Mi​chael Pun​ke

A VISSZA​TÉ​RŐ

Mi​chael Pun​ke: The Re​ven​ant

Co​py​right © 2002 by Mi​chael Pun​ke

For​dí​tot​ta: dr. Má​tics Ró​bert

Szü​le​im​nek, Ma​ri​lyn and Butch Pun​ke-nak

Ma​ga​to​kért bosszút ne áll​ja​tok sze​rel​me​se​im, ha​nem ad​ja​tok he​lyet ama ha​rag​nak; mert meg van
írva: Enyém a bosszú​ál​lás, én meg​fi​ze​tek, ezt mond​ja az Úr.

Róm. 12:19
 Már a sor​sá​ra hagy​ták. A se​be​sült fér​fi tud​ta ezt, ami​kor rá​né​zett a fi​ú​ra, aki le​pil​lan​tott rá, de az​tán
fél​re​for​dí​tot​ta a fe​jét, kel​le​met​len volt szá​má​ra a sze​mé​be néz​ni.
A fiú na​po​kig vi​tat​ko​zott a far​kasp​rém kucs​mát vi​se​lő em​ber​rel. Tény​leg na​po​kig tar​tott? A se​be​‐
sült fér​fi küz​dött a láz​zal és a fáj​da​lom​mal, és soha nem volt biz​tos ben​ne, hogy a be​szél​ge​té​sek, ami​‐
ket hall, va​ló​di​ak-e, vagy csak az el​mé​je de​lí​ri​u​mos tév​kép​ze​té​nek mel​lék​ter​mé​kei.
Fel​né​zett a tisz​tás fölé ma​ga​so​dó szik​la​alak​zat​ra. Egy ma​gá​nyos, ki​te​ke​re​dett fe​nyő va​la​hogy meg​‐
ol​dot​ta, hogy a pusz​ta kő​ből nő​jön ki. Már sok​szor meg​bá​mul​ta, de soha nem tűnt olyan​nak szá​má​ra,
mint ab​ban a pil​la​nat​ban, ami​kor egy​más​ra me​rő​le​ges vo​na​lai mint​ha tisz​tán ki​raj​zol​tak vol​na egy ke​‐
resz​tet. Elő​ször fo​gad​ta el, hogy meg fog hal​ni, ott, a tisz​tá​son, a for​rás mel​lett.
A se​be​sült fér​fi fur​csa el​tá​vo​lo​dást ér​zett at​tól a je​le​net​től, ami​nek ő volt a fő​sze​rep​lő​je. Rö​vi​den
el​gon​dol​ko​dott raj​ta, hogy mit ten​ne az ő he​lyük​ben. Ha ma​rad​ná​nak, és az el​len​sé​ge​ik fel​jön​né​nek a
pa​tak men​tén, ak​kor mind​annyi​an meg​hal​ná​nak. Én va​jon meg​hal​nék ér​tük... ha tud​nám, hogy amúgy
is biz​to​san meg​hal​nak?
– Biz​tos vagy ben​ne, hogy fel​jön​nek? – A fiú hang​ja el​csuk​lott. Több​nyi​re te​nor ha​tá​sú hang​ja volt,
de néha meg​csuk​lott az olyan pil​la​na​tok​ban, ami​kor nem kont​rol​lál​ta ma​gát.
A far​kasp​ré​mes fér​fi si​e​tő​sen le​ha​jolt a tűz kö​ze​lé​ben levő kis hús​rács​hoz, és rész​ben már ki​szá​rí​‐
tott szar​vas​hús​csí​ko​kat kez​dett pa​kol​ni a par​fleche[1]-be. – Itt akarsz ma​rad​ni, hogy meg​tudd?
A se​be​sült fér​fi meg​pró​bált be​szél​ni. Újra érez​te a met​sző fáj​dal​mat a tor​ká​ban. Elő​jött va​la​mi
hang, de nem tud​ta azzá az egyet​len szó​vá for​mál​ni, amit ar​ti​ku​lál​ni akart.
A far​kasp​ré​mes fér​fi nem vett tu​do​mást a hang​ról, és foly​tat​ta cse​kély tu​laj​do​ná​nak össze​gyűj​té​sét,
de a fiú meg​for​dult. – Meg​pró​bál mon​da​ni va​la​mit.
A fiú fél térd​re eresz​ke​dett a se​be​sült fér​fi mel​lett. Mi​vel az nem tu​dott be​szél​ni, fel​emel​te az
egész​sé​ges ke​zét, és rá​mu​ta​tott va​la​mi​re.
– A pus​ká​ját akar​ja – mond​ta a fiú. – Azt akar​ja, hogy oda​ad​juk neki a pus​ká​ját.
A far​kasp​ré​mes fér​fi gyors, ki​mért lép​tek​kel tet​te meg a köz​tük levő tá​vol​sá​got. Ke​mé​nyen be​le​rú​‐
gott a fi​ú​ba, egye​ne​sen a há​tá​ba. – Moz​dulj már, az is​te​nit!
 A fi​ú​tól gyor​san a se​be​sült fér​fi​hoz lé​pett, aki a tu​laj​do​nai​ból álló cse​kély​ke ku​pac mel​lett fe​küdt:
bőr​ta​risz​nya, egy kés gyön​gyök​kel ki​varrt hü​ve​lyé​ben, egy fej​sze, egy pus​ka és egy pus​ka​po​ros sza​ru.
A se​be​sült fér​fi te​he​tet​le​nül néz​te, ahogy a far​kasp​ré​mes em​ber le​ha​jol, hogy fel​ve​gye a ta​risz​nyát.
Be​le​túrt, a tűz​kö​vet és az acélt ke​res​te, az​tán be​dob​ta őket bőr​ből ké​szült zub​bo​nyá​nak elül​ső zse​bé​‐
be. Meg​ra​gad​ta a pus​ka​po​ros sza​rut és a vál​lá​ra ve​tet​te. A fej​szét szé​les bőr​ö​vé​be dug​ta.
– Te meg mit csi​nálsz? – kér​dez​te a fiú.
A fér​fi újra le​ha​jolt, fel​vet​te a kést, és oda​lök​te a fi​ú​nak.
– Ez a tiéd! – A fiú meg​fog​ta, és ré​mül​ten bá​mul​ni kezd​te a ke​zé​ben a to​kot. Már csak a pus​ka ma​‐
radt. A far​kasp​ré​mes fér​fi fel​vet​te, és gyor​san el​len​őriz​te, hogy tölt​ve van-e. – Saj​ná​lom, Glass, öreg​‐
fiú. Ne​ked ezek​re már nem na​gyon lesz szük​sé​ged.
A fiú döb​bent​nek tűnt.
– Nem hagy​hat​juk itt a fel​sze​re​lé​se nél​kül.
A far​kasp​ré​mes fér​fi rö​vi​den fel​né​zett, az​tán el​tűnt az er​dő​ben.
A se​be​sült fér​fi fel​fe​lé bá​mult a fi​ú​ra, aki egy hosszú pil​la​na​tig állt ott a kés​sel... az ő ké​sé​vel. Vé​‐
gül a fiú fel​emel​te a te​kin​te​tét. Elő​ször úgy tűnt, hogy ta​lán mon​da​ni akar va​la​mit, de ehe​lyett sar​kon
for​dult, és a fe​nyők közé me​ne​kült.
A se​be​sült fér​fi a fák kö​zöt​ti rést bá​mul​ta, ahol a töb​bi​ek el​tűn​tek. El​ön​töt​te a düh, fel​emész​tet​te,
úgy, ahogy a tűz emész​ti el a fe​nyő​tű​ket. Sem​mi mást nem akart a vi​lá​gon, csak a nya​kuk köré szo​rí​ta​ni
a ke​zét, és ki​pré​sel​ni be​lő​lük az éle​tet.
Ösz​tö​nö​sen üvöl​te​ni kez​dett, újra meg​fe​led​kez​ve ar​ról, hogy a tor​ka nem ké​pes sza​va​kat lét​re​hoz​ni,
csak fáj​dal​mat okoz​ni. Fel​tá​masz​ko​dott a bal kö​nyö​ké​re. Kis​sé be tud​ta haj​lí​ta​ni a jobb ke​zét, de arra
nem he​lyez​he​tett súlyt. A moz​gás kín​zó, fáj​dal​mas vil​lá​mo​kat kül​dött vé​gig a nya​kán és a há​tán. Érez​‐
te, ahogy a bőre ne​ki​fe​szül a dur​va varra​tok​nak. Le​né​zett a lá​bá​ra, ami egy régi ing vé​res ma​rad​vá​‐
nya​i​val volt szo​ro​san be​kö​töz​ve. Nem tud​ta meg​fe​szí​te​ni a comb​ját, hogy a lá​bá​ra áll​has​son.
Össze​szed​te az ere​jét, és ne​héz​ke​sen a ha​sá​ra for​dult. Érez​te a pat​ta​nást, ahogy az egyik var​rat el​‐
sza​kad, és az új vér​zés okoz​ta me​leg ned​ves​sé​get a há​tán. A gyű​lö​let ár​já​ban sem​mi​vé ol​dó​dott a fáj​‐
da​lom.
Hugh Glass el​kez​dett mász​ni.
 – A bár​kám bár​me​lyik nap meg​ér​kez​het St. Louis​ból, mon​si​eur Ash​ley. – A meg​ter​mett fran​cia újra
el​ma​gya​ráz​ta a maga tü​rel​mes, de ha​tá​ro​zott hang​hor​do​zá​sá​val. – Szí​ve​sen el​ad​nám a hajó egész ra​‐
ko​má​nyát a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​nak, de nem tu​dom el​ad​ni azt, ami nincs ná​lam.
Wil​li​am H. Ash​ley le​csap​ta bá​dog​bög​ré​jét az asz​tal dur​va desz​ka​lap​já​ra. Gon​do​san ki​fé​sült szür​ke
sza​kál​la nem rej​tet​te el szo​ro​san össze​pré​selt áll​kap​csát. Ami azt il​le​ti, va​ló​szí​nűt​len​nek tűnt, hogy az
össze​szo​rí​tott áll​ka​pocs mö​gül újabb düh​ki​tö​rés zú​dul​jon elő, ami​kor Ash​ley is​mét az​zal az egyet​len
do​log​gal ke​rült szem​be, amit min​den​nél job​ban meg​ve​tett: a vá​ra​ko​zás​sal.
A fran​cia, aki az igen va​ló​szí​nűt​len Ki​o​wa[2] Brazeau név​re hall​ga​tott, egy​re nö​vek​vő zak​la​tott​ság​‐
gal fi​gyel​te Ash​ley-t. Ash​ley je​len​lé​te Ki​o​wa fél​re​eső ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​sán rit​ka le​he​tő​ség​gel ke​‐
cseg​te​tett, és Ki​o​wa tud​ta, hogy en​nek a kap​cso​lat​nak a si​ke​res ápo​lá​sa hosszú tá​von meg​ala​poz​hat​ja
a vál​lal​ko​zá​sát. Ash​ley fon​tos sze​re​pet ját​szott St. Louis üz​le​ti és po​li​ti​kai kö​re​i​ben. Olyan em​ber
volt, aki​nek meg​van a ví​zi​ó​ja ar​ról, hogy a ke​res​ke​del​met nyu​gat​ra kell vin​ni, és a pén​ze is ah​hoz,
hogy ezt meg​te​gye. „Más em​be​rek pén​ze”, ahogy Ash​ley ne​vez​te. Nyug​ta​lan pénz. Ide​ges pénz. Olyan
pénz, ami könnyen ván​do​rol az egyik spe​ku​la​tív vál​lal​ko​zás​ból a kö​vet​ke​ző​be.
Ki​o​wa rá​san​dí​tott a szem​üveg vas​tag len​csé​je mo​gul, és bar a lá​tá​sa nem volt éles, ah​hoz volt te​‐
het​sé​ge, hogy ol​vas​son az em​be​rek gon​do​la​ta​i​ban. – Ha meg​en​ge​di ne​kem, mon​si​eur Ash​ley, ta​lán
fel​aján​la​nék némi vi​gasz​dí​jat ad​dig is, amíg a ha​jóm​ra vá​runk.
Ash​ley nem adott egy​ér​tel​mű meg​erő​sí​tést, de nem kezd​te el újra a ti​rá​dá​it sem.
– Újabb el​lát​mányt kell igény​be ven​nem St. Louis​ból – mond​ta Ki​o​wa. – Hol​nap le​kül​dök egy fu​‐
tárt a fo​lyón ke​nu​val. Ő el​vi​he​ti az ön üze​ne​tét a szin​di​ká​tu​sá​nak. Meg​nyug​tat​hat​ja őket, mi​előtt még
el​ter​jed​né​nek a Le​aven​worth ez​re​des bu​ká​sá​ról szó​ló plety​kák.
Ash​ley vett egy mély lé​leg​ze​tet, hosszan be​le​kor​tyolt a ke​se​rű sör​be, és be​le​tö​rő​dött, hogy más le​‐
he​tő​ség hí​ján va​la​ho​gyan el​vi​sel​je ezt az újabb ké​se​del​met. Akár tet​szett neki, akár nem, a fran​cia ta​‐
ná​csa jól hang​zott. Meg kel​lett nyug​tat​nia a be​fek​te​tő​it, még mi​előtt a csa​tá​ról szó​ló hí​rek el​len​őri​zet​‐
le​nül ke​rin​ge​ni kezd​tek vol​na St. Louis ut​cá​in.
Ki​o​wa meg​érez​te, hogy adó​dott egy le​he​tő​ség, és gyor​san cse​le​ke​dett, hogy Ash​ley-t a meg​fe​le​lő
ös​vé​nyen tart​sa. A fran​cia elő​vett egy pen​nát, tin​tát és per​ga​ment, el​ren​dez​te őket Ash​ley előtt, és te​‐
le​töl​töt​te a bá​dog​csé​szét sör​rel.
– Ma​gá​ra ha​gyom a mun​ká​já​val, mon​si​eur – mond​ta, és bol​dog volt, hogy le​he​tő​sé​ge van vissza​vo​‐
nul​ni.
Ash​ley egy faggyú​gyer​tya hal​vány fé​nyé​nél késő éj​sza​ká​ig írt.

Fort Brazeau,
A Mis​sou​ri​nál
1823. au​gusz​tus 21.
Ja​mes D. Pic​kens Úr
Pic​kens és fiai
St. Louis

Ked​ves Mr. Pic​kens!

Saj​ná​la​tos kö​te​les​sé​gem in​for​mál​ni Önt az utób​bi két hét ese​mé​nye​i​ről. Ter​mé​sze​tük​nél fog​va
ezek az ese​mé​nyek meg kell hogy vál​toz​tas​sák, de nem kell hogy fél​be​sza​kít​sák vál​lal​ko​zá​sun​‐
kat a Mis​sou​ri fel​ső fo​lyá​sá​nál.
Mint azt mos​tan​ra már min​den bi​zonnyal tud​ja, a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​re​it
meg​tá​mad​ták az ari​ka​rák, mi​után jó​hi​sze​mű​en hat lo​vat vet​tek tő​lük. Az ari​ka​rák pro​vo​ká​ció
nél​kül tá​mad​tak, és meg​öl​ték ti​zen​hat em​be​rün​ket, meg​se​be​sí​tet​tek egy tu​ca​tot & vissza​lop​ták
a lo​va​kat, ame​lye​ket egy nap​pal ko​ráb​ban lát​szó​lag el​ad​tak ne​künk.
A tá​ma​dás mi​att arra kény​sze​rül​tem, hogy fo​lyás​irány​ba vissza​vo​nul​jak, és ugyan​ak​kor Le​‐
aven​worth ez​re​des & az Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek se​gít​sé​gét kér​jem, hogy vá​laszt ad​junk az
Egye​sült Ál​la​mok pol​gá​ra​it meg​il​le​tő szu​ve​rén jog, mi​sze​rint aka​dály​ta​la​nul át​kel​het​nek a
Mis​sou​rin, nyil​ván​va​ló meg​gya​lá​zá​sá​ra. Kér​tem a sa​ját em​be​re​ink se​gít​sé​gét is, akik And​rew
Hen​ry ka​pi​tány ve​ze​té​sé​vel csat​la​koz​tak hoz​zám a nagy ve​sze​de​lem​ben Fort Uni​on-beli ál​lo​‐
más​he​lyük​ről.
Au​gusz​tus 9-én szem​be​néz​tünk az ari​ka​rák​kal, össze​sen hét​száz em​be​rünk volt, köz​tük két​száz
Le​aven​worth re​gu​lá​ri​sai kö​zül (és két mo​zsár​ágyú) és még negy​ven em​ber a RMF Com​pany​‐
től. Ta​lál​tunk szö​vet​sé​ge​se​ket is (bár csak át​me​ne​ti​leg) négy​száz sziú har​cos sze​mé​lyé​ben,
akik​nek az ari​ka​rák tör​té​nel​mi okok​ból az el​len​sé​gei, de en​nek az ere​de​té​ről nem tu​dok sem​‐
mit.
Elég annyit mon​da​nom, hogy egye​sí​tett erő​ink több mint ele​gen​dő​nek bi​zo​nyul​tak ah​hoz, hogy
győ​zel​met aras​sunk, meg​bün​tes​sük az ari​ka​rá​kat az áru​lá​su​kért & újra meg​nyis​suk a Mis​sou​‐
rit vál​lal​ko​zá​sunk cél​ja​i​ra. Hogy ez az ered​mény még​sem jött lét​re, az Le​aven​worth ez​re​des
bi​zony​ta​lan​ko​dá​sá​nak kö​szön​he​tő.
En​nek a sze​ren​csét​len ese​mény​nek a rész​le​tei vár​hat​nak, amíg vissza​té​rek St. Louis​ba, most
elég annyit mon​da​nom, hogy az ez​re​des újra meg újra vo​na​ko​dott szem​be​száll​ni a ná​lunk
gyen​gébb el​len​ség​gel, és ez le​he​tő​vé tet​te az egész ari​ka​ra törzs​nek, hogy ki​csússzon a mar​‐
kunk​ból, ami​nek ered​mé​nye​kép​pen ha​té​ko​nyan le​zár​ták a Mis​sou​rit Fort Brazeau & a men​den
fal​vak kö​zött. Va​la​hol köz​tünk és az em​lí​tett pont kö​zött ki​lenc​száz ari​ka​ra har​cos la​pul, is​mét
be​ás​va ma​gu​kat, sem​mi két​ség, & min​den​re ké​szen, hogy meg​aka​dá​lyoz​za​nak min​den tö​rek​‐
vést a Mis​sou​rin fel​fe​lé.
Le​aven​worth ez​re​des vissza​tért hely​őr​sé​gé​be, Fort At​kin​son​ba, ahol két​ség​kí​vül me​leg kan​‐
 dal​ló előtt fog​ja el​töl​te​ni a te​let, és ala​po​san vé​gig​rág​ja ma​gát a le​he​tő​sé​ge​in. Nem szán​dé​‐
ko​zom vár​ni rá. A vál​lal​ko​zá​sunk, ahogy Ön is tud​ja, ne​he​zen tud​ná el​vi​sel​ni nyolc hó​nap ki​‐
esé​sét.

Ash​ley itt meg​állt a szö​ve​ge ol​va​sá​sa köz​ben, elé​ge​det​len volt a szi​go​rú hang​hor​do​zás​sal. A le​vél
tük​röz​te a dü​hét, de nem ér​ző​dött be​lő​le az en​nél fon​to​sabb ér​ze​lem: az alap​ve​tő op​ti​miz​mus, a tö​ret​‐
len hit sa​ját ké​pes​sé​gé​ben, hogy vég​hez tud​ja vin​ni, amit el​kez​dett. Is​ten a vég​te​len nagy​lel​kű​ség kert​‐
jé​be he​lyez​te őt, Gos​hen Föld​jére,[3] ahol min​den​ki pros​pe​rál​hat, fel​té​ve, hogy meg​van ben​ne a bá​tor​‐
ság és az áll​ha​ta​tos​ság, hogy meg​pró​bál​ja. Ash​ley gyen​ge pont​jai, ame​lye​ket őszin​tén be is val​lott,
pusz​tán olyan aka​dá​lyok vol​tak, ame​lye​ket az erős​sé​ge​i​nek va​la​mi​lyen kre​a​tív kom​bi​ná​ci​ó​já​val
könnye​dén meg le​he​tett ke​rül​ni. Ash​ley szá​mí​tott a hát​rál​ta​tó té​nye​zők​re, de a ku​dar​cot nem to​le​rál​ta.

Bal​sze​ren​csén​ket a ma​gunk ja​vá​ra kell for​dí​ta​nunk. To​vább kell nyo​mul​nunk, amíg a ver​seny​‐
tár​sa​ink szü​ne​tet tar​ta​nak. Mi​vel a Mis​sou​ri gya​kor​la​ti​lag le van zár​va, úgy dön​töt​tem, hogy
két csa​pa​tot kül​dök nyu​gat​ra kü​lön​bö​ző út​vo​na​la​kon. Hen​ry ka​pi​tányt már el is küld​tem fel​fe​‐
lé a Grand fo​lyón. Fel fog men​ni a Grand men​tén, amed​dig csak le​het​sé​ges, az​u​tán vissza​tér
Fort Uni​on​be. Je​di​diah Smith egy má​sik csa​pa​tot fog ve​zet​ni fel a Plat​tén, a cél​ja a Nagy Me​‐
den​ce vi​zei.
Nincs két​sé​gem afe​lől, hogy osz​to​zik sú​lyos csa​ló​dott​sá​gom​ban a ké​se​del​münk mi​att. Most
gyor​san kell cse​le​ked​nünk, hogy be​hozzuk az el​vesz​te​ge​tett időt. Uta​sí​tot​tam Hen​ryt és
Smitht, hogy ta​vasszal ne tér​je​nek vissza St. Louis​ba a zsák​má​nyuk​kal. In​kább majd mi me​‐
gyünk el hoz​zá​juk, a te​re​pen ta​lál​kozunk, hogy ki​cse​rél​jük a prém​je​i​ket friss el​lát​mány​ra. Így
négy hó​na​pot nyer​he​tünk & be​hoz​hat​juk a le​ma​ra​dá​sun​kat. Azt ja​vas​lom, hogy köz​ben ál​lít​‐
sunk fel egy új prém​va​dász csa​pa​tot St. Louis​ban & in​dít​suk út​nak ta​vasszal, ezt én sze​mé​lye​‐
sen fo​gom ve​zet​ni.

A gyer​tya ma​ra​dé​ka ser​ceg​ni kez​dett, és rossz sza​gú, fe​ke​te füs​töt ere​ge​tett. Ash​ley fel​né​zett, és hir​‐
te​len rá​döb​bent, hogy mennyi idő telt el, és hogy mennyi​re fá​radt. Meg​már​tot​ta a tol​lat, és vissza​tért a
le​ve​lé​hez, ha​tá​ro​zot​tan és gyor​san írva, most, hogy be​szá​mo​ló​ja konk​lú​zi​ó​ját ve​tet​te pa​pír​ra:

Sür​ge​tem, hogy kom​mu​ni​kál​jon a szin​di​ká​tus​sal a le​he​tő leg​szi​go​rúbb mó​don, és kö​zöl​je ve​‐

lük, hogy tö​ké​le​te​sen biz​tos va​gyok vál​lal​ko​zá​sunk el​ma​rad​ha​tat​lan si​ke​ré​ben. A gond​vi​se​lés
nagy ado​mányt jut​ta​tott ne​künk, & nem hi​báz​ha​tunk, össze kell gyűj​te​nünk a bá​tor​sá​gun​kat,
hogy meg​kö​ve​tel​hes​sük a jog sze​rint járó ré​szün​ket.

Leg​alá​za​to​sabb szol​gá​ja
Wil​li​am H. Ash​ley

Két nap​pal ké​sőbb, 1823. au​gusz​tus 16-án Ki​o​wa Brazeau la​pos fe​ne​kű bár​ká​ja meg​ér​ke​zett St.
Louis​ból. Wil​li​am Ash​ley el​lát​ta az em​be​re​it, és ugyan​ezen a na​pon nyu​gat​ra küld​te őket. Úgy be​szél​‐
ték meg, hogy az első ta​lál​ka 1824 nya​rán lesz, a hely​színt pe​dig majd fu​tá​rok út​ján egyez​te​tik.
Anél​kül, hogy dön​té​sei fon​tos​sá​gá​nak tel​je​sen tu​da​tá​ban lett vol​na, Wil​li​am H. Ash​ley fel​ta​lál​ta azt
a rend​szert, ami az​tán az egész kor​sza​kot meg​ha​tá​roz​ta.
 Ti​zen​egy em​ber gug​golt a tá​bor​ban, ahol nem égett tűz. A tá​bort a Grand fo​lyó egy ki​sebb part​fa​lá​‐
ban ver​ték fel, de az előt​te el​te​rü​lő sík​ság ke​vés le​he​tő​sé​get nyúj​tott arra, hogy el​tit​kol​ják a po​zí​ci​ó​‐
ju​kat. Ha tü​zet rak​tak vol​na, ak​kor mér​föl​dek​ről ész​re​ve​het​ték vol​na őket, már​pe​dig az el​rej​tő​zés volt
a trap​pe​rek leg​jobb szö​vet​sé​ge​se egy újabb tá​ma​dás el​ke​rü​lé​se ér​de​ké​ben. A nap​le​men​tét meg​elő​ző
utol​só órát a leg​több fér​fi a pus​kák tisz​tí​tá​sá​val, a mo​ka​szi​nok ja​ví​tá​sá​val, vagy evés​sel töl​töt​te. A fiú
már ab​ban a pil​la​nat​ban el​aludt, ami​kor meg​áll​tak, hosszú vég​ta​gok és ron​gyos ru​hák gyű​rött ku​pa​cá​‐
nak lát​szott.
Az em​be​rek há​rom- vagy négy​fős cso​por​tok​ba tö​mö​rül​tek a fo​lyó​part​nak si​mul​va, vagy szik​lák,
szá​raz gáz​cso​mók mögé búj​va, mint​ha ezek a kis ki​emel​ke​dé​sek vé​del​met nyújt​hat​tak vol​na.
A tá​bor​ban amúgy szo​ká​sos hec​ce​lő​dést vissza​ve​tet​te a Mis​sou​ri​nál tör​tént sze​ren​csét​len​ség, majd
tel​je​sen meg​szün​tet​te a mind​össze há​rom nap​pal ko​ráb​ban tör​tént má​so​dik tá​ma​dás. Ha be​szél​tek egy​‐
ál​ta​lán, ak​kor is csak sut​tog​va és mé​lá​zó han​gon, tisz​te​let​ben tart​va a baj​tár​sak em​lé​két, akik már hol​‐
tan fe​küd​tek va​la​me​lyik ös​vé​nyen. És ébe​ren a még min​dig je​len​le​vő ve​szély mi​att.
– Gon​do​lod, hogy szen​ve​dett, Hugh? Az​óta nem tu​dom ki​ver​ni a fe​jem​ből, hogy ször​nyű kí​nok kö​‐
ze​pet​te tá​vo​zott.
Hugh Glass fel​né​zett a fér​fi​ra, Wil​li​am An​der​son​ra, aki a kér​dést fel​tet​te. Glass gon​dol​ko​dott egy
da​ra​big, mi​előtt vá​la​szolt vol​na.
– Nem hi​szem, hogy a test​vé​red szen​ve​dett.
– Ő volt a leg​idő​sebb kö​zü​lünk. Ami​kor el​hagy​tuk Ken​tu​ckyt, a ro​ko​na​ink neki mond​ták, hogy vi​‐
gyáz​zon rám. Ne​kem egy szót se szól​tak. Va​la​hogy nem ju​tott eszük​be.
– Te min​dent meg​tet​tél a test​vér​edért, Will. Az a szo​mo​rú igaz​ság, hogy ab​ban a pil​la​nat​ban meg​‐
halt, ami​kor há​rom nap​ja el​ta​lál​ta az a go​lyó.
Új hang szó​lalt meg a víz​part kö​ze​li ár​nyék​ból:
– Bár​csak el​te​met​tük vol​na ak​kor, ahe​lyett, hogy két na​pig ma​gunk​kal ci​pel​jük! – A hang tu​laj​do​no​‐
sa a sar​kán gug​golt, és az egy​re nö​vek​vő sö​tét​ség​ben alig le​he​tett lát​ni az arc​ki​fe​je​zé​sét, csak a sö​tét
sza​kál​la, és egy fe​hér seb​hely lát​szott. A heg a szá​ja szeg​le​té​nél kez​dő​dött, le​fe​lé ívelt, majd vissza​‐
ka​nya​ro​dott. Olyan volt, mint egy ho​rog. Még erő​tel​je​seb​ben ki​raj​zo​ló​dott at​tól, hogy ott nem nőtt
szőr. Mint​ha fo​lya​ma​to​san gú​nyos vi​gyor ült vol​na az ar​cán. Jobb ke​zé​vel egy nyú​zó​kés vas​kos pen​‐
gé​jét hú​zo​gat​ta a kö​szö​rű​kö​vön mi​köz​ben be​szélt, így a sza​vai közé las​sú, csi​kor​gó han​gok ke​ve​red​‐
tek.
– Fogd be a szá​dat, Fitz​gerald, vagy es​kü​szöm a bá​tyám sír​já​ra, hogy ki​té​pem a mocs​kos nyel​ve​‐
det!
– A bá​tyád sír​já​ra? Azt nem na​gyon ne​vez​ném sír​nak, iga​zam van?
A hal​ló​tá​vol​sá​gon be​lül lévő fér​fi​ak hir​te​len fel​fi​gyel​tek, meg​le​pőd​tek ezen a vi​sel​ke​dé​sen, még
ak​kor is, ha Fitz​gerald​ról volt szó.
Fitz​gerald meg​érez​te a rá irá​nyu​ló fi​gyel​met, és ez fel​bá​to​rí​tot​ta.
– In​kább csak egy ku​pac kő. Sze​rin​ted még min​dig ott van alat​ta, és ép​pen el​por​lad? – Fitz​gerald
egy pil​la​na​tig szü​ne​tet tar​tott, és csak a kö​vön súr​ló​dó pen​ge hang​ja hal​lat​szott. – Ami en​gem il​let, én
két​lem. – Megint várt, hogy be​ka​lib​rál​ja az ép​pen ki​mon​dott sza​vak ha​tá​sát. – Per​sze le​het, hogy a kö​‐
vek tá​vol tar​tot​ták a dög​evő​ket. De én azt hi​szem, hogy coyo​te-ok sza​lad​gál​nak az apró da​rab​ja​i​val...
An​der​son két ke​zét elő​re​len​dít​ve rá​ve​tet​te ma​gát Fitz​gerald​ra.
Mi​köz​ben fel​emel​ke​dett, Fitz​gerald hir​te​len fel​emel​te a lá​bát és a síp​csont​já​val tel​jes erő​ből ágyé​‐
kon rúg​ta An​der​sont. A rú​gás​tól An​der​son össze​gör​nyedt, mint​ha va​la​mi rej​tett kö​tél húz​ta vol​na a
nya​kát a tér​de​i​hez. Fitz​gerald térd​del ar​con rúg​ta a ki​szol​gál​ta​tott fér​fit, An​der​son pe​dig a há​tá​ra
esett.
Fitz​gerald für​gén moz​gott ah​hoz ké​pest, hogy mek​ko​ra da​rab volt, elő​re​len​dült, és a le​ve​gő után
kap​ko​dó, vér​ző fér​fi mell​ka​sá​ra tér​delt. A nyú​zó​kést An​der​son tor​ká​hoz szo​rí​tot​ta. – Csat​la​koz​ni
akarsz a bá​tyád​hoz? – Fitz​gerald úgy nyom​ta oda a kést, hogy a pen​ge alatt vé​kony vér​csík je​len​jen
meg.
– Fitz​gerald – szó​lalt meg Glass nyu​godt, de pa​ran​cso​ló han​gon. – Elég lesz.
Fitz​gerald fel​né​zett. Azon gon​dol​ko​dott, hogy mit vá​la​szol​jon Glass ki​hí​vá​sá​ra, mi​köz​ben elé​ge​det​‐
ten nyug​táz​ta, hogy a fér​fi​ak idő​köz​ben kör​be​vet​ték őt, és ta​núi vol​tak An​der​son ne​vet​sé​ges hely​ze​té​‐
nek. Úgy dön​tött, job​ban jár, ha ki​hir​de​ti a győ​zel​mét. Glass-szel majd egy má​sik na​pon fog​lal​ko​zik.
Fitz​gerald el​vet​te a pen​gét An​der​son tor​ká​ról, és egy hir​te​len moz​du​lat​tal az övén füg​gő ki​varrt tok​ba
dug​ta. – Ne kezdj olyan do​log​ba, An​der​son, amit nem tudsz be​fe​jez​ni! Leg​kö​ze​lebb majd én be​fe​je​‐
zem he​lyet​ted.
And​rew Hen​ry ka​pi​tány át​nyo​ma​ko​dott a bá​mész​ko​dók gyű​rű​jén. Há​tul​ról meg​ra​gad​ta Fitz​geral​dot,
és a nya​ká​nál fog​va vissza​rán​tot​ta, majd szo​ro​san ne​ki​nyom​ta a part​fal​nak.
– Még egy ve​re​ke​dés, és ki vagy rúg​va, Fitz​gerald! – Hen​ry a tá​bor ha​tá​rán túl a tá​vo​li ho​ri​zont​ra
mu​ta​tott. – Ha soha nem bírsz ma​gad​dal, ak​kor me​hetsz, és meg​pró​bál​ha​tod egye​dül.
A ka​pi​tány vé​gig​né​zett a kö​rü​löt​te álló töb​bi fér​fin.
– Hol​nap negy​ven mér​föl​det fo​gunk meg​ten​ni. Csak az idő​tö​ket po​csé​kol​já​tok az​zal, hogy még min​‐
dig nem alusz​tok. Ki vál​lal​ja az első őr​sé​get? – Sen​ki nem lé​pett elő​re. Hen​ry egy pil​la​nat​ra el​gon​‐
dol​ko​dott, és sze​me a fiún ál​la​po​dott meg. Tett né​hány ha​tá​ro​zott lé​pést az össze​ku​po​ro​dott alak felé.
– Kelj fel, Bridger!
A fiú fel​ug​rott, sze​me tág​ra nyílt, és za​var​tan ko​to​rá​szott a fegy​ve​re után. A rozs​dás mus​ké​tát elő​‐
leg​be kap​ta a fi​ze​té​sé​ből egy meg​sár​gult pus​ka​po​ros sza​ru​val és egy​ma​rék​nyi tűz​kő​vel együtt.
– Menj szá​z​yard​nyit fo​lyás​irány​ba! Ke​ress egy ma​gas pon​tot a part men​tén! Ma​lac, te ugyan​ezt csi​‐
náld fo​lyás​iránnyal szem​ben! Fitz​gerald, An​der​son, ti​é​tek a má​so​dik őr​ség.
Fitz​gerald elő​ző éj​sza​ka is őrt állt. Egy pil​la​na​tig úgy tűnt, hogy til​ta​koz​ni fog a mun​ka el​osz​tá​sa el​‐
len. Az​tán meg​gon​dol​ta ma​gát, és in​kább mor​co​san a tá​bor szé​lé​hez ment. A fiú, aki még min​dig össze
volt za​va​rod​va, ke​resz​tül​buk​dá​csolt a fo​lyót sze​gé​lye​ző szik​lá​kon, az​tán el​tűnt a ko​balt​szí​nű fe​ke​te​‐
ség​ben, ami köz​ben las​san rá​eresz​ke​dett a bri​gád​ra.
A fér​fi, akit Ma​lac​nak hív​tak, Phi​ne​ous Gil​mo​re né​ven szü​le​tett Ken​tu​cky​ban egy mocs​kos és sze​‐
gény far​mon. A be​ce​ne​vét nem övez​te sem​mi​lyen ti​tok: óri​á​si volt és mocs​kos. Ma​lac​nak annyi​ra bü​‐
dös sza​ga volt, hogy az össze​za​var​ta az em​be​re​ket. Ami​kor meg​érez​ték a bű​zét, kö​rül​néz​tek, el​kezd​ték
ke​res​ni a szag for​rá​sát, annyi​ra le​he​tet​len​nek tűnt, hogy ezt a ret​te​ne​tes bűzt egy em​ber ere​ge​ti ma​gá​‐
ból. Még a trap​pe​rek is, akik pe​dig nem he​lyez​tek kü​lö​nö​sebb hang​súlyt a tisz​tál​ko​dás​ra, meg​tet​tek
min​dent an​nak ér​de​ké​ben, hogy Ma​lac hoz​zá​juk ké​pest szél​iránnyal szem​ben le​gyen. Mi​után las​san
láb​ra tá​pász​ko​dott, Ma​lac a vál​lá​ra ve​tet​te a pus​ká​ját, és el​bal​la​gott fo​lyás​iránnyal szem​ben.
Nem egé​szen egy órán be​lül tel​je​sen be​sö​té​te​dett. Glass néz​te, ahogy Hen​ry ka​pi​tány ide​ge​sen
vissza​tér az őr​sze​mek el​len​őr​zé​sé​ből. A hold​fény​ben ki​ke​rül​get​te az alvó fér​fi​ak ku​pa​ca​it, és Glass
ek​kor rá​jött, hogy csak ő és Hen​ry van​nak éb​ren. A ka​pi​tány Glass mel​lett vá​lasz​tott he​lyet ma​gá​nak,
rá​tá​masz​ko​dott a pus​ká​já​ra, mi​köz​ben sú​lyos tes​té​vel a föld​re eresz​ke​dett. El​he​lyez​ke​dett, hogy fá​radt
lá​ba​it fel​sza​ba​dít​sa a te​her alól, de a leg​in​kább nyo​masz​tó do​log​tól nem tu​dott meg​sza​ba​dul​ni.
– Azt aka​rom, hogy hol​nap te és Fe​ke​te Har​ris cser​kel​je​tek – mond​ta Hen​ry ka​pi​tány. Glass fel​né​‐
zett. Csa​ló​dott volt, ami​ért nem tud ele​get ten​ni az al​vás csá​bí​tó hí​vá​sá​nak.
– Késő dél​után ta​lál​ja​tok va​la​mi le​lő​he​tőt! Meg​koc​káz​ta​tunk egy tü​zet. – Hen​ry csen​de​seb​ben kez​‐
dett be​szél​ni, mint​ha val​lo​mást akar​na ten​ni. – Ké​sés​ben va​gyunk, Hugh. – Hen​ry na​gyon úgy né​zett
ki, mint aki egy da​ra​big most be​szél​ni akar, Glass pe​dig a pus​ká​já​ért nyúlt. Ha már úgy​sem al​hat, leg​‐
alább a fegy​ve​rét meg​tisz​tít​hat​ja. Azon a dél​utá​non, ami​kor át​kel​tek egy fo​lyón, vi​zes lett, és most
friss zsírt akart ken​ni az el​sü​tő szer​ke​zet​re.
– De​cem​ber ele​jén ke​mény fa​gyok ér​kez​nek – foly​tat​ta a ka​pi​tány. – Két hét​re lesz szük​sé​günk,
hogy ele​gen​dő húst tar​ta​lé​kol​junk. Ha nem érünk a Yel​lows​to​ne-hoz ok​tó​ber előtt, ak​kor le​ma​ra​dunk
az őszi va​dá​szat​ról.
Ha Hen​ry ka​pi​tányt bel​ső ké​te​lyek kí​noz​ták is, pa​ran​cso​ló fi​zi​kai je​len​lé​te nem árult el gyen​ge​sé​‐
get. Szar​vas​bőr​ből ké​szült zub​bo​nyán bőr​szíj volt ke​resz​tül​vet​ve szé​les vál​la​in és mell​ka​sán. Ez még
ab​ból az idő​ből ma​radt meg, ami​kor Mis​sou​ri ál​lam Sa​in​te Ge​ne​vi​eve kör​ze​té​ben ólom​bá​nyász​ként
dol​go​zott. A csí​pő​je kes​keny volt, raj​ta egy vas​tag bőr​öv tar​tot​ta a pisz​to​lyo​kat és egy nagy kést. Bri​‐
csesz​nad​rág​ja szar​vas​ünő bő​ré​ből ké​szült, a tér​dé​ig ért, on​nan pe​dig vö​rös gyap​jú​ban foly​ta​tó​dott. A
ka​pi​tány nad​rág​ja​it spe​ci​á​li​san neki szab​ták St. Louis​ban, és a va​don​be​li jár​tas​sá​gát vol​tak hi​va​tot​tak
je​lez​ni. A bőr ki​tű​nő vé​del​met nyúj​tott, de ha gáz​lón ment át ben​ne az em​ber, ak​kor ne​héz​zé és hi​deg​‐
gé vált. A gyap​jú ez​zel szem​ben gyor​san szá​radt, és ak​kor is tar​tot​ta a hőt, ha ned​ves volt.
Bár a csa​pat, amit ve​ze​tett, elég sze​dett-ve​dett volt, Hen​ry leg​alább ab​ból a tény​ből elé​ge​dett​sé​get
me​rít​he​tett, hogy „ka​pi​tány”-nak szó​lí​tot​ták. Va​ló​já​ban per​sze Hen​ry is tud​ta, hogy ez a cím csak
trükk. Prém​va​dá​szok​ból álló csa​pa​tá​nak sem​mi köze nem volt a had​se​reg​hez, és amúgy is alig​ha tisz​‐
tel​tek bár​mi​fé​le in​téz​ményt. Hen​ry volt köz​tük az egyet​len, aki vé​gig​tal​pal​ta és te​le​rak​ta csap​dák​kal a
Th​ree Forkst[4]. A cí​mek​nek ke​vés je​len​tő​sé​gük volt, en​nek a bi​ro​da​lom​nak a ta​pasz​ta​lat volt a fi​ze​tő​‐
esz​kö​ze.
A ka​pi​tány szü​ne​tet tar​tott, arra várt, hogy Glass az egyet​ér​té​sé​nek ad​jon han​got. Glass fel​né​zett a
pus​ká​já​ról. Rö​vid pil​lan​tás volt, mert köz​ben épp ki​csa​va​roz​ta az ele​gán​san dí​szí​tett sá​tor​va​sat, ami a
pus​ka iker​ra​va​sza​it ta​kar​ta. A két csa​vart gon​do​san a ke​zé​be szo​rí​tot​ta, at​tól tart​va, hogy eset​leg el​ej​ti
őket a sö​tét​ben.
 Az a pil​lan​tás elég volt ah​hoz, hogy fel​bá​to​rít​sa Hen​ryt a foly​ta​tás​ra.
– Me​sél​tem már ne​ked Dro​u​il​lard​ról?
– Nem, ka​pi​tány.
– De tu​dod, hogy ki volt ő?
– Ge​or​ge Dro​u​il​lard... Corps of Dis​co​very[5]?
Hen​ry bó​lin​tott.
– Le​wis és Clark em​be​re, az egyik leg​jobb cser​kész és va​dász. 1809-ben csat​la​ko​zott egy cso​port​‐
hoz az én ve​ze​té​sem alatt... va​ló​já​ban ő ve​ze​tett ben​nün​ket... a Th​ree Fork​shoz tar​tot​tunk. Vagy száz
em​be​rünk volt, de csak Dro​u​il​lard és Col​ter járt ott ko​ráb​ban kö​zü​lük.
– Annyi hó​dot ta​lál​tunk, mint szú​nyo​got. Alig kel​lett csap​dáz​ni őket, csak ki kel​lett men​ni egy bun​‐
kó​val. De a fe​ke​te​lá​bok​kal már az ele​jé​től kezd​ve prob​lé​má​ink vol​tak. Öt em​be​rünk halt meg, mi​előtt
le​telt az első két hét. Be kel​lett ás​nunk ma​gun​kat, nem tud​tuk ki​kül​de​ni a csap​dá​zó csa​pa​to​kat.
– Dro​u​il​lard el​rej​tő​zött a töb​bi​ek​kel, nagy​já​ból egy hé​tig, az​tán azt mond​ta, hogy már na​gyon unja
ezt az egy hely​ben to​por​gást. Más​nap el​in​dul​tunk, és egy hét​tel ké​sőbb ren​ge​teg prém​mel tér​tünk
vissza.
Glass tel​jes fi​gyel​mét a ka​pi​tány​ra össz​pon​to​sí​tot​ta. St. Louis min​den pol​gá​ra is​mer​te Dro​u​il​lard
tör​té​ne​té​nek va​la​me​lyik ver​zi​ó​ját, de Glass még soha nem hal​lott olyan be​szá​mo​lót, ami első kéz​ből
szár​ma​zott.
– Ezt meg​csi​nál​ta két​szer, ki​ment, és egy adag prém​mel tért vissza. Az utol​só do​log, amit az​előtt
mon​dott, hogy har​mad​szor is ki​ment, így hang​zott: „a har​ma​dik min​dig sze​ren​csés”. Ne​ki​in​dult, egy
fél órá​val ké​sőbb pe​dig két lö​vést hal​lot​tunk, az egyi​ket a pus​ká​já​ból, a má​si​kat a pisz​to​lyá​ból. A má​‐
so​dik lö​vés az le​he​tett, ami​kor le​lőt​te a lo​vát, hogy fe​de​zé​ket biz​to​sít​son ma​gá​nak. Ott ta​lál​tuk meg, a
lova mö​gött. Köz​te és a lova kö​zött leg​alább húsz nyíl​vessző állt ki a föld​ből. A fe​ke​te​lá​bok ott​hagy​‐
ták a nyíl​vessző​ket, üzen​ni akar​tak ve​lük. Csú​nyán fel​da​ra​bol​ták... le​vág​ták a fe​jét.
A ka​pi​tány újra szü​ne​tet tar​tott, egy he​gyes végű bot​tal a sa​rat pisz​kál​ta maga előtt.
– Min​dig az eszem​be jut ez az em​ber.
Glass bá​to​rí​tó sza​vak után ku​ta​tott. Mi​előtt bár​mit mond​ha​tott vol​na, a ka​pi​tány azt kér​dez​te: – Sze​‐
rin​ted ez a fo​lyó med​dig fo​lyik még nyu​ga​ti irány​ba?
Glass fe​szül​ten bá​mult, és a ka​pi​tány te​kin​te​tét ke​res​te.
– Majd ki​csit job​ban ipar​ko​dunk, ka​pi​tány. Ad​dig is kö​vet​het​jük a Gran​det. Tud​juk, hogy a Yel​‐
lows​to​ne észak​ra és nyu​gat​ra fek​szik. – Va​ló​já​ban Glass már je​len​tős ké​te​lye​ket fo​gal​ma​zott meg ma​‐
gá​ban a ka​pi​tánnyal kap​cso​lat​ban. Mint​ha ül​döz​te vol​na a bal​sze​ren​cse.
– Iga​zad van – mond​ta a ka​pi​tány, az​tán el​is​mé​tel​te, mint​ha meg akar​ná győz​ni ma​gát. – Per​sze, iga​‐
zad van.
Bár a tu​dá​sa sors​csa​pá​sok so​ro​za​tá​ból szü​le​tett, Hen​ry ka​pi​tány bár​ki élő em​ber​nél töb​bet tu​dott a
Ro​cky föld​raj​zá​ról. Glass ta​pasz​talt sík​sá​gi em​ber volt, és soha nem tet​te be a lá​bát a Mis​sou​ri fel​ső
fo​lyá​sá​nak vi​dé​ké​re. Hen​ry még​is ta​lált va​la​mi meg​nyug​ta​tót Glass hang​hor​do​zá​sá​ban. Va​la​ki egy​szer
azt mond​ta neki, hogy Glass fi​a​tal ko​rá​ban ten​ge​rész volt. Sőt, egy plety​ka sze​rint Jean La​fit​te, a ka​lóz
fog​lya volt. Ta​lán a vég​te​len ten​ge​ren töl​tött évek mi​att ke​zel​te egé​szen jól a Ro​cky Moun​ta​ins és St.
Louis kö​zöt​ti re​mény​te​len sík​sá​gon töl​tött időt.
– Már ak​kor sze​ren​csés​nek mond​hat​juk ma​gun​kat, ha a fe​ke​te​lá​bok nem tö​röl​ték el Fort Uni​ont a
föld szí​né​ről. Az em​be​rek, aki két ott hagy​tam, nem ép​pen a leg​job​bak. – A ka​pi​tány az ag​go​dal​ma​i​‐
nak szo​ká​sos ka​ta​ló​gu​sá​val foly​tat​ta. És csak mond​ta, bele az éj​sza​ká​ba. Glass tud​ta, hogy az is elég,
ha csak hall​gat​ja. Idő​ről idő​re fel​né​zett és dör​mö​gött va​la​mit, de köz​ben fő​leg a pus​ká​já​ra fi​gyelt.
Glass éle​té​ben a pus​ká​ja volt az egyet​len ext​ra​va​gan​cia, és ami​kor a na​gyon ér​zé​keny ra​vasz el​sü​tő
me​cha​niz​mu​sát zsí​roz​ta, azt olyan gyön​géd oda​fi​gye​lés​sel tet​te, amit má​sok a fe​le​sé​gük​nek vagy a
gyer​me​kük​nek tar​ta​nak fenn. A pus​ka egy Ans​tadt volt, egy úgy​ne​ve​zett Ken​tu​cky ko​vás pus​ka, ame​‐
lyet ugyan​úgy, mint a kor töb​bi nagy​sze​rű fegy​ve​rét, né​met kéz​mű​ve​sek ké​szí​tet​tek Penn​syl​va​ni​á​ban.
A nyolc​szög​le​tű cső​be az alap​já​nál be​le​vés​ték a ké​szí​tő ne​vét: „Ja​cob Ans​tadt”, és a he​lyet, ahol ké​‐
szült: „Kutz​town, Penn”. A cső rö​vid volt, mind​össze har​minc​hat hü​vely​kes. A klasszi​kus Ken​tu​cky
pus​kák hosszab​bak vol​tak, köz​tük olya​nok​kal, ame​lyek csö​ve öt​ven hü​vely​kes is le​he​tett. Glass job​‐
ban sze​ret​te a rö​vi​debb fegy​ve​re​ket, mert a rö​vi​debb azt je​len​tet​te, hogy könnyebb, a könnyebb pe​dig
azt je​len​tet​te, hogy könnyen hor​doz​ha​tó. Azok​ban a rit​ka hely​ze​tek​ben, ami​kor lo​von köz​le​ke​dett, rö​‐
vi​debb fegy​ver​rel könnyebb volt ló​hát​ról ma​nő​ve​rez​ni is. Amúgy az Ans​tadt ki​tű​nő fegy​ver volt, ha​‐
lá​lo​san pon​tos, an​nak el​le​né​re, hogy nem volt hosszú a csö​ve. Az ér​zé​keny ra​vasz nö​vel​te a pon​tos​sá​‐
gát, a leg​fi​no​mabb érin​tés​re is el le​he​tett süt​ni. Tel​jes töl​té​sen két​száz gra​in[6] fe​ke​te pus​ka​por​ral az
Ans​tadt kö​zel két​száz yard​ra lőt​te az .53-as ka​li​be​rű go​lyót.
A nyu​ga​ti sík​sá​go​kon szer​zett ta​pasz​ta​la​tai meg​ta​ní​tot​ták Glass​nek, hogy a pus​ká​ja tel​je​sít​mé​nye je​‐
lent​he​ti a kü​lönb​sé​get élet és ha​lál kö​zött. Per​sze a csa​pat​ban a leg​több fér​fi​nak meg​bíz​ha​tó fegy​ve​rei
vol​tak. Az Ans​tad​tot ele​gáns szép​sé​ge emel​te ki kö​zü​lük.
A szép​sé​ge volt az, ami​re a töb​bi​ek fel​fi​gyel​tek, gyak​ran kér​ték tőle, hogy a ke​zük​be ve​hes​sék a
pus​kát. Az agy vas​ke​mény​sé​gű dió​fá​ja ele​gáns ka​nyart vett a nyak​nál, de elég vas​tag volt ah​hoz, hogy
fel​fog​ja egy erős pus​ka​por​töl​tet vissza​rú​gá​sát. A tus egyik ol​da​lán patch​box[7], a má​si​kon pe​dig fa​ra​‐
gott áll​rész volt ta​lál​ha​tó. Az agy fi​nom vo​nal​ban csat​la​ko​zott a tus​hoz, ami úgy il​lesz​ke​dett a váll​hoz,
mint​ha a fegy​ver​hasz​ná​ló sa​ját tes​té​nek egyik füg​ge​lé​ke len​ne. Az agyat a leg​mé​lyebb bar​ná​ra szí​nez​‐
ték, az utol​só ár​nya​lat​ra a fe​ke​te előtt. A fa ere​ze​te még kö​zel​ről is alig volt lát​ha​tó, de ha ala​po​sab​‐
ban meg​néz​te az em​ber, mint​ha sza​bály​ta​lan vo​na​lak ka​nya​rog​tak vol​na raj​ta a kéz​zel fel​vitt lakk​ré​te​‐
gek alatt.
Az él​ve​ze​te​ket to​vább fo​ko​zan​dó, a pus​ka fém il​lesz​té​sei ezüst​ből ké​szül​tek a szo​ká​sos réz he​lyett,
ezek dí​szí​tet​ték a fegy​ver tu​sá​nak bo​rí​tó​le​me​zét, a patch​bo​xot, a ra​vasz​vé​dőt, ma​gu​kat a ra​va​szo​kat,
és a pus​ka​vessző dom​bo​rú il​lesz​té​se​i​nek vé​ge​it. Sok trap​per ve​re​tett réz​sze​ge​ket a pus​ká​ja agyá​ba,
de​ko​rá​ci​ó​ként. Glass el sem tud​ta kép​zel​ni Ans​tadt​já​nak ilyen íz​lés​te​len el​csú​fí​tá​sát.
Elé​ge​dett volt, hogy pus​ká​ja szer​ke​ze​tét ki​tisz​tí​tot​ta, vissza​he​lyez​te a ra​vasz​vé​dőt a ki​vájt ho​rony​‐
ba, az​tán vissza​rak​ta a két csa​vart, amik a he​lyén tar​tot​ták. Friss pus​ka​port ön​tött a lő​por​ser​pe​nyő​be a
tűz​kő mö​gött, biz​to​sít​va, hogy a fegy​ver ké​szen áll​jon a tü​ze​lés​re.
Hir​te​len ész​re​vet​te, hogy a tá​bor​ban min​den el​csen​de​se​dett és el​bi​zony​ta​la​no​dott, ami​kor a ka​pi​‐
tány ab​ba​hagy​ta a be​szé​det. Glass a tá​bor kö​ze​pe felé né​zett. A ka​pi​tány már aludt, tes​te gör​csö​sen
rán​ga​tó​zott. Glass má​sik ol​da​lán, a tá​bor szé​lé​hez leg​kö​ze​lebb An​der​son tá​masz​ko​dott egy, a fo​lyó ál​‐
tal part​ra so​dort fa​tönk​nek. Sem​mi​lyen zaj nem hal​lat​szott, csak a fo​lyó csor​do​gá​lá​sá​nak meg​nyug​ta​tó
hang​ja.
A ko​vás pus​ka zár​já​nak éles kat​ta​ná​sa tör​te meg a csen​det. Fo​lyás​irány​ból hal​lat​szott, Jim Bridger,
a fiú irá​nyá​ból. Az alvó fér​fi​ak egy​szer​re moz​dul​tak meg, ijed​ten és össze​za​va​rod​va ko​to​rász​tak a
fegy​ve​re​i​kért, és fe​de​zé​ket ke​res​tek. Fo​lyás​irány​ból egy sö​tét alak igye​ke​zett a tá​bor irá​nyá​ba. Glass
kö​ze​lé​ben An​der​son ri​adt fel, és egyet​len moz​du​lat​tal fel​emel​te a fegy​ve​rét. Glass is fel​emel​te az
Ans​tad​tot. A kö​ze​le​dő ár​nyék ala​kot öl​tött, mind​össze negy​ven yard​nyi​ra a tá​bor​tól. An​der​son a csö​‐
vön vé​gig​néz​ve cél​zott, és egy pil​la​na​tig he​zi​tált, mi​előtt meg​húz​ta vol​na a ra​vaszt. Ugyan​eb​ben a pil​‐
la​nat​ban Glass fel​fe​lé len​dí​tet​te az Ans​tad​tot An​der​son kar​ja alatt, így az ég felé bil​lent​ve An​der​son
csö​vét, mi​köz​ben fegy​ve​ré​ben be​gyul​ladt a pus​ka​por.
A kö​ze​le​dő alak meg​me​re​ve​dett a lö​vés rob​ba​ná​sát hall​va. Most már elég kö​zel volt ah​hoz, hogy
ér​zé​kel​ni le​hes​sen tág​ra nyílt sze​me​it és zi​há​ló mell​ka​sát. Bridger volt az. – Én... én... én... – Ijed​té​‐
ben da​dog​ni kez​dett, és bé​nul​tan állt egy hely​ben.
– Mi tör​tént, Bridger? – kér​dez​te a ka​pi​tány a fiú mögé bá​mul​va a sö​tét​ség​be. A trap​pe​rek vé​de​ke​‐
ző fél​kör alak​za​tot vet​tek fel úgy, hogy hát​tal áll​tak a part​fal​nak. Leg​több​jük tü​ze​lő po​zí​ci​ó​ban volt,
fél térd​re eresz​ked​ve, pus​ká​ik ka​ka​sa fel​húz​va.
– Saj​ná​lom, ka​pi​tány. Nem akar​tam lőni. Hal​lot​tam va​la​mit a bok​rok kö​zött. Fel​áll​tam, és azt hi​‐
szem, a ka​kas meg​csú​szott. Egy​sze​rű​en el​sült.
– Va​ló​szí​nűbb, hogy el​alud​tál. – Fitz​gerald le​eresz​tet​te pus​ká​ja ka​ka​sát, és fel​emel​ke​dett tér​de​lő
hely​ze​té​ből. – Öt mér​föl​des kö​rön be​lül most min​den in​di​án fe​lénk tart.
Bridger szó​ra nyi​tot​ta a szá​ját, de hi​á​ba ke​res​te a sza​va​kat, hogy ki tud​ja fe​jez​ni szé​gye​né​nek és
meg​bá​ná​sá​nak mély​sé​gét. Csak állt ott, a szá​ja nyit​va, és ré​mül​ten bá​mul​ta az előt​te össze​gyűlt fér​fi​a​‐
kat.
Glass elő​re​lé​pett, és ki​vet​te Bridger ke​zé​ből a hu​za​go​lat​lan fegy​vert.
Fel​húz​ta a mus​ké​tát, és meg​húz​ta a ra​vaszt, de el​kap​ta a ka​kast a hü​velyk​uj​já​val, mi​előtt a kova le​‐
csa​pó​dott vol​na. Az​tán meg​is​mé​tel​te ugyan​ezt. – Ez nem na​gyon ne​vez​he​tő fegy​ver​nek, ka​pi​tány. Adj
neki egy ren​des pus​kát, és egy​ből ke​ve​sebb prob​lé​mánk lesz az őr​ség​gel! – Né​hány fér​fi bó​lo​gat​ni
kez​dett.
A ka​pi​tány elő​ször Glass​re, az​tán Bridger​re né​zett, vé​gül meg​szó​lalt:
– An​der​son, Fitz​gerald, a ti őr​sé​ge​tek kö​vet​ke​zik. – A két fér​fi el​fog​lal​ta a po​zí​ci​ó​ját, az egyik fo​‐
lyás​irány sze​rint, a má​sik az​zal szem​ben.
Fe​les​le​ges volt őrö​ket ál​lí​ta​ni. A haj​na​lig hát​ra​le​vő né​hány órá​ban már sen​ki nem aludt.
 Hugh Glass le​né​zett a szét​ága​zó csa​pá​sok​ra, raj​tuk a be​mé​lye​dé​sek​re, amik olyan vi​lá​go​san lát​szot​‐
tak a puha sár​ban, mint​ha vi​lá​gí​tot​tak vol​na. Két jól el​kü​lö​nü​lő csa​pás in​dult a fo​lyó​part​ról, aho​vá a
szar​va​sok bi​zo​nyá​ra inni jár​tak le, ezek a fűz​bok​rok ki​vá​ló ta​ka​rá​sá​ba ve​zet​tek. Egy hód ki​tar​tó mun​‐
ká​val szin​tén ki​ta​po​sott egy ös​vényt, ame​lyen most már több​fé​le vad is járt. Az ös​vé​nyek mel​lett ku​‐
pa​cok​ban ürü​lék he​vert, Glass pe​dig le​ha​jolt, hogy meg érint​se a bor​só nagy​sá​gú da​rab​ká​kat... még
min​dig me​le​gek vol​tak.
Glass nyu​gat felé né​zett, a nap még min​dig ma​ga​san állt a vég​te​len​be nyú​ló fenn​sík fö​lött. Úgy tip​‐
pel​te, hogy há​rom óra le​het hát​ra nap​le​men​té​ig. Még ko​rán volt, de a ka​pi​tány​nak és a töb​bi em​ber​nek
leg​alább egy órá​ra vol​na szük​sé​ge, hogy be​ér​jék őt. Amúgy meg ez ide​á​lis hely volt a tá​bo​ro​zás​ra. A
fo​lyó fi​nom ív​ben el​ka​nya​ro​dott, hosszú ho​mok​zá​tonyt és ka​vics​pa​dot al​kot​va. A fűz​fák mö​gött nyár​‐
er​dő hú​zó​dott, fe​de​zé​ket biz​to​sít​va a tá​bor​tü​zek​nek, és fa​anya​got a tü​ze​lés​hez. A fü​zek ide​á​li​sak a
füs​tö​lő​rá​csok​hoz. Glass ész​re​vet​te, hogy szil​va​fák is nő​nek el​szór​tan a fü​zek kö​zött. Ez kü​lön sze​ren​‐
cse. A gyü​möl​csöt és a húst kom​bi​nál​va pem​mi​kánt[8] tud​ná​nak csi​nál​ni. Le​né​zett fo​lyás​irány​ba. Hol
le​het Fe​ke​te Har​ris?
A ki​hí​vá​sok hi​e​rar​chi​á​já​ban, ame​lyek​kel a csap​dá​zók min​den​nap szem​be​néz​tek, a táp​lá​lék be​szer​‐
zé​se volt a leg​sür​ge​tőbb. A töb​bi ki​hí​vás​hoz ha​son​ló​an eb​ben is bo​nyo​lult egyen​súly​ra volt szük​ség
az elő​nyök és a koc​ká​za​tok kö​zött. Gya​kor​la​ti​lag sem​mi​lyen táp​lá​lé​kot nem vit​tek ma​guk​kal, kü​lö​nö​‐
sen ami​óta ott​hagy​ták a la​pos fe​ne​kű csó​na​ko​kat a Mis​sou​rin, és gya​log foly​tat​ták út​ju​kat fel, Grand
men​tén. Né​hány fér​fi​nak még volt te​á​ja vagy cuk​ra, de leg​több​jük már csak egy zacs​kó sót vitt ma​gá​‐
val a hús kon​zer​vá​lá​sá​hoz. A Grand​nak ez a sza​ka​sza gaz​dag volt va​dak​ban, így akár min​den​nap ehet​‐
tek vol​na friss húst. De a va​dak el​ej​té​se lö​vé​sek​kel jár, és a pus​ka hang​ja mér​föl​dek​re el​hal​lat​szik, ez
pe​dig fel​fe​di a po​zí​ci​ó​ju​kat min​den hal​ló​tá​vol​sá​gon be​lül levő el​len​ség előtt.
Ami​óta el​hagy​ták a Mis​sou​rit, a fér​fi​ak szi​go​rú​an tar​tot​ták ma​gu​kat egy​faj​ta min​tá​hoz. Ket​ten, min​‐
den​nap, a töb​bi​ek előtt jár​tak. Az út​irá​nyuk ek​kor még ál​lan​dó volt: egy​sze​rű​en kö​vet​ték a Grand fo​‐
lyá​sát. A cser​ke​lők el​sőd​le​ges fel​ada​ta az volt, hogy el​ke​rül​jék az in​di​á​no​kat, ki​vá​lasszák a tá​bor​he​‐
lyet és ta​lál​ja​nak élel​met. Né​hány na​pon​ta lőt​tek friss va​dat.
Mi​után meg​lőt​tek egy szar​vast vagy egy bö​lény​bor​jút, a cser​ke​lők elő​ké​szí​tet​ték a tá​bort az éj​sza​‐
ká​ra. Ki​vé​rez​tet​ték a va​dat, gyűj​töt​tek fát, és rak​tak két vagy há​rom ki​sebb tü​zet szűk, négy​szög​le​tes
göd​rök​ben. A ki​sebb tü​zek ke​ve​sebb füs​töt okoz​tak, mint egy nagy, és egy​ben na​gyobb fe​lü​le​tet nyúj​‐
tot​tak a hús füs​tö​lé​sé​hez, és több hő​for​rást biz​to​sí​tot​tak. Ha az el​len​ség ész​re​vet​te vol​na őket éj​sza​ka,
a több tűz azt az il​lú​zi​ót kel​tet​te vol​na, hogy töb​ben van​nak.
Ami​kor a tü​zek már ég​tek, a cser​ke​lők szét​da​ra​bol​ták a va​dat, a leg​jobb ré​sze​ket ki​vá​lasz​tot​ták
azon​na​li el​fo​gyasz​tás​ra, a töb​bit pe​dig vé​kony csí​kok​ra vág​ták. Egy​sze​rű rá​cso​kat ké​szí​tet​tek zöld
fűz​fa​ágak​ból, be​dör​zsöl​ték a hús​csí​ko​kat egy ke​vés só​val és a lán​gok fölé akasz​tot​ták őket. Ez nem az
a faj​ta tar​tó​sí​tott hús volt, amit egy ál​lan​dó tá​bor​ban csi​nál​tak vol​na, ahol hó​na​po​kig meg​száll​nak, de
a hús így több na​pig el​állt, és elég volt ad​dig, amíg a kö​vet​ke​ző friss vad​hoz hoz​zá​ju​tot​tak.
Glass ki​lé​pett a fűz​bok​rok kö​zül egy tisz​tás​ra, és a szar​va​so​kat ke​res​te, amik​ről tud​ta, hogy ott kell
len​ni​ük előt​te.
Elő​ször a bo​cso​kat pil​lan​tot​ta meg, csak utá​nuk az anya​med​vét. Ket​ten vol​tak, és Glass felé buk​dá​‐
csol​tak, vak​kant​gat​va, mint va​la​mi já​té​kos kis​ku​tyák. A bo​csok még ta​vasszal szü​let​tek, és öt hó​na​po​‐
san már öt​ven fon​tot nyom​tak egyen​ként. Egy​más felé kap​kod​tak, mi​köz​ben Glass irá​nyá​ba tör​tet​tek,
és né​hány na​gyon rö​vid pil​la​nat alatt az egész je​le​net​nek szin​te ko​mi​kus jel​le​ge lett. Kővé der​med​ve a
bo​csok ka​var​gó moz​gá​sa lát​tán, Glass nem emel​te föl a te​kin​te​tét, hogy a tisz​tás tá​vo​lab​bi vé​gét is
meg​szem​lél​je, ami úgy öt​ven yard​ra le​he​tett. Még arra sem volt ide​je, hogy vé​gig​gon​dol​ja, mi​lyen
egy​ér​tel​mű kö​vet​kez​ményt je​lent a bo​csok je​len​lé​te.
Az​tán hir​te​len rá​döb​bent. Fél pil​la​nat​tal az előtt szo​rult össze a gyom​ra, hogy az első fe​nye​ge​tő
dör​mö​gés ke​resz​tül​ha​tolt a tisz​tá​son. A bo​csok hát​só lá​ba​i​kon csúsz​va azon​nal meg​áll​tak. Már tíz
láb​ra sem vol​tak Glass​től. Most már tu​do​mást sem véve a bo​csok​ról, Glass a tisz​tás túl​ol​da​lán a csa​‐
li​tos vo​na​lát fi​gyel​te.
A hang​já​ból előbb tud​ta a med​ve mé​re​tét, mint ahogy meg​lát​ta. Nem​csak a sűrű cser​je reccse​né​se​i​‐
ből – ahogy az anya​med​ve fél​re​tol​ta azt, mint​ha csak rö​vid fű len​ne –, de a mor​gás​ból ma​gá​ból is,
ami olyan volt, mint az ég​zen​gés, vagy az el​dő​lő fa hang​ja, olyan​faj​ta basszus, ami csak úgy jö​het lét​‐
re, ha óri​á​si tö​meg tár​sul hoz​zá.
A mor​gás egy​re erő​sö​dött, ahogy a nős​tény ki​lé​pett a tisz​tás​ra. Fe​ke​te sze​me​i​vel Glasst bá​mul​ta,
feje ala​cso​nyan a ta​laj fö​lött moz​gott, ahogy be​szív​ta az ide​gen il​la​tot, ami el​ju​tott az agyá​ig – egy
olyan szag, ami most a bo​csa​i​é​val ke​ve​re​dett. Egye​ne​sen felé tar​tott, a tes​te meg​fe​szült, az​tán meg
össze​hú​zó​dott, mint egy össze​tá​kolt ko​csin a ke​mény ru​gók. Glass bá​mul​ta az ál​lat óri​á​si izom​za​tát,
mell​ső lá​ba​i​nak vas​tag tus​kó​it, ame​lyek masszív vál​lak​ban vég​ződ​tek, és az egész fö​lött az ezüst​szí​nű
ki​du​do​ro​dást, ami​ből ki​de​rült, hogy grizzly​ről van szó.
Glass pró​bált ura ma​rad​ni a hely​zet​nek, mi​köz​ben a le​he​tő​sé​ge​it mér​le​gel​te. A ref​le​xei per​sze azt
üvöl​töt​ték az agyá​ba, hogy me​ne​kül​jön. Vissza, át a fűz​bok​ro​kon. Bele a fo​lyó​ba. Ta​lán mély​re el tud​‐
na me​rül​ni, és el​me​ne​kül​ni fo​lyás​irány​ba. A med​ve vi​szont már túl kö​zel volt eh​hez, alig száz​láb​nyi​ra
előt​te. Két​ség​be​eset​ten né​zett kö​rül, egy nyár​fát ke​res​ve, ami​re fel​mász​hat. Ott ta​lán már nem ér​het​né
el a med​ve, az​tán fent​ről le​lő​het​né. Nem jó, a fák a med​ve mö​gött vol​tak. A fűz​bok​rok sem nyúj​tot​tak
ele​gen​dő ta​ka​rást. Már csak egy vá​lasz​tá​sa ma​radt: áll​va ma​rad és lő. Egyet​len esély a grizzly meg​ál​‐
lí​tá​sá​ra, az .53-as ka​li​be​rű go​lyó​val az Ans​tadt​ból.
A grizzly vé​del​me​ző anyai dü​hét egyet​len ha​tal​mas üvöl​tés​be sű​rít​ve ne​ki​ron​tott. Az ösz​tö​nei
megint majd​nem rá​vet​ték Glasst, hogy meg​for​dul​jon és el​ro​han​jon. A me​ne​kü​lés fe​les​le​ges vol​ta vi​‐
szont azon​nal nyil​ván​va​ló​vá vált, ami​kor lát​ta, hogy a grizzly fi​gye​lem​re mél​tó se​bes​ség​gel küz​di le a
köz​tük levő tá​vol​sá​got. Glass tel​je​sen fel​húz​ta a ka​kast, és fel​emel​te az Ans​tad​tot, az​tán a vil​lás szar​‐
vú cél​zón ke​resz​tül​néz​ve döb​bent ret​te​gés​sel ál​la​pí​tot​ta meg, hogy az ál​lat bár óri​á​si, még​is könnye​‐
dén mo​zog. Most egy má​sik ösz​töné​vel kel​lett meg​küz​de​nie, az​zal, hogy azon​nal lő​jön. Glass már lá​‐
tott grizzly​ket, amik​be fél tu​cat go​lyót eresz​tet​tek, és még​sem pusz​tul​tak el. Neki csak egy lö​vé​se volt.
Glass alig tud​ta cél​ba ven​ni a nős​tény med​ve ide-oda ug​rán​do​zó fe​jét, nem volt ké​pes raj​ta tar​ta​ni a
fegy​vert. Tíz​lé​pés​nyi​re tőle a grizzly fel​ágas​ko​dott. Há​rom​láb​nyi​ra tor​nyo​sult Glass fölé, és len​dü​le​‐
tet vett, hogy ha​lá​los kar​ma​i​val le​csap​jon. A fér​fi egye​ne​sen meg​cé​loz​ta a ha​tal​mas med​ve szí​vét, és
meg​húz​ta a ra​vaszt.
A kova szik​rát ve​tett az Ans​tadt lő​por​ser​pe​nyő​jé​ben, el​sü​töt​te a pus​kát, és meg​töl​töt​te a le​ve​gőt a
fel​rob​ba​nó fe​ke​te pus​ka​por sza​gá​val és füst​jé​vel. A grizzly fel​üvöl​tött, ahogy a go​lyó be​ha​tolt a mell​‐
ka​sá​ba, de a tá​ma​dá​sa et​től nem las​sult le. Glass el​dob​ta a most már ha​szon​ta​lan​ná vált pus​kát, és az
övén füg​gő hü​vely​ben la​pu​ló ké​sért nyúlt. A med​ve a man​csá​val le​csa​pott, Glass pe​dig meg​ta​pasz​tal​‐
ta azt a rosszul​lét​kel​tő ér​zést, ahogy az ál​lat hat hü​velyk hosszú kar​mai mé​lyen be​le​ha​sí​ta​nak fel​kar​já​‐
nak és vál​lá​nak hú​sá​ba, meg a nya​ká​ba. A há​tá​ra esett. A kést el​ej​tet​te, és el​ke​se​re​det​ten tá​masz​ko​dott
meg lá​bá​val a ta​la​jon, hi​á​ba pró​bál​va me​ne​dé​ket ke​res​ni a fűz​bok​rok kö​zött.
A grizzly is​mét mind a négy lá​bán állt, köz​vet​le​nül Glass fö​lött. Glass össze​göm​bö​lyö​dött, két​ség​‐
be​eset​ten pró​bál​ta vé​del​mez​ni az ar​cát és a mell​ka​sát. A med​ve be​le​ha​ra​pott há​tul​ról a nya​ká​ba, és
fel​emel​te a föld​ről. Olyan erő​sen ráz​ta, hogy Glass azon gon​dol​ko​dott, va​jon el​tö​rik-e a ge​rin​ce.
Érez​te, ahogy a med​ve fo​gai csi​ko​rog​va a la​poc​ká​já​hoz súr​lód​nak. A kar​mok újra meg újra be​le​mé​‐
lyed​tek a hús​ba a há​tán és a skalp​já​ba. Üvöl​tött kín​já​ban. A med​ve le​dob​ta, az​tán fo​ga​it mé​lyen be​le​‐
váj​ta a comb​já​ba, és újra rán​gat​ni kezd​te, fel​emel​ve és a föld​re dob​va olyan erő​vel, hogy a fér​fi alél​‐
tan he​vert, esz​mé​le​té​nél volt, de már nem volt ké​pes ki​fej​te​ni sem​mi​lyen el​len​ál​lást.
A há​tán fe​küdt, és fel​fe​lé bá​mult. A grizzly előt​te állt a hát​só lá​ba​in. A ré​mü​let és a fáj​da​lom csök​‐
kent, és át​vet​te a he​lyét a fölé tor​nyo​su​ló ál​lat irán​ti ret​te​gő cso​dá​lat. A med​ve még egy utol​só üvöl​‐
tést hal​la​tott, amit Glass el​mé​je úgy fo​gott föl, mint​ha nagy tá​vol​ság​ból ér​ke​ző vissz​hang len​ne. Érez​‐
te, hogy óri​á​si súly ne​he​ze​dik rá, a med​ve bun​dá​já​nak nyir​kos sza​ga min​den más ér​zé​ke​lést el​nyo​‐
mott. Mi volt az? Ke​res​gélt az el​mé​jé​ben, az​tán meg​állt egy sár​ga szí​nű ku​tya ké​pé​nél, ami egy fiú ar​‐
cát nya​lo​gat​ta egy fa​ház desz​ká​ból ké​szült ve​ran​dá​ján.
Fö​löt​te a nap​sü​töt​te ég​bolt fe​ke​té​vé sö​té​tült.

Fe​ke​te Har​ris hal​lot​ta a lö​vést maga előtt, a fo​lyó ka​nya​ru​la​tán túl, és azt re​mél​te, hogy Glass lőtt
egy szar​vast. Csen​de​sen, de gyor​san ha​ladt elő​re, tud​ta, hogy egy pus​ka​lö​vés na​gyon sok dol​got je​‐
lent​het. Ami​kor meg​hal​lot​ta a med​ve üvöl​té​sét, sza​po​ráz​ni kezd​te a lép​te​it. Az​tán hal​lot​ta, ahogy
Glass fel​üvölt.
A fűz​bok​rok​nál Har​ris meg​ta​lál​ta a szar​va​sok és Glass nyo​ma​it. Vé​gig​né​zett a csa​pá​son, amit a hód
ta​po​sott ki, és fi​gyel​me​sen hall​ga​tó​zott. Sem​mi​lyen hang nem nyom​ta el a fo​lyó halk cso​bo​gá​sát. Har​‐
ris a csí​pő​jé​ről cél​zott a fegy​ver​rel, hü​velyk​uj​ja a ka​ka​son, mu​ta​tó​uj​ja pe​dig a ra​vasz kö​ze​lé​ben. Rö​‐
vi​den rá​pil​lan​tott a pisz​toly​ra, hogy biz​tos le​gyen ben​ne: tölt​ve van. Be​lé​pett a fü​zek közé, és egyik
mo​ka​szin​ját óva​to​san he​lyez​te a má​sik elé, mi​köz​ben me​re​ven elő​re né​zett. A bo​csok ki​a​bá​lá​sa tör​te
meg a csen​det.
A tisz​tás szé​lé​hez érve Fe​ke​te Har​ris meg​állt, hogy fel​fog​ja az előt​te le​ját​szó​dó je​le​ne​tet. Óri​á​si
grizzly fe​küdt előt​te, szét​te​rül​ve a ha​sán, nyi​tott sze​mek​kel, de hol​tan. Az egyik bocs a hát​só lá​ba​in
állt, és az or​rát a nős​tény med​vé​hez nyom​ta, hi​á​ba pró​bál​va ki​csi​kar​ni be​lő​le va​la​mi​lyen élet​je​let. A
má​sik bocs az or​rá​val bök​dö​sött va​la​mit és a fo​ga​i​val húz​gál​ta. Har​ris hir​te​len rá​jött, hogy az egy fér​‐
fi kar​ja. Glass. Fel​emel​te a pus​ká​ját, és le​lőt​te a két bocs kö​zül a kö​ze​leb​bit. Az erőt​le​nül ro​gyott
össze. A test​vé​re meg​ug​rott a nyár​fák irá​nyá​ba, és el​tűnt. Har​ris új​ra​töl​tött, mi​előtt to​vább​ment vol​na.
Hen​ry ka​pi​tány és a bri​gád tag​jai hal​lot​ták a két lö​vést, és si​et​ni kezd​tek fo​lyás​iránnyal szem​ben.
Az első lö​vés mi​att a ka​pi​tány még nem ag​gó​dott, a má​so​dik mi​att már igen. Az első lö​vés vár​ha​tó
volt, Glass vagy Har​ris le​te​rít va​la​mi va​dat, aho​gyan azt elő​ző éj​sza​ka ter​vez​ték. Két szo​ro​san egy​‐
mást kö​ve​tő lö​vés is nor​má​lis lett vol​na. Ha két em​ber együtt va​dá​szik, akár több mint egy cél​pon​tot
is ta​lál​hat​nak, vagy az első el​hi​báz​hat​ja a lö​vést. De ezt a két lö​vést jó né​hány perc vá​lasz​tot​ta el egy​‐
más​tól. A ka​pi​tány azt re​mél​te, hogy a va​dá​szok egy​más​tól tá​vol dol​goz​nak. Ta​lán az első lö​vést le​‐
adó rá​ug​rasz​tott va​la​mi​lyen va​dat a má​so​dik​ra. Vagy ta​lán elég sze​ren​csé​sek vol​tak ah​hoz, hogy bö​lé​‐
nyek​re akad​ja​nak. A bö​lé​nyek néha csak úgy áll​tak, nem za​var​tat​ták ma​gu​kat a pus​ka​dör​re​nés​től, így
le​he​tő​vé tet​ték a va​dász szá​má​ra, hogy új​ra​tölt​sön és mint​egy mel​lé​ke​sen ki​vá​lasszon ma​gá​nak egy
má​so​dik cél​pon​tot.
– Szo​ro​san együtt ma​rad​ni, em​be​rek! És el​len​őriz​zé​tek a fegy​ve​re​i​te​ket!
Száz lé​pé​sen be​lül Bridger már har​mad​szor el​len​őriz​te az új pus​kát, amit Will An​der​son adott neki.
– A bá​tyám​nak erre már nem lesz szük​sé​ge – mind​össze ennyit mon​dott.
A tisz​tá​son Fe​ke​te Har​ris le​né​zett a med​ve tes​té​re. Aló​la csak Glass kar​ja ló​gott ki. Har​ris kö​rül​‐
né​zett, mi​előtt a pus​ká​ját le​tet​te vol​na a föld​re, meg​ra​gad​va a med​ve mell​ső lá​bát, hogy meg​pró​bál​ja
meg​moz​dí​ta​ni a te​te​met. Zi​hál​va si​ke​rült elég messzi​re húz​nia az ál​la​tot ah​hoz, hogy lát​has​sa Glass
fe​jét, ami nem volt egyéb, mint egy haj​ból és hús​ból álló vé​res gu​banc. Jé​zus Krisz​tus! Si​et​ve dol​go​‐
zott, fo​lya​ma​to​san küzd​ve a fé​le​lem​mel at​tól, amit majd ta​lál​ni fog.
Har​ris át​ment a med​ve má​sik ol​da​lá​ra, át​mász​va az ál​la​ton, hogy meg​ra​gad​ja a mell​ső lá​bát, az​tán
húz​ni kezd​te, tér​de​it a grizzly tes​té​nek nyom​va tá​masz​ték​ként. Jó né​hány pró​bál​ko​zás​sal ké​sőbb si​ke​‐
rült át​for​dí​ta​nia a med​ve tes​té​nek első fe​lét úgy, hogy az óri​á​si ál​lat kö​zép​ső ré​sze ki​csa​va​rod​va fe​‐
küdt a föl​dön. Az​tán jó pár​szor ne​ki​állt a hát​só lá​bak​nál is. Vé​gül rán​tott raj​ta még egy utol​sót, ami​től
a med​ve tel​jes sú​lyá​val a há​tá​ra gör​dült. Glass tes​te ki​sza​ba​dult. A nős​tény mell​ka​sá​ban Fe​ke​te Har​‐
ris ész​re​vet​te a be​szá​radt vért, ahol Glass lö​vé​se be​ha​tolt.
Fe​ke​te Har​ris oda​tér​delt Glass mel​lé, de nem na​gyon tud​ta, hogy mit te​gyen. Nem az​zal volt baj,
hogy hi​ány​zott vol​na a se​be​sül​tek​kel kap​cso​la​tos ta​pasz​ta​la​ta. Há​rom em​ber​ből tá​vo​lí​tott el nyi​la​kat
és go​lyó​kat, és őt ma​gát is már két​szer meg​lőt​ték. Soha nem lá​tott vi​szont olyan mé​szár​lást, mint ez,
fris​sen, köz​vet​le​nül a tá​ma​dást kö​ve​tő​en. Glasst a lá​bá​tól a fe​jé​ig tel​je​sen szét​mar​can​gol​ták. A skalp​‐
ja az egyik ol​dal​ra ló​gott le, és Har​ris​nek szük​sé​ge volt né​hány pil​la​nat​ra, amíg fel​is​mer​te azo​kat az
al​ko​tó​ré​sze​ket, ami​ből az arca állt. A leg​rosszabb a nya​ka volt. A grizzly kar​mai há​rom mély és jól
el​kü​lö​nü​lő se​bet vág​tak, amik a vál​lán kez​dőd​tek és a nya​kán foly​ta​tód​tak. Még egy hü​velyk, és a kar​‐
mok át​vág​ták vol​na Glass ütő​erét. Úgy né​zett ki, hogy a kar​mok fel​tép​ték a nya​kát, át​vág​ták az iz​mo​kat
és sza​bad​dá tet​ték Glass nye​lő​csö​vét. Át​vág​ták a lég​csö​vét is, és Har​ris el​bor​zad​va néz​te, hogy egy
óri​á​si bu​bo​rék ke​let​ke​zik a vér​ben, ami a seb​ből szi​vár​gott. Ez volt az első egy​ér​tel​mű jele an​nak,
hogy Glass élet​ben van.
Har​ris fi​no​man az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ta Glasst, hogy meg​vizs​gál​ja a há​tát. Pa​mu​tin​gé​ből sem​mi nem
ma​radt. Vér szi​vár​gott a mély se​bek​ből a nya​kán és a vál​lán. Jobb kar​ja ter​mé​szet​el​le​ne​sen ki​csa​va​‐
rod​va ló​gott. A háta kö​ze​pé​től a csí​pő​jé​ig mély, pár​hu​za​mos vá​gá​so​kat hagy​tak hát​ra a med​ve kar​mai.
Har​rist ez egy fa​törzs​re em​lé​kez​tet​te, amin a med​vék a ter​ri​tó​ri​u​mu​kat jel​zik, az​zal a kü​lönb​ség​gel,
hogy ezek a jel​zé​sek hús​ba vol​tak váj​va, nem pe​dig fába. Glass comb​já​nak hát​só ol​da​lán vér szi​vár​‐
gott át a szar​vas​bőr bri​cse​szen.
Har​ris​nek öt​le​te sem volt, hogy hol kezd​je, és szin​te meg​könnyeb​bült ami​att, hogy a nya​ki seb nyil​‐
ván​va​ló​an ha​lá​los​nak tűnt. Né​hány yard​nyi​val odébb húz​ta Glasst egy fü​ves, ár​nyé​kos hely​re, és fi​no​‐
man le​en​ged​te a há​tá​ra. Nem vett tu​do​mást a bugy​bo​ré​ko​ló to​rok​ról, in​kább Glass fe​jé​re kon​cent​rált.
Glass leg​alább azt a mél​tó​sá​got meg​ér​de​mel​te, hogy vi​sel​je a sa​ját skalp​ját. Har​ris vi​zet ön​tött rá a
ku​la​csá​ból, meg​pró​bált le​mos​ni annyi mocs​kot, amennyit csak le​het​sé​ges. A bőr annyi​ra el​vált, hogy
szin​te olyan ér​zés volt, mint​ha egy le​esett ka​la​pot ten​ne a he​lyé​re egy ko​pasz em​ber fe​jén. Har​ris át​‐
húz​ta a skal​pot Glass ko​po​nyá​ján, az el​vált bőrt ne​ki​nyom​ta hom​lo​ká​nak és be​tűr​te a füle mögé. Ké​‐
sőbb majd oda​varr​hat​ják, ha Glass ki​tart ad​dig.
Har​ris meg​hal​lott egy han​got a bok​rok​ból, és elő​vet​te a pisz​to​lyát. Hen​ry ka​pi​tány lé​pett ki a tisz​‐
tás​ra. A töb​bi​ek gyá​szos han​gu​lat​ban so​ra​koz​tak fel mö​göt​te, pil​lan​tá​suk Glass​ről a nős​tény med​vé​re,
Har​ris​ről a le​lőtt bocs​ra ván​do​rolt.
A ka​pi​tány szem​ügy​re vet​te a tisz​tást, és szin​te meg​der​medt, ahogy el​mé​je a je​le​ne​tet át​szűr​te a sa​‐
ját múlt​já​nak össze​füg​gé​se​in. Meg​ráz​ta a fe​jét, és más​kor oly éles​lá​tó sze​mei most mint​ha egy pil​la​‐
na​tig nem fó​ku​szál​tak vol​na.
– Meg​halt?
– Még nem. De da​ra​bok​ra tép​te az ál​lat. A lég​csö​vét is el​vág​ta.
– Meg​öl​te a med​vét?
Har​ris bó​lin​tott. – Már dög​löt​ten ta​lál​tam, raj​ta fe​küdt. Van egy go​lyó a szí​vé​ben.
– Nem elég ko​rán, igaz? – Ez Fitz​gerald volt.
A ka​pi​tány le​tér​delt Glass mel​lé. Ko​szos uj​ja​i​val a to​rok​se​bet pisz​kál​ta, ahol min​den lé​leg​zet​vé​tel​‐
nél to​vább​ra is bu​bo​ré​kok ke​let​kez​tek. A lég​zé​se eről​te​tet​teb​bé vált, és a lagy​ma​tag zi​há​lás most erő​‐
sö​dött és gyen​gült, Glass mell​ka​sá​nak moz​gá​sá​val együtt.
– Va​la​ki ad​jon egy da​rab tisz​ta ru​hát és némi vi​zet... meg whis​key-t arra az eset​re, ha fel​éb​red​ne.
Bridger lé​pett elő​re egy ki​sebb tás​ká​ban ko​to​rász​va, amit a há​tá​ról vett le. Ki​hú​zott egy gyap​jú​in​‐
get a zsák​ból, és oda​ad​ta Hen​ry​nek.
– Itt van, ka​pi​tány.
A ka​pi​tány meg​állt, és he​zi​tál​ni kez​dett, hogy el​ve​gye-e a fiú in​gét. Az​tán meg​ra​gad​ta és csí​ko​kat
kez​dett tép​ni a dur​va anyag​ból. A ku​la​csa tar​tal​mát rá​ön​töt​te Glass tor​ká​ra. Ez le​mos​ta a vért, de a
he​lyén azon​nal meg​je​lent a seb​ből gyor​san szi​vár​gó vér. Glass kö​hög​ni és köp​köd​ni kez​dett. A szem​‐
hé​jai re​meg​tek, az​tán pá​nik​sze​rű​en tág​ra nyíl​tak a sze​mei.
Glass első ér​zé​se az volt, mint​ha meg akar​na ful​lad​ni. Újra kö​hög​ni kez​dett, ahogy a tes​te sza​ba​dul​‐
ni pró​bált a tor​ká​ban és a tü​de​jé​ben levő vér​től. Rö​vid ide​ig Hen​ry​re füg​gesz​tet​te a te​kin​te​tét, mi​köz​‐
ben a ka​pi​tány az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ta. Glass ké​pes volt két​szer lé​leg​ze​tet ven​ni, mi​előtt rá​tört a
rosszul​lét. Hányt, ami gyöt​rel​mes fáj​dal​mat kel​tett a tor​ká​ban. Glass ösz​tö​nö​sen a nya​ka felé nyúlt,
hogy meg​érint​se. A jobb ke​zét nem tud​ta hasz​nál​ni, de a bal​lal meg​ta​lál​ta a tá​ton​gó se​bet. Ret​te​gés és
pá​nik töl​töt​te el. Vad pil​lan​tás​sal né​zett kör​be, és meg​nyug​ta​tást ke​re​sett az őt kö​rül​ve​vő em​be​rek ar​‐
cán. En​nek az el​len​ke​ző​jét lát​ta, a fé​lel​mei ir​tó​za​tos meg​erő​sí​té​sét.
Glass meg​pró​bált be​szél​ni, de a tor​ka nem volt ké​pes más​fé​le han​got ki​ad​ni, csak va​la​mi hát​bor​‐
zon​ga​tó nyö​ször​gést. Küz​dött, hogy fel tud​jon emel​ked​ni a két kö​nyö​ké​re. Hen​ry a ta​laj​hoz sze​gez​te,
és whis​key-t ön​tött a tor​ká​ra. Ége​tő ér​zés lé​pett az összes töb​bi fáj​da​lom he​lyé​be. Glass még utol​já​ra
össze​ráz​kó​dott, mi​előtt újra el​vesz​tet​te az esz​mé​le​tét.
– Be kell kö​töz​nünk a se​be​it, amíg nincs ma​gá​nál. Bridger, vágj még csí​ko​kat!
 A fiú hosszú da​ra​bo​kat kez​det le​tép​ni az ing​ből. A töb​bi fér​fi ko​moly te​kin​tet​tel fi​gyel​te, úgy áll​tak
ott, mint a ko​por​só​vi​vők a te​me​té​sen.
A ka​pi​tány fel​né​zett. – A töb​bi​ek mo​zog​ja​nak! Har​ris, de​rít​se​tek föl kö​rü​löt​tünk egy na​gyobb te​rü​‐
le​tet! Bi​zo​nyo​sod​ja​tok meg róla, hogy a lö​vé​sek nem irá​nyí​tot​ták ránk a fi​gyel​met. Va​la​ki fi​gyel​jen rá,
hogy a tü​zek ne alud​ja​nak ki, csak szá​raz fát rak​ja​tok rá, nincs szük​sé​günk egy át​ko​zott füst​je​i​re! Az​‐
tán szab​dal​já​tok da​ra​bok​ra ezt a med​vét.
A fér​fi​ak el​in​dul​tak a dol​guk​ra, a ka​pi​tány pe​dig újra Glass​hez for​dult. El​vett egy da​rab szö​ve​tet
Bridger​től, Glass nya​ka mögé fűz​te, és olyan szo​ro​san kö​töt​te meg, amennyi​re csak mer​te. Ezt meg​is​‐
mé​tel​te két újabb vá​szon​csík​kal is. A vér azon​nal át​itat​ta az anya​got. Egy má​sik csík​kal kör​be​kö​töt​te
Glass fe​jét az​zal az eset​len szán​dék​kal, hogy a skalp​ját a he​lyén tart​sa. A fej​se​bek is erő​sen vé​rez​tek,
és a ka​pi​tány a vi​zet meg az in​get hasz​nál​ta, hogy le​tö​röl​je a vért, ami Glass sze​mei kö​rül kez​dett
össze​gyűl​ni. El​küld​te Bridgert, hogy tölt​se újra a ku​la​csot a fo​lyó​ból.
Ami​kor Bridger vissza​tért, újra az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ták Glasst. Bridger tar​tot​ta, hogy az arca ne ér​‐
jen le a ta​laj​ra, amíg Hen​ry ka​pi​tány a há​tát vizs​gál​ta. Hen​ry vi​zet ön​tött a med​ve fo​gai ál​tal oko​zott
szúrt se​bek​be. Bár mé​lyek vol​tak, szin​te alig vé​rez​tek. A med​ve kar​ma​i​tól szár​ma​zó öt pár​hu​za​mos
seb már egé​szen más volt. Ket​tő kö​zü​lük kü​lö​nö​sen mély​re ha​tolt Glass há​tá​ba, ezek​nél ki​lát​szott az
izom, és erő​sen vé​rez​tek. A kosz össze​ke​ve​re​dett a vér​rel, a ka​pi​tány pe​dig újra vi​zet zú​dí​tott rá a ku​‐
lacs​ból. A kosz nél​kül a se​bek mint​ha még job​ban vé​rez​tek vol​na, ezért a ka​pi​tány in​kább hagy​ta őket.
Le​vá​gott két hosszú da​ra​bot az ing​ből, Glass tes​te köré te​ker​te és szo​ro​san meg​kö​töt​te őket. Ez nem
mű​kö​dött. A vá​szon​csí​kok alig tom​pí​tot​ták a vér​zést.
A ka​pi​tány szü​ne​tet tar​tott, hogy gon​dol​kod​jon.
– Eze​ket a mély se​be​ket össze kell varr​nunk, kü​lön​ben el​vér​zik és meg​hal.
– És mi van a tor​ká​val?
– Azt is be akar​tam stop​pol​ni, de olyan át​ko​zott kup​le​ráj az egész, hogy nem tud​tam, hol kezd​jem
el. – Hen​ry be​le​túrt a túl​élő​tás​ká​já​ba, és ki​vett egy dur​va, fe​ke​te cér​nát, meg egy na​gyobb tűt.
A ka​pi​tány vas​tag uj​jai meg​le​pő​en für​gék vol​tak, ahogy be​fűz​te a cér​nát és cso​mót kö​tött a vé​gé​re.
Bridger össze​fog​ta a leg​mé​lyebb seb szé​le​it, és tág​ra nyílt sze​mek​kel néz​te, ahogy Hen​ry be​le​nyom​ja
a tűt Glass bő​ré​be. Egyik ol​dal​ról a má​sik​ra ha​ladt a tű​vel, négy öl​tés​sel össze​húz​ta a bőrt a vá​gás
kö​zép​ső ré​szén. Össze​kö​töt​te a vas​tag cér​na vé​ge​it. A Glass há​tán ta​lál​ha​tó öt, ka​rom okoz​ta sé​rü​lés
kö​zül ket​tő volt elég mély ah​hoz, hogy var​rás​ra le​gyen szük​ség. A ka​pi​tány ezek​nél sem varr​ta vé​gig
az egész hosszu​kat, ha​nem egy​sze​rű​en csak össze​kö​töz​te a kö​zép​ső ré​szü​ket, a vér​zés így is alább​ha​‐
gyott.
– Ak​kor most nézzük meg a nya​kát!
A há​tá​ra for​dí​tot​ták Glasst. A dur​va kö​té​sek el​le​né​re a tor​ká​ból to​vább​ra is bu​bo​ré​kok és zi​há​lás
tört elő. A fel​nyílt bőr alatt Hen​ry lát​ta a ga​rat és a lég​cső szé​les, fe​hér szí​nű por​cát. A bu​bo​ré​kok​ból
tud​ta, hogy a lég​csö​vet át​vág​ták vagy ki​lyu​kasz​tot​ták, de öt​le​te sem volt, ho​gyan le​het​ne rend​be hoz​ni.
A ke​zét Glass szá​ja elé tar​tot​ta, hogy érez​ze a lé​leg​zé​sét.
– Most mit fog csi​nál​ni, ka​pi​tány?
A ka​pi​tány újabb cso​mót kö​tött a tű​ben levő cér​na vé​gé​re.
– Még min​dig kap va​la​mennyi le​ve​gőt a szá​ján ke​resz​tül. A leg​jobb, amit te​he​tünk, hogy zár​juk fö​‐
löt​te a bőrt, és re​mél​jük, hogy a töb​bi meg​gyó​gyul ma​gá​tól. – Egy​más​tól egy​hü​velyk​nyi tá​vol​ság​ban
Hen​ry var​ra​to​kat he​lye​zett el, hogy le​zár​ja Glass tor​kát. Bridger köz​ben meg​tisz​tí​tott egy kis te​rü​le​tet
a fűz​bok​rok ár​nyé​ká​ban, és el​ren​dez​te Glass há​ló​zsák​ját. Rá​fek​tet​ték olyan gyen​gé​den, amennyi​re tud​‐
ták.
A ka​pi​tány fog​ta a pus​ká​ját, és el​sé​tált a tisz​tás​ról a fűz​bok​ro​kon át vissza, a fo​lyó irá​nyá​ba.
Ami​kor el​ér​te a vi​zet, a pus​ká​ját le​tet​te a par​ton, és le​vet​te bőr​ből ké​szült zub​bo​nyát. A ke​ze​it ra​‐
ga​dós vér bo​rí​tot​ta, be​le​nyúlt a víz​be, hogy le​mos​sa őket. Ami​kor né​me​lyik folt nem akart le​jön​ni, fo​‐
gott egy kis ho​mo​kot a part​ról, és az el​szí​ne​ző​dött fol​to​kat az​zal dör​zsöl​te. Vé​gül az​tán fel​ad​ta, csé​‐
szét for​mált a ke​zé​ből, és a je​ges vi​zet sza​kál​lal bo​rí​tott ar​cá​hoz nyom​ta. Az is​me​rős ké​te​lyek mint​ha
vissza​mász​tak vol​na a fe​jé​be. Újra meg​tör​té​nik.
Az nem meg​le​pő, ha a zöld​fü​lű​ek meg​ad​ják ma​gu​kat a va​don​nak, az vi​szont sok​kot oko​zott, ami​kor
a ve​te​rá​nok is ál​do​za​tul es​tek. Dro​u​il​lard-hoz ha​son​ló​an Glass is éve​ket töl​tött a ha​tár​vi​dé​ken. Olyan
volt, mint egy ha​jó​ge​rinc, má​so​kat is meg​erő​sí​tett csen​des je​len​lé​te. És Hen​ry tud​ta, hogy reg​gel​re
már ha​lott lesz.
A ka​pi​tány vissza​gon​dolt a Glass-szel foly​ta​tott elő​ző éj​sza​kai be​szél​ge​té​sé​re. Az csak az el​múlt
éj​sza​ka volt. 1809-ben Dro​u​il​lard ha​lá​la a vég kez​de​tét je​len​tet​te. Hen​ry tár​sai el​hagy​ták a cö​lö​pök​‐
kel kö​rül​vett sán​cot a Th​ree Forks völ​gyé​ben, és dél​re me​ne​kül​tek. Ez​zel ugyan ki​ke​rül​tek a fe​ke​te​lá​‐
bok ha​tó​kö​ré​ből, de nem véd​te meg őket ma​gá​nak a Szik​lás-hegy​ség​nek a zord​sá​gá​tól. A csa​pat ki​bír​‐
ta a bor​zal​mas hi​de​get, majd​nem éhen vesz​tek, és ki​ra​bol​ták őket a Var​jak. Ami​kor vég​re le​sán​ti​kál​‐
tak a he​gyek​ből 1811-ben, a prém​ke​res​ke​de​lem élet​ké​pes​sé​ge még min​dig ren​de​zet​len kér​dés volt.
Több mint egy év​ti​zed​del ké​sőbb Hen​ry megint azon kap​ta ma​gát, hogy trap​pe​re​ket ve​zet a Szik​lás-
hegy​ség csa​ló​ka gaz​dag​sá​gát haj​szol​va. El​mé​jé​ben Hen​ry vé​gig​la​poz​ta sa​ját nem túl rég​múlt​já​nak
lap​ja​it: egy hét​tel az után, hogy el​hagy​ta St. Louist, el​vesz​tett egy ha​jót, raj​ta tíz​ezer dol​lár ér​té​kű ke​‐
res​ke​del​mi áru​val. A fe​ke​te​lá​bok meg​öl​ték két em​be​rét a Mis​sou​ri nagy víz​esé​se​i​nél. Ash​ley se​gít​sé​‐
gé​re si​e​tett az ari​ka​ra fal​vak​nál, részt vett az össze​om​lás​ban is Le​aven​worth ez​re​des​sel, az​tán pe​dig
vé​gig​néz​te, ahogy az ari​ka​rák le​zár​ják a Mis​sou​rit. Ami​kor egy hé​ten ke​resz​tül az is​ten háta mö​gött
ha​lad​tak fel​fe​lé a Grand men​tén, há​rom em​be​rét öl​ték meg a men​de​nek, ezek a nor​má​lis eset​ben bé​kés
in​di​á​nok, akik egyik éj​sza​ka té​ve​dés​ből rá​juk tá​mad​tak. Most pe​dig Glass, a leg​jobb em​be​re, ha​lá​los
se​bek​kel fek​szik, mi​után be​le​bot​lott egy med​vé​be. Mi​lyen bűn küld​te rám ezt az át​kot?

A tisz​tás​ra vissza​tér​ve Bridger el​igaz​ga​tott egy ta​ka​rót Glas​sen, és a med​ve felé for​dult, hogy
szem​ügy​re ve​gye. Né​gyen dol​goz​tak az ál​lat szét​da​ra​bo​lá​sán. A leg​jobb da​ra​bo​kat – a má​jat, a szí​vet,
a nyel​vet, a ve​se​pe​cse​nyét és a bor​dá​kat – fél​re​rak​ták, hogy azon​nal el​fo​gyasszák. A töb​bit kes​keny
sze​le​tek​re vág​ták és be​dör​zsöl​ték só​val.
Bridger oda​ment a ha​tal​mas med​ve man​csá​hoz, és ki​vet​te ké​sét a tok​já​ból. Ami​kor Fitz​gerald fel​‐
né​zett a da​ra​bo​lás​ból, Bridger ép​pen el​kezd​te le​vág​ni a leg​na​gyobb kar​mo​kat a mancs​ról. Meg​döb​‐
bent, ami​kor lát​ta a mé​re​tét, kö​zel hat hü​velyk hosszú volt, és két​szer olyan vas​tag, mint a hü​velyk​uj​‐
ja. A vé​gé​nél bo​rot​va​éles volt, és még min​dig vé​res a Glasst ért tá​ma​dás kö​vet​kez​té​ben.
– Ki mond​ja, hogy le​het egy kar​mod, fiú?
– Nem ne​kem lesz, Fitz​gerald – Bridger fog​ta a kar​mot, és oda​ment Glass​hez.
Glass túl​élő​tás​ká​ja ott fe​küdt mel​let​te. Bridger ki​nyi​tot​ta, és be​le​dob​ta a kar​mot.
Az​nap este órá​kig za​bál​tak, a tes​tük szin​te kö​nyör​gött a zsí​ros hús táp​anya​ga​i​ért. Tud​ták, hogy leg​‐
kö​ze​lebb csak na​pok múl​va esz​nek majd friss húst, ezért ki​hasz​nál​ták ezt a la​ko​mát. Hen​ry ka​pi​tány
két őrt kül​dött ki. Bár a tisz​tás vi​szony​lag zárt he​lyen volt, azért ag​gó​dott a tü​zek mi​att.
A leg​több fér​fi a lán​gok kö​ze​lé​ben ült, és fűz​fa​ágak​ból ké​szült nyár​sa​kat tar​tot​tak a tűz​höz, te​le​szúr​‐
va hús​sal. A ka​pi​tány és Bridger fel​vált​va néz​tek rá Glass​re. Két al​ka​lom​mal nyit​va vol​tak a sze​mei,
nem fó​ku​szált, és a te​kin​te​te fá​tyo​los volt. A szem​go​lyó​ja vissza​ver​te a tűz fé​nyét, de olyan volt, mint
ami nem be​lül​ről csil​log. Egy​szer ké​pes volt le​nyel​ni némi vi​zet, fáj​dal​mas gör​csök kö​ze​pet​te.
Kel​lő gya​ko​ri​ság​gal táp​lál​ták a hosszú​kás göd​rök​ben égő tü​ze​ket ah​hoz, hogy elég hő és füst ke​let​‐
kez​zen a fűz​fa​rá​cso​kon a hús ki​szá​rí​tá​sá​hoz. A pir​ka​da​tot meg​elő​ző órá​ban Hen​ry ka​pi​tány rá​né​zett
Glass​re és esz​mé​let​le​nül ta​lál​ta. A lég​zé​se ne​héz volt, és olyan re​sze​lős han​got adott, mint​ha min​den
lé​leg​zet​vé​tel az összes ere​jét igény​be vet​te vol​na.
Hen​ry vissza​tért a tűz​höz, és ott ta​lál​ta Fe​ke​te Har​rist, aki épp egy bor​dát rág​csált.
– Bár​ki le​he​tett vol​na, ka​pi​tány. Be​le​sza​lad​ni Old Eph​ra​imba[9], úgy, mint ő. Nincs szám​adás a bal​‐
sze​ren​csé​ről.
Hen​ry csak meg​ráz​ta a fe​jét. Ő tud​ta, mi az a sze​ren​cse. Egy da​ra​big csak ül​tek csend​ben, ek​kor je​‐
lent meg a ke​le​ti ho​ri​zon​ton az első alig ér​zé​kel​he​tő jele an​nak, hogy egy új nap kez​dő​dik. A ka​pi​tány
össze​szed​te a pus​ká​ját és a pus​ka​po​ros sza​ru​ját.
– Vissza​jö​vök, mi​előtt fel​kel​ne a nap. Ha a töb​bi​ek fel​éb​red​nek, vá​lassz ki ket​tőt, ás​sa​nak egy sírt!
Egy órá​val ké​sőbb a ka​pi​tány vissza​tért. Egy se​kély sír​kez​de​ményt ki​ás​tak, de nyil​ván​va​ló​an fél​be​‐
hagy​ták a mun​kát. Rá​né​zett Har​ris​re.
– Mi a bök​ke​nő?
– Nos, ka​pi​tány, kezd​jük ta​lán az​zal, hogy még nem halt meg. Úgy tűnt, nem vol​na he​lyes foly​tat​ni
az ásást, mi​kor ő még itt fek​szik.
Egész dél​előtt arra vár​tak, hogy Hugh Glass meg​hal​jon. Köz​ben egy​szer sem tért vissza az ön​tu​da​ta.
A bőre sá​padt volt a vér​vesz​te​ség​től, a lég​zé​se pe​dig ne​héz​kes ma​radt. A mell​ka​sa to​vább​ra is emel​‐
ke​dett és süllyedt, a lé​leg​zet​vé​te​lek ma​ka​csul kö​vet​ték egy​mást.
Hen​ry ka​pi​tány a fo​lyó és a tisz​tás kö​zött jár​kált, és dél​előtt​re el​küld​te Fe​ke​te Har​rist, hogy de​rít​se
fel a te​rü​le​tet fo​lyás​iránnyal szem​ben. A nap ép​pen fö​löt​tük állt, ami​kor Har​ris vissza​tért, In​di​á​no​kat
nem lá​tott, de a fo​lyó túl​ol​da​lán az egyik vad​csa​pást em​be​rek és lo​vak nyo​mai bo​rí​tot​ták. Két mér​‐
föld​nyi​re fo​lyás​iránnyal szem​ben Har​ris ta​lált egy el​ha​gyott tá​bor​he​lyet. A ka​pi​tány nem vár​ha​tott to​‐
vább.
Meg​pa​ran​csol​ta két em​ber​nek, hogy vág​ja​nak ki ki​sebb fá​kat. Glass pok​ró​cá​val együtt majd össze​‐
rak​nak egy hord​ágyat.
– Mi​ért nem csi​ná​lunk in​kább tra​vo​is[10]-t, ka​pi​tány? Az ösz​vér húz​hat​ná.
– Túl ke​mény len​ne tra​vo​is-t húz​ni a fo​lyó men​tén.
– Ak​kor men​jünk messzebb a fo​lyó​tól!
– Csak csi​nál​já​tok meg azt az át​ko​zott hord​ágyat! – mond​ta a ka​pi​tány. A fo​lyó volt az is​me​ret​len
te​rü​le​ten az egyet​len út​jel​ző. Hen​ry nem szán​dé​ko​zott egy hü​velyk​kel sem el​tá​vo​lod​ni a part​tól.
 Az em​be​rek az aka​dály​hoz érve egye​sé​vel meg​áll​tak. A Grand fo​lyó út​ját egy me​re​dek ho​mok​kő
szik​la áll​ta el, arra kény​sze​rít​ve a fo​lyót, hogy el​ka​nya​rod​jon. A víz ör​vény​lett és össze​gyűlt, ki​mé​‐
lyült a fal előtt, mi​előtt ki​szé​le​sed​ve a má​sik part felé vet​te vol​na az irányt. Bridger és Ma​lac ér​kez​‐
tek meg utol​só​ként, ma​guk kö​zött ci​pel​ve Glasst. Fi​no​man le​tet​ték a hord​ágyat a ta​laj​ra. Ma​lac ne​héz​‐
ke​sen le​hup​pant a hát​só​já​ra, li​he​gett, az in​gét sö​tét​re szí​nez​te az iz​zad​ság.
Ami​kor meg​ér​ke​zett min​den​ki fel​né​zett, gyor​san fel​be​csül​ték a két le​he​tő​sé​get a to​vább​ha​la​dást il​‐
le​tő​en. Az egyik az volt, hogy meg​másszák a szik​la me​re​dek ol​da​lát. Ez le​het​sé​ges volt, de csak ke​ze​‐
i​ket és a lá​ba​i​kat is hasz​nál​ják. Ezt az utat vá​lasz​tot​ta Fe​ke​te Har​ris, ami​kor előt​tük két órá​val át​kelt
itt. Lát​ták a nyo​ma​it, és egy zsá​lya​cser​je le​tört ágát, amit ak​kor ra​ga​dott meg, ami​kor fel kel​lett húz​nia
ma​gát. Az nyil​ván​va​ló volt, hogy sem a hord​ágyat vi​vők, sem az ösz​vér nem tud​na fel​mász​ni.
A má​sik vá​lasz​tás az volt, hogy át​kel​nek a fo​lyón. A túl​só part hí​vo​ga​tó és sima volt, a prob​lé​mát
csak az okoz​ta, hogy át kel​lett jut​ni oda. A part​fal ál​tal lét​re​ho​zott mé​lye​dés leg​alább öt láb mély​nek
tűnt, és az áram​lás is gyors volt. Fod​ro​zó​dó víz je​lez​te a fo​lyó kö​ze​pe felé azt a he​lyet, ahol már kez​‐
dett se​ké​lyeb​be vál​ni. On​nan már könnyen át le​he​tett gá​zol​ni a má​sik part​ra. Egy biz​tos já​rá​sú fér​fi,
ta​lán tal​pon tu​dott vol​na ma​rad​ni a mely víz​ben, a pus​ká​ját és a pus​ka​port a feje fölé tart​va; egy ke​‐
vés​bé moz​gé​kony ta​lán el​esett vol​na, de nyil​ván meg tud​ta vol​na ten​ni azt a né​hány yar​dot úsz​va a se​‐
kély víz​ben.
Az ösz​vért sem volt prob​lé​ma be​vin​ni a fo​lyó​ba. Az ál​lat annyi​ra sze​ret​te a vi​zet, hogy az em​be​rek
Ka​csá​nak hív​ták. A nap vé​gén néha órá​kig állt a fo​lyó​ban, a víz le​ló​gó ha​sá​ig ért. Va​ló​já​ban ez a fur​‐
csa haj​la​ma volt az oka an​nak, hogy a men​de​nek nem lop​ták el a töb​bi ál​lat​tal együtt. Amíg a töb​bi ál​‐
lat a part men​tén le​gelt vagy aludt, Ka​csa a se​kély víz​ben állt egy ho​mok​zá​to​nyon. Ami​kor a ban​di​ták
meg​pró​bál​ták el​vin​ni, bele volt ra​gad​va az iszap​ba. Vé​gül a bri​gád fele kel​lett hoz​zá, hogy ki​húz​zák.
Szó​val a prob​lé​mát nem az ösz​vér je​len​tet​te. A prob​lé​mát ter​mé​sze​te​sen Glass je​len​tet​te.
Le​he​tet​len volt a hord​ágyat a víz szint​je fö​lött tar​ta​ni, mi​köz​ben át​kel​nek.
Hen​ry ka​pi​tány a le​he​tő​sé​ge​it mér​le​gel​te, és át​koz​ta Har​rist, ami​ért nem ha​gyott hát​ra sem​mi​lyen
je​let arra vo​nat​ko​zó​an, hogy előbb kel​je​nek át. El​men​tek egy könnyű gáz​ló mel​lett, úgy egy mér​föld​‐
nyi​re fo​lyás​irány​ban. Gyű​löl​te több cso​port​ra osz​ta​ni az em​be​re​it még né​hány órá​ra is, az vi​szont
őrült​ség​nek tűnt, hogy min​den​ki vissza​ma​sí​roz​zon. – Fitz​gerald, An​der​son. Ve​gyé​tek át a hord​ágyat!
Ber​not, te és én vissza​me​gyünk ve​lük az át​ke​lő​höz, ami mel​lett el​jöt​tünk. A töb​bi​ek át​men​nek itt és
vár​nak.
Fitz​gerald a ka​pi​tány​ra bá​mult, és va​la​mit dör​mö​gött a sza​kál​la alatt.
– Akarsz va​la​mit mon​da​ni, Fitz​gerald?
– Én trap​per​nek szer​ződ​tem, ka​pi​tány, nem va​la​mi ro​hadt ösz​vér​nek.
– Te is vi​szed, ha rád ke​rül a sor, mint min​den​ki más.
– És én még azt is meg​mon​dom, amit min​den​ki fél a sze​med​be mon​da​ni. Mind​annyi​an azon gon​dol​‐
ko​dunk, va​jon ezt a hul​lát el aka​rod-e ci​pel​ni egé​szen a Yel​lows​to​ne-ig?
– Azt aka​rom ten​ni vele, amit meg​ten​nék ér​ted is, vagy bár​ki má​sért eb​ben a bri​gád​ban.
– Amit mind​annyi​un​kért meg fogsz ten​ni, az a sí​rá​sás. Sze​rin​ted med​dig pa​rá​déz​ha​tunk eb​ben a
völgy​ben, mi​előtt be​le​aka​dunk egy va​dá​szó csa​pat​ba? Glass nem az egyet​len em​ber eb​ben a bri​gád​‐
ban.
– És te sem az egyet​len em​ber vagy ben​ne – mond​ta An​der​son. – Fitz​gerald nem az én ne​vem​ben
be​szél, ka​pi​tány, és fo​ga​dok, hogy nem so​kan ér​te​nek egyet vele.
An​der​son oda​ment a hord​ágy​hoz, és a pus​ká​ját le​tet​te Glass mel​lé.
– Ak​kor most egye​dül húz​zam?

