272
A Franki in-Társulatnál megjelent, .
*A»A«A«V\*A*A*A*A*A.»A«A+A«V\*A»A«^^
m.
• ^ - ^W 15, RUE DE LA PAIX, PARIS
^s«»^
B U D A P E S T I CZEGEK.
TALÁLMÁNYOK
szabadalmazását esz­
közli mind. államban
Róthy János
n e m z e t k ö z i m é r n ö k i é s s z a b a d a l m i irodája,
B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszínház
m e l l e t t . L e g r é g i b b s z a b a d , iroda. — T e l e f o n .
LJkTS.KOtfJTg A.
B U D A P E S T ,
IV. kerület, Váczi-uteza 8 8 .
CB. é s kir. s z a b a d a l m a z o t t f e h é r n e m ű - g y á r o s
ajánlja
nri divat- és fehér ne m-ujdonságait
pezsgő-kioszkja Ős-Budavárában
m á j u s hóban nyílik m e g .
Lesovanyodásra s egyidejűleg az
egészség erősítésére 2 hónapig veendő
a dr. B l y n s dr. Dnohesne-Dupare klin.
tanár, beesületrend lovagja — megfigyelése
' után Boisson gyógysz. által készített • per­
zsa j l l n l n - . vesieulosioevel előállított növ. készítmény.
Egy 3 frtos nemzetközi posta-utalvány küldésével bérm.
szállít egy palaczkkal: M. BOISSON, 100 m e M o n t -
martre, Paris.
SCHLESINGER S.
engedélyezett iskolai ügynöksége
B u d a p e s t , S ü t ő - u t c z a 6. sz., I . e m .
Telefon 3911.
Ajánl közvetlenül franczia inférieure és superieure
bonne-okat, angol nurse és snrsery governess bonne-
okat, é s z a k n é m e t okleveles tanítónőket,
gyermekkertésznőket, nyelv- és zene-ismeretekkel,
vagy ezek nélkül, m a g y a r o k l e v e l e s t a n í t ó n ő ­
ket, gyér mekkertésznoket és bonne-okat.
Kiállitása még e hóban megnyílik.
VASÁENAPI ÚJSÁG. 17. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
POCSAJYÉK.
^i^aírWíiey^A iwx& Regény.
Irta
f.'ini de Colot/n? Itnpériale, Sapoceti, s a v o n s p é c i a l ;
Creme de Erai*es et Vondre de Cypris pour le teint ; Frühliehné Móricz Paula.
Extraits pour le mooekoir et le nporisiteiir Jieky, Belle Eranee. Aleoolat de K<,sr* pour \a auna.
Extra
Ára fűzve 1 frt 50 kr.
FOLDVARY IMRE
fértirti-vtit- é s febérnema• raktára.
27 éven át A Magyar Asphalt
BUDAPEST, v. állami kórházi remény-társaság
IV., Koronaherezeg-utcza 11. sz., a főposta mellett és igazgató orvos Budapest, Andrássy-út 30
VIII., Kerepesi-út 0., a Pannónia mellett
Saját szabászat. —Telefon. —Árjegyzék bérmentve. gyógyít gyorsan, disere- elvállalja jótállás mellett
legolcsóbban
Speciális készítője jó szabású férfi ingeknek. tül és biztos sikerrel
minden férfi ós női bajt. asphalt- b urkolatok
Gerson Anna asszony Czim: Kardos fektetését és
BUDAPEST,
specialista, nedves lakások,
p i n c z é k , s t b . gyökeres 18. SZÁM. 1896. BUDAPEST, M Á J U S 3. 43. ÉVFOLYAM.
szám.
Erzsébet-körut 34. szárazzátételét.
A n d r á s s y - n t 21, I. em. ajtó 12/1). Rendel: Blöfizete'ti feltetelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és I egész évre 1 2 frt { egész évre H frt Te 5 . Külföldi előfizetésekhez a postailag
Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK { ef,SZ e T "
(félemelet). d. e. 7—8, 11—2, d. n. wr T e l e f o n . "•• POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt 1 félévre — 6 <
Csupán a VASÁENAPI ÚJSÁG
1 félévre — 4 « - ( félévre — 2.50 meghatározott viteldíj ig csatolandó.
6—7-ig. Levélben is.
zadon keresztül rettegésben tartja egész Európát,
éjszaktól délig, kelettől nyugatig, de az alatt
megismeri szomszédjainak erkölcseit, intézmé­
nyeit s. bölcsen belátja, hogy neki is azokhoz
kell átalakulnia, ha itt élni akar. Előbb a keleti
kereszténységgel ismerkedik meg, de azt csak­
hamar ott hagyja s a fejlettség magasabb fokán
álló s a fejlesztésre alkalmasabb nyugatit fo­
Gyár és központi iroda Budapest—Kőbánya.
Mámor-pezsgő.
gadja el. A laza vezéri törzs-szerkezetet a ha­
talmat központosító monarkhikus kormány­
formával cseréh fel s elfoglalja helyét Európa
Chateau P a t a k y pezsgő. H l g h Life pezsgő.
nemzetei közt, mint velők egyenlő, sőt néha
előttök járó. S attól fogva máig, részt vesz
DECKERT és HOMOLKA Európa népeinek minden szellemi mozgal­
mában, ha néha megkésve is; nagy szolgá­
elektrotechnikai intézete
Gyár: RIH1APCQT Városi raktár : latokat tesz a nyugati kereszténységnek s oly­
VI., Izabella-ntoza 88. OUUMlLOl V.,Dorottya-utcza8.sz. kor döntőleg foly be Európa sorsába. A dürn-
A magyar állam és a m. kir. államvasutak szállítói.
Gyártanak és szállítanak: Sürffönyberendezéseket vasutak kruti csatában (1278.) magyar fegyverek, Kun
számára; elvállalják azok Javítását és szerkesztését. A min'
den államban szabadalmazott és általános használatnak örvendő László katonái döntötték el azt, hogy mellet­
W G R A P H I T - M I K R O F O N 1 1 tünk német vagy szláv állam alakuljon-e, Habs­
feltalálói és kizárólagos gyártói. burg Eudolfnak szerezvén meg a győzedelmet.
S Telefon-központok szolgálattal vagy a nélkül irodák számára
AVllí6" W^lZE telefon-berendezések \ asutak, hegyi pályák, bánya és- Eészt vettünk a keresztes háborúkban s kétszáz
kohomnvek, erdészetek és uradalmak számára.
évnél tovább védtük Európát a török áram­
= V I L L Á M H Á R Í T Ó K , ^^—-
villamos világítási és erőátviteli berendezések, minden lat ellen, mint hatalmas szirt, a melyen az
nemben, a legszolidabb kivitelben és legolcsóbban, szavatosság mel­ végre is megtörött. Voltak humanistáink s az
Kinek van szeplöje? lett elvállaltatnak.
Képes árjegyzék és költségtervezet ingyen és bérmentve.
vagy bármi folt, vasy pattanás az arczán? Az teljes biz­
tonsággal fordulhat annak eltüntetése végett a világhírű
Serail arczkenőcshöz,
mely nemcsak eltávolít mindenféle bőrtisztátalanságot,
Díszmagyar csizmát A MAGYAR NEMZET ÜNNEPE.
hanem az arozbőrt v a k i t ó fehérre, t i s z t á v á és üdévé a legdíszesebb kivitelben, valamint'
teszi. — 1 tégely ara 7 0 kr. — Postán franko küldve
1 frt 5 kr. — S z a p p a n hozzá 1 drb 8 0 kr. történeti és korhű alakban, kívánatra
N
Kapható Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerész ur­ AGY ÜNNEPET ÜL most Magyarország: ál­
nái és minden magyarországi gyógyszertárban. rajz után is, a legszebben készít lami létének, a magyar nemzet itteni ha­
Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, Aradon,
LŐRIJVCZ I S T V Á N zájában való megtelepedésének ezredéves
ünnepét. Kinyílnak a szivek széles e hazában s
Budapest, M u z e u m - k ö r u t 5. csordultig megtelnek az öröm és büszkeség érzé­
Munkácsy Mihálynak Banderiumi diszcsizmák és magyar topánok. seivel. Mert mind a kettőre elég okunk van: az
örömre, hogy a jóságos Isten megengedte ér­
Vidéki megrendelést is a legjobban eszközül.
«Ecce Homo» nünk ezt az esztendőt; s a büszkeségre, hogy
annyi vészt, zivatart épen, megtöretlenül kiál-
czimu 11«Í1IU1
hírneves, az elegáns hölgyek által
lottunk.
Micsoda ezer esztendő az, a mi hátunk mö­
használt arczerérue (nem zsíros ke­
gött van!
óriási festménye nőcs) rövid idő alatt ifjítja és szépíti
az arezot, eltávolít az arozról minden­
nemű bőrtisztátlanságot.
Egyedüli szer szeplő, májfoltok,
Ázsia belsejéből jőve, keresztül hatol a Kár­
mely a pattanások, bőratka (mitesser) ellen.
pátokon egy harczias, edzett, szilaj, de egyszer­
Bámulatos hatása abban rejlik, hogy smind jól fegyelmezett fiatal nép. Viszi őket a
a bőrre kenve az által rögtön fölvé­
Krisztus-cziklus harmadik és be­ tetik és ez okozza azon csodás átala­ harezvágy, a kényszerűség, homályos ösztön, a
kulást, hogy azeplővel vagy mállói­
tokkal teljesen fedett arcz 3 - 4 nap alatt alabástrom gondviselés. Számuk, mindössze, legfölebb ha
fejező művét képezi, fehérré lesz. félmillió. De mindenik férfi egy-egy kitűnő lovas
Mivel nem zsíros — nappal is alkalmazható, — a eremé­
vel bekent bőrön a hölgypor remekül tapad. Ara 50 kr. 1 frt. harezos, mintegy oda nőve paripája hátára. Pár
Margit-szappan ára 3 5 kr. — Margit-hölgypor,
ntban van Magyarország felé. fehér, rózsa és oréme színben ara 6 0 kr. — M a r -
git-fogpép 6 0 kr.
év alatt e nép az itt talált szláv és más néptörzsek­
től elhódítja ezt a hazát, az éjszaki. Kárpátoktól
F Ö L D E S KELEMEN gyógyszertára, az Al-Dunáig és itt államot teremt. Egy évszá-
Aradon, Deák Ferencz-utoza 11. sz.
Főraktár BUDAPESTEN, Török József, Király-utcza. A MAGYAROK MEGÉRKEZÉSE AZ ÚJ HAZÁBA. — Lotz Károly falfestménye a Magyar Hemzeti Mazenmbaii.
Franklin-Társulat nyomdája, (Budapest V I , Egyetem-ntoza 4. ssám.)

