MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz

© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

A félév programja

1/19 5. előadás

Makroökonómia

PÉNZ ÉS INFLÁCIÓ

1. Mi az infláció
2. Pénzmennyiség és infláció
3. Infláció és kamatlábak
4. A pénz kínálata
5. Pénzteremtés
6. A pénzkínálat befolyásolása
7. A seigniorage
8. Az infláció társadalmi költségei
9. A hiperinfláció

2/19 5. előadás

1
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

1. Mi az infláció?

 Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése

 Árszínvonal: GDP deflátor vagy CPI
 Az árszínvonal az árak átlagos alakulását adja meg
𝐹𝑜𝑔𝑦𝑎𝑠𝑧𝑡ó𝑖_𝑘𝑜𝑠á𝑟_á𝑟𝑎
𝐶𝑃𝐼 = × 100
𝐹𝑜𝑔𝑦𝑎𝑠𝑧𝑡ó𝑖_𝑘𝑜𝑠á𝑟_á𝑟𝑎
 Nem minden ár nő feltétlenül ugyanolyan mértékben
 Nem minden ár nő feltétlenül
 Defláció és dezinfláció

CPI alakulása Magyarországon (1960 = 100)

„Az infláció mindig és „Az infláció mindig és
mindenhol egy monetáris mindenhol egy fiskális
jelenség” jelenség”
- Milton Friedman - Thomas Sargent
(Nobel díj: 1976) (Nobel díj: 2011)

Forrás: KSH STADAT 3.4

3/19 5. előadás

Makroökonómia
2. A pénzmennyiség és infláció

Egy rejtély:
• GDP 2017: 38 355 Mrd Ft
• Pénzmennyiség 2017: 15 929 Mrd Ft

V (tranzakciós forgási sebesség): egy időszak alatt végbemenő pénzcserék száma

a) Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet

M: pénzmennyiség
𝑀 𝑉 = 𝑃 𝑇 , ahol… V: a pénz forgási sebessége
P: az árszínvonal
T: a tranzakciók száma

Probléma: hogyan mérjük a tranzakciókat:

V (jövedelmi forgási sebesség): egy

𝑀 𝑉=𝑃 𝑌 időszak alatt egy egységnyi pénz hány
egység jövedelmet generál.

4/19 5. előadás

2
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

b) A pénzkereslet és a mennyiségi egyenlet

Mi határozza meg a gazdasági szereplők által tartani kívánt pénzmennyiséget?

𝐿=𝑘 𝑌 𝑀 =𝑃 𝐿=𝑃 𝑘 𝑌
Pénzpiaci egyensúly esetén:

1
𝑀=𝑀 =𝑃 𝑘 𝑌 𝑀 =𝑃 𝑌
𝑘

Miért akarnak az emberek pénzt tartani?

• Tranzakciós pénzkereslet 𝐿~𝑌
• Óvatossági pénzkereslet 𝐿~𝑌 é𝑠 𝑖 𝐿 = 𝑓(𝑌; 𝑖)
• Spekulációs pénzkereslet 𝐿~𝑖

5/19 5. előadás

Makroökonómia

c) Konstans forgási sebesség

Ha „V” konstans: 𝑀 𝑉= 𝑃 𝑌

d) Pénz, árak, infláció hosszú távon: a mennyiségi pénzelmélet

• A tényezőmennyiségek és technológia meghatározzák a reál GDP-t

• A pénzmennyiség és a forgási sebesség meghatározzák a nominál GDP-t
• Az árszínvonal a nominál és a reál GDP hányadosaként határozódik meg

Tehát ha Y és V 𝑀 𝑉 Az infláció egy

adottság, akkor: 𝑃= lehetséges magyarázata
𝑌

6/19 5. előadás

3
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

Dinamizálva: ∆𝑃% = ∆𝑀% + ∆𝑉% − ∆𝑌%

Következmények:
• A pénzmennyiség nem hat a reál GDP-re, de a nominál GDP-re igen
• Ha V és Y állandó, az infláció a pénzmennyiség növekedési ütemétől függ

Forrás: Mankiw angol 7. kiadás 92.o.