Há​rom na​pig ci​pel​ték ma​guk​kal Glasst. A Grand part​ja​in ho​mok​pa​dok és szik​lás ré​szek vál​ta​koz​‐
tak. Né​hol nyár​fák cso​port​jai vál​tot​ták fel a ma​gas víz​ál​lást jel​ző vo​nal​nál a fü​zek ke​cses ága​it, né​‐
me​lyik tíz láb ma​gas​ra nőtt. Ahol be​om​lott a part​fal, ott néha át kel​lett mász​ni​uk óri​á​si mé​lye​dé​sek fö​‐
lött, ahol az eró​zió olyan éle​sen vág​ta el a föl​det, mint egy ha​sí​tó​bárd. Ke​rül​get​ték a ku​sza tör​me​lék​‐
hal​mo​kat, ami​ket még a zöld​ár ra​kott ku​pa​cok​ba: kő​ra​ká​so​kat, össze​gu​ban​co​ló​dott ága​kat, sőt egész
fá​kat is. A nap ál​tal ki​fe​hé​rí​tett tör​zsük olyan sima volt, mint​ha üveg​ből lett vol​na, annyi​ra le​csi​szol​ta
a víz és a kö​vek. Ha a te​rep túl​sá​go​san gö​rön​gyös lett, ak​kor át​kel​tek a fo​lyón, hogy fel​fe​lé foly​tas​sák
út​ju​kat, a ned​ves szar​vas​bőr to​vább ne​he​zí​tet​te amúgy sem könnyű dol​gu​kat.
A fo​lyó olyan volt a sík​sá​gon, mint egy or​szág​út, és nem csak Hen​ry em​be​rei utaz​tak a part​jai men​‐
tén. Szá​mos ös​vényt és el​ha​gyott tá​bor​he​lyet le​he​tett itt ta​lál​ni. Fe​ke​te Har​ris két​szer is lá​tott ki​sebb
va​dá​szó cso​por​to​kat. A tá​vol​ság túl​sá​go​san nagy volt ah​hoz, hogy meg le​hes​sen mon​da​ni szi​úk vagy
ari​ka​rák vol​tak, bár mind​két törzs ve​szélyt je​len​tett. Az ari​ka​rák egy​ér​tel​mű​en el​len​ség​nek szá​mí​tot​tak
a mis​sou​ri csa​ta óta. A szi​úk ab​ban a küz​de​lem​ben szö​vet​sé​ge​sek vol​tak ugyan, de a mos​ta​ni hoz​zá​ál​‐
lá​suk is​me​ret​len volt. Mind​össze tíz had​ra fog​ha​tó em​ber​rel a kis trap​per csa​pat nem iga​zán je​len​tett
fe​nye​ge​tést sen​ki​re. Ugyan​ak​kor a fegy​ve​re​ik, a csap​dá​ik, de még az ösz​vér is von​zó cél​pont​nak szá​‐
mí​tott. Fo​lya​ma​tos ve​szélyt je​len​tett, hogy csap​dá​ba csal​ják őket, és csak Fe​ke​te Har​ris meg Hen​ry
ka​pi​tány cser​ke​lő​ké​pes​sé​ge mi​att ke​rül​ték el őket.
Olyan te​rep, amin gyor​san át kell jut​nunk, gon​dol​ta a ka​pi​tány. Ehe​lyett olyan las​san cam​mog​tak
elő​re, mint egy te​me​té​si me​net.
Glass hol ma​gá​hoz tért, hol el​ve​szí​tet​te az esz​mé​le​tét, bár az is igaz, hogy az egyik ál​la​po​ta alig kü​‐
lön​bö​zött a má​sik​tól. Időn​ként tu​dott ma​gá​hoz ven​ni vi​zet, de a to​rok​se​bei le​he​tet​len​né tet​ték, hogy le​‐
nyel​je a szi​lárd táp​lá​lé​kot. A hord​ágy két​szer fel​bo​rult és Glass a föld​re esett. A má​so​dik esés​től két
var​rat is el​sza​kadt a to​rok​se​bén. Meg​áll​tak annyi idő​re, hogy a ka​pi​tány újra tud​ja varr​ni a nya​kát,
ami ak​kor már vö​rös volt a fer​tő​zés​től. Az​zal sen​ki nem fog​lal​ko​zott, hogy meg​vizs​gál​ja a töb​bi se​bet.
Amúgy sem te​het​tek vol​na túl so​kat. Na meg Glass sem til​ta​koz​ha​tott. Se​be​sült tor​ka mi​att né​ma​ság​ra
volt ítél​ve, az egyet​len hang, amit ki​adott, a lég​zé​se ne​héz zi​há​lá​sa volt.
A har​ma​dik nap vé​gén el​ér​tek egy kis szur​do​kot, ahol egy pa​tak tor​kol​lott a Grand​be. Ne​gyed mér​‐
föld​re a pa​tak​völgy​ben Fe​ke​te Har​ris ta​lált egy for​rást, amit sűrű feny​ves vett kö​rül. Ide​á​lis tá​bor​hely
volt. Hen​ry el​küld​te An​der​sont és Har​rist, hogy ta​lál​ja​nak va​la​mi va​dat.
A for​rás maga in​kább csak szi​vár​gás volt, mint for​rás, de je​ges vi​zét mo​hás kö​vek szűr​ték meg, és
egy tisz​ta me​den​cé​ben gyűlt össze. Hen​ry ka​pi​tány le​ha​jolt, hogy igyon, mi​köz​ben a dön​té​sén gon​dol​‐
ko​dott.
A há​rom nap alatt, ami​óta Glasst ci​pel​ték, a ka​pi​tány becs​lé​se sze​rint csak negy​ven mér​föl​det tet​tek
meg. En​nek a dup​lá​ját vagy még töb​bet kel​lett vol​na. Míg Hen​ry ka​pi​tány úgy gon​dol​ta, hogy ta​lán
már túl van​nak az ari​ka​rák te​rü​le​tén, Fe​ke​te Har​ris min​den​nap egy​re több nyo​mát ta​lál​ta a szi​úk​nak.
Azon is ag​gó​dott, hogy hol van​nak, de azon még in​kább bosszan​ko​dott, hogy hol kel​le​ne már len​ni​‐
ük. Min​den más​nál job​ban ag​gasz​tot​ta, hogy túl ké​sőn ér​het​nek a Yel​lows​to​ne-hoz, mert szük​sé​gük
volt né​hány hét​nyi idő​re, hogy húst tar​ta​lé​kol​ja​nak, kü​lön​ben az egész bri​gád éle​te ve​szély​be ke​rül. A
késő őszi idő​já​rás olyan sze​szé​lyes volt, mint egy pak​li kár​tya. Ta​lán in​di​án nyár lesz, vagy ép​pen jön
egy ko​rai hó​vi​har sü​ví​tő szél​lel.
Fi​zi​kai biz​ton​sá​gu​kon túl Hen​ry óri​á​si nyo​mást ér​zett ma​gán az üz​le​ti si​ke​rük mi​att is. Ha sze​ren​‐
csé​jük lesz, né​hány hét​nyi őszi va​dá​szat​tal és az in​di​á​nok​kal foly​ta​tott ke​res​ke​dés​sel elég prém​hez
jut​nak, hogy egy vagy két em​bert le​küld​je​nek vele a fo​lyón.
A ka​pi​tány sze​ret​te el​kép​zel​ni, amint egy prém​mel meg​ra​kott, fa​törzs​ből ki​vájt csó​nak meg​ér​ke​zik
St. Louis​ba, le​he​tő​leg egy ve​rő​fé​nyes feb​ru​á​ri na​pon. Ha si​ke​re​sen meg​ve​tik a lá​bu​kat a Yel​lows​to​ne-
nál, ak​kor az er​ről szó​ló tör​té​ne​tek cím​ol​dal​ra ke​rül​nek a Mis​sou​ri Re​pub​li​canben. A saj​tó új be​fek​‐
te​tő​ket hoz​na. Ash​ley friss tő​két tud​na be​al​kud​ni egy új prém​va​dász bri​gád lét​re​ho​zá​sá​ra kora ta​‐
vasszal. Késő nyár​ra Hen​ry el​kép​ze​lé​sei sze​rint már trap​pe​rek egész há​ló​za​tát irá​nyí​tot​ta vol​na a Yel​‐
lows​to​ne alsó és fel​ső sza​ka​szán. Ha elég em​be​re és áru​ja len​ne a ke​res​ke​dés​hez, ta​lán pén​zért bé​két
is köt​het​ne a fe​ke​te​lá​bok​kal, és újra csap​dáz​hat​na a Th​ree Forks hód​ban gaz​dag völ​gye​i​ben. A kö​vet​‐
ke​ző té​len már la​pos fe​ne​kű csó​na​kok​ra len​ne szük​ség, hogy el tud​ják szál​lí​ta​ni a szőr​mét, amit össze​‐
gyűj​te​né​nek.
De ez az egész az időn mú​lik. El​ső​nek ott len​ni, meg​fe​le​lő erő​vel. Hen​ry az irány​tű min​den ég​tá​ja
fe​lől érez​te a ver​seny nyo​má​sát.
Észak​ról a Bri​tish North West Com​pany lé​te​sí​tett ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​so​kat egé​szen le, a dé​len
fek​vő men​den te​le​pü​lé​se​kig. A bri​tek ural​ták a nyu​ga​ti par​tot is, ahon​nan most a szá​raz​föld irá​nyá​ba
nyo​mul​tak a Co​lum​bia és mel​lék​fo​lyói men​tén. Olyan plety​kák ter​jeng​tek, hogy a brit trap​pe​rek már
egé​szen a Sna​ke és a Gre​en vo​na​lá​ig nyo​mul​tak elő​re.
Dél​ről szá​mos cso​port ter​jesz​ke​dett észa​ki irány​ba Ta​os​ból és San​ta Fé​ből: a Co​lum​bia Fur Com​‐
pany, a French Fur Com​pany, a Stone​Bost​wick and Com​pany.
A leg​na​gyobb ver​seny​tár​sak​nak azon​ban még​is a ke​let​ről, egye​ne​sen St. Louis​ból ér​ke​zők tűn​tek.
1819-ben az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​ge meg​kezd​te „Yel​lows​to​ne Ex​pe​dí​ci​ó​ját” az​zal a ki​fe​je​zett
cél​lal, hogy ki​ter​jesszék a prém​ke​res​ke​del​met. Bár elég​gé kor​lá​to​zot​tan, de a had​se​reg je​len​lé​te fel​‐
bá​to​rí​tot​ta a be​fek​te​tő​ket, akik már most na​gyon sze​ret​tek vol​na be​száll​ni a prém​ke​res​ke​de​lem​be. Ma​‐
nu​el Lisa Mis​sou​ri Fur Com​pany​je meg​nyi​tot​ta a ke​res​ke​del​met a Plat​tén. John Ja​cob As​tor új​ra​‐
élesz​tet​te az ő Ame​ri​kai Szőr​me Tár​sa​sá​gá​nak ma​rad​vá​nya​it, amit a bri​tek űz​tek el az 1812-es há​bo​‐
rú​ban a Co​lum​bi​á​tól, és lét​re​ho​zott egy új szék​he​lyet St. Louis​ban. Ezek mind a ke​vés tő​ké​ért és em​‐
ber​anya​gért küz​döt​tek egy​más​sal.
Hen​ry rá​né​zett Glass​re, aki a fe​nyők ár​nyé​ká​ban fe​küdt a hord​ágyon.
Soha nem tért vissza ah​hoz a fel​adat​hoz, hogy ren​de​sen vissza​varr​ja Glass skalp​ját. Még min​dig
össze​vissza állt a feje te​te​jén, bí​bor​fe​ke​te volt kör​ben a sze​gé​lye men​tén, ahol a meg​szá​radt vér most
a he​lyén tar​tot​ta. Gro​teszk ko​ro​ná​nak tűnt egy meg​gyö​tört tes​ten. A ka​pi​tány​ban most újra fel​tá​madt az
együtt​ér​zés és a düh, a ne​hez​te​lés és a bűn​tu​dat meg​osz​tó ke​ve​ré​ke.
Nem tud​ta hi​báz​tat​ni Glasst a grizzly tá​ma​dá​sa mi​att. A med​ve egy​sze​rű​en az ilyen utak egyik koc​‐
ká​za​ta volt, egy a sok kö​zül. Ami​kor a csa​pat el​hagy​ta St. Louist, Hen​ry tud​ta, hogy né​me​lyik em​be​re
meg fog hal​ni. Glass se​be​sült tes​te egy​sze​rű​en csak még job​ban hang​sú​lyoz​ta, hogy mind​annyi​an nap
mint nap sza​ka​dék fö​lött sé​tál​nak. Hen​ry Glasst tar​tot​ta a leg​jobb em​be​ré​nek a ké​pes​sé​gei, a harc​‐
edzett​sé​ge és a jel​le​me mi​att. A töb​bi​ek​re, ta​lán Fe​ke​te Har​ris ki​vé​te​lé​vel, úgy te​kin​tett, mint be​osz​‐
tot​tak​ra. Fi​a​ta​lab​bak, os​to​báb​bak, gyen​géb​bek, ke​vés​bé ta​pasz​tal​tak vol​tak. Hen​ry ka​pi​tány vi​szont
egyen​ran​gú társ​ként te​kin​tett Glass​re. Ha ez meg​tör​tén​he​tett Glass-szel, akár​ki​vel meg​tör​tén​het, még
vele ma​gá​val is. A ka​pi​tány el​for​dult a hal​dok​ló fér​fi​tól.
Tud​ta, hogy ve​ze​tő​ként ke​mény dön​té​se​ket kell hoz​nia a bri​gád ér​de​ké​ben. Tud​ta, hogy a ha​tár​vi​dék
min​de​nek​fö​lött tisz​tel​te és meg is kö​ve​tel​te a füg​get​len​sé​get és az ön​ál​ló​sá​got. St. Louis​tól nyu​gat​ra
nem lé​tez​tek cí​mek. Még​is azo​kat a he​ves vér​mér​sék​le​tű egyé​ni​sé​ge​ket, akik a ha​tár​vi​dé​ken a tár​sa​sá​‐
gá​hoz tar​toz​tak, össze​kö​töt​te a kol​lek​tív fe​le​lős​ség. Bár nem volt írott tör​vény, sza​bá​lyok azért vol​tak:
hű​ség az egyez​ség​hez, ami meg​ha​lad​ta önös ér​de​ke​ik ér​vé​nye​sí​té​sét. Mély​sé​ge​it te​kint​ve ez bib​li​ai
jel​le​gű volt, és a fon​tos​sá​ga min​den lé​pés​sel csak nö​ve​ke​dett, amit a va​don​ba be​fe​lé tet​tek. Ha fel​me​‐
rült az igény rá, ak​kor se​gí​tő ke​zet nyúj​tot​tak a ba​rá​ta​ik​nak, a part​ne​rek​nek, az ide​ge​nek​nek. Ami​kor
így tet​tek, mind​annyi​an tud​ták, hogy egy na​pon a sa​ját túl​élé​sük is a má​sik ki​nyúj​tott ke​zé​től függ​het.
Sza​bá​lya​i​nak hasz​nál​ha​tó​sá​ga mint​ha erő​sen csök​kent vol​na, ami​kor a ka​pi​tány az​zal küz​dött, hogy
meg​pró​bál​ja Glass​re al​kal​maz​ni őket. Nem tet​tem meg érte min​den tő​lem tel​he​tőt? El​lát​ni a se​be​it,
szál​lí​ta​ni, tisz​te​let​tel ki​vár​ni, hogy leg​alább ci​vi​li​zált te​me​tés​ben le​hes​sen ré​sze. Hen​ry dön​té​se​i​nek
kö​vet​kez​té​ben kol​lek​tív szük​ség​le​te​i​ket alá​ren​del​ték egyet​len em​ber szük​ség​le​te​i​nek. Ez he​lyes volt,
de nem le​he​tett fenn​tar​ta​ni. Itt leg​alább​is nem.
A ka​pi​tány arra is gon​dolt, hogy Glasst azon​nal ma​gá​ra hagy​ják. Va​ló​já​ban Glass szen​ve​dé​se olyan
nagy volt, hogy Hen​ry rö​vi​den el​gon​dol​ko​dott raj​ta, nem kel​le​ne-e go​lyót kül​de​ni a fe​jé​be, és vé​get
vet​ni a gyöt​rel​me​i​nek. Gyor​san el​ve​tet​te Glass meg​ölé​sé​nek szán​dé​kát, de azt kí​ván​ta, bár​csak tud​na
va​la​ho​gyan kom​mu​ni​kál​ni a se​be​sült fér​fi​val, és meg​ér​tet​het​né vele, hogy nem koc​káz​tat​hat​ja to​vább
az egész bri​gád éle​tét. Ta​lál​hat​ná​nak neki egy biz​ton​sá​gos he​lyet, ott hagy​nák tűz​zel, fegy​ve​rek​kel és
el​lát​mánnyal. Ha az ál​la​po​ta ja​vul, csat​la​koz​hat hoz​zá​juk a Mis​sou​rin. Glasst is​mer​ve azt gon​dol​ta,
hogy a fér​fi is ezt kér​né, ha tud​na be​szél​ni. Ter​mé​sze​te​sen nem koc​káz​tat​ná a töb​bi em​ber éle​tét.
Hen​ry ka​pi​tány még​sem tud​ta rá​ven​ni ma​gát, hogy hát​ra​hagy​ja a se​be​sült fér​fit. A med​ve​tá​ma​dás
óta nem tu​dott össze​füg​gő be​szél​ge​tést foly​tat​ni Glass-szel, ezért le​he​tet​len volt ki​pu​ha​tol​ni a kí​ván​‐
sá​ga​it. Egy​ér​tel​mű irány​mu​ta​tás hi​á​nyá​ban vi​szont nem akart fel​té​te​le​zé​sek​kel élni. Ő volt a ve​ze​tő​‐
jük, és Glas​sért is ő fe​lelt.
De ugyan​ez a hely​zet a töb​bi​ek​kel is. Meg Ash​ley be​fek​te​té​sé​vel is. Meg a sa​ját csa​lád​já​val is St.
Louis​ban, egy olyan csa​lád​dal, amely már több mint egy év​ti​ze​det várt a ke​res​ke​del​mi si​ker​re, és ez a
si​ker to​vább​ra is ugyan​olyan tá​vo​li​nak tűnt, mint a he​gyek ma​guk.
Azon az éj​sza​kán a bri​gád em​be​rei össze​gyűl​tek a há​rom kis tűz​gö​dör kö​rül. Volt friss hú​suk, egy
bö​lény​bor​jú, amit meg kel​lett füs​töl​ni​ük, és a fe​nyők nyúj​tot​ta me​ne​dék vé​del​mé​ben ma​ga​biz​to​sab​ban
mer​tek tü​zet gyúj​ta​ni. A késő au​gusz​tu​si le​ve​gő gyor​san le​hűlt nap​le​men​te után: hi​deg még nem volt
ugyan, de ez azért em​lé​kez​tet​te őket, hogy az év​szak​vál​tás már ott lo​pa​ko​dik a ho​ri​zon​ton túl.
A ka​pi​tány fel​állt, hogy szól​jon a töb​bi​ek​hez, ez a for​ma​li​tás elő​re​ve​tí​tet​te, hogy ko​moly do​log​ról
fog be​szél​ni.
– Gyor​sab​ban kell ha​lad​nunk. Két ön​kén​tes​re van szük​sé​gem, akik Glass-szel ma​rad​nak. Itt ma​rad​‐
nak vele, amíg meg​hal, ren​de​sen el​te​me​tik, az​tán utá​nunk jön​nek. A Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany
het​ven dol​lárt fi​zet a koc​ká​za​tért, hogy hát​ra​ma​rad​nak.
Az égő fe​nyő​fá​ban el​dur​rant egy görcs az egyik tűz​ben, és szik​rá​kat lőtt fel a tisz​ta éj​sza​kai égre.
Amúgy a tá​bor tel​je​sen el​csen​de​se​dett, a fér​fi​ak ma​guk​ban la​tol​gat​ták a hely​ze​tet és az aján​la​tot. Fur​‐
csa do​log volt Glass ha​lá​lát mér​le​gel​ni, pe​dig amúgy biz​tos​ra vet​ték. Jean Ber​not, a fran​cia, ke​resz​tet
ve​tett. A töb​bi​ek kö​zül leg​töb​ben egy​sze​rű​en csak bá​mul​tak a tűz​be.
Hosszú ide​ig sen​ki nem mon​dott sem​mit. Mind​annyi​an a pénz​ről gon​dol​kod​tak. Het​ven dol​lár több
volt, mint az egész éves bé​rük har​ma​da. Ha a gaz​da​ság​tan ri​deg priz​má​ján ke​resz​tül néz​ték, Glass ha​‐
ma​ro​san – és biz​to​san – meg fog hal​ni. Het​ven dol​lár azért, hogy né​hány na​pig egy tisz​tá​son ül​je​nek,
az​tán egy hé​tig ke​mé​nyen me​ne​tel​je​nek, hogy csat​la​koz​ni tud​ja​nak a bri​gád​hoz. Per​sze azt mind​annyi​‐
an tud​ták, hogy koc​ká​za​tos do​log hát​ra​ma​rad​ni. Tíz em​ber sem na​gyon ijesz​tet​te el a tá​ma​dó​kat. Két
em​ber, az már sem​mi. Ha egy el​len​sé​ges csa​pat​tal ta​lál​koz​ná​nak... het​ven dol​lár sem​mit nem ér, ha
ha​lott vagy.
– Én vele ma​ra​dok, ka​pi​tány. – A töb​bi​ek meg​for​dul​tak. Meg​lep​te őket, hogy az ön​kén​tes épp Fitz​‐
gerald volt.
Hen​ry ka​pi​tány nem tud​ta, ho​gyan re​a​gál​jon, gya​na​ko​dott, va​jon mi le​het Fitz​gerald mo​ti​vá​ci​ó​ja.
Fitz​gerald meg​érez​te a he​zi​tá​lást.
– Nem sze​re​tet​ből te​szem, ka​pi​tány. A pén​zért csi​ná​lom, tisz​tán és egy​sze​rű​en. Vá​lassz mást, ha azt
aka​rod, hogy va​la​ki ba​bus​gas​sa.
Hen​ry ka​pi​tány vé​gig​né​zett a fér​fi​a​kon.
– Ki ma​rad még? – Fe​ke​te Har​ris egy kis ágat do​bott a tűz​re. – Én, ka​pi​tány. – Glass a ba​rát​ja volt
Har​ris​nek, és nem iga​zán tűnt jó öt​let​nek Hen​ry sze​mé​ben, hogy hát​ra​hagy​ja Fitz​gerald​dal.
Fitz​geral​dot sen​ki sem sze​ret​te. Glass job​bat ér​de​melt.
A ka​pi​tány meg​ráz​ta a fe​jét.
– Te nem ma​rad​hatsz, Har​ris.
– Hogy ér​ted azt, hogy nem ma​rad​ha​tok?
– Te nem ma​rad​hatsz. Tu​dom, hogy ba​rá​tok vol​ta​tok, úgy​hogy saj​ná​lom, de szük​sé​gem van rád a
cser​ke​lés​nél.
Újabb hosszú csend kö​vet​ke​zett. A leg​több em​ber me​re​ven bá​mult a tűz​be. Egy​től egyig ugyan​ar​ra
a kí​nos kö​vet​kez​te​tés​re ju​tot​tak: nem éri meg. A pénz nem éri meg. Vég​ső so​ron Glass nem éri meg.
Nem mint​ha nem tisz​tel​ték vol​na, vagy, hogy nem ked​vel​ték vol​na. Né​há​nyan, mint An​der​son, to​váb​bi
kö​tel​me​ket is érez​tek, a múlt​be​li ked​ves​ség, nagy​vo​na​lú tet​tek mi​att ér​zett le​kö​te​le​zett​sé​get. Min​den
más vol​na, gon​dol​ta An​der​son, ha a ka​pi​tány azt kér​né tő​lük, hogy véd​jék meg Glass éle​tét, de itt
most nem er​ről volt szó. Most ar​ról volt szó, hogy vár​ják meg, amíg Glass meg​hal, az​tán te​mes​sék el.
Ez nem érte meg.
Hen​ry el​kez​dett azon gon​dol​kod​ni, hogy ta​lán egye​dül Fitz​gerald​ra kel​le​ne rá​bíz​nia a mun​kát, ami​‐
kor Jim Bridger hir​te​len, ne​héz​ke​sen talp​ra emel​ke​dett. – Ma​ra​dok.
Fitz​gerald gú​nyo​san hor​kan​tott egyet.
 – Jé​zu​som, ka​pi​tány, nem hagy​ha​tod rám ezt a fel​ada​tot ez​zel a disz​nó​za​bá​ló fi​ú​val. Ha Bridger
ma​rad, ak​kor jobb, ha dup​lán fi​zetsz, ami​ért ket​tő​nek vi​se​lem a gond​ját.
A sza​vak úgy ha​tot​tak Bridger​re, mint​ha meg​ütöt​ték vol​na. Érez​te, ahogy a vére az ar​cá​ba szö​kik
dü​hé​ben és za​va​rá​ban.
– Ígé​rem, ka​pi​tány, ki​ve​szem a ma​gam ré​szét.
A ka​pi​tány nem erre a ki​me​ne​tel​re szá​mí​tott. Egy ré​sze érez​te, hogy hát​ra​hagy​ni Glasst Bridger​rel
és Fitz​gerald​dal alig kü​lön​bö​zik at​tól, mint​ha ma​gá​ra hagy​ná. Bridger még alig volt több, mint egy
fiú. Ab​ban az egy év​ben, amit a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​nél töl​tött, be​bi​zo​nyí​tot​ta, hogy be​csü​‐
le​tes és ügyes, de nem ké​pez​he​tett el​len​súlyt Fitz​gerald​dal szem​ben. Fitz​gerald zsol​dos volt. De
amúgy, gon​dol​ta a ka​pi​tány, nem ez volt az ál​ta​la vá​lasz​tott út lé​nye​ge? Va​ló​já​ban nem egy​sze​rű​en
csak he​lyet​te​se​ket vá​sá​rolt, csere​já​té​ko​so​kat vett a kö​zös fe​le​lős​sé​gük el​lá​tá​sá​ra? A sa​ját fe​le​lős​sé​ge
el​lá​tá​sá​ra? Mi mást te​het​ne? Nem volt jobb vá​lasz​tás.
– Ak​kor rend​ben – mond​ta a ka​pi​tány. – A töb​bi​ek pir​ka​dat​kor in​dul​nak.
 Ez volt a má​so​dik este az​óta, hogy Hen​ry ka​pi​tány és a bri​gád tá​vo​zott. Fitz​gerald el​küld​te a fiút,
hogy gyűjt​sön fát, így a tá​bor​ban egye​dül ma​radt Glass-szel. Glass az egyik kis tűz kö​ze​lé​ben fe​küdt.
Fitz​gerald nem vett róla tu​do​mást.
Szik​la​ala​ku​lat ko​ro​náz​ta meg a me​re​dek lej​tőt a tisz​tás fö​lött. Masszív ván​dor​kö​vek áll​tak ki egy
szik​la​gör​ge​teg​ből, mint​ha ti​tá​ni ke​zek rak​ták vol​na őket egy​más te​te​jé​re, az​tán pe​dig le​nyom​ták vol​na
őket.
Két nagy kő kö​zöt​ti ha​sa​dék​ból ma​gá​nyos, meg​csa​va​ro​dott fe​nyő nőtt ki.
Ez a fa azok​nak a fe​nyők​nek a test​vé​re volt, ame​lye​ket a he​lyi tör​zsek a ti​pik​hez hasz​nál​tak, eb​ből
ké​szí​tet​ték a sát​ra​ik rúd​ja​it, de en​nek az egy​nek a mag​ját va​la​mi a ma​gas​ba re​pí​tet​te, a lent el​te​rü​lő
erdő ter​mé​keny ta​la​ja fölé. Egy ve​réb ki​fe​szí​tet​te egy fe​nyő​to​boz​ból év​ti​ze​dek​kel ez​előtt, és fel​vit​te a
tisz​tás fö​löt​ti fen​sé​ges ma​gas​lat​ra. A ve​réb az​tán el​ve​szí​tet​te a ma​got, ami egy ha​sa​dék​ba esett a szik​‐
lák kö​zött. Volt némi ta​laj a ha​sa​dék​ban, és idő​ben esett az eső ah​hoz, hogy ki​csí​ráz​zon. A szik​lák
össze​gyűj​töt​ték a hőt nap​pal, és ez rész​ben kom​pen​zál​ta az egyéb​ként zord idő​já​rá​si kö​rül​mé​nye​ket. A
nap​fény nem tu​dott egye​ne​sen be​süt​ni, ezért a fe​nyő elő​ször ol​dal​ra nőtt, mi​előtt fel​fe​lé in​dult vol​na,
ki​fu​ra​ko​dott a ha​sa​dék​ból, mi​előtt az ég felé for​dult vol​na. Né​hány gö​csör​tös ág nyúlt ki a meg​gör​bült
törzs​ből, mind​egyik​nek a vé​gén fe​nyő​tűk​ből álló sat​nya kö​teg​gel. Az alat​ta álló csa​vart​tű​jű fe​nyők
olyan egye​ne​sen nőt​tek, mint a nyíl​vessző, né​me​lyik hat​van​láb​nyi​ra ma​ga​so​dott az erdő ta​la​ja fölé. De
egyik sem nőtt ma​ga​sabb​ra, mint a ki​csa​va​ro​dott fe​nyő a szik​la csú​csán.
Ami​óta a ka​pi​tány és a bri​gád el​ment, Fitz​gerald stra​té​gi​á​ja egy​sze​rű volt: lét​re​hoz​ni szá​rí​tott hús​‐
ból egy olyan kész​le​tet, ami​re szük​ség lesz, ha gyor​san akar​nak mo​zog​ni, ami​kor Glass majd meg​hal;
köz​ben pe​dig a le​he​tő leg​több időt tá​vol töl​te​ni a tá​bor​tól.
Bár nem köz​vet​le​nül a fo​lyó mel​lett vol​tak, Fitz​gerald nem gon​dol​ta túl​sá​go​san biz​ton​sá​gos​nak a
hely​ze​tü​ket a szur​dok​ban. A kis erecs​ke egye​ne​sen a tisz​tás irá​nyá​ba folyt. A tá​bor​tü​zek el​sze​ne​se​dett
ma​rad​vá​nyai vi​lá​gos​sá tet​ték, hogy má​sok is hasz​nál​ták ezt az el​du​gott for​rást. Fitz​gerald va​ló​já​ban
at​tól tar​tott, hogy a tisz​tás jól is​mert tá​bor​hely volt. De ha nem így lett vol​na, a bri​gád és az ösz​vér
nyo​mai ak​kor is könnyen ide​ve​zet​het​tek bár​kit a fo​lyó​tól. Egy va​dá​szó vagy há​bo​rú​zó csa​pat szin​te el
sem ke​rül​het​te, hogy meg​ta​lál​ja őket, ha a Grand​nek ezen az ol​da​lán jön​nek fel​fe​lé.
 Fitz​gerald el​ke​se​re​dett ar​cot vág​va né​zett Glass​re. Mor​bid kí​ván​csi​ság​tól hajt​va meg​vizs​gál​ta
Glass se​be​it azon a na​pon, ami​kor a csa​pat töb​bi tag​ja el​ment. A se​be​sült em​ber tor​ká​ban még tar​tot​‐
tak a var​ra​tok, az​óta is, hogy le​ej​tet​ték a hord​ágyat, de az egész egy merő vö​rös folt volt a fer​tő​zés​től.
A szúrt se​bek a lá​bán és a ke​zén mint​ha gyó​gyul​tak vol​na, de a mély vá​gá​sok a há​tán be vol​tak gyul​‐
lad​va. Sze​ren​csé​jé​re Glass az idő na​gyobb ré​szét esz​mé​let​le​nül töl​töt​te. Mi​kor fog már meg​hal​ni ez
a ro​ha​dék?

John Fitz​gerald ka​nyar​gós ös​vé​nyen ju​tott el a ha​tár​vi​dék​re, olyan ös​vé​nyen, ami még 1815-ben
kez​dő​dött, azon a na​pon, ami​kor New Or​le​ans​ból me​ne​kül​nie kel​lett, mi​után ré​szeg dü​hé​ben le​dö​fött
egy kur​vát.
Fitz​gerald New Or​le​ans​ban nőtt fel, egy skót ten​ge​rész​nek és egy ca​jun[11] ke​res​ke​dő lá​nyá​nak volt
a fia. Az apja éven​te egy​szer je​lent meg a ki​kö​tő​ben tíz​éves há​zas​sá​guk alatt, mi​előtt a ha​jó​ja a Ka​‐
rib-szi​ge​tek felé tá​vo​zott. Min​den ilyen al​ka​lom​mal hát​ra​hagy​ta a mag​vát ter​mé​keny fe​le​sé​gé​ben,
New Or​le​ans​ban, így a csa​lád egy​re gya​ra​po​dott. Há​rom hó​nap​pal az​u​tán, hogy ér​te​sült fér​je ha​lá​lá​‐
ról, Fitz​gerald any​ja hoz​zá​ment egy ve​gyes​ke​res​ke​dés idő​sebb tu​laj​do​no​sá​hoz, mert úgy lát​ta, hogy ez
a lé​pés nél​kü​löz​he​tet​len a csa​lád​ja fenn​tar​tá​sá​hoz. Prag​ma​ti​kus dön​té​se jól szol​gál​ta a leg​több gyer​‐
me​két. Nyolc kö​zü​lük meg​ér​te a fel​nőtt​kort. A két leg​idő​sebb fiú át​vet​te a ve​gyes​ke​res​ke​dést, ami​kor
az idős fér​fi meg​halt, a töb​bi fiú kö​zül a leg​töb​ben be​csü​le​tes mun​kát ta​lál​tak, a lá​nyok pe​dig il​lő​en
férj​hez men​tek. John va​la​hol el​ve​szett fél​úton.
Már gyer​mek​ko​rá​tól kezd​ve haj​lott arra, hogy erő​sza​kos hely​ze​tek​be ke​ve​red​jen. Gyor​san meg​ol​‐
dot​ta a vi​tá​it egy ütés​sel vagy egy rú​gás​sal, és tíz​éves ko​rá​ban ki​ha​jí​tot​ták az is​ko​lá​ból, mert egy osz​‐
tály​tár​sá​nak a lá​bá​ba dö​fött egy tol​lat. Fitz​geral​dot nem ér​de​kel​te a ke​mény mun​ka, ami az​zal járt vol​‐
na, hogy kö​ve​ti az ap​ját a ten​ger​re, in​kább be​le​ve​tet​te ma​gát a ki​kö​tő​vá​ros si​ral​mas ká​o​szá​ba. Ki​pró​‐
bál​hat​ta és to​vább​fej​leszt​het​te ve​re​ke​dő​ké​pes​sé​gét a dok​kok​nál, ahol ti​né​dzser​ként a nap​ja​it töl​töt​te.
Ti​zen​hét éves volt, ami​kor egy fo​lya​mi mat​róz meg​vág​ta az ar​cát egy bár​ban ki​tört ve​re​ke​dés​ben. Az
in​ci​dens mi​att ho​rog ala​kú seb​he​lye ma​radt az ar​cán, és még job​ban kezd​te tisz​tel​ni a ké​se​lést. Egy​re
job​ban el​bű​völ​ték a ké​sek, egész gyűj​te​ményt sze​dett össze tő​rök​ből és skal​po​ló ké​sek​ből, min​den​fé​le
mé​re​tűt és for​má​jút.
Húsz​éves ko​rá​ban Fitz​gerald be​le​sze​re​tett egy fi​a​tal ri​banc​ba az egyik dokk mel​let​ti sza​lon​ban.
Fran​cia lány volt, a neve Do​mi​ni​que Per​reau. A kap​cso​la​tuk biz​tos anya​gi hát​te​re el​le​né​re Do​mi​ni​que
mes​ter​sé​gé​nek nyil​ván​va​ló​an nem min​den kö​vet​kez​mé​nye vá​gott egy​be Fitz​gerald el​kép​ze​lé​se​i​vel.
Ami​kor egy​szer be​sé​tált Do​mi​ni​que-hez, aki ép​pen a hi​va​tá​sát űzte egy fo​lya​mi hajó da​gadt ka​pi​tá​‐
nyá​val, a fi​a​tal fér​fit el​ön​töt​te a düh. Mind​ket​tő​jü​ket le​döf​te, az​tán az ut​cá​ra me​ne​kült. El​lo​pott nyolc​‐
van​négy dol​lárt a test​vé​re üz​le​té​ből, és be​fi​zet​te ma​gát, hogy egy csó​nak el​vi​gye észak felé, fel a Mis​‐
sis​sip​pin.
Öt évig a mem​phi​si kocs​mák​ban és kör​nyé​kü​kön élt. Ki​szol​gált a bár​ban kosz​tért és kvár​té​lyért, és
egy ki​sebb fi​ze​té​sért ab​ban a lé​te​sít​mény​ben, ame​lyet erő​tel​jes el​bi​za​ko​dott​ság​gal Arany Orosz​lán​nak
hív​tak. Az, hogy hi​va​ta​lo​san a bár​ban dol​go​zott, olyas​mit adott neki, ami New Or​le​ans​ban nem volt
meg: nyu​god​tan be​le​ke​ve​red​he​tett min​den​fé​le erő​szak​kal járó hely​zet​be. Olyan él​ve​zet​tel dob​ta ki a
rend​bon​tó vagy fe​gyel​me​zet​len ven​dé​ge​ket, ami még a sza​lon ke​mény fá​ból fa​ra​gott törzs​kö​zön​sé​gét
is meg​döb​ben​tet​te. Két​szer vert majd​nem ha​lál​ra em​be​re​ket.
Fitz​gerald is ren​del​ke​zett va​la​mennyi​vel ab​ból a ma​te​ma​ti​kai ér​zék​ből, ami a test​vé​re​it si​ke​res
bol​to​sok​ká tet​te, és ve​le​szü​le​tett in​tel​li​gen​ci​á​ját a sze​ren​cse​já​té​kok te​rü​le​tén ka​ma​toz​tat​ta. Egy da​ra​‐
big meg​elé​ge​dett az​zal, hogy el​té​ko​zol​ja nyo​mo​rult já​ran​dó​sá​gát, amit a bár​ból ka​pott. Idő​vel az​tán
ma​ga​sabb té​tek​re nyer​ge​it át. Ezek​hez az új já​té​kok​hoz több pénz kel​lett, és Fitz​gerald so​sem volt szű​‐
ké​ben a köl​csön​adók​nak.
Nem sok​kal az után, hogy köl​csön​kért két​száz dol​lárt egy ri​vá​lis kocs​ma tu​laj​do​no​sá​tól, Fitz​gerald​‐
nál be​ütött a nagy nye​re​mény. Ezer dol​lárt ka​szált egy dáma-tí​zes ful​lal, és a kö​vet​ke​ző he​tet ki​csa​‐
pon​gó ün​nep​lés​sel töl​töt​te. A nye​re​mény ha​mis ön​bi​za​lom​mal töl​töt​te el a sze​ren​cse​já​ték​kal kap​cso​‐
la​tos ké​pes​sé​ge​i​ről, és meg​hoz​ta mohó ét​vá​gyát is, még töb​bet akart. Ott​hagy​ta a mun​ká​ját az Arany
Orosz​lán​ban, és meg​pró​bált kár​tyá​zás​ból meg​él​ni. A sze​ren​csé​je ha​ma​ro​san el​pár​tolt tőle, és egy hó​‐
nap​pal ké​sőbb már két​ezer dol​lár​ral tar​to​zott egy uzso​rás​nak, név sze​rint Geoff​rey Ro​bin​son​nak.
Több hé​tig si​ke​rült ki​tér​nie Ro​bin​son elől, mi​előtt a csat​ló​sai el​kap​ták, és el​tör​ték a ke​zét. Egy he​tet
ad​tak neki, hogy ki​egyen​lít​se a szám​lát.
Két​ség​be​esé​sé​ben Fitz​gerald ta​lált egy újabb köl​csön​adót, egy né​me​tet, név sze​rint Hans Bang​e​‐
mannt, hogy ki​fi​zet​hes​se az elő​ző hi​te​le​zőt. Két​ezer dol​lár​ral a ke​zé​ben azon​ban Fitz​gerald is​te​ni
meg​vi​lá​go​so​dást élt át: el​szök​het Mem​phis​ből, és új​ra​kezd​he​ti más​hol. Más​nap reg​gel már egy ha​jón
volt, és észak felé ha​ladt. St. Louis​ban kö​tött ki 1822 feb​ru​ár​já​nak vé​gén.
Egy hó​na​pot töl​tött el az új vá​ros​ban, ami​kor meg​hal​lot​ta, hogy két em​ber kér​de​zős​kö​dik a kocs​‐
mák​ban egy „seb​he​lyes arcú sze​ren​cse​já​té​kos” hol​lé​te fe​lől. A mem​phi​si pénz​köl​csön​zők szűk vi​lá​gá​‐
ban Geoff​rey Ro​bin​son​nak és Hans Bang​e​man​nak nem tar​tott so​ká​ig, hogy fel​mér​jék Fitz​gerald áru​lá​‐
sá​nak mér​té​két. Mind​ket​tő​jük be​szállt száz dol​lár​ral, hogy fel​bé​rel​je​nek két bér​gyil​kost: ta​lál​ják meg,
és öl​jék meg Fitz​geral​dot, az​tán sze​rez​ze​nek vissza az összeg​ből annyit, amennyit le​het​sé​ges. Ab​ban
nem na​gyon re​mény​ked​tek, hogy vissza​kap​ják a pén​zü​ket, de Fitz​geral​dot hol​tan akar​ták lát​ni. Meg
akar​ták őriz​ni a re​pu​tá​ci​ó​ju​kat, és ter​vük​ről már ter​jed​tek a hí​rek Mem​phis kocs​má​i​ban.
Fitz​gerald csap​dá​ba esett. St. Louis volt a ci​vi​li​zá​ció leg​észa​kibb elő​re​tolt ál​lá​sa a Mis​sis​sip​pin.
Dél​re félt men​ni, mert ne​héz​sé​gek vár​ták New Or​le​ans​ban és Mem​phis​ben is. Azon a na​pon Fitz​‐
gerald vé​let​le​nül meg​hal​lot​ta, ahogy az egyik kocs​ma törzs​kö​zön​sé​ge iz​ga​tot​tan be​szél​get egy hir​de​‐
tés​ről, ami a Mis​sou​ri Re​pub​li​canben je​lent meg. Fog​ta az új​sá​got, hogy maga ol​vas​sa el:

Vál​lal​ko​zó ked​vű fi​a​tal fér​fi​ak​nak. A hir​de​tő száz fi​a​tal fér​fi​val fel akar ha​tol​ni a Mis​sou​ri fo​‐
lyón an​nak for​rá​sá​ig, hogy ott egy, ket​tő vagy há​rom évig fog​lal​koz​tas​sa őket. Rész​le​tek​ről ér​‐
dek​lőd​je​nek Hen​ry ka​pi​tány​nál a wa​shing​to​ni ólom​bá​nyák kö​ze​lé​ben, aki ve​lük megy, és a csa​‐
pat pa​rancs​no​ka lesz.

Fitz​gerald hir​te​len dön​tést ho​zott. A Hans Bang​e​mann​tól lo​pott pénz ma​ra​dé​ká​ból vett egy vi​har​vert
bőrzub​bonyt, mo​ka​szi​no​kat, és egy pus​kát. Más​nap el​ment Hen​ry ka​pi​tány​hoz, és je​lent​ke​zett a prém​‐
va​dász bri​gád​ba. Hen​ry már a kez​de​tek​től fog​va gya​na​ko​dott Fitz​gerald​ra, de a vá​lasz​ték nem volt
va​la​mi bő​sé​ges. A ka​pi​tány​nak száz em​ber​re volt szük​sé​ge, Fitz​gerald pe​dig al​kal​mas​nak tűnt. Ha
ben​ne volt né​hány ké​se​lé​ses bu​nyó​ban, an​nál jobb. Egy hó​nap​pal ké​sőbb Fitz​gerald egy la​pos fe​ne​kű
csó​nak​ban ült, ami észak felé tar​tott, fel a Mis​sou​ri fo​lyón.
Bár a szán​dé​ka két​sé​get ki​zá​ró​an az volt, hogy meg​lép a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​től, amint
al​ka​lom adó​dik rá, Fitz​gerald még​is a ha​tár​vi​dé​ken kez​dett el iga​zán élni. Rá​jött, hogy a ké​sek​kel
kap​cso​la​tos szak​ér​tel​mét ki​ter​jeszt​he​ti más fegy​ve​rek​re is. Fitz​gerald nem ren​del​ke​zett a bri​gád iga​zi
er​dei em​be​re​i​nek nyom​ol​va​só ké​pes​sé​ge​i​vel, de ki​tű​nő lö​vész volt. Egy orv​lö​vész tü​rel​mé​vel meg​ölt
két ari​ka​rát egy nem​rég le​zaj​lott csa​tá​ban a Mis​sou​ri​nál. Hen​ry sok em​be​re meg​ré​mült, ami​kor kü​lön​‐
bö​ző in​di​á​nok​kal ke​ve​red​tek harc​ba. Fitz​gerald eze​ket az él​mé​nye​ket fel​vil​la​nyo​zó​nak, sőt, kel​le​me​‐
sen iz​ga​tó​nak ta​lál​ta.

Fitz​gerald rá​pil​lan​tott Glass​re, te​kin​te​te az Ans​tadt​ra ván​do​rolt, ami a se​be​sült fér​fi mel​lett he​vert.
Kö​rül​né​zett, hogy biz​tos le​gyen ben​ne, Bridger még nem tért vissza, az​tán fel​vet​te a pus​kát. Fel​emel​te
a vál​lá​hoz, és vé​gig​né​zett a csö​vén. Sze​ret​te, ahogy a pus​ka ba​rát​sá​go​san ne​ki​fe​küdt a tes​té​nek, aho​‐
gyan a szé​les, vil​lás cél​zó​val gyor​san meg​ta​lál​ta a cél​pon​tot, aho​gyan a könnyű fegy​ver pon​to​san
irány​zók​ban tart​ha​tó volt. Egyik cél​pont​ról a má​sik​ra for​dult, fel-le, míg vé​gül a cél​gömb meg​állt
Glas​sen.
Fitz​gerald megint arra gon​dolt, hogy az Ans​tadt ha​ma​ro​san az övé lesz. Még nem be​szél​tek er​ről a
ka​pi​tánnyal, de ki ér​de​mel​né meg job​ban a pus​kát, mint az az em​ber, aki hát​ra​ma​radt a gaz​dá​já​val. Az
ő igé​nye nyil​ván​va​ló​an meg​ala​po​zot​tabb volt, mint Bridge​ré. Min​den trap​per cso​dá​la​tot ér​zett Glass
fegy​ve​re iránt. A het​ven dol​lár sze​gé​nyes fi​zet​ség volt azért a koc​ká​za​tért, amit vál​lal​tak, Fitz​gerald
va​ló​já​ban az Ans​tad​tért volt ott. Egy ilyen fegy​vert nem sza​bad el​pa​za​rol​ni a fi​ú​ra. Amúgy meg
Bridger bol​dog volt az​zal is, hogy meg​kap​ta Wil​li​am An​der​son pus​ká​ját. Do​bunk neki va​la​mi má​sik
mor​zsát, ta​lán Glass ké​sét.
Fitz​gerald az​óta szőt​te ezt a ter​vet, ami​óta ön​ként je​lent​ke​zett, hogy ott ma​rad Glass-szel. Olyan
terv volt ez, ami min​den el​telt órá​val egy​re el​len​áll​ha​tat​la​nabb​nak tűnt. Mit szá​mít egy nap kü​lönb​‐
ség Glass​nek? De a má​sik ol​da​lon Fitz​gerald pon​to​san tud​ta, mit je​lent egy nap kü​lönb​ség a sa​ját túl​‐
élé​si ki​lá​tá​sa​i​val kap​cso​lat​ban.
Fitz​gerald le​tet​te az Ans​tad​tot. Egy vé​res ing he​vert Glass feje mel​lett. Rá​nyo​mom az ar​cá​ra né​‐
hány per​cig, és reg​gel már in​dul​ha​tunk is. Újra rá​né​zett a pus​ká​ra, mely​nek sö​tét​bar​na szí​ne el​ütött
a le​hul​lott tű​le​ve​lek na​rancs​szí​nű ár​nya​la​tá​tól. Oda​nyúlt az in​gért.
– Fel​éb​redt? – Bridger állt mö​göt​te, kar​ja tele tű​zi​fá​val. Fitz​gerald meg​ri​adt, egy pil​la​na​tig ügyet​‐
le​nül mo​tosz​kált. – Krisz​tu​som, fiú! Ha még egy​szer így a kö​ze​lem​be lo​pa​kodsz, is​ten​re es​kü​szöm,
hogy be​léd vá​gom a kést!
Bridger le​dob​ta a fát, és oda​sé​tált Glass​hez.
– Azon gon​dol​kod​tam, hogy ta​lán meg​pró​bál​hat​nánk hús​le​vest adni neki.
– Hát ez na​gyon ked​ves tő​led, Bridger. Önt​sél le azon a tor​kon egy kis hús​le​vest, és ta​lán egy hé​tig
is el​húz​za ahe​lyett, hogy hol​nap meg​hal​na. Et​től job​ban alud​nál? Mit gon​dolsz, ha adsz neki egy kis
le​vest, ak​kor majd fel​áll és el​sé​tál in​nen?
Bridger egy per​cig néma ma​radt.
– Úgy vi​sel​kedsz, mint aki azt akar​ja, hogy meg​hal​jon.
– Per​sze hogy azt aka​rom, hogy meg​hal​jon. Ő is meg akar hal​ni. – Fitz​gerald tar​tott egy kis ha​tás​‐
szü​ne​tet. – Jár​tál te is​ko​lá​ba, Bridger? – Fitz​gerald tud​ta a vá​laszt a kér​dé​sé​re.
A fiú meg​ráz​ta a fe​jét.
– Nos, hadd ad​jak ne​ked egy kis lec​két szám​tan​ból. Hen​ry ka​pi​tány és a töb​bi​ek nagy​já​ból úgy har​‐
minc mér​föl​det tesz​nek meg egy nap alatt, most, hogy nem ci​pe​lik ma​guk​kal Glasst. Te​gyük fel, hogy
mi gyor​sab​bak le​szünk, és – mond​juk – negy​ve​net csi​ná​lunk. Tu​dod mennyi negy​ven​ből har​minc,
Bridger? – A fiú ki​fe​je​zés​te​len arc​cal bá​mult.
– Meg​mon​dom, hogy mennyi. Tíz. – Fitz​gerald mind​két ke​zé​nek uj​ja​it fel​tar​tot​ta, gú​nyos kéz​moz​du​‐
lat​tal. – Pont ennyi, fiú. Bár​hon​nan in​dul​tak is, mi csak tíz mér​föld​del ke​rü​lünk kö​ze​lebb hoz​zá​juk,
mi​után el​in​dul​tunk. Már leg​alább száz mér​föld​del előt​tünk jár​nak. Ez azt je​len​ti, hogy tíz na​pig ma​‐
gunk​ban le​szünk, Bridger. És ez csak ak​kor, ha ma meg​hal, és mi egy​ből meg​ta​lál​juk őket. Tíz nap a
sziú va​dász​csa​pa​tok​nak, hogy be​lénk bo​tol​ja​nak. Ér​ted? Min​den nap, amíg itt ülünk, má​sik há​rom na​‐
pot je​lent, amíg ma​gunk​ban le​szünk. Rosszab​bul fogsz ki​néz​ni, mint Glass, mire a szi​úk vé​gez​nek ve​‐
led, fiú. Lát​tál már em​bert, akit meg​skal​pol​tak?
Bridger nem mon​dott sem​mit, bár lá​tott már meg​skal​polt em​bert. Ott volt a Nagy Víz​esé​sek kö​ze​lé​‐
ben, ami​kor Hen​ry ka​pi​tány vissza​hoz​ta azt a két ha​lott trap​pért a tá​bor​ba, aki​ket a fe​ke​te​lá​bok mé​szá​‐
rol​tak le. Bridger élén​ken em​lé​ke​zett a tes​tek​re. A ka​pi​tány has​sal le​fe​lé kö​töz​te őket egy ösz​vér​re.
Ami​kor el​vág​ta a kö​te​le​ket, me​re​ven es​tek le a föld​re. A trap​pe​rek kö​ré​jük gyűl​tek, meg​ba​bo​náz​va
bá​mul​ták a meg​cson​kí​tott tes​te​ket, azo​kat a fér​fi​a​kat, aki​ket reg​gel még a tá​bor​tűz​nél lát​tak. És nem
csak a skalp​juk hi​ány​zott. Az or​ru​kat és a fü​le​i​ket is le​vág​ták, a sze​me​i​ket pe​dig ki​nyom​ták. Bridger
em​lé​ke​zett, hogy or​rok nél​kül azok a fe​jek in​kább tűn​tek ko​po​nyá​nak, mint arc​nak. A fér​fi​ak mez​te​le​‐
nek vol​tak, és a nemi szer​ve​ik is el​tűn​tek. Erő​tel​jes, ki​cser​zett vo​nal lát​szott a nya​ku​kon és a csuk​ló​i​‐
kon. A vo​na​lak fö​lött a bő​rük olyan ke​mény és bar​na volt, mint a nye​reg bőre, de a tes​tük töb​bi ré​sze
olyan fe​hér volt, mint a csip​ke. Szin​te már vic​ces​nek tűnt. Olyan​fé​le do​log volt ez, amin az egyik tár​‐
suk vic​ce​lő​dött vol​na, ha nem lett vol​na ennyi​re ré​misz​tő. Ter​mé​sze​te​sen sen​ki nem ne​ve​tett. Bridger
min​dig erre gon​dolt, ami​kor mo​sa​ko​dott: hogy mind​annyi​uk​nak a ru​há​ja alatt ugyan​ilyen csip​ke​sze​rű,
fe​hér a bőr, gyen​ge, mint egy ba​báé.
Bridger el​ke​se​re​det​ten sze​re​tett vol​na da​col​ni Fitz​gerald​dal, de ab​szo​lút kép​te​len volt meg​fo​gal​‐
maz​ni bár​mi​fé​le cá​fo​la​tot. Ez​út​tal nem a sza​vak hi​á​nya mi​att, ha​nem sok​kal in​kább az ér​vek hi​á​nya
mi​att. Könnyű volt el​ítél​ni Fitz​gerald mo​ti​vá​ci​ó​ját, hi​szen ő maga mond​ta, hogy a pénz​ről van szó.
Azon gon​dol​ko​dott, hogy mi volt az ő mo​ti​vá​ci​ó​ja. Mert nem a pénz. A szá​mok össze​ku​szá​lód​tak a fe​‐
jé​ben, és már a nor​má​lis fi​ze​té​se is na​gyobb gaz​dag​sá​got je​len​tett, mint amit va​la​ha lá​tott. Bridger
sze​ret​te vol​na azt hin​ni, hogy az ő haj​tó​ere​je a lo​ja​li​tás, a hű​ség a bri​gád má​sik tag​já​hoz. Nyil​ván​va​‐
ló​an tisz​tel​te Glasst. Glass ked​ves volt, ap​ró​sá​gok​ban oda​fi​gyelt rá, ta​ní​tot​ta, meg​véd​te a kí​nos hely​‐
ze​tek​ben. Bridger úgy érez​te, hogy tar​to​zik Glass​nek, de va​jon med​dig men​jen el ez​zel?
A fiú em​lé​ke​zett a meg​le​pett​ség​re és bá​mu​lat​ra a fér​fi​ak sze​mé​ben, ami​kor ön​ként je​lent​ke​zett, hogy
Glass-szel ma​rad. Mi​cso​da kü​lönb​ség ah​hoz a düh​höz és le​ki​csiny​lés​hez ké​pest azon a bor​zasz​tó éj​‐
sza​kán, ami​kor őr​ség​ben volt. Vissza​em​lé​ke​zett, ho​gyan ütö​get​te meg a vál​lát a ka​pi​tány, ami​kor a
bri​gád tá​vo​zott, és ho​gyan töl​töt​te el ez az egy​sze​rű moz​du​lat a be​fo​ga​dás ér​zé​sé​vel, olyan volt, mint​‐
ha elő​ször ér​de​mel​te vol​na ki a he​lyét a töb​bi fér​fi kö​zött. Va​jon ezért volt itt ezen a tisz​tá​son, hogy
gyó​gyít​gas​sa meg​sé​rült büsz​ke​sé​gét? Nem azért, hogy egy má​sik em​ber​rel tö​rőd​jön, ha​nem hogy ma​‐
gá​val tö​rőd​jön? Nem volt ő is ugyan​olyan, mint Fitz​gerald, aki a má​sik em​ber sze​ren​csét​len​sé​gé​ből
pro​fi​tál? Mond​ha​tunk akár​mit Fitz​gerald​ról, de az​zal kap​cso​lat​ban leg​alább őszin​te volt, hogy mi​ért
ma​radt hát​ra.
 A har​ma​dik nap reg​ge​lén, egye​dül a tá​bor​ban, Bridger jó né​hány órát töl​tött a mo​ka​szin​jai ja​ví​tá​sá​‐
val, mert mind a ket​tőn lyu​kak ke​let​kez​tek az út​ja​ik so​rán. En​nek kö​vet​kez​té​ben a lá​bai fel vol​tak hor​‐
zsol​va, és a fiú örült az al​ka​lom​nak, hogy meg​ja​vít​hat​ja a láb​be​li​je​it. Bőr​da​ra​bo​kat vá​gott le a cser​‐
zet​len nyers​bőr​ből, amit a bri​gád ha​gyott hát​ra. Egy ár​ral lyu​ka​kat fúrt kör​be a szé​lén, és a tal​pa​kat
le​cse​rél​te erre az új bőr​re. A var​rás sza​bály​ta​lan volt, de szo​ros.
Ép​pen szem​ügy​re vet​te a keze mun​ká​ját, ami​kor a te​kin​te​te Glass​re té​vedt. Le​gyek züm​mög​tek a se​‐
bei kö​rül, és Bridger ész​re​vet​te, hogy Glass aj​kai ki​szá​rad​tak és be​re​pe​dez​tek. A fiú megint fel​tet​te
ma​gá​nak a kér​dést, hogy ma​ga​sabb mo​rá​lis szín​vo​na​lon áll-e, mint Fitz​gerald. Bridger meg​töl​töt​te
nagy bá​dog​bög​ré​jét hi​deg víz​zel a for​rás​ból, és oda​nyom​ta Glass szá​já​hoz. A ned​ves​ség be​in​dí​tott
egy ön​tu​dat​lan re​ak​ci​ót, és Glass el​kez​dett inni.
Bridger csa​ló​dott volt, ami​kor Glass ab​ba​hagy​ta. Jó ér​zés volt hasz​nos​nak len​ni. A fiú rá​bá​mult
Glass​re. Per​sze, Fitz​gerald​nak iga​za volt. Nem kér​dés, hogy Glass meg fog hal​ni. De nem kell meg​‐
ten​nem érte min​dent, amit csak tu​dok? Leg​alább vi​gaszt nyúj​ta​ni utol​só órá​i​ban?
Bridger any​ja min​den​ből ké​pes volt ki​csi​hol​ni a gyó​gyí​tó tu​laj​don​sá​got, ami csak nőtt kö​rü​löt​te.
Sok​szor kí​ván​ta, hogy bár job​ban oda​fi​gyelt volt, ami​kor az any​ja vissza​tért az er​dő​ből, és a ko​sa​ra
tele volt vi​rá​gok​kal, le​ve​lek​kel és ké​reg​gel. Tu​dott né​hány alap​ve​tő dol​got, és a tisz​tás szé​lén meg is
ta​lál​ta, amit ke​re​sett, egy fe​nyő​fát, ami​ből ra​ga​dós méz​ga szi​vár​gott, mint va​la​mi me​lasz. Rozs​dás
nyú​zó​ké​sé​vel le​ka​par​ta a méz​gát, ad​dig dol​go​zott, amíg a pen​gén meg​fe​le​lő mennyi​ség gyűlt össze.
Vissza​sé​tált Glass​hez, és le​tér​delt mel​lé. A fiú elő​ször a láb és a kéz se​be​i​re kon​cent​rált, a mély szúrt
se​bek​re, ami​ket a grizzly fo​gai okoz​tak. Az eze​ket kö​rül​ve​vő te​rü​le​tek ké​kes​fe​ke​ték ma​rad​tak ugyan,
de maga a bőr mint​ha gyó​gyul​ni kez​dett vol​na. Bridger az uj​já​val ken​te rá a méz​gát, meg​töl​töt​te vele a
se​be​ket, és be​ken​te kö​rü​löt​tük a bőrt.
Ez​u​tán az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ta Glasst, hogy meg​vizs​gál​ja a há​tát. A dur​va var​ra​tok el​pat​tan​tak, ami​‐
kor le​esett a hord​ágy​ról, és vi​szony​lag új vér​zé​sek je​lei is lát​szot​tak. De még​sem a vér mi​att volt
Glass háta kar​ma​zsin​szín​ben csil​lo​gó. El volt fer​tő​ződ​ve. Az öt pár​hu​za​mos vá​gás szin​te az egész há​‐
tán vé​gig​hú​zó​dott. Sár​ga szí​nű genny lát​szott a vá​gá​sok kö​ze​pén, a szé​le​ik pe​dig szin​te iz​zot​tak, égő​‐
pi​ros szín​ben. A szag a meg​sa​va​nyo​dott tej​re em​lé​kez​tet​te Bridgert. Bi​zony​ta​lan volt, hogy mit te​gyen,
ezért egy​sze​rű​en be​ken​te az egész te​rü​le​tet fe​nyő​méz​gá​val, két​szer is vissza​tért a fák​hoz, hogy még
töb​bet gyűjt​sön be​lő​le.
Bridger utol​só​ként a nyak​se​bet vet​te ke​ze​lés​be. A ka​pi​tány var​ra​tai a he​lyü​kön ma​rad​tak, de a fiú
szá​má​ra úgy tűnt, csak arra jók, hogy el​ta​kar​ják a bőr alat​ti pusz​tí​tást. Glass ön​tu​dat​lan lé​leg​zé​se to​‐
vább​ra is zi​há​ló mo​raj​jal járt, mint​ha egy gép​ben el​sza​ba​dul​va zö​rög​tek vol​na a tö​rött al​kat​ré​szek.
Bridger megint be​sé​tált a fe​nyők közé. Most olyan fát ke​re​sett, ami​nek le​sza​ka​do​zott a kér​ge. Ta​lált
egyet, és a ké​sé​vel le​fe​sze​get​te a kül​ső ré​te​get. A lágy bel​ső kér​get a ka​lap​já​ba gyűj​töt​te.
Bridger megint meg​töl​töt​te a bög​ré​jét víz​zel a for​rás​nál, és a tűz​ből vissza​ma​radt pa​rázs​ra tet​te.
Ami​kor fel​forrt, hoz​zá​ad​ta a fe​nyő kér​gét, és szét​nyom​kod​ta a ke​ve​ré​ket a kése mar​ko​la​tá​val. Ad​dig
dol​go​zott vele, amíg sűrű és ho​mo​gén nem lett, mint va​la​mi iszap. Meg​vár​ta, amíg a ke​nőcs kis​sé le​‐
hűlt, az​tán Glass tor​ká​ra ken​te, be​bo​rít​va vele a vá​gá​so​kat, és szét​te​rít​ve ki​fe​lé a vál​la irá​nyá​ba. Ez​u​‐
tán Bridger oda​ment a cso​mag​já​hoz, és ki​húz​ta be​lő​le a tar​ta​lék in​gé​nek ma​ra​dék da​rab​ja​it. Ez​zel
fed​te le a ke​nő​csöt, meg​emel​ve Glass fe​jét, hogy a fér​fi nya​ka mögé szo​ros cso​mót köt​hes​sen.
Bridger fi​no​man vissza​he​lyez​te a se​be​sült fér​fi fe​jét a ta​laj​ra, és meg​le​pő​dött, ami​kor azon kap​ta
ma​gát, hogy Glass nyi​tott sze​me​i​be bá​mul. Olyan erő​tel​je​sen és ér​te​lem​mel tel​ve csil​log​tak, ami fur​‐
csán el​ütött a meg​gyö​tört tes​te lát​vá​nyá​tól. Bridger csak néz​te Glasst, és meg​pró​bál​ta fel​is​mer​ni az
üze​ne​tet, amit Glass nyil​ván​va​ló​an sze​re​tett vol​na át​ad​ni. Va​jon mit mond?
Glass egy per​cig a fi​ú​ra bá​mult, az​tán hagy​ta, hogy a sze​mei újra le​csu​kód​ja​nak. Ami​kor ön​tu​da​tá​‐
nál volt, és ezek a pil​la​na​tok gyor​san to​va​röp​pen​tek, Glass még ér​zé​ke​nyebb​nek érez​te ma​gát, mint​ha
hir​te​len tu​da​tá​ra éb​redt vol​na tes​te tit​kos mű​kö​dé​sé​nek. A fiú erő​fe​szí​té​sei át​me​ne​ti meg​könnyeb​bü​‐
lést hoz​tak. A fe​nyő​méz​ga eny​hén ége​tő ér​zé​sé​nek mint​ha jó​té​kony ha​tá​sa lett vol​na, és a ke​nőcs​ből
ára​dó hő hi​he​tet​len meg​nyug​vást ho​zott a tor​ká​nak. Ugyan​ak​kor Glass érez​te, hogy a tes​te egy má​sik
dön​tő csa​tá​ra ké​szü​lő​dik. Nem a fel​szí​nen, ha​nem mé​lyen, be​lül.
Mire Fitz​gerald vissza​tért a tá​bor​ba, a késő dél​után ár​nyai már alig lát​szot​tak a kora esti szür​kü​let​‐
ben. A vál​lán egy nős​tény szar​vast ho​zott. Össze​kö​töz​te az ál​lat lá​ba​it, el​vág​ta a nya​kát és el​tá​vo​lí​tot​‐
ta a bel​ső​sé​ge​it. Le​dob​ta a szar​vast az egyik tűz mel​lé. Ter​mé​szet​el​le​nes ku​pa​cot al​kot​va lan​dolt, ami
na​gyon erő​sen kü​lön​bö​zött at​tól a ke​cses​ség​től, ami még éle​té​ben jel​le​mez​te az ál​la​tot.
Fitz​gerald a Glass se​be​it bo​rí​tó friss kö​té​sek​re bá​mult. Az arca meg​fe​szült. – Csak az idő​det pa​za​‐
ro​lod vele. – Szü​ne​tet tar​tott. – De ki a frászt ér​de​kel​ne, ha nem pa​za​rol​nád az én idő​met is?!
Bridger nem vett tu​do​mást a meg​jegy​zés​ről, de érez​te, hogy a vér az ar​cá​ba szö​kik.
– Hány éves vagy, fiú?
– Húsz.
– Te utol​só szar​da​rab! Még arra sem vagy ké​pes, hogy vinnyo​gás nél​kül be​szélj. Fo​ga​dok, hogy
éle​ted​ben nem lát​tál még olyan mel​let, ami nem az anyá​dé volt.
A fiú fél​re​né​zett, és gyű​löl​te Fitz​geral​dot, ezt a vé​reb​sze​rű tu​laj​don​sá​gát, ami​vel rá​ér​zett a gyen​ge​‐
sé​gek​re.
Fitz​gerald úgy szív​ta fel Bridger fe​szen​gé​sét, mint a nyers hús​ból szár​ma​zó táp​anya​got. Ne​ve​tett.
– Na​hát. Még soha nem vol​tál nő​vel? Iga​zam van, ugye, fiú? Mi a gond, Bridger? Nem volt két dol​‐
lá​rod egy kur​vá​ra, mi​előtt el​hagy​tuk St. Louist?
Fitz​gerald le​eresz​tet​te ha​tal​mas tes​tét a föld​re, le​ült, hogy job​ban él​vez​hes​se a hely​ze​tet.
– Ta​lán nem sze​re​ted a lá​nyo​kat? Bu​ze​ráns vagy, fiú? Ta​lán jobb lesz, ha a há​ta​mon al​szok, ne​hogy
üze​ked​jél ve​lem az éj​sza​ka. – Bridger még min​dig nem szólt sem​mit.
– Vagy le​het, hogy nincs is far​kad.
 Bridger gon​dol​ko​dás nél​kül talp​ra ug​rott, meg​ra​gad​ta a pus​ká​ját, fel​húz​ta, és a hosszú csö​vet Fitz​‐
gerald fe​jé​hez szö​gez​te.
– Fitz​gerald, te ku​ra​fi! Mondj még egy szót, és szét​lö​vöm a ro​hadt fe​je​det!
Fitz​gerald meg​me​re​ved​ve ült, a pus​ka csö​vé​nek sö​tét nyí​lá​sá​ba bá​mul​va. Egy hosszú pil​la​na​tig
csak ült így, bá​mul​va a tor​ko​la​tot. Az​tán sö​tét te​kin​te​tét las​san fel​emel​ve Bridger sze​mé​be né​zett, és
mo​soly te​rült szét az ar​cán, össze​kap​cso​lód​va a seb​he​lyé​vel. – Nos, jól te​szed, Bridger. Ta​lán le sem
gug​golsz, ami​kor pi​sál​nod kell, nem igaz?
Hor​kan​tott egyet a sa​ját vic​cén, ki​húz​ta a ké​sét, és ne​ki​állt szét​da​ra​bol​ni a szar​vast.
A tá​bor csend​jé​ben Bridger fel​fi​gyelt a sa​ját lég​zé​sé​nek zi​há​ló hang​já​ra, és érez​te gyors szív​ve​ré​‐
sét. Le​eresz​tet​te a fegy​vert a pus​ka​tust a föld​re tá​maszt​va, az​tán maga is le​eresz​ke​dett. Hir​te​len fá​‐
radt​nak érez​te ma​gát, és a vál​la​i​ra bo​rí​tot​ta a ta​ka​ró​ját.
Jó né​hány perc múl​va Fitz​gerald szó​lalt meg:
– Hé, fiú!
Bridger rá​né​zett, de egy szót sem szólt.
Fitz​gerald vé​let​le​nül be​le​tö​röl​te vé​res kéz​fe​jét az or​rá​ba.
– Az új fegy​ve​red nem fog ám el​sül​ni kova nél​kül.
Bridger le​né​zett a fegy​ve​ré​re. A kova tény​leg hi​ány​zott a csap​pan​tyú​ból.
A vér megint fel​sza​ladt az ar​cá​ba, de most ugyan​annyi​ra gyű​löl​te ön​ma​gát, mint Fitz​geral​dot. Fitz​‐
gerald csen​de​sen ne​vet​gélt, és gya​kor​lott moz​du​la​tok​kal foly​tat​ta mun​ká​ját a hosszú kés​sel.
Jim Bridger ab​ban az év​ben va​ló​já​ban ti​zen​ki​lenc éves volt, de tö​ré​keny test​al​ka​ta fi​a​ta​labb​nak
mu​tat​ta. A szü​le​té​si éve, 1804 egy​be​esett a Le​wis és Clark-ex​pe​dí​ció in​du​lá​sá​val, és a vissza​té​ré​sük
okoz​ta iz​ga​lom vet​te rá Jim ap​ját, hogy nyu​gat felé in​dul​jon Vir​gi​ni​á​ból, 1812-ben.
A Bridger csa​lád a St. Louis mel​let​ti Six-Mile-Pra​i​rie-n te​le​pe​dett le egy kis far​mon. A nyolc​éves
fiú szá​má​ra a nyu​gat​ra ve​ze​tő út nagy ka​land volt, he​pe​hu​pás utak​kal, va​dá​szat​tal a va​cso​ra ér​de​ké​‐
ben, és az ég​bolt bal​da​chin​ja alat​ti al​vás​sal. Az új far​mon Jim egy negy​ven acre[12] mé​re​tű ját​szó​te​ret
ta​lált, ami ré​tek​ből, er​dők​ből és szur​do​kok​ból állt. Ami​kor az első he​tet töl​töt​ték az új bir​to​kon, Jim
fel​fe​de​zett egy kis for​rást. Még most is élén​ken em​lé​ke​zett az iz​ga​lom​ra, amit ak​kor ér​zett, ami​kor az
ap​ját oda​ve​zet​te az el​du​gott kis tó​csá​hoz, és a büsz​ke​ség​re, ami​kor meg​épí​tet​ték a há​zat a for​rás fe​‐
lett. Szá​mos egyéb mel​lett Jim apja be​le​kós​tolt a föld​mé​rés​be is. Jim gyak​ran vele ment, ami to​vább
nö​vel​te a ked​vét a fel​fe​de​zé​sek iránt.
Bridger gye​rek​ko​ra hir​te​len ért vé​get, ti​zen​há​rom éve​sen, ami​kor az any​ja, az apja és az idő​sebb
báty​ja mind meg​hal​tak láz​ban egyet​len hó​nap le​for​gá​sa alatt. A fiú hir​te​len azon kap​ta ma​gát, hogy fe​‐
le​lős sa​ját ma​gá​ért és a hú​gá​ért is. Egy idő​sebb nagy​né​ni ér​ke​zett, hogy el​lás​sa a hú​gát, de a csa​lád
anya​gi ter​hei Jim vál​lá​ra ne​he​zed​tek. El​fo​ga​dott egy ál​lást egy komp tu​laj​do​no​sá​nál.
Bridger if​jú​ko​rá​ban a Mis​sis​sip​pi csak úgy hem​zse​gett az uta​zók​tól. Déli irány​ból ipar​cik​kek ér​‐
kez​tek a fo​lyón fel​fe​lé az igen gyor​san fej​lő​dő St. Louis​ba, míg a fo​lyón le​fe​lé a ha​tár​vi​dék​ről ér​ke​ző
nyers​anya​go​kat szál​lí​tot​ták. Bridger hal​lott tör​té​ne​te​ket New Or​le​ans nagy vá​ro​sá​ról, és azon túl az
ide​gen ki​kö​tők​ről. Ta​lál​ko​zott a vad fo​lya​mi mat​ró​zok​kal, akik a tes​tük és az aka​ra​tuk pusz​ta ere​jé​vel
tol​ták fel​fe​lé ha​jó​i​kat. Be​szélt a ko​csi​haj​tók​kal, akik Le​xing​ton​ból és Ter​re Ha​u​te-ból szál​lí​tot​tak ter​‐
mé​ke​ket. Lát​ta a fo​lyó jö​vő​jét pö​fö​gő gőz​ha​jók for​má​já​ban, ame​lyek fo​lyás​iránnyal szem​ben ka​var​ták
a ha​bo​kat.
De nem a Mis​sis​sip​pi fo​lyó volt az, ami meg​ra​gad​ta Jim Bridger fan​tá​zi​á​ját, ha​nem a Mis​sou​ri.
Mind​össze hat mér​föld​nyi​re a komp​tól, ahol dol​go​zott, a két nagy fo​lyó össze​folyt, a ha​tár​vi​dék vad
vi​zei egye​sül​tek a min​den​na​pok unal​mas fo​lya​má​val. Itt ta​lál​ko​zott egy​más​sal régi és új, is​mert és is​‐
me​ret​len, ci​vi​li​zá​ció és va​don. Bridger azo​kért a rit​ka pil​la​na​to​kért élt, ami​kor a prém​ke​res​ke​dők és
vo​ya​geu​rök[13] ki​kö​töt​ték csil​lo​gó mac​ki​naw[14]-ikat a komp​ki​kö​tő​ben, és néha éj​sza​ka is ott tá​bo​roz​‐
tak. El​ál​mél​ko​dott me​sé​i​ken a vad in​di​á​nok​ról, a nyüzs​gő vad​ál​la​tok​ról, a vé​ge​lát​ha​tat​lan sík​sá​gok​ról
és a ma​gas​ba szö​kő hegy​sé​gek​ről.
A ha​tár​vi​dék Bridger szá​má​ra va​la​mi fáj​dal​ma​san je​len​lé​vő​vé vált, ame​lyet ér​zett, de még​sem tu​‐
dott meg​ha​tá​roz​ni, mág​ne​ses erő​vé, ami kér​lel​he​tet​le​nül von​zot​ta va​la​mi felé, ami​ről hal​lott ugyan, de
amit soha nem lá​tott. Egyik nap egy pré​di​ká​tor uta​zott Bridger komp​ján egy csa​pott hátú ösz​vé​ren.
Meg​kér​dez​te Bridgert, hogy tud​ja-e, mi az Úr kül​de​té​se az ő éle​té​ben? Bridger azon​nal rá​vág​ta, hogy
„el​men​ni a Szik​lás-hegy​ség​be”. A pré​di​ká​tor fel​lel​ke​sült, és arra biz​tat​ta a fiút, gon​dol​kod​jon el,
hogy nem akar-e misszi​o​ná​ri​us​ként dol​goz​ni a va​dak​nál. Bridgert nem ér​de​kel​te, hogy Jé​zust el​vi​gye
az in​di​á​nok közé, de ez a be​szél​ge​tés at​tól fog​va még​sem ment ki a fe​jé​ből. A fiú el​kez​dett ab​ban hin​‐
ni, hogy nyu​gat​ra men​ni, az nem pusz​tán va​la​mi új​don​ság mi​att ér​zett pil​la​nat​nyi sze​szély. El​kezd​te
úgy lát​ni az egé​szet, mint a lel​ké​nek egy ré​szét, mint egy hi​ány​zó részt, ami csak úgy vál​hat újra
egésszé, ha el​megy egy tá​vo​li hegy​re vagy sík​ság​ra.
Ef​fé​le jö​vő​ről ál​mo​doz​va haj​tot​ta to​vább Bridger a rúd​dal a ne​héz​kes kom​pot. Oda és vissza, ide
és oda, ál​lan​dó moz​gás​ban ha​la​dás nél​kül, soha nem ka​lan​doz​va el egyet​len mér​föld​nyi​re sem a két
ki​kö​tő fix pont​ja​i​tól. Ez tö​ké​le​tes el​len​té​te volt an​nak az élet​nek, amit el​kép​zelt ma​gá​nak, az is​me​ret​‐
len tá​ja​kon való ván​dor​lás​nak és fel​fe​de​zés​nek, egy olyan élet​nek, amely​ben az em​ber soha nem lép
két​szer ugyan​ar​ra a hely​re.
Mi​után egy évet el​töl​tött a kom​pon, Bridger el​ke​se​re​dett, de an​nál ke​vés​bé át​gon​dolt erő​fe​szí​tést
tett, hogy né​mi​leg előbb​re jus​son a Nyu​gat irá​nyá​ba, és inas​nak állt St. Louis​ban egy pat​ko​ló​ko​vács​‐
nál. A ko​vács jól bánt vele, még egy ki​sebb já​ran​dó​sá​got is biz​to​sí​tott neki, amit el​küld​he​tett a hú​gá​‐
nak és a nén​jé​nek. De az inas​ság fel​té​te​lei vi​lá​go​sak vol​tak: öt év rab​szol​ga​ság.
Bár az új mun​ka ál​tal nem ju​tott el a va​don​ba, St. Louis leg​alább egy ki​csit más vá​ros volt. Bridger
fél év​ti​zed​re el​mé​lyedt a ha​tár​vi​dék ta​nul​má​nyo​zá​sá​ban. Ami​kor a sík​sá​gi em​be​rek jöt​tek pat​kol​tat​ni
a lo​va​i​kat, vagy meg​ja​vít​tat​ni a csap​dá​i​kat, Bridger le​küz​döt​te gát​lá​sa​it, és az uta​zá​sa​ik​ról kér​dez​get​‐
te őket. Mer​re jár​tak? Mit lát​tak? A fiú tör​té​ne​te​ket hal​lott a mez​te​len John Col​ter​ről, aki le​ha​gyott
száz fe​ke​te​lá​bot, akik a skalp​ját akar​ták meg​sze​rez​ni.[15] Ahogy St. Louis​ban min​den​ki, ő is min​den​fé​‐
le rész​le​te​ket tu​dott meg az olyan si​ke​res ke​res​ke​dők​ről, mint Ma​nu​el Lisa, vagy a Chou​teau test​vé​‐
rek. Bridger szá​má​ra a leg​iz​gal​ma​sabb az volt, ami​kor néha hús-vér va​ló​juk​ban is meg​pil​lant​hat​ta a
hő​se​it. Ha​von​ta egy​szer And​rew Hen​ry ka​pi​tány meg​lá​to​gat​ta a pat​ko​ló​ko​vá​csot a lo​va​i​val. Bridger
ilyen​kor min​dig ön​ként se​géd​ke​zett a mun​ká​ban, hogy le​gyen esé​lye né​hány szót vál​ta​ni a ka​pi​tánnyal.
Rö​vid ta​lál​ko​zá​sai Hen​ry​vel a hi​té​nek meg​erő​sí​té​sét je​len​tet​ték, kéz​zel​fog​ha​tó meg​tes​te​sü​lé​sét va​la​‐
mi​nek, ami egyéb​ként csak tör​té​ne​tek​ben és me​sék​ben lé​te​zett vol​na szá​má​ra.
Bridger ta​nonc​ide​je ti​zen​nyol​ca​dik szü​le​tés​nap​ján, 1822. már​ci​us 17-én telt le. Már​ci​us idu​sá​val
egy idő​ben egy he​lyi szí​né​szek​ből álló tár​sa​ság Shakes​peare Ju​li​us Ca​e​sarját adta elő. Bridger hu​‐
szon​öt cen​tet adott egy ülő​he​lyért. A hosszú elő​adás​nak ke​vés ér​tel​me volt. A fér​fi​ak os​to​bán mu​tat​tak
hosszú kön​tö​sük​ben, és Bridger hosszú ide​ig nem volt biz​tos ab​ban, hogy a szí​né​szek an​go​lul be​szél​‐
nek. En​nek el​le​né​re él​vez​te a lát​vá​nyos​sá​got, és egy idő után el​kez​dett rá​érez​ni a mes​ter​kélt nyel​ven
elő​adott da​rab rit​mu​sá​ra. Egy böm​bö​lő han​gú, jó​ké​pű szí​nész mond​ta el azt a sort, amit Bridger nem
fe​lej​tett el egész hát​ra​le​vő éle​té​ben:
 Az em​be​rek dol​gá​nak árja van,
Mely hab​da​gállyal bol​dog​ság​ra visz...[16]

Há​rom nap​pal ké​sőbb a pat​ko​ló​ko​vács be​szélt Bridger​nek egy hir​det​mény​ről a Mis​sou​ri Re​pub​li​‐
canben. „Vál​lal​ko​zó ked​vű fi​a​tal fér​fi​ak...” Bridger tud​ta, hogy meg​ér​ke​zett az ő hab​da​gá​lya.

Más​nap reg​gel Bridger arra éb​redt, hogy Fitz​gerald Glass fölé ha​jol, és a ke​zét a se​be​sült em​ber
hom​lo​ká​ra nyom​ja.
– Mit csi​nálsz, Fitz​gerald?
– Mi​óta van már ez a láza?
Bridger gyor​san oda​ment Glass​hez, és hoz​zá​ért a bő​ré​hez. Ned​ves volt a me​leg​től és az iz​zad​ság​‐
tól.
– Teg​nap éj​sza​ka rá​néz​tem, és úgy tűnt, min​den rend​ben van.
– Hát most nincs rend​ben min​den. Ez a ha​lál iz​zad​sá​ga. Ez a gaz​em​ber vég​re meg​hal.
Bridger csak állt ott bi​zony​ta​la​nul, nem tud​ta el​dön​te​ni, hogy meg​könnyeb​bül​jön-e vagy el​ke​se​red​‐
jen. Glass el​kez​dett ráz​kód​ni és bor​zon​ga​ni. Úgy tűnt, ke​vés esély van arra, hogy Fitz​gerald té​ved.
– Ide fi​gyelj, fiú! Ké​szen kell áll​nunk az in​du​lás​ra. Én el​me​gyek cser​kel​ni fel​fe​lé a Grand men​tén.
Te fo​god a bo​gyó​kat és a húst, és pem​mi​kánt csi​nálsz.
– És mi lesz Glass-szel?
– Mi len​ne vele, fiú? Or​vos lett be​lő​led, amíg itt tá​bo​roz​tunk? Most már sem​mit nem te​he​tünk.
– Meg​te​het​jük azt, amit meg kell ten​nünk érte. Itt vá​runk, vele együtt, és el​te​met​jük, ami​kor meg​‐
halt. Ez volt az egyez​ség a ka​pi​tánnyal.
– Ka​parj ki egy sírt, ha et​től job​ban ér​zed ma​gad! A po​kol​ba, fe​lő​lem épít​hetsz neki egy ki​ba​szott
ol​tárt is. De ha vissza​jö​vök, és az a hús még nin​csen ké​szen, ad​dig üt​lek, amíg rosszab​bul nem né​zel
ki, mint ő. – Fitz​gerald meg​ra​gad​ta a pus​ká​ját, és el​tűnt le​fe​lé a pa​tak​völgy​ben.
Jel​leg​ze​tes kora szep​tem​be​ri nap volt, ve​rő​fé​nyes és csí​pős dél​előt​tel, for​ró dél​után​nal. A te​rep
lan​ká​sab​bá vált, ahol a szur​dok ta​lál​ko​zott a fo​lyó​val, csör​ge​de​ző vi​zei szé​le​sen el​te​rül​tek egy ho​‐
mok​pa​don, mi​előtt csat​la​koz​tak a Grand gyor​sab​ban iram​ló áram​la​tá​hoz. Fitz​gerald pil​lan​tá​sa le​fe​lé
irá​nyult, a prém​va​dász bri​gád szét​szórt nyo​ma​i​ra, amik még min​dig lát​szot​tak, négy nap után is. Fo​‐
lyás​irány​ba fel​fe​lé pil​lan​tott, ahol egy sas ült ki egy ki​szá​radt fa csu​pasz ágá​ra, mint va​la​mi őr​szem.
Va​la​mi meg​ri​asz​tot​ta a ma​da​rat. Ki​ter​jesz​tet​te a szár​nya​it, és két erő​tel​jes szárny​csa​pás​sal fel​emel​ke​‐
dett, majd egy ele​gáns moz​du​lat​tal meg​for​dult, és el​re​pült fo​lyás​iránnyal szem​ben.
Egy ló nye​rí​té​se ha​sí​tott bele a reg​ge​li le​ve​gő​be. Fitz​gerald meg​pör​dült. A reg​ge​li nap fé​nye meg​‐
csil​lant a fo​lyón, át​ha​tó su​ga​rai össze​ke​ve​red​tek a víz​zel, a fény tán​co​ló ten​ge​rét hoz​va lét​re. Fitz​‐
gerald hu​nyo​rog​va ugyan, de ki tud​ta ven​ni a lo​vas in​di​á​nok szi​lu​ett​jét. Le​ve​tet​te ma​gát a föld​re. Va​‐
jon meg​lát​tak? Né​hány pil​la​na​tig a föl​dön fe​küdt, le​ve​gőt is alig mert ven​ni. Az egyet​len el​ér​he​tő fe​‐
de​zék felé kí​gyó​zott, a fü​zek cse​ne​vész cso​port​ja irá​nyá​ba. Fe​szül​ten hall​ga​tó​zott, és újra meg​hal​lot​ta
a ló nye​rí​té​sét, de nem a tá​ma​dó lo​vak há​bor​gó hang​ját. El​len​őriz​te a pus​ká​ját és a pisz​to​lyát, hogy
tölt​ve van​nak-e, le​vet​te far​kasp​rém sap​ká​ját, és fel​emel​te a fe​jét, hogy ki​les​sen a fűz​bok​rok kö​zött.
Öt in​di​ánt lá​tott, nagy​já​ból két​száz yard​nyi tá​vol​ság​ban, a Grand túl​só part​ján. Négy lo​vas laza fél​‐
kört al​ko​tott az ötö​dik kö​rül, aki kor​báccsal ütött egy meg​bok​ro​so​dott tar​ka pettyes lo​vat. Két in​di​án
ne​ve​tett, és úgy tűnt, hogy mind​egyi​kü​ket tel​je​sen le​kö​ti a ló​val való kín​ló​dás.
 Az egyik in​di​án sas​tol​lak​ból ké​szült tel​jes fej​díszt vi​selt. Fitz​gerald elég kö​zel volt ah​hoz, hogy
tisz​tán lás​sa a mel​lén a med​ve​kar​mok​ból ké​szült nyak​lán​cot és a vid​ra​bő​rö​ket, ame​lyek a ha​já​ba vol​‐
tak be​le​fon​va. Há​rom in​di​án​nál volt lő​fegy​ver, a má​sik ket​tő​nél íj. A lo​von ülő​kön nem lá​tott har​ci
fes​tést, ezért Fitz​gerald úgy tip​pel​te, hogy biz​to​san va​dász​nak. Nem tud​ta biz​to​san, hogy me​lyik törzs​‐
höz tar​toz​nak, de ab​ból in​dult ki, hogy ezen a te​rü​le​ten min​den in​di​án el​len​sé​ge​sen fo​gad​ná a trap​pe​‐
re​ket. Fitz​gerald úgy szá​mol​ta, hogy ép​pen lő​tá​vol​sá​gon kí​vül van​nak. Ez gyor​san meg​vál​toz​na, ha tá​‐
mad​ná​nak. Ha meg​in​dul​ná​nak, egy lö​vé​se len​ne a pus​ká​val és egy a pisz​tollyal. Ta​lán ké​pes len​ne új​‐
ra​töl​te​ni a pus​kát, de csak egy​szer, fel​té​ve, hogy a fo​lyó le​las​sí​ta​ná őket. Há​rom lö​vés öt cél​pont​ra.
Nem tet​szet​tek neki az esé​lyek.
Fitz​gerald ha​son csúsz​va vissza​má​szott a szur​dok kö​ze​lé​be, a ma​ga​sabb fűz​bok​rok ta​ka​rá​sá​ba. Vé​‐
gig​má​szott a bri​gád régi nyo​ma​in, és át​koz​ta őket, mert tel​je​sen vi​lá​go​san el​árul​ták a po​zí​ci​ó​ju​kat.
Ak​kor for​dult meg újra, ami​kor el​ér​te a vas​ta​gabb fü​ze​ket, és meg​könnyeb​bült, hogy az in​di​á​no​kat to​‐
vább​ra is el​fog​lal​ta a ma​kacs pin​to[17]. Et​től még min​dig elég len​ne né​hány pil​la​nat, hogy oda​ér​je​nek
a szur​dok és a fo​lyó ta​lál​ko​zá​sá​hoz. Ak​kor pe​dig ész​re​ven​nék a szur​do​kot, és ész​re​ven​nék a nyo​ma​i​‐
kat is. Azok az át​ko​zott nyo​mok! Mint egy nyíl, úgy mu​tat​tak a szur​dok irá​nyá​ba.
Fitz​gerald fel​má​szott a fü​zek​től a fe​nyő​kig. Meg​for​dult, hogy még egy​szer utol​já​ra vissza​néz​zen a
va​dá​szó csa​pat​ra. A nyug​ta​lan pin​to le​csil​la​po​dott, és mind az öt in​di​án foly​tat​ta az út​ját fel​fe​lé a fo​‐
lyó men​tén. Azon​nal in​dul​nunk kell. Fitz​gerald fut​va tet​te meg a rö​vid tá​vol​sá​got fel​fe​lé a szur​dok​‐
ban, a tá​bor​hoz.
Bridger épp húst ütö​ge​tett egy kő​nek, ami​kor Fitz​gerald ki​ron​tott a tisz​tás​ra. – Öt in​di​án jön föl​fe​lé
a Grand men​tén! – Fitz​gerald el​kezd​te va​dul be​töm​köd​ni újabb szer​ze​mé​nye​it a cso​mag​já​ba. Hir​te​len
fel​né​zett, sze​me​i​ben hév és fé​le​lem, az​tán pe​dig düh tük​rö​ző​dött. – Mo​zogj már, fiú! Bár​me​lyik perc​‐
ben a nyo​munk​ban le​het​nek!
Bridger húst pa​kolt a par​fleche-ébe. Az​tán fog​ta a cso​mag​ját és a túl​élő​tás​ká​ját, a vál​lá​ra ve​tet​te
őket, meg​for​dult, hogy meg​ra​gad​ja a pus​ká​ját, ami egy fá​nak tá​maszt​va állt Glass Ans​tadt​ja mel​lett.
Glass. A me​ne​kü​lés min​den kö​vet​kez​mé​nye hir​te​len súj​tott le a fi​ú​ra, mint egy ki​jó​za​ní​tó ar​cul​csa​pás.
Le​né​zett a se​be​sült fér​fi​ra.
Azon a dél​előt​tön Glass sze​mei elő​ször vol​tak nyit​va. Ami​kor Bridger le​bá​mult rá, elő​ször üve​ges,
ér​tet​len te​kin​te​tet lá​tott, mint ami​kor va​la​ki mély álom​ból éb​red fel. Mi​nél to​vább bá​mult Glass, an​nál
fó​ku​szál​tabb​nak tűn​tek a sze​mei. Mi​után ez meg​tör​tént, vi​lá​gos​sá vált, hogy azok a sze​mek az ér​te​lem
tel​jes csil​lo​gá​sá​val néz​nek vissza rá, vi​lá​gos volt, hogy Glass, akár​csak Bridger, tel​jes egé​szé​ben fel​‐
fog​ta, mit je​lent, hogy in​di​á​nok van​nak a fo​lyó​nál.
Bridger úgy érez​te, hogy a pil​la​nat he​vé​ben tes​té​nek min​den pó​ru​sa lük​tet, de úgy tűnt, hogy Glass
te​kin​te​te mint​ha de​rűs nyu​gal​mat su​gá​roz​na. Vagy meg​ér​tést? Vagy meg​bo​csá​tást? Vagy csak ezt sze​‐
ret​ném hin​ni? Ahogy a fiú Glass​re bá​mult, a bűn​tu​dat úgy ha​sí​tott belé, mint va​la​mi össze​szo​ru​ló
szem​fo​gak. Mire gon​dol​hat Glass? Mit fog gon​dol​ni a ka​pi​tány?
– Biz​to​san fel​jön​nek a szur​dok​ba? – Bridger hang​ja meg​tört, amint ezt ki​mond​ta. Utál​ta a kont​roll​‐
nak ezt a hi​á​nyát, a nyil​ván​va​ló gyen​ge​sé​get egy olyan pil​la​nat​ban, ami erőt kö​ve​tel.
– Itt akarsz ma​rad​ni, hogy meg​tudd? – Fitz​gerald oda​lé​pett a tűz​höz, és meg​ra​gad​ta a ma​ra​dék húst
a szá​rí​tó​rá​cson.
Bridger megint Glass​re né​zett. A se​be​sült fér​fi moz​gat​ta ki​szá​radt aj​ka​it, küz​dött, hogy meg​for​mál​ja
a sza​va​kat el​né​mí​tott tor​kán ke​resz​tül.
– Va​la​mit mon​da​ni pró​bál. – A fiú le​tér​delt, küz​dött, hogy meg​ért​se. Glass las​san fel​emel​te a ke​zét,
és re​me​gő uj​jal rá​mu​ta​tott va​la​mi​re. Az Ans​tad​tot akar​ja. – A pus​ká​ját akar​ja. Azt akar​ja, hogy oda​‐
ad​juk neki a pus​ká​ját.
A fiú érez​te a tom​pa fáj​dal​mat, ahogy egy erő​tel​jes rú​gás a há​tát érte, az​tán arc​cal le​fe​lé a föl​dön
ta​lál​ta ma​gát. Négy​kéz​láb​ra emel​ke​dett, és fel​né​zett Fitz​gerald​ra. A ha​rag Fitz​gerald ar​cán mint​ha
össze​mo​só​dott vol​na a far​kasp​rém sap​ka torz alak​já​val.
– Mo​zogj, te át​ko​zott ba​rom!
Bridger nagy ne​he​zen láb​ra állt, a sze​me el​ke​re​ke​dett. Néz​te, ahogy Fitz​gerald oda​megy Glass​hez,
aki a há​tán fe​küdt, mel​let​te egy ku​pac​ban az a né​hány tárgy, amit ma​gá​é​nak mond​ha​tott: egy túl​élő​tás​‐
ka, egy kés gyön​gyök​kel ki​varrt tok​ban, egy bal​ta, az Ans​tadt, és egy pus​ka​po​ros sza​ru.
Fitz​gerald le​ha​jolt, hogy fel​ve​gye Glass túl​élő​tás​ká​ját. Be​le​túrt, a tűz​kö​vet és az acélt ke​res​te, az​‐
tán be​dob​ta őket bőr​ből ké​szült zub​bo​nyá​nak elül​ső zse​bé​be. Meg​ra​gad​ta a pus​ka​po​ros sza​rut és a
vál​lá​ra ve​tet​te. A fej​szét szé​les bőr​ö​vé​be dug​ta.
Bridger ér​tet​le​nül bá​mult.
– Mit csi​nálsz?
Fitz​gerald újra le​ha​jolt, fel​vet​te Glass ké​sét, és oda​lök​te Bridger​nek.
– Fogd!
Bridger meg​fog​ta, és ré​mül​ten bá​mul​ta a to​kot a ke​zé​ben. Már csak a pus​ka volt hát​ra. Fitz​gerald
fel​vet​te, és gyor​san el​len​őriz​te, hogy biz​to​san tölt​ve le​gyen.
– Saj​ná​lom, Glass, öreg​fiú. Ne​ked ezek​re már nem na​gyon lesz szük​sé​ged.
A fiú döb​ben​ten me​redt rá.
– Nem hagy​hat​juk itt a fel​sze​re​lé​se nél​kül.
A far​kasp​ré​met vi​se​lő fér​fi rö​vi​den fel​né​zett, az​tán el​tűnt az er​dő​ben.
Bridger le​né​zett a ke​zé​ben tar​tott kés​re, majd Glass​re, aki egye​ne​sen az ő sze​mé​be bá​mult. Glass
sze​me hir​te​len meg​telt élet​tel, olyan volt, mint a szén a fúj​ta​tó mö​gött. Bridger úgy érez​te, meg​bé​nul.
El​len​té​tes ér​zel​mek har​col​tak ben​ne, azon küz​döt​tek, hogy meg​szab​ják a cse​le​ke​de​te​it, míg vé​gül az
egyik ér​ze​lem hir​te​len és meg​sem​mi​sí​tő erő​vel fe​lül​ke​re​ke​dett: félt.
A fiú meg​for​dult, és be​fu​tott az er​dő​be.
 Nap​pal volt. Glass ezt meg tud​ta mon​da​ni anél​kül is, hogy meg​moz​dult vol​na, de egyéb​ként sem​mi​‐
lyen fo​gal​ma nem volt az idő​ről. Ott fe​küdt, ahol elő​ző nap össze​esett. A gyű​lö​le​te el​vit​te a tisz​tás
szé​lé​ig, de a láza ott meg​ál​lí​tot​ta.
A med​ve kí​vül​ről tá​ma​dott rá Glass​re, a láz azon​ban most be​lül​ről. Úgy érez​te, mint​ha tel​je​sen ki​‐
ürült vol​na. Nem tu​dott úrrá len​ni a resz​ke​té​sén, epe​ke​dett a tűz tes​tét át​ita​tó me​le​ge után. Ahogy kö​‐
rül​né​zett a tá​bor​he​lyen, lát​ta, hogy nem emel​ke​dik fel füst a tűz​göd​rök el​sze​ne​se​dett ma​rad​vá​nyai kö​‐
zül. Nincs tűz, nincs me​leg.
Azon gon​dol​ko​dott, hogy leg​alább vissza tud-e mász​ni ron​gyos ta​ka​ró​já​hoz, és kí​sér​let​kép​pen pró​‐
bált meg​moz​dul​ni. Ami​kor össze​gyűj​töt​te az ere​jét, a tes​té​ből ér​ke​ző vá​lasz olyan volt, mint​ha fi​nom
vissz​hang ér​kez​ne hoz​zá egy szé​les, tá​ton​gó sza​ka​dék​ból.
A moz​gás ir​ri​tált va​la​mit mé​lyen a mell​ka​sá​ban. Érez​te, hogy kö​hö​gés tör föl be​lő​le, és a ha​sá​ban
meg​fe​szí​tet​te az iz​mo​kat, hogy el​nyom​ja. Az iz​mok fáj​dal​ma​san ér​zé​ke​nyek vol​tak a ren​ge​teg ko​ráb​bi
meg​pró​bál​ta​tás​tól, és erő​fe​szí​té​sei el​le​né​re a kö​hö​gés ki​tört be​lő​le. Glass arca el​torzult a fáj​da​lom​‐
tól, mint​ha egy mély​re be​nyelt hor​got tá​vo​lí​ta​ná​nak el be​lő​le. Úgy érez​te, mint​ha a zsi​ge​re​it tép​nék ki
a tor​kán ke​resz​tül.
Ami​kor a kö​hö​gés​sel járó fáj​da​lom csök​kent, újra a ta​ka​ró​ra kon​cent​rált.
Me​leg​re van szük​sé​gem. Min​den ere​jét össze​szed​te, hogy fel​emel​je a fe​jét. A ta​ka​ró nagy​já​ból
húsz​láb​nyi​ra fe​küdt tőle. Az ol​da​lá​ról a ha​sá​ra for​dult, és a bal kar​ját a tes​te elé he​lyez​te. Be​haj​lí​tot​ta
a bal lá​bát, az​tán ki​egye​ne​sí​tet​te, hogy elő​re​nyom​ja ma​gát. A mű​kö​dő keze és a mű​kö​dő lába se​gít​sé​‐
gé​vel nyom​ta, von​szol​ta ke​resz​tül ma​gát a tisz​tá​son. A húsz​láb​nyi tá​vol​ság olyan volt, mint​ha húsz
mér​föld len​ne, há​rom​szor kel​lett meg​áll​nia, hogy pi​hen​jen. Min​den lé​leg​zet​vé​tel​nél mint​ha re​sze​lőt
hú​zo​gat​tak vol​na a tor​ká​ban, és újra érez​te a tom​pa lük​te​tést szét​ha​sí​tott há​tá​ban. Ki​nyúj​tó​zott, hogy
meg​ra​gad​ja a ta​ka​rót, ami​kor a kö​ze​lé​be ért. A vál​lai köré húz​ta és ma​gá​hoz ölel​te a me​leg Hud​son
Bay gyap​jú​ta​ka​rót. Az​tán el​ájult.
Glass tes​te az egész hosszú dél​előtt so​rán se​be​i​nek fer​tő​zé​se el​len küz​dött. Az esz​mé​let​len​ség és az
éber​ség kö​zött in​ga​do​zott, és néha egy olyan za​va​ró ál​la​pot​ban volt az előb​bi ket​tő kö​zött, ami​kor tu​‐
da​tá​ban volt az őt kö​rül​ve​vő dol​gok​nak, mint​ha egy köny​vet össze​vissza la​poz​gat​ná​nak, egy tör​té​net
el​szórt fel​vil​la​ná​sai je​len​né​nek meg, de nin​csen foly​to​nos​ság, ami össze​köt​né a je​le​ne​te​ket. Ami​kor
ön​tu​da​tá​nál volt, el​ke​se​re​det​ten kí​ván​ta, hogy újra alud​jon, ha má​sért nem, hát azért, hogy ha​la​dé​kot
nyer​jen a fáj​da​lom​mal szem​ben. De min​den al​vá​si fá​zis az​zal a kí​sér​tő elő​jel​lel ér​ke​zett, az​zal a ret​‐
te​ne​tes gon​do​lat​tal, hogy ta​lán soha töb​bé nem éb​red fel. Ilyen le​het, ami​kor meg​hal az em​ber?
Glass​nek fo​gal​ma sem volt, hogy mi​óta fe​küdt ott, ami​kor a kí​gyó meg​je​lent. Ret​te​gés és el​ra​gad​ta​‐
tás ke​ve​ré​ké​vel fi​gyel​te, aho​gyan az ál​lat nem za​var​tat​va ma​gát ki​csú​szott a fák kö​zül a tisz​tás​ra.
Azért va​la​mennyi​re óva​tos volt: a tisz​tás​ra érve meg​állt, a nyel​vét ki-be hú​zo​gat​ta, hogy a le​ve​gőt
vizs​gál​ja. Összes​sé​gé​ben még​is egy ele​mé​ben levő ra​ga​do​zó volt, amely ma​ga​biz​to​san ül​dö​zi a zsák​‐
má​nyát. A kí​gyó újra meg​in​dult, las​sú, ka​nyar​gó moz​gá​sa hir​te​len meg​le​pő se​bes​ség​re gyor​sult fel.
Egye​ne​sen felé tar​tott.
Glass ol​dal​ra akart gu​rul​ni, de volt va​la​mi el​ke​rül​he​tet​len ab​ban, aho​gyan a kí​gyó moz​gott. Glass
hal​vá​nyan em​lé​ke​zett arra a fi​gyel​mez​te​tés​re, hogy egy kí​gyó je​len​lé​té​ben moz​du​lat​lan​nak kell ma​rad​‐
ni. Leg​alább annyi​ra a hip​nó​zis​tól, mint amennyi​re a sa​ját vá​lasz​tá​sa kö​vet​kez​té​ben meg​me​re​ve​dett. A
kí​gyó né​hány láb​nyi​ra meg​kö​ze​lí​tet​te, az​tán meg​állt. Glass csak bá​mult, meg​pró​bált a hül​lő​höz ha​son​‐
ló​an nem pis​log​ni. Nem tu​dott ver​seny​re kel​ni vele. A kí​gyó fe​ke​te sze​mei olyan en​gesz​tel​he​tet​le​nek
vol​tak, mint va​la​mi sors​csa​pás. Meg​bű​völ​ten fi​gyel​te, ahogy a kí​gyó las​san tö​ké​le​tes spi​rál​ba te​ker​te
össze ma​gát, mint​ha az egész tes​te csak azt a célt szol​gál​ná, hogy elő​re​dob​ja ma​gát tá​ma​dás köz​ben. A
nyel​ve ki-be moz​gott, fel​tér​ké​pez​ve a te​re​pet. A te​kercs kö​ze​pé​ből a kí​gyó far​ka re​meg​ve elő​re-hát​ra
mo​zog​va emel​ke​dett ki, a met​ro​nóm​hoz ha​son​ló csör​gés je​lez​te a ha​lál előt​ti rö​vid pil​la​na​to​kat. Az
első csa​pás olyan gyor​san jött, hogy Glass​nek nem volt ide​je hát​ra​hő​köl​ni. Ré​mül​ten né​zett le, ahogy
a csör​gő​kí​gyó feje elő​re​csa​pó​dott, szét​fe​szí​tett áll​ka​poccsal, fel​vil​lant​va fo​ga​it, ame​lyek​ből csö​pö​‐
gött a mé​reg. A fo​gak be​le​mé​lyed​tek Glass al​kar​já​ba. Üvöl​tött a fáj​da​lom​tól, aho​gyan a mé​reg szét​fu​‐
tott a tes​té​ben. Meg​ráz​ta a ke​zét, de a fo​gak nem en​ged​ték el, a kí​gyó tes​te Glass ke​zé​vel együtt csa​‐
pó​dott ide-oda a le​ve​gő​ben. Vé​gül a kí​gyó le​esett, hosszú tes​te de​rék​szö​get zárt be az ő tes​té​vel. Mi​‐
előtt Glass ar​rébb tu​dott vol​na gör​dül​ni, a kí​gyó újra össze​te​ke​re​dett, és újra le​csa​pott. Glass ez​út​tal
nem tu​dott ki​ál​ta​ni. A hül​lő a tor​ká​ba már​tot​ta a fo​ga​it.
Glass sze​mei ki​nyíl​tak. A nap pon​to​san fe​let​te állt ab​ban az egyet​len szög​ben, amely​ben fényt tu​dott
kül​de​ni a tisz​tás ta​la​já​ra. Óva​to​san az ol​da​lá​ra for​dult, hogy ne a sze​mé​be süs​sön. Tíz​láb​nyi​ra tőle
egy hat láb hosszú csör​gő​kí​gyó fe​küdt tel​je​sen ki​nyúj​tóz​va. Egy órá​val ko​ráb​ban nyelt le egy üre​gi​‐
nyúl-köly​köt. Nagy du​dor tor​zí​tot​ta el a kí​gyó alak​ját, aho​gyan a nyúl las​san ha​ladt le​fe​lé a hül​lő
emész​tő​rend​sze​ré​ben.
Glass pá​nik​ba esve né​zett a kar​já​ra. Nem vol​tak raj​ta fog​nyo​mok.
Óva​to​san meg​érin​tet​te a nya​kát, fé​lig arra szá​mít​va, hogy egy hül​lőt ta​lál hoz​zá kap​cso​lód​va. Sem​‐
mi. El​ön​töt​te a meg​könnyeb​bü​lés, ahogy rá​jött, hogy a kí​gyó, de leg​alább​is a kí​gyó​ma​rá​sok egy rém​‐
álom el​kép​zelt ké​pe​i​hez tar​toz​nak. Újra rá​né​zett a kí​gyó​ra, ami még er​nyedt volt, aho​gyan a tes​te a
zsák​mány meg​emész​té​sén dol​go​zott.
A ke​zét a tor​ká​ról az ar​cá​ra emel​te. Érez​te raj​ta a sós ned​ves​ség vas​tag ré​te​gét, ami a he​ves iz​za​‐
dás​ból szár​ma​zott, de a bőre hű​vös volt. A láz alább​ha​gyott. Vi​zet! A tes​te üvölt​ve kö​ve​tel​te, hogy
igyon. Oda​von​szol​ta ma​gát a for​rás​hoz. Szét​mar​can​golt tor​ka még min​dig csak a leg​ki​sebb kor​tyo​kat
en​ged​te meg. Ezek is fáj​dal​mat okoz​tak, de a je​ges víz úgy ha​tott, mint va​la​mi erő​sí​tő​szer, ami ki​tisz​‐
tít​ja és új​ra​töl​ti be​lül​ről.
 Hugh Glass fi​gye​lem​re​mél​tó éle​te je​len​ték​te​le​nül kez​dő​dött Vic​to​ria és Wil​li​am Glass el​ső​szü​lött
fi​a​ként, Phi​la​del​phi​á​ban. Apja an​gol kő​mű​ves volt. Az év​szá​zad for​du​ló​ján Phi​la​del​phia gyor​san nö​‐
ve​ke​dett, és az épí​tő​mun​ká​sok​nak min​dig volt elég mun​ká​juk. Wil​li​am Glass soha nem gaz​da​go​dott
meg, de ké​nyel​me​sen el tud​ta lát​ni öt gyer​me​két. A fa​la​zó kő​mű​ves sze​mé​vel Wil​li​am úgy lát​ta a gyer​‐
me​kei irán​ti kö​te​le​zett​sé​ge​it, mint az ala​pok le​ra​ká​sát. Is​ko​lá​zá​suk ér​de​ké​ben vég​zett gon​dos​ko​dá​sá​ra
úgy te​kin​tett, mint az éle​tét meg​ko​ro​ná​zó vív​mány​ra.
Ami​kor ki​de​rült, hogy Hugh je​len​tős rá​ter​mett​sé​get mu​tat a ta​nu​lás te​rén, Wil​li​am arra biz​tat​ta,
hogy fon​tol​ja meg, nem akar-e jogi pá​lyá​ra lép​ni. Hugh-t azon​ban nem ér​de​kel​ték a jo​gá​szok fe​hér pa​‐
ró​kái és do​hos köny​vei. Volt egy szen​ve​dé​lye: a föld​rajz.
A Rawst​horne & Sons Ship​ping Com​pany​nek volt egy iro​dá​ja ugyan​ab​ban az ut​cá​ban, ahol Glas​sék
lak​tak. Az épü​le​tük elő​csar​no​ká​ban ki​ál​lí​tot​tak egy nagy föld​göm​böt, egyi​ket a ke​vés kö​zül, ame​lyek
Phi​la​del​phi​á​ban lát​ha​tók vol​tak. Az is​ko​lá​ból ha​za​fe​lé ve​ze​tő úton Hugh min​den​nap meg​állt az iro​dá​‐
nál, meg​pör​get​te a föld​göm​böt a ten​ge​lye kö​rül, és az uj​ja​i​val fe​dez​te fel a vi​lág óce​án​ja​it és hegy​sé​‐
ge​it. Az iro​dák fa​la​it szí​nes tér​ké​pek dí​szí​tet​ték az ak​ko​ri fő ha​jó​zá​si út​vo​na​lak váz​la​ta​i​val. A vé​kony
vo​na​lak át​ível​tek a szé​les óce​á​no​kon, és össze​kö​töt​ték Phi​la​del​phi​át a vi​lág nagy ki​kö​tő​i​vel. Hugh
sze​ret​te el​kép​zel​ni a vé​kony vo​na​lak vé​gén a he​lye​ket és az em​be​re​ket: Bos​ton​tól Bar​ce​lo​ná​ig, Kons​‐
tan​ti​ná​poly​tól Cat​hay[18]-ig.
Wil​li​am haj​lan​dó volt ki​csit hosszabb​ra en​ged​ni a gyep​lőt, és arra biz​tat​ta Hugh-t, hogy fon​tol​ja
meg a kar​to​grá​fu​si kar​ri​ert. Hugh szá​má​ra azon​ban a tér​ké​pek pusz​ta raj​zol​ga​tá​sa túl​sá​go​san passzív​‐
nak tűnt. Az ő lel​ke​se​dé​se nem a he​lyek absz​trakt áb​rá​zo​lá​sá​ból fa​kadt, ha​nem in​kább ma​guk​ból a he​‐
lyek​ből, és min​de​nek​előtt azok​ból az óri​á​si te​rü​le​tek​ből a tér​ké​pen, ami​ket ter​ra in​cog​ni​ta​ként tün​tet​‐
tek fel. Azok​ban az idők​ben a tér​ké​pé​szek eze​ket az is​me​ret​len he​lye​ket a leg​ijesz​tőbb és leg​kü​lö​nö​‐
sebb ször​nyek réz​kar​ca​i​val né​pe​sí​tet​ték be. Hugh el​gon​dol​ko​dott azon, hogy az ilyen ál​la​tok va​ló​já​‐
ban lé​tez​het​nek-e, vagy csak a tér​kép​ké​szí​tők pusz​ta ki​ta​lá​ci​ói. Meg​kér​dez​te az ap​ját, aki azt mond​ta
neki: „Sen​ki nem tud​ja.” Az apja szán​dé​ka az volt, hogy el​ijessze Hugh-t, és prak​ti​ku​sabb te​vé​keny​sé​‐
gek irá​nyá​ba te​rel​je. Ez a tak​ti​ka nem jött be. Ti​zen​há​rom éves ko​rá​ban Hugh be​je​len​tet​te fel​tett szán​‐
dé​kát, hogy egy hajó ka​pi​tá​nya lesz.
1802-ben Hugh ti​zen​hat éves lett, és Wil​li​am, aki at​tól félt, hogy a fia eset​leg meg​szö​kik és ten​ger​re
száll, in​kább en​ge​dett Hugh kí​ván​sá​ga​i​nak. Wil​li​am is​mer​te a Rawst​horne & Sons egyik fre​gatt​já​nak
hol​land ka​pi​tá​nyát, akit meg​kért, hogy vi​gye ma​gá​val Hugh-t a fe​dél​zet​re, mint ha​jós​inast. A ka​pi​tány​‐
nak, Jo​zi​as van Aart​sen​nek nem vol​tak sa​ját gyer​me​kei. Ko​mo​lyan vet​te a fe​le​lős​sé​get Hugh-ért, és
egy év​ti​ze​den ke​resz​tül is​ko​láz​ta a fiút a ten​ge​rek út​ja​in. Mire a ka​pi​tány 1812-ben meg​halt, Hugh
már az első tiszt rang​já​ra emel​ke​dett.
Az 1812-es há​bo​rú meg​sza​kí​tot​ta a Rawst​horne & Sons ha​gyo​má​nyos ke​res​ke​del​mét Nagy-Bri​tan​‐
ni​á​val. A tár​sa​ság gyor​san át​vál​tott egy ve​szé​lyes, de jö​ve​del​me​ző új üz​let​re, a blo​kád​sér​tés​re. Hugh
a há​bo​rú éve​it az​zal töl​töt​te, hogy for​té​lyo​san el​ke​rül​je a brit ha​di​ha​jó​kat, mi​köz​ben gyors fre​gatt​ja
ru​mot és cuk​rot szál​lí​tott a Ka​ri​bi-tér​ség és a meg​erő​sí​tett ame​ri​kai ki​kö​tők kö​zött. Ami​kor a há​bo​rú
1815-ben vé​get ért, a Rawst​horne & Sons to​vább​ra is fenn​tar​tot​ta a ka​ri​bi üz​le​tet, és Hugh egy ki​sebb
te​her​ha​jó ka​pi​tá​nya lett.
Hugh Glass ép​pen csak el​múlt har​minc​egy azon a nyá​ron, ami​kor ta​lál​ko​zott Eli​za​beth van Aart​zen​‐
nel, an​nak a ka​pi​tány​nak a ti​zen​ki​lenc éves uno​ka​hú​gá​val, aki a men​to​ra volt. A Rawst​horne & Sons
tá​mo​ga​tott egy jú​li​us ne​gye​di​kei ün​nep​sé​get sor​tánc​cal és ku​bai rum​mal. A tánc stí​lu​sa nem na​gyon
se​gí​tet​te elő a be​szél​ge​tést, de ér​dek​fe​szí​tő és szi​por​ká​zó le​ve​lek so​ro​za​tá​hoz ve​ze​tett. Glass va​la​mi
kü​lön​le​ge​set ér​zett Eli​za​beth iránt, bi​za​ko​dást és ki​hí​vást egy​szer​re. Azon kap​ta ma​gát, hogy tel​je​sen
be​le​ha​ba​ro​dott.
Más​nap meg​lá​to​gat​ta, és az​u​tán min​dig, va​la​hány​szor Phi​la​del​phi​á​ban hor​gony​zott. A nő vi​lág​lá​tott
volt és mű​velt, könnye​dén tár​sal​gott na​gyon tá​vo​li né​pek​ről és he​lyek​ről is. Rö​vi​dí​tett nyel​vet be​szél​‐
het​tek egy​más​sal, mind​egyi​kük ké​pes volt be​fe​jez​ni a má​sik gon​do​la​ta​it. Jót ne​vet​tek egy​más tör​té​ne​‐
te​in. A Phi​la​del​phi​á​tól tá​vol töl​tött idő kín​szen​ve​dés​sé vált Glass szá​má​ra, ami​kor a reg​ge​li nap​fény
szik​rá​zá​sa eszé​be jut​tat​ta a nő sze​me​it, vagy a vi​tor​lán meg​csil​la​nó hold fé​nye a hal​vány bő​rét.
1818 egyik ve​rő​fé​nyes má​ju​si nap​ján Glass vissza​tért Phi​la​del​phi​á​ba egy apró se​lyem​zacs​kó​val az
egyen​ru​há​ja mell​ső zse​bé​ben. Eb​ben egy csil​lo​gó gyöngy volt fi​nom arany​lán​con. Oda​ad​ta Eli​za​beth​‐
nek, és meg​kér​te a ke​zét. Az es​kü​vőt a nyár​ra ter​vez​ték. Glass egy hét​tel ké​sőbb in​dult el Ku​bá​ba. Le​‐
ra​gadt Ha​van​na ki​kö​tő​jé​ben, mert meg kel​lett vár​nia egy he​lyi vita le​zá​rá​sát, ami ar​ról szólt, hogy
kés​ve szál​lí​tot​tak le száz hor​dó ru​mot. Már egy hó​nap​ja volt Ha​van​ná​ban, ami​kor meg​ér​ke​zett egy
má​sik Rawst​horne & Sons hajó. Ma​gá​val ho​zott egy le​ve​let az any​já​tól, ami​ben azt írta, hogy az apja
meg​halt. Az any​ja es​de​kel​ve kér​te, hogy ha​la​dék​ta​la​nul tér​jen vissza Phi​la​del​phi​á​ba.
Hugh tud​ta, hogy a rum​mal kap​cso​la​tos vita meg​ol​dá​sa még hó​na​po​kig tart​hat. Ennyi idő alatt el​‐
utaz​hat Phi​la​del​phi​á​ba, el​ren​dez​he​ti az apja va​gyo​nát, és vissza​tér​het Ku​bá​ba. Ha köz​ben Ha​van​ná​‐
ban a jogi fo​lya​ma​tok gyor​sab​ban le​zaj​la​ná​nak, első tiszt​je vissza​ve​zet​he​ti a ha​jót Phi​la​del​phi​á​ba.
Glass vett egy je​gyet a Bo​ni​ta More​na nevű spa​nyol ke​res​ke​dő​ha​jó​ra, ami azon a hé​ten in​dult Bal​ti​‐
mo​re-ba.
Mint az ké​sőbb ki​de​rült, a spa​nyol hajó soha nem vi​tor​lá​zott túl a Fort McHen​ry bás​tyá​in, Glass
pe​dig soha töb​bé nem lát​ta Phi​la​del​phi​át. Egy​nap​nyi vi​tor​lá​zás​ra Ha​van​ná​tól meg​je​lent a ho​ri​zon​ton
egy zász​ló nél​kü​li hajó. A Bo​ni​ta More​na ka​pi​tá​nya pró​bált me​ne​kül​ni, de ne​héz​kes ha​jó​ja nem tud​ta
fel​ven​ni a ver​senyt a ka​ló​zok gyors kut​te​ré​vel[19]. A kut​ter egy vo​nal​ba állt a ke​res​ke​dő​ha​jó​val, és öt
ágyú​ból tü​zelt rá kar​táccsal. Ami​kor a fe​dél​ze​ten öt ten​ge​ré​sze hol​tan esett össze, a ka​pi​tány le​húz​ta a
vi​tor​lá​kat.
A ka​pi​tány arra szá​mí​tott, hogy a meg​adás a ke​gyel​met je​lent​he​ti szá​muk​ra. Nem ez tör​tént.
Húsz ka​lóz szállt át a Bo​ni​ta More​nára. Ve​ze​tő​jük, egy mu​latt, aki​nek arany​fo​ga és arany nyak​lán​ca
volt, a ka​pi​tány felé in​dult, aki az elő​írá​sok​nak meg​fe​le​lő​en a meg​emelt hát​só fe​dél​ze​ten állt.
A mu​latt ki​hú​zott egy pisz​tolyt az övé​ből, és ker​te​lés nél​kül fej​be lőt​te. A le​gény​ség és az uta​sok
döb​ben​ten áll​tak, és a sor​su​kat vár​ták. Hugh Glass ott állt kö​zöt​tük, a ka​ló​zo​kat és a ha​jó​ju​kat néz​te. A
kre​ol, a fran​cia és az an​gol zűr​za​va​ros ke​ve​ré​két be​szél​ték. Glass azt gon​dol​ta, he​lye​sen, hogy ba​ra​ta​‐
ri​ai ka​ló​zok,[20] köz​ka​to​nák Jean La​fit​te, a ka​lóz egy​re nö​vek​vő és ter​jesz​ke​dő szin​di​ká​tu​sá​ban.
Jean La​fit​te éve​kig fosz​to​gat​ta a ka​ri​bi tér​sé​get az 1812-es há​bo​rú előtt. Az ame​ri​ka​i​ak nem na​gyon
tö​rőd​tek vele, mert a cél​pont​jai el​ső​sor​ban a bri​tek vol​tak. 1814-ben La​fit​te fel​fe​de​zett egy szen​te​sí​‐
tett mód​szert gyű​lölt Ang​li​á​já​nak bosszan​tá​sá​ra. Sir Ed​ward Pa​ken​ham ve​zér​őr​nagy és hat​ezer Wa​ter​‐
lo​oi ve​te​rán ost​ro​mol​ni kezd​te New Or​le​anst. Az ame​ri​kai had​se​reg pa​rancs​no​ka, And​rew Jack​son
tá​bor​nok öt​szö​rös túl​erő​vel ta​lál​ta szem​ben ma​gát. Ami​kor La​fit​te fel​aján​lot​ta a ba​ra​ta​ri​a​i​ak szol​gá​‐
la​ta​it, Jack​son nem kért re​fe​ren​ci​á​kat. La​fit​te és az em​be​rei vi​té​zül har​col​tak a New Or​le​ans-i csa​tá​‐
ban. Az ame​ri​ka​i​ak győ​zel​mi má​mo​ra kö​ze​pet​te Jack​son tel​jes am​nesz​ti​át ja​va​solt La​fit​te szá​má​ra a
ko​ráb​bi bű​ne​i​ért, amit Ma​di​son el​nök gyor​san meg is adott.
La​fit​te-nek nem állt szán​dé​ká​ban el​hagy​ni vá​lasz​tott hi​va​tá​sát, de most meg​ta​nul​ta a fel​sőbb párt​fo​‐
gás ér​té​két. Me​xi​kó ek​kor had​ban állt Spa​nyol​or​szág​gal. La​fit​te lét​re​ho​zott egy te​le​pü​lést a Gal​ves​‐
ton-szi​ge​ten, ame​lyet Cam​peche-nek ne​ve​zett el, és fel​aján​lot​ta szol​gá​la​ta​it Me​xi​co City​nek. A me​xi​‐
kó​i​ak fel​ha​tal​maz​ták La​fit​te-et és kis ha​di​flot​tá​ját, és meg​en​ged​ték neki, hogy meg​tá​mad​jon bár​mi​lyen
spa​nyol ha​jót. La​fit​te en​nek kö​vet​kez​té​ben jo​got nyert a fosz​to​ga​tás​ra.
En​nek a meg​egye​zés​nek a bru​tá​lis re​a​li​tá​sa most Hugh Glass sze​me előtt vált nyil​ván​va​ló​vá. Ami​‐
kor a le​gény​ség két tag​ja elő​lé​pett, hogy se​gít​sen a ha​lá​lo​san meg​se​be​sült ka​pi​tá​nyon, őket is le​lőt​ték.
A fe​dél​ze​ten tar​tóz​ko​dó há​rom nőt, köz​tük egy na​gyon öreg öz​ve​gyet át​vit​ték a kut​ter​re, ahol tisz​te​let​‐
le​nül vi​sel​ke​dő le​gény​ség fo​gad​ta őket. Míg a ka​ló​zok egy cso​port​ja le​ment az alsó fe​dél​zet​re, hogy
meg​néz​zék a ra​ko​mányt, egy má​sik cso​port igen​csak szisz​te​ma​ti​kus fel​mé​rést vég​zett a le​gény​ség és
az uta​sok kö​ré​ben. Két idő​sebb fér​fi​tól és egy el​hí​zott ban​kár​tól el​vet​ték a ja​va​i​kat, és be​lök​ték őket a
ten​ger​be.
A mu​latt be​szélt spa​nyo​lul és fran​ci​á​ul is. Oda​állt az el​fo​gott le​gény​ség elé, és el​ma​gya​ráz​ta ne​kik
a le​he​tő​sé​ge​i​ket. Bár​ki, aki haj​lan​dó meg​ta​gad​ni Spa​nyol​or​szá​got, csat​la​koz​hat és Jean La​fit​te szol​gá​‐
la​tá​ba áll​hat. Bár​ki, aki erre nem haj​lan​dó, csat​la​koz​hat a ka​pi​tá​nyá​hoz. Az egy​tu​cat​nyi meg​ma​radt
ten​ge​rész La​fit​te-et vá​lasz​tot​ta. Ha​tot át​vit​tek a kut​ter​re, hat ma​radt a Bo​ni​ta More​nán, hogy csat​la​‐
koz​zon a ka​lóz​le​gény​ség​hez.
Bár Glass alig be​szélt né​hány szót spa​nyo​lul, meg​ér​tet​te a mu​latt ul​ti​má​tu​má​nak lé​nye​gét. Ami​kor a
mu​latt kö​ze​le​dett hoz​zá, pisz​tollyal a ke​zé​ben, Glass ma​gá​ra mu​ta​tott, és egyet​len szót mon​dott fran​ci​‐
á​ul: „Ma​rin.” Ten​ge​rész.
A mu​latt csen​de​sen mé​re​get​ve bá​mul​ta. Szó​ra​ko​zott vi​gyor je​lent meg a szá​ja szeg​le​té​ben, és azt
mond​ta: „Ah bon? Okay, mon​si​eur le ma​rin, his​sez le foc.” Húz​za fel az orr​vi​tor​lát.
Glass két​ség​be​eset​ten tur​kált kez​det​le​ges fran​cia​tu​dá​sá​nak el​du​gott sar​ka​i​ban.
Fo​gal​ma sem volt, mit je​lent​het az, hogy his​sez le foc. De a hely​zet​ből ítél​ve na​gyon is tisz​tán ér​tet​‐
te, hogy mi​lyen ko​moly tét​je van an​nak, át​megy-e a mu​latt teszt​jén. Fel​té​te​lez​ve, hogy a ki​hí​vás​nak ré​‐
sze volt az ő bona fi​dese[21] ten​ge​rész​ként, ma​ga​biz​to​san a hajó orra felé lé​pett, és az orr​vi​tor​la kö​te​‐
le felé nyúlt, ami szél​irány​ba hi​va​tott for​dí​ta​ni a ha​jót.
„Bien fait, mon​si​eur le ma​rin” – mond​ta a mu​latt. Ek​kor 1819 au​gusz​tu​sa volt.
Hugh Glass​ből ka​lóz lett.

