Negatívan észlelt csoporthoz tartozás következményei

stigma, megkülönböztetés, önértékelés, jóllét, énfogalom részévé

ha válik, USA kórházai-feketék csecsemőhalandósága
nagyobb…, stigmatizáltak között nagyobb az öngyik száma
Stigma hatása a viselkedésre és érzésekre
teljesítményre gyakorolt hatás, önbeteljesítő jóslat,
sztereotípiafenyegetés: a tudat hogy van ez a sztereotípia
-tudat, hogy mások negatív sztereotípiával illetnek minket
-ha rontunk az egész csoportot megítélik
szorongásteljesítményromlás (önbetelj.jóslat) K24,25
beavatkozások:
 énmegerősítés K26
 csoportidentitásra összpontosítás K27 (akár elég az is, ha
csak a női identitás mellett emelik ki hallgatói identitásukat)
 szerepmodellek jelenléte, akik jól teljesítenek a sztereot.
ellenére K28
 sztereotípiával összefüggő feladat kihívásként való
értelmezése, átkeretezése K29
Önértékelésre gyakorolt hatások: sztereotípisafenyegetés K. Clark
szegregeáció ellenes törvény,
depresszió összefügg-fehéreknél a személyes önértékeléssel,
feketéknél (stigmatizált csoport) a kollektív önértékeléssel
domináns csoportoknál is megvan: pl férfiak bűntudata, ha a
nőkkel szembeni kiváltságaikra emlékeztetik
negatív megítélésű csoporthoz tartozás nem jár feltétlenül
alacsony önértékeléssel!
Önértékelés és egészségtelen tápl (sportvereség)- K30
egyéni önértékelés megóvása:
 előnyös, énvédő attribúció alkalmazása: csoporttal szembeni
rossz bánásmód , személyes hiba helyett a másik
előítéletességének tulajdonítjuk K31 fokhagyma nem
növelte az önértékelést, mert nem a csoportra vonatkozó
sztereotípia, hanem egyénre jellemző
Siekrtelenségért okolhatjuk a csoporttagságot (rosszabb
önimseret)+rtehetelenség érzése+további büntetések érhetik,
ha a mások előítéletességének tulajdonítják az okokat
ha a visszajelzést a csoportagságunknak tulajdonítjuk, az elzár a
negatív cisszajelzéstől, de a pozitívtól is (szkeptikusság,
cinizmus)
társas összehasoníltás az önértékelés fontos forrása fel v le
fekete fiatalok, ha más feketékkel hasonlítják össze
magukat,magasabb önértékelés mintha fehérekkel vagy ha van
a saját csoportban egy jól teljesítő
Attribúciós kétértelműség, tokenizmus K32: stigmatizált csooortok
veszélyeztetettebbek az alacsonyabbb önérétkelésre
csoprtalapú kiválasztásnál
 egyéni mobilitás (ha énvédő stratégia nem elégséges)-
negatív csoporttagság feladása
1. dezidentifikáció: pszichológiai távolság én és csopi
között vagy minimális kapcsolat:
a, emlékeztetők elhagyása K33
b, csoportagok nyilvános kritizálása, leértékelése
(feketebárány-effektus)
c, önmagát átlagostól eltárőnek tartja, nem tipikus
csoporttagnak (ld. női diszkrimináció)
2. disszociáció: fizikai elhagyás
a, passing (bevándorlók, melegek, zsidók-rejtik
származásukat) következménye lehet az izoláltság,
magány, szorongás érzése (homofób vicceken nevetni)
segít: anonim internetes, fórumos támogatás; +nincs
lehetőség a társadalom véleményének
megváltoztatására
 társas kreativitás: csoporttagság pozitív újradefiniálása cél:
felsőbbrendűség megőrzése K34 VAGY utolsó hokicsapatok
morális felsőbbrendűsége (valóságban a legtöbb
szabálytalanság is) inkább akkoe van ez a stratégia, amikor
a csoporthatárok szilárdak
pl-k még: nő-gondoskodó, meleg-művészet, fekete-gyönyörű
hátrány: csökkenti a moticációt a diszkrimináció elleni
közvetlen harcra
 társadalmi változás: csoportközi kontextus megváltoztatása
cél: egyenlő, igazságos bánásmód, pozíció javítása,
társadalmi változás elérése
stratégia inkább: erős azonosulás esetén, egyéni mobilitást
lehetetlennek tartják,, és az igazságtalan helyzetük haragot
vált ki; csoport egészének segíteni akarnak és hiszik h
tudnak segíteni
 1. társas versengés: hátrány megváltoztatása, csoporton
belüli szolidaritás vagy külső csoport felelősségre
vonása
küzdő csoporttag: erőforrás juttatása, pozitív
teljesítményértékelés, morális, tűrsadalmi
felsőbbrendűség hangsúlyozása domináns csoport
ellenszenvét váltja ki (backlash)- fenyegetést jelent
a társadalom figyelmének felhívása a problémára vívja
ki az elköteleződést másokból, de az ellenszenvet is
pl-k.: autonómiára törekvések (skót-britannia), lobbi- és
érdekvédelmi szervezetek, egyéni felszólalások,
„szövetségkötések”
hátránya: növeli az ellenszenvet ( nem csökkenti a
sztereotípiát?), elhomályosítja a csoportok közötti
egyenlőtlenség észrevételét a pozitív csoportközi
konfliktus, és kisebb lesz a motiváció az egyenlőséért
küzdésre K35,36
Ö: 6.8. ábra!!
9. fejezet Normák és konformitás
divat (sláger), konzervnevetés, társas befolyás-közösségi média,
pénz elhelyezése adománydobozban, konszenzus
megteremtése-reklámipar, bizalom bizottságban,
testületekben, uralás, kapcsolódás mot.,
társas normák: olya elfogadott gondolkodás-, érzés-,
viselkedésmód, amit a csoport legtöbb tagja elfogad és
helyesnek tart (Thibaut&Kelley)
csoportagok gondolatai, érzései, cselekedetei, vélekedései egyre
hasonlóbbakká válnak K37 (+1 év múlva is megmarad a hatás)
K38,39
Leíró norma: emberek csoportja mit gondol, érez, tesz (szülő
szereti a gyerekét)
közös megegyezésen alapuló mentális reprezentáció arról
hogyan érez, gondolkodik, cselekszik egy csoport
Előíró norma: hogyan kell gondolkozni, érezni, cselekedni
(szülőnek szeretnie kell a gyerekét) közös megegyezésen
alapuló társas reprezentációk arról, hogy hogyan kell gondolk,
érezni, cselekdni, viselk.e egy csoportnak
A kettő összefonódik, pl leíróból lehet előíró
végső egyetértésig megy a gondolatcsere általában
Nyilvános és személyes konformitás
konformitás: egyéni gondolatok, érzések, viselkedések igazodása
csoportnormákhoz
személyes konform.: társas normák személyes elfogadása K37-
egy évvel később (más csoporttag nincs jelen, és úgyis elhiszi)
oka: hiszünk abban, hogy emebrtársaink hasonlóan látják a
világot
nyilvános konformitás.: nyílt viselkedés igazodása személyesen
nem elfogadott társas normákhoz (valóságos vagy képzelt
nyomás hatására, nicns személyes meggyőződés)
okai: nevetségessé válástól, elutasítottságtól, bebörtönzéstől
stb.től
sokszor akkor is személyes konformitás révén tartjuk be a
társas normákat, ha eszönkbe sem jut h ezt tesszük hiszünk
mebertársaink tudásának lrvényességében

