Professional Documents
Culture Documents
hu/tudomany/20160921-a-kesoi-okor-legnagyobb-osszecsapasa-volt-a-
catalaunumi-utkozet.html
Attila hun nagyfejedelem és Aetius nyugat-római hadvezér a késői ókor két leghíresebb
történelmi személyisége volt (A kép illusztráció)Forrás: Origo
Annak ellenére, hogy a hunok fejedelme, Attila, valamint a Nyugat-Római Birodalom utolsó
jelentős hadvezére, Aetius hadai között lezajlott összecsapásról a későbbi évszázadokban
rengeteget írtak, a krónikások közül mindössze Prokópiosz bizánci történetíró és a gót
Jordanes a csata után nyolcvan évvel íródott munkáját tekinthetjük kortárs forrásnak.
Priszkosz rétor (latinosan Priscus) bizánci követ Attila udvarát részletesen bemutató krónikája
mellett.
1
Művelt uralkodó volt a kannibálnak csúfolt hun nagyfejedelem
A Kr. u. 410 körül született Attila (Etzel, Etel, Etele) hun nagykirály, Mundzsuk (Bendegúz)
fia 434-től uralta kora leghatalmasabb, Közép-Európától a Kaszpi-tengerig terjedő
nomád sztyeppei birodalmát.
A kora-középkori krónikások által megfestett vérivó barbár képével szemben Attila művelt és
széles látókörű uralkodó volt. Forrás: Steam Community
2
Attila 418-ban a Nyugat-római Birodalom és a hunok között létrejött békeszerződés
zálogaként került Honorius császár udvarába fejedelmi túszként - Gaudentius lovassági
parancsnok fia, az anyai ágon ősi római patríciusi család sarja, Flavius Aetiust pedig a
hunok kapták "zálogba".
A két fiatalember ekkoriban aligha sejthette, hogy sorsuk fonalát a párkák egyszer még
összekötik a jövőben.
Ruga halála után a hun törzsszövetség vezetése unokaöccseire, Attilára és Budára szállt át.
3
ellen vezetett hadjárata miatt Bizáncnak nem maradt elég ereje a Balkánra betörő hun
csapatok feltartóztatásához.
Attila és Buda hadai 441-ben elözönlötték a Balkánt, megszállták Illíriát, és 443-ban egészen
Konstantinápolyig jutottak, azonban az erős falakkal védett birodalmi főváros bevételére nem
voltak megfelelő eszközeik.
4
II. Theodosius kelet-római császár márványbüsztje az 5. századból Forrás: Creative Commons
Attribution/Marie-Lan Nguyen
II. Theodosiust 450-ben Marcianus követte Bizánc trónján. Az új császár elődjével szemben,
keményebb és konfrontatív politikai irányvonalat képviselt. Felmondta a 443-ban megkötött
békeszerződést, megtagadta az adófizetést, és kitiltotta a hunokat a birodalom területéről.
Keresd a nőt!
Attila egészen 450-ig jó kapcsolatot ápolt Rómával, sok mindenkit személyesen ismert
III. Valentinianus udvarából, köztük az egyre befolyásosabb Flavius Aetiust is. Attila és
III. Valentinianus udvara között – mint már annyiszor a történelemben – a császári család
egyik nőtagja miatt éleződött ki a háborúba torkolló konfliktus.
5
Attila egészen 450-ig szövetségi viszonyban állt a Nyugat-római Birodalommal. Forrás:
Steam Community
Honoriát, a császár nővérét ugyanis akarata ellenére hozzá akarták adni egy nála jóval
idősebb szenátorhoz. A kétségbeesett Honoria titokban levelet írt az általa csodált hun
fejedelemnek, segítséget kérve tőle a kényszerházasság megakadályozásához. Szándéka
komolyságának jeléül a gyűrűjét is elküldte Attilának, aki ezt a gesztust - nem minden
hátsó szándék nélkül - házassági ajánlatként értékelte. Attila követeket küldött III.
Valentinianushoz Ravennába, hogy hozzák udvarába „aráját”, Honoriát.
6
Honoria (a képen középen) valamint anyja, Galla Placida (a jobb szélen) és fiútestvére, III.
