DICK KING-SMITH: BABE, A B�TOR KISMALAC

Vakok Elektronikus K�nyvt�ra

Jav�totta, t�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2004.

Tartalom

1. Mit gondolsz, mennyit nyomok?

2. Ugye j� lesz itt neked?
3. �s bel�lem nem v�lhatna j� juh�szmalac?
4. Nagyon rendes �s udvarias kis teremt�s vagy!
5. Csak vis�ts, ahogy b�rsz!
6. Ez azt�n malac!
7. Mi az a verseny?
8. Szeg�ny Be!
9. Babe volt az?
10. Jegyezd meg j�l!
11. Ma van a nagy nap!
12. Sz�p munka volt!

1.

Mit gondolsz, mennyit nyomok?

- Mi ez az �ri�si l�rma? - k�rdezte Mrs. Hogget, mik�zben izgatottan

dugta ki a fej�t a konyhaablakon. Majd meghalt a k�v�ncsis�gt�l �s egy kicsit
meg is r�m�lt. - Te is hallod? Micsoda hangok! Mintha �ln�nek valakit.
Istenem, mi lehet ez?! Hallgasd csak!
�s Mr. Hogget hallgatta a farm alatt elter�l�, egy�bk�nt csendes v�lgy fel�l
�rkez� hangokat. Nagy volt a hangzavar. R�zf�v�sok zen�ltek, gyerekek
ki�ltoztak, feln�ttek besz�lgettek, s egyszer csak valami �ktelen vis�t�s r�zta
meg a vid�ket �gy t�z m�sodperc erej�ig.
Mr. Hogget el�vette �s megn�zte a mintegy cs�szealj nagys�g� zseb�r�j�t.
- A v�s�r kett�kor kezd�dik, vagyis �pp most - mondta egyhang�an.
- Ezt �n is tudom - v�gta r� Mrs. Hogget -, pont ez�rt agg�dom. Ennek a
sok s�tem�nynek, lekv�rnak �s bef�ttnek ugyanis m�r r�g ott lenne a helye.
Megtenn�d, hogy elviszed? - Ism�t f�lsiket�t� vis�t�s hallatszott. - Mi lehet ez
a sz�rny� hang? - m�ltatlankodott Mrs. Hogget. Hosszasan ingatta a fej�t.
Nyugtalan�totta a dolog.
Azt tudni kell, hogy Mrs. Hoggetnek minden t�bbsz�r annyi id�be telt amit
tett, mint b�rki m�snak. Ezzel szemben a f�rje sohasem k�slekedett.
- Egy malac - mondta Mr. Hogget.
Mrs. Hogget most m�g hosszasabban ingatta a fej�t.
- Erre �n is gondoltam. De mit keresne itt egy malac?! Errefel� senki sem
tart malacokat. Mindenki juhokkal foglalkozik. Ez egy birkateny�szt� vid�k.
Olyan ez a hang, mintha �pp �ln�k azt a szeg�ny p�r�t. Tudd m�r meg mi is
t�rt�nik ott lent, ha m�r egyszer �gyis arra visz az utad. Na gyere, seg�ts
rakodni! A teheraut� h�tulj�ban j�l elf�r majd az �ru. M�g le sem fontos
takarni, hisz sz�p id� van. Csak siess m�r! De az�rt ne felejtsd el let�r�lni a
csizm�dr�l a sarat, miel�tt bej�ssz.
- J�l van no - engedelmeskedett Mr. Hogget.

Miut�n meg�rkezett a faluba �s leadta az �rut, Mr. Hogget elindult a vis�t�

hang ir�ny�ba. �tk�zben elhaladt a j�vend�mond�k, a szerencsej�t�kosok, az
�ri�sker�k �s a f�v�szenekar el�tt. N�h�ny perc m�lva el�rkezett a
templomkert ker�t�s�hez, aminek a t�v�ben egy kis aklot pillantott meg. Ekkor
a hang m�g er�teljesebben hallatszott.
Az akol mellett a pap �ld�g�lt, a kez�ben egy jegyzetf�zettel �s ceruz�val.
A pap el�tti asztalon egy pap�rdoboz �llt. Az aklon egy t�bla f�gg�tt a
k�vetkez� felirattal: "Mit gondolsz, mennyit nyomok? T�z penny�rt
megmondhatod!" Az aklon bel�l pedig egy kismalac v�rakozott, akit egy f�rfi
n�zegetett.
Mr. Hogget figyelte, hogyan emeli ki a f�rfi az �llatot az akolb�l. Az
idegen a k�t tenyer�be fogta �s a szem�ld�k�t r�ncolva m�rlegelni kezdte a
kismalacot, aki azonban ezt nem vette j� n�ven, ez�rt mozgol�dni kezdett, �s
�ktelen vis�toz�sban t�rt ki. De mihelyt ism�t a biztons�gos akolban tudta
mag�t, megnyugodott �s elhallgatott. Elhelyezkedett a k�nyelmes
szalmaf�szk�ben �s b�k�sen szeml�l�d�tt tov�bb. Okos szeme hirtelen
megakadt Mr. Hoggeten, aki pedig �pp �t n�zte. Egym�st figyelt�k. A
kismalac egy magas, v�kony, felt�n�en hossz� l�b�, napbarn�tott arc� embert
l�tott maga el�tt, m�g Mr. Hogget szeme egy kis, k�v�r, kurta l�b�, r�zsasz�n
�llatk�n id�z�tt.
- �, Mr. Hogget! J�jj�n csak k�zelebb! - �dv�z�lte a pap. - Nem akar t�z
penny�rt egy malacot? Becs�lje meg a s�ly�t, s ki tudja, lehet, hogy a v�g�n
maga lesz az, aki hazaviheti!
- Nem tartok malacot - mondta Mr. Hogget. M�gis kiny�jtotta hossz�
karj�t, �vatosan felemelte, �s alaposan szem�gyre vette az �llatot. A malac
mindezt b�k�sen t�rte. Egy hangot sem hallatott.
- H�t ez meg hogy lehet? - csod�lkozott a pap. Eddig ak�rki vette a
kez�be, �gy vis�tott, mint akit �lnek. �gy t�nik, kedveli mag�t. M�r csak ez�rt
se szalassza el a lehet�s�get! Pr�b�ljon szerencs�t! No, ne k�resse m�r mag�t!
Mr. Hogget ugyanolyan gonddal, mint ahogy felemelte, visszatette a
malacot az akolba. El�vett a zseb�b�l egy t�zpennyst, bedobta a
kartondobozba, �s a szem�vel v�gigfutotta a pap jegyzetf�zet�be m�r felr�tt
sz�mokat.
- El�g k�l�nb�z�ek - jegyezte meg a pap. - Van itt minden a t�z
kilogrammt�l a h�sz kilogrammig. - A pap fel�rta a t�bbiek ut�n Mr. Hogget
nev�t is, �s v�rt.
A farmer nagyon �vatosan �s megfontoltan m�g egyszer a kez�be vette az
�llatot. N�h�ny m�sodpercig senki sem sz�lt egy sz�t sem. Mindenki figyelt.
- Tizenh�rom kilogramm - mondta v�g�l Mr. Hogget, azt�n ism�t letette a
kismalacot - �s negyven dekagramm - tette hozz� komoly arccal.
- Tizenh�rom kilogramm �s negyven dekagramm. K�sz�n�m, Mr. Hogget.
F�l �t k�r�l fogjuk megm�rni az �llatot, s akkorra v�rhat� az
eredm�nyhirdet�s is.
- Akkor �n m�r nem leszek itt.
- Az nem probl�ma. Telefonon is felh�vhatjuk, ha netal�n �gy ad�dik,
hogy �n lesz a szerencs�s nyertes.
- �n sohasem nyerek semmit.
S ahogy a z�ld p�zsiton �t elindult vissza az aut�j�hoz, Mr. Hogget f�l�t
ism�t meg�t�tte a sz�vett�p� hang. Biztosan megint felemelte valaki, gondolta.
- Te �gysem nyersz soha semmit - mondta Mrs. Hogget a f�rj�nek egy
cs�sze tea mellett, miut�n az n�h�ny sz�ban elmes�lte a v�s�rban t�rt�nteket.
B�r �n m�r sokszor gondoltam r�, hogy milyen j� lenne egy kismalac.
Gondold csak el, lenne aki megegye a sok marad�kot. Arr�l nem is besz�lve,
milyen j�l j�nne kar�csonykor egy kis sonka, szalonna, cs�l�k.
A sok bels�s�gb�l �s v�rb�l pedig csin�lhatn�nk finom hurk�t - s
mik�zben imigyen �lmodozott, megcs�rrent a telefon.
Mr. Hogget vette fel.
- Val�ban? - csak ennyit tudott mondani.

2.
Ugye j� lesz itt neked?

Fly, a fekete-feh�r foltos sk�t juh�szkutya �pp a k�lykeit ok�tgatta a

gazdas�gi udvarban. Kicsinyei m�ris nagy �rdekl�d�st mutattak minden ir�nt,
ami mozgott. Apr� dolgokat a sz�jukba fogtak, ide-oda hurcol�sztak; jobbra-
balra forgattak, �s nagy gonddal �riztek. Par�nyi bogarakat p�ld�ul m�r
kit�n�en terelgettek, de Fly szerint nagyobb �llatokkal m�g �gyetlen�l b�ntak,
ez�rt m�g sokat kellett gyakorolniuk.
Most �ppen Mrs. Hogget kacs�i voltak a soron.
A kis gyakornokok m�r nem messze �lltak att�l, hogy ugyan�gy
viselkedjenek �s ugyanolyan �gyesek egyenek, mint az anyjuk vagy a t�bbi
tapasztalt juh�szkutya. Magabiztosan �s kev�lyen j�rtak, a fej�ket
el�retartott�k, a f�l�ket hegyezt�k �s a szem�ket a d�h�sen h�pog� kacs�kra
szegezt�k.
- �gyesek vagytok! - dics�rte meg �ket az anyjuk. - Most pedig
pihenjetek egy kicsit! M�ra el�g volt. Itt j�n a gazda.
Erre a kacsasereg z�gol�dva megindult a kedvenc pocsoly�ja fel�, az �t
kutya pedig izgatottan figyelte a gazd�j�t, aki �pp akkor sz�llt ki a
teheraut�j�b�l. Mr. Hogget kivett valamit a kocsi h�tulj�ban l�v� l�d�b�l, �s
az ist�ll� fel� vitte a fura szerzetet.
- Mi az, mama? - k�v�ncsiskodott az egyik kutyak�ly�k.
- Egy malac.
- �s mit csin�l vele a gazda?
- Megeszi - felelte Fly -, ha majd el�g k�v�r lesz.
- Benn�nket is megesz majd - k�rdezte egy m�sik, szerfelett ijedtnek t�n�
k�ly�k -, ha m�r el�g k�v�rek lesz�nk?
- Te kis csacsi - mondta az anyja -, az emberek csak buta �llatokat eszik
meg. Az olyanokat, mint amilyenek a birk�k, a tehenek, a kacs�k �s a csirk�k.
Az olyan okos teremt�seket, mint amilyenek mi, kuty�k vagyunk, nem
b�ntj�k.
- Vagyis a malacok but�k? - k�rdezt�k egyszerre a kutyak�lyk�k.
Fly habozott. Nem tudta, mit v�laszoljon. � egy juhteny�szt� vid�ken n�tt
fel. M�g sohasem volt szerencs�je malacokhoz, �gy azt�n igaz�b�l nem
tudhatta, ilyen �llatok is azok. De, mint a legt�bb anya, � sem akart
tudatlannak l�tszani a kicsinyei el�tt.
- Igen - v�laszolta v�g�l -, but�k.
Ekkor Mrs. Hogget kikiab�lt a konyhaablakon, mire Mr. Hogget kil�pett az
ist�ll�b�l �s az udvaron �t elindult a h�z fel�.
- Gyertek - mondta a juh�szkutya mama -, n�zz�k meg!
Az ist�ll� m�r r�g�ta nem adott otthont lovaknak. Most k�l�nb�z�
dolgokat t�roltak benne. Ide k�lt�tt�k a toj�saikat, �s itt ettek a ty�kok.
Gerend�i k�z� rakt�k f�szk�ket a fecsk�k, akik a kacsa�sztat�b�l hordt�k a
sarat az �p�tkez�shez. Szint�n ebben a helyis�gben b�jtak meg a farm macsk�i
el�l a patk�nyok �s egerek is. Az ist�ll� egyik sark�ban k�t nagy, oldal�ra
ford�tott l�da �llt. Az egyik Fly �s k�lykei otthon�ul szolg�lt, a m�sik pedig
az�rt volt itt, hogy ha valamelyik birka megbetegedett, belefektethess�k. Ebbe
a l�d�ba tette bele Mr. Hogget a kismalacot.
- T�nyleg nagyon but�nak t�nik - jegyezte meg az egyik kutyak�ly�k,
mik�zben elnyomott egy �s�t�st. A besz�d hallat�ra a kismalac felkapta a fej�t.
Tekintet�t a kuty�kra szegezte. Fly sz�v�t nagyon megind�totta a hatalmas
dobozban mag�nyosan kuporg� kis �llat l�tv�nya. M�ris megb�nta, hogy az
el�bb azt mondta a malacokr�l, hogy azok buta �llatok. Erre a kismalacra
legal�bbis semmik�ppen sem lehetett igaz a kor�bbi �ll�t�sa. Volt valami
m�lt�s�gteljes abban, ahogy ez a cs�pps�g viselkedett ezen az idegen helyen,
s idegen l�nyeg k�z�tt. Milyen m�s volt, mint azok a buta birk�k, amelyek
m�r egy kuty�nak a puszta l�tv�ny�t�l is �sz n�lk�l rohanni �s kiab�lni
kezdtek!
 - Szervusz! - k�sz�nt�tte Fly a kis j�vev�nyt. - T�ged hogy h�vnak?
- �n vagyok a Nagy Feh�r - felelte a kismalac.
- Na ne mondd! - ki�ltott fel az egyik kutyak�ly�k. - Ha te vagy a Nagy
Feh�r, akkor milyen a kicsi? - Erre mind a n�gy k�ly�k hahot�zni kezdett.
- Maradjatok csendben! - utas�totta rendre Fly a kicsinyeit. - Ne
feledj�tek, hogy alig n�h�ny perccel ezel�tt m�g azt sem tudt�tok, mi az a
malac. - Kedvesen a kismalachoz fordult. - �n a te saj�t nevedre voln�k
k�v�ncsi, mert szerintem a Nagy Feh�r az a fajt�d neve.
- Azt nem tudom - mondta a kismalac.
- Hogyan sz�l�tott a mam�d? Milyen nevet adott neked, hogy
megk�l�nb�ztessen a testv�reidt�l? faggatta tov�bb Fly, de m�r abban a
pillanatban r�j�tt, hogy jobb lett volna, ha ezt nem teszi, mert �szrevette,
lennyire elszomorodott a kis vend�g a csal�dj�nak eml�t�s�re. A malacka arca
elkomorult, nagyot nyelt �s remeg� hangon azt felelte:
- Mindannyi�nkat egyform�n sz�l�tott.
- �spedig hogyan?
- Babe - felelte a malacka, mire a kiskuty�k mind kuncogni kezdtek, de
nem sok�ig nevetg�ltek, mert az anyjuk szigor�an r�juk n�zett.
- De hisz ez nagyon sz�p n�v! - mondta. - Szeretn�d, ha mi is �gy
h�vn�nk? Tal�n m�g otthonosabban �rezn�d t�le magad itt n�lunk.
Erre a kismalac m�g jobban elkeseredett.
- A mam�hoz akarok menni - sz�lalt meg halkan.
A juh�szkutya mama �gy megsajn�lta ezt a szeg�ny kis j�sz�got, hogy
elhat�rozta, anyja helyett anyja lesz a j�v�ben.
- Menjetek az udvarra �s j�tsszatok! - mondta a k�lykeinek, s egy ugr�ssal
bent termett a l�d�ban a kismalac mellett. - Figyelj ide, Babe, most nagyon
b�tornak kell lenned! Egyszer mindenkinek el kell v�lnia a mam�j�t�l. Ez az
�let rendje. Nekem is el kellett hagynom a mam�mat amikor akkora voltam,
mint mosd te, S hamarosan az �n k�lykeim is b�cs�t mondanak majd nekem.
De �n gondoskodom r�lad, ha te is �gy akarod - vigasztalta Fly a kismalacot,
s heves farkcs�v�l�s k�zepette nyaldosni kezdte p�rtfogoltja orrocsk�j�t. -
Ugye j� lesz itt neked?

Nem sokkal k�s�bb Mr. Hogget az ist�ll�ba k�s�rte a feles�g�t, hogy

megmutassa neki a nyerem�ny�t. Ahogy k�zelebb �rtek a l�d�hoz,
meglep�dve l�tt�k, hogy a nyerem�nnyel szorosan �sszeb�jva a l�d�ban ott
fekszik Fly is. Babe a f�raszt� �s szokatlan nap ut�n pillanatok alatt �lomba
mer�lt �jdons�lt mam�ja mellett.
- No n�zd csak! - ki�ltott fel Mrs. Hogget. - Ez az �reg kutya mindenki
felett any�skodik. Kismacsk�t, kiskacs�t, kiscsirk�t mind egyforma szeretettel
vesz k�r�l. H�t nem �desek, ahogy �gy alszanak! Ez a kismalac milyen
ennival�! M�g j�, hogy nem tudja, mi v�r r�! Pedig ha el�g nagy lesz,
lev�gjuk �m! Nem is tudom, hogy fog bef�rni a sok h�s a fagyaszt�ba?!
- K�r lenne �rte. T�nyleg k�r - motyogta Mr. Hogget az orra alatt.
Visszafel�, a konyh�ba menet Mrs. Hogget egyre csak a fej�t cs�v�lta.
Nem tudott napirendre t�rni a f�rje l�gysz�v�s�g�n.
Mr. Hoggetnek sz�lni sem volt kedve, ez�rt az ujj�val csettintett, hogy
mag�hoz h�vja juh�szkuty�j�t.