274
A magyarok vándorlása.
olasz renaissance hamarabb érinté Magyar­
országot Mátyás alatt, mint Európa bármely or­
szágát. Egyes nagy királyaink, mint Szent-István,
Szent László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi
Mátyás: Európa legnagyobb uralkodóival ki­
állják a versenyt s Könyves Kálmán alakja mél­
tán válik ki tiszta látása által kortársai közül;
mig Hunyadi János eszményileg magasztos
hőse a középkori lovag-világnak. Méltán mond-
hatá Petőfi:
• Európa színpadán mi is játszottunk
S mienk nem volt a legkisebb szerep.»
Majd a XV. század általános erkölcsi romlott­
sága s az olygarchia féktelensége nyakunkra hoz­
ták a mohácsi vészt. Rettenetes idők következ­
tek. A következő 200 esztendő tele van dúló
Szent István koronázása.
harczokkal, árulással, kegyetlenséggel, pusztu­
lással. Az ország három részre szakadva; fővá­
rosa idegen kézben; a pártok kíméletlen, gonosz
harczában csak a haza szenved s a jó hazafi nem
tudja, hogy melyik részhez csatlakozzék. Az or­
szág keleti részében, a külön szakított s fejede­
lemséggé lett Erdélyben megvonja magát a füg­
getlenmagyar állameszme, de kénytelen a törökre
támaszkodni, hogy nyugatról független marad­
hasson ; s a nyugati hatalom, a melyet azért ültet­
tünk a magyar trónra, hogy bennünket a török
ellen megvédjen, lassanként fő ellenségévé lesz
alkotmányunknak. A zsaroló német zsoldosok
ép akkora isten-csapás rajtunk, mint a török, s
ezekbenarettenetes időkben még most is, mintha
magunk előtt látnók Zrínyi Miklósnak, a hős­
nek, a költőnek, az államférfiúnak fenséges alak­
ját, a mint kardját feje fölött villogtatva, szive
keserűségével kiáltja bele a világba: «Ne bántsd
a magyart ti s nemzetének fülébe harsogja, hogy
ne bizzék senkiben, csak önmagában, elég segít­
ség az neki, ha minden magyar szivében hűség
lakik.
És még e szörnyű időkben sem vész el nem­
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
j^tz Károly falfestményei a Magyar Nemzeti Múzeumban.
zetünk, sőt szellemi élete új és gazdagabb eleven­
séget nyer. A reformáczió a XVI. században a
nemzet nagy többségének vallásává lesz; s nem­
zetünk ez időben a vallási türelemnek olyan pél­
dáját szolgáltatja, a mely páratlanul áll a műve­
lődéstörténelemben (1571-iki erdélyi országgyű­
lés) ; a vallásos pártok küzdelme gazdag, önálló
magyar irodalmat teremt; a művelődésnek gyá-
molítására sietnek a megszaporodott iskolák,
melyeknek felállításában a katholikus Pázmány
s a protestáns Bethlen ós Eákóczy egymással
versenyeznek; s politikai elpusztulásunkat meg­
gátolja a bajok és szenvedések közt újra föléb­
redt hazaszeretet és hősiesség. Az önfeláldozás
nagy erénye ismét bajnokokat talál, kik azt gya­
korolják, s költőket, kik azt feledségbe menni
Geiger rajzai, A keresztesek fölajánlják Szent-Lászlónak a fővezéri kardot.
nem engedik; s az erdélyi felkelő fejedelmek
kibontott lobogója, melyre a «vallásért és sza­
badságéra szavak vannak irva, mindannyiszor
győzedelmesen száll végig a fél-országon s utol­
jára is megalkuvásra kényszeríti a hatalmat.
II. Endre aranybullája (Vs-ra kisebbítve).
(1711.) A híres Eákóczy -nóta kesergő panasza,
a melynél keserűbb, kétségbeesettebb hang soha
nem hangzott magyar ember ajkáról:
Jaj, meg kell halnunk,
Meg nem maradunk;
Nagy ellenség közt vagyunk,
Bizony méltán ezek miatt
Kesergünk, sírunk: —
hála Istennek, nem teljesedett be.
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
Az alpári csatából.
De kevés híja volt, hogy be nem teljesült.
Nem a harczok idején, hanem a rá következő
béke ölében. Soha nemzetre jobban rá nem illett,
mint ekkor, mi ránk a költő szava:
Ne csak veszélyben légy serény,
A béke vészesebb;
S melyet vág álmos népeken,
Gyógyíthatlan a seb.
A kétszázados harczban kifáradt s nyugalom­
hoz és anyagi jólléthez jutott nemzet, kicsi
híja, hogy könnyelműen el nem vesztette mind­
azt, a miért apái vérzettek. Kedvezett ennek a
XVHI. század kozmopolitikus iránya is. Fő­
uraink örömmel mennek Bécsbe és cserélik föl
nemzetünk nyelvét, erkölcsét, ruházatát a fran-
cziás némettel. A köznemesség elsánczolja ma­
gát alkotmányának megmaradt bástyái közé s
azokat Cicero rontott nyelvén védelmezi s még
házi tűzhelyénél is latinul beszél. Városaink
nyelve német; azon beszélnek és leveleznek
műveltebbjeink; még a tót nyelv is tért hódít,
csak a magyar szorul mindig összébb. A régi
magyar kurucz büszkeséget az udvari hódolás
váltotta fel, s bekövetkezett az «olcsó időnek
hasztalan soka».
Az egyetlen lámpafény e sötét, szomorú kor­
ban, mely virasztott a nemzet sorsa felett, az
irodalom volt. Szegényebb, színtelenebb, mint a
megelőző két századé, de legalább megvolt.
S az irodalom lesz az, mely e század elején fel­
rázza a nemzetet lomha tespedtségéből; egy
közös eszme, a nyelv ügye körül érdeklődést tá­
maszt minden rangúakban; panaszol, buzdít,
lelkesítni vágy; szítja az élet tüzét: mig végre
a nagy szívű Széchenyi István, fajának minden
szép tulajdonait megmozdulni érezvén saját
szivében, halálosan megszereti azt s a próféta
hitével kiáltja nemzete fülébe: magyar, ébredj!
hiszen te nem megvénhedt haldokló: ifjú nem-
18. SZAM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSAG. -21o
II. Endre kiadja az aranybullát. Geiger rajzai. IV. Béla visszatérése a tatárjárás után.
zet vagy; te még nem is voltál, csak ezután S a mi e nagy kor dicsőségéből még hiány­
leszel! zott, megnyertük azt is: a rég alvó magyar
S a nemzet meghallá a kiáltó szót és elhitte harczi vitézség föltámadását. A maga igazáért
azt. S a mint magát ez a hit bevette szive fene­ küzdő nemzet kebeléből hősök sora támadt,
kére, nem volt hatalom, a mely azt onnan ki­ hogy a megmaradásért való e fenséges harczot
irtsa többé. Most már hitte, hogy jövője van s bámulta a világ. Hiába volt a külső, pilla­
élni akart. Megvillant előtte a «régi dicsőség» natnyi leveretés: e nemzedéket többé megtörni
fénye; bűnbánólag, de a jövőre utalva, ismé­ nem lehetett. Maga a dicsőséges harcz emléke
telő : az erő és önérzet kimeríthetetlen forrásává lett
Megbűnhődte már e nép rá nézve; az irodalom még egyszer teljesíté
A múltat s jövendőt.
virasztó szerepét a sötét éjszakában; a költők
S a mint hitét, erejét növekedni érzé, mint­
lantján megzendülő, szívig ható elégiák ébren
egy követelőén monda szemébe a Gondviselésnek tartottak minden nemes érzést, minden elfőj-
Az Árpádok czímere az Árpád-ház kihalásakor.
nagy költője szavát:
Nagy Lajos Averza alatt.
modern magyar alkotmányt. De a drága aján­ tott reményt: míg végre, lassanként elmúlt az
dékot nem adták ingyen: vér volt az ára. éj, s a felderülő nap fénye egy örvendező nem­
zetre ragyogott, mely bölcs királyát koro­
jöttek harczos nehéz idők,
Koczkára tétetek minden, mi szent; názta meg.
Apjától kardot kére a fiú, És most itt állunk, emelt homlokkal, fennen
Anyjától áldást — és harczolni ment.
dobogó szívvel, ezer éves fejlődésünkre vissza­
tekintve, kibeszélhetetlen hálával a Gondviselés
iránt, hogy ünnepet üljünk. Az 500,000 ma­
gyarból nyolcz milliónyi nép, egy 18 millió
lelket számláló ország leve; a turáni népfaj
fölvette magába az árják szép és jó tulajdon­
Az nem lehet, hogy annyi szív
ságait; nevét ismerik a földteke mindkét ol­
dalán s nem rettegéssel említik többé, mint a
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel IX-ik században, hanem tisztelettel, szere­
Szakadt meg a honért! tettel. A szabad állami lét minden föltétele ke­
zünkben, s a nemzet vágyait, akaratát magyar
S a Gondviselés azt felelte r á : Nem, az nem
miniszterelnök tolmácsolja egy szeretett király
lehet! Lázas, sisifusi munka kezdődött meg, de
előtt. Pedig mily sokszor közel állottunk az el­
Szerencsésebb Sisifusénál.Háromszáz évnek mu­
pusztuláshoz, a halálhoz! Történelmünk lap­
lasztását kellett helyrepótolni néhány rövid év
jain mennyi a testvér-háború, a féktelen dacz,
alatt, s megtettük azt is. Ez volt a magyar faj
pártoskodás, árulás, lelki sülyedés, vegyülve
termő erejének nagy kora. Államférfiaknak
nagy erényekkel! A mit Tompa oly hatalmas
egész csoportja támad, a kik teremtenek s nagy
festéssel mond egy kihalt nemes családról, az
költőké és szónokoké, a kik lelkesítenek. A kor
nagyjából, a mi múltban uralkodó nemessé­
áramlata is mellénk szegődik s egy bűvös szavú,
günk legerősebb részének a képe.
lángeszű szónok egy pár nap alatt megteremti a Zsigmond király.
 276
" •sem itthon, sem a nagy világban. Széchenyinek
Vajda-Hunyad és a Hunyadiak
czímere.
Mátyás király.
Zsarolt, foglalt, jó kedvben és haragban,
Meggázolá a törvényt és jogot; —
Egymás vérét ontotta, itta gyakran,
H a ellené s szomszédé megfogyott.
Az oltárról rablá el más aráját,
Felszedte a templom szent kincseit;
Égben, földön nagy méltán gyűlt reá vád . . .
S a bírótól nem félt, sem ott, sem itt.
De a midőn egy ország szólni nem mert,
S az elgyalázott nemzet csak nyögött:
Emelt fővel, harsányan monda ellent . . .
Felkölt — Megállt szilárdan Kont mögött;
Hősen küzdött Mohácsnál, — ott kilenczen
Maradtak, mind erős, szép bajnokok;
Sok, bujdosván nagy bujában: kietlen
Tengerparton takarja gyér homok.
S ha kérdjük, mi mentette meg fajunkat a
saját bűnei és a kívülről rá nehezedő balsors­
okozta elpusztulástól, azt e háromban találjuk
meg: politikai okosságában, harczi vitézségében
s nagy és mély honszerelmében. E három lehet
fentartója ezután is.
S ne feledjük, hogy mindazért, a mik vagyunk,
első helyen őseinknek vagyunk adósai. S most,
az ezer éves fönnállás ünnepének komoly fön-
ségében, mintha kikelnének sírjaikból a hősök,
a kik e hazát megszerezték és megtartották s
Székes-Fehérvár bevétele. (Egykorú metszet után.)
VASAENAPJ UJSAG.
Hunyadi János Nándorfehérvárnál.
Mátyás tudósai körében.
részt vennének az unokák ünnepélyében. Mintha
látnám hadvezető fejedelmi Árpádot, vezérei
körében; Szent-Istvánt, a bölcset és jót; Lászlót,
a «szent királyoknak fényes tükörét», aki testi­
leg is mindeneknél egy fővel magasb; lovagias
Lajost, a három tengerpart urát; világverő Má­
tyást, fényes udvarában, tudósai között; az el­
nyomatással először szembe szállni merő Bocs-
kayt, a magyar nemest; Erdély legnagyobb fe­
jedelmét, Bethlent; a meggondolt és férfias
Bákóczy Györgyöt s dédunokáját, Zrínyi Ilona
szép, nemes fiát, ki ott nyugszik édes anyja mel­
IS. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
Dóré Gusztáv rajzai
Than Mór feBtménye,
lett a konstantinápolyi sírban. S látom Kazinczy
kedves, szelíd arczát; a nagy Széchenyi lángoló
szemeit hatalmas szemöldei alatt; hallom Kos­
suth velőkig ható szavát s Petőfi lantjának szi­
laj, lelkesítő dythirambjait. És látom végül
Deáknak egyszerűen fenséges alakját; egyik
kezében a magyar jog, míg a másikkal kiengesz­
telt nemzetének koronáját királyának nyújtja.
Es eszembe jut, a mit Kazinczy Gábor az
1861-iki országgyűlésen, a magyar politikai szó­
noklat e ragyogó ünnepén mondott: «E nemzet­
nek itt, e haza földén,«melyen kivül e nagy vi-
Székely Bertalan festménye után.
II. Lajos holttestének feltalálása.
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
I.. Ferdinánd király.
iágon nincsen számára hely», hivatása van;
•szenvedésekben gazdag, mint a vértanúké, de
magas, mint az örök dicsőség.))
És e hivatásunk még korán sincs befejezve,
igaza volt: egy ifjú, fejlődő nemzet még a ma­
gyar, mely a körülötte levő elemekből folytono­
san új erőt merítve, küzd az érett férfiasságért.
Ehhez pedig még nagyon sok megszerezni valónk
•van. Maga a kereszténység még csak ezután
I. Lipót király.
fogja igazán áthatni fajunkat s véghetetlen mély­
ségével megnemesíteni és valóban legyőzhetet-
lenné tenni. És kifelé minő válságok és meg­
próbáltatások állanak még előttünk! Az egész
'Európa egy tűzhányó hegy tetején nyugszik, a
melynek kitörése rettenetes lesz. És mindaz, a
mi Európában történik, minket is érinteni fog.
De hiszszük, hogy a magyar, őrtálló szerepét Ke­
let és Nyugat kapui közt, a hova a Gondviselés
által helyeztetett, ezután is be fogja tölteni;
II. Rákóczy Ferencz.
VASÁRNAPI UJSAG.
Szulejmán császár. Bocskay István fejedelem.
hogy ezt a hazát, a melyben — Vörösmarty-
ként —
•Alant apáink sirja;
Itt minden rög, fűszál miénk I» —
meg fogja tartani egy másik ezredévig, mind
az idők végezetéig; hogy Zrínyi Miklós lelke
nem veszett még ki közülünk; hogy háborogjon
bár körülöttünk az egész világ —:
«De néked élni kell, oh hon,
S örökre mint tavasz virulni;
Egykorú metszet után.
Buda ostroma 1686-ban.
Ah, mert omladékidon
Reszketve fognánk szétomolni
Hazánk, hazánk Ii
Baráth Ferencz.
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE.
Rövid vázlatban irta C s á n k i D e z s ő .
A magyarok őshazája Ázsiában, az Alsó-Irtis
és Ural folyók vidékén terült el, hol a velük
rokon finn-ugor és török-tatár népek szomszéd­
Kurucz vezérek.
277
Bethlen Gábor fejedelem.
ságában halászattal, vadászattal, főleg pedig
pásztorkodással foglalkoztak. A népvándorl s
egyik késői hulláma vétó őket nyugat felé. Ez
útjukban alakultak át hét külön törzsből egy
nemzetté, az egyik törzsfő fiát, Árpádot fejedel­
mükké választván.
így kerültek a mai Magyarországba: a Duna
és Tisza foly óknak a Kárpátoktól övezett sík­
jaira, itt a különféle fejedelmek alatt élő szláv
népeket meghódították s államot alapítottak.
(895—896. Kr. u.)
Vándorlásaik alatt pásztorokból hódítókká
Thökölyi Imre fejedelem.
lettek; bekalandozták Európát, egyszerre tá­
madták a német és bizanczi császárságot. De
két vesztett ndgy csata (Merseburg és Augsburg
mellett, 933. ós 955.) kijózanítá és hazájuk ha­
tárai közé szorítá őket. Lassanként a nyugati
czivilizáczió útjára tértek, s felvették a keresz­
ténységet.
Árpád ivadéka, a később szentté avatott Ist­
ván, egy évszázaddal Árpád halála után már
mint apostol téríti nemzetét. Szervezi az egyhá­
zat, II. Szilveszter pápa kezéből fogadj a a királyi
koronát. (1000.) Aztán — frank mintára — szer-
I I I . Károly király.
 278
^^^ *J3
m^ísk
^ r>
_ ^-jgala
I'--IVL'-<-^B^I r jtf^ i II. Rákóczy Ferencz fogott fegyvert (1703.) s
Mária Terézia királynő.
vezi az államot s megszilárdítja a királyi ha­
talmat.
Nyomdokaiba lép a másik szent király:
László, a magyar lovagiasság példaképe (1077),
ki új országot hódít: Horvátországot; majd
Kálmán, a tudós király, ki tengerpartot (Dal-
máczia) és hűbéres országot (Eáma, vagyis Bosz­
nia) szerez. (1109.) Erőteljes állam ez már, mely
(a XI. és XII. században) hatásosan megvédel­
mezi függetlenségét a két legnagyobb európai
hatalom, a német és bizanczi császárság el­
lenében. Ugyanez idő alatt az állam és nemzet
magva, a köznemesség is megalakul s 1222-ben
17. Endre királylyal törvénybe iktattatja sza­
badságát. Ez a törvény az úgynevezett arany­
bulla, társa az angol magna charta-nak.
Életképességét a XIII. század közepén (1241—
42.), a tatárjárás teszi rettentő próbára. Eme
két éven át tartott pusztítás egyetlen temetővé
változtatta a szegény országot. De a nemzet, az
állam újra föléledt hamvaiból. Királya: IV. Béla
(II. Endre fia) birt elég teremtő erővel; meg-
kezdé a telepítést, városoknak kedvezményeket
adott, várakat építtetett s az ország második
megalapítója lett.
Unokája: IV. László már nagy sereggel se-
gíté meg a hatalmas cseh Ottokár ellen Habs-
burgi Rudolfot, ki ekként családja hatalmának
megalapítását a magyaroknak köszönheté.
1301-ben az Árpád-ház, melyből a nemzet
400 éven át választá fejedelmeit és királyait,
III. Endré-vel kihalt. Vele zárul be a nemzet
fejlődésének egy külön korszaka is, melyben a
vallás az egyedül uralkodó eszme s az egyház,
a szaporodó kolostorok a vezetők.
Nagyobb lendületet vesz a fejlődés a követ­
kező két évszázadban, főleg az Európában akkor
legkiválóbb, világiasabb, az anyagi fejlődést is
föllendítő olasz műveltség hatása alatt. Mint az
Árpád királyok leányági utódai, az Anjouk lép­
nek a magyar királyi trónra: Róbert Károly és
fia Lajos uralkodásra termett férfiak, kik közül
az utóbbit érdemeiért Nagy-nak nevezi a hálás
utókor. Uralkodásuk (1308—1382.) a sokat há­
nyatott országnak két emberöltőre terjedő belső
békét s külső dicsőséget hozott, mely alatt az
H . Lipót király.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Nádasdy és huszárjai a hétéves háborúban.
népességben, vagyonban, műveltségben egy­
aránt meggyarapodott. Alattuk alakult meg az
a nemesekből, jobbágyokból és városi polgárok­
ból álló társadalom, mély egész 1848-ig fönnállt.
A köznemesség és polgári elem erősödése
folytatódik (Luxemburgi) Zsigmond király (ké­
sőbb német császár is) alatt, ki mint Nagy Lajos
leányának férje jutott a trónra. (1387—1437.)
Azonban alatta az országnak már határait fenye­
geti a hatalmas ellenség, a török. Szerencsére e
század (XV.) közepe táján a gondviselés a leg­
nagyobb férfiak egyikével ajándékozta meg a
nemzetet. E férfiú Hunyadi János, apostoli
lelkű hős és hadvezér, a ki gyakran saját költ­
ségén védelmezé meg hazáját és a keresztény­
séget a török ellen. (1442—1456.) Ő építteté
Vajda-Hunyadon csúcsíves stílben azt a gyö­
nyörű kastélyt, melynek hű utánzatában foglal
helyet a történelmi kiállítás késői középkori
része.
Az ő hadvezéri tekintélyének gyümölcsét fia:
(Corvin) Mátyás élvezé, kit a nemzet 1458-ban
a királyi trónra emelt s a ki már nyugati hódí­
tásokra is gondolhatott. Állandó gyalog-had­
sereget állított fel (fekete sereg), mely a legelső
volt Európában s ennek segítségével megalázta
a cseh és lengyel királyokat, bevette Bécset
(1485.), meghódítá Ausztriát. Német császár
akart lenni, hogy mint ilyen, európai erővel
forduljon a török ellen. E vágyát azonban nem
érte el. Hódításainál értékesebb látvány az ő
egyéni nagysága, melyet a föllendülő olasz
renaissance kapott meg s ragadt magával. Buda­
vári udvarában az olasz ízlést, tudományt és
műveltséget magyar pompával és méltósággal
párosítá.
Utána a trónon a Jagelló-házból eredő gyönge
II. Ulászló (1490.) és II. Lajos (1516.) követ­
kezett, a kik alatt az erkölcsi hanyatlás, mint
Európában mindenütt, Magyarországon is ro­
hamosan fokozódik. 1514-ben Dózsa György
vezérlete alatt rettentő parasztlázadás söpri
végig az országot; a király és az udvar pedig
ledér vagy tehetetlen. S e szomorú pillanatban
a török legnagyobb szultánja: Szolimán vezér­
lete alatt Mohácsnál tönkreveri az egész Euró­
Magyar insurgensek a franczia háborúban.
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
II. József császár.
pától magára hagyott magyar sereget. (1526.>
Ez iszonyú csapást sulyosbítá a nemzet meg-
hasonlása. Egyik rész Ferdinánd ausztriai
herczeget választá királylyá, a másik pedig
Szapolyai János magyar főurat. Nehéz küzde­
lem támadt a két párt közt. A török szultán.
János király pártjára állt. Ennek halála után
azonban magának foglalta el az ország közepét,
Buda várával együtt (1541.), a János király fiát
pedig az ország keleti vidékén elterülő Erdélyre
szorítá, fejedelmi ranggal.
így szakadt három részre a régi hatalmas
magyar birodalom. A közepe Törökországhoz
tartozott, keleti részén az erdélyi fejedelemség
terült el s a mi ezenkívül nyugaton és éjszakon
fönmaradt: volt a tulajdonképeni Magyarország,
mely fölött a Habsburg-házból való magyar
királyok uralkodtak.
Ez állapotokat még zavarosabbakká tevék a
reformácziónak a lelkeket felrázó eszméi, me­
lyek a XVI-ik század végére az egész ország an
elterjedtek; majd a Spanyolországból kiinduló
katholikus ellen-reformáczió hullámai. Rudolf
(1576—1608.) és II. Ferdinánd (1619—1637.)
királyok az utóbbinak képviselői. Sajnos, hogy
alattuk a katholikus vallás visszaállításával
egyszersmind az ősi magyar szabadság, alkot­
mány és önállóság szakadatlan sérelmei is kar­
öltve jártak. E miatt 1604 óta többször támadt
forradalom az országban, melynek vezérei a
magyar alkotmány- és vallásszabadság védői:
Bocskay István, Rethlen Gábor és I. Rákóczy
György erdélyi fejedelmek. (1606., 1621., 1645.)
Az alkotmány és szabadság sérelmei a XVIL
század második felében sem szűntek meg; a
nemzetnek már legfelső rétegei is arró kezdtek
gondolkozni, hogy inkább a törökkel legyeznek
ki s a németeket verik ki az országból. Á moz­
galmat a bécsi kormány felfedezte, kitűnő ha­
zafiak egész csoportját vérpadra, gályákra küldé,
az alkotmányt eltörölte s német kormányzót
állított az ország élére. (1671.) A következmény
ismét forradalom volt. Ennek vezére: Thökölyt
Imre szintén a törökben kereste támaszát, mely
ezalatt mind merészebb hódításokra veteme­
dett. 1683-ban már Bécset fogta ostrom alá, itt.
Ferencz király.
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSAG. 279
azonban teljes vereséget szenvedett. A győzte­ tűnik elő a József nádor feledhetetlen neve. Horvát-Szlavon-Dalmátország Magyarországgal
seket , ellenállhatatlan lelkesedés szállta meg Félszázadig volt az ország nádora, s közbenjáró egy állami közösséget alkot. Közösügyek: az
erre. Lipót, az akkori magyar király legjelesebb a nemzet és király közt. Rendkívül sokat kö­ udvartartás költBége, a védrendszer-, pénzügy-,
vezéreit, Károly lotaringiai és Eugen szavojai szönhetnek neki a magyar nemzet és különösen vasút-, posta-, táviró-, hajózás- és ipar-ügyek,
herczeget küldé ellene, a kik aztán főleg német Budapest főváros is; utóda a nádori széken fia. melyek Horvátországra nézve is a Budapesten
és magyar katonasággal 1686-ban Buda várát, István főherczeg lett. ülésező országgyűlésen intéztetnek el. Ez or­
a következő években pedig Magyarország nagy
részét visszafoglalták. Erre Erdély is a Habs­
Az 1848-ban Parisban kiütött forradalom Ma­
gyarországon is egyszerre megbuktatta a fenn­
szággyűlésre a külön horvát tartománygyülés
szintén küld (29, majd 40) követet. Á többi
burgok, mint magyar királyok kormányzása alá állott régi kormányrendszert s az országgyűlés ügyekre nézve Horvátország önálló; felelős kor­
adta magát, biztosíttatván külön törvényhozása nagy lelkesedéssel alkotta meg az országot tel­ mányának élén a bán áll, a magyar miniszté­
-és alkotmánya. (1690.) jesen átalakító törvényeket: a felelős miniszté­ riumban pedig egy — tárcza nélküli — minisz­
Csakhogy a bécsi udvar a török kiűzése után rium .alakításáról, a nemesi kiváltságok ós ter által képviseltetik.
Magyarországgal, mint hódított tartománynyal A Szent László király által a magyar állam­
kezdett bánni. Az alkotmány és szabadság hoz csatolt Horvátországnak az anyaországhoz
védelmére most egy erdélyi fejedelmi sarj: való eme viszonya nyer kifejezést az ezredéves
országos kiállítás külön horvát épületében.
küzdött 1711-ig, a midőn az alkotmány- és val­
lásszabadság ismét mes-erősítést nyert.
Nem sokkal ezután az utolsó Habsburgnak, A MAGYAR EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS.
III. Károly-nák uralkodása alatt az úgy neve­
zett pragmatica sanctió a magyar királyi Irta Jókai Mór.
"trónt a Habsburgok női ágának is biztosítá, de
az ország különállását, alkotmányos szabad­ Öt év alatt foglalták el teljesen az Árpád
ságát újra törvénybe iktatá. (1722—23.) A választott fejedelem alatt kiköltözött magyarok
III. Károly halála után támadt európai háború­ mostani hazájukat. Ez öt év tartamából választ­
ban csupán a magyar nemzet állt híven az ifjú ható ki a magyar nemzet ezredéves történetének
királyné, Mária Terézia oltalmára. «Életünket kezdete.
és vérünket i) kiáltással felelt panaszos előter­ Ez öt év alatt Árpád magyarjai nemcsak
jesztésére és a csatatereken is sokszor kitün­ meghódították, de belsőleg berendezték és kibé­
tette vitézségét. Gróf Széchenyi István. kítették az országot.
mwmzmm
V. Ferdinánd király. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. József nádor.
Mária Terézia háláját a magyarok iránt sok­ jobbágyság megszüntetéséről s Erdélynek Ma­ Ez a tény föltételezi, hogy Árpád népének
félekép igyekezett kimutatni. Gyarapította az gyarországgal leendő egyesítéséről. már beköltözésekor nagyfokú míveltséget kellett
ország területét, felkarolta művelődését, betele­ De a bécsi irányadó körök csakhamar kiesz­ magával hoznia. Folytonos harczi diadalaiknak
pítésekkel szaporította népességét. Bécsi ud­ közölték az V. Ferdinánd király által szentesí­ egyik tényezőjét fegyverzetük előnyeiben talál­
varába édesgette a magyar urakat, a hol nemes tett eme törvények visszavonását, mire a ma­ juk. Az egykorú írók azt jegyzék fel róluk, hogy
ifjak franczia mintára kezdték művelni a ma­ gyar nemzet föllelkesedve Kossuth szónoklatain pánczélt viseltek: nemcsak a harczosok, de még
gyar nyelvet és irodalmat. Erőteljes nemzeti s a nagy költő, Petőfi Sándor harczi dalain, a lovaik is s hogy öltönyeik széle rakva volt
áramlat keletkezett erre, mely még jobban ma­ fegyvert fogott új alkotmánya védelmére. Az arany ékszerekkel (gombokkal, boglárokkal). A
gával ragadta a sziveket, midőn Mária Terézia osztrák hadsereg nem birt a honvédekkel s az mi arról tanúskodik, hogy fegyverkovácsság és
fia és utóda: //. József kiadta a különben mé­ oroszokat hivta be segítségül, a kik előtt a ma­ ötvösség dívott közöttük. Azonkívül lövő fegy­
lyebb foganat nélkül maradt rendeletet: Ma­ gyar hadsereg Világosnál le is rakta a fegyvert. vereik voltak, miknek tökéletes szerkezete
gyarországnak az örökös tartományokkal le­ (1849. aug. 13.) fölényt adott nekik ellenfeleikkel szemben. Egy
endő egyesítésére. Józsefet II. Lipót követte, ki Gyászos idők következtek most, de a nemzet hajdankori tegez, nyílvessző ma is bámulatun­
összehívta az országgyűlést s visszaállította az némán tűrt s az irodalom, főleg kitűnő költője, kat veszi igénybe, s a préselt bőrrel bevont
alkotmányt. A Ferencz császár és király ural­ Arany János és a nagy regényíró, Jókai Mór puzdrák a bőrgyártó ipar nagy kifejlődésére
kodása alatt bekövetkezett franczia háborúk műveiben igyekezett vigasztalást találni. Végre vallanak: kantár, nyeregszerszám, zabola, az
alatt, ennek daczára, a nemzet ismét állhatatos főleg a külső események következtében, Deák illető iparágat dicséri.
híve maradt az uralkodó családnak, nem enge­ Ferencz, «a haza bölcse* vezetése alatt megtör­ Magukkal hozták családjaikat, szerszámaikat,
dett Napóleon császár Schönbrunnból kelt fel­ tént a kibékülés 1867-ben. Az 1848-iki alkot­ sátorkészületeiket és összes barmaikat, méne­
hívásának, hogy gyűljön össze a Rákoson s vá- mány visszaállíttatott: az ország kormányát a seket, gulyákat, nyájakat, kondákat. A fegyveres
laszszon magának más királyt. (1809.) Ugyan­ király felelős magyar minisztériumra bizta, had egy része harczolt a csatatéren, más része
ekkor, különösen pedig az 1811. évi államtönk melynek elnökévé gróf Andrássy Gyulát nevezte őrizte a családot, a nemzeti vagyont, az ipart.
miatt nagyon el is szegényedett. Ezért kiváló ki. Ugyanekkor Magyarország kívánságára Auszt­ Itt ismét egy nevezetes újítást látunk együtt
férfiak, különösen a lánglelkű Széchenyi István ria is hasonló alkotmányt kapott s a közös ál­ jönni-a honalapítókkal: a négykerekű szekeret.
gróf, minden erővel azon voltak, hogy felrázva lamfő alatt álló két birodalomnak egymástól Európában még akkor nem ismertek mást,
a nemzetet, anyagilag emeljék. Széchenyi 1825 való függetlensége kimondatván, csupán a kül­ jnint a kétkerekű eörricolot. A magyarokkal
óta óriási munkásságot fejtett ki. Izgató röpira­ földi képviselet és a hadsereg hagyatott meg kö­ együtt jelennek meg a négykerekű társzekerek,
tokat írt, a gazdasági, irodalmi, nemzeti élet zösnek. a mik lehetővé teszik, hogy egy egész nép
fejlesztésére újabb és újabb tervekkel lépett fel. A horvátok 1848-ban, bár csak rövid ideig, évekig tartó vándorútjában magával hordhassa
Népszerűségre csakhamar őt is túlszárnyalta a szintén a magyarok ellen harczoltak, aztán mindazt, a mi rá nézve kincs; családját, szer­
köznemes Kossidh Lajos, ki a társadalmi és együtt szenvedték át az abszolutizmus korsza­ számait, élelmi szereit. Szerettek nagy áldomá­
politikai reformok ; gyorsabb megalkotásának kát. Be magyar részről oly általános volt a ve­ sokat inni — kivált diadalok után; de bortermő
szükségét hirdeté. O vezette az úgy nevezett lük való teljes kibékülés óhaja, hogy az 1867— vidék nem esett útjukba: a nőknek kellett a
ellenzéket, mely főleg a felelős minisztérium 1868. évi kiegyezéskor tiszta lapot ajánlottak serkészítéshez érteni; de annak előfeltétele volt
és képviseleti rendszer behozatala mellett buz­ számukra. Az ez alapon létrejött kiegyezés sze­ a földmívelés: a harcz munkája alatt szántani-
gólkodott. Ezen nevezetes időkben fényesen rint a hét középkori megyével meggyarapított vetni kellett a hátrahagyott résznek, s a mel-
 280 VASÁENAPI ÚJSÁG. 18 SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.

lett fonni és szőni és az öltönyöket virágokkal haza földéhez; láthatja a közmívelődés kezdő be; czimereket, transparenteket szegeznek' ki j
kihimezni, hogy a pompa fentartassék. úttörését az ódon krónikákban, hiteles okiratok­ meszelnek, festenek. Nagy létrákon és emelvénye­
Vannak régészeink, a kik azt bizonyítják, ban, régi törvényekben s láthatja annak ken dolgoznak a világítás előkészületein, fölvezetik
hogy Árpád magyarjainak saját nemzeti alfa- diadalát a jelenkor teljes képében; láthatja, a gázt és villámot az épületek tetejéig. Sürgés-forgás
betájuk is volt, s írásjegyeiket még a Xl-ik szá­ hogy fejlődött az anyagi és szellemi néperő, mindenfelé, nemcsak az utczán hanem az üzletek­
zadban is használták. egymásnak kölcsönözve alkotó erejét; s láthatja, ben is.
Hogy nyelvük ugyanaz volt, a mi most, azt hogy tartotta össze az egész nagy államalkotási A kiállításon megfeszített erővel dolgoznak egész
kétségbevonhatlanul bizonyítja a kereszténység munkát a közös hazaszeretet.
éjjel is. A rossz idő miatt nagyon hátramaradtak,
első korszakábul való búcsúztató. Egy század A századok története változik, fényben, bo­
alatt új nyelvet egy nép meg nem tanulhatott, s rúban együtt változik vele minden, a mi élet, a teljesen elkészülni a megnyitásra nem lehet.
a régit az utolsó szóig el nem felejthette. mi alkotás és ujjáteremtés; de az egészen végig­ A tavaszi verőfény is megjött, s most már mele­
gen tűz alá a nap a derült égről.
Lelki míveltségük fokát meghatározza vallási vonul a magyar nemzeti szellem; az épít, az
türelmük. Ok, a forrásoknál áldozók, sem a szül, az feltámaszt. És a midőn felküzdte magát Az udvar Budapesten. A királyi pár még az
keresztényeket, sem a mózeshitüeket nem üldöz­ oda, a mit Európa tengerszinének nevezünk, ünnepélyek kezdete előtt megérkezett. Ily nagy
ték, s a ki közülök az egy Istent imádó, egy midőn a nemzeti művelődés a világműveltséggel kísérettel az udvar még nem időzött a magyar fővá­
feleségtartó hitre áttért, azt eltűrték maguk összeolvad, még ott is megtartja magyar nem­ rosban. Lehozták Bécsből az összes díszhintók at is
között, ellenben a családi erkölcs tisztaságára zeti jellegét, mint a hogy megtartották azt a s az udvari istálló nagy részét, mely a Károly-
féltékenyek voltak, a kazár királyt mohamedán legnagyobb nemzetek. kaszárnyában talált helyet.
hitéért, sok feleségeért Mén Marótnak gúnyol­ Erről beszél a magyar ezredévi kiállítás. A király ápril 29-én korra reggel, 6 óra előtt jött
ták, s bár velük egy nyelvet beszélő rokon volt: Beszélnek a kövek s a föld terményei; beszél meg. Bár hivatalos fogadtatás nem volt, mégis
ő ellene harczoltak legtovább, egész a meg- az új kor csodahatalma, a gépvilág; beszél a rendkívül sokan várták ő felségét a nyugati pálya­
hódolásig. nyomtatott papir, a festett kép, a faragott szo­ udvarnál és az utczákon. A miniszterek is meg'
És a mi legfőkép kitünteti az Árpád vezérelte bor, az ipar minden alkotása, hogy a magyar jelentek diszmagyarba öltözve, valamint a polgár-

házban s ő kezdte megvalósítani. De csak kezdte.

