Házi dolgozatok és megoldásaik

HON- ÉS NÉPISMERET

1. házi dolgozat: A paraszti munka rendje

Név: Osztály: Elért pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

A paraszti munka két legfontosabb területe az állattartás és a földművelés

1. Írd a megfelelő keretbe az állattartási módokra jellemző állítások számát!

szilajpásztorkodás félszilaj-pásztorkodás kezestartás

1 1. Az állatok naponta jártak a legelőre. 2. Az állatok tavasztól őszig voltak a legelőn.

2 3. Az állatok télen-nyáron a legelőn voltak.
3 4. A jószágokat a Szent Mihálykor felfogadott pásztorok gondozták. 5. A jószágokat a
gazda gondozta. 6. Az állatokra ridegpásztorok vigyáztak.
7. A nyájat csak vagyongyarapítás miatt tartották. 8. Az állatok tej- és húshasznát is
számon tartották. 9. Az állatok munkaerejét is hasznosították.

2. A félszilaj nyájak pásztorai Szent György-naptól Szent Mihály-napig legeltettek.

Írd a napok mellé a naptári időpontjukat!

Szent György napja: _______________ Szent Mihály napja: _________________

Pótold a két naphoz kapcsolódó időjárási regula hiányzó magánhangzóit!

Sz_nt M_h_ly _lt_zt_t,

Sz_nt Gy_rgy v_tk_zt_t.

Magyarázd meg, mit jelent! __________________________________________________

A paraszti munka legfontosabb része a gabonatermelés volt. A mindennapi kenyérhez

szükséges búzát egész évre meg kellett termelni.

3. Számozással állítsd sorrendbe a gabonatermelés munkafolyamatának egyes lépéseit!

 __ A kévéket szalmakötéllel összekötötték.
__ A learatott gabonát cséphadaróval kicsépelték.
__ A barázdákat fogasboronával elsimították.
__ Az elvetett magot tövisboronával vagy fahengerrel betakarták.
__ A talajt ekével fölszántották.
__ A beérett búzát kaszával learatták.
__ A gabonát zsákból vagy abroszból elvetették.
__ A tarlót bőgővel (tarlógereblyével) felgereblyézték.

4. Az előző feladat mondataiban szerepelt az eszköz neve is, amellyel a munkát végezték.
Ezeket az eszközneveket húzd ki az alábbi betűhalmazból! A fennmaradó betűkből
összeolvashatod a gabonatermeléshez kapcsolódó ünnep nevét.

F
O
C E G
S K A S Z A
É A E S R A
P T Ó B Ő G Ő
H Ü N O N E P
A A B R O S Z
D S É O G
F A H E N G E R
R S Z A L M A K Ö T É L
Ó

Megfejtés:_________________________

Erre az alkalomra a lányok koszorút fontak búzakalászból, virágokból, ez a lakoma ideje

alatt végig az asztalon állt.

5. Nézz utána a Magyar néprajzi lexikon aratókoszorú szócikkében, hogy ezen a néven
kívül még hogyan nevezték ezt a koszorút!

_______________, ________________, _______________,

_______________, ________________,

A kamra és az udvari terménytároló építmények

6. Kösd össze az élelmiszereket a tárolási mód megnevezésével!

gabona kuka (fakampó)

liszt, korpa rudak

szalonna hombár, szuszék

kolbász, sonka zsák

zsír vászonzacskó

száraztészta homok

zöldségféle fazék, bödön

7. Írd be a felsorolt terménytárolók nevét az alábbi ábrába!

A szürke négyzetekbe kerülő betűkből az Őrség jellegzetes, emeletes tárolóépítményének
nevét olvashatod össze.

verem, hombár, magtár, vesszőkas, szuszék, góré

Megfejtés: ____________________

A csűr (pajta) és az állattartás épületei

8. Rövid leírást olvashatsz a csűrről (pajtáról). A szövegben található megvastagított
betűkből összeolvashatod, hogy elsősorban mire szolgált ez az épület.

