BÁRÓ GYARMATI ÉS KÉKKŐI BALASSI BÁLINT

ÉLETE MAGYAR KÖLTŐ, TÖRÖKVERŐ NEMES. A

BALASSI
MAGYARORSZÁGI RENESZÁNSZ MÁSODIK
KORSZAKÁNAK NAGY ALAKJA. A MAGYAR
NYELVŰ KÖLTÉSZET ELSŐ KIEMELKEDŐ

BÁLINT
MŰVELŐJE, A MAGYAR IRODALOM ELSŐ
KLASSZIKUSA.

1554. OKTÓBER 20.

Elbert Máté Született Zólyomon, nemesi családba. Apja

Balassa János.

1565
Apja kereskedelmi kapcsolatai

révén, három-négy esztend re ő

Nürnbergbe került, ahol mint

magántanuló, középszint ű iskolát

végezhetett

1569
Apját fogságba vették Pozsonyban, szülei

vigasztalására írta els ő művét, a Beteg

1574-1577 lelkeknek való füves kertecskét, mely egy

ő
németb l magyarra fordított vallásos
Szolgált a Habsburg hadseregben, '75-ben
elmélkedés.
Báthori Istvánhoz került, majd miután lengyel

király lett, követte urát. '77-ben hazajött. 1578-1583

Meghódította Losonczi Annát, a horvát bán

feleségét. '79-ben Eger várában végvári vitéz,

zsoldos katona négy évig

1584
Török elleni harcok, érdekházasságot kötött

unokatestvérével, Dobó Krisztinával, s hogy

Ezekkel a cselekedetekkel a vérfertőzés és
hozományként megszerezze, fegyvereseivel
a felségsértés vádját vonta magára
megrohanta Sárospatak várát.

1587-1590
ő
Feleségét l hamarosan elvált. Egy ideig Érsekújváron

szolgált, de innen is távoznia kellett, mert a

ő
f kapitány felesége beleszeretett. Vakmer ő
ő
házassági reményeket táplált az id közben

1589 özveggyé lett Losonczi Anna iránt, ám a dúsgazdag

asszony hallani se akart az egyre inkább lezüll ő

ő
Mindenb l kifosztva Lengyelországba menekült Balassiról.

Báthory István udvarába

1590
Megismerkedik Wesselényiné Szárkándi

Annával, Célia-ciklus

1591
1591-ben tér vissza Magyarországra. Már nem

sokáig élvezhette az életet, Esztergom falainál

ő
ahol szinte kereste a pusztulást, h si halált halt.

ű
Zaklatott élet , szerencsétlen bujdosóvá lett.

Élete utolsó szakaszában, minden vállalkozása

balul ütött ki.

1594. MÁJUS 30.
Esztergom-szentkirályi katonai táborban

meghalt, több napos vérveszteségi

szenvedések után

A nyelv és a zenei hatású versforma bravúros művésze volt.

A róla Balassi-strófának elnevezett kilencsoros versszak
kialakítását a kor tánczenéi ihlették meg; mai kifejezéssel élve
ezek reneszánsz táncdalok. A zenei ihletettség azonban a
legtöbb, egyéb formájú költeményénél is felismerhető; versei
nagy részét énekszóra képzelte el, s nyilván úgy is adta elő
baráti köreiben.