Integrált rendőri ismeretek

2013. 09. 03. előadás anyaga.

A rendőrség szervezete

4. §18 (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. Az Rtv. Indoklása szerint: a
rendfenntartó rendvédelmi célzatú kényszerítő eszköz alkalmazására való feljogosítás

Rendvédelmi szerv:

- a rendőrség,
- a büntetés-végrehajtási szervezet,
- a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Rendészet rendvédelem: A jogtudomány általánosan elfogadott nézetek szerint, a rendészet

a közigazgatásnak azon ága, amelynek társadalmi rendeltetése
• először a jogellenes emberi magatartásokból származó veszélyek elhárítása legitim
erőszak alkalmazásával,
• másodszor pedig a bőn üldözés, az állam büntetőjogi igényét magalapozó nyomozás
lefolytatása, a büntető igazságszolgáltatás előkészítése.

A rendvédelem: a rendvédelmi szervek sajátos tevékenysége amely során rendvédelmi

feladatot látnak el rendvédelmi funkciót teljesítenek.

A magyar rendőrség tudományos meghatározása:

- Centralizált
- katonai elvekre épülő
- Civil közigazgatási jogtól elkülönülő államigazgatási model.

Rtv. 4. §18 (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

(2) A rendőrséget az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító
szerv alkotja.
(3) A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
útján irányítja.

Rtv. 4/A. §19 (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi
szervre (a továbbiakban: központi szerv), megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra,
rendőrkapitányságokra és kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény
vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat.
(2) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust
elhárító szerv szervezeti egységeként kormányrendelet kirendeltséget hozhat létre.
 (3)20 Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya
hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a
munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat.
(4)21 A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya
hivatásos állományú rendőrökből, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott
szervtől a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabály szerint vezényelt rendőrökből,
kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból állhat.
(5)22 A terrorizmust elhárító szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből,
vezényelt hivatásos állományúakból, kormánytisztviselőkből, valamint közalkalmazottakból
állhat.

329/2007 1. §2 Az Rtv.-ben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására

létrehozott szerv (a továbbiakban: általános rendőri szerv) központi szerve az Országos
Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), székhelyét az 1. melléklet határozza meg.

329/2007 2. § (1)3 Az általános rendőri szerv egyes feladatok ellátására létrehozott szervei:
a)4
b)5
c) a Készenléti Rendőrség,
d)6 a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság,
e)7 a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet,
f)8 a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság.
(2)9 Az általános rendőri szerv (1) bekezdésben meghatározott szerveinek székhelyét az 1.
melléklet állapítja meg.
329/2007 3. § (1) A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok (a továbbiakban: rendőr-
főkapitányság) önálló feladat- és hatáskörrel működnek.
(2) A rendőr-főkapitányságok elnevezését és székhelyét az 1. melléklet állapítja meg.
329/2007 4. § (1) A rendőrkapitányságok az illetékes rendőr-főkapitányság szerveként,
önálló feladat- és hatáskörrel működnek, elnevezésüket és székhelyüket a 2. melléklet
állapítja meg.
(2)10 A határrendészeti kirendeltségek az illetékes rendőr-főkapitányság szerveként, önálló
feladat- és hatáskörrel, a külön jogszabályban meghatározott határterületen végzik a
jogszabályban hatáskörükbe utalt feladatokat. A határrendészeti kirendeltségek elnevezését
és székhelyét a 3. melléklet állapítja meg.
329/2007 5. § (1) A rendőr-főkapitányság, továbbá a rendőrkapitányság szervezetében
rendőrőrs szervezhető. A rendőrőrs feladat- és hatásköri önállósággal nem rendelkező
szervezeti elem.
(2) A rendőr-főkapitányság alapító okirata határozza meg a rendőr-főkapitánysághoz vagy
a rendőrkapitánysághoz tartozó rendőrőrsöket.

Rendőrség Irányítása:

Rtv. 4. § (3) A Kormány a rendőrséget a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban:

miniszter) útján irányítja.
Rtv. 5. §23 A miniszter
 a) szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését,
b) irányítja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet, valamint a terrorizmust elhárító
szervet,
c) törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a
rendőrség tevékenységét,
d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust
elhárító szerv vezetője javaslatára jóváhagyja az általuk vezetett szervek szervezeti és
működési szabályzatát,
e)24 előterjesztést készít a miniszterelnök részére az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv vezetőjének, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének
kinevezésére és felmentésére, az előterjesztéshez csatolja az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv vezetőjére, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjére
vonatkozóan az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását
f) gyakorolja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a
terrorizmust elhárító szerv vezetője felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a
munkáltatói jogokat,
g) kinevezi és felmenti
ga) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének helyetteseit,
a rendőr-főkapitányságok vezetőit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri
szervek vezetőit,
gb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjét és
helyetteseit, valamint
gc) a terrorizmust elhárító szerv vezetőjének helyetteseit,
h) kinevezi és felmenti – a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján –
az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit,
tagjait és állandó szakértőit,
i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,
j) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy
mulasztás pótlására,
k) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjét, a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerv vezetőjét, valamint a terrorizmust elhárító szerv
vezetőjét jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a
tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,
m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú
ellenőrzésről, valamint
n) dönt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetője által
irányított szervek, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint
a terrorizmust elhárító szerv közötti hatásköri összeütközésben.
Rtv. 6. §25 (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos
rendőrfőkapitány vezeti. Az országos rendőrfőkapitány
a) közvetlenül vezeti a központi szervet,
b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv számára utasítást adhat ki,
 c) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a
rendőr-főkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri
szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére,
d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a központi szerv szervezeti és működési
szabályzatát,
e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat
a központi szerv állományába tartozó személyek felett,
f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri
szervek vezetőinek tevékenységét,
g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az
általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat,
h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó
más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, valamint
i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek
szervezeti és működési szabályzatát.

Rendőrség Feladata:

Alaptörvény 46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények

megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének
védelme.
Rtv.1. § (1)3 A rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a
határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott
bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó
vagyon visszaszerzése.
(2)4 A rendőrség az az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján
más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti
feladatkörében:

Közrend fogalma: Közjog által szabályozott rend a közrend

Közbiztonság fogalma: A közbiztonság, mint jogi tárgy védendő értékek összessége, amelyet
a demokratikus jogállamok államcélként határoznak meg. A közbiztonság a nem anyagi
jellegű infrastruktúrának az a része, ami ahhoz szükséges, hogy az egyének és közösségeik
megvalósíthassák a társadalom számára értékes céljaikat.

Szolgálati ágak:

30/2011 3. § (1) A rendőrség feladatainak ellátását szolgálati ágakra, szolgálatokra és

szakszolgálatokra lebontva kell megszervezni.

(2) A szolgálati ágak:

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szolgálati ág,

b) a bűnügyi szolgálati ág,
 c) a határrendészeti szolgálati ág,
d) az igazgatásrendészeti szolgálati ág,
e) a közlekedésrendészeti szolgálati ág,
f) a közrendvédelmi szolgálati ág,
g) a személy- és objektumvédelmi szolgálati, valamint
h) a terrorelhárítási szolgálati ág,
i)4 a kommunikációs szolgálati ág.

(3) A szolgálatok:

a) az állami futárszolgálat,
b) a bevetési szolgálat,
c) a bűnügyi technikai és szakértői szolgálat,
d) a légirendészeti szolgálat,
e) a rendőri csapaterő,
f) a repülőtéri rendőri szolgálat,
g) a tűzszerész szolgálat,
h) az ügyeleti szolgálat,
i) a védelmi igazgatási szolgálat, valamint
j) a vízirendészeti szolgálat,
k)5 a légiközlekedés védelmi szolgálat.

A rendőrség működésének általános elve:

Törvényesség elve:

Alaptörvény: 46. cikk (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére,

működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek
alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Működési alapelvek:
Az élet és a testi épséget valamint a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető
cselekményekkel szembeni védelem
Általános segítségnyujtás.

Rtv. 2. § (1)11 A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot

közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a
rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az
ember jogait.
(2)12 A rendőrség a feladatának ellátása során
a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a
gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel;
 b) segítséget nyújt — jogszabályban meghatározott esetben — az állami és a helyi
önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához;
c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság
javítására irányuló önkéntes tevékenységét.
(3)13 A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.

A rendőri feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége:

Rtv. 11. § (1)70 A rendőr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a

törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, az elöljárója utasításainak — az e törvényben
foglaltak figyelembevételével — engedelmeskedni, a közbiztonságot és a közrendet, ha kell,
élete kockáztatásával is megvédeni.
(2)71 A rendőrség a belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasítás
kiadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás kiadójának és végrehajtójának egyéni
felelőssége mindenkor megállapítható legyen.
Rtv. 12. § (1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró
utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának teljesítését — az (1)
bekezdésben foglalt kivétellel — nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő
jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni.
Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni.
Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen felettesénél
bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
(3)72 Ha a törvény rendelkezéseit a rendőr elöljárója sérti meg, a rendőr közvetlenül az
elöljáró felettesénél, vagy ha a törvénysértést a rendőri szerv vezetője követi el, a rendőri
szerv felettes szervénél, illetőleg a miniszternél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett
szerv vezetője a törvénysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat
eredményéről, a tett intézkedésről — a bejelentés kézhezvételétől számított — 8 napon
belül tájékoztatni.
(4) A törvénysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett
bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.

Intézkedési kötelezettség:

Rtv.13. § (1)73 A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést

kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy
veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak.
Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy
az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.

30/2011 4. § (1) A szakképzettséggel nem rendelkező rendőr kizárólag szakképzett rendőr

irányításával intézkedhet. Ha a szakképzettséggel nem rendelkező rendőr az Rtv. 13. § (1)
bekezdésében meghatározott cselekményt önállóan észleli, illetve ilyen cselekményt hoznak
tudomására, köteles arról a legközelebbi rendőrt vagy az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv Rtv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott szervét értesíteni a
rendőri intézkedés kezdeményezése érdekében.
 (2) Több, egy időben szükséges intézkedés közül először a súlyosabb sérelemmel fenyegető
helyzetnek megfelelő intézkedést kell foganatosítani.
(3) A rendőr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására
jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának
teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárónak történő jelentéssel vagy a legközelebbi
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeletének értesítésével köteles
intézkedést kezdeményezni. A rendőr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot
közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni, azonban az alábbi
feladatokat ellátó rendőr az intézkedés végrehajtása helyett intézkedés kezdeményezése
érdekében jelentést tesz, ha a szolgálati feladat teljesítésének megszakítása
a)6 Magyarország védett vezetői vagy kijelölt létesítményei tekintetében jelentkező
személy- vagy objektumvédelmi szolgálati feladat végrehajtásának biztonságát vagy
eredményességét,
b) a terrorelhárítási feladatok végrehajtásának eredményességét,
c) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési tevékenységének eredményességét
veszélyeztetné.
(4) Szolgálati feladat végrehajtása során a rendőr a számára kijelölt területet csak
parancsra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint végszükség esetén hagyhatja
el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a szolgálati elöljáró vagy a rendőri szerv
ügyeletesének értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés
elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra, valamint a bűnüldözés érdekeire másként el
nem hárítható hátrányt jelent.
(5) A rendőr szolgálaton kívül akkor intézkedik, ha
a) szolgálatban lévő rendőr nincs jelen, és az értesítésével járó késedelem, az intézkedés
elmaradása a bűnüldözés érdekeire, az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható
hátrányt jelentene, vagy
b) a szolgálatban lévő rendőrnek kell segítséget nyújtani.
(6) A szolgálaton kívül lévő rendőr kizárólag abban az esetben intézkedhet, ha a felmerülő
feladat végrehajtására megfelelő szakmai ismeretekkel és képzettséggel rendelkezik,
egészséges, nincs szeszesitaltól befolyásolt állapotban, vagy nem áll intézkedési képességére
hátrányosan ható gyógyszer, valamint bódító hatású anyag befolyása alatt.
(7) A rendőr intézkedése előtt felméri, hogy rendelkezésére állnak-e azok az eszközök,
amelyekkel a megkezdett intézkedését eredményesen be tudja fejezni; ha nem, úgy az
intézkedésének megkezdése előtt segítséget kér.

5. § (5) A rendőri intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség

igénybevételével is biztosítani kell.

Részrehajlás nélküli intézkedés:

Alaptörvény: XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés,
nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,
nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti
különbségtétel nélkül biztosítja.
Rtv. 13. § (2) A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül
intézkedni.

A rendőri intézkedés akadályai elhárításának közös szabályai:

Rtv. 13. § (3)74 Ha a rendőrt az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja,
vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a rendőrségnek az
intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

30/20117. § (1) A rendőr az intézkedés eredményességét akadályozó tárgy eltávolítása során

úgy jár el, hogy az eltávolítás a lehető legkisebb károkozással járjon, valamint a károkozás ne
legyen aránytalan az elérni kívánt törvényes célhoz képest.
(2) Ha az akadály eltávolítása különleges szakértelmet igényel, szükség esetén a rendőr
közreműködőt vesz igénybe.
(3) Ha az akadály keletkezése ismert személy jogellenes magatartásának következménye, a
vétlen károsult részére a rendőrség által teljesített kártalanítás, és a közreműködő részére
kifizetett díj visszatérítése iránti igényt az akadály előidézőjével szemben a rendőrség
érvényesíti.

Szükségesség és az arányosság elve:

Rtv. 15. § (1) A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll
arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt
kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a
legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

A kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményei:

Rtv. 16. §75 (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek
fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az
nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő
eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés
eredményessége enélkül is biztosítható.
(2)76 A rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait
rendelet útján a Kormány állapítja meg.
(3)77 A miniszter rendeletben állapítja meg a rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő
eszközök típusát, fajtáját. A rendőrségnél csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető,
amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas,
megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

Kínzás kényszervallatás tilalma:

Rtv. 16. § (4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az
ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati
beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.

Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elvei és szabályai:

Rtv.17. § (1)78 A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes

szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes
adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint
korlátozhatja.
(2) A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni
kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy
részére — amint ez lehetséges — segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendőr
gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a
hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

A személyi szabadságában megfosztott jogainak védelme:

Rtv. 18. § (1)79 A fogvatartott részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy egy
hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az
intézkedés célját. Ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az
értesítési kötelezettség a rendőrséget terheli. Ha a fogvatartott fiatalkorú vagy gondnokság
alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát.
(2)80 A rendőrség gondoskodik a fogvatartott elhelyezéséről, a fogvatartás miatt
bekövetkezhető egészségkárosodás megelőzéséhez szükséges ellátásáról. A sérült, beteg
vagy más okból sürgős orvosi ellátásra szoruló fogvatartottat orvosi ellátásban kell
részesíteni.
(3) A fogvatartott jogait csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben az a szökés vagy
elrejtőzés, a bizonyítási eszközök megváltoztatásának vagy megsemmisítésének
megakadályozását, újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzését, illetőleg az őrzés
biztonságát, a fogda rendjének megtartását szolgálja.
(4)81 A rendőrségi fogdába történő befogadáskor, amennyiben a rendelkezésre álló
adatokra, illetve a befogadás körülményeire vagy a fogvatartott viselkedésére tekintettel
alapos okkal feltételezhető, hogy a fogvatartott saját vagy más életének, testi épségének
veszélyeztetésére alkalmas tárgyat tart magánál, az élet, testi épség védelme, továbbá a
bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott testét, erre vonatkozó előzetes
figyelmeztetést követően – a testüregekre is kiterjedően – át kell vizsgálni.
(5)82 A fogvatartott testének átvizsgálása nem történhet szeméremsértő módon, és az
átvizsgálás alatt más fogvatartott, illetve a fogvatartottal ellentétes nemű személy nem lehet
jelen.
 (6)83 A testüregek átvizsgálását csak orvos végezheti, amelynek során a vizsgálatot végző
orvoson kívül a vizsgálat elvégzésében közreműködő egészségügyi dolgozó, valamint a
vizsgált személlyel azonos nemű rendőr lehet jelen.
19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek — ha törvény
vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik — mindenki köteles magát
alávetni, és a rendőr utasításának engedelmeskedni. A rendőri intézkedés során annak
jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül,
kétséget kizáróan megállapítható.
(2) A rendőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben
meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.
20. §84 (1) A rendőrt az intézkedés során
a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy
b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye
igazolja.
(2)85 A rendőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az a rendőri intézkedés
eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító
számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt
intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az
intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és
előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendőr köteles – ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti –
intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha
a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés
megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés
befejezésekor köteles felmutatni.
(4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható,
vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell
tüntetni.

A szolgálati fellépés módja:

30/20115. § (1) Az intézkedést a rendőr – az Rtv. 20. § (2) bekezdésének első mondatában
meghatározottak közlését megelőzően – a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés
alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha a rendőr egyenruhát visel,
tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő rendőr az intézkedés megkezdése előtt
szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja.
(2) A rendőri intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1)
bekezdésben meghatározottak intézkedés megkezdését megelőző közlése akkor mellőzhető,
ha az ott meghatározott információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és az
azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak
eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti.
(3) Ha az intézkedés alá vont a rendőr felszólításának nem tesz eleget, az intézkedő rendőr
„A törvény nevében!” felszólítással figyelmezteti, hogy szigorúbban lép fel.
 (4) A rendőri intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a rendőr megelőzze megtámadását,
lefegyverzését, továbbá akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől
elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel.
(5) A rendőri intézkedés eredményes befejezését szükség esetén segítség igénybevételével
is biztosítani kell.
(6) A rendőr az Rtv. V. Fejezetében foglalt intézkedését vagy az Rtv. VI. Fejezetében foglalt
kényszerítő eszköz alkalmazását követően az Rtv. IX. Fejezetében meghatározott panasz
lehetőségéről szóló tájékoztató keretében felhívja az intézkedés alá vont személy figyelmét a
panasz előterjesztésének határidejére is.

A rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége

Rtv.24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak

a tőle elvárható felvilágosítást megadni.
(2)88 A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a rendőrség
hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem
biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy
számottevően megnehezülne.
(3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen
életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen
veszélybe.

Közreműködő igénybevétele:

Rtv. 25. §92 A rendőrség feladatai ellátásához — a hatósági jogkörében hozott határozatai és
intézkedései kivételével — szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe.
Segítség és eszközök igénybevétele a rendőrségi feladatok ellátásához:

Rtv.26. § (1)93 A rendőrség bűncselekmény elkövetésének megelőzése, megakadályozása,

bűncselekmény felderítése, az elkövető elfogása, a közbiztonság védelme érdekében — ha a
törvényben meghatározott kötelezettsége más módon nem teljesíthető, és törvény másként
nem rendelkezik — kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt. A
segítségnyújtás csak akkor tagadható meg, ha az a felkért személy életét, egészségét vagy
testi épségét nyilvánvalóan veszélyezteti, továbbá, ha a kért segítség teljesítéséhez
szükséges tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre.
(2)94 A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt és
keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a rendőrség okozta volna, illetve
mintha a költség a rendőrség tevékenységével összefüggésben keletkezett volna.
(3)95 A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más
forrásból meg nem térülő kárát – az elmaradt haszon kivételével –, továbbá a
segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a rendőrség megtéríti.
Rendőri intézkedések:

- Igazoltatás
- Ruházat csomag jármű átvizsgálás
- Fokozott ellenőrzés
- Előállítás
- Elfogás
- Biztonsági intézkedés
- Intézkedés magánlakásba
- Helyszíni biztosítás

Igazoltatás:
Rtv. 29. §100 (1)101 A rendőr a feladata ellátása során
a) igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme
érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének
megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy
más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell
megállapítani,
b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása
szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal
történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre kérheti
fel, valamint
c) amennyiben a 24/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy felkérése alapján
igazoltat, úgy az igazoltatott személyt a b) pontban megjelölt adatok igazolására, vagy ezen
adatokra vonatkozó nyilatkozattételre kéri fel.
(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A
személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági
igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az
igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más
jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(3)102 Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt
indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az
igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – az (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott felkérés teljesítése esetén – az igazoltatott személy
lakóhelyét, tartózkodási helyét.
(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a
személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság
megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás megállapítása
más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól
ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek
észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az
előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
 (6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a
személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély
elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.
(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat – kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési
eljárásban kerülnek felhasználásra – az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik
napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti
igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.
(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési
helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

30/201125. § (1) Az igazoltatás során a rendőr elkéri az igazoltatott személyazonosító

igazolványát vagy egyéb, a személyazonosságot hitelt érdemlően igazoló okmányát. Ha az
okmány valódisága vagy az igazoltatott személyazonossága kétséges, a rendőr ellenőrző
kérdéseket tehet fel, felszólítja az igazoltatott személyt adatainak bemondására, a
bemondott adatokat az okmánnyal összehasonlítja. Az intézkedés során minden esetben
ellenőrizni kell az igazoltatott személy és a bemutatott okmány adatait a Schengeni
Információs Rendszerben (SIS), a körözési információs rendszerben, valamint – szükség
szerint – a személyi adat- és lakcím nyilvántartásban vagy az okmány-nyilvántartásban.
(2) Az igazoltatás során meg kell állapítani az igazoltatott személyazonosságát, és – akinél
ez a további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják –
az igazoltató lapon rögzíteni kell az igazoltatottnak az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti
személyazonosító adatait, az igazolványának sorozatát és számát, valamint az igazoltatás
helyét, idejét és okát.
(3) Az Rtv. 24. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéskor a rendőr a szolgálat
befejezését követően haladéktalanul írásos jelentést tesz, amely tartalmazza az
igazoltatással érintett személynek az Rtv. 29. § (8) bekezdése szerinti személyazonosító
adatait.
(4) Az igazoltatást kérő részére az igazoltatott személy adatait az igazoltatás helye szerint
illetékes rendőrkapitányság adhatja ki.

Fokozott ellenőrzés,
Rtv.30. § (1)104 A rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a
közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása
érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület
kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja.
30/201126. § (1) A fokozott ellenőrzés összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati
tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét
lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják.
(2) Fokozott ellenőrzés végrehajtását
a) az ország egész területén vagy több megye illetékességi területén az országos
rendőrfőkapitány, a bűnügyi főigazgató, a rendészeti főigazgató,
b)8 illetékességi területén a rendőrfőkapitány, a bűnügyi vagy a rendészeti
rendőrfőkapitány-helyettes, a rendőrkapitány vagy az ügyeletvezető, a határrendészeti
kirendeltség vezetője, továbbá
 c)9 a hatáskörük szerint ellátott speciális feladatok végrehajtása során a Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság igazgatója, a Készenléti Rendőrség parancsnoka vagy a Terrorelhárítási Központ
főigazgatója
rendelheti el.
(3)10 A (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően az államhatár őrzése (a
továbbiakban: határőrizet), a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének
fenntartása érdekében fokozott ellenőrzést rendelhet el az országos rendőrfőkapitány, a
rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes, a rendészeti igazgató, a rendőrkapitány, a
határrendészeti kirendeltség vezetője és a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója.
(4) A tervezett fokozott ellenőrzést a jogosult vezető előzetesen szükség szerint, az
elrendeltet pedig a végrehajtását követően szolgálati elöljárójának jelenti.

Ruházat csomag jármű átvizsgálás:

Rtv.30. § (2)105 A rendőrség az (1) bekezdésben írt cél elérése érdekében épületet,
építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
(3)106 A rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a
közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása
érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott
tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt
feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket
lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét
megtilthatja.
(4)107 A rendőrség a nyilvános forgalom számára nyitva álló helyen őrizetlenül hagyott, a
közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyat szükség esetén az elvárható gondossággal
eltávolíthatja, megsemmisítheti.
31. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak,
annak ruházatát a rendőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele
végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.
(2) A ruházat átvizsgálását — halaszthatatlan eset kivételével — az intézkedés alá vonttal
azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

Feltartóztatás:
30/2011 27. § (1) A feltartóztatás a rendőrnek az a tevékenysége, amelynek során azt a
személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, továbbá azt, akitől
felvilágosítást kér, az intézkedés helyszínének elhagyásában korlátozza, vagy a további
intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában megakadályozza.
(2) A feltartóztatást meg kell szüntetni, ha az intézkedés célját elérte, és további
intézkedésre nincs szükség.

Elfogás és előállítás:
Rtv33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság
elé állítja azt,
a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
b)108 aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai
elfogatóparancsot adtak ki;
c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes
kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el;
d)109 aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, a
kiadatási letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az átadási letartóztatás, az
ideiglenes végrehajtási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során
megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a
lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg,
aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a
kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;
e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik;
f)110 aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.
(2)111 A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,
a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást
megtagadja;
b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
c)112 akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, valamint közúti közlekedéssel
kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása
érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem
minősülő módon egyéb mintavétel szükséges;
d)113 aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, valamint a nevelőszülőnél vagy
gyermekotthonban történő elhelyezésének hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt
a gyermeket, akinek a felkutatását és előállítását gyermek átadására irányuló bírósági
végrehajtás során rendelték el;
e)114 aki a pártfogó felügyelet — külön törvényben meghatározott és a rendőrség
hatáskörébe tartozó — szabályait megszegi;
f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel
szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell
megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani;
g)115 akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének van helye;
h)116 akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján
védelem alá kell helyezni.
(3)117 A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de
legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt
esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával
meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.
(4)118 Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az
előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
(5)119 Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetőleg előállított külföldi
személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.
30/201128. § (1) A rendőr a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a
tettenérés helye szerint illetékes, szükség esetén a legközelebbi általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szervhez állítja elő.
(2) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján végrehajtott elfogásról az azt elrendelő
hatóságot, az Rtv. 33. § (1) bekezdés d) pontja alapján végrehajtott elfogásról a személyi
szabadság korlátozását (kényszergyógykezelést, kényszergyógyítást vagy az elmeállapot
megfigyelését) végrehajtó szervet haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az Rtv. 33. § (1) bekezdés f) pontja alapján végrehajtott elfogásról az idegenrendészeti
hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. Az Rtv. 33. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alapján
fogvatartott személy meghatározott bíróság, ügyész, valamint nyomozó hatóság – ha az nem
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv – elé állításáról az előállítást
végrehajtó általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gondoskodik. Ha az
elrendelő hatóság általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, akkor az
előállításról maga gondoskodik.
(4) Törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelt előállítást a végrehajtó szervnek
az elrendelő határozatban megjelölt hatósághoz kell foganatosítania.
(5) Az igazolás megtagadása vagy a személyi adatok hitelességének hiánya miatt
megkezdett előállítás végrehajtását mellőzni kell, ha az intézkedés alá vont személy az
előállítás közben megfelelően igazolja magát, vagy személyazonosságát a rendőr
megállapította, és ellene bűncselekmény megalapozott gyanúja nem merült fel, kivéve, ha
vele szemben kényszerítő eszköz alkalmazására került sor.
(6) Az előállítás akkor is mellőzhető, ha az igazoltatott személy személyazonossága más,
egyszerűbb módon tisztázható.
(7)11 A rendőr a megkezdett, de mellőzött előállításról is jelentést készít, amelyben rögzíti
az érintett személy személyazonosító adatait, az előállítás megkezdésének okát, helyét és
időpontját, az intézkedés befejezésének helyét és időpontját, valamint az előállítás
mellőzésének okát.
30/2011 31. § (1) Ha a fogvatartott személy elhelyezésére az előállító egységben kerül sor, az
előállító egységben történő elhelyezés időtartama nem haladhatja meg a 12,
idegenrendészeti eljárásban történő visszatartás elrendelése esetén a 24 órát. Előállító
egységben – a harmadik országbeli állampolgárok által gyakorolt szülői felügyeleti jog alatt
álló és vele együtt előállított eltartott gyermekkorú személy kivételével – gyermekkorú
személy nem helyezhető el.
(2) A fogvatartott tényleges elhelyezése az előállító egységen belül az előállító helyiségben
történik.
(3)13 A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség, valamint a rendőrőrs vezetője
köteles a fogvatartott személy biztonságos elhelyezésére szolgáló előállító egységet kijelölni.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Készenléti Rendőrség és a megyei (fővárosi) rendőr-
főkapitányság esetében előállító egység kijelölésére indokolt esetben a szerv vezetője
jogosult.

