Drama Ja Tek

MÉRK-VÁLLAJ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KŐZPONT MÉRKI ÓVODA
4352 MÉRK BÉKE út 17 sz.

Tel: 06 44 355 – 037
Email: merkovoda@citromail. hu
TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0127
DRÁMAJÁTÉK ALKALMAZÁSA AZ
ÓVODÁBAN
A KONFLIKTUS KEZELÉS SORÁN
MÉRK
Készítette: Schmidtné Bohr Erzsébet

Mérk, 2010. március 04.
Tel: 06 44 355 – 037
TARTALOM JEGYZÉK
I. ÓVODÁNK JELLEMZŐ JEGYEI………………………………………..4.o.-6.o.
I/1. FŐBB CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK A HELYI ÓVODAI

PROGRAM ALAPJÁN……………………………………………………4.o.
I/2. INTEGRÁCIÓS ÉS INTEGRÁLT NEVELÉSÜNK FELADATAI………6.o.
II. DRÁMA JÁTÉK, KOMMUNIKÁCIÓ, KOMPLEXITÁS……………..7.o.-8.o.
II:/1. A DRÁMAJÁTÉK ÉS DRÁMAPEDAGÓGIAI DEFINÍCIÓJA ……….8.o.
III. DRÁMAJÁTÉK AZ ÓVODÁBAN……………………………………10.o.-17.o.
III/ 1: A DRÁMAJÁTÉK SZEREPÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁK

MINDENNAPI NEVELŐ GYAKORLATÁBAN…………………...10.o.
IV. DRAMATIKUS JÁTÉKOK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK……………17.o.-25.o.
IV/1. KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉKOK……………………………………19.

IV/2. LAZÍTÓ GYAKORLATOK………………………………………………20.
IV/3. KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK……………………………….21.
IV/4. ÉRZÉKELŐ GYAKORLATOK………………………………………….22.
IV/5. VERSES, ÉNEKES, SZÖVEGES RITMUSJÁTÉKOK, NÉPI
GYERMEKJÁTÉKOK…………………………………………………...24.
IV/6. MÍMES-IMPROVIZATÍV HELYZETGYAKORLATOK……………….24.
IV/7. MÍMES-SZÖVEGES IMPROVIZATÍV GYAKORLATOK…………….24.
IV/8. EGYÉB IMPROVIZATÍV JÁTÉKÖTLETEK ÉS LEHETŐSÉGEK……25.
V. KONFLIKTUS…………………………………………………………..25.o.-28.o.
V/1. A KONFLIKTUS FOGALMA…………………………………………….25.

V/2. MEGOLDÁS MÓDOK, STRATÉGIÁK ÉS TECHNIKÁK……………....26.
2
Tel: 06 44 355 – 037
VI: KONFLIKTUS ÉS A DRÁMAJÁTÉK………………………………28.o.-31.o.
VI/1. A DRÁMAJÁTÉK, MINT KONFLIKTUS MEGOLDÓ ESZKÖZ

BEMUTATÁSA………………………………………………………….28.
VII. TÁRSAS ÉRINTKEZÉS- SZOCIÁLIS KÉSZSÉG……………31.o.-61.o.
VII/1: SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK………………………………………….33.

VII/2: KONFLIKTUS MEGOLDÓ KÉSZSÉG…………………………….35.
VII/3: A SZOCIALITÁS FEJLESZTÉSÉT SEGITŐ JÁTÉKOK………….40.
VII/3/1: ISMERKEDÉSI ÉS KAPCSOLAT TEREMTŐ JÁTÉKOK...40.
VII/3/2: KAPCSOLATTARTÁS, TÁRSAS KAPCSOLATOK
FEJLESZTÉSE……………………………………………...40.
VII/3/3: ÖNISMERET………………………………………………...40.
VII/3/4: TÁRSAK ISMERETE……………………………………….42.
VII/3/5: BIZALOM JÁTÉK………………………………………..44.
VII/3/6: EGYÜTTMŰKÖDÉST FEJLESZTŐ JÁTÉKOK…………..46.
VII/3/7: LAZITÓ ÉS KONCENTRÁCIÓS JÁTÉKOK………………51.
VII/3/8: INTERAKCIÓS JÁTÉKOK………………………………….55.
VII/3/9: SZABÁLYOK MEGÉRTÉSE ÉS BETARTÁSA………...…58.
VII/3/10: KOMMUNIKÁCIÓT FEJLESZTŐ JÁTÉKOK……………59.
VIII: ÖSSZEGZÉS………………………………………………………………..61.o.
FELHASZNÁLT IRODALOM………………………………………………….67.o.
MELLÉKLET – JÁTÉKGYŰJTEMÉNY……………………………….68.o.-99.o.
3
Tel: 06 44 355 – 037
I. ÓVODÁNK JELLEMZŐ JEGYEI:
 Játék, játékosság.
 Elvünk az, hogy a gyermekek bátran vállalják önmagukat, értékeikkel és
gyengéikkel együtt szeretetben, szeretettel neveljük a gyermekeket.
 Másság tolerálása (figyelembe vesszük a személyi autonómiát).
 Együttműködésre, kölcsönös odafigyelésre nevelünk.
 Differenciált nevelés, felzárkóztatás.
I/1. FŐBB CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK A HELYI ÓVODAI

PROGRAM ALAPJÁN
Kiemelten hangsúlyos szerepet szánunk a környezeti nevelésnek és az egészséges

életmódra nevelésnek, a mozgásnak és a környezetvédelemnek.
A nevelés legfőbb területének a játékot tekintjük.
Mindannyiunk legfőbb hivatása, hogy a gyermeki igényeket szem előtt tartva olyan
harmonikus légkört kell teremteni, amelyben a reánk bízott apróságok
kiegyensúlyozottan, életkoruknak megfelelően fejlődhetnek. Valljuk, hogy a
legfontosabb a zavartalan, felhőtlen játék, ami semmivel sem helyettesíthető, a
legértékesebb, ami a gyermekkort igazán gyermekkorrá teszi. Ugyanakkor szem előtt
tartjuk, hogy a készségek és képességek fejleszthetők, s hogy általunk a gyermeki
személyiség kibontakoztatása ugyanolyan fontos feladatunk, mint az, hogy megfelelő
helyet, időt, alkalmat teremtsünk a szabad játékra. Legfőbb feladatunknak tekintjük,
hogy olyan emberi értékeket közvetítsünk, melyek kihatnak gyermekeink későbbi
életére is, s amelyek segítségével megállják majd helyüket az iskolában, az életben.
Célunk a gyerekek kíváncsiságának kielégítése, érdeklődésük felkeltése anyanyelvileg
fejlett, világot megértő, önmagát kifejezni tudó gyerekek nevelése, s a mindenkiben ott
rejlő tehetség kibontakoztatása, a kreativitás és a problémamegoldó képesség
fejlesztése, hisz ezen keresztül alapozható meg a tanulási képesség.
4
Tel: 06 44 355 – 037
Helyi nevelési- pedagógiai programunkban hangsúlyoztuk a gyermekközpontú
szemléletet és a családokkal való hatékonyabb együttműködés fontosságát.
Integrációs munkánk során a gyermekek egyéni fejlesztésében fokozottabban
együttműködünk a szülőkkel. Keressük az együttműködések lehetőségét azokkal a
szolgáltatókkal, amelyek a szülőket támogatják, segítséget jelentenek számukra
gyermekük egyéni fejlettségéhez igazodó neveléshez.
Nevelőmunkánkban fő hangsúlyt kap:

 a játékra épülő komplex személyiségfejlesztés, játékos tanulás
 a környezet kialakitására, megszerettetésére és védelmére való nevelés
 a magatartás és viselkedéskultúra megalapozása
 az önkifejező-képességek fejlesztése
 az egészséges életmódra nevelés.
Sajátos feladatunknak tekintjük:

 a fejlődésben lemaradt és /vagy akadályozott gyermekek nevelését
 a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását
 a hatékony gyermekvédelmet.
Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség legteljesebb

kibontakoztatására irányul, a gyermek egyéni fejlettségének, családi hátterének, a
család értékrendjének figyelembevételével.
Otthonosság, barátságos, tiszta, esztétikus környezet otthonos kialakítására törekszünk,
ahol mód nyílik az együttlétre, de az elkülönülésre is.
Érzelmi biztonságot nyújt, melyben az óvodapedagógusok ismerik, átérzik, megértik a
gyermek problémáit és figyelemmel, segítő szándékkal fordulnak feléjük.
Óvodánkban a tanulás folyamatos, nem szűkül le a szervezett ismeretszerzésre, a
gyermek egész óvodai tevékenységét átszövi. A tanulási folyamatban hangsúlyozott az
érzékelés, az észlelés, a képzelet, az érzelem, az akarat, a cselekvés. A gyermek
ismeretei nagy részét az óvodai nap folyamán adódó spontán helyzetekben,
5
Tel: 06 44 355 – 037
természetes és szimulált környezetben, általunk kezdeményezett foglalkozásokon
szerzi meg. Ennek feltétele a sok érzékszervet működtető tapasztalás lehetőségének a
biztosítása, a gyermek megismerési vágya, az érzelmei, az érdeklődése és a
kíváncsisága.
A játékba integrálva az egyéb tevékenységek - mese, vers, ének, rajz, szabad mozgás,
munka, stb. - alkalmával is lehetőséget biztosítunk a gyermeknek az ismeretszerzésre,
az ismerete rendezésére, gyakorlására, elmélyítésére.
A játékba integrált kötetlen fejlesztések mikrocsoportos formában történnek az egyéni
bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazásával.
A tanulás másik formáját a napirendben rögzített szervezett foglalkozások rendszere
adja. Ekkor van lehetőség a gyermek különböző ismereteinek elmélyítésére,
rendszerezésére.
I/2. INTEGRÁCIÓS ÉS INTEGRÁLT NEVELÉSÜNK FELADATAI
A 3-7 éves gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Az interperszonális (személyközi kapcsolatok) új formáinak kialakítása, hogy a
gyermek értelmes kooperációra (együttműködésre) képessé váljon.
Énkép - önismeret - önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képesek
önálló helyzetmegoldásokra. Hatékonynak érzik magukat.
Önérvényesülésük, szociálisan elfogadható módon, teljesítményen keresztül történik.
Az óvodába bekerülő gyermekeknél a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva,
egyéni fejlettségének megfelelően segítjük a különböző képességek, funkciók
kialakulását.
Nevelőtestületünk vallja, hogy " a mai társadalmi környezetben minden óvodáskorú
gyermeknek szüksége van egy olyan helyre, ahol szeretetben, együtt, egymást segítve
és megértve játszhatnak, tevékenykedhetnek miközben egyéni módon fejlődnek."1
Az óvoda sajátos helyzetéből adódik, hogy egész nap (minden gyermek, minden
felnőtt) együtt van, megélhetjük a gyermekekkel együtt az együvé tartozás örömét, a
biztonságot nyújtó, érzelem gazdag légkör megteremtésével a személyiség sokoldalú
6
Tel: 06 44 355 – 037
fejlődését, egyéni képességeik kibontakoztatását. A felnőttekkel való együttműködés is
sokkal egyszerűbb, elvünk az együttgondolkodás, az optimizmus, amely nem zárja ki
azt, hogy minden óvónő a fejleszteni kívánt gyermekhez igazodva önmaga találja meg
azt az utat, amelyen elindulhat!
Az óvodában tudatos, tervezett, tevékenységhez kapcsolt nevelés folyik, a gyermekek
fő tevékenységi formájából, a játékból kiindulva.
Bátorítjuk gyermekeinket tevékenységek kipróbálására, újításokra. Tevékenységükben
benne rejlik a tévedés lehetősége, a hibákat azonban nem büntetéssel, hanem
segítségnyújtással, folyamatos gyakorlással, sikerélményhez juttatással próbáljuk
javítani. Ezáltal fejlődik gyermekeink kudarctűrő képessége, önmaguk és mások iránti
bizalma.
Programunkat a családi nevelés kiegészítésének tekintjük, arra építünk. A pozitív

dolgokat tovább fejlesztjük, a negatívokról őszintén elbeszélgetünk a családdal.
Óvodaképünk kialakításában, az Alapprogramban megfogalmazott irányelveket tartjuk
fő szempontnak.
II. DRÁMA JÁTÉK, KOMMUNIKÁCIÓ, KOMPLEXITÁS
Az ember életében több olyan sorsforduló van, amely egy újabb életszakaszra készít
fel. Ilyen jelentős életszakasz az óvodáskor, amelyben megszerzett
személyiségvonások akár egy egész életen át meghatározó jelentőségűek maradnak.
Pedagógiai munkám során gyakran tapasztaltam, hogy az óvodás gyermekek iskolába

lépés előtt sem tudják helyesen kifejezni magukat. Kevés szókinccsel rendelkeznek,
nehezen tudnak egymással, de leginkább a felnőttekkel kommunikálni.
Általánosságban, pedig megállapítható, hogy szóbeli megnyilvánulásaik során a
gyermekeknek nincs kellő önbizalmuk.
Különösen gyakran mutatkozik hiány napjainkban éppen az érzelmi biztonság, az
érzelmi nevelés, a szocializáció, a gyermek alapvető szükségletei, így például a
7
Tel: 06 44 355 – 037
játékhoz való joga érvényesülése terén. Óvodásaink nagyobb hányada hátrányos
helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma gyermek. Nagy hangsúlyt
fektetünk az integrációra, a másság elfogadására, a gyermekek egyéni fejlesztésére.
Gyermekeink többsége megkésett fejlődésű, részképesség-gyengeséggel küzdő,
szociális fejlődésükben elmaradást mutató, beilleszkedési, magatartás problémákkal
küzdő gyermek. Sajnálatos tény, hogy mindennapjaink állandó kísérő jelenségévé vált
az önzés, az erőszak, az agresszió, a rosszindulat. A gyermekek nem csupán
elszenvedői, de sajnos „tanulói” ezeknek a nemkívánatos viselkedéseknek,
magatartásoknak. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös
élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A különféle játékok felhasználása
a nevelő munkánk során egyáltalán nem új jelenség; tudjuk, hogy a játéktevékenység
közbeiktatása hatékonyabbá teheti a nevelést és a tanulást. A dramatikus
improvizációra, drámajátékra épülő tevékenységek már régen jelen vannak
nevelőmunkánkban, hiszen a dramatizálás, bábozás anyanyelvi nevelésünk szerves
része.
II/1: A DRÁMAJÁTÉK ÉS DRÁMAPEDAGÓGIAI DEFINÍCIÓJA

Móka János szerint:
„Drámajátéknak neveznek minden olyan képlékeny emberi tevékenységet, amely a
„mintha” szituációban valósul meg, illetve azokat is, amik célzottan ennek a
befogadására, megélésére és az ebben való megnyilvánulásra készítenek fel. Dráma
pedagógián a drámajátékok rendszeres, céltudatos, és tervszerű alkalmazást értjük,
oly módon adaptálva, hogy az a játszók életkorának, intellektusának, személyiség
jegyeinek, illetve a csoport sajátosságainak megfeleljenek.”
Gabnai Katalin ismert drámapedagógiai szakemberünk általi drámajáték meghatározás

áll hozzám a legközelebb, ezért őt idézem:
„… drámajátéknak nevezünk minden olyan játékos emberi megnyilvánulást, melyben a
dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők föl… Drámajátékaink az emberépítést
8
Tel: 06 44 355 – 037
célozzák, feladatuk a személyiségformálás a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a
közlés megkönnyítése.”
A drámapedagógia egyedisége a közösségépítő erejében rejlik, valamint az
eszköztelenségében, mert nem kell hozzá más, csak maga a gyermek és a játékot
irányító, gyermekekkel együtt játszó óvodapedagógus.
A drámajáték vezetés feltételezi a gyermekkel együtt gondolkozó és játszó nevelő
jelenlétét és kreatív személyiségét.
Mai világunkban nagy szükség van olyan játékos pedagógiai eszközökre, melyek a
közvetlen emberi kommunikációt és a nevelést segítik elő.
A drámapedagógia segít a morális problémák megismerésében, fejleszti a

kommunikációs készséget, segít a beilleszkedési problémával küzdő gyermekekhez
való közel kerülésben.
Hatékony módszer lehet a konfliktusok feloldásának, felszabadítja a kreatív
energiákat, segít az érzelmi élet gazdagításában.
A pedagógiai gyakorlatban új megvilágításba helyezi a gyermek- gyermek, a szülő-
gyermek és pedagógus-gyermek, pedagógus-pedagógus viszonyát.
A pszichológiai alapú pedagógiai módszerek kerülnek előtérbe, mint nonverbális és
verbális, interakciós és kommunikációs helyzetgyakorlatok.
A komplex dráma foglalkozások során fontos szerepük van az önmagunk és a mások
megismerésére irányuló rögtönzéses játékoknak.
A dráma pedagógia elősegíti a gyerekek önálló gondolkodását, másrészt cselekedtet,
mellyel a gondolat és a mozgás összhangját teremti meg.
A drámajáték egyrészről nem más, mint az óvónő által kezdeményezett játék, amely a
legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő, fejleszti a kreativitást és a
szocializáció fejlődését, szolgálja. Másrészről képesség fejlesztő játék is, mert a
tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődését segíti elő, ezáltal
pozitívan befolyásolja az iskolára való felkészülést.
9
Tel: 06 44 355 – 037
A drámajáték alapvető játékfajtái fejlesztő hatásukat tekintve egybeesnek az
alapkultúrák elsajátításához szükséges fejlesztési területekkel.
A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek önismeretének, emberismeretének
gazdagodását, alkotóképességének, kreativitásának fejlődését, testi térbeli
biztonságának javulását. Drámajáték terén a drámai kifejezési formák elsajátítása,
szociális és esztétikai érzékenység kialakítása a fontos.
III. DRÁMAJÁTÉK AZ ÓVODÁBAN
Drámajátékról, drámapedagógiáról:
A drámajáték a pedagógus és a gyerek közös alkotó tevékenysége a játékon keresztül.
Célja megértetni a közös munka jelentőségét, és megbecsültetni az egyén szerepeit. A
drámán keresztül újjáteremtünk, mialatt a résztvevők az emberek cselekedeteit és
önmagukat vizsgálják. Tudatosít a cselekvések az érzelmek és a gondolatok szintjén.
III/ 1: A DRÁMAJÁTÉK SZEREPÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁK

MINDENNAPI NEVELŐ GYAKORLATÁBAN
 Neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolhatjuk
 Konfliktusok feloldásához alkalmazhatjuk
 Terápikus céllal is felhasználható (pl.: hátrányos helyzetű gyermekek
szocializációját segítheti elő)
 Képesség fejlesztő játékok alkalmazásával a beszédkészséget, a
kommunikációs készséget fejleszthetjük hatékony módon az óvodában, ezzel
közvetve az iskolaérettség elérésének hatékony módszere lehet a
drámapedagógia
A dramatikus nevelés pozitív hatásai:

 Segít a gyermeknek önmaga és a környező világ megismerésében
 Rugalmas gondolkodást, önálló alkotó képességet fejleszt
 Időérzékének fejlődését, térbeli és testi biztonságának javulását fejleszti
10
Tel: 06 44 355 – 037
 A közösségben, közösségért tevékenykedő gyermek aktivitását serkenti
 Beszédkészségének, nyelvi kommunikációs képességének tisztaságát segíti
 Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök (Tv, Videó) okozta
passzivitást
 Gazdagítja a szabadidő hasznos kitöltését
A drámapedagógiában több tudomány és művészet hatása talál egymásra, hogy csak

néhányat említsek: művészetpedagógia, pszichológia, pedagógia, bábművészet,
színjátszás, irodalom, zene. A drámapedagógiai szemléletmód a nevelési gyakorlatban
egyre nagyobb teret hódít, hiszen az érzelmi nevelés fontosságára egyre többen
figyelünk. A tanulás nem csupán intellektuális folyamat, lényeges szerepet játszanak
benne az érzelmi tényezők.
Drámapedagógiai módszerek ma már számos pedagógus, pszichológus munkáját
segítik, mind az iskolákban, óvodákban, nevelési tanácsadókban. pl: A mesékkel való
játék - dramatizálásuk, eljátszásuk, továbbgondolásuk - tartós öröm forrása a gyerekek
számára.
A meséket a gyerekek és az óvó nénik közösen játsszák el.
Az óvodát megelőző korosztály esetén is beszélhetünk drámapedagógiai
megközelítésről, annak ellenére, hogy nem a megszokott óvodai és iskolai módszertan
kicsikre való alkalmazásáról van szó. Kezdettől fogva játszunk a gyermekkel,
beszélünk hozzá, megérintjük, mondókázunk vele, énekelünk neki. A művészet
eszközével való művészetre nevelés, születéstől elkezdődik. Gyermekünk pár
hónaposan már mindent lát, hall, érez, és persze mindent alaposan elraktároz. Nagyon
hamar eljön az ölbeli játékok ideje, azaz a felnőtt és gyermek kétszemélyes játéka.
Mint a későbbi, óvodai, iskolai drámajátékoknak, már ezeknek is kapcsolatteremtő,
érzékelésfejlesztő, feszültségoldó, személyiségfejlesztő hatásuk van. Itt a
kapcsolatteremtés az édesanya és a még beszélni sem tudó gyermek között alakul ki,
ismerkednek egymással, épül a bizalom, mely a későbbi társas kapcsolatok alapja.
Jótékony hatásuk van a memóriára, a koncentrációskészségre, a beszédfejlődésre, és a
korai zenei nevelés alapjaira is. A gyermek ebben a korban a számára legfontosabb
11
Tel: 06 44 355 – 037
személytől, az édesanyától kapja meg a közös játék élményét. Egymást ajándékozzák
meg önfeledt pillanatokkal, melyek mélyítik kapcsolatukat. Sokan ösztönösen, nem
tudatosan de élnek a játék, az énekek erejével.
Az érzelmi nevelés kihatással van a gyermekek értelmi fejlődésére is. A gyermekek
abból tanulnak, amit szeretnek, és attól tudnak tanulni, akit szeretnek!
Kisgyermekkorban a tanulás maga a JÁTÉK!
Megszokott értelemben vett drámajáték tevékenységről óvodás kortól beszélünk.

A gyermekek közös, a játékvezető irányításával végzett tevékenysége önismeretüket,
egymás és a világ megismerését segítik. Minden játéktevékenység dramatikus jellegű,
játékösztönből fakad, élethelyzetek és viselkedésminták utánzásán alapul.
A foglalkozások során mi felnőttek játszunk a hangunkkal, a tekintetünkkel, a
mozdulatainkkal, sokszor kilépünk szerepünkből, és hátrahagyjuk felnőtt mivoltunkat
is. Így közelebb kerülünk gyerekek játékvilágához, érzelemvilágához. Igazi
cinkosokká válhatunk, mely a hétköznapok nehezebb helyzeteiben később is sokat
segíthet.
A foglalkozásokon mi is játszunk, a játék, - bár nem annak tűnik sokszor, és
természetesen olykor humorral társul,- mégis komoly dolog, túlmutat önmagán.
Mi a játék? Mire jó?
 A játék a gyermekek természetes életformája
 A játék-alkalmazkodási eszköz.
 Gondolkodást, megismerési folyamatot, önkifejező-készséget és az
alkotóképességet segíti.
 A játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában.
 A játék hatálytalanítja a szorongást, félelmet.
 A játék során a gyermek gyakorolja, tökéletesíti különféle képességeit.
 A játékban a gyermek megszemélyesíti, megeleveníti világát, vágyait,
szándékait és levezeti indulatait.
 A játék - viselkedési normákat közvetít.
12
Tel: 06 44 355 – 037
 A játék során kibontakozik a személyiség és oldódnak a gátlások.
Az ember tud dramatizálni, az „olyan, mintha” játék természetes számára.

