Jeruzsálemről általában • Jeruzsálem Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja több kultúra találkozópontja, a három ábrahámi világvallás (zsidó vallás, kereszténység, iszlám) szent helye. Elhelyezkedése • A város 750–800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt- tenger között, a júdeai hegyvidéken. Központja az óváros: régi és új kultúrák találkozópontja; a városban van zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyed, amit egy közös fal vesz körül. A város éghajlata száraz A város éghajlata mediterrán jellegű. Jeruzsálem, mint vallások találkozópontja • Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Jézus Krisztus elítélésének, keresztre feszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szent Sír templom és a Sziklamecset. Siratófal • Zsidó vallás legszentebb helye, a jeruzsálemi Siratófal, héberül a Kotel, vagy Kotel Hámáárávi (Nyugati Fal) évszázadok óta központi szerepet játszik a zsidó gondolkodásban. Szent sír templom • A keresztény templom, amely a Szent Sír, Jézus Krisztus feltételezett keresztrefeszítésének helyszínén épült. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye. Sziklamecset A Sziklamecset az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye. Korai történelem • A város legkorábbi ismert uralkodója az i. e. 14. századi Abdi-Heba. Ekkor még egy kicsiny vár mellett települő, körülbelül 1500 fős lakossággal bíró város, csekély gazdasági és politikai súllyal. Abdi-Heba Jeruzsálem városának uralkodója volt az egyiptomi Amarna-reform idején. Római uralom alatt • Hadrianus császár halálbüntetés terhe alatt kitiltotta a zsidókat a városból, és Aelia Capitolinanak nevezte át. A templomhegyen Juppiternek emelt templomot. A zsidó lakosok kivándoroltak a Földközi-tenger környéki diaszpórába, vagy Perzsiába. A kereszténnyé váló Római Birodalomban Constantin császár anyja, Helena ásatásokat végzett Jeruzsálemben, és a keresztre feszítés feltételezett helyén fiával együtt keresztény templomot emeltetett. Ez a Szent Sír templom. A keresztény Római Birodalomban (és a Bizánci Császárságban) továbbra sem léphettek zsidók a városba. Ezt csak az iszlám uralom oldotta fel. Gecsemáne kert Damaszkuszi kapu Óváros Jeruzsálem címere Jeruzsálem zászlója Köszönöm a figyelmet!