ÁOSZ Tanterv (Kötelező)

PTE ÁOK Általános Orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2019/2020-as tanév
Pécsi Tudományegyetem
Általános Orvostudományi Kar
ÁLTALÁNOS ORVOS
SZAK
TANREND
2019/2020
Az Alapozó modul tárgyai

(kötelező tárgyak és
kritérium követelmények)
1
Tartalomjegyzék
1. szemeszter
OOA-ANT-T Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________________3
OOA-BI1-T Biofizika 1. _________________________________________________________________________________5
OOA-BML-T Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________________8
OOA-MB1-T Molekuláris sejtbiológia 1. ____________________________________________________________________10
OOA-MET-T Biometria _________________________________________________________________________________15
OOA-OET-T Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ___________________________________________________________21
OOA-OKG-T Bevezetés az orvosi kommunikációba ___________________________________________________________23
OOA-ORK-T Orvosi kémia ______________________________________________________________________________25
OOR-ELS-T Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________29
OOR-OKA-T Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________________31
OTT1-T Testnevelés 1. ______________________________________________________________________________33
2. szemeszter
OOA-AA1-T Általános anatómia 1. ________________________________________________________________________34
OOA-AED-T Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________________37
OOA-BEB-T Bevezetés a biokémiába ______________________________________________________________________39
OOA-BI2-T Biofizika 2. ________________________________________________________________________________42
OOA-MB2-T Molekuláris sejtbiológia 2. ____________________________________________________________________44
OOA-SF1-T Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________________49
OOR-API-T Ápolási ismeretek - elmélet ___________________________________________________________________52
OOR-APG-T Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________________55
OOR-OKG-T Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat _______________________________________________56
3. szemeszter
OOA-AA2-T Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________58
OOA-BKA-T Biokémia _________________________________________________________________________________61
OOA-EL1-T Élettan 1.__________________________________________________________________________________65
OOA-HUG-T A humángenetika alapjai _____________________________________________________________________73
OOA-KET-T Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) ______________________________________________________75
OOA-SF2-T Szövet- és fejlődéstan 2. ______________________________________________________________________77
4. szemeszter
OOA-EL2-T Élettan 2.__________________________________________________________________________________81
OOA-IMM-T Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________91
OOA-NEA-T Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan _________________________________________________94
OOA-OBA-T Orvosi biokémia ____________________________________________________________________________98
OOA-SZO-T Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) _____________________________________________________102
OTT4-T Testnevelés 4. _____________________________________________________________________________105
OOR-AZV-I-T Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli __________________________________________________________106
OOR-AZV-S-T Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli __________________________________________________________107
OTT1..4-T Testnevelés 1-4.: elérhető kurzusok ______________________________________________________________1
2
OOA-ANT-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD ISTVÁN, egyetemi docens
Magatartástudományi Intézet  arpad.csatho@aok.pte.hu
1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.
Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra
Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő
Előfeltételek: Lásd az ajánlott tantervben
Tematika
Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint az antropológia tudományának olyan területe, amely kulturális, biológiai és
pszichológiai hatástényezők összetett kapcsolatán keresztül törekszik az emberi egészséget meghatározó folyamatokat megértésére. A
hatástényezők közötti kapcsolatrendszer megismerésére számos elméleti megközelítés létezik, amelyek közül adaptációs, vagy
ökológiai elméleti keret áll a kurzus középpontjában. Így, az előadások témainak tárgyalása során hangsúlyos szerepet kap, a
környezethez történő adaptáció három fő szintje, illetve azok interakciói: a biológiai, a pszichológiai és a kulturális szintű adaptáció.
A kurzus során a hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető orvosi antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a humán
viselkedést, illetve az egészséget befolyásoló különböző típusú (pl. biológiai és kulturális) hatástényezők közötti kölcsönhatásokat.
A félév elfogadásának feltételei
TVSZ szerint.
Félévközi ellenőrzések
Távolmaradás pótlásának lehetőségei
TVSZ szerint.
A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok
- Kötelező irodalom
Lázár Imre és Pikó Bettina (szerk.): Orvosi Antropológia, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2012
- Saját oktatási anyag
Neptunra feltöltött elektronikus tananyag.
- Jegyzet
- Ajánlott irodalom
Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.
Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001
Előadások
1 Az orvosi antropológia tárgya és főbb területei. Egészségkoncepciók.
Dr. Csathó Árpád István
2 Az adaptáció és a plaszticitás fogalma az orvosi antropológiában.
3 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre.
4 A stressz, mint biokulturális kölcsönhatás.
5 A fájdalom-észlelés biokulturális jellemzői.
6 A placebo és a nocebo hatás. A gyógyszerhatás antropológiája.
7 Mortalitás. Demográfiai alapfogalmak.
8 A halálfogalom összetevői. A halálkép átalakulása gyermekkorban.
9 A függőség magatartástudományi modelljei.
3
10 A táplálkozást meghatározó biokulturális tényezők.

11 A testi fizikális növekedést meghatározó környezeti és biológiai tényezők kapcsolata. A szekuláris trend fogalma.
12 Az öregedés antropológiája.
13 A környezet típusai, gén-környezet kölcsönhatások.
14 Filozófiai antropológia.
Dr. Szolcsányi Tibor
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
A vizsgák a vizsgaidőszakban meghirdetett vizsgaidőpontokban zajlanak. Vizsga első része egy 20 kérdéses egyszerű választásos teszt.
A tesztben szereplő kérdések az alábbi 16 témakörhöz kapcsolódnak. Az írásbeli részt a vizsga szóbeli része követi, amely során
két témakört kell a hallgatóknak kifejteniük. A végleges érdemjegyet az írásbeli és a szóbeli részben nyújtott teljesítmény
összesítése adja.
1. A különböző egészségkoncepciók ismertetése.
2. Az adaptációs folyamatok felosztása mechanizmus és időtartam alapján.
3. Az akklimatizációs folyamatok ismertetése példán keresztül.
4. A kulturális adaptációs ismertetése példán keresztül.
5. A városi (urbanizált) életmódhoz való alkalmazkodás vizsgálatának főbb módszertana.
6. Az akkulturáció folyamatának ismertetése példákkal.
7. A kulturális sokk főbb lépései és jellemzése példákon keresztül.
8. A biológiai stressz választ befolyásoló kulturális illetve viselkedéses mechanizmusok ismertetése. Az Általános Adaptációs
Szindróma főbb szakaszai.
9. A szociális - kulturális hatások szerepe a fájdalom-észlelés és a fájdalom-reakciók során. A fájdalom értelmezésének kulturális
különbségei.
10. A fájdalom jellemzése a minőség és az időtartam szempontjából (fázisos / tónusos, akut / krónikus fájdalom fogalmak).
11. A teljes-gyógyszerhatás mikro- és makro-kontextuális elemei.
12. A placebo- és nocebo-hatás jellemzése példákon keresztül.
13. A nyers, illetve a specifikus mortalitási ráták kiszámítása. A mortalitási ráta és az életkor közötti kapcsolat jellemzése.
14. A gyermekkort jellemző egyes halálképi szakaszok bemutatása.
15. A szekuláris trend fogalma. A pozitív, illetve a negatív szekuláris trendeket befolyásoló biológiai és kulturális tényezők.
16. Az evészavarok biokulturális háttere.
Közreműködők
4
OOA-BI1-T BIOFIZIKA 1.
Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár
Biofizikai Intézet  miklos.nyitrai@aok.pte.hu
Tematika
A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és
magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai
mozgás.
Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett
Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól.
Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy
pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.
Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs
Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu
- Jegyzet
Előadások
1 Bevezető
Dr. Nyitrai Miklós
2 Elektromágneses hullámok. EM spektrum
Dr. Grama László
3 A kvantumfizika alapjai
Dr. Grama László
4 Az atom szerkezete
Dr. Grama László
5 A kvantumszámok értelmezése. Spin
Dr. Grama László
6 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot
Dr. Grama László
7 Röntgensugárzás
Dr. Grama László
8 Röntgendiffrakció
Dr. Grama László
9 A lézer
Dr. Grama László
10 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás
Dr. Lukács András Szilárd
5
11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

12 Sugárzások biológiai hatása
13 Termodinamikai alapfogalmak
14 A termodinamika főtételei
15 Termodinamikai potenciálfüggvények
16 Diffúzió
Dr. Szabó-Meleg Edina
17 Ozmózis
Dr. Szabó-Meleg Edina
18 Folyadékáramlás
Dr. Grama László
19 Vérkeringés. A szív munkája
Dr. Hild Gábor
20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés
Dr. Hild Gábor
21 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál
Dr. Hild Gábor
22 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál
Dr. Hild Gábor
23 Látás
Dr. Hild Gábor
24 Hallás
Dr. Hild Gábor
25 A citoszkeletális rendszer
Dr. Hild Gábor
26 Motorfehérjék, sejtmozgás
Dr. Hild Gábor
27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája
Dr. Bugyi Beáta
28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai
Dr. Bugyi Beáta
Gyakorlatok
1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás
3 Egyenáramú mérések
4 Egyenáramú mérések
5 Váltóáramú mérések
6 Váltóáramú mérések
7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria
8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria
9 Színképvizsgálat
10 Színképvizsgálat
11 Polarimetria
12 Polarimetria
13 Pótmérés, szeminárium
15 Folyadékok viszkozitása
16 Folyadékok viszkozitása
17 Felületi feszültség
18 Felületi feszültség
6
19 Fajlagos felület, duzzadás

20 Fajlagos felület, duzzadás
21 Centrifugálás
22 Centrifugálás
23 Elektroforézis
24 Elektroforézis
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)
Közreműködők
Czimbalek Lívia Mária (B01BUR), Dr. Bódis Emőke (FQFH76), Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Huber
Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ), Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr. Talián Csaba Gábor
(RP9GGL), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Leipoldne Víg Andrea Teréz (OL4J1R), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári
Dávid (AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78)
7
OOA-BML-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN ZOLTÁN, egyetemi tanár
Orvosi Népegészségtani Intézet  istvan.kiss@aok.pte.hu
Tematika
A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a
betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi
problémáit, jellemzőit.
Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani
tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.
A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk. A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett,
ami felett az index aláírását megtagadjuk.
Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges.
Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.
A Neptun-ra feltöltött elektronikus tananyagok.
- Jegyzet
Előadások
1 Magyarország népegészségügyi helyzete.
Dr. Kiss István Zoltán
2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok.
3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai.
4 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására.
5 Egészségvédelem, egészségfejlesztés
Dr. Horváth-Sarródi Andrea
6 Anya- és csecsemő-egészségtan.
Dr. Németh Katalin
7 Egészségpolitika.
Dr. Berényi Károly
Gyakorlatok
1 A prevenció szintjei.
2 Antropometriai paraméterek meghatározása.
3 Időskor egészségtana
4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice
5 Kisebbségek speciális helyzete
6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái
7 Gyermek- és ifjúság-egészségtan.
8
Szemináriumok
Vizsgakérdések
1. Magyarország népegészségügyi helyzete.
2. Trendek és tendenciák a morbiditás, a mortalitás és az egészségügy terén a XXI. században.
3. Közegészségtan - népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai.
4. Az egészség és a betegség fogalma.
5. Egészségdeterminánsok.
6. Az iskolai végzettség és a jövedelmi viszonyok hatása a betegségek kialakulására.
7. Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására (kivéve iskolai végzettség, jövedelem).
8. Egészségfejlesztés
9. Az anyasággal, várandóssággal kapcsolatos preventív feladatok.
10. Csecsemő-egészségtan.
11. Egészségpolitika.
12. A prevenció szintjei.
13. Az elhízás és a fizikai inaktivitás szerepe a betegségek kialakulásában
14. A dohányzás és alkoholfogyasztás szerepe a betegségek kialakulásában
15. Időskor egészségtana (főbb epidemiológiai jellemzők, öregedéselméletek)
16. Időskor egészségtana (élettani jellemzők, prevenció lehetőségei, primer, szekunder
17. Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice.
18. Kisebbségek speciális helyzete.
19. Migránsok speciális helyzete, népegészségügyi aspektusok
20. Hajléktalanok speciális egészségügyi helyzete, népegészségügyi vonatkozások
21. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (mozgáskorlátozottság, érzékszervi korlátozottság)
22. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái, a prevenció lehetőségei (értelmi fogyatékkal élők)
23. Gyermek- és ifjúság-egészségtan szervezete, az életkorra jellemző főbb epidemiológiai sajátosságok
24. Gyermek- és ifjúság-egészségtan (kábítószer-fogyasztás, szexuális magatartás kockázatai, mentális egészség, erőszakos
halálokok)
Közreműködők
Dr. Berényi Károly (MLVMGL), Dr. Girán János (WIACRA), Dr. Kiss Zsuzsanna (Z57GQV), Dr. Marek Erika Mária (R9BVBB),
Dr. Nagy-Borsy Emese (VR8TCU), Dr. Németh Balázs (W1BAI4), Dr. Rákosy Zsuzsa (MC722M), Dr. Varjas Tímea (BOO8GF),
Wolher Veronika (KK02L1)
9
OOA-MB1-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens
Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium  hajnalka.abraham@aok.pte.hu;
hajnalka.abraham@yahoo.com
Tematika
A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges,
az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak
szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és
működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek
organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.
TVSZ szerint
Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.
Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia
- Jegyzet
Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok
Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach
Lodish et al.: Molecular Cell Biology
Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell
Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology
Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából
Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia
Előadások
1 Oktatási célkitűzések
Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella
2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása
3 Modern morfológiai módszerek I. Fénymikroszkópia
4 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok
Dr. Szeberényi József
5 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak
6 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció
7 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás
8 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények.
10
9 Molekuláris biológiai módszerek VI: A génműködés gátlása

10 Molekuláris biológiai módszerek VII: DNS-chipek
11 Molekuláris biológiai módszerek VIII: Immunológiai módszerek
Dr. Barthóné Dr. Szekeres Júlia
12 Modern morfológiai módszerek II. Elektronmikroszkópia
13 Sejtmag
14 Genomorganizáció
15 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele
Dr. Sétáló György
16 A sejtciklus fázisai.
17 A sejtciklus szabályozása
18 Sejtosztódás. Mitózis, meiózis
19 Replikáció prokariota sejtekben
20 Replikáció eukariota sejtekben
21 DNS-repair
22 Transzkripció prokariotákban
Dr. Pap Marianna
23 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés
Dr. Pap Marianna
24 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban
Dr. Pap Marianna
25 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban
Dr. Pap Marianna
26 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői
Dr. Pap Marianna
27 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa
Dr. Pap Marianna
28 Transzláció III: A genetikai kód
Dr. Pap Marianna
29 Génreguláció prokariotákban
Feketéné Dr. Kiss Katalin
30 Génreguláció eukariotákban I: A szabályozás szintjei
31 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok I.
32 Génreguláció eukariotákban III: Transzkripciós faktorok II
33 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum
34 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció
35 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa
36 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum
11
37 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás

38 Mitokondrium I: felépítés és működés
39 Mitokondrium II: genetikai apparátus
40 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok
41 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok
42 Záró előadás. A sejtmembrán
Gyakorlatok
1 Fénymikroszkópia. Izotópok
2 Fénymikroszkópia. Izotópok
3 Centrifugálás, kromatográfia
4 Centrifugálás, kromatográfia
5 Plazmidizolálás
6 Plazmidizolálás
7 Fehérje-elektroforézis és Western blot
8 Fehérje-elektroforézis és Western blot
9 DNS-izolálás
10 DNS-izolálás
11 Restrikciós endonukleáz térképezés
12 Restrikciós endonukleáz térképezés
Szemináriumok
1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése
2 Biológiai makromolekulák
3 Fénymikroszkópia
4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása
5 Szeparációs módszerek
6 Molekuláris biológiai módszerek I.
7 Molekuláris biológiai módszerek II.
8 Molekuláris biológiai módszerek III.
9 Molekuláris biológiai módszerek IV.
10 A sejtmag. Genomorganizáció
11 Kromatin
12 A sejtciklus
13 Elektronmikroszkópia. (demonstráció)
14 Replikáció
15 DNS-repair.
16 Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése
17 Transzkripció prokariotákban
18 Transzkripció eukariotákban
19 RNS-érés
20 Transzláció I.
21 Transzláció II.
22 Génreguláció I.
23 Génreguláció II
24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport
25 Sejtvédekezés
26 Mitokondrium I.
27 Mitokondrium II.
28 Félévzáró konzultáció
29 Félévzáró dolgozat
30 Félévzáró dolgozat
12
Vizsgakérdések
1. Fehérjék
2. Lipidek
3. Szénhidrátok
4. Nukleozidok, nukleotidok
5. A DNS szerkezete
6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek
7. Az RNS szerkezete és típusai
8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása
9. Az immuncitokémia módszerei
10. Restrikciós endonukleázok
11. Southern-blot
12. A DNS szekvenciaanalízise
13. DNS-chipek
14. Genomtárak
15. Polimeráz láncreakció
16. Transzgénikus élőlények
17. Célzott géninaktiváció
18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén
19. cDNS-tárak
20. Northern-blot
21. Immunprecipitáció és Western-blot
22. A sejtmag szerkezete
23. A kromatin szerveződése
24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák
25. A kromatin kémiai összetétele
26. A sejtciklus fázisai
27. A sejtciklus szabályozása
28. Mitózis
29. Meiózis
30. A replikáció általános jellemzői
31. A prokariota replikáció mechanizmusa
32. Az eukariota replikáció jellemzői
33. DNS-repair
34. A prokariota transzkripció mechanizmusa
35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői
36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése
37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció
38. Pre-mRNS splicing
39. Aminoacil-tRNS szintézis
40. A riboszómák szerkezete és működése
41. A genetikai kód
42. A transzláció iniciációja
13
43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői
45. A laktóz operon
46. A triptofán operon
47. Klónozás sejtmag-transzplantációval
48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása
49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása
50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása
51. Eukariota transzkripciós faktorok
52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa
53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum
54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció
55. A szekréció mechanizmusa
56. Endocitózis
57. A vezikuláris transzport mechanizmusa
58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum
59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció
60. A mitokondriumok felépítése és működése
61. A mitokondriumok genetikai apparátusa
62. Mitokondrium betegségek
Közreműködők
Balassa Tímea (SWM7LV), Bogdán Ágnes (NHORSU), Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (WJUTX7), Dr. Bátor Judit (MPZG9D), Dr.
Berta Gergely (Q6VP3K), Dr. Fekete Zsuzsanna (G4KGED), Dr. Kemény Ágnes (WJHNZP), Dr. Pap Marianna (A9VB0A), Dr. Seress
László Antal (NSRNSQ), Dr. Sétáló György (SXBEK5), Dr. Tarjányi Oktávia (PA4PXG), Feketéné Dr. Kiss Katalin (RB5I50), Les
Hajnalka (ARIS6B), Schipp Renáta (GPDYI3), Stayer-Harci Alexandra (ALWLKJ), Varga Judit (NZCIT4)
14
OOA-MET-T BIOMETRIA
Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens
Bioanalitikai Intézet  laszlo.poto@aok.pte.hu
Tematika
Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok
áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az
orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek.
Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az
oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és
készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. Ennek jegyében új tananyag blokként az orvosi döntéshozás alapvető
jellemzőivel is elkezdünk ismerkedni a kurzuson.
Legalább két dolgozat (ZH) teljesítése, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.
A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó
feladat és két elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön.
A félév során a legalább két Zh teljesítése, mindegyik minimum 50%-os eredménnyel, szükséges a vizsgára bocsátáshoz. Az egyik Zh
egyszeri javítására van lehetőség.
Pótló gyakorlat
Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 7th ed., 2015.
- Jegyzet
Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2018.
Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999.
Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics, 5th ed., 2005, W.H. Freeman
és:
Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003,
W.H. Freeman
vagy
Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992
Előadások
1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma.
Dr. Pótó László
2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás).
Dr. Pótó László
3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény.
Dr. Pótó László
4 Átlag, szórás. A normális eloszlás.
Dr. Pótó László
5 Az átlag eloszlása, a standard hiba.
Dr. Pótó László
15
6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás.