Valentinianus nyugat-római császár egykorú portréja Forrás: History.com
7
III. Valentinianus érmeportréja a császár által veretett arany solidus előlapján Forrás:
Wikimedia Commons
III. Valentinianus azt írta levelében, hogy Honoria házassági ajánlata érvénytelen.
Attila 451 tavaszán átfogó hadjáratot indított Róma ellen, átkelt a Rajnán, és Gallia felé tört.
Attila feltartóztatására Flavius Aetiust, a késő antik világ utolsó nagy római hadvezérét
bízta meg a császár. A hunok gondolkodásmódját és harcászatát kiválóan ismerő római
stratéga 451 tavaszára már a Nyugat-római Birodalom legbefolyásosabb emberének számított.
8
I. Theodosius császár Kr. u. 395-ben kettő, keleti és nyugati részre osztotta fel az addig
egységes Római Birodalmat Forrás: Civilization Wiki
Aetius 425-től az egyik legfontosabb provincia, Gallia katonai helytartói posztját - Magister
militum per Gallias – töltötte be, 433-tól ellenlábasai, Felix és Bonifatius legyőzése után
pedig ő lett Róma valódi ura.
9
Aetius lett a Nyugat-római Birodalom legbefolyásosabb személyisége III. Valentinianus
uralkodása alatt (az Attila című filmben Powers Boothe játszotta Aetius szerepét) Forrás:
Pinterest
Galla Placidának, a kiskorú császár anyjának minden, Aetius eltávolítását célzó intrikája
kudarcba fulladt. Flavius Aetius – a régi Rómát reprezentáló szenátori rend iránti tisztelete
miatt – erős szövetségesekkel rendelkezett az udvarban. Sokan benne látták a klasszikus idők
megtestesítőjét, ő volt - a 18. századi brit történész, Edward Gibbon szavait idézve – „az
utolsó római".
Attila a Rajnán átkelve megtörte az alemannok ellenállását, a száli frankok pedig behódoltak a
hun nagykirálynak.
10
Attila, az "isten ostora", Eugéne Delacroix 19. századi francia romantikus festő festményén
Forrás: Wikimedia Commons
A ripuári frankok azonban Aetius oldalára álltak,aki a hun támadás hírére felkerekedett
Itáliából, és légiói élén erőltetett menetben Galliába tartott.
Aetius serege – Jordanes erősen túlzó adataival szemben – legfeljebb 40 ezer főből állhatott;
és ennek nagyjából felét tették ki a római légiók, a másik felét szövetséges csapatok,
burgundok, alánok, illetve vizigótok alkották. Az ingadozó vizigótok csak az utolsó
pillanatban sorakoztak fel Aetius mögött, királyukat a rómaiak alvezére, Avitus egykori
galliai pretoriánus prefektus győzte meg a csatlakozásról.
11
Lángba borult Gallia földje
Aetius nem habozott kihasználni a számára kedvező helyzetet; légiói menetből rajtaütöttek az
ütközetre felkészületlen hunokon, véres rendet vágva soraikban.
12
A római légiók Aurelianum alatt menetből lendültek támadásba a fosztogatással elfoglalt
hunok ellen Forrás: Roman Army Talk
Attila taktikusan kitért a nagyobb ütközet elől, és csapatait visszavonta keletre, az ott kiépített
sáncokkal védett szekértáborába. A hajnalig tartó visszavonulást a gepidák fedezték, akik
éjszaka véres csatába keveredtek a hunok üldözésére kirendelt ripuári frankokkal. Aetius
beérkező hadaival látótávolságra vert tábort, szemben a hunok szekérvárával.
A szegényes és ellentmondó korabeli források miatt mind a mai napig kétséges, hogy hol
vívták meg a késői ókor legnagyobb ütközetét. A történettudomány jelenlegi álláspontja
szerint a hunok és rómaiak valahol a Chálons-en-Champagne és Troyes közötti síkságon
csaptak össze. Az ütközet az ettől távolabb fekvő catalaunumi síkságról kapta a
köztudatban meghonosodott – egyébként téves – elnevezését.
