Bonaparte Napoleón

Az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, az egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett

hadvezér, a hadvezetés egyik hatalmas ikonja, Bonaparte Napóleon 1769. augusztus 15-én látta meg a
napvilágot a korzikai Ajaccio városában. Korzika szigetét Franciaország nem sokkal a születése előtt
vásárolta meg a Genovai Köztársaságtól, és mai napig őt tartják a sziget leghíresebb szülöttjének.

Fiatalkorában nagy hatással volt rá édesanyja, Letizia Ramolino nevelése, ám édesapja segítségével
sikerült Franciaországba jutnia, ahol ösztöndíjasként tanulmányait végezte a Brienne-le-Château-i királyi
katonai nevelőintézetben, majd tüzér hadapródként a párizsi École Royale Militaire katonai iskola diákja
lett. 1785 szeptemberében Laplace előtt tette le a tiszti vizsgát, amely következtében hadnagyi
kinevezést nyer, és 1786 januárjában szolgálatba is lép. 1793. júniusában Korzikára kényszerül költözni
családjával, mert összetűzésbe került a nacionalista vezérrel, Pasquale-lal.

A francia forradalom idején komoly lépésekkel emelkedett a ranglétrán. Megbízást kap Toulon
védelmére, ostromló francia hadsereg tüzérségi osztagának vezetésével. Sikeres szolgálatai miatt
nemsokára dandártábornokká léptették elő. Augustin Robespierre, a híres forradalmár öccsének közeli
barátja lett, amiért megjárta a Chateau dAntibes börtönét is.

A Konvent védelmére vívott harcai felvonták rá Nikolas Barras figyelmét, akinek a volt szeretőjével,
Josephine de Beauharnais-al házasságot is kötött.

1796. március 27-én inváziót indított Olaszországban, ahol kiűzte az osztrák seregeket Lombardiából.
Ausztria ellen indított hadjárata lezártával, a campo-formiói-béke megszületésével, ezáltal
Fraciaoszághoz került Észek-Olaszország, Velence, a Rajna Vidékének nagyrész és Németalföld. 1797-ben
puccsot szervez a royalista párt hatalmának megdöntése érdekében, békét kötve Ausztriával és további
népszerűségre téve szert, háttérbe szórítva a Direktórum tagjait. 1798-ban hadjáratot folytat
Egyiptomban, számos régészeti-tudományos felfedezést elősegítve. (Rosette-i kő)

1799. november 9-én egy államcsínyt követően átvette a hatalmat, s az Első Francia Köztársaság
konzulja, majd 1804-ben császárrá koronáztatva magát. Katonai diktatúrát vezetett be, melyet egész
Európára ki kívánt terjeszteni. Beiktatása után közigazgatási, katonai, oktatási és jogi reformok sorát
hajtotta végre (Code Napoleon), melyek lényegi hatást gyakoroltak a francia társadalom fejlődésére.

Ausztriára megsemmesítő csapást mér, majd békét köt Angliával Amiensben, amelyet viszont hamar
megszeg, flottaépítésbe kezdve, viszont az 1805-as Trafalgari tengeri csatában a Nelson admirális által
vezetett angol flotta győzedelmeskedik. Sorozatos győzelmeket arat Ulmnál, Austerlitznél („Három
császár csatája”), majd Friedlandnál 1807-ben, az orosz csapatokkal szemben. A poroszok 1806-ben
Jénánál és Auerstadtnál szenvedtek vereséget. Az 1806-os év végén Napóleon Berlinbe is bevonult, ahol
kihirdette a Német-Római császárság megszűnését, valamint az Anglia ellen irányuló kontinentális
zárlatot. A tiltsi béke következtében a kontinens urává vált.

1809-ban Spanyolországot és Portugáliát rohanja le, ám az osztrákok az ellentétes irányból támadnak.

Mégis Wagramnál és Győrnél is Napóleon győz, elcsatolva a Magyar Tengermelléket és Dalmáciát.

1811-ben megszületik fia, II. Napóleon, Mária Lújza osztrák főhercegnőtől.

Oroszországban csak nehezen jut át Borogyinón, és Moszkvában visszavonulásra kényszerül. Seregének

kis hányada jut át a Berezinán. Az 1813-as „Népek csatájában” sem szerepel jobban, ahol a poroszok
győzik le. A szövetséges államok betörnek Franciaországba, lemondatják Napóleont majd Elba szigetére
száműzik, azonban visszatér újabb 100 napra magához ragadva a hatalmat.

1815. június 18-án a waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. Az Atlanti-óceán déli részén fekvő,
brit közigazgatás alatt álló Szent Ilona szigetére száműzték, ahol aláláig brit felügyelet alatt élt.

Forradalom kirobbanásának okai

Forradalom kirobbanása

Alkotmányos monarchia

Girondista konvent

Jakubinus konvent

Thermidori konvent

Konzulátus

Császárság

Napoleon uralma és bukása