Nagy Ildikó 2009

SZOCIÁLIS MUNKA
társadalmi közege
(jegyzet)

A szociális munka szakmává válása

A professzionális szociális munka közvetlen előzményei a múlt századi karitatív tevékenységek,
melyek két párhuzamos szálon futnak.

1 Settlement-mozgalom
- az embervédelem különböző intézményeinek szervezett egységét jelentette,„oda vitte” a
szociális intézményeket a gondozásra szoruló szegény nép közé, „betelepedett” a
szegényebb városnegyedekbe ← innen ered az elnevezés: settlement = település
Az első settlement 1884-ben Whitechapel-ben (Anglia) Samuel Barnett (1844-1904)

2 Karitatív
segítő szerveződések kialakulása és fejlődése.

A szociális gondoskodás fejlődése Magyarországon

1 999-ben Pannonhalmán létesül az első ispotály

2 István: Törvénye az özvegyek és az árvák védelméről.
3 László: I. törvénykönyve a halottak (a talált idegen halottak is) kötelező eltemetéséről.
4 1198~: III. Incétől (ur. 1198-1216) Pápai oklevél a kői bencés monostor szegény gondozói
tevékenységéről.
5 1222: II. András Aranybullájában az özvegyek védelméről rendelkezik.
6 1232: A kalocsai érsek Bácson cisztercita ispotályt alapít a szegényeknek.
7 XIII. sz.: Lovag és ispotályos rendek létrejötte (Johanniták, Szent Antal-rend, Szentlélek-rend,
stb.).A Szentlélekről nevezett ispotályos rend laikus társulat, amely a szegények gondozásával
foglalkozott, a középkori egyház egyik legelterjedtebb rendje volt,.
8 XIII. sz.: Papok és világiak részvételével „Kalandos Társaságok” alakulnak a holtak
végtisztességének megadása céljából.
 Nagy Ildikó 2009

9 XIV. sz.: A céhek szociális önsegítő tevékenységének megjelenése.

10 XVI. sz.: Városi ispotályok alapítása.
11 1723: III. Károly felállítja a Helytartótanácsot, mellyel a szegényügy kérdését kívánja
szabályozni.
12 1775: Mária Terézia rendelete „a koldusok és kóborlók megrendszabályozásáról”, a
közbiztonság érdekében.
13 1788: II. József rendelete „a koldusok és tekergők kóválygásának megakadályozásáról.
14 1817: Erdélyi ínségakciók – kolduspénztárak felállítása.
15 1825-48: Dolgozóházak létrehozása azon szegények részére, akik munkára alkalmatlanok, és
„közsegedelmet” igényelnek.
16 1828: Brunszvik Teréz grófnő létrehozza az első óvodát.
17 1851: A községi illetőség intézményének bevezetése: „elszegényedés esetén a községi
vagyonból való gyámolításra „ szólít fel.
18 1867:Kiegyezés -Az ország, önállóságot kap, 2 kérdéskört kivéve külügy, hadügy, illetve
ezek pénzügyei. Eötvös József által javasolt nemzetiségi törvény:
• az alsó- és középfokú oktatást támogatja;
• nyelvhasználatot biztosítja ott, ahol megfelelő a nemzetiségek aránya;

• bizonyos mértékű kulturális autonómiát biztosított.

• Belügyminiszteri rendelet a koldulás megszüntetéséről, mely felhívja a

törvényhatóságokat, hogy a munkaképeseket juttassák keresethez, a községek pedig
maguk tartsák el munkaképtelen szegényeiket.
19 1868: Báró Eötvös József általánosan kötelező „Népiskolai törvény”-e.
20 1871: A XVIII. tc. előírja, hogy a község – a helyi viszonyokhoz képest – gondoskodni tartozik
azon szegényeiről, akik magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek.
21 1872: A XXXVI. tc. előírja a főváros részére a szegények kisegítő segélyezését.
22 1875: A III. tv. rendelkezik a nyilvános betegápolás költségeiről.
23 1886: A XXII. községi törvény kimondja a községi szegénysegélyezés általános kötelezettségét.
24 1891: Óvoda-látogatási kötelezettség előírása – Európában elsőként.
25 1891: A XIII. tv. bevezeti a vasárnapi munkaszünetet.
26 1891: A XIV. tv. bevezeti az iparban a kötelező betegségi biztosítást.
27 1898: A XXI. tv. felállítja az Országos Betegápolási Alapot. A szegény betegek ápolása,
szállítása és gyógyszerekkel való ellátása állami feladattá válik.
28 1901: Széll Kálmán törvénye alapján: a gyermekvédelem állami feladat.
 Nagy Ildikó 2009

29 1905: Az Erdélyi Múzeum settlement kísérlete Kolozsvárott.

30 1906: Az Országos Gyermekvédő Liga megalakulása.
31 1907: A XIX. tv. rendelkezik az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség- és baleset
biztosításáról.
32 1907: Igazságügyi jogvédelem a gyermekvédelemben.
33 1912: Hilscher Rezső vezetésével megkezdi tevékenységét Újpesten a Főiskolai Szociális
Telep.
34 1915: Az anya- és csecsemővédelem érdekében megalakul az Országos Stefánia Szövetség.
35 1919: Áprilisban megszületnek a Forradalmi Kormányzótanács rendeletei a munkások
betegségi- és baleset biztosításáról, a gyermekágyi segélyről és a biztosítottak körének
kiterjesztéséről.
36 1920: Felállítják a Népjóléti Minisztériumot.
37 1925: Johan Béla vezetésével elindul a Zöldkereszt, mely az egészségügyi és szociális
gondozás megszervezését tűzi ki célul.
38 1927: P. Oslay Oswald egri Ferenc-rendi házfőnök bevezeti az Egri Normát. Az egri normás
szegénygondozás szervezete három elemű: 1. Szegénygondozó hivatal, 2. Szegényügyi
bizottság, 3. Szegénygondozó nővérek.
39 1928: A XL. tv. előírja az ipari, a kereskedelmi, a kohászati és a bányászati dolgozók nyugdíj-
és rokkantsági biztosítását.
40 1928: A szegedi egyetemisták agrár-settlement kísérlete.
41 1931: Rendelet születik a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegényellátás
költségeinek fedezéséről.
42 1936: az egri normát magyar normává alakítják
43 1938-39: Esztergár Lajos szatmári kísérletében közjóléti szövetkezeteket alapít.
44 1940: Magyary Zoltán megalakítja a Komárom vármegyei Közjóléti és Gazdasági
Szövetkezetet.
45 1940: A XXIII. tc. létrehozza az „ONCSÁ”-t (az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot),
melynek feladata a sokgyermekes szegény családok önálló keresethez juttatása, és a
gyermekvédelem ellátása.
46 1944: December 22-én újjászervezik a Népjóléti Minisztériumot, mely felügyeli a szegény- és
menekültügyet; gondozza a hadifogságból és a deportálásból hazatérteket; felelős a lakásügy, a
társadalombiztosítás, a gyermekvédelem, a hadigondozás és az egészségügyi igazgatási
feladatok ellátásáért.
47 1945: A 6300 ME rendelet értelmében a szociálpolitika és szociális gondoskodás állami
 Nagy Ildikó 2009

feladattá válik.
48 1945: Bevezetik a hadigondozási díjat és segélyt.
49 1945: Pályaudvari étkeztetőket és átmeneti otthonokat hoznak létre.
50 1946: Nemzeti Segély – Siess, Adj, Segíts (SAS) – Magyar Gyermekért elnevezésű társadalmi
mozgalmak szerveződnek.
51 1946: Állami étkezési-, tej-, felruházási akciók indulnak. Napközi otthonokat, bölcsődéket,
óvodákat, szegényházakat alapítanak és szociális konyhákat állítanak fel.
52 1950: A Népjóléti Minisztérium „átszervezése” Egészségügyi Minisztériummá.
53 1961: Vakok és csökkentlátók rendszeres szociális segélyének bevezetése.
54 1963: Egészségügyi miniszteri rendelet a rendszeres szociális segélyről.
55 1968: Megnyitja kapuit az első Nevelési Tanácsadó.
56 1972: Szociális szervező képzés indul a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskolán.
57 1973: Pszichopedagógus képzés indul a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskolán.
58 1975: Társadalombiztosítási törvény születik.

59 1979: októberében alakult a Szegényeket Támogató Alap (SZETA). Magyar civilszervezet

volt, amely a demokratikus ellenzék legfontosabb mozgalma volt. Elődjének tartja a Szabad
Demokraták Szövetsége. A SZETA szervezését Solt Ottília kezdte el.
60 1981: A Magyar Tudományos Akadémián elindul a Társadalmi beilleszkedési Zavarok (TBZ)
kutatása.
61 1985: A TBZ kutatás eredményeképpen 12 Családsegítő Szolgálat jön létre – kísérleti jelleggel
–, mely hamarosan országos hálózattá épül ki.
62 1985: Szociálpolitikus képzés indul az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Ferge Zsuzsa
vezetésével.
63 1986: IV. tv.: Családjogi törvény a családi jogállásról, szülői felügyeletről, gondozásról,
nevelésről, vagyonkezelésről, törvényes képviseletről, a szülői felügyelet megszüntetéséről és
szüneteltetéséről.
64 1987: A Szociális és Egészségügyi Minisztérium létrehozása.
65 1988: Megalakul a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.
66 1988: Megalakul a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete.
67 1989: Szociálismunkás-képzés indul – kísérleti jelleggel – Szekszárdon.
68 1989 és 1990: rendszerváltás éveiben jellemző az értelmiség technokrata útja a hatalomhoz.
 Nagy Ildikó 2009