Jordanes krónikájában 500 ezer főre teszi a szemben álló hadak létszámát, ez azonban
jelentősen eltúlzott szám. Aetius serege a segédcsapatokkal együtt sem haladhatta meg a
40 ezer főt, Attila létszámfölényben lévő hadai pedig legfeljebb 50-60 ezer harcosból
állhattak.
13
Máig nem tudni, hogy pontosan hol zajlott le a történelmi köztudatban csak catalaunumi
csataként élő ütközet Forrás: Wikimedia Commons
A hun lovasok nem viseltek páncélt, legfontosabb fegyverük a keleti lovas nomádok
között elterjedt visszacsapó íj, a szablya és a pányva volt. Attila seregében az osztrogótok
alkották a nehézlovasságot, akik szkíta típusú páncélt viseltek, a többiek gyalogosan
harcoltak.
Aetius 451. június 20-án a késő délelőtti órákban kezdte hadrendbe rendezni csapatait,
félreérthetetlen jelét adva, hogy támadásra készül.
A lovas attak súlya alatt az első vonalban felsorakoztatott alánok megfutottak, ám a római
légiók felfogták a támadást.
14
Hun harcosok De Neuville 19. századi metszetén Forrás: Wikimedia Commons
Ekkor Thorismund lóról leszállva gyalogos rohamot indított a síkvidék fölé magasodó
dombtetőről a gepidák ellen, ám Ardarich a tartalékokat mozgósítva visszaszorította a
vizigótokat a dombra.
15
I. Teuderich (görögösen Teodorik) a vizigótok királya Fabrizio Castello festményén
Forrás:Wikimedia Commons
A hun nagykirály a roham megismétlésével súlyos taktikai hibát vétett, déli irányból ugyanis
nyitva hagyta az utat a római légiók előtt.
16
Öldöklő küzdelem bontakozott ki a domb tövében Forrás: YouTube
17
Thorismund rézmetszésű portréja Forrás: Oxford University
Aetius nemcsak kiváló hadvezér, hanem jó érzékű politikus is volt egyben. Attila
meggyengítése ugyan fontos cél maradt, de Aetius úgy értékelte, hogy Rómának
pillanatnyilag nem áll érdekében a hunok teljes megsemmisítése.
18
Az osztrogótok alkották Attila nehézlovasságát Forrás: YouTube
Attila nemcsak Rómával és Bizánccal viaskodott, hanem féken tartotta a keleti barbár
törzseket is.
A hun birodalom felbomlása újabb kiszámíthatatlan népvándorlási hullámot indított volna el,
és egy ellenség helyett számtalan másikkal kellett volna Rómának szembenéznie. Aetius úgy
gondolta, hogy egyszerűbb a meggyengült hun fejedelemmel diplomáciai úton kiegyezni,
mintsem felidézni az újabb népvándorlás kiszámíthatatlan veszélyeit.
Attila elég erős maradt ahhoz a catalaunumi csata után, hogy a következő évben hadjáratot
indítson Itália ellen Forrás: Civilization Wikia
19
A catalaunuminak nevezett ütközetben Róma taktikai győzelmet aratott, ám Attilát
mégsem sikerült annyira meggyengítenie, hogy a rákövetkező évben a hun vezér ne
vonuljon az „örök város” ellen.
Attila az utolsó hadjáratát 452 elején indította meg Észak-Itália ellen. Elfoglalta az
adriai partok közelében fekvő, addig még soha be nem vett Aquileiát, majd nyugatnak
fordult, és egészen Mediolanumig (ma Milánó) nyomult.
Attila 452-es itáliai hadjárata során az éhínség, a pestisjárvány és Marcianus bizánci császár
támadása miatt nem tudta Rómát bevenni Forrás: History
20
Marcianus bizánci császár - kihasználva Attila észak-itáliai kalandozását -, hátba
támadta a hun birodalmat, így a nagykirály két tűz közé került.
Attilát mindez arra kényszerítette, hogy a Minico folyónál békét kössön a nyugat-
rómaiakkal.
A tárgyalóküldöttségnek Róma püspöke, I. Leó pápa (Nagy Szent Leó) is tagja volt.