Mindezekből következik, hogy a drámapedagógiai szemléletmód, mely magába
foglalja a játékosságot, és a művészettel való nevelést, már egészen kicsi kortól
hatással lehet gyermekünk személyiségfejlődésére, valamint a gyermek-szülő
kapcsolatára.
A drámajáték-foglalkozások célkitűzései:
 Empatikus készségek fejlesztése
 Szociális érzékenység fejlesztése
 nyelvi kifejező készségek fejlesztése: beszédkészség, gondolkodás
 figyelem összpontosításának képessége
 mozgásos készségek fejlesztése
 a drámajátékban való együttműködéshez való készségek fejlesztése:
cselekedni tudás, témaváltás, kreatív gondolkodás
A drámajáték-foglalkozások jellemzői:
 a gyermeki játékból eredeztethetők
 a játékok során a résztvevők a folyamatok létrehozói, befolyásolói és
szabályalkotói egyaránt.
 Folyamatorientáltak.
 A foglalkozások témái megfelelnek az adott korosztály érdeklődésének.
 Fiktív szituációkat dolgoznak fel.
 A játékvezetőtől azt várják el a foglalkozásokon, hogy „szerepbe lépjenek”.
„Szerepbe lépés”
 A drámajáték vezető munkája során a fiktív cselekvés szintjén csatlakozik a
játékhoz ( pl.: a két óvodapedagógus együttes játéka)
 A résztvevők között partneri viszonyt feltételez
13
Tel: 06 44 355 – 037
 Játékvezető saját pedagógiai céljait a gyermekek, elképzelésébe ágyazza.
 A dráma foglalkozások résztvevői a történet folytatása érdekében maguk
alakítják a játékot.
 A drámajáték-vezető úgy alakítja ki a szabályokat, hogy az egész csoport
érdekeit szolgálja.
Óvodáskorban gyakran van szükség arra, hogy szerepbe lépésével „besegítse” a

gyereket a cselekvésbe, a történésbe. A gyerekekkel tudatosítania kell, hogy ő maga is
egy fiktív „mintha” szerepben van.
A szerepbe lépés céljai közül néhányra térek ki:

 Modell nyújtásával, a különböző szerepekre lépés hogyanjára, a
kommunikációra, a megfelelő komolyságra, viselkedésre ad mintát.
 Segíti a probléma megoldását, különböző megoldási módok keresését. (új
információk, szempontok adása)
 Felszínre hozza az apróságok gondolatait, érzéseit.
Többféle szerepbe léphet Geoff Gillham a következő altípusokat említi:

 vezető –hatalmi szerep
 szembenálló – hatalmi szerep
 középső szerep
 segítségre szoruló/ áldozat szerep
 a legalacsonyabb státus szerep
A gyermekek figyelmének terjedelme miatt, meg kell felelni a korosztálynak időben

is. (15-45 perc) A gyermekek maguk is kezdeményezhetik a drámajátékot, ilyen
esetben ők hívják az óvodapedagógust.
A drámajáték metodikája:
 A személyiségre figyel
14
Tel: 06 44 355 – 037
 Csoportos játékos tevékenység
 Cselekvés, cselekedtetés, melynek célja, önmaga és a világ megismerése
 Kulcs szó a kreativitás, melynek szinten tartása és fejlesztése a feladat.
A drámapedagógia eredményeképpen olyan gyermekek nevelődnek akik:

 Önmagukat jól ismerik
 Hibáikat is képesek felismerni
 Nyíltan mondják el véleményüket
 Harmonikus és alkotó személyiségű emberekké válhatnak
A foglalkozásokon „mintha helyzeteket” teremtünk, átváltozunk mi felnőttek

(harangokká, állatokká, széllé és még sorolhatnám).
A bábok sokszor megmozgatják a gyermekek fantáziáját, és a gyerekek kortól,
habitustól függetlenül és pillanatnyi kedvük szerint élnek is a játéklehetőséggel.
Az óvodai foglalkozásokon a mozgásos játékok esetén a gyermekek ösztönös utánzási
vágyára építünk. Figyelik a felnőttek és a nagyobb gyermekek mozdulatait, játékát,
raktároznak, és előbb utóbb csatlakoznak. Van, aki csak otthon, van, aki csak sokkal
később, akár csak hónapokkal, évekkel később tükrözi vissza a látottakat, hallottakat.
Játékkal csak elérni tudunk valamit, elrontani soha, ezért jó ha iskolás korig (sőt
később is) játszva tanítjuk gyermekünket, illetve nem is tanítunk, játszunk, hogy
tanuljon, játszunk, hogy örömét lelje. Játszunk, mert játszani jó, mert felnőttként is jó,
ha nem felejtünk eljátszani. Ebben gyermekeink segítenek nekünk, hiszen a játék
nyelve kezdetektől fogva az övék. Egészségesen fejlődő gyermekeknek egészen
kisiskolás korig nincs szükségük semmilyen fejlesztésre, tanításra. A szülővel való
közös játékkal, zenei ingerekkel, élő énekszóval és a szabad mozgáson keresztül
maguktól fejlődnek a gyermekek.
A bábos, énekes, tornafoglalkozáson, a zenei foglalkozásokon szépirodalmi alkotások,
népköltések, igényes zenei művek, népdalok és élő hangszerjáték bevonásával születik
meg a játék öröme.
15
Tel: 06 44 355 – 037
Szeretném elhitetni, hogy nem kell színésznek lenni ahhoz, hogy bábozzunk, nem kell
énektanárnak lenni, ahhoz, hogy születéstől fogva sokat énekeljünk gyermekeinknek,
nem kell művésznek lenni ahhoz, hogy barkácsoljunk, bábot, jelmezt, játékkellékeket
készítsünk, mint ahogy nem kell pszichológusnak lennünk ahhoz, hogy boldog
gyermekeink legyenek.
Játsszunk, mozogjunk, énekeljünk együtt!
PL: Pici karok nyúlnak a levegőbe, az óvodások most fákként hajladoznak. Az előbb
még magok voltak. Később szobrokká válnak, harangjátékot, „tűz, víz, repülőt "
játszanak, és azt, hogy: „jaj, fáj". Majd Nyafka Pankával találkoznak, és nem győzik
vigasztalni.
A drámafoglalkozások a csoportokhoz igazodnak: van, aki táncolni vagy zenét
hallgatni szeret, más csak ülni és mesélni.
A drámapedagógia minden gyerekeknek segít, fejlődik a fantáziája, a koncentrációs
készsége, csökkennek a gátlások. Bátortalan, zárkózott gyerekből is lehet kreatív,
önmagában bízó felnőtt.
A drámapedagógia nem színjátszó kör. A résztvevőkhöz igazodik, az óvodások igénye
szerint alakítható. Őket próbálja megnyitni, forgatókönyv tehát nem létezik.
Olyan, mint a gyurma: mindenki hozzáérhet, formázhatja.
Semmi nem kötelező a foglalkozás során. A gyerek szerepjátékot játszik, de saját
kreativitását használja, belső értékeit hozza felszínre.
Fény derül a konfliktusokra is:
Pl: azért szeretem Zsófit, mert...– sorolják a gyerekek, majd egyikükből kibukik: én
nem szeretem Zsófit. Vagy megismerkednek Tomival, aki folyton rosszalkodik – őt az
óvó néni alakítja. A gyerekek rögtön elutasítják őt, de később kíváncsiak lesznek arra,
miért rombol folyton.
Ne ítélj elsőre’– tanulhatják meg ebből a játékból.
Játszunk közösen! – motiváló lehet minden pedagógus számára, hisz a gyermeki
személyiség, korosztálytól függetlenül játékosan, játékokon keresztül fejleszthető a
legeredményesebben. A mozgásos játékok – amit mi felnőttek is szívesen játszunk –
16
Tel: 06 44 355 – 037
tervezett pedagógiai kompetenciával nagyon hatékonyak a gyermeki képességek és
készségek egyéni ütemű fejlődésének elősegítésében. Azon túl szabadon, örömmel,
sok vidámsággal, nevetéssel együtt járó örömforrás, közös élményszerzés és nem
kétszemélyes helyzetben mindenáron fejleszteni akaró, kötelező megoldás.
Amint már az előzőekben is említettem, az óvodában, iskolában egyre emelkedik a
figyelem-, mozgás-, tanulás-zavarral küszködő gyermekek aránya.
Ezek hátterében, a családokban egyre jobban eluralkodó mozgásszegény életforma áll:
kevés a séta, kirándulás, sportolás. Ezért hangsúlyosabb a „minden szabad percet”
kihasználó csoportszobai, udvari szabad mozgás. Testi, lelki, szociálisan is
egészségesen fejlődő gyermek esetében ritkább a problémás helyzet.
A részképességek fejlesztése nagyon időszerű az óvodában, iskolában, mely játékosan,
ügyességi és mozgásos játékokkal, egyéni differenciált feladatok tervezésével és
megvalósításával érhető el. Fontos a gyermekek szeretete, ismerete, és a JÁTÉK,
JÁTÉK, JÁTÉK.
IV: DRAMATIKUS JÁTÉKOK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK
A dramatikus játékok sokféleséget kínálják a különböző drámapedagógiai írások,

óvodapedagógiai segédkönyvek, módszertanok.
(pl. Gabnai Katalin: Drámajáték, Molnárné Lóczi Tünde: Drámajáték az óvodában,
Módszertani segédanyag az Óvodai nyelvi irodalmi kommunikációs programhoz
stb.) A szakirodalom is többféle csoportosítást használ.
A drámapedagógia megkülönböztet:
 Utánzójátékokat,
 fikciósat,
 fantáziajátékokat,
 szerepjátékokat.
Fejlesztési területenként tekintve is többféleképpen csoportosíthatjuk a
drámajátékokat.
Lehet így is:
17
Tel: 06 44 355 – 037
 verbális emlékezetet fejlesztő játékok.
 figyelemfejlesztő játékok,
 improvizációs játékok,
 kreativitást fejlesztő gyakorlatok
De így is:
 ismerkedő, kezdőjátékok,
 kapcsolatteremtő gyakorlatok
 utánzó gyakorlatok,
 bizalomjátékok.
A drámajátékok alkalmazása különféle célokkal, funkciókkal történhet.
Használhatjuk:
-nevelési szándékkal
-konfliktusok kezelésére
-terápiás funkcióval
-az oktatás hatékonyabbá tételére
A drámajátékokat eredményesen használhatjuk alkalmankénti foglalkozásként, de jól
használható segítő, kiegészítő eszközként, technikaként is. A drámajátékokat
többféle szempontból osztályozhatjuk.
1.A kommunikációs formát tekintve lehet:
-verbális
-nonverbális
2.A csoport strukturálódása szempontjából:
-egyéni
-páros, triád vagy alcsoportos
-egész csoportot alcsoportokban mozgató
-homogén egészcsoportos gyakorlatok
3.Gyakorlati felhasználásuk , céljuk szerint:
18
Tel: 06 44 355 – 037
-érzékelő gyakorlatok
-figyelemösszpontosító, koncentrációs gyakorlatok
-kreativitásfejlesztő gyakorlatok
-Encounter-gyakorlatok
-empátiás, metakommunikációs gyakorlatok
-mimetikus játékok
-szituációs játékok
-önismereti gyakorlatok
-társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok
Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok

komplex jellegűek.
A következőkben a teljesség igénye nélkül ismertetem azokat a drámajátékokat,
melyek véleményem szerint sikeresen alkalmazhatók az óvodában.
A dramatikus játékok Debreceni Tibor szerinti felosztása állt közelebb hozzám
s ez alapján gyűjtöttem ki néhány játékot, amelyek nem igényelnek igazán
eszközt, s játszva fejlesztik az eredményes tanuláshoz szükséges különböző
képességeket.
IV/1. KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉKOK

A játékok szervezésekor az óvodapedagógus feladata kétirányú:
egyrészt lehetővé kell tennie a rokonszenvi választást, másrészt biztosítania kell, hogy
a játékokban mindenki mindenkivel találkozhasson /ugyanis a játékok más irányú
információkat szolgáltatnak a társakról, mint a hétköznapok/.
1. KÖZÖSSÉGALAKÍTÁS, KAPCSOLATTEREMTÉS
Gyakorlatok:
– Járványjáróka
– Hogy érzed magad? – lelkiállapot kifejezése tapssal
– Az én fotóalbumom
19
Tel: 06 44 355 – 037
Mindenki összegyűjtött 10–15 darab képet az eddigi életéről. Nagyon érdekes és szép
volt ez a feladat. Megkértük a szülőket, hogy ne szóljanak bele a gyerekek
képválasztásába. Fontosnak tartottuk, hogy meghatározott számú kép kerüljön az
albumba. Örömmel és várakozva nézték egymás képeit. A jellemző mégis az volt,
hogy nekünk meséltek.
a) Ismerkedő játékok
Ezekbő1 a gyermek észrevétlenül megtanulja a bemutatkozás, a megszólítás, a
kérés, a tudakozódás stb. – kommunikációs formáit, szabályait.
Ezek a játékok nélkülözhetetlenek év elején, ( új csoportban) vagy, amikor több új
gyerek kerül a már egymást ismerők közé. A játékkal rövid idő alatt megtanulható a
gyermekek utóneve, családi neve /egyéb fontos információk is/. A kapcsolatteremtési
minimum /a „nevén nevezhetem"/ után olyan játékok következnek, amelyeknél egész
csoportos, majd kiscsoportos együttműködésre van szükség: a játékok közben
egymáshoz érnek, nem verbális információkat szereznek egymásról a játszók.
Ilyenek például: Pókháló, Névdobálás, Zsipp - Zsupp, Névlánc, Ismerkedős játékok.
A pókháló játék lényege, hogy fonalgombolyagot dobunk a körben bárkinek. Aki
megkapja, bemutatkozik, vagy egyéb fontos dolgot mond magáról. A végén a kialakult
pókhálót visszafejtve, újra elmondhatjuk, most már a társakról megtudott információt.
b) Természetes csoportalakító
A gyerekek a rokonszenv, a megérzés, az empátia alapján választanak. Ilyenek
például a csoportos énekes népi játékok (pl. Bújj, Bújj zöld ág, Ennek a
kislánynak stb.)
c) Mesterséges kapcsolatalakító játékok

Sorsolás jellegű játékok tartoznak ide. Például: a gyermekek számának megfelelő
számú kártyát készítünk 3-4 féle rajzzal. Mindenki húz, majd az azonosat húzott
gyermekek kialakítják a csoportot.
20
Tel: 06 44 355 – 037
2. LAZÍTÓ GYAKORLATOK
A lazítógyakorlatok segítségével a csoport tagjait optimális érzelmi és koncentrációs

szintre tudjuk hozni. Fontos az ellazulás megtanítása, használata, a görcsoldás, a rövid
feltöltődés elsajátítása. Lényeges, hogy megtanítsuk, hogyan tudjuk magunkat stressz
mentes állapotba hozni, s ez által néhány perc alatt újra föltölteni energiával
szervezetünket.
a) Pihentető-élénkítő gyakorlatok
(pl. Napozás játék, a gyermekek fekve, kényelmes helyzetben hallgatnak zenét,
relaxálnak).
A napozás játék lényege, hogy a hátunkra fekszünk, a lábakat kis terpeszbe helyezzük,
karjaink lazán a testünk mellett hever. Elképzeljük, amint a tengeren, nyári melegben
gumimatracon fekszünk a hullámzó vízen. A nap melegen süti a testünket, a víz pedig
kellemesen hűti.
b) Azonosulásra épülő lazító gyakorlatok

(pl. Zsák búza, Gumiember)
A zsák búza játék lényege: tömött zsák búza vagyunk, egy egérke kirágja a zsákot, a
búza lassan kifolyik. Ahogy ürül a zsák, úgy lazulunk el mi is.
3. KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
A koncentrációs játékokkal el szeretnénk érni, hogy a gyerekek figyelmét soha ne

veszítsük el. Segítünk abban, hogy mire figyeljen, mire összpontosítson. A
koncentráció időtartalmát, mélységét fejlesztjük.
a) Mozgáskoncentráló gyakorlatok
A gyakorlatok abban segítenek, hogy a gyerekek tudjanak gyorsítani, és le tudják
lassítani a mozgásukat, ki tudják merevíteni bizonyos helyzetekben a mozdulataikat, és
21
Tel: 06 44 355 – 037
szobrot tudjanak „faragni” a testükből. (Kígyógyakorlat, Hullámmozgás, Óriáskígyó,
Földrengés, Hullámjáték, Páros egyensúlygyakorlat, Páros guggolás, Sziámi ikrek stb.)
Kígyógyakorlat lényege: A résztvevők menetirány szerint vállfogással kígyót
képeznek. A sor elején álló vezeti a többieket, meghatározza a mozgás irányát, ritmusát,
a többieknek úgy kell követniük, hogy közben nem engedik el egymás vállát. A sor
elején állót többször váltjuk.
Mozgáskoncentráló gyakorlatok lényege felismerni azt, hogy milyen fontos a
külvilág felé való nyitottság.
Gyakorlatok:
– Gólya viszi a fiát
– Egymással, háttal ülnek és egyszerre állnak fel
– Gurulás tarkón összekulcsolt kézzel
– Egymást görgetik (nagyon vidám)
– Vállból kell eltolni egymást, stb.
b) Látáskoncentráló gyakorlatok
(Kacsintó játék, Titkos karmester, Kacsintós, Mindenki keres stb.).
A Kacsintó játék lényege: Még a játék megkezdése előtt az óvodapedagógus kijelöl egy
gyereket úgy, hogy a többiek ne vegyék észre, ő lesz a kacsintó. A résztvevők
összevissza sétálgatnak a teremben, és fél szemmel figyelik egymást. Akire a
kiválasztott gyerek rákacsint, leül a földre, de semmi módon nem árulja el a többieknek,
hogy ki a kacsintó. A játék addig tart, amíg le nem leplezik a kacsintót, vagy már csak
egy gyerek marad állva.
c) Halláskoncentráló-ritmus- és dinamikai gyakorlatok

A hallás finomítására szolgáló játékok többsége csukott szemmel történik. (pl.
Ritmuslánc, Hol szól, ki szól? Hol ketyeg? Bölcső, Lopakodós játék, Őrszem,
csend, zaj játékok)
22
Tel: 06 44 355 – 037
A Ritmuslánc lényege: A résztvevők sorban állnak egymás mögött. Az utolsó gyerek
elindít egy ritmust úgy, hogy az előtte levő hátán kiütögeti. Ennek a ritmusnak kell
végigmenni a soron, amikor az elsőhöz ér, ő visszatapsolja a motívumot.
4. ÉRZÉKELŐ GYAKORLATOK
Az érzékelő gyakorlatok a drámapedagógia legalapvetőbb, alapozó játékai közé

tartoznak, elsőrangú kommunikációs játékok
a) Térérzékelő gyakorlatok
(Vakrajzolás, Kötéltánc, eltalálod-e stb.).
A vakrajzolás lényege: A táblára egy előre felrajzolt kontúrba (lehet emberi arc)
bekötött szemmel kell berajzolni a hiányzó részeket.
b) Tapintó-, szag- és íz érzékelő gyakorlatok

A tapintásos gyakorlatnál például a gyereknek egy kézbe vett, de számára nem látható
tárgyat kell minél pontosabban, a többiek számára vizualizálhatóan leírnia szöveggel.
A nehezen megszólaló, hallgatásba burkolózó gyerekek is örömmel tesznek eleget a
feladatnak, és megpróbálják minél szemléletesebben leírni a tárgyat. Ugyanakkor a
csoport intenzív figyelmének középpontjában vannak, hiszen a legkisebb részlet
figyelmen kívül hagyása is fontos lehet a fantáziakép összeállításában. A helyzet
mindemellett teljesen stressz mentes, hiszen a leírt tárgy, nem, pedig a beszélő áll a
feszült figyelem középpontjában. Az előbb említett célok mellett ez a gyakorlat
felkészít a nyilvános szerepvállalás súlyának elviselésére is.
(Mi van a takaró alatt? Íz érzékelő játék, Szagérzékelő játék, Társfelismerése arc, haj
és testformáról tapintással, stb.)
Érzékelésfejlesztő játékok fő szempontja önmaguk és a világ felfedezése, az hogy
egymásra figyeljenek, egymásra találjanak.
Gyakorlatok:
– Titkos karmester
23
Tel: 06 44 355 – 037
– Bábkészítés
– Külvilág hangjainak megfigyelése
– Mi jut eszedbe a hangokról?
– Milyen hangszíne van a dob hangjának, a madárcsicsergésnek, az ajtócsapásnak, stb.
– Milyen szaga van a könyvnek?
– Különböző ízek felismerése
– Különböző fűszerek felismerése szaglás alapján
– A másik gyerek arcának felismerése tapintás alapján
Tájékozódás térben
Gyakorlatok:
– Törpék vagytok, óriások vagytok, stb.
– Zenére bejárják a teret úgy, hogy nem ütköznek egymásba
– Szoborcsoport
– Térkitöltés
– Helyzetfelismerés és döntés
– Vakvezetés
5. VERSES, ÉNEKES, SZÖVEGES RITMUSJÁTÉKOK, NÉPI

GYERMEKJÁTÉKOK
Az óvodában a gyerekek megtanulják a legfontosabb hagyományainkat, őrző

mondókákat, évszakokhoz fűződő szokásokat, ünnepeket, megelevenítő játékokat. A
népi játékok sokrétűek, komplexek, tele vannak dramatikus elemekkel. Az
óvodapedagógus feladata, hogy a nevelési feladatokra fókuszálva játssza el a
gyerekekkel és fedeztesse fel általuk az együttlét, az együttalkotás örömét.
6. MÍMES-IMPROVIZATÍV HELYZETGYAKORLATOK
24
Tel: 06 44 355 – 037
Arra készteti a gyerekeket, hogy felfedezzék saját kifejezési eszközeiket. Az emlékezet
és a fantázia szárnyalása a legkisebbeket általában utánzásra készteti. Ezeknek a
gyakorlatoknak a célja a pontos megfigyelésen alapuló utánzókészség, megjelenítő
készség fejlesztése. Ezekben a játékokban könnyebben ki tudják magukat
fejezni, mint szóban.
Szöveg nélküli mimetizáló játékok: ( Szoborgyártás, Páros szobor, Csináld,
amit én akarok, Portré, nagyon fázunk, nagyon mele günk van, örülünk,
bánatosak vagyunk, autóbuszvezetők vagyunk, gereblyézünk, virágot szedünk,
köszönünk a fejünkkel, öregek vagyunk, fáj valamink stb.).
7. MÍMES-SZÖVEGES IMPROVIZATÍV GYAKORLATOK
a) Fantáziafejlesztő gyakorlatok
A gyermek fantáziáját azok a helyzetek és gyakorlatok fejlesztik, amelyek
kíváncsiságát, játékosságát, tevékeny, nonkonformis, sablonoktól mentes attitűdjét,
önállóságát, sokirányú érdeklődését, környezetére vonatkozó szociális érzékenységét,
beleélő készségét megmozgatják. (Fejezd be a gondolatom! Meseszövés
labdával, Megy a mese vándorútra, Kútba estem, továbbá különböző formájú
textildarabokat, kavicsokat, tépett papírdarabokat, gyurma formákat stb . adunk
a gyermekek kezébe és megkérjük őket, hogy mondják el mihez hasonlít ezek
formája, stb..).
Fejezd be a gondolatom játékot így játsszuk: A résztvevők körben ülnek. Az első
gyerek elkezd egy mondatot, például: „Ma reggel, mielőtt elindultam az óvodába..."
Mellette ülő társnak be kell fejeznie a mondatot, majd elkezdeni egy újat, amit a soron
következőnek kell folytatnia. A játék addig tart, amíg újra az első gyerek kerül sorra
b) Élethelyzet-gyakorlatok (pl. szüreten vagyunk, repülőn, vonaton utazunk,

orvosnál vagyunk, vásárolunk, riporterek vagyunk, telefonálunk, Halló, halló
telefonos játék, vendégségbe megyünk, ott vagyunk stb.).
25
Tel: 06 44 355 – 037
8. EGYÉB IMPROVIZATÍV JÁTÉKÖTLETEK ÉS LEHETŐSÉGEK
Mese némajátékkal.
Lényege: Az óvodapedagógus előad egy jól ismert történetet. A gyerekek némán,
mozgással, mimikával próbálják azt eljátszani. Ennek változata lehet, hogy egy
gyermek eljátszik egy mesét mozgással, mimikával, a többiek, pedig próbálják
kitalálni, melyik mese, melyik lehet.
V. KONFLIKTUS
V./1. A KONFLIKTUS FOGALMA

Összeütközés, két vagy több személy, csoport között lezajló folyamat, vagy egymást
kölcsönösen kizáró vágy, törekvés egyidejű fellépése, ütközése.
( Pedagógiai lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.)
A konfliktusok mindennapi életünk természetes részei, ezért meg kell tanulnunk együtt
élni velük. A konfliktusok az emberi élet velejárói, minden korcsoportban,
életszakaszban szembekerülünk nézeteltérésekkel, ellentétekkel, összeütközésekkel,
válsághelyzetekkel, azaz konfliktusokkal. Hozzátehetjük, nem kellemes állapotok,
kényelmetlen érzések kísérik, ezért idejekorán szükséges megtanulni a konfliktusok
megoldásának módját, lehetőségét.
Elfogadott tétel, hogy már gyermekként is találkozunk, megismerkedhetünk a
konfliktusokkal és azok megoldásának módozataival is. A szülő-gyermek-család
relációjában hatnak a különböző érzelmi, hangulati alaptöltések: lehet a családi légkör
jó hangulatú, biztonságos, de feszült-veszekedős és jellemezheti oldottság, illetve
távolságtartás.
Sokan éppen a kedvezőtlen hatások folytán, alig vagy nagy nehezen képesek elviselni
a nézeteltéréseket, szembeállításokat, ezért ha káruk is származik belőle, valósággal
irtóznak és menekülnek a konfliktusok elől, ahelyett, hogy megoldásra törekednének.
26
Tel: 06 44 355 – 037
Vannak azonban olyanok is, akik szinte keresik az összetűzést, az ellentéteket,
valójában igazán akkor élnek, ha „zizeg körülöttük a levegő”.
Konfliktusok vesznek körül minket mindenütt. A tömegkommunikáció által közvetített
világméretű, feszültségek, az értékek zűrzavara beépül a gyermekek formálódó
világképébe már egészen kicsi koruktól kezdve. Sokszor eltűnnek életükből a
gyermekkori mesélések, örömszerző játékok, s emellett alig van mód az őket érő
információk megszűrésére, feldolgozásra. Nem lehet csodálkozni, hogy a gyermekek
mentálhigiéniája rossz, tele vannak szorongással, elfojtott gyakran agresszív
viselkedésbe torkolló feszültségekkel.
Azt tartják, hogy a konfliktushelyzet kiindulópontjai, részint az önérvényesítés, vagyis,

hogy az érintett személy mennyire törekszik a saját szándékait érvényesíteni, részint az
együttműködés, ami azt jelenti, hogy az egyik fél mennyire veszi figyelembe a másik
szempontjait, érdekeit.
IV/2: MEGOLDÁS MÓDOK, STRATÉGIÁK ÉS TECHNIKÁK:
Nincs általános érvényű recept a konfliktusok megoldására, hiszen az mindenkor

függvénye a konfliktus tartalmának, az érintettek helyzetének, a körülményeknek és
egyéb személyiség jellemzőknek.
Tipikus reagálások konfliktus helyzetben:

 elkerülő stratégia: nem segít a konfliktus megszüntetésében, legfeljebb
elodázza, vagy másra hárítja annak megoldását.
 alkalmazkodó stratégia: melynek során az egyik résztvevő enged a másiknak,
hol ott tudatában van saját igazának.
 győztes-vesztes stratégia: tekintélyelvű megoldás, melynek során az erősebb fél
minden eszközt felhasznál céljai elérésére. Erőviszonyok alapján dől el a
konfliktus sorsa.
27
Tel: 06 44 355 – 037
 Kompromisszumkereső stratégia: mindkét fél enged valamennyit eredeti
elképzeléséből, megegyezésük egyensúlyt teremt.
 együttműködő stratégia: itt a részt vevők olyan utat keresnek, mely
mindkettőjük szükségleteinek és törekvéseinek kielégítésére alkalmas.
Sikertelen megoldás újabb konfliktusok, kialakulását eredményezheti, mely tovább
ronthatja a résztvevők közérzetét, teljesítményét, kapcsolatait
A konfliktusok nem mindig rosszak, sőt jelentős részük jól hasznosítható a pedagógia
gyakorlatban.
A konfliktusba keveredett embereket egymáshoz közelebb hozhatja a közös
megoldásra törekvés.
Figyelem felhívó jellegük lehet: általuk napfényre kerülnek, és kibeszélési alkalmat
kapnak a felszín alatt lappangó, olykor akkut ellentétek.
Formálhatja önismeretünket.
Konfliktus helyzetekben teljes személyiségünk vizsgázik.
A „légy jóban önmagaddal!” elv belső erőforrásaink, örömforrásaink éltetője.
Önérték tudatunk, önbizalmunk, megtartó erőink birtokában sikeresebben oldhatjuk
meg konfliktusainkat, hiszen minél biztosabb önmagában valaki, annál kevésbé tör
mindenáron győzelemre.
Hitelességünknek fontos forrása a stabil én és önmagunk vállalása. Nyitottságunk segít
abban, hogy a másik fél szempontjait is meghalljuk. A bizalom hozzásegít a sikeres
együttműködéshez, a jó megoldás megtalálásához. Az aktív hallgatás és az értő
figyelem alapfeltétele az eredményes konfliktus megbeszélésnek.
A konfliktusok egyben a feszültségek okai is. Az erősen korlátozott, szabad mozgás

általában magas szintű feszültséget eredményez.
VI: KONFLIKTUS ÉS A DRÁMAJÁTÉK
A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatában sokszor adódik konfliktus, ennek

megoldásában egy hatékony eszköz a drámajáték.
28
Tel: 06 44 355 – 037
Nézeteltérés a gyerekek között (néhány példa)

1. Nem tudtak megegyezni a játék kereteiben.
2. Verekedés: – pozícióharcok– indulatok
– rongálás, rombolás
3. Csúfolódás
4. Csúnya beszéd
Nézeteltérés felnőtt-gyerek között