konformitás és idegtudomény: perspektívaátvételi, affektív

folyamatok húzódnak meg mások nézeteinek elfogsdása
mögött (fMRI, EEG))
konformitás és kultúra: kollekt nagyobb konformitás, de Asch
kísérletek individualista kultúrákban + nonkonformista
viselkedésből is lehet csinálni konformista viselkedést
normabetartás motivációs finkció:
 konszenzus elvárása: azt gondoljuk midnenki egymáshoz
hasonlóan látja a világot,
a, ezért a hamiskonszenzus-hatás: mivel mások is úgy
láthatjáka világot, ahogy mi, túlbecsüljük, h mennyire
értenek egyet velünk K41
b, és még ezért az, hogy igyekszünka ivlágot másokhoz
hasonlóan látni  egyetértés növeli anézeteinkbe vetett
bizalmat, a nem egyetértés csökkenti megrendülés,
bizonytalanság érzése az új konszenzusig
társasággal határozottabban, gyorsabban alkotunk
véleményt
 uralásra irányuló motivációk beteljesítése normák által:
konszenzus tájékoztat a valóságról jó valóságészlelés
információs befolyás: személyes konformits kialakítása azért,
mert hisz az egyén abban, hogy a csoportnorma a valóságot
tükrözi (ha cél minél jobb döntés hozatala, ez a hatás még
erősebb) inf bef.: folymat, melynek során személyesen
 elfogadjuk a csoportnormákat, hogy elérjük v fenttartsuk
avalóság uralását
csoportra hallgatás pontosabb válasz, mint egyéni becslés, döntés
K42
Asch kísérletnél max. 3 beépített ember a max. utánia nem
erősödik még a hatás
konszenzus megbontása: Asch kísérletnél egy nem egyet értő
személy már 10%ra csökkenti a konformitást minél több a
nonkonformista annál inkább megkérdőjeleződik a többségi
vélemény  csoport meggyőző ereje csökken
 kapcsolódás motivációjának beteljesülése a normákl által
egyetértés kapcs. élménye
normatív befolyás: csoportnormákat azért fogadjuk el
személyesen, hogy elérjük, fenntartsuk kaocsolódási
igényünket és pozitívan értékelt társas indentitásunkat +
tisztelet a tagtársaktól
oxitocin-kötődés-konformitás saját csoporttal
egyetértünk a normákkal poz, ha nem értünk egyet rossz
önértékelés, jóllét K43
csoportnorma nem betartása társas identitást fenyegeti,
kiközösítettek gyakran megmutatják konformitásukat stb.
 én és enyém felértékelése és a norma?
saját csoport jelenléte erősíti a konformitást saját csoport:
vonatkoztatási csoport (ítélethozáshoz megfelelő emberi kör,
elfogadott információforrás, hozzánk hasonlóak, relevénsak)
vonatkoztatási csoport választása más: fizikai ítélet, tényszerű
ítéletnél (képességet keresünk); értékterhelt-véleményalapú
ítéletnél (itt hasonlóbbakat keresünk, és kevésbé ingat meg ha
valaki nem ért velünk egyet) sajét csoport jobban is
befolyásol: társadalmi ügy mellé állunk, ha saját pártunk
propagálja, de nem, ha egy másik, külső párt
rábeszélési törekvéseket máshogy fogadjuk:
-saját csoporttagtól: rábeszélési heurisztika, szisztematikus IF,
-külső csoporttagtól: csekély hatás érvelés minőségétől
függetlenül
Melyik motívu, a legfontosabb? uralás, én ls enyém felértékelése,
kapcsolódás
körülményspecifikus, de mind3 fontos, összefüggnek cél a társas
siker
 -leíró norma-inkább uralás
-előírt normák-kapcsolódás
-kapcsolódás szempontjai aktiválódásakor- én és enyém
felértékelése kerül előtérbe
Herbert Simon konformitás evolúciós temrék-túlélési esély ld 1972
repcsi lezuhant-kannibalizm.
9.4. ábra személyes konformitás 3 eleme ÖF motívumai
Normaalkotás csoportszinten
konszenzus létrejötte: középutas-kompromisszum ritka (de van
K37), csak akkor ha a vélekedések súlyozott eloszlást
mutatnak, jellemzőbb h egyik oldalra billennek
Csoportpolarizáció-csoportmegbeszélésen az átlag felé közelítő
vélemény eltolódik vémelyik szélsőség felé, befolyásolja az
esküdtszék munkáját, cég-álláéshirdetés felvétel stb
csoport tagjainak többsége nagyban meghatározza, hogy merre
fog eltolódni
polarizált norma okai: függ motivációtól és IF-től
IF függ mennyire fontos az adott döntés, ügy
felületesIF: saját álláspont kialakításához a csoport véleményét
veszik vezérfonalul a konszenzus heurisztika, gyors egyszerű
módja a helyénvaló norma kialakításához
boldog emberek normakövetőbbekkevésbé sziszt. IF
-szélsőséges nézetelemeli a többieket is az átlagtól
-kisebbségi és többséginek is célja h elmozdujon a szélsőség
felé
szisztematikusIF: fontos ügy, téma ink sziszt. nem csak a tagok
véleményére, hanem az (ellen)érvekre is figylnek jobban 
még valószínűbba csoportpol.
-többség több érvvel rendelkezik , + ha ez sok és hatásos még
hatásosabb
-többség érveit többet tárgyalják- helyeselt infókat nagyobb
eséllyel modnják be, vitatják részletesen, mint azokat, maik
szembemennek a többi véleménnyel/nem ismeretes mindenki
számára
-többségi érvek meggyőzőbbnek tűnnek: ismerősség: többször
halljukelőny meggyőzés szempontjából, + azt hiszik többen
fogadják el
-többségi érveket meggyőzőbben mutatják be: vita kezdetén
tárgyalt információk fontosabbak- kisebbségé általéában
később vagy nem is jut idő rá
ÖF csoportpol. 9.6. ábra
Konszenzuskeresés tévútra vezet (átgondolatlanság, részrehajlás
vagy nyilvános konformizmus következtében)
-konszenzus megfontolás nélkül: lopakodó marketing,
részrehajló közvéleménykutatás,
hamis konszenzus látszatával színezetet lehet adni bizonyos
tartalmaknak K44
-konszenzus függetlenség nélkül: beszennyeződés
konszezusha van biztos átgondolták csomóanjó… főleg ha
sokszínű a csooport és nem homogén (saját csoport nem
homogén..)
kevésbé meggyőző, ha úgy gondoljuk, h befolyásolták a
konszenzusra jutókat (ld. bizottság elnevezés nem túl
bizalomgerjesztő), vagy ha egy csoport jut egy konszenzusra és
nem kettő
Ö.: vonatkoztatási csoportha kellően hasonlítanak, de
átgondoltságha kellően önállóak is egyszerre K45 +9,7,ábra
-nyilvános konformitás: elutasítottságtól való félelem, ne szólj
szám, nem fáj fejem különben nagy nyomás éri
vagy átmennek mási csoportba vagy nyilvános kondformitás
többszörös tudatlanság: mindenki olyan leíró v előíró normát
követ, maivel nem ért egyet (pl.: nem mersz kérdést feltenni,
mert mindenki más érti amit atanár mondott,alkoholivás)
-csoportgondol (Irving Janis):teljes nézetazonosság illúziója;
cél az, hoyg mindenáron legyen konszenzusrossz ,
érvénytelen konszenzus lesz ebből hamis norma lesz,
nyilvános konformitás, többsz tudatlanság ismegjelenik;
következmény vlmi katasztrófa általában
pl.: rossz háborús döntés, mellékhatásos gyógyszer piacra
dobása, botrány megjelenése stb.
általában nagy nyomás, sürgős döntésnél, fontos ha csoport
jószínben való feltűnése megmaradjon
--rövidre zárják a bizonyítékok megtárgyalását
--külső nézőpontokat nem vesznek figyelembe
--képességek túlbecslése, elbizakodottság
--alternatívák nem merülnek fel, nem vitatják meg
--kétkedő csoportagok öncenzúrázzák magzkat
--magabiztos csoportagok tesznek azellen h kételkedjenek
veszélyeztetettek: nagyon hasonló csoporttagok, fontos h kik
ők és mit képviselnek pl.: fenyegetettségben élők
Hamis konszenzuskeresés ellenszerei:
- nyílt kérdésfelvetés
-szisztematikus bizonyíték, IF
 -alternatvák
-ellenvélemény bátorítása, ördög ügyvédje szerepére kijelölni
vlkit
-tagok egyenlősége, titkos szavazás ha lehet
-kisebbségi nézetek figyelembevétele
*
*ellenvélemény sikeressége:
1. alternatív konszenzus felkínálásakételkedést kelt, jó ha
többen v ha nagyon karizmatikus személy, optimális 2-3
nézetazonossága (Asch), de minél többen, annál inkább
többségi vélemény…
2. következetes álláspontképviselés, sok idő, míg meginog a
többségi vélemény K46, de vigyázni. h ne tűnjön
csökönyösségnek/rugalmatlanságnak, mert az visszacsap+
ha látják a nonkonform viselkedést, bátorítja őket arra, h
legközelebb ők is merjenek szembemenni
3. világosan kell különböznie az alternatív konszenzusnak, de
annyira nem különbözhet h a többségi tagok, ne vegyék
figyelembe (kialakuljon a vonatkoztatási csoport)
ennek útja: saját csoport részeként határozzák meg magukat
8legalabbs az elején) elején egyetértéshitelesség
elnyerése aztán hangsúlyozni az eltérő véleménytha
elgondolkadnak megvolt az 1. lépés
normák össze nem illésének fiziológiai következményei: nem
érteliségi családból hallgatól, beszéd ami kölcsönös
függés/függetlenség jegyében függetlenség jegyében
szignifikánsan magasabb kortizol és stresszszint
4. szisztematikus IF elősegítése: kisebbség, ha következetes
sziszt If+csak erős érveknél van meggyőzés; többségi
véleményt automatikusan elfogadják, gyenge érvnél0 is K48
