You are on page 1of 139

1.

Foglalja össze, hogy egy kereskedelmi egység létrehozása esetén milyen


vállalkozási formák közül és milyen szempontok alapján választ! Határozza
meg, hogy milyen hatóságoktól és milyen engedélyekre van szüksége a
működés megkezdéséhez! Milyen előírások vonatkoznak a szakképzettségre?

A tételhez használható segédeszköz:

Társasági szerződésminták

Működési engedélyminta

Társas vállalkozások formái, jellemzői (jogi személy, jogi személyiséggel nem


rendelkező gazdasági társaság)
– Szakhatóságok (ÁNTSZ, NAV, NMH stb.)
– Működési engedély (kérelmezés, jegyző szerepe)

Vállalkozás fogalma: Üzletszerű gazdasági tevékenység, amely fogyasztói igényeket


elégít ki, célja a profit szerzés. A működéshez szükséges vagyont az alapító, vagy
alapítók bocsájtják rendelkezésre.
A vállalkozás alkotmányos jog: a feltételek megléte esetén mindenki csinálhatja.
Mindenre lehet vállalkozni, amire van fogyasztói igény, azaz eladható, kivéve, amit
jogszabály tilt. Tiltva van az összes bűncselekmény és azok a tevékenységek, amelyek
az állam hatáskörébe tartoznak.
Vállalkozási formát az alapító, vagy alapítók önként választják, és azt, elektronikusan
regisztráltatják. Egyéni vállalkozást okmányirodában, társas vállalkozást
cégbíróságon kell regisztrálni.

Vállalkozások közös jellemzői:

- nyereség érdekeltek profit orientáltak, a bevételeik általában nagyobbak,


mint a költségek,
- szükségleteket elégítenek ki, a vevőkért egymással versenyeznek
- adót fizetnek, és ezzel hozzájárulnak az állami kiadások finanszírozásához
- munkalehetőséget, megélhetést biztosítanak, hozzájárulnak az életszínvonal
alakulásához
- a vállalkozás tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak
- önállóan gazdálkodnak, a jogszabályok betartása mellett, a rendelkezésre álló
erőforrások felhasználásáról szabadon dönthetnek
- tevékenységük során kockázatot vállalnak, a siker nincs garantálva, tönkre is
mehetnek
- eredményességében anyagilag érdekeltek, a jövedelmet adózás után
szabadon felhasználhatják
- döntéseikért anyagi, jogi, és erkölcsi felelősséggel tartoznak

Egyéni vállalkozó:

- Cselekvőképes, nagykorú, és nem áll gondnokság alatt

- Magyarországon állandó lakhellyel rendelkezik

- Ő vagy alkalmazottja rendelkezik a szükséges szakképesítéssel

- Nincs eltiltva az adott tevékenység gyakorlásától


- Nem korlátlanul felelős tagja más vállalkozásnak
- Rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági engedéllyel
- büntetlen előélet (erkölcsi bizonyítvány), és a tevékenységtől nem tiltották el

- nincs köztartozása: adó, tb, vám, illeték

- szakképesítési feltételeket teljesíti: saját, vagy alkalmazott, vagy


segítőcsaládtagja révén.

Az egyéni vállalkozás alapítása ügyfélkapun keresztül elektronikus bejelentéssel


történik. Az egyéni vállalkozót a hatóság nyilvántartásba veszi. A vállalkozói
igazolványt az okmányiroda kérésre kiadja, de kiváltása nem kötelező. Az egyéni
vállalkozó a nyilvántartási számát köteles az általa kiállított számlákon feltüntetni.

Egyéni vállalkozás előnyei: legegyszerűbb, legolcsóbb vállalkozási forma, nincs


kötött tőkeigény, gyors döntési képesség.

Egyéni vállalkozás hátrányai: tőkeemelés nehézkes, vállalkozás eladása nem


lehetséges, korlátlan felelősség, egyszemélyes kockázat, egyszemélyi felelősség.

Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg. Az


egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás- bejelentés, az
egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének és megszűntetésének bejelentése díj-
és illetékmentes
- társas vállalkozás: általában több tulajdonos és megosztott kockázat és felelősség a
jellemző, legfőbb szerv a taggyűlés!
- Közkereseti Társaság (KKT.): minimum 2 tag, minden tag korlátlanul (személyi
vagyonával is) felel, nincs előírva minimális induló vagyon, tagok személyes
közreműködésre kötelezettek.
- Betéti Társaság (BT): minimum 2 tag, beltag és kültag, nincs előírva minimális
induló vagyon, beltag: személyes közreműködésre kötelezett és korlátlanul felel, azaz
teljes személyi vagyonnal felel a társaságért, kültag: személyes közreműködésre nem
kötelezett és korlátozott felelőssége van.
- Korlátolt felelősségű társaság (KFT): alapíthatják természetes és jogi személyek,
minimális induló törzstőke 3 M Ft, minimum 2 tag (kivéve az egyszemélyes KFT),
korlátozott felelősség a tagok csak a bevitt vagyonnal felelnek a társaságért.
- Részvény Társaság (RT): ZRT, NYRT): a részvénytársaság olyan gazdasági társaság,
amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével
(jegyzett tőkével) alakul.

Melyik vállalkozási formát válasszuk? A legjobbat, azt, amelyik a legtöbb nyereséget


hozza. A nyereség a bevételtől és a költségektől függ és nem a vállalkozási formától.
Bármelyik vállalkozási forma lehet sikeres, és bármelyik tönkre is mehet. Mindig a
saját érdekeink alapján válasszunk vállalkozási formát. A legegyszerűbb az egyéni
vállalkozás. Társaságot akkor érdemes alapítani, ha egyedül nem megy, mert nincs
elég tőkénk, vagy a kockázatot szeretnénk megosztani másokkal. A társaság esetén
dönteni kell arról, hogy milyen felelősséget szeretnénk a tagok szempontjából érdemes
a korlátozott felelősséget választani, viszont ilyenkor a minimális induló tőkét a
tagoknak rendelkezésre kell bocsájtani (KFT 3 M Ft, ZRT 5 M Ft, RT 20 M Ft)

Választási szempontok:

- Egyedül vagy társakkal? - mennyi pénzünk van, - milyen a kockázat viselő


képességünk, - mennyi tagot szeretnénk (csak azt vegyük be tagnak, akit
muszáj!)
- Milyen felelősséget szeretnénk: - korlátlan (teljes személyi vagyon), -
korlátozott (bevitt vagyon)
Társaságok előnye: több személy könnyebben adja össze az alapítói vagyont, nagyobb
a kockázat viselő képesség, ezért a nagy tőkeigényű (sok milliós) vállalkozást mindig
társasági formában hozzák létre.

Társaságok hátránya: nehéz jó társakat választani, nagyobb a konfliktus veszély, a


nézet különbség akár a vállalkozás megszűnését is jelentheti, bonyolultabb
adminisztráció, drágább üzemeltetési forma. Túl sok tag esetén nehézkes a működés.

Szakképzettségére vonatkozó szabályok:

Az egyéni vállalkozó személyes közreműködésre kötelezett, ezért a tevékenység


végzéséhez szükséges szakképesítéssel (minimum szakmunkás) rendelkeznie kell,
amennyiben nincs alkalmazott, vagy segítő családtag révén is biztosíthatja.
Elfogadható bármely eladói képesítés vagy attól magasabb (boltvezető, főiskola). A
munkakör ellátásához szükséges képesítéssel mindenkinek rendelkezni kell, aki azt
ténylegesen gyakorolja, tehát minden eladónak szakképesítettnek kell lennie.

Üzlet nyitása: Egy vállalkozásnak több üzlete is lehet, minden üzletnek működési
engedéllyel kell rendelkezni. Az üzlet nyitásához a működési engedély kérelmet, a
vállalkozó írásban jelenti be az üzlet helye szerint illetékes polgármesteri hivatal
jegyzőjének.

A működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként közreműködik:

- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a higiénia,


kémiai biztonság és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó szabályok esetén.
- Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) állatgyógyászati
készítmény, növényvédő szer esetén.
- Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség (OKTF),
hulladék forgalmazás esetén.
- Tűzvédelmi Szakhatóságok „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
anyagok, pirotechnikai terméket, tüzelő- és „C” tűzveszélyességi osztályú
építőanyagok, járművek vagy üzemanyagok forgalmazása esetén.

- Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV)


A jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet nyilvántartásba
veszi és arról igazolást ad ki. A nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az
önkormányzat honlapján közzéteszi.

A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli:

- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal;


- Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi
szervével;
- Az illetékes rendőrkapitánysággal;
- Jövedéki termék esetében a vámhatósággal;
- Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal MGSZH – t
2. Mutassa be egy vállalkozás finanszírozásának lehetséges formáit! Részletezze a
különböző finanszírozási módokhoz kapcsolódó kockázatokat! Milyen tényezők
befolyásolják a boltvezetőt döntése meghozatalában? Mondja el a bankszámlanyitás
menetét!

A tételhez használható segédeszköz:

Társasági szerződésminta

Alaptőke, törzstőke befizetéséről szóló igazolások

Hitelkérelem

Pénzintézeti tájékoztatók, hitelajánlatok, szórólapok

Bankszámlaszerződés

Kulcsszavak, fogalmak:

- A finanszírozás külső, belső formái (részvénykibocsátás, tagi kölcsön, hitel,


kötvénykibocsátás stb.)
- Induló tőke (alaptőke, törzstőke, apport)
- Korlátolt, korlátlan felelősség
- A finanszírozók által támasztott követelmények (megtérülés, kamat, osztalék,
döntéshozatal, THM stb.)
- A bankszámla nyitásának menete (aláírási címpéldány, bankszámla feletti
rendelkezési jog stb.)

2.1. A finanszírozás forrása

A finanszírozás történhet saját vagy idegen forrásból. Azt, hogy mekkora a saját tőke
és mekkora az idegen forrás részaránya, a vállalkozás pénzügyi szerkezete jelzi. A
pénzügyi szerkezetet a vállalat finanszírozási döntései határozzák meg. Ha a
cégvezetés úgy dönt, hogy a pénzszükséglet egy részét hitelből finanszírozza, akkor
nő a kötelezettségek aránya. Ha a vállalkozás a beruházásait kizárólag saját tőkével
finanszírozza, akkor a megtermelt jövedelem teljes egészében a vállalkozásé. Ha
viszont a finanszírozásba idegen forrást, hitelt von be, akkor a jövedelem egy részéről
le kell mondania a hitelezők javára.

A saját forrás a vállalkozás tulajdonában van, illetve oda kerül. Az idegen forrás
nem válik a vállalkozás tulajdonává, meghatározott időn belül vissza kell fizetni.

A saját belső eredetű források közé tartozik

/a tulajdonosok által rendelkezésre bocsájtott tőke, jegyzett tőke, tőketartalék,

a működés közben keletkezett tőke, mérleg szerinti eredmény, eredménytartalék,


egyéb tartalékképzés/

- jegyzett tőke: a saját tőke első része a jegyzett tőke. Ide kell sorolni minden, a
tulajdonosok által a vállalkozás részére végleg átadott pénzt illetve az apport
értékét.

- tőketartalék: a tőketartalék olyan tőkerész, amelyet a tulajdonosok tartósan a


vállalkozás rendelkezésére bocsátanak, úgy, hogy azt a cégbíróságon nem
jegyeztetik be.

- eredménytartalék: az előző évek mérleg szerinti eredményéből képződik.


Képezhetünk belőle lekötött tartalékot, felhasználhatjuk a következő évek
veszteségeinek fedezésére, a jegyzett tőke emelésére, vagy éppen az üzleti év
végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre.

- lekötött tartalék: a lekötött tartalék a szabadon fel nem használható


eredménytartalék és tőketartalék kimutatására szolgál.

- mérleg szerinti eredmény: a mérleg szerinti eredmény alatt a társasági


adóval és az osztalékkal csökkentett eredmény értendő.

Saját külső eredetű források lehet


- vissza nem térítendő állami támogatás, vagy pályázaton elnyert forrás

- a részesedésfinanszírozás, kockázati-tőke bevonás vagy részvénykibocsájtás.


A kockázati tőke bevonása olyan befektetők megnyerését jelenti, akik
kifejezetten a kellő hozam reményében fektetnek a vállalkozásba és lehet, hogy
a rendelkezésre bocsátott tőke csak ideiglenesen kerül a vállalkozáshoz. A
befektetés nem tekinthető véglegesnek, a befektető dönthet úgy, hogy kilép a
finanszírozásból.

- más vállalattal történő egyesülés

A saját külső eredetű forrás lényege, hogy a tőke a vállalaton kívülről érkezik,
de utána a vállalkozás vagyonának részévé válik, és nem kell visszafizetni a
rendelkezésre bocsátónak.

Az idegen forrás elsősorban piaci közvetítéssel kerül a vállalkozáshoz. Az árupiaci


kapcsolatok révén vevők és szállítók kerülnek a
finanszírozásba. Gazdálkodhatunk a vevői követelésekkel és a szállítók felé
kialakult kötelezettségekkel.

2.2. A finanszírozás pénzügy piaci forrásai

Az árupiaci forrás mellett jelentős a pénzügyi forrásból történő finanszírozás.

A pénzügyi forrás lehet hosszú lejáratú

- kötvénykibocsájtás: a kötvény hitelezői jogviszonyt, illetve követelést


megtestesítő értékpapír.

- beruházási hitelek: a beruházási hitel lényege, hogy hosszú távra szól. Célja
a befektetett eszközök állományának fejlesztése a források kiegészítése.
Általában az összeg jelentős, a futamidő egy évnél hosszabb, esetenként 10
évnél is hosszabb.

- lízing: egyfajta speciális, véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési


konstrukciót jelent, amelyben a futamidő alatt a lízingbe adó a tulajdonos.

- forfetírozás. a forfetírozás kevésbé ismert finanszírozási forma,


exportkövetelés leszámítolását jelenti. A vállalkozónak exportteljesítéssel
összefüggő deviza követelése van, amiből a követelés előtt szeretne pénzt látni,
ezért a cég az exportkövetelését egy banknál (forfetőr) leszámítoltatja, idő előtt
beváltja, az eredeti összeg bizonyos hányadáért. A bank a követeléssel járó
kockázatot átvállalja.

Forgóeszközhitel: hasonló a beruházási hitelhez, de kisebb összegre vonatkozik. A


hitel célja legtöbbször a készletfinanszírozás, a napi működés pénzügyi kereteinek
biztosítása vagy kisebb értékű eszközök beszerzése.

Faktoring: a faktoring a jogos és nem lejárt számlakövetelések meghitelezése. A


faktoring folyamatos megállapodás a faktoráló cég (faktoring) és a szállító, eladó
között arról, hogy a faktoring megvásárolja a szállító (eladó) számlakövetelését,
azonnali fizetés mellett, kezeli a vevőköveteléseket, illetve beszedi azokat. 15-20 %
haszon fejében.(pl. a ruházati nagyker a sok butiknak hosszú fizetési határidővel adja
az árut, de a faktoring által hozzájut a pénzéhez azonnal, igaz csak a számla érték 80
%-hoz.)

Befektetett eszközök: általában hosszú ideig (több évig) szolgálják a vállalkozást

- immateriális javak (kézzel nem foghatók meg), vagyoni értékű jogok például,
bérleti jog, szellemi termékek, ilyen lehet egy értékes találmány, számítógép
programok,

- tárgyi eszközök: ingatlanok, épületek, telephelyek, gépek, berendezések,


felszerelések, járművek

- pénzügyi befektetések: például részvények, kötvény, kincstárjegy hosszú


lejáratú követelések

Forgóeszközök: általában csak egyszer használhatók utána pótolni kell őket

készletek kereskedelemben készlet alatt főleg az eladásra szánt


árumennyiséget értjük

anyagok, például üzemanyag, csomagoló anyag, tisztító szerek

áruk értékesítés céljára beszerzett eszközök, értékesítés után újra pótolni kell

követelések: immateriális javakra, beruházásra, készletre, szolgáltatásra adott


előleg

o rövid lejáratra adott kölcsön

o elfogadott váltók
o értékpapírok

o forgatás célú tulajdoni viszonyt megtestesítő részesedések

o forgatás célú hitelviszonyt megtestesítő kötvény, kincstárjegy, stb.

o pénzeszközök

o készpénz, számlapénz, csekk

2.3. Anyagi felelősségek

1. Korlátlan és egyetemleges felelősségű: hasonló az egyéni vállalkozáshoz, a tagok


a társaság tartozásaiért a magánvagyonukkal is felelnek. Itt viszont több tulajdonosa
van, ezért bármelyiken behajtható a tartozás. Aki a társaság nevében kifizette a
tartozást követelheti a többi tagtól, hogy fizessék ki a rájuk eső részt. Az ilyen típusú
vállalkozás létrehozása, komoly körültekintést igényel a leendő tulajdonostársaktól.
Nagy szerepet kap a bizalom, a megbízhatóság. Ilyen a felelőssége a közkereseti
társaság tagjainak, valamint a betéti társaság beltagjainak.

2. Korlátolt felelősségű: a tagok felelőssége korlátlan, a tulajdonosok csak a


vállalkozásba bevitt vagyonukat kockáztatják, a társaság tartozásaiért csak ennek
erejéig felelősek. Ez nagyobb anyagi biztonságot jelent a tagoknak, de ennek az a
hátránya, hogy ezek a vállalkozások csak meghatározott alaptőke megléte esetén
jöhetnek létre. Ez a minimális vagyon a feltétele és a biztosítéka a korlátolt
felelősségnek. Ilyen vállalkozás a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság
és a közös vállalat.

2.4. Bankszámlanyitás
Bankszámlát nyithatunk egy országos bank, vagy egy takarékpénztár fiókjában.
Bankszámlanyitáskor szerződést kell kötni a bankkal.

A bankszámla megnyitásához mindenképpen szükséges személyesen megjelenni a


kiválasztott bank vagy takarékszövetkezet fiókjában, hiszen a szükséges
dokumentumokat személyesen kell aláírni. A bankszámlanyitás feltétele a
tulajdonos személyazonosságának igazolása, ezért a személyi azonosító okmányok
feltétlenül szükségesek a számlanyitáshoz. Ha a választott intézménynél az adott
számla vagy számlacsomag megnyitásának további feltételei is vannak (pl. diákszámla
esetében a tanulói jogviszony igazolása), akkor az azt igazoló igazolvány, igazolás
(nyugdíjigazolás/diákigazolvány/munkáltatói igazolás, stb.) bemutatása is
elengedhetetlen. Kiskorúak esetében csak törvényes képviselői (pl. szülői)
beleegyezéssel lehet számlát nyitni.

A számlanyitás során a hitelintézet egy bankszámlaszámot ad (hivatalos nevén


pénzforgalmi jelzőszámot), ami egyedi módon jelöli a megnyitott bankszámlát. Az
ügyintéző aláírás-mintát is kér, ami biztosítja, hogy csak mi (vagy
meghatalmazottunk) rendelkezhessünk a bankszámla felett.

Amennyiben a számlához szeretnénk egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe


venni (pl. bankkártya, internetbank, sms. szolgáltatás stb.), akkor célszerű a
számlanyitással egy időben ezekre is szerződni. Praktikus megoldást jelent a
bankszámla internet segítségével történő megnyitásának lehetősége. Ehhez nincs
szükség másra, mint személyes adataink a bank internetes rendszerén keresztül
történő megadására. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy ez nem helyettesíti,
csupán meggyorsítja a szerződéskötést, mivel a számla aktiválására csak személyes
megjelenést követően kerülhet sor. Teljes jogúan, minden szolgáltatásával együtt
használni csak az aktiválás után tudjuk a számlánkat. A személyes megjelenés során
azonosítjuk magunkat a bankfiókban, írjuk alá, a bankszámlára vonatkozó szerződést
valamint megtörténik az aláírás minta rögzítése.
3.Határozza meg az üzleti terv lényegét! Milyen szerepet tölt be az üzleti terv belső
és külső felhasználók számára? Beszéljen az üzleti terv felépítéséről és az egyes
fejezetek tartalmáról!

A tételhez használható segédeszköz:

Üzleti terv

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az üzleti terv célja (tulajdonosok, stratégiai döntések, banki hitelfelvétel)

- Az üzleti terv részei (vezetői összefoglaló, vállalkozás általános bemutatása,


output ismertetése, működési terv, marketingterv, vállalkozás szervezeti
felépítése, pénzügyi terv)

Üzleti tervet készíteni minden vállalkozó számára létfontosságú, akár új


vállalkozás elindítását tervezi, akár meglévő vállalkozását szeretné bővíteni.

Az üzleti tervnek hármas célja van:

- tervezés: a jövőre vonatkozó tervek kidolgozása,


- értékelés: az üzleti tervben megfogalmazott célok megvalósulásának értékelése
- pénzszerzés: a hitelezők, befektetők számára készített terv

A kis- és középvállalkozások üzleti terveit általában 1 évre előre szokás részletesen


elkészíteni. Nagy vonalakban érdemes szólni az 2.-4. évről is, ám már elég évekre
bontva és kevésbé részletesen kidolgozni a tervet.
A jó üzleti terv felépítése

Tartalom
Összefoglalás
o Piacelemzés
o Az üzleti elképzelés leírása
o Üzleti célok
o Marketing terv
o Szervezeti terv
o Működési terv
o Személyzeti terv
o Kockázatelemzés
o Pénzügyi terv
Mellékletek

Összefoglalás

Mint a neve is mutatja, az a célja, hogy tömören és lényegre törően összefoglalja az


egész terv lényegét. A befektetők, a hitelezők és a külső értékelők először – sőt,
gyakran kizárólag – ezt olvassák el, ezért önmagában is érthetőnek kell lennie.
Formájára nézve nincsenek megkötések, minden esetben válaszolnia kell azonban
azokra az alapvető kérdésekre, hogy ki hol mit mivel és mennyiért csinál majd.

Piacelemzés

Az üzleti terv készítését legcélszerűbb a piacelemzés elvégzésével kezdeni. Ilyenkor


először a vállalkozás által termelt termék vagy végzett szolgáltatás piacának egészét
vizsgáljuk, egyre szűkítve a kört a konkrét üzletág, majd a térség szerint. A piacról és
a versenytársakról szerzett információk alapján tudjuk csak eldönteni, hogy érdemes-
e belépni az adott piacra. Ehhez ismernünk kell, hogy jelenleg mekkora a piac mérete,
hogy növekszik-e még a piac és hogy mekkora részesedése lehet a vállalkozásunknak
az adott piacon.

Az üzleti elképzelés leírása


Az üzleti tervnek ettől a részétől kezdve már csak és kifejezetten a saját, konkrét
vállalkozásunkkal foglalkozunk. Írjuk le részletesen és pontosan, hogy milyen
termékeket és szolgáltatásokat, kinek, hol és milyen körülmények között kínálunk
majd.

- termékek, szolgáltatások: térjünk ki külön minden egyes termékre és szolgáltatásra


vagy termék- és szolgáltatáscsoportra;
- célcsoport: határozzuk, meg pontosan kiknek szeretnénk értékesíteni a
termékeinket, szolgáltatásainkat;
- piaci rés: nézzünk utána, mi olyat tudna nyújtani a vállalkozásunk, amit a
versenytársak nem;
- a vállalkozás telephelye, a telephely környezete (pl. közlekedés, hasonló üzletek,
létesítmények a közelben stb.)
- szükséges alkalmazottak és berendezések: azok a munkakörök és berendezési
tárgyak, amelyek a vállalkozás elindításához és kezdeti üzemeltetéséhez szükségesek;

Üzleti célok

- egy éves működés eredményeként elérendő célok: határozzuk meg számadatokkal


és szövegesen is, emellett ügyeljünk arra, hogy az egyes célkitűzések, elképzelések ne
kerüljenek ellentmondásba egymással.
- hosszú távú, 1-4 éves időtartamra szóló célok: ekkorra már az induló vállalkozások
többsége is nyereséget termel, így itt szerepelhetnek nagyobb léptékű tervek is.

Marketingterv

Mivel gyakran a marketingstratégián múlik a vállalkozás sikeressége, ez a fejezet az


üzleti terv egyik nagyon fontos része, ami alapos és körültekintő kidolgozást igényel.
Részei:

- piackutatás, melyhez felhasználhatjuk a korábban elkészített piacelemzéseket, és


tovább is finomíthatjuk adatainkat, megállapításainkat;
- marketingstratégia, mely a korábban már meghatározott célcsoportra és piaci résre
épül.
- értékesítés, ahol részletezzük az értékesítés jellegét, helyét, a szolgáltatás és
kiszolgálás módját;
- árképzés, a korábban meghatározott termék és a potenciális vevőkör alapján
- reklámstratégia, a használni kívánt kommunikációs és hirdetési eszközök.

Szervezeti terv

Kisvállalkozások esetében a szervezet felépítése legtöbbször nem túl bonyolult, mégis


érdemes szervezeti tervet készíteni, mert a későbbiekben számos fontos döntés és
kérdéses helyzet megoldását nyújthatja. A szervezeti tervben alapvetően a
vállalkozásban dolgozók alá-fölérendeltségi viszonyait írja le.

Működési terv

Jól kidolgozott és pontos működési tervre a kezdő vállalkozóknak van a legnagyobb


szüksége, hogy a gyakorlatlanságból eredő hibákat meg tudják előzni. Vegyünk sorra
minden olyan teendőt, ami a napi, heti, havi üzletmenet zökkenőmentes működéséhez
szükséges, majd rendeljünk mindegyikhez időpontot, illetve rendszerességet és egy
felelőst.

Személyzeti terv

Az üzleti tervben meghatározott célcsoporttól és a megtervezett stratégiától függően


tervezzük meg, hogy milyen alkalmazottakra lesz szükségünk, hiszen üzletünk
hangulata leginkább az ő hozzáállásuktól, személyiségüktől függ majd.
- a vezetés: minden vezető pozíciójú munkatárs esetében tüntessük fel a beosztását,
feladatkörét, végzettségét, szakmai tapasztalatát és korábbi vezetői gyakorlatát;
- az alkalmazottak: tüntessük fel a beosztását, feladatkörét, releváns
munkatapasztalatait.
- motiválás: anyagi és nem anyagi motivációs eszközök.

Kockázatelemzés
A kockázatelemzés során vizsgáljuk:
- a versenytársak várható reakcióját;
- a külső tényezőket, minden olyan eseményt, amelynek lehetséges bekövetkezésére
mi semmilyen hatással nem vagyunk;
- belső tényezőket, melyek azok a hibalehetőségek, amik a vállalkozásunkat érintő,
általunk vagy az alkalmazottaink által befolyásolható eseményekből, döntésekből
erednek.

Pénzügyi terv

A szükséges tőke nagysága: az üzleti terv egy korábbi részében felsorolt berendezések
ára és az első 3 hónap működési költségei (például az üzlethelyiség bérleti díja, rezsije,
az alkalmazottak bére, induló készletek ára stb.).
Nyitómérleg: az induláshoz szükséges befektetett és forgóeszközöket a
nyitómérlegben soroljuk fel, illetve összegezzük.
Pénzforgalmi kimutatás: ún. pénzáramlási, azaz cash flow terv, mely tartalmazza a
bevételeket és a kiadásokat, havi bontásban.
A várható nyereség és a fedezeti pont. Fedezeti pontnak azt nevezzük, amikor az
összes bevétel megegyezik az összes kiadással. Célunk, hogy a bevétel nagyobb
legyen, mint a kiadások, költségek összege, mivel így képződik nyereség.