1. Rendrakás
V/1: A DRÁMAJÁTÉK, MINT KONFLIKTUS MEGOLDÓ ESZKÖZ

BEMUTATÁSA
Bátran kijelenthetjük, hogy rohanó világunkban még nagyobb hangsúlyt kell helyezni
arra, hogy újra felértékelődjenek az emberi kapcsolatok
Önismeret drámajátékkal
Sokunknak szüksége lenne egy kis biztatásra, oldalba böködésre: jó az, amit csinálsz,
tedd máskor is, tedd bátrabban! A gyerekek életében számtalan olyan dolog történik,
amit szinte észre sem veszünk, pedig a segítségükre kéne sietnünk – másik utat
mutatni, segíteni őket saját maguk megismerésében. Hány gyereket tudnánk így
„felemelni", jobb, boldogabb útra terelni.
PL: Bekukkantok a csoportba… körben székek, kipirult arcú, csillogó tekintetű
gyerekek. Mosolygósak mind, pedig néhány hete még sokan tele szorongással érkeztek
az óvodába. Elsőre látszik: együtt vannak, a szó igazi értelmében.
A drámajátékkal megtanulják, hogyan alakítsák ki saját gondolkodásmódjukat,
értékrendszerüket, és megtapasztalják, milyen sok megoldás létezhet egy adott
helyzetre. A drámajátékok oldják a szorongást is.
A foglalkozások jellemzője az élményközpontúság. Saját életükből, saját élményekből.
29
Tel: 06 44 355 – 037
Számtalan témában hozzák ezeket a gyerekek, elmesélik, vagy eljátsszák egymás előtt,
nagyon sokat tanulhatnak belőle. A játékformák változatosak: a mozdulatlan állóképtől
a néma jeleneten át az improvizációig vagy a kötött szöveges jelenetekig
válogathatunk. Fő segítség az irodalom: a gyerekek versekkel, mesékkel találkoznak
ezeken az alkalmakon.
A témák, szintén változatosak: a természetről, az állatokról, az ünnepekről szólnak,
később a barátságról, majd a szerelemről is talán – az egyszerűbbtől a
bonyolultabbakig felépített tematikát természetesen a gyerekek teszik élővé,
izgalmasabbá, fordulatosabbá saját élményeikből kiindulva.
Az óvodapedagógus sok információt kap ezekből a mesékből, történetekből, kiderülhet
például az is, hogyan közelítsen egy zárkózottabb gyermekhez, illetve közelebb
kerülhet szorongásának tárgyához és a megoldáshoz is.
A közösség ereje
Saját korosztályukban mindig ugyanazokkal a társakkal találkoznak valódi kis
közösséggé kovácsolódnak. A közösen megélt élmények, az izgalmas játékok
összeszokott kis csapattá formálják a gyereksereget. Védelmet nyújt ez a
bátortalanabbaknak, a zárkózottabbaknak, a kisebb önbizalmúaknak – ilyen háttér
mellett nyitottabbá válnak, hamarabb oldódnak, és általában ezt a "tükröt" viszik
tovább magukkal a mindennapjaikban is. A különböző szituációkat átélik a gyerekek,
megszólalnak, szinte mindenki részt vesz, mert senki nem szeret kimaradni a jó és
izgalmas dolgokból. A jeleneteket, játékokat a gyerekek megélik, és a tanulságot
alkalmazzák a külvilágban.
Szeptemberben néhány gyerek korábbi ismeretségei (óvodába jártak együtt, vagy egy
utcában laknak) alapján alkalmilag kapcsolódott egymáshoz, a többségnek azonban
nem voltak közös kapcsolatuk. A kapcsolatfelvétel sokaknak nehezen ment.
Ezeknek okait a következőkben láttuk:
 Zárkózottság – kommunikációs nehézség, csendes szemlélődő befelé fordulás.
Pl. a közös játékokban nehezen vesz részt, lassan vagy egyáltalán nem érti meg
30
Tel: 06 44 355 – 037
a közösen megbeszélt szabályokat. Így sok közös élményből kimarad. A
többiek figyelnek rá, próbálják megérteni. Szívesen vonul vissza a rajzolásba,
olvasásba.
 Szorongás – szomatikus tünetek: pl. könnyes szemmel érkezik, ül, hasa fáj,
nagyon várja a nap végét, hogy jöjjenek érte a szülei. Ahogyan belemerül közös
életünk kialakításába, úgy oldódott benne ez a feszültség.
 Felületesség – alkalmazkodási nehézségek, fogyasztói kultúra preferálása:
Egyfunkciós játékok, csecsebecsék behozása, ami iránt a többiek nem mutattak
túlzott érdeklődést, mesehallgatásnál az elmélyülés hiánya.
 Magatartási, beilleszkedési nehézség– organikus háttér, kedvezőtlen óvodai
tapasztalatok, gyakori környezet– és lakhelyváltás, szülők túlhajtott életmódja
 Közösségi tapasztalatok hiánya: Túlzott alárendelődés, érzelmeinek
kifejezésmódját nem találta.
 Kompromisszumkészség hiánya: kívülről kapott helyzeteket nehezen fogadja el,
túlzottan ragaszkodik saját elképzeléseihez
Az óvodai élet mindennapjait áthatja a hiteles, nyílt kommunikáció. Minden nap a

beszélgetünk az élményekről. Az óvodapedagógusok és a gyerekek nagyon sokat
beszélgetnek egymással, rendszeres verbális visszajelzést, értékelést adunk a
gyerekeknek. A beszéd, a szóbeli egyeztetés egyik fontos konfliktuskezelési
eszközünk. A beszélgetés közben mindenről szó eshet. Az éjszakai álomról, az új
cipőről vagy egy összeveszésről.
Fő célunk, hogy megteremtsük a nyugodt, derűs, biztonságot, nyújtó légkört, és a
meglévő feszültségeket, gátlásokat és szorongásokat oldjuk. Fontos hogy a gyerekek
minél zökkenőmentesebben tudjanak eligazodni az óvodában, tudjanak alkalmazkodni
az új környezethez.
Az óvodai tevékenységeink egészét a játékok és a mesék szövik át (a népmesék, a
műmesék). A mesék számomra azért fontosak, mert a gyerekek egy biztonságot nyújtó
keretből járják be a főhős világát, érzik meg a döntéshelyzeteket. Így lehetnek bátrak,
erősek, gyávák, szeleburdiak egyszerre. De azt is látniuk kell, hogy mindenkinek
31
Tel: 06 44 355 – 037
megvan a maga célja, és azt hogyan érheti el. Ki miért indul, kit mi motivál. Milyen
belső késztetései, vágyai vannak? Mindezeket önmagukon átszűrve vissza kell adni,
hogy még gazdagabban és színesebben éljen tovább egy rajzban, festménybe,
drámajátékban vagy egy új mesében.
A mesevilág – játék a mesékben
A meseolvasás mindennapos tevékenység óvodánkban. Előfordul, hogy a meseolvasás
után rajzolnak, és az így elkészült rajzokat sorrendbe tesszük, vagy kiválasztunk egyet,
és arra játszunk el egy történetet. Legtöbbször azonban arra figyelnek, amit olvasunk.
A gyerekek spontán megszólalásaiból megtudhatjuk, hogy számukra mi a fontos.
Szükséges, a mese varázslatán kívül az, hogy megtapasztalhatják, hogy mindannyian
rendelkeznek a csoport számára értékessé tehető gondolatokkal. Megtudhatják, hogy
különböző módon látják a világot, és hogy az egyéni véleményeket tiszteletben lehet
tartani.
VII. TÁRSAS ÉRINTKEZÉS- SZOCIÁLIS KÉSZSÉG
A szociális készségek fejlesztését tudatosan kellene beiktatnunk a nevelési folyamatba,

hiszen mindannyiunk ügyét szolgálja az élet különböző szituációra felkészült
viselkedés birtoklása.
A tanulási készség egyik alkotó eleme a szociális készség. A társadalomban élés

elsődleges kritériuma.
A szocializáció első foka az, amikor az ember alkalmazkodik a számára adott
környezethez, annak alapvető szabályaihoz. Az alkalmazkodás létkérdés. A társas
érintkezés elemi szociális szükséglet. A gyermek élete során az első pillanattól kezdve
megjelenik és folyamatos fejlődésével meghatározó tényezővé, válik.
A gyermeki személyiség fejlődésének velejárója a közös tevékenység igénye. Amikor
még nem alakult ki teljes egészében az éntudat, még nem képes totálisan elválasztani
saját magát a másiktól, akkor is észleli a társat, akivel együtt játszik, együtt
tevékenykedik, aki segít, ha szükséges, akihez fordulhat, ha valamilyen igényének
kielégítése akadályba ütközik.
32
Tel: 06 44 355 – 037
Óvodáskorban a szociabilitás egyértelműen jelentkezik a „Játsszál velem,” „Mesélj”,
„Gyere velem!”, „Fogd a kezem!” kérésekben, amelyek pozitív érzelmi viszonyokról
árulkodnak. Az együttes tevékenységekben elkerülhetetlen az adott szituáció szabta
viselkedés kontrollja, mert tény és szabály:
 Nem lehet minden úgy, ahogy én elképzelem, ahogy akarom, ahogy tetszik.
 Figyelembe kell venni a másikat, a társat, hogy ő mit akar.
 Alkalmazkodni kell a másikhoz.
 Ahhoz, hogy engem elfogadjanak, nekem is el kell fogadnom a másikat.
Az óvodás a maga őszinte módján azonnal közli nem tetszését:

„Menj innen!” „Te nem játszol velünk!”, „Nem szeretlek!”, „Nem adok a
tortámból”. Olykor úgy véli, személyes terének megvédésében az óvó néni segítségére
szorul, tehát panaszt tesz: „Óvó néni, nem akar elmenni!”, Nem hagy békén!”
„Mindig ide jön!” „Egész nap a kezemet akarja fogni!”.
Bizony minden csoportban fellelhető a verbális agresszió is, a káromkodás, a társ

lehülyézése, megsértése. Mindez a felgyülemlett düh, harag, a felfokozott negatív
érzelmek szóbeli kifejezése. Tudnunk kell, az érzelmek kialakulása tudatosan nem
befolyásolható! Parancsra, felszólításra nem lehet sem szeretni, sem utálni senkit.
Éppen ezért felesleges dolog negatív érzelmek üldözése, vagy tabuként kezelése. A
„mindenkit szeretni kell” felhívás szükségtelen, mert teljesíthetetlen. Mivel az
érzelmeket megtiltani nem lehet, arra kellene fektetni a hangsúlyt, milyen a
megengedő viselkedés, miként, hogyan fejezheti ki a „nem szeretem”, „haragszom”
érzéseket a társadalmi normáknak megfelelő módon. Mint mindenhol, itt is modell
szerepe van az óvónőnek.
A szavakon túl igen korán megjelenik a metakommunikációval kifejezett nem tetszés,

elutasítás.
Az óvodában tanulás nélkül, ösztönösen történik meg a „védekezés” a nem kívánt
társsal szemben. Ennek legjellemzőbb megnyilvánulási formái a távolságtartások.
33
Tel: 06 44 355 – 037
Szinte mindennapos látvány, ahogy játék közben a gyermekek székekkel, kockákkal,
madzagokkal, szalagokkal, takarókkal, könyvekkel, elhatárolják játékterületüket. Ezzel
jelzik, oda csak a részt vevők mehetnek be, aki ezen kívül esik, a társas viselkedés
szokás betartásával kerülhet közéjük (kopogás, csengetés), az udvaron, játszótéren
faággal, pálcikával jelölik a földbe, homokba „saját területüket”.
A csoportszobában megszokott látvány, hogy a rajzasztaloknál, könyvnézegetésnél
foglalt helyre akadnak az újonnan érkezők. A már ülő gyermekek elhatárolják
magukat, a közvetlen mellettük lévő székekre babákat, mackókat, játékszereket
tesznek, ezzel jelezve, az a szék már „foglalt”.
VII/1: SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK
 Kapcsolatteremtési megfelelés készség – Elfogadjuk környezetünk

rokonszenvét, elvárásait, és igyekszünk ennek megfelelni. Az óvodás is
„felméri helyzetét” új környezetbe lépéskor, ösztönösen próbálja „jó oldalát”
mutatni. Az ismeretlenség óvatossá teszi a gyermeket
 Empátiás és idintifikációs készség – beleérző képesség, amelynek során más

személy helyzetét, lelkivilágát, érzelmeit értjük meg azáltal, hogy átérezzük a
lazajlott szituációban létrejövő érzelmeket, beleéljük magunkat a másik
helyzetébe. Az identifikáció azonosulás, amelynek során a személy hajlandó
alávetni magát egy számára vonzó egyén vagy csoport befolyásának. Az
óvodában az óvónő és a kortárskapcsolatok, baráti társulások játszanak szerepet
az e területen történő fejlődésben. A gyerek azzal empatizál, identifikál, aki
megérti, szereti, akit elfogad. Ennek megvalósulását az óvodások fő
tevékenysége a játék adja.
 Kooperációs készség – A társas együtthatás, együttműködés szintjét jelöli. A

kooperációban addig megyünk el amíg a személyiségünk sértetlen marad. Itt
34
Tel: 06 44 355 – 037
említhetjük meg a kivárást, a türelmet, amely különösen a szabály- illetve
társasjátékokban fontos.
 Altruizmuskészség – e készségben a szándékos, segítőkész áldozatkész

viselkedés nyilvánul meg. Ez az önzetlenség, ami nem vár el semmit,
viszonzásra nem tart igényt. Az óvodai csoportokban is találkozhatunk az
altruizmus jeleivel. A gyermekek nagy része azonnal a másik segítségére siet,
ha arra van szükség, odaadja a játékát, szó nélkül tesz szívességet, s nem vár
cserébe semmit. Az altruizmus tanulható, ha a gyermek elegendő ilyen példát
lát maga előtt, szinte ösztönösen utánozza a látottakat, a lezajlott viselkedést.
 Rivalizációs készség – ez alatt az egészséges versengést értjük, az adottságok

felszínre hozását, a versenyhelyzetben való részvételt, az egyéni képességek
kibontakoztatását, az „ellenfeleknek „a lehetőségek megadását, a becsületes
játék szabályainak betartását.
Az óvodában megannyi helyzet adódik a versengés biztosítására. Ezekben mód
nyílik, hogy a gyermek átélhesse a győztes és vesztes szerepét, értékelhesse
saját és társa eredményét, hozzáértését, szembesülhessen hiányosságaival is.
Önismeret szempontjából ez a lehető legoptimálisabb szituáció. A rivalizálás
egyik fő területe a játék, annak összes ismert formája.
A rivalizáció haszna, hogy erősíti az én-t, erősíti az énképet, az önismeretet,
formálja az önbizalmat, fejleszti az önkritikát.
 Kommunikációs készség – a kapcsolatteremtés, a kapcsolat felvétel és

magatartás működése minden interakció kezdete és vége.
Az óvodás ösztönösen fordul a neki kedves egyénhez, ha attól nyitottságot,
kezdeményezést tapasztal. Ilyenkor semmi nem akadályozza a kommunikációt.
Ugyanúgy ösztönösen érzékeli az elutasítást is, ami már gátolja a kapcsolat
létrejöttét. A gyermek, utánzás és gyakorlás útján sajátítja el a kommunikációs
készséget, melyhez az óvónő a modell és lehetőségbiztosító.
35
Tel: 06 44 355 – 037
 Konfliktus megoldó készség
VII/2:KONFLIKTUS MEGOLDÓ KÉSZSÉG
Sikeres társas kapcsolataink, eredményes cselekedeteink és kiegyensúlyozott

lelkivilágunk egyik fő pillére. Lényege, hogy az emberek közti nézeteltérések
elsimításában képesek legyünk közösen olyan megoldást találni, amely mindegyik
félnek jó, amelyben mindenki ad némi engedményt saját elképzeléséből, miközben
nem mond le igazi céljáról. E folyamatban senki nem lesz vesztes, a személyiségek
sértetlensége megmarad, miközben a kis lépések taktikája valósul meg.
Az élet – így az óvodai élet is – tele van konfliktusokkal, melyek néha elkerülhetőek,
máskor elkerülhetetlenek.
FONTOS az, hogy:
 Nem szabad gyermekeink helyett minden problémát megoldani
 nem szabad szabadjára engedni az összeütközéseket,
 ne avatkozzunk bele azok rendezésébe,
 ne biztosítsunk maximális konfliktusmentes életet, mert az életbe kilépve
felkészületlenek lesznek a rájuk leselkedő mindennapi veszélyekkel szemben és
védekezési képtelenségük folytán olyan pszichés károkat, szerezhetnek,
amelyek egész életükben elkísérik őket.
A konfliktusmegoldó készség kifejlesztése kapcsán „nem mentjük meg” az

óvodásokat, de szembesítjük az ellentétes nézetekkel, gondolatokkal, elképzelésekkel,
cselekedetekkel. Az óvodában is vannak egyszerűbb és összetettebb esetek. A készség
kialakulása csak akkor lehetséges, ha hagyjuk a gyermekeket, hadd próbálkozzanak a
megoldásokban. A gyakorlatban dől el, helyes volt –e a módszer, sikerült-e a béke
kötés.
Ha úgy látjuk, végképp nincs szó eseti megoldásról, lépjünk közbe, de nem a kiút
azonnali közlésével, hanem ötletek adásával, javaslatokkal segítsünk!
36
Tel: 06 44 355 – 037
A gyermek így tanulja meg, milyen lehetőségei vannak, azokat hogyan és mikor
alkalmazza, kivel szemben, mikor, milyen technikát próbáljon ki.
Az óvónő „szervezzen meg „egy konfliktust a játszó gyerekek között, úgy, hogy ő is
vállaljon egy szerepet, a felvett szerepben adjon mintát a megegyezés lehetőségéről.
Ebben nagy segítséget adnak a különböző drámajátékok. Mondja el, mit tehetnek, és
mit nem a szemben álló felek. Pl: felajánlhatja, hogy lemond egy játékról, nem játszik
abban a játékban, felváltva végezzenek egy tevékenységet, hasonló eszköz keresése, a
kapcsolatot megszakítja a társával.
Ezzel egyidejűleg, el kell mondani, hogy egymást nem lehet bántalmazni, nem
mondhatnak csúnya szavakat, nem sértegethetik egymást, szó nélkül nem vehetik el a
másiktól az eszközt, tárgyat.
A gyermek játszva tanul, így könnyebben veszi át a felnőtt mintáját, s eközben új
variáció is megszülethet.
A lényeg az, hogy a gyerekek lássák: van lehetőség a konfliktus, vita rendezésére
„ökölremenés” nélkül is, sőt barátok is maradhatnak, ha mindannyian hajlandók egy
kis engedményre, s a tapasztalatok alapján a jövőben megelőzhetők a kisebb
összeütközések.
A szeretet, az öröm, a nevetés és a humor pozitív érzelmek melyeknek

kiegyensúlyozott szerepe van a gyermek életében.
A mindennapok oldott légkörének megteremtéséhez jól tudjuk alkalmazni a
komikumot, a nevettető, mulattató, vidám hatásokat. Ezek a helyzetek spontán
jelennek meg a környezetünkben, csak észre kell vennünk, tudnunk kell jól használni
azokat.
Kedvelt játékai az óvodásoknak a bújócska és a kergetőzés: „Lelepleződéskor
feloldódik a feszültség, kitör a nevetés.
Komikusak a gyermekek számára az ellentmondásos helyzetek, felfedezések,
meglepetések. A meghökkenést okozhatja valakinek, vagy valaminek a megváltozása,
váratlan felbukkanása. Ezek olyan helyzetek, események, melyeket korábban még nem
37
Tel: 06 44 355 – 037
tapasztalt, nem ismert a gyermek. Pl: a fiúk lányoknak öltözve mórikálnak, táncolnak a
zene ütemére. Dramatizálásnál a fiú szerepét lány játssza, vagy fordítva. A farsangi
jelmezek láttán hahotában törnek ki a gyerekek. Az „Amerikából jöttem” játékhoz
kreatívan kitalált mutogatás, a tükör előtti grimaszolás.
Nem lehet olyan játék tevékenységet találni, amelyben nincs tanulás, és a kisgyermek
tanulását sem lehet elképzelni játék nélkül.
Társas, közösségi tevékenységben a gyermekkel szemben támasztott 2 fő

követelmény, hogy tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ez fontos a
társadalmi gyakorlatra való felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Az
óvodákban tudatosan kell törekedni a közös tevékenységek kibontakoztatására, az
egyéni képességfejlesztésre, és a közösségi magatartás együttes alakítására. A
gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy bizonyos korlátok között élünk, hogy a
közösségen belül tudjuk csak megvalósítani vágyainkat, érvényesíteni akaratunkat,
hogy nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodni másokhoz, ahogyan mások is
alkalmazkodnak hozzánk. Azt kell megéreztetni a gyermekekkel, hogyan lehet az adott
közösségben megvalósítani a saját elképzeléseiket. Így válhat az óvodai
csoportközösség a helyes szociális viselkedés megtanulásának színterévé.
A mesék, történetek eseményeket dolgoznak fel, melyek különösen értékesek, hiszen

számos olyan üzenetet hordoznak, olyan példával szolgálunk, amelyeket még
megfogalmazni is nehéz, nemhogy beszélni róla, vagy éppen eljátszani. A tekintély, a
bizalom, az engedelmesség, a hűség, a kitartás, a bölcsesség, a hála a mesékben is
nagyon fontos a történet alakulása szempontjából.
A mesék a helyzeteket leegyszerűsítik, alakjaik világosan megrajzolódtak. Típusokat
alkotnak, polarizálnak, a szereplők vagy jók vagy, gonoszak, olyan egyértelműséggel,
ahogy a valóságban nem fordulnak elő. A mesék morális történetek, melyek esélyt
adnak a gyerekeknek, hogy önazonosságukat alakítsák. A mesének lelki tápláléknak
kell lennie, ami szórakoztat és nevelés egyben: az életről tanít, és érzelmi kapaszkodót
nyújt. A gyermeknek szüksége van arra, hogy átlássa a mesében megjelenő emberi
38
Tel: 06 44 355 – 037
kapcsolatokat, meg tanuljon együtt érezni, szimpatizálni, tudjon azonosulni a pozitív
hősökkel, és felismerje a rosszat, a kerülendőt. A gyermek a saját biztonságát találja
meg a mesében, hisz a végén minden jóra fordul, a pozitív hős elnyeri jutalmát, a
rossz, pedig méltó büntetését.
A meséket mindig tudatosan választjuk ki:
 aktuális ünnep
 fontos jellemvonások erősítése
pl. - a munka megbecsüléshez a Szorgalmas és a rest lány, vagy A rest macska;
- a segítőkészség erősítéséhez, az Aranytulipán, vagy a Kiskondás;
- a szerénység erősítéséhez Az öreg halász és a nagyravágyó felesége
 a csoport életében jelenlévő kijátszandó, megoldandó konfliktusok
pl. – a vitás helyzetek kezelésére A sajtot osztó róka;
- agresszió feloldására A kismalac és a farkas; vagy A kiskakas gyémánt
félkrajcárja;
A mesefeldolgozások során változatosságra törekszünk, igyekszünk minél színesebbé,

élményszerűbbé tenni azt Pl.: mesehallgatáskor mesepárnára, meseszőnyegre ülünk,
gyertyát gyújtunk, mesehívó képeket készítünk, mesejeleneteket rajzólunk-
mesealbumot készítünk, bábot készítünk – bábozunk, jellegzetes ruhadarabokat,
eszközöket, tárgyakat gyűjtünk, eljátszuk a mesét, dramatizálunk.
Nevelési céljaink, fejlesztési területek:
 szociális érzék fejlesztése
 szabálytudat fejlesztése
 szókincsbővítés, önkifejezés, anyanyelvi nevelés
 egymás meghallgatása
 megfigyelőkészség fejlesztése
 kreativitás, fantázia fejlesztése
 figyelem, memória, emlékezet fejlesztése
 érzelmek kifejezése
 tapintásérzék, hallásészlelés fejlesztése
39
Tel: 06 44 355 – 037
 mozgáskoordináció fejlesztése, irányok gyakorlása
 finommotorika fejlesztése, színek gyakorlása
 találékonyság, koncentrációfejlesztés
 a kooperációs készséget, kapcsolatteremtő képességet
 ok – okozati összefüggések felismerését
 humoros helyzetek megélése
 pozitív-negatív értékek tudatosítása
Erkölcsi mondandók:
 A jó elnyeri jutalmát
 Forduljunk társunk felé bizalommal, jó szívvel, ha kéri a segítséget
 Egy kis bátorsággal minden kellemetlen helyzetből ki lehet kerülni.
 Adni, segíteni jó.
 A harag rossz tanácsadó.
 Jó tett helyébe jót várj.
 Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó.
 Egyszer hopp, máskor kopp.
Az együttjátszás során felnőttek és gyerekek kölcsönösen hatnak egymásra, építeni

kell a gyerekek ötleteire, rugalmasan kezeljük a játékszabályokat.
A mesedramatizálás során a gyerekekkel közösen kiválasztjuk a mese helyszíneit, a
hangokat, a szereplőket, akik magukra öltik az átváltozáshoz szükséges kellékeket,
majd minden gyereket bevonva egymás után többször is eldramatizáljuk a mesét.
A játék célja: az emlékezet, kreativitás, beleérző képesség fejlesztése, önkifejezés,
kommunikációs képesség, együttműködés, egymásra figyelés, a mi-tudat erősítése.
Esztétikai élmény nyújtása egymásnak, humoros helyzetek felfedezése, kifejezése, és
megélése.
40
Tel: 06 44 355 – 037
VII/3: A SZOCIALITÁS FEJLESZTÉSÉT SEGITŐ JÁTÉKOK:
VII/3/1: ISMERKEDÉSI ÉS KAPCSOLAT TEREMTŐ JÁTÉKOK
1. NÉVDOBÁLÁS
A csoportvezető kezében egy kabala, vagy egy érdekes tárgy van. A csoportvezető
mondja a saját nevét és utána annak a nevét, akinek dobja a kabalát, és így tovább. Ha
valaki eltéveszti, akkor visszakapja a kabbalát, és addig kell próbálkoznia, amíg nem
sikerül eltalálni a társa nevét.
2. ZSIPP-ZSUPP JÁTÉK -(név, irányok gyakorlása, koncentráció)
Körben ülünk. Mindenki megkérdezi két szomszédja nevét. Gurítom valakinek a

labdát, és azt mondom:
a.
b. Zsupp: a jobb oldali szomszéd nevét kell mondanod!
c. -zsupp felszólításra mindenki helyet cserél, nem maradhat az
addigi
szomszédja mellett!
Aki téveszt, vagy sokat gondolkozik, maga áll a kör közepére játékmesternek.
Kellék(ek): 1 db szivacslabda, esetleg gumipánt a gyerekek jobb kezén
2. TERMÉSZETES CSOPORTALAKÍTÓ JÁTÉKOK
Pl. „Kács, kácsa, özvegy kácsa”…vagy „Ennek a kislánynak”….kezdetű dalosjáték
3. MESTERSÉGES CSOPORTALAKÍTÓ JÁTÉKOK
41
Tel: 06 44 355 – 037
Pl. A gyermekek számának megfelelő szánú kártya készítése 3-4 féle színnel,
formával, rajzzal. Mindenki húz egyet, majd az azonosat húzók kialakítják a csoportot.
1. SZOBRÁSZAT
A gyermekek párban felállnak. Egyikük, aki a szobrász lesz, jól megfigyeli a társát,
aki a szobor. Végigtapogatja a fejét, a nyakát, a felsőtestét. Ezt követően bekötjük a
szemét. A társaik sorban eléjárulnak, végigtapogathatja őket, és ha rátalál a szobrára,
szól, hogy megtaláltam a szobrom. Megszólalni közben nem lehet. Nyitott szemmel
ellenőrizheti, valóban megtalálta-e. Ha nem, tovább folytatódik a játék.
Változat több gyermek esetén:
Párba állnak, megegyeznek, ki lesz a szobor, illetve a szobrász. A szobrászok kört
alkotnak, és bekötjük a szemüket. A szobrok a körön belül szemben állnak a
szobrászokkal, és akit már végigtapogatott az, aki előtt állt, jobbra továbblép a
következő szobrász elé. Aki rátalált a szobrára, szóval jelez, majd megnézheti. Ha jó a
választás, mindketten kiállnak a körből. Addig folytatódik a játék, amíg rá nem talált
mindenki a saját szobrára. Szerepcserével a játék újra kezdődik.
2. EGYIK NÉMA, MÁSIK VAK
A gyermekek párt keresnek maguknak, egyikük lesz a vak, ô becsukja a szemét. A

másik lesz a néma. Ők testvérek, akik együtt mennek haza az óvodából. A néma úgy
vezeti a társát, hogy melléáll, belekarol, és a karjával irányítja, mikor milyen irányba
kell mennie. Az otthonuk ott van, ahol az óvónő áll, de kijelölhetünk más célt is.
Nehezíteni lehet a játékot azzal, hogy a cél valaminek a megkerülésével érhető el. Ha
megérkeznek a célhoz, szerepcserével megismétlik a játékot.
Változat
A testvérek szemben állnak egymással, és a tenyerüket összeérintik. Az irányítás így
történik. Ez nehezebb, mert az irányító hátrafelé lépked.
42
Tel: 06 44 355 – 037
VII/3/2: KAPCSOLATTARTÁS, TÁRSAS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE
1. ÉRINTÉS
A csoport tagjai körbe ülnek, a vezető kezdi a játékot. Megszólít valakit, ezzel
egyidőben valamilyen természetes mozdulattal meg is érinti őt. Utána valamennyien
így beszélnek. A megszólított máshoz fordul, mond neki valamit, és közben megérinti.
2. TENYÉR A TENYÉRHEZ
Halk zeneszóra kötetlenül mozognak a teremben a gyerekek. A pedagógus utasítására

azonos testrészeket ugyanazzal a testrésszel megérintik,(könyök a könyökhöz, homlok
a homlokhoz, térd a térdhez)
3. HARAGSZOM RÁD TETSZEL NEKEM: SZEREPJÁTÉK ZACSKÓ

BÁBOKKAL
Az egyik gyermek kezében kendő van, ezt valakinek oda adja, és közben mondja:
Tetszel nekem! vagy Haragszom rád! Akinél a kendő van, az megkérdezi miért a
kendőt dobó külső vagy később belső tulajdonságokat, mond. Azután ő állit, dobja a
kendőt, és indokol.
4. KÁRTYAJÁTÉK: ÖSSZETARTOZUNK
Eszköz: kis kártyák, egy-egy mese vagy téma összetartozó figurával.