Tragikus végével a kiállítás ügye is új kezekbe
jutott. Lukács Béla kereskedelmi miniszter
hivataloskodásának több mint két esztendeje
alatt nagy szeretettel szentelte magát a kiállítás
előkészületeinek és az alapvető, a szervező mun­
kálatokat ő vezette. De utóbb a múlt év elején
beállott kormányválság Dániel Ernő kereske­
delmi minisztert állította, mint elnököt, a kiál­
lítás országos bizottságának élére, a ki maga
mellé Vörös Lászlót választotta államtitkárul s
így az országos bizottság alelnökévé is.
Az új miniszter mindenek előtt az elvállalt

Vörös László, államtitkár, a kiállítás országos Dr. Schmidt József, miniszteri tanácsos, a kiállítás
Az 1848-iki országgyűlés. Deák Ferencz.
bizottságának alelnöke. igazgatója.

népet, a lelkületében kifejlődött szabad­ királynak és az ország vendégeinek az ezred­

ságérzet volt. Midőn egész Európában az
egyeduralom volt a kormányforma, a hon­
foglaló magyaroknak első ténye volt al­
kotmányt adni a nemzetnek: a szabadon
választott fejedelemmel szerződést kötni,
mely a szabadságot biztosítja.
A magyar nemzetnek nemcsak a ha­
zája, de az alkotmányos élete is ezeréves.
Most, tíz század lefolyása után bemu­
tatja a magyar nemzet, mivé alakította át
ezt a hazát, melyet ősei letelepülésükkel
elfoglaltak. Nem gyámolítva fajrokon nem­
zetektől, uem kényszerítve átolvadásra
más nyelvű népfajokat: egyik kezével
építve, másikkal harczolva a keresztény­
ség, a czivilizáczió, a felvilágosodás védel­
mében : többször a földig sújtva, félig ki­
irtva, műveivel együtt lerombolva barbárok
és idegen hódítók által, s mindannyi­
szor csudamódra föltámadva, megerősödve,
megszaporodva, hazaszeretetében a többi
népfajokat is a közös szabadság, anyagi
jólét, szellemi művelődés nagy munkájá­
ban magával egyesítve, a szétrombolt,
a félbeszakadt munkát ismét újra kezdé
a magyar nemzet, s ime e kis, szűk téren
igyekezik most bemutatni, mit hoztak létre
a múlt s a közel századok e haza térületén.
A nemzetek legfelsőbb birája, a megfölebbez-
hetetlen közvélemény maga előtt látja a magyar
népet a maga otthonában, lakályos jólétében,
festői viseletében, munkájában, mulatozásában
és ünneplésében, és mellette a nagyok, a hatal­
masok művészalkotású építkezéseit, szerencsés
összeállításában a nemzetélet különböző fény­
korszakainak; az ősvárakban a királyok s a
fényes úrcsaládok századok alatt felhalmozott
kincseit, a templomok szent ereklyéit, miket
csodalegendák emelnek az égbe s csatolnak a
Ferencz József király koronázási kardvágása 1867-ben.
| nemzet államalkotási, közművelődési küldetése
igaz és valóság.
Az igazságnak ezer szája van, de csak egy
szive.
Nyugodtan várjuk rólunk kimondandó íté­
letét.
AZ EZREDÉVES ÜNNEPÉLYEK.
A főváros már felöltötte a díszt. Zászlók lobog­
nak mindenfelé. A házakon óráról-órára több az
ékítés, az erkélyeket, párkányokat, drapériák vonják
mesterek, a kiállítás igazgatója. Az udvari
vonat szokatlanul nagy volt, nyolcz személy­
es két podgyászkocsival. Ó felségét zajosan
éljenezve köszöntötték. A király először báró
Bánffy miniszterelnökkel, majd Kammer-
mayer polgármesterrel beszélgetett. Dániel
kereskedelmi miniszter fölkérésére ő felsége
megtekintette a pályaudvaron fölállított uj
udvari vonatot is, s aztán a nagy sokaság-
éljenzése közt hajtatott föl Budára. Az ut­
czán mindenütt nagy tömegek álltak már
ekkor s lelkesen köszöntötték a királyt.
A király ném&sna,^ ápr. 30-án reggel érkezett
meg Miramaréból a déli vasút budai pálya­
udvarába; őt is ünnepélyesen fogadták. A
király is kiment a pályaudvarba s a királyi
pár nyílt kocsiban hajtatott föl a budai
királyi palotába, az utón több ezerre menő
közönség éljenzésétől kisérve.
József főherczeg ápril 29-ikén délután
tekintette meg a kiállítás előkészületeit báró
Vécsey József főudvarmester és Libits Adolf
központi igazgató kíséretében. Legelőször sa­
ját díszes pavillonját nézte meg, aztán gróf
Zichy Jenő kiállítását. Majd Darányi föld-
mivelési miniszter és Bedö Albert államtit­
kár kalauzolása mellett folytatta útját. A tör­
ténelmi csoportban pedig Alpár Ignácz, Sza­
lay Imre múzeumi igazgató és Hermán Ottó­
szolgáltak fölvilágosításokkal. A főherczeg a
gazdasági csoportnak legnagyobb kiállítója.
József Ágost főherczeg és neje a kiállításon..
József Ágost főherczeg, ki 1894 ősze óta Brünnben
lakott, állandóan hazajön Magyarországba. A főher­
czeg és neje Auguszta herczegnő az ünnepélyekre­
szintén Budapestre érkeztek s azonnal a kiállítás
megtekintésére siettek. A főherczegi pár csaknem
két teljes órát töltött a kiállítás területén, nagy
érdeklődéssel tekintette meg a király remekül
sikerült és már teljesen kész román-stilű lakosztá­
lyát, József és Frigyes főherczegek és Koburg ber­
ezeg pavillonjait, Zichy Jenő gróf őshazabeli gyűj­
teményét, a történelmi főcsoport ritka becsű gyűj­
teményeit, stb.
AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS ELNÖKEI ÉS TISZTIKARA.
éves kiállítást, mely ezredéves multunk dicső­
A kiállítás országos bizottságának elnöke és sége mellett, hirdetni fogja gazdasági és kultu­
alelnöke. rális téren való haladásunkat és mely e mellett
A kiállítási munkálatokat Baross Gábor ke­ dicsőségére válik annak a miniszternek is, a
reskedelemügyi miniszter indította meg 1891 kinek a rendezésből és létesítő munkálatokból
az oroszlán rész jutott.
derekán. Az első kiállítási törvényt (1892. évi
II. t.-cz.) ő készitette, ő nyújtotta be a képviselő­
Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter, a kiállítás
országos bizottságának elnöke.
tárcza összes sokoldalú ressortjaiban tájékoz­
tatta magát s azután vette elő a kiállítás ügyét.
Kiváló figyelemmel kisérte az eddigi fejlemé­
nyeket és csakhamar erős kézzel ragadta magá­
hoz a vezetést. Eleinte hetenként kétszer-há­
romszor, utóbb majdnem naponként fogadta a
referálókat, fölváltva hívta össze az intéző bi­
zottságokat, ezek ülésein elnökölt. Intézkedé­
seiben nem kicsinyeskedett, nagyszabásúnak,
teljes sikerűnek képzelte és rendezte a kiállítást,
méltónak akarta látni az ezredéves ünnep fé­
nyéhez. Szigorúan őrködött ugyan az előirányzat
keretének megtartása fölött, de helyes érzékkel
mérlegelte az új eszméket s a kiállítás számos ér­
dekes pontja egyenest neki köszönheti létrejöve­
telét.
É s neki jutott az a ritka föladat, hogy az ezer Szalay Imre, a kiállítás történelmi főcsoportjának
Gróf Széchenyi Béla, a történelmi kiállítás rendező
év ünnepeinek megnyitó napján ő mutassa be a igazgatója.
bizottságának elnöke.

282
E munkából derekasan kivette a maga részét
Vörös László államtitkár is, a ki nemcsak a
pénzügyi és adminisztratív ellenőrzés nagy
munkájával volt állandóan elfoglalva, hanem
az összes ügymenetben élénken részt vett, hogy
mint a miniszter helyettese mindenfelől tájé­
kozva legyen, s hogy a kiállítás gépezetét — a
minisztert helyettesítve — mindenkor kellő
szakszerűséggel igazgathassa. Ezt a hivat sát az
államtitkár nagy lelkiismeretességgel töltötte
Alpár Jgnácz, a történelmi kiállítás épületcsoportjainak
tervezője.,
Dr. Marton Ödön, a kiállítás mezőgazdasági és
erdészeti csoportjainak titkára.
be s a megnyitási ünnep sikerének nagy része
az ő érdemeit fogja öregbíteni.
Dr. Schmidt József, a kiállítás igazgatója.
Az ezredéves kiállítás gépezete már kész volt,
mármüködöttakkor.mikordr.Schmidt Józsefet az
államtitkárrá kinevezett Graenzenstein Béla he­
lyébe igazgatóvá kinevezték. Bizonyára nagyobb
föladat ilyen minőségben egy átvett örökséget
eligazgatni, mint egy új birtokot installálni és a
művelés munkáját eleitől fogva kezdeni. Mert
egy már működésben levő rendszer összes elő­
nyeit, de összes hibáit is az ő felelősségével kel­
lett fedezni. Schmidt rövid idő alatt megismerte
a kiállítás összes dolgait s nagyon erélyes,
nagyon gyors kézzel folytatta az ügyek vezeté-
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
sét. Bámulatos judiciuma mellett csakhamar
megismerte az ügyek és emberek jó és rósz tu­
laj donságait.Ügy es tapintattal szervezte a munka­
beosztást, egymásba illesztette a nagy gépezet
kerekeit s a forgató korongot a legéberebb eré-
lyességgel és vas fegyelemmel tartotta kezében.
Hivatali teendők ellátásában ritka példát adott és
ez év elejétől kezdve reggel 9-től este 8-ig volt
hivatalban, este pedig haza vitte az aktákat és
sokszor éjfélutánig is hivatalos ügyeket intézett.
Gelléri Mór, az országos kiállítás főtitkára.
Kövesdy Béla, számtanácsos, a kiállítási számvevő­
ség főnöke.
Az utolsó hónap lázas munkáját pedig csak úgy
győzte, hogy gyakran hajnali három óra után
hagyta el a kiállítási irodát; addig maga vezette
a legfontosabb, legsürgősebb és gyakran legké­
nyesebb ügyek intézését. Csak ily ritka szerve­
zettel és ily kitartó munkaképességgel tudta az
elvállalt, nagy felelősséggel járó munkát vé­
gezni, melynek ezer szálai mind az ő agyában
és kezében voltak összpontosítva. Munkabírását
munkatársai nem győzték csodálni, mert, hogy
valaki reggel 9-től éjfélig — a kétszeri evésre
szánt összesen egy órai idő leszámításával —
hónapokig friss erőben, a szellem és kedély tel­
jes rugékonyságával legyen képes dolgozni, ezt
eddig nálánál senki jobban nem tudta bebizo­
nyítani. Még azok is osztatlan elismeréssel be-
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
szélnek példátlan kitartásáról és ezéltudatos te­
vékenységéről, a kik hibájául akarják felróni a
takarékossági elvnek mindenben szinte túlzásig
vitt alkalmazását. És ebben is neki volt igaza,
mert, hogy a kiállítási deficit réme ez alkalom­
mal nem kisért, ez nagy részben az ő érdeme.
Minden dicséretnél azonban ékesebben fogja
az ő érdemeit hirdetni maga a kiállítás, mely­
nek tehetsége legjavát szentelte.
Schmidt József 1848-ban született Előszállá-
Müller Béla, tanácsos, a kiállítás műszaki ügyeinek vezetője^
Br. Czobor Béla, a történelmi kiállítás egyik fő­
Micseh Endre, kiállítási igazgatósági titkár
Krisztinkovich Ede, a kiállítás mezőgazdasági és
son (Fehérmegyében), hol hasonnevű atyja a
czisztercziek birtokán félszázadnál tovább kiváló
gazdatiszt volt. Tanulmányait a czisztereziták
székesfehérvári főgymnáziumában végezte. A
jogot a budapesti tudomány-egyetemen tanulta,
hol 1872-ben doktori, 1873-ban pedig köz- és
váltóügyvédi oklevelet nyert s mint ügyvéd a
fővárosban telepedett meg. Hivatásszerű foglal­
kozása mellett nemzetgazdasági tanulmányokba
mélyedt, mely téren szakirodalmunk néhány
számottevő művet köszönhet tollának. Neveze­
tesen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
400 aranyos pályadiját «Jószágaink rendezése*
czímű munkája nyerte el és ugyanitt, ismét
200 forint pályadíjjal koszorúzták meg egy
másik művét: «A magyar gazda hitelé t -t. Mind­
kettő nyomtatásban is megjelent és közkézen
forog. E műveivel vonta magára a gróf Pálffy-
család figyelmét, mely őt jószágigazgatóvá hívta
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
meg Szomolányba. Három éven át (1885—1887
végéig) működött a gyakorlati gazdaság terén,
mely minőségében három ipartelep (bútorgyár,
vegyészeti gyár és több gazdasági szeszgyár)
igazgatását is vezette. 1888-ban lépett államszol­
gálatba, mint a pénzügyminisztérium titkára s a
regale-váltság nagy munkájában kiváló része
volt. Sikeres működése elismeréséül 1890-ben
ő Felsége osztálytanácsossá nevezte ki s Wekerle
Sándor minisztersége alatt az elnöki osztály ve­
zetését vette át. Kozma Ferencz miniszteri ta­
nácsos őt szemelte ki utódjává s átkérte a föld-
mivelési minisztériumba, hol vele együtt mükö-
Radisich Jenő, a történelmi kiállítás egyik előadója
rendezője és előadója.
erdészeti csoportjainak igazgatója.
dött. 1892 óta miniszteri tanácsos s Kozma
halála után a II. főosztály (Lótenyésztés) főnöke
lön. Ezen állásában érte 1895 február havában
a kereskedelemügyi miniszter kitüntető bizalma,
melylyel az ezredévi kiállítás igazgatójává hívta
meg. E hivataloskodása alatt szemelték ki az
időközben létesített szabadalmi hivatal elnökévé,
mely állásra ki is nevezték. Ez új hivatalt azon­
ban nyilván csak a kiállítás végén foglalja el.
A kiállítás tisztviselői.
MÜLLER BÉLA, műszaki tanácsos. Müller Béla
a mostani kiállításnak már a legelső alapvető
munkáiban részt vett s az első műszaki terve­
ket s költségvetést ő dolgozta ki. Az eddigi kiál­
lításokon szerzett becses gyakorlati tapasztalatai
őt predesztinálták ennek a kiállításnak műszaki
vezetőjévé. És e hivatásának rendkívüli köteles-
Bégtudással, ritka pontossággal és kiváló szak­
VASÁENAPI ÚJSÁG.
értelemmel felelt meg az első naptól egész
máig. A ki tudja, hogy a kiállítás anyaga nap­
ról-napra nőtt, hogy tehát az eredeti és bővített,
kiegészített és javított tervek időszakonként mily
nagy változásokon mentek keresztül, az méltá­
nyolni fogja azt a munkát, melyet ő három és
fél éven át végzett. Maga volt a megtestesült
kötelesség. Szerencsés tapintattal válogatta maga
mellé az embereket és szívós kitartással adott
példát a szakadatlan munkában. Minden gon­
dolata, minden buzgalma a kiállításé volt ez idő
alatt. Nagy áttekintéssel uralkodott tárgyak és
emberek fölött, ízléssel és tapintattal vezette az
és rendezője.
Fittler KamiL, a történelmi kiállítás egyik előadója
és rendezője.
építkezések esztétikai részét. Ezenkívül mint az
igazgatóság tagja, részt vett az összes ügyek tár­
gyalásában és azt a rengeteg írásbeli munkát,
mely ily alkalommal elkerülhetlen, szintén
gyorsan és hozzáértéssel győzte meg. Fontosabb
életrajzi adatai a következők. 1845-ben szüle­
tett Budapesten. Reáliskolai tanulmányait a
fővárosban, technikai és építészeti szaktanul­
mányait a budai kir. József-műegyetemen vé­
gezte kitűnő eredménynyel. 1868-ban tanul­
mányutat tett Németországban, Francziaország-
ban és Olaszországban. Hazatérve Budapesten
mint építész működött s különösen 1872-től
1876-ig az akkori időben létesült sugárút-építő-
vállalatnál fejtett ki nagy tevékenységet mint
építész és építésvezető. Az 1873-iki bécsi világ­
kiállítás berendezésének és installácziójának
munkáiban szintén részt vett s a kiállítás egész
szervezetét és berendezését tanulmányozta.
283
1879—1883-ig Szeged város rekonstrukcziójá-
ban volt nagy része s ekkor Tisza Lajos kir.
biztos biztatására államszolgálatba lépett. Sze­
geden szerzett érdemeit ő felsége is elismerés­
sel jutalmazta. Alig fejezték be Szeged újjáala­
kítását, Müllert 1883 végén meghívták az 1885-
iki kiállítás műszaki ügyeinek vezetésére. E mi­
nőségben kifejtett példás buzgalma és elért
nagy sikere ismeretes. Ezek jutalmául orsz.
középítési felügyelőnek nevezték ki. 1886—
1887-ben a kereskedelmi minisztérium palotá­
jának építkezéseit vezette. Időközben az európai
nevezetesebb kiállításokat tanulmányozta. E
Dr. Szendrei János, a történelmi kiállítás egyik
előadója ás rendezője.
Dr. Kovács Gyula, a kiállítás falujának rendezője.
téren elért eredményei és sikerei méltatásául
bizta őt meg Baross Gábor az ezredéves kiál­
lítás műszaki ügyeinek vezetésével.
GELLÉRI MÓR, az országos iparegyesület al­
igazgatója, az ezredévi orsz. kiállítás főtitkára,
1854-ben született Apátfalván, Csongrádmegyé­
ben. Gymnáziumi tanulmányait Szarvason
végezte s aztán Szegedre ment a kereskedelmi
iskolába. A gyakorlati életben előbb a szegedi
takarékpénztárnál, majd ugyancsak Szegeden
az ált. biztosító társaság főügynökségónél mű­
ködött mint gyakornok. 1872-ben Budapestre
került az iparegyesület irodájába, hol csak­
hamar alaposan megismerkedett az iparügyek­
kel. Innen négy év múlva visszatért Szegedre s
ott az iparos körnek titkára, az iparos ifjúsági
egyesületnek előbb titkára, majd ügyvezető al­
elnöke lett s az 1876-iki országos kiállításnak
is ő volt a titkára. Ettől kezdve irodalmi téren

284
is sűrűn tanúsított szakavatottsága révén
annyira magára vonta a figyelmet, hogy alig
történt az országban iparügyi mozgalom vagy
vidéki kiállítás, a melyre őt vagy titkárul vagy
biráló bizottsági tagúi meg ne hittak volna.
1885-ben a budapesti országos kiállítás ügyei­
ben is tevékeny részt vett közreműködésével.
1879 óta állandóan Budapesten telepedett meg
•s itt előbb a «Magyar Ipar- és Kereskedelmi
Lap»-ot, később a «Magyar Iparosok Lapjá»-t
szerkesztette. Mind irodalmi, mind társadalmi
úton sokat fáradozott iparos osztályunk hazafias
szellemű fejlesztésén. Kiválóan buzgólkodott az
iparos ifjúsági egyesületek létesítésén és szer­
vezésén, miközben mindig az volt a főtörekvése,
hogy az iparos ifjúság művelődésének alkalmas
táplálékot és helyes irányt adjon. A hetvenes
és nyolczvanas években többször utazgatott
külföldön, hogy a különböző országos és nem­
zetközi kiállításokat tanulmányozza. 1887-től
1891-ig iparhatósági biztos volt. 1889 óta a
magyar szabadkőmívesi nagypáholy főtitkára,
1894 óta az «Otthon» íróikor gazdája. 1893-ban
AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSRÓL.
a most megnyílt orsz. kiállítás főtitkárává
neveztetett ki; ugyanakkor lett aligazgatójává
az orsz. iparegyesületnek, melynek számos éven
át titkára volt. Tagja az országos ipartanácsnak,
az orsz. házi ipari bizottságnak és az orsz.
iparoktatási tanácsnak. Szóval mindenütt ott
van és működik, a hol az ipar ügyéről van szó.
Az irodalomban nemcsak mint szerkesztő, ha­
nem mint szorgalmas czikkiró is széleskörűleg
működik; napi és szaklapokban egyiránt talál­
kozunk hol kisebb czikkeivel, hol nagyobb ta­
nulmányaival; időnként több ismeretterjesztő
dolgozata jelent meg a «Vasárnapi Újság»-ban
is. Tanulmányai, jelentései, az ipar történetére,
stb. vonatkozó kisebb-nagyobb dolgozatai külön
kiadva is nagy számmal jelentek meg. Szakér­
telmével és kitartásával fáradhatatlan tevékeny­
ség párosul. Az ezredévi orsz. kiállítás előmun­
kálatainak intézésében kiváló részt vett s a
sikerből szép rész illeti meg.
KÖVESDY BÉLA kereskedelemügyi miniszteri
.számtanácsos, akiállítási számvevőség főnöke,
1856-ban született Szarvason, Békésmegyében.
Tanulmányait Budán 1874-ben végezte. A ma­
gyar kir. pénzügyminisztériumban 1875-ben
kezdte meg szolgálatát, mint számtiszt. E mi­
nőségében a szegedi 1879-iki árvíz alkalmából
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
Szeged városába kiküldött Tisza Lajos királyi
biztos mellé rendeltetett ki a számviteli teendők
végzésére. Ott működött 1884 közepéig. Ebbeli
szolgálatai elismeréséül Ő Felségétől az arany
érdemkeresztet nyerte. Szeged újjáépítésének
befejeztével a volt közmunka- és közlekedésügyi
minisztériumba lépett át, hol 1890-ben előbb
számvizsgálóvá, 1891-ben pedig számtanácsossá
neveztetett ki. A kereskedelemügyi tárcza külön­
féle ügyágazatai érdekében történt többrendbeli
kiküldetései mellett, a volt szentesi kormány­
biztos számadási ügyeinek lebonyolítása czéljá-
ból a szentesi kormánybiztosságnál is műkö­
dött ; továbbá a magyar kereskedelmi múzeum
és keleti kirendeltségeinek helyszíni ellenőrzé­
sét több éven át gyakorolván, bejárta Boszniát
és Herczegovinát, Szerbiát, Bomániát, Bulgá­
riát és Törökországot. Tagja a kir. zálogházak
közvetítő intézeteire felügyelő állandó minisz­
teri bizottságnak. Lukács Béla volt kereskede­
lemügyi miniszter 1893-ban az ezredévi orszá­
gos kiállítás számvevőségének vezetésével bízta
meg s jelenleg is mint annak főnöke működik.
— A TÖRTÉNELMI KIÁLLÍTÁS ÉPÜLETEI A TÓ FELŐL NÉZVE. — Morelli Gusztáv tanár metszete.
A számvevői osztálynak vezetése egyike a kiállí­
tási ágazatok legfontosabbjainak s ennek az osz­
tálynak példás rendben tartása dicséri Kövesdy
szakavatottságait és ritka erélyét.
Dr. KOVÁCS GYULA, a kiállítási falu rende­
zője, 1856-ban született Monoron. Tanulmá­
nyait Pécsett és a budapesti jogi egyetemen
végezte, hol 1880-ban jogtudorrá avatták. Már
egyetemi hallgató korában «A kereskedelmi
mérlegről» irt tanulmányát az egyetemi ta­
nács 1878-ban jutalommal díjazta és a ((Nem­
zetgazdasági Szemle* is közölt tollából gaz­
dasági czikkeket. 1880-ban a miskolczi keres­
kedelmi- és iparkamara titkára lett s ez állás­
ban tíz éven át;működött. Kerülete képvise­
letében részt vett az 1880. és 1882. évi kama­
rai enqueteken, az 1885-dik évi budapesti és
1882. évi trieszti kiállítás juryjében. Az «agio-
ingadozásáróls irt tanulmányát a magyar tudo­
mányos akadémia a «Dóra»-dijjaljutalmazta;
«Közgaz(laság» czim alatt szerkesztett szak­
folyóirata két évfolyamot ért. 1890-ben a keres­
kedelmi minisztérium szolgálatába lépett. 1891
derekán a kereskedelmi múzeum aligazgató­
jává neveztetett ki. E minőségében szervezte
ezen intézet kirendeltségeit a megszállott tarto­
mányokban, Konstantinápolyban, Buscsukban.
I S . SZÁM. 1896. 4 3 . ÉVFOLYAM.
Az 1892-ben tartott philippopoli kiállításra őt
küldte ki miniszteri biztosi minőségben a keres­
kedelmi miniszter a kiállítók képviseletére. Itt
a bolgár fejedelem a Sándor-rend főtiszti kereszt­
jével, a fejedelem édes anyja, Klementina her-
czegnő, érdekes gyűrűvel tüntette ki. 1893-ban
hozzá kezdett az első magyar nagyszabású «kivi­
teli czimtár»szerkesztéséhez, mely nyolcz nyelven
jelent meg. 1894-ben alembergi országos kiállítá­
son képviselte biztosi minőségben a magyar ipa­
rosokat. Ugyan ez évben az antwerpeni nemzet­
közi kiállítás juryjének tagjává neveztetett ki és
a kereskedelmi miniszter megbízásából a mila­
nói kiállítást tanulmányozta. Az ezredévi ki­
állítás előmunkálataiban is tevékeny részt vett.
A már említett szakmunkáin kivül önálló mű­
vei: a miskolczi kereskedelmi kamara 1880—90.
évi jelentései, «Borsodmegyeházi-ipara», a «Be-
gale ügyrőb) czimű tanulmányok. 1891-ben a
budapesti tudományegyetem jogi kara magán­
tanárrá képesítette ; a közgazdasági politikából
tart az egyetemen előadásokat. — Az ezredévi
kiállításon a XX. (házi-ipari, néprajzi és
műkedvelő) és az V. (kereskedelmi, pénz és
hitelügyi) csoport, reklami és vásárügyi al­
csoportjainak előadója. Az 1894-ik esztendő
száz napját úton töltötte, hogy az ország külön­
böző vidékein fényképeket, rajzokat és személyes
tapasztalatokat szerezzen a népviseletről, az
építkezési modorról és szokásokról. Ebbeli buz­
gólkodásával kiválóan elősegítette a kiállítás
falujának megalkotásátés berendezését. Egyszer­
smind 1895 tavasza óta ő adja elő a tervbe
vett nemzetközi és országos kongresszusok
ügyeit is; az ünnepélyek csarnokában tartandó
mintegy 35—40 előadás kitervezése, előkészí­
tése, a néprajzi faluban tartani kivánt népünne­
pélyek megállapítása és majdan létrehozása
szintén nagy részt az ő fáradozásainak köszön­
hető. Aző eszméje volt a tömeges kirándulások
szervezése, melyeknek megvalósításával is őt
bizta meg a.kiállítási igazgatóság. Ő végzi ezen
kívül az adminisztráezió teendőinek nagy részét
is. 0 intézte az egész áru-beszállítási ügyet, szer­
vezte a felügyeletet. Főnöke a jegyszerelési és
elárusítási osztályoknak.
MICSEH ENDBE, miniszteri segédtitkár, az orsz.
kiállítás igazgatóságának titkára Kőporuban
(Trencsénmegye) született 1858-ban; gymná-
ziumi tanulmányai befejezte után a budapesti
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
egyetemen jogot hallgatott s már ez idő alatt is
•előbb az I. honvéd ker. parancsnokságnál, majd
a kereskedelmi minisztérium irodáiban dolgo­
zott. 1888-ban a kereskedelmi minisztériumba
segédfogalmazóvá, 1891-ben pedig fogalmazóvá
neveztetett ki, hol előbb a személyi ügyek
előadója volt; majd 1894-ben az ipari osz­
tályba osztatott be. Innét 1894-ben kirendel­
tetett a kiállítás igazgatósághoz, a hol kezdet­
ben úgy az általános, mint műszaki admi­
nisztratív teendőkben dolgozott. 1894. év vé­
gével miniszteri segédtitkárrá neveztetett ki. Az
általános adminisztratív teendők mellett az
oktatásügyi, a közlekedési, a fa- és butor-ipari,
továbbá az arany- és ezüstdiszműárúk, a vegyi és
élelmezési csoportok ügyeit, nemkülönben az ál­
talános katalógus szerkesztési teendőit is vezeti.
A történelmi kiállítás elnöke és tisztviselői.
Gróf SZÉCHENYI BÉLA, a történelmi kiállítás
rendező bizottságának elnöke, 1837-ben Buda­
pesten született. Gyermekéveit fölváltva Buda­
pesten és Czenken töltötte s házi nevelőktől
AZ ERDÉSZETI PAVILLON.
AZ E Z R E D É V I K I Á L L Í T Á S R Ó L .
nyerte oktatásait. Majd a berlini és a bonni
egyetemen a jogi és állam-tudományokat hall­
gatta, de a mellett kiváló szeretettel foglalkozott
a természettudományokkal is. Tanulmányai
végeztével atyja Angliába küldte. Széchenyi
István saját magán tapasztalta leginkább, hogy
a tanulásnak, ismeretek szerzésének legsikere­
sebb módja a közvetlen szemlélet és tapasztalat,
melyet az utazások nyújtanak s azért 1857-ben
nagyobb útra küldte ki mindkét fiát, Bélát és
Ödönt, kik azután beutazták gróf Zichy Jenő
és gróf Károlyi Gyula társaságában Törökor­
szágot, Kis-Ázsiát, Krimiát, Görögországot, majd
Európának minden részeit. Atyja halála után
1862-ben ismét nagyobb utat tett gr. Károlyi
<jyulával Éjszak-Amerikában. Ez útjáról munkát
is irt s ez volt első kísérlete az irodalom terén.
1867 és 70 között oroszlánvadászatokra három
expedicziót tett Algírban. Algiri vadászatairól
és éleményeiről sokat irt a «Vadász- és Ver­
senylap »-ban s e levelei vonzó, eleven előadá­
sukkal nem mindennapi irói hivatottság tanu-
jelei. 1872-ben elvesztvén nejét, gróf Erdődy
Hannát, 1877-ig a világtól teljesen elvonulva
«lt Czenken, míg végre szükségét érezte, hogy
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 285
kiragadja magát visszavonultságából s egy műterem, valamint a Lotz-féle festészeti iskola,
nagy elhatározásra szánja el magát. Megfo­ az iparművészeti iskola, az iparművészeti mú­
gamzott benne a középázsiai expediczió esz­ zeum, stb. Az állami ipariskolával kapcsolatos
méje, melynek valósításához azonnal hozzá tekhnologiai iparmúzeum létrejöttében szintén
is látott. 1877 deczember 4-én indult útnak döntő szerepe volt. Az emberbaráti intézetek
Triesztből s bejárta Indiát, Japánt, Jávát, Khina közül a vakok, siket-némák, a gyenge elméjűek
jó részét. Útitársai, különösen Lóczy Lajos és a hülyék különböző intézetei érdekében
egyetemi tanár közreműködésével nagybecsű buzgón és sikeresen munkálkodott. Tevékeny
adatokat gyűjtött e világrész oly tájairól, me­ részt vett 1887 óta mint miniszteri tanácsos a
lyekről eddig közvetlen szemlélés utján nem irt műemlékek országos és a budavári főegyház épí­
európai ember. Huszonkét hónapig tartott gróf tési bizottságainak munkásságában is, valamint
Széchenyi Béla tudományos expedicziója, mely­ az orsz. képzőművészeti és iparművészeti társula­
ről egy nagy művet adott ki számos képpel és tokban. A Nemzeti Múzeum fejlesztésére minden
térképekkel. A mi nyilvános pályáját illeti, föl­ tőle telhetőt megtett. Nevezetesen az intézet tudo­
jegyezzük, hogy két izben volt országgyűlési mányos működésót laboratóriumok létesítésével
képviselő, 1861-ben Sopronmegye nyéki és mozdította elő, s a Múzeummal kapcsolatban
1865-ben ugyanazon megye kismartoni kerüle­ szervezte az ornithologiai központot. A néprajzi
téből. Nézeteiben teljesen független s párthoz osztály kibővítése és fejlesztése az ő hivatalos-
soha sem tartozott. Hivatalt nem vállalt, s kodása idejére esik, valamint a történelmi kép­
midőn huszonkét éves korában főispánsággal csarnok létesítése is. Hyen előzmények után
kínálták meg, nem fogadta el. A jelenlegi tör­ vette át a Magyar Nemz. Múzeum igazgatását,
ténelmi kiállítás rendezésében mint a bizottság mely díszes állásra 1895-ben neveztetett ki. A
elnöke vett részt. legutóbbi kereskedelemügyi m. kir. miniszter,
A VADÁSZATI PAVILLON A TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSON.
Morelli Gusztáv tanár metszetei.
SZALAY IMRE, a történelmi kiállítás igazgatója, mint az 1896-iki ezredéves országos kiállítás
1846-ban született. Atyja, Szalay Ágoston, az elnöke, a történelmi főcsoport igazgatójává
ismert régiséggyűjtő mellett, már zsenge korá­ nevezte ki Szalayt, s e megbízatás folytán nagy
ban a történelmi emlékek felé fordult a figyelme. tevékenységet fejtett ki a történelmi kiállítás
Gymnáziumi tanulmányait Győrött és Sopron­ rendezésében.
ban végezte, jogi tanulmányait a budapesti ALPÁR IGNÁCZ a történelmi kiállítás épület­
tudomány-egyetemen, 1868-ban a kir. táblánál csoportjainak tervezője és építésze, a pálma­
joggyakornok lett. Egy év múlva, 1869-ben a koszorú legszebb lombjaira érdemes. Az első
vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumba percztől kezdve, a mikor a megbízást megkapta,
lépett segédfogalmazói minőségben. Itt elemé­ a legkomolyabb energiával indult neki a nagy
ben találta magát s fokról-fokra emelkedve, föladat teljesítésének. Utazott, tanulmányozott
miniszteri tanácsossá lett. Köz- és yáltóügyvédi Olaszországban és Magyarország minden tör­
diplomáját már mint állami tisztviselő 1869— ténelmileg nevezetes zugaiban és éles szemmel,
70-ben szerezte meg. A kultuszminisztériumban kiváló ízléssel és igazi műórzékkel szemelte ki a
Trefort Ágoston mellett 11 évig az elnöki legnevezetesebb motívumokat; ezeket részben
osztályban — több évig mint annak vezetője — alkalmazta, részben földolgozta s oly egészszé
működött, 1883-ban a miniszter egy külön mű­ olvasztotta, mely a magyar építés történetének
vészeti és emberbaráti osztályt állítván föl, hű föltüntetése, de e mellett oly eredeti mű­
ennek vezetését ő reá bizta. Ez időtől kezdve vészi alkotás, melyet bátran irigyelhetnek tőlünk
munkássága egész erejét a művészet és — az eddigi nevezetes külföldi kiállítások is. Alpár
hatáskörébe tartozván a Magyar Nemzeti Mú­ e művészi föladatnak szentelte három éven át
zeum is — a tudományosság emelésére szen­ minden tehetségét és alkotó képességét A hiva­
telte. Tevékenyen közreműködött több köz­ tott műkritika a bel- és a külföldön egyaránt
művelődési intézet létesítésében és fejlesztésé­ teljes dicsérettel szól Alpár alkotásáról s min­
ben, minők a Strobl-féle szobrászati iskola és den körben készséggel elismerik, hogy e művé-