Ahogy Fly megmozdult, Babe is fel�bredt �s k�vette a p�tmam�j�t. Olyan

szorosan haladt Fly m�g�tt, hogy szinte �rintette az orr�val a kutya fark�nak a
v�g�t. A meglepet�st�l m�g Mr. Hogget is felki�ltott:
- Fly! - A juh�szkutya, mint mindig, most is engedelmesen a gazd�j�hoz
l�pett, Fly m�g�tt pedig elhelyezkedett Babe. - �l! - parancsolta Mr. Hogget.
A kutya le�lt. Babe k�vette a p�ld�j�t. Mr. Hogget nem hitt a szem�nek.
Megvakarta a fej�t.
3.

�s bel�lem nem v�lhatna j� juh�szmalac?

Mire bek�sz�nt�tt az este - ak�r kedv�re volt a dolog Mr. Hoggetnek, ak�r
nem -, nyilv�nval�v� v�lt, hogy Fly csal�dja megszaporodott. A
juh�szkuty�nak imm�r nem n�gy, hanem �t k�lyke volt.
Babe eg�sz este Fly nyom�ban maradt. Mindenhova k�vette a kuty�t.
Bej�rt�k egy�tt a hatalmas udvart s a gazdas�gi �p�leteket. Mr. Hogget
figyelemmel k�s�rte a k�t �llat minden l�p�s�t, �s �gy tal�lta, hogy ez nem
lehet v�letlen. Fly - l�tv�n, hogy a kismalac hajland� neki mindenben
engedelmeskedni, s�t, kifejezetten h�l�s is az�rt, hogy a k�zel�ben lehet -
elhat�rozta, hogy megtan�tja mindarra, amit egy juh�szkuty�nak tudnia kell.
Ha az � k�lykei k�pesek voltak r�, hogy megtanulj�k, mi�n ne lenne k�pes ez
a kismalac is?
- Lehet, hogy te csak egy kismalac vagy, Babe - kezdte az oktat�st -, de
biztosra veszem, hogy ha mindent �gy csin�lsz, ahogy �n mondom, akkor a
gazda nem fog bez�rva tartani, hanem megengedi, hogy vel�nk maradj. Azt
tudnod kell, hogy a gazda nagyon j� ember.
- Tudom - mondta Babe. - Tudtam m�r az els� pillanatban, amikor a
v�s�rban a kez�be fogott. �reztem, hogy sohasem b�ntana.
- Csak v�rd ki a v�g�t! - kiab�lt k�zbe az egyik kutyak�ly�k, de r�gt�n el
is hallgatott, mert az anyja szigor�an r�n�zett. Fly nem sz�lt, �s nem tett
semmit, de a k�lyk�k mind tudt�k, mit jelent ez.
- Mire v�rjak? - k�rdezte Babe.
- Nos� v�rj egy pillanatot, s mi k�rbevezet�nk a farmon �s megmutatunk
mindent, amire csak k�v�ncsi vagy - hebegte az okoskod� kiskutya. - Ugye,
mama?

Ezut�n a kutyacsal�d megismertette Babe-et a farm minden zegzug�val,

�p�let�vel �s lak�j�val. Babe tal�lkozott a kacs�kkal, a csirk�kkel �s a
macsk�kkal, de juhot egyet sem l�tott, mert azok �pp a hegyoldalban
legel�sztek.
A lehet� legr�videbb id� alatt megtanulta a legfontosabb szab�lyokat,
amelyeket a farm minden lak�ja ismert, de a kutyak�lyk�k m�g csak nemr�g
saj�t�tottak el. J�l a fej�be v�ste, hogy a macsk�k karmolnak, a ty�kok
cs�pnek, a csirk�ket tilos kergetni, a toj�sokat nem szabad megenni, s ha nem
akar a fenek�be egy cs�p�st, ne ford�tson h�tat a pulykakakasnak.
- T�gy �gy, ahogy �n mondom - biztatta Fly -, s akkor nem lesz semmi
baj. Egy pillanatra elgondolkodott. - M�g valamit, Babe - tette hozz�,
mik�zben a h�z h�ts� bej�rat�t n�zte. - Amikor �n oda bemegyek, te kint
meg�llsz �s v�rsz, rendben?
- Mi�rt, a malacok oda nem tehetik be a l�bukat? b�mult r� �rtetlen�l
Babe.
- Legal�bbis nem �lve - suttogta az egyik haszontalan kutyak�ly�k.
- Nem, kicsim - felelte Fly. Vagyis eddig m�g nem tehett�k be, gondolta
mag�ban, de amilyen j� �ton haladsz, nem lehetetlen, hogy elt�rlik a h�zirend
eme pontj�t! �rdekes, elm�lkedett tov�bb, szinte b�szkes�ggel t�lt el ez a
malac. Olyan �gyes �s okos, ak�rcsak egy juh�szkutya.
Azon az �jjelen a hatalmas l�da, amely sz�ll�st adott Babe-nek els� este,
�res maradt. Ugyanakkor a m�sik l�d�ban hat kis �llat szuny�k�lt b�k�sen a
szalma�gyik�ban. B�r a feles�g�nek nem vallotta be, Mr. Hoggetnek nem volt
sz�ve elk�l�n�teni �s bez�rni a kismalacot, olyan j�l �rezte mag�t a kuty�k
t�rsas�g�ban.
Kezdetben a kutyak�lyk�k nem fogadt�k egyform�n nagy lelkesed�ssel �j
h�l�t�rsukat.
 - De mama! - nyafogt�k. - Be fogja piszk�tani az �gyunkat!
- Dehogyis - nyugtatta meg �ket Fly. - Kicsim, ha b�rmi dolgod akadna,
sz�pen menj ki az udvarra, rendben? A j� kismalacok �gy csin�lnak - fordult
a gondos mama az �jdons�lt csal�dtaghoz. M�r majdnem azt mondtam: "A j�
kiskuty�k" - gondolta.
N�h�ny nap eltelt�vel Babe m�r teljesen �gy viselkedett, mint egy
kiskutya. Flynak minden mozdulat�t k�vette �s ut�nozta, s a kutyaeledelen
k�v�l m�s ennival�t szinte alig akart elfogadni. �gy azt�n Mr. Hogget m�r azon
sem csod�lkozott volna, ha a simogat�sra farkcs�v�l�ssal reag�l. Arra
sz�m�tott, hogy Babe a reggeli ellen�rz� k�r�tjaira is elk�s�ri majd �t �s a
tan�t�mester�t, de nem �gy t�rt�nt. Babe az ist�ll�ban maradt �s j�tszadozott a
mostohatestv�reivel.
- Te most maradj sz�pen itt - mondta Fly -, am�g �n megn�zem a juhokat:
Ne f�lj, nem maradok sok�.
- Mi az a juh? - k�rdezte csod�lkozva a kismalac, de Fly ekkor m�r nem
volt mellette. Csak a k�lyk�k hemperegtek a szalm�ban.
- M�g azt sem tudod, te buta malac? - f�rmedt r� az egyik oktondi.
- A juhok olyan �llatok, akiknek j� meleg gyapj�kab�t fedi a test�t - sz�lt
k�zbe egy m�sik.
- �s a fej�t - mondta a harmadik.
- �s akikkel n�lk�l�nk az ember nem boldogulna - a negyedik k�ly�k sem
maradhatott sz�tlan.
- Hogyhogy?
- �gy, hogy mi juh�szkuty�k vagyunk! - ki�ltott�k k�rusban a k�lyk�k, s
azzal gyorsan kiszaladtak az udvarra.

Babe sokat t�prengett az elk�vetkez� n�h�ny h�tben azon, hogy is van ez a

dolog a juhokkal �s a juh�szkuty�kkal. K�zben Fly k�lykei lassan el�rt�k azt a
kort, amikor el kellett hagyniuk az anyjukat, az otthonukat, �s a saj�t l�bukra
kellett �llniuk. Fly - ha lehet - az utols� napokban m�g nagyobb igyekezettel
�s gonddal tan�tgatta a k�lykeit. Azt akarta, hogy meg�llj�k a hely�ket az
�letben. Naponta gyakorlatoztatta �ket a kacs�kon, minek k�vetkezt�ben eme
- egy�bk�nt b�k�s - �llatok lassan elvesztett�k a t�relm�ket, �s nagyon
megharagudtak a kuty�kra. Babe, Fly oldal�n minden tan�r�n r�szt vett, �s
minden gyakorlatot alaposan megfigyelt.
Elj�tt a b�cs�z�s napja. Egym�s ut�n n�gy hossz� l�b� �s birkaszag�
ember jelent meg a farmon. Mindegyik mag�hoz vette az �ltala kiv�lasztott
kutyak�lyk�t, kifizette a p�nzt, �s t�vozott.
Fly mindig f�j� sz�vvel v�lt meg a k�lykeit�l, de ez�ttal valami felejtette
vele a f�jdalm�t. Nem maradt teljesen egyed�l.
- Milyen j�, hogy legal�bb te itt vagy nekem! - fordult k�nnyes szemmel
Babe-hez.
De sajnos m�r te sem sok�ig, gondolta. Szeg�ny kis �llat. � m�g nem
tudja, de nem telik bele hat h�nap �s elj�n a lev�g�s�nak az ideje. Szerencse,
hogy legal�bb neki fogalma sincs err�l az eg�szr�l. Szeretet �s gyeng�ds�g
t�lt�tte el a sz�v�t, ahogy a mostohagyermek�t n�zte, aki m�r mam�nak
sz�l�totta �t. H�l�t adott az �gnek, ami�rt Babe ezt a nevet eltanulta a t�bbi
k�ly�kt�l. Most ugyanis ez a megsz�l�t�s mindenn�l szebben csengett a
f�l�be.
- Mama - sz�lalt meg Babe.
- Tess�k, kicsim.
- Az�rt mentek el, hogy a juhokra vigy�zzanak?
- Igen, kedvesem.
- Az�rt, mert �k juh�szkuty�k? �gy mint te? Te sokat seg�tesz a gazd�nak,
ugye? Mert te j� juh�szkutya vagy.
- Igen.
- Mama?
- Igen?
 - �s bel�lem nem v�lhatna j� juh�szmalac?

4.

Nagyon rendes �s udvarias kis teremt�s vagy!

Alighogy az utols� kutyak�ly�k is elhagyta a farmot, a kacs�k

fell�legeztek. Csendes, b�k�s id�knek n�ztek el�be. �gyet sem vetettek r�,
amikor a k�vetkez� nap reggel�n Fly �s Babe felt�ntek a kacsa�sztat� partj�n.
Tudt�k, hogy az �reg kutya fel�l nyugodtak lehetnek, a mellette �ll�
ismeretlen l�nyr�l pedig tudom�st sem vettek. Vid�man h�pogtak �s
lubickoltak tov�bb.
- Hamarosan abbahagyj�k �s az udvarba mennek - mondta Fly -, akkor
pedig becserk�szheted �s visszahajthatod �ket, ha akarod.
- Nan�, hogy akarom! - ki�ltotta izgatottan Babe.
A juh�szkutya mama el�gedetten szeml�lte mostohak�lyk�t. V�rbeli
juh�szmalac, gondolta. A kacs�k m�r az els� perct�l kezdve tudni fogj�k, mi a
dolguk, �s engedelmeskedni fognak neki. De vajon k�pes lesz-e egy�ltal�n
megk�zel�teni �ket azokon a kurta l�bain?! Mindegy! Sz�rakozik vel�k egy
kicsit, azt�n meg majd csak elfelejti, �s letesz a sz�nd�k�r�l.
Amikor a kacs�k kij�ttek a v�zb�l �s elhaladtak el�tt�k, Fly arra sz�m�tott,
hogy a kismalac azonnal ut�nuk ered. A k�lyk�k mind ezt tett�k az els�
alkalommal. Babe azonban m�sk�pp viselkedett. Higgadt maradt, a f�l�t
hegyezte �s figyelt.
- Nos - sz�lalt meg Fly -, akkor l�ssuk, hogy birk�zol meg vel�k. El�sz�r
is m�g�j�k kell ker�ln�d, mint ahogy nekem a birk�k m�g�. Ha a gazda azt
akarja, hogy ker�ljek a jobb oldalukra (azaz az ist�ll� fel�li oldalra), azt
mondja: Hajts! Ha pedig azt akarja, hogy ker�ljek a bal oldalukra (azaz a cs�r
fel�li oldalra), azt mondja: Hozz�m! Vil�gos?
- Igen, mama.
- No, majd mindj�rt kider�l. Hajts, Babe! - harsogott Fly ki�lt�sa.
�rthet� m�don Babe els� pr�b�lkoz�sa nem sok sikerrel j�rt. A kacs�k
m�g� ker�l�s m�g nem okozott gondot - m�g az � rendk�v�l r�vid l�baival is
gyorsabb volt, mint a baromfik -, de az, hogy az eg�sz sereget Fly el� terelje,
m�r nem ment k�nnyen. Ha t�l kem�nyen b�nt a kacs�kkal, akkor azok
megijedtek �s ideges sz�rnycsapkod�sba kezdtek, ha pedig t�l enged�keny
volt, k�t-h�rom f�s csapatokba ver�dve lassan totyogtak.
- Gyere, pihenj�nk egy kicsit - javasolta Fly egy id� ut�n. - Hagyjuk
ezeket az ostoba kacs�kat. Nem �rdemes kif�rasztani �s felideges�teni
magunkat miattuk.
- Nem vagyok ideges - k�z�lte Babe -, csak nem �rtem �ket. �n
megmondtam, hogy mit kell tenni�k, de �k r�m se heder�tettek. Mi�rt van ez,
mama?
Mert nem erre sz�lett�l, gondolta Fly. Hi�nyzik bel�led az �szt�n, amivel
uralkodhatn�l felett�k, �s ir�ny�thatn�d �ket.
- Mert m�g nincs el�g gyakorlatod. Bele kell j�nn�d.
- Lehet, hogy nem b�ntam vel�k el�g j�l - elm�lkedett Bab�. - Nem
gondolod, hogy jobban engedelmeskedn�nek, ha udvariasabb lenn�k
hozz�juk?
- M�g hogy udvariasabb! Mi nem jut eszedbe! K�pzeld csak el, mi lenne,
ha �n is ilyesmiket mondan�k a birk�knak, hogy: Lenn�tek sz�vesek �tf�radni
a kapun? Legyetek olyan kedvesek bes�t�lni az akolba. Nevets�ges! Nem,
kedvesem, ezzel semmire sem menn�k. Nem k�rni kell �ket, hanem
parancsolni nekik, legyenek azok ak�r kacs�k, ak�r juhok. L�gy er�lyes! �k
but�k, mi pedig okos kuty�k vagyunk. Ezt ne feledd!
- De hisz �n malac vagyok.
 - A malacok is okosak - jelentette ki Fly ellentmond�st nem t�r� hangon.
M�g hogy udvariaskodni, gondolta.

M�snap reggel, �let�ben el�sz�r, Babe l�thatott egy juhot.

Mr. Hogget �s Fly a legel�r�l j�ttek hazafel�, amikor megpillantotta vel�k
a k�l�n�s teremt�st. Fly vezette maga el�tt az �reg anyajuhot, akit azt�n
ugyanabban a l�d�ban sz�ll�soltak el, amelyikben Babe is t�lt�tte a farmra
�rkez�s�nek els� perceit. Ezut�n a gazda �s Fly visszamentek a legel�re.
Babe a k�v�ncsis�gt�l vez�relve az ist�ll�ba ment. K�zelebbr�l is
szem�gyre akarta venni azt az �llatot, amely abb�l a fajt�b�l val�, amelyikkel
� dolgozni sz�nd�kozott a j�v�ben. Nagy bossz�s�g�ra azonban a l�d�ba nem
l�tott be. T�bbsz�r is k�r�lj�rta. K�zben azon t�prengett, hogyan
kukkanthatna bele. A l�da m�ly�r�l k�h�g�st �s l�bdobog�st hallott, majd egy
�les, panaszkod� hang hangzott fel:
- Farkasok! Farkasok! H�t m�r sohasem hagytok b�k�n? �lland�an csak
gy�t�rt�k. M�r megint mit akartok? Legal�bb most hagyjatok pihenni!
- �n nem vagyok farkas - sz�lalt meg Babe megszeppenve.
- Persze hogy nem. Mind ezt mondj�tok. Ismerlek m�r benneteket.
Juh�szkuty�nak nevezitek magatokat. De nem tudtok becsapni sem engem,
sem a t�rsaimat. Mind egyform�k vagytok. Csak a birkah�st l�tj�tok benn�nk.
But�nak tartatok benn�nket, pedig nincs igazatok. Menj innen! Hagyj b�k�n!
- De �n juh�szkutya sem vagyok - mondta Babe �s felm�szott a
szalmab�la tetej�re, hogy megmutathassa mag�t. - L�tod?
- Te t�nyleg nem vagy az - n�zett r� a juh �rtetlen�l -, h�t akkor mi vagy?
- Malac - v�laszolta Babe. - �s te mi vagy?
- Anyajuh.
- Az �n nevem Babe. �s a tied? - �rdekl�d�tt Babe kedvesen. Ak�r m�g
bar�tok is lehet�nk, gondolta.
- Beeee - b�getett a juh.
- Sz�p neved van, Be - �llap�totta meg Babe. - �s mi t�rt�nt veled? Mi�rt
hoztak ide?
- Elt�rt a l�bam - felelte a juh �s felemelte az egyik mells� l�b�t. -
K�h�g�k is, �s m�r nem vagyok fiatal sem.
- Az �n szememben nem t�nsz nagyon �regnek jegyezte meg nagyon
udvariasan a kismalac.
Erre a juh szomor� arca egy pillanatra felder�lt.
- Kedves t�led, hogy ezt mondod. Ez az els� kedves sz�, amit
b�r�nykorom �ta hallottam - h�l�lkodott, majd elkezdte eszegetni az el�tte
l�v� szalmasz�lakat.

