Bánk bán

(kritika)

A híres Katona József által alkotott Bánk bán című drámát a Kecskeméti
Katona József Színház előadásában csodálhattam meg. Bagó Bertalan
rendezésével a fiatalok jobban megérthették a dráma hátterét, mondanivalóját és
Katona József világszemléletét. A rendező minden apró részletre odafigyelt, hogy
felejthetetlen legyen az előadás.
Mivel a darab minden egyes mozzanatára kitért a rendező, így nem igazán
tudok vitatkozni a munkájával.
Már az előadás Gertrudis halálával kezdődik egy kis „betekintésként a
jövőbe” céllal. Danyi Judit alakításával megismerjük a királyné személyiségét, a
főurak ellenségeskedésének fő alanyát. Ottó megtestesítője Orth Péter kiválóan
tükrözi milyen szenvedélyesen szerelmes a karaktere Melindába. Pár karakter
bemutatásával bátran állíthatom, hogy a színház igazán kitett magáért. A
színészek hibátlanul alakították a szerepüket és teljességgel átélték az akkori kor
hangulatát. Cselekmény nem vesztett az értékéből a színeszek játéka során
ezáltal a videón keresztül szintén mintegy háttérszereplőként kísértük végig a
drámát.
A díszletet Vereckei Ritának köszönhetjük, aki egyszerűen de
fantasztikusan oldotta meg a szobák, helységek berendezését is. Ezzel a
módszerrel a néző nem zavarodott össze, valamint nem kellett így bonyolódni a
helyszínváltoztatással. Szintén a mondatban forgó személynek köszönhetjük a 13.
századi hangulatot, ugyanis a kosztümök is csodálatosan voltak kiválasztva egy-
egy karakternek. A jelmezek szintén dobtak a karakterek jellemén, személyiségén
és egyéniségén ezért minden elismerésem.
Az elmondottak alapján és a színdarab átélésével mondhatom, hogy
teljességgel meg vagyok elégedve a színház dolgozóival minden téren. A Bánk
bán egy véres, végtelen, évszázados indulatokkal teli éjszaka története, amiben
minden sértettség, összeférhetetlenségből eredő trauma és kisebbségi komplexus
a felszínre bugyog. Egy éjszakáé, amiből talán jobb fel sem ébredni.