286
vei Alpár hazánk legelső műépítői közé emel­
kedett. Alpárlgnácz 1855-ben Budapesten szüle­
tett. A belvárosi reáliskolában végezte, középisko­
lai tanulmányait s iskolai éveit azonnal szakma­
beli munka követte.. Szülei már, gyermekkorá­
ban építésznek szánták, és az iskolai szünidő­
ket már 13 éves korától kezdve építkezéseknél
mint kőmíves-in&s töltötte. A budapesti építő­
mesterek czéhe kőmüves-legénynyé is fölavatta.
Az iskolából kikerülvén, két esztendeig Halitzky
és Hausémann építészek irodájában gyakornokos­
kodott s már 1874-ben beteljesült legfőbb vágya,
hogy felvétetett a berlini «Bauakademie.»-bá. Itt
kezdődött a komoly munka, s hálásan emlékezik
vissza Strack és Lucae tanárokra, különösen Lu­
cáéra, kinek irodájában több évig működvén, al­
kalma volt a legnagyobb szabású építkezések lé­
tesítésénél, tanulmányait fejleszthetni. Berlinben
hat évig tartózkodott s ez alatt többször utazga­
tott Németország különböző vidékein, megis­
merte nagyobb városait s azoknak építészeti
nevezetességeit. Tagja volt a berlini magyar­
egyletnek s így ottani honfitársaival; együtt foly­
ton figyelemmel kisérte az itthon történteket.
1881 január elején Berlinből további tapaszta­
latok szerzése végett az építészet klasszikus
földjére, Olaszországba utazott, miután a «Ber-
liner Architekten-Vérein» több pályadiját, az
188Q. évi nagy pályázat alkalmával pedig leg­
nagyobb kitüntetést, a Schinkel-érmet elnyerte.
Olaszországban tett első tanulinány-útja tíz hó­
napra terjedt, mely idő alatt Szicziliában, sőt
Tunisban is megfordult, hogy a Karthágó rom­
jait megtekinthesse. Ugyanazon év őszén a
.József-műegyetemhez került, hol aztán öt éven
át a három építészi tanszék mellett fölváltva
mint tanársegéd működött. Időközben a Her­
kules-fürdői Szapáry-fürdőházra hirdetett nyil­
vános pályázaton elnyervén az első dijat, a
pénzügyminisztérium annak építésével is őt
bizta meg. E miatt ott hagyta a műegyetemet,
hogy a gyakorlati építészetnek szentelhesse min­
den idejét és erejét. Ezentúl számos pályázat­
ban vett részt s egymásután nyerte el a seges­
vári és a dicső-szentmártoni megyeház pályáza­
tainak első diját. Később 1887-ben a Déván
építendő nagyobb szabású megyeházra két kü­
lönböző tervvel pályázván, 14 pályázó közül
mind az első, mind a második dijat elnyerte.
Ugyancsak pályázat útján nyert megbízatást,
Nyíregyházán a megyeház, az evangélikus iskola,
a városi nagy vendéglő és redoute építését, va­
lamint a Győr-városi bérházak létesítésére. Első
dijat kapott: a győri takarékpénztár, a győri
városház, a kassai színház tervére való pályázat
alkalmával; a nagyszebeni takarékpénztár pá­
lyázatánál második dijat, az Országos kaszinó
pályázatánál pedig a harmadik dijat küzdötte
ki magának. Ezek mellett Erdélyben építette a
brassói, a szászrégeni, az abrudbányai, a piskii,
a dicső-szentmártoni, stb. református templo­
mokat. A pozsonyi állami főreáliskolát, ugyanott
az evang. lyceumot, a kisújszállási ref. gymná-
ziumot, a lugosi, kunfélegyházi, stb. gymnáziu-
mokat és több budapesti bérházat. 1893-ban
résztvett az ezredévi kiállítás történelmi főcso­
portjára hirdetett pályázaton, melynek eredmé­
nyeként a Széchenyi-szigeten ő építette a törté­
nelmi főcsoport geniális szerkesztésű épületeit.
1886-ban a Hercules-fürdői építkezésekért Ó Fel­
sége kegyelméből a Ferencz József-rend lovagke­
resztjével való kitüntetést nyerte. Amunkálkodása
közben nyerhetett rövid pihenőket mindig uta­
zásokkal töltötte el. Két ízben utazott Keleten,
bejárva Görögországot, Konstantinápolyt és
Brusszát. Több izben ellátogatott Németországba,
s még gyakrabban Olaszországba.
Dr. CZOBOR BÉLA, a történelmi kiállítás egyik
főrendezője és előadója, 1852-ben született Szé­
kesfehérvárott. Iskoláit szülőhelyén és Győrött
végezte. A theologiát a budapesti egyetemen
hallgatta. 1875-ben szenteltetett pappá; négy
hónapi káplánkodás után meghívást kapott a
magyar nemzeti múzeum érem- és régiségosztá­
lyához, ahol 1876-tól 1886-igműködött. 1876-ban
tette le a bölcsészet doktorátusát; 1877-ben
egyetemi magántanárrá habilitálták a keresz­
tény mű-archawlogiából és symbolikából. Azóta
szakadatlanul előadja ezen tárgyat. Szakiro­
dalmi munkásságának elismeréséül 1881-ben
a magyar tud. akadémia lev. tagjává választotta.
Több tanulmányozó utazást tett. Bejárta Olasz­
országot, Franczia- és Németország jó részét,
Belgiumot, Szerbiát és Bulgáriát. A hazai kiál­
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
lítások rendezésénél eddig is mindig közremű­
ködött. 1876-ban az árvízkárosultak javára
Budapesten a Károlyi-palotában rendezett kiál­
lításhál segédkezett legelőször; 1878-ban a
székesfehérvári orsz. kiállítás régészeti csoport­
ját rendezte. A nő-ipar-, könyv- és ötvösmű-
kiállításokon, míg 1885-ben a budapesti orsz.
kiállításon mindig fokozódott mértékben vett
részt s.az utóbbin a régészeti csoportot egymaga
hordta együvé és rendezte. 1886-ban Ipolyi Ar­
nold nagyváradi püspök meghívta egyházmegyé­
jébe s papneveldéje igazgatójává nevezte ki.
Nagyváradon e püspök megbízásából nőipari
kiállítást rendezett. Ipolyi halála után 1888-ban
visszatért Budapestre s a műemlékek orszá­
gos bizottsága előadójává neveztetett ki,
dr. Henszlmann Imre utódjául. Az ezredévi
orsz. kiállítás munkálataiban ikezdet óta kiváló
részt vesz, a történelmi főcsoport programmját
ő készítette s az egész főcsoportot ő szervezte
Németh Imrével együtt. Az ő .eszméje volt a tör­
ténelmi kiállítás.épületeinek a hazai építés tör­
téneti fejlődését feltüntető megoldása. Kül- és
belföldön tett utakat a történelmi főcsoport
anyagának egybegyűjtése czéljából. Az egyházi
kincseket, melyek oly nwnynyiségben láthatók
kiállításunkon, mint soha még, az ő kitartó
szorgalma hordotta együvé. Különösen kieme­
lendő az esztergomi főegyház kincseinek meg­
nyerése czéljából kifejtett fáradozása, mely­
nek eredménye lön, hogy Corvin Mátyás
arany kálváriáját is átengedte a főkáptalan.
Ez a páratlan műkincs még soha sem volt
eddig kiállítva. Simor primás daczára an­
nak, hogy legfelsőbb helyen is nyilvánult ez
irányban érdeklődés, megtagadta annak idején
(1873-ban) a bécsi világkiállítás rendezőinek.
Czobor több királyi kitüntetés tulajdonosa és a
székesfehérvári szentszék ülnöke. A történelmi
főcsoport kalauzát ő írta.
FITTLEK KAMILL, a történelmi kiállítás egyik
előadója, 1853-ban született Tatán. Tanul­
mányait ugyanott, majd Budán és Bécsben,
a műegyetemet Zürichben végezte, hol épí­
tészi oklevelet nyert. 1876-tól 1884-ig Parisban
tartózkodott, hol a mellett, hogy az Ecole des
Beaux-Arts»-ba belépett és e nagyhírű intézet­
nek konkurzusain több ízben dicséretet nyert,
előkelő építészek és díszítőművészek műtermei­
ben foglalkozott. 1884-ben Budapestre jött;
1888-ban az orsz. magyar iparművészeti mú­
zeum őrévé neveztek ki. A magyar mérnök- és
építészegylet több izben titkárrá választotta, a
vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig 1895.
év végén az új iparművészeti;.múzeum és iskola
építkezésének vezetésével bízta meg, mint mi­
niszteri biztost. Az ezredévi kiállítás munkála­
taiban a történelmi, építészeti és a történelmi
lakásberendezési csoportok előadója; e mellett
azonban számos más csoport munkáiban is
részt vett, így p. o. a hazai síremlékek és jel­
lemzőbb építészeti részletek gipszmásolatait
legnagyobbrészt ő gyűjtötte össze, s résztvett a
kiállítási falu ház-típusainak Kikeresésében és
megválasztásában is.
KADISICH JENŐ. a történelmi kiállítás egyik
előadója, 1856-ban született Buziáson, Te-
rnesmegyében. Iskolai tanulmányait Budapes­
ten végezte a József műegyetemen, majd a
jogi egyetemen. Fiatalabb éveiben sokat fes­
tett. A megboldogult Makart rajzai saquarell-
jei alapján azt a tanácsot adta szüleinek, hogy
adják a művészi pályára. 1880-ban Trefort a val­
lás- és közoktatásügyi minisztériumba gyakor­
nokká nevezte ki s az elnöki osztályba osztotta be.
Mintegy másfél év múlva az orsz. magyar ipar­
művészeti múzeumhoz rendelte ki, hogy a gyűjte­
mények leltárát készítse. E föladat végeztével
1882-ben külföldre küldte a miniszter múzeumi
gyűjtemények és berendezések tanulmányozá­
sára, valamint összeköttetések létesítése czéljá­
ból. Ekkor hosszabb ideig tartózkodott Német­
országban, Dániában, Franczia-, Angol- ' és
Spanyolországban. Ez alkalommal rendezte a
párisi «Union Centralé des Árts Decorativ" tár­
latán a magyar orsz. iparművészéti múzeum
által ott kiállított magyar emlékeket, a miért a
franczia kormány háláját lerovandó, egy értékes
sevresi porczellán-gyűjteményt ajándékozott
ipái-művészeti múzeumunknak, Badisichot pedig
az Officié d'Académie jelvényeivel tüntette ki.
Haza térte óta egész tevékenységét az iparművé­
szeti múzeumnak szentelte. 1884-ben ismét és erdészeti csoportjainak igazgatója. Hazánk
Parisba küldetett az «Unio Centralé» egy másik első sorban földmívelő állam levén, kiállításunk
mezőgazdasági része különös figyelmet fordított
18. SZÁM. 1896. 4 3 . ÉVFOLYAM.
kiállítására, melyen iparművészeti múzeumunk:
magyar agyagmunkákkal vett részt. A franczia
kormány ezúttal is egy nagyobb sevresi por-
czellán-sorozattal kedveskedett intézetünknek.
A kiállításon tett tapasztalatairól terjedelmes­
jelentéssel számolt be, melyet Trefort kinyomíi-
tott s a törvényhozó testület tagjai között kiosz­
tatott. 1888-ban kapta a franczia becsület-rendet.
Sokszor járt Parisban az 1889. évi világtárlatra,,
az «Exposition delaSomme» czímű kiállításon,
magyar középkori miseruhákat és hímzéseket
vitt ismét és állított ki. Majd mikor a hírneves
Spitzer-féle gyűjteményt elárverezték, akormány
őt bízta meg, hogy vásároljon ott tárgyakat a-
múzeum számára. 1884-ben tevékeny részt vett.
az ötvösműkiállítás munkálataiban s az annak
kapcsán megjelent «Az ötvösség remekei» czíma
díszmunkájához irta a szöveget Pulszky Károly
és Moliniez Emil közreműködésével. Irt czikke-
ket bel- és külföldi szaklapokba, s szerkesztő­
társa volt az iparművészeti múzeum és iparművé­
szetitársulatközlönyének, a (iMűvésziIpar»-nak.
1887-ben az iparművészeti múzeum igazgatójá­
vá neveztetett ki. Három éve magántanárrá habi­
litáltatott a József-műegyetemen, hol a művé-
szeti ipar történetéről tart előadásokat. Az ipar­
művészeti társulat a Szabad Lyceum választmá­
nyában szintén helyt foglal, tagja a budavári
székesegyház építő bizottságának, az országos­
iparoktatásügyi tanácsnak. Szerkeszti a Mű-
barátok körének nagy díszkiadványát, a * Magyar­
műkincsek »-et. A kiállítás országos bizottságá­
nak s szűkebb körű végrehajtó-, illetőleg a ren­
dező bizottságnak tagja, s a í/6. csoportelőadója,
Dr. SZENDKEI JÁNOS, a történelmi kiállítás­
egyik előadója, 1857-ben született Miskolczon.
A jogi és bölcsészeti tanfolyamot a buda­
pesti egyetemen végezte, hol az orvosi tudo­
mányokat is hallgatta. Előbb a magyar nem­
zeti múzeum régiségtáránál szolgált, honnan_
a honvédelmi minisztériumba nevezték ki,,
hol jelenleg titkár. A régészeti és történelmiL
irodalomnak húsz év óta buzgó művelője, szá­
mos ily tárgyú munka jelent meg tőle. Nagyobb-
művei: «A képzőművészet remekei» czímű négy
kötetes műtörténeti munka és Miskolcz város-
monográfiája. A magyar viseletről is adott
ki egy érdekes munkát, s irt egy terjedelmes­
monográfiát a gyűrűkről, mely franczia nyelven
Parisban jelent meg. Czikkeinek s tárczáinak
száma, melyeket az «Archa3ologiai Értesítő»,«Tu­
rul*), ((Hadtörténelmi közlemények)), «Századok»
((Vasárnapi Ujság», «Nemzet» és «Pesti Napló»-
hasábjain írt, százakra megy. A magyar fegy­
vertannal csaknem egyedül foglalkozván, midőn-
a magyar hadtörténelmi múzeum fölállítása szó­
ba került, a közoktatásügyi kormány őt bizta me»
az előtanulmányokkal. Ekkor Közép-Európa.
összes nagyobb fegyvermuzeumait áttanulmá­
nyozta. Főtitkárja az Országos régészeti és em­
bertani társulatnak és a Műbarátok körének, hol
most a «Magyar műkincsek)) czímű nagyszabású
kiadvány szerkesztésében Badisich mellett tevé­
keny részt vesz. Tagja a magyar tud. akadémia
archseologiai és hadtudományi bizottságainak
és a műemlékek országos bizottságának. Tevé­
keny részt vett az 1884-iki ötvös kiállítás
rendezésében, melyről könyvet is adott ki. A ki­
állítás ügyeivel három év óta szakadatlanul fog­
lalkozik, mely czélból a honvédelmi miniszter ő t
a kereskedelmi miniszter rendelkezésére bocsáj-
totta.Ez alatt anyaggyűjtés végett újra beutazta
a külföldet és az egész országot. Azon közel
hatezer hadtörténelmi emléket, melyet a törté­
nelmi főcsoport különböző palotáiban látunk,
mind ő gyűjtötte egybe. Vámbéryvel két izben
járt Konstantinápolyban is, tanulmányozva és=-
egybegyűjtve az ott levő magyar emlékeket.
A történelmi kiállításról készülő nagy' szak­
munkában a hadtörténelmi részt szerkeszti.
A kiállítási előmunkálatok közben az egész
országra kitérj edőleg vezette a régészeti ásatá­
sokat, melyeknek czélja volt minél több honfog­
lalás-korabeli emlék felkutatása. Ennék alapján
í szerkesztette meg Pauler Gyulával együtt a
honfoglalás térképet. Munkásságát több kitün­
tetéssel s rendjellel jutalmazták.
A mezőgazdasági és erdészeti csoport tiszt­
viselői.
KftiszTiNKOVicH EDE a kiállítás mezőgazdasági
4
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
,~& kormány és a gazdasági csoportok, az ezred­
éves nagy állatkiállítások s egyéb időszaki tárla­
t o k rendezésére a földmívelésügyi miniszter
külön irodát szervezett, mely a kiállítási igaz­
gatóságtól függetlenül működik. Ennek az iro­
dának az élén most a mezőgazdasági és erdészeti
kiállítás igazgatója, a földmívelési minisztérium
elnöki osztályának vezetője; Krisztinkovich Ede
osztálytanácsos áll. Krisztinkovich 1859-ben szü­
letett Kaposvárott. Jogot végzett s már pályája
kezdetén szépirodalmi és publiczistikai dolgoza­
tokat irogatott a lapoknak. Jelent meg egy
regénye is, «A bűn», melyet Barang álnév alatt
adott ki. Előbb a m. kir. semmitőszéknél volt
tb. jegyző; a semmitőszék megszűntével pedig
az akkori közmunka- és közlekedésügyi minisz­
térium szolgálatába lépett. 1886-ban igazgatóvá
nevezték ki a Kába-szabályozásához, mely nagy
Jmlturális mű törvényjavaslatát ő tervezte.
A győrvárosi védművek állami építkezésének be­
fejeztével 1888-ban megint a közmunka-és közle­
kedésügyi minisztériumba tért vissza, honnan a
földmívelésügyi minisztérium szervezése alkal­
mával 1889-ben a vízügyi szakosztályival együtt
ebbe a minisztériumba tétetett át. Itt indította
meg a ((Vízügyi és Hajózási Közlöny» czímű
.szaklapot, mely most már 6-ik évfolyamát éli.
1893-ban a földművelésügyi minisztérium elnöki
osztályának vezetése bízatott rá. Az elnöki osz­
tály vezetésével járó bokros teendők mellett is
volt ideje külföldi tanulmányutakra, részt venni
fontosabb közgazdasági kérdések tárgyalásánál
Bécsben az osztrák-magyar vámkonferencziá-
ban, s megállapítani és szerkeszteni a föld­
mívelésügyi miniszter népirodalmi vállalatát, a
négy nyelven megjelenő gazdasági heti lapot.
Krisztinkovich szerkesztette a földmívelésügyi
minisztérium 1893. évi működéséről szóló vaskos
jelentést is; ezeken kívül majd minden neveze­
tesebb közgazdasági munkálatnál fölhasználták
& közreműködését. Legutóbb pedig, mikor kiállí­
tási igazgatóra lett szükség, ismét ő felé fordult
az intéző körök figyelme, ő rá bizták az ezred­
évi kiállítás azon részének rendezését, mely az
országnak, mint földmívelő államnak, fejlődésé­
ről és előhaladásáról lesz hivatva számot adni.
MARTON ÖDÖN dr. miniszteri fogalmazó, a föld-
niivelésügyi minisztérium kiállítási irodájának
fiatal titkára, 1867-ben Komárommegyében
született. Középiskoláit Nagy-Szombatban vé­
gezte, azután kereskedelmi szaktanfolyamot
hallgatott, s utóbb a jogi egyetemre iratkozott
he. Megszerezvén a jogtudori oklevelet, 1893-
ben a földmívelésügyi minisztériumba segéd­
fogalmazóvá neveztetett ki. 1895-ben sorozták
be a földmívelésügyi minisztérium kiállítási
irodájába és ugyanazon évben miniszteri fogal­
mazóvá lépett elő. Most a kiállítás mezőgazda­
sági és erdészeti csoportjának titkári'teendőit
végzi. Még a hadsereg kötelékébe tartozik mint
tartalékos huszárhadnagy.
Számosan vannak még, a kik buzgón, haza-
A PUSZTASZERI ORSZÁGGYŰLÉS.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 287
ALPÁR. Báró Mednyánszky László rajza.
fias odaadással működtek közre kiállításunk
rendezésében, kiknek nevezetes részük van a KÖLTŐI HANGOK EZER ÉVES MULTUNKRÓL.
nagy munka sikerében, s a kik szintén méltók a
Árpád emeltetése.
legnagyobb elismerésre.
Nézz Árpádra, magyar, ki hazát áUíta nemednek ;
Nézd, s tiszteld képét Álmos fejedelmi fiának.
Őt magas Ung mezején vérontó férfiak, és bölcs
Hadvezetők szabadon választván harczos urokká,
Bátor örömriadás közepett paizsokra emelték.
Mint kel erős viharok tetején a sziklai nagy sas :
Ugy kelé a fejedelmi fiú országos erőben,
Párducza lebbenvén és kardja az égre ragyogván.
S a mint lelkében végig pillanta temérdek
Hunnia térségén, láng lett egyszerre szeméből.
Es rettentőbben rezegett buzogánya kezében.
Ugy lőn, mint érzé. Tisza boldog partjait, és a
Nagy Duna mellékét ellepték gyenge fiakkal
S hó kebelfi deli hölgyekkel diadalmas apáink,
S a bús csendbe merült országok puszta határit
Napkelet ifjainak dobogó paripái tiporták.
Vörösmarty Mihály.
Pusztaszer.
Pusztaszer a nevem, itt szerzett törvényeket Árpád
Hőseivel, s a hont biztos alapra tévé.
S áll az azóta kilencz századnak véridején túl;
Várja virágzását s vajha ne várja hiún 1
Vörösmarty Mihály.
A puszta sir.
. A 40-es évekből való metszet után. A Duna habjainál ki van itt a kisded üregben,
Pusztán, a omladozó hamvai jeltelenül?
ÁRPÁD EMELTETÉSE.
Menj harsogva, folyam! mely gyakran vitted emelve
A győző seregét, zengj hadat álmaihoz;
S melyet szerze, te légy, ország! az erősnek örök jel:
Népvezető Árpád hamvai nyugszanak itt.
Vörösmarty Mihály.
Mért nem születtem ezer év előtt?
Mért nem születtem ezer év előtt ?
Midőn születtek Árpád daliái,
S ragadva kardot, a vérkedvelőt,
A nagy világgal mentek szembe szállni.
Beh mondtam volna csataéneket,
Versenyt rivalgót kürtjével Lehelnek,
Melynek zugási mennydörgéseket
Vadul kavargó örvényekbe nyeltek.
Beh fölvetettem volna magamat
Hadvész után nyerítő paripára,
Keresni a sírt, vagy babéromat
Hazát teremtő harczok viharába.
Beh énekeltem volna diadalt,
Vitézeimnek, párduczbőrre dőlve,
Midőn az ütközet-moraj kihalt
S az áldomás csengése jött helyébe.
Vagyok henyélő század gyermeke,
Hol megdalolni méltó tárgyam nincsen.
S ha volna is, mi lenne sikere ?
Sinlődik a nyelv terhes rabbilincsen.
Vizkeleti Béla rajza. PETőfi Sándor
288
AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS FALUJÁNAK TEMPLOMA.
A tetőt le ni halmon.
Még áll a domb s én állok a felett,
Játszik velem bűbájos képzelet.
Csekély a domb, alig emelkedő,
Ormán csak fű, nem a bérez fenyve nő.
Csak, mintha pajzán szélfiak szeszélye
Egykor magát mulatta volna véle,
Midőn a porba' játszván, mint szokott,
Fövényből a pusztán csibét rakott.
Vagy, mintha ember hányta volna nem rég...
Ki gondolná, hogy százados nagy emlék!
Hogy épen e halmon verette sátrát
Honunk szerzője, diadalmas Árpád!
Innen tekinte szót uralkodó
Szemekkel a vitéz honalkotó.
Le a Tiszáig, melyen túl ama
Berek sötétül, a táj karama,
S le Alpárnak, hol a kevély Zalán
Földönfutóvá lesz... holnap talán !
EZREDÉVI SZÓZAT A GYERMEKEKHEZ.
Ma még a zászló mind nyelére függ,
Ma még a harczlovat békózza nyűg ;
Békén legelnek a halom körűi
Eopogva, mint láng, mely avarba dűl.
Egy ménes ez, egész a látkörig,
Hói a nap fénye játszva megtörik.
Csúcsos süveggel a tengernyi sátrak
Elszórva mindenütt, — s a dali bátrak
Mint a köpüből méh, ha rajt ereszt,
Körüldonogják a szellős ereszt.
Itt ősi dal zeng bujdosó Csabáról,
Bús vígalomban a szív öble fájúl;
Ott kanczatejnél, mely borrá megerjed,
Harsány mulatság nyers lármája gerjed,
Míg ösztörűfán egy-egy vizsga kém
Függ, mint árbocz fölött hajóslegény,
Vagy egy vezér, a hadnak pásztora
Vágtat s nyomán fölkél a föld pora.
Megszólal egy kürt napnyugat felé,
Csatára hivő.— ez a Lehelé . . . !
Nem, nem — csak a szomszéd Abony vagy Törtei
Kan ásza mulatá magát a kürttel.
Gulyát növel a tábor helye s ők
Alusznak régen, a honkeresők.
De te virulj lábuk nyomán, Tetétlen 1
Bársony füvet, sarjút tenyészsz a réten,
Hogy a kaszás, ha egymást sarkalá,
Kövér rend dőljön a csapás alá.
Terhes kalászok habzó aranya
Borítsa földed, — s a csinos tanya,
Mely ott fehérük zöld fasor megett,
Hordjon magán jólléti bélyeget;
Körözze mindég szine-telt majorság,
Hogy lássa hasznát Isten, ember, ország, —
És álljon a domb, a multak jele,
Kiméivé bánjon a vész is vele.
Arany János.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
EGY EZREDÉV...
Egy ezredév — Istennek annyi, mint ,
Egy pillanat! A pillangó, röptébe'
Egy napig él csak; és az ember élte
Hetven vagy nyolezvan év — s órája int.
Országok kelnek s eltűnnek megint...
De Khinának egy század egy-egy éve ;
S Kómának, annyi változást megérve,
Harmadfél ezred, melyre föltekint.
Magyar hazám, egy ezredév határán
Állsz már te is ; ifjabb mint valaha —
Romok közt, miken századok moha,
S dúló csatáknak vérmezőin járván,
Új ezredévet igérő szivárvány
Biztat, hogy Isten el nem hagy soha !
Szász Károly.
1896.
Fürge gyermeksereg, hazám ifjú sarja!
Halld meg szózatomat; szeretet sugalja:
E nagy év emlékét vésd szívedbe mélyen,
Meleg sugarával sírodig kisérjen.
lm' nézd! Magyarország ünnepi díszt ölte,
Hála-éneket zeng síkja, hegye, völgye,
Hogy neki az Isten, különös, kegyéből,
Már ezer évet mért az örök időből.
A DEBRECZENI CSÁRDA AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSON. —
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
Mint gyönge pacsirta, mely ég felé szárnyal,
Üdvözli a tavaszt csicsergő dalával:
Vegyitsd te is hangod' a nagy örömzajba,
Azt a hangot az ég onnan is kihallja.
Örvendj, hogy mikoron már szellemed ébred,
Nemzeted e dicső ünnepét megérted
S szíved hont szeretni mindig lángolóbban,
A második ezred küszöbénél lobban. •—
Ezer éve hogy itt felütötte sátrát,
Győző seregével fejedelmi Árpád,
Nagy lelke vezórló a hős hadi rendet
S szilárd alapon itt uj hazát teremtett.
Szelleme most köztünk álmélkodva jár itt,
Nézi alkotását s késő unokáit;
Elborítja olykor mély bánat borúja,
Büszkeség, önérzet deríti fel újra.
Nézd vele a nemzet ezer éves múltját:
Pusztítva felette hány vihar vonult át
S hogy ura maradjon drága örökének,
Vérével a földet hányszor öntözó meg.
Török, tatár, német gonoszul rá esvén,
Öldöklő sebeket hányszor ütött testén
S mint a kit a végzet zord vaksággal megvert,.
Önön maga ellen hányszor emelt fegyvert.
De saját Istene őrködött felette,
Sorsa örvényéből mindig csak kivette;
Ősi erő, jellem, csudát mívelt nála
S vész hullámai közt, mint kőszirt, megálla-
Egő honszeretet, mikor egyet értett,
Vont kebele körűi áttörhetlen vértet . . .
Eltével összeforrt arany szabadsága,
Nem volt neki azért élete sem drága. —
Folytasd te is, gyermek! atyáid erényét,
Ne hagyd füstbe menni a jövő reményét;
Adj foglalót, hisz rád hosszú évek várnak,
Egy uj ezer évre köz édes anyánknak.
Gyűjts szellemi kincset, útaidon járván,
S örömmel tedd le majd a haza oltárán,
Honszerelmed szívben s nem dicsekvő szájon,.
Tettleg unokáról unokára szálljon.
Esedezz az éghez ártatlan imával:
Fedezze népünket védő paizsával,
Hogy békében jóllét áldásait élje,
Zászlóit a harezban győzelem kisérje.
Gyermekek szivébe jó erkölcs-mag essék,
Nyugalmat élvezzen a tisztes öregség,
A nemzet erőben s számban gyarapúljon,
Dísze, dicsősége örökre viruljon!
Lévay József.
Moreili GiartáT tanár metszetei.
18. SZÁM. 1896. 43. KVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSAG. 289
AZ «ECCE H O M O ' .
Munkácsy új festménye.
A nagy művész, ki immár negyed század éve,
hogy dicsőséget szerez külföldön a magyar
névnek, itthon van néhány nap óta, s elhozta
legújabb alkotását, hogy teljes erejével hozzá
járuljon hazája nagy ünnepének emeléséhez.
Állandó hazatérésre is készül, s a kormány
díszes állást ajánlott föl neki, melyben nagy
tehetségével, ízlésével tág hatáskörben szolgál­
hat a hazai szépművészetek fejlesztésére.
Munkácsy Mihály, kit a kormány a magyar­
országi szépművészetek felügyelőjévé óhajt
kinevezni, külön pavülonban állította ki «Ecce
homo» legújabb festményét, mig a műcsarnok
tárlatán a «Sztrájk» czimű szintén újabb fest­
ményével s még több képpel vesz részt. Az
«Ecce hómon számára az Andrássy-út legvégén
levő Bellevue nevű mulatóhely udvarán épült
görög templomhoz hasonló oszlopos homlok­
zatú tágas pa villon. Ebben helyezték el a nagy
festményt. Ezt Munkácsy Budapesten állította
ki először, Parisban csak bizalmas körnek mu­
tatta be műtermében. A magyar közönség élvezi
tehát a mester legújabb alkotását először, s
innen viszik el körútra, mint Munkácsy fest­
ményeit szokás.
Az «Ecce homo» bemutatása ápril 26-ikán
történt meg nagyszámú meghívott társaságnak,
melyben együtt volt a főváros előkelősége, mű­
vész és író világa. Miniszterek, exellencziás urak
egymás után érkeztek, hogy lássák mielőbb a
képet. A látogatók közt volt a román királyi
pár is. Épen Budapesten utaztak keresztül s a
vonat tovább indulásáig megnézték a kiállítás
területét és a nagynevű mester művét.
Az «Ecce homo»-val Munkácsy a Krisztus­
képek sorozatát egészítette ki; harmadikat fes­
tett a ((Krisztus Pilátus előtt» és a «Golgotha»
képekhez, ismét azt az izgatott, felbőszült töme­
get, melyet e két képről ismerünk, mely a Gol-
gothán felállított kereszt alatt már csillapul, sőt
megdöbben, mintegy érezni látszik cselekedete
súlyát. A Pilátus előtti jelenetben a nép még csak
kisérete az izgatóknak, a farizeusoknak és fő­
papoknak. Ezek állnak az előtérben, mint vád­
lók, s a tömeg az ő vádjaiknak visszhangja. Az
«Ecce-homo»-ban a fanatikus nép már teljesen
eltépett minden féket, nincs többé szüksége
vezetőkre, betör a római helytartó, Pilátus pa­
lotájának udvarába, s bőszülten követeli, hogy
• FESZÍTSD MEG
MAGDOLNA.
MUNKÁCSY M I H Á L Y «ECCE HOMO* CZÍMŰ Ú J F E S T M É N Y É B Ő L .
