A tudományos megismerés módszertana

Hipotézisalkotás a kvalitatív kutatásokban

Sándor Anna

CFIYYW

„Opinions vary about the usefulness of hypotheses in action-orientated organisational

research (see, for example, Clough and Nutbrown, 2012; Creswell and Creswell, 2017;

Fisher, 2007; Fox, Martin and Green, 2007; Maylor, Blackmon and Huemann, 2017;

Saunders and Lewis, 2018; Hart, 2013). […] In some areas of HR research such as in

work psychology, the use of a hypothesis to offer tentative propositions as a way of

focusing a research project is quite common, although the approach is used less in other

forms of HR research. Your research approach will define whether or not a hypothesis is

appropriate; they are more common in quantitative work where key variables are already

identifiable.” (Anderson és mtsai,2020, 46.)

Babbie (2003) szerint a hipotézis egy dolog természetét illető, elméletből levezetett, pontosan

meghatározott, ellenőrizhető feltételezés. Anderson, Fontinha és Robson (2020) ehhez képest úgy

ragadják meg a fogalom lényegét, hogy a hipotézis fenállása valamiféle kapcsolatot jelent két vagy

több változó között, vagy jelez bizonyos következményeket. Ezek alapján tehát a hipotézis

mindenképpen ellenőrizhető, és a változók közötti összefüggésre/ összefüggésekre mutat rá. A kutatás

maga arra szolgál, hogy a hipotézist ellenőrizze (Babbie, 2003). Anderson, Fontinha és Robson (2020)

alapján a hipotézis nem minden kutatásban szükséges, vagy helytálló, és gyakrabban fordul elő

kvantitatív kutatásoknál.

Az világos, hogy a kvantitatív jellegű vizsgálódásoknál, ahol mérhető változóink vannak miért fontos,

vagy gyakori a hipotézis, viszont felvetődik a kérdés, hogy a kvalitatív kutatásokban mi szerepe,

hogyan fordul elő, és szükséges-e vagy sem. LaRossa (2012) elkülöníti a hipotézisek két fajtáját:

hipotézis-tesztelésre, és hipotézis-fejlesztésre. A hipotézis-fejlesztés leginkább a kvalitatív jellegű

vizsgálódásokra jellemző, melynek során az ok-okozati összefüggések felállításának kritériumait nem

hagyják figyelmen kívül, de nem is tartják be őket olyan szigorúan, mint a kvalitatív kutatásoknál

(hipotézis-tesztelés), mert végső soron a cél az, hogy javaslatokat kínáljunk a változó kapcsolatokra.

(LaRossa, 2012). A kvalitatív jellegű kutatások a kvantitatívval szemben a gyakoriságok, megoszlás,

és együttjárás helyett sokkal inkább arra helyezik a fókuszt, hogy megértsék a természetét, a miértjeit,

a jelentéseit egy adott problémának. Arra koncentrálnak ezek a kutatások, hogy az egyének hogyan

gondolkodnak, mi készteti őket, és hogyan értelmezik az adott problémakört. (Lareau, 2022). LaRossa

(2012) szerint a kvalitatív kutatásokban megjelenő hipotézisek veszélye, hogy a kutató hipotézisnek

kedvezően értékelheti a megfigyelt jelenségeket. Ez alapján felmerül, hogy vajon magában a kutatási

kérdésben nincs-e már önmagában egy-egy hipotézis, előzetes várakozás? Durkheim (2003) szerint

egy kutatás soha nem lehet teljesen objektív, hiszen a kutató nem lehet teljesen független a vizsgálat

tárgyától, de törekednie kell a lehető legmagasabb szintű objektivitásra.

LaRossa (2012) alapján a hipotézisek megfogalmazása a kvalitatív kutatásban különösen bonyolult

folyamat. Három kritériumot határoz meg a hipotézisalkotás során, amelynek mindenképpen

teljesülnie kell: (a) a változók közötti vagy azok közötti statisztikai összefüggés, (b) a hamisság hiánya

és (c) időbeli rendezettség (amikor a független változók időben megelőzik a függő változókat). Ezeket

a kritériumokat nehéz elérni a kvalitatív kutatás során, részben az általában használt kis minták miatt,

de ez nem azt jelenti, hogy a kvalitatív kutatásokat végzőknek egyáltalán nem szabad

hipotézisalkotásba bocsátkozniuk, hiszen a kvalitatív kéziratokban is gyakran előfordulnak korrelációs

és oksági jellegű állítások. (LaRossa, 2012)

Összességében tehát elmondható, hogy a kvalitatív kutatásokban való hipotézisalkotás ugyanolyan

helytálló, mint a kvantitatív módszereknél, azonban fokozott körültekintést igényel, és a módszer sem

annyira direkt. Ezeknél a módszereknél kevesebbszer jelennek meg a közvetlen hipotézisek, azonban

megjelenhetnek a kutatási kérdésben, és az elemzésben, értelmezésben is. A szakirodalmak alapján azt

a következtetést vonom le, hogy a különböző módszerekhez különböző a hipotézis felállítási

metódusok tartozhatnak, ám önmagában az, hogy egy kutatás kvalitatív jellegű, még nem zárja ki a

hipotézis-alkotás lehetőségét, relevanciáját.

Felhasznált irodalom

Anderson V., Fontinha, R., Robson, F. (2020). Research Methods in Human

Resources Management. Investigating a Business Issue. Kogan. 36-81.
Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó. 532-
544.
Durkheim, É. (2003). Az öngyilkosság. Budapest: Osiris Kiadó. 15-21.

Lareau (2022). Using the Terms Hypothesis and Variable for Qualitative Work: A Critical

Reflection. Journal of Marriage and Family. 671-677

LaRossa, R. (2012). Writing and Reviewing Manuscripts in the Multidimensional World of

Qualitative Research. Journal of Marriage and Family. 643-659.