Az ókori Róma története

A dominatus kialakulása

A DOMINATUS

A válságot kísérő belháborúkban győztes Diocletianus (Kr. u. 284–305) nyílt egyeduralmat

épített ki, melyet az uralkodó címéről dominatusnak neveznek (dominus = úr). Felismerte,
hogy a birodalom irányítása és ellenőrzése egy központból már nem lehetséges. Diocletianus
társcsászárt választott, s
mindkettőjüknek helyettest. A
négyes uralom (tetrarchia) révén a
központi hatalom mindenütt
közvetlenebbül volt jelen, s
szemmel tarthatta az egymáshoz
egyre lazábban kapcsolódó
tartományokat.
Új közigazgatást vezetett be: a régi
provinciák helyén kisebb
egységeket alakított ki (ezeket is provinciáknak nevezték), és Itáliát is provinciákra osztotta.
Így 101, azonos elvek alapján kormányzott közigazgatási egység jött létre. Ezzel a volt
köztársasági címek még meglévő tartalma is semmivé vált. A hadsereg létszámát növelte,
elhelyezkedését megváltoztatta. A limesnél csak kisebb erőket hagyott. A birodalom
belsejében ütőképes seregeket vont össze, melyek azonnal a veszélyeztetett területre
vonulhattak.
Reformjai megvalósításához pénzre volt szüksége, melyet az
adórendszer átalakításával, vagyis adóemeléssel biztosított.
Minden római polgárra fejadót és földadót vetett ki. A
lakosságot igyekezett helyhez kötni, hogy biztosítsa az
állandó adójövedelmet. Ezek az intézkedések
átmenetileg orvosolták a bajokat, de felgyorsították a
gazdaság hanyatlását.

A MISZTÉRIUMVALLÁSOKTÉRHÓDÍTÁSA

1
Az ókori Róma története

A görög-római vallási gyakorlat az egyéntől csak a szertartásokon való részvételt követelte

meg, az istenekkel való szoros kapcsolatot, a hitet nem. Baj esetén nem nyújtott vigaszt az
embereknek, s nem kínálta a vallásos áhítat átélésének élményét. Nem adott biztonságot a
földön, s nem ígért boldogságot kárpótlásul a földi szenvedésekért a túlvilágon.
Pedig a polgárháborúk, a külső betörések, a romló életkörülmények, s a katonák által keletről
behurcolt pestis növelték a kiszolgáltatottság érzését az emberekben. Nagyobb szükségük volt
támaszra mint valaha. Tömegek fordultak a biztonságot, vigaszt nyújtó keleti kultuszok, a
misztériumvallások felé (Mithrasz, Ízisz).
Az államhatalom a császárok istenné nyilvánításával kísérletezett. Kezdetben – főleg a keleti
tartományokban – ez bevált, de a császárok se jólétet, se biztonságot nem teremtettek, ezért
hiteltelenné váltak.

Megerősítendő fogalmak és kifejezések

Fogalom Személy Helyszín

dominatus Diocletianus -
tetrarchia Mithrasz -
fej- és földadó - -
misztériumvallások - -

Mithrasz istenség korabeli szobra