 290 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM.
mény alakja ott merevedik föl az erkély előtt is.
Krisztus alakja, mely az erkély fölött csak félig
látszik, emlékeztet a Pilátus előtti Krisztusra.
Fölemeli fejét, emberi szenvedések nem látsza­
nak arczárj, csak a szelíd megnyugvás. Tekin­
tete nem keresi, nem látja a tomboló tömeget, a
magasba néz. A palota udvara fölött a Kelet
sötétkék színű ege ép oly tisztán tekint e vad
jelenetre, mint az Isten-ember a mennyre.
A tömeget oldalt egy kifeszített láncz tartja
vissza, hogy az erkélyhez vezető lépcsőhöz ne
rohanjon. E lánczon túl tetőtől talpig látszanak
az alakok, mindenik egy-egy külön kifejezése
az emberi indulatoknak: rakonczátlan szilajság,
kielégített boszúvágy, türtőzhetlen düh, csúfon­
dárosság, gyerkőcz rivalgás, kíváncsiság. Egy
anya részvéttel áll az előtérben, karján kisde­
dével, egy másik kis gyerek ruhájába fogódzik.
A háttérben, az udvart szegélyző épület bolthaj­
tásai alatt is ott szorong a tömeg. Egy szakállas
öreg ember az egyik oszlop mellett talált jó
helyet és egész nyugodtan szemlélődik. Egy
anya a nyaka közé ültette kis gyermekét, hogy
az is lásson.
H a gondosan végig nézzük a tömeget, a kép
baloldalán meglátjuk Krisztus anyjának fájda­
lomtól dúlt sápadt arczát. Összehauyatlik, s a
mögötte álló János tartja fenn, a kinek szintén
csak mellképe látszik ki a tömegből. Mária
Magdolna az erkély alatt roskadt térdre, s a
lépcső karja mögül neki fél alakja van szabadon
előttünk, a mint összekulcsolt kézzel, Krisztus
felé fordított arczczal, szétbontott hajjal térdepel
ott. Mindjárt az erkély előtt két turbános és
kaftános alak tűnik föl. Nem látjuk arczukat,
mert háttal állanak, de mind a kettő a tisztelet
és hódolat kifejezése ebben a toporzékoló
tömegben. Az egyik térdre hullt, a másik meg­
hajlik. Kik ezek ? Bizonyosan két hű tanítvány,
kik elég bátrak e vészes csőcselék közt sem tit­
kolni, hogy hisznek Krisztusban.
A festmény egyes részeiről készült fényké­
peink egyike több fenyegető alakot ismertet meg.
Egy másik képünk Krisztus alakját tünteti föl, az
annyi mester által és megszámlálhatatlanság-
ban festett «Ecce bomot»-t, mely Munkácsytól
így külön is kitűnő oltárkép lehetne. Két más
képünk pedig a festmény ama részleteit adja
vissza,melyeken Krisztus hozzátartozói vannak:
Mária és János a tömeg közt, aztán Mária Mag­
dolna az erkély lépcsője mögött.
Közöljük Munkácsynak saját festésű arcz-
képét is, melyet a florenczi Uffizi-képtárnak ké­
szített. E képtár egyik része a világ legneveze-
tesb művészeinek pantheonja, a hol már szá­
zadok óta összegyűjtik arczképöket, mellszob­
raikat, lehetőleg az illető művészek saját mű­
vét. A magyar művészek közül Munkácsy és
Benczúr kaptak megtisztelő felszólítást arcz-
képök elküldésére. Mind a két művész elegét
tett annak. Munkácsynak itt bemutatott arcz-
kópe az, mely a florenczi képtárban fogja hir­
detni késő időknek is az ő fényes pályáját.
MÁRIA ÉS JÁNOS A TÖMEG KÖZT. i egész terjedelmében bemutatjuk lapunk jelen szá­
MUNKÁCSY M I H Á L Y «ECCE HOMO» CZIMŰ F E S T M É N Y É B Ő L .
AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁSBÓL.
Minden részében a kiállítás nem készülhetett el
a megnyitásra. A nagy esőzésekben hátramaradtak
vigyék halálra Krisztust. A képen egy vérszom­
Pilátus, a habozó, gyönge helytartó, nem birta az építkezések, a berendezések, még az utak elké­
jas tömeg lázadását látjuk, s ezzel szemközt lecsillapítani a felizgatott népet azzal, hogy
szítése is. Május hónapot még aligha egészen
áll nyugodtan, tisztán, fölmagasztosultan az, a Krisztust meggyaláztatta. A kit még néhány nap igénybe nem veszik a teljes befejezéshez.
kinek életét kívánják. előtt hozsannával üdvözölt és pálmákkal foga­ Külső képében azonban már teljes a kiállítás. Az
A kik Munkácsy másik két képét ismerik, dott Jeruzsálem, most megvesszőzve ott áll a épületek körül állványok nincsenek, s a tavasz friss
zöldje kedves, gyöngéd színekkel övezi körűi a kiállí­
azokban az «Ecce homo» fölidézi a Pilátus-kép palota erkélyén, az uralkodást gúnyoló bibor
hatalmas hatását, a Golgotha klasszikus komor palásttal vállain, fején tövis koronával, kezében tási várost.
hangulatát, s a mély benyomást, mely a nézőt nádszállal. így mutatja meg Pilátus a nép­ A történelmi csoport hatalmas és festői épületei
adják a kiállítás impozáns látványát, mely a törté­
eltöltötte. A művész maga is mintegy hatása nek. Jobbján áll Krisztusnak, előre hajlik a
nelmi emlékezet komolyságát is fölébreszti. Itt
alatt áll e két alkotásának, melynek több alakját nép felé és mind á két kezével rámutat az minden kész s most látszik, mennyi változatosság
újra föleleveníti. Az «Ecce homo» bibliai, törté­ Üdvözítőre, a kiről már megmondta: «én semmi
egyesül ezekben az épületekben. Minden 15—20
nelmi kép, de közeledett a genre-képek felé. bűnt nem találok ő benne». Azt hitte, hogy lépésről már újabb és újabb kép tárul föl. Rajzolók,
A bibliai alakok közül csak Krisztusé válik ki, a ennyi szenvedés láttára megfogy a tömeg dühe.
fényképezek nagy előszeretettel mindig más-más
többiek, a fájdalmas szent anya, János evan­
«Ecce homo, imhol az ember!» A vérszomj oldalról veszik le. A csoportról mi is újabb fölvéte­
leket mutatunk be. A vajda-hunyadi vár utánzata
gélista, és Mária Magdolna elvesznek a tömeg­ üvölt r á : nFeszítsd meg!» Ez a jelenet van le­
látszik az egyiken, a tó partján. Ez a kép tárul a
ben, mely az egész képet betölti, és az indulatok festve Munkácsy új képén, a vért lihegő emberi
látogató elé, mihelyt az Andrássy-úti főbejáraton
jellegzetes, rendkívül gazdag változatait nyújtja vadság. Mindenki az emelvény felé fordul, ke­
az arczokban. Ez a gomolygó tömeg a tipikus zét emeli, öklét mutatja, fenyegetőzik és harsog. belép, ez a kép, — hogy úgy mondjuk — szinte
monogrammja a kiállításnak, mint 1885-ben a nagy
arczokkal egy sokfejű hidra, melynek minden Egy alak, — ki noha háttal áll felénk, mégis
iparcsarnok volt. E részről már többször közöltünk
egyes feje külön él, csupán csak a vérszomjnak oly jellegzetes keleti fejet mutat, — egészen felvételeket, de minden újabb felvétel új szépségeket
él. Az engesztelhetetlen düh közepette elenyészik Krisztus előtt emeli föl öklét. Eómai katonák
tár fel e sikerült épületcsoportról.
Krisztus hozzátartozóinak fájdalma, egy pár állnak az emelvényen Krisztus mögött; az emel­
Itt van a szigeten, a történelmi csoport épületéi
női alak részvéte; Pilátus maga is jelentékte­ vény lépcsőjénél pedig egyik katona dár­ közt a hegyes tornyaival kiváló történeti vadászati
lenné válik, noha Krisztus mellett állva ő is dáját is előfeszíti, hogy visszariaszsza a to­ csarnok, melyben a régi idők vadászati emlékeit,
főalak.
longó csőcseléket. Egy római katona hideg, ke­ fegyvereit gyűjtötték össze, s a múlt képét egészíti ki.
A kiállítás egyik legjobb hatású épülete az érdé-
18. SZÁM. 1896. 43. ÉVFOLYAM. VASÁKNAPI ÚJSÁG. 291
szeti csarnok, mely Magyarország erdőgazdaságát
ismerteti meg. Ez 54,000 frtnyi költséggel 1025
négyszögméter területen épült.
A kiállítási falu már egészen rendezve van. A szo­
bák bebutorozva az egyes házakat megillető sajátsze­
rűséggel. A falu központja a hegyes tornyú templom.
A templom belsejében gr. Zichy Jenő rendezte el a
Kaukázusban szerzett gazdag néprajzi gyűjtemé­
nyét ; a templom körüli boltokban pedig a házi ipar
czikkeit árulják, szöveteket, faragványokat, hímzése­
ket, többi közt a kalotaszegi varrottast. A kiállítási fa­
luban van a debreczeni csárda is, nagy épület, főbb
részében hortobágyi mintát követvén. Mivel azon­
ban vendéglő, egy nagy fedett folyosó és tágas ve­
randa is csatlakozik hozzá a közönség kényelmére.
Náddal fedett s nem hiányzik róla a gólyafészek sem.
József főherczeg családja. József főherczeg
elhagyta fiumei magányát, hol oly visszavonultan
élt családja körében, melyből a bánatos gyász el
nem oszolhatott. A főherczeg részt vesz a nemzet
nagy ünnepein, mint részt vett mindig a nemzet
életének minden nyilvánulásában. De a fenséges
nagyasszony, a megtört anya, Klotild főherczegnő,
nincs abban a helyzetben, hogy a zajos ünnepélye­
ken jelen lehessen. Leányával, Mária Dorothea
főherezegnővel ott marad magányában, melyet tisz­
tel az egész nemzet; részvevő szeretetével gondol
mindig rá s mély fájdalommal emlékezik vissza e
fájdalmak forrásába. A főherczegnő csak szeretett
fia emlékezetének él. A Vörös-kereszt Erzsébet-kór­
házában, hol László főherczeg szenvedett és
elhunyt, egy ágy alapítványával állit neki emléket, s
Fiúméban szegény skrofulózus és rachititikus gyer­
mekeknek alapit menhelyet. A jótékonyságban,
mások szenvedései enyhítésében keres vigaszt a
fenséges asszony!
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
Magyarország t ö r t é n e t e , irta Varga Ottó. Ez a
czime annak a nagy és diszes kiállítású kötetnek,
mely terjedelemre nézve középhelyet foglal el azon
művek között, a melyek az ezredévi országos ünnep­
lés alkalmából nemzetünk s hazánk történetének
elbeszélése czéljából megjelentek. Sokkal bővebb az
egyszerű rövidleteknél, de nem olyan részletező,
mint a legnagyobbak. E munka létesülésére nem
annyira a nagy évforduló, mint inkább a Kisfaludy-
Társaság által 1890-ben hirdetett pályázat adott
okot. Olyan magyar történelmet kivánt ez a pályá­
zat, a mely teljes tudományos készlettel, de nép­
KRISZTUS ALAKJA.
szerű, vonzó előadással beszélje el hazánk és nem­
zetünk múltját úgy, hogy a nép embere is haszon­ MUNKÁCSY M I H Á L Y «ECCE HOMO» CZIMŰ ÚJ F E S T M É N Y É B Ő L .
nal olvashassa, de a művelt osztályok könyvtárába
is oda illő legyen. A beérkezett pályaművek közül
GeUéri Mór, mint az ezredévi orsz. kiállítás sajtó­ Zichy Jenő az orosz czárnak fogja ajánlani, a ki az
Varga Ottó budapesti fó'gymnáziumi tanár próba­ ajánlatot már el is fogadta.
osztályának főnöke állította össze, A kötetke írói
dolgozata lett a nyertes. A szerzőt ez a siker arra közül elég legyen csak a Jókai Mór, Wekerle Sán­ A Vígszínház megnyitása. Május elsején új
ösztönözte, hogy eredetileg csak részletmunkáját dor, Falk Miksa* Vámbéry Annin, Zsilinszky Mihály, színház nyilt meg a fővárosban, a Lipót-köruton
egészen kidolgozza. A derék könyv aztán el is Rákosi Jenő nevét említenünk és Csánki Dezsőét, épült csinos Vígszínház. Derült nézőtéré elég tág,
készült és már meg is jelent igen diszes alakban s kinek «Magyarország története* czímű tömör dolgo­ szép és jóhatású. A megnyitó előadáshoz Barna
zatát, valamint a Jókai Mór tollából való Előszót Izsó, a színház karmestere irt ünnepi nyitányt, erre
226 szövegközi képpel, melyek legnagyobb részt Kozma Andor verses Prológ-ja, következett, mely­
vagy eredeti képmaradványok másai, vagy történeti ben aVigszinház szelleme fölidézi a római comedia-
emlékek rajzai. A lapunk jelen számának első ivén
mában. A csinos zsebkönyv-alakú füzet minden
irót Plautust, a franczia Moliéret és Kisfaludy
könyvkereskedésben s a kiállítás árúsboltjaiban is
látható történeti képek néhány kivételével mind kapható. Ára 1 frt. Károlyt, tanácsot kérve mindeniktől, hogy mily szel­
lemet honosítson meg a Vígszínházban. Mindenik
ebből a műből vannak véve. A munka értékét ille­ Pályadijak. A Petőfi-társaság 300 korona jutal­
azt mondja: modern legyen, ők is modernek voltak
tőleg elmondható, hogy a szerző gondosan szem mat tűzött ki a Vigyázó-féle dijból lírai költemé­ a magok idejökben, azzal hatottak. Lenkei Hedvig
nyekre. Száznál is jóval több pályamű érkezett. A
előtt tartotta a pályázati hirdetés követelményeit. (a vig szellem) Gál Gyula (Plautus) Balassa Jenő
bírálók (Jókai, Bartók Lajos, Szana Tamás) egybe­ Moliére) és Beregi Oszkár (Kisfaludy) játszák
Sok évi tanulmányozás gyümölcseit foglalta össze
hangzó ítélete a 'Bűvös éjt czímű költeménynek a prológot, mely sok igazságot szed ver­
könyvében, fölhasználván számos olyan érdekes rész­ ítélte oda a jutalmat. Szerzője Koróda Pál, az
sekbe. Erre Jókai vígjátéka «A Barangok* kö­
letet és adatot, a melyek az e nemű munkákban vagy «Alkibiadesz» dráma szerzője. Megdicsérték a «Más vetkeztek 3 rövid felvonásban. Alkalmi darab,
hallgat madarat» és a «Bojtár nótából' cziműeket,
épen nem, vagy csak elvétve voltak találhatók. Föl­ mely épen az ezredévi ünnepek alatt játszik.
továbbá a «Biró uram», «Borongásban*, tSárika
fogásában a lehető legnagyobb tárgyilagosságra A vígjáték csupa alkalomszerűség, hazafias felkö­
menyasszony és a «Szürke köpeny» cziműeket. szöntőkkel, hatásos költeménynyel a i Gazdag sze
törekedett. Jól válogatja meg és helyesen csoporto­ — A népszínháznál a Kuszt-féle népszínmű-pályá­
gények»-ről, kik miihókat gyűjtenek, de csakis
sítja az eseményeket. Az igazság kiderítésén kívül zatra érkezett művek fölött ápril 27-ikén határoztak. üzérkednek, hazájok pedig nincs. A közönség sokat
arra fordít legnagyobb gondot, hogy a jogosult A legjobbnak ítélt műveket előadásra bocsátják s a
tapsolt a hazafias szellemű darab egyes jeleneteinek
nemzeti önérzetet fejleszsze és megszilárdítsa olva­ melyik legjobban tetszik, az lesz győztes. Csak két j s tapsolta a szerzőt is. A megnyitásról még bőveb­
sóiban. Előadása népszerű ; elbeszélése élénk. előadható darabot találtak: Bokor József «Mária ben is fogunk szólani.
bátyja» és Géczy vidéki színész •Gunési vadvirág*
A könyv alkalmas és méltó, hogy a magyar közön­ Fővárosi nyári színház. A budai krisztinavárosi
czimű népszínművét.
ségnek mennél több rétegében elterjedjen s ott csa­ színkör nyerte ezt a czimet. Krecsányi színtársulata
Gr. Zichy Jenő könyve. Gr. Zichy Jenő Közép-
ládi és ifjúsági olvasmányul szolgáljon. A nagy mű Ázsiában tett utazásairól terjedelmes munkát ad ápril 25-ikén nyitotta meg, még pedig Jókainak uj
színművével, melynek czime 'Keresd a szived*.
ára fűzve 7 frt, kötve 8 frt. Megrendelhető a kiadó­ ki. Szaktudósok vállalkoztak az anyag feldolgozására
a gróf vezetése alatt, a ki az útleíráson kivül kiváló ! A koszorús költő a «Kőszivű ember fiai» híres regé-
szerzőnél, (Vár, Disztér, 10. sz.) vagy a Franklin- ! nyéből készítette ezt már régebben, de csak most
súlyt fektet a tudományos eredményekre is. A munka
Társulatnál. kiterjeszkedik a nyelvészeti, néprajzi, régészeti került szinre először. A szabadságharcz idejében
i játszik a regény, melyet bizonyára jól ismer a ma-
Magyar millennium czímmel egy, részben színes szempontokra, a talált és a vásárolt tárgyak tüzetes
leírására. Első része szeptemberben jelenik meg és j gyár közönség. Baradlay (a színműben Baranghi)
képekkel illusztrált, 181 lapnyi fűzet jelent meg az
tudományos jegyzéke lesz gróf Zichy Jenő kaukázusi i három fiának történetéből a Eikhárd huszárszáza­
orsz. kiállítás igazgatóságának hivatalos kiadásaként. dosát öleli föl a szinmű, s vele halad ellenfelének,
gyűjteményének. Szövegét magyar és franczia
A munkát, mely «Az Ezredéves Magyarország nyelven dr. Jankó János és dr. Posta Béla irják. Palvitz Hugó vértesőrnagynak a története.
múltjából és jelenéből" 22 fejezetben 19 Írótól Harmincz szép műmelléklete lesz. A kötetet gróf A regényes szinmű nagy hatást tett s védszárnya
közöl tájékoztató rövid, de tartalmas ismertetéseket,
 292
lesz s o k este a színkörnek. A nagynevű szerzőt
m i n d e n felvonás után többször kitapsolták. A z elő­
adás i s kedvezőn m u t a t t a b e a társulatot. E á s k a y
E m i l i a ( E d i t h ) , Krecsányiné (a b á r ó n é ) , Réthey
L a j o s ( B i c h á r d ) , T ó v ö l g y i M a r g i t (Alice),
E l e m é r ( P a l v i c z ) j á t s z o t t á k a főbb
A szinkör csinosan át v a n alakítva.
KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.
A m a g y a r t u d . a k a d é m i a ápril 27-iki összes
ü l é s é n b á r ó Eötvös Loránd elnökölt. Dr.
E n d r e egyetemi tanár tartott emlékbeszédet dr.
Markusovszky Lajos volt miniszteri tanácsos fölött,
ki m i n t orvos, szakiró s a minisztériumban az orvosi
ügyek előadója, o l y s o k szolgálatot tett nálunk az
o r v o s i t u d o m á n y é r d e k e i n e k . Högyes j e l l e m e z t e az é r ­
d e m e s férfiú m ű k ö d é s é t , k i a z 1 8 5 7 - b e n m e g i n d í t o t t
• Orvosi Hetilap» szerkesztésével is igen j ó l hatott,
sok d e r é k e s z m é t v e t e t t f ö l . 1 8 6 7 - t ő l
miniszteriumbeli állásában a m a g y a r orvosi é s ter­
mészettudományi oktatásügy emelésének, a köz­
egészségügy rendezésének tett fontos szolgálatokat.
E z e n i d ő alatt f e j l ő d t e k a m a g y a r o r v o s i o k t a t á s ­
ügyek oda, a h o l m a vannak, ez időben állították
fel a m o s t a n i e g y e t e m i i n t é z e t e k e t . A z o r s z á g o s
k ö z e g é s z s é g i tanács felállítása, az országos köz­
egészségügyi egyesület alapítása, a közegészségügyi
törvény megalkotása iránt ő indított mozgalmat.
Akadémiánk 1863-ban levelező, 1888-ban tisztelet­
beli tagjává választotta. A nagy tetszéssel fogadott
emlékbeszéd végén Högyes azt indítványozta, hogy
Markusovszky arczképét h e l y e z z e el a z a k a d é m i a
ama jeleseké közt, kik Magyarország művelődésének
előbbrevitelén működtek. — A z ülésben megállapí­
t o t t á k a z a k a d é m i a nagygyűlésének
Május 12-én délután az osztályok ülései; 13-án
délután 5 órakor n a g y g y ű l é s ; 14-én délben az igaz­
gató tanács ü l é s e ; 15-én tagválasztó nagygyűlés.
18. SZÁM. 1896. 4 3 . ÉVFOLYAM. 18. SZÁM. 1 8 9 6 . 4 3 . ÉVFOLYAM.
VASAKNAPI UJSAG. 293
VASÁBNAPI ÚJSÁG.
s e m m e h e t el. E n n e k következtében a királyt Lajos korában, Szeghalmon. — VOLNY ANTAL, honvéd­ Nyilttér. A főváros legszebb látványossága Magyar kir. államvasutak.
lovassági százados, 5 4 éves korában, Budapesten.
f ő h e r c z e g fogja k é p v i s e l n i a m o s z k v a i k o r o n á z á s o n . ( S z e m é l y és podgyászdijszabás kiadása a franczia—
Károly Lajos főherczeg bélhurutban szenved.
— IRÁNÍOS MIKLÓS, kultuszminiszteri
5 4 éves korában, Budapesten. — Nagyváradi FEKETE
tisztviselő, Nyers selyem bastrukákra való kelmét
8 i r t 6 5 k r t ó l 4 2 fi-t 7 5 kri^ e g y teljes öltönyre
— Tussors- é s Shantungs-Pongees, valamint fekete,
A ^agyarok §ejövetele belga—német— osztrák—magyar—román—szerb—bol­
g á r — k e l e t i forgalomban Herbesthal—Köln—Aschaffen-
Thury A m á j u s i ü n n e p é l y e k s o r r e n d j e . Május 2-án a JÁNOS, 1 8 1 8 — 4 9 - e s h o n v é d h u s z á r t i s z t , s á t o r a l j a ­ burg-on át.) A m a g y . kir. államvasutak igazgatóságától
fehér é s színes H e n n e b e r g - s e l y e m 3 5 krtól 14 í r t
szerepeket. kiállítás
az operaházban.
megnyitása. Este d í s z e l ő a d á s ( t h e a t r e p á r é )
D í s z e l ő a d á s a nemzeti színházban,
újhelyi könyvvezető, 7 3 éves korában, S.-A.-Ujhely-
ben. — SZEGEDI SÁNDOR, o k l e v e l e s g é p é s z m é r n ö k és
65 krig méterenkint — sima, csíkos, koczkázott,
mintázott, damaszt stb. (mintegy 2 4 0 különböző
Feszty körkép vett értesülés szerint f. é. m á j a s h ó 1-ével a franczia—
bel g a — n é m e t — o s z t r á k — m a g y a r — r o m á n — s z e r b — b o l ­
m e l y e n előadják Bákosi J e n ő «Az ezredév ü n n e p e t földbirtokos, 3 9 éves, P á r k á n y b a n . — KTBFEB GODOF- m i n ő s é g é s 2000 szin és mintázatban stá.) a m e g ­ Városligetben, gár—keleti közvetlen személyforgalomban, H e r b e s t h a l —
c z i m ű prologját és a «Szigetvári vértanukat*. rendelt áru p o s t a b é r é s v á m m e n t e s e n a házhoz Köln—Aschaffenburgon á t uj személy- és podgyász-dij-
Május 3-án ü n n e p i Te Deum a M á t y á s - t e m p l o m b a n
BÉD 8 2 éves, S z e g e d e n . — ROSTÁS JÁNOS, 48—49-iki
szállítva é s mintákat postafordultával küld: H e n -
Andrássy -ut végén. ezabá* fog kiadatni, m e l y a magy. kir. államvasutak
honvédó'rmester, legutóbb nyűg. segédtelekkönyv­
a k i r á l y , a k i r á l y i c s a l á d , s az o r s z á g m é l t ó s á g a i n e b e r g G . ( c s . kir. udv. szállító) s e l y e m g y á r a dijszabás-elárnsitási osztályában (Csengén-utcza 3 3 . sz.)
vezető, Szabadkán, 68-ik évében. — PÉCHT BÉLA, Látható
Högyes Z ü r i c h b e n . Svájczba czimzett levelekre 10 kros, megszerezhető.
j e l e n l é t é b e n . A királyi c s a l á d e z e n a z ú t o n v o n u l a földbirtokos, P é c h y F e r e n c z kamarás é s P e s t m e g y e
levelező-lapokra 5 kros b é l y e g ragasztandó. Magyar Budapest 1896 április h ó 4-én.
t e m p l o m b a : Szent-György-tér, Szent-György-utcza, v o l t m e g y e f ő n ö k é n e k fia, K r i v á c s y J ó z s e f , 4 8 - a s
n y e l v e n irt megrendelések pontosan elintéztetnek.
4 L reggel 6-tól este 10 óráig,
Dísz-tér, Tárnok-utcza, Szentháromság-tér, tem­ honvédtüzérezredes veje, életének 5 1 - i k évében,
6572 az esti órákban A magy. kir. államvasutak igazgatóaágától nyert
p l o m . B é g g e l 7 ó r a k o r elzárják a z e g é s z v á r a t . D é l ­ Budapesten.
u t á n lóverseny. E s t e általános kivilágítás és tűzi­ értesülés szerint a Budapest—Mármaros-Sziget között
játék. A k i r á l y a k i v i l á g í t o t t v á r o s b a n f o g k o c s i z n i ,
MAYBBNÉ, szül. Z a n e l l i M á r i a úrnő, kilenczven villany-világitásnál. közlekedő hálókocsik járatása — a kocsiknak az utazó
éves korában, Szombathelyen. — DIENES MABISKA, U közönség részéről történt csekély igénybevétele m i a t t
1892-ig
d e n i n c s előre m e g á l l a p í t v a , m e l y ú t o n . — Május
5-én katonai díszszemle a Vérmezőn, melyen meg­ L e n d v a y n é F á n c s y Ilka a s s z o n y n a k a n e m z e t i szín­
ház művésznőjének rokona, kit hosszas betegsége M
EGYETÉRTÉS Belépd díj :
Bteggel 6-tól délelőtt
f. h ó 25-től kezdve beszüntettetik. E h e l y e t t u g y a n e
naptól kezdve a 708/1702 é s 1703/707. s z á m ú vonatokkal
jelenik a király az összes királyi herczegekkel. Budapest-nyugoti pályaudvar Temesvár—Báziás között
alatt önfeláldozó szeretettel ápolt, s D i e n e s Márton POLITIKAI NAPILAP.
A József-műegyetem ünnepe. Délután lóverseny. 9 ó r á i g 3 0 kr., g y e r m e k j e g y 2 0 kr. — D é l e l ő t t fognak hálókocsik járattatni. Indulás Bndapest-nyug.
E s t e udvari estély. — Május 1-én l ó v e r s e n y . Május hírlapíró nővére, B u d a p e s t e n . — Ozv. PŐLTZ PÁLNÉ, pályaudvarról este 7 óra 2 5 perczkor, érkezés Temesvár-
8-án hangverseny a kiállítási ü n n e p é l y e k csar­ élete 77-ik é v é b e n K e s z t h e l y e n . — Özv. VIDOS 1896. Kossuth Ferencz, 9 - t ő l e s t e 10 ó r á i g 5 0 kr., g y e r m e k j e g y 2 0 k r .
Józsefváros állomás reggel 5 óra 4 9 perczkor, Báziásra
felelős szerkesztő. XXX. évf olyan főmunkatárs.
n o k á b a n . — Május 9-én a z dgész o r s z á g b a n iskolai LÁSZLÓNÉ, szül. K r a u s z J o z e f a , 7 2 é v e s , S z o m b a t ­ délelőtt 9 óra 5 4 perczkor, indulás Báziásról délután
ünnep. — Május iO-én a z e g é s z o r s z á g b a n Te helyen. 4 óra 2 0 perczkor, Temesvár-Józsefváros állomásról este
Az Egyetértés nem dolgozik a hatásvadászat olcsó esz­ 9 óra 25 perczkor, érkezés Budapest n y ű g . pályaudvarra
Deum a t e m p l o m o k b a n . T o r n a g y a k o r l a t a kiállítás közeivel, hogy magának egyszerre, tömegesen csakhamar
reggel 6 óra 3 0 perczkor. A pótjegyek árai I . oszt. 4 frt
ü n n e p é l y e k c s a r n o k á b a n . — Május 11-én A f ő ­ újra elmaradó, uj előfizetőket szerezzen, hanem mindenkor
város díszközgyűlése. A z ország többi törvényható­ Szerkesztői mondanivalók. kellő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és min­ BUDAPEST/ FŐRAKTÁR . I I . oszt. 3 frt.
den tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi, Budapest, 1896 április 21-én.
s á g a m á j u s 3 - á t ó l 1 5 - i g tartja d í s z g y ű l é s é t . — Má­ A h a z a u g y l e h e t boldog, h a e z t m e g t a r t j á k fiai. F R U M I S T V Á N utóda
i Q p y ^ g WERNER ADOI.CN*1-
jó hirnevét mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan A B igazgatóság-.
jus 13-án a tud. egyetem ü n n e p e . — Május 14-én Látszik, hogy n e m k i m ű v e l t e l m e szülötte. A kéz, fentartani, hogy ez nton ne csak régi előfizetőit kapcsolja
nagy lóverseny. —• Május 17-én népünnep a Vér­ m e l y irta, gyakran b o t l i k ; de a szív, m e l y sugalta : állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által WERWER ADOIFNÁ (Utánnyomat n e m dijaztatik.)
derék honfi szív s magyarán dobog. évről-évre maradandóan meg is szaporítsa.
m e z ő n . — Május 18-án Díszelőadás (theatre páré)
Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb táma­
a nemzeti színházban. V á l n i k e l l az e m l é k e k t ő l . Közölni fogjuk, de előbb
a refrainen e g y keveset módosítani kell. A «Lejt a szunk a lap nagy terjedelme. Az Egyetértés egyetlen egy M I N D E N Ü T T KAPHATÓ !
oldalon majdnem annyi betűt képes közölni, mint a kisebb hírneves, az elegáns hölgyek által
Az új m ű c s a r n o k m e g n y i t á s a . A képzőművé­ hullám* n e m ideülő kifejezés.
lapok három egész oldalon s igy az Egyetértés egy rendes használt arczeréme (nem zsíros ke­
szeti csoport rendező bizottsága ápril 30-ikán tisz­ Ő d ö n g é s . Közölni fogjuk. 8 oldalos lapja annyi közleményt tartalmaz, mintha a
sorrendjét is. nőcs) rövid idő alatt ifjítja és szépíti
telgett a közoktatásügyi miniszternél. Jendrassik Ilonkához. N e m sikerült; de v a n benne helylyel- kisebb lapok 24 oldalon jelennek meg, a mi azonban osak Legjobb é s leghirnevesebb az arezot, eltávolít az arczról minden­
ünnepnapokon történik. Ilyenkor az Egyetértés 12—20,
Jenő m o n d o t t köszönetet a kormánynak, törvény­ közzel költőiség, a m i azt sejteti, h o g y szerző jobbat nemű börtisztátlanságot.
illetőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. pipere hölgypor: a
hozásnak a műcsarnok építéséért, s kérték a minisz­ is fog írni. Egyedüli szer szeplő, májfoltok,
Csakis a lap ily nagy méretei teszik lehetővé, hogy az
tert, h a t n a oda, h o g y a műcsarnok m e g n y i t á s á n , N e m k ö z ö l h e t ő k : E n vagyok a legboldogabb. Piros Egyetértés mindenről oly bő és részletes tudósításokat JL*a \ * * pattanások, bőratka (mitesser) ellen.