(Az óvoda dolgozóiról, a csoport tagjairól készített fényképek, jelek)
Leírás: A gyerekek és a pedagógus is húznak az összekevert kártya csomóból, amikor
a pedagógus felmutatja az egyik képet, pl.: egy kiflit a hozzátartozók felállnak és
43
Tel: 06 44 355 – 037
bemutatkoznak: Én vagyok a pék, aki friss kenyeret, kiflit, zsemlét, foszlós kalácsot
sütök.
5. HULLÁMMOZGÁS
Menetirány szerint körbe állunk, két kézzel fogjuk egymás vállát. Egy hullámnak kell
végig futnia a körön ezért fokozatosan a sor elejétől, kezdjük a guggolást, majd a
fölegyenesedést.
6. MI VÁLTOZOTT?
Eszköz: különböző tárgyak, játékok, háztartási eszközök, ceruzák, könyvek, stb.

Leírás: Polcon vagy asztalon sorba rendezünk néhány tárgyat fejlettségtől függően.
(Lehet több vagy kevesebb). Jól megnézik a gyerekek, majd becsukják szemüket, mi
változtatunk, pl. elveszünk, hozzáteszünk, vagy felcseréljük a tárgyakat. Meg kell
tudni mondani, hogy Mi változott meg
Variáció: egy gyermek ruháját jól megfigyelik, majd becsukják a szemüket a többiek.
Ezután változtatunk valamit a gyermekek öltözékén, ha kinyitják a szemüket, a
változást kell észre venniük.
A fejlesztés lehetőségei: vizuális percepció, vizuális memória, megfigyelő képesség
fejlesztése. A játék jó alkalom egymás megfigyelésére. Tulajdonságok felfedezésére,
figyelem, önuralom alakítására.
7. LABDAALAGUT (2 CSOPORTBAN)
Az egymás mögött terpeszben álló gyerekek a lábuk között adják kézről kézre a labdát,
ha az utolsóhoz ért előre szalad vele, s újra az alagútba juttatja a labdát.
44
Tel: 06 44 355 – 037
VII/3/3: ÖNISMERET
1. KIÉ EZ A JEL?
Mindenki a hátán viseli egy társa óvodai jelét. Sétálgatás közben kérdéseket tesznek
fel egymásnak a jel tulajdonságáról: „a jel tulajdonosa fiú”, „a jel tulajdonosa szőke,”
stb. Aki kideríti kinek a jelét viseli, az az illető háta mögé áll, derekét megfogja és vele
marad. A játék végére kígyózó sor alakul az összekapaszkodott gyerekekből.
2. KÁRTYAJÁTÉK: VIDÁM-SZOMORÚ
Eszköz: egy szomorú és egy vidám gyermek, vagy állat képe, esetleg báb.
Leírás: lehet kis kártyákat is szétosztani, amin az érzelmeket kiváltó okok
szerepelnek. Amikor a vidám képet vagy bábot mutatjuk fel, akkor az örömökről
szólnak a gyerekek. Amikor a szomorút, akkor a nagy bánatokat idézik. A legjobb
beszámolókért egy-egy kártyát nyerhetnek. Maguk is rajzolhatnak.
3. HOLLE ANYÓ
Az ismert mese elmesélése, s utána ellentétes tulajdonságok gyűjtése: jószívű-

szívtelen, dolgos-lusta, szorgalmas-semmittevő, stb.
4. DALOS MOZGÁSOSJÁTÉK: A FEJEM, A VÁLLAM…
Egy sorban állnak a játékosok, velük szemben a vezető. Utánozni kell mozgását
45
Tel: 06 44 355 – 037
Instrukció: Figyeljétek a társatokat, ugyanazt csináljátok, mint az.
A fejem, a vállam…
Azt a testrészt kell mutatni, amiről énekelünk.
A fejem, a vállam,
A térdem, a bokám,
A fejem, a vállam,
A fülem, a szemem,
Az orrom, a szám.
Instrukció: Mutassátok azt a testrészeteket, amiről énekelünk
5. BABAFÜRDETÉS
A játék menete:
– Fürdessük meg a babákat. Fürdetés elôtt beszéljük meg a gyermekekkel, hogy hol
kell megmosakodni, hogy tiszták legyünk. A felsoroltakat mutassák is meg magukon
óvónői instrukcióra vagy valamelyik gyermek sorolása alapján.
– Ezek után a babákon is mutassák meg a nevezett testrészeket, majd vigyék el fürödni
őket.
A játék eszköze(i): kád, szappan, törölközők, babákEGÉSZÍTÔ SEGÉDLETLEX
FEFejlesztési területek:
– Szociális képességek: társas kapcsolatok/társas magatartás/közösségi szokások/
együttműködési képesség/érzelmek, motivációk/akarati tényezők
– Értelmi képességek: kognitív szféra/fogalomismeret/pszichikus funkciók
mûködése/figyelem/emlékezet/érzékszervi szféra/hallásérzékelés/látásérzékelés/
tapintásérzékelés/koordinációs mûködés/keresztcsatornák mûködése/testséma
– Verbális képességek: összefüggő beszéd/beszédtisztaság/nyelvhelyesség/verbális
kommunikáció/beszédértés/nyelvi kifejezőkészség
6. JÉKELY ZOLTÁN: A HÁROM PILLANGÓ
46
Tel: 06 44 355 – 037
Beszélgetés a meséről.
7. KÖZÉPEN VAN
A testrészek megnevezése előtt elmondjuk, mi van középen önmagunkon, a
gyermekeken. A babán megérintjük az orrot, a köldököt, a szánkat, közben tudatosan
használjuk a birtokos viszonyokat, Az én orrom, a te orrod, a baba orra. Ezután
megnevezzük a jobb és a bal oldali testrészeket. Segítjük a tudatosítást a szív
kitapintásával, és meghallgatásával, tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a baloldalon
található. Kitűzünk egy papír szívet fölé.
8. MI HIÁNYZIK
Eszköz: szétszedhető papír vagy filc baba, mágnes tábla vagy filc tábla.
Leírás: elkészítünk mágnes táblára vagy filc táblára egy szétszedhető babát. A
gyerekek jól megfigyelik, majd becsukják a szemüket. A pedagógus elvesz egy
testrészt, a gyerekeknek kell megmondani, hogy mi hiányzik, majd visszahelyezzük az
elvett testrészt. A játék, újból ismétlődik, csak változtatunk az elvett testrészeken.
VII/3/4: TÁRSAK ISMERETE
1. FELELŐSÖK
Eszköz: nagyalakú rajzlap kettős körrel, amelyben a belső (esetleg a külső) körcikkek
cserélhetők.
Leírás: a pedagógus a gyerekkel együtt átgondolja, megbeszéli, milyen felelősökre
van szükség a csoportban. Ez úgy lehetséges, hogy a tennivalókat veszik számba, majd
a gyerekek önkéntes vállalkozás alapján jelentkeznek a feladatok elvégzésére.
(Megbeszélt időszakonként természetesen válthatják egymást, pl. havonta,
negyedévenként a feladat jellegétől függően.) Majd közösen elkészítik a kört, és
minden körcikkbe beírják a feladatot (esetleg szimbolikus jellel), és mellé a gyerek
nevét, aki a tennivalót végzi. A tábla kikerülhet a csoportszoba falára. Fontos, hogy a
gyerekek szívesen vállalják a munkát, és örömmel vegyenek részt ennek rajzos
47
Tel: 06 44 355 – 037
ábrázolásában. Amikor az ábra elkészült, és kikerült a terembe a gyerekek maguk is
spontán nézegetik, a rajz segítheti a felelősség érzés alakulását és egymás
megismerését is. Megkönnyíti a gyerekeknek a csoport áttekintését és saját maguk
helyének megértését, a csoportélet tennivalóinak sorában. A közzététel növeli a munka
jelentőségét és az elvégzés felelősségét. Jó, ha minél több gyereknek van feladata, de
csak igazi tennivalóknak legyen felelőse.
VII/3/5: BIZALOM JÁTÉK
1. SZÓ POSTA - Postások

A résztvevők körbe ülnek. Az óvónő vagy egy gyermek küld hangpostát. Az útvonal
mindig balról jobb irányba halad. A feladó a mellette álló gyermeknek a fülébe súg
egy szót, aki továbbadja a következő gyermeknek, és így megy tovább, amíg végig
nem ér. Az utolsó gyermekhangosan kimondja a hallott szót, a feladó megmondja,
hogy valóban azt a szót adta-e postára. Most egy másik gyerek lesz a feladó.
Változat
Egy utasítást indít el a feladó, amely egyszerű cselekvésre szólítja fel azt a gyermeket,
aki utolsóként kapja meg az üzenetet. Az a gyermek szó nélkül feláll, és végrehajtja az
utasítást. (Például: „Állj fel, és nyisd ki az ajtót, majd csukd be!”, vagy „Vakard meg a
fejed!”.) A feladó elmondja, ezt akarta-e.
2. A RÉPA- a mese eljátszása
VII/3/6: EGYÜTTMŰKÖDÉST FEJLESZTŐ JÁTÉKOK
1. KÖZÖS MESE
Eszköz. Kendő vagy labda
Leírás: a gyerekek körbe ülnek. A csoportvezető elmondja, hogy együtt alkotnak
mesét. Ő elkezdi, mond 1-2 mondatot, majd eldobja a kendőt (labdát) az egyik
48
Tel: 06 44 355 – 037
csoporttagnak ő folytatja a történetet és ugyancsak egy idő után tovább, adja a mese
fonalát. A történet bárhol befejezhető. Bensőséges hangulatban lehetőségük van a
gyerekeknek személyes érzelmeik, vágyaik kifejezésére. Fantáziájuk szabad
szárnyalására. A mese alkotás közben egymással illetve egymás mese részleteivel is
kapcsolatba lépnek. Személyes törekvések, találkozások azon irány vagy eltérítés,
ütközés is kifejezésre juthat történet alkotás folyamán. Érdekes a gyerekek számára a
mesélő személyének újabb és újabb választása. ) örömöt jelenthet a közös alkotás
élménye. A történet tartalma mellett az érzelmi átélés és az aktivitás a részvételi igény,
hozzájárulhat a gyerekek megismeréséhez. Az egymásra figyelés, az együttműködés
gyakorláséra is alkalmat nyújt az így létre hozott mese. (Ha a gyermekeknek van
kedvük hozzá) eljátszható.
2. CSOPORT RAJZ
Eszköz: nagy alakú rajzlap vagy csomagoló papír, több színes ceruza vagy filctoll
készlet
Leírás: A gyerekek 5-6 fős csoportra oszlik. A rajzlapokat körül veszik a csoportok,
és közös rajzot készítenek. Beszéd, szavak nélkül minden csoporttag valamit hozzá
tesz a rajzhoz. Egyidőben több csoporttag is rajzolhat. Amikor elkészültek, most már
megbeszélve, címet adhatnak a rajznak, majd a csoportok bemutatják a közös rajzokat
egymásnak, megbeszélik, hogyan készült, milyen érzés volt, így együtt rajzolni. A
gyerekek számára érdekes a szóbeli kommunikációt nélkülöző rajzolás. Átélik, hogy
mindenki hozzá adja saját elképzelését a közös alkotáshoz., miközben , figyelik, hogy
mit csinálnak a többiek, látják, hogyan lesz a részekből valami egész, amit a cím
koronáz meg. Együttes élményt jelent a kis csoport számára, nem a csoportok közötti
verseny a játék lényege. (Ki készit szebb rajzot), hanem az együttműködés
megtapasztalása és fejlődése fontos, hogy a gyerekek oldottan, felszabadultan
vegyenek részt a közös munkában. Bizonyára különböző aktivitással és ötletességgel
rajzolnak. Középpontban a közös alkotás létrehozása ál. Az egymásra figyelés
segítségével megbeszélhetik a közös rajz készítését, akár előzetesen, akár a rajzolás
folyamán.
49
Tel: 06 44 355 – 037
3. HAJÓ ÚTON VAGYUNK

A csoport azt játssza, hogy hajóútra megy, (vagy repülőútra, esetleg barlangászra)
közös megbeszélés alapján kinevezik a parancsnokot, a helyettesét, a matrózokat
(illetve a másodpilótát, a légikisérőket). A játékot dramatizálhatják vihar, hajótörés,
lakatlan szigetre érkező vagy egyéb esemény, pl. betegség, konfliktus az utasok között
stb. (történhet a gyerekek szabadon, ötleteiket felhasználva, érzéseiket kifejezni a
megoldás lehetőségeit. Oldott légkörben a gyerekek átélik, a lehetséges
veszélyhelyzetet, felszínre kerülhet aktivitásuk megoldás érdekében élményként,
jelentkezhet, hogy a dolgok alakulása rajtuk múlik. Együttműködésükön,
szervezőkészségükön és a helyzet felismerési jártasságukon felidéződhetnek esetleg
valós, korábban átélt veszélyhelyzetet. A játékot követő megbeszélésben kifejezhetik
érzéseiket, megfogalmazhatják milyen volt parancsnoknak, helyettesnek, vagy
egyszerű utasnak lenni. Megvitathatják vajon az adott helyzetben milyen egyéb
megoldások lehetségesek. A játék dramatikus formában a gyerekek kapcsolatairól,
ötletességeiről, kreativitásáról nyújthat új benyomásokat. Fejleszti a probléma
megoldás képességét és a kooperációt, a megtörtént élmények felidézése, egymás
megismeréséhez járulhat hozzá. Egyben segít a gyerekeknek megtapasztalni, hogy az
óvodában mind nevelőik, mind társaik érdeklődéssel fordulnak a számukra fontos
életesemények felé.
4. FOGÓCSKÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL
Eszköz: valami apró tárgy, pl. labda, kis kocka
Leírás: ebbe a csoportba olyan fogócskák kerültek, ahol a fogó elől menekülő
játékosoknak lehetőségük van a bajba jutott társuk kisegítésére, megmenekítésére. Az
„agresszorral” a támadó fogóval szembe, tehát a megtámadottak az összefogást, a
közösség erejét szegezik szembe, ami kiélezett küzdelmet hozhat.
Ezekben a játékokban a fogó rendszerint hátrányosabb helyzetben van. Csak ügyes, jó
fizikumú játékosok tudják megoldani feladatukat, ezért az instrukciókban célszerű
leszögezni a fogó jogait és lehetőségeit. Ezekben a játékokban is veszélyhelyzet
50
Tel: 06 44 355 – 037
felidézése, és menekülés, oltalomkeresés a fő motívumok. Az egyszerű fogócskákkal
szemben, itt azonban a menekülők nem csak önmagukra, hanem a többiek védelmére,
szolidalítására is számíthatnak.
Jól hasznosíthatók e játékok, ám a vezetőnek ügyelnie kell arra, hogy az elszabaduló
indulatok mederben tarthatók legyenek.
Variációk:
a. fogd meg a labdát,- a fogó mindig azt kergeti, akinél a labda van. A labdát
mindig át lehet dobni a társnak, de ha rossz az átadás a futó mindaddig
meg foghatja áldozatát, amíg egy, másik játékos kézbe nem veszi az
elgurult labdát. Ennek forditotja a Cicázás, amikor viszont nem a játékost,
hanem az elpasszolt labdát kell megérinteni.
b. VARÁZSLÓ: nagyobb zárt teremben lehet játszani, vagy a szabadban,
egy behatárolt területen. Akit a varázsló megérint, az sóbálvánnyá
változik, vagyis abban a pozícióban kell maradnia, amelyben
megérintették, ha viszont egy szabad játékos megérinti a sóbálványt,
akkor ismét szabaddá válik, tovább futhat. A varázsló tehát mindenkit
sóbálvánnyá akar varázsolni, a többiek viszont újra meg újra
felszabadítják a már elvarázsoltakat.
5. KÖZÖS MESE
Eszköz. Egy gyűrhető kendő vagy egy labda, csomagoló papír, rajzlap, ceruza, esetleg
színes.
Leírás: a játékosok körben ülnek. Valakinek kezébe van az összecsomózott kendő, ez
a játék illetve a mese fonala. Az illető mesélni kezd Hol volt, hol nem volt stb. Annyit
és úgy mesél amennyit jónak, lát. Ha már nem akar tovább mesélni, akkor a kendőt
áthajítja valakinek, aki felveszi a történet fonalát, vagyis ott folytatja a mesét, ahol
elődje abba hagyta és így tovább a bonyolódik mese, új szereplők lépnek be, korábbiak
elmaradnak, végül valaki befejezi. Ez a feladat többnyire a csoport vezetőjére hárul. A
vezető kerüljön minden instrukciót, mely meghaladja a játék szabályait. Igyekezzen
minél kevésbé alakítani a történeten, ha a vezető kezdi a mesét, akkor cirkalmazza ki
51
Tel: 06 44 355 – 037
mesebeli fordulatokkal, mint pl. Hol volt hol nem volt, valahol nagyon messze az
Óperenciás tengeren is túl, de még az üveghegyen is túl volt egyszer egy… stb.
A mesét elindító alap információt azonban ne a vezető adja, hanem hirtelen adja át a
kezdeményezést valaki másnak a történet alakításába is csak oly módon, folyjon bele,
hogy fontosnak ítélt korábbi részleteket, hozzon vissza túlságosan szerteágazó
történetet, strukturáljon stb. A történet formája a mese, ez hozzá segíti regresszióhoz, a
szimbólizációhoz. A mese figurába kivetítődnek a résztvevők személyes érzelmei.
Identifikálódnak a főhőssel vagy helyzetüknek megfelelően a többi mesebeli figurával,
mindezen folyamatok eredményképpen a mese magáról a csoportról, annak tagjairól
szól. A közös mese tehát nem csupán a mesélő egyénekről szól, hanem az egész
csoportról is, a csoport munkamódjaiba, dinamikai történéseibe enged bepillantást.
Variációk:
Meghitt hangulatot kelt, ha a mesélő a körön kívül járkálva mondja mondókáját, úgy
adja tovább a beszéd fonalát, hogy valakinek a vállára teszi a kezét, ekkor helycsere
következik, s az érintet játékos, járkál és mesél tovább
 További variáció, ha a beszéd fonalát, jelképező kendőt nem csak átadni, de
elkérni is lehet.
VII/3/7: LAZITÓ ÉS KONCENTRÁCIÓS JÁTÉKOK
Nyugalom és lazítás
Megítélésünk szerint napjainkban fontosabb, mint valaha, hogy a sokfelé
megfigyelhető ingeráradat és idegeskedés ellen tegyünk valamit. Egy lehetőséget
jelenthet, ha az óvodában nagyobb figyelmet fordítunk a csendre. A folyamat kezdetét
jelentheti, ha elkezdünk foglalkozni a kérdéssel. Milyen lehetőséget látok/látunk a
csend és a nyugalom pillanatainak megteremtésére. Hol lehetne a zajt, az idegeskedést,
az ingeráradatot csökkenteni, vagy megszüntetni? Hogy áll a helyzet a saját külső és
belső nyugalmammal? Sok gyermek számára már az is nehéz feladat, hogy a csendet
és nyugalmat pozitív dologként élje meg, ezért sok gyakorlásra és időre van szükség
ahhoz, hogy a nyugalmat élvezni tudják.
52
Tel: 06 44 355 – 037
Az alábbiakban ehhez adnék néhány ötletet.
a. Azonosulásra épülő lazító gyakorlatok
1. GUMIEMBER
(együttműködés párokban, lazítás)
 Maradjatok a párotokkal! Álljatok egymással szemben!
 Akinek megérintem a kezét, az leguggol.
 Ti vagytok a „gumiemberek”. Társatok felpumpál benneteket (hangos be- és
kilégzésekkel), amíg tele nem lesztek levegővel, vagyis minden porcikátok
majd megfeszül!
 Majd kihúzzuk a dugót.
 A dugó nagyon kicsi, lassan áramlik kifelé a levegő.
Lassan-lassan, ahogy fogy a levegő, a gumiemberek fokozatosan elernyednek.
Végül elterülnek a földön. (Fontos a lassúság, a folyamat koncentrált követése!)
2. ZSÁK BÚZA
Karnyújtásnyira körben állnak a csoporttagok. Azt játsszuk, hogy tömött zsák búza
vagyunk. A zsák valamilyen oknál fogva kilyukadt, és most folyik ki belőle a búza.
Ahogy ürül a zsák, úgy lazulunk el mi is Végül a zsák – csaknem üresen- ott marad a
földön.
Instrukció: Zsák búza vagyunk. Kiszakadt a zsák és folyik belőle a búza. Mindenki
érezze át a helyzetet.
3. KÉPZELETBELI UTAZÁS (ESETLEG ZENÉRE)

Az óvodapedagógus valamilyen minta alapján, vagy teljesen szabadon elmesél egy
képzeletbeli utazást a pihenés és a lazítás elősegítésére
4. BESZÉD NÉLKÜL
- Az óvodapedagógus pantomimikai eszközökkel szólítja fel a tanulókat: Álljatok fel!
Üljetek le! Alkossatok kört! Gyertek a táblához!...
- A felszólításokat az óvodapedagógus jelkártyák segítségével adja.
53
Tel: 06 44 355 – 037
- Az óvodapedagógus hang nélkül beszél: A gyermekek a szájmozgások alapján
próbálják meg kitalálni a felszólításokat.
5. NYUGODT VAGYOK
A gyermekek nyugodtan ülnek, fekszenek és meditatív zenét, hallgatnak. Mindezt
esetleg verbálisan is kísérik: „Egészen nyugodt vagyok.” „Egészen csendben vagyok.”
„Élvezem a nyugalmat.” (A gyakorlat megfelelő levezetése lehet egy tanítási órának
vagy az egész délelőttnek.)
6. SZIGETEK
Eszköz: újság papír, magnó
Leírás: A földön újságpapírokat helyezünk el, (eggyel kevesebbet, mint ahányan
vagyunk) dallamos zene szól magnóról, a csoport tagjai mozognak, táncolnak a
papírok között. Ha leáll a zene, mindenki igyekszik az újságpapír szigetre lépni.
Akinek nem jut sziget, az kiesik a játékból, eggyel kevesebb papírt hagyunk a földön,
tovább engedjük a zenét, majd ismét csend, újból ugrás a papírra. Addig folyik a játék,
amíg csak egy újság marad.
Javaslatok a játék alkalmazásához: A játék a csend reflexre épül. A játék során
megtudhatjuk, hogy ki segíti a másikat, ki erőszakos érzelmileg, kik állnak közel
egymáshoz, és kinek milyen a reflexe. A csoportvezető kezelje a magnót, és legyen a
döntő bíró, mert van mikor tized másodpercek, döntenek a helyfoglalásban. Akik ki
estek, azok bírói szerepet töltsenek be. A magnót csukott szemmel, vagy a csoportnak
hátat fordítva kezeljük, a pártatlanság miatt. Egyik változata lehet, amikor az
újságpapírt székekkel, karikákkal helyettesítjük.
b. Pihentető- élénkítő gyakorlatok

1. NAPOZÁS
A hátunkra fekszünk, a lábakat kis terpeszbe helyezzük, karjaink lazán a testünk
mellett heverésznek, Elképzeljük, amint a tengeren, nyári melegben gumimatracon
fekszünk a hullámzó vízen. A nap melegen süti testünket, a víz pedig kellemesen hűti.
54
Tel: 06 44 355 – 037
Instrukció: Feküdjetek a hátatokra és képzeljétek el, hogy vízen, a matracon feküztök
2. CSENDES PERCEK (PÉLDÁUL A „NYUGALOM”TÉMA BEVEZETÉSEKÉPPEN)