Maga sem tudta megmondani mi�rt, de Babe egy sz�t sem sz�lt Flynak a
Be-vel folytatott besz�lget�s�r�l. Mr. Hogget le�polta az anyajuh l�b�t, �s az
b�rmennyire is tiltakozott, megitatott vele valamit. Mire az est lesz�llt, a
kismalac �s a juh�szkutya egym�s mellett szuny�k�ltak. Nyugalmukat csak
n�ha zavarta meg egy-egy a mellett�k l�v� l�da fel�l �rkez� hang. Babe
�lm�nak f�szerepl�i term�szetesen Be �s a hozz� hasonl� szel�d teremt�sek
voltak, akik f�jdalmasan k�h�gtek �s nem engedelmeskedtek neki, ha Fly el�
akarta terelni �ket. Ide gyertek, oda menjetek, ezt csin�lj�tok, azt csin�lj�tok,
utas�tgatta �ket, de azok tudom�st sem vettek r�la, m�gnem az �lom
r�m�lomm� v�ltozott, s az �llatok, szem�kben a harag �s a gy�l�let f�ny�vel
�ld�zni kezdt�k.
- Mama! Mama! - riadt fel.
- Beeee! - hallatszott a k�zeli l�d�b�l.
- Minden rendben, kicsim - nyugtatgatta Fly. - Nyugodj meg. Valami
nagyon rosszat �lmodt�l?
- Igen. Nagyon rosszat.
- �s mi volt az? Mir�l �lmodt�l?
 - Juhokr�l.
- Ez biztosan a l�d�ban l�v� buta �s �reg �llat miatt van - magyar�zta el
Fly. - Csend legyen ott, v�n bolond! - ugatott m�rgesen a l�da ir�ny�ba, azt�n
Babe fel� fordult. - B�jj hozz�m �s aludj sz�pen, kicsim! Nincs semmi baj.
Addig nyalogatta a kis �llat orr�t, m�g az egyenletes horkol�sba nem
kezdett. Val�di juh�szmalac, gondolta, majd a mancs�ra hajtotta a fej�t, �s
maga is �lomba mer�lt.
Babe nagyon m�lyen aludt az �j h�tral�v� r�sz�ben. M�snap reggel minden
eddigin�l elsz�ntabban �bredt. Elhat�rozta, hogy alaposan kifaggatja az ist�ll�
�j lak�j�t. Mihelyt Fly elindult a reggeli k�r�tj�ra, odalopakodott a l�d�hoz �s
felkapaszkodott a sz�nab�l�ra.
- J� reggelt, Be - �dv�z�lte a juhot -, rem�lem ma m�r sokkal jobban
�rzed magad!?
Az �reg �llat feln�zett. A tekintete - Babe nagy �r�m�re �s megel�ged�s�re
- m�r kev�sb� volt gy�l�lk�d� �s haragos, mint el�z� nap.
- Meg kell hagyni - sz�lalt meg a juh -, nagyon rendes �s udvarias kis
teremt�s vagy. Nem �gy, mint az a farkas, aki m�g az �jszaka kell�s k�zep�n
sem hagyott nyugton. Ezek mind egyform�k. Soha egy kedves sz�t nem kapni
t�l�k. Sz�vtelenek �s durv�k. N�ha m�g meg is harapnak.
- T�nyleg?
- T�nyleg. Elkapj�k a l�badat �s megharapj�k, ha nem vagy el�g gyors. De
n�melyik�k m�g enn�l is kegyetlenebb.
- Hogyhogy?
- Sohasem hallott�l m�g arr�l, hogyan gy�trik �s �lik meg a farkasok a
juhokat?
- De hisz ez borzalmas! - �mult el Babe. - Biztos vagyok benne, hogy Fly
sohasem lenne k�pes ilyesmire.
- Ki az a Fly?
- � az �n ma� � a mi kuty�nk, tudod, aki tegnap idehozott t�ged.
- Sz�val �gy h�vj�k? Val�ban, � nem annyira kegyetlen, de ha tudn�d
milyen durva �s udvariatlan. Mindegyik farkas ilyen durva hozz�nk, juhokhoz.
Mind egyt�l-egyig csak ugat, rohang�l, harap �s ostob�nak tart benn�nket,
pedig mi nem vagyunk but�k, csak megijed�nk �s zavartak lesz�nk, amikor
megjelennek. Ha csak egy kicsit is udvariasabbak �s gyeng�debbek lenn�nek!
Egy olyan kedves �s bar�ts�gos valakinek, mint te, b�rmikor, b�rmit sz�vesen
megtenn�nk. S�t, m�g �r�m�nkre is szolg�lna, hogy veled dolgozhatunk.

5.

Csak vis�ts, ahogy b�rsz!

Mrs. Hogget m�r megint a fej�t cs�v�lta.

- Csak tudn�m, mi�rt nem tartod bez�rva ezt a malacot. Eg�sz nap m�st se
csin�l, csak rohang�l le s fel az udvaron. K�veti Fly minden l�p�s�t, kergeti a
kacs�imat �s mindig mindenbe bele�ti az orr�t. Ha �gy halad, kar�csonyra
semmi sem marad bel�le, �gy lefogy. Nemhogy kar�csonyra, de m�g h�sv�tra
sem lehet majd lev�gni. Egy�bk�nt adt�l neki valami nevet, vagy hogy h�vod?
- Csak malacnak - felelte Mr. Hogget.
Egy h�nap telt el a v�s�r �ta. Ez alatt az egy h�nap alatt nagyon sok
�rdekes dolog t�rt�nt Babe-bel. B�r neki nem volt tudom�sa r�la, Mr. Hogget
id�k�zben nagyon megkedvelte. Ez a t�ny pedig jelent�s m�rt�kben
befoly�solta a j�v�j�t. Mr. Hogget szerette n�zni; hogyan j�tszik �s k�veti Fly
minden utas�t�s�t. Felt�nt neki, milyen �gyes �s fegyelmezett. Egyszer �pp
szemtan�ja volt annak, milyen gyorsan v�logatta �s terelte k�l�n a feh�r �s
tarka kacs�kat. Min�l t�bbet gondolt erre a kedves kis j�sz�gra, ann�l ink�bb
idegenkedett a diszn�tort�l.
 Babe gyorsan tanult. Fly egyre nagyobb �r�m�t lelte a tan�tgat�s�ban.
F�rads�got �s id�t nem k�m�lve foglalkozott a kismalaccal, pedig tudta, hogy
az sohasem lesz el�g gyors ahhoz, hogy a birk�kat r� lehessen b�zni.
Egy�bk�nt pedig ebbe m�g a gazd�nak is lesz n�mi belesz�l�sa, gondolta.
Nem csak rajta �s Babe-en m�lik a dolog.
Fly t�voll�t�ben Babe minden percet az �reg juh t�rsas�g�ban t�lt�tt. Ez
alatt az id� alatt r�j�tt, hogy Fly sohasem fogja meg�rteni a birk�kat. Egyre
jobban v�gyott r�, hogy tal�lkozzon a ny�j tagjaival. Szerette volna
mihamarabb megismerni ereket a k�l�n�s �s j�mbor �llatokat.
- Gondolod, hogy lehets�ges? - k�rdezte Be-t�l.
- Micsoda?
- Az, hogy megl�togassalak t�ged �s a bar�taidat, amikor majd visszat�rsz
hozz�juk.
- H�t persze. Mi�rt ne lenne lehets�ges. Csak �t kell jutnod a kapun, s
azt�n fel a hegyre, m�g el nem �red a r�tet. Azt viszont m�r �n sem tudom,
hogy mit sz�l majd ehhez a gazda �s az az ut�latos farkas.
Ekkor hirtelen Fly l�pett az ist�ll�ba.
- Babe! - harsogott. - Te sz�ba �llt�l ezzel a buta birk�val?!
- Igen, mama.
- Csitt! Egy sz�t se t�bbet!
- Beeee! - mondta Be.
Egy pillanatig Babe �gy �rezte, k�z�lnie kell a mostohaanyj�val, mi a
v�lem�nye a viselked�s�r�l, arr�l, hogyan b�nik ezzel a szeg�ny �llattal, de
azt�n jobbnak l�tta, ha hallgat. Ink�bb csendben maradt �s terveket sz�tt.
Elhat�rozta, hogy megv�rja, am�g Be meggy�gyul �s csatlakozik a ny�jhoz, s
azt�n egy piaci napon - amikor mind a gazda, mind pedig Fly t�vol lesz -
ell�togat a hegyre.

A k�vetkez� h�t v�g�n el is �rkezett a megfelel� id�pont a terv

megval�s�t�s�ra. Be m�r a hegyen volt, a teheraut� pedig Flyjal �s a gazd�val
a fed�lzet�n kihajtott az udvarb�l.
Erre a pillanatra azonban nem csup�n Babe v�rt. A hegytet�n egy
szarvasmarhasz�ll�t� kocsi b�jt meg a f�k m�g�tt. Amikor Mr. Hogget
j�rm�ve elt�nt a messzes�gben, egy f�rfi ugrott le a teheraut�r�l. Kinyitotta a
kaput �s a kocsi odatolatott.
Ek�zben Babe mit sem sejtve baktatott felfel� a hegyoldalon. Minden
gondolata a birk�k k�r�l forgott. K�v�ncsian n�zett el�be a vel�k val�
tal�lkoz�snak. Amikor meg�rkezett a kapuhoz, �tb�jt alatta. El�sz�r nem l�tott
egyetlen birk�t sem. Hirtelen er�s patadobog�sra figyelt fel, s nem sokkal
k�s�bb felbukkant a ny�j. A birk�k eszeveszetten rohantak fel�je. M�g�tt�k
k�t ismeretlen juh�szkutya loholt. Ekkor a hegytet�r�l �les f�ttysz�
hallatszott, mire a kuty�k k�zrefogt�k, �s elkezdt�k felfel� hajtani a birk�kat a
lejt�n.
Babe egyszerre a t�leked� �s idegesen b�get� birk�k k�z�tt tal�lta mag�t.
Mag�val sodorta a v�gt�z� ny�j. A riadt �llatok tiltakozni, ellenkezni
pr�b�ltak. Egyik�k rekedt, m�sikuk �les hangon, de ugyan�zt ki�ltozta:
- Farkas! Farkas!
Babe kicsi volt �s r�vid l�b�, de a f�vez�r nyom�ba eredt, �s futott ahogy
csak t�le telt. Ahogy fel�rt a hegytet�re, egy �reg juhot pillantott meg maga
mellett. Ez a juh m�g a t�bbin�l is hangosabban kiab�lta:
- Farkas! Farkas!
- Be! - ki�ltott fel Babe. - Te vagy az?!
�jabb f�ttysz� hallatszott, mire m�g�tt�k az egyik kutya lefek�dt a f�ldre
�s �gy n�zte, hogyan nyugtatgatja a m�sik a zavarodott birk�kat. A
szarvasmarhasz�ll�t� aut� ajtaj�nak k�t sz�rnya eltorlaszolta a kaput. A k�t
f�rfi bottal a kez�ben v�rakozott.
- �, szervusz, kis bar�tom - lihegte az anyajuh. - Te is j� napot
v�lasztott�l a l�togat�sra!
 - Mi�rt? Mi t�rt�nik itt? Kik ezek az emberek? Babe semmit sem �rtett.
- Birkatolvajok - felelte Be.
- Azok meg kik? - �rtetlenkedett tov�bb Babe.
- Tolvajok. Rabl�k. Ellopnak benn�nket. Nem telik bele egy perc, s mi
m�r nem lesz�nk itt.
- �s mit lehetne tenni ellene?
- Hogy mit lehetne tenni? Semmit. Hacsak meg nem tudunk sz�kni ez el�l
a farkas el�l - mondta Be, s m�r pr�b�lt is elinalni. A kutya azonban
t�mad�sba lend�lt, �gy jobbnak l�tta visszakozni.
Az egyik ember ism�t f�ttyentett, mire a kutya hajtani kezdte maga el�tt a
juhokat. Eg�szen a m�sik kutya �s a f�rfiak mell� terelte a ny�jat. A legel�l
halad� birk�k m�r-m�r el�rt�k a kaput �s a nyitott teheraut�t.
- Elveszt�nk - s�hajtott Be szomor�an. - Ez�rt m�g meglakolnak! - tette
hozz� d�h�dten.
- Meghiszem azt! Nem is hinn�, milyen r�vid id�n bel�l - mondta Babe
ink�bb mag�nak, mint Be-nek.
Babe f�lelme hirtelen haragg�, d�hv� v�ltozott. Arra gondolt, nem
hagyhatja veszni a gazda birk�it. A mama feladata lenne megv�deni �ket, de
mivel � nincs itt, nekem kell tennem valamit, biztatta mag�t, majd sarkon
fordult, �s egy szempillant�s alatt a ny�j el�tt termett. Szembefordult a
juhokkal �s �gy sz�lt hozz�juk:
- K�rlek benneteket, ne gyertek k�zelebb! Kedves bar�taim, maradjatok
ott, ahol vagytok! M�g egyszer k�rlek benneteket!
Babe v�ratlan felbukkan�sa megtette a hat�s�t. A birk�k �gy
elcsod�lkoztak j� modor�n �s nem mindennapi b�n�sm�dj�n, hogy egy l�p�st
sem tudtak tov�bb tenni. K�ts�gbeesett ki�lt�saik lassan elhaltak, s egyre csak
azt mondogatt�k:
- H�t sem aranyos!
Be kor�bban m�r mes�lt nekik az �j bar�tj�r�l, de most m�gis
meglep�dtek, ahogy �gy szembe tal�lt�k magukat vele. Att�l, hogy teljes
�letnagys�gban l�thatt�k �s saj�t f�l�kkel hallhatt�k kedves hangj�t,
egyszeriben megsz�nt a kuty�kt�l val� f�lelm�k.
Hirtelen mozgol�dni kezdtek. Mindny�j�n a menek�l�s �tj�t kerest�k.
Mik�zben a k�t f�rfi - att�l tartv�n, hogy m�ris t�l nagy zajt csaptak -
idegesen f�rk�szte a k�rny�ket, �s azzal volt elfoglalva, hogy megparancsolja
az oldalt �ll� kuty�nak, hogy �zze el Babe-et, nem egy k�z�l�k fut�snak eredt.
A k�vetkez� pillanatban a tet�fok�ra h�gott a z�rzavar. A felb�sz�tett kutya
t�mad�sba lend�lt, mire Babe, ahogy csak a tork�n kif�rt, vis�tani kezdett. Ily
m�don siker�lt is t�vol tartani mag�t�l a t�mad�j�t, de ekkor megindult fel�je
a k�t f�rfi, kez�kben egy-egy m�retes hus�nggal. A kismalac azonban nem
volt rest, �tszaladt az egyik tolvaj l�ba k�z�tt, erre az hanyatt esett, a t�rsa
pedig a Babe-nek sz�nt hatalmas �t�ssel leter�tette a seg�ts�g�re siet� m�sik
kuty�t. A p�rul j�rt �llat a f�ld�n fetrengett �s ny�sz�tett f�jdalm�ban. A
birk�k kihaszn�lt�k az alkalmat, �s futottak amerre l�ttak. �gy azt�n a j� el�re
kitervelt �s alaposan el�k�sz�tett lop�s terve n�h�ny perc alatt meghi�sult.
- Csak vis�ts, ahogy b�rsz! - biztatta Be a kismalacot, amint �pp elfutott
mellette. - Ekkora l�rm�t�l csak megfutamodnak!
Az eg�sz vid�k harsogott Babe hangj�t�l. Olyan �ktelen�l vis�tott; hogy a
madarak maguk m�g�tt hagyva a f�szk�ket mind felr�ppentek, a k�rny�kbeli
legel�k�n a tehenek ideges v�gt�ba kezdtek, a kuty�k sz�ntelen�l csaholtak,
az �ton a j�r�kel�k pedig meg�lltak �s figyeltek. Mrs. Hoggetnek is meg�t�tte
a f�l�t a szokatlan hang, ami a v�s�r napj�t juttatta az esz�be. Kidugta a fej�t a
konyhaablakon, �s megl�tta a rabl�kat; a szarvasmarhasz�ll�t� aut�t, a
menek�l� birk�kat �s Babe-et. Azonnal meg�rtette, mi t�rt�nt odakint. Sietve
t�rcs�zta a rend�rs�g sz�m�t, de mire a j�r�rkocsi meg�rkezett, a tolvajok m�r
�rkon-bokron t�l j�rtak.

- Nem fogod elhinni, mi t�rt�nt! - �js�golta a f�rj�nek Mrs. Hogget a nap

esem�ny�t, amikor az hazat�rt a piacr�l. - Alighogy elment�l, rabl�k jelentek
meg a farmon. �gy hatalmas szarvasmarhasz�ll�t� kocsin �rkeztek. A
rend�rs�g azt mondja, megtal�lt�k a nyomokat. Egy aut�s pedig l�tta �ket
sietve t�vozni. De, �, � riasztott mindenkit. �gy vis�tott, hogy majd beszakadt
a dobh�rty�m. Ha � nincs; elvesztett�k volna az eg�sz ny�jat. Nem is tudom,
hogy h�l�ljuk meg neki.
- Kir�l besz�lsz?
- H�t r�la! - mutatott Mrs. Hogget Babe-re, aki �pp Flyjal besz�lgetett az
udvaron. - Azt ne k�rdezd meg, hogy ker�lt oda vagy mi�rt tette, mert nem
tudom. Csak azt tudom, hogy nagy szolg�latot tett, s ez�rt �n is szeretn�k adni
neki valamit cser�be. Nem b�nom, mit sz�lsz hozz�, de �n eld�nt�ttem, hogy
soha nem �lj�k meg. H�zzon b�rmekkor�ra, legyenek ak�rmekkora sonk�i,
�letben marad. Itt fog �lni vel�nk, mint ahogy a kuty�k. Soha nem tudjuk
megh�l�lni neki amit �rt�nk tett. Vagy te nem �gy gondolod?
Mr. Hogget semmit sem sz�lt, csak elmosolyodott.