A csűrt a lakóépületnél lényegesen szélesebbre és magasabbra építették. Általában a

háztól elkülönítve, a telek hátsó oldalán, az udvar és a kert között állt. A többnyire három
helyiségből álló csűr középső, legnagyobb részén volt a szérű (piac), amelyet másfél
méter magasságú fal választott el a két oldalsó rakodórésztől, a fiókoktól. Ezekben
tartották a csépeletlen gabonakévéket, a szalmát, szénát és más szálas takarmányt.

Mire szolgált elsősorban a csűr? ______________________________________________

9. Év közben itt kaptak helyet a szekér mellett a nagyobb gazdasági eszközök is. Állítsd
össze a nevüket a betűrendbe szedett betűcsoportokból!

AACSDÉHÓPR _____________________________________________

AORST _____________________________________________

EEK _____________________________________________

ABNOOR _____________________________________________

EEGHNR _____________________________________________

EEECDNPRRTÚ _____________________________________________

10. Írd az állattartás két jellegzetes épületének nevét a jellemzői fölött lévő vonalra!

– a ház folytatásaként épült – a házzal szembeni oldalon állt

– padlása volt – nem volt padlása
– lábasjószág tartására szolgált – baromfit tartottak benne
 HON- ÉS NÉPISMERET

1. házi dolgozat: A paraszti munka rendje

Név: Osztály: Elérhető pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

63 pont

A paraszti munka két legfontosabb területe az állattartás és a földművelés

1. Írd a megfelelő keretbe az állattartási módokra jellemző állítások számát!

szilajpásztorkodás félszilaj-pásztorkodás kezestartás

3., 6., 7. 2., 4., 8. 1., 5., 9.

4 1. Az állatok naponta jártak a legelőre. 2. Az állatok tavasztól őszig voltak a legelőn.

5 3. Az állatok télen-nyáron a legelőn voltak.
6 4. A jószágokat a Szent Mihálykor felfogadott pásztorok gondozták. 5. A jószágokat a
gazda gondozta. 6. Az állatokra ridegpásztorok vigyáztak.
7. A nyájat csak vagyongyarapítás miatt tartották. 8. Az állatok tej- és húshasznát is
számon tartották. 9. Az állatok munkaerejét is hasznosították.
9 pont

2. A félszilaj nyájak pásztorai Szent György-naptól Szent Mihály-napig legeltettek. Írd a

napok mellé a naptári időpontjukat!

Szent György napja: április 24. Szent Mihály napja: szeptember 29.
2 pont
Pótold a két naphoz kapcsolódó időjárási regula hiányzó magánhangzóit!

Szent Mihály öltöztet,

Szent György vetkőztet.
2 pont

Magyarázd meg, mit jelent!

Szeptember végén már hidegre fordul az idő, fel kell öltözni. Tavasszal felmelegszik a
levegő, ilyenkor már kevesebb ruhára van szükség.
2 pont
 A paraszti munka legfontosabb része a gabonatermelés volt. A mindennapi kenyérhez
szükséges búzát egész évre meg kellett termelni.

3. Számozással állítsd sorrendbe a gabonatermelés munkafolyamatának egyes lépéseit!

6. A kévéket szalmakötéllel összekötötték.

8. A learatott gabonát cséphadaróval kicsépelték.
2. A barázdákat fogasboronával elsimították.
4. Az elvetett magot tövisboronával vagy fahengerrel betakarták.
1. A talajt ekével fölszántották.
5. A beérett búzát kaszával learatták.
3. A gabonát zsákból vagy abroszból elvetették.
7. A tarlót bőgővel (tarlógereblyével) felgereblyézték.
8 pont

4. Az előző feladat mondataiban szerepelt az eszköz neve is, amellyel a munkát végezték.
Ezeket az eszközneveket húzd ki az alábbi betűhalmazból! A fennmaradó betűkből
összeolvashatod a gabonatermeléshez kapcsolódó ünnep nevét.

F
O
C E G
S K A S Z A
É A E S R A
P T Ó B Ő G Ő
H Ü N O N E P
A A B R O S Z
D S É O G
F A H E N G E R
R S Z A L M A K Ö T É L
Ó

Megfejtés: aratóünnepség
8+2 pont

Erre az alkalomra a lányok koszorút fontak búzakalászból, virágokból, ez a lakoma ideje

alatt végig az asztalon állt.