inkább személyes véleményformálást okoznak, mitn
nyilvánosat
kisebbségi és többségi befolyás folyamata: ugyanazon okok,
folyamatok, következményei lehetnek 9.10. ábra, ; midnkettő
okozhat zsiszt és felületes feldolozást is, kielégítheti ugyanazon
motiv-kat,
konszenzuskeresési normák kialakításának fontossága!!!, de a
csoport egészét érdemesebb kritikusabb, elvontabb
gondolkodásra bíztatni, mitn az egyéneket (mert különben ez is
visszacsap)
10. fejezet Normák és viselkedés (norma – mentális reprezentáció,
atittűddel irányítja a viselkt, HA aktiválódik) az aktiválódás
növeli a későbbi hozzáférhetőséget is
Hozzáférhetőség:
 közvetlen emlékeztetők K50
 környezet (leíró és előíró normákat is aktivál) templom
csend, himnusz feláll
szemetes környezetben többet szemetelnek, mint
tisztában
beépített szemetelő környzet által közvetített norma:
tiszta környezetben még kevesebb szemetelés, koszosban
még több
templomban több konzervatív szvazó?
 csoportok aktiválják a normákat: csoportatgok
viselkedése, főként a saját csoport tagjainak van nagy
hatása K52 vagy alkoholfogy. egyetemi hallgatók
csoport kiugró legyen: minél több csop.tag, erős
kommunikáció (ld bullying prevenció), más csoportokkal
összehasonlítás K52
 egyéniségvesztés/deindividuáció: vö. csoportpolarizáció
pszich-i állapot, amikor a csoprt v társas identiás teljes
mérétkben uralja azegyéni identitást és ezáltal a
csoportnormák is maximálisan jozzáféhetőkké válnak pl:
futballhuliganizmus, lázadás, bulizás (fékeveszett)
kihozhatja alegrosszabbat, de nem csak azt!: a
deindividuáció a normatív viselkedést erősíti
normavezérelt viselkedés-K-stanfordi börtönkydérlet?+
normakonformitási helyzet?-szélsőséges irényba
(csoportközi konfliktus)+anonimitás
K53!!--> anonimitáskor a társas
identitás kerekedik felül, anonim nővérkék alacsonyabb
áramütés, mint nem anonim nővérkék
normák típusai
leíró norma: ténylegesen tesznek az emberek, közösségi média,
egészségmagatartás, alkohol,
K55, K54+ ha azt mondjuk h kevesen lpcsőznek, járnak
szűrésre visszafelé sül el ..
tájékoztatás a vonatkoztatási csoort valós normáiről alk.fogy.,
ittas vezetés mértékét csökk.i
előíró norma: az arra vonatkozó megegyezés, h mit kéne… ezeket
is észlelhetjük tévesen K56
leíró és előíró kölcsönhatása: K57-ha nyilvánvaló eltérés van a
kettő között, akkor nem bedolyásolja a viselkedést, ha mind2
adott akkor igen, de általában ha az egyik megvan, akkor a
másikra is igaznak vélik, ezért van h elég általában vagy csak a
leíró v csak az előíró norma is
Bár: az előíró norma követése több kognitív erőforrást igényel:
K58- motiváció sé elaboráció képessége
Miért olyan hatékonyak?
jutalom, büntetés, helyesnek tartju, génben kódolva (ösztönös
készség, érzékenység a norma inf-k iránt, illetve megjegyezzük
h ki mit tart meg/be)
 kikényszerítés: jutalmazás/büntetés (társas elfogadottság,
támogstád, csend követi, pletyiznek róla, stb), 3 évesek is
kikényszerítenek normákat, emberek érzékenyebbek a
normasértésre, mint alogikai szabályok áthágására
(kávéalapba fizetni)
morális irányelv,írott törvény
 személyes elfogadás: magáénak vallja (meggyőződés alapja: a
norma a valós csoportkonszenzust tükrözi); betartani a közös
érékek csoportidentitás kifejezése; előnyös mindenki számára
ha figyelik, fellazítja a konformitást és csökkenti a
csop.identitást?
helyzetek uralása és kapcsolódással összefüggő normák (norma
és motiv)
 Viszonzás: mindkét motiv. ; mindenki elvégzi a feladatát,
mert kihasználják a csoport erejét és kapcsolódnak is a
norma által
szívesség, javak, juttatás, engedmény viszonzása
(Gouldner), egyetemes, kivétel fiatal, beteg, öreg később
térül meg, bizalmat, kapcsolatot épít
a kéretlen szívesség is viszinzásra sarkall K59, 10.3. ábra
A viszonzás után? K60
engedmények viszonzása-becsapott ajtó technika
K61,62elutasítás kiporovokálása nagy kéréssel, majd utána egy
kisebb engedményesebbnek tűnő kéréssel előáll, növelve a
valószínűséget h ezt már teljesíti (megrendült éntudat
helyreállítsása + bűntudat kezelése)
3 feltétel:
- 1 nagy kérés biztos elutasítást eredményezzen, de ne akkorát,
hogy gyanút keltsen
 -esély a kompromisszum kötésre, 1. elutasítja, a másodikat
nem
-a 2. kérés legyen összefüggésben az elsővel és ugyanaz a
személy kérje (így lesz engedmény)
 Társas elkötleződés normája: késztetés, kötelesség h
betartsák a kötött megállapodásokat, kötelességek
teljesítése K63
egyetemes, csooort hatékony működése, összehangolódás,
kaocsolódás, bizalom, jó hírnév
alacsony labda módszere: akkor is betartjuk, ha a feltételek
időközben a mi kárunkra változtak , és ezt a költségemelkedést
az egyezség megkötése után közlik velünk K64
kollektivista kultúrában érzékenyebbek a viszonzás normáira,
társas elkötlezettségre, morális kérdés is, nem csak döntés
(mint az individualista kultúra számára), ezért kollekt
kultúrában az a kivédés módszere, h eleve el sem fogaják
aszívességeket ingyen temérkmintákat stb., h ne érezzék úgy h
tartoznak vlmivels
---- Az engedelmesség normája
Eichmann pere, védekezése Milgram engedelmesség vizsgálatai
511o. leírás
Ismétlés: Burger 2009 csak picit alacsonyabb az
engedelmesség
gyakorlatban is K65
Szervezeti engedelmesség- bürokratikus felépítés, még a milgrami
szintet is felülmúljaK66
whistle blower sem működik K67-nem szóltak , anonimitás esetén
sem
Virtuális valóság distressz akkor is és engedelmesség akkor is,
gha az áramütés nem hús-véer ember térint K68
hatalomnak való engedelmesség normája: engedelemskedni kell a
legitim hatalom birtokosainak
más norma hozzáférhetősége csökkenti az engedelmességet
Mi növeli az engedelmesség jozzáférhetpőségét?
 A hatalom legitim: a csoport ruház fel vlkit a hatalommal, és
a csoport is kényszeríti magát, h engedelmeskedjenek (ez
általában személyes érzés, de kikényszerítés is lehet)
Milgramban akísérletvezető legitim hatalmat képviselt,
 Wendy’s gyorséttemes esete—a betelefonáló
tekintélyszemély, meggyőző
K69: státusz közvetítői: hangszín, testtartás, arckifejezés,
magasság, térbeli fölény növeli az esélyt h legitim
hatalomnak tekintsék
+egyenruha (Milgram köpeny, egyenruha jelvémy)
veszélyei: K70
 hatalomnak vállalnia kell a felelősséget (Milgram kís.vez.
vállalta felelősséget)
--átruházás:ágentikus állapot alakul ki: az elkövető a
tekintélyszemély akaratát közvetítő ágensként tekint
magáranem a saját cselekedeteinek ágenseként: sajét
attutűdjét, érzését, gond-t , normáitnem veszi figyelembe
--elosztás:felelősség eloszlása: mindenki részfeladatot
csinál(ld milgram egy változata, mikor a v sz csak
adminisztrálta a tanulás eredményeit)
Burger replikációjában az engedelmességet megtagadók
említették saját felelősségüket!
---------------az engedelmesség normáját aktiválni kell:------------
10.4. ábra
Milgram változat beépített személy csak a kísérletvezető
utasításait oözvetítette: levesebben engedelmeskedtek, és
tiltakoztak mikor a beépített akart áramütést adni
nem feltétlen kell jelen lennie fizikailag, de gondolni kell a
tekintélyszemélyre h aktiválódjona norma
fizikai távolság
más normák: segítségnyújtásé distressz a tanuló szenvedése
láttán, ugyanbban aszobában voltak—kevesebben
engedelmeskedtek ld eichmannn irodából ölt
pszichológiai távolítá: áldozathibáztatás igazságos világba
vetett hit (mindenki azt kapja amit megérdemel)
Társas identifikáció és engedelmesség: erősebb azonosulás a
hatalommal/csoporttalcsoportnormák
betartásaengedelmesség is K71,72
engedelmesség fenntartása és fokozása:
eng kialakulásával beindulnak a fenntartó folyamatok is
(milgram kísérlet kezdetén nincs nagy lelkismeretfurd, úgyhn
engedelmeskednek így a norma is aktiválódik)
Fenntartja:
kognitiív disszonancia redukció: (tudomáynért, attribúció ,
 morális magyarázat, eufemisztikus megfogalmazás nstb)
dehumanizáció
Legitim hatalomnak engedelmesség előny is és hátrány is,
muszája társ működéséhez
ELLENÁLLLÁS ELUTASÍTÁS ÉS LÁZADÁS ANORMÉK ELLEN K73
Reaktancia: motiváció, h helyreáálítsuk, megvédjük cselekvési
szabadságunkat, ha azt fenyegetve érezzük (szval ha
elveszítjük a választási lehetőséget)- fordított pszichológia, ha
túl erős a társas nyomás (ld K73), túl kemény fogalmazású
üzenet, , cigis doboz képei,
Mi vált ki areaktanciát? ha nem észlelik legitimnek a hatalmat (pl.:
kuétúránként eltér h mitől lesz vlki legitim főnök pl kapcoslati
készség/szaktudás)