69 1989 és 1991 között megtörtént a hatalmi ágak tényleges szétválása, (törvényhozói, bírói,
végrehajtói) mely a magyar rendszerváltás döntő fontosságú tényezőjének tekinthető, mivel a
szocialista rendszer alatt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom csak formálisan volt
szétválasztva.
70 1989:a Gyermek jogairól szóló, New Yorki egyezmény aláírása,
71 1989 óta széleskörű karitatív tevékenységet folytat a→Magyar Máltai Szeretetszolgálat .
1990-től működik a Szuverén Máltai Lovagrend mo-i tagozata. A Mo-on és külf-ön élő magyar
lovagok száma 1995: 160. A Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke →Kállay Kristóf
nagykeresztes engedelmességi tartománynagy. **
72 1990: Megalakul a Magyar Családsegítők Országos Kamarája (1996-tól: magyar Családsegítők
Egyesülete).
73 1990: A Szociális és Egészségügyi Minisztérium új elnevezése: Népjóléti Minisztérium.
74 1990: Az országban hat helyen indul el – főiskolai és egyetemi szinten – szociálismunkás-
képzés.
75 1990-es évek: szociális robbanás, a munkahelyek 40%-a megszűnik – elő-, korkedvezményes-,
rokkantnyugdíjazások nagy száma előre vetíti a későbbi problémákat
76 1991: Megalakul a Magyarországi Szociális Munkást és Asszisztenst Képző Iskolák és Oktatók
Egyesülete (Iskolaszövetség).
77 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
78 1991: a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
ratifikálása 1991. évi LXIV. törvény
79 1992: Társadalombiztosítási Önkormányzatok jönnek létre.
80 1993: Szociális törvény születik,1993 évi III. törvény rendelkezik a szociális igazgatásról és
ellátásokról.
81 1993: Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási pénztárakat állítanak fel.
82 1993: Elindulnak az első PHARE szociális segélyprogramok.
83 1995: Megalakul a Szociális Szakmai Szövetség, melynek alapító tagjai: a Hilscher Rezső
Szociálpolitikai Egyesület, a Magyar Családsegítők Országos Kamarája, a Magyarországi
Szociális Munkást és Asszisztenst Képző Iskolák Szövetsége és a Szociális Munkások
Magyarországi Egyesülete.
84 1995: A Ph. D. fokozat elérése is lehetővé válik Magyarországon.
85 1995: A Szociális Szakmai Szövetség elfogadja a Szociális Munka Etikai Kódexét.
86 1995. A köznyelvben „Bokros csomagként” ismert gazdaságpolitikai intézkedések megszüntetik
a családi pótlék és a GYES alanyi jogosultságát, amely a társadalom széles tömegeinek
 Nagy Ildikó 2009

ellenérzését vívja ki.

87 1997. Megszületik a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
88 1999. A Népjóléti Minisztériumot Szociális És Családügyi Minisztériummá alakítják

Társadalmi szerződés
Az adófizetési kötelezettség és annak teljesítése a társadalmi szerződés alapja.
• Az adókötelezettség minden Magyarországon tartózkodóra kiterjed.
• Mindenki fizet adót (ÁFA)
• Aki valamilyen okból mentességet élvez, az is adóalany, csak nem kell adóznia (Szja)

A SZOCIÁLIS MUNKA FOGALMA

Pontos definiálása a komplexitásából adóan igen nehéz, többféle megfogalmazás is használatos.

A szociális munka fogalma (tömören)

Olyan kettős természetű humán szolgáltatás, ami a személyes gondoskodás mellett, jogi,
illetve szociálpolitikai eszközöket is használ.

A szociális munka célja:

1. vigasz nyújtás és a szenvedés enyhítése
2. változás, irány intenzitás
3. irányítás és kontroll, a kliens helyzete ne romoljon
4. a társadalmi konfliktus kezelése

A szociális munkás feladata

„felvértezni” a klienst azzal a képességgel, hogy a változás révén, személyes döntése alapján
önállóan oldhassa meg problémáját.

A szociális munka szükségessége

Ellenzői kritika – kuruzslás – nincs rá szükség
 Nagy Ildikó 2009

Érvek mellette – Az egyén és a társadalom kölcsönhatása indokolja szükségszerűségét. Az

egyén problémája, - függetlenül attól, hogy milyen eredetű - hat a társadalom egészére,
valamint közvetett vagy közvetlen módon fakadhat társadalmi anomáliákból is.

A szociális munka komplexitása

BIO – PSZICHO – SZOCIÁLIS ártalmak következtében kialakuló, az érintettek számára
megoldhatatlan feladatot jelentő problémák, oldására irányul és lehet interdiszciplináris vagy
multidiszciplináris jellegű.

interdiszciplináris
több tudományt, szakterületet érintő - (a tudományterületek közötti kapcsolatra értendő)

multidiszciplináris
több tudomány eredményeit, együttesen alkalmazó

TÁRSADALOM - SZOCIOLÓGIA

Társadalmi rétegződés

Társadalmi struktúra
A társadalmi szerkezet a szociológia tudományának egyik középponti kérdése.

Társadalmi szerkezet
A társadalmi szerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és
csoportok közötti viszonyokat jelenti.
A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző
pozíciókat.
Ezek a kategóriák különböznek egymástól:
• a vagyoni állapot,
• a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely,
• a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke tekintetében.
Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.
Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek
Ez mellett beszélhetünk a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető
beosztásba) egyenlőtlenségéről is, ezt szokták esélyegyenlőtlenségnek nevezni.
 Nagy Ildikó 2009

Társadalmi rétegződés
A társadalmi rétegződés a különböző ismérvek (foglalkoztatás, beosztás, munkahely, iskolai
végzettség, lakóhely) alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése,
hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.
A rétegződés vizsgálatában lehetnek osztályok, rétegek vagy más kisebb társadalmi
csoportok. A rétegződésvizsgálatban több csoportot különböztetnek meg, mint a
szerkezetvizsgálatban és ezek a csoportok minden esetben hierarchikusan rendeződnek,
azaz mindig azt vizsgáljuk, melyik van kedvezőbb és melyik kedvezőtlenebb helyzetben.

A mai magyar társadalom

szerkezete jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben,

Mai magyar társadalom (Vajda Norbert jegyzet)

Az előző rendszerben a hivatalos politika sokáig a "két osztály, egy réteg " (munkásság,
szövetkezeti parasztság, dolgozó értelmiség) elvét próbálta megteremteni.

Már az 1980-as években Ferge Zsuzsa foglalkozások szerint osztotta fel a társadalom
szerkezetét, mert így hitelesebb volt:
• Mezőgazdaságból élő segédmunkások
• Mezőgazdaságból élő szakmunkások
• Segédmunkások
• Betanított munkások
• Szakmunkások
• Szellemi dolgozók
• Vezetők
• Értelmiség

A rendszerváltozás után sokkal bonyolultabb lett a magyar társadalom szerkezete, ezért többféle
szempont alapján osztotta fel Kolosy Tamás.
A magyar társadalmat 12 rétegre (csoportra) osztotta fel, a következő szempontok szerint:
7 dimenzió:
• anyagi színvonal
• fogyasztás
• lakás
• Lakókörnyezet minősége (település típusa)
• kultúra-életmód (iskolai végzettség)
• érdekérvényesítés
 Nagy Ildikó 2009

• munkamegosztásban elfoglalt hely

szerint.
Az egyének és családok, valamint a különféle társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban
nagy különbségeket mutat.

Kolosi-féle L-modell
redisztribúció

1
8

2 9

10

3 7 6 5 4
piac

Osztályok
A polgári társadalomban megszűntek az osztályokat elválasztó jogi határok, az osztályhoz
tartozás alapja a tulajdon, illetve annak hiánya lett.

Társadalmi mobilitás
(státusz változás)
A társadalmi térben, a társadalmi hierarchiában betöltött különböző pozíciók közötti
»mozgást« a szociológiában mobilitásnak nevezik. Ez a »mozgás« összekapcsolódhat a
földrajzi térben való elmozdulással is (migráció, szegregáció). Ha a váltás egy életpályán belül
történik, intragenerációs mobilitásról, ha a szülők pozíciójához képest, akkor intergenerációs
mobilitásról beszélünk. A magasabb, illetve az alacsonyabb társadalmi státuszba kerülés a
felfelé, illetve lefelé irányuló mobilitás. A cirkuláris mobilitás kifejezéssel azt a helyzetet
jelöljük, amikor csak bizonyos egyének mobilak, ám a társadalom szerkezete lényegében nem
változik. Strukturális mobilitásnak nevezzük, amikor a társadalom szerkezeti átalakulása
mintegy magával sodorja a tömegeket – esetleg úgy, hogy szinte mindenki felfelé mobil, ám új
 Nagy Ildikó 2009

csoportjának a többihez mért relatív helyzete ugyanaz, mint a korábbié volt. A mobilitás
különböző dimenziókban mehet végbe (vagyoni, jövedelmi helyzet, foglalkozás, presztízs,
kulturáltság stb.). A modern társadalmakban általában a kulturális mobilitás csatornája a
legszűkebb: a nagyobb »kulturális tőkével« (ez általában a magasabb iskolai végzettséggel
mérhető) rendelkező szülő képes a leginkább arra, hogy kedvező mobilitási pályára állítsa
gyermekét.

A társadalmi mobilitás vizsgálata (swf fájl)

intragenerációs mobilitás = Nemzedéken belüli mobilitás

Saját tulajdonú lakásból hajléktalanná válik (lefelé irányuló mobilitás)

intergenerációs mobilitásról = Nemzedékek közötti mobilitás

Szülők -általános iskola - utódok diploma (felfelé irányuló, többlépcsős mobilitás)

Rétegződés, társadalmi mobilitás (Forrás: www.mek.oszk.hu)

A mai magyar társadalom szerkezete és érdekviszonyai

A magyar társadalom struktúrája és érdekviszonyai és rétegződése egyetlen modellel nem írható
le. A magyar társadalomnak nincs egységesen leírható struktúrája.