• Általánosabban, állandó V mellett ha ΔM% > ΔY%, akkor infláció van

7/19 5. előadás

Makroökonómia
3. Infláció és kamatlábak

a) Nominális kamatláb, reálkamatláb

nominális: amit a bank fizet… reál: amennyivel a vásárlóerő nő…

A reálkamatláb a nominális kamatláb és a (várható) inflációs ráta különbsége.

Képletben: 𝑟 =𝑖−𝜋 , illetve: 𝑟 =𝑖−𝜋

Forrás: http://greenwealthllc.com/2011/08/thinking-in-real-terms/ (2019.02.20.)

8/19 5. előadás

4
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

b) A Fisher-egyenlet

𝑖 = 𝑟+𝜋 𝑖 = 𝑟 − (−𝜋)
A készpénztartás
alternatív költsége Irving Fisher
(1867-1947)

Fisher-hatás: Az inflációs ráta 1%-os

növekedése 1%-kal növeli
a nominális kamatlábat.

Forrás: Mankiw angol 7. kiadás 96. o.

9/19 5. előadás

Makroökonómia

Az infláció kategorizálása
 árstabilitás
 „kúszó infláció”
 „vágtató infláció”
 hiperinfláció

Hogyan védekeznek a jegybankok az infláció ellen?

 pénzmennyiség-szabályozás
 kamatláb szabályozás
 inflációs célkövetés

Forrás: Art.com
10/19 5. előadás

10

5
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

Következtetések: a Klasszikus dichotómia

• A hosszú távú elméletben a pénz mennyisége a reálváltozókra (reál

GDP, reál kamatláb, relatív árak) nem hat csak a nominális
változókra (árak, pénzbérek, inflációs ráta)

• Ezt a jelenséget úgy hívjuk, hogy a pénz semlegessége

• A nominál és a reálváltozók elméleti szétválasztása a klasszikus

dichotómia

• Hosszú távon, ha az árak tökéletesen rugalmasak, a pénz valóban

semleges.

• Ha azonban az árak rugalmatlanok, akkor már nem → lásd rövid táv.

• Ha a pénzmennyiség gyorsabban nő,

mint a reál GDP: infláció
• Ha vissza akarjuk fogni az inflációt:
vissza kell fogni a pénzmennyiség
növekedési ütemét.
11/19 5. előadás

11

Makroökonómia
4. A pénz kínálata

pénzkínálat: rendelkezésre álló pénzmennyiség

Mi az a pénz? Pénz az, ami pénzként viselkedik!

• Értékmérő funkció Pénz az, ami kellő mértékű
• Csereeszköz funkció likviditással (gyorsan és
• Fizetési eszköz funkció alacsony költséggel) teljesíti
• Kincsképző funkció a pénzfunkciókat.

Hogyan mérhető a pénzmennyiség?

készpénz (bankjegy, érme) 5631 Mrd Ft

M1
látraszóló betétek (KBP) 16267 Mrd Ft 21898 M2
25188 M3
Mrd Ft
+ rövid lejáratú betétek 3230 Mrd Ft Mrd Ft

+ hosszú lejáratú betétek

MNB 2019 jan.

Pénzkínálat vagy forgalomban lévő pénzmennyiség: M1

12/19 5. előadás

12

6
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia
5 A pénzteremtés (506-513.o.)

