ieányát, felszökött az ágybőI, s ha meg nem fogják, mindiárt táncra

t.r.|.áir.. Egyszeribe pápot hívatott, s a fiatalokat összeadatta, Csaptak

nei lakoáahat. Hét nap s hét éiiel folyton-folyvást
"..ragrÍ'szőlő
ertet _ittaÜ táncoltak. En is ott voltam, s addig táncoltam,
míg a sarkam
eléfe-
nátrafordul t, aztánmegfutamodtam hátrafelé, s úgy elszaladtam
1é, hogy méáeskaláccsal sem tudtak visszacsalogatni,
Aki nem hiszi, járjon utána.

SZÉPCERCERUSKA

T T OL volt. hol nem volt, volt egyszer egy szegény özvegyember,.s

I l tér.rep leánykáia. De aztán olyan szép volt mind a kettő,
""""t
hogy királykisasszónyoknak is beillettek volna. Be bizony!
Lut ott az őzvegyember szomszédságában egy özvegyasszony, s ez
eg},Szer, mikor a-nagyobbik leányka, akit Cerceruskának hívtak,
az
\ .idr,",on játszadozott, átalszólt a kerítésen:
_ Te léányka, mondd ííeEaz édesapádnak, hogy vegyen feleségül
engem, s én titeket teibe-va|ba fürösztgetlek,
i.t.go.tilt ennek Cerceruska, futott az édesapiához, s mondia, hogy
mit üzent a szomszédasszony.
_ Biz az jó lenne! _ mond-á az özvegyernber, s még azíap feleségül
vette a szomszédasszonyt.
Hir".r, ió dolguk uoí, , leánykáknak egy héti',,kettőig, cirókálta_sa
marókálta a mostohájuk, de aztárl csak megfordult az indulata,
izegény árvák többször kaptak verést, mint ételt,
_-Hánoa_e _ mondá Cerceruska a húgának -, ez a gonosz asszony
elpusztit minket, meniünk világgá!
"^:É;;;*
még
ua"ú _ *o,bá a kiseb6 leányka _, menjünk világgá.
hogy eprészni
Jotor reggel fott<ettet<, s azt mondták a mostohájuknak,
mónnek ai erdőbe, ha eieresztené,
_Csakmenjetek_mondottaaZasszotrY_,ugysemveszemSemml
hasznotokat. _ S *it o, a leánykák kimentek a kapun, utánuk
szó]t
hogy mely
lassan, de Cerceruska jól hallottá: Az Úristen engedje meg,
_
állat lába nyomából isztok, azzá vá|tozzatok!
Na, ment, mendegélt nágy búsan a két leányka, s mikor az erdőbe
ertek, azt mondja Cerceruska a húgának:
] Hallod-., ,r.t oly valamiféle állatnak a lába nyomából igyál, akár-
hogy megszomjíhozzá|!
[n.súeanyta Áegígérte, s azzaleprészni kezdettek. Szedegették az
l9
 is gondoltak, s lassankint, egyik
:iaTÍo!:i[Í:i'"'* erre, másik arra,
Egyszerre csak erősen megszom j.a.zotta
kicsi leányka, de nem talált
sem forrástj sem patakot. ruri, ..űÚo.,,
hal a na*y, erős izomjúságtól,-ha egy iil;]ili
csináljon? Meg-
csepp vizet nem talál. Ment,
mendegélt keseregve,.siraogarvi s
ihol
állatnak a lába nyomában -ó üillv talált egy csepp vizet valami
változzék, gondolá
iszik belőie, akármiféle állattá
T"q?P"": Hai, jer*,
---v' -'! iugvi el! - ahogy
egy,cseppet ivott, mindjárt őzzé Yr;"Á, "L ^i
váItorotÍ."
Eközben cerceruska teleszedie a kosarát,
sehol sincs a kicsi húgocskája- Keresi,.kiabálja, s néz erre, néz arra, hát
találja. Sírt Cerceruska, sirt t .serves.en, s jaj, IstenemJ nem
hogy zengett ÉeIéazerdő. Hát
egyszer csak szalad felé keserves
nyihogáű Ó;;;;iske, nyatja-falja
Cerceruskának kezét, arcát, *i"Ú.,.
- ó, Istenem, Istene- r;í;ó;i...,rrt" -, ez bizonyosan
testvérem! Nem,fogadá meg .ruu"*u az én kicsi
t, s
Megölelte az őz-ike r.lyl\á;, ",.úgv vezette őzzé változott.
keseregve, De még csak"akkú i.irt-ig^"anCerceruska,
az erdőnát, folyton sírva,
egy vadászt pillantott meg. Kétcsö"vű amikor messziről
pusta .lairán,
szaladgált, szimatolt etőtó. t.t.rr.*,
ir'.".-, ""r,rru- *l*rauus egy kopó
még meglövi a kis testvérét!Ne, a vadász,
..r., néz atta,hogy
nek el. Áldott szerencsér. *.gúi.gy.szenauo!ffi hová rejtőzhesse-
,^a

