A mohácsi vereséghez vezető út

I. Belpolitikai nehézségek
a) 1516-ban II. Jagelló Ulászló halála után fia II. Lajos kerül a trónra (9 éves)
b) A királyi hatalom gyenge. A bárókból, főpapokból és köznemesekből álló tanács látja el
a kormányzást.
c) Rendi anarchia jellemzi az országot, a bárók és köznemesek hatalomért folyó harca.
d) Az országnak nincs ütőképes hadserege: (Mátyás idején Magyarországnak volt a
legütőképesebb)
 Zsoldoshadsereg nincs, mert a fekete sereg feloszlott. A fizetetlen katonák
szétszéledtek, fosztogattak. (Kinizsi Pál győzte le a fosztogató sereg maradványait)
Nincs pénz új zsoldosok fogadására.
 A banderiális hadsereg elavult, alkalmatlan a török elleni küzdelemre, mozgósítása
lassú
 A parasztokat nem merik harcba hívni, hiszen nemrég verték le a Dózsa féle
parasztháborút (1514)
 a végvárak állapota rossz, karbantartásukra nincs pénz
e) Gazdasági összeomlás sújtja az országot, a királyi jövedelmek nem folynak be a
kincstárba (az állam bevétele töredéke a Mátyás korinak)

II. Külpolitikai nehézségek

a) a török birodalom megerősödött
 1520-ban Szulejmán kezébe került a hatalom, aki kiváló államférfi és
hadvezér volt.
 A keleti hódításokat befejezte, (Egyiptom elfoglalása) figyelme Európa felé
fordult.
 Az Oszmán birodalmat a legerősebb katonai állammá fejlesztette.
 Célja a Habsburg Birodalom megszerzése.
 Útja Magyarországon keresztül vezet, ezért Mátyás idején 1485-ben
megkötött béke megújítását ajánlja fel Magyarországnak. Fogságba ejtjük
követeit, visszautasítjuk békéjét.
b) Török támadás 1521-ben
 1521 Szabács, Zimony, Nándorfehérvár (A déli végvárvonal kulcsa) várát
elfoglalta.
 1522 Orsava került török kézre
 1524 Szörény vár esett el
 A déli végvárvonal összeomlott, az ország nyitva áll a török előtt.
c) Külpolitikai elszigetelődés
 Habsburg segítségben bízunk, a családi kapcsolatok révén. (II. Lajos felesége
Habsburg Mária)
 De a Habsburgok ellen szövetséget hoztak létre, 1526-ban, Cognaci ligát,
melyben Franciaország, Velence, Milánó, Firenze, pápa, sőt a török is részt
vett.
 A Habsburgok a birodalom számos pontján harcoltak így sorsára hagyták
Magyarországot.
III. A mohácsi vereség: 1526. augusztus 29.-én
a) Szembenálló hadseregek jellemzői:

Magyar Török
-20-25 ezer katona - 60 ezer katona
- fő ereje a lovasság, mely nem alkalmas - jelentős haderő
tűzfegyverek (puska, ágyú) legyőzésére
- a bandériumok mozgósítása lassú - szpáhi lovasság, gyalogos janicsárok
- szervezetlen - szervezettebb, modernebb fegyvernemű
(tűzfegyver)
- Szapolyai János 10-15 ezer fős serege - vezető: Szulejmán
távol maradt (Szeged közelében
várakozik)
- a horvátországi és cseh segédhadak nem
érkeztek meg
- vezető: Tomori Pál, Szapolyai György
- Rossz helyszínválasztás (sík, mocsaras
terület)

b) A csata menete
 A török sereg a dombok mögött helyezkedik el.
 Tomori Pál terve, hogy a dombokról leereszkedő sereget kell megtámadni.
 A szultán nem akart csatát kezdeményezni.
 Tomori a hajnal óta csatarendben várakozó magyar seregnek délután 3 órakor
támadási parancsot adott.
 A jobbszárny lovasroham visszaszorította a ruméliai hadtestet, de! támadásuk
kifulladt.
 A balszárny rohama kevésbé sikeres, megfutamodtak az anatóliai lovasság
elől.
 Az előre törő centrum a török ágyúk és a janicsárok tüzébe került.
 A megfutamodott lovasság magukra hagyta a gyalogságot.
 1.5 órai küzdelem után véget ért a csata.
 A menekülő király a megáradt Csele patakba fulladt.
 15 ezer magyar katona vesztette életét számos báró, főpap, maga Tomori Pál
is.
c) A török pusztítás
 Szulejmán bevonult a védtelenül maradt Budára, kirabolták a várat, a várost
felégették.
 A török portyázók végigpusztították a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét.
 Október 12.-én hatalmas zsákmánnyal elhagyták az országot.
 Számítani lehetett újból török támadásokra.