Elővezetés
Rtv. 34. § (1)120 A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban vagy végzésben megjelölt
személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja.
 (2)121 Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a rendőrségen a
szükséges ideig — legfeljebb 12 óra időtartamra — vissza lehet tartani. A visszatartás
időtartamának számítására az előállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős.
Intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól
engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem
töltött tanulóval szemben122

34/A. §123 (1)124 A rendőr – a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést

követően – a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti azt a 14. életévét be nem
töltött tanulót, aki a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező
foglalkozástól nagykorú kísérete nélkül úgy marad távol, hogy a távolmaradását nem tudja
hitelt érdemlően igazolni.
(2) E § alkalmazásában hitelt érdemlő igazoláson a nevelési-oktatási intézmény, az orvos,
valamint a 14. életévét be nem töltött tanuló szülője, törvényes képviselője által kiállított
írásbeli igazolást kell érteni.

Idegenrendészeti intézkedés125
35. §126 (1)127 A rendőrség nemzetközi szerződés alapján végrehajtja a személyek
államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő
személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását, valamint részt vesz az
Európai Unió tagállamai által közösen, kísérővel végrehajtott hazatérésekben.
(2)128 A rendőrség az idegenrendészeti hatáskörben elrendelt személyes szabadságot
korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.

Határforgalom-ellenőrzés129
35/A. §130 (1)131 A rendőrség a határátlépésnek az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban és
jogszabályokban meghatározott feltételeit ellenőrzi, ennek során jogosult az államhatár
átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát
ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni.
(2)132 A rendőrség a tranzitterületen is jogosult a tranzitterületen tartózkodó személyek
személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, a tranzitterületre történő
be- és kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét ellenőrizni.
(3)133 A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során engedélyezi a határátlépés
jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek határátlépését, illetve
megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező személyek határátléptetését.
35/B. §134 (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során a személyek határátlépésére
irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról
szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelet – az 562/2006/EK rendeletnek a
vízuminformációs rendszer (VIS) Schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való
alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. január 14-i 81/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelettel módosított – 7. cikk (3) bekezdése szerinti ellenőrzések
lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenőrzésével végez keresést a
Vízuminformációs Rendszerben.
 (2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg
sorszámának és a vízumbirtokos ujjnyomatának együttes ellenőrzésével is végezhet keresést
a Vízuminformációs Rendszerben.
35/C. §135
36. §136
36/A. §137
Biztonsági intézkedés
37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat
közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében
a) megteszi a veszélyhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a
feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
b) intézkedik az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő személy orvosi
vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállíttatásában;
c) intézkedik az öngyilkosság lehetőség szerinti megakadályozására;
d) közterületen vagy nyilvános helyen — ha az élet vagy a testi épség védelme megkívánja
— intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult
személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg
szállíttatásáról;
e) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék,
illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.

30/201110. § (1) A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetve az anyagi

javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet észlelése esetén – az Rtv. 37. §-ában
meghatározott intézkedések végrehajtása során – a helyszínen
a) tájékozódik, azonnali elsődleges jelentést tesz, az esemény jellegétől függően a veszély
elhárításában közreműködni kötelezetteket riasztja,
b) gondoskodik az életmentésről és az elsősegélynyújtásról,
c) intézkedik a vagyonmentésre és a további károk megelőzésére,
d) jelentést tesz, szükség esetén újabb erőket és eszközöket igényel, valamint javaslatot
tesz további intézkedések megtételére,
e) intézkedik a bűncselekmények megelőzésére és a veszélyhelyzettel összefüggő
bűncselekmények felderítésére,
f) tájékoztatást ad a szolgálati elöljáró utasítása szerint, valamint
g) intézkedik a közrendet zavaró cselekmények megszüntetésére, az illetéktelenek
távoltartására, a közúti forgalom esetleges elterelésére, szükség esetén a személyek
elszállítására, az állatok elterelésére.
(2) Biztonsági intézkedés keretében terület lezárására kell intézkedni
a) természeti vagy ipari katasztrófa, valamint annak veszélye esetén,
b) tűzeset, műszaki mentés helyszínén,
c) bűncselekmény, közlekedési és egyéb baleset esetén,
d) súlyos fertőző betegség, talált sugárzó anyag, robbanóanyag, robbantással történő
fenyegetés esetén, valamint
e) terrortámadás veszélye vagy terrorcselekmény esetén.

Közbiztonsági őrizet
 38. § (1)138 A rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági
őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az
őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít.
(2)139 A rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből
ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság
elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek

nem minősülő egyéb helyen
Rtv.39. § (1) A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet
be, illetve nem hatolhat be, kivéve
a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából;
b)140 bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy büntetőeljárás
terheltjének elfogása és előállítása céljából;
c) közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása,
illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében;
d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés
megtételére;
e)141 végrehajtási eljárás lefolytatása, illetve az építmények tervezésével és kivitelezésével
kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szóló törvényben
meghatározott szakértői vizsgálat biztonságos és eredményes végrehajtásának biztosítása
céljából, ha az abban való közreműködés – jogszabály alapján – a rendőrség számára
kötelező;
f) az elővezetés végrehajtása érdekében;
g)142
h) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából;
i) személy- és létesítménybiztosítási intézkedés [46. § (1) bekezdés c) pont] végrehajtására;
j) ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.
(2) A végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást
elrendelő szerv vezetője a felelős.
(3)143 A birtokos távollétében történt behatolást követően — a végrehajtási eljárásban való
közreműködés kivételével — a rendőrség köteles a birtokost tájékoztatni, és a
vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.
(4) A magánlakásban való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig
tarthat.
40. § A rendőr a feladata ellátása során — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában —
beléphet a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, és ott az intézmény rendjének
lehetőség szerinti tiszteletben tartásával intézkedhet.

Műszeres ellenőrzés
41. §144 A rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben
érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében
törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat
alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a műszeres (poligráfos)
vizsgálatot alkalmazni nem lehet.
Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése
 42. §145 (1)146 A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal
összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri
intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép-
és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.
(2)147 A rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési
célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt
helyezhet el és felvételt készíthet.
(3)148 A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a
képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség előterjesztésére az illetékes
települési önkormányzat dönt. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek
biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben
meghatározott keretek között megállapodást köthet. A rendőrség a képfelvevők
elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján
közzéteszi.
(4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő
módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az
adatkezelés tényéről.
(5)149 A rendőrség a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a
határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt
készíthet.
(5a)150 A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén – a lakóhelyiségek, a tisztálkodás
céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével – bűnmegelőzési, valamint az
őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.
(5b)151 A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási
kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a
fogadott segélyhívásokról felvételt készíthet.
(6)152 Az
a) (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő
személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a
közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági
eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés
jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett
személy jogainak gyakorlása érdekében
b) (5a) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes
adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult
büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének
közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak
gyakorlása érdekében
c)153 (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a
segélyhívó számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett
bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során
vagy a segélyhívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő
vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.
 (7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb
célból azokra nincs szükség,
a) az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,
b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével,
c)154 az (5) és (5a) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap
elteltével,
d)155 az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével
törölni kell.
(8)156 A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges
adatok és információk biztosítása céljából – ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat
vagy információ a (7) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel – az adatkezelő rendőri
szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb
harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan
szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat
haladéktalanul törölni kell.
(9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok
kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
Rtv.42/A. §157 (1)158 A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. §
(1), (2), (5), (5a) és (5b) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban
meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági
feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a
bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés
szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi
jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a
jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében
harmadik személy igényelhet adatot.
(1a)159 A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés
lefolytatására feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos
katasztrófavédelmi szervet a segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok
továbbításával értesíti.
(2)160 A rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges
szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy
személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen
személy tudomására jutásától megóvja.
(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében
megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti,
hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7)
bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b)
pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában
meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével
van lehetőség.
(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell
küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem
kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.
A helyszín biztosítása
Rtv.43. § A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni,
hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét
megváltoztassák.
30/2011 11. § (1) A helyszínt biztosító rendőr
a) elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során megsérültek vagy
megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak,
b) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, a tanúkat
visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja,
c) az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja,
d) a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi,
e) megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben változtatták meg,
ha igen, ki és miért,
f) a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti,
g) az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,
h) feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították el,
i) nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíti, valamint
j) a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz.
(2) A helyszínről való bevonulása után a rendőr írásban jelenti, hogy
a) kinek a felhívására vagy utasítására, mikor érkezett a helyszínre,
b) kiket talált a helyszínen,
c) milyen nyomokat és anyagmaradványokat biztosított,
d) milyen intézkedéseket tett, valamint
e) változásokat eszközöltek-e a helyszínen, ha igen, kik és miért.
(3) A bűncselekmény vagy a baleset helyszínén életét vesztett, valamint súlyos és
életveszélyes sérüléssel kórházba szállított személy közvetlen hozzátartozóját az ügyben
eljáró rendőri szerv haladéktalanul értesíti. A rendőr az ilyen értesítést megfelelő
körültekintéssel és tapintattal teszi meg. Ha gyermekkorú személy szenved sérülést, a
rendőrség – közvetlen hozzátartozó hiányában – a gondozó, annak sikertelensége esetén az
illetékes gyermekvédelmi hatóság értesítését is megkísérli.

Közlekedésrendészeti intézkedés
44. § (1) A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott
közlekedésrendészeti feladatának ellátása során
a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti;
b) a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az
okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának
jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű
közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen — a jogszabályban
meghatározottak alapján — ellenőrizheti;
c)161 a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, ha nála a vezetési
képességére hátrányosan ható szer befolyása vagy alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény
vagy szabálysértés, illetve a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási
bírsággal sújtandó szabályszegés elkövetésének gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat
igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására
kötelezheti;
 d)162 a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására vonatkozó
hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű
hatósági jelzését – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a helyszínen elveheti;
e) a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a
közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat
megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon
mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja.
(2)163
45. § (1)164 A rendőrség, valamint a rendőr a feladata ellátása során jogosult — a külön
jogszabályban meghatározott módon — a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet
elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a
közbiztonságot veszélyezteti. Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a
felszólítás ellenére az elszállított, eltávolított járművet nem veszi birtokba, és a tárolás
költsége aránytalanul magas, a rendőrség a járművet értékesítheti, vagy más módon
hasznosíthatja. Ha az elszállított, eltávolított jármű ismeretlen tulajdonosa a jármű
értékesítése után 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási
költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(2) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű baleseti veszélyt nem jelent,
illetőleg, ha az a jármű biztonsága vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt
szükséges, rögzítésére a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig kerékbilincs
alkalmazható.
(3)165 Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát, vagy az
üzemben tartóját, vagy a használóját terheli. A jármű elszállítása vagy a kerékbilincs
alkalmazása során a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a rendőrséget
nem terheli kártalanítási kötelezettség.
45/A. §166 (1) A 44. § (1) bekezdés b) pontjában és a 45. §-ban meghatározott
közlekedésrendészeti intézkedés céljából a rendőr – az Európai Unió kötelező jogi aktusa
alapján – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt nemzeti
kapcsolattartó pont (a továbbiakban: nemzeti kapcsolattartó pont) útján a gépjármű, annak
tulajdonosa, valamint üzembentartója adataira vonatkozóan az Európai Unió más
tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban a felhasználási cél megjelölésével
automatizált keresést végeztethet. A nemzeti kapcsolattartó pont a keresés eredményéről
haladéktalanul tájékoztatja a rendőrt.
(2) A rendőrség az (1) bekezdés alapján átadott személyes adatokat kizárólag az (1)
bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az
átadással érintett adatállományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges.
(3) E § alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni
kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa
határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi
határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás
megkötését és alkalmazását.

Személy- és létesítménybiztosítási intézkedés

46. § (1)167 A rendőrség, valamint a rendőr a védett személy [1. § (2) bek. g) pont]
biztonsága érdekében a 13. és a 30. §-ban meghatározottakon túlmenően
a) útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
 b) nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
c) magánlakásba — külön írásos utasítás birtokában — ellenőrzés, a helyszín megfigyelése
és biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d) területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék,
illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.
(2)168 A védett személyeket – a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat
figyelembevételével – a Kormány rendeletben jelöli ki. A Kormány rendeletében ki nem jelölt
személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12
hónapot nem haladhatja meg.
(3)169 A rendőrség a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében az
(1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakon túl a be- és kilépésre az ott elhelyezett
szerv vezetőjével egyetértésben szabályokat állapíthat meg.
(4)170 A rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai
ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak
kötelező letétbe helyezését.
(5)171 Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri szerv
vezetője – függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól – ötnaponként
felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt tájékoztatja.
Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja,
az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a terrorizmust elhárító szerv
főigazgatója felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a
harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány, valamint a
terrorizmust elhárító szerv főigazgatója legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az
intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos rendőrfőkapitány,
valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója három munkanapon belül határozattal
dönt. A határozatot a központi szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv honlapján közzé
kell tenni.
(6)172 Ideiglenes védelemben részesíthető az a személy, akit közéleti tevékenysége miatt
személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek
meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges.