Ha már működik a vállalkozás, akkor évente ajánlatos a következő időszakra


vonatkozó mérleg- és eredménykimutatás-tervet is elkészíteni.

Mellékletek

Mellékletként kell csatolni az üzleti tervhez minden olyan anyagot, dokumentumot,


aminek tartalmára a tervezés során támaszkodtunk, illetve amely alátámasztja az
elképzeléseinket.
Jellemezze a különböző boltképekhez tartozó tárgyi eszköz szükségletet! Mutassa be
a kereskedelmi egységekben használt gépeket, berendezéseket, azok jellemzőit!
Részletesen fejtse ki a mellékletben látható rajz alapján a kereskedelmi egység
feloszlását! Az értékesítés jellege alapján milyen tárgyi eszközökre van szükség?
Térjen ki a felsorolt tárgyak karbantartására, fejlesztésére!
A tételhez használható segédeszköz:

Az értékesítési módot egyértelműen meghatározó bolti alaprajz

Kulcsszavak, fogalmak:

- A kereskedelmi egység részei (elárusító, üzemi helyiség)

- Hűtőberendezések, mérlegek, aprító-, szeletelő-, csomagológépek

- Anyagmozgató eszközök (targonca, molnár kocsi, „béka”)

- Biztonságtechnikai eszközök (áruvédelem, vagyonvédelem)

- Árazást és készletnyilvántartást segítő eszközök

- Fizetéskor használt tárgyi eszközök (pénztárgép, pénzvizsgáló, POS terminál,


vonalkód-leolvasó)

- Folyamatos ellenőrzés, karbantartási átalányszerződés, fejlesztés: forgalom-,


tőke- és technikai haladás függvényében

A vállalkozások vagyonát az anyagi és nem anyagi eszközök együttesen


alkotják. Ahhoz, hogy egy vállalkozás, kellőképpen működni tudjon, szüksége van
tárgyi eszközökre, amivel, hosszú távon biztosítani tudják a vállalkozás operatív
(napi) működését. A tárgyi eszközök hosszú távon, tartósan járulnak hozzá a
vállalakozás tevékenységéhez. Kereskedelemben a tárgyi feltételek alatt, azokat a
körülményeket értjük, ami között az árucsere zajlik, illetve azok az eszközök, amelyek
segítségével az árucsere zajlik. Az árucsere lebonyolításához elsősorban épületre van
szükség, ahol az árucsere lezajlik. Az épület lehet bérelt, saját tulajdonú, akár saját
lakásunk része is.
4.1. Az épület részei

4.1.1. Bejárat:
Célja, hogy a vásárlók be tudjanak lépni az üzletbe, a vevőáramlás zavartalanságának
lebonyolítása. Másrészt tájékoztató jellegű információk vannak feltűntetve,
céginformációk, nyitva tartásra vonatkozó információk. Fontos, hogy a bejárat jól
látható legyen, a vásárlók mozgását ne akadályozza. Cégfelirat elhelyezése a
homlokzaton. Cégfelirat célja, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a forgalmazott áruk
jellegéről, az egység üzemeltetéséről. A be és kijáratot, olyan zárakkal kell ellátni, ami
megfelelővédelmet nyújt a betörések, idegen behatolok ellen.

4.1.2. Kirakat:
Egyes boltoknál nagyon fontos hangsúlyt kap, hiszen a jó kirakat becsalogathatja a
vásárlókat az üzletbe, másrészt tükrözi a bolt arculatát.

A kirakatoknak városkép alkotó, formáló, reklámozó szerepük is van.

4.1.3. Árusító vagy eladótér:


A vásárlók itt találkozhatnak a forgalmazott árukkal. Kialakításánál figyelembe kell
venni a forgalmazott termékek jellegét, sajátosságát. Termékek elhelyezése,
pénztárosok munkahelye is található. Kialakításánál többféle tényezőt kell figyelembe
venni:

- a vevők számára kényelmes, kellemes vásárlási környezetet kell biztosítani


- az eladók részére megfelelő munkahelyi körülményeket kell biztosítani, emellett
meg kell teremteni a kényelmes, biztonságos munkavégzés feltételeit
- biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezkedését, állaguk, minőségük megóvását

Az elárusító helyiség adottságai nagymértékben meghatározzák, hogy kialakításkor a


felsorolt követelményeknek hogyan tudunk eleget tenni.

A legkényelmesebb vevőáramlást, áruutánpótlást, a legáttekinthetőbb áruelhelyezést


a négyzet vagy 2:1 arányú téglalap alakú elárusítótérben tudjuk kialakítani. A
szabálytalan alakú, vagy oszlopokkal, beugrókkal szabdalt elárusítóterek
berendezéseinek, áru- és vevőáramlási útvonalainak kialakítása nehezebb feladat elé
állítja a bolti technológia szervezőit.

A meglévő kedvezőtlen adottságokat különbözőmódszerekkel lehet javítani. A kis


alapterületű vagy nehezen belátható elárusító helyiségeket célszerű tükör
oldalfalakkal „tágítani” illetve beláthatóvá tenni. Ez a megoldás optikailag kitágítja a
szűk teret, látszólag megsokszorozza a kirakott árumennyiséget, fokozza a vevők
vásárlási kedvét, ugyanakkor vagyonvédelmi szempontból is előnyös. A falak
színeinek jó megválasztása is alkalmas módszer arra, hogy optikailag korrigáljuk az
elárusítótér építészeti hibáit. A világos színek tágítják, a sötét színek szűkítik a teret.
Különböző színárnyalatok alkalmazásával a rosszabb adottságú elárusító helyiség
arányai látszólag megváltoztathatók.

Az elárusítótér padlózatának megválasztásakor is eltérő követelményeknek kell eleget


tenni különböző áruk értékesítésekor. Az élelmiszerek, vegyi áruk, nagyobb
terjedelmű műszaki cikkek értékesítésekor a padlózat nagy igénybevételnek van
kitéve. Itt fontos, hogy a padlóburkolat kopásálló és könnyen tisztán tartható legyen.
E célnak a hidegpadlózat felel meg: műkőlap, mettlachi, padlócsempe, esetleg
márványlap. A ruházati, méteráru, divatáru szaküzletben célszerűbb ún. meleg
padlózatot alkalmazni: a parketta, linóleum, szőnyegpadló elnyeli a zajokat,
melegebb, meghittebb vásárlási körülményeket biztosít.

Az elárusító helyiség berendezései

Az elárusítótér berendezéseinek kialakítása függ:

- az alkalmazott értékesítési módjától


- az értékesítendő árucikkek jellegétől
- az üzlet elhelyezkedésétől, vevőköre igényeitől

A különbözőértékesítési formáknál eltérő módon kerül kapcsolatban a vevő az áruval,


az árubemutatás módjai is különbözőek. Más funkciókat kell ellátniuk a
berendezéseknek egy hagyományos, mint egy önkiválasztó vagy önkiszolgáló
boltban. A berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az áruk biztonságos tárolására,
minőségének megóvására, előnyös bemutatására. Ezért anyaguk, méretük
formájuknak az áruk jellegéhez kell alkalmazkodniuk.
A vevők útjának kialakítása

A vevőútjának jó megszervezése egyaránt fontos az impulzív vásárlások, a bolt


kapacitásának növelése, valamint a vevőkényelmének biztosítása érdekében.

Kis alapterületű, elaprózott bolthálózat esetén általában a vevőútjának és bolti


tartózkodásának lerövidítése, ezáltal a bolt áteresztőképességének a növelése a cél. Ha
a vevő út lerövidítése a cél, akkor is biztosítani kell, hogy a vevő a számára indirekt
módon lerövidített úton mindenszükséges árut megvehessen, megtaláljon. Megfelelő
nagyságú, kevésbé elaprózott bolthálózat és széles választékú árukínálat esetén a
vásárló bolti tartózkodási idejének növelésével a teljes választék megtekintését, ezáltal
az impulzív vásárlást és az összforgalom növelését lehet célként kitűzni.

A vevőbolton belüli útját építészeti megoldásokkal, a berendezések és az áru megfelelő


elhelyezésével befolyásolhatjuk. A vevőútjának növelését, az eladótér egyenletesebb
leterhelését érhetjük el, ha a vevőforgalom szempontjából frekventált árucsoportokat
(vagy tevékenységeket) szétszórtan helyezzük el. Ez azonban nem eredményezheti az
egymással szorosan összefüggő tevékenységek térbeli szétválasztását. Ha a vevőút
növelése a célunk, akkor biztosítani kell, hogy a kényszerűen meghosszabbított úton
a vevőfigyelmét lekössük. Ne kényszerítsük a vevőt olyan út megtételére, mely üres
falakkal, állványhátfalakkal stb. határolt.

A vevő útját a berendezés elrendezésével is befolyásolhatjuk. Azonban a túl hosszú


gondolák vagy túlságosan labirintusos berendezés-elrendezés, épp az ellenkezőhatást
váltja ki a vásárlóból, mint amit el kívántunk érni.

Mindenkor figyelembe kell venni a vagyonvédelmi szempontokat. A vevő mozgási


útvonalát el kell választani az üzemi területtől. Önkiszolgáló üzlet berendezési tárgyai:
Az eladás elszemélytelenedése feleslegessé teszi elsősorban az eladói munkahely
szerepét betöltő pultokat, s egyben új funkcióval, az árubemutatással ruházza fel az
árutároló berendezéseket.

Ezek nyitott berendezések, mert ilyen módon csak az áru adható el, amit a vevő lát, és
amelyhez hozzá is férhet.
Legfontosabbak az áruállványok: nemcsak nagytömegű áru tárolását, hanem az
értékesítést elősegítő árubemutatást is lehetővé teszik. Méretezésük és kialakításuk
folytán alkalmazkodniuk kell a vevőkényelmi szempontokhoz. Biztosítani kell a vevő
számára a választék gyors áttekintését és közvetlen hozzáférését az áruhoz, mely
követelmény előnyben részesíti a szabadpolcos vagy függesztős kialakítást. A
nagytömegű áru elhelyezése szükségessé tette, hogy az áruk a vevőtérben is
elhelyezésre kerüljenek, így alakultak ki a középállványok. Legalább két oldalon
alkalmasak árutárolásra, bemutatásra. Némely típusoknál a gondolák végeit is
árutárolásra alkalmas polcokkal vagy felakasztható huzalkosarakkal látják el. Iparcikk
áruk többnyire igénylik a függesztett árubemutatást (pl. nyakkendő, konfekció,
kötöttáru, szerszám, stb.), különféle konzolok, árufüggesztők biztosítják ezt. A
konzolok nagy teherbírású alkatrészek, az állványok oszlopainak perforációiba
akaszthatók, míg az árufüggesztők általában az állványok perforált hátfalára vagy
egyéb kiegészítő elemeire kapcsolható kisebb teherbírású alkatrészek. Konzolokat
különösen ruházati boltokban alkalmaznak, az árufüggesztők alkalmazása
iparcikkboltokban terjedt el.

Az állványokra szerelhető vitrinek nagy értékű, kis terjedelmű, eltulajdonításnak vagy


állagrongálásnak fokozottan kitett áruk bemutatására és tárolására szolgálnak. Az
önkiszolgáló rendszer kizárólagosan ritkán valósítható meg, rendszerint kombinálni
kell más kiszolgálási formával is. Ezért találkozhatunk hagyományos eladást lehetővé
tevőpultokkal is. Élelmiszerboltokban teljesen megegyeznek a hagyományos
kiszolgálású boltok pultjaival, iparcikkek vonatkozásában pedig lényegesen kisebbek,
megszakításos elhelyezésükkel nem zárják el a vevőt az árutól. Rendszerint csak
kiegészítő funkciójú munkaasztal szerepét töltik be. Az önkiszolgáló eladóterek
pénztárpultjai funkcióban eltérnek a hagyományos bolt pénztári munkahelyétől. Oka,
hogy az önkiszolgáló pénztári munkahelyen az áru mindig jelen van, ott történik a
vásárolt mennyiség megállapítása, a vásárlási érték pénztárgép segítségével történő
regisztrálása, a pénzkezelés és sok esetben bizonyos csomagolási feladatok ellátása is.
Megkülönböztetünk zártpályás önkiszolgálásnál használt végpénztári munkahelyet
és a szabadpályás önkiszolgálás pénztári munkahelyét.

Hagyományos értékesítés berendezési tárgyai:

Itt a berendezés nem aktív, hanem passzív szerepet tölt be, ami azt jelenti, hogy csupán
árutárolási funkciót töltenek be, hiszen a vevő az eladó segítségével juthat a kívánt
áruhoz. Az eladóasztal – pult– a legtipikusabb bútordarab. Funkciója az eladó
értékesítési munkafeltételeinek (bemutatás, darabolás, mérés, csomagolás,
pénzkezelés) biztosítása. Az egyes munkahelyek pultjai kialakításukban szakmánként
eltérőek.

Az élelmiszerboltok pultjait a jobb árubemutatás érdekében a vevőfelőli oldalon


rendszerint 2 sor üvegpolccal növelik, ezeket egészségügyi okokból homloküveggel
védik. Igény szerint hűtött és hűtetlen kivitelben készülnek. A pult belső, alsó oldala
tartalékáru és csomagolóanyag tárolására szolgál. Az ún. norvég pultok belső, alsó
része is hűtött.

Az iparcikkboltok kiszolgáló pultjai magasítás nélküliek. Alapvetően két típusa


különböztethető meg. Tele pult: a vevőfölötti homloklapja és fedőlapja nem átlátszó –
az áru jellegétől függően készülhet fiókos és polcos kivitelben. Az angolfiókos pultokat
a kis terjedelmű, értékesebb, bemutatást fokozottan igénylő és nem nehéz áruk
eladásánál használják. Homlok- és fed lapjai üvegezettek, a bennük elhelyezett 3-4 sor
fiók felfelé csökkenő mélységű. Ezáltal a vevő láthatja a pult fiókjaiban elhelyezett
árut. Jellemzőalkalmazási területe az óra-, ékszer-, ajándék-, illatszer-, divatáru, stb.
boltok.

4.1.4. Raktárak:
Áruk tárolására szolgálnak, a tárolásnál figyelembe kell venni a termékek sajátos
tulajdonságait. Pl.: gyorsan romló áruk elhelyezése, illetve az egymással kedvezőtlen
kölcsönhatásba lépő termékek különtárolása: mosószer és élelmiszer együtt tárolása.

Milyen feladatokat foglal magában az áruk tárolása?

- gyorsan romló áruk gyakori átválogatása


- Betörés elleni védelem
- Tűz elleni védelem
- Állati kártevők elleni védelem

Raktárak főbb ismérvei:

- magas fokú gépesítés, automatizálás,


- beépülés a termék előállítási és elosztási folyamatba
- megrendelésekhez való igazodás, a teljesítési időminimalizálása
- helytakarékos tárolási módok kialakítása
- számítógépes rendszerek alkalmazása
- folyamatos információáramlás

Raktár kialakításánál a követelmények:

- az áruk minőségének megőrzését


- az áruk sajátosságainak megfelelő szakszerű, áttekinthető elhelyezését
- a kereskedelmi dolgozók biztonságos, kényelmes munkavégzését
- a megfelelő szellőzést, világítást, hőmérsékletet, páratartalmat
- kapcsolódást az eladótérhez, áru-előkészítőkhöz, áruátvevőkhöz

4.1.5. Üzemi helyiségek:


Szociális helyiségek, ahol a dolgozóknak lehetőségük van átöltözésre, van mosdó, wc.
konyha. Áruátvevőhely: ahol ténylegesen lebonyolítják az áruátvételt. Az áruátvevő
helyiséggel szembeni legfontosabb követelmény, hogy kapcsolatban legyen a
raktárakkal, valamint a bolt azon bejáratával, ahol a szállító járművek fogadása
történik. El kell különíteni a földes árut, a hús és az egyéb árut. Bejáratnál kell
elhelyezni azokat a berendezési és felszerelési tárgyakat, amelyek az áru átvételéhez
szükségesek. (munkaasztal, mérleg)

Áru előkészítő, csomagolótér: azokat a műveleteket végzik itt, amikor a szállítói


csomagolásból fogyasztói csomagokat készítenek. Illetve itt valósul meg az áruk
darabolása, csomagolása, pl.: dinnye, hús szétdarabolás. Ennek a helyiségnek is
kapcsolatban kell állnia a raktárral és az elárusító helyiséggel. Iroda, irodák, itt végzik
az adminisztrációs munkát, a tárgyalások lebonyolítását.

4.2. Üzlet belső képét befolyásoló tényezők

Színek: a falak színei meghatározhatják a vásárlók hangulatát.

Világítás: törekedni kell a természetes fényre, hiszen a mesterséges világítás nem


mindig a megfelelőképet mutatja a termékekről, torzíthat.
Padló, és burkolata: fontos, hogy anyagában és színeiben igazodjon az üzlet
profiljához, megfelelően kopásálló és ne legyen csúszásveszélyes.

Tároló eszközök: formája és anyaga is szintén igazodjon az üzlet elrendezéséhez,


további követelmény, hogy megfelelőképen tisztíthatóak legyenek a berendezések.
Dekoráció: ne legyen túl sok, de harmonizáljon a bolt belsőképével is. Anyagában és
színeiben igazodjon az üzlet profiljához, megfelelően kopásálló és ne legyen
csúszásveszélyes.

Tároló eszközök: formája és anyaga is szintén igazodjon az üzletelrendezéséhez,


további követelmény, hogy megfelelőképen tisztíthatóak legyenek a berendezések.

A gépek, technikai berendezések által a következők valósulhatnak meg:

- meggyorsítja az értékesítést, növeli a bolt áteresztőképességét


- segíti az áruk állagának, minőségének megóvását, csökkenti a veszteséget
- szolgáltatások nyújtásával emeli a kereskedelmi munka színvonalát
- egyszerűsíti és meggyorsítja a nyilvántartási, ügyviteli feladatok elvégzését
- javítja a vásárlás körülményeit
- növeli a bolti vagyonvédelmet

A kiskereskedelemben alkalmazott gépek, technikai berendezések, ill. felszerelések az


alábbi csoportokba sorolhatók:

- pénztárgépek
- mérlegek
- hűtőberendezések
- aprító, szeletelő, és csomagológépek
- árumozgató eszközök
- automaták
- épületgépészeti berendezések
- vagyonvédelmi eszközök

Pénztárgépek:
A pénztárgépek használatára és működtetésére szigorú szabályok és törvényi
előírások vonatkoznak.

- pénzügyminiszteri (PM) rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azon adózók,


illetve
- üzletek meghatározását, melyek nyugtaadási kötelezettségüknek csak
pénztárgéppel tehetnek eleget,
- valamint a kivételeket. A pénztárgépet a vásárlással egy időben az arra feljogosított
szervizzel üzembe kell helyeztetni. A szerviznek az adatközlő lapot az üzembe
helyezést követően meg kell küldeni az adóalany székhelye szerint illetékes
adóhatóságnak, valamint a kitöltési útmutatóban felsorolt szervezeteknek.

Pénztárgépek elhelyezése:

Hagyományos értékesítési módot alkalmazó üzletekben a pulton, míg önkiszolgáló


értékesítés esetén ki kell alakítani pénztárosi munkahelyet (ket). Úgy kell kialakítani,
hogy a pénztáros szembe legyen az eladótérrel és a pénztár zóna a vásárlás lezárását
jelentse. A pénztáros a bal kezével az árutovábbítást, míg a jobb kezével a gép kezelését
végzi. Pénztárak kialakításához szükséges tárgyi feltételek: Pénztárfülke: Egyben
asztal is, ahol a pénztárgép áll, de van oldala, fiókokkal, polcokkal, hogy minden
eszköznek és a pénznek is legyen helye. Rengeteg üzletben használnak vonalkód
leolvasó pénztárgépet, ennél a típusnál futószalag szállítja az árut.

Pénztárgépek szerepe a kereskedelemben: Használatuk meggyorsítja az ellenérték


elszámolását. A modernpénztárgépek megkönnyítik a pénztárosok munkáját és
megnövelik a bolt áteresztőképességét. A gépek kiszámítják a visszajáró ellenérték
összegét, rögzítik az üzlet forgalmát.

Egyéb információkhoz is juthat az üzletvezető, tulajdonos a bolttal kapcsolatosan a


modern gépek segítségével. Például megtudhatják, hogy mekkora az egy vevőre jutó
forgalom, vagy vásárlás értéke. Az EFT-POS pénztárterminálok működésének lényege
A hitelkártyák erősítik a fogyasztók vásárlási hajlandóságát. A hamis kártyáktól a
hologram és a mágnes csík védi az igazi tulajdonost, de ehhez a kereskedelmi
egységnek rendelkeznie kell egy EFT-POS (Electronic Funds Transfer – Point of Sale)
pénztárterminállal, amely maximum 3 másodperc alatt rátud kapcsolódnia kártya
„tisztaságát” kimutató központi számítógépre.
Az EFT-POS pénztárterminál ellenőrzi a kártyán lévő mágnes csíkot vagy hologramot,
valamint a fizetőképességet és már ki is adja a blokkot. Tehát a hitelkártyával vásárló
vevő nem tartja fel a sort, mindez jelentősen fokozza a pénztár átbocsátóképességét. A
bankok gyakran olyan kedvezményeket is adnak a hitelkártyával vásárlóknak, hogy
csak bizonyos idő (6-8 hét) múlva vonják le az összeget a számláról (késleltetett
fizetés), vagy meghatározott érték felett több havi részletre adják a vásárolt terméket
(részletfizetés). A rendszer működésének lényege az ügyfél fizetőképességét
nyilvántartó számítógépes központ, a boltokban és áruházakban elhelyezett
kártyaolvasó terminálok, valamint az ezek közötti összeköttetést biztosító telefon,
rádió vagy még inkább műholdas kapcsolat. A hálózatok gyors kiépítésének fontos
feltétele, a pénzintézetek folyószámla-nyilvántartási rendszerének elektronizálása már
jórészt megvalósult

Mérlegek:

Áru mérésére csak hitelesített mérőeszközt lehet használni.

Használati helyük alapján:

- asztali
- raktári mérlegek

Az asztali mérlegek fajtái:

- Az elektronikus árszorzós, mely digitális kijelzővel rendelkezik és a legkorszerűbb


az automata elektronikus mérleg, mely a memóriájában tárolja az egységárat, és a
terméket ábra, felirat alapján azonosítjuk. Ez a mérleg árcímkét nyomtat, így egy
önkiszolgáló üzletben a vásárló is kezelheti.
- Raktárban: tolósúlyos, körszámlapos, elektronikus, padlóba süllyesztett.

Hűtőberendezések:

A hűtési és tárolási funkción felül esztétikai megjelenésük is fontos. Többféle fajtája


létezik.
Fajtái:

- zárt hűtőszekrény
- hűtőpult (zárt vagy nyitott)
- hűtővitrin (zárt vagy nyitott)

Aprító, szeletelő és csomagológépek:

A szeletelő gépek az áruk főként felvágottak, szalámik szeletelését teszik lehetővé, az


aprító gépek segítségével darálhatunk bizonyos árufajtákat, a csomagológépek pedig
az előre csomagolást teszik lehetővé.

Árumozgató gépek:

Megkönnyítik, biztonságosabbá teszik a munkavégzést.

Vízszintes árumozgatásra alkalmas berendezések:

- kézi targoncák (ládák, rekeszek, gyűjtőkartonok szállítására alkalmasak)


- kézikocsik (négy kerékkel ellátott eszközök, mozgatásuk közben az egyensúlyozásra
nem kell erőt fordítani, de az áru fel és lerakása több időt és energiát igényel)
- emelővillás targonca (raklapos egységrakományok szállítására alkalmazzák) Zárt
térben, raktárban, eladótérben csak elektromos üzemeltetésű targonca használható az
áruk védelme és higiéniai előírások alapján. Ez a szállítóeszköz alkalmas vízszintes és
függőleges árumozgatásra is.

Függőleges árumozgatásra alkalmas berendezések:

- csúszdák
- szállítószalagok
- görgős szállítólejtők
- teherliftek
- emelővillás targonca
4.3. Áru és vagyonvédelem

A kiskereskedelmi egységekben a jogtalan árueltulajdonításból fakadó veszteségek az


utóbbi időszakban folyamatosan emelkednek. Bolttípusonként változik, de átlagosan
a termékek mintegy 0,5-3%-a távozik az üzletekből fizetés nélkül.

Az elektronikus áruvédelmi rendszerek célja, hogy zuhanásszerűen csökkentse a


hálózati egységekben a vásárlói lopásokból fakadó veszteségeket. Feladatuk
elsősorban nem a tolvajok megfogása, hanem a lopások megelőzése. Az elmaradt
veszteségek hozzájárulhatnak a profit növeléséhez, ez azonban csak akkor jöhet létre,
ha az elektronikus áruvédelmi rendszerek a termékeltulajdonítási kísérleteket
megbízhatóan jelzik. Felépítési elve az, hogy az áruházak, boltok készletét speciális,
elektronikus címkékkel vagy markerekkel reparálják. Többször használatos címkék:
árura különleges zárszerkezettel rögzítik, megfelelő segédeszközzel nyithatók és
fizetés után eltávolítják az áruról. Egyszer használatos címkék: öntapadósak, külsőleg
teljes mértékben megegyeznek a szokványos árazó-címkékkel, azonban parányi
áramkört tartalmaznak, amely a fizetés elmaradása, így a címke hatástalanítása esetén
riasztást vált ki. Az aktív címkéket a bolt, áruház eladóterének kijáratánál lévő
detektorok érzékelik, amelyek nagy megbízhatóságú elektronikus egységekhez
kapcsolódnak. Riasztáskor rögtön hang és/vagy fényjelzés következik be. Ekkor még
a megtévedt vevő– a nála lévő védett termékkel – az antennák hatósugarában van, az
azonosítás tehát nem jelent gondot. A boltban, áruházban kialakított kereskedelmi
technológiába az áruvédelemnek teljes mértékben bele kell illeszkednie. A
legkorszerűbb rendszerek szinte semmilyen többletfeladatot nem adnak az eladóknak.

Állandó innováció, egyre tökéletesebb megoldások, csúcstechnológiák jellemzik


napjaink modern elektronikus áruvédelmi rendszereit. Többféle technológia létezik,
amelyek meghatározzák az adott rendszer működési elvét és részben a felhasználás
lehetőségeit is. Ismerünk elektromágneses, mikrohullámú és rádiófrekvenciás elven
működő rendszereket. Ezek közül a rádiófrekvenciások a legtöbbet ígérők. A
biztonsági címkékbe meghatározott frekvenciára hangolt rezgőkör van beépítve,
amely a kisugárzott rádiófrekvencia-jelben adott változásokat hoz létre. Ezt a
vevőkészülék érzékeli, és amennyiben a saját címkéjét érzékeli, riasztást generál. Az
antennák egymástól való legnagyobb távolsága 1,8 m, ami lehetővé tesz a kényelmes
vevőközlekedést, de biztosítja az egyértelmű azonosítást is. Rendkívül megbízható
detektálás és a téves riasztások elenyésző aránya jellemzi. A biztonsági címkék a
kereskedelem által szabadon nyomtathatók. Nem alkalmazhatók közvetlenül
fémfelületeken, de a zsebbe, csomagokba, sőt a testhajlatokba rejtett áruk esetén is
megbízható detektálást nyújtanak. A kereskedelemben nemcsak a külsőbehatolók
ellen kell védelmet biztosítani, hanem a belsőkártevőkkel szemben is. Például rovarok,
kisállatok, élősködők. Nagyon fontos, hogy az áruvédelem megfelelően biztosított
legyen, hiszen a gondos áruvédelem jelentős költségcsökkenést eredményezhet. Az
üzletben a jól kialakított, elrendezett berendezések és tárgyak átláthatóvá teszik a
boltot. Az üzletben elhelyezhetnek tükröket, kamerákat, áruvédelmi eszközöket és
berendezéseket, a pénztárakhoz pedig védelmi kapukat állíthatnak. Biztonsági
szolgálattal is fokozhatjuk az áruvédelmet.