ha úgy érezzük h egy norma releváns, követjuk, ha nem,

értelmetlen reaktanciát vált ki
kevés eséllyel alakul ki reaktancia, ha úgy érezzük h
szabadságunk már veszve van K74
Szembenállás sziszt IF révén
MHRC-s vizsg K73 mikor a v v elhagyta a
szobátgondolkodhattak ( ha nincs szorongás, stressz), ilyen
helyzetekben azért van, ami nehezíti+sziszt if mentálisan
kimerítőbb
kivédési stratégiák:
 norma alkalmazásának módját megkérdőjelezni: rájönni h
felhasználnak ellenünk egy normát felhívjuk erre a
figyelmet, vélhetően nem alkalmazza tovább+véd a
kellemetlen érzelmektől
 másik félhez fűződő kapcsolat megkérdőjelezése-tényleg van
olan kapcoslatunk h utasítson, elvárjon vlmit, vagy akarunk e
tartozni ahhoz a csoporthoz vagy személyes identitás
megerősítése
 mások értelmezését a helyzetről megkérdezni: MHRC-ben
megvitatták a dolgokat
alternatív a felkínálása ha egyet értenek, ha nem (akkor
legalébb meg kell védeni az álláspontot, ami még elindíthat
vlmit)
Normákkal a normák ellen:
ellenállás normájának létrehozása
 szövetséges ld milgram változat, ahol nem egyedül vannak
de társas identitás kell
civil vagy kollektív elégedetlenség(tüntetés, felvonulásL 1,
közös düh, felháborodás (csoportalapú érzelem) 2. csoport
hatékonyságába vetett hit, képesek elérni
normaszegés kifizetődő is lehet, szándékos normaszegésnél
magasabb státuszúnak ítélik (luxus ruhabolt és kevésbé jól
öltözött személy)
Vislekedés többszörös irányítása:
attitűd+norma+viselk felett észlelt
kontrollszándékviselkedés 10.6.ábra. 10.7.
felületes út
átgondolt út
mikor attitűd és norma egymásnak ellentmond melyik
fozzáférhetőbb jobban
norma inkébb közönség, nyilvános alkalommal, attitűd ink
egyéni viselk formák
11 inerkació és teljesítmény a csoportban (csoportidentitás
érzés gond tett döntéshozás„döntések végrehajtása”)
nincs az amit az egyén akar, csoport viselkedése nem feltétlenül
jellemzi az egén jellemzőit,
2 fontos meghatározó:
kölcsönös függés: acsoport összes tagja befolyással vana töbii
csopitag érzéseire, gondolataira, érzelmeire (repülőgépen
utazók, nincs interakció de van kölcsönös függés)
interakció mértéke: csapatmegebszélés
társas facilitáció: mások puszta jelenléte is növelheti az arousal
szintet, így minimális kölcsönös függés esetén is javítja vagy
csökkenti a teljesítményt, nő az arousal mert azt feltételezzük h
értékelni fognak inket vagy azért mert elterelik a figyelmünket
jól begyakorolt feladat esetén növeli, rosszul begyakorolt
esetén csökkenti a teljesítményt
K77-egyszerű feladatok esetében horgászorsó tekerés, futás,
egyszerű matek feladat teljesítmény nő mások jelenlétében ,
amúgy romlik
társas facilitáció (serkentés és gátlásra is vonatkozik): mások
jelenlétének következtében a kö9nnyen hozzáférhető válaszok
(domináns válaszok) megjelenésének hozzáférhetősége nő, míg
a nehezen hozzáférhető (nem domináns) csökken (nő a
teljesítményünk)
K78.79
„2ok
 értékeléstől való szorongás: ha azt feltételezzük h
megítélnek bennünket szorongást vált ki K80 11.1.
munkahely monitorozás
aktív témogató, nem értékelő megfigyelők nem váltják ki azt
a választ
 figyelemelterelés: megjelenik vlki, reaglni karunk de a
feladtra is koncentrálni szorongást vált ki, egyzerűnél
javulhat a teljesítmény
megisztja a figyelmet a feladat ésa többi ember figyelése
között, ez növeli a tlejesítményt olyan nehezebb
feladatoknál, ahol a lényeget kell kiszűrni (és ha a
figyelemelterelő nem látja a teljesítményét a v.sz.nek)
Ö11.2.
tömeg is érdekesen befolyásolja a fiziológiai dolgokat
(vérnyomás, izgalmi szint stb) nagyobb az értékelés,
figyelemelterelés esélye
teljesítmény szemtől szembeni csoportban: interakció és
kölcsönös függés
--feladatra irényuló kölcsönös függés másodlagos 8munkahelyi,
egyetemi, közös cél a jutalomért uralási helyzet-siker, jó
teljesítmény elérése
társas kölcsönös függés (fOGALMAK!!) 549.o. ink elsődleges v
intim kapcsolatok, pozitív interakció kapcoslódás ---szemtől
szembeni csopira mindkettő jellemző , gyakorlatban is ahol van
feladatra irányuló, ott áltakában születik barátság stblesz
társas kölcs f is
a kettő konfliktusba merülhet: ne beszéljetek a feladatot
csináljátok
csoportszocializáció: kog aff viselkbeli változások, amik akkor
mennek végbe mikor az emberek csoporthoz csatlakoznak vagy
elhagyják azt Moreland és Levine!! ld sportegyesület, szekták,
egyén és csoport is végzi, kölcsönös értékelési folyamat
csoporttagság kialakulása
kezdetbena csoport felméri h kik a potenciális tagok