A magyarországi újkapitalizmus társadalomszerkezete

A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI 2003 őszén felvett) vizsgálata szerint stabilizálódott
osztályszerkezetet, növekvő egyenlőtlenséget és stagnáló szegénységet tapasztaltak.
A felmérés alapján a kutatók öt réteget különítettek el:
• Elit (nagy- és közepes vállalkozók, szabadfoglalkozású értelmiségiek, valamint
felsővezetők és beosztott értelmiségiek a státuszindex leg-felső decilisében)
• Felső középosztály (rosszabb státuszú felsővezetők, középvezetők, vállalkozók,
gazdálkodók a státuszindex legfelső decilisében, és beosztott értelmiségiek a
státuszindex 6-9. Tizedében
• Felső középosztály (rosszabb státuszú felsővezetők, középvezetők, vállalkozók,
gazdálkodók a státuszindex 1-5. tizedében, alsóvezetők, egyéb szellemi foglalkozásúak,
valamint szakmunkások a státusz-index 8-10. decilisében.)
• Munkásosztály (rosszabb státuszú szakmunkások, szakképzetlen és mezőgazdasági
munkások, ha társadalmi státuszuk a 3. tizednél magasabb)
• Depriváltak (szakképzetlen és mezőgazdasági munkások a státuszindex alsó három
decilisében)
A kutatók szerint nagyobb figyelmet érdemel az a jelenség, hogy a legrosszabb helyzetben
lévők élesen elkülönülnek a fölöttük lévőktől, ez nehezíti a felzárkóztatásukat.

A kutatás eredményei szerint a jövedelem nagyságát legnagyobb mértékben az iskolázottság

befolyásolja, és hogy a családfő dolgozik-e vagy sem, de a korábbi adatokhoz képest
jelentősebb a gyermekszám és az etnikai hovatartozás is. A kötet szerint a cigány családok
 Nagy Ildikó 2009

relatív jövedelmei az összes többi kategóriához képest a legalacsonyabbak, az átlagjövedelem

fele körül mozognak.

A "relatív" és "abszolút" szegénységi arányok változása Magyarországon, 1987-2001,

százalék
Év
Szegénységfogalom
1987 1992 1997 2001

Relatív szegénység: az ekvivalens

átlagjövedelem ötven százaléka 6-7 10,2 17,8 14,4
alatt

Abszolút szegénység: a
létminimum 8 10,1 31,0 n. a.
alatt élők aránya

Forrás: 1987: saját becslés a KSH jövedelem-eloszlási adatai alapján; 1992-1997: TÁRKI-
adatok.

Az átlagjövedelem felét keresik a roma családok

Az életkorok szerinti társadalmi rétegződést vizsgálva a kutatók azt találták, hogy nem a
nyugdíjas réteg van a legrosszabb helyzetben, hanem az a fiatal korosztály, amely valamilyen
iskola elvégzése után nem tud bekerülni a munkaerőpiacra.

Az egyenlőtlenség növekedését inkább a felső réteg jövedelemnövekedésének tulajdonítják a

kutatók, mivel a szegénység nem nőtt. A kiterjedtsége nőtt ugyan némileg az elmúlt három
évben, azaz valamennyivel többen tartoznak a szegények közé, mélysége azonban, ha csak kis
mértékben is, de csökkenni látszik.

A közepes egyenlőtlenséggel jellemezhető országok közé tartozunk

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a szegénységi arány a legkedvezőbb az

Európai Unió tagállamai és a most csatlakozó államok között. A vásárlóerőt tekintve
ugyanakkor nagyon alacsony, az EU-tagállamok átlagának a fele. E szerint Magyarországon
kevesen tartoznak a szegények közé, de ez azért lehet, mert a szegénység határa jóval
alacsonyabb, mint a környező országokban.
 Nagy Ildikó 2009

SZOCIÁLIS PROBLÉMAMEGOLDÁS

A szociális munka színterei

Welch humán-ökorendszere
Az ember és az őt körülvevő környezet között fellépő kölcsönhatásokat vizsgálja.
A Humán Ökorendszer hét szintje azt írja le, hogy miként működnek a természetes támaszok az
egyes szinteken, másrészt, hogy mi történik, amikor ezek összeomlanak.
Szint Jól működő természetes támasz Nem jól működő természetes támasz
I. Fizikai Kielégített fizikai szükségletek (étel, Az alapvető fizikai szükségletek
hajlék, biztonság). A test jól működik, kielégítetlenek. A betegség gyakoribb, mint
a betegség kezelhető. az egészséges állapot. Fogyatékosság
lehetséges.
II. Intraperszonális Hangulat és érzelmek pozitívak, A hangulat és érzelmek általában negatívak.
önértékelés jó. Negatív érzelmek Alacsony önértékelés. A problémamegoldó
lehetségesek, de nem dominálnak. és döntéshozó képesség fogyatékos
III. Interperszonális A kapcsolatok vegyesek és általában Hiányoznak az alapvető támaszt és
pozitívak. Küzdelem van, de kezelhető. szeretetet nyújtó kapcsolatok, ill., ha
A szexuális igények kielégítettek. vannak, akkor destruktívak.
IV. Család A család vagy más kiscsoport Hiányozik a család vagy más kiscsoport,
melegséget és hozzátartozás érzését vagy a bennük lévő kapcsolatok
nyújtják, a problémák idején pedig destruktívak. Nincs közeli hálózat, amihez
támaszt. fordulhatna, amikor erre szüksége lenne.
V. Helyi közösségek A helyi környezet intézményei és Közösségi intézmények és szervezetek
szervezetei alapvető társadalmi hiányoznak vagy nem jól működnek.
szükségleteket elégítenek ki, pl. Alapvető szociális szükségletek részben
munka, oktatás, lakás, egészségügy, vagy egészben kielégítetlenek.
stb.
VI. Kulturális Az egyén egy (valláson, hagyományon A kulturális identitászavart vagy
alapuló) kultúra vagy szubkultúra konfliktusos. Dominál a rasszizmus, a
részének érzi magát, amely diszkrimináció és/vagy az egyén peremre
viselkedésmintát nyújt, különösen a szorul. A gyors társadalmi változás
döntéshozatalok időszakában kulturális vákuumot vagy a kultúra
elsorvadását idézi elő.
VII. Állam, nemzet Az adott ország törvényei és A szociális, politikai, gazdasági rendszer
szociálpolitikája általános biztonság- és nem működik, igazságtalan vagy
igazságszeretet nyújtanak. Az élet- és totalitárius. Háború vagy polgárháború
vagyonvédelem megoldott. nehezíti az egyén életét.
Ezen a 7 szinten léphet kapcsolatba a szociális munkás. Szociális munkásra akkor van szükség, ha a
természetes támaszok nem működnek.
 Nagy Ildikó 2009

Welch humán-ökorendszerének ábrázolása

Állam, nemzet
Kulturális

Helyi közösségek
Család

Interperszonális

Intraperszonális

Fizikai

A Humán ökorendszer és a tudományok kapcsolata:

Interdiszciplináris kapcsolatok multidiszciplináris jelleg
1. az ember testileg – orvostudomány
2. intraperszonális szint – pszichológia, pedagógia,
3. interperszonális szint – pszichológia, jog, szociológia
4. család – pszichológia, szociálpszichológia, szociológia, jog
5. helyi közösségek – szociológia, szociálpszichológia, szociálpolitika, oktatáspolitika,
kriminalisztika
6. kultúra – kulturális antropológia, kisebbségek jogai, kultúrája, településszociológia
7. nemzet- politika, jog, közgazdaságtan, pszichológia
A szociális szakember, érzékeli és értékeli az egyes szinteket és azok működését, a szakmai tudása
és egyéni adottságai révén, amihez bizonyos tudományágak ismerete szükséges, ez jelenti a
multidiszciplináris jelleget.
Az egyes szinteken lévő problémák megoldásához az adott terület szakembereinek bevonása,
együttműködése szükséges, ez jelenti az interdiszciplináris kapcsolatokat.
 Nagy Ildikó 2009

A SZOCIÁLIS MUNKA Eszközei

jogi eszközök – törvényekben meghatározott lehetőségek és kötelezettségek (pl. Sztv., a
gyermekvédelmi-, adatvédelmi törvény, PTK,)

szociálpolitikai eszközök – minden ami a szociálpolitikához tartozik, pl.

intézményrendszer, szociális szolgáltatások (a szociálpolitika és a szociális munkás
kölcsönhatásban vannak, mivel jelző funkciója révén hatást gyakorol a politikusok által
alkotott szociális intézkedések milyenségére, másik oldalról viszont a szociálpolitikai
intézkedések nagyban befolyásolják a szociális munkás eredményességét – lásd szociális
kiadások csökkentése)

egyedi adottságok mint eszköz

1. elsősorban a szociális munkás saját személyes adottságai, személyisége –

• tudás, ismeret - jogi, szakmai, (jogi és szakmai lehetőségei és azok határainak,

kompetenciahatárok ismerete, szakmai módszerek pl. közösséggel, csoporttal végzett
munka módszerek – közösség fejlesztés-szervezés, közösségi tervezés, közösségi
cselekvés mint módszer)

• készségek, képességek (kapcsolatteremtés, bizalomépítés, kommunikáció,

tűrőképesség, kitartás, helyzetfelismerés, döntéskpességkezdeményezés, intelligencia,
önismeret, empátia, stb)

• értékrend – erkölcs, etika, (szavahihetőség, kongruencia)