5. Nézz utána a Magyar néprajzi lexikon aratókoszorú szócikkében, hogy ezen a néven
kívül még hogyan nevezték ezt a koszorút!

esőzsák (Szentes), szakramentom (Zenta), áldozókoszorú (Hasznos),

kalászkoszorú (Homokterenye), búzakoszorú (Szemere)

5 pont
 A kamra és az udvari terménytároló építmények

6. Kösd össze az élelmiszereket a tárolási mód megnevezésével!

gabona kuka (fakampó)

liszt, korpa rudak

szalonna hombár, szuszék

kolbász, sonka zsák

zsír vászonzacskó

száraztészta homok

zöldségféle fazék, bödön

7 pont

7. Írd be a felsorolt terménytárolók nevét az alábbi ábrába!

A szürke négyzetekbe kerülő betűkből az Őrség jellegzetes, emeletes tárolóépítményének
nevét olvashatod össze.

verem, hombár, magtár, vesszőkas, szuszék, góré

V E S S Z Ő K A S
E Z
H O M B Á R G U
E Ó S
M A G T Á R Z
É É
K

Megfejtés: kástu

6+2 pont
 A csűr (pajta) és az állattartás épületei

8. Rövid leírást olvashatsz a csűrről (pajtáról). A szövegben található megvastagított

betűkből összeolvashatod, hogy elsősorban mire szolgált ez az épület.

A csűrt a lakóépületnél lényegesen szélesebbre és magasabbra építették. Általában a

háztól elkülönítve, a telek hátsó oldalán, az udvar és a kert között állt. A többnyire három
helyiségből álló csűr középső, legnagyobb részén volt a szérű (piac), amelyet másfél
méter magasságú fal választott el a két oldalsó rakodórésztől, a fiókoktól. Ezekben
tartották a csépeletlen gabonakévéket, a szalmát, szénát és más szálas takarmányt.

Mire szolgált elsősorban a csűr? A gabona cséplésére.

2 pont

9. Év közben itt kaptak helyet a szekér mellett a nagyobb gazdasági eszközök is. Állítsd
össze a nevüket a betűrendbe szedett betűcsoportokból!

AACSDÉHÓPR cséphadaró

AORST rosta

EEK eke

ABNOOR borona

EEGHNR henger

EEECDNPRRTÚ petrencerúd
6 pont

10. Írd az állattartás két jellegzetes épületének nevét a jellemzői fölött lévő vonalra!

istálló ól

– a ház folytatásaként épült – a házzal szembeni oldalon állt

– padlása volt – nem volt padlása
– lábasjószág tartására szolgált – baromfit tartottak benne

2 pont
 HON- ÉS NÉPISMERET

2. házi dolgozat: A falu közössége

Név: Osztály: Elért pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

A falusi élet a születéstől az öregkorig

A nagycsaládba meghatározott rangsor szerint tagozódtak be a család tagjai. A szoros kötelék

mellett azonban mindenki kereste korbeli társaival is a kapcsolatot.
A kicsi gyermekre nemcsak édesanyja figyelt, hanem szeretettel vették őt körül a falu
közösségének tagjai is. Mondókákkal tanították állni, járni.

1. Fejtsd meg az alábbi rejtvényes formában leírt mondókákat, és írd le a szövegüket!

a) Á L E R A E Y E I N Á R.
Á A, L, Y T H L G L M T D H
L B M G Y L. F Ú R N, A A U
L A I A A Á Á D, Ö E K M S
A B N T S Z R A P P I S S!

a) b)

b) R, M Á L A L J A
J Á I R Y, I Á T A T.
Á J N I S T B A B Á
R A, T K Z E Á T O R
A B A S E G T, P C O
B A K I D E K O S K

Kérdezd meg nagyszüleidet vagy idősebb szomszédjaidat, hogy ők milyen mondókákra

emlékeznek gyermekkorukból. Jegyezz le ezekből egyet!
 Hatéves koruktól a gyerekeket már munkára fogták. A faluszéli legelőkön őriztek libát,
malacot, bárányt. Az együtt töltött időt játékra fordították. Kedvelték az eszközös
ügyességi játékokat.