5.1 A monetáris szféra szerkezete – a kétszintű bankrendszer

1. Jegybank
2. (Kereskedelmi v. üzleti) bankok
3. Biztosítók
4. Szakosított pénzügyi tevékenységet végző intézmények
5. Értékpapír kereskedők, brókercégek
6. Egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek

5.2 Pénzteremtés 100%-os tartalékolású bankrendszerben

Eszközök Források
Készpénz/tartalék 100 Betét 100

5.3 Hipotetikus eset: pénzteremtés 0%-os tartalékolású bankrendszerben

Eszközök Források
Hitel 100 Betét 100

13/19 5. előadás

13

Makroökonómia

5.4 Pénzteremtés részleges tartalékolású bankrendszerben

Üzleti lehetőség: hátha nem viszik el az összes betétet!

Eszközök Források
Készpénz/tartalék 100 Betét 150
Hitel 50

A felvett hitelt elviszik…

Eszközök Források
Készpénz/tartalék 50 Betét 100
Hitel 50

…és abból újabb, immár kicsit kevesebb hitel képződik

Eszközök Források
Készpénz/tartalék 25 Betét 50
Hitel 25

100
Pénzmultiplikálódás: 100 + 100 0,5 + 100 0,5 0,5 + ⋯ = = 200
0,5
14/19 5. előadás

14

7
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia

5.5 A pénzmultiplikátor

• Készpénz (C)
• Tartalékok (R)
• Betétek (D) 𝐶
• Monetáris bázis (B) 𝐵 =𝐶+𝑅 𝑀 𝐶+𝐷 𝐷+1 𝑐𝑟 + 1
• Pénzkínálat (M) = = =
𝑀 =𝐶+𝐷 𝐵 𝐶+𝑅 𝐶 𝑅 𝑐𝑟 + 𝑟𝑟
+
𝐷 𝐷

𝑐𝑟 + 1
𝑀= 𝐵
𝑐𝑟 + 𝑟𝑟

15/19 5. előadás

15

Makroökonómia
6 A pénzkínálat befolyásolása

Eszközök Források
Készpénz/tartalékok 100 Betétek 1000
Hitelek 1000 Rövid lejáratú adósság 400
Államkötvények 400 Hosszú lejáratú adósság 400
Befektetések 500 Saját tőke 200

Központi bank (FED, MNB, ESCB stb.) beavatkozási lehetőségei:

• Kötelező tartalékráta (Magyarországon jelenleg 1%)
• Nyílt piaci műveletek
Tőkeáttétel és pénzügyi válság

16/19 5. előadás

16

8
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia
7. A seigniorage*

𝐺 = 𝑇 + ∆𝐵 + ∆𝑀 • Adóztatás
• Hitelfelvétel/kötvénykibocsátás
• Pénzkibocsátás

seigniorage: A pénzkibocsátásból származó bevétel.

következmény: M nő  P nő „inflációs adó”

akik fizetik: a pénz birtokosai!

17/19 *Az ófrancia eredetű seigneur (hűbérúr) szóból származik. 5. előadás

17

Makroökonómia
8. Az infláció társadalmi költségei

a) Várt infláció  cipőtalpköltség

 étlapköltség
 relatív árak instabilitása
 torz adórendszer
 tervezési nehézségek

b) Nem várt infláció  adós nyer, hitelező veszít

 fix nyugdíjak
 túlzott kockázatkerülés
 a nagy infláció ingadozó infláció

18/19 5. előadás

18

9
MAKROÖKONÓMIA – 5: Pénz és infláció 2021/2022 Tavasz
© Nagy Benedek – SZTE GTK

Makroökonómia
9. A hiperinfláció
A kenyér ára Magyarországon
Időszak Pengő
1945 augusztus 6
1945 október 27
1945 november eleje 80
1945 november vége 135
1945 december eleje 320
1945 december vége 550
1946 január eleje 700 A hiperinfláció költségei
1946 január vége 7000
1946 május eleje 8000000  felduzzadt cipőtalpköltség
1946 május vége 360000000
 követhetetlen árváltozások
1946 június 5850000000
 az árak információs funkciója megszűnik
 adóbevételek reálértéke zuhan
 a pénz „elhordásának” költsége

19/19 5. előadás

19

10