2. másodsorban az intézmény adottságai amelynek keretein belül végzi a tevékenységét – az

intézmény személyzeti szervezeti, infrastrukturális lehetőségei és azok kihasználhatósága)

3. a kliens adottságai személyiség jellemzői – elsősorban hozzáállása, attitűdjei

A szociális munkás az eszközöket a folyamatnak megfelelően, nem elkülönülten, hanem

repertoár szerűen, akár egyszerre is alkalmazza. Ebből fakad a szociális munka
multidiszciplináris jellege.
 Nagy Ildikó 2009

A szociális munka alapelvei

Fogalmi alapelv tartalma

I. a probléma egyedi megértésének elve – fel kell tárni a kiváltó és fenntartó körülmények
egyedi vonatkozásait
II. a cselekvési elvek – a cselekvéshez kell a megértés, a következtetések levonása, mivel így
készíthető hatékony, problémamegoldó cselekvési terv
A cselekvési elvek 3 csoportra oszthatók:
1. Általános jellegű elvek jellemzői
▪ megoldásra összpontosítás
▪ a szociális munka funkciójának az elsőbbsége
▪ az érintettek hasznára való törekvés
▪ az érzelmek funkcionálissá tétele
▪ a viselkedés befolyásolása
▪ az önállóság növelése
2. A szociális munkás és a problémamegoldásban érintettek közötti viszony:
▪ cselekvés fölötti uralom
▪ a kontaktus, kommunikációs elv
▪ az érzelmek funkcionálissá tétele
▪ a viselkedés pedagógiai befolyásolása
3. A problémamegoldás végrehajtására vonatkozó elvek:
▪ a probléma meghatározása
▪ természetesség elve
▪ szociálökológiai elv
▪ tárgyalás elve
▪ tényszerűség elve
▪ összpontosítás
▪ időzítés
▪ önkéntesség elsődlegessége
▪ együttműködés
problémanyitás
 Nagy Ildikó 2009

Elfogadtatási elvek – érvényesítésének lehetősége a bizalmon alapul ami kettős tartalmú:

• a szakember személyisége
• problémamegoldó képessége

bizalom elméletek – a szociális munkás elfogadja a klienst (Maas)

- kölcsönösen elfogadják egymást – rendszerelméleti meghatározás

Az elfogadást elősegítő módszertani elvek:

1. a probléma elfogadása
2. barátságos részvét
3. alkalmazkodás
4. jóakarat
5. ítéletmentesség, tilos a vádaskodás, nincs bűnbak
6. kompetencia
7. megmagyarázni a helyzetet
8. diszkréció, körültekintő eljárás

Etikai elvek

A szociális munka etikája

Etika az értékekből ered, és összhangban van velük. Az etika az erkölcsi elvek rendszere, amely
tartalmazza a z elvárt magatartást, erkölcsi szabályokat.
Érték: hitek, preferenciák vagy feltételezések összessége arról, hogy mit tartunk
kívánatosnak vagy jónak az ember számára.

Az etikai kódexalapelvei:
• Minden ember értékének és méltóságának elfogadása.
• Szociális jólétre való törekvés, ill. az ehhez szükséges módszerek fejlesztése.
• Kettős felelősség ( a hatalomnak és a kliensnek)
• Szakértelem, és ennek állandó fejlesztése
 Nagy Ildikó 2009

Etikai elvek
A legfőbb kötelességeket megtestesítő elveket elfogadva, a szociális munkás vállalja, hogy a
legjobb tudása szerint:
1. Hozzájárul az emberi jólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Nem
engedi, hogy tudását, szakértelmét, tapasztalatait embertelen módszerek gyakorlására
használják.
2. tiszteletben tarja a rábízottak egyéniségét és gondoskodik méltóságuk, egyéniségük, jogaik
és felelősségük megőrzéséről.
3. Nem lesz személyválogató különböző előítéletek alapján, úgy mint: származás, társadalmi
helyzet, nem, kor vallás,
4. Segíti a rábízottakat a számukra nyitva álló lehetőségek, valamint döntési képességek
növelésben.
5. Nem utasítja el a rábízottat, nem válik közömbössé annak szenvedése iránt akkor sem, ha
kénytelen vele szemben másokat megvédeni, vagy el kell ismernie, hogy nem tud segíteni rajta.
6. Szakmai felelősségét személyes érdekei fölé helyezi.
7. Elismeri, hogy a szakmai oktatás és képzés folytatása alapvető a szociális unka
gyakorlatában.
8. Felismeri a másokkal való együttműködés szükségességét a rájuk bízottak érdekében.
9. Amennyiben nyilvánosság előtt szól, illetve nyilvános tevékenységet vállal, minden esetben
közli, hogy egyéni minőségben vagy valamely szervezet megbízásából cselekszik
10. Vállalja, hogy segítséget nyújt a rábízottaknak abban, hogy megkapja mindazokat a
szolgáltatásokat és jogokat, amelyek megilletik őket.
11. Elismeri, hogy a kifejezetten egy bizonyos célra kapott információt nem lehet jóváhagyás
nélkül más célra felhasználni. Tiszteletben tartja a rábízottak magánéletét, továbbá a velük,
másokkal való kapcsolata során nyert bizalmas információkat. Ilyen információkat csak az
érintett beleegyezésével lehet továbbítani, kivéve ha egyértelmű, hogy az érintett, a szociális
munkás, vagy más személyek vagy közösségek, komoly veszélyben van8nak), vagy egyéb
olyan körülmény esetén, amelyek szakmai szempontból és szakmai konzultáció alapján
kivételesnek ítélendők.
12. Munkálkodik azon, hogy a munkaadó szervezeteknél megteremtsék és fenntartsák azokat a
feltételeket, amelyek alapján a jelen kódex által előírt kötelezettségek elfogadhatók a szociális
munkás számára.
 Nagy Ildikó 2009

A szociális munka formái

1. Esetmunka – egyéni esetkezelés
2. Szociális csoportmunka
◦ családok körében végzett szociális munka
◦ szociális csoport munka
◦ közösségi szociális munka

Szociális munkaformák lépései

• helyzetfelismerés, helyzetfelmérés, helyzetelemzés, ténymegállapítás
• lehetőségek, erőforrások számbavétele
• megoldási alternatíva választása

Módszertana
• interjúkészítés
• megfigyelés
• diagnózis
• problémamegoldás
• nyilvántartás, dokumentáció

A speciális és általános módszerek veszélye, hogy a klienst és problémáját igazítjuk a

módszerhez, nem fordítva!
A választásnak az egyénesítést kell szem előtt tartania.

Egyének és családok szükségletei

A SZOCIÁLIS JÓLÉT:
Amikor az embereknek, a társadalom tagjainak kielégítettek a szükségletei.
Az ember szükségleteinek minél magasabb szintű kielégítése biztosítja a test és lélek harmóniáját, a
szociális jólétet, az egészséget.

Szükségletek hierarchiája:
Az ember szükségletei feltétlen kielégítést kell, hogy nyerjenek ahhoz, hogy egészségét
megőrizhesse, és ezáltal hasznos tagja lehessen a társadalomnak.
A szükségletek mindegyikének kielégítése lényeges, azonban az élet alapját képező szükségletekből
kiindulva prioritási sorrend állítható fel, ezt nevezzük a szükségletek hierarchiájának. Az elmélet
megalkotója Abraham MASLOW.
Maslow az emberi szükségleteket egymásra épülő, egymással kölcsönhatásban álló
rendszerben, piramisban képzelte el, melynek lényege:

A piramis alján az élethez nélkülözhetetlen alapvető (fiziológiás) szükségletekből indul, majd a

fontossági sorrendet (létfeltétel) figyelembe véve halad a szükségletekben a legmagasabb
szükséglet az önmegvalósítás felé. Szükségleteket befolyásoló tényezők !(Vegyük észre, hogy a
szükségletek megegyeznek az emberi célokkal!)
A szintek, lépcsőfokok, melyről továbblépés igényének felmerülése a következő, magasabb
 Nagy Ildikó 2009

szintre csak akkor lehetséges, ha az alatta lévő szükségletekben nincs jelentős hiány. (A
megbecsülés nem igazán foglalkoztatja (nincs rá igénye) ha nem jut megfelelő élelemhez.)
Az alapvető szükségletek mellett, találunk úgynevezett „magasabb rendű szükségleteket”
melyek felmerülését befolyásolja az egyéni igényesség is. (lásd: szükségleteket befolyásoló
tényezők)
A szükségletek igényében lehet visszaesés is. (Az élelemhez jutás érdekében hajlandó
kockáztatni a biztonságát.)

Az igény
Óhaj , kívánalom, amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni.

A szükséglet
Az élet mindennapi létfenntartásához szükséges dolog, tevékenység, illetőleg az ezzel
kapcsolatos szervek működtetése

Az emberi szükségletek hierarchiája MASZLOW szerint:

(piramis)

5.
ÖN-
MEGVALÓSÍTÁS
SZEMÉLYES FEJLŐDÉS,
ALKOTÁSVÁGY
________________________________________

4.
MEGBECSÜLÉS
SZÜKSÉGLETE
ÖNÉRTÉKELÉS, ÖNBIZALOM, BÜSZKESÉG
_____________________________________________________________

3.
TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK
SZERETET, MEGÉRTÉS, ELFOGADÁS, TISZTELET,
VALAKIHEZ VALÓ TARTOZÁS
_________________________________________________________________________________

2,
BIZTONSÁG SZÜKSÉGLETE
A FIZIKAI, PSZICHÉS ÁRTALMAKTÓL VALÓ VÉDELEM,
VÉDETTSÉG; SZERVEZETTSÉG; ÁLLANDÓSÁG; BIZALOM
____________________________________________________________________________________________________

1.
FIZIKAI (ALAPVETŐ) SZÜKSÉGLETEK
TÁPLÁLKOZÁS, FOLYADÉK, HŐMÉRSÉKLET, LEVEGŐ, PIHENÉS, ALVÁS, MOZGÁS,
ÜRÍTÉS, TISZTÁLKODÁS, RUHÁZAT
_________________________________________________________________________________________________________________
 Nagy Ildikó 2009

Ha szükségleteinket ki tudjuk elégíteni, jólétben élünk. Ez nemcsak egyéni hanem társadalmi

felelősség, -érdek is  úgy kell működtetni a társadalmat, hogy erre lehetősége legyen
mindenkinek.
Ezen feladatok ellátására külön jóléti intézményrendszer és szolgáltatások köre működik. pl.
Gyermekjóléti Szolgálat, családsegító szolgálat
A szükségleti hierarchia a humánökológiai elmélettel is összefügg. A szolgáltatások egy része a
természetes támaszok aktivizálására irányul, a szükségletek kielégítése érdekében.