Értelmezze a minőségbiztosítás lényegét! Mutassa be szerepét, jelentőségét a


kereskedelmi egység működtetése során! Jellemezze a nemzetközi minőségbiztosítási
rendszereket! Mit fejez ki a minőségtanúsítás?

A tételhez használható segédeszköz:

Minőségi bizonyítvány

Termékcímke

Műszaki leírás

Kulcsszavak, fogalmak:

- Objektív és szubjektív minőségi jellemzők

- A minőségre ható tényezők

- Nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek (ISO, TQM) és alapelveik (vevői


elégedettség, bizalomkeltés)

- Minőségtanúsítás – vásárlói tájékoztatás (minőségi bizonyítvány,


műbizonylat, kezelési útmutató, műszaki leírás, hatósági tanúsítvány, védjegy)

- Szabvány
A minőséggel kapcsolatos vállalti tevékenységek - leegyszerűsítve - három fő
fogalom köré csoportosulnak:

- Minőség-ellenőrzés: valamely termék vagy szolgáltatás egy vagy több


jellemzőjének mérése, vizsgálata és az eredmény összehasonlítása az előírt
követelményekkel az előírásoknak való megfelelőség meghatározása céljából.

- Minőségbiztosítás: mindazok a tervezett és rendszeres intézkedések, amelyek


szükségesek ahhoz, hogy a termék vagy a szolgáltatás a megadott minőségi
követelményeket kielégítse.

- Minőségirányítás: az általános vezetési tevékenységnek az a része, amely a


minőségpolitikát meghatározza és megvalósítja.

A minőség-ellenőrzés lehet:

- végtermék ellenőrzése,
- gyártásközi ellenőrzés, vagy
- gyártás feltételeinek ellenőrzése.

Lényegében utólagos dologról van szó, a követelmények teljesítésének


visszaellenőrzése méréssel vagy akár csak szemrevételezéssel. A végtermék
ellenőrzése az utolsó kaput jelenti a vevő előtt, ahol még felfedezhetjük a hibákat
(tekintsük át a minőségköltségek között a külső és belső hiba fogalmát!). Gyártásközi
ellenőrzéssel ezek a védelmi pontok előbbre tolhatók, de akkor is az elvégzett munka
ellenőrzéséről van szó. A bemenő feltételek (alapanyagok ellenőrzése, de ilyen például
a gépkocsivezetők szondáztatása is műszak előtt) ellenőrzése a saját szempontunkból
még a gyártás megkezdése előtt történik, a lényegen azonban ez nem változtat. Ha
hibás az alapanyag és kiszűrjük, akkor nem költünk rá többet (nem kezdjük el
megmunkálni), de önmagában ez még nem akadályozza meg, hogy a hiba ne forduljon
elő többé!
A minőségbiztosítás lényege, hogy a működés (gyártás, termelés) feltételei
megfelelően rendelkezésre álljanak. A minőségbiztosítás feladata, hogy jó alapanyag
és megbízható beszállítók, megfelelő szerszám, munkautasítások és emberi
erőforrások álljanak rendelkezésre. A minőségbiztosítás stratégiai és operatív,
szervezési és végrehajtási feladatokat egyaránt felölel.

A minőségirányítás átfogó minőségpolitika köré építve (lásd az ISO 9001-gyel


foglalkozó tananyagokat), a vállalatra kiterjedően kezelje a minőség kérdését.

A minőség a hétköznapi életben használt és értelmezett kifejezés, valaminek a jóságát


mérjük vele. Ha közelebbről nézzük, akkor a minőség nem más, mint egy termék vagy
szolgáltatás (illetve folyamat, rendszer vagy bármi más) megfelelősége
szempontjainknak. Egy termék jobb minőségű, mint a másik, ha jobban teljesít.
Például tartósabb, szebb, megbízhatóbb, márkásabb stb.

Gyakran az árral azonosítjuk a minőséget, az esetek egy részében hibásan. A „minőség


előállítása" valóban növelheti a költségeket, azonban attól, hogy valami drágább, még
nem biztos, hogy jobb is. Egy gyártórendszer számára a minőség jelentheti a költségek
csökkenését is.

A minőség lényege az alábbiakban foglalható össze:

- az előírásoknak való megfelelés,


- a használatra való alkalmasság,
- a megfelelés a vevő megnyilvánuló igényeinek,
- megfelelés a vevő várható igényeinek.

Ha tömören, gyakorlatiasan akarjuk összefoglalni a minőség lényegét, akkor, az nem


más, mint teljesíteni a vevői követelményeket és elérni a vevők megelégedettségét.

1. Egy termék iránt megnyilvánuló minőségi követelmények:


- megbízhatóság,

- biztonság,
- korszerűség,

- kiváló teljesítmény,

- hosszú élettartam,

- gazdaságosság, stb.

2. Minőség alatt az áru használat szempontjából lényeges tulajdonságainak


színvonalát értjük.

3. Az áru minőségére ható tényezők:


- Nyersanyag: feltétele a színvonalas gyártásnak
- Technológia: fontos háttér
- Humán erőforrások: szaktudás
- Nemzeti kultúra, munkamorál:
- Árukezelés: csomagolás, szállítás, tárolás
- Marketing: befolyásoló eszköz
- Karbantartás, műszaki szolgáltatás:
- Fejlesztés: tökéletesítés

4. A minőség objektív és szubjektív jellemzői:

- A minőségi jellemzők lényegi, mérhető vagy egyéni ízléstől függő tulajdonságok,


melyek az áru hasznos tulajdonságaival szoros kapcsolatban vannak.

4.1. Objektív jellemzők:

- az objektív jellemzők műszaki paraméterekkel pontosan meghatározhatók,


műszeresen mérhetők
objektív jellemzők: méret, szakítószilárdság, hővezető-, szigetelőképesség,
teljesítmény, összetétel, fogyasztás, stb.
4.2. Szubjektív jellemzők:

- a szubjektív minőségi jellemzők a vásárlói döntések meghatározó eleme, bizonyos


esetekben a fogyasztó egyéni ízlése,
szubjektív jellemzők: íz, illat, aroma, szín, a fogyasztói értékítélet.

5. Minőségi osztályok:

- a minőségi osztály az adott termék tervezett minőségéhez viszonyítva a ténylegesen


realizált szintjét mutatja meg.
- minőségi osztályok: I-V. osztály

6. Minőségtanúsítás:

Az előírt követelmények teljesülését megfelelősségnek nevezzük


A minőségtanúsítás olyan eljárás, amelynek alapján egy harmadik független fél
írásban igazolja, hogy egy termék, eljárás vagy szolgáltatás megfelel az előírt
követelményeknek.
A minőségtanúsítás a termék lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és
egyéb jellemzőit tartalmazza a vásárló számára.

A minőségtanúsítás eszközei a kereskedelemben:


- Minőségi jel: terméken vagy csomagoláson – védjegy
- Minőségi bizonyítvány: lényeges tulajdonságokat műszaki adatokkal, mérési
eredményekkel, vizsgálati módszerek, azonosító adatok,
- A műszaki leírás: műszaki jellemzői, használat, kezelés
- A termékcímke: kötelező, magyar nyelven, közérthető, tájékoztató adatok
- Használati-kezelési útmutató: közérthetően, magyarul, használat, kezelés,
felhasználás, eltarthatóság
- Megkülönböztető minőségi jelek:

7. Szabványok és szabványosítás:
Szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott közmegegyezéssel
elfogadott olyan műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy azok
eredményeire vonatkozik.
Szabványosítás: a minőségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze, melynek célja a
rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok optimális megoldásának
elősegítése

7.1. A szabványosítás tevékenysége:

- Kidolgozás – Közzététel – Alkalmazás

7.2. A szabványosítás legfontosabb feladatai:

- ismételhetőség, többszörözhetőség,
- csatlakoztathatóság, cserélhetőség,
- választékrendezés,
- minőség szabályozása,
- technika mai állásának tükrözése,
- korszerűség,
- alkalmassági elv,
- a vevők tájékoztatása.

7.3. A szabványosítás rendszere:

- vállalati szabványosítás,
- szakmai szabványosítás,
- nemzeti szabványosítás,
- európai szabványosítás,
- nemzetközi szabványosítás.

8. Nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek:

8.1. A minőségbiztosítás céljai:

- a vevők igényeinek maradéktalan kielégítése,


- a megszerzett piacok megőrzése,
- új piacok megszerzése,
- a bizalom fenntartása,
- a profit növelése,
- a környezet megőrzése,
- a vállalat stabilitásának fenntartása

8.2. Az ISO 9001:2001 alapelvei:

- Vevőközpontúság: a szervezetek a vevőktől függenek


- Vezetés: a célok és az igazgatás egysége
- A munkatársak bevonása: képességeik kihasználása,
- Folyamatszemléletű megközelítés: a kapcsolódási pontok figyelembe vétele
- Rendszerszemlélet az irányításban: egységes, átfogó szemlélet
- Folyamatos fejlesztés: állandó cél, növekvő teljesítmény
- Tényeken alapuló döntéshozatal: adatok és információk elemzése
- Kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal: kölcsönös függőség, értékteremtő
képesség

8.3. A teljes körű minőségmenedzsment (TQM):

A második világháború utáni Japánban kifejlődött vezetési filozófia. Célja, hogy a


szervezet megfeleljen a kifejezett (effektív) és lehetőség szerint a rejtett (látens)
fogyasztói elvárásoknak, továbbá teljesítményét folyamatosan javítsa.
Tulajdonképpen a piaci igények tartós és magas színvonalú kielégítését célozza meg.

A teljes körűség több tényezőt jelent:

- igények teljes körű - külső és belső - feltárása és kielégítése;


- az összes szervezeti folyamat ellenőrzése és irányítása;
- minden érintettjének (szervezet miden tagjának és a külső érintetteknek) bevonására
épülő működés.
A legfontosabb végső célja a TQM megvalósításának, hogy valamennyi alkalmazott
törekszik teljesítményének és kreativitásának folyamatos fejlesztésére.

A cél elemei:

- a fogyasztói lojalitás növelése az igények egyre jobb teljesítése révén,


- a problémamegoldás legjobb, legkisebb forrásokat igénylő módszereinek
alkalmazása a team jellegű munkavégzésen keresztül,
- a jó menedzsmentklíma és az alkalmazottak megelégedettségének biztosítása,
- a rendszer és a humán erőforrások folyamatos javítása az állandó versenyképességi
állapot fenntartása érdekében.

A célok elérése igényli:

- a hosszú távú stratégiai megközelítést,


- a rendszer egészében való gondolkodást,
- az állandó oktatást és képzést, a korszerű módszerek gyakorlati alkalmazását,
- valamennyi alkalmazott aktív részvételét,
- a rendszer eredményeinek állandó mérését,
- folytonos, magas szintű kommunikációt,
- a vezetőség elkötelezettségét és a vezetés magas szintre emelését.

Függetlenül attól, hogy ipari tevékenységet folytatunk vagy éppen az oktatásban


dolgozunk, a minőség alapgondolata és célja azonos. Kikristályosodott nyolc olyan
alapelv, amelyek meghatározzák a minőségi gondolkodást. Ezeket az alapelveket kell
alkalmazni a TQM szerint éppúgy, mint az irányítási szabványok használatánál.

1. Vevőközpontúság: a szervezetek vevőiktől (ügyfeleiktől) függnek, ezért minden


szervezetnek meg kell értenie a vevők jelenlegi és jövőbeni szükségleteit, ki kell
elégítenie a vevők követelményeit, és arra kell törekednie, hogy felülmúlja a vevők
elvárásait.

2. Vezéregyéniségek/vezetés: a vezéregyéniségek, a vezetés határozza meg a szervezet


céljait és irányultságát; az ő feladatuk kialakítani és megtartani azt az intern
környezetet, amelyben az alkalmazottak teljes mértékben bekapcsolódhatnak a
szervezet céljainak teljesítésébe.

Értelmezze az élelmiszerbiztonság és a higiénia fogalmát, illetve azok összefüggéseit!


Milyen kereskedelmi egységekben van kiemelt jelentősége a HACCP
alkalmazásának? Mutassa be a HACCP dokumentálását, felülvizsgálatát és
ellenőrzését!

A tételhez használható segédeszköz:

„Rendszeres ellenőrzések javasolt listája” dokumentum

Kulcsszavak, fogalmak:

- Élelmiszerbiztonság, higiénia fogalma


- Élelmiszerbiztonság (veszélyelemzés, egészségi ártalmak, tárolási módok,
szabályok)
- A HACCP rendszer lényege
- A HACCP rendszer kialakítása (kritikus pontok, határértékek, dokumentáció)
- Hatósági ellenőrzés (NÉBIH, NAV, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)

Az élelmiszer-higiénia olyan követelmény rendszer, amely az állati-, növényi- és


ásványi eredetű élelmiszerre, az előállítás, forgalmazás környezetére egyaránt
vonatkozik, és ez az élelmiszer biztonságát, fogyaszthatóságát eredményezi. A
megfogalmazás szerint a követelmény rendszer két témakörre osztható. Egyrészt az
élelmiszerre magára vonatkoznak követelmények, amelyek az élelmiszer-vizsgálat
körébe tartoznak. Másrészről az élelmiszer környezetét érintik. Ezen pedig
mindazokat a feltételeket, körülményeket értjük, amelyek szerint közfogyasztásra
szolgáló élelmiszert előállítanak, feldolgoznak, kezelnek, tartósítanak, tárolnak,
csomagolnak, forgalomba hozatalra előkészítenek. A követelmény rendszerben
foglaltak érvényesítése, betartása eredményeként az élelmiszer biztonsággal
fogyasztható lesz. Az élelmiszer biztonságához hozzátartozik, hogy az állati
kórokozóktól is mentes. Ez az állategészségügy és az élelmiszer-higiénia egységét is
jelenti, amelyben minden a járványüggyel kapcsolatos élelmiszerre vonatkozó
szabályozás, eljárás, tevékenység az élelmiszer-higiénia feladata.

6.1. A HACCP célja: az élelmiszerbiztonság

Ma, a modern világban, az elfogyasztott élelmiszerek többsége mások által gyártott


termék. Az élelmiszerek kiemelt fontosságú termékek, mivel közvetlen kapcsolatba
kerülnek az emberi szervezettel, az energiaellátáshoz szükségesek. Az élelmiszerek
tehát közvetlenül hatnak az emberi szervezetre, ezért nagyon fontos, hogy
megfelelően biztonságosak legyenek, semmilyen káros hatást ne okozzanak. A
gyártók és a készítők felelőssége, hogy ne kerüljön hibás, veszélyes
élelmiszerforgalomba, mivel megbetegedéseket, járványokat okozhat. Az államnak is
felelőssége van az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatosan, biztosítania kell a megfelelő
jogszabályi háttért, mellyel védi a vevőt a hamisítással szemben, valamint az
egészséget károsító élelmiszerekkel szemben. Ennek érdekében az állam szigorú
előírásokkal kényszeríti a termelőket és feldolgozókat arra, hogy az általuk előállított
termékek megfelelő minőségűek legyenek, veszélyes anyagokat ne tartalmazzanak.

A megfelelő élelmiszerbiztonsághoz azonban nem elég csak a végtermék vizsgálata,


az előállítás során is minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazni a veszélyek kizárása
érdekében. A HACCP ilyen minőségbiztosítási rendszer, mely vonatkozik az
élelmiszer-feldolgozó iparra, az élelmiszer-forgalmazásra, a mezőgazdaságra, a
vendéglátásra.

HACCP lényege: Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges


veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek
forgalmazása érdekében, valamint rendszer arra, hogy meghatározza, hogy az egyes
tevékenységeket ki, hol, hogyan és mikor végezze a fogyasztók egészségvédelme és
biztonsága érdekében.
6.2. A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) a veszélyelemzés módszere

Az a gyártási eljárás, ahol a kritikus pontokra a veszély elhárítása miatt nagyobb


gondot kell fordítani (pl.élelmiszereknél).

Kezdet: 1960- as évek, NASA, űrhajósok ételeinek biztonsága miatt dolgozta ki.

A HACCP rendszer bevezetésének célja, az élelmiszerbiztonság megteremtése és


folyamatos fenntartása annak érdekében, hogy a fogyasztók részére értékesített
élelmiszer ne okozzon egészségi ártalmat (fertőzést, mérgezést). Megelőzése, nyomon
követhetősége.

Gyors intézkedés (pl.: áruk visszahívása)

Élelmiszer- előállítás, kereskedelem elősegítése, bizalom erősítése, ISO 22000


(élelmiszerbiztonság irányítási rendszer.

Az élelmiszeriparban fertőzést okozó tényezők:

- nyersanyagok, vagy egyéb élelmiszer-alkotórészek, melyek ételrontó, ételmérgező


organizmusok, toxikus anyagok forrásai lehetnek.

- előállítás, kezelés vagy szétosztás alatti szennyezési források (az élelmiszerbe kerülő
idegen anyagok)

- olyan lépések hiánya a gyártásban, melyek elpusztítanák a veszélyt okozó


organizmusokat

- az előállítás, feldolgozás, szétosztás, tárolás alatti történések, amelyek elősegítik a


veszélyt okozó organizmusok túlélését, szaporodását

- beteg dolgozók által okozott fertőzések

- fertőzött nyersanyagok, romlott adalékanyagok használata


A HACCP egy módszer, nevezhetjük minőség-technikának is, mely arra szolgál, hogy
a lehetséges veszélyeket azonosítsa, értékelje és kezelje annak érdekében, hogy az
élelmiszer előállítása biztonságos legyen. Mindemellett a HACCP egy rendszer is,
mely meghatározza, hogy az egyes tevékenységeket ki, hol, hogyan és mikor végezze
a biztonságos élelmiszer előállítás vagy ételkészítés céljából.

A HACCP módszer és rendszer bevezetésének célja tehát:

- a teljes körű elővigyázatosság

- a tudatosság, gondosság fejlesztése

- az élelmiszer-biztonság megteremtése.

6.3. A HACCP alapelvei

1.) Veszélyelemzés végzése: fel kell mérni és meg kell határozni mindazokat a
veszélyeket, melyek a kész élelmiszerben (étel, ital), a fogyasztó egészségének
károsodását okozhatják. Veszély lehet biológiai, mikrobiológiai, kémiai, fizikai
eredetű, melyek veszélyforrásokon keresztül jutnak az élelmiszerbe. A veszélyelemzés
a teljes élelmiszerláncra ki kell, hogy terjedjen, a nyersanyagtermeléstől egészen a
fogyasztásig. A gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy minden vállalat arra a területre
végzi el a veszélyelemzést, melyre közvetlen hatása van. A veszélyelemzésnek része a
veszélyek előfordulási valószínűségének meghatározása és szabályozása.

2.) A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP) meghatározása: azon pontok, eljárások,


módszerek meghatározása, amelyek szabályozásával a veszélyek megelőzhetők,
megszüntethetők, vagy előfordulásuk csökkenthető.

3.) A kritikus határérték (ek) megállapítása: a határértékek arra szolgálnak, hogy a


kritikus pontok szabályozhatók legyenek, tehát egyértelmű döntéseket lehessen hozni.
A határértékek általában szigorúbbak a szerződésekben foglaltaknál.
4.) A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása: minden ponton szükség van
hatékony felügyelő rendszerre, ahol szabályozás szükséges. A felügyelő rendszer
felállításakor meg kell határozni, hogy a határértéket ki, milyen módszerrel, milyen
gyakorisággal állapítsa meg, valamint hogyan kezelje az eredményeket.

5.) Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a


felügyelet jelzi, hogy valamely CCP nem áll szabályozás alatt.

6.) Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása: ezek segítségével bizonyítható,


hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik.

7.) Dokumentáció létrehozása, mely tartalmazza az alapelvekhez tartozó eljárásokat


és nyilvántartásokat. A dokumentációnak jól áttekinthetőnek, világosnak kell lennie,
és minden szükséges információt tartalmaznia kell.

6.3.1. A HACCP rendszer 7 alapelve:

1. Alapelv: A lehetséges veszélyek megállapítása az élelmiszer-előállítás valamennyi


szakaszában.

A veszélyek előfordulási valószínűségének értékelése és a szabályozásukra szolgáló


megelőző intézkedések megállapítása.

2. Alapelv: Azon pontok, eljárások, műveleti lépések meghatározása, amelyek


szabályozásával a veszélyek megszüntethetők, vagy előfordulásuk valószínűsége a
lehető legkisebbre csökkenthető.

3. Alapelv: Azon kritikus határértékek megállapítása, amelyeket be kell tartani annak


biztosítására, hogy a megállapított CCP (kritikus szabályozási pont) megfelelő
szabályozás, ellenőrzés alatt álljon.
4. Alapelv: A CCP-k szabályozását felügyelő rendszer felállítása az ütemterv szerint
tervezett vizsgálatok vagy megfigyelések alapján.

5. Alapelv: Azon helyesbítő tevékenységek meghatározása, amelyet akkor kell


elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.

6. Alapelv: Azoknak az igazolásra szolgáló eljárásoknak a megállapítása, amelyek


kiegészítő vizsgálatokat és módszereket tartalmaznak annak bizonyítására, hogy a
HACCP rendszer hatékonyan működik.

7. Alapelv: Olyan dokumentáció létrehozása, amely ezen alapelvekre és


alkalmazásukra vonatkozó minden eljárást és nyilvántartást tartalmaz.

6.4. A HACCP rendszer bevezetésének célja

Az élelmiszerbiztonság megteremtése és folyamatos fenntartása annak érdekében,


hogy a fogyasztók részére értékesített élelmiszer ne okozzon egészségi ártalmat
(fertőzést, mérgezést).

Megelőzés

Nyomon követhetőség

Gyors intézkedés (pl.: áruk visszahívása)

Élelmiszer- előállítás, kereskedelem elősegítése, bizalom erősítés

ISO 22000 (élelmiszerbiztonság irányítási rendszer

Az ÁNTSZ ellenőrzi:

- a technológiai folyamatoknak megfelelő elemzés meglétét

- a kritikus pontok önellenőrzés rendszerének meglétét és használatát

- EU előírások

- a hazai szabályozás az EU előírásoknak megfelelő, mely szerint a rendszer 7


alapelve:
A veszélyelemzés elvégzése a folyamat minden lépésére

A kritikus pontok (HACCP-k) meghatározása

A szabályozástól való eltérés esetére szükséges korrekciós intézkedések megtervezése

A rendszer helyes alkalmazását igazoló módszerek alkalmazása

Dokumentációs rendszer létrehozása (minden eljárást és nyilvántartást tartalmaz az


alapelvekhez és alkalmazásukhoz)

A veszély fogalma: az élelmiszerben jelenlévő biológiai, kémiai, fizikai anyag, vagy az


élelmiszer olyan állapota, amely az egészségre ártalmas lehet.

Veszélyforrások: kórokozó baktériumok (pl.salmonella, campylobachter)

A veszélyek lehetnek:

Mikrobiológiai: bekerülés, - túlélés szaporodás, méreganyag termelés

Kémiai: bekerülés, fennmaradás, átalakulás

Fizikai: bekerülés, bennmaradás

Szabályozó eljárás: a termék hőkezelése (pl.: sütés legalább 72 C fokon legalább 2


percig)

HACCP dokumentálása

Az előállító érdeke, hogy ha már alkalmazza a rendszert, mindazt dokumentálja is a


mindenre kiterjedő nyilvántartással. Kellően áttekinthető legyen, Az egyes
kapcsolatok, hivatkozások világosak érthetőek legyenek.

Rendszer működtetéséhez valamennyi információt tartalmazza

Írásban rögzíteni kell: belső higiéniai ellenőrzések rendjét (folyamatos, időszakost is!),
ellenőrzési lapokkal.

A munkahelyek és az eszközök tisztaságának ellenőrzését

A felhasználásra kerülő anyagok megfelelőségének ellenőrzését


Az ellenőrzésekkel megbízott személyek feladatait és hatáskörét

A hiányosságokat, illetve azok megoldásaira tett intézkedéseket a felelősök és


határidők feltüntetésével, jegyzőkönyvben, amit 2 évig őrizni kell.

–HIBANAPLÓ 2 évente a rendszert felül kell vizsgálni és azt dokumentálni kell!

Ellenőrzés

Felkészülés a hatósági ellenőrzésre: Be kell mutatni a veszélyforrások elemzését, a


kritikus pontok felsorolását, előírt higiéniai oktatások igazolását.

Az ellenőrző szerv részére valamennyi tervet és dokumentációt biztosítani kell.

Határozza meg a fogyasztói érdekvédelem feladatát! Mutassa be a fogyasztóvédelmi


jogszabály előírásait, illetve a fogyasztói tájékoztatás célját! Értelmezze a mellékelt
feliratokat, jeleket, jelöléseket!

A tételhez használható segédeszköz:

Különböző minőségi jelek, védjegyek ábrái, piktogramjai

Kulcsszavak, fogalmak:

- Fogyasztói érdekvédelem (gyártó – kereskedő – fogyasztó)


- Fogyasztóvédelemről szóló törvény
- Az Európai Unió 5 fogyasztói alapjoga
- Minőségi bizonyítvány, termékfelelősség, CE jelzés
- Megkülönböztető minőségi jelek (magyar termék, kiváló áru, TÜV stb.)
- Termékcímke tartalma (minőségi osztály, kezelés, származási hely)
- A fogyasztói ár feltüntetésével kapcsolatos szabályok, előírások

Fogyasztói érdekvédelem alapvető célja

- gazdasági érdekének védelme,


- biztonságának védelme,
- megteremtse az igényérvényesítés jogi hátterét,
- a fogyasztói jogok érvényesülése

7.1. A Fogyasztói érdekvédelem intézményrendszere

Állami fogyasztóvédelem:

- feladata a piacfelügyelet, a fogyasztói ismeretek bővítése, fogyasztói jogokat


ismertető kiadványok megjelentetése,
- közreműködik az áruk biztonságosságának, megfelelősségének ellenőrzésében,
- betartatja a vállalkozásokkal a fogyasztókat érintő jogszabályokat.
Önkormányzati fogyasztóvédelem:

- működési engedélyek kiadása,


- segítik a civil szervezetek tevékenységét.

Társadalmi (civil) szervezetek a fogyasztóvédelemben:

- feladatuk a fogyasztók képviselete az érdekegyeztető fórumokon,


- a fogyasztóvédelmi jogszabályok véleményezése
- elősegítik a fogyasztók tájékoztatását, érdekeik képviseletét.