6.

Ez azt�n malac!

M�snap reggel Mr. Hogget �gy d�nt�tt, hogy a malacot is mag�kkal viszik
Flyjal a legel�re. Lehet, hogy nem a legjobb �tlet, gondolta mag�ban. A
feles�g�nek nem is sz�lt r�la.
Babe, amikor l�tta, hogy a gazda j�n Fly�rt, leheveredett a szalm�ba, hogy
szok�s�hoz h�ven szund�tson egyet a reggeli ut�n. Ekkor azonban meghallotta
a gazda hangj�t.
- Gyere, malac! - sz�lt neki Mr. Hogget, s legnagyobb meglepet�s�re a
malac ment is.
- Ezt a tegnap t�rt�nteknek k�sz�nheted - mondta Fly b�szk�n, mik�zben
felfel� kapaszkodtak a lejt�n. - A gazda nagyon el�gedett lehet veled. M�g azt
is megengedte, hogy megn�zz engem munka k�zben.
Amikor el�rt�k, Mr. Hogget kinyitotta �s nyitva hagyta a kaput.
- Lehozza �ket ide, erre a beker�tett helyre - magyar�zta sietve Fly. - Te
most maradj csendben �s hagyd szabadon a kij�ratot! - utas�totta Babe-et, s
azzal a gazd�j�hoz ment, elhelyezkedett mellette �s v�rt.
- Hozz�m! - ki�ltotta Mr. Hogget, mire Fly felszaladt a lejt�n, balr�l a
birk�k m�g� ker�lt, hajtani kezdte �ket, �s a szok�sos st�lus�ban - ami nem
nevezhet� �ppen kedvesnek - azt kiab�lta:
- Mozogjatok, buta birk�k! Lefel� a hegyr�l! Ha egy�ltal�n tudj�tok, merre
van az a lefel�! - harsogta. Meglep�dve kellett azonban tapasztalnia, hogy a
juhok nem engedelmeskednek. S�t mi t�bb, szembefordultak vele, a fej�ket
r�zt�k, dobogtak a pat�jukkal �s hangos b�get�sben t�rtek ki.
Fly sz�m�ra a birk�k besz�de csak �res fecseg�s volt, �gy �gyet sem vetett
r�. Ezzel szemben odalent Babe figyelmesen hallgatta a juhok b�get�s�t. Az
�ltal�nos el�gedetlens�gen k�v�l valami m�st is kivett a szavaikb�l. Az el�z�
napi kedves megment�j�k �s a farkasok kegyetlen b�n�sm�dja k�z�tti
szembet�n� ellent�t felb�sz�tette �s l�zad�sra k�sztette a farkasok
elnyom�s�t�l �vek �ta szenved� juhokat.
- Te faragatlan vad�llat! Mi�rt nem tudsz csak egy kicsit is kedvesebb
lenni? Nem �rdemelj�k meg, hogy �gy b�nj vel�nk! - ki�ltozt�k k�rusban.
Majd egy �les hang sz�lalt meg, amelyet Babe azonnal felismert. - Hagyj
b�k�n benn�nket! Nem akarunk t�ged! Babe-et akarjuk!
Ekkor a t�bbiek is csatlakoztak az el�tt�k sz�l�hoz, �s k�z�sen
r�zend�tettek:
- Babe-et akarjuk! Babe! Babe! Beeee!
A h�tul �ll� birk�k addig l�kd�st�k az el�ls�ket, m�g az eg�sz ny�j k�t-
h�rom l�p�snyivel k�zelebb ker�lt Flyhoz.
Babe egy, pillanatig azt hitte, hogy Fly most m�r nem lesz k�pes
megbirk�zni a juhokkal. Nem sz�molt azonban mostohaanyja t�bb�ves
gyakorlat�val. Fly morgott, a fog�t vicsorgatta �s mint a vill�m, a legel�l �ll�
birk�knak ugrott. Aki tudta, mentette az irh�j�t. A juhok menek�ltek, futottak
amerre l�ttak, Fly pedig szorosan a nyomukban d�h�dten �ld�zte �ket.
- Vad�llat! Vad�llat! - kiab�lt�k a juhok, de hirtelen p�nik t�rt ki rajtuk.
R�eszm�ltek, mit is tettek. Esz�kbe jutott, mit fognak ez�rt kapni a farkast�l.
De nem t�r�dtek vele. Csak futottak �s futottak, egyenesen be a beker�tett
ter�letre. Csak nagy ritk�n vetettek h�tra egy pillant�st az �ld�z�j�kre.
Hegyezt�k a f�l�ket, ahogy csak tudt�k. A szem�kben a bossz� v�gya �gett.
Be k�h�g�se a nagy l�rma ellen�re is hallatszott. L�lekszakadva menek�ltek.
Egyszer csak azt vett�k �szre, hogy a kutya meg�ll a kapun�l, �s Babe t�nik
fel m�g�tte.

B�r Mr. Hogget nem tudta, mi okozta a nagy felfordul�st, �rezte, hogy
Flyjal valami nincs rendj�n. Sohasem l�tta m�g ilyen m�rgesnek. Nem vallott
r� ez a nagy rendetlens�g.
- Nyugalom! - ki�ltotta kurt�n. - �l! - parancsolta Flynak, majd bez�rta a
kaput. A juh�szkod�s neki val� munka volt. A legel�n nem sokat kellett
besz�lni.
Ez az elker�tett ter�let sz�mos kar�mra volt felosztva. Ezekbe a kar�mokba
k�l�n�tett�k el a beteg �llatokat. Itt ny�rt�k �s itt v�lasztott�k ki a piacra
sz�nt
juhokat is.
Mr. Hogget meghallotta az �reg anyajuh k�hint�s�t. Az volt, a sz�nd�ka,
hogy befogja �s megitatja egy �jabb adag orvoss�ggal, ez�rt Flyhoz fordult,
hogy kiadja az utas�t�st. Ekkor vette �szre, hogy Fly mellett ott fekszik a
malac is.
- Maradj, Fly! - gondolta meg mag�t, �s Babe-et sz�l�totta: - Gyere ink�bb
le, malac!
Babe abban a pillanatban Mr. Hogget jobbj�n termett. Mells� l�bait
szorosan egym�s mell� helyezte �s a f�leit hegyezve v�rt a k�vetkez�
parancsra.
Mr. Hoggetnek k�l�n�s gondolatok �t�ttek szeget a fej�be. Mint akinek
�ssze kell szednie a b�tors�g�t, nagy leveg�t vett �s elki�ltotta mag�t:
- Hajts!
Babe pillanatnyi haboz�s n�lk�l ugrott fel, hogy teljes�tse a parancsot.
Mr. Hogget rem�lte is, hogy �gy lesz; azt azonban m�r maga sem hitte,
hogy a malac - ak�rcsak egy j�l nevelt juh�szkutya - a ny�j t�ls� v�g�re
ker�l, szembefordul vele �s minden tov�bbi utas�t�s n�lk�l lefekszik el�je.
Babe azonban - m�g ha k�tszer annyi id� alatt is, mint Fly tette volna -
elv�gezte a feladatot. Ak�rmilyen d�c�g� volt is a j�r�sa, a kell� id�ben a
kell� helyen volt �s v�rt: Erre a juhok is megfordultak �s besz�lgetni kezdt�k.
Mr. Hogget nem tudta; Flyt pedig nem is �rdekelte, mir�l folyik a sz�
k�z�tt�k. A gazda maga mell� sz�l�totta Flyt �s hossz� l�ptekkel elindult az
egyik akol fel�. Amikor elhaladt a birk�k mellett, azok m�g mindig
elm�ly�lten fecsegtek.
- J� napot! - k�sz�nt Babe. - Rem�lem mindny�jan kit�n� eg�szs�gnek
�rvendtek �s nem zaklatott fel t�ls�gosan benneteket a tegnapi dolog. - Ahogy
e szavakat kiejtette, mintha minden birk�nak egyszerre akadt volna valami
nagyon fontos mondanival�ja a sz�m�ra.
- Az �g �ldjon meg! - ki�ltotta a k�rus. - �r�l�nk, hogy �jra l�tunk!
�r�kk� h�l�sak lesz�nk neked! Ezut�n Be k�h�g�se, majd rekedtes hangja
hallatszott:
- Mi �js�g, kis bar�tom? Mit keresel te itt, annak a farkasnak a hely�n?
Babe, b�r a juhok p�rtj�n �llt, a mostohaanyj�t sem akarta megb�ntani,
ez�rt halkan azt felelte:
 - � nem farkas. � juh�szkutya.
- Nevezd ahogyan akarod - mondta Be. - De mit tehet�nk �rted?
Babe v�gign�zett a szomor� arcokon.
- Juh�szmalac szeretn�k lenni - v�laszolta.
- Ha! Ha! - hahot�zott az egyik birka k�zvetlen�l Be mellett. - Ha! Ha!
Ha!
- Fogd be a sz�d! - intette fegyelemre Be, s egy�ttal j�l oldalba d�fte a
szarv�val a berzenked�t. - Ez egy�ltal�n nem nevets�ges. - Be megk�sz�r�lte
a tork�t �s a ny�jhoz int�zte a szavait: - J�l figyeljetek r�m! Ez a kis �llat
nagyon j� volt hozz�m - mint ahogy ezt m�r eml�tettem is nektek -, amikor
beteg voltam. H�l�b�l meg�g�rtem neki, hogy b�rmikor, b�rmiben a
szolg�lat�ra �llok. Ha sz�pen megk�r, azt csin�lom, amit akar, �s oda megyek,
ahov� akarja. Azt is mondtam neki, hogy mi nem vagyunk but�k. Mind�ssze
csak azt szeretn�nk; hogy j�l b�njanak vel�nk.
- J�l besz�l! - visszhangozta a birkak�rus.
- Nos, Babe - folytatta Be -, m�g egyszer k�rdem, mit tehet�nk �rted?
Babe Mr. Hoggetre n�zett, aki Flyjal az oldal�n, a botj�ra t�maszkodva �llt
az akol nyitott ajtaj�n�l. Az akol a beker�tett ter�let bal sark�ban helyezkedett
el. S mint ahogy arra Babe is sz�m�tott, a gazda sz�j�b�l abban a pillanatban
elhangzott a vez�nysz�:
- Hozz�m, malac!
Eszerint Babe-nek el�sz�r balra, majd a ny�j m�g� kellett ker�lnie, hogy
azt�n a birk�kat a sarokba tudja terelni. M�ly l�legzetet vett.
- Ha sz�pen megk�rlek benneteket, lenn�tek olyan kedvesek �s
elf�radn�tok a kapuhoz, ahol a gazda �ll? Azt�n pedig legyetek sz�vesek
�ts�t�lni a kapun. Rendben? Sietni nem kell, r��r�nk.
A birk�k arc�n az el�gedetts�g jele t�nt fel, majd szinte egyk�nt
megindultak a kapu fel�. Babe n�h�ny l�p�ssel m�g�tt�k haladt. �temesen, de
nyugodtan l�pkedtek. Kereszt�lmentek a beker�tett f�ld�n, �thaladtak a kapun
�s miut�n meg�rkeztek az akolba, t�relmesen v�rakoztak. Nem l�kd�s�dtek,
nem t�lekedtek �s szinte n�m�k voltak.
V�g�l m�gis megt�rt a csend. Mindenki ki akarta fejezni a megel�ged�s�t
�s �r�m�t.
- Babe! - ki�ltotta Fly a kismalacnak. - Remek�l csin�ltad!
- Nagyon k�sz�n�m nektek! - fordult Babe a juhokhoz. - Titeket illet a
dics�ret, nem engem.
- Beeee! - b�gett�k a birk�k egybehangz�lag. - Veled �r�m egy�tt
dolgozni!
- Kiv�l� juh�szmalac v�lik majd bel�led! - tette hozz� Be. - Ezt �n
mondom neked.
Mr. Hogget olyannyira elmer�lt a gondolataiban, hogy mindebb�l semmit
sem hallott. �gyes, ak�rcsak egy kutya! S�t, m�g ann�l is �gyesebb! El sem
hittem volna�!
- Ez azt�n a malac! - jelentette ki v�g�l, majd becsukta a kaput.

7.

Mi az a verseny?

Term�szetesen ezut�n Babe mindennap elk�s�rte Mr. Hoggetet �s Flyt a

legel�re. Kezdetben a gazda m�g idegenkedett t�le, hogy a malacra b�zza a
juhokat. Nem att�l tartott, hogy esetleg kinevetik miatta az emberek, hanem
att�l, hogy Fly nem n�zi majd j� szemmel azt, hogy m�s v�gzi a munk�j�t.
Csak Fly miatt agg�dott: De mint k�s�bb kider�lt, teljesen feleslegesen tette.
Persze hogyan is lehetett volna biztos abban, hogy nyugodt lehet Fly fel�l,
ha nem ki�llotta a mostohamama �s a k�lyke k�z�tt lezajlott besz�lget�st.
 - Remek volt! Nagyon �lveztem! - lelkendezett aznap este Babe. - Most
m�r csak azt szeretn�m tudni, vajon a gazda m�skor is megb�z-e a feladattal.
- Biztos vagyok benne, hogy igen. Hisz remek�l csin�ltad. Mintha a juhok
pontosan tudt�k volna, mikor mit kell tenni�k.
- Ez csak term�szetes! Megk�rtem �ket�
- Birk�kt�l k�rni valamit! No hisz! - szak�totta f�lbe Fly. - H�nyszor
mondjam m�g neked, hogy a birk�kat nem k�rni, hanem utas�tani kell.
- Igen, mama, de� Mondd, nagyon megharagudn�l, ha n�ha a gazda
helyetted velem �riztetn� a juhokat?
- Hogy haragudn�k-e? H�t hogy k�rdezhetsz ilyen butas�got? M�r �pp
eleget rohang�ltam eg�sz �letemben ezek ut�n az idi�ta �llatok ut�n. Le a
hegyr�l, fel a hegyre, be a kar�mba, ki a kar�mb�l. Ami engem illett, fel�lem
ak�r mindennap �rizheted �ket: �n m�r nem vagyok a r�gi. �regszem. �n
lenn�k a legboldogabb, ha m�s dolgom se volna, mint hever�szni a f�ben �s
t�ged figyelni.
Fly �lma hamarosan teljes�lt. Miut�n meggy�z�d�tt arr�l, hogy Flyt ez
�r�mmel t�lti el, Mr. Hogget egyre t�bb olyan munk�t v�geztetett Babe-bel,
amit kor�bban a juh�szkutya l�tott el. El�sz�r csak kisebb feladatokkal b�zta
meg, majd fokozatosan, h�tr�l-h�tre egyre t�bbet vette ig�nybe a kismalac
seg�ts�g�t.
Fly ragyog� szemmel, farkcs�v�lva figyelte Babe el�rehaladt�t. Babe
rendk�v�l gyors fejl�d�se nemcsak a mam�j�t, de a gazd�j�t is elk�pr�ztatta.
N�h�ny h�t m�lva teljesen �tvette Fly szerep�t. �gy t�nt, nincs az a feladat,
amit Babe el ne tudna l�tni. Munk�j�t precizit�s �s t�k�letess�g jellemezte.
Gazd�ja parancs�nak azonnal �s �r�mmel engedelmeskedett. A ny�jat
b�rmilyen ir�nyba k�nnyed�n el tudta telni, kett� tudta osztani. Vez�nylet�vel
a juhok futottak, akad�lyt ugrottak; mindezt persze kell� gyorsas�ggal. A
gazda k�v�ns�g�ra ak�r egyetlen juhot is k�pes volt kiv�lasztani a ny�jb�l.
B�mulatosan �rtett a juhok nyelv�n.
K�l�n�sen j�l tudott b�nni Be-vel, �gy Mr. Hoggetnek nem kellett t�bb� az
eg�sz ny�jat az elk�l�n�t�be terelni ahhoz; hogy beadja az orvoss�got az �reg
anyajuhnak. El�g volt, ha r�mutatott, s Babe m�r vezette is el� a beteg �llatot,
aki m�g a gy�gyszert is engedelmesen nyelte le. Mr. Hogget nem tudta mire
v�lni a malac var�zserej�t, amivel az a juhokra hatott. Pedig egyszer� volt r� a
magyar�zat.
- Be!
- Tess�k?
- A gazda szeretn�, ha bevenn�l egy kis gy�gyszert.
- �, ne! M�r megint! Olyan sz�rny� �ze van!
- De meggy�gyulsz t�le.
- �!
- Gyere vetem, Be. K�rlek!
- Na j�; legyen ahogy te akarod. A kedved�rt mindent.
S mi mindenhez �rtett m�g. Ott volt p�ld�ul az anyajuh �s a kisb�r�nyok
sz�tv�laszt�sa. Amikor elj�tt az ideje, hogy az apr�s�gokat k�l�nv�lassz�k az
anyjukt�l, Mr. Hogget a t�bbi farmerhez hasonl�an az eg�sz ny�jat a
kar�mokba terelte, �s �r�kig vesz�d�tt az �llatokkal. Milyen egyszer� is lett
volna a dolga, ha ezt a probl�m�j�t megoszthatja Babe-bel.
- Dr�ga h�lgyeim, fenn maradn�nak a hegyen, ha sz�pen megk�rem
�n�ket. Ti pedig, b�r�nyk�im, legyetek j�k, �s menjetek be sz�pen a kar�mba!
Babe olyan m�rt�kben bev�ltotta a gazd�ja hozz� f�z�tt rem�ny�t, hogy
Mr. Hogget m�r messzemen�bb terven t�rte a fej�t. Ez a terv akkor
fogalmaz�dott meg benne, amikor a malac els� �zben terelte be a juhokat a
kar�mba. Mr. Hogget nem kevesebbr�l �lmodott, mint arr�l, hogy mag�val
vigye Babe-et a juh�szkuty�k verseny�nek ter�leti fordul�j�ra, amely n�h�ny
h�t m�lva volt esed�kes. Na persze csak az�rt, hogy Babe-nek alkalma legyen
megfigyelni, hogyan b�nik a juhokkal egy j�l k�pzett juh�szkutya. Hadd
n�zel�dj�n, hadd tudja meg, hogy mik az elv�r�sok egy igazi juh�szkuty�val
szemben, gondolta. Lehet, hogy kinevetnek, de �n akkor is elviszem
magammal, mondta mag�nak. A feles�g�nek nem is besz�lt eme sz�nd�k�r�l.
M�snap reggel ez�rt nyak�rvet �s p�r�zt tett Babe-re. Elv�gre nem
engedhette, hogy egy idegen helyen �sszevissza futkosson vagy ak�r
elt�vedjen, v�lekedett. Mr. Hogget rosszul gondolkodott. Babe-nek ugyanis
nem volt sz�ks�ge p�r�zra. � mindig pontosan tudta, mit szabad �s mit nem.
Babe azt a napot p�r�zon t�lt�tte. Helyett Fly dolgozott a legel�n. Ennek
azonban meg is lett a k�vetkezm�nye.
- Farkas! Farkas! - �v�lt�tte a birkak�rus.
- Mozogjatok, buta birk�k! - n�gatta �s l�kd�ste az �llatokat Fly, tekintet
n�lk�l azok �rzelmeire.
- Babe! Babe-et akarjuk! - b�gett�k a juhok. - Babe!
T�ny, hogy Fly hamarabb v�gzett a munk�val, mint Babe szokott, de a
juhokat meg lehetett n�zni. Mind kifulladt, zih�lt �s remegett. Fly
nemk�l�nben elf�radt. Neki azonban nemcsak az ereje, de a t�relme is fogyt�n
volt.
- Nyugalom! Nyugalom! - csit�tgatta Mr. Hogget. Babe eset�ben ilyet
sohasem keltett tennie.

