Angol szakcikk olv.

prezentáció
School based cognitive behavioural therapy targeting anxiety in children with autistic
spectrum disorder: a quasi-experimental randomised controlled trail incorporating a
mixed methods approach
Miért ezt a tanulmányt választottam?
A témám ASD gyerekek integrációját támogató intervenció hatásvizsgálata lesz.
Hasonlóságok:
A bemutatott cikk is egy intervenció hatásvizsgálata tantermi környezetben, mix method
megközelítéssel.
Eltérések: az intervenció alanyai a cikkben az ASD-ben érintett gyerekek, míg az enyémben a
befogadó környezet bekeértve az érintett gyermeket is.
A beavatkozás megcélzott területe a szorongás, ami az ASD gyerekek esetében sok más
nehézség mellett igen jelentős faktor.
A tanulmányt Q1 folyóiratban publikálták a szerzők:
Journal of Autism and Developmental Disorders 2017 Dec;47(12):3883-3895.

 doi: 10.1007/s10803-016-2801-x.
A szerzőkről:
Chris Clark forrás: https://www.researchgate.net/profile/Chris_Clarke12
Independent Researcher, Educational Psychology, 3 publications a másik két publikációja
nem autizmus tárgyú, nagyon más. Doktori disszertációt nem találtam tőle, kicsit zavaró,
hogy több azonos nevű kutató van, igaz a többi nem psichológiával foglalkozik.
Vivian Hill Educational psychologyst University College London Institute of
Education · Department of Psychology and Human Development,  Director of the Doctorate in
Professional Educational, Child and Adolescent Psychology. Vivian does research in
Developmental Psychology, Educational Psychology and Applied Psychology. With a focus on
Autism, children’s rights, etc 38 publications 

Tony Charman: Professor in Clinical Child Psycholog

Deputy Head, Department of Psychology.King’s College London  His main research

interest is the investigation of social cognitive development in children with autism
and the clinical application of this work via screening, diagnostic, epidemiological,
intervention, and ’at risk’ studies. 

He has published more than 300 peer-reviewed papers and over 30 book chapters.  
Cím és absztrakt
Leíró cím, leírja, hogy mit vizsgál milyen populáción milyen módszerekkel
Az absztrakt pontosítja, hogy a lényeg az, hogy a CBT alkalmazása iskolai környezetben
történik, illetve nevesíti, hogy milyen szorongást mérő eszközöket alkalmaz. Két már létező
szorongást mérő skálát és egy interjút használtak.
Megj. nekem ez az absztrakt kevés, mert még most sem derül ki, hogy mik a kutatási kérdések
és hogy mekkora populáción próbálták ki a CBT-t.

Tanulmány struktúrája (szerintem ez teljesen szokványos,

Bevezetés
Módszer
Résztvevők
Intervenció
Mérőeszközök
Mérési eredmények (Outcome Data)
Eredmények
kvantitatív eredmények
interjú
Diszkusszió
A kutatás korlátjai
Függelék
Beavatkozás utáni félig-strukturált interjú a gyermekkel és a szülővel
Hivatkozások listája
Benne vannak a kötelező körök, és azok a tanulmányok, amelyek a CBT alkalmazásáról
szólnak ASD fiatalok részére, illetve más, CBT-re vonatkozó szakirodalmak.

Problémák
Az absztraktból sem derült ki, hogy mik a kutatási kérdések és hogy mekkora populáción
végezte a vizsgálatot.
A CBT egy régóta alkalmazott módszer. Azt, hogy ennek miért kellene iskolai környezetben
zajlania (mik az előnyei) kevéssé fejti ki a szerző. Van utalás arra, ogy ez egy államilag
meghatározott cél (de hogy ez valójában értelmes cél-e, az nem teljesen tisztázott)
Az intervenció beválása volt a kutatási kérdés. Ezt elég alaposan megtervezte és körüljárta. A
mérőeszkozöket részletesen bemutatta, adatokkal támasztotta alá, hogy ezek hiteles
mérőeszközök.
Az intervencióval kapcsolatban azonban nagyon kevés információt közöl. Megadta a forrását,
Tony Attwood kurzuskönyve alapján dolgozta ki a 6 részből álló kiscsoportos CT programját.
Ezeket a témákat egy-egy rövid bekezdésben mutatta csak be.
Nekem a 6 x 1 órás CBT, mint intervenció meglehetősen kevésnek tűnik.
Az intervenciót maga a szerző hajtotta végre, képzettsége volt hozzá, de gyakorlata még nem.
Véleményem szerint a csoport tagjainak alaposabb ismerete és egy hosszabb intervenció
lehetett volna hatékony, így nem túl meglepő, ha nem túl erős hatást mért.
Maga a kutató végezte az értékelő méréseket is, nem volt „vak” a szituáció, mert pontosan
tudta, hogy mely csoportokban kiknek mit tanított, így a mérések felvételekor ez akár
befolyásolhatta a mérési eredményeket.
A félig-strukturált interjúkról szintén nagyon keveset tudtunk meg. és ennek az eredménye
sem tesz hozzá túl sok információt. A statisztikai elemzés bemutatása és eredményei képezik
a cikk gerincét, ez az, amihez jelenleg nem tudok hozzászólni.
Pozitívumok
Maga a kutatás betartotta az etikai szabályokat, a kontroll csoport is megkapta az intervenciót.
A kérdésfelvetés releváns, a várható eredmény fontos. Jó lenne, ha az integráló iskola a
helyszínen biztosítaná a szorongó ASD gyerekek számára a CBT terápiát.
Van a cikknek egy jól felépített struktúrája, fejezetekre tagolódik, a korlátait részben
megemlíti (nem egy iskolában voltak a kontroll és a tesztcsoportok, csak fiúk voltak a
mintában