A fogyasztókat megillető jogok:

- A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme


- A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme
- A fogyasztóknak az oktatáshoz és tájékoztatáshoz való joga
- A jogorvoslat és a kárigény érvényesítési joga
- A fogyasztói érdekek képviselete

7.2. A békéltető testületek

Minőségi kifogások, áruk és szolgáltatások biztonságával kapcsolatos panaszok,


termékfelelősségi szabályok alkalmazása, valamint szerződéskötéssel és
teljesítéssel kapcsolatos fogyasztói panaszok alternatív vitarendezési fóruma a
békéltető testület.
A békéltető testületek a fogyasztóvédelmi viták egyezségen alapuló rendezését
kísérlik meg, bírósági eljáráson kívül. A fogyasztók között egyre nagyobb
népszerűségnek örvendő alternatív vitarendezési fórum gyors, hatékony, egyszerű és
olcsó. Területi gazdasági kamarák mellett működő 10-30 főből álló független testület,
ahol egyenlő arányban vesznek részt a kamarák és a fogyasztói érdekképviseletet
ellátó társadalmi szervezetek képviselői. A fogyasztó maga döntheti el, hogy panaszát
békéltető testület előtt próbálja rendezni, avagy bírósághoz fordul. A panaszos kezét
nem köti meg a választás, amennyiben úgy gondolja, az eljárás alatt és után is
fordulhat bírósághoz.

7.3. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

Biztonságos minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható


használati feltételek mellett nem jelent veszélyt.

- a gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságáról,

- a forgalmazó csak olyan árut hozhat forgalomba, amely biztonságos,

- a forgalmazó köteles az áru biztonságosságának ellenőrzésére, a veszélyek


ismertetésére,

- köteles tájékoztatni az áru egyéb tulajdonságairól.

Miről lehet megítélni a termék biztonságát?

- a termék alapvető ismérvei, összetétele, csomagolása, felhasználására vonatkozó


előírások,

- a terméknek az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása,

- a termék külső megjelenítése, címkézése, kezelési útmutatója, hulladékkezelési


tájékoztatója,

- a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett fogyasztókra.


A termék biztonságára vonatkozó előírások

- termékfelelősség,
- minőségi bizonyítvány,
- megfelelőség tanúsítása,
- CE jelzés

A termékfelelősség:

- a termékhibával kapcsolatos teljes felelősségről szól,

- ha a termék hibás és a hibával kapcsolatban a fogyasztónak kára keletkezik, a


felelősség a gyártóé,

- ha a gyártó nem ismert a forgalmazót terheli a felelősség,

- hibásnak minősül a termék, ha nem nyújtja a tőle elvárható biztonságot,

- a kárt, a termék hibáját és a közöttük lévő ok-okozati összefüggést a vevőnek kell


bizonyítania,

- nem mentesül a gyártó a felelősség alól, ha a kár bekövetkeztében egy harmadik


személy vétkes magatartása is közrehatott,

- a gyártót a kártérítési kötelezettsége a forgalomba hozataltól számított 10 évig


terheli,

- a hibák lehetséges típusai: konstrukciós (tervezési) hiba, gyártási hiba, tájékoztatási


hiba

Minőségi bizonyítvány:

- lényeges tulajdonságokat műszaki adatokkal, mérési eredményekkel, vizsgálati


módszerek, azonosító adatok,
- tartós fogyasztási cikkekhez csatolt tanúsítvány.

A megfelelősség tanúsítása:

- egy termék illetve szolgáltatás esetében előírt követelmények teljesülését


megfelelőségnek nevezzük,

- megmutatja, hogy a termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki az előírt


követelményeket,

- az értékelést megfelelőség-értékelő szervezetek végzik,

A CE jelzés:

- az EU egyik alapelve az egységes piac, az áruk és szolgáltatások szabad áramlása,


- a szabad áramlás következtében nincs kötelező előzetes vizsgálat,
- a CE jelölés megmutatja, hogy a forgalomba hozott termék az EU országaiban a
vonatkozó piaci forgalomba hozatali jogszabályokban megkövetelt alapvető
biztonsági követelményeknek megfelel,
- a jelöléssel ellátott termék biztonságot jelent a felhasználóknak,
- pl. villamossági termékek, gépek

Az áruk forgalomba hozatalának feltételei:

Forgalomba csak biztonságos áru hozható.

- A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.


- A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a
rendelkezésére álló adatok, illetve tájékoztatás alapján tudnia kellene, hogy az áru nem
biztonságos.
- A forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságosságának megőrzéséhez szükséges
intézkedéseket,
- A gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy, hogy a fogyasztó
felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó
kockázatot, feltéve, hogy a kockázat figyelmeztetés nélkül azonnal nem észlelhető.
- A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket
felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges
intézkedéseket

7.4. A fogyasztók tájékoztatáshoz való joga

A tájékoztatás célja: a fogyasztó rendelkezzen

- kellő információval a választás megkönnyítéséhez,


- az áru használatához, fenntartásához szükséges ismeretekkel,
- az áru tulajdonságairól, minőségéről, áráról,
- a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.

A legfontosabb előírások:

- termékcímke,

- használati- és kezelési útmutató,

- fogyasztói ár feltüntetése,

- megkülönböztető minőségi jelek

A termékcímke:

- pontos megnevezés vagy védjegy, vagy fantázianév,


- gyártó vagy forgalmazó nevét és címét, azonosítását,

- származási helyének megjelölését,

- méreteit, nettó mennyiségét

- összetételt,

- rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőség-megőrzésének várható


időtartamát,

- a lapvető műszaki jellemzőit,

- minőségi osztályba sorolását,

- energiafelhasználásának ismérveit,

- környezetkímélő jellegét,

- megfelelőségi jelölését, engedélyszámot.

- esetleges veszélyességi tényezőről

- követelmény: magyar nyelv, közérthetően, egyértelműen, szükséges adatokkal.

A használati- és kezelési útmutató:

- magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen,

- használat, felhasználás, eltarthatóság, kezelés módja,

- minőségmegtartás, tárolás, kezelés feltételei

7.5. A fogyasztói ár feltüntetése


Követelmények:

- bruttó ár feltűntetése,

- a mennyiségi egységár feltűntetése,

- egységár forintban,

- árazonosítási kötelezettség,

- két ár esetén az alacsonyabbikat lehet érvényesíteni,

- az árcímke nem takarhat el fontos információt.

Nem kell egységárat feltűntetni:

- az 50g, 50ml, vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű

- az automatákból árusított,

- az egy csomagban lévő,

- készletben árusított,

- a különleges díszcsomagolású,

- ételek készítéséhez egy csomagban összeállított árukon.

Megkülönböztető minőségi jelek:

- Kiváló Magyar Élelmiszer

- Vizsgált Minőség

- Környezetbarát Termék
- Magyar Minőség Háza

- TÜV SÜD KERMI Minőségjel

- Magyar Termék Nagydíj

- TÜV SÜD KERMI Különdíj

7.6. Minőségtanúsítás

A tanúsítás fogalma:

- elfogadott minőségi követelményeknek való megfelelés.

Megfelelősség fogalma:

- az előírt követelmények teljesülését megfelelősségnek nevezzük.

A minőségtanúsítás szintjei:

I. szint: A gyártó megfelelőségi tanúsítása

- a gyártó köteles a termék fontos tulajdonságait és jellemzőit feltüntetni

II. szint: A független szabványossági tanúsítás:

- a gyártótól különböző szervezet végzi, amely rendelkezik azokkal a feltételekkel,


amely alapján el tudják végezni a megfelelő vizsgálatokat.

III. szint: A független megkülönböztető tanúsítás

- a jó minőségű termékeket a gyártó szeretnék megkülönböztetni a többi terméktől.


7.7. Szabványok és szabványosítás

Szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott közmegegyezéssel


elfogadott olyan műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy azok
eredményeire vonatkozik.

Szabványosítás: a minőségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze, melynek célja a


rendszeresen ismétlődő műszaki-gazdasági feladatok optimális megoldásának
elősegítése

A szabványosítás tevékenysége:

- Kidolgozás – Közzététel – Alkalmazás

A szabványosítás legfontosabb feladatai:

- ismételhetőség, többszörözhetőség,
- csatlakoztathatóság, cserélhetőség,
- választékrendezés,
- minőség szabályozása,
- technika mai állásának tükrözése,
- korszerűség,
- alkalmassági elv,
- a vevők tájékoztatása.

- A szabványosítás rendszere:

- vállalati szabványosítás,
- szakmai szabványosítás
- nemzeti szabványosítás,
- európai szabványosítás,
- nemzetközi szabványosítás.
A szabványosítás direktívái:

- a kölcsönös megértés megteremtése a gazdaság szereplői között,


- a költségek csökkentése,
- a biztonság-, az élet, az egészség-, a környezetvédelem biztosítása,
- a fogyasztói érdekvédelem biztosítása.

A termékeken alkalmazott szabványjelek:

- MSZ: magyar szabvány jele


- MSZ EN: európai, honosított szabvány jele
- MSZ ISO: nemzetközi, honosított szabvány jele
- MSZ EN ISO jelű szabvány: azt jelenti, hogy teljes az azonosság nemzetközi,
regionális és hazai viszonylatban.
Sorolja fel az eladás utáni, értékesítéshez kapcsolódó teendőket! Értelmezze a jótállás
és a szavatosság közötti különbséget! Mutassa be a fogyasztói észrevételek
intézésének feladatait, a kereskedelmi egység kötelezettségeit, jogait, továbbá a
boltvezető teendőit a vevő reklamációja során!

A tételhez használható segédeszköz:

Vásárlók könyve

Reklamációs levél

Kulcsszavak, fogalmak:

- Szavatosság, jótállás, hibás termék, garancia


- Jegyzőkönyv, kártérítési igény
- Vásárlók könyve, vevőreklamáció
- Jogszabályi lehetőségek a problémák kezelésére (árleszállítás, javítás, csere, elállás,
szakhatósági vélemény kérése stb.)
8.1. Az értékesítés utáni teendők

Az eladó teendői nem zárulnak le az eladással. Különböző szolgáltatások segíthetik a


vásárlási döntést, melynek felajánlását a kereskedő teszi meg.

1. Az áruk értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások:

A vásárlók döntését az árueladáshoz kapcsolódó díjtalan, kedvezményes áru


kereskedelmi szolgáltatások nagyban befolyásolják. Ilyen szolgáltatások lehetnek:

- házhozszállítás,

- műszaki termékek üzembe helyezése, beszerelése

- bútorok összeállítása,

- személygépkocsi esetében kedvezményes szerviz,

- meghosszabbított garancia.

2. A szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos eladói teendők

- megszervezi a házhozszállítást,

- intézi az áruhitelt,

- ingyenes szolgáltatást nyújt,

- előjegyzést vesz fel,

- a házhoz nem szállított műszaki cikkeket átadja a vevőnek,

- kitölti a jótállási jegyet,

- igény szerint csomagol,

- díszcsomagolást, ajándékcsomagot készít,


- méretre igazíttat,

3. A jótállással értékesített áruk eladásához kapcsolódó feladatok:

3.1. Jótállási jeggyel kapcsolatos követelmények:

- közérthetően, egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni,

- a fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti,

- a jótállási jegyet a fogyasztási cikkel együtt kell átadni,

3.2. A jótállási jegy érvényesítése:

- bélyegzőlenyomattal, aláírással kell hitelesíteni,

- meg kell neveznie a terméket és pontos típusát, gyártási vagy azonosító számát,

- dátummal kell ellátni,

- mellékelni kell a gépi nyugtát vagy készpénzfizetési számlát.

3.3. A fogyasztói panaszok intézése jótállás esetén:

Ha a fogyasztónak minőségi kifogása van, akkor jegyzőkönyvet kell kitöltenie,


melynek tartalma:

- a fogyasztó neve, címe


- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

- az elvégzett javító-karbantartó szolgáltatás megnevezését, díját,

- a dolog átadása vagy az üzembe helyezés időpontja,

- a hiba leírása,

- a kifogás rendezésének módja.

A vállalkozó a kifogásolt terméket kijavításra elismervény ellenében köteles átvenni,


melynek tartalma:

- fogyasztó neve, címe,

- a dolog azonosításához szükséges adatokat,

- a dolog átvételének idejét,

- a javítás időpontját,

4. Fogyasztói panaszok intézése szavatosság esetén:

A szavatossági igényt annál a kereskedőnél kel bejelenteni, amelynél a fogyasztó a


terméket vásárolta, de a vásárlást igazoló bizonylatot fel kell tudni mutatni.

A szavatosság igény bejelentésekor a kereskedő köteles jegyzőkönyvet felvenni,


amelynek tartalmaznia kell:

- a fogyasztó nevét és címét,

- a hibás termék megnevezését és vételárát,

- a vásárlás időpontját,

- a hiba bejelentésének időpontját,


- a hiba leírását,

- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

- a kifogás rendezésének módját.

8.2. Jótállás

A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező


helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a
jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék
eladásakor is. Tartós fogyasztási cikkeknél előírja a jogszabály, hogy esetükben,
megvásárlásukat követően, kötelező a jótállás, vagyis ez azt jelenti, hogy
a megvásárolt termék legalább még egy évig hibamentesen működik. Ezt
garantálnia kell a gyártónak illetve a forgalmazónak.

8.3. Szavatosság

A szavatossággal az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladáskor hibátlan


terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejlett hibája, amely csak későbbi fog
kiderülni. A vevőnek érdemes alaposan megvizsgálni, ellenőrizni a terméket, mert
amennyiben a vásárlás időpontjában ismerte a vagy ismernie kellett hibát, vagy a hiba
a vevő által adott anyag hibájára vezethető vissza, akkor szavatossági igénnyel nem
léphet A vásárlástól számított két hónapon belül lehet érvényesíteni a szavatossági
igényeket, de két éven túl már nem, mert jogvesztő határidő. A vásárlástól számítva
hat hónapig a forgalmazó kell, hogy bizonyítsa, hogy a vásárláskor még hibamentes
volt az áru, míg ezt követően a vevőn van a bizonyítás terhe. (fogyasztóvédelemnél,
vagy más szervezetnél, de a költségeket meg kell előlegezni, viszont nem kell
elfogadnia a forgalmazónak ezt a szakvéleményt, így ezután jöhet a békéltető
testület előtti eljárás).
8.4. Vásárlók könyve

A reklamációk rögzítésére a vásárlók könyve szolgál, ezért előírás szerint olyan helyen
kell tartani, ahol a vásárlók számára könnyen hozzáférhető. A vásárlók könyvének
átadását egyik üzlet sem tagadhatja meg, hiszen erre a fogyasztóvédelmi hatóság is
kötelezi. A hatóság azt is vizsgálja, hogy jól látható helyre van-e az üzletben kitéve. Az
üzletekkel szemben emelt panaszokat akár 2 évre visszamenőleg is vizsgálhatja a
fogyasztóvédelmi hatóság. Ilyenkor azt is ellenőrzik, hogy ezekre a panaszokra mit és
mikor reagált le a vállalkozás. A vásárlók könyve számozott oldalakat tartalmaz és ez
egy hitelesített könyv. A könyv tartalmazza a vállalkozó vagy vállalkozás adatait. Az
írásbeli panaszra azonban minden vállalkozásnak 30 napja van reagálni.

A vevőreklamációk kezelésének alapszabályai

- Könnyebb elkerülni egy panaszhelyzetet, mint jól megoldani!


- Panaszhelyzet akkor keletkezik, amikor a vevő elégedetlen, függetlenül attól, hogy
panaszkodik-e vagy sem!
- A megoldásban állandó szabályokat kell alkalmazni, és elkerülni az improvizációt!
- A panaszkezelésben a legjobb alkalmazottaknak kell részt venniük!

Általánosság a panaszkezelésnél:

1. Köszönje meg a panaszt!

2. Magyarázza meg, miért tartja pontosnak a panasz megismerését!

3. Kérjen elnézést!

4. Ígérje meg, hogy azonnali lépéseket tesz!

5. Kérdezzen!

6. Ha lehet, azonnal orvosolja a hibát!


7. Ellenőrizze a vevő elégedettségi állapotát!

8. Előzze meg a hiba megismétlődését!

Speciális szempontok figyelembevétele (pl.: nehezebben kezelhető vásárlók


esetében)

- Érzelmi síkról váltsunk át tárgyszerű megközelítésre!


- Helyezkedjünk a panaszos pozíciójába!
- Alkalmazzuk a megfelelő hangnemet !
- Vonjuk bele az vevőt a megoldásba!
- Helyezzük a hangsúlyt a személyes megközelítésre!

Fontos szabály minden esetben, ha a vásárlóval beszél:

- Készségesen álljon rendelkezésére!


- Figyeljen rá, hallgassa végig!
- Nézzen a szemébe, ha beszél vele!
- Az arca nyugodtságot tükrözzön!
- Kerülje a negatív szófordulatokat!

Konfliktus helyzetben:

- Próbáljon nyugodt, kiegyensúlyozott maradni!


- Nyugtassa meg a vásárlót, hogy problémáját kezeljük, rendezzük!
- Ha az eladó nem tud segíteni, szóljon felettesének!

Általánosságban felmerülő konfliktus lehetőségek:

- Csomagolás sérült, ezért hiányos vagy szennyeződhet a termék, nem esztétikus.


- Lejárt a minőségmegőrzési, vagy fogyaszthatósági határideje.
- Nem ezt a terméket szerette volna megvenni, megtévesztő volt a csomagolása.
- Megtévesztő volt az árfeltüntetés, és a csomagolása.
- Hiányos, romlott, nem azonos a csomagoláson belül a termék.
- Rábeszélte az eladó, de nem ez kell.
- Udvariatlan kiszolgálás, nem megfelelő tájékoztatás.

Élelmiszerekkel kapcsolatosan:

- Nem megfelelő a színe, íze, illata, állománya.


- Szennyezett, vagy idegen anyagot tartalmaz.
- Nem olyan, mint amikor utoljára vásárolt ilyen terméket.
- Nem megfelelő az összetétele, ezért alkalmatlan arra a célra, amire használni
szeretné
- Kibontotta, megkóstolta, de nem ízlik, ezért kicserélné.
- Gyorsan romló élelmiszert néhány napja vette, és nem jó.

Vegyiárukkal kapcsolatosan:

- Nem arra a célra való, amire gondoltam.


- Kárt okozott a termék használata.
- Nem jön ki a flakonból, dobozból, csomagolásból a termék.
- A reklámban nem ilyen volt a használat utáni eredmény.
- Elhasználta már egy részét, de szeretné kicserélni egy másikra.

A termékfelelősség:

- a termékhibával kapcsolatos teljes felelősségről szól,


- ha a termék hibás és a hibával kapcsolatban a fogyasztónak kára keletkezik, a
felelősség a gyártóé,
- ha a gyártó nem ismert a forgalmazót terheli a felelősség,
- hibásnak minősül a termék, ha nem nyújtja a tőle elvárható biztonságot,
- a kárt, a termék hibáját és a közöttük lévő ok-okozati összefüggést a vevőnek kell
bizonyítania,
- nem mentesül a gyártó a felelősség alól, ha a kár bekövetkeztében egy harmadik
személy vétkes magatartása is közrehatott,
- a gyártót a kártérítési kötelezettsége a forgalomba hozataltól számított 10 évig
terheli,
- a hibák lehetséges típusai: konstrukciós (tervezési) hiba, gyártási hiba, tájékoztatási
hiba
Foglalja össze a munkavégzésre vonatkozó szabályozást! Mutassa be a
munkafelvétellel kapcsolatos munkaügyi feladatokat, a munkaviszony
megszűnésekor a teendőket! Jellemezze a munkarend kialakításának szempontjait,
térjen ki a munkabér fizetésére, a szabadságok kiadására vonatkozó aktuális
szabályokra!

A tételhez használható segédeszköz:

Munkaszerződés

Kulcsszavak, fogalmak:

- Munkaviszony meghatározása, alanyai (munkáltató, munkavállaló)


- Munkaszerződés, munkarend, próbaidő
- Kártérítési felelősség
- Munkaviszony megszüntetése, megszűnése (felmondás, végkielégítés)
- Munkáltató adminisztratív és nyilvántartási feladatai (munkaügyi ellenőrzés)

9.1. A munkaviszony alanyai

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót


foglalkoztat.

Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.


Munkavállaló főszabály szerint az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől
eltérően – az iskolai szünet alatt – munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött
tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

9.2. A munkaviszony létesítésének szabályai

Munkaviszonyt munkaszerződéssel lehet létesíteni.

A munkaszerződés

A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint


munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és
munkabért fizetni. A munkaszerződést írásba kell foglalni.

A munkaszerződés tartalma

A kötelező tartalmi elemek a következők:

- a felek neve, lényeges adatai


- a munkavállaló alapbére
- a munkavállaló munkaköre
- a munkaviszony tartama
- a munkavállaló munkahelye

Próbaidő csak a munkaszerződésben köthető ki. Tartama legfeljebb három


hónap lehet, amelyet a munkaviszony kezdetétől számítunk. A három hónap csak a
maximum, természetesen ennél rövidebb próbaidő is kiköthető.

Munkaviszony tartama:

Határozatlan idejű munkaviszony:


o amikor a munkaviszony addig áll fenn, ameddig valamelyik fél meg nem
szünteti azt,
o amikor a munkaszerződés nem utal a munkaviszony tartamára (végére).
Határozott idejű munkaviszony:

o a határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag, vagy más módon


kell meghatározni
o a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg.

A Mt. írásbeli tájékoztatási kötelezettsége:

a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő
megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről,
illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács
i) a munkaköri feladatokról,
j) ki a munkáltatói jogkör gyakorlója.

A belépő dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi adminisztratív feladatok, bejelentési


kötelezettségek:

- Meg kell írni a munkaköri leírását.


- Ki kell adni neki az Igazolást a TB nyilvántartásba vételről (tartalmazhatja a
munkaszerződés).
- Tájékoztató, ami tartalmazza a munkarendet és a szabadságolásra vonatkozó
jogszabályokat.
- Ha vannak munkavégzési utasítások, egyebek akkor azt is ki kell adni.
- Be kell kérni tőle, az előző munkáltatójától származó papírokat.
- Ki kell neki állítani a személyi adatlapot (munkaügyisnek kitölteni, aláírás, pecsét).
- Ki kell állítani a szabadság-nyilvántartási lapját.
- Jelenléti ívet kell neki adni (ha nem fér rá a meglévőre)
- Munka- és tűzvédelmi tájékoztatót kell neki tartani (ez nem munkaügyis feladat!)
- Nyilatkozatot kérni tőle az adóelőleg levonásának módjáról, az adójóváírásról,
családi adókedvezmény

A munkaviszony megszűnik

- munkavállaló halálával,
- munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
- határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő lejártával.

A munkaviszony megszűntetése

Közös megegyezés: egyik fél sem kívánja a munkaviszonyt megtartani,


megállapodnak a megszűnés napjáról

Felmondás:

- a munkáltató és munkavállaló is felmondhat, a munkáltató köteles


megindokolni

- a felmondás oka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal,


kapcsolatos magatartásával, a munkáltató működésével összefüggő lehet, a
munkavállaló felmondással megszüntetheti a határozott és határozatlan idejű
munkaviszonyt

- felmondási idő szerepe: új munkatársat találjon a munkáltató; a munkavállaló meg


új munkahelyet (legalább 30 nap függ az évek számától)
- felmondási védelem: bizonyos esetekben a munkavállaló nem szüntetheti meg a
munkaviszonyt pl. várandóság, szülési szabadság, gyes
Azonnali hatályú felmondás:

- mind két fél élhet vele próbaidő alatt vagy a másik fél munkaviszonyból
származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal
jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a
munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi

- Ha a munkavállaló mond fel, végkielégítést kell fizetni, ami a felmentési időre


járó távolléti díj (adott munkáltatónál fennálló munkaviszony idejétől függ)

A végkielégítés szabályai: a Mv.-t végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya

- a Mt. felmondása,

- a Mt. jogutód nélküli megszűnése alapján ér véget,

- azonnali felmondás esetén, ha a Mt. megszegi lényeges kötelezettségét.

A kilépő dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi adminisztratív feladatok, bejelentési


kötelezettségek:

- adatlap az adott évben megszerzett jövedelemről, az SZJA, ill. az adóelőleg


levonásáról,
- munkáltatói igazolás a munkaviszonyról
- munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési
hely, év, hónap, nap),
- a munkavállaló TAJ számát,
- a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,
- a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján
levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát,
- a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett
betegszabadság időtartamát,
- fel kell tüntetni továbbá, ha a munkavállaló a törvény rendelkezései folytán
emelt összegű végkielégítésben részesült.

9.3. Próbaidő

A próbaidő alkalmazása lehetőséget ad mind a munkáltatónak, mind a


munkavállalónak arra, hogy a munkavégzés során egymás elvárásait, képességeit, a
munkavégzés körülményeit megismerjék. A próbaidőre vonatkozó kikötést a
munkaszerződésben, írásban rögzíteni kell.

A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb
vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A
próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt
a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

9.4. Munkaidő

A munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó


időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és
befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a
munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama - a készenléti jellegű munkakör
kivételével - nem számít be;

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc óra. (Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy
a felek megállapodása rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.) A teljes munkaidő
mértéke - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján -
legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló

- készenléti jellegű munkakört lát el;


- a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója.
Tulajdonosnak kell tekinteni a gazdasági társaság tagját, ha a társaságra vonatkozó
döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával
rendelkezik.

Mutassa be a kereskedelmi egység rendelkezésére álló erőforrások fajtáit! Fejtse ki a


létszámgazdálkodás feladatait, illetve az azt befolyásoló tényezőket! Jellemezze a
hatékony humánerőforrás-gazdálkodás módjait! Értelmezze az ide kapcsolódó
mutatószámokat!

A tételhez használható segédeszköz:

Munkaszerződés

Beosztás, jelenléti ív

Kulcsszavak, fogalmak:

- Vállalkozás erőforrásai (holt tőke, élőmunka – készletgazdálkodás,


létszámgazdálkodás)
- Létszámszükséglet, összetétele, nagysága
- Létszámigényt befolyásoló tényezők (értékesítési mód, nyitvatartási idő)
- Hatékony foglalkoztatás
- Mutatószámok (termelékenység, leterheltség, minőségi, létszámkihasználtság,
munkaerő-hullámzás intenzitása

10.1. Erőforrások főbb jellemzői és csoportjai

A termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezőket erőforrásoknak nevezzük. A


cégek egyik sikertényezője az erőforrás-felhasználás. A felhasznált erőforrások
mennyisége és a felhasználás módja alapvetően befolyásolja a cég költségeit, így az
árat, amivel a piacon megjelenhet.
Az erőforrás szerkezet vagy erőforrás-összetétel megmutatja, hogy a felhasznált összes
erőforráson belül az egyes erőforrások milyen részaránnyal szerepelnek.
Általánosságban elmondható, hogy a termelőtevékenység sok gépet, berendezést, a
kereskedelmi tevékenység jelentős árukészlet tartását követeli meg, a szolgáltatások
jelentős arányú munkaerő alkalmazásával járnak.

Az erőforrásfajták különbözőképpen csoportosíthatóak. Alapvető típusaik a tartósan


befektetett tárgyi eszközök, a forgóeszközök, a munkaerő, az információ és az
immateriális javak. Különbséget tehetünk konkrét és absztrakt erőforrás között. A
konkrét erőforrások kézzelfoghatóak, és a befektetett tárgyi eszközöket, a
forgóeszközöket és az emberi erőforrás jelenti. Az absztrakt erőforrás az emberi
erőforrás, az információ és az immateriális javak.