Glass újra a fák kö​zöt​ti nyí​lás felé né​zett, amer​re Fitz​gerald és Bridger el​me​ne​kült. Az áll​kap​csa
össze​szo​rult, ami​kor arra gon​dolt, hogy mit tet​tek, és megint érez​te azt a zsi​ge​ri vá​gyat, hogy azon​nal
ül​döz​ni kezd​je őket. Most vi​szont azt is érez​te, hogy a tes​te gyen​ge. Elő​ször az​óta, hogy a med​ve meg​‐
tá​mad​ta, az el​mé​je tisz​ta volt. Ez​zel a tisz​tán​lá​tás​sal a hely​ze​té​nek nyug​ta​la​ní​tó fel​mé​ré​se is együtt
járt.
Meg​le​he​tős fel​in​dult​ság​gal kezd​te el vizs​gál​gat​ni a seb​he​lye​it. A bal ke​zét hasz​nál​ta, hogy ki​ta​po​‐
gas​sa skalp​já​nak szé​le​it. A for​rás össze​gyűlt vi​zé​ben el​mo​só​dot​tan lát​ta az ar​cát is, így ész​re​vet​te,
hogy a med​ve majd​nem meg​skal​pol​ta. Soha nem volt hiú em​ber, ezért a kül​se​je je​len hely​zet​ben kü​lö​‐
nö​sen lé​nyeg​te​len volt szá​má​ra. Ha ezt túl​éli, úgy szá​mí​tot​ta, hogy a seb​he​lyei akár bi​zo​nyos tisz​te​le​‐
tet is éb​reszt​het​nek a tár​sai kö​ré​ben.
Ami iga​zán ag​gasz​tot​ta, az a tor​ka volt. Mi​vel a for​rás vi​zé​nek tük​rö​ző​dé​sé​től el​te​kint​ve nem lát​‐
hat​ta a nya​kán lévő se​bet, csak uj​ja​i​nak fi​nom ta​po​ga​tá​sá​val sze​rez​he​tett róla be​nyo​mást. Bridger ke​‐
nő​cse már le​esett róla az egy nap​pal ko​ráb​bi rö​vid kú​szás köz​ben. Glass meg​érin​tet​te a var​ra​to​kat, és
nagy​ra​be​csü​lés​sel gon​dolt Hen​ry ka​pi​tány kez​det​le​ges se​bé​szi ké​pes​sé​ge​i​re. Volt né​hány hal​vány em​‐
lé​ke ar​ról, hogy a ka​pi​tány ke​ze​lés​be vet​te a tá​ma​dást kö​ve​tő per​cek​ben, de a rész​le​tek és az ese​mé​‐
nyek sor​rend​je to​vább​ra is ho​má​lyo​sak ma​rad​tak.
Le​fe​lé néz​ve lát​ta a kar​mok nyo​ma​it, amik a vál​lá​tól a tor​ká​ig hú​zód​tak. A med​ve mé​lyen be​le​kar​‐
molt az iz​ma​in ke​resz​tül a mell​ka​sá​ba és a fel​kar​já​ba. Bridger fe​nyő​kát​rá​nya le​zár​ta a se​be​ket. Vi​‐
szony​lag egész​sé​ges​nek tűn​tek, bár az erős izom​fáj​da​lom meg​aka​dá​lyoz​ta ab​ban, hogy fel​emel​je a
jobb ke​zét. A fe​nyő​kát​rány​ról eszé​be ju​tott Bridger. Em​lé​ke​zett, hogy a fiú ápol​ta a se​be​it. Még​sem az
a kép ma​radt meg a fe​jé​ben, hogy Bridger gon​doz​za, ha​nem in​kább az, aho​gyan vissza​néz a tisz​tás
szé​lé​ről, és a ke​zé​ben ott van a tőle el​lo​pott kés.
Rá​né​zett a kí​gyó​ra, és azt gon​dol​ta, is​te​nem, mit nem ad​nék a kése​mért! A csör​gő​kí​gyó to​vább​ra
sem moz​dult. El​nyom​ta ma​gá​ban a to​váb​bi gon​do​la​to​kat Fitz​gerald​ról és Bridger​ről. Ne most!
Glass le​né​zett a jobb lá​bá​ra. Bridger kát​rá​nya fed​te a comb​ja fel​ső ré​szén a szúrt se​be​ket is. Ezek a
se​bek is vi​szony​lag egész​sé​ges​nek tűn​tek. Óva​to​san meg​pró​bál​ta ki​nyúj​ta​ni a lá​bát. Olyan me​rev volt,
mint egy hul​la. Tesz​tel​te a lá​bát úgy is, hogy eny​hén el​for​dult, hogy súlyt he​lyez​zen rá, az​tán rá​ne​he​ze​‐
dett. A se​bek​ből ek​kor gyöt​rel​mes fáj​da​lom su​gár​zott ki. Vi​lá​gos​sá vált, hogy ez a láb nem bír el
súlyt.
Utol​só​ként Glass a bal ke​zét hasz​nál​va meg​vizs​gál​ta a mély vá​gá​so​kat a há​tán. Ta​po​ga​tó uj​ja​i​val
meg​szá​mol​ta az öt pár​hu​za​mos sé​rü​lést. Meg​érin​tet​te a fe​nyő​kát​rány ra​ga​dós masszá​ját, a var​ra​to​kat
és a he​ge​ket. Ami​kor a ke​zé​re né​zett, friss vér is volt raj​ta. A vá​gá​sok a de​re​ká​nál kez​dőd​tek és egy​re
mé​lyül​tek, ahogy fel​fe​lé ha​lad​tak a há​tán. A leg​mé​lyebb ré​szük a két la​poc​ká​ja kö​zött volt, aho​vá a
ke​zé​vel nem iga​zán tu​dott el​ér​ni.
Ami​kor vég​zett ön​ma​ga meg​vizs​gá​lá​sá​val, Glass le​vont jó né​hány tár​gyi​la​gos kö​vet​kez​te​tést: véd​‐
te​len volt. Ha fel​fe​de​zik az in​di​á​nok vagy az ál​la​tok, ak​kor nem tud el​len​ál​lást ki​fej​te​ni. Nem ma​rad​‐
hat a tisz​tá​son. Nem tud​ta pon​to​san, hogy hány na​pot töl​tött a tá​bor​ban, de azt tud​ta, hogy a jól el​du​‐
gott for​rást bi​zo​nyá​ra min​den, a kör​nyék​ben lakó in​di​án jól is​me​ri. Glass​nek fo​gal​ma sem volt, hogy
mi​ért nem fe​dez​ték fel elő​ző nap, de azt tud​ta, hogy a sze​ren​csé​je már nem tart​hat na​gyon so​ká​ig.
Az in​di​á​nok​kal kap​cso​la​tos koc​ká​zat el​le​né​re Glass​nek nem állt szán​dé​ká​ban el​ka​nya​rod​ni a
Grand​től. Ez is​mert for​rá​sa volt a víz​nek, a táp​lá​lék​nak és tá​jé​ko​zó​dá​si pont​ként is szol​gált. Volt vi​‐
szont egy kri​ti​kus kér​dés: fo​lyás​iránnyal szem​ben vagy fo​lyás​irány​ba in​dul​jon. Bár​mennyi​re sze​re​tett
vol​na azon​nal be​le​kez​de​ni áru​ló​i​nak ül​dö​zé​sé​be, tud​ta, hogy ez​zel nagy os​to​ba​sá​got kö​vet​ne el. Egye​‐
dül volt, fegy​ve​rek nél​kül, el​len​sé​ges te​rü​le​ten. Gyen​ge volt a láz és az éh​ség mi​att. Nem tu​dott jár​ni.
Fáj​dal​mat oko​zott neki a vissza​vo​nu​lás le​he​tő​sé​ge, még az át​me​ne​ti vissza​vo​nu​lá​sé is, de Glass
tud​ta, hogy va​ló​já​ban nincs vá​lasz​tá​sa. A Fort Brazeau-i ke​res​ke​del​mi ál​lo​más fo​lyás​irány​ban há​rom​‐
száz​öt​ven mér​föld​nyi​re volt a White fo​lyó és a Mis​sou​ri össze​fo​lyá​sá​nál. Ha ad​dig el tud​na jut​ni, ott
újra el​lát​hat​ná ma​gát kész​le​tek​kel, az​tán ko​mo​lyan ne​ki​áll​hat​na az ül​dö​zés​nek.
Há​rom​száz és még öt​ven mér​föld. Egy egész​sé​ges em​ber jó idő​já​rás ese​tén meg tud​ná ten​ni két hét
alatt. Én mennyit tu​dok mász​ni egy nap alatt? Fo​gal​ma sem volt, de nem szán​dé​ko​zott egy hely​ben
ülni. Úgy tűnt, hogy a keze és a lába nin​csen be​gyul​lad​va, és Glass úgy szá​mí​tot​ta, hogy idő​vel majd
még ja​vul​nak. Mász​ni fog, amíg át nem tud áll​ni a man​kó​ra. Ha na​pon​ta csak há​rom mér​föl​det tesz
meg, hát ak​kor annyit. Jobb, ha az a há​rom mér​föld mö​göt​te van, mint ha előt​te len​ne. Amúgy a moz​‐
gás nö​vel​ni fog​ja an​nak az esé​lyét is, hogy ta​lál élel​met.

A mu​latt és a zsák​má​nyolt spa​nyol hajó nyu​gat​ra vi​tor​lá​zott Gal​ves​ton Bay és La​fit​te ka​lóz​te​le​pü​lé​‐
se, Cam​peche irá​nyá​ba. Meg​tá​mad​tak egy má​sik spa​nyol ke​res​ke​del​mi ha​jót is, mint​egy száz mér​föld​‐
re dél​re New Or​le​ans​tól, be​cser​kész​ve zsák​má​nyu​kat az ágyuk lő​tá​vo​lán be​lül​re, a Bo​ni​ta More​na
spa​nyol zász​la​ját hasz​nál​va ál​ca​ként. Amint en​nek a leg​újabb ál​do​zat​nak, a Cas​tel​la​nának a fe​dél​ze​‐
tén vol​tak, a ka​ló​zok ugyan​ab​ban a sor​rend​ben újra vég​hez​vit​ték bru​tá​lis tet​te​i​ket. Ez​út​tal si​e​tő​seb​ben
kel​lett cse​le​ked​ni​ük, mert az ágyúk zá​ró​tü​ze lé​ket vá​gott a Cas​tel​la​na ol​da​lá​ba a víz​vo​nal alatt.
Süllye​dő​ben volt.
A ka​ló​zok​nak óri​á​si sze​ren​csé​jük volt. A Cas​tel​la​na Se​vil​lá​ból tar​tott New Or​le​ans​ba, a ra​ko​má​‐
nya pe​dig ké​zi​fegy​ve​rek​ből állt. Ha át tud​nák pa​kol​ni a fegy​ve​re​ket, mi​előtt a hajó el​süllyed, az​zal
óri​á​si pro​fit​hoz jut​ná​nak. La​fit​te elé​ge​dett lett vol​na.
Te​xas be​te​le​pí​té​se ko​mo​lyab​ban 1819-ben kez​dő​dött, és Jean La​fit​te ka​lóz enk​lá​vé​ja a Gal​vens​ton-
szi​ge​ten szor​gal​ma​san dol​go​zott azon, hogy el​lás​sa az ál​la​mot. Vá​ro​sok nőt​tek ki a föld​ből a Rio
Gran​dé​tól a Sa​bi​ne-ig, és mind​egyik​nek el​lát​mány​ra volt szük​sé​ge. La​fit​te spe​ci​á​lis mód​sze​re az áru​‐
be​szer​zés te​rü​le​tén ki​szo​rí​tot​ta a köz​ve​tí​tő ke​res​ke​dő​ket. Va​ló​já​ban be​da​rál​ta a köz​ve​tí​tő ke​res​ke​dő​‐
ket. En​nek a ver​seny​e​lőny​nek a bir​to​ká​ban, amellyel a ka​ló​zok ren​del​kez​tek a ha​gyo​má​nyos ke​res​ke​‐
dők​kel szem​ben, Cam​peche gyor​san fej​lő​dött, és mág​nes​ként von​zot​ta a leg​kü​lön​bö​zőbb csem​pé​sze​‐
ket, rab​szol​ga-ke​res​ke​dő​ket, csa​var​gó​kat és min​den​ki mást, aki to​le​ráns kör​nye​ze​tet ke​re​sett tör​vény​‐
be üt​kö​ző ke​res​ke​del​me sza​ma​ra. Te​xas kis​sé za​va​ros hely​ze​te se​gí​tet​te Cam​peche ka​ló​za​it, hogy el​‐
rej​tőz​ze​nek a kül​ső ha​tal​mak be​avat​ko​zá​sa elől. Me​xi​kó​nak jól jött, hogy a spa​nyol ha​jó​kat tá​mad​ják,
Spa​nyol​or​szág pe​dig túl​sá​go​san gyen​ge volt ah​hoz, hogy te​gyen va​la​mit ez el​len. Egy ide​ig az Egye​‐
sült Ál​la​mok is haj​lan​dó volt sze​met huny​ni a do​log fö​lött. La​fit​te ugyan​is bé​kén hagy​ta az ame​ri​kai
ha​jó​kat, rá​adá​sul a New Or​le​ans-i csa​ta hőse volt.
Bár fi​zi​ka​i​lag nem volt meg​bék​lyóz​va, Hugh Glass úgy érez​te, hogy Jean La​fit​te bű​nö​ző vál​lal​ko​zá​‐
sa egé​szen ko​mo​lyan bör​tön​be zár​ja. A ha​jók fe​dél​ze​tén a lá​za​dás bár​mi​lyen for​má​ja ha​lál​hoz ve​ze​‐
tett. Mi​vel részt vett kü​lön​bö​ző tá​ma​dá​sok​ban spa​nyol ke​res​ke​dő​ha​jók el​len, nem volt két​sé​ge afe​lől,
hogy mi​lyen a ka​ló​zok hoz​zá​ál​lá​sa vé​le​mény​kü​lönb​sé​gek ese​tén. Glass el tud​ta ke​rül​ni, hogy sa​ját ke​‐
zé​vel kell​jen vért on​ta​nia, a töb​bi tet​tét pe​dig a szük​ség dokt​rí​ná​já​val iga​zol​ta.
A Cam​peche-ben a szá​raz​föl​dön töl​tött idő sem nyúj​tott ész​sze​rű le​he​tő​sé​get a szö​kés​re. La​fit​te
volt a leg​főbb ural​ko​dó a szi​ge​ten. A te​xa​si szá​raz​föl​dön az öböl kö​rül több​nyi​re ka​ran​ka​va in​di​á​nok
él​tek, akik​ről köz​tu​dott volt, hogy kan​ni​bá​lok. A ka​ran​ka​vák te​rü​le​tén túl kö​vet​kez​tek a ton​ka​vák, a
ko​man​csok, a ká​jo​vák, és az oszi​dzsok. Egyi​kük sem volt ven​dég​sze​re​tő a fe​hé​rek​kel szem​ben, de
leg​alább ke​vés​bé haj​lot​tak arra, hogy meg​egyék őket. A ci​vi​li​zá​ció el​szór​tan el​he​lyez​ke​dő gó​cai még
min​dig nagy szám​ban spa​nyo​lok​ból áll​tak, akik jó eséllyel fel​akasz​tot​tak vol​na bár​kit ka​lóz​ko​dá​sért,
aki a ten​ger​part​ról észa​ki irány​ba ha​ladt. A szá​raz​föl​di ke​ve​rék​hez a me​xi​kói ban​di​tok és a szem​fü​les
te​xi​kó​i​ak ad​tak hoz​zá a vég​ső fű​szert.
Vé​gül azon​ban ki​de​rült: van​nak ha​tá​rai an​nak, hogy a ci​vi​li​zált vi​lág mennyi​re haj​lan​dó to​le​rál​ni
egy vi​rág​zó ka​lózál​la​mot. Ezek kö​zül a leg​fon​to​sabb az volt, hogy az Egye​sült Ál​la​mok úgy dön​tött,
ja​ví​ta​ni fog​ja a kap​cso​la​ta​it Spa​nyol​or​szág​gal. Ezt a dip​lo​má​ci​ai kez​de​mé​nye​zést bo​nyo​lul​tab​bá tet​te,
hogy a spa​nyol ha​jó​kat fo​lya​ma​to​san zak​lat​ták, rá​adá​sul gyak​ran az Egye​sült Ál​la​mok fel​ség​vi​ze​in.
Ma​di​son el​nök 1820 no​vem​be​ré​ben el​küld​te Larry Ke​ar​ney had​na​gyot, a USS En​terp​ri​se-t és ame​ri​‐
kai ha​di​ha​jók egy flot​tá​ját Cam​peche-be. Ke​ar​ney had​nagy igen tö​mö​ren adta elő La​fit​te-nek az előt​te
álló le​he​tő​sé​ge​ket: hagy​ja el a szi​ge​tet, vagy da​ra​bok​ra sze​dik.
Jean La​fit​te het​ven​ke​dő alak volt ugyan, de emel​lett prag​ma​ti​kus is. Te​le​rak​ta a ha​jó​it annyi zsák​‐
mánnyal, amennyit azok el​bír​tak, fel​gyúj​tot​ta Cam​peche-t, és el​ha​jó​zott ka​lózflot​tá​já​val, az​tán pe​dig
soha töb​bé nem tűnt föl a tör​té​ne​lem vász​nán.
 Hugh Glass azon a no​vem​be​ri éj​sza​kán Cam​peche ká​osz​ba süllye​dő ut​cá​in ta​lál​ta ma​gát, és gyors
dön​tést ho​zott a jö​vő​jét il​le​tő​en. Nem állt szán​dé​ká​ban csat​la​koz​ni a me​ne​kü​lő ka​lóz​ban​dá​hoz. Glass
kezd​te úgy lát​ni a ten​gert, amit egy​kor a sza​bad​ság szi​no​ni​má​ja​ként tar​tott szá​mon, mint ami nem több
a kis ha​jók kor​lát​jai közé zárt szűk tér​nél. Úgy dön​tött, hogy új irány​ba for​dul.
A tűz kar​ma​zsin iz​zá​sa apo​ka​lip​ti​kus tün​dök​lés​be von​ta Cam​peche utol​só éj​sza​ká​ját. Em​be​rek nyü​‐
zsög​tek az el​szórt épü​le​tek kö​zött, és pró​bál​tak meg​ra​gad​ni bár​mit, ami​nek ér​té​ke van. Az ital, ami​ből
a szi​ge​ten soha nem volt hi​ány, kü​lö​nös fék​te​len​ség​gel folyt. A fosz​to​ga​tás​sal kap​cso​la​tos vi​ták gyor​‐
san nyug​vó​pont​ra ju​tot​tak a fegy​ver​tűz​ben, ami meg​töl​töt​te a vá​rost a ki​sebb fegy​ve​rek szag​ga​tott lö​‐
vé​se​i​vel. Vad plety​kák ter​jed​tek ar​ról, hogy az ame​ri​kai flot​ta szét fog​ja lőni a vá​rost. Az em​be​rek
őrül​ten küz​döt​tek, hogy fel​jus​sa​nak az in​du​ló ha​jók fe​dél​ze​té​re, ame​lyek​nek le​gény​sé​ge kar​dot és
pisz​tolyt hasz​nált, hogy tá​vol tart​sa a nem​kí​vá​na​tos uta​so​kat.
Mi​köz​ben Glass azon gon​dol​ko​dott, hogy hová me​het​ne, hir​te​len be​le​sza​ladt egy fér​fi​ba, akit Ale​‐
xan​der Gre​ens​tock​nak hív​tak. Glass​hez ha​son​ló​an Gre​ens​tock is fo​goly volt, erő​szak​kal so​roz​ták be,
ami​kor a ha​jó​ját el​fog​lal​ták. Glass-szel együtt szol​gált egy nem​rég le​zaj​lott fosz​to​ga​tá​son az Öböl​ben.
– Tu​dok egy szkif​fet[22] a déli par​ton – mond​ta Gre​ens​tock. – El​me​gyek vele a szá​raz​föld​re. – A
rosszabb​nál rosszabb vá​lasz​tá​sok kö​zül még a szá​raz​föld koc​ká​za​ta tűnt a leg​ke​vés​bé rossz​nak. Glass
és Gre​ens​tock együtt men​tek át a vá​ro​son. Egy kes​keny ut​cán há​rom erő​sen fel​fegy​ver​zett fér​fi ült egy
ló húz​ta kor​dé​lyon, ami elég​gé in​ga​ta​gon volt meg​rak​va hor​dók​kal és lá​dák​kal. Az egyik fér​fi os​tor​ral
csap​kod​ta a lo​vat, a két má​sik pe​dig őrt állt zsák​má​nyuk te​te​jén. A ko​csi rá​haj​tott egy kőre, az egyik
láda le​esett a föld​re és szét​tö​rött. A fér​fi​ak tu​do​mást sem vet​tek róla, ro​han​tak, hogy el​ér​jék a ha​jó​ju​‐
kat.
A láda te​te​jén ez állt: „Kutz​town, Penn​syl​va​nia”. Tel​je​sen új pus​kák vol​tak ben​ne, Joseph Ans​tadt
fegy​ver​ko​vács üz​le​té​ből. Glass és Gre​ens​tock fel​mar​kolt egy-egy fegy​vert, nem hit​ték el, hogy ek​ko​ra
sze​ren​csé​jük van. Vé​gig​ku​tat​ták azt a ke​vés épü​le​tet, ami még nem vált ha​mu​vá, és ta​lál​tak go​lyót,
pus​ka​port és né​hány apró cse​cse​be​csét, amik​kel ke​res​ked​ni le​he​tett.
Majd​nem az egész éj​sza​ká​juk rá​ment arra, hogy kör​be​evez​zék a szi​get ke​le​ti csú​csát, az​tán át​evez​‐
ze​nek Gal​ves​ton Bay-en. A ví​zen tán​col​va tük​rö​ződ​tek az égő ko​ló​nia láng​jai, ami​től úgy tűnt, mint​ha
az egész öb​löt fel​gyúj​tot​ták vol​na. Tisz​tán lát​ták az ame​ri​kai flot​ta és La​fit​te me​ne​kü​lő ha​jó​i​nak ot​‐
rom​ba kör​vo​na​la​it. Ami​kor már csak szá​z​yard​nyi​ra vol​tak a szá​raz​föld part​já​tól, óri​á​si rob​ba​nás ráz​‐
ta meg a szi​ge​tet. Glass és Gre​ens​tock vissza​né​zett, és gom​ba ala​kú lán​go​kat lát​tak sü​vít​ve fel​emel​‐
ked​ni Mai​son Rou​ge-ból, ami Jean La​fit​te szék​he​lye és fegy​ver​rak​tá​ra volt. Evez​ve meg​tet​ték az utol​‐
só né​hány yar​dot az öböl​ben, és ki​ug​rot​tak a se​kély par​ti hul​lám​tö​rés​be. Glass part​ra gá​zolt, és ek​kor
hagy​ta örök​re maga mö​gött a ten​gert.
Nem volt sem ter​vük, sem cél​juk, a két fér​fi las​san, lé​pé​se​ik​re ügyel​ve ha​ladt Te​xas part​ja men​tén.
Az út​vo​na​lu​kat in​kább az alap​ján vá​lasz​tot​ták meg, amit el akar​tak ke​rül​ni, nem pe​dig asze​rint, amit
meg akar​tak ta​lál​ni. Fo​lya​ma​to​san ag​gód​tak a ka​ran​ka​vák mi​att. A ten​ger​par​ton túl​sá​go​san ki​szol​gál​‐
ta​tott​nak érez​ték ma​gu​kat, de sűrű náddzsun​gel és mo​csa​ras fo​lyó​del​ták tán​to​rí​tot​ták el őket at​tól, hogy
a szá​raz​föld felé ka​nya​rod​ja​nak. Ag​gasz​tot​ta őket az ame​ri​kai flot​ta, és tar​tot​tak a spa​nyol csa​pa​tok
meg​je​le​né​sé​től is.
Hét​na​pi gya​log​lás után a tá​vol​ban fel​tűnt Na​cog​do​ches apró elő​re​tolt ál​lá​sa. A Cam​peche ame​ri​kai
le​ro​ha​ná​sá​ról szó​ló hí​rek már két​ség​kí​vül el​ter​jed​tek. Úgy gon​dol​ták, hogy a he​lyi​ek min​den​ki​re, aki
Gal​ves​ton​ból ér​ke​zik, me​ne​kü​lő ka​lóz​ként te​kin​te​nek majd, és va​ló​szí​nű​leg azon​nal fel​akaszt​ják.
Glass tud​ta, hogy Na​cog​do​ches volt a spa​nyol enk​lá​vé, San Fer​nan​do de Be​x​ar felé ve​ze​tő ös​vény
kez​dő​pont​ja. Úgy dön​töt​tek, hogy el​ke​rü​lik a fa​lut, és a szá​raz​föld bel​se​je felé vág​ják le az utat. Re​‐
mény​ked​tek, hogy a ten​ger​part​tól tá​vo​labb ke​ve​seb​bet fog​nak tud​ni a Cam​peche-ben tör​tén​tek​ről.
A re​mé​nye​ik meg​csal​ták őket. Hat nap után ér​kez​tek meg San Fer​nan​do de Be​x​ar​ba, és azon​nal le​‐
tar​tóz​tat​ták őket a spa​nyo​lok. Mi​után egy hé​tig a foj​to​ga​tó le​ve​gő​jű bör​tön​cel​lá​ban tar​tot​ták őket,
mind​ket​ten Juan Pa​la​cio dél Val​le Ler​sun​di őr​nagy, a he​lyi elöl​já​ró elé ke​rül​tek.
Pa​la​cio őr​nagy óva​to​san mé​re​get​te őket. Ki​áb​rán​dult ka​to​na volt, aki con​quis​ta​dor sze​re​tett vol​na
len​ni, de ehe​lyett egy po​ros, is​ten háta mö​göt​ti fé​szek ad​mi​niszt​rá​to​ra lett egy olyan há​bo​rú​ban, ami​‐
ről tud​ta, hogy a spa​nyo​lok el fog​ják ve​szí​te​ni. Ahogy Pa​la​cio őr​nagy rá​né​zett az előt​te álló két fér​fi​‐
ra, tud​ta, hogy a leg​biz​ton​sá​go​sabb meg​ol​dás az len​ne, ha meg​pa​ran​csol​ná: akasszák fel őket. A ten​‐
ger​part​ról ér​kez​tek gya​log, és csak a pus​ká​juk és a ru​há​juk volt a há​tu​kon, ezért úgy gon​dol​ta, hogy
vagy ka​ló​zok, vagy ké​mek, bár mind​ket​ten azt ál​lí​tot​ták, hogy La​fit​te el​fog​ta őket, ami​kor spa​nyol ha​‐
jó​kon utaz​tak.
Pa​la​cio őr​nagy azon​ban nem volt akasz​tós han​gu​la​tá​ban. Elő​ző hé​ten ha​lál​ra ítélt egy fi​a​tal spa​nyol
ka​to​nát, mert őr​szol​gá​lat köz​ben el​aludt, és ez volt az elő​írt bün​te​tés sza​bály​sze​gés ese​tén. Az akasz​‐
tás mi​att mély de​presszi​ó​ba esett, és az az​óta el​telt egy hét na​gyobb ré​szét a he​lyi pad​réval foly​ta​tott
gyó​nás​sal töl​töt​te. Bá​mul​ta a két fog​lyot és a szto​ri​ju​kat hall​gat​ta. Mi le​het az igaz​ság? Hon​nan tud​hat​‐
ná biz​to​san, és ha nem tud​ja, ak​kor mi​lyen fel​ha​tal​ma​zás alap​ján ve​het​né el az éle​tü​ket?
Pa​la​cio őr​nagy meg​egye​zést aján​lott Glass​nek és Gre​ens​tock​nak. Sza​ba​don el​hagy​hat​ják San Fer​‐
nan​do de Be​x​art, az​zal a fel​té​tel​lel, hogy észak felé men​nek. Pa​la​cio őr​nagy at​tól tar​tott, hogy ha dél
felé in​dul​ná​nak, ak​kor má​sik spa​nyol csa​pa​tok fog​nák el őket. Az utol​só do​log, ami​re szük​sé​ge volt,
az egy rend​re​uta​sí​tás ami​att, hogy el​en​ge​dett va​la​mi ka​ló​zo​kat.
Mind​ket​ten ke​ve​set tud​tak Te​xas​ról, de Glass hir​te​len fel​vil​la​nyoz​va érez​te ma​gát, hogy irány​tű nél​‐
kül el​in​dul​hat​nak egy, a kon​ti​nens bel​se​jé​be irá​nyu​ló ex​pe​dí​ci​ó​ra.
Így az​tán el​in​dul​tak észak​ke​le​ti irány​ba, arra szá​mít​va, hogy el​érik a nagy Mis​sis​sip​pit. Több mint
ezer mér​föl​des ván​dor​lá​suk so​rán Glass​nek és Gre​ens​tock​nak si​ke​rült túl​él​nie Te​xas vég​te​len sík​sá​‐
gán. Bő​sé​ge​sen ta​lál​tak va​dat, köz​tük több ezer vad szar​vas​mar​hát, így az étel meg​szer​zé​se nem iga​‐
zán je​len​tett prob​lé​mát. A ve​szélyt az je​len​tet​te, hogy egy​más után kö​vet​kez​tek az el​len​sé​ges in​di​án
te​rü​le​tek. Mi​után túl​él​ték bo​lyon​gá​sa​i​kat a ka​ran​ka​vák föld​jén, si​ke​rült el​ke​rül​ni​ük a ko​man​cso​kat, a
ká​jo​vá​kat, a ton​ka​vá​kat és az oszi​dzso​kat.
Az Ar​kan​sas fo​lyó part​ja​i​nál fo​gyott el a sze​ren​csé​jük. Ép​pen le​lőt​tek egy bö​lény​bor​jút, és fel​ké​‐
szül​tek a fel​dol​go​zá​sá​ra. Húsz fel​fegy​ver​zett ski​ri pa​u​ni[23] hal​lot​ta a lö​vé​se​ket, és a sík​ság​ból ma​gá​‐
nyo​san ki​emel​ke​dő me​re​dek hegy ge​rin​cén át menny​dör​gő han​got hal​lat​va le​ro​han​ták őket. A fát​lan
sík​ság nem kí​nált fe​de​zé​ket, még szik​lák sem vol​tak se​hol. Lo​vak nél​kül esély​te​le​nül áll​tak ott. Gre​‐
ens​tock el​kö​vet​te azt az őrült​sé​get, hogy fel​emel​te a fegy​ve​rét, és tü​zelt, ki​lő​ve a lo​vat az egyik ro​ha​‐
mo​zó in​di​án alól. Egy pil​la​nat​tal ké​sőbb már hol​tan fe​küdt, há​rom nyíl​vessző állt ki a mell​ka​sá​ból.
Egy má​sik nyíl​vessző com​bon ta​lál​ta Glasst.
Glass fel sem emel​te a pus​ká​ját, szenv​te​len el​ra​gad​ta​tás​sal bá​mul​ta, ahogy a ti​zen​ki​lenc lo​vas szá​‐
guld felé. Lát​ta a har​ci fes​tés fel​vil​la​ná​sát az elöl ro​ha​nó lo​von, és fe​ke​te haj lo​bo​gá​sát mö​göt​te a kék
ég​gel, de alig érez​te a bot vé​gé​re kö​tö​zött ke​rek kö​vet, ami ne​ki​vá​gó​dott a ko​po​nyá​já​nak.
Glass a pa​u​ni fa​lu​ban éb​redt fel. A feje lük​te​tett, és a nya​ká​nál fog​va egy póz​ná​hoz volt köt​ve, ami
a ta​laj​hoz volt rög​zít​ve. Meg​kö​töz​ték a csuk​ló​it és a bo​ká​it is, de a ke​ze​it azért tud​ta moz​gat​ni. Gye​re​‐
kek​ből álló csa​pat állt kö​rü​löt​te, akik iz​ga​tot​tan be​szél​get​ni kezd​tek, ami​kor ki​nyi​tot​ta a sze​me​it.
Tüs​kés hajú, na​gyon idős fő​nök kö​ze​le​dett felé, le​né​zett a fur​csa fér​fi​ra, egyi​ké​re a ke​vés fe​hér em​‐
ber​nek, akit va​la​ha lá​tott. A fő​nök, akit Rúgó Bi​ká​nak hív​tak, mon​dott va​la​mit, amit Glass nem ér​tett,
de az össze​gyűlt pa​u​nik ki​ál​toz​ni és uj​jon​ga​ni kezd​tek, nyil​ván​va​ló él​ve​zet​tel. Glass egy nagy kör szé​‐
lén fe​küdt, a falu kö​ze​pén. Ami​kor ho​má​lyos lá​tá​sa kez​dett ki​tisz​tul​ni, ész​re​vett egy gon​do​san elő​ké​‐
szí​tett mág​lyát a kör kö​ze​pén, és hir​te​len gya​na​kod​ni kez​dett a pa​u​nik vi​dám​sá​gá​nak okát il​le​tő​en. Egy
idős nő rá​üvöl​tött a gye​re​kek​re. Azok szét​sza​lad​tak, mi​köz​ben a pa​u​nik is szét​szé​led​tek, hogy fel​ké​‐
szül​je​nek az ün​ne​pé​lyes mág​ly​agyúj​tás​ra.
Glass egye​dül ma​radt, hogy fel​mér​je a hely​ze​tét. A tá​bor meg​ket​tő​ző​dött képe le​be​gett a sze​mei
előtt, ame​lyek csak ak​kor ol​vad​tak össze egy kép​pé, ha kan​csa​lí​tott, vagy be​csuk​ta a sze​mét. Ami​kor
le​né​zett a lá​bá​ra, lát​ta, hogy a pa​u​nik meg​tet​ték neki azt a szí​ves​sé​get, hogy ki​húz​ták be​lő​le a nyíl​‐
vesszőt. Nem ha​tolt na​gyon mély​re, de a seb nyil​ván​va​ló​an le​las​sí​ta​ná, ha meg​pró​bál​na me​ne​kül​ni.
Rö​vi​den: alig lá​tott és alig tu​dott jár​ni, nem is be​szél​ve a fu​tás​ról.
Meg​ütö​get​te a zse​bét az inge ele​jén, és érez​te, hogy a ci​nó​ber​fes​té​ket tar​tal​ma​zó kis üveg​cse nem
esett ki be​lő​le. A ci​nó​ber volt az egyik a ke​vés ke​res​ke​de​lem​re hasz​nál​ha​tó ér​ték kö​zül, amit még ak​‐
kor mar​kolt fel, ami​kor Cam​peche-ből me​ne​kül​tek. Az ol​da​lá​ra for​dult, hogy ne látsszon, amit csi​nál,
elő​vet​te az üveg​csét, ki​nyi​tot​ta és be​le​kö​pött a por​ba, az​tán össze​ke​ver​te az uj​já​val. Ez​u​tán szét​ken​te
a fes​té​ket az ar​cán, ügyel​ve arra, hogy a ki​lát​szó bőr min​den hü​velyk​jét ta​kar​ja a hom​lo​ká​tól az inge
te​te​jé​ig. A te​nye​rén is nagy mennyi​sé​gű fes​té​ket kent szét, jó vas​ta​gon. Vissza​du​ga​szol​ta a kis üve​get,
az​tán el​ás​ta a ho​mo​kos ta​laj​ba, maga alá. Ami​kor vég​zett, a ha​sá​ra for​dult, és a fe​jét a kö​nyök​haj​la​tá​‐
ba rej​tet​te, így az arca ta​ka​rás​ban ma​radt.
Eb​ben a po​zí​ci​ó​ban ma​radt egé​szen ad​dig, amíg érte jöt​tek, hal​lot​ta az iz​ga​tott ké​szü​lő​dést a ki​vég​‐
zé​sé​re. Köz​ben le​szállt az éj​sza​ka, de egy óri​á​si tűz meg​vi​lá​gí​tot​ta a kört a pa​u​ni tá​bor kö​ze​pén.
Glass ké​sőbb sem volt tel​je​sen biz​tos ab​ban, hogy ezt az egé​szet va​la​mi​fé​le szim​bo​li​kus utol​só
gesz​tus​nak szán​ta-e, vagy tény​leg re​mény​ke​dett-e ab​ban a ha​tás​ban, amit vé​gül ki​vál​tott. Hal​lott ar​ról,
hogy a va​dak kö​zül a leg​töb​ben ba​bo​ná​sak. Bár​hogy is, a ha​tás drá​mai volt, és mint ki​de​rült, meg​‐
men​tet​te az éle​tét.
Két pa​u​ni har​cos és Rúgó Bika fő​nök kö​ze​le​dett hoz​zá, hogy a mág​lyá​hoz vi​gyék. Ami​kor arc​cal le​‐
fe​lé ta​lál​ták, ezt a fé​le​lem je​lé​nek gon​dol​ták. Rúgó Bika el​vág​ta a kö​te​le​ket, ami​vel az osz​lop​hoz volt
kö​töz​ve, a két har​cos pe​dig a vál​lai felé nyúlt, hogy fel​húz​zák. Tu​do​mást sem véve a fáj​da​lom​ról a
comb​já​ban, Glass talp​ra ug​rott, szem​be​néz​ve a fő​nök​kel, a har​co​sok​kal, és az össze​gyűlt törz​zsel.
Az össze​gyűlt pa​u​ni törzs ott állt előt​te, a szá​juk tát​va ma​radt ijed​tük​ben. Glass egész arca vér​vö​‐
rös volt, mint​ha le​húz​ták vol​na róla a bőrt. Sze​me fe​hér​je össze​gyűj​töt​te a tűz fé​nyét, és úgy csil​lo​gott,
mint az őszi hold​fény. Az in​di​á​nok leg​több​je soha nem lá​tott még fe​hér em​bert, ezért nagy sza​kál​la
még hoz​zá​adott ah​hoz a be​nyo​más​hoz, hogy va​la​mi​lyen dé​mo​ni ál​la​tot lát​nak. Glass nyi​tott te​nyér​rel
meg​ütöt​te az egyik har​cost, kar​ma​zsin​szí​nű kéz​le​nyo​ma​tot hagy​va a mell​ka​sán. Az egész törzs egy​‐
szer​re kez​dett le​ve​gő után kap​kod​ni.
Egy hosszú pil​la​na​tig tel​jes csend állt be. Glass csak bá​mul​ta a pa​u​ni​kat, a meg​döb​bent pa​u​nik pe​‐
dig vissza​bá​mul​tak rá. A tak​ti​ká​ja si​ke​rén né​mi​leg meg​le​pőd​ve Glass azon kez​dett gon​dol​kod​ni, hogy
most mit kel​le​ne csi​nál​nia. Pá​nik​ba esett at​tól a gon​do​lat​tól, hogy va​la​me​lyik in​di​án eset​leg hir​te​len
vissza​nye​ri a hi​deg​vé​rét. Glass úgy dön​tött, hogy el​kezd üvöl​töz​ni, és mi​vel sem​mi más nem ju​tott az
eszé​be, el​kezd​te ki​a​bál​va is​mé​tel​get​ni az Úr imá​ját. „Ma atyánk, aki a mennyek​ben vagy, szen​tel​tes​‐
sék meg a te ne​ved...”
Rúgó Bika fő​nök tel​je​sen meg​za​va​rod​va néz​te. Lá​tott már né​hány fe​hé​ret ko​ráb​ban, de úgy tűnt,
hogy ez a fér​fi va​la​mi​lyen gyó​gyí​tó, vagy rossz szel​lem. A fér​fi fur​csa kán​tá​lá​sa mint​ha az egész tör​‐
zset meg​ba​bo​náz​ta vol​na.
Glass to​vább szó​no​kolt: „Mert tiéd az or​szág, a ha​ta​lom, és a di​cső​ség, mind​örök​ké. Ámen.”
Vé​gül a fe​hér em​ber ab​ba​hagy​ta a ki​a​bá​lást. Csak állt ott, li​heg​ve, mint egy ki​me​rült ló. Rúgó Bika
fő​nök kö​rül​né​zett. Em​be​re​i​nek te​kin​te​te ide-oda járt a fő​nök és az őrült dé​mon​em​ber kö​zött. Rúgó
Bika fő​nök érez​te a törzs szem​re​há​nyá​sát. Mit ho​zott rá​juk? Ide​je volt új irányt szab​ni a cse​lek​vés​nek.
Las​san oda​sé​tált Glass​hez, és köz​vet​le​nül előt​te állt meg. A fő nők a nya​ká​hoz nyúlt, és le​vett egy
nyak​lán​cot, ame​lyen egy pár só​lyom​láb ló​gott. Glass nya​ká​ba akasz​tot​ta, és kér​dő te​kin​tet​tel bá múlt a
dé​mon​em​ber sze​mé​be.
Glass az előt​te levő kört néz​te. A kö​ze​pén, a mág​lya kö​ze​lé​ben egy sor fo​nott fűz​ből ké​szült ala​‐
csony, négy​lá​bú szék állt. Nyil​ván ezek vol​tak az első sor ülő​he​lyei a lát​vá​nyos​sá​gon, ami az ő ri​tu​á​‐
lis el​ége​té​se lett vol​na. Oda​bi​ce​gett az egyik szék​hez és le​ült. Rúgó Bika fő​nök mon​dott va​la​mit, mire
két nő ne​héz​ke​sen, vo​na​kod​va meg​in​dult, hogy ételt és vi​zet hoz​za​nak. Az​tán ah​hoz a har​cos​hoz szólt,
aki​nek kar​ma​zsin​szí​nű kéz​le​nyo​mat volt a mell​ka​sán. A har​cos el​ro​hant, és az Ans​tadt​tal tért vissza,
amit le​ra​kott a föld​re Glass mel​lé.
Glass majd​nem egy évet töl​tött a ski​ri pa​u​nik​kal az Ar​kan​sas és a Plat​te fo​lyók kö​zött el​te​rü​lő sík​‐
sá​go​kon. Ami​kor le​győz​te kez​de​ti tar​tóz​ko​dá​sát, Rugó Bika fo​nok a fi​á​vá fo​gad​ta a fe​hér em​bert.
Amit Glass nem ta​nult meg a va​don​be​li túl​élés​ről Cam​peche-től idá​ig tar​tó ván​dor​lá​sa so​rán, azt
meg​ta​nul​ta eb​ben az év​ben a pa​u​nik​tól.
1821-re már fel-fel​buk​kan​tak fe​hér fér​fi​ak a Plat​te és az Ar​kan​sas kö​zöt​ti sík​sá​go​kon. En​nek az év​‐
nek a nya​rán Glass tíz pa​u​ni​val együtt va​dá​szott, ami​kor össze​ta​lál​koz​tak két fe​hér fér​fi​val, akik tár​‐
sze​ké​ren kö​ze​led​tek. Szólt pa​u​ni ba​rá​ta​i​nak, hogy ma​rad​ja​nak hát​ra, és las​san előre​lo​va​golt. A fér​fi​ak
szö​vet​sé​gi ügy​nö​kök vol​tak, aki​ket Wil​li​am Clark, az Egye​sült Ál​la​mok in​di​án ügye​kért fe​le​lős szu​‐
per​in​ten​dán​sa kül​dött ki. Clark az összes kö​ze​li törzs fő​nö​két St. Louis​ba hív​ta. An​nak de​monst​rá​lá​sá​‐
ra, hogy a kor​mány szán​dé​kai jók, a sze​kér tele volt aján​dé​kok​kal: ta​ka​rók​kal, var​ró​tűk​kel, ké​sek​kel,
ön​tött​vas edé​nyek​kel.
Há​rom hét​tel ké​sőbb Glass meg​ér​ke​zett St. Louis​ba Rúgó Bika tár​sa​sá​gá​ban.
St. Louis an​nak a két erő​nek a ha​tá​rán he​lyez​ke​dett el, ame​lyek​kel Glass bir​kó​zott. Ke​let​ről újra
érez​te az őt a ci​vi​li​zált vi​lág​hoz kap​cso​ló kö​te​lé​kek erő​tel​jes von​zá​sát, azo​két, amik Eli​za​beth​hez és a
csa​lád​já​hoz, a szak​má​já​hoz és a múlt​já​hoz kö​töt​ték. Nyu​gat​ról érez​te a ter​ra in​cog​ni​ta szív​fáj​dí​tó
von​ze​re​jét, a sem​mi​hez sem fog​ha​tó sza​bad​sá​gét, az új kez​de​te​két. Glass há​rom le​ve​let kül​dött Phi​la​‐
del​phi​á​ba, egyet Eli​za​beth​nek, egyet az any​já​nak és egyet a Rawst​horne & Sons​nak. Ír​no​ki mun​kát
vál​lalt a Mis​sis​sip​pi Ship​ping Com​pany​nél, és vár​ta a vá​la​szo​kat.
Ez több mint hat hó​nap​ba telt. 1822 már​ci​u​sá​nak ele​jén le​vél ér​ke​zett a báty​já​tól. Azt írta, hogy az
any​juk meg​halt, alig egy hó​nap​pal az ap​juk után.
De ez​zel nem volt vége. „Az is szo​mo​rú kö​te​les​sé​gem, hogy tu​das​sam ve​led: drá​ga Eli​za​bet​hed is
meg​halt. El​múlt ja​nu​ár​ban lá​zat ka​pott, és bár küz​dött, nem gyó​gyult fel.” Glass be​le​zu​hant a szék​be.
A vér ki​fu​tott az ar​cá​ból, és a rosszu​két kör​nyé​kez​te. Az​tán foly​tat​ta az ol​va​sást: „Re​mé​lem, vi​gaszt
nyújt ne​ked, ha tu​dod, hogy anyánk mel​lé he​lyez​tük örök nyu​ga​lom​ra. Azt is tud​nod kell, hogy irán​tad
való hű​sé​ge soha nem in​gott meg, még ak​kor sem, ami​kor mind​annyi​an azt hit​tük, hogy te már meg​hal​‐
tál.”
Már​ci​us hu​sza​di​kán Glass meg​ér​ke​zett a Mis​sis​sip​pi Ship​ping Com​pany hi​va​ta​lá​ba, és fér​fi​ak egy
cso​port​ját ta​lál​ta ott, akik a Mis​sou​ri Re​pub​li​can egyik hir​de​té​se fö​lött zsú​fo​lód​tak össze. Wil​li​am
Ash​ley prém​va​dász bri​gá​dot to​bor​zott, akik a Mis​sou​ri fel​ső fo​lyá​sá​hoz in​dul​tak.
 Egy hét​tel ké​sőbb le​vél ér​ke​zett a Rawst​horne & Sons​tól, amely​ben új meg​bí​za​tást aján​lot​tak
Glass​nek egy kut​ter ka​pi​tá​nya​ként a Phi​la​del​phia-Li​ver​pool út​vo​na​lon. Áp​ri​lis 14-ének es​té​jén még
egy​szer utol​já​ra el​ol​vas​ta az aján​la​tot, az​tán a tűz​be dob​ta, és néz​te, ahogy a lán​gok fel​emész​tik utol​só
kéz​zel​fog​ha​tó kap​cso​la​tát ko​ráb​bi éle​té​vel.
Más​nap reg​gel Hugh Glass el​in​dult Hen​ry ka​pi​tánnyal és a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​re​i​‐
vel. Har​minc​hat éves volt, már nem úgy te​kin​tett ma​gá​ra, mint fi​a​tal em​ber​re. És a fi​a​tal​em​be​rek​től
el​té​rő​en Glass nem úgy te​kin​tett ma​gá​ra, mint aki​nek sem​mi ve​szí​te​ni​va​ló​ja nincs. A dön​té​se, hogy
nyu​gat​ra megy, nem volt el​ha​mar​ko​dott, vagy kény​szer​ből ere​dő, ha​nem ugyan​úgy ala​po​san meg​fon​‐
tol​ta, mint éle​té​nek bár​mely más dön​té​sét. Ugyan​ak​kor nem tud​ta vol​na vi​lá​go​san meg​fo​gal​maz​ni az
in​do​ka​it. In​kább olyan do​log volt ez, amit ér​zett, nem olyan, amit ér​tett.
A báty​já​nak cím​zett egyik le​ve​lé​ben azt írta: „Vonz ez a ka​land, annyi​ra, amennyi​re soha nem von​‐
zott még sem​mi az éle​tem​ben. Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy jó dön​tést hoz​tam, de azt pon​to​san nem tu​‐
dom meg​mon​da​ni ne​ked, hogy mi​ért.”
 Glass még egy hosszú pil​lan​tást ve​tett a csör​gő​kí​gyó​ra, ami to​vább​ra is er​nyed​ten fe​küdt ab​ban a
min​den ener​gi​á​ját el​hasz​ná​ló ál​la​pot​ban, aho​gyan a zsák​mányt emész​tet​te. A kí​gyó egy ta​pod​tat sem
moz​dult odébb, ami​óta Glass az ön​tu​da​tá​nál volt. Étel. Mi​után szom​ját ol​tot​ta a szi​vár​gó for​rás​nál,
Glass hir​te​len rá​éb​redt, hogy mély​re​ha​tó és mar​do​só éh​ség gyöt​ri. Fo​gal​ma sem volt, hogy mi​óta nem
evett sem​mit, de a ke​zei re​meg​tek a táp​lá​lék​hi​ány​tól. Ami​kor a fe​jét fel​emel​te, a tisz​tás las​san kör​be​‐
for​dult kö​rü​löt​te.
Glass óva​to​san a kí​gyó irá​nyá​ba kú​szott. Ret​te​ne​tes ál​má​nak ké​pei még min​dig élet​sze​rű​ek vol​tak.
Hat​láb​nyi tá​vol​sá​gon be​lül​re má​szott, és köz​ben meg​állt, hogy fel​szed​jen egy dió mé​re​tű kö​vet. Bal
ke​zé​vel el​gu​rí​tot​ta, mire a kő a kí​gyó felé pat​to​gott, az​tán ne​ki​ütő​dött a tes​té​nek. A kí​gyó nem moz​‐
dult. Glass föl​sze​dett egy ököl​nyi szik​la​da​ra​bot és kéz​nyúj​tás​nyi​ra má​szott a kí​gyó​tól. A kí​gyó tett egy
reny​he moz​du​la​tot a bo​zót irá​nyá​ba, de már túl ké​sőn. Glass fej​be vág​ta a kő​vel, és ad​dig ütöt​te a
hül​lőt, amíg biz​tos nem volt ben​ne, hogy el​pusz​tult.
Mi​után meg​öl​te a csör​gő​kí​gyót, a kö​vet​ke​ző ki​hí​vás az volt, hogy ki​be​lez​ze.
Kö​rül​né​zett a tá​bor​ban. A túl​élő​tás​ka a tisz​tás szé​lé​hez kö​zel he​vert. Oda​má​szott, és a ma​ra​dék tar​‐
tal​mát a föld​re ürí​tet​te: né​hány pus​ka​go​lyó​vá​szon, egy bo​rot​va, két só​lyom​láb egy gyön​gyök​kel dí​szí​‐
tett nyak​lán​con, és egy grizzly hat hü​velyk hosszú​sá​gú kar​ma. Glass fel​vet​te a kar​mot, és a csú​csá​ra
vas​tag ré​teg​ben rá​szá​radt vért bá​mul​ta. Vissza​tet​te a tás​ká​ba, és azon gon​dol​ko​dott, ho​gyan ke​rül​he​tett
oda. Fog​ta a go​lyó​vász​na​kat, azt gon​dol​va, hogy majd gyűj​tés​ként hasz​nál​hat​ja őket. Az​tán is​mét ke​se​‐
rű​en rá kel​lett éb​red​nie, hogy nem tud​ják el​lát​ni a ne​kik szánt fel​ada​tot. A bo​rot​va volt az egyet​len
hasz​nál​ha​tó esz​kö​ze. A pen​gé​je túl​sá​go​san tö​ré​keny volt ah​hoz, hogy fegy​vert ké​szít​sen be​lő​le, de
szá​mos más cél​ra hasz​nos le​he​tett még. Most azon​nal fel tud​ta hasz​nál​ni a kí​gyó meg​nyú​zá​sá​ra.
Vissza​dob​ta a bo​rot​vát a túl​élő​tás​ká​ba, amit a vál​la köré ka​nya​rí​tott, majd vissza​má​szott a kí​gyó​hoz.
A kí​gyó vé​res feje kö​rül már züm​mög​tek a le​gyek. Lá​tott egy​szer egy ha​lá​lo​san kí​ván​csi ku​tyát,
ami​nek az or​rá​ba ha​ra​pott egy kí​gyó le​vált feje. A sze​ren​csét​le​nül járt ku​tyát ész​ben tart​va egy hosszú
bo​tot tett ke​reszt​be a kí​gyó fe​jé​re, és a bal lá​bá​val rá​tér​del​ve le​nyom​ta. Nem tud​ta meg​emel​ni a jobb
kar​ját anél​kül, hogy erős fáj​dal​mat ne vált​son ki a vál​lá​ban, de a keze nor​má​li​san mű​kö​dött. Ez​zel
fog​ta a bo​rot​vát, és mint​ha fű​ré​szel​ne, le​vá​lasz​tot​ta a fe​jet, az​tán a bot se​gít​sé​gé​vel el​ha​jí​tot​ta a tisz​‐
tás szé​le felé.
Vé​gig​vág​ta a ha​sát a nya​ká​tól kezd​ve. A bo​rot​va gyor​san ve​szí​tett az élé​ből, min​den hü​velyk​kel
egy​re ke​vés​bé volt ha​té​kony. Si​ke​rült vé​gig​vág​nia a kí​gyót, ami majd​nem öt láb hosszú volt a vég​bél​‐
nyí​lá​sá​ig. Ami​kor fel​nyi​tot​ta, ki​húz​ta a bel​ső​sé​ge​it, majd fél​re​dob​ta őket. Is​mét a nya​ká​nál kezd​ve a
bo​rot​va se​gít​sé​gé​vel le​há​moz​ta a pik​ke​lyes bőrt az izom​ról. A hús most ott csil​lo​gott előt​te. Olyan
éhes volt, hogy nem tu​dott neki el​len​áll​ni.
Be​le​ha​ra​pott a kí​gyó​ba, be​le​tép​ve a nyers hús​ba, mint​ha ku​ko​ri​ca​cső len​ne. Nagy ne​he​zen le​vált
egy da​rab. Rág​ta a ru​ga​nyos húst, de a fo​gai alig tud​ták fel​da​ra​bol​ni. Min​den​ről el​fe​led​ke​zett az éh​‐
ség ki​vé​te​lé​vel, ezért el​kö​vet​te azt a hi​bát, hogy le​nyel​te. A nyers hús nagy da​rab​ja olyan ér​zés volt,
mint​ha egy kő ha​ladt vol​na ke​resz​tül se​be​sült tor​kán. A fáj​da​lom​tól ök​len​dez​ni kez​dett. Kö​hö​gött, és
egy pil​la​na​tig azt gon​dol​ta, hogy a hús​da​rab​tól meg fog ful​lad​ni. Vé​gül azért le​ért a nye​lő​csö​vén.
Meg​ta​nul​ta a lec​két. A nap​pal​ból hát​ra​le​vő órá​kat az​zal töl​töt​te, hogy kis hús​da​ra​bo​kat vá​gott le a
bo​rot​vá​val, és két kő kö​zött ap​ró​ra zúz​ta őket, hogy meg​pu​hít​sa a ros​tos húst, az​tán pe​dig min​den fa​‐
la​tot össze​ke​vert egy teli száj​nyi for​rás​víz​zel. Fá​rad​sá​gos mód​ja volt ez az evés​nek, és Glass még
min​dig éhes​nek érez​te ma​gát, ami​kor el​ér​te a kí​gyó far​kát. Ez ag​gasz​tó volt, mert ké​tel​ke​dett ab​ban,
hogy a kö​vet​ke​ző ételt is ilyen könnyű lesz meg​sze​rez​nie.
A nap​pa​li vi​lá​gos​ság utol​só per​ce​i​ben meg​vizs​gál​ta a kí​gyó far​kán ta​lál​ha​tó csör​gőt. Tíz da​rab​ból
állt, a kí​gyó éle​té​nek min​den évé​ben egy nőtt. Glass még soha nem lá​tott olyan kí​gyót, ami​nek tíz sza​‐
ru​gyű​rű​je volt. Tíz év, az hosszú idő. Glass a kí​gyón gon​dol​ko​dott, ami túl​élt, gya​ra​po​dott egy év​ti​ze​‐
den ke​resz​tül, bru​tá​lis jel​leg​ze​tes​sé​gei, ere​je fo​lya​ma​to​san nőtt. Az​tán jött egyet​len hiba, egy pil​la​nat​‐
nyi véd​te​len​ség olyan kör​nye​zet​ben, ami nem el​né​ző, és most ha​lott, fel​fal​ták szin​te még az​előtt, hogy
a szí​ve meg​állt vol​na. Le​vág​ta a csör​gőt a kí​gyó ma​ra​dé​ká​ról, és úgy ta​po​gat​ta, mint egy ró​zsa​fü​zért.
Egy idő után be​dob​ta a túl​élő​tás​ká​ba. Azt akar​ta, hogy ha rá​néz, em​lé​kez​zen.
Sö​tét volt. Glass maga köré te​ker​te a ta​ka​rót, össze​ku​po​ro​dott és álom​ba zu​hant.
Szom​ja​san és éhe​sen éb​redt a gör​csös álom​ból. Min​den sebe fájt.
Há​rom​száz és még öt​ven mér​föld Fort Ki​o​wá​ig. Tud​ta, nem en​ged​he​ti meg ma​gá​nak, hogy ezen
gon​dol​kod​jon, leg​alább​is nem a tel​jes tá​vol​sá​gon. Egy​szer​re csak egy mér​föld. Első cél​pont​já​nak a
Gran​det tet​te meg. Nem volt esz​mé​le​té​nél, ami​kor a bri​gád el​ka​nya​ro​dott a fo​lyó fő​ágá​tól a pa​tak​‐
völgy​be, de Bridger és Fitz​gerald be​szél​ge​té​se​i​ből úgy vet​te ki, hogy a fo​lyó a kö​zel​ben van.
Glass le​húz​ta a Hud​son Bay ta​ka​rót a vál​la​i​ról. A bo​rot​vá​val há​rom hosszú csí​kot vá​gott le a gyap​‐
jú​szö​vet​ből. Az el​sőt a bal tér​de köré te​ker​te, ez volt a jó tér​de. Szük​sé​ge volt pár​ná​zás​ra, ha mász​ni
akart. A má​sik két csí​kot a te​nye​re​i​re te​ker​te, sza​ba​don hagy​va az uj​ja​it. A ta​ka​ró ma​ra​dé​kát össze​‐
gön​gyö​lí​tet​te, és a túl​élő​tás​ka hosszú pánt​ja​it mind​két vé​gé​nél rá​cso​móz​ta. Meg​néz​te, hogy a tás​ka
ren​de​sen le van-e zár​va, az​tán el​igaz​gat​ta a ta​ka​rót meg a tás​kát a há​tán. A he​ve​dert mind​két vál​lán
át​húz​ta, így a ke​zei sza​ba​don ma​rad​tak.
Glass hosszan ivott a pa​tak vi​zé​ből, az​tán el​kez​dett mász​ni. Va​ló​já​ban nem is má​szás volt ez, ha​‐
nem va​la​mi si​e​tős kú​szás​fé​le​ség. A jobb ke​zét tud​ta hasz​nál​ni egyen​sú​lyo​zás​ra, de ez nem bír​ta el a
sú​lyát. A jobb lá​bát csak úgy húz​ta maga után, mint va​la​mi zsi​ne​get. Ke​mé​nyen dol​go​zott, hogy el​la​‐
zít​sa az iz​ma​it az​ál​tal, hogy be​haj​lí​tot​ta és ki​egye​ne​sí​tet​te a lá​bát, de az még​is olyan me​rev ma​radt,
mint egy zász​ló​rúd.
Fel​vet​te a leg​jobb rit​must, amit tar​ta​ni tu​dott. A jobb ke​zé​vel, mint va​la​mi ár​boc​tá​masszal a bal ol​‐
da​lán tar​tot​ta a test​sú​lyát, és a bal ke​zé​vel nyúlt elő​re, fel​húz​ta a bal tér​dét, az​tán maga után von​szol​ta
me​rev jobb lá​bát. Újra és újra, yard​ról yard​ra. Jó né​hány​szor meg kel​lett áll​nia, hogy el​iga​zít​sa a ta​‐
ka​rót és a túl​élő​tás​kát. Him​bá​ló​zó moz​gá​sa mi​att cso​mag​ja​i​nak kö​té​sei fo​lya​ma​to​san meg​la​zul​tak.
Vé​gül az​tán meg​ta​lál​ta a cso​mók meg​fe​le​lő sor​rend​jét, amik a he​lyén tar​tot​ták az egész ba​tyut.
A gyap​júcsí​kok a tér​dén és a te​nye​re​in egy ide​ig egé​szen jól mű​köd​tek, bár gyak​ran kel​lett meg​iga​‐
zí​ta​ni őket. Nem vet​te elég​gé fi​gye​lem​be, hogy mi​lyen ha​tá​sa lesz an​nak, ha a jobb lá​bát maga után
von​szol​ja. A mo​ka​szin​ja véd​te a tal​pát, de nem fed​te be a bo​ká​ját. Né​hány száz yard után le​hor​zso​ló​‐
dott, ezért meg​állt, hogy újabb csí​kot vág​jon arra a rész​re, ami le​ért a föld​re.
Majd​nem két órá​já​ba telt, mire le​má​szott a szur​do​kon a Grand​hez.
Mire le​ért a fo​lyó​hoz, a lá​bai és a ke​zei is fáj​tak az eset​len és szo​kat​lan moz​gás​tól. Néz​te a bri​gád
régi nyo​ma​it, és azon gon​dol​ko​dott, hogy mi​lyen gond​vi​se​lés aka​dá​lyoz​ta meg az in​di​á​no​kat ab​ban,
hogy ők is ész​re​ve​gyék őket.
Bár ő soha nem lát​ta vol​na meg, a vá​lasz elég​gé nyil​ván​va​ló​an ott volt a túl​só par​ton. Ha át​ment
vol​na a fo​lyón, meg​lát​ta vol​na egy med​ve óri​á​si láb​nyo​ma​it egy ber​ke​nyé​vel be​nőtt part​sza​kasz kör​‐
nyé​kén. Ugyan​ilyen tisz​tán ott volt öt in​di​án póni nyo​ma is. Glass nem na​gyon ér​té​kel​te vol​na ezt az
iró​ni​át, de egy grizzly men​tet​te meg az in​di​á​nok​tól. Fitz​gerald​hoz ha​son​ló​an a med​ve is fel​fe​dez​te a
bo​gyós nö​vényt a Grand kö​ze​lé​ben. Az ál​lat ép​pen lak​má​ro​zott, ami​kor az öt ari​ka​ra har​cos fel​fe​lé
lo​va​golt a fo​lyó men​tén. Va​ló​já​ban a med​ve sza​ga mi​att vált nyug​ta​lan​ná a pin​to. A med​vét meg​za​var​‐
ta az öt lo​vas in​di​án lát​vá​nya és sza​ga, ezért vissza​bak​ta​tott a bo​zót​ba. A va​dá​szok utá​na​ered​tek, így
nem vet​ték ész​re a nyo​mo​kat a túl​par​ton.
Ami​kor Glass ki​ért a fe​nyők vé​del​me​ző me​ne​dé​ké​ből, a ho​ri​zont ki​tá​gult, és a lát​ványt csak a pré​‐
ri​ből ki​emel​ke​dő ma​gá​nyos he​gyek és a nyár​fák el​szórt folt​jai tör​ték meg. A fo​lyó men​tén növő sűrű
fűz​bok​rok meg​aka​dá​lyoz​ták, hogy to​vább​másszon, de szin​te sem​mi vé​del​met nem nyúj​tot​tak a reg​ge​li
nap át​ha​tó me​le​ge el​len. Érez​te, ahogy az iz​zad​ság kis pa​ta​kok​ban fo​lyik a há​tán és a mell​ka​sán, és a
szú​ró fáj​dal​mat, ami​kor be​szi​vá​rog​tak a se​bek​be. Még egy utol​sót ivott a pa​tak​ban csor​do​gá​ló hű​vös
for​rás​víz​ből. Két nye​lés kö​zött fel​fe​lé né​zett a fo​lyón, és még egy​szer utol​já​ra meg​fon​tol​ta az öt​le​tet,
hogy azon​nal ül​dö​ző​be ve​gye őket. Még ne.
A ha​lasz​tás fruszt​rá​ló szük​ség​sze​rű​sé​ge olyan volt az el​tö​kélt​sé​ge szem​pont​já​ból, mint a víz a for​ró
va​son: meg​ke​mé​nyí​tet​te, haj​lít​ha​tat​lan​ná tet​te. Fo​ga​dal​mat tett, hogy túl​éli, ha má​sért nem, ak​kor
azért, hogy bosszút áll​jon azo​kon az em​be​re​ken, akik el​árul​ták.
Glass azon a na​pon még há​rom óra hosszat má​szott. Úgy tip​pel​te, hogy két mér​föl​det tett meg. A
Grand part​ja vál​to​za​tos volt, né​hol szik​lás, más​hol ho​mo​kos vagy fü​ves ré​szek vál​tot​ták egy​mást. Ha
fel tu​dott vol​na áll​ni, ak​kor az egy​mást sű​rűn kö​ve​tő se​kély ré​sze​ken át​kel​he​tett vol​na, hogy azon az
ol​da​lon ha​lad​jon, ame​lyik a könnyebb te​re​pet nyúj​tot​ta.
Glass szá​má​ra vi​szont szó​ba sem jött, hogy át​kel​jen a fo​lyón, a kú​szás mi​att az észa​ki part​ra volt
szám​űz​ve. A szik​lák kü​lö​nö​sen nagy ne​héz​sé​get okoz​tak neki. Mire meg​állt, a gyap​jú​pár​nák már szét​‐
fosz​lot​tak. A gyap​jú meg​aka​dá​lyoz​ta, hogy hor​zso​lá​sok ke​let​kez​ze​nek raj​ta, de nem tud​ta meg​aka​dá​‐
lyoz​ni a zú​zó​dá​so​kat. A tér​de és a te​nye​rei ké​kek és fe​ke​ték vol​tak, ér​zé​ke​nyek az érin​tés​re. Bal kar​‐
já​nak iz​mai el​kezd​tek gör​csöl​ni, és újra érez​te a resz​ke​tő gyen​ge​sé​get a táp​lá​lék​hi​ány mi​att. Ahogy
arra szá​mí​tott is, könnyű táp​lá​lék​for​rás nem akadt az út​já​ba. Ad​dig is nö​vé​nyi for​rás​ból kel​lett el​lát​‐
nia ma​gát.
A pa​u​nik​kal töl​tött idő ho​zo​má​nya​ként Glass na​gyon jól is​mer​te a sík​sá​gok nö​vé​nye​it. Gyé​kény bő​‐
sé​ges cso​mók​ban nőtt min​den​hol, ahol el​la​po​so​dott a táj, és in​go​vá​nyos, le​fo​lyás​ta​lan te​rü​le​tek ala​‐
kul​tak ki. Boly​hos, bar​na bu​zo​gány​ban vég​ző​dött kar​csú, zöld szá​ruk akár négy láb ma​gas​ra is meg​‐
nőtt. Glass egy bo​tot hasz​nált ah​hoz, hogy ki​ás​sa a gyök​tör​zset, le​hán​tot​ta róla a kül​ső ré​te​get, és meg​‐
et​te a puha, bel​ső haj​tást. A gyé​kény nagy szám​ban nőtt az in​go​vá​nyo​kon, de szú​nyog​ból is ren​ge​teg
volt. Sza​ka​dat​la​nul züm​mög​tek a sza​ba​don ha​gyott bőr​fel​szí​nek fö​lött a fe​jén, a nya​kán és a ke​ze​in.
Egy ide​ig nem vett ró​luk tu​do​mást, mi​köz​ben éhe​sen ásott a gyé​kény​ben. Vé​gül is el​ütöt​te vele az éh​‐
sé​gét, vagy leg​alább​is ele​get evett ah​hoz, hogy már job​ban za​var​ták a szú​nyo​gok ége​tő csí​pé​sei.
Újabb szá​z​yard​nyit má​szott le​fe​lé a fo​lyó men​tén. A nap​nak eb​ben az órá​já​ban nem volt me​nek​vés a
szú​nyo​gok elől, de a szá​muk csök​kent, ahogy tá​vo​labb ke​rült a láp pan​gó vi​zé​től.
Há​rom na​pig má​szott le​fe​lé a Grand fo​lyó men​tén. Gyé​kény to​vább​ra is ren​ge​teg volt, és Glass
sok​fé​le más nö​vényt is ta​lált, amik​ről tud​ta, hogy ehe​tők, hagy​má​kat, gyer​mek​lánc​fü​vet, de még fűz​le​‐
ve​le​ket is. Két​szer bot​lott bele bo​gyók​ba, mind​két​szer meg​állt, hogy te​le​töm​je ma​gát. Ad​dig szed​te a
bo​gyó​kat, amíg az uj​jai már bí​bor​vö​rö​sek vol​tak a le​vé​től.
Azt vi​szont nem ta​lál​ta, ami​re a tes​te vá​gyott. Ti​zen​két nap telt el a grizzly tá​ma​dá​sa óta. Mi​előtt
ma​gá​ra hagy​ták, Glass né​hány al​ka​lom​mal le​nyelt pár korty hús​le​vest. Ezen kí​vül a csör​gő​kí​gyó volt
az egyet​len iga​zi éte​le. Bo​gyó​kon és gyö​ke​re​ken el le​het élni né​hány na​pig, de Glass tud​ta, hogy a
gyó​gyu​lás​hoz, ah​hoz, hogy újra láb​ra áll​jon, olyan gaz​dag táp​lá​lék​for​rás​ra van szük​sé​ge, amit csak a
hús tud biz​to​sí​ta​ni. A kí​gyó egy​faj​ta vé​let​len sze​ren​cse volt, ami nem na​gyon szo​kott meg​is​mét​lőd​ni.
Még​is úgy gon​dol​ta: nem hoz sze​ren​csét, ha egy hely​ben áll. A kö​vet​ke​ző reg​ge​len to​vább fog
mász​ni. Ha a sze​ren​cse nem ta​lál​ja meg őt, ak​kor min​dent meg​tesz an​nak ér​de​ké​ben, hogy ő ta​lál​ja
meg a sze​ren​csét.
 Érez​te a bö​lény​dög sza​gát, mi​előtt meg​lát​ta vol​na. És hal​lot​ta is. Leg​alább​is hal​lot​ta a le​gyek fel​‐
hő​it, ame​lyek a cson​tok és a bőr ku​pa​ca fö​lött ka​va​rog​tak. Az inak nagy​já​ból egy​ben tar​tot​ták a csont​‐
vá​zat, de a dög​evők tisz​tá​ra csip​ked​ték, szin​te sem​mi hús nem volt raj​ta. A masszív, bo​zon​tos fej és a
gör​be, fe​ke​te szar​vak köl​csö​nöz​ték az ál​lat​nak a ma​ra​dék mél​tó​sá​got, bár ezt elég​gé alá​ás​ta az, hogy a
ma​da​rak ki​csip​ked​ték a sze​me​it.
Ahogy rá​né​zett az ál​lat​ra, Glass nem ér​zett vissza​tet​szést, csak csa​ló​dott​sá​got, hogy a töb​bi​ek meg​‐
et​ték elő​le a po​ten​ci​á​lis táp​lá​lék​for​rást. A te​rü​le​tet a leg​kü​lön​bö​zőbb nyo​mok vet​ték kö​rül. Glass úgy
tip​pel​te, hogy a dög négy- vagy öt​na​pos le​het. Bá​mult a csont​ku​pac​ra. Egy pil​la​na​tig el​kép​zel​te a sa​ját
csont​vá​zát, ahogy ott he​ver szét​szór​va a pré​ri va​la​me​lyik el​fe​le​dett szeg​le​té​nek szél​jár​ta ta​la​ján, a
húst már le​et​ték róla, és a pré​ri​far​ka​sok meg a szar​kák táp​lá​lé​ká​ul szol​gál. Az írás egyik sora ju​tott
eszé​be: „Por​ból let​tünk, por​rá le​szünk.” Va​jon ezt je​len​ti?
A gon​do​la​tai gyor​san prak​ti​ku​sabb irány​ba te​re​lőd​tek. Lá​tott éhe​ző in​di​á​no​kat, akik a nyers​bőrt
meg​főz​ve ra​ga​dós, ehe​tő masszát ál​lí​tot​tak elő. Ő is meg​pró​bál​ta vol​na ugyan​ezt, de nem volt edé​nye,
ami​ben vi​zet for​ral​ha​tott vol​na. Eszé​be ju​tott va​la​mi más. A te​tem egy fej mé​re​tű szik​la​da​rab mel​lett
fe​küdt. Bal ke​zé​vel fel​emel​te, és ügyet​le​nül a ki​sebb bor​dák​nak vág​ta. Az egyik csont el​tö​rött és
Glass meg​fog​ta egy da​rab​ját. A velő, amit ke​re​sett, szá​raz volt. Vas​ta​gabb csont​ra van szük​sé​gem.
A bö​lény egyik mell​ső lába a töb​bi da​rab​tól tá​vo​labb fe​küdt, pusz​ta csont volt, le egé​szen a pa​tá​ig.
Rá​rak​ta egy la​pos kőre, és a má​sik szik​lá​val ütni kezd​te. Vé​gül meg​je​lent egy re​pe​dés, az​tán a csont
el​tö​rött.
Iga​za volt, a vas​ta​gabb csont​ban még ben​ne volt a zöl​des szí​nű velő. Vissza​te​kint​ve tud​nia kel​lett
vol​na a sza​gá​ból, hogy nem ehet be​lő​le, de az éh​ség el​vet​te a jó​zan eszét. Nem vett tu​do​mást a ke​se​rű
íz​ről, ki​szív​ta a fo​lya​dé​kot a csont​ból, az​tán még töb​bet pisz​kált ki egy el​tö​rött bor​da da​rab​já​val.
Jobb vál​lal​ni a koc​ká​za​tot, mint éhez​ve meg​hal​ni. A ve​lőt leg​alább könnyű volt le​nyel​ni. Fék​te​len​né
vált az étel gon​do​la​tá​tól, ma​gá​tól az evés me​cha​niz​mu​sá​tól, és majd​nem egy órát töl​tött el az​zal, hogy
cson​to​kat tört föl, és ki​ka​par​ta a tar​tal​mu​kat.
Nagy​já​ból ek​kor kö​vet​ke​zett az első görcs. Tom​pa fáj​da​lom​ként kez​dő​dött, mé​lyen a be​le​i​ben. Hir​‐
te​len úgy érez​te, hogy nem ké​pes el​bír​ni a sa​ját test​sú​lyát, és az ol​da​lá​ra gör​dült. A fe​jé​ben a nyo​más
olyan in​ten​zív​vé vált, hogy Glass érez​te sa​ját ko​po​nyá​já​ban a re​pe​dé​se​ket. Erő​sen iz​zad​ni kez​dett.
Ahogy a nap​fény az üve​gen ke​resz​tül, a ha​sá​ban a fáj​da​lom hir​te​len fel​erő​sö​dött és ége​tett. Az émely​‐
gés a gyom​rá​ban olyan volt, mint egy el​ke​rül​he​tet​len, nagy da​gály. El​kez​dett ök​len​dez​ni, a gör​csök al​‐
jas​sá​ga má​sod​la​gos​sá vált a kín​zó fáj​da​lom​hoz ké​pest, ahogy az epe át​ha​ladt sé​rült tor​kán.
Két órá​ig fe​küdt ott. A gyom​ra gyor​san ki​ürült, de a gör​csö​lést nem hagy​ta abba. Az ök​len​de​zé​sek
ro​ha​mai kö​zött moz​du​lat​la​nul fe​küdt, mint​ha a moz​gás hi​á​nya se​gí​te​ne el​rej​tőz​nie a be​teg​ség és a fáj​‐
da​lom elől.
Ami​kor a rosszul​lét első ro​ha​ma le​csen​gett, tá​vo​labb má​szott a dög​től. Na​gyon sze​re​tett vol​na el​tá​‐
vo​lod​ni az un​dort kel​tő édes​kés szag​tól. A moz​gás​tól vissza​tért a fáj​da​lom a fe​jé​be és az émely​gés a
gyom​rá​ba. Har​min​c​yard​nyi​ra a bö​lény​től be​má​szott a sűrű fü​zek közé, az ol​da​lán fek​ve össze​te​ke​re​‐
dett a föl​dön, és olyan ál​la​pot​ba ke​rült, ami job​ban ha​son​lí​tott az esz​mé​let​len​ség​hez, mint az al​vás​‐
hoz.
Egy nap​ba és egy éj​sza​ká​ba telt, amíg a tes​té​ből ki​tisz​tult az avas velő. A grizzly ál​tal oko​zott se​‐
bek éles fáj​dal​ma most szét​ára​dó és át​ha​tó gyen​ge​ség​gel pá​ro​sult. Glass előtt ez úgy je​lent meg, mint
a ho​mok​óra ho​mok​ja. Perc​ről perc​re érez​te, ahogy az élet​erő ha​nyat​lik ben​ne. Ahogy a ho​mok​óra ese​‐
té​ben, tud​ta, hogy el fog ér​kez​ni egy pil​la​nat, ami​kor az utol​só ho​mok​szem is le​esik a nyí​lá​son, és a
fel​ső rész ki​ürül.
Nem tud​ta ki​ver​ni a fe​jé​ből a bö​lény, az óri​á​si ál​lat csont​vá​zát, ami​ről le​ko​pasz​tot​ták a húst, és el​‐
rot​had a pré​rin.
A bö​lény utá​ni má​so​dik nap reg​ge​lén Glass éhe​sen, ret​te​ne​te​sen éhe​sen éb​redt fel. Úgy vet​te, hogy
ez an​nak a jele, hogy a mé​reg már át​ha​ladt raj​ta. Meg​pró​bál​ta foly​tat​ni fá​rad​sá​gos má​szá​sát le​fe​lé a
fo​lyó men​tén, rész​ben azért, mert még min​dig re​mény​ke​dett ben​ne, hogy be​le​bot​lik va​la​mi más táp​lá​‐
lék​for​rás​ba, de in​kább azért, mert érez​te, hogy mit je​lent, ha meg​áll. Két nap alatt – becs​lé​se sze​rint –
nem tett meg töb​bet ne​gyed mér​föld​nél. Glass tud​ta, hogy ez a rosszul​lét töb​be ke​rült neki, mint pusz​‐
tán idő​be és tá​vol​ság​ba. Ki​szív​ta be​lő​le az erőt, el​fo​gyasz​tot​ta azt az amúgy is ki​csi tar​ta​lé​kot, ami
még ma​radt ben​ne.
Úgy gon​dol​ta, hogy ha a kö​vet​ke​ző né​hány nap​ban nem jut hús​hoz, ak​kor meg fog hal​ni.
A bö​lény​te​tem​nél szer​zett ta​pasz​ta​la​tai és azok kö​vet​kez​mé​nyei tá​vol fog​ják tar​ta​ni min​den​től, amit
nem fris​sen öl​tek meg, nem szá​mít, hogy mennyi​re lesz el​ke​se​red​ve. Az első gon​do​la​ta az volt, hogy
csi​nál egy dár​dát, vagy, hogy meg​öl egy nyu​lat egy kő​vel. Jobb vál​lá​nak fáj​dal​mai azon​ban meg​aka​‐
dá​lyoz​ták, hogy fel​emel​je a kar​ját, nem is be​szél​ve ar​ról, hogy elég erő​sen ha​jít​sa el a kö​vet ah​hoz,
hogy meg​öl​je vele az ál​la​tot. A bal ke​zé​vel pe​dig nem tu​dott elég pon​to​san dob​ni ah​hoz, hogy bár​mit
el​ta​lál​jon.
Így a va​dá​szat ki​esett. A csap​dá​zás ma​radt. Kö​tél​lel és kés​sel, ami​vel el​sü​tő szer​ke​ze​tet tu​dott fa​‐
rag​ni, Glass szá​mos olyan csap​dát tu​dott ké​szí​te​ni, ame​lyek hu​rok​kal mű​köd​tek, és ki​sebb ál​la​to​kat
le​he​tett ve​lük el​ej​te​ni. Mi​vel ezek az alap​ve​tő esz​kö​zök is hi​á​nyoz​tak, úgy dön​tött, hogy meg​pró​bál​ja
a ke​lep​cé​ket. Ez egy egy​sze​rű szer​ke​zet volt, egy na​gyobb kö​vet egy bot​tal ép​pen csak meg​tá​masz​ta​‐
nak úgy, hogy ami​kor egy óvat​lan zsák​mány​ál​lat hoz​zá​ér az el​sü​tő​höz, ak​kor össze​om​lik.
A Grand men​tén a fűz​bok​ro​so​kat be​há​lóz​ták a va​dak ös​vé​nyei. Nyo​mok pettyez​ték a ned​ves ho​mo​‐
kot is a fo​lyó mel​lett. A ma​gas fű​ben Glass lát​ta azo​kat a kör ala​kú nyo​mo​kat, ahol a szar​va​sok éj​sza​‐
ká​ra le​fe​küd​tek. Glass úgy vél​te, hogy va​ló​szí​nűt​len egy szar​vast ilyen ke​lep​cé​vel el​ej​te​ni. Elő​ször is
nem tu​dott vol​na egy kö​vet vagy egy meg​fe​le​lő sú​lyú fát fel​emel​ni, ezért úgy dön​tött, hogy in​kább a
fo​lyó men​tén fel-fel​buk​ka​nó nyu​lak​ra kon​cent​rál.
 Glass nyo​mo​kat ke​re​sett a sűrű bo​zót kö​ze​lé​ben, mert a nyu​lak az ilyen rej​tek​he​lye​ket ré​sze​sí​tet​ték
előny​ben. Ta​lált egy nyár​fát, amit nem​rég dön​tött le egy hód, le​ve​lek​kel teli ágai a bú​vó​he​lyek és aka​‐
dá​lyok óri​á​si há​ló​za​tát al​kot​ták. A csa​pá​sok a fáig és at​tól el​fe​lé tele vol​tak bor​só nagy​sá​gú ál​la​ti
ürü​lék​kel.
A fo​lyó kö​ze​lé​ben Glass ta​lált há​rom meg​fe​le​lő kö​vet: elég la​po​sak vol​tak ah​hoz, hogy nagy fe​lü​le​‐
tük​nek kö​szön​he​tő​en össze​zúz​zák az ál​la​tot, ami​kor az ki​old​ja a csap​dát, és elég ne​he​zek ah​hoz, hogy
ha​lá​los erő​vel csap​ja​nak le. A kö​vek, ame​lye​ket ki​vá​lasz​tott, pus​ka​po​ros hor​dó mé​re​tű​ek vol​tak, és
nagy​já​ból har​minc font sú​lyú​ak egyen​ként. Nyo​mo​rék kar​já​val és lá​bá​val kö​zel egy órát vett igény​be,
hogy egyi​ket a má​sik után fel​tol​ja a fo​lyó​part​ról a fá​hoz.
Ez​u​tán Glass há​rom olyan bo​tot ke​re​sett, amik ah​hoz kel​let​tek, hogy fel​tá​massza ve​lük a csap​dá​kat.
A le​dőlt nyár​fa meg​fe​le​lő vá​lasz​té​kot nyúj​tott eh​hez. Ki​vá​lasz​tott há​rom, nagy​já​ból egy hü​velyk át​mé​‐
rő​jű ágat, és le​tör​te őket úgy, hogy nagy​já​ból olyan hosszú​ak le​gye​nek, mint a kar​ja. Ez​u​tán mind a há​‐
rom bo​tot ket​té​tör​te. Ami​kor az el​sőt el​pat​tin​tot​ta, az vib​rá​ló fáj​dal​mat oko​zott a vál​lá​ban és a há​tá​‐
ban, ezért a kö​vet​ke​ző ket​tőt a nyír​fá​hoz he​lyez​te, és az egyik kő​vel tör​te szét.
Ami​kor ez​zel vég​zett, mind​egyik csap​dá​já​hoz meg​volt a fél​be​tört bot​ja. Ha a tö​rés he​lyé​nél újra
össze​rak​ja, ak​kor a bot bi​zony​ta​la​nul ugyan, de el​bír​ja a rá​ne​he​ze​dő kő sú​lyát. Oda, ahol a két da​rab
újra össze​il​lesz​ke​dik, Glass be​ékelt egy csa​li​val el​lá​tott ki​ol​dó bo​tot. Ha ezt a ki​ol​dót meg​lö​kik vagy
meg​ránt​ják, ak​kor a kö​vet tar​tó bot össze​om​lik, mint egy be​haj​lí​tott térd, így a ha​lá​los súly rá​esik a
mit sem sej​tő cél​pont​ra.
Ki​ol​dó bot​nak Glass há​rom kar​csú fűz​fa​ágat vá​lasz​tott, eze​ket nagy​já​ból ti​zen​hat hü​velyk hosszú​ra
vág​ta. A fo​lyó kö​ze​lé​ben lá​tott gyer​mek​lánc​fű​le​ve​le​ket, ezek​ből össze​gyűj​tött egy nagy ma​rék​kal csa​‐
li​nak a csap​dák​ba, a fi​nom le​ve​lek​ből mind​egyik ki​ol​dó bot​ra rá​tűz​delt né​há​nyat.
Kes​keny, ürü​lék​kel teli csa​pás ve​ze​tett a le​dön​tött nyár​fa leg​sű​rűbb ré​szé​hez. Glass ezt a he​lyet vá​‐
lasz​tot​ta ki az első ke​lep​cé​nek, és el​kezd​te el​ren​dez​ni az al​ko​tó​ré​sze​it.
A ke​lep​ce fel​ál​lí​tá​sá​ban az a ne​héz, hogy az em​ber meg​ta​lál​ja az egyen​súlyt a sta​bi​li​tás és az ér​zé​‐
keny​ség kö​zött. A sta​bi​li​tás ah​hoz kel​lett, hogy a csap​da ne omol​jon össze ma​gá​tól, de ha túl sta​bil
volt, az meg​aka​dá​lyoz​ta, hogy egy​ál​ta​lán össze tud​jon omol​ni. Az ér​zé​keny​ség tet​te le​he​tő​vé, hogy a
csap​da könnyen össze​omol​jon, ami​kor egy ál​lat be​le​bot​lott, de túl sok ér​zé​keny​ség mi​att ma​gá​tól is
össze​om​lott. En​nek az egyen​súly​nak a meg​ta​lá​lá​sá​hoz erő​re és ko​or​di​ná​ci​ó​ra volt szük​ség, de Glass a
se​bei mi​att mind​ket​tő szű​ké​ben volt. A jobb keze nem tud​ta tar​ta​ni a kő sú​lyát, ezért eset​le​nül a jobb
lá​bá​ra tet​te fel. Eköz​ben azon küz​dött, hogy a bal ke​zé​vel tart​sa a tar​tó​ág két da​rab​ját, ame​lyek kö​zött
az el​sü​tő ág már be volt ékel​ve. Az egész szer​ke​zet újra meg újra össze​om​lott. Két​szer úgy dön​tött,
hogy túl​sá​go​san sta​bi​lan ál​lí​tot​ta fel, ezért ő maga ütöt​te le.
Majd​nem egy óra el​tel​té​vel vé​gül si​ke​rült meg​ta​lál​nia a meg​fe​le​lő egyen​sú​lyi pon​tot. Ta​lált két má​‐
sik meg​fe​le​lő he​lyet is a nyár​fa kö​ze​lé​ben az ál​la​tok ös​vé​nye​in, és fel​ál​lí​tot​ta a töb​bi csap​dát, az​tán
el​tá​vo​lo​dott a nyár​fá​tól a fo​lyó irá​nyá​ba.
Glass ta​lált egy vé​dett he​lyet a me​re​dek part​fal tö​vé​ben. Ami​kor már nem bír​ta to​vább a gyom​ra
kor​gá​sát, meg​et​te a gyer​mek​lánc​fű ke​se​rű gyö​ke​re​it. Ivott a fo​lyó​ból, hogy ki​mos​sa a szá​já​ból a rossz
ízt, és le​fe​küdt alud​ni. A nyu​lak éj​sza​ka a leg​ak​tí​vab​bak. Reg​gel majd meg​né​zi a csap​dá​kat.
Pir​ka​dat előtt a tor​ká​ban ér​zett éles fáj​da​lom​ra éb​redt. Az új nap első fé​nyei úgy szi​vá​rog​tak fel​fe​‐
lé a ke​le​ti ho​ri​zon​ton, mint a vér. Glass meg​vál​toz​tat​ta a po​zí​ci​ó​ját az​zal a si​ker​te​len szán​dék​kal,
hogy eny​hít​sen a vál​la fáj​dal​mán. Ami​kor a fáj​da​lom ké​sőbb kis​sé eny​hült, fáz​ni kez​dett a kora reg​ge​‐
li csí​pős hi​deg​ben. Fel​húz​ta a vál​la​it, és fosz​lá​nyok​ra sza​ka​do​zó ta​ka​ró​ját szo​ro​san a nya​ka köré húz​‐
ta. Ké​nyel​met​le​nül fe​küdt ott egy óra hosszat, arra vár​va, hogy elég fény de​reng​jen a csap​dák el​len​őr​‐
zé​sé​hez.
A ke​se​rű ízt még min​dig érez​te a szá​já​ban, ami​kor a le​dön​tött nyár​fa irá​nyá​ba má​szott. Ho​má​lyo​san
mint​ha ér​zé​kel​te vol​na egy szkunk bű​zét. Mind a két ér​zés el​pá​rol​gott vi​szont, ami​kor el​kép​zel​te,
ahogy egy nyúl sül a nyár​son a pat​to​gó tűz fö​lött. A hús táp​lá​ló ere​je: érez​te az il​la​tát és az ízét is.
Öt​ven yard​ról Glass mind a há​rom csap​dát lát​ta. Az egyik nem moz​dult, de a má​sik ket​tő össze​dőlt,
a kö​vek a ta​la​jon fe​küd​tek, a tá​masz​tó​bo​tok is le​dől​tek. Glass érez​te, ahogy a pul​zu​sa ka​la​pál a tor​ká​‐
ban, mi​köz​ben si​et​ve kú​szott to​vább.
Tíz​láb​nyi​ra az első csap​dá​tól ren​ge​teg új nyo​mot és friss ürü​lék el​szórt ku​pa​ca​it vet​te ész​re az új
vad​csa​pá​son. Vissza​foj​tott lé​leg​zet​tel vizs​gál​ta meg a kö​vet min​den ol​dal​ról, de sem​mi nem ló​gott ki
aló​la. Fel​emel​te a kö​vet, még min​dig re​mény​ked​ve. A csap​da üres volt. A csa​ló​dott​ság​tól össze​szo​‐
rult a szí​ve. Túl​sá​go​san ér​zé​keny​re ál​lí​tot​tam? Ma​gá​tól om​lott össze? Gyor​san oda​má​szott a má​sik
kő​höz. Az ele​je alól sem​mi nem lát​szott ki. Ki​nyúj​tó​zott, hogy lás​sa a csap​da túl​só ol​da​lát.
Fe​ke​te-fe​hér vil​la​nást lá​tott, és hal​lott egy szissze​nést, ami szin​te alig volt ér​zé​kel​he​tő.
Fáj​dal​mat ér​zett, mi​előtt az el​mé​je fel tud​ta vol​na fog​ni, hogy mi tör​tént. A csap​da a föld​höz sze​ge​‐
zett egy szkun​kot a mell​ső lá​ba​i​nál fog​va, de az ál​lat ké​pes​sé​ge, hogy kár​té​kony per​me​tet lö​vell​jen ki,
még na​gyon is mű​kö​dött. Olyan ér​zés volt, mint​ha égő lám​pa​ola​jat ön​töt​tek vol​na a sze​me​i​be. Hát​ra​‐
gu​rult az​zal a hi​á​ba​va​ló szán​dék​kal, hogy el​ke​rül​je a ta​lál​ko​zást a még na​gyobb mennyi​sé​gű ki​gő​zöl​‐
gés​sel. Tel​je​sen va​kon, fé​lig mász​va, fé​lig gu​rul​va ha​ladt a fo​lyó felé.
Be​le​csú​szott egy mély tó​csá​ba a fo​lyó part​ján, és két​ség​be​eset​ten pró​bál​ta le​mos​ni az ége​tő per​me​‐
tet. Glass arc​cal a víz alatt meg​pró​bál​ta ki​nyit​ni a sze​me​it, de az ége​tő ér​zés túl​sá​go​san in​ten​zív volt.
Húsz perc​be telt, mire újra lá​tott, ak​kor is csak úgy, hogy fáj​dal​ma​san hu​nyo​rog​va tud​ta csak ki​nyit​ni
vér​vö​rös, könnyes, ha​sa​dék​sze​rű​en össze​szű​kült sze​me​it. Vé​gül Glass oda​kú​szott a fo​lyó​part​hoz. A
szkunk sza​gá​nak rosszul​lét​kel​tő pá​rá​ja mint​ha rá​ra​gadt vol​na a bő​ré​re és ru​há​za​tá​ra, mint a zúz​ma​ra
az ab​lak üveg​táb​lá​i​ra. Egy​szer lát​ta, ahogy egy ku​tya egy hé​tig dör​gö​lő​zött a sár​ban, hogy meg​pró​bál​‐
jon meg​sza​ba​dul​ni a szkunk sza​gá​tól. Tud​ta, hogy a ku​tya ese​té​hez ha​son​ló​an a bűz még na​po​kig vele
ma​rad.
Ahogy az ége​tő ér​zés a sze​me​i​ben kez​dett csil​la​pod​ni, Glass gyor​san át​néz​te a se​be​it. Meg​érin​tet​te
a nya​kát, utá​na rá​né​zett az uj​ja​i​ra. Nem volt raj​tuk vér, de a bel​ső fáj​da​lom to​vább​ra is je​len volt,
ami​kor nyelt, vagy mély lé​leg​ze​tet vett. Rá kel​lett jön​nie, hogy már jó né​hány nap​ja nem pró​bált meg
be​szél​ni. Pró​ba​kép​pen ki​nyi​tot​ta a szá​ját, és le​ve​gőt eről​te​tett át a hang​sza​lag​ja​in. Ez éles fáj​dal​mat
oko​zott, és ne​vet​sé​ges, vinnyo​gó nyü​szí​tés hagy​ta el a szá​ját. Azon gon​dol​ko​dott, hogy va​jon ké​pes
lesz-e va​la​ha a nor​má​lis be​széd​re.
A nya​kát nyúj​to​gat​va lát​hat​ta a pár​hu​za​mos vá​gá​so​kat, ame​lyek a tor​ká​tól a vál​lá​ig hú​zód​tak.
Bridger fe​nyő​kát​rá​nya még min​dig be​fed​te az egész fel​szí​nét. Az egész vál​la fájt, de úgy tűnt, hogy a
vá​gá​sok már gyó​gyul​nak. A szúrt se​bek a comb​ján szin​tén vi​szony​lag egész​sé​ges​nek tűn​tek, bár a lába
még min​dig nem bír​ta el tes​té​nek sú​lyát. Ahogy meg​érin​tet​te a skalp​ját, el tud​ta kép​zel​ni, hogy ret​te​‐
ne​te​sen néz​het ki, de már nem vér​zett és nem oko​zott fáj​dal​mat sem.
A tor​ká​tól el​te​kint​ve a leg​in​kább ag​go​da​lom​ra okot adó te​rü​let a háta volt. Nem volt meg az a moz​‐
gé​kony​sá​ga, ami kel​lett vol​na ah​hoz, hogy a se​be​ket a ke​ze​i​vel meg​vizs​gál​ja, és mi​vel lát​ni nem le​he​‐
tett őket, az el​mé​je ret​te​ne​tes ké​pe​ket va​rá​zsolt elő. Fur​csa dol​go​kat ér​zett, amik​ről azt gon​dol​ta, hogy
a he​gek is​mét​lő​dő fel​sza​ka​dá​sai. Tud​ta, hogy Hen​ry ka​pi​tány össze​varr​ta a se​be​ket, és időn​ként érez​te
is a cér​na vé​gé​nek csik​lan​do​zá​sát.
 De min​den​nél erő​seb​ben érez​te a mar​do​só éh​ség okoz​ta űrt.
A ho​mo​kos par​ton fe​küdt, ki​me​rül​ten és tel​je​sen de​mo​ra​li​zál​va a leg​utób​bi ese​mé​nyek ala​ku​lá​sa
mi​att. Sár​ga vi​rá​gok cso​port​ját lát​ta egy kar​csú, zöld szár csú​csán. A szár úgy né​zett ki, mint a vad​‐
hagy​ma, de Glass tud​ta, hogy nem az. Zász​pa volt. A gond​vi​se​lés vol​na? Ez azért van itt, mert ne​kem
szán​ták? Glass el​gon​dol​ko​dott, va​jon ho​gyan hat​na a mé​reg. Bé​ké​sen el​sod​ród​na egy soha vé​get nem
érő álom​ba? Vagy a tes​te ki​csa​va​rod​na a ha​lál agó​ni​á​já​ban? Mennyi​re kü​lön​böz​ne ez a je​len​le​gi ál​la​‐
po​tá​tól? Leg​alább az a bi​zo​nyos​ság meg​len​ne, hogy kö​ze​le​dik a vég.
Ahogy ott fe​küdt a fo​lyó part​ján az al​ko​nyat első per​ce​i​ben, egy hí​zott szar​vas​te​hén tűnt fel, a túl​só
par​ton lé​pett ki a fü​zek kö​zül. Óva​to​san jobb​ra és bal​ra né​zett, mi​előtt elő​re​lé​pett vol​na, meg-meg​áll​‐
va ha​ladt, az​tán ivott a fo​lyó​ból. Nem volt még har​min​c​yard​nyi​ra sem, könnyű lett vol​na le​lő​ni a pus​‐
ká​já​val. Az Ans​tadt.
Azon a na​pon elő​ször gon​dolt azok​ra a fér​fi​ak​ra, akik cser​ben​hagy​ták. A düh egy​re nőtt ben​ne,
ahogy a szar​vas​te​he​net bá​mul​ta. A cser​ben​ha​gyás túl eny​he ki​fe​je​zés​nek tűnt az áru​lá​suk le​írá​sá​ra. A
cser​ben​ha​gyás egy passzív cse​lek​vés, el​fut​ni va​la​mi elől, vagy hát​ra​hagy​ni va​la​mit. Ha azok, akik vi​‐
gyáz​tak rá, csak annyit tet​tek vol​na, hogy cser​ben​hagy​ják, ak​kor most a fegy​ve​re csö​ve men​tén néz​ne
vé​gig, cé​loz​na, és ha​ma​ro​san le​lő​né a szar​vast. Az​tán a ké​sét hasz​nál​ná az ál​lat fel​da​ra​bo​lá​sá​ra, és a
tűz​kö​vét szik​ráz​tat​ná az acél​nak ütö​get​ve, hogy tü​zet gyújt​son, az​tán megsüs​se az ál​la​tot. Vé​gig​né​zett
ma​gán. Ned​ves volt a fe​jé​től a lába uj​já​ig, se​bek bo​rí​tot​ták a tes​tét, bűz​lött a szkunk​tól, és a gyö​ke​rek
ke​se​rű íze még min​dig ott volt a szá​já​ban.
Amit Fitz​gerald és Bridger tett, az jó​val több volt a cser​ben​ha​gyás​nál, sok​kal rosszabb an​nál. Ezek
ket​ten nem pusz​tán já​ró​ke​lők vol​tak a je​ri​kói úton,[24] akik fél​re​néz​tek és át​men​tek a má​sik ol​dal​ra.
Glass nem érez​te úgy, hogy meg​il​let​né egy sza​ma​ri​tá​nus gon​dos​ko​dá​sa, de leg​alább azt el​vár​ta vol​na,
hogy akik​re rá​bíz​ták, azok ne árt​sa​nak neki.
Fitz​gerald és Bridger szán​dé​ko​san cse​le​ked​tek, el​ra​bol​ták tőle azt a né​hány tu​laj​do​nát, amit fel​‐
hasz​nál​ha​tott vol​na arra, hogy meg​ment​se ma​gát. És mi​vel el​lop​ták tőle ezt a le​he​tő​sé​get, meg​öl​ték őt.
Meg​gyil​kol​ták, olyan biz​to​san, aho​gyan egy kést az em​ber szí​vé​be döf​nek, vagy egy go​lyót egye​ne​sen
az agyá​ba kül​de​nek. Meg​gyil​kol​ták, de ő nem fog meg​hal​ni. Nem fog meg​hal​ni, erre meg​es​kü​dött, élni
fog azért, hogy meg​öl​je a gyil​ko​sa​it.
Hugh Glass fel​kö​nyö​költ, és foly​tat​ta a má​szást a Grand part​ja men​tén.