2. Írd a játékokat bemutató rajzok alá a játék nevét! (ugrókötelezés, csigaicka,

karikahajtás, pányvázás)

_____________________________ _______________________________

_____________________________ _______________________________

Az ifjúkorba lépő lányok és fiúk már keresték egymás társaságát. Az iskola, a közös
libapásztorkodás voltak az egymásra figyelés első helyszínei. Később közösségileg
elfogadott ismerkedési alkalmakon választottak párt maguknak.

3. Az ismerkedés alkalmait olvashatod ki az alábbi betűrejtvényekből. Írd a

megfejtéseket a vonalra!

LAKOIS __________________________
TIES TASÉ __________________________
AKÁLAK __________________________
NÓFO __________________________
CSÚBÚ __________________________
SÁRVÁ __________________________
LOMDAKOLA __________________________
 A kender feldolgozása és a fonó

4. Az alábbi táblázatban a kenderfeldolgozás fő munkamozzanatainak leírását

olvashatod. Írd mindegyik mellé a munka nevét és rajzos ábrázolásának számát!
(fonás, héhelés, csévélés, tilolás, vetőfára tekerés, motollálás, szövés, gombolyítás)

1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

Az áztatás során elkorhadt belső fás részt tilóval össze-

törték, hogy a pozdorja kihulljon a rostszálak közül.
A héhel segítségével a rostszalagokat vékonyabb szálakra
hasogatták, és párhuzamosra fésülték.
A laza göngyöleggé formált rostcsomót guzsalyra kötözték, és
a kihúzott szálakat az orsó pörgetésével fonallá sodorták.
A kész fonal hosszát a motolla segítségével mérték le.

A motringokba tekert, megtisztított fonalat leveles

gombolyítóval gombolyították.
A vetőfára két szálával tekerték fel a vászon szélességéhez
szükséges fonalmennyiséget.
A csörlő segítségével hajtották fel a bodzafából készült
csévére a fonalat.
A szövés során a csónak formájú vetélőbe helyezett csévével
juttatták a keresztfonalat a láncfonalak közé.
5. Számozással állítsd sorrendbe a kenderfeldolgozás munkafolyamatának lépéseit!

szárítás kinyűvés áztatás vetés

tilolás fonás héhelés motollálás

gombolyítás csévélés szövés vetőfára tekerés

6. A kamrában a kenderfeldolgozás eszközei beszélgetnek. Vajon ki mit mondott? Írd a

mondatok utáni vonalra az eszköz nevét! (tiló, héhel, orsó, motolla, gombolyító, vetélő)

– Fogaimmal selymesre fésülöm a rostokat. ____________________

– A karommal csattogok egypárat, és már hullik is a pozdorja. ____________________

– Én mondom meg a fonal hosszát. ____________________

– Csónakként suhanok a láncfonalak között. ____________________

– Leveles ágaim közt gömbölyödik a fonál. ____________________

– Ha megpördülök, sodródnak rám a szálak. ____________________

7. Kérd meg nagymamádat, hogy mutassa meg régi textíliáit! Melyik készült vászonból?
Írd ide a nevüket! Kérdezd meg, hátha még emlékszik rá, hogy ki szőtte ezeket!

Rajzold le az egyik vászonból készült

lakástextíliát vagy ruhadarabot!

A fonás társas munka volt. A fonó jelentős szerepet töltött be a falu társadalmi életében. A
munka mellett a téli szórakozás, játék és az udvarlás fő színtere volt.
8. A fonóbeli legkedveltebb játékok nevét olvashatod ki az alábbi rejtvényből. (A páros
és a páratlan négyzetekbe írt betűket olvasd össze!)

Közös munkaalkalmak

A falu közössége a több munkaerőt igénylő, nagyobb munkákat rendszerint együtt végezte
el. A rokonok, az egymáshoz közel lakók vagy egy kisebb közösségbe tartozók segítettek
egymásnak, és ezt a szívességből nyújtott segítséget kölcsönösségi alapon viszont is
elvárhatták. Ilyenkor az együtt dolgozók egyszerre végezték a munkát, amit legtöbbször
szórakozással (ének, tánc, mesehallgatás) is egybekapcsoltak.