húzódnak. De hiába. húzódtak,-*.r,'á .'rrirt.t.., mögéje

s egyenest a boelyához szaladt. 5"9ó ;ó;;il",ár,u az őzecskét,
körülszimuroir^ *'öecskét,
bán totta, han errih.irt.t * *ffi j,r]
i,, ui. r,
de nem
^r:,i|ia, siíaáj
vinnyogott, s addig_net<i Ueféi ához,u grál t,
nem adott, A konó felkapta a k..rye..t,
rr"glil,ini;'Öi"ruu
".* ászaiadt-a t?gtyához, kenyeret },q,
ledobta
fi nffi :ii
el é, ;i s ;; ;; ;;i; ű
il; ;;; ;i ;;; ; á*,J.? s. b u en u grá l t,

csudálkozott a vadász, nem értette a kopó

is gondolt evésre, mig Éaza.r...rij.'.t dolgát, mert máskor nem - 1_t.

dobott neki még .ry aa..a.9 k.;;;;.;.

a vaaaiz;#i Hanem azért
A kopó ;il;;te meg, hanem \í
szaladt egyenesen a boglyáhor,
, ó.r.".usÉa ele doúiu
vissza megint a gazaájáior, rát.^üt aztán .-a__, _-

gott, mintha leütötték vohá rá, s orvu., "i..rv.ret,

t.rl.u.r.., vinnyo-
a derekát.
- No, várj csak - mondá a vadási -, mé8 u9o\ .gv darab ->a.-;__
de már most magam is megne^-,i kenyeret, §.. -:
hová viszed, mert leheietlen _ _\:
kJr_
Noi;;.#;;;i;á"*"uad ennéd *.*,ou'
hiszen elállott szeme-szája a".vadásznak,
boglya tövében egy szépség*lrep mikor látja, hogy a
r.a"vt"-rjlaffi'. mellette
!.-_-_\

egy .1l j:

Í;r'"Tffi lro,r*:"'uesen,Cerc..,rrk"ráborult"rái.,]rtere,skönyöi_ O:: .

20
isik arra,

em talált
n? Meg- \-_
l. Ment, \-
t r,alami
e állattá
- ahogy

,rra, hát
mJ nem
dő. Hát
}ja-falja

en kicsi

l sírva, 0-
\rJ
:ssziről tlb
1, kopó
;adász,
zhesse-
nögéje //,
ecskét,
//)
,e nem
/l
ugrált,
n!,eret Z-
:dobta
|,.I t
rgrált, , ///t ) ",'

r nem - Ó, édes vadász bácsi, ne bántsa ezt a szegény őzecské t, mett ez az

azért én testvérkém!
Ianem
aztán
. Mit beszélsz,
,leánynak te leányka, te - nevetett avadász-, már hogy lehessen
őz testvére
ln},o- cerceruska erre elmondotta, hogy kik s mik ők, hogy milyen szeren-
csétlenül járt kis testvére.
reret, kicsordult a könny erre a beszédre a vadász szeméből, s azt mondta:
:etlen - Ne félj, cerceruska, nem bántom a testvéredet, áe sőt inkább
magammal viszlek palotámba. Mert úgy tudd
}g}, a ennek az orczágnak a királya. -.g, Írogy én vagyok
: egy Azzal kézen fogta cerceruskát, cerceruska pedig átölelte az őzecske
tl,ör- nyakát, s úgy sétált a királyi palotába.
ott a király megparancsolta, hogy az őzecskét külön kertben tartsák,