Glass a köz​vet​le​nül előt​te el​te​rü​lő táj kon​túr​ját vizs​gál​gat​ta. Öt​ve​nyard​nyi​ra tőle egy eny​he lej​tő
ve​ze​tett le há​rom ol​da​lon egy szé​les, ki​szá​radt víz​mo​sás​ba. Zsá​lya​bok​rok és ala​csony fű biz​to​sí​tott
vi​szony​la​gos ta​ka​rást. A táj egy pil​la​nat​ra az Ar​kan​sas fo​lyó men​tén so​ra​ko​zó lan​kás dom​bok​ra em​lé​‐
kez​tet​te. Eszé​be ju​tott egy csap​da: ré​gen lát​ta, ahogy a pa​u​ni gye​re​kek fel​ál​lí​ta​nak egy olyat. A gye​re​‐
kek szá​má​ra ez csak já​ték volt. Glass szá​má​ra azon​ban ez a fel​adat most ha​lá​lo​san ko​moly volt.
Las​san le​má​szott a völgy​sze​rű mé​lye​dés al​já​ig, és meg​állt azon a pon​ton, ami ter​mé​sze​tes kö​zép​‐
pont​nak tűnt. Ta​lált egy he​gyes végű szik​la​da​ra​bot, és el​kez​dett ásni a ke​mény​re tö​mö​rö​dött ho​mo​kos
ta​laj​ban.
Ásott egy négy hü​velyk át​mé​rő​jű lyu​kat, ami olyan mély volt, hogy a bi​cep​szé​ig ért.
Fél​úton le​fe​lé el​kezd​te ki​szé​le​sí​te​ni a lyu​kat úgy, hogy an​nak olyan alak​ja lett, mint egy bo​ros​üveg​‐
nek, ami​nek a nya​ka van fel​fe​lé. Glass el​te​rí​tet​te a lyuk​ból szár​ma​zó port, hogy el​rejt​se a friss ásás​ra
uta​ló bi​zo​nyí​té​ko​kat. Ne​he​zen lé​leg​zett a test​moz​gás​tól, ezért meg​állt pi​hen​ni.
 Ez​u​tán el​ment, hogy ke​res​sen egy nagy, la​pos kö​vet. A lyuk​tól nagy​já​ból negy​ven​láb​nyi​ra ta​lált is
egyet. Ta​lált há​rom ki​sebb kö​vet is, ame​lye​ket há​rom​szög alak​ban a lyuk kö​rül he​lye​zett el. A la​pos
kö​vet rá​tet​te ezek te​te​jé​re, mint va​la​mi te​tőt a lyuk fölé, így olyan te​ret hoz​va lét​re alat​ta, ami a bú​vó​‐
hely il​lú​zi​ó​ját kel​tet​te.
Glass egy ágat hasz​nált, hogy ál​cáz​za a csap​da kö​rü​li te​rü​le​tet, az​tán las​san el​má​szott a lyuk​tól.
Szá​mos he​lyen lá​tott apró, árul​ko​dó ürü​lé​ket: ez jó jel. A lyuk​tól öt​ve​nyard​nyi​ra meg​állt. A tér​de és a
te​nye​rei fel​hor​zso​lód​tak a má​szás​tól. A comb​ja fájt a moz​gás mi​att, és újra érez​te azt a fé​lel​me​tes,
sza​ka​dás​hoz ha​son​ló ér​zést, ahogy a he​gek a há​tán vé​rez​ni kez​de​nek. Az, hogy meg​állt, át​me​ne​ti
könnyebb​sé​get je​len​tett a se​bei szá​má​ra, de egy​ben fel​hív​ta a fi​gyel​mét arra is, hogy mély​sé​ge​sen el
van fá​rad​va. Ala​csony szin​tű fáj​da​lom volt ez, ami mé​lyen be​lül​ről su​gár​zott, az​tán ki​fe​lé áram​lott.
Glass küz​dött a kész​te​tés​sel, hogy le​huny​ja a sze​me​it, és meg​ad​ja ma​gát a hí​vo​ga​tó al​vás​nak. Tud​ta,
hogy nem nyer​he​ti vissza az ere​jét, ha nem eszik.
Glass má​szó po​zí​ci​ó​ba kény​sze​rí​tet​te ma​gát. Ala​po​san ügyel​ve a tá​vol​ság​ra, szé​les kört le​ír​va
moz​gott a ko​ráb​ban ki​ásott göd​röt tart​va a kö​zép​pont​ban. Egy tel​jes kör meg​té​te​le har​minc per​cig tar​‐
tott. A tes​te újra szem​be​sze​gült vele, hogy áll​jon meg és pi​hen​jen, de tud​ta, hogy ha most meg​áll​na, az
alá​ás​ná a csap​dá​ja ha​té​kony​sá​gát. Foly​tat​ta a má​szást, be​fe​lé, spi​rál alak​ban a lyuk irá​nyá​ba, egy​re
ki​sebb kör​ben. Ami​kor egy sűrű bo​zó​tra akadt, ak​kor meg​állt, hogy jól meg​ráz​za. Min​dent, ami az ál​‐
ta​la meg​tett kö​rö​kön be​lül volt, las​san az el​rej​tett gö​dör felé te​relt.
Egy órá​val ké​sőbb Glass meg​ér​ke​zett a lyuk​hoz. Le​vet​te a la​pos szik​lát a te​te​jé​ről és hall​ga​tó​zott.
Lá​tott egy​szer egy pa​u​ni fiút, aki kéz​zel be​le​nyúlt egy ha​son​ló csap​dá​ba, az​tán üvölt​ve húz​ta ki a ke​‐
zét egy rá​akasz​ko​dott csör​gő​kí​gyó​val együtt. A fiú hi​bá​ja mé​lyen az em​lé​ke​ze​té​be vé​ső​dött. Kö​rül​né​‐
zett, egy meg​fe​le​lő ágat ke​res​ve. Vé​gül ta​lált egy hosszú, tom​pa vé​gűt, ami​vel több​ször be​le​ütö​ge​tett
a lyuk​ba.
Mi​után már biz​tos volt ab​ban, hogy ami a csap​dá​ban van, az ha​lott, be​nyúlt a lyuk​ba. Egye​sé​vel ki​‐
hú​zott négy dög​lött ege​ret és két ür​gét. Ez nem épp a leg​di​cső​sé​ge​sebb mód​ja volt a va​dá​szat​nak, de
Glass fel​lel​ke​sült az ered​mé​nyen.
A gö​dör nyúj​tott bi​zo​nyos vé​dett​sé​get, és Glass úgy dön​tött, hogy meg​koc​káz​tat egy tü​zet, át​koz​va a
tűz​kő és az acél hi​á​nyát. Tud​ta, hogy le​het​sé​ges úgy tü​zet csi​hol​ni, hogy két fát össze​dör​zsöl, de még
soha nem pró​bál​ta ki. Úgy sej​tet​te, hogy a mód​szer, ha egy​ál​ta​lán mű​kö​dik, egy örök​ké​va​ló​sá​gig tart.
Szük​sé​ge volt egy íjra és egy ten​gely​re, egy kez​det​le​ges tűz​gyúj​tó gé​pe​zet​re. En​nek a gé​pe​zet​nek
há​rom ré​sze volt: egy la​pos fa​da​rab ben​ne egy lyuk​kal, ami​be a ten​gely ke​rül, egy ten​gely, nagy​já​ból
há​rom​ne​gyed hü​velyk vas​tag és nyolc hü​velyk hosszú, és egy íj, olyas​mi, mint a csel​ló vo​nó​ja, ami
for​gat​ja a ten​gelyt.
Glass át​ku​tat​ta a víz​mo​sást, ahol a szük​sé​ges esz​kö​zö​ket pró​bál​ta meg​ta​lál​ni. Nem volt ne​héz rá​lel​‐
ni egy la​pos usza​dék fára és két bot​ra, amik​ből ten​gelyt és íjat le​he​tett ké​szí​te​ni. De a vo​nó​ra kell egy
spár​ga. Nem volt zsi​neg​je. Ott van a szíj a tás​ká​mon. Elő​vet​te a bo​rot​vát, és le​vág​ta a szí​jat a tás​ká​‐
ról, majd az egyik bot két vé​gé​hez kö​töt​te. Az​tán a bo​rot​vá​val lyu​kat vá​gott a la​pos usza​dék fába, fi​‐
gyel​ve arra, hogy kis​sé na​gyobb le​gyen, mint a ten​gely​ként szol​gá​ló fa át​mé​rő​je.
Most, hogy meg​volt az íj és a ten​gely, Glass gyűj​tést és tü​ze​lő​anya​got gyűj​tött.
A túl​élő​tás​ká​ból elő​vet​te a go​lyó​vász​na​kat, és szét​tép​te őket, hogy ki​roj​to​sít​sa a szé​le​i​ket. El​ra​kott
a gyé​kény bu​zo​gá​nyá​ból is egy ke​ve​set. A gyűj​tést la​zán egy mé​lye​dés​be ren​dez​te, az​tán szá​raz fü​vet
adott hoz​zá. Csak né​hány da​rab szá​raz fát ta​lált, ezért bö​lény​trá​gyát gyűj​tött, ami csont​szá​raz volt,
mert he​tek óta he​vert a na​pon.
 Ami​kor a tűz​höz szük​sé​ges anya​gok egy hely​re ke​rül​tek, Glass fog​ta az íjat és a ten​gelyt. Meg​töl​töt​‐
te a lyu​kat a la​pos fá​ban gyúj​tós​sal, be​le​rak​ta a ten​gelyt, és az íj húr​ját köré hur​kol​ta. A ten​gely má​sik
fe​lét jobb te​nye​ré​be fog​ta, amit még min​dig a má​szás​hoz hasz​nált gyap​jú​pár​na vé​dett. Bal ke​zé​vel
húz​kod​ta az íjat. Az elő​re-hát​ra moz​gás kör​be​te​ker​te a ten​gelyt a lyuk​ban a la​pos usza​dék fán, így súr​‐
ló​dás jött lét​re, és az​zal együtt hő ke​let​ke​zett.
A gé​pe​zet hi​bá​ja azon​nal nyil​ván​va​ló​vá vált, ami​kor né​hány​szor meg​te​ker​te a ten​gelyt az íj​jal. A
ten​gely egyik vége a la​pos usza​dék fá​ban levő lyuk​hoz dör​zsö​lő​dött, ez​zel a vé​gé​vel akart Glass tü​zet
csi​hol​ni. A má​sik vége vi​szont ke​zé​nek hú​sá​hoz nyo​mó​dott, ott pör​gött kör​be. Glass​nek eszé​be ju​tott,
hogy a pa​u​nik egy te​nyér​nyi mé​re​tű fa​da​ra​bot hasz​nál​tak a ten​gely fel​ső vé​gé​nek tar​tá​sá​ra. Megint ke​‐
res​gél​ni kez​dett, hogy meg​ta​lál​ja a meg​fe​le​lő fa​da​ra​bot. Ta​lált egy hasz​nál​ha​tót, és a bo​rot​va se​gít​sé​‐
gé​vel lyu​kat vá​gott bele a ten​gely fel​ső vége szá​má​ra.
A bal ke​zé​vel ügyet​len volt, ezért jó né​hány pró​bál​ko​zá​sá​ba ke​rült, mire meg​ta​lál​ta a meg​fe​le​lő rit​‐
must, hogy egyen​le​te​sen moz​gas​sa az íjat anél​kül, hogy köz​ben el​ej​te​né a ten​gelyt. Ha​ma​ro​san az​tán
már egyen​le​te​sen for​gat​ta a ten​gelyt. Né​hány perc el​tel​té​vel a lyuk​ból füst kez​dett fel​száll​ni. A gyúj​tós
hir​te​len láng​ra ka​pott. Glass fog​ta a gyé​kény bu​zo​gá​nyá​ból szár​ma​zó gya​pot​sze​rű anya​got, és az éle​‐
de​ző lán​gok​ba dob​ta, mi​köz​ben be​haj​lí​tott uj​ja​i​val véd​te a tü​zet. Ami​kor a gyé​kény tü​zet fo​gott, a lán​‐
got át​he​lyez​te a kis gö​dör​be, ami​ben a gyúj​tós volt. Érez​te, hogy a szél a há​tá​ba fúj, és egy pil​la​nat​ra
pá​nik​ba esett, hogy ki​olt​hat​ja a lán​got, de a gyúj​tós, az​tán pe​dig a szá​raz fű is láng​ra ka​pott. Né​hány
perc​cel ké​sőbb a bö​lény​trá​gyát is hoz​zá​ad​ta a kis tü​zecs​ké​hez.
Nem sok hús ma​radt, mi​után meg​nyúz​ta az apró rág​csá​ló​kat és el​tá​vo​lí​tot​ta a bel​ső​sé​ge​ket, de ez
leg​alább friss volt. Le​het, hogy ez a csap​dá​zá​si tech​ni​ka idő​rab​ló volt, de meg​volt az az elő​nye, hogy
egy​sze​rű.
Glass még min​dig ret​te​ne​te​sen éhes volt, ami​kor már az utol​só rág​csá​ló bor​da​ket​re​cét fog​ta a ke​zé​‐
ben. El​ha​tá​roz​ta, hogy a kö​vet​ke​ző na​pon előbb fog meg​áll​ni. Ta​lán két he​lyen is lyu​ka​kat fog ásni. A
las​súbb ha​la​dás gon​do​la​ta fel​in​ge​rel​te. Med​dig tud​ja va​jon el​ke​rül​ni az ari​ka​rá​kat a Grand part​ján,
ahol so​kan jön​nek-men​nek? Ne tedd ezt! Ne nézz túl​sá​go​san elő​re! Min​den nap cél​ja a más​nap reg​‐
gel.
Mi​után meg​sü​töt​te az ebéd​jét, a tűz már nem érte meg a koc​ká​za​tot. Be​te​met​te ho​mok​kal, és el​aludt.
 Két me​re​dek hegy ke​re​tez​te a völ​gyet Glass előtt, amik a köz​tük levő szűk csa​tor​ná​ba kény​sze​rí​tet​‐
ték a Grand fo​lyót. Glass em​lé​ke​zett rá​juk a fo​lyón föl​fe​lé ve​ze​tő út​juk​ról Hen​ry ka​pi​tánnyal. Ahogy
egy​re ke​le​tebb​re má​szott a Grand men​tén, egy​re rit​kul​tak a fel​is​mer​he​tő tá​jé​ko​zó​dá​si pon​tok. Mint​ha
még a nyár​fák ál​lo​má​nya​it is el​nyel​te vol​na a pré​ri​fű ten​ge​re.
Hen​ry és a prém​va​dász bri​gád a he​gyek kö​ze​lé​ben tá​bo​roz​tak, és Glass ugyan​ott akart meg​áll​ni, azt
re​mél​ve, hogy ta​lán hát​ra​hagy​tak va​la​mi hasz​nál​ha​tót. Min​den​eset​re arra em​lé​ke​zett, hogy a he​gyek
kö​ze​lé​ben a ma​gas part​fal jó me​ne​dé​ket nyújt. Fe​ke​te vi​har​fel​hők nagy kúp​jai tor​nyo​sul​tak bal​jós​la​tú​‐
an a nyu​ga​ti ho​ri​zon​ton. A vi​har né​hány órán be​lül a feje fö​lött lesz, és be akar​ta ásni ma​gát, mi​előtt
még le​csap​na.
Glass a fo​lyó men​tén a tá​bor​hely​hez kú​szott. Meg​fe​ke​te​dett kö​vek​ből álló kör je​lez​te, hogy nem​rég
va​la​ki tü​zet ra​kott ott. Em​lé​ke​zett, hogy a prém​va​dász bri​gád tűz nél​kül tá​bo​ro​zott, és el​gon​dol​ko​dott,
hogy ki kö​vet​het​te őket. Meg​állt, le​vet​te a há​tá​ról a túl​élő​tás​kát meg a ta​ka​rót, és hossza​san ivott a fo​‐
lyó​ból. Mö​göt​te ott volt a me​re​dek part​fal, ami a vé​dett he​lyet je​len​tet​te, azt, ame​lyik​re em​lé​ke​zett.
Fo​lyás​irány​ba és az​zal el​len​té​te​sen is vé​gig​né​zett a fo​lyón, in​di​á​nok nyo​ma​it ke​res​ve, és csa​ló​dott
volt, hogy a ve​ge​tá​ció elég rit​kás​nak tűnt. Érez​te a gyom​ra is​me​rős kor​gá​sát, és azon gon​dol​ko​dott,
hogy van-e elég nö​vény​zet ah​hoz, hogy ha​té​kony egér​csap​dát ás​son. Meg​éri a be​fek​te​tést? A me​ne​‐
dék​hely elő​nye​it és az étel elő​nye​it mér​le​gel​te egy​más​sal szem​ben. A rág​csá​lók most már egy hete
biz​to​sí​tot​ták a túl​élé​sét. Ez​zel együtt Glass tud​ta, hogy egy hely​ben jár​va ta​pos​sa a vi​zet: nem ful​lad
meg, de nem is ha​lad egy biz​ton​sá​go​sabb part irá​nyá​ba.
Eny​he szel​lő hoz​ta a kö​ze​le​dő fel​hők hí​rét, hű​vös ér​zést kel​tett iz​zadt há​tán. Glass el​for​dult a fo​lyó​‐
tól, és fel​má​szott a ma​gas part​ra, hogy meg​néz​ze, mire szá​mít​son a vi​har​ral kap​cso​lat​ban.
Ami a part​fal pe​re​mén túl vár​ta, at​tól el​állt a lé​leg​ze​te. Több ezer bö​lény le​gelt a völgy​ben a domb
mö​gött, jó egy mér​föld​nyi​re, tel​je​sen fe​ke​te volt tő​lük a sík​ság. Egy óri​á​si bika állt őrt nem több mint
öt​ve​nyard​nyi​ra előt​te. Az ál​lat majd​nem hét láb ma​gas volt a púp​já​ig. A nya​ka kö​rül a rőt szí​nű szőr​‐
ből álló bo​zon​tos gal​lér fe​ke​te tes​té​nek te​te​jén ki​hang​sú​lyoz​ta erő​tel​jes fe​jét és vál​la​it, ami​től a szar​‐
vak szin​te már fe​les​le​ges​nek tűn​tek. A bika fúj​ta​tott és na​gyo​kat hor​kan​tott, za​var​ta a ka​var​gó szél. A
bika mö​gött egy te​hén hem​per​gő​zött a há​tán, por​fel​hő emel​ke​dett fel kö​rü​löt​te. A kö​ze​lé​ben egy​tu​cat​‐
nyi má​sik te​hén és bor​jú le​ge​lé​szett ön​fe​led​ten.
Glass éle​té​ben az első bö​lényt Te​xas sík​sá​ga​in pil​lan​tot​ta meg. Az​óta lát​ta őket ki​sebb és na​gyobb
csor​dák​ban, leg​alább száz kü​lön​bö​ző al​ka​lom​mal. Az ál​la​tok lát​vá​nya en​nek el​le​né​re min​dig cso​dá​‐
lat​tal töl​töt​te el, cso​dál​ta vég​te​len szá​mu​kat, és cso​dál​ta a pré​rit, ami fenn​tar​tot​ta őket.
Glass​től nagy​já​ból szá​z​yard​nyi​ra fo​lyás​irány​ban egy nyolc far​kas​ból álló fal​ka is a nagy bi​kát és a
csor​dá​tól tá​vol le​ge​lé​sző bö​lé​nye​ket fi​gyel​te, ame​lyek​re vi​gyá​zott. Az al​fa​hím a comb​já​ra eresz​ked​ve
ült egy ki​szá​radt nö​vény kö​ze​lé​ben. Egész dél​után tü​rel​me​sen várt arra a pil​la​nat​ra, ami ép​pen ak​kor
ér​ke​zik el, ami​kor rés nyí​lik az el​kü​lö​nü​lő cso​port és a csor​da kö​zött. Egy rés. Ha​lá​los gyen​ge​ség. A
nagy ter​me​tű far​kas hir​te​len négy láb​ra emel​ke​dett.
Az al​fa​hím ma​gas volt, de so​vány. A lá​bai büty​kö​sek, idom​ta​la​nok és va​la​hogy fur​csán arány​ta​la​‐
nok vol​tak szén​fe​ke​te tes​té​hez ké​pest. Két köly​ke já​té​ko​san ve​re​ke​dett a fo​lyó kö​ze​lé​ben. A töb​bi far​‐
kas kö​zül né​há​nyan alud​tak, bé​ké​sen, mint a ba​rom​fi​ud​var​ban lakó ku​tyák. Összes​sé​gé​ben az ál​la​tok
in​kább házi ked​venc​nek tűn​tek, mint ra​ga​do​zó​nak, bár mind​annyi​an fel​élén​kül​tek a nagy hím hir​te​len
moz​du​la​tá​ra.
Amíg nem kezd​tek el mo​zog​ni, ad​dig nem vált nyil​ván​va​ló​vá a far​ka​sok ha​lá​los ere​je. Ez az erő
nem az iz​mos​sá​guk​ból vagy az ele​gan​ci​á​juk​ból szár​ma​zott. In​kább ab​ból a faj​ta in​tel​li​gen​ci​á​ból, ami
a moz​gá​su​kat át​gon​dolt​tá és kö​nyör​te​len​né tet​te, mint​ha egyet​len elme moz​gat​ná őket. Az egyes ál​la​‐
tok ha​lá​los egy​ség​gé ko​vá​cso​lód​tak, össze​tar​tot​ta őket a fal​ka kö​zös ere​je.
Az al​fa​hím a csor​da és a kü​lön​ál​lók kö​zöt​ti rés felé üge​tett, az​tán né​hány yard​dal ké​sőbb tel​jes se​‐
bes​ség​re kap​csolt. Mö​göt​te a fal​ka le​gye​ző alak​ban állt fel, olyan pre​cí​zen és cél​tu​da​to​san, ami Glass
szá​má​ra már szin​te ka​to​nai mű​ve​let​nek tűnt. A fal​ka be​ron​tott a rés​be. Olyan volt, mint​ha még a köly​‐
kök is fel​fog​ták vol​na a vál​lal​ko​zás cél​ját. A csor​da szé​lén le​ge​lő bö​lé​nyek vissza​hő​köl​tek, a bor​ja​i​‐
kat ma​guk előtt lök​dös​ve, mi​előtt ki​fe​lé for​dul​tak vol​na, vál​la​i​kat egy​más​hoz vet​ve és vé​del​mi vo​na​‐
lat ké​pez​ve a far​ka​sok el​le​né​ben. A rés egy​re szé​le​sebb lett a csor​da több​sé​gé​nek moz​gá​sá​val, így a
bika és a tu​cat​nyi má​sik bö​lény kí​vül ke​rült a ke​rü​le​tén.
A nagy bika tá​ma​dás​ba len​dült, az egyik far​kast el​kap​ta a szar​va​i​val, és a csa​ho​ló ál​la​tot húsz​láb​‐
nyi​ra ha​jí​tot​ta el. A far​ka​sok vi​cso​rog​tak és mo​rog​tak, bru​tá​lis szem​fo​ga​ik​kal be​le​kap​tak a bö​lé​nyek
hoz​zá​fér​he​tő tes​tol​da​lá​ba. A kü​lön​ál​lók kö​zül a leg​töb​ben a csor​da irá​nyá​ba tör​tek ki, ösz​tö​nö​sen fel​‐
fog​va, hogy a biz​ton​sá​gu​kat nagy szá​muk adja.
Az al​fa​hím be​le​ka​pott a bor​jú lágy comb​já​ba. A bor​jú meg​za​va​rod​va ki​tört a csor​dá​ból, a fo​lyó
mel​let​ti me​re​dek part​fal irá​nyá​ba. A ha​lá​los hi​bát mint​ha kol​lek​tí​ven fel​fog​ták vol​na, a fal​ka azon​nal
a zsák​mány után ve​tet​te ma​gát. A bor​jú fu​tás köz​ben böm​böl​ve va​dul elő​re​ron​tott. Le​esett a part​fal​ról
és el​tör​te a lá​bát. A bor​jú min​den erő​fe​szí​té​sé​vel pró​bált láb​ra áll​ni. Tö​rött lába fur​csa irány​ba ló​‐
gott, az​tán össze​csuk​lott, ami​kor meg​pró​bál​ta meg​vet​ni a ta​la​jon. A bor​jú a föld​re esett, és már az
egész fal​ka raj​ta volt. Tes​té​nek min​den ré​szé​be fo​gak ha​tol​tak. Az al​fa​hím be​le​mé​lyesz​tet​te fo​ga​it a
lágy nya​ki rész​be, és fel​sza​kí​tot​ta.
A bor​jú utol​só pró​bál​ko​zá​sa nem több mint het​ven​öt yard​nyi​ra tör​tént a par​ton le​fe​lé Glass​től. A
meg​bű​völt​ség és a fé​le​lem ke​ve​ré​ké​vel néz​te, örült, hogy a jó ki​lá​tást nyúj​tó pon​ton a far​ka​sok fe​lől
fújt a szél. A fal​ka min​den fi​gyel​mét a bor​jú​ra for​dí​tot​ta. Elő​ször az al​fa​hím és a pár​ja evett, vé​res
po​fá​val el​me​rül​ve a puha hasi rész​ben. Hagy​ták, hogy a köly​kök is egye​nek, de a töb​bi​ek​nek nem en​‐
ged​ték. Időn​ként egy má​sik far​kas ólál​ko​dott az el​ej​tett zsák​mány kö​ze​lé​be, de a nagy fe​ke​te hím oda​‐
ka​pott vagy oda​vi​cso​ro​gott, ami​től amaz el​ta​ka​ro​dott.
Glass a bor​jút és a far​ka​so​kat bá​mul​ta, az agya gyor​san járt. A bor​jú ta​vasszal szü​le​tett. A pré​rin
egész nyá​ron hí​zott, a sú​lya mos​tan​ra kö​zel volt a száz​öt​ven font​hoz. Száz​öt​ven font​nyi friss hús. Mi​‐
után két hé​tig ép​pen csak annyit ej​tett el, ami a fél fo​gá​ra volt elég, Glass alig tu​dott el​kép​zel​ni ek​ko​ra
zsák​mányt. Elő​ször ab​ban re​mény​ke​dett, hogy a fal​ka elég ma​ra​dé​kot hagy majd szá​má​ra, de ahogy to​‐
vább néz​te őket, a zsák​mány ré​misz​tő iram​ban fo​gyat​ko​zott. Mi​után jól​lak​tak, az al​fa​hím és a pár​ja la​‐
zán odébb sé​tált a te​tem​től egy le​sza​kí​tott hát​só comb​bal, amit ma​guk​kal von​szol​tak a köly​kök szá​má​‐
ra. A töb​bi négy far​kas rá​ve​tet​te ma​gát a te​tem​re.
Glass nö​vek​vő két​ség​be​esés​sel vet​te szám​ba a le​he​tő​sé​ge​it. Ha túl so​ká​ig vár, ak​kor két​sé​ges, hogy
bár​mi ma​rad neki. Azt a ki​lá​tást mér​le​gel​te, hogy ege​re​ken és gyö​ke​re​ken kell to​vább él​nie. Még ha
ta​lál is ele​get ah​hoz, hogy fenn​tart​sa ma​gát, az egész túl sok időt ven​ne el. Még har​minc mér​föl​det
sem tett meg az​óta, hogy el​kez​dett mász​ni. A mos​ta​ni tem​pó​já​ban már az is sze​ren​csé​nek szá​mí​ta​na, ha
el​ér​ne Fort Ki​o​wát, mi​előtt be​áll a hi​deg. És per​sze min​den újabb nap, amit a fo​lyó mel​lett, nyílt he​‐
lyen tölt, újabb al​ka​lom az in​di​á​nok​nak, hogy vé​let​le​nül rá​akad​ja​nak.
Két​ség​be​ej​tő​en nagy szük​sé​ge volt arra az erő​re, amit a bö​lény​hús ad​ha​tott meg neki. Nem tud​ta,
hogy mi​fé​le gond​vi​se​lés küld​te az út​já​ba. Ez az én esé​lyem. Ha hoz​zá akar jut​ni a ré​szé​hez a bor​jú​‐
ból, ak​kor küz​de​nie kell érte. És ezt most kell meg​ten​nie.
Kö​rül​né​zett, hogy va​la​mi fegy​ver​nek va​lót ta​lál​jon. Nem lát​szott sem​mi hasz​nál​ha​tó a kö​ve​ken, az
usza​dék fán és a zsá​lyán kí​vül. Ta​lán egy hu​sáng? Egy pil​la​na​tig el​gon​dol​ko​dott raj​ta, hogy vissza
tud​ná-e ver​ni a far​ka​so​kat. Le​he​tet​len​nek tűnt. Nem tu​dott elég ke​mé​nyen len​dí​te​ni ah​hoz, hogy iga​zán
oda​vág​jon. Rá​adá​sul négy​kéz​láb ha​do​nász​va el​ve​szett a ma​gas​sá​gá​ból adó​dó min​den elő​nye is. Zsá​‐
lya​bo​kor. Eszé​be ju​tot​tak a rö​vid ide​ig, de nagy lán​gok​kal égő szá​raz zsá​lya​ágak. Fák​lya?
Mi​vel nem lá​tott más meg​ol​dást, ko​to​rász​ni kez​dett maga kö​rül, hogy meg​van​nak-e a tűz​gyúj​tás​hoz
szük​sé​ges anya​gok. A ta​va​szi ár​vi​zek egy nagy nyár​fa tör​zsét so​dor​ták neki a le​sza​ka​dó part​fal​nak,
ami ter​mé​sze​tes szél​ár​nyé​kot ho​zott lét​re. Glass se​kély göd​röt ásott a ho​mok​ban, a törzs kö​ze​lé​ben.
Elő​vet​te az íjat és a ten​gelyt, és há​lás volt, hogy leg​alább azok a dol​gok nála van​nak, amik​kel gyor​‐
san tü​zet tud gyúj​ta​ni. A túl​élő​tás​ká​ból elő​vet​te az utol​só gyúj​tóst és egy na​gyobb da​rab gyé​kény​bu​zo​‐
gányt. Glass le​fe​lé né​zett a fo​lyón, a far​kas​fal​ká​ra; azok még min​dig a bor​jút tép​ték. A fene egye meg!
Kö​rül​né​zett, hogy ta​lál-e ég​he​tő anya​got. A fo​lyó ke​ve​set ha​gyott meg a nyár​fá​ból a tör​zsön kí​vül.
Ta​lált egy cso​mó ki​szá​radt zsá​lyát, ami​ről le​sza​kí​tott öt na​gyobb ágat, fel​hal​moz​va őket a tűz​gö​dör
kö​ze​lé​ben.
Glass fog​ta az íjat és a ten​gelyt, be​le​tet​te a szél​vé​dett lyuk​ba, és óva​to​san el​he​lyez​te raj​ta a gyúj​‐
tóst. El​kezd​te hú​zo​gat​ni az íjat, elő​ször las​san, ké​sőbb egy​re gyor​sab​ban, ahogy rá​ta​lált a rit​mus​ra.
Né​hány perc múl​va ott égett a tűz ala​csony lán​gok​kal a gyé​kény​bu​zo​gá​nyán, a gö​dör​ben.
Fo​lyás​irány​ba né​zett, a far​ka​sok​ra. Az al​fa​hím, a pár​ja és a két kö​lyök a bor​jú​tól úgy húsz​yard​nyi​ra
búj​tak össze. A bor​jú leg​jobb da​rab​ja​it be​fal​va most elé​ge​det​tek vol​tak, és nyu​god​tan rág​csál​ták az
ál​lat hát​só comb​já​nak leg​jobb ré​szét. Glass ab​ban bí​zott, hogy a ha​ma​ro​san kez​dő​dő csa​tá​ból ki​ma​‐
rad​nak. Így négy far​kas ma​radt a te​te​men.
A far​kas pa​u​nik, ahogy a ne​vük​ben is ben​ne van, nagy​ra tar​tot​ták a far​kast az ere​jé​ért, és min​de​nek​‐
fö​lött a for​té​lyos​sá​gá​ért. Glass tag​ja volt olyan pa​u​ni va​dász​csa​pa​tok​nak, akik far​ka​so​kat lőt​tek, a le​‐
nyú​zott bő​rük fon​tos ré​szét ké​pez​te szá​mos ce​re​mó​ni​á​nak. De olyat soha éle​té​ben nem csi​nált, ami​re
ép​pen eb​ben a perc​ben ké​szü​lő​dött: be​mász​ni egy far​kas​fal​ká​ba, és ki​hív​ni őket, hogy küzd​je​nek meg
a hú​sért, úgy, hogy az egész fegy​ver​ze​te egy zsá​lya​fák​lya volt.
Az öt zsá​lya​ág olyan ka​nyar​gós és gö​csör​tös volt, mint va​la​mi óri​á​si, ízü​le​ti gyul​la​dá​sos kéz. Ki​‐
sebb gallyacs​kák nyúl​tak ki a fő ágak​ból, elég sű​rűn, leg​több​jü​ket vé​kony ké​reg bo​rí​tot​ta, és tö​ré​keny,
ké​kes​zöld le​ve​lek. Fog​ta az egyik ágat, és be​le​rak​ta a tűz​be. Ab​ban a pil​la​nat​ban meg​gyul​ladt, ha​ma​‐
ro​san egy​láb​nyi ma​gas láng emel​ke​dett ki a te​te​jé​ből. Túl gyor​san ég. Glass azon gon​dol​ko​dott, hogy
a láng ki​tart-e azon a tá​vol​sá​gon, ami köz​te és a far​ka​sok kö​zött volt, nem be​szél​ve ar​ról, hogy jó
lesz-e fegy​ver​nek bár​mi​fé​le küz​de​lem​ben, ami vár​hat rá. Úgy dön​tött, hogy fel​rak​ja ezt a té​tet. Ahe​‐
lyett, hogy azon​nal meg​gyúj​ta​ná az összes zsá​lyát, in​kább ma​gá​val ci​pe​li a leg​töb​bet, hogy tar​ta​lék lő​‐
szer​ként szol​gál​ja​nak a fák​lyák​hoz, at​tól füg​gő​en, ho​gyan lesz rá​juk szük​ség.
Glass megint a far​ka​sok felé né​zett. Hir​te​len na​gyobb​nak tűn​tek. He​zi​tált egy pil​la​na​tig. Vé​gül úgy
dön​tött, nincs vissza​út. Ez az én esé​lyem. Egyik ke​zé​ben az égő zsá​lya​ág​gal, a négy tar​ta​lék​ként szol​‐
gá​ló ág​gal pe​dig a má​sik​ban Glass le​má​szott a part​fa​lon a far​ka​sok irá​nyá​ba. Öt​ven yard​nál az al​fa​‐
hím és a pár​ja fel​néz​tek a hát​só comb​ból, hogy meg​bá​mul​ják a fur​csa ál​la​tot, ami a bö​lény​bor​jú irá​‐
nyá​ba tart. Úgy néz​tek Glass​re, mint va​la​mi lát​vá​nyos​ság​ra, nem úgy, mint egy ki​hí​vás​ra. Vég​ső so​ron
ők már elég​gé te​le​et​ték ma​gu​kat.
Húsz yard​nál a szél meg​for​dult, és a te​tem​ből lak​má​ro​zó négy má​sik ál​lat or​rát meg​csap​ta a füst​‐
szag. Egy​szer​re for​dul​tak meg. Glass meg​állt szem​től szem​ben a négy far​kas​sal. Tá​vol​ból könnyebb
volt úgy lát​ni a far​ka​so​kat, mint​ha csak ku​tyák len​né​nek, de kö​zel​ről mint​ha nem let​tek vol​na annyi​ra
kö​ze​li ro​ko​nai do​mesz​ti​kált uno​ka​test​vé​re​ik​nek. Az egyik fe​hér szí​nű far​kas meg​mu​tat​ta vé​res fo​ga​it,
és egy fél lé​pést tett Glass irá​nyá​ba, a tor​ká​ból mély mor​gás hang​zott fel. Le​eresz​tet​te a vál​la​it olyan
moz​du​lat​tal, ami va​la​hogy egy​szer​re tűnt tá​ma​dó​nak és vé​de​ke​ző​nek.
A fe​hér far​kas két, egy​más​sal el​len​té​tes ösz​töné​vel küz​dött. Vé​del​mez​ze a zsák​má​nyát, vagy fél​jen
a tűz​től? A má​so​dik far​kas, ame​lyik​nek hi​ány​zott a füle na​gyobb ré​sze, csat​la​ko​zott az el​ső​höz. A má​‐
sik ket​tő to​vább tép​te a bö​lény te​te​mét, mint​ha há​lá​sak let​tek vol​na, leg​alább​is a lát​szat sze​rint, hogy
most csak ők fér​het​nek hoz​zá a bor​jú​hoz. Glass jobb ke​zé​ben az égő ág szik​ráz​ni kez​dett. A fe​hér far​‐
kas újabb lé​pést tett Glass felé, aki​nek hir​te​len be​vil​lant az a hány​in​ger​kel​tő ér​zés, ami​kor a med​ve
fo​gai be​le​mé​lyed​tek, és a hú​sát tép​ték. Mit tet​tem?
Ek​kor hir​te​len erős fény vil​lant fel, az​tán rö​vid szü​net, vé​gül a dör​gés mély basszu​sa gu​rult vé​gig a
völ​gyön. Egy eső​csepp ütő​dött Glass ar​cá​nak, és szél ka​pott bele a láng​ba. Össze​szo​rult a gyom​ra. Jó
is​ten, ne most! Gyor​san kel​lett cse​le​ked​nie. A fe​hér far​kas ké​szen állt a tá​ma​dás​ra. Tény​leg meg​ér​zik
a fé​lel​met? Va​la​mi vá​rat​lant kell ten​nie. Meg kell tá​mad​nia őket.
Meg​ra​gad​ta a négy zsá​lya​ágat, át​vé​ve őket a bal ke​zé​be, és hoz​zá​ad​ta őket az égő ág​hoz. A lán​gok
fel​kap​tak, éhe​sen nyel​ték el a szá​raz tü​ze​lő​anya​got. Most már mind a két keze kel​lett ah​hoz, hogy egy​‐
ben tart​sa az ága​kat, ami azt je​len​tet​te, hogy nem hasz​nál​hat​ta töb​bé a bal ke​zét egyen​sú​lyo​zás​ra.
Gyil​kos fáj​da​lom ter​jedt szét se​be​sült jobb comb​já​ból, ahogy a sú​lyát a lá​bá​ra he​lyez​te, és et​től
majd​nem el​dőlt. Si​ke​rült fel​egye​ne​sed​ve ma​rad​nia, mi​köz​ben bil​leg​ve sán​ti​kált elő​re a tér​de​in, úgy,
hogy a far​ka​sok szá​má​ra – a sa​ját el​gon​do​lá​sa sze​rint – a leg​in​kább tűn​jön tá​ma​dás​nak ez az egész.
Ki​ad​ta ma​gá​ból a leg​erő​sebb han​got, amit lét​re tu​dott hoz​ni, és ez nagy​já​ból úgy hang​zott, mint egy​‐
faj​ta hát​bor​zon​ga​tó nyö​ször​gés. Elő​re​moz​dult, meg​len​get​te az égő fák​lyát, mint va​la​mi tü​zes kar​dot.
Az egy​fü​lű far​kas felé lök​te a fák​lyát. A lán​gok el​ér​ték az ál​lat ar​cát, az pe​dig vinnyog​va hát​ra​ug​‐
rott. A fe​hér far​kas Glass ha​sát vet​te cél​ba, de vé​gül a vál​lá​ba süllyesz​tet​te bele a fo​ga​it. Glass meg​‐
pör​dült és a nya​kát nyúj​to​gat​ta, hogy tá​vol tart​sa a far​kast a tor​ká​tól. Glass fe​jét csak né​hány hü​velyk
vá​lasz​tot​ta el a far​ka​sétól, érez​te az ál​lat vé​res le​he​le​tét. Glass​nek megint küz​de​nie kel​lett, hogy meg​‐
tart​sa az egyen​sú​lyát. Meg​len​dí​tet​te a ke​zét, hogy a lán​go​kat hoz​zá​érint​se a far​kas​hoz, hogy meg​éges​se
az ál​lat ha​sát és ágyé​kát. A far​kas el​eresz​tet​te a vál​lát, és meg​hát​rált.
Glass vi​csor​gást hal​lott maga mö​gül, és ösz​tö​nö​sen össze​ku​po​ro​dott. Az egy​fü​lű far​kas vá​gó​dott a
fe​jé​nek. Nem si​ke​rült meg​ra​gad​nia Glass nya​kát, de az ol​da​lá​ra dön​töt​te. A be​csa​pó​dás​tól Glass fel​‐
nyö​gött, a há​tá​ban, a tor​ká​ban és a vál​lá​ban újra föl​iz​zott a fáj​da​lom. A fák​lya​kö​teg a föld​re esett, da​‐
rab​jai szét​szó​ród​tak a ho​mo​kos ta​la​jon. Glass az ágak felé nyúlt, két​ség​be​eset​ten sze​ret​te vol​na
össze​szed​ni őket, mi​előtt ki​al​sza​nak. Ugyan​ak​kor az​zal is küz​dött, hogy vissza​nyer​je fel​egye​ne​se​dett
po​zí​ci​ó​ját, a tér​de​in áll​jon.
A két far​kas las​san kö​rö​zött, a ma​guk pil​la​na​tát vár​ták, most már óva​to​sab​ban, mert meg​íz​lel​ték a
lán​go​kat. Nem en​ged​he​tem, hogy mö​gém ke​rül​je​nek! Újabb vil​lám csa​pott le, de most már gyor​san
kö​vet​te a dör​gés mo​ra​ja. A vi​har már majd​nem fö​löt​te volt. Bár​me​lyik perc​ben le​zú​dul​hat az eső.
Nincs időm! Az eső nél​kül is kezd​tek ki​alud​ni a fák​lya láng​jai.
A fe​hér far​kas meg az egy​fü​lű far​kas kö​ze​lebb hú​zód​tak egy más​hoz. Mint​ha ők is érez​ték vol​na,
hogy a csa​ta a csúcs​pont​já​hoz kö​ze​le​dik. Glass a fák​lyá​val pró​bál​ta át​ver​ni őket. Las​sí​tot​tak, de nem
vo​nul​tak vissza. Glass ko​moly mun​ká​val né​hány láb​nyi​ra meg​kö​ze​lí​tet​te a bor​jút. A te​te​men lak​má​ro​‐
zó két far​kas si​ke​re​sen le​tép​te a má​sik hát​só com​bot, és meg​fu​ta​mod​tak a cse​te​pa​té elől, amit a har​co​‐
ló far​ka​sok és a fur​csa, tűz​zel bíró te​remt​mény vív majd meg. Glass most elő​ször vet​te ész​re, hogy a
te​tem kö​rül szá​raz zsá​lya​kó​rók áll​nak. Va​jon meg​gyul​lad​nak?
Sze​mét a két far​kas​ra sze​gez​ve Glass a zsá​lyá​ba nyom​ta a fák​lyát. He​tek óta nem esett az eső. A bo​‐
zót olyan szá​raz volt, mint a gyúj​tós, és könnyen láng​ra ka​pott. Egy pil​la​nat​tal ké​sőbb a lán​gok két​láb​‐
nyi​ra emel​ked​tek a zsá​lya fölé a bor​jú​te​tem mel​lett. Glass be​gyúj​tott két má​sik bok​rot is. A te​tem ha​‐
ma​ro​san há​rom égő bo​kor kö​zött fe​küdt. Mint Mó​zes, Glass térd​del a te​tem​re he​lyez​ke​dett, a fák​lya
ma​ra​dé​ka​i​val ha​do​nász​va. Vil​lám csa​pott le és menny​dör​gés hal​lat​szott. A szél kör​be​te​ker​te a lán​go​‐
kat a bok​ro​kon. Most már esett az eső, de még nem annyi​ra, hogy el​olt​sa a zsá​lyát.
A ha​tás meg​győ​ző volt. A fe​hér far​kas meg az egy​fü​lű far​kas kö​rül​né​zett. Az al​fa​hím, a tár​sa és a
köly​ke​ik a pré​rin üget​tek ke​resz​tül. Tele has​sal és egy ha​ma​ro​san ki​tö​rő vi​har​ral a nyo​muk​ban in​kább
kö​ze​li rej​tek​he​lyük felé tör​tet​tek. A te​te​men levő má​sik két far​kas is kö​vet​te őket, küz​döt​tek, hogy a
bor​jú comb​ját ma​guk​kal ci​pel​jék a pré​rin ke​resz​tül.
A fe​hér far​kas ug​rás​ra ké​szen la​pult, úgy tűnt, újra tá​mad​ni fog. Az egy​fü​lű far​kas vi​szont hir​te​len
meg​for​dult, és a fal​ka után ro​hant. A fe​hér far​kas meg​állt, hogy mér​le​gel​je a meg​vál​to​zott esé​lye​ket.
Jól tud​ta, hogy hol a he​lye a fal​ká​ban: má​sok ve​zet​nek, ő kö​ve​ti őket. Má​sok vá​laszt​ják ki, hogy me​‐
lyik va​dat öl​jék meg, ő se​gít le​ro​han​ni. Elő​ször má​sok esz​nek, ő pe​dig meg​elég​szik a ma​ra​dék​kal. A
far​ka​sok még soha nem lát​tak olyan ál​la​tot, mint ami az​nap fel​tűnt, de a fe​hér far​kas pon​to​san ér​tet​te,
hol he​lyez​ked​het el a hi​e​rar​chi​á​ban. Újabb ég​zen​gés csat​ta​nó hang​ja hal​lat​szott fö​löt​tük, és az eső el​‐
kez​dett öm​le​ni. A fe​hér far​kas még egy utol​só pil​lan​tást ve​tett a bö​lény​re, az em​ber​re, és a füs​tö​lő
zsá​lyá​ra, az​tán meg​for​dult, és a töb​bi​ek után üge​tett.
Glass néz​te, ahogy a far​ka​sok el​tűn​nek a part​fal pe​re​mén túl. Kö​rü​löt​te füst emel​ke​dett föl, és az
eső ki​ol​tot​ta az égő zsá​lyá​kat. Még egy perc és véd​te​len lett vol​na. A sze​ren​cse​jen tű​nő​dött, mi​köz​ben
gyors pil​lan​tást ve​tett a vál​lát ért ha​ra​pás​ra. Ver csor​do​gált a két szúrt seb​ből, de nem vol​tak na​gyon
mé​lyek.
A bor​jú a far​ka​sok elő​li me​ne​kü​lés si​ker​te​len, gro​teszk agó​ni​á​já​ban fe​küdt ott. Bru​tá​li​san ha​té​kony
fo​gak da​ra​bol​ták fel a te​te​mét. Friss vér gyűlt össze fel​té​pett nya​ka alatt, hát​bor​zon​ga​tó​an csil​lo​gó
kar​ma​zsin​szín a víz​mo​sás hal​vány​bar​na ho​mok​ján. A far​ka​sok azok​ra a gaz​dag bel​ső​sé​gek​re kon​cent​‐
rál​tak, ame​lyek után Glass maga is vá​gyó​dott. Az ol​da​lá​ról a há​tá​ra for​dí​tot​ta a bor​jút, és csa​lód​va
ál​la​pí​tot​ta meg, hogy sem​mi nem ma​radt a máj​ból. Ugyan​így el​tűnt az epe​hó​lyag, a tü​dők és a szív is.
Egy ki​sebb da​rab bél még ki​ló​gott az ál​lat​ból. Glass elő​vet​te a bo​rot​vá​ját a túl​élő​tás​ká​ból, és vissza​‐
kö​vet​te a ka​nyar​gós szer​vet a test​nyí​lás​ba a bal ke​zé​vel, az​tán két láb hosszan le​vág​ta a gyo​mor​nál.
Alig tu​dott ural​kod​ni ma​gán a hir​te​len ott ter​mő étéi lát​tán. A fris​sen el​vá​gott vé​get a szá​já​ba dug​ta,
és lak​má​roz​ni kez​dett.
A far​kas​fal​ka el​fo​gyasz​tot​ta ugyan a fi​no​mabb szer​ve​ket, de azt a szí​ves​sé​get is meg​tet​ték Glass​nek,
hogy szin​te tel​je​sen meg​nyúz​ták a zsák​mányt. Glass a bor​jú tor​ká​hoz nyúlt, ahol a bo​rot​va se​gít​sé​gé​‐
vel vissza tud​ta húz​ni a ru​ga​nyos bőrt. A bor​jú jól táp​lált volt. Fi​nom, fe​hér zsír ta​padt göm​bö​lyöd​ve
nya​ká​nak iz​ma​i​hoz. A trap​pe​rek ezt a zsírt „fle​ece”-nek hív​ták, és iga​zi cse​me​gé​nek tar​tot​ták. Da​ra​bo​‐
kat vá​gott be​lő​le, és a szá​já​ba dug​dos​ta őket, alig rág​va meg a fa​la​tot, mi​előtt le​nyel​te. Min​den nye​lés
fel​élesz​tet​te tor​ká​ban a gyöt​rel​mes tü​zet, de az éh​ség fe​lül​múl​ta a fáj​dal​mat. Te​le​et​te ma gát a sza​ka​dó
eső​ben, vé​gül az​tán el​ér​te azt a mi​ni​má​lis szin​tet, ami már meg​en​ged​te, hogy más ve​szé​lyek​kel is tö​‐
rőd​jön.
Glass újra a part​fal pe​re​mé​re má​szott, és min​den irány​ban vé​gig​né​zett a ho​ri​zon​ton. Bö​lé​nyek el​‐
szórt cso​port​jai le​ge​lész​tek tel​jes nyu​ga​lom​ban, és nem lát​szott jele sem far​ka​sok​nak, sem in​di​á​nok​‐
nak. Az eső és az ég​zen​gés vé​get ért, olyan gyor​san vo​nult el, aho​gyan ér​ke​zett. A dél​utá​ni nap​fény át​‐
ha​tolt a ha​tal​mas vi​har​fel​hők kö​zött, fer​de szög​ben érte el a ta​lajt, iri​zá​ló su​ga​rak​ban öm​lött az ég​‐
bolt​ról a föld​re.
Glass meg​pi​hent, hogy vé​gig​gon​dol​ja a sze​ren​csé​jét. A far​ka​sok el​vit​ték a ma​guk ré​szét, de óri​á​si
hús​for​rás fe​küdt előt​te. Glass​nek nem vol​tak il​lú​zi​ói a hely​ze​tét il​le​tő​en. De éhen hal​ni most egy da​‐
ra​big nem fog.

Glass há​rom na​pig tá​bo​ro​zott a le​sza​ka​dó part​fal​nál a bor​jú kö​ze​lé​ben. Az első né​hány órá​ban még
tü​zet sem ra​kott, kép​te​len volt fel​hagy​ni a pom​pás, friss hús vé​kony sze​le​te​i​nek za​bá​lá​sá​val. Vé​gül
elég hosszú szü​ne​tet tar​tott ah​hoz, hogy ki​sebb tü​zet rak​jon a sü​tés​hez és szá​rí​tás​hoz. A fo​lyó part​já​ra
rak​ta a tü​zet, így – amennyi​re csak le​he​tett – el​rej​tet​te a lán​go​kat.
Rá​cso​kat ké​szí​tett a kö​ze​li fűz​bok​ros zöld ága​i​ból. Órá​kon ke​resz​tül vág​ta a da​ra​bo​kat a te​tem​ről a
tom​pa bo​rot​vá​val, és akaszt​gat​ta fel a húst a rá​csok​ra, mi​köz​ben fo​lya​ma​to​san táp​lál​ta a tü​zet. Há​rom
nap alatt ki​szá​rí​tott ti​zen​öt font​nyi húst, ami szük​ség ese​tén akár két hét​re is ele​gen​dő volt. Vagy akár
to​vább, ha út​köz​ben is pó​tol​ni tud​ja a kész​le​te​ket.
A far​ka​sok meg​hagy​ták az egyik leg​jobb részt, a nyel​vet. Úgy él​vez​te ezt a cse​me​gét, mint egy ki​‐
rály. A bor​dá​kat és a meg​ma​ra​dó láb​cson​to​kat meg​pi​rí​tot​ta a tű​zön, egye​sé​vel, az​tán fel​tör​te őket gaz​‐
dag, friss ve​lő​jü​kért.
Glass el​tá​vo​lí​tot​ta a bőrt a tom​pa bo​rot​vá​val. Ez a mű​ve​let, ami​nek csak per​ce​kig kel​lett vol​na tar​‐
ta​nia, órá​kat vett igény​be, és ez​alatt ke​se​rű​en arra a két em​ber​re gon​dolt, akik el​lop​ták a ké​sét. Sem
ide​je, sem esz​kö​zei nem vol​tak ah​hoz, hogy jól fel​dol​goz​za a szőr​mét, de ki tu​dott vág​ni egy dur​va
par​fleche-t, mi​előtt a bőr me​rev nyers​bőr​ré szá​radt vol​na. Szük​sé​ge volt a tás​ká​ra, hogy ma​gá​val tud​‐
ja vin​ni a szá​rí​tott húst.
A har​ma​dik na​pon Glass el​in​dult, hogy ke​res​sen egy hosszú ágat, amit man​kó​ként hasz​nál​hat. Ami​‐
kor a far​ka​sok​kal har​colt, meg​le​pő​dött, hogy mi​lyen nagy súlyt tud el​vi​sel​ni se​be​sült lába. Az el​múlt
két nap​ban moz​gat​ta a lá​bát, ki​nyúj​tot​ta és pró​bál​gat​ta. Glass úgy gon​dol​ta, hogy man​kó se​gít​sé​gé​vel
most már tud​na két lá​bon jár​ni, és ez olyan ki​lá​tás volt, amit iga​zán nagy​ra be​csült, mi​után há​rom hé​‐
tig má​szott, mint egy nyo​mo​rék ku​tya. Ta​lált egy meg​fe​le​lő ala​kú és hosszú​sá​gú nyár​fa​ágat. Vá​gott egy
hosszú csí​kot a Hud​son Bay ta​ka​ró​ból, és a man​kó te​te​jé​re te​ker​te, hogy ki​pár​náz​za.
 A ta​ka​ró csí​kon​ként lett egy​re ki​sebb, és mos​tan​ra már csak ma​xi​mum egy láb szé​les és két láb
hosszú da​rab ma​radt meg be​lő​le. Glass a bo​rot​va se​gít​sé​gé​vel nyí​lást vá​gott a szö​vet kö​ze​pé​be, elég
na​gyot ah​hoz, hogy át tud​ja dug​ni raj​ta a fe​jét. Az így lét​re​jött ruha nem volt elég nagy ah​hoz, hogy
pon​csó​nak hív​ja, de leg​alább ta​kar​ta a vál​la​it, és meg​aka​dá​lyoz​ta, hogy a par​fleche be​le​vág​jon a bő​‐
ré​be.
Az utol​só éj​sza​kán, amit a pré​ri​ből ki​emel​ke​dő két hegy tö​vé​ben töl​tött, megint ér​ző​dött a hi​deg a
le​ve​gő​ben. A le​mé​szá​rolt bor​jú utol​só da​rab​jai a vö​rö​sen izzó fa​szén fö​lött, a rá​cso​kon lóg​tak és szá​‐
rad​tak. A tűz meg​nyug​ta​tó iz​zást ho​zott a tá​bor​ba, a fény kis oá​zi​sát a hold​ta​lan sík​ság fe​ke​te​sé​gé​nek
kö​ze​pé​be. Glass ki​szip​pan​tot​ta a ve​lőt az utol​só bor​dá​ból. Ami​kor a cson​tot a tűz​re dob​ta, hir​te​len rá​‐
éb​redt, hogy már nem éhes. Íz​lel​get​te a tűz szi​vár​gó me​le​gét, azt a lu​xust, amit az elő​re lát​ha​tó jö​vő​‐
ben nem fog újra él​vez​ni.
A há​rom​na​pi ren​des táp​lál​ko​zás se​gí​tett hely​re​hoz​ni se​be​sült tes​tét. Pró​ba​kép​pen be​haj​lí​tot​ta a
jobb lá​bát. Az iz​mok fe​sze​sek és ér​zé​ke​nyek vol​tak, de mű​köd​tek. A vál​la is ja​vult. Az erő nem tért
vissza a kar​já​ba, de egy kis​sé haj​lé​ko​nyabb lett. Még min​dig ijesz​tő​nek ta​lál​ta, hogy meg​érint​se a tor​‐
kát. A var​ra​tok ma​ra​dé​kai ki​du​do​rod​tak, bár a bőr már össze​nőtt. El​gon​dol​ko​dott, hogy jó vol​na meg​‐
pró​bál​ni el​vág​ni őket a bo​rot​vá​val, de az​tán félt meg​pró​bál​ni. At​tól el​te​kint​ve, hogy meg​pró​bált rá​‐
üvöl​te​ni a far​ka​sok​ra, már na​pok óta nem pró​bál​ta ki a hang​ját. Most sem tet​te. Az el​kö​vet​ke​zen​dő
he​tek​ben a hang​ja alig​ha fog bár​mi sze​re​pet ját​sza​ni a túl​élé​sé​ben. Ha meg​vál​to​zott, ak​kor meg​vál​to​‐
zott. Már an​nak a tény​nek is na​gyon örült, hogy ke​ve​sebb fáj​da​lom​mal járt a nye​lés.
Glass tud​ta, hogy a bö​lény​bor​jú meg​for​dí​tot​ta a sze​ren​csé​jét. Ez​zel együtt azért könnyű volt vissza​‐
fog​nia a lel​ke​se​dést, ha a hely​ze​tét akar​ta ér​té​kel​ni. Azért élt, hogy le​győz​ze a kö​vet​ke​ző na​pot. De
egye​dül volt, és nem vol​tak fegy​ve​rei. Köz​te és Fort Brazeau kö​zött há​rom​száz mér​föld​nyi nyílt pré​ri
fe​küdt. Két in​di​án törzs, az egyik va​ló​szí​nű​leg el​len​sé​ges, a má​sik pe​dig biz​to​san az, ugyan​azt a fo​lyót
kö​vet​te, ami​től ő is füg​gött, hogy na​vi​gál​ni tud​jon a nyílt te​re​pen. És ahogy azt Glass fáj​dal​ma​san jól
tud​ta, nem az in​di​á​nok je​len​tet​ték szá​má​ra az egyet​len koc​ká​za​tot.
Tud​ta, hogy alud​nia kel​le​ne. Az új man​kó​val re​mé​nyei sze​rint tíz vagy akár ti​zen​öt mér​föl​det is meg
tud majd ten​ni más​nap. Va​la​mi még​is mint​ha húz​ta vol​na vissza, hogy hossza​san időz​zön a meg​elé​ge​‐
dett​ség mú​lan​dó pil​la​na​tá​ban, jól​la​kot​tan, ki​pi​hen​ten és me​leg​ben.
Glass be​le​nyúlt a túl​élő​tás​ká​ba, és ki​vet​te a med​ve​kar​mot. Las​san meg​for​dí​tot​ta a tűz gyen​ge fé​‐
nyé​nél, is​mét meg​igéz​te a he​gyén a rá​szá​radt vér, ami az ő vére volt, most már tud​ta. El​kezd​te vág​ni a
ka​rom vas​tag, alsó ré​szét a bo​rot​vá​val, kes​keny ba​ráz​dát kar​colt bele, az​tán óva​to​san dol​go​zott a mé​‐
lyí​té​sén. A tás​ká​ból elő​vet​te a só​lyom​láb​bal dí​szí​tett nyak​lán​cát is. A nyak​lánc zsi​nór​ját a ba​ráz​da
köré te​ker​te, amit a ka​rom alap​já​nál vá​gott kör​be, és szo​ros cso​mót kö​tött rá. Vé​gül a két vé​gét a nya​‐
ka mö​gött kö​töt​te össze.
Tet​szett neki az az öt​let, hogy a ka​rom, ami a se​be​it okoz​ta, most élet​te​le​nül lóg a nya​ká​ban. Sze​ren​‐
cse​ho​zó ta​liz​mán, gon​dol​ta, és el​aludt.
 – Az is​ten ver​je meg! – John Fitz​gerald a fo​lyót bá​mul​ta maga előtt, il​let​ve, hogy pon​to​sak le​gyünk,
a fo​lyó ka​nya​ru​la​tát.
Jim Bridger fel​sé​tált mel​lé.
– Mi van, el​ka​nya​ro​dik ke​let​re?
Fitz​gerald fi​gyel​mez​te​tés nél​kül, vissza​kéz​ből szá​jon vág​ta a fiút. Bridger hát​ra​tán​to​ro​dott, a fe​ne​‐
kén lan​dolt, és meg​le​pet​ten bá​mult Fitz​gerald​ra. – Ezt meg mi​nek csi​nál​tad?
– Azt hi​szed, én nem lá​tom, hogy a fo​lyó ke​let​re ka​nya​ro​dik? Majd ha szük​sé​gem lesz rád a cser​ke​‐
lés​nél, ak​kor szó​lok. Amúgy meg tartsd nyit​va a sze​me​i​det, és csuk​va azt az is​ten​ver​te szá​dat!
Bridger​nek per​sze iga​za volt. A fo​lyó, amit kö​vet​tek, több mint száz mér​föl​dön ke​resz​tül fő​ként
észa​ki irány​ba folyt, és pont ez volt az, ami​re szük​sé​gük volt. Fitz​gerald még a fo​lyó ne​vé​ben sem
volt biz​tos, de azt tud​ta, hogy vé​gül min​den a Mis​sou​ri​ba fo​lyik bele. Fitz​gerald úgy gon​dol​ta, ha a
fo​lyó to​vább​ra is észak​ra folyt vol​na, ak​kor egy​na​pi já​ró​föl​dön be​lül rá​akad​tak vol​na a part​ján Fort
Uni​on​re. Fitz​gerald még azt a re​ményt is táp​lál​ta, hogy ta​lán már el​ér​ték a Yel​lows​to​ne-t, de Bridger
fenn​tar​tot​ta a vé​le​mé​nyét, hogy ah​hoz túl​sá​go​san ke​let​re van​nak.
Bár​hogy is, Fitz​gerald re​mél​te, hogy a fo​lyó mel​lett ma​rad​hat​nak, amíg el nem érik a Mis​sou​rit. Va​‐
ló​já​ban nem volt ösz​tö​ne ah​hoz, hogy tá​jé​ko​zód​ni tud​jon az előt​te el​te​rü​lő óri​á​si pusz​ta​sá​gon. Ami​óta
el​in​dul​tak a Grand fel​ső fo​lyá​sá​tól, a táj alig vál​to​zott va​la​mit. A ho​ri​zont mér​föl​dek​re nyúlt el előt​‐
tük, egy​for​ma fű és höm​pöly​gő dom​bok ten​ge​re, az egyik pon​to​san olyan, mint a má​sik.
Ha a fo​lyó mel​lett ma​rad​nak, az na​gyon le​egy​sze​rű​sí​ti a tá​jé​ko​zó​dást, és könnyen hoz​zá​fér​he​tő víz​‐
for​rást je​lent. Fitz​gerald ez​zel együtt sem na​gyon akart ke​let​re for​dul​ni, a fo​lyó új irá​nyá​ba, leg​alább​‐
is amed​dig szem​mel kö​vet​ni le​he​tett. Az idő to​vább​ra is az el​len​sé​gük ma​radt. Mi​nél to​vább ván​do​‐
rol​nak Hen​ry​től és a bri​gád​tól le​sza​kad​va, an​nál na​gyobb az esély, hogy bal​sze​ren​cse éri őket.
Jó né​hány per​cig áll​tak ott, mi​köz​ben Fitz​gerald bá​mult és li​he​gett.
Vé​gül Bridger vett egy mély lé​leg​ze​tet, és azt mond​ta:
– Át​vág​hat​nánk észak​nyu​gat felé.
Fitz​gerald már el​kezd​te vol​na szid​ni, de neki sem volt fo​gal​ma ar​ról, hogy mit kel​le​ne ten​ni. Az
előt​tük el​nyú​ló szá​raz, fü​ves sík​ság felé mu​ta​tott.
 – Gon​do​lom, tu​dod, hol le​het ott vi​zet sze​rez​ni.
– Nem. De ilyen idő​ben nem sok​ra van szük​sé​günk. – Bridger érez​te Fitz​gerald ha​tá​ro​zat​lan​sá​gát,
és ez​zel együtt azt is, ahogy a sa​ját vé​le​mé​nye meg​erő​sö​dik. Fitz​gerald​dal szem​ben neki volt tá​jé​ko​‐
zó​dá​si ösz​tö​ne nyílt te​re​pen. Min​dig is volt egy bel​ső irány​tű​je, ami ve​zet​te a je​lek nél​kü​li te​re​pe​ken.
– Sze​rin​tem nem több, mint két​nap​nyi​ra va​gyunk a Mis​sou​ri​tól, és le​het, hogy ugyan​ilyen kö​zel az
erőd​höz.
Fitz​gerald küz​dött a kész​te​tés el​len, hogy újra meg​üs​se Bridgert. Va​ló​já​ban is​mét arra gon​dolt,
hogy meg kel​le​ne ölni a fiút. Meg is tet​te vol​na, még a Grand​nél, ha nem érez​te vol​na, hogy függ at​tól
a plusz egy pus​ká​tól. Két fegy​ve​res az nem va​la​mi sok, de ket​tő jobb, mint egy, egye​dül.
– Ide fi​gyelj, fiú! Ne​ked és ne​kem egyez​ség​re kell jut​nunk, mi​előtt csat​la​kozunk a töb​bi​ek​hez. –
Bridger szá​mí​tott erre a be​szél​ge​tés​re, már az​óta, hogy ma​gá​ra hagy​ták Glasst. Maga elé bá​mult, és
már elő​re szé​gyell​te azt, ami most kö​vet​ke​zik.
– Meg​tet​tünk min​dent az öreg Glass ér​de​ké​ben, to​vább ma​rad​tunk vele, mint a leg​töb​ben ma​rad​tak
vol​na. Het​ven dol​lár nem elég, hogy meg​skal​pol​tas​suk ma​gun​kat a rík​kel – mond​ta Fitz​gerald az ari​‐
ka​rák rö​vi​dí​tett ne​vét hasz​nál​va.
Bridger nem szólt sem​mit, ezért Fitz​gerald foly​tat​ta.
– Glass ha​lott volt at​tól a perc​től kezd​ve, ami​kor a grizzly el​vé​gez​te a dol​gát. Az egyet​len, amit
nem tet​tünk meg, az az volt, hogy el​te​mes​sük. – Bridger még min​dig nem né​zett rá. Fitz​gerald ha​rag​ja
megint erő​söd​ni kez​dett.
– Tu​dod mit, Bridger? Kur​vá​ra nem ér​de​kel, mit gon​dolsz ar​ról, amit tet​tünk. De egy dol​got mon​‐
dok: ha ki​ko​tyo​god, át​vá​gom a tor​ko​dat fül​től fü​lig.
 And​rew Hen​ry ka​pi​tány nem azért állt meg, hogy él​vez​ze az előt​te el​te​rü​lő völgy nyers pom​pá​ját. A
Mis​sou​ri és a Yel​lows​to​ne össze​fo​lyá​sa fö​löt​ti ma​gas kap​ta​tó elő​nyös ki​lá​tó​pont​já​ról Hen​ry és hét
tár​sa óri​á​si te​rü​le​tet lá​tott be, amit egy pla​tó ha​tá​rolt. A pla​tó elő​te​ré​ben fi​no​man höm​pöly​gő dom​bok
te​rül​tek el, mint va​la​mi len​sző​ke hul​lá​mok a me​re​dek part​fal és a Mis​sou​ri kö​zött. Bár a kö​ze​li par​ton
már meg​ko​pa​szod​tak a fák, a túl​ol​da​li nyá​rak még ki​tar​tot​tak, har​col​va az ősszel, hogy át​me​ne​ti​leg
meg​tart​has​sák lom​bo​za​tu​kat.
Hen​ry nem is azért állt meg, hogy el​mé​láz​zon két fo​lyó ta​lál​ko​zá​sá​nak fi​lo​zó​fi​ai je​len​tő​sé​gén. Nem
kép​zel​te maga elé a ma​gas he​gyi ré​te​ket, ahol a vi​zek útra kel​tek, olyan tisz​tán, mint a fo​lyé​kony gyé​‐
mánt. Nem mé​lá​zott el azon sem, mi​lyen gya​kor​la​ti​a​san vá​lasz​tot​ták meg az erőd he​lyét, ügye​sen
össze​gyűjt​ve a nagy vízi út​vo​na​lak ke​res​ke​dő​it.
Hen​ry ka​pi​tány gon​do​la​ta​it nem az fog​lal​ta le, amit lá​tott, ha​nem az, amit nem: nem lá​tott ugyan​is
lo​va​kat. Lát​ta az em​be​rek moz​gá​sát itt-ott, és egy nagy tűz füst​jét, de egyet​len lo​vat sem. Még egy ro​‐
hadt ösz​vér sincs. El​sü​töt​te a pus​ká​ját a le​ve​gő​be, leg​alább annyi​ra ide​ges​sé​gé​ben, mint kö​szön​tés​‐
kép​pen. A tá​bor​ban a fér​fi​ak ab​ba​hagy​ták, amit csi​nál​tak és a lö​vés for​rá​sát kezd​ték ke​res​ni. Két
fegy​ver vá​la​szolt. Hen​ry és hét em​be​re le​ván​szor​gott a völgy​be, Fort Uni​on irá​nyá​ba.
Hen​ry nyolc hete hagy​ta el Fort Uni​ont, ami​kor Ash​ley se​gít​sé​gé​re si​e​tett az ari​ka​ra fa​lu​nál. Két
inst​ruk​ci​ót adott, ami​kor el​ment: csap​dáz​zák le a kör​nye​ző víz​fo​lyá​so​kat, és min​den​áron vi​gyáz​za​nak
a lo​vak​ra. Úgy tűnt, Hen​ry ka​pi​tány sze​ren​csé​je soha nem vál​to​zik meg.
Ma​lac le​emel​te a pus​ká​ját jobb vál​lá​ról, ahol az szem​mel lát​ha​tó​lag a hú​sá​ba mart. A bal vál​lá​hoz
kezd​te emel​ni a ne​héz fegy​vert, de ott meg a túl​élő​tás​ka szí​ja kezd​te ki a bő​rét. Vé​gül be​le​tö​rő​dött
abba, hogy egy​sze​rű​en maga előtt vi​gye a fegy​vert, és ez a dön​tés em​lé​kez​tet​te a kar​ja​i​ba nyi​lal​ló fáj​‐
da​lom​ra.
Ma​lac a ké​nyel​mes szal​ma​mat​rac​ra gon​dolt a ká​dár bolt​ja mö​gött, St. Louis​ban, és újra arra a kö​‐
vet​kez​te​tés​re ju​tott, hogy ret​te​ne​tes hi​bát kö​ve​tett el, ami​kor csat​la​ko​zott Hen​ry ka​pi​tány​hoz.
Éle​te első húsz évé​ben Ma​lac soha nem tett meg gya​log töb​bet két mér​föld​nél. Az el​múlt hat hét​ben
egyet​len olyan nap sem telt el, ami​kor ke​ve​seb​bet ment húsz mér​föld​nél, de gyak​ran meg​tet​tek har​min​‐
cat, vagy még töb​bet is. Két nap​pal ko​ráb​ban Ma​lac har​ma​dik pár mo​ka​szin​já​nak tal​pa is el​hasz​ná​ló​‐
dott. A tá​ton​gó lyu​ka​kon fa​gyos har​mat ha​tolt be min​den reg​gel. A szik​lák csip​ké​zett szé​lű vá​gá​so​kat
ej​tet​tek. De a leg​rosszabb az volt, hogy egye​ne​sen be​le​lé​pett egy szú​rós med​vet​alp​kak​tusz​ba. Több​‐
ször is meg​pró​bál​ta, de nem si​ke​rült ki​pisz​kál​nia a tö​vi​se​ket a nyú​zó​ké​sé​vel, ezért most el​gennye​se​‐
dett láb​uj​ja mi​att min​den lé​pés​nél össze​rán​dult.
Azt meg már ne is em​lít​sük, hogy éle​té​ben nem volt olyan éhes, mint most.
Az után az egy​sze​rű öröm után vá​gyó​dott, ami​kor két​szer​sül​tet márt bele a pe​cse​nye​lé​be, vagy be​le​‐
süllyesz​ti a fo​ga​it egy zsí​ros csir​ke​comb​ba. El​fo​gó​dot​tan em​lé​ke​zett vissza a pú​po​zott cin​tál​ra tele
étel​lel, amit a ká​dár fe​le​sé​ge na​pon​ta há​rom​szor szol​gált fel. Most a reg​ge​li​je hi​deg szá​rí​tott hús volt,
és ab​ból sem sok. Alig áll​tak meg ebéd​re, és az is csak hi​deg, szá​rí​tott, hús volt. Mi​vel a ka​pi​tány
nem sze​ret​te a fegy​ver​lö​vé​se​ket, a va​cso​rát is nagy​részt hi​deg, szá​rí​tott hús je​len​tet​te. És ha volt is al​‐
kal​muk friss vad​húst enni, Ma​lac küz​dött az el​fo​gyasz​tá​sá​val, sze​le​te​ket vág​va be​lő​le, vagy azon bir​‐
kó​zott, hogy el​tör​je a cson​to​kat a ve​lő​ért. A ha​tár​vi​dé​ken az éte​lért ro​hadt so​kat kel​lett dol​goz​ni. Az
evés​hez szük​sé​ges be​fek​te​tés mi​att foly​ton éhe​zett.
Ma​lac min​den egyes gyo​mor​kor​du​lás​nál, min​den egyes fáj​dal​mas lé​pés​nél meg​kér​dő​je​lez​te a dön​‐
té​sét, hogy nyu​gat​ra jött. A ha​tár​vi​dék gaz​dag​sá​ga ugyan​olyan meg​fog​ha​tat​lan ma​radt, mint ami​lyen
volt. Ma​lac nem ra​kott ki hód​csap​dát egy fél éve. Ahogy be​gya​lo​gol​tak a tá​bor​ba, nem csak a lo​vak
hi​á​nya tűnt fel. Hol van​nak a pré​mek? Né​hány hód​prém ló​gott a fűz​fa​ke​re​tek​ről az erőd rön​kök​ből
ké​szült fa​lá​nál, egy ha​lom bö​lény-, já​vor​szar​vas- és far​kas​bőr mel​lett. Ez vi​szont alig​ha volt az a vi​‐
rág​zó jó​lét, amit re​mél​tek, ha majd vissza​tér​nek.
Egy Köp​cös Bill nevű em​ber lé​pett elő​re, és már emel​te a ke​zét, hogy üd​vö​zöl​je Hen​ryt.
Hen​ry nem vett róla tu​do​mást.
– Hol a po​kol​ban van​nak a lo​vak?
Köp​cös Bill keze egy da​ra​big csak állt a le​ve​gő​ben ma​gá​nyo​san és kí​no​san.
Vé​gül le​ej​tet​te.
– A fe​ke​te​lá​bok el​lop​ták őket, ka​pi​tány.
– Hal​lot​tál va​la​ha ar​ról, hogy őrö​ket szo​kás ál​lí​ta​ni?
– Ál​lí​tot​tunk őrö​ket, ka​pi​tány, de a sem​mi​ből jöt​tek elő, és ne​ki​ron​tot​tak a mé​nes​nek.
– Utá​nuk men​te​tek?
Köp​cös Bill las​san meg​ráz​ta a fe​jét.
– Nem so​kat tu​dunk ten​ni a fe​ke​te​lá​bok el​len.
Ez fi​nom em​lé​kez​te​tő volt, de egy​ben ha​té​kony is. Hen​ry ka​pi​tány mé​lyet só​haj​tott.
– Hány lo​vunk ma​radt?
– Hét... szó​val öt és két ösz​vér. Mur​phy min​det el​vit​te egy csap​dá​zó csa​pat​tal Be​aver Cre​ek​be.
– Nem úgy néz ki, mint​ha túl so​kat csap​dáz​ta​tok vol​na.
– Raj​ta vol​tunk ka​pi​tány, de az erőd kö​ze​lé​ben már min​dent össze​fog​dos​tunk. Ha nincs több lo​vunk,
nem tu​dunk na​gyobb tá​vol​ság​ra men​ni.

Jim Bridger össze​ku​po​rod​va fe​küdt egy el​nyűtt ta​ka​ró alatt. Reg​gel a ta​laj men​tén erős fagy lesz, és
a fiú érez​te a nyir​kos hi​de​get, ahogy az a ve​le​jé​ig ha​tolt. Megint tűz​ra​kás nél​kül alud​tak. A ké​nyel​met​‐
len​ség nagy ne​he​zen meg​ad​ta ma​gát a fá​radt​ság​nak, és Bridger el​aludt.
Ál​má​ban egy nagy sza​ka​dék szé​lén állt. Az ég késő dél​utá​ni bí​bor és fe​ke​te szí​nek​ben ját​szott. Már
erő​sen sö​té​te​dett, de még elég fény ma​radt ah​hoz, hogy fi​nom iz​zás​sal meg​vi​lá​gít​sa a tár​gya​kat. A
szel​lem elő​ször tá​vol​ról, a leg​hal​vá​nyabb alak​ban je​lent meg. Las​san, de el​ke​rül​he​tet​le​nül kö​ze​lí​tett
felé. A kon​túr​jai for​mát öl​töt​tek, ahogy kö​ze​lebb jött ki​te​ke​re​dett és bi​ce​gő tes​té​vel. Bridger me​ne​‐
kül​ni akart, de a mö​göt​te levő sza​ka​dék ezt le​he​tet​len​né tet​te.
Tíz​lé​pés​nyi tá​vol​ság​ból már lát​ta a bor​zal​mas ar​cot. Ter​mé​szet​el​le​nes volt, el volt torzul​va, mint
va​la​mi maszk. Seb​he​lyek há​lóz​ták be a hom​lo​kát és az ar​cát. A fü​lei és az orra mint​ha vé​let​len​sze​rű​en
let​tek vol​na el​he​lyez​ve raj​ta, sem​mi​lyen szim​met​ri​át vagy egyen​súlyt nem mu​tat​tak. Az ar​cot gu​ban​‐
cos sö​rény és sza​káll ke​re​tez​te, to​vább erő​sít​ve azt a be​nyo​mást, hogy az előt​te álló te​remt​mény va​la​‐
mi töb​bé már nem em​be​ri le​het.
Ahogy a je​le​nés kö​ze​le​dett, a sze​mei égni kezd​tek, Bridger sze​mé​be bá​mult olyan gyű​lö​let​tel teli
te​kin​tet​tel, ami​től nem tu​dott el​sza​kad​ni.
A kí​sér​tet fel​emel​te a kar​ját, olyan ív​ben, mint a ka​szás, és ké​sét mé​lyen be​le​vág​ta Bridger mell​ka​‐
sá​ba. A kés si​mán ket​té​vág​ta a szegy​csont​ját, a fiút sok​kol​ta a dö​fés át​ha​tó ere​je. Hát​ra​fe​lé bot​la​do​‐
zott, még egy​szer utol​já​ra lát​ta az égő sze​me​ket, az​tán le​zu​hant.
A mell​ka​sá​ból ki​ál​ló kés​re bá​mult, az​tán el​nyel​te a sza​ka​dék. Ke​vés​bé volt meg​lep​ve, ami​kor fel​‐
is​mer​te az ezüst részt a mar​ko​la​ton. Glass kése volt. Va​la​ho​gyan meg​könnyeb​bü​lés meg​hal​ni, gon​dol​‐
ta, könnyebb, mint ez​zel a bűn​tu​dat​tal élni.
Bridger ke​mény ütést ér​zett a bor​dá​i​ban. Össze​rez​zen​ve ki​nyi​tot​ta a sze​me​it, és Fitz​geral​dot lát​ta
maga fölé tor​nyo​sul​ni. – Ide​je in​dul​nunk, fiú.
 Az ari​ka​ra falu le​égett ma​rad​vá​nyai csont​vá​zak​ra em​lé​kez​tet​ték Hugh Glasst. Bor​zon​ga​tó ér​zés volt
sé​tál​ni kö​zöt​tük. Ez a hely, ami nem​rég még nyüzs​gött az öt​száz csa​lád vib​rá​ló éle​té​től, most ha​lott
volt, mint egy te​me​tő, meg​fe​ke​te​dett em​lék​mű a ma​gas part​fa​lon a Mis​sou​ri fö​lött.
A falu nyolc mér​föld​nyi​re észak​ra fe​küdt a Grand tor​ko​la​tá​tól, Fort Brazeau pe​dig het​ven mér​föld​‐
nyi​re, dél​re. Glass​nek két in​do​ka volt, hogy a Mis​sou​rin fel​fe​lé te​gyen ke​rü​lőt. El​fo​gyott a bö​lény​bor​‐
jú​ból szár​ma​zó szá​rí​tott hús, ezért azon kap​ta ma​gát, hogy megint a gyö​ke​rek​től és bo​gyók​tól függ.
Glass em​lé​ke​zett a bő​sé​ges ga​bo​na​me​zők​re, amik az ari​ka​ra fa​lu​kat kö​rül​vet​ték, és re​mél​te, hogy ta​lál
raj​tuk va​la​mi ma​ra​dé​kot.
Azt is tud​ta, hogy a fa​lu​ban ta​lál anya​got, ami​ből tu​tajt tud ké​szí​te​ni.
Ha van tu​ta​ja, szé​pen, la​zán le tud eresz​ked​ni fo​lyás​irány​ban Fort Brazeau-ig. Ahogy las​san át​sé​tált
a fa​lun, lát​ta, hogy nem lesz prob​lé​ma épí​tő​anya​got ta​lál​ni. A ba​rakk és a pa​li​szád kö​zött több száz
meg​fe​le​lő rön​köt lá​tott.
Glass meg​állt, hogy meg​néz​zen egy na​gyobb kuny​hót a falu köz​pont​já​nak kö​ze​lé​ben, ami nyil​ván​va​‐
ló​an va​la​mi​lyen kö​zös​sé​gi épü​let le​he​tett. Egy pil​la​nat​ra moz​gást lá​tott a sö​tét bel​ső tér​ben. Hir​te​len
hát​ra​hő​költ, a szí​ve gyor​san kez​dett do​bog​ni. Meg​állt, és be​fe​lé bá​mult a kuny​hó​ba, a sze​mei las​san
hoz​zá​szok​tak a ben​ti fény​hez. Mi​vel már nem volt szük​sé​ge a man​kó​ra, ki​he​gyez​te a nyár​fa​ág vé​gét,
hogy he​ve​nyé​szett dár​dát ké​szít​sen be​lő​le. Ké​szen​lét​ben tar​tot​ta.
Egy kis kö​lyök​ku​tya szű​költ a kuny​hó kö​ze​pén. Meg​könnyeb​bül​ve és iz​ga​tot​tan a friss hús le​he​tő​sé​‐
gé​től, Glass tett egy las​sú lé​pést elő​re. Meg​for​dí​tot​ta a dár​dát, hogy a tom​pa vége néz​zen elő​re. Ha
kö​ze​lebb tud​ná csal​ni a ku​tyát, egy gyors ütés​sel össze tud​ná zúz​ni az ál​lat ko​po​nyá​ját. Sem​mi szük​‐
ség arra, hogy a húst ron​csol​jam. A ku​tya érez​te a ve​szélyt, és a nyi​tott tér hát​só ré​szé​be, a sö​tét zug
felé me​ne​kült.
Glass ül​döz​ni kezd​te, de hir​te​len meg​állt, ami​kor ré​mül​ten meg​lát​ta, hogy a ku​tya egy ős​öreg in​di​án
asszony ke​zé​be ug​rik. Az öreg nő egy szal​ma​zsá​kon ku​por​gott, szo​ro​san össze​göm​bö​lyöd​ve egy ócs​ka
ta​ka​rón. Úgy tar​tot​ta a kö​lyök​ku​tyát, mint egy bé​bit. Az ar​cát hoz​zá​nyom​ta az ál​lat​hoz, így csak ősz
haja lát​szott ki az ár​nyék​ból. Fel​ki​ál​tott és hisz​té​ri​ku​san nyö​szö​rög​ni kez​dett. Né​hány pil​la​nat múl​va a
nyö​ször​gés for​mát kez​dett öl​te​ni, ijesz​tő és rosszat sej​te​tő kán​tá​lás​ba ment át. A ha​lot​ti éne​ke?
 A kis​ku​tyát fogó ka​rok és vál​lak már csak kér​ges, öreg bőr​ből áll​tak, ami la​zán ló​gott le a cson​tok​‐
ról. Ahogy Glass sze​mei meg​szok​ták a sö​tét​sé​get, ész​re​vet​te a sze​me​tet és mocs​kot el​szór​va az öreg​‐
asszony kö​rül. Nagy agyag​edény​ben víz állt mel​let​te, de étel​nek sem​mi nyo​ma nem volt. Mi​ért nem
gyűj​tött ku​ko​ri​cát? Glass gyűj​tött né​hány csö​vet, ami​kor be​fe​lé gya​lo​golt a fa​lu​ba. A szi​úk és a szar​‐
va​sok meg​et​ték a ku​ko​ri​ca nagy ré​szét, de va​la​mennyi nyil​ván ma​radt be​lő​le. Ta​lán le​bé​nult?
Be​nyúlt a par​fleche-ébe és ki​hú​zott né​hány ku​ko​ri​ca​csö​vet. Le​hán​tot​ta, és le​ha​jolt, hogy oda​ad​ja az
öreg nő​nek. Glass so​ká​ig tar​tot​ta a ku​ko​ri​cát, mi​köz​ben a nő csak foly​tat​ta jaj​ga​tó kán​tá​lá​sát. Egy idő
után a kö​lyök​ku​tya szag​lász​ni kezd​te a ku​ko​ri​cát, az​tán meg nya​lo​gat​ni. Glass oda​nyúlt, és meg​érin​tet​‐
te az öreg nő fe​jét, fi​no​man meg​si​mo​gat​ta az ősz ha​jat. Vé​gül a nő ab​ba​hagy​ta a kán​tá​lást, és ar​cát a
fény felé for​dí​tot​ta, ami az aj​tón öm​lött be​fe​lé.
Glass lé​leg​ze​te el​akadt. A sze​mei tel​je​sen fe​hé​rek vol​tak, tö​ké​le​te​sen va​kok. Glass így már ér​tet​te,
mi​ért hagy​ták hát​ra az ari​ka​rák az öreg nőt, ami​kor az éj​sza​ka kö​ze​pén el​me​ne​kül​tek.
Glass meg​fog​ta a nő ke​zét és fi​no​man rá​zár​ta a ku​ko​ri​ca​cső​re. Az asszony mo​tyo​gott va​la​mit, amit
Glass nem ér​tett, az​tán a szá​já​ba nyom​ta a ku​ko​ri​cát. Glass lát​ta, hogy nin​cse​nek fo​gai, és a nyers ku​‐
ko​ri​cát az ínyei kö​zött nyom​ja össze. Az édes lé mint​ha fel​éb​resz​tet​te vol​na az ét​vá​gyát, és hi​á​ba​va​ló​‐
an mar​can​gol​ta a csö​vet. Le​ves​re van szük​sé​ge.
Glass kö​rül​né​zett a vis​kó​ban. Rozs​dás üst he​vert a tűz​gö​dör mel​lett a szo​ba kö​ze​pén. Rá​né​zett a
nagy agyag​edény​ben álló víz​re. Nem volt tisz​ta, és va​la​mi​lyen üle​dék úszott a fel​szí​nén. Fog​ta az
edényt és ki​vit​te. Ki​ön​töt​te a vi​zet, az​tán meg​töl​töt​te az edényt a kis pa​tak​ból, ami a fa​lun folyt ke​resz​‐
tül.
A pa​tak​nál Glass ész​re​vett egy má​sik ku​tyát is, és ezt nem kí​mél​te meg.
Ha​ma​ro​san égett a tűz a kuny​hó kö​ze​pén. A ku​tya egy ré​szét a tűz fö​lött nyár​son sü​töt​te meg, a má​‐
sik ré​szét az üst​ben főz​te. Ku​ko​ri​cát do​bott az edény​be, ami​ben a ku​tya főtt, az​tán foly​tat​ta a ke​re​sést
a fa​lu​ban. A tűz meg​kí​mél​te az agyag​ból ké​szült kuny​hók nagy ré​szét, és Glass örült, hogy elég sok
kö​tél​da​ra​bot ta​lált a tu​taj szá​má​ra. Ta​lált egy bá​dog​bög​rét is, meg egy me​rí​tő​ka​na​lat, ami bö​lény​‐
szarv​ból ké​szült.
Ami​kor vissza​tért a na​gyob​bik kuny​hó​hoz, úgy ta​lál​ta a vak öreg​asszonyt, aho​gyan ott​hagy​ta, még
min​dig a ku​ko​ri​ca​csö​vet szí​vo​gat​ta. Oda​ment az üst​höz, és a bá​dog​bög​rét meg​töl​töt​te le​ves​sel, az​tán
le​tet​te a nő mel​lé, a szal​ma​zsák​ra. A ku​tya​kö​lyök, akit nyug​ta​la​ní​tott a tű​zön sülő faj​tár​sá​nak il​la​ta,
oda​ku​po​ro​dott a nő lá​ba​i​hoz. A nő is érez​te a sülő hús sza​gát. Meg​ra​gad​ta a bög​rét, és le​nyel​te a le​‐
vest az első pil​la​nat​ban, amint a hő​mér​sék​le​te meg​en​ged​te. Glass új​ra​töl​töt​te a bög​rét, de most adott
hoz​zá apró da​rab​ká​kat a hús​ból is, eze​ket a bo​rot​vá​val vág​ta le. Há​rom​szor töl​töt​te meg a bög​rét, mi​‐
előtt az öreg nő ab​ba​hagy​ta az evést és álom​ba zu​hant. Glass el​iga​zí​tot​ta a ta​ka​rót az asszony cson​tos
vál​la​in.
Glass oda​ment a tűz​höz, és el​kezd​te enni a sült ku​tyát. A pa​u​nik a ku​tyát cse​me​gé​nek te​kin​tet​ték, va​‐
la​hogy úgy vág​tak le néha egyet-egyet, aho​gyan a fe​hér em​be​rek a ta​vasszal szü​le​tett ma​la​cot. Glass
min​dig is a bö​lényt ré​sze​sí​tet​te előny​ben, de a je​len​le​gi hely​ze​té​ben a ku​tya ép​pen elég jó volt. Ki​sze​‐
dett némi ku​ko​ri​cát is az edény​ből, ab​ból is evett, és fél​re​tet​te a le​vest meg a főtt húst az in​di​án
asszony​nak.
Nagy​já​ból egy órá​ja evett már, ami​kor az öreg nő fel​ki​ál​tott. Glass gyor​san oda​ment mel​lé. A nő
min​dig ugyan​azt is​mé​tel​get​te: „He tuwe he... He tuwe he...” Most nem a ha​lá​lé​nek fé​le​lem​mel teli
hang​ján be​szélt, ha​nem csen​de​sen, olyan han​gon, ami​vel mint​ha sür​gő​sen kö​zöl​ni akar​na va​la​mi fon​‐
tos dol​got. A sza​vak sem​mit sem je​len​tet​tek Glass​nek. Mi​vel nem tud​ta, mi mást te​het​ne, meg​fog​ta a
nő ke​zét. Az meg​szo​rí​tot​ta, gyen​gén, és az ar​cá​hoz húz​ta. Egy da​ra​big így ül​tek. Az​tán vak sze​mei le​‐
zá​rul​tak, és újra álom​ba me​rült.
Reg​gel​re meg​halt.
Glass a dél​előtt na​gyobb ré​szét az​zal töl​töt​te, hogy kez​det​le​ges mág​lyát ra​kott, úgy, hogy a Mis​‐
sour​ira néz​zen. Ami​kor el​ké​szült vele, vissza​tért a na​gyob​bik kuny​hó​hoz, és be​csa​var​ta az öreg nőt a
ta​ka​ró​já​ba. Oda​vit​te a mág​lyá​hoz, a ku​tya pe​dig szá​na​lom​ra mél​tó​an tén​fer​gett utá​nuk, mint va​la​mi
fur​csa gyász​me​net. Se​be​sült lá​bá​hoz ha​son​ló​an Glass vál​la is szé​pen meg​gyó​gyult a far​ka​sok​kal ví​‐
vott csa​ta óta el​telt he​tek​ben. Még így is össze​rán​dult az arca, ami​kor fel​emel​te a holt​tes​tet a mág​lyá​‐
ra. Érez​te az is​me​rős, za​va​ró nyi​lal​lá​so​kat a ge​rin​ce men​tén. A háta mi​att még min​dig ag​gó​dott. Ha
sze​ren​csé​je van, né​hány na​pon be​lül el​éri Fort Brazeau-t. Ott va​la​ki ta​lán majd ren​de​sen el​lát​ja.
Egy pil​la​na​tig állt a mág​lya mel​lett, régi szo​ká​sok ju​tot​tak eszé​be a tá​vo​li múlt​ból. Azon gon​dol​ko​‐
dott egy pil​la​na​tig, hogy mi​lyen sza​vak hang​zot​tak el az any​ja te​me​té​sén, mi​lyen sza​vak han​goz​hat​tak
el Eli​za​bet​hért. Maga elé kép​zelt egy fris​sen ki​ásott föld​ből álló ku​pa​cot egy nyi​tott sír mel​lett. A te​‐
me​tés fo​gal​ma min​dig ful​lasz​tó és hi​deg ér​zést kel​tett ben​ne. Job​ban sze​ret​te azt, aho​gyan az in​di​á​nok
csi​nál​ják, ma​gas​ra föl​ten​ni a tes​tet, mint​ha át​ad​nák az ég​nek.
A ku​tya hir​te​len mo​rog​ni kez​dett, Glass pe​dig sar​kon for​dult. Négy lo​vas in​di​án ha​ladt felé las​san a
falu irá​nyá​ból, mind​össze het​ve​nyard​nyi​ra vol​tak. A ru​há​juk​ról és a ha​juk​ról Glass azon​nal fel​is​mer​te
őket: szi​úk. Egy má​sod​perc​re pá​nik​ba esett, és a part​fal sűrű fá​i​nak tá​vol​sá​gát szá​mol​gat​ta. Az​tán
vissza​gon​dolt első ta​lál​ko​zá​sá​ra a pa​u​nik​kal, és úgy dön​tött, hogy nem moz​dul.
Alig több mint egy hó​nap telt el az​óta, hogy a trap​pe​rek és a szi​úk szö​vet​ség​re lép​tek az ari​ka​rák
el​le​ni tá​ma​dás​ban. Glass​nek eszé​be ju​tott, hogy a szi​úk ki​száll​tak a küz​de​lem​ből Le​aven​worth ez​re​‐
des tak​ti​ká​ja mi​att ér​zett fel​há​bo​ro​dá​suk​ban, és eb​ben az ér​zé​sük​ben osz​toz​tak ve​lük a Ro​cky Moun​‐
ta​in Fur Com​pany em​be​rei is. Va​jon ma​radt még va​la​mi ab​ból a szö​vet​ség​ből? Így az​tán csak állt
ott, és annyi ön​bi​zal​mat pró​bált meg​ját​sza​ni, amennyit csak tu​dott, ahogy néz​te a kö​ze​le​dő in​di​á​no​kat.
Fi​a​ta​lok vol​tak, há​rom kö​zü​lük alig​ha volt húsz​éves. A ne​gye​dik ki​csit idő​sebb volt, ta​lán a hú​szas
évei kö​ze​pén jár​ha​tott. A fi​a​ta​labb har​co​sok óva​to​san kö​ze​led​tek, fegy​ve​re​i​ket ké​szen​lét​ben tart​va,
mint​ha va​la​mi fur​csa ál​lat felé men​né​nek. Az idő​sebb sziú fél ló​hosszal a töb​bi​ek előtt ha​ladt. Egy
Lon​don tí​pu​sú könnyű ko​vás pus​ka volt nála, de la​zán tar​tot​ta a fegy​vert, a csö​ve egy óri​á​si bar​na
cső​dör nya​kán nyu​go​dott ke​reszt​ben. Az ál​lat tom​po​rá​ba egy jel volt be​éget​ve: U.S. Ez Le​aven​worth
egyik lova. Más fel​ál​lás​ban Glass vic​ces​nek ta​lál​ta vol​na az ez​re​des sze​ren​csét​len​sé​gét.
Az idő​sebb sziú meg​za​bo​láz​ta a lo​vát öt​láb​nyi​ra Glass​től, és te​tő​től tal​pig szem​ügy​re vet​te. Az​tán
a sziú Glass mögé né​zett, a mág​lyá​ra. Pró​bál​ta meg​ér​te​ni, mi köze le​het a szét​mar​can​golt, mocs​kos fe​‐
hér fér​fi​nak a ha​lott ari​ka​ra asszony​hoz. A tá​vol​ból már fi​gyel​ték, ahogy Glass kín​ló​dik, hogy a tes​tet
az áll​vány​zat​ra pró​bál​ja emel​ni. En​nek így nem volt sem​mi ér​tel​me.
Az in​di​án át​len​dí​tet​te a lá​bát a nagy​da​rab cső​dör fö​lött, és könnye​dén a ta​laj​ra csusszant. Oda​sé​tált
Glass​hez, sö​tét sze​me​i​vel szin​te ke​resz​tül​döf​te. Glass érez​te, ahogy a gyom​ra össze​szű​kül, de rez​ze​‐
nés​te​le​nül áll​ta a sziú te​kin​te​tét.
Az in​di​án min​den ne​héz​ség nél​kül vég​hez​vit​te azt, amit Glass kény​te​len volt meg​ját​sza​ni: ma​ga​biz​‐
tos​sá​got árasz​tott. A neve Sár​ga Ló volt. Ma​gas volt, több mint hat láb, szög​le​tes vál​lak​kal és tö​ké​le​‐
tes test​fel​épí​tés​sel, amit erő​tel​jes nyak és mell​kas hang​sú​lyo​zott ki. Sű​rűn össze​font ha​já​ban há​rom
sas​tol​lat vi​selt, ro​vát​kák je​lez​ték raj​tuk a csa​tá​ban meg​ölt el​len​sé​gek szá​mát. Két dí​szí​tő sza​lag fu​tott
le szar​vas​bőr mel​lé​nyén, a mell​ka​sán. Glass​nek fel​tűnt, hogy mennyi​re fi​nom mun​ká​ról van szó, több
száz egy​más​ba fű​ző​dő ta​ra​jos​sül-tüs​ke, ame​lye​ket élénk​re fes​tet​tek in​di​gó​val és ci​nó​ber fes​ték​kel.
 Ahogy a két fér​fi szem​től szem​ben állt egy​más​sal, az in​di​án las​san elő​re​nyúj​tot​ta a ke​zét Glass
nyak​lán​ca irá​nyá​ba, majd az uj​jai kö​zött for​gat​va az óri​á​si med​ve​kar​mot kezd​te vizs​gál​gat​ni. Le​ej​tet​te
a kar​mot, majd te​kin​te​tét vé​gig​hor​doz​ta a Glass ko​po​nyá​ja és tor​ka men​tén hú​zó​dó seb​he​lye​ken. Az
in​di​án meg​bök​te Glass vál​lát, hogy az meg​for​dul​jon, az​tán meg​vizs​gál​ta a se​be​ket szét​osz​ló inge alatt.
Mon​dott va​la​mit a má​sik há​rom​nak, ahogy rá​né​zett Glass há​tá​ra. Glass hal​lot​ta, ahogy a töb​bi in​di​án
le​száll a ló​ról és kö​ze​lebb jön, majd iz​ga​tot​tan be​szél​ni kez​de​nek, mi​köz​ben nyom​kod​ják és vizs​gál​‐
ják a há​tát. Mi tör​té​nik?
Az in​di​á​nok meg​igé​zett​sé​gé​nek for​rá​sai a Glass há​tán vé​gig​hú​zó​dó mély, pár​hu​za​mos seb​he​lyek
vol​tak. Sok seb​he​lyet lát​tak már, de ilyet még soha. A mély vá​gá​sok él​tek. Hem​zseg​tek ben​nük a fér​‐
gek.
Az egyik in​di​án​nak si​ke​rült ki​csíp​nie egy te​ker​gő, fe​hér szí​nű fér​get két uj​já​val. Oda​tar​tot​ta Glass
elé, hogy lát​has​sa. Glass a ré​mü​let​től üvöl​tött egyet, le​tép​te az inge ma​rad​vá​nya​it, az​tán ha​szon​ta​la​nul
pró​bált a se​bek felé nyúl​ni, ami​ket nem ért el, majd négy​kéz​láb​ra eresz​ke​dett, és ök​len​dez​ni kez​dett
en​nek az un​do​rí​tó in​vá​zi​ó​nak az éme​lyí​tő gon​do​la​tá​tól.
Glasst föl​ül​tet​ték az egyik fi​a​tal in​di​án mögé a lóra, és el​lo​va​gol​tak az ari​ka​ra fa​lu​ból. Az öreg nő
ku​tyá​ja utá​nuk ira​mo​dott, a lo​vak mö​gött fu​tott. Az egyik in​di​án meg​állt, le​szállt a ló​ról, és kö​zel csa​‐
lo​gat​ta a ku​tyát. A to​ma​hawk fo​ká​val rá​ütött a ku​tya ko​po​nyá​já​ra, az​tán a hát​só lá​ba​i​nál meg​ra​gad​ta,
és a töb​bi​ek után lo​va​golt.