10.2. Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a termelési-szolgáltatási


tevékenységet. Csoportjai:

- ingatlanok és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogok


- műszaki berendezések, gépek, járművek
- egyéb berendezések, felszerelések
- tenyészállatok

Az eszközök értéke amortizálódik, vagyis csökken és közben a befektetés megtérül. A


tárgyi eszközöknél az amortizáció elszámolása költségnövekedéssel jár, de
pénzkiadást nem von maga után. Tényleges működési idejét csak utólagosan lehet
megállapítani. Olyan működési időt kell meghatározni, amely az eszköz
tulajdonságainak és a piaci viszonyoknak egyaránt megfelel. Az amortizáció a
társasági adóra is hatással van. A beszerzési költségeken kívül a tárgyi eszközök
működtetése üzemeltetési és karbantartási kiadásokkal is jár. A tárgyi eszközök
beszerzése és használatbavétele hosszú, több szakaszból álló folyamat, amit
beszerzésnek nevezzünk.
A tárgyi eszközök élettartamán az üzembe helyezéstől az üzemképes állapot
fennmaradásáig tartó időszakot értjük. Fellépnek a fizikai elhasználódás és a
gazdasági-erkölcsi avulás, ami a vállalattól független környezeti viszonyok hatására
következik be.

10.3. Amortizációs módszerek

Az eszközbe fektetett tőke megtérülési folyamatát amortizációnak nevezzük. Az


értékcsökkenés az átadott gépérték termékegységre (időegységre) jutó részét jelenti.

Alapvető funkciója az értékátvitel, melynek során a termék értékébe átment


eszközérték költségtényező, az önköltség része, továbbá funkciója a tárgyi eszköz
pótlási, illetve bővítési alapjának létrehozásával a finanszírozási forrás megteremtése.
Mivel az igénybe vett amortizációs módszer az önköltséget, a nyereséget, a
nyereségadót és az árat is befolyásolja, szabályozó funkciója is van.

Az amortizációs módszerek azok az eljárások, amelyekkel az eszközérték elosztható,


az egyszeri kiadás folyó költséggé konvertálható.

Az eszköz bruttó értéke a beszerzési, bekerülési értékét jelenti. Nettó értéke a


bekerülési érték és a már elszámolt amortizáció különbözete. A maradványérték az
eszköz használati ideje alatt költségként el nem számolt értékét jelenti.

Lineáris módszer: Alkalmazása esetén az értékvesztést időarányosan, évente azonos


összeggel számoljuk el költségként. A lineáris módszer a legelterjedtebb eljárás,
előnyei az egyszerűség és áttekinthetőség, segíti a vállalat kalkulációt, a vállalatok és
ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik. Hátránya pedig, hogy nem
követi a termék elhasználódási folyamatát, és így esetleg nem fedezi a fenntartási
költségeket.

- Leírási kulcs = 100/évek száma (százalékban kifejezve)


- Leírási kulcs = amortizáció éves összege/bruttó érték (együtthatós forma)
- Leírási összeg = bruttó érték/évek száma
- Leírási összeg = bruttó érték*leírási kulcs
Degresszív módszer: A működési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének
nagyobb hányadát írják le, és a leírási hányad fokozatosan csökken (gyorsított eljárás).

- Maradványmódszer: Fix leírási kulcsot alkalmazunk, de a kulcsok vetítési alapja


évente változik, ami a mindenkori nettó érték.
- Leírási kulcs = 1/n*150% (n = évek száma)
- Kumulatív módszer: Nullára leírjuk az eszközértéket. A leírási kulcsot úgy kapjuk
meg, hogy az élettartamból hátralevő évek számát osztjuk az évek számjegyeinek
összegével
- Leírási kulcs = hátralevő évek száma/évek összege*100

Progresszív módszer: Lassított ütemű tőketörlesztésként értelmezhető, amikor az


évek múlásával az értékcsökkenés összege nő.

10.4. Forgóeszközök

A forgóeszközök olyan erőforrások, amelynek ellenértéke rövid idő alatt (egy éven
belül) megtérül. A cégek annyi forgóeszközt tartanak, amennyi a beszerzés- termelés-
készletezés- értékesítés normális menetéhez, a nagyobb súrlódások elkerüléséhez
szükséges (tranzakciós motívum). A forgóeszközök egy másik részét a biztonsági
szempontok indokolják, ez a befektetés gyorsabban pénzzé tehető, mint a tárgyi
eszközök (óvatossági motívum). A véletlenszerű adódó üzleti lehetőségek kiaknázása
forgóeszköztartást igényel (spekulációs motívum).

Csoportjai:

- készletek
- követelések (fennállhatnak a vevőkkel szemben, a váltókövetelések adóslevél
formájában megjelenő összegek, amit meghatározott időpontban egyenlíti ki az adós,
visszatérítendő adók, rövid lejáratú kölcsön, stb.)
- értékpapírok (egy éven belüli lejárattal vagy értékesítési szándékkal)
- pénzeszközök (készpénz, bankbetét)

Az árukészletek továbbértékesítési célból beszerzett termékek. Az anyagkészletek a


termékek gyártása során használják fel. A termelőüzemben megmunkálás, szerelés
alatt lévő termékeke számítanak befejezetlen termelés készletnek. További
megmunkálásra váró termékek a félkész termékek. A késztermékek saját gyártású,
befejezett, értékesítésre szánt gyártmányok. A fogyóeszközök, szerszámok,
munkaruhák alkotják az egyéb készleteket.

A forgóeszközök forgási mutatói jelzik, hogy hányszor, illetve mennyi idő alatt
fordulnak meg az eszközök a pénz és egyéb formák között.

- Fordulatok száma = árbevétel/átlagkészlet

- Forgási napok száma = időszak napjainak száma/fordulatok száma

A forgóeszköz lekötés pénzkiadással jár. A magas forgóeszköz állomány költséges,


alacsony hatékonyságot jelent. A túlságosan alacsony állomány miatt nyereséges
értékesítések maradnak el, ezért szintén nem hatékony.

10.5. Emberi tényező

Az emberi erőforrás fontos sajátossága az akarat. Egyik legfontosabb tényezője a


szakértelem. A cég kulcsfiguráikat üzletrész, részvény vagy opció biztosításával
kívánják megtartani. A jó emberi erőforrásnak béremelés jár, a rossznak elbocsátás.

10.6. Információ
Az adat egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel. Az
információ a cég működése szempontjából fontos ismeretanyag. Bizonytalanságot
szüntet meg. Részben a külső környezetben lezajló eseményekről nyújt ismeretet.
Mind a gazdaságirányítási, mind a piaci környezetre vonatkozóan információkkal kell
rendelkezni. A cég múltbeli teljesítményeiről, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeni
fejlődésről ismeretekkel kell rendelkezni, hiszen a többi erőforrás felhasználásának
módját ezek a belső információk alapvetően befolyásolják. A gazdálkodás különböző
területeit is ismerni kell. Az információk megszerzése és szervezeten belüli
hasznosítása drága.

10.7. Immateriális javak

Fizikailag nem léteznek, de van értékük. Ide tartoznak a szabadalmak, a védjegyek, a


szerzői jogok, a vagyonértékű jogok. Ezek az erőforrások forgalomképesek,
értékesíthetőek és vásárolhatóak. Amortizálódnak és apportálni is lehet őket. A cég
mérlegében is szerepelnek, és a számviteli törvény alapján a befektetett eszközök közé
sorolják őket. Értékcsökkenést számolnak el utánuk, és hosszú idő alatt terülnek meg.

10.8. Erőforrások forrásai, finanszírozási lehetőségek

Egy vállalatnak működéséhez különböző nagyságú és összetételű erőforrásokra van


szüksége. Ezek két fő forrásból biztosíthatóak:

- saját forrásból (vállalat induló vagyona, mérleg szerinti eredménye, amortizációból


megtérült összegek, alap- és törzstőke emelés, kockázati tőkenyújtás)
- idegen forrásból (rövid lejáratú kötelezettség szállítói hitel, bankhitel,
váltótartozás, faktorálás /tartozás behajtásának joga egy harmadik személyre
átruházódik, hosszú lejáratú kötelezettség bankhitel, alapjuttatás,
kötvénykibocsátás, forfetírozás / harmadik személy általi megvásárlásra, lízing)
A napi üzletmenet során is folyamatosan képződnek néhány hét, hónap időtartamára
kötelezettségek, amelyek kiegyenlítési forrást jelentenek a vállalat számára
(szállítókkal szembeni tartozások, előlegek, a vállalat dolgozóival szembeni
kötelezettségek, az állami költségvetéssel, társadalombiztosítással szembeni
kötelezettségek, az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségek).

10.9. Az emberi erőforrás gazdálkodási feladatai, tevékenysége, tervezési


folyamata

Az általános feladatok kiterjednek a vállalat munkaerő szükségletének és keresletének


meghatározására, a lehetséges belső és külső fedezeti források feltárására és
összehangolására a kereslettel, a szükséges munkaerő (létszám, szakképzettség)
megszerzésére (szelekció, felvétel, munkába állítása, fejlesztés, megőrzés). A
munkakapcsolatok kezelése során az emberi erőforrás gazdálkodás feladata a
munkáltató és szakszervezetek, üzemi és közalkalmazotti tanácsok (akik a
munkavállaló érdekeit képviselik) kommunikációjának biztosítása, a tárgyalások
megszervezése és lebonyolítása. A bér- és jövedelemgazdálkodás a vállalatvezetés
azon tevékenysége, amely a munkavállalók pénzbeli juttatásaival kapcsolatos
gazdálkodást jelenti. Alapelv, hogy a vállalat számára költséget jelentő ráfordításról
van szó, tehát törekedni kell az ezzel kapcsolatos költségek adott feltételrendszer
melletti minél kisebb szintjére. Az érdekeltségi rendszer kialakítása a dolgozókkal
szemben támasztott teljesítmény elvárások megfogalmazásán alapulva a
teljesítmények díjazási rendszerének kialakítását jelenti, figyelembe véve, hogy
mindez a vállalati cél elérését befolyásolja.

A munkaerő szükségletek erőforrás tervezése.

A munkaerőpótlás legfontosabb forrása a fiatalok munkába állása (fő szempont a


szakképzettség, vállalat felé való elkötelezettség). Másik forrása a családtagok,
hozzátartozók munkacsúcsokban igénybe vett alkalmi munkája lehet. A munkaerő
kapacitását igyekszünk az éves munkacsúcsok figyelembe vételével és a
tevékenységek munkaerő szükségletének összehangolásával beállítani. A munkaerő
szükségletet a munka mennyisége és a szükséges szakértelem, szakképzettség
figyelembe vételével tervezhetjük meg. A munkaerő szükségletet fizikai dolgozók
esetében az elvégzendő munkaműveletek mennyisége és a dolgozók teljesítménye
alapján kulcsszámok alapján a technológiai tervekből, vagy normatív adatokkal (pl.
szakmai jegyzékekből.) Szellemi dolgozók esetében a munkaerő értékelés rendszere
szerint, bázis alapú számítással állapíthatjuk meg.

Munkaerő szükséglet és fedezet tervezési folyamata.

A nemek munkaerő-fedezet számbavételekor fontos szempontot jelenthetnek, hiszen


pl. gyümölcsszedés hatékonyabban végezhető el női munkaerő alkalmazásával, mert
a minőséget jobban kímélően dolgoznak. Hasonlóan kedvező a munkacsúcsokban a
nők alkalmazása, mert a szakaszos igénybevétel miatt rövid időre a családból
biztosítható az erőforrás. A szakképzettség nemcsak a termelési eszközök
működtetését jelenti a munkavállaló esetében. A szakértelem a biológiai erőforrások
ismeretét is jelenti, ami a mezőgazdaság alapvető erőforrásainak egyike. A
mezőgazdasági foglalkoztatási igényekre jellemző, hogy a munkaerőnél nem kíván
egész évi foglalkoztatást, hanem csak a vegetáció idején. Emiatt olyan töredék
munkakínálat merül fel, akik átcsoportosíthatóak a munkacsúcsok kézimunka igényes
feladatinak elvégzésére. A termelési struktúrák munkaszükségletét tehát az éves
munkacsúcsok és munkahiányok figyelembe vételével kell minél inkább közelíteni az
átlagos munkaerő kihasználtsághoz.

Az emberi erőforrás gazdálkodás azon vállalati funkciók közé tartozik. Melynek fő


feladata a munkaerő megszervezésére, megtartására, motiválására, hasznosítására
irányul a vállalati cél megvalósulásának minél hatékonyabb elősegítése végett.

A vállalati stratégia emberi cselekedetein keresztül valósul (vagy hiúsul) meg, ily
módon az emberi cselekedetek célirányosságának és koordináltságának függvénye a
sikeresség. Az emberi erőforrás stratégia tehát azon prioritásokat összesíti, amelyekkel
a cég összehangolja a rendelkezésre álló és potenciálisan elérhető erőforrásokat,
ugyanakkor politikáját és programjait az átfogó stratégiai üzleti terv elemeinek
megfelelően alakítja ki.
10.10. Az emberierőforrás-gazdálkodás jellemzői és feladata

A vállalkozások számára céljaik megvalósításához alapvető fontosságú az emberi


erőforrás, az általuk foglalkoztatott munkaerő-állomány munkavégző képessége. Az
emberi erőforrással való gazdálkodás a vállalkozásnál a munkaerő vonzására,
megtartására, motiválására és hasznosítására irányul.

- A munkaerő-gazdálkodás elsődleges tevékenységei:

a) a cég munkaerő-szükségletének és a munkaerő-keresletnek a


meghatározása,

b) a szükséges létszám megszerzése, felvétel és munkába állás,

c) a munkaerő-állomány képzése, továbbképzése,

d) a munkaerő-szelekció, elbocsátás.

- A munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatásának előmozdítása.

- Bér és jövedelemgazdálkodás

- A munkaügyi kapcsolatok gondozása.

Az emberierőforrás-gazdálkodás jellegét tekintve stratégiai, rövidebb időtávú


tervezési és operatív gazdálkodási tevékenységekre tagolódik. A stratégia kialakítása
során a vállalati szintű stratégia céljából, előirányzataiból, és a munkaerő-gazdálkodás
környezeti tényezőiből célszerű kiindulni.

A hatékonyság elemzésekor mindig az elért eredményt viszonyítjuk a ráfordításhoz.


A munka alapvető mutatószáma a termelékenység, amely azt fejezi ki, hogy adott idő
alatt egy dolgozó átlagosan mekkora munkamennyiséget fejt ki. A kereskedelmi
munka termelékenysége azt jelenti, hogy egy eladó adott időszak alatt átlagosan
mekkora forgalmat bonyolít le, vagy egy ledolgozott órára átlagosan mekkora
forgalom jut.
Kiszámítása:

A kereskedelemben a termelékenység mérése nehéz, mert:

- A vevőkkel való foglalkozás nem jelent mindig forgalomnövekedést,


- A teljesítményt a dolgozók munkájától független tényezők is nagyban befolyásolják.

A termelékenységet célszerű kiegészíteni egyéb olyan statisztikai mutatókkal,


amelyek befolyásolják a termelékenység alakulását. Ezek közül kettővel foglalkozunk:
a leterheltség- i, és a minőségi mutatóval.

A leterheltség azt fejezi ki, hogy egy eladó egy óra alatt átlagosan hány vevőt szolgál
ki, vagy hány tételt értékesít. A magas leterheltség javítja a termelékenységi mutatót.

A minőségi mutató megmutatja az egy vevőre jutó vásárlás átlagos értékét. A magas
minőségi mutató magas leterheltséget jelent, de nem biztos, hogy ebből a hatékonyabb
eladói munkára tudunk következtetni.

A két mutató kiszámítása a következőképpen lehetséges:


A három mutató között összefüggés van.

A termelékenység alakulására ható tényezők:

Létszám: fontosságát már az előzőekben részleteztük.

- Ha változatlan forgalom mellett csökkentjük a létszámot a termelékenység nő.


- Adott forgalom létszámigénye csökkenthető: (1) a nyitvatartási idő vagy az
értékesítési mód célszerű változtatásával; (2) technikai korszerűsítéssel, gépesítéssel;
(3) a szakképzett dolgozók arányának növelésével; (4) a munkaigényes árucsoportok
részarányának csökkentésével.

Forgalom: a forgalom alakulásának hatása a termelékenységre összetett, mert:

- változhat a forgalom terjedelme,


- változhat a forgalmazott cikkeknek az árszínvonala,
- változhat a forgalom összetétele.
Sorolja fel a kereskedelmi egység működésére ható mikrokörnyezeti és
makrokörnyezeti elemeket! Jellemezze ezen elemek befolyását a boltvezető
döntéseire és azt, hogy a döntések milyen módon hatnak vissza a mikrokörnyezetre!
A tételhez használható segédeszköz:

Szórólapok, újságok

Kulcsszavak, fogalmak:

- A vállalkozás környezete
- A mikrokörnyezet értelmezése, résztvevői (versenytársak)
- A makrokörnyezet értelmezése, résztvevői
- Információgyűjtés formái (statisztikai adatok, kérdőív, kupon)
- Boltvezető döntései (nyitva tartás, árak, akciók stb.)

11.1. A vállalkozás mikrokörnyezete

A környezeti elemek ismeretére és folyamatos figyelemmel kísérésére a célkitűzésinek


megvalósítása érdekében minden vállalkozásnak alapvető szüksége van. A
mikrokörnyezet a vállalkozás közvetlen környezetét jelenti, mely a nyereségtermelő
képességét jelentősen befolyásolja. Ide tartoznak a vevők, vendégek, turisták, a
versenytársak, valamint a szállítók is. A vállalkozás közvetlen környezete.

11.1.1. A mikrokörnyezet szereplői


A mikrokörnyezet legfontosabb szereplői a potenciális vendégek, turisták, a verseny-
társak, a szállítók, a környék lakói. A mikrokörnyezet közvetlenül hat a vállalkozás
működésére, újabb és újabb lehetőségeket kínálnak és fenyegetéseket jelentenek.

11.1.2. Piaci környezet


A szervezetek piaci környezetébe azokat a szereplőket soroljuk, amelyek vevői a
vállalkozások által kibocsátott termékeknek és szolgáltatásoknak, avagy eladói
mindezen tevékenységhez szükséges anyagi és szellemi feltételeknek. Ebbe a
csoportba a következő elemek tartoznak:

- beszerzési és értékesítési piac,

- tőke- és pénzpiac,
- munkaerőpiac.

A mikrokörnyezet része, a vevőket, a versenytársakat és a szállítókat foglalja magába.

11.2. A vállalkozás makrokörnyezete

A makro-környezet a külső környezetet jelenti, melynek erői ellenőrizhetetlenek, a


vállalkozás csak nyomon követheti azokat és alkalmazkodhat hozzájuk. Hat
befolyásoló tényezőt kell figyelemmel kísérni: a demográfiai, a gazdasági, a természeti,
a technológiai, a politikai-jogi és a szociális-kulturális változókat.

Tágabban értelmezett társadalmi tényezők.

11.2.3. Tudományos- technikai környezet


A tudományos technikai forradalom felgyorsulásával került a figyelem előterébe a
tudományos ismeretek felhasználása, a fejlődéssel történő lépéstartás szükségessége.
A vállalkozások számára az eredmények gyors felhasználása esetenként létérdekké
vált. A műszaki fejlődés gyors, a vezetés hosszú távú terveket készít, számítógépes
vezetési és információrendszereket alkalmaz.

A tudományos ismeretek felhasználási lehetőségei.

11.2.4. Társadalmi- gazdasági környezet


A vállalkozások létrejötte, tevékenysége, vezetési-szervezési módszerei egyaránt
magukon viselik az adott társadalmi rendszer jellemzőit, amelyekben működnek. Az
1980-as évek végén, 90-es évek elején lezajlott társadalmi - gazdasági folyamatok
következtében a helyzet Magyarországon is jelentősen megváltozott. A privatizáció új
szerveződéseket hozott létre, kis- és középvállatok alakultak, az állam, gazdasági
szabályozókon keresztül befolyásolja a piacot.
Az adott társadalmi rendszer jellemzői, melyek a vállalkozás működésére hatást
gyakorolnak.

11.2.5. Kulturális környezet


A kultúra a közösségek együttélésének terméke, magatartásformák, viselkedési
szabályok összessége.

Elsősorban a nemzeti sajátosságokat kell megemlíteni. A kulturális eltérések a több


államra kiterjedő multinacionális cégek nemzeti vállalatainál is megfigyelhetők, ahol
szintén érvényre jutnak a szervezet vezetési módszereiben a kulturális sajátosságok.

Magatartásformák, viselkedési szabályok összessége, nemzeti sajátosságok.

11.2.6. Földrajzi viszonyok


A földrajzi környezetbe az elhelyezkedés, a természeti adottságok (hegyek, vizek,
gyógyvíz), a mezőgazdaság, az infrastrukturális lehetőségek, az időjárás, stb.
tartoznak.

Megállapítható, hogy minél több környezeti tényezőhöz kell igazodni, és minél


eltérőbb tulajdonsággal bírnak azok, annál összetettebb, bonyolultabb a vállalkozás
környezete.

Természeti adottságok, infrastruktúra, időjárás.

11.2.7. Társadalom elvárásai


A társadalom elsődleges elvárása, hogy a vállalkozás elégítse ki a felmerülő igényeket,
Bevételeiből különféle adókat fizet, melyek hozzájárulnak a közös szükségletek
kielégítéséhez.

Az adókon kívül a társadalom alapvető szabályait is be kell tartani, mint például a


környezetvédelem.

A társadalom tagjainak igényei, melyek kielégítését a vállalkozástól várják el.

11.2.8. A kormány intézkedései


A marketingdöntéseket a politikai és jogi környezet alakulása is nagyban befolyásol -
ja. Ez jogszabályokat, rendeleteket foglal magába, amelyek az egyes szervezeteket és
egyéneket befolyásolják és korlátozzák. A törvényi előírások néha új piaci
lehetőségeket teremtenek.
Az üzleti szabályozás három fő célja: megvédeni a vállalatokat a tisztességtelen
versenytől, megvédeni a fogyasztókat a tisztességtelen üzleti tevékenységtől, és meg -
védeni a társadalmat a korlátozatlan üzleti magatartás veszélyeitől. Az üzleti
szabályozás és végrehajtás további célja, hogy a vállalatokkal megfizettessék a
termékeikből, ill. termelési eljárásaikból adódó társadalmi terhek költségeit.

Törvények, rendeletek, jogszabályok, melyek a vállalkozás működését befolyásolják.

11.2.9. Nemzetgazdasági tényezők


A piacot a vásárlóerő és az emberek határozzák meg. A vásárlóerő a gazdaság
mindenkori helyzetétől, vagyis: a folyó jövedelmektől, az áraktól, a megtakarításoktól,
az eladósodástól és a hitelhez jutás feltételeitől függ. A jövedelmek elosztását az adott
ország ipari struktúrája és politikai rendszere határozza meg. A
marketingszakembereknek nagy figyelmet kell szentelniük minden a jövedelmekben,
a megélhetési költségekben, a megtakarításokban és a kölcsönhöz jutás feltételeiben
bekövetkező nagyobb változásnak, mert ezek jelentősen befolyásolják, különösen az
ár- és jövedelem érzékeny termékek iránti keresletet.

Az adott ország gazdaságpolitikája, mely a vállalkozás gazdálkodását befolyásolja.

11.3. A szükséges információk

A marketing információrendszerének megfelelő kiépítése, működtetése a gyors, de


megalapozott döntések előkészítését célozza. Meg kell határozni, mely munkatársak
milyen információkat kapjanak rendszeresen, hiszen a sikeres marketingtevékenység
kulcsa az információ. A piaci információk megszerzése egyre jelentősebb erőforrásokat
köt le, s a verseny eszközévé válik.

11.3.10. Az információk gyűjtése, elemzése


A vállalat belső helyzetének és külső környezetének alapos elemzése érdekében
folyamatosan kell figyelnünk, gyűjtenünk és elemeznünk a szükséges információkat.
A fő elemzési területek a következők:

- A környezet elemzésébe a gazdasági, jogi, műszaki-technológiai, földrajzi


és a kulturális környezeti elemek vizsgálata értendő.
- A vásárlók magatartása, a fogyasztói szokások, elvárások, a piac alakulása
nagymértékben meghatározzák az adott cég működését, így folyamatos,
illetve esetenkénti kutatásuk a tisztánlátás alapját jelentik.
- A versenytársak, az adott szakma lehetőségeinek, erős és gyenge
pontjainak, a jövőben várható irányainak feltárása szintén folyamatos
elemzést igényel.

A kvalitatív kutatás feltárja a jelenségeket, s kideríti azok okát, a kvantitatív


kutatási technikák pedig kimutatják, hogy mennyire jellemzőek, milyen
megoszlásban vannak jelen a célcsoport reprezentatív mintáján.

Így az esetek jelentős részében a kvalitatív kutatást kvantitatív kutatás követi,


amely számszerűsíti, bizonyítja a kvalitatív eljárások által feltárt jelenségeket.

A kvalitatív piackutatás jellegzetessége, hogy rendszerint néhány, gondosan


kiválogatott egyénre összpontosítja figyelmét, fókuszál, és nem állítja, hogy
statisztikailag érvényes, viszonyt gyakorlati szakemberek tapasztalatai és
problémaérzékenysége révén értékes bepillantást nyújt a fogyasztók hétköznapi
viselkedésébe, indítékaiba, gondolkodásába, valamint adott termékekkel és
szolgáltatásokkal fennálló kapcsolatába.
A kvalitatív kutatás általában azzal foglalkozik, hogy minél mélyebben feltárja az
emberek nézeteit és érzelmeit, gondolatait, a tettek mögötti tartalmat, ezért
rendszerint azzal jár, hogy igen részletes interjúkat készítenek egyazon
megkérdezett személyekkel.

A kvantitatív kutatás olyan kutatási módszertan, amely számszerűsíti az adatokat


és általában statisztikai elemzést alkalmaz. A kvantitatív eljárásokkal a „Mi?”,
„Mit?” „Mennyit?”, „Hányszor”, „Mikor?” Kérdések megválaszolására vagyunk
képesek.
A primer adatok megszerzésére kvalitatív és kvantitatív módszereket
használhatunk.

A gondolkodásmód, nyelv, attitűdök, motiváció nehezen vagy egyáltalán nem


kategorizálható jelenségek, gyakran tudatalatti ösztönös megnyilvánulások.
Feltárásukra, a mögöttes okok és jelenségek megértésére alkalmas a kvalitatív
kutatási módszer. A kutató a „miért?” „hogyan?”, kérdésekre adott választ keresi.

A kvalitatív kutatás strukturálatlan, feltáró kutatási módszer, amely kis mintán


alapul, és a probléma természetének megértéséhez járul hozzá.

11.3.11. Primer adatok és kutatási módszerei


Ha a felmerülő marketingprobléma megoldásához nem áll rendelkezésre adat, vagy a
megszerzett információk elavultak, pontatlanok, esetleg nem megbízhatóak, akkor a
vállalat elsődleges, közvetlen információkat próbál szerezni saját munkatársai vagy
piackutató cégek kutatása révén. Ezt a tapasztalati úton, empirikusan szerzett
adatgyűjtést és feldolgozást nevezzük primer kutatásnak, s az eredményül kapott
aktuális, érvényes és autentikus információkat primer adatoknak.

11.3.12. Szekunder adatok és a kutatás


A szekunder adatok „másodkézből” származó adatok, amelyeket valaki már korábban
összegyűjtött, feldolgozott és valamilyen formában elérhetővé tett. Gyorsan, könnyen
és viszonylag kis költséggel megszerezhetőek, elég, ha „íróasztal mellől” keressük
meg őket. Hátrányuk, hogy nem az adott téma kapcsán gyűjtötték össze őket, így nem
biztos, hogy megfelelőek az adott probléma megoldására.