2l
 cerceruskának pedig minden ember engedelmeskedjék, kedvét keresse
neki, aki jót akar. :];_:]i..:.:::
Na, kedvébe is járt mindenki Cerceruskának, csak egy udvarbéli
asszony, aki dajkája volt a királynak, nézte rossz szemmel. Ennek az
asszonynak volt egy leánya, s mind azon mesterkedett, hogy a király
vegye feleségűl az ő |eányát. Mert hogy szavamat össze ne keverjem,
a királynak még nem volt felesége. Hiába ajánlották neki a legszebb
királykisasszonyokat, egy sem tetszett neki. Orült ennek az asszony, de
bezzeg megijedt, mikor Cerceruskát meglátta.
,,Bizonyosanezí akarja feleségül venni a király - gondolta magában -,
de abból ugyan nem lesz semmi!"
Csak azt vátta, hogy a király elmenjen hazulról, lement Cerceruská-
val abba a kertbe, hol az őzecske lakott. Volt ennek a kertnek a közepén
egy !ó, s mikor ennek a partián jártak, azt mondja az öregasszony:
- Allj csak meg, Cerceruska, nézd, meg magad a tóban, milyen szép
vagy.
Cerceruska belenézett a tóba, s abban a minutában* a gonosz asszony
belelökte.
Hej Istenem, nyihogott az Őzecske keservesen, szaladgált a tó körül,
de az öregasszony odaszólt neki:
- Nyihogj, nyihogj, csak ne beszélj!
Hazajő estére a király, s megy a Cerceruska szobájába egyenesen. Hát
Cerceruska nincs ott. Hívatja az asszonyt.
- Hol van Cerceruska?
- Bizonyosan a kertbe ment. Mindig ott játszadozik az őzecskével.
Megy a király a kertbe, keresi, kiabálja Cerceruskát, de csak az
őzecske volt ott, azpedigcsak nyihogott, szaladgált, nem tudott szólani.
Megszomorodott a király erősen. Azt hitte, hogy Cerceruska elbuj-
dosott a palotából. kurrentáltatta az egész országban, teméntelen ara- \ IOLT er-,,,
nyat ígértannak, aki visszahozza cerceruskát, de igérhette volna fele V ki.airna_*
királyságát: Cerceruskát senki meg nem találta. egész eleie'le::
Egész napokon keresztül ott járt-kelt a király a kertben, s az őzecskét nem volt o-,,,,,
simogatta, kérdezte: nak még eg:,, :
- Nem láttad-e Cerceruskát? - de az őzecske csak nyihogott, nem fiak, az ap',J
tudott beszélni. vadászni.
Látta ezt az ördöngös, gonosz asszony, s megijedt, hogy ha a király Na. tel:-=,*
mindig a kertben jár, még valahogy eszébe jut, hátha a tóba taszították három fiu .-s
Cerceruskát. O bizony elpusztítja az őzecskét is. Megvárta, hogy men- elindultak a ::
jen el hazulról, egyszeriben mészárost hívatott, s bementek a kertbe, az apjuk n::::
hogy vérétvegyék szegény őzecskónek. Hát mege:x
Haj, szegény teremtés, mikor meglátta, hogy jő a mészáros a késsel, rogtak) iesi<e-
nekirugaszkodott, s szaladt a tó körül, ahogy csak bírták gyenge lábai. légl,en. ha =.

22
ét keresse Hiába csalogattákl rtr€g nem állott. s halljatok csudát: amint a tó körül
szaladgált, a nagy ijedségtől megjött a szava, s elkezdett beszélni:
udvarbéli
Ennek az Kelj ki, édes Cerceruskám,
v a király tónak fenekéből,
<everjem, nagy halnak beléből!
legszebb Fenik a kést gyenge bőrömnek,
szony, de mossák a réztányért piros véremnek!

agában -, Eppen ebben a szempillantásban érkezett a kertbe a király, s hallja,

hogy mit kiabál az őzecske. Mindjárt összekiabálja az egész udvar
rceruská- népét,kimereti a tő vizét, kifogatja a npgy halat, a hasát fölvágatja, s
t közepén hát csakugyan benne volt Cerceruska. Ugy láttam, mint ma, hogy élt,
;zony: s még százszor szebb volt, mint annak előtte.
lven szép volt öröm, de milyen! A kicsi őzecske is akkorákat ugrott örömében,
hogy egyszer csak keresztülbucskázott a fején, s hopp! hallgassatok ide!
z aSSzony egyszeribe visszaváltozott leánykának.
Eközben a tó ismét megtelt vizzel. No, ha megtelt, a király meg is
tó körül, fogatta a boszorkányt, beledobatta a tóba. cerceruskát pedig fölvezétte
a palotába, egyszeribe papot hívatott, az összeeskette őket, s még azrlap
a fiatal pár tojáshéjba kerekedett, a Küküllőn leereszkedett.
:sen. Hát Ha kiszállnak, legyenek a ti vendégeitek.

cskével.
csak az A FEKETE HAVAS
szólani.
:a elbuj-
:len ara-
\ y/OLT egyszer egy király, s annak három dali szép fia. Ennek a
lina fele királynak mindig vadászaton volt az esze, egyebet sem igen tett
egész életében. A fiait is mindig magával vitte, s az apjuk hat havasának
jzecskét nem volt olyan szege-lika, hol a fiúk ne vadásztak volna. volt a király-
nak még egy havasa, a fekete havas, de ide hiába kéredzettek a király-
,tr[: nem frak, az apjuk e világért meg nem engedte volna, hogy odamenlenék
vadászni.
a király Na, telt-múlt az idő, s az öreg király meghalt. Ahogy elföldelték, a
zitották három fiú összetanakodott, s a temetés után egybe nekicihelődtek:
§ men- elindultak a fekete havasba, hadd lám, mi isten csodája lehet ott, hogy
kertbe, az apjuk mindig úgy tiltotta a vadászást abban.
Hát megérkeztek szerencsésen a fekete havasba, jártak-keltek, kódo-
kessel, rogtak, leskelődtek, nézelődtek mindenfelé, de az Isten Istenem ne
e lábai. légyen, ha még csak egy madarat is láttak.

23