elköteleződés- csoport iránt az egyénnek, vagy egyén iránt a

csoportnak
csoportszocializáció, (csoprttagok között)
Csoportszocializációs modell
 kik a potenciális tagok
 csoportszocializáció, csapatjátékossá gyúrás, új tagok
ellenszenv, állandó vs átmeneti tag, konfliktusok
(szükségletek kielégülnek-e?-->elkötleődés
erősödése/gyengülése)
 ha megvan aza elköteleződés fenntartó szakasz: csoport
szerepet keres az új tagnak, amiben a legtöbbet tud tenni, az
egyén pedig olyan szerepet keres, amiben a legtöbbet tud
kapni ha ez az egyezkedés siekres előnyös tagság,
kölcsönös elkötelezettség megnmarad
 meg kell tartani, nem sérteni a szabályokat a veteránok
nem bocsátanak meg) K81
be és kilpéps is ezen szakszok mentén zajlik
csoport hatással van az egyénre és fordítva
pl ashland corporation-légkondi
-rövid ideig működő ad hoc csoport (ált elszigetelt probléma
megoldására) majd feloszlik
-hosszú távra tervzett
működés közben maximalizálni próbálják a társas és a feladatra
irányuló k f-t
csoportfejlődés: megalakulás és széthullás
 megalakulás (forming): kezdeti szakaszértékelés és
kiválasztás folyamatai, tagok felmérik a célokat, lakulás okait
stb. hangsúly a csoportvezetőn van: tőle várják a célok
világos bemutatását+részletes megfogalmazássát+ő a
legmagasabb beosztott
Ashland: idő egmás megismerésére, feladat különlegességét
hangsúlyozták+együttműködésre buzdít
 viharzás (stroming): konflktus, ellentétek a saját szerepek
kialakítása miatt
kacsolati, személyközi, feladatkivitelezési konfliktusok:
elköteleződést és bizalmat rendít meg
a személyközi szinte mindig gátolja a feladatmegoldást,
feladatkonfliktus hozhat jó eredményt is (ld Compaquet-
konfliktust generálták h sziszt megvitassák az
alternatívákat)ha kialakul a többségi véleméyna konfl
abbahagy, a ksiebbsé is meggyőződik
(hierarchia kontroll-preferencia)
  Normaalakítás: norming:viharzás után általában harmónia,
biztonság, bizalom érzése, konszenzus, kohézió,
csoportidentitás szakasza
 Működés (performing): kölcsönös függés, nyílt kommunikáció
sikeresebb működés
 Megszűnés adjoring: főleg ad hoc sopik, ha van
csoportidentitás, akkor a megszínés stresszes lesz
megváltozik a társas identitáselőnyök, tám,pgatás
elvesztése, akár szakítás, gyász élménye is lehet ÖF11.1 tábl
556 o
idő hatása csoportfejl-re:
életközépi válság; alig haladtak valamit rádöbbennek, mikor a
rendelkezésre álló idő fele van már csak meg, új módszer,
kevésbé sikeres munkáét eredményez ha nincs időbeli beosztás
időnyomás az interakciók típusát is megváltoztatja, olyan
értelemben jobbak, h fokozottabban koncentrálnak
elutasítás, kiközösítés:
társas elutasítás: kitárnak
(társadalmi) kiközösítés: nem vesznek róla tudomást K82-
Cyberball és Cyberbomb ezek az emberek igyekeznek
helyreáálítani a ciszonyt, ráhanolódnak a társas jelzésekre,
mosolygó arc gyors megtalálása, hamis mosoly kiszűrése jobb,
VAGY agressziót is növelhet ld iskolai lövöldözéseknél nagy
szerepe van
--kiközösítés rejtett formája: nincs informcióáramlás, nem tud
beszálni a beszélgetésbe, ugyanolyan hatással van, mint a
Cyberball… K83
Csoportteljesítmény: motiváció+kooordináció; komm,, erős
csoportidentiás jó tagokat vonzzasiker
működés fázisának sikeressége: feladat típusától,
erőfeszítéstől, erőforrásoktól függ
Feladatra irányuló kölcsönös függés formái:
1. Additív feladatok: össszes tag telj-nek összege pl kötélhúzás,
egyéni teljesítmény és látszám fontos
2. diszjunktív: legjobb egyéni tag határozza meg, pl diákcspoi
brainstormingja projektben
itt a kölcsönös függés: eredmény az egyes tagok készségétől
függ; fontos amegfelelő tagok kiválogatása és a koordinéció
h hagyják érvényesülni alegjobbat
3. konjunktív feladat: legrosszab teljesítmény számít
hegymászó futószalag, módszi mindenkinek részfeladat
 összességében értékelik viszont
kooordináció: részfeladatok kiosztása stb
4. kompenzatorikus feladatok: egye stagok véleménye,
becslése átlagolüdik csoportteljesítményenként, kiegyenlítik
egymás becsléseit, met mindenki amésiktól függetlenül
mondd egy számot és ezt átlagoljákjobb eredmény
általában (kollektív bölcsesség)mintha egyedül pl előáálítás
érának megbecslése
5. összetett feladat kölcsönös függés összes formáját
tartalmazó alfeladat pl foci? rögbi?
tervezés, koordinációt igényel, minél komplexebb
Nyereségek és veszteségek csoptelj-ben
--csoport képes az egyéni erőfeszítés és így a teljesítmény
megsokszorozásárs olyan készségek, amik egyedül nincsenek
Pl műtő, rejtvényfejtés, építés
--jobb kollektív memória pl rendőrségi felvételről pontosabb
beszámolót tudtak visszaadni DE ---nem mindig, vlmikor olyat
idéznek fel, ami nem is volt benne
--megfigyelhetik a másik magabiztossságát, aki jobb választa d
magabiztosabb, követik
DE! mikor becsapós kérdés van (műveltségi teszt) akk
általában a legmagabiztosabb téved
--csoport összteljesítménye több mind az egyének telj-nek
összege LD brainstorming, memóriafeladat
Hátrány: elfogultabb döntés, felületesebb feldolgozás
Van amikor a csoport csökkenti az egéyni erőfeszítések
mértékét koord., vagy motivác-s baj
motivációcsökkenés miatti veszteség: társas lazsálás: ha az
egyén teljesítménye nem azonosítható, kevesebb erőfeszítés
mintha egyedül csinálmá ringelmann11.4. K84-ugyanez
brainstormingban (75%-át mondják az ötleteiknek, éberségi
feladatfelelősség megszlott)
+érdekes, magas bevonódású feladatoknál ritkább a társas
lazsálás
+ha partner rendelkezik fletehetőleg a tulajdonsággal nem
szorul segítségre
+kölcsönös függés-egyéni telj kevésbé számít pl csoportos
énekléstátogás
+egyéni telj fontos-e a sikerben? ha igen csökken a társas lazs
+egyéni teljmotiváció
+csoportot hajlamosak vagyunk produktívabbnak ítélni,
 mitnegyéni képességeinketlazsálunk
+erős csoportidentitás
Ö:legtöbb a motivációval függ össze--; uralás 8feladat
sikeressége), kapcs (jó kapcs megtartása)
társas lazsálás kollekt vs individualista utóbbi rosszabb
teljesítmlny, ha nincs elszámoltathatóság, kínai mendezderek
mind2 esetben u-ú. dolgoztak
társas kompenzáció: egy tag megfeszítetten dolgozik azért h
kompenzálja a másik gynege telj-t v képességét
konjuktív feladatnál elképzelhető h a leggyengébb fog
megfeszítetten dolgozni, met úgy érezheti, h tőle függ a
csoport sorsa
 rossz koordinációból eredő veszteségek:
Ruskin- asiker leginkább a feladat megértésétől függ, világos
szerep, tudni az erőforrásokat, többiek képességét,  ez nincs:
fontos feladat kimarad, vlmit2x végeznek el, versengés
erőforrásért pl brainstorming egymás szavába vágnak, nincs
idő gondolkodni stb.
koordináció: fontooos! műtétek, pilóta, űrhajó  félreértések
komoly balesetk
--nyílt kommunikéció: tagok közvetlenül megfogalmazzák ki mit
--hallgatólagos ha a kommunikáció nehezített: mások
cselekedeteinek elővételezése lehet a mo.; fontos tudni a közös
társas tudást K85
Teljesítményt befolyásoló folymatok még:
 kommunikéció a csoportban nyílt komm főleg jó
feladat és társas kpúság egyensúlya, társas és feladatra
irányuló kölcs függés befoláysolható kommunikációval
egyensúly, de függ az opt komm a helyzettől is (pl komplex
nehéz feladat esetén jó leheta feladatorientált, amíg az
elején helyreteszika dolgokat)
 technológia és komm.: szemtől szembeni v online komm?
online (régebbi vizsg)jobb brainstroming (nicns egymás
szavába vágás?)+kisebb esélycsoporgondolra vagy korai
konszentusra vagy csop polarizációra+egyenlőbb
részvételK86 kedvez a kisebbségnek
hátránya: hosszabb idő alatt, gyengébb minőségű döntés,
kevésbé elégedettek adöntéseel, rosszabb érzelmek, nincs
verbális jelzés félreértés K87.88
  érzelmek és hangulata csoportban: társas fertőzé csopi
hangulat telj befolyásoolja
minél vidámabbb egy csoport annál összetartóbbnak ítélik,
minél egységesebb a hangulat annál ink a csoport felelős
érte
Veszteségek csökkentése:
--csoport képzése—főleg koordinációs törekvésekben,
rugalmasság
--elszámoltathatóság érzete
--a csoporttagság pozitív része lesza társas identitásuknak pl
vállalati kultúra
Magas kohézió segíti az együttműködést—részvételi hajlandóság
kooperatyv tanulás hatékonyabb, vegys jutalom hatékonyabb
még a sima csoportalapú jutalmazásnál is
Összetartó csoportok normakövetőek: focisták
szabálykövetőbbek is ha összetartó a csapat
Összetartó csoportok vonzzák ésmegtartják az értékes tagokat,
gyakoricserléődés hátráltat11.6!
Vezetés s hatalom
vezetés: az folyamat, maikor 1 v több csopitag felhatalmazást
kap mások feolyásolásáraés motiválására a csoortcélok elérése
érdekében
mit csinál a vezető?-2 viselktípus
 döntésjozatal és feladatteljesítés (révén uralják
élethelyzeteiket)-felqdatorientált vezetés
mit kell tenni, bírál (gyenge telj-t), összehangolja
atevékenységeket
 csoprttagok közötti kohézi és jó kapcsolat (kapcoslódás)-
kapcsolatorientált vezetés
nyitottság, barátságosság, megközelíthetőségről szól
egyenlő fél, véleményt meghallgat,
fontos: sokszínű, diverz csoportban
Vezetői hatékonyság? személyiség v helyzet?
megfelelési torzítás
más személyiségjegyek- más vezetői helyzetben jönnek jól
kapcsolatorientál vezetés növeli a motivációt, elégedettséget,
teljesítméynt
tapasztalt, rofi csapatnál, ahol kell sok személyközi interkació,
motiv, pozitív érzések fenntartása
feladatorientált sikeressége attól függ:
magas kohéziójú csapat, nehéz feladattal—feladatorientál kell,
 mert a csopilégkör megvan, a feladat kivitelezése kell
Legtöbb szitu mindkettőt igényli rugalmasnak kell lennie és
flimserni h mikor mire van szükség,
maximalizála telj-t és a poz csoportidentitást
ifjúsági sport és edző vezetés-Smith és Smoll program
Vezetés kontingencia-elmélete: eltérő vezetői viselkedésmódokat
megkülönböztető elméletek, amik azt mondják ki, h különböző
vezetői viselkformák más más helyzetekben lehet jó:
illeszekdjen az lényeg
Kiből lesz vezető?
kit nézünk annak: sokat beszél (tanács, útmutatástad) és
minőség (individualistában), kolekt-hallgatásmegfontolás,
asszertivitás, nonverbalitás K90
csoprt sztereotypiáit megtestesítik
sztereotip vezetői viselk
csoport álláspontját osztják
Ö: csoportnormákat és csoportcélokat megtestesítő embereket
preferálják kudarc esetén is pzvabban látják
 Sztereotipák és eveztés
hím, magas idősebb
DE versengést emlegető maszkulin v együttműködést emlegető
feminin vezető issztereotip megfelelnek annak amit hirdetnek
az emberek szeretnék ha képviselőjelöltjük férfi
lennevezetéskompetencia, asszertivitás
Eagly 2003: női vezetők ha sztereotip reklámokat néztek, saját
veuzetői képességeiket is rosszabbul látták
női vezetővel rendelkező csoport tagjai boldogabbak
önbeteljeaítő jóslat K91
nőket is preferálják vezetőnek, ha nagyfokú interakció,
konszentuskeresés/tárgyalás lesz
ha a csoportkohéziót fenyegetik: belső versengés van pl
 etnikum: ksiebbség nem jó, sport, top cégeknél politika kevés
fekete Oka: nincs benen a tipik vezető képben
kudarc esetén jobban is elítélik ha nem tipik vezető
Ö: szteretípiáknak megfelelő vezetőválasztás nem jó d hány
alkalmazotti elégedetlenség
transzformációs vezetés: olyan vezetés, ami extrém odaadásra és
érzelmi azonosulásra inspirálja követőit, mély hatást gyakorolva
rájuk—y vallási mozgalmak Jézus, Buddha, Mohamed
Weber: hogan vezettek ők? karizmatikus vezetés: szélsőséges
elkötelezettség és azonosulást
 ÉS a célokat is megváltoztatják!
egyéni és személyes lérdekeket a csoprté alá kell rendelni
nagy önbizalma van, céltudatos, lelkesítő elképesztő komm-ja
van, optimista jövővízió, megkérdőjelezi a hagyomáynokat,
korábbi dolgokat
növeli az elégedettséget és a telj-t
felhatalmazás és kontrollérzet, közös vízió, támogatás, egyéni
elismerés, intellekt-san stimulál
hatásos: bizonytalan és változó időkben
Rossz vezetés alatt: csökkena motiváció, kilépések vannak a
csoportból, aktív akadályozatás v passzív (nem végzik el a
feladatukat)
Rossz vezető,rossz szándék: pl Népek tEmploma Szekta, Menny
kapuja
Hatalom: formálius informális vezető is dönthet a tagok sorsáról ,
képes jutalmazni v böntetni
hatalom birtoklása v észlelése befolyásolja viselkedést
figyelemösszpontosítás, periferikuselemeket nem veszi
kfigyelembe, célok kitűzése, kitartóan dolgozni, K92
túl sok, túl kevés hatzalom is gátló lehet, ahol szükség van
koordinációra (nagy köcs függés)-legjobb a világos hierarchia
hatalmi pózok felvétele K93
12. vonzalom, kapcsolat, szerelem
Kutatások kihívésai
intim viselkedés feltárásnak nehézsége
Vonzalomtól megkedvelésig
vonzalom: külső és viselkedés, megragadó arc, kellemes
interakció, hasonlóság észrevétele

