Időmértékes verselés, hexameter,

pentameter, disztichon
Időmértékes verselés = a vers ritmusát a szótagok időtartama határozza meg, vagyis a rövid és a
hosszú szótagok szabályos ismétlődése, váltakozása. 

 Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, és legfeljebb egy rövid

mássalhangzó követi; jele: u 
 Hosszú a szótag, ha magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzó után nem
csupán egy rövid mássalhangzó áll, hanem hosszú mássalhangzó vagy több mássalhangzó; jele: –. 
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb. 
Versláb = meghatározott számú és meghatározott sorrendű rövid, illetve hosszú szótag kapcsolata. 

Legismertebb verslábak: 
 jambus: u – (egy rövid, egy hosszú) 
 trocheus: – u (egy hosszú, egy rövid) 
 anapesztus: u u – (két rövid, egy hosszú) 
 daktilus: – u u (egy hosszú, két rövid) 
 spondeus: – – (két hosszú)
 pirrikhius: u u (két rövid) 

Hexameter („6 ütem”) 

= hat verslábból álló versmérték (klasszikus eposzi költészetre jellemző, 
 pl. Iliasz, Odüsszeia, Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa) 
 utolsó versláb: spondeus – – -
 utolsó előtti (és legtöbbször a többi) versláb: daktilus – u u 

Pentameter („5 ütem”) 

= valójában a hexameter egy formája, amelynek 3. és 6. verselába csonka spondeus (egy hosszú
szótag). 
 – υ υ | – υ υ | — ^ | | – υ υ | – υ υ | — ^ (A csonka verslábakat szünet egészíti ki.) 
 Önállóan nem használatos, a hexameterrel együtt alkotja a disztichont, ami az ókor óta
kedvelt versforma. 

A disztichon (görögül „kétsoros“) 

= egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma. 
 Egyik legismertebb ókori példája Szimonidész epigrammája a thermopülai ütközetben elesett
spártaiak emlékére (Ponori Thewrewk Emil fordítása):

Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:

Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.