ELŐADÁS VÁZLATA

1. téma

 Követelmények, kötelező olvasmányok

 Ajánlott irodalom

 Bettelheim, Bruno 1985. A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. (Ford.:

Kúnos László). Gondolat Könyvkiadó. Budapest.
 Bódis Zoltán 2003. A mese és a szakrális kommunikáció. In: Bálint Péter (szerk.)
Közelítések a meséhez. A mese értelmezhetőségei. Didakt Kft. Debrecen. 137–159.
 Boldizsár Ildikó 2005. Meseterápia – Seherezádé utódai. Interpess Magazin. 96–102.
 Borbély Sándor (szerk.) Ötven nagyon fontos gyerekkönyv. Lord Könyvkiadó, Bp.,
1998.
 Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század gyermeklírájából. Eötvös Kiadó,
Bp., 1998.
 Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.
 Bognár Tas: Gyermekpróza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004.

A gyermekirodalom fogalma
- A gyermekirodalom fogalma kulturánként és koronként egyaránt változó.
- Az angolban: children’s literature, az oroszban: gyetszkaja lityeratura (детьская
литератуа) elnevezést használják,
- a magyar nyelv a gyermek- és ifjúsági irodalom kifejezést vette át a német Kinder-
und Jugendliteratur nyomán.

A gyermekirodalom és az életkor kapcsolata

- A gyermekirodalom korcsoportjai
- •0-2 év (dajkarigmusok)
- •3-4 év (mondókák, rövid verses mesék)
- •5-10 év „mesekor”
- •11-12 meseregény, gyermekregény
- •13-17 ifjúsági regények
- (Vannak olyan felosztások is, amelyek a 12 – 14., 15 – 17. és a 18 – 20. évben látják a
serdülőkor hármas határát.)
- A mindennapi életben a gyermekirodalom kifejezést használjuk.

Felfogások a gyermekirodalomról

- A hagyományos felfogás szerint a gyermekirodalom elsősorban alkalmazott irodalom.

- Szolgálólánya például a pedagógiának, emiatt gyakran erkölcsi példatárrá
degradálódik.
- Szövegvilágának könnyen azonosítható struktúrái vannak és jól elkülöníthető
tematikus motívumai.
- Ez a felfogás sajátos írói státuszt feltételez, feltételnek tekinti továbbá a
gyermekirodalom speciális intézményrendszerét.
 - A modern felfogás szerint a gyermekirodalom elsősorban irodalom, integráns része a
nemzeti és a világirodalomnak.
- Az irodalmi mű befogadása sajátos kommunikációs folyamat eredménye.
- Ha a műalkotás és a gyermekolvasók között létrejön a kommunikáció, akkor az ő
könyvükről van szó.
- Ha a mű nem jut el a címzetthez, nem történik meg az átélés, beleélés és a befogadás.

A jó gyermekirodalmi mű sajátosságai
- A gyermekbefogadó szemszögéből írható le:
- magas esztétikai igényű,
- lehetőleg kerüli az alantast, az öncélú agresszivitást,
- tiszta forrású, nemzeti, fejlődik a gyermekolvasó nemzeti identitástudata,
értékközpontú,
- pedagógiai szempontból: nem téveszti meg a gyermeket,
- humoros, segítségével az anyanyelvét is tanulja,
- szabatos, világos, magyaros,
- kedveli a nonszenszt (az esztétikai minőség egy változata) = képtelenség,
lehetetlenség.
- Igazodik a befogadó világképéhez. A kisgyermek világképe mágikus, animisztikus
(minden tárgynak megvan a maga lelke, szelleme), kettős mesetudattal rendelkezik.
Erkölcsi jóra nevel a gyermekirodalom.
(Pl. Jó tett helyébe jót várj!

A gyermekirodalom szövegvilágának forrásai és rétegei:

1. Szövegek, amelyeket eredetileg is gyerekeknek írtak (pl. A. A. Milne: Micimackó,
- Carlo Collodi: Pinokkió,
- Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren,
- Lázár Ervin: Négyszögletű Kerek Erdő).
1. Szövegek, amelyeket eredeti vagy átigazított formában a népköltészetből vett
birtokába a gyermekirodalom (Mondókák, találós kérdések, mesék, népdalok,
gyermekjátékok.)
2. Szövegek, amelyek változatlan formában vagy adaptációként, a szerző szándékától
függetlenül vagy a szerző tudtával lettek gyermekirodalmi alkotások (Cervantes: Don
Quijote, D. Defoe: Robinson Crusoe, Stevenson: A kincses sziget, Móricz Zsigmond:
Légy jó mindhalálig).
3. Szövegek, amelyeket 6–14 éves gyerekek írtak és írnak (pl. A gyermek Karinthy
naplója; József Attila gyerekkori versei).

A gyermekirodalom fogalmának tágabb értelmezése

- Nemcsak a szépirodalmat, hanem a gyerekeknek szánt ismeretterjesztő irodalmat is
magában foglalja.
- Az utóbbi időszakban látványosan megnőtt a szépirodalom és az ismeretterjesztés
határvidékén lévő műfajok szerepe (pl. tudományos-fantasztikus irodalom).

A megjelenés módja szerint kétféle a gyermekkönyv

a) A kép uralkodik a könyvben (játék könyvek, lapozók, leporellók): a kép mellett megjelenik
a szöveg is;
a kép mellett egyéb érzéki ingerek szolgálnak örömforrásul (pl. a könyv rágható, nyalogatható
stb. Az ábrázolt tárgyaknak, figuráknak hangjuk van, ha megérintik őket: az autó dudál, a
kutya ugat stb.).
b) A szöveg, a betű uralkodik a könyvben: a szöveg mellett kép is szerepel;
a szöveghez beragasztható képeket, hanglemezt, hang- és képkazettát vagy CD-t esetleg
DVD-t mellékelnek (interaktív könyvek).