A gyermekek egy percig (vagy még tovább) teljesen csendben maradnak – ezután
tapasztalatcsere. „Mit vettem észre?” „Hogy éreztem magam a gyakorlat közben?”
3. NYUGALOM – NYUGALOM!
A gyermekek lehetőleg hangtalanul leülnek a helyükre, hangtalanul felállnak,
becsomagolják táskájukat.
4. ÉN ÉS A TESTEM
A gyermekek csukott szemmel, ellazulva fekszenek a földön (a hátukon). A pedagógus
testrészeket nevez meg, amelyeket egy kicsit megmozdítanak, vagy amelyekre
„rágondolnak” (például jobb láb, bal kéz, has, száj…) – tapasztalatcsere.
5. RÁTALÁLOK A KEZEMRE
A gyermekek hanyatt fekszenek, oldalra kinyújtott karokkal (a szemük csukva van). A
nyugalom és lazítás percei után (esetleg az erre való felszólítást követően) nagyon
lassan a magasba emelik a karjukat (képzeljétek el, hogy a karotokat egy zsinór lassan
húzza) – esetleg kicsit rázogathatják közben a karjukat. – Miután két kezük egymásra
talált, lassan újra visszaeresztik a karjukat a földre – pihenés.
6. IZOMLAZÍTÁS
-A gyermekek szétterpesztett lábbal ülnek a földön – a lábfejüket visszafeszítik, majd
újra ellazítják;
-a gyermekek szétterpesztett lábbal ülnek a földön – a lábfejüket lefeszítik, majd újra
ellazítják;
-a gyermekek előrenyújtják a kezüket, a tenyerük lefelé néz, a kézfejüket hátrafeszítik,
majd újra ellazítják;
-az ujjaikat ökölbe szorítják – majd újra ellazítják.
55
Tel: 06 44 355 – 037
(Az egyes gyakorlatokat egymás után kétszer-háromszor végezhetik. Fontos, hogy a
gyermekek érezzék a feszültséget és az ellazulást. Mindkettőt egészen világosan kell
érezniük!)
7. MEDITATÍV GYAKORLATOK
-egy gyertya, egy virág, egy rügy, egy fa, egy mező, egy gabonaföld megfigyelése a
valóságban, vagy egy képen, dián;
-néhány perces csend; aztán egyéni munka: „A csen d olyan nekem, mint…”, vagy: a
csend/zaj megfestése/megrajzolása;
-meditáció zenére;
-a gyermekek magukat fának, növénynek, virágnak képzelik (eközben esetleg zenére
mozognak);
-energiakör: A gyermekek körben fekszenek a földön, és fogják egymás kezét.
Engedik, hogy a meleg/energia a bal karjukból/kezükből a szomszéd jobb kezébe
áradjon át.
8. ÁLLATKERT
Leírás: A játszók körben állnak, egy kiemelt hely van a körben az elefánté, a többi
játékosnak is van egy állat megfelelője, és minden állatnak egy jele. A játékot az
elefánt kezdi: Bemutatkozik, vagyis megmutatja a saját jelét, majd mutat egy másik
állatjelet. Akit az elefánt „szólított”, bemutatkozik (mutatja saját jelét), és mutat egy
másik állat jelet, stb. Aki téveszt, az leül. Visszaadás van.
CSIGA: a mutató és középső ujj nyújtva (ez jelképezi a csiga szemeit), a többi
behajlítva. A „csiga” az arc magasságában lassan elaraszol jobbról balra, közben a
középső és mutatóujjat be kell hajlítani.
EGÉR: mindkét kéz mutató- és középsőujja nyújtva, a többi behajlítva. Mindkét kéz az
arc előtt van, a nyújtott ujjak keresztezik egymást, és felfelé mutatnak, majd 2x3-szor
le fel mozognak egyszerre.
NYÚL: mindkét kezünket a két fülünkhöz emeljük, és szamárfület mutatunk.
ZSIRÁF: a jobb kezünkkel megsimítjuk a nyakunkat, és közben kinyújtjuk azt.
56
Tel: 06 44 355 – 037
MAJOM: jobb kezünkkel a hasunkat, bal kezünkkel a fejünk tetejét simogatjuk körbe-
körbe.
OROSZLÁN: mindkét kezünkkel megborzoljuk a hajunkat a fülünk mellett.
ELEFÁNT: jobb kezünket rátesszük a bal kéz könyökhajlatába, majd a bal kézzel
megfogjuk az orrunkat.
VII/3/8: INTERAKCIÓS JÁTÉKOK
1. TÜKÖR JÁTÉK
– A gyerekek a „tükrök”. Az óvónő mutatja és mondja a gyakorlatokat a gyerekekkel
szemben állva. Ők ugyanúgy utánozzák a mozdulatokat:
• Terpeszállásban jobb kéz magatartásban, bal kéz oldalsó középtartásban;
• Zárt állásban jobb lábellőre nyújtása, karok oldalsó középtartásban;
• guggolótámasz, bal láb kinyújtása oldalra;
• Mérlegállás jobb lábon (szemben vagy oldalt);
• Alapállásban bal kézzel jobb térd megérintése, jobb kéz a csípőn;
• Terpeszülésben bal kézzel jobb fül megérintése a fej felett, jobb kéz oldalsó
középtartásban;
• Lábujjon állás, bal kéz a csípőn, jobb kézzel jobb váll megérintése;
• Terpeszállásban törzshajlítás előre, keresztezett kézzel bokafogás.
– Ők maguk is találhatnak ki mozdulatokat, egy gyerek mutatja, a többiek ismétlik.
– Hasonló gyakorlatokat a gyerekek csukott szemmel, csak hallás után is
elvégezhetnek
2. ÉRZELMEK
Leírás: A játékvezető felsorol néhány emóciót, érzelmet, amelyek közül a tagok
választhatnak. Ezeket kell bemutatni szoborként, vagy mozgás közben gesztusokkal
kisérve. Mindenki szabadon választhat, hogy mit mutat be. A többieknek ki kell
találni, hogy milyen érzelmet látnak.
Javaslatok a játék alkalmazásához:
57
Tel: 06 44 355 – 037
Emóciók: fájdalom, megvetés, félelem, gyűlölet, türelmetlenség, jókedv, meglepetés,
közöny, izgalom, rettegés, aggodalom, düh, stb.
Eleinte a játékosok szabadon válasszanak az emóciók közül, majd térjünk át az
érzelmek kártyahúzással történő kiválasztásra.” Nehezíthetjük a játékot, ha több
emóciót írunk egy-egy kártyára, amelyek egymásnak ellentétjei, és folyamatosan kell
bemutatni őket. 4-5 érzelem szünet nélkül bemutatása már komoly igénybe vételt
jelent. Nem könnyű a pillanatnyi hangulattól eltérő érzések felidézése, eljátszása.
3. „HIR ADÓ”
Leírás: Körben ülünk. Az első játékot a vezető kezdi. A mellette ülő gyerek fülébe súg
egy rövid mondatot. Olyan hangosan kell súgni, hogy a többiek ne hallhassák, de
érthető legyen a szöveg. A vezető mellett ülő játékos a másik szomszédjának adja
tovább az információt, és így tovább egészen addig, amíg körbe nem ér a hír. Az
utolsó játékos hangosan mondja a kapott információt, amit összehasonlítunk az
eredetivel.
4. MEGJÖTT A KISHAJÓ (a kifejezőkészséget és a memóriát fejlesztő játék)

Az óvónő és a gyerekek között folyik a párbeszéd.
−Üljetek körbe a székekre!
• Megjött a kishajó!
• Honnan jött?
• Budapestről. (Mindig más várost nevezhetünk meg.)
• Mit hozott?
• Álmos gyereket „Á”.
• Csodálkozó gyereket „Ó”.
• Csacsit „iá”.
• Kecskét „mek-mek” stb.
58
Tel: 06 44 355 – 037
−Nehezíthetjük a későbbiekben a játékot úgy, hogy gondolunk valamire, és annak a
jellemző tulajdonságairól mondunk valamit, pl. hideg, gombócban adják, gyümölcsből
is készülhet, tölcsérbe teszik (fagyi) stb.KIEGÉSZÍTÔ
5. JÁTÉK A MESÉVEL .
A játék menete:
„Mese-előadás”
– Ismert, sokszor hallott mesék gyermekek általi elmesélésének ösztönzése.
– Ismert mesék gyermekek általi előadása, a párbeszédek eljátszása.
– Saját mesék előadásának ösztönzése, segítése.
Fejlesztési területek.
– Szociális képességek: társas kapcsolatok/együttmûködési képesség/erkölcsi
megítélô-képesség/érzelmek, motivációk/akarati tényezők
– Értelmi képességek: kognitív szféra/pszichikus funkciók mûködése/figyelem/
emlékezet/érzékszervi szféra/hallásérzékelés
6. JÁTÉK A MESÉVEL
A játék menete:
– „Mese-kérdezősködés”
Ismert, sokszor hallott mesékről kérdezünk, a gyermekek válaszolnak.
A „Mit csinált?”, „Hol volt?” egyszerű kérdésein túl, ok-okozati összefüggések
felderítése kérdésekkel. Olyan kérdések feltevése, melyek a gyermekeket
összetett mondatok használatára ösztönzik.
– „Mesefolytatás”
Ismert, sokszor hallott mesét elkezd az óvónő mesélni, aki szeretné, fejezze be
a mesélést!
59
Tel: 06 44 355 – 037
Fejlesztési területek:
– Szociális képességek: társas kapcsolatok/erkölcsi megítélô-képesség/érzelmek,
motivációk/akarati tényezők
VII/3/9: SZABÁLYOK MEGÉRTÉSE ÉS BETARTÁSA
1. PÁROS SUTTOGÓ
Leírás: A gyerekek párban állnak egyikük elsuttog egy szót. A társ hangosan
elismétli, az a pár nyer, amelyik ritkán téveszt.
A fejlesztés lehetőségei: beszédhallás, figyelem, emlékezetfejlesztése, utánzási
készség erősítése, hallásfejlesztés, szabálytudat alakítása.
VII/3/10: KOMMUNIKÁCIÓT FEJLESZTŐ JÁTÉKOK
1. MESE NÉMA JÁTÉKKAL

A pedagógus (de lehet egy gyermek is) a mesélő előad egy jól ismert történetet. A
többiek némán mozgással, mimikával próbálják azt eljátszani. Ennek változata lehet,
hogy egy gyermek eljátszik egy mesét mozgással, mimikával. A többiek, pedig
próbálják kitalálni, melyik mese lehet.
2. CSINÁLD, AMIT MUTATOK

Van egy játékot irányító, aki lehet felnőtt, gyerek, a kezével, a szemével, arcjátékával
instrukciót ad társának, amit annak végre kell hajtania, pl. kezével mutatja, hogy álljon
fel, magához hívja, vagy kezével int, hogy álljon fel és feküdjön hasra, fordítsa fejét
balra, majd szóban kifejezhetik, mit csinált, mire kérte a játékrányitó.
60
Tel: 06 44 355 – 037
3. LUFI FÚJÁS
a. Álljunk szorosan egymáshoz közel, fogjuk meg egymás kezét!
b. Nagy levegőt veszünk, és kezdjük el fújni a lufit. Egyre nő, hízik, nagyobbítsuk
a kört. Mikor elég levegőt fújtunk bele, „kipukkadt a lufi” kiáltásra elengedjük
egymás kezét.
 Leguggolunk, tapssal érintjük a földet. Durr!
 Köszönöm a játékot!
4. MIT ÉREZHET
A játékvezető az egyik gyermek fülébe súgja, mit játsszon el hanggal és mimikával,
arcjátékkal, a többi gyerek, pedig próbálja kitalálni, hogy mit súgott a játékvezető:
 „Á” – ásítást utánozza
 „Ó” – csodálkozást fejez ki
 „U” – fájdalom jele
 „Ű” – az erőlködés hangja
 „I” – a sírás kifejezője
5. GRIMASZ JÁTÉK
A pedagógus elmondja – később a gyerekek is vele mondhatják a következő
mondókát:
„Kis kanál, nagy kanál, minden gyerek így csinál”
A mondóka végén a pedagógus arc mimikáját megváltoztatja grimasszal, a gyerekek
utánozzák.
6. MESELÁNC
A csoport saját meséje. Valaki elkezdi a mesét, azután más folytatja, mindenki mond
pár mondatot hozzá.
61
Tel: 06 44 355 – 037
7. TÜKÖR JÁTÉK - JÁTÉK A TÜKÖR ELÔTT
A játék menete:
– Különböző arcot ábrázoló kártyákkal játsszuk (szomorú, vidám, álmos…).
– Miután a gyermek kihúzott egy kártyát, közösen beszéljük meg, hogy milyen
arc látható rajta. Kérdésekkel ösztönözzük az ismertetőjelek és a felismerések
közti összefüggés megfogalmazását.
– Majd tükör előtt próbáljanak olyan arcot megjeleníteni, amit a képen láttak!
KIEGÉSZÍTÔ SEGÉDLET A KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ
A játék eszköze(i): tükör, saját készítésű kártyák
– Szociális képességek: érzelmek, motivációk/akarati tényezők
– Értelmi képességek: kognitív szféra/fogalomismeret/logikai mûveletek/téri
viszonyok/pszichikus funkciók mûködése/figyelem/emlékezet/érzékszervi
szféra/látásérzékelés/koordinációs mûködés/kinesztetikus érzékelés/keresztcsatornák
mûködése/téri irányok
– Verbális képességek: verbális kommunikáció/beszédértés/nyelvi kifejezőkészség
– Testi képességek: mozgáskoordináció/motoros képességek
62
Tel: 06 44 355 – 037
VIII:. ÖSSZEGZÉS
A magatartást döntően az érzelmek irányítják, az utánzásos tanulást is az érzelmek

vezetik. Mivel a gyermek még nem önálló lény, fontos számára, hogy környezete
milyennek látja őt, mi a véleményük róla. Ez a vélemény, ha többször elhangzik, a
gyermek azt elfogadja. Ha a gyermeket, cselekedeteit pozitívan értékelik, akkor
önbizalma erősödik, ellenkező esetben önbizalma gyengül illetve ki sem alakul. A
pozitív énképű gyermekben kialakul saját viselkedéséért való felelősség, a viselkedés
belső kontrolljára való törekvés. A tovább erősödő önállósulási vágy korlátozása
dackorszakot vált ki (első dackorszak): a dac a jól fejlődő személyiség mutatója. Mérei
Ferenc a társas kapcsolatok alábbi fejlődési formáit különbözteti meg 3,5 éves kortól
6,5 éves korig:
- Együttlét. (egy helyen vannak)
- Együttmozgás. (egyforma cselekvést végeznek)
- Tárgy körüli összeverődés.
- Összedolgozás. (szerepek nélkül)
- Tagolódás. (szereposztásos tevékenység)
A spontán szerveződés a magányos cselekvéstől a szerepek alapján strukturálódó
együttlétig terjed. Észrevehető a gyermekek közti különbség: felfogóképesség,
mozgékonyság, közlékenység
Véleményem szerint óvodában a szabad játékot tekinthetjük a legfontosabb
tevékenységnek, de az irányított tevékenységekben is alkalmazhatók a dramatikus
formák. Problémahelyzetek megoldásakor úgy segítsünk, hogy az önállóságot ne
vegyük el a gyermektől, hogy övé legyen a megoldás sikerélménye, hogy legyen
kedve a további tevékenykedéshez. A gyermeki „mintha” játékhoz hasonlóan
gazdagodjanak játékélménnyel, s a pedagógus a játékon keresztül érje el kitűzött
nevelési célját.
Az óvodapedagógus kezében számtalan eszköz van a gyermekek képességeinek
fejlesztésére. Az általam bemutatottakból egyértelműen kiderül, hogy ezek egyike a
drámajáték. A drámapedagógia komplex, a nevelés szinte minden területén
63
Tel: 06 44 355 – 037
érvényesíthető pedagógiai szemlélet, nevelési, képzési „filozófia”, gyakorlati
módszertan. Óvodában is rendkívül szélesek a felhasználási lehetőségei, a kifejezetten
drámapedagógiára alapozott foglalkozások szervezésétől az egy-egy elemnek a tanítás,
nevelés folyamatába való beillesztéséig.
A drámapedagógia segítségével az életre, a társas kapcsolatokra készítjük fel
gyermekeinket.
Az óvodás gyermek csodára, játékra, mozgásra, önkifejezésre vár. A drámapedagógia
személyiségre figyelő gyermekközpontú tevékenységét a játékra, cselekvésre
alapozza. A drámajátékok során a gyermekek cselekvő részeseivé válnak, olyan - a
valóságban is létező, de a játék során csak elképzelt - szituációknak, melyekben
kipróbálhatják magukat, valós érzelmeket élhetnek át, megtapasztalhatják döntéseik
lehetséges következményeit. Ily módon fejlődik kooperációs és kommunikációs
képességük. Az óvodás gyermek kreativitását, képességeit azok a helyzetek és
gyakorlatok fejlesztik, amelyek kíváncsiságát, játékosságát, tevékeny attitűdjét,
önállóságát, sokirányú érdeklődését, környezetére vonatkozó szociális érzékenységét,
beleélő készségét megmozgatják. A dramatikus játék segíti a csoporttá szerveződést, a
kommunikáció, a kreativitás fejlesztésén keresztül az egész személyiség fejlődését. A
dramatikus eszközökkel, módszerekkel biztosítható a sokoldalú ismeretnyújtás, az
ismeretek szélesebb alkalmazása, az együttműködési és empátiás készség fejlesztése.
A drámajáték folyamatos munka. Az óvónőknek erre a preventív, játékos de
módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi tevékenységformákba beépíthető
fejlesztő tevékenységre kell felkészülniük. Feladatunk, minél több alkalmat
biztosítani a gyermekek dramatikus játékára, azért:
- hogy óvodásaink az ezekben való aktív részvételük révén fedezzék fel a
körülöttük levő tárgyi és szociális világot, saját külső és belső valóságukat,
- hogy gyermekeink nyitottabbak, bátrabbak, sikeresebbek legyenek az őket érintő
problémák megoldásában, a társas kapcsolatokban
A gyerekeknek vannak elérhető stratégiái a hatékony konfliktuskezelésre.
64
Tel: 06 44 355 – 037
Arra van szükség, hogy ezek repertoárja bővüljön, az elérési utak rutinná váljanak,
vagyis minél több gyakorlati tapasztalat (helyzetgyakorlatok, beszélgetések) nyomán
ezek váljanak automatikus reakcióvá a viszont-agresszió helyett.
Összefoglalva tehát cél: a győztes-vesztes típusú stratégiák helyett, a győztes-győztes
játszmák alkalmazása.
„Mintha” játék: Ez a második nagyobb kategória, amely lehetőséget nyújt a

gyermekeknek, hogy a maguk által választott tevékenységeket minél pontosabban,
mégis "mintha" játékban gyakorolják. Az óvónőtől, a közös játék folyamán, és
különböző kellékek segítségével pontos információkat szerezhetnek az adott
tevékenységről. E drámaformában nyílik talán leginkább lehetőség a csapatmunkára
(kiegészítő szerepek gyakorlása révén), a tevékenységek pontos tervezésére
előzetesen, az ok-okozati összefüggések feltárására és megtapasztalására. (leginkább
nagycsoportban)
Az óvodai foglakozások témáinak feldolgozására is igen alkalmasak a drámajátékok.

A pedagógia és a különböző művészeti tevékenységekből jól ismert számos
tevékenységi formát alkalmaz előszeretettel a drámapedagógia. Ezek érzékeny
vegyítésével az egyes formák előnyei és hátrányai kiegyensúlyozhatók, a foglakozás
sikere biztosítható.
Ily módon egyebek mellett olyan munkaformák jelenhetnek meg, mint:
o beszéd-, mozgásos gyakorlatok;
o mimetikus- vagy szituációs játékok;
o élőkép (mozdulatlanná dermedt pillanatok);
o rajz (a folyamat során a történet egy-egy részletét kiemelő rajzok);
o csoportos jelenet
A művészeti nevelés arisztokratikus tárgyai – a nemesi ranggal méltán rendelkező

zenei és vizuális nevelés - mellé fölsorakozott, tehát a komplexitásában semmi más
területhez nem mérhető, kétarcú drámajáték. A kétarcúság lényege a dráma
65
Tel: 06 44 355 – 037
módszerként és tantárgyként egyaránt való alkalmazhatósága. Az óvodában
módszerként és nem tantárgyként alkalmazzuk.
Az óvodapedagógusok módszertani sokszínűségét és az alternatív törekvések

fáradhatatlan megismerési vágyát fedezhetjük fel ebben, ami igen üdvözítő.
A drámajátékokkal és a színjátékkal gazdagított pedagógiában három fő területen

érvényesül a gyermekközpontú nevelés:
 A készségfejlesztő és személyiségfejlesztő alapgyakorlatok és játékok esetében,

melyek ahhoz segítik hozzá a bennük résztvevőt, hogy megtalálja saját “arcát”
és személyre szabott lehetőségeit.
 Az alkalmazott drámajátékok során, melyek segítségével az óvodai oktatás-
nevelés minden területe mélyebben és intenzívebben sajátítható el.
 A színjátékok, s egyéb közönség előtti megnyilvánulások pedig - bármilyen
egyszerű formában is gyakorolják azokat - hozzásegítenek a nyilvánosság
tűréséhez, a kommunikációs biztonság kialakulásához.
A drámapedagógia az óvodában azt hisszük, hogy teljesen új fogalom, új feladat.

Idegenkedünk tőle, mert azt gondoljuk, hogy valami számunkra ismeretlenről van szó.
Amikor az óvónő teremt „mintha” helyzetet és bekapcsolódik a játékba, felvesz
valamilyen szerepet, a példájával tanítja a gyerekeket a megfelelő viselkedésre, már a
drámapedagógia módszerét alkalmazza. Az ilyen helyzetek előfordulnak a
gondozásban, amikor felnőttnek képzelik magukat, és úgy próbálnak viselkedni, mint
a felnőttek. Komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy utánozzák a szeretett óvónőt, dajkát
és az ő mintájára, példájára tisztálkodnak, öltözködnek, étkeznek.
A szerepjátékban saját maguk alkotta szerepekbe bújva, utánozzák a gyermekek a
körülöttük levő világot, valóságot. Erre a játékosságra építjük a foglakozásokat,
amikor a testnevelés foglakozáson például úgy hajladozunk, mint a fák, úgy ugrálunk,
mint a békák, szoborrá válunk, az ének-zene foglakozáson „kérővé”, farkassá,
báránnyá válik a játék során az óvodás gyermek. Az udvaron kis libuskákat hívogat
66
Tel: 06 44 355 – 037
haza a gazdasszony, a gyertek haza ludaim c. játékban és a libuskák önfeledten,
szaladnak a gazdasszonyhoz.
És még sorolhatnám a példákat. A matematika foglakozáson a saját testünkből
készítünk halmazokat (fiuk, lányok halmaza, piros ruhások illetve kék ruhások
halmaza stb.). Az anyanyelvi nevelés keretében artikulációs és légző gyakorlatokat, a
mese- vers foglakozáson a mimika, a gesztus, hangerő, hangszín gyakorlására
termetünk játékos helyzeteket.
A társas kapcsolatok alakításában, a szocializációs folyamatban, az alkalmazkodást is
segítik azok a játékok, melyeket közösségfejlesztő játékoknak hívunk (pl.: Add
tovább! Meseszövés, kútba estem, párválasztó stb.)
A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által
szervezett tapasztalatokra épülő közös játék. Ilyenkor a gyermekek minden változtatás
nélkül fogadják el egymás ötleteit, az új játékot, vagy közös megegyezéssel hoznak
létre közös játékot. Az ilyen játékokban több (spontán) tanulási elem, mozzanat is
felfedezhető, mint pl.: a kezdeményező gyermek élménybeszámolója, mint motiváció,
a cselekmény, esemény részekre bontása, majd transzformálása, csoportos vagy egyéni
problémamegoldás, gyakorlás stb., vagy ott van, pl. a késleltetett utánzás vagy
begyakorlás is, mint tanulási forma. De a pszichikus és motoros tanulási alkalmak
mellett a szociális tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a
képességfejlesztő játékok. A játékok kereteiben megvalósuló kommunikáció,
kooperáció, a viták és azok megoldása, a vezető és vezetett kapcsolata, az
alkalmazkodás és hatni tudás képessége mind, mind a tanulás sajátos lehetőségei.
A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában
rejlik. Ha feltétel nélküli elfogadást, támogatást érez a gyerek akkor már elnyertük
bizalmát. E módszer alapfeltétele tehát a BIZALOM. Itt szabad tévedni, nincs
elmarasztalás. A gyerekek oldottan, bátrabban kérdeznek. Lehet hibásat mondani, mert
az indoklás során mindenki magától jön rá a helyes megoldásra.
A csoportos munkára a dráma játék segítségével kiscsoporttól kezdve lépésről lépesre
(építkezve) meglehet a gyermekeket tanítani. Ha betartjuk a fokozatosságot, segítjük
őket, nagycsoportra képesek lesznek arra, hogy:
67
Tel: 06 44 355 – 037
- egymásra figyeljenek,
- megtapasztalják az egymásra utaltság érzését,
- meghallgatják, s elfogadják a másképpen gondolkodókat, (felfedezik, hogy nem
mindenki gondolkodik úgy, mint ő)
- türelmesen megvárják a lassabban haladókat,
- másokon segítsenek.
A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek önismeretének, emberismeretének
gazdagodását, alkotóképességének, kreativitásának fejlődését, testi-térbeli
biztonságának javulását.
Célom, hogy a téma iránt érdeklődő kollégáknak legyen kedve, és bátorsága kipróbálni
a komplex drámajáték-foglalkozások vezetését, és kívánom, hogy éljék át a két
óvodapedagógus együttes játékának örömét a gyermekekkel.
Ezek a komplex foglalkozások a demokratikus életvezetésre tanítanak és segítenek a
környező világban való könnyebb eligazodásban. A foglalkozások vezetőjétől, pedig
empatikus készséget, rugalmas gondolkodást, megértő, odaforduló beállítódást
igényelnek. A dráma foglalkozások során, jussanak sikerélményhez a felnőttek és a
gyermekek is. Képesek legyenek hibáikat és erényeiket felismerni. Nyíltan vállalják és
mondják el véleményüket. A világgal és önmagukkal harmonikusan éljenek, és alkotó
emberekké váljanak, éljék át az ÉLET örömeit.
68
Tel: 06 44 355 – 037
FELHASZNÁLT IRODALOM
o Helyi Óvodai Nevelési Program. Mérk 2008.

o Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek.
Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993.7.o.
o Pedagógiai lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.
o Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény 1. osztályosoknak. Szerkesztette: Dr. Előd Nóra,
Candy Kiadó, Veszprém. 2003.
o Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Szerkesztette: Kaposi László. Magyar
Művelődési intézet Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest, 1999.
o Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Móra Ferenc könyvkiadó, Budapest, 1974.
o Jonothan Neelands: Dráma a tanulás szolgálatában. Magyar Drámapedagógiai
Társaság Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest,1994.
o Gordon Thomas: A tanári hatékonyság fejlesztése A TET módszer.Gondolat, Bp1990.
o Kovács György – Bakos Éva: Játék az óvodában. Debrecen, 1995.
o Kunné Darók Anikó: Drámajáték óvodásoknak. In: Óvodai Nevelés 2002. 3. szám.
o Lóczi Tünde: Mesefeldolgozás drámapedagógiai eszközökkel. In: Óvónők
Kincsestára, Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft, 2007. november
o Mérei Ferenc - V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest, 1970.
o Lóczi Tünde: Meséljünk, játszunk. Óvónők kincsestára. 2009, szeptember
Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft
o Kifor Lászlóné: Holnap, ha hozzád indulok – közösségfejlesztő játékok
Óvónők kincsestára. 2002. november Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft
o Kissné Bagi Magdolna: Konfliktuskezelés az óvodában
Óvónők kincsestára. 2006. június Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft
o Páli Judit: Játék az óvodában. Óvónők kincsestára.2000.dec.Raabe Tanácsadó Kft.
o Lóczi Tünde: Bevezetés a drámapedagógiába. Óvónők kincsestára. 2009. február
o Hegyi Ildikó: Szociabilitás-szociális készségek. Óvónők kincsestára. 2002. május
o Zsolnai Anikó: A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik kiadó, Szeged,
2006.
69
Tel: 06 44 355 – 037
INTERNET CIMEK
o Versek kategória -- Kék madár- látogass be hozzám!

o dramatizált mese kategória -- Kék madár- látogass be hozzám!
o erzekszerv-fejleszto.php.htm
o csoportepito.php.htm
o serkesz.php.htm
o cikk.php.htm
o gondolkodtato.php.htm
70
Tel: 06 44 355 – 037
MELLÉKLET
JÁTÉKGYŰJTEMÉNY
DRAMATIKUS JÁTÉKOK - Debreceni Tibor szerinti felosztás alapján
Kapcsolatteremtő játékok
Ismerkedő játékok
Természetes csoportalakító játékok
Mesterséges csoportalakító játékok
Lazító gyakorlatok
Pihentető- élénkítő gyakorlatok
Azonosulásra épülő lazító gyakorlatok
Koncentrációs gyakorlatok
Mozgáskoncentráló gyakorlatok
Látáskoncentráló gyakorlatok
Halláskoncentráló- ritmus- és dinamikai gyakorlatok
Érzékelő gyakorlatok
Térérzékelő gyakorlatok
Tapintó- szag-, és ízérzékelő gyakorlatok
Verses, énekes, szöveges ritmusjátékok, népi gyermekjátékok

Az óvoda mindennapjaihoz tartozó játékok. Kigyűjtésére ezért nem került sor.
Mímes – improvizatív helyzetgyakorlatok
Mímes szöveges improvizatív gyakorlatok
71
Tel: 06 44 355 – 037
1. KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉKOK
a) Ismerkedő játékok
Találkozások
A résztvevők járkálnak a teremben úgy, hogy minél több társukkal találkozzanak,
kézfogással, gesztussal, köszöntéssel üdvözöljék egymást.
Instrukciók:
Sétálgassatok a teremben minden irányban, és próbáljatok minél több társatokkal
szembetalálkozni!
Nézzetek egymásra, és köszöntsétek egymást! Beszéljetek pár szót, érintsétek meg
egymást, vagy mosolyogjatok egymásra!
Add tovább!
Körben ülnek a résztvevők, a pedagógus elindít egy mozgást (például: megsimogatja a
mellette ülő fejét, hátára teszi a kezét.) Ezt a mozdulatot kell minden gyereknek
továbbadnia mellette ülő társának. Egymás után több kört is lehet játszani más-más
mozdulattal, különböző irányban. A mozdulatot gyerek is indíthatja.
Instrukciók:
Én most lassan megsimogatom a fejedet, add tovább a melletted ülőnek!
Dobj egy puszit!
Körben ülnek a résztvevők, gyerek kezdi dobni a puszit valamelyik úgy, hogy közben
ránéz, és kezével is mutatja az irányt. A játék addig tart, míg mindenki sorra nem
kerül.
Instrukciók:
Kérlek, Peti, válassz ki valakit, és dobjál neki puszit úgy, hogy a kezedet is nyújtod
felé!
Most te válassz ki valakit, és küldd tovább a puszit! Figyeljetek, mert mindenki csak
egyszer kerülhet sorra!
Üzenetváltás tekintettel
Körben ülnek a résztvevők, a pedagógus ránéz valakire. Aki ezt észreveszi, felemeli a
kezét (megfogja az orrát, rámosolyog). A pedagógus indítja a nézést, aki „vette”,
72
Tel: 06 44 355 – 037
jelzésként felemeli a kezét, majd továbbadja a tekintet. A játék addig tart, míg
mindenki sorra nem kerül.
Instrukciók:
Figyeljétek a tekintetemet, hosszan nézek valakire, ha észrevetted, hogy rád néztem,
emeld fel a kezed (fogd meg az orrod, mosolyogj rám)!
Először én fogok ránézni valakire, utána már neki kell továbbadnia a tekintetet!
Mindig emeld fel a kezedet, ha észrevetted, hogy rád néztek, és olyan gyereket
válassz, aki még nem volt!
Jegesmedvék, vagy pingvinek a jég táblán
Leterítünk a földre egy akkora takarót, amelyre a résztvevők még kényelmesen rá
tudnak állni. Ha szól a zene, a gyerekeknek a takaró körül kell sétálniuk. Ha a zene
elhallgat, gyorsan vissza kell állni a takaróra. Minden séta után kisebbre hajtjuk a takarót,
így egyre nehezebb helyet találnia mindenkinek, pedig itt csak közös győzelem van.
Instrukciók:
Leterítem ezt a takarót, ez lesz a jéghegy, és ti lesztek a jegesmedvék, álljatok rá a
jéghegyetekre!
Ha meghalljátok a zenét, sétáljatok a takaró körül, és utánozzátok a medve lomha
mozgását.
Amikor a zene elhallgat, gyorsan lépjetek vissza a jéghegyre! Vigyázzatok, a jéghegy
lassan olvad, egyre kisebb lesz. Segítsetek egymásnak, hogy minden kis jegesmedve
ráférjen a jéghegyre!
b) Természetes csoportalakító játékok

Gazdag tárháza található Forrai Katalin Ének az óvodában könyvében. Ilyen, pl. Bújj,
bújj zöld ág, Ennek a kislánynak nem jutott párja
c) Mesterséges csoportalakító játékok

Párkeresés szemkapcsolattal
A résztvevők szabadon járkálnak a teremben, ki merre akar, közben figyelniük kell a
többiek mozgását, tekintetét. Az a feladat, hogy szavak nélkül, szemkapcsolattal
73
Tel: 06 44 355 – 037
keressen mindenki párt. Azok a résztvevők, akik mar egymásra találtak, félreállnak. A
játék addig tart, amíg mindenki megtalálja a párját.
Instrukciók:
Sétálgassatok a teremben, amerre szeretnétek. Beszélgetni nem szabad, csak a
szemetekkel, arcotokkal „beszéljétek meg", hogy ki lesz a párotok. Ha megtálaltátok
egymást, fogjátok meg a párotok kezet, és álljatok félre, hogy a többiek is tudják,
benneteket már nem választhatnak.
Párválasztó
Két csomag kártya van. Egyiken állatnevek, másikon kedvenc eledeleik. A kártyákat
összekeverjük, majd minden resztvevő húz egyet. Aki állatos képet húzott, annak el kell
mutogatnia, hogy milyen állat, aki eledeles képet húzott, annak fel kell őt ismernie, így
lesznek ők egy pár.
Instrukciók:
Ebben a kosárban kétfajta kártya van. Egyiken állatokat láttok, másikon eleségeket. Jól
összekevertem a kártyákat, szép sorban húzzatok belőle.
Aki állatos képet húzott, mozdulatokkal, esetleg az állat hangjával játssza el, hogy ő
milyen állat! Akinél az a kártya van, amelyik ennek az állatnak a kedvenc eledelét
ábrázolja, álljon mellé, ők egy pár.
Egyszerre csak egy gyerek játszhat, a többiek figyeljék. Aki mutogatni szeretne,
kézfelemeléssel jelezze a többieknek.
Párt keresek
A résztvevők körben állnak, becsukjak a szemüket, és kinyújtják a jobb kezüket. Jelre
szép lassan elindulnak a kör közepe felé, és akinek először megfogják a kezét, az lesz
a párjuk.
Instrukciók
Álljatok körbe, csukjátok be a szemeteket, és nyújtsátok ki a jobb kezeteket előre. Ha
azt mondom: „Rajta” álljatok körbe, csukjátok be a szemeteket, és nyújtsátok ki a jobb
kezeteket előre.
74
Tel: 06 44 355 – 037
2. LAZÍTÓ GYAKORLATOK
a) Pihentető- élénkítő gyakorlatok

Napozás
A hátunkra fekszünk, a lábakat kis terpeszbe helyezzük, karjaink lazán a testünk
mellett heverésznek, Elképzeljük, amint a tengeren, nyári melegben gumimatracon
fekszünk a hullámzó vízen. A nap melegen süti testünket, a víz, pedig kellemesen hűti.
Instrukció: Feküdjetek a hátatokra és képzeljétek el, hogy vízen, a matracon feküztök.
b) Azonosulásra épülő lazító gyakorlatok
Gumiember
Párokban játszunk. A pár egyik tagja a gumiember, a másik a társa, aki felpumpálja a
gumiember amíg az tele nem lesz levegővel, meg nem feszül minden porcikája- majd
kihúzza a dugót a tömlőből. Ekkor a gumiemberek fokozatosan elernyednek, s végül
elterülnek a földön.
Zsák búza
Karnyújtásnyira körben állnak a csoporttagok. Azt játsszuk, hogy tömött zsák búza
vagyunk. A zsák valamilyen oknál fogva kilyukadt, és most folyik ki belőle a búza.
Ahogy ürül a zsák, úgy lazulunk el mi is Végül a zsák – csaknem üresen- ott marad a
földön.
Instrukció: Zsák búza vagyunk. Kiszakadt a zsák és folyik belőle a búza. Mindenki
érezze át a helyzetet.
3. KONCENTRÁCIÓS GYAKORLATOK
a) Mozgáskoncentráló gyakorlatok
Hullámmozgás
A résztvevők menetirány szerinti körben állnak, két kézzel fogják egymás vállát. A sor
elején levő gyerek lassan leguggol, majd lassan feláll. Mire ő visszaérkezik a kiinduló
helyzetbe, a mögötte állónak már meg kell kezdeni a guggolást. Akkor jó a gyakorlat, ha a
hullám nem törik meg, és minden gyerek azonos tempóban mozog.
75
Tel: 06 44 355 – 037
Segítségképpen bekapcsolhatjuk a magnót egy hangulatában ide illő halk zenével. A
tempót lehet gyorsítani, illetve váltogatni. Ha a gyerekek gyakorlottak, elég csak a
zenéket váltogatni, érezni fogják a zenéhez alkalmazkodó tempót.
Instrukciók
Álljatok egymás mögé, es fogjátok meg az előttetek lévő vállát, így alakítsatok kört! Az
első gyereknek lassan le kell guggolnia, majd ugyanilyen lassan felállnia.
Nagyon kell figyelnetek, mert mire az előttetek 1evő feláll, már el kell kezdenetek
guggolni. Ha egyformán mozogtok, olyanok lesztek, mint a hullámzó tenger.
Kígyógyakorlat
A résztvevők menetirány szerint vállfogással kígyót képeznek. A sor elején álló
vezeti a többieket, meghatározza a mozgás irányát, ritmusát, a többieknek úgy kell
követniük, hogy közben nem engedik el egymás vállát. A sor elején állót többször
váltjuk.
Instrukciók:
Álljatok egymás háta mögé, es fogjátok meg az előttetek levő vállát. Aki a sor elején áll, ő
lesz a kígyó feje, arra vezeti a többieket, amerre kedve tartja, mehet lassan vagy gyorsan.
Figyeljetek, ne engedjétek el egymás vállát.
Óriáskígyó
A résztvevők egymás háta mögött hason fekszenek, es megfogjak az előttük levő bokáját.
A sor elején levő vezeti a mozgást lassú kúszással. A többieknek úgy kell követniük, hogy
közben ne engedjék el társuk bokáját.
Instrukciók:
Feküdjetek hasra egymás háta mögött úgy, hogy meg tudjátok fogni az előttetek lévő
bokáját. A sor elején fekvő gyerek a kígyó feje, neki kell elkezdenie lassan kúszni, a
többieknek úgy kell követniük, hogy közben nem engedik el az előttük 1evő bokáját.
Ügyesen és óvatosan mozogjatok, figyeljetek a mögöttetek levőre is, meg ne üssétek!
Földrengés
A résztvevők két sorban egymásnak háttal fordított székeken ülnek. Egy játékos
folyamatosan körbesétál a játékosok körül, és mesél egy történetet. A történet folyásába
egyszer csak beleszövi, hogy „földrengés" - ekkor mindenkinek fel kell állni a helyéről, és
76
Tel: 06 44 355 – 037
a mesélővel együtt másik helyet találni. Aki kimarad, az lesz a következő mesélő. Ha
már gyakorlottak, igyekezhetnek becsapni egymást, olyan szövegkörnyezetet kitalálni,
amelyikből következhetne a földrengés szó, de más kifejezést használhatnak.
Instrukciók:
Fogjatok meg egy-egy széket, tegyétek két sorba egymásnak háttal, és üljetek rá. én
most elkezdek egy történetet, és ha azt a szót halljátok, hogy földrengés, gyorsan fel
kell állnotok, és egy másik székre átülnötök.
Hullámjáték
A résztvevők szorosan egymás mellett helyezett székeken ülnek körben. Középen áll a
kapitány, ő irányítja a játékot, az ő utasításai szerint kell a gyerekeknek helyet váltaniuk.
Közben a kapitány éberen figyel, és ha üres széket talál, ráül. Akinek nem jut szék(, az
lesz a következő játékban a kapitány.
Instrukció:
A következő játékban szükségünk lesz egy hajóskapitányra. Ki vállalja? Többiek, fogjatok
meg egy-egy széket, és tegyétek körbe jó szorosan, üljetek rá. A hajóskapitány álljon a kör
közepére.
Figyeljétek, mindig azt kell csinálni, amit a kapitány parancsol. Ha azt mondja: Hullám
jobbról - egy székkel balra kell ülni mindenkinek. Ha azt mondja: Hullám balról -
egy székkel jobbra kell ülnötök.. Ha azt mondja: Dagály - össze-vissza kell helyet
cserélnetek.
A hajóskapitány nagyon résen van, ha talál üres helyet, gyorsan ráül. Akinek nem jut
hely, az lesz a következő hajóskapitány.
Páros egyensúlygyakorlat
Két-két résztvevő térdel egymással szemben könyök-alkarfogással. Jobb oldalon lassan
fel kell emelni a karjukat és kinézni alatta. Bal oldalon ugyanígy. Vigyázniuk kell
egymásra, egyensúlyi helyzetükre.
Instrukciók:
A párok térdeljenek le egymással szemben, és fogják meg egymás könyökét és
alkarját.
Lassan emeljétek fel az egyik s másik karotokat a fejetek fölé, és nézzetek át alatta.
77
Tel: 06 44 355 – 037
Páros guggolás
A párok egymásnak háttal állnak kézfogás nélkül, csak a hátuk érintkezik. Jelre lassan
le kell guggolniuk, majd lassan felállnak.
Instrukciók:
Álljatok egymásnak háttal, és érintsétek össze a hátatokat. Ha tapsolok, lassan, egyszerre
guggoljatok le, majd álljatok fel. Egyszerre kell mozognotok, vigyázzatok egymásra, fel
ne 1ökjétek a társatokat.
Sziámi ikrek
A párok valamilyen testrészükkel (vállukkal, karjukkal, homlokukkal) „össze vannak
nőve", és így kell mozogniuk, valamilyen feladatot elvégezniük.
Minden pár érintse össze a vállát, és mozogjatok így a zenére anélkül, hogy
szétválnátok!
Most ugyanígy menjetek a padhoz, és üljetek le!
Most hozzatok ide egy babzsákot! Menjetek ki az ajtón!
Most más testrészeteket érintsetek össze, beszéljétek meg, melyiket szeretnétek. Lehet a
bokátok, homlokotok, popsitok. Most így próbáljátok megcsinálni, amit mondani fogok
nektek. Az a pár csinálja jó1, akik közben nem válnak el.
Egy sorban állnak a játékosok, velük szemben a vezető. Utánozni kell mozgását
Instrukció: Figyeljétek a társatokat, ugyanazt csináljátok, mint az.
Azt a testrészt kell mutatni, amiről énekelünk.
A fejem, a vállam,
A fejem, a vállam,
A fülem, a szemem,
Az orrom, a szám.
Instrukció: Mutassátok azt a testrészeteket, amiről énekelünk.
78
Tel: 06 44 355 – 037
b) Látáskoncentráló gyakorlatok
Nézz rám!
A résztvevők létszáma páratlan. Körben helyezkednek el, a kör közepén egy gyermek
áll. Beszélni, mutogatni nem szabad, csak szemjátékkal, mimikával egyeznek meg,
kinek ki lesz a párja, a kör közepén álló is igyekszik párt találni magának. Jelre elindul-
nak a kiválasztott társ felé, és megfogják a kezét. Akinek nem jut pár, az áll a kör
közepén a következő játékban.
Instrukciók:
Alakítsatok kört, valaki álljon a kör közepére. Jól nézzétek meg egymást, és próbáljatok
magatoknak párt találni úgy, hogy csak a szemetekkel, arcjátékotokkal tudatjátok a
másikkal, hogy őt választottátok
Amikor tapsolok, induljatok el a kiválasztott gyerek felé, es fogjátok meg a kezét.
Akinek nem jutott pár, az lesz a következő játékban a kör közepén.
Kacsintó játék
Még a játék megkezdése előtt a pedagógus kijelöl egy gyereket úgy, hogy a többiek ne
vegyék észre, ő lesz a kacsintó. A résztvevők összevissza sétálgatnak a teremben, es
fél szemmel figyelik egymást. Akire a kiválasztott gyerek rákacsint, leül a földre, de
semmi módon nem árulja el a többieknek, hogy ki a kacsintó. A játék addig tart, amíg le
nem leplezik a kacsintót, vagy már csak egy gyerek marad állva.
Instrukciók:
Amíg ti játszottatok, nagy titokban kiválasztottam egyik pajtásotokat, ő lesz a kacsintó.
Sétáljatok a teremben, és közben figyeljétek egymást! Akire rákacsintanak, annak le kell
ülnie a földre, de nem szabad elárulnia, hogy ki kacsintott rá.
Akik meg sétálnak, legyenek nagyon szemfülesek, hátha mégis kiderül, hogy ki a
kacsintó. Ha kitaláljátok, lelepleződik a titok, vége a játéknak.
Titkos karmester
A résztvevők körben ülnek, valaki kimegy a teremből. A gyerekek kiválasztanak egy
karmestert, aki kitalál különböző pózokat, amit a társainak követniük kell, de úgy, hogy a
közben visszahívott társuk ne vegye észre, hogy ki indította a mozgást.
79
Tel: 06 44 355 – 037
Instrukciók:
Üljetek le körben, helyezkedjetek el kényelmesen. Peti, menj ki a teremből, addig mi
kiválasztjuk a karmestert! Válasszatok magatok közül karmestert. A karmester vezényli,
hogy hogyan kell ülnötök, milyen grimaszt kell csinálnotok. Próbáljátok meg olyan
gyorsan utánozni, hogy Peti ne vegye észre, ki a titkos karmester. Ne nézzetek rá
feltűnően, csak titokban.
Gyere be, Peti! Figyeld a gyerekeket, és találd ki, hogy kit utánoznak, ki a titkos
karmester. Honnan jöttél rá?
Kacsintós
A csoport egyik része körben ül a széken, a csoport másik fele úgy áll a székek mögé, hogy
minden ülő játékos mögé kerüljön egy ember. Egy játékos velük szemben áll, kiválaszt
egy ülő résztvevőt, és rákacsint. A hátul állóknak az a feladatuk, hogy észrevegyék, kire
kacsintottak, mert annak oda kell szaladni a középen állóhoz. Ezt csak úgy lehet
megakadályozni, hogy a mögötte álló gyorsan lefogja a vállát. Ha nem sikerül, a
következő játékban ő lesz a kacsintó középen.
Instrukciók:
A lányok tegyék körbe a széküket, és üljenek rá. Fiúk, álljatok a lányok háta mögé, de ne
érjetek hozzájuk.
Egy fiú álljon a kör közepére, jó1 nézze meg a lányokat, és az egyikükre kacsintson rá.
Amelyik kislányra rákacsintottak, annak oda kell szaladnia a legényhez, de a széke
mögött álló fiú nagyon résen van, ha észreveszi, hogy kacsingatnak a párjára, gyorsan
megfogja a vállát, hogy ne tudjon elszaladni.
Ha a kislány elég gyors, vagy a kisfiú nem figyel eléggé, és hagyja,
hogy társa elfusson, a következő játékban ő lesz a kacsintó.
Mindenki keres
Közepes méretű tárgyat keresünk (például: kisautó, építőkocka), és ezt megmutatjuk a
gyerekeknek. Egy gyerek bent marad, a többiek kimennek a teremből. A bent maradó
gyerek eldugja a tárgyat úgy, hogy egy nagyon picit látszódjon. Bejönnek a többiek, és
mindenki elkezdi keresni az elrejtett tárgyat. Aki megtalálja, annak nem szabad
80
Tel: 06 44 355 – 037
elárulnia, hanem oda kell mennie ahhoz, aki eldugta, megsúgni a rejtekhelyet, és leülni
a legelső székre. Mögé ül szép sorjában a többi megtaláló. A következő játékban a legelső
megtaláló lesz, aki elrejti a tárgyat.
Instrukciók:
Válasszatok ki egy kedvenc játékotokat, ezt fogjuk eldugni. Kérek egy jelentkezőt, aki
majd segít ebben. Ti most menjetek ki, majd szólunk, ha készen vagyunk. Gyertek be!
Ha valaki megtalálja a kisautót, ne árulja el magát. Feltűnés nélkül oda kell sétálnia ahhoz
aki eldugta a tárgyat, fülébe súgni a rejtekhelyet, és leülni az első székre.
A többiek keressék tovább, de senki ne árulja el magát, ha megtalálta a titkos helyet,
súgja az elrejtő fülébe és üljön le a székre. Így tesz mindenki.
A következő játékban az fogj a eldugni a játékot, aki legelsőnek talált rá. Legyetek
csalafinták, az arcotok se árulkodjon a sikerről. Indulhattok.
c) Halláskoncentráló - ritmus-és dinamikai gyakorlatok