11.4. Boltvezető

A boltvezető feladata megszervezni az általa vezetett egység tevékenységét, irányítani


a dolgozók munkáját. A boltvezető az a személy, aki felelős a bolt működéséért.
Legfontosabb feladata kijelölni a feladatokat és koordinálni a dolgozókat a gazdaságos
működés, a legjobb vevőkiszolgálás érdekében. Feladatai ellátásához információkat
gyűjt többek közt a vevők igényeiről, az új árukról, a lehetséges konkurenciákról,
szaktudásával segíti a bolt működését, és szükség esetén gondoskodik a megfelelő
felszerelések beszerzéséről. A boltvezetőt munkájában a boltvezető helyettes (ek)
segíthet i (k). A boltvezető egyik legfontosabb feladata biztosítani a vevők igényeit
minden szempontból kielégítő mennyiségű és minőségű árukészletet. Ennek
érdekében a boltvezető elsősorban felméri az igényeket (ez történhet szóban, vagy
írásos formában, közvetlenül a vevőktől, vagy a vevőkkel kapcsolatban levő
munkatársak útján). Ezután a tapasztalatait összeveti a bolt kínálatával és megteszi a
szükséges lépéseket az áruk beszerzéséhez. Amennyiben a boltvezető egy személyben
a vállalkozás vezetője is, hatásköre sokkal nagyobb. Ebben az esetben ő gondoskodik
a további feladatokról is (pl. szállítók felkeresése, az árak kialakítása, számlák
kiegyenlítése). A beérkezett áruk elhelyezése (raktárban vagy az eladótérben), a
készletek kezelése is a boltvezető feladatai közé tartozik. Az áruk forgalmazása
feltételeinek megteremtését a vállalkozás tulajdonosa a szervezet vezetőjével
együttműködve biztosítja. A kisebb vállalkozásoknál ezt a feladatot a tulajdonos egy
személyben látja el. A feltételek biztosítása nagyon sokrétű feladat. Egyrészt a
kiszolgáló személyzet kiválasztását, képzését és működésének irányítását (személyi
feltételek biztosítása) jelenti, másrészt a bolt működéséhez szükséges felszerelések
biztosítását és az árukészlettel kapcsolatos teendők intézését (tárgyi feltételek megléte)
jelenti.
Részletezze a piackutatás feladatát, fajtáit! Határozza meg a
marketingkommunikációs eszközöket, promóciós módszereket! Jellemezze a
boltvezető rendelkezésére álló marketingeszközöket! Melyek a leggyakrabban
alkalmazott eszközök egy kereskedelmi egység számára?

A tételhez használható segédeszköz:

Reklámújságok

Áruminta fotók

Törzsvásárlói kártya

Kulcsszavak, fogalmak:

- Piackutatás (primer módszerei: megfigyelés, kísérlet, megkérdezés; szekunder


előnyei, hátrányai)
- Kommunikációs mix elemei (reklám, PR, értékesítésösztönzés, személyes eladás)
- POS, POP eszközök
- Marketingmix elemei (4P,7P)
- Termék-, ár-, értékesítés- és kommunikációs politika lényege és területei

12.1. A vállalati marketingkommunikáció eszközei

A piacbefolyásolás (promóció, marketingkommunikáció) elemei: a reklám, az


értékesítés ösztönzés, a PR és a személyes eladás. Milyen piacbefolyásolási eszközöket
alkalmazna egy fővárosi luxus szálloda estében? Mindegyik elemhez írjon példát!
Útmutató: A piacbefolyásolás eszközei a felsoroltakat tartalmazzák, ezek közül kell
választania. A feladat megoldása során vegye figyelembe, hogy a luxus szálloda
számára melyik elem a leghatásosabb! A feladat megoldása során konkrét példákat is
kell írnia, vagyis az elemek kiválasztása után a módszerekről is be kell számolnia!

A marketing eszköztár utolsó eleme a piacbefolyásolás vagy


marketingkommunikáció. A marketingkommunikáció alapvető eszközei közé tartozik
a reklám, az értékesítés ösztönzés, a személyes eladás, a direkt marketing és a Public
relations (sajtóközlemények, lobbi, publikációk, események stb.).

Az üzleti tervben a vállalkozásnak be kell röviden és tömören mutatni, hogy milyen


eszközöket kíván alkalmazni (elektronikus média, nyomtatott média, közvetlen
megkeresés), azaz milyen kommunikációs mixszel kívánja a vevők figyelmét felhívni
a vállalkozás termékeire, szolgáltatásaira. A kisvállalkozások általában ún. mini
médiákra építik kommunikációs aktivitásukat. Leginkább apróhirdetések,
prospektusok, szórólapok, szaknévsorok, plakátok, gépkocsik és tömegközlekedési
eszközök felületén hirdetnek.

A marketing tervezés folyamata: a marketinglehetőségek elemzéséből, a célpiacok


felkutatásából és szelektálásából, a részstratégiák és programok tervezéséből, valamint
a marketingműveletek szervezéséből. végrehajtásából és ellenőrzéséből áll.

A marketingtervezés az alábbi lépésekből áll:

- Makro- és mikrokörnyezet elemzése, helyzetelemzés


- Termék piaci lehetőségeinek elemzése, célpiacok felkutatása, szegmentálás
- Célcsoport képzés, pozicionálás
- Marketingstratégia meghatározása és lebontása részstratégiákra, marketing-mix
kialakítása (termékhez, értékesítéshez. árkialakításhoz és a promócióhoz kapcsolódó
marketing eszközök meghatározása)
- Marketingprogram kialakítása (a marketing-mix elemeinek, használatának
sorrendisége és ütemezése)
- Költségek elemzése (javasolt marketing eszközök alkalmazása során felmerülő
költségek elemzése és azok szembeállítása a vállalati menedzsment elképzeléseivel
illetve a vállalat lehetőségeivel)
- Controlling (a marketing eszközök alkalmazása során elvégezhető ellenőrzési
lehetőségek feltárása, és konkrét javaslatok kidolgozása a controlling eszközökre,
valamint a controlling alapját képező mutatók megállapítása)
- Marketing megjelenési formája a vállalaton belül: MARKETING-MIX, a vállalati
marketing eszközök tudatos és megfelelő arányú, az aktuális piaci helyzethez
alkalmazott kombinációja a 4P

Marketingmix: a vállalati marketingeszközök különböző piaci helyzetekben


alkalmazott kombinációja:

- Termékpolitika (Product) (ejtsd: prodákt): terméktervezés, fejlesztés, pozicionálás,


termékek bevezetése és kivonása, formatervezés, csomagolás, kutatás
- Árpolitika (price) (ejtsd: prájsz): költségvizsgálatok, fogyasztói árelfogadás
vizsgálata, árpolitika meghatározása, költségtérítések, engedmények, árérzékenység
vizsgálata
- Értékesítési politika (Place distribution) (ejtsd: pléjsz): értékesítési út és politika
meghatározása, logisztika, kereskedelmi formák alkalmazása, kereskedelmi partnerek
kiválasztása, kereskedelmi szervezet kialakítása
- Reklám (Promotion) (ejtsd: promósön) kommunikációs elvek és stratégiák
meghatározása, reklám és PR tevékenység koordinálása, eladás ösztönzés,
reklámhatás elemzés

12.2. A marketing- mix elemei:


Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és
tulajdonságainak meghatározása, valamint a fogyasztónak való bemutatására
vonatkozó elvekés módszerek összessége.

A termékpolitika elemei:

- A termékszerkezet meghatározása, ez a vállalat egyik alapvetőbb stratégiai döntése,


kifejezi, hogy milyen konkrét fogyasztói igényeket kíván teljesíteni.
- A termék életciklusa, az az idő, amíg a termék a piacon tartózkodik.
- A termék bemutatása, márkanév, csomagolás, címkézés.

Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározására vonatkozó elvek


és módszerek összessége.

Az árpolitika lépései:

- A kereslet meghatározása, felmérése, elemzése


- A költségek becslése
- A versenytársak ármagatartásának elemzése
- Árképzési módszerek
a) költségalapú
b) keresletalapú
c) versenyalapú
- A végső ár megállapítása

Az értékesítési utak politikája: a marketingcsatornák kiválasztása és alkalmazására


vonatkozó elvek és módszerek összessége. Marketingcsatorna az az út, amelyen a
termék a termelőtől a fogyasztóig eljut.

Az elosztási politika elemei:

- Az értékesítési utak hossza


- Az értékesítési utak szélessége
- Együttműködés az értékesítési utak szereplői között
Kommunikációs politika: a vállalat és a fogyasztók közötti információáramlás elveit
és módszereit a vállalat oldaláról összefoglaló rendszer.

A kommunikációs politika 4 eleme:

a) Reklám: olyan szélesebb körre ható, nem személyes befolyásolás, amelyet egy
meghatározott szervezet vagy személy fizet.
b) Személyes eladás: a reménybeli vevővel való személyes találkozás során történő
értékesítési ajánlattétel, kedvező esetben üzletkötés.
c) Eladásösztönzés: olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben, a vevők
kiszolgálásában, amelyek a vevőt további vásárlásra ösztönzik.
d) Közönségkapcsolatok: a vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását célzó
magatartás, illetve ezt céltudatosan segítő módszerek alkalmazása.

A marketingkommunikáció tervezésének – eredetileg a reklámkampányoknál –


alkalmazott modellje az 5M modell, amely a következő lépéseket takarja [Papp-Váry
Árpád: Marketing a gyakorlatban. Századvég, Budapest, 2008. 228-229. o.]:

1. Mission (cél, misszió): Az elérendő célok azonosításának fázisa. A


leggyakoribb cél az értékesítés növelése, illetve a vállalkozás vagy adott
terméke ismertségének növelése.

2. Message (üzenet): A kommunikáció fő üzenetének kreatív megfogalmazása.

3. Money (pénz, költségvetés): A kommunikációs tevékenység költségkeretének


meghatározása a célokkal, az üzenettel, az eszközökkel és az igénybe veendő
médiumokkal összhangban.

4. Media (eszközök): A kiválasztott célcsoport elérésére alkalmas, a célokkal és a


költségvetéssel konzisztens eszközök kiválasztása.

5. Measurement (mérés): A kommunikációs hatások mérése, ellenőrzése.


Az optimális kommunikációs mix meghatározásánál a fentieken túl figyelemmel kell
lenni a termék sajátosságaira (tartósság, átlagos vásárlási tételnagyság), a vevők
jellemzőire (egyéni vásárlók vagy szervezetek, vevők számossága), a piac jellegére
(életciklus, konkurencia száma, verseny erőssége, iparági tendenciák, piacrészesedés)
és a társaság pénzügyi helyzetére. A marketingmix tekintetében akkor eredményes a
vállalkozás, ha a termékpolitikai-, árpolitikai-, disztribúciós- és piacbefolyásolási
eszközöket összehangoltan, egymással konzisztens módon, az értékesítési célok
realizálása érdekében alkalmazza.

Foglalja össze az áru- és vagyonvédelem jelentőségét, szempontjait! Mutassa be a


kereskedelmi egységekben alkalmazható vagyonvédelmi megoldásokat! Részletesen
beszéljen a különböző áruvédelmi rendszerekről és azok felhasználási területeiről!

A tételhez használható segédeszköz:

Fotók áru-és vagyonvédelmi eszközökről

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az áru- és vagyonvédelem jelentősége, különbözősége


- Elkövetők csoportosítása, elkövetés formái (külső, belső)
- Mechanikai védelem fajtái
- Elektronikus áruvédelmi rendszer (rádiófrekvenciás, elektromágneses, akuszto-
magnetikus), biztonsági címkék, áruvédelmi kupakok, védőtokok, vezetékes,
elektronikus árufelügyeleti rendszer
- Integrált védelmi rendszer, video megfigyelő rendszer, élőerős védelem
- Belső szabályok, előírások
A boltban lévő vagyontárgyak: bolti berendezések, felszerelések, gépek, áruk,
göngyöleg, valamint a pénzkészlet. Mindezeket védeni kell a károsodástól, a lopástól
és az elemi károktól.

Fontos a védelem, mert a leltárhiány jelentős részét a bolti lopások, betöréses lopások
teszik ki,

Az üzlet veszélyeztetettségét számos tényező befolyásolja:

- a külső környezet, elhelyezkedés

- az üzlet felépítése

- az üzlet funkciója, használati módja

- nyitva tartás

- a védelmi rendszerek egymáshoz kapcsolódása

- dolgozó személyek száma

- a vásárlók száma

- az üzletben védendő áruk (érték) nagysága

- új bűnözői csoport megjelenése

- ünnepi bevásárlási időszakok

- átépítés, felújítási időszak

Az üzletre nézve a legnagyobb veszélyt a bolti lopások jelentik, ezért fokozottan


védekezni kell ellen. Az elkövetők szerint lehet csoportos elkövetők, vagy egyéni
elkövetők. Szervezettség szerint: spontán elkövetés, szervezett elkövetés. Az
elkövetők szerint: csak külső, vagyis vásárlói elkövetés, vegyes- vásárló és üzleti
alkalmazott elkövetés, üzleti alkalmazott és beszállító által elkövetett bűncselekmény,
alvállalkozók pl. takarító, karbantartó, vagyonőr által történő elkövetés.

A lopások jellemző módjai:


Külső elkövető

- a termék ruha alá, táskába, zsebbe rejtése

- bélelt szatyor használata elektromágneses árnyékolás céljából

- vonalkód kicserélése

- az áru másik ruhába rejtése

- több ruhadarab felvétele egymásra

- élelmiszerek helyben elfogyasztása

Külső elkövető belső segítséggel:

- a dolgozó által előkészített (eltávolított árukódú) áru elvitele

- pénztáros hatástalanítja az áruvédő kódot, de az árat nem üti be a


pénztárgépbe

- a pénztárgépbe nem annyit, hanem kevesebbet üt be

- nyilvánvalóan kicserélt vonalkód beütése a pénztárgépbe

- bevásárló kocsiban „felejtett” áru kiengedése a pénztárnál

- külső csomagoló anyagba jóval drágább termék becsomagolva

Belső dolgozó részéről:

- indokolatlan leselejtezés

- stornó számla kibocsájtása

- összejátszás a beszállítóval

- termék hulladékba rejtése


A vezetőnek folyamatosan ellenőrizni kell az alkalmazottakat. videokamerák
felszerelése, célszerű csomagmegőrzőt létesíteni a vásárlók részére, a pénztárosok
fokozott ellenőrzése, áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken.

Rendkívüli eseménynek tekintünk a vagyonvédelemben minden olyan eseményt,


amely a szokásos napi ügymenettől eltér és a tevékenységet végző részéről intézkedést
igényel. Az üzlet, áruház, bevásárlóközpont normál működésétől eltérő, annak
működését akadályozó és gátló események leküzdését tekintjük rendkívüli esemény
kezelésének.

13.1. A boltok biztonságos nyitása és zárása

A boltok nyitása és zárása a tulajdonos előírásainak megfelelően történik. Kisebb


boltok esetében a tulajdonos maga végzi el. Általános szabály, közepes vagy nagyobb
méretű egységek esetén, hogy a bejutáshoz szükséges eszközök, kulcsok, jelszó, stb.
ne egy személy birtokában legyenek. Tehát több személynek kell ott lennie mindig az
üzlet bezárásánál és kinyitásánál. Nagyobb méretű kereskedelmi egységek esetén,
külön biztonsági szolgálat feladata a nyitás és a zárás. Az egyedileg létrehozott
biztonsági szabályok pedig érthető módon soha nem publikusak.

13.2. Vagyonvédelmi eszközök berendezések

Mechanikus védelmi rendszerek:

- külső mechanikai védelem: rács, redőnyök, riasztók,


- belső mechanikai védelem: értéktárolók, trezorhelyiségek,
- mechanikus beléptető rendszerek:

Elektronikai áruvédelmi rendszerek:


- áruvédelmi kapuk: rádiófrekvenciás, elektromágneses,
- biztonsági címkék: papírcímkék, keménycímkék, védőtokok
- hatástalanító eszközök,
- etikett rögzítők, etikett leválasztók,
- video megfigyelő rendszer

13.3. Elektronikai áruvédelmi rendszerek

Az elektronikus áruvédelem azt jelenti, hogy a védeni kívánt árukat speciális, az adott
áruvédelmi technológiának megfelelő elektronikus biztonsági címkékkel, amelyek
riasztást generálnak, amikor az üzlet eladóterének kijáratánál elhelyezett elektronikus
szenzorok hatósugarába kerülnek, feltéve hogy azokat az áruról nem távolították el,
vagy nem deaktiválták (hatástalanították).

13.3.1. Elektronikus áruvédelmi rendszer főbb elemei:


Áruvédelmi kapu:

Rádiófrekvenciás (RF) áruvédelmi kapuk:

- népszerűek, áraik versenyképesek,


- nagyobb teret képesek átfogni,
- fémtartalmú környezetbe nem telepíthetők,
- a védendő termékek nem lehet fémesek: szórakoztató elektronika, barkácsgép
- papír és kemény címkék is használhatók,
- alkalmazása: szupermarketek, ruházati boltok, áruházak

Elektromágneses (EM) áruvédelmi rendszer:

- alkalmazása: könyvtárak, CD-DVD kölcsönzők, illatszerboltok


- kisméretű címkét is érzékel,
- a címkéket többször lehet deaktiválni,
Akuszto-magnetikus (AM) áruvédő rendszer:

- széles átjárók is alkalmazhatók,


- nem zavarja a fémes környezet,
- ultrahanggal működik,
- modern technológia,
- bármilyen típusú terméknél alkalmazható,
- magas az ára.

Rádió mágneses (RM) rendszer:

- megbízható detektálási szint,


- alacsony ár,
- alkalmazása: bevásárlóközpontokban.

Biztonsági címkék (etikettek):

Papírcímkék:

- olcsó, áruk beépül a termék árába,


- egyszeri felhasználásra készülnek,
- jól nyomtathatók: vonalkód, céglogó, ár, méret
- ragasztással vagy más módon rögzítik,

Kemény címkék:

- használata: ruházat, cipőbolt,


- erős mágnessel záródnak,
- a pénztárnál gyors, és egyszerű az eltávolítása,
- különböző méret, forma, szín
- színes feliratúak is lehetnek,
- többször használhatók

Védőtokok:

- alkalmazása: MC, CD, DVD, palackok, szemüvegek, festékpatronok


- az áru kézbe vehető,
- könnyű kezelhetőség,
- közös nyitóberendezés,
- tartós, erős kivitel,
- magas fokú esztétikum,
- újrafelhasználható,

Hatástalantó eszközök:

- a címkéket az áruvédelmi kapu előtt hatástalanítani kell,


- keménycímkéket oldó szerkezettel,
- papírcímkéket tönkreteszik,

Etikett rögzítők, etikett leválasztók:

- a kemény címkék rögzítésére és leválasztására szolgáló eszközök

Integrált védelem:

- az elektronikus áruvédelem a vonalkódra épülő számítógépes áruforgalmi


rendszerhez van hozzákapcsolva,
- az áru vonalkódjának beolvasásával egyidejűleg történik meg a biztonsági címkék
hatástalanítása is,
- a biztonsági címkék tartalmazzák a vonalkódot is,
- a komplex integrált rendszer előnyei:
- gazdaságosság – mindent egy cég telepít,

- egyszerű kezelhetőség: visszakereshetőség,

- távjelzések, távlekérdezések – interneten keresztül is megoldható a figyelés

Videó megfigyelő rendszer:

- videokamerák: már a látható elhelyezésük is visszatartó hatású lehet,


- alkalmazásuk: beláthatatlan területek esetén.

13.4. Élő emberi erő vagyonvédelem

Élőerős vagyonvédelem. Fontos a vásárlói, dolgozói és beszállítói visszaélések elleni


határozott és eredményes fellépés. Azonban elengedhetetlen a szakmai hozzáértésen
felül a kulturált megjelenés, az udvarias magatartás, az emberi hang. Hatósági
intézkedési jogkörrel nem rendelkeznek. Az őrök egyenruhában vagy civilben is
dolgozhatnak s ezáltal, közelebbről megfigyelve a gyanús tevékenységet, könnyebben
lefülelhetőek a tolvajok. Leginkább visszatartó hatása jelentős.

Beszéljen az áruforgalmi folyamat fő szakaszairól! Mutassa be a beszerzés


szempontrendszerét! Jellemezze az áruátvétel folyamatát, térjen ki a hibás
teljesítéskori teendőkre! Határozza meg a beszerzés és készletezés kapcsolatát!

A tételhez használható segédeszköz:

Ajánlat

Megrendelőlevél

Számla, szállítólevél

Jegyzőkönyv
Kulcsszavak, fogalmak:

- Áruforgalmi folyamat (beszerzés – készletezés – értékesítés)


- A megrendelés lehetséges formái
- Áruátvétel (mennyiségi, minőségi átvétel)
- Adminisztrációs teendők (számla, szállítólevél, átvételi jegyzék)
- Hibás teljesítés (jegyzőkönyv, reklamáció)

A beszerzés a kereskedelmi munka egyik leglényegesebb része, mert a beszerzés


során biztosítjuk azt az árumennyiséget, ami a folyamatos működéshez szükséges.

14.1. A beszerzés célja

Megfelelő minőségű árukat és szolgáltatásokat, a megfelelő mennyiségben, a


megfelelő időben, a megfelelő szállítótól, a megfelelő beszerzési áron beszerezni.

Fontos dolog a szállítók kiválasztása. A szállítók kiválasztásának módja: különböző


szakmai vásáron, interneten, szakmai kamarák ajánlásával, barátok ajánlásával.

Az alábbi szempontok alapján választjuk ki a szállítókat:

- az áru minősége

- az áru ára

- fizetési kondíciók (készpénz, vagy átutalás, ez esetben mennyi a fizetési


határidő)

- megbízhatóság, pontosság, rugalmasság

- kiszállítás módja
- kedvezmények (kereskedelmi engedmény, promóciós engedmény,
szezonális engedmény,

- rabat- mennyiségi kedvezmény/ minél többet vásárol, annál olcsóbb/

- skontó: határidő előtti fizetésnél kedvezmény

- bónusz: értékhatár feletti kedvezmény (pl. egy rekesz sör ajándékba)

- milyen választékot kínálnak, mind mélységben mind szélességében.

A szállítók kiválasztását követően szerződésben rögzítik a feltételeket.

Árurendelés történhet:

- személyesen (üzletkötőnél, fuvarozónál)

- telefonon, faxon, interneten

- írásban (megrendelő levél)

A szóbeli megrendelést, minden esetben írásban is rögzíteni kell.

A megrendelésnél figyelembe kell venni az áru forgási sebességét, az áru jellegét,


minőségét, a vevőkör igényeit.

Az áru, kísérő okmánnyal érkezik az átvevő helyiségbe. Ez szállítólevél vagy számla


lehet. A kettő különbsége a szerepükben rejlik. A szállítólevél egy kísérő okmány, míg
az áru ellenértéke a számla alapján fizethető ki. A szállítólevélen a boltvezető igazolja
az áru átvételét, majd az áru értéke csak azután fizethető ki, ha számla készült róla.
Abban az esetben használják a szállítólevelet, ha egy vállalkozásnak több üzlete van.
Az árut számlával viszik az üzletekbe ki és a központnak készítik el a számlát a
szállítójegyek alapján.

Az árukat szakszerűen tároljuk, külön raktárban a vegyi árut, valamint a fagyasztott


termékeket külön-külön fajtacsoportonként fagyasztó ládákban (fagyasztott
zöldséget, sertés húst, csirke húst, vadhúst).
Az árukat értékesítés előtt kicsomagoljuk, egyes esetekben előrecsomagoljuk. A
gyűjtőcsomagolásból kivesszük az árut és ellenőrizzük, hogy a csomagolás
sérülésmentes legyen, rajta legyen a magyar nyelvű árucímke (amelynek tartalmaznia
kell: az áru nevét, mennyiségét, a termék pontos nettó súlyát, a gyártó nevét címét,
vagy forgalmazó nevét címét, a termék összetételét, a gyártási időt, a fogyaszthatósági
időt vagy minőség megőrzési időt, vonalkód vagy a fogyasztói árat és az egység árat,
a származási helyet).

Magyarországon kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető olyan termék,


amelyhez nincs magyar nyelvű árucímke!

Az áruátvétel célja, hogy megelőzze a hiányt, ami eredhet: mennyiségi, minőségi vagy
értékbeli különbségből. A mennyiségi és értékbeli átvétel pontosságára nagy figyelmet
kell fordítani, mert pontatlansága anyagi veszteséget, leltárhiányt okozhat. Ha pedig
minőséghibás terméket veszünk át, akkor valószínűleg a terméket le kell értékelni,
esetleg selejtezni, ami szintén anyagi veszteséggel jár.

Az áruforgalmi tevékenység szakaszai:

- az áruk beszerzése, megrendelése

- az áruk átvétele

- az áruk tárolása és készletezése

- az áruk előkészítése eladásra

- az áruk értékesítése

Az áruátvétel előtt biztosítani kell személyi és tárgyi feltételeket az üzletben.

A személyi feltétel, az üzletvezető vagy az általa megbízott személy, aki majd az árut
átveszi-

A tárgyi feltétel: biztosítani kell a raktárban egy üres sarkot amennyiben nincs külön
áruátvevő helyiség az üzletnek, valamint oda kell készíteni a mérleget, papírt,
bélyegzőt, szállítóeszközöket, visszáru göngyöleget, tollat.
Az áru megérkezésekor össze kell hasonlítani a megrendelést a szállítólevéllel, vagy a
számlával, amely az árukísérő okmány. Amennyiben rendben van minden, elkezdjük
az áruátvételt.

Minden esetben mennyiségileg (számolással és méréssel), valamint minőségileg (teljes


körűen, vagy szúrópróbaszerűen) vesszük át az árut.

A mennyiségi áruátvételnél 3 féle átvételi módot tanultunk

- számlaszerinti áruátvételi mód: amikor az áruátvevőnél van a számla


/amivel az áru érkezett / és számla alapján számolással és méréssel veszi át az
árut.

- vak áruátvétel: az áruátvevőnél csak egy üres papír és toll van, amire felírja
az árut, amit számolással és méréssel átvesz, majd a vezetővel egyezteti, akinél
a számla van. Amennyiben egyezik, abban az esetben rendben van az átvétel.

- kettős kontroll áruátvétel: egymástól független két különböző csoport,


számolással és méréssel átveszik az árut, majd egyeztetik.

A minőségi áruátvételt szúrópróbaszerűen végezzük el. Megnézünk néhány kartont,


hogy a termékkel minden rendben van-e /szaglás, tapintás, hallás, látás, ízlelés/vagyis
az érzékszerveinkkel végezzük.

A teljes körű minőségi áruátvételt 8 napon belül el kell végeznünk, mert ha van
valami gond, abban az esetben jegyzőkönyvkészítése mellett tudunk reklamálni a
szállítónak. Meg kell vizsgálni a szavatossági időt (amennyiben a szavatossági idő fele
már letelt, abban az esetben nem vagyunk kötelesek átvenni a megrendelt árunkat),
valamint ellenőrizni kell, hogy a magyar nyelvű címkével rendelkezik-e, kezelési
útmutató, használati útmutató, minőségi bizonyítvány van-e a termék mellé csatolva.

Ha minden rendben van, akkor a számlát aláírjuk, lebélyegezzük és így megtörténik


az áruátvétel.