Egyéni esetkezelés

A rendszer szemléletű megközelítés

Minden emberi rendszerben megvan a növekedés lehetősége. A fejlődés irányába tett erőfeszítés
társadalmi tranzakciókra helyezi a hangsúlyt.

A családi működés rendszerszemléletű megközelítése új perspektívát kínált a családdal foglalkozó

szociális munkásoknak is.

A szociális munkás elsődleges tevékenysége:

4 Szükségletként felmerülő forrás biztosítása (érdekképviselet)
5 Kliens és más rendszerek közötti interakció megváltoztatása (képessé tevő, tanító)
6 Problémamegoldó munka (segítő)
7 Terápiás kapcsolat (képessé tévő, terapeuta)

Új emberi, társadalmi szükséglet, változás kezelése. Az egyén másokkal, intézményekkel, magával

folytatott interakciók segítése. Klienssel közösen állapodunk meg problémamegoldást,
segítségnyújtási módszert illetően. Segítjük őt szociális funkcionálásában.

Esetkezelés értelmezése, tartalma

A szociális esetmunka egy olyan komplex pszichoszociális segítés, mely középpontjába az

egyént és annak szociális környezetét helyezi.
Az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, a segítséget kérő emberi méltóságát szem
előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi tevékenységét. A segítő kapcsolatban
megszülető cselekvési lehetőségekből, a rászoruló által választott döntések közül azt támogatja,
amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Az egyéni esetkezelések
alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben a kezdeményezést átengedi az ellátottnak, saját
motivációs szerepét megtartva.
Az esetmunkát befolyásolja a társadalmi környezet (gazdaság-politika, szociálpolitika), a
rendelkezésre álló források

Az egyéni esetkezelés előnyei:

 Dipólusú intenzív, koncentrált

 Figyelem orientáció egyirányú
 Nagy Ildikó 2009

 Szabályok, követelmények, szerepek egyszerűek

 A kapcsolat jellege homogén, szimmetrikus, vagy hierarchikus
 Visszajelzés azonnali, spontán
 Problémakezelés célzott
 Fókuszban folyamatosan az ügyfél
 Külön szervezés és költség igény gyakorlatilag nincs

Az egyéni esetkezelés hátrányai

 A közösségi jellegű, több síkú kapcsolat fejlesztését kevéssé biztosítja

 Nincs mód szerepváltásra
 A kliens és problémái szociális terétől elszigetelten kerülnek kezelésre
 Nincs lehetőség a mellérendelt kapcsolatok modellálására
 Döntően a verbális kommunikáción alapul
 Az esetlegesség nagy mértékben jellemzi
 Nem költség-hatékony

Eljárási módok: Segítés:

1 Megfigyelés (irányított, informális) mediáció
2 Megbeszélés (egyedi, csoportos) tanácsadás
3 Interjú (rövid, hosszú) terápia
4 Kérdőív
5 Napló kiértékelése (kliens vezeti)
6 Audiovizuális (kliens rajzelemzése)
7 Önéletrajz
8 Esettanulmány

Esetkezelés:
1. felmérés,
◦ interjú,
◦ kommunikáció,
◦ probléma vizsgálata,
2. problémamegoldó folyamat végig vitele,
◦ források mozgósítása,
◦ kliens készségfejlesztése,
3. eredményesség - befejezés,
◦ értékelés.

Az esetkezelés feltételei

• Önkéntesség
• együttműködésen alapuló
 Nagy Ildikó 2009

• mellérendelt viszony
• bizalmi kapcsolat

Az egyéni esetkezelés, a segítő munka folyamata

a szoc. munkás elkészíti a diagnózist. Ehhez megoldási tervet készít, majd értékel.

1. A szerződési-tervezési fázisban: körvonalazódik a beavatkozási program (akcióterv), mely

átvezet a segítő munka középső szakaszába.
2. A középső fázisban: alapvető feladat mozgásba hozni a kliens változások irányába tett
erőfeszítéseit. (a kliens belső forrásaira és a külső forrásokra koncentrálunk)
3. A segítő munka lezárása: A kliens fokozatos leválása a segítőről. A lezárás folyamatában a
következő lépéseket kell megtenni:
1 Összegezni az elért eredményeket, értékelni az elért célokat.
2 Felmérni, hogy vannak-e még le nem zárt, tisztázatlan problémák
3 Szükséges-e más intézménybe is irányítani a klienst
4 Meg kell állapodni a klienssel abban, hogy hogyan követhetjük nyomon,
hogyan boldogul a segítő munka lezárása után
5 Végül le kell zárni az eset dokumentációját.

4. A segítő munka dokumentációja:

A dokumentáció egy olyan keret,
1 mely rögzíti az esetvitelben fontosabb támpontokat.
2 Magában foglalja a szerződés lényegi elemeit
3 Szükség esetén elővehető
4 Támpontokat ad statisztikai kimutatások készítéséhez.

Esetkezelési irányzatok
(elméletek és ideológiák a szociális munkában)
A gyakorlati munka nem nélkülözheti az elméleti megalapozottságot.
A gyakorlat inkább az elméletileg nyitottabb megközelítést indokolja. Ugyanazt a célt
gyakran sokféle úton lehet elérni. A szociális munka gyakorlatának nem egyetlen elmélete van.
22 féle irányzat, elmélet van, amelyik összefonódik — erősítik a rendszerek kölcsönhatását.
(Néha ellentmond egymásnak, s ez további kutatómunkát indokol.)

1 Pszichoanalitikus elmélet
(dinamikus elmélet)
– legnagyobb hatású, legtöbbet bírált
Olyan valós élethelyzetnél célszerű alkalmazni, amit a
– transzferencia
– fejlődési fixáció
– regresszió idézett elő.
Ez az elmélet, Sigmund Freud nevéhez fűződik. Az érzelmek alakulása, fejlődése így a
legmegközelíthetőbb.

2 Funkcionális elmélet
– túlhaladottnak tartott, de alkalmazott elmélet.
 Nagy Ildikó 2009

Célszerű olyan helyzetben, ahol a tekintély szerepe nagy. A személyiség belső erőforrásaira
figyel, a személyiség egészséges és működőképes összetevőire.

3 Gestalt-elmélet
– terápiás rendszer, humanisztikus tömegmozgalom.
A kliens legyen kreatív, képzelőerejét használja, teljes és integrált énképe legyen, szoros
kapcsolatban énjével, életükkel.

4 Kognitív elmélet
– fokozott jelentőséget tulajdonít a „rációnak”, a gondolkodásnak.
A kliens felelősségvállalása, helyes megoldás, cselekvőkészség mozgósítása, boldogulás a
jelenben, jobb jövő a kitűzött cél.

5 Behaviorista irányzat
– viselkedésmódosító, akár a saját viselkedés eredetének vagy összefüggéseinek megismerése
nélkül.
Tanulás, viselkedési technikák széles körű ismerete segíti a viselkedésváltozást.

6 Meditáció
Ép emberek esetében (is) hasznos, azok számára, akik elbizonytalanodtak magukban,
külvilághoz fűződő kapcsolataikban.

7 Egzisztencialista megközelítés
– nem terápiás rendszer, inkább alap: hogy a kliens megértse önmagát.
Cél: a kliens megértse önmagát, azonosságát és elidegenedettségének okát, emberi viszonyait.

8 Kommunikációs elmélet
– az emberek miként közvetítenek és fogadnak információkat.
Nyitva tartja, és hatékonnyá teszi a terápiás folyamatot.

9 Problémamegoldó irányzat
– régi keletű, a valóság, a kliens jobb megismerése a cél.
Az adott környezet jellegéhez illeszkedő célokra igyekszik felbontani a helyzetet.

10 Feladatközpontú irányzat
– rövid intervenciókra épít (gyors, mint a krízisintervenció)
A kliensnek nagyobb önállósága, szerepe legyen a terápiában: egyértelmű, elérhető célokat
tűzzünk ki.

11 Kríziselmélet
– traumán átesett személyes viselkedésének dinamikáját, várható alakulását elemzi.
Cél: krízis-diagnosztika, krízis hatásának csökkentése, kliens pszichoszociális működésének
visszaállítása.

12 Neurolingvisztika
– a legkevésbé ismert, a kommunikáció neurológiai vonatkozásaira épít.
Ép kliens, aki önvizsgálatra képes, énképét jól képes hasznosítani —> ekkor a
 Nagy Ildikó 2009

legeredményesebb.

13 Ego-pszichológia
– terápia, a személyiség tudatos ésnem tudatos összetevőire és a külső valóságra egyaránt
figyel.
A kliens élete, személyisége, fejlődéstörténete a központ.

14 Kliensközpontú irányzat
– cél: kliens megbékéljen önmagával, átcsoportosítsa erőforrásait, fogadja el önmagát.
Empátia, előítéletektől mentes elfogadás, megegyezés.