A személyi védelemmel, illetve Védelmi Programmal kapcsolatos intézkedés 173

46/A. §174 A rendőrség a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság
tagjainak személyi védelmét, valamint a Védelmi Program végrehajtásával összefüggő
feladatokat külön jogszabály szerint látja el. A Védelmi Program végrehajtásához közvetlenül
kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások speciális működési kiadásoknak tekintendők.
Az ilyen kiadások fedezésére szolgáló elkülönített előirányzatra, annak kezelésére a 68/A. §
(1) bekezdésében meghatározott rendelkezést kell alkalmazni.

Rejtett ellenőrzés elrendelése175

46/B. §176 A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett
ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs
Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
 aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos
bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt
követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az
általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, a Schengeni Információs
Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes
rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában
meghatározott tárgyakra.

Kényszerítő eszközök:

- Testi kényszer
- Bilincs
- Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz
- Szolgálati kutya alkalmazása (nem kell)
- Útzár alkalmazása (nem kell)
- Lőfegyver használat
- Tömegoszlatás (nem kell)
- Csapaterő alkalmazása (nem kell)

Testi kényszer:

Rtv.47. § A rendőr — intézkedése során — az ellenszegülés megtörésére testi erővel

cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
30/2011 40. § (1) A megfogás, a leszorítás, az elvezetés vagy más, a rendőr által fizikai
erőkifejtéssel alkalmazott, valamely cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására irányuló
kényszerítés (a továbbiakban: testi kényszer) akkor alkalmazható, ha a rendőri erőfölény
vagy az intézkedés alá vont személy állapota, magatartása folytán a rendőri intézkedés
eredményessége ezzel biztosítható.
(2) A testi kényszer alkalmazása során a rendőr önvédelmi fogásokat is használhat. A
rendőr a támadás céljára szolgáló eszköz használatának megakadályozása, továbbá a
támadás elhárítása érdekében az ehhez szükséges erejű és irányultságú ütést vagy rúgást
alkalmazhat.
(3) Nem minősül testi kényszernek, amikor a rendőr – jogszerű intézkedése során, a
biztonságos intézkedés végrehajtása érdekében – a felé kartávolságon belülre lépő, valamint
a mozgásának folyamatosságát akadályozó személyt csupán nyújtott kezével, minimális
erőkifejtéssel magától távol tartja.

Bilincs:
Rtv.48. § A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy
korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására,
b) támadásának megakadályozására,
 c) szökésének megakadályozására,
d) ellenszegülésének megtörésére.
30/2011 41. § (1) Bilincs alkalmazása, az Rtv. 48. §-ában meghatározott esetekben különösen
azzal szemben indokolt
a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására testi kényszerrel
nem késztethető,
b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt
megtámadja,
c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került
sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg,
d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető
meg,
e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget,
f) akinek fogvatartása során kísérését rendelték el, és a kísért személy veszélyessége azt
indokolja, vagy
g) akit egyedül intézkedő rendőr állít elő.
(2) A szolgálati elöljáró a fogva tartott személy bilincselését a kísérés, az előállító egységen
vagy a fogdán kívüli őrzés idejére is elrendelheti, ha szökése bilincs alkalmazása nélkül nem
akadályozható meg.
(3) Bilincselést az erre a célra rendszeresített eszközzel kell végrehajtani. Ennek hiányában
vagy ezek meghibásodása, megrongálódása esetén más, ilyen célra megfelelő eszköz is
alkalmazható, de tilos vékony fém- vagy műanyag huzalt, a jellegénél fogva sérülést okozó
eszközt alkalmazni.
(4) A bilincselés módjai:
a) két vagy több ember kezének egymáshoz bilincselése,
b) kezek előre vagy hátra bilincselése,
c) indokolt esetben lábak egymáshoz bilincselése,
d) indokolt esetben tárgyhoz bilincselés.
(5) Tilos a tárgyhoz bilincselést járműben történő szállítás közben alkalmazni. Tilos a bilincs
olyan módon való használata, amely indokolatlanul fájdalmat, sérülést okoz vagy jellegénél
fogva megalázó.
(6) A bilincselés módját az intézkedő rendőr az adott körülmények között a
legcélirányosabban választja meg azzal, hogy
a) a kezek hátra bilincselése akkor célszerű, ha
aa) a bilincs alkalmazására testi kényszer útján kerül sor, vagy alapos okkal tartani lehet
rendőr elleni támadástól, valamint szökéstől,
ab) az érintett személy szállítása, átkísérése nem az arra a célra kialakított járműben
történik,
ac) az érintett személyt a rendőr egyedül állítja elő,
kivéve, ha az intézkedésben érintett kezei az erre a célra kialakított övhöz vannak
bilincselve;
b) lábbilincselés, valamint kéz és láb bilincselés együttes alkalmazása akkor indokolt, ha
arról, akivel szemben alkalmazzák, feltételezhető, hogy önmagában vagy másban kézbilincs
alkalmazása esetén is kárt tud okozni, vagy a bűncselekmény jellege azt indokolja;
c) tárgyhoz bilincselésnek – az (5) bekezdésben meghatározott korlátozás mellett – akkor
van helye, ha a személy önkárosításának, támadásának vagy szökésének megakadályozása,
ellenszegülésének megtörése, vagy az intézkedés eredményes befejezése más módon nem
biztosítható.
(7) A rendőr az intézkedés alá vont személyt fekvő helyzetben, falnak vagy más tárgynak
nyomva megbilincselheti, ha azt a személy aktív ellenszegülése, támadása, erőszakos
magatartása vagy ezek kialakulásának megelőzése szükségessé teszi.
(8) Intézkedése során a rendőr saját magához mást nem bilincselhet.
(9) A bilincset a rendőr szolgálaton kívül nem tarthatja magánál.

Vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz:
Rtv. 49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt,
illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül
veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt,
könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy
saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének
elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.
30/201142. § (1) A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot,
kardlapot, valamint más eszközt saját elhatározásából vagy szolgálati elöljárója parancsára
használhat.
(2) A rendőrbottal egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása – a
rendőrbot hiánya esetén – a rendszeresített rendőrbotéval azonos.
(3) A rendőr az (1) bekezdésben meghatározott rendszeresített eszközt szolgálaton kívül
nem tarthatja magánál.
(4) A rendőr az intézkedés megkezdésekor a vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt
készenlétbe helyezi, a rendőrbotot, a kardot kézbefogja, és felkészül a támadás elhárítására,
az ellenszegülés megtörésére.
(5) Az elektromos sokkoló eszköz használata elsősorban a végtagokra irányulhat.
(6) A rendőrbot vagy a vele egy tekintet alá eső bármely más eszköz alkalmazásakor az ütés
lehetőleg a támadó végtagot érje, kerülni kell, hogy az ütés súlyos sérülést okozzon.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközöket nem szabad a támadás,
ellenszegülés megszűnése, megtörése után alkalmazni.
(8) A csapaterő alkalmazásával egyidejűleg, valamint tömegoszlatás során a tömeg
oszlatására vagy zárt térben kialakult ellenállási góc felszámolására vegyi eszköz
alkalmazható.

Lőfegyver használat:
Rtv.52. § (1) A rendőrt a lőfegyverhasználati jog — a jogos védelem és a végszükség esetein
kívül — az e törvényben foglaltak szerint illeti meg.
(2) A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. Csapaterő zárt
alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható lőfegyver.
53. § (1) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a rendőr bármely dolgot
fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is
értelemszerűen alkalmazni kell.
 (3)190 E törvény alkalmazása szempontjából nem minősül lőfegyverhasználatnak a
rendfenntartás céljára rendszeresített gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a
könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel
történő célbajuttatása.
(4) A (3) bekezdésben nem említett, egyéb célra rendszeresített műanyagból készült
lövedék használatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha — az eset összes körülményeire
figyelemmel — enyhébb kényszerítő eszközzel az alkalmazás törvényes célja nem érhető el,
vagy az nem vezet eredményre. A műanyagból készült lövedék használatára a
lőfegyverhasználat szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.
54. § (1)191 A rendőr lőfegyvert használhat
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
c)192 a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) vagy a
közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;
d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más
eszközzel való elkövetésének megakadályozására;
e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló
cselekmény megakadályozására;
f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos
létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására;
g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének
megakadályozására;
h)193
i)194 azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz
letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más
az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;
j)195 az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján
fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel
szemben.
k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
(2)196 Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam
területén szolgálatot ellátó rendőr a nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező
jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.
(3)197 Rendőrségi vagy határrendészeti feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország
területén e törvényben, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló
törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján
meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.
55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak — a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett
támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetőleg a tömegben lévő személlyel szembeni
használat (57. §) kivételével — ha
a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a
lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;
b) a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.
56. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
 c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha
az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem
az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül
veszélyezteti.
30/2011 46. § (1) A lőfegyverhasználati jog gyakorlása független attól, hogy a rendőr
egyenruhát vagy polgári öltözetet visel, szolgálatban vagy azon kívül van, és rendelkezik-e
szolgálati lőfegyverrel.
(2) A rendőr a lőfegyverhasználat során elsősorban a rendőrségnél rendszeresített
lőfegyvert használja. Az Rtv. 53. § (2) bekezdése alapján fegyverként használható más dolog
lehet a nem rendszeresített lőfegyver és minden olyan eszköz, amely a rendőr feladatának
teljesítését elősegíti.
(3) A fegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan „A törvény
nevében fegyvert használok!” szavakkal kell megtenni.
(4) Szolgálati elöljárója parancsára a rendőr köteles a lőfegyverét használni. A lőfegyver
parancsra történő használatának jogszerűségéért a parancsot kiadó szolgálati elöljáró a
felelős. E parancs végrehajtása csak akkor tagadható meg, ha a rendőr tudja, hogy a
lőfegyver használatával bűncselekményt követne el.
(5) Csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén a rendőr saját elhatározásából is
használhatja lőfegyverét, ha a zárt alakzattól elszakadt, vagy alakzaton kívüli feladat
ellátására kap utasítást.
47. § (1) A lőfegyverhasználat során a lövést lehetőleg végtagra kell irányítani.
(2) Az Rtv. 55. §-ában meghatározottakon túl nincs helye a lőfegyverhasználatnak, ha a
lőfegyverhasználat az államhatáron átlövést idézne elő, valamint a határúton közlekedő
személlyel szemben, kivéve, ha fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadást, vagy
fegyveres ellenállást kell leküzdeni.
(3) Ha a törvény csak a közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítása céljából teszi
lehetővé a fegyverhasználatot és a közvetlen fenyegetés vagy támadás bármely oknál fogva
megszűnt, a lőfegyverhasználati jogosultság is azonnal megszűnik. A lőfegyverhasználat
további alkalmazásának helye nincs, ha az a célját elérte.
48. § (1) A figyelmeztető lövést általában függőleges irányba, a légtérbe kell leadni. Ha ez
nem biztonságos, a lövés irányát úgy kell megválasztani – számolva a becsapódást
esetlegesen követő gurulattal is –, hogy a lövedék életet, testi épséget ne veszélyeztessen, és
lehetőleg ne okozzon anyagi kárt.
(2) Ha a támadás közvetett – a támadó ahhoz tárgyat vagy állatot alkalmaz –, akkor a
rendőr elsősorban tárgyra, állatra ad le lövést. A rendőr az őt vagy segítőjét járművel elütni
szándékozó támadó járművének kerekeire, az emberre uszított kutya támadása esetén az
állatra leadott lövéssel hárítja el a veszélyt.
(3) Mások személyét, vagyonát közvetlenül veszélyeztető megvadult állatra a rendőr akkor
lőhet, ha a veszélyhelyzet elhárítására az adott körülmények között más lehetőség nincs.
Szolgálati feladata teljesítésének érdekében a rendőr a testi épségét közvetlenül
veszélyeztető állatot lelőheti.
(4) A tárgyra, állatra irányuló lövésnek feltétele, hogy az ember életét, testi épségét ne
veszélyeztesse.
 49. § (1) A lőfegyverhasználat során sérültet elsősegélyben kell részesíteni, gondoskodni
kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.
(2) A lőfegyverhasználatot, valamint a halaszthatatlan segítségnyújtást követően a rendőr
közvetlen szolgálati elöljárójának haladéktalanul jelenti, és annak megérkezéséig a helyszínt
biztosítja. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyszíni szemle lefolytatására, függetlenül attól,
hogy történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e kár. A szolgálati elöljáró a
lőfegyverhasználatról jelentést tesz a szolgálati út betartásával.
(3)26 A lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetője öt
munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat, illetve a lőfegyverhasználatnak
nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét. Különösen indokolt esetben a határidőt
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
aa) központi szervénél szolgálatot teljesítő rendőr esetében az országos rendőrfőkapitány,
ab) egyéb szervénél szolgálatot teljesítő rendőr esetében – az országos rendőrfőkapitány
egyidejű tájékoztatása mellett – az illetékes rendőrfőkapitány vagy a Rendőrség szerveiről és
a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. §
(1) bekezdésében meghatározott szerv vezetője,
b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szervnél szolgálatot teljesítő rendőr esetében az
említett szerv főigazgatója, vagy
c) a terrorizmust elhárító szervnél szolgálatot teljesítő rendőr esetében az említett szerv
főigazgatója
öt munkanappal meghosszabbíthatja.
(4) Ha a lőfegyverhasználatra fogvatartottal szemben került sor, erről a fogvatartásért
felelős haladéktalanul értesíti a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri
szerv székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) főügyészség büntetés-végrehajtási
felügyeleti ügyészét, valamint a fogvatartottal szemben eljáró szerv vezetőjét. A
lőfegyverhasználattal összefüggésben lefolytatott vizsgálatot lezáró jelentést az iratokkal
együtt meg kell küldeni az ügyésznek.
50. § (1) A vizsgálat során jelentést kell íratni a lőfegyvert használó rendőrrel, a lőfegyver
használatára utasítást adó szolgálati elöljáróval és azzal a rendőrrel, akinek hitelt érdemlő
tudomása van az eseményről. Nem vehet részt a vizsgálatban, akinek jelentésírási
kötelezettsége van. Ha a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv
vezetőjével szemben jelentésírási kötelezettség vagy egyéb kizáró ok áll fenn, a vizsgálatot a
felettes rendőri szerv vezetője folytatja le.
(2) A lőfegyvert használó rendőr jelentése a következőket tartalmazza:
a) mikor, hol, kivel szemben, milyen fegyvert használt, hány lövést adott le, a leadott lövést
hová irányította, a fegyver típusát, gyári számát,
b) a lőfegyverhasználat okát,
c) a megelőző intézkedéseket,
d) milyen sérülés történt, sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik
a sérült,
e) milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, a rendőr, valamint a károsult mit tett a kár
enyhítésére,
f) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat,
g) a fegyverhasználatra feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást.
(3) A vizsgálat során a helyszíni szemle és a rendőri jelentések adatait is figyelembe véve, a
meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket,
különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek a lőfegyverhasználat kárt
okozott.
(4) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza
a) a lőfegyverhasználat jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást,
b) a lőfegyverhasználat jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási eljárás
megindítására vonatkozó döntést,
c) a sérüléseket, valamint
d) az okozott kárt.
(5) Ha a lőfegyverhasználattal kapcsolatban a lőfegyvert használó rendőr szolgálati helye
szerinti rendőri szerv vagy az (1) bekezdésben meghatározott felettes rendőri szerv vezetője
bűncselekmény megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészi
szervnél, fegyelmi vétség gyanúja esetén intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.
(6) A tárgyra vagy állatra irányuló, valamint a figyelmeztető és a nem szándékosan létrejött
lövést a rendőr lehetőleg azonnal, szóban jelenti szolgálati elöljárójának, majd írásos
jelentést készít, amely tartalmazza:
a) mikor, hol, milyen célból, hány lövést adott le,
b) a lövést kiváltó körülményeket, figyelmeztető lövésnél az alkalmazott megelőző
intézkedéseket, vagy azok mellőzésének okait,
c) a lövés irányát és következményét,
d) ha a lövés sérülést vagy kárt okozott, annak leírását,
e) a lövést követően tett intézkedéseit, valamint
f) a helyszínre, a tanúkra, és az egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti lövés sérülést vagy kárt okozott, a lőfegyverhasználatra
vonatkozó rendelkezések szerint kell a vizsgálatot lefolytatni.