Az ország kettő, majd három részre szakadása

I. Kettős királyválasztás
a) A védelem megszervezése, és az erők egyesítése helyett ismét fellángolt a bárók és a
köznemesek közti harc, az anarchia.
b) 1526 novemberében a köznemesség Szapolyai Jánost (erdélyi vajda, és az ország
legnagyobb birtokosa) választotta királynak az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva.
Székesfehérváron a szent koronával megkoronázták a nemzeti királyt.
c) 1526 decemberében a bárók I. (Habsburg) Ferdinándot választották királynak
Pozsonyban segítséget reméltek tőle a törökkel szemben, mert V. Károly német-római
császár volt a bátyja

II. Az ország kettészakadása

a)
 1527-ben Ferdinánd a bátyjáról kapott pénzen fogadott 10 ezer zsoldossal
vereséget mért Szapolyai seregére Tokajnál, aki Lengyelországba menekült.
 Székesfehérváron fejére tette a szent koronát
b)
 Szakolyai a töröktől kér segítséget. 1529-ben Szulejmán támadást indít
Ferdinánd ellen, ellentámadás nélkül nyomul előre.
 Átadja Szapolyainak (aki hűbérese volt) Budát.
 Folytatja útját Bécs felé, de a város bevétele sikertelen, visszafordul.
c)
 1532 újabb hadjáratot indít Bécs ellen, Kőszegnél Jurisics Miklós egy hónapon
át feltartja.
 Közben Ferdinánd segítséget kap bátyjától, Bécs alatt 100 ezer zsoldos gyűlt
össze, a török nem vállalja az ütközetet.
d)
 Egyre világosabbá vált, hogy a két nagyhatalom nem bír egymással.
 1533-ban szerződést kötöttek. Szulejmán elismerte Ferdinánd jogát a nyugati
országrészekre, cserébe Szapolyai János jogosan birtokolja a keleti részt.
 Az ország két részre szakítását szentesítették.

III. Az ország három részre szakadása

a)
 1538-ban Szapolyai János és I. Ferdinánd megkötötték a Váradi békét.
 Elismerték egymás királyságát.
 Megegyeztek abban, ha Szapolyai meghal az egész ország Ferdinánd uralkodói
kezében egyesül.
 A megállapodás titkos volt.
 Mindketten megszegték:
 Ferdinánd elárulta a töröknek.
 A haldokló Szapolyai pedig párt híveit megeskette, hogy csecsemő fiát János
Zsigmondot választják királlyá.
b)
 1540-ben meghalt Szapolyai
 Ferdinánd érvényesíteni akarta jogait, 1540-ben Buda ellen vonult.
c)
 Fráter György a csecsemő király gyámja a török segítségét kérte.
 Szulejmán szétveri Ferdinánd seregét.
  Szulejmán nem bízik a csecsemőkirály hűségében, 1541. augusztus 29.-én
megszállta Budát.
 Az ország három részre szakadt:
 Királyi Magyarország.
 Török Hódoltság.
 Későbbi erdélyi fejedelemség.

Az országrészek jellemzése
I. Királyi Magyarország
 A Habsburg birodalom része.
 Uralkodó: I. Habsburg Ferdinánd.
 Területei: Dunántúl nyugati megyéi, Felvidék, Horvátország, Szlovénia.
 Központ: Pozsony
 Központi hivatalnokok, úgynevezett kormányszékek irányítják, melyek Bécsből
kapják az utasításokat.
Pl.:
 Magyar kamara: Pozsonyban a pénzügyeket irányította.
 Magyar kancellária: államügyek intézése.
 Főkapitányságok: a védelem központja
 Új végvárvonalakat jelölnek ki. (Kanizsa, Győr, Eger)
 A magyar rendek ragaszkodtak a rendi jogokhoz.
 Az országgyűlés működött.
 A vármegyei önkormányzat erősödött.
 Érvényesült a rendi dualizmus.