Fizikai vonzerő: ami szép az jó (Dion), külsőből következteés

szemlyes tulajdonságra
biológiai alapok: szimmetrikus arc, testalkat, stb. feltűnő
tulajdonságok isemretlenként, ismerős arcok, hosszú távú
kitettség (ellenkezű nemű párra hasonlít), erőforrások,
egészség, kívánatos belső tulajdonságvonzóság
hasonlóság: ha kiugró tulajdonságban, fontos tulajdonságban
akkor még inkébb növeli a vonzalmat
miért erősíti a rokonszenvet?
--hasonlóság jelzi h ki tartozik az én és enyém körébe
--a hasonlóság ismerősséget jelez
--hasonlóság segít a helyzetek uralásában: növeli a mimikri
 esélyét, bejósolja a bizalmat, együttműködést;
--hasonlóság igazolja a kapcsolódást: a kevésbé hasonlótól azt
várjuk h kevésbé fog megérteni minket, pozitív elvárás—
yönbeteljesítés stb
Pozitív interakciók: fizikai közelség, gyakori interkació, ld
kollégiumi szobatársak,
miért fokozza a rokonszenvet?
--ismerőssé teszi a mésikat
--interakció hozzájérul a helyzetek uralásához
--tartozás vlkihez, kötődés, kapcs,mimikri
ellenszenves lesz vlki ha aszükségleteket nem elégíti ki
Kapcsolatok fejlődése, kialakulása:
cserealapú kapcsolat: olyan kapcsolat, amiben jutalmazzák
egymást az emberek, ezért cserébe is megkapják ugyanúgy a
jutalmat
idővel az én nyeresége háttérbe szorul és a másik lesz
fontosabb
alkalmanként összejáró ismerősök: inkább méltányosság elve,
egyenlőség alapján működnek, csak akkor jutalmazzák, ha úgy
ítélik meg h megérdemli és vissza is fogja kapni ugyanolyan
mértékben
Feltárulkozás
életünkkel, helyzetünkkel kapcolatos információk, legbensőbb
gondolataink, érzéseink, érzelmeink feltárása
kapcsolat fejlődéseinformáció intimitásának foka
(feltárulkozás mélysége) és kitrjedtsége (témák változatossága)
egyre nő
self disclosure hatásai:
--jobban fogják kedvelni (kivéve ha kényelmetlen helyzetet
szül, túl messzire megy)
illik-e viszonozni stb.,
--megismeréskönnyebb kielégíteni a szükségleteit,
Közeli kapcsolatok (olyan kapcs amely az élet számos területén
megjelenő erős gyakori kölcsönös függés tfoglal magában)
egyes felek gondolatai, cselekvései, érzései befolyásolják a
másikét
szeretet fogalma
kölcsönös függések:
 kognitív kölcsönös függés: 2 fél egy egész elválaszthatatlan
egész, meglévő információs különbségek eltűnnek ,
mintha tudnák h a mási kmire gondol, feltárul a másik belső
világa
 midnen tekintetben megismerik egymást
mási k nézőpontját át tudják venni
egyénen túli kiterjesztés, a másik ismerete mitnha öniseret
lenne, mentális reprezentációk közötti különbségek eltűnnek,
„mi” K75 énvédő attribúciós torzítások a párra is+idealizált
lesz akép róla
 Viselkedéses kölcsönös függés: személynek hatása vana
döntéseire, cselekvéseire, terveire
közösségi kapcsolat
K76 12.4. ábra
kapcs- ffiuralás, társ pozíció, minőségi idő tevékenység; nő-
kapcs
 érzelmi kölcsönös függés: intmitás és elköteleződés
intimitiás: megértést és támogatást ,agába foglaló poz érzelmi
kötelék. vele akar lenni, segíteni akarja, megosztani vele ailye
van,
kialakulása:feltárulkozás viszonzásaérzékenység és
válaszkészségakkor megértett, ha helyesen észleljük a másik
érzését, empátiatársas támogatás (és egészség)
pozitív események megosztása még növelik a pozitív
érzelmeket