Hol szól, ki szól?
Az egyik gyereket kiküldjük a szobából, egy másikat elbújtatunk valahova. Behívjuk a
hunyót, akinek úgy kell megtalálnia társát, hogy az különböző hangutánzó szavakat
mond rejtekhelyéről. Ha a hang alapján kitalálta, ki bújt el, meg kell mondania a bújó
nevét. Ezután már szavakkal irányíthatja a bújó, merre kell mennie (például: fordulj
meg, lépj balra).
Instrukciók:
Számoljátok ki, ki lesz a hunyó! Menj ki a szobából, addig mi is elbújtatunk valakit!
Gyere vissza és fülelj nagyon, mert akit elbújtattunk, különböző hangokat fog kiadni,
hogy segítsen! Próbáld meg kitalálni, hogy kinek a hangját hallod és melyik irányból!
Indulj el a hang irányába, és ha felismerted a hang gazdáját, mondd meg a nevét!
Innen kezdve már szavakkal fog segíteni, hogy merre kell keresned.
Hol ketyeg?
Az egyik résztvevő kimegy a szobából, a többiek elrejtenek egy nagyméretű, hangosan
ketyegő órát. Amikor visszajön a kiküldött gyerek, mindenkinek csöndben, szinte
81
Tel: 06 44 355 – 037
mozdulatlanul kell lennie, hogy társuk meghallja az óra ketyegését, és megtudja találni
az órát.
Instrukciók:
Nézzétek meg ezt a jó nagy órát, hallgassátok meg, hogyan ketyeg! Ezt az órát fogjuk
eldugni, és a hunyónak kell megtalálnia.
Ki lesz az első vállalkozó? Menj ki, majd hívunk!
Úgy dugjátok el az órát, hogy ne látszódjon, de a ketyegést lehessen hallani! Amikor
behívom a hunyót, mindenki próbáljon meg mozdulatlanul maradni, és meg se
pisszenni! Indulhat a keresés.
Bölcső
A résztvevők körben ülnek és megérintik társuk vállát. Lassú, halk zenére lassú
ringásba kezdenek előre-hátra, majd oldalirányba is.
Instrukciók:
Üljetek kényelmesen, és érintsétek meg a mellettetek ülő vállát. Amikor meghalljátok
a zenét, lassan dőljetek előre, majd hátra. Figyeljetek, hogy együtt mozogjatok a
többiekkel.
Most ugyanilyen lassan dőljetek jobbra, majd balra. Csak érintsétek társatok vállát, ne
szorítsátok!
Ritmuslánc
A résztvevők sorban állnak egymás mögött. Az utolsó gyerek elindít egy ritmust úgy,
hogy az előtte levő hátán kiütögeti. Ennek a ritmusnak kell végigmenni a soron, amikor
az elsőhöz ér, ő visszatapsolja a motívumot. Ha megegyezik az elindított ritmussal, ak-
kor az indító is kitapsolja. Ha nem egyezik, akkor újra elindítja ugyanazt a ritmust társa
hátán, akinek most ki is kell tapsolnia es utána kiütni az előtte levő hátán. Most így megy
végig a ritmus
Instrukciók:
Álljatok egymás háta mögé sorban. Aki utolsónak áll, találjon ki egy ritmust (ez lehet egy
mondóka, vagy dal egyik részlete), es ütögesse ki az előtte levő hátán.
82
Tel: 06 44 355 – 037
Ha befejezte, akkor az előtte levő adja tovább ugyanígy. Amikor az első gyerekhez ér a
ritmus, tapsolja ki, amit a hátán érzett.
Ugyanazt tapsolta, amit indítottal? Ha igen, te is tapsold vissza, ha nem, újra üsd ki
ugyanazt a ritmust az előtted levő hátán. Most úgy kell végigmennie a ritmusnak, hogy
először mindenki kitapsolja, amit a hátán érez, es utána üti ki társa hátán.
Egy - kettő - Peti - Kati
A résztvevők körben ülnek. A játék négyütemű mozgásból es négyütemű szövegből áll.
A négyütemű mozgás közös es állandó: combütés két tenyérrel, taps, bal hüvelykujj bal
váll fölött hátrabök, jobb hüvelykujj jobb váll mögött hátrabök. Először ezt a mozgást kell
begyakorolni úgy, hogy közben közösen számolunk: 1, 2, 3, 4.
Ha ez már jól megy, akkor közösen mondjuk: 1, 2, majd a pedagógus mondja a saját
nevét, aztán egy gyerek nevét, például: Peti. A mozgás megy tovább döccenés nélkül 1,
2, Peti, Zsolti. A tempó először legyen lassú majd felgyorsulhat. Ha már nagyon jól megy,
a számolást el is lehet hagyni, elég a mozgás.
Instrukciók:
Üljetek le körbe a földre, törökülésbe. 1-re üssetek a két kezetekkel a combotokra, 2-re
tapsoljatok egyet, 3-ra a bal hüvelykujjatokkal bökjetek a bal vállatok mögé, 4-re a jobb
hüvelykujjatokkal a jobb vállatok mögé. Gyakoroljuk egy kicsit.
Már nagyon jól megy, most meg is szólítjuk egymást úgy, hogy a 3 helyett a saját
nevünket mondjuk, 4 helyett, pedig az egyik társunkét (a következő körben ő mondja a
neveket). Figyeljetek, mindig olyan gyereket kell választani, aki még nem volt.
Lassan fogjuk csinálni, próbáljatok meg együtt mozogni: 1, 2, Zsuzsi, Peti. Akkor jó, ha
nem állunk meg a neveknél, hanem folyamatosan mondjuk, mint egy mondókat.
Kulcsjáték
A résztvevők körben ülnek, valaki középre áll, és becsukja a szemét (be is lehet kötni) .
A többiek egy kulcscsomót adogatnak körbe zajtalanul. Ahol csörren a kulcs, a bekötött
szemű játékos odamutat, és mond egy betűt. A rajtakapott játékosnak gyorsan öt
tárgyat kell mondania ezzel a betűvel. Annyi ideje van, amíg a kulcs még egyszer
körbeér, és hozzá visszajut. Ha már gyakorlottak a gyerekek, kiköthetjük, hogy csak
állatot, járművet mondhatnak a megadott betűvel.
83
Tel: 06 44 355 – 037
Instrukciók:
Üljetek körbe jó szorosan egymás mellé. Valaki álljon a kör közepére, neki bekötjük a
szemét. Adok egy jó nagy kulcscsomót, ezt kell körbeadogatnotok egymásnak úgy, hogy
ne csörrenjen meg.
Beszélgetni nem szabad, mert aki a kör közepén áll, nagyon fülel, hátha meghallja a
csörrenést. Amelyik irányból meghallja a kulcscsörgést, arra fog mutatni, és mond egy
betűt.
Akinél a kulcscsomó van, annak ezzel a betűvel kell mondania 5 tárgyat. Sietnie kell, mert
csak annyi ideje van, ameddig a társai a kulcscsomót gyorsan körbeadják, és újra
visszaér hozzá. Ha nem sikerül, ő fog beállni a kör közepébe.
Addig játsszuk, amíg körbe nem érünk.
Holnap, ha hozzád indulok
A résztvevők körben ülnek. Az első gyerek mondja: „Holnap, ha hozzád indulok,
magammal viszek egy bőröndöt." A második gyerek mondja: „Holnap, ha hozzád
indulok, magammal viszek egy bőröndöt es egy cipős dobozt." A harmadik gyerek
megismétli a bőröndöt, cipős dobozt, es hozzátesz valamit. A játék így folytatódik,
mindenkinek pontos sorrendben kell elsorolnia, hogy miket visz magával. Aki hibázik,
zálogot ad.
Instrukciók:
Játsszuk azt, hogy holnap elutazunk, és ki kell gondolnunk, hogy mit viszünk magunkkal.
Mindenki egy tárgyat mondhat, de emlékeznie kell, hogy az előtte lévő gyerekek milyen
tárgyakat mondtak, azt is fel kell sorolnia, olya sorrendben, ahogy hallotta, es csak
utána teheti, hozza a saját maga által kiválasztott tárgyat.
Mindegyikőtök úgy kezdje: „Holnap, ha hozzád indulok..." Ha valaki eltéveszti,
zálogot ad, amit a játék végén kiválthat.
Újságtánc - papírtánc
A résztvevők 4-5 főből álló családot alakítanak ki. Minden család kap egy jó nagy
újságpapírt, ezt leteszik a földre, és ezen táncolnak egy élénk, jó ritmusú zenére. Amikor
a zene elhallgat, leugranak az újságpapírról, és félbehajtják. A következő zenére már
84
Tel: 06 44 355 – 037
ezen a kisebb papíron kell elférniük. Aki nem fér rá a lapra, kiesik. Az a család győz,
amelyik a legtovább együtt marad.
Instrukciók:
Alakítsatok ki családokat, egy családban 5 gyerek lehet. Adok nektek egy újságpapírt,
ezt terítsétek le a földre, ez lesz a család saját szigete.
Lépjetek rá a papírra, és táncoljatok a zenére. Ha a zene elhallgat, jön a dagály, kisebb
lesz a sziget, gyorsan hajtsátok félbe az újságpapírt, próbáljatok meg úgy visszalépni a
szigetre, hogy minél többen ráférjetek. Akinek nem jut hely, kiesik.
Megismételjük még kétszer. Az a család győz, amelyikben a legtöbben maradnak a
szigeten.
Lopakodós játék
A résztvevők körben állnak, egy gyerek a kor közepére megy, és becsukja a szemet.
Valakit magához int a körből, akinek óvatosan, lábujjhegyen meg kell közelítenie és
megérintenie a vállát, anélkül, hogy a másik meghallja. A csukott szemű játékos
nagyon figyel, és abba az irányba mutat, ahonnan zajt hall. Ha a közeledő játékosra
mutat, akkor annak vissza kell mennie a körbe, és a középső játékos valaki másnak int.
Akinek sikerül megérinteni a kör közepén állót, helyet cserél vele. A játék alatt
mindenkinek csöndben kell maradnia.
Instrukciók:
Álljatok körbe, aki leggyorsabban megfogja a bal vállát, az fog a kor közepére állni. Kati,
te voltál a leggyorsabb, lépj a kor közepére, és csukd be a szemed!
Ints a kezeddel az egyik irányba, és nagyon fülelj, mert onnan az egyik gyerek feled fog
lopakodni, hogy megérintse a vállad. Vigyázz, mert nem biztos, hogy egyenesen feléd,
indul. Ha valahonnan zajt hallasz, mutass abba az irányba.
Ha a lopakodó ütött zajt, vissza kell állnia a helyére, és te maradsz a körben, újra
hívhatsz valakit. Ha a lopakodó el tud érni, helyet cseréltek.
Őrszem
Az egyik játékos, az őr a terem egyik végébe áll, háttal a többieknek. Mögötte vannak a
kincsek (babzsák, kocka, kövek), amelyekre vigyáznia kell. A többi gyereknek a terem
másik végéből el kell indulnia a kincsek felé, hogy a saját térfelükre vigyék azokat. Az
85
Tel: 06 44 355 – 037
őrnek csak akkor szabad megfordulnia, ha zajt hall. Amikor az őr megfordul, a
játékosoknak mozdulatlanná kell válniuk. Ha valamelyik társát rajta kapja a mozgáson,
akkor annak vissza kell mennie a kiinduló helyre. Az győz, aki az első kinccsel
visszaér.
Instrukciók:
Keressetek a teremben különböző kincseket, és gyűjtsétek ebbe a karikába. Válasszatok
magatok egy őrt, neki kell vigyáznia a kincsekre.
Gyere, állj a kincsek mögé, és nagyon hegyezd a füled, mert ha zajt hallasz, meg kell
fordulnod.
Gyerekek, nagyon lassan, lopakodva induljatok el a kincsek fele, hogy az őr meg ne
halljon benneteket.
Amikor az őr megfordul, váljatok mozdulatlanná, mert ha észreveszi, hogy mozogtok,
vissza kell mennetek oda, ahonnan elindultatok.
Ha odaértetek, vegyetek el egy kincset, és ugyanilyen óvatosan vegyétek vissza oda,
ahonnan elindultatok. Az győz, aki elsőnek ér vissza egy kinccsel.
Volt egyszer egy öregember

A résztvevők szétszórtan helyezkednek el a teremben, a pedagógus vezeti a játékot.
„Volt egyszer egy öregember, volt annak egy háromlábú széke. Irgette-forgatta, bolond,
aki...” Itt a pedagógus megnevez egy cselekvést, melynek éppen az ellenkezőjét kell csinál-
ni például: bolond, aki leguggol. Aki leguggol, kiesik, vagy zálogot ad. A játékvezető
próbálja becsapni a gyerekeket, és időközönként negatív felszólításokat ad, például:
„bolond, aki nem guggol le".
Instrukciók:
Helyezkedjetek el a teremben úgy, hogy ne zavarjátok egymást a mozgásban. Elkezdek
egy mesét, és ha azt halljatok, hogy „bolond, aki...", legyetek résen, mert nem szabad
azt csinálnotok, amit mondok. Vigyázzatok, nagyon figyeljetek, mert néha meg-
próbállak becsapni benneteket. Aki eltéveszti, kiesik. Először játsszunk egy
próbajátékot.
86
Tel: 06 44 355 – 037
Verébjáték
Rajzolunk egy 6-8 méter átmérőjű kört, ebbe szórjuk bele a madáreledelt (kavics, toboz,
levél) úgy, hogy mindenhova jusson. Egy gyerek a ragadozó madár, ő van a körön belül, a
többiek a verebek a körön kívül. A verebek be-beugrálnak a körbe, és igyekeznek minél
több, eleseget összegyűjteni. A ragadozó madár nem hagyja, igyekszik a körben
rohangálva megcsipdesni a verebeket. Akit megcsípett annak vissza kell tennie az
elcsenni szánt eledelt. A játék jelre fejeződik be. az a győztes, aki a legtöbb eledelt
gyűjtötte össze. A következő játékban ő lesz a ragadozó.
Instrukciók:
Rajzoltam egy jó nagy kört, tegyetek bele kavicsokat, jó sokat, hogy mindenhova
jusson. Ez lesz az eleség, amire egy ragadozó madár vigyáz, csak ő állhat a körben, és
onnan ki sem léphet. A verebek ugrálnak és próbálnak eleséghez jutni.
De a ragadozó madár igyekszik elfogni a verebeket, akit megcsíp, annak vissza kell
tenni az eleséget. Az a győztes, aki a legtöbb eleséget szerzett.
Képösszerakó
Egy egyszerű tárgyat, állatot, mesejelenetet ábrázoló nagyméretű képet a gyerekek előtt
annyi darabra vágunk, ahány résztvevő van, és szétszórtan elhelyezik lefordítva a
földön. A gyerekek találomra kiválasztanak egy-egy képdarabot, és megpróbálják úgy
összeállítani a nagy képet, hogy közben nem beszelnek, nem adnak egymásnak
tanácsot, nem mutogathatnak. Egyszerre csak egy gyerek tevékenykedik, a többiek
figyelik. Ha mar gyakorlottak, lehet két képet szétvágni, két csapatot alkotni, és
versenyszerűen játszani.
Instrukciók:
Jól nézzétek meg ezt a képet, mert most szétvágom annyi darabkara, ahányan vagytok.
Segítsetek szétszórni a földön úgy, hogy a háta legyen fölfele. Válasszatok magatoknak
egy darabkát, nézzetek meg, de megszólalnotok nem szabad.
Ki kell raknotok a nagy képet itt a földön, anélkül, hogy megbeszélnétek, hogy ki rak
először, ki mikor következik, de egyszerre csak egy gyerek dolgozhat. Figyeljetek
egymásra, megszólalni nem szabad.
87
Tel: 06 44 355 – 037
Cserélj helyet!
A résztvevők körben ülnek, középen áll a bekötött szemű fogó, aki helycserére szólít fel
két gyereket. Aki a nevét meghallja, felemeli a kezét, hogy jól lássák egymást, és
megpróbálnak hangtalanul helyet cserélni. A többieknek teljes csendben kell lenniük,
akkor kell tapsolniuk, ha a helycsere sikerült. A fogó igyekszik elcsípni egyikkőjüket.
Ha sikerül, az elfogott gyerek lesz a következő bekötött szemű fogó. Ha sokáig nem
sikerül, fogót kell cserélni.
Instrukciók:
Üljetek le a székekre körben. Ki szeretne lenni a fogó? Neked bekötőm a szemed. Jó
hangosan mondd ki két társad nevét, akiknek helyet kell cserélniük. Fülelj jól, mert
meg kell próbálnod elkapni valakit kettőjük közül.
Aki a nevét hallja, emelje fel a kezét, úgy próbáljatok meg helyet cserélni, hogy ne üssetek
zajt. Többiek figyeljetek, és maradjatok teljesen csendben, ha sikeralt a helycsere,
tapsoljatok.
Seprűs táncverseny
A párok táncolnak, a játékvezető az egyik pár kezébe seprűt ad. Ok igyekeznek táncolva
utolérni a másik párt, és átadni a seprűt. A játékvezető egyszer csak leállítja a zenét.
Amelyik párnál a seprű marad, kiesik.
Instrukciók:
Itt ez a seprű odaadom az egyik párnak. Bekapcsolom a magnót, táncolnotok kell, és
közben minél hamarabb átadni a seprűt a következő párnak. Igyekezzetek minél hamarabb
megszabadulni a seprűtől, de csak táncolva, futni nem szabad. Most hátat fordítok nektek,
es egyszer csak kikapcsolom a magnót. Amelyik párnál a seprű van, amikor a zene
elhallgatott, az a pár kiesik. Az utolsó három pár lesz a győztes.
88
Tel: 06 44 355 – 037
4. ÉRZÉKELŐ GYAKORLATOK
a) Térérzékelő gyakorlatok
Gombolyagból kör
A résztvevők laza körben állnak. Jelre be kell csukniuk a szemüket, kinyújtani előre a
karjukat, és lassan elindulni a kör közepe felé. Közben igyekezniük kell kitapogatni
másik két kezet, és azokat megfogni. Ha már mindenki fog két kezet, kinyithatják a sze-
müket, és meg kell próbálniuk úgy kört alakítani, hogy közben nem engedik el egymás
kezét. Ez lehet egy vagy több kör.
Instrukciók:
Alakítsatok kört úgy, hogy nem fogjátok meg egymás kezét, és nem álltok szorosan
egymás mellé. Ha azt mondom, hogy „most", csukjátok be a szemeteket, nyújtsátok
ki a karotokat előre, és lassan induljatok a kör közepe felé.
Így becsukott szemmel tapogassatok ki két másik kezet, és fogjátok meg.
Már mindenki fogja valakiknek a kezét, nyissátok ki a szemeteket, egy nagy
összevisszaságot fogtok látni. Próbáljatok meg kört alakítani úgy, hogy közben nem
engeditek el társatok kezét. Lehet forogni, kezek fölött átlépni, kezek alatt átbújni.
Inkább lassan, óvatosan csináljátok, vigyázzatok magatokra és egymásra.
Odatalálsz-e?
A résztvevők körben állnak. Egy önként vállalkozónak bekötjük a szemét, majd a körből
egy gyerek magához hívja a bekötött szemű társat úgy, hogy énekel, verset, mondókat
mond. Ha a közeledik felé, halkabban beszél, ha távolodik, akkor hangosabban. A hívó
állhat egy helyben, de mozoghat is. A következő játékban a hívó szemét kötjük be.
Instrukciók:
Álljatok körbe! Kati szemét bekötöm egy finom puha kendővel. Most rámutatok
valakire, aki magához hívja Katit, verssel, dallal vagy mondókával.
Ha közeledik feléd, akkor halkabban folytasd, ha távolodik, hangosabban, hogy
megtalálja az irányt. Nem, muszáj egy helyben maradnod, el is sétálhatsz, irányt is
változtathatsz.
89
Tel: 06 44 355 – 037
Cserélj helyet!
A résztvevők körben ülnek, középen áll a bekötött szemű fogó, aki helycserére szólít fel
két gyereket. Aki a nevét meghallja, felemeli a kezét, hogy jól lássák egymást, és
megpróbálnak hangtalanul helyet cserélni. A többieknek teljes csendben kell lenniük,
akkor kell tapsolniuk, ha a helycsere sikerült. A fogó igyekszik elcsípni egyikkőjüket.
Ha sikerül, az elfogott gyerek lesz a következő bekötött szemű fogó. Ha sokáig nem
sikerül, fogót kell cserélni.
Instrukciók:
Üljetek le a székekre körben. Ki szeretne lenni a fogó? Neked bekötőm a szemed. Jó
hangosan mondd ki két társad nevét, akiknek helyet kell cserélniük. Fülelj jól, mert
meg kell próbálnod elkapni valakit kettőjük közül.
Aki a nevét hallja, emelje fel a kezét, úgy próbáljatok meg helyet cserélni, hogy ne üssetek
zajt. Többiek figyeljetek, és maradjatok teljesen csendben, ha sikeralt a helycsere,
tapsoljatok.
Varázsszófogócska
Egy gyerek a fogó, a többiek igyekszenek elfutni előle. Ha valaki már nagyon veszélyben
érzi magát, védetté, válik akkor, ha maga, és bekiabál egy előzetesen megbeszélt
virágnevet, állatnevet. Ilyenkor nem lehet megfogni. Ha olyat mond, ami már elhangzott,
akkor meg kell állnia, két karját oldalra kinyújtani, és addig így kell állnia, míg valaki rá
nem csap a karjára, akkor újra futhat.
Instrukciók:
Most olyan fogót fogunk játszani, ahol, ha kimondok egy varázsszót, akkor a fogó nem
foghat meg benneteket. Először legyen ez a varázsszó egy állat neve. Vigyázzatok, egy
állat neve csak egyszer fordulhat elő! Ha valaki elrontja, annak terpeszbe kell ugrania,
oldalra kinyújtania a karját, és így kell állnia, amíg valaki rá nem csap a kezére. Akkor újra
futhat. Akit a fogó meg tud érinteni, kiesik.
Szervusz!
Körbe kell rakni a székeket, de eggyel kevesebbet, mint ahány résztvevő van. Minden
gyerek ráül egy székre, az első játékos az lesz, akinek nem jutott hely. El kell indulnia a
90
Tel: 06 44 355 – 037
körön kívül, és meg kell érintenie valakinek a vállát. Akinek megérintettek a vállát, annak
el kell indulnia a körön kívül ellentétes irányba, mint a társa, majd összetalálkoznak,
kezet kell fogniuk, és a következő párbeszédnek kell elhangzania:
Szervusz, Zoli vagyok.
Szervusz, Zsófi vagyok.
Fussunk!
Fussunk!
Csak a párbeszéd végén szabad elengedni egymás kezét, és eredeti mozgási irányuknak
megfelelően futni. Aki hamarabb eléri az üres széket, ráül, a másik gyerek folytatja a
játékot.
Instrukciók:
Számoljátok meg, hogy hányan vagytok, és tegyetek körbe eggyel kevesebb széket. Ha
tapsolok, üljetek le a székekre. Ne keseredj el, Petra, hogy nem jutott szék, te leszel az
első játékos.
Kezdj el sétálni a körben, és érintsd meg valakinek a vállát. Akinek Petra megérintette a
vállát, álljon fel, és ő is kezdjen el sétálni ellentétes irányba.
Lám-lám, találkoztatok. Fogjatok kezet, és köszöntsétek egymást, mutatkozzatok be.
Közben végig fogjátok egymás kezét. Most kiabáljatok: „Fussunk!" Elengedhetitek
egymás kezét, és gyorsan kezdjetek el futni, aki hamarabb odaér, üljön le az üres székre.
Amelyikkőtöknek nem jutott szék, az lesz a következő játékos
b) Tapintó -, szag- és íz érzékelő gyakorlatok

Mi van a takaró alatt?
Takarjunk le egy kiválasztott tárgyat és a gyerekek, egyenként nyúljanak a lepel alá. A
gyermekek egymás után, tapintás alapján egy-egy tulajdonságot mondhatnak, anélkül,
hogy megmondanák a nevét. (anyag, méret, forma, felület, keménység, hőmérséklet
stb.)
Instrukció:
Nyúlj be a takaró alá. Tapogasd, meg ami ott található. Tulajdonságot mondjál. Ne
mond ki a nevét. A többiek majd kitalálják.
91
Tel: 06 44 355 – 037
Íz érzékelő játék
Tányérokra teszünk különböző ízű ételeket, folyadékokat: Édes, savanykás, kesernyés
sós ízek kóstolása, megnevezése.
Instrukció:
Bekötjük a szemeteket. Próbáljátok kitalálni mi az amit szagoltok, esztek.
Szagérzékelő játék
Különböző illatokkal megismertetjük a gyerekeket. Ezt követően fel kell ismerniük.
Instrukció:
Az orrotokkal szagoljátok meg az illatokat!
Különböző illatokat fújok a ruhátokra. S azt kérem tőletek, álljanak egy csoportba
azok, akiken ugyanolyan illat van.
Társ felismerése arc, haj- testformáról, ruházatról tapintással
Bekötjük az egyik gyerek szemét. Ezt követően tapintással kell felismernie társát-
Instrukció: Gyere ide Évike. Bekötöm a szemed. Tapogasd meg társadat.
5. VERSES, ÉNEKES, SZÖVEGES RITMUSJÁTÉKOK, NÉPI

GYERMEKJÁTÉKOK
Az óvoda mindennapjához tartozó játékok ezek.
7. MÍMES – IMPROVIZATÍV HELYZETGYAKORLATOK
Szoborgyártás
Egy játékos a paraván egyik oldalara áll, másik játékos a másik oldalra, és felvesz egy
bizonyos pózt. Társának ugyanezt a pózt kell felvennie úgy, hogy a többi játékos sorban
egy-egy mozdulatot beállít, de nem szabad beszélni vagy mutogatni, csak arcjátékkal
kell megértetniük magukat. A soron következő korrigálhat, ha a 2. szobor nem jól vette az
előző utasítást. Mire minden játékos mutatott egy mozdulatot, a szobornak be kell állnia.
Instrukciók:
92
Tel: 06 44 355 – 037
Most szobrot fogunk építeni. Az első pár egyik tagja álljon a paraván egyik oldalára, a
másik a paraván másik oldalára.
Amelyikkőtök a jobb oldalon áll, vegyen fel valamilyen érdekes pózt, és maradjon is
így.
Ti fogjátok segíteni a bal oldali játékost, hogy lemásolja a mozdulatot. Beszélni,
mutogatni nem szabad, próbáljátok meg az arcotokkal, szemetekkel megértetni
magatokat. Sorban próbálkozhattok, Évi nagyon figyelj, próbáld meg kitalálni, hogy
mire akarnak utasítani a többiek.
Páros szobor
A résztvevő pároknak úgy kell kialakítaniuk egymással a kapcsolatot (szobrot), hogy
nem beszélhetik meg. A feladatot akkor kezdik, amikor megszólal a zene, és akkor van
vége, ha a zene elhallat. Mindig csak egy pár végzi a feladatot, a többiek nézik, majd
megpróbálják elnevezni a szobrot.
Instrukciók:
Most mindig csak egy pár játszik egyszerre, a többiek figyelnek. Az lesz a feladat, hogy
amikor meghalljátok a zenét, csinálnotok kell magatokból egy szobrot, de nem szabad
megbeszélnetek, ki mit fog csinálni, ki kell találni egymás gondolatát. Addig
alakíthatjátok a szobrot, ameddig halljátok a zenét.
Most próbáljunk nevet adni a szobornak. Mihez hasonlít? Milyen viszonyban vannak?
A párok végigmennek a termen, és úgy tesznek, mintha beszélgetnének, de, hogy mit
mondanak, azt a többieknek nem szabad hallaniuk. El kell játszaniuk, hogy barátok, hogy
veszekszenek... Milyen érzelmi viszony van közük? Honnan lehet tudni?
Instrukciók:
Most mindig egy pár játszik egyszerre. Az lesz a feladat, hogy végig kell mennetek a
termen, és el kell játszanotok, hogy mit ereztek egymás iránt. Mindent lehet csinálni,
csak beszelni nem.
Felsorolok három lehetőséget, válasszatok ki az egyiket, de el ne áruljátok senkinek:
barátok; apa-gyerek; veszekedők. Ha készen vagytok, indulhattok.Találjátok ki,
melyiket játszottak el. Miből gondoltatok? A következő pár is választhat ebből a háromból.
Ha egy pár mást szeretne eljátszani, azt is lehet, csak akkor előtte mondjátok: „új játék"
93
Tel: 06 44 355 – 037
Csináld, amit én akarok! Tükörjáték
A párok tagjai utasítják egymást különböző feladatok elvégzésére, úgy, hogy csak
mutogatniuk szabad, beszélni nem. A játék tanulásának időszakában a pedagógus
segíthet, súghatja az utasítást. Egyszerre csak egy pár játszik, megbeszélhetik, melyik
szeretne lenni a mutogató, de utasíthatják egymást felváltva is.
Instrukciók:
Egyszerre csak egy pár játszik, a többiek figyeljenek, mindenki sorra kerül. Ki lesz az
első pár? Melyikkőtök szeretne mutogatni? Segítsek kitalálni valamilyen csalafinta
feladatot? Rajta, kezdhetitek.
Nevető sapka
Két csapatot kell kialakítani, s meg kell állapodni, hogy melyikük lesz a sapka alja és
melyikük a teteje. Feldobjuk a sapkát, amelyik felére esik, annak a csapatnak el kell
kezdenie bohóckodni, nevetni, mutogatni. Az a cél, hogy a másik csapatból valaki
elnevesse magát. A másik csapatnak meg kell állnia, nem szabad nevetni. Ha valaki
mégis elneveti magát, át kell állnia a másik csapatba. Az a csapat győz, ahol a végén több
résztvevő marad.
Instrukciók:
Ádám, Éva, ti lesztek a csapatkapitányok, válasszatok csapattagokat. Itt ez a sapka, a
teteje lesz Ádám csapata, az alja Éva csapata. Most feldobjuk, nézzük meg, melyik
felére esik.
A tetejére esett, tehát Ádám csapatának kell mókás mozdulatokat, grimaszokat kitalálnia,
amivel megnevettetik a másik csapatot. Évi, próbáljatok meg komolynak maradni, mert
aki elneveti magát, annak át kell állnia a másik csapatba. Mosolyogni sem szabad!
Most újra feldobjuk a sapkát, most az aljára esett. Rajta, próbáljátok meg megnevettetni a
másik csapatot! A végén az a csapat győz, ahol többen vannak.
Portré
Egy nagyméretű csomagolópapírra kerek lyukat vágunk, ami a fejnek szolgál
nyílásként. Azon a gyerekek kidughatják fejüket, és különböző érzelmeket fejeznek ki.
A többieknek ki kell találni milyen érzelmeket, mutatnak.
94
Tel: 06 44 355 – 037
Instrukció:
Fényképezés lesz a csoportban. Arcképek készülnek. Akiről kép készül, az valamilyen
arckifejezést mutasson s mi azt kitaláljuk.
7. MÍMES SZÖVEGES IMPROVIZATÍV GYAKORLATOK
a) Fantáziafejlesztő gyakorlatok
Meseszövés labdával
Körben ülnek a résztvevők, egyvalakinél van a labda, ő kezdi a mesét szőni úgy, hogy
csak külső tulajdonságokat sorol fel a csoport egyik tagjáról. Példák: volt egyszer egy
barna lány, aki szemüveget viselt. A kiválasztottnak fel kell ismernie magát, ő lesz a
következő mesélő. A játékot addig kell folytatni, amíg mindenki sorra nem kerül.
Instrukciók:
Üljetek körbe szép kényelmesen, és jól nézzétek meg egymást. Olyan mesét fogunk
kitalálni, ami rólunk szól, arról, hogy hogyan nézzünk ki.
Van nálam egy labda, elkezdem a mesét, aki ráismer magára, nyújtsa a kezét, hogy oda
tudjam dobni neki a labdát.
Utána már neki kell kitalálnia egy mesét valamelyikkőtökről, és dobnia a labdát.
Figyeljetek, hogy mindenkihez egyszer kerüljön a labda! Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy mosolygós szőke kisfiú, akin ma reggel kék póló volt…
Megy a mese vándorútra
A résztvevők terpeszülésben ülnek a földön. Az első játékos elkezd egy ismert mesét
vagy kitalált történetet, majd 2-3 mondat után abbahagyja, és odagurítja a labdát egyik
társának, akinek folytatnia kell. Ha valaki nem tudja folytatni, kezdetben szó nélkül to-
vábbguríthatja a labdát, később már kiesik.
Instrukciók:
Üljetek le a földre törökülésbe, és figyeljetek, mert elkezdek egy mesét, amit már
sokszor hallottatok. Amikor elhallgatok, odagurítom a labdát valakinek, akinek
folytatnia kell a mesét.
Ha nem jut eszedbe a mese folytatása, tovább guríthatod a labdát másnak.
95
Tel: 06 44 355 – 037
Fejezd be a gondolatom!
A résztvevők körben ülnek. Az első gyerek elkezd egy mondatot, például: „Ma
reggel, mielőtt elindultam az óvodába." Mellette ülő társnak be kell fejeznie a mondatot,
majd elkezdeni egy újat, amit a soron következőnek kell folytatnia. A játék addig tart,
amíg újra az első gyerek kerül sorra.
Instrukciók:
Üljetek le a körbe, most megpróbáljuk kitalálni egymás gondolatát. Gondoljatok arra,
hogy mi történt veletek tegnap, vagy ma reggel. Regina, kezdd el mesélni, de csak az
elejét mondd, aztán hallgass el, mert a melletted ülőnek kell folytatnia.
Dávid, ha befejezte Regina gondolatát, te kezdd el mesélni, majd folytatja a melletted
ülő Addig játsszuk, amíg körbe nem érünk
Kútba estem
Körben állnak a játékosok, valaki középre guggol, s kérdi:
- Kútba estem, ki húz ki?
A vállalkozók jelentkeznek, a játékvezető kérdezi a jelentkezőket:
- Mit teszel érte?
A vállalkozók sorban felajánlásokat tesznek, például: énekelek egy dalt, rád
mosolygok, megsimogatom a hajad. A felajánlások után a guggoló kiválaszt egyet a
megmentők közül. A játékvezető kérdi a guggolót:
- Mit érdemel a megmentő?
A guggoló olyan dolgokat mondhat, ami mimikai, vagy testi kontaktust jelent, például:
megsimogatom, megölelem, rákacsintok. A kiválasztott megteszi a felajánlást, a guggoló,
pedig átadja a jutalmat. A következő játékban a megmentő lesz a guggoló.
Instrukciók:
Álljatok körbe, és mondókával számoljátok ki, hogy ki lesz elsőnek a kör közepén. Rád
jutott a sor, Évi, guggolj a kör közepére, és válassz magad melle egy játékvezetőt.
Kiabáld: „Kútba estem!" Emelje fel a kezet, aki szeretne kihúzni. Játékvezető, kérdezd
meg a többiektől sorba: „Mit teszel érte?" Évi, válassz a megmentőid közül.
Játékvezető, kérdezd meg: „Mit érdemel a megmentő?" Évi, te is találj ki valami
96
Tel: 06 44 355 – 037
kedveset vagy vicceset. Most megtehetitek, amit felajánlottatok, először a megmentő,
utána a megmentett.
c) Élethelyzet-gyakorlatok
Halló, halló- telefonos játék
A résztvevők tetszés szerint ülnek. A gyerekek közt is történik bármilyen témában
telefonon beszélgetés. A pedagógus kezdi a telefonálást: „Halló, halló, keresek egy
gyereket, aki…” Addig sorol fel az illető gyerekről külső, majd belső tulajdonságokat,
amíg magára nem ismer és válaszol: „Itt vagyok!” Ha vaki tévesen jelentkezik, vagy
többen felismerni vélik magukat, addig kell folytatni a tulajdonságok felsorolását,
amíg egyértelmű nem lesz a választás.
Instrukciók:
Üljetek le kényelmesen, és jól nézzétek meg egymást! Azt fogjuk játszani, hogy
telefonon felhívunk valakit, de nem mondjuk ki a nevét, hanem leírjuk a külsejét és a
tulajdonságait. Érdekesebb lesz, ha közben nem néztek arra a gyerekre, akit
kiválasztottatok.
Aki magára ismer, mondja azt: „Itt vagyok!” Ha nem az a gyerek jelentkezik, akire
gondoltatok, folytassátok tovább, és próbáljatok meg olyan jellemző dolgokat
felsorolni, amiből könnyebben magára ismer a kiválasztott.
CSOPORT ÉPITŐ JÁTÉKOK