A sziú tá​bor ki​csi​vel volt dél​re a Grand​től. A négy har​cos meg​ér​ke​zé​se a fe​hér em​ber​rel azon​nal
iz​gal​mat vál​tott ki, és ren​ge​teg in​di​án ha​ladt mö​göt​tük, mint va​la​mi pa​rá​dén, mi​köz​ben vé​gig​lo​va​gol​‐
tak a ti​pik kö​zött.
Sár​ga Ló ve​zet​te a me​ne​tet. Egy ala​csony ti​pi​hez men​tek, ami egy ki​csit tá​vo​labb állt a tá​bor​tól. A
ti​pit vad áb​rák dí​szí​tet​ték: vil​lá​mo​kat köp​kö​dő fe​ke​te fel​hők, a nap kö​rül geo​met​ri​ku​san el​ren​de​zett
bö​lé​nyek, ha​tá​ro​zat​lan raj​zo​la​tú em​be​ri fi​gu​rák, akik egy tűz kö​rül tán​col​nak. Sár​ga Ló üd​vöz​lés​kép​‐
pen ki​ál​tott va​la​mit, és né​hány perc​cel ké​sőbb egy na​gyon öreg, tö​pö​rö​dött in​di​án emel​ke​dett ki a tipi
nyí​lá​sát fedő haj​tó​ka mö​gül. Hu​nyor​gott a fé​nyes nap​sü​tés​ben, de a sze​mei hu​nyor​gás nél​kül is alig
lát​szot​tak a mély rán​cok kö​zött. Ar​cá​nak fel​ső ré​szét fe​ke​te fes​ték fed​te, és el​pusz​tult, aszott hol​ló volt
a jobb füle mögé köt​ve. A fel​ső​tes​te mez​te​len volt az ok​tó​be​ri hi​deg el​le​né​re, és a csí​pő​je alatt is
csak egy ágyék​kö​tőt vi​selt. Be​esett mell​ka​sán a la​zán lógó bőr fe​ke​te és pi​ros csí​kok​kal volt ki​fest​ve.
Sár​ga Ló le​szállt a lo​vá​ról, és je​lez​te Glass​nek, hogy ő is te​gyen így. Glass me​rev ta​gok​kal le​szállt,
se​bei újra el​kezd​tek fáj​ni a lo​vag​lás okoz​ta ráz​kó​dás​tól, ami​től már el​szo​kott. Sár​ga Ló be​szélt a sá​‐
mán​nak a fur​csa fe​hér fér​fi​ről, akit az ari​ka​ra falu rom​jai kö​zött ta​lál​tak, el​mond​ta, hogy lát​ták, amint
sza​bad​já​ra en​ge​di egy öreg in​di​án asszony lel​két. El​mond​ta a sá​mán​nak, hogy a fe​hér em​be​ren nem
lát​szott fé​le​lem, ami​kor kö​ze​led​tek felé, pe​dig nem vol​tak fegy​ve​rei, csak egy ki​he​gye​zett bot​ja. Be​‐
szélt a med​ve​ka​rom nyak​lánc​ról és a se​bek​ről a fér​fi tor​kán és há​tán.
A sá​mán egy szót sem szólt Sár​ga Ló hosszú be​szá​mo​ló​ja köz​ben, de a sze​mei át​ha​tó​an fi​gyel​tek ar​‐
cá​nak ba​ráz​dált maszk​ján ke​resz​tül. Az össze​gyűlt in​di​á​nok kö​ze​lebb hú​zód​tak, hogy hall​ják, és egy​‐
más kö​zött pus​mog​ni kezd​tek, ami​kor a se​be​sült há​ton élős​kö​dő fér​gek ke​rül​tek szó​ba.
Ami​kor Sár​ga Ló be​fe​jez​te, a sá​mán oda​lé​pett Glass​hez.
A tö​pö​rö​dött fér​fi fe​jé​nek te​te​je alig ért fel Glass ál​lá​ig, így az öreg sziú tö​ké​le​tes szög​ből vizs​gál​‐
hat​ta meg a med​ve​kar​mot. Hoz​zá​ért a he​gyé​hez a hü​velyk​uj​já​val, mint​ha az ere​de​ti​sé​gét akar​ná meg​‐
vizs​gál​ni. Erőt​len ke​zei eny​hén re​meg​tek, ami​kor oda​nyúlt, hogy meg​érint​se a ró​zsa​szí​nes seb​he​lye​‐
ket, amik Glass jobb vál​lá​tól a tor​ká​ig ér​tek.
Vé​gül az​tán meg​for​dí​tot​ta Glasst, hogy meg​vizs​gál​ja a há​tát. Fel​nyúlt az el​ron​gyo​ló​dott ing nya​ká​‐
hoz, és le​sza​kí​tot​ta. A ruha alig mu​ta​tott el​len​ál​lást. Az in​di​á​nok kö​ze​lebb nyo​ma​kod​tak, hogy sa​ját
sze​mük​kel lás​sák azt, ami​ről Sár​ga Ló be​szélt. Azon​nal iz​ga​tott fe​cse​gés kez​dő​dött va​la​mi fur​csa
nyel​ven. Glass megint érez​te, ahogy a gyom​ra fel​for​dul a gon​do​lat​tól, hogy va​jon mi​fé​le lát​vá​nyos​ság
le​het az, ami ilyen szen​ve​délyt vált ki.
A sá​mán mon​dott va​la​mit, és az in​di​á​nok ab​ban a pil​la​nat​ban el​hall​gat​tak.
Meg​for​dult, és el​tűnt a ti​pi​je haj​tó​ká​ja mö​gött. Ami​kor né​hány perc​cel ké​sőbb újra meg​je​lent, a ke​‐
zei tele vol​tak tök​ből ké​szült flas​kák​kal meg gyön​gyök​kel dí​szí​tett ta​sa​kok​kal. Vissza​ment Glass​hez és
in​tett neki, hogy fe​küd​jön le arc​cal a föld felé. Le​te​rí​tett Glass mel​lé egy gyö​nyö​rű, fe​hér pré​met. A
prém​re ki​ra​kott egy cso​mó gyógy​szert. Glass​nek fo​gal​ma sem volt, hogy mi van az edé​nyek​ben. Nem
ér​de​kel. Csak egy do​log szá​mí​tott. Szedd le őket ró​lam!
A sá​mán mon​dott va​la​mit az egyik fi​a​tal har​cos​nak, aki el​ro​hant, és né​hány perc múl​va egy fe​ke​te
bö​dön​nel tért vissza, tele víz​zel. Eköz​ben a sá​mán a leg​na​gyob​bik tök​héj​pa​lack​ban szi​ma​tolt, és
össze​te​vő​ket po​tyog​ta​tott bele a kü​lön​bö​ző ta​sa​kok​ból. Halk kán​tá​lás​ba kez​dett, ahogy dol​go​zott, ez
az egyet​len hang szállt fel a falu la​kó​i​nak tisz​te​let​tel​jes csend​je kö​ze​pet​te.
A nagy tök​héj​pa​lack​ban a fő össze​te​vő a bö​lény​vi​ze​let volt, amit egy nagy bika húgy​hó​lyag​já​ból
szer​zett egy múlt nyá​ri va​dá​szat so​rán. A vi​ze​let​hez éger​gyö​ke​ret és pus​ka​port adott. Az így elő​ál​lí​tott
össze​hú​zó​szer olyan erős volt, mint a ter​pen​tin.
A sá​mán oda​adott Glass​nek egy rö​vid bo​tot, hat hü​velyk hosszút. El​tar​tott egy pil​la​na​tig, mire
Glass fel​fog​ta a cél​ját. Vett egy mély lé​leg​ze​tet, és a fo​gai közé he​lyez​te a bo​tot.
Glass össze​szed​te a bá​tor​sá​gát, a sá​mán pe​dig rá​ön​töt​te a há​tá​ra a ke​ve​ré​ket.
Az össze​hú​zó​szer a leg​in​ten​zí​vebb fáj​dal​mat vál​tot​ta ki, amit Glass va​la​ha ér​zett, mint​ha ol​vasz​tott
va​sat ön​te​né​nek az em​be​ri hús​ra. A fáj​da​lom elő​ször csak bi​zo​nyos te​rü​le​tek​re kor​lá​to​zó​dott, ahogy a
fo​lya​dék fo​ko​za​to​san be​szi​vár​gott mind az öt vá​gás​ba. Ha​ma​ro​san az​tán az éles, tü​zes fáj​da​lom a
gyöt​re​lem szé​le​sebb hul​lá​má​vá te​re​bé​lye​se​dett, gyors szív​ve​ré​sé​vel egy rit​mus​ban pul​zált. Glass be​‐
le​mé​lyesz​tet​te fo​ga​it a bot puha fá​já​ba. Meg​pró​bál​ta el​kép​zel​ni a ke​ze​lés tisz​tí​tó ha​tá​sát, de nem tu​‐
dott túl​jut​ni a fáj​da​lom köz​vet​len ér​zé​sén.
Az össze​hú​zó​szer ki​vál​tot​ta a kí​vánt ha​tást a fér​gek​re. Több tu​cat​nyi kí​gyó​zó fe​hér ku​kac küz​döt​te
ki ma​gát a fel​szín​re. Né​hány perc​cel ké​sőbb a sá​mán egy nagy me​rő​ka​nál vi​zet hasz​nált, hogy le​mos​sa
a fér​ge​ket és az ége​tő fo​lya​dé​kot Glass há​tá​ról. Glass zi​hált, ahogy a fáj​da​lom las​san vissza​hú​zó​dott.
Ép​pen csak el​kezd​te vol​na vissza​foj​ta​ni a lé​leg​ze​tét, ami​kor a sá​mán újra rá​ön​töt​te a fo​lya​dé​kot a
nagy tök​héj​pa​lack​ból.
A sá​mán négy ada​got hasz​nált fel az össze​hú​zó​szer​ből. Ami​kor az utol​só ma​ra​dé​ko​kat is le​mos​ta,
be​ken​te a se​be​ket fe​nyő​ből és vö​rös​fe​nyő​ből ké​szült gő​zöl​gő pép​pel. Sár​ga Ló be​se​gí​tet​te Glasst a
sá​mán ti​pi​jé​be. Egy in​di​án asszony fris​sen fő​zött szar​vas​húst ho​zott. Glass meg tu​dott fe​led​kez​ni egy
idő​re ége​tő há​tá​ról, így be​lak​má​ro​zott be​lő​le, az​tán le​fe​küdt egy bö​lény​ta​ka​ró​ra, és mély álom​ba zu​‐
hant.
Az álom és az éb​ren​lét ha​tá​rán le​be​gett szin​te két tel​jes na​pig. Az éb​ren​lét pil​la​na​ta​i​ban min​dig
újra fel​töl​tő​dő el​lát​mányt ta​lált maga mel​lett étel​ből és víz​ből. A sá​mán ápol​ta a há​tát, két​szer ki​cse​‐
rél​te a dunszt​kö​tést. Az össze​hú​zó​szer okoz​ta szag​ga​tó fáj​da​lom után a dunszt​kö​tés ned​ves me​le​ge
olyan volt, mint az anyai kéz meg​nyug​ta​tó érin​té​se.
 A kora reg​gel első su​ga​rai fi​nom iz​zás​sal vi​lá​gí​tot​ták meg a ti​pit, ami​kor Glass a har​ma​dik nap reg​‐
ge​lén fel​éb​redt. A csen​det csak a ló​far​kak időn​kén​ti su​ho​gá​sa és a bús han​gú ga​lam​bok tur​bé​ko​lá​sa
tör​te meg. A sá​mán aludt, a bö​lény​ta​ka​rót rá​húz​va cson​tos mell​ka​sá​ra. Glass mel​lett egy ku​pac​ban ott
fe​küd​tek a szé​pen össze​haj​to​ga​tott szar​vas​bőr ru​hák, a bri​csesz, a ki​varrt mo​ka​szi​nok és egy egy​sze​rű
őz​bőr zub​bony. Las​san fel​tá​pász​ko​dott és fel​öl​tö​zött.
A pa​u​nik ha​lá​los el​len​sé​gük​nek tar​tot​ták a szi​úkat. Glass még har​colt is egy csa​pat sziú va​dásszal
egy ki​sebb össze​csa​pás​ban, ami​kor Kan​sas sík​sá​ga​in töl​töt​te a nap​ja​it. Most már más​hogy lát​ta a dol​‐
got. Ho​gyan más​hogy fo​gad​hat​ná Sár​ga Ló és a sá​mán sza​ma​ri​tá​nus tet​te​it, mint el​is​me​rés​sel. A sá​mán
meg​moc​cant, az​tán ülő po​zí​ci​ó​ba emel​ke​dett, ami​kor meg​lát​ta Glasst. Mon​dott va​la​mit, amit Glass
nem ér​tett.
Né​hány perc​cel ké​sőbb Sár​ga Ló buk​kant fel. Úgy tűnt, na​gyon örül, hogy Glass job​ban van. A két
in​di​án meg​vizs​gál​ta a há​tát, és úgy tűnt, hogy he​lyes​lő​en be​szél​nek ar​ról, amit lát​nak. Ami​kor ab​ba​‐
hagy​ták, Glass a há​tá​ra mu​ta​tott, és kér​dőn fel​emel​te a szem​öl​dö​két, mint​ha azt kér​dez​né: „Jól néz
ki?” Sár​ga Ló le​biggyesz​tet​te az aj​ka​it, és bó​lin​tott.
Az​nap ké​sőbb ta​lál​koz​tak Sár​ga Ló ti​pi​jé​ben. Jel​nyelv és ho​mok​ba raj​zol​ga​tás zagy​va​lé​ká​val Glass
meg​pró​bál​ta el​mon​da​ni, hogy hon​nan jött és hová akar men​ni. Úgy tűnt, hogy Sár​ga Ló érti azt, hogy
„Fort Brazeau”, Glass pe​dig meg​erő​sí​tet​te, ami​kor az in​di​án raj​zolt egy tér​ké​pet az erőd pon​tos he​‐
lyé​vel a Mis​sou​ri és a White fo​lyó össze​fo​lyá​sá​nál. Glass bő​szen bó​lo​ga​tott. Sár​ga Ló mon​dott va​la​‐
mit a töb​bi har​cos​nak, akik össze​gyűl​tek a ti​pi​ben. Glass nem ér​tet​te, és az​nap éj​sza​ka úgy tért nyu​go​‐
vó​ra, hogy azon gon​dol​ko​dott, egy​sze​rű​en egye​dül vág neki az út​nak.
Más​nap reg​gel arra éb​redt, hogy a sá​mán ti​pi​je előtt lo​vak prüsz​köl​nek. Ami​kor ki​lé​pett, ott ta​lál​ta
Sár​ga Lo​vat és a há​rom fi​a​tal in​di​ánt, akik​kel az ari​ka​ra fa​lu​ban ta​lál​ko​zott. A lo​va​i​kon ül​tek, és az
egyi​kük egy lo​vas nél​kü​li pin​to kan​tá​rát tar​tot​ta.
Sár​ga Ló mon​dott va​la​mit, és rá​mu​ta​tott a pin​tó​ra. A nap ép​pen csak fel​ért a ho​ri​zont​ra, ami​kor el​‐
in​dul​tak dél felé, Fort Brazeau irá​nyá​ba.
 Jim Bridgert nem csal​ta meg az irány​ér​zé​ke. Iga​za volt, ami​kor arra biz​tat​ta Fitz​geral​dot, hogy vág​‐
ja​nak át a pré​rin, és tá​vo​lod​ja​nak el a Litt​le Mis​sou​ri fo​lyó ke​le​ti ka​nya​ru​la​tá​tól. A nyu​ga​ti ho​ri​zont
el​nyel​te a nap utol​só su​ga​ra​it, ami​kor a két fér​fi el​sü​töt​te a fegy​ve​rét, hogy je​lez​zék kö​ze​led​tü​ket Fort
Uni​on​hoz. Hen​ry ka​pi​tány ki​kül​dött egy lo​vast a kö​szön​té​sük​re.
A Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​rei ko​mor han​gu​lat​ban üd​vö​zöl​ték Fitz​gerald és Bridger
meg​ér​ke​zé​sét az erőd​be. Fitz​gerald​nál volt Glass fegy​ve​re, va​la​hogy úgy, mint el​esett baj​tár​suk büsz​‐
ke jel​vé​nye. Jean Pout​ri​ne ke​resz​tet ve​tett ma​gá​ra, ami​kor az Ans​tadt el​ha​ladt mel​let​te, né​hány fér​fi
pe​dig le​vet​te a ka​lap​ját. Akár el​ke​rül​he​tet​len volt, akár nem, a fér​fi​ak nyug​ta​la​ní​tó​nak ta​lál​ták, hogy
szem​be kell néz​ni​ük Glass ha​lá​lá​val.
A ba​rakk​ban gyűl​tek össze, hogy meg​hall​gas​sák Fitz​gerald be​szá​mo​ló​ját. Bridger el​cso​dál​ko​zott a
fér​fi azon ké​pes​sé​gén, aho​gyan kör​mön​fon​tan és hoz​zá​ér​tés​sel ha​zu​dott.
– Nincs sok mon​dan​dóm – szó​lalt meg Fitz​gerald. – Mind​annyi​an tud​tuk, hogy mi fog tör​tén​ni. Nem
te​szek úgy, mint​ha a ba​rát​ja let​tem vol​na, de tisz​te​lem azt, aki úgy har​col, aho​gyan ő har​colt.
– Mély​re te​met​tük... elég kő​vel bo​rí​tot​tuk be ah​hoz, hogy biz​ton​ság​ban le​gyen. Az az igaz​ság, ka​pi​‐
tány, hogy én azon​nal in​dul​ni akar​tam, de Bridger azt mond​ta, hogy csi​nál​junk ke​resz​tet a sír​ra.
Bridger föl​né​zett, meg​ret​tent et​től az utol​só cif​rá​zás​tól. Húsz, tisz​te​le​tet su​gár​zó arc bá​mult vissza
rá, né​há​nyan ün​ne​pé​lyes hely​ben​ha​gyás​sal bó​lo​gat​tak. Jó is​ten, csak tisz​te​le​tet ne! Most az övé volt,
ami​re vá​gyott, de most meg több volt be​lő​le, mint amit el tu​dott vi​sel​ni. Bár​mi lesz is a kö​vet​kez​mé​‐
nye, meg kell tisz​tul​nia a ha​zug​sá​guk, a sa​ját ha​zug​sá​ga ir​tó​za​tos ter​hé​től.
A sze​me sar​ká​ból ér​zé​kel​te Fitz​gerald je​ges pil​lan​tá​sát. Nem ér​de​kel. Ki​nyi​tot​ta a szá​ját, de mi​‐
előtt meg​ta​lál​ta vol​na a meg​fe​le​lő sza​va​kat, Hen​ry ka​pi​tány szó​lalt meg:
– Tud​tam, hogy ki​te​szel ma​ga​dért, Bridger.
Újabb egyet​ér​tő bó​lo​ga​tá​sok kö​vet​kez​tek a bri​gád tag​ja​i​tól. Mit tet​tem? Sze​me​it a pad​ló​ra sze​gez​‐
te.
 Az, hogy a Fort Brazeau igényt tar​tott az „erőd” meg​ne​ve​zés​re, fi​no​man szól​va is túl​zás volt. A mo​‐
ti​vá​ció ta​lán a hi​ú​ság le​he​tett, a vágy, hogy egy csa​lád​ne​vet in​téz​mé​nye​sít​se​nek vele. Vagy ta​lán az a
vágy, hogy meg​előz​zék a tá​ma​dá​so​kat pusz​tán az el​ne​ve​zés ere​jé​vel. Bár​hogy is volt, az el​ne​ve​zés
túl​lőtt a cé​lon.
Fort Brazeau-ban egyet​len rönk​ház, egy kez​det​le​ges dokk és egy ló​ki​kö​tő osz​lop volt. A fa​ház szűk
lő​ré​sei ad​ták az egyet​len bi​zo​nyí​té​kát an​nak, hogy bár​mi​lyen mér​ték​ben is fi​gye​lem​be vet​ték az épü​let
har​cá​sza​ti je​len​tő​sé​gét, de még ezek is in​kább vol​tak al​kal​ma​sak arra, hogy ki​zár​ják a nap​fényt, mint a
nyi​la​kat.
El​szórt ti​pik áll​tak az erőd kö​rü​li tisz​tá​son, né​há​nyat csak ide​ig​le​ne​sen ál​lí​tot​tak fel az in​di​á​nok,
akik ke​res​ked​ni jöt​tek, né​há​nyat vi​szont ál​lan​dó​ra a hely​be​li yank​ton sziú al​ko​ho​lis​ták. Ha va​la​ki a
fo​lyón uta​zott, egy éj​sza​ká​ra meg​szállt itt. Ál​ta​lá​ban a sza​bad ég alatt tá​bo​roz​tak, de 25 cen​t​ért a gaz​‐
da​gab​bak meg​osz​toz​hat​tak a fa​ház szal​ma​mat​ra​cán.
Be​lül a fa​ház rész​ben ve​gyes​ke​res​ke​dés, rész​ben sza​lon volt. Vi​lá​gí​tás alig akadt, a leg​főbb in​gert
a sza​gok je​len​tet​ték: több​na​pos ál​lott füst, a friss bő​rök zsí​ros pézs​ma​sza​ga, só​zott tő​ke​hal​lal teli nyi​‐
tott hor​dók. A ré​sze​gek be​szél​ge​té​se​it le​szá​mít​va az el​sőd​le​ges hang a le​gyek ál​lan​dó züm​mö​gé​se
volt, néha pe​dig a sza​ru​fák kö​zöt​ti há​ló​ga​lé​ri​á​ról le​szű​rő​dő hor​ko​lás.
Az erőd név​adó​ja, Ki​o​wa Brazeau az öt ér​ke​ző lo​vast fi​gyel​te vas​tag szem​üve​gén ke​resz​tül, ami
mi​att a sze​mei ter​mé​szet​el​le​ne​sen nagy​nak tűn​tek. Je​len​tő​sen meg​könnyeb​bült, ami​kor ki tud​ta ven​ni
Sár​ga Ló ar​cát. Ki​o​wa ag​gó​dott a szi​úk hoz​zá​ál​lá​sa mi​att.
Wil​li​am Ash​ley ép​pen most töl​tött el majd​nem egy hó​na​pot Fort Brazeau-ban az ő Ro​cky Moun​ta​in
Fur Com​pany​jé​nek jö​vő​jét ter​vez​get​ve az ari​ka​ra fal​vak​nál tör​tént össze​om​lást kö​ve​tő​en. A szi​úk a
fe​hé​rek szö​vet​sé​ge​sei vol​tak az ari​ka​rák el​le​ni csa​tá​ban. Vagy, hogy pon​to​sak le​gyünk, a szi​úk szö​vet​‐
sé​ge​sek vol​tak ad​dig, amíg bele nem fá​rad​tak Le​aven​worth ez​re​des túl passzív tak​ti​ká​já​ba. Le​aven​‐
worth az ost​rom fe​lé​nél tar​tott, ami​kor a szi​úk hir​te​len meg​lép​tek (de nem anél​kül, hogy lo​va​kat lop​‐
ja​nak Ash​ley-től és az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​től). Ash​ley úgy te​kin​tett a szi​úk de​zer​tá​lá​sá​ra,
mint va​la​mi áru​lás​ra. Ki​o​wá​nak elég​gé szim​pa​ti​kus volt a szi​úk hoz​zá​ál​lá​sa, de nem lá​tott okot arra,
hogy meg​sért​se a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany ala​pí​tó​ját. Vé​gül is Ash​ley és az em​be​rei Ki​o​wa va​‐
la​ha volt leg​jobb ügy​fe​lei vol​tak, akik gya​kor​la​ti​lag az összes tí​pu​sú el​lát​mányt meg​vet​ték.
Vég​ső so​ron Fort Brazeau si​vár gaz​da​sá​ga a he​lyi tör​zsek​kel foly​ta​tott ke​res​ke​de​lem​től füg​gött. A
szi​úk je​len​tő​sé​ge még na​gyobb lett, mi​óta az ari​ka​rák​kal drá​ma​i​an meg​vál​toz​tak a vi​szo​nyok. Ki​o​wa
ag​gó​dott, hogy a szi​úk meg​ve​té​se Le​aven​worth iránt rá is át​ter​jed​het, no meg ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​sá​‐
ra. Sár​ga Ló és há​rom má​sik sziú har​cos ér​ke​zé​se jó jel volt, kü​lö​nö​sen, ami​kor az is vi​lá​gos​sá vált,
hogy ma​guk​kal hoz​nak egy fe​hér fér​fit, aki​re nyil​ván​va​ló​an gon​dot for​dí​tot​tak.
Az ott lakó in​di​á​nok​ból és az át​uta​zó vo​ya​geu​rök​ből ki​sebb tö​meg gyűlt össze az újon​nan ér​ke​zők
kö​szön​té​sé​re. Fő​leg a fe​hér fér​fit bá​mul​ták meg, aki​nek bor​zasz​tó seb​he​lyei vol​tak az ar​cán és a
skalp​ján. Brazeau fo​lyé​ko​nyan, sziú nyel​ven be​szélt Sár​ga Ló​val, Sár​ga Ló pe​dig el​mond​ta neki, hogy
mit tud a fe​hér fér​fi​ról. Glass vált több tu​cat​nyi bá​mu​ló szem​pár kel​le​met​len cél​pont​já​vá. Azok, akik
be​szél​tek sziú nyel​ven, Sár​ga Ló el​be​szé​lé​sét hall​gat​ták Glass​ről, aki egye​dül volt, ami​kor rá​ta​lál​tak,
fegy​ve​rek nél​kül, és sú​lyos se​be​ket szer​zett egy med​ve​tá​ma​dás so​rán. A töb​bi​ek csak cso​dál​koz​tak,
bár az nyil​ván​va​ló volt, hogy a fe​hér fér​fi​nak van mit el​me​sél​nie.
Ki​o​wa meg​hall​gat​ta Sár​ga Ló tör​té​ne​tét, mi​előtt a fe​hér fér​fi​hoz for​dult vol​na.
– Ön ki​cso​da?
A fe​hér fér​fi mint​ha küz​dött vol​na a sza​vak​kal. Brazeau azt gon​dol​ta, hogy nem érti, ezért fran​ci​á​ra
vál​tott.
– Qui êtes-vous?
Glass nyelt egyet, és óva​to​san meg​kö​szö​rül​te a tor​kát. Em​lé​ke​zett Ki​o​wá​ra még ab​ból az idő​ből,
ami​kor a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany rö​vid pi​he​nőt tar​tott itt, mi​köz​ben fel​fe​lé ha​lad​tak a fo​lyón.
Ki​o​wa nyil​ván​va​ló​an nem em​lé​ke​zett őrá. Glass​nek eszé​be ju​tott, hogy a kül​se​je je​len​tő​sen meg​vál​to​‐
zott, bár még min​dig nem tud​ta ren​de​sen meg​néz​ni a sa​ját ar​cát a tá​ma​dás óta.
– Hugh Glass. – Fájt neki a be​széd, és olyan hang jött ki a tor​kán, ami leg​in​kább szá​nal​mas, csi​kor​‐
gó vinnyo​gás​ra em​lé​kez​te​tett. – Ash​ley em​be​re.
– Ép​pen csak el​ke​rül​te mon​si​eur Ash​ley-t. El​küld​te Jed Stu​ar​tot nyu​gat​ra ti​zen​öt em​ber​rel, az​tán
vissza​in​dult St. Louis​ba, hogy újabb bri​gá​dot to​bo​roz​zon. – Ki​o​wa várt egy per​cig, arra szá​mít​va,
hogy ha szü​ne​tet tart, ak​kor a se​be​sült fér​fi ta​lán több in​for​má​ci​ó​val szol​gál.
Ami​kor a fér​fi sem​mi je​lét nem mu​tat​ta an​nak, hogy mon​da​ni akar​na va​la​mit, egy fél​sze​mű skót han​‐
got adott a cso​port tü​rel​met​len​sé​gé​nek. Skót ak​cen​tus​sal, nyers stí​lus​ban ennyit kér​de​zett:
– Mi tör​tént ve​led?
Glass las​san be​szélt, és olyan ta​ka​ré​ko​san, amennyi​re csak le​het​sé​ges volt.
– Grizzly tá​ma​dott meg a Grand fel​ső fo​lyá​sá​nál. – Gyű​löl​te hang​já​nak ne​vet​sé​ges nyü​szí​té​sét, de
azért foly​tat​ta. – Hen​ry ka​pi​tány két em​ber​rel hát​ra​ha​gyott. – Újra szü​ne​tet tar​tott, ke​zét se​be​sült tor​‐
ká​hoz emel​te, hogy csök​kent​se a fáj​dal​mat. – Meg​lép​tek, és el​lop​ták a fel​sze​re​lé​se​met.
– Szi​úk hoz​tak el idá​ig? – kér​dez​te a skót.
Lát​va Glass ar​cán a fáj​dal​mat, Ki​o​wa he​lyet​te vá​la​szolt.
– Sár​ga Ló ta​lál​ta meg az ari​ka​ra fal​vak​nál, egye​dül volt. Ja​vít​son ki, ha té​ved​nék, mon​si​eur Glass,
de fo​gad​ni mer​nék, hogy egye​dül tet​te meg az utat le​fe​lé a Gran​den.
Glass bó​lin​tott.
A fél​sze​mű skót már fel​tet​te vol​na a kö​vet​ke​ző kér​dést, de Ki​o​wa fél​be​sza​kí​tot​ta:
– Mon​si​eur Glass ké​sőbb is el​mond​hat​ja a tör​té​ne​tét, sze​rin​tem meg​ér​dem​li, hogy egyen és alud​jon.
– A szem​üveg in​tel​li​gens és öreg​uras be​nyo​mást köl​csön​zött Ki​o​wa ar​cá​nak. Meg​ra​gad​ta Glass vál​lát
és be​ve​zet​te a fa​ház​ba. Oda​bent le​ül​tet​te egy hosszú asz​tal mel​lé, és mon​dott va​la​mit a fe​le​sé​gé​nek
sziú nyel​ven. Az asszony Glass elé tett egy meg​ra​kott tá​nyér ragut, amit egy óri​á​si ön​tött​vas edény​ből
mert ki. Glass mé​lyen be​lé​le​gez​te az étel il​la​tát, az​tán két újabb nagy ada​gét is.
Ki​o​wa szem​ben ült vele az asz​tal​nál, tü​rel​me​sen néz​te a hal​vány meg​vi​lá​gí​tás​ban, és el​hes​se​get​te a
bá​mész​ko​dó​kat.
Ami​kor be​fe​jez​te az evést, Glass hir​te​len gon​do​lat​tól ve​zé​rel​ve Ki​o​wá​hoz for​dult.
– Nem tu​dok fi​zet​ni.
– Nem szá​mí​tot​tam arra, hogy egy cso​mó kész​pénzt hur​col ma​gá​val. Ash​ley em​be​rei kap​nak hi​telt
az én erő​döm​ben. – Glass kö​szö​net​kép​pen bó​lin​tott. Ki​o​wa foly​tat​ta: – Ad​ha​tok ön​nek fegy​vert, és
fel​rak​ha​tom a kö​vet​ke​ző St. Louis​ba in​du​ló ha​jó​ra.
Glass he​ve​sen meg​ráz​ta a fe​jét.
– Nem me​gyek St. Louis​ba.
Ki​o​wa meg​döb​bent.
– Nos, és ak​kor mit ter​vez, hová megy?
– Fort Uni​on​be.
– Fort Uni​on! Ok​tó​ber van! Még ha si​ke​rül is át​jut​nia a rík te​rü​le​te​in a men​den fal​va​kig, de​cem​ber
lesz, mire oda​ér. És az még min​dig há​rom​száz mér​föld​nyi​re van Fort Uni​on​tól. Fel fog men​ni gya​log a
Mis​sou​ri men​tén, a tél kö​ze​pén?
Glass nem vá​la​szolt. Fájt a tor​ka. Amúgy meg nem volt szük​sé​ge en​ge​dély​re. Ivott egy korty vi​zet
egy nagy bá​dog​bög​ré​ből, meg​kö​szön​te Ki​o​wá​nak az ételt, és el​kez​dett fel​mász​ni a ros​ka​do​zó lét​rán az
al​vó​ga​lé​ri​á​ra. Fél​úton meg​állt, vissza​má​szott és ki​sé​tált.
Sár​ga Ló az erőd​től tá​vo​labb, a White fo​lyó part​ján tá​bo​ro​zott. Ő és a töb​bi sziú a lo​va​i​kat ápol​ták,
ke​res​ked​tek egy ke​ve​set, és reg​gel már in​dul​tak vol​na vissza. Sár​ga Ló el​ke​rül​te az erő​döt, amennyi​re
le​he​tett. Ki​o​wa és sziú fe​le​sé​ge min​dig be​csü​le​te​sen bán​tak vele, de az egész lé​te​sít​mény el​ron​tot​ta a
han​gu​la​tát. Le​néz​te, sőt, szé​gyell​te a mocs​kos in​di​á​no​kat, akik az erőd kö​rül tá​bo​roz​tak, és áru​ba bo​‐
csá​tot​ták fe​le​sé​ge​i​ket és lá​nya​i​kat a kö​vet​ke​ző whis​key-ért. Volt va​la​mi fé​lel​me​tes ab​ban a go​nosz​‐
ban, ami rá tud​ta ven​ni a fér​fi​a​kat, hogy ma​guk mö​gött hagy​ják régi éle​tü​ket, és ilyen gya​lá​zat​ban él​je​‐
nek.
A he​lyi in​di​á​nok​ra gya​ko​rolt ha​tá​sán túl az ál​lo​más más szem​pont​ból is mé​lyen ag​gasz​tot​ta. Cso​dá​‐
lat​tal töl​töt​te el a fe​hé​rek ál​tal gyár​tott ter​mé​kek bo​nyo​lult​sá​ga és mi​nő​sé​ge, a fegy​ve​re​ik​től és bal​tá​‐
ik​tól kezd​ve a fi​nom ru​há​kig és tű​kig. Ugyan​ak​kor va​la​mi​lyen lap​pan​gó zak​la​tott​sá​got is ér​zett az
olyan em​be​rek​kel kap​cso​lat​ban, akik ilyen dol​go​kat tud​tak meg​ten​ni, és olyan erő​ket tud​tak hasz​nál​ni,
ami​ket ő nem ér​tett. Meg ott vol​tak még a tör​té​ne​tek a fe​hé​rek nagy fal​va​i​ról ke​le​ten, olyan fal​vak​ról,
ame​lyek​ben annyi em​ber él, mint egy óri​á​si bö​lény​csor​dá​ban. Ké​tel​ke​dett ben​ne, hogy ezek a tör​té​ne​‐
tek iga​zak, bár min​den év​ben egy​re több ke​res​ke​dő szi​vár​gott nyu​gat​ra. Vagy ott volt a harc az ari​ka​‐
rák​kal és a ka​to​nák​kal. Az igaz, hogy a fe​hé​rek az ari​ka​rá​kat akar​ták meg​bün​tet​ni, egy olyan tör​zset,
ami iránt ő maga sem vi​sel​te​tett jó​aka​rat​tal. És az is igaz, hogy a fe​hér ka​to​nák gyá​vák és os​to​bák vol​‐
tak. Maga sem ér​tet​te sa​ját szo​ron​gá​sát. Egye​sé​vel szám​ba véve őket a rossz elő​ér​ze​tek egyi​ke sem
tűnt túl​sá​go​san nyo​masz​tó​nak. Sár​ga Ló még​is érez​te, hogy ezek az el​szórt szá​lak va​la​ho​gyan össze​ta​‐
lál​koz​nak, és olyan fi​gyel​mez​te​tés​sé fo​nód​nak, amit egye​lő​re nem tu​dott tel​jes egé​szé​ben fel​fog​ni.
Sár​ga Ló fel​állt, ami​kor Glass be​sé​tált a tá​bor​ba. Gyér tűz vi​lá​gí​tot​ta meg az ar​cu​kat. Glass gon​‐
dol​ko​dott azon, hogy meg​pró​bál fi​zet​ni a szi​úk​nak a gon​dos​ko​dá​sért, de va​la​mi azt súg​ta neki, hogy
Sár​ga Ló ezt sér​tés​nek ven​né. Arra is gon​dolt, hogy ki​sebb aján​dé​kot ad neki, egy vé​kony te​kercs do​‐
hányt vagy egy kést. Az ilyen cse​kély​sé​gek​ről vi​szont azt gon​dol​ta, hogy nem meg​fe​le​lő​en fe​je​zik ki a
há​lá​ját. Ehe​lyett in​kább oda​ment Sár​ga Ló​hoz, le​vet​te a med​ve​kar​mos nyak​lán​cát, és az in​di​án nya​ká​‐
ba kö​töt​te.
Sár​ga Ló egy pil​la​na​tig csak bá​mult rá. Glass vissza​bá​mult, bó​lin​tott, az​tán meg​for​dult, és vissza​‐
sé​tált a fa​ház irá​nyá​ba.
Ami​kor Glass újra fel​má​szott az al​vó​ga​lé​ri​á​ra, ott ta​lált két, már alvó vo​ya​geurt a nagy szal​ma​ci​‐
hán. Az eresz alat​ti sa​rok​ban egy ócs​ka bőrt te​rí​tet​tek ki a szűk he​lyen. Glass rá​eresz​ke​dett, és szin​te
azon​nal álom​ba zu​hant.
Más​nap reg​gel han​gos fran​cia be​szél​ge​tés éb​resz​tet​te, ami az alat​ta levő nyi​tott tér​ből hal​lat​szott
föl a ga​lé​ri​á​ra. Vi​dám ne​ve​tés sza​kí​tot​ta meg idő​ről idő​re a tár​sal​gást, Glass pe​dig ész​re​vet​te, hogy
egye​dül van a ga​lé​ri​án. Egy da​ra​big még fe​küdt ott, él​vez​ve a biz​ton​ság és a me​leg lu​xu​sát. Ha​sá​ról
át​for​dult a há​tá​ra.
A sá​mán bru​tá​lis ke​ze​lé​se mű​kö​dött. Még nem gyó​gyult meg tel​je​sen a háta, de leg​alább meg​tisz​tí​‐
tot​ta a se​be​ket az át​ko​zott fer​tő​zés​től. Egye​sé​vel ki​nyúj​tot​ta min​den vég​tag​ját, mint​ha egy újon​nan be​‐
szer​zett gép össze​tett ré​sze​it vizs​gál​gat​ná. A lába el​bír​ta az egész test​sú​lyát, bár még min​dig erő​sen
bi​ce​gett. Az ere​je ugyan még nem tért vissza, a kar​ja és a vál​la vi​szont már nor​má​li​san mű​kö​dött. Úgy
szá​mí​tot​ta, hogy egy pus​ka vissza​rú​gá​sa éles fáj​dal​mat okoz​na neki, de biz​tos volt ab​ban, hogy ké​pes
ke​zel​ni egy fegy​vert.
A fegy​ver. Nagy​ra ér​té​kel​te, hogy Ki​o​wa haj​lan​dó fel​sze​rel​ni őt. Amit akart, az vi​szont a sa​ját
fegy​ve​re volt. A fegy​ve​rét, és le​szá​mo​lást az​zal, aki el​lop​ta. Fort Brazeau el​éré​se szem​mel lát​ha​tó​an
vissza​té​rés volt a nor​má​lis vi​szo​nyok​hoz. Igen, nagy mér​föld​kő volt. Glass szá​má​ra vi​szont az erőd
nem a cél​vo​na​lat je​len​tet​te, amit nagy büsz​kén át le​het lép​ni, ha​nem in​kább a start​vo​na​lat, amit el​‐
szánt​ság​gal kell át​lép​ni. Az új fel​sze​re​lés​sel és egy​re egész​sé​ge​sebb tes​té​vel már olyan elő​nyök bir​‐
to​ká​ban volt, amik​ről az utób​bi hat hét​ben le kel​lett mon​da​nia. A cél​ja vi​szont még min​dig na​gyon tá​‐
vo​li​nak lát​szott.
Ahogy a ga​lé​ri​án a há​tán fe​küdt, ész​re​vett egy csö​bör vi​zet az asz​ta​lon. Oda​lent ki​nyílt az ajtó, és a
fa​lon lógó tö​rött tü​kör vissza​ver​te a reg​ge​li fényt. Glass fel​emel​ke​dett, és las​san oda​sé​tált a tü​kör​höz.
Nem mond​hat​ni, hogy sok​kol​ta vol​na a kép, ami vissza​bá​mult rá. Szá​mí​tott rá, hogy más​ho​gyan fog
ki​néz​ni. Még​is fur​csa volt vég​re lát​ni a se​be​ket, ami​ket he​te​ken ke​resz​tül csak el​kép​zel​ni tu​dott. Há​‐
rom pár​hu​za​mos ka​rom​nyom mély vo​na​lai tűn​tek át sűrű sza​kál​lán. Glasst a har​ci fes​tés​re em​lé​kez​tet​‐
te. Nem cso​da, hogy a szi​uk tisz​te​let​tel​je​sen vi​sel​ked​tek vele. Ró​zsa​szí​nes heg fu​tott kör​be a skalp​vo​‐
na​lán és szá​mos vá​gott seb lát​szott a feje te​te​jét. Ahol nőtt haj a fe​jén, ott ész​re​vet​te, hogy az ősz szín
is be​le​ke​ve​re​dett abba a bar​ná​ba, amit ko​ráb​ban is​mert, fő​leg az arc​szőr​ze​te ese​té​ben. Kü​lö​nös fi​‐
gyel​met for​dí​tott a tor​ká​ra. Itt is pár​hu​za​mos ren​dek je​lez​ték a kar​mok út​ját. Ki​du​do​ro​dó seb​he​lyek
vol​tak azo​kon a pon​to​kon, ahol a var​ra​to​kat meg​kö​töt​ték.
Glass fel​emel​te őz​bőr zub​bo​nyát, hogy meg​pró​bál​ja meg​néz​ni a há​tát, de az el​sö​té​te​dett tü​kör alig
mu​ta​tott töb​bet a hosszú seb​he​lyek kör​vo​na​la​i​nál. A fér​gek képe a fe​jé​ben még min​dig kí​sér​tett. Glass
hagy​ta a tük​röt, és le​má​szott a ga​lé​ri​á​ról.
Egy​tu​cat​nyi fér​fi gyűlt össze a len​ti he​lyi​ség​ben, a hosszú asz​tal​nál nyü​zsög​tek, és azon túl is áll​do​‐
gál​tak szét​szó​ród​va. A be​szél​ge​tés meg​sza​kadt, ami​kor Glass le​eresz​ke​dett a lét​rán a ga​lé​ri​á​ról.
Ki​o​wa üd​vö​zöl​te, könnye​dén át​vált​va an​gol​ra. A fran​cia fér​fi nyel​vi adott​sá​gai iga​zi kincs​nek szá​‐
mí​tot​tak egy ke​res​ke​dő szá​má​ra a ha​tár​vi​dé​ki Bá​bel kel​lős kö​ze​pén.
– Jó reg​gelt, mon​si​eur Glass. Ép​pen ön​ről be​szél​tünk. – Glass csak bic​cen​tett, de nem mon​dott
sem​mit.
 – Ön sze​ren​csés – foly​tat​ta Ki​o​wa. – Le​het, hogy ta​lál​tam ön​nek egy fu​vart a fo​lyón fel​fe​lé. – A hír
azon​nal fel​kel​tet​te Glass ér​dek​lő​dé​sét.
– Ez itt An​to​i​ne Lan​ge​vin. – Hosszú ba​ju​szú, ala​csony fér​fi állt fel hi​va​ta​los moz​du​lat​tal az asz​tal​‐
tól, és a ke​zét nyúj​tot​ta Glass felé. Glasst meg​lep​te az apró em​ber kézszo​rí​tá​sá​nak ere​je.
– Lan​ge​vin elő​ző éj​sza​ka ér​ke​zett meg a fo​lyó fel​ső ré​szé​ről. Ahogy ön​nek, mon​si​eur Glass, neki is
elég ér​de​kes me​sél​ni​va​ló​ja volt. Mon​si​eur Lan​ge​vin egé​szen a men​den fal​vak​tól jött. Azt mond​ta,
hogy a mi ván​dor​ló tör​zsünk, az ari​ka​rák új fa​lut hoz​tak lét​re a szá​raz​föl​dön, mind​össze egy mér​föld​‐
nyi​re dél​re a men​de​nek​től.
Lan​ge​vin mon​dott va​la​mit fran​ci​á​ul, amit Glass nem ér​tett.
– Arra is mind​járt rá​té​rünk, Lan​ge​vin – mond​ta Ki​o​wa in​ge​rül​ten a fél​be​sza​kí​tás mi​att.
– Úgy gon​do​lom, a ba​rá​tunk ta​lán nagy​ra ér​té​kel egy kis tör​té​nel​mi kon​tex​tust. – Ki​o​wa foly​tat​ta a
ma​gya​rá​za​tot. – Mint azt el tud​ja kép​zel​ni, ba​rá​ta​ink, a men​de​nek ide​ge​sek ami​att, hogy új szom​széd​‐
ja​ik prob​lé​má​kat hoz​nak ma​guk​kal. An​nak fe​jé​ben, hogy men​den te​rü​le​tet fog​lal​tak el, a men​de​nek
fel​té​te​lül szab​ták ne​kik, hogy az ari​ka​rák fel​hagy​nak tá​ma​dá​sa​ik​kal a fe​hé​rek el​len.
Ki​o​wa le​vet​te a szem​üve​gét, meg​tö​röl​te a len​csé​ket in​gé​nek hosszú, alsó ré​szé​vel, az​tán vissza​rak​‐
ta pi​ros​pozs​gás or​rá​nak he​gyé​re.
– Ez​zel el is ér​kez​tünk a sa​ját ese​tem​hez. Az én kis erő​döm a fo​lyó for​gal​má​tól függ. Szük​sé​gem
van trap​pe​rek​re és ke​res​ke​dők​re, mint ön, akik fel-le mo​zog​nak a Mis​sou​rin. Nagy​ra ér​té​kel​tem mon​‐
si​eur Ash​ley és em​be​re​i​nek hosszú lá​to​ga​tá​sát, de ez a há​bo​rús​ko​dás az ari​ka​rák​kal na​gyon rosszat
tesz az üz​le​tem​nek. Meg​kér​tem Lan​ge​vint, hogy ve​zes​sen egy kül​dött​sé​get fel a Mis​sou​rin. Aján​dé​ko​‐
kat visz​nek ma​guk​kal, és rend​be hoz​zák kap​cso​la​ta​in​kat az ari​ka​rák​kal. Ha si​ker​rel jár​nak, ak​kor ér​te​‐
sít​jük St. Louist, hogy a Mis​sou​ri nyit​va áll az üz​let szá​má​ra.
– Hat em​ber és a kész​le​tek szá​má​ra van hely Lan​ge​vin bâ​tard[25]-ján. Ez itt Tous​sa​int Char​bon​neau.
– Ki​o​wa rá​mu​ta​tott egy má​sik fér​fi​ra az asz​tal​nál. Glass is​mer​te ezt a ne​vet, és ér​dek​lőd​ve bá​mult rá
Sa​ca​ge​wea[26] fér​jé​re. – Tous​sa​int for​dí​tott Le​wis és Clark szá​má​ra. Be​szé​li a men​den és az ari​ka​ra
nyel​ve​ket, és min​den mást, ami​re szük​sé​gük le​het az úton.
– És be​szé​lek an​go​lul is – mond​ta Char​bon​neau, de ez így hang​zott: Eös be​sze​u​lek ön​go​ul​ül ős.
Ki​o​wa szin​te ak​cen​tus nél​kül be​szélt an​go​lul, de Char​bon​neau-é ma​gá​ban hor​doz​ta anya​nyel​vé​nek
erő​tel​jes me​ló​di​á​ját. Glass a ke​zét nyúj​tot​ta Char​bon​neau-nak.
Ki​o​wa foly​tat​ta a be​mu​ta​tást:
– Ez itt And​rew Mac​Do​nald. – A fél​sze​mű skót​ra mu​ta​tott, akit Glass elő​ző nap már lá​tott. Glass
ész​re​vet​te, hogy hi​ány​zó sze​mén kí​vül a skót orra he​gyé​ből is hi​ány​zik egy je​len​tős da​rab. – Jó esély
van rá, hogy ő a leg​os​to​bább em​ber, aki​vel va​la​ha ta​lál​koz​tam – mond​ta Ki​o​wa. – De egész nap szü​‐
net nél​kül ké​pes evez​ni. Mi csak úgy hív​juk: „Pro​fes​se​ur.” – Pro​fes​se​ur a nya​kát nyúj​to​gat​ta, hogy Ki​‐
o​wa a mű​kö​dő sze​mé​nek lá​tó​kö​ré​be ke​rül​jön, ez a szem az​tán hu​nyo​rí​tott an​nak hal​vány fel​is​me​ré​se​‐
kép​pen, hogy a ne​vét em​lí​tet​ték, de az iró​nia nyil​ván​va​ló​an egér​utat nyert elő​le.
– Vé​gül pe​dig, az ott Do​mi​ni​que Cat​to​i​re. – Ki​o​wa egy vo​ya​geur​re mu​ta​tott, aki vé​kony agyag​pi​pát
szí​vott. Do​mi​ni​que fel​emel​ke​dett, meg​ráz​ta Glass ke​zét és azt mond​ta: – Enc​han​té.
– Do​mi​ni​que báty​ja Louis Cat​to​i​re, a pu​ta​ins[27] ki​rá​lya. Ő is megy, ha ki tud​juk fe​sze​get​ni őt és
an​do​u​ille-ját[28] a kur​vák sát​rá​ból. Louist úgy hív​juk: „La Vi​er​ge. [29]” – A fér​fi​ak az asz​tal kö​rül ne​‐
vet​tek.
– Ez​zel el is ér​kez​tünk az ön sze​mé​lyé​hez. Evez​ni fog​nak fo​lyás​iránnyal szem​ben, ezért nap​pal kell
utaz​ni​uk. Szük​sé​gük van egy va​dász​ra, aki el​lát​ja a tá​bort hús​sal. Azt hi​szem, ön elég jó ab​ban, hogy
ételt ta​lál​jon. És va​ló​szí​nű​leg még jobb lesz, ha szerzünk ön​nek egy pus​kát.
Glass vá​lasz​kép​pen bó​lin​tott.
– Van egy má​sik oka is an​nak, hogy a kül​dött​ség​nek jól jön egy plusz pus​ka – foly​tat​ta Ki​o​wa. –
Do​mi​ni​que olyan plety​ká​kat hal​lott, hogy egy ari​ka​ra fő​nök, akit Já​vor​szar​vas​nyelv​nek hív​nak, el​sza​‐
kadt a törzs több​sé​gé​től. Har​co​sok és csa​lád​ja​ik egy ki​sebb cso​port​ját ve​ze​ti va​la​hol a men​de​nek és a
Grand kö​zöt​ti te​rü​le​ten. Nem tud​juk, hogy hol le​het, de meg​es​kü​dött, hogy meg​bosszul​ja a rí fa​lut ért
tá​ma​dást.
Glass az ari​ka​ra falu meg​fe​ke​te​dett ma​rad​vá​nya​i​ra gon​dolt, és bó​lin​tott vá​lasz​kép​pen.
– Ben​ne van?
Glass nem ra​jon​gott azért a hát​rál​ta​tó té​nye​ző​ért, amit a vele uta​zók je​len​tet​tek. A ter​ve az volt,
hogy egye​dül, gya​log megy föl a Mis​sou​ri men​tén. Úgy ter​vez​te, hogy az​nap in​dul, és gon​dol​ni sem
akart arra, hogy vár​nia kell. Ugyan​ak​kor fel​is​mer​te a le​he​tő​sé​get is. Ha töb​ben van​nak, az biz​ton​sá​got
je​lent, fel​té​ve, hogy ezek az em​be​rek jók va​la​mi​re. Ki​o​wa kül​dött​sé​gé​nek tag​jai ta​pasz​talt​nak tűn​tek,
és Glass tud​ta, hogy nin​cse​nek jobb ha​jó​sok a ve​sze​ke​dős vo​ya​geu​rök​nél. Azt is tud​ta, hogy a tes​te
még gyó​gyul, és las​san fog tud​ni ha​lad​ni, ha gya​log megy. Föl​fe​lé evez​ni a bâ​tard-ral szin​tén las​sú
lesz. De ha ő csak uta​zik, amíg a töb​bi​ek evez​nek, az újabb egy hó​na​pot je​lent, hogy meg​erő​söd​jön.
Glass a tor​ká​hoz nyom​ta a ke​zét.
– Ben​ne va​gyok.
Lan​ge​vin mon​dott va​la​mit Ki​o​wá​nak fran​ci​á​ul. Ki​o​wa meg​hall​gat​ta, az​tán Glass​hez for​dult.
– Lan​ge​vin azt mond​ja, hogy szük​sé​ge van a mai nap​ra, ja​ví​tá​so​kat vé​gez a bâ​tard-on. Hol​nap pir​‐
ka​dat​kor in​dul​nak. Egyen va​la​mit, az​tán pe​dig ke​re​sünk ma​gá​nak fegy​vert.
Ki​o​wa az áru​it egy fal men​tén tar​tot​ta a fa​ház túl​só vé​gé​ben. Egy pal​ló szol​gált pult​ként, amit két
üres hor​dó​ra fek​tet​tek. Glass elő​ször egy hosszú pus​kát vett szem​ügy​re. Öt fegy​ver kö​zül vá​laszt​ha​‐
tott. Kö​zü​lük há​rom rozs​dás észak​nyu​ga​ti mus​ké​ta volt az ős​idők​ből, nyil​ván azt a célt szol​gál​ták,
hogy az in​di​á​nok​nak ad​ják el őket. A má​sik két pus​ka kö​zül el​ső​re nyil​ván​va​ló​nak tűnt a he​lyes vá​‐
lasz​tás. Az egyik egy klasszi​kus hosszú csö​vű Ken​tu​cky volt, na​gyon szép mun​ka, fé​nyes​re csi​szolt
dió​fa tus​sal. A má​sik egy so​kat lá​tott Mo​del 1803 U.S. gya​log​sá​gi pus​ka, ami​nek az agya el​tört, és
nyers​bőr​rel ja​ví​tot​ták meg. Glass meg​fog​ta a két pus​kát és ki​vit​te őket. Ki​o​wa csat​la​ko​zott hoz​zá.
Glass​nek fon​tos dön​tést kel​lett hoz​nia, és meg​fe​le​lő fény​ben akar​ta meg​vizs​gál​ni a fegy​ve​re​ket.
Ki​o​wa vá​ra​ko​zón néz​te, ahogy Glass a hosszú Ken​tu​cky pus​kát vizs​gál​gat​ja.
– Ez egy cso​dá​la​tos fegy​ver – mond​ta Ki​o​wa. – A né​me​tek ló​szart se tud​nak főz​ni, de azt tud​ják,
ho​gyan kell fegy​vert ké​szí​te​ni.
Glass egyet​ér​tett. Min​dig is nagy​ra tar​tot​ta a Ken​tu​cky pus​kák ele​gáns vo​na​la​it. De volt ott két
prob​lé​ma. Elő​ször is Glass csa​ló​dot​tan vet​te tu​do​má​sul a pus​ka kis ka​li​be​rét, amit pon​to​san tip​pelt
meg .32-es​nek. Má​sod​szor, a fegy​vert a hossza mi​att ne​he​zen le​he​tett hor​doz​ni és ké​nyel​met​len volt
meg​töl​te​ni. Ide​á​lis fegy​ver volt ez egy gentle​man far​mer​nek, hogy ür​gék​re va​dásszon vele Vir​gi​ni​á​‐
ban. Glass​nek va​la​mi más​ra volt szük​sé​ge.
Oda​ad​ta a Ken​tu​cky pus​kát Ki​o​wá​nak, és fel​vet​te az 1803-as mo​dellt, azt a pus​kát, amit sok ka​to​na
hasz​nált Le​wis és Clark Corps of Dis​co​very​jé​ben. Glass elő​ször a ja​ví​tást néz​te meg a tö​rött agyon.
Ned​ves nyers​bőrt varr​tak szo​ro​san a tö​rés köré, az​tán hagy​ták, hogy ki​szá​rad​jon. A nyers​bőr meg​ke​‐
mé​nye​dett és össze​zsu​go​ro​dott, ahogy ki​szá​radt, és szik​la​ke​mény​sé​gű kö​tést ho​zott lét​re. Az agy ron​‐
dán né​zett ki, de sta​bil​nak tűnt. Glass ez​u​tán a ra​vaszt és a zá​várt néz​te meg. Friss zsír volt raj​tuk,
rozs​dá​nak sem​mi nyo​ma. Las​san le​csúsz​tat​ta a ke​zét a fél agyon, az​tán vé​gig​húz​ta a rö​vid csö​vön. Be​‐
dug​ta az uj​ját a tor​ko​lat szé​les lyu​ká​ba, és meg​elé​ge​dés​sel ér​zé​kel​te, hogy .53-as ka​li​ber.
– Sze​re​ted a nagy fegy​ve​re​ket, he?
Glass bó​lin​tott.
– A nagy fegy​ver jó – mond​ta Ki​o​wa. – Pró​báld ki! – Ki​o​wa kény​sze​re​det​ten mo​soly​gott. – Ilyen
fegy​ver​rel meg​öl​hetsz egy med​vét is.
Ki​o​wa oda​adott Glass​nek egy lő​por​sza​rut és egy lő​por​mé​rőt. Glass ki​ön​tött egy két​száz gra​i​nes tel​‐
jes töl​te​tet, és be​le​töl​töt​te a tor​ko​lat​ba. Ki​o​wa adott neki egy .53-as nagy go​lyót, és egy be​zsí​ro​zott
go​lyó​vász​nat a mel​lé​nye zse​bé​ből. Glass be​gön​gyöl​te a go​lyót a vá​szon​ba és be​le​dug​ta a tor​ko​lat​ba.
Ki​húz​ta a pus​ka​vesszőt, és a go​lyót erő​sen be​nyom​kod​ta a cső​far​ba. Pus​ka​port ön​tött a lő​por​ser​pe​‐
nyő​be, és tel​je​sen fel​húz​ta a ka​kast, az​tán cél​pon​tot kez​dett ke​res​ni.
Öt​ve​nyard​nyi​ra egy mó​kus ül​dö​gélt nyu​god​tan egy nagy nyár​fa vil​lás ágai kö​zött.
Glass meg​cé​loz​ta a mó​kust, és meg​húz​ta a ra​vaszt. Csak egy egé​szen rö​vid pil​la​nat vá​lasz​tot​ta el
egy​más​tól a két rob​ba​nást a lő​por​ser​pe​nyő​ben és mé​lyen bent a cső​ben. Füst töl​töt​te meg a le​ve​gőt,
egy pil​la​na​tig el​rejt​ve szem elől a cél​pon​tot. Glass össze​rán​dult a ke​mény ütés​től, ahogy a pus​ka
vissza​rú​gott a vál​lá​ra.
Ahogy a füst el​osz​lott, Ki​o​wa las​san oda​po​rosz​kált a nyár​fa tö​vé​hez. Le​ha​jolt, hogy föl​szed​je a
mó​kus ca​fa​tok​ban lógó ma​rad​vá​nya​it, ami mos​tan​ra már alig állt töb​ből, mint egy sző​rös fa​rok​ból.
Vissza​sé​tált Glass​hez, és a lába elé dob​ta a far​kat. – Azt hi​szem, ez a pus​ka nem túl jó mó​kus​ra.
Glass ez​út​tal vissza​mo​soly​gott.
– Ezt vi​szem.
Vissza​tér​tek a fa​ház​ba, és Glass ki​vá​lasz​tot​ta az el​lát​má​nya töb​bi ré​szét, egy .53-as ka​li​be​rű pisz​‐
tolyt, hogy ki​egé​szít​se a pus​kát, egy go​lyó​ön​tő min​tát, ól​mot, pus​ka​port és ko​vát. Egy to​ma​haw​kot és
egy nagy nyú​zó​kést. Egy vas​tag bőr​övet a fegy​ve​rei szá​má​ra. Két vö​rös pa​mu​tin​get az őz​bőr zub​bo​nya
alá. Egy nagy Hud​son’s Bay ka​bá​tot. Egy gyap​jú​sap​kát és kesz​tyű​ket. Öt font sót és há​rom te​kercs do​‐
hányt. Tűt és cér​nát. Kö​te​let. Hogy az újon​nan szer​zett ado​má​nyo​kat le​gyen mibe ten​nie, ki​vá​lasz​tott
egy roj​tos szé​lű, bőr túl​élő​tás​kát, fi​nom, fod​ros gyön​gyö​zés​sel. Ész​re​vet​te, hogy a vo​ya​geu​rök mind
vi​sel​tek ki​sebb ta​sa​ko​kat a csí​pő​jü​kön, ami​ben a pi​pát és a do​hányt tar​tot​ták. Egy ilyet is ma​gá​hoz
vett, így min​dig kéz​nél volt az új tűz​kő és acél.
Mire be​fe​jez​te, Glass olyan gaz​dag​nak érez​te ma​gát, mint egy ki​rály. Mi​után hat hé​tig sem​mi​je nem
volt a ru​há​in kí​vül, Glass úgy érez​te, hogy tel​je​sen fel​ké​szült, bár​mi​fé​le csa​ta áll​jon is előt​te. Ki​o​wa
össze​ad​ta a szám​lát, ami össze​sen száz​hu​szon​öt dol​lárt tett ki. Glass írt egy jegy​ze​tet Wil​li​am Ash​ley-
nek:

1823. ok​tó​ber 10.

Ked​ves Mr. Ash​ley!
A fel​sze​re​lé​se​met el​lop​ta a bri​gá​dunk két em​be​re, akik​kel én ma​gam fo​gom ren​dez​ni a szám​‐
lát. Mr. Brazeau ki​ter​jesz​tet​te a hi​te​le​met a Ro​cky Moun​ta​in Fur Co. ne​vé​re. Vet​tem a bá​tor​‐
sá​got, hogy a mel​lé​kelt ja​va​kat meg​elő​le​gez​zem a fi​ze​té​sem ter​hé​re. Szán​dé​kom sze​rint
vissza​szer​zem a tu​laj​do​no​mat, és ígé​rem, hogy vissza​fi​ze​tem ön​nek a tar​to​zá​so​mat.
Leg​alá​za​to​sabb szol​gá​ja,
Hugh Glass
 – El​kül​döm a le​ve​lét a szám​lá​val együtt – mond​ta Ki​o​wa.
Glass az​nap este bő​sé​ges va​cso​rát evett Ki​o​wá​val és öt új tár​sa kö​zül néggyel. Az ötö​dik, Louis
„La Vi​er​ge” Cat​to​i​re még nem ke​rült elő a kur​vák sát​rá​ból. Test​vé​re, Do​mi​ni​que be​szá​molt róla, hogy
La Vi​er​ge vál​ta​koz​va ví​vott csör​té​ket a ré​szeg​ség​gel és a pa​ráz​nál​ko​dás​sal at​tól a perc​től kezd​ve,
hogy meg​ér​kez​tek Fort Brazeau-ba. Ami​kor nem von​ták be köz​vet​le​nül Glasst, ak​kor a vo​ya​geu​rök
leg​in​kább fran​ci​á​ul be​szél​tek egy​más​sal. Glass el​szór​tan fel​is​mert né​hány szót és ki​fe​je​zést, ami​ket
még ab​ból az idő​ből is​mert, amit Cam​peche-ben töl​tött, de ez nem volt elég ah​hoz, hogy kö​vet​ni tud​ja
a tár​sal​gást.
– Tégy róla, hogy a bá​tyád reg​gel​re ké​szen áll​jon! – mond​ta Lan​ge​vin. – Szük​sé​gem van az eve​ző​‐
jé​re.
– Ké​szen lesz.
– És ne fe​led​jé​tek, mi a dol​go​tok! – tet​te hoz​zá Ki​o​wa. – Ne cö​ve​kel​je​tek le a men​de​nek​nél egész
tél​re! Szük​sé​gem van a meg​erő​sí​tés​re, hogy az ari​ka​rák nem tá​mad​ják meg a ke​res​ke​dő​ket a fo​lyón.
Ha nem hal​lok ró​la​tok új​évig, ak​kor nem tu​dok idő​ben le​szól​ni St. Louis​ba, hogy az még ha​tás​sal le​‐
gyen a ta​vaszt il​le​tő ter​vek​re.
– Tu​dom, mi a dol​gom – mond​ta Lan​ge​vin –, el​jut​ta​tom az in​for​má​ci​ót, ami​re szük​sé​ged van.
– Ha már az in​for​má​ci​ó​nál tar​tunk – vál​tott át Ki​o​wa fran​ci​á​ról an​gol​ra min​den gond nél​kül –,
mind​annyi​an sze​ret​nénk tud​ni, hogy pon​to​san mi tör​tént ön​nel, mon​si​eur Glass. – Erre még Pro​fes​se​ur
kö​dös te​kin​te​té​ben is meg​csil​lant az ér​dek​lő​dés szik​rá​ja.
Glass kör​be​te​kin​tett az asz​tal​nál ülő fér​fi​a​kon.
– Nem sok me​sél​ni​va​lóm van. – Ki​o​wa for​dí​tott, mi​köz​ben Glass be​szélt, a vo​ya​geu​rök pe​dig ne​‐
vet​tek, ami​kor meg​hal​lot​ták, mit mon​dott Glass.
Ki​o​wa is ne​ve​tett, az​tán így szólt:
– Min​den tisz​te​le​tem az öné, mon ami, az arca maga is el​mond egy tör​té​ne​tet, de sze​ret​nénk hal​la​ni
a rész​le​te​ket is.
Elő​ké​szül​ve arra, amit szó​ra​koz​ta​tó me​sé​nek vél​tek, a vo​ya​geu​rök friss do​hányt töm​köd​tek hosszú
pi​pá​ik​ba. Ki​o​wa elő​vett egy gaz​da​gon dí​szí​tett, ezüst bur​nó​tos sze​len​cét a mel​lény​zse​bé​ből, és egy​‐
csi​pet​nyit az or​rá​hoz he​lye​zett.
Glass a tor​ká​ra tet​te a ke​zét, még min​dig kí​nos​nak érez​te nyö​ször​gő hang​ját.
– Nagy grizzly tá​ma​dott meg a Grand mel​lett. Hen​ry ka​pi​tány hát​ra​hagy​ta John Fitz​geral​dot és Jim
Bridgert, hogy te​mes​se​nek el, ha meg​hal​tam. Ehe​lyett ők ki​ra​bol​tak. Az a cé​lom, hogy vissza​ve​gyem,
ami az enyém, és igaz​sá​got te​gyek.
Glass be​fe​jez​te. Ki​o​wa le​for​dí​tot​ta. Hosszú csend kö​vet​ke​zett, vá​ra​ko​zás​sal ter​hes.
Vé​gül Pro​fes​se​ur a maga erő​tel​jes ak​cen​tu​sá​val azt kér​dez​te:
– Sem​mi töb​bet nem fog mon​da​ni?
– Min​den rossz szán​dék nél​kül, mon​si​eur – mond​ta Tous​sa​int Char​bon​neau –, ön nem va​la​mi nagy
ra​con​teur[30].
Glass rá​bá​mult, de nem mon​dott to​váb​bi rész​le​te​ket.
Ek​kor Ki​o​wa vet​te át a szót:
– Az ön dol​ga, ha meg akar​ja tar​ta​ni ma​gá​nak a med​vé​vel foly​ta​tott küz​de​lem rész​le​te​it, de nem en​‐
ge​dem el anél​kül, hogy me​sél​ne a Grand​ről.
Ki​o​wa még a kar​ri​er​je ele​jén meg​ér​tet​te, hogy az ál​ta​la foly​ta​tott ke​res​ke​de​lem nem​csak a kü​lön​‐
bö​ző ja​vak​ról, ha​nem in​for​má​ci​ó​ról is szól. Az em​be​rek nem​csak azért jöt​tek ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​sá​‐
ra, amit meg akar​tak ven​ni, ha​nem azért is, amit meg​tud​hat​tak. Ki​o​wa erőd​je a Mis​sou​ri és a White
fo​lyó össze​fo​lyá​sá​nál állt, ezért jól is​mer​te a White-ot. Ugyan​így volt a Che​yen​ne fo​lyó​val, ami
észak​ra folyt tő​lük. Össze​sze​dett min​den in​for​má​ci​ót a Grand​ről egy cso​mó in​di​án​tól, de még na​gyon
sok rész​let hi​ány​zott.
Ki​o​wa mon​dott va​la​mit sziú nyel​ven a fe​le​sé​gé​nek, aki oda​ho​zott neki egy el​nyűtt köny​vet, ami​vel
mind a ket​ten úgy bán​tak, mint​ha a csa​lá​di bib​lia len​ne. El​hasz​nált bo​rí​tó​ján hosszú cím dí​szel​gett.
Ki​o​wa meg​iga​zí​tot​ta a szem​üve​gét, és han​go​san fel​ol​vas​ta a cí​met: „His​to​ry of the Ex​pe​di​ti​on...”
Glass fe​jez​te be: „...Un​der the Com​mand of Cap​ta​ins Le​wis and Clark”.[31] – Ki​o​wa iz​ga​tot​tan
né​zett fel. – Ah bon! Se​be​sült uta​zónk a be​tűk em​be​re.
Glass is iz​ga​tot​tá vált, egy idő​re meg​fe​led​ke​zett a be​széd​del járó fáj​da​lom​ról.
– Szer​kesz​tet​te Paul Al​len. Ki​ad​ták Phi​la​del​phi​á​ban, 1814-ben.
– Ezek sze​rint is​me​ri Clark ka​pi​tány tér​ké​pét is?
Glass bó​lin​tott. Jól em​lé​ke​zett rá, mennyi​re fel​csi​gáz​ta, ami​kor a tér​kép és a me​mo​á​rok vég​re meg​‐
je​len​tek. Azok​hoz a tér​ké​pek​hez ha​son​ló​an, ame​lyek if​jú​ko​rá​nak ál​ma​it for​mál​ták, a His​to​ry of the
Ex​pe​di​ti​ont is a Rawst​horne & Sons phi​la​del​phi​ai iro​dá​i​ban lát​ta elő​ször.
Ki​o​wa a köny​vet a ge​rin​cé​re ál​lí​tot​ta, az pe​dig ma​gá​tól ki​nyílt Clark tér​ké​pé​nél, ami​nek a címe
„Le​wis és Clark út​já​nak tér​ké​pe Észak-Ame​ri​ka nyu​ga​ti ré​szén ke​resz​tül a Mis​sis​sip​pi​től a Csen​‐
des-óce​á​nig” volt. Ami​kor fel​ké​szült az ex​pe​dí​ci​ó​juk​ra, Clark in​ten​zí​ven ta​nul​ta a kar​to​grá​fi​át, és ta​‐
nul​má​nyoz​ta an​nak esz​kö​ze​it. Tér​ké​pe a sa​ját ko​rá​ban cso​dá​nak szá​mí​tott, mind rész​le​tes​sé​gét, mint
pon​tos​sá​gát te​kint​ve fe​lül​múlt min​dent, amit előt​te lét​re​hoz​tak. A tér​kép vi​lá​go​san mu​tat​ta a főbb mel​‐
lék​fo​lyó​kat, ame​lyek a Mis​sou​rit táp​lál​ták St. Louis​tól a Th​ree Fork​sig.
Bár a tér​kép pon​to​san áb​rá​zol​ta a fo​lyó​kat, amik a Mis​sou​ri​ba tor​koll​tak, a rész​le​tek ál​ta​lá​ban csak
az össze​fo​lyá​sok kö​ze​lé​ben vol​tak fel​tün​tet​ve. Ke​ve​set le​he​tett tud​ni a for​rá​suk​ról és a tor​ko​la​tig
meg​tett út​juk​ról. Volt né​hány ki​vé​tel: 1814-re a tér​kép​be már bele le​he​tett épí​te​ni Dro​u​il​lard és Col​‐
ter fel​fe​de​zé​se​it a Yel​lows​to​ne-me​den​cé​ről. Mu​tat​ta a Ze​bu​lon Pike nyom​vo​na​lát a Szik​lás-hegy​ség
déli ré​szén. Ki​o​wa váz​la​to​san be​raj​zol​ta a Plat​tét, dur​va becs​lés​sel az észa​ki és a déli ágát is. A Yel​‐
lows​to​ne-nál Ma​nu​el Lisa el​ha​gyott erőd​je is je​löl​ve volt a Big​horn tor​ko​la​tá​nál.
Glass buz​gón me​resz​tet​te a sze​mét a do​ku​men​tum​ra. Nem Clark tér​ké​pe ér​de​kel​te, amit már jól is​‐
mert a Rawst​horne &, Sons​nál el​töl​tött hosszú órák és ké​sőbb, St. Louis​ban vég​zett ta​nul​má​nyai óta.
Glasst a Ki​o​wa ál​tal hoz​zá​adott rész​le​tek ér​de​kel​ték, egy év​ti​zed gya​ra​po​dó tu​dá​sá​nak ce​ru​zá​val a
tér​kép​re vé​sett vo​na​lai.
A vissza​té​rő téma a víz volt, és az el​ne​ve​zé​sek a he​lyek tör​té​ne​tét me​sél​ték el. Né​me​lyik vi​a​da​lok​‐
ra em​lé​ke​zett, mint a War Cre​ek, Lance Cre​ek, Bear in the Lod​ge Cre​ek. Má​sok a he​lyi fló​rát és fa​u​‐
nát ír​ták le: An​te​lope Cre​ek, Be​aver Cre​ek, Pine Cre​ek, the Rosebud.[32] Né​me​lyik ma​gá​nak a víz​nek
a jel​le​gét rész​le​tez​te: Deep Cre​ek, Ra​pid Cre​ek, a Plat​te, Sulphur Cre​ek, Swe​et Wa​ter. Volt egy ke​‐
vés, ami kis​sé misz​ti​ku​sabb dol​gok​ra utalt: Me​di​ci​ne Lod​ge Cre​ek, Cast​le Cre​ek, Keya Paha.[33]
Ki​o​wa kér​dé​sek per​gő​tü​zét zú​dí​tot​ta Glass​re. Hány na​pig men​tek gya​log föl​fe​lé a Grand men​tén,
amíg el​ér​ték a fel​ső ágat? Hol foly​tak be pa​ta​kok a fo​lyó​ba? Mi​lyen tá​jé​ko​zó​dá​si pon​tok je​löl​ték az
ös​vényt? Mi​lyen je​lei vol​tak hód​nak, vagy más va​dak​nak? Mennyi fa volt? Mi​lyen messze van a Twin
But​tes? In​di​á​no​kat lá​tott-e? Me​lyik tör​zsek​hez tar​toz​tak? Ki​o​wa egy he​gyes ce​ru​zát hasz​nált, hogy
váz​la​to​san be​raj​zol​ja az új rész​le​te​ket.
Glass adott és ka​pott is. Bár a dur​va tér​kép be volt vés​ve a me​mó​ri​á​já​ba, sür​gő​sen szük​sé​ge volt a
rész​le​tek​re is, hi​szen úgy ter​vez​te, hogy egye​dül megy át a szá​raz​föl​dön. Hány mér​föld​re van​nak a
men​den fal​vak Fort Uni​on​tól? Mik a leg​főbb mel​lék​fo​lyók a men​den fal​vak fö​lött, és hány mér​föld​re
van​nak egy​más​tól? Mi​lyen a te​rep? Mi​kor fagy be a Mis​sou​ri? Hol le​het időt nyer​ni az​zal, hogy le​‐
vág​ja a fo​lyó ka​nya​ru​la​tát? Glass le​má​sol​ta Clark tér​ké​pé​nek leg​fon​to​sabb rész​le​te​it, hogy ké​sőbb
maga hasz​nál​has​sa. A men​den fal​vak és Fort Uni​on kö​zöt​ti rész​re kon​cent​rált, fel​vá​zol​va a Yel​lows​‐
to​ne és a Mis​sou​ri fo​lyó​kat több száz mér​föld​nyi​re Fort Uni​on fö​lött is.
A töb​bi​ek szé​pen las​san el​szi​vá​rog​tak az asz​tal​tól, lát​va, hogy Ki​o​wa és Glass éj​sza​ká​ba nyú​ló​an
foly​tat​ja, mi​köz​ben a hal​vány fé​nyű olaj​lám​pa vad ár​nyé​ko​kat ve​tett a rönk​fa​lak​ra. Mi​vel éhe​zett az
in​tel​li​gens be​szél​ge​tés rit​ka le​he​tő​sé​gé​re, Ki​o​wa nem en​ged​te ki Glasst a szo​rí​tá​sá​ból. Cso​dál​koz​va
hall​gat​ta Glass be​szá​mo​ló​ját ar​ról, hogy a Me​xi​kói-öböl​től Sa​int Loui​sig ment gya​log. Friss pa​pírt
ho​zott ki, hogy Glass raj​zol​jon egy he​ve​nyé​szett tér​ké​pet Te​xas és Kan​sas sík​sá​ga​i​ról.
– Egy olyan fér​fi, mint ön, jól meg​len​ne az ál​lo​má​so​mon. Az uta​zók szom​jaz​zák azt a faj​ta in​for​má​‐
ci​ót, ami​nek ön a bir​to​ká​ban van.
Glass meg​ráz​ta a fe​jét.
– De tény​leg, mon ami, mi​ért nem ma​rad itt a tél​re? Fel​ven​ném.
Ki​o​wa szí​ve​sen fi​ze​tett vol​na, már csak a tár​sa​sá​gá​ért is.
Glass megint meg​ráz​ta a fe​jét, ez​út​tal ha​tá​ro​zot​tab​ban.
– A sa​ját dol​gom​mal kell tö​rőd​nöm.
– Kis​sé meg​gon​do​lat​lan vál​lal​ko​zás, nem? Egy em​ber​nek az ön ké​pes​sé​ge​i​vel. Ke​resz​tül-ka​sul kó​‐
vá​lyog​ni Loui​si​a​ná​ban, a ha​lá​los tél​ben. Va​dássza le az áru​ló​it ta​vasszal, ha még ak​kor is azt akar​ja
majd!
A ko​ráb​bi be​szél​ge​tés me​le​ge mint​ha már el​pá​rol​gott vol​na a szo​bá​ból, mint ami​kor ki​nyit​nak egy
aj​tót egy hi​deg téli na​pon. Glass sze​me meg​vil​lant, Ki​o​wa pe​dig azon​nal meg​bán​ta a meg​jegy​zé​sét.
– Ez nem olyan téma, ami​ben a ta​ná​csát kér​tem vol​na.
– Nem, mon​si​eur. Nem olyan.
Már csak alig két óra volt hát​ra nap​fel​kel​té​ig, ami​kor Glass vé​gül ki​me​rül​ten fel​má​szott a lét​rán a
ga​lé​ri​á​ra. A ki​ha​jó​zás gon​do​la​ta így is alig hagy​ta el​alud​ni.

Glass arra éb​redt fel, hogy két em​ber üvölt​ve obsz​ce​ni​tá​so​kat vág egy​más fe​jé​hez. Az egyik hang
egy fér​fié volt, aki fran​ci​á​ul ki​a​bált. Glass nem ér​tet​te az egyes sza​va​kat, de a kon​tex​tus mi​att az ál​ta​‐
lá​nos je​len​té​sük​kel tisz​tá​ban volt.
„La Vi​er​ge” Cat​to​i​re be​szélt, akit ép​pen ak​kor ri​asz​tott fel elég dur​ván ré​szeg szen​der​gé​sé​ből a
báty​ja, Do​mi​ni​que. Óva​tos volt a test​vé​re sze​szé​lye​i​vel kap​cso​lat​ban, és mi​vel nem volt ké​pes fel​éb​‐
resz​te​ni a jól be​vált bor​dán rú​gás​sal, Do​mi​ni​que má​sik tak​ti​kát pró​bált ki: le​vi​zel​te az öccse ar​cát. A
je​len​tős tisz​te​let​len​ség​nek ez a gesz​tu​sa vál​tot​ta ki La Vi​er​ge han​gos or​di​bá​lá​sát. Do​mi​ni​que ak​ci​ó​ja
dü​hí​tet​te az in​di​án asszonyt is, aki​vel La Vi​er​ge az éj​sza​kát töl​töt​te. A mo​dor​ta​lan​ság szá​mos for​má​ját
el​vi​sel​te a ti​pi​jé​ben. Né​me​lyi​ket még bá​to​rí​tot​ta is. Do​mi​ni​que össze​vissza pi​sá​lá​sa vi​szont el​áz​tat​ta
a leg​jobb ta​ka​ró​ját, és et​től őr​jön​ge​ni kez​dett. Egy meg​tá​ma​dott szar​ka át​ha​tó hang​ján vi​sí​to​zott.
Mire Glass elő​ke​rült a fa​ház​ból, az üvöl​tö​zé​si ver​seny már le​csú​szott ököl​harc​ba. Óko​ri gö​rög bir​‐
kó​zó​hoz ha​son​ló​an La Vi​er​ge úgy állt szem​ben a báty​já​val, hogy egy da​rab ruha sem volt raj​ta. La Vi​‐
er​ge-nek meg​volt a mé​ret​be​li elő​nye idő​sebb test​vé​ré​vel szem​ben, de volt egy ko​moly hát​rá​nya is:
há​rom egy​mást kö​ve​tő na​pon ke​resz​tül ke​mé​nyen ivott, hogy az elég​gé hir​te​len be​kö​vet​ke​zett és kel​lő​‐
en vissza​ta​szí​tó éb​resz​tő​ről ne is be​szél​jünk. A lá​tá​sa még nem volt tisz​ta, és az egyen​sú​lya sem tö​ké​‐
le​tes, de ezek a hát​rá​nyok nem fog​ták vissza ve​re​ke​dé​si haj​la​mát. Do​mi​ni​que jól is​mer​te La Vi​er​ge
küz​dő​stí​lu​sát, ezért sta​bi​lan meg​állt, és vár​ta az el​ke​rül​he​tet​len tá​ma​dást. La Vi​er​ge to​rok​han​gon
üvölt​ve le​szeg​te a fe​jét, és elő​re​ro​hant.
La Vi​er​ge tá​ma​dá​sá​nak egész nyo​ma​té​kát kar​já​nak arra a len​dí​té​sé​re kon​cent​rál​ta, ami​vel a test​vé​re
fe​jét cé​loz​ta meg. Ha el​ta​lál​ja, az​zal Do​mi​ni​que or​rát akár az agya hát​só fe​lé​be lök​het​te vol​na Do​mi​‐
ni​que vi​szont könnye​dén ki​tért elő​le ol​dal​ra.
A cél​pont​ját tel​je​sen el​vét​ve a len​dí​tés tö​ké​le​te​sen ki​bil​len​tet​te La Vi​er​ge-t az egyen​sú​lyá​ból. Do​‐
mi​ni​que ke​mé​nyen be​le​rú​gott a térd​haj​la​tá​ba, ez​zel ki​sö​pör​ve aló​la a lá​bát. La Vi​er​ge pon​to​san a há​‐
tá​ra esett, ami​től hir​te​len tá​vo​zott a ma​ra​dék le​ve​gő a tü​de​jé​ből. Egy pil​la​na​tig ne​vet​sé​ge​sen vo​nag​‐
lott és le​ve​gő​ért kap​ko​dott. Ami​kor újra ké​pes volt lé​le​gez​ni, új​ra​kezd​te a ká​rom​ko​dást, és nagy ne​‐
he​zen talp​ra állt. Do​mi​ni​que ke​mé​nyen gyo​mor​szá​jon rúg​ta, ami​től La Vi​er​ge megint el​kez​dett küz​de​‐
ni a le​ve​gő​ért.
– Mond​tam, hogy le​gyél kész, te nyo​mo​rult hü​lye! Fél óra múl​va in​du​lunk. – Hogy alá​húz​za a mon​‐
da​ni​va​ló​ját, Do​mi​ni​que száj​ba rúg​ta La Vi​er​ge-t, ami​től an​nak el​re​pedt a fel​ső meg az alsó ajka is.
Mi​vel a bu​nyó​nak vége volt, az össze​gyűlt tö​meg is szét​osz​lott. Glass le​sé​tált a fo​lyó​hoz. Lan​ge​vin
bâ​tard-ja a dokk​nál le​be​gett, a Mis​sou​ri gyors áram​la​tai a kö​te​lét rán​gat​ták. Ahogy a ne​vé​ben is ben​‐
ne van, a bâ​tard volt a vo​ya​geu​rök szál​lí​tó​ke​nui kö​zül a kö​zép​ső mé​re​tű; bár ki​sebb, mint a nagy ca​‐
nots de maît​re[34], a bâ​tard azért elég ter​je​del​mes volt, majd​nem har​minc láb hosszú.
Ha haj​tot​ta őket a Mis​sou​ri áram​la​ta fo​lyás​irány​ban, ak​kor Lan​ge​vin és Pro​fes​se​ur ket​ten is ké​pe​‐
sek vol​tak kor​má​nyoz​ni a bâ​tard-t, te​le​rak​va azok​kal a szőr​mék​kel, ami​ket a men​de​nek​kel foly​ta​tott
ke​res​ke​de​lem so​rán sze​rez​tek be. Ha tel​je​sen meg volt rak​va, ak​kor tíz em​ber​re volt szük​ség, hogy fo​‐
lyás​iránnyal szem​ben evez​ze​nek a bâ​tard-ral. Lan​ge​vin ra​ko​má​nya vi​szony​lag könnyű volt, né​hány
aján​dék a men​de​nek és az ari​ka​rák szá​má​ra. De így, hogy csak né​gyen fog​nak evez​ni, a ha​la​dás elég
fá​rad​sá​gos lesz.
Tous​sa​int Char​bon​neau egy hor​dó te​te​jén ült a dokk​ban, és egy al​mát esze​ge​tett, míg Pro​fes​se​ur a
ke​nu​ba pa​kolt Lan​ge​vin fel​ügye​le​te mel​lett. Hogy a ra​ko​mány sú​lyát el​osszák, két hosszú póz​nát fek​‐
tet​tek a kenu al​já​ba az orr​tól a fa​rig. Pro​fes​se​ur ezek​re a póz​nák​ra he​lyez​te el a ra​ko​mányt, ügye​sen
négy ki​sebb bá​lá​ba ren​dez​ve. Úgy tűnt, hogy Pro​fes​se​ur nem be​szél fran​ci​á​ul (és néha úgy tűnt, hogy
an​go​lul sem be​szél). Lan​ge​vin úgy kom​pen​zál​ta Pro​fes​se​ur fel​fo​gás​be​li prob​lé​má​it, hogy han​go​sab​‐
ban be​szélt hoz​zá. A meg​emelt hang​erő igen ke​ve​set se​gí​tett Pro​fes​se​ur​nek, bár Lan​ge​vin ál​lan​dó
gesz​ti​ku​lá​lá​sa ren​ge​teg irány​mu​ta​tás​sal szol​gált.
Pro​fes​se​ur vak sze​me is hoz​zá​já​rult ah​hoz, hogy kis​sé tom​pa​a​gyú be​nyo​mást kel​tett. Az egyik sze​‐
mét egy mont​re​a​li sza​lon​ban ve​szí​tet​te el, ami​kor egy meg​rög​zött ve​re​ke​dő, aki​nek „Oszt​ri​ga Joe”
volt a neve, majd​nem ki​for​dí​tot​ta azt a skót ko​po​nyá​já​ból. Pro​fes​se​ur​nek si​ke​rült vissza​pat​tin​ta​nia a
he​lyé​re, de töb​bé már nem mű​kö​dött. A soha nem pis​lo​gó go​lyó fo​lya​ma​to​san fer​de​szög​ben, egy
irány​ba volt fi​xál​va, mint​ha ol​dal​ról jövő tá​ma​dást vár​na. Pro​fes​se​ur soha nem ju​tott el ad​dig, hogy
csi​nál​jon egy szem​kö​tőt.
Ami​kor el​hagy​ták a ki​kö​tőt, nem szó​lal​tak meg a har​so​nák. Do​mi​ni​que és La Vi​er​ge meg​ér​kez​tek a
dokk​hoz, mind​egyik​nél volt egy pus​ka és egy ki​sebb tás​ka a ja​va​ik​kal. La Vi​er​ge hu​nyor​gott, ahogy a
reg​ge​li nap fé​nye meg​csil​lant a fo​lyó vi​zén. A ha​já​ba be​lek​emé​nye​dett némi sár, az ál​lán és a zub​bo​‐
nya ele​jén a fel​re​pedt aj​kak​ból szár​ma​zó vér lát​szott. Ez​zel együtt is für​gén ug​rott be az első eve​zős
po​zí​ci​ó​já​ba a bâ​tard or​rá​ba, és va​la​mi meg​csil​lant a sze​mé​ben, ami​nek sem​mi köze nem volt ah​hoz,
hogy mi​lyen szög​ben süt rá a nap. Do​mi​ni​que fog​lal​ta el a kor​má​nyos po​zí​ci​ó​ját a far​ban. La Vi​er​ge
mon​dott va​la​mit, mire a két test​vér fel​ne​ve​tett.
Lan​ge​vin és Pro​fes​se​ur egy​más mel​lett ül​tek a kenu szé​les, kö​zép​ső ré​szé​ben, mind​egyik a maga ol​‐
da​lán eve​zett. A ra​ko​mány egyik bá​lá​ja előt​tük, a má​sik mö​göt​tük állt. Char​bon​neau és Glass a ra​ko​‐
mány kö​rül he​lyez​ke​dett el, Char​bon​neau az orr fe​lől, Glass pe​dig há​tul.
A négy vo​ya​geur meg​ra​gad​ta az eve​ző​ket, be​ve​zet​ve a hajó or​rát a gyors áram​lat​ba. Az eve​ző​ket
mély​re me​rít​ve húz​ták, és a bâ​tard el​in​dult fo​lyás​iránnyal szem​ben.
La Vi​er​ge éne​kel​ni kez​dett eve​zés köz​ben, a vo​ya​geu​rök pe​dig csat​la​koz​tak hoz​zá:

Le la​bou​reur aime sa char​rue,

Le chas​se​ur son fu​sil, son ebi​en;
Le mu​si​ci​en aime sa mu​si​que;
Moi, mon ca​not – c’est mon bien!

A szán​tó​ve​tő sze​re​ti a sze​ke​rét,

A va​dász sze​re​ti a pus​ká​ját, a ku​tyá​ját,
A ze​nész a zene sze​re​tő​je,
Én meg a ke​nu​mért élek!

– Bon vo​ya​ge, mes amis![35] – ki​a​bál​ta Ki​o​wa. – Ne időz​ze​tek so​ká​ig a men​de​nek​nél! – Glass meg​‐
for​dult, hogy vissza​néz​zen. Egy pil​la​na​tig Ki​o​wa Brazeau-t bá​mul​ta, ahogy a kis erőd​je dokk​ján áll és
in​te​get. Az​tán vissza​for​dult, hogy vé​gig​te​kint​sen a fo​lyón föl​fe​lé, és töb​bé nem né​zett vissza.
1823. ok​tó​ber 11-e volt. Már több mint egy hó​nap​ja tá​vo​lo​dott a zsák​má​nyá​tól. Stra​té​gi​ai vissza​vo​‐
nu​lás volt ez, de at​tól még vissza​vo​nu​lás. Glass úgy dön​tött, hogy má​tól kezd​ve töb​bé nem vo​nul
vissza.
 Négy eve​ző csa​pó​dott a víz​be tö​ké​le​tes össz​hang​ban. A kes​keny​tol​lak be​le​vág​tak a víz​fel​szín​be, le​‐
ha​tol​tak nyolc hü​velyk mély​ség​be, az​tán ke​mé​nyen be​le​ka​pasz​kod​tak a fo​lyó​ba. A bâ​tard min​den csa​‐
pás​sal elő​re​moz​dult, be​le​üt​köz​ve az áram​lás ke​mény el​len​ál​lá​sá​ba. Ami​kor a csa​pás​nak vége volt, az
eve​zők ki​emel​ked​tek a víz​ből. Egy pil​la​na​tig úgy tűnt, hogy a fo​lyó vissza​lop​ja tő​lük, amennyit elő​re
ha​lad​tak, de mi​előtt tel​je​sen ki​fosz​tot​ta vol​na őket, az eve​zők újra be​le​csa​pód​tak a víz​be.
Pa​pír​vé​kony​sá​gú jég​ré​teg bo​rí​tot​ta a moz​du​lat​lan vi​zet, ami​kor pir​ka​dat​kor el​in​dul​tak. Most, né​‐
hány órá​val ké​sőbb Glass ne​ki​tá​masz​tot​ta a há​tát a kö​zép​ső csó​nak​ülés​nek, jól​esőn süt​kérez​ve a dél​‐
előt​ti nap​fény​ben, és él​vez​te a nosz​tal​gi​kus, élén​kí​tő ér​zést, hogy a ví​zen sod​ró​dik.
Az első na​pon, ami​kor el​hagy​ták Fort Brazeau-t, Glass meg​pró​bált maga is evez​ni. Úgy ér​velt,
hogy vég​ső so​ron ő ki​kép​zé​sét te​kint​ve ten​ge​rész. A vo​ya​geu​rök ne​vet​tek, ami​kor meg​fog​ta az eve​ző​‐
la​pá​tot, és ez to​vább erő​sí​tet​te az el​ha​tá​ro​zá​sát. Az os​to​ba​sá​ga azon​nal nyil​ván​va​ló​vá vált. A vo​ya​‐
geu​rök fi​gye​lem​re mél​tó, per​cen​kén​ti hat​van​csa​pá​sos tem​pó​ban evez​tek, olyan pon​to​san, aho​gyan egy
fi​nom sváj​ci óra jár. Glass ak​kor sem tud​ta vol​na tar​ta​ni a tem​pót, ha már tel​je​sen meg​gyó​gyult vol​na
a vál​la. Jó né​hány per​cig csé​pel​te a vi​zet, az​tán va​la​mi puha és ned​ves ta​lál​ta el a tar​kó​ját. Meg​for​‐
dult, és Do​mi​ni​que-et lát​ta gú​nyos vi​gyor​ral az ar​cán.
– Ne​ked, mis​ter Disz​nó​evő! – Né​kö​ed, miSZ​TE​E​E​ER Diz​no​u​eVŐŰ! Az út hát​ra​le​vő ré​szé​ben
Glass nem nyúlt az eve​ző​höz, ha​nem egy óri​á​si szi​vaccsal fo​lya​ma​to​san itat​ta fel a kenu al​já​ban
össze​gyűlt vi​zet.
Ez tel​jes mun​ka​idős ál​lás volt, mert a bâ​tard fo​lya​ma​to​san szi​vár​gott. A kenu ví​zen le​be​gő pap​lan​‐
ra em​lé​kez​tet​te Glasst. Nyír​fa​ké​reg-fol​tok​ból ké​szült ol​da​lát wat​top​éval varr​ták össze, ami a fe​nyő fi​‐
nom gyö​ke​re. A var​ra​to​kat fe​nyő​kát​ránnyal szi​ge​tel​ték, amit min​dig pó​tol​ni kel​lett, amint újabb szi​‐
vár​gá​sok je​len​tek meg. Ahogy egy​re ne​he​zebb lett nyír​fát ta​lál​ni, a vo​ya​geu​rök arra kény​sze​rül​tek,
hogy más anya​go​kat is fel​hasz​nál​ja​nak a fol​to​zás és töm​kö​dés so​rán. Nyers​bőrt szá​mos pon​ton hasz​‐
nál​tak, oda​tűz​ték, az​tán vas​ta​gon be​ken​ték méz​gá​val. Glasst meg​lep​te a jár​mű gyen​ge szer​ke​ze​te. Egy
ren​des rú​gás könnyen át​lyu​kasz​tot​ta a fa​lát, és kor​má​nyos​ként La Vi​er​ge egyik fő fel​ada​ta az volt,
hogy el​ke​rül​je a ha​lá​los, le​be​gő tör​me​lé​ket. Leg​alább ab​ból hasz​not tud​tak húz​ni, hogy ősszel az
áram​lás vi​szony​lag ke​zel​he​tő volt. A ta​va​szi ára​dá​sok ide​jén egész fák is úsz​tak le​fe​lé a fo​lyón, nagy
se​bes​ség​gel.
Volt egy jó ol​da​la is a bâ​tard gyen​ge​sé​gé​nek. Igaz, hogy tö​ré​keny volt, de ugyan​ak​kor könnyű is,
ami fon​tos szem​pont, mi​vel az áram​lás​sal szem​ben kel​lett evez​ni​ük. Glass gyor​san meg​ér​tet​te a vo​ya​‐
geu​rök fur​csa von​zó​dá​sát a jár​mű​vük​höz. Az egy​más​hoz il​lők há​zas​sá​ga volt ez; part​ne​ri kap​cso​lat a
ha​jót elő​re​haj​tó fér​fi​ak, és a hajó kö​zött, ami a fér​fi​a​kat hajt​ja elő​re. Mind​egyik szá​mí​tott a má​sik​ra.
A vo​ya​geu​rök ide​jük fe​lét az​zal töl​töt​ték, hogy ke​se​rű​en pa​nasz​kod​tak jár​mű​vük szám​ta​lan gyen​ge​sé​‐
ge mi​att, a má​sik fe​lét pe​dig az​zal, hogy gyen​gé​den ápol​ták.
Na​gyon büsz​kék vol​tak a bâ​tard kül​le​mé​re, min​den​fé​le mu​ta​tós tol​lak​kal és élénk szí​nű fes​tés​sel
dí​szí​tet​ték. A ma​gas ha​jó​or​ra egy szar​vas fe​jét fes​tet​ték, ami​nek az agan​csai ki​hí​vó​an a fe​lé​jük fo​lyó
víz irá​nyá​ba döf​tek. (A far​ra La Vi​er​ge az ál​lat seg​gét fes​tet​te fel.)
– Jó ki​kö​tő előt​tünk – szó​lalt meg La Vi​er​ge a ha​jó​orr​ból.
Lan​ge​vin fo​lyás​iránnyal szem​be bá​mult, ahol egy gyen​ge áram​lat fi​no​man sö​pör​ge​tett egy ho​mo​kos
pa​dot; az​tán fel​né​zett, hogy meg​ítél​je a nap po​zí​ci​ó​ját. – Oké, azt mon​da​nám, hogy ez egy pipa. Al​lu​‐
mez![36]
A pi​pát olyan nagy​ra tar​tot​ták a vo​ya​geur kul​tú​rá​ban, hogy tá​vol​ság​mé​rés​re hasz​nál​ták. A „pipa” a
ti​pi​kus in​ter​val​lu​mot je​löl​te rö​vid, do​hány​zás​sal töl​tött szü​ne​te​ik kö​zött. Ha fo​lyás​irány​ba men​tek, ak​‐
kor egy pipa tíz mér​föl​det is je​lent​he​tett, ál​ló​víz​ben ötöt, de a ke​mény fel​fe​lé hú​zás​nál a Mis​sou​rin
már azt is sze​ren​csés​nek érez​ték, ha ket​tőt meg tud​tak csi​nál​ni.
Gyor​san ki​ala​kult a napi rit​mus. Reg​ge​lit a pir​ka​dat előt​ti bí​bor-kék iz​zás​ban et​tek, ilyen​kor a ma​‐
ra​dék vad​húst és sült tész​tát fo​gyasz​tot​ták, a reg​gel hi​de​gét pe​dig bá​dog​bög​ré​ből fo​gyasz​tott for​ró te​‐
á​val űz​ték el. Amint elég fény volt ah​hoz, hogy lás​sa​nak, azon​nal a ví​zen ter​met​tek, hogy a nap​pal
min​den órá​já​ból ha​la​dást pré​sel​je​nek ki. Na​pon​ta öt- vagy hat​pi​pá​nyit ha​lad​tak. Dél kö​rül meg​áll​tak,
kis​sé hosszabb idő​re, hogy szá​rí​tott húst és egy ma​rok​nyi szá​rí​tott al​mát egye​nek, de va​cso​rá​ig nem
főz​tek újra. A le​me​nő nap​pal, tu​cat​nyi ví​zen töl​tött óra után kö​töt​tek ki. Glass​nek ál​ta​lá​ban nagy​já​ból
egy órá​ja volt, hogy a le​me​nő nap fé​nyé​ben va​dat ta​lál​jon. A töb​bi​ek tü​rel​met​le​nül vár​ták az egyet​len
lö​vést, ami a si​kert je​lez​te. Rit​kán tért vissza a tá​bor​hoz hús nél​kül.
La Vi​er​ge be​le​ug​rott a tér​dig érő víz​be a part men​tén, hogy meg​óv​ja a bâ​tard tö​ré​keny fe​ne​két at​tól,
hogy ne​ki​súr​lód​jon a ho​mok​nak. Part​ra gá​zolt, és rög​zí​tet​te a kö​te​let egy nagy da​rab usza​dék fá​hoz.
Lan​ge​vin, Pro​fes​se​ur és Do​mi​ni​que ug​rot​tak ki kö​vet​ke​ző​nek, pus​ká​val a ke​zük​ben, a fák vo​na​lát
vizs​gál​va. Glass és Pro​fes​se​ur fe​dez​ték a töb​bi​e​ket a ke​nu​ból, amíg azok part​ra gá​zol​tak, az​tán kö​vet​‐
ték őket. Elő​ző nap Glass ta​lált egy el​ha​gyott tá​bor​he​lyet, tíz tipi kő​kö​re​i​vel. Nem tud​ták ki​ta​lál​ni,
hogy Já​vor​szar​vas​nyelv csa​pa​ta volt-e, de a fel​fe​de​zés mi​att kö​rül​te​kin​tőb​ben jár​tak el.
Elő​vet​ték a pi​pá​i​kat és a do​hányt a csí​pő​jü​kön lógó sacs au feu[37], és egy​más​nak ad​ták to​vább a
lán​got egy apró tűz​ből, amit Do​mi​ni​que ra​kott. A két test​vér a ho​mo​kon ült. Kor​má​nyos​ként és első
eve​zős​ként ők áll​tak, ami​kor a ví​zen vol​tak, en​nek kö​vet​kez​té​ben a do​hány​zás​hoz min​dig le​ül​tek. A
töb​bi​ek áll​tak, és örül​tek az al​ka​lom​nak, hogy ki​nyúj​tóz​tat​hat​ják el​gém​be​re​dett lá​ba​i​kat.
A hű​vö​sebb idő úgy vet​te be ma​gát Glass se​be​i​be, ahogy a vi​har kú​szik fel las​san egy hegy​ség völ​‐
gyé​ben. Min​den reg​gel me​re​ven és fáj​dal​mak​kal éb​redt, és az ál​la​po​tán csak ron​tot​tak a hosszú órák,
ame​lye​ket a bâ​tard-ban, ké​nyel​met​len ülő​he​lyén töl​tött. Glass ki​hasz​nál​ta a szü​ne​te​ket, fel-le jár​kált a
ho​mok​pa​don, hogy vissza​csa​lo​gas​sa a ke​rin​gést fájó vég​tag​ja​i​ba.
Vé​gig​né​zett a vele uta​zó​kon, ami​kor vissza​sé​tált fe​lé​jük. A vo​ya​geu​rök fel​tű​nő​en ha​son​ló ru​há​za​tot
hord​tak, mint​ha ren​des egyen​ru​há​juk lett vol​na. Vö​rös gyap​jú​sap​kát vi​sel​tek, ami​nek a szé​le​it le le​he​‐
tett haj​ta​ni, hogy ta​kar​ja a fü​lü​ket, és egy bojt ló​gott le a te​te​jé​ről. (La Vi​er​ge sap​ká​ját hety​kén oda​‐
biggyesz​tett strucc​toll dí​szí​tet​te.) Fel​ső​tes​tü​kön hosszú pa​mutzub​bonyt hord​tak, fe​hér, pi​ros vagy ten​‐
ge​rész​kék szín​ben, a csí​pő​jük​nél be​tűr​ve. Mind​egyik vo​ya​geur​nek kü​lön​bö​ző szí​nű öv volt a csí​pő​jé​‐
re köt​ve, ami​nek a vé​gei vagy az egyik, vagy a má​sik lá​buk mel​lett lóg​tak le​fe​lé. Az öv fö​lött ló​gott a
sac au feu, eb​ben tar​tot​ták kéz​kö​ze​i​ben a pi​pát, és né​hány má​sik, lét​fon​tos​sá​gú tu​laj​do​nu​kat. Őz​bőr
bri​cseszt vi​sel​tek, ami elég ru​gal​mas volt ah​hoz, hogy a ke​nu​ban ké​nyel​me​sen tud​ják moz​gat​ni a lá​bu​‐
kat. A tér​de​ik alatt tar​ka se​lyem​ken​dő​vel kö​töt​ték el, még több pi​per​kőc vo​nást köl​csö​nöz​ve az öl​tö​‐
zé​kük​nek. A lá​bu​kon mo​ka​szint vi​sel​tek zok​ni nél​kül.
Char​bon​neau ki​vé​te​lé​vel, aki bo​rús volt, mint egy ja​nu​á​ri eső, a vo​ya​geu​rök min​den éber pil​la​na​‐
tuk​ban csal​ha​tat​lan, fel​hőt​len op​ti​miz​mus​sal kö​ze​lí​tet​tek az élet​hez. Ha a leg​ki​sebb al​ka​lom adó​dott
rá, már ne​vet​tek. Na​gyon rosszul tűr​ték a csen​det, ezért min​den na​pot meg​töl​töt​tek sza​ka​dat​lan és
szen​ve​dé​lyes vi​tá​val a nők​ről, a víz​ről vagy a vad in​di​á​nok​ról. Fo​lya​ma​to​san inzul​tál​ták egy​mást
oda-vissza. Ezért az​tán, ha va​la​ki ki​ha​gyott egy le​he​tő​sé​get egy jó vicc​re, azt jel​lem​hi​bá​nak te​kin​tet​‐
ték, a gyen​ge​ség je​lé​nek. Glass örült vol​na, ha job​ban ért fran​ci​á​ul, ha má​sért nem, ak​kor azért, hogy
neki is ki​jus​son a szó​ra​koz​ta​tó évő​dés​ből, ami mind​annyi​u​kat vi​dám han​gu​lat​ban tar​tot​ta.
Azok​ban a rit​ka pil​la​na​tok​ban, ami​kor a be​szél​ge​tés el​ma​radt, va​la​ki gyor​san rá​gyúj​tott egy sod​ró
len​dü​le​tű nó​tá​ra, és ez​zel azon​nal al​kal​mat adott a töb​bi​ek​nek, hogy csat​la​koz​za​nak hoz​zá. A ze​nei ké​‐
pes​sé​gek te​rén mu​tat​ko​zó hi​á​nyos​sá​ga​i​kat fék​te​len lel​ke​se​dés​sel kom​pen​zál​ták. Min​dent össze​vet​ve
nem rossz élet​for​ma ez, gon​dol​ta Glass.
A rö​vid pi​he​nő alatt Lan​ge​vin most ki​vé​te​le​sen ko​moly han​got ütött meg:
– El kell kez​de​nünk őrt ál​lí​ta​ni éj​sza​kán​ként – mond​ta. – Min​den éj​jel két em​ber, fe​les vál​tás​ban.
Char​bon​neau hosszú füst​csí​kot eresz​tett ki a tü​de​jé​ből.
– Mond​tam ne​ked Fort Brazeau-ban, de le​for​dí​tom. Én nem őr​kö​döm.
– Nos, én nem vál​la​lok ext​ra őr​sé​get azért, hogy ő al​has​son – je​len​tet​te ki La Vi​er​ge ha​tá​ro​zot​tan.
– Én sem – mond​ta Do​mi​ni​que.
Még Pro​fes​se​ur is csüg​gedt​nek tűnt.
Mind​annyi​an vá​ra​ko​zón néz​tek Lan​ge​vin​re, de ő nem en​ged​te, hogy a vita meg​sza​kít​sa a pi​pá​ja él​‐
ve​ze​tét. Ami​kor be​fe​jez​te, egy​sze​rű​en fel​állt és azt mond​ta: – Al​lons-y![38] Ne pa​za​rol​juk az időn​ket,
amíg fenn jár a nap!

Öt nap​pal ké​sőbb a fo​lyó és egy ki​sebb pa​tak össze​fo​lyá​sá​hoz ér​kez​tek. A cser​mely kris​tály​tisz​ta
vize gyor​san el​szí​ne​ző​dött, ahogy össze​ke​ve​re​dett a Mis​sou​ri za​va​ros fo​lya​má​val. Lan​ge​vin a pa​ta​kot
néz​te, és azon gon​dol​ko​dott, hogy mit te​gye​nek.
– Tá​bo​rozzunk le, Lan​ge​vin! – mond​ta Char​bon​neau. – Utá​lok mocs​kos vi​zet inni.
– Nem szí​ve​sen ér​tek egyet vele – mond​ta La Vi​er​ge –, de Char​bon​neau-nak iga​za van. Et​től a
rossz víz​től foly​ton szar​nom kell.
Lan​ge​vin​nek is tet​szett az öt​let, hogy tisz​ta ivó​vi​zet ve​gye​nek ma​guk​hoz. Ag​gó​dott vi​szont a pa​tak
el​he​lyez​ke​dé​se mi​att. A Mis​sou​ri nyu​ga​ti ol​da​lán folyt. Úgy gon​dol​ta, hogy Já​vor​szar​vas​nyelv ban​dá​‐
ja a fo​lyó​tól nyu​gat​ra cir​kál. Ami​óta Glass meg​ta​lál​ta az in​di​án tá​bor​hely friss nyo​ma​it, a csa​pat szi​‐
go​rú​an a ke​le​ti part​hoz ra​gasz​ko​dott, kü​lö​nö​sen, ha azt kel​lett el​dön​te​ni, hogy hol áll​ja​nak meg éj​sza​‐
ká​ra. Lan​ge​vin nyu​gat felé né​zett, ahol a ho​ri​zont el​nyel​te a nap utol​só kar​ma​zsin szi​lánk​ja​it is. Az​tán
ke​let​re né​zett, de ott nem volt ki​kö​tő​hely a fo​lyó kö​vet​ke​ző ka​nya​ru​la​ta előtt.
– Rend​ben. Nincs túl sok vá​lasz​tá​sunk.
 Ki​evez​tek a ho​mok​pad​ra. Pro​fes​se​ur és La Vi​er​ge ki​rak​ták a cso​ma​go​kat, és ami​kor a kenu ki​ürült,
a vo​ya​geu​rök ki​vit​ték a part​ra. Ott az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ták a csó​na​kot, he​ve​nyé​szett, a fo​lyó felé néző
me​ne​dé​ket hoz​va lét​re.
Glass ki​szállt, ide​ge​sen szem​lél​ve a part​ra​szál​lást. A ho​mok​pad szá​z​yard​nyi​ra ter​jedt fo​lyás​irány​‐
ba egy ter​mé​sze​tes kő​gá​tig, amit a szik​la​gör​ge​teg ho​zott lét​re, és sű​rűn be​nőt​te a fűz​bok​ros. A kő​gát
mö​gött usza​dék fa és más tör​me​lék gyűlt össze, aka​dályt ké​pez​ve a fo​lyó előtt, és arra kény​sze​rít​ve,
hogy el​ka​nya​rod​jon a sze​líd ho​mok​pad​tól. A ho​mok​zá​to​nyon túl még több fűz kö​vet​ke​zett, ami az​tán
át​ment nyár​fás​ba, ami​ből amúgy egy​re ke​ve​sebb volt, ahogy észak felé evez​tek.
– Éhes va​gyok – mond​ta Char​bon​neau. – Hozz ne​künk va​la​mi fi​nom va​cso​rát, Mr. Va​dász!
Ozz né​KÜ​Ü​Ü​ÜNK ua​la​MIII fi​nooo​om ua​so​RAA​AT, misz​TÖ​Ö​Ö​ÖR Ua​dasz.
– Ma este nem va​dá​szunk – mond​ta Glass. Char​bon​neau el​len​kez​ni kez​dett, de Glass fél​be​sza​kí​tot​‐
ta. – Ren​ge​teg szá​rí​tott hú​sunk van. Ki​bírsz egy éj​sza​kát friss hús nél​kül, Char​bon​neau.
– Iga​za van – erő​sí​tet​te meg Lan​ge​vin.
Így az​tán szá​rí​tott húst et​tek sült ku​ko​ri​ca​ká​sá​val, amit egy vas ser​pe​nyő​ben sü​töt​tek meg, ala​csony
tűz fö​lött. A tűz mi​att kö​zel hú​zód​tak egy​más​hoz. A csí​pős szél al​ko​nya​i​ra mér​sék​lő​dött, de még min​‐
dig lát​szott a lé​leg​ze​tük. A tisz​ta ég​bolt hi​deg éj​sza​kát jel​zett, és ke​mény fa​gyot haj​nal​ra.
Lan​ge​vin, Do​mi​ni​que és La Vi​er​ge meg​gyúj​tot​ták agyag​pi​pá​i​kat, és hát​ra​dől​tek, hogy él​vez​zék a
füs​töt. Glass nem do​hány​zott a grizzly​tá​ma​dás óta, az ége​tő ér​zés fájt a tor​ká​nak. Pro​fes​se​ur ku​ko​ri​ca​‐
ká​sát ka​par​ga​tott a ser​pe​nyő​ből. Char​bon​neau már egy fél órá​val ko​ráb​ban odébb sé​tált a tá​bor​tól.
Do​mi​ni​que csen​de​sen éne​kel​ge​tett ma​gá​nak, mint​ha han​go​san áb​rán​doz​na:

Le​szed​tem azt a bá​jos ró​zsa​bim​bót,

Le​szed​tem azt a bá​jos ró​zsa​bim​bót,
Le​szed​tem szi​rom​ról szi​rom​ra,
Meg​töl​töt​tem a kö​té​nye​met az il​la​tá​val...

– Jó do​log, hogy tudsz róla éne​kel​ni, test​vér – je​gyez​te meg La Vi​er​ge. – Fo​ga​dok, hogy nem szed​‐
tél le ró​zsa​bim​bót évek óta. Té​ged kel​le​ne Szűz​nek hív​ni​uk.
– Jobb szom​jas​nak ma​rad​ni, mint ki​in​ni min​den po​cso​lyát a Mis​sou​ri men​tén.
– Az el​vek em​be​re vagy. Mi​cso​da íté​lő​ké​pes​ség!
– Mi​ért kel​le​ne bo​csá​na​tot kér​nem az el​ve​im mi​att? Tő​led el​té​rő​en én pél​dá​ul elég​gé ked​ve​lem, ha
egy nő​nek van​nak fo​gai.
– Nem arra ké​rem őket, hogy rág​ják meg az éte​le​met.
– Te le​fe​küd​nél egy ma​lac​cal is, ha elég tar​ka szok​nyát vi​sel.
– Igen, azt hi​szem ezért vagy te a Cat​to​i​re csa​lád büsz​ke​sé​ge. Biz​tos va​gyok ben​ne, hogy ma​man
na​gyon büsz​ke len​ne, ha tud​ná, hogy te csak a gusz​tu​sos kur​vák​kal hen​te​regsz St. Louis​ban.
– Ma​man nem. Papa... ta​lán. – Mind a ket​ten han​go​san fel​ne​vet​tek, az​tán ün​ne​pé​lye​sen ke​resz​tet ve​‐
tet​tek.
– Ma​rad​ja​tok csend​ben! – szi​szeg​te fe​lé​jük Lan​ge​vin. – Tud​já​tok, hogy a fo​lyó el​vi​szi a han​got.
– Mi​ért vagy ilyen mo​gor​va ma este, Lan​ge​vin? – kér​dez​te La Vi​er​ge. – Ép​pen elég baj az, hogy el
kell vi​sel​nünk Char​bon​neau-t. Job​ban szó​ra​koz​tam né​me​lyik te​me​té​sen.
– Lesz itt te​me​tés, ha ti ket​ten to​vább ki​a​bál​tok.
La Vi​er​ge el​uta​sí​tot​ta a le​he​tő​sé​get, hogy Lan​ge​vin egy​sze​rű​en tönk​re​te​gyen egy jó be​szél​ge​tést.
 – Is​me​red azt az in​di​án nőt Fort Ki​o​wá​ban, aki​nek há​rom mell​bim​bó​ja van?
– És mire jó há​rom mell​bim​bó? – kér​dez​te Do​mi​ni​que.
– Ne​ked az a ba​jod, hogy nin​csen fan​tá​zi​ád.
– Fan​tá​zi​ám, mi? Ha ne​ked egy ki​csit ke​ve​sebb fan​tá​zi​ád len​ne, ak​kor ta​lán nem fáj​na, ami​kor pi​‐
sálsz.
La Vi​er​ge a vá​la​szon tű​nő​dött, de va​ló​já​ban már be​le​fá​radt a test​vé​ré​vel foly​ta​tott tár​sal​gás​ba.
Lan​ge​vin nyil​ván​va​ló​an nem volt be​szél​ge​tős han​gu​lat​ban. Char​bon​neau el​ment a fák közé. Rá​né​zett
Pro​fes​se​ur​re, aki​ről úgy tud​ta, hogy még soha sen​ki​vel nem be​szél​ge​tett.
La Vi​er​ge vé​gül Glass​re né​zett. Hir​te​len eszé​be ju​tott, hogy iga​zá​ból még nem be​szél​tek Glass-szel,
mi​óta el​hagy​ták Fort Ki​o​wát. Volt né​hány el​szórt szó​vál​tás, fő​leg ar​ról, hogy si​ke​rült-e Glass​nek friss
va​dat sze​rez​nie a va​cso​rá​hoz. De iga​zi be​szél​ge​tés nem volt, olyan las​san pu​ha​to​ló​zó faj​ta biz​to​san
nem, ami​lyen​be La Vi​er​ge sze​re​tett be​le​kez​de​ni.
La Vi​er​ge hir​te​len bűn​tu​da​tot ér​zett szo​ci​á​lis ké​pes​sé​ge​i​nek hi​á​nya mi​att. Ke​ve​set tu​dott Glass​ről
azon kí​vül, hogy nem jól jött ki a ta​lál​ko​zás​ból egy med​vé​vel. De en​nél is fon​to​sabb, gon​dol​ta La Vi​‐
er​ge, hogy Glass ke​ve​set tu​dott őró​la, és biz​to​san töb​bet sze​ret​ne tud​ni. Amúgy meg ez jó al​ka​lom
volt arra, hogy gya​ko​rol​ja az an​golt, azt a nyel​vet, amit La Vi​er​ge sa​ját vé​le​mé​nye sze​rint igen jól be​‐
szélt.
– Hé, Disz​nó​evő! – Ami​kor Glass fel​né​zett, meg​kér​dez​te tőle: – Hon​nan te jössz?
A kér​dés, és az an​gol nyelv hasz​ná​la​ta meg​lep​te Glasst.
Meg​kö​szö​rül​te a tor​kát.
– Phi​la​del​phi​á​ból.
La Vi​er​ge bó​lin​tott, és arra várt, hogy Glass vi​szon​zá​sul ugyan​ezt fog​ja kér​dez​ni.
Nem kér​de​zett sem​mit.
Vé​gül La Vi​er​ge azt mond​ta:
– A test​vé​rem és én Cont​re​co​e​ur-ből va​gyunk. – Glass bó​lin​tott, de nem mon​dott sem​mit. La Vi​er​ge
úgy dön​tött, hogy az ame​ri​ka​it kér​dé​sek​kel kell nyag​gat​ni.
– Tu​dod, hogy ho​gyan let​tünk mi mind​annyi​an vo​ya​geu​rök? – Tü​dÖ​Ö​ÖD, ogy ogyan le​tünk mi
minda​nyiAAA​AN vo​ja​zsÖ​Ö​Ö​Rök?
Glass meg​ráz​ta a fe​jét. Do​mi​ni​que a sze​me​it for​gat​ta, mert fel​is​mer​te a be​ve​ze​tőt báty​ja fá​rasz​tó
tör​té​ne​te​i​hez.
– Cont​re​co​e​ur a nagy St. Law​ren​ce fo​lyó men​tén fek​szik. Volt olyan idő, úgy száz év​vel ez​előtt,
ami​kor a fa​lunk​ban min​den​ki sze​gény far​mer volt. Egész nap dol​goz​tak a me​zőn, de a ta​laj rossz volt,
az idő túl hi​deg, soha nem tud​tak jó ter​mést arat​ni. Egy nap egy cso​da​szép szűz dol​go​zott a me​zőn a
fo​lyó mel​lett, a neve Isa​bel​le. Hir​te​len a víz​ből egy cső​dör ki​jön, nagy és erős, fe​ke​te, mint szén.
Csak áll a fo​lyó​ban, és nézi a lányt. És a lány na​gyon félt. A cső​dör lát​ja, hogy a lány mind​járt el​sza​‐
lad, ezért rúg​ja a vi​zet... és egy piszt​ráng re​pül oda a lány​nak. Ott lan​dol a lány lá​bá​nál a föl​dön... –
La Vi​er​ge nem ta​lál​ta az an​gol szót, amit ke​re​sett, ezért fi​cán​ko​ló moz​du​la​tot tett a ke​zé​vel.
– Isa​bel​le lát​ja azt a pe​tit ca​deau[39]-t, és na​gyon bol​dog. Fel​ve​szi, ha​za​vi​szi csa​lád​já​hoz ebéd​re.
Me​sél a pa​pá​já​nak és a fiú​test​vé​re​i​nek er​ről a ló​ról, de ők gon​dol​ják, hogy vic​cel. Ne​vet​nek és azt
mond​ják neki, hogy sze​rez​zen még több ha​lat az ő új ba​rát​já​tól. Isa​bel​le vissza​megy a me​ző​re, és
most min​den nap újra lát​ja a fe​ke​te cső​dört. Min​den​nap ki​csit kö​ze​lebb jön, és min​den​nap ad neki
aján​dé​kot. Egyik nap egy al​mát, má​sik nap vi​rá​go​kat. A lány min​den​nap me​sél a csa​lád​já​nak er​ről a
ló​ról, ami ki​jön a fo​lyó​ból. És min​den​nap ne​vet​nek a tör​té​ne​tén. Vé​gül el​jön a nap, ami​kor a cső​dör
tel​je​sen kö​zel jön Isa​bel​le-hez. Ő föl​má​szik a há​tá​ra, a cső​dör pe​dig be​le​sza​lad a fo​lyó​ba. El​tűn​nek
az áram​lat​ban, és soha töb​bé nem lát​ják őket.
A tűz tán​co​ló ár​nyé​ko​kat ve​tett La Vi​er​ge mögé, mi​köz​ben be​szélt. A ro​ha​nó fo​lyó su​so​gá​sa mint​ha
meg​erő​sí​tet​te vol​na mon​dan​dó​ját.
– Azon az éj​sza​kán, ami​kor Isa​bel​le nem megy haza, az apja és a test​vé​rei el​men​nek meg​ke​res​ni a
me​zők​re. Meg​ta​lál​ják Isa​bel​le nyo​ma​it és meg​ta​lál​ják a cső​dör nyo​ma​it. Lát​ják, hogy Isa​bel​le fel​‐
szállt a lóra és lát​ják, hogy a ló be​le​ro​hant a víz​be. Föl​fe​lé és le​fe​lé is vé​gig​ku​tat​ják a fo​lyót, de nem
ta​lál​ják a lányt. Más​nap a falu min​den fér​fi​ja oda​megy a ke​nu​já​ba, és csat​la​ko​zik a ke​re​sés​hez. És
tesz​nek egy es​küt, hogy el​hagy​ják a farm​ja​i​kat, és a fo​lyón ma​rad​nak, amíg meg​ta​lál​ják sze​gény Isa​‐
bel​le-t. De soha nem ta​lál​ják meg. Így hát, lát​ja mon​si​eur Glass, az​óta a nap óta vo​ya​geu​rök va​gyunk.
A mai na​pig is foly​tat​juk a sze​gény Isa​bel​le ke​re​sé​sét.
– Hol van Char​bon​neau? – kér​dez​te Lan​ge​vin.
– Hol van Char​bon​neau! – vá​gott vissza La Vi​er​ge. – Egy el​ve​szett szűz szto​ri​ját me​sé​lem ne​ked, te
meg egy el​ve​szett öreg​em​ber​re gon​dolsz.
Lan​ge​vin nem vá​la​szolt.
– Ő ma​la​de com​me un chi​en[40] – mond​ta La Vi​er​ge mo​so​lyog​va. – Szó​lok neki, hogy biz​to​sak le​‐
gyünk ben​ne, jól van. – A ke​zé​ből töl​csért for​mált a szá​ja elé, és be​ki​a​bált a fü​zek irá​nyá​ba. – Ne ag​‐
gódj, Char​bon​neau, már küld​jük Pro​fes​se​urt, hogy se​gít​sen ki​tö​röl​ni a seg​ge​det!
Tous​sa​int Char​bon​neau gug​golt, csu​pasz seg​ge diszk​ré​ten a bo​zót felé né​zett. Már egy ide​je eb​ben a
po​zí​ci​ó​ban volt. Va​ló​já​ban már elég ide​je ah​hoz, hogy a comb​já​ban ki​ala​kul​jon a görcs. Nem volt
rend​ben már Fort Brazeau óta. Sem​mi két​ség, meg​mér​gez​te Ki​o​wa po​csék éte​le. Hal​lot​ta, hogy La Vi​‐
er​ge gú​nyo​ló​dik raj​ta a tá​bor​ból. Kezd​te utál​ni ezt a ro​ha​dé​kot. Egy ág reccse​né​sét hal​lot​ta.
Char​bon​neau fel​egye​ne​se​dett. Az egyik ke​zé​vel a pisz​to​lyá​ért nyúlt, a má​sik​kal szar​vas​bőr nad​rág​‐
já​ban ko​to​rá​szott. Egyik ke​zé​vel sem si​ke​rült vég​hez​vin​ni a fel​ada​tot. A pisz​toly le​esett a sö​tét ta​laj​‐
ra. A nad​rág​ja le​csú​szott a bo​ká​já​ra. Ami​kor megint a pisz​to​lyá​ért nyúj​tóz​ko​dott, a nad​rág​ja el​gán​‐
csol​ta. El​te​rült a föl​dön, és a tér​dét le​hor​zsol​ta egy na​gyobb szik​lán. A fáj​da​lom​tól fel​hor​kant, mi​köz​‐
ben a sze​me sar​ká​ból egy nagy já​vor​szar​vast né​zett, ami a fák kö​zött, hosszú lép​tek​kel ha​ladt.
– Mer​de![41] – Char​bon​neau vissza​tért a dol​gá​hoz, az arca el​torzult a lá​bá​ba nyi​lal​ló erős fáj​da​‐
lom​tól.
Mire vissza​tért a tá​bor​ba, Char​bon​neau szo​ká​sos in​ge​rült​sé​ge már egy fok​kal fel​jebb ug​rott. Rá​bá​‐
mult Pro​fes​se​ur​re, aki hát​ra​dől​ve, egy nagy fá​nak tá​masz​kod​va ül​dö​gélt. A nagy skót ku​ko​ri​ca​ká​sá​ból
álló sza​kállt vi​selt.
– Un​do​rí​tó, ahogy ez eszik – mond​ta Char​bon​neau.
La Vi​er​ge fel​né​zett a pi​pá​já​ból.
– Nem is tu​dom, Char​bon​neau. Ahogy a tűz meg​vi​lá​gít​ja a ká​sát az ál​lán, az va​la​hogy az észa​ki
fény​re em​lé​kez​tet en​gem. – Lan​ge​vin és Do​mi​ni​que ne​ve​tett, és ez to​vább in​ge​rel​te Char​bon​neau-t.
Pro​fes​se​ur foly​tat​ta a rá​gást, tu​do​mást sem véve az ő ká​rá​ra vic​ce​lő​dők​ről.
Char​bon​neau megint fran​ci​á​ul kez​dett be​szél​ni:
– Hé, te idi​ó​ta skót mar​ha! Ér​tesz egy szót is ab​ból, amit mon​dok? – Pro​fes​se​ur foly​tat​ta mun​ká​ját a
ká​sá​val, sze​lí​den, ahogy egy te​hén ké​rő​dzik a fa​la​ton.
Char​bon​neau kis​sé el​vi​gyo​ro​dott. Ér​té​kel​te, ha al​kal​ma nyílt ef​fé​le lep​le​zet​len al​jas​ság​ra. – Amúgy
mi tör​tént a sze​mé​vel?
Sen​ki sem ka​pott az al​kal​mon, hogy be​szél​get​het egyet Char​bon​neau-val.
 Vé​gül Lan​ge​vin szó​lalt meg:
– Ki​nyom​ták egy ve​re​ke​dés​ben, Mont​re​al​ban.
– Po​ko​li​an néz ki. Ide​ge​sít, hogy az az át​ko​zott do​log egész nap en​gem bá​mul.
– A vak szem nem tud bá​mul​ni – mond​ta La Vi​er​ge. El​kezd​te ked​vel​ni Pro​fes​se​urt, vagy leg​alább​is
a skót eve​zés​be​li te​het​sé​gét. De bár​mit gon​dolt is Pro​fes​se​ur​ről, ab​ban biz​tos volt, hogy nem ked​ve​li
Char​bon​neau-t. Az öreg mo​gor​va kom​men​tár​jai már a fo​lyó első ka​nya​ru​la​ta után ízet​len​né vál​tak.
– Hát, pe​dig úgy tű​nik, mint​ha bá​mul​na – ra​gasz​ko​dott Char​bon​neau a ma​gá​é​hoz. – Olyan, mint​ha
min​dig ki​ku​kucs​kál​na a sar​kon. Meg soha nem is pis​log. Nem ér​tem, hogy az az át​ko​zott szem hogy
nem szá​rad ki.
– És mi len​ne, ha lát​na? Raj​tad az​tán nem sok lát​ni​va​ló van, Char​bon​neau – mond​ta La Vi​er​ge.
– Leg​alább egy szem​kö​tő​vel el​ta​kar​hat​ná. Kész​te​tést ér​zek rá, hogy ma​gam kös​sek rá egyet.
– Mi​ért nem te​szed? Ked​ves do​log len​ne, ha ten​nél érte va​la​mit.
– Nem va​gyok a ro​hadt en​ga​géd[42] – szi​szeg​te Char​bon​neau. – Majd örülsz még, hogy itt va​gyok,
ami​kor jön​nek az ari​ka​rák, hogy meg​néz​zék a bol​har​ág​ta skal​po​dat! – A tol​mács taj​té​koz​ni kez​dett,
hab​zó nyál gyűlt a szá​ja sar​ká​ba, ahogy be​szélt. – Én már Le​wis-zal és Clark​kal vág​tam utat az er​dő​‐
ben, ami​kor te még a ga​tyád​ba szar​tál.
– Jé​zus Krisz​tus, öreg! Ha meg kell hall​gat​nom még egyet az át​ko​zott Le​wis és Clark tör​té​ne​te​id
kö​zül, es​kü​szöm, go​lyót eresz​tek a sa​ját fe​jem​be, de még jobb ta​lán, ha a te agyad​ba. Sze​rin​tem en​nek
min​den​ki örül​ne.
– Ça suf​fit![43] – ve​tet​te köz​be vé​gül Lan​ge​vin. – Elég! Leg​szí​ve​seb​ben mind​ket​tő​tök​kel vé​gez​nék,
ha nem len​ne szük​sé​gem rá​tok!
Char​bon​neau győ​ze​del​me​sen, csú​fon​dá​ro​san mo​soly​gott.
– De fi​gyelj ide, Char​bon​neau! – mond​ta Lan​ge​vin. – Egy sincs kö​zöt​tünk, aki​nek csak egyet​len fel​‐
ada​ta len​ne. Ah​hoz túl​sá​go​san ke​ve​sen va​gyunk. Te is ki​ve​szed a ré​sze​det a mocs​kos mun​ká​ból,
ugyan​úgy, ahogy a töb​bi​ek. Kezd​he​ted is a má​so​dik őr​ség​gel ma éj​sza​ka.
Most La Vi​er​ge-en volt a sor a csú​fon​dá​ros mo​sollyal. Char​bon​neau fenn​hé​já​zón odébb ment a tűz​‐
től, ma​gá​ban mo​tyog​va va​la​mit a ke​se​rű​gyö​kér​ről[44], mi​köz​ben ki​te​rí​tet​te a de​rék​al​ját a bâ​tard alá.
– Ki mond​ta, hogy ma éj​sza​ka övé a bâ​tard? – pa​nasz​ko​dott La Vi​er​ge. Lan​ge​vin már épp vá​la​szolt
vol​na, de Do​mi​ni​que le​ál​lí​tot​ta:
– Hagyd!
 Pro​fes​se​ur a kö​vet​ke​ző reg​ge​len két sür​ge​tő ér​zés​re éb​redt: fá​zott és pi​sál​nia kel​lett. Vas​tag gyap​‐
jú​ta​ka​ró​ja nem fed​te be a bo​ká​it, még ak​kor sem, ha hosszú tes​té​vel össze​göm​bö​lyö​dött és az ol​da​lá​ra
fe​küdt. Fel​emel​te a fe​jét, hogy a jó sze​mé​vel lás​son, és arra fi​gyelt fel, hogy éj​sza​ka dér te​le​pe​dett a
ta​ka​ró​já​ra.
Az új nap első su​ga​rai fi​no​man iz​zó​nak a ke​le​ti ho​ri​zont mö​gött, de az ég​bol​ton még min​dig a fé​‐
nyes fél​hold volt az úr. Char​bon​neau ki​vé​te​lé​vel min​den​ki aludt még, mint va​la​mi ke​rék​kül​lők a tűz
utol​só ma​rad​vá​nyai kö​rül.
Pro​fes​se​ur las​san fel​állt, a lá​bai me​re​vek vol​tak a hi​deg​től. A szel leg​alább el​állt. Rá​do​bott egy fa​‐
da​ra​bot a tűz​re, és a fü​zek irá​nyá​ba in​dult. Tu​cat​nyit lép​he​tett, ami​kor majd​nem be​le​bot​lott egy test​be.
Char​bon​neau volt az.
Pro​fes​se​ur első gon​do​la​ta az volt, hogy Char​bon​neau ha​lott, meg​öl​ték, mi​alatt őr​kö​dött. Ki​a​bál​va
ri​a​dóz​tat​ni kezd​te vol​na a töb​bi​e​ket, ami​kor Char​bon​neau fel​ült, a pus​ká​ja után ko​to​rá​szott, sze​mei
tág​ra nyíl​tak, ahogy meg​pró​bált tá​jé​ko​zód​ni. El​aludt őr​ség​ben, gon​dol​ta Pro​fes​se​ur. Lan​ge​vin​nek
nem fog tet​sze​ni. Pro​fes​se​ur szo​rí​tó szük​ség​le​te még sür​ge​tőbb lett, ezért el​si​e​tett Char​bon​neau mel​‐
lett a fü​zek felé.
Sok más do​log​hoz ha​son​ló​an, ame​lyek​kel nap mint nap ta​lál​ko​zott, Pro​fes​se​urt össze​za​var​ta az, ami
ek​kor tör​tént. Fur​csa dol​got ér​zett, és ami​kor le​né​zett, egy nyíl​vesszőt lá​tott ki​áll​ni a ha​sá​ból. Egy pil​‐
la​na​tig azon gon​dol​ko​dott, hogy ta​lán La Vi​er​ge ta​lált ki va​la​mi vic​cet. Az​tán meg​je​lent a má​so​dik
nyíl​vessző, utá​na a har​ma​dik. Pro​fes​se​ur ré​mü​let​tel ve​gyes bá​mu​lat​tal néz​te a kar​csú nyíl​vesszők tol​‐
la​it. Hir​te​len már nem érez​te a lá​ba​it, és azt vet​te ész​re, hogy hát​ra​fe​lé esik. Hal​lot​ta, ahogy a tes​te a
fa​gyott ta​laj​ra zu​han. Azok​ban a rö​vid pil​la​na​tok​ban a ha​lá​la előtt azt gon​dol​ta: mi​ért nem fájt?
Ami​kor meg​hal​lot​ta, hogy Pro​fes​se​ur a föld​re ha​nyat​lik, Char​bon​neau meg​for​dult. A nagy skót a há​‐
tán fe​küdt, há​rom nyíl​vessző​vel a mell​ka​sá​ban. Char​bon​neau szi​sze​gő han​got hal​lott, és ége​tő ér​zés
fog​ta el, ahogy egy nyíl​vessző sú​rol​ta a vál​lát.
– Mer​de! – Ösz​tö​nö​sen a föld​re ve​tet​te ma​gát, és a sö​tét fűz​bok​ros​ban a lö​vészt ke​res​te. A moz​du​‐
lat meg​men​tet​te az éle​tét. Negy​ve​nyard​nyi​ra pus​kák vil​lan​tak fel a ko​rom​fe​ke​te fü​zes​ben.
A lö​vé​sek egy pil​la​nat​ra fel​fed​ték a tá​ma​dók po​zí​ci​ó​ját. Char​bon​neau úgy tip​pel​te, hogy leg​alább
nyolc pus​ká​val áll szem​ben, plusz egy cso​mó íj​jal fel​sze​relt in​di​án​nal. Fel​húz​ta a pus​ká​ját, meg​cé​loz​‐
ta a leg​kö​ze​leb​bit, és lőtt. Egy sö​tét alak esett el. Még több nyíl re​pült ki a fü​zek kö​zül. Meg​for​dult,
és a tá​bor felé ro​hant, ami húsz​yard​nyi​ra volt mö​göt​te.
Char​bon​neau ká​rom​ko​dá​sa fel​éb​resz​tet​te a tá​bort. Az ari​ka​ra sor​tűz ká​oszt oko​zott. Mus​ké​ta​go​lyók
és nyíl​vesszők zá​po​roz​tak a fé​lig alvó em​be​rek​re, mint va​la​mi vas jég​eső. Lan​ge​vin fel​ki​ál​tott, ahogy
egy go​lyó le​pat​tant a len​gő​bor​dá​já​ról. Do​mi​ni​que érez​te, hogy a láb​ik​rá​ja kör​nyé​kén el​sza​kad egy
izom. Glass ép​pen idő​ben nyi​tot​ta ki a sze​mét ah​hoz, hogy lás​sa, amint egy nyíl​vessző öt hü​velyk​nyi​re
az ar​cá​tól be​le​fú​ró​dik a ho​mok​ba.
A fér​fi​ak a part​ra hú​zott kenu nyo​mo​rú​sá​gos fe​de​zé​ké​be tö​mö​rül​tek, ami​kor két ari​ka​ra har​cos tört
elő a fü​zes​ből. A tá​bor irá​nyá​ba ro​han​tak, fül​sér​tő har​ci ki​ál​tá​sa​ik be​töl​töt​ték a le​ve​gőt. Glass és La
Vi​er​ge elég hosszan vár​tak, és cé​loz​tak a pus​ká​ik​kal. Szin​te egy​szer​re lőt​tek a ti​zen​két yard​nál nem tá​‐
vo​lab​bi cél​pon​tok​ra. Mi​vel nem volt ide​jük egyez​tet​ni, vagy akár csak gon​dol​kod​ni, ugyan​azt a cél​‐
pon​tot néz​ték ki, egy nagy ter​me​tű ari​ka​rát bö​lény​szarv​val dí​szí​tett si​sak​ban. Ahogy mind​két lö​vés be​‐
ha​tolt a mell​ka​sá​ba, a föld​re ro​gyott. A má​sik har​cos La Vi​er​ge irá​nyá​ba ron​tott, csa​ta​bárd​já​val meg​‐
cé​loz​va a vo​ya​geur fe​jét. La Vi​er​ge mind​két kéz​zel fel​tar​tot​ta a pus​ká​ját, hogy meg​ál​lít​sa az ütést.
Az in​di​án bárd​ja és La Vi​er​ge pus​ká​ja össze​akadt, az ütés ere​je pe​dig mind​ket​tő​jü​ket a föld​re küld​‐
te. Elő​ször az ari​ka​ra tu​dott fel​tá​pász​kod​ni. Glass​nek hát​tal áll​va fel​emel​te a csa​ta​bárd​ját, hogy újra
le​csap​jon La Vi​er​ge-re. Glass mind​két ke​zét hasz​nál​ta, hogy pus​ká​ja tu​sá​val tar​kón vág​ja az in​di​ánt.
Éme​lyí​tő ér​zés volt, ahogy a csont el​tört, ami​kor a fegy​ver fém​ből ké​szült tus​ta​ka​ró​ja el​ta​lál​ta. Az
ari​ka​ra ká​bán térd​re esett La Vi​er​ge előtt, aki ad​dig​ra már tal​pon volt. La Vi​er​ge meg​len​dí​tet​te a pus​‐
ká​ját, mint egy bun​kós​bo​tot, és tel​jes ere​jé​ből el​ta​lál​ta ol​dal​ról az in​di​án ko​po​nyá​ját. A har​cos el​dőlt,
Glass és La Vi​er​ge pe​dig be​ro​han​tak a kenu mögé.
Do​mi​ni​que fel​emel​ke​dett, hogy a fü​zek irá​nyá​ba lő​jön.
Lan​ge​vin oda​ad​ta Glass​nek a pus​ká​ját, má​sik ke​zét a go​lyó ütöt​te lyuk​ra szo​rí​tot​ta az ol​da​lán. – Te
lősz, én töl​tök.
Glass fel​emel​ke​dett, meg​ta​lál​ta és hű​vös pre​ci​zi​tás​sal el is ta​lál​ta a cél​pon​tot.
– Mennyi​re sú​lyos? – kér​dez​te Lan​ge​vin​től.
– Nem vé​szes. Où se tro​u​ve Pro​fes​se​ur?[45]
– Hol​tan a fü​zek​nél – vá​la​szolt Char​bon​neau tár​gyi​la​go​san, mi​köz​ben fel​emel​ke​dett, hogy tü​zel​jen.
A lö​vé​sek to​vább zá​po​roz​tak a fü​zek kö​zül, mi​köz​ben ők a kenu mö​gött ku​po​rog​tak. A fegy​ve​rek
hang​ja össze​ke​ve​re​dett a bâ​tard vé​kony be​vo​na​tán át​ha​to​ló go​lyók és nyíl​vesszők hang​já​val.
A kur​va anyá​dat, Char​bon​neau! – ki​a​bált La Vi​er​ge. – El​alud​tál, mi? – Char​bon​neau nem vett róla
tu​do​mást, ehe​lyett arra kon​cent​rált, hogy pus​ka​port tölt​sön a pus​ká​ja csö​vé​be.
– Most már úgy​is mind​egy – mond​ta Do​mi​ni​que. – Te​gyük víz​re ezt az át​ko​zott ke​nut, és tűn​jünk el
in​nen!
– Fi​gyel​je​tek! – pa​ran​csol​ta Lan​ge​vin. – Char​bon​neau, La Vi​er​ge, Do​mi​ni​que, ti hár​man a víz​hez
vi​szi​tek a ha​jót. Elő​ször lő​je​tek még egyet, az​tán tölt​sé​tek újra a pus​ká​i​to​kat, és te​gyé​tek le ide. – A
föld​re mu​ta​tott köz​te és Glass kö​zött. – Glass és én fe​de​zünk ben​ne​te​ket egy utol​só so​ro​zat​tal, az​tán
me​gyünk utá​na​tok. Fe​dez​ze​tek ben​nün​ket a ha​jó​ból a pisz​to​lyok​kal.
Glass a kon​tex​tus​ból na​gyobb​részt meg​ér​tet​te, amit Lan​ge​vin mon​dott. Vé​gig​né​zett a fe​szült ar​co​‐
kon. Sen​ki​nek nem volt jobb öt​le​te. El kel​lett tűn​ni​ük a part​ról. La Vi​er​ge fel​pat​tant a kenu szé​le fölé,
hogy elsüs​se a pus​ká​ját, őt kö​vet​te Do​mi​ni​que és Char​bon​neau. Glass is fel​emel​ke​dett, hogy lő​jön
még egyet, amíg a töb​bi​ek új​ra​töl​te​nek. Mi​vel lát​ha​tó​vá vál​tak, az ari​ka​rák még erő​seb​ben kezd​tek tü​‐
zel​ni rá​juk. Go​lyó​nyi lyu​kak ke​let​kez​tek a nyír​fa​kér​gen, de a vo​ya​geu​rök​nek si​ke​rült leg​alább né​hány
pil​la​na​tig el​há​rí​ta​ni​uk egy to​tá​lis ro​ha​mot.
Do​mi​ni​que két eve​zőt do​bott a pus​kák​ból álló ku​pac​ra. – Eze​ket itt ne fe​lejt​sé​tek!
La Vi​er​ge Glass és Lan​ge​vin közé dob​ta a pus​ká​ját, és ne​ki​gyür​kő​zött a bâ​tard kö​zép​ső ülé​sé​nek. –
Men​jünk! – Char​bon​neau a kenu ele​jé​hez, Do​mi​ni​que a há​tul​já​hoz má​szott.
Lan​ge​vin üvöl​tött:
– Szá​mo​lok! Un, deux, tro​is!
Egyet​len moz​du​lat​tal a fe​jük fölé emel​ték a bâ​tard-t, és el​in​dul​tak a tíz​yard​nyi​ra levő víz felé. Iz​‐
ga​tott ki​ál​tá​so​kat hal​lot​tak, és a fegy​ver​ro​po​gás egy​re erő​sö​dött. Ari​ka​ra har​co​sok kezd​tek elő​tűn​ni
rej​tett po​zí​ci​ó​ik​ból.
Glass és Do​mi​ni​que cé​loz​tak. Mi​vel a kenu már nem volt ott, az egyet​len fe​de​zék​nek az szá​mí​tott,
hogy le​la​pul​tak a föld​re. Mind​össze öt​ve​nyard​nyi​ra le​het​tek a fü​zes​től. Glass tisz​tán lát​ta az egyik
ari​ka​ra fiús ar​cát, amint hu​nyo​rít​va meg​fe​szí​tet​te rö​vid íj át. Glass lőtt, és a fiú hát​ra​zu​hant. Oda​nyúlt
Do​mi​ni​que pus​ká​já​ért. Lan​ge​vin fegy​ve​re rob​bant mel​let​te, mi​köz​ben Glass Do​mi​ni​que-ét húz​ta fel.
Glass ta​lált egy újabb cél​pon​tot, és meg​húz​ta a ra​vaszt. A lő​por​ser​pe​nyő​ben volt szik​ra, de a töl​tet
nem gyul​ladt be.
– Az ör​dög vi​gye el!
Lan​ge​vin oda​nyúlt Char​bon​neau pus​ká​já​ért, amíg Glass új​ra​töl​tet​te a ser​pe​nyőt Do​mi​ni​que-én.
Lan​ge​vin már tü​zelt vol​na, de Glass a vál​lá​ra tet​te a ke​zét. – Hagyj egy lö​vést! – Fel​mar​kol​ták a pus​‐
ká​kat meg az eve​ző​ket, és a fo​lyó felé ro​han​tak.
Glass és Lan​ge​vin előtt a há​rom fér​fi a bâ​tard-ral már meg​tet​te a rö​vid tá​vol​sá​got a fo​lyó​ig. Ahogy
ro​han​va me​ne​kül​tek, gya​kor​la​ti​lag dob​va tet​ték víz​re a ke​nut. Char​bon​neau be​ro​hant a fo​lyó​ba a kenu
mögé, és meg​pró​bált be​mász​ni. – Fel​bo​rí​tod! – ki​a​bált La Vi​er​ge. A jár​mű szé​lé​be ka​pasz​ko​dó Char​‐
bon​neau sú​lya alatt va​dul him​bá​lóz​ni kez​dett a kenu, de vé​gül nem bo​rult fel. Át​dob​ta a lá​ba​it a szé​‐
lén, és le​la​pult az al​já​ba, ami​be már folyt a víz a szi​vár​gó, go​lyó ütöt​te lyu​ka​kon ke​resz​tül. Char​bon​‐
neau moz​du​la​ta el​tol​ta a part​tól a bâ​tard-t. Az áram​lat el​kap​ta a kenu fa​rát és kör​be​for​gat​ta, így még
tá​vo​labb ke​rült a part​tól. A hosszú ha​jó​kö​tél úgy te​ker​ge​ti mö​göt​te, mint egy kí​gyó. A test​vé​rek lát​ták
Char​bon​neau sze​me​it, ahogy ki​bá​mult a csó​nak szé​le fö​lött. Mini gej​zí​rek tör​tek fel kö​rü​löt​tük a víz​‐
ből, ahogy a go​lyók be​csa​pód​tak.
– Kapd el a kö​te​let! – üvöl​töt​te Do​mi​ni​que. Mind​két test​vér le​me​rült a kö​tél után, két​ség​be​eset​ten
pró​bál​ták meg​aka​dá​lyoz​ni, hogy a kenu el​ússzon. La Vi​er​ge mind​két ke​zé​vel meg​ra​gad​ta, és küz​dött,
hogy tar​ta​ni tud​ja ma​gát a com​big érő víz​ben. Tel​jes ere​jé​vel húz​ta vissza​fe​lé, míg vé​gül a kö​tél meg​‐
fe​szült. Do​mi​ni​que eről​köd​ve, csap​kod​va kö​ze​le​dett a ví​zen ke​resz​tül, hogy se​gít​sen neki. A lá​bát ke​‐
mé​nyen be​ütöt​te egy víz alat​ti szik​lá​ba. Fel​nyö​gött a fáj​da​lom​tól, ahogy az áram​lás ki​sö​pör​te aló​la a
lá​bát. Tel​je​sen el​me​rült, az​tán fel​jött, láb​ra állt, ké​tyard​nyi​ra La Vi​er​ge-től.
– Nem tu​dom tar​ta​ni – or​dí​tot​ta La Vi​er​ge. Do​mi​ni​que már nyúlt a meg​fe​szí​tett kö​tél után, ami​kor
La Vi​er​ge hir​te​len el​en​ged​te. Do​mi​ni​que meg​ret​ten​ve néz​te, ahogy a ha​jó​kö​tél el​sik​lik a ví​zen, és a
sod​ró​dó bâ​tard mö​gött úszik. Már el​kez​dett utá​na​úsz​ni, ami​kor ész​re​vet​te La Vi​er​ge ar​cán a meg​döb​‐
bent ki​fe​je​zést.
– Do​mi​ni​que... – he​beg​te La Vi​er​ge. – Azt hi​szem, el​ta​lál​tak. – Do​mi​ni​que oda​cap​la​tott a báty​ja
mel​lé. Vér öm​lött a fo​lyó​ba a háta föl​ső ré​szén tá​ton​gó lyuk​ból.
Glass és Lan​ge​vin ugyan​ab​ban a pil​la​nat​ban érte el a fo​lyót, ami​kor a go​lyó be​le​fú​ró​dott La Vi​er​‐
ge-be. El​bor​zad​va néz​ték, ahogy vissza​hő​köl a lö​vés be​csa​pó​dá​sá​tól, és el​ej​ti a ha​jó​kö​te​let. Egy pil​‐
la​na​tig azt gon​dol​ták, hogy Do​mi​ni​que el tud​ja kap​ni a kö​te​let, de nem fog​lal​ko​zott vele, ha​nem in​‐
kább a báty​já​hoz for​dult.
– A ha​jót! – üvöl​töt​te Lan​ge​vin.
Do​mi​ni​que nem fi​gyelt rá. Csa​ló​dott​sá​gá​ban Lan​ge​vin Char​bon​neau után ki​ál​tott.
– Nem tu​dom meg​ál​lí​ta​ni! – üvöl​töt​te vissza Char​bon​neau. Pár pil​la​nat múl​va a hajó már öt​ven​láb​‐
nyi​ra volt a part​tól. Eve​ző nél​kül Char​bon​neau va​ló​ban nem tu​dott ten​ni sem​mit, hogy le​las​sít​sa a ke​‐
nut. És per​sze az is igaz volt, hogy nem állt szán​dé​ká​ban meg​pró​bál​ni.
Glass oda​for​dult Lan​gev​in​hez. Lan​ge​vin ép​pen el​kez​dett vol​na mon​da​ni va​la​mit, ami​kor egy mus​‐
ké​ta​go​lyó fú​ró​dott bele há​tul​ról a fe​jé​be. Ha​lott volt, még mi​előtt a tes​te a víz​be zu​hant vol​na. Glass
vissza​né​zett a fü​zes​re. Leg​alább egy tu​cat ari​ka​ra özön​lött a part irá​nyá​ba. Mind​két ke​zé​ben egy-egy
pus​ká​val Glass Do​mi​ni​que és La Vi​er​ge felé in​dult.
Do​mi​ni​que tá​mo​gat​ta La Vi​er​ge-t, igye​ke​zett test​vé​re fe​jét a víz fö​lött tar​ta​ni. Ami​kor rá​né​zett La
Vi​er​ge-re, Glass nem tud​ta biz​to​san meg​mon​da​ni, hogy él-e vagy ha​lott. Do​mi​ni​que té​bo​lyo​dot​tan,
hisz​té​ri​ku​san ki​ál​tott va​la​mit, ért​he​tet​le​nül, fran​ci​á​ul.
– Ússz! – ki​ál​tot​ta Glass. Meg​ra​gad​ta Do​mi​ni​que gal​lér​ját, és mé​lyebb​re húz​ta a fo​lyó​ba, köz​ben
el​ejt​ve az egyik pus​kát. Az áram​lás el​kap​ta a há​rom fér​fit, és el​ra​gad​ta őket fo​lyás​irány​ba. A go​lyók
to​vább​ra is zá​po​roz​tak a víz​be, Glass pe​dig vissza​né​zett és lát​ta, ahogy az ari​ka​rák ott so​ra​koz​nak a
víz​par​ton.
Glass küz​dött, hogy egyik ke​zé​vel La Vi​er​ge-t mar​kol​ja, a má​sik​kal pe​dig a még meg​ma​radt pus​kát,
mi​köz​ben őrült erő​vel kel​lett ta​pos​nia a vi​zet, hogy a fel​szí​nen ma​rad​jon. Do​mi​ni​que is ke​mé​nyen
úszott, és si​ke​rült el​ke​rül​ni​ük a kő​gá​tat. La Vi​er​ge feje újra meg újra a víz​fel​szín alá bu​kott. Mind​ket​‐
ten har​col​tak, hogy a sé​rül​tet fel​szí​nen tart​sák. Do​mi​ni​que el​kez​dett ki​a​bál​ni va​la​mit, amit el​nyelt a
víz, ami​kor egy zúgó az ő ar​cát is be​bo​rí​tot​ta. Ugyan​en​nél a zú​gó​nál Glass is majd​nem el​hagy​ta a pus​‐
ká​ját. Do​mi​ni​que a part felé kez​dett tem​póz​ni.
– Még ne! – kö​nyör​gött neki Glass. – Lej​jebb, fo​lyás​irány​ba! – Do​mi​ni​que nem vett róla tu​do​mást.
A lába sú​rol​ta a fo​lyó fe​ne​két a mel​lig érő víz​ben, és a se​ké​lyebb ré​szek felé sod​ró​dott. Glass vissza​‐
né​zett. A kő​gát szik​lái je​len​tős aka​dályt ké​pez​tek a szá​raz​föl​dön, az alat​ta kö​vet​ke​ző part vi​szont igen
me​re​dek volt. Ez​zel együtt az ari​ka​rák​nak nem ke​rül​ne töb​be né​hány perc​nél, hogy meg​ke​rül​jék.
– Túl kö​zel va​gyunk – ki​a​bált Glass. Do​mi​ni​que megint nem vett róla tu​do​mást. Glass fon​to​ló​ra
vet​te, hogy egye​dül úszik to​vább, de vé​gül in​kább se​gí​tett Do​mi​ni​que-nek, hogy part​ra rán​gas​sa La
Vi​er​ge-t. A há​tá​ra fek​tet​ték, oda​tá​masz​tot​ták a part me​re​dek ka​nya​ru​la​tá​hoz. A sze​mei re​zeg​ve ki​nyíl​‐
tak, de ami​kor kö​hö​gött, a szá​já​ból vér fröcs​költ. Glass az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ta, hogy meg​vizs​gál​ja a
se​bet.
A go​lyó La Vi​er​ge bal la​poc​ká​ja alatt ha​tolt be a há​tá​ba.
Glass úgy lát​ta, hogy min​den​kép​pen el​ta​lál​ta a szí​vét. Do​mi​ni​que né​mán ugyan​er​re a kö​vet​kez​te​tés​‐
re ju​tott. Glass el​len​őriz​te a pus​kát. A ned​ves töl​tet mi​att hasz​nál​ha​tat​lan volt. Le​né​zett a de​re​ká​ra kö​‐
tött övre. A bal​ta még min​dig a he​lyén ló​gott, de a pisz​to​lya el​ve​szett. Glass rá​né​zett Do​mi​ni​que-re.
Mit akarsz ten​ni?
Halk han​got hal​lot​tak, és meg​for​dul​tak, hogy lás​sák La Vi​er​ge-t, aki​nek a szá​ja sar​ká​ban a leg​hal​‐
vá​nyabb mo​soly lát​szott. Az aj​kai mo​zog​ni kezd​tek, Do​mi​ni​que pe​dig meg​fog​ta test​vé​re ke​zét, és kö​‐
zel ha​jolt hoz​zá. La Vi​er​ge fi​nom sut​to​gás​sal éne​kelt:

Tu es mon com​pa​gnon de vo​ya​ge...

 Do​mi​ni​que azon​nal fel​is​mer​te a köz​is​mert dalt, ami előt​te soha nem tűnt ennyi​re re​mény​vesz​tett​nek.
A sze​mei meg​tel​tek könnyel, és hal​kan együtt éne​kel​te vele:

Tu es mon com​pa​gnon de vo​ya​ge.

Je veux mou​rir dans mon ca​not.
Sur le tom​beau, près du ri​vage,
Vous ren​ver​s​e​rez mon ca​not.

Te vagy az úti​tár​sam.
Bol​do​gan ha​lok meg a ke​num​ban.
És a ka​nyon mel​let​ti sír​ra
Majd rá​bo​rí​tod a ke​nu​mat.

Glass a kő​gát felé né​zett, het​ven​öt yard​nyi​ra fo​lyás​iránnyal szem​ben. Két ari​ka​ra tűnt fel a szik​lá​‐
kon. Rá​juk fog​ták a fegy​ve​re​i​ket, és ki​ál​toz​ni kezd​tek.
Glass Do​mi​ni​que vál​lá​ra tet​te a ke​zét. Azt akar​ta mon​da​ni, hogy „jön​nek”, de két pus​ka dör​re​né​se
el​mond​ta he​lyet​te. A go​lyók a part​fal​ba vá​gód​tak.
– Do​mi​ni​que, nem ma​rad​ha​tunk itt.
– Nem ha​gyom itt – fe​lel​te amaz erő​tel​jes ak​cen​tus​sal.
– Ak​kor mind​hár​munk​nak újra a fo​lyó​val kell pró​bál​koz​nunk.
– Nem. – Do​mi​ni​que ha​tá​ro​zot​tan meg​ráz​ta a fe​jét. – Nem tu​dunk vele együtt úsz​ni.
Glass megint a kő​gát felé né​zett. Az ari​ka​rák most már át​özön​löt​tek raj​ta.
Nincs időnk!
– Do​mi​ni​que – Glass hang​ja most már sür​ge​tő volt. – Ha itt ma​ra​dunk, mind​annyi​an meg​ha​lunk. –
Még több fegy​ver sült el.
Egy gyöt​rel​mes pil​la​na​tig Do​mi​ni​que néma ma​radt, fi​no​man si​mo​gat​va test​vé​re ha​mu​szür​ké​vé vált
ar​cát. La Vi​er​ge bé​ké​sen né​zett maga elé, hal​vány fény csil​lo​gott a sze​mé​ben. Vé​gül Do​mi​ni​que
Glass​hez for​dult. – Nem fo​gom itt hagy​ni. – Még több fegy​ver​lö​vés hal​lat​szott.
Glass ösz​tö​nei egy​más​sal vi​as​kod​tak. Idő​re volt szük​sé​ge, hogy vé​gig​gon​dol​ja, mit te​gyen, idő​re,
hogy iga​zol​ja őket, de nem volt ide​je. Pus​ká​val a ke​zé​ben be​ug​rott a fo​lyó​ba.
Do​mi​ni​que si​ví​tó han​got hal​lott, és érez​te, ahogy egy go​lyó ha​tol a vál​lá​ba. A bor​zal​mas tör​té​ne​tek​‐
re gon​dolt, ami​ket az in​di​á​nok cson​kí​tá​si szo​ká​sa​i​ról hal​lott. Le​né​zett La Vi​er​ge-re.
– Nem ha​gyom, hogy szét​vag​dal​ja​nak ben​nün​ket. – Hóna alá nyúl​va be​húz​ta báty​ját a fo​lyó​ba.
Újabb go​lyó csa​pó​dott be a há​tá​ba. – Ne ag​gódj, bá​tyó! – sut​tog​ta, és hát​tal rá​fe​küdt az áram​lat öle​lő
kar​ja​i​ra. – Csak le​csor​gunk a fo​lyón.
 Glass mez​te​le​nül gug​golt a kis tűz mel​lett, olyan kö​zel a lán​gok​hoz, amennyi​re még el le​he​tett vi​sel​‐
ni. Töl​csért for​mált a ke​zé​ből, hogy meg​tart​sa a hőt. Kö​zel tar​tot​ta őket, és egé​szen az utol​só pil​la​na​‐
tig várt, amíg a keze már fel​hó​lya​go​so​dott vol​na, az​tán a me​leg ke​ze​ket a vál​la​i​hoz és a comb​ja​i​hoz
szo​rí​tot​ta. A hő egy rö​vid da​ra​big be​szi​vár​gott a tes​té​be, de nem érte el azt a hi​de​get, ami a Mis​sou​ri
je​ges vi​zé​ből ha​tolt belé.
A ru​há​ja he​ve​nyé​szett rá​cso​kon ló​gott a tűz há​rom ol​da​lán. A szar​vas​bő​rök to​vább​ra is át vol​tak
ázva, de meg​könnyeb​bül​ve lát​ta, hogy a gyap​jú​in​ge már szin​te szá​raz.
Majd​nem egy mér​föld​nyit sod​ró​dott az ár​ral, mi​előtt ki​má​szott a leg​sű​rűbb bo​zót​ba, amit csak ta​‐
lált. Be​bújt a sze​der​cser​jék közé egy nyu​lak ál​tal vá​gott ös​vé​nyen, és re​mél​te, hogy na​gyobb ál​la​tok
nem fog​ják kö​vet​ni. A fűz​bok​rok és az usza​dék fa szö​ve​vé​nyé​ben is​mét azon kap​ta ma​gát, hogy ko​mor
han​gu​lat​ban kény​te​len szám​ba ven​ni a seb​he​lye​it és a tár​gya​it.
A nem túl rég tör​tén​tek​kel össze​vet​ve Glass je​len​tős meg​könnyeb​bü​lést ér​zett. Jó né​hány hor​zso​lá​‐
sa és zú​zó​dá​sa volt a par​ton le​zaj​lott csa​ta és a fo​lyón tör​té​nő me​ne​kü​lés kö​vet​kez​té​ben. Fel​fe​de​zett
még egy se​bet is a kar​ján, ahol mint​ha sú​rol​ta vol​na egy go​lyó. A régi seb​he​lyei fáj​tak a hi​deg​ben, de
úgy né​zett ki, egyéb​ként nem sú​lyos​bod​tak. Azt a le​he​tő​sé​get le​szá​mít​va, hogy ha​lál​ra fagy, és ez a le​‐
he​tő​ség elég​gé va​ló​sá​gos​nak tűnt, tu​laj​don​kép​pen túl​él​te az ari​ka​rák tá​ma​dá​sát. Egy pil​la​na​tig újra
maga előtt lát​ta Do​mi​ni​que és La Vi​er​ge ké​pét, ahogy a me​re​dek part​fal tö​vé​ben össze​húz​zák ma​gu​‐
kat. Ki​ver​te a gon​do​la​tot a fe​jé​ből.
Ami a fel​sze​re​lé​sét il​le​ti, a leg​fon​to​sabb vesz​te​sé​ge a pisz​toly volt. A pus​ká​ja el​ázott, de hasz​nál​‐
ha​tó ma​radt. Meg​volt a kése és a túl​élő​tás​ká​ja a tűz​kő​vel és az acél​lal. Meg​volt a bal​tá​ja is, amit arra
hasz​nált, hogy gyúj​tóst ap​rít​son vele a se​kély gö​dör​ben. Re​mél​te, hogy a pus​ka​po​ra szá​raz. Le​vet​te a
pus​ka​po​ros sza​ru te​te​jét, és le​ön​tött egy ke​ve​set a föld​re. A tűz​ből ki​vett lán​got hoz​zá​érin​tet​te, és a
pus​ka​por a záp​to​jás sza​gá​val be​gyul​ladt.
A há​ti​zsák​ja el​tűnt, ben​ne a tar​ta​lék ing​gel, a ta​ka​ró​val és a kesz​tyűk​kel. Ab​ban volt a kéz​zel fel​vá​‐
zolt tér​ké​pe is, amin rész​le​te​sen je​löl​te a mel​lék​fo​lyó​kat és a Mis​sou​ri fel​ső fo​lyá​sá​nak tá​jé​ko​zó​dá​si
pont​ja​it. En​nek ke​vés je​len​tő​sé​ge volt, mert em​lé​ke​zett rá​juk. Úgy érez​te, hogy vi​szony​lag jól fel van
sze​rel​ve.
 Bár a gyap​jú​ing még min​dig nyir​kos volt, úgy dön​tött, hogy fel​ve​szi. A ruha sú​lya leg​alább se​gí​tett,
hogy el​múl​jon a hi​deg ér​zés fájó vál​lá​ból. Glass a nap hát​ra​le​vő ré​szé​ben őriz​te a tü​zet. Ag​gó​dott a
füst mi​att, de még job​ban ag​gó​dott ami​att, hogy ha​lál​ra fagy. A pus​ká​ját kezd​te rend​be hoz​ni, hogy el​‐
te​rel​je fi​gyel​mét a hi​deg​ről, tel​je​sen ki​szá​rí​tot​ta és be​zsí​roz​ta egy apró do​boz​ból, amit a túl​élő​tás​ká​‐
já​ban hor​dott. Mire le​szállt az este, a ru​há​ja és a pus​ká​ja ké​szen állt.
Úgy gon​dol​ta, hogy csak éj​sza​ka fog mo​zog​ni. Va​la​hol a kö​zel​ben ott ólál​kod​tak ugyan​azok az ari​‐
ka​rák, akik a tá​bort meg​tá​mad​ták. Gyű​lölt egy hely​ben ülni, még ak​kor is, ha a po​zí​ci​ó​ja jól rejt​ve
volt. A baj csak az volt, hogy nem vi​lá​gí​tott a hold, hogy lás​son a Mis​sou​ri egye​net​len part​ján. Nem
volt más esé​lye, mint meg​vár​ni a reg​gelt.
Ahogy a nap​fény de​ren​ge​ni kez​dett, Glass le​szed​te a ru​há​it a fűz​rá​csok​ról, és fel​öl​tö​zött. Ez​u​tán
vájt egy se​kély, négy​szög​le​tes lyu​kat a tűz kö​ze​lé​be. Két bo​tot hasz​nált, hogy per​zse​lő​en for​ró kö​ve​ket
rak​jon bele a tűz kö​rü​li kör​ből, el​ren​dez​te őket a lyuk​ban, az​tán vé​kony ré​teg föl​det te​rí​tett rá​juk.
Annyi fát tett a tűz​re, amennyit csak mert, az​tán le​fe​küdt a for​ró kö​vek fölé. A leg​in​kább már szá​raz
szar​vas​bőr​nek, a kö​vek​nek, a tűz​nek és a ret​te​ne​tes ki​me​rült​ség​nek együtt si​ke​rült el​ér​nie a me​leg​ér​‐
zet​nek azt az alsó kü​szö​bét, ami már le​he​tő​vé tet​te tes​te szá​má​ra az al​vást.

Glass két na​pig lo​pa​ko​dott föl​fe​lé a Mis​sou​ri men​tén. Egy da​ra​big küz​dött az​zal a kér​dés​sel, hogy
va​jon ma​rad​tak-e kö​te​le​zett​sé​gei Lan​ge​vin ari​ka​ra-misszi​ó​já​val kap​cso​lat​ban. Vé​gül úgy dön​tött,
hogy nem. Glass az​zal tar​to​zott Brazeau-nak, hogy va​da​kat sze​rez​zen táp​lá​lé​kul a kül​dött​ség szá​má​ra,
és ezt a fel​ada​tot kö​te​les​ség​tu​dó​an tel​je​sí​tet​te. Fo​gal​ma sem volt, hogy Já​vor​szar​vas​nyelv ban​dá​já​nak
aka​ra​ta meg​egye​zik-e a töb​bi ari​ka​ra szán​dé​ká​val, de ez nem is na​gyon szá​mí​tott. A csap​da egy​ér​tel​‐
mű​vé tet​te, hogy igen ve​szé​lyes do​log ha​jó​val fel​fe​lé eről​köd​ni a fo​lyón. Még ha az ari​ka​rák egy ré​‐
sze biz​to​sí​tot​ta vol​na jó szán​dé​ká​ról, ak​kor sem volt olyan ter​ve, hogy vissza​tér​jen Fort Brazeau-ba.
Sok​kal sür​ge​tőbb volt a sa​ját dol​ga.
Glass he​lye​sen úgy tip​pel​te, hogy a men​den falu a kö​zel​ben van. Bár a men​de​ne​ket bé​kés​nek is​mer​‐
ték, ag​gasz​tot​ta, hogy mi​lyen ha​tá​sa le​het az új szö​vet​sé​gük​nek, amit az ari​ka​rák​kal kö​töt​tek. Va​jon
lesz​nek ari​ka​rák a men​den fa​lu​ban? Va​jon ho​gyan fes​tet​ték le ne​kik a vo​ya​geu​rök meg​tá​ma​dá​sát?
Glass úgy lát​ta, nincs ér​tel​me meg​tud​ni. Tud​ta, hogy egy ki​sebb ke​res​ke​del​mi ál​lo​más, Fort Tal​bot tíz
mér​föld​nyi​re van fel​jebb, a Mis​sou​ri men​tén, a men​den falu fö​lött. Úgy dön​tött, hogy meg​ke​rü​li a
men​de​ne​ket min​de​nes​tül, és in​kább Fort Tal​bot felé tart. Azt a né​hány el​lát​mányt, ami​re szük​sé​ge volt,
egy ta​ka​rót és egy pár kesz​tyűt, az erőd​ben is meg​ta​lál​hat​ja.
A tá​ma​dás utá​ni má​so​dik nap es​té​jén Glass úgy dön​tött, hogy már nem tud​ja el​ke​rül​ni a va​dá​szat​tal
járó koc​ká​za​tot. Ki volt éhez​ve, és egy prém arra is esélyt adott vol​na, hogy el​cse​rél​je va​la​mi szük​sé​‐
ge​sebb​re. Friss já​vor​szar​vas​nyo​mo​kat ta​lált a fo​lyó kö​ze​lé​ben, kö​vet​te őket egy nyár​fa​li​ge​ten ke​resz​‐
tül egy nagy tisz​tá​sig, ami fél mér​föld hosszan te​rült el a fo​lyó mel​lett. Vé​kony​ka pa​tak osz​tot​ta két
rész​re a tisz​tást. A pa​tak kö​ze​lé​ben le​ge​lé​szett a nagy bika két te​hén​nel, és há​rom zsí​ros bor​jú​val.
Glass na​gyon las​san ha​ladt át a tisz​tá​son. Már majd​nem lő​tá​vol​ba ért, ami​kor va​la​mi meg​ijesz​tet​te a
já​vor​szar​va​so​kat. Mind a hat Glass irá​nyá​ba bá​mult. Glass már ép​pen lőtt vol​na, ami​kor rá​jött, hogy
a já​vor​szar​va​sok nem őt né​zik, ha​nem va​la​mit mö​göt​te.
Glass a vál​la fö​lött hát​ra​né​zett, és há​rom lo​vas in​di​ánt lá​tott ki​jön​ni a nyár​fás​ból ne​gyed mér​föld​‐
nyi​re mö​göt​te. Még eb​ből a tá​vol​ság​ból is ki tud​ta ven​ni az ari​ka​ra har​co​sok tüs​kés haj​vi​se​le​tét. Lát​ta
az in​di​á​no​kat, ahogy rá mu​tat​nak, meg​sar​kall​ják a lo​va​i​kat, és felé ga​lop​poz​nak.
 Két​ség​be​eset​ten né​zett kö​rül, hogy va​la​mi​lyen ta​ka​rást ta​lál​jon. A leg​kö​ze​leb​bi fák több mint két​‐
száz yard​nyi​ra vol​tak előt​te. Ezt a tá​vol​sá​got kép​te​len​ség idő​ben meg​ten​ni. A fo​lyó felé sem me​he​tett,
el volt vág​va tőle. Ott ma​rad​ha​tott, és lő​he​tett, de még ha el is ta​lál​ja a cél​pon​tot, kép​te​len vol​na idő​‐
ben új​ra​töl​te​ni, hogy mind a há​rom lo​vast le​lő​je, sőt, va​ló​szí​nű, hogy ket​tőt sem si​ke​rül​ne. Két​ség​be​‐
esé​sé​ben a tá​vo​li fák felé ro​hant, tu​do​mást sem véve a fáj​da​lom​ról a lá​bá​ban.
Glass még har​minc yar​dot sem tett meg, ami​kor ré​mül​ten le​fé​ke​zett. Egy má​sik lo​vas in​di​án lép​te​‐
tett ki a nyár​fák ta​ka​rá​sá​ból, előt​te. Vissza​né​zett. A ro​ha​mo​zó ari​ka​rák már meg​tet​ték a köz​tük levő
tá​vol​ság fe​lét. Megint az új lo​vas irá​nyá​ba né​zett, most már le​ereszt​ve a fegy​ve​rét. Az új lo​vas tü​zelt.
Glass össze​rán​dult a lö​vés​re szá​mít​va, de az messze a feje fö​lött sü​ví​tett el. Vissza​for​dult az ari​ka​rák
felé. Az egyik lo​vuk ki​dőlt. Az előt​te levő in​di​án a má​sik há​rom​ra lőtt. A lö​vész most felé ga​lop​po​‐
zott, és Glass fel​is​mer​te, hogy men​den.
Glass nem tud​ta, hogy mi​ért, de úgy tűnt, hogy a men​den a se​gít​sé​gé​re siet. Meg​for​dult, hogy szem​‐
be​néz​zen a tá​ma​dó​i​val. A két má​sik ari​ka​ra már csak száz​öt​ven yard​nyi​ra volt. Glass fel​húz​ta a pus​‐
ká​ját, és cél​zott. Elő​ször az egyik lo​vast akar​ta le​lő​ni, de mind​két ari​ka​ra mé​lyen le​bu​kott a pó​ni​ja
feje mögé. Át​moz​dí​tot​ta a cél​ke​resz​tet az egyik lóra, és köz​vet​le​nül a nya​ka alatt vá​lasz​tott ki egy
pon​tot.
Meg​húz​ta a ra​vaszt, és a pus​ka el​dör​dült. A ló fel​nye​rí​tett, és a lá​bai mint​ha fu​tás köz​ben csuk​lot​tak
vol​na össze. Por szállt fel, ami​kor a hir​te​len fé​ke​zés​ben vé​gig​szán​tot​ta a ta​lajt, a lo​va​sa pe​dig a ha​lott
ál​lat fö​lött re​pült elő​re.
Glass hal​lot​ta a pa​ták do​bo​gá​sát, és fel​né​zett a men​den​re, aki je​lez​te neki, hogy ugor​jon fel a lóra.
Fel​pat​tant, és vissza​néz​ve lát​ta, hogy a meg​ma​radt ari​ka​ra lo​vas meg​za​bo​láz​za a lo​vát, lő egyet, de az
nem ta​lál. A men​den meg​sar​kall​ta a lo​vát, és a fák felé tör​tek. Ami​kor el​ér​ték a nyár​fá​kat, meg​for​dí​‐
tot​ta a lo​vat. Mind​ket​ten le​száll​tak, hogy új​ra​tölt​sék a pus​ká​ju​kat.
– Rík – mond​ta az in​di​án az irá​nyuk​ba mu​tat​va. – Nem jó.
Glass bó​lin​tott, mi​köz​ben egy új töl​te​tet gyö​mö​szölt a he​lyé​re.
– Men​den – mond​ta az in​di​án, és ma​gá​ra mu​ta​tott. – Jó ba​rát​ság. – Glass meg​cé​loz​ta az ari​ka​rát, de
az egyet​len meg​ma​radt lo​vas vissza​vo​nult lő​tá​vo​lon kí​vül​re. A két, ló nél​kül ma​radt in​di​án mel​let​te
ha​ladt. A lo​vak el​vesz​té​se mi​att el​ment a ked​vük az ül​dö​zés​től.
A men​den Mandeh-Pahchu​nak hív​ta ma​gát. A já​vor​szar​va​sok nyo​mát kö​vet​te, ami​kor be​le​bot​lott
Glass​be és az ari​ka​rák​ba. Mandeh-Pahchu​nak volt egy jó öt​le​te, hogy hon​nan ér​kez​he​tett a seb​he​lyes
fe​hér em​ber. Egy nap​pal ko​ráb​ban ér​ke​zett meg a tol​mács, Char​bon​neau a men​den fa​lu​ba. A men​de​‐
nek már jól is​mer​ték Le​wis és Clark ide​jé​ből, Char​bon​neau pe​dig el​me​sél​te ne​kik a vo​ya​geu​rö​ket ért
ari​ka​ra tá​ma​dást. Mato-Tope, a men​de​nek fő​nö​ke na​gyon dü​hös volt Já​vor​szar​vas​nyelv​re és lá​za​dó
ban​dá​já​ra. A ke​res​ke​dő Ki​o​wa Brazeau-hoz ha​son​ló​an Mato-Tope fő​nök is azt akar​ta, hogy a Mis​sou​‐
ri nyit​va áll​jon az üz​let előtt. Bár meg​ér​tet​te Já​vor​szar​vas​nyelv dü​hét, az vi​lá​gos volt, hogy a vo​ya​‐
geu​rök nem je​len​te​nek ve​szélyt. Char​bon​neau el​be​szé​lé​se sze​rint rá​adá​sul aján​dé​kok​kal és bé​ke​aján​‐
lat​tal ér​kez​tek.
Mato-Tope pon​to​san egy ilyen in​ci​dens​től tar​tott, ami​kor az ari​ka​rák meg​ér​kez​tek, mert új ott​hont
ke​res​tek. A men​de​nek szá​mí​tot​tak a ke​res​ke​dés​re a fe​hér em​ber​rel. Ami​óta Le​aven​worth meg​tá​mad​ta
az ari​ka​rá​kat, sem​mi​lyen for​ga​lom nem kö​töt​te össze őket a Dél​lel. A leg​újabb in​ci​dens​ről ter​je​dő hí​‐
rek to​vább​ra is zár​va fog​ják tar​ta​ni a fo​lyót.
A Mato-Tope fő​nök dü​hé​ről szó​ló plety​kák gyor​san ter​jed​tek a men​den fal​vak​ban. A fi​a​tal Mandeh-
Pahchu Glass meg​men​té​sé​ben le​he​tő​sé​get lá​tott a fő​nök jó​in​du​la​tá​nak el​nye​ré​sé​re. Mato-To​pé​nak volt
egy gyö​nyö​rű lá​nya, aki​nek a von​zal​má​ért Mandeh-Pahchu is ver​sen​gett. El​kép​zel​te, ahogy vé​gig​pa​rá​‐
dé​zik a fa​lun az új tró​fe​á​já​val, oda​vi​szi a fe​hér em​bert Mato-To​pé​hoz, és az egész falu fi​gyel, ami​kor
el​me​sé​li a tör​tén​te​ket. A fe​hér em​ber vi​szont mint​ha szá​mí​tott vol​na erre a ki​té​rő​re. Ma​ka​csul ugyan​‐
azo​kat a sza​va​kat is​mé​tel​get​te: „Fort Tal​bot.
A ló há​tá​ról Glass élénk ér​dek​lő​dés​sel fi​gyel​te Mandeh-Pahchut. Bár már sok tör​té​ne​tet hal​lott,
soha nem lá​tott még élő men​dent. A fi​a​tal har​cos úgy vi​sel​te a ha​ját, mint va​la​mi ko​ro​nát, szú​rós sö​‐
rényt, ami​nek nyil​ván​va​ló​an je​len​tős fi​gyel​met szen​telt. Hosszú ló​fa​rok ló​gott le a há​tá​ról, nyúl​bőr​ből
vá​gott csí​kok​kal össze​fon​va. A feje te​te​jé​ről a haj la​zán le​ló​gott, mint​ha víz foly​na le a két ol​da​lán, az
áll​kap​csa vo​na​lá​ban le​ta​paszt​va zsír​ral, és el​vág​va. A hom​lo​ka kö​ze​pén egy üs​tök szin​tén be​zsí​roz​va
és be​fé​sül​ve. De vol​tak más fel​tű​nő dí​szek is. Nagy, ón​ból ké​szült fül​be​va​lók lóg​tak a há​rom tá​ton​gó
lyuk​ból, ahol a jobb fü​lét át​lyu​kasz​tot​ták. Fe​hér gyön​gyök​ből álló gyöngy​sor ütött el erő​sen nya​ká​nak
réz​szí​né​től.
Mandeh-Pahchu kel​let​le​nül, de úgy dön​tött, hogy el​vi​szi a fe​hér em​bert Fort Tal​bot​ba. Kö​zel volt,
alig há​rom​órá​nyi lo​vag​lás​ra. Amúgy meg le​het, hogy meg​tud va​la​mit az erőd​nél. Plety​kák ke​ring​tek
ar​ról, hogy in​ci​dens​re ke​rült sor az ari​ka​rák​kal Fort Tal​bot​nál. Le​het, hogy az erőd üze​ne​tet akar kül​‐
de​ni Mato-To​pé​nak. Ko​moly fe​le​lős​sé​get je​len​tett az üze​ne​tek át​adá​sa. A fe​hér em​ber​ről szó​ló tör​té​‐
ne​té​vel és a fon​tos üze​net​tel, amit két​ség​kí​vül át kel​le​ne ad​nia, Mato-Tope igen elé​ge​dett len​ne. A lá​‐
nya sem te​het​ne mást, mint hogy el​is​me​rés​sel te​kint rá.
Majd​nem éj​fél volt, ami​kor Fort Tal​bot ónix kör​vo​na​lai hir​te​len fel​tűn​tek az amúgy egy​han​gú éj​sza​‐
ká​ban. Az erőd​ből nem ve​tült ki fény a sík​ság​ra, és Glass meg​le​pő​dött, ami​kor azon kap​ta ma​gát,
hogy csak né​hány száz yard​nyi​ra van a rönk​bás​tyák​tól.
Tűz vil​la​ná​sát lát​ta, és ugyan​ab​ban a pil​la​nat​ban az erőd​ből hal​lot​ta egy pus​ka éles csat​ta​ná​sát. Egy
mus​ké​ta​go​lyó csak né​hány hü​velyk​kel a fe​jük fö​lött sü​ví​tett el.
A ló meg​ug​rott, és Mandeh-Pahchu alig tud​ta vissza​fog​ni. Glass se​be​sült tor​kát eről​tet​ve mér​ge​sen
oda​ki​ál​tott:
– Ne tü​zel​je​tek, ba​rá​tok va​gyunk!
Gya​nak​vó hang vá​la​szolt a ge​ren​da​ház​ból. – Kik vagy​tok?
Glass fel​csil​la​nó fényt lá​tott, ami egy pus​ka csö​vé​ről ve​rő​dött vissza, és egy fér​fi fe​jé​nek és vál​la​i​‐
nak sö​tét kör​vo​na​la​it.
– Hugh Glass va​gyok a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​től. – Sze​ret​te vol​na, ha még min​dig erőt tud
su​gá​roz​ni a hang​já​val. A je​len hely​zet​ben alig tud​ta el​ér​ni, hogy meg​hall​ják, még ilyen rö​vid tá​vol​‐
ság​ból is.
– Ki az a vad?
– Egy men​den, most men​tett meg há​rom ari​ka​ra har​cos​tól. – A to​rony​ban levő em​ber ki​a​bált va​la​‐
mit, és Glass egy be​szél​ge​tés fosz​lá​nya​it hal​lot​ta. Há​rom újabb pus​kás fér​fi je​lent meg a ge​ren​da​há​‐
zon. Glass zajt ha​lott a ne​héz kapu mö​gül. Ki​nyílt egy ki​sebb ajtó, amit a nagy​ba vág​tak, és ők megint
úgy érez​ték, für​kész sze​mek sze​ge​ződ​nek rá​juk. A ki​sebb aj​tó​ból egy új, go​rom​ba hang azt kö​ve​tel​te:
– Lo​va​gol​ja​tok kö​ze​lebb, hogy job​ban lás​sa​lak ben​ne​te​ket!
Mandeh-Pahchu elő​rébb no​szo​gat​ta a lo​vat, és a kapu előtt fé​kez​te le. Glass le​szállt, és meg​kér​dez​‐
te:
– Van va​la​mi oka an​nak, hogy ennyi​re sze​ret​tek lö​völ​döz​ni?
A go​rom​ba hang így vá​la​szolt:
– A tár​sa​mat múlt hé​ten itt a kapu előtt öl​ték meg a rík.
 – Nos, egyi​künk sem ari​ka​ra.
– Ezt nem tud​tam meg​ál​la​pí​ta​ni, ahogy a sö​tét​ben ólál​kod​ta​tok.
Fort Brazeau-val el​len​tét​ben Fort Tal​bot olyan ér​zést kel​tett, mint ami ost​rom alatt áll. Rönk​fa​lai ti​‐
zen​két láb ma​gas​ra emel​ked​tek négy​szög​le​tes ke​rü​le​tén, ami a hosszab​bik ol​da​lon ta​lán száz láb le​he​‐
tett, a rö​vi​deb​bi​ken pe​dig nem több, mint het​ven. Két össze​tá​kolt ge​ren​da​ház állt az át​el​le​nes sar​kok​‐
ban, ami​ket úgy épí​tet​tek, hogy a leg​bel​ső sar​kuk érint​ke​zett az erőd kül​ső sar​ka​i​val. Ez​zel a konst​‐
ruk​ci​ó​val el​ér​ték, hogy mind a négy fal​ra rá​lás​sa​nak. Az egyik ge​ren​da​ház​nak, an​nak, ame​lyik fö​lé​jük
emel​ke​dett, volt egy elég​gé meg​mun​ká​lat​lan te​te​je, amit nyil​ván az​zal a cél​lal épí​tet​tek, hogy véd​je a
nagy ka​li​be​rű for​gó​tal​pas ágyút az ele​mek​től. A má​si​kon a tető kez​de​mé​nyei lát​szot​tak, amit soha nem
fe​jez​tek be. Ki​dőlt-be​dőlt ka​rám tá​masz​ko​dott az erőd​höz az egyik ol​da​lon, de sem​mi​lyen ál​lat nem
le​gelt ben​ne.
Glass várt, amíg az ajtó mö​gött a sze​mek foly​tat​ták a meg​fi​gye​lést.
– Mi dol​god itt? – kér​dez​te a go​rom​ba hang.
– Fort Uni​on​be tar​tok. Szük​sé​gem van egy ke​vés el​lát​mány​ra.
– Nem sok min​den​nel szol​gál​ha​tunk.
– Nem kell étel vagy pus​ka​por, csak egy ta​ka​ró és kesz​tyűk, az​tán már me​gyek is to​vább.
– Nem úgy néz ki, mint​ha len​ne mit el​cse​rél​ned.
– Ki​ál​lít​ha​tok egy vál​tót nagy​vo​na​lú áron Wil​li​am Ash​ley ne​vé​ben. A Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​‐
pany le​küld egy csa​pa​tot a fo​lyón ta​vasszal. Ők majd ren​de​zik a vál​tót. – Hosszú szü​net kö​vet​ke​zett.
Az​tán Glass hoz​zá​tet​te: – És jó szán​dék​kal fog​nak te​kin​te​ni egy olyan ál​lo​más​ra, ami se​gít az egyik
em​be​rük​nek.
Újabb szü​net, az​tán a kis ajtó be​csu​kó​dott. Hal​lot​ták a ne​héz rön​kök moz​gá​sát, az​tán a kapu el​kez​‐
dett ki​tá​rul​ni. A go​rom​ba hang egy cse​ne​vész kis em​ber​hez tar​to​zott, úgy tűnt, hogy ő a pa​rancs​nok.
Egy pus​ká​val és az övé​ben két pisz​tollyal állt ott.
– Csak te. Sem​mi vö​rös nig​ger az erő​döm​ben.
Glass rá​né​zett Mandeh-Pahchu​ra, azon gon​dol​ko​dott, hogy mennyit ér​tett meg a men​den. Glass szó​‐
ra nyi​tot​ta a szá​ját, de az​u​tán meg​gon​dol​ta ma​gát és be​vo​nult, a kapu pe​dig döng​ve be​csu​kó​dott mö​‐
göt​te.
Két om​la​do​zó épít​mény állt a fa​la​kon be​lül. Az egyik​ből hal​vány fény szű​rő​dött ki a be​zsí​ro​zott bő​‐
rö​kön ke​resz​tül, amik ab​lak​ként szol​gál​tak. A má​sik épü​let sö​tét volt, és Glass azt gon​dol​ta, hogy rak​‐
tár​nak hasz​nál​ják. Az épü​le​tek hát​só fa​lai az erőd hát​fa​la​i​ként szol​gál​tak. Első ol​da​luk apró ud​var​ra
né​zett, amit leg​in​kább a trá​gya sza​ga töl​tött be. A szag for​rá​sai egy osz​lop​hoz kö​töz​ve áll​tak, két rü​hes
ösz​vér, va​ló​szí​nű​leg az utol​só ál​la​tok, ami​ket az ari​ka​rák nem tud​tak el​lop​ni. Az ál​la​to​kon kí​vül az
ud​var​ban volt egy nagy gép a bő​rök pré​se​lé​sé​hez, egy üllő egy nyír​fa​tön​kön, meg egy dü​le​de​ző ra​kás
tű​zi​fa. Öt em​ber volt oda​bent, akik​hez ha​ma​ro​san csat​la​koz​tak a töb​bi​ek a ge​ren​da​ház​ból. A hal​vány
fény meg​vi​lá​gí​tot​ta Glass seb​he​lyes ar​cát, és ő érez​te ma​gán kí​ván​csi pil​lan​tá​su​kat.
– Gye​re be, ha akarsz!
Glass kö​vet​te a fér​fi​a​kat a meg​vi​lá​gí​tott épü​let​be, be​tö​mö​rül​tek egy ké​nyel​met​len, szűk szo​bá​ba,
amit há​ló​ba​rakk​nak ala​kí​tot​tak ki. Füs​töl​gő tűz égett egy kez​det​le​ges agyag tűz​he​lyen a hát​só fal​nál. A
ke​se​rű sza​gú hely​ség egyet​len kel​le​mes​nek mond​ha​tó tu​laj​don​sá​ga a me​leg volt, az a hő, amit ugyan​‐
annyi​ra táp​lált a tűz, mint a töb​bi em​ber kö​zel​sé​ge.
Az ala​csony fér​fi to​vább akart be​szél​ni, de ek​kor tes​tét mély​ről jövő, sza​ka​do​zó kö​hö​gés rán​tot​ta
görcs​be. Úgy tűnt, hogy a leg​több ot​ta​ni em​bert ha​son​ló kö​hö​gés kí​noz​za, és Glass félt en​nek a for​rá​‐
sá​tól. Ami​kor a tök​mag fér​fi vég​re ab​ba​hagy​ta a kö​hö​gést, újra azt mond​ta: – Nincs fö​lös​le​ges éte​‐
lünk.
– Mond​tam, hogy nincs szük​sé​gem az éte​le​tek​re – vá​la​szolt Glass. – Egyezzünk meg egy ta​ka​ró és a
kesz​tyűk árá​ban, és már itt sem va​gyok. – Glass a sa​rok​ban álló asz​tal​ra mu​ta​tott. – Dobd hoz​zá azt a
nyú​zó​kést is!
A tök​mag fér​fi ki​da​gasz​tot​ta a mell​ka​sát, mint​ha meg​sér​tet​ték vol​na.
– Nem aka​runk zsu​go​ri​nak tűn​ni, Mis​ter. De a rík mi​att itt kell dek​kol​nunk. El​lop​ták az összes ál​la​‐
tun​kat. Múlt hé​ten öt har​cos jött ide lo​vak​kal a kapu elé, mint​ha ke​res​ked​ni akar​ná​nak. Ki​nyi​tot​tuk a
ka​put, ők meg lö​völ​döz​ni kezd​tek. Hi​deg​vér​rel meg​öl​ték a tár​sa​mat.
Glass nem mon​dott sem​mit, így a fér​fi foly​tat​ta: – Nem tud​tunk ki​men​ni va​dász​ni vagy fát vág​ni.
Ezért meg​ért​he​ted, hogy ta​ka​ré​ko​sak va​gyunk a kész​le​te​ink​kel. – To​vább​ra is Glass​re né​zett, a jó​vá​‐
ha​gyá​sát ke​res​ve, de ilyen nem ér​ke​zett.
Vé​gül Glass meg​szó​lalt:
– Ha rá​lőt​tök egy fe​hér em​ber​re és egy men​den​re, az nem old​ja meg a prob​lé​má​i​to​kat a rík​kel.
Ek​kor a lö​vést le​adó ko​szos fér​fi emel​ke​dett szó​ra, aki​nek hi​á​nyoz​tak az elül​ső fo​gai:
– Csak annyit lát​tam, hogy va​la​mi in​di​án ólál​ko​dik az erőd kö​rül az éj​sza​ka kö​ze​pén. Hon​nan tud​‐
tam vol​na, hogy ket​ten vagy​tok a lo​von?
– Ta​lán meg​szok​hat​nád, hogy meg​né​zed a cél​pon​to​dat, mi​előtt rá​lősz.
A tök​mag em​ber megint meg​szó​lalt:
– Én mon​dom meg az em​be​rek​nek, hogy mi​kor lő​je​nek, mis​ter. Én so​sem tet​tem kü​lönb​sé​get a rík és
a men​de​nek kö​zött. Amúgy meg most együtt ké​szü​lőd​nek. Egy nagy tol​vaj törzs az egész. In​kább le​lö​‐
vöm, akit nem kéne, mint hogy meg​bíz​zak ab​ban, aki​ben nem kéne.
A sza​vak úgy kezd​tek el árad​ni a kis em​ber​ből, mint a víz az át​sza​ka​dó gát​ból, és cson​tos uj​já​val
mu​to​ga​tott, mi​köz​ben be​szélt. – Ezt az erő​döt a sa​ját ke​zem​mel épí​tet​tem fel, és van en​ge​dé​lyem Mis​‐
sou​ri kor​mány​zó​já​tól, hogy itt ke​res​ked​jek. Soha nem fo​gunk el​men​ni, és lö​vünk min​den vö​rös​re, aki
a lá​tó​kö​rünk​be ke​rül. Nem ér​de​kel, ha meg kell öl​nünk az összes ro​hadt, gyil​kos, tol​vaj bar​mot.
– Pon​to​san ki​vel ter​ve​zi​tek a ke​res​ke​dést? – kér​dez​te Glass.
– Meg​ta​lál​juk a mód​ját, mis​ter. Ez el​ső​ren​dű va​gyon​tárgy. A had​se​reg ha​ma​ro​san fel​jön ide, és el​‐
ren​de​zi eze​ket a va​da​kat. Ren​ge​teg fe​hér em​ber fog ke​res​ked​ni a fo​lyón föl- és le​fe​lé, ezt te ma​gad
mond​tad.
Glass ki​lé​pett az éj​sza​ká​ba, és a kapu be​vá​gó​dott mö​göt​te. Mé​lyet lé​leg​zett, néz​te, ahogy a lé​leg​ze​‐
te ki​csa​pó​dik a hi​deg éj​sza​kai le​ve​gő​ben, az​tán el​sod​ró​dik a fa​gyos szel​lő​vel. Lát​ta Mandeh-Pahchut
a lo​ván a fo​lyó​nál. A kapu hang​já​ra az in​di​án meg​for​dult, és előre​lo​va​golt.
Glass fog​ta az új nyú​zó​kést, és rést vá​gott a ta​ka​ró​ba, át​dug​ta raj​ta a fe​jét, és kö​peny​ként hasz​nál​ta.
Be​dug​ta a ke​ze​it a boly​hos kesz​tyű​be, rá​né​zett a men​den​re, és azon gon​dol​ko​dott, hogy mit mond​jon.
Mert hát mit is mond​hat​na. A sa​ját dol​gom​mal kell tö​rőd​nöm. Nem hoz​ha​tott hely​re min​den rosszat,
ami az út​já​ba esett.
Vé​gül oda​ad​ta a nyú​zó​kést Mandeh-Pahchu​nak.
– Kö​szö​nöm! – mond​ta Glass. A men​den meg​néz​te a kést, az​tán rá​né​zett Glass​re, a te​kin​te​tét für​‐
kész​ve. Ez​u​tán Glass meg​for​dult, és el​bak​ta​tott fel​fe​lé a Mis​sou​rin, bele az éj​sza​ká​ba.
 John Fitz​gerald az őr​poszt​ja felé sé​tált ki​csit lej​jebb a fo​lyón Fort Uni​on​tól. Ma​lac ott állt, zi​há​ló
mell​ka​sa nagy le​he​let​fel​hő​ket kül​dött a fa​gyos éj​sza​kai le​ve​gő​be.
– Én jö​vök – mond​ta Fitz​gerald, a sa​ját hang​hor​do​zá​sá​hoz ké​pest ba​rát​sá​go​san.
– Mi​óta vagy ilyen vi​dám, hogy őrt áll​hatsz? – kér​dez​te Ma​lac, és el​bak​ta​tott a tá​bor irá​nyá​ba, alig
vár​va a négy​órá​nyi al​vást a reg​ge​li előtt.
Fitz​gerald le​vá​gott egy vas​tag do​hány​da​ra​bot. A gaz​dag íz meg​töl​töt​te a szá​ját és le​nyug​tat​ta az ide​‐
ge​it. So​ká​ig várt, mi​előtt kö​pött. Az éj​sza​kai le​ve​gő szin​te vág​ta a tü​de​jét, ahogy lé​leg​zett, de Fitz​‐
gerald nem fog​lal​ko​zott a hi​deg​gel. A hi​deg együtt járt a tel​je​sen tisz​ta ég​bolt​tal, és Fitz​gerald​nak
szük​sé​ge volt a tisz​ta égre. A növő hold vi​lá​gos fényt ön​tött a fo​lyó​ra. Elég fényt, leg​alább​is úgy re​‐
mél​te, hogy kor​má​nyoz​ni le​hes​sen egy aka​dály​men​tes út​vo​na​lon.
Fél órá​val az őr​ség​vál​tás után Fitz​gerald oda​sé​tált a sűrű fűz​bok​rok​hoz, ahol el​rak​tá​roz​ta a zsák​má​‐
nyát: egy kö​teg hód​pré​met, ami​vel lej​jebb a fo​lyón majd ke​res​ked​het, húsz font szá​rí​tott húst egy juta​‐
zsák​ban, há​rom sza​ru pus​ka​port, száz ólom​go​lyót, egy kis fő​ző​edényt, két gyap​jú​ta​ka​rót, és per​sze az
Ans​tad​tot. Az el​lát​mányt a víz​hez kö​zel hal​moz​ta fel, az​tán fo​lyás​iránnyal szem​be for​dult a ke​nu​ért.
Ahogy a fo​lyó part​ján má​szott, azon gon​dol​ko​dott, va​jon Hen​ry ka​pi​tány ve​szi-e a fá​rad​sá​got, hogy
va​la​kit utá​na küld​jön. Os​to​ba ba​rom. Fitz​gerald soha nem ta​lál​ko​zott még sen​ki​vel, aki​nek na​gyobb
esé​lye lett vol​na a rossz vé​gé​nél fog​ni meg egy vil​lá​mot. Hen​ry rossz csil​lag​zat​tal meg​vert ve​ze​té​se
alatt a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​rei soha nem vol​tak tá​vo​labb a sze​ren​csét​len​ség​től egy
apró lé​pés​nyi​nél. Az is cso​da, hogy nem va​gyunk mind ha​lot​tak. Már csak há​rom lo​vuk volt, ami be​‐
szű​kí​tet​te a csap​dá​zó por​tyák kö​rét né​hány kö​ze​li víz​re, eze​ket a te​rü​le​te​ket vi​szont már ré​gen le​va​‐
dász​ták. Hen​ry szá​mos pró​bál​ko​zá​sa, hogy ke​res​ked​jen a he​lyi tör​zsek​kel új lo​vak be​szer​zé​se cél​já​‐
ból (vagy sok eset​ben azért, hogy vissza​vá​sá​rol​ja a sa​ját el​lo​pott lo​va​i​kat), min​dig ugyan​úgy vég​ző​‐
dött: rosszul. Már az is prob​lé​má​vá vált, hogy min​den​nap élel​met ta​lál​ja​nak har​minc em​ber szá​má​ra.
A va​dá​szó csa​pa​tok he​tek óta nem lát​tak bö​lényt, és el​sőd​le​ges táp​lá​lék​for​rá​suk mos​tan​ra a rá​gós an​‐
ti​lop​hús lett.
Az utol​só csepp a po​hár​ban az volt, ami​kor egy hét​tel ko​ráb​ban Fitz​gerald plety​kát hal​lott Köp​cös
Bill​től:
 – A ka​pi​tány azon gon​dol​ko​dik, hogy fel​me​gyünk a Yel​lows​to​ne-hoz, és el​fog​lal​juk azt, ami meg​‐
ma​radt Lisa régi erőd​jé​ből a Big​horn​nál. – 1807-ben egy óva​tos ke​res​ke​dő, akit Ma​nu​el Li​sá​nak hív​‐
tak, ke​res​ke​del​mi ál​lo​mást ho​zott lét​re ott, ahol a Yel​lows​to​ne és a Big​horn fo​lyók ta​lál​koz​nak. Lisa
az épü​le​tet Fort Ma​nu​el​nek ne​vez​te el, és ke​res​ke​del​mi bá​zis​ként hasz​nál​ta, meg a két fo​lyó fel​fe​de​‐
zé​sé​re. Lisa kü​lö​nö​sen jó kap​cso​la​to​kat ápolt a var​júk​kal és a flet​he​dek​kel[46], akik arra hasz​nál​ták a
fegy​ve​re​ket, ami​ket Li​sá​tól vet​tek, hogy há​bo​rúz​za​nak a fe​ke​te​lá​bok​kal. En​nek kö​vet​kez​té​ben a fe​ke​‐
te​lá​bok a fe​hé​rek el​szánt el​len​sé​ge​i​vé vál​tak.
Sze​rény üz​le​ti si​ke​rén fel​bá​to​rod​va Lisa 1809-ben meg​ala​pí​tot​ta a St. Louis Mis​sou​ri Fur Com​‐
panyt. Az új vál​lal​ko​zás egyik be​fek​te​tő​je And​rew Hen​ry volt. Hen​ry egy száz trap​per​ből álló csa​pa​‐
tot ve​ze​tett egy sze​ren​csét​len vég​ki​me​ne​te​lű vál​lal​ko​zás ke​re​té​ben a Th​ree Fork​shoz. A Yel​lows​to​ne-
hoz fel​fe​lé ve​ze​tő út​ján Hen​ry an​nak ide​jén meg​állt a Fort Ma​nuel​nél. Em​lé​ke​zett az erőd stra​té​gi​ai
szem​pont​ból elő​nyös el​he​lyez​ke​dé​sé​re, a ren​ge​teg vad​ra és fára. Hen​ry tud​ta, hogy a Fort Ma​nu​elt
már több mint ti​zen​két éve el​hagy​ták, de re​mél​te, hogy hasz​no​sí​ta​ni tud​ja egy új ál​lo​más fel​épí​té​sé​‐
hez.
Fitz​gerald nem tud​ta, mi​lyen messze van a Big​horn, de azt igen, hogy el​len​ke​ző irány​ban van ah​hoz
ké​pest, amer​re men​ni akart. Míg az élet a ha​tár​vi​dé​ken el​fo​gad​ha​tóbb volt an​nál, mint ami​re ak​kor
szá​mí​tott, ami​kor el​me​ne​kült St. Louis​ból, köz​ben már jócs​kán meg​un​ta a rossz ételt, a hi​de​get, és az
ál​ta​lá​nos ké​nyel​met​len​sé​get, ami har​minc bü​dös fér​fi​val járt együtt. Nem is be​szél​ve an​nak je​len​tős
esé​lyé​ről, hogy meg​öl​he​tik. Hi​ány​zott neki az ol​csó whis​key íze és az ol​csó par​füm il​la​ta. Het​ven
dol​lár​ral arany​ér​mék​ben, a pénz​ju​ta​lom​mal, amit Glass ápo​lá​sá​ért ka​pott, fo​lya​ma​to​san a sze​ren​cse​‐
já​ték járt az eszé​ben. Úgy vé​le​ke​dett, más​fél év alatt a dol​gok biz​to​san le​nyu​god​tak már St. Louis​ban,
ta​lán még at​tól dél​re is. Úgy ter​vez​te, hogy utá​na​néz.
A két, fa​törzs​ből ki​vájt kenu az erőd alat​ti hosszú part​sza​ka​szon fe​küdt fel​for​dít​va.
Fitz​gerald né​hány nap​pal ko​ráb​ban ala​po​san meg​vizs​gál​ta őket, és úgy dön​tött, hogy a ket​tő kö​zül a
ki​seb​bik van jobb ál​la​pot​ban. Bár fo​lyás​irány​ba az áram​lat ma​gá​val so​dor​ja, olyan ha​jó​ra volt szük​‐
sé​ge, amit egy​ma​gá​ban is el tud ve​zet​ni. Csen​de​sen meg​for​dí​tot​ta a ke​nut, be​le​rak​ta a két eve​zőt, és a
ho​mok​pa​don ke​resz​tül a víz szé​lé​hez húz​ta.
Most a má​si​kat. Ami​kor a de​zer​tá​lást ter​vez​te, Fitz​gerald​nak gon​dot oko​zott, ho​gyan te​gye hasz​nál​‐
ha​tat​lan​ná a má​so​dik ke​nut. Elő​ször arra gon​dolt, hogy lyu​kat fúr a fa​törzs ol​da​lá​ba, de az​tán egy sok​‐
kal egy​sze​rűbb meg​ol​dást ta​lált. Vissza​tért a má​so​dik ke​nu​hoz, be​nyúlt alá, és ki​vet​te az eve​ző​it. A
kenu sem​mit sem ér eve​zők nél​kül.
Fitz​gerald be​lök​te a ke​nu​ját a víz​be, be​le​ug​rott, és ket​tőt hú​zott az eve​ző​vel, hogy be​jut​tas​sa az
áram​lat​ba. A víz el​kap​ta a ke​nut és fo​lyás​irány​ba ma​gá​val so​dor​ta. Né​hány perc múl​va meg​állt, hogy
föl​szed​je lo​pott el​lát​má​nyát, az​tán újra az áram​lat​ba kor​má​nyoz​ta a ha​jót. Fort Uni​on né​hány perc
alatt el​tűnt mö​göt​te.

Hen​ry ka​pi​tány egye​dül ült szál​lá​sá​nak do​hos bör​tö​né​ben, az egyet​len pri​vát szo​bá​ban Fort Uni​on​‐
ben. A vissza​vo​nult​ság le​he​tő​sé​gén kí​vül, ami elég rit​ka áru volt az erőd​ben, ke​vés do​log mi​att le​he​‐
tett vol​na di​csér​ni ezt a szo​bát. A me​leg és a fény csak egy nyi​tott aj​tó​nyí​lá​son ke​resz​tül ha​tolt át a
szom​szé​dos szo​bá​ból. Hen​ry ült a hi​deg​ben és a sö​tét​ben, és azon gon​dol​ko​dott, mit kel​le​ne ten​ni.
Fitz​gerald maga nem volt nagy vesz​te​ség. Hen​ry az első St. Louis-i nap​tól kezd​ve nem bí​zott ben​ne.
A kenu nél​kül is bol​do​gul​tak, sok​kal rosszabb lett vol​na, ha el​lop​ja a ma​ra​dék lo​va​i​kat. Egy adag
prém el​vesz​té​se ide​ge​sí​tő volt, de alig​ha vég​ze​tes.
A vesz​te​sé​get nem az em​ber je​len​tet​te, aki el​ment, ha​nem in​kább a ha​tá​sa azok​ra, akik ma​rad​tak.
Fitz​gerald de​zer​tá​lá​sa nyi​lat​ko​zat volt, han​gos és vi​lá​gos nyi​lat​ko​zat a töb​bi fér​fi ki​mon​dat​lan gon​do​‐
la​ta​i​ról: a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany hiba volt. Ő maga is egy hiba. Most mi le​gyen?
Hen​ry hal​lot​ta, ahogy a re​tesz ki​nyí​lik a há​ló​ba​rakk aj​ta​ján. Rö​vid, ne​héz lé​pé​sek cso​szog​tak vé​gig
a föld​ből dön​gölt pad​lón a szál​lá​sa irá​nyá​ba, az​tán Köp​cös Bill állt meg az aj​tó​nyí​lás​ban.
– Mur​phy és a csap​dá​zó csa​pat vissza​tért – je​len​tet​te Köp​cös.
– Van​nak pré​mek?
– Nin​cse​nek, ka​pi​tány.
– Egy​ál​ta​lán sem​mi?
– Sem​mi, ka​pi​tány. Nos, tud​ja ka​pi​tány, egy ki​csit még en​nél is rosszabb.
– Igen?
– A lo​vak sin​cse​nek meg.
Hen​ry ka​pi​tány​nak el​tar​tott egy per​cig, mire fel​dol​goz​ta a hí​re​ket.
– Még va​la​mi?
Köp​cös gon​dol​ko​dott egy per​cig, az​tán azt mond​ta:
– Igen, ka​pi​tány. An​der​son meg​halt.
A ka​pi​tány nem mon​dott sem​mi töb​bet. Köp​cös meg​vár​ta, míg a csend már ké​nyel​met​len​né vált, az​‐
tán el​ment.
Hen​ry ka​pi​tány még né​hány per​cig ült ott a hi​deg sö​tét​ség​ben, mi​előtt meg​hoz​ta a dön​tést. El​hagy​‐
ják Fort Uni​ont.
 A völgy egy szin​te tö​ké​le​te​sen tál ala​kú be​mé​lye​dést al​ko​tott a sík​sá​gon. Há​rom ol​dal​ról ala​csony
dom​bok sze​gé​lyez​ték, meg​véd​ve a kö​nyör​te​len sze​lek​től. A me​den​ce töl​csér​sze​rű​en be​ve​zet​te a ned​‐
ves​sé​get a kö​ze​pe irá​nyá​ba, ahol ga​la​go​nyák ál​lo​má​nya vir​rasz​tott. A dom​bok és a fák kom​bi​ná​ci​ó​ja
je​len​tős vé​del​met nyúj​tott.
A kis me​den​ce alig öt​ve​nyard​nyi​ra fe​küdt a Mis​sou​ri​tól. Hugh Glass lá​ba​it ke​reszt​be rak​va ült egy
kis tűz mel​lett, a lán​gok egy fűz​fa​nyárs​ra fel​akasz​tott nyúl so​vány tes​tét nyal​dos​ták.
Mi​köz​ben vár​ta, hogy meg​sül​jön a nyúl, Glass​nek hir​te​len fel​tűnt a fo​lyó hang​ja. Fur​csa do​log ezt
így ész​re​ven​ni, gon​dol​ta. He​te​kig a fo​lyó​hoz ra​gasz​ko​dott. Most hir​te​len még​is az új fel​fe​de​zés ki​éle​‐
se​dett ér​zé​keny​sé​gé​vel hal​lot​ta a vi​zet. El​for​dult a tűz​től, hogy a fo​lyót néz​ze. Fur​csá​nak érez​te, hogy
a fo​lyó egyen​le​tes áram​lá​sa bár​mi​fé​le han​got ki​ad​hat. Vagy akár a szél, ha már er​ről van szó. Eszé​be
ju​tott, hogy nem is annyi​ra a víz vagy a szél okoz​ta eze​ket a han​go​kat, ha​nem az út​juk​ba ke​rü​lő tár​‐
gyak. Vissza​for​dult a tűz​höz.
Glass érez​te az is​me​rős fáj​dal​mat a lá​bá​ban, és más​képp he​lyez​ke​dett. A se​bek fo​lya​ma​to​san em​lé​‐
kez​tet​ték arra, hogy gyó​gyul ugyan, de nem gyó​gyult meg. A hi​deg ki​élez​te a fáj​dal​mat mind​két lá​bá​‐
ban és a vál​lá​ban. Úgy szá​mí​tot​ta, hogy a hang​ja soha nem lesz már újra nor​má​lis. És per​sze az arca
is fo​lya​ma​to​san em​lé​kez​tet​ni fog​ja a Grand​nél tör​tén​tek​re. Még​sem volt már annyi​ra rossz. A háta már
nem fájt. Nem fájt az evés sem, és ezt na​gyon tud​ta ér​té​kel​ni, ami​kor be​lé​le​gez​te a sülő hús il​la​tát.
Glass né​hány perc​cel ko​ráb​ban, az al​ko​nya​ti fény​ben lőt​te a nyu​lat. Már egy hete nem lát​ta az in​di​á​‐
nok nyo​mát sem, és ami​kor a nyúl szök​dé​csel​ve ke​resz​tez​te az út​ját, a fi​nom va​cso​ra le​he​tő​sé​ge ki​‐
hagy​ha​tat​lan​ná vált.
Ne​gyed mér​föld​nyi​re Glass​től fo​lyás​iránnyal szem​ben John Fitz​gerald épp ki​kö​tő​he​lyet ke​re​sett,
ami​kor meg​hal​lot​ta egy pus​ka dör​re​né​sét a kö​zel​ben. A po​kol​ba! Gyor​san a part felé eve​zett, hogy le​‐
las​sít​sa a sod​ró​dást. Meg​bil​lent egy ör​vény​ben, vissza​fe​lé eve​zett, mi​köz​ben a hal​vá​nyu​ló fény​ben
sze​mét eről​tet​ve pró​bál​ta be​azo​no​sí​ta​ni a lö​vés for​rá​sát.
Ari​ka​rák csak dé​lebb​re van​nak. Aszin​boj​nok?[47] Fitz​gerald örült vol​na, ha job​ban lát. Né​hány
perc​cel ké​sőbb fel​tűnt egy tá​bor​tűz pis​lá​ko​lá​sa. Ki tud​ta ven​ni egy fér​fi szar​vas​bőr ru​há​ját, de sem​mi​‐
lyen egyéb rész​le​tet. Azt gon​dol​ta, hogy egy in​di​án. Ennyi​re észa​kon és de​cem​ber​ben fe​hér em​ber​nek
biz​tos nincs sem​mi dol​ga. Va​jon egye​dül van? A nap​fény gyor​san hal​vá​nyult.
Fitz​gerald a le​he​tő​sé​ge​ket mér​le​gel​te. Ott egé​szen biz​to​san nem ma​rad​ha​tott, ahol volt. Ha éj​sza​ká​‐
ra ki​köt, ak​kor va​ló​szí​nű, hogy a lö​vést le​adó em​ber reg​gel fel​fe​de​zi. El​gon​dol​ko​dott raj​ta, hogy fel​‐
lo​pa​ko​dik, és meg​öli, csak ab​ban nem volt biz​tos, hogy egy em​ber​rel fog ta​lál​koz​ni vagy sok​kal. Vé​‐
gül úgy dön​tött, hogy meg​pró​bál el​sur​ran​ni mel​let​te. Vár, amíg a le​szál​ló éj​sza​ka fe​de​zé​ket biz​to​sít,
és bí​zik ab​ban, hogy a tűz fé​nye el​te​re​li a lö​vést le​adó em​ber, és eset​leg a töb​bi​ek fi​gyel​mét a fo​lyó​‐
ról. Köz​ben a te​li​hold elég fényt biz​to​sít majd ah​hoz, hogy kor​má​nyoz​zon.
Fitz​gerald majd​nem egy órát várt, csen​de​sen ki​húz​va a fa​törzs​ből ki​vájt kenu or​rát a puha ho​mok​‐
pad​ra. A nyu​ga​ti ho​ri​zont el​nyel​te a nap​fény utol​só ma​rad​vá​nya​it, és et​től erő​tel​je​seb​ben kez​dett lát​‐
szód​ni a tá​bor​tűz iz​zá​sa. A lö​vést le​adó fér​fi kör​vo​na​lai a tűz fölé gör​nyed​tek, és Fitz​gerald azt gon​‐
dol​ta, hogy biz​to​san el van fog​lal​va a va​cso​ra ké​szí​té​sé​vel. Most. Fitz​gerald el​len​őriz​te az Ans​tad​tot
és két pisz​to​lyát, az​tán a keze ügyé​be he​lyez​te őket. Be​húz​ta a ke​nut a víz​be, és be​le​ug​rott. Ket​tőt eve​‐
zett, hogy a hajó be​ér​jen az áram​lat​ba. Ez​u​tán kor​mány​ként hasz​nál​ta az eve​zőt, fi​no​man a víz​be márt​‐
va hol az egyik, hol a má​sik ol​da​lon. Amennyi​re te​het​te, hagy​ta sod​ród​ni a ke​nut.
Hugh Glass a nyúl hát​só comb​ját ci​bál​ta. Az ízü​let laza volt, egy te​ke​rés​sel le tud​ta vá​lasz​ta​ni a lá​‐
bat. Be​le​mé​lyesz​tet​te a fo​ga​it a za​ma​tos hús​ba.
Fitz​gerald meg​pró​bált annyi​ra tá​vol ha​lad​ni a part​vo​nal​tól, amennyi​re csak le​het​sé​ges, de az áram​‐
lat szin​te a part mel​lett ha​ladt. A tűz most már szé​dí​tő se​bes​ség​gel kö​ze​le​dett. Fitz​gerald meg​pró​bál​ta
fi​gyel​ni a fo​lyót, és ez​zel pár​hu​za​mo​san a tűz​nél ülő fér​fi há​tát is. Ki tu​dott ven​ni egy Hud​sons Bay ta​‐
ka​ró​ból ké​szült kö​penyt, és va​la​mi olyat, ami gyap​jú​sap​ká​nak tűnt. Gyap​jú​sap​ka? Fe​hér em​ber?
Fitz​gerald vissza​né​zett a víz irá​nyá​ba. Hir​te​len egy óri​á​si szik​la buk​kant fel előt​te a fo​lyó sö​tét vi​zé​‐
ben, alig tíz​láb​nyi​ra tőle.
Fitz​gerald mé​lyen be​le​nyom​ta az eve​zőt a fo​lyó​ba, és olyan erő​sen húz​ta, ahogy csak bír​ta. A hú​zás
vé​gén ki​emel​te, és ne​ki​tá​masz​tot​ta a szik​lá​nak. A kenu for​dult ugyan, de nem elég​gé. Az ol​da​la ne​ki​‐
súr​ló​dott a szik​lá​nak és csi​kor​gó han​got adott ki. Fitz​gerald tel​jes ere​jé​ből evez​ni kez​dett. Most már
nem ér​de​mes ha​boz​ni.
Glass csob​ba​nást hal​lott, amit hosszú nyi​kor​du​lás kö​ve​tett. Ösz​tö​nö​sen a pus​ká​já​ért nyúlt, az​tán a
Mis​sou​ri felé for​dult, gyor​san el​tá​vo​lod​va a tűz fé​nyé​től. Tem​pó​san a fo​lyó felé kez​dett mász​ni, a sze​‐
mei kezd​tek vissza​szok​ni a sö​tét​ség​hez a tűz fé​nye után.
A vi​zet für​kész​te a hang for​rá​sát ke​res​ve. Hal​lot​ta egy eve​ző csob​ba​ná​sát, és ép​pen csak ki tu​dott
ven​ni egy ke​nut szá​z​yard​nyi tá​vol​ság​ban. Fel​emel​te a pus​ká​ját, fel​húz​ta a ka​kast, és be​cé​loz​ta az eve​‐
zős fér​fi sö​tét alak​ját. Az ujja már a ra​vasz​vé​dőn be​lül volt, de az​tán meg​állt.
Glass ke​vés ér​tel​mét lát​ta a lö​vés​nek. Bár​ki volt is, a ke​nus mint​ha na​gyon is el akar​ta vol​na ke​rül​‐
ni a kon​tak​tust. Lé​nyeg, hogy gyors tem​pó​ban az el​len​ke​ző irány​ba ha​ladt. Bar​mi is a szán​dé​ka, a me​‐
ne​kü​lő ke​nus alig​ha je​len​tett ve​szélyt Glass szá​má​ra.
A fa​törzs​ből vájt csó​nak​ban Fitz​gerald ke​mé​nyen eve​zett, amíg túl nem ju​tott a fo​lyó kö​vet​ke​ző ka​‐
nya​ru​la​tán, ne​gyed mér​föld​nyi​re a tá​bor​tűz​től. Még majd​nem egy mér​föld​nyit hagy​ta sod​ród​ni a ke​nut,
mi​előtt a má​sik part​ra kor​má​nyoz​ta vol​na, hogy meg​fe​le​lő tá​bor​he​lyet ke​res​sen.
Vé​gül ki​húz​ta a víz​ből és meg​for​dí​tot​ta, az​tán alá​te​rí​tet​te a ta​ka​ró​ját. Egy da​rab szá​rí​tott húst rá​‐
gott, mi​köz​ben újra a tűz​nél ülő em​be​ren gon​dol​ko​dott. Át​ko​zot​tul fur​csa hely egy fe​hér em​ber​nek
de​cem​ber​ben.
Fitz​gerald óva​to​san maga mel​lé he​lyez​te a pus​ká​ját és a két pisz​tolyt, mi​előtt össze​göm​bö​lyö​dött
vol​na a ta​ka​ró alatt. A fé​nyes hold hal​vány su​ga​rak​kal árasz​tot​ta el tá​bor​he​lyét. Az Ans​tadt be​fog​ta a
fényt és meg​tar​tot​ta, az ezüst il​lesz​té​sek úgy vi​lá​gí​tot​tak, mint tü​kör a nap​fény​ben.

Hen​ry ka​pi​tány vég​re sze​ren​csés szé​ri​á​ba ke​rült. Olyan sok jó do​log tör​tént olyan gyors egy​más​‐
után​ban, hogy alig tud​ta, mit kezd​jen ve​lük.
Elő​ször is, az ég két tel​jes hé​tig olyan kék volt, mint az in​di​gó. A jó idő​ben a bri​gád hat nap alatt
meg​tet​te a két​száz mér​föl​des utat Fort Uni​on és a Big​horn fo​lyó kö​zött.
Ami​kor meg​ér​kez​tek, az el​ha​gyott erőd szin​te úgy né​zett ki, aho​gyan Hen​ry em​lé​ke​i​ben élt. Az ál​lo​‐
más ál​la​po​ta messze túl​szár​nyal​ta a vá​ra​ko​zá​sa​it. Az el​ha​gya​tott​ság évei el​kop​tat​ták az épü​le​tet, de a
leg​több rönk to​vább​ra is rend​ben volt. Ez he​tek mun​ká​já​tól sza​ba​dít​ja meg őket, nem kell rön​kö​ket
vág​ni​uk és ci​pel​ni​ük.
Hen​ry ta​pasz​ta​la​tai a he​lyi tör​zsek​kel, leg​alább​is kez​det​ben, újabb erős kont​rasz​tot je​len​tet​tek ko​‐
ráb​bi bal​sze​ren​csé​jé​hez ké​pest Fort Uni​on​ban. Ki​kül​dött egy csa​pa​tot Al​lis​ta​ir Mur​phy ve​ze​té​sé​vel,
hogy aján​dé​ko​kat ad​ja​nak új szom​széd​ja​ik​nak, akik fő​leg flet​he​dek és var​júk cso​port​jai vol​tak. Hen​ry
ész​re​vet​te, hogy a he​lyi in​di​á​nok​kal meg​le​vő kap​cso​la​ta an​nak kö​szön​he​tő, hogy ő a ha​szon​él​ve​ző​je
előd​je dip​lo​má​ci​á​já​nak. Úgy tűnt, mind​két törzs elég​gé örül, hogy az ál​lo​mást újra be​né​pe​sí​tik. De
leg​alább​is haj​lan​dó​ak vol​tak ke​res​ked​ni.
Kü​lö​nö​sen a var​júk​nak ren​ge​teg lo​vuk volt. Mur​phy het​ven​két ál​la​tot cse​rélt el. Pa​ta​kok foly​tak le
a kö​ze​li Big​horn-hegy​ség​ből, és Hen​ry ka​pi​tány ki​dol​go​zott egy ter​vet a lo​vak ré​vén is​mét moz​gé​‐
konnyá vált trap​pe​rek erő​tel​jes be​ve​té​sé​vel kap​cso​lat​ban.
A ka​pi​tány még két hé​tig gya​na​kod​va te​vé​keny​ke​dett, mint​ha a rossz sze​ren​cse ott ólál​kod​na a nyo​‐
má​ban. Azért meg​en​ged​te ma​gá​nak az op​ti​miz​mus leg​ap​róbb da​rab​ká​ját. Ta​lán meg​vál​to​zott a sze​‐
ren​csém? Nem vál​to​zott meg.

Hugh Glass Fort Uni​on ma​rad​vá​nyai előtt állt. Maga a kapu a föl​dön fe​küdt, a zsa​nér​ját ma​gá​val
vit​te Hen​ry ka​pi​tány, ami​kor el​hagy​ta az ál​lo​mást. A si​ker​te​len vál​lal​ko​zás mél​tat​lan je​le​i​nek sora
oda​bent foly​ta​tó​dott. Min​den fém​ből ké​szült zsa​nért el​vit​tek, meg​men​tet​tek, gon​dol​ta Glass, hogy a
kö​vet​ke​ző cél​ál​lo​má​su​kon fel​hasz​nál​has​sák őket. Rön​kö​ket tép​tek ki a ka​ró​sánc​ból, nyil​ván azért,
hogy tű​zi​fá​nak hasz​nál​ják a fa​ra​gat​lan lá​to​ga​tók, akik Hen​ry tá​vo​zá​sa után ér​kez​tek. Az egyik há​ló​ba​‐
rakk fala el​fe​ke​te​dett, úgy tűnt, hogy va​la​ki meg​pró​bál​ta fel​gyúj​ta​ni az erő​döt. Több tu​cat ló láb​nyo​‐
mai ver​ték fel a ha​vat az ud​var​ban.
Dé​li​bá​bot ker​ge​tek. Hány nap telt, vagy in​kább ván​szor​gott el ed​dig a pil​la​na​tig? Vissza​gon​dolt a
tisz​tás​ra a Grand fo​lyó mel​let​ti for​rás​nál. Mi​lyen hó​nap volt ak​kor? Au​gusz​tus? És most mi van?
De​cem​ber?
Glass fel​má​szott az ócs​ka lét​rán a ge​ren​da​ház​ra, és vé​gig​te​kin​tett a te​te​jé​ről az egész völ​gyön. Ne​‐
gyed mér​föld​nyi​re egy​tu​cat​nyi an​ti​lop rozs​dás szí​nű folt​ját lát​ta, ahogy a ha​vat ka​pál​ták a lá​buk​kal,
hogy hoz​zá​fér​je​nek a zsá​lyá​hoz. Lu​dak nagy, V ala​kot for​má​zó cso​port​ja szállt le, szár​nya​i​val fé​kez​‐
ve, a fo​lyó​ra. Amúgy élet​nek sem​mi nyo​ma nem volt. Hol le​het​nek?
Két éj​sza​kán át tá​bo​ro​zott az erőd​ben, egy​sze​rű​en kép​te​len volt to​vább​men​ni at​tól a cél​pont​tól,
amit olyan rég​óta űzött. Ugyan​ak​kor tud​ta, hogy a va​ló​di cél​ja nem egy hely, ha​nem két em​ber – két
em​ber, és két bosszú.
 Glass a Yel​lows​to​ne-t kö​vet​te Fort Uni​on​tól. Csak meg​tip​pel​ni tud​ta Hen​ry út​vo​na​lát, de nem hit​te,
hogy a ka​pi​tány meg​koc​káz​tat​ja ugyan​azt a hi​bát, amit a Mis​sou​ri fel​ső fo​lyá​sá​nál már el​kö​ve​tett. Így
csak a Yel​lows​to​ne ma​radt.
Öt na​pig kö​vet​te a Yel​lows​to​ne-t, ami​kor egy ma​gas part​fal te​te​jé​re ért a fo​lyó fö​lött. Meg​döb​be​né​‐
sé​ben meg​állt.
A föl​det az ég​gel össze​ol​vaszt​va a Big​horn-hegy​ség állt előt​te. Né​hány fel​hő ka​var​gott a leg​ma​ga​‐
sabb csú​csok ko​rul, ami to​vább erő​sí​tet​te azt az il​lú​zi​ót, mint​ha egy égig érő fa​lat lát​na. A sze​me
könnyez​ni kez​dett a ha​von fény​lő nap​sü​tés​től, még​sem tu​dott fél​re​néz​ni. Az a húsz év, amit Glass a
sík​sá​go​kon töl​tött, nem ké​szí​tet​te fel az ilyen hegy​sé​gek lát​vá​nyá​ra.
Hen​ry ka​pi​tány gyak​ran be​szélt a Ro​cky óri​á​si mi​vol​tá​ról, de Glass min​dig azt hit​te, hogy a tör​té​ne​‐
te​i​be be​le​ke​ve​re​dik a tá​bor​tü​zek mel​lett szo​ká​sos túl​zás. Glass úgy gon​dol​ta, hogy Hen​ry le​írá​sa va​‐
ló​já​ban szá​na​lom​ra mél​tó​an pon​tat​lan volt. Hen​ry egy​sze​rű em​ber volt, a le​írá​sai a he​gyek​re, mint gá​‐
tak​ra vo​nat​koz​tak, ami​ken át kell ha​tol​ni, hogy össze​kös​sék a Ke​le​tet és a Nyu​ga​tot a ke​res​ke​de​lem
út​ján. Hen​ry le​írá​sá​ból tel​je​sen hi​ány​zott az az áhí​ta​tos erő, ami ak​kor töl​töt​te el Glasst, ami​kor meg​‐
lát​ta a masszív csú​cso​kat.
Per​sze meg​ér​tet​te Hen​ry prak​ti​ku​sabb hoz​zá​ál​lá​sát, a fo​lyó​völ​gyek vi​dé​ke is ép​pen elég ne​héz​sé​get
tá​masz​tott. Glass alig​ha tud​ta el​kép​zel​ni, mi​lyen erő​fe​szí​tés szük​sé​ges ah​hoz, hogy a pré​me​ket át​szál​‐
lít​sák olyan hegy​sé​ge​ken, mint ami előt​te állt.
A he​gyek irán​ti cso​dá​la​ta csak nö​ve​ke​dett a kö​vet​ke​ző na​pok so​rán, ahogy a Yel​lows​to​ne fo​lyó
egy​re kö​ze​lebb és kö​ze​lebb ve​zet​te hoz​zá​juk, óri​á​si tö​me​gük jel​zés volt, mér​ce ma​gá​val az idő​vel
szem​ben. Má​sok nyug​ta​la​ní​tó​nak ta​lál​hat​tak vol​na va​la​mit, ami ennyi​vel na​gyobb ná​luk. Glass szá​má​‐
ra vi​szont volt va​la​mi​fé​le szent​ség, ami a he​gyek​ből úgy folyt alá, mint va​la​mi for​rás, egy​faj​ta hal​ha​‐
tat​lan​ság, ami a hét​köz​na​pi fáj​dal​ma​it je​len​ték​te​len​né ki​seb​bí​tet​te.
Így az​tán nap nap után csak ment a sík​sá​got ha​tá​ro​ló he​gyek irá​nyá​ba.

Fitz​gerald a dur​va cö​löp​ke​rí​té​sen kí​vül állt, és vi​sel​te a tö​pö​rö​dött, kö​hö​gő fér​fi ki​hall​ga​tá​sát, aki
a kapu fölül, a bás​tyá​ról be​szélt hoz​zá.
Fitz​gerald a ke​nu​ban töl​tött hosszú na​pok so​rán ele​get gya​ko​rol​ta a ha​zug​sá​got:
– Üze​ne​tet vi​szek St. Louis​ba, Hen​ry ka​pi​tány​nak a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​ré​nek.
– Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany? – hor​kant fel a tö​pö​rö​dött fér​fi. – Nem​rég ta​lál​koz​tunk egy má​sik
em​be​re​tek​kel, aki a má​sik irány​ba ment. Rossz mo​do​rú fic​kó volt, egy lo​von ült egy réz​bő​rű​vel. Ha
már az ő tár​sa​sá​gá​tól jössz, ki​egyen​lít​he​ted a vál​tó​ját.
Fitz​gerald érez​te, hogy a gyom​ra össze​szo​rul, és hir​te​len alig ka​pott le​ve​gőt. A fe​hér fér​fi a fo​lyón.
Igye​ke​zett, hogy a hang​ja nyu​godt és kö​zöm​bös ma​rad​jon.
– Biz​tos el​men​tem mel​let​te a fo​lyó​nál. Mi volt a neve?
– Nem em​lék​szem a ne​vé​re sem, ad​tunk neki pár dol​got, és el​ment.
– Hogy né​zett ki?
– Nos, arra em​lék​szem, az egész ar​cát he​gek bo​rí​tot​ták, mint​ha meg​rág​ta vol​na va​la​mi vad​ál​lat.
Glass! Él! Ro​had​jon meg!
Fitz​gerald el​cse​rélt két szőr​mét szá​rí​tott hús​ra, és si​e​tett vissza​tér​ni a víz​hez.
Már nem elé​ge​dett meg az​zal, hogy az ár​ral sod​ród​jon, eve​zett, hogy gyor​sít​sa a fa​rönk​ből ki​vájt
ke​nut. Elő​re, mi​nél messzebb! Le​het, hogy Glass a má​sik irány​ba ha​lad, gon​dol​ta Fitz​gerald, de az​zal
kap​cso​lat​ban nem volt két​sé​ge, hogy mi le​het a vén ro​ha​dék szán​dé​ka.
 A hó nagy​já​ból a nap kö​ze​pén kez​dett hul​la​ni, a vi​har​fel​hők las​san kö​ze​led​tek, annyi​ra fo​ko​za​to​san
kezd​ték el​ta​kar​ni a na​pot, hogy Hen​ry és az em​be​rei alig vet​ték ész​re.
Nem volt okuk az ag​go​da​lom​ra. Fel​újí​tott erőd​jük el​ké​szült, ké​szen állt arra, hogy el​len​áll​jon bár​‐
mi​lyen ki​hí​vás​nak, amit az ele​mek rá​mér​nek, egyéb​ként pe​dig Hen​ry ka​pi​tány ün​nep​pé nyil​vá​ní​tot​ta
azt a na​pot. Az​tán be​do​bott még egy meg​le​pe​tést is, ami esze​lős iz​gal​mat oko​zott az em​be​rei kö​ré​ben:
van al​ko​hol.
Hen​ry sok do​log​ban volt si​ker​te​len, de meg​ér​tet​te az ösz​tön​zés ere​jét. Az italt élesz​tő​ből és áfo​nyá​‐
ból ké​szí​tet​te, egy hó​nap​ra el​ás​ta, hogy időt ad​jon az er​je​dés​nek a hor​dó​ban. Az így lét​re​jött ké​szít​‐
mény​nek olyan íze volt, mint a sav​nak. A fér​fi​ak egyi​ke sem volt ké​pes anél​kül meg​in​ni, hogy össze ne
rez​zen​jen a fáj​da​lom​tól, de azért egyi​kük sem hagy​ta ki a le​he​tő​sé​get. Az ital fo​gyasz​tá​sa mély​sé​ges,
és szin​te azon​nal be​kö​vet​ke​ző ré​szeg​ség​hez ve​ze​tett.
Hen​ry​nek volt egy má​so​dik ju​tal​ma is a fér​fi​ak szá​má​ra. Egé​szen jól ját​szott he​ge​dűn, és hó​na​pok
óta most elő​ször emel​ke​dett elég ma​gas​ra a han​gu​la​ta ah​hoz, hogy elő​szed​je ütött ko​pott hang​sze​rét. A
vi​sí​to​zó he​ge​dű és a ré​szeg rö​hö​gés de​rűs ká​oszt ered​mé​nye​zett a zsú​folt há​ló​ba​rakk​ban.
A mu​lat​ság egyik fő​sze​rep​lő​je Ma​lac volt, aki​nek da​gadt tes​te ki​te​rül​ve fe​küdt a tűz​hely előtt. Ma​‐
lac ka​pa​ci​tá​sa az al​ko​hol te​kin​te​té​ben nem volt ará​nyos a de​rék​bő​sé​gé​vel, mint az ki​de​rült.
– Úgy néz ki, meg​halt – mon​da fe​ke​te Har​ris, mi​köz​ben has​ba rág​ta. Har​ris lába egy pil​la​nat​ra el​‐
tűnt a vi​ze​nyős zsír​pár​nák kö​zött, va​la​hol Ma​lac kö​zép​ső ré​szén, de amúgy a rú​gás nem vál​tott ki
sem​mi​lyen re​ak​ci​ót.
– Nos, ha meg​halt... – szó​lalt meg Pat​rick Ro​bin​son, egy csen​des fér​fi, akit a trap​pe​rek több​sé​ge
soha nem hal​lott még be​szél​ni az​előtt, hogy ma​gá​ba ön​töt​te vol​na Hen​ry sze​szét –, ak​kor tar​tozunk
neki egy ren​des te​me​tés​sel.
– Túl hi​deg van hoz​zá – mond​ta egy má​sik trap​per. – De csi​nál​hat​nánk neki egy ren​des szem​fe​dőt. –
Ez az öt​let nagy lel​ke​se​dést vál​tott ki az em​be​rek kö​ré​ben. Elő​hoz​tak két ta​ka​rót, tűt és vas​tag cér​nát.
Ro​bin​son, aki te​het​sé​ges sza​bó volt, el​kezd​te szo​ro​san rá​varr​ni a szem​fe​dőt Ma​lac óri​á​si tes​té​re. Fe​‐
ke​te Har​ris meg​ha​tó gyász​be​szé​det mon​dott, és az em​be​rek egye​sé​vel dics​him​nu​szo​kat zeng​tek róla.
– Jó em​ber volt, is​ten​fé​lő em​ber – mond​ta az egyi​kük. – Vissza​ad​juk őt ne​ked, ó uram, szűz ál​la​po​‐
tá​ban... soha nem érin​tet​te még szap​pan a tes​tét.
– Ha meg tu​dod ol​da​ni a fel​eme​lé​sét – mond​ta egy má​sik –, kö​nyör​günk, húzd fel őt a túl​vi​lág​ba!
Han​gos vita te​rel​te el a fi​gyel​met Ma​lac te​me​té​sé​ről. Al​lis​ta​ir Mur​phy és Köp​cös Bill vé​le​mé​nye
el​tért ab​ban, hogy ket​tő​jük kö​zül ki lő job​ban pisz​tollyal. Mur​phy ki​hív​ta Köp​cös Billt pár​baj​ra, de
ezt a vo​na​lat Hen​ry ka​pi​tány gyor​san le​ál​lí​tot​ta. Egy cél​lö​vő ver​senyt azon​ban meg​en​ge​dett.
Köp​cös Bill elő​ször azt ja​va​sol​ta, hogy mind​egyi​kük lő​jön le egy bá​dog​bög​rét a má​sik fe​jé​ről.
Még be​rú​gott ál​la​pot​ban is eszé​be ju​tott azon​ban, hogy egy ilyen ver​sen​gés a mo​ti​vá​ci​ók ve​szé​lyes
ke​ve​ré​két hoz​hat​ja lét​re. Arra a komp​ro​misszum​ra ju​tot​tak, és vé​gül úgy is dön​töt​tek, hogy Ma​lac fe​‐
jé​ről lö​vik le a bá​dog​bög​rét. Ma​la​cot Mur​phy és Köp​cös Bill is ba​rát​já​nak tar​tot​ta, ezért mind​ket​tő​‐
nek meg​fe​le​lő ösz​tön​zés állt ren​del​ke​zé​sé​re, hogy pon​to​san lő​jön. Ma​lac szem​fe​dő​be bur​kolt tes​tét
ülő hely​zet​be tá​mo​gat​ták, ne​ki​dönt​ve a fal​nak, az​tán a fe​jé​re rak​tak egy bög​rét.
Az em​be​rek sza​bad​dá tet​tek egy ös​vényt a hosszú há​ló​ba​rakk kö​ze​pén, ami​nek az egyik vé​gén a lö​‐
vé​szek, a má​si​kon Ma​lac he​lyez​ke​dett el. Hen​ry ka​pi​tány el​rej​tett egy mus​ké​ta​go​lyót az egyik ke​zé​‐
ben, Mur​phy ta​lál​ta el, hogy me​lyik​ben van, és úgy dön​tött, hogy má​so​dik​ként lő. Köp​cös Bill elő​vet​‐
te a pisz​to​lyát az övé​ből, gon​do​san le​el​len​őriz​te a lő​port a ser​pe​nyő​ben. Egyik lá​bá​ról a má​sik​ra he​‐
lyez​get​te a test​sú​lyát, vé​gül az​tán ol​dal​vást a cél​pont felé he​lyez​ke​dett el. A lö​vés​hez hasz​nált ke​zét
tö​ké​le​tes de​rék​szög​ben haj​lí​tot​ta be, így a pisz​toly a tető felé mu​ta​tott. Hü​velyk​uj​já​val fel​húz​ta a ka​‐
kast, drá​mái kat​ta​nás hal​lat​szott, ez volt az egyet​len hang az amúgy fe​szült lég​kö​rű szo​bá​ban. Né​hány
pil​la​na​tig ha​bo​zott, az​tán las​sú, ele​gáns ív​ben le​eresz​tet​te a pisz​tolyt a tü​ze​lő​po​zí​ci​ó​ig.
Az​tán he​zi​tált. Egy el​hi​bá​zott lö​vés je​len​tő​sé​ge hir​te​len kéz​zel​fog​ha​tó​vá vált, ahogy a pisz​toly cél​‐
ke​reszt​jén ke​resz​tül meg​lát​ta Ma​lac ha​tal​mas, te​he​tet​len tes​tét. Köp​cös Bill ked​vel​te Ma​la​cot. Iga​zi​‐
ból nem is ki​csit. Ez rossz öt​let. Érez​te, ahogy iz​zad​ság​csepp gör​dül vé​gig rö​vid ge​rinc​osz​lo​pán. Pe​‐
ri​fé​ri​á​lis lá​tá​sa újra fel​hív​ta a fi​gyel​mét a mind​két ol​da​lán össze​gyűlt fér​fi​ak​ra. Lég​zé​se ne​héz​zé vált,
ami​től a pisz​tolyt tar​tó keze fel-le moz​gott. A pisz​toly hir​te​len ne​héz​nek ér​ző​dött. Vissza​tar​tot​ta a lé​‐
leg​ze​tét, hogy meg​ál​lít​sa a ki​len​gést, de a le​ve​gő hi​á​nya mi​att szé​dül​ni kez​dett. Most ne hi​bázz!
Vé​gül a leg​job​bak​ban bíz​va meg​húz​ta a ra​vaszt, és be​csuk​ta a sze​mét, ahogy a pus​ka​por be​lob​bant.
A go​lyó Ma​lac mö​gött a rönk​fal​ba fú​ró​dott, ke​rek ti​zen​két hü​velyk​kel a há​jas fér​fi szem​fe​dő​vel le​ta​‐
kart fe​jén levő bög​re fölé. A né​zők ne​ve​tés​ben tör​tek ki.
– Szép lö​vés, Köp​cös!
Mur​phy lé​pett elő.
– Túl so​kat gon​dol​kodsz.
Egyet​len ha​tá​ro​zott moz​du​lat​tal elő​vet​te, fel​húz​ta és el​sü​töt​te a pisz​tolyt. El​dör​dült a lö​vés, és a
go​lyó be​le​vá​gó​dott Ma​lac feje fö​lött a bá​dog​bög​ré​be. A bög​re ne​ki​re​pült a fal​nak, majd le​zú​gott a
pad​ló​ra, Ma​lac mel​lé.
Ugyan egyik lö​vés sem ta​lál​ta el Ma​la​cot, de a má​so​dik leg​alább fel​éb​resz​tet​te.
A szem​fe​dő vad te​ker​gő​zés​be kez​dett. Az em​be​rek a lö​vést él​je​nez​ték, az​tán a ha​su​kat fog​ták a fé​‐
ke​vesz​tett ne​ve​tés​től, ahogy meg​pil​lan​tot​ták a vo​nag​ló le​pelt. Két kéz je​lent meg, szét​sza​kít​va a szem​‐
fe​dőt, utá​nuk meg​je​lent Ma​lac hú​sos arca, pis​log​va a fény​ben. Erre még több ne​ve​tés és gú​nyo​ló​dás
kö​vet​ke​zett.
– Mint ami​kor egy bor​jú meg​szü​le​tik.
A pus​ka​lö​vé​sek be​in​dí​tot​ták az ün​nep​lést, és ha​ma​ro​san min​den​ki a pla​fon​ba lö​völ​dö​zött. Fe​ke​te
lő​por​füst töl​töt​te meg a szo​bát, han​gos ki​ál​tá​sok​kal fű​sze​rez​ve: „Bol​dog új évet!”
– Hé, ka​pi​tány! – mond​ta Mur​phy. – El kel​le​ne süt​nünk az ágyút. – Hen​ry​nek nem volt el​len​ve​té​se,
ha má​sért nem, ak​kor azért, mert így el​tá​vo​lít​hat​ta a trap​pe​re​ket a há​ló​ba​rakk​ból, még mi​előtt szét​ver​‐
ték vol​na azt. A Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​be​rei han​go​san lár​máz​va nyi​tot​ták ki az aj​tót, ki​lép​‐
tek a sö​tét éj​sza​ká​ba, és tö​me​ge​sen bo​tor​kál​tak az erőd fala irá​nyá​ba.
Meg​lep​te őket a vi​har ere​je. A dél​utá​ni eny​he szál​lin​gó​zás jó​ko​ra vi​har​rá fo​ko​zó​dott, a te​ker​gő sze​‐
lek ne​héz ha​vat hoz​tak ma​guk​kal. Tíz​hü​velyk​nyi vagy még több hal​mo​zó​dott föl, és még mé​lyebb volt
ott, ahol össze​fúj​ta a szél. Ha ma​guk​nál let​tek vol​na, az em​be​rek ér​té​kel​ték vol​na a jó sze​ren​csé​jü​ket,
ami a vi​hart fé​ken tar​tot​ta, amíg ők a me​ne​dék​he​lyet épít​het​ték. Ehe​lyett ki​zá​ró​lag az ágyú​ra kon​cent​‐
rál​tak.
A négy​fon​tos mo​zsár​ágyú in​kább ha​son​lí​tott egy óri​á​si sö​ré​tes pus​ká​ra, mint egy ágyú​ra. Nem az
erőd bás​tyá​i​ra ké​szült, ha​nem egy la​pos fe​ne​kű csó​nak or​rá​ba. A ge​ren​da​ház sar​kán egy for​gó csuk​ló​‐
ra volt rög​zít​ve, ami le​he​tő​vé tet​te, hogy véd​je az erőd két fa​lát. A vas​cső alig volt há​rom láb hosszú,
há​rom for​gattyú​csap​pal meg​erő​sí​tés​kép​pen (de ez nem bi​zo​nyult elég​sé​ges​nek, mint az ké​sőbb ki​de​‐
rült).
Egy nagy​da​rab, Paul Haw​ker nevű fér​fi tü​zér​nek kép​zel​te ma​gát. Rá​adá​sul azt ál​lí​tot​ta, hogy a tü​‐
zér​ség​nél szol​gált az 1812-es há​bo​rú​ban. A leg​töb​ben ké​tel​ked​tek eb​ben az ál​lí​tás​ban, de ab​ban meg​‐
egyez​tek, hogy Haw​ker na​gyon ha​tá​ro​zott be​nyo​mást kel​tett, ami​kor el​üvöl​töt​te a pa​ran​csot, hogy tölt​‐
se​nek. Haw​ker és két má​sik fér​fi fel​küz​döt​te ma​gát a lét​rán az őr​ház​ra. A töb​bi​ek lent ma​rad​tak, meg​‐
elé​ged​tek az​zal, hogy a vi​szony​lag biz​ton​sá​gos gya​kor​ló​tér​ről kö​ves​sék az ese​mé​nye​ket.
– Ágyú​sok! A he​lye​tek​re! – ki​a​bált Haw​ker. Ő ta​lán is​mer​te a ka​to​nai fe​gyel​met, de a be​osz​tott​jai
nyil​ván​va​ló​an nem. Ki​fe​je​zés​te​len arc​cal néz​tek, és arra vár​tak, hogy ci​vil ma​gya​rá​za​tot kap​ja​nak a
kö​te​les​sé​ge​ik​ről. Haw​ker rá​mu​ta​tott az egyik​re, és alig hall​ha​tó​an azt mond​ta: – Te fo​god a pus​ka​port
és némi tö​mést. – A má​sik​ra mu​tat​va így szólt. – Te el​mész, meg​gyúj​tod az el​sü​tő zsi​nórt a tűz​nél. –
Az​tán vissza​tért ka​to​nás vi​sel​ke​dé​sé​hez, és megint üvöl​tött: – Lö​vés​re ké​szülj... töl​tés!
Haw​ker irá​nyí​tá​sa alatt a pus​ka​port ke​ze​lő fér​fi har​minc dra​mot[48] töl​tött egy mé​rő​edény​be, amit
az őr​ház​ban tar​tot​tak erre a cél​ra. Haw​ker fel​emel​te az ágyú bronz​csö​vét az ég felé, és be​le​ön​töt​ték a
pus​ka​port. Ez​u​tán egy ököl​nyi mé​re​tű, cso​mó​ba gyűrt régi ru​hát töm​köd​tek bele az ágyú​vessző​vel,
hogy a töl​tet biz​to​san ül​jön a fegy​ver fe​ne​kén.
Amíg vár​ták, hogy meg​ér​kez​zen az el​sü​tő zsi​nór, Haw​ker szét​te​kert egy ola​jos ron​gyot, ami​ben a
gyu​ta​csok vol​tak: há​rom hü​velyk hosszú​sá​gú da​ra​bok a li​ba​toll szá​rá​ból, te​le​tölt​ve pus​ka​por​ral, és
mind​két vé​gü​kön le​zár​va vi​asz​ból ké​szült du​gók​kal. Az egyik ilyen gyu​ta​csot be​he​lyez​te a kis gyúj​tó​‐
nyí​lás​ba az ágyú vé​gé​nél. Ha az em​ber az égő el​sü​tő zsi​nórt hoz​zá​érin​tet​te a toll​hoz, az meg​ol​vasz​tot​‐
ta a vi​aszt, és be​gyúj​tot​ta a lő​port a toll​szár​ban, ez pe​dig el​sü​töt​te a töl​te​tet az ágyú​ban.
Az égő el​sü​tő zsi​nórt ma​gá​val hozó fér​fi vég​re fel​ért a lét​rán.
Az el​sü​tő zsi​nór egy hosszú, lyu​kas végű bot​ba volt be​fűz​ve. Sa​lét​rom​mal ke​zel​ték, hogy ég​jen.
Haw​ker rá​fújt az el​sü​tő vé​gén a pa​rázs​ra, a he​ves iz​zás vész​jós​ló​an vö​rös​re fes​tet​te az ar​cát. Egy
West Po​int-i ka​dét pom​pá​já​val üvöl​töt​te el ma​gát: – KÉSZ!
A lent álló fér​fi​ak fel​fe​lé bá​mul​tak, tü​rel​met​le​nül vár​va az óri​á​si dur​ra​nást. An​nak el​le​né​re, hogy ő
maga tar​tot​ta az el​sü​tőt, Haw​ker azt ki​ál​tot​ta: – TŰZ! – Az​tán a szik​rát oda​érin​tet​te a gyu​tacs​hoz.
Az el​sü​tőn levő pa​rázs gyor​san meg​ol​vasz​tot​ta a vi​aszt. A gyu​tacs egy szissze​nés​sel föl​szik​rá​zott,
az​tán pe​dig annyit mon​dott, pukk. Az el​ké​pesz​tő mé​re​tű rob​ba​nás​hoz ké​pest, amit vár​tak, az ágyú dör​‐
gé​se alig tűnt han​go​sabb​nak, mint ami​kor két ke​zet össze​csap​nak.
– Ez meg mi a fene volt? – hang​zott fel egy ki​ál​tás az ud​var​ról, füttyö​gés​sel és gú​nyos ka​ca​jok​kal
kí​sér​ve. – Mi​ért nem ütö​get​tek in​kább egy kö​csö​göt?
 Haw​ker az ágyú​já​ra bá​mult, meg​ré​mül​ve, hogy a fér​fi​as​nak in​dult mu​tat​vány​nak ez a pil​la​na​ta
ennyi​re szem​be​tű​nő​en ba​lul si​ke​rült. Ezt hely​re kel​lett hoz​ni.
– Csak be​me​le​gí​tet​tük! – ki​ál​tott le. Az​tán sür​ge​tő han​gon újra kezd​te: – Ágyú​sok a he​lye​tek​re!
A két ágyús most már két​ked​ve néz​te Haw​kert, hir​te​len tö​rőd​ni kezd​tek a sa​ját hír​ne​vük​kel.
– Mo​zog​ja​tok, ti idi​ó​ták! – szi​szeg​te Haw​ker. – Trip​láz​zá​tok meg a töl​te​tet! – Több pus​ka​por nyil​‐
ván majd se​gít. De ha nem, ak​kor a prob​lé​ma ta​lán a túl ke​vés foj​tás le​he​tett. Több tö​més kell, gon​‐
dol​ta Haw​ker, úgy na​gyobb lesz az el​len​ál​lás, és han​go​sabb a dur​ra​nás. Csi​ná​lok ne​kik egy ren​des
rob​ba​nást.
Be​le​ön​töt​ték a trip​la töl​te​tet a tor​ko​lat​ba. De mit hasz​nál​junk foj​tásnak? Haw​ker el​tép​te bőrzub​‐
bo​nyát, és be​le​gyö​mö​szöl​te az ágyú​cső​be. Jó. Több kell. Haw​ker rá​né​zett a se​géd​je​i​re. – Ad​já​tok ide
a zub​bo​nya​i​to​kat! – mond​ta a csa​pa​tá​nak.
Azok rá​bá​mul​tak, szem​mel lát​ha​tó​lag ag​go​dal​ma​san.
– Hi​deg van, Haw​ker.
– Ad​já​tok ide azo​kat a ro​hadt zub​bo​nyo​kat!
Az em​be​rek vo​na​kod​va en​ge​del​mes​ked​tek, Haw​ker pe​dig hoz​zá​ad​ta az új ru​ha​da​ra​bo​kat a foj​tás​‐
hoz. A gú​nyo​ló​dás foly​ta​tó​dott, mi​köz​ben Haw​ker dü​höd​ten dol​go​zott a nagy fegy​ver új​ra​töl​té​sén.
Mire vég​zett, az ágyút tel​jes hosszá​ban meg​töl​töt​te szar​vas​bőr​rel, amit sű​rű​re össze​tö​mö​rí​tett.
– KÉSZ! – ki​ál​tot​ta Haw​ker, és újra az égő el​sü​tő​ért nyúlt.
– TŰZ! – Rá​nyom​ta az el​sü​tőt a gyu​tacs​ra, és az ágyú be​rob​bant. Il​let​ve in​kább fel​rob​bant. A szar​‐
vas​bő​rök tény​leg hoz​zá​ad​tak az el​len​ál​lás​hoz annyit, hogy a fegy​ver ezer​nyi ra​gyo​gó da​rab​ra rob​bant
szét.
Egy bri​li​áns pil​la​na​tig a rob​ba​nás tüze meg​vi​lá​gí​tot​ta az éj​sza​kai ég​bol​tot, az​tán egy óri​á​si, fa​nyar
sza​gú fel​hő eresz​ke​dett az őr​ház​ra. Az em​be​rek a föld​re ve​tet​ték ma​gu​kat, mi​köz​ben a rob​ba​nás​ból
szár​ma​zó srap​nel be​le​vá​gó​dott az erőd rönk​fa​la​i​ba, és sis​te​reg​ve el​süllyedt a hó​ban. A rob​ba​nás
Haw​ker csa​pa​tá​nak mind​két tag​ját le​re​pí​tet​te az őr​ház te​te​jé​ről az ud​var​ba. Az egyik​nek a keze tö​rött
el, a má​sik​nak két bor​dá​ja. Mind a ket​tő meg​hal​ha​tott vol​na, ha nem es​tek vol​na az idő​köz​ben össze​‐
gyűlt mély hóba.
Ahogy a szél ki​fúj​ta a füs​töt az őr​ház fölül, min​den szem fel​fe​lé irá​nyult, a bá​tor tü​zé​re​ket ke​res​ve.
Egy da​ra​big sen​ki nem mon​dott sem​mit, az​tán a ka​pi​tány el​ki​ál​tot​ta ma​gát. – Haw​ker!
Újabb hosszú pil​la​nat telt el. A ka​var​gó sze​lek ki​sö​pör​ték a füs​töt a ge​ren​da​ház kö​ze​lé​ből. Meg​lát​‐
tak egy ke​zet, ami az erőd fa​lá​nak szé​lé​re nyú​lik föl. Az​tán meg​je​lent egy má​so​dik kéz is, utá​na pe​dig
Haw​ker feje. Az arca szén​fe​ke​te volt a rob​ba​nás​tól. A sap​ká​ját le​vit​te a fe​jé​ről a lö​kés, és mind​két
sze​mé​ből vér csor​do​gált. Még így is, hogy mind​két ke​zé​vel a ge​ren​da​ház​ba ka​pasz​ko​dott, egyik ol​dal​‐
ról a má​sik​ra im​boly​gott. A leg​töb​ben arra szá​mí​tot​tak, hogy elő​re​bu​kik és meg​hal. Ehe​lyett azt ki​a​‐
bál​ta: – Bol​dog új évet, ti mocs​kos ro​ha​dé​kok!
Har​sány él​jen​zés töl​töt​te be az éj​sza​kát.