II. Erdélyi fejedelemség kialakulása

 János Zsigmond, gyámja Fráter György és Izabella királynő kormányoz.
 A török szultán hűbéres területe.
 Külpolitikában függ a töröktől.
 Belpolitikában szabad.
 Adót fizet a szultánnak.
 Területe: Erdély, Temesköz, Partium (Tiszántúl egy része)
 Központ: Gyulafehérvár.
 A középkor óta élén erdélyi vajda áll majd 1570-től fejedelem.
 Sajátos rendi szerkezete 1437-es kápolnai unió során alakult ki (magyar megyék,
szász, székely székek)
 Fráter György célja az ország egyesítése: kétszeri kisérlete sikertelen
 Ennek érdekében 1541-ben a gyulai egyezményben Ferdinándot
uralkodónak mondja ki.
 1542 Ferdinándnak nem sikerül Budát visszafoglalnia, sőt a török több város
is elfoglal (Székesfehérvár)
 1551 Fráter György erdélyi vajda lesz, lemondatja János Zsigmondot a
királyi címről, és megkezdi a keleti országrész átadását Ferdinándnak. Tettét
leplezni próbálja a török előtt. Ferdinánd zsoldosai ezt árulásnak
feltételezték, és Castaldó hadsereg parancsnoka meggyilkoltatja.
  Rövid ideig Ferdinánd hatalma alá kerül ez a terület, de nem tudja megtartani,
továbbra is török hűbéres marad.
 1570-ben a speyeri szerződés alapján János Zsigmond lemond a királyi címről,
cserébe elismerik Erdélyi fejedelemnek
 Erős fejedelmi hatalom épül ki.
 Erdélyi rendek (magyar, szász székely) erősen megomlottak
 Az országgyűlés nem képez erős ellensúlyt a fejedelemmel szemben.
 etnikai hovatartozás: német, romám, magyar lakosság.
 vallási megoszlás: katolikus, ortodox (görög katolikus) református,
evangélikus, humanitárius felekezetek.
 1557-es tordai országgyűlés kimondja a szabad vallásgyakorlást.

III. Török hódoltság

a) A török birodalom része:
 legészakibb tartomány, uralkodó I Szulejmán (1530-1566) magyarországi
helytartója a budai pasa volt.
 Területek: Duna-Tisza köze, török végvárvonalakkal védett.
 Központ: Buda.
b) Török közigazgatás
 A magyar területeket katonai célú közigazgatási egységekre, vilajetekre
azokat pedig szandzsákra osztották.
 A legkisebb közigazgatási egység a náhije.
 A vilajet élén a pasa a szandzsák élén a bég ált.
 1,5 évszázad alatt 75 pasa volt Magyarországon
 Jellemzői: megvesztegethetőség, korrupció, ajándék elfogadása.
c) Török Birtokviszonyok
 A meghódított föld a szultáné.
 két birtoktípus alakult ki:
 Khász birtok: a leggazdagabb területek pl.: Mezőkereső, Kecskemét
 A Szultán saját kezében lévő birtokok.
 Szpáhi birtok: jutalomként tisztviselőknek, lovas katonáknak
használatra adományozták.
 Rabló gazdálkodás.
d) Adórendszerek
 Kettős adóztatás: az adózásról az adószedők pontos nyilvántartást vezettek.
 Törököknek:
 Állami adó
 Állami robot
 Szpáhinak: kapuadó, terményadó, ajándék
 Magyarnak:
 Államnak
 Földesúrnak
 Egyháznak
e) Igazságszolgáltatás:
 A Korán alapján történt.
f) A paraszt vármegye kialakulása:
 A 3 országrész ütközősávján szerveződő parasztok önvédelmi szerve.
 Bűnüldözési feladatokat lát el.
 g) Szabad vallásgyakorlat
h) Következmények:
 Az ország pusztulása, elnéptelenedése.
 Nemzetiségek beszivárgása.
 Városok hanyatlása.
 A mezővárosok fejlődnek.
i) Török emlékek:
 A 150 éves uralom ellenére alig maradtak ránk: Pl.: Eger minaret, Pécs
Dzsámi, Buda fürdők, Mecset Budán.