ESETTANULMÁNY

Minden tanítónak elengedhetetlen feladata a tanulók minél pontosabb

megismerése, s mivel különböző képességmérő, vagy más mérő módszereket nem
alkalmazhatnak csak a szakemberek, ezért a gyermekeket megfigyelés alapján
ismerhetjük meg igazán .Fontosnak látom azoknak az alapelveknek a betartását,melyek
arra intenek, hogy mindig próbáljunk nyugodt légkört biztosítani , hiszen ekkor adja ki
önmagát a gyerek, tartsuk tiszteletben személyiségüket, törekedjünk az objektivitásra.
Minezeket az alpelveket betartva vezettem megfigyelési naplót egy 7 éves
kisiskolásról, ki falun él szüleivel együtt. A szülőkkel folytatott beszélgetésekből
kiderült,hogy egyedüli gyerek, különös egészségi godjai nem voltak, szépen
harmonikusan fejlődött, az anyuka midig ott volt mellette.
Az óvó néni megfigyelése alapján a gyerek rengeteg készséggel, képességgel
rendelkezik, nagyon kitartó a játékban, szeret szerepeket vállalni, magabiztos, gazdag a
szókicse, tisztán ejti a hangokat, a feladatlapokat nagyon szereti.
 Mint már említettem többször is beszélgettem a gyerek szüleivel, és sikerült
kideritenem elvárásaikat a gyerekkel szemben. Inkább az érdekelt,hogy réálisak-e vagy
sem, de nagyon megörvendtem, amikor reális elvárásokat soroltak valamint hozzátették
azt is, hogy ismerik a gyerek képességeit s támogatni fogják minden próbálkozását. Hát
ezt én is valahogy igy képzeltem ,de mindenekelőtt a gyermeket meg kell ismerni.
A gyerek kezességi dominanciája már óvodáskorban kialakult, s ez
nagymértékben hozzájárult a gondolkodás, a differenciált cselekvések kialakulásához.
Kognitiv fejlődését figyelve azt tapasztaltam, hogy Á. főleg matematika órákon,
de nem cask konkrét, tárgyi tapasztalatok alapján képes összehasonlitásokat végezni,
még több szempontot is képes figyelembe venni, jellemző a decentrálás. Mivel
magabiztosan kezdte el az iskolát , pozitiv képe van saját magáról, s most kezd ráébredni
arra, hogy milyennek látják társai, akik piedesztálra helyezték, sokat adnak a
véleményére, s ő nagyon jól helytáll, mindig mond valami okosat, segiti társait.
Szociálisan jól beilleszkedett, alkalmazkodott az új feltételekhez, fontosak számára a
barátok, a vele egykorúak is. Nagyon jól megérteti magát a többiekkel, olyan dolgogról
beszélget, melyek nincsenek jelen, hisz nagymértékben csökkent egocentrikus
gondolkodása, s megérti a szabályokat, azok szükségességét, sőt néhányat ő maga
fogalmazott meg.
Mint tudjuk elengedhetetlen feltétele a tanulásnak a motiváltság, az érdeklődés, s
ez a két feltétel Á.-nál sem hiányzik, mindig kedve van az “újhoz”, s nagyon, de nagyon
szeret irni, amit egyébként nagyon jól ki lehet használni, mert mos alakul az irása, saját
maga kijavitja az eltévesztett, vagy a csúnyábban irt betut, pontosságra törekszik minden
egyes munkájával. Annak ellenére, hogy aktivan beszélő környezetben volt eddig,
beszédére jellemző, hogy kevés toldalékot használ, s ezért is próbálok minél több
párbeszédes játékot, móndókát, mozgásos, énekes játékot megtanitani. Memoriája
szintjének megfelelő, könnyen megtanulja a kis versikeket, dalocskákat.

Teljesitményigényét bizonyitják a tornaórák is, amikor mindent kipróbál fut,

mászik, megpróbál mindent egyedül csinálni, a mozgáskoordináció, gyorsaság, dinamka,
állóképesség mind olyan motorikus képességek melyek szintje a 7 éves gyerek fejlettségi
szintjének felel meg. Kézügyessége is jelentős mértékben fejlődött, csodálatos munkái is
ezt bizonyitják.
Ritmusérzéke, zenei hallása is nagyon fejlett, nagyon szeret különböző hangokat
utánozni, általunk készitett hangszereken játszani.
Véleményem szerint ez a kisiskolás, aki minden iskolán kivüli tevékenységen
részt vesz, nyugodt, kiegyensúlyozott, kezdeményező, szorgalmas, figyelmes, sokszor
önálló egy igazi nagy személyiség, aki már szinte mindenre képes teljes mértékben
megfelel az iskolai elvárásoknak, s nekünk előnyös helyzetet, és biztonságos környezetet
kell biztositanunk a további fejlődéséhez.