Hugh Glass a hó​fú​vás​ban buk​dá​csolt, meg​lep​te, hogy a hó már​is ilyen mély. Nem volt kesz​tyű azon
a ke​zén, ami​vel lőni szo​kott, ezért ami​kor el​esett, csu​pasz keze be​le​me​rült a hóba. A je​ges szú​rá​sok​‐
tól össze​rán​dult. Be​dug​ta a ke​zét a kö​pe​nye alá, hogy meg​szá​rít​sa. A ha​va​zás el​szórt szél​lö​ké​sek​kel
kez​dő​dött, és ő még nem érez​te elég ko​moly​nak a hely​ze​tet ah​hoz, hogy el​kezd​je be​ás​ni ma​gát. Glass
most rá​jött, hogy hi​bá​zott.
 Kö​rül​né​zett, igye​kez​ve meg​be​csül​ni, hogy mennyi ide​ig lesz még vi​lá​gos. A vi​har kö​ze​lebb hoz​ta a
ho​ri​zon​tot, a hát​tér​ben a ma​gas he​gyek tel​je​sen el​tűn​tek. Még ki tu​dott ven​ni egy vé​kony ho​mok​kő pe​‐
rem​vo​na​lat, és né​hány ma​gá​nyo​san álló fe​nyőt. Amúgy még a hegy​lánc lá​bá​nál az ala​csony dom​bok is
mint​ha össze​ol​vad​tak vol​na az ég​bolt fe​hé​res​szür​ke, for​mát​lan fel​hő​i​vel. Glass örült, hogy a Yel​‐
lows​to​ne biz​ton​sá​gos ös​vényt je​lent szá​má​ra. Egy óra le​het nap​le​men​té​ig? Glass elő​húz​ta a kesz​tyűt
a túl​élő​tás​ká​já​ból és rá​húz​ta me​rev, nyir​kos ke​zé​re. Eb​ben az idő​ben amúgy sem le​het sem​mit lőni.
Öt nap telt el, mi​óta Glass el​in​dult Fort Uni​on​ból. Most már tud​ta, hogy Hen​ry és az em​be​rei ezen
az út​vo​na​lon jöt​tek; har​minc em​ber nyo​mát nem volt ne​héz kö​vet​ni. A tér​ké​pek​ről, amit ta​nul​má​nyo​‐
zott, Glass em​lé​ke​zett Ma​nu​el Lisa el​ha​gyott ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​sá​ra a Big​horn​nál. Hen​ry biz​to​san
nem megy an​nál to​vább eb​ben az év​szak​ban. Volt egy dur​va becs​lé​se a tá​vol​ság​ról. De va​jon
mennyit tud meg​ten​ni? Glass csak tip​pel​ni tu​dott.
A hő​mér​sék​let me​re​de​ken zu​hant a vi​har meg​ér​ke​zé​sé​vel, de Glass in​kább a szél mi​att ag​gó​dott. A
szél fel​erő​sí​tet​te a hi​de​get, olyan ké​pes​ség​gel ru​ház​ta fel, hogy ru​há​za​tá​nak min​den var​rá​sán át tud​jon
ha​tol​ni. Elő​ször szú​rás​ként ér​zé​kel​te a hi​deg​nek ki​tett fe​lü​le​te​ken, az or​rán és a fü​le​in. A szél könnye​‐
ket csalt a sze​me sar​ka​i​ba, ned​ve​dző orra pe​dig még hi​de​gebb ér​zést kel​tett. Ahogy bot​la​do​zott az
egy​re mé​lyebb ha​von ke​resz​tül, az éles fáj​da​lom las​san​ként fáj​dal​mas zsib​badt​ság​ba ment át, ko​ráb​‐
ban még moz​gé​kony uj​jai mint​ha moz​gás​kép​te​len hús​da​ra​bok​ká vál​toz​tak vol​na. Me​ne​dé​ket kel​lett ta​‐
lál​nia, amíg még tu​dott tü​ze​lőt ke​res​ni, és amíg az uj​jai még ké​pe​sek vol​tak a kova és az acél hasz​ná​‐
la​tá​ra.
A szem​ben levő part me​re​de​ken emel​ke​dett ki a fo​lyó​ból. Ez fe​de​zé​ket nyújt​ha​tott vol​na, de se​hogy
sem le​he​tett át​gá​zol​ni a fo​lyón. A táj az ő ol​da​lán la​pos volt és jel​leg​te​len, nem szol​gált me​ne​dék​kel a
vad szél​lel szem​ben. Meg​lá​tott egy tu​cat​nyi nyár​fá​ból álló cso​por​tot nagy​já​ból egy mér​föld​nyi​re, alig
le​he​tett ki​ven​ni a sod​ró​dó hó, és az egy​re mé​lyü​lő sö​tét​ség mi​att. Mire vár​tam?
Húsz perc​be telt meg​ten​ni a tá​vol​sá​got. Né​hány he​lyen a csap​ko​dó szél a ta​la​jig meg​tisz​tí​tot​ta az
utat, más​hol a hó​buc​kák a tér​dé​ig ér​tek. A mo​ka​szin​jai tele let​tek hó​val, és át​koz​ta ma​gát, hogy nin​‐
cse​nek meg​fe​le​lő láb​szár​vé​dői. Szar​vas​bőr bri​cse​sze át​ned​ve​se​dett, az​tán ke​mény​re fa​gyott, a vád​li​‐
ja​it me​rev hé​jak zár​ták pán​cél​ba. Mire el​ér​te a nyár​fá​kat, már nem érez​te a láb​uj​ja​it.
A vi​har egy​re erő​sö​dött, ő pe​dig a li​ge​tet vizs​gál​ta át, a leg​jobb me​ne​dé​ket ke​res​ve. Úgy tűnt, mint​‐
ha a szél min​den irány​ból egy​szer​re fúj​na, és ez meg​ne​he​zí​tet​te a meg​fe​le​lő hely ki​vá​lasz​tá​sát. Meg​‐
pi​hent egy ki​dőlt nyár​fá​nál. A ki​for​dult gyö​ke​rek a vas​tag törzs​höz ké​pest de​rék​szög​ben te​rül​tek szét,
így szél​fo​gót ké​pez​tek két​fe​lől. Bár​csak ne fúj​na mind a négy irány​ból!
Le​rak​ta a pus​ká​ját, és azon​nal el​kez​dett tü​ze​lőt gyűj​te​ni. Ren​ge​teg fát ta​lált. A prob​lé​ma a gyúj​tós​‐
sal volt. Több hü​velyk vas​tag hó bo​rí​tot​ta a ta​lajt, ha alá ásott, a le​ve​lek nyir​ko​sak vol​tak, al​kal​mat​la​‐
nok a cél​ra. Meg​pró​bált apró ága​kat tör​ni a nyár​fák​ról, de azok még él​tek. Glass át​ku​tat​ta a tisz​tást.
Már kis hí​ján be​es​te​le​dett, és nö​vek​vő ag​go​da​lom​mal vet​te tu​do​má​sul, hogy ké​sőbb​re jár, mint gon​‐
dol​ta. Mire össze​gyűj​töt​te azt, ami​re szük​sé​ge volt, már szin​te tel​jes sö​tét​ség​ben dol​go​zott.
Glass fel​hal​moz​ta a tü​ze​lő​anya​got a le​dőlt fa mel​lé, az​tán ádázul ne​ki​lá​tott, hogy vé​dett be​mé​lye​‐
dést ké​szít​sen a tűz​nek. Le​vet​te a kesz​tyű​it, hogy a gyúj​tós​sal bán​ni tud​jon, de el​fa​gyott uj​jai alig mű​‐
köd​tek. A szá​ja elé szo​rí​tot​ta őket, az​tán rá​juk fújt. A lé​leg​ze​te rö​vid, csí​pős me​leg​sé​get oko​zott, ami
azon​nal el​hal​vá​nyult a fa​gyos le​ve​gő tá​ma​dá​sai kö​ze​pet​te. A szél újabb erő​tel​jes lö​ké​sét érez​te a há​‐
tán és a nya​kán, ami le​ha​tolt a bő​ré​ig, sőt, úgy érez​te, hogy még mé​lyebb​re. For​dul a szél? Meg​állt
egy pil​la​nat​ra, azon gon​dol​kod​va, hogy át​men​jen-e a nyár​fa má​sik ol​da​lá​ra. A szél gyen​gült, ő pe​dig
úgy dön​tött, hogy ma​rad.
 El​ren​dez​te a gyűj​tést a se​kély mé​lye​dés​ben, az​tán ko​to​rá​szott a sac au feu-ben a tűz​kö​vet és az
acélt ke​res​ve. Ami​kor elő​ször pró​bált az acél​ra csap​ni, a kova le​hor​zsol​ta a hü​velyk​uj​ja büty​két. A
szú​ró fáj​da​lom fel​sza​ladt az egész kar​ján, mint egy hang​vil​la vib​rá​lá​sa. Meg​pró​bált nem tö​rőd​ni a
fáj​da​lom​mal, és újra meg​ütöt​te az acélt. Vé​gül egy szik​ra el​ér​te a gyúj​tóst, és az égni kez​dett. Az apró
láng​ra rá​ha​jol​va a tes​té​vel véd​te, mi​köz​ben fúj​ta, hogy a sa​ját éle​tét le​hel​je bele a tűz​be. Hir​te​len
nagy, ka​var​gó szél​ro​ha​mot ér​zett, és az arca meg​telt ho​mok​kal, és a mé​lye​dés​ből szár​ma​zó füst​tel.
Kö​hö​gött és a sze​me​it dör​zsöl​te, az​tán ami​kor ki tud​ta nyit​ni, a lán​gok már el​tűn​tek. A kur​va élet​be!
Ne​ki​vág​ta a ko​vát az acél​nak. Szik​rák zá​po​roz​tak le​fe​lé, de a gyúj​tós​nak már túl nagy ré​sze égett
el. A kéz​fe​jei fáj​tak a hi​deg​től. Az uj​ja​it idő​köz​ben már egy​ál​ta​lán nem érez​te. Hasz​náld a pus​ka​port!
A le​he​tő leg​job​ban el​ren​dez​te a meg​ma​radt gyúj​tóst, ez​út​tal na​gyobb fa​da​ra​bo​kat is adott hoz​zá. A
lő​por​sza​ru​ból pus​ka​port ön​tött rá, ká​rom​kod​va, mi​köz​ben a por össze​gyűlt a mé​lye​dés​ben. Megint
úgy he​lyez​ke​dett, hogy a le​he​tő leg​több sze​let fog​ja fel. Az​tán rá​ütött az acél​ra a ko​vá​val.
Lob​ba​nás emel​ke​dett ki a mé​lye​dés​ből, meg​éget​ve a ke​ze​it, és meg​per​zsel​ve az ar​cát. Alig vet​te
ész​re a fáj​dal​mat, annyi​ra két​ség​be​eset​ten akar​ta táp​lál​ni a lán​go​kat, amik most fel-le ug​rál​tak a ka​‐
var​gó szél​ben. A tűz fölé ku​po​ro​dott, szét​ter​jeszt​ve a kö​pe​nyét, hogy na​gyobb szél​ár​nyé​kot hoz​zon lét​‐
re. A gyűj​tés nagy ré​sze már el​tűnt, de meg​könnyeb​bü​lés​sel lát​ta, hogy né​me​lyik na​gyobb ág már ég.
Ra​kott még rá, és né​hány perc múl​va már biz​tos volt ben​ne, hogy a tűz ma​gá​tól sem al​szik el.
Ép​pen csak ne​ki​dőlt a gyö​ke​res​től ki​csa​vart fá​nak, ami​kor egy újabb, nagy szél​lö​kés szin​te ki​ol​tot​ta
a tü​zet. Újra a lán​gok fölé ve​tet​te ma​gát, szét​ter​jeszt​ve a kö​penyt, hogy el​fog​ja a sze​let, mi​köz​ben az
izzó pa​ra​zsat fúj​ta. A lán​gok újra be​gyul​lad​tak a vé​dett he​lyen.
Glass eb​ben a hely​zet​ben ma​radt, a tűz fölé gug​gol​va, kar​ja​it szét​ter​jeszt​ve, hogy tart​sa a kö​penyt,
majd​nem egy fél órá​ig. A hó fel​gyűlt kö​rü​löt​te, több hü​velyk​nyi​vel ma​ga​sabb lett az alatt a rö​vid idő
alatt, amíg a lán​gok​ra vi​gyá​zott. Érez​te a hó sú​lyát, ahol a kö​pe​nye le​ért a ta​laj​ra. De ér​zett va​la​mi
mást is, és et​től fel​ka​va​ro​dott a gyom​ra. Meg​for​dult. A szél megint a há​tát fúj​ta, de már nem ka​var​‐
gott, ha​nem fo​lya​ma​tos, kér​lel​he​tet​len nyo​mást fej​tett ki. A le​dőlt nyár​fa nem je​len​tett bú​vó​he​lyet.
Ami en​nél is rosszabb volt, hogy be​fog​ta a sze​let, és vissza​for​dí​tot​ta felé és tűz irá​nyá​ba.
Küz​dött az egy​re nö​vek​vő pá​nik el​len, az egy​más​sal szem​ben álló fé​lel​mek ör​dö​gi kö​ré​vel. A ki​in​‐
du​lá​si pont sima ügy volt: tűz nél​kül ha​lál​ra fog fagy​ni. Ugyan​ak​kor nem tart​hat​ta a je​len​le​gi hely​ze​tét
a lán​gok fölé ha​jol​va, kar​ja​it szét​tár​va, mi​köz​ben a vi​har a há​tát mar​dos​sa. Ki​me​rült volt, a vi​har pe​‐
dig könnye​dén dü​höng​het órá​kig, vagy akár na​po​kig is. Szük​sé​ge volt me​ne​dék​re, akár​mi​lyen kez​det​‐
le​ges​re. A szél irá​nya most már elég​gé ál​lan​dó​nak tűnt ah​hoz, hogy Glass a fa má​sik ol​da​lát vá​lassza.
Rosszabb nem is le​he​tett vol​na, de Glass nem hit​te, hogy meg​moz​dul​hat a tűz el​vesz​té​se nél​kül. Tud
majd új tü​zet gyúj​ta​ni dör​zsö​lés​sel? A sö​tét​ben? Gyűj​tés nél​kül? Nem lá​tott más esélyt, mint hogy
meg​pró​bál​ja.
Ki​dol​go​zott egy ter​vet. Át​ro​han a le​dőlt nyár​fa má​sik ol​da​lá​ra, ás egy újabb mé​lye​dést a tűz​nek, az​‐
tán meg​pró​bál​ja át​vin​ni a lán​go​kat.
Nincs ér​tel​me vár​ni. Fel​mar​kol​ta a pus​ká​ját és annyi tü​ze​lőt, amennyit vin​ni tu​dott. A szél mint​ha
érez​te vol​na az új cél​pon​tot, meg​újult tom​bo​lás​sal fújt. Glass le​haj​tot​ta a fe​jét, és át​gá​zolt a ha​von,
meg​ke​rül​ve az óri​á​si gyö​ke​re​ket, mi​köz​ben ká​rom​ko​dott, ahogy érez​te az újabb adag ha​vat a mo​ka​‐
szin​já​ban.
A túl​só ol​dal mint​ha vé​det​tebb lett vol​na a szél​lel szem​ben, de a hó ugyan​olyan ma​gas ha​lom​ban
állt. Le​dob​ta a pus​ká​ját és a fát, és el​kez​dett ásni. Öt perc​be telt, hogy meg​tisz​tít​son egy ak​ko​ra te​rü​‐
le​tet, ahol tü​zet le​het rak​ni. Vissza​si​e​tett a má​sik ol​dal​ra, kö​vet​ve a sa​ját láb​nyo​ma​it a hó​ban. A fel​‐
hők mi​att szin​te tel​je​sen sö​tét volt már, ő pe​dig a tűz pa​ra​zsá​ban re​mény​ke​dett, ahogy meg​ke​rül​te a
fát. Nincs fény, nincs tűz.
A tűz egyet​len jele egy alig ész​re​ve​he​tő mé​lye​dés volt a hó​fú​vás hal​má​ban. Glass be​ásott a hóba,
os​to​bán ab​ban re​mény​ked​ve, hogy a pa​rázs va​la​ho​gyan túl​él​te. Nem ta​lált sem​mit, de a tűz me​le​ge a
ha​vat la​tya​kos ke​ve​rék​ké vál​toz​tat​ta. Ez el​áz​tat​ta gyap​júk​esz​tyű​it. Érez​te a ke​zén a ned​ves​ség hi​de​gét,
az​tán a fáj​dal​mak fur​csa ke​ve​ré​két, olyan volt, mint​ha egy​szer​re éget​né és fa​gyasz​ta​ná meg.
Gyor​san vissza​ment a fa job​ban vé​dett ol​da​lá​ra. Úgy tűnt, hogy a szél sta​bi​lan egy irány​ból fúj, de
meg is erő​sö​dött. Az arca fájt, ke​zei pe​dig mint​ha újra tel​je​sen el​gém​be​red​tek vol​na. A lá​ba​i​ról tu​do​‐
mást sem vett, ami könnyű volt, mi​vel sem​mit nem ér​zett a bo​kái alatt. Most, hogy a szél irá​nya ál​lan​‐
dó​sult, a nyár​fa lég alább szél​ár​nyé​kot te​rem​tett. A hő​mér​sék​let to​vább esett, és Glass megint úgy
gon​dol​ta, hogy tűz nél​kül meg fog hal​ni.
Nem volt idő gyúj​tóst ke​res​ni, még ak​kor sem, ha elég fény lett vol​na hoz​zá. Úgy dön​tött, hogy a
bal​tá​já​val ap​ró​fát vág, az​tán re​mény​ke​dik, hogy egy újabb adag pus​ka​por elég lesz ah​hoz, hogy láng​ra
gyújt​sa. Egy pil​la​na​tig azon ag​gó​dott, hogy vi​gyáz​nia kell, ne​hogy el​fo​gyassza a pus​ka​port. Ez a leg​‐
ki​sebb ba​jom. A fej​szét egy rö​vid rönk vé​gé​be vág​ta, hogy meg​fe​szül​jön ben​ne, az​tán föl-le fe​sze​get​‐
te, hogy ket​té​ha​sít​sa a fát.
A sa​ját mun​ká​já​val járó hang szin​te el​nyo​mott egy má​sik han​got, egy tom​pa csat​ta​nást, ami egy tá​‐
vo​li ég​zen​gés​re ha​son​lí​tott. Meg​me​re​ve​dett, és a nya​kát nyúj​to​gat​ta, hogy meg​ta​lál​ja a hang​for​rást.
Pus​ka​lö​vés? Nem, ah​hoz, túl nagy. Glass már ép​pen elég ég​zen​gést hal​lott ko​ráb​ban a hó​vi​ha​rok
alatt, de soha nem ak​kor, ami​kor ennyi​re le​esett a hő​mér​sék​let.
Jó né​hány per​cig várt, fe​szül​ten fi​gyel​ve. Sem​mi​lyen hang nem ve​gyült a sze​lek üvöl​té​sé​be, és
Glass újra fel​fi​gyelt a gyöt​rő fáj​da​lom​ra a ke​ze​i​ben. Azért el​in​dul​ni a vi​har​ban, hogy meg​ta​lál​ja egy
fur​csa hang for​rá​sát, iga​zi őrült​ség​nek tűnt. Csi​náld már azt a ro​hadt tü​zet! Be​le​vág​ta a bal​ta élét egy
má​sik rönk​be.
Ami​kor már ele​get ap​rí​tott, Glass az ap​ró​fát mág​lyá​ba rak​ta, és a lő​por​sza​ru​já​ért nyúlt. Ré​mül​ten
ta​pasz​tal​ta, hogy mi​lyen ke​vés lő​por ma​radt. Ahogy ön​töt​te, azon gon​dol​ko​dott, hogy fél​re kel​le​ne
ten​nie va​la​mennyit egy má​so​dik pró​bál​ko​zás​hoz. Ügyet​len​ke​dett, alig volt ké​pes ko​or​di​nál​ni fa​gyott
ke​ze​i​nek moz​gá​sát. Nem, ennyi az összes! Ki​ürí​tet​te a lő​por​sza​rut, az​tán újra a ko​vá​ért és az acé​lért
nyúlt.
Fel​emel​te a ko​vát, hogy újra oda​vág​ja, de mi​előtt meg​te​het​te vol​na, óri​á​si ágyú​dör​gés vo​nult vé​gig
a Yel​lows​to​ne völ​gyén. Ez​út​tal tud​ta, mi az. Egy ágyú el​sü​té​sé​nek össze​té​veszt​he​tet​len hang​ja. Hen​ry.
Glass fel​állt, és a pus​ká​já​ért nyúlt. A szél újra ta​lált ma​gá​nak cél​pon​tot, és olyan erő​vel ütöt​te-vág​‐
ta, ami​től szin​te tá​mo​lyog​ni kez​dett. El​kez​dett gá​zol​ni a mély hó​ban a Yel​lows​to​ne irá​nyá​ba. Re​mé​‐
lem, a fo​lyó jó ol​da​lán va​gyok.

Hen​ry ka​pi​tány fel​há​bo​ro​dott az ágyú el​vesz​té​se mi​att. Bár a fegy​ver​nek alig volt hasz​na egy va​ló​di
csa​tá​ban, el​ret​ten​tő ere​je fon​tos volt. Egyéb​ként pe​dig egy iga​zi erőd​nek kell hogy le​gyen ágyú​ja, és
Hen​ry azt akar​ta, hogy az övé​nek le​gyen.
A ka​pi​tány ki​vé​te​lé​vel az ágyú el​vesz​té​se nem lan​kasz​tot​ta a ke​dé​lye​ket az erőd új​évi ün​nep​lé​se
kö​ze​pet​te. Épp el​len​ke​ző​leg, a nagy rob​ba​nás mint​ha még job​ban be​in​dí​tot​ta vol​na a ti​vor​nyát. A vi​‐
har vissza​ül​döz​te az em​be​re​ket az épü​let​be, de a ké​nyel​met​len há​ló​ba​rakk csak úgy pul​zált a fék​te​len
ká​osz kér​lel​he​tet​len ka​ko​fó​ni​á​já​tól.
 Ek​kor a fa​ház aj​ta​ja hir​te​len ki​vá​gó​dott, tel​je​sen ki​nyílt, mint​ha va​la​mi nagy kül​ső erő gyűlt vol​na
össze oda​kint, mi​előtt ki​vág​ta vol​na az aj​tót. Az ele​mek be​ha​tol​tak, fa​gyos uj​jak ra​gad​ták meg a fér​fi​‐
ak ben​ső​jét, ki​sza​kít​va őket a tűz és a haj​lék meg​hitt ké​nyel​mé​ből.
– Csukd be az aj​tót, át​ko​zott idi​ó​ta! – ki​a​bált Köp​cös Bill anél​kül, hogy az ajtó felé né​zett vol​na.
Az​tán mind​annyi​an oda​néz​tek. Oda​kint sü​ví​tett a szél. Hó ka​var​gott az aj​tó​ban fel​tűnt de​ren​gő je​le​nés
kö​rül, ami​től olyan​nak tűnt, mint​ha a vi​har ré​sze len​ne, oda​lök​ve kö​zé​jük, akár​ha maga len​ne a va​don
va​la​me​lyik go​nosz ele​mé​nek meg​tes​te​sü​lé​se.
Jim Bridger ré​mül​ten bá​mult a kí​sér​tet​re. A hó tes​té​nek min​den fe​lü​le​té​re rá​ta​padt, fa​gyott fe​hér​‐
ség​be bur​kol​va az ala​kot. Az ar​cán jég​csa​pok lóg​tak az el​va​dult sza​ká​don, és kris​tály​tő​rök​ként a
gyap​jú​sap​ka fel​haj​tott hom​lok​ré​szé​ről. Az egész je​le​nést mint​ha tél​ből fa​rag​ták vol​na ki, ha az ar​cán
nem a mély seb​he​lyek kar​ma​zsin csík​jai do​mi​nál​ták vol​na, és a sze​mei nem ég​tek vol​na, mint az ol​‐
vasz​tott ólom. Bridger néz​te, ahogy ezek a sze​mek vé​gig​pász​táz​ták a fa​há​zat, meg​fon​tol​tan, va​la​mit
ke​res​ve.
Döb​bent csönd ülte meg a he​lyi​sé​get, ahogy az em​be​rek meg​pró​bál​ták fel​fog​ni az előt​tük fel​tá​ru​ló
lá​to​mást. A töb​bi​ek​től el​té​rő​en Bridger azon​nal meg​ér​tet​te. Az el​mé​jé​ben ko​ráb​ban már ta​lál​ko​zott
ez​zel a lá​to​más​sal. A bűn​tu​da​ta fel​éb​redt, ka​var​gott a gyom​rá​ban, mint egy la​pát​ke​rék. El​ke​se​re​det​ten
me​ne​kül​ni akart vol​na. Ho​gyan me​ne​külsz el va​la​mi elől, ami be​lül​ről jön? Tud​ta, hogy a vissza​já​ró
lé​lek őt ke​re​si.
Jó né​hány pil​la​nat el​telt, míg vé​gül Fe​ke​te Har​ris meg​szó​lalt.
– Jé​zus Krisz​tus, ez Hugh Glass!
Glass a meg​döb​bent ar​co​kat für​kész​te. Rö​vi​den át​vil​lant raj​ta a csa​ló​dott​ság, ami​kor nem ta​lál​ta
Fitz​geral​dot a fér​fi​ak kö​zött, Bridgert vi​szont meg​lát​ta. A te​kin​te​tük ta​lál​koz​ha​tott vol​na, de Bridger
el​for​dult. Pont, mint ak​kor. Ész​re​vet​te az is​me​rős kést, amit most Bridger vi​selt a de​re​kán. Glass fel​‐
emel​te a pus​ká​ját és fel​húz​ta a ka​kast.
A vágy, hogy le​lő​je Bridgert, majd​nem ha​tal​má​ba ke​rí​tet​te. Száz nap​ja csú​szott-má​szott ezért a pil​‐
la​nat​ért, és a bosszú esé​lye most olyan kö​zel volt, hogy az egész ügy le​zá​rá​sá​hoz nem kel​lett több erő,
mint fi​no​man meg​húz​ni a ra​vaszt. Még​is, egyet​len go​lyó túl​sá​go​san meg​fog​ha​tat​lan​nak tűnt ah​hoz,
hogy ki​fe​jez​ze a dü​hét; el​oroz​ta vol​na a pil​la​na​tot, ami a test test el​le​ni küz​de​lem után elé​ge​dett​ség​gel
töl​ti el az em​bert. Mint ami​kor egy éhe​ző em​bert le​ül​tet​nek egy ha​lom fi​nom​ság elé, ő is meg​állt egy
kis idő​re, hogy él​vez​ze a fájó éh​ség utol​só pil​la​na​ta​it, ami ha​ma​ro​san jól​la​kott​ság​ba for​dul majd.
Glass le​eresz​tet​te a pus​kát és ne​ki​tá​masz​tot​ta a fal​nak.
Las​san Bridger irá​nyá​ba in​dult. A töb​bi fér​fi utat en​ge​dett neki.
– Hol van a ké​sem, Bridger? – Glass köz​vet​le​nül előt​te állt meg. Bridger Glass​re emel​te a te​kin​te​‐
tét. Érez​te azt az is​me​rős szét​kap​cso​lást, ahogy ma​gya​rá​za​tot akar adni, de kép​te​len rá.
– Állj fel! – mond​ta Glass. Bridger fel​állt.
Glass elő​ször tel​jes ere​jé​ből az ar​cá​ba ök​lö​zött. Bridger nem mu​ta​tott el​len​ál​lást. Lát​ta, hogy jön
az ütés, de nem for​dí​tot​ta el a fe​jét, még csak nem is rez​zent össze. Glass érez​te, ahogy a porc el​pat​tan
Bridger or​rá​ban, és lát​ta a vér​özönt, ami el​sza​ba​dul. Ezer​szer el​kép​zel​te már en​nek a pil​la​nat​nak a ki​‐
elé​gí​tő ér​zé​sét, és most vég​re el​ér​ke​zett. Örült, hogy nem lőt​te le, örült, hogy nem fosz​tot​ta meg ma​gát
a bosszú tel​jes, gyil​kos él​ve​ze​té​től.
Glass má​so​dik üté​se alul​ról ta​lál​ta el Bridger ál​lát, ami​től a fiú hát​ra​fe​lé ne​ki​vá​gó​dott a fa​ház
rönk​fa​lá​nak. Glass újra a kon​tak​tus nyers ki​elé​gü​lé​sé​nek ér​zé​sé​ben da​go​nyá​zott. A fal meg​tar​tot​ta
Bridgert, nem esett el.
 Glass most egé​szen kö​zel ment, gör​csö​sen ütni-vág​ni kezd​te Bridger ar​cát. Ami​kor már annyi​ra vé​‐
res volt, hogy az üté​sek el​kezd​tek ha​tás​ta​la​nul le​csúsz​ni róla, ak​kor át​vál​tott Bridger gyom​rá​ra.
Bridger össze​gör​nyedt, ahogy a lé​leg​ze​te el​akadt, vé​gül a pad​ló​ra esett. Glass el​kezd​te rúg​ni, Bridger
pe​dig nem tu​dott vagy nem akart vissza​üt​ni. Bridger is tud​ta, hogy kö​ze​leg ez a nap. Szá​mí​tott erre, és
tud​ta, nincs joga el​len​áll​ni.
Vé​gül Ma​lac lé​pett elő. Még az al​ko​hol gő​zén ke​resz​tül is ké​pes volt össze​rak​ni az előt​te ki​bon​ta​‐
ko​zó erő​sza​kos ese​mény min​den kö​vet​kez​mé​nyét. Vi​lá​gos, hogy Bridger és Fitz​gerald ha​zu​dott a
Glass-szel töl​tött idő​ről. Még​is rossz öt​let​nek tűnt hagy​ni Glasst be​sé​tál​ni, és meg​öl​ni a ba​rát​ju​kat és
baj​tár​su​kat. Ma​lac már ki​nyúj​tot​ta a ke​zét, hogy há​tul​ról meg​ra​gad​ja Glasst.
Ek​kor va​la​ki őt ra​gad​ta meg. Ma​lac meg​for​dult, és Hen​ry ka​pi​tányt lát​ta maga előtt. Ma​lac a ka​pi​‐
tány​hoz for​dult:
– Ha​gyod, hogy meg​öl​je Bridgert?
– Nem te​szek sem​mit – mond​ta a ka​pi​tány. Ma​lac már épp foly​tat​ta vol​na az el​len​ke​zést, de Hen​ry
fél​be​sza​kí​tot​ta: – Ez Glass dön​té​se.
Glass újra bru​tá​li​san be​le​rú​gott, és bár pró​bál​ta vissza​fog​ni ma​gát, Bridger még​is fel​nyö​gött. Glass
ott állt a lá​ba​i​nál össze​ku​po​ro​dó alak fö​lött, li​he​gett a meg​eről​te​tés​től, amit a ve​rés oko​zott. Érez​te a
szív​ve​ré​sét a ha​lán​té​kán, ami​kor a te​kin​te​te megint a Bridger övé​be tű​zött ké​sen ál​la​po​dott meg. Újra
maga előtt lát​ta Bridgert, ahogy azon a na​pon a tisz​tás szé​lén áll, és el​kap​ja a kést, amit Fitz​gerald
dob oda neki. Az én ké​se​met. Le​nyúlt, és ki​húz​ta a hosszú pen​gét a tok​já​ból. A for​más mar​ko​lat​gomb
érin​té​se olyan volt, mint egy is​me​rős kéz szo​rí​tá​sa. Azok​ra az idők​re gon​dolt, ami​kor szük​sé​ge lett
vol​na arra a kés​re, és a düh újra fel​forrt ben​ne. El​ér​ke​zett a pil​la​nat.
Mennyi ide​ig táp​lál​ta és tar​tot​ta élet​ben en​nek a pil​la​nat​nak a le​he​tő​sé​ge?
Most pe​dig el​ér​ke​zett, egy tö​ké​le​te​sebb bosszú, mint amit a kép​ze​lő​ere​je elő tu​dott va​rá​zsol​ni.
Meg​for​dí​tot​ta a ke​zé​ben a pen​gét, érez​te a sú​lyát, fel​ké​szült, hogy tö​vig be​le​vág​ja.
Le​né​zett Bridger​re, és va​la​mi vá​rat​lan kez​dett tör​tén​ni vele. A pil​la​nat tö​ké​le​tes​sé​ge kez​dett el​pá​‐
ro​log​ni. Bridger rá​né​zett Glass​re, és a sze​me​i​ben Glass nem rossz​in​du​la​tot, ha​nem fé​lel​met lá​tott,
nem el​len​ál​lást, ha​nem be​le​tö​rő​dést. Üss vissza, te ro​ha​dék! Az el​len​ál​lás egyet​len moz​du​la​ta, ami
iga​zol​ja a vég​ső csa​pást.
Nem tör​tént meg. Glass to​vább mar​kol​ta a kést, és a fi​ú​ra bá​mult. Csak egy fiú. Ahogy Glass le​né​‐
zett rá, hir​te​len újabb ké​pek kezd​tek ver​sen​ge​ni az el​lo​pott kés​ről meg​lé​vő em​lé​ke​i​vel. Vissza​em​lé​ke​‐
zett a fi​ú​ra, aki ápol​ja a se​be​it és vi​tat​ko​zik Fitz​gerald​dal. Más ké​pe​ket is lá​tott, mint pél​dá​ul La Vi​‐
er​ge ha​mu​szí​nű ar​cát a Mis​sou​ri me​re​dek part​fa​lá​nál.
Glass lég​zé​se las​sul​ni kez​dett. A ha​lán​té​ka már nem pul​zált együtt a szív​ve​ré​sé​vel. Kö​rül​né​zett a
szo​bá​ban, mint​ha hir​te​len döb​ben​ne rá, hogy kö​rül​ve​szi egy cso​mó fér​fi. Hosszú ide​ig bá​mult a kés​re
a ke​zé​ben, az​tán be​le​tűz​te az övé​be. El​for​dult a fi​ú​tól, és rá​jött, hogy fá​zik, az​tán a tűz irá​nyá​ba in​dult,
ki​nyújt​va vér​rel bo​rí​tott ke​ze​it a pat​to​gó tűz me​le​ge felé.
 Egy hét​tel ko​ráb​ban ér​ke​zett meg a Dol​ley Ma​di​son[49] nevű gőz​ha​jó St. Louis​ba. Ku​bá​ból szár​ma​‐
zó ter​mé​ke​ket szál​lí​tott, köz​tük cuk​rot, ru​mot és szi​vart. Wil​li​am H. Ash​ley sze​ret​te a szi​va​ro​kat, és
kis​sé el​cso​dál​ko​zott, hogy az aj​ka​in lógó vas​tag ku​bai mi​ért nem vált​ja ki a szo​ká​sos él​ve​ze​tet. Per​sze
tud​ta az okát. Ami kor nap mint nap le​sé​tált a fo​lyó part​já​ra, nem a Ka​rib-szi​ge​tek​ről szár​ma​zó ap​ró​‐
sá​go​kat szál​lí​tó gőz​ha​jó​kat ke​res​te. Nem, ha​nem mo​hón vár​ta a tá​vo​li nyu​gat​ról ér​ke​ző, pré​mek​kel
meg​ra​kott, fa​törzs​ből vájt csó​nak ér​ke​zé​sét. Hol le​het​nek? And​rew Hen​ry​ről és Je​de​diah Smith​ről öt
hó​nap​ja nem ér​ke​zett hír. Öt hó​nap!
Ash​ley a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​nél lévő ab​lak​ta​lan, bar​lang​sze​rű iro​dá​já​ban sé​tált fel-alá,
nem volt ké​pes egész nap nyu​god​tan ül​dö​gél​ni. Újra meg​állt a fa​lon lévő óri​á​si tér​kép előtt. A tér​kép
gaz​da​gon volt dí​szít​ve, leg​alább​is ré​geb​ben. Ash​ley több tűt szur​kált bele, mint amennyi a sza​bó pró​‐
ba​ba​bá​ján el​fér, és vas​tag ce​ru​zát hasz​nált, hogy be​le​vés​se a fo​lyók, pa​ta​kok, ke​res​ke​del​mi ál​lo​má​‐
sok és más, vá​lo​ga​tott tá​jé​ko​zó​dá​si pon​tok he​lyét.
Sze​mé​vel a Mis​sou​ri fo​lyá​sát kö​vet​te vissza​fe​lé, és újra meg​pró​bál​ta le​küz​de​ni a kö​zel​gő össze​‐
om​lás​tól való fé​lel​mét. Meg​állt, egy pont​ra bá​mult a fo​lyón St. Louis​tól kis​sé nyu​gat​ra, ahol az egyik
la​pos fe​ne​kű​je el​süllyedt tíz​ezer dol​lár ér​té​kű fel​sze​re​lés​sel. Meg​állt az ari​ka​ra fal​va​kat jel​ző tű​nél,
ahol ti​zen​hat em​be​rét öl​ték meg és ra​bol​ták ki, és ahol még az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek ere​je
sem volt elég ah​hoz, hogy meg​tisz​tít​sa az utat vál​lal​ko​zá​sa előtt. Meg​állt a Mis​sou​ri ka​nya​ru​la​tá​nál a
men​den fal​vak fe​lett, ahol két év​vel ko​ráb​ban Hen​ry het​ven ló​ból álló mé​nest ve​szí​tett el az aszin​boj​‐
nok​kal szem​ben. Kö​vet​te a Mis​sou​ri fo​lyá​sát Fort Uni​on után a Nagy Víz​esé​se​kig, ahol a fe​ke​te​lá​bok
tá​ma​dá​sa mi​att Hen​ry​nek vissza kel​lett vo​nul​nia fo​lyás​irány​ba.
Le​né​zett a ke​zé​ben tar​tott le​vél​re, az egyik be​fek​te​tő​jé​nek leg​utób​bi tu​da​ko​zó​dá​sá​ra. A le​vél fel​vi​‐
lá​go​sí​tást kért „a Mis​sou​ri-vál​lal​ko​zás ál​la​po​tá​ról”. Fo​gal​mam sincs. És per​sze Ash​ley sa​ját va​gyo​‐
ná​nak min​den pen​ny​je is And​rew Hen​ry és Je​de​diah Smith si​ke​ré​től füg​gött.
Ash​ley el​len​áll​ha​tat​lan vá​gyat ér​zett, hogy cse​le​ked​jen, hogy meg​in​dul​jon, hogy csi​nál​jon va​la​mit,
hogy bár​mit te​gyen, de már nem volt mit ten​nie. Már el​in​téz​te, hogy meg​le​gyen a köl​csön egy új la​pos
fe​ne​kű csó​nak​ra és az el​lát​mány​ra. A hajó a fo​lyó egyik dokk​já​ban le​be​gett, a fel​sze​re​lés pe​dig össze​‐
ké​szít​ve várt egy rak​tár​ban. Az új prém​va​dász bri​gád to​bor​zá​sá​ra töb​ben je​lent​kez​tek, mint ahány em​‐
ber​re szük​ség volt. He​te​ket töl​tött az​zal, hogy ki​vá​lo​gas​son negy​ven em​bert a száz kö​rü​li je​lent​ke​ző
kö​zül. Áp​ri​lis​ban sze​mé​lye​sen akar​ta ve​zet​ni az em​be​re​it, fel a Mis​sou​rin. Több mint egy hó​nap múl​‐
va!
És hová is men​né​nek? Ami​kor Ash​ley el​küld​te Hen​ryt és Smitht múlt au​gusz​tus​ban, azt a laza meg​‐
ál​la​po​dást kö​töt​ték, hogy ta​lál​koz​nak a te​re​pen, a pon​tos he​lyet majd fu​tá​rok se​gít​sé​gé​vel köz​lik egy​‐
más​sal. Fu​tá​rok!
A pil​lan​tá​sa vissza​tért a tér​kép​re. Uj​já​val kö​vet​te az oda​fir​kált vo​na​lat, ami a Grand fo​lyót je​len​‐
tet​te. Em​lé​ke​zett arra, ami​kor oda​raj​zol​ta azt a vo​na​lat, és hogy ho​gyan pró​bál​ta meg​be​csül​ni a fo​lyó
irá​nyát. El​ta​lál​tam? A Grand va​jon köz​vet​le​nül Fort Uni​on felé ha​lad? Vagy el​ka​nya​ro​dik más irány​‐
ba? Mennyi idő​be tel​he​tett Hen​ry​nek és az em​be​re​i​nek, hogy el​ér​jék az erő​döt? Ah​hoz elég idő​be,
leg​alább​is úgy tű​nik, hogy ne le​gyen al​kal​muk az őszi va​dá​szat​ra. Élet​ben van​nak egy​ál​ta​lán?

And​rew Hen​ry ka​pi​tány, Hugh Glass és Fe​ke​te Har​ris a ki​al​vó tűz mel​lett ül​tek a há​ló​ba​rakk​ban, a
Big​horn​nál álló erőd​ben. Har​ris fel​állt és ki​ment a ház​ból, az​tán egy​öl​nyi fá​val tért vissza. Rá​tett egy
rön​köt a pa​rázs​ra, és a há​rom fér​fi néz​te, ahogy a lán​gok he​ve​sen be​le​kap​nak az új fű​tő​anyag​ba.
– Szük​sé​gem van egy fu​tár​ra, aki vissza​megy St. Louis​ba – mond​ta Hen​ry. – Már ko​ráb​ban el kel​‐
lett vol​na kül​de​nem va​la​kit, de meg akar​tam vár​ni, amíg be​ren​dez​ke​dünk a Big​horn​nál.
Glass azon​nal le​csa​pott a le​he​tő​ség​re:
– Én me​gyek, ka​pi​tány. – Fitz​gerald és az Ans​tadt va​la​hol ott volt, lej​jebb, a Mis​sou​ri men​tén.
Amúgy egy hó​nap Hen​ry ka​pi​tány tár​sa​sá​gá​ban több mint elég volt ah​hoz, hogy em​lé​kez​tes​se Glasst
arra a bal​sze​ren​csé​re, amit a ka​pi​tány nem tu​dott le​ráz​ni ma​gá​ról.
– Rend​ben. Adok ne​ked há​rom em​bert és lo​va​kat. Gon​do​lom, egyet​ér​tesz, hogy tá​vol kell ma​rad​‐
nunk a Mis​sou​ri​tól.
Glass bó​lin​tott.
– Azt hi​szem, meg kel​le​ne pró​bál​nunk a Pow​dert, le a Plat​té​ig. On​nan már egye​nes az út Fort At​‐
kin​son​ba.
– Mi​ért nem a Gran​det?
– A Grand​nél sok a rí. Amúgy, ha sze​ren​csénk van, a Pow​der​nél be​le​sza​lad​ha​tunk Jed Smith​be.
Más​nap Ma​lac egy trap​per​től, akit Vö​rös Ar​chi​bald​nak hív​tak, hal​lot​ta, hogy Hugh Glass vissza​tér
St. Louis​ba, üze​ne​tet visz a ka​pi​tány​tól Wil​li​am H. Ash​ley-nek. Azon​nal meg​ke​res​te Hen​ry ka​pi​tányt,
és je​lent​ke​zett, hogy ve​lük tart. Bár​mennyi​re félt is az uta​zás​tól, tá​vol az erőd vi​szony​la​gos ké​nyel​mé​‐
től, az még rosszabb​nak tűnt, ha ma​rad. A trap​pe​rek éle​te nem Ma​lac​nak való volt, és ő tud​ta ezt.
Vissza​gon​dolt a ko​ráb​bi éle​té​re, ami​kor a ká​dár ina​sa volt. Job​ban hi​ány​zott neki a régi éle​te, és an​‐
nak kez​det​le​ges ké​nyel​me, mint kép​zel​te.
Vö​rös is ve​lük ment, meg egy ba​rát​ja, a ka​ri​ka​lá​bú an​gol, akit Wil​li​am Chap​man​nek hív​tak. Vö​rös
és Chap​man már a de​zer​tá​lást ter​vez​get​ték, ami​kor el​ter​jedt a plety​ka a St. Louis​ba kül​dött fu​tá​rok​ról.
Hen​ry ka​pi​tány még ju​tal​mat is fi​ze​tett az ön​kén​te​sek​nek. Ha csat​la​koz​nak Glass​hez, ak​kor nem kell a
meg​lé​pés gond​já​val tö​rőd​ni​ük. Gyor​san el​me​het​nek, és még fi​zet​nek is ne​kik ezért a ki​vált​sá​gért.
Chap​man és Vö​rös alig hit​ték el, hogy ek​ko​ra sze​ren​csé​jük le​het.
– Em​lék​szel a sza​lon​ra Fort At​kin​son​ben? – kér​dez​te Vö​rös.
Chap​man ne​ve​tett. Jól em​lé​ke​zett rá, az utol​só ren​des whis​key ízére a Mis​sou​rin fel​fe​lé ve​ze​tő
úton.
 John Fitz​gerald nem is hal​lot​ta a trá​gár lár​mát a sza​lon​ban, Fort At​kin​son​ben. Túl​sá​go​san a kár​tyá​i​‐
ra kon​cent​rált, egye​sé​vel szed​te fel őket a le​osz​tás sor​rend​jé​ben a ko​szos filc​cel bo​rí​tott asz​tal lap​já​‐
ról: Ász... ta​lán meg​for​dul a sze​ren​csém... ötös... he​tes... né​gyes... az​tán...
Ász. Igen! Kö​rül​né​zett a töb​bi​e​ken. A mé​zes​má​zos fő​had​nagy, aki előtt óri​á​si hegy​ben állt a pénz,
há​rom kár​tyát do​bott az asz​tal​ra, és azt mond​ta:
– Hár​mat ké​rek, és öt dol​lárt te​szek.
A kan​ti​nos min​den kár​tyá​ját le​dob​ta.
– Ki​szál​lok.
Az iz​mos mat​róz egy kár​tyát do​bott, és be​tolt öt dol​lárt az asz​tal kö​ze​pé​re.
Fitz​gerald hár​mat do​bott, mi​köz​ben az el​len​fe​le​it mé​re​get​te.
A mat​róz egy idi​ó​ta, va​ló​szí​nű​leg flush​re vagy sor​ra ját​szik. A fő​had​nagy​nál va​ló​szí​nű​leg van egy
pár, de nem olyan pár, ami üti az ő ásza​it.
– Meg​adom az ötöt, és eme​lek öt​tel.
– Meg​adod az ötöt, és öt​tel emelsz, de mi​ből? – kér​dez​te a fő​had​nagy. Fitz​gerald érez​te, hogy a vér
el​ön​ti az ar​cát, érez​te az is​me​rős zú​gást a ha​lán​té​ká​ban. Száz​dol​lár​nyi mí​nusz​ban volt, min​den pen​nyt
el​vesz​tett, amit a pré​me​kért ka​pott azon a dél​utá​non a kan​ti​nos​tól. Oda​for​dult a kan​ti​nos​hoz. – Rend​‐
ben, öre​gem, el​adom ne​ked a hód​pré​mek má​sik fe​lét is. Ugyan​az az ár, öt dol​lár pré​men​ként.
A kan​ti​nos rossz kár​tyás volt, de ra​vasz ke​res​ke​dő.
– Ma dél​után óta az árak lej​jebb men​tek. Há​rom dol​lárt adok egy pré​mért.
– A kur​va anyád! – szi​szeg​te Fitz​gerald.
– Mond​hatsz, amit akarsz – vá​la​szolt a kan​ti​nos. – Ennyit fi​ze​tek.
Fitz​gerald megint rá​né​zett a nagy​ké​pű fő​had​nagy​ra, az​tán bó​lin​tott a kan​ti​nos​nak, aki ki​szá​molt hat​‐
van dol​lárt egy bőr​tár​cá​ból, és fel​hal​moz​ta az ér​mé​ket Fitz​gerald előtt. Fitz​gerald be​tolt tíz dol​lárt az
asz​tal kö​ze​pé​re.
Az osz​tó egy kár​tyát adott a mat​róz​nak és hár​mat Fitz​gerald​nak meg a fő​had​nagy​nak. Fitz​gerald fel​‐
vet​te őket. He​tes... bubi... hár​mas... a kur​va élet​be! Küz​dött, hogy kö​zöm​bös ma​rad​jon az arc​ki​fe​je​‐
zé​se. Fel​néz​ve lát​ta, hogy a fő​had​nagy rá​bá​mul, a szá​ja sar​ká​ban a mo​soly leg​hal​vá​nyabb jele lát​‐
szott.
Te ro​ha​dék! Fitz​gerald be​tol​ta az összes ma​ra​dék pén​zét az asz​tal kö​ze​pé​re.
– Eme​lek öt​ven dol​lár​ral.
A mat​róz füttyen​tett egyet, és az asz​tal​ra dob​ta a kár​tyá​it.
A fő​had​nagy te​kin​te​te a pénz​hal​mon pi​hent az asz​tal kö​ze​pén, az​tán Fitz​geral​don ál​la​po​dott meg.
– Ez ren​ge​teg pénz, Mr...., hogy is volt, Fitz​pat​rick?
Fitz​gerald ne​he​zen kont​rol​lál​ta ma​gát.
– Fitzgerald.
– Fitzgerald, igen, saj​ná​lom.
Fitz​gerald a fő​had​na​gyot mé​re​get​te. Meg fog hát​rál​ni. Nincs hoz​zá ideg​ze​te. A fő​had​nagy egyik
ke​zé​ben tar​tot​ta a lap​ja​it, a má​sik​nak uj​ja​i​val pe​dig az asz​ta​lon do​bolt. Le​biggyesz​tet​te az aj​kát, ami​‐
től hosszú ba​ju​sza még job​ban le​her​vadt. Ez igen​csak bosszan​tot​ta Fitz​geral​dot, kü​lö​nö​sen az​zal
együtt, ahogy bá​mult.
– Meg​adom az öt​ve​net, mu​tasd! – mond​ta a fő​had​nagy. Fitz​gerald érez​te, ahogy a gyom​ra fel​ka​va​‐
ro​dik. Az áll​kap​csa meg​fe​szült, ahogy meg​for​dí​tot​ta az ász párt.
– Ász pár – mond​ta a fő​had​nagy. – Nos, ez ütné az én pá​ro​mat.
 Le​do​bott egy hár​mas párt.
– Csak​hogy ne​kem van még egy. – Újabb hár​mast do​bott az asz​tal​ra. – Azt hi​szem, ma es​té​re vég​‐
zett, Mr. Fitz-akár​mi, ki​vé​ve, ha a jó kan​ti​nos meg​ve​szi a kis ke​nu​ját is. – A fő​had​nagy a ha​lom pén​‐
zért nyúlt az asz​tal kö​ze​pe felé.
Fitz​gerald elő​húz​ta nyú​zó​ké​sét az övé​ből, és be​le​vág​ta a fő​had​nagy kéz​fe​jé​be. A fő​had​nagy üvöl​‐
tött, ahogy a kés az asz​tal​hoz sze​gez​te a ke​zét. Fitz​gerald meg​ra​ga​dott egy whis​keys üve​get, és
szétzúz​ta a si​rán​ko​zó fő​had​nagy fe​jén. Már majd​nem be​le​vág​ta az üveg re​cés szé​lű nya​kát a fő​had​‐
nagy tor​ká​ba, ami​kor két ka​to​na ra​gad​ta meg há​tul​ról, és le​te​per​ték a föld​re.
Fitz​gerald az őr​szo​bán[50] töl​töt​te az éj​sza​kát. Reg​gel bék​lyók​ban ta​lál​ta ma​gát, egy őr​nagy előtt állt
egy kan​tin​ban, ami úgy volt be​ren​dez​ve, mint​ha bí​ró​ság len​ne.
Az őr​nagy hosszú ide​ig be​szélt ci​kor​nyás mon​da​tok​ban és hang​hor​do​zás​sal, de min​den​nek ke​vés
ér​tel​me volt Fitz​gerald szá​má​ra. Ott volt a fő​had​nagy is, ke​zén vé​res kö​tés​sel. Az őr​nagy fél órán ke​‐
resz​tül hall​gat​ta ki a fő​had​na​gyot, az​tán ugyan​így a kan​ti​nost, a mat​rózt meg a má​sik há​rom ta​nút a
bár​ból. Fitz​gerald fur​csá​nak ta​lál​ta az el​já​rást, mert nem állt szán​dé​ká​ban ta​gad​ni, hogy be​le​dö​fött a
fő​had​nagy​ba.
Egy óra el​tel​té​vel az őr​nagy azt mond​ta Fitz​gerald​nak, hogy lép​jen az „emel​vény​hez”. Fitz​gerald
úgy gon​dol​ta, hogy ez ta​lán az az – in​kább át​la​gos – asz​tal le​het, ami mögé az őr​nagy be​te​le​pe​dett.
Az őr​nagy így szólt:
– Ez a had​bí​ró​ság bű​nös​nek ta​lál​ja önt tett​le​ges​ség​ben. Két bün​te​tés kö​zül vá​laszt​hat: öt év bör​tön,
vagy há​rom év be​so​ro​zás az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​be. – Fort At​kin​son le​gény​sé​gé​nek ne​gye​de
de​zer​tált ab​ban az év​ben. Az őr​nagy min​den le​he​tő​sé​get ki​hasz​nált, hogy újra fel​tölt​se a csa​pa​to​kat.
Fitz​gerald szá​má​ra a dön​tés könnyű volt. Lát​ta az őr​szo​bát. Sem​mi két​ség, hogy adott eset​ben meg
tud​na szök​ni, de a be​so​ro​zás sok​kal egy​sze​rűbb utat kí​nált.
Ké​sőbb, még az​nap John Fitz​gerald fel​emel​te a jobb ke​zét, és hű​ség​es​küt tett az Ame​ri​kai Egye​sült
Ál​la​mok al​kot​má​nyá​ra, mint az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​ge Ha​to​dik Ez​re​dé​nek új köz​le​gé​nye. Ad​‐
dig is, amíg si​ke​rül de​zer​tál​nia, Fort At​kin​son lesz az új ott​ho​na.

Hugh Glass épp egy cso​ma​got kö​tö​zött a lóra, ami​kor meg​pil​lan​tot​ta az ud​va​ron ke​resz​tül felé kö​‐
ze​le​dő Jim Bridgert. A fiú ed​dig gon​do​san el​ke​rül​te őt. Ez​út​tal a já​rá​sa és a te​kin​te​te is meg​in​gat​ha​‐
tat​lan volt. Glass ab​ba​hagy​ta, amit csi​nált és a fiút néz​te, ahogy kö​ze​le​dett.
Ami​kor Bridger oda​ért Glass elé, meg​állt.
– Sze​ret​ném, ha tud​ná, hogy saj​ná​lom, amit tet​tem. – Pil​la​nat​nyi szü​ne​tet tar​tott, az​tán hoz​zá​tet​te: –
Sze​ret​tem vol​na, ha tud​ja, mi​előtt el​megy.
Glass vá​la​szol​ni ké​szült, de az​tán meg​gon​dol​ta ma​gát. Ko​ráb​ban már el​töp​ren​gett azon, hogy a fiú
va​jon oda​megy-e hoz​zá. Azon is gon​dol​ko​dott, hogy mit mon​da​na neki, több​ször el​pró​bál​ta fej​ben a
hossza​dal​mas elő​adást. Még​is, ahogy most rá​né​zett a fi​ú​ra, elő​ké​szí​tett be​szé​dé​nek rész​le​tei ki​szi​vá​‐
rog​tak a fe​jé​ből. Va​la​mi vá​rat​lant ér​zett, a saj​ná​lat és a tisz​te​let fur​csa ke​ve​ré​két.
Vé​gül Glass egy​sze​rű​en csak annyit mon​dott:
– Kö​vesd a ma​gad út​ját, Bridger! – Az​tán vissza​for​dult a ló​hoz.
Egy órá​val ké​sőbb Hugh Glass és há​rom tár​sa ki​lo​va​golt a Big​horn​nál álló erőd​ből a Pow​der és a
Plat​te irá​nyá​ba.
 A le​me​nő nap fé​nye már csak a leg​ma​ga​sabb he​gyek csú​csát vi​lá​gí​tot​ta meg. Mi​köz​ben Glass néz​te,
még ez a ke​vés fény is el​hal​vá​nyult. Olyan köz​já​ték volt ez, amit szent​nek tar​tott, mint a va​sár​na​pot, a
rö​vid át​me​ne​tet a nap​pal fé​nye és az éj​sza​ka sö​tét​sé​ge kö​zött. A le​nyug​vó nap ma​gá​val vit​te a sík​ság
kí​mé​let​len​sé​gét. Az üvöl​tő sze​lek le​csil​la​pod​tak, és olyan​faj​ta tel​jes nyu​ga​lom vál​tot​ta őket, ami szin​‐
te le​he​tet​len​nek tűnt ilyen vég​te​len táv​la​tok ese​té​ben. A szí​nek is meg​vál​toz​tak. Az erő​tel​jes nap​pa​li
ár​nya​la​tok össze​ke​ve​red​tek és el​ho​má​lyo​sul​tak, le​tom​pí​tot​ta őket az egy​re sö​té​te​dő bí​bo​rok és ké​kek
máza.
Az el​mél​ke​dés ide​je volt ez egy olyan óri​á​si tér​ben, ami nem le​he​tett más, csak is​te​ni ere​de​tű.
És ha Glass hitt is va​la​mi​lyen is​ten​ben, az biz​to​san a ha​tal​mas nyu​ga​ti te​rü​le​te​ken la​kott. Nem fi​zi​‐
kai va​ló​já​ban, ha​nem esz​me​ként, mint olyan va​la​mi, ami túl van az em​ber fel​fo​gó​ké​pes​sé​gén, na​gyobb
an​nál.
A sö​tét​ség egy​re mé​lyült, ahogy Glass néz​te a fel​tü​ne​de​ző csil​la​go​kat. Elő​ször csak hal​vá​nyan pis​‐
log​tak, ké​sőbb úgy tör​ték át a sö​tét​sé​get, mint a vi​lá​gí​tó​to​rony jel​ző​fé​nyei. Már rég​óta nem ta​nul​má​‐
nyoz​ta a csil​la​go​kat, de az öreg hol​land ten​ge​rész​ka​pi​tány lec​kéi jól be​le​vé​sőd​tek az agyá​ba: – Is​‐
merd a csil​la​go​kat, és min​dig lesz irány​tűd. – Glass meg​ke​res​te a Nagy Med​vét, kö​vet​te út​mu​ta​tá​sát a
Sark​csil​lag​hoz. Meg​ke​res​te az Ori​ont, ami a ke​le​ti ég​bol​tot ural​ta. Ori​ont, a va​dászt, aki​nek bosszú​ál​‐
ló kard​ja csa​pás​ra emel​ke​dett.
Vö​rös tör​te meg a csen​det.
– Tiéd a ké​sői őr​ség, Ma​lac. – Vö​rös ko​mo​lyan el​len​őriz​te a mun​ka​meg​osz​tást.
Ma​lac​nak nem volt szük​sé​ge em​lé​kez​te​tő​re. Szo​ro​san a feje köré te​ker​te a ta​ka​ró​ját, és le​huny​ta a
sze​mét. Egy ki​szá​radt víz​fo​lyás​ban tá​bo​roz​tak az​nap éj​jel, ami óri​á​si seb​ként vág​ta ket​té a sík​sá​got. A
víz for​mál​ta, de nem a gyen​géd, táp​lá​ló esők, amik más​hol es​tek. A ma​ga​san fek​vő sík​ság​ra a víz sza​‐
ka​dó ára​dat​ként ér​ke​zett a ta​va​szi ára​dá​sok​kor, vagy a nyá​ri vi​ha​rok erő​sza​kos iva​dé​ka​ként. A ta​laj
nem volt hoz​zá​szok​va a ned​ves​ség​hez, nem tud​ta fel​szív​ni. A víz nem táp​lá​ló volt, ha​nem pusz​tí​tó.
Ma​lac tud​ta, hogy ép​pen csak el​aludt, ami​kor meg​érez​te Vö​rös lá​ba​i​nak ki​tar​tó no​szo​ga​tá​sát. – Te
jössz – mond​ta Vö​rös. Ma​lac fel​mor​dult, ülő hely​zet​be tá​pász​ko​dott, mi​előtt a lá​ba​i​ra tu​dott áll​ni. A
Tej​út folt​ja olyan volt, mint egy fe​hér fo​lyó, ami át​sze​li az éj​fé​li ég​bol​tot. Ma​lac rö​vi​den fel​né​zett, és
csak arra tu​dott gon​dol​ni, hogy a tisz​ta ég​bolt mi​att még job​ban fá​zik. A vál​lai köré bu​gyo​lál​ta a ta​ka​‐
ró​ját, fel​vet​te a pus​ká​ját, és le​sé​tált a víz​mo​sás​ba.
Két so​só​ni fi​gyel​te az őr​ség​vál​tást egy zsá​lya​cso​mó mö​gül. Még fiúk vol​tak, Kis Med​ve és Nyúl,
ti​zen​két éve​sek, akik nem a di​cső​sé​gért, ha​nem hú​sért vol​tak úton. Most vi​szont a di​cső​ség akadt az
út​juk​ba, öt ló for​má​já​ban. A fiúk el​kép​zel​ték, ahogy be​vág​tat​nak a fa​lu​juk​ba. El​kép​zel​ték az öröm​tü​‐
ze​ket és a la​ko​mát, ami őket ün​nep​li. El​kép​zel​ték a bá​tor​ság​ról és for​tély​ról szó​ló tör​té​ne​te​ket, ami​ket
majd el​me​sél​nek. Alig tud​ták el​hin​ni, hogy mek​ko​ra sze​ren​csé​jük van, mi​köz​ben a víz​mo​sást fi​gyel​‐
ték, bár a le​he​tő​ség kö​zel​sé​ge fé​le​lem​mel leg​alább annyi​ra el​töl​töt​te őket, mint iz​ga​lom​mal.
Meg​vár​ták a pir​ka​dat előt​ti utol​só órát, ab​ban re​mény​ked​ve, hogy az őr fi​gyel​me alább​hagy, ahogy
az éj​sza​ka elő​re​ha​lad. Így is tör​tént. Hal​lot​ták a fér​fi hor​ko​lá​sát, ami​kor ki​mász​tak a bo​kor​ból. Hagy​‐
ták, hogy a lo​vak lás​sák őket és érez​zék a sza​gu​kat, ami​kor fel​fe​lé mász​tak a víz​mo​sás​ban. Az ál​la​tok
fe​szül​ten, de csend​ben áll​tak, fü​le​i​ket he​gyez​ték, mi​köz​ben néz​ték az óva​to​san kö​ze​le​dő ala​ko​kat.
Ami​kor a fiúk vé​gül oda​ér​tek a lo​vak​hoz, Kis Med​ve las​san ki​nyúj​tot​ta a ke​zét, meg​si​mo​gat​ta a
leg​kö​ze​leb​bi ál​lat hosszú nya​kát, és meg​nyug​ta​tó​an sut​to​gott neki. Nyúl kö​vet​te Kis Med​ve út​mu​ta​tá​‐
sát. Jó né​hány per​cig ci​ró​gat​ták a lo​va​kat, el​nyer​ve az ál​la​tok bi​zal​mát, mi​előtt Kis Med​ve elő​húz​ta a
ké​sét, és el​kez​dett dol​goz​ni a bék​lyó​kon, amik mind​egyik ál​lat mell​ső lá​ba​it össze​kö​töt​ték.
A fiúk el​vág​ták az öt ló kö​zül négy bék​lyó​it, ami​kor meg​hal​lot​ták, hogy az őr meg​moz​dul. Moz​du​‐
lat​lan​ná me​re​ved​tek, mind​ket​ten fel​ké​szül​tek arra, hogy fel​ug​ra​nak egy lóra, és el​vág​tat​nak. Az őr sö​‐
tét kör​vo​na​la​it fi​gyel​ték, úgy tűnt, hogy újra meg​nyug​szik. Nyúl sür​ge​tő​en Kis Med​ve felé gesz​ti​ku​lált.
Men​jünk! Kis Med​ve ha​tá​ro​zot​tan meg​ráz​ta a fe​jét, és az ötö​dik lóra mu​ta​tott. Oda​ment az ál​lat​hoz, és
le​ha​jolt, hogy el​vág​ja a bék​lyót. A kése már élet​len volt, és gyöt​rel​me​sen hosszú ide​ig tar​tott, amíg
las​san át​vág​ta a csa​vart nyers​bőrt. Ahogy egy​re ide​ge​sebb és fruszt​rál​tabb lett, Kis Med​ve hir​te​len
ke​mé​nyen meg​rán​tot​ta a kést. A nyers​bőr csat​tan​va el​sza​kadt, a kar​ja pe​dig hát​ra​len​dült. Kö​nyö​ke be​‐
le​vá​gó​dott a ló láb​szá​rá​ba, az pe​dig han​go​san nye​rí​te​ni kez​dett til​ta​ko​zás​kép​pen.
A hang fel​ri​asz​tot​ta Ma​la​cot ál​má​ból. Láb​ra tá​pász​ko​dott, tág​ra nyílt szem​mel és fel​hú​zott pus​ká​val
si​e​tett a lo​vak irá​nyá​ba. Ma​lac hir​te​len le​fé​ke​zett, ami​kor egy sö​tét alak je​lent meg köz​vet​le​nül előt​te.
Csúsz​va állt meg, meg​lep​te, hogy egy fi​ú​val ke​rült szem​be. A fiú, Nyúl nagy​já​ból annyi​ra tűnt fe​nye​‐
ge​tő​nek, mint a név​adó​ja szo​kott: el​ke​re​ke​dő sze​mek, nyur​ga vég​ta​gok. Az egyik vég​tag​já​ban vi​szont
egy kést tar​tott, a má​sik​ban meg egy da​rab kö​te​let. Ma​lac meg​pró​bál​ta ki​ta​lál​ni, mit kel​le​ne ten​ni. Az
volt a dol​ga, hogy őriz​ze a lo​va​kat, de ez az egyet​len fiú, aki előt​te állt, még ak​kor is tá​vol állt min​‐
den​fé​le fe​nye​ge​tés​től, ha volt nála egy kés. Vé​gül Ma​lac egy​sze​rű​en rá​fog​ta a pus​kát, és azt ki​a​bál​ta:
– Állj!
Kis Med​ve ré​mül​ten néz​te az előt​te le​ját​szó​dó je​le​ne​tet. Az​előtt az este előtt soha nem lá​tott még
fe​hér em​bert, és ez még csak nem is tűnt em​be​ri​nek. Óri​á​si volt, ak​ko​ra mell​kas​sal, mint egy med​véé,
az ar​cát pe​dig vö​rös szőr bo​rí​tot​ta. Az óri​ás Nyúl felé kö​ze​le​dett, va​dul or​dít​va, és rá​fog​va a fegy​ve​‐
rét. Kis Med​ve gon​dol​ko​dás nél​kül a szörny felé ro​hant, és be​le​vág​ta a ké​sét a mell​ka​sá​ba.
Ma​lac lá​tott va​la​mi ho​má​lyo​sat maga mel​lett, mi​előtt meg​érez​te a kést. Döb​ben​ten állt ott. Kis
Med​ve és Nyúl is csak áll​tak, még min​dig meg vol​tak ijed​ve et​től a te​remt​mény​től. Ma​lac lá​bai hir​te​‐
len el​gyen​gül​tek, és térd​re esett. Az ösz​tö​ne azt dik​tál​ta, hogy húz​za meg a fegy​ver ra​va​szát. El​sült, a
go​lyó ár​tal​mat​la​nul szállt el a csil​la​gok felé.
Nyúl​nak si​ke​rült meg​ra​gad​nia az egyik ló sö​ré​nyét, fel​húz​ta ma​gát az ál​lat há​tá​ra. Oda​ki​ál​tott Kis
Med​vé​nek, aki még egy utol​só pil​lan​tást ve​tett a hal​dok​ló ször​nye​teg​re, mi​előtt fel​ug​rott a ba​rát​ja
mögé. Nem tud​ták irá​nyí​ta​ni a lo​vat, ami majd​nem le​dob​ta őket, az​tán mind az öt ál​lat el​vág​tá​zott a
víz​mo​sás​ban.
Glass és a töb​bi​ek ép​pen idő​ben ér​kez​tek ah​hoz, hogy lás​sák, amint a lo​va​ik el​tűn​nek az éj​sza​ká​‐
ban. Ma​lac moz​du​lat​la​nul tér​delt, a ke​ze​it a mel​lé​hez szo​rít​va. Az ol​da​lá​ra esett.
Glass Ma​lac fölé ha​jolt, le​emel​ve a ke​ze​it a seb​ről. Szét​haj​tot​ta Ma​lac in​gét is. A há​rom fér​fi mo​‐
gor​ván bá​mult a sö​tét vá​gás​ra, köz​vet​le​nül a szí​ve fö​lött.
Ma​lac fel​né​zett Glass​re, te​kin​te​té​ben az es​dek​lés és a fé​le​lem bor​zal​mas ke​ve​ré​ké​vel.
– Hozz rend​be, Glass!
Glass meg​fog​ta Ma​lac masszív ke​zét, és erő​sen tar​tot​ta.
– Nem hi​szem, hogy men​ne, Ma​lac.
Ma​lac kö​hö​gött. Nagy tes​te óri​á​sit rán​dult, olyan volt, mint az a sú​lyos pil​la​nat, ami egy nagy fa le​‐
dő​lé​sét elő​zi meg. Glass érez​te, hogy a keze er​nyedt​té vá​lik.
Az óri​á​si fér​fi só​haj​tott egy utol​sót, és meg​halt a sík​ság fé​nyes csil​la​gai alatt.
 Hugh Glass a föl​det döf​köd​te a ké​sé​vel. Leg​fel​jebb egy​hü​velyk​nyi​re ha​tolt bele, en​nél lej​jebb nem
tu​dott át​ha​tol​ni a pen​ge a fa​gyott ta​la​jon. Glass már majd​nem egy órá​ja vés​te a föl​det, ami​kor Vö​rös
ész​re​vet​te.
– Ilyen föld​be nem tudsz sírt ásni.
Glass tö​rök​ülés​be ült, li​heg​ve az ásás erő​fe​szí​té​sé​től.
– Job​ban ha​lad​nék, ha te is ne​ki​fog​nál.
– Ne​ki​fo​gok, de nem lá​tom nagy hasz​nát a jég for​gá​cso​lá​sá​nak. – Chap​man né​zett föl egy an​ti​lop​‐
bor​dát a ke​zé​ben tart​va, elég hosszú ide​ig ah​hoz, hogy hoz​zá​te​gye: – Ma​lac​nak nagy lyuk kell.
– Épít​het​nénk neki egy olyan áll​ványt, ami​lyen​re az in​di​á​nok te​me​tik egy​mást – aján​lot​ta Vö​rös.
Chap​man fel​hor​kant. – És mi​ből fo​god épí​te​ni, zsá​lyá​ból?
Vö​rös kö​rül​né​zett, mint​ha csak most döb​ben​ne rá újra, hogy fát​lan sík​sá​gon van​nak.
– Amúgy meg – foly​tat​ta Chap​man –, Ma​lac túl nagy ah​hoz, hogy fel​emel​jük egy áll​vány​ra.
– Mi len​ne, ha csak be​ta​kar​nánk egy nagy ha​lom kő​vel? – ezt az öt​le​tet meg kel​lett fon​tol​ni, ezért
fél órát töl​töt​tek az​zal, hogy át​fé​sül​jék a te​rü​le​tet, kö​ve​ket ke​res​ve. Vé​gül vi​szont nagy​já​ból csak egy​‐
tu​cat​nyit ta​lál​tak. Ezek leg​több​jét is ugyan​ab​ból a fa​gyott ta​laj​ból kel​lett ki​rán​gat​ni, ami meg​aka​dá​‐
lyoz​ta a sí​rásást.
– Ez arra se elég, hogy a fe​jét be​fed​jük – mond​ta Chap​man.
– Nos – mond​ta Vö​rös –, ha be​fed​jük a fe​jét, ak​kor a szar​kák leg​alább nem fog​ják az ar​cát csi​pe​‐
get​ni.
Vö​rös és Chap​man meg​le​pő​dött, ami​kor Glass hir​te​len meg​for​dult, és ki​sé​tált a tá​bor​ból.
– Most meg hova megy? – kér​dez​te Vö​rös. – Hé! – ki​a​bált Glass után. – Hová mész?
Glass nem vett ró​luk tu​do​mást, csak ment egy ki​sebb pla​tó irá​nyá​ba, ami ne​gyed mér​föld​nyi​re volt.
– Re​mé​lem a so​só​nik nem jön​nek vissza, amíg nincs itt.
Chap​man bó​lin​tott, hogy egyet​ért.
– Gyújt​sunk tü​zet, és főzzünk még an​ti​lo​pot!
Glass nagy​já​ból egy óra múl​va tért vissza.
– Van egy ki​szö​gel​lés an​nak a pla​tó​nak a tö​vé​ben. Elég nagy ah​hoz, hogy Ma​lac be​fér​jen alá –
mond​ta.
– Egy bar​lang? – kér​dez​te Vö​rös.
Chap​man egy per​cig el​gon​dol​ko​dott.
– Hát, sze​rin​tem ez olyas​mi len​ne, mint egy krip​ta.
Glass rá​né​zett a két fér​fi​ra, és így szólt:
– Ez a leg​jobb, amit te​he​tünk. Olt​sá​tok el a tü​zet, és kezd​jünk neki!
Nem lé​te​zett mél​tó​ság​tel​jes mód​ja Ma​lac moz​ga​tá​sá​nak. Nem volt anyag hord​ágy épí​té​sé​hez, ah​hoz
meg túl ne​héz volt, hogy ci​pel​jék. Vé​gül arc​cal le​fe​lé egy ta​ka​ró​ra fek​tet​ték, és a pla​tó irá​nyá​ba in​‐
dul​tak vele. Ket​ten vál​tás​ban von​szol​ták Ma​la​cot, míg a har​ma​dik vit​te a négy pus​kát. Vál​ta​ko​zó si​‐
ker​rel tet​ték meg a ma​gu​két an​nak ér​de​ké​ben, hogy ki​ke​rül​jék a kak​tu​szo​kat és juk​ká​kat, amik a föl​dön
el​szór​va nőt​tek. Ma​lac két​szer esett le a föld​re, me​rev, or​mót​lan tes​te szo​mo​rú lát​ványt nyúj​tott.
Több mint fél órá​ba telt, mire el​ér​ték a pla​tót. A há​tá​ra gu​rí​tot​ták Ma​la​cot, az​tán le​fed​ték a ta​ka​ró​‐
val, amíg kö​ve​ket gyűj​töt​tek, hogy azok​kal zár​ják le a he​ve​nyé​szett krip​tát. Itt már bő​ven volt kő. A ki​‐
szö​gel​lés ho​mok​kő​ből volt. Egy nagy​já​ból öt láb hosszú és két láb ma​gas te​rü​let fölé ló​gott be. Glass
Ma​lac pus​ká​já​nak tu​sát hasz​nál​ta, hogy ki​tisz​tít​sa a he​lyet. Va​la​mi​fé​le ál​lat ko​ráb​ban be​fész​kel​te oda
ma​gát, de nem volt sem​mi jele an​nak, hogy újab​ban is ott tar​tóz​kod​na.
Fel​hal​moz​tak egy nagy ku​pac​nyi ho​mok​kö​vet, töb​bet, mint ami​re szük​ség volt. Mint​ha vo​na​kod​tak
vol​na ne​ki​kez​de​ni az utol​só fá​zis​nak. Vé​gül Glass egy kö​vet do​bott a ku​pac​ra, és azt mond​ta:
– Ennyi elég.
Oda​sé​tált Ma​lac tes​té​hez, a töb​bi​ek pe​dig se​gí​tet​tek neki fel​húz​ni a ha​lott em​bert a rög​tön​zött krip​ta
nyí​lá​sá​hoz. Oda​fek​tet​ték, és mind​annyi​an csak bá​mul​ták.
Glass​re ma​radt a fel​adat, hogy mond​jon va​la​mit. Le​vet​te a ka​lap​ját, és a töb​bi​ek gyor​san kö​vet​ték,
mint​ha szé​gyell​nék, hogy no​szo​ga​tás​ra van szük​sé​gük. Glass meg​pró​bál​ta meg​kö​szö​rül​ni a tor​kát. Azt
az igét ke​res​te, ami​ben „a ha​lál völ​gyé​ről” van szó, de nem em​lé​ke​zett be​lő​le elég​re ah​hoz, hogy el​‐
mond​has​sa. Vé​gül a leg​jobb, ami​vel elő tu​dott áll​ni, az úr imá​ja volt. A leg​erő​sebb han​gon mond​ta el,
amit ki tu​dott pré​sel​ni ma​gá​ból. Sem Vö​rös, sem Chap​man nem mon​dott imát elég rég​óta, de együtt
mor​mol​ták vele, ha va​la​me​lyik for​du​lat fel​éb​resz​tett ben​nük egy-egy tá​vo​li em​lé​ket.
Ami​kor vé​gez​tek, Glass így szólt:
– Fel​vált​va fog​juk vin​ni a pus​ká​ját.
Le​ha​jolt, és ki​húz​ta a kést Ma​lac övé​ből. – Vö​rös, úgy né​zel ki, mint aki hasz​nál​ni tud​ná a ké​sét.
Chap​man, tiéd le​het a pus​ka​po​ros sza​ru​ja.
Chap​man ün​ne​pé​lye​sen vet​te át a sza​rut. Vö​rös a kést for​gat​ta a ke​zé​ben. Futó mo​sollyal az ar​cán,
és a mo​hó​ság apró vil​la​ná​sá​val a sze​mé​ben így szólt:
– Na​gyon jó pen​ge ez.
Glass megint le​ha​jolt, és el​vet​te azt a kis er​szényt, amit Ma​lac a nya​ká​ba köt​ve hor​dott. A föld​re
ön​töt​te a tar​tal​mát. Ki​gu​rult be​lő​le egy acél és egy tűz​kő, jó né​hány mus​ké​ta​go​lyó, pus​ka​go​lyó​vá​szon,
és egy fi​no​man meg​mun​kált, ón​ból ké​szült kar​pe​rec. Glass meg​le​pő​dött, fur​csa volt, hogy ez az óri​á​si
fér​fi ef​fé​le tár​gyat hord ma​gá​nál. Va​jon mi​lyen tör​té​net köti Ma​la​cot eh​hez az íz​lé​ses cse​cse​be​csé​‐
hez? Egy ha​lott anya? Egy hát​ra​ha​gyott sze​re​tő? Soha nem fog​ják meg​tud​ni, és en​nek a rej​tély​nek a
vég​le​ges​sé​ge me​lan​ko​li​kus gon​do​la​tok​kal töl​töt​te el Glasst a sa​ját em​lék​tár​gya​i​val kap​cso​lat​ban.
Glass föl​szed​te a ko​vát és az acélt, a go​lyó​kat és a vász​na​kat, az​tán át​rak​ta őket a sa​ját túl​élő​tás​ká​‐
já​ba.
A nap​fény meg​csil​lant a kar​kö​tőn. Vö​rös már nyúlt érte, de Glass el​kap​ta a csuk​ló​ját.
 Vö​rös sze​mei vé​de​ke​zőn vil​lan​tak.
– Erre már nem lesz szük​sé​ge.
– Ne​ked sem lesz rá szük​sé​ged. – Glass vissza​rak​ta a kar​kö​tőt Ma​lac zacs​kó​já​ba, az​tán meg​emel​te
Ma​lac masszív fe​jét, hogy vissza​ka​nya​rít​sa az er​szényt a nya​ka köré.
Még egy órá​ba telt, amíg be​fe​jez​ték a dol​gu​kat. Be kel​lett haj​lí​ta​ni​uk Ma​lac lá​ba​it, hogy be​fér​jen.
Alig volt elég hely Ma​lac és a ki​ug​ró szik​la fa​lai kö​zött, hogy rá tud​ják húz​ni a ta​ka​rót a tes​té​re.
Glass meg​tet​te, amit tu​dott, hogy a szö​ve​tet szo​ro​san rá​hajt​sa a ha​lott em​ber ar​cá​ra. Fel​hal​moz​ták a
kö​ve​ket, hogy a le​he​tő leg​job​ban le​zár​ják a krip​tát. Glass he​lyez​te el az utol​só kö​vet, össze​szed​te a
pus​ká​ját, és el​in​dult. Vö​rös és Chap​man egy per​cig még bá​mul​ta a kő​fa​lat, amit épí​tet​tek, az​tán Glass
után si​et​tek.

A Pow​der fo​lyó men​tén, a he​gyek lá​bá​nál ha​lad​tak to​váb​bi két na​pig, az​tán a fo​lyó hir​te​len éles ka​‐
nyart vett nyu​gat​nak. Ta​lál​tak egy pa​ta​kot, ami dél felé folyt, ezt kö​vet​ték, amíg ki nem szá​radt, el nem
nyel​ték a leg​nyo​mo​rul​tabb föld szi​kes sík​sá​gai, amin ed​dig csak át​kel​tek. To​vább​ra is dél felé men​tek,
egy ala​csony hegy​ség irá​nyá​ba, ami​nek a te​te​je olyan la​pos volt, mint egy asz​tal. A hegy​ség előtt fu​tott
az Észa​ki Plat​te fo​lyó szé​les, se​kély vize.
Azt a na​pot kö​ve​tő​en, ami​kor el​ér​ték a Plat​tét, nagy szél ke​re​ke​dett, a hő​mér​sék​let pe​dig ro​ha​mo​san
esni kez​dett. Késő dél​után​ra sűrű fel​hők töl​töt​ték meg a le​ve​gőt nagy, da​gadt pely​hek​kel. Glass em​lé​‐
ke​ze​té​ben élén​ken élt a Yel​lows​to​ne-nál át​élt vi​har, és most meg​fo​gad​ta, hogy nem koc​káz​tat. Meg​áll​‐
tak a kö​vet​ke​ző nyár​fa​er​dő​nél. Vö​rös és Chap​man kez​det​le​ges, de erős fél​te​tőt épí​tett, amíg Glass le​‐
lőtt és meg​nyú​zott egy szar​vast.
Késő dél​után​ra jó​ko​ra vi​har tört rá az Észa​ki Plat​te völ​gyé​re. A nagy nyár​fák csi​ko​rog​tak az üvöl​tő
szél ere​jé​től, és ned​ves hó gyűlt föl kö​rü​löt​tük igen gyor​san, de a me​ne​dék bír​ta a stra​pát. Be​csa​var​‐
ták ma​gu​kat a ta​ka​ró​ik​ba, és óri​á​si tü​zet tar​tot​tak élet​ben a fél​te​tő előtt. Az izzó pa​rázs jó​ko​ra, ku​pa​‐
cá​ból me​leg szi​vár​gott, ahogy az este kö​ze​le​dett. Őz​húst sü​töt​tek a tű​zön, és a for​ró étel be​lül​ről me​‐
le​gí​tet​te őket. A szél nagy​já​ból egy órá​val pir​ka​dat előtt alább​ha​gyott, és nap​felkel​té​re a vi​har már to​‐
vább​állt. Ami​kor a nap fel​kelt, min​den hó​fe​hér volt kö​rü​löt​tük, és hu​nyo​rog​ni​uk kel​lett a ra​gyo​gó tük​‐
rö​ző​dés​ben.
Glass fo​lyás​irány​ba cser​kelt, míg Vö​rös és Chap​man tá​bort bon​tott. Glass ne​he​zen járt a hó​ban. A
fel​szí​nén egy vé​kony ké​reg min​den lé​pés​nél egy pil​la​na​tig meg​tar​tot​ta, de az​tán a lába át​tör​te, és be​le​‐
süllyedt, le a ta​la​jig. Né​me​lyik hó​fú​vás több mint há​rom láb ma​gas volt. Úgy be​csül​te, hogy a már​ci​u​‐
si nap el​ol​vaszt​ja az egé​szet egy vagy két nap alatt, de a hó ad​dig is meg​bé​nít​ja az elő​re​ha​la​dást, hi​‐
szen gya​log van​nak. Glass megint ká​rom​ko​dott a lo​vak el​vesz​té​se mi​att.
Gon​dol​ko​dott, hogy vár​ja​nak-e, és arra hasz​nál​ják az időt, hogy szá​rí​tott húst hal​moz​za​nak fel. Egy
je​len​tős hús​rak​tár meg​könnyí​te​né a napi étel be​szer​zé​sét. És per​sze mi​nél gyor​sab​ban ha​lad​nak, an​nál
jobb. Szá​mos törzs te​kin​tett úgy a Plat​té​ra, mint sa​ját va​dász​te​rü​le​té​re: a so​só​nik, a cse​je​nek, a pa​u​‐
nik, az ara​pa​hók, a szi​úk. Ezek né​me​lyi​ke ta​lán ba​rát​sá​gos, de Ma​lac ha​lá​la nyil​ván​va​ló​an ki​hang​sú​‐
lyoz​ta a koc​ká​za​tot.
Glass föl​má​szott az egyik domb te​te​jé​re, és hir​te​len moz​du​lat​lan​ná me​re​ve​dett. Szá​z​yard​nyi​ra előt​‐
te nagy​já​ból öt​ven bö​lény​ből álló ki​sebb csor​da zsú​fo​ló​dott össze, ab​ban a vé​de​ke​ző, kör ala​kú for​‐
má​ci​ó​ban, ami​vel a leg​utób​bi vi​hart át​vé​szel​ték. A ve​zér​bi​ka azon​nal ész​re​vet​te. Az ál​lat be​for​dult a
csor​dá​ba, és a tö​meg mo​zog​ni kez​dett. Me​ne​kül​ni fog​nak.
 Glass fél térd​re eresz​ke​dett, és a vál​lá​hoz emel​te a pus​kát. Meg​cél​zott egy zsí​ros te​he​net, és lőtt.
Lát​ta, ahogy a te​hén dü​lön​gél​ni kezd a lö​vés​től, de a lá​bán ma​rad. Nem volt elég a pus​ka​por erre a
tá​vol​ság​ra. Meg​dup​láz​ta a töl​te​tet, és tíz má​sod​perc alatt új​ra​töl​tött. Megint meg​cé​loz​ta a te​he​net, és
meg​húz​ta a ra​vaszt. A te​hén be​le​dőlt a hóba.
A ho​ri​zon​tot vizs​gál​ta, mi​köz​ben a pus​ka​vesszőt lök​dös​te le​fe​lé a cső​ben.
Ami​kor vissza​né​zett a csor​dá​ra, meg​lep​ve lát​ta, hogy nem ro​han​tak lő​tá​vo​lon túl​ra, még​is, mint​ha
mind​egyik ál​lat csap​ko​dó moz​gás​sal ha​ladt vol​na elő​re. Néz​te a bi​kát, ahogy a csor​da ele​jén küzd. A
bika elő​re​len​dült, de a szü​gyé​ig süp​pedt a mély, ned​ves hóba. Alig tud​nak mo​zog​ni.
Glass azon gon​dol​ko​dott, hogy lő​jön-e egy újabb te​he​net, vagy bor​jút, de gyor​san el​dön​töt​te, hogy
több mint elég hú​suk van. Kár érte, gon​dol​ta. Lő​het​nék egy tu​cat​tal, ha akar​nék.
Ek​kor hir​te​len eszé​be ju​tott egy öt​let, és azon cso​dál​ko​zott, hogy ko​ráb​ban mi​ért nem gon​dolt rá.
Öt​ve​nyard​nyi​ra meg​kö​ze​lí​tet​te a csor​dát, meg​cé​loz​ta a leg​na​gyobb bi​kát, amit ta​lált, és lőtt. Új​ra​töl​‐
tött, és gyor​san le​lőtt még egy bi​kát. Hir​te​len két lö​vés dör​dült el mö​göt​te. Egy bor​jú dőlt a hóba, ő
pe​dig meg​for​dult, Chap​mant és Vö​röst lát​ta. – Jihá! – ki​a​bál​ta Vö​rös.
– Csak a bi​ká​kat! – ki​a​bált vissza Glass.
Vö​rös és Chap​man oda​ment mel​lé, buz​gón új​ra​töl​töt​tek.
– Mi​ért? – kér​dez​te Chap​man. – A bor​jú jobb kaja.
– A bő​rük mi​att lő​jük őket – mond​ta Glass. – Bi​ka​ha​jót csi​ná​lunk.
Öt perc​cel ké​sőbb ti​zen​egy bika fe​küdt hol​tan a kis völgy​ben. Ez több volt, mint ami​re szük​sé​gük
volt, de Vö​röst és Chap​mant el​kap​ta a gyil​ko​lá​si láz, ami​kor a lö​völ​dö​zés el​kez​dő​dött. Glass erő​tel​‐
jes moz​du​lat​tal tol​ta a pus​ka​vesszőt a cső​be, hogy új​ra​tölt​sön. A lö​vé​sek zá​po​rá​ban el​du​gult a csö​ve.
Csak ak​kor kö​ze​lí​tet​te meg a leg​kö​ze​leb​bi bi​kát, ami​kor a töl​tet már bent volt, a lő​por​ser​pe​nyő pe​dig
fel​tölt​ve.
– Chap​man, mássz föl arra a ge​rinc​re és nézz kö​rül! Óri​á​si zajt csap​tunk. Vö​rös, kezdd el hasz​nál​ni
az új ké​se​det!
Glass oda​lé​pett a leg​kö​ze​leb​bi bi​ká​hoz. El​ho​má​lyo​sult sze​me​i​ben az élet​erő utol​só hal​vány szik​rá​‐
ja vi​lá​gí​tott, mi​köz​ben az él​te​tő vér össze​gyűlt kö​rü​löt​te a ha​von. Glass át​ment a bi​ká​tól a te​hén​hez.
Elő​húz​ta a ké​sét, és át​vág​ta a tor​kát. Ezt fog​ják meg​en​ni, és biz​tos akart len​ni ab​ban, hogy ren​de​sen
ki​vér​zik.
– Gye​re ide, Vö​rös! Egy​sze​rűbb, ha együtt nyúzzuk meg őket.
Az ol​da​lá​ra for​dí​tot​ták a te​he​net, és Glass mély vá​gást ej​tett hosszá​ban a ha​sán. Vö​rös két kéz​zel
húz​ta vissza a bőrt, amíg Glass le​vág​ta a test​ről. Le​rak​ták a bőrt a sző​rös ol​da​lá​val le​fe​lé, amíg ki​‐
vág​ták a leg​jobb ré​sze​ket: a nyel​vet, a má​jat, a pú​pot és a bél​színt. Rá​dob​ták a húst a bőr​re, az​tán el​‐
kezd​ték nyúz​ni a bi​ká​kat.
Chap​man vissza​tért, és Glass őt is mun​ká​ba ál​lí​tot​ta.
– Olyan nagy négy​ze​tet kell ki​vág​nunk mind​egyik bőr​ből, amek​ko​rát csak tu​dunk, úgy​hogy ne vag​‐
dos​sá​tok fö​lös​le​ge​sen!
A kar​jai már így is vál​lig vé​re​sek vol​tak, ami​kor Vö​rös fel​né​zett az alat​ta fek​vő nagy te​tem​ről. A
bö​lé​nyek le​lö​vé​se szív​de​rí​tő él​mény volt, a meg​nyú​zá​suk vi​szont csak egy át​ko​zott nagy kup​le​ráj.
– Mi​ért nem csi​ná​lunk egy​sze​rű​en egy tu​tajt? – pa​nasz​ko​dott. – Ren​ge​teg a fa a fo​lyó men​tén.
– A Plat​te túl se​kély, kü​lö​nö​sen az év​nek eb​ben a sza​ka​szá​ban. – Az épí​tő​anyag mennyi​sé​gé​től el​te​‐
kint​ve a bi​ka​ha​jó nagy elő​nye a me​rü​lé​se volt, alig ki​lenc hü​velyk. A he​gyek​ből ér​ke​ző ára​dás​ra, ami
el​ön​ti majd a par​to​kat, csak hó​na​pok múl​va le​he​tett szá​mí​ta​ni. Kora ta​vasszal a Plat​te ép​pen csak
csör​ge​de​zett.
Dél kö​rül Glass vissza​küld​te Vö​röst a tá​bor​ba, hogy rak​jon tü​ze​ket a hús szá​rí​tá​sá​hoz.
Vö​rös maga mö​gött húz​ta a ha​von ke​resz​tül a te​hén bő​rét, amin fel​hal​moz​va tor​nyo​sul​tak a leg​jobb
fa​la​tok. Ki​vág​ták a bi​kák nyel​vét is, de amúgy csak a bő​rük​kel tö​rőd​tek. – Süsd meg a má​jat és né​‐
hány nyel​vet es​té​re! – ki​a​bált Chap​man.
A bi​kák meg​nyú​zá​sa a sok lé​pés kö​zül az első volt. Glass és Chap​man min​den bőr​ből ki​vág​ta a le​‐
he​tő leg​na​gyobb négy​ze​tet. Egye​nes szé​lek​re volt szük​sé​gük. A ké​se​ik gyor​san tom​pul​tak a vas​tag téli
bun​dát vág​va, ezért gyak​ran kel​lett meg​áll​ni​uk, hogy meg​élez​zék a pen​gé​ket. Ami​kor vé​gez​tek, há​rom
for​du​ló​val tud​ták vissza​ci​pel​ni a bő​rö​ket a tá​bor​ba. A nö​vek​vő hold de​rű​sen tán​colt az Észa​ki Plat​‐
tén, mire az utol​só bőrt is ki​te​rí​tet​ték a tá​bor kö​ze​lé​ben egy tisz​tás​ra.
Ja​vá​ra le​gyen írva, Vö​rös szor​gal​ma​san dol​go​zott. Há​rom kis tűz égett a négy​szög​le​tes göd​rök​ben.
Az összes húst vé​kony sze​le​tek​re vág​ta és fűz​fa​rá​csok​ra ag​gat​ta. Vö​rös egész dél​után evett, a sülő hús
il​la​ta el​len​áll​ha​tat​lan volt. Glass és Chap​man fo​lya​ma​to​san töm​te a szá​já​ba a táp​lá​ló húst. Órá​kig et​‐
tek, nem​csak a ren​ge​teg hús mi​att vol​tak elé​ge​det​tek, de a hi​deg meg a szél hi​á​nya mi​att is. Hi​he​tet​‐
len​nek tűnt, hogy elő​ző éj​sza​ka még egy vi​har​ban ku​co​rog​tak.
– Csi​nál​tál már bi​ka​ha​jót? – kér​dez​te egy​szer csak Vö​rös.
Glass bó​lin​tott.
– A pa​u​nik hasz​nál​ják az Ar​kan​sa​son. El​tart egy da​ra​big, de nem nagy ügy, ágak​ból ké​szült ke​ret​re
kell bő​rö​ket húz​ni, olyan, mint egy nagy tál.
– Nem ér​tem, ho​gyan tud úsz​ni.
– A bő​rök szo​ro​san össze​hú​zód​nak, ami​kor szá​rad​nak. Mint a dob. Csak el​tö​mí​ted a var​ra​to​kat
min​den reg​gel.
Egy hét​be telt a bi​ka​ha​jók meg​épí​té​se. Glass két ki​sebb mel​lett dön​tött egy nagy he​lyett. Mind​‐
annyi​an be​le​fér​tek vol​na egyik​be is, ha min​den kö​tél sza​kad. Amúgy meg a ki​sebb jár​mű​vek könnyeb​‐
bek vol​tak, és min​den olyan ví​zen könnyen úsz​tak, ami mé​lyebb volt egy láb​nál.
Az első na​pot az​zal töl​töt​ték, hogy ina​kat vág​tak a bö​lény​te​te​mek​ről, és a ke​re​tet épí​tet​ték. A csó​‐
nak szé​lé​hez nagy nyár​fa​ága​kat hasz​nál​tak, kör alak​ban meg​haj​lít​va. A pe​rem​től le​fe​lé egy​re ki​sebb
gyű​rű​ket ké​szí​tet​tek. A gyű​rűk kö​zött füg​gő​le​ges tá​masz​tó​kat rög​zí​tet​tek erős fűz​fa​ágak​ból, a ta​lál​ko​‐
zá​si pon​tok​nál inak​kal kö​töt​ték össze őket.
A bő​rök fel​dol​go​zá​sa vit​te el a leg​több időt. Hat kel​lett egy ha​jó​hoz. A bő​rök össze​var​rá​sa fá​rasz​tó
mun​ka volt. A ké​sük he​gyét hasz​nál​ták, hogy lyu​ka​kat fúr​ja​nak, az​tán az inak​kal szo​ro​san össze​varr​ták
őket. Ami​kor vé​gez​tek, két óri​á​si négy​ze​tük volt, mind​egyik négy bőr​ből állt, két​szer ket​tes el​ren​de​‐
zés​ben.
Mind​egyik négy​zet kö​ze​pé​be el​he​lyez​ték a fá​ból ké​szült ke​re​te​ket. Fel​húz​ták a bő​rö​ket a pe​rem fölé
úgy, hogy a szőr a hajó bel​se​je felé néz​zen. Le​vág​ták a ma​ra​dé​kot, az​tán ina​kat hasz​nál​tak, hogy kör​‐
be​varr​ják a te​te​jé​nél. Ami​kor vé​gez​tek, fel​for​dí​tot​ták a ha​jó​kat, hogy ki​szá​rad​ja​nak.
A tö​mí​tő​anyag be​szer​zé​sé​hez újra el kel​lett men​ni a bö​lény​te​te​mek​hez a völgy​be.
– Jó is​ten, ez az​tán bü​dös! – mond​ta Vö​rös. A vi​har óta na​pos idő volt, el​ol​vadt a hó, és a te​te​mek
rot​had​ni kezd​tek. Var​jak és szar​kák nyü​zsög​tek a ren​ge​teg hús kö​rül, és Glass ami​att ag​gó​dott, hogy a
kö​rö​ző dög​evők el​árul​ják a je​len​lé​tü​ket. Nem so​kat te​het​tek ez el​len, csak annyit, hogy be​fe​je​zik a ha​‐
jó​kat, és el​men​nek.
Faggyút vág​tak le a bö​lé​nyek​ről, és a bal​tá​i​kat hasz​nál​va sze​le​te​ket csap​kod​tak a szar​vuk​ból. A tá​‐
bor​ba vissza​ér​ve a bűz​lő ke​ve​rék​hez vi​zet és ha​mut ad​tak, az​tán az egé​szet las​san, pa​rázs fö​lött ra​ga​‐
dós, fo​lyé​kony masszá​vá ol​vasz​tot​ták össze. A fő​ző​edé​nyük ki​csi volt, így két nap​ba telt, hogy egy​tu​‐
cat​nyi ada​got ké​szít​se​nek, olyan mennyi​sé​get, ami​re szük​sé​gük volt.
Be​ken​ték a var​ra​to​kat a tö​mí​tő​anyag​gal, bő​kezű​en jut​tat​va rá a ke​ve​rék​ből. Glass el​len​őriz​te a már​‐
ci​u​si na​pon szá​ra​dó ha​jó​kat. Szá​raz, ma​kacs szél se​gí​tet​te a fo​lya​ma​tot. Glass elé​ge​dett volt az el​vég​‐
zett mun​ká​val.
A kö​vet​ke​ző reg​ge​len in​dul​tak út​nak, az egyik ha​jó​ban Glass és a fel​sze​re​lés, a má​sik​ban Vö​rös és
Chap​man. Kel​lett hoz​zá né​hány mér​föld, amíg meg​szok​ták az eset​len jár​mű​vet, amit nyár​fa​ágak​kal
lök​dös​tek a Plat​te part​jai men​tén, de a ha​jók ro​busz​tus​nak bi​zo​nyul​tak.
A vi​har óta már egy hét telt el, sok idő az egy hely​ben ülés​hez. Fort At​kin​son vi​szont már csak egy
kö​pés​re volt, öt​száz mér​föld​nyi​re fo​lyás​irány​ban a Plat​tén. Bő​ven be​hoz​zák az el​vesz​te​ge​tett időt
ezek​kel a ha​jók​kal így, hogy csak so​dor​tat​ni​uk kell ma​gu​kat. Hu​szon​öt mér​föld na​pon​ta? Há​rom hét
alatt ott le​het​nek, ha az idő​já​rás ki​tart.
Fitz​gerald biz​to​san érin​tet​te Fort At​kin​sont, gon​dol​ta Glass.
Glass el​kép​zel​te, ahogy be​lő​dö​rög az erőd​be az Ans​tadt​tal. Va​jon mi​lyen ha​zug​sá​go​kat ta​lált ki,
hogy meg​ma​gya​ráz​za az ott​lé​tét? Egy do​log biz​tos volt: Fitz​gerald nem ma​radt ész​re​vét​len. Nem sok
fe​hér em​ber jön le​fe​lé a Mis​sou​rin, té​len. Glass el​kép​zel​te Fitz​gerald ho​rog ala​kú seb​he​lyét. Az ilyen
em​be​rek fel​tű​nést kel​te​nek. A kér​lel​he​tet​len ra​ga​do​zó ön​bi​zal​má​val Glass tud​ta, hogy a zsák​má​nya ott
van va​la​hol előt​te, és min​den órá​val kö​ze​lebb ke​rül hoz​zá. Meg​ta​lál​ja Fitz​geral​dot, mert nem fog nyu​‐
god​ni ad​dig, amíg meg nem ta​lál​ja.
Glass be​le​nyom​ta a hosszú ru​dat a Plat​te med​ré​be, és tolt egyet a ha​jón.
 A Plat​tée áll​ha​ta​to​san so​dor​ta le​fe​lé Glasst és tár​sa​it. A fo​lyó két na​pig egye​ne​sen ke​let​nek folyt az
ala​csony he​gyek őz​szí​nű lan​kái men​tén. A har​ma​dik na​pon éles ka​nyart vett déli irány​ba. Hó​sap​kás
csúcs emel​ke​dett ki a töb​bi fölé, mint egy fej a szé​les vál​ta​kon. Egy ide​ig úgy tűnt, hogy egye​ne​sen a
csúcs felé ha​lad​nak, az​tán a Plat​te újra el​ka​nya​ro​dott, meg​ál​la​pod​va vé​gül dél​ke​le​ti irány​ban.
Jól ha​lad​tak. Néha a szem​be​szél las​sí​tot​ta őket, de gya​ko​ribb volt a ki​tar​tó nyu​ga​ti áram​lat a há​tuk​‐
ba. A fel​hal​mo​zott szá​rí​tott bö​lény​hús mi​att nem kel​lett va​dász​ni​uk. Ami​kor tá​bo​roz​tak, a fej​re for​dí​‐
tott bi​ka​ha​jók jó me​ne​dé​ket nyúj​tot​tak. Min​den reg​gel el​vitt egy órát a var​ra​tok új​ra​tö​mí​té​se az​zal a
mennyi​sé​gű tö​mí​tő​anyag​gal, amit ma​guk​kal vit​tek, de egyéb​ként a nap​pal szin​te min​den órá​ját a ví​zen
tölt​het​ték Fort At​kin​son felé sod​ród​va, mi​ni​má​lis erő​ki​fej​tés​sel. Glass há​lás volt, hogy a fo​lyó vé​gez​‐
te el he​lyet​tük a mun​kát.
Az ötö​dik nap reg​ge​lén tör​tént, Glass ép​pen tö​mí​tő​anya​got ken​te a ha​jó​ra, ami​kor Vö​rös bot​la​doz​va
jött vissza a tá​bor​ba.
– Egy in​di​án van a ma​gas​lat mö​gött. Lo​vas har​cos.
– Lá​tott té​ged?
Vö​rös nyo​ma​té​ko​san meg​ráz​ta a fe​jét.
– Nem hin​ném. Van ott egy pa​tak, úgy tűnt, mint​ha csap​dát el​len​őr​zött vol​na.
– Lát​tad, mi​lyen törzs​ből való? – kér​dez​te Glass.
– Mint​ha rí len​ne.
– A po​kol​ba is! – mor​dult fel Chap​man. – Mit ke​res​nek a rík a Plat​té​nál?
Glass két​ség​be von​ta Vö​rös be​szá​mo​ló​já​nak meg​bíz​ha​tó​sá​gát. Ké​tel​ke​dett ben​ne, hogy az ari​ka​rák
ennyi​re el​tá​vo​lod​ná​nak a Mis​sou​ri​tól. Va​ló​szí​nűbb​nek tar​tot​ta, hogy Vö​rös egy cse​jent vagy egy pa​u​‐
nit lá​tott.
– Men​jünk, nézzük meg! – Vö​rös ked​vé​ért hoz​zá​tet​te: – Sen​ki nem lő, amíg én nem.
Kúsz​va ha​lad​tak, kö​ze​led​tek a domb te​te​jé​hez, pus​ká​i​kat a kö​nyök​haj​la​tuk​ban tart​va. A hó már ré​‐
gen el​ol​vadt, ezért út​ju​kat a zsá​lya​cso​mók és a bö​lény​fű ki​szá​radt szá​rai kö​zött tet​ték meg.
A domb te​te​jé​ről lát​ták a lo​vast, vagy in​kább csak a há​tát, amint le​fe​lé lo​va​gol a Plat​te men​tén, fél
mér​föld​nyi tá​vol​ság​ban. Alig tud​ták ki​ven​ni a lo​vát, egy tar​ka fol​tost. Se​hogy sem le​he​tett rá​jön​ni,
hogy me​lyik törzs​höz tar​to​zik, csak annyit le​he​tett tud​ni, hogy az in​di​á​nok kö​zel van​nak.
– Most mit csi​nál​junk? – kér​dez​te Vö​rös. – Nincs egye​dül. Tu​dod, hogy a fo​lyó men​tén tá​bo​roz​nak.
Glass in​ge​rült pil​lan​tást ve​tett Vö​rös​re, aki​nek hát​bor​zon​ga​tó ér​zé​ke volt ah​hoz, hogy ész​re​ve​gye a
prob​lé​má​kat, és tel​je​sen kép​te​len volt meg​ta​lál​ni a meg​ol​dá​so​kat. Ami azt il​le​ti, va​ló​szí​nű​leg iga​za
volt. Az a né​hány pa​tak, ami mel​lett el​ha​lad​tak, ki​csi volt. A te​rü​le​ten bár​mely in​di​án a Plat​te kö​ze​lé​‐
ben tá​bo​ro​zott vol​na, te​hát pont az út​juk​ba ke​rül​nek. De mi más vá​lasz​tá​sunk len​ne?
– Nem sok min​dent te​he​tünk – mond​ta Glass. – Va​la​kit fel​kül​dünk a part​ra cser​kel​ni, ha nyílt te​rep​‐
re érünk.
Vö​rös mo​tyog​ni kez​dett va​la​mit, de Glass fél​be​sza​kí​tot​ta.
– Én tu​dom irá​nyí​ta​ni a ha​jó​mat a rúd​dal. Ti ket​ten oda men​tek, aho​vá akar​tok, de én úgy ter​ve​zem,
hogy le​eresz​ke​dem a fo​lyón. – Meg​for​dult és vissza​ment a bi​ka​ha​jók irá​nyá​ba. Chap​man és Vö​rös
hosszan néz​ték az egy​re tá​vo​lo​dó lo​vast, az​tán meg​for​dul​tak, és kö​vet​ték Glasst.
Mi​után két újabb nap telt el a ha​jók​ban, Glass úgy be​csül​te, hogy meg​tet​tek száz​öt​ven mér​föl​det.
Már majd​nem al​ko​nyo​dott, ami​kor a Plat​te egyik trük​kös ka​nya​ru​la​tá​hoz kö​ze​led​tek. Glass gon​dol​ko​‐
dott, hogy meg kel​le​ne áll​ni éj​sza​ká​ra, és ezt a sza​kaszt jobb nap​pa​li fény​ben meg​ten​ni, de nem volt
meg​fe​le​lő hely a part​ra​szál​lás​hoz.
Me​re​dek domb​ol​da​lak kény​sze​rí​tet​ték a fo​lyót szűk me​der​be, ami​től a víz mé​lyebb lett, az áram​lás
pe​dig gyor​sabb. Az észa​ki part​ról egy nyár​fa rész​ben be​le​dőlt a fo​lyó​ba, mö​göt​te hor​da​lék hal​mo​zó​‐
dott föl. Glass ha​jó​ja tíz yard​dal ha​ladt a má​sik előtt. Az áram​lás egye​ne​sen a le​dőlt fa felé vit​te. Le​‐
szúr​ta a rúd​ját, hogy ki​ke​rül​je. Nincs meg a me​der.
Az áram​lás gyor​sult, és a nyár​fa ki​ál​ló ágai hir​te​len mint​ha lán​dzsák​ká vál​toz​tak vol​na. Egy jó szú​‐
rás, és a bi​ka​ha​jó el​süllyed. Glass fél térd​re emel​ke​dett, má​sik lá​bát pe​dig ne​ki​fe​szí​tet​te a hajó bor​‐
dá​za​tá​nak. Fel​emel​te a rúd​ját, és he​lyet ke​re​sett, ahol meg​tá​maszt​hat​ná. Meg​lá​tott egy la​pos fe​lü​le​tet
a tör​zsön, és elő​re​lök​te a ru​dat. Si​ke​rült meg​tá​masz​ta​nia. Glass min​den ere​jét fel​hasz​nál​va lök​te az
ot​rom​ba jár​mű​vet az áram​lás​sal szem​be. Hal​lot​ta, ahogy a víz ne​ki​csa​pó​dik a ha​jó​nak, mi​köz​ben az
áram​lás meg​eme​li a há​tul​ját, és el​for​dít​ja a jár​mű​vet a fa kö​rül.
Glass most hát​ra​fe​lé né​zett, így lát​hat​ta Vö​röst és Chap​mant. Mind​ket​ten a be​csa​pó​dás​ra ké​szü​lőd​‐
tek, bi​zony​ta​la​nul him​bál​va a ha​jót. Ami​kor Vö​rös föl​emel​te a póz​ná​ját, majd​nem be​le​vá​gott vele
Chap​man ar​cá​ba. – Fi​gyelj, te idi​ó​ta! – Chap​man ne​ki​nyom​ta a ru​dat a nyár​fá​nak, mi​köz​ben az áram​‐
lás erő​tel​je​sen so​dor​ta a csó​na​kot há​tul​ról. Vö​rös vé​gül ki​sza​ba​dí​tot​ta a ru​dat, és ha​tá​ro​zat​lan moz​du​‐
lat​tal ne​ki​tá​masz​tot​ta a hor​da​lék​nak.
Mind​két fér​fi fel​emel​ke​dett, az​tán le​ha​jol​tak, ahogy az áram​lás át​lök​te őket a fé​lig el​me​rült fa ko​ro​‐
ná​ján. Vö​rös inge be​le​akadt egy ágba, ami et​től éle​sen vissza​haj​lott. Az ing el​sza​kadt, az ág pe​dig
vissza​csa​pó​dott, egye​ne​sen Chap​man sze​mé​be. Fel​üvöl​tött a szú​ró fáj​da​lom​tól, és el​ej​tet​te a póz​ná​‐
ját, ahogy ke​ze​it az ar​cá​hoz szo​rí​tot​ta.
Glass még min​dig hát​ra​fe​lé bá​mult, ami​kor az áram​lat mind​két ha​jó​val meg​ke​rül​te a dom​bot, és a
déli part felé lök​te őket. Chap​man tér​den állt bi​ka​ha​jó​juk al​já​ban, fe​jét le​fe​lé tar​tot​ta, és te​nye​rét még
min​dig a sze​mé​re szo​rí​tot​ta. Vö​rös fo​lyás​irány​ba né​zett, Glass és a ha​jó​ja mögé. Glass lát​ta, ahogy
Vö​rös ar​cán ré​mült ki​fe​je​zés je​le​nik meg. Vö​rös le​dob​ta a ru​dat, és két​ség​be​eset​ten nyúlt a pus​ká​já​‐
ért. Glass meg​for​dult.
Két​tu​cat​nyi tipi állt a Plat​te déli part​ján, nem egé​szen öt​ve​nyard​nyi​ra előt​tük. Né​hány gye​rek ját​‐
szott a víz kö​ze​lé​ben. Ész​re​vet​ték a bi​ka​ha​jó​kat, és ki​ál​to​zás​ban tör​tek ki. Glass lát​ta, ahogy két har​‐
cos a tá​bor​tűz​nél talp​ra ug​rik. Vö​rös​nek iga​za volt, de már túl késő, gon​dol​ta Glass. Ari​ka​rák. Az
áram​lás mind​két ha​jót egye​ne​sen a tá​bor felé so​dor​ta. Glass hal​lott egy lö​vést, mi​köz​ben néz​te a tá​‐
bor​ban az em​be​re​ket, ahogy fel​kap​ják a fegy​ve​re​i​ket, és a fo​lyó men​ti ma​gas part irá​nyá​ba si​et​nek.
Glass még egy utol​sót tolt a póz​ná​já​val, az​tán meg​ra​gad​ta a pus​ká​ját.
Vö​rös lőtt egyet, és egy in​di​án le​bu​kott a fo​lyó​part​ról.
– Mi tör​té​nik? – ki​a​bált Chap​man, aki meg​pró​bál​ta még jó sze​mé​vel ki​ven​ni a tör​té​né​se​ket.
Vö​rös épp mon​da​ni akart va​la​mit, ami​kor ége​tő ér​zést ér​zett a ha​sá​ban. Le​né​zett, és lát​ta, hogy vér
szi​vá​rog az in​gén ütött lyuk​ból.
– A po​kol​ba, Chap​man, meg​lőt​tek! – Pá​nik​ba esve fel​emel​ke​dett, és le​tép​te az in​gét, hogy meg tud​‐
ja vizs​gál​ni a se​bet. Két újabb lö​vés ta​lál​ta el egy​szer​re, amik hát​ra​lök​ték. A lá​bai fenn​akad​tak a hajó
pe​re​mé​ben, ahogy ke​resz​tül​esett raj​ta, bele a fo​lyó ro​ha​nó áram​la​tá​ba. Víz folyt be a csó​nak szé​lén,
és a hajó meg​dőlt.
Chap​man fé​lig va​kon hir​te​len a víz alatt ta​lál​ta ma​gát. Érez​te a víz kel​le​met​len hi​de​gét. A he​ves
áram​lat egy pil​la​nat​ra mint​ha las​sult vol​na, Chap​man pe​dig meg​pró​bál​ta fel​dol​goz​ni a gyil​kos ese​mé​‐
nye​ket, amik hir​te​len kö​rül​vet​ték. A jó sze​mé​vel lát​ta Vö​rös tes​tét, ahogy fo​lyás​irány​ba le​beg, és vér
szi​vá​rog be​lő​le a fo​lyó​ba, mint va​la​mi fe​ke​te tin​ta. A ví​zen ke​resz​tül hal​lot​ta, hogy lá​bak tör​tet​nek
felé a fo​lyó​part irá​nyá​ból. Ér​tem jön​nek. Ret​te​ne​te​sen nagy szük​sé​ge lett vol​na egy lé​leg​zet​vé​tel​re,
de der​mesz​tő bi​zo​nyos​ság​gal tud​ta, hogy mi vár rá a fel​szí​nen.
Vé​gül már nem bír​ta to​vább, a feje át​tört a víz​fel​szí​nen, és zi​hált, hogy meg​tölt​se a tü​de​jét. Újabb
lé​leg​ze​tet már nem vett. A lá​tá​sa még ki sem tisz​tult, ezért Chap​man nem is lát​hat​ta a len​dü​lő bal​tát.
Glass a leg​kö​ze​leb​bi ari​ka​rát cé​loz​ta meg a pus​ká​já​val, az​tán lőtt. Iszo​nyod​va néz​te, ahogy több
ari​ka​ra be​gá​zol a fo​lyó​ba, és le​csap​nak Chap​man​re, ami​kor a feje ki​buk​kan a fel​szín​re. Vö​rös tes​te
el​ha​gya​tot​tan sod​ró​dott fo​lyás​irány​ba. Glass Ma​lac fegy​ve​ré​ért nyúlt, ami​kor vad üvöl​tést hal​lott.
Egy óri​á​si ter​me​tű in​di​án dár​dát ha​jí​tott a part​ról. Glass ösz​tö​nö​sen le​bu​kott. A dár​da si​mán át​ha​tolt a
hajó ol​da​lán, és a he​gye be​le​állt a má​sik ol​da​li bor​dá​zat​ba. Glass fel​emel​ke​dett a hajó pe​re​me fölé,
és lőtt, meg​öl​ve a nagy​da​rab in​di​ánt a par​ton.
Moz​gás vil​la​ná​sát ér​zé​kel​te, és fel​né​zett a part​ra. Há​rom ari​ka​ra állt ha​lá​los ké​szült​ség​ben, alig
húsz​yard​nyi​ra. Nem tud​nak el​hi​báz​ni. Hát​ra​fe​lé be​le​ve​tet​te ma​gát a Plat​té​ba, ami​kor a há​rom lö​vés
el​dör​dült.
Egy pil​la​na​tig meg​pró​bál​ta tar​ta​ni a pus​kát. Ugyan​ilyen gyor​san el is en​ged​te.
El​ve​tet​te azt az öt​le​tet, hogy fo​lyás​irány​ba úsz​va pró​bál​jon meg el​me​ne​kül​ni. Már der​medt volt a
je​ges víz​től. Amúgy meg az ari​ka​rák né​hány per​cen be​lül meg​ta​lál​ják a lo​va​i​kat, ta​lán már meg is ta​‐
lál​ták. Egy vág​ta​tó ló könnyen le​hagy​ná a ka​nyar​gó Plat​tét. Az egyet​len esé​lye az volt, hogy olyan so​‐
ká​ig ma​rad alá​me​rül​ve, amed​dig le​het​sé​ges, az​tán ki​jut a má​sik part​ra. Ha a fo​lyó el​vá​laszt​ja őt az in​‐
di​á​nok​tól, ak​kor ta​lán van esé​lye me​ne​dé​ket ta​lál​ni. Va​dul rúg​ta ma​gát elő​re, és mind​két ke​zét hasz​‐
nál​ta, hogy gyor​sab​ban ha​lad​jon.
Egy árok fu​tott vé​gig a fo​lyó kö​ze​pén, ott már nem ért le az em​ber lába. Hir​te​len egy csík vág​ta ket​‐
té előt​te a vi​zet, és Glass rá​jött, hogy egy nyíl az. Go​lyók is lyug​gat​ták a vi​zet, mint va​la​mi mini tor​‐
pe​dók, amik őt ke​re​sik. Lát​nak! Glass meg​pró​bált mé​lyebb​re jut​ni a fel​szín alá, de a mell​ka​sa már
így is össze​szo​rult a lé​leg​zet​vé​tel hi​á​nya mi​att. Mi van a má​sik par​ton? Mi​előtt ki​tört a lö​völ​dö​zés,
nem volt ide​je meg​néz​ni, mi van a túl​par​ton. Mu​száj lé​le​gez​nem! A fel​szín irá​nyá​ba lök​te ma​gát.
A feje a víz fölé ért, és hal​lot​ta a lö​vé​sek gyors, pat​to​gó hang​ját.
Az arca el​torzult, ahogy mély lé​leg​ze​tet vett, arra szá​mít​va, hogy egy go​lyó vá​gó​dik bele a ko​po​‐
nyá​já​ba. Mus​ké​ta​go​lyók és nyi​lak fröcs​köl​tek kö​rü​löt​te, de nem ta​lál​ták el. Vé​gig​né​zett az észa​ki par​‐
ton, mi​előtt újra le​bu​kott a fel​szín alá. Amit lá​tott, az re​mény​re adott okot. A fo​lyó nagy​já​ból negy​ven
yard hosszan egy ho​mok​pad mel​lett fu​tott. Ott nem volt fe​de​zék, ha ki​mász​na, le​lő​nék. A ho​mok​pad
vé​gén vi​szont a víz ala​csony, fü​ves part​hoz ért. Ez volt az egyet​len esé​lye.
Glass mély​re me​rült, és ke​mé​nyen tem​pó​zott a víz​ben, az áram​lás se​gí​tet​te a ha​la​dás​ban. Úgy gon​‐
dol​ta, hogy ta​lán ép​pen ki tud​ja húz​ni a ho​mok​pad vé​gé​ig a za​va​ros víz​ben. Har​minc yard. A mus​ké​‐
ta​go​lyók és a nyi​lak be​le​vá​gód​tak a víz​be. Húsz yard. A part felé for​dult, köz​ben tü​de​je le​ve​gő​ért kö​‐
nyör​gött. Tíz yard. A lába hoz​zá​ért a me​der szik​lá​i​hoz, de a víz alatt ma​radt, két​ség​be​esé​se a le​ve​gő
mi​att még min​dig ki​sebb volt, mint fé​lel​me az ari​ka​ra fegy​ve​rek​től. Ami​kor a víz már túl se​kély volt
ah​hoz, hogy alá​me​rül​ve ma​rad​jon, fel​állt, le​ve​gő után kap​ko​dott, és pró​bált el​búj​ni a par​ti ma​gas fű​‐
ben. Éles szú​rást ér​zett a lába hát​só ol​da​lán, de nem vett róla tu​do​mást, be​má​szott a sűrű fűz​bok​ros​ba.
A fü​zek nyúj​tot​ta át​me​ne​ti ta​ka​rás​ból vissza​né​zett. Négy lo​vas no​szo​gat​ta a lo​va​it a fo​lyó túl​ol​da​‐
lán, le​fe​lé a me​re​dek par​ton. Fél tu​cat in​di​án állt a víz part​ján, és a fü​zek felé mu​to​gat​tak. Kis​sé fel​‐
jebb, fo​lyás​iránnyal szem​ben meg​lá​tott va​la​mit. Két ari​ka​ra rán​gat​ta fel​fe​lé Chap​man tes​tét a par​ton.
Glass meg​for​dult, hogy me​ne​kül​jön, de éles fáj​da​lom nyi​lallt a lá​bá​ba. Le​né​zett, és egy nyi​lat lá​tott
ki​áll​ni a vád​li​já​ból. Nem ta​lált cson​tot. Le​nyúlt és össze​rán​dult, ahogy vissza​fe​lé ki​rán​tot​ta a nyi​lat,
egyet​len gyors moz​du​lat​tal, majd fél​re​dob​ta, és mé​lyebb​re má​szott a fü​zek közé.
Glass sze​ren​csé​je egy füg​get​len gon​dol​ko​dá​sú kan​ca​csi​kó ké​pé​ben for​dult meg, ez volt az első a
négy ló kö​zül, ame​lyik le​ért a Plat​te vi​zé​hez. Ag​resszív kor​bá​cso​lás ösz​tö​kél​te, hogy be​le​lép​jen a se​‐
kély víz​be, de az ál​lat meg​bok​ro​so​dott, ami​kor a me​der el​tűnt a lába alól, és arra kény​sze​rült, hogy
ússzon. Nye​rí​tett és csap​kod​ta a fe​jét, nem vett tu​do​mást a be​le​ha​sí​tó zab​lá​ról, és ma​ka​csul vissza​for​‐
dult a part irá​nyá​ba. A má​sik há​rom ló​nak is meg​vol​tak a maga fenn​tar​tá​sai a hi​deg víz​zel kap​cso​lat​‐
ban, és bol​do​gan kö​vet​ték a kan​ca​csi​kót. A meg​bok​ro​so​dott ál​la​tok egy​más​nak men​tek, fel​ka​var​ták a
Plat​tét, és lo​va​sa​ik kö​zül ket​tőt is be​dob​tak a víz​be.
Mire a lo​va​sok újra irá​nyí​ta​ni tud​ták a lo​va​i​kat, és os​to​ruk​kal újra be​haj​tot​ták őket a fo​lyó​ba, ér​té​‐
kes má​sod​per​cek tel​tek el.
Glass át​tört a fü​ze​ken, és hir​te​len egy ho​mo​kos gá​ton ta​lál​ta ma​gát. Fel​má​szott a te​te​jé​re, és le​né​‐
zett a szűk vissza​fo​lyó csa​tor​ná​ra. A nap​pal na​gyobb ré​szé​ben ide nem sü​tött be a nap, ezért a csa​tor​‐
na ál​ló​vi​ze még be volt fagy​va, je​ges fel​szí​ne pe​dig vé​ko​nyan be​hint​ve hó​val. A csa​tor​na túl​ol​da​lán
újabb me​re​dek ré​zsű ve​ze​tett egy fák​ból és fü​zek​ből álló sűrű ál​lo​mány​ba. Arra.
Glass le​csú​szott a lej​tőn, és rá​ug​rott a csa​tor​na be​fa​gyott fel​szí​né​re. A vé​kony hó​ré​te​gen ke​resz​tül
az alat​ta levő jég​re lé​pett. A mo​ka​szin​jai nem ta​pad​tak, ezért hát​ra​fe​lé el​csú​szott, egye​ne​sen a há​tá​ra
esve. Egy pil​la​na​tig ká​bul​tan fe​küdt ott, az éj​sza​kai ég hal​vá​nyu​ló fé​nyét bá​mul​va. Az​tán az ol​da​lá​ra
for​dult, és meg​ráz​ta a fe​jét, hogy ki​tisz​tul​jon. Meg​hal​lot​ta egy ló nye​rí​té​sét, és talp​ra tor​náz​ta ma​gát.
Most már óva​tos moz​du​la​tok​kal kelt át a kes​keny csa​tor​nán, és fel​kú​szott a szem​ben levő part​ra. Hal​‐
lot​ta maga mö​gött a lo​vak ro​ba​ját, ami​kor be​má​szott a bo​zót​ba.
A négy ari​ka​ra lo​vas fel​ért a ré​zsű​re, és le​fe​lé néz​tek. A hal​vá​nyu​ló fény​ben is tisz​tán lát​szot​tak
Glass nyo​mai a csa​tor​na fel​szí​nén. A ve​zér​lo​vas meg​sar​kall​ta a pó​ni​ját. A póni rá​lé​pett a jég​re, de
nem bol​do​gult job​ban, mint Glass. Va​ló​já​ban in​kább rosszab​bul járt, mert az ál​lat csú​szós pa​tái nem
ta​lál​tak ta​pa​dást. Négy lá​bá​val gör​csö​sen csap​ko​dott, ahogy az ol​da​lá​ra dőlt, össze​zúz​va köz​ben a lo​‐
va​sa lá​bát. A lo​vas fel​ki​ál​tott a fáj​da​lom​tól. Ta​nul​va a nyil​ván​va​ló lec​ké​ből, a má​sik há​rom lo​vas
gyor​san le​szállt, és gya​log foly​tat​ta az ül​dö​zést.
Glass nyo​mai gyor​san hal​vá​nyul​tak a vissza​fo​lyó csa​tor​na túl​ol​da​lán, a sűrű bo​zót​ban.
Nap​pa​li fény​nél könnyen meg​ta​lál​ták vol​na. Ahogy két​ség​be​eset​ten me​ne​kült, Glass nem fi​gyelt
arra, hogy hány ágat tör le, vagy a láb​nyo​mok​ra, ami​ket maga mö​gött hagy. Mos​tan​ra vi​szont már szin​‐
te tel​je​sen be​sö​té​te​dett. Az ár​nyé​kok el​tűn​tek, fel​ol​dód​tak az egyen​le​tes sö​tét​ség​ben.
Glass hal​lot​ta maga mö​gött az ele​ső lo​vas ki​ál​tá​sa​it, és meg​állt.
A jé​gen van​nak. Úgy tip​pel​te, hogy öt​ve​nyard​nyi bo​zót van kö​zöt​tük. A hang​ból rá​jött, hogy az egy​‐
re nö​vek​vő sö​tét​ség​ben a ve​szélyt nem lát​ja ugyan az em​ber, de hall​ja. Nagy nyár​fa emel​ke​dett mel​‐
let​te. Fel​nyúlt egy ala​cso​nyan levő ág​hoz, és fel​húz​ta ma​gát.
A fa na​gyobb ágai szé​les, vil​lás el​ága​zást al​kot​tak nagy​já​ból nyolc láb ma​gas​ban. Glass le​gug​golt,
és meg​pró​bál​ta el​csen​de​sí​te​ni zi​há​ló mell​ka​sát. Le​nyúlt az övé​hez, és meg​könnyeb​bült, ami​kor meg​‐
érin​tet​te kése gomb​ját. A kés, ami még min​dig ott volt a hü​ve​lyé​ben. Meg​volt még a sac au feu is.
Ben​ne volt az acél és a kova. Bár a pus​ká​ja a Plat​te fe​ne​kén fe​küdt, a pus​ka​po​ros sza​ru​ja még min​dig
a nya​ká​ban ló​gott. Leg​alább a tűz​gyúj​tás nem okoz majd prob​lé​mát. A tűz öt​le​te mi​att hir​te​len rá​döb​‐
bent, hogy a ru​há​ja még min​dig át van ázva, és a fo​lyó hi​de​ge a csont​já​ig ha​tol. A tes​te el​len​őriz​he​tet​‐
le​nül re​meg​ni kez​dett, meg​ne​he​zít​ve, hogy moz​du​lat​lan ma​rad​jon.
El​tört egy ág. Glass az alat​ta el​te​rü​lő tisz​tás​ra bá​mult. Ösz​tö​vér har​cos állt a bo​zót​ban. Te​kin​te​te a
tisz​tást ku​tat​ta, az ül​dö​zött je​le​it ke​res​te a ta​la​jon. Hosszú ke​res​ke​dő-mus​ké​tát mar​kolt, az övé​ben pe​‐
dig csa​ta​bár​dot vi​selt. Glass vissza​tar​tot​ta a lé​leg​ze​tét, ami​kor az ari​ka​ra ki​lé​pett a tisz​tás​ra. A har​‐
cos ké​szen​lét​ben tar​tot​ta a fegy​ve​rét, mi​köz​ben las​san a nyár​fa felé lép​ke​dett. Glass még a sö​tét​ben is
tisz​tán lát​ta a nya​ka kö​rül a já​vor​szar​vas​fog​ból ké​szült nyak​lánc, és a csuk​ló​ján a két réz kar​kö​tő csil​‐
lo​gá​sát. Is​te​nem, ne en​gedd, hogy fel​néz​zen! A szí​ve olyan erő​vel ka​la​pált, hogy azt hit​te, a mell​ka​sa
nem bír​ja el​vi​sel​ni az üté​se​ket.
Az in​di​án oda​ért a nyár​fa tör​zsé​hez, és meg​állt. A feje még tíz​láb​nyi​ra sem volt Glass alatt. A har​‐
cos megint a ta​lajt vizs​gál​gat​ta, az​tán a bok​ro​kat kö​rü​löt​te. Glass​nek elő​ször azt dik​tál​ták az ösz​tö​nei,
hogy le​gyen tö​ké​le​te​sen moz​du​lat​lan, azt re​mél​ve, hogy a har​cos to​vább​megy. De ahogy bá​mult le​fe​lé,
fon​to​ló​ra vett egy má​sik le​he​tő​sé​get is, azt, hogy meg​öli az in​di​ánt, és el​ve​szi a fegy​ve​rét. Glass las​‐
san a ké​sé​ért nyúlt. Érez​te a meg​nyug​ta​tó mar​ko​la​tot, és las​san el​kezd​te ki​húz​ni a tok​já​ból.
Glass az in​di​án tor​ká​ra össz​pon​to​sí​tott. Egy gyors vá​gás ke​reszt​be a nya​kán nem​csak meg​öl​né, de
azt is meg​aka​dá​lyoz​ná, hogy ki​ált​son. Gyöt​rel​me​sen las​sú moz​du​la​tok​kal meg​emel​te a tes​tét, és meg​‐
fe​szült, hogy le​csap​jon.
Glass sür​ge​tő sut​to​gást hal​lott a tisz​tás szé​lé​ről. Fel​né​zett, és egy má​so​dik har​cost lá​tott ki​lép​ni a
bo​zót​ból, vas​tag dár​da volt a ke​zé​ben. Glass moz​du​lat​lan​ná me​re​ve​dett. Az imént el​moz​dult a fa ág​‐
vil​lá​já​nak vi​szony​la​gos ta​ka​rá​sá​ból, és fel​ké​szült arra, hogy le​ugor​jon. Ahol most volt, ott csak a sö​‐
tét​ség ta​kar​ta el a rá va​dá​szó két har​cos elől.
Az alat​ta álló in​di​án meg​for​dult, meg​ráz​ta a fe​jét, az​tán a föld​re mu​ta​tott, utá​na pe​dig a sűrű bo​zót
felé gesz​ti​ku​lált. Sut​to​gott va​la​mit vá​lasz​kép​pen. A dár​dát hor​do​zó in​di​án oda​sé​tált a nyár​fá​hoz. Az
idő mint​ha meg​állt vol​na, mi​köz​ben Glass igye​ke​zett meg​őriz​ni a lé​lek​je​len​lé​tét. Ka​pasz​kodj erő​sen!
Vé​gül az in​di​á​nok meg​egyez​tek, hogy mer​re men​je​nek, és mind​egyik el​tűnt a bo​zót​ban, két kü​lön​bö​ző
nyi​la​dé​kon ke​resz​tül.
Glass nem moz​dult el a nyár​fá​ról, még to​váb​bi több mint két órán ke​resz​tül. Hall​gat​ta a néha el​tá​‐
vo​lo​dó, néha kö​ze​le​dő han​go​kat, ami​ket az őt ke​re​sők ad​tak ki, mi​köz​ben ter​vez​te a kö​vet​ke​ző lé​pést.
Egy órá​val ké​sőbb az egyik ari​ka​ra vissza​fe​lé át​ha​ladt a tisz​tá​son. Nyil​ván​va​ló​an a fo​lyó felé tar​tott.
Ami​kor Glass vég​re le​má​szott, úgy érez​te, hogy az ízü​le​tei moz​dít​ha​tat​lan​ná fagy​tak. A lába el​zsib​‐
badt, és jó né​hány per​cig el​tar​tott, amíg újra nor​má​li​san tu​dott jár​ni.
Glass úgy gon​dol​ta, most már túl fog​ja élni az éj​sza​kát, de tud​ta, hogy az ari​ka​rák haj​nal​ban vissza​‐
tér​nek. Azt is tud​ta, hogy a bo​zót nem rej​ti el őt vagy a nyo​ma​it a va​kí​tó nap​pa​li fény​ben. Úgy dön​tött,
hogy a sö​tét bo​zó​ton ke​resz​tül fog ha​lad​ni, és vi​gyáz, hogy pár​hu​za​mo​san men​jen a Plat​té​val. Fel​hők
ta​kar​ták el a hold fé​nyét, de a hő​mér​sék​le​tet is fagy​pont fö​lött tar​tot​ták. Nem tu​dott meg​sza​ba​dul​ni a
ned​ves ru​há​zat okoz​ta hi​deg​től, de az ál​lan​dó moz​gás mi​att a vére leg​alább gyor​sab​ban áram​lott az
ere​i​ben.
Há​rom órá​val ké​sőbb el​ért egy kis for​rás​völ​gyet. Tö​ké​le​tes volt. Be​le​gá​zolt a víz​be, fi​gyel​ve arra,
hogy hagy​jon né​hány árul​ko​dó nyo​mot, amik fel​fe​lé mu​tat​nak a pa​tak men​tén, a Plat​té​tól tá​vo​lo​dó
irány​ba. Több mint szá​z​yard​nyit gá​zolt fel​fe​lé a pa​tak​ban, míg vé​gül meg​ta​lál​ta a meg​fe​le​lő te​re​pet,
egy szik​lás part​sza​kaszt, ami el​rej​ti a nyo​ma​it. Ki​vá​lasz​tot​ta a víz​ből ki​ve​ze​tő ös​vényt a szik​lá​kon ke​‐
resz​tül, és egy ala​csony fák​kal teli er​dőcs​ke felé vet​te az irányt.
Ga​la​go​nyák​ból állt, ame​lyek tüs​kés ágai a ma​da​rak ked​velt köl​tő​he​lyei vol​tak. Glass meg​állt, és a
ké​sé​ért nyúlt. Le​vá​gott egy apró, sza​ka​do​zott da​ra​bot vö​rös pa​mu​tin​gé​ből, és föl​akasz​tot​ta az egyik
tüs​ké​re. Ezt biz​to​san ész​re​ve​szik. Ez​u​tán meg​for​dult, vissza​ment a szik​lá​kon ke​resz​tül a pa​tak​hoz, vi​‐
gyáz​va, hogy ne hagy​jon sem​mi​lyen nyo​mot. Le​gá​zolt a völgy kö​ze​pé​ig, és el​kez​dett még lej​jebb ha​‐
tol​ni.
A kis pa​tak lus​tán ka​nyar​gott a sík​sá​gon ke​resz​tül, mi​előtt ta​lál​ko​zott a Plat​té​val. Glass ál​lan​dó​an
meg​bot​lott a csú​szós kö​ve​ken a fo​lyó sö​tét völ​gyé​ben. A meg​me​rü​lé​sek mi​att fo​lya​ma​to​san ned​ves
volt a ru​há​ja. Meg​pró​bált nem gon​dol​ni a hi​deg​re. A lá​ba​it már nem érez​te, mire el​ér​te a Plat​tét.
Resz​ket​ve állt a tér​dig érő víz​ben, azon ag​gód​va, hogy most mit te​gyen.
A fo​lyó túl​ol​da​lát bá​mul​ta, meg​pró​bál​ta ki​ven​ni a túl​só part kon​túr​ja​it. Fü​zek és né​hány nyár​fa. Ne
hagyj nyo​mo​kat az​zal, hogy ki​má​szol! Be​le​gá​zolt a víz​be, és egy​re rö​vi​debb lé​leg​ze​te​ket tu​dott ven​‐
ni, ahogy a víz a csí​pő​jé​ig emel​ke​dett. A sö​tét​ség el​ta​kar​ta a víz alat​ti zá​tonyt. Glass le​lé​pett róla, és
hir​te​len nya​kig el​me​rült. Le​ve​gő után kap​ko​dott, ahogy a je​ges víz el​bo​rí​tot​ta a mell​ka​sát, az​tán erő​‐
tel​je​sen tem​póz​va át​úszott a túl​só part​ra. Ami​kor újra le​ért a lába, még min​dig a fo​lyó​ban ma​radt, a
part mel​lett ha​ladt, míg​nem ta​lált egy olyan pon​tot, ahol ki​mász​ha​tott: egy szik​lás kő​gá​tat, ami a fűz​‐
bok​ros​ba ve​ze​tett.
Glass óva​to​san tet​te meg az utat a fü​ze​ken és a mö​göt​tük álló nyár​er​dőn ke​resz​tül, min​den lé​pé​sé​re
oda​fi​gyelt. Re​mél​te, hogy az ari​ka​rák be​ve​szik a trük​köt, és fel​fe​lé men​nek a pa​tak​völgy​ben... arra
biz​to​san nem szá​mí​ta​nak, hogy át​kel a Plat​tén. Ugyan​ak​kor sem​mit nem bíz​ha​tott a vé​let​len​re. Ha
meg​ta​lál​ják a nyo​ma​it, ak​kor véd​te​len, ezért az​tán min​dent meg​tett, amit le​he​tett, hogy ne hagy​jon nyo​‐
mot.
Fi​nom ra​gyo​gás vi​lá​gí​tot​ta meg a ke​le​ti ég​bol​tot, ami​kor ki​buk​kant a nyár​fák kö​zül. A pir​ka​dat
előt​ti fény​ben lát​ta egy nagy pla​tó sö​tét kör​vo​na​la​it, egy vagy két mér​föld​nyi​re. Amennyi​re meg tud​ta
ítél​ni, a pla​tó pár​hu​za​mo​san ha​ladt a fo​lyó​val. Ott el​tűn​het​ne, ta​lán ta​lál​na egy rej​tett víz​mo​sást vagy
egy bar​lan​got, ami​ben el​búj​hat, tü​zet rak​hat, meg​szá​rad​hat és meg​me​le​ged​het. Az​tán ami​kor a dol​gok
le​nyu​god​tak, vissza​tér​het a Plat​té​hoz, és foly​tat​hat​ja az utat Fort At​kin​son irá​nyá​ba.
Glass a de​ren​gő pla​tó irá​nyá​ba gya​lo​golt a pir​ka​dat egy​re erő​sö​dő fé​nyé​ben. Eszé​be ju​tott Chap​‐
man és Vö​rös, és hir​te​len be​lé​ha​sí​tott a bűn​tu​dat. Ki​ver​te a fe​jé​ből. Erre most nincs idő.
 Jonat​hon Ja​cobs fő​had​nagy fel​emel​te a ke​zét, és egy pa​ran​csot vak​kan​tott. A mö​göt​te fel​so​ra​ko​zó
húsz lo​vas szin​te egy​szer​re rán​tot​ta meg a kan​tár​szá​rat, és a lo​vak pa​tái alól por szállt föl. A fő​had​‐
nagy meg​pas​kol​ta lo​vá​nak iz​zadt ol​da​lát, és a ku​la​csá​ért nyúlt. Meg​pró​bált nem​tö​rő​döm​nek tűn​ni, mi​‐
köz​ben hosszan kor​tyolt a ku​lacs​ból. Va​ló​já​ban min​den má​sod​per​cet gyű​lölt, amit Fort At​kin​son vi​‐
szony​la​gos biz​ton​sá​gá​tól tá​vol kel​lett töl​te​nie.
Kü​lö​nö​sen gyű​löl​te ezt a mos​ta​ni pil​la​na​tot, ami​kor vág​táz​va vissza​té​rő fel​de​rí​tő​je a leg​kü​lön​fé​‐
lébb rossz hí​re​ket hoz​hat​ta ma​gá​val. A pa​u​nik és az ari​ka​rák egy re​ne​gát ban​dá​ja fel-le por​tyá​zott a
Plat​te men​tén, mi​óta a hó el​kez​dett ol​vad​ni. A fő​had​nagy meg​pró​bál​ta el​kép​zel​ni, hogy mi kö​vet​kez​‐
het, amíg a fel​de​rí​tő je​len​té​sét vár​ta.
A fel​de​rí​tő, aki egy őszes hajú, sík​sá​gi em​ber volt, és Hig​gins​nek hív​ták, csak ak​kor za​bo​láz​ta meg
a lo​vát, ami​kor gya​kor​la​ti​lag már a sor ele​jé​hez ért. Bőrzub​bo​nyá​nak rojt​jai him​bá​lóz​tak, ami​kor a
nagy ter​me​tű sö​tét​pej ol​da​laz​va-csúsz​va meg​állt.
– Egy fér​fi jön gya​lo​go​san, fent, a ge​rinc te​te​jén.
– Úgy ér​ted egy in​di​án?
– Asszem, fő​had​nagy. Nem ju​tot​tam elég kö​zel, hogy lás​sam. – Ja​cobs fő​had​nagy első ösz​tö​ne azt
dik​tál​ta, hogy vissza​küld​je Hig​ginst az őr​mes​ter​rel és két em​ber​rel. Vé​gül kel​let​le​nül arra ju​tott, hogy
neki ma​gá​nak kel​le​ne men​nie.
Ahogy kö​ze​led​tek a ge​rin​chez, egy em​bert hát​ra​hagy​tak, hogy fog​ja a lo​va​kat, a töb​bi​ek pe​dig a ha​‐
su​kon csúsz​va ha​lad​tak to​vább. A Plat​te szé​les völ​gye több száz mér​föld​nyi​re te​rült el előt​tük. Fél
mér​föld​nyi​re egy ma​gá​nyos alak ha​ladt a fo​lyó part​ja men​tén. Ja​cobs fő​had​nagy egy ki​sebb táv​csö​vet
vett elő zub​bo​nya mell​ső zse​bé​ből. Ki​húz​ta a réz​ből ké​szült esz​közt tel​jes hosszá​ra, és be​le​né​zett.
A fel​na​gyí​tott kép fel-le moz​gott a fo​lyó​par​ton, ahogy Ja​cobs pró​bál​ta sta​bi​lan tar​ta​ni a táv​csö​vet.
Vé​gül si​ke​rült a szar​vas​bőr​be öl​tö​zött em​ber​re fó​ku​szál​nia. Nem tud​ta ki​ven​ni az ar​cát, de lát​ta egy
sza​káll bo​zon​tos folt​ját.
– Le​gyek át​ko​zott – mond​ta Ja​cobs fő​had​nagy meg​le​pet​ten –, ha ez nem egy fe​hér em​ber! Mi a jó​is​‐
tent csi​nál ez ide​kint?
– Nem hoz​zánk tar​to​zik – mond​ta Hig​gins. – Az összes de​zer​tőr egye​ne​sen St. Louis felé tart.
 Ta​lán azért, mert úgy tűnt, hogy a fér​fi nin​csen köz​vet​len ve​szély​ben, a fő​had​na​gyot hir​te​len ma​gá​‐
val ra​gad​ta a lo​va​gi​as​ság ér​zé​se. – Men​jünk, szed​jük össze!

