A harmadik francia köztársaság belpolitikájának fő kérdései, 1871-1914

 Két sokk 1870/71-ben: poroszoktól való vereség és a párizsi kommün

 Elzász-Lotaringia elcsatolása  a terület visszaszerzésének igénye minden kormány
politikájának része (nem is lehet más)  revans eszme
 nemzeti erők újjászervezése  az 5 millió frankos hadisarcot 2 éven belül
visszafizetik
 államforma: köztársaság  kérdés: fennmaradjon?
o 1873: Mac-Mahon marsall a miniszterelnök  rojalista  republikánusok
„üldözése”  de: Bourbont visszaültetni a francia trónra anakronisztikus lett
volna
 1875-ös alkotmány  megerősíti a köztársaságot  kétkamarás parlament (szenátus
és képviselőház), köztársasági elnök 7 évre  széles jogkör: törvénykezdeményezés,
fegyveres erőkkel rendelkezik, minden hivatalt ő nevez ki, csak hazaárulás esetén
lehet felelősségre vonni
 1876-os választás  republikánus győzelem  Marseillaise nemzeti himnusz lesz,
ünnepnap július 14-e
Az 1880-as évek:
 Franciaországban a köztársaságnak emocionális tartalma is van
 összefüggés az állampolgári nevelés és a köztársaság között  Ferry  1882 
elrendelik a szabad és kötelező elemi oktatást  hazafias érzet kialakítása
 demokratikus szabadságjogok  1880: amnesztia a kommünároknak; sajtótörvény;
nyilvános gyűlések engedély nélküli tartása; tanácsok szabad polgármester választása
 szociális törvényhozás  gyermekmunka korlátozása; jogegyenlőség a munkaadó és a
munkás között; de: kevés előrelépés a munkavédelem és a társadalombiztosítás
területén (a bányászok csak 1894-ben vívják ki a nyugdíjat)
 munkásság kérdésének rendezése  paternalista szemlélet  nem várható csak a
törvényhozástól, kell az egyház segítsége is  szociális katolicizmus
 1789-99 centenáriuma  próbatétel a republikánusok számára  Georges Boulanger
(tábornok és hadügyminiszter, aki katonai diktatúrát akart létrehozni)
o kormány válasza: a társadalom mozgósítása  Sorbonne: Francia Forradalom
Története tanszék létrehozása (először)
o pedagógusok mozgósítása
o Danton mint népi hős kiemelése
 Boulanger puccskísérlete sikertelen
 centenárium: inkább a köztársaság, mint a forradalmat ünnepelték
A megváltozott francia nacionalizmus:
 változó és nem egynemű francia nacionalizmus  védekezés reflexe +
messianisztikus tudat + „Nagy Nemzet” tudat Napóleon idején
 Elzász és Lotaringia miatti fájdalom (revans eszme)
 tengeren túli terjeszkedés visszaadja az országnak a nagyságot  Délkelet-Ázsia
gyarmatosítása
 új típusú nacionalizmus  boulanger-izmus jelenti  különböző irányzatok
összeolvasztása  hazafiak, szocialisták, bonapartisták stb.
  Németország és Franciaország antagonisztikus ellentétének elmélete
 katolikus egyház előretörése  a vallás az újfajta nacionalizmus eleme lesz
 antiszemitizmus  több formában, de létezett  a rasszista megnyilvánulások (pl.