Dr. Pótó László
7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes).
Dr. Pótó László
8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Orvosi döntések - alapelvek 1/1.
Dr. Pótó László
9 A független mintás t próba. Az F próba.
Dr. Pótó László
10 A lineáris korreláció és regresszió.
Dr. Pótó László
11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értlékek
(Gyakorisági táblázatok 2/1.). Orvosi döntések - alapelvek 1/2.
Dr. Pótó László
12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák)
Dr. Pótó László
13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése.
Dr. Pótó László
14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás, predikciós értékek (Gyakorisági táblázatok 2/2.). Többváltozós módszerek.
Orvosi döntések - alapelvek 2. Összefoglalás.
Dr. Pótó László
Gyakorlatok
1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS.
2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások.
3 A binomiális eloszlás.
4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram.
5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika
6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása.
7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma.
8 A hipotézistesztelés
9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba.
10 A független mintás t próba. Az F próba.
11 A lineáris korreláció és regresszió.
12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba.
13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba.
14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és két elméleti kérdés az alábbiak közül (az egyik elméleti
kérdés az OD témakörből):
OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (Ho, 1-fajú és 2-fajú hibakockázatok, az alfa döntési szint választása, tünetek és
klinikai tesztek értékelése - a 4 mérőszám, és a pozitív illetve negatív eredmény megbízhatósága különböző vizsgálati
helyzetekben: klinikán illetve szűrő tesztnél) egy egyszerű orvosi vagy hétköznapi életből vett döntési helyzetben.
Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.
(háttér: főleg a 8. és a 11-12. előadás)
OD-2 Orvosi döntések - alapelvek 2

Mutassa be a statisztikai döntések fogalmait és elveit (vizsgálati eredmények beválási valószínűségei, klinikai bizonyítékok,
valószínűségek, kezelési küszöb, további vizsgálati lehetőségek,...) egy egyszerű orvosi döntési helyzetben.
Használja a számolási vizsgafeladat példát vagy válasszon egy saját példát a bemutatásra.
(háttér: főleg a 11-12 és a 14. előadások)
16
1. A biometria/biostatisztika fő feladata
A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?
Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.
Integrálja az elemző gondolkodás és az OD alapok főbb megállapításait is.
(háttér: főleg az 1., a 3., a 6-7-8., a 11-12. és a 14. előadások)
2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét
megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.
(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)
3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós
élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.
(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)
4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva.
Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)
5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és
kezelésük)
(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)
6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.
Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy
diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?
(háttér: főleg a 3. előadás)
7. A minta és az alapsokaság
Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a
minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.
8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?
Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.
9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és
ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.
17
10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?
Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).
Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a
hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?
(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)
11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai
következtetés és döntés során.
(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)
12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés
módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés
során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).
(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)
13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai
vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?
(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)
14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon.
Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének
igazolása a példákon.
(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)
15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és
különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi
módszereket használni?
(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)
16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.
A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.
(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)
17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket
kezelni?
Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az
adott kérdés megválaszolásában?
(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)
18
18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos
feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?
(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)
19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ
a két esetben?
Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a
statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.
Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?
20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen
adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?
Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának
feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?
21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor
kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?
22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív
teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?
Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az
orvosi adatértékeléseknél!
23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a
hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen
módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?
(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)
24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba?
Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő
paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?
(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)
19
25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.
Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.
Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?
(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)
Közreműködők
Borbásné Dr. Farkas Kornélia (IRWZKJ), Dr. Kilár Ferenc (XOTCK1), Dr. Makszin Lilla (GWR9T4), Dr. Pótó László (FIO4UU),
Kőnigné Dr. Péter Anikó (L556VJ)
20
OOA-OET-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár
Magatartástudományi Intézet  zsuzsa.fuzesi@aok.pte.hu
1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.
Tematika
A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az
orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását.
A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban.
Legfeljebb 25 % hiányzás.
Félévközi számonkérés: sikeres teszt írása.
A teszt a TVSz szabályai szerint a rendelkezésre álló időintervallumban pótolható, javítható.
Az adott oktatási héten másik csoportban.
TVSZ szerint.
1. Jakab Tibor: Az eutanázia, és amit annak hisznek. In: Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Szerk. Filó Mihály.
Literatura Medica, Bp. 2011. 105-119. pp.
2. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1.,
6., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16. fejezetek.
3. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon. In: Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak
egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó, (ISBN:978 963 226 434 9) 2013, 391-403.
Neptun Meet Street ppt oktatási anyagok
- Jegyzet
Neptun Meet Street „Dokumentumok” alatt található.
Előadások
Gyakorlatok
Szemináriumok
1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma.
2 Az orvos-páciens kapcsolat paternalista és együttműködéses modelljei.
3 Orvosetikai alapelvek.
4 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve.
5 A rossz hír, illetve a műhibák közlésével kapcsolatos etikai követelmények.
6 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme.
7 Az életvégi döntések etikai kérdései 1.
8 Az életvégi döntések etikai kérdései 2.
9 Az abortusszal kapcsolatos etikai dilemmák.
10 A reproduktív medicina etikai dilemmái.
11 A genetikai beavatkozások legfőbb etikai kérései.
12 Tudományosság és személyközpontú orvoslás.
21
13 Aktuális bioetikai téma megbeszélése.

14 Tesztírás
Vizsgakérdések
Nincs.
Közreműködők
Dr. Faubl Nóra Klára (HDSU4W), Laki Beáta (B0SCQX)
22
OOA-OKG-T BEVEZETÉS AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓBA

Tantárgyfelelős: DR. CSIKÓS ÁGNES ERIKA, egyetemi docens
Alapellátási Intézet  csikos.agnes@pte.hu
1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.
Tematika
Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai.
Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, amelyet ellenőrzünk. Félévközi jegy megajánlása elektronikus úton történik a
szorgalmi időszakban 2 zárthelyi dolgozat eredménye alapján. Az online tesztet NEPTUN felületén keresztül íratjuk. A megajánlott
félévközi jegy javítása szóbeli vizsgán lehetséges.
Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az NEPTUN-on rögzített csoportbeosztás szerint vehet részt a gyakorlatokon. Csoportváltás
kizárólag a Tantárgyfelelős előzetes engedélyével lehetséges.
Hiányzás a TVSZ- vonatkozó rendelkezései figyelembevételével .
Javítási lehetőség az Intézet által megadott időpontokban és módon
Tantárgy-felelőssel előre egyeztetve másik csoportnál való pótlás lehetséges.
Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018.
Ppt vázlat
Előadásokon, gyakorlatokon elhangzottak
- Jegyzet
Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018.
Előadások
1 Bevezetés az orvosi kommunikációba
Dr. Princz János
2 Beteginterjú
Dr. Heim Szilvia
3 Verbális, nonverbális kommunikáció I.
4 Verbális, nonverbális kommunikáció II.
5 Nehéz beteg kommunikáció
Dr. Papp Renáta Emese
6 Rossz hír közlése
Orbánné Dr. Radványi Ildikó
Gyakorlatok
1 Ismerkedés
2 Bevezetés
3 Non-verbális kommunikáció
4 Nehéz helyzetek a kommunikációban
5 Interjú készítés
6 Rossz hír közlése
23
7 Verbális kommunikáció
8 Szituációk
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Kötelező tankönyv alapján
Közreműködők
Dr. Hollósy Diana (RSGMFW), Dr. Jóbi Anikó (), Dr. Kis Andrea (), Dr. Princz János (KCFQUT), Dr. Rauth Johanna (), Dr. Rinfel
József (GSHO5Z), Dr. Strédáné Dr. Nagy Andrea (R2EROO), Orbánné Dr. Radványi Ildikó (OVQLDM)
24
OOA-ORK-T ORVOSI KÉMIA

Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, habilitált docens
Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet  zoltan.berente@aok.pte.hu
Tematika
Az „Orvosi kémia” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan,
klinikai kémia elsajátításához.
Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik
a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok
a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.
Hiányzás maximum 3 laborgyakorlatról és maximum 3 szemináriumról engedélyezett.
A 3-14. hét laborgyakorlatairól illetve szemináriumairól legfeljebb 2-2 hiányzás engedélyezett.
A 3-14. hetek 12 laborgyakorlatából hetet sikeresen kell teljesíteni (azaz a gyakorlat elején sikeres labordolgozatot beadni, majd a
gyakorlatról az oktató által elfogadott mértékben és minőségben kitöltött munkafüzetet benyújtani) a vizsgára bocsátáshoz. A
labordolgozatokon minden héten 1 vagy 0 vizsgapont szerezhető.
A 3-14. heteken a szemináriumok rövid készségfelmérő teszttel kezdődnek. A vizsgára bocsátáshoz minden elvárt számolási és
képletírási/rajzolási készségből a félév során három felmérőt kell sikeresen teljesíteni.
A félévközi felmérések nem teljesítése esetén a vizsgaidőszakban a TVSz szerinti pótlási lehetőséget biztosítjuk.
Nincs
Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.
Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006
http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20
- Jegyzet
Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011
McMurray, Fay: Chemistry, latest edition
Zeeck: Chemie für Mediziner, 8. Auflage
Előadások
1 Bevezetés az orvosi kémiába
Dr. Ohmacht Róbert
2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete.
Dr. Nagy Veronika
3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés
Dr. Nagy Veronika
4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai
Dr. Végvári Ágnes
5 Másodlagos kölcsönhatások
Dr. Nagy Veronika
25
6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

Dr. Berente Zoltán
7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók
Dr. Berente Zoltán
8 Halmazállapotok, gáztörvények
Dr. Takátsy Anikó
9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele
Dr. Takátsy Anikó
10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben
Dr. Berente Zoltán
11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye
Dr. Lóránd Tamás
12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő.
Dr. Lóránd Tamás
13 Savak és bázisok
Dr. Lóránd Tamás
14 pH, pOH és a vízionszorzat
Dr. Lóránd Tamás
15 Sók hidrolízise, pufferoldatok
Dr. Lóránd Tamás
16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek
Dr. Berente Zoltán
17 Komplexek szerkezete és kialakulása
18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában
19 Kolloid rendszerek
Dr. Ohmacht Róbert
20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben
Dr. Dóczi Tamás
21 Reakciókinetika
Dr. Ohmacht Róbert
22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai
Dr. Ohmacht Róbert
23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók
Dr. Ohmacht Róbert
24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben
Dr. Ohmacht Róbert
25 Elektrokémia
Dr. Berente Zoltán
26 Elektronátmenetek élő rendszerekben
Dr. Berente Zoltán
27 Bevezetés a szerves kémiába
Dr. Agócs Attila
28 A szerves kémiai reakciók típusai
Dr. Agócs Attila
29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban
Dr. Lóránd Tamás
30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok
Dr. Lóránd Tamás
31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében
Dr. Lóránd Tamás
32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének
Dr. Lóránd Tamás
33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció
Dr. Agócs Attila
26
34 Alkoholok
Dr. Lóránd Tamás
35 Fenolok
Dr. Lóránd Tamás
36 Éterek
Dr. Lóránd Tamás
37 Szerves kénvegyületek
Dr. Lóránd Tamás
38 Aldehidek és származékaik
Dr. Agócs Attila
39 Ketonok, kinonok
Dr. Agócs Attila
40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik
Dr. Lóránd Tamás
41 Karbonsavak
Dr. Lóránd Tamás
42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek
Dr. Lóránd Tamás
Gyakorlatok
1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás
2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás
3 Laboratórium megbeszélés.
4 Laboratórium megbeszélés.
5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel
6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel
7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel
11 Betacid oldat titrálása
12 Betacid oldat titrálása
13 Potenciometria. Pufferrendszerek.
14 Potenciometria. Pufferrendszerek.
15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata
16 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata
17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata
18 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata
19 Elektrokémiai kísérletek
20 Elektrokémiai kísérletek
21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.
22 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I.
23 A funkciós csoportok vizsgálata II.
24 A funkciós csoportok vizsgálata II.
25 A funkciós csoportok vizsgálata III.
26 A funkciós csoportok vizsgálata III.
27 Összegzés, ismétlés
28 Összegzés, ismétlés
Szemináriumok
1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások
2 Sztöchiometriai számítások
3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások
4 Oldatok koncentrációja
5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete
6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria
7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai
27
8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

9 Sztereokémia II: diasztereomerek
10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok
11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek
12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok
13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek
14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Nagyné
Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Linzembold Ildikó (BO8QQS), Szilágyi
Tamás Gábor (PCLT9H)
28
OOR-ELS-T ORVOSI ELSŐSEGÉLY

Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet  bogar.lajos@pte.hu
0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.
Tematika
A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb
alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a
keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési
tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó
betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis
infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses
betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri
kórképek helyszíni ellátásában.
Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában:
A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni
ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha
ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy
a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak
felé még intenzívebb legyen.
A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.
Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.
- Jegyzet
Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001.
Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2010.
Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.
Előadások
Gyakorlatok
1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je
2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je
3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása
5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia
6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia
7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)
8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása)
9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések
10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések
11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek
12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek
29
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Almási Róbert Gyula (E53FZZ), Dr. Bátai István (BUPVV7), Dr. Csontos Csaba (WC976J), Dr. Hideg Gyöngyvér (QRQYE6),
Dr. Kiss Tamás (QHOYT9), Dr. Loibl Csaba (DLDF11), Dr. Molnár Tihamér (CL7SSP), Dr. Nagy Bálint János (B8MX1K), Dr. Nagy
Judit (BCDMCZ), Dr. Rendeki Szilárd (S70CCV), Dr. Sütő Balázs (QR1UFB), Dr. Szabó Péter (F975FS), Dr. Szabó Zoltán (UC1A4J),
Dr. Szélig Livia (WJY19X), Dr. Szűcs Szilárd (DL0KX8), Dr. Tátrai Ildikó (FAW2HR), Dr. Toldi János (BRAXAA), Dr. Tóth Ildikó
(A55TB2), Dr. Tóth Krisztina (Z7A1B4), Dr. Vámos Zoltán (GWDAB7), Szepesné Dr. Mühl Diána Gabriella (RBWQVE)
30
OOR-OKA-T ORVOSI KÉMIA ALAPJAI

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.
Tematika
A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, és elmélyíteni különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás
tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához, az alapfogalmak
valamint az elvárt számolási illetve képletírási és -rajzolási készségek begyakorlásához.
Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus
látogatásának kötelezettsége alól.
A többi hallgató számára legfeljebb három hiányzás fogadható el.
Az „Orvosi kémia” tantárgyból a vizsgára bocsátás feltétele az „Orvosi kémia alapjai” tantárgy teljesítése.
A szemináriumok a 3-14 héten készségfelmérő teszttel kezdődnek. A félév során minden egyes elvárt számolási valamint képletírási
és -rajzolási készségből három felmérőt kell sikeresen teljesíteni.
A félévközi felmérések nem teljesítése esetén a vizsgaidőszakban a TVSz. szerinti pótlási lehetőséget biztosítjuk.
Nincs
- Jegyzet
Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.
Előadások
Gyakorlatok
Szemináriumok
1 Az anyag elemi és kémiai részecskéi, az atom felépítése, a periódusos rendszer
2 A nemesgázszerkezet jelentősége, az elsőrendű kötések
3 Mól fogalma, moláris tömeg számítása, kristályos sók moláris tömege
4 A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása
5 A kémiai egyenletek típusai, jelentése, felírási szabályai
6 Redoxiegyenletek értelmezése
7 Redoxiegyenletek rendezése
8 Koncentrációszámítások I.
9 Koncentrációszámítások II.
10 Koncentrációszámítások III.
11 Koncentrációszámítások IV.
12 Gáztörvények, parciális nyomás
13 Gázokkal kapcsolatos feladatok I.
14 Gázokkal kapcsolatos feladatok II.
31
15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása

16 pH-számítás I.
17 Egyensúlyok, disszociációfok
18 pH-számítás II.
19 A termokémia alapjai
20 pH-számítás III.
21 A szerves vegyületek definíciója, csoportosítása
22 Pufferek pH-számítása
23 A szerves vegyületek molekulaszerkezete és fizikai tulajdonságai közti összefüggés
24 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói I.
25 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói II.
26 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói III.
27 Ismétlés
28 Ismétlés
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bóna Ágnes (NZW8YV), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Nagyné
Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Linzembold Ildikó (BO8QQS), Szilágyi
Tamás Gábor (PCLT9H)
32
OTT1-T TESTNEVELÉS 1.
Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER GYÖNGYI, testnevelő tanár
ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpont  eszter.finak@gmail.com
0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1.
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton szerzett ALKALMAS minősítés esetén vehető csak fel!
Tematika
Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és
gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét.
Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába.
Tíz heti dupla órás gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti
összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető
hatáskörébe tartozik.
Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) időtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. Ebből a szervezeti
egység által meghatározott időben és helyen két heti (4x45 perc) hiányzást lehet pótolni a vizsgaidőszak első hetében.
- Jegyzet
Dr. Ángyán Lajos: Testnevelés, Motio, Pécs, 2002.
Előadások
Gyakorlatok
1-28 A választható kurzusokhoz lapozzon a kiadvány végéhez!
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Rugási Endre (G7GS7K), Farkas György (CL1MIY), Lipcsik Zoltán (EGE1AE), Németh Attila Miklós (EXB7TD), Petőfi Áron
(F64FWQ), Téczely Tamás (P0OP8M)
33
OOA-AA1-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. GASZNER BALÁZS, egyetemi docens
Anatómiai Intézet  balazs.b.gaszner@aok.pte.hu
5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.
Tematika
A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves
tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a
végtagok és a törzs tájanatómiájával.
Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.
Nincs félévközi számonkérés, ami befolyásolja a félév végi vizsga eredményét.
Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A hallgató félévenként két gyakorlatot pótolhat másik csoportban. Az oktató dönti el,
hogy engedélyezi-e hallgatónak, hogy részt vegyen a gyakorlaton. Az oktatónak joga van a hallgató kérését helyhiány miatt
megtagadni.
http://an-server.pote.hu
- Jegyzet
Előadások
1 Az anatómia tárgya és felosztása
Dr. Reglődi Dóra
2 Általános csonttan és ízülettan
Dr. Gaszner Balázs
3 Medence
Dr. Tamás Andrea
4 A térdízület. A lábboltozat. Klinikai vonatkozások
Dr. Kiss Péter
5 Tájanatómia bevezető 1: régiók, izmok, ínhüvelyek, fasciák, boncolási alapismeretek.
Dr. Hollósy Tibor
6 Tájanatómia bevezető 2: vérerek, perifériás idegek.
Dr. Hollósy Tibor
7 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai
Dr. Csernus Valér
8 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége
Dr. Schmidt Erzsébet
9 Koponya
Dr. Tóth Pál
10 Az alsó végtag izmainak jelentősége a mozgásszervi kórképekben
Dr. Than Péter
34
11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból

Dr. Reglődi Dóra
12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik
Dr. Reglődi Dóra
13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból
Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea
14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik
Gyakorlatok
1 Fő irányok és síkok.
2 A vállöv csontjai.
3 A felkar és az alkar csontjai 1.
4 A felkar és az alkar csontjai 2.
5 A kéz csontjai.
6 A vállöv ízületei.
7 A vállízület.
8 A könyökízület.
9 A kéz ízületei 1.
10 A kéz ízületei 2.
11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben.
12 A kismedence.
13 A combcsont.
14 A lábszár csontjai.
15 A csípőízület.
16 A térdízület.
17 A láb csontjai és ízületei 1.
18 A láb csontjai és ízületei 2.
19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1.
20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2.
21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1
22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2.
25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1.
29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1.
33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1.
37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1.
40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4.
41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5.
45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9.
35

53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel
(HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit
(NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Józsa Gergő (BTQSTO), Dr. Jüngling Adél (HB0TWF), Dr. Kardos Dániel
József (EPRS3V), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Kvárik Tímea (FUI7SL), Dr. László Eszter
(O0AOWX), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr.
Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs
(EN1LY9), Dr. Werling Dóra (HYX57G), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2), Rivnyák
Ádám (C2HVJJ)
36
OOA-AED-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN ZOLTÁN, egyetemi tanár
Orvosi Népegészségtani Intézet  istvan.kiss@aok.pte.hu
Tematika
A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok
módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és
kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel
fennálló kölcsönhatásaival.
Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani
tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.
A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.
A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.
Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.
- Jegyzet
Előadások
1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása
2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek.
3 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok.
4 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I.
5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II.
6 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok.
Dr. Kiss Zsuzsanna
7 Klinikai epidemiológia.
8 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük
Dr. Kiss Zsuzsanna
9 Szisztémás review, meta-analízis.
37
10 Molekuláris epidemiológia.
Dr. Rákosy Zsuzsa
11 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei.
12 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete.
13 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. A demográfiai átmenet.
14 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis.
Dr. Girán János
Gyakorlatok
1 Problémamegoldás az epidemiológiában I.
2 Problémamegoldás az epidemiológiában II.
3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk I.
4 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk II.
5 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat I.
6 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat II.
7 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis I. (SPSS I.)
8 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis II. (SPSS I.)
9 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió I. (SPSS II.)
10 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió II. (SPSS II.)
11 Epidemiológiai vizsgálat elemzése I. (SPSS III.)
12 Epidemiológiai vizsgálat elemzése II. (SPSS III.)
13 Standardizálás I.
14 Standardizálás II.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
A vizsgára bocsátás feltétele egy számonkérés teljesítése.
Számon kért anyag:
- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak
- tankönyv ide vonatkozó fejezetei
- segédanyagok a Neptun Meet Streetre feltöltve
Közreműködők
Bérczi Bálint Dániel (J925B5), Dr. Berényi Károly (MLVMGL), Dr. Girán János (WIACRA), Dr. Kiss Zsuzsanna (Z57GQV), Dr.
Nagy-Borsy Emese (VR8TCU), Dr. Szabó István (BF4MF6), Dr. Varjas Tímea (BOO8GF), Hanzel Adrienn (OK4NIU), Márovics
Gergely Péter (QFV3Q5)
38
OOA-BEB-T BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

Tantárgyfelelős: DR. VERES BALÁZS, habilitált docens
Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet  balazs.veres@aok.pte.hu
Tematika
A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan,
gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához.
Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával.
A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.
Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. További részletek a kari honlapon:
Nincs
Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.
Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006
Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th edition, W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)
Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004.
Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997
Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2007
Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th edition, Wiley-Liss, 2006
- Jegyzet
Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011
McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)
Előadások
1 Bevezetés
Dr. Veres Balázs
2 Szénsavszármazékok és gyógyszerek
Dr. Lóránd Tamás
3 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak.
Dr. Nagy Veronika
4 Nukleotid koenzimek, bioenergetika
Dr. Berente Zoltán
5 Aminosavak, peptidek
Dr. Berente Zoltán
6 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás
Dr. Berente Zoltán
39
7 3D fehérje szerkezet és funkció

Dr. Berente Zoltán
8 Hemoglobin, oxigén-transzport
Dr. Takátsy Anikó
9 Az enzimkinetika alapjai
Dr. Berente Zoltán
10 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek
Dr. Berente Zoltán
11 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása
Dr. Nagy Veronika
12 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok
Dr. Nagy Veronika
13 Biokémiai folyamatok áttekintése
Dr. Veres Balázs
14 A glikolízis reakciói
Dr. Nagy Veronika
15 A glikolízis szabályozása
Dr. Nagy Veronika
16 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak
Dr. Nagy Veronika
17 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói
Dr. Veres Balázs
18 A citrát ciklus szabályozása
Dr. Veres Balázs
19 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének)
Dr. Nagy Veronika
20 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok)
Dr. Lóránd Tamás
21 Biológiai membránok jellemzése
Dr. Takátsy Anikó
22 Biológiai membránok jellemzése
Dr. Takátsy Anikó
23 Zsírsav oxidáció
Dr. Takátsy Anikó
24 Elszappanosítható lipidek
Dr. Nagy Veronika
25 A légzési lánc és gátlása
Dr. Takátsy Anikó
26 ATP szintézis
Dr. Takátsy Anikó
27 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák
Dr. Takátsy Anikó
28 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése
Dr. Berente Zoltán
Gyakorlatok
1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése)
2 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése)
3 Koffein izolálása
4 Koffein izolálása
5 Sztereokémia, feladatok ismétlése
6 Sztereokémia, feladatok ismétlése
7 Fehérjék vizsgálata, dialízis
8 Fehérjék vizsgálata, dialízis
9 Enzimek I.
10 Enzimek I.
40
11 Enzimek II.
12 Enzimek II.
13 Warburg
14 Warburg
15 Szénhidrátok vizsgálata
16 Szénhidrátok vizsgálata
17 Lipidek vizsgálata
18 Lipidek vizsgálata
19 Anyagcsere I.
20 Anyagcsere I.
21 Anyagcsere II.
22 Anyagcsere II.
23 ATP számolás
24 ATP számolás
25 Anyagcsere III.
26 Anyagcsere III.
27 Anyagcsere IV.
28 Anyagcsere IV.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Balogi Zsolt (VX7ZRD), Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Böddi Katalin (PJDP60), Dr. Nagy Veronika (N5QYN3), Dr. Prauda
Ibolya Zsuzsanna (O3EKWK), Dr. Szabó Éva (FV2RSN), Gulyás Gergely (J561V3), Szilágyi Tamás Gábor (PCLT9H)
41
OOA-BI2-T BIOFIZIKA 2.
Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár
Biofizikai Intézet  miklos.nyitrai@aok.pte.hu
3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.
Tematika
A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai,
valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában
hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.
Egy elméleti és egy gyakorlati ZH, amelyek mentességet adhatnak a vizsgán a beugró illetve a gyakorlati vizsgarész alól.
Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy
pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.
Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs
Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu
- Jegyzet
Előadások
1 Spektrofotometria
Dr. Nyitrai Miklós
2 Fluoreszcencia spektroszkópia
Dr. Nyitrai Miklós
3 Fluoreszcencia anizotrópia. FRET
Dr. Nyitrai Miklós
4 Infravörös és Raman spektroszkópia
Dr. Nyitrai Miklós
5 NMR. ESR
Dr. Nyitrai Miklós
6 Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia
Dr. Bugyi Beáta
7 Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP
Dr. Bugyi Beáta
8 Áramlási citometria
Dr. Bugyi Beáta
9 Szedimentáció, elektroforézis
Dr. Bugyi Beáta
10 Tömegspektrometria
Dr. Bugyi Beáta
42
11 Röntgendiagnosztika, CT
Dr. Grama László
12 Ultrahang
Dr. Grama László
13 MRI
Dr. Grama László
14 Gamma-kamera, SPECT, PET
Dr. Grama László
Gyakorlatok
3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I.
4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I.
5 Gamma-abszorpció és spektrometria
6 Gamma-abszorpció és spektrometria
7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II.
8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II.
9 Szcintigráfia
10 Szcintigráfia
11 Optika
12 Optika
15 Abszorpciós fotometria
16 Abszorpciós fotometria
17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)
18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)
19 Ultrahang
20 Ultrahang
21 Hőmérsékletmérés
22 Hőmérsékletmérés
23 Audiometria
24 Audiometria
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)
Közreműködők
Czimbalek Lívia Mária (B01BUR), Dr. Bódis Emőke (FQFH76), Dr. Bugyi Beáta (CKTZXD), Dr. Grama László (J7AF3B), Dr. Hild
Gábor (XIKZE2), Dr. Huber Tamás (GHCE3K), Dr. Kengyel András Miklós (ENQAMZ), Dr. Lukács András Szilárd (LZ2I4Q), Dr.
Talián Csaba Gábor (RP9GGL), Dr. Ujfalusi Zoltán (AZSO9Z), Huberné Barkó Szilvia (FZER5M), Leipoldne Víg Andrea Teréz
(OL4J1R), Pirisi Katalin Erzsébet (MWK6OX), Szatmári Dávid (AIX2L6), Takács-Kollár Veronika Tünde (L5EB78)
43
OOA-MB2-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens
Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium  hajnalka.abraham@aok.pte.hu;
hajnalka.abraham@yahoo.com
Tematika
A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges,
az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai
tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a
sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és
molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.
TVSZ szerint
Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.
Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia
- Jegyzet
Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach
Lodish et al.: Molecular Cell Biology
Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell
Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology
Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából
Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia
Előadások
1 Nyitó előadás. Sejt-sejt kapcsolatok
2 Passzív transzport folyamatok
3 Aktív transzport folyamatok
4 Extracelluláris mátrix
5 Jelátviteli mechanizmusok I.: A jelátvitel típusai
6 Jelátviteli mechanizmusok II.: G-proteinek szerepe a jelátvitelben
7 Jelátviteli mechanizmusok III.: Növekedési faktorok jelátvitele
8 Jelátviteli mechanizmusok IV.: Stresszjelátvitel
9 Jelátviteli mechanizmusok V.: Citokin- és integrin-jelátvitel
44
10 Jelátviteli mechanizmusok VI.: A jelátvitel általános jellemzői

11 Az egyedfejlődés molekuláris alapjai
12 Apoptózis
13 A tumor sejt
14 DNS tumor vírusok
15 RNS tumor vírusok
16 Retrovirális onkogének
17 Celluláris onkogének I.
18 Celluláris onkogének II.
Dr. Pap Marianna
19 Celluláris onkogének III.
Dr. Pap Marianna
20 Tumor szuppresszor gének I.
Dr. Pap Marianna
21 Tumor szuppresszor gének II.
Dr. Pap Marianna
22 Onkogének szerepe a sejtciklusban
Dr. Pap Marianna
23 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I.: Experimentális karcinogenezis
Dr. Pap Marianna
24 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II.: Tumorinvázió és áttétképződés
Dr. Pap Marianna
25 Tumorbiológia: Témazáró előadás
Dr. Pap Marianna
26 Molekuláris diagnosztika
Dr. Berta Gergely
27 Génterápia I.
Dr. Bátor Judit
28 Génterápia II. Záróelőadás
Gyakorlatok
1 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia
2 Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia
3 Makromolekulák hisztokémiája
4 Makromolekulák hisztokémiája
5 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix
6 Membrán, transzport, extracelluláris mátrix
7 Jelátvitel
8 Jelátvitel
9 Tumorbiológia
10 Tumorbiológia
11 Apoptózis
12 Apoptózis
Szemináriumok
1 Citoszkeleton
2 Membrán
3 Transzport
4 Extracelluláris mátrix
45
5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok.

