintkeznek az antagonistáikkal. Megkülönböztetünk
frontfogvezetést, szemfogvezetést és munkaoldali csoportvezetést
62. Metszőfogvezetés definíciója. Metszőfogvezetésről beszélünk, amikor propulzió közben
az alsó metszők éle és a felső metszők palatinális felszínén halad előre és lefelé, tehát ez a
felszín irányítja a mandibula mozgását miközben a rágófogak között megszűnik az érintkezés.
63. Szemfogvezetés definíciója. Szemfogvezetésről beszélünk, amikor a mandibula
munkaoldali elmozdulása közben az alsó szemfog lefelé és oldalra csúszik a felső szemfog
palatinális felszínén, tehát ez a felszín irányítja a mandibula mozgását miközben a
balanszoldalon a rágófogak között megszűnik az érintkezés.
64. Munkaoldali csoportvezetés definíciója. Egy oldalon kiegyensúlyozott artikuláció.
Munkaoldali csoportvezetéskor a mandibula laterotrúziós elmozdulásakor a munkaoldalon
lévő több, vagy az összes antagonista fogpár érintkezik, tehát a szemfogak mellett a kisőrlők
és a molárisok bukkális csücskei vezetik a mozgást, míg a többi fog nem érintkezik
65. Hiperbalansz érintkezés definíciója. Amikor oldalmozgás során, a munkaoldalon
egyáltalán nem, csak a balanszoldalon van a rágófogak között érintkezés.
66. Centrális reláció fogalma a fogpótlástanban mandibulának a maxillához viszonyított azon
helyzetét (vertikális, horizontális és szagittális síkban is meghatározott) értjük, amely annak a
helyzetnek felel meg fogatlan vagy nagyon kevés foggal és – okklúziós egységgel már nem –
rendelkező beteg esetében, amit a mandibula centrális okklúzióban felvenne, ha még
meglennének a stabil okklúziós viszonyt meghatározó saját fogak. A fejecsek ilyenkor
mindkét oldalon központi, felső helyzetet kell elfoglaljanak, oldalkitérés nélkül, a diszkuszok
pedig a kondiluszokon nyugszanak.
67. A Bennett szög nagysága: 7–30º között van, általában 10–15º - balanszoldalon mérik.
68: A Bennett mozgás nagysága: horizontális síkban átlagosan 0,75 mm, általában kevesebb,
mint 1,5–2 mm - a munkaoldalon mérik.
69. Posselt diagram jellemző pontjai: RKP, IKP, élharapás, vízszintes előretolás vége,
fordított túlharapás, max. propulzió, max. szájnyitás, tiszta forgó mozgás vége, nyugalmi
helyzet
70. Szimfízis laterális pálya jellemző pontjai: RKP, IKP, élharapás, max. propuzió, oldalsó
élharapás, max. oldalmozgás
71. Condylus laterális jellemző pontjai: RKP, maximális propulzió vagy szájnyitás, maximális
oldalmozgás
72. Artikuláció meghatározása: Artikuláció vagy dinamikus okklúzió a mandibula
elmozdulásai közbeni folyamatosan változó fogérintkezések. A fogazat artikulációjának
fogalma alatt az állkapocs mozgásával összefüggően folyamatosan változó fogérintkezéseket
értjük. Minden egyes érintkezési helyzet a statikus okklúzió egy-egy pozíciója. A dinamikus
okklúzió vagy artikuláció alatt tehát a fogak által vezetett és egyben korlátozott állkapocs
elmozdulásokat értjük. Ezek az elmozdulások folyamatos fogérintkezés mellett mennek
végbe.
73. Orbitale: az orbita alsó peremének legkaudálisabban található pontja.
74. Incision inferius: másként szimfizispont, vagy alsó metszőfogpont, a bal alsó középső
metszőfog mezio-approximális szélének és metszőélének találkozási pontja.
75. Porion: a porus acusticus externus lekraniálisabban elhelyezkedő pontja.
76. Ectocondylare: az állkapocs ízületi fej/fejecs? (condylus, caput mandibulae) laterális
pólusának legkiemelkedőbb pontja.
77. Gnathion: a mandibula mentumának (protuberantia mentalis) a medián-szagittális síkban
kivetített, legkiemelkedőbblegkaudálisabb pontja.
78. Subnasale: a felső ajak és a septum nasi találkozási pontja a középszagittális síkban.
Csontos vetülete a spina nasalis anterior alsó szélének magasságában van.
79. Tragion: a tragus legkraniálisabban fekvő pontja.
80. Mekkora a Bonwill háromszög alapja, magassága: alap: 10mm, magasság 8,5mm