Krízisforgatókönyv

Bántalmazás

Bálint Blanka, Nagy Andrea, Vass Réka-Barbara,

Kommunikáció és közkapcsolatok,

II. évfolyam

A bántalmazás olyan agresszív cselekedet, amely egy személyt, egy csoporton vagy akár egy
intézményt is érinthet. Annak érdekénben, hogy elejét vegyük, vagy ha már részesei vagyunk,
megfékezzük és csökkentsük a krízis negatív hatásait, fontos, hogy tudatosan lépjünk fel. Az
alábbiakban néhány olyan lépésről olvashatunk, amelyek alkalmazása által megfékezhetjük az
imázstörést és hatásosan léphetünk fel a krízissel szemben.

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a krízisek nagyon sokfélék lehetnek és nincs egy biztos
módszer bármilyen probléma megfékezésére. Minden krízis egyedi és egyedi megoldásokat
igényel, viszont van néhány alapvető módszer, amely segíthet fellépni az adott problémákkal
szemben.

1. A bántalmazás gyakran jelenthet rágalmazást, becsületsértést, provokációt és egyéb

agresszív megnyilvánulást is, amelyek vádlásként is lecsapódhatnak. Fontos, hogy
tisztán lássuk a helyzetet. Amennyiben hibát követtünk el, azt ismerjük el és ne
próbáljuk eltitkolni azt. Ha a helyzet úgy kívánja, merjünk bocsánatot kérni.
2. Gyakran állíthatnak az intézményükről valótlan dolgokat. Ez általában akkor fordul
elő, amikor az intézmény nem kommunikált valamit nyilvánosan, emiatt fennál a
pletyka és a nem valós információk terjedése. Ajánlott tisztán és pontosan fogalmazni.
Amennyiben még nem következett be a krízis, akkor érdemes a lehető legtisztábban
közölni a nyilvános, mindenkit érintő információkat. Amennyiben már megtörtént a
probléma, akkor ajánlott pontosítani és ezt a lehető legnyilvánosabb platformon
keresztül megosztani, hogy ezáltal is csökkentsük a hamis információk terjedését.
3. A verbális bántalmazás gyakran előfordul egy intézmény életében. Mindig kerülnek
olyan emberek, akiknek épp nem tetszik az, amit csinálunk, emiatt verbálisan
próbálnak bántalmazni. Ilyenkor nem javaslott viszont élni a verbális bántalmazás
 eszközével, sokkal inkább célravezető tettekben megcáfolni azokat a vádakat, amelyek
érik az intézményt. Amennyiben kreatív kommunikációs csapattal rendelkezünk,
érdemes humorral reagálni egy-egy hasonló üzenetre. Ki tudja, talán még egy jó kis
kampány is keletkezhet belőle.
4. Ha bármelyik alkalmazottat valamilyen típusú bántalmazás éri, első és legfontosabb
feladata, hogy azt az adott helyzet pillanatába jelentse a vezetőségnek, ne titkolja és
halsztgassa, hogy minél hamarabb nyakon lehessen csípni a problémát és megoldást
keresni a helyzetre, mielőtt elfajulnának a dolgok és valakinek a távozását vagy még
rosszabbat jelentene. Amennyiben lehetőség van rá gyűjtsünk bizonyítékot egy
fénykép, hangfelvétel sokat segíthet a döntéshozásban és a helyzet alátámasztásában.
5. Az intézménynek kötelessége felvilágosítani alkalmazottait már az alkalmazás
legelején az esetleges problémák kezeléséről. Amennyiben probléma adódik a
kivisgálás gyors és hatékony kell legyen. Törekedni kell arra, hogy házon belül
maradjon amennyiben az lehetséges. A kiviszgáló bizottság több tagú, páratlan számú
testületben vizsgálja a panaszokat, tagjai közül senki ne töltsön be szerepet a
szervezeten belül, illetőleg bármely tagja a fegyelmi bizottságnak érintett az ügyben
más vegye át szerepét, így garantálva, hogy egy igazságos döntés szülessen.
6. Az utolsó pont, hogy legyen válaszunk. A hallgatás nem megoldás. Viszont
előrelátónak kell lennünk, és úgy kommunikáljunk, hogy a kimondott és jól átgondolt
szavaink legyenek. Amennyiben nem vagyunk elég figyelmesek, könnyedén
kiforgathatják, vagy ellenünk fordíthatják azokat.