A verseny napj�n Mr. Hogget kor�n �tnak indult. Teheraut�j�nak a

h�tulj�ban ott �lt Fly �s Babe is. Mrs. Hoggetnek elmondta, hov� k�sz�l, azt
azonban m�lyen elhallgatta, hogy a malacot is mag�val viszi. �s legf�k�pp
nem besz�lt arr�l, hogy nem egyszer� n�z�k�nt sz�nd�kozik r�szt venni a
versenyen. �gy szeretett volna mindent alaposan megfigyelni, hogy k�zben
mind �, mind pedig Babe �szrev�tlen maradjon: Most d�bbent csak r�, milyen
fontos is sz�m�ra az, hogy, ne tudj�k meg az emberek, hogy � egy� Minek is
nevezhetn�? Egy juh�szmalaccal sz�nd�kozik�
A verseny egy k�r�lbel�l t�zm�rf�ldnyi t�vols�gra l�v� v�lgyben ker�lt
megrendez�sre. A versenyp�lya sz�l�n haladt egy �t, mellette �llt a starthely,
ahonnan majd a juh�szkuty�k indulnak. Nem messze a startt�l sorakoztak a
kar�mok. A n�z�k mindig a kar�mok k�zel�ben igyekeztek elhelyezkedni. Mr.
Hogget az els�k k�z�tt �rkezett. Leparkolta a kocsit egy mell�k�ton; �s
elindult felfel� a hegyoldalon. �tk�zben v�gig a f�k rejtek�ben maradt.
Mellette l�pkedett Fly, Babe pedig p�r�zra k�tve pr�b�lt l�p�st tartani hossz�
l�b� gazd�j�val.
- Hov� megy�nk, mama? - k�rdezte Babe izgatottan. - Mit fogunk
csin�lni?
- Nem hinn�m, hogy b�rmit is csin�lni fogunk, kicsim - felelte Fly. - Ha
j�l sejtem; a gazda mutatni akar neked valamit.
- Mit?
Amikor el�rtek egy olyan j�l v�dett helyre, ahonnan �k mindent kit�n�en
l�ttak, de �k maguk l�thatatlanok maradtak, meg�lltak.
- �lj le, Fly! �lj le, malac! - parancsolta a farmer, s miut�n alaposan
k�r�ln�zett; maga is letelepedett a f�be:
- Mit akar nekem megmutatni? - t�relmetlenkedett Babe.
- A versenyt.
- Mi az a verseny?
- Nos - kezdte Fly -, az egy k�zdelem, ahol az egyik gazda juh�szkuty�ja
megk�zd a m�sik gazda juh�szkuty�j�val. Abb�l �ll, hogy minden kuty�nak �t
juhot kell v�gigvezetnie a p�ly�n, ahol akad�lyok �s kapuk vannak. L�tod,
azok ott, amelyeken z�szl�k lobognak. S miut�n minden akad�lyt sikeresen
vett�k a juhok, a kuty�knak n�h�nyat ki kell v�lasztaniuk k�z�l�k.
- �s hogyan tudj�k, hogy melyiket?
- Azok a juhok; amelyeket ki kell v�lasztani �s k�l�n kell terelni,
ny�k�rvet viselnek.
- �s azt�n?
- Azt�n a kuty�knak ism�t egybe kell terelnie a ny�jat, �s v�g�l az �sszes
juhot a kar�mba kell hajtani.
- Ennyi az eg�sz?
 - Ne hidd, hogy ez olyan egyszer�! Sokkal nehezebb, mint gondoln�d. A
mi gyapjasainkat le s fel k�s�rgetni a hegyen ehhez k�pest gyerekj�t�k.
R�ad�sul ezt id�re kell csin�lni, �s minden hib��rt levonnak egy pontot. Itt
ugyanis pontokkal �rt�kelik a munk�dat.
- Te versenyezt�l m�r, mama?
- Igen. Itt, ezen a p�ly�n: Amikor m�g fiatalabb voltam.
- �s csin�lt�l hib�t?
- H�t persze - v�laszolta Fly. - Mindenki csin�l. Megtudn�d milyen neh�z
egy ilyen kissz�m� �s idegen ny�jat ir�ny�tani. R�ad�sul a terepet sem;
ismered. K�pzeld csak el!
A nap v�g�re Babe rengeteg �lm�nnyel gazdagodott. Sok �jat is tanult.
L�thatta, hogy a p�lya nem k�nny� �s a juhok is m�sak, mint az otthoniak. A
vad �s gyors birk�k mellett a kuty�k hi�ba voltak �gyesek, sok hibapontot
szereztek. Hib�ztak a kapukn�l, a v�logat�sn�l �s a kar�mba terel�sn�l is.
Babe minden futamot figyelmesen v�gign�zett. Ek�zben Hogget Babe-et,
Fly pedig a kismalacot �s a gazd�j�t figyelte.
Vajon mit forgat a fej�ben a gazda, t�prengett Fly hazafel� az �ton. Csak
nem gondolja, hogy Babe egy nap� Nem, annyira bolond nem lehet. �gyes
j�sz�g, ez k�ts�gtelen. Az addig rendj�n is van, m�g otthon szaladg�ltatja -
elv�gre Bab� m�g j�l is sz�rakozik -, de hogy egy versenyre benevezze!
F�k�pp nem egy ilyenre, mint ez a mai! Esz�be jutott, mit mondott egykor
Babe, amikor m�g a kacs�kkal gyakorlatozott.
- Ugye, most azt gondolod - k�rdezte Babe-t�l -, hogy a kuty�k nem
voltak el�g udvariasak?
- Igen, azt - v�gta r� Babe haboz�s n�lk�l.

8.

Szeg�ny Be!

Fly gyan�ja - Mr. Hogget terv�t illet�en - egyre csak er�s�d�tt az

elk�vetkez� hetekben. Hamarosan nyilv�nval�v� v�lt, hogy a farmer egy saj�t
akad�lyp�ly�t �ll�tott fel a legel�n. Az �tvonal magasan a hegytet�r�l indult -
onnan, ahonnan egykor a rabl�k �rkeztek - �s nagy �vben megker�lte a
farmot. Az akad�lyok �s kapuk egy r�sze m�r kor�bban is megvolt, a t�bbit
pedig maga Mr. Hogget k�sz�tette kifejezetten Babe sz�m�ra. Egy eg�sz sor
c�l�p�t vert le, hogy Babe majd azokat ker�lgetve vezesse a juhokat. Egyik-
m�sik akad�ly rendk�v�l neh�znek t�nt. P�ld�ul egy kis h�d a patakon,
amelyik olyan keskeny volt, hogy csak egyes�vel kelhettek �t rajta a juhok. S
ha egy�ltal�n v�llalkoztak az �tkel�sre, Babe-nek minden bizonnyal csak
hosszas kedvesked�ssel siker�lt r�vennie �ket a neh�z feladat teljes�t�s�re.
Azt�n Mr. Hogget az elker�tett ter�leten k�vekb�l kialak�tott egy nagy k�rt,
azon bel�l pedig egy kisebb szob�hoz hasonl� m�ret� kar�mot, aminek az
ajtaj�t egy zsin�rral nyitotta �s z�rta.
Mr. Hogget Flyt mindennap megb�zta azzal, hogy v�lasszon ki �t juhot a
ny�jb�l, vigye fel �ket a hegyre, �s tartsa ott. Ezut�n Babe-en volt a sor. A
vez�nysz� hallat�ra v�gig kellett vezetnie a birk�kat a kijel�lt �tvonalon.
Amikor c�lba �rt, Mr. Hogget el�vette hatalmas, r�gi zseb�r�j�t �s megn�zte
az id�t. Babe soha egyetlen hib�t sem v�tett. M�gis jav�tania kellett m�g az
id�n. Kurta l�bai ugyanis nem vitt�k el�g gyorsan.
Fly �gy tal�lta, hogy Babe lass�s�ga nem olyan nagy probl�ma, mert a
kismalac a l�bai r�vids�ge miatt elvesz�tett id�t mindig behozta a
kedvess�g�vel. Ak�rmelyik �t juh ker�lt kiv�laszt�sra, Babe olyan udvarias
volt vel�k, hogy azok minden k�r�s�t azonnal teljes�tett�k. De ugyanilyen
k�nnyen fog-e megbirk�zni az idegen juhokkal is? Egy�ltal�n nem biztos,
hogy azok is engedelmeskedni fognak neki, gondolkodott f�lhangosan;
mik�zben eln�zte a hegyr�l �ppen lefel� ereszked�, r�zsasz�n kismalacot. De
vajon a gazda val�ban be akarja-e nevezni? Azt hiszem; igen. Legal�bbis
nagyon �gy fest a dolog.
Aznap este �pp azt n�zte, hogyan habzsolja Babe a vacsor�j�t, amikor
felfigyelt r�, milyen sokat is eszik a mostohagyereke. Eddig ez fel sem t�nt
neki. Vagy ha igen, biztos �gy gondolta, hadd egyen, hisz az �v� m�g fejl�d�
szervezet. Most azonban m�sk�pp l�tta a helyzetet.
- Babe! - sz�l�totta meg a kismalacot, aki �pp megel�gedve nyaldosta az
orr�r�l az utols� csepp mosl�kot: A t�ny�rja olyan f�nyesen csillogott, mintha
Mrs. Hogget �pp most mosogatta volna el. A has�r�l nem is besz�lve! Olyan
volt, mint egy hord�.
- Igen, mama?
- Ugye szeretn�l juh�szmalac lenni?
- Igen, mama:
- �spedig a legjobb szeretn�l lenni, ha nem t�vedek? A leggyorsabb �s a
leger�sebb. Minden juh�szmalac k�z�tt a legjobb, ugye?
- Mi�rt? Gondolod, hogy rajtam k�v�l vannak m�g m�s juh�szmalacok is?
- Na nem. �gy �rtem, minden juh�szkutya k�z�tt a legjobb.
- Igen! �n szeretn�k lenni a legjobb �s leg�gyesebb! De azt hiszem, nincs
sok es�lyem r�. Tudod, a birk�k hallgatnak r�m. Ezzel tiszt�ban vagyok: De
be k�li l�tnom, hogy soha nem leszek olyan gyors, mint egy kutya.
- M�r hogyne lehetn�l!
- El�ruln�d; hogyan?
- K�t dologra kell odafigyelned. Az egyik az, hogy t�bbet kell edzened.
Egy kis k�r fut�s naponta nem el�g! A kocog�s mellett ki kell pr�b�lnod a
terepfut�st �s a r�vidt�vfut�st is. �n majd seg�tek neked.
Babe nem ijedt m�g.
- Nagyszer�! Mikor kezdj�k? De mintha k�t dolgot eml�tett�l volna? Mi a
m�sik?
- Egy�l kevesebbet - felelte Fly. - Egy kicsit fogy�k�r�znod kell:
E szavak hallat�n minden h�tk�znapi malac fell�zadt voln�. Egyik sem
fogadta volna meg Fly tan�cs�t; hisz mindegyik�knek az ev�s a mindene. S
nemcsak enni, de heny�lni is nagyon szeretnek: Babe azonban nem egy
h�tk�znapi malac volt. J�l p�ld�zza ezt az, hogy haboz�s n�lk�l �s �ri�si
lelkesed�ssel fogadta meg Fly tan�csait.
Ezent�l nem evett sokat. A Fly �ltal k�sz�tett edz�sterv szerint naponta
t�bbsz�r k�rbefutotta a farmot, felszaladt a hegyre, leszaladt a hegyr�l, vagy
csak futk�rozott a beker�tett f�ldter�leten bel�l. Mr. Hogget azt hitte; hogy a
malac mindezt csak sz�rakoz�sb�l csin�lja. Az azonban nem ker�lhette el a
figyelm�t, hogy megv�ltozott. M�g m�s malac csak h�zott volna, � lefogyott �s
meger�s�d�tt. Sz�v�sabb lett. T�bb� nem az a k�v�r kismalac volt, akit Mr.
Hogget a v�s�rban nyert. M�r majdnem akkor�ra n�tt, mint amekkor�k a
juhok voltak, akiket �rz�tt. A teste megny�lt, izmai megkem�nyedtek. �s
egyszer csak el�rkezett a nap, amikor erre a sz�v�ss�gra �s kem�nys�gre nagy
sz�ks�ge lett.

Egy reggel Babe gy�ny�r� sz�p, tiszta id�re �bredt. Az �gen nem �szott
egyetlen k�sza felh� sem. �gy �rezte, aznap b�rmire l�pes lenne. Majd
sz�tvetette az er�. Hogy levezesse f�l�s energi�j�t, le s fel j�rk�lt az
ist�ll�ban, �s ha �gy tartotta a kedve, nagyokat vis�tott.
- �gy l�tom, ma k�l�n�sen j� form�ban vagy �llap�totta meg Fly k�t �s�t�s
k�z�tt. - Menj, �s fuss fel a hegyre, att�l majd lecsillapodsz.
- Remek �tlet! M�r megyek is! - mondta Babe, s mire Fly k�nyelmesen
elhelyezkedett szalma�gy�ban, � m�r sehol sem volt.

Kereszt�lv�gt�zott a beker�tett f�ld�n, felkaptatott a hegyre �s a juhok ut�n

n�zett. Tiszt�ban volt vele, hogy k�s�bb majd �gyis tal�lkoznak, most m�gis
t�relmetlen�l v�rta, hogy megl�ssa �ket �s megossza vel�k az �r�m�t.
Legink�bb Be-re volt m�r nagyon k�v�ncsi. Csak k�sz�n�k nekik, �s m�r
futok is vissza, gondolta. Biztosan m�r megint �g�szen a legel� sz�l�ig
k�boroltak, ez�rt nem l�tom m�g �ket.
K�rben�zett: Azt v�rta, hogy b�k�sen legel�sz� vagy napf�rd�z� birk�kat
l�t majd maga el�tt. Ehelyett micsoda l�tv�ny fogadta! Mindenfel� gyapjas
gomb�cok rohang�ltak eszeveszett iramban. A sz�l ki�lt�sokat hozott fel�je.
- Farkas! Farkas!
De ezek a ki�lt�sok nem egyszer� panaszkod�sok, hanem k�ts�gbeesett
seg�lyk�r�sek voltak. Egy nagy �s egy kisebb, Babe sz�m�ra ismeretlen kutya
loholt �s ugatott a birk�k m�g�tt. Vannak olyan kuty�k, amelyek meg is �lik a
juhokat, jutottak esz�be Be szavai, s erre egy szempillant�s alatt �sszeszedte
minden erej�t, �s megindult a l�rma ir�ny�ba:

Ahogy k�zelebb �rt a ny�jhoz, m�g r�miszt�bb k�p fogadta. A birk�k, akik
m�skor egym�s k�zel�ben k�sz�ltak �s legel�sztek, most a sz�lr�zsa minden
ir�ny�ba `futottak. N�melyik �llat f�lelm�ben a dr�tker�t�sen �t akart eg�rutat
nyerni, s nem egy k�z�l�k szerencs�tlen�l fennakadt rajta. Volt olyan birka,
amelyik menek�l�s k�zben az �rokba esett �s ott rekedt. Egyik-m�sik m�r
csak h�rom l�bon sz�kdelt. A gyepen k�r�s-k�r�l birkasz�rcsom�k hevertek.
Nyilv�nval� v�lt, hogy a kuty�k megt�madt�k a ny�jat.
Mindenn�l sz�rny�bb volt azonban, hogy a legel� k�zep�n a kuty�k
letepertek egy anyajuhot. A szeg�ny �llat elkeseredetten v�dekezett. Ahol csak
�rte, r�gta a t�mad�kat, de azokat semmi sem t�ntor�totta el. Tov�bb
marcangolt�k �s cib�lt�k a v�dtelen juhot.
A juhtolvajok elleni k�zdelem napj�n �rzett f�lelemnek most nyoma sem
volt Babe-ben. Elsz�nt volt �s vakmer�. Egyenesen a kuty�knak t�madt.
El�sz�r a kisebbiknek ugrott, aki �pp a juh h�ts� l�bait harapd�lta. A terrier
kever�ket annyira lek�t�tte az �ldozata, hogy �szre sem vette a k�zeled�
malacot. Babe ezt kihaszn�lva akkora er�vel tasz�totta h�tba; hogy az
feld�nt�tte a m�sik kuty�t is. A hatalmas termet� juh�sz �s vizsla kever�k
azonban sokkal sz�v�sabbnak l�tszott, mint a terrier - aki m�r hanyatt-homlok
menek�lt -, mert azonnal talpra �llt �s Babe ellen fordult. Pillanatnyi
zavar�ban azt hihette, hogy csak egy m�sik balga birk�val van dolga, aki h�s
akar lenni. Amikor azonban er�s f�jdalom has�tott a h�ts� fert�ly�ba, r� kellett
d�bbennie, hogy t�vedett. Babe a malacfog�val �gy beleharapott, hogy azt
sem tudta, merre szaladjon k�nj�ban: A f�l�t-fark�t beh�zva futott, de a
nyom�ban ott lihegett a bossz�v�ggyal teli, mindenre elsz�nt malac is. Ahogy,
�gy sz�guldottak �t az id�k�zben eln�ptelenedett legel�n, Babe egyszer csak
visszanyerte a j�zan esz�t, megfordult, �s elindult visszafel� a f�ld�n fekv�
anyajuhhoz, akit ekkorra m�r k�rbevettek az agg�d� birk�k: A sebes�lt
mozdulatlanul fek�dt. Babe �pp azon az oldal�n �llt meg, amelyiken
megs�r�lt. Ahogy k�zelebb l�pett hozz�, hirtelen r�ismert. Be volt az!
- Be! - ki�ltotta. - Dr�ga Be! J�l vagy?
�gy v�lte, nem s�lyos az �llapota. Nagyobb s�r�l�st nem l�tott rajta, csak
az egyik f�l�b�l sziv�rgott a v�r.
Az �reg juh lassan kinyitotta a szem�t. Ahogy megsz�lalt, a hangja nem
csengett olyan �lesen, mint m�skor.
- Szervusz, kis bar�tom!
Babe n�h�ny m�sodpercnyi gondolkod�s ut�n nyaldosni kezdte a f�l�t,
h�tha el�ll t�le a v�rz�s.
- Fel tudsz kelni? - k�rdezte v�res orral.
Be r�vid ideig nem sz�lt egy sz�t sem, s emiatt Babe egy kicsit
nyugtalankodott. Legal�bb a szeme nyitva van, gondolta mag�ban:
- Nem hiszem - v�laszolta Be.
- Nem baj, Be. Most m�r nincs mit�l f�lni. A farkasok r�g messze j�rnak.
- Messzeeee! - visszhangozt�k k�rusban a birk�k.
- A gazda �s Fly mindj�rt itt lesznek, hogy seg�tsenek rajtad.
 Be nem sz�lt �s nem is mozdult. Csak a mellkasa emelkedett �temesen.
- Hamarosan minden rendben lesz. Meg fogsz gy�gyulni. Meg�g�rem -
mondta Babe.
- Beee - s�hajtott Be, azt�n lecsukta a szem�t. T�bb� nem emelkedett a
mellkasa.
- �, Be! - ki�ltott fel Babe.
- Beeeee! - b�gett�k a juhok szomor�an. Ekkor felbukkant a gazda
teheraut�ja.
Mr. Hogget semmit sem hallott a t�rt�ntekb�l - a h�z t�l messze volt, �s a
sz�l is az ellenkez� ir�nyb�l f�jt -, de valami azt s�gta neki, hogy baj van.
Ekkorra m�r Flynak is balsejtelme t�madt, ugyanis. Babe-et felt�n�en hossz�
ideje nem l�tta.
Ahogy a l�bukat a legel�re tett�k, az �reg juh�szkutya �s gazd�ja azonnal
�rezt�k, valami sz�rny� dolog t�rt�nhetett. K�l�nben a juhok nem lettek volna
ilyen riadtak �s zavartak. Sohasem vettek fel ilyen k�l�n�s, k�rh�z hasonl�-
alakzatot. De vajon mi lehet a k�zep�n? Mr. Hogget elindult, hogy megn�zze
mi az. Fly t�rte el�tte az utat. A l�tv�nyt�l mindkett�j�k l�ba a f�ldbe
gy�kerezett.
Egy halott anyajuh hevert a l�buk el�tt, a tetem mellett pedig ott �lt a
malac. Az orra csurom v�r volt.

9.

Babe volt az?

- Menj h�za, malac! - mondta Mr. Hogget olyan nyugodtan �s olyan

halkan, hogy Babe alig hallotta. Nem tudta mire v�lni e szavakat, de
engedelmeskedett. Elindult hazafel�. Mr. Hogget a karj�ba vette �s a kocsi
h�tulj�ba tette az elhullott birk�t, azt�n Flyjal egy�tt k�rbej�rta a legel�t, hogy
felm�rje a k�rt. Kiszabad�totta a dr�tker�t�sen fennakadt �s az �rokban rekedt
birk�kat. Miut�n meggy�z�d�tt r�la, hogy a t�bbi �llatnak nem esett
komolyabb baja, Flyra b�zta a ny�jat �s hazament.

Babe m�r otthon volt, de m�g mindig szomorkodott. Egy pillanatra sem
tudta feledni a t�rt�nteket. K�r�l�tte semmi sem v�ltozott. Az �g m�g mindig
felh�tlen�l �s tiszt�n ragyogott, de � m�r nem ugyanaz a malac volt, mint aki
alig f�l�r�ja vid�man sietett fel a hegyre. Ez alatt a harminc perc alatt annyi
sz�rny�s�get l�tott, �s most m�g a gazda is haragudott r�. Hazak�ldte a
legel�r�l, mintha valami rosszat tett volna. De vajon mi�rt? Mit k�vetett el? �
csak a k�teless�g�t telj�s�tette. Azt hitte, igazi juh�szmalack�nt viselkedett.
Csak �lt az ist�ll� ajtaj�ban �s n�zte, amint a gazda kocsija befordul az
udvarba. Az aut� v�g�r�l �lettelen�l l�gott szeg�ny Be fej�. L�tta, hogy a
gazda kisz�ll a kocsib�l, bemegy a h�zba majd n�h�ny perc eltelt�vel kij�n, �s
a kez�ben valami hossz�, hol f�nyes, hol meg fekete dologgal fel�je tart.
- Gyere, malac! - mondta Mr. Hogget ugyanolyan nyugodtan �s halkan,
mint n�h�ny perccel kor�bban a legel�n, azt�n bel�pett, az ist�ll�ba. Ebben a
pillanatban megcs�rrent a telefon a h�zban. Mr. Hogget meg�llt, �s megv�rta,
am�g Mrs. Hogget felveszi a kagyl�t.
Babe engedelmesen k�vette a gazd�j�t. Odabent s�t�t volt, de nem annyira,
hogy ne tudta volna kivenni, amint Mr. Hogget fel�je emeli azt a hossz�,
f�nyes valamit. � le�lt �s v�rt. Azt gondolta, biztos egy �jfajta
etet�szerkezetet szerzett be a gazda. Val�sz�n�leg azon a k�t kerek ny�l�son
j�n ki az �tel.
Ekkor Mrs. Hogget hangja hallatszott az udvaron �t a konyhaablakb�l. A
gazdaasszony a f�rje nev�t ki�ltotta. Erre Mr. Hogget �sszer�ncolta a
szem�ld�k�t, leengedte a karj�t �s kin�zett az ist�ll�ajt�n.
- �, sz�val ott vagy! - ki�ltotta Mrs. Hogget. - Mit gondolsz, ki h�vott? A
rend�rs�g volt az. Mindenkit k�rbetelefon�lnak a vid�ken; hogy
figyelmeztess�k a
gazd�kat. �ll�t�lag k�bor kuty�k gar�zd�lkodnak a k�rny�ken. Csak az
elm�lt �jszaka hat juhot �ltek meg a hegy t�loldal�n. Kett�t l�ttak is k�z�l�k.
Egy nagy feket�t �s egy kisebb barn�t. Enged�lyt adtak, hogy b�rki azonnal
lel�hesse �ket. Jobban tenn�d, ha te is felmenn�l a hegyre, �s megn�zn�d,
hogy a mieinkkel minden rendben van-e. Akarod, hogy kivigyem a pusk�d?
- Nem - felelte Mr. Hogget -, nincs r� sz�ks�g.
Megv�rta, am�g a feles�ge elt�nik az ablakb�l, s azt�n kiment a napf�nyes
udvarra. Babe a nyom�ban l�pkedett.
- �lj le, malac! - mondta imm�r sokkal bar�ts�gosabb �s melegebb
hangon.
K�zelebb hajolt, hogy jobban l�ssa Babe szem�ben a rem�ny sugarait; s
ekkor �szrevette, hogy a malac sz�ja k�rny�k�re n�h�ny fekete, �s barna sz�n�
sz�rsz�l tapadt. M�ltatlankodva ingatta a fej�t, azt�n elmosolyodott.
- �s �n m�g azt hittem, hogy te tetted - s�hajtott, majd kivette a pusk�b�l a
t�lt�nyeket.

Ez alatt az id� alatt Fly a legel�n �rk�d�tt. Nagyon zaklatott volt. Agg�dott
a t�rt�ntek miatt: Nem �rtette, hogy fordulhatott ilyen el�: Term�szetesen azt
tudta; hogy akadtak olyan kuty�k - ak�r a juh�szkuty�k k�z�tt is -, akik
megt�madt�k �s meg�lt�k a juhokat, de, hogy �pp az � juh�szmalaca? Babe
nem tehetett ilyet! M�g akkor sem, ha ott �llt v�res pof�val az �ldozat teteme
mellett! Mit kap majd ez�rt a gazd�t�l? Vagy tal�n m�r meg is kapta? Meg
kell tudnia az igazs�got, m�g ha az f�jni is fog. De kit�l? �s hogyan?
Hirtelen szokatlan gondolata t�madt. Megk�rdezhetn� a birk�kat, ha a sokk
hat�s�ra el nem ment az a csepp esz�k is. Hossz� �lete sor�n eddig
egyetlenegyszer sem s�llyedt od�ig, hogy sz�ba elegyedjen ezekkel az ostoba
l�nyekkel. Annyira sem m�ltatta �ket, hogy p�r sz�t sz�ljon hozz�juk. Csak
utas�tgatta �ket, parancsolgatott nekik, azok pedig k�vett�k az � utas�t�sait.
Nem volt nagyon �ny�re a dolog, de megk�zel�tette az egyik juhot, aki nem
messze t�le �csorgott. Erre a juh h�tr�lni kezdett.
- Ne menj el, te ostoba! - ugatta. - �ruld el nekem, ki t�madott r�tok! Ki
�lte meg azt az �reget?
- Farkas - v�laszolta kurt�n a birka.
Fly mag�ban m�rgel�d�tt. Ez az egyetlen sz�, amit ezek a f�lesz�ek
ismernek? Gondolt egyet. M�sk�pp k�rdezett.
- A malac t�madott meg benneteket? Babe volt az?
- Ba-a-a-abe! - b�gett�k a birk�k.
- Ez meg mit jelentsen, te fafej�? - ugatta Fly. - Ny�gd m�r ki v�gre, Babe
volt az, vagy sem!
- Farkas - ism�telte a birka.
Fly t�rt�ztette mag�t. Meg kell tudnom az igazs�got, gondolta. Babe
mindig azt bizonygatja, hogy udvariasan kell b�nni ezekkel az idi�t�kkal. Meg
kell pr�b�lnom. Nincs m�s v�laszt�som. Tudnom kell az igazat. M�ly
l�legzetet vett.
- K�rlek� - suttogta. A juh, aki eddig kom�tosan eszegette a f�v�t; most
felkapta a fej�t. T�gra ny�lt szemmel b�mult Flyra. Sz�hoz is alig jutott.
- Mondd m�g egyszer! - k�rte. Ennek hallat�ra a t�bbiek is k�r�je gy�ltek.
- K�rlek - vett er�t mag�n Fly -, l�gy olyan kedves �s �ruld el nekem�
- Hallgass�tok! - szak�totta f�lbe az egyik juh. - Hallgass�tok! - Erre az
eg�sz ny�j odasereglett. Mind elcsendesedtek. Hallani, lehetett a l�gy
z�mm�g�s�t. A szem�k elkerekedtek, a sz�jak mind t�tva maradtak.
T�kfilk�k, gondolta Fly. Csak eggyel akartam besz�lni, erre nem mind
idetolta a k�p�t! De nekem akkor is tudnom kell. Ki kell der�tenem az
igazs�got.
 - K�rlek benneteket! - s�hajtotta a megal�zkod�st�l elcsukl� hangon: -
Legyetek sz�vesek, mondj�tok el nekem, mi t�rt�nt ma d�lel�tt! Babe volt
az� - Nem tudta tov�bb folytatni, mert a malac nev�nek hallat�ra valamennyi
birka egyszerre ki�ltotta:
- Babe!
Fly most el�sz�r szentelt figyelmet a birk�knak. Mik�zben a szavukat
hallgatta; �szrevette, hogy egyesek pr�b�lj�k t�lkiab�lni a t�meget. Mint egy
dicshimnuszt zengt�k:
- Babe eeelj�tt! Meeegmeeenteeett beeenn�nkeeet! Eeel�zte a farkasokat!
Hipp hipp hurr�! Hipp hipp hurr�! Hipp hipp hurr�!
Micsoda megk�nnyebb�l�s volt a sz�m�v� ezt hallani! V�rebek voltak a
t�mad�k, akikt�l az �n Babe-em mentette meg a ny�jat. Az �n Babe-em nem a
t�mad�, hanem a megment�!

Mr. Hogget �s Babe �pp felfel� m�sztak a hegyre, amikor felfigyeltek a

nagy l�rm�ra. Mr. Hogget el�rek�ldte Babe-et, n�zze meg, nem a kuty�k
mer�szkedtek-e vissza. Az �ri�si zajban Fly �szre sem vette, mikor �rt m�g�
Babe, aki m�r csak annyit hallhatott:
- K�sz�n�m! Nagyon k�sz�n�m, hogy seg�tettetek. Kedves t�letek!
- De mama! - sz�lalt meg Babe. - Nem hiszek a f�lemnek!

10.

Jegyezd meg j�l!

Mivel Babe most m�r igazi h�s volt, aki nemcsak a juhtolvajokt�l, de a
kuty�kt�l is megmentette a ny�jat, Mr. Hogget �s Mrs. Hogget azt sem tudt�k,
hogyan j�rjanak a kedv�ben. Kedveskedtek neki, k�nyeztett�k, hogy ezzel
fejezz�k ki a h�l�jukat �s elismer�s�ket.
Mivel Babe malac volt - b�r Mr. Hogget m�r szinte teljesen �gy kezelte,
mint egy kuty�t -, �gy gondolt�k, a legnagyobb �r�met azzal szerzik neki, ha
�lland�an telet�mik ennival�val.
Babe azonban nagy, akarater�vel rendelkezett, �s folytatni akarta a
megkezdett fogy�k�r�t, ami nem is esett k�l�n�sebben a nehez�re. Arr�l nem
is besz�lve, hogy kiv�ltk�pp �lvezte az �j form�j�t, azt, hogy olyan gyorsan
tud futni, ahogy csak akar, ez�rt azt�n tov�bbra is cs�nj�n b�nt az �tellel!
�gy persze mindig rengeteg volt a marad�k, minek k�vetkezt�ben Fly
rendk�v�li m�don megh�zott, a csirk�k puf�kok lettek, a kacs�k alig b�rtak
totyogni a h�jukt�l, az egerek �s a patk�nyok pedig pocakot eresztettek.
Mrs. Hogget mindenf�le finoms�ggal �s csemeg�vel halmozta el Babe-et.
Id�vel m�r a h�ts� ajt�hoz is odaszoktatta, s innen m�r csak egy l�p�s
v�lasztotta el att�l, hogy a h�zba is beinvit�lja a malacot. Egy nap azt�n erre is
sor ker�lt:
Mr. Hogget �pp bement a h�zba, hogy megigyon egy cs�sze te�t, amikor
azt l�tta, hogy a konyh�ban, a t�zhely meleg�ben Fly mellett a malac is ott
szundik�l. Azt�n amikor bement a nappaliba �s bekapcsolta a telev�zi�t, Babe
oda is k�vette, helyet foglalt a fotelje mellett �s egy�tt n�zt�k a hat�r�s
h�reket.
- Tetszik neki - mondta Hogget a feles�g�nek, amikor az ut�nuk ment a
szob�ba. Mrs. Hogget mosolyogva cs�v�lta a fej�t, �s szok�s�hoz h�ven
hozz�f�z�tt n�h�ny sz�t a dologhoz.
- Aranyos kis j�sz�g! B�r kicsinek m�r aligha nevezhet�, de sebaj! Nagyon
sokat n�tt, ami�ta n�lunk van. Lassan m�r sor ker�lhetne a� Tudod mire
gondolok. De nem! Sz� sem lehet r�la. Semmi p�nz�rt sem engedn�m. N�zd
meg, milyen szeretetre m�lt�! M�r hamarabb is beh�vhattuk volna a h�zba.
Nem is �rtem, hogy nem jutott az esz�nkbe!
- Bepiszk�tja a sz�nyeget - jelentette ki Mr. Hogget.
- �? Soha! - tiltakozott Mrs. Hogget. M�g besz�lt, v�gig a fej�t ingatta. -
Nem az a fajta. Sokkal okosabb ann�l. Sz�pen kik�redzkedik, ha valami dolga
van. Ak�rcsak egy j�l nevelt kutya. De � m�g ann�l is k�l�nb �s
intelligensebb. �s olyan �gyes, hogy ak�r a birk�kat is r� lehetne b�zni. Lehet,
hogy kinevetsz, de szerintem kit�n�en b�nna vel�k.
Mr. Hogget mosolygott mag�ban. Nem �rulta el a f�les�g�nek - ha egyszer
az nem vette �szre -, hogy � ezzel tiszt�ban van, �s m�r hossz� ideje csak a
malaccal dolgoztat a legel�n. Azt a titk�t pedig, hogy Babe-et be akarja
nevezni minden id�k legnehezebb verseny�re, a Juh�szkuty�k Nagyd�j�ra,
v�gk�pp nem �llt sz�nd�k�ban megosztania feles�g�vel. Ami�ta juhokkal
gazd�lkodik soha nem volt dolga m�g olyan kuty�val, amelyik el�g tehets�ges
lett volna ahhoz; hogy ezen a n�v�s versenyen elinduljon. Most azonban, hogy
tal�lt egy ilyen �llatot, s csak az�rt, mert az egy malac, nem hajland�
lemondani a terv�r�l.
N�h�ny h�t m�lva �ssze kell m�rni�k a tud�sukat a vid�k legjobb
juh�szkuty�ival. K�ts�gtelen, hogy ezt a nem mindennapi esem�nyt a telev�zi�
is k�zvet�teni fogja. Ott fognak szerepelni, abban a t�v�ben, amelyik el�tt
most �lnek.
- Nem, nem nevetlek ki - mondta.
De hogy meglep�dsz majd, amikor itt �lsz a t�v� el�tt �s megpillantasz
benn�nket a k�perny�n. H�t m�g a szomsz�dok!
A terv egyszer� volt. Megjelenik Flyjal a versenyen, s az els� adand�
alkalommal a kuty�t lecser�li a malacra. Ekkor m�r senki sem �ll�thatja meg.
Nem sz�m�t, hogy mi j�n azut�n, hogy ki�ll�tj�k, p�nzb�rs�got szabnak ki r�,
beb�rt�nzik. Nem b�nja mi v�r r�, csak egyetlenegy futamon r�szt vehessen a
malac, hogy megmutathassa mindenkinek, hogy l�ss�k az emberek, mily�ri
�gyes! M�g csak csal�ssal sem v�dolhatnak, hisz a n�v ott szerepel a
jelentkez�si lapon. �szinte ember l�v�n Mr. Hogget m�gis agg�dott. A
pap�ron az fog �llni: A kutya neve, s akkor � nem tudja elker�lni a hazugs�got.
De szerencs�je volt! A jelentkez�si lapon a k�vetkez� �llt: A versenyz� neve.
Oda pedig b�tran be�rhatta: Malacka. Elv�gre ez volt az igazs�g.
A juh�szok �ltal�ban r�vid neveket adtak a kuty�iknak, olyanokat, mint
p�ld�ul F�rge �s Fick�. Mennyivel k�nnyebb �s gyorsabb ezeket ki�ltani, mint
azt, hogy Benj�min vagy Balthaz�r: �s mi�rt ne sz�l�thatn� valaki
Malack�nak a kuty�j�t? Furcs�nak t�nik, de nem lehetetlen. Senkinek a
vil�gon esz�be nem jutna, hogy ez a n�v val�ban egy malacot takar.