6 Jelátviteli mechanizmusok. cAMP-út
7 Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel
8 Fejlődésbiológia. Apoptózis.
9 A tumor sejt
10 Tumor vírusok
11 Retrovirális és celluláris onkogének
12 Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus.
13 A daganatképződés többlépéses mechanizmusa
14 Molekuláris medicina
15 Félévzáró teszt
16 Félévzáró teszt
Vizsgakérdések
1. Fehérjék
2. Lipidek
3. Szénhidrátok
4. Nukleozidok, nukleotidok
5. A DNS szerkezete
6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek
7. Az RNS szerkezete és típusai
8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása
9. Az immuncitokémia módszerei
10. Restrikciós endonukleázok
11. Southern-blot
12. A DNS szekvenciaanalízise
13. DNS-chipek
14. Genomtárak
15. Polimeráz láncreakció
16. Transzgénikus élőlények
17. Célzott géninaktiváció
18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén
19. cDNS-tárak
20. Northern-blot
21. Immunprecipitáció és Western-blot
22. A sejtmag szerkezete
23. A kromatin szerveződése
24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák
25. A kromatin kémiai összetétele
26. A sejtciklus fázisai
27. A sejtciklus szabályozása
28. Mitózis
29. Meiózis
30. A replikáció általános jellemzői
31. A prokariota replikáció mechanizmusa
32. Az eukariota replikáció jellemzői
33. DNS-repair
46
34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői
36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése
37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció
38. Pre-mRNS splicing
39. Aminoacil-tRNS szintézis
40. A riboszómák szerkezete és működése
41. A genetikai kód
42. A transzláció iniciációja
43. A transzláció elongációja és terminációja
44. A transzláció általános jellemzői
45. A laktóz operon
46. A triptofán operon
47. Klónozás sejtmag-transzplantációval
48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása
49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása
50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása
51. Eukariota transzkripciós faktorok
52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa
53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum
54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció
55. A szekréció mechanizmusa
56. Endocitózis
57. A vezikuláris transzport mechanizmusa
58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum
59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció
60. A mitokondriumok felépítése és működése
61. A mitokondriumok genetikai apparátusa
62. Mitokondrium betegségek
63. Mikrotubulusok
64. Mikrofilamentumok
65. Intermedier filamentumok
66. A sejtmembrán szerkezete
67. Sejt-sejt kapcsolatok
68. Passzív transzport folyamatok
69. Aktív transzport folyamatok
70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete
71. A kémiai jelátvitel típusai
72. cAMP által közvetített jelátvitel
73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek
74. A növekedési faktorok jelátvitele
75. Citokin-jelátvitel
76. Stressz-jelátvitel
47
77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel
79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folyamatokban
80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok
81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai
82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége
83. Az apoptózis mechanizmusa
84. A tumorsejt általános jellemzői
85. Onkogén DNS-vírusok
86. Retrovírusok
87. Retrovirális onkogének
88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével
89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása
90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai
91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői
92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői
93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában
94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában
95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai
96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban
97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa
98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa
99. A géntranszfer módszerei
100. A humán génterápia lehetőségei
Közreműködők
Balassa Tímea (SWM7LV), Balogh Bálint (WDZ6OM), Bogdán Ágnes (NHORSU), Boros Melinda (ROHBBX), Brandt Barbara
(IQ1RP0), Csabai Tímea Judith (F90OQR), Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (WJUTX7), Dr. Bátor Judit (MPZG9D), Dr. Berta
Gergely (Q6VP3K), Dr. Fekete Zsuzsanna (G4KGED), Dr. Kemény Ágnes (WJHNZP), Dr. Pap Marianna (A9VB0A), Dr. Sétáló
György (SXBEK5), Dr. Tarjányi Oktávia (PA4PXG), Feketéné Dr. Kiss Katalin (RB5I50), Les Hajnalka (ARIS6B), Schipp Renáta
(GPDYI3), Stayer-Harci Alexandra (ALWLKJ)
48
OOA-SF1-T SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens
Anatómiai Intézet  judit.e.horvath@aok.pte.hu
Tematika
Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek
alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része.
A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a patológiás elváltozások megértését. Az embriológia ismerete
elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.
A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető
igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5
óra gyakorlat.
Nincs félévközi beszámoló.
Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, maximum kétszer félévenként.
http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm
http://an-server.pote.hu/
- Jegyzet
Előadások
1 Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek.
Dr. Horváth Judit
2 - Hámszövetek.
Fábián Eszter
3 Fedőhámok.
Fábián Eszter
4 - Mirigyhámok.
Fábián Eszter
5 A kötőszövet sejtjei.
Dr. Tamás Andrea
6 - Kötőszöveti rostok és alapállomány.
Dr. Tamás Andrea
7 A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai.
Dr. Tamás Andrea
8 - Porcszövet.
Dr. Csernus Valér
9 Csontszövetek, desmogen csontosodás.
Dr. Csernus Valér
49
10 - Chondrogen csontosodás.
Dr. Csernus Valér
11 Progenesis I.
Dr. Horváth Judit
12 - Izomszövetek 1.
Dr. Csernus Valér
13 Progenesis II.
Dr. Horváth Judit
14 - Izomszövetek 2.
Dr. Csernus Valér
15 Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének.
Dr. Horváth Judit
16 - Idegszövet 1.
Dr. Gaszner Balázs
17 Blastocysta, implantáció.
Dr. Horváth Judit
18 - Idegszövet 2.
Dr. Gaszner Balázs
19 Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása.
Dr. Horváth Judit
20 - A vér alakos elemei.
Dr. Reglődi Dóra
21 A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése
Dr. Horváth Judit
22 - Haemopoesis.
Dr. Reglődi Dóra
23 Az embryo lefűződése, a köldökzsínór.
Dr. Horváth Judit
24 - Az erek szövettana.
Dr. Reglődi Dóra
25 Magzatburkok, decidua, placentáció.
Dr. Horváth Judit
26 - A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés.
Dr. Horváth Judit
27 Ikerterhesség, fejlődési rendellenességek.
Dr. Horváth Judit
28 - Szövettani összefoglaló.
Dr. Horváth Judit
Gyakorlatok
1 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika
2 A mikroszkóp használata. Hisztotechnika
3 Egyrétegű hámok
4 Egyrétegű hámok
5 Hengerhámok
6 Hengerhámok
7 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám
8 Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám
9 Mirigyhám
10 Mirigyhám
11 Kötőszöveti sejtek és rostok
12 Kötőszöveti sejtek és rostok
13 A kötőszövet típusai
14 A kötőszövet típusai
15 Porc- és csontszövet
16 Porc- és csontszövet
50
17 Csontosodás
18 Csontosodás
19 Izomszövet
20 Izomszövet
21 Idegszövet
22 Idegszövet
23 Vér és vérképződés
24 Vér és vérképződés
25 Az erek szövettana
27 Fejlődéstani szeminárium
Szemináriumok
Vizsgakérdések
http://an-server.pote.hu/
Közreműködők
Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel
(HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit
(NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András
Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr.
Tamás Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs (EN1LY9), Fábián Eszter (WLWIYB), Füredi Nóra Judit
(WD29KK), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2), Rivnyák Ádám (C2HVJJ), Szabó Edina Ivett (CQY1BL)
51
OOR-API-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET

Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS IMRE, egyetemi docens
ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék  andras.olah@etk.pte.hu
0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.
Tematika
A tantárgy keretein belül a hallgatók betekintést kaphatnak az ápolástudomány alapjaiba, képet kaphatnak az egészségügyi intézmények
működéséről, valamint olyan mindennapos non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek
készség szintű ismerete elengedhetetlen a betegellátás során. A kurzus folyamán nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetközi szinten is
elfogadott, bizonyítékokon alapuló ismeretek átadására, valamint a tevékenységek demonstrációs termi körülmények közötti, mulage-
ok segítségével történő bemutatására és gyakorlására.
Maximum 25%-os hiányzás
Teszt minimum 60%-os teljesítése.
Az egyéb csoportok oktatásakor, ha nem haladja meg a csoportszám növekedés a 10%-ot.
Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2012, www.tankonyvtar.hu
- Jegyzet
Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999
Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000
Előadások
1 Vitális paraméterek megfigyelése: vérnyomás (vérnyomásmérő készülékek, a vérnyomásmérés menete), hőmérséklet
(hypotermia, hypertermia és láz kezelésének ápolói vonatkozásai, fizikális lázcsillapítás, hőmérő típusok, a hőmérsékletmérés
helyei), légzés (a légzés megfigyelésének főbb szempontjai), pulzus (a pulzusmérés alapjai, pulzus qualitásainak megítélése, a
pulzusmérés helyei, monitorrendszerek)
Dr. Oláh András Imre
2 Infúziós terápia alapjai (vénás kanülök alkalmazásának lehetőségei, a kanülellátás főbb szempontjai, aktív- és passzív
biztonsági rendszerek jellemzői, infúziós szerelékek, infúziós pumpák)
3 A gyógyszerelés alapjai (főbb gyógyszerformák ismerete, per orális gyógyszerelés, fülészeti kezelés, hüvelykezelés, nasalis
úton történő gyógyszerelés, szemészeti kezelés, rectális kezelés, transzdermális terápiás rendszer, parenterális gyógyszerelés;
az injekciózás eszközrendszere, intracutan, subcután, intramusculáris, intravénás injekciózás jellemzői)
4 Oxigénterápia (az oxigénterápia során alkalmazott alacsony- és magas nyomású rendszerek ismerete, oxigénforrások,
inhalációs terápia. Vizeletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, vizelet mintavétel formái, hólyag katéterek fajtái
és jellemzőik, a vizelet felfogására alkalmas eszközök ismerete)
5 A kórházak általános felépítése, a fekvőbeteg osztályok felépítése, működési rendje, általános ápolási eszközök bemutatása;
Táplálkozás szükséglete, mesterséges enterális és parenterális táplálás főbb szempontjai, nazogasztrikus szonda alkalmazása;
Vérvétel
52
6 Székletürítés szükséglete (általános megfigyelési feladatok, a mintavétel formái, beöntés főbb típusai és jellemzői). Higiénés
betegápolás. Immobilitás, dekubitusz: prevenció és ellátás
7 teszt megírása
Gyakorlatok
1 Vitális paraméterek mérése, higiénés kézfertőtlenítés, alkoholos kézbedörzsölés, a vérnyomásmérés eszközrendszere,
vérnyomás meghatározása auscultatios módszerrel, systoles érték meghatározása palpatioval
2 Invazív beavatkozások az ellátás során: vérvétel (a szükséges eszközrendszer ismertetése, zárt vérvételi rendszer, vérvételi
csövek jellemzői, a véna kiválasztásának szempontjai, a vérvétel menete, a punkció helyének ellátása)
3 Perifériás vénabiztosítás perifériás rövid kanüllel, a véna kiválasztásának a menete, a punkció helyének ellátása, gondozása,
megfigyelési feladatok, gyógyszer bejuttatása a kanülön keresztül, a kanül átmosása és lezárása
4 Injekciózás: subcutan injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer (előre- és nem előre töltött fecskendők), a beadási helyek
meghatározása az előnyök-hátrányok tükrében, a szúrás technikája; intramuscularis injekció beadása: kapcsolódó
eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása (ventrogluteális és dorsogluteális régió, deltaizom) az előnyök- hátrányok
tükrében, a szúrás technikája; intravénás injekció beadása: kapcsolódó eszközrendszer, a beadási helyek meghatározása az
előnyök hátrányok tükrében, a véna kiválasztásának a menete, a szúrás technikája
5 Infúziós terápia: a légtelenítés menete, infúzió bekötése, gyógyszer bejuttatása alapoldatba
6 Egyéb beavatkozások: hólyagkatéterezés menete férfi- és női beteg esetén, a beavatkozáshoz szükséges eszközrendszer
megfelelő alkalmazása, katéterről való leszoktatás
7 Egyéb beavatkozások: tisztító beöntés kivitelezése, skybalum eltávolítása; 12-elvezetéses EKG készítése (az elvezetések
ismerete és a felhelyezés pontjai)
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Oláh András Imre (W9AJU9)
53
Tematika
- Jegyzet
Előadások
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
54
OOR-APG-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT

Tantárgyfelelős: DR. OLÁH ANDRÁS IMRE, egyetemi docens
ETK Ápolás és Betegellátás Intézet, Ápolástudományi Tanszék  andras.olah@etk.pte.hu
Tematika
A tantárgy keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb azon ápolási ismeretekkel, melyeket a képzésük és későbbi
munkavégzésük során hasznosíthatnak. Betekintést kapnak az ápolástudomány alapjaiba, a különböző végzettségű ápolók által ellátott
feladatokba, képet kaphatnak a kórházak működéséről, a betegellátás menetéről, az ápolás kereteiről, valamint olyan mindennapos
non-invazív és invazív beavatkozások elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el, melyek készség szintű ismerete elengedhetetlen a
betegellátás során.
Hiányzás nem lehetséges.
Oláh A. (szerk.): Az ápolástudomány tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012. www.tankonyvtar.hu
- Jegyzet
Potter, Perry: Az ápolás elméleti és gyakorlati alapjai, Medicina, Budapest, 1999
Elkin, Perry, Potter: Ápolói beavatkozások és műveletek, Medicina, Budapest, 2000
Előadások
Gyakorlatok
1-90 Ápolástani nyári gyakorlat. Osztályos ápolási gyakorlat felnőtt betegellátó osztályon.
Szervezéssel kapcsolatos információk: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Oláh András Imre (W9AJU9)
55
OOR-OKG-T AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA - NYÁRI GYAKORLAT

Tantárgyfelelős: DR. CSIKÓS ÁGNES ERIKA, egyetemi docens
Alapellátási Intézet  csikos.agnes@pte.hu
Tematika
Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-
verbális kommunikáció. Kommunikáció etikai alapjai.
A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-
beteg kapcsolat kialakításának. Az előadásokon és a kiscsoportos foglalkozásokon hallottak gyakorlása.
Tematika:
1. nap: a team bemutatása, a praxis bemutatása, az orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben
2. nap: bemutatkozás, köszöntés gyakorlása, ismerkedés a betegekkel és problémáikkal, adminisztráció áttekintése, betegirányítás
gyakorlása, latens tanulás, szomatometriás adatok gyűjtése
3. nap: az első interjú elkészítése: a beteg jövetelének oka, jelen panaszok, alapadatok, lakókörnyezet
4. nap: látogatás a beteg otthonában, a látogatás értékelése
5. nap: a második interjú elkészítése, az interjú értékelése, az egyhetes gyakorlat élményeinek feldolgozása
Orvosi kommunikáció gyakorlata-nyári gyakorlatot teljesíteni akkreditált felnőtt oktató praxisban lehetséges.
Oktató praxisok listája megtalálható az Alapellátási Intézet honlapján (Akkreditált oktatók).
Az oktató családorvos által aláírt Befogadó nyilatkozat feltöltése szükséges a NEPTUN felületre a szorgalmi időszak végéig, ami
szintén megtalálható Intézet honlapján.
Gyakorlatot teljesíteni kizárólag a Tantárgyfelelős engedélyével lehetséges. Adott időpontban 1 tutornál 1 hallgató töltheti a
gyakorlatát. A gyakorlat elfogadásához a 2 db interjúlap valamint az oktatói és hallgatói tükör feltöltése szükséges a NEPTUN
rendszerbe a gyakorlat befejezése után 3 nappal.
A gyakorlat június, július vagy augusztusban tölthető le.
Következő év
Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban, Medicina Kiadó, 2018
- Jegyzet
Előadások
Gyakorlatok
1 Bemutatkozás
2 Praxis bemutatása
3 Kollégák bemutatása
4 Orvostanhallgatók helye és szerepe a rendelőben
5 Köszöntés
6 Ismerkedés a betegekkel
56
9 Latens tanulás
10 Betegvizsgálat
11 Ismerekedés a betegekkel és problémáikkal
12 Betegvizsgálat
13 Szomatometriás adatok gyűjtése
16 Adminisztráció
17 Adminisztráció
18 Adminisztráció
19 Betegirányítás gyakorlása
20 Betegirányítás gyakorlása
21 Első interjú készítése
22 Interjú értékelése
23 Látogatás a beteg otthonában
24 Második interjú készítése
25 Interjú értékelése
26 Élmények feldolgozása
27 Értékelés
28 Értékelés
29 Hallgatói tükör elkészítése
30 Oktatói tükör elkészítése
Szervezéssel kapcsolatos információk: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/almenu/570/328
Szemináriumok
Vizsgakérdések
nincs
Közreműködők
Dr. Bán Ildikó (JFZ3BZ), Dr. Jóbi Anikó (), Dr. Kis Andrea (), Dr. Rinfel József (GSHO5Z)
57
OOA-AA2-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. TAMÁS ANDREA, egyetemi docens
Anatómiai Intézet  andreatamassz@gmail.com
Tematika
A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves
tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.
Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében, maximum két gyakorlat egy félévben.
- Jegyzet
Előadások
1 Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat.
Dr. Tóth Pál
2 Légzőrendszer. Gége, hangképzés.
Dr. Rékási Zoltán
3 Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok.
4 A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi.
Dr. Gaszner Balázs
5 Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások.
Dr. Gaszner Balázs
6 Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus.
Dr. Tamás Andrea
7 Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak.
Dr. Reglődi Dóra
8 Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja.
Dr. Csernus Valér
9 Retroperitoneum
10 A női nemi szervek makroszkópos anatómiája.
Dr. Tamás Andrea
58
11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája.

12 A medencefenék izomzata. Perineum.
Dr. Hollósy Tibor
13 Orrüreg, szájüreg, garat és gége anatómiájának klinikai vonatkozásai.
Dr. Németh Adrienne
14 Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.
Dr. Szántó Zalán János
Gyakorlatok
1 Szájüreg, fogak 1.
2 Szájüreg, fogak 2
3 Orrüreg 1.
4 Orrüreg 2.
5 Garat és garatkörüli rések 1.
6 Garat és garatkörüli rések 2.
7 Gége 1.
8 Gége 2.
9 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1.
10 A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2.
11 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1.
12 A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2.
13 A mediastinum fogalma, felosztása.
14 Mediastinum anterius 1.
15 Mediastinum anterius 2.
16 A szív topográfiája és rtg. árnyéka.
17 A szív üregei, billentyűi és erei 1.
18 A szív üregei, billentyűi és erei 2.
19 A tüdő és a bronchusok 1.
20 A tüdő és a bronchusok 2.
21 Mediastinum posterius 1.
25 A hasfal szerkezete (ismétlés).
26 A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete.
27 Lig. hepatoduodenale 1.
28 Lig. hepatoduodenale 2.
29 Truncus coeliacus.
30 A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.
31 A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.
32 A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai.
33 A pancreas topográfiája és vérellátása 1.
34 A pancreas topográfiája és vérellátása 2.
35 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1.
36 A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2.
37 A vese topográfiája.
38 A vese metszlapja.
39 A belek eltávolítása 1.
40 A belek eltávolítása 2.
41 Retroperitonealis topográfia.
42 A hasi aorta páros ágai.
43 Plexus lumbalis.
44 Diaphragma.
45 Kismedencei situs.
46 A. iliaca interna. Plexus sacralis.
59
47 Férfi és női nemi szervek 1.