15 Családterápiás szemlélet
– nagy érdeklődés övezi (méltán) összetett és súlyos családi problémák kezelésére
Egyéni problémák (ha családi eredetűek) megértése, megoldása, összetett és súlyos családi
problémák kezelésére használják. A családdal, mint rendszerrel foglalkozik, bevonva a család
többi tagját is.

16 Tranzakcionális analízis
– népszerű irányzat, hatásos, hasznos, egészségorientált. A pozitívra helyezi a hangsúlyt.

Egyéni és csoportmunka egyaránt van benne, a cél megtudni, a kliens milyen akar lenni, milyen
kapcsolatokat akar másokkal kialakítani.

17 Pszichoszociális irányzat
(diagnosztikus elmélet)
– széles körben alkalmazott, hasznos, a kliens és környezete viszonyát, interakcióit elemzi. A
kliens és szignifikáns környezetének kritikus viszonya, interakciója van a fókuszban. Erich
Berne Nevéhez fűződik, Emberi játszmák című műve taglalja a TA módszert.

18 Rendszerelmélet
– értelmezési keretet ad a sokrétű környezet megismerésében, rendszerezésében.
Sokféle problémából összetevődő helyzetekben hasznos, ha a diszfunkciót a környezeti
tényezők okozzák (bonyolult interakciók során).

19 Szerepelmélet
– segít megérteni, tisztázni a szereptévesztés, szerepzavar miatti stressz - helyzeteket.
Szerepváltások elfogadása, illetve prioritások felállítása a cél.

20 Feminista elmélet
– társadalmi hátrány (méltánytalan, igazságtalan) a nőkkel szemben —> ennek korrekciója ez a
terápia.
A nők énképe, működőképessége javuljon, adekvát, személyes- és karriercélok valósuljanak
meg.
 Nagy Ildikó 2009

21 Marxista elmélet
– nem terápiás rendszer, hanem egy perspektíva
A társadalom működésével, egyénekre, családokra, csoportokra gyakorolt hatásával
foglalkozik.
A társadalom működése van a középpontban + egyén + csoport + család.

22 Életmodell
– ökológiai perspektíva, cél, hogy a kliens jobban megismerje és hasznosítsa a környezeti
lehetőségeit.
A kliens és a rendszerek, alrendszerek érintkezéséből adódó problémák.

Az elméletek kiválasztásának kritériuma

Briar és Miller a beavatkozásokkal kapcsolatos elméletek tárgyalásakor:
1. Legyen tisztában azzal, hogy mi az, amin változtatni kell.
2. a beavatkozás elméletének értékelhetőnek kell lennie. Optimális nézőpont a szociális
munkást a változtatások lehetőségei felé orientálja.
3. az elmélet alkalmazása milyen elvárást támaszt a klienssel szemben.
4. hogy mit tegyen a szociális munkás a kívánt változás eléréséért.
5. hogy a változások átvihetőek legyenek a kliens valós életébe.
Végül beavatkozásba fektetett erőfeszítések értékelésének eredményei.

A PROBLÉMAMEGOLDÓ MODELL gyakorlata

A problémamegoldó gondolkodás fázisai

1. A probléma felismerése.
2. A probléma jellemzőinek, lényegének meghatározása.
3. A lehetséges megoldásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása.
4. A talált alternatívák közül, az optimális, végrehajtható kiválasztása.
5. A megoldás kivitelezése, megvalósítása.
6. Az eredmények értékelése.

Ha a folyamat nem éri el a kívánt célt, eredményt, visszatérünk az első lépésre.

A segítő akkor kap szerepet, amikor az egyén olyan problémahelyzetekkel találja szembe magát,
amelyekkel nem képes megbirkózni.

A megbirkózás nehézségeit tekintve a következők merülhetnek fel:

• Az egyén nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal a problémamegoldáshoz.
• Hiányoznak a problémakezeléshez szükséges információk, ismeretek és készségek.
• Érzelmi vagy fizikális okokból eredően, az egyén nem tud elég erőfeszítést tenni, megfelelő
energiát mobilizálni.
• Az egyént érzelmei, indulatai elárasztják, és a feszültsége oly mértékben megnövekszik, hogy
képtelen célirányos erőfeszítéseket tenni.
• Az egyén olyan tartós belső pszichés nehézségekkel rendelkezik, amelyek megakadályozzák a
problémák megoldását.
• Az egyén nem rendelkezik adekvát problémakezelési stratégiákkal, gondolkodása impulzív és
rögtönző.
 Nagy Ildikó 2009

Az esetmunka feladata:
hogy segítse a kliens hatékonyabb problémakezelését. Ehhez az is szükséges, hogy a kliens
segítséget kapjon az érzelmei kifejezéséhez, a feszültsége csökkentéséhez, illetve a saját
kapacitására támaszkodva tegyen lépéseket a megoldás érdekében.
Perlman az esetmunkát úgy definiálta, mint egy realitást fenntartó, fókuszált
célirányos aktivitást a segítő és kliense között. Arra törekedett, hogy akció-orientált,
tervezett, racionális keretben felhasználja a kliens problémamegoldó erejét. Ezzel az új
megközelítéssel utat nyitott ahhoz, hogy az esetmunka egy teljesen új irányzata gyors
ütemben fejlődjön tovább.
Perlman a gyakorlati kérdések kapcsán kiemelten foglakozott az esetmunka
nyitófázisának az elemzésével, a kliens problémákkal szembeni ambivalenciájával, a
hozott probléma szerepével, a kliens elvárásaival, és fontosnak tartotta, hogy a kliens
már az esetmunka kezdetén jusson el arra a felismerésre, hogy életproblémáira
nincsenek receptszerű megoldások, csak közös munka révén juthat előbbre.

A kezdeti fázis tisztázandó kérdései:

• a kliens által megfogalmazott probléma természete- mivel kell szembenézni, mit lehet elérni,
• a probléma jelentősége-miért fontos, mit jelent a probléma a kliens számára,
• mik a probléma pszichés, szociális és jóléti, fizikai vonatkozásai,
• mi előzte meg és mi váltotta ki a problémát,
• milyen korábbi erőfeszítések történtek a probléma megoldására,
• mi az intézménnyel kapcsolatos elvárás, motiváció a segítségkérésben,
• milyen segítséget tud nyújtani az intézmény.
Ezen kérdések tisztázása után a segítő feltevéseket fogalmazhat meg a probléma természetéről, a
lehetséges megoldásokról és a kliens helyzetéről, forrásairól.
Tehát az esetmunka fókusza a probléma, minden más tényezővel ennek vetületében dolgozunk.

Dewey ötfázisú problémamegoldó modellje

(reflexív gondolkozás):

1. a probléma felismerése
2. a baj meghatározása, vagy körülírása
3. a lehetséges megoldásokra vonatkozó javaslatok kidolgozás és racionális javaslatok
felkutatása
4. az optimális megoldás kiválasztása
5. megoldás végrehajtása

Campton – Galaway módszer

1. a probléma meghatározása
2. a cél meghatározása
3. előzetes kapcsolatfelvétel
4. felmérés szakasza
5. a felmérés értékelése
6. cselekvési terv meghatározása
7. előrejelzés fázisa
 Nagy Ildikó 2009

8. cselekvési terv végrehajtása

9. befejezés szakasza
10. értékelés szakasza

Esetkezelés során általánosan alkalmazott eljárások

Problémamegoldó modell (általánosan elterjedt):

A szociális munka történetében Helen Harris Perlman tekinthető a problémamegoldó keret eredeti
feltalálójának. Legfőbb munkája a szociális estmunka a problémamegoldó folyamat (social
casework).

I. A kontaktus felvételének fázisai:

1) Ismerkedés - A probléma. körülhatárolása és meghatározása (azonosítási definíció)
a) Első találkozás
b) A probléma ahogy a kliens látja
c) A probléma ahogy a kliens környezete látja
d) Probléma a szociális segítő szerint
e) Közösen meghatározott probléma - Probléma.definíciója
2) Előzetes cél meghatározása
a) Kliens szerint
• rövid távú célok
• hosszú távú célok
(Hogyan kellene az ügyfél szerint megoldani a problémát)
b) Kliens környezete szerinti megoldás
c) Mit vár a kliens a segítőtől és az intézménytől a probléma megoldása
érdekében?
d) Melyek a segítő céljai?
e) Mit tud a segítő és az intézmény felajánlani?
3) Előzetes megegyezés
.a) Realitások - korlátok tisztázása
.b) Döntés - kívánnak-e tovább együtt dolgozni
.c) Ha igen - kölcsönös megegyezés jogaikról, céljaikról, viszonylagos
autonómiájukról, a szociális munkás beavatkozási lehetőségeiről.
4) Kikérdezés (exploráció), adatgyűjtés
.a) A kliens motivációja (indítékai) mi fáj, mit remél?
.b) A kliens belső lehetőségei (a cél eléréséhez)
.c) Lehetőségek a környezetben

II A szerződéskötés fázisa
5) Értékelés (közös), előkészítés, megállapodás
.a) Hogyan viszonyulnak a problémák a kliens (rendszer) szükségleteihez?
.b) A főbb összetevők analízise
.c) Azon fontos tényezők figyelembe vétele, amelyek a problémák
fennmaradásához hozzájárulnak
.d) A legfontosabb probléma(k) meghatározása, kölcsönös összefüggésük
megértése, s azok kiválasztása, amelyekkel először dolgozni fognak
.e) Az elérhető források, erők, motivációk
 Nagy Ildikó 2009

.f) Idevágó elméletek, tudás keresése

.g) A segítő rendszerezett véleménye az ügyről
6) Cselekvési terv kidolgozása, azaz a beavatkozás kölcsönös irányítása
.a) Egy kivitelezhető cél meghatározása (általános és specifikus célok)
.b) Alternatívák
.c) A megfelelő szolgáltatás meghatározása
.d) A változási erőfeszítés fókusza (kulcsa), a kliens vállalásai
.e) A szociális munkás szerepe
.f) A lehetséges külső erők figyelembe vétele
.g) A szociális munkás készségének és tudásának figyelembe vétele
7) Prognózis (mennyire bízik a szociális munkás a terv végrehajtásában?)