A nagyd�j el�tti utols� k�t h�t kem�nymegfesz�tett munk�val telt. Mrs.

Hogget kiv�tel�vel - akit most is nagyon elfoglalt a h�zimunka -, mindenki
tudta a farmon, mi van k�sz�l�ben: Mr. Hogget els� dolga volt, hogy
�talak�tsa a versenyp�ly�t. Kiiktatta p�ld�ul az akad�lyok k�z�l a patak feletti
keskeny hidat. Ezzel az volt a c�lja, hogy egy olyan p�ly�t �p�tsen ki, amelyik
a lehet� legnagyobb m�rt�kben hasonl�t arra, amivel azon a bizonyos napon a
malacnak majd szembe kell n�znie.
Mihelyt err�l tudom�st szerzett, Fly el�js�golta a h�rt a juhoknak, akikkel
imm�r besz�l� viszonyban �llt. M�giscsak igazam volt, gondolta.
Fly �s Babe csak err�l tudtak besz�lgetni. Elalv�s el�tt minden este
hosszasan elemezgett�k a versenyt �s Babe es�lyeit az ist�ll�ban. Babe
ugyanis m�g mindig ott t�lt�tte az �jszak�t, b�r a Hogget h�zasp�r m�r
sz�vesebben l�tta volna a h�zban:
Babe nem �nmag��rt izgult, hanem a mostohaanyj��rt. Nem szerette volna
megb�ntani. Eg�szen biztosra vette, hogy Fly nagyon szeretne elindulni a
versenyen. Hisz minden juh�szkuty�nak ez a legnagyobb �lma! Ehelyett most
csak n�z�k�nt vehet r�szt az esem�nyen.
- De ugye nem haragszol, mama? - k�rdezte.
Mint mindig, Fly most is kiel�g�t� v�laszt adott a k�rd�sre.
 - Figyelj r�m, Babe! - kezdte. - El�sz�r is teljesen mindegy, hogy �n
haragszom-e vagy sem. A gazda d�nt�tt. T�ged nevez be, ez ellen senki
semmit nem tehet. M�sodszor, �n m�r t�l �reg �s k�v�r vagyok. Egy�bk�nt
fiatal koromban is csak a kisebb helyi versenyekhez voltam el�g j�. �s v�g�l,
�n lenn�k a vil�g legboldogabb juh�szkuty�ja, ha gy�zn�l. �s te gy�zni is
fogsz.
- Val�ban �gy gondolod?
- Igen. Ebben biztos vagyok - felelte Fly magabiztosan. Ugyanakkor
m�gis aggasztotta valami.
J�l tudta, hogy Babe ak�rmilyen sokat is fejl�d�tt az elm�lt hetekben, m�g
mindig lass�bb, mint b�rmelyik kutya. Efel�l azonban nyugodt lehetett, mert a
Babe �ltal �gy elvesztett id�t mindig behozt�k a juhok azzal, hogy minden
parancs�nak azonnal engedelmeskedtek. �gy ker�lt�k meg az akad�lyokat �s
ugrott�k �t az �rkokat, mint a vill�m. Soha egy hib�t nem v�tettek. A
kiv�lasztottak a m�sodperc t�rtr�sze alatt v�ltak ki a ny�jb�l, �s az utols�
feladatn�l abban a pillanatban a kar�mban termettek, ahogy a gazda kit�rta a
kaput. Csakhogy mindez itthon ment �gy, a j�l ismert legel�n, a j�l ismert
birk�kkal. Mi lesz akkor, ha majd az idegen �llatokat kell ir�ny�tania? Azok
hogy fognak engedelmeskedni neki?
Elhat�rozta, hogy a ny�j seg�ts�g�t k�ri. Egyik este, amikor a gazda �s
Babe a telev�zi� el�tt �ld�g�ltek, felkapaszkodott a hegyre. Ami�ta el�sz�r
er�t vett mag�n, hogy emberi m�don besz�ljen vel�k, t�bb� nem volt gondja a
juhokkal. M�r nem fordultak el t�le azonnal, ahogy megl�tt�k; �s nem
kiab�lt�k r�, hogy: Farkas! Ahogy felbukkant a legel�n, a birk�k sorra k�r�je
sereglettek, �s figyelmesen hallgatt�k j�l megv�logatott, kedves szavait.
- J� est�t! - �dv�z�lte �ket. - Nem is tudom, hogyan kezdjem. Szeretn�m,
ha seg�ten�tek nekem. Persze, ha nem esik a nehezetekre �s ti is �gy
gondolj�tok. Arr�l van sz� � - kezdte, majd sorra mindent r�szletesen
elmes�lt. Nagyon lassan besz�lt. Elv�gre: ezek csak ostoba birk�k! Ak�rki
ak�rmit mond, gondolta mag�ban. - �rtitek? - k�rdezte v�g�l. Azok a birk�k
ismeretlenek �s idegenek lesznek a sz�m�ra, �s hi�ba lesz udvarias vel�k, ha
rengeteg id�t elveszteget arra, hogy mindent elmagyar�zzon nekik. Arr�l nem
is besz�lve, hogy meg lesznek lep�dve! Azok nem malacra sz�m�tanak, s
lehet, hogy ijedt�kben elinalnak, ha megl�tj�k, �s arra sem lesz ideje, hogy
megsz�laljon.
- Jelsz� - mondt�k n�h�nyan a juhok k�z�l. - Mire gondoltok? - k�rdezte
Fly.
- Jelsz�! Jeeelsz�! Jeeelsz�! - ism�telt�k el lassabban a juhok. Elv�gre
csak egy buta farkas! Ak�rki ak�rmit mond, gondolt�k.
- Babe-nek csak annyit kell tennie, hogy bemondja a jelsz�t, amit m�g
b�r�nykorunkban tanultunk a mam�inkt�l - magyar�zta az egyik birka.
- Tudod, a jelsz� az egy kis versike - sz�lt k�zbe egy m�sik.
- Ha a jelsz�t elmondjuk, sehol sem eshet bajunk, ker�lj�nk ak�r piacra,
v�s�rba vagy egy m�sik farmra.
- Vagyis, ha a mi kis Babe-�nk bemondja a jelsz�t az idegen juhoknak,
azok sohasem fognak elinalni el�le!
Fly t�relme kezdett fogyt�n lenni, de tov�bbra is kedves maradt, mert
tiszt�ban volt vele, milyen fontos lehet sz�m�ra ez az inform�ci�.
- K�rlek benneteket - mondta szel�den -, �rulj�tok el nekem ezt a jelsz�t!
Legyetek sz�vesek!
R�vid ideig senki sem sz�lt semmit. A juhok k�rd�n n�ztek egym�sra. Fly
l�tta, hogyan v�v�dnak magukban. M�giscsak egy t�bb �vsz�zados titokr�l, a
juhok jelszav�r�l volt sz�! �s azt el�rulni egy farkasnak!
- Azt hiszem - sz�lalt meg az egyik -, Babe kedv��rt meg kell tenn�nk.
- H�t! - ki�ltottak fel a t�bbiek, majd egyszer csak k�rusban b�getni
kezdt�k:
Mi birk�k, juhok,
B�r�nyok �s kosok,
Vagyunk el�g okos gyapjasok,
 Csak nem tudj�k ezt a farkasok.
Azt�n szinte egyszerre h�tat ford�tottak Flynak, sz�tsz�ledtek �s tov�bb
legel�sztek.
- Ez az? - ki�ltott ut�nuk Fly. - Ez a jelsz�?
- Eeez! - hallatszott a t�volb�l.
- De mit jelent ez, mama? - k�rdezte Babe k�v�ncsin, amikor este az
�gyban elmondta neki. - Mit jelentenek ezek a szavak? Semmit sem �rtek
bel�l�k.
- Nem baj, kicsim - nyugtatta meg Fly -, csak j�l jegyezd meg �ket! Majd
ott meg�rted.

11.

Ma van a nagy nap!

Azon a reggelen a v�lgy nagyon vil�gos, ver�f�nyes napra �bredt. De a

hegy m�g�tt m�r s�t�t felh�k gy�lekeztek.
Mr. Hogget kil�pett az ajt�n �s k�r�ln�zett. Miut�n m�ly l�legzetet vett,
visszament a h�zba az es�kab�tj��rt.
Fly csak r�n�zett a gazd�j�ra �s r�gt�n tudta, el�rkezett a nagy nap. A
kuty�k olyan sok id�t t�ltenek emberek k�z�tt, hogy mindig pontosan tudj�k,
mit fog tenni a gazd�jukra k�vetkez� pillanatban. Fel�bresztette Babe-et.
- El�rkezett a nap - mondta.
- Milyen nap, mama? - k�rdezte Babe �lmosan.
- Ma lesz a Juh�szkuty�k Nagyd�j�nak versenye v�laszolta Fly. - A
verseny - folytatta magabiztosan -, amit te meg fogsz nyerni. - Egy kis
szerencs�vel, tette hozz� gondolatban, �s gyeng�den megnyalta a malac orr�t.
Gondos any�hoz m�lt�n alaposan v�gigm�rte Babe-et. Meg akart gy�z�dni
arr�l, hogy megfelel-e a k�lseje a nyilv�noss�g el�tt t�rt�n� szerepl�s
k�v�nalmainak.
- Node Babe! - ki�ltott fel r�m�lten. - Csupa piszok vagy! Mit csin�lt�l
magaddal? Esk�sz�m, �gy n�zel ki, mint aki most m�szott ki a
kacsa�sztat�b�l! Csak nem f�r�dt�l abban a s�rtengerben?!
- De igen, mama.
- Ezt nem mondod komolyan!
- De igen.
Fly m�r ott tartott, hogy k�zli vele, rendes kuty�k nem csin�lnak ilyet,
amikor esz�be jutott, hogy Babe nem kutya, hanem malac.
- Sz�rnyen n�zel ki. Most mit tegy�nk? �gy sehova sem mehetsz -
m�rgel�d�tt Fly, de nem sok�ig, mert abban a percben megold�dott a
probl�ma.
- Gyere ide, malac! - hallott�k a gazda hangj�t. Mire kimentek az udvarra,
m�r ott �llt Mr. Hogget, a kez�ben k�t v�d�r szappanos v�zzel �s egy
s�rol�kef�vel.
Alig f�l�r�val k�s�bb egy patyolattiszta, r�zsasz�n kismalac v�rta, hogy
megsz�radjon, �s a gazd�ja kicsinos�tsa kurta fark�t. Ekkor Mrs. Hogget dugta
ki a fej�t a konyhaablakon.
- K�sz a reggeli! - ki�ltotta. - Te meg mi az eget csin�lsz azzal a
malaccal? Tal�n sz�ps�gkir�lyfi-v�laszt�sra k�sz�l, vagy mi az �rd�g? Azt
hittem, ma a nagyd�jat m�gy megn�zni?! �gy kicicom�ztad; mintha be
akarn�d nevezni a versenyre. A juh�szkuty�k verseny�re malacot! Ki hallott
m�r ilyet! Nade miket besz�lek! Te t�nyleg magaddal akarod vinni? Hisz be
sem f�r a kocsi h�tulj�ba. Volna sz�ved olyan hossz� �tra elvinni, csak az�rt,
hogy l�ssa a versenyt?
- Nem - felelte Mr. Hogget.
Mrs. Hogget m�sodpercekig csak �llt elgondolkodva, s a szem�ld�k�t
r�ncolva dobolt az ujjaival az ablakp�rk�nyon. Majd miut�n felocs�dott,
becsukta az ablakot.
Reggeli ut�n kij�tt a h�zb�l, hogy elb�cs�zzon a f�rfi�t�l �s az �llatokt�l.
Fly el�l �lt a kocsiban, Babe pedig k�nyelmesen elhelyezkedett h�tul a friss
szalma�gyik�ban.
Mrs. Hogget megsimogatta Fly fej�t, azt�n h�trament Babe-hez �s t�le is
elk�sz�nt, majd a f�rj�hez fordult.
- Viszl�t. Viszed a szendvicseket? �s a termoszban a k�v�t? �s az
es�kab�tot? �gy t�nik, mindj�rt esni fog. Mintha m�r a kezemre is hullott
volna egy es�csepp. De ott, ahov� mentek, m�r biztosan esik is. El�g messze
van az a hely. Err�l jut eszembe, van el�g benzin az aut�ban? Vagy van n�lad
p�nz, hogy vegy�l, ha kifogy? �vatosan vezess! Viszl�t k�s�bb!

Amikor Mrs. Hogget k�t �rakor bekapcsolta a t�v�t, az volt az els� dolog,
amit �szrevett, hogy a verseny sz�nhely�n zuhog az es�. Erre kiszaladt a
h�zb�l, hogy beszedje a tiszta ruh�t, de amikor ki�rt, ver�f�nyes naps�t�s
fogadta, �s esz�be jutott, hogy aznap nem is mosott. Mire vissza�rt a szob�ba,
a k�perny�n m�r a verseny �tvonala volt l�that�. Egy pillanatra felt�nt egy
ember nagys�g� k�oszlop.
- Itt - mondta a riporter -, ezen a helyen fognak �llni a gazd�k �s innen
indulnak majd a kuty�k, hogy ak�r jobbr�l, ak�r balr�l a ny�j m�g�
ker�lhessenek. A mai napon minden kutya t�z birk�val versenyez. A birk�k
ott, ann�l a t�voli c�l�pn�l; az �gynevezett gy�jt�helyen v�rakoznak. - A
kamera mindv�gig mutatta az elhangzottakat. - A kuty�k el�sz�r elmennek a
birk�k�rt a gy�jt�helyre. Azt�n �tterelik �ket az els� kapun, majd vissza
eg�szen az ind�t�helyig, ott megker�lik a k�oszlopot, azt�n tov�bbmennek
balra, �tkelnek a m�sodik kapun, jobbra kanyarodnak, kereszt�lhaladnak a
h�rmas sz�m� kapun, ism�t jobbra fordulnak, ekkor a k�rgy�r�n�l
megt�rt�nik a v�logat�s, �s v�g�l az eg�sz ny�j a kar�mba ker�l.
- Micsoda p�lya! - csattant fel Mrs. Hogget �s teljesen lehalk�totta a
t�v�k�sz�l�ket. - M�r nem tudj�k, hogy k�nozz�k azokat a szeg�ny �llatokat!
Mi�rt nem mutatj�k a n�z�ket is? H�tha l�tn�m Hoggetet �s Flyt. Sose lehet
tudni! Rem�lem ez az ember nem �r�lt meg �s nem mutatkozik azzal a
malaccal ilyen helyen! Nem �rtem, mi�rt kellett mag�val cipelnie arra a
hossz� �tra. Szeg�ny �llat eg�sz id� alatt ott kuksolhat a teheraut� h�tulj�ban,
ahelyett, hogy itthon k�nyelmesen n�zn� velem a telev�zi�t. Sokkal jobb dolga
lenne idehaza. �, nem is ideges�tem vele magam! De minek is fecs�rlem �n
ilyesmire a dr�ga id�m, amikor rengeteg a dolgom?! - m�ltatlankodott Mrs.
Hogget, �s ink�bb visszament a konyh�ba. De m�g ott is csak a fej�t cs�v�lta.
A k�perny�n k�zben az els� gazda elfoglalta a hely�t az ind�t�sn�l, a
hatalmas k�oszlop t�v�ben. Mellette ott �llt a kuty�ja.

