HERBERT J.

GANS: NÉPSZERŰ KULTÚRA ÉS MAGASKULTÚRA

A TÖMEGKULTÚRA-KRITIKA JÖVŐJE
Városi ipari társadalom jellegzetessége, amióta munka és szabadidő elválasztódott. Káros hatások
korszakonként:
19. sz: orfeum, kocsma, bordély
1920-1950: film, képregény, rádió, látványsport
1960: tv negatív hatásai
→ a kritikusok mindig azt támadják, ami éppen a legnagyobb népszerűségnek örvend.
60-as évektől kezdve a népszerű kultúra helyett új célpont: az ifjúsági kultúra: hedonizmus,
nihilizmus, miszticizmus
másik irányváltás: a kultúra elismerte és befogadta a magaskultúra eszméit, ami a tömegkultúra
kritika végét jelentheti. Bell: a tömegkultúra osztályellentéte azért szűnt meg, mert a kulturális
választásban nem az osztályhelyzet a meghatározó.
A magaskultúra normái és eszméi szélesebb körben elterjedtek a társadalomban, de a magaskultúra
és népszerű kultúra különbsége nem tűnt el. Az ifjúsági kultúra nagy részét felszívja a kommerciális
népszerű kultúra, ezáltal újból elmélyülhetnek a különbségek a népszerű és magaskultúra között,
ezért a tömegkultúra-kritika újjáéled.
A magaskultúra gazdasági életképessége a gazdag vevőitől függ. A nagyobb gazdasági egyenlőség
gyengítheti a meritokráciát, ami a magaskultúra szelekciós elve: a megfelelőek kerülnek be.

DEFINÍCIÓK
tömegkultúra (főleg Európában): pejoratív, csőcselék, kulturálatlan többség, munkások, szegények.
Magaskultúra: elit képzőművészete, muzsikája, de a gondolkodási és érzelmi stílus is.
Ízléskultúra: értékek, kulturális formák, hordozóik, funkciókat megjelenítő fogyasztási javak.
Természet- és társadalomtudomány, filozófia értékei, politikai értékek. Részleges kultúra, mert csak
az élet egy részének nyújt értékeket, termékeket, nem az életmód egésze.
Ízlésközönség: közös esztétikai értékek.

TÖMEGKULTÚRA KRITIKÁJA
1. népszerű kultúra alkotásai negatív jellegűek
2. népszerű kultúra negatív hatást gyakorol a magaskultúrára
3. negatív hatás a közönségére
4. negatív hatás a társadalomra: totalitarizmust segíti elő azzal, hogy a demagógoknak a
tömegek meggyőzését szolgáló technikáira fogékony közönséget teremt (de utálom, amikor
egy adott dologból egy teljesen más dologra vonatkoztatnak mindezt a kanapéban
üldögélve, anélkül, hogy látnák mi folyik kinn a világban. Utálom az ilyen elvont dolgokat.
Na tanuljátok tovább...csak kicsit kiborultam)

A NÉPSZERŰ KULTÚRA MINT KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁS HIBÁI

A tömegkultúra profitszerzésre szerveződött ipar. Homogén, szabványosított termékek előállítása.
Alkotásból futószalagi munkát csinál, lemondatja az alkotót a művészi tudásról és egyéni
kifejezésről.
McDonald: a közönség passzív fogyasztó. A tömegkultúrát felülről kényszerítik rá az emberekre. A
giccs urai a tömegek kulturális szükségleteit zsákmányolják ki, hogy profitra tegyenek szert és
fenntartsák osztályuralmukat.
A magaskultúra is profitra és közönségének növelésére törekszik, hiszen szüksége van a pártolókra.
Különbség: összközönség nagysága és heterogenitása. A magaskultúra kevés embert vonz, ezért
közönsége homogénebb.
Alkotók közti különbségek: a népszerű kultúra alkotói megpróbálják a közönségre erőltetni a
maguk ízlését és értékeit. Itt az alkotók általában magasabb osztályból valók és a producerek
feladata az, hogy kisebb legyen az alkotó és a közönség közti szakadék, mert a producer állása a
nézettségtől függ. (ez de szar istenem. Elképzelem, ahogy mindenki undorodó, alávetett pofával ül a
moziban, és rájuk akarják kényszeríteni a népszerű kultúrát :DDDD---szörnyű ez a filozofálás). A
magaskultúrában az alkotó és közönsége közi szakadék sokkal kisebb, ugyanabba a műveltségi
osztályba tartoznak.