III. A terv végrehajtásának fázisa

8) A terv kivitelezése:
A szolgáltatás és a források hasznosítási módszereinek felhasználása. Ki mit tesz és
mikor?
9) Befejezés (vagy folytatás)
.a) A feladatok végrehajtása és a folyamatok értékelése (közösen)
A kliens gondolja át a közös munkát, előrébb jutott-e? Mit gondol a saját
szerepéről a folyamatban?
.b) A befejezés és elválás végrehajtása
.c) Az elértek fenntartása
10) Értékelés (saját magának)
.a) Az egész folyamaté
.b) A cél megvalósításáé (teljesülés)
.c) A választott módszereké (megfelelőség)

A problémamegoldó modell spirálszerűen épül fel, folyamatosan mozgásban van. egyszerre jelen van az
egész, de mindig tudnunk kell hogy épp melyik fázisban van.
A racionális gondolkodás terhét a segítő viseli, nem a kliens, ezért bármilyen felfogású, készségű emberrel
működik a problémamegoldó modell.
A problémával annak megfelelően kell foglalkozni, ahogy az ügyfél látja.
Apró problémák. megoldása után növekszik a kliens bizalma.

Készségek, jártasságok a modell alkalmazásához (12):

1. Saját személyiség használata a kliens érdekében: megértés, önismeret.
2. Figyelni tudás, mások meghallgatásának képessége: fizikai, pszichés.
3. Megfelelő kommunikáció a klienssel: kapcsolatépítés, együttérzés, empátia, tisztelet, meghallgatás
gesztus, mimika.
4. Interjú technikák alkalmazása: parafrázisok használata  saját szóval elmondás, a dolgok tisztázása,
a megértett közlés ellenőrzése (visszakérdezés: nyitott, zárt), fókuszálás, azonnali reagálás,
összefoglalás, konfrontálás (valósággal való szembesítés, megerősítés, értelmezés).
5. Adatgyűjtési módszerek alkalmazásának képessége: adatok rögzítése, az ügyfélen kívül mások
meghallgatása is, megfigyelés, interjú technikák is, kész adatok másodelemzése.
6. A humán rendszerekben ismert kölcsönhatások és eljárások elméletének ismerete azzal a céllal h. a
begyűjtött adatokat értelmezni és elemezni lehessen (növekedés, fejlődés, műk., műk-i képtelenség).
7. Adatok rendszerezése és fontossági sorrend megállapítása a célok közt.
8. Alternatív tervek kidolgozásának képessége: a sikert és annak árát kell figyelembe venni. A kliens
bevonása az alternatívák közti választásba.
9. Cselekvési tervbe történő tömörítés képessége: akcióterv összeállítása (cselekvés időpontja,
eszközei, résztvevők, bevonni kívánt rendszerek, időtartam).
 Nagy Ildikó 2009

10. Szociális munka. módszereinek alkalmazása: mindig a leghatékonyabbat, célravezetőbbet kell

alkalmazni.
11. Értékelés képessége.
12. Lezárás: az ügyfél leválása. (elválás, leválasztás képessége)

Felmérés

A felmérés folyamata:
• információk beszerzése,
• elemzés,
• a felmerült momentumok "elrendezése",
• Eredmény:
• a probléma megfogalmazása az összes tényezőjével.
Fontos a pozitív tényezők befoglalása a felmérésbe (erőforrások, adottságok, stb.)

Információforrások:
• kérdőívek,
• szóbeli beszámoló
• nonverbális viselkedés,
• interakciók közvetlen megfigyelése,
• kiegészítő információ másoktól,
• pszichológiai tesztek,
• személyes tapasztalatok.

Információforrások felosztása:
• közvetlen és közvetett
• interakciók - szóbeli beszámoló
• elsődleges és másodlagos
• szóbeli beszám. - mások inform.

A probléma azonosítása:
• miben látja az ügyfél a problémát,
Milyen területeket kell ezután felmérni:
• környezeti tényezők
• társadalmi környezet és egyéb rendszerek
• kapcsolati rendszerek
• családi, társadalmi hálózat (barátok, közintézmények, szakemberek, stb.)

Fejlődési szükségletek felmérése

Fejlődési és változási szakaszok nehézségei
Változások:
• házasság,
 Nagy Ildikó 2009

• özvegység,
• munka vagy szakma megváltozása,
• válás, elválás,
• nyugdíjazás,
• egyedüli szülővé válás.

Az emberi viselkedés célirányos, adott viselkedésre késztetnek külső események, egészségi és

pszichés állapotok. Tudnunk kell, hogy a szereplők összjátéka hogyan hozza létre aproblémát.
Fontos tehát a szerepek meghatározása.

A probléma értelmezése:
Fontos, hogy a kliens hogyan értelmezi, tisztázni kell a hozzáállását. Esetleg téves magyarázatok
vannak (pl. címkézés, téveszmék, áltudományos magyarázatok, irreális elképzelések, stb.).
A felmérés vonatkozik a problémás viselkedés gyakoriságára is.
Előzetes események (felgyorsító események).
Érzelmi reakciók
Megoldási sémák, kísérletek, készségek (kibújási séma, agresszivitás, megalázkodás, stb.). A
készségek kiemelése fontos.
Intraperszonális, személyközi és környezeti rendszerek kölcsönhatásából jönnek létre a problémák.

Intraperszonális rendszerek tényezői:

• biofizikai
• fizikai megjelenés, egészségi állapot
• érzelmi
• megfelelő kifejezése, uralkodni tudás képessége, stb.
• értelmi
• gondolkodási minták, értelmi működés, ítélőképesség, valóság-felmérés, koherencia,
megismerési hajlékonyság, értékek, tévhitek, énkép
• viselkedési
• érzékelési
• kulturális
• motivációs (iránya és mértéke).

Öko-térkép
Diagramm a kapcsolatokról:
• milyenek vannak,
• kölcsönösek-e,
• milyenek nincsenek, stb.

Interjú
Az interjú 3 típusa:
• információs
• a probléma hátteréről, élettörténetéről
• diagnosztikus
 Nagy Ildikó 2009

• döntés előkészítés, specifikus döntés

• terápiás interjú
• változást akarunk elérni.

Az interjú szerkezete:
• felépítő szakasz,
• középső munkafázis,
• lezárás.
A kliens jó érzéssel menjen el, a szabályokért a segítő felel.

Kérdezés:
• információszerzés,
• segíteni az elmondásban,
• kapcsolatteremtés,
• ráirányítás,
• fókuszálás (minden terület más fókuszálást igényel, ezért hogyan értelmezem)
• direkt kérdések az érzelmekre,
• egyre inkább szűkíteni a lényegre a kérdéseket,
• tesztelő kérdések (pl. mennyi, milyen, stb.).

Kérdezési hibák:
• sugalmazás,
• nyomozás,
• kihallgatás,
• szuggesztív,
• bombázó,
• homályos,
• igen-nem,
• értékítéletet erőltető.

Hatékony kommunikáció

ADÓ csatorna VEVŐ

gondolatok ejuttatás dekódolás
kódolás válasz
fogalmazódi
k

Hatékony üzenetküldés:
• úgy értsék, ahogy mi (azonosság jöjjön létre)
• visszajelzés legyen
• legyen teljes az üzenet és specifikus
 Nagy Ildikó 2009

• adekvát és kongruens verbális és nonverbális közlés

• redundancia (többféleképpen közölni)
• megfelelő legyen a befogadónak (kultúra és nyelvi szinten, tapasztalati és élmény háttér szintjén
is)
• az érzelmek pontos fogalmazása.

A Közlő megbízhatósága:
• megbízok-e benne
• milyen motívumai vannak
• kongruens-e
• dinamizmusa elfogadható-e.

Specifikus megértő készségek:

• parafrázis (saját szavakkal kifejezni),
• a közlő érzelmeinek érzékelése,
• a jelentéseket tisztázni.

Az első interjú során felmerülő feladatok struktúrája

Feladatok:
1. Kapcsolatfelvétel
Első, legfontosabb feladatunk a kliens feszültségének oldása, biztonságérzetének
megteremtése, hogy problémáiról majd beszélni tudjon.
2. A problémahelyzet és a jelen körülmények kibontása
A kliens hogyan látja helyzetét, problémáját?  kiválasztjuk a közös munka kiindulópontját,
amely mentén az interjút tovább mélyíthetjük.
3. Támpontok értékelése
A segítő benyomásokat szerez a kliensről, majd az interjú során szerzett támpontokkal
együtt felhasználja a segítő munka további sorsát meghatározó döntésekhez.

A) Az interjú során szerzett benyomások:

5 Az érkező színvonala, értelmi szintje
6 Személyiségéről szerzett benyomások
7 Együttműködő készségére, elköteleződésre vonatkozó támpontok
8 Észlelhető pszichológiai jelzések

B) Az interjú során és egyéb forrásból kapott támpontok értékelése (az alábbi kérdésekre
keresünk választ):
9 Sürgősségi helyzettel állunk szemben?
10 Van-e öngyilkossági veszély?
11 A nehézségek, pszichopatológiai jelzések alapján szükséges-e a kliens
átirányítása más intézmény felé?
12 El tudjuk-e dönteni, hogy mi, vagy esetleg más kolléga vállalja az esetet?
13 Milyen kiegészítő támpontokra van még szükségünk?
4. Egy előzetes megállapodás kialakítása
A fenti szempontok mérlegelése alapján kiemeljük azt a problémairányt, amely mentén
haladni kívánunk.
 Nagy Ildikó 2009

Mindig a megfogalmazott probléma mentén haladunk, és ahhoz kapcsolva érintjük a mélyebb,

személyes vonatkozásokat, igazodva ahhoz, hogy a kliens mennyire enged be minket személyes
világába.