1 7 - é n , v a s á r n a p , d é l e l ő t t ünnepies közgyűlés.
A K i s f a l u d y - t á r s a s á g ápril 29-ikén tartotta havi
ü l é s é t Gyulai P á l e l n ö k l e t e a l a t t , n a g y h a l l g a t ó s á g
j e l e n l é t é b e n . Vadnai Károly tett jelentést azon
történelmi szlnművi pályázatról, melyre b. Bor­
nemissza Károly Szolnok-Dobokamegye főispánja
t ű z ö t t k i ezer koronás díjat, E r d é l y t ö r t é n e l m é b ő l
veit színművet kívánván, a deési színház ezredéves
ü n n e p i e l ő a d á s á r a . A p á l y á z a t é r t e l m é b e n a díj a z
aránylag legjobb m ű n e k adandó ki. A beérkezett
18 p á l y a m ű szerzői a c s e l e k m é n y színhelyéül
nagyobbára Szolnok-Dobokamegye területét válasz­
tották, azonban átalában gyönge színműveket
k é s z í t e t t e k . A Bánffy D é n e s r ő l írott . Törött, de
n e m hajolt* jeligéjűt kisebb i g é n y ű közönség előtt
színre lehetne vinni. Bérezik Árpád, Degré Alajos
és V a d n a i K á r o l y , a b i r á l ó b i z o t t s á g tagjai, a p á l y a ­
díjat e g y é r t e l m ü l e g a • Szombatosok* czimű «Égy
az isten» jeligéjű 3 felvonásos s z i n m ű szerzőjének
Ítélték oda. A m ű tárgya n e m o l y elkoptatott, m i n t
a t ö b b i ; alakjai, j e l e n é s e i v á l t o z a t o s a b b a k , n y e l v e
i s v á l a s z t é k o s a b b . M e g l á t s z i k rajta a z irói k é p e s s é g
és gyakorlat. A pályanyertes m ű szerzője
Sándor, a n e m z e t i színház tagja. A pályázat ered­
m é n y é n e k k i h i r d e t é s e u t á n Dóczi L a j o s o l v a s o t t f e l
székfoglalóul e g y részt «Ellenőr királyleány» c z i m ű
pályanyertes vígjátékából. Szász Károly
J ó z s e f t ő l , g r ó f Zichy G é z á t ó l é s Justh B é l a v e n d é g ­
t ő l o l v a s o t t föl k ö l t e m é n y e k e t . Lévay József verse
(•Ezredévi szózat a g y e r m e k e k n e k * ) hazafias m e l e g
h a n g j á v a l , g r ó f Zichy Gézáé («Dicsőségi) bánatos
h a n g j á v a l h a t o t t a m e g a h a l l g a t ó s á g o t . Jakab Ö d ö n
• Bajusz • c z i m e n elmés, mulatságos kis rajzot ol­
v a s o t t f ö l . U t o l s ó n a k m a r a d t Endrödi Sándor, a ki
• Tó és patak» czimű allegóriáját szavalta.
MI ÚJSÁG?
* A «Vasárnapi Ujság» mai száma az ezredévi
nagy nemzeti ü n n e p kezdete alkalmából bőví­
tett tartalommal, h á r o m i v é n jelenik m e g . A z
0^
(Bámulatos hatása abban rejlik, hogy
május 4-ikén a király is megjelenni kegyeskedjék. alma. E s ő esik a tarlóra. A délibáb. (Annyira rendet­ közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közön­ a bőrre kenve az által rögtön fölvé­
A m i n i s z t e r m e g í g é r t e , h o g y t á m o g a t n i fogja a m ű ­ len szemrontó írás, h o g y gyöngébb s z e m n e m k é p e s ségének, így általánosan ismeretes, hogy az Egyetértés Különleges Rizspor
tetik és ez okozza azon csodás átala-
o r s z á g g y ű l é s i t u d ó s í t á s a i e nemben a legtökéletesebbek, BI8M ÚTTAL VEGYÍTVE ^^ kulást, hogy azeplővel vagy májfol­
vészek kérelmét. elolvasni.) nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytán, hanem annál
B a j z a s z ü l ő h á z a . A z egri i r o d a l o m - é s m ű v é s z ­ a tárgyilagosságnál és részrehajlatlanságnál fogva is, mely ^ * C H . BI8MU"
F A Y , ILLATSZERÉSZ, tokkal teljesen fedett arcz 3—4 nap alatt alabástrom
fehérré lesz.
e tudósításokat minden pártszinezetn olvasó előtt is élve­ » PAR]
PARIS — 9, ru« de l a F a l s , 9 Mivel nem zsíros — nappal is alkalmazható, — a eremé­
barátok körének választmánya elhatározta, h o g y zetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívül
Bajza Józsefnek, Hevesmegye híres költőnjének é s SAKKJÁTÉK. bő t á r c z a - é a r e g é n y r o v a t a . Az Egyetértés állandóan
vel bekent bőrön a hölgypor remekül tapad. Ara 50 kr. 1 frt.
M a r g i t - s z a p p a n á r a 3 6 kr. — M a r g i t - h ö l g y p o r ,
k r i t i k u s á n a k s z ü l ő h á z á t Szűcsiben az őszszel már­ két kitűnő regényt közöl egyszerre, részint eredetit, részint f e h é r , r o z s a éa c r ó m e s z í n b e n á r a 6 0 k r . — M a r -
v á n y e m l é k t á b l á v a l fogja m e g j e l ö l n i . A z ü n n e p é l y r e
a fővárosi irodalmi társaságokat is meghívja.
1 9 4 8 . számú feladvány. Slater G. J . - t ő l a modern világirodalom remekeiből válogatva elsőrangú
műfordítók fordításában. Az egy év alatt közölt regények Kéntiirrtő git-fogpép 5 0 kr.
(I. dijat nyert feladvány.) FÖLDES KELEMEN gyógyszertára,
L o s o n c z k e g y e l e t e . L o s o n c z városa jeles szülöt­
t é n e k , Kármán J ó z s e f n e k e m l é k o s z l o p o t állít é s
400—500 nyomtatott ivre, vagyis 40—50 rendes regény­
kötetre rúgnak. Hy 40—50 kötet regény bolti ára legalább
ugyanannyi forint. Ha most még tekintetbe vesszük az
T r e n c s é n -Teplic.
A felső magyar orssági Kárpátok gyöngye. Tepla-Trea-
Aradon, Daák Ferencz-ntcza 1 1 . s í .
Főraktár B U D A P E S T E N , T ö r ö k J ó z s e f , Király-utcza.
Egyetértésnek mindenkor közéletünk kitűnőségei és első­
márványtáblával jelöli m e g szülőházát. Gondoskodni cséu-Teplio vasúti állomástól 20 percnyire. Magyarország
rangú publiczisták által írott v e z é r c z i k k e i t és egyébb és Ausztria legerősebb kénfürtlöje.28-31 fl R. természetes
fog Ráday Pálról is, H . B á k ó c z i F e r e n c z volt tit­ politikai közleményeit, bő hírrovatait, eredeti melegségü forrásokkal köszvény, reuma bénulás, neural-
k á r á n a k sírjáról, k i f o n t o s p o l i t i k a i s z e r e p e t vitt s t á v i r a t a i t az ország és a világ minden részében levő gia. islas sat. ellen. Olcsó é s kényelmes. Körülbelül 6000
saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő s fürdővendég látogatja, 6 állandó fürdöorvosa van. Azidény
m i n t egyházi költő is működött s 1733-ban halt egy-egy szaklapot pótló «Irodalom •, (Tanügyi és «Mező­ kezdete május 1- Májusban és szeptemberben szobáért,
m e g . A sírja fölé e m e l t é p í t m é n y e n e m l é k t á b l a v a n , fürdőért és teljes ellátásért egy napra 3 frt. 38688
gazdasági czimű országos hírű rovatokat a végül az Egyet­
m e l y n e k l a t i n felirata é r d e m e i r ő l t a n ú s k o d i k s a értés legjobban informált k ö z g a z d a s á g i , i p a r és m e z ő ­ Kénes prosnetinsofcat dijmemesea K511 a grófi farfloigazgatiság.
külföldet is bejárt hírnevéről. A sir gondozását a g a z d a s á g i rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait,
v á r o s m a g á r a vállalja.
bátran mondhatjuk, hogy az Egyetértés a hazai sajtónak
egyetlen orgánuma, mely az intelligens közönség minden Hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatal­
* M i l l e n n i u m i f á k . J ó z s a I s t v á n o r g o v á n y i föld­ osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni képes
b i r t o k o s fia István, k i 15 é v e s , — a m i l l e n i u m f o l y ó Mindezen előnyök daczára az Egyetértés előfizetési ara ban Budapesten, IV., Egyetem-utcza 4.
• legmérsékeltebb:
Somló é v é b e n e l ü l t e t e t t 3 0 6 3 ákácz, 5 9 0 f ű z , 1 2 5 j e g e n y e ­
nyárfa, 1 5 0 gyümölcsfa, 4 0 kőrizsfa, — ö s s z e s e n Egész évié — — — — — 2 0 frt —
Lévay
3968 csemetét.
A z i d e g e n o k é r k e z é s e . A kiállítás m á r n a p o k
ó t a v o n z z a a f ő v á r o s b a az i d e g e n e k e t . M í g t a v a l y
májusban n a p o n k é n t átlag 3 9 4 idegen érkezett a
ftbcdefgh
VILÁGOS.
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
Fél évre ... „ . — — — — — 1 0 «
N e g y e d évre
E g y hóra
— —
— — — —
5
1 •
•
—
—
8 0
Hirdetéseket
f ő v á r o s b a , m o s t ápril 2 9 - i k é n c s u p á n a r e g g e l i v o ­
Előfizetések legozélszerűbben postautalványon az Egyet­
értés kiadóhivatalához B u d a p e s t , p a p n ő v e l d e - u t o z a 8 .
minden bel- és külföldi hírlap, szak-
A z 1 9 3 9 . számú feladvány megfejtése Pradignat E.-tó'l.
natokon 14,899 ember érkezett, é s pedig 8 7 5 0 - e n a intézendők. folyirat, naptárak stb. számára, a leg­
keleti, 5 5 1 5 - e n a nyugati é s 6 3 4 - e n a déli pálya Világot. Sötét. Világot. Sötét.
udvarba. Igen sokan érkeztek ezenkívül a hajókkal 1. Vgl—gö _ „ Ke5—d4:(a) 1. „ . Ke5—e6
jobban és legolcsóbban eszközöl a 3 8
2. Hcl—d3 . . . K d 4 - d 3 : 2. Bdi—d8 Hf5—e7 V «se, h ú g y h ó l y a g , h ú g y d a r a és k ö s z v é n y b á n
is. A f o g a d ó k m á r t e l v é k i d e g e n e k k e l .
3. Vg5—cl . . . t. sz. 3. B d 8 - e 8 . . . t. sz. t á j i n a k e l l e n , t o v á b b á a l é g z ő é s e m é s z t é s i szer­ óv óta fennálló, legjobb hírnek örvendő
4. V mat. 4. V mat. v e k h u r u t o a b á n t a l m a i n á l , o r v o s i t e k i n t é l y e k által
— x Keresztély Sándor minta-zongoraterme Budapest,
Váczi-körut 21. sz. alatt, körülbelül 100 db zongorát
I. osztrák hirdetési iroda
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és F. H. — a Lithion-forrás
és piauinót tart raktáron, legkitűnőbb szakszerű vá­ Andorfi S. — Kovács J. — Sárospatakon: Gérecz Károly. —
lasztékban.