A NÉPSZERŰ KULTÚRA VESZÉLYEZTETI A MAGASKULTÚRÁT

A népszerű kultúra átvesz elemeket a magastól, amit az ezek után már beszennyezettnek lát és a
népszerű kulturális felhasználással csökken az adott elem kulturális presztízse. Nem minden
magaskultúrában alkotó egyén tud a népszerű kultúrában alkotni. Pl kevés író tud a
nagyközönségnek írni.

A NÉPSZERŰ KULTÚRA HATÁSA A MAGA KÖZÖNSÉGÉRE

A népszerű kultúra érzelmileg pusztító, ártalmas hatással van felhasználóira, erőszak, nemiség,
elállatiasítás, intellektuális pusztítás, mert a valóságtól való meneküléssel hitegető tartalma
megbénítja az emberek képességét arra, hogy megbirkózzanak a valósággal.. A tömegmédia
elidegeníti az embereket a személyes élménytől.

A NÉPSZERŰ KULTÚRA HATÁSAI

A szegények gyakrabban és intenzívebben használják, jobban megbíznak benne. Akkor használják a
médiát, amikor tartalma illik csoportjuk céljaihoz és szükségleteihez.
Az erőszakos média hosszú távú erőszakot nem vált ki, különben Amerikát már rég lerombolta
volna az erőszakhullám a média megjelenése óta.
Az erotikus filmek egy időre szexuálisan felizgatják az embereket, de ez nem vezet nemi
kihágásokhoz :DDD
Reklámok hatása: az emberek vágynak a kínált javakra, nem biztos, hogy vágyukat a reklám
keltette fel.
Hírek: több hírrel szolgálnak, mint amennyire az egyén kíváncsi.

HATÁSOKRA VONATKOZÓ ADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Azok vannak kitéve a média káros hatásainak, akik iskolázatlanok és sok időt szentelnek a
médiának, és kevésbé ügyesek a leszámítolás terén (ez vmi korrekciót jelenthet, hogy mennyire
hiszel és adod át magad a tv-ben látottaknak, hallottaknak).A média rossz hatással van az
emberekre, de ez más intézményekről is elmondható.
Meggyorsította a népi kultúra kihalását, több infót nyújtott az embereknek a társadalmukról,
hozzájárult a középosztályi kultúra terjedéséhez.
A kritikusok megalapozatlan következtetéseket vonnak le a média hatásairól, ártalmairól.

A NÉPSZERŰ KULTÚRA ÁRTALMAS A TÁRSADALOMRA

a) leszállítja a társadalom egészének ízlésszintjét, rontja a civilizáció minőségét, elállatiasítja az
érzékeket
b) elkábítja és fogékonnyá teszi az embereket, a demagógokat segítvén ezzel elő. Totalitarizmus
útját egyengeti

A KULTÚRA ÉS ÍZLÉSSZINTEK
Az, hogy a népszerű kultúra az ízlésszintek társadalmi méretű süllyedéséhez vezet,, az a múlt
legjobb vonásainak és a jelen legrosszabb tulajdonságainak torzító összehasonlításán alapul. Ez a
vád pontatlan.

KULTÚRA ÉS TOTALITARIZMUS
Kétséges, hogy a népszerű kultúra képes volna tönkretenni intézményeket és az ellenállások más
forrásait. A népszerű kultúra 0a diktatúra eszközévé válhat, de önmagában nem tud igazán
hozzájárulni a totalitárius kormányzás bevezetéséhez. A média hozzájárul a társadalom kulturális
légkörének átalakításához, az állam igyekszik megszerezni a média irányításához szükséges
eszközöket. De Amerikában a médiát többnyire vállalatok irányítják, akik a profitszerzésben
érdekeltek, nem a politikai szabályozásban. A tömegkultúrának nincs mindenre kiterjedő hatása,
nem tekinthető olyan veszély forrásának, amely a társadalmat vagy a demokratikus kormányzati
formát fenyegeti.