Közrendvédelmi szolgálat alapvető formái:

- Őrszolgálat
- Fogda és kísérőőri szolgálat
- Járőrszolgálat
- Ügyeleti, készültségi, készenléti szolgálat
-
Ügyeleti szolgálat
30/201168. § (1) A rendőrségi feladatok végrehajtásának, a szervezet működésének,
valamint irányításának és vezetésének, továbbá a rendőri munka folyamatosságának
biztosítása, az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása, a rendkívüli
eseményekkel összefüggő halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult
és köteles szervek, személyek értesítése, illetve a vezetők tájékoztatása érdekében állandó
vagy ideiglenes jelleggel ügyeletet kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál
vezető-ügyeletet kell biztosítani.
(3) Az ügyeletet ellátó személy (a továbbiakban: ügyeletes) – a Nemzeti Védelmi Szolgálat
esetében a vezető-ügyeletet ellátó vezető (a továbbiakban: vezető ügyeletes) – a hivatali
munkaidőn kívül a szerv vezetőjének jogkörét a részére meghatározott mértékben
gyakorolja.
(4) Az ügyeletes, valamint a vezető-ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket,
amelyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez
szükségesek.
(5) Az ügyeletest, valamint a vezető-ügyeletest a feladatának teljesítésétől elvonni, más
feladatra igénybe venni nem lehet.

Járőrszolgálati forma:
70. § (1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, a határterület és – jogszabályban
meghatározott esetekben – a határterületen kívüli területek rendőri vagy határrendészeti
ellenőrzésének, továbbá a határőrizetnek az egyik formája. A járőrözés során egy vagy több
rendőr előre meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon, valamint menetvonalon
bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, továbbá vízi rendészeti feladatot lát
el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes cselekmények megelőzését,
felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.
(2) Járőrözésre egy rendőrt lehet vezényelni a rendőrkapitányság székhelye szerinti
városokban, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Egyéb
településeken csak indokolt esetben lehet járőrözésre egy rendőrt vezényelni.
(3) A rendőr a mellé – közös végrehajtást igénylő feladat esetén – járőrtársként beosztott
katonai rendésszel, büntetés-végrehajtási őrrel, pénzügyőrrel, az Európai Unió jogi aktusa
vagy nemzetközi szerződés alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával, közterület-
felügyelővel, fegyveres biztonsági őrrel, illetve polgárőrrel együttműködve látja el a
járőrözést. Ha a feladat jellege megkívánja, a rendőr járőrtársként osztható be katonai
rendészeti járőrözésre. A vegyes összetételű járőrök tagjainak intézkedési jogára a vezénylő
szervre vonatkozó jogszabályok irányadók.
(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között a bűnügyi, a közrendvédelmi, a
határrendészeti vagy a közlekedést segítő, irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban,
a járőr szolgálati forma
a) bűnügyi,
b) közrendvédelmi,
c) határrendészeti, valamint
d) közlekedési forgalomellenőrző
járőr szolgálati forma lehet.
22/1997 ORFK
1. A járőrszolgálat a közterületeken és nyilvános helyeken a rendőri jelenlét
megteremtésének és a
törvénytisztelő lakossággal történő együttműködésnek egyik formája.
Célja: a közterületeken és nyilvános helyeken a közbiztonsági szempontból indokolt rendőri
jelenlét és ezen
keresztül a közrend biztosítása.
2. A járőrszolgálat jellege a járőr részére meghatározott fő feladattól függően bűnügyi,
közrendvédelmi,
közlekedési forgalom-ellenőrző (közúti, vízi és légi), vonatkísérő vagy igazgatásrendészeti
járőrszolgálat lehet. Az
előljáró (kijelölt rendőr) a járőrök ellenőrzése során ellenőrző járőrszolgálatot teljesít. Külön
rendelkezés további
járőrszolgálatokat is megállapíthat.
3. A járőrszolgálat teljesíthető gyalogosan, gyalogosan szolgálati kutyával, szolgálati lovon,
kerékpárral,
segédmotoros kerékpárral, motorkerékpárral, gépkocsival, vízi, légi vagy különleges
járművel, illetőleg kombinált
módon. A szolgálatteljesítés módját, a szolgálati öltözetet (polgári ruhában való
szolgálatteljesítést), a felszerelést, a
fegyverzetet a szolgálat ellátását irányító parancsnok (a továbbiakban: szolgálatirányító
parancsnok) határozza meg.
4. A Rendőrségről szóló törvénnyel és a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati
Szabályzatával összhangban:
- a szolgálat teljesítése során a járőr alapvető feladata a törvények és más jogszabályok
maradéktalan megtartása
és a hatáskörébe tartozó esetekben azok betartatása,
- olyan emberi, erkölcsi magatartás tanúsítása, amely alkalmassá teszi a törvénytisztelő
polgárok bizalmának,
együttműködésének megnyerésére, ezáltal feladatai teljesítésére,
- külső megjelenése, öltözete, felszerelésének szabályszerű viselése segítse a polgárokat a
rendőri hovatartozásuk
egyértelmű felismerésében, járuljon hozzá a kedvező rendőrkép kialakításához.
5. A járőr a vezényelt rendőrök létszámától, felszerelésétől, feladatától függően egyfős járőr,
járőrpár, járőrcsoport
(3-6 fő) vagy bevetési csoport (legalább 7 fő) lehet.
Ennek megfelelően a járőr erejét (együtt szolgálatot teljesítő járőrként kijelölt rendőrök
létszámát) a
közbiztonsági helyzetre, a rendelkezésére álló lehetőségekre, a kapott feladatra, valamint a
napszakra figyelemmel a
szolgálatot tervező parancsnok határozza meg.
6. Járőrszolgálatba egy rendőrt önállóan a közterületre vezényelni csak olyan feladattal lehet,
amelynek ellátása
előre láthatóan az életét vagy testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti.
Az egyfős járőr biztonságos tevékenységének megteremtéséhez szolgálati kutyát, híradó
vagy riasztó rendszerű
összeköttetést kell biztosítani.
7. A járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető formája valamennyi szolgálatteljesítési
módban, napszakban és
területen.
8. A bevetési csoport parancsnokból, járőrcsoportokból, járőrpárokból vagy járőrökből áll. A
rendőri beavatkozás
hatékonyságának biztosítása érdekében speciálisan képzett és felszerelt, a csoport tagjainak
egyidejű szállítását
lehetővé tevő egy vagy több gépjárművel ellátott gyorsreagáló szolgálati alegység. A
közterületek és nyilvános
helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, akciók, fokozott ellenőrzések végrehajtása mellett
készen áll váratlanul
jelentkező, több rendőr összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati feladatok helyszínén
az elsődleges
intézkedések megtételére.
9. A járőr állománya - annak erejétől függően - a járőrvezetőből, járőrcsoport-vezetőből,
bevetési csoport
parancsnokból (a továbbiakban együtt: járőrvezető) és járőrtársból (járőrtársakból) áll.
10. A járőrvezető a szolgálat teljesítése során a járőrtárs (járőrtársak) elöljárója.
A járőrszolgálat teljesítése során felelős:
- a járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok,
utasítások
végrehajtásáért;
- a rendőri intézkedések jogszerűségéért, szakszerűségéért, kulturáltságáért, a kényszerítő
eszközök, személyi
szabadságot korlátozó intézkedések törvényességéért;
- az intézkedések végrehajtására való felkészülésért, a megkezdett intézkedések jogszerű és
szakszerű
befejezéséért;
- a járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért, a részükre kiadott
utasításaiért;
- a részére meghatározott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések,
feljelentések elkészítéséért;
- a szolgálati segédletek, az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért,
karbantartásáért,
megóvásáért;
- a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért, a rádióforgalmazás szabályainak
megtartásáért;
- a járőr szabályos, egységes alaki megjelenéséért;
- a munkavédelmi előírások betartásáért.
11. A járőrvezető jogosult és köteles:
- a járőrtárs (járőrtársak, csoportba beosztottak) részére a szolgálattal összefüggő utasítást
adni;
- intézkedést kezdeményezni, arra a járőrtársat (járőrtársakat) kötelezni;
- a szolgálatirányító parancsnoknak bármikor jelentést tenni, tőle a szolgálatteljesítés
érdekében információt,
adatot kérni;
- a járőrkörzet vagy járőrútvonal elhagyására önállóan utasítást adni, ha az előljáró
értesítésére nincs mód és
állampolgári felkérés, illetőleg saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé;
- a foganatosított intézkedések során a döntéseket meghozni;
- meghatározni a járőr által alkalmazandó kényszerítő eszközök körét.
12. A járőrtárs a járőrvezető alárendeltje a járőrszolgálat teljesítése során. Feladatait a
járőrszolgálat megkezdése
előtti eligazításon kapott, valamint a járőrvezető által meghatározott utasításoknak
megfelelően látja el. Felelős a
saját tevékenysége jog- és szakszerűségéért, a részére meghatározott feladatok
végrehajtásáért.
13. A szolgálat ellátása során, amennyiben a járőr, a járőrcsoport vagy bevetési csoport a
feladatok ellátása miatt
különválik, a feladatokat a szolgálatirányító parancsnok, illetve a járőrvezető által
meghatározottaknak megfelelően a
járőr tagjai önállóan hajtják végre. Járőrcsoport, bevetési csoport esetében, ha a különválást
követően legalább két fő
együtt marad, közülük parancsnokot kell kijelölni, és a járőrvezető és járőrtárs szolgálati
kapcsolatára vonatkozó
szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
14. A járőrrel közösen, vele együttműködésben teljesíthet szolgálatot (feladatot láthat el) az
előljáró utasítása
vagy együttműködési megállapodás alapján:
- magyar állampolgár, polgárőr vagy más önkéntes, a közbiztonság javítására irányuló
tevékenységet végző
szervezet tagja, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett;
- rendőrségi köztisztviselő vagy közalkalmazott;
- nemzetközi együttműködés alapján más állam rendőrtisztviselője;
- a közös feladat ellátására rendelt más jogi személy képviselője, különösen: katonai rendész,
határőr, vám- és
pénzügyőr, büntetés-végrehajtási őr, polgári védelem hivatásos állományú tagja, fegyveres
biztonsági őr, közterületfelügyelő,
közúti ellenőr, MÁV-alkalmazott.
A polgári személlyel közösen végzett feladat során mindenkor a rendőr a vezető. Egyéb
esetben a feladat jellegétől függően az eligazítást közvetlenül végző előljáró,
szolgálatirányító parancsnok kijelölése alapján.