12.

Sz�p munka volt!

T�bb ezer szemp�r szegel�d�tt erre az egyetlen juh�szkuty�ra. De a sok

k�z�l egy sem ragyogott olyan lelkesen, mint Mr. Hogget�, Fly� vagy Babe-�.
A parkol�t egy hegy lejt�s oldal�n alak�tott�k ki. Mr. Hogget minden m�s
aut�t�l t�vol, ennek a hegynek a legmagasabb pontj�n �ll�totta le a kocsit, ott,
ahonnan mindent kit�n�en l�thatott a benne �l� h�rom k�v�ncsi n�z�.
A k�r�lm�nyek egy�ltal�n nem j�tszottak a versenyz�k kez�re. Ezt Mr.
Hogget m�r a meg�rkez�s�k pillanat�ban meg�llap�totta. Nem el�g, hogy
szakadatlanul zuhogott az es�, amit�l a p�lya cs�sz�s, a ny�j pedig
cs�k�ny�sebb lett, mint �ltal�ban, m�g a sz�l sem kedvezett, mert igen er�sen,
�pp szembe f�jt, �gy a kuty�k csak alig hallhatt�k a gazd�ik parancsait.
Min�l nyugtalanabb� v�lt az els� kutya, ann�l engedetlenebbek �s
�rtetlenebbek lettek a birk�k. Nagyon neh�z p�ly�t kellett v�gigfutniuk. �gy
azt�n nem csoda, ha az el�rhet� sz�z pontb�l csak hetvenet �t�ltek meg a
b�r�k, amikor v�gre mind a t�z birka a kar�mba ker�lt, �s a gazda az ajt�t r�juk
z�rta.
�s ez �gy ment tov�bb. Egyik gazda a m�sik ut�n �llt fel a rajthoz. Egyik
kutya a m�sik ut�n terelte a birk�kat. A versenyz�k sokfel�l �rkeztek, hogy
r�szt vegyenek a vid�k legnevesebb verseny�n. Egyesek Sk�ci�b�l, m�sok
Walesb�l vagy �rorsz�gb�l utaztak ide. A kuty�k is nagyon sokf�l�k voltak.
Akadtak kis kuty�k �s nagy kuty�k, feh�rek, feket�k �s barn�k, sima sz�r�ek
�s loncsosak. �gyesek �s kev�sb� �gyesek. K�z�l�k a szerencs�sebbek
nyugodtabb; jobban kezelhet� t�z birk�t kaptak.
Mr. Hogget legnagyobb �r�m�re �k utols�k�nt indultak, de hamarosan
r�juk ker�lt a sor. M�g mindig csak nyolcvan�t volt a legmagasabb pontsz�m,
amit a versenyz�k eddig el�rtek.
Ek�zben otthon Mrs. Hogget �pp visszat�rt a konyh�b�l a nappaliba, �s
felhangos�totta a t�v�k�sz�l�ket. �gy � is hallhatta, amint a riporter azt
mondja:
- M�g egy versenyz� van h�tra. A c�l, megd�nteni a mai nap rekordj�t, azt
a nyolcvan�t pontot, amelyet a walesi Mr. Jones Bryn nev� kuty�ja �rt el. El
kell ismern�nk, ilyen kedvez�tlen id�j�r�si felt�telek mellett ez a pontsz�m
nem is olyan alacsony. Neh�z elk�pzelni, hogy ma enn�l jobb eredm�ny
sz�lessen. De l�ssuk az utols� p�rost!
Ekkor a k�perny�n felt�nt Mr. Hogget magas, v�kony alakja. A f�rfi a
t�mzsi Flyjal maga mellett l�pkedett az ind�t�hely fel�. Mrs. Hoggetnek
elkerekedett a szeme a meglepet�st�t.
- H�lgyeim �s uraim! �n�k Mr. Hoggetet �s Malack�t l�tj�k - k�zvet�tette
a riporter. - Meg kell hagyni, k�l�n�s n�v egy kuty�nak. De m�g milyen
k�l�n�s az �llat! Egy k�v�r kutya! Nem �rtem! Most valami furcsa dolog
t�rt�nik� Mi folyik itt? Visszak�ldi a kuty�j�t? De mi�rt? Szent �g! �n�k is
l�tj�k, amit �n?
M�r hogyne l�tt�k volna! L�tta Mrs. Hogget otthon a t�v� el�tt �lve, �s
l�tt�k az �t�zott, diderg� n�z�k is, amint Fly visszas�t�l az aut�parkol�ba.
S ekkor felbukkant a form�s, izmos test�, r�zsasz�n malac. Egyenesen Mr.
Hoggethez futott, meg�llt a f�rfi jobbj�n, �s mint egy szobor, mozdulatlanul
v�rt. A f�l�t hegyezte, a szem�t a t�voli ny�jra szegezte.
Mrs. Hogget sz�ja t�tva maradt. Ez�ttal egy hang se j�tt ki a tork�n.
A verseny sz�nhely�n egy pillanatnyi fesz�lt, n�ma csend ut�n felb�d�lt a
t�meg.
A k�perny�n nem mindennapi volt a l�tv�ny. A n�z�k mutogattak,
ki�ltoztak; a sz�jukat t�tottak, a szem�ld�k�ket r�ncolt�k. A b�r�k egym�s
szav�ba v�gtak, d�ht�l v�r�s arccal tan�cskoztak: Mr. Hogget �s Babe
t�relmesen, fegyelmezetten v�rakoztak. V�g�l megsz�lalt a riporter:
- Ez egyszer�en nevets�ges! Viszont ha j�l �tgondoljuk a dolgot,
semmilyen szab�lytalans�g nem t�rt�nt. Nem tiltja a szab�lyzat, hogy
juh�szkuty�kon k�v�l m�s �llatok is induljanak a versenyen. S ha j�l l�tom, ezt
a b�r�k is tudj�k �s m�ris enged�lyt adnak Mr. Hoggetnek �s a
juh�szkuty�j�nak� Akarom mondani juh�szdiszn�j�nak. H�, de mulats�gos!
Mr. Hogget �s a juh�szdiszn�ja! De j�l hangzik! Ez azt�n a verseny! Legal�bb
j�l sz�rakozunk! R�nk is f�r egy kis vid�ms�g ebben a szomor� id�ben.
�s val�ban, abban a pillanatban, ahogy Mr. Hogget utas�t�s�ra Babe
fut�snak eredt, a k�z�ns�g a k�rny�ket megr�z�, hangos nevet�sben t�rt ki.
Az emberek m�dfelett j�l sz�rakoztak. Nevettek azon, ahogy Babe fut, b�r
t�bben arra is felfigyeltek, hogy nem is olyan lass�. Kacagtak, ha arra
gondoltak, hogy juthat valakinek ilyen k�ptelen �tlet az esz�be. Malaccal
tereltetni a birk�kat! De a legf�k�pp azon mulattak, hogyan vis�t Babe fut�s
k�zben. A f�lsiket�t� hangot a malac izgatotts�g�nak �s f�lelm�nek jelek�nt
�rtelmezt�k.
 K�ts�gtelen, Babe izgatott volt, rendk�v�l izgatott, de nem az�rt, ami�rt azt
a n�z�k gondolt�k. Nem kisebb h�r� versenyen vett r�szt, mint a Juh�szkuty�k
Nagyd�j�n!
A jelsz�t ki�ltotta:
Mi birk�k, juhok,
B�r�nyok �s kosok,
Vagyunk el�g okos gyapjasok,
Csak nem tudj�k ezt a farkasok.
Ezek voltak a verseny legnehezebb percei. Most fog el�sz�r tal�lkozni a
birk�kkal. �jra �s �jra elism�telte a jelsz�t. Nem t�r�d�tt semmivel. Fittyet
h�nyt az es�re, sz�lre, s csak harsogta a versik�t. A szem�t egy pillanatra sem
vette le a gy�jt�helyen v�rakoz� t�z birk�r�l, akik nemk�l�nben szemmel
tartott�k a fel�j�k k�zeled� furcsa teremt�st. A szem�k t�gra ny�lt.
Csod�lkoztak, de nem ijedtek meg.
S amikor egy �ri�si balkanyar sikeres bev�tele ut�n Babe meg�llt a ny�j
m�g�tt, a k�z�ns�g egy csap�sra elhallgatott. Izgatottan v�rt�k az eredm�nyt.
A b�r�k �mulatba estek. A meglepet�st�l alig tudt�k felmutatni a t�bl�ikat.
Mindegyiken t�z pont szerepelt.
A biztons�g kedv��rt, ha esetleg a birk�k nem hittek volna a f�l�knek;
Babe m�g egyszer elmondta a jelsz�t. Ekkor, mint ahogy azt rem�lte, a birk�k
egyet�rt�en b�logatni kezdtek.
- Hallj�tok? Ismeri a jelszavunkat!
- �s milyen udvarias! J� modor�!
- Nem �gy, mint azok a faragatlan ordasok!
- Miben lehet�nk a seg�ts�gedre; kedves bar�tunk?
Amilyen gyorsan csak lehetett, hisz egy percre sem feledkezett meg arr�l,
milyen fontos a gyorsas�g, Babe kedvesen a birk�k figyelm�t k�rte, �s
ismertette a k�r�s�t:
- Lek�telezve �rezn�m magam, ha voln�tok olyan kedvesek �s
megjegyezn�tek n�h�ny fontos alapszab�lyt. Mindig maradjatok szorosan
egym�s mellett! Semmit ne kapkodjatok el, de t�l lassan se haladjatok, �s
k�rlek benneteket, nagyon figyeljetek oda a kapukon val� �tkel�sn�l! Abban a
pillanatban, ahogy be�rtetek a k�rgy�r�be, ti ott n�gyen, akik azt a csinos
nyak�rvet viselitek, legyetek sz�vesek kif�radni onnan, �s v�g�l mindah�nyan
vagytok, nagyon sz�pen meg k�rlek benneteket, vonuljatok be a kar�mba!
El�re is k�sz�n�k mindent.
Mindez olyan sok�ig tartott, hogy mind a k�z�ns�g, a b�r�k, mind pedig
Mrs. Hogget �s az � k�nyelmes t�v�n�z� t�rsai bizonyosra vett�k, hogy semmi
sem t�rt�nik majd. Meg voltak r�la gy�z�dve, hogy a birk�k mozdulni sem
fognak, �s ezzel az eg�sz buta tr�fa v�get �r.
Mr. Hogget m�g mindig a hatalmas k�oszlop mellett �llt. � volt az
egyetlen, akiben egy percre sem mer�lt fel k�tely a malac k�pess�geit illet�en.
S ekkor megt�rt�nt a csoda.
A t�z birka kettes�vel, fegyelmezetten, mint a katon�k, norm�l temp�ban,
h�tuk m�g�tt a nyugodt �s magabiztos malaccal megindult az egyes sz�m�
kapu fel�. Amikor oda�rtek, haboz�s n�lk�l �tmas�roztak rajta, �s folytatt�k az
�tjukat egyenesen Hogget fel�. � nem sz�lt semmit. M�g csak jelet sem adott.
Akkor is mozdulatlan maradt, amikor a birk�k m�r olyan k�zel �rtek hozz�,
hogy gyapjas sz�r�k m�r-m�r s�rolta a csizm�ja orr�t. Miut�n megker�lt�k, a
birk�k tov�bb meneteltek balra, a kettes sz�m� kapu ir�ny�ba. Most is mind
egy�tt maradtak, nem n�ztek se jobbra, se balra. Egyenletes �temben haladtak.
Miut�n ism�t t�k�letes pontoss�ggal �tkeltek a kapun, szinte egyk�nt jobbra
fordultak �s megc�lozt�k a h�rmas sz�m� kaput. Ezen szint�n j�tszi
k�nnyeds�ggel �s kell� gyorsas�ggal fordultak be. Most a k�rgy�r� volt a
c�lpontjuk, a fel� k�zel�tettek. K�zben a b�r�k sorra emelt�k �s mutatt�k fel a
t�zpontos t�bl�kat. A n�z�k megbabon�zva figyelt�k az esem�nyeket.
Egyszer-egyszer odas�gtak valamit a szomsz�djuknak.
- M�g egy hib�t sem k�vetett el!
- A legjobb iramban haladnak!
 - Minden kapu�tj�r�nak pontosan a k�zep�n vonulnak!
- Hihetetlen! A gazd�nak m�g csak egy sz�t se kell sz�lnia! Csak �ll ott a
botj�ra t�maszkodva.
- Ez nem lehet igaz!
- Na majd most! Fogadni mern�k, hogy most elhib�zza! Nekem ne mondja
senki se, hogy egy malac seg�ts�g n�lk�l t�z birk�b�l kiv�laszt n�gyet!
A k�rgy�r� egy k�r�lbel�l 3,5-4 m�ter �tm�r�j� k�r volt, amelyet kis
f�r�szporhalmok jel�ltek. Ide s�t�ltak be a juhok �s csendben v�rakoztak.
Babe a k�r�n k�v�l maradt. A szeme a gazd�j�n nyugodott.
V�rakozott a t�meg.
V�rakozott Mrs. Hogget.
�s v�rakoztak a k�v�ncsi t�v�n�z�k ezrei is.
�gy t�nt, semmi sem fog m�r t�rt�nni. Mintha a malac kedv�t vesztette, a
juhok pedig ir�ny�thatatlanokk� v�ltak volna. Mr. Hogget felemelte a botj�t �s
hatalmas �t�st m�rt a mellette �ll� k�oszlopra. Az �t�s hangja
pisztolyl�v�sk�nt has�tott a leveg�be.
Erre a jelre Babe bement a k�rgy�r�be �s meg�llt a birk�k k�z�tt.
- Remek�l csin�lt�tok - sz�lt hozz�juk. - El sem tudom mondani,
mennyire h�l�s vagyok nektek ez�rt. De m�g egy kis t�relmet k�rn�k t�letek!
M�g egy isis ideig ig�nyt tartan�k a seg�ts�getekre. Ti n�gyen, nyak�rvben,
megtenn�tek, hogy kil�ptek a k�rgy�r�b�l, amikor �n arra jelt adok egy
r�ffent�ssel? Akik itt maradtok, v�rj�tok meg sz�pen am�g a gazda odamegy a
kar�mhoz, �s amikor kinyitja az ajtaj�t, legyetek sz�vesek mindny�jan
�tf�radni oda! Ennyi az eg�sz. Rendben? Megteszitek a kedvem�rt?
- Igeeen - v�laszolt�k a birk�k, s mihelyt Babe r�ffentett egyet, a n�gy
nyak�rves birka kiv�lt a t�bbi k�z�l �s sz�p nyugodtan kis�t�lt a k�rgy�r�b�l.
A n�z�k csak �multak �s b�multak. Nem hittek a szem�knek. �gy
leny�g�zte �ket a kismalac teljes�tm�nye, hogy �szre sem vett�k, hogy se a
sz�l nem f�j m�r, se az es� nem esik. Fel sem t�nt nekik, mikor a nap els�
sugara kikandik�lt a s�t�t, sz�rke felh�k k�z�l, �s ragyog� f�ny�vel
r�vil�g�tott a nagy k�oszlopra. Mr. Hogget egyenletes, hossz� l�ptekkel
elindult a versenyp�lya utols� �llom�s�hoz. Kinyitotta a kar�m ajtaj�t;
megv�rta am�g a birk�k mind bes�t�lnak, majd bez�rta az ajt�t.
Ahogy a malac mell� l�pett, felemelte a tekintet�t �s megl�tta b�r�k
t�bl�j�t.
Sz�z pontb�l sz�z pont! A Juh�szkuty�k Nagyd�j�nak t�rt�nelm�ben ember
�s kutya ennyit m�g nem �rt el. Erre most egy ember �s egy malac el�rte!
Mrs. Hogget mint a vill�m pattant fel a fotelb�l �s �rasztotta el dics�r�
szavakkal a t�v�k�perny�n l�v� k�t h�st. Nem b�nta, hogy azok csak egy
dobozban vannak a nappali egyik sark�ban. Egyre csak dics�rte, �ljenezte
�ket, gratul�lt nekik. El�sz�r az egyiknek, majd a m�siknak. Elmondta,
milyen b�szke r�juk, hogy �r�l a gy�zelm�knek. A lelk�kre k�t�tte, ne
maradjanak el sok�, siessenek haza, mert kih�l a vacsora!
A Juh�szkuty�k Nagyd�j�nak k�z�ns�ge nemk�l�nben �nnepelt. Az
emberek �r�mujjong�sban t�rtek ki. A gy�ztes nev�t kiab�lt�k, egym�s
nyak�ba ugrottak, egysz�val tomboltak. Ek�zben a b�r�k a fej�ket
vakargatt�k, a versenyben alulmaradt kuty�k �s gazd�ik sz�hoz sem jutottak.
- Nagyszer�! Nagyszeeer�! - b�gette a t�z birka a kar�mban. Messze az
aut�parkol�ban, egy rozoga teheraut�ban egy fekete-feh�r foltos �reg
juh�szkutya cs�v�lta a fark�t �s csaholt �r�m�ben,
Az �ri�si hangzavarban �s felfordul�sban csak k�t alak �llt mozdulatlanul
�s sz�tlanul.
Azt�n Mr. Hogget meghajolt, megsimogatta Babe feje b�bj�t, �s azokkal a
szavakkal fordult a malac�hoz, amikkel minden gazda fordul a j�l v�gzett
munka ut�n a kuty�j�hoz.
Tal�n senki sem hallotta ezeket a szavakat, de ha m�gis, csak helyeselhette
azokat.
- Sz�p munka volt, Babe! - mondta Mr. Hogget. - Sz�p munka volt.
#