HALÁLOZÁSOK.
Kecskeméten: Balogh Dénes. —Vaskapun: Kováts Ferencz. —
A pesti sakk-kör.

KEPTAIiANY.
Salvator k i t ű n ő sikerrel r e n d e l v e l e s z .
Oppelik A. utódja
O P P E L I K ANTAL
alkalmi közlendők halmaza ezt a három ivet FAKBAKT JÓZSEF, hegyaljai evang. főesperes, az H ű g y h a j tó h a t á s ú !
is annyira elfoglalja, h o g y «Regénytár» c z i m ű evangélikus e g y h á z kiváló papja, m e g h a l t 5 8 éves
Kellemes izü! Könnyen emészthető! Bécs, I. G r ü n a n g e r g a s s e 12.
rendes heti rovatunk folytatását a következő korában, Nyíregyházán. Egész egyházi pályáján és
ü
számra kell elhalasztanunk.
A • Vasárnapi Újság, s z e r k e s z t ő j e , a ki bete­
geskedése m i a t t az utóbbi h e t e k b e n csak részben
m i n d e n m ű k ö d é s é b e n erős hazaszeretet és erős
m a g y a r érzés jellemezte. N a g y érdemei v a n n a k
abban, h o g y a p á n s z l á v törekvéseknek az evang.
egyház kebelében gátat vetni sikerült. Nyíregyházán
7 ÍÖÁ^ffS-L KapkaM itványvlzkareskedésekbeii és gyógyszertárakban.
A Salrator-forrás Igazgatósága Eperjesen.
B u d a p e s t e n , f ő r a k t á r É d e s k u t y L. u r n á i .
L e g ú j a b b hirlap- é s naptár-katalógus, v a l a m i n t költ­
ségtervezetek i n g y e n .

működhetett közre a szerkesztés m u n k á i n a k veze­ általános részvétet keltett a derék p a p halála. A • V a s á r n a p i Ú j s á g * 16-ik s z á m á b a n k ö z ö l t k é p -
tésében, betegségéből fölgyógyulván, most már E l h u n y t a k m é g a k ö z e l e b b i n a p o k b a n : POBUBSZKT t a l á n y m e g f e j t é s e : Hajléktalanok menhelye.
i s m é t átvette e lapok szerkesztőségi ügyeinek i n t é ­
zését.
SAMU, n y ű g . k i r . b á n y a t a n á c s o s , v o l t s z é l a k n a i kir.
bányahivatali segódfőnök, az evang. egyházkerület H e t i naptár, május h ó .
Szt.-Margrtszigeti gyógyfürdőhely. SZORVESZTO POR
iskolai tanácsosa, 72 éves korában, Selmeczbányán.
A király é s Munkácsy. Munkácsy Mihály hiva­ — G ö r g ő i GYABMATHY J Ó Z S E F , e s p e r e s , a s á r o s p a t a k i Nap Eath. prot. naptár Görög keleti naptár
BUDAPEST. (Poudre dépilatoire)
A Szt.-Margitszigeti 43.7° C. h é w i z kitűnő eredménynyel használtatott a kö­
talos értesítést kapott, h o g y a király május 4 - é n ,
hétfőn, kíséretével együtt m e g fogja látogatni M u n -
főiskola igazgató tanácsosa, Sziliczén, (Abauj-Tor-
namegye) 43 éves korában. — Dr. SZALAY JÁNOS,
Vasárnap
Hétfő
D. 4 . Cant. 21 F. 4 . Január
vetkező kóralakok ellen : k ö s z v é n y , o s ú z , z s á b á k , i d i l l t k ü t e g e k , m á j - ,
gyomor-, bélbántalxnak, hélyaghurut, női bántalmak, garat-,
BRUMM G. 0.-től J . m. Frankfurtban.
Flórián, A m á l . 22 Paraklit
Hajdu-Nánás városának főorvosa, m e g y e i és városi g é g e - , t n d ö h n m t , éa i d e g b á n t a l m a k . H a s a a g e é s v i l l a m o s f ü r d ő . Elismert legjobb szörvesztő szer, méregmentes, egészen
kácsy-pavillont s megtekinti az «Ecce H o m o t-t. Kedd V. P i u s p . 23 György vt. ártalmatlan, a leggyöngédebb bőrt sem támadja meg, ennél­
k é p v i s e l ő , p r e s b i t e r , H . - N á n á s o n . — SZAKAL KÁBOLY, Tiszta, pormentes levegő és 800 vendégszoba, társalgási terem, posta, telefon,
Munkácsy felesége is m e g é r k e z e t t m á r a fővárosba. Szerda Hermina 24 Szabbás v t . távird , gyógyszertár és elismert jó konyha. Rendelő fürdőorvos dr. B a n e r fogva hölgyeknek kiválóan ajánlható. Hatása rörtöni és töké­
pápai főgimnáziumi tanár, Nagy-Szeretván. — Csütörtök Szaniszló, Gottf. letes D # ~ E g y e t l e n s z ő r v e s z t ő aser, m e l y o r v o s i l a g
25 Márk ev. A n t a l főherczegi udvari orvos. Naponta katona- és czigányzene. Hajóközle­
G y ö n g é l k e d ő f ő h e r c z e g . Károly Lajos főherezeg D O B O G H I IGNÁCZ, f ő r e á l i s k o l a i tanár, a gepésztan- Péntek Mihály főan. kedés félóránként. ajámltatik, a m e l y n e k Oroszországba v i t e l é t a szent­
26 Simeon
h o s s z ú k e l e t i útjáról g y ö n g é l k e d v e t é r t h a z a . M i n t folyam vezetője, 4 2 éves korában, Temesvárit. — Szombat N. Gergely p é t e r v á r i o r v o s i h a t ó s á g m e g e n g e d t e , a m e l y az
27 Jázon Fürdőidény tartama: május 1-től szeptember 30-ig. antwerpeni *rH-K'Hü»+i-"" u „ttani Mnsée oom-
a félhivatalos bécsi •Wiener Abendpost» jelenti, a VÉCSEY BÉLA, nagybecskereki ügyvéd, Vécsey Tamás mercial d e lTnstitut superieur de Commeroe által
H o l d v á l t o z á s . Utolsó n e g y e d : 4 - é n d. u. 4 ó. 4 2 pkor.
egyetemi tanár és akadémiai tag öcscse, Becskere­ A szobaáraknál szept. hóban 3 0 " o e n g e d m é n y . B$W Á r s z a b á l y k í v á ­ e l f o g a d v a éa k i t ü n t e t v e l e t t . ~w» Egy üvegese 1 frt
főherczeg n e m c s a k az ezredéves ünnepeken n e m natra bérmentve küldetik. ^^^^^^B 75 kr., a hozzávaló eeset 12 kr.
ken. — KUNCZ GÉZA, törvényszéki biró, Pozsony­
Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . 6150
vehet részt, de a moszkvai koronázási ünnepélyre b a n . — MOLECZ GÉZA, államvasuti főnök, 43 éves A Szt-Margitszigeti gyégyfilrdő-felfigyelOség Budapesten. Raktár B u d a p e s t e n , T Ö R Ö K J. gyógyszertárában, Király-utcza 1 2 . szám.
(L. Egyetem-tér 6. szám.)