9. A fenti szöveg megvastagított betűiből összeolvashatod, hogyan nevezték egymás

segítését a kelet-magyarországi területeken.

___________________________________

10. Írd az alábbi mondatok mellé, hogy melyik társas munkára jellemzőek!
(szüret, kukoricafosztás, tollfosztás, disznóölés)

– A csöves kukoricáról lehántották a csuhét. ______________________

– A nők által csebrekbe szedett szőlőt a férfiak puttonnyal hordták a présházba. ________

– A rokonság közösen dolgozta fel a felhizlalt állat húsát. __________________________

– A tollak kocsányáról letépték a pihéket. __________________________

 HON- ÉS NÉPISMERET

2. házi dolgozat: A falu közössége

Név: Osztály: Elérhető pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

66 pont

A falusi élet a születéstől az öregkorig

A nagycsaládba meghatározott rangsor szerint tagozódtak be a család tagjai. A szoros kötelék
mellett azonban mindenki kereste korbeli társaival is a kapcsolatot.
A kicsi gyermekre nemcsak édesanyja figyelt, hanem szeretettel vették őt körül a falu
közösségének tagjai is. Mondókákkal tanították állni, járni.

1. Fejtsd meg az alábbi rejtvényes formában leírt mondókákat, és írd le a szövegüket!

a) Á L E R A E Y E I N Á R.
Á A, L, Y T H L G L M T D H
L B M G Y L. F Ú R N, A A U
L A I A A Á Á D, Ö E K M S
A B N T S Z R A P P I S S!

a) b)
Áll a baba, áll, Jár a baba, jár,
mint a gyertyaszál. mint a kiskirály,
Ha elfárad, úgy elröppen, szedegeti a lábát,
mint a kismadár. Huss! koptatja a bocskorát.
4 pont
b) R, M Á L A L J A
J Á I R Y, I Á T A T.
Á J N I S T B A B Á
R A, T K Z E Á T O R
A B A S E G T, P C O
B A K I D E K O S K

Kérdezd meg nagyszüleidet vagy idősebb szomszédaidat, hogy ők milyen mondókákra

emlékeznek gyermekkorukból. Jegyezz le ezekből egyet!

Lejegyzés: 4 pont
 Hatéves koruktól a gyerekeket már munkára fogták. A faluszéli legelőkön őriztek libát,
malacot, bárányt. Az együtt töltött időt játékra fordították. Kedvelték az eszközös
ügyességi játékokat.

2. Írd a játékokat bemutató rajzok alá a játék nevét!

(ugrókötelezés, csigaicka, karikahajtás, pányvázás)

pányvázás ugrókötelezés

karikahajtás csigaicka

4 pont

Az ifjúkorba lépő lányok és fiúk már keresték egymás társaságát. Az iskola, a közös
libapásztorkodás voltak az egymásra figyelés első helyszínei. Később közösségileg
elfogadott ismerkedési alkalmakon választottak párt maguknak.

3. Az ismerkedés alkalmait olvashatod ki az alábbi betűrejtvényekből. Írd a megfejtése-

ket a vonalra!

LAKOIS iskola
TIES TASÉ esti séta
AKÁLAK kaláka
NÓFO fonó
CSÚBÚ búcsú
SÁRVÁ vásár
LOMDAKOLA lakodalom

7 pont
 A kender feldolgozása és a fonó

4. Az alábbi táblázatban a kenderfeldolgozás fő munkamozzanatainak leírását

olvashatod. Írd mindegyik mellé a munka nevét és rajzos ábrázolásának számát!
(fonás, héhelés, csévélés, tilolás, vetőfára tekerés, motollálás, szövés, gombolyítás)

1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8.