elköteleződés: intimitás közelebb hoz, elköteleződés mellette

tart: erős érzelmi kötelék+elszántság a hosszútávú
kapcoslatfenttartásra 12,6, ábra!
Kötődési stílusok
Szerelem szenvedély szexualitás
párválsdztádi preferenciák evolúciós magyarázatok, választási
szempontok, r táv v h táv
Szexualitás: ötvözi a kölcsönös örömöt élvezetet, azt h
feltárulkozzunk, megismerjük a másikatés megismertessük
magunkat, akpcs i motiv
mikor a kölcsönös függés fellazulvéget ér
kölcsönös függés mindig konfliktushoz vezetfeszültség
(kapcsolatból, külső okbőól)
válás oka, gyakran a feldatok megosztásából ered,
féltékenység
Konfliktusok kezelése: kapcs fenntartása leselkedő veszélyek
ellenére
 konf kzelés: konstruktív vs destruktív módja
--akkomodáció: negatív cselekedetre adott válasz,
alkamazkodás
poz, helyreáállító: aktív megbeszélés, kitartó várakozás h a
helyzet megoldódjon, megbocsátás (magasabb önkontrollú
személyeknél nagyobb valószínűséggel), felülemelekedés,
destruktív: ordítozás, elzárkózás, félreértés
poz attribúció az alap, haez eltolódik neg irányba akkor az már
jelent vlmit
negatív kommunikációs jelek: kritizálás a személyre, nem a
cselekedetre; 2: megvetés, megbecsülés hiánya, 3:védekezés,
kifogások a kapott kritikára, nincs bocsánatkérés
4:stonewalling, falak emelése interakciótól való elzárkózás
konstruktív alkalmazkodás erőforrásai:
 kötődési stílus: könnyebb felülemelkedés a partner hibáin,
konstruktívabb konf kezelés, pozitív szemlélése a másiknak,
kevesebb féltékenység, ha igen nyílt kommunikáció
nem bizt.: negatív érzelmi kitörés, erőszak
 elköteleződés: megbcosátás, igények megvitatása, viselk
változás támogató mód,
 partner és akpcsolat idealizálása: idealizálás (akpcsolatról v
partnerről)segít a konfliktusok megfelelő kezelésében
 kapcsolatra vonatkozó elképzelések: sorson múlik—kezdeti
érzések jüsolják be a sikerességet, ha a kapcsolaton dolgozni
kell vélekedés uralkodó hosszabb ideig egy partnerrel,
kevesebb futó kaland stb.
Intimitás és elköteleződés hanyatlása:
Szakítás, gyász, magány: kapcsolat megszakad v halál miatt v
döntés következtében
elégedettséggel összefüggnők szakítanak gyakrabban, miért ér
véget, kapcsolatnak v saját hibának tudják e be, okok megértése,
distressz
gyász- hirtelen halál a legsúlyosabb, társas témogatás, partner
halála növeli a msik fél elhalálozásának esélyét is,
Magánytársas fenyegetésre, elutasításra érzékenyít, és ezt
egyre erősítik, olyan viselkedéseket alkalmaznak644-645 o.
13. Agresszió és konfliktus Sherif Rablóbarlang kísérlet
agresszió: ellenséges, (identitás, önértékelést stb t fenyegető
helyzetben), instrumentális (helyzetek uralása)
valaki másnak szándékosan ártó viselkedés, szocban: közvetlen
 szándék más vlki ártására
konfliktus: 2 v több résztvevő céljai között észlelt
összeférhetelenség-agr oka, anyagi javak és társas jutalmak
uralásáról szólnak
agr eredete:
-evolúcis: survival of the fittest, emberi temészet része, v egy
sttratégia a javak megszerzésére modern evol.: versengés
egyik ezsköze a fontos javak hozzájutásához: párválasztás
kiugróvá teszik ffi-ffi agr nő
alternatíva: szövetségre lépés, tanulás és együttműködés
képessége,
agresszió mérése: etikai dolgok+nem szvesen viselknek felnőttek
agresszíven
-bűntetés tanulásra gyakorolt hatása
-csipős szósz teszt
-kapcsolati agresszió mérése
-rendőrségi papírok
Személyközi agresszió okai:
 jutalmak és költségek számbavétele: jutalom, előnyre tesz szert
(pénzautomata, bíró nem néz), ha ajutalom megszűnik az agr.
is, büntetés elrettent, instrumentális agrnál releváns
költség-haszon elemzés: képes e az agr-ra (testalkat) vagy van-
e más lehetősége (szegény körnéyk bűnözés)
agr és nemek: nő ink pletyi stb, ffi tesztoszteron, termet
 fenygetés:önértékelés (Solomon halandókigróság,
múlandóság)vagy fontos személy, csoportjához való kötődését
fenyegeti, tiszteletlenség stb. súlyosbítja, ha ez nyilvános
ellentétes politikai személynek: csípős szószt kell adni, előtte
ha emlékeztették a halandóságra erősebbet adtak
 alacsoyn önértékelés (frusztráció tűrőképesség)/nárcisztikus-
magas de bizonytalan önért/
 észlelési torzítás: pl véletlenül neked mennek, aki erre
hajlamosabb
 negatív érzelmek (kivéve undor, az csökkenti): frusztráció-
agresszió hipotézis Dollard, miller stb.
átrendezi: Berkowittz: gonoszak vagyunk ha rossza kedvünk:
düh, fájdalom, félelm, irritáció (fruszráló érzések) váltják ki
(nema cél akadályozottsága) hőség és agr stb.
becsület kúltúrája
Agr fokozása:
 modellek: viselkedés jelzi h mi a helénvaló, jogos,
szerepmodell, utánzás K95
videójátékok, média: katarzisos elméletet cáfolják,
deszenzitizáció jellemző és hajlam nő agr
 agresszió tanult jelzőmozzanatai: fegyverek-hozzáférhetőség:
agr gondolatokat hív elő-növeli az esélyt agr-ra::
FEGYVERHATÁS K96+ rendőrök is agresszívebbek ha
pisztolytáskát viselnek;függ az asszociációtól: vadászok nem
lesznek agr-bbek, csak katonai fegyverektől
Jordan Davis esete sztereotípiák, feketék kezélbe könnyebben
képzelünk fegyvert IAT ld K97
Döntés agr mellett v ellen:
felületes if agresszónak kedvez, de sziszt if sem kizáró ok –y
hozhatja béke motivációját, még akkor is győzhet ez ha nem ez a
leghozzáférhetőbb
felületes: leghozzáférhetőbb attitűd v norma győz
Sziszt ellen hat:
 magas arousal szint (konfliktus)kisebb kapacitás sziszt IF-re
 alkohol (+düh v fenyegetettség huhhh), de a
jelzőmozzanatokkal sokfelé mozdíthatnak el
 időbeli nyomás: rendőrök, nics idő alternatív tervre
agresszió általános modellje: GAM 667 o fog 13.1
Csoportközi konfliktus: csoportok között még súlyosabb lehet az
agr, mitn egyyénnél ld csoportban szinte 2x annyi csípős szószt
mértek ki, mint egyedül+csoportok versengőbbek (indi+kollekt is)
a csoportidentitás miatt K98
csoportközi konfliktus okai:
 harc a javakért, szűkös erőforrás: reális konfliktus elmélet K94-
rablóbarlang kísérlet: cél azsebkés, és a szűkös javak
megvédése, territóriumok megvédése 669 o fogalma a rke-nek
pl orosz-krím, olajért való harv K99
 Relatív depriváció: 671o. nem vagyunk szűkén, de úgy érezzük
h a másik személynek/csopinak több van: társas
összehasonlítás határozza meg az elégedettséget
egoisztikus relatív depriváció-nekem nem, mint a másiknak
fraternalisztikus deoriváció-sajét csopimnak nem úgy, mint a
másikank (USA 1960-as évek feketék gazd-i helyzete elmaradt,
muszlim-hindu-indiastb)
 társas versengés-tisztelet kivívása: pl vállalatvezetők 2
csoportját (minimális csoport) értékelik és lesz egy győztes
ellenségesség, konfliktus h ki ajobba társas identitás kialakult
ilyen minimális csoport esetén is
 csoportok sajátos versengési hajlandósága: megbecsülés
fontossága, mg az anyagi jutalomnákl is fontosabb
néha az baszolút győzelem se számít, csak h legyőzzék a
riválist
Konfliktu fokozódása:
--kommunikáció csoprton belül:
csoportpolariációattitűderősödés (sisszonancia redukció)
szemenálláselköteleződés kfoozódik
--csoportok fokozott versengése: fokzoott versengési hajlandóság:
szigorított szabáylok ,fokozott lojaitás, szolidaritást,
csoprtnormához való igazodást várnak el
vezetői hatalom megerősítése K100
--kommunikéció külső csoporttal: álláspontok
megmerevednekfenyegetőzés(aazt hiszik ez növeli az
alkupozíciót)fegyverkezési verseny vagy legalbbis
kontraproduktív a fenyegtőzés K101 ACme és BOlt –
fenyegetőzéssel élnek ha tudnak, konfliktus csak úgy megoldható,
ha a fenyegetés nem megengedett/felek megtanulják h a
fenyegetést el kell kerülni
izrael palesztin stb
--bosszú a saját csoprot nevében: vikariáló bosszú Lee Rigby esete
(2013)
--koalícióalakítás: 2 v több fél egyesíti erejét h célt érjenek 
fenegető lépés, fokozza a versengést, kizártak még alakíthatnak
új koalícika stb
Észlelés konfliktus során: önbeteljesítő jóslatok, negatív érzelmek,
elvárások, bizalmatlanság gyanú bef a percepciót ördögi kör
 saját+ és külső -csoport polarizált észlelése
Saját csoport nem tud rosszat tenni: erkölcsi felsőbbrendűség,,
morális elhatárolódás, dehumanizáció, pl közel kelet vallási
konf-i, glorifikéció esetén ez még erősebb
Küslő csoport nem tud jó lenni: reaktív leértékelés 681,
békejavaslat mögött is rosszat sejt
 Saját csoport midneható: agresszív pózolás-szőrös mell
szindróma, eltúlzott magabiztosság, erőfitogtatás (uUSA
vietnámi háború)
 viselkedés elfogult attribúciói:: ugyanazt a hidegháborús
tettet mshogy ítélték meg, védekezés v provokáció, nincs
félelemfelismerés
 érzelem, arousal: beszűkült gondolkodás,csoportalapú
érzelmek, viselkedés
 elvárás a mési kcsoprtról h versengeni fognak—y fokozott
versengő magatartást veszünk felm i is K103
ÖF13.5.
Külső csoport megsemmisítése: végső mo. vagy teljes uralom: ha
idáig eljut vlmelyik fél, akkor már ez lesz az elsődleges cél, nem
az erőforrás
--csoprotok közötti különbség a vágyat tetté formálja HATALOM
---morális kirekesztés útját állja amorális felháborodásnak: morális
kirkesztés valószínűbb, ha ha a csoprt vezetője utasítja,
dehumanizció
--rutin érzéketlenné tesz: deszenitizáció, egyre súlyosabb
--csoprt társas témogatst nyújt a versengéshez: altruista
viselkedésként értelmezik, segít racionalizálni a tetteket
Végső megoldás-nácizmus, holokauszt, 1930-as gazd válság,
bűnbakm érzéketlenedés,
ÖF.13.6. konf fokozódás 3 lépése
Szeméylközi és ccsopközi konfliktusok és az agr csökkentése
észlelés és a reakciók megváltoztatása:
 agressziót korlátozó normák erősítése: főként saját
csoporttagok védellmében hasznos
 jagr t kiváltó jelzőmozanatok minimalizálása: Ausztrália
Martin Bryant követő törvény (feggyvertatásra vonatkozó)
+pozitív jelzőmozzanatok növleése: proszociális játék
 szisztematikus feld, értelmezés, én távolítás (E/3) segíti h
aprovokációt átértelmezze
 empátia elősegítése
Tárgyalás:694
  lehetséges megoldási módok: nézeteltérésre mo. :
kikényszerített (Trianon) német II vh kezdetének oka?,
disztribtív-kompromisszum, engedmény, integratív:win.win
log-rollling, köclsönös kedvezményk nyújtása, ami nekem
nem fontos, de nki igen, ott kedvzményt adok
tárgyalás folyamata: kell elegendő idő, ne legyenfélreértés,
megért legyen
bizalom kiépítése: ne keresség többé anegatív indítékokat
mediáció és döntőbíráskodás: egy 3. fél bevonása
Csoprktözi rgyüttműködés-társas identitás megváltoztatása
K94-rablóbarlang: közös étkezés nem javította kapcoalatot
akkor mijavít
 fölérendelt célok K94-vióízellátó rendszert muszáj együtt
megoldaniuk, közös pénzalap filmnézésre, teherautó
megmozdítása, kötélhúzás most nem egymás ellen IDŐ KELL
NEKI
h működhet?
--értékes közös cél, h erőforrásért ne küzdejenk tovább
--kooperációsztereotpiák csökkenése
--eredméynes legyen az együtttműködls(ha nem visszacsap)
--egyenrangónak kell leniiük filmvetítés díja
--társas norma témogassa az együttműködést
13.8.!
együttműködés csoportkategorizáció
meghaladása,cminimális csoportok is csökkentik aaz észlelési
torzttásokat és diszkriminációt,
micsökkenti a versengést
De fontos h megmaradjanak az alcsoort határai!--> a
csoportközi kontaktusban megsimertekről kiterjedhet a küslő
csop egészére a pozityv benxomás, így csökken az előíélet, de
megőrizhetik eredeti csoporttagságukat
erősödik az j fentebbi csooport kugrósága, megszínűik a
részrehajlás
multikulti is vegyes saláta, nem olvasztótétgely
színvak ideológia- gát a sokszynű nézőpontok kialakításában,
tanulásban, nem érzik a kisebbségi csopotoknál h mennnyit
jelent számukra az identitásuk
14. fejezet Segítségnyújtás és együttműködés
 proszociális viselk: itt is a szándék a fontos, másik megsegítése,
előnmyös helyzetbe juttatása
együttműködls dogalma; altriuzmius fogalma; egouzmus
önzőség fogalma
Segítségnyújtás
1. szükség észlelése: ld. sietsz-e mennyien vannak az
utcánészreveszed-e, jó hangulatfokozza a mások irénti
lrzékenységet
2. segítségre érdemes-e: társas felelősség normája: aki
képes á ,annak kötelessége segíteni nanak,. aki nem
képes arra h segítsen önmagán
individ kultúrában számít még a ko ntrollálhatüság—>
tehet-e arról Részeg Jayna Murray esete, kitty
geneovese latané#Darley: kívülálló hatás:
bystandereffect
kívülálló passzivitásának okai:
-felelősség megoszlása: hatás: más jelenlévők miatt
csökken a felelősségérzet arra vonatkozóan h segítsen,
egy magyarázta a kívülálló hatás K103-minél többen
vannak, az azonnali segítségnyújtás annáld
drasztikusabban csökken, késleltettt azért picit magasabb,
de az is csökken nagyvárosokban kevesebb segítség
K104
nagyon veszélyes helyzetben,segítenek az emberek
3. normák akadályozzák a segítségnyújtást: ~többszörös
tudatlanság is~ félünk h nevetségessé válunk, tényleg
szükség van e segítségre, ha mások nyugodtak, nincs gáz
nem kell segytség K105
nők viktimizációja, K106
date rape
4. norma támogathatja a segítségnyújtást: vezetői vagy spec
szerep növeli a segítségnyújtási norma
hozzáférhetőségéttársas felelősség normája, elősként
cselekvő személy modellként fog szolgálni
felhívják a figyelmet, h mások is helyénvalünak tartják a
egytségnyújtástnöveli az esélyt (pl.: kaptunk már nagy
ls csekély támogatást is nagyon sok embertől)
segítségnyújtásnál gyakori h azonosulnak zzal a szülővel,
akik a másokkal való törődés példáját nyújtották
Miért segítünk?
-biológia: kog és társas folyamatok közvetítséével, családtagok,
rokonok evolúciós segítése-evolúciós magyarázatok: Hamilton
 —y segítségnyújtás, proszoc viselkedés növelheti a gének
fennmaradását, ld ürge vészjelzésse rokonoknak, én és enyém
felértékelése-rokonnak akk is szívesbben segítün, ha az érzelmi
kapcsolat uygannnyir afonos mitn a nem rokonnal
árva gyerek nagynéni nagyszülő stb átveszi
viszonzás normája
segítségnújtás növeli a csoport fenmmardásának esélyét ld
élelemmegoszlás
segítő jó hírneve, megbecsült csopitag Kleef felajánkások
nagyobbak, ha azok nyilvánosak
Motivációk:
-helyzetek uralása: segítségnyújtás nyereségei és költségei
előny: jutalom, viszonzás, jó hírnév, tetszés, másik
szenvedéésnek enyhülése,
költségelelmzések: veszély, kockázat, költség mérlegelés pl
késésben vagy,
ismeretek, képességek, erőforrások jobban ott vanna és ezt
tudjahajlamosabb segíteni, pl orvos mikor elájul vlkiű
magas énhatékonyság is növeli
bystander ellen szól: ha többen vannak akik tudnak segíteni,
akkor a többi ember jelenléte növeli s egítségnyújtást
férfiak inkább külsős szutuációkban-autó javítás stbre érzik
magukat komptensebbnek, nők rokoni, pkapcsolati
segnyútásra észlelt képességek
dovidio: arousal hatására nincs költség haszon elemzés,
vészhelyzetben nem gondolkodnak az emberek sgtíenek
-érzelmi nyereségek:: belső jutalo, melégedettség
pozitív hangulat megőrzése vagy bűntudat enyhítése mind
segítségre sarkall K107,108
+ a gyónásra igyekvők többet adakoznak, mint a gyónsról
jövők
segítségnyújtás egozmus-e? segítsnyújt negatívállapot-
enyhítési modellje nem altruizmus, céla segítő által megélt
feszültség csökkenése
de nem fedi le a depressziósok viselkedését—> ők
kiszakadnaka társas világból, nem a segítsgnyújtással vannak
elfoglalva
Vita h képes e az ember altruizmusra?
-kapcoslódás iránti szükséglet: empátia és altruizmus K109*
empatizálás, de nehét menekülés: helycsere, nem empatikus
könnyen elmehet: hagyták h elin szenvedjen
negatív érzés esetén: szorongás, distressz, ijedtség,
félelem
 empátiás törődés: féltő gondoskodás, sajnálat,
szánakozás
K110
de több áldozat esetén csökken az empátiával akcsolatos
érzelmek, szánalo mstb
technika: először azt kell megkérdezni h 1 ádozatot menniyvel
támogatnának, aztán azt h az összes áldozatot..