Drumont) a társadalom negatív jelenségeit egyetlen okra vezetik vissza, különösebb
elemzés nélkül  képzetlen tömegekre hat  politikai antiszemitizmus
 antiszemitizmus fellángolása  1892-es Panama-botrány
o a két óceánt összekötő csatorna építési munkái 1881-ben kezdődtek Ferdinand
Lesseps kezdeményezésére  de a Panama Társaság 1888-ra tönkrement,
leállt a munka  kiderült, hogy a parlamenti képviselők többsége
belekeveredett a pénzügyi manőverekbe
 Dreyfus-per: 1894
o polgárháború küszöbére sodorta az országot
o Alfred Dreyfus kapitányt 1893-ban próbaszolgálatra a vezérkarhoz osztották
be  árulás és kémkedés vádja  ártatlanul állítják hadbíróság elé
 sok katolikus főpap Dreyfus ellen foglal állást  ok: keresztény küldetéstudat 
Franciaországnak (az egyház legidősebb lánya) hűnek kell maradnia a
küldetéstudathoz
 a sajtó felértékelődése  Dreyfus-per kapcsán  politikai hatalom  leghíresebb:
Le Petit Journal („A Kis Újság”)
 pártfüggetlen értelmiségi elitek csoportja  Zola, Clemenceau, Marcel Proust, Émile
Durkheim  entellektüel (értelmiségi elit) (baloldali)
 jobboldali elit: Barrés és Charles Maurras  nem köztársaságellenesek, csak egy
erős, felfegyverzett Franciaországot vizionáltak
Munkásosztály és munkásmozgalom:
 már a század elején volt érdeklődés: munkásság szociális és egészségügyi helyzete
 javul a munkásság életkörülménye a század 2. felére, de: családjukat nem képesek
eltartani  asszonyok és gyerekek is kénytelenek munkába állni
 zárt világ  felemelkedésre nincs sok lehetőség
 munkásmozgalom  Proudhon tanításai (szocialista és anarchista)  elveti az
államot és a politikát, csak gazdasági harcot hirdetett
 1880-as évek: Francia Munkáspárt létrehozása
Kultúra és pozitivizmus:
 Auguste Comte  pozitivizmus doktrínája  tudomány pártatlansága
 az átlagember hite a tudományok szakadatlan fejlődésének mindennapi tapasztalatából
táplálkozott  könnyebb az élet villamossal, autóval, villanyvilágítással stb.  az
ipari forradalmak átalakították az emberek mindennapi életét
 legjelentősebb kulturális előrelépés  festészet  impresszionizmus
Franciaország a századelőn (1900-1914):
Gazdaság és társadalom:
 ipari fejlődés: vasérctermelés, gépkocsigyártás (Renault, Peugeot)
 ipari fejlődés  jelentős, de elmarad a Németországhoz és az USA-hoz képest
  banktőke  nagy fiókhálózat  nagy lakossági betétállomány  befektetések
(Rothschildek)  a befektetések elsősorban külföldre áramlanak (Oroszország,
Balkán)
 második ipari forradalom: kerékpár, autó, telefon, elektromosság alkalmazása
 demográfia: szerény növekedés a 1914-re
A radikális kormányok:
 1902-es választás  a Blokknak nevezett baloldali tömörülés nyer (szocialisták is
vannak benne)  Émile Combes lesz miniszterelnök (radikális)
 a Blokk alapja a Radikális Párt  nem tömegpárt
 a Radikális Párt helyzetét nehezíti: Általános Munkásszövetség, sztrájkok
 belpolitikájuk:
o 1903-tól  egyházat korlátozó intézkedések
o 1905. december  az állam és az egyház teljes szétválasztása  érvényteleníti
Napóleon 1801-es konkordátumát  egyes területeken nagy ellenállás
 1906-1909: Georges Clemenceau miniszterelnöksége  szélsőséges individualista, a
polgári magántulajdon híve
o sztrájkok: postások, villanyszerelők, dokkmunkások, szőlőtermelő paraszok,
majd narbonne-i katonalázadás („a Dél lázadása”)
o ismeri a munkásságot  a sztrájkok katonai leverés  a gyülekezési jog
engedélyezése, a sztrájkjog tiltása
 külpolitika: Németország elszigetelése  közeledés Angliához, a korábbi gyarmati
konfliktusok háttérbe szorítása
o Delcassé külügyminiszter  entente cordiale (1904)
o 1905: francia közvetítéssel angol-orosz megállapodás  Németország
harapófogóba kerül
 Raymond Poincaré  1913-től 1920-ig köztársasági elnök
 első világháború borzalmai  felértékelődik az előtte lévő időszak
 tudomány fejlődése:
o Curie házaspár és a radioaktivitás
o Louis Pasteur és a veszettség elleni oltás
o a La Manche csatorna átrepülése
o a Lumiére fivérek mozija
 kultúra:
o 1900-as párizsi világkiállítás
o zene: Claude Debussy, Igor Sztravinszkij
o festészet: Paul Cézanne, Pablo Picasso
o a festészetben az 1910-es évekre a kubizmus kerül előtérbe
o Párizs  modern élet  vonzza az európai arisztokratákat (Moulin Rouge)
o vidék: vannak kedvelt fürdőhelyek (pl. Biaritz), de: a vidék fejlődése
jelentősen elmarad a fővárosétól  az ipari fejlődés és a főváros csillogása
ellenére Franciaország még mindig nagymértékben paraszti ország volt