Az áztatás során elkorhadt belső fás részt tilóval össze-

törték, hogy a pozdorja kihulljon a rostszálak közül. tilolás 6.
A héhel segítségével a rostszalagokat vékonyabb szálakra
hasogatták, és párhuzamosra fésülték. héhelés 5.
A laza göngyöleggé formált rostcsomót guzsalyra kötözték,
és a kihúzott szálakat az orsó pörgetésével fonallá sodorták. fonás 2.
A kész fonal hosszát a motolla segítségével mérték le.
motollálás 1.
A motringokba tekert, megtisztított fonalat leveles
gombolyítóval gombolyították. gombolyítás 3.
A vetőfára két szálával tekerték fel a vászon szélességéhez
szükséges fonalmennyiséget. vetőfára tekerés 4.
A csörlő segítségével hajtották fel a bodzafából készült
csévére a fonalat. csévélés 7.
A szövés során a csónak formájú vetélőbe helyezett csévével
juttatták a keresztfonalat a láncfonalak közé. szövés 8.

16 pont
5. Számozással állítsd sorrendbe a kenderfeldolgozás munkafolyamatának lépéseit!

4. szárítás 2. kinyűvés 3. áztatás 1. vetés

5. tilolás 7. fonás 6. héhelés 8. motollálás
9. gombolyítás 11. csévélés 12. szövés 10. vetőfára tekerés

12 pont

6. A kamrában a kenderfeldolgozás eszközei beszélgetnek. Vajon ki mit mondott? Írd a

mondatok utáni vonalra az eszköz nevét! (tiló, héhel, orsó, motolla, gombolyító, vetélő)

– Fogaimmal selymesre fésülöm a rostokat. héhel

– A karommal csattogok egy párat, és már hullik is a pozdorja. tiló

– Én mondom meg a fonal hosszát. motolla

– Csónakként suhanok a láncfonalak között. vetélő

– Leveles ágaim közt gömbölyödik a fonál. gombolyító

– Ha megpördülök, sodródnak rám a szálak. orsó

6 pont

7. Kérd meg nagymamádat, hogy mutassa meg régi textíliáit! Melyik készült vászonból?
Írd ide a nevüket! Kérdezd meg, hátha még emlékszik rá, hogy ki szőtte ezeket!

felsorolás, megnevezés, készítő neve: 3 pont

Rajzold le az egyik vászonból készült

lakástextíliát vagy ruhadarabot!

rajz: 3 pont

A fonás társas munka volt. A fonó jelentős szerepet töltött be a falu társadalmi életében. A
munka mellett a téli szórakozás, játék és az udvarlás fő színtere volt.
8. A fonóbeli legkedveltebb játékok nevét olvashatod ki az alábbi rejtvényből. (A páros
és a páratlan négyzetekbe írt betűket olvasd össze!)

Kútba estem
Megy a kosár

2 pont

Közös munkaalkalmak

A falu közössége a több munkaerőt igénylő, nagyobb munkákat rendszerint együtt végezte el.
A rokonok, az egymáshoz közel lakók vagy egy kisebb közösségbe tartozók segítettek
egymásnak, és ezt a szívességből nyújtott segítséget kölcsönösségi alapon viszont is
elvárhatták. Ilyenkor az együtt dolgozók egyszerre végezték a munkát, amit legtöbbször
szórakozással (ének, tánc, mesehallgatás) is egybekapcsoltak.

9. A fenti szöveg megvastagított betűiből összeolvashatod, hogyan nevezték egymás

segítését a kelet-magyarországi területeken.

kaláka
1 pont

10. Írd az alábbi mondatok mellé, hogy melyik társas munkára jellemzőek! (szüret,
kukoricafosztás, tollfosztás, disznóölés)

– A csöves kukoricáról lehántották a csuhét. kukoricafosztás

– A nők által csebrekbe szedett szőlőt a férfiak puttonnyal
hordták a présházba. szüret
– A rokonság közösen dolgozta fel a felhizlalt állat húsát. disznóölés
– A tollak kocsányáról letépték a pihéket. tollfosztás

4 pont
 HON- ÉS NÉPISMERET

3. házi dolgozat: Az emberi élet fordulói

Név: Osztály: Elért pontszám: Osztályzat: Beadási határidő:

Az emberi élet fordulói közül igazi ünnep volt a családban a gyermek születése, illetve a
házasságkötés. Az ehhez a két fontos eseményhez kapcsolódó szokásokat tekintjük át a
következő feladatok segítségével.