294 VASÁENAPI ÚJSÁG.
SZENT LÁSZLÓ E m l é k e z ő tehetség.
A i B i ü x e r Z e i t u n g * 1895 nov. 2-ki 88. számában
irja: «A gyönge emlékező tehetség olyan baj, a melyben
(Püspök) gyógyfürdő. igen sokan szenvednek. Mit ér évek során folytatott tanul­
mányozás, mit ér a szorgalom, kitartás és akaraterő, ha az
egyszer megtanultra nem tndnnk minden időben visszaemlé­
Nagyvárad mellett.Vasut, távírda,tele­ kezni, ha a helyett, hogy a meglevőhöz ujat csatolnánk, min-'
dent újra és újra elejéről kell ismételnünk. Az emlékező
phon, posta-állomás helyben.
H a z á n k l e g r é g i b b g y ó g y h e l y e , t e r m é s z e t e s meleg
tehetség ápolása és erősítése tehát mindenkire, a ki előre
törekedik és ismereteit bővíteni akarja, a legnagyobb fon­
tossággal bír; miután minden tudásnak tnlajdonképeni alapja
2 4 — 3 3 E ° kénes hévforrásokkal, artézi k ú t t a l ; ezen for­
rások fölé vannak építve az i m p o z á n s berendezésű uri
és női tükörfürdők, kabin é s mórföldes fürdók, a g y ó g y -
az emlékező tehetségtől függ. Ujabb időben Poehlmann K. L.
tanár kitűnő rendszert talált föl az emiékező tehetség erő­
sítésére; rendszerét általában természetes, tudományos alapra
fekteti és abban semmi olyas mesterkélt, esztelen, fantasz­
eszközökkel dúsan felszerelt g y ó g y p i h e n ő termek. tikust segédeszközöket nem használ, mint a mnemotechnika
F ü r d ő z é s r e j a v a l v a v a n r h e n m a t i k n s bántalmak- (emlékezés m ű v é s z e t e ) . . . Poehlmann tanár előbb a szóra­
nál, izületi loboknál, vese, epevezeték é s hólyag-bán- kozottságot gyógyítja s. azután tér át a tulajdonképeni emlé­
talmaknál, hüdések é s idegbajoknál. kezés tanára; és ebben szigorúan a logika törvényeit követve
nemcsak a könnyű memorizálásra, hanem a szabatos gon­
M ó r í ' ü r d ő k h a s z n á l a t a kitűnő sápkór, vérszegény­
ségnél a női ivarszervek különféle bántál mainál. dolkozásra is megtanít. Csodálatra méltó éleselműséggel tag­
lalja és rendezi Poehlmann emlékezés-tanát, mely minden
I v ó g y ó g y m ó d n á l , calciumsulfid sók gazdag tartal­ tudományra, de különösen idegen nyelvek gyors megtanu­
m á n á l fogva, kitűnő hatású g ö r v é l y é s a n g o l k ó r n á l ,
lására nagyon alkalmas. Megmutatja abban, hogy . . . a figyel­
légző szervek és g y o m o r hurutjánál. met miként lehet lebilincselni s uj benyomásokat korábbiak­
Szórakozásul szolgálnak g y ö n y ö r ű erdei sétányok, kal összeolvasztani. Bámulatra méltó kombináló tehetséggel
g y ó g y t e r e m , zongora, tekeasztal, tekepálya, olvasó terem, tanítja Poehlmann a logikának megfelelő fogalmak egymás
fővárosi é s vidéki lapok, gyakori estélyek, tánczvigal- mellé sorozását; a mivel egyidejűleg kitűnő útmutatást is
mak, társas kirándulások a fürdő r e g é n y e s hegyvidékére,
naponta 3 szór térzene.
ád a rhetorikára.
A Poehlmann-féle jeles rendszer szerint már az iskolában
É v a d : május 1-től szept. 31-ig F ő é v a d j ú n i u s 1-től kellene az emlékező tehetség ápolását és erősítését előmoz­
augusztus 31-ig, elő- é s utóévadban 30°/o ármérséklet. dítani; annak alkalmazásával a tanárok a tanítást, a tanulók
Restaurátiót Kovács L á s z l ó budapesti hírneves fő­ a tanulást maguknak tetemesen megkönnyebbítenék. Még a
szakács vezeti — étkezés á l a carte — á l a couvert.
kevésbé tehetséges is, ha ez emlékezés-tan elsajátítására szor­
galmat fordit, azzal rövid idő múlva már figyelemre méltó
Olcsó s j ó é l e l m e z é s , k é n y e l m e s lakás, napi á r 6 0 eredményeket érhet el.»
krajczártól 3 forintig. Tervezetet ingyen küld: Poehlmann L., Weinstrasse,
Orvos Dr. FILKOR LAJOS. München B . 18.
B ő v e b b tudósítással szolgál
a ffirdőkezelőség.
URCzIlPÓTj
photoctlntio^paflai műin.cielcj
3)Lidapesf, 11
KÉSZÍT
~micsiiiM!Ü n/iatttiini/hu si&sife/''.
©ICHÉKET E m l é k e z ő tehetség.
A « W i e n e r F r e m d e n b l a t t i nov. 26-iki, 325. szá­
mában irja : «Poehlmann Kristóf Lajos, ismeretes m e -
moria-tanár Münchenben, az i m m á r második kiadásban
WMETSltf *
——^^ifJti*-:
u, in
J
megjelent «Emlékezéstan»-ával, a cszórakozott század*
részéről valóban érdemet szerzett. A m i n t az első ki­
adást ajánlottuk, n g y a másodikról i s csak általában
jót mondhatunk. P o e h l m a n n «Emlékezéstan»-ával való­
ban a physiologiai agytevékenységhez alkalmazott rend­
szert nyújt. Tanítása rövid és m é g i s könnyen érthető
pholcliíhűqru fiailag alakban megmutatja, miként l e h e t természetes ég m e s ­
Itfatiin altftlaiU)* 3ik}itm0il'ili terkéletlen m ó d o n a fölfogási é s emlékező képességet
u g y kiművelni, hogy az minden,' követelménynek m e g ­
Vu/ikj. mryrrndjl/si-lí /wnto<im
felelő legyen.*
Tervezetet ingyen k ü l d : P o e h l m a n n L „ W e i n s t r a s s e ,
München B . 18.
MABYABHOir OSft. tE6NA6Y0gB ÉS LEGJOBB itíRHBlü ÖRAÜZLEX^
Levélbeli oktatás
lapiffaforr
a könyvvezetés,
számolás .
s több efélékWen
Strell Károly kereske­
delmi iskola igazgatója
és tulajdonosa, 2 8 é v
óta, Bécs, Bauernmarkt
Nr. 9.
Próbalevelek i n g y e n .
Buziás
Nagyvárad mellett.
Kényelmes közlekedés. Vasúton Nagyváradtól fél, kocsin */« órai távolságban. hasonló a Spaa, Pyrmonf,
Május—ang. hónapokban naponta 10, vasárnap- és ünnepnapokon 14 vonat közlekedik
Nagyváraddal. Az n j á l l o m á s közvetlenül a fürdőtelep mellett van. és hideg v a s a c z é l f ö r d ő i v e l , m o o r - é s á s v á n y f ü r d ő k k e l ,
Ai európai Mrt.49° cmeleg t e r m é s z e t e s hévvlzJavaivá van: az izületek é s izmok és u s z o d á v a l . B # " H i d e g v i z - g y ó g y i n t é z e t és m a s s a g e . " » 8
c s ú z o s bántalmainál, i d ü l t m különösen s a v ó s i z ü l e t i loboknál, csonttörések «s
flozamok u t á n visszamaradt fájdalmaknál; köszvénynél é s annak különböző alak-
J » 1 ^ í . i * ? " J , a J 0 J ™ * 1 ' « e l y e k r h e u m a t i c u s alapon keletkeztek (ischiasnal) j kü­
lönböző borbajoknal, v e i r e a női ivarszervek bizonyos bajainál, különösen a m é h
m ö g ö t t i «s kozotu izzadmányoknál; belsőleg-: h e v e n y é s i d ü l t g y o m o r b i n t a l m a k -
I V Ó K Ú R A
kitűnő eredménynyel v é r s z e g é n y s é g , i d ü l t g y o m o r - é s b é l h u r u t , h o m o k - ,
aal, majbajok e s vesekövek eseteiben. Állandó lürdőorvosok: dr. Xazay Kálmán.
ko- es vesebaj, m é h - és hüvelyhurut, vérzési rendellenességeknél, m a g -
A különböző idények szerint berendezett nagy számú szobák napi ára 30 krtól
3 írtig váltakozik. — G y ó g y t e r e m hírlapokkal, zongora és tekeasztallal. — Terraszok tolanság, idegbetegség,
szép kilátássaL — ittermek.. sétahelyek a fürdőtelepen és az őserdőben. Az erdőben ü u z i á s gyógyfürdő vasúti á l l o m á s : T e m e s v á r á t . — Társaskocsik az á l l o m á s n á l ,
tekepálya. - Hat tukorfurdő, család és kádfürdőkön kívül legújabban m o ó r f ü r d o k is | Miami hivatalnokoknak kedvezmény. Pazar villamos világítás a 80 holdnyi évszázados parkban.
vannak rendszeresítve. — Á l l a n d ó k i t ű n ő z e n e k a r .
Fordoi-zenekar. Elsőrendű konyha és kávéházi italok. A fürdőn állandó hírneves nőgyógyász
Prospektust kívánatra küld a fdrdőkezelőség | van. Mérsékelt arak. Ismertetések kívánatra ingyen és készségesen szolgál a
I F ü r d ő i g a z g a t ó s á g B U Z I Á S O N , a hova a szobamegrendelósek küldetni k é r e t n e k .
18. SZIM. 1896.
Megrendelhető ezen lap kiadóhivatalában.
Budapest térképe és az ezredéves kiállítás
helyszín rajza
külön boríték
Ára 15 kr.
BUDAPEST
TÁJÉKOZTATÓ KÉZIKÖNYVE
a székesfőváros nevezetességeit ábrázoló 40-nél több képpel,
Budapest térképével és a kiállítás tervrajzával. Eme igen
tetszetős, csinos kiállítású könyv bármely szalon díszére válik
és mint kalauz, dus tartalmánál fogva vidéki és budapesti
lakosnak egyaránt nélkülözhetlen zsebkönyvül szolgál.
Szerkesztette
JANSZKY ADOLF.
Ára 60 kr.
Utánvét mellett a könyv nem küldhető és ezért
legalkalmasabb a pénzt postautalványon előre
beküldeni.
KUHNE LAJOS
nemzetközi telepe a z orvosság- é s műtevés-nélkttli
g y ó g y m ú v é s z e t s z á m á r a , L i p c s é b e n (Szászország).
Alapíttatott 1883 okt, 10, kibővítés 1892-ben.
Tanács és felvilágosítás m i n d e n betegségben,
a m e n n y i r e l e h e t s é g e s , levélileg is.
K u h n e Lajos k i a d á s á b a n , L i p c s e , F l o s s p l a t z 2 4 , meg­
jelent s közvetlen a szerzőtől, az összeg beküldése vagy
utánvét mellett kapható; K u h n e L a j o s : A z ú j gyógy—
t u d o m á n y . Oktató és tanácsadó könyv egészségesek és
betegek számára., Németül 18. kiadás. (45 ezer.) 4?6 nyol-
czadr. lap. 1896. Ara 4 márka, kötve 5 márka. Megjelent 15
nyelven. M e g r e n d e l h e t ő e l a p k i a d ó h i v a t a l á b a n i s .
'0N£E&
te BÜ»ttífNfÖLO
Idény május 1-től szept. végéig.
Keserű források. Ivó és fürdőgyógymód.
A g y ó g y h e l y fürdői, esetleg ivóforrásai kitűnő
eredménynyel a l k a l m a z h a t ó k : 1. B á r m i n ő okok
folytán keletkezett lobos izzadmányoknál. 2. N ő i
bajoknál, különösen metritis chronicánál; m é h
körüli és hashártyalob után visszamaradt izzad­
mányoknál ; a m é h n e k helyzetváltozások, n e m ­
különben daganatok által előidézett izgatottsági
tüneteknél; hurutos állapotok é s tisztulási zavarok­
nál stb. 3 . Az alhasi szervek b á n t a l m a i n á l : m á j ­
bajok, szokványos székrekedés, stb. Zsirkórnál.
5. Köszvénynél, stb.
FUKDO-OBVOS
az orsz
Dr. B R U C K JAKAB,
iszségi tanács r. k. tagja.
Egészséges fekvés, fél órányira a fővárostól,
kényelmes lakasok, jó vendéglő, zene, k á d - és
márványfttrdők, különféle snkanykészttlékek-
kel. — Rendes társaskocsi-közlekedés.
A kocsik állomási helye: Ferencz József -
tér, a regi Lloyd-épület előtt.
A gyógyhelyre vonatkozó bővebb felvilágosítás­
sal szívesen szolgál
Mattoni és Wille
6707 Budapest.
első rangú gyógyfürdő.
Fürdőidény:
m á j u s 15-töl o k t ó b e r l-ig.
Világhírű
lápfürdők é s aczélforrások
Schwalbach és pyrawarthi aezélforrásokkal, kitűnő
tükör-fürdővel
b u j a k ó r , c s ú z , k ö s z v é n y é s f e j f á j á s o k n á l stb.
18. SZÁM. 1896. 4 3 . ÉVTOLTAK.
VASABNAPT UJSAG. 295
4 3 . ÉVFOLYAM.
P1T1KY É
alatt.
pezsgő-kioszkja Ős-Budavárában Gyár és központi iroda Budapest—Kőbánya.
Mámor-pezsgő.
május hóban nyílik m e g . Chateau P a t a k y pezsgő. High Life pezsgő.
Molnár és Trill uj szerkezetű k ö r k é p e .
LIPIK
Több mint
Dante Divina Commediája:
50 év éta sikerrel használtatik!
S z e p l ő k e t é s m á j f o l t o k a t , valamint
Az emberi fantázia leg­ JODFÜRDO (SZLAVÓNIÁBAN).
n a g y o b b alkotása a D a n t e K i t ü n t e t v e : Budapest 1885. London 1892. B é c s 1884. az Összes
Kóma 1891.
Pokla. Molnár é s Trill bőrtisztátalanságokat
színházi festők, megfes­ Vasúti állomások: Pakralz-Lipik (déli vasút)menettérti
tették körkép alakjában. jegyek 33 % árleengedéssel és Okucsan (m. á.v.) zónatarifa.
biztosan eltávolítja az
E g y i l y e n fantasztikus
m ű , a m a g a óriási nagy­
szerűségében, csakis s,/
. E g y e t l e n jódos a l k a l i k u s hőforrás a kontinensen.
Állandó hőfoka 64 G. Hegyek által védett égalj.
A legnagyobb fénynyel é s pompával berendezett é s
Eszéti Spitzer Kenőcs
színházi festészet optikai '
színpaddal ellátott g-yógyterem, valamint hasonló nagy éa a z
fényűzéssel kiállított uj é t t e r e m é s kávéházi h e l y i s é g e k ,
mesterfogásaival volt elő­ n a g y uj g y ó g y s z á l l ó dák. V i l l a m o s v i l á g í t á s . Igen ki­
állítható. A n é z ő megteszi . terjedt árnyékos park. mely lawn-tennis pályát, lövöldét,
u g y a n a z t a fenségesen , .
tekepályát, tornatért stb. tartalmaz. P o m p á s é s n a g y fedett
s é t á n y , bazárhelyiségekkel,' a legnagyobb luxussal és kényelem­
borzalmas utat a szikla- mel berendezett igorcellán, márvány é s izzasztó fürdők,
Valódi minőségben csak a
meredekeken, égő m e z ő k ö n , várfalakon, jégtengeren át, terjedelmes fürdömedenczék (Pepidesiüm).
A lípiki hévviz nagymennyiségű natrontartalmánál (magyar
VÉDJEGY 6667
m i n t a m i t D a n t e tett m e g Virgil társaságában. Körül-
belől háromszázezer é l e t h ű alak, az álomvilágból való
tájak fogadják a nézőt, a kit a színházi festészet e n a g y
XSms), valamint magas hőfoka és jódos összeköttetéseinél fogva
ivó és fürdőkúrának a legjobb sikerrel használtatik a test nyák­
hártyáinak mindennemű h u r u t o s bántalmainál (gyomor-, bél*,
D I E N E S J. C.-féle
r e m e k e egyik ámulatból a m á s i k b a ejt, — m e r t m i n ­
gégehurut stb.); csúzos é s köszvényes bajoknál e forrás
e l s ő h e l y e n áll az európai források között, valamint mirigy­ gyógyszertárban.
denütt a kézzel fogható valóság hatásain m e g y keresztül. es vérbajoknál, gorvélykómál, izzadmányoknál stb. Mint hivatalos
A világ legnagyobb körképe, a látványosságok látvá­
fürdőorvos Dr. Marschalko Tamás működik. Eszéken, felsőváros.
J ó < K i z - s z é t k ü l d é s
n y o s s á g a ez. A m a g a n e m é b e n páratlanul áll az egész
mindig friss töltésben az igazgatóság által. Főraktár Magyaror­ 1 tégely Spitxer kenőcs 35 kr.
földkerekségen, mert m i n t uj t a l á l m á n y i s egyedül áll szágon : Édeskuty Ii. Budapest; Ausztriában: Ung*ar S. Bécs,
az eddig i s m e r t látványosságok sorában, s technikájá­ Jasomirgottgasse 4., Mattoni Henrik Bécs, Tuchlauben, vala­ 1 üveg „ luusdóviz . _ 40 kr.
n á l fogva az egész festőművészetben korszakalkotó lesz.
A n a g y m u n k á n Molnár é s Trill s j e l e s festők egész
mint minden nagyobb droguistánál. — Bármily fel világos itassál
készséggel szolgál a l i p i k i fürdőig-azg-atóság*. 1 darab Salvator szappan 50 kr.
tábora dolgozik i m m á r n é g y esztendő óta. A körkép az 1 tégely kézpaszta _L :.. .:_ ... 00 kr.
1 doboz Lyoni rizspor 3 színben 50 kr. és 1 f r t
Dr L e r a s
1900-iki párisi világkiállításra készült. Büszkesége lesz
m i n d e n k o r o n a m a g y a r festőművészetnek.
I t t a városligeti fasor végén a kiállítás mellett, e g y B«~ F i g y e l m e z t e t é s . Csak akkor valódi, h a fenti
külön e czélra készült vaspalotában lesz elhelyezve, s törvényileg beiktatott v é d j e g y g y e i el v a n l á t v a
m á j u s elsején nyílik m e g .
AS PHOSPHAr és kéretik a t. ez. k ö z ö n s é g csakis D i e n e s - f é l e
e s z é k i k e n ő t é s s z a p p a n t kérni é s elfogadni.
Főraktár Budapesten:
RicWep-féle Horgony-Pain-Expeller Ezen vaskészitmény tartalmazza a vér
Iiiniment. Capsici comp.
Ezen hírneves háziszer ellentállt az idő megpróbá-
lásának, mert már több mint 25 é v óta megbízható,
fájdalomcsillapító bedörzsölésként alkalmaztatik kösz­
és csontok legfontosabb elemeit. Kitűnő
gyógyszer v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r , g y o -
m o r f i í j d a l n i a k , v é r v e s z t é s eseteiben,
szabályozza a l i ó s z á m o t , k ö n n y ű emész­
t e t ő é s kiváltképen h ö l g y e k n e k , f e j l ő ­
TÖRÖK JÓZSEF ú r n á l
Király-utcza 12.
vénynél, csúznál, tagszaggatásnál é.s meghűléseknél
és az orvosok által bedörzsölésekre is mindig gyakrab­
ban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Expeller gya­
d é s b e n l é v ő fiatal l e á n y o k n a k , vala­
mint g y e n g e g y e r m e k e k n e k legmelegebben ajánl­
ható, ü g y ü v e g ára 1frt5 0 kr. Magyarországi főraktár
Díszmagyar csizmát
korta Horgony - Liniment elnevezés alatt nem titkos
Bndapest, Török József gyógyszertára király-uteza 12. sz. ou legdíszesebb kivitelben, valamint
szer, hanem igazi népszerű háziszer, melynek egy
háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és történeti és korhű alakban, kívánatra
1 frt. üvegenkénti árban majdnem mindon gyógyszer­
tárban készletben van; főraktár: Török József gyógy­ rajz után is, a legszebben készít
szerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen
óvatosak legyünk, mert több kisebbértékü
LŐRINCZ ISTVÁN
m
u t á n z a t b a n forgalomban. KI nem akar
megkárosodni, az minden egyes üveget
„Horgony" védjegy nélkül mint nem valódit Budapest, Muzeum-körut 5.
utasítsa vissza.
Richter F. Ad. és társa, emi.ú kir. tiian ullitik,
Banderiumi diszcsizmák és magyar topánok.
Rudalltadt íThürineiaí
Vidéki megrendelést is a legjobban eszközöl.
BALATON-FÜRED
Gyógyfürdő s a Balaton metropolisa
Zalamegyében, Magyarország. — Posta, távírda helyben.
Vérszegényeknek
és
ARAD
GYÓGYFÜRDŐ
Fürdőidény kezdete május 24-tól szeptember végéig.
Németbirod. jegyzőkönyv (Heves v á r m e g y é b e n ) .
D e azon gyenge üdülők é smellbetegek, kik B.-Füred kedvező
climáját előbb használni akarják, m á r m á j u s 17-tól szívesen lát­
V a s a s - t i m s ó s fürdőkkel, égvényaa-kénes é s v a s a s
t a t n a k e l— m e l e g f ü r d ő k kivételével — m i n d e n kényelemmel. 72168. szám. savanyúvíz -forrásokkal;
Tiszta ózondus, enyhe, e g y e n l e t e s tóparti levegő; égvényes, sós, szén­
savas, vasas források; juhsavó, tej, szőllő, massage-gyógymód ; szénsavas m e l e g hidegviz-gyógyintézettel.
pezsgő és szénsavas hideg fürdők, gőzfürdő, zuhanyok, balatontavi hideg fürdők
Kiváló jó sikerrel használtatik: m i n d e n n e m ű n ő i
és uszodák, o r v o s i t e k i n t é l y e k á l t a l i g e n a j á n l v a ; vérszegénység, görvély,
bajok, v é r s z e g é n y s é g , s á p k ó r az e m é s z t ő s z e r v e k
g ü m ő k ó r , csúz, köszvény, légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, vérköpés,
b á n t a l m a i , a r a n y é r , i d ü l t csúz é s k ö s z v é n y stb.
g y o m o r - , bélhurut, m á j - é s lépvérbőség, női bajok é s idegbántalmakban.
ellen. É v a d - m e g n y i t á s m á j m hó 15-en.
Elsőrangú fürdőintézet. Május 15-től június 15-ig és augusztus 20-tól az évad
H e g y e k t ő l védett g y ö n y ö r ű fekvés, díszes é s czélszerü berendezés, gyógy­ végéig a l a k á s o k 3 0 % - k a l olcsóbbak. Enyhe, por­
terem, sótaesarnok, á r n y é k o s sétányok, l o m b o s park, fenyves liget, térzene, szini ^erratin mentes hegyi légkör, kiterjedt és jókarban tartott séta­
utak, gyönyörű park festői vidék, lödött sétány, olvasó-
előadások, hetenkint tánczmulatság, élvezetes kirándulások, sétacsónakázás. —
E l e g á n s lakások a B a l a t o n partján ú j o n n a n épült I p o l y udvarban, az Erzsébet,
Klotild udvarokban é s a G r a n d - H o t e l b a n ; csinos nyaralók. J ó é s mérsékelt
a tápszerek
vas-összeköttetése.
és zongora-terem, lawn tennis, szép és kényelmesen
berendezett lakások, díszes éttermek, jó étkezés Járó
meleg G y ö r g y vendéglős vezetése alatt. Posta- é s t á v í r d a -
étkezés, table d'hóte, couvert 1frt5 0 kr. A szobák ára 4 0 krtól 4 írtig. Június Eredeti üregese á l l o m á s a fürdőtelepen.
Közlekedés: a fűrdó csak 10 pereznyi távolságra fekszik a
15-ig é s augusztus 20-tól a saison v é g é i g a lakások 30 százalékkal, az étkezés á 35 gramm.
2 0 százalékkal olcsóbb a Grand-Hotel éttermeiben. Mátrai v a s ú t v o n a l Farad n e v ű á l l o m á s á t ó l . A fürdfl
Vasúti á l l o m á s Siófok é s V e s z p r é m , Siófokról gőzhajón 1 óra. Veszprémtől Ferratin- és vasúti állomás közt a közlekedés kényelmes omnibnszfogat-
tal tartatik fönn. Szállítás személyenkint 30 kr., bőröndök,
bérkocsin 1 é s fél óra. Vasúti s a i s o n j e g y e k 33Vs százalék kedvezménynyel,
m e n e t t é r t i j e g y e k — 3 napra — féláron kaphatók. Prospektusokkal ingyen
esok»ládé-paszt illák
eredeti cartonban
rákászok darabonkint 10 kr. Külön hintófogat a vasúti állo­
máshoz csakis előzetes, megrendelésre küldetik, ára I frt.
Fürdőorvos dr. BEEM JÁKOB. Lakás-megrendeléseket
szolgálunk. A fürdőintézet rendelő főorvosa D r . H u r a y I s t v á n . elfogad és a fürdőre vonatkozó minden tolvilágositássál kész­
4 6 0 db. séggel szolgál a fürdőit/azoatÖMég.
L a k á s m e g r e n d e l é s e k — e l ő l e g m e l l e t t — P o k o r n y F r i g y e s fürdőigaz­
Kaphatók gyógytárak- A parádi ásványvizek budapesti kizárólagos lerakata:
gatóhoz intézendők Balatonfüredre. Balatonfüredi ásványvíz, m e l y m i n t étrendi
ban es detail-droffis. . É D E S K U T Y L. csász. és kir. és szerb királyi udvari
vi2 is i g e n kedvelt, főraktára É d e s k u t y U . ásványviz-szállitónál Budapesten,
toknál. /, szállítónál V . , E r z s é b e t - t é r 8 . s z á m a l a t t .
S z e m e r e y J á n o s n á l Veszprémben é s B i r k m a y e r L a j o s n á l Székesfehér­
várott. A fürdöi{fa*gat08ág.
 296 18. SZÍM. 1896. 4 3 . ÉVFOLYAM.
VASABNAPI ÚJSÁG.

BUDAPESTI CZEGEK. A Franklin-Társulatnál Buda­

i 1?. ••""*" r r a ÍZ* % I k \
szabadalmazását esz­
FOLDVARY IMRE A Magyar Asphalt
TALÁLMÁNYOK közli mind. államban
Réthy János férílcll-vat- és fehérnemű -ra ktára.
BUDAPEST,
pesten megjelent, és minden
könyvkereskedésben kapható:
részvény-társaság
nemzetközi m é r n ö k i é s szabadalmi irodája,
IV., Koronaherczeg-utcza 11. sz., a főposta mellett és AZ EGÉSZSÉG Budapest, Andrássy-út 30
B u d a p e s t , E r z s é b e t - k ö r ű t 2 . sz. (népszinház
mellett. L e g r é g i b b szabad, iroda. — Telefon.
VIII., Kerepesi-út 9., a Pannónia mellett
Saját u a b á s z a t . — Telefon. — Ai-jegyiék b é r m e n t v e .
Speciális késxitőj* jö szabású férfl ingeknek.
MEGÓVÁSA. elvállalja jótállás mellett
legolcsóbban
<£ d
y
Levelbelyeg-keresked.es N é p s z e r ű egészségügyi asphalt-bnrkolatok
Gerson Anna asszony értekezés. fektetését és MO^^sÖKÉt-
PRÜCKLE J . C. nedves lakások,
B u d a p e s t e n , IV., R é g i p o s t a - u . 5 .
BUDAPEST, Irta
p i n c z é k , s t b . gyökeres

rMNAPi mi
A n d r á s s y - út 21, Dr.Wallfisch Ferencz. szárazzátételét.
Alapíttatott 1876.
(félemelet) wr T e l e f o n . " «
Veszek! Eladok! Cserélek!

K
Ára fűzve 4 0 kr.

Korunk fő nyavalyája az idegesség Gummiárak, r

és v e r t e l e n s é s , melyből számtalan más kór származik. betegápolási czikkek sérvkötők (óvszerek F , Bergueran «£sT
Ez ellen pedig legbiztosabban hat a párisi gyárostól), legelőnyösebben beszerezhetők
VASAS CHINABOR Polgár Sándor egyetemi kötszerésznél
1 üv9ff 1 Jrf &' kr* S >>veg franeo küldve
Eaen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van
6 frt. 19. SZÁM. 1896. BUDAPEST, M Á J U S 10. 43. ÉVFOLYAM.
Budapest, Erzsébet-körut 50.
készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb
ehinaalját és vasat tartalmazza. Elöfizeteti feltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és [egész évre 1 2 írt _ , i._l__._ „ , „ • „ í egész évre 8 frt egész évre 6 . Külföldi előfizetésekhez a postailag
C Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt { félévre _ 6 • ™V™ *VASAKNiPI UJSAO
{ f élévre - 4 . félévre — 2 . 5 0 meghatározott viteldíj is csatolandó.
Bozsnyay Mátyás STÁrsSo^SS:; Aradon.
Kapható Budapesten: T ö r ö k József gyógyszerész urnái és
minden magyarországi gyógyszertárban. SCHLESINGER S. AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÁSA. nemzeteket semmisítettek meg. A magyarok A nagy nemzeti ünnepre az ország fővárosába
pedig itt maradtak és megalapították és meg­ jöttek a királyi pár, az uralkodó ház tagjai, a
engedélyezett iskolai ügynöksége
ŐS BUDAVÁEA védték magoknak ezt a hazát. hatalmak követei. Harangok zúgtak, ágyúk dö­
Budapest, Sütő-utcza 6. sz., I . cm, születése ezredik évének meg­ E nagy ünnep megható nagyszerűsége lelke­ rögtek, mikor felnyíltak a templomok ajtai: a

(a kiállítással kapcsolatban)
. WF" m á j u s 1 - é n m e g n y í l t .
Bérletjegyek az évadra 12 frt, hivatalnokok: és tisztek r, 8 frt.
K a p h a t ó k : Ös Budavárában (állatkert). Előjegyezhetek:
.Milleninmit utazási és ellátási vállalatnál (Gizella-tér 4.).
E
GY NEMZET
Telefon 5911. ünneplése bizonyára a legritkább esemé­ sült érzéssel tölt el minden magyar szivet, s munka, a szorgalom, a béke templomának ajtai,
"WS
nye a történelemnek. Példa eddig nincs káprázatos a fény, mikor az ünneplők az ősök hol a haladásnak és czivilizácziónak oltárai áll­
Ajánl közvetlenül franczia inférieure és superienre
is rá, csak Magyarországé. A magyar nemzet a viseletét felöltve, diadalmasan mutatják be a nak, és az Isten templomának ajtai, hol a hit
bonne-okat, angol nurse és snrsery governess bonne-
kelet ismeretlen messzeségéből jött a nyugati mívelt világnak a magyar nemzet küzdelmeinek és a hálaadás oltáránál borult le a nemzet.
okat, é s z a k n é m e t okleveles tanítónőket,
világba s itt, mint jövevény, országot alkotott oly és szorgalmának gyümölcseit, s ünnepelve ve­ Nagyobb, fényesebb ünnepe nem volt még
gyermekkertésznőket, nyelv- és zene-ismeretekkel,
helyen, melyen az előtt a vándor népek özön­ szi körül a koronát, mely neki a szabadság és Budapestnek, mint az ezredéves ünnepélyek
vagy ezek nélkül, m a g y a r o k l e v e l e s t a n í t ó n ő ­
löttek végig, s birodalmakat bontottak szét, a jog jelvénye. kezdetén. Itt dobogott az ország szive, itt futott

m U SERRAVALLO L, a bécsi s 87&mos külföldi

Mindenütt kapható - K kiló 25kr.
k e t , g y é r m e k k e r t é s z n ő k e t és b o n n e - o k a t .

egyetem orvosi tekintélyei mint d r .

bp. K r a f i t - E b i n g , d r . Drasohe,
d r . B r a u n udvari tanácsosok és
tanárok stb. által melegen ajánlva. megkezdett és készen hímzett
J Paris 1889.
Genf 1889. Kitüntetve Brüssel 1891.
Bécs 1891.
1893. Chicago. Magdeburg, London 1893.
Xélkülőzlietleii gyenge test­ KÉZIMUNKÁK,
alkatiaknak és üdülőknek.
Étvágygerjesztő, idegerösitő és
vérjavitó.
Hét arany és ezüst érem. Több
nemkülönben
hinizőanyagok és
liimzőszövetek
Egyetemes gyomorpor
Barella P . F . W.-től Berlin SW., Priedrichstrasse
mint 300 orvosi ajánlat. 220, a í r a n c z i a o r s á g i o r v o s i t á r s u l a t o k t a g j a .
Ezen kitűnő erősítő szert j ó ize rendkívüli választékban, szabott
folytán különösen gyermekek és gyári árakban kaphatók Orvosilag legjobban ajánltatik. R e n d k í v ü l s i k e ­
nők igen szívesen veszik. r e s , még idült gyomorbajoknál is.
E g y f é l l i t e r e s üveg 1 f r t 2 0 k r ,
egy l i t e r e s üveg 2 f r t 2 0 k r . Bérezi D. Sándor Szállít p r ó b á r a i n g y e n , csupán a viteldíj meg­
térítése mellett, b e r l i n i f ő r a k t á r á b ó l .
Ausztria-Magyarország számára egy doboz frt 1.60
Minden gyógyszertárban kapbató.
női kézimunka nagyiparosnál Raktár:
Serravallo-gyógyszertár Triest,
Budapest, VI. kerület, Király-utcza 4/o.
Magyarországi főraktár: Budapest,
Kn ály-utcza 12.Török József gyógy­ Képes árjegyzék, 1120 eredeti kézimunka-rajzzal, kívá­
Budapesten: Török József gyógysz.
szertára. király-utcza 12. szám.
natra rendelkezésre áll.

Államilag engedélyezett Főnyeremények:

Május 12-28-ig 1 jutalomdíj
1 nyeremény
1
«
«
á 600.000 korona
« 400.000
• 300.000
« 200.000

utolsó 1
2
«
«
« 100.000
« 40.0Ö0
stb. stb. stb.

JK Vételsorsjegyek á r a i :

25.007
FŐHUZÁS. 7* v 7io jta
60.— 30.— 6.^£=^fít.
(Vidéki megrendeléseknél portó és
Legnagyobb nyeremény a legkedvezőbb esetben nyeremény] egyzékórt még 25 kr. kül-
pénznyeremény dendő be.)
6,284.000
korona összértékben.
Egy Millió korona. Sorsjegyeket — mig a készlet tart
—: elárusít az összegnek postautal­
ványon való előzetes beküldése ellen
vagy utánvéttel:

HEINTZE KAROLY, Bndapest, Szervita-tér l sz. Franklin-Társulat nyomdája, (Budapest, IV., Egyetem-nteza 4. szám.)
A Z E Z R E D É V I O R S Z Á G O S K I Á L L Í T Á S M E G N Y I T Á S A M Á J U S 2 - Á N : Ő FELSÉGE FELOLVASSA A MEGNYITÓ BESZÉDET.
Weinwann Antal pillanatnyi fényképe.