Az áru, kísérő okmánya, szállítólevél vagy számla lehet. A kettő különbsége a


szerepükben rejlik. A szállítólevél egy kísérő okmány, míg az áru ellenértéke a számla
alapján fizethető ki. A szállítólevélen a boltvezető igazolja az áru átvételét, majd az áru
értéke csak azután fizethető ki, ha számla készült róla. Abban az esetben használják a
szállítólevelet, ha egy vállalkozásnak több üzlete van. Az árut számlával viszik az
üzletekbe ki és a központnak készítik el a számlát a szállítójegyek alapján.

Minőségi reklamáció esetén a teendők:

- ha több, vagy más árut hoznak a megrendelt mennyiségnél, nem köteles a


boltvezető átvenni, ha kevesebbet, akkor rövid határidőn belül a szállítónak
pótolnia kell költségek nélkül.

- ha nem megfelelő az áru minősége, akkor visszáruzzuk, jegyzőkönyvet


csatolunk hozzá

Kifogások intézésének módjai:

- visszáru: göngyöleg, láda, rekesz, a vevőktől visszavett hibástermék

- kötbér: nem a szerződés szerinti teljesítésnél, az áru késedelmes fizetése


esetén

- árengedmény: csökkentett minőségű termék esetén.


Részletezze a készletezés szerepét az áruforgalmi folyamatban! Mutassa be a
készletek fajtáit! Beszéljen a készletgazdálkodásról és a hozzá kapcsolódó
költségekről! Jellemezze az értékesítés készletgazdálkodásra gyakorolt hatását!

A tételhez használható segédeszköz:

Formanyomtatványok

Bizonylatok

Kulcsszavak, fogalmak:
- A készletek nagyságát befolyásoló tényezők (értékesítés, választék szélessége,
mélysége)

- A készletek fajtái (eredet szerint, fogyasztói kereslet, árukészlet nagysága


szerint stb.)

- A készletgazdálkodás szerepe, jelentősége (készletelemzés, költségek,


ráfordítások)

- Készletrugalmassági és - hatékonysági mutatók

Árukészlet: a mindennapos forgalom zavartalan lebonyolításához szükséges


áruállomány.

Készletezés: a készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek


összessége.

Készletgazdálkodás jelentősége: egyrészt az értékesítéshez szükséges bolti készlet


biztosítása, másrészt az áruk tárolása. Az árukészletet úgy kell meghatározni, hogy
hosszútávon biztosítsa a vállalkozás nyereségét. Célja: a készletezés eredményét és a
készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja.

A készlet nagyságát befolyásolja:

- mindennapos forgalom nagysága: minél nagyobb a forgalom annál nagyobb


árukészletet kíván, ha a készletvonzat mutató 1-nél kisebb, akkor pozitív a
mutató, azaz a forgalomváltozás %-a mindig nagyobb, mint a készlet változás
%-a.

- mekkora a technikai háttere a boltnak: határt szabnak a raktározási


lehetőségek

- áruutánpótlás lehetőségei: áruutánpótlás gyakorisága és a készletnagysága


között fordított arányosság van, ha gyakrabban tudunk árut beszerezni, akkor
kisebb készletre van szükségünk. Ez függ az áruk jellegétől (pl. gyorsan romló,
árut gyakran szállítanak), szállító távolságától és szállítási feltételektől,
szállítási költségektől.
- pénzügyi lehetőségek: mekkora pénzösszegünk van árubeszerzésre,
mérlegelni kell a felmerülő költségeket.

- forgalomba hozott áruk köre és azok választéka: minél többféle árut


forgalmazunk, annál nagyobb készletre van szükség. Az egyes cikkek
választéka jelentős készletbefolyásoló tényező.

Döntés készletek nagyságáról és összetételéről:

Optimális készlet: az a készletnagyság, mely a forgalom zavartalan lebonyolítását


lehetővé teszi, a legnagyobb árbevételt biztosítva, a készletezési költségek
minimalizálása mellett.

Az optimális készletnagyságot befolyásoló tényezők:

- a kereskedelmi tevékenység jellemzői: nagykereskedelem, kiskereskedelem


- a forgalom nagysága és időbeli hullámzása,
- a beszerzés gyakorisága, mennyisége, szállítási távolság,
- a forgalomba hozott áruk jellege, választéka, helyettesítő áruk köre,
- a tároló kapacitás, a hálózat területi elhelyezkedése,
- a készletezéshez kapcsolódó költségek,
- a vállalkozás pénzügyi helyzete.
- a készletek összetétele: standard-, idény-, kurrens-, inkurrens áruk

A készlet összetételét meghatározza:

- az áruk jellege

- a vevőkör igénye

- a beszerzési lehetőségek

- a készlet nagysága és költségei


A készlet három részből tevődik össze:

- a mindenkori forgalomhoz szükséges árualap

- a következő időszakra való felkészülés árualapja

- az előző időszakról maradt elfekvő áru

A választék szélessége: egy adott bolt eltérő tulajdonságú és rendeltetésű árucikkei.


Minél szélesebb a választék, a vásárlók igényeit annál jobban kielégíthetjük.

A választék mélysége: azonos rendeltetésű (pl. tej), de eltérő tulajdonságú (pl. 1,5 %,-
2,8 %,- 3,5 %).

Készlettartás költségei:

- üzemeltetési költség

- eszközök árumozgató eszközök, tároló eszközök

- készletnyilvántartó program

- bérleti díj

- lekötött tőke: amit az árukészletre kell fordítani

- munkadíj és járulékai: amennyiben több munkaórára van szükség, vagy több


dolgozóra

A készletek és az értékesítés közötti összefüggés: fordított arányosságban állnak


egymással, minél nagyobb a forgalom annál kisebb az árukészlet. A készletvonzatnak
1 alá kell esnie.

A forgási sebesség: az árukészlet nagyságát a beszerzés és az értékesítés befolyásolja.


Akkor eredményes a készletgazdálkodás, ha a befektetett pénzösszeg az eladás révén
gyorsan megtérül.
FSN: forgási sebesség napokban: a beszerzéstől az eladásig hány nap telik el, minél
kevesebb a napok száma, annál gyorsabban jutunk el a tőkénk újra forgásáig.

FSF: forgási sebesség fordulatokban: hányszor fordul meg egy adott időszak alatt,
minél több a fordulat annál gyorsabban fogy az áru.

Készletfajták csoportosítása:

- Fogyasztói kereslet szempontjából:

a. kurrens árukészlet: a legkeresettebb, gyorsan értékesíthető, az idényjellegű


árukat (pl. karácsony előtt a szaloncukor) jelenti.
b. inkurrens árukészlet: nehezen értékesíthető, gyenge minőségű, túl magas ár,
(pl. szezon után a szezonális termékek)
c. standard árukészlet: a napi cikkeket soroljuk ide, forgalmuk rendszerint
állandó (pl. tej, kenyér).

Készletváltozás fajtái:

- készletnövekedés

a. árubeszerzés esetén

b. boltközi áruátvétel: amikor egy másik boltból érkezik az áru (a vállalatnak


több üzlete van pl. Coop boltok)

c. vevőtől visszavett áru: ez vevői visszáru, leselejtezik, vagy újra felveszik


készletbe és eladják.

d. árnövekedés, áremelés: az árukészlet értéke növekszik, a mennyiség


változatlan marad.

e. leltár többlet
- Készletcsökkenés:

a. eladás esetén

b. áruátadás másik boltnak (a vállalatnak több üzlete van pl. Coop boltok)

c. akciózás: árcsökkenés az áru értéke csökken, a mennyiség változatlan


marad.

d. szállítói visszáru

e. selejtezés, leírás, engedély utalvány

f. leltár hiány

g. visszáru a szállítónak,

A készletezéshez kapcsolódó költségek

Az átlagos készletnagyságot akkor tekintjük optimálisnak, ha a legnagyobb árbevételt


biztosítja, a készletezéssel kapcsolatos költségek minimalizálása mellet. A kétféle
követelmény gyakran ellentmond egymásnak:

- A legnagyobb árbevétel gazdag választék kialakításával, magas készletszint


biztosításával lenne ez elérhető, ez azonban csak magas készletezési költségek mellett
lenne elérhető.

- A két tényező együttes optimalizálása a készletgazdálkodás feladata.

A készletezéshez kapcsolódó költségek:

- a készletutánpótlás költségei,

- a készlettartás költségei.
A készletutánpótlás költségei:

- ide tartoznak a beszerzéshez kapcsolódó szállítási, rakodási költségek,

- nagyságuk függ a szállítási gyakoriságtól és a szállítási távolságtól.

A készlettartás költségei:

- az áruk tárolása, raktári mozgatása során felmerülő költségek,

csoportjaik: viszonylag állandó és viszonylag változó költségek.

A viszonylag állandó költségek: függetlenek a raktározott mennyiségtől


- a raktárépületek értékcsökkenési leírása vagy bérelt raktár esetén a bérleti díj,

- a raktározáshoz, árumozgatáshoz szükséges gépek, berendezések, felszerelések


értékcsökkenési leírása,

- a raktárak üzemelési, fenntartási költségei,

- a raktározással kapcsolatos ügyviteli költségek.

A változó költségek: a raktározott árumennyiségtől függően változnak


- a raktári dolgozók, árumozgatók bérköltsége és a bérek közterhei,

- a speciális tárolási körülmények biztosításával kapcsolatos költségek, pl.: hűtés,


páratartalom szinten tartása,

- az árumozgató berendezések üzemelési költségei,

- a tárolási veszteségek, pl.: romlás, avulás


A készlet-nyilvántartási rendszer kialakítása:

A készletnyilvántartás funkciói:

- a készletek alakulásának ismeretében, következtetések vonhatók le a


készletgazdálkodás hatékonyságáról, beszerzési döntésekhez információt nyújt,
- információt nyújt az esetleges hiányokról – az anyagilag felelős dolgozók kártérítési
kötelezettségének megállapítására,
- alapul szolgál a vállalkozás vagyonát kimutató könyvviteli mérleg elkészítéséhez,

A készletek nyilvántartása, illetve a készletnagyság megállapításának módjai:

- folyamatos készletnyilvántartás mennyiségben és értékben,


- folyamatos értékbeli készletnyilvántartás,
- folyamatos mennyiségi készletnyilvántartás,
- év közben nincs folyamatos készletnyilvántartás (a készletnagyság megállapítása
leltározással történik):

A készletnövekedés és készletcsökkenés esetei:

A készletnövekedés esetei:

- árubeszerzés,
- vállalkozáson belüli átvétel,
- vevőktől visszavett áru,
- leltártöbblet,

A készletcsökkenés esetei:

- értékesítés,
- selejtezés,
- káresemény,
- térítés nélküli átadás, ajándék,
- leltárhiány,
- lopás,

A készletnagyság megállapítása nyilvántartás alapján az áruforgalmi mérlegsorral:

- mérlegsor: ha a mérlegsor egyenlő, a képletünk mindkét oldala maradéktalanul


megegyezik.

Nyitókészlet+ Készletnövekedés= Készletcsökkenés+ Zárókészlet

Nyitókészlet: általában az év első napjaiban a ténylegesen leltározással felmért készlet


mennyiségben és értékben.

Beszerzés: a készletnövekedés elemeit ide kell sorolnunk.

Értékesítés: készletcsökkenés elemeit ide kell sorolnunk.

Zárókészlet: a nyilvántartás szerinti zárókészlet, aminek meg kell lennie.

Zárókészlet = Nyitókészlet+ Készletnövekedés– Készletcsökkenés

A készletek időbeli megjelenésüket tekintve:

- Átlagkészlet: egy meghatározott időszakra vonatkozó átlagos készletnagyság.


- Nyitókészlet: az adott időszak elején megállapított készletnagyság.
- Zárókészlet: az adott időszak utolsó napján megállapított készletnagyság
A készlet előfordulási helye szerint:

- Termelői készlet
- Nagykereskedelmi készlet
- Kiskereskedelmi készlet
- Bolti készlet: a boltban egy adott időpontban található áruk összessége

A készletek értékesíthetőségük szerint:

- Kurrens készlet: keresett, gyorsan értékesíthető


- Inkurrens készlet: nehezen eladható, elfekvő
- Standard készlet: a mindennapi életvitelhez szükséges cikkek
- Szezonális készlet: évszakokhoz, ünnepekhez kötődő termékek
- Minimális készlet: a zavartalan forgalom lebonyolításához még elegendő készlet
- Maximális készlet: amely felett nem lehet többet eladni.

Határozza meg a leltározás fogalmát, célját! Mutassa be a leltár fajtáit és a leltározás


lebonyolításának menetét! Értelmezze a mellékletben szereplő leltározási
dokumentumokat!

A tételhez használható segédeszköz:

Leltárfelvételi ív

Leltárösszesítő

Leltározási jegyzőkönyv

Kulcsszavak, fogalmak:

- A leltározás fogalma, célja (nyilvántartások pontosságának ellenőrzése)

- A leltározás fajtái (ellenőrző, elszámoltató, vagyonmegállapító, átadó-átvevő,


rovancs)
- A leltározás menete (ütemterv, lebonyolítás, leltáreredmény,
leltárkülönbözet, felelősség)

- A leltáreredmény és forgalmazási veszteség kapcsolata

Az árukészlet nagyságának megállapítása leltározással történik.

16.1. Leltár

A leltár az a kimutatás, amely a vállalkozás vagyontárgyait, készleteit a valóságnak


megfelelő mennyiségben és értékben. egy adott időpontban tartalmazza. A leltár
tételesen, ellenőrizhető módon mutatja ki a készlet mennyiségét és értékét. Leltározás
folyamán a készleteket ténylegesen felmérik, vagyis megszámolják és megmérik.

A beszerzésről és az értékesítésről készült nyilvántartások alapján meg kell állapítani,


hogy mekkora az üzlet készlete a nyilvántartás szerint. Ezt nevezzük könyvszerinti
leltárkészletnek. A leltáreredmény megállapítása az áruforgalmi mérlegsor
segítségével történik.

Nyitó leltár + készlet növekedés – készletcsökkenés = Záró leltár, azaz


könyvszerinti leltár.

A tényleges leltár a boltban készül, a boltban lévő készletmérésével és számolásával.

A két leltár azonos időintervallumban készül, és ezeknek az összehasonlítása mutatja


meg, hogy az üzletnek hiánya, vagy többlete van.
Ha a könyvszerinti leltárkészlet nagyobb, mint a tényleges leltárkészlet- akkor az
üzletben hiány van.

Ha a könyvszerinti leltárkészlet kisebb, mint a tényleges leltárkészlet- akkor az


üzletben többlet van.

Ha a két leltár elszámolása megegyezik, abban az esetben a leltáreredmény jó.

16.1.1. Leltár fajtái


- vagyonmegállapító leltár: minden vállalkozásnak évente egyszer teljes körű
leltárt kell készíteni évvégén a mérleg készítéséhez, az összes álló- és
forgóeszközöket is felmérik.

- elszámoltató leltár: a tulajdonos készíti, elszámoltatja az üzletvezetőt és a


dolgozókat.

- ellenőrző leltár: általában az ellenőrző szervek végzik pl. NAV,


Kereskedelmi Felügyelőség, idegen számlanélküli árut keresnek.

- rendkívüli leltár: valamilyen rendkívüli esemény bekövetkezésekor készítik


pl. betörés, tűzkár.

- átadó- átvevő letár: üzletvezető váltás, vagy tulajdonos váltás esetén történik.

A leltáreltérés lehetséges okai:

- leltártöbblet esetében lehet, hogy könyvelési hiba történt, a fogyasztókat a


boltvezetés megkárosított, a szállítókat károsította meg a boltvezetés.

- leltárhiány esetében, felelőtlen, hanyag árukezelés, eltulajdonították a vevők,


eltulajdonította boltvezetés.
A leltártöbbletet be kell vételezni, a leltárhiányt ki kell fizetni az anyagi felelős
dolgozóknak.

16.1.2. A leltározás előkészítése:


Gondoskodni kell a művelet végrehajtásához szükséges bizonylatokról, okmányokról.
Ki kell jelölni, a leltározást végző személyeket (általában ez 3-4 tagból áll: két
dolgozóból, a boltvezetőből és egy ellenőrből), a határidőket.

Biztosítani kell a megfelelő technikai eszközöket (mérőeszközök, számológép, toll,


stb.).

Az előkészítéshez hozzátartozik, hogy a készleteket összerendezzük, elkülönítsük,


csoportosítsuk, hogy könnyebben tudjuk megszámolni, megmérni őket. A leltári
munkák helyszíni előkészítése során biztosítani kell a feleslegessé vált vagy a
selejtezésre javasolt eszközök elkülönítését. A leltározók részére az arra kijelölt
személy módszertani felkészítést tart, amely során ismerteti a leltározás célját, a
leltározási időszak konkrét feladatait, a leltározandó eszközök nyilvántartási rendjét.
Ma már lehetőség van arra, hogy gyorsítva a leltározást, a vonalkód leolvasását végzik
szkennerek és fényceruzák segítségével. A leltározás vezetője és a leltározók a
leltározási feladatok végrehajtásáért, a leltárfelvételi adatok helyességéért
felelősséggel tartoznak. A leltározás és a leltár eredménye értékelésének helyességét a
leltárellenőr ellenőrzi.

16.1.3. A leltározás technikai előkészítése


A technikai előkészítés elsődleges szempontja, hogy az eszközöket és forrásokat
lehetőség szerint úgy kell a leltározásra előkészíteni, hogy azok felmérhetősége a
leltározási eljárás során akadálymentes legyen, azaz a leltározásra fordított időt ne
növelje indokolatlanul az azonos készletfajták keresése.

Elsősorban az anyagi javak (tárgyi eszközök, készletek) esetében fontos a készletek


rendezése.

Fontos, hogy a leltárfelvétel megkezdése előtt a leltározókat, leltárellenőröket fel kell


készteni a leltározásra. A leltározásban részt vesznek a leltározókhoz közvetlenül nem
tartozó, de a leltározásban segítséget nyújtó munkatársak, akik az anyagmozgatást,
mérést segítik.
Tételesen meg kell jelölni a szállító-, mérőeszközöket, súlytáblázatokat, valamint a
leltározás során használt jelölőeszközöket, valamint ki kell jelölni az eszközök
biztosításáért felelős munkakört betöltő személyt is.

16.1.4. A leltározás lebonyolítása:


Számolással, méréssel felveszik, egyeztetik az üzlet készletét és vagyontárgyait.

Leltárfelvételi íveken történik, amire feljegyzik: a leltározás időpontját, árucikkek


megnevezését, azonosítóját, mennyiségét, mennyiség és egységár szorzatát.

A leltárak felvétele két módon történhet:

Egyszeres leltárfelvétel: a bolt összes készletét egy leltározó csoport végzi. Hátránya,
hogy nagyobb a tévedés lehetősége.
Ikerleltár: ebben az esetben két, egymástól független leltározó csoport végzi a készlet
felvételt. Amikor végeztek, akkor az eredményeket összehasonlítják, így a tévedések
valószínűségét kizárják. Ha nem egyezne az eredményük, akkor újra számolják, újra
mérik a készletet.

16.1.5. A leltáreredmény megállapítása:


A kereskedelmi egységek a leltározás során azt állapítják meg, hogy van-e eltérés a
tényleges és a könyv szerinti készlet között. Ebből állapítható meg, hogy a boltnak
hiánya, vagy többlete van. Akár leltártöbblet, akár leltárhiány van, meg kell vizsgálni
az okait.

Ha a könyv szerinti készlet nagyobb, mint a tényleges készlet, akkor leltárhiányról


beszélünk. Leltárhiány lehet: áruromlásból, súlyvesztésből, lopásból, gondatlan
tárolásból, rossz készletnyilvántartásból, Az üzletekben van olyan, hogy forgalmazási
veszteség, ami a leggondosabb eladói munka mellett is bekövetkezhet kismértékű
hiány. Az árbevétel százalékában a tulajdonos állapítja meg. Figyelembe véve az áru
jellegét, értékesítési módot, értékesítés körülményeit, stb.
Ha a könyv szerinti készlet kisebb, mint a tényleges készlet, akkor leltártöbbletről
beszélünk. Leltártöbblet lehet: a fogyasztók megkárosításából, nyilvántartás
pontatlanságából, vagy több árut veszünk át, mint amiről számlánk van, esetleg abból,
hogy a szállító elszámolta magát, stb. Könyv szerinti készlet = tényleges készlet
Általában a hagyományos értékesítésű boltokban (pl.: ékszer), vagy nagy terjedelmű
áruknál (pl.: autó) fordul elő, hogy az áru pontosan nyomon követhető, és az
eltulajdonítás lehetetlen, vagy nehezebb.

16.1.6. A leltárfelelős megállapítása:


A felelős dolgozók, a forgalmazáson felüli részt kötelesek megtéríteni. A leltárhiányért
felelős dolgozók munkaszerződésében rögzíteni kell a felelősséget és annak mértékét.

16.1.7. A leltárkülönbözetek elszámolása:


Ha tényleges készlet a leltározás után eltér a könyvszerinti készlettől, akkor a
nyilvántartások adatait a tényleges készlet értékére kell helyesbíteni. A leltártöbbletet
be kell vételezni, a leltárhiányt ki kell fizetni az anyagi felelős dolgozóknak.

A leltáreltérés lehetséges okai:

- leltártöbblet esetében lehet, hogy könyvelési hiba történt, a fogyasztókat a


boltvezetés megkárosított, a szállítókat károsította meg a boltvezetés.

- leltárhiány esetében, felelőtlen, hanyag árukezelés, eltulajdonították a vevők,


eltulajdonította boltvezetés.

Mutassa be a fogyasztói ár felépítését! Foglalja össze az árak típusait és az árképzés


fajtáit, valamit az árkialakítás lehetséges módjait! Sorolja fel az árra ható tényezőket!

A tételhez használható segédeszköz:

Nem használható!
Kulcsszavak, fogalmak:

- Árak típusai (bruttó, nettó, fogyasztói, hatósági stb.,)

- Áfa kulcs és áfa tartalom

- Elábé és haszonkulcs

- Árréstömeg, árrésszint meghatározása

- Az árra ható tényezők (költségek, kereslet fizetőképessége, versenytársak


árai, termék-életgörbe stb.

17.1. Az árpolitika kialakítása

Az értékesítési célok meghatározása során arra is választ kell adnia a vállalkozásnak,


hogy a megcélzott vevőkör jellemzőinek, valamint az értékesítés nagyságrendjének,
összetételének figyelembe vételével milyen árpolitikát kíván folytatni.

Az árpolitika lényege, szerepe.

Árpolitikán a vállalkozásnak az árak kialakítására vonatkozó elveit, hosszabb távú


elképzeléseit, és ezek megvalósítását célzó intézkedéseit értjük. A kereskedő a
beszerzési áránál magasabb eladási áron kínálja az általa forgalmazott árukat. A nettó
(Áfa nélküli) eladási ár és a nettó (Áfa nélküli) beszerzési ár közötti különbség: az
árrés. Az árrés szerepe, hogy fedezetet nyújtson az áru forgalmazásával kapcsolatos
költségekre és a kereskedőnyereségére. A vállalkozás árpolitikájától függ, hogy
mekkora árrést épít be az általa forgalmazott termékek áraiba. Az eladási árak
kialakításánál arra kell törekedni, hogy az egyes áruk árrése és az eladott mennyiség a
lehető legmagasabb árrés tömeget eredményezze.

Az eladási ár kialakításakor, az árrés meghatározásánál a vállalkozások a lehető


legnagyobb üzleti eredmény elérését tartják szem előtt. Az árrés tömegnek a
forgalmazási költségeket meghaladó része ugyanis a kereskedelmi vállalkozás
nyeresége. Az árrés tömeg – s ezáltal az eredmény – növelésének a vállalkozás
árpolitikai döntéseitől függően, különböző módjai lehetségesek: - Az árrés tömeg
növelésének módja lehet például, hogy a vállalkozás az áruk zömét alacsony árréssel
értékesíti. Ebben az esetben arra számítanak, hogy az eladás mennyisége és ezáltal az
árrés tömeg is magas lesz.

- Növelhető az árrés tömeg úgy is, hogy az áruk zömét magas árréssel értékesítik.
Ekkor viszonylag kisebb értékesített mennyiség esetén is nagy árrés tömeghez juthat
a vállalkozás.

Ha például termékenként 20 Ft árrést épít be a kereskedő az árba, és így adott idő alatt
el tud adni 1000 db-ot, akkor az árrés tömeg 20 000 Ft. Ha termékenként 30 Ft árrést
határoz meg, de az így kialakított magasabb áron csak 600 db-ot tud eladni
ugyanannyi idő alatt, akkor a realizált árrés tömeg 18 000 Ft. A nevezett esetben
valószínűleg érdemes a "nagy forgalom, kicsi haszon" elvet követni, azaz kisebb
árréssel nagyobb mennyiséget értékesíteni. Ez azonban nem minden termékre és nem
mindegyik vevőkörre érvényes. Van, amikor kifizetődő az ellenkező elvet alkalmazni
az árképzésnél: magas árréssel kevesebb terméket eladni, mert így magasabb a
realizált árrés tömeg.

17.2. Az eladási ár felépítése a kereskedelemben

Nettó beszerzési ár

+ kereskedelmi árrés

= Nettó eladási ár

+ általános forgalmi adó (áfa)

= Bruttó eladási ár (a kiskereskedelemben ez a fogyasztói ár)

A nettó ár a termék általános forgalmi adó (áfa) nélküli ára, a bruttó ár az áfával növelt
ár.

Az általános forgalmi adó


A termékek, szolgáltatások értékesítése után a vállalkozásoknak általános forgalmi
adót kell fizetniük.

Az általános forgalmi adó mértékét – az áfa nélküli, nettó ár %-ában - jogszabályban


határozzák meg. Az áfa jelenlegi kulcsa a termékek többségénél 27%, az áruk egy szűk
körénél 18% és 5 % (pl. fogyasztási tejek, fehérkenyér). Az áfa beépül a termékek árába,
tehát az árukat a kereskedő áfával növelt, úgynevezett bruttó eladási áron értékesíti.
Az áfa azonban nem marad a kereskedelmi vállalkozásoknál, azt be kell fizetniük az
állami költségvetésbe.

Amikor egy kereskedelmi vállalkozás árut vásárol, beszerzéskor neki is az áfával


növelt árat

– a bruttó beszerzési árat – kell megfizetnie.

Lehetőség van azonban arra, hogy a beszerzéskor felé felszámított áfát levonja abból
az áfa összegből, amelyet eladásai után felszámít, s csak a különbözetet kell befizetni

A vevők felé felszámított áfa a kereskedelmi vállalkozásoknak tehát nem jelent valódi
bevételt, mivel azt be kell fizetniük az állami költségvetésbe. A beszerzéskor feléjük
felszámított áfa nem valódi költség számukra, hiszen ezzel csökkenthetik áfa befizetési
kötelezettségüket. Az áfát a fentiek miatt (sem valódi bevételt, sem valódi ráfordítást
nem jelent) az árrés megállapításánál nem kell figyelembe venni.

Az árrés a nettó eladási ár és a nettó beszerzési ár közötti különbözet.

Az árrés a nettó eladási vagy beszerzési ár százalékában kifejezve: a haszonkulcs.

Hatósági árforma azt jelenti, hogy az árképzésbe az állam, jogi eszközökkel


beavatkozik.

Fix ár: Sem olcsóbban sem drágábban nem lehet adni. Az állam által megállapított ártól
nem lehet eltérni. Ilyen ára van például a cigaretta és a dohányipari termékeknek

Maximált ár: Az állam a legmagasabb árat szabja meg. A forgalmazó lefelé eltérhet.
például lakossági gázár, gyógyszerek egy része.

