14.

Ismertesse a konfuciánus értékek megjelenését és mutassa be a hagyományos koreai

családmodellt

A konfucianizmus nem igazán egy vallási rendszer, hanem inkább egy filozófia, az
államigazgatásban és a társadalmi hierarchiában van jelentős szerepe. A három királyság
időszakában került be Koreába a buddhizmus, taoizmus és konfucianizmus. 신라 ban a buddhizmus
az 5. század után vált igazán népszerűvé, 고구려 ban 소수림 király konfuciánus akadémiát
létesített, illetve a későbbi 광개토 király sztéléjén látható felirat szerint ekkor már hatottak a
konfuciánus gondolatok is. 백제 legnagyobb szerepe a buddhizmus japánban való terjesztésében
volt, de a konfuciánus eszmerendszer is népszerű volt. Az Egyesült Silla időszakában már királyi
konfuciánus akadémiákat is létrehoztak.
A 화랑 nevű elit alakulat képzése során mindhárom eszmerendszer helyt kapott, és szigorú
hierarchia szerint éltek. 5 alapelvük: 사군이충 事君以忠 (Hűség az uralkodóhoz), 사친이효; 事親以孝
(A szülőkkel tisztelettel és odaadással kell bánni), 임전무퇴; 臨戰無退 (Harcból ne hátrálj meg),
살생유택; 殺生有擇 (Okkal ölj) 교우이신; 交友以信 (Bizalom a barátok közt).
Itt jelenik meg nagyon jól a szülőtisztelet 효 孝 fontosságának mértéke, mert még egy családtól
független szervezetben is hangsúlyozzák.
A Korjo idején is még a buddhizmus volt népszerű, a konfucianizmus főleg a felsőbb szinteken
játszott szerepet. Alapvetően két korszakra bontható, és a második idején került be a
neokonfucianizmus Koreába. A neokonfucianizmus merít a taoista és buddhista tanokból, és
spirituális kérdésekre keres konfuciánus választ.
A 조선 királyság időszakában a buddhizmust üldözi kezdték és a konfuciánus eszmerendszer vette át
a vezető szerepet. 세종 király regnálása alatt több konfuciánus akadémia is létesült, mint a 성균관,
규장각. Ezenkívül magánakadémiák, 소원 ok is létesültek, melyek a frakcióharcok létrejöttét
eredményezték. Híresebb tudósok a dinasztiában 류성룡, és 정도전 A neokonfuciánus tanok terjedése
pedig a 실학 mozgalom létrejöttéhez vezetett, melynek célja a társadalmi reform volt. A 19.
században a nyugati hatás terjedése ellen létrejött a 동학 mozgalom, melynek célja a társadalmi
stabilitás növelése volt és hogy terjessze a konfuciánus tanokat.
A konfucianizmus a mai napig jelen van a koreai társadalomban. olyan helyeken nyilvánulnak meg,
mint például az otthon, a munkahely, az iskola, vagy éppen a kormányzat. A koreai szokások
szerint a fiatalnak tisztelni kell az idősebbet, a gyermeknek a szüleit, a feleségnek a férjét, a
menynek az anyósát, a diáknak a tanárát. A tradíció előírása szerint a családtagoknak szorgalmasan
be kell tartaniuk a családban elfoglalt helyükre kiosztott szerepet, s a gyerekek már fiatalon
megtanulják, hogy az életük nem csak az övék, hanem a családjuké is, a döntéseket ezért a család
együtt hozza meg.
A koreai családon belüli viszonyok kifejezésére, a berendezkedésre a 호주제 szó használatos, amely
szigorú patriarchális rendszerre utalt. A 호주 jelentette a családfőt, a legidősebb férfit.
Évszázadokon át jellemző volt a koreai házasságkötésekre, hogy nem a szerelmen-szereteten
alapultak, hanem gazdasági megfontoláson, amelyet a szülők aktívan alakítottak. Maga a házasság
is inkább két család uniójának számított. A házasodás után a feleség költözött férje családjához,
ahol engedelmeskednie kellett, leginkább anyósának, aki a háztartás úrnője volt. A nőnek
engedelmes menynek, szerető feleségnek és gondoskodó anyának kellett lennie. Negatív
diszkriminációra számíthatott a családjától és a tágabban vett környezetétől, ha férjét nem
ajándékozta meg fiúgyermekkel, ugyanis köztudottan értékesebbnek tekintették a fiúkat a
lányoknál. Elsősorban az elsőszülött fiú feladata továbbvinni a család vérvonalát és nevét. Az apa
halálával a legidősebb fiú lett a családfő.