A kliens személyiségének megismerése közben arra keressük a választ, hogy a kihívásokkal

mennyire képes megbirkózni →”én-funkciók” vizsgálata.
Alkalmazkodás (környezethez stabil-e, hogyan boldogul?)
Érzelmi kötődés (stabil, kölcsönös?)
Agresszivitás (kifejezi-e indulatait, mennyire kezeli?)
Feszültségtűrő képesség (hogyan reagál?)
Önértékelés (megőrzi-e tartását?)

A kliens érdekek lehetnek:

- közvetlen-közvetett
- tudatos- nem tudatos
- rövid- hosszú távúak
- személyes – közösségi
- állandó – változó

Területi tartalmi szempontból:

- egzisztenciális
- egészségi, mentális
- informáltsági, kulturális
- individuális
- családi, közösségi
- munkavállalói
- szabadidős, kreativitásra épülő

KRÍZISINTERVENCIÓ

A krízis helyzet – olyan esemény ami kiválthat krízist

A problémahelyzet akkor vezet krízishez, ha az egyensúlyi tényezők közül egy vagy több
nem megfelelő, így:
1) Inadekvát a probléma észlelése
2) Inadekvát a támogató szociális hálózat
3) Inadekvátak a problémafeldolgozási módok

Krízisállapot

A krízis külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus állapot. A veszélyeztető

helyzet nem elkerülhető, kénytelen szembenézni vele. Szokásos problémamegoldó eszközei
elégtelenek. A személy számára kitüntetett fontosságú, minden figyelme, erőfeszítése erre
 Nagy Ildikó 2009

irányul.
(Az egészséges, ép lelkű ember is nap mint nap kerülhet nehéz helyzetbe. A
személyiség védekezik, (én-védő mechanizmusok) de erői, energiái kimerülhetnek, és
átmeneti kóros tünetek léphetnek fel.)
A gondozónak tisztában kell lennie a krízis által okozott lélektani állapottal, valamint az arra
utaló tünet együttesekkel.
A krízishelyzetben az egyén nagy feszültség alatt van, és közvetett vagy közvetlen
módon veszélyben is lehet.

A krízis felismerése

Tünetek:
1. Depresszió, szorongás apátia
2. Alvászavar
3. Alkohol és drogfogyasztás, evészavar
4. Alkalmazkodási zavar, kapcsolati élet zavarai, impulzus kontroll zavara
5. Krónikus fáradtság szindróma, tanulási-, figyelemzavar
6. Kiégési szindróma (burn-out)
7. A krízis helyzet maga
Ezek a tünetek figyelmeztetnek, a krízis kialakulásának lehetőségére. Ezekre fel kell
figyelni, és minden lehetséges eszközzel elhárítani a krízis kialakulását.
A krízis kialakulását tekintve egy folyamat, ami több szakaszra bontható, minden
szakaszban van lehetőség a megoldásra.

A krízis állapot szakaszai:

1. Készenléti szakasz

2. Küzdelem

3. Kapkodás

4. Összeomlás

5. Kikerülés "+" módon - fejlődik a személyiség
"▬ " disfunkcionális működés - pl. depresszió, neurózis

Krízist kiváltó okok, helyzetek

A krízist általában valami előidézi, okozza. Az okok alapján több fajta felosztás létezik.
 Nagy Ildikó 2009

1. - normatív krízis - Erikson-i fejlődési (énidentitás) krízis

- akcidentális (járulékos) krízis - normatív krízis + egyéb életciklusos krízis
- traumatikus krízis - kapcsolati konfliktusok, személyek, tárgyak, képességek
elvesztése
2. - társadalmi krízis
- csoport krízis
- egyéni krízis

3. - fejlődést elősegítő krízis

- fejlődést gátló , blokkoló krízis

A tünetek és a krízis helyzetet kiváltó okok együttes megjelenése esetén, ha a krízis már
kialakult, azonnali beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben fontos az időfaktor,
vagyis a gyors beavatkozás az intervenció.
A krízisintervenció hatékony és gyors beavatkozás. Minden szükséges intézkedést,
beavatkozást tartalmaz a szociális és pszichés állapot javítására. A személyiség ekkor eléggé
befolyásolható. Vigyázni kell a tanácsadással, a döntéseket nem a segítőnek kell
meghoznia. A tanácsadást krízishelyzetben, szakemberre kell bíznunk

Célja: a veszélyhelyzet elhárítása, a lelki egyensúly visszaállítása.

Lényege azaz elv, miszerint a krízis kialakulásához vezető probléma
megoldása, megoldja magát a krízisállapotot is. Ezért a krízisintervenció a
problémára koncentrál.

A krízisintervenció folyamata, lépései

Mindig problémára fókuszáltan tervezzük.
A kliensnek azt kell sugallni, hogy a képes önállóan boldogulni. (átmenetileg kerül bajba, de
egy kis segítséggel el tud jutni a megfelelő megoldáshoz)

1. Az ideiglenes megnyugvás megtalálása - feszültségcsökkentés.

◦ A közvetlen katasztrófa elhárítása
◦ Támasz nyújtása
◦ Az érzelmi realitás megőrzése és képviselete
2. Aktív beavatkozás - – akcióirányultság,
▪ Beszűkülés tágítása – kapcsolat kialakítása (torzítva érzékel), egyéb fontos
személyek, értékek figyelembe vétele, a bénult tehetetlen egyén "mozgásba
hozása".
▪ Alternatíva választás – feladat megoldása
• Specialistához fordulás
• A szűkebb környezet válságának kezelése - az egyén válsága kihat a
környezetére is, vagy okozhatja maga a környezet (pl.: túlzott elvárások)
• Mozgósítás - mindenki aki segíthet a beszűkülés oldásában, támaszt adhat.
▪ Lezárás és követés
 Nagy Ildikó 2009

A krízisintervenció során is a szociális munkaformák lépéseit kell követni

• helyzetfelismerés, helyzetfelmérés, helyzetelemzés, ténymegállapítás
• lehetőségek, erőforrások számbavétele
• megoldási alternatíva választása

Információforrások

• kérdóív
• szóbeli közlések
• nonverbális közlések
• a kliens közvetlen környezetének megfigyelése
• a kliens tágabb (egyéb) környezetének megfigyelése – természetes támaszok
• pszichológiai tesztek

Megegyezés és szerződéskötés tartalma

• Megvalósítható célok megfogalmazása

• résztvevők feladatát – kliens és közreműködők
• beavatkozásokat és módszereket
• a találkozások számát, idejét
• az ellenőrzés módját
• egyéb szükséges szabályokat – a szerződés módosítását
FIGYELEM!
Közvetlen veszély, veszélyeztetés esetén sürgősségi beavatkozás szükséges, amikor is a
veszély elhárítása az elsődleges feladat! (A haladéktalan közbelépés elsődlegessége miatt
nincs mód előzetes felmérésre, szerződésekre, interjúkra. Kizárólag életveszély és gyermek
súlyos veszélyeztetése esetén alkalmazható eljárás.)
A krízisintervencióval foglalkozó szakembernek jól kell ismernie a közösségi segélyforrásokat,
azok rendszerét, működését és a rendszeren belüli kulcsembereket.

Problémák, a krízis intervenció során

1./ a terapeuta segítő érzelmeiből adódnak.
• túl nagy felelősséget akar vállalni.
• Negatív indulati áttétel alakul ki a segítővel.
• Fontos a szupervízió /kívülálló szakemberrel meg tudja beszélni a problémáit./
• Tárgyilagos attitűd kialakítása
2./ Technikai nehézségekből adódnak
• hiba, hogy a mögöttes tartalommal kezdünk foglalkozni, és nem a krízis megoldással.
• Van, amin nem tudunk segítenihaláleset
• Túl korán kérünk segítséget, nem tisztázzuk a kliens érzéseit.
 Nagy Ildikó 2009

3./ kliens helyzetéből fakadnak az akadályok problémák:

• krízisszerű állapot, /amikor nincs is krízis, képzelt krízis/→pszeodo-krízis
• kliens kirobbanó érzelmi reakciói (öngyilkossággal fenyeget)
• függő ügyfelek=dependens (állandó támaszt követelnek, szembesíteni önmagával, de erre nincs
lehetőség.
• egyik megoldás sem felel meg számunkra (komformatív technika)
• szembesíteni kell a valósággal
• a kliens segítséget kér, de nem fogadja el a felkínált megoldást→ „igen-de” játszma

A családsegítés fogalma
„A szociális munka egyik módszere. A családban megjelenő problémákat egységben szemlélve
nyújt segítséget.”
„A családsegítő szolgálat a családok komplex segítését célzó intézményrendszer, ahol
különböző segítő foglalkozású emberek team munkában dolgoznak.”
(forrás: A szociális munka szótára, SZMME, 1998.)

„… a családgondozás az egyéni esetkezelés olyan formája, mely hosszabb, megtervezett,

strukturált tevékenység. Időtartama változó, az egyén, a család mobilitásától függően 4-7
hónap. A folyamat addig tart, amíg a család képessé nem válik az önálló életvitelre, amíg az
alapproblémák nem oldódnak meg. A kapcsolat alapját a feltétel nélküli elfogadás teremti meg,
mind a segítő, mind a segített részéről.”
(forrás: Magyar Családsegítők Országos Kamarája, 1994)

Folyt. Köv.