48 Férfi és női nemi szervek 2.
49 Felezett medence 1.
50 Felezett medence 2.
51 Gát, külső genitáliák 1.
52 Gát, külső genitáliák 2.
53 Zsigertani ismétlés 1.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Czett András (G3GOWH), Dr. Farkas Boglárka Anett (X9ATJB), Dr. Farkas József (TA5T02), Dr.
Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr.
Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél (HB0TWF), Dr. Kardos Dániel József
(EPRS3V), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Kvárik Tímea (FUI7SL), Dr. László Eszter
(O0AOWX), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr.
Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Schlégl Ádám Tibor (VZKMS6), Dr. Tamás Andrea (F7QM8G), Dr.
Tima Lajos (FRQJ27), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)
60
OOA-BKA-T BIOKÉMIA
Tantárgyfelelős: DR. VERES BALÁZS, habilitált docens
Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet  balazs.veres@aok.pte.hu
Tematika
A tantárgy az élő szervezetben zajló molekuláris szintű folyamatokkal foglalkozik, két fő aspektusból közelíti meg.
Egyrészt - a „Bevezetés a biokémiába” tárgy anyagára építve - a négy fő biomolekulatípus (szénhidrátok, lipidek, aminosavak-fehérjék,
nukleotidok-nukleinsavak) anyagcserefolyamatait tárgyalja azok közvetlen enzimatikus szabályozásával együtt.
Másrészt - a „Molekuláris sejtbiológia” tárgy anyagára támaszkodva - bemutatja az élő szervezeten belüli információáramlás
molekuláris biológiai (DNS-RNS-fehérje-metabolit) és hormonhatásért felelős molekuláris szintű folyamatait.
A tantárgy megalapozza az Orvosi Biokémia, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tantárgyakat.
- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.
- A gyakorlatok első 10 percében megírásra kerülő 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.
- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.
A gyakorlatok nem pótolhatók.
Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2006.
- Jegyzet
Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2013.
Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman, 2012.
Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7th edition, Wiley, 2010.
Előadások
1 Bevezetés
Dr. Veres Balázs
2 A pentóz-foszfát út
Dr. Veres Balázs
3 Glükoneogenezis állati sejtekben
Dr. Kovács Krisztina
4 A glikogén szintézise és lebontása
Dr. Veres Balázs
5 A glikogén szintézis és lebontás szabályozása
Dr. Veres Balázs
61
6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei

7 Zsírsavak bioszintézise (lánchosszabbítás, deszaturáció)
Dr. Gallyas Ferenc
8 Komplex lipidek bioszintézise
Dr. Gallyas Ferenc
9 Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása
Dr. Gallyas Ferenc
10 A koleszterin és a ketontestek bioszintézise
Dr. Gallyas Ferenc
11 A lipid-anyagcsere szabályozása és rendellenességei
Dr. Gallyas Ferenc
12 Aminosav-anyagcsere; az aminocsoport sorsa
Dr. Radnai Balázs
13 Karbamidciklus
Dr. Radnai Balázs
14 Aminosav-anyagcsere; a szénváz sorsa
Dr. Radnai Balázs
15 A nem-esszenciális aminosavak bioszintézise
Dr. Radnai Balázs
16 Enzimopátiák az aminosav-anyagcserében
Dr. Radnai Balázs
17 Biológiailag aktív vegyületek bioszintézise aminosavakból
Dr. Radnai Balázs
18 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok bioszintézise
Marquettené Dr. Bock Ildikó
19 Purin- és pirimidinvázas nukleotidok lebontása
20 Gének és kromoszómák
Dr. Veres Balázs
21 DNS replikáció
Dr. Veres Balázs
22 DNS javító mechanizmusok
Dr. Veres Balázs
23 RNS-anyagcsere 1
Dr. Veres Balázs
24 RNS-anyagcsere 2
Dr. Veres Balázs
25 Kis RNS molekulák
Dr. Veres Balázs
26 Retrovírusok
Dr. Veres Balázs
27 Fehérjeszintézis 1. A résztvevő molekulák, mechanizmus
Dr. Berente Zoltán
28 Fehérjeszintézis 2. Szabályozás, poszttranszlációs módosulások
Dr. Berente Zoltán
29 Fehérjefeltekeredés, dajkafehérjék
Dr. Berente Zoltán
30 A fehérjék célbajuttatása, vezikuláris transzport
Dr. Berente Zoltán
31 Intracelluláris proteolízis
Dr. Sümegi Balázs
32 A génkifejeződés szabályozása 1
Dr. Veres Balázs
33 A génkifejeződés szabályozása 2
Dr. Veres Balázs
62
34 A mitokondriális genom és fehérjeszintézis

Dr. Veres Balázs
35 Rekombináns DNS-technológiák
Dr. Debreceni Balázs
36 Hormonok 1
Dr. Tapodi Antal
37 Hormonok 2
Dr. Tapodi Antal
38 Jelátvitel I.
Dr. Veres Balázs
39 Jelátvitel II.
Dr. Veres Balázs
40 Jelátvitel III.
Dr. Veres Balázs
41 Vízoldható vitaminok
42 Zsíroldható vitaminok
Gyakorlatok
1 Pufferoldatok készítése
2 Pufferoldatok készítése
3 Biokémiai alaptechnikák
4 Biokémiai alaptechnikák
5 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete
6 A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete
7 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása
8 A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása
9 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás
10 Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás
11 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása
12 A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása
13 Fehérje-koncentráció meghatározása
14 Fehérje-koncentráció meghatározása
15 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród
16 Mitokondriális oxidáció; Clark-elektród
17 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata
18 Affinitáskromatográfia; Komplex I-III vizsgálata
19 Örökletes anyagcserebetegségek I.
20 Örökletes anyagcserebetegségek I.
21 Hallgatói demonstrációk
22 Hallgatói demonstrációk
23 Örökletes anyagcserebetegségek II.
24 Örökletes anyagcserebetegségek II.
25 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata
26 Chaperone-ok funkciójának vizsgálata
27 Konzultáció, hallgatói demonstrációk
28 Konzultáció, hallgatói demonstrációk
Szemináriumok
Vizsgakérdések
A vizsgázás írásban történik, 27 szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés (28 pont) közül kettőnél többre adott helytelen
válasz esetén (kevesebb mint 20 pont) a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.
A végső jegybe a labor röpdolgozatok (max. 12 pont) és a félév során kiselőadással szerezhető 3 plusz pont is beleszámít.
63
Közreműködők
Dr. Agócs Attila (ILAFN8), Dr. Antus Csenge Petra (ASZCP3), Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bognár Zita (EMK3T0), Dr.
Kálmán Nikoletta (ERPOIU), Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi (GVXYK0), Dr. Radnai Balázs (YXJ2II), Dr. Szabó Alíz (G12CUI), Dr.
Takátsy Anikó (NGZ91M), Dr. Tapodi Antal (NSEM4V), Dr. Veres Balázs (LZERB3), Fekete Katalin (F6TF7O), Hocsák Enikő
(PWO9BJ), Kovács Dominika (D39LTR), Kőszegi Balázs (S4RBQE)
64
OOA-EL1-T ÉLETTAN 1.
Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár
Élettani Intézet  istvan.abraham@aok.pte.hu
Tematika
Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való
megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-
biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,
a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt
kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet
homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk
hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.
Írásbeli minimum követelmény teszt, 2. héten, pénteken 16:00 időpontban.
Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.
Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.
Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014
Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun MeetStreet-en lehet elérni.
A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.
A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (http://physiology.aok.pte.hu)
- Jegyzet
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 1, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2014
Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.
Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.
Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.
Előadások
1 Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. Homeosztázis; homeosztatikus szabályozási alapelvek.
Dr. Környei József László
2 Celluláris transzport folyamatok.
Humorális szabályozási mechanizmusok.
3 Ingerületi folyamatok alapjelenségei I. Membrán potenciál.
Dr. Jandó Gábor
65
4 Ingerületi folyamatok alapjelenségei II. Akciós potenciál

Dr. Jandó Gábor
5 Izomműködés. Az elektromechanikus kapcsolódás.
Dr. Ábrahám István Miklós
6 A vegetatív idegrendszer működésének alapjai.
7 Folyadékterek. A vér.
Dr. Zelena Dóra
8 A vér anorganikus és organikus alkotórészeinek jelentősége.
Dr. Ollmann Tamás
9 Hemoglobin. Vasforgalom.
Péczely László Zoltán
10 Fehérvérsejtek élettani szerepe.
11 Vércsoportrendszerek
12 Véralvadás I
13 Véralvadás II
14 Szívciklus: Ingerületképződés, ingerületvezetés.
Dr. Szokodi István
15 Szívciklus: Elektrokardiogram I.
Dr. Lénárd László I
16 Szívciklus: Elektrokardiogram II.
17 Szívciklus: Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok.
18 Perctérfogat. A szív munkája.
19 Hemodinamikai alapfogalmak.
20 Vérnyomás, pulzus.
21 Kapilláris-keringés
Dr. Jandó Gábor
22 Vénás-keringés. Nyirokkeringés.
Dr. Jandó Gábor
23 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Kisvérköri keringés.
24 A máj, bőr és az izom keringése.
Dr. László Kristóf
25 A szív és keringésrendszeri homeosztázis.
26 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. A légutak funkciói.
27 Agyi keringés.
Dr. Dóczi Tamás
28 Koronária keringés.
Dr. Horváth Iván Gábor
29 Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légzési munka.
30 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.
31 O2 és CO2 transzport, pH reguláció.
66
32 A légzés kémiai szabályozása.

33 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai.
34 Akklimatizáció.
35 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai.
36 A gyomor emésztési folyamatai.
37 Duodenum és epehólyag.
38 Emésztés és felszívódás a vékonybélben.
Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
39 A májműködés élettana I.
Dr. Lengyel Ferenc
40 A májműködés élettana II.
Dr. Lengyel Ferenc
41 A vastagbél szerepe. Székletképződés.
42 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.
43 Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok.
44 A glomerulus működése. A clearance fogalma.
45 A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.
46 Vesekeringés.
47 Renin-angiotenzin rendszer.
48 Tubularis folyamatok I.
49 Tubularis folyamatok II.
50 Koncentrálás-hígítás. Ozmoreguláció.
51 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa.
52 A szervezet pH szabályozása I.
Dr. Jandó Gábor
53 A szervezet pH szabályozása II.
Dr. Jandó Gábor
54 Energiaforgalom. Metabolizmus.
55 A helyes táplálkozás alapelvei. A testtömeg szabályozás alapjai.
Dr. Vértes Zsuzsanna
56 Testhőmérséklet. Láz.
Kertes Erika
57 A testhőmérséklet perifériás és központi szabályozása.
Kertes Erika
58 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai
59 A hypothalamo- hypophysealis rendszer.
67
60 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik.

61 A női nemi működés szabályozása.
62 Terhesség.
Dr. Koppán Miklós Endre
63 Szülés és laktáció.
Dr. Koppán Miklós Endre
64 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus.
65 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása.
Dr. Hernádi István
66 Pubertas, climacterium.
67 A hypophysis hátsólebeny hormonjai.
68 Pajzsmirigy I.
69 Pajzsmirigy II.
70 Új diagnosztikai képalkotó eljárások élettani vonatkozásai
Dr. Bogner Péter
Gyakorlatok
1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.
2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér
vizsgálata I.
3 A vér vizsgálata I.
4 A vér vizsgálata I.
5 A vér vizsgálata II.
9 A vér vizsgálata III.
13 A vér vizsgálata IV.
17 Szeminárium: A vér élettana.
18 Szeminárium: A vér élettana.
19 A vér élettana. Beszámoló.
20 A vér élettana. Beszámoló.
21 Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.
22 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.
25 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.
29 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.
68
33 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.

37 Szeminárium: a szív és a keringés élettana.
38 Szeminárium: a szív és a keringés élettana.
39 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.
40 A szív és a keringés élettana. Beszámoló.
41 A légzés vizsgálata.
45 Az emésztés vizsgálata.
49 Vizeletvizsgálat.
53 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Elméleti vizsgakérdés témák
1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.
2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.
3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.
4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.
5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.
6. Thrombocyták élettani jelentősége.
7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.
8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.
9. Véralvadás.
10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.
11. A vér pH szabályozása.
12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.
13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.
14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.
15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.
16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.
17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.
18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).
19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.
20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)
21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.
22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.
69
23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.
25. A capilláris - keringés jellegzetességei.
26. A nyirokkeringés jellegzetességei.
27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.
28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.
29. A coronaria-keringés.
30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.
31. A splanchnicus terület keringése.
32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.
33. A szívműködés idegi szabályozása.
34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.
35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.
36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.
37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.
38. A vérkeringés reflex-szabályozása.
39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.
40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).
41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.
42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.
43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.
44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.
45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.
46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.
47. Nyál, nyálelválasztás.
48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.
49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.
50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.
51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.
52. A vékonybél és a vastagbél működése.
53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.
54. A zsírok emésztésének folyamata.
55. A fehérjék emésztésének folyamata.
56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.
57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.
58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.
59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.
60. A vese koncentráló és hígító működése.
61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.
64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.
65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.
70
66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.
70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)
71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.
72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.
73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.
74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.
75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.
76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.
77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.
78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.
79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.
80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.
81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.
82. Pubertás és climax.
83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.
84. Prostaglandinok hatásai.
Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Hematokrit
2. Vvt-szám meghatározása
3. Vvt-átmérő meghatározása
4. Trombocitaszám meghatározása
5. Fehérvérsejtszám meghatározása
6. Kvalitatív vérkép
7. Retikulocitaszám meghatározása
8. Vvt süllyedési sebesség mérése
9. Ozmózisos rezisztencia meghatározása
10. Hemoglobin koncentráció meghatározása
11. Hgb spektroszkópos vizsgálata
12. MCV, MCH, MCHC értékek
13. Vérzési idő
14. Alvadási idő
15. Protrombin-idő
16. AB0 és Rh vércsoportok meghatározása
17. Élettani mérőállomások és kezelésük
18. A szívműködés vizsgálata és regisztrálása in situ
19. A szív működési áramának regisztrálása emberen (EKG)
20. Extraingerek alkalmazása szíven.
21. A szívhangok regisztrálása (PKG)
22. Thermikus ingerek hatása békaszíven
71
23. A pulzus vizsgálata

24. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata
25. Vérnyomás mérése emberen
26. Bowditch „minden vagy semmi” törvényének demonstrálása
27. Summatio
28. A vagus-ingerlés hatása a szív működésére
29. A vérnyomás direkt mérése macskán
30. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel
31. Terheléses próbák, fizikai erőnléti index
32. Ionhatás vizsgálata izolált békaszíven
33. Adrenalin hatásának vizsgálata izolált szíven
34. Acetilkolin hatásának vizsgálata izolált szíven
35. A humorális ingerületátvitel (Loewi kísérlet)
36. Légzésfunkciós vizsgálatok emberen, dinamikus paraméterek.
37. Tüdővolumenek és kapacitások.
38. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Trendelenburg)
39. Vérkeringés vizsgálata béka nyelvén
40. Maximális légzési nyomások meghatározása (Müller- és Valsalva-féle kísérlet)
41. Kopogtatás és hallgatódzás a mellkas felett
42. Donders modell
43. Compliance mérése
44. A nyál vizsgálata
45. Az energiaforgalom mérése emberen
46. Gyomornedv vizsgálata: BAO, MAO, PAO meghatározása
47. Oxigén fogyasztás mérése patkányon
48. Hasnyálmirigy vizsgálata: Vizelet amylase meghatározása (Phadebas-test)
49. Epe vizsgálata: epefesték kimutatása
50. Széklet vizsgálata: Vér kimutatása (Guajac-próba, benzidin-próba, Hematest)
51. A vizelet fajsúlya és pH-ja.
52. Vizelet vizsgálata teszt-csíkkal
53. Vizelet üledék vizsgálata
54. Kóros vizelet vizsgálata: fehérje, cukor, genny, epe, vér, aceton kimutatása
A kollokviumi tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és
gyakorlatokon elhangzott ismeretek összessége.
Közreműködők
Csetényi Bettina Réka (SZGD9N), Dr. Fülöp Diána (RJWT6M), Dr. Kóbor Péter (H56YZJ), Dr. Szabó István (GKFKFI), Homray
Edina Emőke (JTANIB), Kállai Veronika (B4KV43), Kertes Erika (D7FPGG), Kovács Anita (ML3CO0), Mintál Kitti (A6T9KM),
Petykó Zoltán (I034VU), Tóth Attila (NIPDHB)
72
OOA-HUG-T A HUMÁNGENETIKA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. MELEGH BÉLA, egyetemi tanár
Orvosi Genetikai Intézet  melegh.bela@pte.hu
Tematika
A kurzus célja az emberi genom felépítésének és eltéréseinek ismertetése, olyan szemléletmód kialakításának segítése, amely lehetővé
teszi már a preklinikai, később a klinikai tárgyak elsajátítását egy molekuláris ismeretanyag birtokában. Cél továbbá az emberi
öröklődéssel összefüggő molekuláris alapok tárgyalása, valamint releváns vizsgáló módszerek bemutatása az öröklődő betegségek
megértéséhez.
A számonkérés módja: a kurzus a szemeszter végén írásbeli vizsgával zárul.
nincs félévközi ellenőrzés
nincs
- Jegyzet
A vizsgára való felkészülés alapja az előadásokon elhangzott anyag. Ezen kívül az alábbi kézikönyvek ajánlhatók segédanyagként:
Tom Strachan and Andrew P. Read: Human Molecular Genetics, 4th edition
Előadások
1 Bevezetés: a genetika története, a Humán Genom Projekt, a postgenom era, ENCODE projekt.
Dr. Melegh Béla
2 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei I.
Dr. Hadzsiev Kinga
3 A családfa szerkesztése, mendeli öröklődés alapjai, a mendeli és nem mendeli öröklődés jellegzetességei II.
Dr. Hadzsiev Kinga
4 A humán genom felépítése I. A mitokondriális és nukleáris genom felépítésétől egészen a kromoszómák szerveződéséig.
Dr. Melegh Béla
5 A humán genom felépítése II: A humán genom sajátos elemei: kódoló és nem kódoló részek felépítése, funkciója; LINE, SINE,
Alu szekvenciák, SNP, CNV.
Dr. Czakó Márta
6 A humán genom felépítése III: A cytogenetika alapjai, FISH, CGH, array, stb.
Dr. Hadzsiev Kinga
7 Módszerek I. Hibridizációs módszerek (blot, PCR és változatai, RFLP, Sanger, NGS, MLPA).
Dr. Berenténé Dr. Bene Judit Ágnes
8 Módszerek II. Biokémiai diagnosztika, enzimdiagnosztika, metabolitok meghatározása.
9 Módszerek III: Cytogenetikai diagnosztika.
Dr. Czakó Márta
10 Pharmacogenetika alapjai, személyre szabott medicina koncepciója
Dr. Melegh Béla
73
11 Mutációk, SNP, haplotípus, genetic drift.