Az újszülött és az anya ellátása

1. A gyermekszülésnél nagyon fontos szerepe volt a bábának. Keresd meg a Magyar

néprajzi lexikon bába szócikkét, és írd ki, hogy mit jelent ez a szó!

bába: ___________________________________________________________________

Hová tették egyes helyeken a bábának szánt pénzt? _______________________________

Mit neveztek bábapohárnak? _________________________________________________

2. Keresd meg az alábbi betűrejtvényben, hogy mit kötöttek az ágy lepedőjének sarkába
az anya és az újszülött védelmére! (Keresd az összetartozó szótagokat!)

SÓ FOK HAGY
_____________________ ____________________
KA KE MA
KUKK FŰ NYÉR _____________________ ____________________

A gyermek eljövendő életére a születés körülményeiből jósoltak, illetve az újszülött körüli

első teendőkkel próbálták azt befolyásolni.

3. Szerinted az alábbi körülményekből az újszülött milyen jövőbeni tulajdonságaira

következtettek? Kösd össze az összetartozókat!

aki kedden születik, táltos lesz

aki burokban születik, sokan szeretik majd
aki foggal születik, rendkívüli képességekkel bír
a hetedik gyermek szerencsés lesz
 Mivel próbálták elérni, hogy a gyermek felnőttkorában a következő tulajdonságokkal
rendelkezzen? Húzz vonalat a tulajdonságtól a teendőhöz!

egészséges legyen asztalra tették

társai közül kiemelkedjen földre tették
jó alvó legyen bundára fektették
göndör haja legyen ágy alá helyezték

A néphit szerint nagy jelentőséggel bírt az első fürdővíz is. Mit próbáltak elérni az alábbi
módon?

a hideg víztől hosszú életű lesz a gyermek

a bő víztől egészséges lesz a gyermek
a vízbe dobott pénz a lány szépségét idézte elő
a vízbe dobott virág gazdagságot biztosított

A gyermekágyas anya legfeljebb hat hétig feküdt az elfüggönyözött boldogasszony

ágyában. Ebben az időben a közeli nőrokonok felváltva hordták az ételt. Legtöbbször
azonban a komaasszony látta el rendszeresen főtt étellel az anyát és családját. Díszes
cserépedényekben, vászonkendőbe kötve, kosárban vitte a tápláló ételeket, amelyek közül
soha nem maradt ki a leves, a rétes.

4. Mi a neve a cserépedénynek, amelyben a gyermekágyas asszonynak vitték az ételt?

(Összeolvashatod a fenti szöveg megvastagított betűiből.)

______________________________________________

5. A következő leírás az anya és a csecsemő mágikus védelméről szól. Írd be a vonalakra

a szövegből hiányzó szavakat! (kisinget, szemmelverés, megköpködte, piros szalagot,
„pogánykának”, elváltás)

A keresztelőig az anyát és a csecsemőt egyaránt védték a rontás ellen. Mivel a hiedelem

szerint szándék nélkül is árthatott valaki, a ___________________ megakadályozása miatt
az ágylepedő mögé csak kevés látogató pillanthatott be. A gyermek védelmére fordítva
adták rá a _______________, csuklójára ______________________ kötöttek.
Óvatosságból, aki ránézett, jelképesen ____________________, és a gonoszok
megtévesztésére „kis haszontalannak”, _____________________ nevezte. A néphit szerint
keresztelésig a gyermeket az ________________ veszélye is fenyegette, miszerint
természetfeletti lények az egészséges, szép csecsemőt kicserélték a maguk rút porontyával.
Ezek a hiedelemtörténetek gyakran a születési rendellenességekre adtak magyarázatot.
 A keresztelő és a keresztelői lakoma

6. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

Kiket hívtak keresztszülőknek? _______________________________________________

________________________________________________________________________

Miért került sor minél hamarabb a keresztelőre? _________________________________

________________________________________________________________________

Ki vitte a templomba a keresztelendő csecsemőt? ________________________________

Mi volt a keresztelői lakoma elengedhetetlen fogása? _____________________________

Mit jelent a „szóláspénz” kifejezés? ___________________________________________

Mit csinált a bába a keresztelői lakomán? _______________________________________

________________________________________________________________________

A házasságkötés szokásai

Udvarlás

7. Milyen ajándékot adott az udvarlás időszakában a fiú a lánynak, illetve a lány a

fiúnak?