Attilával történt találkozásáról később legendák egész sora született.
Az egyik szerint, amikor Róma püspöke a hun invázióról mint Isten büntetéséről beszélt,
Attila ékes latinsággal közbevágott : „Ego sum Attila, flagellum Dei", azaz „Én vagyok
Attila, Isten ostora". A legendák világába tartozik, hogy Attila I. Leó könyörgésére
fordította volna vissza seregét Róma alól. Az éhínség és pestis, valamint Marcianus támadása
miatt ugyanis a megsemmisülés várt volna a hun seregre, ha Attila Itáliában marad.
Halálának pontos okát ugyanúgy nem ismerjük, mint ahogyan azt sem, hogy hol temették el;
erről is csak találgatások, legendák maradtak fenn. Az egyik legnépszerűbb legenda szerint a
hun fejedelmet germán származású felesége, Ildikó (Krimhilda) mérgezte meg a menyegzőjük
utáni nászéjszakán. Mások úgy tudják, hogy a menyegzőn eleredt az orra vére, és
balszerencsés módon megfulladt.
21
Nem tudni pontosan, hogy mi okozta a hun nagykirály halálát Forrás: History Info
Valószínűleg sohasem fog már kiderülni Attila hirtelen halálának valós oka. Ugyancsak a
legendák homályába vész a fejedelmi temetés helyszíne és módja. Jordanes – Priszkoszra
hivatkozva – azt állítja, hogy a hun nagykirályt hármas (arany, ezüst és vas) fémkoporsóban
temették el a Tisza egyik lecsapolt mellékágában, majd miután a szolgáit lenyilazták,
elárasztották a sírhelyet, hogy sohase találják meg Attila végső nyughelyét. A modern
forráselemzésekből kiderült, hogy
Jordanes nem Priszkosz krónikájából vette át a temetési szertartás leírását, az feltehetően csak
a gót történetíró fantáziájának szüleménye.
22
A legnépszerűbb legenda szerint Attilát új germán hitvese, Ildikó (Krimhilda) mérgezte meg a
nászéjszakájukon Forrás: Amiculus Rome
A hun temetkezési szokásokkal kapcsolatos régészeti ismeretek sem támasztják alá Jordanes
elbeszélését.
Tápiószentmárton környékén mind a mai napig tartja magát az a néphit, hogy a község
határában fekvő Attila-dombon állt egykor a fejedelem Priszkosz által leírt pompás fapalotája,
és esetleg a sírja is ott lehet.
23
A hun nagyfejedelem emlékműve a tápiószentmártoni Attila-dombnál Forrás: Dr. Faragó
László fotója
Más hagyomány szerint viszont Szeged környékén kellene a fejedelmi székhelyet keresni; ez
utóbbi valószínűségét azonban erősen lerontja, hogy több mint másfél évezrede kiterjedt ártér
és lápvilág uralta a környéket, olyan terület, ami alkalmatlan terep egy fejedelmi székhely
számára.
Attila sírjának felfedezése még várat magára, de egyszer talán - mint ahogy a közelmúltban
Szigetvár határában sikerült Szulejmán szultán temetkezési helyét megtalálni – rábukkannak
Attila sírjára is.
24
Aetius halálával sírba szállt a klasszikus antikvitás utolsó nagy alakja
Flavius Aetiust, „az utolsó rómait" szintén rövid időn belül utolérte a végzet. Az ellene szőtt
végeláthatatlan udvari intrikáknak beérett a gyümölcse; az ellene áskálódó Petronius
Maximus szenátor és Heraclius, III. Valentinianus bizalmasa elhitették a császárral, hogy
Aetius az életére tör. 454. szeptember 21-én a császári audienciára rendelt hadvezért
Heraclius és a pretoriánusok meggyilkolták; a merényletben állítólag maga a császár is
személyesen részt vett.
Flavius Aetius halálával Róma több mint ezeréves történetének utolsó nagy, a dicsőséges
fénykort idéző személyisége szállt sírba. Mindaz, ami utána jött a Nyugat-római Birodalom
476-ban bekövetkezett megszűnéséig, már csak a káosz és a teljes összeomlás két évtizede
volt.
25