Védő ár: Az állam a legalacsonyabb árat rögzíti, csak felfelé lehet eltérni például a búza
intervenciós felvásárlási ára.

Szabad ár: A vállalkozó saját elhatározásából üzleti érdekeivel összhangban határozza


meg az árat. A hétköznapi ember úgy fogalmaz, annyiért adja, amennyiért akarja. A
kereskedelemben ez általában sohasem így van, mert ott van a vevő érték ítélete, és ott
van a konkurencia. Az árkialakítás során célszerű figyelembe venni a piaci
viszonyokat a kereslet és a kínálat viszonyát. Ha valamit sokan vennének, akkor annak
az ára felfelé mozoghat, ha valamiből sokat kínálnak, az ár lefelé mozoghat. A
kereskedőnek célszerű figyelembe venni a beszerzési árat és a forgalmazási
költségeket és a konkurencia magatartását is.

Mielőtt a vállalkozó kiviszi, termékeit a piacra el kell döntenie: milyen árat kérjen a
termékéért? Az árakat elsősorban az előállításra fordított költségek befolyásolják.
Tudni kell, hogy mennyi az egy termékre jutó költség.

A főbb költségek a következők:

- nyersanyagköltség

- munkabérköltség

- energiaköltség

- eszközökre fordított költségek

- egyéb anyagköltségek (tisztítószer)

- szállítási költség

- reklámköltség

- bérleti díj

- kamatköltség stb.

- költségjellegű elvonások: bérjárulék, munka-erő piaci járulék,

- adók: áfa, jövedéki adó

- vámok, illetékek

A vállalkozó természetesen a költségeken kívül nyereséget is szeretne, elérni. Ha a


piacon magasnak tartják, a kialakított árakat el kell gondolkodni, hogy mennyit
tudunk engedni belőle. Milyen költség megtakarítást tudunk alkalmazni, ha erre nincs
mód, akkor csak a nyereség mértékéből lehet engedni. A vállalkozónak el kell
döntenie, hogy mekkora minimális nyereségre van szüksége pl. hiteltörlesztéshez,
vagy a piacon akar maradni az adott termékkel, vagy sem. Ha nem akkor a készlettől
meg kell szabadulni akár vesztességgel is. Ha igen, a vevőkör megszerzéséért,
megtartásáért érdemes esetleg árat csökkenteni, de vigyázni kell, mert utána
áremelésre már nagyon érzékenyen reagálnak a vásárlók. Abban az esetben, ha a
piacon lehetőség nyílik, az árak emelésére meg kell vizsgálni a következőket:

- Hogy az áremelés nyereséget növel?


- Hogy a piac hogyan reagál az áremelésre, nem csökken annyira a kereslet, hogy az
elért összeredmény kevesebb lesz, mint korábban.
- Figyelni kell, hogy a növekvő eredményből több adót kell fizetni.

Hosszú távú eredményt csak szilárd árpolitikával, lehet elérni.

Határozza meg a költség fogalmát! Csoportosítsa a költségeket különböző


szempontok alapján! Értelmezze a költségek tervezhetőségét! Sorolja fel a boltvezető
által felügyelhető, ellenőrizhető költségeket!

A tételhez használható segédeszköz:

Nem használható!

Kiadás: tényleges pénzkiadás, a vállalkozás pénzkészletének pénzeszközeinek


csökkenését jelenti

- pénzkiadás: pénzügyi kategória, a pénz csökkenését jelenti


- csak és kizárólag pénzmozgás: semmi kapcsolata nincs a költséggel, nem lesz belőle
költség, ráfordítás (pl. hiteltörlesztés, kölcsön törlesztés)
- költség, ráfordítással járó pénzkiadás

Költség:
A költség az időszaki tevékenység - termék előállítás, szolgáltatás - megvalósítása
érdekében felmerülő erőforrás - anyagok, gépek, munkaerő - felhasználások pénzben
kifejezett értéke. Ez lehet eszközfelhasználás értéke, felhasználással egyidejű kiadás,
tartozás-növekedés.

A költség gyakran együtt jár a kiadással, de meg is előzheti, sőt követheti azt. Például
utólag, a tényleges felhasználást követően fizetjük ki az energia-felhasználás értékét,
vagy például, előre kifizetjük az újság-előfizetési díjat, vagy a bérelt ingatlan bérleti
díját.

"Nem minden kiadás költség, de minden költség előbb vagy utóbb kiadás is lesz "

A tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke.


Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező
pénzben kifejezett értéke. Élő és holt munkaráfordítás pénzben kifejezett értéke. A
bevételszerző tevékenységet folytató magánszemély által naptári évben ténylegesen
kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadásainak összege, melyek a tevékenységgel
közvetlenül összefüggnek.

Ráfordítás: az időszakban kibocsátott, értékesített anyagi és nem anyagi javak


bekerülési értéke. A hozamhoz kapcsolódó "áldozat" értéke. Az eredmény terhére
történő elszámolást jelent. Nem a termeléshez kapcsolódó fogalom.

A ráfordítás tágabb fogalom, mint a költség. A költség lehet egyidejű ráfordítás, de a


ráfordítás nem mindig jelenik meg költségként. Nem költségként, hanem pénzügyi
tevékenység ráfordításaként jelennek meg a felvett hitelek után fizetett kamatok,
egyéb ráfordításként a káreseménnyel kapcsolatos kiadások, a bírságok, a kötbérek,
vevővel kötött szerződés alapján fizetett késedelmi kamatok.
A költségek csoportosítása

A költségek csoportosítási lehetőségei a költségszámítás szempontjából:

18.1. A költségszámítás célja és feladata


A költségekkel való gazdálkodás információi a gazdálkodó szervezetek vezetői
számára kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

A termelés mennyiségét, minőségét és összetételét érintő kérdésekben alapvető


szerepe van a költségszámításnak. Ez az a folyamat, amelyben meghatározzák, hogy
a gazdálkodó szervezet által kifejtett tevékenység - termékek termelése,
szolgáltatásnyújtás - értékben kifejezve, mennyibe kerül a tevékenységet végző
vállalkozónak.

A költségszámítás tárgya mindig valamely tevékenység, vagy szolgáltatás

Célja: az újratermelési folyamat számszerű bemutatása, ezért nyomon kíséri a


gazdálkodási folyamatot az első költség felmerülésétől az értékesítésig.

A költségszámítás a gazdálkodó szervezeten belüli, a vállalatvezetés gazdasági


döntéseihez szükséges információigényt elégíti ki.

A költségkimutatások

A költségkimutatások, a költség-elszámolás alapdokumentumai

Költségkimutatás:

Olyan könyvviteli okmány, amely adott időszak termelési költségeit megfelelően


részletezve és csoportosítva tartalmazza.

Fajtái:

 Költségek költség nemek szerinti kimutatása


 Az adott időszakban felmerült- és az adott időszakot terhelő költségek közötti
kapcsolat szerinti kimutatások
 A költségelszámolás és az önköltségszámítás közötti kapcsolat szerinti
kimutatások
Költségkimutatás a költségelszámolás és az önköltségszámítás szerinti kapcsolat
18.2. A költségek tervezése

A vállalkozási tevékenység megköveteli, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat


hatékonyan használjuk fel. Ennek érdekében ismerni kell az erőforrások nagyságát,
összetételét és azok hasznosításának lehetőségeit. Nyilvánvaló a sokféle megoldás
közül a legkedvezőbbet kell kiválasztani, vagyis azt, amely a legnagyobb profitot
eredményezi. Ehhez tervvariációkat kell kidolgozni, melyek készülhetnek rövid,
közép és hosszú távra. A tervezés során fel kell, mérni az előállításra kerül hozamokat
és azok költségeit. Olyan tervezési módszert kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a
költségek szükséges pontos felmérését, az érdekeltek ismerjék a tervek
összeállításának módját és tartalmát. Ezek ismeretében várható csak el, hogy az
érdekeltek azonosuljanak a feladatok végrehajtásával, a költségek ésszerű
csökkentésével, vagyis az eredmény növelésével.

A tervező munka során – az üzleti terv keretében – a költségek sokféle szempont


szerint tervezhetők, vizsgálhatók. Ezek közül a legfontosabbak:

 a költség nemek szerinti költségterv,


 a költségek költséghelyenkénti terve,
 a költségek költségviselőnkénti terve,
 a költség- és önköltség csökkentésének terve, valamint
 az eredményterv.
A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek költség nemenkénti
megfigyelését. A költségek felmerülési helyük szerinti csoportosítása
a költséghelyenkénti osztályozást jelenti. A költséghelyeken jellemzően a közvetett
költségeket számoljuk el. Célszerű a költséghelyi költségeket költségfunkciók szerint
megtervezni, vagyis olyan módszert alkalmazni, amely során érvényesíteni lehet a
költségokozati elvet, mely egyben lehetővé teszi majd a szükséges
költségfelosztásokat is. Költségviselő az a termék, szolgáltatás, amelynek érdekében
a költség felmerült, és amelyre a költségeket elszámolják. A költségviselőket a
vállalkozás jelöli ki. A vállalkozás éppen ezért költségviselőkre is megtervezi a
költséget, annak érdekében, hogy vizsgálható legyen a termék, szolgáltatás
jövedelmezősége.

A költségek megtervezése mellett nyilvánvalóan meg kell tervezni az előállításra


kerülő hozamok mennyiségét, értékét is. Ez vonatkozik a szolgáltatásokra is. Ezek
ismeretében állítható össze az eredményterv, amely már megmutatja az
erőforrásokkal való gazdálkodás milyenségét is. Az eredményterv tartalmazza az
előállított hozamok, teljesítmények értékét, valamint ezek költségét, ráfordítását.

Értelmezze az eredmény fogalmát, mutassa be fajtáit! Határozza meg, hogyan


történik az eredmény nyilvántartása! Melyek a kereskedelmi egység eredményeit
befolyásoló tényezők?

A tételhez használható segédeszköz:

Mérleg

Eredmény kimutatás

Kulcsszavak, fogalmak:

- Az eredmény fogalma

- Az eredmény keletkezése (bevétel – ráfordítás = eredmény)

- Az eredmény fajtái: nyereség, veszteség


- Az eredmény kiszámítása, nyilvántartása (eredmény kimutatás)

19.1. Az eredmény fogalma és fajtái

A vállalkozások működésének eredmény egy meghatározott időszakra - általában egy


évre - vonatkozóan az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége.

Ha a hozamok meghaladják a ráfordításokat, akkor az eredmény nyereség, ellenkező


esetben veszteséges a vállalkozás. Az eredmény tartalma eltérő lehet aszerint, hogy
mit tekintünk az időszak hozamának és ráfordításának.

A kettős könyvvitel vezető vállalkozások eredményének meghatározásakor


az elismert teljesítés - a realizálás - évéből indulunk ki. Ez esetben:

- a vállalkozás által adott időszak alatt kibocsátott eszközök és szolgáltatások


számlázott ellenértékét tekintjük az időszak hozamának, amennyiben a
teljesítés a másik fél elismerése

- a kibocsátott eszközökhöz, szolgáltatásokhoz hozzárendelhető költségeket


tekintjük ráfordításoknak

Az így kapott eredmény realizált eredménynek nevezzük.

Fontos hangsúly, hogy hozamként (bevételként) a vállalkozás által teljesített,


kiszámlázott áruk, szolgáltatások ellenértékét vesszük számításba, függetlenül a
pénzügyi rendezéstől. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol többnyire készpénzért
értékesítenek, az előbbi kiemelésnek nincs különösebb jelentősége. A termelő és
nagykereskedelmi tevékenységet folytató cégeknél az értékesített termékek
kiszállítását és számlázását általában később követi a pénzügyi rendezés bankszámlák
közötti átutalással vagy inkasszálással. az eredmény megállapításakor az adott
időszak minden kibocsátásnak ellenértékét figyelembe kell venni, akkor is, ha azt csak
a következő évben fizetik ki a vállalkozásnak.

A fenti módon megállapított hozamokhoz kapcsolódóan minden ráfordítást


figyelembe kell venni, melyek a kibocsátás érdekében merülnek fel, függetlenül ezek
pénzügyi rendezésétől. A kereskedelemben az áruértékesítés érdekében felmerült
ráfordítások jelentős részét az eladott árumennyiség beszerzési áron számított értéke
teszi ki. Emellett az adott évi értékesítéshez kapcsolódó munkaráfordítások, bérleti
díjak, reklámköltségek, és a többi ráfordítás figyelembevételével állapítható meg a
realizált eredmény.

A kisebb forgalmú és tőkeerejű vállalkozások, jogi személyiség nélküli gazdasági


társaságok számára a számviteli törvény lehetőséget ad a pénzforgalom szemléletű
egyszeres könyvvitel vezetésére. Ezeknél a vállalkozási formáknál gondot okozna, ha
olyan eredményből kellene adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni, amely
pénzügyileg még nem realizálódott.

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások eredményének meghatározásakor


a pénzügyi teljesítés évéből indulunk ki. Ez esetben:

- az időszak hozamának a kibocsátott eszközök és szolgáltatások


ellenértékének pénzügyileg is befolyt részét tekintjük

- az időszak ráfordításainak a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak vannak azonban olyan


pénzkiadásai, melyeket nem lehet az eredmény megállapításakor teljes egészében az
adott időszak ráfordításai között elszámolni.

Így például a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló tárgyi eszközök,


immateriális javak beszerzési értéke az adott időszakban pénzkiadást jelent, mégsem
számolható el egy összegben ráfordításként. Ezen javak értékét a használhatóságuk
idejét figyelembe véve fokozatosan amortizálni kell. Nem vehető figyelembe a
ráfordítások között azoknak a vásárolt készleteknek az értéke sem, melyeket a
vállalkozás ugyan kifizetett, de nem használt fel, illetve nem értékesített. A
pénzügyileg befolyt összes bevétel és az összes ténylegesen kifizetett ráfordítás
különbözeteként egy sajátos eredményt kapunk, melyet pénzügyileg realizált
eredménynek nevezzünk. Ez az eredmény szolgál az egyszeres könyvvitelt vezető
vállalkozások adótatásának kiindulópontjául.

19.2. Az eredmény kimutatás célja

Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó


hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása, meghatározva az
érdekhordozóknak járó összegeket is.

- az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak


számszerűsítése, informatív célból az egyes eredménykategóriák jól elkülönített
meghatározása
- a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása
- tulajdonosoknak kifizethető osztalék (részesedés) megállapítása
- bevételek és ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosításával a
jövedelem összetevőinek egymás mellé állítása
- állami költségvetésnek járó társasági adó fizetési kötelezettség megállapítása
- mérleg szerinti eredmény (saját tőkét befolyásoló nyereség vagy veszteség)
kimutatása.

Az eredmény kimutatás - a mérleghez hasonlóan - a tárgyidőszak mellett a


bázisidőszak értékadatait is tartalmazza és a részeredmény-mutatókat elkülönítve is
taglalja, ezáltal lehetővé téve:

- az eredmény összetevőinek megismerését


- a vállalkozás jövedelmezőségének megítélését
- a tevékenység alakulásának megítélését az előző évi adatokkal történő
összehasonlítás révén.
Az eredmény kimutatás, mint a mérleg melléklete a vállalkozás éves beszámolójának
fontos része, mely segíti a tulajdonosok, befektetők és hitelezők adott vállalkozással
kapcsolatos gazdasági döntéseit.

19.3. Az eredmény nyilvántartása

A gazdálkodó szervezetek tulajdonosainak, üzleti partnereinek, hitelezőinek


gazdasági döntéseik meghozatalához fontos, hogy a vállalkozás adott időszakban elért
eredményéről könnyen, átlátható formában szerezzenek tudomást. A vállalkozások
különböző tevékenységéből elért eredményét a Számviteli törvény előírásai szerint
készített eredmény kimutatás tartalmazza.

Az eredmény kimutatás olyan könyvviteli okmány, mely adott időszakra


vonatkozóan összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és
ráfordításait, valamint az ezek különbözeteként képződő eredményt. Az eredmény
kimutatás lehetővé teszi, hogy

- a különböző tevékenységekből származó eredmény külön-külön kimutatható


legyen,
- megítélhetővé váljék a vállalkozás jövedelmezősége,
- az eredményrészek megítélhetők legyenek az előző évek adatainak
összefüggésében.

Az eredmény kimutatás - a gazdálkodó szervek választásától függően - kétféle


formában készíthető el:

- forgalmiköltség-eljárással (a ráfordítások megjelenési formája szerint), és


- összköltségeljárással (a ráfordítások elszámolhatóságának figyelembe vételével)

A kétféle eredmény kimutatás különbözősége kizárólag az eredmény kimutatás eltérő


logikájában van, az eredmény nagyságát a választott eljárás nem befolyásolja.
Határozza meg a vállalkozás átszervezésének lehetőségeit! Mutassa be az
idevonatkozó szabályozást! Mi a különbség a vállalkozás jogutóddal, illetve jogutód
nélküli megszűnése között? Részletezze a jogutód nélküli megszűnés esteit!

A tételhez használható segédeszköz:

Cégközlöny

Kulcsszavak, fogalmak:

- A vállalkozás átszervezésének okai, formái (egyéni és társas vállalkozások


esetei)

- Megszűnés esetei (belső: végelszámolás, csődeljárás-csődvédelem külső:


felszámolás)

- Felszámolási eljárás és bírósági úton történő érdekérvényesítés


összehasonlítása

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése többféle módon


történhet.

- Az egyéni vállalkozó döntése alapján: ebben az esetben az


illetékes kormányhivatalnak kell ezt bejelenteni. A vállalkozói tevékenység a
bejelentés napján szűnik meg.

- Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított vagy annak tagjává vált, akkor
az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság az egyéni cég bejegyzése
előtti napon vagy az átruházás napján történik, ha az egyéni vállalkozó így
szerezte meg az egyéni cég vagyoni betétjét.

- Ha az egyéni vállalkozó meghal, akkor a jogviszony aznap szűnik meg.


- Az egyéni vállalkozó cselekvőképessége korlátozódik vagy megszűnik
(gondnokság alá kerül): az erről döntő bírósági határozat jogerőre
emelkedésének a napján szűnik meg az egyéni vállalkozói jogosultság.

- Ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, akkor a megszűnés


a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján történik.

- Ha az egyéni vállalkozót meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt


jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik: a bírói ítélet jogerőre
emelkedésének a napján szűnik meg a jogosultság.

Az egyéni vállalkozót el is tilthatják a tevékenység folytatásától, ha a tevékenységet


meg sem kezdhette volna. Ugyancsak eltilthatják az egyéni vállalkozót a tevékenység
folytatásától akkor, ha tevékenységét 5 éven túl szünetelteti, és nem intézkedik annak
folytatásáról vagy megszüntetéséről.

20.1. Az egyéni cég megszűnése

Az egyéni cég megszűnik, ha:

- az alapításkor meghatározott idő eltelt vagy más megszűnési feltétel


bekövetkezett,

- az alapító a jogutód nélküli megszűnésről dönt, (egyszerűsített)


végelszámolást kezdeményez és a cég nem fizetésképtelen,

- elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),

- a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja.


Ez utóbbinak több oka lehet:

- lefolytatott törvényességi eljárás;

- éves beszámolós közzétételének és letétbe helyezésének elmulasztása;

- a cég adószámának jogerős törlése a NAV által;

- ha sem a cég, sem a képviselője nem lelhető fel a székhelyén;

- a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését (kényszertörlés), így pl.


amennyiben a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be;

- felszámolási eljárást követően a bíróság megszünteti (majd a cégbíróság törli);

- sikertelen csődegyezség után vagy

- az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy

- a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet


felszámolását kezdeményezte, illetőleg

- büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, ha a céggel szemben


alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás
eredménytelen volt.

A cég minden esetben a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a megszüntetés


az alapító önkéntes döntése, akkor ennek feltétele, hogy a cégnél ne legyen
folyamatban adóhatósági eljárás, az adóhatóság ne kezdeményezzen vele szemben se
ellenőrzést, se végrehajtást, és ne álljon fenn semmilyen köztartozása.

20.2. A gazdasági társaságok megszűnése

A gazdasági társaságok (kkt. bt. és kft.) jogutód nélkül megszűnnek, ha


 az alapításkor meghatározott idő eltelt vagy más, megszűnési feltétel
bekövetkezett,
 a tagok vagy az alapítók így döntenek,
 (cég) bíróság megszünteti, az egyéni cég megszűnése esetén irányadó
előírásoknak megfelelően.

Minden esetben közös szabály, hogy a megszűnéskor – a hitelezők kielégítése után –


fennmaradt vagyon a tagokat (esetlegesen az alapítót) illeti meg az általuk teljesített
vagyoni hozzájárulás arányában. Ennek mértékéig terheli őket a felelősség is a ki nem
elégített tartozásokért, amely a cégbírósági törléstől számított 5 éves jogvesztő
határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben.

Megszűnéskor (és utána) a kkt. és bt. esetében korlátlan marad a társaság


kötelezettségeiért viselt felelőssége azon tagoknak, akiknek korlátlan felelősségük
volt. Az ő felelősségük a többi korlátlan helytállásra köteles taggal egyetemleges a
hitelezők felé, de a tagok egymás közti viszonyukban a tartozást a felosztott társasági
vagyonból való részesedésük arányában viselik.

20.3. Kkt.-k megszűnése

A megszűnés általános esetein túl a kkt. akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 főre
csökken (és 6 hónapon belül nem lép be új tag). A megszűnésről szóló döntésről egyéb
esetekben valamennyi tagnak, egyhangúan kell döntést hoznia.

20.4. Bt.-k megszűnése

A megszűnés általános esetein túl a bt. akkor is megszűnik, ha valamennyi beltag vagy
valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik (és 6 hónapon belül ezt nem
orvosolja a társaság akár úgy is, hogy kkt- vé alakul át). A megszűnésről egyéb
esetekben valamennyi tagnak egyhangúan, kell döntést hoznia.

20.5. Kft.-k megszűnése

A korlátolt felelősségű társaság esetében is a megszűnés általános szabályai az


irányadók. A megszűnésről szóló döntést a kft. legfőbb szerve a társasági
szerződésben meghatározott szavazati aránnyal hozhatja meg.

A megszűnéskor a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a


pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell
felosztani a társaság tagjai között, illetve ha a megszűnő társaság tulajdonában saját
üzletrész volt, az arra eső vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani
törzsbetéteik arányában.

A végelszámolás végén a gazdasági társaság – például bt. vagy kft. – megszűnik.


Magának a végelszámolásnak, mint procedúrának az a célja, hogy a társaság
elrendezze, lezárja a folyamatban levő ügyeit, kifizesse esetleges tartozásait és szépen
csendben megszűnjön. Tehát itt nincs a társaságnak jogutódja, nem válik szét több
társasággá, nem olvad be másikba, nem alakul át. Fontos, hogy végelszámolásnak csak
akkor van helye, ha a cég nem fizetésképtelen, vagyis minden egyes vele szemben
fennálló tartozást ki tud egyenlíteni. A végelszámolást a cég legfőbb szerve, vagyis a
tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés – az elnevezés a társasági formáktól függ –
határozza el, hiszen ő az, aki dönt a társaság megszűnéséről is. Ezen elhatározás után
végelszámolót kell választani, aki innentől kezdve ellátja a cég képviseletét is, hiszen
a végelszámolás kezdő időpontjától a cégvezető tisztségviselőinek – ügyvezetőnek,
igazgatóknak – megbízatása megszűnik. A végelszámoló a végelszámolás során a cég
vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait
érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén
értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai –
részvénytársaság esetében részvényesei – között pénzben vagy természetben felosztja
és a cég működését megszünteti.
20.6. A csődeljárás

Ám mit lehet tenni, ha a társaságnak nincs elég pénze a tartozásai fedezésére, vagyis
kiderül, hogy fizetésképtelen? Erre az esetre találták ki a csődeljárást. A
csődeljárásnak az a lényege, hogy ennek során a gazdasági társaság fizetési haladékot
kér, és megpróbál a hitelezőkkel ún. csődegyezséget kötni. Valójában tehát nem az a
cél, hogy a társaság megszűnjön. Ha a cégnek sikerül talpra állnia, rendeznie sorait
akár újjászervezés folytán, megmenekülhet a megszűnéstől és folytathatja gazdasági
tevékenységét. Nézzük, hogy folyik egy csődeljárás! Elsőnek a cég vezetője a
bírósághoz kérelmet nyújt be, amelyben csődeljárás lefolytatását kéri. Ehhez
természetesen szükség van a taggyűlés, közgyűlés, stb. előzetes egyetértésére.

Ezután hitelezőit – akiknek tartozik – közvetlenül illetve hirdetmény útján meghívja


egy tárgyalásra, amin majd megpróbál tőlük fizetési haladékot – ún. moratóriumot –
kérni. Ha ezt adós cégünk megkapja, ezen idő áll rendelkezésére, hogy talpra álljon,
forrásokat szerezzen, hogy fizetni tudjon hitelezőinek. Ez idő alatt tartozásait nem
terheli késedelmi kamat és más, pénzfizetés nem teljesítéséhez vagy késedelmes
teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. Csődeljárás során is van egy
kívülálló személy, ő a vagyonfelügyelő. Ő kíséri figyelemmel a cég gazdasági
működését, ellenőrzi követeléseinek érvényesítését, jóváhagyja a kifizetéseket. Az
adós cégnek kötelessége a fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó
program és egyezségi javaslat készítése. Ha sikerül a hitelezőkkel megkötni az
egyezséget, azt jóváhagyja a vagyonfelügyelő, és végül a bíróság megszünteti a
csődeljárást.

Na de mi a helyzet, ha nincs haladék, egyezség, vagy semmiképp sem sikerül


helyreállítani a fizetőképességet? Akkor jön a felszámolás. A felszámolási eljárás
lefolytatását szintén kérni kell. Kérelemmel élhet maga az adós, amennyiben nem
kíván élni a csődeljárás lehetőségével, vagy kérheti az adós cég bármely hitelezője,
vagy a végelszámoló is. A bíróság ezután megvizsgálja az adós fizetőképességét. Ha
ennek során megállapítja fizetésképtelenségét, elrendeli a cég felszámolását. A
felszámolás elrendelésétől kezdve a hitelezők csak a felszámolás keretében
érvényesíthetik igényeiket az adóssal szemben, vagyis minden hitelezőnek be kell
előre jelentenie követelését. Ezen követelések kielégítésének pedig meghatározott
sorrendje van. A felszámoló biztos behajtja a cég esetleges követeléseit, és értékesíti
annak vagyonát, hogy legyen miből fedezni a tartozásokat, amennyire csak lehet. Az
eljárás végén az adós cég megszűnik, törlik a cégjegyzékből.

20.7. A fúzió

Fúzióról akkor beszélünk, ha két, korábban független vállalt egyesül, pontosabban egy
irányítás alá kerül. Megkülönböztetjük az összeolvadást és a beolvadást. Ha a két
egyesülő cég megszűnésével és a vagyonok egyesítésével jön létre új cég, akkor
összeolvadásról, ha pedig az egyik cég megszűnésével annak vagyona a másik cégre
száll át, akkor beolvadásról beszélünk. A fúzióból gazdasági haszon akkor származik,
ha a két vállalat együtt többet ér, mint külön-külön.

A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen adós -


jogutód nélküli megszűnését elhatározva - a hitelezőit kielégíti. A végelszámolásról a
tulajdonosok határozatban döntenek.

You might also like