A fiú ajándékai: A lány ajándékai:

C S Ó S O M T T H A K Ő D N E
I U Y L A S Z O Í L A T É R K
F L Y O K G U G M A P B O K B
R Á R A F A R A Z E T T Z S E
Lakodalmi szokások

Az esküvő napján már kora r_ggeltől külön __ülekeztek a vendégek a menyasszonyos, és

külön a vőlegényes háznál. A vőlegény és ná__népe elment a menyasszonyért, és együtt
_ndultak a temp_omba.
A szert_rtás után a temploma_tó_an a két násznagy alkudozn_ kezdett, mert el _ellett dönteni,
hogy hov_ menjen a menyasszony. _égül megegyeztek, hogy _ dé_utánt még a szülei _ázában
tölti. A lakodalmas menet kett_vált, és külön-külön men_ek haza.
Rövid mulatozás utá_ a vőlegény díszes menettel indult feleségéért, és elkezdődött _z
akadályok leküzdésének játékos _róbatétele. A menyasszony házánál a _őfély kikért_ az
újasszonyt, de két alkalommal _ongyos ruhába öltözött ör_gasszonyt vezette_ _lé. Csak
harma_szorra jö_t _lő az igazi _enyasszony.
_zután következett a menyasszony búcsú_tatása. A vőfély versein keresz_ül búcsúzott el a
lány szüleitől, testvéreitől, rokon_itól, lánypa_tásait_l és végül a gondtalan leány_letét
jelképező koszorújá_ól.
A vől_gény fe_díszített kocsin, vidám menet_el vitte saját házába a meny_sszonyt. Az ifjú pár
az asztalnál egy tányér_ól evett, egy pohár___ ivott, hogy mindig együtt legyenek, mindent
megosszanak egymással a jövőben.
A vacsora alatt a vőfély _ülön rigmussal vezette fel az _teleket: a levest, a töltött kápo__tát, a
sültet, a kását, de a borhoz is volt megfelelő verse.
A vacsora utáni táncot, mulatságot éjfélkor a menyasszonytánc szak_totta félbe. Kitettek egy
asz_alt, rá egy tányért, amelybe _lőször a vőfély, majd a násznagyok, utánuk pedig sorban
minden vendég pénz_ tett, és egyenként megtáncol_atták a menyasszonyt. Végül a vőlegény
elragadta a táncolók köréből fel_ségét, akivel később már mint felkontyolt _enyecskével tért
vissza.
A hajnalig tartó mulatságnak a vőfély vetett véget. A vendégeket sok helyen a kitolókása
feltálalásával figyelmeztették, hogy ideje hazamenni.

8. A lakodalmi szokásokat bemutató szövegben néhány szóból betűk hiányoznak. Pótold

ezeket, majd az általad beírt betűkből összeolvashatod egy jászsági vőfélyrigmus két
sorát. Írd le a vonalra a megfejtést!

9. Olvasd el figyelmesen az előző feladathoz kapcsolódó szöveget, és számozással állítsd

sorrendbe a lakodalom főbb eseményeit!

indulás a templomba a menyasszony elbúcsúztatása

a vendégek fogadása a lakodalmas menet kettéválása

megérkezés a vőlegényes házhoz vacsora

menyasszonytánc a menyasszony kikérése

esküvő kásapénz szedése

10. Érdeklődj nagyszüleidnél vagy idősebb családtagoknál, ismerősöknél, hogy a ti
településeteken hogyan zajlott le egy lakodalom! Jegyezd le, hogy milyen lakodalmi
szokásokra emlékeznek vissza! Ha rátalálsz egy-két vőfélyrigmusra, azt is írd le!