Ro​bert Con​stab​le őr​nagy, bár nem ön​szán​tá​ból, de már a ne​gye​dik ge​ne​rá​ci​ó​hoz tar​to​zott a Con​‐
stab​le csa​lád fér​fi​tag​jai kö​zött, akik a had​se​reg​ben csi​nál​tak kar​ri​ert. A déd​nagy​ap​ja a fran​ci​ák​kal és
az in​di​á​nok​kal har​colt tiszt​ként Őfel​sé​ge Ti​zen​ket​te​dik Gya​lo​gos Ez​re​dé​ben. Nagy​ap​ja hű ma​radt a
csa​lá​di pá​lyá​hoz, ha a ki​rá​lyá​hoz nem is, ő a bri​tek el​len har​colt tiszt​ként Wa​shing​ton Kon​ti​nen​tá​lis
Had​se​re​gé​ben.
Con​stab​le ap​já​nak nem volt túl nagy sze​ren​csé​je a ka​to​nai di​cső​ség​gel kap​cso​lat​ban: túl fi​a​tal volt,
ami​kor a for​ra​da​lom ki​tört, és túl öreg, ami​kor az 1812-es há​bo​rú zaj​lott. Mi​vel nem volt esé​lye a ki​‐
tün​te​tés​re, úgy érez​te, hogy a leg​ke​ve​sebb, amit te​het, az, hogy fel​ajánl​ja egyet​len fiát. A fi​a​tal Ro​bert
jogi te​rü​le​ten sze​re​tett vol​na kar​ri​ert csi​nál​ni, ar​ról ál​mo​dott, hogy a bí​rák pa​lást​ját fog​ja vi​sel​ni. Ro​‐
bert apja el​uta​sí​tot​ta, hogy a csa​lá​di vo​na​lat tör​vény​csa​var​ga​tás​sal szennyez​zék be, és egy sze​ná​tor​ral
fenn​ál​ló ba​rát​sá​gát hasz​nál​ta fel arra, hogy he​lyet biz​to​sít​son a fi​á​nak West Po​int​ban. Ezért az​tán Ro​‐
bert Con​stab​le őr​nagy húsz je​len​ték​te​len évig las​san​ként emel​ke​dett fel​fe​lé a ka​to​nai rang​lét​rán. A fe​‐
le​sé​ge már egy év​ti​zed​del ko​ráb​ban fel​ha​gyott vele, hogy kö​ves​se, és most Bos​ton​ban élt (sze​re​tő​je,
egy jól is​mert bíró kö​ze​lé​ben). Ami​kor At​kin​son tá​bor​nok és Le​aven​worth ez​re​des a tél ide​jé​re
vissza​tért ke​let​re, Con​stab​le őr​nagy át​me​ne​ti​leg meg​örö​köl​te az erőd pa​rancs​no​ki tisz​tét.
De mi fe​lett gya​ko​rolt ha​tal​mat? Há​rom​száz gya​log​sá​gi ka​to​na (egyen​lő meg​osz​lás​ban friss be​ván​‐
dor​lók és friss el​ítél​tek), száz kö​rü​li lo​vas​sá​gi ka​to​na (egy kis​sé sze​ren​csét​len aszim​met​ria kö​vet​kez​‐
té​ben csak öt​ven ló​val), és egy tu​cat rozs​dás ágyú fö​lött. Még​is, kor​lát​la​nul ural​ko​dott, to​vább​tol​va
ma​gá​ról kar​ri​er​je ke​se​rű csa​ló​dá​sa​it ap​rócs​ka ki​rály​sá​ga alatt​va​ló​i​ra.
Con​stab​le őr​nagy egy szé​les asz​tal mö​gött ült (mel​let​te a szárny​se​géd​je), ami​kor Ja​cobs fő​had​nagy
be​hoz​ta az idő​já​rás​tól meg​té​pá​zott sík​sá​gi em​bert, akit meg​men​tett. – A Plat​té​nál ta​lál​tuk, uram – je​‐
len​tet​te Ja​cobs le​ve​gő után kap​kod​va. – Túl​élt egy ari​ka​ra tá​ma​dást az észa​ki mel​lék​ág​nál.
Ja​cobs fő​had​nagy csak úgy su​gár​zott a hő​si​es​ség dics​fé​nyé​től, ahogy ott állt, vár​va a biz​tos el​is​me​‐
rést bá​tor tet​té​ért. Con​stab​le őr​nagy ép​pen csak rá​né​zett, mi​előtt így szólt:
– El​me​het.
– El​me​he​tek, uram?
– El​me​het.
Ja​cobs fő​had​nagy to​vább​ra is csak állt ott, né​mi​leg meg​döb​ben​ve a ri​deg fo​gad​ta​tás​tól. Con​stab​le
még nyer​seb​ben fo​gal​maz​ta meg a pa​ran​csot:
– Men​jen már! – Ke​zé​vel in​tett, mint​ha szú​nyo​got hes​se​get​ne el. Oda​for​dult Glass​hez és meg​kér​‐
dez​te: – Maga ki​cso​da?
– Hugh Glass. – A hang​ja ugyan​olyan vi​har​vert volt, mint az arca.
– És hogy ke​rült ide, a Plat​te fo​lyó men​tén bo​lyong​va?
– A Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany kül​dön​ce va​gyok.
Ha egy bor​zasz​tó seb​he​lye​ket vi​se​lő fe​hér em​ber meg​je​le​né​se nem is aj​zot​ta fel az őr​nagy el​tom​‐
pult ér​dek​lő​dé​sét, a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany em​lí​té​se meg​tet​te. A Fort At​kin​son jö​vő​je, nem is
be​szél​ve az őr​nagy sa​ját kar​ri​er​jé​nek meg​men​té​sé​ről, a prém​ke​res​ke​de​lem üz​le​ti si​ke​ré​től füg​gött.
Hi​szen mi más le​het​ne fon​to​sabb egy lak​ha​tat​lan si​va​ta​gok​ból és át​hág​ha​tat​lan hegy​csú​csok​ból álló
meg​mű​ve​let​len föl​dön?
 – Fort Uni​on​ból?
– Fort Uni​ont el​hagy​ták. Hen​ry ka​pi​tány át​köl​tö​zött Lisa régi ál​lo​má​sá​ra a Big​horn​nál.
Az őr​nagy elő​re​ha​jolt a szé​ké​ben. Egész té​len kö​te​les​ség​tu​dó​an küld​te a hí​re​ket St. Louis​ba. Egyik
sem tar​tal​ma​zott ér​de​ke​sebb té​nye​ket, mint si​vár be​szá​mo​ló​kat az em​be​rei kö​zött ki​tört vér​has​ról,
vagy a ló​val ren​del​ke​ző lo​vas​sá​gi em​be​rek csök​ke​nő szá​má​ról. Most vég​re van va​la​mi. Meg​men​tet​‐
ték a Ro​cky Moun​ta​in egyik em​be​rét! Fort Uni​ont el​hagy​ták! Új erőd a Big​horn​nál!
– Szól​jon a kan​tin​ban, hogy küld​je​nek for​ró ételt Mr. Glass​nek!
Az őr​nagy egy órán ke​resz​tül kér​dé​sek​kel bom​báz​ta Glasst Fort Uni​on​ról, az új erőd​ről a Big​horn​‐
nál, és a vál​lal​ko​zá​suk ke​res​ke​del​mi si​ke​ré​ről.
Glass gon​do​san el​ke​rül​te a tár​sal​gást ar​ról, hogy mi a sa​ját mo​ti​vá​ci​ó​ja, ami mi​att vissza​tért a ha​‐
tár​vi​dék​re. Vé​gül az​tán Glass is fel​tet​te a sa​ját kér​dé​sét:
– Át​ha​ladt itt egy fér​fi egy ho​rog ala​kú seb​hellyel, aki a Mis​sou​rin tar​tott le​fe​lé? – Glass az uj​ját a
szá​ja sar​ká​hoz emel​te, és egy hor​got raj​zolt vele.
Con​stab​le őr​nagy Glass ar​cát für​kész​te. Vé​gül azt mond​ta:
– Hogy át​ha​ladt-e? Nem...
Glass érez​te a csa​ló​dott​ság éles nyi​lal​lá​sát.
– Itt ma​radt – mond​ta Con​stab​le. – A be​so​ro​zást vá​lasz​tot​ta a be​bör​tön​zés he​lyett a he​lyi sza​lon​ban
tör​tént ve​re​ke​dés után.
Itt van! Glass küz​dött, hogy le​nyug​tas​sa ma​gát, és min​den ér​zel​met el​tö​röl​jön az ar​cá​ról.
– Gon​do​lom, is​me​ri azt az em​bert.
– Is​me​rem.
– De​zer​tált a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​ből?
– Sok hely​ről de​zer​tált. És tol​vaj.
– Nos, ez egy igen ko​moly vád. – Con​stab​le érez​te, ahogy szunnya​dó jogi am​bí​ci​ói moz​go​lód​ni
kez​de​nek.
– Vád? Nem azért va​gyok itt, hogy pa​naszt te​gyek, őr​nagy. Azért va​gyok itt, hogy ren​dez​zem a
szám​lá​mat az​zal az em​ber​rel, aki ki​ra​bolt.
Con​stab​le mély lé​leg​ze​tet vett, az álla las​san emel​ke​dett fel, az​tán han​go​san ki​fúj​ta a le​ve​gőt, és
úgy kez​dett be​szél​ni, mint​ha egy gye​re​ket ok​tat​na.
– Ez itt nem a va​don, Mr. Glass, és azt ta​ná​csol​nám, hogy ma​rad​jon tisz​te​let​tu​dó. Én az Egye​sült
Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek őr​na​gya va​gyok és en​nek az erőd​nek a fő​pa​rancs​no​ka. Ko​mo​lyan ve​szem az
ön vád​ja​it. Biz​to​sí​tom róla, hogy ala​po​san ki​vizs​gál​juk őket. És per​sze al​kal​ma lesz be​mu​tat​ni a bi​zo​‐
nyí​té​ka​it...
– A bi​zo​nyí​té​ka​i​mat! Nála van a pus​kám!
– Mr. Glass – Con​stab​le egy​re in​ge​rül​teb​bé vált. – Ha Fitz​gerald köz​le​gény el​lop​ta az ön tu​laj​do​‐
nát, ak​kor a ka​to​nai jog​nak meg​fe​le​lő​en meg fo​gom bün​tet​ni.
– Ez nem túl bo​nyo​lult, őr​nagy – Glass nem tud​ta meg​aka​dá​lyoz​ni, hogy a gúny ki​ér​ződ​jön a hang​‐
já​ból.
– Mr. Glass! – Con​stab​le már csak úgy köp​köd​te a sza​va​kat. Ered​mény​te​len kar​ri​er​je egy is​ten​től
el​ha​gya​tott elő​re​tolt ál​lás​ban na​pon​ta rá​kény​sze​rí​tet​te, hogy pró​bá​ra te​gye ké​pes​sé​gét az ész​sze​rű
gon​dol​ko​dás​ra. Nem to​le​rál​ta a te​kin​té​lyé​vel szem​be​ni tisz​te​let​len​sé​get. – Ez az utol​só al​ka​lom, hogy
fi​gyel​mez​te​tem. Az én dol​gom, hogy igaz​sá​got szol​gál​tas​sak ezen az ál​lo​má​son.
Con​stab​le őr​nagy az egyik se​géd​jé​hez for​dult.
 – Tud​ja, hogy hol le​het Fitz​gerald köz​le​gény?
– Az E cso​port​tal van, uram. Kint van​nak a fa​vá​gó​osz​tag​gal, ma este jön​nek vissza.
– Tar​tóz​tas​sa le, ha vissza​ér az erőd​be! Ku​tas​sák át a kör​le​tét a pus​ka után! Ha meg​van, fog​lal​ják
le! Hoz​za a köz​le​gényt a tár​gya​ló​te​rem​be hol​nap reg​gel nyolc​ra! Mr. Glass, szá​mí​tok rá, hogy je​len
lesz... és mo​sa​kod​jon meg előt​te!

Egy szük​ség​ből át​ala​kí​tott kan​tin szol​gált Con​stab​le őr​nagy tár​gya​ló​ter​mé​ül. Jó né​hány ka​to​na ci​‐
pel​te át Con​stab​le asz​ta​lát az iro​dá​já​ból, az​tán fel​ál​lí​tot​ták egy he​ve​nyé​szett emel​vény​re. A meg​emelt
ülő​hely le​he​tő​vé tet​te Con​stab​le szá​má​ra, hogy az el​já​rást meg​fe​le​lő ju​dí​ci​um​mal ren​del​ke​ző ma​gas​‐
ság​ból vizs​gál​ja. Hogy ne me​rül​jön fel két​ség tár​gya​ló​ter​mé​nek hi​va​ta​los szent​sé​gé​vel kap​cso​lat​ban,
Con​stab​le két zász​lót ál​lít​ta​tott az asz​ta​la mögé.
Bár egy iga​zi tár​gya​ló​te​rem pom​pá​ja hi​ány​zott be​lő​le, leg​alább elég nagy volt. Száz kö​rü​li néző
fért be a te​rem​be, ha az asz​ta​lo​kat ki​vit​ték. Hogy biz​to​sít​sa a meg​fe​le​lő hall​ga​tó​sá​got, Con​stab​le őr​‐
nagy ál​ta​lá​ban tö​röl​te az egyéb kö​te​le​zett​sé​ge​ket az erőd szin​te min​den la​kó​ja szá​má​ra. Mi​vel nem
volt kon​ku​ren​se a szó​ra​koz​ta​tás te​rén, az őr​nagy hi​va​ta​los elő​adá​sai min​dig telt ház előtt men​tek. A
je​len​le​gi tár​gya​lás​sal kap​cso​lat​ban kü​lö​nö​sen ma​gas volt az ér​dek​lő​dés szint​je. A seb​he​lyes ha​tár​vi​‐
dé​ki em​ber​ről és sú​lyos vád​ja​i​ról szó​ló plety​kák gyor​san el​ter​jed​tek az erőd​ben.
Az őr​nagy asz​ta​la kö​ze​lé​ben álló pad​ról Hugh Glass néz​te, ahogy a kan​tin aj​ta​ja ki​vá​gó​dik.
– Ví​í​íí-gyázz! – A né​zők vi​gyázz​ba vág​ták ma​gu​kat, mi​köz​ben Con​stab​le őr​nagy vé​gig​lép​ke​dett a
ter​men. Con​stab​le-t egy fő​had​nagy, Ne​vil​le K. As​kit​zen kí​sér​te, akit „ass-kis​ser”[51]-nek ne​vez​tek a
be​so​ro​zot​tak.
Con​stab​le meg​állt, hogy vé​gig​néz​zen a hall​ga​tó​sá​gon, mi​előtt ural​ko​dói stí​lus​ban fel​vo​nult a he​lyé​‐
re, As​kit​zen pe​dig mö​göt​te szed​te a lá​bát. Ami​kor le​ült, az őr​nagy bó​lin​tott As​kit​zen​nek, aki pa​ran​‐
csot adott a né​zők​nek, hogy le​ül​het​nek.
– Hoz​zák elő a gya​nú​sí​tot​tat! – ren​del​ke​zett Con​stab​le őr​nagy. Az aj​tók újra ki​nyíl​tak, és Fitz​gerald
je​lent meg, a ke​zei bi​lincs​ben, mind​két kar​já​nál egy-egy őr. A hall​ga​tó​ság mo​co​rog​ni kez​dett egy rö​‐
vid pil​la​na​tig, ahogy az őrök elő​re​ve​zet​ték Fitz​geral​dot. Az őr​nagy asz​ta​lá​nak jobb ol​da​lán, arra me​‐
rő​le​ge​sen va​la​mi​fé​le ket​re​cet ál​lí​tot​tak fel az őri​ze​tes​nek. A ket​rec el​he​lyez​ke​dé​se mi​att Fitz​gerald
ép​pen szem​ben állt Glass-szel, aki az őr​nagy bal​ján ült.
Glass te​kin​te​te úgy fú​ró​dott bele Fitz​geral​dé​ba, mint az ács fú​ró​ja a puha fába. Fitz​gerald le​vág​ta a
ha​ját, és le​bo​rot​vál​ta a sza​kál​lár Ten​ge​rész​kék gyap​jú​öl​tö​zet​re cse​rél​te a szar​vas​bőr zub​bonyt. Glass​‐
ben vissza​tet​szést kel​tett Fitz​gerald lát​vá​nya, ahogy így be​bur​kol​ta az egyen​ru​há​val együtt járó tisz​te​‐
let​re​mél​tó​ság.
Va​ló​szí​nűt​len ér​zés volt, hogy hir​te​len így együtt vol​tak. Küz​dött a vággyal, hogy le​ro​han​ja Fitz​‐
geral​dot, a fér​fi tor​ka köré fon​ja a ke​ze​it, és ki​szo​rít​sa be​lő​le az éle​tet. Nem te​he​tem. Itt nem. Egy rö​‐
vid pil​la​nat​ra össze​ta​lál​ko​zott a te​kin​te​tük. Fitz​gerald bic​cen​tett, mint​ha ud​va​ri​a​san üd​vö​zöl​né!
Con​stab​le őr​nagy meg​kö​szö​rül​te a tor​kát, és meg​szó​lalt:
– Ezen​nel meg​nyi​tom a ka​to​nai tör​vény​szék tár​gya​lá​sát. Fitz​gerald köz​le​gény, jo​gá​ban áll ta​lál​koz​ni
a vád​ló​já​val, és hi​va​ta​lo​san meg​hall​gat​ni a vá​da​kat, ami​ket fel​hoz​tak ön el​len. Fő​had​nagy, ol​vas​sa fel
a vá​da​kat!
As​kit​zen fő​had​nagy szét​haj​to​ga​tott egy pa​pír​da​ra​bot, és az ülés​te​rem kö​zön​sé​ge felé for​dul​va,
emel​ke​dett hang​vé​tel​ben ol​vas​ni kezd​te:
 – Ma Mr. Hugh Glass pa​na​szát tár​gyal​juk a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​től, John Fitz​gerald köz​‐
le​gény el​len, az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek Ha​to​dik Ez​re​de, E cso​port. Mr. Glass azt ál​lít​ja,
hogy Fitz​gerald köz​le​gény, ami​kor a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany al​kal​ma​zá​sá​ban állt, el​lop​ta Mr.
Glass​től a pus​ká​ját, a ké​sét és más sze​mé​lyes in​gó​sá​ga​it. Ha bű​nös​nek ta​lál​ják, Mr. Fitz​gerald ha​di​‐
tör​vény​szék elé áll, és tíz év bör​tönt kap.
Mo​raj hul​lám​zott vé​gig a tö​me​gen. Con​stab​le őr​nagy egy ka​la​páccsal az asz​tal​ra ütött, és a te​rem​‐
ben csend lett.
– A fel​pe​res fá​rad​jon a bí​ró​ság elé!
Glass za​var​tan né​zett fel az őr​nagy​ra, aki in​ge​rült pil​lan​tást ve​tett rá, az​tán in​tett neki, hogy men​jen
az asz​tal irá​nyá​ba.
As​kit​zen fő​had​nagy állt ott egy bib​li​á​val.
– Emel​je fel a jobb ke​zét! – mond​ta Glass​nek. – Es​kü​szik, hogy az iga​zat mond​ja, is​ten úgy se​gít​se?
– Glass bó​lin​tott, és igent mon​dott, az​zal a gyen​ge hang​szín​nel, amit gyű​lölt, de nem tu​dott meg​vál​toz​‐
tat​ni.
– Mr. Glass, hal​lot​ta a vá​dak fel​ol​va​sá​sát? – kér​dez​te Con​stab​le.
– Igen.
– És pon​to​sak?
– Igen.
– Akar bár​mi​lyen nyi​lat​ko​za​tot ten​ni?
Glass ha​bo​zott. Az el​já​rás for​ma​li​tá​sa tel​je​sen meg​lep​te. Egy​ál​ta​lán nem szá​mí​tott száz né​ző​re. Ér​‐
tet​te ő, hogy Con​stab​le pa​ran​csol az erőd​ben, de ez az ügy rá és Fitz​gerald​ra tar​to​zott, nem volt ínyé​‐
re, hogy lát​vá​nyos​ság lett be​lő​le egy ar​ro​gáns tiszt és kö​rül​be​lül száz unat​ko​zó, be​so​ro​zott fér​fi szó​ra​‐
koz​ta​tá​sá​ra.
– Mr. Glass, van mon​da​ni​va​ló​ja a bí​ró​ság szá​má​ra?
– Teg​nap el​mond​tam, hogy mi tör​tént. Fitz​geral​dot és egy fiút, akit Bridger​nek hív​nak hát​ra​hagy​tak,
hogy ápol​ja​nak, mi​után egy grizzly meg​tá​ma​dott a Grand fo​lyó​nál. Ehe​lyett ma​gam​ra hagy​tak. Nem hi​‐
báz​ta​tom őket emi​att. De ki​ra​bol​tak, mi​előtt meg​lép​tek. El​vit​ték a pus​ká​mat, a ké​se​met, de még a ko​‐
vámat és az acé​lo​mat is. El​vet​ték tő​lem azo​kat a dol​go​kat, amik​re szük​sé​gem lett vol​na, hogy le​gyen
esé​lyem egye​dül is.
– Ez az a pus​ka, ami​ről azt ál​lít​ja, hogy az öné? – Az őr​nagy elő​vet​te az Ans​tad​tot az asz​ta​la mö​gül.
– Ez az én pus​kám.
– Tud​ja azo​no​sí​ta​ni va​la​mi​lyen meg​kü​lön​böz​te​tő jegy alap​ján?
Glass érez​te, hogy el​ön​ti az ar​cát a vér erre a fel​szó​lí​tás​ra. Mi​ért en​gem kér​dez​get​nek? Vett egy
mély lé​leg​ze​tet.
– A cső​be be​le​vés​ték a ké​szí​tő​je ne​vét: J. Ans​tadt, Kutz​town, Penn.
Az őr​nagy elő​vett a zse​bé​ből egy szem​üve​get és meg​vizs​gál​ta a csö​vet. Han​go​san fel​ol​vas​ta: – J.
Ans​tadt, Kutz​town, Penn. – Újabb mo​raj fu​tott vé​gig a ter​men.
– Akar még va​la​mit mon​da​ni, Mr. Glass?
Glass meg​ráz​ta a fe​jét.
– El​me​het.
Glass vissza​tért a he​lyé​re Fitz​gerald​dal szem​ben, az őr​nagy pe​dig foly​tat​ta.
– As​kit​zen fő​had​nagy, es​kes​se meg a vád​lot​tat! – As​kit​zen oda​sé​tált Fitz​gerald ket​re​cé​hez. A bi​lin​‐
csek meg​csör​dül​tek Fitz​gerald ke​zén, ahogy az a ke​zét a bib​li​á​ra he​lyez​te. Erő​tel​jes hang​ja be​töl​töt​te
a kan​tint, ahogy ün​ne​pé​lye​sen le​tet​te az es​küt.
Con​stab​le őr​nagy hát​ra​dőlt a szé​ké​ben.
– Fitz​gerald köz​le​gény, hal​lot​ta Mr. Glass vád​ja​it. Ho​gyan ma​gya​ráz​za mind​ezt?
– Kö​szö​nöm a le​he​tő​sé​get, hogy meg​véd​he​tem ma​gam, uram, úgy ér​tem, Con​stab​le őr​nagy. – Az őr​‐
nagy szin​te su​gár​zott az el​szó​lás mi​att, mi​köz​ben Fitz​gerald foly​tat​ta: – Ön va​ló​szí​nű​leg azt vár​ja tő​‐
lem, hogy Hugh Glasst ha​zug​nak ne​vez​zem, de nem fo​gom ezt ten​ni, uram. – Con​stab​le kí​ván​csi​an elő​‐
re​ha​jolt. Glass sze​mei is össze​szű​kül​tek, mert ő is meg​le​pő​dött, hogy va​jon mire ké​szül​het Fitz​gerald.
– Va​ló​já​ban Hugh Glasst jó em​ber​nek tar​tom, tisz​te​lik a tár​sai a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​nél.
– Azt gon​do​lom, hogy Hugh Glass úgy hi​szi, min​den szó, amit el​mon​dott, az Úr előtt a leg​tisz​tább
igaz​ság. A prob​lé​ma az, uram, hogy egy egész ra​kás do​log​ról hi​szi ezt, olya​nok​ról, amik soha nem tör​‐
tén​tek meg.
– Az igaz​ság az, hogy de​lí​ri​um​ban volt már két nap​ja, ami​kor ott​hagy​tuk. A láza erő​sen fel​ment, fő​‐
leg az utol​só na​pon. A ha​lál iz​zad​sá​ga, azt gon​dol​tuk. Nyö​gött és ki​ál​to​zott. Tud​tuk, hogy fáj​dal​mai
van​nak. Rosszul érez​tem ma​gam ami​att, hogy már nem te​het​tünk érte töb​bet.
– És mit tet​tek érte?
– Nos, uram, én nem va​gyok or​vos, de meg​tet​tem, ami tő​lem tel​lett. Ké​szí​tet​tem bo​ro​ga​tást a tor​ká​‐
ra és a há​tá​ra. Ké​szí​tet​tem hús​le​vest, hogy táp​lál​jam. Per​sze a tor​ka olyan ál​la​pot​ban volt, hogy nem
tu​dott nyel​ni, sem be​szél​ni.
Ez már túl sok volt Glass​nek. A leg​ha​tá​ro​zot​tabb han​gon, amit ki tu​dott adni, azt mond​ta:
– A ha​zug​ság könnyen megy ne​ked, Fitz​gerald.
– Mr. Glass – menny​dö​rög​te Con​stab​le, aki​nek az arca hir​te​len a fel​há​bo​ro​dás me​rev cso​mó​já​ba
rán​dult össze. – Ez az én el​já​rá​som. Én fo​gok ke​reszt​kér​dé​se​ket fel​ten​ni a ta​núk​nak. Maga pe​dig be​‐
fog​ja a szá​ját, kü​lön​ben a bí​ró​ság meg​sér​té​sé​vel vá​do​lom meg.
Con​stab​le meg​vár​ta, amíg a ki​je​len​té​sé​nek sú​lya le​ülep​szik a te​rem​ben, az​tán vissza​for​dult Fitz​‐
gerald​hoz.
– Foly​tas​sa, köz​le​gény!
– Nem hi​báz​ta​tom azért, mert nem tud​ja, uram. – Fitz​gerald le​né​ző pil​lan​tást ve​tett Glass​re. – Ki
volt ütve vagy lá​zas volt az idő leg​na​gyobb ré​szé​ben, amíg ápol​tuk.
– Nos, ez mind szép és jó, de ta​gad​ja, hogy ma​gá​ra hagy​ta őt? Vagy azt, hogy ki​ra​bol​ta?
– Hadd mond​jam el, hogy mi tör​tént azon a reg​ge​len, uram! Négy nap​ja tá​bo​roz​tunk egy pa​tak​völgy​‐
ben a Grand mel​lett. Ott​hagy​tam Hugh-t Bridger​rel, és le​men​tem a fo​lyó​hoz va​dász​ni, a dél​előtt na​‐
gyobb ré​szét ott töl​töt​tem. A tá​bor​tól nagy​já​ból egy mér​föld​nyi​re majd​nem be​le​sza​lad​tam egy ari​ka​ra
har​co​sok​ból álló csa​pat​ba. – Az iz​ga​tott​ság újabb hul​lá​ma su​hant át a né​ző​kön, akik​nek a leg​több​je az
ari​ka​ra fa​lu​nál le​zaj​lott ké​tes küz​de​lem ve​te​rán​ja volt.
– A rík elő​ször nem lát​tak meg, ezért el​in​dul​tam vissza​fe​lé a tá​bor​hoz, olyan gyor​san, ahogy csak
tud​tam. Ak​kor vet​tek csak ész​re, ami​kor a völgy​be ér​tem. Tá​mad​va kö​ze​lí​tet​tek, én pe​dig ro​han​tam
fel​fe​lé a tá​bo​runk​hoz.
– Ami​kor oda​ér​tem, mond​tam Bridger​nek, hogy a rík köz​vet​le​nül mö​göt​tem van​nak, és azt is mond​‐
tam neki, hogy se​gít​sen fel​ké​szül​ni a rík​kel való szem​be​szál​lás​ra. Ek​kor mond​ta ne​kem Bridger, hogy
Glass meg​halt.
– Mocs​kos gö​rény! – csat​tant fel Glass, mi​köz​ben fel​állt és Fitz​gerald felé in​dult. Két, ba​jo​net​tes
pus​kát tar​tó ka​to​na áll​ta el az út​ját.
– Mr. Glass! – ki​a​bál​ta Con​stab​le, és köz​ben a fa​ka​la​páccsal ütöt​te az asz​talt. – Ma​rad​jon a he​lyén,
és fog​ja be a szá​ját, vagy le​csu​ka​tom!
Az őr​nagy​nak el​tar​tott né​hány pil​la​na​tig, amíg vissza​nyer​te az ön​fe​gyel​mét. Szü​ne​tet tar​tott, hogy
meg​iga​zít​sa a gal​lért réz​gom​bos ka​bát​ján, az​tán vissza​tért Fitz​gerald ki​hall​ga​tá​sá​hoz.
– Mr. Glass nyil​ván​va​ló​an nem halt meg. Meg​vizs​gál​ta őt?
– Ér​tem, hogy mi​ért dü​hös Hugh, uram. Nem kel​lett vol​na el​fo​gad​nom, amit Bridger mond. De ami​‐
kor az​nap rá​néz​tem Glass​re, sá​padt volt, mint egy szel​lem, és moz​du​lat​lan. Hal​lot​tuk, ahogy a rík jön​‐
nek fel​fe​lé a szur​dok​ban. Bridger el​kez​dett ki​a​bál​ni, hogy el kell tűn​nünk on​nan. Biz​tos vol​tam ben​ne,
hogy Glass ha​lott, ezért el​ro​han​tunk fe​de​zé​ket ke​res​ni.
– De azért ma​guk​kal vit​ték a pus​ká​ját.
– Azt Bridger tet​te. Azt mond​ta, hogy os​to​ba​ság len​ne hát​ra​hagy​ni a pus​kát és a kést a rík​nek. Arra
nem volt idő, hogy vi​tat​kozzunk ezen.
– De most ma​gá​nál van a pus​ka.
– Igen uram, ná​lam. Ami​kor vissza​ér​tünk Fort Uni​on​ba, Hen​ry ka​pi​tány​nak nem volt kész​pén​ze,
hogy ki​fi​zes​sen ben​nün​ket, ami​ért hát​ra​ma​rad​tunk Glass-szel. Hen​ry meg​kért, hogy fo​gad​jam el a pus​‐
kát fi​zet​ség​kép​pen. Ter​mé​sze​te​sen, őr​nagy úr, örü​lök a le​he​tő​ség​nek, hogy vissza​ad​ha​tom Hugh-nak.
– És mi van az acél​lal meg a ko​vá​val?
– Azo​kat nem vit​tük el, uram. Gon​do​lom, a rík​nél le​het​nek.
– És va​jon a rík mi​ért nem öl​ték meg Mr. Glasst, és skal​pol​ták meg, ahogy az a szo​ká​suk?
– Gon​do​lom, azt hit​ték, hogy ha​lott, ugyan​úgy, ahogy mi. Nem aka​rom meg​bán​ta​ni Hugh-t, de nem
sok skalp​ja ma​radt, amit le​vág​hat​tak vol​na. A med​ve annyi​ra szét​mar​can​gol​ta, hogy a rík biz​tos azt
gon​dol​ták, már nem ma​radt hát​ra sem​mi cson​kí​tás.
– Köz​le​gény, maga már hat hete ezen az ál​lo​má​son él. Mi​ért nem könnyí​tett a lel​kén en​nek a tör​té​‐
net​nek az el​mon​dá​sá​val a mai na​pot meg​elő​ző​en?
Fitz​gerald gon​do​san ki​szá​mí​tott szü​ne​tet tar​tott, be​ha​rap​ta az aj​kát, az​tán le​haj​tot​ta a fe​jét. Vé​gül
előbb fel​pil​lan​tott, majd a fe​jét is fel​emel​te. Csen​des han​gon azt mond​ta:
– Nos, uram... azt hi​szem, szé​gyell​tem ma​gam.
Glass ar​cá​ra ki​ült a döb​be​net. Nem annyi​ra Fitz​gerald​dal volt baja, aki fe​lől az áru​lás soha nem ér​‐
ke​zett tel​je​sen vá​rat​la​nul. Sok​kal in​kább az őr​naggyal, aki el​kez​dett bó​lo​gat​ni Fitz​gerald szto​ri​ja alatt,
mint va​la​mi pat​kány, ha meg​hall​ja a pat​kány​fo​gó síp​ját. Hisz neki!
Fitz​gerald foly​tat​ta:
– Teg​na​pig nem tud​tam róla, hogy Hugh Glass él, de azt gon​dol​tam, hogy ma​gá​ra hagy​tam egy em​‐
bert, úgy, hogy még ren​de​sen el sem te​met​tem. Azt min​den em​ber meg​ér​dem​li, még a ha​tár​vi...
Glass nem bír​ta to​vább. Be​nyúlt a ka​bát​ja alá, az övé​ben el​rej​tett pisz​to​lyért. Ki​húz​ta a fegy​vert és
tü​zelt. A go​lyó célt té​vesz​tett, és be​le​fú​ró​dott Fitz​gerald vál​lá​ba. Glass hal​lot​ta, ahogy Fitz​gerald fel​‐
ki​ált, és ugyan​ak​kor érez​te, ahogy erős ke​zek ra​gad​ják meg mind​két ol​dal​ról. Küz​dött, hogy ki​sza​ba​‐
dul​jon a szo​rí​tá​suk​ból. A tár​gya​ló​te​rem​ben ki​tört a zűr​za​var. Hal​lot​ta, hogy As​kit​zen ki​a​bál va​la​mit,
és egy vil​la​nás​nyi idő​re lát​ta az őr​na​gyot és arany​szí​nű vál​lap​ja​it. Erős fáj​dal​mat ér​zett a tar​kó​ján,
az​tán min​den el​sö​té​tült.
 Glass pe​nész​sza​gú sö​tét​ség​ben éb​redt fel, lük​te​tő fej​fá​jás​sal. Arc​cal le​fe​lé fe​küdt a dur​va fe​lü​le​tű
pad​lón. Las​san az ol​da​lá​ra for​dult, és ne​ki​üt​kö​zött egy fal​nak. A feje fö​lött fényt lá​tott, ami egy ne​héz
ajtó kes​keny ha​sa​dé​kán ke​resz​tül áram​lott be. A Fort At​kin​son őr​há​za egy nagy, fog​va​tar​tás​ra szol​gá​ló
cel​lá​ból állt ré​sze​gek​nek és más ál​ta​lá​nos kö​te​les​ség​mu​lasz​tók​nak, va​la​mint két fá​ból ké​szült zár​ká​‐
ból. Ab​ból ítél​ve, amit hal​lott, Glass úgy gon​dol​ta, hogy a cel​lá​ban há​rom vagy négy em​ber le​het.
A tér, mint a ko​por​só ol​da​lai, mint​ha össze​szű​kült vol​na, ahogy ott fe​küdt. Hir​te​len a ha​jók ned​ves
fe​nék​re​ke​szé​re em​lé​kez​tet​te, a foj​to​ga​tó élet​re a ten​ge​ren, amit vé​gül meg​gyű​lölt. A hom​lo​kán iz​zad​‐
ság​csep​pek je​len​tek meg, lé​leg​zet​vé​te​lei pe​dig rö​vid, szór​vá​nyos ki​tö​ré​sek​ké vál​toz​tak. Pró​bált ural​‐
kod​ni ma​gán, a be​bör​tön​zött​ség ér​zé​sét fel​vál​ta​ni a nyílt sík​ság sza​bad​sá​gá​val, a hul​lám​zó fű ten​ge​ré​‐
vel, amit sem​mi nem tör meg, csak egy hegy​ség a tá​vo​li ho​ri​zon​ton.
A na​po​kat az őr​ház napi ru​tin​ján ke​resz​tül mér​te: őr​ség​vál​tás pir​ka​dat​kor; ke​nye​ret és vi​zet hoz​nak
dél kö​rül; őr​ség​vál​tás al​ko​nya​i​kor; utá​na éj​sza​ka. Két hét telt el, ami​kor hal​lot​ta a kül​ső ajtó nyi​kor​‐
gá​sát, és meg​érez​te, aho​gyan friss le​ve​gő tó​dul be a he​lyi​ség​be. – Ma​rad​ja​tok, ahol vagy​tok, bü​dös
idi​ó​ták, mert be​tö​röm a ko​po​nyá​to​kat! – mond​ta egy el​do​hány​zott hang, ami​nek a tu​laj​do​no​sa ki​mér​ten
sé​tált Glass cel​lá​ja felé. Glass hal​lot​ta a kul​csok csö​röm​pö​lő hang​ját, az​tán a kulcs mo​tosz​ká​lá​sát a
zár​ban. Kat​tant a csap​szeg, és az ajtó ki​nyílt.
Glass hu​nyor​gott a fény​ben. Egy sár​ga, ék ala​kú rend​fo​ko​za​ti csí​ko​kat és szür​ke po​fa​sza​kállt vi​se​lő
sza​kasz​ve​ze​tő állt az aj​tó​ban.
– Con​stab​le őr​nagy ki​ad​ta a pa​ran​csot. El​me​hetsz. Sőt, el kell men​ned. Tűnj el az ál​lo​más​ról hol​‐
nap dé​lig, kü​lön​ben bí​ró​ság elé ál​lí​ta​nak egy pisz​toly el​lo​pá​sá​ért, és mert arra hasz​nál​tad, hogy lyu​kat
fúr​tál vele Fitz​gerald köz​le​gény​be!
A kin​ti fény el​va​kí​tot​ta, mi​után két he​tet töl​tött a sö​tét cel​lá​ban. Ami​kor va​la​ki azt mond​ta: „Bon​‐
jour, Mon​si​eur Glass”, Glass​nek egy per​cé​be telt, hogy ki tud​ja ven​ni Ki​o​wa Brazeau da​gadt, fol​tok​‐
kal tar​kí​tott ar​cát.
– Te mit csi​nálsz itt, Ki​o​wa?
– Me​gyek vissza St. Louis​ba, a ha​jóm tele van fel​sze​re​lés​sel.
– Te sza​ba​dí​tot​tál ki?
 – Igen, jó vi​szony​ban va​gyok Con​stab​le őr​naggyal. Más​rész​ről vi​szont, te mint​ha jó nagy baj​ba ke​‐
ver​ted vol​na ma​gad.
– Az egyet​len baj az, hogy a pisz​to​lyom nem lőtt egye​ne​sen.
– Meg​ér​tem, nem a te pisz​to​lyod volt. Ez vi​szont sze​rin​tem a tiéd. – Ki​o​wa oda​adott Glass​nek egy
pus​kát, és Glass vé​gül ké​pes volt elég​gé fó​ku​szál​ni ah​hoz, hogy lás​sa is.
Az Ans​tadt. Meg​ra​gad​ta a fegy​vert az agy​nál és a cső​nél, mert em​lé​ke​zett rá, hogy ha​tá​ro​zot​tan sú​‐
lyos. Meg​vizs​gál​ta az el​sü​tő szer​ke​ze​tet, ami​nek szük​sé​ge lett vol​na friss zsí​ro​zás​ra. Jó né​hány új
hor​zso​lás lát​szott a sö​tét szí​nű agyon, és Glass ész​re​vett egy kis vé​se​tet is a tus​le​mez kö​ze​lé​ben: JF.
El​ön​töt​te a düh.
– Mi tör​tént Fitz​gerald​dal?
– Con​stab​le őr​nagy vissza​he​lyez​te a szol​gá​lat​ba.
– Sem​mi bün​te​tés?
– El​ko​boz​zák két​ha​vi bé​rét.
– Két​ha​vi bért!
– Nos, ka​pott egy lyu​kat is a vál​lá​ba, ahol előt​te nem volt lyuk, te pe​dig vissza​ka​pod a pus​ká​dat.
Ki​o​wa Glass​re bá​mult, könnyen le tud​ta ol​vas​ni az ar​cá​ról az ér​zel​me​it.
– Ha eset​leg fur​csa öt​le​ted tá​mad​na, én a ma​gam ré​szé​ről el​ke​rül​ném az Ans​tadt hasz​ná​la​tát en​nek
az erőd​nek az épü​le​te​in be​lül. Con​stab​le őr​nagy ked​ve​li, ha él​het jogi kö​te​le​zett​sé​ge​i​vel, és na​gyon
sze​ret​ne bí​ró​ság elé ál​lí​ta​ni té​ged gyil​kos​sá​gi kí​sér​le​tért. Csak azért lá​gyult meg, mert meg​győz​tem,
hogy te mon​si​eur Ash​ley párt​fo​gol​ja vagy.
Együtt sé​tál​tak át a gya​kor​ló​té​ren. Egy zász​ló​rúd állt ott, ami​nek tar​tó​kö​te​lei fe​szül​tek, hogy el​len​‐
tart​sa​nak az erő​tel​jes ta​va​szi szél​nek. A zász​ló csap​ko​dott a szél​ben, a szé​lei már ki​roj​to​sod​tak a fo​‐
lya​ma​tos csap​ko​dás​tól.
Ki​o​wa Glass​hez for​dult.
– Buta gon​do​la​ta​id van​nak, ba​rá​tom.
Glass meg​állt, és egye​ne​sen rá​né​zett a fran​ci​á​ra.
Ki​o​wa meg​szó​lalt:
– Saj​ná​lom, hogy soha nem volt meg​fe​le​lő ta​lál​kád Fitz​gerald​dal. De mos​tan​ra már rá kel​lett jön​‐
nöd, hogy a dol​gok nem min​dig van​nak a he​lyü​kön.
Egy da​ra​big áll​tak ott, sem​mi​lyen más hang nem hal​lat​szott, csak a zász​ló lo​bo​gá​sa.
– Ez nem ilyen egy​sze​rű, Ki​o​wa.
– Per​sze, hogy nem egy​sze​rű. Ki mond​ta, hogy egy​sze​rű? De tu​dod, mit? Egy cso​mó el​var​rat​lan
szá​lat soha nem varr​nak el. Játssz azok​kal a la​pok​kal, ami​ket osz​tot​tak ne​ked! Lépj to​vább!
Ki​o​wa el​tö​kél​ten foly​tat​ta:
– Gye​re ve​lem Fort Brazeau-ba! Ha mű​kö​dik a do​log, be​vesz​lek part​ner​nek.
Glass las​san meg​ráz​ta a fe​jét.
– Ez nagy​lel​kű aján​lat, Ki​o​wa, de nem hi​szem, hogy ké​pes len​nék meg​ma​rad​ni egy hely​ben.
– Ak​kor mi lesz? Mi a ter​ved?
– Üze​ne​tet kell át​ad​nom Ash​ley-nek St. Louis​ban. Utá​na még nem tu​dom. – Glass szü​ne​tet tar​tott,
mi​előtt hoz​zá​tet​te: – És itt is van még dol​gom.
Nem mon​dott töb​bet. Ki​o​wa is hosszú ide​ig hall​ga​tott. Vé​gül csen​de​sen így szólt:
– Il n’est pire sourd que ce​lui qui ne veut pas ent​end​re. Tu​dod, hogy ez mit je​lent?
Glass meg​ráz​ta a fe​jét.
 – Azt je​len​ti, hogy sen​ki nem olyan sü​ket, mint az, aki nem akar hal​la​ni. Mi​ért jöt​tél a ha​tár​vi​dék​re?
– kér​dez​te Ki​o​wa. – Hogy le​nyo​mozz egy kö​zön​sé​ges tol​vajt? Hogy ked​ve​det leld a pil​la​nat​nyi
bosszú​ban? En​nél több​re tar​tot​ta​lak.
Glass még min​dig nem szólt sem​mit. Vé​gül Ki​o​wa azt mond​ta:
– Ha sze​ret​nél meg​hal​ni az őr​ház​ban, az a te dön​té​sed. – A fran​cia meg​for​dult, és ke​resz​tül​sé​tált a
gya​kor​ló​té​ren. Glass egy pil​la​na​tig ha​bo​zott, az​tán utá​na​ment.
– Men​jünk, igyunk egy whis​key-t! – ki​ál​tott át Ki​o​wa a vál​la fö​lött. – Hal​la​ni aka​rok a Pow​der​ről
és a Plat​té​ról.

Ki​o​wa adott köl​csön pénzt Glass​nek né​hány fel​sze​re​lés​re, és egy éj​sza​ká​nyi szál​lás​ra ab​ban a he​‐
lyi​ség​ben, ami Fort At​kin​son​ben a fo​ga​dó​nak fe​lelt meg: egy sor szal​ma​ágy a kan​ti​nos pad​lá​sán. A
whis​key ál​ta​lá​ban ál​ma​tag​gá tet​te Glasst, de nem azon az éj​sza​kán. Ugyan​így nem vá​gott ren​det a fe​jé​‐
ben ka​var​gó gon​do​la​tok kö​zött sem. Meg​pró​bált tisz​tán gon​dol​kod​ni. Mi a vá​lasz Ki​o​wa kér​dé​sé​re?
Glass fog​ta az Ans​tad​tot, és ki​sé​tált a csí​pős le​ve​gő​re, a gya​kor​ló​tér​re. Az éj​sza​ka tö​ké​le​te​sen tisz​‐
ta volt, hold nél​kü​li, az égen mil​li​árd​nyi csil​lag lát​szott, a fény éles tű​szú​rá​sai. Fel​má​szott a dur​va
lép​cső​fo​ko​kon a szűk sánc​ke​rí​tés​re, ami kör​be​fu​tott az erőd fala men​tén. A te​tő​ről nyí​ló ki​lá​tás mél​tó​‐
ság​tel​jes volt.
Glass maga mögé né​zett, az erőd kor​lá​tai közé. A gya​kor​ló​tér túl​ol​da​lán áll​tak a ba​rak​kok. Ott van.
Hány száz mér​föl​det küz​dött le, hogy meg​ta​lál​ja Fitz​geral​dot!? Most pe​dig a zsák​má​nya ott fek​szik né​‐
hány lé​pés​nyi​re, és al​szik. Érez​te az Ans​tadt sö​tét fém​jét a ke​zé​ben. Hogy me​het​nék el ép​pen most?
Meg​for​dult, át​né​zett az erőd sán​ca​in a Mis​sou​ri fo​lyó felé.
Csil​la​gok tán​col​tak a sö​tét ví​zen, a tük​rö​ző​dé​sük mint​ha az ég​bolt tér​ké​pét ve​tí​tet​te vol​na a föld​re.
Glass az égen ke​res​gélt jel​ző​fé​nyei után. Meg​ta​lál​ta a Nagy​med​ve és a Kis​med​ve fer​de far​kát, a Sark​‐
csil​lag meg​nyug​ta​tó ál​lan​dó​sá​gát. Hol van az Ori​on? Hol van a va​dász, bosszú​ál​ló kard​já​val?
A Vega, a nagy csil​lag pom​pás csil​lo​gá​sa mint​ha hir​te​len ver​sen​ge​ni kez​dett vol​na Glass fi​gyel​mé​‐
ért. A Vega mel​lett ész​re​vet​te Cyg​nust, a hattyút.
Glass a Cyg​nus​ra bá​mult, és mi​nél to​vább néz​te, an​nál in​kább úgy tűnt, hogy egy​más​ra me​rő​le​ges
vo​na​lai ke​resz​tet for​mál​nak. Az Észak Ke​reszt​je. Ez volt a Cyg​nus köz​na​pi neve, erre em​lé​ke​zett. Ez a
név job​ban passzolt hoz​zá.
Azon az éj​sza​kán hosszú ide​ig állt ott, a ma​gas erőd​fa​lon a Mis​sou​rit hall​gat​va és a csil​la​go​kat
néz​ve. A vi​zek for​rá​sá​ra gon​dolt, az óri​á​si Big​horn he​gye​i​re, ame​lyek csú​csa​it már lát​ta, de soha nem
érin​tet​te meg. A csil​la​gok​ra és az égre gon​dolt, meg​vi​gasz​tal​ta mér​he​tet​len​sé​gük, szem​ben az ő ap​‐
rócs​ka he​lyé​vel a vi​lág​ban. Vé​gül le​má​szott az erőd​fal​ról, és be​ment, gyor​san meg​ta​lál​va az ál​mot,
ami ko​ráb​ban el​ke​rül​te.
 Jim Bridger ko​pog​tat​ni kez​dett Hen​ry ka​pi​tány aj​ta​ján, az​tán ab​ba​hagy​ta. Hét nap​ja sen​ki nem lát​ta
a ka​pi​tányt a szál​lá​sán kí​vül. A var​júk hét nap​ja lop​ták vissza a lo​va​i​kat. Hen​ryt az sem tud​ta ki​csa​lo​‐
gat​ni a vissza​vo​nult​ság​ból, hogy Mur​phy si​ke​res va​dá​szat​ból tért vissza.
Bridger mély lé​leg​ze​tet vett és ko​po​gott. Zör​gést hal​lott bent​ről, az​tán csönd. – Ka​pi​tány? – Újra
csönd. Bridger megint várt egy ki​csit, az​tán be​lök​te az aj​tót.
Hen​ry egy asz​tal mö​gött gör​nye​de​zett, ami két hor​dó​ból és egy pal​ló​ból állt.
Gyap​jú​ta​ka​ró bo​rí​tot​ta a vál​lát, ami arra em​lé​kez​tet​te Bridgert, mint ami​kor egy öreg​em​ber bú​jik
kö​zel a tűz​hely​hez egy ve​gyes​ke​res​ke​dés​ben. A ka​pi​tány egyik ke​zé​ben toll volt, a má​sik​ban egy da​‐
rab pa​pír. Bridger a pa​pírt néz​te. Szá​mok hosszú osz​lo​pa​i​val volt tele, bal​ról jobb​ra, fent​ről le​fe​lé.
Tin​ta​pa​cák pon​toz​ták a szö​ve​get, mint​ha a toll gyak​ran üt​kö​zött vol​na aka​dály​ba, és vér​ként öm​lött
vol​na a pa​pír​ra. El​ázott la​pok he​ver​tek szét​szór​va a pad​lón és az asz​ta​lon.
Bridger vár​ta, hogy a ka​pi​tány mond​jon va​la​mit, vagy leg​alább föl​néz​zen.
Hosszú ide​ig egyi​ket sem tet​te. Vé​gül föl​emel​te a fe​jét. Úgy né​zett ki, mint aki na​pok óta nem al​‐
szik, vér​eres sze​mei meg​eresz​ke​dett szür​ke tás​kák fölül sze​ge​ződ​tek rá. Bridger azon gon​dol​ko​dott,
igaz-e, amit az em​be​rek né​me​lyi​ke mond, hogy Hen​ry ka​pi​tány​nak el​ment a jó​zan esze.
– Tudsz bár​mit a szá​mok​ról, Bridger?
– Nem, uram.
– Én sem. Leg​alább​is nem so​kat. Ab​ban re​mény​ke​dem, még min​dig, hogy túl hü​lye vol​tam ah​hoz,
hogy ezt össze​rak​jam. – A ka​pi​tány vissza​me​redt a pa​pír​ra. – A gond az, hogy újra meg újra meg​csi​‐
ná​lom, és min​dig ugyan​úgy jön ki. Nem a ma​tek​kal van a prob​lé​ma. Ha​nem az​zal, hogy nem úgy jön
ki, ahogy sze​ret​ném.
– Nem ér​tem, mire gon​dol, ka​pi​tány.
– Úgy ér​tem, ne​künk annyi. Har​minc​ezer dol​lár mí​nusz. Lo​vak nél​kül nem tart​ha​tunk elég em​bert
te​re​pen, hogy ezt be​hoz​zák. És nincs sem​mink, amit lo​vak​ra cse​rél​het​nénk.
– Mur​phy most jött meg két adag prém​mel a Big​horn-hegy​ség​ből.
A ka​pi​tány el​mé​je a hí​re​ket sa​ját múlt​já​nak vas​tag szű​rő​jén ke​resz​tül szív​ta fel.
– Az sem​mi, Jim. Két adag szőr​me nem ál​lít talp​ra ben​nün​ket. Húsz adag sem ál​lí​ta​na talp​ra.
 A be​szél​ge​tés nem abba az irány​ba ha​ladt, amit Jim re​mélt. Két hét​be telt neki össze​szed​ni a bá​tor​‐
sá​got, hogy el​jöj​jön a ka​pi​tány​hoz. Most az egész fél​re​sik​lott. Küz​dött a vissza​vo​nu​lás ösz​töné​vel.
Nem. Most nem.
– Mur​phy azt mond​ja, ön át akar kül​de​ni né​hány em​bert a he​gye​ken, meg​ke​res​ni Jed Smith-t.
A ka​pi​tány nem erő​sí​tet​te meg, de Bridger így is to​vább eről​tet​te.
– Én is ve​lük aka​rok men​ni.
Hen​ry rá​né​zett a fi​ú​ra. A sze​mek, ami​ket lá​tott, olyan re​mény​tel​je​sen csil​log​tak, mint egy ta​va​szi
nap​fel​kel​te. Mi​óta nem ér​zett már fi​karc​nyit sem eb​ből a fi​a​ta​los op​ti​miz​mus​ból? Jó ide​je... de hála
is​ten​nek, már túl va​gyok raj​ta.
– Meg​kí​mél​het​lek pár do​log​tól, Jim. Vol​tam a he​gye​ken túl. Olya​nok, mint a kup​le​ráj ál​hom​lok​za​ta.
Tu​dom, hogy mit ke​re​sel... de nincs ott.
Jim​nek nem volt öt​le​te, ho​gyan vá​la​szol​jon. Nem tud​ta el​kép​zel​ni, mi​ért vi​sel​ke​dik a ka​pi​tány ilyen
fu​rán. Ta​lán tény​leg el​ment az esze. Bridger nem tud​ta, de azt tud​ta, mi​ben hisz ren​dít​he​tet​le​nül: hogy
Hen​ry ka​pi​tány té​ved.
Újabb hosszú hall​ga​tás kö​vet​ke​zett. Egy​re ké​nyel​met​le​nebb volt, de Jim nem tá​vo​zott. Vé​gül a ka​‐
pi​tány rá​né​zett, és azt mond​ta:
– A te dön​té​sed, Jim. Ki​kül​de​tek, ha men​ni akarsz.
Bridger ki​ment az ud​var​ba, hu​nyo​rog​nia kel​lett a reg​ge​li nap​fény​ben. Alig vet​te ész​re a fa​gyos le​‐
ve​gőt az ar​cán, az el​mú​ló év​szak utol​só ma​ra​dé​kát. Fog még hul​la​ni hó, míg a tél vég​re fel​ad​ja, és a
ta​vasz már meg​ka​pasz​ko​dott a sík​sá​gon.
Jim föl​má​szott a rö​vid lét​rán a lő​ál​lá​so​kig. Kö​nyö​ke​i​re tá​masz​ko​dott a fal te​te​jén, és a Big​horn-
hegy​ség felé bá​mult. Megint fel​fe​dez​te azt a mély ka​nyont, ami mint​ha a hegy​ség bel​se​jét szel​te vol​na
át. Va​jon tény​leg át​sze​li? Mo​soly​gott a vég​te​len le​he​tő​sé​gek gon​do​la​tá​tól, hogy mi le​het a ka​nyo​non
túl, hogy mi le​het a hegy​csú​cso​kon, hogy mi le​het oda​át.
Ha​vas hegy​csú​csok​ból fa​ra​gott ho​ri​zont​ra emel​te a te​kin​te​tét, szű​zi fe​hé​ren szik​ráz​tak a fa​gyos kék
ég elő​te​ré​ben. Fel​mász​hat​na, ha akar​na. Fel​mász​hat​na meg​érin​te​ni a ho​ri​zon​tot, át​ug​ra​na raj​ta, és
meg​ke​res​né a kö​vet​ke​zőt.
 Az ol​va​sók ta​lán el​gon​dol​kod​nak azon, tör​té​ne​ti​leg mennyi​re va​ló​sak en​nek a re​gény​nek az ese​mé​‐
nyei. A prém​ke​res​ke​de​lem idő​sza​ka ho​má​lyos ke​ve​ré​ke a tör​té​ne​lem​nek és a le​gen​dák​nak, és Hugh
Glass tör​té​ne​té​be két​ség​kí​vül be​szű​rő​dött némi le​gen​da is. A Vissza​té​rő a fan​tá​zia szü​löt​te. Ugyan​ak​‐
kor meg​tet​tem min​dent, hogy a tör​té​net főbb ese​mé​nye​it te​kint​ve hű ma​rad​jak a tör​té​ne​lem​hez.
Annyi biz​to​san igaz, hogy Hugh Glasst meg​tá​mad​ta egy grizzly, mi​köz​ben a Ro​cky Moun​ta​in Fur
Com​pany szá​má​ra cser​kelt 1823 őszén; hogy bor​zal​ma​san össze​m​ar​can​gol​ta; hogy ma​gá​ra hagy​ták a
baj​tár​sai, köz​tük az a két fér​fi, aki​ket azért hagy​tak hát​ra, hogy ápol​ják; és hogy túl​él​te, az​tán hő​si​es
bosszú​had​já​ra​tot in​dí​tott. A leg​át​fo​góbb tör​té​ne​ti mun​ka Glass​ről John Myers Myers írá​sa szó​ra​koz​ta​‐
tó élet​raj​zá​ban, a The Saga of Hugh Glassben (A Hugh Glass saga). Myers erő​sen alá​tá​maszt​ja Glass
éle​té​nek né​me​lyik leg​in​kább fi​gye​lem​re mél​tó as​pek​tu​sát is, köz​tük azt, ami​kor Jean La​fit​te, a ka​lóz,
majd ké​sőbb a pa​u​ni in​di​á​nok fog​lyul ej​tet​ték.
A tör​té​né​szek vé​le​mé​nye meg​osz​lik ab​ban a kér​dés​ben, hogy Jim Bridger volt-e egyi​ke an​nak a két
fér​fi​nak, akit hát​ra​hagy​tak ápol​ni Glasst, bár a leg​töb​ben azt gon​dol​ják, ő volt az. (Ce​cil Al​ter tör​té​‐
nész 1925-ben meg​je​lent Bridger-élet​raj​zá​ban szen​ve​dé​lye​sen kép​vi​se​li en​nek az el​len​ke​ző​jét.) Je​‐
len​tős mennyi​sé​gű bi​zo​nyí​ték áll ren​del​ke​zés​re ar​ról, hogy Glass szem​be​ke​rült Bridger​rel, de az​tán
meg​bo​csá​tott neki a Big​horn​nál álló erőd​ben.
Né​hány eset​ben vet​tem az írói és tör​té​net​írói sza​bad​sá​got, hogy el​tér​jek a va​ló​ság​tól, és eze​ket sze​‐
ret​ném itt meg​em​lí​te​ni. Meg​győ​ző bi​zo​nyí​ték áll ren​del​ke​zés​re ar​ról, hogy Glass vé​gül utol​ér​te Fitz​‐
geral​dot Fort At​kin​son​nél, és áru​ló​ját az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek egyen​ru​há​já​ban ta​lál​ta. A
ta​lál​ko​zás​ról szó​ló be​szá​mo​lók azon​ban fe​lü​le​te​sek. Nincs bi​zo​nyí​ték olyan for​má​lis tár​gya​lás​ra,
ami​lyet én le​ír​tam. Con​stab​le őr​nagy sze​mé​lye tel​je​sen fik​tív, ahogy az az in​ci​dens is, ami​kor Glass
be​le​lő Fitz​gerald vál​lá​ba. Bi​zo​nyí​ték van arra is, hogy Hugh Glass kü​lön​vált An​to​i​ne Lan​ge​vin csa​‐
pa​tá​tól, még mi​előtt az ari​ka​rák raj​ta​ütöt​tek a vo​ya​geu​rö​kön. (Tous​sa​int Char​bon​neau mint​ha Lan​ge​‐
vin​nel lett vol​na, és ta​lán túl​él​te a tá​ma​dást, bár en​nek kö​rül​mé​nyei sem tisz​tá​zot​tak.) Pro​fes​se​ur, Do​‐
mi​ni​que Cat​to​i​re és La Vi​er​ge ki​ta​lált sze​mé​lyek.
Fort Tal​bot és la​kói ki​ta​lált he​lyek és sze​mé​lyek. Egyéb​ként a föld​raj​zi re​fe​ren​cia​pon​tok olyan pon​‐
to​sak, ami​lye​nek csak le​het​nek. Az 1824 ta​va​szi ari​ka​ra tá​ma​dás Glass és tár​sai el​len va​lós, ál​lí​tó​lag
az Észa​ki Plat​te fo​lyó és a (ké​sőbb el​ne​ve​zett) La​ra​mie fo​lyó össze​fo​lyá​sá​nál tör​tént. Ti​zen​egy év​vel
ké​sőbb ezen a he​lyen épült fel a Fort Wil​li​am, a Fort La​ra​mie előd​je.
A prém​ke​res​ke​de​lem idő​sza​ka iránt ér​dek​lő​dő ol​va​sók bi​zo​nyá​ra él​vez​nék a tör​té​nel​mi fel​dol​go​zá​‐
so​kat, köz​tük Hi​ram Chit​ten​den klasszi​ku​sát, a The Ame​ri​can Fur Tra​de of the Far Westet (A tá​vo​li
nyu​gat ame​ri​kai szőr​me​ke​res​ke​del​me) és Ro​bert M. Ut​ley újabb ke​le​tű mű​vét, az A Life Wild and Pe​‐
ri​loust (Egy vad és ve​sze​del​mes élet).
A re​gény​ben le​írt ese​mé​nye​ket kö​ve​tő évek​ben a fő​sze​rep​lők kö​zül so​kan to​váb​bi ka​lan​do​kat, tra​‐
gé​di​á​kat és di​cső​sé​get él​tek meg. A kö​vet​ke​zők ér​de​me​sek az em​lí​tés​re:
And​rew Hen​ry ka​pi​tány: 1824 nya​rán Hen​ry és em​be​re​i​nek egy cso​port​ja ta​lál​ko​zott Jed Smith
csa​pa​tá​val a mai Wyo​ming te​rü​le​tén. Hen​ry je​len​tős mennyi​sé​gű pré​met szer​zett, bár nem ele​get ah​‐
hoz, hogy fe​dez​ze a Com​pany adós​sá​ga​it. Smith a te​re​pen ma​radt, Hen​ry fel​ada​ta pe​dig az lett, hogy
vissza​tér​jen St. Louis​ba a zsák​mánnyal. Csak sze​rény mennyi​sé​get szál​lí​tott, Ash​ley még​is úgy gon​‐
dol​ta, hogy a pré​mek in​do​kolt​tá te​szik az azon​na​li vissza​té​rést a te​rep​re. Biz​to​sí​tot​ta az anya​gi​a​kat
egy kö​vet​ke​ző ex​pe​dí​ci​ó​hoz, ami 1824. ok​tó​ber 21-én hagy​ta el St. Louist Hen​ry pa​rancs​nok​sá​ga
alatt. Nem áll​nak ren​del​ke​zé​sünk​re for​rá​sok ar​ról, hogy mi​ért, de úgy tű​nik, Hen​ry nem sok​kal ké​sőbb
vissza​vo​nult a ha​tár​vi​dék​ről.
Ha Hen​ry még né​hány évig meg​tar​tot​ta vol​na ré​sze​se​dé​sét a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​ben,
ahogy a szin​di​ká​tus töb​bi ve​ze​tő​je tet​te, ak​kor va​gyo​nos em​ber​ként vo​nul​ha​tott vol​na vissza. Hen​ry
azon​ban is​mét meg​mu​tat​ta sa​ját​sá​gos von​ze​re​jét a bal​sze​ren​cse iránt. Sze​rény össze​gért el​ad​ta ré​szét
a tár​sa​ság​ban. Még ez is ké​nyel​mes éle​tet biz​to​sít​ha​tott vol​na szá​má​ra, de Hen​ry be​szállt a ke​zes-üz​‐
let​be. Ami​kor szá​mos adó​sa nem fi​ze​tett, min​de​nét el​vesz​tet​te. And​rew Hen​ry nincs​te​le​nül halt meg
1832-ben.
Wil​li​am H. Ash​ley: fi​gye​lem​re mél​tó, hogy ugyan​an​nak a vál​lal​ko​zás​nak két part​ne​re mennyi​re kü​‐
lön​bö​ző vég​ered​mény​re jut​hat. Bár he​gyek​ben álló adós​ság​gal kel​lett szem​be​néz​nie, Ash​ley ren​dít​he​‐
tet​len ma​radt ab​bé​li hi​té​ben, hogy a prém​ke​res​ke​de​lem​ből va​gyont le​het csi​nál​ni. Mi​után 1824-ben
el​bu​kott egy kí​sér​le​te, hogy Mis​sou​ri kor​mány​zó​ja le​gyen, Ash​ley trap​pe​rek egy csa​pa​tát ve​zet​te a
Plat​te déli ágá​hoz. Ő volt az első fe​hér fér​fi, aki meg​kí​sé​relt ha​józ​ni a Gre​en fo​lyón, és ez majd​nem
ka​taszt​ró​fá​val vég​ző​dött an​nak a fo​lyó​nak a tor​ko​la​ta kör​nyé​kén, amit ma Ash​ley fo​lyó​nak hív​nak.
Ke​vés​ke prém​mel a bir​to​kuk​ban Ash​ley és em​be​rei ta​lál​koz​tak a Hud​son-öböl Tár​sa​ság csüg​gedt
al​kal​ma​zott​ja​i​nak egy cso​port​já​val. Rej​té​lyes tranz​ak​ció ke​re​té​ben Ash​ley bir​to​ká​ba ju​tott száz kö​teg
hód​prém. Né​há​nyan azt ál​lít​ják, hogy az ame​ri​ka​i​ak ki​fosz​tot​ták a HBC el​rej​tett kész​le​te​it. Meg​bíz​ha​‐
tóbb be​szá​mo​lók sze​rint Ash​ley nem tett an​nál hely​te​le​neb​bet, mint hogy ke​mé​nyen al​ku​do​zott. Bár​ho​‐
gyan volt is, Ash​ley a pré​me​ket 1825 őszén adta el St. Louis​ban, több mint 200 000 dol​lá​rért, és ez​zel
élet​re szó​ló va​gyont biz​to​sí​tott ma​gá​nak.
Az 1826-os ta​lál​ko​zá​suk​kor Ash​ley el​ad​ta a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​ben bir​to​kolt ré​szét Je​‐
de​diah Smith​nek, Da​vid Jack​son​nek és Wil​li​am Sub​let​te-nek. Mi​után meg​te​rem​tet​te a ta​lál​ko​zó​he​lyek
rend​sze​rét, el​in​dí​tot​ta a prém​ke​res​ke​de​lem idő​sza​ká​ban szá​mos le​gen​dás alak kar​ri​er​jét, és biz​to​sí​‐
tot​ta sa​ját he​lyét a tör​té​ne​lem​ben, mint si​ke​res prém​bá​ró, Ash​ley vissza​vo​nult a ke​res​ke​de​lem​ből.
1831-ben Mis​sou​ri pol​gá​rai meg​vá​lasz​tot​ták Ash​ley-t Spen​cer Pot​tis kong​resszu​si kép​vi​se​lő he​lyé​‐
re (Pot​tis pár​baj​ban halt meg). Ash​ley-t két​szer vá​lasz​tot​ták újra, a po​li​ti​ká​ból 1837-ben vo​nult
vissza. Wil​li​am H. Ash​ley 1838-ban halt meg.
Jim Bridger: 1824 őszén Jim Bridger át​kelt a Szik​lás-hegy​sé​gen, és ő volt az első fe​hér em​ber, aki
meg​érin​tet​te a Nagy Sós-tó vi​zét. Bridger 1830-ra üz​let​társ​sá vált a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​‐
ben, és an​nak az 1840-es évek​ben tör​tént össze​om​lá​sá​ig a prém​ke​res​ke​de​lem​ben ma​radt. Ami​kor a
pré​müz​let már ha​nyat​la​ni kez​dett, Bridger meg​lo​va​gol​ta a nyu​ga​ti ex​pan​zió kö​vet​ke​ző hul​lá​mát. 1838-
ban erő​döt épí​tett a mai Wyo​ming te​rü​le​tén. Fort Bridger fon​tos ke​res​ke​del​mi ál​lo​más​sá vált az Ore​‐
gon-ös​vény men​tén, ké​sőbb ka​to​nai ál​lo​más​hely, majd a Póni Exp​ressz meg​ál​ló​ja lett. Az 1850-es és
1860-as évek​ben Bridger gyak​ran szol​gált ve​ze​tő​ként a te​le​pe​sek, a fel​de​rí​tő​csa​pa​tok és az Egye​sült
Ál​la​mok Had​se​re​ge szá​má​ra.
Jim Bridger 1878. jú​li​us 17-én halt meg a Mis​sou​ri ál​lam​be​li West​port mel​lett. Egész éle​te so​rán
trap​per​ként, fel​fe​de​ző​ként és ve​ze​tő​ként vég​hez​vitt tet​tei mi​att gyak​ran úgy hi​vat​koz​nak rá, mint „A
he​gyi em​be​rek ki​rá​lyá​ra” (King of the Moun​ta​in Men). Ma a nyu​ga​ton min​den​fe​lé he​gyek, víz​fo​lyá​sok
és vá​ro​sok vi​se​lik a ne​vét.
John Fitz​gerald: Róla ke​ve​set le​het tud​ni. Lé​te​zett, és ál​ta​lá​ban őt tart​ják az egyik fér​fi​nak, aki ma​‐
gá​ra hagy​ta Hugh Glasst. Úgy tud​ni, hogy de​zer​tált a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany​ből, majd be​so​‐
roz​ták az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​be, Fort At​kin​son​ben. Éle​te töb​bi ré​sze fik​ció.
Hugh Glass: úgy tű​nik, Fort At​kin​son​ből Glass le​fe​lé uta​zott St. Louis​ba, hogy el​vi​gye Hen​ry üze​‐
ne​tét Ash​ley-hez. St. Louis​ban Glass ta​lál​ko​zott egy cso​port​nyi ke​res​ke​dő​vel, akik San​ta Fébe tar​tot​‐
tak. Csat​la​ko​zott hoz​zá​juk, és egy évig csap​dá​zott a Helo fo​lyón. Nagy​já​ból 1825-re Glass már Ta​os​‐
ban volt, a dél​nyu​ga​ti prém​ke​res​ke​de​lem köz​pont​já​ban.
A Dél​nyu​gat ki​szá​radt víz​fo​lyá​sai ha​mar ki​fogy​tak, és Glass is​mét észak felé for​dult. Vé​gig​csap​‐
dáz​ta fel​fe​lé a Co​lo​ra​dói, az​tán a Gre​ent, majd a Sna​ke-et, hogy vé​gül a Mis​sou​ri for​rás​vi​dé​kén foly​‐
tas​sa. 1828-ban az úgy​ne​ve​zett sza​bad trap​pe​rek meg​vá​lasz​tot​ták Glasst, hogy kép​vi​sel​je az ér​de​ke​i​‐
ket azo​kon a tár​gya​lá​so​kon, ahol a Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany mo​no​pó​li​u​mát re​mél​ték meg​tör​ni.
Mi​után nyu​ga​ton egé​szen a Co​lo​ra​do fo​lyó​ig csap​dá​zott, Glass fi​gyel​mé​nek nagy ré​szét a Szik​lás-
hegy​ség ke​le​ti ol​da​lá​nak szen​tel​te.
Glass az 1833-as te​let egy tá​vo​li ál​lo​má​son, Fort Cass​ben töl​töt​te, kö​zel Hen​ry régi erőd​jé​hez a
Yel​lows​to​ne és a Big​horn fo​lyók össze​fo​lyá​sá​nál. Egy feb​ru​á​ri reg​ge​len Glass és két tár​sa a be​fa​gyott
Yel​lows​to​ne fo​lyón kel​tek át, egy „csap​dá​zó-had​já​rat” kez​de​tén. Csap​dá​ba csal​ta és meg​öl​te őket
har​minc ari​ka​ra har​cos.
 Sok ba​rá​tom és csa​lád​ta​gom (meg né​hány ked​ves ide​gen) adta nagy​vo​na​lú aján​dék​ként az ide​jét,
hogy el​ol​vas​sa en​nek a könyv​nek va​la​mely ko​rai vál​to​za​tát, és tö​ké​le​te​sí​tet​ték kri​ti​ká​juk​kal és bá​to​rí​‐
tá​suk​kal. Kö​szö​nöm Sean Dar​ragh-nek, Liz és John Feldman​nek, Ti​mo​thy és Lori Otto Pun​ke-nek, Pe​‐
ter Scher​nek, Kim Til​ley-nek, Brent és Cheryl Gar​rett​nek, Ma​ri​lyn és Butch Pun​ke-nek, Ran​dy és Ju​‐
lie Mil​ler​nek, Kelly Mac​Ma​nus​nek, Marc Glick​nek, Bill és Mary Strong​nak, Mic​key Kan​tor​nak, And​‐
re So​lo​mitá​nak, Ev Ehr​lich​nek, Jen Kap​lan​nek, Mild​red Ho​ec​ker​nek, Mon​te Silk​nek, Ca​rol és Ted
Kin​ney-nek, Ian Da​vis-nek, Da​vid Ku​rap​ká​nak, Da​vid Mar​chick​nek, Jay Zi​eg​ler​nek, Aub​rey Moss​‐
nak, Mike Bridge-nek, Nan​cy Go​od​man​nek, Jen​ni​fer Eg​an​nek, Amy és Mike Mc​Ma​na​men​nek, Lin​da
Still​man​nek, és Jac​qu​e​li​ne Cun​diff​nek.
Kö​szö​net a ki​tű​nő ta​ná​rok egy cso​port​já​nak a Wyo​ming ál​lam​be​li Tor​ring​ton​ból: Ethel Ja​mes, Betty
Sports​man, Edie Smith, Rod​ger Clark, Cra​ig So​da​ro, Ran​dy Adams, és Bob Lat​ta. Ha bár​mi​kor el​bi​‐
zony​ta​la​nod​ná​tok, hogy a ta​ná​rok szá​mí​ta​nak-e, tud​já​tok, hogy ti na​gyon is szá​mí​tot​ta​tok ne​kem!
Kü​lön kö​szö​net a fan​tasz​ti​kus Tina Ben​nett​nek a Wil​li​am Mor​ris En​de​a​vor​nél. A könyv hi​á​nyos​sá​‐
ga​i​ért az enyém min​den fe​le​lős​ség, míg Tina se​gí​tett job​bá ten​ni a köny​vet, az​tán dol​go​zott azon, hogy
film le​gyen be​lő​le. Kö​szö​net Tina te​het​sé​ges asszisz​ten​sé​nek, Svet​la​na Katz​nak, aki (egye​bek kö​zött)
cí​met adott a könyv​nek. Há​lás va​gyok a ko​rai szer​kesz​té​si ta​ná​cso​kért Phi​lip Tur​ner​nek. Step​hen
Mor​ri​son a Pi​ca​dor​nál P. J. Ho​ro​sz​ko se​gít​sé​gé​vel vissza​jut​tat​ta A Vissza​té​rőt az élet​be.
2002-ben Ke​ith Red​mon fil​mes le​he​tő​sé​get lá​tott A Vissza​té​rőben, és az​óta fo​lya​ma​to​san és meg​in​‐
gat​ha​tat​la​nul dol​go​zott a mozi meg​va​ló​su​lá​sán, kol​lé​gá​i​val az Anony​mous Con​tent​nél, Ste​ve Golin​nel
és Da​vid Kan​ter​rel.
Min​de​nek​előtt pe​dig kü​lön kö​szö​net a csa​lá​dom​nak. Kö​szö​nöm, Sop​hie, hogy se​gí​tet​tél kí​sér​le​tez​ni
a zu​ha​nó csap​dák​kal. Kö​szö​nöm, Bo, hogy hát​bor​zon​ga​tó​an utá​noz​tad a grizzlyt. És kö​szö​nöm, Tra​ci
ren​dü​let​len tá​mo​ga​tá​so​dat és tü​rel​mes fi​gyel​me​det száz ne​héz át​ol​va​sá​son ke​resz​tül.
Al​ter, Ce​cil J.: Jim Bridger, 1925.
Amb​rose, Step​hen E.: Un​da​un​ted Cou​ra​ge, 1996.
Brown, Tom: Tom Browns Fi​eld Gu​i​de to Wil​der​ness Sur​vi​val, 1983.
Chit​ten​den, Hi​ram Mar​tin: The Ame​ri​can Fur Tra​de of the Far West, Vo​lu​mes I and II, 1902.
De​Vo​to, Ber​nard: Ac​ross the Wide Mis​sou​ri, 1947.
Gar​cia, And​rew: Mon​ta​na 1878, Tough Trip th​rough Pa​ra​di​se, 1967.
Knight, Den​nis H.: Moun​ta​ins and Pla​ins: The Eco​logy of Wyo​ming Lands​ca​pes, 1994.
La​ven​der, Da​vid: The Great West, 1965.
Lib​ra​ry of Cong​ress, The North Ame​ri​can In​di​an Port​fo​li​os, 1993.
Mc​Mil​li​on, Scott: Mark of the Grizzly, 1998.
Mil​ner, Cly​de A, et al.: The Ox​ford His​to​ry of the Ame​ri​can West, 1994.
Mor​gan, Ted: A Sho​vel of Stars, 1995.
––„––: Wil​der​ness at Dawn: The Sett​ling of the North Ame​ri​can Con​ti​nent, 1993.
Myers, John Myers: The Saga of Hugh Glass: Pira​te, Paw​nee, and Moun​ta​in Man, 1963.
Nute, Grace Lee: The Vo​ya​geur, 1931.
Rus​sell, Carl R: Fi​re​arms, Tra​ps, & Tools of the Moun​ta​in Men, 1967.
Ut​ley, Ro​bert M.: A Life Wild and Pe​ri​lous: Moun​ta​in Men and the Paths to the Pa​ci​fic, 1997.
Ves​tal, Stan​ley: Jim Bridger, Moun​ta​in Man, 1946.
Wil​lard, Terry: Edib​le and Me​di​ci​nal Plants of the Ro​cky Moun​ta​ins and Ne​igh​bou​ring Ter​rit​ori​es,
1992.
[1] Nyers​bőr​ből ké​szült in​di​án tás​ka, ami​ben ál​ta​lá​ban a füs​tölt és szá​rí​tott húst tá​rol​ták.
[2] Ejtsd: ká​jo​va, egy in​di​án törzs neve.
[3] Bib​li​ai hely​szín, a zsi​dók​nak adott te​rü​let, ahon​nan az​tán az Exodus (ki​vo​nu​lás) tör​tént. Egyip​tom​ban ta​lál​ha​tó, a Ní​lus-del​ta ke​le​ti ré​‐
szén.
[4] Je​len​té​se: há​rom ág vagy hár​mas össze​fo​lyás. A Gal​la​tin, a Jef​fer​son és a Ma​di​son fo​lyók össze​fo​lyá​sá​val jön lét​re a Mis​sou​ri, er​ről
a föld​raj​zi ré​gi​ó​ról van szó.
[5] Az Egye​sült Ál​la​mok Had​se​re​gé​nek spe​ci​á​lis egy​sé​ge, ame​lyet vá​lo​ga​tott ön​kén​te​sek​ből hoz​tak lét​re; ez al​kot​ta a Le​wis és Clark-
ex​pe​dí​ció mag​ját.
[6] A tö​meg egyik régi mér​ték​egy​sé​ge, a szó ere​de​ti je​len​té​se ga​bo​na​mag, el​vi​leg en​nek sú​lyá​val meg​egye​ző tö​me​get je​lent (kb. 64, 8
mg).
[7] Kis üreg a pus​ka agyá​ban, eb​ben tá​rol​ták pl. a ko​vát, a zsírt, a go​lyó​vász​nat stb.
[8] Észak-ame​ri​kai in​di​án ere​de​tű étel és tar​tó​sí​tá​si mód​szer. A pem​mi​kán fő össze​te​vő​je a vad​hús (fő​leg bö​lény, gím​szar​vas, já​vor​szar​‐
vas), amit na​pon vagy tűz mel​lett ke​mény​re szá​rí​tot​tak és kö​vek​kel ap​ró​ra tör​tek, majd faggyú​val ke​ver​tek, és ebbe a masszá​ba bo​‐
gyós nö​vé​nyek ter​mé​sét is be​le​gyúr​ták (Wi​ki​pé​dia).
[9] Egy Ka​li​for​ni​á​ban élő óri​á​si, fik​tív grizzly Phi​ne​as Tay​lor Bar​num (1810-1891) egyik tör​té​ne​té​ben.
[10] In​di​án szál​lí​tó​esz​köz. A ke​ret egy egyen​lő ol​da​lú há​rom​szög, ami​nek csú​csa a ló nyer​gé​re van erő​sít​ve. A fa​ke​ret két ága közé vász​‐
nat kö​töz​tek. Se​be​sül​tek és kü​lön​bö​ző tár​gyak szál​lí​tá​sá​ra hasz​nál​ták.
[11] Ejtsd: ka​hun. Az USA Loui​si​a​na ál​la​má​ban élő nép​cso​port, az egy​ko​ri Aca​dia fran​cia ko​ló​ni​á​ról (ma Qu​e​bec, New Bruns​wick,
Nova Sco​tia, a Prin​ce Ed​ward-szi​get és Ma​i​ne egyes ré​szei) me​ne​kül​tek dél​re, má​sik ne​vük aca​di​ai kre​o​lok.
[12] Az an​gol​szász vi​lág​ban hasz​ná​la​tos te​rü​let​mér​ték, a négy​zet​mér​föld 1/640 ré​sze, 4046.9 négy​zet​mé​ter​nek fe​lel meg.
[13] Fran​cia-ka​na​dai szer​ző​dé​ses mun​ká​sok, akik prém​szál​lí​tás​sal fog​lal​koz​tak. A fran​cia szó je​len​té​se: uta​zó.
[14] La​pos fe​ne​kű csó​nak, fő​ként a Mis​sou​rin és mel​lék​fo​lyó​in hasz​nál​ták.
[15] Col​tert el​fog​ták a fe​ke​te​lá​bok, mez​te​len​re vet​kőz​tet​ték és azt mond​ták neki, hogy fus​son, mert ül​döz​ni fog​ják a fi​a​tal har​co​sok. Több
mér​föl​des fu​tás után már csak egy ül​dö​ző​je ma​radt, akit meg​ölt, majd a le​ma​ra​dó ül​dö​zők elől egy hód​vár​ban bújt el, így meg​me​ne​‐
kült.
[16] Vö​rös​mar​ty Mi​hály for​dí​tá​sa.
[17] Egy​részt egy ló​faj​tát je​lent, más​részt a fol​tos lo​vak kö​zös meg​je​lö​lé​se.
[18] Ere​de​ti​leg Ca​tai, en​nek an​go​lo​sí​tott vál​to​za​ta; al​ter​na​tív szó Kína meg​ne​ve​zé​sé​re.
[19] Há​rom vagy több vi​tor​lá​val ren​del​ke​ző egy​ár​bo​cos hajó.
[20] Mi​után az Egye​sült Ál​la​mok 1807-ben el​fo​gad​ja az Em​bar​go tör​vényt, a La​fit​te test​vé​rek át​he​lye​zik köz​pont​ju​kat a Me​xi​kói-öböl
egy ki​sebb, Loui​si​a​ná​hoz tar​to​zó öb​lé​be, a Ba​ra​ta​ria Bay-be, et​től kezd​ve így hív​ják őket.
[21] Jó​hi​sze​mű​ség, jó szán​dék.
[22] Kes​keny eve​zős csó​nak.
[23] A pa​u​nik a sík​sá​gi in​di​á​nok közé tar​toz​tak, egyik águk a ski​ri, azaz far​kas, a fran​ci​á​ban loup.
[24] Uta​lás a vak kol​dus, Bar​ti​me​us és Jé​zus ta​lál​ko​zá​sá​ra. Márk 10: 46-52.
[25] Szó sze​rint fattyú, tör​vény​te​len, korcs; itt a kb. 30 láb hosszú​sá​gú nyír​fa​ké​reg-kenu, ami akár 2 ton​na ter​het is el​bírt a 10 fős le​gény​‐
ség mel​lett.
[26] Sa​ca​ge​wea (1788 kö​rül – 1812. de​cem​ber 20.) egy lem​hi so​son törzs​be​li in​di​án nő volt, aki tol​mács​ként és úti ve​ze​tő​ként el​kí​sér​te a
Le​wis és Clark-ex​pe​dí​ci​ót az Ame​ri​kai Egye​sült Ál​la​mok mai te​rü​le​té​nek nyu​ga​ti ré​szé​re; Char​bon​neau fe​le​sé​ge.
[27] kur​vák
[28] kol​bász
[29] A Szűz.
[30] anek​do​tá​zó
[31] A leg​hí​re​sebb be​szá​mo​ló Le​wis és Clark 1804-ben in​dult fel​de​rí​tő ex​pe​dí​ci​ó​já​ról.
[32] A cre​ek kis álló vagy fo​lyó​víz, több​nyi​re pa​ta​kot je​lent (eset​leg ki​sebb völ​gyet, szur​do​kot). Az el​ne​ve​zé​sek sor​já​ban: Há​bo​rú-pa​tak;
Dár​da-pa​tak; Med​ve a kuny​hó​ban-pa​tak; An​ti​lop-pa​tak; Hód-pa​tak; Fe​nyő-pa​tak és Ró​zsa​bim​bó.
[33] Mély-pa​tak; Gyors-pa​tak; a Plat​te neve első fel​fe​de​zői, a fran​ci​ák nyel​vén se​kélyt je​lent (plat); Ké​nes-pa​tak; Édes​víz, Va​rázs vagy
Gyógy​sze​res kuny​hó-pa​tak; Kas​tély-pa​tak; a Keya Paha da​ko​ta vagy sziú ere​de​tű, je​len​té​se ger​le​domb vagy tek​nős​domb, a sok ke​‐
rek domb mi​att utób​bi a va​ló​szí​nűbb.
[34] Akár 12 mé​ter hosszú, 4 ton​na te​her​bí​rá​sú kenu; a név je​len​té​se: mes​ter​ke​nu (itt töb​bes szám​ban). A bâ​tard ma​xi​mum 9 mé​te​res és
2 ton​na te​her​bí​rá​sú volt.
[35] Jó utat, ba​rá​ta​im!
[36] Gyújt​sunk rá!
[37] Fran​cia: tűz​er​szény, itt töb​bes szám​ban.
[38] Men​jünk!
[39] kis aján​dé​kot
[40] Be​teg, mint egy ku​tya.
[41] Bassza meg!
[42] le​kö​te​le​zett
[43] Elég le​gyen!
[44] A por​csin​fé​lék​hez tar​to​zó nö​vény, amely Le​wis​ról kap​ta tu​do​má​nyos ne​vét, mert ő hoz​ta el az első pél​dá​nyo​kat Fre​derick Pursh né​‐
met-ame​ri​kai bo​ta​ni​kus​nak (aki a Le​wi​sia re​di​vi​va ne​vet adta neki).
[45] Hol van Pro​fes​se​ur?
[46] Szó sze​rint: la​pos​fe​jű​ek. In​di​án törzs, elő​ször a Le​wis és Clark-ex​pe​dí​ció em​lí​ti őket, a mai Mon​ta​na te​rü​le​tén él​tek.
[47] Más​kép​pen na​ko​ták vagy kő-szi​úk, sík​sá​gi in​di​án törzs.
[48] Súly​egy​ség, 1,772 g.
[49] A tör​té​net ide​jén Ja​mes Mon​roe az USA el​nö​ke (1817-25), előd​je Ja​mes Ma​di​son volt (1809-1817), az utób​bi fe​le​sé​ge, te​hát a ko​‐
ráb​bi first lady Dol​ley Ma​di​son.
[50] Ere​de​ti​leg az őrök és őr​sze​mek al​vó​he​lye, néha bör​tön​ként is funk​ci​o​nált.
[51] Segg​csó​ko​ló.
TARTALOM
Első rész
Egy
Kettő
Három
Négy
Öt
Hat
Hét
Nyolc
Kilenc
Tíz
Tizenegy
Tizenkettő
Tizenhárom
Tizennégy
Tizenöt
Második rész
Tizenhat
Tizenhét
Tizennyolc
Tizenkilenc
Húsz
Huszonegy
Huszonkettő
Huszonhárom
Huszonnégy
Huszonöt
Huszonhat
Huszonhét
Huszonnyolc
Történeti jegyzetek
Köszönetnyilvánítás
Legfontosabb források
JEGYZETEK