Őrszolgálati formák:
30/201172. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt
őrhelyén, mozgási körzetében állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott
területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, közbiztonsági szempontból ellenőriz vagy
protokolláris feladatot lát el.
(2) Az őrszolgálat formája lehet
a) mozgóőr,
b) objektumőr,
c) fogdaőr,
d) kísérő őr,
e) rendkívüli őr, valamint
f) díszőr
szolgálat.
73. § A mozgóőr a számára kijelölt mozgási körzetben, egy adott ponthoz meghatározott
időközönként rendszeresen visszatérve látja el szolgálatát. Mozgási körzetét a közbiztonsági
viszonyok és a feladat jellege szerint a szolgálati elöljáró jelöli ki.
74. § (1) Az objektumőr meghatározott létesítményhez tartozó, az őrutasításban
meghatározott körzetben végzi feladatát.
(2) Zárt objektumon kívül, különösen közterületen, nyilvános helyen, illetve őrzött
objektum külső körleteiben végrehajtott szolgálat során az objektumőr, a mozgóőr és a
díszőr felállítási helyén történő tartózkodás időtartama legfeljebb hat óra lehet
egyhuzamban. Az objektumőri szolgálat során a felállítási helyen történő tartózkodás ideje
meghosszabbítható, ha az őrszolgálat ellátását ellehetetlenítő körülmény áll fenn. Az őrök
váltásának megszervezéséről a szolgálati elöljárónak kell gondoskodnia.
75. § A fogdaőr a rendőrségi fogdában, az őrzött szálláson, a kijelölt őrhelyen vagy a
meghatározott mozgási körzetben őrzi a fogvatartott személyt.
76. § (1) A kísérő őr feladata a felügyeletére bízott fogvatartott személy meghatározott
helyre történő kísérése.
(2) A fogvatartott kísérése a végrehajtás módja szerint rendes vagy megerősített kísérés
lehet a következők szerint:
a) rendes a kísérés módja, ha a kísért személynél az előzetes ismeretek alapján nincs olyan
körülmény, amelynek folytán szökésétől vagy a rendőr elleni támadásától lehet tartani,
b) megerősített a kísérés módja, ha a kísért személy szökésétől vagy támadásától lehet
tartani, vagy a kísérés nehéz körülmények között történik.
(3) A légijárművön történő kísérést kivéve mindig a megerősített kísérési módot kell
alkalmazni, ha a kísérés belföldről külföldre vagy külföldről belföldre irányul.
(4) A kísérésre vonatkozó utasítást a fogvatartás elrendelésére jogosult vezető adja. Ha a
belföldről külföldre irányuló, vagy a külföldről belföldre történő kísérésre vonatkozó utasítás
végrehajtásához külföldi állami szervekkel való kapcsolatfelvétel szükséges, akkor a
végrehajtás módját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ vezetőjével kell
egyeztetni.
(5) A kísért személy figyelmét fel kell hívni a kísérés alatt tanúsítandó magatartásra,
figyelmeztetni kell, hogy szökés, támadás vagy a kísérő őrnek való ellenszegülés esetén
kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Ha a kísért személy veszélyessége ezt indokolja, a
kísért személyt meg kell bilincselni. Ha a kísérő őr a kísérés biztonságát veszélyeztető
körülményt észlel, haladéktalanul a legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szervhez fordul.
(6) A kísérés során a kijelölt útvonaltól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eredeti
útvonalon történő haladás a biztonságos kísérést veszélyezteti. Ha a kísért személy
megszökött, elfogására azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ha az elfogásra
tett haladéktalan intézkedés nem vezetett eredményre, azonnal jelentést kell tenni a
legközelebbi általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeletesénél.
77. § A rendkívüli őr külön utasításra végez a szolgálati elöljáró által meghatározott
biztosítási, őrzési feladatot.
78. § A díszőr ünnepségek, rendezvények, katonai tiszteletadással rendezett kegyeleti
aktusok alkalmával szolgálati elöljárója utasítása szerint teljesít ideiglenes protokolláris
őrszolgálatot.
22/1997 ORFK
15. Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amely során az erre a feladatra kijelölt rendőr (az őr)
az őrhelyén
(felállítási helyen és mozgási körzetben) állandó vagy ideiglenes jelleggel személyt,
meghatározott területet,
létesítményt vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz.
16. Az őrszolgálat formája - az őr részére meghatározott feladat jellegétől függően -
mozgóőr, objektumőr,
fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat lehet. Külön rendelkezés további
őrszolgálati formákat is
meghatározhat.
17. Az őr a szolgálatirányító vagy külön kijelölt parancsnoknak (őrparancsnoknak) az
alárendeltje. Részletes
feladatait - a díszőr kivételével - őrutasításban kell meghatározni.
18. A mozgóőr szolgálatot a közterületen egy vagy két rendőr közösen, gyalogosan teljesíti.
Két rendőr együttes
szolgálatteljesítése esetén az egyiket parancsnoknak kell kijelölni, egymáshoz való szolgálati
viszonyukra a
járőrvezető és járőrtárs részére meghatározottak az irányadók.
19. A mozgóőr részére az előljáró felállítási helyet és mozgási körzetet jelöl ki úgy, hogy a
felállítási helye a
mozgási körzeten belül annál az objektumnál legyen, amelynek visszatérő rendőri
ellenőrzése közbiztonsági
szempontból indokolt. A mozgóőr feladatát és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy
az őrnek lehetősége
legyen a mozgási körzet teljes rendőri ellenőrzésére.
20. Az objektumőr felállítási helyét és mozgási körzetét úgy kell meghatározni, hogy
felállítási helye lehetőleg az
őrzendő objektum biztonsági szempontból legérzékenyebb pontjánál legyen, mozgási
körzetéből a teljes objektumot
vagy annak egy meghatározott részét folyamatosan figyelemmel tudja kísérni. Folyamatosan
a felállítási helyén kell
tartózkodnia, azt a mozgási körzetének ellenőrzése érdekében csak rövid - az őrutasításban
meghatározott - időre
hagyhatja el.
21. Az objektumőr legyen tisztában az általa őrzött objektum veszélyeztetettségének fokával,
a veszélyforrások
felismerésének lehetőségével, a bevezetett védelmi és biztonsági rendszabályokkal, a be- és
kiléptetésnek, az
objektumban dolgozók értesítésének és riasztásának rendjével. Legyen képes az objektum
vagy az ott tartózkodók
biztonsága ellen irányuló jogsértő cselekmények időben történő felismerésére,
megakadályozására vagy a
megakadályozáshoz szükséges elsődleges intézkedések haladéktalan megtételére. Az
objektumőr szolgálatteljesítése
során az objektum őrzésétől eltérő más feladatra nem vehető igénybe.
Az objektumok őrzésére vonatkozó tervezési előírásokat külön rendelkezés tartalmazza.
22. A fogdaőr a rendőrségi fogdában a kijelölt őrhelyen, meghatározott mozgási körzetben,
fogva tartott személyt,
személyeket őriz. A kísérő őr a felügyeletére bízott fogva tartott személy meghatározott
helyre történő kísérését
hajtja végre. A fogdaőr és a kísérő őr feladatait a Rendőrség Fogdaszolgálati Szabályzata
tartalmazza.
23. A rendkívüli őr külön utasításra végez az előljáró által meghatározott őrzési, ellenőrzési,
biztosítási
feladatokat, közlekedésrendészeti (forgalomirányítás, forgalomterelés stb.) intézkedéseket.
24. A díszőrt a protokolláris őrszolgálatának ellátására az előljáró a rendezvény jellegétől
függően köteles külön
felkészíteni, egyenruházatát, felszerelését ellenőrizni. A díszőr intézkedést nem
kezdeményezhet, egy óránál tovább
nem tartózkodhat felállítási helyén. A szükséges váltásról az előljáró intézkedik.
Amennyiben a díszőrt közterületen vagy nyilvános helyen a rendezvény megkezdése előtt
vagy azt követően is
alkalmazzák, úgy a díszőrök biztosításáról rendkívüli őr vezénylésével kell gondoskodni.

Készenléti szolgálat:
30/2011 84. §42 Készenlétet az országos rendőrfőkapitány, a Terrorelhárítási Központ
főigazgatója, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója, a bűnügyi főigazgató, a rendészeti
főigazgató, a Készenléti Rendőrség parancsnoka, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója,
a Bűnügyi Szakértői- és Kutatóintézet Bűnügyi Technikai Főosztály vezetője, a megyei
(fővárosi) rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője
rendelhet el az irányítása alatt álló szerv, szervezeti egység vagy szervezeti elem
vonatkozásában.

Járőr és Őrszolgálat közös szabályai:

22/1997 ORFK
25. A járőr- vagy őrszolgálatba vezényelt rendőr
- köteles szolgálati helyén a részére meghatározott időpontban, ápolt külsővel, az előírt tiszta
ruházatban és
karbantartott felszereléssel, szolgálatra alkalmas állapotban, pihenten megjelenni,
előljárójánál jelentkezni;
- a biztonságos szolgálatellátás követelményei miatt:
- hajzata, arcszőrzete ápolt és olyan legyen, hogy a közterületi szolgálat ellátása során az
intézkedés alá vont
személy támadása esetén abban megkapaszkodni ne tudjon, az egyenruha méltóságát
különböző divatirányzatok ne
sértsék,
- rendőrnő a hajviselete kialakításánál ügyeljen a biztonsági követelményekre,
- látható testfelületén - a kezén viselt gyűrű, nők esetében szolid méretű fülbevaló
kivételével - ékszert,
divatékszert a szolgálat ellátása során nem viselhet;
- az előljáró által meghatározottak szerint vegye magához felszerelését, fegyverzetét,
ellenőrizze azok épségét,
alkalmazhatóságát.
26. A járőr és az őr szolgálata a részére meghatározott feladat vételét - az eligazítást -
követően a szolgálati
(vagy külön meghatározott, engedélyezett) helyről történő kiindulással kezdődik és a
szolgálati (vagy külön
meghatározott, engedélyezett) helyre történő bevonulás időpontjában vagy más szolgálati
formára történő áttéréssel
fejeződik be. (A járőr- és az őrszolgálatban töltött idő nem azonos a járőr és az őr szolgálati
idejével, annak csak
részét képezi.)
27. Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett
könnyítés, amelyet
szabályozó tilt, amely a rendőri fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti.
Így különösen:
- járőr- (mozgóőr-) körzetét, járőrútvonalát, őrhelyét külön parancs vagy előljáró engedélye
nélkül elhagyni,
kivéve, ha állampolgári bejelentés miatt, illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés
megtétele válik
szükségessé, és a szolgálatirányító parancsnok értesítésére nincs mód;
- ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, kigombolkozni,
sapkáját, egyéni
felszerelését letenni;
- a munkaközi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni,
aludni;
- intézkedés közben dohányozni;
- minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan
teljesítésétől.
Az egyenruhát viselő rendőr gépkocsiból kiszállva köteles sapkáját feltenni, ruházatát,
felszerelését megigazítani.
28. Járőrszolgálatban az intézkedéseket általában a járőrvezető kezdeményezze. Járőrtárs
intézkedést csak akkor
kezdeményezzen, ha erre a járőrvezetőtől külön utasítást kap vagy vele nincs közvetlenül
kapcsolatban, illetve az
azonnali intézkedés elmulasztása a járőrre vagy másra nézve súlyos következményekkel
járhat.
29. Az intézkedést általában a járőrvezető folytassa le, a járőrtárs közvetlen biztosítása
mellett. A járőrtárs kísérje
figyelemmel közvetlen környezetét, valamint az intézkedés alá vont személyt, legyen készen
menekülés
megakadályozására vagy támadás elhárítására.
Az intézkedés alá vont személyt lehetőleg ki kell vonni mások közvetlen figyelmének köréből,
olyan helyre kell
állítani, amely biztosítja az intézkedés zavartalanságát, biztonságát.
30. Az egyfős járőr (mozgóőr) intézkedéseit különös körültekintéssel hajtsa végre. Előzetesen
mérje fel, hogy
képes-e az intézkedés befejezésére, ha nem, akkor kérjen előre segítséget.
31. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés megkezdésének tényét a járőr, őr
haladéktalanul jelentse a
szolgálatirányító parancsnoknak. Amennyiben a járőrkörzetben, járőrútvonalon vagy
mozgóőr őrhelyen a folyamatos
rendőri jelenlét szükséges, az intézkedés végrehajtásáról a szolgálatirányító parancsnok más
járőr, őr
igénybevételével - szükség esetén a járőr, őr váltásával - gondoskodjon.
32. A szolgálat közben a munkaközi szünetet a járőr és az őr a szolgálati helyén vagy a
részére meghatározott
más, erre alkalmas helyen töltheti el. A munkaközi szünet alatt étkezhet, ruházatán a
megengedett könnyítéseket
alkalmazhatja, felszerelését leteheti.
Fegyverzetét azonban őrizetlenül nem hagyhatja, az összeköttetésre szolgáló híradó
eszközöket nem kapcsolhatja
ki, és köteles figyelemmel kísérni a rádióforgalmazást. Legyen készen arra, hogy munkaközi
szünetét megszakítsa és
a lehető leggyorsabban feladatának végrehajtását megkezdhesse.
33. A járőr vagy az őr a szolgálatának befejezésekor a helyszínen (a járőrkörzetében,
járőrútvonalán, mozgóőr
őrhelyén) is leváltható. A helyszíni váltásra akkor kerülhet sor, ha a szolgálati helyen a
folyamatos, megszakítás
nélküli rendőri jelenlét indokolt. A váltás helyén a szolgálatot befejező járőr, őr tájékoztassa
a szolgálatot kezdő
járőrt, őrt a szolgálata során szerzett tapasztalatairól, a kapott külön feladatokról,
intézkedéseiről, minden olyan
tényről, adatról, amely a szolgálatot kezdő járőr, őr szolgálatához szükséges. Adja át a
meghatározott szolgálati
eszközöket, okmányokat. A szolgálatot befejező és a szolgálatot kezdő járőr, őr a váltás
megtörténtét híradó
eszközön jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak.
A váltás helyére a ki- és bevonulás módját a szolgálatszervező parancsnok határozza meg.
34. Abban az esetben, ha a leváltandó járőr, őr nincs a meghatározott időpontban a váltás
helyén, a váltásra érkező
rendőr erről azonnal tegyen jelentést, ellenőrizze a kijelölt szolgálati helyét, kísérelje meg a
leváltandó járőr, őr
felkutatását, és kezdje meg a részére az előljáró által adott feladatok végrehajtását.
Amennyiben a járőr, őr az előírt
időben nem kap váltást, jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak, majd a kapott
utasításnak megfelelően járjon el.
35. A járőr, őr a szolgálatból történő bevonulás megkezdése előtt erről tegyen jelentést a
szolgálatirányító
parancsnoknak, ellenőrizze felszerelését, fegyverzetét, ruházatát. A bevonulást követően
összegezze tapasztalatait,
intézkedéseit, számoljon be parancsnokának szolgálati tevékenységéről, majd készítse el a
jelentéseket,
feljelentéseket.
36. A járőr, őr nem vehető igénybe:
- a feladatkörébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére;
- a szolgálati feladatokkal össze nem függő kiértesítésekre;
- a halaszthatatlan nyomozati cselekmények végrehajtásán kívül, a bűnügyi szervek
hatáskörébe tartozó
nyomozási és vizsgálati munkára;
- idézés kézbesítésére, továbbá feladatkörébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra

Fogdai őrszolgálat:
19/1995 BM
 31. § Fogdaőri szolgálatot az láthat el, aki
a)67
b) alapvizsgát tett a fogvatartásra és az őrzésre vonatkozó hatályos rendelkezésekből,
valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretekből,
c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,
d) fogdaszolgálati fegyelemsértés miatt nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt,
e) a fogdaőri szolgálatra egészségileg és fizikailag alkalmas.
32. § (1) A fogdaszolgálat során nyilvántartást kell vezetni a látogatókról és a látogatás
időpontjáról (nap, óra, perc).
(2) A fogdaőrök kötelesek a zárkában elhelyezett fogvatartottak viselkedését 20
percenként ellenőrizni a betekintő sávon keresztül. Gyakrabban — szükség esetén
folyamatosan — kötelesek ellenőrizni azokat a fogvatartottakat, akik rendkívüli cselekményt
követtek el, vagy akikről viselkedésük alapján a rendkívüli cselekmény elkövetése alaposan
feltehető.
19/1997 ORFK
13. Az ırzésbiztonság a fogva tartottak törvényes és biztonságos ırzését, az ehhez szükséges
személyi és tárgyi
feltételeket foglalja magában.
14. A fogdai ırszolgálat (a továbbiakban: fogdaszolgálat) személyi feltételeinek folyamatos
biztosításáért a
fogdát mőködtetı, a fogdaszolgálatot vezénylı rendıri szerv vezetıje a felelıs. Ha létszám, vagy
gazdaságossági
szempontok - átkísérési távolságok - indokolják, a rendırfıkapitányok együttmőködési
megállapodást köthetnek az
ırzési kapacitással rendelkezı fogdák kihasználására, a kisebb leterheltségő fogdák
mőködésének felfüggesztésére.
15. Fogdaszolgálati feladatra fogda- és kísérı ıri elnevezéssel alosztályt kell mőködtetni
azoknál a rendıri
szerveknél, ahol az I. vagy II. kategóriájú fogdában a naponta fogva tartottak számának éves
átlaga meghaladja a
húsz fıt. A 100 fı befogadóképességet meghaladó fogda fogdaszolgálatának mőködtetése
osztály szervezetben is
történhet.
A fogda- és kísérı ıri alosztály (osztály):
a) alosztályvezetıbıl (osztályvezetıbıl);
b) ırparancsnokokból;
c) fogdaırökbıl;
d) kísérı ırökbıl és
e) közalkalmazottakból áll.
16. A fogda- és kísérı ıri alosztály (osztály) vezetıje - ahol ilyen szervezet nincs, ott a fogva
tartásért felelıs
vezetı által utasításban vagy munkaköri leírásban kijelölt rendırtiszt - (a továbbiakban:
fogdaparancsnok):
a) szervezi és irányítja a fogdaırség szolgálati tevékenységét, vezeti a szolgálati
nyilvántartásokat;
b) gondoskodik az alárendelt állomány képzésérıl, ellenırzi felkészültségüket, elkészíti a
jelentéseket és az
elıterjesztéseket;
c) a fogdában naponta köteles szemlét tartatni. A szemle során ellenıriztesse a fogdai
berendezések, felszerelések
elıírás szerinti állapotát, a fogda rendjét, tisztaságát, a fogva tartás biztonságát, a zárkában
elhelyezett fogva tartottak
létszámát, és tegye lehetıvé a fogva tartott kérelemhez és panaszhoz való jogának
gyakorlását. Ennek érdekében
minden fogva tartottat meg kell kérdeznie vagy részére a kérelem, panasz elıterjesztésére
szolgáló lapot kell átadni.
A napi szemle végrehajtásába lehetıség szerint be kell vonnia a fogvatartottak egészségügyi
ellátását végzı orvost,
pszichológust. A fogva tartott helyben nem orvosolható panaszát, kérelmét, beadványát a
fogvatartás alapját képezı
ügy elıadójához kell eljuttatni, aki megteszi, kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, és
errıl írásban tájékoztatja
az érdekelteket;
d) igényli a szükséges anyagi és technikai felszereléseket;
e) intézkedik a szükséges megerısítı szolgálat igénylésérıl;
f) részt vesz a fogdában történt rendkívüli események kivizsgálásában;
g) javaslatot tesz a fogvatartottak jutalmazására vagy fenyítésére, a fegyelemsértésrıl
fegyelmi lapot állít ki,
amelyet a szolgálati út betartásával a fegyelmi jogkört gyakorló vezetınek terjeszt fel;
h) a jutalmazás tényét a fogdakönyvbe bejegyzi, a dicsérı lapot a fogdairatokhoz csatolja;
i) felelıs a fogda rendjéért, a fogdaırök szabályszerő szolgálatellátásáért.
17. Az ırparancsnok közvetlenül irányítja az ırség tevékenységét. Ahol befogadó ır nincs, ott
az ırparancsnok
személyesen hajtja végre a befogadó ır feladatait.
18. A fogdaır a rendırségi fogdában, a kijelölt ırhelyen, a meghatározott mozgási körzetben
fogvatartott
személyt ıriz. Feladatát lıfegyver nélkül, gyakorlóruházatban, gumitalpú cipıben, rendırbottal,
vegyi eszközzel és
egyéb rendszeresített felszereléssel látja el.
19. A fogda mőködtetéséhez legalább kettı fogdaır állandó jelenléte szükséges. A befogadó
egységben egy, a
zárkaegységben (szinten) húsz fı fogva tartotti létszámig egy, húsz fı feletti fogva tartotti
létszám esetén legalább
két fogdaır teljesítsen szolgálatot. A fogda-, vagy ırparancsnok az egy zárkában elhelyezett
személyek létszáma, a
fogda rendjét, a fogva tartottaknak az ırzésbiztonságot veszélyeztetı várható magatartása
alapján, a szolgálati út
betartásával kezdeményezze a biztonságos zárkanyitáshoz szükséges létszámú megerısítı ır
fogdába történı
vezénylését. A vezénylésrıl a fogdát mőködtetı rendıri szerv közrendvédelmi szolgálatának
vezetıje, az ORFK
Bőnügyi Fıigazgatósága Szervezett Bőnözés Elleni Igazgatóságának fogdájában a Koordinációs
Fıosztály vezetıje
gondoskodjon. Hivatali munkaidın túl, ha a késedelem veszéllyel jár, a megerısítı ırségrıl a
fogdát mőködtetı
rendıri szerv ügyeletének vezetıje gondoskodjon.
19/A. Az olyan épületben, illetve épületrészben, amely legfeljebb 10 fı fogva tartott rövid
idıtartamú fogva
tartására - az elıállított és az ırizetbe vett személyek elhelyezésére - szolgál, fel van szerelve a
biztonsági felügyelet
ellátásához szükséges, mőködı, zárt láncú videorendszerrel, illetve az ır által kezelhetı
riasztórendszerrel, egy
rendır állandó jelenléte, illetve szolgálatellátása szükséges. Az ilyen épületben, illetve
épületrészben az ırszolgálatot
ellátó rendır tevékenységét, valamint a fogva tartottak magatartását a rendıri szerv
ügyeletese a monitoron kísérje
figyelemmel, indokolt esetben gondoskodjon megerısítı erı vezénylésérıl.
20. A fogdaszolgálatra ırhelyenként 5 fogdaıri státust kell rendszeresíteni. A fogdában
váltásonként - ahol ez
indokolt - nı is lásson el fogdaır szolgálatot. A fogvatartottak létszámának csökkenésével
arányosan a kötelezıen
elıírt létszámot meghaladó fogda- és kísérı ır közterületi szolgálatra vezényelhetı.
21. A fogdaırnek a fogdán belül tilos olyan tevékenységet folytatnia amely a figyelmét a
fogvatartottak
biztonságos ırzésétıl elvonhatja, így különösen aludni, öltözni, fürödni, olvasni, rádiót,
magnetofont hallgatni, tv-t
nézni, mármilyen módon játszani, a fogvatartottakkal beszélgetni.
22. A fogdaszolgálatot ellátóknak a fogdát (ırhelyet) engedély és váltás nélkül elhagyni tilos.
A fogdaırnek az
elıírt pihenı- (étkezési) idıt - a fogvatartottak étkezési idején kívül - a befogadó egységben, az
erre kijelölt
helyiségben kell biztosítani.
23. A fogdaır (ırség) a szolgálatának letelte után a következı szolgálatba lépéséig a fogda-,
vagy ırparancsnok
eseti engedélyével és az ügyintézéshez feltétlenül szükséges idıre térhet vissza a fogda
befogadóegységébe. A
zárkaegységbe nem léphet be.

Fogvatartottak kísérése:
19/1995 BM
33. §68 Ha a fogvatartott jogainak gyakorlása, kötelezettségének teljesítése vagy valamely
eljárási cselekménynek a fogvatartott jelenlétében történő foganatosítása érdekében a
fogvatartott kísérése és fogdán kívüli őrzése szükséges, arról a fogvatartásért felelős által
kijelölt rendőri szerv gondoskodik.
34. § (1)69 A kísérés az a szolgálati tevékenység, melynek során a fogvatartottat
meghatározott szervhez vagy helyre kísérik, illetőleg szállítják. A kísérésre a 30/2011. BM
rendelet 76. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
 (2)70 A kísérés megkezdése előtt a fogvatartott ruházatát át kell vizsgálni. A fogvatartott
várható magatartására tekintettel keze előre, illetve hátra is bilincselhető, szükség esetén
lábbilincs is alkalmazható.
(3) A fogvatartottat haladéktalanul meg kell bilincselni, ha támadást vagy szökést kísérel
meg. Az eljárási cselekmény foganatosítását követően a fogdába történő visszakísérés előtt a
fogvatartottat meg kell bilincselni, és ruházatát át kell vizsgálni.
(4) A fogvatartottak kísérését elsősorban az erre a célra rendszeresített különleges
szolgálati gépkocsin kell végrehajtani. Ennek hiányában olyan rendőrségi gépkocsi vehető
igénybe, amellyel a kísérő őrök a rendőri szervekkel állandó rádiókapcsolatot tudnak tartani.
34/A. §71 (1) A fogdán kívüli őrzés az a szolgálati tevékenység, amelynek során a
fogvatartott biztonságos őrzéséről a fogdán kívül, meghatározott helyen gondoskodnak.
(2) A fogdán kívüli őrzés során bilincset alkalmazni az Rtv. 48. §-ában foglalt
rendelkezéseknek megfelelően lehet.
(3)72 A fogdán kívüli őrzés során a bilincselés módjára a 30/2011. BM rendelet 41. §-ának
szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fogdán kívüli kisérés őrzés:

19/1997 ORFK
74. A kísérı ıri feladatra a rendırség hivatásos állományú tagja jelölhetı ki. A kísérı ırzést
végrehajtó rendır
szolgálatát a rendszeresített felszereléssel, bilincsre szerelt vezetıszíjjal és bilincsrögzítı övvel
teljesítse. (A
vezetıszíj, a bilincsrögzítı öv más erre alkalmas - emberi méltóságot nem sértı - eszközzel
helyettesíthetı.) A kísérı
ırnél a rendszeresített felszerelésen kívül csak olyan kismérető tárgyak lehetnek, amelyek a
mozgásban nem
zavarják.
75. A fogvatartott kísérésére vonatkozó utasítást a fogvatartás elrendelésére jogosult vezetı
adhat, aki az átkísérési
utasításban határozza meg a fogvatartott kísérésének módját, a kísérı ırök létszámát,
fegyverzetét, felszerelését, a
kényszerítı eszköz alkalmazását vagy az alkalmazás lehetıségét, a fogdán kívüli kísérés
idıpontját, helyét; büntetésvégrehajtási
intézetbe történı kísérés esetén a felsoroltakon kívül a személy átvételéhez szükséges
adatokat is. A
kísérést elrendelı parancsnok meghatározhatja, hogy a kísérı ır géppisztollyal is legyen
felszerelve. A kísérés
megszervezése a kísérést végrehajtó rendır parancsnokának a feladata.
76. A fogdai kísérés lehet:
a) belsı kísérés (a rendırségi objektumon belül történik),
b) külsı kísérés (a rendırségi objektumon kívül történik).
77. Az objektumon belül történı kísérés biztonságos végrehajtását - pl. az ügyelet, az
objektumırség elızetes
értesítését, a kísérési útvonal elızetes biztonsági ellenırzését, a nyílászárók zártságának
biztosítását - a helyi
sajátosságok figyelembevételével a rendıri szervek vezetıi intézkedésben szabályozzák. A
kísérı ıröket a
fogvatartott neméhez, testi alkatához, fizikumához és veszélyességi fokához igazodva kell
kiválasztani, lıfegyverrel
történı felszerelésük - biztonságos körülmények között - mellızhetı.
78. A külsı kísérés során szükségessé váló pihenıre rendırségi objektumban kerülhet sor. A
fogvatartott
elhelyezése az elıállító helyiségben történjen. A fogvatartott - a kíséret parancsnokának
engedélyével - ır
kíséretében mehet szükségletei végzésére. A bilincset csak az egyik kézrıl szabad levenni és a
vezetıszíjat
alkalmazni kell. Az illemhelyet használat elıtt az ır ellenırizze, hogy a fogvatartott nem juthat-
e támadásra alkalmas
eszközhöz, szökési lehetıséghez. Amennyiben a kísérı ır támadásra alkalmas eszközt talál, azt
távolítsa el, a szökési
lehetıséget szüntesse meg. Az illemhely használata után az ır gyözıdjön meg arról, hogy a
kísért személy nem vette
magához idegen, vagy nem hagyott-e hátra saját tulajdonát képezı tárgyat. Akadályozza meg
az ajtó becsukását és
kísérje figyelemmel a fogvatartottat.
79. A bőncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt fogvatartott személy kísérését úgy
kell megszervezni és
végrehajtani, hogy az eljáráshoz, a bizonyításhoz főzıdı érdekeket ne veszélyeztesse. A kísérı
ırzés biztonságos
körülményeinek megteremtéséért, az ehhez szükséges feltételek meglétéért és a kísérés
szakszerő végrehajtásáért a
kísérést elrendelı, valamint az útbaindító parancsnok, és a kísérı ır külön-külön is felelısséggel
tartozik.
80. A kísérı ırzés során felkészültnek kell lenni a fogvatartott támadására, az esetleges
szökési kísérlet
elhárítására. A kísérést erre figyelemmel kell megszervezni és végrehajtani. Ha az ismert
összes körülmény alapján
megerısített ırzés nem szükséges, akkor a kísérésre vonatkozó utasításban rendes kísérést
kell elrendelni, amelynek
végrehajtására:
a) épületen belül a kísérı ıri létszám fogvatartottanként legalább egy fı rendır;
b) épületen kívül a kísérı ırök létszáma egy fıvel haladja meg a kísért fogvatartottak
létszámát, amennyiben a
kísérés nem erre a célra kialakított és rendszeresített szolgálati gépkocsival történik.
81. Megerısített kíséréshez szükséges, a rendes kísérés mértékét meghaladó létszám- és
eszközszükségletet a
kísérést elrendelı vezetı és a végrehajtás megszervezéséért felelıs parancsnok együttesen
határozza meg.
82. A fogvatartottak kísérésére kísérı csoportot kell szervezni, amennyiben három vagy több
rendır együttesen
lát el kísérı ıri szolgálatot. A kísérıcsoport parancsnokát a végrehajtás megszervezéséért
felelıs parancsnok jelöli
ki.
A megerısített kíséréshez beépített adó-vevı készülékkel és kézirádióval felszerelt, a
fogvatartottak szállítására
kialakított szolgálati gépkocsit kell biztosítani.
83. A kísérés során a kísérı ırnek tilos a kísért személyt a meghatározott helyen kívül más
helyre kísérni, a
fogvatartottal magánjellegő beszélgetést és minden olyan tevékenységet folytatni, amely a
figyelmét a fogvatartott
biztonságos ırzésétıl elvonja.
84. A nem kísérésre kialakított gépkocsiban a fogvatartott szállítása során a kísérı ır a
gépkocsivezetı mögött
üljön, mellette a kísért személy foglaljon helyet. A balesetbıl származható életveszélyre
tekintettel a kísért személyt
nem szabad a gépkocsihoz bilincselve helyhez rögzíteni, vagy másik kísért személlyel
összebilincselni. A fogva
tartott személyek speciálisan erre a célra kialakított jármővel, rácsozattal leválasztott külön
térben történı kísérése
során kar- és bilincsrögzítı öv alkalmazására csak indokolt esetben, a kísérés módját
meghatározó parancsnok külön
utasítása alapján kerülhet sor. A gépkocsi valamennyi ajtajának biztonságos bezárásáról a
gépkocsivezetı
gondoskodik. Gépkocsiból történı kiszálláskor a gépkocsivezetı kívülrıl kinyitja a gépkocsi
hátsó ajtaját és
elfoglalja a legmegfelelıbb pontot a biztosításhoz. Ezt követıen száll ki a (az egyik) kísérı ır, az
ajtó mellett marad
a vezetı szíjat fogva. Ezután száll ki a fogvatartott (és utoljára a másik kísérı ır).
85. Meghatározott esetekben, a bilincs levételére vonatkozó szóbeli felszólítást követıen a
kísérı ır tájékoztassa a
hatóság képviselıjét a kísérést elrendelı parancsnok által készített ideiglenes ırutasításban
foglaltakról, amely
tartalmazza a fogvatartott ırzésével kapcsolatos információkat (pl. elızıleg már megszökött,
szökést kísérelt meg,
támadást hajtott végre). A tájékoztatást követıen, a bilincs levételére szóló utasítást a
hatóság tagjával jegyeztesse fel
az ırutasításra. Ennek megtörténte után a fogvatartottról le kell venni a bilincset. A kísérı ır a
bilincselés
szüneteltetésének ideje alatt köteles az ırzésre fokozott figyelmet fordítani, és mindent
megtenni annak érdekében,
hogy szökés, támadás ne következhessen be.
86. Ha a kísért személy megszökött, és az elfogására tett intézkedések nem vezettek
eredményre, a kísérés
parancsnoka azonnal tegyen jelentést a területileg illetékes rendıri szervnél.
Az általános szempontokon túl a jelentés tartalmazza:
a) a szökés pontos idejét, helyét és módját;
b) a szökött személy nevét;
c) személyének és ruházatának leírását;
d) a szökött személy várható magatartását, a fegyverhasználatra vonatkozó adatokat;
e) a szökött személy esetleges sérüléseit;
f) azokat az egyéb adatokat, amelyek az elfogást megkönnyítik.
87. Az a rendıri szerv, amely a szökésrıl jelentést kap, haladéktalanul köteles intézkedni a
szökött személy
elfogásáról. A kísérésrıl jelentést kell írni, ha annak végrehajtása során rendkívüli esemény
történt.
88. A fogvatartott súlyosan beteg hozzátartozója meglátogatására, temetésen részvételére a
fogvatartás alapját
képezı eljárást folytató szerv vezetıje által készített, a fogvatartásért felelıs vezetı által
jóváhagyott terv alapján
kerülhet sor. A fogvatartott közvetlen biztonsági felügyeletét és ellenırzését polgári
ruhanormába sorolt rendırök

Fogda részei:
19/1997 ORFK
2. A rendırségi fogda (a továbbiakban: fogda) a rendır-fıkapitányságon, rendırkapitányságon
vagy külön
objektumban a fogva tartás céljaira sajátosan kialakított, a fogva tartottak elhelyezésére,
biztonságos ırzésére
szolgáló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy épületrész.
3. A fogda a befogadóképességétıl függıen lehet:
a) I. kategóriájú 40 fı felett,
b) II. kategóriájú 20-40 fı között,
c) III. kategóriájú 20 fı alatt.
A fogdaszolgálat szervezeti felépítése az ırhelyek száma, a helyiségek összetétele és száma a
fogda kategóriája
szerint változik.
4. A fogda befogadó egységbıl, zárkaegységbıl és a szabad levegın tartózkodás, sportolás
céljára szolgáló
helyiségbıl (udvarból) áll. A befogadó és a zárkaegységet egymástól biztonsági zárral ellátott
rácsos vasajtó különíti
el. Az ırzésbiztonságot befolyásoló építési elıírásokat, az épületgépészeti és technikai
követelményeket, a fogda
berendezését a Rendırség Fogdaépítési Szabályzata határozza meg.
5. A fogda bejárata elıtt lévı és a befogadó egységet a zárkaegységtıl elválasztó rácsajtót, a
zárkaegység
folyosójáról nyíló helyiségek ajtajait, az ételbeadó nyílásokat - a szükséges használat idején
kívül - állandóan zárva
kell tartani. A bejárati és a zárkaegységbe nyíló ajtó kulcsát a befogadó egységben
szolgálatot teljesítı, befogadást
végzı ırparancsnok kezeli. A fogda bejárati ajtajának és egyéb helyiségeinek tartalék kulcsait
elkülönítetten, az
ügyeleten kell ırizni. A fogdai kulcsok használatát és kezelését a fogvatartásért felelıs vezetı
intézkedésben
szabályozza.
6. A fogda befogadó egységében felállított fogdaır a bejárati ajtók nyitása elıtt a kitekintı
sávon, majd a rácsajtón
keresztül gyızıdjék meg a belépésre jelentkezı személy (személyek) belépési jogosultságáról.
Az ırzésbiztonság
veszélyeztetésének gyanúja, a belépési jogosultság hiánya, vagy a fogdába be nem vihetı
tárgyak (pl.: lıfegyver,
robbanóanyag) felfedése esetén az ajtókat köteles zárva tartani és a parancsnokot, az
ügyeletet azonnal értesíteni.
7. A fogdaszolgálatot ellátók lıfegyverét a fogdán kívül kell tárolni. A fogdaszolgálatot ellátó
rendır személyes
használatra szolgáló tárgyat (pl.: csomag, levél, telefon), az élelmiszer és elfogyasztásához
szükséges eszköz
kivételével, a fogdában nem tarthat magánál. A fogdaszolgálatnak fogdán belül öltözködnie,
ruhákat a fogdában
tartania tilos.
8. A fogdába az ırszolgálatot ellátókon, a fogdában elhelyezett fogva tartott ügyében eljáró
ügyintézıkön, az
étkeztetést végzı közalkalmazottakon, az ellenırzésre jogosultakon, az egészségügyi ellátást
végzıkön, a
fogvatartottakon és a külön engedéllyel rendelkezıkön - pl. a javítást, a karbantartást, a
takarítást végzı személyek, a
helyszíni szemlebizottság tagjai, forgatócsoport, újságíró stb. - kívül más személy nem léphet
be, ott nem
tartózkodhat.
A fogdába történı belépésre jogosító külön engedélyt a fogva tartásért felelıs vezetı, a
jogokról és a
kötelezettségekrıl szóló tájékoztatással együtt, írásban adja ki. A külön belépési engedéllyel
rendelkezı személyre a
Rendelet látogatókra, a látogatók fogadására vonatkozó elıírásait értelemszerően
alkalmazzák.
A fogdába újságíró, forgatócsoport belépése, a sajtó, a rádió, a televízió részére kép és
hangfelvétel készítése csak
akkor engedélyezhetı, ha az országos rendırfıkapitány vagy helyettese elızetesen hozzájárult.
9. A fogva tartottnak a zárkaegységbıl a befogadó egységbe történı ki- vagy visszakísérése
során a kísérést végzı
rendır ruházatátvizsgálást hajt végre, külsérelmi nyomok észlelése vagy bántalmazásra utaló
panasz esetén orvosi
vizsgálatáról intézkedik.
10. A fogda befogadó egységében lıfegyvert az ellenırzı elıljáró és a fogva tartott kísérését
végrehajtó tarthat
magánál. A fogda zárkaegységébe lıfegyverrel csak külön parancsra, más kényszerítı
eszközzel el nem hárítható,
súlyos rendkívüli esemény leküzdése céljából lehet belépni. A zárkaegységbe történı belépés
idejére a lıfegyvert a
befogadó egységben erre a célra elhelyezett lemezszekrénybe kell elzárni. A fogdában
lıfegyvert tárolni - az
ideiglenes elhelyezés kivételével - tilos.
11. A fogda állagában, gépészeti vagy egyéb felszerelésében bekövetkezett meghibásodások
javításáról, a
hiányosságok megszüntetésérıl haladéktalanul intézkedni kell. A biztonsági jelzı, ellenırzı- és
riasztóberendezések
üzemképtelensége esetén a javításhoz szükséges intézkedések mellett haladéktalanul
gondoskodni kell az ırség
megerısítésérıl.

Fogalmak:

Közrend fogalma: Közjog által szabályozott rend a közrend

Közbiztonság fogalma: A közbiztonság, mint jogi tárgy védendő értékek összessége, amelyet
a demokratikus jogállamok államcélként határoznak meg. A közbiztonság a nem anyagi
jellegű infrastruktúrának az a része, ami ahhoz szükséges, hogy az egyének és közösségeik
megvalósíthassák a társadalom számára értékes céljaikat.

Járőrözés fogalma: A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, a határterület és –

jogszabályban meghatározott esetekben – a határterületen kívüli területek rendőri vagy
határrendészeti ellenőrzésének, továbbá a határőrizetnek az egyik formája. A járőrözés
során egy vagy több rendőr előre meghatározott körzetben, területen vagy útvonalon,
valamint menetvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, továbbá vízi
rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes
cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

Ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetőleg az intézkedés helyszínén

nála lévő, vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és
tárgy;

Magánlakás: a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség,
létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény,
bekerített terület;

Csoportosulás: 3—10 főből álló, egységes akaratelhatározással fellépő csoport;

Tömeg: 10 főt meghaladó csoportosulás;

Fogvatartott: akit törvény, illetőleg törvény alapján kiadott hatósági határozat alapján a
szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogában korlátoznak
(őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, közbiztonsági őrizetben lévő, elfogott és előállított,
elővezetett);

Súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény 5 évi, vagy ennél súlyosabb

szabadságvesztéssel fenyeget;
Előállító egység: az előállító helyiséget, annak előterét, valamint a WC helyiséget magába
foglaló helyiségcsoport,

Előállító helyiség: az előállító egység azon helyisége, ahol a fogva tartottat ténylegesen fogva
tartják,

Helyszínbiztosítás: az a rendőri tevékenység, amelyet a rendőr bűncselekmény vagy egyéb

esemény helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a helyszín
őrzésére, lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására foganatosít,

Segélyhívás: amikor a rendőr saját maga észleli más személy segélykérését, és emiatt, ezzel
összefüggésben intézkedésbe kezd,

Támadással közvetlenül fenyegető magatartás: az a fellépés, amikor a támadó helyzetéből,

tevékenységének módjából és eszközéből a rendőr alaposan következtet arra, hogy a
támadás nyomban bekövetkezik,

Testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás: ha a támadó helyzetéből, tevékenységének

módjából és eszközéből alaposan feltételezhető a súlyos sérülés közvetlen veszélye,

Rendkívüli esemény: a rendőri intézkedés során bekövetkező minden olyan esemény,

tevékenység vagy mulasztás, amely az intézkedés alá vont, az intézkedést végrehajtó vagy
más személy életét, testi épségét, egészségét, anyagi javait, a személyi szabadság
korlátozása helyének rendjét vagy az őrzésbiztonságot sérti, illetve veszélyezteti.