Dr. Czakó Márta
12 Kapcsoltság, géntérképezés, Hardy-Weinberg szabály, GWAS.
13 Epigenetika, imprinting.
Dr. Hadzsiev Kinga
14 A gének funkciójának tanulmányozása, proteomika, bioinformatika
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Neptun Meet Street rendszer.
Közreműködők
74
OOA-KET-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN)

Tantárgyfelelős: DR. VARGA CSABA, egyetemi tanár
Orvosi Népegészségtani Intézet  chemsafety@freemail.hu
Tematika
A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése.
A gyakorlatok esetében 2x45 perces hiányzás megengedett, ezen felül a tárgy aláírását megtagadjuk.
A betegségmegelőzés alapjai (OOA-BMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOA-AED), Környezet-egészségtan (OOA-
KET), Népegészségügyi orvostan (OOP-NEO), Részletes epidemiológia (OOK-REP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOK-
MFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi
tárgy sikeres vizsgával zárult
Ember István, Kiss István, Cseh Károly (szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialog Campus, 2013.
- Jegyzet
Előadások
1 Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezetepidemiológia.
Ökológia, humánökológia
Dr. Varga Csaba
2 Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás,
környezetvédelem.
Dr. Szendi Katalin
3 Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, -
szennyezettség.
Dr. Gerencsér Gellért
4 Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek.
Dr. Varga Csaba
5 A talaj szennyezettségének hatása az emberi egészségre.
Dr. Varga Csaba
5 Kémiai biztonság.
Dr. Varga Csaba
6 Fizikai tényezők: Zaj és vibráció.
Dr. Szendi Katalin
Gyakorlatok
1 Vízkémiai laborgyakorlat I.
2 Vízkémiai laborgyakorlat II.
3 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat I.
4 Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat II.
75
5 Fizikai tényezők: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés

6 Sugárhigiénés mérési gyakorlat
7 Aerobiológiai vizsgálatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Számon kért anyag:
- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak
- tankönyv ide vonatkozó fejezetei
- segédanyagok a Neptun-ra feltöltve
Közegészségtan 3 - szóbeli tételek

1. Az ökológia a környezet-egészségtan alapozó tudománya: alapfogalmak
2. Ember az ökoszisztémában. Humánökológia
3. Vizsgálati stratégiák a környezet-egészségtanban
4. Hidrológiai ciklusok, vízkészletek, vízigények
5. A vizek kémiai összetevői és az emberi egészség: fluorid, jodid, szerves anyagok, kationok
6. Arzén az ivóvízben. Minamata-megbetegedés
7. A víztisztítás és -elosztás melléktermékei
8. Mikroorganizmusok a vízben és szennyvízben, vízjárványok
9. A talaj biotikus és abiotikus szennyezői, methemoglobinémia
10. A levegőhigiéné alapfogalmai
11. A szmogok kialakulása, típusai és egészségi hatásaik
12. Globális felmelegedés, üvegházhatás és következményeik
13. Beltéri légszennyezők
14. „Sick building syndrome”, „Building-related illness”
15. Porok, rostok, nanorészecskék
16. Zaj (mérése, decibel-, és phon-skála)
17. A zaj, az infra- és ultrahangok egészségi hatásai
18. Kémiai biztonság (vegyi anyagok alapadatai, a veszélyesség szempontjai, POP vegyületek, REACH)
19. A toxikológia alapjai (dózis-válasz görbék, ADME)
20. Kockázat, kockázatbecslés
21. Sugárzások egészségi hatásai
22. Vízkémia I: nitrogénformák, keménység
23. Vízkémia II: klórformák ivó- és fürdővízben, pH
24. Vízmikrobiológia I: alkalmazott technikák
25. Vízmikrobiológia II: a minősítésnél alkalmazott paraméterek
26. Aerobiológia I: primer prevenció és kockázati tényezők
27. Aerobiológia II: tercier prevenció és kockázati tényezők
28. Az UV-sugárzás mérése, jelentősége
29. A radonexpozíció mérése, jelentősége
Közreműködők
Bérczi Bálint Dániel (J925B5), Dr. Gerencsér Gellért (A1U480), Dr. Gyöngyi Zoltán (E8QLIG), Dr. Szendi Katalin (MRDJ71), Hanzel
Adrienn (OK4NIU)
76
OOA-SF2-T SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

Tantárgyfelelős: DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens
Anatómiai Intézet  judit.e.horvath@aok.pte.hu
Tematika
A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves
tantárgy második része.
A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete
elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.
A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni (Szövettan-2 munkafüzet). A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető
igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 8 tanóra (8x45 perc), ezen belül max. 5
óra gyakorlat.
Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten, maximum kétszer félévenként.
http://an-server.pote.hu/INFO/Irod.htm
- Jegyzet
Előadások
1 Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana
2 A fogak szerkezete, fogfejlődés
Dr. Tóth Pál
3 Nyirokszövet és funkciói
Dr. Gaszner Balázs
4 Nyirokszervek szövettana
Dr. Gaszner Balázs
5 A légutak és a tüdő szöveti szerkezete
6 A légutak és a tüdő fejlődése
7 Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik
Dr. Tóth Pál
8 A kopoltyúbél és származékai
Dr. Horváth Judit
9 Az esophagus és a gyomor szövettana
10 A belek szöveti szerkezete
77
11 A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése

Dr. Hollósy Tibor
12 A kamrák fejlődése
Dr. Hollósy Tibor
13 A máj és a pancreas szövettana
Dr. Reglődi Dóra
14 A belek, a máj és a pancreas fejlődése
Dr. Tamás Andrea
15 A vese szöveti szerkezete
Dr. Csernus Valér
16 A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése
Dr. Csernus Valér
17 Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés
Dr. Reglődi Dóra
18 A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai
Dr. Reglődi Dóra
19 Terhes méh, placenta, emlő
Dr. Reglődi Dóra
20 Az artériás és vénás rendszer kialakulása. Kopoltyúívartériák
Dr. Hollósy Tibor
21 A magzati vérkeringés
Dr. Tóth Pál
22 A férfi reproduktív rendszer szövettana I.
23 A férfi reproduktív rendszer szövettana II.
24 A reproduktív szervek fejlődése I.
Dr. Horváth Judit
25 A reproduktív szervek fejlődése II.
Dr. Horváth Judit
26 A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése
Dr. Horváth Judit
27 Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló)
Dr. Horváth Judit
28 Szervszövettani összefoglaló, metszetfelismerés
Dr. Tóth Pál
Gyakorlatok
1 Az ajak és a nyálmirigyek
2 Az ajak és a nyálmirigyek
3 Fogak, fogfejlődés
4 Fogak, fogfejlődés
5 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák
6 A nyelv szöveti szerkezete. Tonsillák
7 A nyirokszervek szövettana
8 A nyirokszervek szövettana
9 A légutak és a tüdő szövettana
10 A légutak és a tüdő szövettana
11 Nyelőcső, gyomor
12 Nyelőcső, gyomor
13 Vékony- és vastagbél szövettana
14 Vékony- és vastagbél szövettana
15 Rektum, máj, epehólyag, pancreas
16 Rektum, máj, epehólyag, pancreas
17 Vese, ureter, vesica urinaria
18 Vese, ureter, vesica urinaria
78
19 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)

20 Női nemi szervek szövettana I. (Ovarium, corpus luteum, tuba uterina)
21 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)
22 Női nemi szervek szövettana II. (Uterus prolif./szekr., cervix, vagina)
23 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)
24 Női nemi szervek szövettana III. (Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő)
25 Férfi nemi szervek szövettana I.
26 Férfi nemi szervek szövettana I.
27 Férfi nemi szervek szövettana II.
28 Férfi nemi szervek szövettana II.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Csernus Valér (B7M7PE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX),
Dr. Horváth Gábor (KXKVW9), Dr. Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Horváth-Opper Gabriella (H7NPG1), Dr. Jüngling Adél
(HB0TWF), Dr. Kiss Péter (EF0MSZ), Dr. Kovács László Ákos (HMPH37), Dr. Mammel Barbara (K7T12Z), Dr. Nagy András Dávid
(GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra (OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tamás
Andrea (F7QM8G), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Fábián Eszter (WLWIYB), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper Balázs (Z84UV2)
79
Tematika
- Jegyzet
Előadások
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
80
OOA-EL2-T ÉLETTAN 2.
Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM ISTVÁN MIKLÓS, egyetemi tanár
Élettani Intézet  istvan.abraham@aok.pte.hu
Tematika
Az élettan tantárgy legfontosabb feladata az orvosképzésben az élő szervezet egészséges működési sajátságainak hallgatókkal való
megismertetése. Az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőinek megértésében ők előzetes biológiai, biofizikai, kémiai-
biokémiai és anatómiai tanulmányaikra támaszkodhatnak. A tanév során bemutatjuk az egyes szervek és szervrendszerek működését,
a környezethez való alkalmazkodás által is megkívánt együttműködésüket, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Külön hangsúlyt
kapnak az életműködések szabályozásának idegi és humorális folyamatai, amelyek alapvető jelentőségűek a szervezet
homeosztázisának megőrzésében. Mindezen ismeretek átadásával a hallgatókat olyan holisztikus szemlélet kialakításához kívánjuk
hozzásegíteni, amellyel ma az egészséges, holnap pedig a beteg emberi szervezet működésének jobb megértésére lesznek képesek.
Írásbeli teszt a 11. héten, pénteken 16:00 időpontban.
Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva tanácsos pótolni, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.
Fonyó A., Ligeti E.: Az orvosi élettan tankönyve, 7. kiadás, Medicina, Budapest 2014
Az elhangzott előadások ábráit az Élettani Intézet honlapján és a Neptun Meet Street-en lehet elérni.
A fontos oktatásszervezési információkat ETR kurzus üzenetben és az előadásokon tudjuk bejelenteni.
A legfrissebb és részletes információk, tananyagok mindig az Élettani Intézet honlapján olvashatók. (http://physiology.aok.pte.hu)
- Jegyzet
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015
PTE ÁOK Élettani Intézet honlapja: Élettani Gyakorlatos Feladatlapok 2, internetes tananyag, kinyomtatható jegyzet, 2015
Ganong, W. F.: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest 1986.
Bálint Péter (szerk.): Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.
Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.
Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások, Medicina, 1975.
Előadások
1 Bevezetés. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.
2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.
3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.
4 A mellékvese velő működése.
Dr. Zelena Dóra
81
5 A stressz élettani mechanizmusai.

Dr. Zelena Dóra
6 A calcium homeosztázis humorális szabályozása.
7 A pancreas belső szekréciós működése.
8 Intermedier anyagcsere; hormonális szabályozás. I. Diabetes m.
Dr. Lengyel Ferenc
9 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.
10 Az egyedi fejlődés és öregedés fiziológiájának egyes kérdései.
11 Bevezetés az idegrendszer élettanába, általános jellemzők.
Dr. Jandó Gábor
12 Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Akciós potenciál és terjedése.
Dr. Jandó Gábor
13 A szinapszisok elektrofiziológiája.
Dr. Jandó Gábor
14 A szinapszisok neurokémiája.
Dr. Jandó Gábor
15 A neuromusculáris junctio működése.
Dr. Jandó Gábor
16 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.
17 Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése.
18 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás.
19 A simaizom működése.
20 A motoros egység működésének szabályozása.
Dr. Jandó Gábor
21 Sportélettan alapjai
Dr. Szokodi István
22 Receptorműködések sajátságai.
Dr. Jandó Gábor
23 Gerincvelő működése I.
Dr. Kóbor Péter
24 Gerincvelő működése II.
Dr. Kóbor Péter
25 A spinális shock.
Kovács Anita
26 Decerebrációs rigiditás.
Kovács Anita
27 Poszturalis koordináció, felállás.
Kertes Erika
28 Lokomoció.
Kertes Erika
29 Az extrapyramidalis rendszer I.
30 Az extrapyramidalis rendszer II.
31 A labyrinthus működése.
Dr. Ollmann Tamás
32 A kisagy működése.
Dr. Ollmann Tamás
82
33 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.

34 Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák.
35 A thalamus és az érzőkéreg élettana.
36 A fájdalom élettana, ópiáterg mechanizmusok.
37 Optika. A szem törőközegeinek hibái.
Dr. Jandó Gábor
38 Retinalis mechanizmusok.
Dr. Jandó Gábor
39 Látópályák, középagyi mechanizmusok.
Dr. Jandó Gábor
40 A látás centrális mechanizmusai.
Dr. Jandó Gábor
41 Szemmozgások.
Dr. Jandó Gábor
42 A hallószerv élettana I.
Dr. Pytel József
43 A hallószerv élettana I.
Dr. Pytel József
44 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai.
Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó
45 Kémiai ingermodalitások I. Szaglás.
Dr. Szabó István
46 Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés.
Dr. Szabó István
47 A vegetatív idegrendszer működése I.
48 A vegetatív idegrendszer működése II.
49 Electroencephalographia
50 Az alvás- ébrenlét szabályozása I.
51 Az alvás- ébrenlét szabályozása II.
52 Biológiai ritmusok szabályozása.
Dr. Varga Csaba
53 A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.
Dr. Cziger-Nemes Vanda Ágnes
54 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban.
55 Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők.
56 Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása.
57 A limbikus rendszer I.
58 A limbikus rendszer II.
59 A monoamin rendszerek jelentősége.
60 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai .
Kertes Erika
83
61 A tanulás mechanizmusai I.
62 A tanulás mechanizmusai II.
63 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.
64 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.
65 Plaszticitás az idegrendszerben.
Dr. Varga Csaba
66 A frontális kéreg működése.
67 A parieto-temporalis kéreg működése. Féltekei dominancia.
68 A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.
69 Integratív mechanizmusok. I.
70 Integratív mechanizmusok. II.
Gyakorlatok
1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben
5 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.
9 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.
13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.
17 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis
18 Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis
19 Beszámoló
20 Beszámoló
21 Izomgyakorlatok békán.
25 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia
29 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.
33 Sztereotaxikus agyműtét
84
37 Szeminárium: izom és reflexműködések
38 Szeminárium: izom és reflexműködések
39 Beszámoló.
40 Beszámoló.
41 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.
49 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).
50 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).
51 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.
52 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.
53 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Elméleti vizsgakérdés témák
1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.
2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.
3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.
4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.
5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.
6. Thrombocyták élettani jelentősége.
7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.
8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.
9. Véralvadás.
10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.
11. A vér pH szabályozása.
12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.
13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.
14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.
15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.
16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.
17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.
18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).
19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.
20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)
21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.
22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.
23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.
24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.
85
25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.
27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.
28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.
29. A coronaria-keringés.
30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.
31. A splanchnicus terület keringése.
32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.
33. A szívműködés idegi szabályozása.
34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.
35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.
36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.
37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.
38. A vérkeringés reflex-szabályozása.
39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.
40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).
41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.
42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.
43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.
44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.
45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.
46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.
47. Nyál, nyálelválasztás.
48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.
49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.
50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.
51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.
52. A vékonybél és a vastagbél működése.
53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.
54. A zsírok emésztésének folyamata.
55. A fehérjék emésztésének folyamata.
56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.
57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.
58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.
59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.
60. A vese koncentráló és hígító működése.
61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.
63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.
64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.
65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.
66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.
67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.
86
68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.
70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)
71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.
72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.
73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.
74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.
75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.
76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.
77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.
78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.
79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.
80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.
81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.
82. Pubertás és climax.
83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.
84. Prostaglandinok hatásai.
85. A pancreas belső szekréciós működése.
86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere
folyamatok szabályozásában.
87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.
88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.
89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.
90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.
91. A glucocorticoidok hatásai.
92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.
93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.
94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.
95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.
96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.
97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.
98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia).
99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.
100. A neuromusculáris junkció működése.
101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.
102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.
103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.
104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.
105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.
106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.
107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.
108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.
109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.
87
110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.
112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.
113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.
114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás -
ébrenlét szabályozásában.
115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.
116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.
117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.
118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).
119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.
120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.
121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális
működésben.
122. A cerebellum működésének jelentősége.
123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.
124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.
125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.
126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.
127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.
128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.
129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.
130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs
rendszer.
131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.
132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.
133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A
kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.
134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.
135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.
136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).
137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.
138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).
139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).
140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.
141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).
142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.
143. A szem, mint optikai rendszer.
144. Retinalis mechanizmusok.
145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).
146. Szín- és térlátás.
147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.
148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.
149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az
idegrendszer öregedése. Transzplantáció.
88
Gyakorlatos beszámoló kérdései:

1. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.
2. Terhességi reakciók.
3. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.
4. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).
5. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.
6. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.
7. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra.
8. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.
9. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)
10. Simaizom működések vizsgálata
11. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.
12. Összetett akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.
13. A refrakter periódus meghatározása izolált perifériás idegen.
14. A poláris ingerület és az elektrotónus jelensége és magyarázata
15. Pflüger szabályok demonstrálása béka ideg-izom preparátumon.
16. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen és izolált perifériás idegen.
17. Narkózis vizsgálata béka idegen
18. Reflexvizsgálatok sértetlen békán és spinális békán.
19. A Bell-Magendie szabály demonstrálása.
20. Reflexvizsgálatok emberen.
21. Sztereotaxikus technika alkalmazása.
22. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.
23. Electroencephalographia (EEG)
24. Látásélesség meghatározása.
25. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.
26. Az akkomodáció vizsgálata.
27. Az astigmia vizsgálata.
28. A pupilla reakciók vizsgálata.
29. Szemtükrözés.
30. Perimetriás vizsgálatok.
31. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.
32. A mélységélesség vizsgálata
33. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata
34. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.
35. A hallásélesség vizsgálata.
36. Csont és légvezetés vizsgálata.
37. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.
38. A vesztibuláris rendszer vizsgálata
A szigorlati tesztvizsgák anyaga a kötelező tankönyvben és az intézeti honlapon elérhető tananyagok, valamint az előadásokon és
gyakorlatokon elhangzott első- és második féléves ismeretek összessége.
89
Közreműködők
Csetényi Bettina Réka (SZGD9N), Dr. Fülöp Diána (RJWT6M), Dr. Kóbor Péter (H56YZJ), Dr. Szabó István (GKFKFI), Homray
Edina Emőke (JTANIB), Kállai Veronika (B4KV43), Kertes Erika (D7FPGG), Kovács Anita (ML3CO0), Mintál Kitti (A6T9KM)
90
OOA-IMM-T AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár
Immunológiai és Biotechnológiai Intézet  nemeth.peter@pte.hu
Tematika
Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének
ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő
komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű
megbetegedések alapjainak ismertetése.
A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi
szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros
állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi
immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.
Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.
Maximum 1 alkalommal van pótlásra lehetőség.
Nincs
Megtalálható a www.immbio.hu oldalon
- Jegyzet
Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia, Medicina kiadó, 2012
Falus András, Buzás Edit, Rajnavölgyi Éva: Az immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, 2007
Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology
Janis Kuby: Immunology
Jan Klein: Immunology
Előadások
1 Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.
Dr. Németh Péter
2 Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.
Dr. Németh Péter
3 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az
immunfunkciókban.
Dr. Németh Péter
4 Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris
szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.
Dr. Németh Péter
5 A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés
kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.
Dr. Németh Péter
91
6 A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák.
Dr. Németh Péter
7 Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa.
Dr. Berki Timea
8 Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe
Dr. Balogh Péter
9 T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.
Dr. Berki Timea
10 Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban.
Dr. Berki Timea
11 Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.
Dr. Balogh Péter
12 Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása.
Dr. Németh Péter
13 Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői).
A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.
Dr. Berki Timea
14 A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció
szabályozásában.
Dr. Boldizsár Ferenc
15 Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.
Dr. Berki Timea
16 A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és
receptorai.
Dr. Engelmann Péter András
17 A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.
Dr. Németh Péter
18 Az immunválasz szabályozása, szuppresszió. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat
szerepe.
Dr. Németh Péter
19 Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók
mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.
Dr. Boldizsár Ferenc
20 Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás
(DTH). Toxikus shock szindroma.
Dr. Berki Timea
21 Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek.
Dr. Najbauer József
22 Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus.
Dr. Németh Péter
23 Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere.
Dr. Németh Péter
24 Tumor immunológia.
Dr. Németh Péter
25 Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai
Dr. Németh Péter
26 Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)
Dr. Balogh Péter
27 Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei.
Dr. Najbauer József
28 A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai
géntherápia.
Dr. Berki Timea
92
Gyakorlatok
1 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok.
2 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.
3 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.
4 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.
5 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.
6 Konzultáció.
7 HLA meghatározás módszerei.
8 Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.
9 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk
10 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.
11 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.
12 Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.
13 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.
14 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.
15 Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk
16 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot
17 Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.
18 Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotoxicitási vizsgálatok.
19 Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.
20 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos
szerkezete.
21 Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.
22 Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos
szerkezete.
23 A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.
24 HLA meghatározás módszerei.
25 Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.
26 Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.
27 Konzultáció
28 Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot
Szemináriumok
Vizsgakérdések
A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezek megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon. Az
írásbeli vizsgán minimumjellegű kérdések lehetnek, amelyek nem tudása a vizsga sikertelenségét jelentheti.
Közreműködők
Dr. Balogh Péter (KVAPT7), Dr. Berki Timea (JSDYPW), Dr. Boldizsár Ferenc (UUL4TB), Dr. Engelmann Péter András (B9Y1R8),
Dr. Kellermayer Zoltán (AO2PRN), Dr. Najbauer József (FS2O0H), Dr. Németh Péter (XLESG4)
93
OOA-NEA-T ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN

Tantárgyfelelős: DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens
Anatómiai Intézet  zoltan.rekasi@aok.pte.hu
Tematika
A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális
szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája.
Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális
aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési
területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek
fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet)
nyújt alapvető anatómiai ismereteket.
A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén.
Félévközi tesztek törölve
Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán (maximum 3 gyakorlat pótolható).
- Jegyzet
Előadások
1 A bőr szövettana.
2 Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere.
Dr. Gaszner Balázs
3 A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása.
Dr. Tóth Pál
4 Idegrendszer vizsgáló módszerei.
Dr. Gaszner Balázs
5 Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete.
Dr. Gaszner Balázs
6 Idegszövettan: A perifériás ideg szerkezete. A perifériás glia. Idegregeneráció.
Dr. Gaszner Balázs
7 Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok).
Dr. Tóth Pál
94
8 Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok)..

Dr. Tóth Pál
9 Idegszövettan: Glia.
Dr. Tóth Pál
10 A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai.
Dr. Tóth Pál
11 A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete.
Dr. Tóth Pál
12 Gerincvelői reflexek.
Dr. Tóth Pál
13 A gerincvelő felszálló pályái.
Dr. Reglődi Dóra
14 A gerincvelő leszálló pályái.
Dr. Reglődi Dóra
15 A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata.
16 Agyidegmagvak.
17 Formatio reticularis.
Dr. Reglődi Dóra
18 Agytörzsi rendszerek és reflexek.
Dr. Reglődi Dóra
19 A kisagykéreg szerkezete.
20 A kisagykéreg összeköttetései.
21 Diencephalon: A thalamus.
22 Törzsdúcok.
Dr. Reglődi Dóra
23 Agykéreg.
24 Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer.
Dr. Gaszner Balázs
25 Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer.
26 Endokrin szervek 1.
Dr. Nagy András Dávid
27 Endokrin szervek 2.
Dr. Nagy András Dávid
28 Szem.
Dr. Tóth Pál
29 Szem (fejlődése).
Dr. Tóth Pál
30 Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai.
Dr. Tóth Pál
31 Retina.
Dr. Tóth Pál
32 Látópálya.
Dr. Tóth Pál
33 Dobüreg és tartalma (fejlődése).
Dr. Tamás Andrea
34 Csontos és hártyás labirintus és fejlődése.
Dr. Tamás Andrea
35 Hallópálya.
Dr. Tóth Pál
95
36 Vestibularis rendszer.
Dr. Tóth Pál
37 A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai.
Dr. Csernus Valér
38 Somatikus érző rendszerek.
Dr. Csernus Valér
39 Vegetatív idegrendszer 1.
Dr. Csernus Valér
40 Vegetatív idegrendszer 2.
Dr. Csernus Valér
41 A központi idegrendszer klinikai vonatkozásai.
Dr. Reglődi Dóra
42 Záróelőadás.
Dr. Reglődi Dóra
Gyakorlatok
1 Boncterem: Koponya.
2 Boncterem: Koponya.
3 Boncterem: Kivett agy boncolása.
5 Szövettan: Koponya.
6 Szövettan: Koponya.
11 Szövettan: A bőr szövettana.
12 Szövettan: A bőr szövettana.
17 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.
18 Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.
19 Boncterem: Agyszeletek demonstrációja.
25 Boncterem: Gerincvelő.
29 Szövettan: Gerincvelő szövettana.
30 Szövettan: Gerincvelő szövettana.
31 Boncterem: Fej és nyak régiók.
35 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium.
36 Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium.
96
41 Szövettan: Kisagykéreg szövettana.

42 Szövettan: Kisagykéreg szövettana.
47 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium.
48 Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium.
53 Szövettan: Agykéreg szövettana.
54 Szövettan: Agykéreg szövettana.
55 Boncterem: In situ agyboncolás.
59 Szövettan: Endokrin szervek 1.
63 Boncterem: Orbita.
69 Boncterem: Belső fül.
71 Szövettan: Szem szövettana.
72 Szövettan: Szem szövettana.
75 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek.
76 Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek.
77 Szövettan: Belső fül.
78 Szövettan: Belső fül.
79 Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.
83 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.
84 Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
Dr. Farkas József (TA5T02), Dr. Fülöp Balázs Dániel (HMEIOC), Dr. Gaszner Balázs (ZU0SO8), Dr. Hollósy Tibor (V4JMVX), Dr.
Horváth Judit (NRU3IB), Dr. Nagy András Dávid (GUMB16), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (FD9FKZ), Dr. Reglődi Dóra
(OMCDDY), Dr. Rékási Zoltán (K58CBX), Dr. Tóth Pál (FMM8LA), Dr. Ujvári Balázs (EN1LY9), Gaszner Tamás (YX6IQ5), Opper
Balázs (Z84UV2)
97
OOA-OBA-T ORVOSI BIOKÉMIA

Tematika
Az Orvosi Biokémia tantárgy egy olyan szigorlattal zárul, amely összesen négy félév tantárgyainak (Orvosi kémia, Bevezetés a
biokémiába, Biokémia, Orvosi Biokémia) anyagát öleli fel.
Ez a négy féléves tananyag megismerteti a hallgatókkal az élő szervezetben zajló anyagcserefolyamatokat valamint a biológiai
információátadás molekuláris szintű eseményeit, különös tekintettel a részt vevő biomolekulák tulajdonságaira és funkcióira. Ezáltal
igyekszünk molekuláris szintű betekintést nyújtani abba, ahogyan az élő szervezet ellátja életfunkcióit ill. a különböző környezeti
ingerekre, élettani és patológiás állapotokra reagál.
Ezen belül az Orvosi biokémia tantárgy óráin egyfelől a korábban tanultakra építve bemutatjuk különböző élettani és patológiás
állapotokban megfigyelhető molekuláris szintű elváltozásokat, külön kitérve a szerv- és organellumspecifikus megfontolásokra,
valamint említjük a kapcsolódó rendellenességek/megbetegedések biokémiai hátterét. A szigorlat által lefedett tananyag közvetlenül
előfeltétele a Kórélettan, Mikrobiológia, Gyógyszertan és Klinikai biokémia tantárgyaknak, de előkészíti a Belgyógyászat és
Gyermekgyógyászat tantárgyak számos fejezetét is.
Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.
Nem több mint két hiányzás a 3-14. hét gyakorlatairól.
- A 3-14. heti gyakorlatok közül 7 sikeres teljesítése (azaz a gyakorlat elején sikeres labordolgozat beadása és a gyakorlat végén kitöltött
jegyzőkönyv bemutatása) vizsgára bocsátási követelmény.
Nincs.
Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Semmelweis, 2016. ISBN: 9789633314005
- Jegyzet
Mandl - Machovich (szerk.): Orvosi patobiokémia, Medicina, 2007.
Nelson, Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 7th edition, W.H. Freeman, 2017.
Berg, Tymoczko, Stryer: Biochemistry, 8th edition, W.H. Freeman, 2015.
Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 7th edition, Wiley, 2010.
Lieberman, Marks: Marks’ Basic Medical Biochemistry - A Clinical Approach, 4th edition, Lippincott, 2013
Előadások
1 Bevezetés
Dr. Berente Zoltán
2 A szervek közötti metabolikus munkamegosztás
Dr. Berente Zoltán
3 Táplálkozás 1: makro- és mikrotápanyagok, kalóriaegyensúly
Dr. Berente Zoltán
98
4 Táplálkozás 2: emésztőnedvek, emésztőenzimek

Dr. Berente Zoltán
5 A jóltáplált és az éhező állapot közötti biokémiai különbségek
Dr. Gallyas Ferenc
6 Szérum lipoproteinek
7 A máj speciális funkciói
Dr. Veres Balázs
8 Az alkoholfogyasztást követő anyagcsere-változások
9 Nyomelemek, hiánybetegségek
Dr. Berente Zoltán
10 Vas anyagcsere
11 A hemoglobin szerkezeti variánsai
12 A vér fehérjéi, véralvadás, az erek biokémiája
13 A víz- és elektrolitháztartás molekuláris mechanizmusai
Dr. Berente Zoltán
14 A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai
Dr. Sümegi Balázs
15 A szívműködés molekuláris mechanizmusai
Dr. Sümegi Balázs
16 Az érzékelés biokémiája
Dr. Tapodi Antal
17 Idegrendszer I.
Dr. Tapodi Antal
18 Idegrendszer II.
Dr. Gallyas Ferenc
19 Idegrendszer III.
Dr. Gallyas Ferenc
20 A pH szabályozásának biokémiai háttere
Dr. Berente Zoltán
21 A diabetes biokémiai háttere
Dr. Sümegi Balázs
22 A cukorfelvétel molekuláris mechanizmusai
Dr. Sümegi Balázs
23 Oxidatív stressz indukálta jelátvitel
Dr. Sümegi Balázs
24 A gyulladásos folyamatok biokémiája
Dr. Veres Balázs
25 Az ízületi működés molekuláris mechanizmusai
26 A sejthalál mechanizmusai
Dr. Sümegi Balázs
27 A sejtciklus és szabályozása
28 Onkogének és onkogenezis
29 Tumor szuppresszorok és a rák
Dr. Bognár Zita
30 Az extracelluláris mátrix szerkezete
Dr. Tapodi Antal
31 Mátrix metalloproteinázok
Dr. Gallyas Ferenc
99
32 A plazmamembrán biokémiai funkciói

Dr. Berente Zoltán
33 A citoszkeleton biokémiai funkciói
Dr. Gallyas Ferenc
34 Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai
Dr. Gallyas Ferenc
35 A lizoszóma és a peroxiszóma biokémiai funkciói
Dr. Tapodi Antal
36 A mitokondriális funkció molekuláris mechanizmusai
Dr. Sümegi Balázs
37 Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája
38 Az allergiás reakciók molekuláris mechanizmusa
39 Az öregedés biokémiája
Dr. Gallyas Ferenc
40 Celluláris regeneráció
41 Progenitor sejtek
42 A jövő terápiás lehetőségei
Gyakorlatok
1 Enzimek szöveti megoszlása
2 Enzimek szöveti megoszlása
3 Molekuláris biológiai módszerek
4 Molekuláris biológiai módszerek
5 Testfolyadékok vizsgálata
6 Testfolyadékok vizsgálata
7 Az anyagcsere hormonális szabályozása
8 Az anyagcsere hormonális szabályozása
9 Vércukorszint meghatározása
10 Vércukorszint meghatározása
11 Szervspecifikus biokémia
12 Szervspecifikus biokémia
13 Hallgatói prezentációk
17 Vérkoleszterin meghatározása
18 Vérkoleszterin meghatározása
19 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások
20 Stresszreakciók okozta anyagcsere-változások
21 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből
22 Húgysav és bilirubin meghatározása vérből
23 Szerzett anyagcsere-betegségek
24 Szerzett anyagcsere-betegségek
25 Kolinészteráz vizsgálata
26 Kolinészteráz vizsgálata
27 Konzultáció
28 Konzultáció
Szemináriumok
100
Vizsgakérdések
A szigorlati követelmények letölthetők: http://aok.pte.hu/hu/egyseg/oktatasianyagok/20
Vizsgapontok szerezhetők félévközi tesztekkel és szorgalmi feladatokkal.
Közreműködők
Dr. Berente Zoltán (JNGR5T), Dr. Bognár Zita (EMK3T0), Dr. Kálmán Nikoletta (ERPOIU), Dr. Nagyné Dr. Kiss Gyöngyi
(GVXYK0), Dr. Szabó Alíz (G12CUI), Dr. Takátsy Anikó (NGZ91M), Dr. Tapodi Antal (NSEM4V), Dr. Veres Balázs (LZERB3),
Fekete Katalin (F6TF7O), Hocsák Enikő (PWO9BJ)
101
OOA-SZO-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA)

Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár
Magatartástudományi Intézet  zsuzsa.fuzesi@aok.pte.hu
Tematika
A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi
munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az
egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában.
Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják,
valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészség-
és betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív
medicina igénybevétele.
Az előadásokon való aktív részvétel.
nincs
TVSz szerint
Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia, Semmelweis Kiadó, Bp. 2002.
Előadás jegyzetek ppt-je
- Jegyzet
--
Pikó Bettina: Orvosi szociológia, Medicina, 2006.
David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Bp. 1995.
Előadások
1 Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia
Dr. Füzesi Zsuzsanna
2 Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma
3 Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során
4 A rejtett curriculum
5 Az orvostársadalom autonómiája
6 Az egészség és a betegség fogalma
102
8 Egészség-modellek
9 Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek
10 A biomedikális betegségmodell és kritikája
11 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei
Dr. Varga József
12 Az orvos-beteg kapcsolat modelljei
Dr. Varga József
13 Orvos-beteg kommunikáció
14 A megbetegedések társadalmi okai
15 Az egészségi állapot mérésének lehetőségei
16 Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők
Dr. Faubl Nóra Klára
17 Az elsődleges és másodlagos deviancia
18 A betegség, mint deviancia
19 A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe
Dr. Faubl Nóra Klára
20 Deviancia fogalma és a deviancia elméletek
21 Szenvedélybetegségek szociológiája
22 Az egészségügyi ellátás szerveződése
23 Az egészségügyi ellátás hatékonysága
24 A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők
25 Az egészségi állapot egyenlőtlenségei
26 Az egészségi állapothoz való viszony változása
27 Népegészségügyi problémák és orvoslás
28 Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók.
1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia
2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma
3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során
4. A rejtett curriculum
5. Az orvostársadalom autonómiája
7. Egészség-modellek
103
8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek

9. A biomedikális betegségmodell és kritikája
10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei
11. Orvos-beteg kommunikáció
12. A megbetegedések társadalmi okai
13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei
14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők
15 Az elsődleges és másodlagos deviancia
16. A betegség, mint deviancia
17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe
18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek
19. Szenvedélybetegségek szociológiája
20. Az egészségügyi ellátás szerveződése
21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága
22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők
23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei
24. Az egészségi állapothoz való viszony változása
25. Népegészségügyi problémák és orvoslás
26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban
Közreműködők
104
Tematika
- Jegyzet
Előadások
Gyakorlatok
Szemináriumok
Vizsgakérdések
Közreműködők
105
OOR-AZV-I-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd
Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet  judit.szolcsanyi@aok.pte.hu
Tematika
A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek
egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán
legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell
teljesíteni.
- Jegyzet
Vizsgakérdések
Közreműködők
106
OOR-AZV-S-T ANGOL SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI

Tantárgyfelelős: SZALAI-SZOLCSÁNYI JUDIT, egyetemi tanársegéd
Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet  judit.szolcsanyi@aok.pte.hu
Tematika
A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek
egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán
legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell
teljesíteni.
- Jegyzet
Vizsgakérdések
Közreműködők
107
OTT1..4-T TESTNEVELÉS 1-4: ELÉRHETŐ KURZUSOK

kurzuscím
kurzuskód nap tól ig min max teremkód terem oktató neve
(Testnevelés - …)
OTT-AER-H1800 Aerobic hétfő 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika
OTT-AER-K2030 Aerobic kedd 20:30 21:30 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit
OTT-AER-S1800 Aerobic szerda 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika
OTT-AER-C1800 Aerobic csütörtök 18:00 19:00 2 10 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Szilárdné Kordély Erika
OTT-AER-C2030 Aerobic csütörtök 20:30 21:30 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit
OTT-AIR-S1000 Airsoft szombat 10:00 11:30 5 15 AOK-SPO-AIR István Akna (Károly tér 8.) Kovács Szabolcs
OTT-AFX-K1500 Alakformáló edzés kedd 15:00 16:00 2 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit
OTT-AFX-C1500 Alakformáló edzés csütörtök 15:00 16:00 4 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit
OTT-ASZ-H1200 Asztalitenisz hétfő 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György
OTT-ASZ-H1330 Asztalitenisz hétfő 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György
OTT-ASZ-H1715 Asztalitenisz hétfő 17:15 18:45 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta
OTT-ASZ-H1900 Asztalitenisz hétfő 19:00 20:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Németh Attila Miklós
Finak Gáborné Gombosi
OTT-ASZ-K1200 Asztalitenisz kedd 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem
Eszter Gyöngyi
OTT-ASZ-K1330 Asztalitenisz kedd 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Hajduné Dr. László Zita
OTT-ASZ-K1500 Asztalitenisz kedd 15:00 16:15 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Zsófia
OTT-ASZ-S1200 Asztalitenisz szerda 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Farkas György
OTT-ASZ-S1330 Asztalitenisz szerda 13:30 15:00 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Némethné Tancsik Beáta
OTT-ASZ-C1200 Asztalitenisz csütörtök 12:00 13:30 4 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem
Eszter Gyöngyi
OTT-ATH-K1700 Atlétika kedd 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita
OTT-ATH-C1700 Atlétika csütörtök 17:00 18:30 2 16 AOK-SPO-ATP TTK Atlétika pálya (Ifjúság út 6.) Hajduné Dr. László Zita
OTT-POM-K2000 Cheerleading kedd 20:00 21:30 2 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Rill Laura
OTT-CTR-K1700 Cross Training kedd 17:00 18:00 2 6 AOK-SPO-SLF Kószfit CrossGym – Mezőszél utca 1., Pécs, 7623 Kósz Gergely
Elite Challenge Cross Factory, Professor Gym udvarban (Megyeri
OTT-ECT-S1815 szerda 18:15 19:45 1 7 AOK-SPO-CRF Nagy Dóra
Training út 4.)
OTT-SQU-H1500 Fallabda hétfő 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Karsai István
1
kurzuscím
OTT-SQU-K1500 Fallabda kedd 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.)
Eszter Gyöngyi
OTT-SQU-K1630 Fallabda kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.)
Eszter Gyöngyi
OTT-SQU-S1630 Fallabda szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós
OTT-SQU-S2000 Fallabda szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós
OTT-SQU-C1500 Fallabda csütörtök 15:00 16:30 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Némethné Tancsik Beáta
OTT-SQU-C1630 Fallabda csütörtök 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Németh Attila Miklós
OTT-FAL-K1900 Falmászás kedd 19:00 20:30 4 12 AOK-SPO-PSM Pécsi Sasok Mozgásközpont (Búza tér 6/b.) Kovács Zsófia
Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya
OTT-FUT-S1700 Futás szerda 17:00 18:30 2 15 AOK-SPO-JSK Lipcsik Zoltán
(Jakabhegyi út 6.)
OTT-GER-H1630 Gerinctorna hétfő 16:30 18:00 4 20 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Dr. Tihanyi Csabáné
Gyógyszerész
Labdarúgás (csak Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya
OTT-LDG-S1800 szerda 18:00 19:30 6 15 AOK-SPO-JSK Bartha Samu
gyógyszerész (Jakabhegyi út 6.)
hallgatóknak)
Hosszúkard vívás
OTT-HKV-S2000 szerda 20:00 21:30 2 8 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Dr. Pap Márton
(kétkezes)
Instant túra Qr kód
OTT-INT 2 6
rendszerben
OTT-JOG-K1830 Jóga kedd 18:30 20:00 4 15 AOK-SPO-JOG Jóga Kuckó (Nagy Flórián u. 19.) Dénes Györgyné
OTT-JOG-V1800 Jóga vasárnap 18:00 20:00 1 5 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Kisföldi-Szabó Ágnes
OTT-KGO-H1900 Kangoo hétfő 19:00 20:30 1 9 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.) Csák Magdolna
OTT-KAH-K2000 Karate haladó kedd 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf
OTT-KAH-C2000 Karate haladó csütörtök 20:00 21:30 2 15 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem József Kristóf
OTT-CJO-P1500 Kardio jóga péntek 15:00 16:30 2 10 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Borsos-Ragács Renáta
Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya
OTT-BIC-S1000 Kerékpározás szombat 10:00 11:30 6 15 AOK-SPO-JSK Lipcsik Zoltán
(Jakabhegyi út 6.)
OTT-KLF-S2000 Kézilabda (férfi) szerda 20:00 21:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán
OTT-KLN-H1900 Kézilabda (női) hétfő 19:00 20:30 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Némethné Tancsik Beáta
OTT-KBX-K1730 Kick-boksz kedd 17:30 19:00 2 16 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László
OTT-KBX-K1900 Kick-boksz kedd 19:00 20:30 2 12 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Horváth László
OTT-KND-H12GE Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.)
Eszter Gyöngyi
2
kurzuscím
OTT-KND-H12HL Kondicionálás hétfő 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita
OTT-KND-H13HL Kondicionálás hétfő 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Hajduné Dr. László Zita
OTT-KND-K12NA Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós
OTT-KND-K12LZ Kondicionálás kedd 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Lipcsik Zoltán
OTT-KND-K13FG Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György
OTT-KND-K13KI Kondicionálás kedd 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István
OTT-KND-S1200 Kondicionálás szerda 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Kovács Zsófia
OTT-KND-S1330 Kondicionálás szerda 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Farkas György
OTT-KND-C12NA Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Németh Attila Miklós
OTT-KND-C12KI Kondicionálás csütörtök 12:00 13:30 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Dr. Karsai István
OTT-KND-C13FG Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYJ Professors' Gym (Jakabhegyi út 8.) Farkas György
OTT-KND-C13TB Kondicionálás csütörtök 13:30 15:00 4 20 AOK-SPO-GYM Professors' Gym (Megyeri út 4.) Némethné Tancsik Beáta
Kondicionálás
OTT-KNN-K1800 (alakformáló női kedd 18:00 19:30 4 16 AOK-SPO-SOR Sörház II. emelet (Xavér u. 19.)
Eszter Gyöngyi
torna)
Városi Műjégpálya (7633 Pécs, Dr. Veress Endre Finak Gáborné Gombosi
DTT-KOR-H Korcsolya hétvége 6 15 AOK-SPO-VMJ
utca 8.) Eszter Gyöngyi
OTT-KOF-H2030 Kosárlabda (férfi) hétfő 20:30 22:00 4 20 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós
OTT-KON-S1800 Kosárlabda (női) szerda 18:00 19:30 2 10 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Németh Attila Miklós
Külső sportegyesület
OTT-KSE 2 20
(kérvénnyel)
OTT-LDR-K1930 Labdarúgás kedd 19:30 20:45 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre
OTT-LDR-K2045 Labdarúgás kedd 20:45 22:00 4 12 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Dr. Rugási Endre
Labdarúgás (kültéri Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya
DTT-LDS-K1630 kedd 16:30 18:00 6 15 AOK-SPO-JSK Némethné Tancsik Beáta
betonpályán) (Jakabhegyi út 6.)
Apró Paták Lovasiskola (Siklós, Postaszállás u.
OTT-LOV-V0900 Lovaglás (hat alkalom) vasárnap 09:00 13:00 2 6 AOK-SPO-APL Lipcsik Zoltán
11.)
OTT-MTH-P1600 Modern tánc Haladó péntek 16:00 17:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila
OTT-MTK-P1500 Modern tánc Kezdő péntek 15:00 16:00 2 6 Ifjúság út-SZT TTK szertornaterem Győrfi Attila
Női kispályás Jakabhegyi úti szabadtéri kézilabda pálya
OTT-LDK-K1930 kedd 19:30 21:00 6 15 AOK-SPO-JSK Bartha Samu
labdarúgás (Jakabhegyi út 6.)
OTT-ONV-S1830 Önvédelem szerda 18:30 20:00 2 20 AOK-SZEA-EDZ Elméleti Tömb edzőterem Kovács Szabolcs
3
kurzuscím
PTE-PEAC
OTT-PEA szakosztályai 2 20
(kérvénnyel)
OTT-ROF-S1630 Röplabda (férfii) szerda 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Pordán Áron
OTT-RON-K1630 Röplabda (női) kedd 16:30 18:00 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Schrauff Júlia Aliz
OTT-SKF-H1900 Shaolin Kung Fu hétfő 19:00 20:30 1 6 AOK-SPO-EP8 Éltes M. Ált. Isk. Terem (Építők u. 8.) Bornemissza Gergely
Táborok (sí, vizi,
OTT-TAB természetjáró) 2 20
(önköltséges)
Táncoló Egyetem -
OTT-DAFE-S1730 Alakformáló szerda 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szalai Kata
táncaerobik kezdő
Táncoló Egyetem -
OTT-DLFA-C2100 csütörtök 21:00 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika
Bachata
Táncoló Egyetem -
OTT-DHAS-C1800 csütörtök 18:00 19:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Indzsi Deniz
Hastánc
Táncoló Egyetem -
OTT-DHIP-H1830 hétfő 18:30 20:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Horváth Tamás
Hip-hop
Táncoló Egyetem -
OTT-DHOR-K1730 Horvát, szerb, kedd 17:30 19:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Vélin Veszna
makedon táncok
Táncoló Egyetem -
OTT-DSAL-C1930 csütörtök 19:30 21:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Kovács Mónika
Kubai salsa
Táncoló Egyetem -
OTT-DLFA-H1700 hétfő 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szabó Adrienn
Latin freestyle aerobik
Táncoló Egyetem -
OTT-DLST-K2030 kedd 20:30 22:00 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Józsa János
Latin táncok
Táncoló Egyetem -
OTT-DRNR-H1600 hétfő 16:00 17:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Szauer Zoltán
Party Rock and Roll
Táncoló Egyetem -
OTT-DTAR-K1900 kedd 19:00 20:30 1 4 AOK-SPO-I6T Táncterem (Ifjúság út 6.) Dr. Papp Judit
Társastánc
OTT-TEN-H1700 Tenisz hétfő 17:00 18:00 2 12 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs
OTT-TEN-K1700 Tenisz kedd 17:00 18:00 2 10 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs
OTT-TEN-K1800 Tenisz kedd 18:00 19:00 2 6 AOK-SPO-MAT Makár Tanya (Középmakár dűlő 4.) Daróczi Balázs
OTT-TJA Természetjárás MSK 4 20
OTT-TOL-C1630 Tollaslabda csütörtök 16:30 17:45 2 8 AOK-SPO-TCS Jakabhegyi úti Tornacsarnok (Jakabhegyi út 6.) Lipcsik Zoltán
OTT-TRX-S1500 TRX-Aerobic szerda 15:00 16:00 3 10 AOK-SPO-FIT FITNEXX Premium ( Pécs, Jászai Mari u. 2,) Solt Edit
4
kurzuscím
OTT-USZ-H1200 Úszás hétfő 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda
OTT-USZ-H1330 Úszás hétfő 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda
Eszter Gyöngyi
OTT-USZ-H1500 Úszás hétfő 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Hajduné Dr. László Zita
OTT-USZ-K1200 Úszás kedd 12:00 13:30 1 4 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Kovács Zsófia
OTT-USZ-K1330 Úszás kedd 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda
Eszter Gyöngyi
OTT-USZ-K1500 Úszás kedd 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Némethné Tancsik Beáta
OTT-USZ-K1700 Úszás kedd 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia
OTT-USZ-S1200 Úszás szerda 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Németh Attila Miklós
OTT-USZ-S1330 Úszás szerda 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László
OTT-USZ-S1500 Úszás szerda 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László
OTT-USZ-S1700 Úszás szerda 17:00 18:30 1 4 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Kovács Zsófia
OTT-USZ-C1200 Úszás csütörtök 12:00 13:30 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Dr. Rugási Endre
OTT-USZ-C1330 Úszás csütörtök 13:30 15:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Lipcsik Zoltán
OTT-USZ-C1500 Úszás csütörtök 15:00 16:00 3 12 AOK-SZEA-USZ Elméleti Tömb uszoda Czéh László
OTT-USZ-C1700 Úszás csütörtök 17:00 18:00 3 12 AOK-SPO-UIF TTK uszoda (Ifjúság út 6.) Dr. Karsai István
OTT-VIV-K1730 Vívás kedd 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György
OTT-VIV-C1730 Vívás csütörtök 17:30 19:00 4 12 AOK-SPO-BEL Belvárosi Iskola tornaterme (Megye u. 15.) Farkas György
Pécsi Hullámfürdő (7623 Pécs, Szendrey Júlia
OTT-VLA-C2130 Vízilabda csütörtök 21:30 23:00 4 20 AOK-SPO-HUL Németh Bálint
utca)
Zumba (részvételi díj
OTT-ZUM-S1800 szerda 18:00 19:00 2 16 AOK-SPO-FOR Fordan Tánccentrum (Batthyány u. 9/a.) Varga Zsuzsanna
fizetés szükséges)

ÁOSZ Tanterv (Kötelező)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

ÁOSZ Tanterv (Kötelező)

Uploaded by

Copyright:

PTE ÁOK Általános Orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2019/2020-as tanév

Az Alapozó modul tárgyai

OTT1..4-T Testnevelés 1-4.: elérhető kurzusok ______________________________________________________________1

OOA-ANT-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA)

10 A táplálkozást meghatározó biokulturális tényezők.

11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

19 Fajlagos felület, duzzadás

OOA-BML-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI)

OOA-MB1-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

9 Molekuláris biológiai módszerek VI: A génműködés gátlása

37 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás

43. A transzláció elongációja és terminációja

6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás.

OD-1 Orvosi döntések - alapelvek 1

OD-2 Orvosi döntések - alapelvek 2

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

10. A normális eloszlás 1.

11. A normális eloszlás 2.

12. A statisztikai következtetés

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

15. Az egymintás és a páros t próba

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

18. A két- (független-) mintás t próba

19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

23. A nem-paraméteres próbák - 1.

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

25. Az ANOVA elve

OOA-OET-T MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA)

13 Aktuális bioetikai téma megbeszélése.

OOA-OKG-T BEVEZETÉS AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓBA

OOA-ORK-T ORVOSI KÉMIA

6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

OOR-ELS-T ORVOSI ELSŐSEGÉLY

OOR-OKA-T ORVOSI KÉMIA ALAPJAI

15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása

OOA-AA1-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból

48 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12.

OOA-AED-T KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA)

OOA-BEB-T BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA

7 3D fehérje szerkezet és funkció

OOA-MB2-T MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

10 Jelátviteli mechanizmusok VI.: A jelátvitel általános jellemzői

5 A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok.

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

OOA-SF1-T SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

OOR-API-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - ELMÉLET

OOR-APG-T ÁPOLÁSI ISMERETEK - GYAKORLAT

OOR-OKG-T AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA - NYÁRI GYAKORLAT

OOA-AA2-T ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

11 A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája.

47 Férfi és női nemi szervek 1.

6 A szénhidrát-anyagcsere szabályozása és rendellenességei