van valódi ltruizmus, lehet uaralás és kapcsolódás is, de külön-

külön is
adakozás hat a pszichológiai jóllétre ld Aknin vagy Dunn
vizgsálata
5 v 20 dollár is ha másnak adakoznak odogabbak, mitha
magzkra költenék
Uralás és kapcsolódás együttmködéssben:
táras dilemma: kölcsnös függés olyan formája, amely az egyén
számára nyereséges viselkd szembemegy a csoportérdkkel: ha
mindenki azt a vislekedéstálasztja, árt a csoportnak
ld autó használat városi levegő, laktársak takarítás
Társas dilemma: önérdek vs közérdek, az egyéni kielégtése
általában azonnali előnycsátó lehet
tpusai:
-megújuló erőforrások dilemmája: pl halászok, annyi halat
mennyit csak tudnak v hagynak is halat a vízben K111
-közjavak dilemmája (potyautas, társas lazsálás?) K112 14.1
tábl 733o.
Uralás motívumai társas dilemmákban: költég-haszon
ilyenor álatlában az önérdek győz, vagy még ha az első
körökben a csoportérdek szerint is működnek, egyre inkább
hanyatik, és átveszi az önérdeks
nagyobb csoportnál: központosított hatóság ld adórendszer,
vagy kvótarenszer ld megújuló erőforrás dilemmája
de akülső szabályoknak kevésbé szeretik aláredneni magukat,
jobb, ha a csoport belső szabáylát ők hozzák meg, tartják be
K113 vagy ld öntözővsatornák közös felügyelete
kis és közeoes csoportnák kehetőség önszerveződő
kooperációra, minél nagyobb a csoport annál könnyebb
apotyutasság
bizalom: elvárás h mások társas interakció során proszociélis
müdon fognak vsekedni
fokozza az együttműködést,
 kommunikcáió erősítése, kontaktus, ígéeret normakövetésre,
magas bizalmi kultúrában a büntetés bűntudatot kelt hasznos,
de alacsoyn bizalmi kultúrában ld oroszok, görögök, szaúd
arábia, abüntetés csak haragot ellenszenve tszül
konszenzusra való törekvés, ennek az elképzelsée
lehetőségekben egenéőség, erőforrás-felhasználás
egyenéősége
kapcsolódás motívumai társas dilemmákban: társas azonosuls
K114
kooperálókat intlligensebbnek tartják
csoprotérdekek előrébb kerülnek azonosulsá esetén
azinosulás esetén csoport együtt gondolkodik, mindenki bizik
és nem akar csalni
együttműködést támogató csoportnormák kiugróak lesznek
nagy méretű cxsoport esrtén nagyonbb az azonosulás
empétia és csoporttalvalóazonosulás elkülönül, mert ha vlkivel
empatizál, akkor részrehajló lesz a dilemmáknál
egyéni különbséek együttműködésben:
társas értéorientáció: táras dillemákban tanúsított cselekvési
müódokstabil egyéni különbségeo (versengő/proszociális)
intelliegncia előhangolsá versengő v proszociális viselk t vált
ki, értékorientációt mutat
14.4
felületes vs sziszt feldolgozás szerepe a segytségnyújtsban és aza
együttműködésben:s
Felületes feldolgozás, spontán segítségnyújtás: vészhelyzet,
arousal, adrenalin, nypmás, felületes ondolk, bűntudat,
mepátia, szorongás, szénalomsegítségnyújtás
segítés hozzáférhetősélge ld LEmmings videójáték /tetris-
proszoc videójáték nöeli az esélyt a segítésre
Sziszt feld tervezett segítségnyújtás: szükség vane-, költség-
haszon, személyes felelősség, segítségynújtés képességei,
önkéntesség, önészlelés, célok:
-új tudás, képesség
-szakmai előnyök
-kapcsolóüdás szükséglete, személyes problémák megoldódása
-társakkal van
-személyes értékein kkifejezése
-személyiség épülése, önértékelés fokozódása
-öjzetlenség
melyiks egtítségnyújtás a gyakoribb? Greene, Novak 2012 javak
elosztása kísérlet-> 10 mp vagy kevesebb idő alatt döntés,
sokkkal proszociálisabb mint ha sziszt alaposan átgndolja,
gyorsabban döntenek, akik midennnapos cselekdetek esetén is
kooperálnak; slacsony bizalmi szintű kultúrákban az ellenkezője
igaz
szervezetipolgár-vilselkedés: munkaköri kötleezettség
meghaladása, erős azonosulás a szervezettel, mepátia, nem
csaka főnök kedvéért!
Proszociális viselkedés a társadalomabn:
segítő segítség: lelki, fizikai szenvedést enyhít autonómiaorientált
bántó segítség: nem képes viszonozni, nem egyenlő viszony,
függőségorientál seg., nicns a segítettnek kontrollérzete

K115 segíteni nehéz úgy, h ne legyen negatív érzés--

proszociálsi viselkedés jelenlétánek erősítése a társadalomabn
1. tegyük egyértelművé h segítségre van szükség (ld bolti
lopásnál felkiállt)
2. belső aattribúciók erősítése a segítsny és együtt működés
érdeké ben ha belső okonak tulajdonítjuk a s egítsnyújtást
beindul a nem ördögi ördögi kör
3. segítségnyújtást és együttműkt táámogató nromák
támogatása-oktatás, média stb
4. proszociális normák aktiválása
5. szólítsunk meg valakit, ő érkezni fog, ha általáénosságban
káltunk senki nem fog jönni felelőssség megoszlása
6. azonosulás elősegítése kapcsolódás igénye, érzékenyítés
globális dilemmák-klímavált-affinitás
14.2!!!