A csend
Játékszabály: Próbáljunk elcsendesülni, és azután röviden megfogalmazni egymásnak:
- Honnan jövök éppen?
- Hogy érzem magam pillanatnyilag?
- Mi foglalkoztat engem pillanatnyilag a legjobban, mit akarok belőle elmondani?
- Félre tudom-e ezt tenni, hogy egészen jelen lehessek, vagy szeretnék róla
beszélgetni is?
Hogy ennek, vagy más egyéb kívánságnak megfelelünk-e vagy nem, a csoport
dönti el.
97
Tel: 06 44 355 – 037
A csoport szobra
Játékszabály: A csoport egyik tagja a többiekből egy szoborcsoportot alkot, tetszése
szerinti pozícióban és kapcsolatokban. A szoborcsoportban magának is gondol egy
helyet, majd amikor beállított mindenkit, saját maga is beáll az eltervezett helyre.
Változat: ha a szoborcsoport beállítása után elhangzik a felszólítás, hogy amennyiben
valaki nem érzi magát a megfelelő helyre beállítva, cseréljen helyet a saját elgondolása
szerint. Ilyenkor a mászkálás és helycsere eltarthat egy darabig. Ebben az esetben
különösen fontos megbeszélni a játékot, de úgy, hogy a csoport minden tagja kap
lehetőséget a megnyilatkozásra. Minden ilyen szoborcsoport-alakulatban kifejeződik a
szobrásznak a csoportról alkotott képe: milyen belső kapcsolatokat lát a csoportban, kit
gondol a csoportmaghoz, kit pedig a külső pereméhez tartozónak. Egy hosszabb ideje
működő csoportnál tanulságos lehet, ha a csoportvezető állítja be a tagokat
szoborcsoporttá - sok szótlan jelzést küldhet ezúton a csoportnak.
Játék információk
Pedagógiai javaslat: Minden esetben feltétlenül érdemes egy ilyen beállítást
megbeszélni - ilyenkor a szobrász kezdi a beszélgetést és megosztja a csoporttal a saját
beállítása indokait. Érdekes beszélgetés alakulhat ki a csoport eddigi életéről, az egyes
tagok szerepéről, a csoporthoz fűzött reményekről és számos más vonatkozásról.
Amennyiben valamilyen tisztázásra szoruló dolog előjön a beszélgetésben, a
csoportvezetőnek fokozottabban kell résen lennie, nehogy a tisztázó beszélgetés
kölcsönös szemrehányások, fölsorolásává váljék.
GONDOLKODTATÓK
A hottentották királya
Játékszabály: Először abban állapodik meg a társaság, hogy melyik betűt nem szereti a
hottentották királya. Például nem szereti a k betűt. Most a játékvezető azt mondja: A
hottentották királya éhes, mit adsz neki ebédre? A sorban az első felel: Levest. Utána a
második: Húst. A harmadik: Tésztát. A negyedik: Gyümölcsöt.
Tehát mindent adhatunk neki, ami ennivaló, és amiben k betű nem fordul elő. Aki
sokáig gondolkozik, vagy elhibázza a választ (pl. tököt vagy kávét adna szegény
98
Tel: 06 44 355 – 037
királynak), az zálogot ad. Ha már hárman adtak zálogot, a játékvezető új kérdést tesz
fel.
Pl. a hottentották királya unatkozik: mivel szórakozzék? Más kérdések: Mit olvasson a
király? Hova utazik a király? Hol lakik a király? Stb. Ha nem találunk újabb kérdést,
választunk egy másik betűt a k helyett, s elölről kezdjük a játékot.
Barkochba / barkóba
Játékszabály: Akár ketten is játszhatják, ebben az esetben: az egyik gondol vagy egy
tárgyra, vagy egy személyre, vagy egy fogalomra, a másiknak, pedig ki kell találnia
különböző segítő kérdésekkel, hogy mire gondolt a másik. A felelet csak igen vagy
nem lehet. Könnyebben lehet a megoldáshoz jutni, ha nagy témacsoportokra kérdez rá
az ember, és utána szűkíti a kört. Pl. ha személyről van szó: él-e még, ha igen,
Európában él-e, ha ott, akkor Nyugat- vagy Közép- esetleg Kelet-Európában, és így
kell szűkíteni a kört minden kérdés után. Aki kitalálta, az gondol következőleg.
Célkitűzés: Kiváló gondolkodtató játék, semmilyen előkészületet, eszközt nem
igényel, mégis szórakoztató és tartalmas szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Barkochba játék
Az óvónő adjon meghatározásokat, a gyermekek találják ki, mi az. Egyszerű, a
gyermekek által jól ismert tárgyakat, állatokat, cselekvést válasszon!
Például:
– Amire gondoltam, az egy kedves kis állat. Szőrös. Szereti a tejet. Nyávog. Mi az?
– Amire gondoltam, azzal nagyon szeretnek játszani a gyerekek. Ez valamilyen játék.
A kislányok szeretik öltöztetni. Lehet babakocsiban tologatni. Mi az?
– Amire gondoltam, az egy jó kis futós játék. A gyerekek kergetik egymást. Mi az?
– Szociális képességek: közösségi szokások/érzelmek, motivációk/akarati tényezők
- Verbális képességek: verbális kommunikáció/beszédértés/nyelvi kifejezőkészség
99
Tel: 06 44 355 – 037
Amerikából jöttünk
Játékszabály: Tulajdonképpen a "Most mutasd meg" egy változata az "Amerikából
jöttünk" néven közismert játék is. Itt a játékosok valamilyen foglalkozást,
tevékenységet mutogatnak el a többieknek, méghozzá párban. Két játékos kimegy a
teremből. Kint megegyeznek abban, hogy mit fognak elmutogatni. Az elmutogatott
tevékenységnek két szóból kell állnia, és ennek a két szónak a kezdőbetűit meg is kell
mondaniuk a többieknek. A szobába visszamenve azt mondják: "Amerikából jöttünk,
híres mesterségünk címere: Á. Gy.", ami mondjuk ebben az esetben, lehet az, hogy
"állatokat gyógyít". Ezután pantomimszerű mozgással megpróbálják bemutatni az
általuk választott tevékenységet. Itt nincsenek olyan egyezményes jelek, mint a
klasszikus "Most mutasd meg”-nél, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne azokat
ennél a játéknál is alkalmazni. Jellemzőbb azonban, hogy egyben, a tartalma felől
közelítve (tehát nem szavanként) mutogatják el "mesterségüket". A többiek
találgatnak, kérdéseket is tehetnek fel, de erre itt is csak fejrázás vagy bólogatás lehet a
válasz. Ha valaki kitalálta, ő mehet ki következőnek. Ehhez választhat magának egy
párt a többiek közül, de felválthatja az előző páros egyik tagját is.
Változat: Legjobb, ha egy csoportjátssza. Ketten kimennek, s választanak maguknak
egy "mesterséget", mely két szóval fejezhető ki (Például: cipőt tisztítani.) Azután
bejönnek s mondják: "Amerikából jöttünk. Mesterségünk címere (itt a két szó
kezdőbetűjét mondják): c.t." Azután kézzel-lábbal némán mutatják mesterségüket,
most például a cipőtisztítást. Aki a gondolt mesterséget kitalálja, az megy ki, miután
maga mellé társat választott. Álljon itt pár ilyen jól bemutatható mesterség: ruhát
kefélni, gombot varrni, kezet mosni, fogat tisztítani, versenyt futni, könyvet olvasni stb.
Célkitűzés: Ez a játék kiváló agytorna, segít feleleveníteni régebbi ismereteket,
műveltségelemeket. Nehézségi foka lényegében a feladványok nehézségétől függ.
100
Tel: 06 44 355 – 037
ÉRZÉKSZERV FEJLESZTŐ
Aki keres az talál
Játékszabály: A szokásos tűz-víz kereső játéknak az a hibája, hogy egy keres a
többiek, meg csak nevetnek rajta. Ezen könnyen segíthetünk, ha más formát
választunk. Mindenki kimegy a szobából, csak az egy kiválasztott marad benn. Eldug
egy tárgyat (nem feltétlenül előre megbeszéltet), minden hely jónak számít, ha az oda
tételhez nem kellett valamit megmozdítani. Ha készen van, behívja a többieket,
kezdődhet a lázas keresgélés. Ha valaki úgy érzi megtalálta, nem árulja el, ha nem
megsúgja az eldugónak. Ha talált csöndben leül, ha nem folytatja tovább.
Aki először megtalálta, az lesz a következő eldugó.
Változat: Azt is tehetjük, hogy sok egyforma tárgyat kell eldugni. Minden keresőnek
mondjuk tíz perce, van arra, hogy minél többet felfedezzen, most sem árulja el
felfedezését, hanem megjegyzi, mert ha letelt a tíz perc egy megállapított sorrendben
egyesével előveszik a tárgyakat. Minden találat egy pontot ér. Az nyer akinek a
legtöbb pontja lesz. Vigyázzunk arra, hogy igazságosan sorsoljuk ki a sorrendet.
Árokmacska
Játékszabály: Helyszín: olyan hely, ahol kisebb-nagyobb árok van.
Kiválasztunk egy embert, aki a macska szerepét vállalja. A többiek egy sorban állnak a
árok egyik oldalán. A Macska hátat fordít nekik. Mond egy színt.
Akin van ilyen szín, az azt kikiáltja, hogy:
- Rajtam van!
Ekkor átmehet (az árkon) úgy, hogy a macska nem kaphatja el. Akin pedig nincs az,
meg azt mondja:
- Rajtam meg nincs! Kapj el cica koma!
És minél gyorsabban átfut úgy, hogy el ne kapják. Akit elkapnak az lesz a cica.
Célkitűzés: Juss át úgy, hogy ne kapjon el a cica!
Cowboy
Játékszabály: Körbeállunk, a játékvezető középen. Hirtelen rámutat valakire, annak
gyorsan le kell guggolnia, a két mellette állónak, pedig gyorsan lőnie kell egymásra,
101
Tel: 06 44 355 – 037
hangot kiadva! Akit előbb eltalált a golyó, vagy ha nem guggolt le időben a középső,
az kiesett. A két utolsó ember párbajt játszik.
ÖSSZETARTOZÁS, EGYMÁSRA FIGYELÉS

Gyertyás játék
Meggyújtok egy gyertyát. Vigyázzunk a lángjára. Lassan sétálj oda ahhoz a társadhoz,
akihez szeretnél. Add a kezébe a gyertyát, és mondj egy szót, amit szeretnél neki
mondani.
KONCENTRÁCIÓS JÁTÉK
Tüzes Golyó
Széken ülve egy piros labdát adogatunk körbe, egymás kezébe zenére. Akinél a zene
leáll, ott megáll a labda. Közösen mondjuk annak a társunknak a nevét, és lovagló
ülésbe fordul a székével (kiesik a játékból).
BIZALOM JÁTÉK
Madár mama és fiókái
A madarak kedves tollas barátaink. A kis madárfiókáknak szükségük lenne az
anyukájukra, aki hazavezeti őket. Ki az, aki szeretne segíteni? Öt gyereket választok.
Ha túl sok a jelentkező, úgy választok, hogy gyorsan csukott szemmel megyek körbe,
és akihez hozzáérek, azok lesznek a mamák. A madárgyerekeket mondókával
választom ki.
„Madarak voltunk,
földre szálltunk,
búzaszemet szedegettünk,
mondd meg nekem te,
hányat mondasz te?”
Ötöt számolunk, akire rámutatok, azok lesznek a fiókák. Megbeszéljük, hogy az
anyaállatoknak milyen hangot lehet hallatniuk.
Pl. fecske: csitt- csivit, bagoly:uhu-uhu, veréb: csip-csirip stb.
102
Tel: 06 44 355 – 037
A fiókáknak bekötöm a szemét. A madármamák elhelyezkednek a terem különböző
pontjain és jelre egyszerre elkezdik hívogatni a csemetéiket.
A fiókáknak meg kell találniuk hang alapján a madármamát.
Többször eljátsszuk, a szereplőket cseréljük.
A TERMÉSZET KASTÉLYA
Megérkeztünk a Természet kastélyához.
Izgalmamban elvesztettem a kastély kulcsát valahol.
( A földre helyezett táskák közé egy tarisznyában elhelyezem a varázskulcsot.)
Két bátor vállalkozóra lenne szükségem közületek, akik ellentétes irányból elindulnak.
Ki lesz az az éber, aki megtalálja az aranykulcsot? (Két gyereket választok.)
Csukott szemmel indulnak a játékosok, a többiek néma csendben figyelnek.
Aki megtalálta a kulcsot, az kinyithatja a kastély ajtaját.
KAPCSOLAT TEREMTŐ, KAPCSOLAT TARTÓ
Hét erdő
Álljatok fel! Szükségünk lesz a jó tulajdonságokra, mert elindulunk a meseerdőbe a
Héterdő versünk segítségével.
Sétálunk a térben.
Halkan kezdjük el mondani a verset, majd egyre hangosabban.
Akivel találkozol, fogj vele kezet!
Öleld meg, akivel találkozol!
Most séta közben tapsolj a tenyerébe a társadnak!
Végül suttogva mondd a verset, és közben nézz annak a pajtásodnak a szemébe, akivel
találkozol.
„Erdő, erdő, Héterdő,

bükköt, makkot megtermő,
sötétedő, pirkadó,
meseszéllel hírt adó,
meseforrást elrejtő,
erdő, erdő, Héterdő.”
103
Tel: 06 44 355 – 037
KAPCSOLATMÉLYÍTŐ
Üléses játék
Körben ülünk a székeken, középre teszek egy széket. Hármat tapsolok, majd azt
mondom :”Tűz!”
Akinek valamilyen élménye kapcsolódik a tűzhöz, az leül a székre, egymás ölébe.
(A tűz lehet barát és ellenség.)
Akik leültek a székre, sorban röviden elmondják élményeiket a tűzzel kapcsolatban.
(Más szót is mondhatunk, pl. mese, hétvége stb.
MEMÓRIABÚJÓCSKA (KAPCSOLATMÉLYÍTŐ)
Körben állunk, a kör közepén áll a hunyó, akit bekötött szemmel választok ki.
Mondókára indulunk.
„ A vízparton jártunk – keltünk,

egy gyermeket elvesztettünk.
Mondd meg…..(a hunyó nevét mondjuk ),
Mondd meg nekünk,,
Ki az, aki nincs velünk?
A kör megáll. Akire rámutatok, az a társunk elbújik a takaró alá.

A hunyó szeméről levesszük a kendőt, és ki kell találnia, ki hiányzik a körből (ki van a
takaró alatt). Ha sikerült, helyet cserélnek. Segíthet a csoport külső, illetve belső
tulajdonság jellemzésével.
104
Tel: 06 44 355 – 037
MOZGÁSOS JÁTÉK, TÜRELEM, KUDARC ELVISELÉS
TEKERD GYORSAN !
Játékautóra egy-másfél méter hosszú madzagot kötünk, majd üres alufólia

hengerre felerősítjük. Az győz, aki a leggyorsabban tudja feltekerve maga elé
húzni az autóját.
EGYÜTTMŰKÖDÉSES SPORTJÁTÉK
Utolsó pár előre fuss !
A gyerekek egymás mögött párosával sorba állnak. Előttük egyedül áll a kikiáltó –
fogó. A fogó „Utolsó pár előre fuss!” kiáltására a leghátul álló gyerekek elengedik
egymás kezét, és a saját oldalukon előrefutnak. A kikiáltó megpróbálja egyiküket
megfogni, mielőtt újra összekapaszkodnának. A fogó csak akkor indulhat, amikor a
hátulsó pár valamelyik tagja az ő helyével egy vonalba ér! Ha sikerült elfognia
valamelyik menekülőt, vele alkot párt, és a páros oszlop elejére állnak. A páratlanul
maradt gyerek az új kikiáltó.
ÖNFEGYELEM – NEVELŐ, EGYÜTTMŰKÖDÉSES SZABÁLYJÁTÉKOK
Kiváltó fogócskák_- párosfogó

Ha két gyerek összekapaszkodik, az a „ház”: őket nem lehet megfogni.
Barlangfogó
A megfogott gyerek terpeszállásban áll meg: azzal lehet megváltani, ha valaki átbújik
a lába alatt, ezután visszaállhat a játékba.
105
Tel: 06 44 355 – 037
Halászfogó :
Akit a fogó megfogott, annak nem engedi el a kezét: ezután csak ketten, majd hárman,
négyen halászhatnak együtt. Elég, ha két vagy három gyerek kapaszkodik össze, így
több „halászcsapat” alakul ki, és mozgalmasabb a játék.
KONFLIKTUSKEZELÉS
Rajzkészítés csoportosan
Ezt végezhetjük egyetlen ceruzával is, úgy, hogy mindenki sorban hozzárajzol valamit
az előző rajzhoz. Végezhetjük úgy is, hogy mindenkinek van mindenféle ceruzája, és
egyszerre rajzolhatnak egy nagy lapra.
Rajzolás közben figyeljük az együttműködést, a konfliktusokat. Az idő letelte után
megbeszéljük a csoport munkamegosztását, és az előforduló konfliktusokat.
106

Drama Ja Tek

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Drama Ja Tek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MÉRK-VÁLLAJ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KŐZPONT MÉRKI ÓVODA

4352 MÉRK BÉKE út 17 sz.

Készítette: Schmidtné Bohr Erzsébet

I. ÓVODÁNK JELLEMZŐ JEGYEI………………………………………..4.o.-6.o.

I/1. FŐBB CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK A HELYI ÓVODAI

II. DRÁMA JÁTÉK, KOMMUNIKÁCIÓ, KOMPLEXITÁS……………..7.o.-8.o.

II:/1. A DRÁMAJÁTÉK ÉS DRÁMAPEDAGÓGIAI DEFINÍCIÓJA ……….8.o.

III. DRÁMAJÁTÉK AZ ÓVODÁBAN……………………………………10.o.-17.o.

III/ 1: A DRÁMAJÁTÉK SZEREPÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁK

IV. DRAMATIKUS JÁTÉKOK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK……………17.o.-25.o.

IV/1. KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉKOK……………………………………19.

V/1. A KONFLIKTUS FOGALMA…………………………………………….25.

VI/1. A DRÁMAJÁTÉK, MINT KONFLIKTUS MEGOLDÓ ESZKÖZ

VII. TÁRSAS ÉRINTKEZÉS- SZOCIÁLIS KÉSZSÉG……………31.o.-61.o.

VII/1: SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK………………………………………….33.

I/1. FŐBB CÉLKITŰZÉSEINK, ALAPELVEINK A HELYI ÓVODAI

Kiemelten hangsúlyos szerepet szánunk a környezeti nevelésnek és az egészséges

Nevelőmunkánkban fő hangsúlyt kap:

Sajátos feladatunknak tekintjük:

Gyermekközpontú óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség legteljesebb

I/2. INTEGRÁCIÓS ÉS INTEGRÁLT NEVELÉSÜNK FELADATAI

A 3-7 éves gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Programunkat a családi nevelés kiegészítésének tekintjük, arra építünk. A pozitív

II. DRÁMA JÁTÉK, KOMMUNIKÁCIÓ, KOMPLEXITÁS

Pedagógiai munkám során gyakran tapasztaltam, hogy az óvodás gyermekek iskolába

II/1: A DRÁMAJÁTÉK ÉS DRÁMAPEDAGÓGIAI DEFINÍCIÓJA

Gabnai Katalin ismert drámapedagógiai szakemberünk általi drámajáték meghatározás

A drámapedagógia segít a morális problémák megismerésében, fejleszti a

III. DRÁMAJÁTÉK AZ ÓVODÁBAN

III/ 1: A DRÁMAJÁTÉK SZEREPÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁK

A dramatikus nevelés pozitív hatásai:

A drámapedagógiában több tudomány és művészet hatása talál egymásra, hogy csak

Megszokott értelemben vett drámajáték tevékenységről óvodás kortól beszélünk.

Az ember tud dramatizálni, az „olyan, mintha” játék természetes számára.

Óvodáskorban gyakran van szükség arra, hogy szerepbe lépésével „besegítse” a

A szerepbe lépés céljai közül néhányra térek ki:

Többféle szerepbe léphet Geoff Gillham a következő altípusokat említi:

A gyermekek figyelmének terjedelme miatt, meg kell felelni a korosztálynak időben

A drámapedagógia eredményeképpen olyan gyermekek nevelődnek akik:

A foglalkozásokon „mintha helyzeteket” teremtünk, átváltozunk mi felnőttek

IV: DRAMATIKUS JÁTÉKOK ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK

A dramatikus játékok sokféleséget kínálják a különböző drámapedagógiai írások,

Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok

IV/1. KAPCSOLATTEREMTŐ JÁTÉKOK

c) Mesterséges kapcsolatalakító játékok

A lazítógyakorlatok segítségével a csoport tagjait optimális érzelmi és koncentrációs

b) Azonosulásra épülő lazító gyakorlatok

A koncentrációs játékokkal el szeretnénk érni, hogy a gyerekek figyelmét soha ne

c) Halláskoncentráló-ritmus- és dinamikai gyakorlatok

Az érzékelő gyakorlatok a drámapedagógia legalapvetőbb, alapozó játékai közé

b) Tapintó-, szag- és íz érzékelő gyakorlatok

5. VERSES, ÉNEKES, SZÖVEGES RITMUSJÁTÉKOK, NÉPI

Az óvodában a gyerekek megtanulják a legfontosabb hagyományainkat, őrző

7. MÍMES-SZÖVEGES IMPROVIZATÍV GYAKORLATOK

b) Élethelyzet-gyakorlatok (pl. szüreten vagyunk, repülőn, vonaton utazunk,

V./1. A KONFLIKTUS FOGALMA

Azt tartják, hogy a konfliktushelyzet kiindulópontjai, részint az önérvényesítés, vagyis,

IV/2: MEGOLDÁS MÓDOK, STRATÉGIÁK ÉS TECHNIKÁK:

Nincs általános érvényű recept a konfliktusok megoldására, hiszen az mindenkor

Tipikus reagálások konfliktus helyzetben:

A konfliktusok egyben a feszültségek okai is. Az erősen korlátozott, szabad mozgás

VI: KONFLIKTUS ÉS A DRÁMAJÁTÉK

A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek kapcsolatában sokszor adódik konfliktus, ennek

Nézeteltérés a gyerekek között (néhány példa)